12.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 994/2010/EU RENDELETE

(2010. október 20.)

a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	A földgáz (a továbbiakban: gáz) az Európai Unió energiaellátásának alapvető alkotóeleme, amely az elsődleges energiaellátás egynegyedét teszi ki, és főleg a villamosenergia-termelésben, a fűtésben, valamint ipari alapanyagként és közlekedési üzemanyagként hasznosítják.

(2)

Európa gázfogyasztása az utóbbi tíz évben gyorsan növekedett. Mivel egyúttal a belső termelés is csökkent, a gázimport még gyorsabb ütemben nőtt, ezért fokozódott az importfüggőség és a gázellátás-biztonsági szempontok kezelésének szükségessége. Ezenfelül egyes tagállamok elszigetelt helyzetben, ún. „gázszigeten” vannak, mert infrastruktúrájuk nincs kapcsolatban az Unió többi részével.

(3)

Mivel a gáz jelentős részt képvisel az Unió energiaellátásának összetételében, e rendelet célja, hogy a gázfogyasztóknak bizonyítsa, hogy minden szükséges intézkedés megtörténik folyamatos ellátásuk biztosítása érdekében, különösen kedvezőtlen éghajlati viszonyok és ellátási zavar esetén. Elismert tény, hogy e célokat a leginkább költséghatékony intézkedések révén kell elérni annak érdekében, hogy e tüzelőanyag más tüzelőanyagokhoz viszonyított relatív versenyképességét ne befolyásoljuk.

(4)

Először a 2004/67/EK tanácsi irányelv (3) hozott létre közösségi szintű jogi keretet a gázellátás biztonságának megőrzésére és a belső gázpiac megfelelő működésének előmozdítására ellátási zavarok esetén. Az említett irányelvvel létrehozott gázkoordinációs csoport hasznosnak bizonyult a tagállamok, a Bizottság, a gázipar és a fogyasztók információcseréje és közös cselekvéseinek meghatározása szempontjából. Az Európai Tanács által 2006 decemberében jóváhagyott energiabiztonsági kapcsolattartói hálózat javított az információ összegyűjtésére való kapacitáson, és idejekorán figyelmeztetett az energiaellátással szembeni esetleges fenyegetésekre. Az Európai Parlament és a Tanács által 2009 júliusában elfogadott új belső energiapiaci szabályozás fontos lépést jelent a belső energiapiac teljes megvalósításában, és kifejezetten az Unió energiaellátás-biztonságának megerősítésére irányul.

(5)

A gázellátás biztonságával kapcsolatban eddig uniós szinten meghozott intézkedések értelmében azonban a tagállamok még mindig nagy önállóságot élveznek az intézkedések megválasztása tekintetében. Amikor egy tagállam ellátásbiztonsága veszélybe kerül, nyilvánvaló a kockázata, hogy az e tagállam által egyoldalúan meghozott intézkedések veszélyeztetik a belső gázpiac megfelelő működését, valamint a fogyasztók gázellátását. A közelmúlt tapasztalatai bebizonyították e kockázat valódiságát. Annak érdekében, hogy a belső gázpiac még korlátozott ellátás közepette is működhessen, szükséges rendelkezni arról, hogy az ellátási zavarokra adott válaszok szolidárisak és összehangoltak legyenek mind a megelőző intézkedések, mind pedig egy adott ellátási zavarhelyzetben alkalmazott megoldások tekintetében.

(6)

Az Unió egyes régióiban alacsony fűtőértékű gázt szolgáltatnak. A jellemzői következtében az alacsony fűtőértékű gáz nem használható fel magas fűtőértékű gázra tervezett készülékekben. A magas fűtőértékű gáz azonban felhasználható az alacsony fűtőértékű gázra tervezett készülékekben, ha előbb alacsony fűtőértékű gázzá alakítják, például nitrogén hozzáadásával. Az alacsony fűtőértékű gáz sajátosságait tagállami és regionális szinten kell megvizsgálni és ugyanilyen szinten figyelembe venni a kockázatértékelésben, valamint a megelőzési cselekvési és vészhelyzeti tervekben.

(7)

Az Unióba irányuló gázszállítási útvonalak és ellátási források diverzifikációja az egész Unió, valamint külön-külön az egyes tagállamok ellátásbiztonságának javítása szempontjából is alapvető fontosságú. Az ellátásbiztonság a jövőben az energiahordozói összetétel alakulásától, az uniós és az Uniót ellátó harmadik országokbeli termelés fejlődésétől, a tárolói kapacitásokba és az Unión belüli, illetve kívüli gázszállítási útvonalak és ellátási források diverzifikációjába – beleértve a cseppfolyósított gázlétesítményeket is – való beruházásoktól függ. Ebben az összefüggésben különleges figyelmet kell fordítani „Az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata – Az Európai Unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai szolidaritás terén” című, 2008. november 13-i bizottsági közleményben meghatározott, kiemelt fontosságú, infrastruktúrával kapcsolatos intézkedésekre, például a déli gázfolyosónak (a Nabucco földgázvezetéknek és a török-görög-olasz rendszerösszekötőnek), az Európa számára biztosítandó diverzifikált és megfelelő cseppfolyósítottföldgáz-ellátásnak, a balti államok rendszerbe való hatékony bekapcsolásának, a földközi-tengeri energiagyűrűnek, valamint az észak-déli irányú gáz-összeköttetéseknek Közép- és Délkelet-Európában.

(8)	A gázellátás megszakadása által kiváltott lehetséges válságok hatásának csökkentése érdekében a tagállamoknak elő kell segíteniük az energiaforrások, gázszállítási útvonalak és ellátási források diverzifikációját.

(9)

Az Unió súlyos ellátási zavara minden tagállamot, az Unió egészét és az Athénban 2005. október 25-én aláírt Energiaközösséget létrehozó szerződés (4) szerződő feleit is érintheti. Komoly gazdasági károkat okozhat továbbá az egész Unió gazdaságának. Hasonlóképpen a gázellátás zavara súlyos társadalmi következménnyel járhat, különösen a kiszolgáltatott fogyasztói csoportok esetében.

(10)

Egyes fogyasztók, többek között a háztartások és az alapvető szociális szolgáltatásokat – egészségügyi ellátást, gyermekgondozást, oktatást és egyéb szociális és népjóléti szolgáltatásokat, valamint a tagállam működéséhez elengedhetetlenül fontos szolgáltatásokat – biztosító fogyasztók különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, és szükségük lehet védelemre. Az ilyen védett fogyasztók átfogó meghatározása nem kerülhet összeütközésbe az európai szolidaritási mechanizmusokkal.

(11)

2008 decemberében az Európai Tanács által jóváhagyott európai biztonsági stratégia végrehajtásáról szóló jelentés nyomatékosítja, hogy a növekvő energiaimport-függőség további jelentős kockázat az Unió energiaellátásának biztonságára nézve és hangsúlyozza, hogy az energiabiztonság az új biztonságpolitikai kihívások egyike. A gáz belső piacának központi szerep jut az uniós energiaellátás-biztonság növelésében és az ellátási zavarok káros hatásaival szembeni tagállami kiszolgáltatottság csökkentésében.

(12)	A jól működő belső gázpiac érdekében alapvető fontosságú, hogy a gázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedések ne torzítsák indokolatlanul a versenyt, illetve a belső gázpiac hatékony működését.

(13)

Az egyetlen legfontosabb gázinfrastruktúra kiesése, az úgynevezett N-1 elv, reális lehetőség. Az ilyen infrastruktúra kieséséből adódó helyzet összehasonlítási alapul vétele annak meghatározásában, hogy a tagállamoknak mekkora hiány ellensúlyozására kell felkészülniük, érvényes kiindulási pontot képez az egyes tagállamok ellátásbiztonságának elemzéséhez.

(14)

Az elegendő és diverzifikált gázinfrastruktúra – különösen a jelenleg gázszigetet alkotó, elszigetelt rendszereket a velük szomszédos tagállamokkal összekötő új gázinfrastruktúrák – megléte az egyes tagállamokon belül és az Unió egészében alapvető feltétele az ellátási zavarok kezelésének. A gázellátási biztonság közös minimum kritériumai azonos feltételeket biztosítanak e téren figyelembe véve egyúttal a nemzeti és regionális jellemzőket, és jelentős ösztönzőket teremtenek a szükséges infrastruktúra megépítéséhez, valamint a válságra való felkészültség szintjének javításához. Az olyan, keresletoldali intézkedések, mint a tüzelőanyag-váltás, komoly szerepet játszhatnak az energiabiztonság megvalósításában, feltéve, hogy ellátási zavar esetén gyorsan alkalmazhatók és jelentős keresletcsökkentés érhető el velük. Továbbra is ösztönözni kell a hatékony energiafelhasználást, különösen ott, ahol keresletoldali intézkedésekre van szükség. Megfelelően figyelembe kell venni a javasolt keresleti és kínálati oldali intézkedések környezeti hatását, és a környezetre a legkisebb mértékben hatást gyakorló intézkedéseket kell a lehető leginkább előnyben részesíteni, az ellátás biztonságára vonatkozó szempontok figyelembevételével.

(15)

Az új gázinfrastruktúrába való beruházást erőteljesen támogatni kell, és csak a megfelelő, a vonatkozó uniós jogi aktusokkal összhangban végzett környezeti hatásvizsgálatot követően lehet azokat megvalósítani. Ezeknek az új infrastruktúráknak fokozniuk kell a gázellátás biztonságát, miközben biztosítják a belső gázpiac megfelelő működését is. A beruházásokat elvileg a vállalkozásoknak kell megtenniük, és azoknak gazdasági ösztönzőkön kell alapulniuk. Kellően figyelembe kell venni a megújuló energiaforrásokból származó gáz gázhálózat-infrastruktúrába való integrációjának szükségességét. Amennyiben egy infrastruktúra-beruházás határokon átnyúló jelleggel bír, a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét (Ügynökség) és a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózatát (földgázpiaci ENTSO) saját hatáskörükön belül szorosan be kell vonni a határokon átnyúló vonatkozások jobb figyelembevétele érdekében. Emlékeztetni kell arra, hogy a 713/2009/EK rendelet értelmében az Ügynökség hatáskörén és tevékenységi körén belül véleményeket és ajánlásokat adhat ki határokon átnyúló ügyekben. Az Ügynökség és a gázpiaci ENTSO, más piaci szereplőkkel együtt fontos szerepet játszik az egész Unióra kiterjedő, tíz évre szóló hálózati fejlesztési terv kidolgozásában és végrehajtásában, amely többek között az ellátás megfelelőségére vonatkozó európai előrejelzést is tartalmaz, és amelynek a határkeresztező rendszerösszekötők tekintetében többek között a hálózatok különböző felhasználóinak indokolt igényeire kell épülnie.

(16)	A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak vagy a tagállamoknak az infrastruktúra-előírások teljesítéséhez vezető folyamat egyik szükséges lépéseként gondoskodniuk kell a gázpiac vizsgálatáról.

(17)

Az e rendeletben megállapított feladataik végrehajtása során a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak adott esetben szorosan együtt kell működniük az egyéb hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságokkal, különösen a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (7) megfelelő hatásköreik sérelme nélkül.

(18)

Ahol új, határkeresztező rendszerösszekötőkre van szükség, vagy a már meglévőket ki kell bővíteni, ott az érintett tagállamoknak, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak és a nemzeti szabályozó hatóságoknak – ha nem ők a hatáskörrel rendelkező hatóságok – a korai szakaszban szorosan együtt kell működniük.

(19)

Különféle uniós finanszírozási források állnak rendelkezésre a tagállamok támogatására, hogy a termelés, az infrastruktúra és az energiahatékonysággal kapcsolatos regionális és helyi szintű intézkedések tekintetében végrehajtsák a szükséges beruházásokat: ilyen források különösen az Európai Beruházási Bank által nyújtott kölcsönök és kezességvállalás, valamint a regionális, strukturális és kohéziós alapok. Az Európai Beruházási Bank, valamint az Unió olyan, külső beavatkozási eszközei, mint az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz, az előcsatlakozási támogatási eszköz és a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz harmadik országokban is finanszírozhatnak energiaellátási biztonságot növelő intézkedéseket.

(20)

E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a földgázvállalkozások és a fogyasztók az ellátási zavarokra adott megoldásaikban, amíg csak lehetséges, a piaci mechanizmusokra támaszkodjanak. Emellett rendelkeznie kell válságmechanizmusokról is, amelyeket akkor kell alkalmazni, amikor a piacok önmagukban már nem képesek a gázellátási zavart megfelelően kezelni. Az ellátási zavarok enyhítése céljából még vészhelyzet esetén is célszerű a piaci alapú eszközöket előnyben részesíteni.

(21)

A 2009 júliusában elfogadott új belső energiapiaci jogszabályok hatálybalépését követően a gázágazatra új rendelkezések vonatkoznak, amelyek világosabban meghatározzák a tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok, a szállításirendszer-üzemeltetők és az Ügynökség feladatait és felelősségi köreit, továbbá javítják a piac átláthatóságát annak hatékony működése, az ellátásbiztonság, valamint a fogyasztóvédelem fokozása érdekében.

(22)

A belső gázpiac létrehozása és e piacon belül a valódi verseny kínálja a legnagyobb fokú ellátásbiztonságot az Unió minden tagállamára kiterjedően, feltéve, hogy megvan a lehetősége annak, hogy a piac teljeskörűen működjön az Unió egy részét érintő ellátási zavar esetében, bármi legyen is e zavar oka. E cél érdekében az ellátásbiztonság átfogó és hatékony közös koncepciójára van szükség, különösen az átláthatóságra és a szolidaritásra, valamint a belső piac működésével összeegyeztethető, megkülönböztetésmentes ellátási politikára, amely elkerülhetővé teszi a piac torzulását és a zavarokra adott piaci válaszok gyengítését.

(23)

A gázellátás biztonsága a földgázvállalkozások, a hatáskörrel rendelkező hatóságaikon keresztül a tagállamok és a Bizottság közös felelőssége, saját tevékenységi körükön és hatáskörükön belül. Adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságoknak is – ha nem ők a hatáskörrel rendelkező hatóság – tevékenységi körükön és hatáskörükön belül hozzá kell járulniuk a gázellátás biztonságához, a 2009/73/EK irányelvvel összhangban. Továbbá a gázt villamosenergia-termelésre vagy ipari célokra felhasználó fogyasztók is fontos szerepet játszhatnak a gázellátás biztonságának szavatolásában azáltal, hogy a válsághelyzetre keresletoldali intézkedésekkel képesek reagálni, például megszakítható szerződésekkel és tüzelőanyag-váltással, ami közvetlen hatással van a kereslet/kínálat egyensúlyára.

(24)

A földgázpiaci vállalkozások és a hatáskörrel rendelkező hatóságok feladatainak és felelősségi köreinek pontos meghatározása ezért alapvető jelentőséggel bír a belső gázpiac megfelelő működésének, különösen ellátási zavarok és válsághelyzet esetén történő fenntartásában. A feladatok és a felelősségi körök meghatározása során biztosítani kell a háromszintű megközelítés tiszteletben tartását, amely értelmében először az érintett földgázvállalkozások és az ipar szereplői, majd a tagállamok nemzeti és regionális szinten, végül az Unió lép be a folyamatba. A piaci szereplők számára megfelelő lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy ellátási válság esetén piaci alapú intézkedésekkel reagálhassanak a kialakult helyzetre. Amennyiben a piaci szereplők reagálása nem elegendő, a tagállamoknak és hatáskörrel rendelkező hatóságaiknak intézkedéseket kell hozniuk az ellátási zavarok elhárítása vagy enyhítése érdekében. Csak abban az esetben, ha még ezek az intézkedések sem elegendőek, kerülhet sor intézkedések meghozatalára regionális vagy uniós szinten az ellátási zavarok elhárítása vagy enyhítése érdekében. A regionális megoldásokat lehetséges módon, előnyben kell részesíteni.

(25)

A szolidaritás szellemében a hatóságok és a földgázvállalkozások bevonásával történő regionális együttműködés e rendelet végrehajtása érdekében széles körben alkalmazásra fog kerülni, hogy ezáltal optimalizálni lehessen az előnyöket a megállapított kockázatok csökkentésére irányuló intézkedések és az érintett felek számára leginkább költséghatékony intézkedések összehangolása terén.

(26)

Olyan elegendő mértékben harmonizált ellátásbiztonsági előírásokat kell meghatározni, amelyek legalább a 2009. januári helyzethez hasonló helyzeteket szabályoznak a tagállamok közötti eltérések figyelembevételével, figyelemmel a 2009/73/EK irányelv 3. cikkében hivatkozott közszolgálati kötelezettségekre és a fogyasztóvédelemi intézkedésekre. Az ellátásbiztonsági előírásoknak – a szükséges jogbiztonság megteremtése érdekében – stabilnak és egyértelműen meghatározottnak kell lenniük, és nem róhatnak ésszerűtlen és aránytalan terheket a földgázvállalkozásokra, köztük az új piaci belépőkre és kisvállalkozásokra, illetve a végfelhasználókra. Ezeknek az előírásoknak biztosítaniuk kell az uniós földgázipari vállalkozások számára a nemzeti fogyasztókhoz való egyenlő hozzáférést. Az ellátási előírások teljesítéséhez szükséges intézkedések között szerepelhetnek kiegészítő tárolási kapacitások és mennyiségek, vezetékkészlet, ellátási szerződések, megszakítható szerződések és bármilyen egyéb, hasonló hatással bíró intézkedés, valamint a gázellátás biztonságának szavatolása érdekében szükséges technikai intézkedések.

(27)

A megfelelően működő gázpiac számára alapvetően fontos, hogy a hazai termeléshez és infrastruktúrához szükséges beruházásokat, így a rendszerösszekötők – különösen a gázhálózathoz való csatlakozást biztosító rendszerösszekötők –, a vezetékekben a kétirányú fizikai gázáramlást lehetővé tévő felszerelések és tárolók, valamint a cseppfolyósított földgáz újragázosításához szükséges létesítmények létrehozását a földgázvállalkozások megfelelő időben elvégezzék, tekintettel az olyan ellátási zavarokra, mint amilyen 2009 januárjában történt. A gázinfrastruktúra pénzügyi igényeinek uniós eszközök tekintetében való előrejelzésekor a Bizottságnak adott esetben az olyan infrastrukturális projekteknek kell elsőbbséget biztosítania, amelyek támogatják a belső gázpiac integrációját és a gázellátás biztonságát.

(28)

A szállításirendszer-üzemeltetők nem akadályozhatók meg abban, hogy mérlegeljék azt a helyzetet, amelyben a hálózatot harmadik országokkal összekapcsoló, határkeresztező rendszerösszekötőkben a gáz kétirányú szállításához szükséges fizikai kapacitás (kétirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás) kialakítását szolgáló beruházás hozzájárulhat az ellátás biztonságának javításához, különösen a két tagállam közötti áramlást biztosító harmadik országok esetében.

(29)

Fontos a gázellátás fenntartása különösen a lakossági fogyasztók és korlátozott számú egyéb fogyasztók, különösen az alapvető szociális szolgáltatásokat nyújtó fogyasztók – amelyeket a szóban forgó tagállam határozhat meg – számára olyan esetekben, amikor a piac már nem képes ellátásukat biztosítani. Fontos még a válsághelyzet előtt meghatározni, hogy a válság során milyen intézkedéseket kell hozni, az intézkedéseknek pedig meg kell felelniük a biztonsági előírásoknak, többek között abban az esetben, amikor a védett fogyasztók ugyanahhoz a hálózathoz vannak csatlakoztatva, mint a többi fogyasztó. Ezen intézkedések között szerepelhet az eredetileg előjegyzett kapacitások arányában történő csökkentés arra az esetre, ha az infrastruktúrához való hozzáférés lehetősége technikai okokból csökken.

(30)	Fő szabályként a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak be kell tartaniuk a vészhelyzeti tervüket. Kellően indokolt, kivételes körülmények között hozhatnak az említett tervtől eltérő intézkedéseket.

(31)	Az ellátásbiztonsági kötelezettségek teljesítéséhez számos eszköz áll rendelkezésre. Ezeket az eszközöket a helyzetnek megfelelően nemzeti, regionális és uniós összefüggésekben kell használni, hogy következetes és költséghatékony eredményeket hozzanak.

(32)

A 2009/73/EK irányelv szabályozza a határokon átnyúló kapacitásokat és más infrastruktúrákat elegendő mennyiségben létrehozó beruházások hosszú távú tervezésének ellátásbiztonsági vonatkozásait, amelyek biztosítják, hogy a rendszer hosszú távon képes legyen az ellátásbiztonságot garantálni és az ésszerű keresletet kielégíteni. Az ellátásbiztonsági előírások teljesítése átmeneti időszakot tehet szükségessé, amely lehetővé teszi a szükséges beruházások elvégzését. A földgázpiaci ENTSO által készített és az Ügynökség által felügyelt, az Unióra vonatkozó, tíz évre szóló hálózatfejlesztési terv az uniós szinten szükséges beruházások meghatározásának alapvető eszköze, többek között az e rendeletben meghatározott infrastrukturális követelmények végrehajtása érdekében.

(33)	A földgázpiaci ENTSO-t és az Ügynökséget a gázkoordinációs csoport tagjaként, saját hatáskörükön belül, teljes mértékben be kell vonni az uniós szintű együttműködési és konzultációs folyamatba.

(34)

A gázkoordinációs csoport az a fő testület, amellyel a Bizottságnak a megelőzési cselekvési tervek és a vészhelyzeti tervek kidolgozásával összefüggésben konzultálnia kell. Emlékeztetni kell arra, hogy a földgázpiaci ENTSO és az Ügynökség a gázkoordinációs csoport tagja, az említett összefüggésben pedig konzultálni kell velük.

(35)

A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a földgázvállalkozásokkal való konzultációt követően vészhelyzeti terveket kell készíteniük annak érdekében, hogy ellátási zavar esetén biztosítva legyen a legmagasabb készültségi szint. E tervek nem lehetnek összeegyeztethetetlenek egymással nemzeti, regionális vagy uniós szinten. Tartalmukban követniük kell a meglévő terveknél a legjobb gyakorlatot, és világosan meg kell határozniuk a földgázvállalkozások és hatáskörrel rendelkező hatóságok feladatait és hatáskörét. Amennyiben lehetséges és szükséges, regionális szinten közös vészhelyzeti terveket kell létrehozni.

(36)

Az uniós vészhelyzet esetén tanúsítandó kölcsönös tagállami szolidaritás megerősítése és különösen a legkedvezőtlenebb földrajzi, illetve geológiai adottságokkal rendelkező tagállamok támogatása érdekében indokolt, hogy a tagállamok intézkedéseket dolgozzanak ki a szolidaritás gyakorlására. A földgázvállalkozásoknak olyan intézkedéseket kell kidolgozniuk, mint a kereskedelmi megállapodások, amelyek magukban foglalhatják a gázkivitel növelését vagy a tárolt készletek értékesítésének fokozását. Fontos ösztönözni, hogy a földgázvállalkozások megállapodásokat kössenek egymással. A vészhelyzeti terv intézkedései között szerepelniük kell olyan mechanizmusoknak, amelyek adott esetben tisztességes és méltányos kompenzációt biztosítanak a földgázvállalkozásoknak. A szolidaritási intézkedések különösen célszerűnek bizonyulhatnak azon tagállamok között, amelyek esetében a Bizottság közös megelőzési cselekvési tervek vagy vészhelyzeti tervek regionális szintű létrehozását ajánlja.

(37)	E rendelettel összefüggésben a Bizottság fontos szerepet vállal egy akár uniós, akár regionális szinten jelentkező vészhelyzet esetén.

(38)	Az európai szolidaritásnak szükség esetén az Unió és a tagállamok által nyújtott polgári védelmi segítség formájában kell megjelenni. Az ilyen segítséget a 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozattal (8) létrehozott közösségi Polgári Védelmi Mechanizmuson keresztül kell elősegíteni és összehangolni.

(39)	E rendelet nem érinti a tagállamoknak a saját energiaforrásaik feletti szuverén jogait.

(40)

Az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelv (9) meghatározza azt a folyamatot, amelynek célja a kijelölt európai kritikus infrastruktúrák, köztük egyes gázinfrastruktúrák biztonságának fokozása az Unióban. E rendelet a 2008/114/EK tanácsi irányelvvel együtt hozzájárul az uniós energiabiztonság átfogó koncepciójának megteremtéséhez.

(41)	A vészhelyzeti terveket rendszeresen naprakésszé és közzé kell tenni. Emellett rendelkezni kell kölcsönös szakértői értékelésükről és tesztelésükről is.

(42)	A gázkoordinációs csoportnak a Bizottság tanácsadójaként kell működnie, hogy uniós válsághelyzet esetén elősegítse a földgázellátási intézkedések összehangolását. Nyomon kell követnie az e rendelet értelmében hozott intézkedések pontosságát és helyénvalóságát is.

(43)

E rendelet célja, hogy a földgázvállalkozásokat és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait felhatalmazza arra, hogy a belső piac hatékony működését ellátási zavar esetén a lehető leghosszabb ideig fenntartsák mindaddig, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóságok intézkedéseket nem hoznak az olyan helyzet orvoslására, amelyben a piac már nem képes a szükséges ellátást biztosítani. Az ilyen kivételes intézkedéseknek teljes mértékben meg kell felelniük az uniós jognak, és azokról a Bizottságot értesíteni kell.

(44)

Mivel a harmadik országoktól történő gázellátás kulcsfontosságú az Unió gázellátásának biztonsága szempontjából, a Bizottságnak össze kell hangolnia a harmadik országokat érintő cselekvéseket, arra törekedve, hogy a szállító és közvetítő országokkal megállapodás jöjjön létre a válsághelyzetek kezeléséről és az Unióba irányuló gázáramlás stabilitásáról. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy munkacsoportot szervezzen az Unióba irányuló gázáramlás válsághelyzeti nyomon követésére, az érintett harmadik országokkal konzultálva, valamint hogy – amennyiben egy harmadik országban felmerülő nehézség következtében támad válság – közvetítői és előmozdítói szerepben lépjen fel.

(45)	Fontos, hogy a harmadik országokból érkező ellátásra vonatkozó feltételek ne torzítsák a versenyt, és összhangban legyenek a belső piaci szabályokkal.

(46)

Amennyiben megbízható információ áll rendelkezésre olyan, az Unión kívül fennálló helyzetről, amely egy vagy több tagállam gázellátásának biztonságát fenyegeti, és korai előrejelző mechanizmust indíthat el az Unió és a harmadik ország között, a Bizottságnak késedelem nélkül tájékoztatnia kell a gázkoordinációs csoportot, az Uniónak pedig megfelelő intézkedéseket kell tennie a helyzet enyhítésének megkísérlésére.

(47)

A Tanács 2009 februárjában arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság és a tagállamok egyrészről és a harmadik országok közötti, energiaügyi kapcsolatokra – többek között a hosszú távú, ellátással kapcsolatos megállapodásokkal – a vonatkozó információk ésszerű cseréje révén – növelni kell az átláthatóságot és a megbízhatóságot, az üzleti szempontból érzékeny információk védelme mellett.

(48)

Annak ellenére, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés, különösen a versenyszabályok hatálya alá tartoznak, amennyiben azok alkalmazása nem korlátozza az ilyen szolgáltatások nyújtását, a tagállamok széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a közszolgáltatási kötelezettségek előírása, a rájuk vonatkozó megbízások, és azok megszervezése terén.

(49)

Mivel ezen rendelet céljait, nevezetesen az uniós gázellátás biztonságának biztosítását az Unióban a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(50)	A 2004/67/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet rendelkezéseket állapít meg, amelyek célja a gázellátás biztonságának megőrzése a földgáz (gáz) belső piaca megfelelő és folyamatos működésének biztosításával, olyan rendkívüli intézkedések lehetővé tételével, amelyek akkor alkalmazandók, ha a piac már nem képes a gázellátásra irányuló igények kielégítésére, valamint a megelőző intézkedések és egyedi ellátási zavarokra adott válaszok tekintetében a hatáskörök egyértelmű meghatározásával és megosztásával a földgázvállalkozások, a tagállamok és az Unió között. E rendelet továbbá átlátható mechanizmusokat biztosít a szolidaritás szellemében a tagállami, regionális vagy uniós szinteken jelentkező vészhelyzetre való felkészülés és reagálás összehangolására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2009/73/EK irányelv, a 713/2009/EK rendelet és a 715/2009/EK rendelet fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

Ezen túlmenően az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. „védett fogyasztók”: a gázelosztó hálózathoz csatlakoztatott lakossági fogyasztók, továbbá – ha az érintett tagállam úgy határoz az alábbiak lehetnek:

A lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 2011. december 3-ig a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot arról, hogy szándékukban áll-e az a) és/vagy b) pontot bevonni saját, védett fogyasztókra vonatkozó meghatározásukba;

2. „hatáskörrel rendelkező hatóság”: az egyes tagállamok által kijelölt, az e rendeletben előírt intézkedések végrehajtására hatáskörrel rendelkező nemzeti kormányzati hatóság vagy a nemzeti szabályozó hatóság. Ez nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság számára megengedjék, hogy az más testületeket hatalmazzon fel egyes, e rendeletben foglalt feladatok elvégzésére. Az ilyen felhatalmazáson alapuló feladatokat a hatáskörrel rendelkező hatóság felügyelete mellett kell elvégezni, és a 4. cikk szerinti tervekben meg kell jelölni.

3. cikk

A gázellátás biztonságáért való felelősség

(1) A gázellátás biztonságának biztosítása a földgázvállalkozások, a hatáskörrel rendelkező hatóságaikon keresztül a tagállamok és a Bizottság közös felelőssége, saját tevékenységi körükön és hatáskörükön belül. Az ilyen hatáskörmegosztás nagyfokú együttműködést tesz szükségessé közöttük.

(2) A lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 2011. december 3-ig minden tagállam kijelöl egy hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely biztosítja az e rendeletben előírt intézkedések végrehajtását. Adott esetben, a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalos kijelöléséig a gázellátás biztonságáért jelenleg felelős nemzeti szervek hozzák meg az e rendeletnek megfelelően a hatáskörrel rendelkező hatóság által végrehajtandó intézkedéseket. Az említett intézkedések magukban foglalják a 9. cikkben említett kockázatértékelés elvégzését, e kockázatértékelés alapján a megelőzési cselekvési terv kidolgozását, a vészhelyzeti terv létrehozását, valamint a gázellátás biztonságának rendszeres nyomon követését tagállami szinten. A hatáskörrel rendelkező hatóságok együttműködnek egymással, hogy törekedjenek az ellátási zavarok megelőzésére, és ilyen esetben mérsékeljék a károkat. A tagállamokat semmi nem akadályozza meg abban, hogy szükség esetén végrehajtási jogszabályokat fogadjanak el e rendelet előírásainak betartása érdekében.

(3) A kijelölés után minden tagállam késedelem nélkül bejelenti a Bizottságnak a hatáskörrel rendelkező hatóság nevét, és adott esetben a gázellátás biztonságáért felelős, a (2) bekezdéssel összhangban a hatáskörrel rendelkező hatóság feladatát átmenetileg ellátó nemzeti szervek nevét. A kijelölt hatóságokat minden tagállam nyilvánosságra hozza.

(4) Az e rendeletben előírt intézkedések végrehajtása során a hatáskörrel rendelkező hatóság oly módon határozza meg az érintett felek feladatait és a felelősségi köreit, hogy biztosítsa a háromszintű megközelítés tiszteletben tartását, amely szerint először az érintett földgázvállalkozások és az ipar szereplői, majd nemzeti és regionális szinten a tagállamok, végül pedig az Unió lép be a folyamatba.

(5) A Bizottság, adott esetben, az e rendeletben meghatározott módon, többek között a 12. cikkben említett gázkoordinációs csoporton vagy a 11. cikk (4) bekezdésében említett válságkezelő csoporton keresztül regionális és uniós szinten összehangolja a hatáskörrel rendelkező hatóságok intézkedéseit, különösen a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott uniós vagy regionális szintű vészhelyzet esetén.

(6) Az ellátás biztonságát biztosító, a megelőzési cselekvési tervekben és vészhelyzeti tervekben szereplő intézkedéseknek egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük, indokolatlanul nem torzíthatják a versenyt és a gáz belső piacának hatékony működését, valamint nem veszélyeztethetik más tagállamok vagy az Unió egésze gázellátásának biztonságát.

4. cikk

Megelőzési cselekvési terv és vészhelyzeti terv létrehozása

(1) Az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a földgázvállalkozásokkal, a lakossági és ipari gázfogyasztók és más érdekelt felek érdekeit képviselő hatáskörrel rendelkező szervezetekkel és a nemzeti szabályozó hatósággal – abban az esetben, ha ez utóbbi nem azonos a hatáskörrel rendelkező hatósággal – folytatott konzultációt követően, és a (3) bekezdés sérelme nélkül tagállami szinten elkészítik a következőket:

a)	olyan megelőzési cselekvési terv, amely tartalmazza az azonosított kockázatok enyhítésére szolgáló intézkedéseket, a 9. cikknek megfelelően végzett kockázatértékeléssel összhangban; valamint

b)	olyan vészhelyzeti terv, amely tartalmazza a gázellátási zavar hatását megszüntető vagy enyhítő intézkedéseket, a 10. cikkel összhangban.

(2) Megelőzési cselekvési terv és vészhelyzeti terv tagállami szinten való elfogadását megelőzően a hatáskörrel rendelkező hatóságok legkésőbb 2012. június 3-ig elküldik egymásnak megelőzési cselekvési terv és vészhelyzeti terv tervezetüket, és megfelelő regionális szinten konzultálnak egymással és a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy terveik és intézkedéseik tervezete ne legyen összeegyeztethetetlen más tagállamok megelőzési cselekvési tervével és vészhelyzeti tervével, és megfeleljen e rendeletnek és az egyéb uniós jog rendelkezéseinek. Ilyen konzultációt kell folytatni különösen a szomszédos tagállamok, nevezetesen a gázszigetet alkotó, elszigetelt rendszerek és a velük szomszédos tagállamok között, és a konzultáció kiterjedhet például a IV. mellékletbe foglalt tájékoztató jellegű jegyzékben szereplő tagállamokra.

(3) A (2) bekezdésben említett konzultációk és a Bizottság lehetséges ajánlásai alapján az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok dönthetnek úgy, hogy regionális szintű közös megelőzési cselekvési tervet (a továbbiakban: közös megelőzési cselekvési tervek) és regionális szintű közös vészhelyzeti tervet (a továbbiakban: közös vészhelyzeti tervek) készítenek, a tagállami szinten létrehozott tervek kiegészítésére. Közös tervek esetén az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok adott esetben arra törekszenek, hogy megállapodásokat kössenek a regionális együttműködés megvalósítása érdekében. Szükség esetén a tagállamok hivatalosan jóváhagyják ezeket a megállapodásokat.

(4) A megelőzési cselekvési terv és a vészhelyzeti terv tagállami és/vagy regionális szinten történő kidolgozása és végrehajtása során a hatáskörrel rendelkező hatóság kellő mértékben figyelembe veszi a gázrendszer mindenkori biztonságos működését, valamint foglalkozik a hálózat működését befolyásoló technikai akadályokkal, többek között azokkal a műszaki és biztonsági okokkal, amelyek miatt vészhelyzet esetén az áramlás csökkentésére kerülhet sor, és ezeket rögzíti e tervekben.

(5) A megelőzési cselekvési terveket és a vészhelyzeti terveket, köztük adott esetben a közös terveket legkésőbb 2012. december 3-ig el kell fogadni, és nyilvánosságra kell hozni. Ezekről késedelem nélkül értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság tájékoztatja a gázkoordinációs csoportot. A hatáskörrel rendelkező hatóságok biztosítják a tervek végrehajtásának rendszeres nyomonkövetését.

(6) Az (5) bekezdésben említett tervekről hatáskörrel rendelkező hatóságok általi értesítést követő három hónapon belül:

A Bizottság értékeli az említett terveket a b) ponttal összhangban. Ennek érdekében a Bizottság konzultációt folytat az említett tervekről a gázkoordinációs csoporttal és véleményét kellő mértékben figyelembe veszi. A Bizottság tervek értékeléséről jelentést nyújt be a gázkoordinációs csoportnak; és

amennyiben e konzultációk alapján a Bizottság

i.	úgy értékeli, hogy a megelőzési cselekvési terv vagy a vészhelyzeti terv nem alkalmas a kockázatértékelésben megállapított kockázatok hatékony csökkentésére, javasolhatja a szóban forgó terv módosítását a hatáskörrel rendelkező hatóságnak vagy hatóságoknak;

ii.	úgy véli, hogy a megelőzési cselekvési terv vagy a vészhelyzeti terv nem egyeztethető össze a kockázati forgatókönyvekkel vagy más hatáskörrel rendelkező hatóság terveivel, vagy nem felel meg e rendelet előírásainak vagy az uniós jog más rendelkezéseinek, előírja a szóban forgó terv módosítását;

iii.

úgy véli, hogy a megelőzési cselekvési terv veszélyezteti más tagállamok vagy az Unió egésze gázellátásának biztonságát, felkéri a hatáskörrel rendelkező hatóságot a megelőzési cselekvési terv felülvizsgálatára, és egyedi ajánlásokat tehet módosítására. A Bizottság részletesen megindokolja a határozatát.

(7) A Bizottság (6) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett kérésről szóló értesítésétől számított négy hónapon belül az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság módosítja a megelőzési cselekvési tervét vagy a vészhelyzeti tervét és a módosított tervről értesíti a Bizottságot, vagy tájékoztatja a Bizottságot azon indokokról, hogy miért vitatja a határozatot. Egyet nem értés esetén a Bizottság a hatáskörrel rendelkező hatóság válaszát követő két hónapon belül visszavonhatja a kérését, vagy a kérdés megvitatása céljából összehívhatja az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és amennyiben szükségesnek tartja, a gázkoordinációs csoportot. A Bizottság a terv bármilyen módosítására irányuló kérését részletesen megindokolja. A hatáskörrel rendelkező hatóság teljes mértékben figyelembe veszi a Bizottság álláspontját. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság végső határozata eltér a Bizottság álláspontjától, a hatáskörrel rendelkező hatóság köteles ezt megindokolni, és az indokolást a határozattal és a Bizottság álláspontjával együtt nyilvánosságra hozni a Bizottság álláspontjának kézhezvételétől számított két hónapon belül. Adott esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság a módosított tervet késedelem nélkül nyilvánosságra hozza.

(8) A Bizottság (6) bekezdés b) pontjának iii. alpontjában említett határozatáról szóló értesítésétől számított három hónapon belül az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság módosítja a megelőzési cselekvési tervét és a módosított tervről értesíti a Bizottságot, vagy tájékoztatja a Bizottságot azon indokokról, hogy miért vitatja a határozatot. Egyet nem értés esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság válaszát követő két hónapon belül a Bizottság határozhat a kérés módosításáról, illetve visszavonásáról. Ha a Bizottság fenntartja a kérését, az erről szóló határozatáról szóló értesítéstől számított két hónapon belül az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságnak módosítania kell a tervet a Bizottság (6) bekezdés b) pontja iii. alpontjában említett ajánlásainak lehető legnagyobb mértékű figyelembevételével, és ezt be kell jelentenie a Bizottságnak.

A Bizottság tájékoztatja a gázkoordinációs csoportot és kellően figyelembe veszi annak ajánlásait a módosított tervről szóló véleményének kidolgozásakor, amelyet a hatáskörrel rendelkező hatóság értesítését követő két hónapon belül ki kell adni. Az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság a Bizottság véleményének lehető legnagyobb mértékű figyelembevételével a vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül elfogadja és nyilvánosságra hozza a módosított tervet.

(9) Az érzékeny üzleti információk titkosságát meg kell őrizni.

5. cikk

A nemzeti és közös megelőzési cselekvési tervek tartalma

(1) A nemzeti és közös megelőzési cselekvési terveknek a következőket kell tartalmazniuk:

a)	a 9. cikkben meghatározott kockázatértékelés eredményei;

a 6. és 8. cikkben említett infrastruktúra- és ellátási előírások teljesítésére szolgáló intézkedések, mennyiségek, kapacitások és időzítés, köztük adott esetben az a mérték, ameddig a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően a keresletoldali intézkedések kielégítően és kellő időben ellensúlyozni tudják az ellátás zavarát, a közös érdekű egyetlen legnagyobb gázinfrastruktúra azonosítása a 6. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén, valamint a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelő szigorított ellátási előírások;

c)	a földgázipari vállalkozásokra és egyéb hatáskörrel rendelkező szervekre rótt kötelezettségek, többek között a gázrendszer biztonságos működése érdekében rájuk rótt kötelezettségek;

a beazonosított kockázatok kezelésére szolgáló egyéb megelőző intézkedések, mint például a szomszédos tagállamok közötti összeköttetések javítása iránti igény és a gázellátási útvonalak és források diverzifikációjának lehetőségei, annak érdekében, hogy adott esetben a gázellátás a lehető leghosszabb ideig minden fogyasztó számára fenntartható legyen;

e)	adott esetben a 4. cikk (3) bekezdésében említett közös megelőzési cselekvési tervek és közös vészhelyzeti tervek kidolgozása érdekében egyéb tagállamokkal folytatott együttműködés mechanizmusai;

információ a meglévő és a jövőbeli rendszerösszekötőkről, többek között az Unió gázhálózatához való hozzáférést biztosítókról, a határkeresztező áramlásról, a határokon átnyúló tároláshoz való hozzáférésről és a gáz mindkét irányban való szállítását szolgáló fizikai kapacitásról („kétirányú kapacitás”), különösen vészhelyzet esetén;

g)	valamennyi, a gázellátás biztonságával összefüggő közszolgálati kötelezettségről szóló információ.

(2) A nemzeti és közös megelőzési cselekvési tervek, különösen a 6. cikkben meghatározott infrastruktúra-előírások teljesítésére szolgáló intézkedések, figyelembe veszik a földgázpiaci ENTSO által a 715/2009/EK rendelet 8. cikke (10) bekezdésének megfelelően elkészítendő, az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervet.

(3) A nemzeti és közös megelőzési cselekvési tervek elsősorban piaci intézkedéseken alapulnak és figyelembe veszik az intézkedések gazdasági hatását, eredményességét és hatékonyságát, a belső energiapiac működésére, valamint a környezetre és a fogyasztókra gyakorolt hatást, nem rónak túlzott terhet a földgázvállalkozásokra és nem befolyásolják hátrányosan a gáz belső piacának működését.

(4) A nemzeti és közös megelőzési cselekvési terveket kétévente naprakésszé kell tenni, kivéve, ha a körülmények ennél gyakoribb felülvizsgálatot kívánnak meg, és a terveknek tükrözniük kell a naprakésszé tett kockázatértékelést is. A hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti, a 4. cikk (2) bekezdésében előírt konzultációt a naprakésszé tett tervek elfogadása előtt kell megtartani.

6. cikk

Infrastruktúra-előírások

(1) A tagállamok, illetve ha egy tagállam úgy rendelkezik, a hatáskörrel rendelkező hatóság biztosítja a szükséges intézkedések megtételét annak érdekében, hogy legkésőbb 2014. december 3-ig az egyetlen legnagyobb gázinfrastruktúra kiesése esetén a fennmaradó infrastruktúra az I. melléklet 2. pontjában leírt N-1 képletnek megfelelően meghatározott kapacitása képes legyen – e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül – a számítási terület teljes gázigényét kielégíteni egy olyan napon, amelyet rendkívül magas, a statisztikai valószínűség szerint húszévenként egyszer előforduló gázkereslet jellemez. Ez adott esetben és szükség esetén nem sérti a rendszerüzemeltetők azon felelősségét, hogy a kapcsolódó beruházásokat megtegyék és a szállításirendszer-üzemeltetők 2009/73/EK irányelvben és a 715/2009/EK rendeletben meghatározott kötelezettségeit.

(2) Az az előírás, amelynek megfelelően biztosítani kell, hogy a fennmaradó infrastruktúra rendelkezzen az (1) bekezdésben említett teljes gázigény kielégítéséhez szükséges kapacitással, akkor is teljesítettnek tekintendő, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság a megelőzési cselekvési tervben bizonyítja, hogy megfelelő, piaci alapú, keresletoldali intézkedésekkel az ellátási zavar kellő mértékben és időben ellensúlyozható. E célra az I. melléklet 4. pontjában leírt képlet alkalmazandó.

(3) Adott esetben a 9. cikkben említett kockázatértékelésnek megfelelően az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok határozhatnak úgy, hogy az e cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettséget nemzeti szint helyett regionális szinten kell teljesíteni. Ebben az esetben a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően közös megelőzési cselekvési tervet kell létrehozni. Az I. melléklet 5. pontja alkalmazandó.

(4) Minden hatáskörrel rendelkező hatóság az érintett földgázvállalkozásokkal folytatott konzultációt követően haladéktalanul jelenti a Bizottságnak az (1) bekezdésben megállapított előírásoktól való bármiféle eltérést, és tájékoztatja a Bizottságot az ilyen megfelelés hiányának okairól.

(5) A szállításirendszer-üzemeltetőknek a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 2013. december 3-ig ki kell alakítaniuk a kétirányú áramlást lehetővé tévő állandó kapacitást valamennyi, tagállamok közötti határkeresztező rendszerösszekötőn, kivéve:

a)	olyan esetekben, mint a termelő létesítményekhez, LNG-létesítményekhez és elosztóhálózatokhoz csatlakozó összekötők, vagy

b)	ha a 7. cikknek megfelelően megadott mentesség áll fenn.

A szállításirendszer-üzemeltetők az ellenirányú gázáramlás lehetővé tétele érdekében 2013. december 3-ig módosítják a szállítási rendszer egy részének vagy egészének működését a határkeresztező rendszerösszekötőkön.

(6) Ha a kétirányú kapacitás egy adott határkeresztező rendszerösszekötő esetében már létezik vagy kiépítés alatt áll, az (5) bekezdés első albekezdésében említett kötelezettség teljesítettnek minősül, kivéve, ha az ellátás biztonságára hivatkozva egy vagy több tagállam kérte e kapacitás növelését. Ha ilyen, a kapacitás növelésére irányuló kérést nyújtottak be, a 7. cikkben meghatározott eljárás alkalmazandó.

(7) A tagállamok, illetve ha egy tagállam úgy rendelkezik, a hatáskörrel rendelkező hatóság biztosítja, hogy első lépésként a piac vizsgálata átlátható, részletes és megkülönböztetésmentes módon történjen annak értékelésére, hogy az (1) és (5) bekezdésben megállapított kötelezettségek teljesítéséhez szükséges infrastrukturális beruházásokat megkívánja-e a piaci helyzet.

(8) A nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítésének tényleges költségeit és az állandó kétirányú kapacitás kialakításához szükséges költségeket annak érdekében, hogy megfelelő ösztönzőket állapítsanak meg a díjak vagy a módszerek átlátható és részletes módon történő rögzítésekor és jóváhagyásakor a 2009/73/EK irányelv 41. cikkének (8) bekezdésével és a 715/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban. Amennyiben a kétirányú kapacitás kialakítása érdekében a piaci helyzet nem kíván meg beruházást, és ahol e beruházásnak egynél több tagállamban jelentkeznek költségei, vagy egy tagállamban egy vagy több tagállam előnyére, az érintett tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai közösen határoznak a költségek elosztásáról még az előtt, hogy a beruházásokról határoznának. A költségek elosztásával kapcsolatosan különösen azt kell figyelembe venni, hogy az ellátás biztonsága tekintetében az érintett tagállamok milyen arányban részesülnek az infrastrukturális beruházások hasznából. A 713/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.

(9) A hatáskörrel rendelkező hatóság biztosítja, hogy minden új szállítási infrastruktúra hozzájáruljon az ellátás biztonságához a jól összekapcsolt hálózat fejlesztése révén, ideértve adott esetben az elegendő számú határkeresztező betáplálási és kiadási pontot, a piaci igénnyel és az azonosított kockázatokkal összhangban. A hatáskörrel rendelkező hatóság adott esetben a kockázatértékelésben értékeli, hogy léteznek-e belső szűk keresztmetszetek, és hogy a tagállami beérkező kapacitás és infrastruktúrák, különösen a szállítóhálózatok, képesek-e a tagállami gázáramlást a kockázatértékelésben megállapított egyetlen legnagyobb gázinfrastruktúra kiesése esetén követendő forgatókönyvhöz igazítani.

(10) Luxemburg, Szlovénia és Svédország kivételként nem köteles az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésére, de törekszik ennek megtételére, mialatt a 8. cikknek megfelelően biztosítja a gázellátást a védett fogyasztóknak. Ez a kivétel az alábbi feltételek fennállása mellett alkalmazandó:

a)	Luxemburg esetében: legalább két rendszerösszekötővel rendelkezik más tagállamokkal, legalább két különböző ellátási forrása van, és saját területén nincsenek gáztároló létesítményei vagy LNG-létesítménye;

b)	Szlovénia esetében: legalább két rendszerösszekötővel rendelkezik más tagállamokkal, legalább két különböző ellátási forrása van, és saját területén nincsenek gáztároló létesítményei vagy LNG-létesítménye;

c)	Svédország esetében: területén keresztül nem történik gázszállítás más tagállamba, éves nemzeti gázfogyasztása kevesebb mint 2 millió tonna, és kevesebb mint a teljes, a gázból történő elsődleges energiafogyasztás 5 %-a.

E három tagállam átlátható, részletes és megkülönböztetésmentes módon biztosítja a piac rendszeres vizsgálatát az infrastrukturális beruházások szempontjából, és a vizsgálatok eredményét nyilvánosságra hozza.

Az első albekezdésben említett tagállamok értesítik a Bizottságot az abban az albekezdésben meghatározott feltételekben bekövetkezett bármiféle változásról. Az első albekezdésben megállapított kivétel nem alkalmazandó attól kezdve, hogy a feltételek valamelyike nem teljesül.

Az első albekezdésben említett országok 2018. december 3-ig jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben ismertetik a helyzetet az első albekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozóan, valamint a kilátásokat az (1) bekezdésben megállapított kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan, figyelembe véve az infrastrukturális előírásoknak való megfelelés gazdasági hatását, a piac vizsgálatának eredményét és a régióbeli gázpiaci fejleményeket és gázinfrastruktúra-projekteket. A jelentés alapján és amennyiben az ezen bekezdés első albekezdésében megállapított feltételek még mindig fennállnak, a Bizottság határozhat úgy, hogy az első albekezdésben említett kivétel további négy éven keresztül alkalmazandó marad. Kedvező határozat esetén az ezen albekezdésben meghatározott eljárást négy év után meg kell ismételni.

7. cikk

A kétirányú kapacitás kialakítására vagy mentesség kérelmezésére irányuló eljárás

(1) A tagállamok közötti valamennyi határokon átnyúló rendszerösszeköttetés esetén – kivéve a 6. cikk (5) bekezdésének a) pontja szerint mentesítetteket, illetve azokat, ahol a kétirányú kapacitás már kiépült vagy kiépítés alatt áll és az ellátás biztonságára hivatkozva egyetlen tagállam sem kért továbbfejlesztést – a szállítási rendszer üzemeltetőinek az összes többi érintett szállításirendszer-üzemeltetővel való konzultációt követően legkésőbb 2012. március 3-ig be kell nyújtania tagállamának, vagy amennyiben a tagállam úgy írja elő, hatáskörrel rendelkező hatóságainak vagy szabályozó hatóságainak (e cikk alkalmazásában együttesen az „érintett hatóságok”) a következőket:

a)	javaslatot a kétirányú kapacitás kialakítására; vagy

b)	a kétirányú kapacitás kialakítására irányuló kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó kérelmet.

(2) Az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás kialakítására irányuló, az (1) bekezdésben említett javaslat vagy a mentesítésre vonatkozó kérelem alapjának meghatározásához fel kell mérni a piaci keresletet, a keresletre és kínálatra vonatkozó előrejelzéseket, a műszaki megvalósíthatóságot, az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás költségeit, beleértve a szállítási rendszer ebből következő megerősítését, valamint az ellátás biztonságát érintő előnyöket, adott esetben figyelembe véve továbbá azt, hogy az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás – egyéb esetleges intézkedésekkel együtt – hogyan járulhat hozzá a 6. cikkben meghatározott infrastruktúra-előírások betartásához az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás előnyeit élvező tagállamok számára.

(3) A javaslatra vagy mentesítésre irányuló kérelmet kézhez kapó érintett hatóság késedelem nélkül értesíti a kockázatértékelés alapján az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás előnyeit élvező egyéb tagállamok érintett hatóságait és a Bizottságot a javaslatról vagy a mentesítésre irányuló kérelemről. Az érintett hatóság az említett értesítés kézhezvételétől számított négy hónapon belül véleménynyilvánítási lehetőséget biztosít az említett érintett hatóságok és a Bizottság számára.

(4) A (3) bekezdésben említett határidő lejártától számított 2 hónapon belül a (2) bekezdésben említett feltételek és a 9. cikkel összhangban elvégzett kockázatértékelés alapján, az e cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint kézhez kapott vélemények teljes körű figyelembevételével, valamint a nem szigorúan gazdasági tényezők, például a gázellátás biztonsága és a belső gázpiachoz történő hozzájárulás figyelembevételével az érintett hatóság:

a)	mentesítést ad, amennyiben az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás egyetlen tagállamban vagy régióban sem javítaná jelentősen a gázellátás biztonságát, vagy amennyiben a beruházás költségei jelentős mértékben meghaladnák az ellátás biztonsága tekintetében várható hasznot; vagy

b)	elfogadja az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás kialakítására irányuló javaslatot; vagy

c)	felszólítja a szállításirendszer-üzemeltetőt javaslata módosítására.

Az érintett hatóság késedelem nélkül értesíti a Bizottságot határozatáról, és mellékeli hozzá a határozatát megindokoló valamennyi vonatkozó információt, ideértve az e cikk (3) bekezdésének megfelelően kézhez kapott véleményeket is. Az érintett hatóságok törekednek annak biztosítására, hogy az azonos vagy egymástól kölcsönösen függő összeköttetési pontokat vagy összekapcsolt vezetékeket érintő egymástól kölcsönösen függő határozatok ne mondjanak ellent egymásnak.

(5) Amennyiben ellentmondás merül fel az érintett hatóság határozata és az egyéb érintett hatóságok véleményei között, a Bizottság az említett értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül felkérheti az érintett hatóságot határozatának módosítására. Az időtartam egy hónappal meghosszabbítható, amennyiben a Bizottság további információt kér. A Bizottság az érintett hatóság határozatának módosítására irányuló javaslatát a (2) bekezdésben, valamint a (4) bekezdés a) pontjában megállapított tényezők és előírások alapján hozza, figyelembe véve az érintett hatóság határozata alapjául szolgáló indokokat. Az érintett hatóság eleget tesz a kérésnek, és négy héten belül módosítja határozatát. Abban az esetben, ha a Bizottság e két hónapon belül nem jár el, akkor úgy tekintendő, hogy nem emel kifogást az érintett hatóság határozatával szemben.

(6) Amennyiben a 9. cikkel összhangban elvégzett kockázatértékelés eredményei azt mutatják, hogy az ellenirányú áramlást lehetővé tévő további kapacitásra van szükség, az e cikk (1)–(5) bekezdéseiben megállapított eljárást egy szállításirendszer-üzemeltető, egy érintett hatóság vagy a Bizottság kérésére meg kell ismételni.

(7) A Bizottság és az érintett hatóság az érzékeny üzleti információk titkosságát minden esetben megőrzi.

8. cikk

Ellátási előírások

(1) A hatáskörrel rendelkező hatóság előírja az általa azonosított földgázvállalkozásoknak, hogy hozzanak intézkedéseket a tagállami védett fogyasztók gázellátása érdekében a következő esetekben:

a)	valamely hétnapos csúcsidőszakban tapasztalt rendkívüli hőmérséklet, amely statisztikai valószínűsége szerint minden 20 évben egyszer fordul elő;

b)	valamely legalább 30 napos időszakban tapasztalt kivételesen nagy gázigény, amely statisztikai valószínűsége szerint minden 20 évben egyszer fordul elő; valamint

c)	átlagos téli körülmények között az egyetlen legnagyobb gázinfrastruktúra zavarainak fennállása esetén legalább 30 napig.

A hatáskörrel rendelkező hatóság legkésőbb 2012. június 3-ig azonosítja az első albekezdésben említett földgázvállalkozásokat.

(2) Az ellátási előírásnak az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett 30 napos időszakot meghaladó bármilyen megszigorítása, illetve bármilyen további kötelezettségnek a gázellátás biztonsága érdekében történő előírása a 9. cikkben említett kockázatértékelésen alapul, megjelenik a megelőzési cselekvési tervben, továbbá:

a)	a 3. cikk (6) bekezdésével összhangban történik;

b)	nem torzítja indokolatlanul a versenyt és nem akadályozza a gáz belső piacának működését;

c)	nem befolyásolja hátrányosan egy másik tagállam képességét arra, hogy az nemzeti, uniós vagy regionális vészhelyzet esetén e cikkel összhangban ellássa védett fogyasztóit; és

d)	uniós vagy regionális vészhelyzet esetén megfelel a 11. cikk (5) bekezdésében előírt kritériumoknak.

A szolidaritás szellemében a hatáskörrel rendelkező hatóság a megelőzési cselekvési és vészhelyzeti tervekben meghatározza, hogy a szigorított ellátási előírásokat vagy a földgázvállalkozások számára előírt további kötelezettségeket hogyan lehet uniós vagy regionális vészhelyzet esetén időszakosan enyhíteni.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóság által az (1) és a (2) bekezdés alapján meghatározott időszakokat követően, illetve az (1) bekezdésben meghatározottaknál súlyosabb körülmények között a hatáskörrel rendelkező hatóság és a földgázvállalkozások minden tőlük telhetőt megtesznek a gázellátás fenntartása érdekében, elsősorban a védett fogyasztók számára.

(4) Az e cikkben meghatározott ellátási előírások teljesítése érdekében a földgázvállalkozásokra megállapított kötelezettségeknek megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük, és nem róhatnak indokolatlan terheket e vállalkozásokra.

(5) A földgázvállalkozások adott esetben regionális vagy uniós szinten is teljesíthetik e kötelezettségeket. A hatáskörrel rendelkező hatóság nem kötelezhet arra, hogy az e cikkben megállapított előírásokat kizárólag a területén belül elhelyezkedő infrastruktúrák alapján teljesítsék.

(6) A hatáskörrel rendelkező hatóság biztosítja, hogy a védett fogyasztók ellátásának feltételei a belső földgázpiac megfelelő működésének sérelme nélkül, az árak pedig a készletek piaci értékének figyelembevételével kerüljenek megállapításra.

9. cikk

Kockázatértékelés

(1) Minden hatáskörrel rendelkező hatóságnak legkésőbb 2011. december 3-ig a következő közös elemek alapján teljes körű kockázatértékelést kell végeznie a gázellátás biztonságára vonatkozóan a tagállamában:

a)	a 6. és a 8. cikkben meghatározott előírások felhasználásával, feltüntetve az N-1 képlet kiszámításának módját, a – többek között az N-1 képlet regionális szintű kiszámításához – alkalmazott feltételezéseket, valamint a számításhoz szükséges adatokat;

tekintetbe véve minden vonatkozó országos és regionális körülményt, elsősorban a piac méretét, a hálózati konfigurációt, a tényleges, beleértve az érintett tagállamból kifelé történő áramlást, a gáz kétirányú fizikai áramlásának lehetőségét, beleértve a szállítási rendszer ebből következő megerősítésének esetleges szükségét, a meglévő termelési és tárolási kapacitást, a földgáz szerepét az energiaellátás összetételében, különösen a távfűtés és a villamosenergia-termelés és az ipar működése tekintetében, valamint a biztonsággal és a gáz minőségével kapcsolatos megfontolásokat;

különböző olyan, rendkívül magas gázkereslettel és ellátási zavarral jellemzett forgatókönyvek alapulvételével, mint a fő szállítási infrastruktúrák, készletek vagy LNG-terminálok kiesése, valamint a harmadik országbeli szállítóktól érkező ellátás zavara, figyelembe véve ezek előfordulásának eddigi eseteit, valószínűségét, jellegzetes időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint adott esetben geopolitikai kockázatait, és felmérve e forgatókönyvek várható következményeit;

d)	a kockázatok más tagállamokkal való kölcsönhatásainak és összefüggéseinek azonosításával, beleértve többek között a rendszerösszekötőket, a határokon átnyúló ellátást, a tárolási létesítményekhez való határokon átnyúló hozzáférést és a kétirányú kapacitást;

e)	minden határon elhelyezkedő betáplálási és kiadási pont maximális rendszerösszekötő kapacitásának figyelembevételével.

(2) A 4. cikk (3) bekezdése alkalmazása esetében az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok regionális szinten közös kockázatértékelést is végeznek.

(3) A földgázvállalkozások, az ipari gázfogyasztók, a lakossági és az ipari gázfogyasztók érdekeit képviselő érintett szervezetek, valamint a tagállamok és a nemzeti szabályozási hatóság – ha nem azonos a hatáskörrel rendelkező hatósággal – együttműködnek a hatáskörrel rendelkező hatósággal, és kérésére minden, a kockázatértékeléshez szükséges információt rendelkezésre bocsátanak.

(4) A kockázatértékelést a 4. cikkben említett megelőzési cselekvési terv és vészhelyzeti terv elfogadását követően legkésőbb 18 hónappal kell először naprakésszé tenni, majd azt követően kétévente meg kell ismételni az adott év szeptember 30. előtt, kivéve, ha a körülmények ennél gyakoribb ismétlést kívánnak meg. A kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie a 6. cikkben meghatározott infrastruktúra-előírásoknak való megfeleléshez szükséges beruházások terén történt előrelépéseket és az új, alternatív megoldások megvalósítása során tapasztalható országspecifikus nehézségeket.

(5) A kockázatértékelést késedelem nélkül a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani, beleértve a frissített verziókat is.

10. cikk

Vészhelyzeti tervek és válságszintek

(1) A nemzeti és közös vészhelyzeti tervek:

a)	a (3) bekezdés szerinti válságszintekre épülnek;

meghatározzák a földgázvállalkozások és az ipari gázfogyasztók, többek között az érintett villamosenergia-termelők szerepét és felelősségi körét, tekintetbe véve azt, hogy a gázellátás zavara esetén ezek különböző mértékben érintettek, valamint kapcsolattartásukat a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal és – adott esetben – a nemzeti szabályozó hatóságokkal a (3) bekezdésben meghatározott egyes válságszintek esetén;

c)	meghatározzák a hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint a 2. cikk (2) bekezdésében említett módon az e cikk (3) bekezdésében meghatározott egyes válságszintek esetén feladatokkal megbízott többi szerv szerepét és felelősségi körét;

d)	biztosítják, hogy a földgázvállalkozások és az ipari gázfogyasztók valamennyi válságszinten elegendő lehetőséget kapjanak a reagálásra;

e)	adott esetben meghatározzák távfűtéshez és a földgázból előállított villamos energiához szükséges gázellátásban beálló zavarok enyhítése érdekében hozandó intézkedéseket és lépéseket;

f)	létrehozzák az egyes válságszintek esetében követendő részletes eljárásokat és intézkedéseket, beleértve az információáramlásra vonatkozó kapcsolódó mechanizmusokat is;

g)	kijelölik a válságkezelőt vagy a válságkezelő csoportot, és meghatározzák szerepét;

h)	megállapítják, hogy az elsősorban a II. mellékletben felsorolt, piaci alapú intézkedések mennyiben járulnak hozzá a riasztási szint szerinti helyzet megoldásához, illetőleg a vészhelyzeti szint szerinti helyzet enyhítéséhez;

megállapítják az elsősorban a III. mellékletben felsorolt, a vészhelyzeti szint esetében tervezett vagy végrehajtandó nem piaci alapú intézkedések hozzájárulását, és értékelik, hogy a válság megoldásához milyen mértékben van szükség ilyen nem piaci alapú intézkedések meghozatalára, értékelik ezen intézkedések hatását, és meghatározzák a végrehajtásukhoz szükséges eljárásokat, figyelemmel arra, hogy a nem piaci alapú intézkedések csak akkor alkalmazandók, ha a piaci alapú mechanizmusok önmagukban már nem képesek az ellátás biztosítására, különösen a védett fogyasztók számára;

j)	minden válságszint esetében leírják a többi tagállammal való együttműködés mechanizmusait;

k)	részletezik, hogy a riasztási és a vészhelyzeti szintek esetében milyen jelentéstételi kötelezettségei vannak a földgázvállalkozásoknak;

meghatározzák a gáz elérhetővé tétele érdekében vészhelyzet esetén teendő, előre meghatározott intézkedések listáját, beleértve az ilyen intézkedésekben részt vevő felek közötti üzleti megállapodásokat és adott esetben a földgázvállalkozások számára biztosított ellentételezési mechanizmusokat, megfelelően tiszteletben tartva az érzékeny adatok titkosságát. Az ilyen intézkedések a tagállamok és/vagy földgázvállalkozások közötti, határokon átnyúló megállapodásokat is magukban foglalhatnak.

(2) A nemzeti és közös vészhelyzeti terveket kétévente naprakésszé kell tenni, kivéve, ha a körülmények ennél gyakoribb felülvizsgálatot kívánnak meg, és bele kell foglalni a naprakésszé tett kockázatértékelést is. A hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti, a 4. cikk (2) bekezdésében előírt konzultációt a naprakésszé tett tervek elfogadása előtt kell megtartani.

(3) A három fő válságszint a következő:

Korai előrejelzési szint (korai előrejelzés): ha konkrét, komoly és megbízható információ áll rendelkezésre arról, hogy olyan eseményre kerülhet sor, amely várhatóan jelentős mértékben ronthat az ellátás helyzetén, és amely várhatóan a riasztási szint vagy a vészhelyzeti szint előidézéséhez vezet; a korai előrejelzési szint a korai előrejelző mechanizmus révén aktiválható.

b)	Riasztási szint (riasztás): ha ellátási zavar támad, vagy rendkívül magas a gázkereslet, amely jelentős mértékben az ellátás romlását eredményezi, de a piac még képes a zavar vagy a keresletemelkedés kezelésére anélkül, hogy nem piaci intézkedésekhez kellene folyamodni;

Vészhelyzeti szint (vészhelyzet): rendkívül magas gázkereslet, jelentős ellátási zavar vagy az ellátási helyzet egyéb jelentős mértékű romlása esetén, illetve ha valamennyi vonatkozó piaci intézkedést meghoztak, de a gázellátás nem képes kielégíteni a fennmaradó gázkeresletet, és ezért további, nem piaci intézkedéseket kell hozni elsősorban annak érdekében, hogy a 8. cikknek megfelelően biztosítható legyen a gázellátás a védett fogyasztók számára.

(4) A nemzeti és közös vészhelyzeti terveknek biztosítania kell, hogy a 715/2009/EK rendeletnek megfelelően az infrastruktúrához való, határokon átnyúló hozzáférés – amennyire ez műszaki és biztonsági szempontból lehetséges – vészhelyzet esetén is fennmaradjon. A terveknek összhangban kell állniuk e rendelet 3. cikkének (6) bekezdésével, és nem vezethetnek be olyan intézkedést, amely indokolatlanul korlátozza a határokon átnyúló gázáramlást.

(5) Amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság a (3) bekezdésben említett valamely válságszintet kihirdeti, azonnal értesíti a Bizottságot, és minden szükséges információt a rendelkezésére bocsát, különösen az általa meghozni kívánt intézkedésről. Olyan vészhelyzet esetén, amelynek eredményeképpen az Uniót és tagállamait segítségnyújtásra szólíthatják fel, az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul értesíti a Bizottság Polgári Védelmi Megfigyelő és Információs Központját.

(6) Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság vészhelyzetet hirdet ki, követnie kell a vészhelyzeti tervben előre meghatározott intézkedéseket, és haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot, különösen az (1) bekezdés alapján általa meghozni kívánt intézkedésekről. Kellően indokolt, kivételes körülmények között a hatáskörrel rendelkező hatóság hozhat a vészhelyzeti tervtől eltérő intézkedéseket. A hatáskörrel rendelkező hatóság azonnal értesíti a Bizottságot, amennyiben ilyen intézkedést kíván hozni, és megindokolja azt.

(7) A tagállamok és különösen a hatáskörrel rendelkező hatóságok biztosítják, hogy:

a)	ne vezessenek be olyan intézkedést, amely bármikor indokolatlanul korlátozza a belső piacon belüli gázáramlást;

b)	ne vezessenek be olyan intézkedést, amely várhatóan komolyan veszélyezteti valamely másik tagállam gázellátását; valamint hogy

c)	a 715/2009/EK rendeletnek megfelelően az infrastruktúrához való, határokon átnyúló hozzáférés – amennyire ez műszaki és biztonsági szempontból lehetséges – a vészhelyzeti tervnek megfelelően fennmaradjon.

(8) A Bizottság a lehető legkorábban, de mindenképpen a hatáskörrel rendelkező hatóságtól az (5) bekezdésben említett információk kézhezvételétől számított öt napon belül, ellenőrzi, hogy a vészhelyzet kihirdetése a (3) bekezdés c) pontja alapján indokolt-e, valamint hogy a meghozott intézkedések a lehető legszorosabban követik a vészhelyzeti tervben felsorolt lépéseket, nem rónak túlzott terhet a földgázvállalkozásokra és megfelelnek a (7) bekezdésnek. A Bizottság valamely hatáskörrel rendelkező hatóság vagy földgázvállalkozás kérésére, illetve saját kezdeményezésére kérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságot az intézkedések módosítására, amennyiben azok ellentmondanak a (7) bekezdésben és az e bekezdés első mondatában előírt feltételeknek, illetve a kihirdetett vészhelyzet feloldására, ha a Bizottság úgy véli, hogy az a (3) bekezdés c) pontja alapján már nem indokolt.

A Bizottság kéréséről szóló értesítéstől számított három napon belül a hatáskörrel rendelkező hatóság módosítja intézkedéseit, és erről értesíti a Bizottságot, vagy tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy miért nem ért egyet a kéréssel. Ez utóbbi esetben a Bizottság három napon belül módosíthatja vagy visszavonhatja a kérését, vagy a kérdés megfontolása céljából vagy összehívhatja az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy adott esetben a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és amennyiben szükségesnek tartja, a gázkoordinációs csoportot. A Bizottság részletes indokolást fogalmaz meg az intézkedés bármilyen módosítására irányuló kérésről. A hatáskörrel rendelkező hatóság teljes mértékben figyelembe veszi a Bizottság álláspontját. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság végső döntése eltér a Bizottság álláspontjától, a hatáskörrel rendelkező hatóság köteles megindokolni azt.

11. cikk

Uniós és regionális vészhelyzeti válaszlépések

(1) A 10. cikk (8) bekezdése szerinti ellenőrzést követően vészhelyzetet kihirdető valamely hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére a Bizottság uniós vészhelyzetet vagy különösen érintett földrajzi térség vonatkozásában regionális vészhelyzetet hirdethet ki. A 10. cikk (8) bekezdése szerinti ellenőrzést követően vészhelyzetet kihirdető legalább két hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére, és amennyiben e vészhelyzetek indokai kapcsolódnak egymáshoz, a Bizottság az esettől függően uniós vészhelyzetet vagy regionális vészhelyzetet hirdet ki. A Bizottság a helyzetnek leginkább megfelelő kommunikációs eszköz alkalmazásával minden esetben kikéri a többi hatáskörrel rendelkező hatóság véleményét, és kellőképpen figyelembe veszi az általuk nyújtott valamennyi vonatkozó információt. Amennyiben úgy értékeli, hogy az uniós vészhelyzet vagy a regionális vészhelyzet fennállása a továbbiakban nem indokolt, a Bizottság megállapítja az uniós vagy regionális vészhelyzet megszűnését. A Bizottság minden esetben indokolja döntését és tájékoztatja a Tanácsot határozatáról.

(2) A Bizottság, amint kihirdette az uniós vagy regionális vészhelyzetet, összehívja a gázkoordinációs csoportot. Az uniós vagy regionális vészhelyzet ideje alatt legalább három tagállam kérésére a Bizottság egy teljes ülés vagy az ülés egy része erejéig a tagállamok és a hatáskörrel rendelkező hatóságok képviselőire korlátozhatja a gázkoordinációs csoportban való részvételt.

(3) Az (1) bekezdésben említett uniós vagy regionális vészhelyzet esetén a Bizottság összehangolja a hatáskörrel rendelkező hatóságok cselekvéseit, teljes mértékben figyelembe véve a gázkoordinációs csoporttal történő konzultációból származó vonatkozó információkat és a konzultáció eredményeit. A Bizottság különösen:

a)	biztosítja az információcserét;

b)	biztosítja a tagállami és regionális szintű intézkedések uniós szintű egységességét és hatékonyságát;

c)	a harmadik országok tekintetében összehangolja az intézkedéseket.

(4) A Bizottság összehívhat egy, a vészhelyzetben érintett tagállamok a 10. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett válságkezelőit magában foglaló válságkezelő csoportot. A Bizottság a válságkezelők egyetértésével egyéb érintett érdekelteket is bevonhat a válságkezelő csoportba. A Bizottság biztosítja, hogy a gázkoordinációs csoport rendszeresen tájékoztatást kapjon a válságkezelő csoport által végzett munkáról.

(5) A tagállamok és különösen a hatáskörrel rendelkező hatóságok biztosítják, hogy:

a)	ne vezessenek be olyan intézkedést, amely bármikor indokolatlanul korlátozza a belső piacon belüli, különösen az érintett piacokra történő gázáramlást;

b)	ne vezessenek be olyan intézkedést, amely várhatóan komolyan veszélyezteti valamely másik tagállam gázellátását; és

c)	a 715/2009/EK rendeletnek megfelelően az infrastruktúrához való, határokon átnyúló hozzáférés – amennyire ez műszaki és biztonsági szempontból lehetséges – a vészhelyzeti tervnek megfelelően fennmaradjon.

(6) Amennyiben valamely hatáskörrel rendelkező hatóság vagy földgázvállalkozás kérésére, illetve saját kezdeményezésére a Bizottság úgy véli, hogy az uniós vagy regionális vészhelyzet fennállása alatt valamely tagállam vagy hatáskörrel rendelkező hatóság fellépése, vagy valamely földgázvállalkozás magatartása ellentétes az (5) bekezdésben foglaltakkal, a Bizottság felkéri a tagállamot vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságot fellépésének az (5) bekezdésnek való megfelelés biztosítását szolgáló módosítására vagy más intézkedés meghozatalára, tájékoztatva az indokairól. Megfelelő módon figyelembe kell venni a gázrendszer mindenkori biztonságos működtetésének szükségességét.

A Bizottság kéréséről szóló értesítéstől számított három napon belül a tagállam vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság módosítja intézkedését, és erről értesíti a Bizottságot, vagy indokolást nyújt be a Bizottsághoz arról, hogy miért nem ért egyet a kéréssel. Ebben az esetben a Bizottság három napon belül módosíthatja vagy visszavonhatja a kérését, vagy a kérdés megvitatása céljából összehívhatja a tagállamot vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságot, és amennyiben szükségesnek tartja, a gázkoordinációs csoportot. A Bizottság részletes indokolást fogalmaz meg az intézkedés bármilyen módosítására irányuló kérésről. A tagállam vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság teljes mértékben figyelembe veszi a Bizottság álláspontját. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a tagállam végső döntése eltér a Bizottság álláspontjától, a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a tagállam köteles megindokolni az ilyen döntést.

(7) A Bizottság – a gázkoordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően – az iparág szakértőiből és a Bizottság képviselőiből álló állandó tartaléklistát hoz létre egy nyomonkövetési munkacsoport kialakításának céljából. Ez a nyomonkövetési munkacsoport szükség esetén az Unión kívül alkalmazható; az Unióba belépő gázáramlásokat követi nyomon, és azokról jelentést tesz, a szállító és a közvetítő országokkal együttműködésben.

(8) A hatáskörrel rendelkező hatóság a Bizottság Polgári Védelmi Megfigyelő és Információs Központját ellátja információkkal minden segítségnyújtás iránti igényről. A Polgári Védelmi Megfigyelő és Információs Központ értékeli az általános helyzetet, és tanácsot ad a legérintettebb tagállamoknak és – adott esetben – harmadik országoknak nyújtandó segítségről.

12. cikk

Gázkoordinációs csoport

(1) A gázkoordinációs csoportot a gázellátás biztonságát érintő intézkedések összehangolásának megkönnyítésére hozzák létre. A csoport a tagállamok, különösen azok hatáskörrel rendelkező hatóságai, valamint az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség és a földgázpiaci ENTSO képviselőiből, valamint az érintett iparágak és fogyasztók képviseleti szerveinek képviselőiből áll. A Bizottság a tagállamokkal történő konzultációt követően dönt a csoport összetételéről, biztosítva, hogy az teljes mértékben reprezentatív legyen. A Bizottság tölti be az elnöki tisztet a csoport ülésein. A csoport eljárási szabályzatot fogad el.

(2) E rendelettel összhangban a gázkoordinációs csoporttal konzultálni kell, és az a Bizottságot különösen a következő kérdésekben segíti:

a)	a gázellátás biztonsága mindenkor és különösen vészhelyzet idején;

b)	a gázellátás biztonsága szempontjából nemzeti, regionális és uniós szinten jelentőséggel bíró minden információ;

c)	legjobb gyakorlatok és lehetséges iránymutatások minden érintett fél számára;

d)	az ellátás biztonságának szintje, teljesítménymutatók és értékelési módszerek;

e)	országos, regionális és uniós forgatókönyvek és a készültségi szintek tesztelése;

f)	a megelőzési cselekvési tervek és a vészhelyzeti tervek értékelése és az azokban előírt intézkedések végrehajtása;

g)	az Unióban előforduló vészhelyzeteket kezelő intézkedések összehangolása az Energiaközösséget létrehozó szerződés szerződő feleinek minősülő harmadik országokkal és más harmadik országokkal;

h)	a leginkább érintett tagállamok által igényelt segítségnyújtás.

(3) A Bizottság rendszeresen összehívja a gázkoordinációs csoportot, és az üzleti szempontból érzékeny információk bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett megosztja vele a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól kapott tájékoztatást.

13. cikk

Információcsere

(1) Amennyiben a tagállamoknak a gázellátás biztonságával kapcsolatos közszolgálati kötelezettségeik vannak, azokat 2011. január 3-ig nyilvánosságra hozzák. Bármilyen későbbi fejleményt vagy a gázellátás biztonságával kapcsolatos bármely további közszolgálati kötelezettséget a tagállamoknak azok elfogadásakor szintén nyilvánosságra kell hozniuk.

(2) Az érintett földgázvállalkozásoknak vészhelyzet idején különösen a következő információkat kell napi rendszerességgel a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére bocsátania:

a)	a gázkereslet és a gázellátás napi előrejelzése a következő három napra;

b)	napi gázáramlás minden határkeresztező betáplálási és kiadási ponton, valamint minden olyan ponton, amely a hálózatot összeköti egy termelőüzemmel, tárolási létesítménnyel vagy LNG-terminállal, millió köbméter per napban kifejezve;

c)	azon időtartam, napban kifejezve, amely alatt a védett fogyasztók gázellátása előreláthatóan biztosítható.

(3) A Bizottságnak jogában áll uniós vagy regionális vészhelyzet esetén felkérni a hatáskörrel rendelkező hatóságot legalább a következők haladéktalan rendelkezésre bocsátására:

a)	a (2) bekezdésben meghatározott információ;

b)	információ a hatáskörrel rendelkező hatóság által tervezett, illetve már végrehajtott, a vészhelyzetet enyhíteni hivatott intézkedésekről és azok eredményességéről;

c)	más hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz címzett, további intézkedések meghozatalára való megkeresések;

d)	más hatáskörrel rendelkező hatóságok megkeresésére végrehajtott intézkedések.

(4) A hatáskörrel rendelkező hatóságok és a Bizottság megőrzik az érzékeny üzleti információk titkosságát.

(5) Vészhelyzet után a hatáskörrel rendelkező hatóság a lehető legkorábban, de legkésőbb a vészhelyzet megszüntetése után hat héttel a Bizottság rendelkezésére bocsátja a vészhelyzetnek és a végrehajtott intézkedések eredményességének részletes értékelését, beleértve a vészhelyzet gazdasági hatásának értékelését, a villamosenergia-ágazatra gyakorolt hatást és az Uniónak és tagállamainak nyújtott, illetőleg a tőlük kapott segítség hatását is. Ezt az értékelést a gázkoordinációs csoport rendelkezésére kell bocsátani és be kell építeni a megelőzési cselekvési tervek és a vészhelyzeti tervek felülvizsgált változataiba.

A Bizottság elemzi a hatáskörrel rendelkező hatóságok értékeléseit, és eredményeiről összesített formában tájékoztatja a tagállamokat, az Európai Parlamentet és a gázkoordinációs csoportot.

(6) Annak érdekében, hogy a Bizottság értékelhesse az ellátásbiztonság uniós szintű helyzetét:

a tagállamok legkésőbb 2011. december 3-ig eljuttatják a Bizottsághoz az általuk harmadik országokkal kötött azon létező kormányközi megállapodásokat, amelyek hatással vannak a gázinfrastruktúra és a gázellátás fejlesztésére. Amikor ilyen hatású újabb kormányközi megállapodások megkötésére kerül sor harmadik országokkal, a tagállamok tájékoztatják erről a Bizottságot;

meglévő szerződések esetén, valamint új szerződések, illetve a már meglévő szerződések módosítása esetén a földgázvállalkozások legkésőbb 2011. december 3-ig értesítik az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokat az általuk harmadik országbeli beszállítókkal kötött, egy évnél hosszabb időtartamra szóló szerződéseknek a következő részleteiről:

i.	a szerződés időtartama;

ii.	a szerződés tárgyát képező összmennyiség éves szinten és az átlagos havi mennyiség;

iii.	riasztás vagy vészhelyzet esetén a szerződés tárgyát képező maximális napi mennyiség;

iv.	a szerződés szerinti leszállítási pontok.

A hatáskörrel rendelkező hatóság ezeket az adatokat összesített formában eljuttatja a Bizottságnak. Új szerződések kötésekor vagy a már meglévő szerződések módosítása esetén az összes adatot összesített formában újból, rendszeresen eljuttatja a Bizottságnak. A hatáskörrel rendelkező hatóság és a Bizottság biztosítják ezen információk titkosságát.

14. cikk

A Bizottság által végzett nyomonkövetés

A Bizottság különösen a 2009/73/EK irányelv 5. cikkében említett jelentések, és az azon irányelv 11. cikkének és 52. cikke (1) bekezdésének végrehajtásához kapcsolódó információk, valamint – amint rendelkezésre áll – a kockázatértékelés és az e rendelet szerint kidolgozandó megelőzési cselekvési tervek és vészhelyzeti tervek által nyújtott információ éves értékelése révén folyamatosan nyomon követi a gázellátás biztonságával kapcsolatos intézkedéseket, és jelentést tesz azokról.

A Bizottság a 4. cikk (6) bekezdésében említett jelentés alapján és a gázkoordinációs csoporttal történő konzultációt követően legkésőbb 2014. december 3-ig:

levonja az ellátásbiztonság uniós szintű növelésének lehetséges módjait érintő következtetéseket, értékeli a kockázatértékelések uniós szintű elvégzésének és a megelőzési cselekvési tervek és a vészhelyzeti tervek uniós szintű kidolgozásának megvalósíthatóságát, és jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet végrehajtásáról, beleértve többek között a piaci összekapcsolhatóság terén elért eredményeket; és

b)	jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tagállami megelőzési cselekvési tervek és vészhelyzeti tervek általános egységességéről, valamint azoknak a szolidaritáshoz és a felkészültséghez történő, uniós szempontú hozzájárulásáról.

A jelentés adott esetben ajánlásokat tartalmaz e rendelet fejlesztésére nézve.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2004/67/EK irányelv átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül az említett irányelv 2010. december 2-án hatályát veszti, az irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdése kivételével, amelyek addig alkalmazandók, ameddig az érintett tagállam meg nem határozza a védett fogyasztóknak az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti körét, valamint nem azonosítja az e rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti földgázvállalkozásokat, de legkésőbb 2010. december 2-ig.

E cikk első bekezdése ellenére a 2004/67/EK irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdése 2012. június 3-tól nem alkalmazandó.

16. cikk

Eltérés

E rendelet mindaddig nem alkalmazandó Máltára és Ciprusra, amíg területükön nincsen gázellátás. A területükre történő gázszállítás napjától kezdődően Máltára és Ciprusra a 2. cikk második bekezdésének 1. pontjában, a 3. cikk (2) bekezdésében, a 4. cikk (2) bekezdésében, a 4. cikk (5) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében, a 6. cikk (5) bekezdésében, a 8. cikk (1) bekezdésében, a 9. cikk (1) bekezdésében és a 13. cikk (6) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított határidők a következő módon alkalmazandók:

a)	a 2. cikk második bekezdésének 1. pontjában, a 3. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (1) bekezdésében és a 13. cikk (6) bekezdésének a) és b) pontjában: 12 hónap;

b)	a 4. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (1) bekezdésében: 18 hónap;

c)	a 4. cikk (5) bekezdésében: 24 hónap;

d)	a 6. cikk (5) bekezdésében: 36 hónap;

e)	a 6. cikk (1) bekezdésében: 48 hónap.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 6. cikk (8) bekezdését és a 10. cikk (4) bekezdésének első mondatát, valamint a 10. cikk (7) bekezdésének c) pontját és a 11. cikk (5) bekezdésének c) pontját 2011. március 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2010. október 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

O. CHASTEL

(1) A 2010. január 20-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) Az Európai Parlament 2010. szeptember 21-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. október 11-i határozata.

(3) HL L 127., 2004.4.29., 92. o.

(4) HL L 198., 2006.7.20., 18. o.

(5) HL L 211., 2009.8.14., 1. o.

(6) HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

(7) HL L 211., 2009.8.14., 94. o.

(8) HL L 314., 2007.12.1., 9. o.

(9) HL L 345., 2008.12.23., 75. o.

I. MELLÉKLET

AZ N-1 KÉPLET KISZÁMÍTÁSA

1. Az N-1 képlet meghatározása

Az N-1 képlet a gázinfrastruktúra műszaki kapacitásának azon képességét írja le, hogy az egyetlen legnagyobb gázinfrastruktúra kiesése esetén képes a számítási terület gázigényének maradéktalan kielégítésére olyan napon, amelyet rendkívül magas, statisztikai valószínűség szerint 20 évenként egyszer előforduló gázkereslet jellemez.

A gázinfrastruktúra magában foglalja a gázszállító hálózatot, beleértve a rendszer-összeköttetéseket, valamint a számítási területhez kapcsolódó termelési, LNG- és tárolási létesítményeket.

Az egyetlen legnagyobb gázinfrastruktúra kiesése esetén fennmaradó összes gázinfrastruktúra műszaki kapacitásának (1) el kell érnie a számítási terület azon összesített napi gázkeresletét, amely rendkívül magas, statisztikai valószínűség szerint 20 évenként egyszer előforduló gázkereslettel jellemezhető napon fordul elő.

Az N-1 képlet alábbiak szerint számított eredményének legalább a 100 %-ot el kell érnie.

2. Az N-1 képlet számítási módszere

Formula , N – 1 ≥ 100 %

3. Az N-1- képlet paramétereinek meghatározása:

A „számítási terület” a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározott olyan földrajzi terület, amelyre nézve az N-1 képlet kiszámításra kerül.

Keresletoldali meghatározások

„Dmax”: teljes napi gázkereslet (millió köbméter per napban kifejezve) a számítási területen statisztikai valószínűség szerint 20 évenként egyszer előforduló, rendkívül magas napi kereslettel jellemezhető napon.

Kínálatoldali meghatározások

„EPm”: a Pm, Sm és LNGm értékekkel már kifejezett termelési, LNG- és tárolási létesítményektől eltérő betáplálási pontok műszaki kapacitása (millió köbméter per napban kifejezve), vagyis a számítási területre gázbeszállítást biztosítani képes valamennyi határon elhelyezkedő betáplálási pont műszaki kapacitásának összege;

„Pm”: maximális műszaki termelési kapacitás (millió köbméter per napban kifejezve): az összes földgáztermelő létesítménynek a számítási terület betáplálási pontjaihoz szállítható maximális napi műszaki termelési kapacitásának összege;

„Sm”: maximális műszaki tárolási mennyiség (millió köbméter per napban kifejezve): az összes tárolási létesítménynek a számítási terület betáplálási pontjaihoz szállítható maximális napi műszaki kivételi kapacitásának összege, figyelembe véve azok saját fizikai jellemzőit;

„LNGm”: maximális műszaki LNG-létesítmény-kapacitás (millió köbméter per napban kifejezve): az összes LNG-létesítmény összesített maximális napi műszaki kimeneti kapacitása a számítási területen, olyan kritikus elemek figyelembevételével, mint a cseppfolyósított földgáz átfejtése, kiegészítő szolgáltatásai, átmeneti tárolása és újragázosítása, valamint a rendszer műszaki kimeneti kapacitása;

„Im”: a számítási terület ellátására a legnagyobb kapacitással rendelkező egyetlen legnagyobb gázinfrastruktúra műszaki kapacitása (millió köbméter per napban kifejezve). Amennyiben több gázinfrastruktúra összekapcsolásával egyetlen közös upstream vagy downstream gázinfrastruktúra jött létre, amelyet nem lehet szétválasztva működtetni, azt egyetlen gázinfrastruktúrának kell tekinteni.

4. Az N-1 képlet kiszámítása keresletoldali intézkedések alkalmazásával

Formula , N – 1 ≥ 100 %

Keresletoldali meghatározások

„Deff” a Dmax azon része (millió köbméter per napban kifejezve), amelyet az ellátás zavara esetén az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 6. cikk (2) bekezdése szerinti piaci alapú, keresletoldali intézkedésekkel elégségesen és időben ki lehet elégíteni.

5. Az N-1 képlet regionális szintű kiszámítása

A 3. pontban említett számítási területet adott esetben az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által meghatározott módon a megfelelő regionális szintre kell bővíteni. Az N-1 képlet regionális szintű kiszámításához az egyetlen legnagyobb közös érdekű gáz infrastruktúrát kell alkalmazni. Egy régió egyetlen legnagyobb közös érdekű gázinfrastruktúrája a régió azon legnagyobb gázinfrastruktúrája, amely az adott régió tagállamai gázellátásához közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul, és azt a közös megelőzési cselekvési tervben meg kell határozni.

Az N-1 képlet regionális számítása csak akkor válthatja fel az N-1 képlet országos számítását, ha a közös kockázatértékelés szerint az egyetlen legnagyobb közös érdekű gázinfrastruktúra valamennyi érintett tagállam gázellátása szempontjából kiemelkedő fontosságú.

(1) A 715/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontja szerint a „műszaki kapacitás” az a maximális nem megszakítható kapacitás, amelyet a szállításirendszer-üzemeltető kínálhat a rendszerhasználóknak, figyelembe véve a szállítóhálózatra vonatkozó rendszeregyensúlyt és üzemeltetési követelményeket.

II. MELLÉKLET

A PIACI ALAPÚ GÁZELLÁTÁS-BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK LISTÁJA

A megelőzési cselekvési terv és vészhelyzeti terv kidolgozása során a hatáskörrel rendelkező hatóság figyelembe veszi az e mellékletben található, tájékoztató jellegű, nem kimerítő intézkedéslistát. A hatáskörrel rendelkező hatóság a megelőzési cselekvési terv és a vészhelyzeti terv kidolgozásakor megfelelő mértékben tekintetbe veszi a javasolt intézkedések környezetre gyakorolt hatását, és az ellátásbiztonsági szempontok figyelembevétele mellett a lehetőségekhez képest a környezetre a legkisebb mértékben ártalmas intézkedéseket részesíti leginkább előnyben.

Intézkedések az ellátási oldalon

—	a termelés rugalmasságának fokozása,

—	a behozatal rugalmasságának fokozása,

—	a megújuló energiaforrásokból származó gáz gázhálózat-infrastruktúrába való integrációjának megkönnyítése,

—	üzleti földgáztárolás – a tárolt gáz kivételi kapacitása és mennyisége,

—	az LNG-terminál kapacitása és maximális kimeneti kapacitása,

—	a gázellátás és a gázútvonalak diverzifikálása,

—	ellenirányú áramlások,

—	összehangolt terheléselosztás a szállításirendszer-üzemeltetők részéről,

—	rövid és hosszú távú szerződések alkalmazása,

—	beruházás az infrastruktúrába, beleértve a kétirányú kapacitást,

—	szerződéses megállapodások a gázellátás biztonságának biztosítására.

Keresleti oldal

—	megszakítható szerződések alkalmazása,

—	a tüzelőanyag-váltás lehetősége, beleértve az alternatív kisegítő tüzelőanyagok használatát az ipari üzemekben és az áramfejlesztő üzemekben,

—	önkéntes vállalati terheléscsökkentés,

—	a hatékonyság növelése,

—	a megújuló energiaforrások fokozott használata.

III. MELLÉKLET

A NEM PIACI ALAPÚ GÁZELLÁTÁS-BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK LISTÁJA

A megelőzési cselekvési terv és vészhelyzeti terv kidolgozása során a hatáskörrel rendelkező hatóság mérlegeli az alább tájékoztató jelleggel felsorolt, nem teljes körű intézkedések kizárólag vészhelyzet esetén történő alkalmazását:

Intézkedések az ellátási oldalon

—	a stratégiai földgázkészletek felhasználása,

—	az alternatívtüzelőanyag-készletek kötelező felhasználása (például a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló, 2009. szeptember 14-i 2009/119/EK tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban (1)),

—	a gáztól eltérő forrás felhasználásával előállított villamos energia kötelező használata,

—	a gáztermelési szintek kötelező emelése,

—	a tartalékok kötelező felhasználása.

Intézkedések a keresleti oldalon:

—

A kereslet kötelező csökkentésére irányuló különféle lépések, például:

—	kötelező tüzelőanyag-váltás,

—	a megszakítható szerződések kötelező alkalmazása, amennyiben a piaci alapú intézkedések részeként még nem alkalmazzák őket teljeskörűen,

—	kötelező vállalati terheléscsökkentés.

(1) HL L 265., 2009.10.9., 9. o.

IV. MELLÉKLET

REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkével összhangban, és miként azt a 2009/73/EK irányelv 6. cikke, valamint a 715/2009/EK rendelet 12. cikke is hangsúlyozza, a regionális együttműködés a szolidaritás szellemében történik, és egyben e rendelet egyik alapkoncepciója is. A regionális együttműködésre különösen a kockázatértékelés (9. cikk), a megelőzési cselekvési tervek és a vészhelyzeti tervek (4., 5. és 10. cikk), az infrastruktúra- és ellátási előírások (6. és 8. cikk), valamint az uniós és regionális szintű vészhelyzeti válaszlépésekre vonatkozó rendelkezések (11. cikk) megalkotásakor van szükség.

Az e rendelet keretei között folytatott regionális együttműködés a földgázvállalkozások, a tagállamok és a nemzeti szabályozó hatóságok között már meglévő olyan regionális együttműködésre épül, mint a gázipari regionális kezdeményezés keretében létrehozott három regionális gázpiac, a gázplatform, a balti energiapiacok összekapcsolási tervének magas szintű munkacsoportja és az Energiaközösség ellátásbiztonsággal foglalkozó koordinációs csoportja, és célja többek között az, hogy fokozza az ellátás biztonságát és a belső energiapiac integrációját. A konkrét ellátásbiztonsági követelmények ugyanakkor valószínűleg tovább erősítik az új együttműködési kereteket, és az együttműködés meglévő területeit a lehető legnagyobb hatékonyság garantálása érdekében ki kell majd igazítani.

A piacok egyre erőteljesebb összekapcsolódásának és egymástól való függésének, valamint a belső gázpiac létrehozásának fényében többek között például az alábbi tagállamok, illetve szomszédos tagállamok egyes részeinek együttműködése fokozhatja egyéni és közös gázellátásuk biztonságát egyaránt:

—	Lengyelország és a három balti állam (Észtország, Lettország és Litvánia),

—	az Ibériai-félsziget (Spanyolország és Portugália) és Franciaország,

—	Írország és az Egyesült Királyság,

—	Bulgária, Görögország, Románia,

—	Dánia és Svédország,

—	Szlovénia, Olaszország, Ausztria, Magyarország, Románia,

—	Lengyelország és Németország,

—	Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg,

—	Németország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia,

—

és mások.

Szükség esetén a tagállamok közötti regionális együttműködést ki kell terjeszteni a velük szomszédos tagállamokkal folytatott együttműködés megerősítésére – különösen a gázszigetek esetében –, nevezetesen a rendszer-összeköttetések fokozása érdekében. A tagállamok ettől eltérő együttműködési csoportosulásokban is részt vehetnek.

12.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/23

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE

(2010. október 20.)

a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az erdőkből nagyon változatos környezeti, gazdasági és társadalmi haszon származik, beleértve a fa alapú és egyéb nem fa erdei termékeket, továbbá az emberiség számára jelentős környezeti szolgáltatásokat, mint a biológiai sokféleség és az ökológiai rendszer funkcióinak fenntartása, valamint az éghajlat védelme is.

(2)	Azáltal, hogy a fa és fatermékek iránti kereslet világszerte megnövekedett, és ezzel párhuzamosan számos fatermelő országban az erdőgazdálkodási ágazatot intézményi és irányítási hiányosságok jellemzik, az illegális fakitermelés és a hozzá kapcsolódó kereskedelem egyre aggasztóbb kérdésekké váltak.

(3)

Az illegális fakitermelés nagy nemzetközi jelentőséggel bíró, általános probléma. Jelentős fenyegetést jelent az erdők számára, mivel hozzájárul az erdőirtás és erdőpusztulás folyamatához, amely a világ CO2-kibocsátásának mintegy 20 %-áért felelős, veszélyezteti a biológiai sokféleséget és gátolja a fenntartható erdőgazdálkodást és erdőfejlesztést, beleértve az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően eljáró piaci szereplők gazdasági életképességét is. Hozzájárul az elsivatagosodáshoz és a talajerózióhoz is, és fokozhatja a szélsőséges időjárási eseményeket és árvizeket. Ezenkívül társadalmi, politikai és gazdasági hatásai is vannak – aláásva gyakran az előrelépést a felelősségteljes kormányzás felé, és fenyegetve az erdőtől függő helyi közösségek megélhetését –, és fegyveres konfliktusokhoz is köthető. Az illegális fakitermelés elleni küzdelem e rendelettel összefüggésben várhatóan költséghatékony módon járul hozzá az Uniónak az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló erőfeszítéseihez, és azt úgy kell tekinteni, mint ami kiegészíti az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményével összefüggő uniós fellépést és kötelezettségvállalásokat.

(4)

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program meghatározásáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) prioritási intézkedésként határozza meg annak vizsgálatát, hogy hogyan lehetne aktív intézkedéseket tenni az illegálisan kitermelt fa kereskedelmének megakadályozására és az ellene való küzdelemre, valamint hogy az Unió és a tagállamok hogyan vehetnének továbbra is aktívan részt az erdővel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó globális és regionális határozatok és megállapodások végrehajtásában.

(5)

Az „Erdőgazdálkodással kapcsolatos jogérvényesítés, irányítás és kereskedelem (FLEGT) – Javaslat EU cselekvési tervre” című, 2003. május 21-i bizottsági közlemény javaslatot tett egy intézkedéscsomagra az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem problémájának kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések támogatására az Uniónak a fenntartható erdőgazdálkodás elérésére irányuló átfogó erőfeszítéseivel összefüggésben.

(6)	Az Európai Parlament és a Tanács üdvözölte az említett közleményt, és elismerte annak szükségességét, hogy az Unió hozzájáruljon az illegális fakitermelés problémájának megoldására irányuló globális erőfeszítésekhez.

(7)

Összhangban az említett közlemény céljával, nevezetesen annak biztosításával, hogy az Unióba csak a fatermelő ország nemzeti jogszabályaival összhangban előállított fatermékeket hozzanak be, az Unió olyan önkéntes partnerségi megállapodásokról (a továbbiakban: FLEGT ÖPMek) tárgyalt a fatermelő országokkal (a továbbiakban: partnerországok), amelyek jogilag kötelező erejű kötelezettséget rónak a felekre egy engedélyezési rendszer megvalósítására és az említett FLEGT ÖPM-ekben meghatározott fával és fatermékekkel való kereskedelem szabályozására vonatkozóan.

(8)

Tekintettel a probléma kiterjedt és sürgető voltára, szükséges az illegális fakitermelés és a hozzá kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem tevékeny támogatása, a FLEGT ÖPM-kezdeményezés kiegészítése és megerősítése, valamint az erdők megőrzésére és az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével kapcsolatos veszélyek elhárítására is kiterjedő magas fokú környezetvédelemre irányuló politikák közötti szinergiák javítása.

(9)

El kell ismerni azon országok erőfeszítéseit, amelyek az Unióval FLEGT ÖPM-eket kötöttek, és az azokban foglalt elveket, különösen a legálisan kitermelt fa fogalommeghatározását illetően, és további ösztönzést kell adni az országoknak FLEGT ÖPM-ek megkötésére. Figyelembe kell venni azt is, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer szerint az Unióba csak a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban kitermelt fa és az ilyen fából származó fatermékek kerülnek behozatalra. Ezért az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet (4) II. és III. mellékletében felsorolt, az említett rendelet I. mellékletében foglalt országokból származó fatermékekbe ágyazott fát legális kitermelésből származónak kell tekinteni, amennyiben e fatermékek megfelelnek az említett rendeletnek és bármely végrehajtási rendelkezésnek.

(10)

Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) arra kötelezi az egyezményben részes feleket, hogy csak akkor adjanak kiviteli CITES-engedélyt, ha a CITES-ben felsorolt fajt – többek között – az exportáló ország nemzeti jogszabályaival összhangban termelték ki. Ezért a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (5) A., B. és C. mellékletében felsorolt fajok faanyagát legális kitermelésből származónak kell tekinteni, feltéve, hogy az megfelel az említett rendeletnek és bármely végrehajtási rendelkezésnek.

(11)

Szem előtt tartva, hogy ösztönözni kell az újrahasznosított fa és fatermékek használatát, és hogy az ilyen termékek bevonása e rendelet hatálya alá aránytalan terhet róna a piaci szereplőkre, az olyan használt fát és fatermékeket, amelyek életciklusukat lezárták, és amelyeket egyébként hulladékként kezelnének, ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(12)

E rendelet egyik intézkedéseként meg kell tiltani az illegálisan kitermelt fa és az ilyen fából származó fatermékeknek a belső piacon történő első forgalomba hozatalát. Figyelembe véve az illegális fakitermelés kérdésének összetettségét, az annak alapjául szolgáló okokat és annak hatásait, egyedi intézkedéseket kell hozni, így például olyanokat, amelyek a piaci szereplők magatartását célozzák meg.

(13)

A FLEGT cselekvési tervvel összefüggésben a Bizottság és adott esetben a tagállamok tanulmányokat és kutatásokat támogathatnak és készíthetnek az illegális fakitermelés mértékéről és jellegéről a különböző országokban, és az ilyen információt nyilvánosságra hozhatják, valamint támogathatják gyakorlati útmutatás nyújtását a piaci szereplőknek a fatermelő országokban alkalmazandó jogszabályokról.

(14)

Nemzetközileg elfogadott fogalommeghatározás hiányában az illegális fakitermelés meghatározása céljából a kitermelés szerinti ország jogszabályai szolgálnak alapul, beleértve a közigazgatási szabályozásokat, valamint azon idevágó nemzetközi egyezmények végrehajtását az említett országban, amelyekben az ország részes fél.

(15)

Az első forgalomba hozatalt megelőzően és azt követően sok fatermék számos eljáráson megy keresztül. A szükségtelen adminisztratív terhek előírásának elkerülése érdekében a kellő gondosság elvén alapuló rendszer csak a fát és fatermékeket a belső piacon első alkalommal forgalomba hozó piaci szereplőkre vonatkozik, miközben a szállítási láncban részt vevő kereskedő köteles alapvető információt nyújtani beszállítóiról és vevőiről a fa és fatermékek nyomon követhetőségének lehetővé tétele érdekében.

(16)

Szisztematikus megközelítés alapján azon piaci szereplőknek, amelyek a belső piacon először hoznak forgalomba fát és fatermékeket, megfelelő lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy illegálisan kitermelt fa vagy ilyen fából származó fatermékek ne kerüljenek a belső piacon forgalomba. Ennek céljából a megfelelő intézkedések és eljárások rendszere révén kellő gondossággal kell eljárniuk, hogy minimálisra csökkentsék az illegálisan kitermelt fa és az ilyen fából származó fatermékek belső piaci forgalomba hozatalának kockázatát.

(17)

A kellő gondosság elvén alapuló rendszer három, a kockázatkezeléshez szervesen kapcsolódó elemből áll: hozzáférés az információhoz, kockázatértékelés és az azonosított kockázat csökkentése. A kellő gondosság elvén alapuló rendszernek hozzáférést kell biztosítania a belső piacon első alkalommal forgalomba hozandó fa és fatermékek beszerzési forrásaira és beszállítóira vonatkozó információhoz, beleértve a releváns információt is, így például az alkalmazandó jogszabályok betartása, a kitermelés országa, a fajta, a mennyiség és adott esetben a kitermelés országon belüli régiója és a kitermelési koncesszió tekintetében. Ezen információ alapján a piaci szereplőknek kockázatértékelést kell végezniük. Az azonosított kockázatokat a piaci szereplőknek – az adott kockázattal arányos módon – csökkenteniük kell annak megelőzése érdekében, hogy illegálisan kitermelt fa és az ilyen fából származó fatermékek kerüljenek a belső piacon forgalomba.

(18)	Az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülése érdekében az e rendelet előírásainak megfelelő rendszereket vagy eljárásokat már alkalmazó piaci szereplőket nem kell kötelezni új rendszerek létrehozására.

(19)	Az erdészeti ágazatban bevált gyakorlatok elismerése érdekében a kockázatértékelési eljárás során a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzését magában foglaló minősítés vagy egyéb, harmadik felek által ellenőrzött rendszerek is alkalmazhatók.

(20)

A faipari ágazat nagy jelentőséggel bír az Unió gazdasága szempontjából. A piaci szereplők szervezetei fontos szereplői az ágazatnak, mivel nagy arányban képviselik a piaci szereplők érdekeit, és más érdekeltek széles körével is együttműködnek. E szervezetek megfelelő szakértelemmel és kapacitással is rendelkeznek a vonatkozó jogszabályok elemzésére és tagjaik számára a jogszabályoknak való megfelelés elősegítésére, de e képességüket nem használhatják piaci erőfölény megszerzésére. E rendelet végrehajtásának megkönnyítése és a bevált gyakorlatok kialakításához való hozzájárulás érdekében helyénvaló azon szervezetek elismerése, amelyek az e rendelet követelményeinek is megfelelő, a kellő gondosság elvén alapuló rendszereket dolgoztak ki. Az ellenőrző szervezetek elismerését és az elismerés visszavonását tisztességes és átlátható módon kell elvégezni. Az ilyen elismert ellenőrző szervezetek jegyzékét közzé kell tenni annak lehetővé tétele érdekében, hogy azokat a piaci szereplők használhassák.

(21)

A hatáskörrel rendelkező hatóságok rendszeres időközönként ellenőrzéseket végeznek az ellenőrző szervezetek felett, hogy megvizsgálják, ténylegesen teljesítik-e az e rendeletben meghatározott kötelezettségeiket. A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak olyankor is törekedniük kell az ellenőrzések elvégzésére, amikor releváns információ birtokába jutnak, beleértve a harmadik felek által felvetett, indokolással alátámasztott aggályokat is.

(22)

A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük, hogy a piaci szereplők ténylegesen teljesítik-e az e rendeletben meghatározott kötelezettségeiket. Ebből a célból a hatáskörrel rendelkező hatóságok hivatalos ellenőrzéseket tartanak – adott esetben egy tervvel összhangban –, amelyek a piaci szereplő telephelyén végzett ellenőrzéseket és helyszíni ellenőrzéseket is magukban foglalhatnak, és szükség esetén korrekciós intézkedések megtételére kötelezhetik a piaci szereplőket. A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak olyankor is törekedniük kell az ellenőrzések elvégzésére, amikor releváns információ birtokába jutnak, beleértve a harmadik felek által felvetett, indokolással alátámasztott aggályokat is.

(23)	A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak nyilvántartást kell vezetniük az ellenőrzésekről, és a releváns információt hozzáférhetővé kell tenniük, összhangban a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6).

(24)	Figyelemmel az illegális fakitermelés és a hozzá kapcsolódó kereskedelem nemzetközi jellegére, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak együtt kell működniük egymással és a harmadik országok közigazgatási hatóságaival, valamint a Bizottsággal.

(25)

Annak megkönnyítése érdekében, hogy a fát és fatermékeket a belső piacon forgalomba hozó piaci szereplők megfelelhessenek e rendelet előírásainak, figyelembe véve a kis- és középvállalkozások helyzetét, a tagállamok – adott esetben a Bizottság támogatásával – technikai és egyéb segítséget nyújthatnak a piaci szereplőknek, és megkönnyíthetik az információcserét. Az ilyen segítség nem mentesíti a piaci szereplőket a kellő gondossággal történő eljárásra vonatkozó kötelezettségük alól.

(26)	A kereskedőknek és az ellenőrző szervezeteknek tartózkodniuk kell az olyan intézkedésektől, amelyek veszélyeztethetik e rendelet céljának elérését.

(27)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e rendeletnek a – többek között a piaci szereplők, kereskedők és ellenőrző szervezetek általi – be nem tartását hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal büntessék. Nemzeti jogszabályok előírhatják, hogy az illegálisan kitermelt fa és fatermékek belső piaci forgalomba hozatala tilalmának megsértése miatt kiszabott hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat követően az ilyen fát és az ilyen fából származó fatermékeket ne semmisítsék meg feltétlenül, hanem ehelyett közérdekű célokra használhassák fel vagy bocsássák rendelkezésre.

(28)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 290. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ellenőrző szervezetek elismerésére és az elismerés visszavonására irányuló eljárásokra, további olyan, releváns kockázatértékelési kritériumokra, amelyekre szükség lehet az e rendeletben már előírt kritériumok kiegészítéséhez, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó fák és fatermékek listájára vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson.

(29)

A végrehajtás egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni, hogy részletes szabályokat fogadjon el a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az ellenőrző szervezeteken végzett ellenőrzések gyakoriságára és jellegére, valamint a kellő gondosság elvén alapuló rendszerekre vonatkozóan, kivéve a további releváns kockázatértékelési kritériumokat illetően. Az EUMSz. 291. cikkével összhangban a Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályait és általános elveit rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletben előre meg kell határozni. Az említett új rendelet elfogadásáig továbbra is a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK határozatot (7) kell alkalmazni, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás kivételével, amely nem alkalmazandó.

(30)	A piaci szereplőknek és a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak ésszerű időtartamot kell biztosítani ahhoz, hogy felkészüljenek e rendelet előírásainak teljesítésére.

(31)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az illegális fakitermelés és a hozzá kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelmet, a tagállamok egyénileg nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az a léptéke miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet meghatározza a fát és fatermékeket a belső piacon első alkalommal forgalomba hozó piaci szereplők kötelezettségeit, valamint a kereskedők kötelezettségeit.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) „fa és fatermékek”: a mellékletben meghatározott fa és fatermékek, kivéve az olyan fából vagy fatermékekből előállított fatermékeket vagy azok alkotórészeit, amelyek életciklusukat lezárták, és amelyeket egyébként a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 3. cikkének 1. pontjában meghatározott hulladékként kezelnének;

b) „forgalomba hozatal”: fa és fatermékek bármilyen módon, első alkalommal történő forgalmazása a belső piacon – az alkalmazott értékesítési technikától függetlenül –, kereskedelmi tevékenység keretében történő értékesítés vagy felhasználás céljából, fizetés ellenében vagy térítésmentesen. Ez magában foglalja a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) meghatározott távközlő eszközök útján történő forgalmazást is. A belső piacon már korábban forgalomba hozott fából és fatermékekből származó fatermékek belső piaci forgalmazása nem minősül „forgalomba hozatalnak”;

c) „piaci szereplő”: a fát vagy fatermékeket forgalomba hozó természetes vagy jogi személy;

d) „kereskedő”: bármely természetes vagy jogi személy, aki kereskedelmi tevékenysége során a belső piacon már forgalomba hozott fát vagy fatermékeket ad el vagy vásárol a belső piacon;

e) „kitermelés szerinti ország”: az az ország vagy terület, amelyben a fát vagy a fatermékekbe ágyazott faanyagot kitermelték;

f) „legálisan kitermelt”: a kitermelés szerinti ország alkalmazandó jogszabályaival összhangban végzett kitermelésből származó;

g) „illegálisan kitermelt”: a kitermelés szerinti ország alkalmazandó jogszabályainak megsértésével végzett kitermelésből származó;

h) „alkalmazandó jogszabályok”: a kitermelés szerinti országban az alábbi tárgykörökre vonatkozó hatályos jogszabályok:

a hivatalos közlönyökben jogszerűen közzétett területi határokon belüli fakitermelési jogok,

a kitermelési jogokra és fára vonatkozó kifizetések, a fakitermeléssel kapcsolatos illetékeket is beleértve,

fakitermelés, beleértve az erdőgazdálkodásra és a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó környezetvédelmi és erdészeti jogszabályokat is, ha közvetlenül kapcsolódnak a fakitermeléshez,

harmadik feleknek a fakitermelés által érintett törvényes használati és tulajdonjogai, és

kereskedelem és vámjog, amennyiben azok az erdészeti szektort érintik.

3. cikk

A FLEGT és a CITES hatálya alá tartozó fa és fatermékek jogi helyzete

A 2173/2005/EK rendelet II. és III. mellékletében felsorolt, olyan fatermékekbe ágyazott fa, amelyek az említett rendelet I. mellékletében felsorolt partnerországokból származnak, és amelyek megfelelnek az említett rendeletnek és végrehajtási rendelkezéseinek, e rendelet alkalmazásában legálisan kitermeltnek minősül.

A 338/97/EK rendelet A., B. vagy C. mellékletében felsorolt fajok olyan faanyaga, amely megfelel az említett rendeletnek és végrehajtási rendelkezéseinek, e rendelet alkalmazásában legálisan kitermeltnek minősül.

4. cikk

A piaci szereplők kötelezettségei

(1) Tilos az illegálisan kitermelt fa vagy az ilyen fából származó fatermékek piaci forgalomba hozatala.

(2) A piaci szereplőknek kellő gondossággal kell eljárniuk, amikor fát vagy fatermékeket hoznak forgalomba. E célból egy eljárásokból és intézkedésekből álló keretrendszert – a továbbiakban: a kellő gondosság elvén alapuló rendszer – kell alkalmazniuk, a 6. cikkben meghatározottak szerint.

(3) Minden piaci szereplőnek fenn kell tartania és rendszeresen értékelnie kell az általa alkalmazott, a kellő gondosság elvén alapuló rendszert, kivéve, ha a piaci szereplő egy, a 8. cikkben említett ellenőrző szervezet által létrehozott, a kellő gondosság elvén alapuló rendszert vesz igénybe. A kellő gondosság elvén alapuló rendszer alapjaként felhasználhatók a nemzeti jog alapján meglevő felügyeleti rendszerek és bármely önkéntes felügyeleti mechanizmus, amely teljesíti e rendelet előírásait.

5. cikk

A nyomon követhetőségre vonatkozó kötelezettség

A kereskedőknek az ellátási lánc egészében képesnek kell lenniük azonosítani:

a)	azokat a piaci szereplőket vagy kereskedőket, akiktől a fát vagy fatermékeket vásárolták; valamint

b)	adott esetben azokat a kereskedőket, akiknek a fát vagy fatermékeket eladták.

A kereskedők az első bekezdésben említett információt legalább öt évig megőrzik, és azokat kérésre a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsátják.

6. cikk

A kellő gondosság elvén alapuló rendszerek

(1) A 4. cikk (2) bekezdésében említett, a kellő gondosság elvén alapuló rendszernek az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

olyan intézkedések és eljárások, amelyek hozzáférést biztosítanak a piaci forgalomba hozott fa vagy fatermékek piaci szereplők általi forgalmazására vonatkozó, alábbi információkhoz:

—	termékleírás, beleértve a termék kereskedelmi nevét és típusát, valamint a fafajok közönséges nevét és adott esetben teljes tudományos nevét,

—

a kitermelés szerinti ország és adott esetben:

i.	a fakitermelés országon belüli régiója; és

ii.	a kitermelési koncesszió;

—	mennyiség (térfogatban, tömegben vagy darabszámban megadva),

—	a piaci szereplő beszállítójának neve és címe,

—	a kereskedő neve és címe, akinek a fát és a fatermékeket eladták,

—	okmányok vagy egyéb információk, amelyek igazolják az említett fa és fatermékek megfelelését az alkalmazandó jogszabályoknak;

kockázatértékelési eljárások, amelyek lehetővé teszik a piaci szereplő számára az illegális fakitermelésből származó fa vagy az ilyen fából származó fatermékek forgalomba hozatalával kapcsolatos kockázat elemzését és értékelését.

Az ilyen eljárások figyelembe veszik az a) pontban meghatározott információt, valamint a releváns kockázatértékelési kritériumokat, beleértve az alábbiakat is:

—	az alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelés igazolása, amibe beletartozhat a minősítés vagy olyan egyéb, harmadik fél által ellenőrzött rendszer, amely kiterjed az alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelésre is,

—	meghatározott fafajták illegális kitermelésének elterjedtsége,

—	az illegális fakitermelés vagy gyakorlatok elterjedtsége a fakitermelés szerinti országban és/vagy országon belüli régióban, beleértve a fegyveres konfliktus gyakoriságának vizsgálatát is,

—	az ENSZ Biztonsági Tanács vagy az Európai Unió Tanácsa által a fa behozatalára vagy kivitelére kiszabott szankciók,

—	a fa és fatermékek forgalmazási láncának összetettsége;

azon kockázatcsökkentési eljárások, amelyek az adott kockázat hatékony minimálisra csökkentése tekintetében megfelelő és arányos intézkedések és eljárások sorából állnak, és amelyekbe beletartozhat a további információ vagy dokumentumok igénylése és/vagy a harmadik fél általi ellenőrzés igénylése is, kivéve, ha a b) pontban említett kockázatértékelési eljárások során azonosított kockázat elhanyagolható mértékű.

(2) Az (1) bekezdés egységes végrehajtásának biztosításához szükséges részletes szabályokat – kivéve az e cikk (1) bekezdése b) pontjának második mondatában említett, további releváns kockázatértékelési kritériumokat – a 18. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az említett szabályokat 2012. június 3-ig kell elfogadni.

(3) A piaci fejlemények és az e rendelet végrehajtása során szerzett – különösen a 13. cikkben említett információcsere és a 20. cikk (3) bekezdésében említett jelentéstétel révén azonosított – tapasztalatokat figyelembe véve, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az EUMSz. 290. cikkének megfelelően olyan további releváns kockázatértékelési kritériumokat illetően, amelyekre az e cikk (1) bekezdése b) pontjának második mondatában említett kritériumok kiegészítéséhez lehet szükség a kellő gondosságon alapuló rendszer hatékonyságának biztosítása céljából.

Az e bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vonatkozásában a 15., 16. és 17. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

7. cikk

Hatáskörrel rendelkező hatóságok

(1) Minden tagállam kijelöl egy vagy több hatóságot, amely hatáskörrel rendelkezik e rendelet alkalmazásáért.

A tagállamok 2011. június 3-ig tájékoztatják a Bizottságot a hatáskörrel rendelkező hatóságok nevéről és címéről. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a hatáskörrel rendelkező hatóságok nevében vagy címében bekövetkező bármely változásról.

(2) A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi – többek között az interneten is – a hatáskörrel rendelkező hatóságok jegyzékét. A jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni.

8. cikk

Ellenőrző szervezetek

(1) Az ellenőrző szervezet:

a)	fenntartja és rendszeresen értékeli a 6. cikkben meghatározott, a kellő gondosság elvén alapuló rendszert, és megadja a piaci szereplőknek az alkalmazására vonatkozó jogosultságot;

b)	ellenőrzi a kellő gondosság elvén alapuló rendszer ilyen piaci szereplők általi megfelelő alkalmazását;

c)	megfelelő intézkedést tesz abban az esetben, ha egy piaci szereplő a kellő gondosság elvén alapuló rendszerét nem megfelelő módon alkalmazza, beleértve a hatáskörrel rendelkező hatóságok értesítését is a piaci szereplő jelentős vagy ismételt mulasztása esetén.

(2) Egy szervezet akkor kérheti ellenőrző szervezetként való elismerését, ha megfelel az alábbi követelményeknek:

a)	jogi személyiséggel rendelkezik, és az Unió területén jogszerűen letelepedett;

b)	rendelkezik az (1) bekezdésben említett feladatok ellátásához szükséges megfelelő szakértelemmel és kapacitással; és

c)	biztosítja, hogy feladatai ellátása során nem áll fenn összeférhetetlenség.

(3) A Bizottság az érintett tagállammal/tagállamokkal való konzultációt követően ellenőrző szervezetként ismeri el a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket teljesítő kérelmezőt.

Az elismerés ellenőrző szervezetnek való megadására vonatkozó határozatot a Bizottság közli valamennyi tagállam illetékes hatóságával.

(4) A hatáskörrel rendelkező hatóságok rendszeres időközönként ellenőrzéseket hajtanak végre, hogy megvizsgálják, a hatáskörrel rendelkező hatóságok illetékességi területén működő ellenőrző szervezetek továbbra is ellátják-e az (1) bekezdésben megállapított feladatokat, és teljesítik-e a (2) bekezdésben megállapított követelményeket. Ellenőrzésekre akkor is sor kerülhet, ha a tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága releváns információ birtokába jut, beleértve a harmadik felek által felvetett, indokolással alátámasztott aggályokat is, vagy ha hiányosságokat észlelt valamely ellenőrző szervezet által létrehozott, a kellő gondosság elvén alapuló rendszer piaci szereplők általi végrehajtásában. Az ellenőrzésekről szóló jelentést a 2003/4/EK irányelvben foglaltakkal összhangban hozzáférhetővé kell tenni.

(5) Amennyiben egy hatáskörrel rendelkező hatóság megállapítja, hogy valamely ellenőrző szervezet vagy nem látja már el az (1) bekezdésben megállapított feladatokat, vagy már nem teljesíti a (2) bekezdésben megállapított követelményeket, haladéktalanul tájékoztatja erről a Bizottságot.

(6) A Bizottság visszavonja az elismerést az ellenőrző szervezettől, amennyiben – különösen az (5) bekezdésben előírt információ alapján – megállapította, hogy az ellenőrző szervezet már nem látja el az (1) bekezdésben megállapított feladatokat vagy nem teljesíti a (2) bekezdésben megállapított követelményeket. Az ellenőrző szervezet elismerésének visszavonását megelőzően a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamokat.

Az elismerésnek az ellenőrző szervezettől való visszavonására vonatkozó határozatot a Bizottság közli valamennyi tagállam illetékes hatóságával.

(7) Az ellenőrző szervezetek elismerésére és az elismerés visszavonására vonatkozó eljárási szabályok kiegészítése és – amennyiben a tapasztalatok megkívánják – módosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az EUMSz. 290. cikkének megfelelően, biztosítva, hogy az elismerésre és az elismerés visszavonására tisztességes és átlátható módon kerüljön sor.

Az e bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vonatkozásában a 15., 16. és 17. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni. Az említett jogi aktusokat 2012. március 3-ig kell elfogadni.

(8) A (4) bekezdésben említett ellenőrzések gyakoriságára és jellegére vonatkozó részletes szabályokat, amelyekre az ellenőrző szervezetek hatékony felügyeletének és az említett bekezdés egységes végrehajtásának biztosításához van szükség, a 18. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az említett szabályokat 2012. június 3-ig kell elfogadni.

9. cikk

Az ellenőrző szervezetek jegyzéke

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi az ellenőrző szervezetek jegyzékét, és honlapján is elérhetővé teszi azt. A jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni.

10. cikk

A piaci szereplők ellenőrzése

(1) A hatáskörrel rendelkező hatóságok ellenőrzéseket végeznek annak megállapítására, hogy a piaci szereplők teljesítik-e a 4. és 6. cikkben meghatározott követelményeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket egy rendszeres időközönként felülvizsgált tervnek megfelelően kell elvégezni, kockázatalapú megközelítést követve. Ezenkívül ellenőrzésekre akkor is sor kerülhet, ha az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága releváns információ birtokába jut – beleértve a harmadik felek által felvetett, indokolással alátámasztott aggályokat is – e rendelet piaci szereplő általi teljesítésére vonatkozóan.

(3) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések többek között a következőkre terjedhetnek ki:

a)	a kellő gondosság elvén alapuló rendszer vizsgálata, beleértve a kockázatértékelési és kockázatcsökkentési eljárásokat is;

b)	a kellő gondosság elvén alapuló rendszer és az eljárások megfelelő működését bemutató dokumentáció és nyilvántartások vizsgálata;

c)	szúrópróbaszerű ellenőrzések, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is.

(4) A piaci szereplők minden szükséges segítséget megadnak, hogy megkönnyítsék az (1) bekezdésben említett ellenőrzések elvégzését, mindenekelőtt a telephelyekhez való hozzáférés biztosítása és a dokumentáció vagy nyilvántartások bemutatása tekintetében.

(5) A 19. cikk sérelme nélkül, amennyiben az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket követően hiányosságokat tárnak fel, a hatáskörrel rendelkező hatóságok a piaci szereplő által teendő korrekciós intézkedésekre vonatkozó értesítést adhatnak ki. Továbbá, a feltárt hiányosságok jellegétől függően, a tagállamok azonnali ideiglenes intézkedéseket hozhatnak, beleértve többek között az alábbiakat is:

a)	fa és fatermékek lefoglalása;

b)	fa vagy fatermékek forgalmazásának tilalma.

11. cikk

Az ellenőrzések nyilvántartása

(1) A hatáskörrel rendelkező hatóságok nyilvántartást vezetnek a 10. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzésekről, feltüntetve különösen azok jellegét és eredményeit, valamint a korrekciós intézkedésekre vonatkozó, a 10. cikk (5) bekezdése szerinti értesítésekről. Valamennyi ellenőrzésről készült nyilvántartást legalább öt évig meg kell őrizni.

(2) Az (1) bekezdésben említett információt hozzáférhetővé kell tenni a 2003/4/EK irányelvnek megfelelően.

12. cikk

Együttműködés

(1) A hatáskörrel rendelkező hatóságok együttműködnek egymással, a harmadik országok közigazgatási hatóságaival és a Bizottsággal e rendelet betartásának biztosítása érdekében.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóságok információt cserélnek a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival és a Bizottsággal a 8. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzések révén feltárt súlyos hiányosságokra és a 19. cikkel összhangban kiszabott szankciótípusokra vonatkozóan.

13. cikk

Technikai segítségnyújtás, útmutatás és információcsere

(1) A piaci szereplőknek a kellő gondosság gyakorlására vonatkozó, a 4. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségének sérelme nélkül, a tagállamok – adott esetben a Bizottság támogatásával – technikai és egyéb segítséget nyújthatnak és iránymutatást adhatnak a piaci szereplőknek, figyelembe véve a kis- és középvállalkozások helyzetét is, az e rendelet követelményeinek való megfelelés megkönnyítése érdekében, különösen a kellő gondosság elvén alapuló rendszer 6. cikknek megfelelő végrehajtásával kapcsolatban.

(2) A tagállamok – adott esetben a Bizottság támogatásával – megkönnyíthetik a releváns információ cseréjét és terjesztését az illegális fakitermelésre vonatkozóan – különösen annak érdekében, hogy segítsék a piaci szereplőket a kockázatértékelésben a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint –, valamint az e rendelet végrehajtását illetően bevált gyakorlatokra vonatkozóan.

(3) A segítségnyújtásnak oly módon kell történnie, amellyel elkerülhető a hatáskörrel rendelkező hatóságok kötelezettségeinek veszélyeztetése, és megőrizhető függetlenségük e rendelet érvényesítése során.

14. cikk

A melléklet módosításai

Az egyrészről az e rendelet végrehajtása során szerzett – különösen a 20. cikk (3) és (4) bekezdésében említett jelentéstétel és a 13. cikkben említett információcsere révén azonosított – tapasztalatok, másrészről a fa és fatermékek technikai jellemzőivel, végfelhasználóival és gyártási folyamataival kapcsolatos fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az EUMSz. 290. cikkének megfelelően, a mellékletben meghatározott fa és fatermékek listájának módosítása és kiegészítése révén. Az ilyen jogi aktusok nem keletkeztethetnek aránytalan terhet a piaci szereplők számára.

Az e cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vonatkozásában a 15., 16. és 17. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

15. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap a 6. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (7) bekezdésében és a 14. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 2010. december 2-től számított hétéves időtartamra. A Bizottság legkésőbb három hónappal az e rendelet alkalmazásának időpontját követő hároméves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 16. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra, automatikusan meghosszabbodik.

(2) Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően a Bizottság arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 16. és a 17. cikk határozza meg.

16. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (7) bekezdésében és a 14. cikkben említett felhatalmazást.

(2) Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntésére, hogy visszavonja-e a felhatalmazást, a végső határozat meghozatala előtt, ésszerű időn belül igyekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve azon átruházott hatásköröket, amelyek a visszavonás tárgyát képezhetik, valamint a visszavonás lehetséges indokait.

(3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul, vagy az abban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

17. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, az értesítés időpontjától számított két hónapos határidőn belül. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(2) Amennyiben az említett határidő leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az abban megjelölt időpontban lép hatályba.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus az említett határidő lejárta előtt is kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba is léphet, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem áll szándékában kifogást emelni.

(3) Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, a jogi aktus nem lép hatályba. A kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.

18. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot a 2173/2005/EK rendelet 11. cikke szerint létrehozott, az erdészeti jogszabályok végrehajtásával, erdészeti irányítással és erdészeti termékek kereskedelmével foglalkozó (FLEGT) bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel annak 8. cikke rendelkezéseire is.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

19. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megteszik a végrehajtásuk biztosításához szükséges valamennyi intézkedést.

(2) Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és többek között az alábbiak lehetnek:

a környezeti kárral, az érintett fa vagy fatermékek értékével és a jogsértés miatt bekövetkező adóveszteséggel és gazdasági kárral arányos bírság, amelynek mértékét úgy kell kiszámítani, hogy biztosítva legyen, hogy az ténylegesen megfossza a felelősöket az általuk elkövetett súlyos jogsértésekből származó gazdasági haszontól, a szakma gyakorlásához való törvényes jog sérelme nélkül, és az ismétlődő súlyos jogsértésekért járó bírság mértékét fokozatosan növelni kell;

b)	az érintett fa és fatermékek lefoglalása;

c)	a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó engedély azonnali felfüggesztése.

(3) A tagállamok az említett rendelkezésekről értesítik a Bizottságot, és haladéktalanul értesítik az azokat érintő bármely későbbi módosításról is.

20. cikk

Jelentéstétel

(1) A tagállamok 2013. március 3-át követő minden második év április 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak e rendeletnek az előző két évben történt alkalmazásáról.

(2) Az említett jelentések alapján a Bizottság jelentést készít, amelyet kétévente az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell benyújtani. A jelentés elkészítésekor a Bizottság figyelembe veszi a 2173/2005/EK rendelet alapján elfogadott FLEGT ÖPM-ek megkötése és érvényesülése tekintetében elért előrehaladást, és azok hozzájárulását az illegálisan kitermelt fa és az ilyen fából készült fatermékek belső piaci jelenlétének minimálisra csökkentéséhez.

(3) A Bizottság 2015. december 3-ig, és azt követően hatévente – a rendelet alkalmazásáról szóló jelentéstétel és az azzal kapcsolatos tapasztalatok alapján – felülvizsgálja a rendelet működését és hatékonyságát, többek között az illegálisan kitermelt fa és az ilyen fából készült fatermékek piaci forgalomba hozatalának megelőzése terén. Különösen a közigazgatási következményeket kell megvizsgálnia a kis- és középvállalkozásokra és a termékkörre nézve. A jelentéseket – szükség esetén – megfelelő jogalkotási javaslatok kísérhetik.

(4) A (3) bekezdésben említett jelentések közül az elsőnek tartalmaznia kell a jelenlegi uniós gazdasági és kereskedelmi helyzet értékelését a Kombinált Nómenklatúra 49. fejezetében felsorolt termékeket illetően, figyelembe véve különösen a releváns szektorok versenyképességét annak érdekében, hogy megfontolják lehetséges felvételüket az e rendelet mellékletében meghatározott fa és fatermékek jegyzékébe.

Az első albekezdésben említett jelentésnek tartalmaznia kell az illegálisan kitermelt fa vagy az ilyen fából származó fatermékek forgalomba hozatalára vonatkozó, a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott tilalom, valamint a 6. cikkben meghatározott, a kellő gondosság elvén alapuló rendszerek hatékonyságáról szóló értékelést.

21. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. március 3-tól kell alkalmazni. A 6. cikk (2) bekezdését, a 7. cikk (1) bekezdését, a 8. cikk (7) bekezdését és a 8. cikk (8) bekezdését 2010. december 2-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2010. október 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

O. CHASTEL

(1) HL C 318., 2009.12.23., 88. o.

(2) Az Európai Parlament 2009. április 22-i álláspontja (HL C 184. E, 2010.7.8., 145. o.), a Tanács 2010. március 1-jei álláspontja első olvasatban (HL C 114. E, 2010.5.4., 17. o.) és az Európai Parlament 2010. július 7-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

(4) HL L 347., 2005.12.30., 1. o.

(5) HL L 61., 1997.3.3., 1. o.

(6) HL L 41., 2003.2.14., 26. o.

(7) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(8) HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

(9) HL L 144., 1997.6.4., 19. o.

MELLÉKLET

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (1) I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúrában besorolt fa és fatermékek, amelyekre e rendelet alkalmazandó

—	4401 Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács vagy hasonló részek; fűrészpor, és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve is

—	4403 Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is

—	4406 Vasúti vagy villamosvasúti talpfa

—	4407 Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is

—	4408 Furnérlap rétegelt lemez vagy más rétegelt fa készítésére (beleértve a rétegelt fa szeletelésével készítettet is), és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez, gyalulva, csiszolva, lapolva vagy végillesztéssel összeállítva is, legfeljebb 6 mm vastagságban

—

4409 Fa (beleértve az össze nem állított lécet és szegélylécet parkettához) bármelyik széle, vége vagy felülete mentén összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítve (hornyolt, barázdált, lesarkított, ferdén levágott, „V” illesztésű, peremezett, mintázott, legömbölyített vagy hasonló módon formázott), gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is

—	4410 Forgácslemez, irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) és hasonló tábla (például: ostyalemez) fából vagy más fatartalmú anyagból gyantával vagy más szerves kötőanyagokkal agglomerálva (tömörítve) is

—	4411 Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves anyaggal összeragasztva is

—	4412 Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru

—	4413 00 00 Tömörített fa tömb, lap, szalag vagy profil alakban

—	4414 00 Festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak fakerete

—

4415 Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag; kábeldob fából; rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólapkeret fából

(Kizárólag valamely más, piaci forgalomba hozott termék megtámasztására, védelmére vagy szállítására csomagolóanyagként szolgáló nem csomagolóanyag.)

—	4416 00 00 Hordó, kád, dézsa és fából készült más kádáripari termék és azok elemei, beleértve a hordódongát is

—	4418 Ács- és épületasztalos-ipari termék, beleértve az üreges fapanelt is, összeállított padlópanelek, zsindely

—	A Kombinált Nómenklatúra 47. és 48. árucsoportjába tartozó papíripari rostanyag és papír, kivéve a bambuszból és visszanyert (hulladék és használt) papírból készült termékeket

—	9403 30, 9403 40, 9403 50 00, 9403 60 és 9403 90 30 Fabútor

—	9406 00 20 Előre gyártott épületek

(1) 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

12.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/35

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 996/2010/EU RENDELETE

(2010. október 20.)

a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel az európai adatvédelmi biztos véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)	Az európai polgári légi közlekedésben indokolt gondoskodni a biztonság általánosan magas szintjéről, és az állampolgárok légi közlekedésbe vetett bizalmának megőrzése érdekében mindent meg kell tenni a balesetek és repülőesemények számának csökkentése érdekében.

(2)	A polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények eseményvizsgálatának gyors elvégzése növeli a légi közlekedés biztonságát és elősegíti a balesetek és repülőesemények bekövetkezésének megelőzését.

(3)

A légi közlekedés biztonságának javítása érdekében alapvető fontosságú a biztonsággal kapcsolatos repülőesemények megállapításainak bejelentése, elemzése és terjesztése. Ezért a Bizottság előterjeszti a polgári légi közlekedésben előforduló események jelentéséről szóló, 2003. június 13-i 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) felülvizsgálatára irányuló javaslatot 2011. december 31. előtt.

(4)	A biztonsági vizsgálatok kizárólagos céljának a jövőbeni balesetek és repülőesemények bekövetkezésének megelőzése kell, hogy legyen, a vétkesség vagy a felelősség kérdésének tisztázása nélkül.

(5)

Figyelembe kell venni az 1944. december 7-én Chicagóban aláírt, nemzetközi polgári repülésről szóló egyezményt („Chicagói Egyezmény”), amely rendelkezik a repülőgépek biztonságos üzemeltetéséhez szükséges intézkedések végrehajtásáról. Különös figyelmet kell fordítani a fenti egyezmény 13. mellékletére és annak későbbi módosításaira, amelyek rögzítik a légi járművel bekövetkezett balesetek és repülőesemények kivizsgálására vonatkozó ajánlott nemzetközi szabályokat és eljárásokat, továbbá a lajstromozó állam, az üzemeltető állam, a tervező állam, a gyártó állam és az esemény bekövetkezésének helye szerinti állam ott alkalmazott fogalmának értelmezését.

(6)

A Chicagói Egyezmény 13. mellékletében meghatározott, nemzetközi standardok és ajánlott eljárások szerint a balesetek és súlyos repülőesemények kivizsgálása annak az államnak a felelősségi körébe tartozik, ahol a baleset vagy súlyos repülőesemény bekövetkezett, vagy pedig a lajstromozó állam felelőssége, amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy a baleset vagy súlyos repülőesemény valamely állam területén következett be. Az állam a vizsgálat lefolytatásával egy másik államot is megbízhat, vagy kérheti másik állam segítségét. Az Unión belüli biztonsági vizsgálatokat hasonlóképpen kell lefolytatni.

(7)

A polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről szóló, 1994. november 21-i 94/56/EK tanácsi irányelv (5) végrehajtásából levont tanulságokat arra kellene használni, hogy növekedjen a légiközlekedési balesetek és repülőesemények kivizsgálására és megelőzésére létrehozott, az Unióban működő rendszerek hatékonysága.

(8)

Figyelembe kell venni a 94/56/EK irányelv elfogadása óta a polgári légi közlekedés biztonsága tekintetében az Unión belül irányadó intézményi és jogszabályi keret vonatkozásában bekövetkezett változásokat, különös tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) létrehozására. Mivel napjainkban a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos szabályozás túlnyomó része uniós szinten jön létre, a biztonsági ajánlások uniós dimenzióját is figyelembe kell venni.

(9)

Az EASA a Chicagói Egyezményben és annak mellékleteiben meghatározott módon, a tagállamok nevében elvégzi a tervező, gyártó vagy lajstromozó állam teendőit és feladatait a tervezési jóváhagyással kapcsolatban. Ezért az EASA-t a Chicagói Egyezmény 13. mellékletével összhangban fel kell kérni, hogy illetékességi körének megfelelően vegyen részt a biztonsági vizsgálatokban annak érdekében, hogy hozzájáruljon a vizsgálatok hatékonyságához és a légijármű-tervek biztonságának garantálásához a biztonsági vizsgálatok függetlenségének sérelme nélkül. Hasonlóan a nemzeti polgári repülési hatóságokat is fel kell kérni a vizsgálatokban történő részvételre.

(10)	Tekintettel egyre növekvő biztonsági feladatkörükre, kívánatos az EASA által kijelölt személyek, valamint a nemzeti polgári repülési hatóságok számára hozzáférést biztosítani a biztonsági követelmények hatékonyságának értékelése szempontjából fontos információkhoz.

(11)

A légiközlekedési balesetek és repülőesemények hatékonyabb megelőzése érdekében az EASA-nak a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködésben, de az érdekek ütközését elkerülve részt kell vennie a 2003/42/EK irányelvnek megfelelő, az események jelentésére vonatkozó rendszerek keretében folyó adatcserében és az adatok elemzésében. Ezeket az adatokat az illetéktelen felhasználás vagy nyilvánosságra hozatal elleni megfelelő védelemmel kell ellátni.

(12)

Elismert tény, hogy az EASA és a tagállamok illetékes hatóságainak részvétele a 2003/42/EK irányelv hatálya alá tartozó információ elemzésében és megosztásában előnyös lehet a biztonsági vizsgálatok szempontjából a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó információkat tartalmazó központi adattárban szereplő valamennyi releváns, biztonságra vonatkozó információhoz való online hozzáférés révén.

(13)	Az eseményvizsgálatok hatóköre attól függ, hogy a légi közlekedés biztonságának javítása vonatkozásában milyen tanulságokat lehet azokból levonni, különös figyelemmel az Unión belüli vizsgálatvégzési erőforrások költséghatékony módon való felhasználására.

(14)

Indokolt, hogy a balesetek és repülőesemények biztonsági kivizsgálását egy eseményvizsgálatokat végző független hatóság folytassa le vagy arra ilyen hatóság felügyelete mellett kerüljön sor, az esetleges érdekellentétek és a vizsgált események okainak meghatározásába való külső beavatkozás kizárása érdekében.

(15)

A biztonsági eseményvizsgálatokat végző hatóságok központi szerepet töltenek be a biztonsági vizsgálati folyamatban. Munkájuk alapvető fontossággal bír a balesetek vagy repülőesemények okainak meghatározásában. Elengedhetetlen tehát, hogy teljesen függetlenül tudjanak vizsgálódni, és hogy megfelelő pénzügyi és emberi erőforrások álljanak rendelkezésükre a hatékony és eredményes vizsgálatok lefolytatása érdekében.

(16)	Meg kell erősíteni a biztonsági vizsgálatokat végző tagállami hatóságok kapacitását és közöttük együttműködés szükséges, hogy az Unión belül javuljon a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények kivizsgálásának és megelőzésének hatékonysága.

(17)

Annak érdekében, hogy a légi közlekedés biztonsága terén valódi hozzáadott érték keletkezzen, indokolt európai összefüggésben elismerni és megerősíteni az eseményvizsgálatokat végző hatóságok koordinációs szerepét azáltal, hogy hasznosítják az ilyen hatóságok között már meglévő együttműködést, valamint a tagállamokban rendelkezésre álló – a leginkább költséghatékony módon felhasználandó –, a vizsgálatok végzéséhez rendelkezésre álló erőforrásokat. A fenti koordinációs szerep elismerése és megerősítése leginkább a polgári légi közlekedés eseményvizsgálatokat végző hatóságok világosan meghatározott szereppel és feladatokkal bíró európai hálózatának (a továbbiakban: a Hálózat) létrehozásával érhető el.

(18)	A Hálózatnak átlátható és független módon kell ellátnia koordinációs tevékenységeit az Unió aktív támogatását élvezve.

(19)	A rendelet egyes célkitűzései harmadik országokkal folytatott együttműködés keretében jobban megvalósíthatók, ezért a szóban forgó harmadik országok számára engedélyezni lehet, hogy a Hálózat munkájában megfigyelőként vegyenek részt.

(20)

Mivel az eseményvizsgálat számára egyértelmű jogokat kell biztosítani, a tagállamoknak – az igazságügyi vizsgálat lefolytatásáért felelős hatóságok hatáskörére vonatkozó jogszabályaik tiszteletben tartásával, és adott esetben e hatóságokkal szorosan együttműködve – biztosítaniuk kell, hogy a légi közlekedés biztonsága érdekében az eseményvizsgálatért felelős hatóságok feladataikat a lehető legkedvezőbb feltételek mellett végezhessék. Az eseményvizsgálatért felelős hatóságok számára ezért biztosítani kell a baleset helyszínéhez való azonnali és korlátlan hozzáférést, valamint az eseményvizsgálat követelményeinek kielégítéséhez szükséges valamennyi összetevő rendelkezésre állását az igazságügyi vizsgálat célkitűzéseinek sérelme nélkül.

(21)	Az eseményvizsgálatokat csak akkor lehet hatékonyan elvégezni, ha a fontos bizonyítékokat megfelelően megőrzik.

(22)

A polgári légi közlekedés biztonsági rendszerének alapját a visszajelzések, valamint a balesetekből és a repülőeseményekből levont tanulságok képezik, ami az értékes információk jövőbeli elérhetőségének biztosítása érdekében a bizalmas kezelésre vonatkozó előírások szigorú alkalmazását követeli meg. Ebben az összefüggésben a biztonsággal összefüggő érzékeny információkat megfelelően kell védelmezni.

(23)

Egy baleset számtalan különböző közérdeket vet fel, mint például a jövőbeni balesetek megelőzését és a hatékony igazságszolgáltatást. Ezen érdekek túlmutatnak az érintett felek egyedi érdekein és az adott eseményen. Az általános közérdek védelme érdekében meg kell teremteni az összes érdek egyensúlyát.

(24)	A polgári légi közlekedés rendszerének olyan környezetet kell létrehoznia, amely nem az elrettentésen alapul, és amely ösztönzi az események önkéntes bejelentését, és ezáltal elősegíti a méltányossági alapú repülésbiztonsági kultúra („just culture”) elvének terjedését.

(25)	Biztonsági vizsgálat során szolgáltatott információ nem használható fel az információt szolgáltató ellen, tiszteletben tartva az alkotmányos alapelveket és a nemzeti jogszabályokat.

(26)	A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy korlátozzák azokat az eseteket, amelyekben az eseményvizsgálat során megszerzett információt nyilvánosságra hozzák, és közben ne akadályozzák az igazságszolgáltatási rendszer zökkenőmentes működését.

(27)	A balesetek és repülőesemények megelőzése érdekében a lehető legrövidebb időn belül közölni kell a vonatkozó információkat, köztük különösen a biztonsági vizsgálat eredményeként megszülető jelentéseket és biztonsági ajánlásokat.

(28)

A polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények megelőzése érdekében egy baleset vagy súlyos repülőesemény kivizsgálása nyomán, vagy más forrásokban, például biztonsági tanulmányokban megfogalmazott biztonsági ajánlásokat az illetékes hatóságnak minden esetben kellően figyelembe kell venni, illetve szükség esetén meg kell tenni az azokkal kapcsolatos intézkedéseket.

(29)

Ösztönözni kell a légi járművek valós idejű helyzetének nyomon követésére és a fedélzeti adatrögzítőkben tárolt adatokhoz az adatrögzítő fizikai jelenléte nélkül való hozzáférésre vonatkozó kutatásokban való előrelépéseket annak érdekében, hogy a vizsgálatot végző szakemberek számára a baleset meghatározásához rendelkezésre álló eszközök, illetve a repülőesemények megismétlődésének megelőzésére való képességek fejlődjenek. Az ilyen fejlemények fontos előrelépést jelentenének a repülésbiztonság terén.

(30)

A gyakorlat azt mutatja, hogy a légi jármű fedélzetén tartózkodó személyek megbízható listáját egyes esetekben nehéz gyorsan beszerezni, valamint azt is, hogy fontos egy határidőt kitűzni, amelynek lejártát követően a társaságtól egy ilyen listát lehet kérni. Indokolt megakadályozni az említett listákon szereplő adatok illetéktelen felhasználását vagy nyilvánosságra hozatalát. Az esemény helyszínén tartózkodó kivizsgálókat fenyegető veszélyek csökkentése érdekében ugyancsak rendelkezésre kell bocsátani a balesetet szenvedett légi jármű fedélzetén található veszélyes árukra vonatkozó információkat.

(31)	Légi balesetet követően nem könnyű gyorsan meghatározni a megfelelő értesítendő személyeket a fedélzeten tartózkodó utasok tekintetében, ezért lehetőséget kell biztosítani az utasok számára, hogy maguk határozzák meg az értesítendő személyeket.

(32)	A légi balesetek áldozatainak és az áldozatok hozzátartozóinak nyújtandó segítséget megfelelően meg kell határozni.

(33)

Meghatározó jelentőségű, hogy a tagállamok és a légitársaságok miként kezelnek egy balesetet és annak következményeit. E tekintetben a tagállamoknak olyan vészhelyzeti tervet kell kidolgozniuk, amely rendelkezik a repülőtéri mentőegységekről és a polgári légiközlekedési balesetek áldozatainak és az áldozatok hozzátartozóinak nyújtandó segítségről. A légitársaságoknak szintén rendelkezniük kell a polgári légiközlekedési balesetek áldozatainak és az áldozatok hozzátartozóinak nyújtandó segítségre vonatkozó tervvel. Kiemelt figyelmet kell fordítani az áldozatok és hozzátartozóik, illetve egyesületeik támogatására, valamint a velük folytatott kommunikációra.

(34)	E rendelet alkalmazása során maradéktalanul tiszteletben kell tartani az adatokhoz való hozzáférés, az adatok feldolgozása és az egyének védelme tekintetében a vonatkozó uniós jogi aktusokban megfogalmazott szabályokat.

(35)

A szankcióknak lehetővé kell tenniük azon személyek szankcionálását, akik e rendelet rendelkezéseit megsértve az e rendelet értelmében védelem alatt álló információkat közzétesznek; akadályozzák a biztonsági vizsgálatokat végző hatóság tevékenységét a kivizsgálók munkavégzésének akadályozásával vagy a hasznos felvételek, lényeges információk vagy dokumentumok átadásának megtagadásával, azok elrejtésével, megváltoztatásával vagy megsemmisítésével; vagy annak ellenére, hogy tudomásuk van egy baleset vagy súlyos repülőesemény bekövetkezéséről, nem értesítik az illetékes hatóságokat.

(36)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a polgári légiközlekedési eseményvizsgálatok területét érintő közös szabályok létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért e rendelet európai léptéke miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó cél eléréséhez szükséges mértéket.

(37)	A 94/56/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(38)

A gibraltári repülőtérről szóló, 1987. december 2-án Londonban tett együttes nyilatkozat helyébe a Gibraltárral kapcsolatos párbeszéd fórumának első miniszteri ülésén, 2006. szeptember 18-án Córdobában elfogadott, a gibraltári repülőtérről szóló miniszteri nyilatkozat lép, és az annak való teljes megfelelést az 1987-es nyilatkozatnak való megfelelésnek kell tekinteni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1) E rendelet célja – többek között a polgári repülésbiztonsági vizsgálatokat végző hatóságok európai hálózatának felállítása révén – az európai légi közlekedés biztonságának javítása azon polgári repülésbiztonsági vizsgálatok fokozott hatékonyságának, célszerűségének és minőségének biztosítása révén, melyek kizárólagos célja a jövőbeni balesetek és repülőesemények megelőzése a vétkesség vagy a felelősség kérdésének tisztázása nélkül. A rendelet továbbá szabályokat határoz meg a balesetben érintett légi jármű fedélzetén lévő valamennyi személyre és veszélyes árura vonatkozó információk időben történő elérhetősége tekintetében. Célja továbbá, hogy fejlessze a légi balesetek áldozatainak és azok hozzátartozóinak nyújtandó segítséget.

(2) E rendeletnek Gibraltár repülőterére vonatkozó alkalmazása nem sértheti a Spanyol Királyság, illetve Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága jogi álláspontját a repülőteret is magában foglaló terület feletti felségjoggal kapcsolatos jogvita tárgyában.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1. „baleset”: a légi jármű üzemeltetése során azon időszak alatt bekövetkezett esemény, amely a személyzettel ellátott légi járművek esetében valamely személy repülési szándékkal a légi jármű fedélzetére lépésétől addig tart, amíg a légi jármű fedélzetét az utolsó ilyen személy el nem hagyja, illetve a pilóta nélküli légi járművek esetében azon időszak alatt bekövetkezett esemény, amely a légi járműnek a repülési céllal történő helyzetváltoztatásra való készen állásától addig tart, amíg a légi jármű a repülés befejeztével nyugalmi állapotba nem kerül és a főhajtóművet le nem állítják, és ennek során

—	a légi jármű fedélzetén tartózkodott, vagy

—	a légi jármű bármely részével közvetlenül érintkezésbe került – beleértve azokat a részeket is, amelyek a légi járműről leváltak, vagy

—	a kiáramló gázsugárral közvetlen érintkezésbe került,

kivéve, ha sérülései természetes okoknak tulajdoníthatók, vagy azokat önmaga vagy más személy okozza, vagy ha olyan jogellenesen utazó személy sérüléséről van szó, aki az utasok és a személyzet számára szabályosan hozzáférhető területeken kívül rejtőzködik; vagy

2. „akkreditált képviselő”: a képesítése alapján valamely állam által egy másik állam által végzett eseményvizsgálatban való részvételre kijelölt személy. A valamely tagállam által kijelölt meghatalmazott képviselőt az eseményvizsgálatokat végző hatóságtól kell kirendelni;

3. „tanácsadó”: olyan személy, akit a képesítése alapján egy állam abból a célból nevez ki, hogy az eseményvizsgálat során segítse az adott állam akkreditált képviselőjének munkáját;

4. „okok”: baleset vagy repülőesemény bekövetkezéséhez vezető cselekmény, mulasztás, esemény vagy körülmény, illetve ezek kombinációja; az okok azonosítása nem jár a hiba okozójának megjelölésével vagy a fegyelmi, polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség megállapításával;

5. „halálos sérülés”: olyan sérülés, amelyet egy személy baleset során szenved el, és amelynek következtében a baleset időpontját követő harminc napon belül elhalálozik;

6. „repülési adatrögzítő”: a légi járműbe a balesetek/repülőesemények biztonsági kivizsgálásának megkönnyítése érdekében beszerelt bármilyen típusú adatrögzítő berendezés;

7. „repülőesemény”: a légi jármű üzemeltetésével kapcsolatos, balesetnek nem minősülő esemény, amely az üzemeltetés biztonságát hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja;

8. „nemzetközi standardok és ajánlott eljárások”: a Chicagói Egyezmény 37. cikke értelmében elfogadott, a légi járművel történt balesetek és repülőesemények kivizsgálására vonatkozó nemzetközi standardok és ajánlott eljárások;

9. „vizsgálatvezető”: az eseményvizsgálat megszervezésével, végrehajtásával és felügyeletével képesítése alapján megbízott személy;

10. „üzemeltető”: egy vagy több légi járművet üzemeltető vagy üzemeltetni szándékozó természetes vagy jogi személy;

11. „érintett személy”: a balesetben vagy súlyos repülőeseményben érintett légi jármű tulajdonosa vagy üzemeltetője, személyzetének tagja; az érintett légi jármű karbantartásában, tervezésében, gyártásában vagy a személyzet képzésében részt vevő bármely személy; a légiforgalmi irányításban, a repüléstájékoztatásban vagy a repülőtéri szolgálatokban érintett bármely azon személy, aki a légi jármű tekintetében szolgáltatást nyújtott; a nemzeti polgári légügyi hatóság, vagy az EASA alkalmazottja;

12. „előzetes jelentés”: a vizsgálat kezdeti szakaszaiban szerzett adatok gyors terjesztésére szolgáló közlemény;

13. „hozzátartozók”: a baleset áldozatának közeli családtagjai és/vagy legközelebbi rokonai és/vagy az áldozathoz közel állók az áldozat országa törvényeiben szereplő meghatározásoknak megfelelően;

14. „eseményvizsgálat”: a balesetek és repülőesemények megelőzése céljából a eseményvizsgálatokat végző hatóság által végzett eljárás, amely az adatok gyűjtését és elemzését, a következtetések levonását – többek között az ok(ok) és/vagy a kiváltó tényezők meghatározását –, illetve szükség esetén biztonsági ajánlások kidolgozását foglalja magában;

15. „biztonsági ajánlás”: a balesetek és repülőesemények megelőzésének céljával kiadott javaslat, amelyet az eseményvizsgálatokat végző hatóság készít el az eseményvizsgálatból vagy egyéb forrásokból, például biztonsági tanulmányokból származó információk alapján;

16. „súlyos repülőesemény”: a légi jármű üzemeltetésével összefüggésben álló repülőesemény, amely olyan körülmények között következett be, amelyek során nagy valószínűsége volt baleset bekövetkezésének, továbbá amely a személyzettel ellátott légi járművek esetében azon időszak alatt bekövetkezett esemény, amely valamely személy repülési szándékkal a légi jármű fedélzetére lépésétől addig tart, amíg a légi jármű fedélzetét az utolsó ilyen személy el nem hagyja, illetve a pilóta nélküli légi járművek esetében azon időszak alatt bekövetkezett esemény, amely a légi járműnek a repülési céllal történő helyzetváltoztatásra való készen állásától addig tart, amíg a légi jármű a repülés befejeztével nyugalmi állapotba nem kerül és a főhajtóművet le nem állítják (a súlyos repülőesemények példáinak jegyzékét a melléklet tartalmazza);

17. „súlyos sérülés”: olyan sérülés, amelyet valaki baleset során szenved el, és amely az alábbiak egyikét foglalja magában:

3. cikk

Alkalmazási kör

(1) E rendelet az olyan balesetekkel és súlyos repülőeseményekkel kapcsolatos eseményvizsgálatokra alkalmazandó,

a)	amelyek a tagállamok nemzetközi kötelezettségeivel összhangban a tagállamok olyan területén következtek be, amelyre a Szerződéseket alkalmazni kell;

b)	amelyek valamely tagállamban lajstromozott vagy egy tagállamban letelepedett vállalkozás által üzemeltetett légi járművet érint, és a Szerződések hatálya alá tartozó tagállami területeken kívül következtek be, feltéve, hogy a vizsgálatokat nem egy másik állam végzi el;

amelyek vonatkozásában valamelyik tagállam a nemzetközi standardok és ajánlott gyakorlatok értelmében meghatalmazott képviselőt nevezhet ki, hogy az a vizsgálatban lajstromozó államként, az üzemeltető államaként, tervező államként, előállító államként vagy a vizsgálatot végző állam kérésére információt, infrastruktúrát vagy szakértőket biztosító államként vegyen részt;

d)	amely vonatkozásában valamely tagállam számára a vizsgálatot végző állam szakértő kinevezését engedélyezi a tagállam állampolgárait érintő halállal vagy súlyos sérüléssel járó eset következtében fennálló különleges érintettség miatt.

(2) E rendeletet alkalmazni kell továbbá a balesetben érintett légi jármű fedélzetén lévő valamennyi személyre és veszélyes árura vonatkozó információk időben történő rendelkezésre állásával, továbbá a légi balesetek áldozatainak és azok hozzátartozóinak nyújtandó segítséggel kapcsolatos kérdésekben.

(3) E rendelet nem alkalmazandó olyan eseményvizsgálatokra, amelyek katonai, vámhatósági, rendőri vagy hasonló célú szolgálatot teljesítő légi jármű esetében bekövetkező balesetekkel és súlyos repülőeseményekkel kapcsolatosak, kivéve, ha az érintett tagállam úgy határoz az 5. cikk (4) bekezdésével és a nemzeti jogszabályokkal összhangban.

4. cikk

Polgári légi közlekedés esemény vizsgálatokat végző hatóságok

(1) Valamennyi tagállam gondoskodik arról, hogy az eseményvizsgálatokat a teljes körű eseményvizsgálatok független elvégzésére önállóan vagy más eseményvizsgálatokat végző hatóságokkal kötött megállapodások révén alkalmas, polgári légiközlekedési eseményvizsgálatokat végző állandó, nemzeti hatóság (eseményvizsgálatokat végző hatóság) külső beavatkozástól mentesen végezze vagy felügyelje.

(2) Az eseményvizsgálatokat végző hatóság működésében független különösen azoktól a légügyi hatóságoktól, amelyek a légi alkalmasság, az engedélyezés, a légi üzemeltetés, a karbantartás, a szakszolgálati engedélyek kiadása, a légiforgalmi irányítás, illetve a repülőtér-üzemeltetés tekintetében illetékesek, valamint általában minden olyan féltől vagy szervezettől, amelynek az érdekei vagy feladatai az eseményvizsgálatokat végző hatóság feladataival ütközhetnek vagy objektivitását befolyásolhatják.

(3) Az eseményvizsgálatokat végző hatóság az eseményvizsgálat elvégzése során senkitől nem kérhet és nem fogadhat el utasítást, és az eseményvizsgálatok lefolytatása tekintetében korlátlan hatáskörrel rendelkezik.

(4) Az eseményvizsgálatokat végző hatóságot ezen túlmenően meg lehet bízni a légi közlekedés biztonságára vonatkozó információ gyűjtésével és elemzésével is, különösen baleset-megelőzési célokból, amennyiben ez a függetlenségét nem befolyásolja és nem ró rá szabályozási, közigazgatási vagy szabványosítási felelősséget.

(5) Annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák az általános repülési biztonsági szintről, évente nemzeti szintű biztonsági jelentést kell kiadni. Az elemzésben a bizalmas információk forrása nem fedhető fel.

(6) Az adott tagállamnak az eseményvizsgálatokat végző hatóság részére biztosítani kell a feladata független ellátásához szükséges eszközöket és feltételeket. Különösen:

az eseményvizsgálatokat végző hatóság vezetője és/vagy – multimodális hatóság esetén – az eseményvizsgálatokat végző hatóság légi közlekedéssel foglalkozó részlegének vezetője a polgári légi közlekedés biztonsága területén rendelkezzen az ahhoz szükséges gyakorlattal és hozzáértéssel, hogy képes legyen ezzel a rendelettel és a nemzeti joggal összhangban ellátni a feladatait;

b)	a kivizsgálóknak olyan jogállást kell adni, amely biztosítja számukra a szükséges függetlenségi garanciákat;

c)	az eseményvizsgálatokat végző hatóság rendelkezzen legalább egy olyan kivizsgálóval, aki súlyos légi baleset esetén rendelkezésre áll és képes a vizsgálatvezetői feladatot ellátni;

d)	az eseményvizsgálatokat végző hatóság számára olyan költségvetést kell biztosítani, amely lehetővé teszi a feladatai ellátását;

az eseményvizsgálatokat végző hatóságnak vagy közvetlenül, vagy a 6. cikkben említett megállapodások, illetve a más nemzeti hatóságokkal vagy szervezetekkel való együttműködés alapján szakképzett személyzettel és megfelelő infrastruktúrával kell rendelkeznie, beleértve az irodákat és olyan hangárokat, amelyek lehetővé teszik a légi járműveknek, azok rakományának és roncsainak tárolását és vizsgálatát.

5. cikk

Vizsgálati kötelezettség

(1) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) II. mellékletében meghatározottaktól eltérő légi járműveket érintő valamennyi polgári légiközlekedési baleset vagy súlyos repülőesemény vonatkozásában eseményvizsgálatot kell végezni azon tagállamban, amely területén a baleset vagy súlyos repülőesemény történt.

(2) Amennyiben a 216/2008/EK rendelet II. mellékletében meghatározott légi járművektől eltérő, valamely tagállamban lajstromozott légi jármű olyan balesetben vagy súlyos repülőeseményben válik érintetté, amelyről nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik állam területén következett be, a lajstromozás szerinti tagállam biztonsági vizsgálatokat végző hatósága eseményvizsgálatot folytat.

(3) Az (1), (2) és (4) bekezdésben említett eseményvizsgálatok terjedelmét és az eseményvizsgálatok során alkalmazandó eljárásokat a biztonsági vizsgálatokat végző hatóság annak figyelembevételével állapítja meg, hogy a vizsgálatból a repülésbiztonság javítása érdekében várhatóan milyen tanulságokat fog levonni, beleértve a 2 250 kg-nál nem nagyobb maximális felszálló tömegű légi járművekkel történt esetek vizsgálatát.

(4) Az eseményvizsgálatokat végző hatóságok – a tagállamok nemzeti jogszabályai értelmében – dönthetnek az (1) és a (2) bekezdésben említett repülőeseményeken kívüli repülőesemények, vagy más típusba tartozó légi járműveket érintő balesetek vagy súlyos repülőesemények kivizsgálásáról is, amennyiben ezekből várhatóan biztonsággal kapcsolatos tanulságokat vonhatnak le.

(5) Az (1), (2) és (4) bekezdésben említett eseményvizsgálatok semmiképpen sem irányulhatnak a vétkesség vagy a felelősség kérdésének tisztázására. Azokat a vétkesség vagy a felelősség megállapítására irányuló igazságszolgáltatási vagy fegyelmi eljárásoktól függetlenül és azoktól különválasztva, valamint ez utóbbi eljárások sérelme nélkül kell lefolytatni.

6. cikk

Az eseményvizsgálatokat végző hatóságok közötti együttműködés

(1) Valamely tagállam eseményvizsgálatokat végző hatósága kérheti más tagállam eseményvizsgálatokat végző hatóságának segítségét. Amennyiben egy megkeresést követően az eseményvizsgálatokat végző hatóság beleegyezik a segítségnyújtásba, a segítséget, amennyire lehetséges, díjmentesen kell nyújtani.

(2) Az eseményvizsgálatokat végző hatóság kölcsönös megállapodás alapján megbízhat egy másik eseményvizsgálatokat végző hatóságot egyes balesetek vagy súlyos repülőesemények kivizsgálásával; ilyen esetben segítséget nyújt a másik hatóság által végzett vizsgálathoz.

7. cikk

A polgári repülésbiztonsági vizsgálatokat végző hatóságok európai hálózata

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az eseményvizsgálatokat végző hatóságaik létrehozzák egymás között a polgári légiközlekedési eseményvizsgálatokat végző hatóságok hálózatát (a Hálózat), amelynek tagjai az egyes tagállamok eseményvizsgálatokat végző hatóságainak vezetői, illetve képviselőjük és/vagy – multimodális hatóság esetén – az eseményvizsgálatokat végző hatóság légi közlekedéssel foglalkozó részlegének vezetője, vagy képviselője, beleértve közülük hároméves időszakra választott elnököt is.

A Hálózat tagjaival konzultálva az elnök elkészíti a hálózat éves munkaprogramját, amely megfelel a (2) és (3) bekezdésben meghatározott célkitűzéseknek és feladatköröknek. A munkaprogramot a Bizottság megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az elnök ugyancsak elkészíti a Hálózat üléseinek napirendjét.

(2) A Hálózat célja az eseményvizsgálatot végző hatóságok által folytatott munka minőségének javítása, valamint a függetlenségük megerősítése. Kiemelten ösztönzi a vizsgálatot végző szakemberek képzése tekintetében felállított magas követelményeket.

(3) A (2) bekezdésben foglalt célkitűzések elérése érdekében a Hálózat a következő felelősségi körökkel rendelkezik:

a)	ajánlások készítése és tanácsadás az Unió intézményei számára az eseményvizsgálatokra és a balesetek és repülőesemények megelőzésére vonatkozó uniós politikák és szabályok kialakításával és végrehajtásával kapcsolatos valamennyi kérdésben;

b)	a légi közlekedés biztonsága szempontjából hasznos információk megosztásának ösztönzése és a biztonsági vizsgálati hatóságok, a Bizottság, az EASA és nemzeti polgári repülési hatóságok közötti strukturált együttműködés aktív támogatása;

c)	adott esetben a kivizsgálók számára kölcsönös felülvizsgálati és releváns képzési tevékenységek és készségfejlesztő programok szervezése és ezek koordinálása;

d)	az eseményvizsgálatok bevált eljárásainak népszerűsítése a biztonsági vizsgálatok közös uniós módszertanának kidolgozása érdekében, valamint az ilyen eljárások összegyűjtése;

e)	a vizsgálatot végző hatóságok vizsgálati kapacitásainak megerősítése, többek között az eszközök megosztását lehetővé tevő keret létrehozása és igazgatása révén;

f)	a 6. cikk alkalmazása céljából az eseményvizsgálatot végző hatóságok kérésére megfelelő segítség biztosítása többek között a vizsgálatot folytató hatóság által potenciálisan hasznosítható, más tagállamokban rendelkezésre álló, kivizsgálók, eszközök és kapacitások listája rendelkezésre bocsátásával;

g)	hozzáféréssel rendelkezik a 18. cikkben említett adatbázisban szereplő információkhoz, és elemzi az abban foglalt biztonsági ajánlásokat a fontos, az Unió egészét tekintve releváns biztonsági ajánlások azonosítása érdekében.

(4) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a Hálózat tevékenységéről az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Az Európai Parlamentet arról is tájékoztatják, ha a Tanács vagy a Bizottság kérést intéz a Hálózathoz.

(5) A Hálózat tagjai senkitől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást, amely sérthetné az eseményvizsgálatok függetlenségét.

(6) Az EASA adott esetben megfigyelőként meg kell hívni a Hálózat üléseire. A Hálózat harmadik országok eseményvizsgálatokat végző hatóságaitól érkező megfigyelőket, valamint egyéb illetékes szakértőket is felkérhet az ülésein való részvételre.

(7) A Bizottság szorosan közreműködik a Hálózat munkájában, és a Hálózattól megkapja a szükséges támogatást a polgári légiközlekedési balesetek kivizsgálásával és megelőzésével kapcsolatos uniós politika és szabályozás kidolgozására vonatkozóan. A Bizottság biztosítja a Hálózat számára a szükséges támogatást, amely kiterjed – de nem korlátozódik – az ülések előkészítéséhez és megszervezéséhez, valamint a Hálózat tevékenységeiről készített éves jelentés közzétételéhez nyújtott segítségre. A Bizottság az éves jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

8. cikk

Az EASA és a nemzeti légügyi hatóságok részvétele az eseményvizsgálatokban

(1) Az eseményvizsgálatokat végző hatóságok felkérik az EASA-t és az érintett tagállamok nemzeti légügyi hatóságait – amennyiben nincsenek érdekellentétek –, hogy hatáskörükön belül nevezzenek ki egy képviselőt, aki részt vesz:

a)	a vizsgálatvezető ellenőrzése alatt és döntése alapján, a vizsgálatvezető tanácsadójaként az 5. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében a tagállamok területén vagy az 5. cikk (2) bekezdésében említett bármely helyszínen lefolytatott bármely eseményvizsgálatban;

az e rendelet értelmében a tagállamok meghatalmazott képviselője (képviselői) munkájának segítése céljából kinevezett, a meghatalmazott képviselő felügyelete alatt működő tanácsadóként a harmadik országokban lefolytatott bármely olyan eseményvizsgálatban, amelynek vonatkozásában valamely eseményvizsgálatokat végző hatóságot felkértek arra, hogy a légi járművel történt balesetek és repülőesemények kivizsgálására vonatkozó nemzetközi standardoknak és ajánlott eljárásoknak megfelelően jelöljön ki meghatalmazott képviselőt.

(2) Az (1) bekezdésben említett résztvevők különösen az alábbiakra jogosultak:

a)	látogatást tehetnek a baleset helyszínén és megvizsgálhatják a roncsokat;

b)	javaslatot tehetnek a kikérdezés témaköreire és hozzáférhetnek a tanúk által szolgáltatott információkhoz;

c)	másolatot kaphatnak minden vonatkozó dokumentumból és hozzáférhetnek a releváns tényadatokhoz;

d)	részt vehetnek a felvételt tartalmazó adathordozók tartalmának feldolgozásában, kivéve a pilótafülke hang- és képfelvételeit;

részt vehetnek a helyszínen kívüli vizsgálati tevékenységekben, például az egyes alkatrészek vizsgálatában, a tesztekben és szimulációkban, a technikai megbeszéléseken és a vizsgálat előrehaladását értékelő megbeszéléseken, kivéve az okok meghatározása és a biztonsági ajánlások megfogalmazása céljából tartott üléseket.

(3) Az EASA és a polgári nemzeti légügyi hatóságok a kért információknak, tanácsadóknak és felszereléseknek a vizsgálatért felelős eseményvizsgálatot végző hatóság számára történő rendelkezésre bocsátásával támogatják azt a vizsgálatot, amelyben részt vesznek.

9. cikk

A balesetek és súlyos repülőesemények bejelentésére vonatkozó kötelezettség

(1) Bármely érintett személy, akinek tudomása van baleset vagy súlyos repülőesemény bekövetkezéséről, erről késedelem nélkül köteles bejelentést tenni azon tagállam illetékes eseményvizsgálatokat végző hatóságának, amelynek területén a baleset vagy súlyos repülőesemény történt.

(2) Az eseményvizsgálatokat végző hatóság a nemzetközi standardokkal és az ajánlott eljárásokkal összhangban haladéktalanul értesíti a Bizottságot, az EASA-t, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO), a tagállamokat és az érintett harmadik országokat valamennyi olyan balesetről és súlyos repülőeseményről, amelyről bejelentést kapott.

10. cikk

A tagállamok részvétele az eseményvizsgálatokban

(1) A baleset vagy súlyos repülőesemény bekövetkezéséről szóló, más tagállamból vagy harmadik országból érkező értesítés kézhezvételekor a lajstromozó államnak, az üzemeltető államnak, a tervező államnak és az gyártó államnak minősülő tagállam(ok) a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja (tájékoztatják) azt a tagállamot vagy harmadik országot, amelynek területén a baleset vagy súlyos repülőesemény történt, hogy kíván(nak)-e a nemzetközi szabályokkal és az ajánlott eljárásokkal összhangban meghatalmazott képviselőt kinevezni. Ha kinevezik az említett meghatalmazott képviselőt, nevét és elérhetőségét is meg kell adni, valamint ha az értesítést küldő országba kíván látogatni, akkor érkezése várható időpontját is.

(2) A tervező állam meghatalmazott képviselőjét annak a tagállamnak az eseményvizsgálatokat végző hatósága nevez ki, amelynek a területén a légi jármű vagy hajtómű típustervére vonatkozó engedély birtokosának székhelye található.

11. cikk

Az eseménykivizsgálók jogállása

(1) Az eseményvizsgálatokat végző hatóság általi kinevezését követően, és minden igazságügyi vizsgálattól függetlenül, a vizsgálatvezető jogosult megtenni az eseményvizsgálat által támasztott követelmények teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést.

(2) Az uniós jogi aktusok vagy a nemzeti jog által előírt titoktartási kötelezettségek ellenére, a vizsgálatvezetőknek joguk van a következőkhöz:

a)	haladéktalanul, korlátlanul és akadálytalanul hozzáférhetnek a baleset vagy repülőesemény helyszínéhez, illetve a légi járműhöz, annak rakományához vagy roncsához;

b)	azonnal megkezdhetik a bizonyítékok felvételét és a roncsdarabok vagy alkatrészek vizsgálati és elemzési célból történő ellenőrzött eltávolítását;

c)	azonnal hozzáférhetnek a repülési adatrögzítőkhöz, azok tartalmához és az esetleges egyéb vonatkozó felvételekhez, és azok felett ellenőrzést gyakorolnak;

d)	kérhetik a halálos sérülést szenvedett személyek testének teljes körű boncolását, abban közreműködnek, és azonnal hozzáférhetnek e vizsgálat vagy a mintákon végzett tesztek eredményeihez;

e)	kérhetik a légi jármű üzemeltetésében részt vevő személyek orvosi vizsgálatát vagy a tesztek elvégzését az említett személyektől vett mintákon, és azonnal hozzáférhetnek e vizsgálatok vagy tesztek eredményeihez;

f)	hogy felkeressék és meghallgathassák a tanúkat, és megkövetelhetik tőlük az eseményvizsgálat szempontjából lényeges információk felfedését vagy bizonyítékok bemutatását;

akadálytalanul hozzáférhetnek az ügyre vonatkozó minden olyan információhoz vagy feljegyzéshez, amely a légi jármű tulajdonosának, a típustervére vonatkozó engedély birtokosának, a karbantartásáért felelős szervezetnek, a képzést nyújtó szervezetnek, a légi jármű üzemeltetőjének vagy gyártójának, valamint a polgári légi közlekedésért felelős hatóságoknak, az EASA-nak és a légi navigációs szolgáltatást nyújtóknak vagy a repülőtér-üzemeltetőknek a rendelkezésére áll.

(3) A vizsgálatvezető a (2) bekezdésben felsorolt jogosultságait kiterjeszti szakértőire, valamint az akkreditált képviselőkre, azok szakértőire és tanácsadóira az eseményvizsgálatban való hatékony részvételének biztosításához szükséges mértékben. E jogosultságok nem sértik az igazságügyi vizsgálatért felelős hatóság által kinevezett vizsgálatvezetők és szakértők jogait.

(4) Az eseményvizsgálatokban részt vevő valamennyi személy függetlenül végzi munkáját, és a vizsgálatvezetőn vagy meghatalmazott képviselőn kívül senki mástól nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat.

12. cikk

A vizsgálatok koordinálása

(1) Amennyiben igazságügyi vizsgálat is indul, a vizsgálatvezetőt erről értesíteni kell. A vizsgálatvezető ebben az esetben biztosítja a repülési adatrögzítők és bármely egyéb fizikai bizonyíték nyomon követhetőségét és megőrzi azokat. Az igazságügyi hatóság kijelölheti egyik tisztviselőjét arra, hogy elkísérje a repülési adatrögzítőket vagy fizikai bizonyítékokat a feldolgozás vagy a vizsgálat helyszínére. Amennyiben a vizsgálat vagy elemzés a fizikai bizonyítékok módosulásával, megváltozásával vagy megsemmisülésével járhat, be kell szerezni az igazságügyi hatóságok előzetes engedélyét a nemzeti jog sérelme nélkül. Amennyiben az említett engedélyt a (3) bekezdésben említett előzetes megállapodásokkal összhangban ésszerű időn, de belül – legkésőbb két héttel a kérelmet követően – nem adják meg, a vizsgálatvezető a vizsgálatot vagy elemzést lefolytathatja. Amennyiben az igazságügyi hatóság jogosult bizonyítékok lefoglalására, a vizsgálatvezető számára azonnali és korlátlan hozzáférést kell biztosítani e bizonyítékokhoz.

(2) Amennyiben az eseményvizsgálat során ismertté válik, vagy felmerül a gyanú, hogy a nemzeti jog – például a balesetek kivizsgálására vonatkozó nemzeti jogszabályok – értelmében vett jogellenes cselekmény okozhatta a légi jármű balesetét vagy a súlyos repülőeseményt, a vizsgálatvezető erről késedelem nélkül tájékoztatja az illetékes hatóságokat. A 14. cikkben foglalt rendelkezések figyelembevételével az eseményvizsgálat során gyűjtött vonatkozó információkat haladéktalanul meg kell osztani ezen hatóságokkal, kérésükre pedig a vonatkozó anyagokat is át lehet nekik adni. A releváns anyagokra vonatkozó információk megosztása nem sértheti a biztonsági vizsgálatokat végző hatóság azon jogát, hogy folytassa az eseményvizsgálatot a helyszín felügyeletét esetlegesen átvevő hatóságokkal egyeztetve.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az eseményvizsgálatokat végző hatóságok és az eseményvizsgálattal kapcsolatos tevékenységekben nagy valószínűség szerint részt vevő egyéb hatóságok – például az igazságszolgáltatási, polgári légiközlekedési, a kutatást és mentést végző hatóságok – előzetes megállapodások révén együttműködjenek egymással.

Ezen megállapodásoknak tiszteletben kell tartaniuk az eseményvizsgálatokért felelős hatóság függetlenségét, és lehetővé kell tenniük a műszaki vizsgálat körültekintő és hatékony lefolytatását. Az előzetes megállapodások többek között a következőkre terjednek ki:

a)	a balesetek helyszínéhez való hozzáférés;

b)	a bizonyítékok megőrzése és az azokhoz való hozzáférés;

c)	kezdeti és folyamatos információkérés minden egyes eljárás helyzetéről;

d)	információcsere;

e)	a biztonsággal kapcsolatos információk megfelelő felhasználása;

f)	konfliktusrendezés.

Ezen megállapodásokról a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, amely tájékoztatás céljából továbbítja ezeket a Hálózat elnökének, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

13. cikk

A bizonyítékok megőrzése

(1) Az a tagállam, amelynek területén a baleset vagy súlyos repülőesemény történt, felelős valamennyi bizonyíték biztonságos kezelésének biztosításáért, és a bizonyítékok védelmét célzó valamennyi ésszerű intézkedés meghozataláért, valamint a légi jármű, annak rakománya és a roncs biztos őrizetben tartásáért az eseményvizsgálat lefolytatásához szükséges időtartam alatt. A bizonyíték védelmének magában kell foglalnia minden eltávolítható, kitörölhető, elveszthető vagy megsemmisíthető bizonyíték fényképes vagy más eszközzel történő megőrzését. A biztos őrizetben tartásnak magában kell foglalnia a további károk, a jogosulatlan személyek általi hozzáférés, a lopás és a minőségromlás elleni védelmet.

(2) A eseményvizsgálók megérkezéséig senki sem változtathatja meg a baleset helyszínét, nem vehet onnan mintát, nem változtathatja meg a légi jármű, annak rakománya és roncsa helyzetét és nem vehet azokból mintát, nem mozgathatja vagy távolíthatja el azokat, kivéve, ha erre biztonsági okokból vagy a sérültek ellátása miatt szükség van, vagy a helyszín felügyeletéért felelős hatóságok azt kifejezetten engedélyezik, és lehetőleg a biztonsági vizsgálatot végző hatósággal egyeztetve.

(3) Az érintett személyek megtesznek minden szükséges lépést az eseménnyel kapcsolatos dokumentumok, anyagok és felvételek megóvása, különösen a felszállást követően rögzített hangfelvételek és riasztások törlésének megakadályozása érdekében.

14. cikk

Az érzékeny biztonsági információk védelme

(1) A következő információk nem tehetők hozzáférhetővé és nem használhatók fel az eseményvizsgálatokon kívüli egyéb célokra:

a)	magánszemélyeknek az eseményvizsgálatokat végző hatóság által az eseményvizsgálat során rögzített nyilatkozatai;

b)	az eseményvizsgálat keretében bizonyítékot szolgáltató személyek személyazonosságát felfedő adatok;

c)	az eseményvizsgálatokat végző hatóság által gyűjtött, különlegesen érzékeny és személyes jellegű adatok, beleértve az egyének egészségi állapotával kapcsolatos adatokat is;

d)	a vizsgálat során később keletkezett anyagok, például feljegyzések, tervezetek, a vizsgálatvezetők által írt vélemények, az információk – beleértve a repülési adatrögzítők tartalmát is – elemzése során kifejtett vélemények;

e)	a nemzetközi standardokkal és ajánlott eljárásokkal összhangban a más tagállamok vagy harmadik országok vizsgálatvezetői által rendelkezésre bocsátott információk és bizonyítékok, amennyiben az eseményvizsgálatokat végző hatóság ezt kérelmezte;

f)	az előzetes vagy zárójelentések, illetve a közbenső jelentések tervezetei;

a pilótafülkében készült hang- és képfelvételek és azok átiratai, valamint a légiforgalmi irányítási egységekben készült hangfelvételek, biztosítva, hogy az eseményvizsgálat szempontjából lényegtelen – különösen a magánéletre vonatkozó – információk megfelelő védelmet élveznek a (3) bekezdés sérelme nélkül.

(2) A következő információk nem tehetők hozzáférhetővé és nem használhatók fel az eseményvizsgálatokon kívül, illetve a légi közlekedés biztonságának javításán kívüli egyéb célokra:

a)	a légi jármű üzemeltetésében érintett személyek közötti valamennyi kommunikáció;

b)	a légiforgalmi irányítási egységektől származó, írásban vagy elektronikusan rögzített felvételek és azok átiratai, beleértve a belső célokra készült jelentéseket és eredményeket;

c)	az eseményvizsgálatokat végző hatóság által a címzettnek megküldött biztonsági ajánlásokhoz tartozó kísérőlevél, amennyiben ezt az ajánlást kibocsátó eseményvizsgálatokat végző hatóság kérelmezi;

d)	a 2003/42/EK irányelv alapján benyújtott eseményjelentések.

A repülési adatrögzítő adatai nem tehetők hozzáférhetővé és nem használhatók fel az eseményvizsgálatokon, a repülésre való alkalmasság biztosításán vagy karbantartási célokon kívüli egyéb célokra, kivéve, ha a szóban forgó felvételek személyek azonosítására alkalmatlanok vagy közzétételükre biztonságos eljárások alkalmazásával kerül sor.

(3) Az (1) és (2) bekezdés ellenére az igazságszolgáltatás vagy a felvételek nemzeti jognak megfelelő nyilvánosságra hozataláról való döntés tekintetében illetékes hatóság határozhat úgy, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett információknak a jog által megengedett bármely más célból történő nyilvánosságra hozatalából származó előnyök jelentősebbek, mint az ebből esetlegesen a folyamatban lévő vagy a jövőbeli eseményvizsgálatok vonatkozásában keletkező hazai és nemzetközi hátrányok. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy – az uniós jogszabályok tiszteletben tartása mellett – korlátozzák azon eseteket, amelyekben egy ilyen nyilvánosságra hozatalról szóló döntés lehetséges.

Engedélyezhető az (1) és (2) bekezdésben említett információk egy másik tagállam számára nem az eseményvizsgálat céljából, továbbá a (2) bekezdést illetően nem a légi közlekedés biztonsága javításának céljából történő átadása, amennyiben az információt átadó tagállam nemzeti joga azt lehetővé teszi. Az így kapott információt a fogadó tagállam hatóságai kizárólag az átadó tagállammal történő előzetes egyeztetés után és a fogadó tagállam nemzeti jogával összhangban dolgozhatják fel vagy hozhatják nyilvánosságra.

(4) Kizárólag a (3) bekezdésben említett célból elengedhetetlenül szükséges adatok hozhatók nyilvánosságra.

15. cikk

Információközlés

(1) Az eseményvizsgálatokat végző hatóság személyzetére és minden más olyan személyt, aki az eseményvizsgálatban való részvételre vagy közreműködésre felkérést kapott, a vonatkozó hatályos jogszabályok szerinti szakmai titoktartási kötelezettség köti többek között a balesetben vagy repülőeseményben érintett személyek névtelenségének megőrzésével kapcsolatban.

(2) A 16. és 17. cikkben meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül, az eseményvizsgálatokat végző hatóság a balesetek vagy súlyos repülőesemények megelőzése szempontjából általa relevánsnak ítélt információkat közli a légi járművekért vagy a légi járművek felszerelésének gyártásáért vagy karbantartásáért felelős személyekkel, illetve a légi járművek üzemeltetéséért vagy a személyzet képzéséért felelős magán- vagy jogi személyekkel.

(3) A 16. és 17. cikkben meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül az eseményvizsgálatokat végző hatóság és a 8. cikkben említett meghatalmazott képviselő(k), az EASA és a nemzeti polgári légügyi hatóságok rendelkezésére bocsátják az eseményvizsgálat során megszerzett releváns tényadatokat, a 14. cikk (1) bekezdésében említett vagy érdekellentétet okozó információk kivételével. Az EASA-hoz és a nemzeti polgári légügyi hatóságokhoz beérkező információk a 14. cikk és a vonatkozó uniós jogi aktusok és nemzeti jogszabályok védelme alatt állnak.

(4) Az eseményvizsgálat lefolytatásával megbízott hatóság jogosult információkat közölni az áldozatokkal és azok hozzátartozóival vagy azok egyesületeivel, illetve nyilvánosságra hozni az eseményvizsgálat során feltárt tényekkel és az eseményvizsgálat során követett eljárással kapcsolatos információkat, jogosult továbbá előzetes jelentések vagy következtetések és/vagy biztonsági ajánlások megfogalmazására, amennyiben ez nem veszélyezteti az eseményvizsgálat célkitűzéseit, és maradéktalanul megfelel a személyes adatok védelmére vonatkozó hatályos jogszabályoknak.

(5) A (4) bekezdésben említett információ nyilvánosságra hozatala előtt az eseményvizsgálatokat végző hatóság továbbítja ezt az információt az áldozatoknak, hozzátartozóiknak vagy egyesületeiknek oly módon, hogy az ne sértse a biztonsági vizsgálat céljait.

16. cikk

Vizsgálati jelentés

(1) Valamennyi eseményvizsgálatot a baleset vagy súlyos repülőesemény jellegének és súlyosságának megfelelő formában tett jelentéssel kell lezárni. A jelentésben fel kell tüntetni, hogy az eseményvizsgálat kizárólagos célja a jövőbeni balesetek és repülőesemények bekövetkezésének megelőzése a vétkesség vagy a felelősség kérdésének tisztázása nélkül. A jelentésnek szükség esetén biztonsági ajánlásokat is kell tartalmaznia.

(2) A jelentésnek meg kell őriznie a balesetben vagy súlyos repülőeseményben érintett valamennyi személy névtelenségét.

(3) Amikor az eseményvizsgálatok alapján még a vizsgálat lezárulta előtt jelentések készülnek, akkor még azok közzététele előtt az eseményvizsgálatot végző hatóság lehetőséget biztosíthat az érintett hatóságoknak – köztük az EASA-t –, valamint rajtuk keresztül a típustervre vonatkozó engedély birtokosát, a gyártót vagy az érintett üzemeltetőt arra, hogy a jelentésekre vonatkozóan észrevételeket tegyen. A megkérdezett szerveknek a konzultáció tartalmát illetően be kell tartaniuk a szakmai titoktartás szabályait.

(4) A zárójelentés közzétételét megelőzően az eseményvizsgálatot végző hatóságnak lehetőséget kell biztosítania az érintett hatóságoknak – köztük az EASAt –, valamint rajtuk keresztül a típustervre vonatkozó engedély birtokosát, a gyártót vagy az érintett üzemeltetőt arra, hogy észrevételeket tegyenek. A megkérdezett szerveknek a konzultáció tartalmát illetően be kell tartaniuk a szakmai titoktartás szabályait. A szóban forgó észrevételek megtételére való felhívás során az esemény vizsgálatokat végző megkérdezett szerveknek követnie kell a nemzetközi standardokat és az ajánlott eljárásokat.

(5) A 14. cikkben szereplő információkat a jelentésben kizárólag abban az esetben lehet feltüntetni, ha azok a baleset vagy a súlyos repülőesemény elemzése szempontjából relevánsnak tekinthetők. Az elemzés szempontjából nem releváns információk vagy részletinformációk nem hozhatók nyilvánosságra.

(6) Az eseményvizsgálatokat végző hatóságnak a zárójelentést a lehető legrövidebb időn belül, lehetőleg 12 hónappal a baleset vagy a súlyos repülőesemény időpontját követően közzé kell tennie.

(7) Amennyiben a zárójelentés nem hozható nyilvánosságra 12 hónapon belül, az eseményvizsgálatokat végző hatóság legalább a baleset vagy a súlyos repülőesemény minden évfordulóján időközi nyilatkozatot tesz közzé, amelyben részletezi a vizsgálat előrehaladását és a biztonsági kérdéseket.

(8) Az eseményvizsgálatokat végző hatóság a lehető leghamarabb megküldi a záró jelentések és a biztonsági ajánlások egy példányát:

a)	az érintett államok eseményvizsgálatokat végző hatóságainak és polgári légügyi hatóságainak, valamint az ICAO-nak a nemzetközi standardoknak és az ajánlott eljárásoknak megfelelően;

b)	a jelentésben lévő biztonsági ajánlások címzettjeinek;

c)	a Bizottságnak és az EASA-nak, kivéve, ha a jelentés elektronikus formában már nyilvánosan hozzáférhető, mely utóbbi esetben az eseményvizsgálatokat végző hatóság csak az információ hozzáférhetőségéről küld számukra értesítést.

17. cikk

Biztonsági ajánlások

(1) Az eseményvizsgálat bármely szakaszában, az érintett felekkel folytatott megfelelő konzultációt követően az eseményvizsgálatokat végző hatóság a megítélése szerint sürgősen végrehajtandó megelőző intézkedésekről keltezéssel ellátott levélben javaslatot küld az érintett hatóságok számára, beleértve a más tagállambeli vagy harmadik országbeli hatóságokat is.

(2) Az eseményvizsgálatokat végző hatóság tanulmányok vagy több eseményvizsgálat eredménye, illetve a 4. cikk (4) bekezdése alapján lefolytatott bármely egyéb tevékenység alapján is bocsáthat ki biztonsági ajánlásokat.

(3) A biztonsági ajánlás semmilyen esetben sem adhat alapot egy adott balesettel, súlyos repülőeseménnyel vagy repülőeseménnyel kapcsolatban a vétkesség vagy a felelősség vélelmezésére.

18. cikk

A biztonsági ajánlások nyomon követése és a biztonsági ajánlások adatbázisa

(1) A biztonsági ajánlás címzettje igazolja az ajánlás kézhezvételét és az ajánlást kibocsátó eseményvizsgálatokat végző hatóságot a kísérőlevél kézhezvételétől számított 90 napon belül értesíti a meghozott vagy tervezett intézkedésekről, és adott esetben az azok végrehajtásához szükséges időről, továbbá amennyiben nem történt intézkedés, annak indoklásáról.

(2) A válasz kézhezvételétől számított 60 napon belül az eseményvizsgálatokat végző hatóság tájékoztatja a címzettet a válasz kielégítő vagy nem kielégítő voltáról, és indokolást mellékel, amennyiben nem ért egyet azzal, hogy nem tesznek intézkedéseket.

(3) Valamennyi eseményvizsgálatokat végző hatóság eljárásokat hajt végre a kibocsátott biztonsági ajánlásokra beérkezett válaszok nyilvántartására.

(4) A biztonsági ajánlás valamennyi címzettje, beleértve a polgári légi közlekedés biztonságáért tagállami vagy uniós szinten felelős hatóságokat is, nyomon követi a beérkezett biztonsági ajánlásokra válaszul végrehajtott intézkedések előrehaladását.

(5) Az esemény vizsgálatokat végző hatóságok a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó, a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint cserélt információk központi adattárba történő rendezésével kapcsolatos végrehajtási szabályok meghatározásáról szóló, 2007. november 12-i 1321/2007/EK bizottsági rendelet (7) által létrehozott központi adattárban rögzítik a 17. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében kibocsátott biztonsági ajánlásokat, valamint az azokra beérkezett válaszokat. Az eseményvizsgálatokat végző hatóságok a fentiekhez hasonlóan a központi adattárban rögzítik a harmadik országoktól érkező biztonsági ajánlásokat is.

19. cikk

Az eseményekről készített jelentések

(1) Az EASA a tagállamok illetékes hatóságai egymással együttműködve rendszeresen részt vesznek a 2003/42/EK irányelv hatálya alá tartozó információk cseréjében és elemzésében. Ez az együttműködés kiterjed kijelölt személyeknek az 1321/2007/EK rendelettel létrehozott központi adattárban található információkhoz – többek között az eseményről szóló jelentésben szereplő légi jármű közvetlen azonosítására alkalmas információkhoz, például a sorozatszámhoz vagy a lajstromhoz – történő online hozzáférésére. A hozzáférés nem terjed ki az eseményjelentés által érintett üzemeltető azonosítására alkalmas információkra.

(2) Az EASA és az (1) bekezdésben említett tagállamok hatóságai gondoskodnak a szóban forgó információk a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, bizalmas kezeléséről és azok felhasználását arra a szükséges minimumra korlátozzák, amely a biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeiknek való megfeleléshez szükséges. E tekintetben az információt kizárólag a névtelen biztonsági ajánlások és légialkalmassági engedélyek alapjául szolgáló biztonsági trendek elemzésére használhatják a vétkesség vagy a felelősség kérdésének tisztázása nélkül.

20. cikk

Információ a fedélzeten lévő személyekről és veszélyes árukról

(1) A tagállamoknak a szerződések hatálya alá tartozó területein található repülőtereire érkező vagy az ilyen repülőtereiről induló járatokat üzemeltető uniós légitársaságoknak és harmadik országbeli légitársaságoknak olyan eljárásokat kell végrehajtaniuk, amelyek lehetővé teszik az alábbiakat:

a)	az adott légi járművet ért baleset bekövetkezéséről szóló értesítést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb két órán belül a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján érvényesített listát bocsássanak rendelkezésre a légi jármű fedélzetén tartózkodó valamennyi személyről; valamint

b)	a fedélzeten található veszélyes áruk listáját közvetlenül a szóban forgó légi járművet ért baleset bekövetkezéséről szóló értesítést követően rendelkezésre bocsássák.

(2) A vizsgálat lefolytatásával megbízott hatóság az (1) bekezdésben említett listákat az egyes tagállamok által a fedélzeten tartózkodó személyek hozzátartozóival való kapcsolatfelvételre kijelölt hatóság, valamint szükség esetén – az áldozatok kezelés érdekében – az egészségügyi személyzet rendelkezésére bocsátja.

(3) Annak érdekében, hogy gyorsan tájékoztatni lehessen az utasok hozzátartozóit arról, hogy hozzátartozóik a balesetet szenvedett repülőgép fedélzetén voltak, a légitársaságok lehetővé teszik az utasok számára, hogy megadják a baleset esetén értesítendő személy nevét és elérhetőségét. A légitársaságok ezeket az információkat kizárólag baleset esetén használhatják fel; az információk nem közölhetőek harmadik felekkel és nem használhatók kereskedelmi célokra.

(4) A fedélzeten tartózkodó személy neve nem tehető nyilvánosan hozzáférhetővé mindaddig, amíg az erre kijelölt hatóságok nem értesítették az adott személy hozzátartozóit. Az (1) bekezdés a) pontjában említett listák az uniós jogi aktusoknak és a nemzeti jogszabályoknak megfelelően bizalmasak, és a listákon szereplők neve csak akkor hozható nyilvánosságra, ha a fedélzeten tartózkodó egyes személyek hozzátartozói nem emelnek ez ellen kifogást.

21. cikk

Segítségnyújtás a légi balesetek áldozatainak és azok hozzátartozóinak

(1) A balesetekre uniós szinten adott átfogó és összehangolt válaszok biztosítása érdekében a tagállamok gondoskodnak egy nemzeti szintű, légi balesetek esetére szóló vészhelyzeti terv létrehozásáról. Az ilyen vészhelyzeti terv kiterjed a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó segítségnyújtásra.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a területükön bejegyzett valamennyi légitársaság rendelkezzen a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó segítségnyújtási tervvel. A tervnek különösen figyelembe kell vennie a polgári légiközlekedési balesetek áldozatainak és hozzátartozóinak nyújtott pszichológiai támogatást, és lehetővé kell tennie a légitársaság számára a súlyosabb balesetek kezelését. A tagállamok ellenőrzik a területükön bejegyzett légitársaságok segítségnyújtási terveit. A tagállamok arra ösztönzik az Unióban üzemelő, harmadik országbeli légitársaságokat, hogy ők is dolgozzanak ki a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó segítségnyújtási tervet.

(3) Amennyiben baleset történik, és a vizsgálatért valamely tagállam felelős vagy a balesetet szenvedett légi járművet üzemeltető légitársaság valamely tagállamban van bejegyezve, vagy a balesetet szenvedett légi jármű fedélzetén nagy számban tartózkodtak valamely tagállam állampolgárai, az adott tagállam referenst nevez ki, akinek feladata az áldozatokkal és hozzátartozóikkal való kapcsolattartás, illetve a számukra nyújtott tájékoztatás.

(4) Az a tagállam vagy harmadik ország, amely a tagállamoknak a Szerződések hatálya alá tartozó területein belül bekövetkezett baleset tekintetében az állampolgárait érintő halálesetek vagy súlyos sérüléssel járó esetek következtében különlegesen érintett, szakértő kinevezésére jogosult, aki az alábbi jogkörökkel rendelkezik:

a)	látogatást tehet a baleset helyszínén;

b)	hozzáférhet a biztonsági vizsgálat lefolytatásával megbízott hatóság által nyilvánosságra hozhatónak minősített tényadatokhoz, és a vizsgálat előrehaladásával kapcsolatos információkhoz;

c)	megkapja a zárójelentés egy példányát.

(5) A (4) bekezdéssel összhangban kinevezett szakértő – a vonatkozó hatályos jogszabályokra függvényében – segíthet az áldozatok azonosításában és az őt kinevező állam állampolgárságával rendelkező túlélőkkel való találkozókon.

(6) A légi fuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló, 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban a harmadik országbeli légi fuvarozóknak is teljesíteniük kell a rendeletben előírt biztosítási követelményeket.

22. cikk

A dokumentumokhoz való hozzáférés és a személyes adatok védelme

(1) Ezen rendeletben szereplő rendelkezések nem érintik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (9).

(2) Ezen rendeletet a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (10) és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) összhangban kell alkalmazni.

23. cikk

Szankciók

A tagállamok szabályokat állapítanak meg az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

24. cikk

A rendelet módosítása

A rendeletet legkésőbb 2014. december 3-ig felül kell vizsgálni. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy e rendeletet módosítani kell, kéri a Hálózat előzetes véleményét, amelyet az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a tagállamoknak és az EASA-nak is továbbít.

25. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 94/56/EK irányelv hatályát veszti.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2010. október 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

O. CHASTEL

(1) 2010. május 27-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL C 132., 2010.5.21., 1. o.

(3) Az Európai Parlament 2010. szeptember 21-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. október 11-i határozata.

(4) HL L 167., 2003.7.4., 23. o.

(5) HL L 319., 1994.12.12., 14. o.

(6) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(7) HL L 294., 2007.11.13., 3. o.

(8) HL L 138., 2004.4.30., 1. o.

(9) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(10) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(11) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

MELLÉKLET

A súlyos repülőesemények példáinak jegyzéke

Az alábbi felsorolásokban a nagy valószínűséggel súlyos repülőesemények tipikus példái kerülnek felsorolásra. A jegyzék nem teljes, csupán iránymutatásként szolgál a „súlyos repülőesemény” fogalmának meghatározásához.

—	Összeütközés-közeli helyzet, amely az összeütközés vagy veszélyes helyzet elkerülésére elkerülő manővert tett szükségessé, vagy olyan eset, amikor az elkerülő manőver is helyénvaló lett volna.

—	Kormányzott légi jármű alig elkerült ütközése terepakadállyal.

—	Megszakított felszállás lezárt vagy foglalt futópályán, gurulóúton – kivéve a helikopterek által végzett, engedélyezett műveleteket – vagy nem kiosztott futópályán.

—	Felszállás lezárt vagy foglalt futópályáról, gurulóútról – kivéve a helikopterek által végzett, engedélyezett műveleteket – vagy nem kiosztott futópályáról.

—	Leszállás vagy leszállási kísérlet lezárt vagy foglalt futópályán, gurulóúton – kivéve a helikopterek által végzett, engedélyezett műveleteket – vagy nem kiosztott futópályán.

—	A légi jármű teljesítménye felszállás vagy a kezdeti emelkedés során messze alatta marad a várható teljesítménynek.

—	Tűz vagy füst az utaskabinban vagy a rakodótérben, vagy hajtóműtűz, olyan esetben is, ha a tüzet tűzoltó anyagokkal eloltották.

—	Olyan események, amelyek miatt a légi jármű személyzetének sürgősen oxigént kellett használnia.

—	A légi jármű szerkezeti hibája vagy a hajtómű szétesése, beleértve a gázturbinás hajtómű balesetnek nem minősülő, el nem hárított meghibásodását.

—	A légi jármű egy vagy több rendszerének többszörös meghibásodása, amely súlyosan befolyásolja a légi jármű üzemeltetését.

—	A légi jármű személyzetének cselekvőképtelenné válása repülés közben.

—	Az üzemanyag mennyiségével kapcsolatos olyan állapot, amely miatt a pilótának kényszerhelyzetet kell bejelentenie.

—	A futópályasértés kézikönyve (ICAO 9870. sz. dokumentum) alapján „A” súlyosságúnak minősülő futópályasértés. Információ tartalmaz a súlyosságok osztályozásáról.

—	Felszállási vagy leszállási események. Olyan események, mint a rövidre szállás, túlfutás vagy lefutás a futópálya szélén.

—	Rendszerhiba, időjárási jelenségek, az engedélyezett repülési karakterisztikán kívülre kerülés, vagy egyéb esemény, amely nehézséget okozhatott volna a légi jármű kormányzásában.

—	Egynél több olyan rendszer meghibásodása egy redundáns szervezésű rendszerben, amelynek működése a repülés irányítása és a navigáció szempontjából elengedhetetlen.

12.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/51

A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. szeptember 27.)

az egyrészről a CARIFORUM-államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött gazdasági partnerségi megállapodás által létrehozott CARIFORUM–EU Közös Tanácsban a megállapodás IV. mellékletének a Bahamai Közösség kötelezettségvállalásainak felvétele céljából történő módosításával összefüggésben az Európai Unió által képviselendő álláspontról

(2010/669/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az egyrészről a CARIFORUM-államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött gazdasági partnerségi megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 2008. október 15-én írták alá, és 2008. december 29-től ideiglenesen alkalmazzák.

(2)	A megállapodás 63. cikke előírja, hogy a szolgáltatásokra és a befektetésekre vonatkozó kötelezettségeket tartalmazó mellékletre vonatkozó tárgyalásokat a Bahamai Közösséggel legkésőbb a megállapodás aláírásától számított hat hónapon belül le kell zárni.

(3)	Ezek a tárgyalások 2010. január 25-én sikeresen lezárultak.

(4)	E tárgyalások eredményeit a megállapodással létrehozott CARIFORUM–EU Közös Tanács határozatában kell rögzíteni.

(5)	Az Uniónak ezért a CARIFORUM–EU Közös Tanácsban az e határozathoz csatolt határozattervezetben foglalt álláspontot kell képviselnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

Az egyrészről a CARIFORUM-államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött gazdasági partnerségi megállapodás által létrehozott CARIFORUM–EU Közös Tanácsban a megállapodás IV. mellékletének módosításával összefüggésben az Európai Unió által képviselendő álláspontnak az e határozathoz csatolt CARIFORUM–EU közös tanácsi határozattervezeten kell alapulnia. Mindazonáltal a határozattervezet olyan alaki változtatásainak elfogadásához, amelyek annak érdemi tartalmát nem érintik, nincs szükség e határozat módosítására.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

K. PEETERS

(1) HL L 289., 2008.10.30., 3. o.

MELLÉKLET

TERVEZET

A CARIFORUM–EU KÖZÖS TANÁCS …/2010 HATÁROZATA

( )

az egyrészről a CARIFORUM-államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodás IV. mellékletének a Bahamai Közösség kötelezettségvállalásainak felvétele céljából történő módosításáról

A CARIFORUM–EU KÖZÖS TANÁCS,

tekintettel az egyrészről a CARIFORUM-államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött gazdasági partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás), amelyet 2008. október 15-én írták alá Bridgetownban (Barbados) és különösen annak 229. cikke (1) bekezdésére és (4) bekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)	A megállapodást 2008. október 15-én írták alá és 2008. december 29-től ideiglenesen alkalmazzák.

(2)	A megállapodás 63. cikke előírja, hogy a szolgáltatásokra és a befektetésekre vonatkozó kötelezettségeket tartalmazó mellékletre vonatkozó tárgyalásokat a Bahamai Közösséggel legkésőbb a megállapodás aláírásától számított hat hónapon belül le kell zárni.

(3)	Ezek a tárgyalások 2010. január 25-én sikeresen lezárultak, és megállapodás született arról, hogy a Bahamai Közösség kötelezettségvállalásait tartalmazó jegyzéket a CARIFORUM–EU Közös Tanács határozata útján be kell építeni a megállapodásba.

(4)

Ennek megfelelően helyénvaló a megállapodás IV.E és IV.F mellékleteit módosítani annak érdekében, hogy beépítsék a Bahamai Közösségnek a szolgáltatásokra és a befektetésekre vonatkozó kötelezettségvállalásait, töröljék a Bahamákra vonatkozó kivételeket a IV.E melléklet 3. pontjában és a IV.F melléklet 6. pontjában, valamint a megállapodás hatálybalépéséig rendelkezzenek ezen módosítások ideiglenes alkalmazásáról,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A megállapodás IV. melléklete a következőképpen módosul:

A IV.E melléklet a következőképpen módosul:

a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.

E melléklet eltérő rendelkezés hiányában Haiti kivételével valamennyi CARIFORUM-államra alkalmazandó. A valamennyi ágazatra vonatkozó fenntartások, korlátozások vagy kizárások figyelembevételével a fel nem sorolt A, B, C és D alágazatokat valamennyi aláíró CARIFORUM-államban megnyitják a piacra jutás és a nemzeti elbánás korlátozása nélkül. Azokat a CARIFORUM-államokat, amelyek nincsenek felsorolva e lista alágazataiban, a valamennyi ágazatra vonatkozó fenntartások, korlátozások vagy kizárások figyelembevételével, a piacra jutás és a nemzeti elbánás korlátozása nélkül megnyitják ezekben az alágazatokban. Az e mellékletben szereplő, a CARIFORUM-államokra vonatkozó, és »CAF« megjegyzéssel ellátott fenntartások, korlátozások vagy kizárások a Bahamákra nem alkalmazandók.”

ii.	A melléklet után az e határozat I. mellékletében foglalt, a Bahamákról szóló IV.E melléklet függeléke kerül beillesztésre.

A IV.F melléklet a következőképpen módosul:

a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.	E melléklet eltérő rendelkezés hiányában Haiti kivételével valamennyi CARIFORUM-államra alkalmazandó.”

ii.	A melléklet után az e határozat I. mellékletében foglalt, a Bahamákról szóló IV. melléklet függeléke kerül beillesztésre.

(2) A IV E melléklet 1–9. pontjaiban, illetve a IV F melléklet 1–11. pontjaiban található valamennyi rendelkezés alkalmazandó a Bahamákra.

2. cikk

(1) Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

(2) E határozat hatálybalépésétől a megállapodás hatálybalépéséig a IV.E és a IV.F melléklet módosításai ideiglenesen alkalmazandók.

A CARIFORUM–EU Közös Tanács 2010. május 17-i 1/2010 határozata I. melléklete 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően írásbeli eljárás útján készült.

I. MELLÉKLET

„IV.E melléklet függeléke – Bahamák

Ágazat vagy alágazat

A fenntartások, korlátozások vagy kizárások leírása

VALAMENNYI ÁGAZAT

Devizaszabályozás

Devizabelföldiek számára külföldi valutában vagy bahamai dollárban vezetett számla fenntartásához és külföldi valutaeszközök megszerzéséhez a Központi Bank jóváhagyása szükséges, összhangban a devizaszabályozásról szóló törvénnyel és a pénzügyi szabályozásokkal. Devizakülföldiek jogosultak külföldi valutában vezetett számlával rendelkezni.

Devizabelföldi jogi személyek számára engedélyezhetik külföldi valutában vezetett számla fenntartását a közvetlenül külföldi valutában felmerült költségek fedezésére. Mind a nem devizabelföldi jogi személyek, mind pedig a külföldi állampolgárok kaphatnak engedélyt arra, hogy bahamai dollárban vezetett számlával rendelkezzenek a bahamai dollárban felmerült kiadások fedezése céljából.

3.	A fenti devizaszabályozási engedélyek iránti valamennyi kérelemnek meg kell felelnie a Bahamák Nemzeti Befektetési Stratégiájának, a külföldi befektetések számára engedélyezett ágazatok és tevékenységek tekintetében.

A devizaszabályozás tekintetében »devizabelföldinek« minősül az olyan bahamai állampolgár vagy engedéllyel rendelkező jogi személy – akár külföldi, akár belföldi tulajdonú –, aki vagy amely számára engedélyezik a más devizabelföldiekkel történő tranzakciók végzését. Nem devizabelföldi az olyan külföldi állampolgár vagy jogi személy, aki vagy amely számára nem engedélyezett a devizabelföldiekkel történő üzletkötés, függetlenül attól, hogy fizikailag jelen van-e a Bahamákon.

Földtulajdon

Azoknak a külföldi magán- és jogi személyeknek, akik kereskedelmi célból ingatlant kívánnak szerezni, kérelmezniük kell a Befektetési Tanács engedélyét. Azoknak a külföldi magán- és jogi személyeknek, akik bármilyen célból két összefüggő acre-nál több földtulajdont kívánnak szerezni, kérelmezniük kell a Befektetési Tanács engedélyét.

Befektetés

A Bahamákon tilos a radioaktív anyagok feltárása, kiaknázása és feldolgozása, a nukleáris fűtőelemek újrafeldolgozása, atomenergia előállítása, nukleáris hulladék szállítása és tárolása, nukleáris fűtőelemek felhasználása és feldolgozása és alkalmazásainak más célra való beállítása, valamint a nehézvíz gyártása.

Külföldi személyek legalább 250 000 USD tőkésítettségű befektetéseit a Nemzeti Gazdasági Tanács (National Economic Council, NEC) hagyja jóvá a Nemzeti Befektetési Stratégia (National Investment Policy, NIP) feltételei szerint a gazdasági szükségletek és az előnyök vizsgálata alapján. A NIP szerinti fő szempontok közé tartozik a munkahelyteremtés, a szaktudás fejlesztése, a területfejlesztés, a helyi igények és a környezeti hatások. A bahamaiak és a külföldi befektetők közötti közös vállalkozásokat szintén a NEC hagyja jóvá a NIP alapján a gazdasági szükségletek és az előnyök fent említett vizsgálata alapján.

MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDŐGAZDÁLKODÁS

Mezőgazdaság és vadgazdálkodás

(ISIC rev 3.1: 01)

Nincs.

Erdőgazdálkodás és fakitermelés

(ISIC rev 3.1: 02)

Nincs.

B.	HALÁSZAT (ISIC rev.3.1: 05)

A kizárólagos gazdasági övezeten belül halászó valamennyi hajónak kizárólagosan bahamai természetes vagy jogi személyek tulajdonában kell állnia, a halászati erőforrásokról (joghatóság és megőrzés) szóló törvény szerint.

C.	BÁNYÁSZAT ÉS KŐFEJTÉS

Bizonyos kisüzemi bányászati tevékenységek bahamai állampolgárok számára tarthatók fenn.

A Bahamák fenntartja a jogot arra, hogy jóváhagyja az ásványkincsek magán- vagy közfeltárását, bányászatát, feldolgozását, importját és exportját.

A Bahamák fenntartja jogait a kizárólagos gazdasági övezetén belül a kontinentális talapzatán és a tengerfenéken történő kutatásra és feltárásra.

Szénbányászat; tőzegkitermelés

(ISIC rev 3.1: 10)

Nincs.

Kőolaj- és földgázkitermelés

(ISIC rev 3.1: 11)

Nincs.

Fémtartalmú érc bányászata

(ISIC rev 3.1: 13)

Nincs.

Egyéb bányászat

(ISIC rev 3.1: 14)

Nincs.

FELDOLGOZÓIPAR

Élelmiszer, ital gyártása

(ISIC rev 3.1: 15)

Nincs.

Fa- és faipari és parafatermékek feldolgozása, kivéve bútoráruk; szalma és fonott áru gyártása

(ISIC rev 3.1: 20)

A Bahamák fenntartja a jogot arra, hogy az ebben az ágazatban történő kisüzemi befektetések tekintetében korlátozásokat fogadjon el vagy tartson fenn.

Kőolaj-feldolgozás

(ISIC rev 3.1: 232)

Nincs.

Vegyi anyag, termék gyártása, a robbanóanyagok kivételével

(ISIC rev 3.1: 24, kivéve a robbanóanyagok gyártását)

Nincs.

Gép, berendezés gyártása

(ISIC rev 3.1:29)

A Bahamák fenntartja a jogot arra, hogy a fegyver- és lőszergyártásra vonatkozó befektetések tekintetében intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn.

Bútorgyártás; máshová nem sorolt feldolgozóipar

(ISIC rev 3.1: 36)

A Bahamák fenntartja a jogot arra, hogy korlátozásokat fogadjon el és tartson érvényben ezen ágazat kis volumenű befektetéseit illetően.

SAJÁT VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ- ÉS MELEGVÍZ-ELŐÁLLÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -ELOSZTÁS

Saját villamosenergia-előállítás, -szállítás és -elosztás

(az ISIC rev 3.1: 4010 egy része) (1)

Nincs korlátozás.

Gázgyártás; saját gáztartalmú üzemanyag elosztása és kereskedelme fővezetéken

(ISIC rev 3.1: 4020 egy része) (2)

Nincs korlátozás.

Gőz- és melegvíz-előállítás; saját gőz- és melegvízelosztás

(az ISIC rev 3.1: 4030 egy része) (3)

Nincs korlátozás.

II. MELLÉKLET

„IV.F. Melléklet Függeléke – Bahamák

Ágazat vagy alágazat

Piacra jutási korlátozások

Nemzeti elbánási korlátozások

A. HORIZONTÁLIS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

Valamennyi módozat: Devizaszabályozás

Devizabelföldi jogi személyek számára engedélyezhetik a külföldi valutában vezetett számla fenntartását a közvetlenül külföldi valutában felmerült költségek fedezésére. Mind a nem devizabelföldi jogi személyek, mind pedig a külföldi állampolgárok kaphatnak engedélyt arra, hogy bahamai dollárban vezetett számlával rendelkezzenek a bahamai dollárban felmerült kiadások fedezése céljából.

3.	A fenti devizaszabályozási engedélyek iránti valamennyi kérelemnek meg kell felelnie a Bahamák Nemzeti Befektetési Politikájának, a külföldi befektetések számára engedélyezett ágazatok és tevékenységek tekintetében.

Valamennyi módozat: támogatások, pénzügyi ösztönzők, ösztöndíjak és a belföldi pénzügyi támogatás más formái bahamai állampolgárok vagy bahamai tulajdonú vállalkozások számára korlátozhatók.

3. módozat: Külföldi személyek 250 000 USD értéknél nagyobb befektetéseit a Nemzeti Gazdasági Tanács (NEC) hagyja jóvá a Nemzeti Befektetési Politika (NIP) feltételei szerint a gazdasági szükségletek és az előnyök vizsgálata alapján. A NIP szerinti fő szempontok közé tartozik a munkahelyteremtés, a szaktudás fejlesztése, a regionális fejlesztés, a helyi igények és a környezeti hatások. A bahamai és a külföldi befektetők közötti közös vállalkozásokat szintén a NEC hagyja jóvá a NIP alapján a gazdasági szükségletek és az előnyök fent vázolt vizsgálata alapján.

3. módozat: A bahamai állampolgárok és a bahamai állampolgárok kizárólagos tulajdonában álló vállalatok a Family-szigeteken található ingatlanuk tekintetében mentesek az ingatlanadók alól.

3. módozat: Azoknak a külföldi magán- és jogi személyeknek, akik/amelyek kereskedelmi célból ingatlant kívánnak szerezni, kérelmezniük kell a Befektetési Tanács engedélyét. Azoknak a külföldi magán- és jogi személyeknek, akik bármilyen célból öt összefüggő acre-nál több földtulajdont kívánnak szerezni, kérelmezniük kell a Befektetési Tanács engedélyét.

3. módozat: Azok a szolgáltatók, akik csupán abból a célból létesítenek kereskedelmi jelenlétet, hogy egyszeri alkalommal nyújtsanak szolgáltatást, amelyet követően a kereskedelmi jelenlétet megszüntetik, engedélyezési díjat kötelesek fizetni, amelynek összege a szerződés kezdetekor fennálló szerződéses érték 1 %-a.

4. módozat: Nincs korlátozás, a helyben rendelkezésre nem álló kulcsfontosságú személyzet kivételével (üzleti célú látogatók, vezetők és szakemberek, valamint felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok). A bevándorlási törvény és a szabályozások értelmében a munkavállalási céllal érkező külföldi állampolgároknak a Bahamákra történő belépésük előtt munkavállalási engedélyt kell beszerezniük. Munkaerő-piaci vizsgálatot alkalmaznak annak megállapítása érdekében, hogy az ilyen külföldi munkavállaló belépése engedélyezhető-e.

B. ÁGAZATSPECIFIKUS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

1. GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK

SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK

Jogi szolgáltatások

Jogi dokumentációs és hitelesítési szolgáltatások (CPC 86130)

1)	Nincs, kivéve: a belföldi jogra vonatkozó jogi szolgáltatások nyújtása állampolgársági feltételhez kötött.

Nincs

2)	Nincs, kivéve: a belföldi jogra vonatkozó jogi szolgáltatások nyújtása állampolgársági feltételhez kötött.

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Tanácsadás a szolgáltató hazai joga terén (CPC 86119)

1)	Nincs, kivéve: a belföldi jogra vonatkozó jogi szolgáltatások nyújtása állampolgársági feltételhez kötött.

Nincs

2)	Nincs, kivéve: a belföldi jogra vonatkozó jogi szolgáltatások nyújtása állampolgársági feltételhez kötött.

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Számviteli, könyvvizsgálói szolgáltatás

Számviteli, könyvvizsgálói szolgáltatás (CPC 8621)

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

2)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás, kivéve: bahamai engedéllyel rendelkező könyvelőt kell alkalmazni a bahamai jogi személyek számára nyújtott számviteli és könyvvizsgálati szolgáltatások tekintetében.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Adózás (CPC 863)

Nincs

3)	Nincs korlátozás, kivéve: bahamai engedéllyel rendelkező szakembert kell alkalmazni a bahamai jogi személyek számára nyújtott adózási szolgáltatások tekintetében.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Építészeti szolgáltatások (CPC 8671)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Műszaki mérnöki szolgáltatás (CPC 86724, 86725)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Integrált mérnöki szolgáltatás (CPC 8673)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Település-, tájrendezési tervezés

Tájrendezési szolgáltatások (CPC 86742)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Orvosi és fogorvosi ellátás (CPC 9312)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Idegsebészet

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Járványügyi ellátás (CPC 931**)

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Komputertomográfia-szolgáltatás (CPC 931**)

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Állat-egészségügyi ellátás (CPC 932)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Szülészek, ápolók, fizioterapeuták és paramedicinális személyzet által nyújtott szolgáltatások (CPC 93191)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEVÉKENYSÉG

Számítógépes hardver telepítésével kapcsolatos tanácsadás (CPC 841)

Nincs

3)	Nincs korlátozás az otthoni számítógépes telepítéssel kapcsolatos szolgáltatásokra. Nincs korlátozás a kereskedelmi vállalkozásokra.

3)	Nincs korlátozás az otthoni számítógépes telepítéssel kapcsolatos szolgáltatásokra. Nincs korlátozás a kereskedelmi vállalkozásokra.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket. A gazdasági szükségletek vizsgálatától függ CSS esetén.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Szoftvertelepítés (CPC 842)

Nincs

3)	Nincs korlátozás az otthoni számítógépes telepítéssel kapcsolatos szolgáltatásokra. Az üzleti vállalkozásoknál történő számítógépes telepítések céljából engedélyezik közös vállalkozások létrehozását bahamai cégekkel. Nincs korlátozás 2013 után.

3)	Nincs korlátozás az otthoni számítógépes telepítéssel kapcsolatos szolgáltatásokra.

Nincs

Adatfeldolgozás (CPC 843)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket. A gazdasági szükségletek vizsgálatától függ CSS esetén.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Adatbázis-szolgáltatás (CPC 844)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket. A gazdasági szükségletek vizsgálatától függ CSS esetén.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Egyéb (CPC 849)

Nincs

3)	Nincs korlátozás az otthoni irodai berendezésekre. Kereskedelmi berendezések esetén a szolgáltatás típusán alapuló gazdasági szükségletek vizsgálatától függ.

3)	Nincs korlátozás az otthoni irodai berendezésekre.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket. A gazdasági szükségletek vizsgálatától függ CSS esetén.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

Természettudományi és mérnöki kutatás és fejlesztés (CPC 851)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket. A gazdasági szükségletek vizsgálatától függ CSS és IP esetén.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Társadalomtudományi, humán kutatás és fejlesztés (CPC 852)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Interdiszciplináris kutatás és fejlesztés (CPC 853)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

KÖLCSÖNZÉS ÜZEMELTETŐ NÉLKÜL

Légi járművek kölcsönzése (CPC 83104)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Egyéb járművek kölcsönzése (CPC 83102)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Egyéb gépek kölcsönzése (CPC 83106, 83107, 83108, 83109)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

EGYÉB GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS

Hirdetés (CPC 871)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Piac-, közvélemény-kutatás (CPC 864)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Üzletviteli tanácsadás (CPC 865)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Üzletviteli tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 866)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Műszaki vizsgálat, elemzés (CPC 8676)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Mezőgazdasághoz, vadgazdálkodáshoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 881)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Halászathoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 882)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Bányászathoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 883, 5115)

Nincs

4)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás.

Feldolgozóipari szolgáltatás

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Munkaerő-közvetítés és -kölcsönzés (CPC 872)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Nyomozási, biztonsági szolgáltatás (CPC 873)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás (CPC 86753)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Gépek és felszerelések karbantartása és javítása

Nincs

3)	Nincs korlátozás, a közös vállalatok kivételével.

3)	Nincs korlátozás, a közös vállalatok kivételével.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Épülettakarítási szolgáltatások (CPC 874)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Fényképészeti szolgáltatás (CPC 87501–87507)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Csomagolási szolgáltatások (CPC 876)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Megbízás alapján végzett kiadói és nyomdai tevékenység (CPC 88442)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Konferenciaszervezés (CPC 87909**)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Egyéb (CPC 87905)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

2. KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁS

FUTÁR-SZOLGÁLTATÁSOK (CPC 7512)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket. A gazdasági szükségletek vizsgálatától függ CSS esetén.

Nincs

TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁS (állami és nem állami felhasználásra)

a)	Beszédalapú telefonos szolgáltatás (CPC 7521)

b)	Csomagkapcsolt adatátvitel (CPC 7523)

c)	Vonalkapcsolt adatátvitel (CPC 7523**)

d)	Telexszolgáltatás (CPC 7523**)

e)	Táviratszolgáltatás (CPC 7522)

Nincs

3)	Nincs korlátozás. Nincs korlátozás 2013 után.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Nincs

3)	Nincs korlátozás. Nincs korlátozás 2013 után.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

f)	Faxszolgáltatás (CPC 7521, 7529)

g)	Bérelt vonalkapcsolt szolgáltatás (CPC 7522, 7523)

h)	Elektronikus levelezés (CPC 7523)

i)	Hangposta (CPC 7523)

j)	Online információ és adatbázis-keresés (CPC 7523)

k)	Elektronikus adatcsere (EDI) (CPC 7523)

l)	Fejlett/hozzáadott értéket képviselő telefax-szolgáltatás, beleértve a »store and forward« szolgáltatást, a tárolást és a lekérdezést is

m)	Kód- és protokollátalakítás

n)	Online információ és/vagy adatfeldolgozás (beleértve a tranzakciófeldolgozást is) (CPC 843)

Egyéb:

Internet és internet-hozzáférés (hang kivételével) (CPC 75260)

Személyi kommunikációs szolgáltatások (kivéve: mobil adatszolgáltatások, személyhívó és nyalábolt rádiórendszer-szolgáltatások)

Telekommunikációs cikkek értékesítése, kölcsönzése, karbantartása, összekapcsolása, javítása és ezekre vonatkozó tanácsadási szolgáltatások (CPC 75410, 75450)

Nyalábolt rádiórendszer-szolgáltatások

Személyhívó szolgáltatások (CPC 75291)

Telekonferencia-szolgáltatás (CPC 75292)

Nemzetközi hang-, adat- és videojel-átviteli szolgáltatások olyan cég részére, amely szabadkereskedelmi övezeten belüli információfeldolgozásban vesz részt

Videojel-átviteli szolgáltatások (műholdalapú) (CPC 75241**)

Továbbítási és összekapcsolási szolgáltatások (CPC 7543 és 7525)

3. ÉPÍTÉSI ÉS KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁS

ÉPÜLET ÉPÍTÉSI MUNKÁI

Nincs

3)	Nincs korlátozás, a különleges építés kivételével.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTÉSI MUNKÁK (CPC 5131, 5132, 5133, 51340, 51350, 51360, 51371, 51372, 51390)

Nincs

3)	Nincs korlátozás, a különleges építés kivételével.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

TELEPÍTÉSI ÉS ÖSSZESZERELÉSI MUNKÁK (CPC 514, 516)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

BEFEJEZŐ ÉPÍTÉS (CPC 517)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

EGYÉB (CPC 511, 515, 518)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4. FORGALMAZÁS

JUTALÉKOS ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK (CPC 621)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket. Engedély szükséges CSS és IP esetén.

NAGYKERESKEDELMI SZOLGÁLTATÁSOK (CPC 622)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

KISKERESKEDELMI SZOLGÁLTATÁSOK (CPC 631, 632, 6111, 6113)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Motorkerékpár és motoros szán értékesítése és karbantartása, valamint azok alkatrészeinek és kiegészítőinek értékesítése (CPC 612) (kivéve: motorkerékpár karbantartása és javítása CPC 61220)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Üzemanyag-kiskereskedelem (CPC 61300)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

FRANCHISE (CPC 8929)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

5. OKTATÁS

Alapfokú oktatás (CPC 921)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Középfokú oktatás (CPC 922)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Felsőoktatás (CPC 923)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Felnőttoktatás

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Egyéb oktatás (CPC 929)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

6. KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK

SZENNYVÍZZEL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK (CPC 9401)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Hulladék- és szennyvízkezelés (CPC 9401**)

1)	Nincs korlátozás.

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

2)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

HULLADÉKKEZELÉS (CPC 9402)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Nem veszélyes hulladék gyűjtése (CPC 9402**)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Veszélyes hulladék kezelése és ártalmatlanítása (CPC 9402**)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

EGYÉB

Kipufogógázok tisztítása (CPC 94040)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket. A gazdasági szükségletek vizsgálatától függ CSS esetén.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Zajcsökkentés (CPC 94050)

1)	Nincs korlátozás.

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Szennyeződésmentesítés, talaj és víz tisztítása (CPC 94060**)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Zárt hatásláncú szennyezéscsökkentő rendszerek (CPC 94090**)

1)	Nincs korlátozás.

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

2)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Nyersanyag visszanyerése hulladékból (CPC 94090**)

1)	Nincs korlátozás.

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

2)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

7. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

VALAMENNYI BIZTOSÍTÁSI ÉS BIZTOSÍTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ SZOLGÁLTATÁS

Élet-, baleset- és egészségbiztosítás (CPC 8121)

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Nem életbiztosítás típusú biztosítások (CPC 8129)

Nincs korlátozás, kivéve a következőkkel kapcsolatos kockázatok biztosítását:

i)	tengeri szállítás és gazdasági célú repülés, űrhajózás és teherszállítás (beleértve a műholdakat is), amelyek biztosítása a következők egyikére vagy mindegyikére terjed ki: a szállított áru, az árut szállító jármű és az ezekből eredő felelősség; és

(ii)	nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk.

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Viszontbiztosítás és visszaengedményezés (CPC 81299**)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Kiegészítő biztosítási szolgáltatások (alkuszi, ügynöki tevékenység) (CPC 8140, kivéve a biztosításmatematikai szolgáltatásokat)

1)	Nincs korlátozás.

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Biztosításmatematikai szolgáltatások (CPC 81404)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Szaktanácsadás, biztosításmatematikai szolgáltatások, kockázatértékelés és kárrendezés (CPC 814**)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

BANKI ÉS EGYÉB PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK (a biztosítás kivételével)

Lakossági betét és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése (CPC 81115–81119)

1)	Nincs korlátozás.

1)	Nincs korlátozás.

2)	Nincs korlátozás.

Nincs

Nincs.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Mindenfajta hitelezés, beleértve többek között a fogyasztási hiteleket, jelzáloghitelt, hitelfaktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását (CPC 8113)

1)	Nincs korlátozás.

1)	Nincs korlátozás.

2)	Nincs korlátozás.

Nincs

Nincs.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Pénzügyi lízing (CPC 8112)

1)	Nincs korlátozás.

1)	Nincs korlátozás.

2)	Nincs korlátozás.

2)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás (csak pénzátutalási szolgáltatások) (CPC 81139**)

1)	Nincs korlátozás.

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

3)	Nincs korlátozás, az engedélyezett külföldi valutakereskedők leányvállalatai kivételével.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Garanciák és kötelezettségvállalások (CPC 81199**)

1)	Nincs korlátozás.

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Saját vagy az ügyfél számlájára folytatott kereskedés, beleértve a tőzsdei, a közvetlen eladási vagy egyéb módozatokat (CPC 81339**, 81333, 81321**)

1)	Nincs korlátozás.

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

3)	Nincs korlátozás a bahamai dollárra. Nincs korlátozás külföldi valutára.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Pénzközvetítés (CPC 81339**)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Vagyonkezelés, például készpénz- és portfóliókezelés, az összes kollektív befektetési forma kezelése (CPC 81323)

Nincs

3)	Nincs korlátozás a bahamai dollárban vezetett eszközökre. Nincs korlátozás külföldi valutára.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások a 103. cikk (2) bekezdése a) pontjának B. alpontjában felsorolt tevékenységek vonatkozásában, beleértve hitelreferenciát és -elemzést, a befektetési és portfóliókutatást és -tanácsadást, a felvásárlással, illetve vállalkozási szerkezetátalakítással összefüggő tanácsadást

Nincs

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Pénzügyi információk nyújtása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás, valamint más pénzügyi szolgáltatók kapcsolódó szoftverei (CPC 8131)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

Offshore társaságok és vagyonkezelő társaságok bejegyzése (nem terjed ki a biztosítótársaságokra és bankokra) offshore vállalkozás céljából.

1)	Nincs korlátozás.

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

8. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK (az 1.A. pont h–j. alpontja alatt felsoroltak kivételével)

FEKVŐBETEG-ELLÁTÁS (CPC 93110)

Nincs

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

EGYÉB HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Kórházon kívüli fekvőbeteg-ellátás (CPC 93193)

Nincs

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK (CPC 93311)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

9. IDEGENFORGALOM ÉS UTAZÁSSAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK

SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS (étkeztetés is)

Szálláshely-szolgáltatás (CPC 641)

Nincs

3)	Nincs 100 szoba feletti szálláshelyek esetén. Nincs korlátozás 100 szoba alatti szálláshelyek számára.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Bútorozott szálláshely bérbeadása

(CPC 6419)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Teljes éttermi, cukrászdai szolgáltatás vagy önkiszolgáló étkeztetés; étkeztetés

(CPC 64210, 64220, 64230)

Nincs

3)	Nincs korlátozás, a különleges, gourmet és etnikai jellegű éttermek és a szállodákban, üdülőlétesítményekben vagy idegenforgalmi látványosságok helyszínén található éttermek kivételével

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Bárok és hasonló vendéglátás

(CPC 64310 és 64320)

Nincs

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

UTAZÁSKÖZVETÍTÉS, UTAZÁSSZERVEZÉS (CPC 7471)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

IDEGENVEZETÉS (CPC 7472)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

EGYÉB

Szállodafejlesztés

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Szállodagazdálkodás és -vezetés

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Jachtkikötő

Nincs

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Spaszolgáltatások

Nincs

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

10. SZÓRAKOZTATÁS, KULTÚRA, SPORT (az audiovizuális szolgáltatások kivételével)

SZÓRAKOZTATÁS (színház, élő koncert és cirkusz) (CPC 9619)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

HÍRÜGYNÖKSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK (CPC 9621)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

KÖNYVTÁRI, LEVÉLTÁRI, MÚZEUMI ÉS EGYÉB KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG (CPC 963)

Nincs

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

SPORT ÉS EGYÉB SZABADIDŐS SZOLGÁLTATÁS

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

EGYÉB

Jachtok kölcsönzése (CPC 96499**)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

11. SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

TENGERI SZÁLLÍTÁS

Személyszállítás (CPC 7211) (kivéve a kabotázst)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Teherszállítás (CPC 7212) (kivéve a kabotázst)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Hajók kölcsönzése személyzettel (kivéve a kabotázst) (CPC 7213)

Nincs

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Hajók karbantartása és javítása (CPC 8868**)

Nincs

3)	Nincs korlátozás 100 tonna alatt. Nincs 100 tonna felett.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Vontatás és tolatás (CPC 7214)

Nincs

3)	Nincs korlátozás, kivéve a bahamai cégekkel létrehozott közös vállalatokat.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Tengeri szállítást támogató szolgáltatás

Hajómentés (CPC 74540)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Hajólajstromozás a kereskedelmi hajózás ellenőrzése, szabályozása és megfelelő fejlesztése érdekében

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

BELVÍZI SZÁLLÍTÁS

Teherszállítás (CPC 7222)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Hajók karbantartása és javítása (CPC 8868)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

LÉGI SZÁLLÍTÁS

Teherszállítás (CPC 732)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Légi járművek kölcsönzése személyzettel (CPC 734)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Légi járművek karbantartása és javítása (CPC 8868**)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Légi szállítást segítő szolgáltatás (CPC 746**)

Számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) összefüggő szolgáltatások

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Repülőtér-irányítási szolgáltatások

1)	Nincs korlátozás.

1)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

VASÚTI SZÁLLÍTÁS

Személyszállítás (CPC 7111)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Teherszállítás (CPC 7112)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Vontatás és tolatás (CPC 7113)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Vasúti járművek karbantartása és javítása (CPC 8868)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Vasúti szállítást támogató szolgáltatás (CPC 743)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

KÖZÚTI SZÁLLÍTÁS

Személyszállítás (CPC 7121, 7122)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Teherszállítás (CPC 7123)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket. A gazdasági szükségletek vizsgálatától függ CSS és IP esetén.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Kereskedelmi járművek kölcsönzése személyzettel (CPC 7124)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Közúti szállítást támogató szolgáltatás (CPC 7442)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

3)	Nincs korlátozás.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

VALAMENNYI SZÁLLÍTÁSI MÓDOZAT KISEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSAI

Tárolás, raktározás (CPC 742)

Nincs

3)	Nincs korlátozás.

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Egyéb támogató és kisegítő szállítási szolgáltatás (CPC 74900)

Vámszabad terület üzemeltetése

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

Átrakodás (CPC 749)

Nincs

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.

4)	Nincs korlátozás, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket.”

(1) Nem terjed ki a megbízásból végzett villamosenergia-szállításra és -elosztásra, amelyek az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között találhatók.

(2) Nem terjed ki a gáz és gáztartalmú üzemanyagok csővezetékes szállítására, a megbízás alapján végzett gázszállításra és gázelosztásra, valamint a gáz és gáztartalmú üzemanyagok kereskedelmére, amelyek az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között találhatók.

(3) Nem terjed ki a gőz és melegvíz megbízás alapján történő szállítására és elosztására, valamint a gőz és a melegvíz kereskedelmére, amelyek az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között találhatók.”

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.295.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 295

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	53. évfolyam 2010. november 12.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 994/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról ( 1 )	23
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 996/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	35

	II Nem jogalkotási aktusok
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	2010/669/EU
*	A Tanács határozata (2010. szeptember 27.) az egyrészről a CARIFORUM-államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött gazdasági partnerségi megállapodás által létrehozott CARIFORUM–EU Közös Tanácsban a megállapodás IV. mellékletének a Bahamai Közösség kötelezettségvállalásainak felvétele céljából történő módosításával összefüggésben az Európai Unió által képviselendő álláspontról	51