I. MELLÉKLET

KIEMELT TERÜLEK ÉS INTÉZKEDÉSEK

(2. és 3. cikk)

—   I. kiemelt terület: A közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása

A közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználására vonatkozó előírások és szabványok tartalmazzák a következőket:

1.   Az a) kiemelt intézkedésre vonatkozó előírások

Az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások pontossá és az ITS-felhasználók számára határokon keresztül elérhetővé tételéhez szükséges követelmények meghatározása a következők alapján:

—	a multimodális utazási információkhoz felhasznált meglévő és pontos közúti és valós idejű forgalmi adatok rendelkezésre állása és hozzáférhetősége az ITS-szolgáltatók számára, a biztonsági és a közlekedésirányítási követelmények sérelme nélkül,

—	a hatáskörrel rendelkező hatóságok és érdekelt felek, valamint az érintett ITS-szolgáltatók közötti, határokon átnyúló elektronikus adatcsere elősegítése,

—	a multimodális utazási információkhoz használt rendelkezésre álló közúti és forgalmi adatok kellő időben történő naprakésszé tétele a hatáskörrel rendelkező hatóságok és érdekelt felek által,

—	a multimodális utazási információk kellő időben történő naprakésszé tétele az ITS-szolgáltatók által.

2.   A b) kiemelt intézkedésre vonatkozó előírások

Az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások pontossá és az ITS-felhasználók számára határokon keresztül elérhetővé tételéhez szükséges követelmények meghatározása a következők alapján:

—	a valós idejű forgalmi információkhoz felhasznált meglévő és pontos közúti és valós idejű forgalmi adatok rendelkezésre állása és hozzáférhetősége az ITS-szolgáltatók számára, a biztonsági és közlekedésirányítási követelmények sérelme nélkül,

—	a hatáskörrel rendelkező hatóságok és érdekelt felek, valamint az érintett ITS-szolgáltatók közötti, határokon átnyúló elektronikus adatcsere elősegítése,

—	a valós idejű forgalmi információkhoz használt rendelkezésre álló közúti és forgalmi adatok kellő időben történő naprakésszé tétele a hatáskörrel rendelkező hatóságok és érdekelt felek által,

—	a valós idejű forgalmi információk kellő időben történő naprakésszé tétele az ITS-szolgáltatók által.

3.   Az a) és b) kiemelt intézkedésre vonatkozó előírások

3.1.

Az ahhoz szükséges követelmények meghatározása, hogy a közúti és forgalmi adatokat (pl. a forgalmi terveket, a forgalomszabályozásokat és az ajánlott útvonalakat, főleg a nehéz tehergépjárművekre vonatkozóan) a hatáskörrel rendelkező hatóságok és/vagy adott esetben a magánjogi jogalanyok összegyűjthessék és az ITS-szolgáltatók rendelkezésére bocsássák, az alábbiak alapján: — a hatáskörrel rendelkező hatóságok és/vagy a magánjogi jogalanyok által összegyűjtött, meglévő közúti és forgalmi adatok (pl. a forgalmi tervek, a forgalomszabályozások és az ajánlott útvonalak) hozzáférhetősége az ITS-szolgáltatók számára, — a hatáskörrel rendelkező hatóságok és az ITS-szolgáltatók közötti elektronikus adatcsere megkönnyítése, — a közúti és forgalmi adatok (pl. a forgalmi tervek, a forgalomszabályozásoknak és az ajánlott útvonalaknak) kellő időben történő naprakésszé tétele a hatáskörrel rendelkező hatóságok és/vagy adott esetben a magánjogi jogalanyok által, — az ezen közúti és forgalmi adatokat használó ITS-szolgáltatások és -alkalmazások kellő időben történő naprakésszé tétele az ITS-szolgáltatók által.

3.2.

A digitális térképekhez használt közúti, forgalmi és közlekedési adatok pontossá és a digitálistérkép-gyártók és -szolgáltatók számára elérhetővé tételéhez szükséges követelmények meghatározása a következők alapján: — a digitális térképekhez használt, meglévő közúti és forgalmi adatok elérhetősége a digitálistérkép-gyártók és -szolgáltatók számára, — a hatáskörrel rendelkező hatóságok és érdekelt felek, valamint a magánjogi digitálistérkép-gyártók és -szolgáltatók közötti elektronikus adatcsere elősegítése, — a digitális térképekhez használt közúti és forgalmi adatok kellő időben történő naprakésszé tétele a hatáskörrel rendelkező hatóságok és érdekelt felek által, — a digitális térképek kellő időben történő naprakésszé tétele a digitálistérkép-gyártók és -szolgáltatók által.

4.   A c) kiemelt intézkedésre vonatkozó előírások

A valamennyi felhasználó számára díjmentesen hozzáférhető, közúti közlekedési biztonsággal kapcsolatos „általános közlekedési információk” minimum követelményeinek (ahol ez lehetséges) és minimális tartalmának meghatározása az alábbiak alapján:

—	a közlekedési biztonsághoz kapcsolódó forgalmi események („általános közlekedési üzenetek”) egységesített jegyzékének meghatározása és használata, amely az ITS-felhasználók számára díjmentesen hozzáférhetővé tehető,

—	az „általános közlekedési üzenetek” kompatibilitása és ITS-szolgáltatásokba való integrálása a valós idejű közlekedési és multimodális utazási információk biztosítása érdekében.

—   II. kiemelt terület: A forgalmi és teherszállítási irányításhoz kapcsolódó ITS-szolgáltatások folyamatossága

A – különösen TEN-T hálózaton belüli – forgalmi- és teherszállítási irányítási szolgáltatások folyamatosságára és kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó előírások és szabványok tartalmazzák a következőket:

1.   Az egyéb intézkedésekre vonatkozó előírások

1.1.

Az uniós ITS-architektúra kifejlesztéséhez szükséges intézkedések meghatározása, amelyek különösen az ITS-szel kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságra, a szolgáltatások folyamatosságára és a multimodalitás szempontjaira – ideértve például a multimodális, átjárható jegykezelést – irányulnak, amely keretében a tagállamok és a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok a magánjogi jogalanyokkal együttműködve kialakíthatják a nemzeti, regionális vagy helyi szintű mobilitást elősegítő saját ITS-architektúrájukat.

1.2.

A különböző közlekedési módokon történő utasforgalom irányítását segítő – különösen a határon átnyúló – ITS-szolgáltatások folyamatosságához szükséges minimális követelmények meghatározása az alábbiak alapján: — a forgalmi adatok és információk határokon és adott esetben régiókon keresztüli, illetve a városon belüli és városok közötti elektronikus cseréjének megkönnyítése az érintett forgalmi információs és/vagy forgalomirányító központok és a különböző érdekelt felek között, — egységesített információáramlás vagy forgalomirányító interfészek használata az érintett forgalmi információs és/vagy forgalomirányító központok és a különböző érdekelt felek között.

1.3.

A közlekedési folyosók mentén és különböző közlekedési módokon folyó teherszállítások irányítására irányuló ITS-szolgáltatások folyamatosságához szükséges minimális követelmények meghatározása az alábbiak alapján: — a forgalmi adatok és információk határokon és adott esetben régiókon keresztüli, illetve a városon belüli és városok közötti elektronikus cseréjének megkönnyítése az érintett forgalmi információs és/vagy forgalomirányító központok és a különböző érdekelt felek között, — egységesített információáramlás vagy forgalomirányító interfészek használata az érintett forgalmi információs és/vagy forgalomirányító központok és a különböző érdekelt felek között.

1.4.

A teherszállítási logisztikára irányuló ITS-alkalmazások (e-Freight) (nevezetesen a teheráru nyomon követése és visszakövetése a teljes útvonalon és a különböző közlekedési módokon keresztül) megvalósításához szükséges intézkedések meghatározása az alábbiak alapján: — a megfelelő ITS-technológiák elérhetősége és használata az ITS-alkalmazások fejlesztői számára, — a helymeghatározási eredmények integrálása a forgalomirányítási eszközökbe és központokba.

1.5.

A városi és az európai ITS-architektúrák közötti átjárhatóság és kompatibilitás biztosítására szolgáló interfészek meghatározása az alábbiak alapján: — a közforgalmú közlekedésre, az utazástervezésre, a közlekedés iránti igényre vonatkozó, valamint a forgalmi és parkolási adatok hozzáférhetősége a városi irányító központok és szolgáltatók számára, — a különböző városi irányító központok és szolgáltatók közötti elektronikus adatcsere elősegítése a közforgalmú- és egyéni közlekedésre vonatkozóan és minden lehetséges közlekedési mód esetében, — minden releváns adat és információ beillesztése egyetlen architektúrába.

—   III. kiemelt terület: A közúti biztonsággal és óvintézkedésekkel kapcsolatos ITS-alkalmazások

A közúti biztonsággal és óvintézkedésekkel kapcsolatos ITS-alkalmazásokra vonatkozó előírások és szabványok tartalmazzák a következőket:

1.

A d) kiemelt intézkedésre vonatkozó előírások A kölcsönösen átjárható, az EU egészére kiterjedő intelligens segélyhívó szolgáltatási rendszerre vonatkozó, (e-Call) összehangolt rendelkezések meghatározása, beleértve a következőket: — a járművön belüli, az adatcseréhez szükséges ITS-adatok hozzáférhetősége, — a járművekből kibocsátott adatok vételéhez szükséges berendezések rendelkezésre állása a segélyhívó központokban, — a járművek és a segélyhívó központok közötti elektronikus adatcsere megkönnyítése.

2.

Az e) kiemelt intézkedésre vonatkozó előírások A tehergépkocsik és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre – különösen a leálló- és pihenőhelyekre – irányuló ITS-alapú információs rendszerek biztosításához szükséges intézkedések meghatározása az alábbiak alapján: — a közúti parkolási információk hozzáférhetősége a felhasználók számára, — a közúti parkolóhelyek, a központok és a járművek közötti elektronikus adatcsere elősegítése.

3.

Az f) kiemelt intézkedésekre vonatkozó előírások A tehergépkocsik és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló ITS-alapú foglalási rendszerek biztosításához szükséges intézkedések meghatározása az alábbiak alapján: — a közúti parkolási információk hozzáférhetősége a felhasználók számára, — a közúti parkolóhelyek, a központok és a járművek közötti elektronikus adatcsere elősegítése, — a rendelkezésre álló parkolóhelyekre vonatkozó információk frissítését lehetővé tevő, megfelelő ITS-technológiák beépítése a járművekbe és a közúti parkolási létesítményekbe helyfoglalás céljából.

4.

Az egyéb intézkedésekre vonatkozó előírások 4.1. Az úthasználók biztonságának elősegítéséhez szükséges intézkedések meghatározása a fedélzeti jármű/járművezető-interfész, valamint a vezetést és/vagy a közlekedést, illetve a járművön belüli kommunikáció biztonságosságát segítő nomád készülékek tekintetében. 4.2. A veszélyeztetett úthasználók biztonságának és kényelmének növeléséhez szükséges intézkedések meghatározása valamennyi ITS-alkalmazás esetében. 4.3. A fejlett, vezetést segítő információs rendszereknek a 2007/46/EK, 2002/24/EK és 2003/37/EK irányelv hatálya alá nem tartozó járművekbe és közúti infrastruktúrába való integrálásához szükséges intézkedések meghatározása.

—   IV. Kiemelt terület: A jármű összekapcsolása a közlekedési infrastruktúrával

A járműnek a közlekedési infrastruktúrával való összekapcsolódására vonatkozó előírások és szabványok tartalmazzák a következő intézkedéseket:

1.

Egyéb intézkedésekre vonatkozó előírások: 1.1. A különböző ITS-alkalmazások nyílt fedélzeti platformba történő integrálásához szükséges intézkedések meghatározása a következők alapján: — a meglévő vagy tervezett ITS-alkalmazások működési követelményeinek azonosítása, — egy olyan nyílt rendszerű architektúra kidolgozása, amely meghatározza az infrastrukturális rendszerekkel és létesítményekkel való kölcsönös átjárhatósághoz/összekapcsolódáshoz szükséges funkciókat és interfészeket, — a jövőbeli új vagy újabb verziójú ITS-alkalmazások automatikus felismerése és konfigurálása (plug and play) a nyílt fedélzeti platform által, — szabványosítási eljárás az architektúra és a nyílt fedélzeti rendszerekre vonatkozó előírások elfogadásához. 1.2. a kooperatív (jármű-jármű, jármű-infrastruktúra, infrastruktúra-infrastruktúra) rendszerek kifejlesztésében és bevezetésében bekövetkező további előrelépésekhez szükséges intézkedések meghatározása az alábbiak alapján: — az egyes járművek közötti, az egyes infrastruktúrák közötti, valamint a járművek és az infrastruktúra közötti adat- vagy információcsere elősegítése, — az adatcsere tárgyát képező megfelelő adatok, illetve információk hozzáférhetősége a járművekben vagy közúti infrastruktúrákban érdekelt felek számára,; — egységesített üzenetformátum használata a jármű és az infrastruktúra közötti adat- vagy információcseréhez, — a kommunikációs infrastruktúra meghatározása a járművek közötti, az egyes infrastruktúrák közötti, illetve a járművek és infrastruktúrák közötti adat- vagy információcseréhez, — szabványosítási eljárások alkalmazása a vonatkozó architektúrák elfogadásához.

II. MELLÉKLET

AZ ITS ELŐÍRÁSAIRA ÉS KIÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ELVEK

(5., 6. és 8. cikk)

Az előírások elfogadásának, a szabványokra vonatkozó megbízások kiadásának valamint az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások kiválasztásának és kiépítésének valamennyi érdekelt fél szükségleteinek értékelésén kell alapulnia, és meg kell felelnie az alábbi elveknek. Az intézkedéseknek a következő követelményeknek kell eleget tenniük:

a)   hatékonyság– hozzá kell járulniuk az európai közúti közlekedést érintő kulcsfontosságú kihívások megoldásához (pl. a közúti torlódások csökkentéséhez, a káros anyag kibocsátások mérsékléséhez, az energiahatékonyság javításához, a magasabb szintű biztonság és védelem eléréséhez – a veszélyeztetett úthasználók számára is);

b)   költséghatékonyság– optimalizálniuk kell a költségek és az eredmények arányát a célok elérése tekintetében;

c)   arányosság– szükség szerint rendelkezniük kell az elérhető szolgáltatási minőség és kiépítettség különböző szintjeiről a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű sajátosságok figyelembevételével;

d)   a szolgáltatások folyamatosságának elősegítése– az ITS-szolgáltatások kiépítése során biztosítaniuk kell a szolgáltatások zavartalanságát az Unió egészében – különösen a transzeurópai hálózatokon – és ha lehetséges, az Unió külső határain. A szolgáltatások folyamatosságát az országokat országokkal, és ha lehetséges, régiókat régiókkal és a városokat a vidéki településekkel összekötő közlekedési hálózatok jellemzőihez igazított szinten kell biztosítani;

e)   a kölcsönös átjárhatóság kiépítése– a hatékony ITS-szolgáltatás nyújtása érdekében biztosítaniuk kell, hogy a rendszerek és az alapul szolgáló üzleti megoldások között lehetséges legyen az adatcsere, valamint az információk és az ismeretek megosztása;

f)   a visszamenőleges kompatibilitás elősegítése– adott esetben biztosítaniuk kell, hogy az ITS-rendszerek képesek legyenek az ugyanazon célt szolgáló már meglévő rendszerekkel való együttes üzemelésre az új technológiák kifejlesztésének akadályozása nélkül;

g)   a meglévő nemzeti infrastruktúrák és hálózati jellemzők tiszteletben tartása– figyelembe kell venniük a közlekedési hálózati jellemzőkben – különösen a forgalom nagyságában és az időjárástól függő útviszonyokban – rejlő eredendő különbségeket;

h)   az egyenlő hozzáférés elősegítése– a veszélyeztetett úthasználók számára az ITS-alkalmazásokhoz és -szolgáltatásokhoz való akadálytalan és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítása;

i)   a kiforrottság biztosítása– megfelelő kockázatértékelést követően, a megfelelő szintű műszaki fejlesztések és a műveleti kihasználtság segítségével be kell mutatniuk az innovatív ITS-rendszerek szilárdságát;

j)   jó minőségű idő- és helymeghatározás– a globális, folyamatos, pontos és garantált idő- és helymeghatározást igénylő ITS-alkalmazások és -szolgáltatások céljára műholdas infrastruktúrákat vagy egyéb, azzal egyenértékű pontosságot biztosító technológiát kell használniuk;

k)   az intermodalitás megkönnyítése– az ITS kiépítésekor, adott esetben, figyelembe kell venniük a különféle közlekedési módok közti koordinációt;

l)   az egységesség tiszteletben tartása– az ITS területén releváns, már meglévő uniós szabályok, politikák és tevékenységek figyelembevétele, különösen a szabványosítás területén.

MELLÉKLET

SZERV- ÉS DONORADATOK MEGHATÁROZÁSA

A.   RÉSZ

Minimális adatkör

Minimális adatok: a szerv- és donoradatok meghatározását szolgáló információ, amelyet minden egyes szervadományozás esetén össze kell gyűjteni a 7. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban és a 7. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül.

Minimális adatkör

Az a létesítmény, ahol a szervkivételre sor kerül, és egyéb általános adatok

Donor típusa

Vércsoport

Nem

Halál oka

Elhalálozás időpontja

Születési idő vagy becsült életkor

Testsúly

Magasság

Intravénás kábítószer-használat múltbeli vagy jelenlegi kórtörténete

Rosszindulatú neoplázia múltbeli vagy jelenlegi kórtörténete

Egyéb átvihető betegség jelenlegi kórtörténete

HIV-, HCV- és HBV-vizsgálatok

Az adományozott szerv működésének értékelését szolgáló alapinformáció

B.   RÉSZ

Kiegészítő adatkör

Kiegészítő adatok: a szerv- és donoradatok meghatározását szolgáló információ, amelyet az A. részben meghatározott minimális adatkörön felül kell összegyűjteni, az orvoscsoport döntése alapján, figyelembe véve az ilyen információ elérhetőségét és az eset sajátos körülményeit is, a 7. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban.

Kiegészítő adatkör

Általános adatok

A szervkivételt végző intézmény és azon létesítmény, ahol a szervkivételre sor került, elérhetőségi adatai, amelyek a szerveknek a donoroktól a recipiensekhez és fordítva történő koordinációjához, kiutalásához és nyomon követhetőségéhez szükségesek.

A donor adatai

A donor/szerv és a recipiens közötti megfelelő párosítás garantálása érdekében szükséges demográfiai és antropometriai adatok.

A donor kórtörténete

A donor kórtörténete, különösen azon körülmények, amelyek hatással lehetnek az átültetésre szánt szerv alkalmasságára, és magukban hordozhatják a betegségátvitel kockázatát.

Fizikai és klinikai adatok

A potenciális donor fiziológiai állapotának értékeléséhez, valamint az olyan, a donor kórelőzményében feltáratlan betegségek azonosításához szükséges klinikai vizsgálatok adatai, amelyek hatással lehetnek az átültetésre szánt szerv alkalmasságára, és magukban hordozhatják a betegségátvitel kockázatát.

Laboratóriumi adatok

A szervek működésbeli jellemzőinek felméréséhez, valamint a potenciálisan átvihető betegségek feltárásához és a szervadományozás esetleges ellenjavallatainak meghatározásához szükséges adatok.

Képalkotó vizsgálatok

Az átültetésre szánt szervek anatómiai állapotának felméréséhez szükséges képalkotó vizsgálatok.

Terápia

A donoron végzett, a szervek működési állapotának és a szerv alkalmasságának felmérése szempontjából releváns kezelések, különösen az antibiotikumos kezelés, az inotrop támogatás vagy a transzfúziós kezelés.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság nyilatkozata az EUMSz. 290. cikkéről

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kijelenti, hogy ezen irányelv rendelkezései nem befolyásolják az intézményeknek az EUMSz 290. cikke alkalmazásával kapcsolatos jövőbeli álláspontjait, sem pedig az ilyen rendelkezéseket tartalmazó egyedi jogalkotási aktusokat.

Az Európai Bizottság nyilatkozata (Sürgősség)

Az Európai Bizottság vállalja, hogy az Európai Parlamentet és a Tanácsot teljes körűen tájékoztatja egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus sürgősségi eljárással történő elfogadásának lehetőségéről. Amint a Bizottság szolgálatai azt tervezik, hogy egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust sürgősségi eljárással lehetne elfogadni, nem hivatalos formában figyelmeztetik az Európai Parlament és a Tanács titkárságát.

LÉGIKÖZLEKEDÉSI megállapodás

Kanada, valamint az Európai Közösség és tagállamai között

TARTALOMJEGYZÉK

Cikk

Cím

1.	Címek és fogalom-meghatározások

2.	Forgalmi jogok biztosítása

3.	Kijelölés, engedélyezés és visszavonás

4.	Befektetés

5.	Jogszabályok alkalmazása

6.	A polgári légi közlekedés biztonsága

7.	A polgári légi közlekedés védelme

8.	Vámok, adók és egyéb terhek

9.	Statisztikák

10.	A fogyasztók érdekei

11.	Repülőterek, valamint a légiközlekedési berendezések és szolgáltatások rendelkezésre állása

12.	A repülőterekkel, valamint a légiközlekedési berendezésekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos egyéb terhek

13.	Kereskedelmi keretek

14.	Versenykörnyezet

15.	Légiforgalmi szolgáltatás

16.	Kijelölések és engedélyek fenntartása

17.	Vegyes bizottság

18.	Környezetvédelem

19.	Munkaügyi kérdések

20.	Nemzetközi együttműködés

21.	Vitarendezés

22.

Módosítás

23.	Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás

24.	A megállapodás megszűnése

25.	A megállapodás nyilvántartásba vétele

26.	Kapcsolat más megállapodásokkal

LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS

egyrészről

KANADA

és

másrészről

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés szerződő feleiként és az Európai Unió tagállamaiként (a továbbiakban: a tagállamok),

valamint az EURÓPAI KÖZÖSSÉG

között;

Kanada és a tagállamok az 1944. december 7. napján Chicagóban aláírásra megnyitott, nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény részes feleiként, az Európai Közösséggel együtt;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák egy, a légitársaságok közötti piaci versenyen, minimális kormányzati beavatkozáson, illetve szabályozáson alapuló légiközlekedési rendszer létrehozását;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák a légi szállítás tekintetében meglévő érdekeiket;

ELISMERVE a hatékony légi szállításnak a kereskedelem, idegenforgalom és befektetés előmozdításával kapcsolatos jelentőségét;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy javítsák a légi szolgáltatásokat;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy biztosítsák a légi szállításban a biztonság és a védelem legmagasabb fokát;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy kiaknázzák a szabályozási együttműködés és – a gyakorlatban megvalósítható mértékben – a szabályozások és megközelítések összehangolásának lehetséges előnyeit;

ELISMERVE a versenyképes légi szolgáltatásokból és az életképes légi szolgáltatási iparágakból esetlegesen adódó, jelentős lehetséges előnyöket;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák a versenyképes légi szolgáltatási környezetet, elismerve, hogy amennyiben nem léteznek egyenlő versenyfeltételek a légitársaságok számára, a lehetséges előnyök nem valósulhatnak meg;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy lehetővé tegyék légitársaságaik számára, hogy e megállapodás alapján tisztességes és egyenlő esélyek mellett nyújtsanak légi szolgáltatásokat;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy maximalizálják az előnyöket az utasok, a fuvaroztatók, a légitársaságok és a repülőterek, valamint munkavállalóik és más olyan felek számára, akik ezekből az előnyökből közvetetten részesülnek;

MEGERŐSÍTVE, hogy a nemzetközi légiközlekedési politika kidolgozása és végrehajtása során a környezetvédelem kérdése jelentős szerepet játszik;

ELISMERVE a fogyasztóvédelemnek, valamint a légi szolgáltatásokkal kapcsolatban megfelelő szintű fogyasztóvédelem ösztönzésének a fontosságát;

ELISMERVE, hogy a tőke a légiközlekedési ágazat számára fontos szerepet játszik a légi szolgáltatások továbbfejlesztésében;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy egy, az említett egyezményt kiegészítő légiközlekedési megállapodást kössenek;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Címek és fogalommeghatározások

(1)   Az e megállapodásban alkalmazott címek kizárólag hivatkozási célokat szolgálnak.

(2)   Ellenkező rendelkezés hiányában, e megállapodás alkalmazásában:

a)   „légügyi hatóságok”: az ebben a megállapodásban meghatározott feladatok elvégzésére a felek által felhatalmazott bármely hatóság vagy személy;

b)   „légi szolgáltatások”: személyek és áruk – ideértve a postai küldeményeket is – külön-külön vagy együttesen történő szállítására irányuló, menetrend szerinti légi szolgáltatások, az e megállapodásban meghatározott útvonalakon,

c)   „megállapodás”: e megállapodás, az ahhoz csatolt bármely melléklet, valamint a megállapodás vagy bármely mellékletének módosítása;

d)   „légitársaság”: az e megállapodás 3. cikkével összhangban kijelölt és engedélyezett légitársaság;

e)   „fél”: Kanada, illetve a tagállamok és az Európai Közösség együttesen vagy külön-külön;

f)   „egyezmény”: a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott egyezmény, ideértve az egyezmény 90. cikke értelmében elfogadott bármely mellékletet, valamint a mellékleteknek vagy az egyezménynek az egyezmény 90. és 94. cikke szerinti bármely módosítását, amennyiben az említett mellékleteket és módosításokat Kanada és a tagállamok elfogadták; és

g)   „terület”: Kanada tekintetében a saját nemzeti jogában meghatározottaknak megfelelően az állam (a kontinensen és a szigeteken fekvő) földterületei, beltengerei és parti tengerei, ideértve az e területek feletti légteret is; továbbá az Európai Közösség tagállamai tekintetében az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó (a kontinensen és a szigeteken fekvő) földterületek, beltengerek és parti tengerek, az említett Szerződésben vagy annak helyébe lépő dokumentumban meghatározott feltételek szerint, ideértve az e területek feletti légteret is; e megállapodás Gibraltár repülőterére történő alkalmazása nem jelenti a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság által, a repülőtér helyéül szolgáló terület szuverenitásával kapcsolatos jogvitában elfoglalt jogi álláspontok sérelmét, sem Gibraltár repülőterének a 2006. szeptember 18-án, Gibraltár repülőteréről szóló, Córdobában elfogadott miniszteri nyilatkozattal összhangban történő, a tagállamok között 2006. szeptember 18-án fennálló közösségi légiközlekedési intézkedések tekintetében való további felfüggesztésének sérelmét.

2. Cikk

Forgalmi jogok biztosítása

(1)   Mindegyik fél biztosítja a másik félnek az alábbi jogokat a másik fél légitársaságai által folytatott légi szállítás tekintetében:

a)	a területén leszállás nélkül történő átrepülés joga;

b)	a területén való, forgalmi okoktól eltérő okból végzett megállás joga;

c)	az e megállapodásban megengedett mértékben, az e megállapodásban meghatározott útvonalakon a területén utasok és áru – ideértve a postai küldeményeket is – külön-külön vagy együttesen történő felvétele vagy kirakása céljából való megállás joga; és

d)	a megállapodásban meghatározott egyéb jogok.

(2)   Mindegyik fél biztosítja továbbá az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott jogokat a másik fél számára a másik fél azon légitársaságai tekintetében, amelyeket e megállapodás 3. cikke (Kijelölés, engedélyezés és visszavonás) nem említ.

3. Cikk

Kijelölés, engedélyezés és visszavonás

(1)   A felek az e megállapodás szerinti kijelölésként ismerik el a másik fél által az e megállapodás szerinti légi szolgáltatások folytatása céljából kiállított engedélyeket vagy az engedélyezés más formáit. Valamely fél légügyi hatóságainak megkeresésére a másik fél azon légügyi hatóságai, amelyek az engedélyt vagy az engedélyezés más formáját kiállították, igazolják az ilyen engedélyek vagy engedélyezések státuszát.

(2)   Az egyik fél kijelölt légitársasága által az előírt formában és módon intézett megkeresés kézhezvételekor a másik fél – jogszabályaival és szabályzataival összhangban – a lehető legrövidebb eljárási időn belül biztosítja a légitársaság számára kért engedélyeket vagy jóváhagyásokat a légi szolgáltatások működtetéséhez, amennyiben:

a)	a légitársaság az engedélyeket és a jóváhagyásokat megadó fél légügyi hatóságai által rendes esetben alkalmazott jogszabályok és szabályzatok értelmében megfelel a feltételeknek;

b)	a légitársaság megfelel az engedélyeket és a jóváhagyásokat megadó fél jogszabályainak és szabályzatainak;

c)

a 2. mellékletre figyelemmel, kanadai légitársaság esetében a légitársaság tényleges ellenőrzését bármelyik fél területén illetőséggel rendelkező személyek végzik, a légitársaságot kanadai légitársaságként engedélyezték, és a légitársaság gazdasági tevékenységének fő helye Kanadában található; valamely tagállam légitársasága esetében a légitársaság tényleges ellenőrzését bármelyik fél, Izland, Liechtenstein, Norvégia vagy Svájc területén illetőséggel rendelkező személyek végzik, a légitársaságot közösségi légitársaságként engedélyezték, és gazdasági tevékenységének fő helye valamely tagállam területén található; és

d)	a légitársaság egyebekben az e megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően működik.

(3)   Bármely fél visszatarthatja az e cikk (2) bekezdésében említett engedélyeket vagy jóváhagyásokat, valamint visszavonhatja, felfüggesztheti, feltételekhez kötheti vagy korlátozhatja a működési engedélyeket vagy jóváhagyásokat, vagy egyéb módon felfüggesztheti vagy korlátozhatja a másik fél valamely légitársaságának vagy légitársaságainak működését abban az esetben, ha az adott légitársaság nem tartja be a (2) bekezdés rendelkezéseit, vagy amennyiben valamely fél azt állapítja meg, hogy a másik fél területén alkalmazandó feltételek nem összeegyeztethetőek a méltányos és versenyképes környezettel, és azok a 14. cikk (Versenykörnyezet) (5) bekezdése alapján légitársaságának vagy légitársaságainak jelentős hátrányt vagy kárt okoznak.

(4)   Az e cikk (3) bekezdésében felsorolt jogok csak a vegyes bizottság keretében folytatott konzultációkat követően gyakorolhatók, kivéve, ha a (2) bekezdésben említett jogszabályok és szabályzatok megsértésének megelőzése érdekében elengedhetetlen az azonnali intézkedés, illetve ha a biztonság vagy védelem érdekében a 6. cikk (A polgári légi közlekedés biztonsága) és a 7. cikk (A polgári légi közlekedés védelme) rendelkezéseinek megfelelő intézkedés válik szükségessé.

4. cikk

Befektetés

Mindegyik fél lehetővé teszi, hogy légitársaságaik teljes mértékben Kanada vagy egy tagállam vagy tagállamok területén illetőséggel rendelkező személyek tulajdonában legyenek, az e megállapodás 2. mellékletben foglalt feltételek szerint.

5. cikk

Jogszabályok alkalmazása

Mindegyik fél megköveteli az alábbiakat:

a)

a nemzetközi légi navigációban részt vevő légi járműveknek a területére történő belépésével, az ott-tartózkodásával, valamint onnan történő kilépésével kapcsolatos, illetve az ilyen légi járművek üzemben tartására és légi navigációban való részvételére vonatkozó jogszabályainak, szabályzatainak és eljárásainak a légitársaságok általi betartása az említett területre történő belépés, az ott-tartózkodás, valamint az onnan történő kilépés során; és

b)

az utasoknak, a személyzetnek és áruknak – ideértve a postai küldeményeket is – a területére való belépésére, ott-tartózkodására, valamint az onnan történő kilépésére vonatkozó jogszabályainak és szabályzatainak (mint például a belépéssel, vámkezeléssel, tranzittal, a polgári légi közlekedés védelmével, bevándorlással, útlevelekkel, vámeljárásokkal és karanténnal kapcsolatos szabályoknak) a légitársaságok általi betartása, valamint az utasok, a személyzet és áru – ideértve a postai küldeményeket is – e jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelése, valamint a nevükben történő megfelelés az említett területen történő átutazás, a területre történő belépés, az ott-tartózkodás, valamint az onnan történő kilépés során. E jogszabályok és szabályzatok alkalmazásakor – hasonló körülmények fennállása esetén – egyik fél sem biztosíthat a légitársaságoknak kedvezőtlenebb elbánást, mint saját vagy bármely más, hasonló nemzetközi légi szolgáltatásokat nyújtó légitársaságnak.

6. cikk

A polgári légi közlekedés biztonsága

(1)   A felek újólag megerősítik a polgári légi közlekedés biztonsága terén folytatott szoros együttműködés fontosságát. Ezzel összefüggésben a felek további együttműködést folytatnak, ideértve a légiközlekedési műveletekkel kapcsolatos együttműködést is, különösen a nemzetközi légi navigáció biztonságára esetlegesen hatással járó információk megosztásának lehetővé tétele, az egymás polgári légi közlekedés biztonságával kapcsolatos felügyeleti tevékenységeiben való részvétel vagy közös polgári légi közlekedés biztonságával kapcsolatos felügyeleti tevékenységek lefolytatása, valamint – többek között harmadik országokkal – közös projektek és kezdeményezések kidolgozása érdekében. Ezt az együttműködést a Prágában 2009. május 6-án kelt, Kanada és az Európai Közösség közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás keretében dolgozzák ki az említett megállapodás hatálya alá tartozó kérdések tekintetében.

(2)   Az egyik fél által a légügyi hatóságai révén Kanada és az Európai Közösség közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kiadott vagy érvényesített és hatályban lévő légialkalmassági bizonyítványokat, képesítési bizonyítványokat és engedélyeket a másik fél és légügyi hatóságai a légi szolgáltatások működtetése céljából érvényesnek ismerik el, feltéve, hogy e bizonyítványokat vagy engedélyeket legalább az egyezmény értelmében meghatározott előírásoknak megfelelően és azokkal összhangban adták ki vagy érvényesítették.

(3)   Ha a fenti (2) bekezdésben említett, az egyik fél légügyi hatóságai által bármely személy vagy légitársaság részére, illetve légi járatok üzemeltetése során alkalmazott légi jármű tekintetében kiadott engedélyekkel vagy bizonyítványokkal kapcsolatos előjogok vagy feltételek az egyezményben megállapított minimumszabályoknál kevésbé szigorú előírás alkalmazását teszik lehetővé, és ezt az eltérést bejelentették a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, illetve amennyiben az említett hatóságok az egyezményben megállapítottaknál szigorúbb vagy azoktól eltérő előírást vagy előírásokat alkalmaznak, a másik fél kérheti, hogy a felek között a kérdéses gyakorlat tisztázása céljából konzultációkra kerüljön sor a vegyes bizottság keretében. Mindaddig, amíg az említett konzultációk megegyezéshez nem vezetnek, továbbá egymás bizonyítványai és engedélyei kölcsönös elismerése rendszerének szellemében a felek továbbra is elismerik a másik fél légügyi hatóságai által érvényesített bizonyítványokat és engedélyeket. Amennyiben a Prágában, 2009. május 6-án kelt, Kanada és az Európai Közösség közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás rendelkezik a bizonyítványok és engedélyek kölcsönös elfogadásáról, a felek e rendelkezéseket alkalmazzák.

(4)   Az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban, valamint a Prágában, 2009. május 6-án kelt, Kanada és az Európai Közösség közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás keretében a felek a megállapodás hatálya alá tartozó kérdések tekintetében vállalják a bizonyítványok és engedélyek kölcsönös elismerésének megvalósítását.

(5)   Valamely fél vagy hatáskörrel rendelkező légügyi hatóságai bármikor kérhetik konzultációk lefolytatását a másik féllel vagy hatáskörrel rendelkező légügyi hatóságaival az e légügyi hatóságok által fenntartott vagy alkalmazott biztonsági előírásokra és követelményekre vonatkozóan. Ha az említett konzultációk lefolytatását követően a konzultációkat kérő fél, illetve hatáskörrel rendelkező légügyi hatóságai megállapítják, hogy a másik fél vagy hatáskörrel rendelkező légügyi hatóságai ténylegesen nem tartanak fenn és nem alkalmaznak olyan biztonsági előírásokat és követelményeket ezeken a területeken, amelyek – ellenkező döntés hiányában – az egyezmény alapján megállapított minimumszabályokkal legalább azonosak, úgy e felet vagy hatáskörrel rendelkező légügyi hatóságait értesítik ezekről a megállapításaikról és az e minimumszabályoknak való megfeleléshez szükségesnek vélt lépésekről. Ha a másik fél vagy hatáskörrel rendelkező légügyi hatóságai nem tesznek megfelelő korrekciós intézkedést tizenöt (15) napon vagy egy esetlegesen meghatározott más határidőn belül, a konzultációkat kérő fél, illetve hatáskörrel rendelkező légügyi hatóságai visszavonhatják, felfüggeszthetik vagy korlátozhatják a működési engedélyeket és műszaki jóváhagyásokat, vagy egyéb módon felfüggeszthetik vagy korlátozhatják azon légitársaságok működését, amelyek biztonsági felügyelete a másik félnek vagy hatáskörrel rendelkező légügyi hatóságainak a feladata.

(6)   Mindegyik fél elfogadja, hogy a valamely fél légitársasága által vagy nevében üzemben tartott bármely légi járművet a másik fél területén való tartózkodás közben földi ellenőrzésnek vethetik alá a másik fél légügyi hatóságai a légi jármű és a személyzet vonatkozó okmányai érvényességének, valamint a légi jármű és felszerelései látható állapotának ellenőrzése céljából, feltéve, hogy az ellenőrzés nem okoz indokolatlan késedelmet a légi jármű üzemeltetésében.

(7)   Ha valamely fél légügyi hatóságai a földi ellenőrzés elvégzését követően megállapítják, hogy egy légi jármű vagy a légi jármű üzemben tartása nem felel meg az adott időpontban az egyezmény értelmében alkalmazandó minimumszabályoknak, illetve ha megállapítják az adott időpontban az egyezmény által megállapított biztonsági előírások tényleges fenntartásának és alkalmazásának hiányát, az említett fél légügyi hatóságai értesítik e megállapításokról és az e minimumszabályoknak való megfeleléshez szükségesnek tartott lépésekről a másik fél azon légügyi hatóságait, amelyek a légi járművet üzemben tartó légitársaság biztonsági felügyeletéért felelősek. Ha tizenöt (15) napon belül nem kerül sor megfelelő korrekciós intézkedés megtételére, a megkereső légügyi hatóságok visszavonhatják, felfüggeszthetik vagy korlátozhatják a működési engedélyeket és műszaki jóváhagyásokat, vagy egyéb módon felfüggeszthetik vagy korlátozhatják a légi járművet üzemben tartó légitársaság működését. Ugyanez a döntés hozható a földi ellenőrzés céljából történő hozzáférés megtagadása esetén.

(8)   Mindegyik fél jogosult hatáskörrel rendelkező légügyi hatóságai révén azonnali intézkedést tenni – ideértve a működési engedélyek és műszaki jóváhagyások visszavonását, felfüggesztését vagy korlátozását, illetve a másik fél légitársasága működésének egyéb módon történő felfüggesztését vagy korlátozását is –, ha azt a következtetést vonják le, hogy ez a polgári légi közlekedés biztonsága közvetlen fenyegetettsége miatt szükséges. Amennyiben ez a gyakorlatban megvalósítható, az ilyen intézkedéseket megtevő fél törekszik arra, hogy a másik féllel előzetesen konzultáljon.

(9)   A valamely fél vagy hatáskörrel rendelkező légügyi hatóságai által az e cikk (5), (7) vagy (8) bekezdésével összhangban megtett bármely intézkedést meg kell szüntetni, amint az említett intézkedés alapjául szolgáló ok megszűnt.

7. cikk

A polgári légi közlekedés védelme

(1)   A felek a nemzetközi jogból eredő jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban megerősítik, hogy a polgári repülés védelmének jogellenes beavatkozásokkal szembeni biztosítására irányuló kölcsönös kötelezettségük e megállapodás szerves részét képezi.

(2)   A felek – a nemzetközi jog szerinti jogaik és kötelezettségeik általános érvényének korlátozása nélkül – különösen az alábbi megállapodásokkal járnak el összhangban: a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, 1963. szeptember 14-én Tokióban kelt egyezmény, a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, 1970. december 16-én Hágában kelt egyezmény, a polgári légi közlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án Montrealban kelt egyezmény, a nemzetközi polgári légi közlekedést szolgáló repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1988. február 24-én Montrealban kelt jegyzőkönyv, valamint a plasztikus robbanóanyagoknak, azok felderítése céljából történő megjelöléséről szóló, 1991. március 1-jén Montrealban kelt egyezmény, továbbá a polgári légi közlekedés védelmére vonatkozó, a felekre kötelező bármely más többoldalú megállapodás.

(3)   A felek kérésre minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a polgári légi járművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények, valamint az ilyen légi jármű, utasai és személyzete, a repülőterek és a légi navigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, valamint a polgári légi közlekedés védelme elleni bármely fenyegetés megakadályozása érdekében.

(4)   A felek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított és a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény mellékleteit képező, a polgári légi közlekedés védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően járnak el, amennyiben az ilyen védelmi rendelkezések alkalmazandók a felekre. A felek előírják, hogy a területükön bejegyzett légi járművek üzemben tartói, azok az üzemben tartók, akiknek a gazdasági tevékenységének fő helye vagy állandó lakóhelye a területükön van, valamint a területükön lévő repülőterek üzemben tartói e polgári légi közlekedés védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően járjanak el. Ennek megfelelően – kérésre – a felek értesítik a másik felet a szabályaik és gyakorlataik, valamint az e bekezdésben említett mellékletek polgári légi közlekedés védelmére vonatkozó előírásai közötti eltérésekről, amennyiben ezek az eltérések túllépik vagy kiegészítik az ilyen előírásokat, és lényegesek a másik fél üzemben tartói számára. Bármely fél bármikor kérheti, hogy indokolatlan késedelem nélkül kerüljön sor konzultációkra a másik féllel az ilyen eltérések megvitatása céljából.

(5)   Az államok szuverenitását teljes mértékben figyelembe véve és kölcsönösen tiszteletben tartva a felek megállapodnak, hogy a légi járműveknek az e cikk (4) bekezdésében említett üzemben tartói kötelezhetők az abban a bekezdésében említett olyan polgári légi közlekedés védelmére vonatkozó rendelkezések betartására, amelyeket a másik fél a saját területére való belépés, az onnan való kilépés és az ott-tartózkodás tekintetében megkövetel. Mindegyik fél biztosítja, hogy a saját területén ténylegesen megfelelő intézkedéseket alkalmazzanak a légi jármű védelme, valamint az utasok, a személyzet, csomagjaik és kézipoggyászaik, az áruk, a postai küldemények és a légi jármű fedélzetén lévő készletek a beszállás vagy berakodás előtt történő átvizsgálása érdekében.

(6)   A felek megállapodnak, hogy együttműködnek egymás védelmi előírásai kölcsönös elismerésének elérése érdekében, valamint hogy viszonossági alapon szoros együttműködést folytatnak a minőség-ellenőrzési intézkedésekkel kapcsolatban. A felek megállapodnak továbbá, hogy adott esetben és a felek által külön-külön meghozott döntések alapján a felek területei közötti járatok tekintetében megteremtik az egyszeri védelmi ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatos előfeltételeket, ami az átszálló utasok, az átrakandó poggyász és/vagy áru újbóli vizsgálata alóli mentesítést jelenti. E célból a meglévő vagy tervezett polgári légi közlekedés védelmére vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban folytatott konzultációkat, valamint a felek által végrehajtott minőség-ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó információk megosztását lehetővé tevő igazgatási rendelkezéseket állapítanak meg. A felek konzultálnak egymással az ilyen igazgatási rendelkezések hatálya alá tartozó másik fél területén lévő üzemben tartók tekintetében lényeges, tervezett védelmi intézkedésekről.

(7)   Mindegyik fél – amennyiben az a gyakorlatban megvalósítható – teljesíti a másik féltől az ésszerű, különleges védelmi intézkedésekre vonatkozóan érkező kéréseket egy adott járatra vagy járatok adott csoportjára irányuló, meghatározott fenyegetés kezelése érdekében.

(8)   A felek megállapodnak, hogy együttműködnek az általuk bármelyik területen végzett védelmi ellenőrzésekkel kapcsolatban annak révén, hogy mechanizmusokat – többek között igazgatási rendelkezéseket – hoznak létre az ilyen védelmi ellenőrzések eredményeivel kapcsolatos információk kölcsönös cseréjéhez. A felek megállapodnak, hogy pozitívan mérlegelik a másik fél által végzett védelmi ellenőrzésekben megfigyelőként való részvételre irányuló kéréseket.

(9)   Légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ilyen veszély fennállása, vagy más, a légi járművek, az utasok, a személyzet, a repülőterek vagy a légi navigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmény vagy annak veszélye esetén a felek segítséget nyújtanak egymásnak a kommunikáció elősegítése és más, az ilyen cselekmény vagy veszély gyors és biztonságos megszüntetésére szolgáló megfelelő intézkedések megtétele révén.

(10)   Amennyiben valamelyik fél megalapozottan véli úgy, hogy a másik fél nem e cikk rendelkezéseinek megfelelően járt el, akkor ez a fél – a hatáskörrel rendelkező hatóságai révén – konzultációt kérhet. A konzultációknak a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül kell megkezdődniük. Amennyiben a konzultációk megkezdésétől számított tizenöt (15) napon belül nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, a konzultációkat kérő fél a másik fél légitársasága vagy légitársaságai engedélyeit visszatarthatja, visszavonhatja, felfüggesztheti vagy megfelelő feltételekhez kötheti. Szükséghelyzetben vagy az e cikk rendelkezései betartása további elmulasztásának megakadályozása érdekében az a fél, amelyik úgy véli, hogy a másik fél eltért e cikk rendelkezéseitől, bármikor megfelelő ideiglenes intézkedést tehet.

(11)   A légi szállítás védelmének biztosítására tett azonnali intézkedések szükségességének sérelme nélkül a felek megerősítik, hogy a védelmi intézkedések mérlegelésekor értékelik a légi szolgáltatások e megállapodás szerinti üzemeltetésére gyakorolt lehetséges kedvezőtlen gazdasági és működési hatásokat és – a jogszabályokban megengedett mértékben – e tényezőket figyelembe veszik a védelmi kérdések megoldásához szükséges és megfelelő intézkedések meghatározásakor.

8. cikk

Vámok, adók és egyéb terhek

(1)   Mindegyik fél – a nemzeti jogszabályaik és szabályzataik által lehetővé tett legteljesebb mértékben, valamint a viszonosság alapján – mentesíti a másik fél légitársaságait a nemzetközi légi közlekedésben üzemben tartott légi járművei, szokásos berendezései, az üzem- és kenőanyagok, a műszaki fogyóeszközök, földi berendezései, a tartalék alkatrészek (a hajtóműveket is ideértve), a légi jármű fedélzetén lévő készletek (többek között ideértve az utasok által a repülés alatt korlátozott mennyiségben megvásárolható vagy elfogyasztható élelmiszereket, italokat és égetett szeszes italokat, dohányárut és egyéb termékeket), valamint egyéb, kizárólag a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légi jármű üzemben tartására és kiszolgálására szolgáló vagy azzal kapcsolatban használt cikkek tekintetében valamennyi importkorlátozás, a felek által kivetett és nem a nyújtott szolgáltatások költségén alapuló valamennyi vagyon- és tőkeadó, vám, jövedéki adó, valamint a hasonló díjak és egyéb terhek alól.

(2)   Mindegyik fél továbbá – a nemzeti jogszabályaik és szabályzataik által lehetővé tett legteljesebb mértékben, valamint a viszonosság alapján – mentesíti az alábbiakat az e cikk (1) bekezdésében említett adók, vámok, díjak és egyéb terhek alól, a nyújtott szolgáltatás költségén alapuló díjak kivételével

a)

a valamely fél területére – ésszerű határokon belül – bevitt vagy ott beszerzett, és a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légitársaságának a területről eltávozó légi járművén való felhasználás céljából a légi jármű fedélzetére felvitt készletek, még abban az esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják fel, ahol azokat a fedélzetre felvitték;

b)

az egyik fél területére a másik fél légitársasága által a nemzetközi légi közlekedésben használt légi jármű műszaki kiszolgálása, karbantartása vagy javítása céljából bevitt földi berendezések és tartalék alkatrészek (ideértve a hajtóműveket is), valamint az utasok vagy áruk kezelésére, illetve a védelmi ellenőrzésekre szolgáló számítógépes berendezések és rendszerelemek;

c)

a valamely fél területére a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légitársaságának légi járművén való felhasználás céljából bevitt vagy ott beszerzett kenőanyagok és műszaki fogyóeszközök, még abban az esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják fel, ahol azokat a fedélzetre felvitték; és

d)	nyomtatott kiadványok, ideértve a légitársaság jegyeit, a jegyborítékokat, a légitársaságok számláit és a légitársaság által ingyenesen szétosztott, más kapcsolódó reklámanyagokat.

(3)   A légi járaton használt szokásos felszerelések, valamint az egyik fél légitársasága által használt légi jármű fedélzetén szokásosan tárolt anyagok és készletek a másik fél területén csak az adott területen működő vámhatóságok jóváhagyásával rakodhatók ki. Ebben az esetben megkövetelhető, hogy azokat az újraexportálás vagy a vámszabályoknak megfelelő egyéb eltávolítás időpontjáig az említett hatóságok felügyelete alá helyezzék.

(4)   Az e cikkben biztosított mentességek abban az esetben is igénybe vehetők, ha az egyik fél légitársaságai az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott árucikkek másik fél területén történő kölcsönbeadása vagy átadása érdekében olyan légitársasággal kötöttek szerződést, amelynek részére a másik fél hasonló mentességeket biztosít.

(5)   Az egyes tagállamok és Kanada között a jövedelem és a tőke kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó, hatályban lévő egyezmények rendelkezéseit ez a megállapodás nem módosítja.

9. cikk

Statisztikák

(1)   Mindegyik fél biztosítja a másik fél részére a nemzeti jogszabályokban és szabályzatokban előírt statisztikákat, valamint – kérésre – a légi szolgáltatások üzemeltetésének felülvizsgálata céljából esetlegesen ésszerűen szükséges, rendelkezésre álló statisztikai információkat.

(2)   A felek a vegyes bizottság keretében együttműködnek a légi szolgáltatások alakulásának nyomon követése céljából közöttük zajló statisztikai információcsere megkönnyítése érdekében.

10. cikk

A fogyasztók érdekei

(1)   Mindegyik fél elismeri a fogyasztók érdekei védelmének fontosságát és – megkülönböztetéstől mentes alapon – ésszerű és arányos intézkedéseket tehet, vagy megkövetelheti a légitársaságoktól, hogy ilyen intézkedéseket tegyenek az alábbi kérdések ügyében, többek között ideértve a következőket:

a)	a légitársaságok részére előlegként kifizetett pénzeszközök védelmére irányuló követelmények;

b)	a visszautasított beszállás esetén nyújtandó kártalanítással kapcsolatos kezdeményezések;

c)	visszatérítés az utasok felé;

d)	a légi járművet ténylegesen üzemben tartó légi fuvarozó kilétének nyilvánosságra hozatala;

e)	saját légitársaságainak megfelelő pénzügyi helyzete;

f)	az utasok baleseti felelősségbiztosítása; és

g)	a hozzáféréssel kapcsolatos intézkedések meghatározása.

(2)   A felek arra törekszenek, hogy – annak érdekében, hogy lehetőség szerint összeegyeztethető megközelítéseket érjenek el – a vegyes bizottság keretében konzultáljanak egymással a fogyasztók érdekeit érintő kérdésekről, ideértve a tervezett intézkedéseiket is.

11. cikk

Repülőterek, valamint a légiközlekedési berendezések és szolgáltatások rendelkezésre állása

(1)   Mindegyik fél biztosítja, hogy a repülőterek, légi útvonalak, légiforgalmi irányítói szolgáltatások és légi navigációs szolgálatok, a polgári légi közlekedés védelme, a földi kiszolgálás és a területén biztosított egyéb kapcsolódó berendezések és szolgáltatások megkülönböztetéstől mentes alapon, a felhasználással kapcsolatos rendelkezések meghozatalának időpontjától rendelkezésre álljanak a másik fél légitársaságai általi felhasználásra.

(2)   A felek a lehető legteljesebb mértékig megtesznek minden ésszerű intézkedést a berendezésekhez és szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférés biztosítására, a jogi, működési és fizikai korlátozásokra is figyelemmel, valamint a hozzáférés biztosítására irányuló eljárások tekintetében a tisztességes és egyenlő esélyek és az átláthatóság alapján.

(3)   Mindegyik fél biztosítja, hogy a területén lévő repülőterekre alkalmazandó résidők kezelésére irányuló eljárásait, iránymutatásait és szabályzatait átlátható, hatékony és megkülönböztetéstől mentes módon alkalmazzák.

(4)   Ha az egyik fél úgy véli, hogy a másik fél megsérti ezt a cikket, értesítheti a másik felet megállapításairól, és konzultációkat kérhet a 17. cikk (Vegyes bizottság) (4) bekezdése alapján.

12. cikk

A repülőterekkel, valamint a légiközlekedési berendezésekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos egyéb terhek

(1)   Mindegyik fél biztosítja, hogy a díjszabásért felelős hatóságaik vagy szerveik által a másik fél légitársaságaira a légi navigációs és a légiforgalmi irányítási szolgáltatások használatáért kivethető díjak igazságosak, ésszerűek, költségekhez köthetők és indokolatlan hátrányos megkülönböztetéstől mentesek legyenek. A másik fél légitársaságaira kiszabott ilyen használati díjakat semmilyen esetben sem lehet a bármely más légitársaság rendelkezésére álló legelőnyösebb feltételeknél kedvezőtlenebb feltételek alapján kiszabni.

(2)   Mindegyik fél biztosítja, hogy a díjszabásért felelős hatóságaik vagy szerveik által a másik fél légitársaságaira a repülőtér használatáért, a polgári légi közlekedés védelméért és a kapcsolódó berendezésekért és szolgáltatásokért kivethető díjak igazságosak, ésszerűek, indokolatlan hátrányos megkülönböztetéstől mentesek és a felhasználók csoportjai között méltányosan megosztottak legyenek. A másik fél légitársaságaira kiszabott használati díjak tükrözhetik – de nem haladhatják meg – a repülőtéren vagy a repülőtérrendszeren belül található megfelelő repülőtéri és polgári légi közlekedés védelmével kapcsolatos berendezések és szolgáltatások biztosításának a díjszabásért felelős hatóságok vagy szervek számára felmerülő teljes költségét. Az ilyen díjak tartalmazhatják az eszközök értékcsökkenés utáni ésszerű megtérülését. A díjszabás alá tartozó berendezéseket és szolgáltatásokat hatékony és gazdaságos módon kell biztosítani. A másik fél légitársaságaira kiszabott ilyen használati díjakat semmilyen esetben sem lehet a bármely más légitársaság számára a díjak meghatározásakor rendelkezésre álló legelőnyösebb feltételeknél kedvezőtlenebb feltételek alapján kiszabni.

(3)   Mindegyik fél ösztönzi a területükön a díjszabásért felelős hatóságok vagy szervek és a szolgáltatásokat és a berendezéseket igénybe vevő légitársaságok közötti konzultációt, valamint a díjszabásért felelős hatóságok vagy szervek és a légitársaságok közötti azon információk cseréjét, amelyek szükségesek lehetnek – e cikk (1) és (2) bekezdésének elveivel összhangban – a díjak ésszerűségének megfelelő felülvizsgálatához. Mindegyik fél ösztönzi a díjszabásért felelős hatóságokat arra, hogy a felhasználókat a használati díjak módosítására irányuló minden javaslat esetében ésszerű időn belül értesítsék annak érdekében, hogy ismertethessék álláspontjaikat a módosítások végrehajtása előtt.

(4)   A 21. cikk (Vitarendezés) szerinti vitarendezési eljárások során csak akkor tekinthető úgy, hogy valamely fél megsértette e cikk rendelkezéseit, ha:

a)	elmulasztja a másik fél által kifogásolt díjak vagy gyakorlat ésszerű határidőn belüli felülvizsgálatát; vagy

b)	az ilyen felülvizsgálatot követően elmulasztja a hatáskörébe tartozó valamennyi, az e cikkel összeegyeztethetetlen díjak vagy gyakorlat orvoslását szolgáló intézkedést megtenni.

13. cikk

Kereskedelmi keretek

(1)   Mindegyik fél tisztességes és egyenlő versenylehetőséget biztosít a másik fél légitársaságai számára az e megállapodás szerinti légi szolgáltatások nyújtására.

(2)   Mindegyik fél lehetővé teszi a másik fél bármely légitársasága számára, hogy az általa kínált, az e megállapodás szerinti légi szolgáltatások sűrűségét és kapacitását a légitársaság piacra vonatkozó kereskedelmi megfontolásai alapján állapítsa meg. Egyik fél sem korlátozhatja egyoldalúan a forgalom nagyságát, a szolgáltatások sűrűségét és rendszerességét, a másik fél légitársaságai által üzemben tartott légi járművek típusát vagy típusait, és nem írhatja elő a másik fél légitársaságai számára, hogy azok a menetrendet, a charterjáratok programját és az üzemeltetési tervet benyújtsák, kivéve ha ez műszaki, üzemeltetési vagy környezetvédelmi (helyi levegőminőség vagy zaj) okokból, az egyezmény 15. cikkével összhangban álló egységes feltételek alapján szükséges.

(3)

a) Az egyes felek által az ilyen műveletekre rendesen alkalmazott szabályozási követelményekre is figyelemmel, a másik fél bármely légitársasága együttműködési megállapodást köthet az alábbiak céljából: i. meghatározott útvonalakon légi szolgáltatás biztosítása azáltal, hogy Kanada vagy a tagállamok és/vagy bármely harmadik ország légitársaságai és/vagy bármely ország felszíni (szárazföldi vagy tengeri) közlekedési szolgáltatója által üzemeltetett járatokra saját kód alatt értékesít szállítást; ii. járatok üzemeltetése olyan más légitársaság kódja alatt, amely számára valamelyik fél légügyi hatósága engedélyezte, hogy valamelyik fél bármely légitársasága által üzemeltetett járatokra saját kód alatti szállítást értékesítsen. b) Bármely fél megkövetelheti a code-share megállapodásokban érintett valamennyi légitársaságtól, hogy rendelkezzen a megfelelő útvonalengedéllyel. c) Egyik fél sem tarthatja vissza az e cikk (3) bekezdése a) pontjának i. alpontjában meghatározott code-share szolgáltatásokra vonatkozó engedélyt azon az alapon, hogy a légi járművet üzemben tartó légitársaság nem jogosult más légitársaság kódja alatt forgalmat bonyolítani. d) A felek megkövetelik a code-share megállapodásokban érintett valamennyi légitársaságtól annak biztosítását, hogy az utasokat teljes mértékben tájékoztatják az üzemben tartó kilétéről, valamint az utazás egyes szakaszaival kapcsolatban a közlekedési eszközről.

(4)   Mindegyik fél lehetővé teszi a másik fél légitársaságai számára, hogy a területén folytatott működés közben:

a)	a viszonosság alapján területén saját földi kiszolgálását végezze, és belátása szerint a földi kiszolgáláshoz kapcsolódó szolgáltatásokat egészben vagy részben hatáskörrel rendelkező hatóságai által az ilyen szolgáltatások nyújtására engedélyezett megbízottal végeztessen; és

b)	földi kiszolgáláshoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtson az ugyanazon repülőtéren működő más légitársaságok számára, amennyiben azt engedélyezték és összeegyeztethető az alkalmazandó jogszabályokkal és szabályzatokkal.

(5)   Az e cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában előírt jogok gyakorlására kizárólag olyan fizikai vagy működési korlátozások vonatkozhatnak, amelyek elsősorban a repülőtér biztonságával vagy védelmével kapcsolatos megfontolásokból erednek. Valamennyi korlátozást egységesen kell alkalmazni, és azok feltételei nem lehetnek kedvezőtlenebbek a bármely más országnak a korlátozások megállapításakor hasonló nemzetközi légi szolgáltatásokat végző légitársasága számára rendelkezésre álló legelőnyösebb feltételeknél.

(6)   A felek lehetővé teszik, hogy:

a)	a másik fél légitársaságai a viszonosság alapján területükre képviselőket, kereskedelmi vezetőket, értékesítési, műszaki, üzemeltetési és más szakembereket küldjenek, és ott tartsanak, amennyiben ez szolgáltatásaikkal kapcsolatban szükséges;

b)

ezek a személyzettel kapcsolatos követelmények a másik fél légitársaságainak döntése szerint saját személyzettel vagy a területén működő és más légitársaságok részére ilyen szolgáltatás nyújtására jogosult bármely más szervezet, társaság vagy légitársaság szolgáltatásainak igénybevételével is biztosíthatók legyenek; és

c)	a területén a másik fél légitársaságai irodákat hozzanak létre a légiszállítási és az ahhoz kapcsolódó más tevékenységek promóciója és értékesítése céljából.

(7)   A felek megkövetelik a másik fél légitársaságainak képviselőitől és személyzetétől, hogy jogszabályaiknak és szabályzataiknak alávessék magukat. Az ilyen jogszabályokkal és szabályzatokkal összhangban:

a)	mindegyik fél a lehető legrövidebb időn belül biztosítja a szükséges munkavállalási engedélyeket, látogatói vízumokat és más hasonló dokumentumokat az e cikk (6) bekezdésében említett képviselők és személyzet részére; és

b)	mindegyik fél megkönnyíti és felgyorsítja a kilencven (90) napot meg nem haladó, ideiglenes feladatokat végző személyzet tekintetében a munkavállalási engedélyekkel kapcsolatos bármely követelmény jóváhagyását.

(8)   Mindegyik fél lehetővé teszi a másik fél légitársaságai számára a következőket:

a)

légi szállítás értékesítése a területén közvetlenül vagy – a légitársaságok döntése szerint – ügynökeiken keresztül, valamint légi szállítás értékesítése a területén használt pénznemben vagy – a légitársaságok döntése szerint – más országok szabadon átváltható pénznemében, továbbá bármely személy szabadon vásárolhat ilyen szállítást az említett légitársaságok által elfogadott pénznemben;

b)	a helyi kiadások – ideértve az üzemanyag-vásárlást is – kifizetése a területén a helyi pénznemben vagy – a légitársaságok döntése szerint – szabadon átváltható pénznemben; és

c)

kérésre a tevékenysége rendes körében megszerzett pénzeszközök átváltása és külföldre való átutalása. Az ilyen átváltást és átutalást korlátozások nélkül, haladéktalanul és a folyó kifizetések tekintetében az átutalási kérelem benyújtásának időpontjában érvényes átváltási árfolyamon engedélyezni kell, továbbá azokra nem vonatkozhat semmilyen egyéb teher a bankok által az ilyen ügyletek tekintetében beszedett rendes szolgáltatási díjak kivételével.

(9)   Mindegyik fél lehetővé teszi az alábbiakat:

a)

a kombinált személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokat végző légitársaságok számára, hogy felszíni (szárazföldi vagy vízi) szállítást vegyenek igénybe a légi járatokhoz kapcsolódóan. Az ilyen szállítást a légitársaságok felszíni fuvarozókkal kötött megállapodások útján nyújthatják, vagy a légitársaságok dönthetnek úgy is, hogy a felszíni szállítást maguk biztosítják;

b)

az árufuvarozási szolgáltatásokat végző légitársaságok számára, hogy a nemzetközi légi szállításhoz kapcsolódó bármilyen felszíni (szárazföldi vagy vízi) árufuvarozást igénybe vegyenek, a felek vagy harmadik országok területén lévő bármely pontra vagy pontról, ideértve valamennyi vámhivatallal rendelkező repülőtérre és repülőtérről való szállítást is, továbbá adott esetben a vámszabad raktárban lévő áru fuvarozását a vonatkozó jogszabályok és szabályzatok szerint; hogy hozzáférjenek a repülőtéri vámeljárásokhoz és vámhivatalokhoz a felszíni vagy légi fuvarozással mozgó áru tekintetében; hogy maguk gondoskodjanak saját felszíni árufuvaroztatásukról – az ilyen szállításra irányadó nemzeti jogszabályokra és szabályzatokra is figyelemmel –, vagy azt egyéb felszíni fuvarozóval kötött megállapodás révén biztosítsák, ideértve a bármely más ország más légitársaságai által végzett felszíni fuvarozást; és

c)	az intermodális szolgáltatásokat végző légitársaságok számára, hogy a kombinált légi- és a felszíni szállításra együttesen kiszabott áron kínálják azokat, amennyiben az utasokat és a fuvaroztatókat nem tévesztik meg az ilyen szállítás tényleges adatai tekintetében.

(10)   A felek lehetővé teszik, hogy az árakat a légitársaságok a szabad és tisztességes verseny alapján szabadon állapítsák meg. Egyik fél sem foganatosíthat egyoldalú intézkedést a területére érkező vagy területéről induló nemzetközi légi szállításra kiszabott ár bevezetése vagy fenntartása ellen.

(11)   A felek nem követelik meg, hogy az árakat benyújtsák a légügyi hatóságoknak.

(12)   A felek lehetővé teszik a légügyi hatóságok számára, hogy megvitassanak többek között olyan kérdéseket, mint az esetlegesen jogtalan, ésszerűtlen vagy megkülönböztető jellegű díjak.

(13)   A felek tisztességes és megkülönböztetéstől mentes alapon alkalmazzák saját területükön a számítógépes helyfoglalási rendszereik műveleteivel kapcsolatos jogszabályaikat és szabályzataikat.

(14)   Az e megállapodás szerinti légi járatokat bármely fél légitársaságai más társaságokkal – többek között légitársaságokkal – kötött franchise- vagy márkahasználati megállapodások alapján is működtethetik a légügyi hatóságok jóváhagyásától függően, feltéve, hogy a légi járatot működtető légitársaság rendelkezik a megfelelő útvonalengedéllyel, teljesülnek a nemzeti jogszabályokban és szabályzatokban előírt feltételek.

(15)   Az e megállapodás szerinti légi járatok üzemeltetése céljából a felek légitársaságai üzemeltethetik az e megállapodás szerinti légi járatokat más légitársaságok által biztosított – többek között más országokból származó – légi jármű és személyzet igénybe vételével is a légügyi hatóságok jóváhagyásától függően, feltéve, hogy a légi járatot üzemeltető azon légitársaság és a légi jármű azon üzemben tartója, amelyek az ilyen megállapodásban részesek, rendelkeznek a megfelelő engedélyekkel. E bekezdés alkalmazásában a légi járművet üzemben tartó légitársaságoknak nem szükséges megfelelő útvonalengedéllyel rendelkezniük.

(16)   Az e megállapodás 4. (Befektetés), 5. (Jogszabályok alkalmazása), 6. (A polgári légi közlekedés biztonsága), 7. (A polgári légi közlekedés védelme), 8. (Vámok, adók és egyéb terhek), 9. (Statisztikák), 10. (A fogyasztók érdekei), 11. (Repülőterek, valamint a légiközlekedési berendezések és szolgáltatások rendelkezésre állása), 12. (A repülőterekkel, valamint a légiközlekedési berendezésekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos egyéb terhek), 13. (Kereskedelmi keretek), 14. (Versenykörnyezet), 15. (Légiforgalmi szolgáltatás), 17. (Vegyes bizottság) és 18. (Környezetvédelem) cikkében előírt rendelkezések valamely fél légi fuvarozói által a másik fél területére vagy területéről működtetett charter- és más nem menetrend szerinti járatokra is alkalmazandók.

(17)   Az engedélyeknek a charter- és más nem menetrend szerinti járatok üzemeltetésére irányuló kérelmek kézhezvételét követő, a légi fuvarozók számára történő megadásakor a felek a lehető leggyorsabb eljárást alkalmazzák.

14. cikk

Versenykörnyezet

(1)   A felek elismerik, hogy közös célkitűzésük egy, a légi járatok működtetésével kapcsolatos tisztességes versenykörnyezet kialakítása. A felek elismerik, hogy a légitársaságok akkor folytatnak a legvalószínűbb módon tisztességes versenyt, amennyiben ezek a légitársaságok teljes mértékben kereskedelmi alapon működnek, és nem részesülnek állami támogatásban. A felek elismerik, hogy a tisztességes és versenyképes környezet megteremtéséhez kulcsfontosságúak az olyan kérdések, mint például – többek között – a légitársaságok privatizálására vonatkozó feltételek, a versenytorzító támogatások megszüntetése, a repülőtéri létesítményekhez és szolgáltatásokhoz, valamint a számítógépes foglalási rendszerekhez való méltányos és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés.

(2)   Ha az egyik fél azt állapítja meg, hogy a másik fél területén olyan feltételek léteznek, amelyek hátrányosan érintenék a tisztességes és versenyképes környezetet, valamint az e megállapodás szerinti légi járatok légitársaságai általi működtetését, észrevételeket nyújthat be a másik félnek. Kérheti továbbá a vegyes bizottság összehívását is. A felek elfogadják, hogy vegyes bizottság jogszerűen vitathatja meg annak mértékét, hogy a megállapodás versenykörnyezettel kapcsolatos célkitűzéseit milyen mértékben veszélyeztetheti egy támogatás vagy más intervenció.

(3)   A 14. cikk hatálya alá tartozik – a teljesség igénye nélkül – a bármely kormányzati szerv által juttatott tőkeinjekciók, kereszttámogatások, támogatások, biztosítékok, tulajdonjog, adókönnyítés, adómentesség, csődvédelem vagy kezesség. A 14. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel valamely fél – a másik félhez intézett értesítéssel egyidejűleg – kapcsolatba léphet a másik fél területén lévő, állami, tartományi vagy helyi szintű, hatáskörrel rendelkező kormányzati szervekkel az e cikkel kapcsolatos kérdések megvitatása céljából.

(4)   A felek elismerik a saját versenyhatóságaik között folytatott együttműködést az 1999. június 17-én Bonnban, Kanada kormánya és az Európai Közösségek között létrejött, a versenyjogaik alkalmazásáról szóló megállapodásnak megfelelően.

(5)   Amennyiben – a vegyes bizottságban folytatott konzultációkat követően – valamelyik fél úgy véli, hogy továbbra is fennállnak a 14. cikk (2) bekezdésében említett feltételek, és azok légitársaságának vagy légitársaságainak valószínűleg jelentős hátrányt vagy kárt okozhatnak, intézkedést tehet. A felek az e bekezdés szerinti intézkedéseket a rájuk vonatkozó eljárások és kritériumok vegyes bizottság általi meghatározásakor, vagy – ha erre korábban kerül sor – az attól az időponttól számított egy évet követően tehetik meg, amikor a felek e megállapodást átmenetileg alkalmazzák, vagy amikor a megállapodás hatályba lép. Az e bekezdés szerint megtett bármely intézkedésnek megfelelőnek és arányosnak kell lennie, hatályát és időtartamát tekintve pedig a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia. Az intézkedésnek kizárólag a (2) bekezdésben említett feltételek előnyeit élvező entitásokra szabad irányulniuk, és azok nem sérthetik a felek azon jogát, hogy a 21. cikk (Vitarendezés) értelmében intézkedést tegyenek.

15. cikk

Légiforgalmi szolgáltatás

A felek együttműködnek a légiforgalmi szolgáltatással kapcsolatos biztonsági felügyeleti és szakpolitikai kérdések kezelésében az általános hatékonyság optimalizálása, a költségcsökkentés, valamint a meglévő rendszerek biztonságának és kapacitásának fokozása céljából. A felek ösztönzik légi navigációs szolgáltatóikat, hogy továbbra is működjenek együtt a kölcsönös átjárhatóság területén, hogy amennyiben lehetséges, még jobban integrálják mindkét fél rendszereit, csökkentsék a légi szállítás környezetvédelmi hatását, és adott esetben információkat osszanak meg.

16. cikk

Kijelölések és engedélyek fenntartása

(1)   Légi szolgáltatások végzésére kijelölt légitársaságnak kell tekinteni Kanada vagy a tagállamok bármely olyan légitársaságát, amelyet saját kormánya érvényesen kijelölt az e megállapodással felváltott, Kanadával kötött légiközlekedési megállapodás értelmében.

(2)   Az e megállapodás szerinti új vagy módosított engedély vagy az engedélyezés más formája kiadásáig Kanada vagy egy tagállam bármely olyan légitársasága, amely valamely fél légügyi hatóságai által kiadott, az e megállapodás hatálybalépésének időpontjában légi járatok működtetésére érvényes engedéllyel vagy az engedélyezés más formájával rendelkezik, továbbra is rendelkezik az említett engedélyben vagy az engedélyezés más formájában biztosított jogosultságokkal, továbbá úgy kell tekinteni, hogy rendelkezik az e megállapodás szerinti légi járatok működtetésére irányuló jogosultsággal.

(3)   E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg, hogy valamely félnek az e cikk (1) vagy (2) bekezdésében nem említett légitársaságát légi járatok működtetésére kijelöljék vagy engedélyezzék.

17. cikk

Vegyes bizottság

(1)   A felek létrehoznak egy, a felek képviselőiből álló bizottságot (a továbbiakban: vegyes bizottság).

(2)   A vegyes bizottság meghatározza az e megállapodás hatálya alá tartozó kérdésekben eljáró légügyi hatóságokat és más hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és megkönnyíti közöttük a kapcsolattartást.

(3)   A vegyes bizottság szükség szerint és évente legalább egyszer ülésezik. Bármely fél kérheti ülés összehívását.

(4)   Bármely fél kérheti a vegyes bizottság összehívását az e megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos konzultáció érdekében, valamint hogy a másik fél által felvetett bármely aggodalomra megoldást találjon. Az ülést a lehető legkorábbi időpontra, azonban a felek eltérő döntésének hiányában legkésőbb a kérelem kézbesítésétől számított két hónapon belül kell összehívni.

(5)   A vegyes bizottság határozatokat fogad el azokban az esetekben, ha ezt a megállapodás kifejezetten előírja.

(6)   A vegyes bizottság elősegíti a felek közötti együttműködést, és foglalkozhat bármely, az e megállapodás működésével vagy végrehajtásával kapcsolatos kérdéssel, ideértve többek között a következőket:

a)	az e megállapodás szerinti légi járatokat érintő piaci feltételek felülvizsgálata;

b)	információcsere, ideértve a nemzeti jognak és politikáknak a megállapodást érintő változásaival kapcsolatos tanácsadást is;

c)	a megállapodás adott esetben tovább fejleszthető területeinek mérlegelése, többek között ideértve a megállapodás módosítására vonatkozó ajánlásokat;

d)	az új tagállamok részére ahhoz szükséges feltételek, eljárások és módosítások ajánlása, hogy e megállapodás részes feleivé váljanak; és

e)	a befektetéssel, tulajdonjoggal és ellenőrzéssel kapcsolatos kérdések megvitatása, valamint annak megerősítése, hogy teljesülnek a forgalmi jogok fokozatos megnyitására vonatkozó, a megállapodás 2. mellékletében meghatározott feltételek.

(7)   A vegyes bizottság együttműködést alakít ki, és elősegíti a szakértői szintű cseréket az új jogalkotási vagy szabályozási kezdeményezések tekintetében.

(8)   A vegyes bizottság határozattal fogadja el eljárási szabályzatát.

(9)   A vegyes bizottság valamennyi határozatát konszenzussal hozza.

18. cikk

Környezetvédelem

(1)   A felek elismerik, hogy a környezetvédelem fontos szerepet játszik a nemzetközi légiközlekedési politika kidolgozása és alkalmazása során.

(2)   A felek nemzetközi jog és az egyezmény szerinti jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül mindegyik fél a saját szuverén joghatósága keretében jogosult megtenni és alkalmazni a légi szállítás környezeti hatásainak kezelésére irányuló, megfelelő intézkedéseket, feltéve, hogy az említett intézkedéseket az illetőségen alapuló megkülönböztetés nélkül alkalmazzák.

(3)   A felek elismerik, hogy a környezetvédelmi intézkedések költségeit és hasznait körültekintően mérlegelni kell a nemzetközi légiközlekedési politika kialakítása során. A javasolt környezetvédelmi intézkedések mérlegelésekor a felek megvizsgálják azoknak az e megállapodásban foglalt jogok gyakorlására irányuló, lehetséges kedvezőtlen hatását, és ilyen intézkedések elfogadása esetén, megfelelő lépéseket tesznek a kedvezőtlen hatások mérséklése érdekében.

(4)   A felek elismerik az együttműködésnek és annak a jelentőségét, hogy többoldalú tárgyalások keretében vizsgálják meg a légi közlekedés által a környezetre és a gazdaságra gyakorolt hatást, valamint az enyhítő intézkedések e megállapodás célkitűzéseivel való teljes körű összeegyeztethetősége biztosításának jelentőségét.

(5)   Környezetvédelmi intézkedések meghatározásakor az egyezmény mellékleteiben szereplő, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által elfogadott légiközlekedési környezetvédelmi előírásokat kell követni, kivéve, ahol eltéréseket vezettek be.

(6)   A felek törekednek arra, hogy az egymással a lehető legteljesebb mértékben összeegyeztethető megközelítések elérése céljából konzultáljanak egymással a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben, ideértve az olyan tervezett intézkedéseket is, amelyek valószínűleg jelentős hatással járnak az e megállapodás hatálya alá tartozó nemzetközi légi járatokra. A konzultációkat az erre irányuló kérelem kézhezvételétől számított 30 napon vagy a kölcsönösen megállapított bármely más határidőn belül meg kell kezdeni.

19. cikk

Munkaügyi kérdések

(1)   A felek elismerik az e megállapodás által a munkaügyre, foglalkoztatásra és munkafeltételekre gyakorolt hatások vizsgálatának fontosságát.

(2)   Bármely fél kérheti, hogy kerüljön sor a 17. cikk szerinti vegyes bizottság ülésére az e cikk (1) bekezdésében említett munkaügyi kérdések megvitatása céljából.

20. cikk

Nemzetközi együttműködés

A felek a 17. cikk szerinti vegyes bizottság elé terjeszthetik az alábbiakkal kapcsolatos kérdéseket:

a)	légi szállítás és nemzetközi szervezetek;

b)	a felek és más országok között a légi szállítás terén meglévő kapcsolatok esetleges alakulása; és

c)	a kétoldalú vagy többoldalú megállapodások alakulása

ideértve – amennyiben lehetséges – az e területekkel kapcsolatos összehangolt álláspontok kidolgozására irányuló javaslatokat is.

21. cikk

Vitarendezés

(1)   Ha e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a felek között vita merül fel, azt elsősorban a vegyes bizottság keretében folytatott hivatalos konzultációk révén törekszenek rendezni. Az ilyen hivatalos konzultációkat a lehető leghamarabb, továbbá a felek eltérő döntésének hiányában – a 17. cikk (4) bekezdése ellenére – az egyik fél által tett, az e cikkre hivatkozó írásbeli kérelem másik fél általi kézhezvételétől számított legfeljebb 30 napon belül meg kell kezdeni.

(2)   Ha a vitát a hivatalos konzultációkra irányuló kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül nem sikerül rendezni, akkor az a felek egyetértésével döntésre valamely személy vagy testület elé terjeszthető. Ha a felek ebben nem értenek egyet, a vitát bármely fél kérésére egy három választottbíróból álló bíróság elé terjesztik válaszottbíráskodásra az alábbiakban meghatározott eljárásokkal összhangban.

(3)   A választottbíráskodás iránti kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül a vitában részes mindegyik fél egy független választottbírót jelöl ki. A felek által megnevezett egy-egy választottbíró 45 napon belül közös megegyezéssel egy harmadik választottbírót jelöl ki. Amennyiben valamelyik fél a meghatározott határidőn belül nem nevez meg választottbírót, vagy a harmadik választottbíró kijelölésére a meghatározott határidőn belül nem kerül sor, bármely fél kérheti a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának elnökét, hogy az ügynek megfelelően jelölje ki a szükséges választottbírót vagy választottbírákat. Amennyiben a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának elnöke valamely fél állampolgára, akkor az ilyen alapon nem összeférhetetlen rangidős alelnök végzi a kinevezést. A harmadik választottbírónak minden esetben egy harmadik állam állampolgárának kell lennie, a harmadik választottbíró jár el a bíróság elnökeként és határozza meg a választottbíráskodás helyét.

(4)   A választottbíróság maga állapítja meg eljárási szabályzatát és az eljárás menetrendjét.

(5)   Bármely fél kérésére a választottbíróság elrendelheti, hogy a vitában részes másik fél a választottbíróság végleges határozatáig könnyítő intézkedéseket hajtson végre.

(6)   A választottbíróság törekszik arra, hogy a választottbíráskodásra irányuló kérelem kézhezvételétől számított 180 napon belül írásbeli határozatot hozzon. A választottbíróság többségi döntése az irányadó.

(7)   Amennyiben a választottbíróság e megállapodás megsértését állapítja meg, és a felelős fél nem orvosolja azt, vagy nem állapodik meg a másik féllel kölcsönösen kielégítő megoldásról a választottbíróság határozatának közlését követő 30 napon belül, a másik fél a vita rendezéséig felfüggesztheti az e megállapodásból eredő, egyenértékű előnyök alkalmazását.

(8)   A választottbíróság költségei a vitában részes felek között egyenlően oszlanak meg.

(9)   E cikk alkalmazásában az Európai Közösség és a tagállamok együttesen járnak el.

22. cikk

Módosítás

E megállapodás bármely módosítását a felek kölcsönösen meghatározhatják az e megállapodás 17. cikkével (Vegyes bizottság) összhangban tartott konzultációk szerint. A módosítások a 23. cikkben (Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás) foglalt feltételekkel összhangban lépnek hatályba.

23. cikk

Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás

(1)   Ez a megállapodás a legutolsó olyan diplomáciai jegyzék keltét követő egy hónappal lép hatályba, amelyben a felek megerősítik, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges valamennyi eljárás lezárult. A jegyzékváltás lebonyolítása céljából az Európai Közösség és tagállamai az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát jelölik ki. Kanada az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága számára megküldi az Európai Közösségnek és tagállamainak szóló diplomáciai jegyzék(ek)et, az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága pedig megküldi Kanadának az Európai Közösségtől és tagállamaitól származó diplomáciai jegyzék(ek)et. Az Európai Közösségtől és tagállamaitól származó diplomáciai jegyzék vagy jegyzékek közleményeket tartalmaznak minden egyes tagállam részéről, amelyek megerősítik, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárásoknak eleget tettek.

(2)   E cikk (1) bekezdése ellenére a felek megállapodnak abban, hogy ezt a megállapodást a felek hatályos nemzeti jogának rendelkezéseivel összhangban ideiglenesen alkalmazzák a legutolsó olyan diplomáciai jegyzék keltét követő hónap első napjától kezdve, amelyben a felek értesítették egymást az e megállapodás ideiglenes alkalmazására vonatkozó nemzeti eljárások lezárulásáról.

24. cikk

A megállapodás megszűnése

Valamely fél bármely időpontban diplomáciai úton írásban értesítheti a másik Felet azon döntéséről, hogy a megállapodást fel kívánja mondani. Ezt az értesítést egyidejűleg a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Titkárságának is meg kell küldeni. A megállapodás a küldött értesítés másik fél általi kézhezvételének időpontját követő egy (1) évvel szűnik meg, kivéve, ha a felmondásra irányuló értesítést az említett időszak lejárta előtt kölcsönös megegyezéssel visszavonják. Amennyiben a másik fél az értesítés kézhezvételét nem ismeri el, az értesítést a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és az Egyesült Nemzetek Titkársága általi kézhezvételét követő tizennegyedik (14.) napon kell átvettnek tekinteni.

25. cikk

A megállapodás nyilvántartásba vétele

Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikkével összhangban ezt a megállapodást és bármilyen módosítását a hatályba lépését követően a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és az Egyesült Nemzetek Titkársága nyilvántartásba veszi. A másik felet tájékoztatják a nyilvántartásról a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és az Egyesült Nemzetek titkárságai általi megerősítését követően.

26. cikk

Kapcsolat más megállapodásokkal

(1)   Amennyiben a felek többoldalú megállapodás szerződő felévé válnak, vagy jóváhagynak valamely, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet vagy más nemzetközi kormányközi szervezet által elfogadott, e megállapodás hatálya alá tartozó kérdéseket érintő határozatot, a vegyes bizottság keretében konzultálnak annak meghatározása céljából, hogy e megállapodást milyen mértékben érintik a többoldalú megállapodás vagy határozat rendelkezései, valamint hogy e fejlemények figyelembevétele érdekében felül kell-e vizsgálni e megállapodást.

(2)   A megállapodás 23. cikkének (Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás) (2) bekezdése szerinti ideiglenes alkalmazás időszakában az e megállapodás 3. mellékletében felsorolt kétoldalú megállapodásokat – a 2. mellékletben előírtak kivételével – felfüggesztik. Az e megállapodás 23. cikkének (1) bekezdése szerinti hatálybalépéskor ez a megállapodás – a 2. mellékletben előírtak kivételével – az e megállapodás 3. mellékletében felsorolt kétoldalú megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek helyébe lép.