26.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/1

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 27. cikke értelmében az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (a főképviselőt) az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) segíti. Ez a szolgálat a tagállamok diplomáciai szolgálataival együttműködésben fog tevékenykedni, és a Tanács Főtitkársága, valamint a Bizottság megfelelő szervezeti egységeinek tisztviselőiből, továbbá a nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt személyzetből fog állni. Az Unió nyitott, hatékony és független európai igazgatásának részét képezi az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 298. cikke értelmében.

(2)

Az EKSZ-nek feladatai speciális jellegére tekintettel a személyzeti szabályzat keretein belül önállóságot kell élveznie. Ezért a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek (4) (a továbbiakban: „személyzeti szabályzat”, illetve „egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek”) alkalmazásában az EKSZ az Unió intézményének minősül.

(3)

A főképviselő kinevezésre jogosult hatóságként és szerződéskötésre jogosult hatóságként jár el az EKSZ személyzete tekintetében, és e minőségében jogkörök gyakorlására az EKSZ-t felhatalmazhatja. Mivel a küldöttségvezetőknek rendes feladatkörük részeként kell feladatokat ellátniuk a Bizottság javára, rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság részt vehessen a személyzet e tagjait érintő bizonyos döntések meghozatalában.

(4)

Az Unió tisztviselőinek és a tagállami diplomáciai szolgálatoktól kirendelt ideiglenes alkalmazottaknak azonos jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezniük, és velük szemben egyenlő bánásmódot kell alkalmazni, különösen a tekintetben, hogy minden álláshelyet azonos feltételek mellett tölthetnek be. A tagállami diplomáciai szolgálatoktól kirendelt ideiglenes alkalmazottak és az uniós tisztviselők között nem szabad különbséget tenni az EKSZ feladatkörébe tartozó egy tevékenységi és szakpolitikai területen végzendő feladatok ellátására való kijelölés tekintetében sem.

(5)

Helyénvaló világossá tenni, hogy az EKSZ azon alkalmazottainak, akik munkakörük részeként a Bizottság javára látnak el feladatokat, az EUMSz. 221. cikkének (2) bekezdésével összhangban követniük kell a Bizottság utasításait. Hasonlóképpen, az uniós küldöttségeken dolgozó bizottsági tisztviselőknek a küldöttségvezető utasításait kell követniük.

(6)

A kétségek eloszlatása érdekében meg kell erősíteni, hogy a Tanács Főtitkárságától vagy a Bizottságtól az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozat (5) értelmében az EKSZ-be áthelyezett szervezeti egységben állást betöltő tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak az álláshellyel együtt áthelyezettnek tekintendők. Ez az ilyen szervezeti egységekhez beosztott szerződéses vagy helyi személyzetre is megfelelően alkalmazandó. Az ilyen áthelyezés által érintett személyzetet előzetesen tájékoztatni kell.

(7)

Az EKSZ-től eltérő intézményből az EKSZ–hez átkerült tisztviselők számára lehetővé kell tenni, hogy a származási intézményeik üres álláshelyeire ezen intézmények belső jelöltjeivel egyenlő esélyekkel pályázhassanak.

(8)

A különös helyzetek (például technikai támogató feladatoknak a Tanács Főtitkárságáról vagy a Bizottságtól az EKSZ részére való jövőbeli átadásának szükségessé válása) rugalmas számításba vétele érdekében 2013. június 30-ig kivételes, kellően indokolt esetekben szolgálati érdekből lehetővé kell tenni a tisztviselőknek a Tanácstól vagy a Bizottságtól az EKSZ-hez álláshelyükkel együtt – azaz üres álláshely előzetes meghirdetése nélkül – történő áthelyezését is.

(9)

A kezdeti szakaszban a Tanács Főtitkárságáról vagy a Bizottságtól az EKSZ-hez áthelyezett tisztviselők esetében 2014. június 30-ig szolgálati érdekből lehetővé kell tenni ezen EKSZ-tisztviselők álláshelyük nélküli áthelyezését a Tanácshoz vagy a Bizottsághoz.

(10)

Az Európai Unióról szóló szerződés 27. cikke azon (3) bekezdésének végrehajtása érdekében, amely az EKSZ személyzete tekintetében három forrást határoz meg, rendelkezni kell arról, hogy az EKSZ 2013. június 30-ig kizárólag a Tanács Főtitkárságáról, a Bizottságtól, valamint a tagállamok diplomáciai szolgálatainak személyzetéből vegyen fel tisztviselőket. Ebben az időszakban szükség van annak biztosítására, hogy a nemzeti diplomáciai szolgálatokból származó személyzet, valamint a Tanács Főtitkárságáról és a Bizottságtól jelentkező jelöltek és a belső jelöltek egyenlő esélyekkel pályázhassanak az EKSZ-beli álláshelyekre. Mindazonáltal ugyanebben az időszakban rendkívüli esetben és csak a három kizárólagos forrásból való felvételi lehetőségek kimerítése után lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy az EKSZ megfelelő működéséhez szükséges adminisztrátori (AD) besorolású technikai támogató személyzetet – például a válságkezelés, a biztonság és az informatika területének szakértőit – e forrásokon kívülről vegyék fel. 2013. július 1-jétől az EKSZ álláshelyeihez való hozzáférést a többi intézmény tisztviselőire is ki kell terjeszteni.

(11)

Emellett azon cél elérése érdekében, hogy a tagállami diplomáciai szolgálatoktól származó személyzet az AD besorolású EKSZ-tisztviselők legalább egyharmadát tegye ki, 2013. június 30-ig terjedő, a személyzeti szabályzat 98. cikkének (1) bekezdése alóli ideiglenes mentességről kell rendelkezni, amely felhatalmazza a főképviselőt arra, hogy egyes, az AD kategóriába tartozó EKSZ-beli álláshelyek tekintetében egyenértékű képesítések esetén előnyben részesítse a tagállami diplomáciai szolgálatoktól származó jelölteket.

(12)

Az EKSZ személyzetének különböző csoportjai közötti megfelelő egyensúly biztosítása érdekében és a 2010/427/EU határozatnak megfelelően, amint az EKSZ elérte teljes kapacitását, a tagállamok diplomáciai szolgálataiból származó, ideiglenes alkalmazottként felvett személyzetnek legalább az EKSZ személyzetének egyharmadát kell kitennie az AD kategóriában, illetve az uniós tisztviselőknek az EKSZ AD kategóriába sorolt teljes személyzetének legalább 60 %-át kell adniuk. Ebbe beleértendők a tagállamok diplomáciai szolgálataitól érkező azon alkalmazottak is, akik a személyzeti szabályzat rendelkezései értelmében az Unió állandó tisztviselőivé váltak.

(13)

A tagállamok diplomáciai szolgálatai által kirendelt, kiválasztott jelölteket ideiglenes alkalmazottként, és így a tisztviselőkkel azonos helyzetbe hozva kell foglalkoztatni. Ezeket az ideiglenes alkalmazottakat objektív és átlátható eljárás alapján kell felvenni, és az EKSZ által elfogadandó végrehajtási rendelkezéseknek az EKSZ-en belül az ideiglenes alkalmazottak és a tisztviselők számára egyenértékű karrierlehetőségeket kell biztosítaniuk.

(14)

A személyzeti szabályzat 27. cikkével, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 12. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével és 82. cikkével összhangban a felvétel vagy alkalmazás során arra kell törekedni, hogy az EKSZ számára olyan tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a teljesítmény és a tisztesség legmagasabb követelményeinek, és akiket az Unió tagállamainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon toboroznak. Ez mind az EKSZ egészére, mind pedig személyzetének különböző csoportjaira alkalmazandó, ideértve az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének e) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakat is. Ezenfelül az EKSZ személyzetében valamennyi tagállam állampolgárainak megfelelően és érdemi arányban kell jelen lenniük.

(15)

A főképviselő a személyzeti szabályzat 1d. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a bizonyos kategóriákban, különösen az AD kategóriában alulreprezentált nem esélyegyenlőségét előmozdítsa.

(16)

A nemzeti diplomáciai szolgálatokból származó EKSZ-személyzet foglalkoztatásával kapcsolatos szükségtelen korlátozások elkerülése érdekében külön szabályokat kell elfogadni a munkaszerződések időtartama tekintetében, továbbá garantálni kell, hogy a szolgálati idejük lejártát követően, a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban e személyeket visszahelyezik az általuk korábban betöltött beosztásba. Az ideiglenes alkalmazottak ezen különös kategóriája esetében a kirendelésre és a nyugdíjazási korhatárra vonatkozó szabályokat összhangba kell hozni a tisztviselőkre vonatkozó ilyen szabályokkal.

(17)

A főképviselő és az érintett tagállami diplomáciai szolgálat egyetértésével e szabályokat alkalmazandóvá kell tenni a tagállamok diplomáciai szolgálataiból származó ideiglenes alkalmazottak vonatkozásában is, akik szerződését az EKSZ létrehozása előtt, de a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után a Tanács Főtitkárságának vagy a Bizottságnak a megfelelő szervezeti egységeinél kötötték vagy módosították.

(18)

Az EKSZ különleges esetekben korlátozott számban igénybe vehet speciálisan képzett kirendelt nemzeti szakértőket, akiket azzal a céllal rendelnek ki, hogy különleges – elsősorban válságkezeléssel kapcsolatos vagy katonai jellegű – feladatokat lássanak el, és akik felett a főképviselő rendelkezik. Kirendelésük nem számít bele az EKSZ teljes kapacitásának elérésekor a tagállamokból érkező, AD kategóriába sorolt személyzet által alkotott egyharmadba.

(19)

Az EKSZ igazgatási terheinek enyhítése érdekében a Bizottságban létrehozott fegyelmi tanács egyben az EKSZ fegyelmi tanácsaként is működik mindaddig, amíg a főképviselő úgy nem határoz, hogy külön fegyelmi tanácsot hoz létre az EKSZ számára. A főképviselőnek határozatát legkésőbb 2011. december 31-ig meg kell hoznia.

(20)

A Személyzeti Bizottságnak az EKSZ-en belüli, a személyzeti szabályzat 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésével összhangban történő létrehozásáig – azaz legkésőbb 2011. december 31-ig – biztosítani kell, hogy a Bizottság Személyzeti Bizottsága az EKSZ személyzetét is képviselje, és az jogosult legyen szavazni, illetve jelöltként indulni a választásokon.

(21)

Mivel a személyzeti szabályzat X. mellékletében a harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre megállapított különös rendelkezések nem alkalmazhatóak szülői vagy családi okokkal indokolt szabadság idején, a gyakorlatban körülményes a küldöttségeken dolgozó tisztviselők számára az ilyen szabadság igénybevétele. Ez szemben áll a magán- és a szakmai élet jobb összhangjának általános céljával, és különösképp akadályt jelent azon nők számára, akik egyébként szívesen vállalnának munkát valamely uniós küldöttségen. Ennélfogva helyénvaló, hogy az említett mellékletben foglalt rendelkezéseknek korlátozott mértékben érvényesülniük kell a szülői és a családi okokkal indokolt szabadság ideje alatt is.

(22)

A 2004. óta gyűjtött tapasztalatok fényében nincsen ok a személyzeti szabályzat X. mellékletében foglalt jelenlegi korlátozások fenntartására a szerződéses személyzet vonatkozásában. Ez különösen azt jelenti, hogy a szerződéses személyzet teljeskörűen részt vehet az említett melléklet 2. és 3. cikke szerinti mobilitási eljárásban. E célból biztosítani kell, hogy a küldöttségekbe szerződtetett szerződéses személyzetet, akikre az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 3a. cikke vonatkozik, ideiglenesen be lehessen osztani az intézmény székhelyére.

(23)

A helyi személyzet szociális biztonsága tekintetében az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 121. cikke az alkalmazott kötelezettségei ellátásának helyén hatályos szabályozás szerinti társadalombiztosítási járulékra utal. Mivel bizonyos országokban nincs, vagy nem kielégítő a társadalombiztosítási rendszer, meg kell teremteni egy autonóm vagy kiegészítő társadalombiztosítási rendszer felállításának jogi alapjait.

(24)

A kötelezettségei ellátása során az Európai Unión kívülre utazó személyzet ügyeinek megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni a laisser-passer szolgálati érdekből történő kiállítását, és e lehetőségnek a különleges tanácsadókra is vonatkoznia kell.

(25)

A személyzeti szabályzatban és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben használt kifejezéseket az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez kell igazítani.

(26)

E rendeletnek a lehetséges legrövidebb időn belül hatályba kell lépnie, mivel a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek módosításai az EKSZ rendeltetésszerű működésének feltételét képezik,

1.

A cím helyébe „az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata” lép;

2.

A 66a. cikk (1) bekezdése kivételével az „Európai Közösségek” kifejezés helyébe az „Európai Unió” lép.

A „Közösség” és a „Közösségek” kifejezések helyébe az „Unió” lép, a szöveg többi részét pedig ennek megfelelően nyelvtanilag módosítani kell, kivéve a 68. és a 83. cikkben az Európai Szén- és Acélközösségre, az Európai Gazdasági Közösségre, valamint az Európai Atomenergia-közösségre történő utalásokat.

„A három Európai Közösség” és „a három Európai Közösség valamelyike” kifejezések helyébe „az Európai Unió” lép;

3.

A 64. cikk második bekezdésében és a 65. cikk (3) bekezdésében az „Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 148. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésében és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 118. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésében” kifejezés helyébe az „Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének (4) és (5) bekezdésében” lép. A X. melléklet 13. cikke első bekezdésének második mondatában az „Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 148. cikke (2) bekezdése második albekezdésének első francia bekezdésében és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 118. cikkének (2) bekezdése második albekezdésének első francia bekezdésében” kifejezés helyébe az „Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének (4) és (5) bekezdésében” lép.

A 83a. cikk (5) bekezdésében, a XII. melléklet 14. cikkének (2) bekezdésében és a XIII. melléklet 22. cikkének (3) bekezdésében az „EK-Szerződés 205. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében” kifejezés helyébe az „Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének (4) és (5) bekezdésében” lép. A VII. melléklet 13. cikkének (3) bekezdésében az „EK-Szerződés 205. cikke (2) bekezdése második albekezdésének első francia bekezdésében” kifejezés helyébe az „Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének (4) és (5) bekezdésében” lép.

A 45. cikk (2) bekezdésében az „EK-Szerződés 314. cikkében” kifejezés helyébe az „Európai Unióról szóló szerződés 55. cikkében” lép;

4.

A III. melléklet 7. cikkének (1) bekezdésében az „Európai Közösségek Személyzeti Felvételi Hivatalára” kifejezés helyébe az „Európai Személyzeti Felvételi Hivatalra” lép.

A VII. melléklet 7. cikkének (3) bekezdésében az „Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés IV. mellékletben” kifejezés helyébe a „Európai Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében” lép.

A VIII. melléklet 40. cikkében az „Európai Közösségek Bizottságával” kifejezés helyébe az „Európai Bizottsággal” lép;

5.

A 6. cikk (4) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikkével összhangban határoz.”

A VIII. melléklet 9. cikkének (2) bekezdésében és a XI. melléklet 15. cikkének (2) bekezdésében „az EK-Szerződés 283. cikke” kifejezés helyébe „az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikke” lép.

A XI. melléklet 10. cikkében a „a Tanács az EK-Szerződés 283. cikkében megállapított eljárással összhangban jár el” kifejezés helyébe a „a Tanács és az Európai Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikkével összhangban határoz” lép;

6.

Az 1b. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 23. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv által biztosított laissez-passer a csoportvezetők, az AD12–AD16 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők, az Európai Unió területén kívül szolgálatot teljesítő tisztviselők, valamint olyan egyéb tisztviselők számára kerül kiállításra, akik esetében azt a szolgálati érdek megköveteli.”;

8.

A 77. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Azon tisztviselők esetében azonban, akik az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés által meghatározott hivatalt ellátó személyeket, illetve az Unió egyik intézményének vagy szervének választott elnökét, illetve az Európai Parlament egyik politikai csoportjának választott elnökét segítik, az e minőségükben megszerzett szolgálati időnek megfelelő nyugdíjjogosultságot az e minőségben kapott utolsó alapilletmény alapján kell kiszámítani, amennyiben ezen alapilletmény meghaladja az e cikk második bekezdésében említett alapilletményt.”;

9.

A VIIIa. cím számozása VIIIb. címre változik. A szöveg a VIII. cím után az alábbi új címmel egészül ki:

„VIIIa.   CÍM

AZ EKSZ-RE ALKALMAZANDÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

95. cikk

(1)   A személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket az EKSZ személyzete tekintetében az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) gyakorolja. A főképviselő meghatározhatja, hogy az EKSZ-en belül ki jogosult e hatáskörök gyakorlására. A 2. cikk (2) bekezdése alkalmazandó.

(2)   A küldöttségvezetők esetében a kinevezési jogkör gyakorlása alapos kiválasztási eljárás alkalmazásával, az érdemek alapján, a nemek közötti és földrajzi egyensúly figyelembevételével, egy olyan jelöltlista alapján történik, amelyet a Szerződésekben ráruházott hatásköreinek keretein belül a Bizottság állapít meg. Ez megfelelően alkalmazandó a különleges esetben valamely küldöttségvezetői álláshelyre szolgálati érdekből határozott időre történő áthelyezésekre.

(3)   Amennyiben valamely küldöttségvezető munkakörének részeként a Bizottság javára lát el feladatokat, a 22. és 86. cikk és a IX. melléklet szerinti hivatali vizsgálatot és fegyelmi eljárást a Bizottság kérésére a kinevezésre jogosult hatóság kezdeményezi.

A 43. cikk alkalmazása során konzultálni kell a Bizottsággal.

96. cikk

A 11. cikktől eltérően az uniós küldöttségen dolgozó bizottsági tisztviselő köteles a küldöttségvezető által az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozat 5. cikkében meghatározott szerepe szerint kiadott utasításokat követni (6).

Azon EKSZ-tisztviselők, akiknek munkakörük részeként a Bizottság javára kell feladatokat ellátniuk, e feladatok tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 221. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötelesek a Bizottságtól kapott utasításokat követni.

E cikk végrehajtásának részletes szabályairól a Bizottság és az EKSZ megállapodik.

97. cikk

2014. június 30-ig az EKSZ azon tisztviselői esetében, akiket a 2010/427/EU határozat alapján, e személyzeti szabályzat 4. és 29. cikkétől eltérve helyeztek át az EKSZ-hez a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, az érintett intézmények kinevezésre jogosult hatósága kivételes esetekben, közös egyetértés alapján és kizárólag szolgálati érdekből, az érintett meghallgatását követően az üres álláshely meghirdetése nélkül áthelyezheti az EKSZ tisztviselőjét az EKSZ-től a Tanács Főtitkárságán vagy a Bizottságnál meglévő, azonos besorolású álláshelyre.

98. cikk

(1)   A 29. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a kinevezésre jogosult hatóság az EKSZ–beli üres álláshelyek feltöltése során a Tanács Főtitkársága, a Bizottság és az EKSZ tisztviselőinek pályázatait, továbbá azon ideiglenes alkalmazottak pályázatait, akikre az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének e) pontja vonatkozik, valamint a tagállamok nemzeti diplomáciai szolgálataiból származó személyzet pályázatait e kategóriák bármelyikének előnyben részesítése nélkül bírálja el. 2013. június 30-ig az intézményen kívülről történő felvételre vonatkozó 29. cikktől eltérően az EKSZ kizárólag a Tanács Főtitkárságáról, a Bizottságtól és a tagállamok diplomáciai szolgálatainak személyzetéből vesz fel tisztviselőket.

Mindazonáltal rendkívüli esetben és csak az ezen rendelkezések szerinti felvételi lehetőségek kimerítése után a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy az első albekezdés első mondatában felsorolt intézményeken kívülről is vesz fel az EKSZ megfelelő működéséhez szükséges AD besorolású technikai támogató személyzetet, például szakértőket a válságkezelés, a biztonság és informatika területén.

2013. július 1-jétől a kinevezésre jogosulthatóság az első albekezdésben meghatározottaktól eltérő intézmények tisztviselőinek pályázatát is e kategóriák bármelyikének előnyben részesítése nélkül bírálja el.

(2)   A 29. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során és a 97. cikk sérelme nélkül az EKSZ-től eltérő intézmények kinevezésre jogosult hatósága az üres álláshelyek betöltésekor a belső jelöltek és az EKSZ azon tisztviselőinek pályázatait, akik az érintett intézmények tisztviselői voltak az EKSZ tisztviselőivé válásuk előtt, e kategóriák bármelyikének előnyben részesítése nélkül bírálja el.

99. cikk

(1)   A Bizottság fegyelmi tanácsa egyben az EKSZ fegyelmi tanácsaként is működik mindaddig, amíg a főképviselő úgy nem határoz, hogy külön fegyelmi tanácsot hoz létre az EKSZ számára. A főképviselőnek határozatát legkésőbb 2011. december 31-ig meg kell hoznia.

Az EKSZ fegyelmi tanácsának létrehozásáig a IX. melléklet 5. cikkének (2) bekezdésében említett két további tagot az EKSZ tisztviselői közül kell kinevezni. A kinevezésre jogosult hatóság és a IX. melléklet 5. cikkének (5) bekezdésében és 6. cikkének (4) bekezdésében említett személyzeti bizottság alatt az EKSZ saját hatóságát, illetve bizottságát kell érteni.

(2)   A Személyzeti Bizottságnak az EKSZ-en belüli, a személyzeti szabályzat 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésével összhangban történő létrehozásáig – azaz legkésőbb 2011. december 31-ig – az említett francia bekezdés rendelkezésétől eltérve a Bizottság Személyzeti Bizottsága képviseli az EKSZ személyzetét és más alkalmazottait is.”;

10.

A X. melléklet 3. fejezete az alábbi cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A személyzeti szabályzat 42a. cikkében és 42b. cikkében biztosított szülői és családi okokkal indokolt szabadság ideje alatt e melléklet 5., 23. és 24. cikke továbbra is alkalmazandó a harmadik országba történő kinevezést követő minden kétéves időtartamán belül legfeljebb hat hónapos összesített időtartamra, valamint e melléklet 15. cikke továbbra is alkalmazandó a harmadik országba történő kinevezést követő minden kétéves időtartamán belül legfeljebb kilenc hónapos összesített időtartamra.”

1.

A cím helyébe „az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek” lép;

2.

A 28a. cikk (8) bekezdésének kivételével az „Európai Közösségek” kifejezés helyébe az „Európai Unió” kifejezés lép, és a „Közösség” és „Közösségek” kifejezések helyébe az „Unió” kifejezés lép, a szöveg többi részét pedig ennek megfelelően nyelvtanilag módosítani kell;

3.

A 12. cikk (3) bekezdésében és a 82. cikk (5) bekezdésében az „Európai Közösségek Személyzeti Felvételi Hivatala” kifejezés helyébe az „Európai Személyzeti Felvételi Hivatal” lép;

4.

A 39. cikk (1) bekezdésében „az EK-Szerződés 283. cikke” kifejezés helyébe „az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikke” lép;

5.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 3a. cikk első bekezdése az alábbi albekezdéssel egészül ki:

„Az Uniós küldöttségekben a teljes munkaidős vagy részmunkaidős feladatok ellátására szerződtetett személyzet ideiglenesen beosztható az intézmény székhelyére a személyzeti szabályzat X. mellékletének 2. és 3. cikkében meghatározott mobilitási eljárásban.”;

7.

A 3b. cikkben a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A 3a. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti eseteket kivéve a szerződéses személyzet alkalmazása kisegítő feladatok ellátása céljából kizárt azokban az esetekben, amelyekben a 3a. cikk alkalmazandó.”;

8.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

9.

A 47. cikkben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

10.

A II. cím az alábbi fejezettel egészül ki:

„10. FEJEZET

A 2. cikk e) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések

50b. cikk

(1)   A személyzeti szabályzat 98. cikke (1) bekezdésében meghatározott eljárás során kiválasztott, a tagállamok diplomáciai szolgálataiból származó, és az érintett nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt személyzettel a 2. cikk e) pontja szerint ideiglenes alkalmazotti szerződést kell kötni.

(2)   Ezekkel az ideiglenes alkalmazottakkal legfeljebb négy évre lehet szerződést kötni. Szerződésük legfeljebb négyéves időtartamra hosszabbítható meg. Összességében az alkalmazásuk nem haladhatja meg a nyolc évet. Kivételes esetekben azonban és szolgálati érdekből a nyolcadik év végén a szerződés legfeljebb további két évre meghosszabbítható. A tagállamok az EKSZ-nél ideiglenes alkalmazotti státuszban dolgozó tisztviselőik számára garantálják, hogy az EKSZ-nél eltöltött szolgálati idejük lejártát követően nemzeti joguk alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban azonnali hatállyal visszahelyezik őket korábbi munkakörükbe.

(3)   Az ezen alkalmazási feltételek 2. cikke e) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak által okozott károkért a személyzeti szabályzat 22. cikke értelmében történő felelősségre vonásban a tagállamok támogatják az Uniót.

50c. cikk

(1)   A személyzeti szabályzat 37., 38. és 39. cikkét analógia útján kell alkalmazni. A kirendelés nem terjedhet túl a szerződés idején.

(2)   A személyzeti szabályzat 52. cikke b) pontjának második albekezdése analógia útján alkalmazandó.”;

11.

A 80. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„ (5)   A személyzeti szabályzat 95. 96. és 99. cikke analógia útján alkalmazandó.”;

12.

A 118. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„118. cikk

A személyzeti szabályzat X. melléklete analógia útján alkalmazandó a harmadik országokban szolgálatot teljesítő szerződéses alkalmazottakra. Az említett melléklet 21. cikkét azonban csak akkor kell alkalmazni, ha a szerződés legalább egy évre szól.”;

13.

A 121. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„121. cikk

A társadalombiztosítás tekintetében az intézmény felelős a munkáltatói társadalombiztosítási járulék befizetésért az alkalmazott kötelezettségei ellátásának helyén hatályos előírások szerint, kivéve, ha a székhely-megállapodás másként rendelkezik. Az intézmény önálló vagy kiegészítő társadalombiztosítási rendszert hoz létre azon országok esetében, ahol a helyi rendszer nem létezik vagy nem megfelelő.”;

14.

A 124. cikkben a „23. cikkének első és második bekezdését” kifejezés helyébe a „23. cikkét” kifejezés lép.

26.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/9

(1)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) meghatározza azokat a költségvetési alapelveket és pénzügyi szabályokat, amelyeket valamennyi jogalkotási aktusban tiszteletben kell tartani. A költségvetési rendelet egyes rendelkezéseit a Lisszaboni Szerződés által bevezetett módosítások és az Európai Külügyi Szolgálatnak az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozat (4) szerinti létrehozása figyelembevétele érdekében módosítani szükséges.

(2)

A Lisszaboni Szerződés létrehozza az Európai Külügyi Szolgálatot (a továbbiakban: EKSZ). A 2010/427/EU tanácsi határozat szerint az EKSZ egyedülálló jellegű szolgálat, amelyet a költségvetési rendelet alkalmazásában intézményként kell kezelni.

(3)

A mentesítéssel összefüggésben, mivel az EKSZ-t a költségvetési rendelet alkalmazásában intézményként kell kezelni, az EKSZ teljes egészében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkében, valamint a költségvetési rendelet 145–147. cikkében előírt eljárások hatálya alá tartozik. Az EKSZ teljes mértékben együttműködik a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben rendelkezésükre bocsát minden további szükséges információt, többek között az érintett testületek ülésein való részvétel révén. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkével összhangban továbbra is a Bizottság felel a költségvetés végrehajtásáért, ideértve azokat az operatív előirányzatokat is, amelyeket a Bizottság átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjeként eljáró uniós küldöttségvezetők hajtanak végre. Annak érdekében, hogy a Bizottság elláthassa feladatait, az uniós küldöttségvezetőknek be kell nyújtaniuk a szükséges információkat. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (a továbbiakban: a főképviselő) ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell, és elő kell segítenie az uniós küldöttségek és a bizottsági szervezeti egységek közötti együttműködést. Tekintettel e struktúra újszerűségére, jól kidolgozott intézkedéseket kell alkalmazni az átláthatóság, valamint a költségvetési és pénzügyi elszámoltathatóság érdekében.

(4)

Az EKSZ-en belül az EKSZ igazgatása és belső költségvetésének végrehajtása a főképviselőnek beszámolni tartozó költségvetési és igazgatási főigazgató feladata. A főigazgató a meglévő keretek között eljárva követi az EU költségvetése III. szakaszának azon részére alkalmazandó igazgatási szabályokat, amely a többéves pénzügyi keret 5. fejezete alá tartozik.

(5)

Az Európai Tanács 2009. október 29–30-i ülésén meghatározott elvek alapján az EKSZ létrehozására vonatkozó vezérelvnek különösen a költségvetési semlegességet célzó költséghatékonyságnak kell lennie.

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés előírja, hogy a bizottsági küldöttségek uniós küldöttségekként az EKSZ részévé válnak. Hatékony igazgatásuk érdekében a küldöttségek közös költségeit finanszírozó igazgatási és támogatási kiadásokat egyetlen támogató szolgálatnak kell végrehajtania. Ezért a költségvetési rendeletnek – a Bizottsággal egyeztetendő – részletes intézkedések lehetőségét kell előírnia annak érdekében, hogy elősegítse az uniós küldöttségek igazgatási előirányzatainak végrehajtását.

(7)

Szükséges biztosítani az uniós küldöttségek működésének folytonosságát, és különösen a külső segély küldöttségek általi igazgatásának folytonosságát és hatékonyságát. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni, hogy átruházza az operatív kiadások költségvetési végrehajtásával kapcsolatos jogköröket az EKSZ-hez mint különálló intézményhez tartozó uniós küldöttségvezetőkre. Továbbá, amennyiben a Bizottság a költségvetést közvetlen centralizált irányítással hajtja végre, lehetővé kell tenni számára, hogy ezt az uniós küldöttségvezetőknek történő átruházott felhatalmazás révén is megtegye. A belső igazgatási és kontrollrendszerek meghatározásáért továbbra is a Bizottság felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjének kell felelnie, míg a belső igazgatási és kontrollrendszerek megfelelő kialakításáért és működtetéséért, valamint a források és a küldöttségeiken belüli műveletek igazgatásáért az uniós küldöttségvezetőknek kell felelniük. Ezzel kapcsolatban évente kétszer kell jelentést tenniük. Az ilyen felhatalmazások a Bizottságra alkalmazandó szabályokkal összhangban vonhatók vissza.

(8)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének való megfelelés érdekében az uniós küldöttségvezetőknek – a Bizottság átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjeként eljárva – alkalmazniuk kell a bizottsági szabályokat, valamint ugyanazok a feladatok, kötelezettségek és elszámoltathatóság vonatkoznak rájuk, mint a Bizottság összes többi, átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjére. E célok érdekében a Bizottságot saját intézményüknek kell tekinteniük.

(9)

A költségvetés teljes bizottsági szakaszáért – ideértve az uniós küldöttségvezetőknek továbbadott előirányzatokhoz kapcsolódó számviteli műveleteket is – továbbra is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel. Ezért pontosítani kell, hogy a feladatok bármilyen átfedésének elkerülése érdekében az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjének feladatai kizárólag a költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszát érintik. A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjeként is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője jár el, ami felülvizsgálat tárgyát képezheti.

(10)

Az EKSZ, illetve a Bizottság alkalmazásában álló, átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők közötti koherencia és egyenlő bánásmód, valamint a Bizottság megfelelő tájékoztatásának biztosítása érdekében a Bizottság pénzügyi szabálytalanságokat figyelő testületének az EKSZ-en belüli szabálytalanságok kezeléséért is felelősnek kell lennie, amennyiben a Bizottság végrehajtási jogköröket ruház át az uniós küldöttségvezetőkre. Mindazonáltal a pénzgazdálkodási kötelezettség és a fegyelmi eljárás közötti kapcsolat fenntartása érdekében a Bizottság eljárások megindítására kérheti fel a főképviselőt, amennyiben a testület az uniós küldöttségvezetőkre átruházott bizottsági hatásköröket érintő szabálytalanságokat talál. Ilyen esetben a főképviselőnek a személyzeti szabályzattal (5) összhangban meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.

(11)

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszainak végrehajtása tekintetében az EKSZ belső ellenőreként is a Bizottság belső ellenőre jár el, ami felülvizsgálat tárgyát képezheti.

(12)

Annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós költségvetés végrehajtásának demokratikus ellenőrzését, az uniós küldöttségvezetőknek a küldöttségen belül kialakított belső igazgatási és ellenőrzési rendszerekre, valamint a rájuk átruházott műveletek igazgatására vonatkozó információkat tartalmazó jelentéssel együtt megbízhatósági nyilatkozatot kell benyújtaniuk. Az uniós küldöttségek vezetőinek jelentéseit a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő éves tevékenységi jelentéséhez kell csatolni, és a költségvetési hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

(13)

A költségvetési rendelet alkalmazásában az „Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője” kifejezést az Európai Unióról szóló szerződés 18. cikkében a főképviselő számára meghatározott különböző feladatkörökkel összhangban kell értelmezni.

(14)

Ezért az 1605/2002/EK, Euratom rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

(1)   E rendelet meghatározza az Európai Unió általános költségvetésének (»a költségvetés«) megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

(2)   E rendelet alkalmazásában:

(3)   »A Közösségekre«, illetve »az Unióra« történő valamennyi hivatkozást az Európai Unióra és az Európai Atomenergia-közösségre történő hivatkozásként kell érteni a szövegkörnyezettől függően.”

2.

A 16. cikk második bekezdésében „a Bizottság Külszolgálatának” szöveg helyébe „a Bizottságnak és az EKSZ-nek” szöveg lép.

3.

A 28. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Bármely, a jogalkotó hatóságnak a Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) vagy a tagállamok által benyújtott olyan javaslathoz vagy kezdeményezéshez, amely hatással van a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, pénzügyi kimutatást és a 27. cikk (4) bekezdésében előírt értékelést kell mellékelni.”.

4.

A 30. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság megfelelő módon rendelkezésre bocsátja a költségvetésből származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozóan általa birtokolt információkat, amennyiben a költségvetés végrehajtása centralizált alapon közvetlenül a Bizottság osztályai által vagy az 51. cikk második bekezdésének megfelelően az Unió küldöttségei által történik, más igazgatási módok esetében pedig a finanszírozás kedvezményezettjeire vonatkozó azon információkat, amelyeket a költségvetés lebonyolításának feladataival megbízott jogalanyoktól kapott.”

5.

A 31. cikk első bekezdésében a szöveg „a Tanács” kifejezés előtt „az Európai Tanács és” kifejezéssel, és a „megtervezik a bevételeiket” kifejezés előtt az „és az Európai Külügyi Szolgálat” kifejezéssel egészül ki.

6.

A 31. cikk az (1) bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az EKSZ megtervezi bevételeire és kiadásaira vonatkozó becsléseket, amelyeket minden év július 1-jéig megküld a Bizottságnak. A főképviselő konzultál a fejlesztési politikáért felelős biztossal, a szomszédsági politikáért felelős biztossal, valamint a nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztossal a hatáskörükbe tartozó ügyekről.”

7.

A 33. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozat (6) 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban és az Unió külső fellépéseire szánt költségvetés átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság a költségvetési tervezetével együtt egy olyan munkadokumentumot is továbbít a költségvetési hatóságnak, amely összesített formában tartalmazza:

A munkadokumentum emellett:

8.

a 46. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

9.

Az 50. cikk első bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:

„A Bizottsággal azonban részletes intézkedésekről lehet megállapodni annak érdekében, hogy elősegítsék az uniós küldöttségek igazgatási előirányzatainak végrehajtását. Ezeknek az intézkedéseknek semmiben nem szabad eltérniük a költségvetési rendelet rendelkezéseitől és végrehajtási szabályaitól.”

10.

Az 51. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„A Bizottság azonban a saját szakaszának működési előirányzatait érintő költségvetési végrehajtási hatásköreit átruházhatja az uniós küldöttségvezetőkre. Erről egyidejűleg értesíti a főképviselőt is. Amennyiben az uniós küldöttségvezetők a Bizottság átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjeként járnak el, a költségvetés végrehajtására vonatkozó bizottsági szabályokat alkalmazzák, valamint ugyanazok a feladatok, kötelezettségek és elszámoltathatóság vonatkozik rájuk, mint a Bizottság összes többi, átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjére.

A Bizottság e felhatalmazást a saját szabályaival összhangban visszavonhatja.

A második bekezdés alkalmazásában a főképviselő meghozza az uniós küldöttségek és a bizottsági szervezeti egységek közötti együttműködéséhez szükséges intézkedéseket.”

11.

Az 53a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„53a. cikk

Amennyiben a Bizottság centralizált alapon hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat vagy közvetlenül, szervezeti egységei, illetve uniós küldöttségek által az 51. cikk második bekezdésével összhangban, vagy közvetetten, az 54–57. cikk rendelkezéseivel összhangban teljesíti.”.

12.

A 59. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Amennyiben az 51. cikk második bekezdésének megfelelően az uniós küldöttségvezetők átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, úgy a Bizottság mint az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatainak és felelősségi körének meghatározásáért, gyakorlásáért, ellenőrzéséért és értékeléséért felelős intézmény hatáskörébe tartoznak. A Bizottság erről egyidejűleg értesíti a főképviselőt is.”

13.

A 60. cikk (7) bekezdése második albekezdésének vége a következő mondattal egészül ki:

„A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők éves tevékenységi jelentését szintén a költségvetési hatóság rendelkezésére kell bocsátani.”

14.

A 2. szakasz a következő cikkel egészül ki:

„60a. cikk

(1)   Amennyiben az uniós küldöttségvezetők az 51. cikk második bekezdésének megfelelően átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, a források megfelelő felhasználása vonatkozásában szorosan együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák különösen a pénzügyi műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét, a források igazgatása során a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartását, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét.

Ennek érdekében meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy a költségvetés végrehajtásának vonatkozásában megelőzzenek minden, a Bizottság rájuk átruházott felelősségét esetlegesen veszélyeztető helyzetet, valamint minden olyan prioritásellentétet, amely hatással lehet a rájuk átruházott pénzgazdálkodási feladatok végrehajtására.

Amennyiben a második albekezdésben említett jellegű helyzet vagy konfliktus alakul ki, az uniós küldöttségvezetők erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottság és az EKSZ illetékes főigazgatóit. Az említett főigazgatók megteszik a megfelelő lépéseket a helyzet orvoslására.

(2)   Amennyiben uniós küldöttségvezetők a 60. cikk (6) bekezdésében említett helyzetbe kerülnek, a 66. cikk (4) bekezdése szerint létrehozott, a pénzügyi szabálytalanságokat figyelő testülethez fordulnak az üggyel. Bármely, az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén tájékoztatják az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket.

(3)   Az 51. cikk második bekezdésének megfelelően átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők jelentést tesznek felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjüknek, hogy ez utóbbi belefoglalhassa jelentésüket a 60. cikk (7) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésébe. A küldöttségvezetők jelentései információkat tartalmaznak a küldöttségükön belül létrehozott belső igazgatási és kontrollrendszerek hatékonyságáról és eredményességéről, valamint a rájuk átruházott műveletek igazgatásáról, valamint kiterjednek a 66. cikk (3a) bekezdése szerinti megbízhatósági nyilatkozatra. E jelentéseket a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő éves tevékenységi jelentéséhez kell csatolni, és a költségvetési hatóság rendelkezésére kell bocsátani, adott esetben figyelembe véve bizalmas jellegüket.

Az uniós küldöttségvezetők teljes mértékben együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben rendelkezésükre bocsátanak minden további szükséges információt. Ezzel összefüggésben felkérhetők az érintett testületek ülésein való részvételre és a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselőnek való segítségnyújtásra.

(4)   Az 51. cikk második bekezdésének megfelelően átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők a Bizottság felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjének saját kérésére, illetve a mentesítéssel összefüggésben az Európai Parlament bármely kérésére válaszolnak.

(5)   A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkével összhangban biztosítja, hogy a hatáskörök átruházása ne sértse a mentesítési eljárást.”

15.

A 61. cikk (1) bekezdése az f) pont után a következő albekezdésekkel egészül ki:

„Az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjének feladatai kizárólag a költségvetés EKSZ által végrehajtott, EKSZ-re vonatkozó szakaszát érintik. A költségvetés teljes bizottsági szakaszáért – ideértve az uniós küldöttségvezetőknek továbbadott előirányzatokhoz kapcsolódó számviteli műveleteket is – továbbra is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjeként is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője jár el, a 186a. cikkre figyelemmel.”

16.

A 66. cikk a következőképpen módosul:

17.

A 85. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„Az EKSZ belső ellenőrzésének alkalmazásában az 51. cikk második bekezdésének megfelelően átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők a rájuk átruházott pénzgazdálkodás vonatkozásában a Bizottság belső ellenőrének ellenőrzési hatásköre alá tartoznak.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ belső ellenőreként is a Bizottság belső ellenőre jár el, a 186a. cikkben foglalt rendelkezésekre figyelemmel.”

18.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„147a. cikk

Az EKSZ teljes egészében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkében, valamint az e rendelet 145–147. cikkében előírt eljárások hatálya alá tartozik. Az EKSZ teljes mértékben együttműködik a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben rendelkezésükre bocsát minden további szükséges információt, többek között az érintett testületek ülésein való részvétel révén.”

19.

A 163. cikk első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az e címben említett fellépések a Bizottság által centralizált alapon az 53a. cikk szerint, megosztott igazgatással, decentralizált alapon a kedvezményezett harmadik ország vagy országok által, vagy nemzetközi szervezetekkel közösen hajthatók végre, az 53–57. cikk vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.”.

20.

A 165. cikk első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A fellépések kedvezményezett harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek általi végrehajtása az 51. cikk második bekezdésével összhangban a Bizottság és az uniós küldöttségek részletes vizsgálatának tárgya.”

21.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„186a. cikk

A 61. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdését, valamint a 85. cikk harmadik bekezdését 2013-ben felülvizsgálják, az EKSZ, illetve az uniós küldöttségek különleges jellegének, továbbá adott esetben az EKSZ megfelelő pénzügyi igazgatási képességének kellő figyelembevételével.”