12.10.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/1

---

A TANÁCS 904/2010/EU RENDELETE

(2010. október 7.)

a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 113. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)	A hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről szóló, 2003. október 7-i 1798/2003/EK tanácsi rendelet (3) több alkalommal jelentősen módosult. Mivel további módosításokra kerül sor, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

Az 1798/2003/EK rendeletben a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) csalás elleni küzdelem céljára meghatározott eszközöket javítani kell, és azokat a 2008. október 7-i tanácsi következtetések, a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett, a héacsalás ellen az Európai Unióban folytatott küzdelem hatékonyabbá tételére vonatkozó koordinált stratégiáról szóló bizottsági közlemény, valamint a héa vonatkozásában megvalósuló közigazgatási együttműködéséről szóló 1798/2003/EK rendelet alkalmazásáról szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek szánt bizottsági jelentés (a továbbiakban: bizottsági jelentés) következtében ki kell egészíteni. Az 1798/2003/EK rendelet rendelkezéseinek megfogalmazása, illetve gyakorlati tartalma helyenként szintén egyértelműsítésre szorul.

(3)

A tagállamok határain átnyúló adókijátszás és adókikerülés költségvetési veszteséghez, illetve az igazságos adóztatás elvének megsértéséhez vezet. Az adókijátszás és adókikerülés továbbá a tőkemozgások és a versenyfeltételek torzulását okozhatja. Következésképpen befolyásolja a belső piac működését.

(4)	A héacsalás elleni küzdelemhez minden tagállamban az erre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáért felelős illetékes hatóságok szoros együttműködésére van szükség.

(5)

A belső piac kiteljesítésére irányuló adóharmonizációs intézkedéseknek magukban kell foglalniuk egy közös tagállamközi-együttműködési rendszer létrehozását – különösen az információcsere területén –, amelyben a tagállamok illetékes hatóságai segítséget nyújtanak egymásnak és együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák a termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat, a Közösségen belüli termékbeszerzéseket és a termékimportot terhelő héa megfelelő alkalmazását.

(6)	A közigazgatási együttműködés nem vezethet az adminisztratív terheknek a tagállamok közötti indokolatlan eltolódásához.

(7)

A befizetendő adó beszedése érdekében a tagállamoknak közösen kell biztosítaniuk, hogy a héa helyesen kerüljön megállapításra minden tagállamban. Tehát nemcsak ellenőrizniük kell a saját területükön keletkező adókötelezettség megfelelő teljesítését, hanem ezenkívül segítséget kell nyújtaniuk más tagállamoknak is a saját területükön folytatott tevékenység folytán más tagállamban keletkező adókötelezettség megfelelő teljesítésének biztosításához is.

(8)

A héa megfelelő alkalmazásának ellenőrzése a letelepedés szerinti tagállamtól eltérő tagállam szerint adóköteles ügyletek esetében gyakran olyan információktól függ, amelyek a letelepedés szerinti tagállam birtokában vannak, vagy amelyeket ez utóbbi tagállam sokkal könnyebben tud megszerezni. Az ilyen ügyletek hatékony ellenőrzése ezért a letelepedés szerinti tagállam információgyűjtésétől, illetve erre való képességétől függ.

(9)

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (4) által előírt egyablakos rendszer megvalósításához, valamint a visszatérítés helye szerinti tagállamban nem letelepedett adóalanyok részére történő visszatérítés tekintetében a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottértékadó-visszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/9/EK tanácsi irányelv (5) által előírt eljárás alkalmazásához szabályokat kell meghatározni a tagállamok közötti információcserére és az információk tárolására vonatkozóan.

(10)	A határokon átnyúló helyzetekben fontos pontosítani a tagállamok mindegyikének kötelezettségeit, hogy az adózás ténylegesen ellenőrizhető legyen abban a tagállamban, ahol az adófizetési kötelezettség fennáll.

(11)

A hozzáadottértékadó-rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen bizonyos héa-ellenőrzési célú adatok elektronikus tárolása és továbbítása. Ez lehetővé teszi a gyors információcserét és az információkhoz való automatikus hozzáférést, ami segíti a csalás elleni küzdelmet. Ez az információcsere lehetővé válik, ha megerősítjük a héaköteles adóalanyokról és azoknak a Közösségen belüli ügyleteiről vezetett adatbázisokat, az adóalanyokra és azok ügyleteire vonatkozó információk széles körére kiterjesztve őket.

(12)

A tagállamoknak megfelelő ellenőrzési eljárásokat kell bevezetniük annak garantálásához, hogy az információk naprakészek, összehasonlíthatók és jó minőségűek legyenek, növelve ezzel megbízhatóságukat. Egyértelműen rögzíteni kell az elektronikusan tárolt adatok cseréjére és a tagállamoknak ezen adatokhoz való automatizált hozzáférésére vonatkozó feltételeket.

(13)	A csalás elleni hatékony küzdelem érdekében biztosítani kell az előzetes megkeresés nélküli információcserét. Az információcsere megkönnyítése érdekében meg kell határozni azokat a kategóriákat, amelyek esetében be kell vezetni az automatikus cserét.

(14)	A bizottsági jelentés szerint a visszajelzés megfelelő módszer a kölcsönösen átadott információ állandó minőségjavításának biztosítására. Ezért létre kell hozni a visszajelzés biztosításának kereteit.

(15)	A határokon átnyúló ügyletek esetében a héa hatékony ellenőrzéséhez a közigazgatási együttműködés keretében lehetővé kell tenni a tagállamok által végzett egyidejű ellenőrzést, illetve valamely tagállam tisztviselőinek jelenlétét egy másik tagállam területén.

(16)	A piaci szereplők egyre többet folyamodnak a héaazonosító számok érvényességének internetes megerősítéséhez. A héaazonosító szám érvényességének megerősítésére szolgáló rendszernek biztosítania kell a piaci szereplőknek számára a megfelelő információk automatizált megerősítését.

(17)

Egyes adóalanyokra a letelepedés helye szerinti tagállamukban hatályostól eltérő, sajátos kötelezettségek vonatkozhatnak – különösen a számlázás tekintetében –, ha egy másik tagállam területén letelepedett ügyfeleknek szállítanak árut vagy nyújtanak szolgáltatást. Olyan mechanizmust kell bevezetni, amely az ilyen kötelezettségekről azonnal rendelkezésre álló információt tud szolgáltatni a szóban forgó adóalanyok részére.

(18)

Az 1798/2003/EK rendeletnek a „körhintacsalás” elleni küzdelem keretében történt alkalmazása során nyert közelmúltbeli gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a csalás elleni küzdelem esetenként olyan mechanizmust igényel, amely sokkal gyorsabb, az információk sokkal szélesebb körére kiterjedő és sokkal célzottabb információcserét tesz lehetővé. A 2008. október 7-i tanácsi következtetésekkel összhangban e rendelet keretében létre kell hozni az összes tagállam számára hozzáférhető, Eurofisc elnevezésű, jogi személyiség nélküli decentralizált hálózatot, annak érdekében, hogy előmozdítsa és elősegítse a többoldalú és decentralizált együttműködést az egyes meghatározott csalástípusok elleni célzott és gyors fellépés érdekében.

(19)

A fogyasztás szerinti tagállam elsődleges kötelezettsége annak biztosítása, hogy a nem letelepedett szolgáltatásnyújtók eleget tegyenek kötelezettségeiknek. E célból a 2006/112/EK irányelv XII. címének 6. fejezetében az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan előírt átmeneti különös szabályozás alkalmazása megköveteli azon szabályok meghatározását, amelyek az azonosítót kiadó tagállam és a fogyasztás szerinti tagállam közötti adatszolgáltatásra és pénzátutalásra vonatkoznak.

(20)

A harmadik országoktól valamely tagállam által szerzett információk nagyon hasznosak lehetnek más tagállamok számára. Hasonlóképpen, valamely tagállam által más tagállamoktól szerzett információk nagyon hasznosak lehetnek harmadik országok számára is. Ezért ki kell dolgozni az ilyen információk cseréjének feltételeit.

(21)	A banki titoktartásra vonatkozó hatályos nemzeti szabályozások nem hátráltathatják e rendelet alkalmazását.

(22)	Ez a rendelet nem érinti a héacsalás elleni küzdelmet elősegítő, az Unió szintjén elfogadott egyéb intézkedéseket.

(23)	A hatékonyság, a gyorsaság és a költség szempontjait figyelembe véve elengedhetetlen, hogy az e rendelet alapján átadott információk továbbítása lehetőség szerint elektronikus úton történjék.

(24)	Az információ iránti megkeresések gyorsabb feldolgozása érdekében, tekintettel bizonyos megkeresések ismétlődő jellegére és az Unióban uralkodó nyelvi sokféleségre, fontos az információcsere keretében szélesebb körűvé tenni a formanyomtatványok használatát.

(25)

Az adatszolgáltatás határidejére vonatkozóan ebben a rendeletben meghatározott határidők túl nem léphető maximális időkeretként értelmezendők, azon alapelv mentén, miszerint a hatékony együttműködés érdekében a megkeresett tagállamnak a már birtokában lévő információkat minden további késedelem nélkül rendelkezésre kell bocsátania.

(26)

E rendelet alkalmazásában helyénvaló megfontolni a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) foglalt egyes jogok és kötelezettségek korlátozását az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érdekek védelmében. Ezek a korlátozások szükségesek és arányosak, szem előtt tartva a tagállamok lehetséges bevételkiesését és azt, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó információk elengedhetetlenül fontosak a csalás elleni hatékony küzdelemhez.

(27)

Tekintve, hogy az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (7) 2. cikke értelmében általános hatályú intézkedéseknek minősülnek, azokat az említett határozat 5. cikkében előírt szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

(1)   E rendelet azon feltételeket állapítja meg, amelyek szerint a héára vonatkozó jogszabályok alkalmazásáért felelős illetékes tagállami hatóságok együttműködnek egymással és a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák e jogszabályok tiszteletben tartását.

E célból a rendelet megállapítja azon szabályokat és eljárásokat, amelyek szerint a tagállamok illetékes hatóságai együttműködnek és átadják egymásnak a héa helyes megállapításához, a héa – különösen a Közösségen belüli ügyletek esetében történő – helyes alkalmazásának ellenőrzéséhez és a héacsalás elleni küzdelemhez szükséges információkat. E rendelet meghatározza különösen azokat a szabályokat és eljárásokat, amelyek szerint a tagállamok elektronikus úton összegyűjtik és kölcsönösen átadják az említett információkat.

(2)   Ez a rendelet meghatározza, hogy az (1) bekezdésben említett hatóságok milyen feltételek szerint nyújtanak segítséget a héabevételeknek a tagállamok összességében történő védelméhez.

(3)   Ez a rendelet nem érinti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok tagállamokbeli alkalmazását.

(4)   Ez a rendelet szabályokat és eljárásokat is megállapít a 2006/112/EK irányelv XII. címének 6. fejezete szerinti különös szabályozás keretében elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó héaadatok elektronikus úton történő cseréjére, valamint az esetleges ezt követő információcserére, és – amenynyiben e különös szabályozás alá tartozó szolgáltatásokról van szó – a pénzösszegeknek az illetékes tagállami hatóságok közötti átutalására.

2. cikk

(1)   E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)   „központi kapcsolattartó iroda”: a 4. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hivatal, amely a közigazgatási együttműködés területén a tagállamokkal történő kapcsolattartás fő felelőse;

b)   „kapcsolattartó szerv”: a központi kapcsolattartó irodán kívüli bármely más szerv, amelyet az illetékes hatóság a 4. cikk (2) bekezdése szerint ekként kijelölt az e rendelet alapján megvalósuló közvetlen információcsere lefolytatására;

c)   „illetékes tisztviselő”: minden olyan tisztviselő, akit az illetékes hatóság a 4. cikk (3) bekezdése szerint felhatalmazott az e rendelet alapján megvalósuló közvetlen információcsere lefolytatására;

d)   „megkereső hatóság”: a központi kapcsolattartó iroda, egy kapcsolattartó szerv vagy bármely olyan illetékes tagállami tisztviselő, aki az illetékes hatóság nevében segítségnyújtás iránti megkeresést küld;

e)   „megkeresett hatóság”: a központi kapcsolattartó iroda, egy kapcsolattartó szerv vagy bármely olyan illetékes tagállami tisztviselő, aki az illetékes hatóság nevében a segítségnyújtás iránti megkeresést fogadja;

f)   „Közösségen belüli ügylet”: Közösségen belüli termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás;

g)   „Közösségen belüli termékértékesítés”: bármely olyan termékértékesítés, amelyet a 2006/112/EK irányelv 262. cikkében meghatározott összesítő nyilatkozat keretében be kell jelenteni;

h)   „Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás”: bármely olyan szolgáltatásnyújtás, amelyet a 2006/112/EK irányelv 262. cikkében meghatározott összesítő nyilatkozat keretében be kell jelenteni;

i)   „Közösségen belüli termékbeszerzés”: ingó vagyon feletti tulajdonosi rendelkezési jog megszerzése a 2006/112/EK irányelv 20. cikke szerint;

j)   „héaazonosító szám”: a 2006/112/EK irányelv 214., 215. és 216. cikkében előírt azonosító szám;

k)   „közigazgatási vizsgálat”: feladataik ellátása során a tagállamok által végzett minden olyan ellenőrzés, vizsgálat és egyéb cselekvés, amelynek célja a héára vonatkozó szabályozás megfelelő alkalmazásának biztosítása;

l)   „automatikus csere”: előre meghatározott információ előzetes megkeresés nélküli szisztematikus közlése egy másik tagállammal;

m)   „önkéntes csere”: információ előzetes megkeresés nélküli, nem szisztematikus közlése egy másik tagállammal bármely időpontban;

n)   „személy”:

i.	természetes személy;

ii.	jogi személy; vagy

iii.	a tagállam hatályos jogszabályai alapján a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás); vagy

iv.	bármilyen jellegű vagy formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli egyéb jogi konstrukció, amely héaköteles ügyleteket folytat;

o)   „automatikus hozzáférés”: egy elektronikus rendszernek az abban foglalt bizonyos információkhoz való hozzáférés céljából történő késedelem nélküli igénybevételi lehetősége;

p)   „elektronikus úton”: adatok elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása, a digitális tömörítést is beleértve, és tárolása vezetékes vagy rádión történő továbbítás, optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;

q)   „CCN/CSI-hálózat”: a közös kommunikációs hálózaton (a továbbiakban: CCN) és a közös rendszerinterfészen (a továbbiakban: CSI) alapuló, az illetékes hatóságok között a vám- és adóügy területén megvalósuló teljes körű elektronikus információtovábbítás biztosítása érdekében az Unió által kifejlesztett közös felület;

r)   „egyidejű ellenőrzés”: egy vagy több, egymással kapcsolatban álló adóalany adóügyi helyzetének összehangolt ellenőrzése legalább két olyan részt vevő tagállam szervezésében, amelyek közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkeznek.

(2)   2015. január 1-jétől a 2006/112/EK irányelv 358., 358a. és 369a. cikkében foglalt fogalommeghatározások e rendelet céljaira is alkalmazandók.

3. cikk

Az illetékes hatóságok azok, amelyek nevében e rendeletet akár közvetlenül, akár átruházott hatáskörben alkalmazni kell.

2010. december 1-jéig minden tagállam megnevezi a Bizottságnak az e rendelet alkalmazása céljából illetékes hatóságát, és ezt követően annak bármely változásáról késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot.

A Bizottság a tagállamok illetékes hatóságainak jegyzékét hozzáférhetővé teszi a tagállamok számára és ezt az információt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

4. cikk

(1)   Minden tagállam kijelöl egyetlen központi kapcsolattartó irodát, amelyre a közigazgatási együttműködés terén a többi tagállammal fenntartott kapcsolat tekintetében főfelelősséget ruháznak. A tagállam erről értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot. A központi kapcsolattartó iroda a Bizottsággal való kapcsolattartásért felelős hivatalként is kijelölhető.

(2)   Minden tagállam illetékes hatósága kapcsolattartó szerveket jelölhet ki. A központi kapcsolattartó iroda felelős azért, hogy e szervek jegyzéke naprakész és a többi érintett tagállam központi kapcsolattartó irodája számára hozzáférhető legyen.

(3)   Ezen túlmenően minden tagállam illetékes hatósága az általa meghatározott feltételeknek megfelelően kijelölhet olyan illetékes tisztviselőket is, akik e rendelet alapján közvetlenül cserélhetnek információt. Ilyen esetben a szóban forgó hatóság korlátozhatja e kijelölés hatáskörét. A központi kapcsolattartó iroda felelős azért, hogy e tisztviselők jegyzéke naprakész és a többi érintett tagállam központi kapcsolattartó irodája számára hozzáférhető legyen.

(4)   Azokat a tisztviselőket, akik a 28., a 29. és a 30. cikk alapján információt cserélnek, e tekintetben illetékes tisztviselőknek kell tekinteni, összhangban az illetékes hatóságok által megállapított feltételekkel.

5. cikk

A kapcsolattartó szerv vagy illetékes tisztviselő a segítségnyújtásra vonatkozó megkeresés vagy az ilyen megkeresésre adott válasz küldéséről vagy átvételéről, az erre vonatkozó szabályok alapján értesíti tagállama központi kapcsolattartó irodáját.

6. cikk

A kapcsolattartó szerv vagy illetékes tisztviselő a területi vagy működési illetékességén túlmenő cselekvést igénylő segítségnyújtási megkeresés átvétele után a megkeresést haladéktalanul továbbítja tagállamának központi kapcsolattartó irodájához, és erről értesíti a megkereső hatóságot. Ilyen esetben a 10. cikkben megállapított határidő a kérelemnek a központi kapcsolattartó iroda részére történő továbbítását követő napon veszi kezdetét.

II.   FEJEZET

INFORMÁCIÓCSERE MEGKERESÉSRE

1.   SZAKASZ

Információ és közigazgatási vizsgálat iránti megkeresés

7. cikk

(1)   A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság átadja az 1. cikkben említett információkat, beleértve az egyedi esetekre vonatkozókat is.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információátadás céljából a megkeresett hatóság elvégzi az említett információk megszerzéséhez szükséges közigazgatási vizsgálatokat.

(3)   2014. december 31-ig az (1) bekezdésben említett megkeresés tartalmazhat közigazgatási vizsgálat iránti indokolt megkeresést. Amennyiben a megkeresett hatóság a közigazgatási vizsgálatot szükségtelennek találja, ennek indokait haladéktalanul közli a megkereső hatósággal.

(4)   2015. január 1-jétől az (1) bekezdésben említett megkeresés tartalmazhat egyedi közigazgatási vizsgálat iránti indokolt megkeresést. Amennyiben a megkeresett hatóság a közigazgatási vizsgálatot szükségtelennek találja, ennek indokait haladéktalanul közli a megkereső hatósággal.

Az első albekezdés ellenére az arra vonatkozó vizsgálat, hogy egy adóalany milyen összegeket vallott be az I. melléklet szerinti olyan termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatban, amelyet a megkeresett hatóság szerinti tagállamban letelepedett és a megkereső hatóság székhelye szerinti tagállamban adófizetésre kötelezett adóalany hajtott végre, csak az alábbi esetekben tagadható meg:

a)	az 54. cikk (1) bekezdésében említett indokkal, amelyet a megkeresett hatóság az e bekezdés és az 54. cikk (1) bekezdése közötti kölcsönhatással kapcsolatos, az 58. cikk (2) cikkében előírt eljárással összhangban elfogadandó legjobb gyakorlatok nyilatkozatával összhangban bírált el;

b)	az 54. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt indokkal; vagy

c)	azzal az indokkal, hogy a megkeresett hatóság a megkereső hatóság részére ugyanarról az adóalanyról már szolgáltatott két évnél nem régebben lefolytatott közigazgatási vizsgálatból származó információkat.

Amennyiben a megkeresett hatóság a második albekezdésben említett közigazgatási vizsgálat elvégzését az a) vagy b) pontban szereplő indokkal utasítja el, a megkereső hatóságot ennek ellenére is tájékoztatja az adóalany által a megelőző két év során a megkereső hatóság szerinti tagállamban nyújtott valamennyi vonatkozó szolgáltatás teljesítési időpontjáról és értékéről.

(5)   A kért információ megszerzése, illetve a kért közigazgatási vizsgálat lefolytatása céljából a megkeresett hatóság vagy a közigazgatási hatóság, amelyhez a megkeresett hatóság fordult, úgy jár el, mintha az eljárást saját feladatai ellátása során vagy saját tagállama valamely más hatóságának megkeresésére folytatná le.

8. cikk

A 7. cikkben említett, információ és közigazgatási vizsgálat iránti megkereséseket az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban elfogadott formanyomtatvány felhasználásával küldik meg, kivéve az 50. cikkben említett esetekben vagy kivételes esetben, ha a megkereséshez magyarázatot is mellékelnek arról, hogy a megkereső hatóság miért nem tartja megfelelőnek a formanyomtatványt.

9. cikk

(1)   A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság az összes, birtokában lévő vagy megszerzett, az ügyre vonatkozó információt, valamint a közigazgatási vizsgálat eredményeit jelentések, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok vagy ezek hitelesített másolatainak vagy kivonatainak formájában továbbítja a megkereső hatóságnak.

(2)   Eredeti dokumentumok átadására csak akkor kerülhet sor, ha ez nem ellentétes a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam hatályos rendelkezéseivel.

2.   SZAKASZ

Az információszolgáltatás határideje

10. cikk

A megkeresett hatóság a 7. és a 9. cikkben említett információt a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül átadja.

Amennyiben azonban a kért információ már a megkeresett hatóság rendelkezésére áll, az említett határidő egy hónap.

11. cikk

Bizonyos különleges kategóriákba tartozó esetekben a megkeresett és a megkereső hatóság a 10. cikkben megállapított határidőktől eltérő határidőkben is megállapodhat.

12. cikk

Amennyiben a megkeresett hatóság a megkeresésre a határidő végéig nem tud választ adni, a megkereső hatósággal haladéktalanul közli írásban ennek okát és a válasz várható időpontját.

III.   FEJEZET

INFORMÁCIÓCSERE ELŐZETES MEGKERESÉS NÉLKÜL

13. cikk

(1)   Az 1. cikkben említett információt minden tagállam illetékes hatósága előzetes megkeresés nélkül továbbítja a többi érintett tagállam illetékes hatóságának, a következő esetekben:

a)	az adóztatásra a rendeltetési tagállamban kerül sor, és a rendeltetési tagállam ellenőrzési rendszerének hatékony működéséhez szükség van a származási tagállam által szolgáltatott információra;

b)	valamely tagállam okkal feltételezi, hogy a másik tagállamban a héára vonatkozó szabályozást megsértették vagy feltehetőleg megsértették;

c)	a másik tagállamban az adóbevétel-kiesés veszélye áll fenn.

(2)   Az előzetes megkeresés nélküli információcsere vagy a 14. cikk értelmében automatikus, vagy a 15. cikk értelmében önkéntes.

(3)   Az információk továbbítására az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással elfogadott formanyomtatványok segítségével kerül sor.

14. cikk

(1)   Az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban meg kell határozni az alábbiakat:

a)	az automatikusan kicserélendő információ pontos kategóriáit;

b)	az automatikusan kicserélendő minden egyes információkategória esetében az információcsere gyakoriságát; és

c)	az automatikus információcserével kapcsolatos gyakorlati intézkedéseket.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy vagy több információkategória vonatkozásában nem vesznek részt az automatikus információcserében, amennyiben az információcsere érdekében folytatandó adatgyűjtés ez a hozzáadottértékadó-köteles személyekre nézve új kötelezettségek előírását tenné szükségessé, vagy a tagállamra aránytalanul nagy adminisztratív terhet róna.

Az 58. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak minden egyes kategória esetében évente egyszer át kell tekintenie az automatikus információcsere eredményeit annak biztosítása érdekében, hogy az adott típusú információcsere csak abban az esetben történjen meg, amikor ez jelenti az információcsere leghatékonyabb módját.

(2)   2015. január 1-jétől minden tagállam illetékes hatósága különösen olyan automatikus információcserét folytat, amely a fogyasztás szerinti tagállamok számára lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy a területükön nem letelepedett adóalanyok helyesen bevallják és megfizetik-e az azon távközlési szolgáltatásokat, műsorszolgáltatásokat és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat terhelő héát, tekintet nélkül arra, hogy ezek az adóalanyok élnek-e a 2006/112/EK irányelv XII. címe 6. fejezetének 3. szakaszában előírt különös szabályozással. A letelepedés szerinti tagállam a tudomására jutó valamennyi eltérésről tájékoztatja a fogyasztás szerinti tagállamot.

15. cikk

A tagállamok illetékes hatóságai a többi tagállam illetékes hatóságának önkéntes csere útján átadják azokat a 13. cikk (1) bekezdésében említett, a 14. cikk szerinti automatikus csere keretében nem továbbított információkat, amelyek tudomásukra jutnak, és amelyek véleményük szerint ez utóbbi hatóságok számára hasznosak lehetnek.

IV.   FEJEZET

VISSZAJELZÉS

16. cikk

Amennyiben valamely illetékes hatóság a 7. vagy a 15. cikk alapján információt ad át, felkérheti az információt kapó illetékes hatóságot, hogy arról adjon visszajelzést. Ilyen felkérés esetén az információt kapó illetékes hatóság – a tagállamában alkalmazandó, az adótitokra és az adatvédelemre vonatkozó szabályok sérelme nélkül – a lehető leghamarabb megküldi a visszajelzést, amennyiben ez nem jelent számára aránytalanul nagy adminisztratív terhet. A gyakorlati szabályokat az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

V.   FEJEZET

MEGHATÁROZOTT INFORMÁCIÓK CSERÉJE ÉS TÁROLÁSA

17. cikk

(1)   Mindegyik tagállam elektronikus rendszerben tárolja a következő információkat:

a)	a 2006/112/EK irányelv XI. címének 6. fejezetével összhangban általa összegyűjtött információk;

b)	az általa héaazonosító számmal ellátott személyek azonosítására, tevékenységére szervezeti formájára és címére vonatkozó, a 2006/112/EK irányelv 213. cikkének alkalmazásában összegyűjtött adatok, valamint a héaazonosító szám kiadásának dátuma;

c)	az általa kiadott, érvénytelenné vált héaazonosító számokra és az azok érvénytelenné válásának dátumára vonatkozó adatok; és

d)	a 2006/112/EK irányelv 360., 361., 364., 365. cikkével összhangban általa összegyűjtött információk, továbbá a 2015. január 1-jétől az irányelv 369c., 369f. és 369 g. cikkével összhangban általa összegyűjtött adatok.

(2)   Az (1) bekezdés b), c) és d) pontban említett információk automatikus lekérdezésének technikai részleteit az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban állapítják meg.

18. cikk

Annak érdekében, hogy a 17. cikkben említett információkat az e rendeletben előírt eljárásokban fel lehessen használni, a szóban forgó információknak legalább öt évig hozzáférhetőeknek kell lenniük annak az első naptári évnek a végétől számítva, amelyben az információt rendelkezésre kell bocsátani.

19. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 17. cikkben említett elektronikus rendszerben szereplő információk naprakészek, teljesek és pontosak legyenek.

Az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban kritériumokat állapítanak meg annak meghatározására, hogy mely változtatások nem érdemlegesek, lényegesek vagy hasznosak és ezért nem kötelezően végrehajtandók.

20. cikk

(1)   A 17. cikkben említett információ haladéktalanul bekerül az elektronikus rendszerbe.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az elektronikus rendszerbe a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett információk legkésőbb az információk tárgyidőszakának végétől számított egy hónapon belül kerülnek bevitelre.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, ha az elektronikus rendszerben tárolt információknak a 19. cikk alkalmazásában történő kiigazítása vagy kiegészítése szükséges, az érintett információkat legkésőbb az azon időszakot követő hónapban kell bevinni, amelyben az információkat gyűjtötték.

21. cikk

(1)   Minden tagállam bármely más tagállam illetékes hatóságainak automatikus hozzáférést biztosít a 17. cikk szerint tárolt információkhoz.

(2)   A 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett információk vonatkozásában legalább a következő adatoknak hozzáférhetőknek kell lenniük:

a)	az információt átvevő tagállam által kiadott héaazonosító számok;

b)	mindazon Közösségen belüli termékértékesítések és mindazon Közösségen belüli szolgáltatásnyújtások összértéke, amelyeket az információt adó tagállamban a héa tekintetében nyilvántartásba vett piaci szereplők teljesítettek az a) pont szerinti héaazonosító számmal rendelkező személyeknek;

c)	azon személyek héaazonosító száma, amelyek a b) pontban említett termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást végezték;

d)	a c) pontban említett egyes személyek által az a) pont szerinti héaazonosító számmal ellátott egyes személyek javára teljesített – a b) pontban említett – termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összértéke;

e)

a c) pontban említett egyes személyek által a más tagállamban héaazonosító számmal ellátott egyes személyek javára teljesített – a b) pontban említett – termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összértéke az alábbi feltételek mellett: i. a hozzáférés csalással kapcsolatos gyanú kivizsgálásához kapcsolódik; ii. a hozzáférés a rendelet 36. cikkének (1) bekezdésében említettek szerinti Eurofisc-kapcsolattartó révén jön létre, aki az említett információkhoz való hozzáférést lehetővé tevő elektronikus rendszerben személyes felhasználói azonosítóval rendelkezik; és iii. a hozzáférés csak a rendes munkaidő alatt adható meg.

A b), d) és e) pontban említett értékeket az információt adó tagállam pénznemében fejezik ki, és azok az összesítő nyilatkozatok benyújtására az adott adóalany esetében alkalmazandó, a 2006/112/EK irányelv 263. cikkének megfelelően meghatározott időszakokra vonatkoznak.

22. cikk

(1)   Annak érdekében, hogy az adóhatóságok számára megfelelő szinten biztosított legyen a 17. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül hozzáférhető információk minősége és megbízhatósága, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az adóalanyok és nem adóalany jogi személyek által a 2006/112/EK irányelv 214. cikke szerinti héa szempontjából történő nyilvántartásba vételük céljából közölt adatok – saját értékelésük szerint – hiánytalanok és pontosak legyenek.

A tagállamok ezen adatoknak az általuk végzett kockázati értékelések eredményei alapján szükséges ellenőrzésére eljárásokat vezetnek be. Az ellenőrzésekre elsősorban héa szempontjából történő nyilvántartásba vétel előtt, illetve, amennyiben a nyilvántartásba vétel előtt csak előzetes ellenőrzéseket végeznek, az ilyen nyilvántartásba vételt követő legfeljebb hat hónapon belül kerül sor.

(2)   A tagállamok tájékoztatják az 58. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot az (1) bekezdéssel összhangban az információk minőségére és megbízhatóságának biztosítása érdekében bevezetett nemzeti szintű intézkedésekről.

23. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a 2006/112/EK irányelv 214. cikkében említett héaazonosító szám az e rendelet 17. cikkében említett elektronikus rendszerben érvénytelenként jelenjen meg, legalább az alábbi helyzetekben:

a)

ha a héa szempontjából nyilvántartott személyek bejelentették, hogy beszüntették a 2006/112/EK irányelv 9. cikkében meghatározott gazdasági tevékenységüket, vagy ha az illetékes adóhatóság a gazdasági tevékenységét megszűntnek tekinti. Az adóhatóság különösen akkor feltételezheti, hogy valamely személy megszüntette gazdasági tevékenységét, ha annak ellenére, hogy erre kötelezve van, nem nyújt be héabevallást és összesítő nyilatkozatot az első be nem nyújtott bevallás, illetve nyilatkozat határidejének lejártát követő egyéves időszakban. A szóban forgó személynek joga van más módon igazolni a gazdasági tevékenység folytatását;

b)

ha valamely személy a héa szempontjából történő nyilvántartásba vétel céljából valótlan adatokat közölt, vagy elmulasztotta közölni ezen adatok megváltozását, és, ha erről az adóhatóság tudott volna, akkor az adott személy héa szempontjából történő nyilvántartásba vételét megtagadta volna, vagy héa azonosító számát törölte volna.

24. cikk

Amennyiben a 17–21. cikk alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai az információt elektronikus úton cserélik ki, megteszik az 55. cikk betartásához szükséges intézkedéseket.

Az államok felelősek azért, hogy rendszereiken minden szükséges fejlesztést elvégezzenek annak érdekében, hogy ezen információk CCN/CSI-hálózaton keresztüli cseréje megvalósulhasson.

VI.   FEJEZET

KÖZIGAZGATÁSI KÉZBESÍTÉS IRÁNTI MEGKERESÉS

25. cikk

A megkereső hatóság kérelmére és a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam hasonló okiratokkal kapcsolatos kézbesítésre vonatkozó szabályaival összhangban, a megkeresett hatóság kézbesíti a címzettnek az illetékes hatóságoktól származó és a megkereső hatóság székhelye szerinti tagállam területén a héaszabályok alkalmazásával összefüggő valamennyi okiratot és határozatot.

26. cikk

A kézbesítés iránti megkeresés tartalmazza a kézbesítendő okirat vagy határozat tárgyát, a név és cím megjelölését, valamint bármilyen egyéb, a címzett azonosítására vonatkozó releváns adatot.

27. cikk

A megkeresett hatóság a kézbesítés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot, különösen arról az időpontról, amikor a címzett részére a határozatot vagy okiratot kézbesítette.

VII.   FEJEZET

JELENLÉT A KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOKBAN ÉS RÉSZVÉTEL A KÖZIGAZGATÁSI VIZSGÁLATOKBAN

28. cikk

(1)   A megkereső és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján és az utóbbi által megállapított feltételekkel összhangban a megkereső hatóság felhatalmazott tisztviselői az 1. cikk szerinti információcsere céljából jelen lehetnek a megkeresett hatóság hivatalaiban, illetőleg bármilyen olyan helyen, ahol ezen hatóságok tevékenységüket végzik. Amennyiben a kért információt olyan dokumentum tartalmazza, amelyhez a megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférhetnek, úgy a megkereső hatóság tisztviselői másolatot kapnak arról.

(2)   A megkereső és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján és az utóbbi által megállapított feltételekkel összhangban a megkereső hatóság felhatalmazott tisztviselői az 1. cikk szerinti információcsere céljából jelen lehetnek a megkeresett tagállam területén elvégzett közigazgatási vizsgálatoknál. Az ilyen közigazgatási vizsgálatokat kizárólag a megkeresett hatóság tisztviselői végezhetik. A megkereső hatóság tisztviselői a megkeresett hatóság tisztviselőinek ellenőrzési jogkörét nem gyakorolhatják. Ugyanakkor beléphetnek ugyanazokba a helyiségekbe, és hozzáférhetnek ugyanazokhoz a dokumentumokhoz, mint a megkeresett hatóság tisztviselői, de csak a megkeresett hatóság tisztviselőinek a közvetítésével és kizárólag a folyamatban lévő közigazgatási vizsgálat céljából.

(3)   A megkereső hatóság azon tisztviselőinek, akik az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban egy másik tagállamban tartózkodnak, bármikor fel kell tudniuk mutatni a személyazonosságukat és hivatalos minőségüket igazoló írásbeli felhatalmazásukat.

VIII.   FEJEZET

EGYIDEJŰ ELLENŐRZÉSEK

29. cikk

A tagállamok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyidejű ellenőrzéseket végezzenek minden olyan esetben, amikor véleményük szerint az ilyen ellenőrzés hatékonyabb, mintha csak egyetlen tagállamban kerülne sor ellenőrzésre.

30. cikk

(1)   Valamely tagállam önállóan határozza meg, hogy mely adóalanyokat szándékozik egyidejű ellenőrzésre javasolni. E tagállam illetékes hatósága értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságait azon esetekről, amelyeket egyidejű ellenőrzésre javasol. Döntését, amennyire csak lehetséges, a döntés alapjául szolgáló információ közlésével indokolja. Meghatározza azon időszakot, amelyben célszerű az ellenőrzést végrehajtani.

(2)   Amennyiben egy tagállam illetékes hatósága egyidejű ellenőrzésre vonatkozó javaslatot kap, a javaslat kézhezvételétől számított fő szabály szerint két héten, de legfeljebb egy hónapon belül megerősíti egyetértését vagy közli indokolással ellátott elutasítását a másik tagállam illetékes hatóságával.

(3)   Az érintett tagállamok minden illetékes hatósága kijelöl egy képviselőt, aki felelős az ellenőrzési műveletet felügyeletéért és összehangolásáért.

IX.   FEJEZET

AZ ADÓALANYOK TÁJÉKOZTATÁSA

31. cikk

(1)   Minden tagállam illetékes hatósága biztosítja azt, hogy bármely adott személy héaazonosító számának érvényességéről, valamint az ahhoz tartozó névről és címről elektronikus úton megerősítést kaphassanak a Közösségen belüli termékértékesítésben vagy szolgáltatásnyújtásban részt vevő személyek, valamint különösen a 2006/112/EK irányelv II. mellékletében említett távközlési szolgáltatásokat, műsorszolgáltatásokat és elektronikusan nyújtott szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyok az ilyen típusú ügyletek céljára. Az említett információknak meg kell felelniük a 17. cikkben említett adatoknak.

(2)   Mindegyik tagállam a saját nemzeti adatvédelmi szabályainak megfelelően, elektronikus úton megerősítést ad azon személy nevével és címével kapcsolatban, akinek vagy amelynek részére héaazonosító számot adtak ki.

(3)   A 2006/112/EK irányelv 357. cikkében meghatározott időszak alatt e cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a távközlési, rádió- és televízióműsor-szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyokra.

32. cikk

(1)   A Bizottság a tagállamok által szolgáltatott információ alapján internetes oldalán közzéteszi az egyes tagállamok által jóváhagyott, a 2006/112/EK irányelv XI. címének 3. fejezetét átültető rendelkezésekre vonatkozó információkat.

(2)   A tájékoztatásban feltüntetendő információk részleteit és formátumát az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban kell meghatározni.

X.   FEJEZET

EUROFISC

33. cikk

(1)   A héacsalás elleni küzdelem terén folytatott többoldalú együttműködés elősegítése és megkönnyítése érdekében e fejezet létrehoz egy hálózatot, amely a célzott információk tagállamok közötti gyors cseréjére szolgál (a továbbiakban: Eurofisc).

(2)   Az Eurofisc keretein belül a tagállamok

a)	héacsalás elleni küzdelmet szolgáló, többoldalú korai riasztórendszert hoznak létre;

b)	koordinálják a célzott információk gyors többoldalú cseréjét minden olyan területen, amelyen az Eurofisc működik (a továbbiakban: az Eurofisc tevékenységi területei);

c)	koordinálják a részt vevő tagállamok Eurofisc-kapcsolattartóinak a kapott figyelmeztetésekre való reagálásával összefüggő munkáját.

34. cikk

(1)   A tagállamok az Eurofisc általuk kiválasztott tevékenységi területein vesznek részt, és dönthetnek arról is, hogy valamely területen beszüntetik a részvételüket.

(2)   Az Eurofisc valamely tevékenységi területén való részvétel mellett döntő tagállamok aktívan részt vesznek a célzott információknak a valamennyi részt vevő tagállam közötti többoldalú cseréjében.

(3)   A megosztott információ az 55. cikknek megfelelően bizalmas.

35. cikk

A Bizottság technikai és logisztikai segítséget nyújt az Eurofisc számára. A Bizottság nem fér hozzá az 1. cikkben említett információkhoz, amelyek cseréjére az Eurofiscen keresztül sor kerülhet.

36. cikk

(1)   Az egyes tagállamok illetékes hatóságai legalább egy-egy Eurofisc-kapcsolattartót jelölnek ki. Az Eurofisc-kapcsolattartóknak a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében illetékes tisztviselőknek kell lenniük, és nekik kell végezniük a 33. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységeket. Az Eurofisc-kapcsolattartók továbbra is kizárólag a saját nemzeti hatóságuk felé tartoznak felelősséggel.

(2)   Az Eurofisc adott tevékenységi területén részt vevő tagállamok kapcsolattartó tisztviselői (a továbbiakban: részt vevő Eurofisc kapcsolattartó tisztviselők) koordinátort neveznek ki (a továbbiakban: Eurofisc tevékenységi területi koordinátor) a részt vevő Eurofisc kapcsolattartó tisztviselők közül, meghatározott időre. Az Eurofisc tevékenységi területi koordinátorok:

a)	összegyűjtik és hozzáférhetővé teszik a részt vevő Eurofisc-kapcsolattartóktól kapott valamennyi információt a többi részt vevő Eurofisc-kapcsolattartó számára. Az információcserét elektronikus úton kell végezni;

b)	biztosítják, hogy a részt vevő Eurofisc-kapcsolattartóktól kapott információk az adott tevékenységi területen részt vevők által elfogadott feltételeknek megfelelően feldolgozásra kerüljenek, és elérhetővé teszik az eredményt a részt vevő Eurofisc-kapcsolattartók számára;

c)	visszajelzést adnak a részt vevő Eurofisc-kapcsolattartóknak.

37. cikk

Az Eurofisc tevékenységi területi koordinátorok éves jelentést nyújtanak be valamennyi tevékenységi területen végzett tevékenységekről az 58. cikk (1) bekezdésében meghatározott bizottságnak.

XI.   FEJEZET

A 2006/112/EK IRÁNYELV XII. CÍMÉNEK 6. FEJEZETE SZERINTI KÜLÖNÖS SZABÁLYOZÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1.   SZAKASZ

2014. december 31-ig alkalmazandó rendelkezések

38. cikk

A következő rendelkezéseket a 2006/112/EK irányelv XII. címének 6. fejezetében meghatározott különös szabályozásra kell alkalmazni. Az említett irányelv 358. cikkében található meghatározásokat e fejezet céljaira is alkalmazni kell.

39. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelv 361. cikkében megállapított adatokat a Közösségben nem letelepedett adóalanyoknak tevékenységük megkezdésekor elektronikus úton kell benyújtaniuk az azonosítót kiadó tagállam részére. A technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárással összhangban határozzák meg.

(2)   Az azonosítót kiadó tagállam ezen adatokat elektronikus úton továbbítja a többi tagállam illetékes hatóságainak azon hónap utolsó napjától számított tíz napon belül, amelyben azok a nem letelepedett adóalanytól beérkeztek. A többi tagállam illetékes hatóságai ugyanilyen módon értesülnek a kiadott hozzáadottértékadó-azonosító számról. Az ezen adatok továbbítására vonatkozó technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozzák meg.

(3)   Ha az azonosítási nyilvántartásból egy nem letelepedett adóalanyt törölnek, az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton haladéktalanul értesíti a többi tagállam illetékes hatóságait.

40. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelv 365. cikkében megállapított adatokat tartalmazó adóbevallást elektronikus úton kell benyújtani. A technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozzák meg.

(2)   Az azonosítót kiadó tagállam ezen adatokat elektronikus úton továbbítja az érintett tagállam illetékes hatóságának legkésőbb azon hónap utolsó napjától számított tíz napon belül, amelynek során az adóbevallás beérkezett. Azon tagállamok, amelyek az adóbevallás elkészítését az eurótól eltérő nemzeti pénznemben írják elő, az összegeket a bevallási időszak utolsó napjára érvényes átváltási árfolyamon váltják át euróra. Az átváltást az Európai Központi Bank által erre a napra közzétett árfolyamon végzik el, ha pedig e napon nem volt ilyen közlés, akkor a következő közzétételi nap árfolyamán. A technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozzák meg.

(3)   Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton továbbítja a fogyasztás szerinti tagállamnak azokat az adatokat, amelyek az egyes befizetett összegeknek a negyedéves adóbevalláshoz való hozzárendeléséhez szükségesek.

41. cikk

(1)   Az azonosítót kiadó tagállam biztosítja, hogy a nem letelepedett adóalany által befizetett összeget átutalják arra az euróban vezetett bankszámlára, amelyet a befizetésre igényt tartó, fogyasztás szerinti tagállam jelölt meg. Azon tagállamok, amelyek a befizetéseket eurótól eltérő nemzeti pénznemben írták elő, az összegeket a bevallási időszak utolsó napjára érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra. Az átváltást az Európai Központi Bank által erre a napra közzétett árfolyamon végzik el, ha pedig e napon nem volt ilyen közlés, akkor a következő közzétételi nap árfolyamán. Az átutalásra legkésőbb a befizetés hónapjának utolsó napjától számított tizedik napon kerül sor.

(2)   Ha a nem letelepedett adóalany nem fizeti meg az esedékes adót, akkor az azonosítót kiadó tagállam biztosítja, hogy a befizetett összeget az egyes tagállamokban esedékes adók arányában utalják át a fogyasztás szerinti tagállamok részére. Az azonosítót kiadó tagállam erről elektronikus úton értesíti a fogyasztás szerinti tagállamok illetékes hatóságait.

42. cikk

A tagállamok elektronikus úton közlik a többi tagállam illetékes hatóságával azon bankszámlák számait, amelyekre a 41. cikk szerinti befizetések teljesítendők.

A tagállamok elektronikus úton haladéktalanul értesítik a többi tagállam illetékes hatóságait és a Bizottságot a hozzáadottérték-adó normál kulcsának minden változásáról.

2.   SZAKASZ

2015. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezések

43. cikk

A következő rendelkezéseket a 2006/112/EK irányelv XII. címének 6. fejezetében előírt különös szabályozásra kell alkalmazni.

44. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelv 361. cikkében megállapított adatokat a Közösségben nem letelepedett adóalanyoknak tevékenységük megkezdésekor elektronikus úton kell benyújtaniuk az azonosítót kiadó tagállam részére. A technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozzák meg.

(2)   Az azonosítót kiadó tagállam az (1) bekezdésben említett adatokat elektronikus úton továbbítja a többi tagállam illetékes hatóságainak azon hónap utolsó napjától számított tíz napon belül, amelyben azok a Közösségben nem letelepedett adóalanytól beérkeztek. A 2006/112/EK irányelv 369b. cikke szerinti különös szabályozást alkalmazó adóalany azonosítására szolgáló megfelelő adatokat továbbítani kell a többi tagállam illetékes hatóságainak azon hónap utolsó napjától számított tíz napon belül, amelyben az adóalany az említett irányelv 369b. cikkének hatálya alá tartozó adóztatandó tevékenységének megkezdését bejelentette. A többi tagállam illetékes hatóságait ugyanilyen módon kell értesíteni a kiadott héaazonosító számról.

A technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, amelynek révén ezen információt továbbítják, az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban kell meghatározni.

(3)   Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságait, ha a Közösségben nem letelepedett adóalany vagy a fogyasztás szerinti tagállamban nem letelepedett adóalany kikerül a különleges szabályozásból.

45. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelv 365. és 369 g. cikkében megállapított adatokat tartalmazó adóbevallást elektronikus úton kell benyújtani. A technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozzák meg.

(2)   Az azonosítót kiadó tagállam ezen adatokat elektronikus úton továbbítja az érintett fogyasztás szerinti tagállam illetékes hatóságának legkésőbb azon hónap utolsó napjától számított tíz napon belül, amelynek során az adóbevallás beérkezett. A 2006/112/EK irányelv 369 g. cikkének második bekezdésében meghatározott információkat szintén továbbítani kell az érintett letelepedés szerinti tagállam illetékes hatósága részére. Azon tagállamok, amelyek az adóbevallás elkészítését az eurótól eltérő nemzeti pénznemben írták elő, az összegeket a bevallási időszak utolsó napjára érvényes átváltási árfolyamon váltják át euróra. Az átváltást az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyam szerint kell elvégezni, vagy ha azon a napon ilyet nem tettek közzé, akkor a következő közzétételi napon kiadott szerint. Az ezen adatok továbbítására vonatkozó technikai részleteket az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozzák meg.

(3)   Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton továbbítja a fogyasztás szerinti tagállamnak azon adatokat, amelyek az egyes befizetett összegeknek a negyedéves adóbevalláshoz való hozzárendeléséhez szükségesek.

46. cikk

(1)   Az azonosítót kiadó tagállam biztosítja, hogy a nem letelepedett adóalany által befizetett összeget átutalják arra az euróban vezetett bankszámlára, amelyet a befizetésre igényt tartó, fogyasztás szerinti tagállam jelölt meg. Azon tagállamok, amelyek a befizetéseket eurótól eltérő nemzeti pénznemben írták elő, az összegeket a bevallási időszak utolsó napjára érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra. Az átváltást az Európai Központi Bank által erre a napra közzétett árfolyamon végzik el, ha pedig e napon nem volt ilyen közlés, akkor a következő közzétételi nap árfolyamán. Az átutalásra legkésőbb a befizetés hónapjának utolsó napjától számított tizedik napon kerül sor.

(2)   Ha a nem letelepedett adóalany nem fizeti meg az esedékes adót, akkor az azonosítót kiadó tagállam biztosítja, hogy a befizetett összeget az egyes tagállamokban esedékes adók arányában utalják át a fogyasztás szerinti tagállamok részére. Az azonosítót kiadó tagállam erről elektronikus úton értesíti a fogyasztás szerinti tagállamok illetékes hatóságait.

(3)   A fogyasztás szerinti tagállamba a 2006/112/EK irányelv XII. címe 6. fejezetének 3. szakaszában előírt különös szabályozással összhangban továbbítandó kifizetéseket illetően az azonosítót kiadó tagállam e cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegek meghatározott százalékát a következők szerint tartja meg:

a)	2015. január 1-jétől2016. december 31-ig: 30 %;

b)	2017. január 1-jétől2018. december 31-ig: 15 %;

c)	2019. január 1-jétől: 0 %.

47. cikk

A tagállamok elektronikus úton közlik a többi tagállam illetékes hatóságával azon bankszámlák számait, amelyekre a 46. cikk szerinti befizetések teljesítendők.

A tagállamok elektronikus úton haladéktalanul értesítik a többi tagállam illetékes hatóságait és a Bizottságot a hozzáadottérték-adó távközlési szolgáltatásokra, műsorszolgáltatásokra és elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó kulcsának minden változásáról.

XII.   FEJEZET

A NEM A VISSZATÉRÍTÉS HELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN, HANEM EGY MÁSIK TAGÁLLAMBAN LETELEPEDETT ADÓALANYOK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ HÉA-VISSZATÉRÍTÉSI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓCSERE ÉS INFORMÁCIÓMEGŐRZÉS

48. cikk

(1)   Abban az esetben, amikor a letelepedés helye szerinti tagállam illetékes hatósága a 2008/9/EK irányelv 5. cikke szerinti héa-visszatérítési kérelmet kap kézhez, és az említett irányelv 18. cikke nem alkalmazandó, a kérelem kézhezvételét követő 15 naptári napon belül elektronikus úton továbbítja a kérelmet valamennyi érintett, visszatérítés szerinti tagállam illetékes hatósága felé, megerősítve ezzel, hogy a kérelmező héa szempontjából adóalanynak számít, és hogy a 2008/9/EK irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott kérelmező által adott azonosító vagy nyilvántartási szám a visszatérítési időszakra érvényes.

(2)   A visszatérítés szerinti tagállamok illetékes hatóságai elektronikus úton továbbítják a többi tagállam illetékes hatóságai részére a 2008/9/EK irányelv 9. cikke (2) bekezdésének alapján általuk kért információkat. A technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, amelynek révén ezen információt továbbítják, az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban kell meghatározni.

(3)   A visszatérítés szerinti valamennyi tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton értesítik a többi tagállam illetékes hatóságait, amennyiben élni kívánnak azzal a lehetőséggel, amely szerint előírható a kérelmező számára üzleti tevékenységének a 2008/9/EK irányelv 11. cikkében említett harmonizált kódokkal való leírása.

Az első albekezdésben említett harmonizált kódok az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) megállapított NACE osztályozási rendszer alapján kerülnek meghatározásra.

XIII.   FEJEZET

KAPCSOLAT A BIZOTTSÁGGAL

49. cikk

(1)   A tagállamok és a Bizottság megvizsgálják és értékelik az e rendeletben meghatározott közigazgatási együttműködésre vonatkozó intézkedések működését. A Bizottság az intézkedések működésének javítása céljából összefoglalja a tagállamok tapasztalatait.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal az összes olyan rendelkezésükre álló információt, amely az e rendelet általuk történő alkalmazásával függ össze.

(3)   Az e rendelet értékeléséhez szükséges statisztikai adatjegyzéket az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozzák meg. A tagállamok közlik a Bizottsággal a statisztikai adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak, és amennyiben azok közlése nem jár indokolatlan adminisztratív terhekkel.

(4)   Az adócsalás és adókikerülés leküzdésére irányuló közigazgatási együttműködési rendszer hatékonyságának értékelése céljából a tagállamok bármely egyéb, az 1. cikkben említett információt közölhetnek a Bizottsággal.

(5)   A Bizottság a (2), (3) és (4) bekezdésben említett információt továbbítja a többi érintett tagállamnak.

(6)   Amennyiben szükséges, a Bizottság az e rendeletben szereplő rendelkezések előírásain túl valamennyi tagállam illetékes hatóságát haladéktalanul tájékoztatja a héacsalás elleni küzdelem szempontjából lényeges, birtokába jutott információkról.

(7)   A Bizottság az e rendeletben meghatározott célok elérése érdekében tagállami kérésre szakértői véleményét nyújthatja vagy technikai vagy logisztikai segítséget vagy bármely egyéb támogatást biztosíthat.

XIV.   FEJEZET

KAPCSOLAT HARMADIK ORSZÁGOKKAL

50. cikk

(1)   Amennyiben valamely tagállam illetékes hatósága egy harmadik országtól kap információt, úgy e hatóság az információt továbbíthatja a feltehetően érdekelt tagállamok illetékes hatóságai felé, az ezt kérő tagállamoknak pedig minden esetben, amennyiben ezt az adott harmadik országgal fennálló segítségnyújtási megállapodások megengedik.

(2)   Az illetékes hatóságok – a személyes adatok harmadik országok felé történő kiadására vonatkozó hazai rendelkezéseikkel összhangban – közölhetik az e rendelet alapján gyűjtött adatokat harmadik országokkal, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	azon tagállam illetékes hatósága, amelytől az információ származik, beleegyezett ebbe az adatközlésbe;

b)	az érintett harmadik ország vállalta, hogy biztosítja a hozzáadottértékadó-előírásokkal feltehetően ütköző ügyletek szabálytalan jellegének bizonyításához szükséges együttműködést.

XV.   FEJEZET

AZ INFORMÁCIÓCSERÉT SZABÁLYOZÓ FELTÉTELEK

51. cikk

(1)   Az e rendeletnek megfelelően átadott információt lehetőleg elektronikus úton, az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban kell közölni.

(2)   Amennyiben a megkeresést nem teljes egészében az (1) bekezdésben említett elektronikus rendszeren keresztül nyújtották be, a megkeresett hatóság elektronikus úton haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételt követő öt munkanapon belül megerősíti a megkeresés kézhezvételét.

Amennyiben valamely hatóság olyan megkeresést vagy információt kap, amelynek nem ő a címzettje, elektronikus úton haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételt követő öt munkanapon belül üzenetet küld a megkeresés, illetve az információ küldőjének.

52. cikk

A segítségnyújtási megkeresések, a kézbesítési megkereséseket is beleértve, és az azokhoz csatolt dokumentumok a megkereső és a megkeresett hatóság között egyeztetett nyelven készülhetnek. E megkereséseket csak olyan különleges esetekben kíséri a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén készült fordítás, ha a megkeresett hatóság az ilyen fordítás kérését megindokolja.

53. cikk

A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az információcseréhez az e rendelet szerint szükséges, meglévő vagy új kommunikációs és információcsere-rendszerek működőképesek legyenek. A Bizottság és a tagállamok által az e kommunikációs és információcsere-rendszerek működtetése érdekében nyújtandó szolgáltatások műszaki minőségét és mennyiségét garantáló szolgáltatói megállapodást az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően kell létrehozni. A Bizottság felelős a CCN/CSI hálózat bármilyen fejlesztéséért, ha ez szükséges a tagállamok közötti információcseréhez. A tagállamok felelősek a saját rendszereik bármilyen fejlesztéséért, ha ez szükséges az információ CCN/CSI hálózat segítségével történő cseréjéhez.

A tagállamok lemondanak az e rendelet alkalmazásából eredő költségek visszatérítésével kapcsolatos minden igényükről, kivéve az adott esetben igénybe vett szakértőknek fizetett díjakat.

54. cikk

(1)   Az egyik tagállam megkeresett hatósága a másik tagállam megkereső hatóságának az 1. cikkben említett információt a következő feltétellel szolgáltatja:

a)	a megkereső hatóság megkereséseinek száma és jellege egy adott időszakon belül nem ró aránytalanul nagy adminisztratív terhet a megkeresett hatóságra;

b)	a megkereső hatóság már kimerítette azon szokásos információforrásokat, amelyeket a kívánt cél elérésének veszélyeztetése nélkül, az adott körülmények között a kért információ megszerzéséhez felhasználhatott volna.

(2)   Ez a rendelet nem kötelez egy adott esettel kapcsolatban vizsgálatok elvégzésére vagy információ szolgáltatására, ha azon tagállam jogszabályai vagy közigazgatási gyakorlata, amelynek szolgáltatnia kellene az információt, nem jogosítja fel a tagállamot az ilyen vizsgálatok végrehajtására, illetve az ilyen információnak a tagállam saját céljára történő beszerzésére vagy hasznosítására.

(3)   A megkeresett tagállamok illetékes hatóságai elutasíthatják az információ szolgáltatását, amennyiben a megkereső tagállam jogi okokból nem tud hasonló jellegű adatokat szolgáltatni. A megkeresett tagállam tájékoztatja a Bizottságot az elutasítás okairól.

(4)   Az információszolgáltatás megtagadható, amennyiben az üzleti, ipari vagy szakmai titok, kereskedelmi folyamat vagy olyan információ felfedéséhez vezet, amelynek felfedése sérti a közrendet.

(5)   A (2), (3) és (4) bekezdést semmi esetre sem lehet úgy értelmezni, hogy az lehetővé teszi egy tagállam megkeresett hatósága számára a megkereső hatóság tagállamában héa szempontjából nyilvántartásba vett adóalanyra vonatkozó információszolgáltatás visszautasítását, kizárólag azért, mert ez az információ egy bank, más pénzügyi intézmény, egy meghatalmazott vagy egy ügynökként, illetve vagyonkezelőként fellépő személy birtokában van, vagy mert egy jogi személyre vonatkozó tulajdoni érdekeltségekre vonatkozik.

(6)   A megkeresett hatóság közli a megkereső hatósággal azon okokat, amelyek alapján a segítségnyújtás iránti megkeresést elutasította.

(7)   Az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban lehet elfogadni azt a minimális összeget, amelytől kezdődően élni lehet a segítségnyújtás iránti megkereséssel.

55. cikk

(1)   Az e rendelet alkalmazásában bármilyen formában közölt vagy gyűjtött információra, beleértve valamennyi olyan információt, amelyhez a VII. fejezetben, a VIII. fejezetben és a X. fejezetben előírt körülmények között, valamint az e cikk (2) bekezdésében említett esetekben egy tisztviselő hozzáférhetett, hivatali titoktartási kötelezettség vonatkozik, és ugyanolyan védelmet élvez, mint amilyet az információt kapó tagállam nemzeti joga és az uniós hatóságokra alkalmazandó megfelelő rendelkezések az ilyen jellegű információnak biztosítanak. Az ilyen információ felhasználására kizárólag az e rendeletben előírt körülmények között kerülhet sor.

Ezt az információt fel lehet használni az adóalap megállapításához, illetve az adóalap megállapítása céljából az adó beszedéséhez vagy annak közigazgatási ellenőrzéséhez.

Az információt fel lehet használni egyéb olyan lefölözések, vámok és adók megállapításához is, amelyek az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2008. május 26-i 2008/55/EK tanácsi irányelv (9) 2. cikke alá tartoznak.

Továbbá fel lehet használni az adóüggyel kapcsolatos olyan bírósági és közigazgatási eljárások során is, amelyek az adójogszabályok megsértésének következményeként szankciókat vonhatnak maguk után, az ilyen eljárásokban az eljárások résztvevőinek jogait szabályozó általános szabályok és jogi rendelkezések sérelme nélkül.

(2)   A Bizottság Biztonsági Akkreditációs Hatósága által megfelelően akkreditált személyek ezen információhoz csak a CCN/CSI hálózat gondozásához, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges mértékben férhetnek hozzá.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve az információt szolgáltató tagállam illetékes hatósága engedélyezi annak más célokra történő felhasználását a megkereső hatóság tagállamában, ha a megkeresett hatóság tagállamának joga szerint az információt ott hasonló célokra fel lehet használni.

(4)   Amennyiben a megkereső hatóság úgy véli, hogy a megkeresett hatóságtól kapott információ egy harmadik tagállam illetékes hatósága számára hasznos lehet, továbbíthatja ezen információt az utóbbi hatóságnak. Erről előzetesen értesíti a megkeresett hatóságot. A megkeresett hatóság kikötheti, hogy az információ harmadik fél részére történő átadásához a saját előzetes beleegyezése szükséges.

(5)   Az ebben a rendeletben említett minden információtárolás vagy információcsere a 95/46/EK irányelvet végrehajtó rendelkezések hatálya alá tartozik. A tagállamok e rendelet helyes alkalmazásának érdekében azonban korlátozzák a 95/46/EK irányelv 10. cikkében, 11. cikke (1) bekezdésében, 12. cikkében és 21. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok alkalmazási körét az irányelv 13. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érdekek védelme érdekében.

56. cikk

Azon jelentéseket, nyilatkozatokat és egyéb dokumentumokat vagy ezek hitelesített másolatait vagy kivonatait, amelyeket a megkeresett hatóság munkatársai szereztek meg és az e rendeletben meghatározott segítségnyújtás során közöltek a megkereső hatósággal, a megkereső hatóság tagállamának illetékes szervei ugyanúgy bizonyítékként használhatják fel, mint a megkereső ország hatóságai által kiállított hasonló dokumentumokat.

57. cikk

(1)   E rendelet alkalmazásában a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy

a)	az illetékes hatóságok között hatékony belső koordinációt biztosítsanak;

b)	az ilyen koordináció céljára általuk felhatalmazott hatóságok között közvetlen együttműködés jöjjön létre;

c)	biztosítsák az e rendeletben meghatározott információcserére vonatkozó rendelkezések zavartalan működését.

(2)   A Bizottság a rendelkezésére álló, átadható információkat haladéktalanul közli a tagállamokkal.

XVI.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. cikk

(1)   A Bizottságot a Közigazgatási Együttműködési Állandó Bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikkére is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

59. cikk

(1)   2013. november 1-jéig, ezt követően pedig ötévente a Bizottság jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére e rendelet alkalmazásáról.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az e rendelet által szabályozott területen fogadnak el.

60. cikk

(1)   E rendelet nem érinti az egyéb jogi aktusokból, a tagállamok közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokból származó szélesebb körű kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségek teljesítését.

(2)   Az egyedi esetek kezelésének kivételével a tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot, amennyiben az e rendelet alá tartozó területen és különösen a 11. cikk alapján, kétoldalú megállapodást kötnek. A Bizottság ezt követően tájékoztatja erről a többi tagállamot.

61. cikk

Az 1798/2003/EK rendelet 2012. január 1-jétől hatályát veszti. Érvényben marad ugyanakkor az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdése mindaddig, amíg a Bizottság közzé nem teszi az e rendelet 3. cikkében említett illetékes hatóságok jegyzékét.

Az említett rendelet V. fejezete a 27. cikk (4) bekezdésének kivételével, 2012. december 31-ig továbbra is alkalmazandó.

A hatályát vesztett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

62. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

Mindazonáltal, a 33–37. cikket 2010. november 1-jétől kell alkalmazni;

az V. fejezetet a 22. cikk és a 23. cikk kivételével 2013. január 1-jétől kell alkalmazni;

—	a 38–42. cikket 2012. január 1-jétől2014. december 31-ig kell alkalmazni;

—	a 43–47. cikket 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  2010. május 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  2010. február 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL L 264., 2003.10.15., 1. o.

(4)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(5)  HL L 44., 2008.2.20., 23. o.

(6)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(7)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(8)  HL L 393., 2006.12.30., 1. o.

(9)  HL L 150., 2008.6.10., 28. o.

---

---

---

---

12.10.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/19

---

A BIZOTTSÁG 905/2010/EU RENDELETE

(2010. október 11.)

az 1580/2007/EK rendeletnek az uborkára, az articsókára, a klementinre, a mandarinra és a narancsra kivetett kiegészítő vám küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 143. cikke b) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

A gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik a XVII. mellékletében felsorolt termékek behozatalának felügyeletéről. A felügyeletet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308d. cikkében meghatározott szabályoknak megfelelően kell gyakorolni.

(2)

A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulóján megkötött mezőgazdasági megállapodás (4) 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában és a 2007., 2008. és 2009. évre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok fényében indokolt kiigazítani az uborkára, az articsókára, a klementinre, a mandarinra és a narancsra kivetett kiegészítő vám küszöbszintjét.

(3)	Az 1580/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani szükséges.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet XVII. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében található szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2010. november 1-jétől alkalmazandó.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

(3)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(4)  HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

---

---

12.10.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/21

---

A BIZOTTSÁG 906/2010/EU RENDELETE

(2010. október 11.)

az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 137. alkalommal történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló, 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 7a. cikkének (5) bekezdésére (2),

mivel:

(1)	A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások rendeletnek megfelelő befagyasztása vonatkozik.

(2)

2010. szeptember 27-én és 29-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága úgy határozott, hogy módosítja két természetes személy azonosító adatait az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó listáján, amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(3)	Az I. mellékletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében megállapítottak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 139., 2002.5.29., 9. o.

(2)  A 7a. cikket az 1286/2009/EU rendelet (HL L 346., 2009.12.23., 42. o.) illesztette be a rendeletbe.

---

---

12.10.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/23

---

A BIZOTTSÁG 907/2010/EU RENDELETE

(2010. október 11.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. október 12-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

---

---

12.10.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/25

---

A BIZOTTSÁG 908/2010/EU RENDELETE

(2010. október 11.)

a cukorágazat egyes termékeire a 2010/11-es gazdasági évben alkalmazandó, a 867/2010/EU rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)	A 867/2010/EU bizottsági rendelet (3) a 2010/11-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 903/2010/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)	A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2010/11-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 867/2010/EU rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. október 12-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

(3)  HL L 259., 2010.10.1., 3. o.

(4)  HL L 266., 2010.10.9., 58. o.

---

---

12.10.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/27

---

A BIZOTTSÁG 909/2010/EU RENDELETE

(2010. október 11.)

egyes GATT-kontingensek alapján 2011-ben az Amerikai Egyesült Államokba exportálandó sajtokra vonatkozó kiviteli engedélyekre alkalmazandó odaítélési együttható megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a tejre és tejtermékekre vonatkozó kiviteli engedélyek és export-visszatérítések tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó különleges részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 27-i 1187/2009/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 23. cikke (1) bekezdése első albekezdésére és (3) bekezdése első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyes GATT-kontingensek keretében a 2011. évben az Amerikai Egyesült Államokba exportálandó sajtokra vonatkozó kiviteli engedélyek odaítélésére irányuló eljárás megnyitásáról szóló, 2010. július 19-i 635/2010/EU bizottsági rendelet (3) megnyitotta az 1187/2009/EK rendelet 21. cikkében említett egyes GATT-kontingensek alapján 2011-ben az Amerikai Egyesült Államokba exportálandó sajtokra vonatkozó kiviteli engedélyek odaítélésére vonatkozó eljárást.

(2)	Egyes kontingensek és termékcsoportok tekintetében a kiviteli engedélyek iránti kérelmek meghaladják a 2011. kontingensévre rendelkezésre álló mennyiségeket. Ezért az 1187/2009/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint meg kell határozni az odaítélési együtthatókat.

(3)

Az olyan termékcsoportok és kontingensek esetében, amelyek tekintetében az igényelt mennyiség kisebb, mint a rendelkezésre álló mennyiség, indokolt az 1187/2009/EK rendelet 23. cikkének (3) bekezdésével összhangban előírni, hogy a fennmaradó mennyiségeket az eredetileg igényelt mennyiségek arányában osszák fel a kérelmezők között. Fontos továbbá a fennmaradó mennyiségek odaítélésének feltételeként előírni, hogy az érintett piaci szereplőnek tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot az általa elfogadott mennyiségről, illetve az érdekelt piaci szereplőknek biztosítékot kell nyújtaniuk.

(4)	Figyelembe véve az együtthatók megállapítására vonatkozó eljárás végrehajtására a 635/2010/EU rendelet 4. cikkének megfelelően előírt határidőt, ezt a rendeletet minél előbb alkalmazni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletének 3. oszlopában feltüntetett, „16- Tokió, 16-, 17-, 18-, 20- és 21-Uruguay,” megjelölésű termékcsoport és kontingens tekintetében a 635/2010/EU rendelet szerint benyújtott kiviteli engedély iránti kérelmeket az említett melléklet 5. oszlopában megállapított odaítélési együtthatók alkalmazásának feltételével el kell fogadni.

2. cikk

Az e rendelet mellékletének 3. oszlopában feltüntetett, „22- és 25-Tokió, 22- és 25-Uruguay” megjelölésű termékcsoport és kontingens tekintetében a 635/2010/EU rendelet szerint benyújtott kiviteli engedély iránti kérelmeket az igényelt mennyiségekre el kell fogadni.

A melléklet 6. oszlopában feltüntetett odaítélési együtthatók alkalmazásával felosztott fennmaradó mennyiségekre a kiviteli engedélyeket ki lehet bocsátani, miután azt a piaci szereplő e rendelet közzétételétől számított egy héten belül elfogadta, és ha az előírt biztosíték nyújtása megtörtént.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 318., 2009.12.4., 1. o.

(3)  HL L 186., 2010.7.20., 16. o.

---

---

12.10.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/29

---

A BIZOTTSÁG 910/2010/EU RENDELETE

(2010. október 11.)

a gabonaágazatban 2010. október 1-jetől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról szóló 869/2010/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (importvámok a gabonaágazatban) szóló, 2010. július 20-i 642/2010/EU bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A gabonaágazatban 2010. október 1-jetől alkalmazandó behozatali vámokat a 869/2010/EU bizottsági rendelet (3) rögzítette.

(2)	A behozatali vámok kiszámított átlaga tonnánként 5 EUR-val eltér a megállapított vámtól, helyénvaló tehát megfelelő módon kiigazítani a 869/2010/EU rendeletben rögzített behozatali vámokat.

(3)	A 869/2010/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 869/2010/EU rendelet I. és II. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Rendelkezéseit 2010. október 12-én kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 187., 2010.7.21., 5. o.

(3)  HL L 259., 2010.10.1., 7. o.

---

---

---

12.10.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/32

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. július. 6.)

a Lengyelország által a WRJ és a WRJ-Serwis számára nyújtott C 48/07 (korábbi NN 60/07) számú intézkedésről

(az értesítés a C(2010) 4476. számú dokumentummal történt)

(Csak a lengyel nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/612/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a csatlakozási szerződésnek a lengyel acélipar szerkezetátalakításáról szóló 8. jegyzőkönyvére (1),

miután felhívták az érdekelt feleket, hogy az említett rendelkezéseknek (2) megfelelően nyújtsák be észrevételeiket, és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

(1)

A lengyel acélipar szerkezetátalakításának felülvizsgálata során a Bizottság figyelmét felhívták a lengyel acélcsőágazatban talált a rendellenességekre. Lengyelország uniós csatlakozása után hivatalból ellenőrzést végeztek a Walcownia Rur Jedność Sp. z.o.o. (a továbbiakban: WRJ) és a WRJ-Serwis Sp. z.o.o. (a továbbiakban: WRJ-Serwis) számára nyújtott támogatás esetében. A Bizottság 2005. április 6-án, 2005. augusztus 4-én, 2005. november 3-án, 2006. május 4-én, 2006. november 17-én és 2007. július 11-én kelt leveleiben információkat kért a lengyel hatóságoktól. A lengyel hatóságok 2005. június 7-én, 2005. szeptember 29-én, 2005. december 2-án, 2006. május 18-án, 2006. május 31-én, 2007. január 10-én és 2007. augusztus 3-án kelt leveleikben válaszoltak.

(2)

A 2007. október 23-án kelt levelében a Bizottság arról a határozatáról tájékoztatta Lengyelországot, amely szerint a WRJ és a WRJ-Serwis számára nyújtott intézkedések tekintetében kezdeményezi az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 108. cikkének (2) bekezdésében (3) meghatározott eljárást.

(3)	Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot 2007. november 24-én közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére.

(4)

A Bizottsághoz egyetlen érdekelt féltől érkeztek észrevételek. A Bizottság ezeket továbbította Lengyelország számára, amely lehetőséget kapott a válaszadásra; a Bizottság az észrevételeket a 2009. február 16-i levélben kapta meg. A hivatalos vizsgálati eljárás megindítására adott lengyel választ a 2008. január 21-i és február 1-jei keltezésű levelekben nyújtották be.

(5)	A Bizottság 2009. február 16-án további információkat kért, erre Lengyelország a 2009. június 4-én kelt levelében válaszolt.

2.   AZ INTÉZKEDÉSEK RÉSZLETES LEÍRÁSA

2.1.   A kedvezményezettek

2.1.1.   A WRJ

(6)

A WRJ székhelye Katowicében található, adminisztratív céllal tizenkét személyt alkalmaz. A WRJ részvényeinek 40,736 %-a a Towarzystwo Finansowe Silesia Sp. z o.o. (a továbbiakban: TFS) vállalkozás birtokában van, amely 99, 6 %-ban állami tulajdonú vállalkozás. A részvények további 7,235 %-a a Walcownia Rur Silesia S.A. (a továbbiakban: Walcownia Rur Silesia) vállalkozásé, amely a TFS teljes tulajdonú leányvállalata.

(7)

A további részvényesek: — PIW Enpol Sp. z o.o. (a részvények 19,009 %-a), — Polskie Górnictwo Naftowe i Gazownictwo S.A. (a részvények 8,3 %-a), — Kulczyk Privatstiftung (a részvények 4,533 %-a), — Huta Jedność (a részvények 0,817 %-a), — számos kisebbségi részvényes, akik a részvények 0,004 %–3,4 %-át birtokolják.

(8)	A WRJ-t 1995-ben hozták létre azzal a céllal, hogy egy varratmentes csöveket gyártó új hengerművet építsenek ki, amely termelési kapacitása évi 160 000 tonna (a továbbiakban: a WRJ projekt).

(9)

A Huta Jedność nevű másik vállalkozás 1978-ban már megkezdte egy 400 000 tonna kapacitású, varratmentes csöveket gyártó hengermű építését, azonban a munkálatok 1980-ban az állami támogatások felfüggesztése miatt leálltak. A projekt újraindítására irányuló számos próbálkozás után a Huta Jedność csődeljárás iránti kérelmet nyújtott be, beleértve az eszközlikvidációt is, ezt azonban a bíróság elutasította. A Huta Jedność egy jelenleg felszámolás alatt álló vállalkozás, amely tevékenységei közé tartozik a termelői eszközeinek lízingbe adása más vállalkozások számára, valamint közszolgáltatások nyújtása.

(10)

A WRJ projekt magában foglalta az infrastruktúra elemeit, valamint a Huta Jedność által az eredeti projekt során korábban összegyűjtött gépek és felszerelés egy részét, továbbá a korábban a Huta Jedność tulajdonában lévő földterületen építették volna fel. Új befektetőket kértek fel arra, hogy az 1997-ben indult WRJ projektben részt vegyenek. A projekt végrehajtását 2001-ben leállították, a befektetők azóta visszaléptek. Habár a munka 86 %-a látszólag befejeződött, a WRJ sosem kezdte meg a termelést.

(11)

2007. szeptember 4-én a Walcownia Rur Silesia, a TFS teljes tulajdonú leányvállalata, amelyet a lengyel acélcső ágazat konszolidációjára hoztak létre (lásd az alábbi (15) és (17) preambulumbekezdést), a WRJ csődeljárását kérvényezte, annak eszközlikvidációjával együtt. A katowicei körzeti bíróság 2008. január 23-án a WRJ-t fizetésképtelennek nyilvánította, és elrendelte az eszközlikvidációt, amelyhez vagyonfelügyelőt jelölt ki. Úgy tűnik, hogy ezidáig a WRJ egyetlen eszközét sem értékesítették a csődeljárás során.

2.1.2.   A WRJ-Serwis

(12)

A WRJ-Serwist 2001-ben hozták létre, az 1999-ben alapított Zakład Usług Energomechanicznych „Jedność” S.A. átalakítását követően. Részvényesei között található a TFS (54,66 %-os részesedés), a PIW ENPOL Sp. z o.o. (36,77 %-os részesedés), a Commplex Sp. z o.o. (8,29 %-os részesedés) és a Huta Jedność (0,28 %-os részesedés).

(13)

A WRJ-Serwis eredeti célja az volt, hogy a WRJ projekt egy részét végrehajtsa és jobb hitelfeltételeket biztosítson a WRJ számára. A WRJ-Serwis nem kezdett meg egyetlen beruházási tevékenységet sem, azonban 2004 májusától varratmentes hidegen vont acélcsöveket gyárt, miután a Huta Jedność a huzalműben 2004 elején leállította a termelést. Ezt a tevékenységet az eredetileg a Huta Jednośćtól lízingelt eszközökkel végzi. Ezen eszközöket később az ING Bank Śląski S.A., majd végül a Walcownia Rur Silesia vette át. Ezenkívül a WRJ-Serwis megszerezte a WRJ projekt földterülete örökös haszonélvezetének 9/10-ét, valamint az említett földterületen épített épületek tulajdonának 9/10-ét.

(14)	A WRJ-Serwis 2008 áprilisában fejezte be működését, amikor az acélcsőgyártást a Walcownia Rur Silesia átvette a huzalműben.

2.1.3.   A WRK és a WRJ-Serwis konszolidációja és a privatizációjukra tett kísérletek

(15)

A TFS 2004-ben kezdett új stratégiai befektetőt keresni a WRJ és a WRJ-Serwis számára. 2005-ben ajánlattételre kérték fel az érdekelt feleket, akik közül ketten tették ezt meg. Végül az egyik ajánlattevővel keretmegállapodást kötöttek a WRJ és a WRJ-Serwis tehermentes eszközeinek megszerzéséről, ezt a megállapodást azonban 2006 októberében megszüntették, mivel a feltételek nem teljesültek. A TFS új ajánlattételi eljárást indított 2006 decemberében, azonban ajánlatok nem érkeztek.

(16)

A 2007-ben elindított új ajánlattételi felkérést követően a TFS új határozott, hogy a privatizációjuk elősegítése érdekében a WRJ-t és a WRJ-Serwist konszolidálja. Ennek érdekében a TFS két új vállalkozást hozott létre, név szerint a FEREX Sp. z o.o. (a továbbiakban: FEREX) és a Walcownia Rur Silesia vállalkozásokat. Mindkét vállalkozás a TFS teljes tulajdonában van. A Walcownia Rur Silesia és a FEREX vállalkozásokon keresztül a TFS megszerezte azokat az eszközöket, amelyek a WRJ projekt végrehajtásához voltak szükségesek, és átvette a WRJ és a WRJ-Serwis tartozásait is. a) A Walcownia Rur Silesia a WRJ hitelezőjévé vált azáltal, hogy a WRJ-nek a bankszindikátus és a Stalexport felé fennálló 168 940 469 PLN és 95 595 057 PLN összegű tartozásait átvállalta. Ezenfelül a Walcownia Rur Silesia – a ING Bank Śląski által vezetett – bankszindikátustól megvásárolta a huzalmű ingóságait; b) A FEREX szintén a WRJ hitelezőjévé vált azáltal, hogy a WRJ összesen 142 941 270,43 PLN összegű, a WRJ és a WRJ-Serwis tulajdonában álló földterületekre terhelt jelzáloggal biztosított tartozását átvállalta.

(17)

2008 augusztusában a lengyel hatóságok újabb kísérletet tettek arra, hogy a WRJ-t, a WRJ-Serwist, a FEREX-et és a Walcownia Rur Silesiát értékesítsék. A TFS és a Walcownia Rur Silesia felkérte az érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a Walcownia Rur Silesia eszközeinek, a FEREX jegyzett tőkéjének, a FEREX TRS felé fennálló tartozásainak, valamint a TFS-nek a WRJ-Serwis alaptőkéjében való részesedésének közös megvásárlásáról szóló tárgyalásokon. Az eljárás 2009. január 15-én fejeződött be, a felkínált eszközök egyikét sem értékesítették.

2.2.   Az értékelt intézkedés

(18)	A WRJ számára nyújtott támogatás magában foglalja a TFS általi tőkebefektetést (2.2.1.), a TFS által nyújtott biztosítékokat (2.2.2.) és az Államkincstár által nyújtott kezességvállalást (2.2.3.). A WRJ-Serwisnek nyújtott támogatás a TFS általi tőkebefektetést (2.2.4.) tartalmazza.

2.2.1.   A TFSi tőkebefektetései a WRJ-be

(19)

A TFS 2002. június 26-án hajtott végre először tőkebefektetést a WRJ vállalkozásban, amikor a WRJ részvényesei a jegyzett tőke növeléséről döntöttek. A TFS 15 millió PLN névértékű részvényeket kapott a követelésekért cserében. A TFS ezen követelései, amelyek összege 15 millió PLN volt, a Huta Andrzej és a Huta Katowice felé álltak fenn. A tőkeemelést bejegyezték és 2002. november 22-én lépett érvénybe.

(20)

A második tőkeemelésre 2003. január 17-én került sor, amikor a WRJ részvényesei úgy határoztak, hogy ismét megnövelik a vállalkozás jegyzett tőkéjét. A TFS 40 millió PLN névleges értékben kapott részvényeket a WRJ-nek a TFS felé fennálló tartozásáért cserében (adósság-részvény swapügylet). A követeléseket, amelyek névértéke 40 millió PLN volt, a TFS korábban, 2002 decemberében vette át ING Bank Śląski S.A.-tól. A tőkeemelést bejegyezték és 2003. augusztus 25-én lépett érvénybe.

2.2.2.   A TFS kezességvállalása a WRJ-nek

(21)	2001-ben a TFS egy 20 millió PLN értékű kölcsön esetében 5 millió PLN tekintetében nyújtott kezességet. A kölcsönt 1999-ben a regionális környezetvédelmi és vízgazdálkodási alap (WFOŚiGW) nyújtotta a WRJ számára.

(22)	2001-ben a TFS egy 115 millió PLN értékű kölcsön esetében 50 millió PLN tekintetében nyújtott kezességet. A kölcsönt 1996-ban a nemzeti környezetvédelmi és vízgazdálkodási alap nyújtotta a WRJ számára.

2.2.3.   Állami kezességvállalás a WRJ-nek

(23)	1997. október 14-én az Államkincstár két, összesen 262,5 millió PLN összegű kölcsön 45 %-áért vállalt kezességet. E kölcsönök devizahitelt és PLN hitelt tartalmaztak, mindkettőt a bankszindikátus nyújtotta 1997-ben.

(24)	A kormány 2003. január 2-án az állami kezességvállalás mértékét 55 %-ra emelte, amikor aláírta a vonatkozó dokumentumokat. A kezességvállalás mértékének megemelését még nem hajtották végre.

2.2.4.   A TFS tőkebefektetései a WRJ-Serwisbe

(25)

A TFS 2003 decemberében hajtott végre tőkebefektetést a WRJ-Serwisbe azzal a céllal, hogy a vállalkozás többségi részvénytulajdonosaként irányítást szerezzen a WRJ-projekt felett. A 2003 decemberi határozattal a WRJ-Serwis részvényesei megállapodtak abban, hogy a TSF megszerezheti a vállalkozás részvényeit. A részvények névértéke 7 910 000 PLN volt. A TFS a részvényekhez főként a Huta Jedność felé fennálló követeléseiért cserébe jutott hozzá. A követeléseket a WRJ-Serwisre ruházták át. A TFS a részvényekért készpénzzel fizetett (PLN 890 000), valamint természetbeni hozzájárulással (Huta Jednośćból származó fémforgács további feldolgozásra; az átvételi érték 450 000 PLN volt). A részvények megszerzéséről szóló megállapodást 2004. június 8-án írták alá. A tőkeemelést 2007. augusztus 17-ig nem jegyezték be.

(26)

A TFS-szel párhuzamosan a megemelt jegyzett tőke részvényeit az addigi részvénytulajdonos egyike, a PIW Enpol Sp. z o.o. vállalkozás, valamint egy új részvényes, a Commplex Sp. z.o.o. vette át (mindkét esetben magánvállalkozásról van szó). A vállalkozások azáltal jutottak részvényekhez, hogy a Huta Jedność tartozásait átvezették a WRJ-Serwishez.

3.   A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI

(27)

A (3) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság 2007. október 23-án a hivatalos eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat). Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság először kifejtette véleményét, amely szerint rendelkezik hatáskörrel az ügyben határozathozatalra, továbbá hogy a kérdéses intézkedések olyan állami támogatásnak minősülnek, amely nem összeegyeztethető a belső piaccal.

3.1.   Az alkalmazandó jogszabályok és a Bizottság hatásköre

(28)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EUMSz. 107. és 108. cikke (az akkori EK-Szerződés 87. és 88. cikke) általában nem vonatkozik azokra az állami támogatásokra, amelyeket a csatlakozás előtt nyújtottak, és amelyek a csatlakozás után nem voltak alkalmazandók. Azonban a csatlakozási szerződésnek a lengyel acélipar szerkezetátalakításáról szóló 8. jegyzőkönyve (a továbbiakban: 8. jegyzőkönyv) rendelkezései – amelyek az állami támogatások EUMSz. szerinti ellenőrzését kiterjesztették bármely olyan támogatásra, amelyet 1997 és 2006 között a lengyel acélipar számára nyújtottak – az EUMSz. 107. és 108. cikkével összefüggésben különös szabálynak tekinthetők. Ennek megfelelően a Bizottság elvileg rendelkezik hatáskörrel az ilyen támogatások értékelése terén.

(29)

Annak tekintetében, hogy a 8. jegyzőkönyv értelmezése szerint az olyan csőgyártók, mint a WRJ és a WRJ-Serwis részei-e az acéliparnak, a Bizottság a következőket állapította meg: a 8. jegyzőkönyv a nemzeti szerkezetátalakítási programon alapul (Szerkezetátalakítási és Fejlesztési Terv a Lengyel Vas- és Acélipar Számára). A nemzeti szerkezetátalakítási program és a 8. jegyzőkönyv hatálya nem korlátozódik az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: ESZAK-Szerződés) I. mellékletének hatályára, hanem kiterjedt az egyes olyan acélágazatokra is, mint például a varratmentes csövek és a nagyméretű hegesztett csövek ágazata.

(30)

Az eljárás megindításáról szóló határozat szerint ez az értelmezés összhangban állt az acéliparnak az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályai szerinti meghatározásával, nevezetesen a multiszektorális keretrendszer B mellékletében (5) szereplő meghatározással. Ez az értelmezés a nemzeti szerkezetátalakítási programból is adódott, mivel annak kedvezményezettjeinek fele csőgyártó volt. A Huta Jedność, a WRJ és a WRJ-Serwis elődje valóban részt vett a szerkezetátalakítási folyamatban, valamint a nemzeti szerkezetátalakítási program tervezete is kifejezetten megemlítette, azonban végül nem került be a lehetséges kedvezményezettek körébe, mivel akkoriban, a 2002-es csődjét követően, a vállalkozás felszámolását tervezték.

(31)	Ennek eredményeként a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Huta Jedność, a WRJ és a WRJ-Serwis vállalkozások esetében érvényes azon támogatás nyújtásának tilalma, amelyre nem terjedt ki sem a nemzeti szerkezetátalakítási terv, sem a 8. jegyzőkönyv hatálya.

3.2.   Állami támogatás fennállása

(32)

A TFS WRJ-be történő befektetései és a vállalkozásnak a TFS által nyújtott biztosítékok tekintetében a Bizottság hangot adott erőteljes kétségeinek azzal kapcsolatban, hogy mindezek megfelelnek-e a piacgazdasági befektető elvének. A WRJ az intézkedések idején nehéz helyzetben volt, és egymaga nem lett volna képes összegyűjteni a megfelelő pénzeszközöket a tőkepiacon. A Bizottságnak kétségei voltak afelől, hogy a befektetés kellően megtérült volna-e. Végezetül, a Bizottság véleménye szerint a befektetést nem teszi indokolttá az a tény, hogy a TFS a későbbiekben privatizálni kívánta a WRJ-t.

(33)

Az Államkincstár által a WRJ-nek nyújtott állami kezességvállalás tekintetében a Bizottság megjegyezte, nem volt egyértelmű, hogy a WRJ a kezességvállalás nyújtásának idején, azaz 1997-ben nehézségekkel küzdött-e. Másrészről a kezességvállalás mértékének 2003-ban való megemelése szempontjából a WRJ-t nehézségekkel küzdő vállalkozásnak lehet tekinteni, ezért a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az emelés megfelelt-e a piacgazdasági befektető elvének.

(34)

A TFS-nek a WRJ-Serwisbe történő befektetései tekintetében a Bizottság hangot adott kétségeinek azzal kapcsolatban, hogy azok megfelelnek-e a piacgazdasági befektető elvének. A Bizottság megjegyezte, hogy a vállalkozás 2003-ban nehézségekkel küzdött, ezért kétli, hogy a befektetésekből ésszerű haszonra lehetett számítani.

3.3.   Az állami támogatás összeegyeztethetősége

(35)

A Bizottságnak nem sikerült azonosítania, milyen alapon lehetett volna a lehetséges állami támogatást összeegyeztethetőnek tekinteni, mivel 1997 és 2006 között a 8. jegyzőkönyv, és így az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályai tiltották az acélágazatba történő befektetéseket, illetve az ágazatnak nyújtott szerkezetátalakítási támogatásokat.

4.   LENGYELORSZÁGNAK AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZATHOZ FŰZÖTT ÉRSZREVÉTELEI

(36)

Lengyelország a 2008. január 21-én és február 1-jén kelt leveleiben küldte meg észrevételeit az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban. Összefoglalva, Lengyelország nem értett egyet a 8. jegyzőkönyv Bizottság általi értelmezésével, és megismételte véleményét, amely szerint a kérdéses intézkedések nem minősültek állami támogatásnak.

4.1.   Az alkalmazandó jogszabályok és a Bizottság hatásköre

(37)	Lengyelország szerint a csatlakozás előtti állami támogatásokra vonatkozó beavatkozásmentességi szabály alóli kivételt képező 8. jegyzőkönyvet nem lehet általánosítva alkalmazni.

(38)

Először Lengyelország rámutat arra, hogy a csőgyártók és termékeik nem szerepelnek az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Lengyel Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló Európa-megállapodás (6) (a továbbiakban: az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve) 2. jegyzőkönyvének I. mellékletében, ezért nem tartozik annak hatálya alá.

(39)

Másodszor a csőgyártóknak nyújtott állami támogatás tilalmát a tagállamokban 2002. július 24-én vezették be, amikor hatályba lépett a multiszektorális keretrendszer B melléklete, amely meghatározta az acélipar fogalmának alkalmazási körét. E meghatározás szerint a varratmentes csövek és a nagyméretű hegesztett csövek ágazata az acélipar részét képezi. Ennek megfelelően a Bizottság által 2003-ban jóváhagyott nemzeti szerkezetátalakítási terv és a 8. jegyzőkönyv szintén magában foglalja a csőgyártókat. Korábban, amikor az ESZAK-Szerződés volt alkalmazandó, a csőágazat tekintetében kivételt tettek.

(40)

Lengyelország arra a következtetésre jut, hogy a 8. jegyzőkönyvet oly módon kell értelmezi, hogy a csőgyártóknak 2002. július 24. előtt nyújtott támogatások nem tartoznak a Bizottság ellenőrzése alá (úgy, mint bármely más olyan beavatkozás sem, amely a csatlakozási szerződés hatálybalépése előtt következett be.) Ezen időpont után a csőgyártók az említett korlátozások hatálya alá estek.

(41)	A kedvezményezettek tudatossága tekintetében Lengyelország hangsúlyozza, hogy a WRJ-Serwis csak 2004-től tekinthető acélgyártónak, azaz amikor megkezdte a huzalmű létesítményei használatát, így ezen időpontot megelőzően az állami beavatkozások nem tekinthetők az acéliparnak nyújtott támogatásoknak.

(42)	Végezetül Lengyelország kiemeli, hogy a WRJ projekt nem a korábbi Huta Jedność projekt folytatása.

4.2.   Állami támogatás fennállása

(43)

Ezenfelül Lengyelország állítása szerint a TFS – bár az Államkincstár ellenőrzése alatt áll – piaci feltételek mellett működik haszontermelés céljából. A WRJ és a WRJ-Serwis tekintetében tett lépései nem konkrét állami ellenőrzés vagy felügyelet eredménye. Ennek megfelelően, az Államkincstár nem feltétlenül gyakorolt ellenőrzést az ellenőrzésgyakorlásnak a Stardust Marine-ügyben (7) hozott ítélet szerinti értelmében.

(44)

A WRJ tőkeemelése és a TFS által nyújtott garancia tekintetében Lengyelország úgy tekinti, hogy a TFS nem nyújtott komoly tőkeinjekciót a WRJ projekt számára. A követelések WRJ részvényekre történő cseréje valóban gazdaságosabb volt, mint a követelések közvetlen érvényesítése. Ezen felül a WRJ-be történő befektetés idején a TFS olyan üzleti tervvel rendelkezett, amely a WRJ projekt nyereségességét mutatta. Végül, a bankszindikátus ezidőben szintén kész volt arra, hogy tovább finanszírozza a WRJ-t. Ennek megfelelően a TFS piacgazdasági befektetőként lépett fel.

(45)

Lengyelország úgy tekinti, hogy a WRJ-nek nyújtott állami kezességvállalás megemelése összhangban volt a piacgazdasági befektető elvével, mivel teljes értékű biztosítékokkal rendelkezett, valamint a WRJ piaci árfolyamon fizetett kezességdíjat az Államkincstárnak. A kezesség emellett függött a WRJ projekt banki finanszírozásának újraindításáról, amely nem következett be. Ennek megfelelően a kezességet nem emelték meg, így Lengyelország szerint a WRJ nem jutott előnyhöz.

(46)

A WRJ-Serwisben eszközölt tőkebeavatkozást a piacgazdasági befektető elvével összeegyeztethetőnek tekinti. Először, a magánrészvényesek a TFS-szel együtt jutottak részvényekhez. Másodszor, a WRJ-Serwis nem küzdött pénzügyi nehézségekkel, és a TFS döntését a WRJ-Serwis által a jövőben termelendő nyereség miatt hozta meg. Végezetül, a TFS ellenőrzést tudott szerezni a WRJ-Serwis, valamint azon ingatlan felett, amelyre a WRJ projekt épült.

(47)	A WRJ és a WRJ-Serwis konszolidációja tekintetében Lengyelország azt állítja, hogy ez volt az egyetlen módja annak, hogy egy magánbefektető a WRJ projektet rövid időn belül átvehesse és befejezze, biztosítva eközben az állam által addig nyújtott tőkeinjekciók maximális visszafizettetését.

5.   AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(48)

A Bizottsághoz egyetlen érdekelt harmadik féltől érkeztek észrevételek, aki messzemenőleg ellenezte a Lengyelország által nyújtott támogatásokat. Az érdekelt fél emlékeztet arra, hogy a csövek sosem tartoztak az ESZAK-Szerződés hatálya alá, és a csőiparnak saját költségén, állami támogatás nélkül kellett a szerkezetátalakítást végrehajtania. Az állami támogatás elfogadása ez esetben veszélyeztetné az európai csőipart. Az érintett fél azt is megállapítja, hogy a támogatás elfogadása kockáztathatja annak bizonyítására irányuló kísérletét, hogy egyes csőimportáló országok dömpingáron vagy támogatott áron importálnak az EU-ba. Végül az érintett fél azzal érvel, hogy a varratnélküli csövek európai ipara különleges gazdasági helyzetben volt, Európában többletkapacitással rendelkezett, és nagy mennyiségek exportálására volt szüksége, miközben a Kínából történő behozatal 2007-ben növekedett.

6.   LENGYELORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÉRDEKELT FÉL MEGFIGYELÉSEIVEL KAPCSOLATBAN

(49)	Az érdekelt fél megfigyeléseit továbbították Lengyelországnak, amely 2009. február 16-án megküldte észrevételeit. Lengyelország támogatja azt az álláspontot, amely szerint a csövek piacán a tisztességes verseny tekintetében átlátható szabályokra van szükség.

(50)

Lengyelország egyetért a harmadik féllel abban, hogy a csövek sosem tartoztak az ESZAK-Szerződés hatálya alá, és megismétli, hogy az acélágazat nem foglalta magában a csőgyártókat mindaddig, amíg a multiszektorális keretrendszer 2002. július 24-én hatályba nem lépett. Ennek megfelelően a csőágazatra vonatkozó állami támogatási tilalom csak 2002. július 24-től volt alkalmazandó, amikor az acélágazat kibővített meghatározása hatályba lépett.

(51)	Végül, Lengyelország megismétli, hogy a WRJ sosem kezdte meg a termelési tevékenységeket, továbbá a WRJ-Serwis 2008-ban befejezte a termelést. Lengyelország hangsúlyozza, hogy sosem nyújtott állami támogatást a WRJ számára.

7.   AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

7.1.   Az alkalmazandó jogszabályok és a Bizottság hatásköre

(52)

A kérdéses intézkedésekre Lengyelország uniós csatlakozása előtt került sor (azaz 2004. május 1. előtt). Az EUMSz. 107. és 108. cikke alapvetően nem vonatkozik azokra a támogatásokra, amelyeket a csatlakozás előtt nyújtottak és amelyek a csatlakozás után nem voltak alkalmazandók (8). Ettől az általános szabálytól eltérve, tehát kivételes alapon, a csatlakozási szerződés 8. jegyzőkönyve alapján a Bizottság hatáskörébe tartozik felülvizsgálni a Lengyelország által acélipara szerkezetátalakításával összefüggésben a csatlakozás előtt nyújtott állami támogatást.

7.1.1.   A 8. jegyzőkönyv mint különös szabály

(53)

A 8. jegyzőkönyv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik Lengyelország számára, hogy befejezze acéliparának a csatlakozás előtt megkezdett szerkezetátalakítását. A lengyel acélágazat csatlakozás előtti szerkezetátalakítását az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve alapján hajtották végre, és az EU–Lengyelország Társulási Tanács határozata (9) (a továbbiakban: a Társulási Tanács határozata) alapján folytattak.

(54)	Az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve Lengyelország számára ötéves haladékot tett lehetővé, 1992-től 1996 végéig, amely során lehetősége volt az ESZAK acélágazatának állami támogatások révén történő szerkezetátalakítására.

(55)

Ezt a haladékot a Társulási Tanács határozata, 1997. január 1-jével kezdődően, további nyolc éves időszakkal, illetve Lengyelország uniós csatlakozásáig meghosszabbította. Ebben az időszakban Lengyelország, az acéltermékek tekintetében szerkezetátalakítási céllal állami támogatást nyújthatott az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyvében foglalt feltételek és körülmények alapján (amelyek alkalmazását a Társulási Tanács határozata meghosszabbította), valamint a nemzeti szerkezetátalakítási program alapján, amelyet Lengyelország 2003 áprilisában nyújtott be a Bizottságnak. Miután a Bizottság értékelte a nemzeti szerkezetátalakítási programot, a tagállamok 2003 júliusában jóváhagyták a lengyel javaslatot (10).

(56)

A 8. jegyzőkönyv lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a csatlakozás után ellenőrizze a Lengyelország által az acélágazatnak az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve (majd a Társulási Tanács határozata), valamint a nemzeti szerkezetátalakítási program alapján nyújtott állami támogatásokat. Ezen felül a 8. jegyzőkönyv felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy visszafizettesse az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve és a nemzeti szerkezetátalakítási program megszegésével nyújtott támogatást. Ennek megfelelően a 8. jegyzőkönyv különös szabály, amely – kivételes alapon és az általános rendszertől eltérve – lehetővé teszi a Lengyelország által a lengyel acéliparnak a csatlakozást megelőzően nyújtott támogatás visszamenőleges felügyeletét és felülvizsgálatát. Ezt erősítette meg a Bíróság, amely úgy ítélte meg, hogy a 8. jegyzőkönyv az EUMSz. 107. és 108. cikkével összefüggésben különös szabálynak minősül, amely kiterjeszti az állami támogatásoknak a Bizottság által az EUMSz. szerint végzett felülvizsgálatát azokra a támogatásokra, amelyeket az 1997 és 2003 közötti időszakban a lengyel acélipar szerkezetátalakításához nyújtottak (11).

7.1.2.   A Bizottságnak a 8. jegyzőkönyv szerinti visszamenőleges ellenőrzéssel kapcsolatos illetékességének hatálya

(57)

Ezen eljárással összefüggésben a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a fenti (53)–(56) preambulumbekezdésben kifejtett, visszamenőleges ellenőrzéssel kapcsolatos kivételes illetékessége vonatkozik-e azokra az intézkedésekre, amelyeket Lengyelország a csatlakozás előtt hagyott jóvá a csőgyártók számára. Ennek érdekében az ezen ügyben alkalmazandó jogalapot, azaz a 8. jegyzőkönyvet – az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyvével és a Társulási Tanács határozatával összefüggésben – annak meghatározása érdekében kell értelmezni, hogy rendelkezései vonatkoznak-e a lengyel csőgyártóknak a csatlakozás előtt nyújtott támogatásokra.

(58)

Általánosan elismert jogelv, hogy az általános rendszertől eltérő különös szabály rendelkezéseit szűken kell értelmezni. A fent említett jogalap szűk értelmezéséből (lásd az (59)–(65) preambulumbekezdést) azt a következtetést lehet levonni, hogy a Bizottság visszamenőleges ellenőrzéssel kapcsolatos kivételes illetékessége az ESZAK gyártók számára a csatlakozás előtti támogatásokra korlátozódik, tehát nem vonatkozik a csőgyártókra irányuló intézkedésekre.

7.1.3.   A jogalap értelmezése

(59)

A lengyel acéliparnak nyújtott csatlakozás előtti támogatások tekintetében a 8. jegyzőkönyv 12. és 18. pontja meghatározza a Bizottság felügyeleti és visszamenőleges ellenőrzéssel kapcsolatos illetékességét. A 12. pont felhatalmazza a Bizottságot és a Tanácsot arra, hogy 2006-ig felügyeljék a nemzeti szerkezetátalakítási program csatlakozás előtti és utáni végrehajtását. A 18. pont felhatalmazza a Bizottságot azon állami támogatások visszafizettetésére, amelyeket a 8. jegyzőkönyvben meghatározott feltételek megsértésével nyújtottak.

(60)

A 8. jegyzőkönyv 1. pontja előírja, hogy a Lengyelország által „a lengyel acélipar meghatározott részei” számára nyújtott szerkezetátalakítási állami támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, feltéve, hogy „az Európa-megállapodásnak az ESZAK-termékekről rendelkező 2. jegyzőkönyve 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott időtartamot a csatlakozás időpontjáig meghosszabbítják”, a nemzeti szerkezetátalakítási programban meghatározott feltételeket tiszteletben tartják, a 8. jegyzőkönyvben meghatározott feltételek teljesülnek és „a csatlakozás időpontját követően a lengyel acélipar nem részesül további szerkezetátalakítási célú állami támogatásban”.

(61)

A 8. jegyzőkönyv 2. pontja előírja, hogy a lengyel acélágazat szerkezetátalakítása, az 1. mellékletben felsorolt vállalkozások egyéni üzleti terveiben leírtak szerint, legkésőbb 2006. december 31-ig befejeződik. A 8. jegyzőkönyv 3. pontja jelzi, hogy csak a jegyzőkönyv 1. mellékletében felsorolt vállalkozások jogosultak állami támogatásra a lengyel acélipar szerkezetátalakítási programjának keretében.

(62)

A 8. jegyzőkönyv 1. pontja kifejezetten a Társulási Tanács határozata által meghosszabbított, az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve 8. cikkének (4) bekezdésére hivatkozik. Az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve csak az ESZAK acéltermékekre vonatkozott (a 2. jegyzőkönyv 8. cikkének (4) bekezdése), sőt, mellékletben sorolta fel az acéltermékeket. Ez utóbbiban az ESZAK-Szerződés I. mellékletében foglalt ESZAK termékek listája jelenik meg, az ESZAK acéltermékeknek e szerződésben található meghatározása kifejezetten kizárja a csöveket („acélcsövek (varratmentes vagy hegesztett) […] rúdacélok és vasöntvények (csövek, szerelvények, és egyéb vasöntvények)”).

(63)

Az ESZAK-Szerződés 2002. július 23-án hatályát vesztette. Ez időpontot követően az acéliparnak nyújtott állami támogatás az általános EK rendszer hatálya alá került. Ennek alkalmával úgy határoztak, hogy az európai acélágazat meghatározását kiterjesztik a csőgyártókra is. Ezt a multiszektorális keretrendszer 27. cikke és B melléklete foglalta egységes szerkezetbe, amely az EU acélágazatának meghatározásába belefoglalta a varratmentes csöveket és üreges profilokat, valamint a hegesztett vas- vagy acélcsöveket is. Az acélágazat kibővített meghatározását a későbbiekben átvette a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatás (12) I. melléklete és az általános csoportmentességi rendelet (13) 2. cikkének 29. pontja.

(64)

Azonban sem az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyvét, sem pedig a Társulási Tanács határozatát nem módosították annak érdekében, hogy az EU acélágazatának a csőgyártókat is magában foglaló, kibővített meghatározását magukba foglalják. Az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve 1996. december 31-én hatályát vesztette. A Társulási Tanács határozata az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyvét 1997. január 1-jétől további nyolcéves időszakkal, illetve Lengyelország uniós csatlakozásáig meghosszabbította (amelyik előbb következik be). A Társulási Tanács határozatának 1. cikke általánosan hivatkozik az acéltermékekre, azonban alkalmazási köre konkrétan kapcsolódik az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyvének 8. cikke (4) bekezdéséhez, amely csak az ESZAK acéltermékekre vonatkozott. Az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve hatályának meghosszabbításának feltétele az volt, hogy a Bizottságnak Lengyelország benyújtja a nemzeti szerkezetátalakítási programot, valamint a program kedvezményezettjeinek üzleti terveit, amelyek megfelelnek „a 2. Jegyzőkönyv 8. cikkének (4) bekezdésében felsorolt követelményeknek, továbbá amelyeket a Lengyel Köztársaság állami támogatások felügyeletéért felelős nemzeti hatósága (a Versenyjogi és Fogyasztóvédelmi Hivatal) értékelt és jóváhagyott” (a Társulási Tanács határozatának 2. cikke).

(65)

A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a 8. jegyzőkönyv 18. pontja – a 8. jegyzőkönyv 1–3 pontja, az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve és a Társulási Tanács határozata fényében értelmezve – a Bizottság számára nem biztosít hatáskört a lengyel csőgyártók számára a csatlakozás előtt nyújtott támogatások ellenőrzése terén.

7.1.4.   Az Európa-megállapodás mint értelmezési eszköz végrehajtási szabályai

(66)

A vonatkozó jogalapok (azaz a 8. jegyzőkönyv, az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve és a Társulási Tanács határozata – lásd a fenti (59)–(65) preambulumbekezdést) jogi értelmezésén felül a Bizottság megvizsgálta annak kérdését is, hogy az EU–Lengyelország Társulási Tanács által 2001-ben elfogadott, az Európa-megállapodásban és annak 2. jegyzőkönyvében foglalt, az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések végrehajtási szabályai (a továbbiakban: végrehajtási szabályok) (14) relevánsak-e annak meghatározásakor, hogy a Bizottság visszamenőleges ellenőrzési illetékességgel rendelkezik-e a lengyel csőgyártóknak a csatlakozás előtt nyújtott intézkedések vonatkozásában.

(67)

Általános elvként a végrehajtási szabályok egy eljárási szabályzatot tartalmaznak, amelyet meg kell különböztetni az Európa-megállapodásban és az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyvében foglalt anyagi jogi, állami támogatásokra vonatkozó szabályoktól. Meg kell jegyezni azonban, hogy a végrehajtási szabályok olyan konkrét rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyek a támogatásoknak az Európa-megállapodással és az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyvével való összeegyeztethetőségének értékelésére vonatkoznak.

(68)

A végrehajtási szabályok 2. cikke (1) bekezdésének első mondata megállapítja: „Az egyes támogatások odaítélésének és a programoknak az Európa-megállapodással való összeegyeztethetősége értékelése – az e szabályok 1. cikkében foglaltak szerint – az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikkében foglalt szabályok alkalmazásából eredő kritériumoknak, köztük a jelenlegi és jövőbeni másodlagos jogszabályoknak, keretrendszereknek, iránymutatásoknak és a Közösségben hatályos államigazgatási aktusoknak, továbbá az Elsőfokú Bíróság és az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlatának, valamint a Társulási Tanács által a 4. cikk (3) bekezdése szerint hozott határozatának megfelelően zajlik.” E mondat megalapozza azt az általános elvet, hogy az állami támogatásoknak az Európa-megállapodással való általános összeegyeztethetősége értékeléséhez alkalmazott fő kritériumok „fejlődnek” abban az értelemben, hogy mindeközben beépítik az uniós jogban és ítélkezési gyakorlatban bekövetkező változásokat/fejleményeket.

(69)

A végrehajtási szabályok 2. cikke (1) bekezdésének második mondata különösen a 2. jegyzőkönyv szerinti összeegyeztethetőségi kritériumokra hivatkozik: „Amenynyiben a támogatások odaítélése vagy a támogatási programok az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyvének hatálya alá eső termékekre irányulnak, e bekezdés első mondata teljes mértékben alkalmazandó, azzal a kivétellel, hogy az értékelést nem az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikkében foglalt szabályok alkalmazásából eredő kritériumok alapján, hanem az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződésben foglalt állami támogatási szabályok alkalmazásából eredő kritériumok alapján kell végezni.” E mondat megfogalmazása egyértelműen jelzi, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó általános támogatások helyzetével ellentétben (lásd a (68) preambulumbekezdést), az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyvének hatálya alá tartozó támogatások esetén az összeegyeztethetőségi kritériumok az ESZAK-Szerződésre való hivatkozások révén alakulnak. Az összeegyeztethetőségi kritériumoknak az ESZAK-Szerződés 2002-ben történt hatályvesztését követő alakulásával kapcsolatban nincs konkrét utalás.

(70)

A végrehajtási szabályok 2. cikkének (2) és (3) bekezdése meghatározza azt a mechanizmust, amely révén Lengyelországnak figyelembe kell vennie az uniós összeegyeztethetőségi kritériumok változását. Lengyelországot különösen tájékoztatni kell a közösségi összeegyeztethetőségi kritériumok bármely változásáról, amelyet nem tettek közzé, és „amennyiben az ilyen változásokkal kapcsolatban a rájuk vonatkozó hivatalos tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül a Lengyel Köztársaság nem emel kifogást, azok az e cikk (1) bekezdésének rendelkezései szerint az összeegyeztethetőség kritériumává válnak. Amennyiben az ilyen változásokkal kapcsolatban a Lengyel Köztársaság kifogást emel – és tekintettel az Európa-megállapodás által előírt jogszabályi közelítésre tekintettel – e szabályok 7. és 8. cikkének megfelelően konzultációkra kerül sor.”

(71)

A közösségi jog változásai még akkor sem vonatkoztak volna az Európa-megállapodás hatályán kívül eső intézkedésekre, tehát azokra, amelyek nem tartoztak az ESZAK-Szerződés hatálya alá, ha Lengyelország nem emelt három hónapon belül kifogást az acélipar közösségi meghatározásának 2002-ben a csőgyártókkal való kibővítése ellen. Ezen felül a 8. jegyzőkönyv különös szabály, tehát alkalmazási körének meghatározásához a Bizottság nem támaszkodhat az EU acélágazata meghatározásának az ESZAK-Szerződés hatályvesztését követő kibővítésére. Ezért azt a következtetést kell levonni, hogy egyértelmű különbséget kell tenni egyrészt a lengyel acélágazatnak nyújtott állami támogatásokra az Európa-megállapodás szerint alkalmazandó jog „fejlődő” jellege, másrészt pedig azon visszamenőleges ellenőrzéssel kapcsolatos bizottsági hatáskör megfelelő szűk értelmezése között, amely a 8. jegyzőkönyvből, az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyvéből és a Társulási Tanács határozatából ered.

8.   KÖVETKEZTETÉS

(72)

Az előbbiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 8. jegyzőkönyv alapján nem illetékes a lengyel csőgyártók számára a csatlakozást megelőzően, különösen a 1997 és 2003 közötti időszakban nyújtott állami támogatások felülvizsgálata terén. A Bizottság az eljárást lezárja, mivel nem illetékes az eljárás hatálya alá tartozó intézkedések felülvizsgálatára,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Lengyelországnak címzett, 2007. október 23-án kelt levéllel megindított, az EUMSz. 108. cikke (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást lezárják, tekintettel arra a tényre, hogy a Bizottság a Lengyel Köztársaság csatlakozási szerződése 8. jegyzőkönyvének rendelkezései szerint nem rendelkezik hatáskörrel a Lengyelország által 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban a WRJ és a WRJ-Serwis számára nyújtott intézkedések felülvizsgálatára.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Lengyel Köztársaság a címzettje.

---

(1)  HL C 236., 2003.9.23., 948. o.

(2)  HL C 282., 2007.11.24., 21. o.

(3)  Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke 2009. december 1-i hatállyal az EUMSz. 107., illetve 108. cikkévé vált. A megfelelő cikkek rendelkezései tartalmukat tekintve azonosak. E határozat alkalmazásában az EUMSz. 107. és 108. cikkére való hivatkozást – adott esetben – az EK-Szerződés 87. és 88. cikkére történő hivatkozásként kell érteni.

(4)  Lásd a 2. lábjegyzetet.

(5)  Lásd a multiszektorális keretrendszer B mellékletét (HL C 70., 2002.3.19., 8. o.), amely 2002. július 24-től volt alkalmazandó ((39) bekezdés), és amelyet a 2007–2012 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás 1. melléklete váltott fel (HL C 54., 2006.3.4., 13. o.).

(6)  HL L 348., 1993.12.31., 2. o.

(7)  A C-482/99. sz., Stardust Marine ügyben hozott ítélet (EBHT 2002, I-04397. o.).

(8)  A T-273/06. sz. és a T-297/06. sz., ISD Polska és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2009. július 1-jén hozott ítélet 90. bekezdésében a Törvényszék megerősítette, hogy „…nem vitatott, hogy az EK 87. és 88. cikk főszabály szerint nem vonatkozik a csatlakozás előtt nyújtott olyan támogatásra, amelyet nem alkalmaznak a csatlakozás után.” Lásd még a Huta Częstochowa S.A. részére nyújtott C 20/04 (ex NN 25/04) sz. állami támogatásról szóló, 2005. július 5-i 2006/937/EK bizottsági határozat (108) bekezdését (HL L 366., 2006.12.21., 1. o.), valamint a Lengyelország által a Stocznia Szczecińska javára nyújtott C 19/05 (korábbi N 203/05) sz. állami támogatásról szóló, 2008. november 6-i bizottsági határozat (202) és az azt követő bekezdését (HL L 5., 2010.1.8., 1. o.).

(9)  Az EU–Lengyelország Társulási Tanács 3/2002. sz. határozata (2002. október 23.) az Európa-megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) termékekről szóló 2. jegyzőkönyve 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott időszak meghosszabbításáról (HL L 186., 2003.7.25., 38. o.).

(10)  A Tanács 2003/588/EK határozata (2003. július 21.) az Európa-megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) termékekről szóló 2. jegyzőkönyve 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott időszak meghosszabbításáról szóló, 2002. október 23-i 3/2002. sz. EU–Lengyelország társulási tanácsi határozat 3. cikkében meghatározott feltételek teljesítéséről (HL L 199., 2003.8.7., 17. o.).

(11)  A T-288/06. sz., Huta Czestochowa S.A. ügyben hozott ítélet (EBHT 2009, II-2247. o., 44. pont).

(12)  HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(13)  HL L 214., 2008.8.9., 3. o.

(14)  Az EU–Lengyelország Társulási Tanács 3/2001. sz. határozata (2001. május 23.) az Európai Közösségek és annak tagállamai, valamint a Lengyel Köztársaság közötti társulást létrehozó Európa-megállapodás 63. cikke (3) bekezdésének iii. pontjában és (1) bekezdésének 2) pontjában, valamint e megállapodásnak az Európai Szén– és Acélközösség (ESZAK) termékekről szóló 2. jegyzőkönyve 8. cikke (1) bekezdésének iii. pontjában és (2) bekezdésében említett, az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazása végrehajtási szabályainak a 63. cikk (3) bekezdése szerinti elfogadásáról (HL L 215., 2001.8.9., 39. o.).

---

12.10.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/40

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. október 8.)

a 92/260/EGK és a 2004/211/EK határozattól az Egyesült Királyságban 2011-ben megrendezendő előolimpiai tesztverseny vagy a 2012-ben megrendezendő olimpiai, illetve paralimpiai játékok lovas rendezvényein részt vevő egyes hímivarú törzskönyvezett lovak ideiglenes behozatala tekintetében való eltérésről

(az értesítés a C(2010) 6854. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/613/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. június 26-i 90/426/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 19. cikke ii. pontjára,

mivel:

(1)

A törzskönyvezett lovak ideiglenes behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételekről és a szükséges állatorvosi bizonyítványokról szóló, 1992. április 10-i 92/260/EGK bizottsági határozat (2) a II. mellékletben meghatározott megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványminta használata céljából konkrét állat-egészségügyi csoportokba sorolja azokat a harmadik országokat, amelyekből engedélyezni kell a törzskönyvezett lovaknak az Unió területére történő ideiglenes behozatalát. E határozat azt hivatott biztosítani, hogy a 180 napnál idősebb, nem ivartalanított hímivarú lovak ne jelentsenek veszélyt a ló fertőző arteritise szempontjából.

(2)

A tagállamok által az élő lófélék, továbbá a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak behozatalára feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének megállapításáról szóló, 2004. január 6-i 2004/211/EK bizottsági határozat (3) megállapítja azon harmadik országok, illetve a harmadik országok azon részeinek jegyzékét, ahonnan a tagállamoknak engedélyezniük kell a törzskönyvezett lovak behozatalát, továbbá meghatározza a lófélék harmadik országokból történő behozatalának feltételeit.

(3)

A XXX. nyári olimpiai játékokra 2012. július 27. és augusztus 12. között kerül sor Londonban, az Egyesült Királyságban; ezt követi 2012. augusztus 29. és szeptember 9. között a XIV. nyári paralimpiai játékok rendezvénye. A 2012. évi olimpiai és paralimpiai játékok szerves részét képező olimpiai és paralimpiai lovas rendezvényeket megelőzően az előolimpiai tesztverseny keretében 2011. július 4. és 10. között megrendezésre kerül egy lovas rendezvény, amely a tervek szerint kétcsillagos nemzetközi lovastusa verseny lesz.

(4)	Az előolimpiai tesztverseny, valamint az olimpiai és a paralimpiai játékok lovas rendezvényein részt vevő törzskönyvezett lovak az Egyesült Királyság illetékes hatóságai és a versenyt szervező Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) állat-egészségügyi felügyelete alatt fognak állni.

(5)

Az e rangos lovas rendezvényekre bejutott hímivarú törzskönyvezett lovak között előfordulhatnak olyanok, amelyek a ló fertőző arteritise tekintetében nem felelnek meg a 92/260/EGK és a 2004/211/EK határozatban meghatározott követelményeknek. Ezért az e sporteseményeken való részvétel céljából ideiglenesen behozott, nem ivartalanított hímivarú lovak esetében rendelkezni kell az említett követelményektől való eltérésről. Az eltérésnek követelményeket kell meghatároznia az állat-egészségügyi feltételek és az állatorvosi bizonyítványok tekintetében annak kizárása érdekében, hogy a ló fertőző arteritise tenyésztés vagy spermagyűjtés révén továbbterjedjen.

(6)

Mivel Dél-Afrikában a ló fertőző arteritise bejelentési kötelezettség alá tartozó és ellenőrzésnek alávetett betegség, továbbá 2001 óta nem jelentettek megbetegedést ebben az országban, nem szükséges az eltérés kiterjesztése a 92/260/EGK határozat II. mellékletében foglalt „F” szabványos egészségügyi bizonyítvánnyal ellátott lovakra.

(7)	A harmadik országokból behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére vonatkozó követelményeket a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelv (4) határozza meg.

(8)

A Traces integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszer kialakítása – amelyről a Traces néven ismert integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszer kifejlesztéséről szóló, 2003. augusztus 19-i 2003/623/EK bizottsági határozat (5) rendelkezik – magában foglalja a bejelentéshez és az ellenőrzéshez kapcsolódó okmányok szabványosítását, hogy az összegyűjtött adatokat az Unió egészségügyi biztonságának javítása érdekében megfelelően lehessen kezelni és feldolgozni. A Bizottság ezért elfogadta a harmadik országokból a Közösségbe beléptetett állatok bejelentésére és állat-egészségügyi ellenőrzésére vonatkozó okmány bevezetéséről szóló, 2004. február 18-i 282/2004/EK rendeletet (6).

(9)

A Traces rendszer bevezetéséről szóló, 2004. március 30-i 2004/292/EK bizottsági határozat (7)„Traces” néven létrehozott egy egységes elektronikus adatbázist, amelynek célja az Európai Unión belüli és a harmadik országokból érkező állatforgalom monitorozása, valamint az ezekkel az árukkal kapcsolatos valamennyi referenciaadat rendelkezésre bocsátása.

(10)

Az állatok és az állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmével kapcsolatos harmonizált bizonyítványminta és ellenőrzési jelentés elfogadásáról szóló, 2004. március 30-i 599/2004/EK bizottsági rendelet (8) olyan formátumot határoz meg a szállítmány azonosítására, amely kapcsolatot tesz lehetővé azon állat-egészségügyi dokumentumokkal, amelyekkel az állat az Európai Unióba való belépéséhez az állat-egészségügyi határállomásra érkezett.

(11)

A jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások listájának összeállításáról, a Bizottság állat-egészségügyi szakértői által végzett ellenőrzésekre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról és a Traces állat-egészségügyi egységeinek meghatározásáról szóló, 2009. szeptember 28-i 2009/821/EK bizottsági határozat (9) rendelkezik egy olyan kommunikációs hálózat részleteiről, amely – például az ideiglenesen behozott törzskönyvezett lovak nyomon követése érdekében – összeköti egymással a tagállamok állat-egészségügyi egységeit.

(12)

A 282/2004/EK rendeletnek megfelelően kiadott közös állat-egészségügyi beléptetési okmány, együtt az ezen állatoknak az első célállomást jelentő tagállamból további tagállamokba történő szállítása során alkalmazott igazolással (a továbbiakban: „továbbszállítási igazolás”), a legmegfelelőbb eszköz annak biztosítására, hogy a ló fertőző arteritise tekintetében bizonyos feltételek mellett ideiglenesen behozott, nem ivartalanított hímivarú lovak a beléptetésük utáni 90 napon belül, a részvételükkel megrendezett lovas rendezvények befejeződését követően haladék nélkül elhagyják az Európai Uniót.

(13)

Azonban – mivel a 92/260/EGK határozat szerinti szabványos állat-egészségügyi bizonyítvány VII. szakaszában említett továbbszállítási igazolás nem kerül be a Tracesbe – ezt a továbbszállítási igazolást a közös állat-egészségügyi beléptetési okmány révén össze kell kapcsolni a 90/426/EGK irányelv B. melléklete szerinti állat-egészségügyi igazolással.

(14)	Tekintettel a rendezvény jelentőségére és az Európai Unióba az e határozatban meghatározott konkrét feltételekkel beléptetett, pontosan meghatározható egyedek korlátozott számára, a kiegészítő igazgatási eljárások helyénvalónak tűnnek.

(15)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 92/260/EGK határozat 1. cikkétől és a 2004/211/EK határozat 6. cikkének a) pontjától eltérően a tagállamok engedélyezik a 92/260/EGK határozat II. mellékletében meghatározott A–E szabványos bizonyítványok III. szakasza e) pontjának v. alpontjában előírt, a ló fertőző arteritisére vonatkozó követelményeknek meg nem felelő, nem ivartalanított hímivarú lovak ideiglenes behozatalát, amennyiben ezek a lovak

a)

a következő, az egyesült királyságbeli Londonban megrendezendő lovas rendezvényeken vesznek részt: i. előolimpiai tesztverseny, 2011. július 4.–2011. július 10.; ii. a XXX. nyári olimpia („olimpiai játékok”) 2012. július 27.–2012. augusztus 12.; iii. a XIV. nyári paralimpiai játékok („paralimpia”) 2012. augusztus 29.–2012. szeptember 9.; és

b)	megfelelnek az e határozat 2. cikkében meghatározott feltételeknek.

2. cikk

1.   A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikkben említett lovakat (a továbbiakban: lovak) a következőképpen módosított, a 92/260/EGK határozat II. mellékletében meghatározott, vonatkozó A–E szabványos bizonyítványnak megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri:

a)	a III. szakasz e) pontjában a ló fertőző arteritisére vonatkozó v. alpont a következővel egészül ki: „vagy — A 2010/613/EU bizottsági határozat alapján a törzskönyvezett ló behozatala engedélyezendő”.

b)

a IV. szakasznak a hatósági állatorvos által kitöltendő része a következő francia bekezdésekkel egészül ki: „— a ló a 2011. júliusi előolimpiai tesztverseny/a 2012. július–augusztusi olimpiai játékok/a 2012. augusztus–szeptemberi paralimpiai játékok lovas rendezvényein vesz részt (kérjük a megfelelő részt aláhúzni, a nem megfelelő részt pedig törölni), — intézkedések történtek a lónak az Európai Unióból való, az előolimpiai tesztverseny/az olimpiai játékok/a paralimpiai játékok (kérjük a megfelelő részt aláhúzni, a nem megfelelő részt pedig törölni) lovas rendezvényeinek végét követő, haladék nélküli, … -án/én (dátum) a … -i kiléptetési ponton (kiléptetési pont neve) történő kivitelére, — a lovat az Európai Unió valamely tagállamában töltött, 90 napnál rövidebb tartózkodási ideje alatt nem használják tenyésztési vagy spermagyűjtési célokra.”

2.   A tagállamok a lovak esetében nem alkalmaznak a 90/426/EGK irányelv 6. cikke szerinti alternatív ellenőrzési rendszert.

3.   A lovak státusa nem alakítható át ideiglenes belépésből tartós belépéssé.

3. cikk

1.   A tagállamok biztosítják, hogy a 91/496/EGK irányelvnek megfelelő állat-egészségügyi ellenőrzésén túl a 282/2004/EK rendelet szerint a közös állat-egészségügyi beléptetési okmányt (a továbbiakban: KÁBO) kiadó állat-egészségügyi hatóságok

a)	a KÁBO 20. pontjának kitöltésével értesítik a 2. cikk b) pontjában említett bizonyítvány IV. szakaszában feltüntetett kilépési pontot az Európai Unióból történő tervezett kivitelről; továbbá

b)	faxon vagy e-mailben értesítik a 2009/821/EK határozat 2. cikke b) pontjának iii. alpontja szerint az 1. cikkben említett lovas rendezvényre kijelölt helyszínért (a továbbiakban: helyszín) felelős helyi állat-egészségügyi egységet (GB04001) a lovak érkezéséről.

2.   A tagállamok biztosítják, hogy a lovakat a KÁBO-ban feltüntetett első célállomásként szolgáló tagállamból egy másik tagállamba vagy a helyszínre való útjukon a következő egészségügyi dokumentumok kísérik:

a)	a 2. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiállított egészségügyi bizonyítvány, amelyben kitöltésre került a tagállamok közötti szállítás tanúsítását szolgáló VII. szakasz; és

b)	a 90/426/EGK irányelv B. mellékletének megfelelő egészségügyi igazolás, melyet az 599/2004/EK rendelet által előírt formátumban a rendeltetési helynek meg kell küldeni, és amelynek az űrlap I. része I.6. pontjában hivatkozást kell tartalmaznia az a) pontban említett bizonyítványra.

3.   A lovak szállításáról a 2. bekezdésnek megfelelően értesített tagállamok a KÁBO 3. részének 45. pontjában megerősítik a lovak megérkezését.

4. cikk

Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy az illetékes hatóságok – az 1. cikkben említett rendezvények szervezőivel és a kijelölt szállító céggel együttműködésben – megtegyenek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a lovak

a)	csak akkor léphessenek a helyszínre, ha a KÁBO-ban feltüntetett első célállomásként szolgáló tagállamból az Egyesült Királyságba való szállításuk a 3. cikk 2) bekezdésének megfelelően dokumentálva van; és

b)	a rendezvény végét követően haladéktalanul elhagyják az Európai Uniót.

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 224., 1990.8.18., 42. o.

(2)  HL L 130., 1992.5.15., 67. o.

(3)  HL L 73., 2004.3.11., 1. o.

(4)  HL L 268., 1991.9.24., 56. o.

(5)  HL L 216., 2003.8.28., 58. o.

(6)  HL L 49., 2004.2.19., 11. o.

(7)  HL L 94., 2004.3.31., 63. o.

(8)  HL L 94., 2004.3.31., 44. o.

(9)  HL L 296., 2009.11.12., 1. o.

---

12.10.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/43

---

Helyesbítés a 327/98/EK rendelettel a 2010. júliusi alidőszakra megnyitott vámkontingensek keretében történő rizsbehozatalra vonatkozó engedélyek kibocsátásáról szóló, 2010. július 23-i 665/2010/EU bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 193., 2010. július 24. )

A 13. oldalon, a mellékletben, az „a) A 1006 30 KN-kód alá tartozó teljesen hántolt vagy félig hántolt rizsre vonatkozó, a 327/98/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kontingens:” szöveg alatti táblázat helyesen:

---

(1)  A kérelmek a rendelkezésre állónál kisebb vagy azzal megegyező mennyiségre vonatkoznak: ezért valamennyi kérelem elfogadható.

(2)  Erre az alidőszakra nincs már rendelkezésre álló mennyiség.”

---