ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.287.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 287 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
53. évfolyam |
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK |
|
|
|
2010/648/EU |
|
|
* |
||
|
|
2010/649/EU |
|
|
* |
||
|
|
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK |
|
|
|
2010/650/EU |
|
|
* |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
4.11.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 287/1 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2010. május 14.)
a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított partnerségi megállapodás második alkalommal történő módosításáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról
(2010/648/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben 218. cikkének (5) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2009. február 23-i határozatával felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjával (a továbbiakban: az AKCS-államok) a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt (1) és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított (2) partnerségi megállapodásnak (a továbbiakban: a cotonoui megállapodás) második alkalommal történő felülvizsgálata céljából. |
(2) |
A tárgyalásokat 2010. március 19-én lezárták a cotonoui megállapodás második alkalommal történő módosításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) alapjául szolgáló szövegeknek az AKCS–EU Miniszterek Tanácsának egy rendkívüli ülésén történő parafálásával. |
(3) |
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Közösség helyébe az Európai Unió lépett, és annak jogutódja lett. |
(4) |
A megállapodást alá kell írni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított partnerségi megállapodás második alkalommal történő módosításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás), valamint a záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatok és az Unió nyilakozatának aláírását a Tanács az Unió nevében jóváhagyja, figyelemmel a megállapodás megkötésére.
A megállapodás és a záróokmány szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására és a megállapodás záróokmányához csatolt alábbi nyilatkozat megtételére jogosult személy(eke)t, figyelemmel a megállapodás megkötésére:
„A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett, valamint ezen időponttól kezdve gyakorolja az Európai Közösség jogait és terhelik annak kötelezettségei. Ezért a megállapodás szövegében az »Európai Közösség«-re való hivatkozásokat adott esetben »Európai Unió«-ként kell értelmezni.
Az Európai Unió levélváltást kíván ajánlani az AKCS-államoknak annak érdekében, hogy a megállapodás összhangba kerüljön a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő uniós intézményi változásokkal.”
3. cikk
Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Luxembourgban, 2010. május 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
D. LÓPEZ GARRIDO
(1) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
(2) HL L 209., 2005.8.11., 27. o.
MEGÁLLAPODÁS
a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított partnerségi megállapodás második alkalommal történő módosításáról
ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ÍRORSZÁG ELNÖKE,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
MÁLTA ELNÖKE,
ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ROMÁNIA ELNÖKE,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,
ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE,
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei (a továbbiakban: a tagállamok)
és
AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió vagy az EU)
egyrészről, és
AZ ANGOLAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE ANTIGUA ÉS BARBUDA KIRÁLYNŐJE,
A BAHAMAI KÖZÖSSÉG ÁLLAMFŐJE,
BARBADOS ÁLLAMFŐJE,
ŐFELSÉGE BELIZE KIRÁLYNŐJE,
A BENINI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A BOTSWANAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
BURKINA FASO ELNÖKE,
A BURUNDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KAMERUNI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A COMORE ISZLÁM SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KONGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A COOK-SZIGETEK KORMÁNYA,
AZ ELEFÁNTCSONTPARTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A DZSIBUTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A DOMINIKAI KÖZÖSSÉG KORMÁNYA,
A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ERITREA ÁLLAM ELNÖKE,
AZ ETIÓP DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A FIDZSI-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A GABONI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A GAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ÉS ÁLLAMFŐJE,
A GHÁNAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE GRENADA KIRÁLYNŐJE,
A GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A BISSAU-GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A GUYANAI SZÖVETKEZETI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A HAITI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
JAMAICA ÁLLAMFŐJE,
A KENYAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KIRIBATI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE A LESOTHÓI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,
A LIBÉRIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MADAGASZKÁRI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MALAWI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MALI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MARSHALL-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
A MAURITÁNIAI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MAURITIUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MIKRONÉZIAI SZÖVETSÉGI ÁLLAMOK KORMÁNYA,
A MOZAMBIKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A NAMÍBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A NAURUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
A NIGERI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A NIGÉRIAI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
NIUE KORMÁNYA,
A PALAUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
ŐFELSÉGE A PÁPUA ÚJ-GUINEAI FÜGGETLEN ÁLLAM KIRÁLYNŐJE,
A RUANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE SAINT KITTS ÉS NEVIS KIRÁLYNŐJE,
ŐFELSÉGE SAINT LUCIA KIRÁLYNŐJE,
ŐFELSÉGE SAINT VINCENT ÉS GRENADINE-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,
A SZAMOAI FÜGGETLEN ÁLLAM ÁLLAMFŐJE,
A SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SZENEGÁLI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SEYCHELLE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SIERRA LEONE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE A SALAMON-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,
A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SURINAME KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE A SZVÁZIFÖLDI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,
A TANZÁNIAI EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CSÁDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KELET-TIMORI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A TOGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE TONGA KIRÁLYA,
A TRINIDAD ÉS TOBAGO KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE TUVALU KIRÁLYNŐJE,
AZ UGANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A VANUATUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
A ZAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A ZIMBABWEI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
államaik a továbbiakban: az AKCS-államok,
másrészről,
TEKINTETTEL egyrészről az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és másrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportját (AKCS) létrehozó georgetowni megállapodásra,
TEKINTETTEL a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt, és 2005. június 25-én Luxembourgban először módosított partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a cotonoui megállapodás),
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a cotonoui megállapodás 95. cikkének (1) bekezdése a megállapodás érvényességi idejét húsz évben határozza meg, amely 2000. március 1-jén kezdődik,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a cotonoui megállapodást először módosító megállapodást 2005. június 25-én írták alá Luxembourgban, és 2008. július 1-jén lépett hatályba,
ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ÍRORSZÁG ELNÖKE,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
MÁLTA ELNÖKE,
ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ROMÁNIA ELNÖKE,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,
ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE,
AZ EURÓPAI UNIÓ,
AZ ANGOLAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE ANTIGUA ÉS BARBUDA KIRÁLYNŐJE,
A BAHAMAI KÖZÖSSÉG ÁLLAMFŐJE,
BARBADOS ÁLLAMFŐJE,
ŐFELSÉGE BELIZE KIRÁLYNŐJE,
A BENINI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A BOTSWANAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
BURKINA FASO ELNÖKE,
A BURUNDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KAMERUNI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A COMORE ISZLÁM SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KONGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A COOK-SZIGETEK KORMÁNYA,
AZ ELEFÁNTCSONTPARTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A DZSIBUTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A DOMINIKAI KÖZÖSSÉG KORMÁNYA,
A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ERITREA ÁLLAM ELNÖKE,
AZ ETIÓP DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A FIDZSI-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A GABONI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A GAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ÉS ÁLLAMFŐJE,
A GHÁNAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE GRENADA KIRÁLYNŐJE,
A GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A BISSAU-GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A GUYANAI SZÖVETKEZETI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A HAITI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
JAMAICA ÁLLAMFŐJE,
A KENYAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KIRIBATI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE A LESOTHÓI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,
A LIBÉRIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MADAGASZKÁRI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MALAWI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MALI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MARSHALL-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
A MAURITÁNIAI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MAURITIUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MIKRONÉZIAI SZÖVETSÉGI ÁLLAMOK KORMÁNYA,
A MOZAMBIKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A NAMÍBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A NAURUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
A NIGERI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A NIGÉRIAI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
NIUE KORMÁNYA,
A PALAUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
ŐFELSÉGE A PÁPUA ÚJ-GUINEAI FÜGGETLEN ÁLLAM KIRÁLYNŐJE,
A RUANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE SAINT KITTS ÉS NEVIS KIRÁLYNŐJE,
ŐFELSÉGE SAINT LUCIA KIRÁLYNŐJE,
ŐFELSÉGE SAINT VINCENT ÉS GRENADINE-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,
A SZAMOAI FÜGGETLEN ÁLLAM ÁLLAMFŐJE,
A SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SZENEGÁLI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SEYCHELLE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SIERRA LEONE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE A SALAMON-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,
A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SURINAME KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE A SZVÁZIFÖLDI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,
A TANZÁNIAI EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CSÁDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KELET-TIMORI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A TOGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE TONGA KIRÁLYA,
A TRINIDAD ÉS TOBAGO KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE TUVALU KIRÁLYNŐJE,
AZ UGANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A VANUATUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
A ZAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A ZIMBABWEI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
Egyetlen cikk
A cotonoui megállapodás 95. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően a megállapodás a következőképpen módosul:
A. PREAMBULUM
1. |
Az „EMLÉKEZTETVE az AKCS-országok (…)” szövegrésszel kezdődő tizenegyedik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép: „EMLÉKEZTETVE az AKCS-államok államfői és kormányfői által a csúcstalálkozók keretében tett nyilatkozatokra;”. |
2. |
A „FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által (…)” szavakkal kezdődő tizenkettedik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép: „FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 2000-ben elfogadott millenniumi nyilatkozatból eredő ezredfordulós fejlesztési célkitűzések, különösen a legnagyobb szegénység és éhínség leküzdése, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének konferenciáin elfogadott fejlesztési célok és elvek világos útmutatást adnak és e megállapodáson belül az AKCS–EU együttműködés alapelemét kell, hogy képezzék; felismerve, hogy az EU- és az AKCS-államoknak összehangolt erőfeszítéseket kell tenniük a milleniumi fejlesztési célkitűzések megvalósítását szolgáló előrehaladás felgyorsítására;”. |
3. |
A szöveg a „FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által (…)” szavakkal kezdődő tizenkettedik preambulumbekezdést követően a következő preambulumbekezdéssel egészül ki: „CSATLAKOZVA a Rómában elindított, Párizsban és az accrai cselekvési programban továbbfejlesztett segélyhatékonysági programhoz;”. |
4. |
A „KÜLÖNÖS FIGYELMET FORDÍTVA a riói, bécsi, (…)” szavakkal kezdődő tizenharmadik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép: „KÜLÖNÖS FIGYELMET szentelve a legfontosabb ENSZ-konferenciákon és más nemzetközi konferenciákon tett felajánlásokra és elfogadott célkitűzésekre, és felismerve további intézkedések megtételének szükségességét a célok eléréséhez és az említett fórumokon megfogalmazott cselekvési programok végrehajtásához;”. |
5. |
A szöveg a „KÜLÖNÖS FIGYELMET (…)” szavakkal kezdődő tizenharmadik preambulumbekezdést követően a következő preambulumbekezdéssel egészül ki: „TUDATÁBAN az éghajlatváltozás jelentette komoly globális környezeti kihívásnak, és mély aggodalommal tekintve arra, hogy a legveszélyeztetettebbek a fejlődő országokban élnek, különösen azokban a legkevésbé fejlett országokban és kis AKCS-szigetállamokban, ahol a megélhetést és a fenntartható fejlődést veszélyeztetik az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó olyan jelenségek, mint a tengerszint emelkedése, a tengerparti erózió, az áradások, a szárazság és az elsivatagosodás;”. |
B. A COTONOUI MEGÁLLAPODÁS CIKKEINEK SZÖVEGE
1. |
Az 1. cikk a következőképpen módosul:
|
2. |
A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép: „2. cikk Alapvető elvek A jogilag kötelező erejű megállapodásokon és a közös intézmények meglétén nyugvó AKCS–EK együttműködésre a felelősségvállalásról, az összehangolásról, a harmonizációról, a segélyekkel való eredményorientált gazdálkodásról és a kölcsönös elszámoltathatóságról szóló nemzetközileg elfogadott segélyhatékonysági program az irányadó, és az alábbi alapvető elveket követve valósul meg:
|
3. |
A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép: „4. cikk Általános megközelítés Az AKCS-államok teljes szuverenitással határozzák meg gazdaságuk és társadalmuk fejlesztésének elveit, stratégiáit és mintáit. A Közösséggel együtt létrehozzák az e megállapodásban előirányzott együttműködési programokat. A Felek ugyanakkor elismerik a nem állami szereplők, az AKCS-országok nemzeti parlamentjei és a helyi decentralizált hatóságok kiegészítő szerepét és hozzájárulási képességét a fejlesztési folyamathoz, különösen nemzeti és regionális szinten. E célból az e megállapodásban meghatározott feltételek mellett a nem állami szereplőket, az AKCS-országok nemzeti parlamentjeit, valamint a helyi decentralizált hatóságokat adott esetben:
A nem állami szereplőket és a helyi decentralizált hatóságokat adott esetben:
|
4. |
A 6. cikk a következőképpen módosul:
|
5. |
A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép: „8. cikk Politikai párbeszéd (1) A felek rendszeresen átfogó, kiegyensúlyozott és mélyreható politikai párbeszédet folytatnak, amely mindkét oldalon kötelezettségvállalásokhoz vezet. (2) E párbeszéd célja az információcsere, a kölcsönös megértés előmozdítása és az elfogadott prioritások és közös napirendek létrehozásának lehetővé tétele, különösen a Felek közötti kapcsolatok különféle vonatkozásai és az e megállapodás szerint megvalósuló együttműködés különféle területei között meglévő kapcsolódások felismerése révén. A párbeszéd elősegíti a konzultációkat, és erősíti a Felek közötti együttműködést a nemzetközi fórumok keretében, valamint előmozdítja és fenntartja a hatékony multilateralizmus rendszerét. A párbeszéd célkitűzései kiterjednek az olyan helyzetek felmerülésének megelőzésére is, amelyekben az egyik Fél szükségesnek ítélheti a 96. és 97. cikkben előírt konzultációs eljárások alkalmazását. (3) A párbeszéd kiterjed az e megállapodásban megállapított minden célra és célkitűzésre, valamint minden közös, általános vagy regionális érdekű kérdésre, ideértve a regionális és a kontinentális integrációhoz tartozó kérdéseket is. A párbeszéd révén a Felek hozzájárulnak a békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, valamint előmozdítják a stabil és demokratikus politikai környezet kialakulását. Felöleli az együttműködési stratégiákat, ideértve a segélyhatékonysági programot, valamint a globális és ágazati politikákat, beleértve a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást, a nemek közötti egyenlőséget, a migrációt és a kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket. Tartalmaznia kell továbbá mindkét Fél azon globális és ágazati politikáit, amelyek érinthetik a fejlesztési együttműködés célkitűzéseinek megvalósítását. (4) A párbeszéd többek között a kölcsönös érdeklődésre számot tartó olyan meghatározott politikai kérdésekre vagy az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából olyan általános jelentőséggel bíró politikai kérdésekre összpontosít, mint a fegyverkereskedelem, a túlzott katonai kiadások, a kábítószerek, a szervezett bűnözés, illetve a gyermekmunka vagy a bármilyen másféle, faji alapon, bőrszín, nemi, nyelvi, vallási, politikai vagy más vélemény képviselete, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyon, születés vagy más státus alapján történő megkülönböztetés. A párbeszéd felöleli még az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokratikus elvek, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás terén tett előrehaladás rendszeres értékelését. (5) A béke előmozdítását és az erőszakos konfliktusok megelőzését, kezelését és megoldását célzó, széles alapokon nyugvó politikák kiemelkedő szerepet játszanak e párbeszédben, csakúgy, mint annak szükségessége, hogy az együttműködés kiemelt területeinek meghatározásakor teljes mértékben figyelembe vegyék a béke és a demokratikus stabilitás célkitűzéseit. Az ebben az összefüggésben folytatott párbeszéd adott esetben teljes mértékben bevonja a megfelelő AKCS regionális szervezeteket és az Afrikai Uniót. (6) A párbeszédet rugalmas módon folytatják. A párbeszéd az igények szerint hivatalos vagy nem hivatalos formában, és intézményes keretek között vagy azokon kívül zajlik – ideértve az AKCS-csoportot és az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlést (KPK) – a megfelelő formában, ideértve a nemzeti, regionális, kontinentális vagy a teljes AKCS-szintet is. (7) A regionális szervezetek és a civil társadalmi szervezetek képviselői, valamint adott esetben az AKCS-országok nemzeti parlamentjei részt vesznek ebben a párbeszédben. (8) Adott esetben, valamint az olyan helyzetek felmerülésének megelőzésére, amelyekben az egyik Fél szükségesnek ítélheti a 96. cikkben előírt konzultációs eljárás alkalmazását, az alapvető elemekre kiterjedő párbeszéd a VII. mellékletben meghatározott módozatokkal összhangban szisztematikus és formális.” |
6. |
A 9. cikk a következőképpen módosul:
|
7. |
A 10. cikk a következőképpen módosul:
|
8. |
A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép: „11. cikk Békeépítési politikák, konfliktusmegelőzés és -megoldás, bizonytalan helyzetekre való reagálás (1) A Felek elismerik, hogy fejlődés és a szegénység csökkentése nélkül nincs fenntartható béke és biztonság, és béke és biztonság nélkül nem lehetséges a fenntartható fejlődés. A Felek e partnerség keretein belül aktív, átfogó és integrált politikát folytatnak a békeépítés, a konfliktusmegelőzés és -megoldás, valamint a humán biztonság terén, és kezelik a bizonytalan helyzeteket. Ez a politika a felelősségvállalás elvére épül és különösen a nemzeti, a regionális, és a kontinentális kapacitások bővítésére, valamint az erőszakos konfliktusok korai megelőzésére összpontosít azáltal, hogy célzott módon és az összes rendelkezésre álló eszköz megfelelő kombinálásával kezeli a kiváltó okokat, ideértve a szegénységet is. A Felek elismerik, hogy kezelni kell az olyan új vagy terjedő biztonsági fenyegetéseket, mint a szervezett bűnözés, a kalózkodás, valamint az emberekkel, a kábítószerekkel és a fegyverekkel való kereskedelem. Ezeken kívül figyelembe kell venni az olyan globális kihívások hatásait, mint a nemzetközi pénzügyi piaci sokkok, az éghajlatváltozás és a világméretű járványok. A Felek hangsúlyozzák a regionális szervezeteknek a békeépítésben, konfliktusmegelőzésben és -megoldásban, valamint az új vagy terjedő biztonsági fenyegetések feltartóztatásában betöltött fontos szerepét, ami – Afrikában – az Afrikai Unió kulcsfontosságú felelőssége. (2) A biztonság és a fejlődés közötti kölcsönös összefüggés áthatja a békeépítés, a konfliktusmegelőzés és -megoldás területeit, amelyek rövid és hosszú távú koncepciókat kombinálva átfogják és túllépnek a válságkezelésen. Az új vagy terjedő biztonsági fenyegetések elhárítását szolgáló tevékenységek többek között a bűnüldözést támogatják, ideértve az együttműködést a határellenőrzés területén, a nemzetközi ellátási lánc biztonságának fokozását, valamint a légi, a tengeri és a közúti közlekedéshez kapcsolódó védőintézkedések fejlesztését. A békeépítés, valamint a konfliktusmegelőzés és -megoldás területén megvalósuló tevékenységek kiterjednek különösen a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeknek a társadalom összes szegmense közötti kiegyensúlyozására, a kormányzás demokratikus legitimitásának és hatékonyságának megerősítésére, a csoportérdekek békés egyeztetését célzó hatékony mechanizmusok kialakítására, a nők aktív bevonására, a társadalom különböző szegmensei közötti választóvonalak áthidalására, valamint az aktív és szervezett civil társadalom támogatására. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a konfliktusok megelőzéséhez hozzájáruló korai figyelmeztető rendszerek és békeépítést szolgáló mechanizmusok kidolgozására. (3) Az ide kapcsolódó tevékenységeknek ki kell terjedniük többek között a közvetítésre, a tárgyalásokra és békítésre irányuló erőfeszítések támogatására, a megosztott, szűkös természeti erőforrásokkal való hatékony, regionális gazdálkodásra, a korábbi harcokban részt vevők leszerelésére és a társadalomba történő újbóli beilleszkedésükre, a gyermekkatonákhoz, valamint a nők és a gyermekek elleni erőszakhoz kapcsolódó problémák megoldására. Megfelelő intézkedéseket kell hozni a katonai kiadások és a fegyverkereskedelem vállalható korlátozására, az elfogadott előírások és magatartási kódexek előmozdítását és alkalmazását, valamint a konfliktusokat tápláló tevékenységek elleni küzdelmet célzó támogatás révén is. (3a) Különös hangsúlyt kell fektetni a gyalogsági taposóaknák és a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek elleni küzdelemre, valamint a kézi- és könnyűfegyverek és ezek lőszerei tiltott gyártásának, átadásának, terjesztésének és felhalmozásának kezelésére, ideértve a nem megfelelően biztosított készleteket, valamint az ellenőrizetlen terjesztést. A Felek megegyeznek abban, hogy az összes vonatkozó nemzetközi egyezményből és jogi eszközből származó kötelezettségeiket összehangolják, felügyelik és teljes mértékben végrehajtják, és e célból vállalják, hogy nemzeti, regionális és kontinentális szinten együttműködnek. (3b) A Felek vállalják továbbá, hogy az összes vonatkozó nemzetközi egyezményből és jogi eszközből, valamint a vonatkozó jogszabályaikból és előírásaikból származó kötelezettségekkel összhangban együttműködnek a zsoldos tevékenységek megelőzése területén. (4) A bizonytalan helyzetek stratégiai és hatékony módon történő kezelése érdekében a Felek megosztják egymással az információkat és elősegítik a diplomácia, a biztonság és a fejlesztési együttműködés eszközeit koherens módon kombináló preventív válaszokat. A Felek megegyeznek abban a legjobb módban, amely megerősíti az államok központi feladatai ellátásához szükséges és a reformok iránti politikai hajlandóság ösztönzését szolgáló képességét, a felelősségvállalás elvének tiszteletben tartása mellett. Bizonytalan helyzetekben különös jelentősége van a politikai párbeszédnek, amelyet tovább kell fejleszteni és erősíteni. (5) Erőszakos konfliktusok esetén a felek megtesznek minden megfelelő intézkedést az erőszak erősödésének megelőzésére, területi terjedésének korlátozására és a létező viták békés rendezésének lehetővé tételére. Különös figyelmet fordítanak annak biztosítására, hogy az együttműködés pénzügyi erőforrásait a partnerség elveivel és célkitűzéseivel összhangban használják fel, és megelőzzék a pénzeszközök háborús célokra való elterelését. (6) Konfliktust követő helyzetekben a Felek megtesznek minden megfelelő intézkedést a helyzet stabilizálására az átmenet alatt az erőszakmentes, stabil és demokratikus helyzet visszaállásának lehetővé tételére. A felek gondoskodnak a sürgősségi intézkedések, a rehabilitáció és a fejlesztési együttműködés között szükséges kapcsolatok létrehozásáról. (7) A béke és a nemzetközi igazságügy megerősítésének előmozdítása kapcsán a Felek újólag megerősítik az alábbiakra vonatkozó elhatározásukat:
A Felek törekednek arra, hogy megtegyék a Római Statútum és a kapcsolódó okmányok megerősítését és végrehajtását célzó lépéseket.” |
9. |
A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép: „12. cikk A közösségi politikák koherenciája és hatásuk e megállapodás végrehajtására A Felek vállalják, hogy a politikák fejlesztési célú koherenciáját célzott, stratégiai és partnerségorientált módon kezelik, ideértve a politikák fejlesztési célú koherenciájához kapcsolódó kérdésekről folytatott párbeszéd megerősítését. Az Európai Unió elismeri, hogy a – fejlesztéspolitikától különböző – uniós politikák az e megállapodásban foglalt célkitűzésekkel összhangban támogathatják az AKCS-államok fejlesztési prioritásait. Az Unió ennek alapján fokozni fogja e politikák koherenciáját az e megállapodásban foglalt célkitűzések elérése érdekében. A 96. cikk sérelme nélkül, amennyiben a Közösség a hatáskörének gyakorlása során e megállapodás célkitűzéseinek vonatkozásában az AKCS-államok érdekeit érintő intézkedést szándékozik tenni, kellő időben tájékoztatja az AKCS-csoportot e szándékáról. E célból a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az AKCS-csoport Titkárságát a tervezett javaslatokról, és egyidejűleg továbbítja az ilyen intézkedésekre irányuló javaslatát. Szükség esetén az AKCS-államok is kezdeményezhetnek információkérést. Kérésükre haladéktalanul konzultációkat kell tartani, hogy minden végleges döntés meghozatala előtt figyelembe lehessen venni az ilyen intézkedések hatásával kapcsolatos aggodalmaikat. Az ilyen konzultációk megtörténtét követően az AKCS-államok és az AKCS-csoport ezen felül a lehető leghamarabb írásban is eljuttathatja aggodalmait a Közösségnek, és módosítási javaslatokat nyújthat be, jelezve, hogy milyen módon kellene eloszlatni az aggályaikat. Ha a Közösség nem ért egyet az AKCS-államok beadványaival, a lehető leghamarabb értesíti őket, megindokolva egyet nem értését. Az AKCS-csoportot lehetőség szerint előzetesen kellő tájékoztatással is el kell látni az ilyen döntések hatálybalépéséről.” |
10. |
A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép: „14. cikk Közös intézmények (1) E megállapodás intézményei a Miniszterek Tanácsa, a Nagykövetek Bizottsága és a Közös Parlamenti Közgyűlés. (2) A közös intézmények és a gazdasági partnerségi megállapodások keretében felállított intézmények a meglévő vagy jövőbeni gazdasági partnerségi megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül biztosítják a koordinációt, a koherenciát és a kiegészítő jelleget, valamint az információk hatékony és kölcsönös áramlását.” |
11. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „14a. cikk Az állam- és kormányfői találkozók A Felek állam- és kormányfői szinten, közös megállapodás alapján, megfelelő összetételben találkoznak.” |
12. |
A 15. cikk a következőképpen módosul:
|
13. |
A 17. cikk a következőképpen módosul:
|
14. |
A 19. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az együttműködés a fejlesztési elvek alapjaként az Egyesült Nemzetek konferenciáin hozott döntésekre, a nemzetközi szinten elfogadott célkitűzésekre, célokra és cselekvési programokra, valamint azok nyomon követésére hivatkozik. Az együttműködés utal még a nemzetközi fejlesztési együttműködési célokra, és különös figyelmet fordít az előrehaladás minőségi és mennyiségi mutatóinak meghatározására. A Felek összehangolt erőfeszítéseket tesznek a millenniumi fejlesztési célok megvalósítását szolgáló előrehaladás felgyorsítására.” |
15. |
A 20. cikk a következőképpen módosul:
|
16. |
A 21. cikk a következőképpen módosul:
|
17. |
A 22. cikk (1) bekezdése b) pontjának bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:
|
18. |
A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép: „23. cikk Gazdasági ágazatfejlesztés Az együttműködés támogatja a fenntartható politikai és intézményi reformokat, valamint a gazdasági tevékenységek és termelő erőforrások méltányos eléréséhez szükséges beruházásokat, különösen az alábbiak terén:
|
19. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „23a. cikk Halászat Felismerve a halászat és az akvakultúra AKCS-országokban betöltött kulcsszerepét, amely a munkahelyteremtéshez, a jövedelemtermeléshez, az élelmezésbiztonsághoz, a vidéki és a tengerparti közösségek megélhetéséhez, és ezáltal a szegénység csökkentéséhez való hozzájárulására épül, az együttműködés célja az AKCS-országok halászati és akvakultúra-ágazatainak további fejlesztése az azokhoz kapcsolódó társadalmi és gazdasági előnyök fenntartható módon történő növelése céljából. Az együttműködési programoknak és tevékenységeknek támogatniuk kell többek között az AKCS-országokban és -régiókban a fenntartható akvakultúrát és halászatot célzó fejlesztési stratégiák és gazdálkodási tervek kidolgozását és végrehajtását; az akvakultúra és a halászat fokozott figyelembevételét a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiákban; az ahhoz szükséges infrastruktúra és technikai know-how fejlesztését, ami révén az AKCS-országok a halászatukból és akvakultúrájukból a legnagyobb fenntartható haszonra tehetnek szert; az AKCS-országok kapacitásainak bővítését az olyan külső kihívások leküzdésére, amelyek hátráltatják őket a halászati forrásaik nyújtotta előnyök teljes kiaknázásában; valamint az AKCS-országok halászati és akvakultúra-ágazataiba befektető közös vállalkozások ösztönzését és fejlesztését. A Közösség és az AKCS-államok közötti bármilyen lehetséges, tárgyalásra kerülő halászati megállapodásnak kellőképpen összhangban kell állnia az ezen a területen kidolgozott fejlesztési stratégiákkal. Közös megállapodás alapján magas szintű konzultációk tarthatók, ideértve a miniszteri szintűeket is, melyek célja a fenntartható akvakultúra és halászat területén folytatott AKCS–EU fejlesztési együttműködés fejlesztése, javítása és/vagy megerősítése.” |
20. |
A 25. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
21. |
A 27. cikk a következőképpen módosul:
|
22. |
A 28., 29. és 30. cikk helyébe a következő szöveg lép: „28. cikk Általános megközelítés (1) Az AKCS–EU együttműködés hatékonyan segíti az AKCS-államok által a regionális együttműködés és integráció terén saját maguk számára kitűzött célok és prioritások elérését. (2) Az 1. cikkben és a 20. cikkben meghatározott általános célkitűzéseknek megfelelően az AKCS–EU együttműködés a következőket célozza:
(3) Az 58. cikkben meghatározott feltételek mellett az együttműködés az interregionális és az AKCS-n belüli együttműködést is támogatja a következő szereplők bevonásával:
29. cikk A regionális együttműködést és integrációt támogató AKCS–EU együttműködés (1) A stabilitás, a béke és a konfliktusmegelőzés területén az együttműködés az alábbiakat támogatja:
(2) A regionális gazdasági integráció területén az együttműködés az alábbiakat támogatja:
(3) A fenntartható fejlődést szolgáló regionális politikák területén az együttműködés az AKCS-régiók prioritásait támogatja, különösen a következőket:
30. cikk Az AKCS regionális együttműködést és integrációt támogató kapacitásbővítés Az eredményes és hatékony regionális politikák megvalósítása érdekében az együttműködés fejleszti és megerősíti a következők kapacitásait:
|
23. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „31a. cikk HIV/AIDS Az együttműködés támogatja az AKCS-államoknak a HIV/AIDS járvány kezelését célzó politikák és programok kidolgozására és megerősítésére irányuló, valamint az annak megelőzésére irányuló erőfeszítéseit, hogy a járvány a fejlődés akadályává váljon. Az együttműködés támogatja az AKCS-államokat abban, hogy egyetemes hozzáférést teremtsenek meg és biztosítsanak a HIV/AIDS megelőzéséhez, kezeléséhez, gondozásához és a kapcsolódó támogatáshoz és különösen a következőket célozza:
|
24. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „32a. cikk Éghajlatváltozás A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás komoly globális környezeti kihívás, mely veszélyt jelent a milleniumi fejlesztési célok elérésére, amely megfelelő, előrelátható és időben történő pénzügyi támogatást igényel. Ezekből az okokból és a 32. cikkben és különösen annak (2) bekezdése a) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően az együttműködés a következőket célozza:
|
25. |
A 33. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
26. |
A 34. cikk (2)–(4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A gazdasági és kereskedelmi együttműködés végső célja, hogy lehetővé tegye az AKCS-államok számára a teljes értékű részvételt a nemzetközi kereskedelemben. Ebben az összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az AKCS-államok többoldalú kereskedelmi tárgyalásokban történő aktív részvételének szükségességére. Az AKCS-államok jelenlegi fejlettségi szintjét tekintve a gazdasági és kereskedelmi együttműködést olyan irányba kell terelni, hogy lehetővé tegye az AKCS-államok számára a globalizáció kihívásainak történő megfelelést és a nemzetközi kereskedelem új feltételeinek fokozatos átvételét, és ezáltal megkönnyítsék átmenetüket a liberalizált globális gazdaságba. Ebben az összefüggésben fokozottan figyelembe kell venni, hogy számos AKCS-ország nyersanyagoktól vagy néhány kulcsfontosságú terméktől – ideértve a hozzáadott értéket képviselő agráripari termékeket – való függőségéből eredő sérülékenységét, valamint a preferenciaerózió kockázatát. (3) E célból a gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek az I. címben meghatározott nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az AKCS-országok termelési, ellátási és kereskedelmi kapacitásait, valamint a beruházások vonzásával kapcsolatos lehetőségeit kell céloznia. Az együttműködés további célja, hogy új lendületet adjon a Felek közötti kereskedelemnek, az AKCS-országok kereskedelmi és befektetési politikái megerősítésének, a nyersanyagoktól való függőségük csökkentésének, a diverzifikáltabb gazdaságok előmozdításának és az AKCS-országok kereskedelemmel kapcsolatos valamennyi probléma kezelését célzó kapacitása javításának. (4) A gazdasági és kereskedelmi együttműködést a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) rendelkezéseinek való teljes mértékű megfeleléssel valósítják meg, beleértve a különleges és differenciált elbánást, figyelembe véve a felek kölcsönös érdekeit, valamint eltérő fejlettségi szintjüket. Az együttműködésnek kezelnie kell a preferenciaerózió hatásait is a multilaterális kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítésével.” |
27. |
A 35. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek a valódi, megerősített és stratégiai partnerségen kell alapulnia. Alapja továbbá egy olyan átfogó megközelítés, amely a korábbi AKCS–EK egyezmények erősségeire és vívmányaira épít. (2) A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek az AKCS-államok regionális integrációs kezdeményezéseire kell épülnie. A regionális együttműködés és integráció érdekében történő, az I. címben meghatározott együttműködés és a gazdasági és kereskedelmi együttműködés kölcsönösen erősítik egymást. A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek különösen a kínálat és kereslet oldali tényezőket kell kezelnie, nevezetesen az infrastruktúra összekapcsolását, a gazdasági diverzifikációt és a kereskedelmet fejlesztő intézkedéseket, mint az AKCS-államok versenyképességét növelő eszközöket. Ezért megfelelő súllyal kell kezelni az AKCS-államok és -régiók fejlesztési stratégiáikban – amelyeket a Közösségnek támogatnia kell, különösen kereskedelemösztönző segélyek révén – foglalt idevágó intézkedéseket.” |
28. |
A 36. és 37. cikk helyébe a következő szöveg lép: „36. cikk Módozatok (1) A fent megállapított célkitűzésekre és elvekre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy új, a WTO-val összeegyeztethető gazdasági partnerségi megállapodásokat kössenek, fokozatosan megszüntetve a közöttük fennálló kereskedelmi akadályokat, és bővítik az együttműködést minden, a kereskedelem szempontjából jelentős területen. (2) A gazdasági partnerségi megállapodások, mint fejlesztési eszközök, az AKCS-államok világgazdaságba történő zökkenőmentes és fokozatos integrációjának előmozdítását célozzák, különösen a regionális integrációban és a Dél-Dél kereskedelemben rejlő potenciál teljes kihasználása révén. (3) A Felek megállapodnak abban, hogy az új kereskedelmi szabályozásokat fokozatosan kell bevezetni. 37. cikk Eljárások (1) A gazdasági partnerségi megállapodások tárgyalása során a kapacitásbővítést az I. címben és a 35. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani az AKCS-országok állami és magánszektorai számára, beleértve a versenyképesség növelésére, a regionális szervezetek megerősítésére, valamint a regionális kereskedelmi kezdeményezések támogatására irányuló intézkedéseket, adott esetben a költségvetési kiigazítás és a fiskális reform segítésével, valamint az infrastruktúra modernizálásával és fejlesztésével, és a beruházások ösztönzésével. (2) A Felek rendszeresen felülvizsgálják a tárgyalások előrehaladását a 38. cikkben előirányzottaknak megfelelően. (3) A gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat olyan AKCS-országokkal folytatják, amelyek erre alkalmasnak tekintik magukat az általuk megfelelőnek tartott szinten és az AKCS-csoporton belül megállapított eljárásoknak megfelelően, az AKCS-n belüli regionális integrációs folyamatok támogatása céljából. (4) A gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások célja a vonatkozó WTO-szabályokkal összhangban a Felek közötti kereskedelmi korlátok fokozatos megszüntetésére vonatkozó ütemterv kialakítása. A Közösség oldaláról a kereskedelem liberalizálásának alapját a közösségi vívmányok képezik, célja pedig az AKCS-országok jelenlegi piacra jutásának javítása, többek között a származási szabályok felülvizsgálata által. A tárgyalásoknak figyelembe kell venniük a fejlettségi szintet és a kereskedelmi intézkedések AKCS-országokra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatását, valamint az AKCS-országok azon képességét, hogy gazdaságaikat a liberalizációs folyamathoz igazítsák. A tárgyalások során ezért a lehető legrugalmasabban kell megállapítani a megfelelő átmeneti időszakot, az érintett termékek végleges körét, figyelembe véve az érzékeny ágazatokat, valamint a vámok leépítésének ütemezésében fellelhető aszimmetria mértékét, összhangban maradva az akkor hatályos WTO-szabályokkal. (5) A Felek szorosan együttműködnek a WTO-n belül az elért szabályozások magyarázata és indokolása céljából, különös tekintettel a rendelkezésre álló rugalmasság mértékére. (6) A Felek megvitatják továbbá a kiviteleikre vonatkozó származási szabályok egyszerűsítésének és felülvizsgálatának módját, a kumulációs rendelkezéseket is beleértve. (7) Miután az AKCS-államok gazdasági partnerségi megállapodást kötöttek, az ilyen megállapodásban nem részes AKCS-államok bármikor csatlakozhatnak ahhoz. (8) Az I. címben ismertetett és a 35. cikknek megfelelően történő, az AKCS regionális együttműködést és integrációt támogató AKCS–EU együttműködés összefüggésében a Felek különös figyelmet tulajdonítanak a gazdasági partnerségi megállapodások végrehajtásából következő igényekre. Az e megállapodás IV. mellékletének 1. cikkében ismertetett elvek alkalmazandók. E célból a Felek megállapodnak a létező vagy új regionális finanszírozási mechanizmusok igénybevételéről, amelyeken keresztül rendelkezésre bocsáthatók az együttműködés többéves pénzügyi keretének forrásai és más pótlólagos források.” |
29. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „37a. cikk Egyéb kereskedelmi szabályozások (1) A kereskedelem nagyobb fokú liberalizációját célzó jelenlegi kereskedelempolitikai trendek összefüggésében az EU és az AKCS-államok részt vehetnek olyan megállapodásokra irányuló tárgyalásokban és azok végrehajtásában, amelyek fokozzák a multilaterális és bilaterális kereskedelem liberalizációját. Az ilyen liberalizáció az AKCS-államoknak nyújtott preferenciák eróziójához vezethet, és érintheti versenyhelyzetüket az EU piacán, valamint a fejlesztést célzó erőfeszítéseiket is, amelyeket az EU támogatni szándékozik. (2) A gazdasági és kereskedelmi együttműködés célkitűzéseinek megfelelően az EU a liberalizáció lehetséges negatív hatásainak leküzdését célzó intézkedések meghozatalára törekszik abból a célból, hogy ameddig az lehetséges, fenntartsa az AKCS-államok számára a multilaterális kereskedelmi rendszeren belüli jelentős preferenciális hozzáférést, és hogy biztosítsa azt, hogy a preferenciák bármely elkerülhetetlen leépítése fokozatosan, a lehető leghosszabb időszakon át történjen.” |
30. |
A 38. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) A miniszteri szintű kereskedelmi bizottság megvitatja az összes AKCS-államot érintő bármely, kereskedelemmel kapcsolatos kérdést, és rendszeresen figyelemmel kíséri a gazdasági partnerségi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat és a megállapodások végrehajtását. A bizottság különleges figyelmet fordít a jelenlegi multilaterális kereskedelmi tárgyalásokra, és megvizsgálja a messzemenő liberalizálási kezdeményezések hatását az AKCS–EK kereskedelemre és az AKCS-országok gazdaságainak fejlesztésére. A bizottság jelentést és megfelelő ajánlásokat – ideértve a bármilyen támogató intézkedéseket célzókat is – tesz a Miniszterek Tanácsának azzal a céllal, hogy fokozza az AKCS–EK kereskedelmi szabályozások előnyeit.” |
31. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „38a. cikk Konzultáció (1) Amennyiben a kereskedelem elősegítését célzó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését szolgáló új, vagy a Közösség által elfogadott programokban kikötött intézkedések valószínűleg érintik egy vagy több AKCS-állam érdekeit, a Közösség az ilyen intézkedések elfogadását megelőzően értesíti az AKCS-csoport Titkárságát és az érintett AKCS-államokat. (2) Annak érdekében, hogy a Közösség figyelembe vehesse az AKCS-csoport érdekeit, ez utóbbi kérelmére az e megállapodás 12. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban konzultációkat kell tartani azzal a céllal, hogy megfelelő megoldást találjanak. (3) Amennyiben a kereskedelem elősegítése érdekében elfogadott létező közösségi szabályok vagy rendelkezések, illetve azok értelmezése, alkalmazása vagy végrehajtása érinti egy vagy több AKCS-állam érdekeit, az érintett AKCS-államok kérelmére konzultációkat kell tartani a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően azzal a céllal, hogy megfelelő megoldást találjanak. (4) A megfelelő megoldás megtalálása céljából a Felek a miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottságban felvethetnek bármilyen, a kereskedelemmel kapcsolatos problémát, amely a tagállamok által megtett vagy tervezett intézkedésekből származhat. (5) A Felek tájékoztatják egymást az ilyen intézkedésekről az eredményes konzultációk biztosítása érdekében. (6) A Felek megállapodnak abban, hogy a valamely gazdasági partnerségi megállapodás hatályába eső kérdésekről az ilyen megállapodás intézményein belül folytatott konzultációt és az ilyen intézményeken keresztüli tájékoztatást úgy kell tekinteni, hogy azok kielégítik az ebben a cikkben és e megállapodás 12. cikkében foglalt rendelkezéseket is, feltéve, hogy a valószínűleg érintett AKCS-államok mindegyike részese a gazdasági partnerségi megállapodásnak, amelynek keretében a konzultációt tartották vagy a tájékoztatás történt.” |
32. |
A 41. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5) A Közösség nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően támogatja az AKCS-államok erőfeszítéseit a szolgáltatásnyújtási kapacitásuk megerősítése érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a munkaerővel, üzleti vállalkozással, elosztással, pénzüggyel, idegenforgalommal, kultúrával, építőiparral és a kapcsolódó mérnöki szolgáltatásokkal kapcsolatos szolgáltatásokra azzal a céllal, hogy növeljék ezek versenyképességét, és ezáltal növeljék az áruk és szolgáltatások kereskedelmének értékét és nagyságrendjét.” |
33. |
A 42. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) A Közösség nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően támogatja az AKCS-államok erőfeszítéseit a költséghatékony és eredményes tengeri szállítási szolgáltatások fejlesztésére és előmozdítására azzal a céllal, hogy fokozzák az AKCS-szereplők részvételét a nemzetközi hajózási szolgáltatásokban.” |
34. |
A 43. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5) A Felek megállapodnak abban is, hogy fokozzák a közöttük megvalósuló együttműködést az információs és kommunikációs technológiák, valamint az információs társadalom terén. Ezen együttműködésnek nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően különösen arra kell irányulnia, hogy nemzeti, regionális és nemzetközi szinten megteremtse a kommunikációs rendszerek nagyobb fokú harmonizálását és fokozza azok kiegészítő jellegét, valamint azok új technológiákhoz való hozzáigazítását.” |
35. |
A 44. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) A Közösség nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően támogatja az AKCS-államok erőfeszítéseit a kereskedelem valamennyi területének kezelésével kapcsolatos kapacitásuk megerősítése céljából, beleértve szükség szerint az intézményi keretek javítását és támogatását.” |
36. |
A 45. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A felek megállapodnak abban is, hogy megerősítik az együttműködést e területen azzal a céllal, hogy hatékony versenypolitikákat fogalmazzanak meg és támogassanak a megfelelő nemzeti versenyhivatalokkal együtt, amelyek fokozatosan biztosítják a versenyszabályok hatékony betartatását mind a magánvállalkozásokkal, mind az állami vállalatokkal. Az együttműködésnek e területen ki kell terjednie a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően nyújtott támogatásra különösen a megfelelő jogi keret megfogalmazásában és annak közigazgatási végrehajtásában, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országok különleges helyzetére.” |
37. |
A 46. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(6) A Felek megállapodnak továbbá, hogy megerősítik együttműködésüket e területen. Kérésre és az együttesen kölcsönösen megállapított feltételek mellett, valamint nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően az együttműködés kiterjed többek között az alábbi területekre: a szellemi tulajdonjogok oltalmát és érvényesítését célzó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendeletek előkészítése, a jogosultak által az ilyen jogokkal való visszaélés és a versenytársak részéről az ilyen jogok megsértésének megelőzése, belföldi és regionális hivatalok és egyéb ügynökségek létrehozása és megerősítése, ideértve a betartatásban és oltalomban részt vevő regionális szellemi tulajdonjogi szervezetek támogatását, a személyzet képzésével együtt.” |
38. |
A 47. cikk (2) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép: „(2) A szabványosításban és a tanúsításban nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően megvalósuló együttműködés célja, hogy előmozdítsa a felek között a kompatibilis rendszereket, és különösen az alábbiakat foglalja magában:”. |
39. |
A 48. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A felek megállapodnak, hogy nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően megerősítik együttműködésüket azzal a céllal, hogy e téren megerősítsék az AKCS-országokban az állami és magánszektor kapacitását.” |
40. |
A 49. cikk a következőképpen módosul:
|
41. |
Az 50. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A felek egyetértenek, hogy a munkaügyi előírásokat nem szabad protekcionista célokra felhasználni.” |
42. |
Az 51. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az együttműködés célja különösen nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően az intézményi és műszaki kapacitás javítása e területen, a veszélyes termékekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás sürgősségi riasztási rendszereinek létrehozása, a termékekkel és a termékbiztonsággal kapcsolatos utólagos piaci felügyelet létrehozásával és működtetésével kapcsolatos információ- és tapasztalatcsere, a kínált termékek és szolgáltatások áraival és jellemzőivel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatás javítása, a független fogyasztói szervezetek, illetve a fogyasztói érdekvédelmi képviselők közötti kapcsolatok fejlesztésének ösztönzése, a fogyasztóvédelmi politikák és rendszerek összeegyeztethetőségének javítása, a káros és tisztességtelen üzleti magatartás kivizsgálásával kapcsolatos jogszabályok kikényszerítésével és együttműködés betartásával és előmozdításával kapcsolatos értesítés, valamint kiviteli tilalmak végrehajtása a felek közötti kereskedelemben olyan áruk és szolgáltatások esetében, amelyek forgalomba hozását megtiltották a termelő országban.” |
43. |
Az 56. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A fejlesztésfinanszírozási együttműködést az AKCS-államok által nemzeti, regionális és AKCS-n belüli szinten megállapított fejlesztési célok, stratégiák és prioritások alapján és azokkal összhangban kell megvalósítani. Figyelembe kell venni azok eltérő földrajzi, társadalmi és kulturális jellemzőit, valamint egyedi lehetőségeiket. A nemzetközileg elfogadott segélyhatékonysági program szerint az együttműködésnek a felelősségvállalásra, az összehangolásra, a donorkoordinációra és harmonizációra kell épülnie az eredményközpontú fejlesztésirányítás és a kölcsönös elszámoltathatóság érdekében. Az együttműködés különösen a következőket célozza:
|
44. |
Az 58. cikk a következőképpen módosul:
|
45. |
A 60. cikk a következőképpen módosul:
|
46. |
A 61. cikk a következőképpen módosul:
|
47. |
A 66. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az AKCS-államok adósságterhének és fizetésimérleg-problémáinak enyhítése érdekében a Felek megállapodnak, hogy felhasználják az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretében előirányzott forrásokat, hogy hozzájáruljanak az AKCS-országok javára az adósságterhek enyhítését célzó, nemzetközi szinten jóváhagyott kezdeményezésekhez. A Közösség továbbá vállalja, hogy megvizsgálja más közösségi források hosszabb távon történő igénybevételének módjait a nemzetközileg elfogadott adósságenyhítési kezdeményezések támogatása érdekében.” |
48. |
A 67. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A megállapodás támogatja az AKCS-államok által megvalósított makrogazdasági és ágazati reformokat. Ennek keretrendszerében a felek biztosítják, hogy az alkalmazkodás gazdaságilag életképes, továbbá társadalmilag és politikailag vállalható. A támogatást a felvállalt vagy tervezett makrogazdasági vagy ágazati szintű reformintézkedéseknek a Közösség és az érintett AKCS-államok általi együttes értékelésével kapcsolatban kell nyújtani, és lehetővé kell tennie a reformerőfeszítések átfogó értékelését. Lehetőség szerint a közös értékelés az országspecifikus szabályozások, a támogatás nyomonkövetése az elért eredmények alapján történik. A gyors folyósítás a támogatási programok fontos jellemzője.” |
49. |
A II. cím IV. rész 3. fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép: |
50. |
A 68. cikk helyébe a következő szöveg lép: „68. cikk (1) A Felek felismerik, hogy a külső sokkokból eredő makrogazdasági instabilitás kedvezőtlenül érintheti az AKCS-államok fejlődését, és veszélyeztetheti azok fejlesztési célkitűzéseinek a megvalósítását. Ezért kiegészítő támogatást vezetnek be a külső sokkokból eredő, rövid távú kedvezőtlen hatások – ideértve az exportjövedelmekre gyakorolt hatásokat is – enyhítésére az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretében. (2) E támogatás célja, hogy biztosítsa azon társadalmi-gazdasági reformokat és szakpolitikákat, amelyeket a bevételcsökkenés hátrányosan érinthet, és orvosolja az ilyen sokkok rövid távú kedvezőtlen hatásait. (3) Az AKCS-államok gazdaságainak – különös tekintettel a mezőgazdasági és bányászati ágazatokra – a kiviteltől való fokozott függését figyelembe kell venni a források elosztásakor. Ebben az összefüggésben a legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti, konfliktus és természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő AKCS-államokat kedvezményesebb elbánásban kell részesíteni. (4) A kiegészítő forrásokat a támogatási mechanizmusnak a »Finanszírozás feltételei« című II. mellékletben megállapított különös módozataival összhangban kell biztosítani. (5) A Közösség támogatást biztosít továbbá az olyan, piaci alapú biztosítási rendszerekhez, amelyeket a magukat a külső sokkok rövid távú hatásaitól megvédeni kívánó AKCS-államok számára terveztek.” |
51. |
A II. cím IV. rész 6. fejezetének címe helyébe a következő cím lép: |
52. |
A 72. cikk helyébe a következő szöveg lép: „72. cikk Általános alapelv (1) A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítséget válsághelyzetekben kell nyújtani. A humanitárius és a sürgősségi segítségnyújtás célja az életmentés és -megőrzés, valamint az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése bárhol, ahol erre szükség van. A rehabilitációs segítségnyújtás célja a helyreállítás, valamint a rövid távú enyhítés összekapcsolása a hosszabb távú fejlesztési programokkal. (2) A válsághelyzetek, ideértve a hosszú távú strukturális instabilitást vagy bizonytalanságot, olyan helyzetek, amelyek veszélyeztetik a törvényes rendet vagy az egyének biztonságát és védelmét, ami fegyveres konfliktusba torkollhat vagy destabilizálhatja az országot. A válsághelyzetet okozhatják természeti katasztrófák, vagy az olyan ember okozta válságok, mint a háborúk vagy más konfliktusok, vagy hasonló hatásokat kiváltó, többek között az éghajlatváltozáshoz, a környezetkárosodáshoz, az energiához és a természeti erőforrásokhoz való hozzáféréshez, vagy a szélsőséges szegénységhez kapcsolódó különleges körülmények. (3) A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítségnyújtást az áldozatok számára addig kell fenntartani, amíg az szükséges az ilyen helyzetekből adódó vészhelyzeti igények kezeléséhez, összekapcsolva az enyhítést, a helyreállítást és a fejlesztést. (4) A humanitárius segítséget kizárólag a válsághelyzet áldozatai szükségleteinek és érdekeinek megfelelően és a nemzetközi humanitárius jog elveivel összhangban kell nyújtani, tiszteletben tartva az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elveit. Különösen nem lehet megkülönböztetést tenni az áldozatok között faj, etnikai származás, vallás, nem, életkor, nemzetiség vagy politikai elkötelezettség alapján, és garantálni kell az áldozatokhoz való szabad eljutást és az áldozatok védelmét, valamint a humanitárius alkalmazottak és felszerelések biztonságát. (5) A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítségnyújtást az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből kell finanszírozni, amennyiben az ilyen segítségnyújtás nem finanszírozható az uniós költségvetéséből. A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítségnyújtás végrehajtása a tagállami erőfeszítések kiegészítésével és azok összehangolásával történik, a segélyhatékonyság területén kialakult legjobb gyakorlatnak megfelelően.” |
53. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „72a. cikk Célkitűzés (1) A humanitárius és a sürgősségi segítségnyújtás céljai:
(2) Segítség nyújtható a menekülteket vagy hazatérőket fogadó AKCS-államok vagy -régiók számára, hogy kielégítsék a sürgősségi segítségnyújtás által le nem fedett sürgős igényeket. (3) A rehabilitációs intézkedés célja az adott válság utáni fizikai és társadalmi helyreállítás; az intézkedések célja lehet a rövid távú enyhítés és helyreállítás, valamint a vonatkozó, nemzeti, regionális indikatív programokból vagy AKCS-n belüli programból finanszírozott hosszabb távú fejlesztési programok összekapcsolása. Az ilyen intézkedéseknek szükségesnek kell lenniük a vészhelyzeti szakaszból a fejlődési szakaszba való átmenethez, elő kell segíteniük a lakosság érintett csoportjainak újbóli társadalmi és gazdasági integrációját, a lehető legnagyobb mértékben meg kell szüntetniük a válság okait, és meg kell erősíteniük az intézményeket, valamint a helyi és nemzeti szereplők felelősségvállalását az érintett AKCS-ország fenntartható fejlődési politikájának megfogalmazásában. (4) Adott esetben az (1) bekezdés e) pontjában említett rövid távú katasztrófamegelőzési és készültségi mechanizmusokat más, létező katasztrófamegelőzési és készültségi mechanizmusokkal hangolják össze. A nemzeti, regionális és az AKCS szintű, katasztrófakockázatokat csökkentő és kockázatkezelő mechanizmus fejlesztésének és megerősítésének segítenie kell az AKCS-államokat a katasztrófák hatásaira való rugalmas reagálás kiépítésében. Valamennyi kapcsolódó intézkedés megtehető a regionális és nemzetközi szervezetekkel és programokkal együttműködésben, amelyek bizonyítható eredményeket mutatnak fel a katasztrófakockázatok csökkentése területén.” |
54. |
A 73. cikk helyébe a következő szöveg lép: „73. cikk Végrehajtás (1) A segítségnyújtási műveleteket vagy a válsághelyzet által érintett AKCS-ország vagy -régió vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy a nemzetközi szervezetek vagy a helyi és nemzetközi nem állami szervezetek javaslatára végzik el. (2) A Közösség megteszi a szükséges megfelelő lépéseket a gyors cselekvés megkönnyítése érdekében, hogy megfeleljen a segítségnyújtást kiváltó sürgető igényeknek. Az ilyen segítséget olyan eljárások alapján kell igazgatni és végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a gyors, rugalmas és hatékony műveleteket. (3) Hangsúlyozva az e fejezettel összhangban nyújtott segítség fejlesztő jellegét, az érintett állam vagy régió kérésére rendkívüli esetben a segítséget az indikatív programmal együtt is fel lehet használni.” |
55. |
A 76. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
56. |
A 95. cikk (3) bekezdésében az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) Egyrészről a Közösség és a tagállamok, másrészről az AKCS-államok minden egyes ötéves időszak lejárta előtt legkésőbb 12 hónappal értesítik a másik felet a rendelkezések bárminemű felülvizsgálatáról, amelyet e megállapodás lehetséges módosításának céljával kívánnak elvégezni. E határidő ellenére, ha az egyik fél a megállapodás bármely rendelkezésének felülvizsgálatát kéri, a másik félnek két hónap áll rendelkezésére, hogy a felülvizsgálat kiterjesztését kérje más olyan rendelkezésekre is, amelyek kapcsolatban vannak az eredeti kérelem tárgyát képező rendelkezéssel.” |
57. |
A 100. cikkben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Ez a megállapodást, amely két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amely e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának irattárában és az AKCS-államok Titkárságának irattárában helyezik letétbe, amely minden aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.” |
C. MELLÉKLETEK
1. |
Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2009. május 29-i 1/2009 határozatával (1) módosított II. melléklet a következőképpen módosul:
|
2. |
A III. melléklet a következőképpen módosul:
|
3. |
Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2008. december 15-i 3/2008 határozatával (2) módosított IV. melléklet a következőképpen módosul:
|
4. |
Az V. mellékletet és annak jegyzőkönyveit el kell hagyni. |
5. |
A VII. mellékletben a 3. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) A Felek elismerik az AKCS-csoport szerepét a politikai párbeszédben, amelynek módozatait az AKCS-csoport határozza meg, és amelyeket az Európai Közösség és tagállamai tudomására kell hozni. Az AKCS Titkárság és az Európai Bizottság kicseréli egymás között az összes szükséges információt az e megállapodás 96. és 97. cikke szerinti konzultációk előtt, alatt és azokat követően folytatott politikai párbeszéd folyamatáról.” |
D. JEGYZŐKÖNYVEK
Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2007. december 20-i 4/2007 határozatával (6) módosított, Dél-Afrikáról szóló 3. jegyzőkönyv a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikk (2) bekezdésében az „1999. október 11-én Pretoriában aláírt” szövegrész helyébe a „2009. szeptember 11-én aláírt megállapodással módosított” szöveg lép. |
2. |
A 4. cikk a következőképpen módosul:
|
3. |
Az 5. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Ez a jegyzőkönyv nem akadályozza Dél-Afrikát abban, hogy az ezen megállapodás II. címének 3. részében foglalt gazdasági partnerségi megállapodások (EPA) egyikéről tárgyalásokat folytasson és a megállapodást aláírja, amennyiben a szóban forgó EPA részes felei így egyeznek meg.” |
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak e szerződést alább kézjegyükkel látták el.
Настоящото споразумение е открито за подписване в Ouagadougou на 22 юни 2010 г. и след това от 1 юли 2010 г. до 31 октомври 2010 г. в Генералния секретариат на Съвета на Европейския съюз в Брюксел.
El presente Acuerdo quedará abierto a la firma en Uagadugu el 22 de junio de 2010 y, a continuación, del 1 de julio de 2010 al 31 de octubre de 2010 en la Secretaría General del Consejo de la Unión Europea, en Bruselas.
Tato dohoda je otevřena k podpisu dne 22. června v Ouagadougou a poté od 1. července 2010 do 31. října 2010 v generálním sekretariátu Rady Evropské unie v Bruselu.
Denne aftale er åben for undertegnelse den 22. juni 2010 i Ouagadougou og derefter fra den 1. juli 2010 til den 31. oktober 2010 i Generalsekretariatet for Rådet for Den Europæiske Union i Bruxelles
Dieses Abkommen liegt am 22. Juni 2010 in Ouagadougou und danach vom 1. Juli bis 31. Oktober 2010 beim Generalsekretariat des Rates der Europäischen Union in Brüssel zur Unterzeichnung auf.
Käesolev leping on allakirjutamiseks avatud 22. juunil 2010 Ouagadougous ning seejärel 1. juulist 2010 kuni 31. oktoobrini 2010 Euroopa Liidu Nõukogu peasekretariaadis Brüsselis.
Η παρούσα συμφωνία κατατίθεται προς υπογραφή στο Ουαγκαντούγκου, στις 22 Ιουνίου 2010 και στη συνέχεια, από την 1η Ιουλίου 2010 έως τις 31 Οκτωβρίου 2010, στη Γενική Γραμματεία του Συμβουλίου της Ευρωπαϊκής Ένωσης, στις Βρυξέλλες.
This Agreement shall be open for signature in Ouagadougou on 22 June 2010 and thereafter from 1 July 2010 to 31 October 2010 at the General Secretariat of the Council of the European Union in Brussels.
Le présent accord est ouvert à la signature à Ouagadougou le 22 juin 2010 et ensuite du 1er juillet 2010 au 31 octobre 2010 au Secrétariat général du Conseil de l’Union européenne, à Bruxelles.
Il presente accordo è aperto alla firma a Ouagadougou il 22 giugno 2010 e successivamente a Bruxelles presso il Segretariato generale del Consiglio dell’Unione europea, dal 1o luglio 2010 al 31 ottobre 2010.
Šo nolīgumu dara pieejamu parakstīšanai 2010. gada 22. jūnijā Vagadugu (Ouagadougou) un pēc tam no 2010. gada 1. jūlija līdz 2010. gada 31. oktobrim Briselē, Eiropas Savienības Padomes Ģenerālsekretariātā.
Šis susitarimas pateiktas pasirašyti 2010 m. birželio 22 d. Uagadugu, o paskui, 2010 m. liepos 1 d.- 2010 m. spalio 31 d., Europos Sąjungos Tarybos generaliniame sekretoriate Briuselyje.
Ez a megállapodás 2010. június 22-én Ouagadougouban, majd 2010. július 1. és 2010. október 31. között Brüsszelben, az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán aláírásra nyitva áll.
Dan il-Ftehim huwa miftuħ għall-iffirmar f’Ouagadougou fit-22 ta’ Ġunju 2010 u wara dan mill-1 ta’ Lulju 2010 sal-31 ta’ Ottubru 2010, fis-Segretarjat Ġenerali tal-Kunsill tal-Unjoni Ewropea, fi Brussell.
Deze overeenkomst staat open voor ondertekening op 22 juni 2010 te Ouagadougou en vervolgens met ingang van 1 juli tot en met 31 oktober 2010 bij het secretariaat-generaal van de Raad van de Europese Unie in Brussel.
Niniejsza Umowa będzie otwarta do podpisu w Wagadugu w dniu 22 czerwca 2010 r., a następnie od 1 lipca 2010 r. do 31 października 2010 r. w Sekretariacie Generalnym Rady Unii Europejskiej w Brukseli.
O presente Acordo está aberto para assinatura em Uagadugu, em 22 de Junho de 2010 e, posteriormente, de 1 de Julho a 31 de Outubro de 2010, no Secretariado-Geral do Conselho da União Europeia, em Bruxelas.
Acest acord va fi deschis pentru semnare în Ouagadougou, la 22 iunie 2010, iar ulterior, începând cu 1 iulie 2010 până la 31 octombrie 2010, la Secretariatul General al Consiliului Uniunii Europene din Bruxelles.
Táto dohoda je otvorená na podpis 22. júna 2010 v Ouagadougou a potom od 1. júla 2010 do 31. októbra 2010 na Generálnom sekretariáte Rady Európskej únie v Bruseli.
Ta sporazum bo na voljo za podpis 22. junija 2010 v Ouagadougouju in nato od 1. julija 2010 do 31. oktobra 2010 v generalnem sekretariatu Sveta Evropske unije v Bruslju.
Tämä sopimus on avoinna allekirjoittamista varten Ouagadougoussa 22 päivänä kesäkuuta 2010 ja sen jälkeen 1 päivästä heinäkuuta 201031 päivään lokakuuta 2010 Euroopan unionin neuvoston pääsihteeristössä Brysselissä.
Detta avtal är öppet för undertecknande i Ouagadougou den 22 juni 2010 och sedan från och med den 1 juli till och med den 31 oktober 2010 vid generalsekretariatet för Europeiska unionens råd i Bryssel.
(1) HL L 168., 2009.6.30., 48. o.
(2) HL L 352., 2008.12.31., 59. o.
(3) A 21. cikket az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 3/2008 határozatával törölték.
(4) A 23. és 25. cikket az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 3/2008 határozatával törölték.
(5) A 27., 28. és 29. cikket az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 3/2008 határozatával törölték.
(6) HL L 25., 2008.1.30., 11. o.
ZÁRÓOKMÁNY
ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ÍRORSZÁG ELNÖKE,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
MÁLTA ELNÖKE,
ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ROMÁNIA ELNÖKE,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,
ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE,
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a Közösség államai, a továbbiakban: a tagállamok
és AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió vagy az EU)
meghatalmazottjai
egyrészről, valamint
AZ ANGOLAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE ANTIGUA ÉS BARBUDA KIRÁLYNŐJE,
A BAHAMAI KÖZÖSSÉG ÁLLAMFŐJE,
BARBADOS ÁLLAMFŐJE,
ŐFELSÉGE BELIZE KIRÁLYNŐJE,
A BENINI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A BOTSWANAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
BURKINA FASO ELNÖKE,
A BURUNDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KAMERUNI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A COMORE ISZLÁM SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KONGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A COOK-SZIGETEK KORMÁNYA,
AZ ELEFÁNTCSONTPARTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A DZSIBUTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A DOMINIKAI KÖZÖSSÉG KORMÁNYA,
A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ERITREA ÁLLAM ELNÖKE,
AZ ETIÓP DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A FIDZSI-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A GABONI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A GAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ÉS ÁLLAMFŐJE,
A GHÁNAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE GRENADA KIRÁLYNŐJE,
A GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A BISSAU-GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A GUYANAI SZÖVETKEZETI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A HAITI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
JAMAICA ÁLLAMFŐJE,
A KENYAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KIRIBATI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE A LESOTHÓI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,
A LIBÉRIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MADAGASZKÁRI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MALAWI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MALI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MARSHALL-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
A MAURITÁNIAI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MAURITIUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MIKRONÉZIAI SZÖVETSÉGI ÁLLAMOK KORMÁNYA,
A MOZAMBIKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A NAMÍBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A NAURUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
A NIGERI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A NIGÉRIAI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
NIUE KORMÁNYA,
A PALAUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
ŐFELSÉGE A PÁPUA ÚJ-GUINEAI FÜGGETLEN ÁLLAM KIRÁLYNŐJE,
A RUANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE SAINT KITTS ÉS NEVIS KIRÁLYNŐJE,
ŐFELSÉGE SAINT LUCIA KIRÁLYNŐJE,
ŐFELSÉGE SAINT VINCENT ÉS GRENADINE-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,
A SZAMOAI FÜGGETLEN ÁLLAM ÁLLAMFŐJE,
A SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SZENEGÁLI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SEYCHELLE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SIERRA LEONE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE A SALAMON-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,
A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SURINAME KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE A SZVÁZIFÖLDI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,
A TANZÁNIAI EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CSÁDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A KELET-TIMORI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A TOGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE TONGA KIRÁLYA,
A TRINIDAD ÉS TOBAGO KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE TUVALU KIRÁLYNŐJE,
AZ UGANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A VANUATUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
A ZAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A ZIMBABWEI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
államaik a továbbiakban: az AKCS-államok, meghatalmazottjai,
másrészről,
akik a kétezer-tizedik év június havának huszonkettedik napján Ouagadougouban abból a célból gyűltek össze, hogy a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és 2005. június 25-én Luxembourgban először módosított partnerségi megállapodás második módosításáról szóló megállapodást aláírják,
e megállapodás aláírásának időpontjában elfogadták a következő nyilatkozatokat, amelyeket e záróokmányhoz csatoltak:
I. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat a piacra jutás támogatásáról az AKCS–EK partnerségen belül; |
II. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat a migrációról és fejlődésről (13. cikk); |
III. nyilatkozat |
Az Európai Unió nyilatkozata a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő intézményi változásokról; |
és megállapodtak abban, hogy a következő, már meglévő nyilatkozatokat az V. melléklet törlése miatt el kell hagyni:
XXII. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat az V. melléklet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett mezőgazdasági termékekről; |
XXIII. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat a piacra jutás támogatásáról az AKCS–EK partnerségen belül; |
XXIV. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat a rizsről; |
XXV. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat a rumról; |
XXVI. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat a marha- és borjúhúsról; |
XXVII. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat az V. melléklet 1. cikkének (2) bekezdésben említett AKCS-országokból származó termékeknek Franciaország tengerentúli megyéi piacaira jutásáról; |
XXIX. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat a közös agrárpolitika alá tartozó termékekről; |
XXX. nyilatkozat |
Az AKCS nyilatkozata az V. melléklet 1. cikkéről; |
XXXI. nyilatkozat |
A Közösség nyilatkozata az V. melléklet 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjáról; |
XXXII. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat a megkülönböztetésmentességről; |
XXXIII. nyilatkozat |
A Közösség nyilatkozata az V. melléklet 8. cikkének (3) bekezdéséről; |
XXXIV. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat az V. melléklet 12. cikkéről; |
XXXV. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat az V. melléklet 1. jegyzőkönyvéről; |
XXXVI. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat az V. melléklet 1. jegyzőkönyvéről; |
XXXVII. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat az V. melléklet halászati termékek származásáról szóló 1. jegyzőkönyvéről; |
XXXVIII. nyilatkozat |
A Közösség nyilatkozata az V. melléklet területi vizekről szóló 1. jegyzőkönyvéről; |
XXXIX. nyilatkozat |
Az AKCS nyilatkozata az V. melléklet halászati termékek származásáról szóló 1. jegyzőkönyvéről; |
XL. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat a tonhalágazatban az értéktűrési szabály alkalmazásáról; |
XLI. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat az V. melléklet 1. jegyzőkönyve 6. cikkének (11) bekezdéséről; |
XLII. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat a származási szabályokról: kumuláció Dél-Afrikával; |
XLIII. nyilatkozat |
Együttes nyilatkozat az V. melléklet 1. jegyzőkönyvének 2. mellékletéről. |
Fentiek hiteléül az alulírott képviselők (meghatalmazottak) e záróokmányt alább kézjegyükkel látták el.
I. NYILATKOZAT
Együttes nyilatkozat a piacra jutás támogatásáról az AKCS–EK partnerségen belül
A Felek elismerik a preferenciális piacrajutási feltételek AKCS-gazdaságokban betöltött jelentős szerepét, különösen a nyersanyagok területén és más agráripari ágazatokban, amelyek döntő fontosságúak az AKCS-államok gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából, és jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz, az exportbevételekhez és a kormányzati bevételekhez.
A Felek elismerik, hogy néhány ágazat az EU támogatásával olyan átalakuláson ment keresztül, amelynek célja lehetővé tenni az érintett AKCS-exportőrök számára, hogy versenyezzenek az EU-ban és a nemzetközi piacokon, például márkás termékek és más, hozzáadott értéket képviselő termékek fejlesztésén keresztül.
A Felek elismerik továbbá, hogy szükségessé válhat pótlólagos támogatás az olyan esetekben, amikor a kereskedelem liberalizációja az AKCS-termelőkre vonatkozó piacrajutási feltételek mélyrehatóbb változását eredményezheti. E célból a Felek megegyeznek abban, hogy megvizsgálják az összes szükséges intézkedést, amelyek az AKCS-államoknak az EU piacán betöltött versenyhelyzetének megőrzésére irányulnak. E vizsgálat többek között kiterjedhet a származási szabályokra, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekre, valamint az AKCS-államokban a kínálat oldali szűk keresztmetszeteket kezelő meghatározott intézkedésekre. A célkitűzés arra irányul, hogy lehetővé tegyék az AKCS-államok számára az EU piacán élvezett jelenlegi és potenciális komparatív előnyük kihasználását.
Segítségnyújtási programok kidolgozásakor és források nyújtásakor a Felek megegyeznek abban, hogy az előrehaladás és az elért eredmények értékelése céljából időszakos értékeléseket végeznek és döntenek a végrehajtandó, megfelelő további intézkedésekről.
A miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottság figyelemmel kíséri e nyilatkozat végrehajtását, valamint megfelelő jelentéseket készít és ajánlásokat tesz a Miniszterek Tanácsának.
II. NYILATKOZAT
Együttes nyilatkozat a migrációról és fejlődésről (13. cikk)
A Felek megállapodnak abban, hogy erősítik és elmélyítik a migráció területén folytatott párbeszédüket és együttműködésüket a migráció átfogó és kiegyensúlyozott megközelítésének következő három pillére alapján:
1. |
migráció és fejlődés, ideértve a diaszpórákhoz, az agyelszíváshoz és az átutalásokhoz kapcsolódó kérdéseket; |
2. |
jogszerű migráció, ideértve a beutazás és tartózkodás engedélyezését, a mobilitást, valamint a készségek és a szolgáltatások mozgását; és |
3. |
illegális migráció, ideértve az embercsempészetet és -kereskedelmet és a határigazgatást, valamint a visszafogadást. |
A jelenlegi 13. cikk sérelme nélkül a Felek vállalják, hogy kidolgozzák a migráció területén folytatandó megerősített együttműködés részleteit.
A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy ezt a párbeszédet időben lezárják és az előrelépésről jelentést tesznek az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának soron következő ülésén.
III. NYILATKOZAT
Az Európai Unió nyilatkozata a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő intézményi változásokról
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett, valamint ezen időponttól kezdve gyakorolja az Európai Közösség jogait és terhelik annak kötelezettségei. Ezért a megállapodás szövegében az „Európai Közösség”-re való hivatkozásokat adott esetben „Európai Unió”-ként kell értelmezni.
Az Európai Unió levélváltást kíván ajánlani az AKCS-államoknak annak érdekében, hogy a megállapodás összhangba kerüljön a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő uniós intézményi változásokkal.
4.11.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 287/50 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2010. október 7.)
az Európai Közösség és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás megkötéséről
(2010/649/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 79. cikke (3) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának, v. alpontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,
mivel:
(1) |
A Bizottság az Európai Közösség nevében tárgyalásokat folytatott a Pakisztáni Iszlám Köztársasággal az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás). |
(2) |
A megállapodást az Európai Közösség nevében 2009. október 26-án aláírták, figyelemmel annak megkötésére. |
(3) |
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következtében, az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett és annak jogutódja. |
(4) |
A megállapodást jóvá kell hagyni. |
(5) |
A megállapodás visszafogadási vegyes bizottságot hoz létre, amely elfogadhatja eljárási szabályzatát. Helyénvaló megállapítani erre az esetre az Európai Unió álláspontjának kialakítására irányuló egyszerűsített eljárást. |
(6) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően, az Egyesült Királyság bejelentette az e határozat elfogadásában és alkalmazásában való részvételre irányuló szándékát. |
(7) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
(8) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazható, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Közösség és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) az Európai Unió nevében a Tanács jóváhagyja.
A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A megállapodás 20. cikkének (2) bekezdésében előírt, az Uniót jogilag kötelező értesítést a Tanács elnöke teszi meg (1), és az alábbi nyilatkozatot teszi:
„A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett, valamint ezen időponttól kezdve gyakorolja az Európai Közösség jogait, és terhelik annak kötelezettségei. Ezért a megállapodás szövegében az »Európai Közösség« -re való hivatkozásokat adott esetben »Európai Unió«-ként kell értelmezni.”
3. cikk
A Bizottság kérelmére meghívott tagállami szakértők támogatásával az Uniót a Bizottság képviseli a megállapodás 16. cikke szerint létrehozott visszafogadási vegyes bizottságban.
4. cikk
A Tanács által kijelölt különbizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság alakítja ki az Uniónak a visszafogadási vegyes bizottság keretében képviselt, a visszafogadási vegyes bizottság eljárási szabályzatának a megállapodás 16. cikke (2) bekezdésében előírtak szerinti elfogadására vonatkozó álláspontját.
5. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
6. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2010. október 7-én.
a Tanács részéről
az elnök
M. WATHELET
(1) A visszafogadási megállapodás hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.
MEGÁLLAPODÁS
az Európai Közösség és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság között az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról
A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: a Közösség,
valamint
A PAKISZTÁNI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG,
a továbbiakban: Pakisztán,
a továbbiakban külön-külön: fél, együttesen: felek.
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megerősítsék együttműködésüket az illegális bevándorlás elleni hatékony küzdelem érdekében,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy e megállapodás segítségével és viszonossági alapon gyors és hatékony eljárásokat hozzanak létre az olyan személyek azonosítására, illetve biztonságos és szabályos visszatérésére, akik Pakisztán vagy az Európai Unió valamely tagállama területére való beutazás, jelenlét vagy tartózkodás feltételeinek nem, illetve már nem felelnek meg, továbbá hogy az együttműködés szellemében elősegítsék az ilyen személyek átutazását,
HANGSÚLYOZVA, hogy e megállapodás nem érinti az Európai Unió tagállamainak és Pakisztánnak a nemzetközi jogból eredő jogait, kötelezettségeit és felelősségét,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címének, valamint az e cím alapján elfogadott minden jogi aktusnak a rendelkezései nem vonatkoznak a Dán Királyságra,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
Fogalom-meghatározások
E megállapodás alkalmazásában:
a) |
„tagállam”: az Európai Unió bármely tagállama a Dán Királyság kivételével; |
b) |
„egy tagállam állampolgára”: bármely olyan személy, aki a Közösség által alkalmazott fogalom-meghatározás szerint valamely tagállam állampolgárságával rendelkezik; |
c) |
„Pakisztán állampolgára”: bármely olyan személy, aki pakisztáni állampolgársággal rendelkezik; |
d) |
„harmadik országbeli állampolgár”: bármely olyan személy, aki a pakisztáni, illetve valamely tagállam állampolgárságától eltérő állampolgársággal rendelkezik; |
e) |
„hontalan személy”: bármely olyan személy, aki nem rendelkezik állampolgársággal; |
f) |
„tartózkodási engedély”: Pakisztán vagy valamely tagállam által kibocsátott, bármilyen típusú engedély, amely valamely személyt a kiállító állam területén történő tartózkodásra jogosít; |
g) |
„vízum”: Pakisztán vagy valamely tagállam által kibocsátott engedély vagy határozat, amely a területére való belépéshez vagy az azon való átutazáshoz szükséges. E fogalom nem terjed ki a repülőtéri tranzitvízumra; |
h) |
„megkereső állam”: az az állam (Pakisztán vagy a tagállamok egyike), amely a 2. és 3. cikk értelmében visszafogadási kérelmet, vagy a 12. cikk értelmében átutazási kérelmet nyújt be; |
i) |
„megkeresett állam”: az az állam (Pakisztán vagy a tagállamok egyike), amelyhez a 2. és 3. cikk értelmében visszafogadási kérelmet, vagy a 12. cikk értelmében átutazási kérelmet nyújtanak be. |
I. SZAKASZ
VISSZAFOGADÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
2. cikk
Saját állampolgárok visszafogadása
(1) A megkeresett állam a megkereső állam kérelmére és az állampolgárság 6. cikkel összhangban történő bizonyítását követően visszafogadja bármely állampolgárát, aki a megkereső állam területére való beutazás, jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg.
(2) A megkeresett állam azon személy számára, akinek visszafogadását elfogadta, szükség szerint és késedelem nélkül kiállítja a visszafogadásához szükséges, legalább hat hónapig érvényes úti okmányt. Ha az érintett személy átadására jogi vagy ténybeli okok folytán a kiállított úti okmány érvényességi ideje alatt nem kerülhet sor, a megkeresett állam tizennégy napon belül ugyanolyan érvényességi idejű új úti okmányt állít ki.
3. cikk
Harmadik országbeli állampolgárok és hontalanok visszafogadása
(1) A megkeresett állam a megkereső állam kérésére, és az e megállapodásban előírtaktól eltérő további alakszerűségek nélkül visszafogad minden olyan harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt, aki a megkereső állam területére való belépés, jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felelnek meg, feltéve, hogy az ilyen személyek:
a) |
a visszafogadási kérelem benyújtásának idején rendelkeznek a megkeresett állam által kiállított érvényes vízummal vagy tartózkodási engedéllyel; vagy |
b) |
közvetlenül a megkeresett állam területéről léptek be illegálisan a megkereső állam területére. Ezen albekezdés alkalmazásában egy személy abban az esetben lép be közvetlenül a megkeresett állam területéről, ha a megkereső állam területére – illetve amennyiben a megkeresett állam Pakisztán, a tagállamok területére – légi úton vagy hajóval, más közbenső országba történő beutazás nélkül érkezett. |
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafogadási kötelezettség nem alkalmazandó, amennyiben:
a) |
a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy kizárólag a megkeresett állam nemzetközi repülőterén, repülőgép-forgalmi tranzitterületen tartózkodott; vagy |
b) |
a megkereső állam a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy részére a területére való belépést megelőzően vagy azt követően vízumot vagy tartózkodási engedélyt állított ki, kivéve, ha az érintett személy olyan, a megkeresett állam által kiállított vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amelynek érvényességi ideje hosszabb. |
(3) Ha a megkeresett állam valamely tagállam, az (1) bekezdésben foglalt visszafogadási kötelezettség a vízumot vagy tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot terheli. Amennyiben két vagy több tagállam állított ki vízumot vagy tartózkodási engedélyt, az (1) bekezdésben meghatározott visszafogadási kötelezettség azt a tagállamot terheli, amelyik a hosszabb érvényességi idejű dokumentumot állította ki, illetve ha azok közül egy vagy több dokumentum érvényességi ideje lejárt, akkor a még érvényes dokumentumot kiállító tagállamot. Ha már valamennyi dokumentum lejárt, úgy az (1) bekezdés szerinti visszafogadási kötelezettség azon tagállamot terheli, amely a legkésőbb lejárt dokumentumot kiállította.
(4) A megkeresett állam azon személy számára, akinek visszafogadását elfogadta, szükség szerint és késedelem nélkül kiállítja a visszafogadáshoz szükséges, legalább hat hónapig érvényes úti okmányt. Amennyiben az érintett személy átadására jogi vagy ténybeli okok folytán a kiállított úti okmány érvényességi ideje alatt nem kerülhet sor, a megkeresett állam tizennégy naptári napon belül ugyanolyan érvényességi idejű új úti okmányt állít ki.
II. SZAKASZ
VISSZAFOGADÁSI ELJÁRÁS
4. cikk
Alapelvek
(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, a 2. és 3. cikkben meghatározott kötelezettségek alapján visszafogadandó személy átadásának feltétele a megkeresett állam hatáskörrel rendelkező hatóságához benyújtott visszafogadási kérelem.
(2) A 2. cikk (1) bekezdésének és a 3. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül nincs szükség visszafogadási kérelemre, amennyiben a visszafogadandó személy érvényes úti okmánnyal és – adott esetben – a megkeresett állam által kiállított érvényes vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(3) Visszafogadás csupán az állampolgárságot valószínűsítő bizonyíték alapján nem lehetséges.
5. cikk
Visszafogadási kérelem
(1) A visszafogadási kérelem a következő információkat tartalmazza:
a) |
a visszafogadandó személy adatai (pl. családi és utónév, születési idő és hely, az utolsó lakóhely); |
b) |
az állampolgársággal, az átutazással, a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszafogadási feltételeivel, valamint a jogellenes belépés és tartózkodás tényével kapcsolatos bizonyítékként szolgáló eszközök feltüntetése. |
(2) A visszafogadási kérelem – a lehetséges mértékben – a következő információkat is tartalmazza:
a) |
arról szóló nyilatkozat, hogy a visszafogadandó személynek segítségre vagy gondoskodásra lehet szüksége, feltéve, hogy az érintett személy kifejezetten hozzájárult e nyilatkozathoz; |
b) |
bármilyen más olyan védelmi vagy biztonsági intézkedés, amely az adott visszafogadás esetén szükséges lehet. |
(3) A visszafogadási kérelmekhez használandó közös formanyomtatvány e megállapodás 5. mellékletében található.
6. cikk
Az állampolgárságra vonatkozó bizonyítékok
(1) Az állampolgárság nem igazolható hamis dokumentumok alapján.
(2) Az állampolgárság 2. cikk (1) bekezdése értelmében történő igazolása a megállapodás I. mellékletében felsorolt bármely dokumentummal történhet, még abban az esetben is, ha azok érvényességi ideje már lejárt. E dokumentumok bemutatása esetén az állampolgárságot a megkeresett és a megkereső állam minden további vizsgálat megkövetelése nélkül kölcsönösen elismeri.
(3) Az állampolgárság 2. cikk (1) bekezdése értelmében szükséges igazolása a megállapodás II. mellékletében felsorolt bármely dokumentummal is történhet, még abban az esetben is, ha azok érvényességi ideje már lejárt. E dokumentumok bemutatása esetén a megkeresett állam indítja meg az érintett személy állampolgárságának megállapítására irányuló eljárást.
(4) Ha az I. és a II. mellékletben felsorolt dokumentumok egyike sem mutatható be, a megkereső állam hatáskörrel rendelkező hatósága és a megkeresett állam diplomáciai vagy konzuli képviselete kérelemre indokolatlan késedelem nélkül megszervezi annak a személynek a meghallgatását, akinek visszafogadása ügyében a kérelmet benyújtották.
7. cikk
Harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre vonatkozó bizonyítékok
(1) A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszafogadásának a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételei különösen az e megállapodás III. mellékletében felsorolt dokumentumokkal bizonyítandók. Az állampolgárság nem igazolható hamis dokumentumokkal. Minden ilyen bizonyítéknak a megkeresett és a megkereső állam által kölcsönösen elismert tényeken kell alapulnia.
(2) A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszafogadásának a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételei az e megállapodás IV. mellékletében felsorolt bizonyítékokkal is igazolhatók. E bizonyítékok bemutatása esetén a megkeresett állam azokat megfelelőnek tekinti a vizsgálat megindításához.
(3) A belépés, jelenlét vagy tartózkodás jogellenességét az érintett személy azon úti okmányából állapítják meg, amelyből a megkereső ország területére vonatkozó szükséges vízum vagy egyéb tartózkodási engedély hiányzik. A megkereső állam azon nyilatkozata, miszerint az érintett személyről megállapították, hogy nem rendelkezik a szükséges úti okmányokkal, vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, a jogellenes belépés, jelenlét vagy tartózkodás tényét valószínűsítő bizonyítéknak minősülhet.
8. cikk
Határidők
(1) A visszafogadási kérelmet a megkeresett állam hatáskörrel rendelkező hatóságához legkésőbb az azt követő egy éven belül be kell nyújtani, hogy a megkereső állam hatáskörrel rendelkező hatósága tudomást szerzett arról, hogy egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy nem, illetve már nem felel meg a beutazás, jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek. Amennyiben a kérelem időben történő benyújtásának jogi vagy ténybeli akadálya van, a határidő – kérelemre – legfeljebb az akadályok megszűnéséig meghosszabbítható.
(2) A visszafogadási kérelmet indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben legfeljebb harminc naptári napon belül meg kell válaszolni; a visszafogadási kérelem elutasítását meg kell indokolni. E határidő a visszafogadási kérelem kézhezvételének napján kezdődik. Amennyiben a kérelem időben történő megválaszolásának jogi vagy ténybeli akadálya van, kellően indokolt kérelemre a határidő legfeljebb hatvan naptári nap időtartamra meghosszabbítható, kivéve, ha a megkereső állam nemzeti jogszabályai értelmében az őrizet időtartama nem haladhatja meg a hatvan napot. Ha a kérelemre e határidőn belül nem érkezik válasz, az az átadásba való beleegyezésnek minősül.
(3) A beleegyezés megadása után – vagy adott esetben – az e cikk (2) bekezdésében megállapított határidő lejárta után az érintett személyt három hónapon belül át kell adni. Kérelemre ez a határidő a jogi vagy gyakorlati akadályok megszüntetésére fordított idővel meghosszabbítható.
9. cikk
Az átadás részletes szabályai és szállítási módok
Egy személy visszaszállítását megelőzően Pakisztán és az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai írásban előre rögzítik az átadás időpontját, a határátlépés helyét, az esetleges kíséretet és a szállítási módot.
10. cikk
Téves visszafogadás
Pakisztán késedelem nélkül visszafogad bármely, valamely tagállam által visszafogadott személyt, a tagállamok pedig késedelem nélkül visszafogadnak bármely, Pakisztán által visszafogadott személyt, amennyiben az érintett személy átadását követő három hónapon belül bizonyítást nyer, hogy a megállapodás 2. vagy 3. cikkében meghatározott feltételek nem teljesültek. Ilyen esetekben Pakisztán és az érintett tagállam illetékes hatóságai közölnek egymással minden, a visszafogadandó személy jelenlegi személyazonosságára, állampolgárságára vagy tranzitútvonalára vonatkozó, rendelkezésükre álló információt is.
III. SZAKASZ
AZ ÁTUTAZÁS LEBONYOLÍTÁSA
11. cikk
Alapelvek
(1) A megkeresett állam lehetővé teheti a harmadik országbeli állampolgárok vagy a hontalan személyek átutazását, amennyiben az ilyen állampolgár vagy személy a célállamba közvetlenül nem szállítható vissza, miután írásbeli bizonyítékok alapján meggyőződött arról, hogy a célállam elkötelezte magát állampolgára, illetve a személy visszafogadására.
(2) A megkeresett állam visszavonhatja hozzájárulását, ha a lehetséges tranzitállamokba való továbbutazás vagy a célállam általi visszafogadás már nem biztosított. Ilyen esetben a megkereső állam saját költségére visszaveszi a harmadik országbeli állampolgárt vagy a hontalan személyt.
12. cikk
Az átutazási eljárás
(1) Az átutazási kérelmet írásban kell benyújtani a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz, és annak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) |
az átutazás módja, egyéb lehetséges tranzitállamok és a végső úti cél; |
b) |
az érintett személy adatai (pl. családi és utónév, születési idő és – lehetőség szerint – születési hely, állampolgárság, az úti okmány típusa és száma); |
c) |
a határátlépés tervezett helye, az átadás időpontja és a kíséret esetleges igénybevétele. |
Az átutazási kérelmekhez használandó közös formanyomtatvány e megállapodás VI. mellékletében található.
(2) A megkeresett állam döntéséről tizennégy naptári napon belül írásban tájékoztatja a megkereső államot, és ha engedélyezi az átutazást, megerősíti a határátlépés helyét és az átutazás tervezett időpontját.
(3) Amennyiben az átutazás lebonyolítása légi úton történik, az átszállítandó személy és annak esetleges kísérete mentesül a reptéri tranzitvízum megszerzésének kötelezettsége alól.
(4) A megkeresett állam hatáskörrel rendelkező hatóságai a kölcsönös konzultációkra is figyelemmel segítséget nyújtanak az átutazás lebonyolításában, különösen az érintett személyek megfigyelése révén, valamint az e célt szolgáló megfelelő feltételek megteremtésével, saját jogszabályaival és szabályzataival összhangban.
IV. SZAKASZ
KÖLTSÉGEK
13. cikk
A szállítás és az átutazás költségei
A megkereső állam hatáskörrel rendelkező hatóságai azon jogának sérelme nélkül, hogy jogosultak a visszafogadással járó költségek visszatérítését a visszafogadandó személytől vagy harmadik felektől kérni, az e megállapodás szerinti visszafogadással és átutazással kapcsolatos valamennyi, a rendeltetés szerinti állam határáig felmerülő szállítási költséget a megkereső állam viseli. A 10. cikk szerinti téves visszafogadás esetén e költségeket az az állam viseli, amelynek az érintett személyt vissza kell vennie.
V. SZAKASZ
ADATVÉDELEM ÉS AZ EGYÉB JOGI KÖTELEZETTSÉGEKKEL VALÓ ÖSSZHANG
14. cikk
Személyes adatok
(1) A személyes adatok feldolgozására csak abban az esetben kerül sor, ha ez Pakisztán és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai számára e megállapodás végrehajtása érdekében szükséges. E cikk alkalmazásában a 95/46/EK irányelv (1) 2. cikkében foglalt fogalom-meghatározások érvényesek. Ha az adatkezelő valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, az ilyen feldolgozásra a 95/46/EK irányelv és az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályok alkalmazandók, ideértve a személyes adatok harmadik országokba irányuló továbbítására vonatkozó szabályokat is.
(2) Ezen túlmenően a személyes adatok e megállapodás végrehajtása érdekében történő feldolgozására és különösen a személyes adatoknak Pakisztánból valamely tagállam felé vagy fordítva történő közlésére a következő elvek alkalmazandók:
a) |
a személyes adatokat tisztességesen és jogszerűen kell feldolgozni; |
b) |
a személyes adatok gyűjtését e megállapodás végrehajtásának meghatározott, egyértelmű és törvényes céljából kell végezni, és az adatokat ezen túlmenően sem az adatközlő hatóság, sem az átvevő hatóság nem dolgozhatja fel az e céllal össze nem egyeztethető módon; |
c) |
a személyes adatoknak gyűjtésük és/vagy további feldolgozásuk célja szempontjából megfelelőnek, relevánsnak kell lenniük és nem lehetnek túlzott mértékűek; az átadott személyes adatok csak az alábbiakra terjedhetnek ki:
|
d) |
a személyes adatoknak pontosaknak kell lenniük, és azokat szükség esetén frissíteni kell; |
e) |
a személyes adatokat olyan formában kell tárolni, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtése vagy további feldolgozása céljának eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; |
f) |
mind a közlő, mind az átvevő hatóság megtesz minden ésszerű intézkedést a személyes adatok szükség szerinti helyesbítésének, törlésének vagy zárolásának biztosítására, ha a feldolgozás nem felel meg e cikk rendelkezéseinek, különösen hogyha ezen adatok a feldolgozás célja szempontjából nem megfelelőek, nem relevánsak, nem pontosak vagy túlzott mértékűek. Ebbe beletartozik a másik fél értesítése az adatok bármely helyesbítéséről, törléséről vagy zárolásáról; |
g) |
az átvevő hatóság kérelemre tájékoztatja az adatközlő hatóságot a közölt adatok felhasználásáról és annak eredményéről; |
h) |
személyes adatok csak a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal közölhetők. Egyéb, más szervekkel való közléshez az adatközlő hatóság előzetes beleegyezése szükséges; |
i) |
az adatközlő hatóság és az átvevő hatóság köteles írásbeli nyilvántartást vezetni a személyes adatok közléséről és átvételéről. |
15. cikk
Egyéb jogi kötelezettségekkel való összhang
(1) E megállapodás nem érinti a Közösségnek, a tagállamoknak és Pakisztánnak a nemzetközi jogból és azon nemzetközi szerződésekből eredő jogait, kötelezettségeit és felelősségét, amelyeknek részesei.
(2) E megállapodás rendelkezései nem zárják ki valamely személy egyéb kétoldalú egyezmény alapján történő visszaszállítását.
(3) E megállapodás nem érinti az érintett személyt a fogadó ország joga – beleértve a nemzetközi jogot is – értelmében megillető jogorvoslatokat és jogokat.
VI. SZAKASZ
VÉGREHAJTÁS ÉS ALKALMAZÁS
16. cikk
Visszafogadási vegyes bizottság
(1) A felek kölcsönösen segítik egymást e megállapodás alkalmazásában és értelmezésében. A felek e célból visszafogadási vegyes bizottságot (a továbbiakban: a bizottság) hoznak létre, amely különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) |
e megállapodás alkalmazásának figyelemmel kísérése; |
b) |
határoz az e megállapodás egységes alkalmazásához szükséges technikai rendelkezésekről, beleértve a III. és IV. melléklet módosításait; |
c) |
rendszeres információcserét folytat az egyes tagállamok és Pakisztán által a 17. cikk szerint elkészített végrehajtási jegyzőkönyvekről; |
d) |
javaslatokat tesz e megállapodás, valamint az I. és II. melléklet módosítására. |
(2) A bizottság egyhangúlag hozza és hajtja végre döntéseit.
(3) A bizottság a Közösség és Pakisztán képviselőiből áll; a Közösséget az Európai Bizottság képviseli, akit tagállami szakértők segítenek.
(4) A bizottság szükség szerint, bármely fél kérelmére, általában évente ülésezik.
(5) A bizottság által meg nem oldható vitás kérdéseket a felek egymás közötti konzultáció útján rendezik.
(6) A bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát, ezen belül megállapítja a mindkét fél számára közös munkanyelvet.
17. cikk
Végrehajtási jegyzőkönyvek
(1) Pakisztán és bármely tagállam végrehajtási jegyzőkönyvet dolgozhat ki, amely a következőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz:
a) |
a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a határátlépési helyek kijelölése, valamint a kapcsolattartók cseréje; |
b) |
a kísérettel történő visszavitel, ideértve a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalanok kísérettel történő átszállítását is; |
c) |
az e megállapodás I–IV. mellékleteiben felsoroltaktól eltérő eszközök és dokumentumok. |
(2) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jegyzőkönyvek csak azt követően lépnek hatályba, hogy arról a 16. cikk szerinti bizottságot értesítették.
18. cikk
A tagállamok által kötött kétoldalú visszafogadási megállapodásokhoz vagy egyezményekhez való viszony
E megállapodás rendelkezései elsőbbséget élveznek az egyes tagállamok és Pakisztán között megkötött vagy a 17. cikk alapján megkötendő, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló kétoldalú megállapodások vagy egyezmények rendelkezéseivel szemben, amennyiben ez utóbbiak nem összeegyeztethetők e megállapodás rendelkezéseivel.
VII. SZAKASZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19. cikk
Területi hatály
(1) A (2) bekezdésre figyelemmel ez a megállapodás Pakisztán területén alkalmazandó, valamint azon a területen ahol az Európai Közösséget létrehozó szerződést alkalmazni kell.
(2) E megállapodás a Dán Királyság területén nem alkalmazandó.
20. cikk
Hatálybalépés, időtartam és megszűnés
(1) Ezt a megállapodást a felek belső rendelkezéseikkel összhangban megerősítik vagy jóváhagyják.
(2) E megállapodás a feleknek az (1) bekezdésben említett eljárások befejezéséről szóló kölcsönös értesítésének napját követő második hónap első napján lép hatályba.
(3) A felek nemzetközi szokásjog alapján fennálló, a saját állampolgáraik visszafogadásával kapcsolatosan fennálló kötelezettségeinek érintése nélkül, a megállapodás és annak végrehajtási jegyzőkönyvei csak Pakisztán, illetve a tagállamok területére a megállapodás hatálybalépését követően beutazó személyekre alkalmazandók.
(4) E megállapodást bármelyik fél bármikor felmondhatja a másik félhez intézett hivatalos értesítés útján. A megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.
21. cikk
Mellékletek
Az I–VI. melléklet e megállapodás elválaszthatatlan részét képezi.
Kelt Brüsszelben, 2009. október 26-án két példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven; amelyek mindegyike egyformán hiteles.
За Европейската общност
Por la Comunidad Europea
Za Evropské společenství
For Det Europæiske Fællesskab
Für die Europäische Gemeinschaft
Euroopa Ühenduse nimel
Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα
For the European Community
Pour la Communauté européenne
Per la Comunità europea
Eiropas Kopienas vārdā
Europos bendrijos vardu
Az Európai Közösség részéről
Għall-Komunità Ewropea
Voor de Europese Gemeenschap
W imieniu Wspólnoty Europejskiej
Pela Comunidade Europeia
Pentru Comunitatea Europeană
Za Európske spoločenstvo
Za Evropsko skupnost
Euroopan yhteisön puolesta
För Europeiska gemenskapen
За Ислямска република Пакистан
Por la República Islámica de Pakistán
Za Pákistánskou islámskou republiku
For Den Islamiske Republik Pakistan
Für die Islamische Republik Pakistan
Pakistani Islamivabariigi nimel
Για την Ισλαμική Δημοκρατία του Πακιστάν
For the Islamic Republic of Pakistan
Pour la République islamique du Pakistan
Per la Repubblica islamica del Pakistan
Pakistānas Islāma Republikas vārdā
Pakistano Islamo Respublikos vardu
A Pakisztáni Iszlám Köztársaság részéről
Għar-Repubblika Iżlamika tal-Pakistan
Voor de Islamitische Republiek Pakistan
W imieniu Islamskiej Republiki Pakistanu
Pela República Islâmica do Paquistão
Pentru Republica Islamică Pakistan
Za Pakistanskú islamskú republiku
Za Islamsko republiko Pakistan
Pakistanin islamilaisen tasavallan puolesta
För Islamiska republiken Pakistan
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
I. MELLÉKLET
A bemutatásuk esetén az állampolgárság bizonyítékának tekintendő dokumentumok közös listája (a 2. cikk (1) bekezdése a 6. cikk (2) bekezdésével összefüggésben)
— |
bármilyen valódi útlevél (nemzeti útlevelek, diplomata-útlevelek, szolgálati útlevelek, csoportos útlevelek és ideiglenes útlevelek, beleértve a kiskorúak útleveleit is), |
— |
számítógépes nemzeti személyazonosító igazolványok, |
— |
az állampolgárságot igazoló valódi bizonyítványok. |
II. MELLÉKLET
A bemutatásuk esetén az állampolgárság megállapítására irányuló eljárás megindítását eredményező dokumentumok listája (a 2. cikk (1) bekezdése a 6. cikk (3) bekezdésével összefüggésben)
— |
digitális ujjlenyomatok vagy más biometrikus adatok, |
— |
a megkeresett fél kormánya által kiállított ideiglenes és átmeneti nemzeti személyazonosító igazolványok, katonai személyazonosító igazolványok és születési anyakönyvi kivonatok, |
— |
a megállapodás I. mellékletében felsorolt bármely dokumentum fénymásolata (1), |
— |
járművezetői engedélyek vagy azok fénymásolata (1), |
— |
az állampolgárságot megemlítő vagy jelző egyéb hivatalos okmányok (például születési anyakönyvi kivonatok) fénymásolata (1), |
— |
szolgálati igazolványok, tengerész-nyilvántartási igazolványok, hajóparancsnoki szolgálati igazolványok vagy ezek fénymásolatai (1), |
— |
az érintett személy nyilatkozata. |
(1) E melléklet alkalmazásában „fénymásolat” alatt Pakisztán vagy a tagállamok hatóságai által hivatalosan hitelesített fénymásolat értendő.
III. MELLÉKLET
A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszafogadásával kapcsolatos feltételek szempontjából bizonyító erejűnek minősülő dokumentumok közös listája (a 3. cikk (1) bekezdése a 7. cikk (1) bekezdésével összefüggésben)
— |
az érintett személy úti okmányában található, a belépést igazoló pecsét és/vagy bejegyzés, |
— |
a megkeresett állam által kiállított érvényes vízum és/vagy tartózkodási engedély. |
IV. MELLÉKLET
A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszafogadását célzó vizsgálat megindítása szempontjából bizonyító erejűnek minősülő dokumentumok közös listája (a 3. cikk a 7. cikk (2) bekezdésével összefüggésben)
— |
különösen a határőrizeti szervek, illetve más hivatalos vagy jóhiszemű tanúk (például a légitársaságok személyzete) által tett olyan hivatalos nyilatkozatok, amelyek igazolhatják az érintett személy határátlépését, |
— |
a megkereső állam illetékes hatóságainak leírása az érintett személy feltartóztatásának helyéről és körülményeiről, miután az a megkereső állam területére belépett, |
— |
a személy személyazonosságával és/vagy tartózkodásával kapcsolatban valamely nemzetközi szervezet (pl. ENSZ Menekültügyi Főbiztossága) által szolgáltatott információ, |
— |
családtagok beszámolói és az információk családtagok általi megerősítése, |
— |
az érintett személy nyilatkozata, |
— |
névre szóló menetjegyek és bármilyen igazolás vagy számla (például szállodai számlák, orvosi/fogorvosi kezelésre megbeszélt időpontok, közintézmények/magánintézmények belépőkártyái stb.), amely egyértelműen bizonyítja, hogy az érintett személy a megkeresett állam területén tartózkodott, |
— |
légi- vagy hajóutazások névre szóló menetjegyei és/vagy utaslistái, amelyek feltüntetik a megkeresett állam területén bejárt útvonalat, |
— |
arra vonatkozó információ, hogy az érintett személy egy szállító vagy utazási iroda szolgáltatásait igénybe vette. |
V. MELLÉKLET
VI. MELLÉKLET
EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ 1. CIKK f) PONTJÁRA VONATKOZÓAN
Az 1. cikk f) pontjának alkalmazásában a felek egyetértenek abban, hogy a tartózkodási engedély fogalma alá nem tartoznak azok az ideiglenes engedélyek, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintett személy az adott állam területén tartózkodjon a menedékjog vagy tartózkodási engedély iránti kérelem elbírálása alatt.
EGYÜTTES NYILATKOZAT A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉRE VONATKOZÓAN
A felek tudomásul veszik, hogy a jelenleg hatályban lévő, 1951. évi pakisztáni állampolgársági törvény, valamint az e törvény értelmében megállapított jogszabályok szerint pakisztáni állampolgár nem mondhat le állampolgárságáról olyan érvényes okirat megszerzése vagy kézhezvétele nélkül, amely bizonyítja, hogy az állampolgár valamely más államban állampolgárságot kapott.
A felek megállapodnak arról, hogy szükség esetén egymással konzultálnak.
EGYÜTTES NYILATKOZAT A 3. CIKKRE VONATKOZÓAN
A 3. cikkre tekintettel a felek alapelvként törekszenek azon harmadik országbeli állampolgároknak vagy hontalan személyeknek azok származási országába történő visszaszállítására, akik nem, illetve már nem felelnek meg a bármely fél területére történő beutazás, illetve az ottani jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek.
EGYÜTTES NYILATKOZAT A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁRA VONATKOZÓAN
A felek megállapodnak abban, hogy a valamely harmadik országban pusztán repülőgép-forgalmi tranzitterületen való tartózkodás e rendelkezések alkalmazásában nem minősül „közbenső országba történő beutazásnak”.
EGYÜTTES NYILATKOZAT A 8. CIKK (2) BEKEZDÉSÉRE VONATKOZÓAN
A felek megállapodnak abban, hogy az olyan tagállamok által benyújtott visszafogadási kérelmek esetében, amelyek nemzeti jogszabályai értelmében az őrizet időtartama nem haladhatja meg a harminc napot, a 8. cikk (2) bekezdésében említett harminc naptári napos határidő a visszafogadási kérelem kedvező elbírálása esetén magában foglalja a megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése és 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a személy visszafogadásához szükséges úti okmány kiállítását is.
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS PAKISZTÁN EGYÜTTES NYILATKOZATA A LEGÁLIS MIGRÁCIÓRÓL
Tekintettel Pakisztánnak az Európai Unió tagállamaiban meglévő legális migrációs lehetőségek kihasználásához fűződő érdekeire, a felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazása hozzájárul ahhoz, hogy az egyes tagállamokat arra ösztönözze, hogy a pakisztáni állampolgárok számára lehetőséget biztosítsanak a legális migrációra. Ezért az Európai Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy saját nemzeti jogszabályaikkal összhangban kezdjenek tárgyalásokat Pakisztánnal a pakisztáni állampolgárok előtt nyitva álló legális migrációs lehetőségekről.
EGYÜTTES NYILATKOZAT A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL
Az Európai Unió és Pakisztán közötti migrációs áramlás kezelése tekintetében a felek elkötelezettek e megállapodás megosztott felelősségen és kiegyensúlyozott partnerségen alapuló, szolidáris szellemű végrehajtása iránt.
Ezért az Európai Unió közösségi segítségnyújtási programokon – nevezetesen az Aeneas programon – keresztül támogatja Pakisztánt e megállapodás minden elemének végrehajtásában, ideértve a visszafogadott személyek újbóli letelepedését és jólétét célzó támogatást is.
Elvben e támogatás kiterjedhet a migráció és a fejlesztés közötti kapcsolatok előmozdítására, a legális gazdasági migráció megszervezésére és elősegítésére, az illegális migráció kezelésére, valamint a migráns személyek kizsákmányolással és kirekesztéssel szembeni védelmére is.
EGYÜTTES NYILATKOZAT DÁNIÁRA VONATKOZÓAN
A felek tudomásul veszik, hogy e megállapodás nem vonatkozik a Dán Királyság területére, sem pedig a Dán Királyság állampolgáraira. Ilyen körülmények között helyénvaló, hogy Pakisztán és a Dán Királyság visszafogadási megállapodást kössenek ugyanolyan feltételekkel, mint a jelen megállapodás feltételei.
EGYÜTTES NYILATKOZAT IZLANDRA ÉS NORVÉGIÁRA VONATKOZÓAN
A felek tudomásul veszik az Európai Közösség, valamint Izland és Norvégia között fennálló szoros kapcsolatot, különös tekintettel az említett országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 1999. május 18-i megállapodására. Ilyen körülmények között helyénvaló, hogy Pakisztán, valamint Izland és Norvégia visszafogadási megállapodást kössenek ugyanolyan feltételekkel, mint a jelen megállapodás feltételei.
EGYÜTTES NYILATKOZAT A MIGRÁCIÓ KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ ÁTFOGÓ PÁRBESZÉDRŐL
A felek elkötelezettek a migráció kezeléséről szóló átfogó párbeszéd folytatása iránt az EK és Pakisztán közötti harmadik generációs együttműködési megállapodás értelmében létrehozandó vegyes bizottság keretében. Ez a párbeszéd a vízumpolitikára is kiterjed az emberek közötti személyes kapcsolatok megkönnyítése érdekében.
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
4.11.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 287/68 |
AZ AKCS–EU MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 2/2010 HATÁROZATA
(2010. június 21.)
a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított partnerségi megállapodás második alkalommal történő módosításáról szóló megállapodás aláírása és hatálybalépése közötti időszakban alkalmazandó átmeneti intézkedésekről
(2010/650/EU)
AZ AKCS–EU MINISZTEREK TANÁCSA,
tekintettel a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt (1) és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított (2) partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a cotonoui megállapodás) és különösen annak 95. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A cotonoui megállapodást húszéves időtartamra kötötték meg, amely 2000. március 1-jén vette kezdetét. Rendelkeztek azonban arról, hogy a megállapodást ötévente felülvizsgálati eljárás keretében módosítani lehessen. |
(2) |
A cotonoui megállapodás első alkalommal történő módosításával kapcsolatos tárgyalásokat Brüsszelben 2005. február 23-án zárták le. A módosító megállapodást 2005. június 25-én írták alá Luxembourgban, és 2008. július 1-jén lépett hatályba. |
(3) |
A cotonoui megállapodás második alkalommal történő módosításáról szóló tárgyalásokat hivatalosan az AKCS–EU Miniszterek Tanácsának 2009. május 29-i ülésén kezdték meg, és azok lezárására Brüsszelben 2010. március 19-én került sor. A cotonoui megállapodás második alkalommal történő módosításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás), amelyet 2010. június 22-én írtak alá Ouagadougouban, a cotonoui megállapodás 93. cikkében említett megerősítési eljárás lezárását követően lép hatályba. |
(4) |
A cotonoui megállapodás 95. cikke (3) bekezdésével összhangban az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa ideiglenes intézkedéseket fogad el, amelyekre a megállapodás aláírása és hatálybalépése közötti időszak vonatkozásában van szükség. |
(5) |
Az Európai Unió, a tagállamai és az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai (a továbbiakban: a felek) helyénvalónak tartják a megállapodás ideiglenes alkalmazását, amelyre az aláírás időpontjától kezdve kerül sor. |
(6) |
A felek törekedni fognak arra, hogy a megállapodás aláírásának időpontjától számított két éven belül elvégezzék a megerősítési eljárásokat, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A megállapodás ideiglenes alkalmazása
A Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított partnerségi megállapodás második alkalommal történő módosításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) aláírásának időpontjától ideiglenesen alkalmazandó.
2. cikk
E határozat végrehajtása és a megállapodás hatálybalépése
Az Unió minden szükséges lépést megtesz e határozat teljes mértékű végrehajtásának biztosítása érdekében. Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa felkéri az Unió tagállamait és az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjait, hogy tegyék meg az e határozat végrehajtásához szükségesnek ítélt intézkedéseket.
A felek törekednek arra, hogy a megállapodás aláírásának időpontjától számított két éven belül befejezzék a teljes hatálybalépéshez szükséges összes eljárást.
3. cikk
E határozat hatálybalépése és érvényessége
Ez a határozat a megállapodás aláírásának napján lép hatályba.
Ezt a határozatot a megállapodás hatálybalépéséig kell alkalmazni.
Kelt Ouagadougouban, 2010. június 21-én.
az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa részéről
az elnök
P. BUNDUKU-LATHA
(1) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
(2) HL L 209., 2005.8.11., 27. o.