3.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 233/1

A BIZOTTSÁG 774/2010/EU RENDELETE

(2010. szeptember 2.)

az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezésre és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1228/2003/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők (átvitelirendszer-irányítók) számára ellentételezési mechanizmust kell létrehozni. A rendelet értelmében a Bizottságnak iránymutatás formájában részletesen meg kell határoznia az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus eljárásait és módszertanát és az országos díjszabásokban alkalmazott díjak megállapítását szolgáló alapelvek fokozatos összehangolását eredményező megfelelő szabályokat.

(2)

Az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus szükségességének felismerése óta értékes tapasztalatok gyűltek össze különösen az átvitelirendszer-üzemeltetők által létrehozott önkéntes mechanizmusok kapcsán. Az utóbbi időben azonban az átvitelirendszer-üzemeltetők egyre nehezebben jutnak egyezségre ilyen önkéntes mechanizmusokról.

(3)

Az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmusra vonatkozó kötelező hatályú iránymutatásnak szilárd alapot kell adnia az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus működtetéséhez, és méltányos ellentételezést kell nyújtania az átvitelirendszer-üzemeltetők számára a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadásával kapcsolatban általuk viselt költségekért.

(4)

Azon harmadik országok és területek átvitelirendszer-üzemeltetői számára, amelyek az Európai Unióval kötött megállapodásuk értelmében a villamos energia területén átvették és alkalmazzák az európai uniós jogot, indokolt lehetővé tenni, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmusban a tagállamok átvitelirendszer-üzemeltetőivel egyenértékű feltételekkel részt vegyenek.

(5)

Azon harmadik országok átvitelirendszer-üzemeltetői számára, amelyek nem kötöttek az Európai Unióval olyan megállapodást, amelynek értelmében a villamos energia területén átvették és alkalmazzák az európai uniós jogot, indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok átvitelirendszer-üzemeltetőivel olyan többoldalú megállapodásokat kössenek, amelyek tisztességes és méltányos feltételek mellett mindegyik fél számára ellentételezést biztosítanak a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadásának költségeiért.

(6)	Az átvitelirendszer-üzemeltetőket indokolt ellentételezni a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása folytán bekövetkező energiaveszteségekért. Ennek az ellentételezésnek azon veszteségek becsült nagyságán indokolt alapulnia, amelyek villamosenergia-tranzit hiányában bekövetkeztek volna.

(7)

Indokolt egy alapot létrehozni, amelyből az átvitelirendszer-üzemeltetők infrastruktúrájuknak a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása céljából való rendelkezésre bocsátásáért ellentételezésben részesülhetnek. Az alap értékét azoknak a többletköltségeknek az Európai Unió egészére kiterjedő elemzése alapján indokolt megállapítani, amelyek az infrastruktúrának a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása céljából való rendelkezésre bocsátásához hosszú távon átlagosan társulnak.

(8)	A harmadik országok átvitelirendszer-üzemeltetőinek az Európai Unió átviteli rendszerének használata kapcsán ugyanazokat a költségeket indokolt viselniük, mint a tagállamok átvitelirendszer-üzemeltetőinek.

(9)

A villamosenergia-termelők által az átviteli rendszerhez való hozzáférésért fizetendő díj változásai nem áshatják alá a belső piacot. Ezért a tagállamok hálózataihoz való hozzáférés átlagos díjait indokolt egy olyan sávon belül tartani, amely segít biztosítani a harmonizált szabályozás előnyeinek érvényesülését.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1228/2003/EK rendelet 13. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az átvitelirendszer-üzemeltetők a határkeresztező villamosenergia-áramlás hálózatukba való befogadásával összefüggésben viselt költségeikért a melléklet A. részében megállapított iránymutatásnak megfelelően részesülnek ellentételezésben.

2. cikk

A hálózatüzemeltetők által az átviteli rendszerhez való hozzáférésért felszámított díjaknak a melléklet B. részében meghatározott iránymutatáshoz kell igazodniuk.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2011. március 2-án hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 176., 2003.7.15., 1. o.

MELLÉKLET

A. RÉSZ

IRÁNYMUTATÁS AZ ÁTVITELIRENDSZER-ÜZEMELTETŐK KÖZÖTTI ELLENTÉTELEZÉSI MECHANIZMUSRÓL

1. Általános rendelkezések

1.1.	Az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus (a továbbiakban: mechanizmus) ellentételezést nyújt a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadásának költségeiért, beleértve az összekapcsolt rendszerhez való határkeresztező hozzáférés biztosításának költségeit is.

1.2.

Az átvitelirendszer-üzemeltetők a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadásának költségeiért az átvitelirendszer-üzemeltetőknek nyújtandó ellentételezés céljára alapot hoznak létre (a továbbiakban: alap).

Az alap ellentételezést nyújt:

1.	a nemzeti átviteli rendszerekben a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása folytán bekövetkező veszteségek költségeiért; és

2.	az infrastruktúrának a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása céljából való rendelkezésre bocsátása költségeiért.

1.3.

Az alaphoz nyújtandó hozzájárulások összegét a 6. pont szerint kell meghatározni.

Az alapból történő kifizetések összegét a 4. és az 5. pont szerint kell meghatározni.

Az átvitelirendszer-üzemeltetők megteszik az alappal kapcsolatos valamennyi hozzájárulás beszedése és valamennyi kifizetés teljesítése érdekében szükséges intézkedéseket, és meghatározzák a kifizetések időpontját. A hozzájárulásokat és a kifizetéseket a lehető leghamarabb, de a tárgyidőszakuk végét követően legkésőbb hat hónapon belül kell teljesíteni.

1.4.

A 2003/796/EK bizottsági határozattal (1) létrehozott Villamosenergia- és Gázipari Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGEG) évente beszámol a Bizottságnak a mechanizmus működéséről és az alap kezeléséről.

E feladat teljesítése érdekében az átvitelirendszer-üzemeltetők együttműködnek az ERGEG-gel, és minden, e célra szükséges tájékoztatást megadnak az ERGEG-nek és a Bizottságnak.

1.5.

A villamosenergia-tranzitot a behozatalnak, illetőleg a kivitelnek a kapacitás rendelkezésre bocsátásával érintett rendszerösszekötőn mért abszolút mennyisége közül a kisebbik figyelembevételével, rendesen óránkénti alapon kell meghatározni.

A villamosenergia-tranzit számításakor a behozatalnak, illetőleg a kivitelnek a nemzeti átviteli rendszerek közötti rendszerösszekötőkön mért mennyiségét azon kapacitás részarányával arányosan csökkenteni kell, amelynek felosztása nem az 1228/2003/EK rendelet mellékletének 2. pontjában a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozóan megállapított iránymutatásnak megfelelően történt.

Az e pont második bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a villamosenergia-tranzit számításakor a 7.1. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó harmadik országokkal való rendszerösszekötőkön mért behozatalt és kivitelt figyelembe kell venni.

1.6.

A melléklet e része alkalmazásában „eredő villamosenergia-áramlás”: a következő két mennyiség különbségének abszolút értéke: az egy adott nemzeti átviteli rendszerből azon országokba összesen kivitt villamos energia mennyisége, amelyeknek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a mechanizmusban; az ugyanezen átviteli rendszerbe azon országokból összesen behozott villamos energia mennyisége, amelyeknek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a mechanizmusban.

A mechanizmus azon résztvevői esetében, amelyek a 7.1. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó harmadik országok közül legalább eggyel határosak, az eredő villamosenergia-áramlást a következők szerint ki kell igazítani:

ha az azon országokba irányuló teljes villamosenergia-kivitel, amelyeknek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a mechanizmusban, nagyobb az azon országokból származó teljes villamosenergia-behozatalnál, amelyeknek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a mechanizmusban, akkor az eredő villamosenergia-áramlást a következő két érték kisebbikével kell csökkenteni:

a)	az említett harmadik országokból érkező eredő behozatali villamosenergia-áramlás; illetőleg

b)	az azon országokba irányuló eredő kiviteli villamosenergia-áramlás, amelyek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a rendszerben;

ha az azon országokból érkező teljes villamosenergia-behozatal, amelyeknek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a mechanizmusban, nagyobb az azon országokba irányuló teljes villamosenergia-kivitelnél, amelyeknek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a mechanizmusban, akkor az eredő villamosenergia-áramlást a következő két érték kisebbikével kell csökkenteni:

a)	az említett harmadik országokba irányuló eredő kiviteli villamosenergia-áramlás; illetőleg

b)	az azon országokból érkező eredő behozatali villamosenergia-áramlás, amelyek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a rendszerben.

1.7.

E melléklet alkalmazásában „terhelés”: a nemzeti átviteli rendszerből a kapcsolódó elosztási rendszerekbe kilépő, valamint az átviteli rendszerre kapcsolt fogyasztóknak és – villamosenergia-előállításra való felhasználás céljából – a villamosenergia-termelőknek kiadott teljes villamosenergia-mennyiség.

2. Részvétel a mechanizmusban

2.1.

A szabályozó hatóságok gondoskodnak az illetékességi területükön működő átvitelirendszer-üzemeltetőknek a mechanizmusban való részvételéről, valamint arról, hogy a hálózathoz való hozzáférés költségeivel összefüggésben az átvitelirendszer-üzemeltetők által felszámított díjak ne tartalmazzanak további, a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadásának költségeivel összefüggő költségelemeket.

2.2.

A mechanizmusban jogosultak részt venni azon harmadik országok átvitelirendszer-üzemeltetői, amelyek az Európai Unióval kötött megállapodásuk értelmében a villamos energia területén átvették és alkalmazzák az európai uniós jogot.

A mechanizmusban jogosultak részt venni különösen az Energiaközösség létrehozásáról szóló szerződés (2) 9. cikkében meghatározott területeken működő átvitelirendszer-üzemeltetők.

A mechanizmusban részt vevő harmadik országbeli átvitelirendszer-üzemeltetőket a tagállami átvitelirendszer-üzemeltetőkkel egyenértékű bánásmódban kell részesíteni.

3. Többoldalú megállapodások

3.1.

Az átvitelirendszer-üzemeltetők többoldalú megállapodásokat köthetnek a mechanizmusban részt vevő átvitelirendszer-üzemeltetők és azon harmadik országok átvitelirendszer-üzemeltetői közötti határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadásával összefüggő költségek ellentételezéséről, amelyek nem kötöttek az Európai Unióval olyan megállapodást, amelynek értelmében a villamos energia területén átvették és alkalmazzák az európai uniós jogot, azonban 2009. december 16-án aláírták az átvitelirendszer-üzemeltetők között az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezés tárgyában létrejött önkéntes megállapodást.

3.2.	Ezeknek a többoldalú megállapodásoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy a harmadik országbeli átvitelirendszer-üzemeltető a mechanizmusban részt vevő országok átvitelirendszer-üzemeltetőivel egyenértékű bánásmódban részesüljön.

3.3.

Ezek a többoldalú megállapodások szükség esetén ajánlást tehetnek az 5. pont alapján meghatározott, az infrastruktúrának a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása céljából való rendelkezésre bocsátásáért nyújtandó ellentételezés összesített összegének megfelelő kiigazítására. A kiigazítást a Bizottságnak jóvá kell hagynia.

3.4.	A harmadik ország átvitelirendszer-üzemeltetőjével szemben alkalmazott bánásmód nem lehet kedvezőbb annál, mint amelyben a mechanizmusban részt vevő átvitelirendszer-üzemeltetőként részesülne.

3.5.

A többoldalú megállapodásokat véleményezésre meg kell küldeni a Bizottságnak; a Bizottság arról alkot véleményt, hogy a többoldalú megállapodás folytatása elősegíti-e a villamos energia belső piacának kiteljesítését és működését, valamint a határkeresztező kereskedelmet. A Bizottság véleményének ki kell terjednie különösen:

1.	annak vizsgálatára, hogy a megállapodás csak a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadásával összefüggő költségeknek az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezésére vonatkozik-e;

2.	a 3.2. és a 3.4. pontban foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzésére.

3.6.	A 3.5. pont szerinti véleményének kialakítása során a Bizottság valamennyi tagállammal konzultál, és különös figyelmet fordít azon tagállamok álláspontjára, amelyek az érintett harmadik országgal határosak.

4. A veszteségekért nyújtandó ellentételezés

4.1.

A nemzeti átviteli rendszerekben a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása folytán bekövetkező veszteségek miatti ellentételezést az infrastruktúrának a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása céljából való rendelkezésre bocsátásával összefüggő költségek miatti ellentételezéstől elkülönítve kell meghatározni.

4.2.

A nemzeti átviteli rendszerben bekövetkező veszteségeket a következő két érték különbségeként kell meghatározni:

1.	az adott időszak során az átviteli rendszerben ténylegesen bekövetkező veszteség; és

2.	azon becsült veszteség, amely az adott időszak során az átviteli rendszerben akkor következett volna be, ha villamosenergia-tranzitra nem került volna sor.

4.3.	A 4.2. pont szerinti számítást az átvitelirendszer-üzemeltetők végzik el, és a számítást, valamint az annak alapjául szolgáló módszert megfelelő formátumban közzéteszik. A számítás az adott időszakon belül különböző időpillanatokra vonatkozó becslések alapján is elvégezhető.

4.4.

A nemzeti átviteli rendszerben a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása folytán bekövetkező veszteség értékét azon alapelvek alapján kell meghatározni, amelyeket a szabályozó hatóság a nemzeti átviteli rendszerekben bekövetkező összes veszteség vonatkozásában jóváhagyott. Az ERGEG ellenőrzi a nemzeti szintű veszteségek meghatározására alkalmazott kritériumokat; ennek keretében megvizsgálja különösen, hogy a veszteségek meghatározása tisztességes és diszkriminációmentes módon történt-e.

Ha az illetékes szabályozó hatóság a mechanizmus valamely alkalmazási időszakára vonatkozóan nem hagyott jóvá veszteségszámítási alapelveket, akkor a mechanizmus alkalmazásában figyelembe veendő veszteség értékének olyan becsléseken kell alapulnia, amelyeket az összes átvitelirendszer-üzemeltető ellenőrzött.

5. Az infrastruktúrának a határkeresztező villamosenergia-áramlás céljára való rendelkezésre bocsátásáért nyújtandó ellentételezés

5.1.	A határkeresztező infrastruktúra-ellentételezés éves összegét a nemzeti átviteli rendszerekért felelős átvitelirendszer-üzemeltetők között az infrastruktúrának a határkeresztező villamosenergia-áramlás céljára való rendelkezésre bocsátásáért nyújtandó ellentételezés céljából fel kell osztani.

5.2.

A határkeresztező infrastruktúra-ellentételezés éves összegét a nemzeti átviteli rendszerekért felelős átvitelirendszer-üzemeltetők között a következő két mennyiséggel arányosan kell felosztani:

1.	az adott nemzeti átviteli rendszeren megvalósuló tranzitoknak az összes nemzeti átviteli rendszeren megvalósuló összes tranziton belül képviselt részarányát leíró tranzittényező;

az adott nemzeti átviteli rendszer villamosenergia-tranzitjai és összterhelése és tranzitjai összege hányadosának négyzete és az összes nemzeti átviteli rendszer villamosenergia-tranzitjai és összterhelése és tranzitjai összege hányadosának négyzete egymáshoz viszonyított arányát leíró tehertényező.

A tranzittényezőt 75 %-os, a tehertényezőt 25 %-os súllyal kell figyelembe venni.

5.3.	A határkeresztező infrastruktúra-ellentételezés éves összege: 100 000 000 EUR.

6. Hozzájárulás az alaphoz

6.1.

Az átvitelirendszer-üzemeltetők az alaphoz a nemzeti átviteli rendszerükbe befelé és onnan kifelé irányuló eredő villamosenergia-áramlások abszolút értékének és az összes átviteli rendszerbe befelé és onnan kifelé irányuló eredő villamosenergia-áramlások abszolút értéke összegének hányadosa arányában járulnak hozzá.

7. A harmadik országokból történő behozatal és a harmadik országokba történő kivitel esetén alkalmazandó átvitelirendszer-használati díj

7.1.

Valamennyi harmadik ország viszonylatában valamennyi előre tervezett behozatal és kivitel esetében átvitelirendszer-használati díjat kell fizetni, ha:

1.	az adott ország nem kötött az Európai Unióval olyan megállapodást, amelynek értelmében a villamos energia területén átvette és alkalmazza az európai uniós jogot; vagy

2.	az azon rendszerért felelős átmenetirendszer-üzemeltető, amelybe a villamos energia behozatala, illetve amelyből a villamos energia kivitele történik, nem kötött a 3. pont értelmében többoldalú megállapodást.

A díjat EUR/MWh egységben kell kifejezni.

7.2.	A mechanizmus résztvevői az átvitelirendszer-használati díjat a nemzeti átviteli rendszer és a harmadik ország átviteli rendszere közötti előre tervezett behozatalok és kivitelek esetén vetik ki.

7.3.

Az átvitelirendszer-használati díj mértékét minden évre vonatkozóan előzetesen az átvitelirendszer-üzemeltetők állapítják meg. A díj összegét azon hozzájárulás 1 MWh-ra vetített becsült összegében kell megállapítani, amelyet a mechanizmusban részt vevő országok átvitelirendszer-üzemeltetőinek az alapba az adott évben várható határkeresztező villamosenergia-áramlás alapján be kellene fizetniük.

B. RÉSZ

IRÁNYMUTATÁS AZ ÁTVITELI DÍJAK SZABÁLYOZÁSÁNAK KÖZÖS ELVEIRŐL

1.	A tagállamokban a termelők által fizetett éves átlagos átviteli díjnak a 3. pontban meghatározott sávokba kell esnie.

A termelők által fizetett éves átlagos átviteli díj: a termelők által fizetett éves összes átviteli díj elosztva a tagállam átviteli rendszerébe a termelők által betáplált összes energia mért értékével.

A 3. pont szerinti számítás során figyelmen kívül kell hagyni:

1.	a termelők által a rendszerhez való csatlakozáshoz szükséges fizikai eszközökért vagy a csatlakozás fejlesztéséért fizetett díjakat;

2.	a termelők által a kiegészítő szolgáltatásokkal összefüggésben fizetett díjakat;

3.	a termelők által fizetett külön rendszerveszteségdíjakat.

Dánia, Svédország, Finnország, Románia, Írország, Nagy-Britannia és Észak-Írország kivételével a termelők által fizetett éves átlagos átviteli díj összegének a 0-tól 0,5 EUR/MWh-ig terjedő sávban kell lennie.

Dánia, Svédország és Finnország esetében a termelők által fizetett éves átlagos átviteli díj összegének a 0-tól 1,2 EUR/MWh-ig terjedő sávban kell lennie.

Írország, Nagy-Britannia és Észak-Írország esetében a termelők által fizetett éves átlagos átviteli díj összegének a 0-tól 2,5 EUR/MWh-ig terjedő sávban, Románia esetében a 0-tól 2,0 EUR/MWh-ig terjedő sávban kell lennie.

(1) HL L 296., 2003.11.14., 34. o.

(2) HL L 198., 2006.7.20., 18. o.

3.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 233/15

A BIZOTTSÁG 779/2010/EU RENDELETE

(2010. szeptember 2.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Thüringer Rotwurst [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Németország kérelmét a 2206/2003 rendelettel (2) módosított 2400/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Thüringer Rotwurst” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás bizonyos módosításának jóváhagyására.

(2)	A módosítási kérelem célja, hogy a termékleírás újabb csomagolási módokkal egészüljön ki, ezek között is különösen a műbőrtől eltérő műanyag edény alkalmazásával. Ez jobban megfelel a piaci viszonyoknak és a fogyasztói preferenciáknak, és elősegíti a meglévő piaci lehetőségek jobb kiaknázását.

(3)	A Bizottság megvizsgálta és indokoltnak találta a szóban forgó módosításokat. Mivel a módosítások kisebb jelentőségűek, a Bizottság az említett rendelet 6. és 7. cikke szerinti eljárás alkalmazása nélkül jóváhagyhatja őket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság jóváhagyja a „Thüringer Rotwurst” oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásának e rendelet I. mellékletében meghatározott módosításait.

2. cikk

Az aktualizált egységes dokumentumot e rendelet II. melléklete tartalmazza.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2) HL L 330., 2003.12.18., 13. o.

(3) HL L 327., 1996.12.18., 11. o.

I. MELLÉKLET

A Bizottság jóváhagyja a „Thüringer Rotwurst” oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásának következő módosításait:

1.	A „4.2. Leírás” pontban a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A Thüringer Rotwurstot frissáruként vastagbélbe vagy hólyagba töltve, illetve konzervként üvegedénybe vagy más, a műbéltől eltérő tárolóeszközbe helyezve értékesítik.”

A „4.5. Az előállítás módja” pontban a hetedik mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A keveréket ekkor lazán sertésvastagbélbe vagy -hólyagba töltik, majd a hurkát vagy 80 percig főzik 85 °C fokon, illetve a hólyag esetében 105 percig 85 °C fokon, vagy pedig üvegedénybe vagy más, a műbéltől eltérő tárolóeszközbe helyezve tartósítják.”

II. MELLÉKLET

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A Tanács 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

„THÜRINGER ROTWURST”

EK-szám: DE-PGI-0105-0224-2009.02.18.

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Név

„Thüringer Rotwurst”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Németország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.2. osztály.

Húsipari termékek

3.2. Az 1. pontban megadott nevet viselő termék leírása

Válogatott minőségi alapanyagokból készült véreshurka-különlegesség, amelynek kiváló minőségéről az egyenletes vágási felület, az élénkvörös szín és a pikáns aroma tanúskodik. Különös jellemzői a töltelékhez adott soványhús-kockák (legalább 35 %, ennek egy része helyettesíthető májjal, szívvel vagy nyelvvel) és a gondosan megnyúzott pofahús (legfeljebb 35 %). Véren és bőrön kívül a töltelék kb. 5 %-ban májat is tartalmaz. A Thüringer Rotwurstot frissáruként vastagbélbe vagy hólyagba töltve, illetve tartósított áruként üvegedénybe vagy más, a műbéltől eltérő tárolóeszközbe helyezve értékesítik.

Összetétele:

100 kg hurkatöltelék tartalma: 55 kg előfőzött, inak nélküli sertéshús legfeljebb 5 %-os látható zsírtartalommal, 25 kg előfőzött, bőr nélküli pofahús, 5 kg nyers sertésmáj, 7,5 kg sózott sertésvér, 7,5 kg főzött bőr, nitrátsó, fűszerkeverék (őrölt fekete bors, thüringiai majoránna és hagyma).

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén)

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén)

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani

A véres hurka egész előállítási folyamata a meghatározott földrajzi területen zajlik.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Thüringia szövetségi tartomány

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A Thüringer Rotwurst készítésének évszázados hagyománya van Thüringiában. A thüringiai hentesáru-kínálat elengedhetetlen alkotóeleme, amelyet a népszerű falusi disznóvágásokon ősidők óta készítenek és fogyasztanak. Előállítása napjainkban Thüringia-szerte folyik, néhány igen jelentős gyártó is található itt. Az elnevezésben továbbra is tükröződik a termék eredete, mert az egykori NDK-ban kizárólag a valóban e földrajzi területről származó termékek eredetmegjelölésére használták.

5.2. A termék sajátosságai

A thüringiai hurka- és kolbászféleségek, amelyek közé a Thüringer Rotwurst is tartozik, immár több mint 200 éve jó hírnévnek örvendenek Németország-szerte és annak határain túl. Páratlan ízvilágával a Thüringer Rotwurst nemcsak messze földön közismertté, de közkedveltté is vált, nem véletlenül nevezik a véres hurkák királynőjének.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat

A Thüringer Rotwurst a thüringiai hentesek hozzáértésének és tapasztalatának, valamint az áthagyományozott recepteknek köszönheti hírnevét.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

Markenblatt, 2008. május 16-i 20. kötet, 7a-bb. rész, 33365. o.

http://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/150

3.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 233/19

A BIZOTTSÁG 780/2010/EU RENDELETE

(2010. szeptember 2.)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Németország kérelmét a 2206/2003/EK rendelettel (2) módosított 2400/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Thüringer Leberwurst” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás bizonyos módosításának jóváhagyására.

(2)

A kérelem célja a termékleírás akként történő módosítása, hogy a természetes bél alkalmazása kötelező legyen, és a leírás újabb csomagolási módokkal egészüljön ki, különösen a műbéltől eltérő műanyag edény alkalmazásával. Ez jobban megfelel a piaci viszonyoknak és a fogyasztói preferenciáknak, és elősegíti a meglévő piaci lehetőségek jobb kiaknázását.

(3)	A Bizottság megvizsgálta és indokoltnak találta a szóban forgó módosításokat. Mivel a módosítások kisebb jelentőségűek, a Bizottság az említett rendelet 6. és 7. cikke szerinti eljárás alkalmazása nélkül jóváhagyhatja őket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság jóváhagyja a „Thüringer Leberwurst” oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásának e rendelet I. mellékletében meghatározott módosításait.

2. cikk

Az aktualizált egységes dokumentumot e rendelet II. melléklete tartalmazza.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2) HL L 330., 2003.12.18., 13. o.

(3) HL L 327., 1996.12.18., 11. o.

I. MELLÉKLET

A Bizottság jóváhagyja a „Thüringer Leberwurst” oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásának következő módosításait:

A „4.2. Leírás” pontban az első bekezdés utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A tölteléket természetes bélbe, például sertésvastagbélbe, sertéshólyagba vagy szarvasmarha-vékonybélbe töltik, illetve üvegedénybe vagy más, a műbéltől eltérő tárolóeszközbe helyezve tartósítják.”

II. MELLÉKLET

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A Tanács 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

„THÜRINGER LEBERWURST”

EK-szám: DE-PGI-0105-0222-2009.02.02.

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Név

„Thüringer Leberwurst”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Németország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.2. osztály.

Húsipari termékek

3.2. Az 1. pontban megadott nevet viselő termék leírása

A „Thüringer Leberwurst” egy házias jellegű, fűszeres ízű májashurka-féleség, amelyet frissáruként vagy tartósítva értékesítenek. Fő összetevője a friss máj. A zsírösszetevőt bőr nélküli szalonna és dagadó alkotják. A tölteléket természetes bélbe, például sertésvastagbélbe, sertéshólyagba vagy szarvasmarha-vékonybélbe töltik, illetve üvegedénybe vagy más, a műbéltől eltérő tárolóeszközbe helyezve tartósítják.

Összetétele:

sertéshús, sertésmáj, nitrátsó, párolt hagyma, fűszerkeverék (mindenekelőtt őrölt bors és thüringiai majoránna), füst.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén)

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén)

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az egész előállítási folyamat a meghatározott földrajzi területen zajlik.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Thüringia

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A „Thüringer Leberwurst” készítésének évszázados hagyománya van Thüringiában. Valószínűleg egyidős magával a thüringiai hentesáru-kereskedéssel. Ma is készítik a régióban igen népszerű disznótorokon, és közvetlenül a hurkafőző üstből fogyasztják. Szinte valamennyi thüringiai hús- és hentesáru-termelő kínálatában megtalálható. Az elnevezésben továbbra is tükröződik a termék eredete, mert az egykori NDK-ban kizárólag a valóban e földrajzi területről származó termékek eredetmegjelölésére használták.

5.2. A termék sajátosságai

A thüringiai hurka- és kolbászféleségek, amelyek közé a Thüringer Leberwurst is tartozik, immár több mint 200 éve jó hírnévnek örvendenek Németország-szerte és annak határain túl. A „Thüringer Leberwurst” Thüringia legkedveltebb hurkaféleségei közé tartozik.

A „Thüringer Leberwurst” a thüringiai hentesek hozzáértésének és tapasztalatának, valamint a nemzedékről nemzedékre áthagyományozott recepteknek köszönheti hírnevét.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

Markenblatt, 2008. május 16-i 20. kötet, 7a-bb. rész, 33363 o.

http://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/148

3.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 233/23

A BIZOTTSÁG 781/2010/EU RENDELETE

(2010. szeptember 2.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. szeptember 3-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 2-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	36,4
0702 00 00	ZZ	36,4
0707 00 05	TR	145,1
0707 00 05	ZZ	145,1
0709 90 70	TR	115,2
0709 90 70	ZZ	115,2
0805 50 10	AR	113,9
	CL	161,7
	TR	151,9
	UY	143,8
	ZA	141,1
	ZZ	142,5
0806 10 10	BA	91,2
	EG	131,2
	IL	123,0
	TR	138,7
	ZA	147,0
	ZZ	126,2
0808 10 80	AR	122,3
	BR	68,6
	CL	108,7
	CN	65,6
	NZ	100,2
	US	96,1
	ZA	89,9
	ZZ	93,1
0808 20 50	AR	80,1
	CL	91,0
	CN	70,5
	TR	128,9
	ZA	95,7
	ZZ	93,2
0809 30	TR	141,8
0809 30	ZZ	141,8
0809 40 05	BA	52,8
	IL	161,0
	XS	52,3
	ZZ	88,7

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

3.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 233/25

A BIZOTTSÁG 782/2010/EU RENDELETE

(2010. szeptember 2.)

a cukorágazat egyes termékeire a 2009/10-es gazdasági évben alkalmazandó, a 877/2009/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)	A 877/2009/EK bizottsági rendelet (3) a 2009/10-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 767/2010/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)	A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2009/10-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 877/2009/EK rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. szeptember 3-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 2-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

(3) HL L 253., 2009.9.25., 3. o.

(4) HL L 226., 2010.8.28., 40. o.

MELLÉKLET

A fehér cukor, a nyerscukor és az 1702 90 95 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő importvámok 2010. szeptember 3-tól alkalmazandó módosított összegei

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	48,01	0,00
1701 11 90 (1)	48,01	0,50
1701 12 10 (1)	48,01	0,00
1701 12 90 (1)	48,01	0,20
1701 91 00 (2)	44,97	3,98
1701 99 10 (2)	44,97	0,85
1701 99 90 (2)	44,97	0,85
1702 90 95 (3)	0,45	0,24

(1) Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének III. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(2) Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(3) 1 %-os szacharóztartalomra megállapítva.

3.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 233/27

A BIZOTTSÁG 2010/61/EU IRÁNYELVE

(2010. szeptember 2.)

a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való első hozzáigazításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakasza, II. mellékletének II.1. szakasza és III. mellékletének III.1. szakasza az irányelv 2. cikkében meghatározott, a veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodások rendelkezéseire hivatkozik.

(2)	E nemzetközi megállapodások rendelkezéseit kétévente korszerűsítik. Ennek megfelelően 2011. január 1-jétől – egy 2011. június 30-ig tartó átmeneti időszak mellett – e megállapodások módosított változatát kell alkalmazni.

(3)	A 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszát, II. mellékletének II.1. szakaszát és III. mellékletének III.1. szakaszát ezért módosítani kell.

(4)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a veszélyes áruk szállításával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2008/68/EK irányelv módosítása

A 2008/68/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:

1.	Az I. melléklet I.1. szakasza helyébe a következő szöveg lép: „I.1. ADR Az ADR 2011. január 1-jétől hatályos A. és B. melléklete azzal az eltéréssel, hogy a »szerződő fél« kifejezés helyett mindenütt »tagállam« értendő.”

2.	A II. melléklet II.1. szakasza helyébe a következő szöveg lép: „II.1. RID A COTIF C. függelékét képező RID melléklete, 2011. január 1-jétől hatályos változatában, azzal az eltéréssel, hogy a »RID szerződő államai«-ra való hivatkozások mindenütt a »tagállamok«-ra való hivatkozásként értendők.”

A III. melléklet III.1. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„III.1. ADN

Az ADN mellékletében foglalt, 2011. január 1-jétől hatályos előírások, valamint az ADN 3. cikkének f) és h) pontja és 8. cikkének (1) és (3) bekezdése azzal az eltéréssel, hogy a »szerződő fél« kifejezés helyett mindenütt »tagállam« értendő.”

2. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2011. június 30-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében elfogadnak.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 260., 2008.9.30., 13. o.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.233.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 233

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	53. évfolyam 2010. szeptember 3.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 774/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezésre és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság 775/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Los Pedroches [OEM])	7
	*	A Bizottság 776/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Génisse Fleur d’Aubrac [OFJ])	9
	*	A Bizottság 777/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról (Prosciutto Toscano [OEM])	11
	*	A Bizottság 778/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról (Mela Val di Non [OEM])	13
	*	A Bizottság 779/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Thüringer Rotwurst [OFJ])	15
	*	A Bizottság 780/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Thüringer Leberwurst [OFJ])	19
		A Bizottság 781/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	23
		A Bizottság 782/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) a cukorágazat egyes termékeire a 2009/10-es gazdasági évben alkalmazandó, a 877/2009/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	25
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság 2010/61/EU irányelve (2010. szeptember 2.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való első hozzáigazításáról ( 1 )	27