2010.11.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 292/2

A BIZOTTSÁG 1008/2010/EU RENDELETE

(2010. november 9.)

egyes gépjárművek szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen a 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 661/2009/EK rendelet a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”) (2) által előírt típus-jóváhagyási eljárás összefüggésében egy új, különálló rendelet.

(2)

A 661/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezi a gépjárművek ablaktörlő és ablakmosó rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1977. december 21-i 78/318/EGK tanácsi irányelvet (3). Ez a rendelet átveszi az említett irányelvben foglalt követelményeket, és szükség szerint módosítja őket a tudományos és a műszaki ismeretek fejlődéséhez való igazításuk érdekében.

(3)	Ennek a rendeletnek az alkalmazási köre összhangban van a 78/318/EGK tanácsi irányelv alkalmazási körével: az M1 kategóriájú gépjárművekre korlátozódik.

(4)

A 661/2009/EK rendelet alapvető rendelkezéseket határoz meg a gépjárművek szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereik tekintetében történő típusjóváhagyására, valamint a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek önálló műszaki egységként történő típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről. Ezért a típusjóváhagyással összefüggő sajátos eljárásokat, vizsgálatokat és követelményeket meg kell állapítani.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Alkalmazási kör

Ez a rendelet a 2007/46/EK irányelv II. mellékletében meghatározott olyan M1 kategóriájú gépjárművekre vonatkozik, amelyek szélvédővel, valamint M1 kategóriájú gépjárművekre tervezett szélvédőmosó rendszerrel vannak felszerelve.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) „járműtípus a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszer tekintetében”: olyan járművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint: a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszer jellemzői, illetve a szélvédő alakja, mérete és jellemzői, valamint felszerelésének módja;

(2) „szélvédőmosó rendszer típusa”: olyan szélvédőmosó rendszerek csoportja, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint a szélvédőmosó rendszer szivattyújának teljesítménye, a hozzá felhasznált anyagok, az űrtartalma, a fúvókái száma, a méretei, a falvastagsága vagy alakja;

(3) „motor”: folyékony vagy gáz-halmazállapotú üzemanyaggal működő belsőégésű motor;

(4) „szélvédőtörlő rendszer”: a szélvédő külső felületének törlésére szolgáló berendezésből, valamint annak elindításához és megállításához szükséges tartozékokból és kezelőberendezésekből álló rendszer;

(5) „törölt terület”: a szélvédő azon területe(i), amelye(ke)t a szélvédőtörlő lapát(ok) töröl(nek), amikor a törlőrendszer rendes körülmények között üzemel;

(6)

„a törlőrendszer szakaszos működése”a törlőrendszer automatikus, nem folyamatos működése, melynek keretében minden teljes ciklust egy olyan szakasz követ, amelynek során a törlőlapátok egy adott helyzetben mozdulatlanok maradnak;

(7)

„szélvédőmosó rendszer”folyadék tárolására, továbbítására és a szélvédő külső felületére juttatására szolgáló berendezésekből, valamint a berendezés elindításához és megállításához szükséges tartozékokból és kezelőberendezésekből álló rendszer;

(8)

„a szélvédőmosó kezelőberendezése”az a berendezés, amellyel a szélvédőmosó rendszert be, illetve ki lehet kapcsolni;

(9)

„szélvédőmosó-szivattyú”az a berendezés, amely a folyadékot a szélvédőmosó-tartályból a szélvédő külső felületére juttatja;

(10)

„fúvóka”az a berendezés, amely a folyadékot a szélvédőre irányítja;

(11)

„teljesen feltöltött rendszer”az a rendszer, amelyet rendesen működtettek egy ideig, és amelyben a folyadék áthaladt a szivattyún, a csöveken, majd távozott a fúvóká(ko)n;

(12)

„megtisztított terület”előzőleg szennyezett terület, amelyen a teljes száradás után nincsenek vízcseppnyomok vagy visszamaradt szennyeződés;

(13)

„A. látómező”a 43. sz. ENSZ-EGB előírás (4) 18. mellékletének 2.2. szakaszában meghatározott A vizsgálati terület;

(14)

„B. látómező”a 43. sz. ENSZ-EGB előírás 18. mellékletének 2.4. szakaszában meghatározott B korlátozott vizsgálati terület a 2.4.1. szakaszban meghatározott terület kizárása nélkül;

(15)

„a törzs tervezett dőlésszöge”az R ponton, vagyis az ülés vonatkoztatási pontján áthaladó függőleges vonal és a törzsvonal között mért szög az üléstámla járműgyártó által megállapított tervezett helyzetének megfelelő helyzetben;

(16)

„R pont” vagy „az ülés vonatkoztatási pontja”a jármű gyártója által az egyes ülőhelyekhez a háromdimenziós referenciarendszerhez képest megadott tervezett pont;

(17)

„háromdimenziós referenciarendszer”olyan referenciarács, amely egy függőleges hosszirányú X–Z síkból, egy vízszintes X–Y síkból és egy függőleges keresztirányú Y–Z síkból áll e rendelet III. mellékletének 2. függeléke szerint;

(18)

„elsődleges referenciajelek”a jármű felépítményén vagy alvázán lévő furatok, felületek, jelzések, illetve azonosító jelölések, amelyeknek a háromdimenziós referenciarendszerben értelmezett X, Y és Z koordinátáit a jármű gyártója adja meg;

(19)

„gépjármű főkapcsolója”az a készülék, amellyel a gépjármű fedélzeti elektronikai rendszerét kikapcsolt állapotból (amikor a gépjármű parkol, a vezető pedig nincs jelen) rendes üzemmódba kapcsolják.

3. cikk

Gépjárműnek a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek tekintetében történő EK-típusjóváhagyása

1. A gépjárműnek a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek tekintetében történő EK-típusjóváhagyása iránti kérelmet a gyártó vagy képviselője nyújtja be a típusjóváhagyó hatósághoz.

2. A kérelmet az I. melléklet 1. részében mintaként megadott adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani.

3. Amennyiben az ezen rendelet III. mellékletében foglalt vonatkozó követelmények teljesülnek, a jóváhagyó hatóság megadja az EK-típusjóváhagyást, és a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében megállapított számozási rendszer szerint típus-jóváhagyási számot ad ki.

A tagállamok ugyanazt a számot nem rendelhetik hozzá más járműtípushoz.

4. A (3) bekezdés alkalmazásában a típusjóváhagyó hatóság az I. melléklet 2. részében megállapított mintának megfelelően kiállított EK-típusbizonyítványt ad ki.

4. cikk

Szélvédőmosó rendszerek önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyása

1. A szélvédőmosó rendszer típusának önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó kérelmet a gyártó vagy képviselője nyújtja be a típusjóváhagyó hatósághoz.

A kérelmet a II. melléklet 1. részében mintaként megadott adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani.

2. Amennyiben az ezen rendelet III. mellékletében foglalt vonatkozó követelmények teljesülnek, a jóváhagyó hatóság megadja az önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyást, és a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében megállapított számozási rendszer szerint típus-jóváhagyási számot ad ki.

A tagállamok nem rendelhetik ugyanazt a számot az önálló műszaki egységek másik típusához.

3. A (2) bekezdés alkalmazásában a típusjóváhagyó hatóság a II. melléklet 2. részében megállapított mintának megfelelően kiállított EK-típusbizonyítványt ad ki.

5. cikk

Önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyási jele

Minden olyan, adott típusnak megfelelő önálló műszaki egységen, amelynek tekintetében jelen rendelet szerint megadták az önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyást, fel kell tüntetni a II. melléklet 3. részében megállapított, önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyási jelet.

6. cikk

A 78/318/EGK irányelv szerint megadott jóváhagyások érvényessége és kiterjesztése

A nemzeti hatóságok engedélyezik a 661/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett időpont előtt típusjóváhagyásban részesült járművek és önálló műszaki egységek értékesítését és forgalomba helyezését, és továbbra is kiterjesztik ezeknek a járműveknek és önálló műszaki egységeknek a jóváhagyását a 78/318/EGK irányelv feltételei szerint.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. november 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 200., 2009.7.31., 1. o.

(2) HL L 263., 2007.10.9., 1. o.

(3) HL L 81., 1978.3.28., 49. o.

(4) HL L 230., 2010.8.31., 119. o.

I. MELLÉKLET

Gépjárműveknek a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereik tekintetében történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó szakigazgatási dokumentumok

1. RÉSZ

Adatközlő lap

MINTA

… számú adatközlő lap gépjárműveknek a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereik tekintetében történő EK-típusjóváhagyásához

Az alábbi adatokat három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretarányban, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben vannak fényképek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha az ezen az adatközlő lapon említett rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel működnek, teljesítményükre vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

0. ÁLTALÁNOS

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy): …

0.2. Típus: …

0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van): …

0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön (b): …

0.3.1. A jelölés elhelyezése: …

0.4. Járműkategória (c): …

0.5. A gyártó neve és címe: …

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: …

0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen): …

1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI

1.1. A járműtípust képviselő járműről készített fényképek és/vagy rajzok: …

3. MOTOR (k)

3.2. Belső égésű motor

3.2.1.8. Névleges teljesítmény (n): … kW, … min–1-en (a gyártó által megadott érték)

3.2.5. Elektromos rendszer

3.2.5.1. Névleges feszültség: … V, pozitív/negatív földelés (1)

3.2.5.2. Generátor

3.2.5.2.1. Típus: …

3.2.5.2.2. Névleges teljesítmény: … VA

3.3. Villanymotor

3.3.1.1. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: …kW

3.3.1.2. Üzemi feszültség: … V

3.3.2. Akkumulátor

3.3.2.3. Kapacitás: …Ah (amperóra)

3.4. Motor vagy motorkombináció

3.4.1. Hibrid elektromos jármű: igen/nem (1)

3.4.2. Hibrid elektromos jármű kategóriája: járművön kívüli töltés/nem járművön kívüli töltés: (1)

3.4.4. Az energiatároló eszköz leírása: (akkumulátor, kondenzátor, lendkerék/generátor)

3.4.4.5. Energia: …

(akkumulátorra: feszültség és kapacitás Ah 2 órán át, kondenzátorra: J, …)

3.4.4.6. Töltő: fedélzeti/külső/nincs (1)

4. ERŐÁTVITEL (p)

4.7. A jármű legnagyobb sebessége (km/h) (q): …

9. FELÉPÍTMÉNY

9.2. Felhasznált anyagok és az összeállítás módszere: …

9.4. Látómező

9.4.1. Az elsődleges referenciajelek kellő részletességű megadása annak érdekében, hogy könnyen azonosíthatók legyenek, és ellenőrizhető legyen a referenciajelek helyzete a többihez képest és az R ponthoz viszonyítva: …

9.5. Szélvédő és más ablakok

9.5.1. Szélvédő

9.5.1.1. Felhasznált anyagok: …

9.5.1.2. A felszerelés módja: …

9.5.1.3. Dőlésszög: …

9.5.1.4. Típus-jóváhagyási szám(ok): …

9.5.1.5. Szélvédőtartozékok és ezek összeszerelésének helyzete, az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírásával: …

9.6. Szélvédőtörlő rendszer

9.6.1. Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt): …

9.7. Szélvédőmosó rendszer

9.7.1. Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt), vagy ha önálló műszaki egységként jóváhagyott, akkor a típus-jóváhagyási szám: …

9.8. Jég- és páramentesítő

9.8.2. Legnagyobb elektromos fogyasztás: … kW

9.10. Belső elrendezés

9.10.3. Ülések

9.10.3.5. Az R pont koordinátái vagy rajza

9.10.3.5.1. Vezetőülés: …

9.10.3.6. Törzs tervezett dőlésszöge

9.10.3.6.1. Vezetőülés: …

Magyarázó megjegyzések

2. RÉSZ

EK-típusbizonyítvány

MINTA

Méret: A4 (210 × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

A típusjóváhagyó hatóság bélyegzője

Az értesítés tárgya:

—	EK-típusjóváhagyás megadása (2)

—	EK-típusjóváhagyás kiterjesztése (2)

—	EK-típusjóváhagyás elutasítása (2)

—	EK-típusjóváhagyás visszavonása (2)

járműtípusra a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszere tekintetében

tekintettel a legutóbb a(z) 1008/2010/EU rendelettel módosított (2) …/…/EU rendeletre

Az EK-típusjóváhagyás száma: …

A kiterjesztés indoka: …

I. SZAKASZ

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy): …

0.2. Típus: …

0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van): …

0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön (3): …

0.3.1. A jelölés elhelyezése: …

0.4. Járműkategória (4): …

0.5. A gyártó neve és címe: …

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: …

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van ilyen) neve és címe: …

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő adatok: lásd a Kiegészítést.

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

3. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte: …

4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma: …

5. Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést.

6. Hely: …

7. Dátum: …

8. Aláírás: …

Mellékletek

Információs csomag.

Vizsgálati jegyzőkönyv

(b) Ha a típusazonosító ismertetőjel olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a dokumentációban kérdőjellel kell helyettesíteni (pl. ABC??123??).

(k) A benzinnel, gázolajjal, stb. vagy bármely más tüzelőanyag keverékével egyaránt működő járműveknél az adatokat meg kell ismételni.Nem hagyományos motorok és rendszerek esetében a gyártónak az itt említettekkel egyenértékű műszaki jellemzőket kell megadnia.

(n) A 80/1269/EGK irányelv (HL L 375., 1980.12.31., 46. o.) követelményeinek megfelelően meghatározva.

(1) A nem kívánt rész törlendő.

(p) A meghatározott műszaki jellemzőket minden előterjesztett változatra meg kell adni.

(q) Pótkocsik esetében a gyártó által megengedett legnagyobb sebesség.

(2) A nem kívánt rész törlendő.

(3) Ha a típusazonosító ismertetőjel olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a dokumentációban kérdőjellel kell helyettesíteni (pl. ABC??123??).

(4) A 2007/46/EK irányelv II. mellékletének A. szakaszában szereplő meghatározás szerint.

Kiegészítés

a … számú EK-típusbizonyítványhoz

Kiegészítő adatok:

1.1.	A járműtípus rövid leírása szerkezetére, méreteire, alakjára és szerkezeti anyagaira vonatkozóan: …

1.2.	A szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek működési módjának leírása: …

1.3.	A szélvédőtörlő rendszer részletes leírása (többek között a lapátok száma, hossza, a szélvédőtörlő karok méretei stb.): …

1.4.	A szélvédőmosó rendszer részletes leírása (többek között a fúvókák száma, a fúvókák nyílásainak száma, a szélvédőmosó-szivattyú, a folyadéktartály, a szélvédőmosófolyadék-tömlők, valamint csatlakozásuk a szivattyúhoz és a fúvókákhoz stb.) …

1.5.	A folyadéktartály űrtartalma (literben): …

1.6.	A jármű legnagyobb sebessége (km/h): …

Vezető helye: bal/jobb (1)

A balkormányos, illetve a jobbkormányos rendszerek egymásnak tükörképei: igen/nem (1)

A szélvédőtörlő karra/szélvédőtörlő lapátra (1) aerodinamikai légterelő van felszerelve a vezető oldalán/középen/az utas oldalán/… (1)

Megjegyzések: …

(1) A megfelelő rész törlendő.

II. MELLÉKLET

Szélvédőmosó rendszerek önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó szakigazgatási dokumentumok

1. RÉSZ

Adatközlő lap

MINTA

… számú adatközlő lap szélvédőmosó rendszerek önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyásához

0. ÁLTALÁNOS

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy): …

0.2. Típus: …

0.3. Típusazonosító jelölések, amennyiben vannak, az önálló műszaki egységen (b): …

0.3.1. A jelölés elhelyezése: …

0.5. A gyártó neve és címe: …

0.7. Önálló műszaki egységek esetében az EK-típus-jóváhagyási jel helye és rögzítési módja: …

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: …

0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen): …

9.7. Szélvédőmosó berendezés

9.7.1. Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt): …

Magyarázó megjegyzések

2. RÉSZ

EK-típusbizonyítvány

MINTA

Méret: A4 (210 × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

A típusjóváhagyó hatóság bélyegzője

Az értesítés tárgya:

—	EK-típusjóváhagyás megadása (1)

—	EK-típusjóváhagyás kiterjesztése (1)

—	EK-típusjóváhagyás elutasítása (1)

—	EK-típusjóváhagyás visszavonása (1)

szélvédőmosó rendszer mint önálló műszaki egység típusa tekintetében

tekintettel a legutóbb a(z) 1008/2010 EU rendelettel módosított (1) …/…/ EU rendeletre

Az EK-típusjóváhagyás száma: …

A kiterjesztés indoka: …

I. SZAKASZ

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy): …

0.2. Típus:…

0.3. Típusazonosító jelölések, amennyiben vannak, az önálló műszaki egységen (2): …

0.3.1. A jelölés elhelyezése: …

0.5. A gyártó neve és címe: …

0.7. Az EK-típus-jóváhagyási jel helye és rögzítésének módja: …

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: …

0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen): …

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő adatok: lásd a Kiegészítést.

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

3. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte: …

4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma: …

5. Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést.

6. Hely: …

7. Dátum: …

8. Aláírás: …

Mellékletek

Információs csomag.

Vizsgálati jegyzőkönyv

Kiegészítés

a … számú EK-típusbizonyítványhoz

Kiegészítő adatok:

1.1.	Az önálló műszaki egység típusának rövid leírása: …

1.2.

A szélvédőmosó rendszer részletes leírása:

1.2.1.

A fúvókák száma: …

1.2.2.

A fúvókák nyílásainak száma: …

1.2.3.

A szélvédőmosófolyadék-tömlők, valamint a szivattyúval és a fúvókákkal való csatlakozásuk leírása: …

1.2.4.

A szélvédőmosó szivattyú leírása: …

1.2.5.

A folyadéktartály űrtartalma (literben): …

Vezető helye: bal/jobb (3)

A rendszer bármelyik részét el lehet helyezni a motortérben: igen/nem (3)

Önálló műszaki egység: általános/járműspecifikus (3)

Megjegyzések: …

Azon járműtípusok felsorolása, amelyekhez az önálló műszaki egységet jóváhagyták (adott esetben): …

3. RÉSZ

Önálló műszaki egység EK-típus-jóváhagyási jele

1. Az önálló műszaki egységek EK-típus-jóváhagyási jele az alábbiakból áll:

1.1. egy téglalap, benne egy nyomtatott kis „e” betű, amelyet annak a tagállamnak megkülönböztető száma követ, amely az önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyását kiadta:

1	Németország
2	Franciaország
3	Olaszország
4	Hollandia
5	Svédország
6	Belgium
7	Magyarország
8	Cseh Köztársaság
9	Spanyolország
11	Egyesült Királyság
12	Ausztria
13	Luxemburg
17	Finnország
18	Dánia
19	Románia
20	Lengyelország
21	Portugália
23	Görögország
24	Írország
26	Szlovénia
27	Szlovákia
29	Észtország
32	Lettország
34	Bulgária
36	Litvánia
49	Ciprus
50	Málta

1.2. a téglalap közelében a típus-jóváhagyási szám 4. szakaszában foglalt „alap-jóváhagyási szám”, amelyet az ezen rendelethez vagy ezen rendeletet lényeges műszaki tartalommal legutóbb módosító módosításhoz rendelt sorszámot jelölő két számjegy előz meg. A sorszám jelenleg a „00”.

2. Az önálló műszaki egység EK-típus-jóváhagyási jelét eltávolíthatatlanul, valamint jól olvashatóan kell elhelyezni a szélvédőmosófolyadék-tartályon, úgy, hogy az még akkor is jól olvasható legyen, amikor a berendezés be van építve a járműbe.

3. Az 1. ábrán látható példa önálló műszaki egység EK-típus-jóváhagyási jelére.

1. ábra

Példa önálló műszaki egység EK-típus-jóváhagyási jelére

Magyarázó megjegyzések

Jelmagyarázat

Az önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyását 0046 sorszámmal Hollandia adta ki. Az első két számjegy (00) azt jelzi, hogy az önálló műszaki egységet e rendeletnek megfelelően hagyták jóvá.

(1) A nem kívánt rész törlendő.

(2) Ha a típusazonosító ismertetőjel olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a dokumentációban kérdőjellel kell helyettesíteni (pl. ABC??123??).

(3) A megfelelő rész törlendő.

III. MELLÉKLET

Szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerekre vonatkozó követelmények

1. KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

1.1. Szélvédőtörlő rendszer

1.1.1. Minden gépjárművet fel kell szerelni egy olyan szélvédőtörlő rendszerrel, amelynek a működtetéséhez a gépjármű főkapcsolójának bekapcsolása után a vezetőnek nem kell mást tennie, mint bekapcsolt állapotba kapcsolnia a szélvédőtörlő rendszert elindító, illetve leállító kezelőszervet.

1.1.1.1. A szélvédőtörlő rendszernek egy vagy több, egyszerűen cserélhető szélvédőtörlő lapáttal ellátott szélvédőtörlő karból kell állnia.

1.1.2. A szélvédőtörlő rendszer által törölt terület a III. melléklet 3. függelékének megfelelően meghatározott A. látómezőnek legalább a 98 %-át le kell, hogy fedje.

1.1.3. A szélvédőtörlő rendszer által törölt terület a III. melléklet 3. függelékének megfelelően meghatározott B. látómezőnek legalább a 80 %-át le kell, hogy fedje.

1.1.4. Amikor a szélvédőtörlő rendszer a 1.1.5.1. pont szerinti törlési gyakorisággal működik, az általa törölt területnek meg kell felelnie a 1.1.2. és a 1.1.3. pont követelményeinek; a szélvédőtörlő rendszer által törölt területet ezen melléklet 2.1.10–2.1.10.3. pontjában megállapított feltételek mellett kell vizsgálni.

1.1.5. A szélvédőtörlő rendszernek legalább két törlési gyakorisági fokozattal kell rendelkeznie:

1.1.5.1.

egy olyan fokozattal, amely legalább 10 és legfeljebb 55 ciklus/perc törlési gyakoriságot jelent,

1.1.5.2.

egy olyan fokozattal, amely legalább 45 teljes ciklus/perc törlési gyakoriságot jelent.

1.1.5.3.

A legmagasabb és az egyik alacsonyabb gyakorisági fokozat közötti különbség legalább 15 ciklus/perc kell, hogy legyen.

1.1.5.4.

Ezen melléklet 1.1.5.1–1.1.5.3. pontjának követelményeit a szélvédőtörlő rendszer szakaszos működésével is teljesíteni lehet.

1.1.6. Az 1.1.5–1.1.5.3. pontban említett gyakorisági fokozatokat az ezen melléklet 2.1.1–2.1.6., valamint 2.1.8. pontjában előírt feltételek mellett kell vizsgálni.

1.1.7. Amikor a szélvédőtörlő rendszert a kezelőszerv kikapcsolt állapotba kapcsolásával leállítják, a szélvédőtörlő kar(ok)nak és a szélvédőtörlő lapát(ok)nak nyugvó helyzetbe kell visszatérniük.

1.1.8. A szélvédőtörlő rendszernek legalább 15 másodpercig el kell viselnie, ha elakad. Automatikus áramkörvédelmi eszközök alkalmazása megengedett, feltéve, hogy az esetleges újraindításhoz a szélvédőtörlő kezelőszervének működtetésén kívül más műveletre nincs szükség.

1.1.9. A szélvédőtörlő rendszer azon képességét, hogy az 1.1.8. pontban említett módon elviselje, ha elakad, az ezen melléklet 2.1.7. pontjában előírt feltételek mellett kell vizsgálni.

1.1.10. Amennyiben a szélvédőtörlő kar(ok) vagy a szélvédőtörlő lapát(ok) nyugvó helyzetben nem a III. melléklet 3. függelékének megfelelően meghatározott B. látómezőn kívül esnek, a szélvédőtörlő lapáto(ka)t kézzel arrébb kell tudni helyezni úgy, hogy a szélvédő kézzel történő tisztítása érdekében a szélvédőtörlő lapáto(ka)t fel lehessen emelni a szélvédőről.

1.1.11. A szélvédőtörlő rendszernek – 18 °C-os környezeti hőmérsékleten, száraz szélvédőn két percig teljesítményromlás nélkül kell tudnia működni.

1.1.12. A szélvédőtörlő rendszer – 18 °C-on történő működését az ezen melléklet 2.1.11. pontjában előírt feltételek mellett kell vizsgálni.

1.1.13. A szélvédőtörlő rendszernek a hatékonyság romlása nélkül akkor is meg kell felelnie az ezen melléklet 1.1.2. pontjában előírt követelményeknek, ha a legnagyobb törlési gyakorisággal működik, és a gépjármű a legnagyobb sebessége 80 %-a, illetve 160 km/h közül az alacsonyabb értéknek megfelelő relatív légsebességnek van kitéve. A szélvédő A. látómezejét ezen melléklet 2.1.8. és 2.1.9. pontja szerint kell előkészíteni. A szélvédő, valamint a szélvédőtörlő kar(ok) és a szélvédőtörlő lapát(ok) méretével és alakjával összefüggő aerodinamikai hatásokat az említett feltételek mellett, továbbá a 2.1.9.1. pont figyelembevételével kell ellenőrizni. A vizsgálat alatt a szélvédőtörlő lapát(ok)nak érintkezniük kell a szélvédővel, nem emelkedhetnek fel teljesen. A szélvédőnek az 1.1.2. pontban meghatározott területén a szélvédőtörlő lapát(ok)nak minden teljes ciklus alatt teljes hosszukban érintkezniük kell a szélvédővel, részlegesen sem emelkedhetnek fel sem a felfelé, sem a lefelé irányuló ütem alatt.

1.2. Szélvédőmosó rendszer

1.2.1. Minden gépjárművet fel kell szerelni egy olyan szélvédőmosó rendszerrel, amely a gépjármű főkapcsolójának bekapcsolása után működőképes, és ellenáll az olyan esetben kialakuló terhelésnek és nyomásnak, amikor a fúvókák el vannak tömődve, és a rendszert az ezen melléklet 2.2.1.1–2.2.1.1.2. pontjában megállapított eljárással működtetik.

1.2.2. A szélvédőmosó rendszer működését nem befolyásolhatják az ezen melléklet 2.2.1–2.2.5. pontjában meghatározott hőmérsékleti ciklusok.

1.2.3. A szélvédőmosó rendszernek rendes feltételek mellett, – 18 °C és 80 °C közötti környezeti hőmérsékleten szivárgás nyomai, a csövek különválása és a fúvókák működési hibája nélkül képesnek kell lennie arra, hogy mosófolyadékot permetezzen a szélvédő megfelelő területére. Emellett a rendszer a fúvókák eltömődése esetén sem mutathatja szivárgás nyomait, és a csövek sem válhatnak szét.

1.2.4. A szélvédőmosó rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy az ezen melléklet 2.2.6–2.2.6.4. pontjában megállapított feltételek mellett a III. melléklet 3. függelékének megfelelően meghatározott A. látómező legalább 60 %-ának a megtisztítására elegendő mosófolyadékot permetezzen a szélvédőre.

1.2.5. A szélvédőmosó rendszert tudni kell a kezelőszervével kézzel működtetni. Emellett a rendszer bekapcsolását és kikapcsolását a gépjármű egyéb rendszerével is össze lehet hangolni, illetve egyesíteni lehet.

1.2.6. A folyadéktartály űrtartalmának legalább 1,0 liternek kell lennie.

2. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

2.1. A szélvédőtörlő rendszerre vonatkozó vizsgálati feltételek

2.1.1. Az alábbi vizsgálatokat eltérő rendelkezések hiányában a 2.1.1–2.1.5. pontban előírt feltételek mellett kell elvégezni.

2.1.2. A környezeti hőmérsékletnek 5 °C és 40 °C között kell lennie.

2.1.3. A szélvédőt állandóan nedvesen kell tartani.

2.1.4. Elektromos szélvédőtörlő rendszernek az alábbi kiegészítő feltételeknek kell megfelelnie.

2.1.4.1. A vizsgálat elején valamennyi akkumulátornak teljesen feltöltött állapotban kell lennie.

2.1.4.2. A motornak, amennyiben be van szerelve, a legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám 30 %-át nem meghaladó fordulatszámon kell működnie. Ha azonban bizonyos motorvezérlési stratégiák miatt ez nem bizonyul kivitelezhetőnek, például elektromos hibrid járművek esetében, reális forgatókönyvet kell kidolgozni, figyelembe véve a motor fordulatszámát, valamint a motorműködés szakaszos vagy teljes hiányát rendes vezetési feltételek mellett. Ha a szélvédőtörlő rendszer működő motor nélkül is teljesíteni tudja a követelményeket, akkor a motornak egyáltalán nem kell működnie.

2.1.4.3. A tompított fényszórót be kell kapcsolni:

2.1.4.4. Valamennyi beszerelt fűtő-, szellőztető, jég- és páramentesítő rendszert (a gépjárműben való elhelyezkedésétől függetlenül) a legnagyobb áramfogyasztás mellett kell működtetni.

2.1.5. A sűrített levegővel vagy vákuummal működtetett szélvédőtörlő rendszereknek a motor fordulatszámától és terhelésétől, illetve a gyártó által a rendes működéshez előírt legkisebb és legnagyobb akkumulátortöltési szintektől függetlenül folyamatosan az előírt törlési gyakorisággal kell működniük.

2.1.6. Nedves szélvédőn történő 20 perces működést követően a szélvédőtörlő rendszer törlési gyakoriságainak meg kell felelniük az ezen melléklet 1.1.5–1.1.5.3. pontjában megállapított követelményeknek.

2.1.7. Ezen melléklet 1.1.8. pontjának követelményei akkor teljesülnek, ha a szélvédőtörlő karok 15 másodpercig a ciklus közepének megfelelő helyzetben maradnak úgy, hogy a szélvédőtörlő rendszer kezelőszerve a legnagyobb törlési gyakoriságra van állítva.

2.1.8. A szélvédő külső felületét alaposan zsírtalanítani kell metilalkohollal vagy bármely, ezzel egyenértékű zsírtalanító szerrel. A száradást követően legalább 3 %-os, de legfeljebb 10 %-os ammóniaoldatot kell rá felvinni. Az így kezelt felületet hagyni kell megszáradni, majd száraz pamutronggyal át kell törölni.

2.1.9. A III. melléklet 4. függelékében szereplő előírásoknak megfelelő vizsgálati keverékből egyenletes bevonatot kell képezni a szélvédő külső felületén, és hagyni kell megszáradni.

2.1.9.1. Amennyiben a szélvédő külső felületét a 2.1.8. és 2.1.9. pontja szerint készítették elő, a vonatkozó vizsgálatok alatt használni lehet a szélvédőmosó rendszert.

2.1.10. A szélvédőtörlő rendszer által ezen melléklet 1.1.4. pontja szerint törölt területet a következők szerint kell meghatározni.

2.1.10.1. A szélvédő külső felületét a 2.1.8. és a 2.1.9. pont előírásai szerint kezelni kell.

2.1.10.2. Az ezen melléklet 1.1.2. és 1.1.3. pontjában foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzéséhez a szélvédőtörlő rendszert – a 2.1.9.1. pontot is figyelembe véve – be kell kapcsolni, a törölt terület körvonalát meg kell határozni, és össze kell vetni a III. melléklet 3. függelékének megfelelően meghatározott A. és B. látómező körvonalával.

2.1.10.3. A műszaki szolgálat hozzájárulhat, hogy más vizsgálati eljárással (pl. virtuális vizsgálattal) ellenőrizzék az ezen melléklet 1.1.2. és 1.1.3. pontjában foglalt követelmények teljesülését.

2.1.11. Az 1.1.11. pont követelményeit – 18 ± 3 °C környezeti hőmérsékleten kell teljesíteni, amelyen a gépjárművet legalább négy órán át kell tárolni. A gépjárművet elő kell készíteni a 2.1.4–2.1.5. pontban meghatározott feltételek mellett történő működésre. A vizsgálat alatt a szélvédőtörlő rendszernek a szokásos módon, de a legnagyobb törlési gyakorisággal kell működnie. A törölt területet nem kell megfigyelni.

2.2. A szélvédőmosó rendszerre vonatkozó vizsgálati feltételek

2.2.1. 1. sz. vizsgálat. A szélvédőmosó rendszert teljesen fel kell tölteni vízzel, és legalább négy órán át 20 ± 2 °C-os környezeti hőmérsékleten kell tartani. A vizet ezen a hőmérsékleten kell stabilizálni.

2.2.1.1. A fúvókák összes nyílását be kell dugaszolni, majd a szélvédőmosó kezelőszervét percenként hatszor, minden alkalommal legalább három másodpercre működésbe kell hozni.

2.2.1.1.1. Ha a szélvédőmosó rendszer a vezető izomerejével működik, kézzel működtetett szivattyú esetében 11,0–13,5 daN erőt kell kifejteni. Lábbal működtetett szivattyú esetében a kifejtett erőnek 40,0–44,5 daN értékűnek kell lennie.

2.2.1.1.2. Elektromos szivattyúk esetében a vizsgálati feszültség legalább a névleges feszültség, és legfeljebb a névleges feszültség plusz 2 V legyen.

2.2.1.2. A vizsgálat végén a szélvédőmosó rendszer működésének meg kell felelnie az ezen melléklet 1.2.3. pontjában foglalt előírásoknak.

2.2.2. 2. sz. vizsgálat. A szélvédőmosó rendszert teljesen fel kell tölteni vízzel, és legalább négy órán át – 18 ± 3 °C-os környezeti hőmérsékleten kell tartani. A vizet nem kell ezen a hőmérsékleten stabilizálni.

2.2.2.1. A szélvédőmosó kezelőszervét a 2.2.1.1.1. és a 2.2.1.1.2. pont szerint percenként hatszor, minden alkalommal legalább három másodpercre működésbe kell hozni. A rendszert ezután 20 ± 2 °C-os környezeti hőmérsékleten kell tartani, amíg a jég teljesen fel nem olvad. A vizet nem kell ezen a hőmérsékleten stabilizálni. Ezután a rendszert a 2.2.1.1–2.2.1.2. pont szerint működtetve ellenőrizni kell a szélvédőmosó rendszer működését.

2.2.3. 3. sz. vizsgálat. Alacsony hőmérsékleten végrehajtott ciklusok vizsgálata

2.2.3.1. A szélvédőmosó rendszert teljesen fel kell tölteni vízzel, és legalább négy órán keresztül – 18 ± 3 °C-os környezeti hőmérsékleten kell tartani, hogy a szélvédőmosó rendszerben lévő összes víz megfagyjon. A rendszert ezután 20 ± 2 °C-os környezeti hőmérsékleten kell tartani, amíg a jég teljesen fel nem olvad, de legfeljebb négy órán át. Ezt a fagyasztási/olvadási ciklust hatszor kell megismételni. Végül, miután a szélvédőmosó rendszert 20 ± 2 °C-os környezeti hőmérsékleten tartották, amíg a jég teljesen fel nem olvadt (noha a vizet nem kell ezen a hőmérsékleten stabilizálni), a rendszert a 2.2.1.1–2.2.1.2. pont szerint működtetve ellenőrizni kell a szélvédőmosó rendszer működését.

2.2.3.2. A szélvédőmosó rendszert teljesen fel kell tölteni fagyálló szélvédőmosó folyadékkal, amely 50 %-os metanololdatból vagy izopropil-alkohol és víz keverékéből áll, amelynek a keménysége legfeljebb 205 mg/l (Ca). A rendszert legalább négy órán át – 18 ± 3 °C-os környezeti hőmérsékleten kell tartani. A folyadékot nem kell ezen a hőmérsékleten stabilizálni. Ezután a rendszert a 2.2.1.1–2.2.1.2. pont szerint működtetve ellenőrizni kell a szélvédőmosó rendszer működését.

2.2.4. 4. sz. vizsgálat. Magas hőmérsékleten végrehajtott ciklusok vizsgálata

2.2.4.1. Ha a szélvédőmosó rendszer valamelyik része a motortérben van elhelyezve, akkor a berendezést teljesen fel kell tölteni vízzel, és legalább nyolc órán keresztül 80 ± 3 °C-os környezeti hőmérsékleten kell tartani. A vizet nem kell ezen a hőmérsékleten stabilizálni. Ezután a rendszert a 2.2.1.1–2.2.1.2. pont szerint működtetve ellenőrizni kell a szélvédőmosó rendszer működését.

2.2.4.2. Ha a szélvédőmosó rendszer egyik része sincs a motortérben elhelyezve, akkor a berendezést teljesen fel kell tölteni vízzel, és legalább nyolc órán keresztül 80 ± 3 °C-os környezeti hőmérsékleten kell tartani. A vizet nem kell ezen a hőmérsékleten stabilizálni. A rendszert ezután 20 ± 2 °C-os környezeti hőmérsékleten kell tartani. Miután a víz hőmérséklete stabilizálódott, a rendszert a 2.2.1.1–2.2.1.2. pont szerint működtetve ellenőrizni kell a szélvédőmosó rendszer működését. Ezt követően a rendszert teljesen fel kell tölteni vízzel, és legalább nyolc órán át 60 ± 3 °C-os környezeti hőmérsékleten kell tartani. A vizet nem kell ezen a hőmérsékleten stabilizálni. Ezután a rendszert a 2.2.1.1–2.2.1.2. pont szerint működtetve ellenőrizni kell a szélvédőmosó rendszer működését. A gyártó kérheti, hogy a szélvédőtörlő rendszert ehelyett a 2.2.4.1. pontban előírt feltételek mellett vizsgálják.

2.2.5. A szélvédőtörlő rendszernek a 2.2.1–2.2.4.2. pontban meghatározott vizsgálatait ugyanazon a szélvédőtörlő rendszeren, egymás után kell elvégezni. A rendszert akár külön, akár abba a gépjárműbe beépítve is lehet vizsgálni, amelyikre az EK-típusjóváhagyást kérik. Amennyiben az EK-típusjóváhagyási kérelem önálló műszaki egységre vonatkozik, a rendszert külön kell vizsgálni.

2.2.6. 5. sz. vizsgálat. A szélvédőmosó rendszer alkalmassági vizsgálata

2.2.6.1. A szélvédőmosó rendszert teljesen fel kell tölteni vízzel. Amennyiben lehetséges, a fúvóká(ka)t álló járművön a szélvédő külső felületén a célterületre lehet irányítani, amikor nincs jelentősebb szélhatás.

2.2.6.2. A szélvédő külső felületét ezen melléklet 2.1.8. és a 2.1.9. pontjának előírásai szerint kezelni kell.

2.2.6.3. Ezután a szélvédőmosó rendszert – ezen melléklet 2.2.1.1–2.2.1.2. pontját is figyelembe véve – a gyártó utasításai szerint működtetni kell. A vizsgálat teljes időtartama nem haladhatja meg a legnagyobb törlési gyakoriságra állított szélvédőtörlő rendszer automatikus működése esetén a 10 teljes ciklust.

2.2.6.4. Az ezen melléklet 1.2.4. pontjában foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzéséhez a vonatkozó megtisztított terület körvonalát meg kell határozni, és össze kell vetni a III. melléklet 3. függelékének megfelelően meghatározott A. látómező körvonalával. Ha megfigyeléssel egyértelműen megállapítható, hogy a követelmények teljesülnek, a körvonalak bejelölése nem szükséges.

2.2.7. A 2.2.6–2.2.6.4. pontban meghatározott vizsgálatot mindig azon a járművön kell elvégezni, amelyikre az EK-típusjóváhagyást kérik, még akkor is, ha jóváhagyott önálló műszaki egység van a járműbe építve.

1. függelék

Eljárás az R pont, vagyis az ülés vonatkoztatási pontjának ellenőrzésére

Az R pontot, vagyis az ülés vonatkoztatási pontját a 17. sz. ENSZ-EGB előírás (1) 3. mellékletének rendelkezései szerint kell meghatározni.

(1) HL L 373., 2006.12.27., 1. o.

2. függelék

Eljárás az elsődleges referenciajelek meghatározására a háromdimenziós referenciarendszerben

A rajzokon szereplő elsődleges referenciajelek és a járművön való tényleges elhelyezkedésük közötti viszonyt a 125. sz. ENSZ-EGB előírás (1) 4. mellékletének rendelkezései szerint kell meghatározni.

(1) HL L 200., 2010.7.31., 38. o.

3. függelék

Eljárás a járművek szélvédője látómezejének meghatározására

Az A. és a B. látómezőt a 43. sz. ENSZ-EGB előírás 18. mellékletének rendelkezései szerint kell meghatározni.

4. függelék

A szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek vizsgálatához használt keverékre vonatkozó előírások

1. A III. melléklet 2.1.9. pontjában említett vizsgálati keverék az alábbiakból áll:

1.1.	205 mg/l-nél (Ca) kisebb keménységű víz: 92,5 térfogat%.

1.2.	Telített vizes sóoldat (konyhasó): 5,0 térfogat%.

1.3.	Az alábbi 1.3.1–1.3.2.6. pont előírásainak megfelelő por: 2,5 térfogat%.

1.3.1. A vizsgálathoz használt por elemzésére vonatkozó előírások

1.3.1.1.

68 ± 1 tömeg % SiO2

1.3.1.2.

4 ± 1 tömeg % Fe2O3

1.3.1.3.

16 ± 1 tömeg % Al2O3

1.3.1.4.

3 ± 1 tömeg % CaO

1.3.1.5.

1,0 ± 0,5 tömeg % MgO

1.3.1.6.

4 ± 1 tömeg % lúg

1.3.1.7.

2,5 ± 0,5 tömeg % pörkölési veszteség

1.3.2. A durva szemcséjű por szemcseméret-eloszlására vonatkozó előírások

1.3.2.1.

12 ± 2 % 0–5 μm méretű szemcse

1.3.2.2.

12 ± 3 % 5–10 μm méretű szemcse

1.3.2.3.

14 ± 3 % 10–20 μm méretű szemcse

1.3.2.4.

23 ± 3 % 20–40 μm méretű szemcse

1.3.2.5.

30 ± 3 % 40–80 μm méretű szemcse

1.3.2.6.

9 ± 3 % 80–200 μm méretű szemcse

2010.11.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 292/21

A BIZOTTSÁG 1009/2010/EU RENDELETE

(2010. november 9.)

egyes gépjárművek kerékdobjaira vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

A 661/2009/EK rendelet a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”) (2) alapján kidolgozott típus-jóváhagyási eljárás összefüggésében egy új, különálló rendelet.

(2)

A 661/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezi a gépjárművek kerékdobjaira vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. június 12-i 78/549/EGK tanácsi irányelvet (3). Ez a rendelet átveszi az említett irányelvben foglalt követelményeket, és a tudományos és a műszaki ismeretek fejlődéséhez való igazításuk érdekében szükség szerint módosítja őket.

(3)	Ennek a rendeletnek az alkalmazási köre összhangban van a 78/549/EGK tanácsi irányelv alkalmazási körével: az M1 kategóriájú gépjárművekre korlátozódik.

(4)	A 661/2009/EK rendelet alapvető rendelkezéseket határoz meg egyes gépjárművek kerékdobjaik tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről. Ezért a típusjóváhagyással összefüggő sajátos eljárásokat, vizsgálatokat és követelményeket is meg kell állapítani.

(5)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Alkalmazási kör

Ez a rendelet a 2007/46/EK irányelv II. mellékletében meghatározott M1 kategóriájú gépjárművekre vonatkozik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) „járműtípus kerékdobok tekintetében”: olyan járművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan, lényeges szempontok tekintetében, mint a kerékdobok jellemzői, illetve a felszerelésre alkalmas gumiabroncsok és kerekek legkisebb és legnagyobb méretei, figyelembe véve a gumiabroncsok befoglaló testét, kerékpántméreteit és besajtolási mélységét;

(2) „gumiabroncs befoglaló teste”: a gumiabroncs legnagyobb profilszélessége és külső átmérője a tűrésekkel együtt, az alkatrész-jóváhagyásban meghatározottaknak megfelelően;

(3) „a havon való tapadást biztosító eszköz”: a jármű gumiabroncs/kerék kombinációjára felszerelhető, a havon való tapadást biztosító hólánc vagy más egyenértékű eszköz, amely nem hó-, téli, univerzális vagy más gumiabroncs.

3. cikk

Rendelkezések járművek kerékdobjai tekintetében történő EK-típusjóváhagyására

(1) A jármű kerékdobok tekintetében történő EK-típusjóváhagyása iránti kérelmet a gyártó vagy képviselője nyújtja be a típusjóváhagyó hatósághoz.

(2) A kérelmet az I. melléklet 1. részében mintaként megadott adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani.

(3) Amennyiben az ezen rendelet II. mellékletében foglalt vonatkozó követelmények teljesülnek, a jóváhagyó hatóság megadja az EK-típusjóváhagyást, és a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében megállapított számozási rendszer szerint típus-jóváhagyási számot ad ki.

A tagállamok ugyanazt a számot más járműtípushoz nem rendelhetik hozzá.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a típusjóváhagyó hatóság az I. melléklet 2. részében megállapított mintának megfelelően kiállított EK-típusbizonyítványt ad ki.

4. cikk

A 78/549/EGK irányelv szerint megadott jóváhagyások érvényessége és kiterjesztése

A nemzeti hatóságok engedélyezik a 661/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett időpont előtt típusjóváhagyásban részesült járművek értékesítését és forgalomba helyezését, és továbbra is kiterjesztik ezeknek a járműveknek a jóváhagyását a 78/549/EGK irányelv feltételei szerint.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. november 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 200., 2009.7.31., 1. o.

(2) HL L 263., 2007.10.9., 1. o.

(3) HL L 168., 1978.6.26., 45. o.

I. MELLÉKLET

Adminisztratív dokumentumok a gépjárművek kerékdobok tekintetében történő EK-típusjóváhagyásához

1. RÉSZ

Adatközlő lap

MINTA

… számú adatközlő lap gépjárművek kerékdobok tekintetében történő EK-típusjóváhagyásához

Az alábbi adatokat három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretarányban, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. A fényképeknek, ha vannak, megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha az ezen az adatközlő lapon említett rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektromos vezérléssel működnek, teljesítményükre vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

0. ÁLTALÁNOS

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy): …

0.2. Típus: …

0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van): …

0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, ha fel vannak tüntetve a járművön (b): …

0.3.1. A jelölés elhelyezése: …

0.4. Járműkategória (c): …

0.5. Gyártó neve és címe: …

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: …

0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (amennyiben van ilyen): …

1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI

1.1. Egy, a járműtípust képviselő járműről készített fényképek és/vagy rajzok: …

1.3. A tengelyek és kerekek száma: …

1.3.1. Ikerkerekekkel ellátott tengelyek száma és helyzete: …

1.3.2. Number and position of steered axles: …

1.3.3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolásuk módja): …

2. TÖMEGEK ÉS MÉRETEK (f) (g)

2.3. A tengelyek nyomtávja(i) és szélessége(i)

2.3.1. A kormányzott tengelyek nyomtávja (1): …

2.3.2. Az összes többi tengely nyomtávja (1) …

2.3.3. A legszélesebb hátsó tengely szélessége: …

2.3.4. A legelső tengely szélessége (a gumiabroncs legkülső pontjától mérve, a talajhoz közeli abroncs-kidudorodást figyelmen kívül hagyva) …

2.4. A jármű mérettartománya (teljes)

2.4.1. A felépítmény nélküli alváz esetében

2.4.1.2. Szélesség (2): …

2.4.1.3. Magasság (menetkész állapotban) (3) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet) …

2.4.2. Felépítménnyel ellátott alváz esetében

2.4.2.2. Szélesség (2): …

2.4.2.3. Magasság (menetkész állapotban) (3) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet): …

2.6. Tömeg menetkész állapotban

A jármű tömege felépítménnyel együtt, a nem az M1 kategóriába tartozó vontatójármű esetén – amennyiben azt a gyártó beszerelte – csatlakozóberendezéssel együtt, menetkész állapotban, vagy az alváz tömege, illetve az alváz tömege vezetőfülkével együtt, felépítmény és/vagy csatlakozóberendezés nélkül, amennyiben a felépítményt vagy a csatlakozóberendezést a gyártó nem szerelte be (ideértve a folyadékokat, szerszámokat, és, ha van, a pótkereket, valamint a járművezetőt, autóbuszok esetén a kísérő személyt, amennyiben van kísérőülés a járműben) (h) (minden változatra legnagyobb és legkisebb értékkel): …

6. FELFÜGGESZTÉS

6.2.1. Szintbeállítás: igen/nem/választható (a)

6.6. Gumiabroncsok és kerekek

6.6.1. Gumiabroncs/kerék kombináció(k)

(a)	a gumiabroncsok esetében fel kell tüntetni a méretmegjelölést;

(b)	a kerekek esetében fel kell tüntetni a kerékpántméretet és a besajtolási mélységet.

6.6.1.1. Tengelyek

6.6.1.1.1. 1. tengely: …

6.6.1.1.2. 2. tengely: …

stb.

6.6.4. A havon való tapadást biztosító eszköz(ök) és a gumiabroncs/kerék járműtípusnak megfelelő kombinációja az elülső és/vagy a hátsó tengelyen, a gyártó ajánlása szerint: …

9.16. Kerékdobok

9.16.1. A jármű rövid leírása a kerékdobjai tekintetében: …

9.16.2. A kerékdobok és járművön való helyzetük részletes rajza, amelyen szerepelnek az ezen rendelet II. mellékletének 1. ábrája által meghatározott méretek, és amely figyelembe veszi a kerékabroncs/kerék kombinációk határhelyzeteit: …

Magyarázó megjegyzések

2. RÉSZ

EK-típusbizonyítvány

MINTA

Méret: A4 (210 × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

A típusjóváhagyó hatóság bélyegzője

Tárgy:

—	EK-típusjóváhagyás (1)

—	EK-típusjóváhagyás kiterjesztése (1)

—	EK-típusjóváhagyás elutasítása (1)

—	EK-típusjóváhagyás visszavonása (1)

járműtípus kerékdobjai tekintetében

tekintettel a legutóbb a(z) 1009/2010/EU rendelettel módosított (1) …/…/EU rendeletre

Az EK-típusjóváhagyás száma: …

A kiterjesztés indoka: …

I. RÉSZ

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy): …

0.2. Típus: …

0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van): …

0.3. 0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, ha fel vannak tüntetve a járművön (2) …

0.3.1. 0.3.1. A jelölés elhelyezése: …

0.4. Járműkategória (3): …

0.5. Gyártó neve és címe: …

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve(i) és címe(i): …

0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (amennyiben van ilyen): …

II. RÉSZ

1. Kiegészítő információk: lásd a Kiegészítést.

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

3. A mérési jegyzőkönyv kelte: …

4. A mérési jegyzőkönyv száma: …

5. Megjegyzések (ha vannak): lásd a Kiegészítést.

6. Hely: …

7. Dátum: …

8. Aláírás: …

Mellékletek

Információs csomag.

Mérési jegyzőkönyv

(f) Ha a szokásos vezetőfülkés mellett van hálóhelyes vezetőfülkés változat is, akkor mindkettőre meg kell adni a tömegeket és a méreteket.

(g) ISO 612:1978 szabvány – Közúti járművek – Gépjárművek és vontatott járművek méretei – fogalmak és meghatározások.

(1)

(g4)	6.5. fogalom.

(2)

(g7)	6.2. fogalom.

(3)

(g8)	6.3. fogalom.

(h) A vezető és – szükség esetén – a kezelőszemélyzet tagjának tömegét 75 kg-nak kell tekinteni (amelyből az ISO 2416:1992 szabvány alapján 68 kg a testsúly és 7 kg a poggyászsúly), a tüzelőanyag-tartály 90 %-ig van töltve, a folyadékot tartalmazó többi rendszer (kivéve a vízzel töltött rendszereket) pedig a gyártó által meghatározott űrtartalom 100 %-áig van töltve.

(a) A nem kívánt rész törlendő.

(1) A nem kívánt rész törlendő.

(3) A 2007/46/EK irányelv II. mellékletének A. szakaszában szereplő meghatározás szerint.

Kiegészítés

a … sz. EK-típusbizonyítványhoz

Kiegészítő információk:

1.1.	A járműtípus rövid leírása szerkezetére, méreteire, alakjára és szerkezeti anyagaira vonatkozóan: …

1.2.	A kerékdobok leírása: …

1.3.	Gumiabroncs/kerék kombináció(k) (ideértve a gumiabroncs méretét, a kerékpántméretet és a besajtolási mélységet is): …

1.4.	A havon való tapadás biztosítására használható eszköz(ök) leírása: …

1.5.	A havon való tapadást biztosító eszközökkel használandó gumiabroncs/kerék kombináció(k) (ideértve a gumiabroncs méretét, a kerékpántméretet és a besajtolási mélységet is): …

Folyamatosan hajtott tengely(ek): 1. tengely/2. tengely/… (1)

Állítható felfüggesztési magasság: igen/nem (1)

A kerékdobok leszerelhetők/nem szerelhetők le (1) egy/több darabban (1)

Megjegyzések: …

(1) A megfelelő rész törlendő.

II. MELLÉKLET

A kerékdobokra vonatkozó követelmények

1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.

A gépjármű minden kerekét kerékdobbal kell ellátni.

1.2.

A kerékdobot a felépítmény részei vagy különálló sárvédők is alkothatják. Úgy kell kialakítani, hogy lehetőség szerint védje a közlekedőket a kövek, a sár, a jég, a hó és a víz felcsapódásától, és csökkentse a forgó kerekekkel való érintkezés jelentette veszélyt.

2. KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

2.1.

A gyártó által bejelentett tömegnek megfelelő tömegű, menetkész járművön, amelyen egy kísérő utas ül az első üléspadon, és a jármű kormányzott kerekei egyenesen előre néznek, a kerékdoboknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek.

2.1.1.

A kerékközép előtti 30°-os és a kerékközép mögötti 50°-os sugárirányú síkok által bezárt részben (lásd az 1. ábrát), a kerékdob teljes szélességének (q) legalább a gumiabroncsok teljes szélességét (b) le kell fednie, figyelembe véve a gumiabroncs befoglaló testét, valamint a kerékabroncs/kerék kombináció(k) gyártó által megadott határhelyzeteit is. Ikerkerekeknél a gumiabroncsok befoglaló testét és a két gumiabroncs teljes szélességét (t) kell figyelembe venni.

2.1.1.1.

A 2.1.1. pontban említett szélességek meghatározásához a gumiabroncs oldalán lévő jelöléseket és díszítéseket, védőpántokat vagy -bordákat nem kell figyelembe venni.

2.1.2.

A kerékdob hátsó része nem érhet véget a kerekek forgástengelye felett 150 mm-re elhelyezkedő vízszintes sík felett, továbbá:

2.1.2.1.

Egyes kerekek esetében a kerékdob hátsó peremének a 2.1.2. pontban meghatározott vízszintes síkkal (lásd az 1. ábra A. pontját) alkotott metszete a gumiabroncs hosszirányú felezősíkján kívül kell, hogy elhelyezkedjen.

2.1.2.2.

Ikerkerekek esetében a kerékdob hátsó peremének a 2.1.2. pontban meghatározott vízszintes síkkal (lásd az 1. ábra A. pontját) alkotott metszete a külső keréknél a külső gumiabroncs hosszirányú felezősíkján kívül kell, hogy elhelyezkedjen.

2.1.3.

A kerékdobok alakja és elhelyezése olyan kell, hogy legyen, hogy a kerékdobok a lehető legközelebb essenek a gumiabroncshoz. A 2.1.1. pontban említett sugárirányú síkok által bezárt részen belül pedig a következő követelményeknek kell eleget tenni:

2.1.3.1.

A gumiabroncs tengelyének függőleges síkjában elhelyezkedő – a kerékdob külső és belső peremétől a kerékdob belsejében található kerékközépen áthaladó függőleges hosszanti síkon mért – bemélyedés (p) legalább 30 mm mély kell, hogy legyen. Ez a mélység (p) fokozatosan nullára csökkenhet a 2.1.1. pontban meghatározott sugárirányú síkok irányában.

2.1.3.2.

A kerékdob alsó szélei és a kerekek forgásközéppontján átmenő tengely közötti távolság (c) nem haladhatja meg a sugár kétszeresét, ahol a sugár (r) a gumiabroncs statikus sugara.

2.1.4.

Az állítható magasságú felfüggesztéssel rendelkező járműveknél a fenti követelményeknek akkor kell teljesülniük, amikor a jármű a gyártó által meghatározott rendes menethelyzetben van.

2.2.

A kerékdobok állhatnak több részből, feltéve hogy összeszerelt állapotban nem marad hézag az egyes részekben, illetve közöttük.

2.3.

A kerékdobokat szilárdan kell rögzíteni, azonban akár egészében, akár részben leszerelhetők lehetnek.

3. A HAVON VALÓ TAPADÁST BIZTOSÍTÓ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA

3.1.

A csak két hajtott kerékkel rendelkező gépjárműveknél a gyártónak tanúsítania kell, hogy a gépjármű kialakítása lehetővé teszi, hogy a havon való tapadást biztosító eszközök legalább egy típusát felszereljék a járműtípus hajtott tengelyére jóváhagyott legalább egy gumiabroncs/kerék kombinációra. A járműtípusnak megfelelő, havon való tapadást biztosító eszközt és a gumiabroncs/kerék kombinációkat a gyártó határozza meg az adatközlő lap 6.6.4. rovatában.

3.2.

Az összkerék-meghajtású járműveknél, beleértve azokat a gépjárműveket is, amelyeknél a hajtott tengelyek manuálisan vagy automatikusan lekapcsolhatók, a gyártónak tanúsítania kell, hogy a jármű kialakítása lehetővé teszi, hogy a havon való tapadást biztosító eszközök legalább egy típusát felszereljék a járműtípus le nem kapcsolható hajtott tengelyére jóváhagyott legalább egy gumiabroncs/kerék kombinációra. A járműtípusnak megfelelő, havon való tapadást biztosító eszközt és a gumiabroncs/kerék kombinációkat a gyártó határozza meg az adatközlő lap 6.6.4. rovatában.

3.3.

A járműgyártónak a jármű kézikönyvében utasításokat kell adnia a hóban való tapadást biztosító eszköz helyes használatára vonatkozóan, és ezeket az információkat annak az országnak a hivatalos nyelvén, vagy legalább valamelyik hivatalos nyelvén kell megadnia, amelyben a járművet értékesítik.

1. ábra

Kerékdob rajza

Magyarázó megjegyzések

2010.11.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 292/40

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. november 5.)

az egyes fogyasztásra kész élelmiszerekben a Listeria monocytogenes előfordulási gyakoriságát vizsgáló, a tagállamokban végrehajtandó összehangolt monitoringprogramhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulásról

(az értesítés a C(2010) 7516. számú dokumentummal történt)

(2010/678/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 66. cikkére,

tekintettel a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról szóló, 2003. november 17-i 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 5. cikkére,

mivel:

(1)	A 882/2004/EK rendelet meghatározza többek között a 882/2004/EK rendelet alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedések végrehajtásának uniós pénzügyi támogatására vonatkozó eljárásokat.

(2)	A 2003/99/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy – főként, amennyiben egyedi igények merülnek fel – összehangolt monitoringprogramok hozhatók létre a zoonózisokkal, illetve zoonózis-kórokozókkal kapcsolatos kockázatok értékelésére vagy bázisértékek megállapítására.

(3)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-ban (3) és 2007-ben (4) jelentést adott ki a zoonózisok, zoonózis-kórokozók és antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia tendenciáiról és forrásairól az Európai Unióban (EFSA–ECDC-jelentések). E jelentések szerint 2006-ban összesen 1 588 listeriosis (Listeria monocytogenes) okozta emberi megbetegedést regisztráltak 25 tagállamban. Emellett 2007-ben 1 558 esetről érkezett jelentés 26 tagállamból. A jelentések rámutattak továbbá arra is, hogy az ilyen jellegű emberi megbetegedések száma a 2001 és 2006 közötti időszakban jelentős mértékben megnövekedett. A megbetegedések gyakran súlyosnak bizonyulnak, és a halálozási arány is magas.

(4)	Az a tény, hogy a Listeria monocytogenes a különböző élelmiszerekben már alacsony, 2–4 °C-os hőmérsékleten is képes szaporodni, a Listeria monocytogenes viszonylag hosszú ideig eltartható, fogyasztásra kész élelmiszerekben való előfordulásának vizsgálatát különösen fontossá teszi.

(5)

Az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK bizottsági rendelet (5) értelmében az élelmiszer-ipari vállalkozóknak a helyes higiéniai gyakorlat, valamint a veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontokon (HACCP) alapuló eljárások alkalmazásának keretében biztosítaniuk kell a fogyasztásra kész élelmiszerekben előforduló Listeria monocytogenes-re vonatkozó élelmiszer-biztonsági kritériumok teljesülését.

(6)	Az EFSA–ECDC-jelentések rámutattak arra, hogy a Listeria monocytogenes-re vonatkozó kritériumoknak való megfelelés hiánya a fogyasztásra kész sajtok, valamint a fogyasztásra kész halászati termékek és hőkezelt húskészítmények esetében jelentkezik a legnagyobb arányban.

(7)

A Listeria monocytogenes elsősorban az élelmiszereken keresztül veszélyezteti az emberek egészségét. Ezért a fogyasztásra kész halászati termékek, sajtok és hőkezelt hústermékek Listeria monocytogenes fertőzöttségének előfordulási gyakoriságát és mértékét összehangolt és összehasonlítható módon fel kell mérni egy, a tagállamokban kiskereskedelmi szinten végrehajtandó összehangolt monitoringprogram révén.

(8)

A fogyasztásra kész termékekben a Listeria monocytogenes szaporodását jelentős mértékben befolyásolja a termék pH-értéke, vízaktivitása és tárolási hőmérséklete. Modellezés révén meg lehet becsülni a fogyasztásra kész termékekben lévő Listeria monocytogenes szaporodását különböző hőmérsékleti körülmények között.

(9)

Amennyiben az uniós jogszabályokban nincs megfelelő meghatározás, a Codex Alimentarius Bizottság által kiadott, sajtra vonatkozó általános Codex-előírásban (CODEX STAN 283-1978, módosítva 2008-ban) és az érlelés nélküli sajtokra, többek között a friss sajtokra vonatkozó Codex-előírásban (CODEX STAN 221-2001, módosítva 2008-ban) található fogalommeghatározásokat kell alkalmazni a fogyasztásra kész sajtok összehangolt meghatározásának biztosítására.

(10)

Az EFSA-n belül a zoonózismegfigyelési adatok gyűjtésével foglalkozó munkacsoport 2009 májusában jelentést (6) fogadott el az Európai Unióban kiskereskedelmi szinten forgalmazott, fogyasztásra kész élelmiszerek egyes kategóriáiban előforduló Listeria monocytogenes összehangolt monitoringprogramjára vonatkozóan javasolt műszaki előírásokról.

(11)	A mintavételi szakasz további összehangolása érdekében a mintákat a közvetlenül a fogyasztók részére történő értékesítéssel foglalkozó üzletekben, élelmiszer-áruházakban és egyéb hasonló, kiskereskedelmi szintű árusítóhelyeken kell mintavételt végezni.

(12)	Az adatok titkosságának biztosítása érdekében az összehangolt monitoringprogram keretében gyűjtött adatokat a tagállamok előzetes beleegyezése hiányában kizárólag e program céljaira lehet felhasználni.

(13)	Tekintve a Listeria monocytogenes fogyasztásra kész élelmiszerekben való előfordulási gyakoriságáról szóló összehasonlítható adatok gyűjtésének fontosságát, az összehangolt monitoringprogram végrehajtásához uniós pénzügyi hozzájárulást célszerű nyújtani.

(14)

Annak érdekében, hogy az összehangolt program keretében történő mintavétel és elemzés koordinált módon folyjon, ugyanakkor figyelembe véve, hogy a tagállamoknak különböző időre lehet szükségük e feladatok végrehajtására, helyénvaló meghatározni az összehangolt program kezdeti időpontját és időtartamát.

(15)	Uniós pénzügyi hozzájárulás olyan mértékben adható, amennyiben az összehangolt monitoringprogramot e határozattal összhangban végzik, és azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóságok az e határozatban előírt határidőn belül benyújtják az összes szükséges információt.

(16)

Az igazgatási hatékonyság érdekében az uniós pénzügyi hozzájárulás igényléséhez bemutatott összes kiadást euróban kell megadni. A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelettel (7) összhangban a nem euróban felmerülő kiadásokra alkalmazott átváltási árfolyam az Európai Központi Bank által annak a hónapnak az első napja előtt jegyzett árfolyam, amely hónapban a tagállam benyújtotta a kérelmet.

(17)

Ez a határozat az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (költségvetési rendelet) szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (8) 75. cikke, a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok 90. cikke, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó belső szabályok 15. cikke értelmében vett finanszírozási határozatnak minősül.

(18)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat összehangolt monitoringprogramot hoz létre a 2. cikkben meghatározott egyes fogyasztásra kész élelmiszer-kategóriákban előforduló Listeria monocytogenes gyakoriságának vizsgálatára kiskereskedelmi szinten, és szabályokat állapít meg az e program tagállamokban történő végrehajtásához való uniós pénzügyi hozzájárulásra.

2. cikk

Az összehangolt monitoringprogram hatálya és időtartama

(1) A tagállamok összehangolt monitoringprogramot hajtanak végre a következő fogyasztásra kész élelmiszer-kategóriákban előforduló Listeria monocytogenes gyakoriságának véletlenszerű, kiskereskedelmi szinten végzett mintavételezés útján történő felmérésére:

a)	csomagolt (nem fagyasztott) meleg- vagy hidegfüstöléssel készített illetve pácolt hal;

b)	lágy és félkemény sajtok, a friss sajtok kivételével;

c)	csomagolt hőkezelt húskészítmények.

(2) Az (1) bekezdésben említett összehangolt monitoringprogram keretében zajló mintavételi tevékenységek 2010-ben kezdődnek és legalább 12 hónapig tartanak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. „fogyasztásra kész élelmiszer”: a 2073/2005/EK rendelet 2. cikkének g) pontjában meghatározottak szerinti fogyasztásra kész élelmiszer;

2. „eltarthatósági idő”: a 2073/2005/EK rendelet 2. cikkének f) pontjában meghatározottak szerinti eltarthatósági idő;

3. „tétel”: a 2073/2005/EK rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározottak szerinti tétel.

4. „kiskereskedelem”: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 3. cikkének (7) bekezdésében meghatározottak szerinti kiskereskedelem; e határozat alkalmazásában azonban a kiskereskedelem fogalma csak a közvetlenül a fogyasztók részére történő értékesítéssel foglalkozó üzletekre, élelmiszer-áruházakra és egyéb hasonló árusítóhelyekre terjed ki; az elosztóközpontok, közétkeztetési tevékenységek, intézményi étkeztetések, üzemi étkezdék, éttermek és az egyéb élelmiszer-ellátó helyek és nagykereskedelmi árusítóhelyek nem tartoznak a fogalommeghatározás alkalmazási körébe;

5. „feldolgozás”: az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 2. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározottak szerinti feldolgozás;

6. „húskészítmények”: az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) I. mellékletének 7.1. pontjában meghatározottak szerinti húskészítmények;

7. „előállító ország”: a 853/2004/EK rendelet II. melléklete B. részének 6. pontjában meghatározott azonosító jelölésen feltüntetett ország;

8. „csomagolt élelmiszer”: olyan élelmiszer, amelynek teljes külső felületét áteresztő vagy nem áteresztő anyaggal fedik be, hogy az élelmiszer a környezettel közvetlenül ne érintkezhessen;

9. „védőgázas csomagolású élelmiszer”: olyan élelmiszer, amelynek csomagolását légmentesen lezárták, miután a levegőt a csomagból eltávolították, és a levegő helyébe szén-dioxidból, oxigénből és/vagy nitrogénből álló szigorúan szabályozott gázkeveréket juttattak;

10. „vákuumcsomagolású élelmiszer”: olyan élelmiszer, amelynek csomagolását légmentesen lezárták, miután a levegőt a csomagból eltávolították;

11. „füstölt hal”: füstöléssel kezelt hal;

12. „pácolt hal”: hőkezelés nélkül sóban és cukorban kezelt hal;

13. „érlelt sajtok”: olyan sajtok, amelyek a gyártás után közvetlenül nem fogyaszthatók, és amelyeket egy bizonyos ideig olyan hőmérsékleten és egyéb körülmények között tartanak, amelynek eredményeképpen az adott sajt jellegzetes biokémiai és fizikai tulajdonságai kialakulnak;

14. „lágy sajtok”: olyan sajtok, amelyek százalékos nedvességtartalma zsír nélkül meghaladja a 67 %-ot;

15. „félkemény sajtok”: olyan sajtok, amelyek állaga csak egy kicsit keményebb a lágy sajtokénál. E sajtok százalékos nedvességtartalma zsír nélkül 62–67 % körül mozog. A félkemény sajtok jellegzetesen kemény, de rugalmas állagúak;

16. „penésszel érlelt sajtok”: olyan sajtok, amelyekben az érlelést elsősorban a sajt belsejében és/vagy felszínén elszaporodó jellegzetes penész végzi el;

17. „rúzsflórával érlelt sajtok”: olyan sajtok, amelyek kérgét az érlelés során vagy azt követően a kívánt – például Penicillium candidum vagy Brevibacterium linens – mikroorganizmus-tenyészettel kezelik, vagy azon természetes úton ilyen tenyészet alakul ki. Az így kialakuló réteg vagy rúzs a sajt kérgének részévé válik;

18. „sós lében érlelt sajtok”: az értékesítésig vagy csomagolásig sós lében érlelt és tartott sajtok;

19. „friss sajtok”: olyan, túró jellegű sajtok, amelyeket egyáltalán nem érlelnek; ilyen például a túró, a mozzarella, a ricotta és a quark. Az összehangolt monitoringprogram nem terjed ki a friss sajtokra.

4. cikk

Mintavétel, elemzések és adatrögzítés a tagállamokban

(1) A mintavételt az illetékes hatóság végzi, vagy az ő felügyelete alatt végzik.

(2) A Listeria monocytogenes-szel, a pH-értékkel és a vízaktivitással kapcsolatos elemzéseket Listeria monocytogenes vizsgálatával foglalkozó nemzeti referencialaboratóriumokban végzik el.

(3) Az illetékes hatóságok a nemzeti referencialaboratóriumokon kívül más, a Listeria monocytogenes hivatalos ellenőrzésében részt vevő akkreditált laboratóriumokat is kijelölhetnek a Listeria monocytogenes, a pH-érték és a vízaktivitás elemzésének elvégzésére.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett mintavételt és elemzéseket, valamint a vonatkozó adatok rögzítését az I. mellékletben meghatározott technikai előírásoknak megfelelően kell végezni.

(5) A tagállamokban a fogyasztásra kész élelmiszerekből kategóriánként begyűjtendő minták számát a II. melléklet határozza meg.

5. cikk

Az adatok összegyűjtése, értékelése, jelentése és felhasználása uniós szinten

(1) A tagállamok összegyűjtik és értékelik a mintavétel, valamint az e határozat 4. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott, a Listeria monocytogenes-re, pH-értékre és vízaktivitásra vonatkozó elemzések eredményét.

Az eredményeket, az eredmények értékelését, valamint minden egyéb vonatkozó adatot fel kell tüntetni az összehangolt monitoringprogram végrehajtásáról szóló végső jelentésben, amelyet 2012. május 31. előtt be kell nyújtani a Bizottsághoz.

(2) A Bizottság 2010. november 30-ig rendelkezésre bocsátja az (1) bekezdésben említett jelentés illetékes hatóságok által történő elkészítéséhez használandó adatszótárt és adatgyűjtési űrlapokat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott végső jelentéseket a Bizottság továbbítja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA), amely megvizsgálja azokat, a Listeria monocytogenes-re vonatkozó élelmiszer-biztonsági kritériumoknak való megfelelésre és a különböző tárolási körülmények közötti mikrobiológiai szaporodásra vonatkozó előrejelző modelleket dolgoz ki, és hat hónapon belül összefoglaló jelentést ad ki.

(4) Azon adatok felhasználásához, amelyeket a tagállamok nem az összehangolt monitoringprogram céljából nyújtottak be, a tagállamok előzetes hozzájárulása szükséges.

(5) Az adatokat és eredményeket az egyedi eredmények titkosságát biztosító formában kell nyilvánosságra hozni.

6. cikk

Az uniós pénzügyi hozzájárulás megadásának feltételei

(1) A 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott elemzésekhez kapcsolódó, az 5. cikk (1) bekezdésében előírt összegyűjtés, értékelés és jelentés költségeihez a tagállamok a 17 04 07 01. költségvetési tételből összesen 1 555 300 EUR uniós pénzügyi hozzájárulásban részesülnek a III. mellékletben társfinanszírozásra megállapított legnagyobb teljes összegig.

(2) Az (1) bekezdésben említett uniós pénzügyi hozzájárulást akkor kapja meg a tagállam, ha az összehangolt monitoringprogramot az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek – köztük a versenyjogi és közbeszerzési szabályoknak – megfelelően hajtja végre, valamint teljesíti a következő feltételeket:

Az összehangolt monitoringprogram végrehajtásáról szóló végső jelentést 2012. május 31-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz; a jelentésnek tartalmaznia kell:

i.	az I. melléklet D. részében meghatározott valamennyi információt;

ii.	alátámasztásként a tagállamoknál az elemzések kapcsán felmerült költségek igazolását; az igazolásban legalább a IV. mellékletben meghatározott információkat kell megadni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben említett végső jelentést későn nyújtják be, akkor az uniós pénzügyi hozzájárulás 2012. július 1-jén 25 %-kal, 2012. augusztus 1-jén 50 %-kal és 2012. szeptember 1-jén 100 %-kal csökken.

7. cikk

Legnagyobb megtérítendő összegek

Az 5. cikk (1) bekezdésében előírt összegyűjtés, értékelés és jelentés költségeinek megtérítéseként a tagállamok számára kifizetendő uniós pénzügyi hozzájárulás legnagyobb összegei nem haladhatják meg a következőket:

a)	a Listeria monocytogenes kimutatásához minden egyes összegyűjtött, értékelt és jelentett minta után legfeljebb 60 EUR;

b)	a Listeria monocytogenes megszámlálásához minden egyes összegyűjtött, értékelt és jelentett minta után legfeljebb 60 EUR;

c)	a pH-érték elemzéséhez kapcsolódó minden egyes összegyűjtött, értékelt és jelentett minta után legfeljebb 15 EUR;

d)	a vízaktivitás (aw) elemzéséhez szükséges minden egyes összegyűjtött, értékelt és jelentett minta után legfeljebb 20 EUR.

8. cikk

Kiadásokra vonatkozó átváltási árfolyam

Ha egy tagállamnál a kiadások nem euróban merülnek fel, akkor az érintett tagállam az említett kiadásokat euróra váltja át az Európai Központi Bank által annak a hónapnak az első napja előtt jegyzett legutolsó árfolyamon, amely hónapban a tagállam a kérelmet benyújtotta.

9. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. november 5-én.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja

(1) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(2) HL L 325., 2003.12.12., 31. o.

(3) The EFSA Journal (2007), 130.

(4) The EFSA Journal (2009), 223.

(5) HL L 338., 2005.12.22., 1. o.

(6) The EFSA Journal (2009) 300, 1. o.

(7) HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(8) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(9) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(10) HL L 139., 2004.4.30., 1. o.

(11) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

I. MELLÉKLET

(a 4. cikk (4) bekezdése szerint)

A. RÉSZ

MINTAVÉTELI RENDSZER

1. Mintavételre kerülő termékek

A fogyasztásra kész élelmiszerek következő kategóriáiból kell mintát venni kiskereskedelmi szinten:

1.1. Csomagolt (nem fagyasztott) meleg- vagy hidegfüstöléssel kezelt, illetve pácolt hal

E kategóriába vákuum-csomagolású vagy védőgázas csomagolással ellátott termékek tartoznak.

A hal lehet szeletelt vagy egész. A csomagolt termék lehet egész vagy fél hal, illetve hal egy darabja, halbőrrel vagy anélkül.

1.2. Lágy, illetve félkemény sajtok, a friss sajtok kivételével

E kategóriába a nyers, termizált vagy pasztőrözött állati tejből készített sajtok tartoznak. Ezek lehetnek rúzsflórával, penésszel vagy sós lében érlelt sajtok.

A sajt lehet csomagolt (például muszlinanyagba tekert), vagy olyan sajt, amely csomagolatlanul kerül kiskereskedelmi forgalomba, de amelyet a fogyasztó részére történő értékesítés helyén csomagolva árulnak.

1.3. Csomagolt hőkezelt húskészítmények

1.3.1.

E kategóriába a hőkezelt, majd azt követően feldolgozott és vákuum- vagy védőgázas csomagolásban kiszerelt húskészítmények tartoznak.

1.3.2.

Ebbe a termékkategóriába tartoznak azok a csomagolatlan, illetve áteresztő csomagolású húskészítmények is, amelyeket a hőkezelés és a csomagolás között felszeleteltek vagy más módon kezeltek. E termékeket a hőkezelés után füstölni is lehet.

Ebbe a kategóriába különösen a következők tartoznak:

a)	hideg, főtt húskészítmények: ezek a termékek tipikusan egész vagy nagyobb darab anatómiai, illetve feldolgozott részekből állnak (például a szeletelt főtt sonka és a főtt csirkefilé);

kolbász;

pástétom.

1.3.3.

Ebbe a kategóriába nem tartoznak bele:

a)	a hőkezelés után szárított húskészítmények, mint például a jerky húskészítmények (vékonyra szeletelt szárított marhahús);

b)	a nem áteresztő csomagolásban hőkezelt, és azt követően már nem kezelt húskészítmények;

c)	a fermentált húskészítmények, például a fermentált kolbász.

2. Mintavételi terv

Az összehangolt monitoringprogram keretében olyan arányosan rétegezett mintavételi rendszert alkalmaznak, amelyben a mintákat az adott tagállam lakosságának nagysága szerint, arányosan osztják ki a tagállamok között.

2.1. Mintavételi terv

2.1.1.

Minden tagállamnak egy többszintű klaszterterv alapján készített mintavételi tervvel kell rendelkeznie:

a)	az első szint a mintavételbe bevont fontosabb városokat/településeket tartalmazza;

b)	a második szint a mintavételbe bevont kiskereskedelmi árusítóhelyeket tartalmazza;

c)	a harmadik szint a mintavételbe bevont három, fogyasztásra kész élelmiszer-kategórián belüli különböző élelmiszertermékeket tartalmazza.

2.1.2.

A mintavételi tervet az illetékes hatóságnak kell elkészítenie úgy, hogy a terv a következőket tartalmazza:

a)	az összehangolt monitoringprogramba bevont városok/települések;

b)	az érintett kiskereskedelmi árusítóhelyek típusai és a minták százalékos aránya kategóriánként;

c)	a mintavételezés éves ütemterve.

2.1.3.

Amennyiben megfelelő értékesítési adatok nem állnak rendelkezésre, a mintavételi tervnek a következőket is tartalmaznia kell:

a)	a mintavételre kerülő terméktípusok a három, fogyasztásra kész élelmiszer-kategórián belül;

b)	az a) pontban említett minden egyes terméktípusból begyűjtendő minták száma.

2.1.4.

A tagállamoknak az alábbiakban ismertetett szabályok szerint, és a hozzáférhető legjobb értékesítési adatok alapján kell elkészíteniük a mintavételi tervet. Az említett értékesítési adatok beszerzésében, illetve abban, hogy az adatokat hogyan lehet beszerezni, gyakran a nemzeti kereskedelmi szövetségek tudnak segítséget nyújtani. Értékesítési adatok hiányában a piaci részesedésre vonatkozó legjobb központi szinten készített becsléseket kell használni a mintavételi tervben. Amennyiben semmilyen megbízható értékesítési adat nem áll rendelkezésre, az illetékes hatóságoknak egy az adott területtel foglalkozó mintavevőt kell megbízniuk a mintavételre kerülő terméktípusok kiválasztásával.

2.2. Az érintett kiskereskedelmi árusítóhely-típusok kiválasztása

Az illetékes hatóságok kiválasztják azokat a kiskereskedelmi árusítóhelyeket, ahonnan mintát kell venni. A mintavételbe bevont kiskereskedelmi árusítóhely-típusok általában a következők: élelmiszer-áruházak, kis üzletek, csemegeboltok és piacok (például termelői vagy országos piacok).

Ha a legnagyobb árusítóhely-kategória (például élelmiszer-áruházak) az egyik fogyasztásra kész élelmiszer-kategória értékesítésében legalább 80 %-os piaci részesedéssel rendelkezik, csak ezekből az árusítóhelyekből kell mintákat gyűjteni. Egyéb esetben a második legnagyobb árusítóhely-kategóriát is be kell vonni a mintavételbe, egészen addig, amíg a piaci lefedettség legalább 80 %-os értéket el nem ér.

Ha a mintavételt egy mintavételi terv alapján végzik, az egyes fogyasztásra kész élelmiszer-kategóriákból a kiskereskedelmi árusítóhely-típusonként begyűjtendő minták számát az adott árusítóhely mintavételbe bevont árusítóhely-típusokon belüli piaci részesedésének arányában kell meghatározni.

2.3. A mintavételezésbe bevont városok vagy települések kiválasztása

A mintavételt nagyobb városokban/településeken kell végezni. Tagállamonként legalább két nagyobb várost/települést kell bevonni a mintavételbe.

A mintavételbe bevont városoknak/településeknek a tagállam népességének legalább 30 %-át kell képviselniük. Ha azonban a nyolc legnagyobb város/település részt vesz a mintavételben, a népesség aránya lehet 30 %-nál kevesebb.

2.4. A mintavétel időpontjának kiválasztása

A fogyasztásra kész élelmiszerek Listeria monocytogenes fertőzöttségi szintje évről évre változhat. Az összehangolt monitoringprogram pontos eredményének biztosítása érdekében a programok időtartamát 12 egy hónapos időszakra bontják, amelyek során azonos számú mintákat kell gyűjteni.

2.5. A fogyasztásra kész élelmiszerek kiválasztása a mintavételre kerülő három fő kategórián belül

A három fő kategórián belül a mintavételre kerülő fogyasztásra kész élelmiszereket az értékesítési adatok alapján kell kiválasztani, és azokat a mintavételi tervben részletesen ismertetni kell.

Az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy a mintavevőt bízzák meg a mintavételre kerülő sajtok kiválasztásával, a nemzeti mintavételi terv szerinti becsült piaci részesedéshez való hozzájárulás alapján. Az illetékes hatóságoknak továbbá irányt kell mutatniuk a kategórián belüli fontosabb élelmiszertípusok piaci részesedésének hozzávetőleges meghatározásával kapcsolatban a piac reprezentatív mintájának (például a nyers/pasztőrözött tejből készült sajtok) legjobb módszeréhez.

B. RÉSZ

A MINTA BEGYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA

1. A minta típusa és részletes leírása

A mintákat a vevőpultról kell véletlenszerűen vételezni úgy, hogy az egyes minták súlya legalább 100 g legyen. A kiskereskedelmi árusítóhelyen tartott ellenőrzés során a három fogyasztásra kész élelmiszer-kategóriából egyszerre több minta is gyűjthető. Alkalmanként azonban kategóriánként legfeljebb öt tétel vételezhető mintaként.

Csak csomagolt és – a gyártó által csomagolt – érintetlen (lezárt) csomagolású csomagokból kell mintát gyűjteni. Sajtok és hústermékek esetében azonban a kiskereskedelmi árusítóhelyeken csomagolt termékekből is lehet mintát venni.

A mintavételezett termékeket fel kell címkézni, hogy a termékre vonatkozó adatokat rögzíteni lehessen. A címkén többek között a következő adatokat kell feltüntetni:

a)	a gyártó ország meghatározása;

b)	tételszám;

c)	minőségmegőrzési idő;

d)	a tárolási hőmérsékletre vonatkozó előírások, ha ilyen adat rendelkezésre áll;

e)	egyéb olyan információ, amely a csomagolt fogyasztásra kész élelmiszerek címkéjén általában szerepel.

Amennyiben az a)–d) pontban említett információk közül nem mind szerepel a címkén, a mintavételező elkéri a kiskereskedelmi árusítóhely tulajdonosától, illetve vezetőjétől a termékre vonatkozó, és a címkén feltüntetendő adatok tekintetében hiányzó információkat, és/vagy ellenőrzi ezeket az információkat a nagykereskedelmi csomagoláson.

Amennyiben a fogyasztásra kész élelmiszeren található címke nem látható tisztán vagy más okból sérült, akkor az adott termékből nem lehet mintát venni. A mintavételre kerülő füstölt vagy pácolt hal minden tételéből két mintát kell gyűjteni. A címkén feltüntetett adatokat, mint például a tételszámot vagy a termék értékesíthetőségének határidejét meg kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy a két minta egyazon tételből származik. A két minta közül az egyiket a minta laboratóriumba érkezésének napján, a másikat az eltarthatósági idejének végén kell elemezni.

A lágy és félkemény sajtok, valamint a hőkezelt hústermékek esetében tételenként csak egy mintát kell vételezni, amelyet az eltarthatósági idő végén kell elemezni.

A mintákat külön erre szolgáló mintavevő zacskóba kell elhelyezni, és haladéktalanul el kell küldeni elemzésre a laboratóriumba.

Az eljárás valamennyi szakaszában megfelelő körültekintéssel kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy a mintavételezés, szállítás és tárolás során használt felszerelések nem szennyeződtek Listeria monocytogenes-szel.

2. Információk a mintáról

A mintára vonatkozóan rendelkezésre álló valamennyi információt fel kell jegyezni egy mintavételi űrlapra, amelynek mintáját az illetékes hatóságnak kell elkészítenie. A mintavételi űrlapot mindig a minta mellett kell tartani. A kiskereskedelmi árusítóhelyen csomagolt sajtból vett minták esetében szükség lehet az adott termékre és a címkén feltüntetendő adatokra vonatkozó információkra, és/vagy arra, hogy ezeket az információkat a nagykereskedelmi kiszerelésen ellenőrizzék.

Mintavételkor a csomagolt minták felületének hőmérsékletét meg kell mérni és fel kell jegyezni a mintavételi űrlapra.

Az egyes mintákra, és ezek mintavételi űrlapjára fel kell ragasztani egy egyedi számot tartalmazó címkét, és ezt a számot kell használni a mintavételtől a vizsgálat végéig. Az illetékes hatóság e célból egyedi számozási rendszert használ.

3. Minták szállítása

A mintákat hűtőkonténerekben kell szállítani, 2 és 8 °C közötti hőmérsékleten kell tárolni és a szállítás során óvni kell a külső szennyeződéstől.

Valamennyi fogyasztásra kész élelmiszerből vett mintának a mintavételezés időpontjától számított 24 órán belül a laboratóriumba kell érnie.

Kivételes esetekben a szállítási idő lehet 24 óránál több. A szállítás ideje azonban nem lépheti túl a 48 órát, és semmilyen körülmények között nem fordulhat elő, hogy emiatt a minták vizsgálatára a mintavételezett termék értékesítési ideje után kerüljön sor.

C. RÉSZ

MINTA ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK

1. Minták átvétele

1.1. Általános szabályok

A minták átvételekor a laboratóriumnak ellenőriznie kell a mintavevő által a mintavételi űrlapra feljegyzett információkat, és ki kell töltenie az űrlap vonatkozó részeit. A tárolás előtt minden átvett mintán meg kell vizsgálni, hogy a szállításhoz használt csomagolás érintetlen-e. Azokat a mintákat, amelyek hőmérséklete 8 °C-nál magasabb, nem szabad átvenni, kivéve akkor, ha a hőmérséklet a kiskereskedelmi forgalomban is meghaladta a 8 °C-ot.

Az 1.2. pont sérelme nélkül gondoskodni kell a minták hűtéséről eltarthatósági idejük lejártáig.

Amennyiben a minták tárolásáról az eltarthatósági idejük lejártáig kell gondoskodni, a mintákat:

a)	a csomagolás címkéjén jelzett hőmérsékleten kell tárolni. Ha a címkén hőmérséklet-intervallum szerepel, a mintát az intervallum felső értékének megfelelő hőmérsékleten kell tárolni;

amennyiben a csomagolás címkéjén nem szerepel külön tárolási hőmérséklet, a mintát:

i.	azon tagállamnak a hatályos jogszabályaiban vagy iránymutatásaiban meghatározott maximális hűtési hőmérsékleten kell tárolni, amelyben a mintát gyűjtötték, ± 2 °C-os tűréshatárral;

ii.	8 °C-on (± 2 °C) kell tárolni, amennyiben nincs ilyen jogszabály vagy iránymutatás.

Amennyiben a mintavételezett termék eltarthatósági idejének lejárta hétvégére vagy munkaszüneti napra esik, a minta elemzését az eltarthatósági idő lejártát megelőző utolsó munkanapon kell elvégezni.

1.2. Füstölt, illetve pácolt halra vonatkozó különleges szabályok

A két minta egyikét a laboratóriumba érkezés napjától számított 24 órán belül kell elemezni. Ha az adott minta elemzését nem végzik el közvetlenül az átvétel után, a mintát az elemzés előtt 3 °C-os (± 2 °C) hűtési hőmérsékleten kell tárolni a laboratóriumban.

A második minta hűtéséről az eltarthatósági idő lejártáig kell gondoskodni.

2. A minta előkészítése és törzsszuszpenzó készítése

Minden szakaszban el kell kerülni a minták és a környezet közötti keresztfertőzést. A mintákat a laboratóriumi elemzés megkezdésekor kell kivenni. Ha az elemzés – például a vizsgálati eljárás során fellépő rendellenesség miatt – megszakad, új mintákat kell vételezni.

Az egész termékből vagy egy 100–150 g-os reprezentatív vizsgálati mintából kiindulva el kell készíteni az alaphígítást. Az élelmiszerekből úgy kell mintát venni, hogy a minta keresztmetszete a fogyasztásra szánt rész arányát tükrözze (például 20 % kéreg/felületi rész és 80 % belső rész). Szeletelt csomagolt termék esetén a mintát több szeletből kell venni. A vizsgálati mintát steril eszközzel és csíramentes eljárással apró darabokra kell vágni, és a darabokat egy Stomacher zacskóba kell helyezni. Ebből a keverékből a számláláshoz egy 10 g-os vizsgálati mintát, a kimutatáshoz pedig egy 25 g-os vizsgálati mintát kell venni.

A vizsgálati minta (10 g) térfogatához 9 térfogatnyi (90 ml) hígítófolyadékot kell hozzáadni, majd ezt követően a keveréket egy Stomacher vagy Pulsifier homogenizálóba kell helyezni, és homogenizálni 1–2 percig.

Általános hígítóként az „Élelmiszerek és állati takarmányok mikrobiológiája. A Listeria monocytogenes kimutatásának és számlálásának horizontális módszere. 2. rész: Telepszámlálási technikák.” című EN ISO 11290-2 szabvány szerinti pufferolt peptonvizet lehet használni.

A sajt hígításához az „Élelmiszerek és állati takarmányok mikrobiológiája. Vizsgálati minták, alapszuszpenzió és decimális hígítás készítése mikrobiológiai vizsgálatokhoz. 5. rész: Tej és tejtermékek készítésére vonatkozó különleges szabályok.” című EN ISO 6887-5 szabvány szerinti nátrium-citrát-oldat használható pufferolt peptonvíz helyett.

A Listeria monocytogenes kimutatását és számlálásos vizsgálatát a következők szerint kell végezni:

füstölt és pácolt hal esetében két elemzést kell végezni:

i.	közvetlenül a minta kiskereskedelmi egységben történő begyűjtése után; és

ii.	az eltarthatósági idő lejártakor;

b)	lágy és félkemény sajtokból, valamint hőkezelt húskészítményből vett minták esetében az elemzést csak az eltarthatósági idő lejártakor kell elvégezni.

2.1. A Listeria monocytogenes kimutatása

A Listeria monocytogenes kimutatását az „Élelmiszerek és állati takarmányok mikrobiológiája. A Listeria monocytogenes kimutatásának és számlálásának horizontális módszere. 1. rész: Kimutatási módszer.” című EN ISO 11290-1:1996 szabvány módosított változata szerint kell elvégezni.

2.2. A Listeria monocytogenes számlálása

A Listeria monocytogenes számlálását az „Élelmiszerek és állati takarmányok mikrobiológiája. A Listeria monocytogenes kimutatásának és megszámlálásának horizontális módszere. 2. rész: Számlálási módszer.” című EN ISO 11290-2:1998 szabvány és annak „Számlálási táptalaj módosítása” című EN ISO 11290-2:1998/Amd 1:2004 módosítása szerint kell elvégezni.

Amennyiben a minta szennyezettnek bizonyul, feltételezhető, hogy a termék nagy része kis mértékben szennyeződött Listeria monocytogenes-szel. A mintákban található alacsony számok (10 és 100 cfu/g között) becsléséhez 1 ml alaphígítást párhuzamosan meg kell vizsgálni az EN ISO 11290-2:1998/Amd 1:2004 szabvány szerint:

a)	három, 90 mm átmérőjű lemez felületére szélesztve; vagy

b)	egy, 140 mm átmérőjű lemez felületére szélesztve.

A nagyobb Listeria monocytogenes fertőzöttségi szint lehetősége miatt 0,1 ml alaphígítást kell egy lemez felületére széleszteni, legfeljebb 1,5 × 104 cfu/g számlálásos vizsgálatához. Ezt a vizsgálatot az „Élelmiszerek és állati takarmányok mikrobiológiája. Mikrobiológiai vizsgálatokra vonatkozó általános követelmények és iránymutatások.” című ISO 7218:2007 szabvány szerint egy lemez felhasználásával kell elvégezni.

3. Füstölt és pácolt hal pH-értékének és vízaktivitásának (aw) elemzése

3.1. A pH-érték meghatározása

A minta pH-értékének meghatározását a „Hús és hústermékek. pH-érték mérése. Referencia-módszer.” című EN ISO 2917:1999 szabvány szerint kell elvégezni.

A vizsgált minta elemzését a laboratóriumba érkezéskor kell elvégezni. A minta pH-értékének méréséhez az ISO módszerben említett roncsolásmentes eljárás alkalmazása ajánlott.

Az eredményt a pH-érték legközelebbi 0,05-ös egységéhez kerekítve kell jelenteni.

3.2. A vízaktivitás (aw) meghatározása

A minta vízaktivitásának (aw) meghatározását az „Élelmiszerek és állati takarmányok mikrobiológiája. Vízaktivitás meghatározása.” című EN ISO 21807:2004 szabvány szerint kell elvégezni.

A vizsgált minta elemzését a laboratóriumba érkezéskor kell elvégezni. Az alkalmazott módszernek működnie kell a 0,999–0,9000 közötti tartományban, és a reprodukálhatósági határérték standard eltérése 0,002 lehet.

A jelentett értéknek legalább két szignifikáns adatot kell tartalmaznia.

4. Izolátumok tárolása

Pozitív mintánként egy megerősített Listeria monocytogenes törzset kell megőrizni esetleges későbbi tipizálási vizsgálatok számára. Ha a Listeria monocytogenes törzseket a kimutatásos és a számlálásos módszer egyaránt kimutatta, csak a számlálásos módszerből származó izolátumokat kell megőrizni.

Az izolátumokat a nemzeti referencialaboratóriumokban kell tárolni a törzsgyűjtemény eltartására vonatkozó olyan eljárással, amely biztosítja a tipizálásra szánt törzsek életképességének megőrzését legalább két évig.

D. RÉSZ

JELENTÉSEK

1. Általános rendelkezések

A tagállamok részéről a jelentésköteles információk, amennyiben azok rendelkezésre állnak és hozzáférhetők, két nagyobb kategóriába sorolhatók:

a)	az összehangolt monitoringprogram és eredményeinek összefoglalása; az összefoglalást szöveges beszámoló formájában kell elkészíteni;

b)	a mintavételi terv keretében vizsgált mintákra vonatkozó egyedi részletes adatok; ezeket az információkat nyers adatként kell benyújtani az „adatszótár” és az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott adatgyűjtési űrlapok felhasználásával.

2. Az összehangolt monitoringprogram és eredményeinek összefoglalásában feltüntetendő információk

a)	A tagállam neve.

b)	A mintavétel és az elemzés megkezdésének és befejezésének időpontja.

A kiskereskedelmi árusítóhelyekről begyűjtött és elemzett fogyasztásra kész élelmiszerminták száma:

i.	lágy és félkemény sajtok;

ii.	csomagolt füstölt és pácolt hal;

iii.	csomagolt hőkezelt hústermékek.

d)	Eredmények: a 100 cfu/g határértéket meghaladó mennyiségű Listeria monocytogenes-t tartalmazó minták előfordulási gyakorisága és aránya az összehangolt monitoringprogramba bevont lágy és félig lágy sajtokban, füstölt és marinált halban, valamint a hőkezelt húskészítményekben.

A lágy és félkemény sajtok, füstölt és pácolt hal, valamint a hőkezelt húskészítmények tagállami piacainak leírása:

i.	a piac teljes mérete (ha ilyen adat rendelkezésre áll);

ii.	a különböző típusú kiskereskedelmi egységek, például élelmiszer-áruházak, kis üzletek, csemegeboltok, utcai árusítóhelyek piaci részesedése (ha ilyen adat rendelkezésre áll);

iii.	import (az Unión belüli kereskedelemből származó és harmadik országból behozott termékek) és hazai termékek piaci részesedése (ha ilyen adat rendelkezésre áll);

iv.	különböző típusú termékek piaci részesedése (ha ilyen adat rendelkezésre áll).

f)	A mintavételbe bevont kiskereskedelmi árusítóhelyek: az érintett árusítóhely-kategóriák típusa: például élelmiszer-áruház, kis üzlet stb.

g)	A mintavétel földrajzi megoszlása – érintett városok/települések (érintett lakosság százalékos aránya).

h)	A kiskereskedelmi szintű mintavételnél alkalmazott randomeljárás leírása: havi randomizálás.

i)	A mintavételi program reprezentativitására vonatkozó észrevétel.

j)	A pH-érték mérésére használt vizsgálati minta előkészítése.

k)	A vízaktivitás (aw) meghatározásához használt analitikai módszer.

3. Az egyes mintákra vonatkozó egyedi részletes adatokban feltüntetendő információk

A minta típusa:

i.	csomagolt lágy és félkemény sajtok;

ii.	csomagolt füstölt és pácolt hal;

iii.	csomagolt hőkezelt húskészítmények.

A minta altípusa:

i.	nyers/termizált/pasztőrözött tejből készített sajtok;

ii.	tehén-/kecske-/juh-/bivaly-/kevert tejből készített sajtok;

iii.	rúzsflórával, penésszel, sós lében vagy egyéb módon érlelt sajtok;

iv.	szeletelt vagy egész termékek;

v.	hideg-/melegfüstöléssel kezelt vagy pácolt hal;

vi.	hal fajtája.

c)	A füstölt vagy pácolt halnál használt tartósítószerek (a címkén feltüntetett adatok szerint).

d)	A mintaelemzés alá vont sajtkéreg (igen/nem, amennyiben igen, akkor lehetőség szerint a százalékos arányt is meg kell adni).

e)	Mintavétel dátuma.

f)	A mintavételezett termék fogyaszthatósági ideje.

g)	Gyártás/csomagolás napja (ha ilyen adat rendelkezésre áll).

h)	A minta felszíni hőmérséklete a kiskereskedelmi árusítóhelyen.

i)	Tárolási hőmérséklet a laboratóriumban az eltarthatósági idő lejártáig.

j)	Közvetlenül a mintavétel után (csak füstölt és pácolt hal esetében)/eltarthatósági idő lejártának végén végzett elemzés.

k)	A laboratóriumi elemzés kezdetének dátuma.

l)	A Listeria monocytogenes kimutatása: minőségi eredmény (hiány/jelenlét 25 g-ban).

m)	A Listeria monocytogenes mennyiségi meghatározása: mennyiségi eredmény (cfu/g).

n)	pH-érték (csak füstölt és pácolt hal esetében).

o)	Vízaktivitás (aw) (csak füstölt és pácolt hal esetében).

p)	Város/település kódja.

q)	Árusítóhely kódja.

Kiskereskedelmi árusítóhely típusa:

i.	élelmiszer-áruház;

ii.	kis üzlet/önálló kiskereskedelmi vállalkozás;

iii.	csemegebolt;

iv.	utcai árusítóhely/termelői piac.

s)	Gyártási ország: a csomagoláson vagy kereskedelmi dokumentáción lévő azonosító jelölésen szereplő név ellenőrzése.

Előrecsomagolt élelmiszerek:

i.	védőgázas csomagolásban;

ii.	vákuumcsomagolásban;

iii.	kiskereskedésben csomagolt termék (csak sajtok és hústermékek esetében).

u)	A minta érzékszervi tulajdonságai.

II. MELLÉKLET

Fogyasztásra kész élelmiszerekből kategóriánként vételezendő minták száma a tagállamokban

(a 4. cikk (5) bekezdése szerint)

Tagállam	Lakosság száma 2008. január 1-jén (az EUROSTAT adatai alapján)		Összehangolt rétegzett minta mérete
Tagállam	N (Millió)	%	Élelmiszer-kategóriánként és elemzési szint szerint (*1)	Teljes minta
Belgium – BE	10,7	2,1	60	240
Bulgária – BG	7,6	1,5	60	240
Cseh Köztársaság – CZ	10,4	2,1	60	240
Dánia – DK	5,576	1,1	60	240
Németország – DE	82,2	16,5	400	1 600
Észtország – EE	1,3	0,3	30	120
Írország – IE	4,4	0,9	30	120
Görögország – EL	11,2	2,3	60	240
Spanyolország – ES	45,3	9,1	200	800
Franciaország – FR	63,8	12,8	400	1 600
Olaszország – IT	59,6	12,0	400	1 600
Ciprus – CY	0,8	0,2	30	120
Lettország – LV	2,3	0,5	30	120
Litvánia – LT	3,4	0,7	30	120
Luxembourg – LU	0,5	0,1	30	120
Magyarország – HU	10,0	2,0	60	240
Málta – MT	0,4	0,1	30	120
Hollandia – NL	16,4	3,3	60	240
Ausztria – AT	8,3	1,7	60	240
Lengyelország – PL	38,1	7,7	200	800
Portugália – PT	10,6	2,1	60	240
Románia – RO	21,5	4,3	60	240
Szlovénia – SI	2,0	0,4	30	120
Szlovákia – SK	5,4	1,1	60	240
Finnország – FI	5,3	1,1	60	240
Svédország – SE	9,2	1,8	60	240
Egyesült Királyság – UK	61,2	12,3	400	1 600
Teljes EU	497,5	100,0	3 020	12 080

(*1) Füstölt és pácolt hal esetében: tételenként két mintát vesznek. Ezek közül az egyiket a laboratóriumba érkezés napján, a másikat az eltarthatósági idő lejártának napján kell elemezni (lásd az I. melléklet C. részének 1.2. pontját).

III. MELLÉKLET

A tagállamoknak nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulás maximális mértéke

(EUR)
Tagállam	A társfinanszírozás maximális összege
Tagállam	Listeria monocytogenes kimutatása	Listeria monocytogenes megszámlálása	pH-érték	Vízaktivitás	Összesen
Belgium – BE	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Bulgária – BG	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Cseh Köztársaság – CZ	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Dánia – DK	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Németország – DE	96 000	96 000	6 000	8 000	206 000
Észtország – EE	7 200	7 200	450	600	15 450
Írország – IE	7 200	7 200	450	600	15 450
Görögország – EL	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Spanyolország – ES	48 000	48 000	3 000	4 000	103 000
Franciaország – FR	96 000	96 000	6 000	8 000	206 000
Olaszország – IT	96 000	96 000	6 000	8 000	206 000
Ciprus – CY	7 200	7 200	450	600	15 450
Lettország – LV	7 200	7 200	450	600	15 450
Litvánia – LT	7 200	7 200	450	600	15 450
Luxembourg – LU	7 200	7 200	450	600	15 450
Magyarország – HU	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Málta – MT	7 200	7 200	450	600	15 450
Hollandia – NL	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Ausztria – AT	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Lengyelország – PL	48 000	48 000	3 000	4 000	103 000
Portugália – PT	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Románia – RO	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Szlovénia – SI	7 200	7 200	450	600	15 450
Szlovákia – SK	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Finnország – FI	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Svédország – SE	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Egyesült Királyság – UK	96 000	96 000	6 000	8 000	206 000
Teljes EU	724 800	724 800	45 300	60 400	1 555 300

IV. MELLÉKLET

Hiteles pénzügyi jelentés a fogyasztásra kész élelmiszerek kiválasztott kategóriáiban a Listeria monocytogenes előfordulására vonatkozó összehangolt monitoringprogram végrehajtásáról

Jelentéstételi időszak: … -tól -ig …

Nyilatkozat a felmérés során felmerült és uniós pénzügyi hozzájárulással támogatható költségekről

Az uniós pénzügyi hozzájárulást biztosító bizottsági határozat hivatkozási száma: …

Az alábbi tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségek	Vizsgálatok száma	A jelentéstételi időszak során felmerülő összes költség (nemzeti pénznemben)	Az uniós pénzügyi hozzájárulásra jogosult összes költség
A Listeria monocytogenes kimutatása
A Listeria monocytogenes megszámlálása
A pH-érték meghatározása
Vízaktivitás (aw)

A kedvezményezett nyilatkozata

Igazolom, hogy

—	a fent felsorolt költségek valósak és a 2010/678/EU bizottsági határozatban meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatban merültek fel, valamint nélkülözhetetlenek voltak a feladatok megfelelő elvégzéséhez,

—	a költségeket alátámasztó összes dokumentum rendelkezésre áll könyvvizsgálati célokra,

—	ehhez az összehangolt monitoringprogramhoz nem igényeltetett más uniós pénzügyi hozzájárulás,

—	az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet (az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet) 109. cikke (2) bekezdésének megfelelően ez a támogatás nem jelentett nyereséget a tagállam számára.

Kelt: …

Pénzügyi felelős: …

Aláírás: …

2010.11.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 292/57

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. november 9.)

Bulgáriának, a Cseh Köztársaságnak, Dániának, Németországnak, Észtországnak, Írországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Litvániának, Máltának, Hollandiának, Lengyelországnak, Szlovéniának, Szlovákiának, Finnországnak, Svédországnak és az Egyesült Királyságnak a takarmánynövény-vetőmagok, a gabonavetőmagok, a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok, az erdészeti szaporítóanyagok, a répavetőmagok, a zöldségvetőmagok, illetőleg az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló 66/401/EGK, 66/402/EGK, 68/193/EGK, 1999/105/EK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv szerinti kötelezettségek alól egyes fajok tekintetében történő mentesítéséről

(az értesítés a C(2010) 7578. számú dokumentummal történt)

(Csak a bolgár, cseh, dán, holland, angol, észt, finn, francia, német, görög, lett, litván, máltai, lengyel, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/680/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/401/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 23a. cikkére,

tekintettel a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/402/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 23a. cikkére,

tekintettel a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló, 1968. április 9-i 68/193/EGK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 18a. cikkére,

tekintettel az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló, 1999. december 22-i 1999/105/EK tanácsi irányelvre (4) és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a répavetőmag forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/54/EK tanácsi irányelvre (5) és különösen annak 30a. cikkére,

tekintettel a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/55/EK tanácsi irányelvre (6) és különösen annak 49. cikkére,

tekintettel az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/57/EK tanácsi irányelvre (7) és különösen annak 28. cikkére,

mivel:

(1)

A 66/401/EGK, 66/402/EGK, 68/193/EGK, 1999/105/EK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK irányelvek előírásokat tartalmaznak a takarmánynövény-vetőmagok, a gabonavetőmagok, a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok, az erdészeti szaporítóanyagok, a répavetőmagok, a zöldségvetőmagok, illetőleg az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazására. Ezek az irányelvek azt is előírják, hogy egyes feltételek megléte esetén a tagállamok teljes mértékben vagy részlegesen mentesíthetők az irányelveknek egyes fajok vagy anyagok tekintetében történő alkalmazása alól.

(2)

Az e határozat mellékletének I., II., V., VI. és VII. részében felsorolt fajok vetőmagját egyes tagállamokban rendes körülmények között nem szaporítják, illetőleg nem hozzák forgalomba. A melléklet III. részében felsorolt szőlőfajták termesztése és szaporítóanyagok forgalmazása egyes tagállamokban gazdasági szempontból elenyésző jelentőségű. A melléklet IV. részében felsorolt fafajok egyes tagállamokban erdészeti szempontból ugyancsak nem jelentősek.

(3)

A Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság által 1969 óta benyújtott kérelmek alapján a Bizottság elfogadta e tagállamoknak a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 68/193/EGK, 1999/105/EK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelvek szerinti kötelezettségek alól a megfelelő fajok és anyagok tekintetében történő teljes vagy részleges mentesítéséről szóló 69/270/EGK (8), 69/271/EGK (9), 69/272/EGK (10), 70/47/EGK (11), 70/48/EGK (12), 70/49/EGK (13), 70/93/EGK (14), 70/94/EGK (15), 70/481/EGK (16), 72/270/EGK (17), 72/271/EGK (18), 73/122/EGK (19), 73/123/EGK (20), 73/188/EGK (21), 74/5/EGK (22), 74/358/EGK (23), 74/360/EGK (24), 74/361/EGK (25), 74/362/EGK (26), 74/491/EGK (27), 74/532/EGK (28), 75/287/EGK (29), 75/752/EGK (30), 79/355/EGK (31), 86/153/EGK (32), 89/101/EGK (33), 90/209/EGK (34), 2005/325/EK (35), 2005/871/EK (36), 2005/886/EK (37), 2005/931/EK (38), 2008/462/EK (39), 2009/786/EK (40), 2010/198/EU (41) és 2010/377/EU (42) határozatokat.

(4)

A Bizottság 2010 első félévében az érintett tagállamok körében végzett felmérése során felkérte ezeket a tagállamokat, hogy ellenőrizzék, milyen mértékben tekintik indokoltnak a (3) preambulumbekezdésben említett határozatok alkalmazásának folytatását, valamint azt, hogy az alkalmazandó feltételek továbbra is teljesülnek-e. Ezen ellenőrzés eredményeképpen egyes tagállamok aktualizált kérelmeket nyújtottak be a Bizottságnak, Belgium, Görögország és Luxemburg pedig azt kérte, hogy a rájuk vonatkozó határozatokat teljesen vonják vissza. Ezért a megadott mentesítéseket aktualizálni kell, illetve azokban az esetekben, ahol ezt kérték, vissza kell vonni. Emellett az átláthatóság és az egyszerűsítés érdekében a (3) preambulumbekezdésben említett összes határozatot hatályon kívül kell helyezni, és egyetlen jogszabállyal kell felváltani.

(5)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az e határozat mellékletének I. részében megjelölt tagállamok a táblázat első oszlopában felsorolt fajok tekintetében mentesülnek a 66/401/EGK irányelv alkalmazása alól, kivéve annak 14. cikke (1) bekezdését. A táblázatok első oszlopában felsorolt fajok tekintetében az érintett tagállamok oszlopában „X” jel található.

(2) Az e határozat mellékletének II. részében megjelölt tagállamok a táblázat első oszlopában felsorolt fajok tekintetében mentesülnek a 66/402/EGK irányelv alkalmazása alól, kivéve annak 14. cikke (1) bekezdését. A táblázatok első oszlopában felsorolt fajok tekintetében az érintett tagállamok oszlopában „X” jel található.

Lettország esetében a Zea mays tekintetében az e kötelezettség alóli mentesítés szintén az irányelv 19. cikkének (1) bekezdése kivételével alkalmazandó.

(3) Az e határozat mellékletének III. részében megjelölt tagállamok a táblázat első oszlopában felsorolt nemzetségek tekintetében mentesülnek a 68/193/EGK irányelv alkalmazása alól, kivéve annak 12. és 12a. cikkét.

(4) Az e határozat mellékletének IV. részében megjelölt tagállamok a táblázat első oszlopában felsorolt fajok tekintetében mentesülnek az 1999/105/EK irányelv alkalmazása alól, kivéve annak 17. cikke (1) bekezdését. A táblázatok első oszlopában felsorolt fajok tekintetében az érintett tagállamok oszlopában „X” jel található.

(5) Az e határozat mellékletének V. részében megjelölt tagállamok a táblázat első oszlopában felsorolt fajok tekintetében mentesülnek a 2002/54/EK irányelv alkalmazása alól, kivéve annak 20. cikkét. A táblázatok első oszlopában felsorolt fajok tekintetében az érintett tagállamok oszlopában „X” jel található.

(6) Az e határozat mellékletének VI. részében megjelölt tagállamok a táblázat első oszlopában felsorolt fajok tekintetében mentesülnek a 2002/55/EK irányelv alkalmazása alól, kivéve annak 16. cikke (1) bekezdését és 34. cikke (1) bekezdését. A táblázatok első oszlopában felsorolt fajok tekintetében az érintett tagállamok oszlopában „X” jel található.

(7) Az e határozat mellékletének VII. részében megjelölt tagállamok a táblázat első oszlopában felsorolt fajok tekintetében mentesülnek a 2002/57/EK irányelv alkalmazása alól, kivéve annak 17. cikkét. A táblázatok első oszlopában felsorolt fajok tekintetében érintett tagállamok oszlopában „X” jel található.

Málta esetében a napraforgó tekintetében az e kötelezettség alóli mentesítés szintén az irányelv 9. cikkének (1) bekezdése kivételével alkalmazandó.

2. cikk

A 69/270/EGK, 69/271/EGK, 69/272/EGK, 70/47/EGK, 70/48/EGK, 70/49/EGK, 70/93/EGK, 70/94/EGK, 70/481/EGK, 72/270/EGK, 72/271/EGK, 73/122/EGK, 73/123/EGK, 73/188/EGK, 74/5/EGK, 74/358/EGK, 74/360/EGK, 74/361/EGK, 74/362/EGK, 74/491/EGK, 74/532/EGK, 75/287/EGK, 75/752/EGK, 79/355/EGK, 86/153/EGK, 89/101/EGK, 90/209/EGK, 2005/325/EK, 2005/871/EK, 2005/886/EK, 2005/931/EK, 2008/462/EK, 2009/786/EK, 2010/198/EU és 2010/377/EU határozatok hatályukat vesztik.

3. cikk

E határozat címzettjei a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.

Kelt Brüsszelben, 2010. november 9-én.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja

(1) HL 125., 1966.7.11., 2298/66. o.

(2) HL 125., 1966.7.11., 2309/66. o.

(3) HL L 93., 1968.4.17., 15. o.

(4) HL L 11., 2000.1.15., 17. o.

(5) HL L 193., 2002.7.20., 12. o.

(6) HL L 193., 2002.7.20., 33. o.

(7) HL L 193., 2002.7.20., 74. o.

(8) HL L 220., 1969.9.1., 8. o.

(9) HL L 220., 1969.9.1., 9. o.

(10) HL L 220., 1969.9.1., 10. o.

(11) HL L 13., 1970.1.19., 26. o.

(12) HL L 13., 1970.1.19., 27. o.

(13) HL L 13., 1970.1.19., 28. o.

(14) HL L 25., 1970.2.2., 16. o.

(15) HL L 25., 1970.2.2., 17. o.

(16) HL L 237., 1970.10.28., 29. o.

(17) HL L 166., 1972.7.24., 26. o.

(18) HL L 166., 1972.7.24., 27. o.

(19) HL L 145., 1973.6.2., 41. o.

(20) HL L 145., 1973.6.2., 43. o.

(21) HL L 194., 1973.7.16., 16. o.

(22) HL L 12., 1974.1.15., 13. o.

(23) HL L 196., 1974.7.19., 15. o.

(24) HL L 196., 1974.7.19., 18. o.

(25) HL L 196., 1974.7.19., 19. o.

(26) HL L 196., 1974.7.19., 20. o.

(27) HL L 267., 1974.10.3., 18. o.

(28) HL L 299., 1974.11.7., 14. o.

(29) HL L 122., 1975.5.14., 15. o.

(30) HL L 319., 1975.12.10., 12. o.

(31) HL L 84., 1979.4.4., 23. o.

(32) HL L 115., 1986.5.3., 26. o.

(33) HL L 38., 1989.2.10., 37. o.

(34) HL L 108., 1990.4.28., 104. o.

(35) HL L 109., 2005.4.29., 1. o.

(36) HL L 320., 2005.12.8., 50. o.

(37) HL L 326., 2005.12.13., 39. o.

(38) HL L 340., 2005.12.23., 67. o.

(39) HL L 160., 2008.6.19., 33. o.

(40) HL L 281., 2009.10.28., 5. o.

(41) HL L 87., 2010.4.7., 34. o.

(42) HL L 173., 2010.7.8., 73. o.

MELLÉKLET

Jelmagyarázat

Rövidítések:

BG	:	a Bolgár Köztársaság
CZ	:	a Cseh Köztársaság
DK	:	a Dán Királyság
DE	:	a Németországi Szövetségi Köztársaság
EE	:	az Észt Köztársaság
IE	:	Írország
ES	:	a Spanyol Királyság
FR	:	a Francia Köztársaság
CY	:	a Ciprusi Köztársaság
LV	:	a Lett Köztársaság
LT	:	a Litván Köztársaság
MT	:	a Máltai Köztársaság
NL	:	a Holland Királyság
PL	:	a Lengyel Köztársaság
SI	:	a Szlovén Köztársaság
SK	:	a Szlovák Köztársaság
FI	:	a Finn Köztársaság
SE	:	a Svéd Királyság
UK	:	Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

Az „X” jel az 1. cikkben foglaltaknak megfelelően a táblázat fejlécében megjelölt tagállam mentesítését jelenti.

I. rész – a 66/401/EGK irányelv

Agrostis canina

Alopecurus pratensis

Arrhenatherum elatius

Bromus catharticus

Bromus sitchensis

Cynodon dactylon

Dactylis glomerata

Festuca arundinacea

x Festulolium

Lolium x boucheanum

Phalaris aquatica

Phleum nodosum

Phleum pratense

Poa annua

Poa nemoralis

Poa palustris

Poa trivialis

Trisetum flavescens

Galega orientalis

Hedysarum coronarium

Lotus corniculatus

Lupinus albus

Lupinus angustifolius

Lupinus luteus

Medicago lupulina

Medicago x varia

Onobrychis viciifolia

Trifolium alexandrinum

Trifolium hybridum

Trifolium incarnatum

Trifolium repens

Trifolium resupinatum

Trigonella foenum-graecum

Vicia pannonica

Vicia villosa

Brassica napus

Brassica oleracea

Phacelia tanacetifolia

Raphanus sativus

II. rész – a 66/402/EGK irányelv

Avena strigosa

Oryza sativa

Phalaris canariensis

Sorghum bicolor

Sorghum sudanense

Sorghum bicolor x

Sorghum sudanense

Triticum spelta

Zea mays

III. rész – a 68/193/EGK irányelv

	DK	EE	IE	LV	LT	NL	PL	FI	SE	UK
Vitis	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X

IV. rész – az 1999/105/EK irányelv

	DK	EE	LT	MT	SI
Abies alba		X	X	X
Abies cephalonica	X	X	X	X
Abies grandis		X	X	X
Abies pinsapo	X	X	X	X	X
Acer platanoides				X
Acer pseudoplatanus		X	X	X
Alnus glutinosa				X
Alnus incana				X
Betula pendula				X
Betula pubescens				X
Carpinus betulus		X		X
Castanea sativa	X	X	X
Cedrus atlantica	X	X	X	X	X
Cedrus libani	X	X	X	X	X
Fagus sylvatica		X		X
Fraxinus angustifolia	X	X	X
Fraxinus excelsior				X
Larix decidua				X
Larix x eurolepis				X
Larix kaempferi				X
Larix sibirica	X		X	X	X
Picea abies				X
Picea sitchensis		X	X	X	X
Pinus brutia	X	X	X		X
Pinus canariensis	X	X	X		X
Pinus cembra	X	X	X	X
Pinus contorta			X	X	X
Pinus halepensis	X	X	X
Pinus leucodermis	X	X	X	X	X
Pinus nigra		X	X
Pinus pinaster	X	X	X
Pinus pinea	X	X	X
Pinus radiata	X	X	X		X
Prunus avium		X
Pseudotsuga menziesii			X
Quercus cerris	X	X	X
Quercus ilex	X	X	X
Quercus petraea		X		X
Quercus pubescens	X	X	X	X
Quercus rubra				X
Quercus suber	X	X	X
Robinia pseudoacacia		X
Tilia cordata				X
Tilia platyphyllos		X		X

V. rész – a 2002/54/EK irányelv

	CY	MT
Beta vulgaris	X	X

VI. rész – a 2002/55/EK irányelv

	IE	UK
Allium cepa (Aggregatum group)		X
Allium fistulosum		X
Allium sativum		X
Allium schoenoprasum		X
Anthriscus cerefolium	X	X
Asparagus officinalis	X
Beta vulgaris	X
Capsicum annuum		X
Cichorium intybus		X
Citrullus lanatus	X	X
Cucurbita maxima	X
Cynara cardunculus	X	X
Foeniculum vulgare		X
Rheum rhabarbarum		X
Scorzonera hispanica	X	X
Solanum melongena		X
Valerianella locusta	X	X

VII. rész – a 2002/57/EK irányelv

Arachis hypogaea

Brassica rapa

Brassica juncea

Brassica napus

Brassica nigra

Cannabis sativa

Carthamus tinctorius

Carum carvii

Gossypium spp.

Helianthus annuus

Linum usitatissimum

Papaver somniferum

Sinapis alba

Glycine max

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.292.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 292

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	53. évfolyam 2010. november 10.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2010/676/EU
	*	A Tanács határozata (2010. november 8.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 19. cikke alapján a mezőgazdasági termékekre alkalmazandó kiegészítő kereskedelmi preferenciákról szóló, az Európai Unió és a Norvég Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás Európai Unió nevében történő aláírásáról	1
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 1008/2010/EU rendelete (2010. november 9.) egyes gépjárművek szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról ( 1 )	2
	*	A Bizottság 1009/2010/EU rendelete (2010. november 9.) egyes gépjárművek kerékdobjaira vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról ( 1 )	21
	*	A Bizottság 1010/2010/EU rendelete (2010. november 8.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a NAFO 3M övezetben folytatott, vörös álsügérekre irányuló halászat tilalmáról	30
		A Bizottság 1011/2010/EU rendelete (2010. november 9.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	32
		A Bizottság 1012/2010/EU rendelete (2010. november 9.) a cukorágazat egyes termékeire a 2010/11-es gazdasági évben alkalmazandó, a 867/2010/EU rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	34
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság 2010/74/EU irányelve (2010. november 9.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a szén-dioxid hatóanyag 18-as terméktípusban történő felvételéről szóló kiegészítéséről ( 1 )	36
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács 2010/677/KKBP határozata (2010. november 8.) a Sierra Leonéról szóló 98/409/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről	39
		2010/678/EU
	*	A Bizottság határozata (2010. november 5.) az egyes fogyasztásra kész élelmiszerekben a Listeria monocytogenes előfordulási gyakoriságát vizsgáló, a tagállamokban végrehajtandó összehangolt monitoringprogramhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2010) 7516. számú dokumentummal történt)	40
		2010/679/EU
	*	A Bizottság határozata (2010. november 8.) az építési termékekről szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdésének alkalmazásáról szóló 95/467/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2010) 7542. számú dokumentummal történt) ( 1 )	55
		2010/680/EU
	*	A Bizottság határozata (2010. november 9.) Bulgáriának, a Cseh Köztársaságnak, Dániának, Németországnak, Észtországnak, Írországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Litvániának, Máltának, Hollandiának, Lengyelországnak, Szlovéniának, Szlovákiának, Finnországnak, Svédországnak és az Egyesült Királyságnak a takarmánynövény-vetőmagok, a gabonavetőmagok, a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok, az erdészeti szaporítóanyagok, a répavetőmagok, a zöldségvetőmagok, illetőleg az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló 66/401/EGK, 66/402/EGK, 68/193/EGK, 1999/105/EK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv szerinti kötelezettségek alól egyes fajok tekintetében történő mentesítéséről (az értesítés a C(2010) 7578. számú dokumentummal történt) ( 1 )	57
		2010/681/EU
	*	A Bizottság határozata (2010. november 9.) a szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról szóló 1999/13/EK tanácsi irányelvnek a 2011–2013 közötti időszakában történő végrehajtásáról szóló tagállami jelentésekhez kapcsolódó kérdőívről (az értesítés a C(2010) 7591. számú dokumentummal történt)	65

Szám	8/T&Q
Tagállam	Spanyolország
Állomány	RED/03M.
Faj	Vörös álsügérek (Sebastes spp.)
Terület	NAFO 3M
Időpont	2010.4.13.

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	46,8
	MA	75,9
	MK	35,0
	TR	95,0
	ZZ	63,2
0707 00 05	EG	161,4
	MK	59,4
	TR	146,1
	ZA	121,6
	ZZ	122,1
0709 90 70	MA	78,8
	TR	143,6
	ZZ	111,2
0805 20 10	MA	71,5
	ZA	149,8
	ZZ	110,7
0805 20 30 , 0805 20 50 , 0805 20 70 , 0805 20 90	AR	100,3
	HR	47,9
	TR	62,2
	UY	54,2
	ZA	60,7
	ZZ	65,1
0805 50 10	AR	54,2
	BR	83,8
	CL	81,9
	EC	92,5
	TR	69,3
	UY	61,0
	ZA	109,5
	ZZ	78,9
0806 10 10	BR	227,9
	PE	182,7
	TR	157,9
	US	227,8
	ZA	79,2
	ZZ	175,1
0808 10 80	AR	75,7
	AU	149,8
	CA	73,1
	CL	84,2
	CN	82,6
	MK	22,1
	NZ	116,8
	US	118,9
	ZA	83,9
	ZZ	89,7
0808 20 50	CN	41,7
	US	48,2
	ZZ	45,0

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	63,80	0,00
1701 11 90 (1)	63,80	0,00
1701 12 10 (1)	63,80	0,00
1701 12 90 (1)	63,80	0,00
1701 91 00 (2)	55,14	0,93
1701 99 10 (2)	55,14	0,00
1701 99 90 (2)	55,14	0,00
1702 90 95 (3)	0,55	0,19

Termék(ek)	Tervezett felhasználási terület(ek)	Szint(ek) vagy osztály(ok) (tűzzel szembeni viselkedés)	Megfelelőségi igazolási rendszer(ek)
„Előregyártott kémények (emeletmagasságú elemek), kürtőbélések (elemek vagy blokkok), többhéjú kémény (elemek vagy blokkok), egyhéjú kéményblokkok, szabadon álló és falhoz rögzített kéménykészletek, kéményvégelemek	A tűzzel szembeni viselkedésre vonatkozó előírások hatálya alá tartozó területeken való felhasználásra	(A1, A2, B, C) (*1)	1
		(A1, A2, B, C) (*2), D, E	3
		(A1-től E-ig) (*3), F	4
1. rendszer: Lásd a 89/106/EGK irányelv III. mellékletének 2. i. pontját, a minták szúrópróbaszerű vizsgálata nélkül. 3. rendszer: Lásd a 89/106/EGK irányelv III. mellékletének 2. ii. pontjában a második lehetőséget. 4. rendszer: Lásd a 89/106/EGK irányelv III. mellékletének 2. ii. pontjában a harmadik lehetőséget.