25.9.2010

HU XM

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/8

A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. szeptember 13.)

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2010. szeptember 21-től2015. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről

(2010/570/EU, Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 300. cikke (2) bekezdésére és 302. cikkére, összefüggésben az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez, illetve az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 7. cikkével,

tekintettel az egyes tagállamok által benyújtott javaslatokra,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)	Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság jelenlegi tagjainak hivatali ideje 2010. szeptember 20-án lejár (1). Ezért a 2010. szeptember 21-től kezdődő ötéves időtartamra ki kell nevezni a bizottság tagjait.

(2)

Minden tagállam benyújtott egy listát, amely annyi jelöltet tartalmaz, ahány helyet számukra a Szerződés biztosít, és az összes jelölt a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek, valamint a civil társadalom egyéb területei, így különösen a gazdasági és társadalmi élet, az állampolgári részvétel, a szakmai és a kulturális területek reprezentatív szereplőit tömörítő szervezeteknek a képviselője. Mindazonáltal a román kormány a Szerződés által biztosított helyek betöltése érdekében egy későbbi időpontban további egy jelöltet javasol.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a 2010. szeptember 21-től2015. szeptember 20-ig terjedő időtartamra az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaivá nevezi ki azokat a személyeket, akiknek a neve az e határozat mellékletében található listán szerepel.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. VANACKERE

(1) A 2006. július 11-i 2006/524/EK, Euratom tanácsi határozat az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság cseh, német, észt, spanyol, francia, olasz, lett, litván, luxemburgi, magyar, máltai, osztrák, szlovén és szlovák tagjainak kinevezéséről (HL L 207., 2006.7.28., 30. o.); a 2006. szeptember 15-i 2006/651/EK, Euratom tanácsi határozat az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság belga, görög, ír, ciprusi, holland, lengyel, portugál, finn, svéd és brit tagjainak, valamint két olasz tagjának a kinevezéséről (HL L 269., 2006.9.28., 13. o.); a 2006. október 16-i 2006/703/EK, Euratom tanácsi határozat az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság dán tagjainak kinevezéséről (HL L 291., 2006.10.21., 33. o.); valamint a 2007. január 1-jei 2007/3/EK, Euratom tanácsi határozat az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság bolgár és román tagjainak kinevezéséről (HL L 1., 2007.1.4., 6. o.).

ПРИЛОЖЕНИЕ — ANEXO — PŘÍLOHA — BILAG — ANHANG — LISA — ΠΑΡΑΡΤΗΜΑ — ANNEX — ANNEXE — ALLEGATO — PIELIKUMS — PRIEDAS — MELLÉKLET — ANNESS — BIJLAGE — ZAŁĄCZNIK — ANEXO — ANEXĂ — PRÍLOHA — PRILOGA — LIITE — BILAGA

Членове / Miembros / Členové / Medlemmer / Mitglieder / Liikmed / Μέλη / Members / Membres / Membri / Locekļi / Nariai / Tagok / Membri / Leden / Członkowie / Membros / Membri / Členovia / Člani / Jäsenet / Ledamöter

BELGIUM

M. Tony VANDEPUTTE

Administrateur délégué honoraire et conseiller général de la Fédération des entreprises de Belgique (FEB)

M. Robert de MÛELENAERE

Administrateur délégué à la Confédération de la construction

M. Yves VERSCHUEREN

Administrateur délégué d’Essenscia

M. Daniel MAREELS

Directeur général de Febelfin

M. Bernard NOËL

Secrétaire national de la CGSLB, syndicat libéral

M. Claude ROLIN

Secrétaire général ACV-CSC

Mme Bérengère DUPUIS

Conseiller — Services d’études, Confédération des syndicats chrétiens (CSC)

M. André MORDANT

Président honoraire de la Fédération générale du travail de Belgique (FGTB)

Dhr. Xavier VERBOVEN

Gewezen Algemeen Secretaris van het Algemeen Belgisch Vakverbond (ABVV)

M. Jean-François HOFFELT

Secrétaire général de la Fédération belge de l’économie sociale et des coopératives (Febecoop), président du Conseil national belge de la coopération et président du service externe pour la prévention et la protection au travail Arista

M. Yves SOMVILLE

Directeur du service d’études de la Fédération wallonne de l’agriculture (FWA)

Dhr. Ronny LANNOO

Adviseur-generaal UNIZO

BULGÁRIA

Ms Milena ANGELOVA

Member of the ИСС (Bulgarian Economic and Social Council), Bureau member of the European Economic and Social Committee, Secretary-General of the Асоциация на индустриалния капитал в България (АИКБ) (Bulgarian Industrial Capital Association, BICA)

Mr Bojidar DANEV

Member of the ИСС (Bulgarian Economic and Social Council), member of the European Economic and Social Committee, Chairman of the Българска стопанска камара (БСК) (Bulgarian Industrial Association, BIA)

Ms Lena RUSENOVA

Member of the ИСС (Bulgarian Economic and Social Council), member of the European Economic and Social Committee, Head Economist at the Конфедерацията на работодателите и индустриалците в България (КРИБ) (Confederation of Employers and Industrialists in Bulgaria, CEIB)

Mr Georgi STOEV

Member of the ИСС (Bulgarian Economic and Social Council), Deputy-Chairman of the Българска търговско-промишлена палата (БТПП) (Bulgarian Chamber of Commerce and Industry, BCCI)

Mr Plamen DIMITROV

Chairman of the постоянната комисия по труд, доходи, жизнено равнище и индустриални отношения на ИСС (Standing Committee on Labour, Incomes, Standard of Living and Industrial Relations of the Bulgarian Economic and Social Council), member of the European Economic and Social Committee, Vice-President of КНСБ (CITUB, Confederation of Independent Trade Unions of Bulgaria)

Mr Dimiter MANOLOV

Member of the ИСС (Bulgarian Economic and Social Council), member of the European Economic and Social Committee, Vice-President of КТ „Подкрепа“ (Confederation of Labour „Podkrepa”)

Mr Veselin MITOV

Member of the ИСС (Bulgarian Economic and Social Council), member of the European Economic and Social Committee, Confederate Secretary of КТ „Подкрепа“ (Confederation of Labour „Podkrepa”)

Mr Jeliazko CHRISTOV

Member of the ИСС (Bulgarian Economic and Social Council), member of the European Economic and Social Committee, President of КНСБ (CITUB, Confederation of Independent Trade Unions of Bulgaria)

Mr Lalko DULEVSKI

President of the ИСС (Bulgarian Economic and Social Council), Head of the катедра в Университета за национално и световно стопанство (Human Resources and Social Protection Department at the University of National and World Economy)

Mr Plamen ZACHARIEV

Vice-President of the ИСС (Bulgarian Economic and Social Council), President of the Национален център за социална рехабилитация (НЦСР) (National Centre for Social Rehabilitation, NCSR)

Mr Lyubomir HADJIYSKI

Member of the European Economic and Social Committee, Marketing Manager for the auditing firm Grant Thornton Bulgaria

Ms Diliana SLAVOVA

Executive Director of the Национален млечен борд (National Milk Board) and the Национална асоциация на млекопреработвателите (National Association of Milk Producers), member of the European Commission High-Level Group on Milk

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Vladimíra DRBALOVÁ

Ředitelka Sekce mezinárodních organizací a evropských záležitosti Svazu průmyslu a dopravy ČR

Josef ZBOŘIL

Člen představenstva Svazu průmyslu a dopravy ČR

Marie ZVOLSKÁ

Specialistka odboru poradenských služeb Svazu českých a moravských výrobních družstev

Ivan VOLEŠ

Poradce prezidenta Hospodářské komory ČR pro mezinárodní vztahy

Helena ČORNEJOVÁ

Vedoucí sociálně-ekonomického oddělení Českomoravské konfederace odborových svazů

Zdeněk MÁLEK

Manažer ČMKOS pro sociální dialog a poradce ČMKOS

Lucie STUDNIČNÁ

Mezinárodní tajemnice Odborového svazu KOVO

Dana ŠTECHOVÁ

Poradkyně, Oddělení ČMKOS pro evropské a další mezinárodní vztahy

Roman HAKEN

Místopředseda Rady vlády ČR pro nestátní neziskové organizace a předseda jejího Výboru pro spolupráci s regiony

Ludvík JÍROVEC

Člen Hospodářské komory ČR, člen Agrární komory ČR, expert v COPA-COGEGA/Brusel

Jaroslav NĚMEC

Ředitel Arcidiecézní charity Praha

Pavel TRANTINA

Manažer projektů a spolupráce s EU v České radě dětí a mládeže, expert UNDP pro tvorbu zákona o dobrovolnictví v Bosně a Hercegovině

DÁNIA

Ms Dorthe ANDERSEN

Director EU policy, Confederation of Danish Employers

Ms Sinne Alsing CONAN

Director of European Affairs, Confederation of Danish Industry

Mr Nils Juhl ANDREASEN

Managing Director, Danish Confederation of Employers’ Associations in Agriculture (SALA)

Ms Marie-Louise KNUPPERT

Secretary of International Relations, Danish Confederation of Trade Unions

Mr Peder Munch HANSEN

EU-Advisor, Danish Confederation of Trade Unions

Mr Søren KARGAARD

International Consultant, FTF — Confederation of Professionals in Denmark

Mr Ask Abildgaard ANDERSEN

Policy Officer, Disabled Peoples Organisations Denmark

Ms Benedicte FEDERSPIEL

Senior Advisor, Danish Consumer Council

Ms Mette Pia KINDBERG

Vice Chair Person, Women’s Council in Denmark

NÉMETORSZÁG

Mr Peter CLEVER

Mitglied der Hauptgeschäftsführung der Bundesvereinigung der Deutschen Arbeitgeberverbände (BDA)

(Member of the Executive Board of the National Union of German Employers’ Associations (BDA))

Mr Bernd DITTMANN

Bereichsleiter Europa, Bundesverband der Deutschen Industrie (BDI)

(Vice President and Executive Director Europe — Federation of German Industries (BDI))

Mr Göke FRERICHS

Präsidiumsmitglied im Bundesverband des Deutschen Großhandel, Außenhandel, Dienstleistungen (BGA)

(Board member, German Federation for Wholesale and Foreign Trade (BGA))

Mr Thomas ILKA

Leiter der Vertretung des Deutschen Industrie- und Handelskammertages (DIHK) bei der EU

(Director of the Representation to the EU of the Federation of German Chambers of Industry and Commerce (DIHK))

Mr Adalbert KIENLE

Stellvertretender Generalsekretär des Deutschen Bauernverbandes (DBV)

(Deputy General Secretary, German Farmers’ Association (DBV))

Mr Volker PETERSEN

Stellvertretender Generalsekretär im Deutschen Raiffeisenverband e.V. (DRV)

(Deputy Secretary-General of the Association of German Agricultural Credit Cooperatives (DRV))

Mr Joachim WÜRMELING

Mitglied der Hauptgeschäftsführung des Gesamtverbandes der deutschen Versicherungswirtschaft e.V. (GDV)

(Member of the Executive Board of the German Insurance Association (GDV))

Mr Joachim FRIED

Leiter Wirtschaft, Politik und Regulierung bei der Deutschen Bahn

(Director of Economics, Policy and Regulation, German Railways)

Ms Gabriele BISCHOFF

Bereichsleiterin Europapolitik beim Bundesvorstand des Deutschen Gewerkschaftsbundes (DGB)

(Director of European Policy — Federal Executive of the German Trade Union Confederation (DGB))

Mr Claus MATECKI

Mitglied des Geschäftsführenden Bundesvorstandes des Deutschen Gewerkschaftsbundes (DGB)

(Member of the National Executive of the German Trade Union Confederation (DGB))

Mr Armin DUTTINÉ

Leiter des EU-Verbindungsbüros ver.di

(Director of the EU liaison office, German United Services Union (ver.di))

Mr Horst MUND

Bereichsleiter Internationales IG Metall

(Director of International Department, IG Metall)

Mr Alexander GRAF VON SCHWERIN

Berater Europäische Angelegenheiten beim Konzern Duisburger Versorgungs- und Verkehrsgesellschaft mbH (DVV Konzern)

(European Affairs Adviser, DVV Konzern)

Mr Hans-Joachim WILMS

Europabeauftragter bei der IG Bauen — Agrar — Umwelt (IG Bau)

(European Affairs Officer, German Trade Union for Construction, Agriculture and the Environment (IG BAU))

Mr Egbert BIERMANN

Mitglied des Geschäftsführenden Hauptvorstandes der IG Bergbau, Chemie, Energie (IG BCE)

(Member of the Executive Board of German Mining, Chemical and Energy Industrial Union (IG BCE))

Ms Michaela ROSENBERGER

Stellvertretende Vorsitzende Gewerkschaft Nahrung — Genuss — Gaststätten

(Deputy Chair of the German Trade Union of Food, Beverages, Tobacco, Hotel and Catering and Allied Workers)

Mr Jürgen KEßLER

Vorstandsvorsitzender Verbraucherzentrale Berlin

(Chairman of the Board, Berlin Consumers’ Association)

Mr Bernd SCHLÜTER

Berater bei der Bundesarbeitsgemeinschaft der Freien Wohlfahrtspflege (BAGFW)

(Advisor, Federal Association of Non-Statutory Welfare Services (BAGFW))

Ms Renate HEINISCH

Mitglied im Bundesvorstand der Senioren-Organisationen (BAGSO)

(Member of the Federal Association of German Senior Citizens’ Organisations (BAGSO))

Mr Frank STÖHR

Zweiter Bundesvorsitzender dbb Beamtenbund und Tarifunion

(Vice-President, Federal Board of Management, German Civil Service Federation)

Mr Lutz RIBBE

Direktor, Stiftung Europäisches Naturerbe (Euronatur)

(Director, European Nature Heritage Fund (Euronatur))

Mr Prof. Dr Gerd WOLF

Beauftragter der Helmholtz-Gemeinschaft Deutscher Forschungszentren (HGF)

(Representative of the Helmholtz Association of German Research Centres (HGF))

Mr Holger SCHWANNECKE

Generalsekretär des Zentralverbandes des Deutschen Handwerks (ZDH)

(General Secretary, Central Association of German Craft Trades (ZDH))

Mr Arno METZLER

Hauptgeschäftsführer des Bundesverbandes der Freien Berufe (BFB)

(Chief Executive and Head of Brussels Office, German National Association of Liberal Professions (BFB))

ÉSZTORSZÁG

Ms Eve PÄÄRENDSON

Estonian Employers’ Confederation, Director of International Relations

Ms Reet TEDER

Estonian Chamber of Commerce and Industry, policy director

Ms Mare VIIES

Estonian Employees’ Unions’ Confederation; Tallinn University of Technology, Researcher at Centre for Economic Research at TUT

Ms Liina CARR

Estonian Trade Union Confederation, International Secretary

Mr Kaul NURM

Estonian Farmers’ Federation, managing director

Ms Mall HELLAM

NGO Network of Estonian Nonprofit Organizations, member of the supervisory board; Executive Director of Open Estonia Foundation

Mr Meelis JOOST

Estonian Chamber of Disabled People, Foreign relations and European policy officer

ÍRORSZÁG

Ms Heidi LOUGHEED

Head of IBEC Europe

Mr David CROUGHAN

Head of Economics and Taxation, IBEC

Mr Thomas McDONOGH

Chairman, Thomas McDonogh and Sons Ltd

Mr Jim McCUSKER

Previously General Secretary of NIPSA

Mr Manus O’RIORDAN

Head of Research, SIPTU (rtd)

Ms Sally Anne KINAHAN

Assistant General Secretary, ICTU

Ms Jillian VAN TURNHOUT

Chief Executive, Children’s Rights Alliance, Former President National Youth Council of Ireland

Mr Padraig WALSHE

COPA President and former IFA President

Ms Siobhán EGAN

Policy and Advocacy Officer, BirdWatch Ireland

GÖRÖGORSZÁG

Mme Irini Ivoni PARI

Fédération des industries grecques (SEB)

M. Dimitris DIMITRIADIS

Confédération nationale de commerce hellénique (ESEE)

Μ. Georgios DRAKOPOULOS

Association des entreprises helléniques de tourisme (SETE)

Mme Anna BREDIMA

Association des armateurs grecs (Ε.Ε.Ε.)

M. Christos POLΥΖΟGOPOULOS

Confédération générale grecque des ouvriers (GE.S.E.E.)

M. Eleftherios PAPADOPOULOS

Confédération générale grecque des ouvriers (GE.S.E.E.)

M. Georgios DASSIS

Confédération générale grecque des ouvriers (GE.S.E.E.)

M. Spyridon PAPASΡΥROS

Fédération des fonctionnaires

M. Nikolaos LIOLIOS

Confédération hellénique des coopératives agricoles (PASEGES)

Mme Evangelia KEKELEKI

Centre de protection des consommateurs (KEPKA)

M. Panagiotis GKOFAS

Confédération générale grecque de commerçants et artisans (GSBEE)

M. Ioannis VARDAKASTANIS

Confédération nationale de personnes handicapées (ESAmeA)

SPANYOLORSZÁG

Sr. Rafael BARBADILLO LÓPEZ

Miembro de la Confederación Española de Organizaciones Empresariales (CEOE)

Sra. Lourdes CAVERO MESTRE

Miembro de la Confederación Española de Organizaciones Empresariales (CEOE)

Sr. José María ESPUNY MOYANO

Miembro de la Confederación Española de Organizaciones Empresariales (CEOE)

Sra. Margarita LÓPEZ ALMENDÁRIZ

Miembro de la Confederación Española de Organizaciones Empresariales (CEOE)

Sr. Ángel PANERO FLÓREZ

Miembro de la Confederación Española de Organizaciones Empresariales (CEOE)

Sr. José Isaías RODRÍGUEZ GARCÍA-CARO

Miembro de la Confederación Española de Organizaciones Empresariales (CEOE)

Sr. José SARTORIOUS ÁLVAREZ DE BOHORQUES

Miembro de la Confederación Española de Organizaciones Empresariales (CEOE)

Sr. José María ZUFIAUR

Presidente de la Fundación Educación y Trabajo

Sra. Isabel CAÑO AGUILAR

Directora de la Oficina de UGT en Bruselas

Sr. Juan MENDOZA CASTRO

Colaborador de UGT para Asuntos Internacionales

Sra. Joana AGUDO

Presidenta del Comité Coordinador de los Consejos Sindicales Interregionales de Comisiones Obreras (CC.OO.)

Sr. Juan MORENO PRECIADO

Responsable de la Oficina de la Confederación Sindical de Comisiones Obreras (CC.OO.) en Bruselas

Sr. Luis Miguel PARIZA CASTAÑOS

Secretaría de Política Internacional de la Confederación sindical de Comisiones Obreras (CC.OO.)

Sra. Laura GONZÁLEZ TXABARRI

Miembro del Comité Ejecutivo de ELA

Sr. Javier SÁNCHEZ ANSÓ

Responsable de Relaciones Internacionales, Estructuras Agrarias y Desarrollo Rural de la Comisión Ejecutiva de la Coordinadora de Organizaciones de Agricultores y Ganaderos (COAG)

Sr. Miguel Ángel CABRA DE LUNA

Función ejercida: Vocal de Relaciones Internacionales de la Confederación Empresarial Española de la Economía Social (CEPES)

Sr. Gabriel SARRÓ IPARRAGUIRRE

Director de la Organización de Productores Asociados de Grandes Atuneros Congeladores (OPAGAC)

Sr. José Manuel ROCHE RAMO

Secretario de Relaciones Internacionales de UPA

Sr. Pedro Raúl NARRO SÁNCHEZ

Director de Asuntos Europeos de ASAJA

Sr. Carlos TRÍAS PINTO

Director en la Asociación General de Consumidores (ASGECO); Director en la Unión de Cooperativas de Consumidores y Usuarios de España (UNCCUE)

Sr. Bernardo HERNÁNDEZ BATALLER

Secretario General de la Asociación de Usuarios de la Comunicación (AUC)

FRANCIAORSZÁG

Mme Emmanuelle BUTAUD-STUBBS

Déléguée générale de l’Union des industries textiles (UIT)

M. Bernard HUVELIN

Vice-président de la Fédération française du bâtiment (FFB)

M. Stéphane BUFFETAUT

Directeur chargé des relations institutionnelles, Veolia Environnement

M. Henri MALOSSE

Directeur, conseiller institutionnel pour les affaires européennes auprès de la présidence de l’ACFCI

M. Philippe de BRAUER

Président de la commission internationale de la Confédération générale des petites et moyennes entreprises (CGPME)

M. Jean-Pierre CROUZET

Vice-président de la CGAD, président de la Confédération nationale de la boulangerie française, membre du conseil national de l’Union professionnelle artisanale (UPA)

M. Henri BRICHART

Président de la Fédération nationale des producteurs de lait

M. Éric PIGAL

Délégué national de la Confédération française de l’encadrement/Confédération générale des cadres (CFE-CGC), en charge de la coordination du Comité économique et social européen, du CESE français et du Conseil économique et social régional

M. Jacques LEMERCIER

Président de l’international UNI Europa Poste&logistique — membre de la commission exécutive confédérale, Force ouvrière (FO)

Mme Laure BATUT

Assistante confédérale au secteur international et Europe, Force ouvrière (FO)

M. Jean-Pierre COULON

Secrétaire confédéral en charge des affaires européennes et internationales de la Confédération française des travailleurs chrétiens (CFTC)

Mme Béatrice OUIN

Chargée de mission au sein du service international et Europe de la Confédération française démocratique du travail (CFDT)

M. Gérard DANTIN

Chargé de mission au sein du service international et Europe de la Confédération française démocratique du travail (CFDT)

Mme An LENOUAIL-MARLIERE

Conseillère à l’espace Europe/international de la Confédération générale du travail (CGT)

M. Denis MEYNENT

Conseiller à l’espace Europe/international de la Confédération générale du travail (CGT)

Mme Reine-Claude MADER-SAUSSAYE

Présidente de la Confédération de la consommation, du logement et du cadre de vie (CLCV)

M. Édouard de LAMAZE

Avocat à la Cour, ancien délégué interministériel aux professions libérales, ancien membre du CEC, Union nationale des professions libérales (UNAPLE)

M. Julien VALENTIN

Agriculteur, responsable des nouvelles technologies de l’information et de la communication (NTIC), Centre national des jeunes agriculteurs (CNJA)

M. Gilbert BROS

Vice-président de l’Assemblée permanente des chambres d’agriculture (APCA)

Président de la Chambre d’agriculture de Haute-Loire

Mme Évelyne PICHENOT

Présidente de la délégation pour l’Union européenne du Conseil économique, social et environnemental (CESE) français

Membre du CESE français

M. Joseph GUIMET

Administrateur de l’Union nationale des associations familiales (UNAF), président du groupe de l’UNAF au CESE français

M. Jean-Paul PANZANI

Membre du comité exécutif, président de la Fédération nationale de la mutualité française (FNMF)

M. Georges CINGAL

Administrateur de France nature environnement

M. Thierry LIBAERT

Professeur, université de Louvain, maître de conférences en communication à l’Institut d'études politiques (IEP) catholique de Paris, membre de la commission gouvernance au Grenelle de l’environnement

OLASZORSZÁG

Mr Mario CAMPLI

Coordinatore politiche europee Legacoop

Mr Luigi CAPRIOGLIO

Consigliere nazionale della Confederazione Italiana Dirigenti e Alte Professionalità (CIDA)

Mr Francesco CAVALLARO

Segretario generale della CISAL (Confederazione Italiana Sindacati Autonomi Lavoratori)

Mr Carmelo CEDRONE

Professore incaricato di Politica Economica Europea, Univ. La Sapienza Roma — Componente del «Team Europe» — Collaboratore del Dipartimento Europeo ed Internazionale UIL (Unione Italiana del Lavoro) — Membro del Comitato Centrale UIL — Componente del Consiglio Direttivo del Movimento Europeo

Mr Franco CHIRIACO

Presidente del Sindacato Unitario Nazionale Inquilini ed Assegnatari (SUNIA) — Confederazione Generale Italiana del Lavoro (CGIL)

Mr Roberto CONFALONIERI

Segretario generale CONFEDIR (Confederazione dei Dirigenti Italiani e delle Alte Professionalità) — Consigliere CNEL (Consiglio Nazionale dell’Economia e del Lavoro)

Mr Gianfranco DELL’ALBA

Direttore della Delegazione di Confindustria presso l’Unione Europea

Mr Pietro Francesco DE LOTTO

Direttore Generale di Confartigianato Vicenza

Mr Giancarlo DURANTE

Direttore Centrale dell’Associazione Bancaria Italiana, Responsabile dell’area Sindacale e del Lavoro

Mr Emilio FATOVIC

Vice Segretario Generale CONFSAL

(Confederazione Generale dei Sindacati Autonomi dei Lavoratori) con delega al privato

Mr Giuseppe GUERINI

Presidente Nazionale Federsolidarietà

Mr Edgardo Maria IOZIA

Segretario Nazionale Unione Italiana Lavoratori Credito Esattorie e Assicurazioni (UILCA) — Presidente UNI Europa Finanza

Mr Giuseppe Antonio Maria IULIANO

Dipartimento Politiche internazionali CISL (Confederazione Italiana Sindacati Lavoratori), Coordinatore di aree — Responsabile per l’Europa centro-orientale e per l’America latina

Mr Luca JAHIER

Presidente del Consiglio nazionale delle Associazioni Cristiane Lavoratori Italiani (ACLI) e responsabile relazioni internazionali

Mr Antonio LONGO

Presidente dell’Associazione Movimento Difesa del Cittadino — Direttore della testata giornalistica «Diritti & Consumi»

Mr Sandro MASCIA

Responsabile Ufficio di Rappresentanza della Confagricoltura di Bruxelles

Mr Stefano PALMIERI

Responsabile dell’Ufficio Europa della CGIL (Confederazione Generale Italiana del Lavoro) a Bruxelles

Mr Antonello PEZZINI

Imprenditore tessile-tecnico. Confindustria Bergamo

Mr Antonio POLICA

Dirigente Confederale UGL (Unione Generale del Lavoro)

Mr Virgilio RANOCCHIARI

Responsabile della Delegazione Fiat per l’Europa

Mr Maurizio REALE

Responsabile della Rappresentanza per le Relazioni con le Istituzioni Comunitarie — Coldiretti

Ms Daniela RONDINELLI

Responsabile Ufficio Internazionale FISASCAT CISL (Federazione Italiana Sindacati Addetti Commerciali Affitti Turismo — Confederazione Italiana Sindacati dei Lavoratori)

Mr Corrado ROSSITTO

Presidente Nazionale della Confederazione Italiana di Unione delle Professioni Intellettuali (CIU)

Mr Claudio ROTTI

Presidente AICE (Associazione Italiana Commercio Estero)

CIPRUS

Μιχάλης Αντωνίου (Mr Michalis ANTONIOU)

Βοηθός Γενικός Διευθυντής (Deputy Director General)

Ομοσπονδία Εργοδοτών και Βιομηχάνων (ΟΕΒ) (Cyprus Employers and Industrialists Federation)

Ανδρέας Λουρουτζιάτης (Mr Andreas LOUROUTZIATIS)

Αντιπρόεδρος Κυπριακού Εμπορικού και Βιομηχανικού Επιμελητηρίου (ΚΕΒΕ) (Vice-President, Cyprus Chamber of Commerce and Industry)

Κυπριακό Εμπορικό και Βιομηχανικό Επιμελητήριο (ΚΕΒΕ) (Cyprus Chamber of Commerce and Industry)

Ανδρέας Παυλικκάς (Mr Andreas PAVLIKKAS)

Υπεύθυνος Γραφείου Ερευνών και Μελετών (Head of Research and Studies Department)

Παγκύπρια Εργατική Ομοσπονδία (ΠΕΟ) (Pancyprian Federation of Labour)

Δημήτρης Κιττένης (Mr Dimitris KITTENIS)

Τέως Γενικός Γραμματέας (Former Secretary-General)

Συνομοσπονδία Εργαζομένων Κύπρου (ΣΕΚ) (Cyprus Workers’ Confederation)

Κωστάκης Κωνσταντινíδης (Mr Costakis CONSTANTINIDES)

Μέλος Κυπριακού Συνδέσμου Καταναλωτών (Member, Cyprus Consumers’ Association)

Μηχάλης Λύτρας (Mr Michalis LITRAS)

Γενικός Γραμματέας (Secretary-General)

Παναγροτικής Ένωσης Κύπρου (Panagrarian Union of Cyprus)

LETTORSZÁG

Mr Vitālijs GAVRILOVS

Latvijas Darba devēju konfederācijas (LDDK) prezidents

Mr Gundars STRAUTMANIS

Latvijas Tirdzniecības un rūpniecības kameras (LTRK) viceprezidents un LTRK Padomes loceklis

Mr Pēteris KRĪGERS

Latvijas Brīvo arodbiedrību savienības (LBAS) priekšsēdētājs

Ms Ariadna ĀBELTIŅA

Latvijas Brīvo arodbiedrību savienības (LBAS) ārējo sakaru koordinētāja starptautiskos jautājumos

Mr Armands KRAUZE

Lauksaimnieku organizāciju sadarbības padomes (LOSP) valdes priekšsēdētājs

Ms Gunta ANČA

Latvijas Cilvēku ar īpašām vajadzībām sadarbības organizācijas SUSTENTO valdes priekšsēdētāja

Mr Andris GOBIŅŠ

Eiropas Kustības Latvijā (EKL) prezidents

LITVÁNIA

Mr Alfredas JONUŠKA

Director General, Siauliai Chamber of Commerce, Industry and Crafts

Mr Stasys KROPAS

President, Association of Lithuania Banks; Vice-president, Lithuanian business confederation ICC Lithuania

Mr Gintaras MORKIS

Deputy Director General, Lithuanian Confederation of Industrialists

Ms Gražina GRUZDIENĖ

Chairman, Trade Union of Lithuanian Food Producers

Ms Daiva KVEDARAITĖ

Head of Information Centre, Lithuanian Trade Union Solidarumas

Ms Inga PREIDIENĖ

Vice-chairperson, Youth Organization, Lithuanian Labour Federation

Mr Mindaugas MACIULEVIČIUS

Director, Agricultural cooperative „Lietuviško ūkio kokybė”

Mr Zenonas Rokas RUDZIKAS

Member, Lithuanian Academy of Sciences; Leading researcher, Institute of Theoretical Physics and Astronomy, Vilnius University

Ms Indrė VAREIKYTĖ

Member, Lithuanian Board of Education; Member, Youth Committee in the Tripartite Council of the Republic of Lithuania

LUXEMBURG

Mme Viviane GOERGEN

Secrétaire générale adjointe de la Confédération luxembourgeoise des syndicats chrétiens (LCGB)

M. Raymond HENCKS

Membre du comité exécutif de la Confédération générale de la fonction publique (CGFP)

M. Paul RECKINGER

Président honoraire de la Chambre des métiers du Grand-Duché de Luxembourg

M. Jean-Claude REDING

Président de la Confédération syndicale indépendante du Luxembourg (OGBL)

Mme Josiane WILLEMS

Directrice de la Centrale paysanne luxembourgeoise (CPL)

M. Christian ZEYEN

General Manager d’ArcelorMittal

MAGYARORSZÁG

Antal CSUPORT

Managing director, National Association of Strategic and Public Utility Companies

Tamás NAGY

Chairman, National Federation of Agricultural Cooperatives and Producers

Dr. Péter VADÁSZ

Co-chairman, Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

János VÉRTES

Co-chairman in charge of international relations, National Federation of Traders and Caterers

József KAPUVÁRI

Member of the Board, National Confederation of Hungarian Trade Unions

Dr. Ágnes CSER

Co-chairman, LIGA Confederation

Dr. Miklós PÁSZTOR

Expert, National Federation of Workers’ Council

Dr. János WELTNER

Expert, Trade Union Block of Intellectual Employers

Dr. Etele BARÁTH

Hon. university professor, Hungarian Society for Urban Planning

Kinga JOÓ

Expert, HÖOK a Hallgatókért Foundation

Dr. Lajos MIKULA

Expert, Agricultural and Rural Youth Association

Ákos TOPOLÁNSZKY

Expert, „SOURCE” Mental Helpers Association

MÁLTA

Ms Grace ATTARD

President, National Council of Women (NCW)

Ms Anna Maria DARMANIN

Council Member, Confederation of Malta Trade Unions (CMTU)

Mr Vincent FARRUGIA

Director General, Malta Chamber of Small and Medium Enterprises (GRTU)

Mr Stefano MALLIA

Vice President, Malta Chamber of Commerce, Enterprise and Industry (MCCEI)

Mr Michael PARNIS

Deputy General Secretary, General Workers Union

HOLLANDIA

Ms Johanna Anna VAN DEN BANDT-STEL

Head of the Brussels Office of VNO-NCW and MKB-Nederland

Ms Melanie Irmgard BOUWKNEGT

Economic Policy Advisor at CNV

Ms Marjolijn BULK

Policy Advisor International Affairs at FNV

Mr Joost Peter VAN IERSEL

Member of the EESC

Mr Willem Wolter MULLER

Advisor International Affairs at MHP

Mr Nicolaas Clemens Maria VAN NIEKERK

Freelance management advisor/supervisor

Mr Frank VAN OORSCHOT

Senior Specialist International Affairs at LTO

Mr Ullrich SCHRÖDER

Permanent Delegate Brussels at MKB-Nederland

Mr Martin SIECKER

International Manager at FNV

Mr Joannes Gertrudis Wilhelmina SIMONS

Emeritus Professor Transport Economics Free University of Amsterdam, Member of the EESC

Mr Dick WESTENDORP

Emeritus General Director Consumers Union

Ms Anna Antonia Maria VAN WEZEL

Member of the EESC

AUSZTRIA

Ms Waltraud KLASNIC

Landeshauptmann a. D.

Dr Johannes KLEEMANN

Mitglied des Wirtschafts- und Sozialausschusses in den Mandatsperioden 2002-2006 und 2006-2010

Mag. Dipl. Ing. Johann KÖLTRINGER

Hauptabteilungsleiter des Österreichischen Raiffeisenverbandes

Mag. Christa SCHWENG

Referentin der Wirtschaftskammer Österreich, Abteilung für Sozialpolitik und Gesundheit

Mag. Thomas DELAPINA

Geschäftsführer des Beirats für Wirtschafts- und Sozialfragen; Sekretär in der Kammer für Arbeiter und Angestellte für Wien

Mag. Wolfgang GREIF

Gewerkschaft der Privatangestellten, Druck, Journalismus, Papier; Bereichsleiter Europa, Konzerne und internationale Beziehungen

Mr Thomas KATTNIG

Gewerkschaft der Gemeindebediensteten; Leiter des Referats für Internationale Verbindungen

Dr Christoph LECHNER

Leiter der Abteilung Verfassungsrecht und Allgemeine und Internationale Sozialpolitik in der Kammer für Arbeiter und Angestellte für Niederösterreich

Mag. Oliver RÖPKE

Leiter des Europabüros des ÖGB

Mr Alfred GAJDOSIK

Vorsitzender-Stellvertreter der Gewerkschaft VIDA

Mag. Gerfried GRUBER

Referent der Landwirtschaftskammer Österreich

Dr Anne-Marie SIGMUND

Europabeauftragte des Bundeskomitees Freie Berufe Österreichs

LENGYELORSZÁG

Mr Krzysztof OSTROWSKI

Consultant, Business Centre Club — Association of Employers

Mr Andrzej MALINOWSKI

President, Confederation of Polish Employers

Ms Anna NIETYKSZA

Member, Confederation of Polish Employers

Mr Marek KOMOROWSKI

Counsellor, Polish Confederation of Private Employers Lewiatan

Mr Jacek Piotr KRAWCZYK

Vice-president, Polish Confederation of Private Employers Lewiatan

Mr Jan KLIMEK

Vice-president, Polish Craft Association

Mr Tadeusz KLIŚ

Vice-president, Polish Craft Association

Ms Dorota GARDIAS

Secretary General, Trade Union Forum

Mr Wiesław SIEWIERSKI

President, Trade Union Forum

Mr Andrzej ADAMCZYK

Secretary of the international affairs, Independent and Self-Governing Trade Union Solidarność

Mr Marian KRZAKLEWSKI

Member of the National Commission, Independent and Self-Governing Trade Union Solidarność

Mr Andrzej CHWILUK

Vice-president of the Trade Unions of Miners, All-Poland Alliance of Trade Unions

Mr Tomasz Dariusz JASIŃSKI

Specialist of the international affairs, All-Poland Alliance of Trade Unions

Mr Stanisław Józef RÓŻYCKI

Vice-president of the Council of Education and Science of the Polish Teachers’ Union, All-Poland Alliance of Trade Unions

Mr Krzysztof BALON

Secretary of the Research programme Council, Working Community of Associations of Social Organisations WRZOS

Mr Krzysztof KAMIENIECKI

Vice-president, Institute for Sustainable Development Foundation

Ms Marzena MENDZA-DROZD

Member of the Board, Forum of Non-Government Initiatives’ Association, All-Poland Federation of Non-Governmental Organisations

Mr Krzysztof PATER

Member of the Scout Court, Polish Scouting and Guiding Association

Ms Jolanta PLAKWICZ

Member, Polish Women’s Lobby

Mr Władysław SERAFIN

President, National Union of Farmers, Circles and Agricultural Organizations

Ms Teresa TISZBIEREK

Vice-president, Association of the Voluntary Fire Brigades of the Republic of Poland

PORTUGÁLIA

Mr Manuel Eugénio PIMENTEL CAVALEIRO BRANDÃO

Confederação da Indústria Portuguesa (CIP)

(Confederation of Portuguese Industry)

Mr Luís Miguel CORREIA MIRA

Confederação dos Agricultores de Portugal (CAP)

(Portuguse Farmers’ Confederation)

Mr Pedro D’ALMEIDA FREIRE

Confederação do Comércio e Serviços de Portugal (CCP)

(Portuguese Trade and Services Confederation)

Mr Paulo BARROS VALE

Associação Empresarial de Portugal (AEP)

(Portuguese Business Association)

Mr Mário David FERREIRINHA SOARES

Confederação Geral dos trabalhadores Portugueses (CGTP)

(General Confederation of Portuguese Workers)

Mr Carlos Manuel ALVES TRINDADE

Confederação Geral dos Trabalhadores Portugueses (CGTP)

(General Confederation of Portuguese Workers)

Mr Alfredo Manuel VIEIRA CORREIA

União Geral de Trabalhadores (UGT)

(General Workers’ Union)

Mr Victor Hugo DE JESUS SEQUEIRA

União Geral de Trabalhadores (UGT)

(General Workers’ Union)

Mr Jorge PEGADO LIZ

Associação Portuguesa para a Defesa do Consumidor (DECO)

(Portuguese Consumer Protection Association)

Mr Carlos Alberto PEREIRA MARTINS

Conselho Nacional das Ordens Profissionais (CNOP)

(National Council of Professional Bodies)

Mr Francisco João BERNARDINO DA SILVA

Confederação Nacional das Cooperativas Agrícolas e do Crédito Agrícola de Portugal, CCRL (CONFAGRI)

(Portuguese National Confederation of Agricultural Coperatives and Agricultural Credit, limited-liability cooperative confederation)

Rev. Vítor José MELÍCIAS LOPES

União das Misericórdias Portuguesas (UMP)

(Union of Portuguese Charitable Institutions)

ROMÁNIA

Dl Petru Sorin DANDEA

Vicepreședinte, Confederația Națională Sindicală „Cartel ALFA”

(Vice-President of the National Trade Union Confederation „Cartel ALFA”)

Dl Dumitru FORNEA

Secretar confederal, Confederația Sindicală Națională MERIDIAN

(Confederal secretary of the National Trade Union Confederation — Meridian)

Dl Minel IVAȘCU

Secretar general, Blocul Național Sindical

(Secretary-General of the National Trade Union Bloc (BNS))

Dl Sorin Cristian STAN

Secretar general, Confederația Națională a Sindicatelor Libere din România (FRĂȚIA)

(Secretary-General of the National Confederation of Romanian Free Trade Unions (FRĂȚIA))

Dl Sabin RUSU

Secretar general, Confederația Sindicatelor Democratice din România

(Secretary-General of the Confederation of Romanian Democratic Trade Unions)

Dl Eugen Mircea BURADA

Președinte executiv, Consiliul Național al Patronatului Român

(Executive President, National Council of Romanian Employers)

Dna Ana BONTEA

Director, Departamentul Juridic și Dialog Social — Consiliul Național al Întreprinderilor Private Mici și Mijlocii din România

(Director of the Legislative and Social Dialogue Department, National Council of Small and Medium-Sized Private Enterprises in Romania)

Dl Mihai MANOLIU

Secretar general, Alianța Confederațiilor Patronale din România

(Secretary-General, Alliance of Romanian Employers’ Confederations)

Dl Aurel Laurențiu PLOSCEANU

Președinte, Asociația Română a Antreprenorilor de Construcții

(President of the Romanian Construction Entrepreneurship Association)

Dl Ștefan VARFALVI

Președinte executiv, UGIR

(Executive President of UGIR)

Dl Cristian PÂRVULESCU

Președinte, Asociația Pro Democrația

(President of the Pro-Democracy Association)

Dl Ionuț SIBIAN

Director, Fundația pentru Dezvoltarea Societății Civile

(Director, Civil Society Development Foundation)

Dl Sorin IONIȚĂ

Director de cercetare, Societatea Academică din România

(Director of research, Academic Society of Romania)

Dl Radu NICOSEVICI

Președinte, Academia de Advocacy

(Chairman of the Advocacy Academy)

SZLOVÉNIA

Mr Cveto STANTIČ

Predstavnik velikega gospodarstva (representative of large business)

Mr Dare STOJAN

Predstavnik malega gospodarstva (representative of small business)

Mr Andrej ZORKO

Izvršni sekretar Zveze svobodnih sindikatov Slovenije (Executive Secretary of the ZSSS (Free Trade Unions of Slovenia))

Mr Dušan REBOLJ

Predsednik Konfederacije sindikatov Pergam Slovenije (President of Pergam Trade Union Federation (KSS Pergam))

Mr Bojan HRIBAR

Predstavnik sindikatov javnega sektorja (representative of the public sector trade unions)

Mr Igor HROVATIČ

Direktor Kmetijsko gozdarske zbornice Slovenije (Director of the Agriculture and Forestry Federation)

Mr Primož ŠPORAR

Predstavnik organizacije SKUP – Skupnost privatnih zavodov (representative of SKUP — Community of Private Institutes)

SZLOVÁKIA

Ján ORAVEC

Prezident Združenia podnikateľov Slovenska (ZPS)

Michal PINTÉR

Člen Republikovej únie zamestnávateľov (RÚZ), riaditeľ, U.S. Steel Košice, s.r.o.

Igor ŠARMÍR

Riaditeľ odboru potravinárstva a obchodu Slovenskej poľnohospodárskej a potravinárskej komory, tajomník Únie potravinárov SR

Vladimír MOJŠ

Predseda Hospodárskeho a sociálneho výboru (HSV), viceprezident Konfederácie odborových zväzov SR

Dušan BARČÍK

Viceprezident Konfederácie odborových zväzov SR pre výrobné OZ, predseda Integrovaného odborového zväzu

Ján GAŠPERAN

Viceprezident Konfederácie odborových zväzov SR pre nevýrobné OZ, predseda OZ pracovníkov školstva a vedy na Slovensku

Juraj STERN

Prezident Slovenskej spoločnosti pre zahraničnú politiku (SFPA)

Viliam PÁLENÍK

Prezident Inštitútu zamestnanosti

Tomáš DOMONKOS

Vedecký pracovník Ekonomického ústavu Slovenskej akadémie vied (SAV)

FINNORSZÁG

Mr Filip Mikael HAMRO-DROTZ

asiantuntija Elinkeinoelämän keskusliitto EK

Ms Ulla SIRKEINEN

erityisasiantuntija Elinkeinoelämän keskusliitto EK

Ms Marja-Liisa PELTOLA

osastopäällikkö Keskuskauppakamari

Mr Simo Markus PENTTINEN

kansainvälisten asioiden päällikkö Akava ry

Mr Reijo Veli Erik PAANANEN

EU-asiantuntija Suomen Ammattiliittojen Keskusjärjestö SAK ry

Ms Leila KURKI

työllisyyspoliittinen asiantuntija Toimihenkilökeskusjärjestö STTK ry

Ms Pirkko Marjatta RAUNEMAA

kuluttajaekonomisti ja elintarvikeasiantuntija Kotitalous- ja kuluttaja-asioiden neuvottelukunta/Kuluttajat — Konsumenterna ry

Mr Seppo Ilmari KALLIO

johtaja Maa- ja metsätaloustuottajain Keskusliitto MTK ry

Mr Thomas PALMGREN

kansainvälisten asioiden asiamies Suomen yrittäjät

SVÉDORSZÁG

Ms Ellen Paula NYGREN

Ombudsman, Landsorganisation i Sverige (LO) (Swedish Trade Union Confederation)

Mr Frank Thomas ABRAHAMSSON

Vice-president, Landsorganisation i Sverige (LO) (Swedish Trade Union Confederation)

Mr Thomas Mikael JANSON

International Secretary, Tjänstemännens centralorganisation (TCO) (Swedish Confederation of Professional Employees)

Mr Paul Henrik LIDEHÄLL

International Secretary, Sveriges akademikers centralorganisation (SACO) (Swedish Confederation of Professional Associations)

Mr Ulf Christian ARDHE

Director, Svenskt näringsliv (Confederation of Swedish Enterprise)

Ms Annika Kristina BRÖMS

Deputy Director, Svenskt näringsliv (Confederation of Swedish Enterprise)

Mr Thord Stefan BACK

Manager Sustainable Logistics, Transportgruppen (The Transport Group)

Mr Erik SVENSSON

Director, ALMEGA

Mr Staffan Mats Vilhelm NILSSON

Member of the EESC, President Group III

Lantbrukarnas riksförbund (LRF) (Federation of Swedish Farmers)

Ms Ingrid Eva-Britt KÖSSLER

President, The Swedish Breastcancer Association

Handikappförbundens samarbetsorgan (Swedish Disability Federation)

Ms Inger Kristina Elisabeth PERSSON

Chairman, Sveriges konsumenter (Swedish Consumers’ Association)

Ms Ariane Elisabeth RODERT

EU Policy Advisor, Forum for frivilligt socialt arbete (National Forum for Voluntary Social Work)

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Mr George LYON

Legal Counsel — Northgate Information Solutions UK Ltd

Ms Brenda KING

Chief Executive, ACDiversity

Mr David SEARS

Consultant

Mr Jonathan PEEL

Director, Jonathan Peel EU Communications Ltd

Mr Bryan CASSIDY

Consultant

Mr Peter MORGAN

Chairman, Association of Lloyd’s Members

Ms Madi SHARMA

Entrepreneur

Mr Brendan BURNS

Management Consultant & Financial Investor

Mr Peter COLDRICK

Part-time adviser to General Secretary, ETUC

Mr Brian CURTIS

Retired; Former Regional Organiser; National Union of Rail, Maritime & Transport Workers (RMT)

Ms Sandy BOYLE

Retired; Former Director, AMICUS (Trade Union)

Ms Christine BLOWER

General Secretary, National Union of Teachers (NUT)

Ms Monica TAYLOR

Member of UNITE (Trade Union) Executive Council

Mr Nicholas CROOK

International Officer, UNISON (Trade Union)

Ms Judy McKNIGHT

Retired; Former General Secretary NAPO (Trade Union)

Ms Kathleen Walker SHAW

Head of European Office, Britain’s General Union (GMB)

Ms Rose D’SA

Consultant in EU, Commonwealth and International Law

Ms Jane MORRICE

Deputy Chief Equality Commissioner; Equality Commission Northern Ireland

Ms Maureen O’NEILL

Director, Faith in Older People

Mr Michael SMYTH

Economist, University of Ulster

Mr Richard ADAMS

Senior Partner, Community Viewfinders Ltd

Mr Stuart ETHERINGTON

Chief Executive Officer, National Council for Voluntary Organisations

Mr Tom JONES

Self-employed Farmer

Mr Sukhdev SHARMA

Chairman of Board of Directors, Calderdale and Huddersfield Hospitals NHS Foundation Trust

25.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/28

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. szeptember 24.)

a 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, az ólom, a higany, a kadmium, a hat vegyértékű króm, a polibrómozott bifenilek és a polibrómozott difenil-éterek alkalmazásaira vonatkozó mentességek tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2010) 6403. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/571/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2003. január 27-i 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2002/95/EK irányelv tilalmat rendel el az ólom, a higany, a kadmium, a hat vegyértékű króm, a polibrómozott bifenilek (PBB) és a polibrómozott difenil-éterek (PBDE) alkalmazására a 2006. július 1-jétől forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekben. A tilalom alóli mentességeket az irányelv melléklete tartalmazza. A mentességeket indokolt felülvizsgálni, és hozzáigazítani a tudományos és műszaki fejlődéshez.

(2)

A mentességek felülvizsgálatának eredményeként egyes ólmot, higanyt, kadmiumot vagy hat vegyértékű krómot tartalmazó alkalmazások esetében fenn kell tartani a tilalom alóli mentességet, mert e veszélyes anyagoknak az adott alkalmazásokban való használata műszaki vagy tudományos okokból továbbra is elkerülhetetlen. E mentességek fenntartása ezért indokolt.

(3)	A mentességek felülvizsgálatának eredményeként egyes ólmot, higanyt vagy kadmiumot tartalmazó alkalmazások esetében műszakilag vagy tudományos szempontból lehetővé vált ezen anyagok kivonása vagy helyettesítése. E mentességek megszüntetése ezért indokolt.

(4)

A mentességek felülvizsgálatának eredményeként egyes ólmot, higanyt vagy kadmiumot tartalmazó alkalmazások esetében belátható időn belül műszakilag vagy tudományos szempontból lehetővé válik ezen anyagok kivonása vagy helyettesítése. E mentességek esetében ezért lejárati határidő megállapítása indokolt.

(5)	A mentességek felülvizsgálatának eredményeként egyes higanyt tartalmazó alkalmazások esetében műszakilag vagy tudományos szempontból lehetséges ennek az anyagnak a részleges kivonása vagy helyettesítése. Ezért indokolt csökkenteni az ezekben az alkalmazásokban használható higany mennyiségét.

(6)

A mentességek felülvizsgálatának eredményeként egyes higanyt tartalmazó alkalmazások esetében belátható időn belül műszaki vagy tudományos okokból csak ennek az anyagnak a részleges és fokozatos kivonása vagy helyettesítése lehetséges. Ezért az ezekben az alkalmazásokban használható higany mennyiségének a fokozatos csökkentése indokolt.

(7)

Egyes esetekben az elektromos és elektronikus berendezések javítása az eredeti alkatrészektől eltérő pótalkatrészekkel műszakilag nem lehetséges. Ezért kizárólag ezekben az esetekben az ólmot, higanyt, kadmiumot, hat vegyértékű krómot vagy polibrómozott difenil-étert tartalmazó, korábban mentesség alá eső pótalkatrészek használata engedélyezett az olyan elektromos és elektronikus berendezések javításához, amelyeket a mentesség lejártát vagy megszüntetését megelőzően hoztak forgalomba.

(8)

A 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem irányított fényű háztartási lámpákra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. március 18-i 244/2009/EK bizottsági rendelet (2) és a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a beépített előtét nélküli fénycsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezetbarát tervezési követelményei tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 18-i 245/2009/EK bizottsági rendelet (3) indikatív referenciaértékeket határoz meg a higanylámpákban történő felhasználására vonatkozóan. Bár a lámpák higanytartalmát a 244/2009/EK és a 245/2009/EK rendelet is jelentős környezeti paraméterként jelölte meg, célszerűbb volt azt a 2002/95/EK irányelvben szabályozni, amely egyben az e rendeletek követelményeinek teljesítése alól mentesülő lámpatípusokkal is foglalkozik.

(9)

A 244/2009/EK rendeletben meghatározott intézkedések céljából elvégzett elemzés eredményeként egyes higanyt tartalmazó alkalmazások esetében ennek az anyagnak a részleges kivonása vagy helyettesítése tudományos vagy műszaki szempontból lehetséges olyan káros környezeti, egészségügyi és/vagy a fogyasztói biztonságot érintő hatások nélkül, amelyek meghaladják a helyettesítés előnyeit. Ezért ezen alkalmazások esetében a 244/2009/EK rendelettel összhangban indokolt csökkenteni a higanytartalmat.

(10)	Jelentős módosításokra van szükség a 2002/95/EK irányelv mellékletében. Az egyértelműség érdekében ezért célszerű a teljes mellékletet új melléklettel felváltani.

(11)	A Bizottság a 2002/95/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultált az érintett felekkel.

(12)	A 2002/95/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével (4),

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2002/95/EK irányelv melléklete helyébe ezen határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 24-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja

(1) HL L 37., 2003.2.13., 19. o.

(2) HL L 76., 2009.3.24., 3. o.

(3) HL L 76., 2009.3.24., 17. o.

(4) HL L 114., 2006.4.27., 9. o.

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A 4. cikk (1) bekezdése szerinti tilalom alól mentesülő alkalmazások

Mentesség		Az alkalmazás köre és határnapja
1.	Egy végükön fejelt (kompakt) fénycsövekben használt higany, amelynek megengedett mennyisége (égőnként):
1. a)	Általános világítási célra szolgáló, 30 W alatti teljesítményű fénycső esetén: 5 mg	2011. december 31-én lejár; 2011. december 31. után 2012. december 31-ig égőnként 3,5 mg használható; 2012. december 31. után 2,5 mg használható.
1. b)	Általános világítási célra szolgáló, legalább 30 W, de 50 W alatti teljesítményű fénycső esetén: 5 mg	2011. december 31-én lejár; 2011. december 31. után égőnként 3,5 mg használható
1. c)	Általános világítási célra szolgáló, legalább 50 W, de 150 W alatti teljesítményű fénycső esetén: 5 mg
1. d)	Általános világítási célra szolgáló, legalább 150 W teljesítményű fénycső esetén: 15 mg
1. e)	Általános világítási célra szolgáló, kör alakú vagy szögletes strukturális formájú, legfeljebb 17 mm csőátmérőjű fénycső esetén	2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után égőnként 7 mg használható
1. f)	Különleges rendeltetésű fénycső esetén: 5 mg
2. a)	Két végén fejelt, általános világítási célra szolgáló fénycsövekben használt higany, amelynek megengedett mennyisége (fénycsövenként):
2. a) (1)	Normál élettartamú háromsávos foszfor fénycső 9 mm alatti csőátmérővel (pl. T2): 5 mg	2011. december 31-én lejár; 2011. december 31. után fénycsövenként 4 mg használható
2. a) (2)	Normál élettartamú háromsávos foszfor fénycső legalább 9 mm-es, legfeljebb 17 mm-es csőátmérővel (pl. T5): 5 mg	2011. december 31-én lejár; 2011. december 31. után fénycsövenként 3 mg használható
2. a) (3)	Normál élettartamú háromsávos foszfor fénycső 17 mm-nél nagyobb, de legfeljebb 28 mm-es csőátmérővel (pl. T8): 5 mg	2011. december 31-én lejár; 2011. december 31. után fénycsövenként 3,5 mg használható
2. a) (4)	Normál élettartamú háromsávos foszfor fénycső 28 mm-t meghaladó csőátmérővel (pl. T12): 5 mg	2012. december 31-én lejár; 2012. december 31. után fénycsövenként 3,5 mg használható
2. a) (5)	Hosszú (legalább 25 000 óra) élettartamú háromsávos foszfor fénycső: 8 mg	2011. december 31-én lejár; 2011. december 31. után fénycsövenként 5 mg használható
2. b)	Egyéb kompakt fénycsövekben használt higany, amelynek megengedett mennyisége (fénycsövenként):
2. b) (1)	Egyenes halofoszfát fénycsövek 28 mm feletti csőátmérővel (pl. T10 és T12): 10 mg	2012. április 13-án lejár
2. b) (2)	Nem egyenes halofoszfát fénycsövek (bármely csőátmérő esetén): 15 mg	2016. április 13-án lejár
2. b) (3)	Nem egyenes háromsávos foszfor fénycsövek 17 mm feletti csőátmérővel (pl. T9)	2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után fénycsövenként 15 mg használható
2. b) (4)	Egyéb általános világítási célra szolgáló, vagy különleges rendeltetésű lámpák (pl. indukciós lámpák)	2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után lámpánként 15 mg használható
3	Különleges rendeltetésű hidegkatódos fénycsövekben és külső elektródás fénycsövekben (CCFL és EEFL) használt higany, amelynek megengedett mennyisége (fénycsövenként):
3. a)	Rövid (≤ 500 mm)	2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után lámpánként 3,5 mg használható
3. b)	Közepes hosszúságú (> 500 mm és ≤ 1 500 mm)	2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után lámpánként 5 mg használható
3. c)	Hosszú (> 1 500 mm)	2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után lámpánként 13 mg használható
4. a)	Egyéb kisnyomású kisülőlámpákban használt higany (lámpánként)	2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után lámpánként 15 mg használható
4. b)	Általános világítási célra szolgáló, javított színvisszaadási mutatójú (Ra > 60), nagynyomású nátrium(gőz)lámpákban használt higany, amelynek megengedett mennyisége (égőnként):
4. b) I.	P ≤ 155 W	2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után égőnként 30 mg használható
4. b) II.	155 W < P ≤ 405 W	2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után égőnként 40 mg használható
4. b) III.	P > 405 W	2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után égőnként 40 mg használható
4. c)	Egyéb általános világítási célra szolgáló nagynyomású nátrium(gőz)lámpákban használt higany, amelynek megengedett mennyisége (égőnként):
4. c) I.	P ≤ 155 W	2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után égőnként 25 mg használható
4. c) II.	155 W < P ≤ 405 W	2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után égőnként 30 mg használható
4. c) III.	P > 405 W	2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után égőnként 40 mg használható
4. d)	Nagynyomású higany(gőz)lámpákban (HPMV) használt higany	2015. április 13-án lejár
4. e)	Fémhalogén (MH) lámpákban használt higany
4. f)	Az e mellékletben külön nem említett, különleges rendeltetésű egyéb kisülőlámpákban használt higany
5. a)	Katódsugárcsövek üvegében használt ólom
5. b)	Fénycsövek üvegében használt, 0,2 tömegszázalékot meg nem haladó ólom
6. a)	Ólom a megmunkálásra szánt acél ötvözőelemeként, illetve galvanizált acélban, legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalomig
6. b)	Ólom az alumínium ötvözőelemeként a legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalmú alumíniumban
6. c)	Rézötvözet legfeljebb 4 tömegszázalék ólomtartalommal
7. a)	Magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok (azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot)
7. b)	A szerverekben, az adattároló rendszerekben, a tárolási és elrendezési rendszerekben, a hálózati infrastruktúra kapcsoló, jelző és adatátviteli berendezéseiben, és a távközlési hálózatok hálózatkezelése során használt forrasztóanyagokban lévő ólom
7. c) I.	Elektronikus és elektromos alkatrészek, amelyek üvegben vagy kerámiában, de nem a kondenzátorokban, például piezoelektronikus berendezésekben lévő dielektromos kerámiákban, továbbá nem üveg vagy kerámia mátrix anyagokban tartalmaznak ólmot
7. c) II.	125 V AC vagy 250 V DC vagy ennél magasabb névleges feszültségű kondenzátorokban használt dielektromos kerámiában lévő ólom
7. c) III.	125 V AC vagy 250 V DC alatti névleges feszültségű kondenzátorokban használt dielektromos kerámiában lévő ólom	2013. január 1-jén lejár, ezt követően a 2013. január 1. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható
8. a)	Egyszerhasználatos, szemcsés töltetű hőkioldókban lévő kadmium és vegyülékei	2012. január 1-jén lejár, ezt követően a 2012. január 1. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható
8. b)	A villamos érintkezőkben lévő kadmium és vegyülékei
9.	Abszorpciós hűtőgépek szénacél hűtőrendszerében korróziógátló szerként használt, a hűtőközeg legfeljebb 0,75 tömegszázalékát kitevő hat vegyértékű króm
9. b)	Ólom a fűtő, szellőztető, légkondicionáló és hűtő alkalmazásokban használt, hűtőközeget tartalmazó kompresszorok csapágycsészéiben és -béléseiben
11. a)	C-press rugalmas tűs csatlakozórendszerekben használt ólom	A 2010. szeptember 24. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható
11. b)	Nem C-press rugalmas tűs csatlakozórendszerekben használt ólom	2013. január 1-jén lejár, ezt követően a 2013. január 1. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható
12.	A hővezető modulok tömítőgyűrűjén bevonóanyagként használt ólom	A 2010. szeptember 24. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható
13. a)	Optikai alkalmazásokban használt fehér üvegekben lévő ólom
13. b)	Reflexiós tényezőre vonatkozó követelmények céljára használt üveg filterekben és üvegekben használt kadmium és ólom
14.	Kettőnél több elemből álló, a mikroprocesszor kivezetései és tokja között kapcsolatot biztosító forrasztóanyagban lévő ólom, ha az ólomtartalom 80 és 85 tömegszázalék között van	2011. január 1-jén lejár, ezt követően a 2011. január 1. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható
15.	Flip Chip integrált áramkörökben a félvezető süllyesztéke és hordozója között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő ólomtartalmú forraszanyag
16.	Az olyan vonalizzókban található ólom, amelyek csöve szilikát bevonatú	2013. szeptember 1-jén lejár
17.	Ólom-halogenid a nagynyomású kisülő lámpák (HID) sugárzó anyagaként professzionális reprográfiai alkalmazásokra
18. a)	Ólom a fluoreszkáló porban aktivátorként (1 tömegszázaléknyi vagy kevesebb ólom) a kisülőlámpákban, SMS ((Sr,Ba)2MgSi2O7:Pb) foszforokat tartalmazó speciális lámpaként történő felhasználás esetén, diazo-nyomtatásos reprográfiás, illetve litográfiai felhasználásra, valamint rovarcsapda lámpában, fotokémiai és gyógyászati alkalmazás esetén.	2011. január 1-jén lejár
18. b)	Ólom a fluoreszkáló porban aktivátorként (1 tömegszázaléknyi vagy kevesebb ólom) a kisülő lámpákban a BSP (BaSi2O5:Pb) foszforokat tartalmazó szoláriumcsövekként való felhasználás esetén
19.	Ólom és PbBiSn-Hg, valamint PbInSn-Hg kombinációja speciális összetételű anyagokban fő foncsorozóként, illetve ólom és PbSn-Hg kombinációja kompakt energiatakarékos lámpákban (ESL) kiegészítő foncsorozóként	2011. június 1-jén lejár
20.	Ólom-oxid a folyadékkristály-kijelzőkben (LCD) használt lapos fluoreszkáló lámpák felső és alsó rétegének kötéséhez használt üvegben	2011. június 1-jén lejár
21.	Ólom és kadmium a zománc üvegre, például boroszilikát üvegre vagy nátronüvegre való felviteléhez használt nyomdafestékekben
23.	Ólom a csatlakozók kivételével a 0,65 mm vagy kisebb osztóközű, finom osztású (fine-pitch) komponensek felületén	A 2010. szeptember 24. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható
24.	Korong- és síkmátrix alakú többrétegű kerámiakondenzátorok géppel készített átmenőfuratokba történő forrasztásához használt forrasztóanyagokban lévő ólom
25.	Ólom-oxid a felületvezető elektronkibocsátó kijelzőkben (SED) használt szerkezeti elemekben, nevezetesen a lezáró frittben és a frittgyűrűben
26.	Ólom-oxid a »black light blue« (BLB) lámpák üveg védőburkolatában	2011. június 1-jén lejár
27.	Nagyteljesítményű (több órán keresztül 125 dB SPL és a feletti hangteljesítményszinten működő) hangszórókban használt átalakítóknál forrasztóanyagként alkalmazott ólomötvözetek	2010. szeptember 24-én lejárt
29.	A 69/493/EGK tanácsi irányelv (1) I. mellékletében (1., 2., 3. és 4. kategória) meghatározott, kristályüvegben található ólom
30.	A 100 dB (A) és annál nagyobb hangnyomású, nagy teljesítményű hangszórókban használt transzduktorokban, közvetlenül a tekercsen található áramvezető anyagok elektromos, illetve mechanikus forrasztóanyagaként használt, kadmium alapú ötvözetek
31.	A (pl. folyadékkristályos kijelzőkben, illetőleg dísz- vagy ipari világításként használt) higanymentes lapos fluoreszkáló lámpák forrasztóanyagában levő ólom
32.	Az argon- és kripton-lézercsövek tokjának összeállításánál használatos lezáró frittben levő ólom-oxid.
33.	A transzformátorokban alkalmazott, 100 μm-es vagy annál kisebb átmérőjű vékony vörösréz vezetékek forrasztásához használt forrasztóanyagban lévő ólom
34.	A cermet-alapú beállító potenciométer egyes alkatrészeiben lévő ólom
36.	A legfeljebb 30 mg higanyt tartalmazó egyenáramú plazmakijelzőkben lévő, a katódporlasztásnál inhibitorként használt higany	2010. július 1-jén lejárt
37.	A cink-borát üvegből készült burkolatban elhelyezett nagyfeszültségű diódák bevonatában lévő ólom
38.	Az alumíniummal ötvözött berillium-oxid hordozókon használt vastag filmpasztában lévő kadmium és kadmium-oxid
39.	A szilárdtest-világítási vagy -kijelző rendszerekben használt színátalakító LED-ekben lévő kadmium (a fénykibocsátó terület egy négyzetmilliméterére eső kadmiummennyiség < 10 μg)	2014. július 1-jén lejár

Megjegyzés: A 2002/95/EK irányelv 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában az ólom, a higany, a kadmium, a hat vegyértékű króm, a polibrómozott bifenilek (PBB) és a polibrómozott difenil-éterek (PBDE) 0,1 tömegszázalékos és a kadmium 0,01 tömegszázalékos koncentrációértékét engedélyezni kell homogén anyagokban.”

(1) HL L 326., 1969.12.29., 36. o.

25.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/35

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2010. szeptember 20.)

az újgenerációs hozzáférési hálózatokhoz (NGA) való szabályozott hozzáférésről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/572/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (keretirányelv) (1) és különösen annak 19. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) és a Hírközlési Bizottság (COCOM) véleményére,

mivel:

(1)

Az elektronikus hírközlési szolgáltatások egységes európai uniós piaca és különösen a rendkívül nagy sebességű széles sávú szolgáltatások fejlesztése kulcsfontosságú a gazdasági növekedés és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesülése szempontjából. A távközlés és a széles sávú szolgáltatások alkalmazásának az európai uniós szintű beruházásfinanszírozásban, munkahelyteremtésben és általános gazdaságélénkülésben játszott alapvető szerepét 2009. márciusi ülésén elfogadott következtetéseiben az Európai Tanács is kiemelte. Az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyike a 2010 májusában bemutatott „európai digitális menetrend” kidolgozása.

(2)

Az európai digitális menetrend meghatározza a nagy sebességű és a szupergyors széles sávú szolgáltatások kiépítésére és piaci elterjedésére vonatkozó célokat, és intézkedéseket irányoz elő az fényvezető-alapú újgenerációs hozzáférési hálózatok (NGA) kiépítésének ösztönzése, valamint a következő években szükséges jelentős beruházások támogatása érdekében. Ebbe a folyamatba illeszkedik ez az ajánlás, amelynek célja az új és a továbbfejlesztett infrastruktúrára irányuló hatékony beruházások és innováció ösztönzése, megfelelően figyelembe véve a beruházó vállalkozások kockázatait és a tényleges verseny fenntartásának szükségességét, ami hosszabb távon fontos mozgatórugója a beruházásoknak.

(3)

A 2002/21/EK irányelv 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a nemzeti szabályozó hatóságok szabályozási intézkedéseket dolgoznak ki a rézalapúról az optikai alapú hálózatokra történő átállásból fakadó kihívásokra. Az érintett piacok ebben az összefüggésben: a nagykereskedelmi hálózati infrastruktúrához való hozzáférés piaca (4. számú piac) és a nagykereskedelmi széles sávú hozzáférési piac (5. számú piac). Az egységes piac torzulásainak megelőzéséhez és a jogbiztonság valamennyi beruházó vállalkozás számára való megteremtéséhez nélkülözhetetlen a nemzeti szabályozó hatóságok által alkalmazott szabályozási intézkedések következetessége. Ennek megfelelően annak érdekében, hogy a szabályozási intézkedések ne tartalmazzanak nem kívánt eltéréseket, helyénvaló útmutatást nyújtani a nemzeti szabályozó hatóságoknak, miközben lehetővé kell tenni számukra, hogy az alkalmazandó korrekciós intézkedések kidolgozása során megfelelő módon figyelembe vegyék országuk sajátosságait. A nemzeti szabályozó hatóság által alkalmazott korrekciós intézkedéseknek az arányosság elvének megfelelően gondoskodniuk kell arról, hogy a különböző volumenű beruházásokra kész piaci szereplők egyaránt megtalálják számításukat.

(4)

Az ajánlás hatálya elsősorban a 2002/21/EK irányelv 16. cikke szerint elvégzett piacelemzési eljárás eredményeképpen jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított szolgáltatókkal szemben alkalmazandó korrekciós intézkedésekre terjed ki. Ha azonban az infrastruktúra megkettőzésének gazdaságtalan vagy fizikailag kivitelezhetetlen volta ezt indokolja, a tagállamok az említett irányelv 12. cikkével összhangban az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vállalkozások számára olyan, a létesítmények közös használatára vonatkozó kötelezettségeket írhatnak elő, amelyek révén megszüntethetőek az építőmérnöki infrastruktúra és a végződtetési szegmensek szűk keresztmetszetei.

(5)

Az NGA-k kiépítését követően mind a nagy-, mind a kiskereskedelemben a keresleti és a kínálati feltételek jelentős változására lehet számítani. Ennek megfelelően szükség lehet új korrekciós intézkedésekre, valamint a 4. és az 5. számú piacon az aktív és a passzív hozzáférésre vonatkozóan jelenleg alkalmazott korrekciós intézkedések újragondolására.

(6)

A szabályozás kiszámíthatósága kulcsfontosságú szerepet játszik annak ösztönzésében, hogy minden szolgáltató hatékony beruházásokat hajtson végre. A hosszabb távon következetes szabályozás fontos annak érdekében, hogy a beruházók biztonsággal alakíthassák ki üzleti terveiket. A rendszeres időközönként elvégzett piacelemzések miatti bizonytalanságok csökkentése céljából a nemzeti szabályozó hatóságoknak a lehető legegyértelműbben tisztázniuk kell, hogy a piaci körülmények előre látható változásai milyen hatást gyakorolhatnak a korrekciós intézkedésekre.

(7)

Ahol az új fényvezetős hálózatot zöldmezős beruházásként hozzák létre, a nemzeti szabályozó hatóságoknak felül kell vizsgálniuk és szükség esetén módosítaniuk kell a szabályozási kötelezettségeket, és ennek során biztosítaniuk kell, hogy ezek a kötelezettségek függetlenek legyenek az alkalmazott hálózati technológiától.

(8)	Az NGA-k bevezetése várhatóan nagy változásokat fog előidézni a szolgáltatásnyújtás gazdasági körülményeiben és a versenyfeltételekben.

(9)

Ebben az összefüggésben a nemzeti szabályozó hatóságoknak körültekintően meg kell vizsgálniuk az NGA-k kiépítése nyomán kialakuló versenyfeltételeket. A nemzeti szabályozó hatóságoknak, amennyiben egyértelműen meg tudnak határozni jelentős mértékben és objektív módon eltérő, időben állandó versenyfeltételeket, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról szóló, 2007. december 17-i 2007/879/EK bizottsági ajánlásnak (2) megfelelően meg kell határozniuk olyan piacokat, amelyek a nemzeti szintnél földrajzilag kisebb kiterjedésűek. Ha az eltérő versenyfeltételek nem indokolják is a nemzeti szintnél földrajzilag kisebb kiterjedésű piacok meghatározását, a nemzeti szabályozó hatóságok dönthetnek úgy, hogy az egy földrajzilag meghatározott piacon belüli különböző földrajzi területeken – például különböző alternatív infrastruktúrák vagy infrastruktúra-alapú szolgáltatók jelenléte következtében – érvényesülő eltérő versenyfeltételek az előírt korrekciós intézkedések és hozzáférési termékek differenciálását teszik szükségessé.

(10)

A rézalapúról az optikai alapú hálózatokra történő átállás nyomán megváltozhatnak a különböző földrajzi területeken érvényesülő versenyfeltételek, ami szükségessé teheti a 4. és az 5. számú piac földrajzi kiterjedésének vagy az e piacokra vonatkozó korrekciós intézkedéseknek a felülvizsgálatát, amennyiben ezeket a piacokat vagy korrekciós intézkedéseket a helyi hurok átengedése (LLU) nyomán kialakult verseny alapján szegmentálták.

(11)	Amennyiben a 4. számú piacon megállapítást nyer a jelentős piaci erő jelenléte, megfelelő korrekciós intézkedéseket kell alkalmazni.

(12)

A párhuzamos optikai hálózatok kiépítéséhez nélkülözhetetlen az építőmérnöki infrastruktúrához való hozzáférés. Ezért fontos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek alapján felmérhetik, hogy az alépítmények és más, a helyi hurokhoz szükséges létesítmények rendelkezésre állnak-e az NGA-k telepítéséhez, és ha igen, akkor hol. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a 2002/21/EK irányelvben biztosított hatáskörükkel élve az ilyen létesítmények helyére, kapacitására és hozzáférhetőségére vonatkozóan valamennyi lényeges információt össze kell gyűjteniük. Az alternatív szolgáltatók számára ideális esetben lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóval egy időben építsék ki optikai hálózatukat, és osztozzanak velük az építőmérnöki infrastruktúra költségein.

(13)

Az építőmérnöki infrastruktúrához való hozzáférés biztosításának kötelezővé tétele csak akkor lehet eredményes, ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a saját downstream (a termelési lánc alacsonyabb szintjén működő, például kiskereskedelmi) üzletága és a hozzáférést igénylő harmadik személyek számára azonos feltételekkel biztosítja a hozzáférést. A nemzeti szabályozó hatóságoknak korábbi tapasztalataikra építve olyan eljárásokat és eszközöket kell kidolgozniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyi hurok átengedésével összefüggésben létrejöjjenek az építőmérnöki létesítményekre vonatkozó megrendelésekkel és az azokhoz való üzemeltetési célú hozzáféréssel kapcsolatban szükséges üzleti folyamatok. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató arra való kötelezése, hogy a hozzáférést igénylő fél kérését követően lehetőség szerint mihamarabb közzétegye referenciaajánlatát, arányos a hatékony beruházások és az infrastruktúra-verseny ösztönzésének célkitűzésével. Ezeknek a referenciaajánlatoknak indokolt tartalmazniuk az építőmérnöki infrastruktúrához való hozzáférés feltételeit és eljárásait, beleértve a hozzáférési árakat is.

(14)

A költségalapú árak a befektetett tőke ésszerű mértékű megtérülését szolgálják. Ha a nem megkettőzhető fizikai eszközökre, például az építőmérnöki infrastruktúrára irányuló beruházások nem kifejezetten köthetők az NGA-k telepítéséhez (és nem járnak ezekhez hasonló mértékű szisztematikus kockázatokkal), akkor kockázati profiljukat a meglévő rézalapú infrastruktúráéval megegyezőnek indokolt feltételezni.

(15)	A nemzeti szabályozó hatóságoknak lehetőség szerint törekedniük kell annak biztosítására, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató újonnan épült létesítményei úgy legyenek kialakítva, hogy több szolgáltató optikai szálainak elhelyezését is lehetővé tegyék.

(16)

Az „optika a lakásig” (FTTH) hálózatok esetében az optikai hurok végződtetési szegmensének megkettőzése általában költséges, és nem tekinthető hatékonynak. A fenntartható infrastruktúra-verseny érdekében ezért hozzáférést szükséges biztosítani a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által létesített optikai infrastruktúra végződtetési szegmenséhez. A tényleges és fenntartható verseny támogatása érdekében, a hatékony piacra lépés biztosítása céljából a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató hálózatához való hozzáférést olyan szinten kell garantálni, amely az új piaci szereplő számára lehetővé teszi a már gazdaságos legkisebb üzemméret elérését. A hatékony hozzáféréshez bizonyos esetekben egyedi interfészek lehetnek szükségesek.

(17)

A végződtetési szegmenshez való tényleges hozzáférés biztosítása érdekében az átláthatósággal és egyenlő elbánással kapcsolatos kötelezettségeket indokolt megállapítani. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak kérésre rövid határidőn belül megfelelő referenciaajánlatot kell közzétennie annak érdekében, hogy a hozzáférés potenciális igénylői meghozhassák beruházási döntéseiket.

(18)	A nemzeti szabályozó hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a hozzáférési árak tükrözzék a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által ténylegesen viselt költségeket, és kellően figyelembe vegyék a beruházási kockázat nagyságát.

(19)

A többszálas hálózatok telepítési költsége csak kismértékben haladja meg az egyszálas hálózatokét, miközben ezek a hálózatok lehetőséget adnak arra, hogy az alternatív szolgáltatók egészen a végfelhasználóig saját ellenőrzésük alatt tartsák saját kapcsolatukat. Ezek a hálózatok – az EU szabályozási keretének célkitűzéseivel összhangban – várhatóan elősegítik majd a hosszú távon is fenntartható versenyt. Ennélfogva kívánatos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok – különösen a kapcsolódó igények és költségek figyelembevételével – hatáskörüket latba vetve előmozdítsák azt, hogy a piaci szereplők többszálas végződtetési szegmenseket építsenek ki.

(20)

Ahhoz, hogy az alternatív szolgáltatók – amelyek közül több már kiépítette a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató átengedett rézszálas hurkához való csatlakozást lehetővé tevő saját hálózatát – az NGA-környezetben versenyképesek maradhassanak, megfelelő hozzáférési termékeket kell számukra biztosítani. Az FTTH esetében ezek a termékek az adott esetnek megfelelően magukban foglalhatják az építőmérnöki infrastruktúrához, a végződtetési szegmenshez és az átengedett optikai hurokhoz (beleértve a sötétszálat) való hozzáférést, illetve a nagykereskedelmi széles sávú hozzáférést is. Amennyiben a 4. számú piacon alkalmazott korrekciós intézkedések hatékony versenyt eredményeznek a megfelelő downstream piacon, a teljes piacon vagy bizonyos földrajzi területeken, ezeken a piacokon vagy területeken az egyéb korrekciós intézkedések visszavonhatók. Ilyen visszavonásra például akkor kerülhet sor, ha a fizikai hozzáféréssel kapcsolatos korrekciós intézkedések nyomán a további, bitfolyam-hozzáféréssel kapcsolatos korrekciós intézkedések feleslegessé válnak. Ezen túlmenően különleges körülmények fennállása esetén a nemzeti szabályozó hatóságok eltekinthetnek az optikai hurok átengedésének kötelezővé tételétől olyan földrajzi területeken, ahol a több alternatív infrastruktúra, például FTTH- és/vagy kábeles hálózat jelenléte és az átengedésen alapuló versenyképes hozzáférési ajánlatok vélhetően tényleges versenyt biztosítanak downstream szinten.

(21)

A 2002/21/EK irányelv 16. cikkében előírt követelmények a feltárt probléma természetén alapulnak, és függetlenek a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által alkalmazott technológiától vagy architektúrától. Ezért az, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató pont-multipont vagy pont-pont topológiájú hálózatot épít-e ki, önmagában nem befolyásolhatja a korrekciós intézkedések megválasztását, figyelemmel arra, hogy az ilyen jellegű potenciális műszaki problémák kezelésére új átengedési technológiák állnak rendelkezésre. A nemzeti szabályozó hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy átmeneti intézkedés keretében olyan alternatív hozzáférési termékeket tegyen kötelezővé, amelyek a fizikai átengedés helyett az ahhoz legközelebbi egyenértékű megoldást biztosítják, azzal a feltétellel, hogy ezeket a termékeket olyan biztosítékoknak kell kísérniük, amelyek a lehető legmegfelelőbb módon garantálják a hozzáférés egyenértékűségét és a tényleges versenyt (3). A nemzeti szabályozó hatóságnak ettől függetlenül köteleznie kell az szolgáltatót arra, hogy amint az műszakilag és gazdaságilag lehetségessé válik, azonnal megvalósítsa a fizikai átengedést.

(22)

A fényvezetős hurok átengedési kötelezettségének előírása esetén a meglévő LLU-referenciaajánlatot a 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) II. mellékletével összhangban úgy kell módosítani, hogy az valamennyi vonatkozó hozzáférési feltételt tartalmazza, beleértve az optikai hurok átengedéséhez kapcsolódó pénzügyi feltételeket is. Annak érdekében, hogy a hozzáférés potenciális igénylői számára megfelelő szintű átláthatóság és tervezhetőség legyen biztosítható, ezeket a módosításokat indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tenni.

(23)

Az FTTH kiépítéséhez általában jelentős kockázatok társulnak, hiszen igen magas az egy háztartásra jutó telepítési költség, és egyelőre továbbra is korlátozott azoknak a különleges jellemzőket (például nagyobb mennyiségű adat átvitelét) igénylő kiskereskedelmi szolgáltatásoknak a száma, amelyek kizárólag optikai szálon keresztül biztosíthatók. Az optikai hálózatra irányuló beruházások értékcsökkenése attól függ, hogy rövid és középtávon hányan fizetnek elő az NGA-kon keresztül nyújtott új szolgáltatásokra. A hozzáférési árak meghatározása vonatkozásában a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató tőkeköltségének tükröznie kell azt, hogy a beruházás kockázata nagyobb, mint a jelenlegi rézalapú hálózatokra irányuló beruházások esetében.

(24)

A kiépítéshez társuló kockázatok diverzifikálása javulást eredményezhet az NGA-k telepítésének időzítésében és hatékonyságában. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezért értékelésnek kell alávetniük a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által a beruházási kockázatok diverzifikálása érdekében javasolt árképzési rendszereket.

(25)

Ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató hosszú távú vagy nagy mennyiségre vonatkozó szerződések keretében tett előzetes kötelezettségvállalások fejében az átengedett optikai hurokhoz alacsonyabb hozzáférési árat kínál, ezt az árat nem helyénvaló indokolatlanul megkülönböztetőnek tekintetni, ha a nemzeti szabályozó hatóság meggyőződött róla, hogy az alacsonyabb ár megfelelően tükrözi a beruházási kockázat tényleges csökkenését. A nemzeti szabályozó hatóságnak ugyanakkor gondoskodnia kell arról, hogy az ilyen árképzési szabályok ne eredményezzenek olyan árprést, amely akadályozza a tényleges piacra lépést.

(26)

Az árprés fennállása kimutatható annak megállapításával, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató saját downstream kereskedelmi tevékenységei nem lennének jövedelmezők a szolgáltató upstream (a termelési lánc magasabb szintjén működő, pl. nagykereskedelmi) üzletága által a versenytársaknak felszámított árak mellett (egyenlően hatékony versenytárs teszt). Hasonlóképpen, az árprés fennállása kimutatható annak megállapításával is, hogy az upstream hozzáférési piacon a versenytársaknak felszámított ár és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató downstream üzletága által a downstream piacon felszámított ár közötti különbözet nem elégséges ahhoz, hogy a downstream piacon tevékenykedő kellően hatékony szolgáltatót normál nyereséghez juttassa (kellően hatékony versenytárs teszt). A nem azonos méretgazdaságossági előnyöket élvező és eltérő hálózati egységköltségekkel rendelkező szolgáltatók közötti tényleges verseny fenntartását célzó előzetes árszabályozás konkrét összefüggésében általában véve megfelelőbb a kellően hatékony versenytárs teszt. Az árprés vizsgálatát továbbá megfelelő időszakon keresztül kell végezni. A fokozottabb kiszámíthatóság érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak előzetesen megfelelő módon meg kell határozniuk az árprés fennállásának kimutatása céljából alkalmazandó teszt kiválasztásának módszertanát, az alkalmazandó paramétereket és az árprés esetleges megállapítása esetére vonatkozó korrekciós intézkedések mechanizmusait.

(27)

A többszálas hálózatok biztosítják, hogy a hozzáférés igénylői anélkül gyakorolhassanak teljes körű ellenőrzést optikai vonalak felett, hogy költséges és redundáns beruházásokat kellene végrehajtaniuk, vagy – az egyszálas hurok kötelező átengedése esetén – kockáztatniuk kellene, hogy esetleg hátrányos megkülönböztetésben fognak részesülni. A többszálas optikai hálózatok ezért várhatóan gyorsabban eredményeznek intenzívebb versenyt a downstream piacon. Az NGA-kra irányuló együttes beruházások egyaránt csökkentik a beruházó vállalkozás által viselt költségeket és kockázatokat, ami így az FTTH szélesebb körű kiépítettségéhez vezethet.

(28)

A többszálas optikával megvalósított FTTH-ra irányuló együttes beruházások a beruházás által lefedett földrajzi területeken bizonyos körülmények között tényleges versenyhelyzetet teremthetnek. Ezek a körülmények különösen a részt vevő szolgáltatók számával, a közös hálózat felépítésével, valamint a társberuházók közötti egyéb, a downstream piacon érvényesülő tényleges verseny biztosítását célzó megállapodásokkal állnak összefüggésben. Ilyen helyzetben, amennyiben az érintett területeken a versenyfeltételek jelentősen és objektív módon eltérnek a máshol érvényesülőktől, és a 2002/21/EK irányelv 16. cikke alapján elvégzett piacelemzés nem állapítja meg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató meglétét, indokolt lehet önálló piacot meghatározni.

(29)

A nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell vizsgálniuk az alhurkok átengedésének költségeit. A hatóságoknak célszerű lehet előzetes konzultációt szervezniük az utcai szekrények megosztása iránt potenciálisan érdeklődő alternatív szolgáltatók részvételével, és ennek alapján meghatározniuk, hol van szükség az utcai szekrények átalakítására, és hogyan oszthatók el a költségek.

(30)

Az alhurok-átengedéssel összefüggésben bevezetett korrekciós intézkedések eredményességének biztosítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak a felhordóhálózat vonatkozásában is megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk. A hozzáférés igénylőinek lehetőséget kell adni az igényeiknek leginkább megfelelő megoldás kiválasztására, legyen az a sötétszálhoz (és adott esetben a rézalapú hálózathoz), az Ethernet felhordóhálózathoz vagy az alépítményekhez való hozzáférés. A nemzeti szabályozó hatóságoknak szükség esetén intézkedéseket kell hozniuk a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató tulajdonában lévő utcai szekrények megfelelő méretére vonatkozóan.

(31)

Az alhurkokhoz való hozzáférés feltételeinek átláthatósága a leghatékonyabban úgy biztosítható, ha ezek a feltételek megjelennek a már meglévő LLU-referenciaajánlatban. A meglévő versenyajánlatok folytonosságának biztosítása érdekében fontos, hogy ez az átláthatósági követelmény az alhurkok átengedéséhez szükséges valamennyi elemre vonatkozzon, beleértve a felhordóhálózatot és a kiegészítő szolgáltatásokat is. Annak érdekében, hogy a piacra lépők számításokat végezhessenek az alhurok-átengedés megtérülésével kapcsolatban, a referenciaajánlatnak valamennyi árképzési feltételt tartalmaznia kell.

(32)

A helyi hurkok átengedésére vonatkozó árakhoz hasonlóan az alhurok-átengedés biztosításához szükséges valamennyi elem árának is költségalapúnak kell lennie, és ezeket az árakat az átengedett rézhurkokhoz való hozzáférés árának meghatározására jelenleg is alkalmazott módszertanok alapján kell kialakítani. A rézszál optikai szállal történő helyettesítése egy köztes elosztási pontig nagyarányú, nem kockázatmentes beruházást jelent, jóllehet ez a kockázat az FTTH-hálózatokhoz viszonyítva – legalábbis a sűrűn lakott területeken – az egy háztartásra jutó telepítési költségben fennálló különbségek és a jobb vagy korszerűbb szolgáltatások iránti kereslet bizonytalansága miatt általában kisebbnek feltételezhető.

(33)

A nemzeti szabályozó hatóságoknak a megkülönböztetésmentesség elvének alkalmazásával meg kell előzniük, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kiskereskedelmi üzletága az időzítésből fakadóan előnyökre tegyen szert. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót ennek megfelelően kötelezni kell arra, hogy még az optikai alapú új kiskereskedelmi szolgáltatásainak bevezetése előtt aktualizálja nagykereskedelmi bitfolyamajánlatát, és ezáltal a hozzáféréssel rendelkező versenytárs szolgáltatóknak megfelelő időt biztosítson ahhoz, hogy reagáljanak e termékek bevezetésére. Általában azt célszerű feltételezni, hogy a szükséges változtatások végrehajtásához elegendő időszak hossza hat hónap, kivéve abban az esetben, ha más eredményes biztosítékok már eleve gondoskodnak a megkülönböztetésmentesség elvének érvényesüléséről.

(34)

Várható, hogy az optikai alapú nagykereskedelmi széles sávú hozzáférési termékek olyan műszaki konfigurációval rendelkeznek majd, amely a rézalapú bitfolyamtermékekkel összehasonlítva fokozottabb rugalmasságot eredményez, és korszerűbb jellemzőkkel rendelkező szolgáltatások nyújtását teszi lehetővé. A kiskereskedelmi termékek közötti verseny ösztönzése érdekében fontos, hogy ezek a jellemzők különböző NGA-alapú szabályozott termékekben is megjelenjenek, ideértve az üzleti szintű szolgáltatásokat is.

(35)	Egy adott NGA-n keresztül különböző bitfolyamtermékek szolgáltathatók, amelyek a ráépülő szolgáltatások tekintetében például a sávszélesség, a megbízhatóság, a szolgáltatás minősége vagy más paraméterek alapján különböztethetők meg egymástól.

(36)

A hozzáférésre vonatkozó új korrekciós intézkedéseket körültekintően kell meghatározni például az optikai hálózatok összekapcsolását támogató műszaki protokollok és interfészek vagy a bitfolyamra vonatkozó új korrekciós intézkedések hatálya és paraméterei tekintetében. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a vonatkozó közös műszaki szabványok kidolgozása érdekében együtt kell működniük egymással, a nemzetközi szabványügyi testületekkel és az érdekelt ágazati szereplőkkel.

(37)

Előzetes árszabályozás esetén a nagykereskedelmi bitfolyam-hozzáférési árakat a költségalapú árképzés elvének alkalmazásával kell meghatározni. A nemzeti szabályozó hatóságok adott esetben más árszabályozási mechanizmust is alkalmazhatnak, például a kiskereskedelmi árakból kiindulva („retail minus” elv), amennyiben a verseny megfelelően korlátozza a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kiskereskedelmi tevékenységét. Annak érdekében, hogy mind nagy-, mind kiskereskedelmi szinten valamennyi szolgáltató élvezhesse a hosszabb távon differenciált árak előnyeit, a nemzeti szabályozó hatóságoknak a különböző bitfolyamtermékekre vonatkozóan a szolgáltatásnyújtás költségei által indokolt mértékben eltérő árakat kell meghatározniuk. A hozzáférési ár meghatározásakor megfelelően figyelembe kell venni a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által viselt kockázatokat.

(38)

A fizikai hozzáférésre vonatkozóan alkalmazott eredményes korrekciós intézkedések nyomán bizonyos területeken szükségtelenné válhatnak a nagykereskedelmi széles sávú hozzáférésre vonatkozó azon kötelezettségek, amelyek a downstream piacon hivatottak biztosítani a tényleges versenyt. Ezen belül különösen ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató FTTH-hálózatot telepített, és az alternatív szolgáltatók számára biztosítva van az átengedett optikai hurokhoz való tényleges hozzáférés (elsősorban a pont-pont technológia esetében), akkor a nemzeti szabályozó hatóság – különösen sűrűn lakott területeken – dönthet úgy, hogy ez a hozzáférés elégséges mértékben biztosítja a tényleges versenyt a downstream piacon. Ha ilyen körülmények között a szabályozó hatóság a nagykereskedelmi széles sávú hozzáférésre vonatkozóan nem állapít meg kötelezettségeket, akkor ezzel nagyobb ösztönzést adhat valamennyi szolgáltató beruházásai számára, és ezáltal elősegítheti a mielőbbi kiépítést.

(39)

Ahol korábbi adatok arra utalnak, hogy a funkcionális szétválasztás vagy hasonló intézkedés az alternatív szolgáltatók és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató downstream üzletága számára teljes mértékben egyenértékű hozzáférést eredményezett az NGA-khoz, illetve ahol a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató downstream üzletágának tevékenységét a piaci verseny kellő mértékben korlátozza, a nemzeti szabályozó hatóságoknak nagyobb a mozgásterük a nagykereskedelmi széles sávú hozzáférésre vonatkozó korrekciós intézkedések meghatározásában. Így különösen elegendő lehet, ha a bitfolyamtermékek árának alakítását a piacra hagyják. A versenyre gyakorolt nemkívánatos hatások elkerülése érdekében ugyanakkor szükség van a szigorú nyomon követésre és a fentiekben ismertetett árprésteszt megfelelő alkalmazására.

(40)

A jelenleg hozzáféréssel rendelkező szolgáltatóknak jogos érdeke, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésükre a beruházásaikat és megtérülési terveiket jelentős mértékben érintő változásokra való felkészülésre. Ha nem rendelkeznek kereskedelmi megállapodással, akkor a nemzeti szabályozó hatóságoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a migráció megfelelő terv alapján történjen. A migrációs tervnek átláthatónak és kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a jelenleg hozzáférést élvező szolgáltatók felkészülhessenek a változásokra, és tartalmaznia kell a hozzáférés igénylői és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató között esetleg szükségessé váló együttműködésre, valamint az összekapcsolódási pontok megszüntetésének pontos rendjére vonatkozó szabályokat is. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozóan meglévő követelményeknek egy megfelelő átmeneti időszak erejéig hatályban kell maradniuk. Az átmeneti időszaknak igazodnia kell a helyi hurok vagy helyi alhurok átengedéséhez kapcsolódó normál beruházási időszakhoz, amely általában öt év. Abban az esetben, ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a fő rendezőnél (MDF) egyenértékű hozzáférést biztosít, a nemzeti szabályozó hatóság rövidebb határidőt is kijelölhet.

(41)

Ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a meglévő rézalapú hozzáférési hálózat egy részét optikai hálózattal kívánja felváltani, és ennek keretében az adott időpontban használt összekapcsolási pontok egy részét meg kívánja szüntetni, a nemzeti szabályozó hatóságoknak valamennyi vonatkozó információt be kell szerezniük a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatótól, és a 2002/19/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban biztosítaniuk kell, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató hálózatához hozzáféréssel rendelkező vállalkozások valamennyi ahhoz szükséges információhoz időben hozzájussanak, hogy saját hálózatukat és hálózatbővítési terveiket megfelelően átalakíthassák. A nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell határozniuk ezen információk formáját és részletességét, és gondoskodniuk kell arról, hogy a szóban forgó információk felhasználása az egész folyamat során mindvégig bizalmasan és kizárólag rendeltetési céljuknak megfelelően történjék,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Cél és hatály

1.	Ezen ajánlás célja az egységes piac fejlődésének segítése, ennek érdekében pedig a jogbiztonság fokozása, valamint a beruházások, a verseny és az innováció ösztönzése a széles sávú szolgáltatások piacán, különös tekintettel az újgenerációs hozzáférési hálózatokra (NGA) történő átállásra.

2.	Ez az ajánlás közös elveket határoz meg a 2002/19/EK és a 2002/21/EK irányelv szerint elvégzett piacelemzés alapján az NGA-kkal kapcsolatban meghatározott korrekciós intézkedések következetes végrehajtásának előmozdítására.

Ha a 2002/21/EK irányelv 16. cikke alapján elvégzett piacelemzéssel összefüggésben a nemzeti szabályozó hatóságok szabályozási korrekciós intézkedések előírását mérlegelik, akkor az említett irányelveknek és az ebben az ajánlásban meghatározott közös elveknek megfelelően hatásos korrekciós intézkedéseket kell kidolgozniuk. A keretszabályozás számos beavatkozási lehetőséget ad a nemzeti szabályozó hatóságok kezébe, amelyek révén olyan intézkedések határozhatók meg, amelyek valamennyi tagállamban megfelelő választ adnak a piac hiányosságaira, és biztosítják a szándékolt szabályozói cél elérését. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezen intézkedések meghozatala során figyelembe kell venniük a lakások vagy épületek hálózatba kapcsolását biztosítani hivatott optikai hálózatok kiépítésével kapcsolatos kockázatok megosztása és a verseny ösztönzése érdekében a szolgáltatók által megkötött megállapodásokat.

Következetes megközelítés

A nemzeti szabályozó hatóságoknak a 2002/21/EK irányelv 5. cikkében megállapított hatáskörükkel élve biztosítaniuk kell, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató mindazokat az adatokat – köztük a hálózat topológiájának tervezett módosítására vagy az alépítmények rendelkezésre állására vonatkozókat is – rendelkezésre bocsássa, amelyek az NGA-kra történő átállás során szükségesek a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő korrekciós intézkedéseinek kialakításához.

A 2007/879/EK ajánlás szerinti 4. és 5. számú piac felülvizsgálata során figyelembe kell venni az NGA-kat, és a felülvizsgálatot az egyes nemzeti szabályozó hatóságoknak összehangolt módon és megfelelő időzítéssel kell elvégezniük. A nemzeti szabályozó hatóságoknak gondoskodniuk kell a 4. és az 5. számú piacon alkalmazott korrekciós intézkedések összhangjáról.

Ha a vonatkozó piacelemzés szerint a piaci feltételek általában véve állandók lesznek, a nemzeti szabályozó hatóságoknak megfelelő felülvizsgálati időszakok figyelembevételével következetes szabályozást kell alkalmazniuk. A nemzeti szabályozó hatóságoknak döntéseikben lehetőség szerint ismertetniük kell, hogy a piaci körülmények várható változásai nyomán a jövőbeni piac-felülvizsgálatok során hogyan kívánják módosítani a 4. és az 5. számú piacon alkalmazott korrekciós intézkedéseiket.

Ha a nemzeti szabályozó hatóságok a 2002/21/EK irányelv 12. cikke értelmében az egy adott vállalkozás építőmérnöki infrastruktúrájához és végződtetési szegmenséhez való hozzáférés biztosítása érdekében szimmetrikus intézkedéseket alkalmaznak, akkor a 2002/19/EK irányelv 5. cikke alapján megfelelő végrehajtási intézkedéseket is el kell fogadniuk.

Optikai szálnak a zöldmezős területeken fekvő hozzáférési hálózatokban való telepítésekor a nemzeti szabályozó hatóságok nem kötelezhetik a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót arra, hogy meglévő kötelezettségei – így például egyetemes szolgáltatási kötelezettségei – teljesítése érdekében párhuzamosan rézalapú hálózatot is telepítsen, hanem lehetővé kell tenniük, hogy a szóban forgó szolgáltató a meglévő szabályozott termékeket vagy szolgáltatásokat optikai szálon keresztül nyújtott, funkcionálisan egyenértékű termékek vagy szolgáltatások formájában biztosítsa.

Földrajzi eltérések

A nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell vizsgálniuk a különböző földrajzi területeken érvényesülő versenyfeltételek közötti eltéréseket, és ennek alapján meg kell határozniuk, indokolt-e a nemzeti szintnél földrajzilag kisebb kiterjedésű piacokat meghatározni, illetve differenciált korrekciós intézkedéseket alkalmazni. Ott, ahol a versenyfeltételek közötti eltérések állandóak és jelentősek, a nemzeti szabályozó hatóságoknak a 2007/879/EK ajánlással összhangban meg kell határozniuk a nemzeti szintnél földrajzilag kisebb kiterjedésű piacokat. Más esetekben a nemzeti szabályozó hatóságoknak folyamatosan értékelniük kell, hogy az NGA-k telepítése és az ennek nyomán kialakuló versenyfeltételek egy adott földrajzilag meghatározott piacon indokolják-e differenciált korrekciós intézkedések alkalmazását.

10.

Ha a nemzeti szabályozó hatóság az 5. számú piacon korábban olyan, a 4. számú piac hozzáférési termékein alapuló, a nemzeti szintnél földrajzilag kisebb kiterjedésű piacokat vagy korrekciós intézkedéseket határozott meg, amelyek az NGA-k kiépítése nyomán feleslegessé válhatnak, a szóban forgó szegmentálásokat vagy korrekciós intézkedéseket felül kell vizsgálnia.

Fogalommeghatározások

11.

Ezen ajánlás alkalmazásában:

„újgenerációs hozzáférési (NGA) hálózat” (NGA-k): olyan vezetékes hozzáférési hálózat, amely részben vagy egészben optikai elemekből áll, és amely korszerűbb tulajdonságokkal rendelkező (például nagyobb volumenű adatforgalom bonyolítását igénylő) széles sávú hozzáférési szolgáltatásokat képes nyújtani, mint amelyek a meglévő rézhálózatokon keresztül biztosíthatók. A legtöbb esetben az NGA-k egy már meglévő réz- vagy koaxiáliskábel-alapú hálózat korszerűsítésének eredményeként jönnek létre;

„építőmérnöki infrastruktúra”: elektronikus hírközlési szolgáltató által a helyi hurokhoz kapcsolódóan telepített olyan fizikai létesítmény, amelyben a helyi hurok kábelei, például a rézhuzalok, az optikai szálak vagy a koaxiális kábelek elhelyezkednek. Építőmérnöki infrastruktúrát képeznek – egyebek mellett – az olyan föld alatti vagy földfelszíni eszközök, mint az alépítmények, a szerelőaknák és a tartóoszlopok;

„alépítmény”: föld alatti cső vagy kábelcsatorna, amelyben maghálózat vagy hozzáférési hálózat (optikai, réz- vagy koaxiális) kábelei futnak;

„szerelőakna”: általában fedéllel ellátott olyan akna, amelyen keresztül a szerelő föld alatti elektromos hírközlési kábelek közötti kötések létesítése vagy e kábelek karbantartása céljából hozzáférhet a hozzáférési pontnak helyet adó föld alatti védett térhez;

„városi jelenléti pont” (MPoP): egy adott NGA-szolgáltató hozzáférési hálózatát maghálózatához kapcsoló pont. A rézalapú hozzáférési hálózatok esetében megegyezik a fő rendezővel (MDF). Egy adott területen (általában településen vagy település egy részében) valamennyi NGA-előfizető hálózati kapcsolata egy optikai rendezőn (ODF) keresztül az MPoP-be fut be. Az ODF-ről kiinduló NGA-hurkok – esetleg, ha a berendezések az MPoP-ben nem ugyanott helyezkednek el, közvetítő felhordóhálózati kapcsolatokon keresztül – az NGA-szolgáltató vagy más szolgáltatók maghálózati berendezéseihez kapcsolódnak;

„elosztási pont”: az NGA olyan köztes csomópontja, amelyben az MPoP-ből (érkező egy vagy több fényvezető kábel (betápláló szegmens) szétválik, hogy biztosítsa a végfelhasználók helyiségeinek csatlakoztatását (végződtetési vagy leágazó szegmens). Az elosztási pont általában több épületet (lakóházat) lát el. Elhelyezkedhet valamely épület alagsorában (többlakásos lakóépületek esetében) vagy az utcán. Az elosztási pont foglalja magában a végződtetési szegmens kábeleit kezelő rendezőt és az esetleges egyéb passzív berendezéseket, például az optikai teljesítményosztókat (splitter);

„végződtetési szegmens”: az NGA azon szegmense, amely a végfelhasználó helyiségeit az első elosztási ponttal összekapcsolja. A végződtetési szegmens általában az épületen belüli függőleges vezetékeket tartalmazza, de olyan vízszintes vezetékeket is tartalmazhat, amelyek az épület alagsorában vagy egy közeli szerelőaknában elhelyezkedő optikai teljesítményosztóhoz vezetnek;

„optika a lakásig” vagy „FTTH”: olyan hozzáférési hálózat, amely a betápláló és a leágazó szegmenseiben egyaránt fényvezető szálakból áll, tehát fényvezető szálakkal biztosítja az ügyfél helyiségei (a lakóház vagy többlakásos lakóépületekben a lakás) és az MPoP közötti kapcsolatot. Ezen ajánlás alkalmazásában az „FTTH” kifejezés egyaránt utal a „fényvezető a lakásig” és a „fényvezető az épületig” (FTTB) megoldásokra;

„többszálas FTTH”: a fényvezető szálak telepítésének olyan formája, ahol a beruházó a hozzáférési hálózatnak mind a betápláló, mind a leágazó szegmensében a saját szükségleteinél nagyobb mennyiségű szálat fektet le annak érdekében, hogy a fennmaradó fényvezető szálakat más szolgáltatóknak – elsősorban korlátlan használati jogok formájában – értékesítse;

„FTTH-ra irányuló együttes beruházás”: független elektronikus hírközlési szolgáltatók (a „társberuházók”) közötti olyan megállapodás, amelynek célja az FTTH-hálózatok közös telepítése, különösen a ritkábban lakott területeken. Az együttes beruházás különböző jogi megoldások révén valósulhat meg, a társberuházók azonban jellemzően hálózati infrastruktúrát építenek ki, és osztoznak az ahhoz való fizikai hozzáférésen.

Hozzáférés a nagykereskedelmi fizikai hálózati infrastruktúrához (4. számú piac)

12.	Ha a 4. számú piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató van jelen, a nemzeti szabályozó hatóságoknak – különösen az alábbi elvek figyelembevételével – megfelelő korrekciós intézkedéseket kell alkalmazniuk.

Hozzáférés a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató építőmérnöki infrastruktúrájához

13.	Ha a megfelelő alépítmény-kapacitás rendelkezésre áll, a nemzeti szabályozó hatóságoknak kötelezővé kell tenniük az építőmérnöki infrastruktúrához való hozzáférés biztosítását. A hozzáférést a II. mellékletben meghatározottak szerint, az egyenértékűség elvének megfelelően kell biztosítani.

14.	A nemzeti szabályozó hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a meglévő építőmérnöki infrastruktúrához való hozzáférés biztosítása az I. melléklettel összhangban, költségalapú árakon történjen.

15.

Az építőmérnöki infrastruktúrához való hozzáférés tekintetében referenciaajánlatra vonatkozó igény felmerülése esetén a nemzeti szabályozó hatóságnak meg kell állapítania a referenciaajánlat mielőbbi közzétételére vonatkozó kötelezettséget. A referenciaajánlatot legkésőbb hat hónappal a kérést követően közzé kell tenni.

16.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak a piaci kereslettel összhangban ösztönözniük, illetve ahol erre a nemzeti jog lehetőséget ad, kötelezniük kell a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, hogy az építőmérnöki infrastruktúra építésekor akkora kapacitást hozzon létre, amely más szolgáltatók számára is lehetővé teszi e létesítmények igénybevételét.

17.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak együtt kell működniük más hatóságokkal egy olyan adatbázis létrehozása érdekében, amely valamennyi építőmérnöki infrastruktúra esetében tartalmazza a földrajzi elhelyezkedésre, a rendelkezésre álló kapacitásra és az infrastruktúra fizikai tulajdonságaira vonatkozó azon adatokat, amelyek egy adott piacon vagy piaci szegmensben az optikai hálózatok kiépítéséhez felhasználhatók. Ezeknek az adatoknak minden szolgáltató számára hozzáférhetőknek kell lenniük.

Hozzáférés a végződtetési szegmenshez FTTH esetén

18.

Ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató FTTH-t telepít, a nemzeti szabályozó hatóságoknak az építőmérnöki infrastruktúrához való hozzáférés biztosításának kötelezővé tételén túl a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató hozzáférési hálózatának végződtetési szegmenséhez és ezen belül az épületeken belüli kábelezéshez való hozzáférés biztosítását is kötelezővé kell tenniük. E célból a nemzeti szabályozó hatóságoknak a 2002/19/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően kötelezniük kell a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, hogy szolgáljon részletes információkkal a hozzáférési hálózat architektúrájára vonatkozóan, majd a hozzáférés potenciális igénylőivel a lehetséges hozzáférési pontokról folytatott konzultációt követően meg kell határozniuk, hogy hol helyezkedjen el a hozzáférési hálózat végződtetési szegmensének a hozzáférés kötelező biztosítását szolgáló elosztási pontja. E döntés meghozatalakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy az egyes elosztási pontokon egy bizonyos számú végfelhasználói kapcsolatot el kell tudni helyezni ahhoz, hogy a hozzáférés a hozzáférés igénylője számára kifizetődő legyen.

19.

A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót kötelezni kell arra, hogy az elosztási pontokhoz a II. mellékletben meghatározottak szerint, az egyenértékűség elvének megfelelően biztosítson hozzáférést. A végződtetési szegmenshez való hozzáférés tekintetében referenciaajánlatra vonatkozó igény felmerülése esetén a nemzeti szabályozó hatóságnak meg kell állapítania a referenciaajánlat mielőbbi közzétételére vonatkozó kötelezettséget. A referenciaajánlatot legkésőbb hat hónappal a kérést követően közzé kell tenni.

20.	A nemzeti szabályozó hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a végződtetési szegmenshez való hozzáférés biztosítása az I. melléklettel összhangban, költségalapú árakon történjen.

21.	A nemzeti szabályozó hatóságoknak a piaci kereslettel összhangban ösztönözniük, illetve ahol erre a nemzeti jog lehetőséget ad, kötelezniük kell a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót arra, hogy a végződtetési szegmensben több optikai szálat is telepítsen.

Az optikai hurok átengedése FTTH esetén

22.

A 2002/19/EK irányelvben előírt elveknek megfelelően (5), amennyiben a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató FTTH-t telepít, a nemzeti szabályozó hatóságoknak elvben kötelezővé kell tenniük az optikai hurok átengedését. E kötelezettség alól kizárólag olyan földrajzi területeken lehet indokolt kivételt tenni, ahol a több alternatív infrastruktúra, például FTTH- és/vagy kábeles hálózat jelenléte és az átengedésen alapuló versenyképes hozzáférési ajánlatok vélhetően tényleges versenyt biztosítanak a downstream szinteken. Az optikai hurok átengedésére vonatkozó kötelezettséget olyan megfelelő intézkedéseknek kell kiegészíteniük, amelyek biztosítják a helymegosztást és a felhordóhálózatot. A hálózathoz való hozzáférést az erre legalkalmasabb ponton kell biztosítani, amely legtöbbször a városi jelenléti pont (MPoP).

23.	A nemzeti szabályozó hatóságoknak a hálózati architektúrától és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által alkalmazott technológiától függetlenül kell kötelezővé tenniük az optikai hurok átengedését.

24.

A meglévő LLU-referenciaajánlatot a lehető leghamarabb ki kell egészíteni az optikai hurok átengedésére vonatkozó adatokkal. A 2002/19/EK irányelv II. melléklete meghatározza az LLU-referenciaajánlatban minimálisan feltüntetendő feltételek jegyzékét, amelyek az optikai hurok átengedésére értelemszerűen alkalmazandók. A referenciaajánlatot a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat hónappal azt követően közzé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok előírták a hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettséget.

25.

Az optikai hurok átengedéséért felszámított árat a költségalapú árképzés elvének alkalmazásával kell meghatározni. Az optikai hurok átengedéséért felszámított ár megállapításakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak megfelelően figyelembe kell venniük a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra háruló további számszerűsíthető beruházási kockázatokat. Ezeknek a kockázatoknak az I. mellékletnek megfelelően elvi szinten a beruházás tőkeköltségében, felár formájában kell megjelenniük.

26.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak értékelniük kell a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által a beruházási kockázatok diverzifikálása érdekében javasolt árképzési mechanizmusokat is. A hatóságok ezeket a mechanizmusokat csak akkor hagyhatják jóvá, ha meggyőződtek arról, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a beruházással kapcsolatban minden információt rendelkezésre bocsátott, és a szóban forgó mechanizmusoknak nincs megkülönböztető vagy kizáró hatásuk. Az árképzési rendszerek ilyen irányú értékelésére vonatkozó kritériumok az I. mellékletben találhatók.

27.

A fenti esetekben a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a nagy- és a kiskereskedelmi árak közötti árkülönbözet elegendő legyen ahhoz, hogy lehetővé tegye egy hatékony versenytárs piacra lépését. Ennek érdekében egy megfelelően meghatározott árprésteszt megfelelő időtávon történő alkalmazásával ellenőrizniük kell a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató árképzési magatartását. A nemzeti szabályozó hatóságoknak előzetesen meg kell határozniuk az árprés fennállásának kimutatása céljából alkalmazott teszt kiválasztásának módszertanát, az árpréstesztben alkalmazandó paramétereket és az árprés esetleges megállapítása esetére vonatkozó korrekciós intézkedések mechanizmusait.

28.

Amennyiben a társberuházók által közösen telepített többszálas optikai FTTH-hálózat által ellátott területen a versenyfeltételek jelentős eltéréseket mutatnak, és így önálló földrajzi piac meghatározását indokolják, a nemzeti szabályozó hatóságoknak a piacelemzés során meg kell vizsgálniuk, hogy az együttes beruházásból fakadó infrastruktúra-verseny mértékének figyelembevételével szükséges-e az adott piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót azonosítani. Ebben az összefüggésben a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell vizsgálniuk különösen, hogy minden egyes társberuházó szigorúan egyenértékű és költségalapú hozzáférést élvez-e a közös infrastruktúrához, valamint hogy a társberuházók a downstream piacon tényleges versenyt folytatnak-e egymással. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezen túlmenően azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a társberuházók elegendő alépítmény-kapacitást alakítottak-e ki harmadik fél számára és ahhoz költségalapú hozzáférést biztosítanak-e.

Hozzáférési kötelezettségek FTTN esetén

29.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak kötelezővé kell tenniük a réz alhurkok átengedését. A réz alhurok átengedésére vonatkozó korrekciós intézkedés mellett a felhordóhálózat vonatkozásában is megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk, az adott eset körülményeinek megfelelően ideértve az optikai és az Ethernet-alapú felhordóhálózatokra vonatkozó követelményeket is, továbbá olyan kiegészítő korrekciós intézkedéseket is kell alkalmazniuk, amelyek biztosítják az átengedésre vonatkozó intézkedés eredményességét és működőképességét; ilyen például a létesítményekhez helymegosztás céljából való megkülönböztetésmentes hozzáférés, illetve ezek hiánya esetén az egyenértékű helymegosztás biztosításának kötelezővé tétele. A referenciaajánlatot a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat hónappal azt követően közzé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok előírták a hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettséget.

30.

Ha a nemzeti szabályozó hatóságok előírják a réz alhurok átengedését, kötelezniük kell a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót arra, hogy a meglévő LLU-referenciaajánlatot valamennyi szükséges elemmel kiegészítse. Az egyes elemekhez való hozzáférésért felszámított árat az I. melléklettel összhangban, a költségalapú árképzés elvének alkalmazásával kell meghatározni.

Nagykereskedelmi széles sávú hozzáférés (5. számú piac)

31.

Ha az 5. számú piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató van jelen, a nagykereskedelmi széles sávú hozzáféréssel kapcsolatos, a meglévő szolgáltatásokra és azok lánchelyettesítőire vonatkozó korrekciós intézkedéseket fenn kell tartani, illetve módosítani kell. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a VDSL-alapú nagykereskedelmi széles sávú hozzáférést a jelenlegi, kizárólag rézhurokalapú nagykereskedelmi széles sávú hozzáférés lánchelyettesítőjének kell tekinteniük.

32.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak kötelezniük kell a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót arra, hogy legalább hat hónappal azelőtt, hogy ő maga vagy kiskereskedelmi leányvállalata megkezdené saját megfelelő kiskereskedelmi NGA-szolgáltatásainak forgalmazását, új nagykereskedelmi széles sávú hozzáférési termékeket biztosítson, kivéve abban az esetben, ha más eredményes biztosítékok gondoskodnak a megkülönböztetésmentesség elvének érvényesüléséről.

33.

Annak érdekében, hogy az alternatív szolgáltatók – többek között az üzleti szintű szolgáltatásokért – tényleges versenyt folytathassanak, a nemzeti szabályozó hatóságoknak kötelezővé kell tenniük olyan különböző nagykereskedelmi termékek kínálatát, amelyek a sávszélesség és a minőség szempontjából a leginkább kihasználják az NGA-infrastruktúrában rejlő technológiai lehetőségeket.

34.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak együttműködést kell folytatniuk egymással az NGA-kon keresztül biztosított nagykereskedelmi széles sávú hozzáférési termékek megfelelő műszaki specifikációinak meghatározása érdekében, és a vonatkozó szabványok kidolgozásának elősegítése céljából a nemzetközi szabványügyi testületek részére adatokat kell szolgáltatniuk.

35.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak a kötelező nagykereskedelmi széles sávú hozzáférési termékek esetében – a különböző nagykereskedelmi ajánlatok között a sávszélesség és a minőség tekintetében mutatkozó különbségek figyelembevételével – az I. melléklettel összhangban általában kötelezővé kell tenniük a költségalapú árképzést.

36.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak elemezniük kell, hogy a tényleges verseny biztosítása a kötelező nagykereskedelmi széles sávú hozzáférési termékek esetében igényli-e a költségalapú árképzés kötelezővé tételét abban az esetben, ha a funkcionális szétválasztás vagy a szétválasztás egyéb formái már garantálják a hozzáférés tényleges egyenértékűségét. Költségalapú árképzés hiányában a nemzeti szabályozó hatóságoknak megfelelően meghatározott árprésteszt alkalmazásával figyelemmel kell kísérniük a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató árképzési magatartását.

37.

Ha a nemzeti szabályozó hatóságok úgy ítélik meg, hogy egy adott földrajzi területen ténylegesen biztosítva van a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató optikai hurkának átengedése, és ez várhatóan tényleges versenyt eredményez az alsóbb szinteken, akkor meg kell fontolniuk a nagykereskedelmi bitfolyam-hozzáférési kötelezettség megszüntetését az érintett területen.

38.	Együttes beruházás esetén a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató jelenlétének vizsgálata során a nemzeti szabályozó hatóságoknak a 28. pontban megfogalmazott elvek alapján kell eljárniuk.

Migráció

39.

A 4. és az 5. számú piacon a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó jelenlegi kötelezettségeket fenn kell tartani, és hatályukat nem érinthetik a meglévő hálózati architektúra és technológia változásai, kivéve akkor, ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató és a hálózatához jelenleg hozzáférést élvező szolgáltatók megfelelő migrációs tervben állapodnak meg. Ilyen megállapodás hiányában a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az alternatív szolgáltatók – az adott esetnek megfelelően az adott országban meglévő körülmények figyelembevételével – legalább öt évvel az összekapcsolási pontok, például a helyi központok megszüntetése előtt megfelelő tájékoztatást kapjanak. Ez a határidő öt évnél rövidebb is lehet, ha a szolgáltató az összekapcsolási ponton teljes körűen egyenértékű hozzáférést biztosít.

40.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak átlátható keretet kell kialakítaniuk a rézalapúról az optikai hálózatokra történő átállásra vonatkozóan. A nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által bevezetett rendszerek és eljárások, ideértve a működéstámogató rendszereket is, úgy legyenek kialakítva, hogy megkönnyítsék az alternatív szolgáltatók számára az NGA-alapú hozzáférési termékekre történő átállást.

41.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak a 2002/21/EK irányelv 5. cikkében biztosított hatáskörükkel élve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató valamennyi olyan hálózatmódosítási tervére vonatkozóan információkhoz kell jutniuk, amely egy adott piacon vagy részpiacon várhatóan hatással lesz a versenyfeltételekre. Ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a meglévő rézalapú hozzáférési hálózat egy részét optikai hálózattal kívánja felváltani, és ennek keretében az adott időpontban használt összekapcsolási pontok egy részét meg kívánja szüntetni, a nemzeti szabályozó hatóságoknak a 2002/19/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban biztosítaniuk kell, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató hálózatához hozzáféréssel rendelkező vállalkozások valamennyi ahhoz szükséges információhoz időben hozzájussanak, hogy saját hálózatukat és hálózatbővítési terveiket megfelelően átalakíthassák. A nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell határozniuk ezen információk formáját és részletességét, és gondoskodniuk kell az átadott információk szigorúan bizalmas kezeléséről.

42.	Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 20-án.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

alelnök

(1) HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

(2) HL L 344., 2007.12.28., 65. o.

(3) Lásd még a 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (60) preambulumbekezdését (HL L 337., 2009.12.18., 37. o.).

(4) HL L 108., 2002.4.24., 7. o.

(5) Lásd különösen a (19) preambulumbekezdést.

I. MELLÉKLET

Az árképzés elvei, kockázatok

1. AZ NGA-HOZZÁFÉRÉSÉRT FELSZÁMÍTOTT ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KÖZÖS ELVEI

A 2002/21/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése értelmében a nemzeti szabályozó hatóságok – többek között a hatékony infrastruktúra-fejlesztési beruházások ösztönzése révén – kötelesek elősegíteni a versenyt az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások és a kapcsolódó szolgáltatások és eszközök nyújtása terén. A költségalapú árképzésre vonatkozó követelmény alkalmazása érdekében a költségalap meghatározásához a 2002/19/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően a nemzeti szabályozó hatóságoknak mérlegelniük kell, hogy az adott NGA-infrastruktúra megkettőzése gazdasági szempontból megvalósítható és hatékony-e. Ha nem, akkor a legfőbb cél annak biztosítása, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató downstream üzletága és az alternatív hálózati szolgáltatók ténylegesen egyenlő feltételek mellett lehessenek jelen a piacon. A következetes szabályozásnak ennélfogva velejárója lehet, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a megkettőzhető és a nem-megkettőzhető eszközök költségalapú árait más költségek alapján számítják ki, vagy legalábbis az utóbbi esetben kiigazítják a költségszámítási módszereik paramétereit.

Azokban az esetekben, amikor az NGA-ra irányuló beruházás jövedelmezősége bizonytalan tényezőkön, például jelentősen magasabb egy fogyasztóra jutó átlagos bevétel vagy nagyobb piaci részesedés feltételezésén alapul, a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a tőkeköltségek tükrözik-e a jelenlegi rézalapú hálózatokra irányuló beruházásokhoz képest magasabb beruházási kockázatot. Ezen túlmenően további olyan mechanizmusok, például hosszú távú hozzáférési árak és mennyiségi kedvezmények alkalmazására is szükség lehet, amelyeknek célja a beruházási kockázat megosztása a beruházók és a hozzáférés igénylői között, valamint a piaci elterjedés elősegítése. Az ilyen árképzési mechanizmusokat a nemzeti szabályozó hatóságoknak az alábbi 7. és 8. szakaszban meghatározott kritériumoknak megfelelően felül kell vizsgálniuk.

A költségalapú árképzésre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak a 2002/19/EK irányelv 11. cikkének megfelelően kötelezővé kell tenniük a számviteli szétválasztást. Azon NGA-infrastruktúra és/vagy szolgáltatáselemek számviteli szétválasztását, amelyekhez kötelezően hozzáférést kell biztosítani, úgy kell végezni, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok i. megállapíthassák a hozzáférésért felszámított árak meghatározásához szükséges valamennyi eszköz költségét (az értékcsökkenés és az eszközértékelés változásainak figyelembevételével); és ii. eredményesen figyelemmel kísérhessék, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató más piaci szereplők és saját downstream üzletága számára azonos feltételekkel és árakon biztosítja-e a hozzáférést. Az árak figyelemmel kísérése keretében árprésteszteket kell végezni. A költségeket a többszöri figyelembevétel elkerülése érdekében a szóban forgó hozzáférésen alapuló különböző nagykereskedelmi és kiskereskedelmi termékek között objektív kritériumok alapján kell felosztani.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak becsléssel meg kell állapítaniuk az érintett létesítményekhez való hozzáférés biztosításához szükséges költségtöbbletet. Ezek a költségek az építőmérnöki infrastruktúrához vagy optikai szálhoz való hozzáférés megrendeléséből és biztosításából, az informatikai rendszerek üzemeltetési és karbantartási költségeiből, valamint a nagykereskedelmi termékmenedzsment működési költségeiből fakadnak. A költségeket arányosan kell felosztani a hozzáférést igénybevevő összes vállalkozás között, beleértve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató downstream üzletágát is.

2. AZ ÉPÍTŐMÉRNÖKI INFRASTRUKTÚRÁHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSÉRT FELSZÁMÍTOTT ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSA

A 4. számú piacon a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató meglévő építőmérnöki infrastruktúrájához való hozzáférés esetében kötelezővé kell tenni a költségalapú árképzést. A nemzeti szabályozó hatóságoknak az építőmérnöki infrastruktúrához való hozzáférésért felszámított árakat a helyi rézhurok átengedésére alkalmazott árképzési módszertannal összhangban kell szabályozniuk. A nemzeti szabályozó hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a hozzáférésért felszámított árak tükrözzék a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által ténylegesen viselt költségeket. A nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük különösen az érintett infrastruktúra tényleges élettartamát és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónál a kiépítés kapcsán esetleg jelentkező megtakarításokat. A hozzáférésért felszámított áraknak meg kell felelniük a kérdéses infrastruktúra – értékcsökkenéssel együtt számított – valós értékének.

Az építőmérnöki infrastruktúrához való hozzáférésért felszámított ár meghatározásakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak a kockázati profilt a rézalapú infrastruktúráéval megegyezőnek kell feltételezniük, kivéve abban az esetben, ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak az NGA-k kiépítése során az alapvető karbantartási költségeken túl további építőmérnöki költségei is keletkeztek.

3. A VÉGZŐDTETÉSI SZEGMENSHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSÉRT FELSZÁMÍTOTT ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSA FTTH ESETÉN

A nemzeti szabályozó hatóságoknak az elosztási ponthoz való hozzáférés árait a helyi rézhurok átengedésére alkalmazott árképzési módszertannal összhangban kell meghatározniuk. A nemzeti szabályozó hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a hozzáférésért felszámított árak tükrözzék a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által ténylegesen viselt költségeket, az adott esetnek megfelelően beleértve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra háruló további számszerűsíthető kockázatokat figyelembe vevő magasabb kockázati felárat is.

4. AZ MPOP-NÉL TALÁLHATÓ OPTIKAI SZÁLHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSÉRT FELSZÁMÍTOTT ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSA FTTH ESETÉN (OPTIKAI HUROK ÁTENGEDÉSE)

A nemzeti szabályozó hatóságoknak az optikai hurok átengedéséért felszámított árak meghatározása során meg kell állapítaniuk a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra háruló további számszerűsíthető kockázatokat figyelembe vevő magasabb kockázati felárat. A kockázati felárat az alábbi 6. szakaszban meghatározott módszertan alapján, becsléssel kell megállapítani. Az árak fokozottabb rugalmassága az alábbi 7. és 8. szakasznak megfelelően biztosítható.

Az egyenlő elbánás elvével összhangban a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató downstream üzletágával szemben felszámított árnak meg kell egyeznie a harmadik személyekkel szemben felszámított árral.

5. A RÉZ ALHUROKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSÉRT FELSZÁMÍTOTT ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSA FTTN ESETÉN

A nemzeti szabályozó hatóságoknak az alhurok átengedéséhez szükséges valamennyi elemre vonatkozóan költségalapú hozzáférést kell előírniuk, ideértve a felhordórendszer vonatkozásában elfogadott intézkedéseket (például a létesítményekhez helymegosztás céljából való megkülönböztetésmentes hozzáférés, illetve ezek hiánya esetén az egyenértékű helymegosztás biztosításával kapcsolatban) és a kiegészítő korrekciós intézkedéseket is.

A szabályozott hozzáférési árak nem haladhatják meg egy hatékony szolgáltató költségeit. Ebből a célból a nemzeti szabályozó hatóságoknak mérlegelniük kell e költségek alulról építkező költségmodell, illetve – amennyiben rendelkezésre állnak – benchmark alkalmazásával történő értékelését.

A réz alhurokhoz való hozzáférésért felszámított ár meghatározásakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak a kockázati profilt a meglévő rézalapú infrastruktúráéval megegyezőnek kell feltételezniük.

6. A KOCKÁZATI FELÁR MEGHATÁROZÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

A beruházásokhoz társuló kockázatot a tőkeköltségbe beépített kockázati felárral kell ellentételezni. Az NGA-kra irányuló beruházások esetében előzetesen engedélyezett tőkemegtérülésnek egyensúlyt kell biztosítania egyrészről a vállalkozások beruházásainak megfelelő ösztönzése (kellően magas megtérülési arány), másrészről az elosztási hatékonyság, a fenntartható verseny és a maximális fogyasztói előnyök (nem túlzott mértékű megtérülési arány) iránti igény között. Ennek érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak a beruházás megtérülési időszakára vonatkozóan indokolt esetben az átengedett rézhurokhoz való hozzáférés árának megállapítása érdekében aktuálisan meghatározott súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) meg kell növelniük egy olyan összeggel, amely tükrözi a beruházási kockázatot. A bevételeknek a WACC kiszámításához szükséges becslése során a 2002/19/EK irányelv (20) preambulumbekezdésével összhangban a felhasznált tőke valamennyi dimenzióját figyelembe kell venni, ideértve a megfelelő munkaerőköltségeket, az építési költségeket, a hatékonyság terén várható előnyöket és a végső eszközértéket is.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak többek között a következő bizonytalansági tényezők figyelembevételével kell felbecsülniük a beruházási kockázatot: i. a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi kereslettel kapcsolatos bizonytalanság; ii. a telepítés, az építőmérnöki munkák és a megvalósítás menedzsmentköltségeivel kapcsolatos bizonytalanság; iii. a technológiai fejlődéssel kapcsolatos bizonytalanság; iv. a piaci dinamikával és a versenyhelyzet változásaival, például az infrastruktúra- és/vagy kábelverseny intenzitásával kapcsolatos bizonytalanság; v. a makrogazdasági bizonytalanság. Ezek a tényezők idővel változhatnak, különösen a kis- és a nagykereskedelmi igények egyre teljesebb körű kielégítése nyomán. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezért rendszeresen felül kell vizsgálniuk a helyzetet, és a fenti tényezők változásait figyelembe véve időről időre ki kell igazítaniuk a kockázati felárat.

Az olyan szempontok, mint a méretgazdaságosság megléte (különösen kizárólag városi területen megvalósított beruházások esetén), a magas kiskereskedelmi piaci részesedések, az alapvető infrastruktúra feletti ellenőrzés, a működésiköltség-megtakarítások, az ingatlanértékesítésből származó bevétel, valamint az értékpapír- és az adósságpiacokhoz való kiváltságos hozzáférés, várhatóan enyhíteni fogják az NGA-beruházás kockázatait a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a kockázati felár felülvizsgálata keretében ezeket a szempontokat is rendszeresen újra kell értékelniük.

A fenti megfontolások különösen az FTTH-ra irányuló beruházásokra vonatkoznak. Ezzel szemben az FTTN-re irányuló beruházásnak, amely egy meglévő hozzáférési hálózat (például VDSL) részleges korszerűsítését jelenti, általában – legalábbis sűrűn lakott területeken – számottevően alacsonyabb a kockázati profilja, mint az FTTH-beruházásoknak. Kisebb bizonytalansággal kell számolni különösen az FTTN/VDSL-en keresztül rendelkezésre bocsátott sávszélesség iránti kereslet tekintetében, és az összes tőkeigény is alacsonyabb. Ezért jóllehet az FTTN/VDSL-en alapuló széles sávú hozzáférés szabályozott árainak figyelembe kell venniük a kapcsolódó beruházási kockázatokat, ebben az esetben nem indokolt akkora kockázattal számolni, mint az FTTH-alapú nagykereskedelmi hozzáférési termékek esetében. Az FTTN/VDSL-alapú széles sávú hozzáférés kockázati felárának meghatározásakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak kellő súllyal mérlegelniük kell ezeket a tényezőket, és elvben nem fogadhatják el a 7. és a 8. szakaszban bemutatott árképzési rendszereket. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a kockázati felár meghatározását szolgáló módszertanról nyilvános konzultációt kell folytatniuk.

7. A HOSSZÚ TÁVÚ HOZZÁFÉRÉSÉRT FELSZÁMÍTOTT ÁRAK ÉRTÉKELÉSÉNEK KRITÉRIUMAI FTTH ESETÉN

A hosszú távú hozzáférésért a kockázat figyelembevételével felszámított árak a hozzáférésre vonatkozó kötelezettségvállalások időtartamának függvényében változhatnak. A hosszú távú hozzáférési szerződések a rövid távú hozzáférési szerződéseknél alacsonyabb, egy hozzáférési vonalra vetített árat szabnak meg. A hosszú távú hozzáférésért felszámított árak csak a beruházó részéről vállalt kockázat csökkenését tükrözhetik, ezért nem lehetnek alacsonyabbak, mint a beruházás szisztematikus kockázatát tükröző magasabb kockázati felárat nem tartalmazó költségalapú ár. A hosszú távú szerződések értelmében a piacra lépők teljes körű ellenőrzéshez jutnak a fizikai eszközök felett, ami a másodlagos kereskedelem lehetőségét is biztosítja számukra. A rövid távú szerződések megkötése nem igényel hosszú időre szóló kötelezettségvállalásokat, így ezek a szerződések ennek megfelelően egy hozzáférési vonalra vetítve általában magasabb árakat tartalmaznak, amelyek azt a potenciális értéket tükrözik, amely az ilyen hozzáférési formának a hozzáférés igénylője számára előnyös rugalmasságából fakad.

A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonban a későbbiekben visszaélhet a hosszú távú hozzáférésre vonatkozó árképzéssel oly módon, hogy kiskereskedelmi szolgáltatásait a szabályozott nagykereskedelmi szolgáltatásokénál alacsonyabb áron értékesíti (mivel saját downstream kiskereskedelmi üzletága számára alacsony hosszú távú kötelezettségvállalási árakat számít fel), ezáltal pedig lényegében kisajátíthatja a piacot. A kisebb ügyfélkörrel és bizonytalanabb üzleti kilátásokkal rendelkező alternatív szolgáltatóknak ezen felül nagyobb kockázattal is kell számolniuk. Előfordulhat, hogy nem engedhetik meg maguknak a hosszabb távra szóló beszerzéseket. Emiatt esetleg vissza kell fogniuk beruházásaikat, és későbbre kell halasztaniuk a szabályozott hozzáférés megvásárlását.

Ezen okok miatt a hosszú távú hozzáférésért felszámított árak kizárólag akkor elfogadhatók, ha a nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak a következő feltételek együttes teljesüléséről:

a)	a hosszú távú kötelezettségvállalás esetén felszámított árak csak a beruházó alacsonyabb kockázatait tükrözik;

b)	a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árak közötti árkülönbözet elegendő ahhoz, hogy a downstream piacon egy megfelelő időtávon belül lehetővé tegye egy hatékony versenytárs belépését.

8. A MENNYISÉGI KEDVEZMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉNEK KRITÉRIUMAI FTTH ESETÉN

A mennyiségi kedvezményt tartalmazó, a kockázatok figyelembevételével felszámított hozzáférési árak azt tükrözik, hogy a beruházási kockázat az egy adott területen már értékesített optikai hurkok összes számával csökken. A beruházáshoz társuló kockázat szorosan összefügg a kihasználatlanul maradó optikai hurkok számával. Minél nagyobb a már igénybe vett optikai hurkok aránya, annál alacsonyabb a kockázat. A hozzáférési árak ezért a megvásárolt mennyiségtől függően változnak. Kedvezmény csak egységes vonalankénti egységár formájában engedélyezhető, és csak akkor, ha valamennyi olyan szolgáltató részére rendelkezésre áll, amely teljesíti a kedvezmény igénybevételének feltételeit. Azon vonalmennyiség megállapítása során, amelyet a mennyiségi kedvezmény igénybevételéhez kötelezően meg kell vásárolni, a nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük azt a becsült legkisebb üzemméretet, amely mellett a hozzáférés igénylője már hatékony versenyt képes folytatni a piacon, valamint azt az igényt, hogy a piacon a tényleges verseny biztosítása érdekében elegendő számú olyan piaci szereplő legyen jelen, amely teljesíti a kedvezmény igénybevételének feltételeit. A mennyiségi kedvezmény csak a beruházó részéről vállalt kockázat csökkenését tükrözheti, ezért nem eredményezhet olyan hozzáférési árakat, amelyek alacsonyabbak, mint a beruházás szisztematikus kockázatát tükröző magasabb kockázati felárat nem tartalmazó költségalapú ár. Figyelembe véve, hogy a kis- és a nagykereskedelmi igények nagyobb mértékű kielégítésének rendes körülmények között magával kell vonnia a kockázati felár csökkenését, a mennyiségi kedvezménynek hasonlóképpen csökkennie kell, és a kis- és a nagykereskedelmi igények nagyobb arányú teljesítését követően indokolatlanná is válhat.

A nemzeti szabályozó hatóságok csak a következő feltételek együttes teljesülése esetén fogadhatják el a mennyiségi kedvezményt:

az egységes mennyiségi kedvezmény kiszámítása területenként történik, amely területek nagyságát a nemzeti szabályozó hatóság az ország sajátosságai és a hálózat szerkezete alapján állapítja meg, és a kedvezmény egyformán kerül alkalmazásra a hozzáférés valamennyi olyan igénylője esetében, amely az érintett területen hajlandó megvásárolni legalább a kedvezményre jogosító vonalmennyiséget;

b)	a mennyiségi kedvezmény csak a beruházó alacsonyabb kockázatait tükrözi;

c)	a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árak közötti árkülönbözet elegendő ahhoz, hogy egy megfelelő időtávon belül lehetővé tegye egy hatékony versenytárs piacra lépését.

II. MELLÉKLET

Az egyenértékűség elvének alkalmazása az NGA-k telepítésével összefüggésben a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató építőmérnöki infrastruktúrájához való hozzáférés esetében

1. AZ EGYENÉRTÉKŰSÉG ELVE

A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató építőmérnöki infrastruktúrájához való hozzáférés jelentős mértékben elősegítheti az NGA-k kiépítését. Ahhoz, hogy a piacra lépők és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonos feltételek mellett lehessenek jelen a piacon, fontos, hogy e hozzáférés biztosítása szigorúan az egyenértékűség elve alapján történjék. A nemzeti szabályozó hatóságoknak kötelezővé kell tenniük a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára, hogy az építőmérnöki infrastruktúrájához való hozzáférést a hozzáférés belső és külső igénylői számára egyforma feltételek mellett tegye lehetővé. Ennek érdekében különösen a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak az infrastruktúra jellemzőire vonatkozó valamennyi információt meg kell osztania a hozzáférés igénylőivel, és a hozzáférés megrendelése és biztosítása vonatkozásában azonos eljárásokat kell alkalmaznia. Az egyenértékűség elvének megfelelő alkalmazásához nélkülözhetetlenek a referenciaajánlatok és a szolgáltatásszintű megállapodások. Mindezek mellett az is fontos, hogy a hozzáférés külső igénylőinek hálózatbővítési terveire vonatkozóan a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató birtokában lévő aszimmetrikus tudást a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató ne használhassa fel jogtalan gazdasági előny megszerzésére.

2. INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS AZ ÉPÍTŐMÉRNÖKI INFRASTRUKTÚRÁRA ÉS AZ ELOSZTÁSI PONTOKRA VONATKOZÓAN

A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak az építőmérnöki infrastruktúrájára és az elosztási pontjaira vonatkozóan a hozzáférés külső igénylői számára a belsőleg elérhetővel azonos szintű tájékoztatást kell nyújtania. Ennek a tájékoztatásnak ki kell terjednie az építőmérnöki infrastruktúra elrendezésére és az infrastruktúrát alkotó különböző elemek műszaki jellemzőire. Ha rendelkezésre áll, az egyes elemek (ideértve egyebek mellett az alépítményeket, a tartóoszlopokat és más fizikai eszközöket, például a szerelőaknákat) földrajzi helyét, valamint az alépítményekben rendelkezésre álló férőhelyre vonatkozó adatokat is meg kell adni. Tájékoztatást kell továbbá adni az elosztási pontok földrajzi helyéről, és át kell adni az adott elosztási ponthoz kapcsolódó épületek listáját is.

A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak részletesen ismertetnie kell az építőmérnöki infrastruktúrához és az elosztási pontokhoz, valamint az infrastruktúrát alkotó különböző elemekhez való hozzáférésre és az azok használatára vonatkozó valamennyi beavatkozási szabályt és műszaki feltételt. A hozzáférés külső és belső igénylői esetében azonos szabályokat és feltételeket kell alkalmazni.

A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak gondoskodnia kell az információkhoz való megfelelő hozzáférést biztosító eszközökről, például egyszerűen elérhető adattárakról, adatbázisokról vagy internetes portálokról. Az információkat az infrastruktúra változásai és fejlesztése, illetve az időközben összegyűjtött adatok figyelembevétele érdekében rendszeresen aktualizálni kell, különösen abban az esetben, ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató vagy a hozzáférés más igénylője időközben fényvezetős hálózat telepítési projekteket hajtott végre.

3. A HOZZÁFÉRÉS MEGRENDELÉSE ÉS BIZTOSÍTÁSA

A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak létre kell hoznia az építőmérnöki infrastruktúrához és az elosztási pontokhoz, valamint az infrastruktúrát alkotó különböző elemekhez való hatékony hozzáférés és az említett elemek használatának biztosításához szükséges eljárásokat és eszközöket. Ezen belül különösen a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak a hozzáférés külső igénylői számára a hozzáférés belső igénylői számára biztosítottakkal egyenértékű, végponttól végpontig tartó megrendelési, ellátási és hibaelhárítási rendszereket kell biztosítania. Ide tartoznak az aktuálisan használt alépítmények zsúfoltságának enyhítését célzó intézkedések is.

A tájékoztatásra, valamint az építőmérnöki infrastruktúrához, az elosztási pontokhoz és az infrastruktúrát alkotó különböző elemekhez való hozzáférésre és az említett elemek használatára irányuló, a hozzáférés külső igénylőitől származó igényeket ugyanolyan határidőn belül kell feldolgozni, mint a hozzáférés belső igénylőinek hasonló igényeit. Az igények feldolgozási folyamata során azonos szintű átláthatóságot kell biztosítani, és az elutasító válaszokat objektív indokolással kell alátámasztani.

A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató tájékoztatási rendszereiben nyilvántartást kell vezetni az igények feldolgozásáról, és ezt a nyilvántartást a nemzeti szabályozó hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni.

4. A SZOLGÁLTATÁSI SZINT MUTATÓI

Annak érdekében, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató építőmérnöki infrastruktúrájához való hozzáférés és az infrastruktúra használatának biztosítása az egyenértékűség elve alapján történjék, a hozzáférés belső és külső igénylői számára egyaránt meg kell határozni és ki kell számítani a szolgáltatási szint mutatóit. A szolgáltatási szint mutatóinak számszerűsíteniük kell a JPE szolgáltató készségét az építőmérnöki infrastruktúrájához való hozzáférés biztosításához szükséges tevékenységek végrehajtására. A szolgáltatási szint mutatóinak célértékeiről meg kell állapodni a hozzáférés igénylőivel.

A szolgáltatási szint mutatóinak magukban kell foglalniuk az infrastruktúra elemei, köztük az alépítmények, a tartóoszlopok és más fizikai eszközök (például a szerelőaknák) vagy az elosztási pontok rendelkezésre állására irányuló tájékoztatási igényekhez tartozó válaszidőket, az infrastruktúra-elemek igénybevételének kivitelezhetőségével kapcsolatos igényekhez tartozó válaszidőket, az infrastruktúra-elemekhez való hozzáférésre és az azok használatára vonatkozó igények feldolgozása során tanúsított reakciókészség jellemzését, valamint a hibaelhárítási folyamatok során tanúsított reakciókészség jellemzését.

A szolgáltatási szint mutatóinak számítását rendszeresen, előre meghatározott időszakonként kell végezni, és az eredményt meg kell küldeni a hozzáférés külső igénylőinek. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a hozzáférés külső igénylőinek nyújtott szolgáltatások szintje egyenértékű-e a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által belsőleg biztosított szolgáltatásokéval. Arra az esetre, ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató nem tartja tiszteletben a hozzáférés külső igénylőivel való megállapodásában a szolgáltatási szintmutató célértékére vonatkozóan tett vállalásait, megfelelő mértékű kártérítés nyújtására kell kötelezettséget vállalnia.

5. REFERENCIAAJÁNLAT

A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató építőmérnöki infrastruktúrájához való egyenértékű hozzáférés biztosításához szükséges különböző feladatokról referenciaajánlatot kell készíteni minden olyan esetben, ha ilyen referenciaajánlat közzétételét a hozzáférés igénylője kéri. Minimális követelményként a referenciaajánlatnak tartalmaznia kell az építőmérnöki infrastruktúra elemeire vonatkozó adatok lekéréséhez igénybe vehető eljárásokat és eszközöket, ismertetnie kell az építőmérnöki infrastruktúra különböző alkotóelemeihez való hozzáférés és ezen alkotóelemek használatának feltételeit, ismertetnie kell a hozzáférés megrendelését és biztosítását, valamint a hibaelhárítást szolgáló eljárásokat és eszközöket, továbbá meg kell határoznia a szolgáltatási szintek célértékét és az ezek be nem tartása esetén alkalmazandó szankciókat. A belső hozzáférés biztosításának ugyanazokon a feltételeken kell alapulnia, mint amelyeket a hozzáférés külső igénylőinek rendelkezésére bocsátott referenciaajánlat megjelöl.

6. A NEMZETI SZABÁLYOZÓ HATÓSÁGOK NYOMONKÖVETÉSI TEVÉKENYSÉGE

A nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell az egyenértékűség elvének tényleges alkalmazását. Ebből a célból gondoskodniuk kell arról, hogy a hozzáférés külső igénylői kérésre kellő időben hozzájuthassanak az építőmérnöki infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozó referenciaajánlathoz. A szolgáltatási szintre vonatkozó adatszolgáltatáson túlmenően a nemzeti szabályozó hatóságoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók nyilvántartást vezessenek a hozzáférés egyenértékűségére vonatkozó követelmény teljesítésének figyelemmel kíséréséhez szükséges valamennyi adatról. Ezeknek az adatoknak lehetővé kell tenniük, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok rendszeresen végrehajtott vizsgálatok keretében ellenőrizzék, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató megfelelő szintű tájékoztatást nyújt-e a hozzáférés külső igénylőinek, valamint hogy helyesen alkalmazza-e a hozzáférés megrendelését és biztosítását szolgáló eljárásokat.

Mindezeken túlmenően a nemzeti szabályozó hatóságoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a vitarendezéshez gyorsított utólagos eljárás álljon rendelkezésre.

7. INFORMÁCIÓS ASZIMMETRIA

Az inkumbens szolgáltató előzetes ismeretekkel rendelkezik a hozzáférés külső igénylőinek bővítési terveiről. Annak megakadályozása érdekében, hogy ezeket az információkat jogtalan üzleti előny megszerzésére lehessen felhasználni, az építőmérnöki infrastruktúrát működtető jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató nem oszthatja meg ezeket az információkat downstream üzletágával.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell legalább azt, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kiskereskedelmi üzletági tevékenységében részt vevő személyek ne működhessenek közre a szolgáltató azon vállalati struktúráiban, amelyek közvetett vagy közvetlen módon felelnek az építőmérnöki infrastruktúrához való hozzáférés biztosításáért.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.251.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 251

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	53. évfolyam 2010. szeptember 25.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 845/2010/EU rendelete (2010. szeptember 23.) a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tengeren folytatott, kékúszójú tonhalra irányuló halászat tilalmáról	1
		A Bizottság 846/2010/EU rendelete (2010. szeptember 24.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	3
		A Bizottság 847/2010/EU rendelete (2010. szeptember 24.) a 327/98/EK rendelettel a 2010. szeptemberi alidőszakra megnyitott vámkontingensek keretében történő rizsbehozatalra vonatkozó engedélyek kibocsátásáról	5
		HATÁROZATOK
		2010/570/EU, Euratom
	*	A Tanács határozata (2010. szeptember 13.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2010. szeptember 21-től2015. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről	8
		2010/571/EU
	*	A Bizottság határozata (2010. szeptember 24.) a 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, az ólom, a higany, a kadmium, a hat vegyértékű króm, a polibrómozott bifenilek és a polibrómozott difenil-éterek alkalmazásaira vonatkozó mentességek tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2010) 6403. számú dokumentummal történt) ( 1 )	28
		AJÁNLÁSOK
		2010/572/EU
	*	A Bizottság ajánlása (2010. szeptember 20.) az újgenerációs hozzáférési hálózatokhoz (NGA) való szabályozott hozzáférésről ( 1 )	35

Szám	27/T&Q
Tagállam	Portugália
Állomány	BFT/AE045W
Faj	Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus)
Terület	Az Atlanti-óceán a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tenger
Időpont	2010.7.23.

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	82,9
	MK	47,2
	TR	50,2
	XS	58,9
	ZZ	59,8
0707 00 05	TR	127,9
0707 00 05	ZZ	127,9
0709 90 70	TR	116,5
0709 90 70	ZZ	116,5
0805 50 10	AR	100,5
	CL	118,6
	IL	127,5
	TR	104,9
	UY	139,0
	ZA	106,2
	ZZ	116,1
0806 10 10	TR	120,9
0806 10 10	ZZ	120,9
0808 10 80	AR	63,5
	BR	68,3
	CL	91,6
	NZ	103,2
	US	128,5
	ZA	92,8
	ZZ	91,3
0808 20 50	CN	54,1
	ZA	88,6
	ZZ	71,4
0809 30	TR	149,8
0809 30	ZZ	149,8
0809 40 05	BA	53,5
	MK	45,0
	ZZ	49,3

Származási hely	Tételszám	A 2010. szeptemberi alidőszakra megállapított odaítélési együttható	A 2010. októberi alidőszakra rendelkezésre álló összmennyiség (kg-ban)
Amerikai Egyesült Államok	09.4127	— (1)
Thaiföld	09.4128	— (1)
Ausztrália	09.4129	— (1)
Egyéb származási országok	09.4130	— (2)
Összes ország	09.4138		4 127 145


	(1) EGT-vonatkozású szöveg