ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2010.177.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 177

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

53. évfolyam
2010. július 10.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

*

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának 1. számú előírása (ENSZ/EGB) – Egységes rendelkezések a gépjárművek aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, R2 és/vagy HS1 kategóriájú izzólámpával felszerelt fényszóróinak jóváhagyására vonatkozóan

1

 

*

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 6. sz. előírása – Egységes rendelkezések gépjárművek és pótkocsik irányjelző lámpáinak jóváhagyásáról

40

 

*

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának 8. számú előírása (ENSZ-EGB) – Egységes rendelkezések a gépjárművek aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, halogénizzókkal (H1, H2, H3, HB3, HB4, H7, H8, H9, HIR1, HIR2 és/vagy H11) felszerelt fényszóróik tekintetében történő jóváhagyásáról

71

 

*

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 19. számú előírása – Egységes rendelkezések gépjárművek első ködfényszóróinak jóváhagyásáról

113

 

*

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának 20. számú előírása (ENSZ-EGB) – Egységes rendelkezések a gépjárművek aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, halogénizzókkal (H4 lámpákkal) felszerelt fényszóróinak jóváhagyásáról

170

 

*

Az Egyesült Nemzetek Szövetsége Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 46. előírása — Egységes rendelkezések a közvetett látást biztosító eszközök és a gépjárművek ilyen eszközök beépítése tekintetében történő jóváhagyásáról

211

 

*

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 118. sz. előírása – Egységes rendelkezések egyes gépjármű-kategóriák belső kialakításában használt anyagok égési tulajdonságairól

263

 

*

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 121. sz. előírása – Egységes rendelkezések a járműveknek a kézi működtetésű kezelőszervek, a visszajelző lámpák és kijelzők elhelyezésének és azonosításának tekintetében történő jóváhagyásáról

290

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

2010.7.10.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 177/1


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státuszdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának 1. számú előírása (ENSZ/EGB) – Egységes rendelkezések a gépjárművek aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, R2 és/vagy HS1 kategóriájú izzólámpával felszerelt fényszóróinak jóváhagyására vonatkozóan

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

02. módosításcsomag – hatálybalépés dátuma: 2001. szeptember 8.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

Alkalmazási kör

1.

Fogalommeghatározások

2.

Jóváhagyási kérelem

3.

Jelölések

4.

Jóváhagyás

5.

Általános követelmények

6.

Megvilágítás

7.

A zavaró hatás mérése

8.

Szabványos fényszóró

9.

A gyártás megfelelősége

10.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

11.

Fényszórótípus jóváhagyásának módosítása és kiterjesztése

12.

Gyártás végleges leállítása

13.

A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a szakhatóságok neve és címe

14.

Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

1. melléklet –

Értesítés fényszórótípus jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, az 1. számú előírás alapján

2. melléklet –

Különleges fényszórók mezőgazdasági és erdészeti vontatókhoz és más lassú járművekhez

3. melléklet –

A gyártás-ellenőrzési eljárások megfelelőségére vonatkozó minimális követelmények

4. melléklet –

Fényszórók üzem közbeni fénytani jellemzői stabilitásának vizsgálata

5. melléklet –

Példák a jóváhagyási jel elrendezésére

6. melléklet –

Mérőernyők

7. melléklet –

A műanyag lencsével rendelkező lámpákra vonatkozó követelmények – Lencsék, anyagminták és teljes lámpák vizsgálata

8. melléklet –

atósági mintavételre vonatkozó minimális követelmények

ALKALMAZÁSI KÖR (1)

Ez az előírás az üveg vagy műanyag lencsét tartalmazó gépjárműfényszórókra vonatkozik.

1.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

1.1.    „lencse”: a fényszóró (egység) külső része, amely az átvilágított felületen keresztül átengedi a fényt;

1.2.    „bevonat”: az a termék vagy termékek, amelyet vagy amelyeket egy vagy több rétegben visznek fel a lencse külső felületére;

„eltérő típusú fényszórók”: azok a fényszórók, amelyek olyan lényeges szempontokból térnek el egymástól, mint:

1.3.1.   márkanév vagy védjegy;

1.3.2.   az optikai rendszer jellemzői;

1.3.3.   olyan további részegységek használata, amelyek üzem közben visszatükrözéssel, fénytöréssel, fényelnyeléssel és/vagy fényátalakítással képesek módosítani az optikai hatásokat;

1.3.4.   a jobb oldali vagy a bal oldali közlekedésre, vagy mindkét közlekedési rendszerre való alkalmasság;

1.3.5.   tompított vagy távolsági fény vagy mindkettő kibocsátására való alkalmasság;

1.3.6.   a lencséket és a bevonatot (ha van) alkotó anyagok;

1.3.7.   az R2 és/vagy HS1 kategóriába (2) tartozó izzólámpa (vagy lámpák) foglalata.

2.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1.   A jóváhagyási kérelmet a kereskedelmi név vagy védjegy tulajdonosának vagy az általa hivatalosan megbízott képviselőnek kell benyújtania. A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket: a fényszóró tompított fény és távolsági fény vagy csak az egyik típusú fény kibocsátására szolgál-e.

Ha a fényszóró tompított fény kibocsátására szolgál, bal és jobb oldali közlekedésre egyaránt, vagy csak bal oldali, illetve csak jobb oldali közlekedésre tervezték-e.

Ha a fényszóró állítható fényvisszaverővel van felszerelve, a fényszóró talajhoz és a jármű hosszanti középsíkjához viszonyított szerelési helyzete(i).

A kérelemhez minden fényszórótípusra vonatkozóan mellékelni kell:

2.2.1.   a fényszóró típusának azonosításához megfelelő részletességű rajzokat három példányban: a fényszóró elölnézetét a lencse bordázatának (ha van) részletrajzaival, valamint a fényszóró keresztmetszetét; a rajzokon fel kell tüntetni a jóváhagyási jel számára fenntartott helyet;

ha a fényszóró állítható fényvisszaverővel van felszerelve, meg kell jelölni a fényszóró talajhoz és a jármű hosszanti középsíkjához viszonyított szerelési helyzetét (helyzeteit), amennyiben a fényszórót csak ebben a helyzetben (helyzetekben) használják;

2.2.2.   egy rövid műszaki leírást;

2.2.3.   két mintadarabot az adott fényszórótípusból.

A műanyag vizsgálatához, amelyből a lencse készül:

tizenhárom lencsét;

2.2.4.1.1.   a lencsék közül hatot olyan, legalább 60 × 80 mm méretű anyagmintával lehet helyettesíteni, amelynek sík vagy konvex külső felülete van, és a közepén legalább 15 × 15 mm méretű, alapvetően sík (legalább 300 mm görbületi sugarú) felülettel rendelkezik;

2.2.4.1.2.   a lencséket vagy anyagmintákat a sorozatgyártásban alkalmazandó módszerrel kell elkészíteni;

2.2.4.2.   a fényvisszaverőt, amelyre a lencse a gyártó utasításainak megfelelően felszerelhető.

2.3.   A lencséket és a bevonatokat (ha vannak) alkotó anyagokhoz mellékelni kell az anyagok és a bevonat jellemzőire vonatkozó vizsgálati jelentést, amennyiben ezeket már megvizsgálták.

2.4.   Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy megtették-e a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzését biztosító megfelelő intézkedéseket.

3.   JELÖLÉSEK (3)

3.1.   A jóváhagyásra benyújtott fényszórókon szerepelnie kell a kérelmező márkanevének vagy védjegyének.

3.2.   A lencsén és a fényszórótesten (4) megfelelő méretű helyet kell hagyni a jóváhagyási jel és a 4. szakaszban említett kiegészítő jelek elhelyezéséhez; ezeket a helyeket a fenti 2.2.1. szakaszban említett rajzokon meg kell jelölni.

3.3.   A mind a jobb, mind a bal oldali közlekedésű országok követelményeinek megfelelően tervezett fényszórók esetében az optikai egységnek a járművön, illetve az izzólámpának a fényvisszaverőben lehetséges két beállítását nagy R és D, illetve L és G betűvel kell jelölni.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.   Általános előírások

4.1.1.   Amennyiben a 2. szakasz értelmében a fényszórótípusra vonatkozóan benyújtott összes mintadarab megfelel az előírás rendelkezéseinek, a jóváhagyást meg kell adni.

4.1.2.   Ha a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák több előírás követelményeinek is megfelelnek, elegendő a fényszórót egyetlen nemzetközi jóváhagyási jellel ellátni, feltéve, hogy minden egyes csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpa megfelel a vonatkozó rendelkezéseknek. Ez a rendelkezés nem érvényes azokra a kétszálas izzóval felszerelt fényszórókra, amelyeknél csak egy üzemmódot hagytak jóvá.

4.1.3.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. A jóváhagyásnak a csak a kibocsátott fény színében eltérő eszközre történő kiterjesztése kivételével ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot az előírás hatálya alá tartozó másik fényszórótípushoz.

4.1.4.   Az ezen előírás szerint történő jóváhagyás megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, illetve egy adott fényszórótípus gyártásának végleges leállításáról értesíteni kell az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon, a 2.2.1. szakasz szerinti jelzésekkel együtt; ha a fényszóró állítható fényvisszaverővel van felszerelve, és a fényszórót csak a 2.2.1. szakasz szerint megadott szerelési helyzetekben szabad használni, a jóváhagyásnak köteleznie kell a kérelmezőt arra, hogy megfelelő módon tájékoztassa a felhasználót a helyes szerelési helyzet(ek)ről.

4.1.5.   A 3.1. szakaszban előírt jel mellett a 4.2. és 4.3. szakaszban leírt jóváhagyási jelet is el kell helyezni az előírás szerint jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi fényszóróra, a 3.2. szakaszban megadott helyekre.

4.2.   A jóváhagyási jel felépítése

A jóváhagyási jel magában foglalja:

a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.2.1.1.   egy körben elhelyezett „E” betűjelből, amelyet a jóváhagyást megadó ország megkülönböztető száma követ (5);

4.2.1.2.   a 4.1.3. szakaszban előírt jóváhagyási számból;

az alábbi kiegészítő jelet vagy jeleket:

4.2.2.1.   a csak a bal oldali közlekedés követelményeinek megfelelő fényszórókon egy olyan vízszintes nyilat, amely a fényszóróval szemben álló személy jobb oldalára mutat, azaz az útnak arra az oldalára, amelyen a forgalom halad;

4.2.2.2.   a mindkét közlekedési rendszer követelményeinek megfelelően tervezett fényszórókon, amelyekben az optikai egység vagy az izzólámpa beállítása megfelelően módosítható, egy vízszintes, kétirányú nyilat, amelynek csúcsa balra és jobbra mutat;

4.2.2.3.   azokon a fényszórókon, amelyek az előírás rendelkezéseinek csak a tompított fény tekintetében felelnek meg, „C” jelzést;

4.2.2.4.   azokon a fényszórókon, amelyek az előírás rendelkezéseinek csak a távolsági fény tekintetében felelnek meg, „R” jelzést;

4.2.2.5.   azokon a fényszórókon, amelyek az előírás rendelkezéseinek a tompított fény és a távolsági fény tekintetében egyaránt megfelelnek, „CR” jelzést;

4.2.2.6.   a műanyag lencsével ellátott fényszórók esetében a fenti 4.2.2.3–4.2.2.5. szakaszban előírt jelek mellett a „PL” betűcsoportot is fel kell tüntetni.

4.2.2.7.   A vizsgálati eljárás során a 4. melléklet 1.1.1.1. szakasza szerint használt üzemeltetési módot és a 4. melléklet 1.1.1.2. szakasza értelmében megengedett feszültsége(ke)t minden esetben fel kell tüntetni a jóváhagyási tanúsítványon és az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó felek országaiba továbbított nyomtatványokon.

Az egyes esetekben az eszközt a következő jelzéssel kell ellátni:

Az előírás rendelkezéseinek megfelelő fényszórókon, amelyeket úgy terveztek, hogy a tompított fény izzója ne világítson egyidejűleg más világító funkcióval, amellyel esetleg össze van építve: ferde vonalat (/) kell elhelyezni a jóváhagyási jelben a tompított fény jele mögött.

Azokon a fényszórókon, amik csak 6 V vagy 12 V feszültséggel ellátva felelnek meg ezen előírás követelményeinek, egy ferde kereszttel (X) áthúzott 24-es számot tartalmazó szimbólumot kell elhelyezni az izzólámpa foglalata közelében.

4.2.2.8.   A jóváhagyási szám két számjegye, amelyek a jóváhagyás időpontjában hatályos módosításcsomag számát jelölik, valamint szükség szerint az előírás szerinti nyíl a fenti kiegészítő jelek közelében helyezhető el.

4.2.2.9.   A fenti 4.2.1. és 4.2.2. szakaszban említett jeleknek és jelöléseknek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lenniük még akkor is, ha a lámpa fel van szerelve a járműre.

4.3.   A jóváhagyási jel elrendezése

4.3.1.   Különálló lámpák

Az előírás 5. mellékletében szereplő 1–9. ábrán láthatók példák a jóváhagyási jel és a fent említett kiegészítő jelek elrendezésére.

4.3.2.   Csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák

Azokat a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákat, amelyek több előírás rendelkezéseinek is megfelelnek, elegendő egyetlen nemzetközi jóváhagyási jellel ellátni; ez a jel egy körből áll, benne az „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma, a kört a jóváhagyási szám követi. A jóváhagyási jel a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákon bárhol elhelyezhető, az alábbi feltételekkel:

4.3.2.1.1.   az a beépítés után jól látható;

4.3.2.1.2.   a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák optikai alkatrészeit nem lehet anélkül eltávolítani, hogy ugyanakkor ne távolítanák el a jóváhagyási jelet is.

Az egyes lámpákra vonatkozó, a jóváhagyás megadásának alapjául szolgáló egyes előírásoknak megfelelő azonosító jelet, a jóváhagyás kiadásának időpontjában az előírás legújabb műszaki módosításait magában foglaló módosításcsomag számát és szükség esetén az előírt nyilat:

4.3.2.2.1.   vagy a megfelelő fénykibocsátó felületen;

4.3.2.2.2.   vagy pedig csoportosítva kell feltüntetni oly módon, hogy a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák mindegyike egyértelműen azonosítható legyen (az 5. melléklet bemutat három lehetséges elhelyezési módot).

4.3.2.3.   A jóváhagyási jel egyes részeinek mérete nem lehet kisebb, mint a jóváhagyás megadásának alapjául szolgáló előírás által a legkisebb egyedi jelre kötelezően előírt minimális méret.

4.3.2.4.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot az előírás hatálya alá tartozó csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák másik típusához.

4.3.2.5.   Az előírás 5. mellékletében szereplő 10. ábrán látható példa a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákra vonatkozó jóváhagyási jelek és a fent említett kiegészítő jelek elrendezésére.

Olyan lámpák, amelyek lencséje különböző típusú fényszórókhoz használható, és amelyek esetleg össze vannak építve vagy csoportosítva vannak más lámpákkal

A fenti 4.3.2. szakaszban meghatározott rendelkezések alkalmazandók.

4.3.3.1.   Továbbá, ha ugyanazt a lencsét használják, a lencse ellátható az egyes fényszóró- vagy lámpaegységtípusokra vonatkozó jóváhagyási jelekkel, amennyiben a fényszórótesten, akkor is, ha nem távolítható el a lencséről, szintén rendelkezésre áll a fenti 3.2. szakaszban előírt hely, és azon feltüntetik a tényleges funkcióknak megfelelő jóváhagyási jeleket. Amennyiben ugyanazt a lámpatestet különböző típusú fényszórók alkotják, a lámpatesten különböző jóváhagyási jelek helyezhetők el.

4.3.3.2.   Az előírás 5. mellékletében szereplő 11. ábra bemutatja, hogy a fenti esetben miként lehet elrendezni a jóváhagyási jeleket.

5.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

5.1.   Minden egyes mintadarabnak meg kell felelnie a lenti 6. és 7. szakaszban rögzített követelményeknek.

5.2.   A fényszórók gyártása során ügyelni kell arra, hogy megtartsák előírt fénytani jellemzőiket, és szokásos használat esetén üzemképes állapotban maradjanak a rezgések ellenére, amelyeknek ki vannak téve.

5.3.   A fényszórókat fel kell szerelni egy olyan eszközzel, amely lehetővé teszi a járművön történő beállításukat az érvényes szabályoknak megfelelően. Ilyen eszközt nem kell felszerelni olyan elemekre, amelyekben a fényvisszaverő és a szórófelület nem választható szét, feltéve, hogy ezeket az egységeket csak olyan járműveken használják, amelyeken a fényszórókat egyéb módon lehet beállítani. Amennyiben a távolsági fényt kibocsátó fényszórót és a tompított fényt kibocsátó fényszórót (mindegyik saját izzólámpával rendelkezik) összetett egységgé építik össze, a beállítóeszköznek biztosítania kell mindkét optikai rendszer külön-külön történő beállítását.

Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak azokra a fényszórókra, melyek fényvisszaverője nem osztható meg. Az ilyen szerelvénytípusra az előírás 6. szakaszának követelményei vonatkoznak.

5.4.   Az izzólámpát a fényvisszaverőhöz rögzítő alkatrészeket úgy kell kialakítani, hogy az izzólámpát sötétben is csak a megfelelő pozícióba lehessen beszerelni. Az izzólámpa-foglalatnak meg kell felelnie a 61-2. számú IEC-kiadvány alábbi adatlapjaiban megadott méretjellemzőknek:

Izzólámpa

Foglalat

Adatlap

R2

P45t-41

7005-95-1

H51

PX43t

7005-34-1

5.5.   A mind a jobb, mind a bal oldali közlekedésű országok követelményeinek megfelelően tervezett fényszórókat vagy a járműbe történő beszereléskor elvégzendő alapbeállítással, vagy a felhasználó általi szelektív beállítással lehet az úttest megfelelő oldalán való közlekedéshez igazítani. Az alap- vagy szelektív beállítás például abból állhat, az optikai egységet egy adott szögben szerelik be a járműbe, vagy az izzólámpát az optikai egységhez képest egy adott szögben szerelik be. Minden esetben csak két különböző, egymástól pontosan elkülöníthető beállítási helyzet létezhet, egy a jobb oldali, egy pedig a bal oldali közlekedéshez, és a kialakításnak ki kell zárnia a véletlenül az egyik beállításból a másikba történő vagy egy közbenső pozícióba való váltás lehetőségét. Amennyiben az izzólámpa két különböző beállítási pozícióval rendelkezik, az izzólámpának a fényvisszaverőhöz való rögzítésére szolgáló alkatrészeket úgy kell megtervezni és legyártani, hogy az izzólámpát mindkét pozícióban a csak az úttest egyik oldalán való közlekedésre tervezett fényszórók számára előírt pontossággal tartsák a beállított helyzetben.

5.6.   A 4. melléklet előírásai szerint kiegészítő vizsgálatokat kell végezni annak biztosítására, hogy a használat során a fénytani jellemzőiben ne következzék be túlzott változás.

5.7.   Az 5.2–5.5. szakasz előírásainak való megfelelést szemrevételezéssel és szükség szerint próbabeszereléssel kell ellenőrizni.

5.8.   Amennyiben a fényszóró lencséje műanyagból készül, végre kell hajtani a 7. melléklet szerinti vizsgálatokat.

6.   MEGVILÁGÍTÁS

6.1.1.   A fényszórókat úgy kell kialakítani, hogy erre alkalmas R2 és/vagy HS1 izzólámpákkal a tompított fény vakítás nélkül biztosítson megfelelő megvilágítást, a távolsági fény pedig jó megvilágítást nyújtson.

6.1.2.   A fényszóró által biztosított megvilágítás ellenőrzéséhez egy függőleges mérőernyőt kell felállítani 25 m-rel a fényszóró elé, a fényszóró tengelyére merőlegesen (lásd az előírás 6. mellékletét).

6.1.3.   A fényszórót 12 V névleges feszültségű, színtelen szabványos (etalon) izzólámpa segítségével kell ellenőrizni, az esetleges szelektív sárga szűrőket (6) ki kell cserélni geometriailag azonos színtelen szűrőkre, amelyek átbocsátási tényezője legalább 80 %. A fényszóró ellenőrzésekor az izzólámpa csatlakozóinál mért feszültséget úgy kell szabályozni, hogy az alábbi jellemző értékeket mutassa:

Izzólámpa kategóriája

Közelítő tápfeszültség (V) a méréshez

Fényáram (lumenben)

távolsági fény izzószála

tompított fény izzószála

R2

12

700

450

H51

12

700

450

6.1.4.   A szabványos izzólámpában elhelyezkedő izzószálak és ernyő helyzetét megadó méretek a megfelelő izzólámpa adatlapjáról olvashatók le a 37. sz. előírásban.

6.1.5.   A szabványos izzó burájának olyan optikai formájúnak és minőségűnek kell lennie, hogy ne okozzon olyan fényvisszaverődést vagy fénytörést, amely kedvezőtlenül befolyásolja a fényeloszlást. Az ennek a követelménynek való megfelelés ellenőrzéséhez a szabványos fényszóróba szerelt szabványos (etalon) izzólámpa fényeloszlását kell megmérni.

A tompított fénynek olyan kellően éles világos-sötét határvonallal kell rendelkeznie, hogy ennek segítségével megfelelő módon elvégezhető legyen a beállítás. A világos-sötét határvonalnak egyenes vízszintes vonalnak kell lennie a közlekedés irányával, amelyre a fényszórót tervezték, ellentétes oldalon; a másik oldalon vízszintesnek kell lennie, vagy a vízszintes fölött azzal legfeljebb 15°-os szöget zárhat be.

A fényszórót úgy kell beállítani, hogy:

6.2.1.   a jobb oldali közlekedés követelményeinek megfelelően tervezett fényszórók esetében a világos-sötét határvonal vízszintes legyen a mérőernyő bal oldalán (7), a bal oldali közlekedés követelményeinek megfelelően tervezett fényszórók esetében pedig a mérőernyő jobb oldalán legyen vízszintes a világos-sötét határvonal;

6.2.2.   a világos-sötét határvonal vízszintes része a mérőernyőn 25 cm-rel a fényszóró fókuszán átmenő vízszintes sík vonala alatt legyen (lásd az előírás 6. mellékletét);

6.2.3.   az ernyő a 6. mellékletben megadott pozícióban legyen (8).

Így beállítva a tompított fényt, valamint távolsági fényt adó fényszórónak meg kell felelnie az alábbi 6.3. és 6.5. szakasz követelményeinek. Az elsődlegesen tompított fény kibocsátására szolgáló fényszórónak csak a 6.3. szakasz követelményeinek kell megfelelnie (9).

Ha az így beállított fényszóró nem felel meg a 6.2. és a 6.5. szakaszban rögzített követelményeknek, akkor megengedhető a beállítás módosítása, amennyiben a fénysugár tengelye vagy az előírás 6. mellékletében megadott HV metszéspont oldalirányban nem mozdul el 1°-nál (= 44 cm) nagyobb mértékben jobbra vagy balra (10). A világos-sötét határvonallal történő beállítás megkönnyítése céljából a fényszóró részben letakarható, hogy a világos-sötét határvonalat még pontosabban meg lehessen határozni.

A kizárólag távolsági fény kibocsátására tervezett fényszórót úgy kell beállítani, hogy a legerősebb megvilágítású terület középpontja a hh és vv vonal metszéspontjával essen egybe. Az ilyen fényszórónak csak a 6.5. szakasz követelményeinek kell megfelelnie.

6.3.   A tompított fény által a mérőernyőn létrehozott megvilágításnak az alábbi táblázatban megadott követelményeket kell teljesítenie (11):

Pont a mérőernyőn

Elvárt megvilágítás luxban

Jobb oldali közlekedésre tervezett fényszóró

Bal oldali közlekedésre tervezett fényszóró

R 50 L pont

H 50 R pont

≤ 0,4

75 R pont

75 L pont

≥ 6

50 R pont

50 L pont

≥ 6

25 L pont

25 R pont

≥ 1,5

25 R pont

25 L pont

≥ 1,5

Bármely pont a III. zónában

≤ 0,7

Bármely pont a IV. zónában

≥ 2

Bármely pont az I. zónában

≤ 20

Ha a méréshez használt szabványos izzó fényárama nem 450 lumen, az elvégzett mérést arányosan helyesbíteni kell a tényleges fényáram értékek szerint. Az I., II., III. és IV. zóna egyikében sem lehet olyan mértékű oldalirányú eltérés, amely a látási viszonyokat zavarná.

A mind a jobb oldali, mind a bal oldali közlekedés előírásainak megfelelően tervezett fényszóróknak az optikai egység vagy az izzólámpa mindkét beállítási helyzetében meg kell felelniük a fentiekben leírt, a megfelelő közlekedési rendszerre vonatkozó követelményeknek.

6.4.   A 6. melléklet P1C. ábráján látható A és B zóna megvilágítási értékeit az ábrán szereplő 1–8. pont fénytani értékének mérésével kell ellenőrizni; ezeknek az értékeknek az alábbi tartományban kell lenniük:

1 + 2 + 3 ≥ 0,3 lux, és

4 + 5 + 6 ≥ 0,6 lux, és

0,7 lux ≥ 7 ≥ 0,1 lux, és

0,7 lux ≥ 8 ≥ 0,2 lux.

Ezeket az új értékeket nem kell teljesíteniük azoknak a fényszóróknak, amelyek jóváhagyása az ezen előírás 01. módosításcsomagja 3. kiegészítésének hatálybalépése (1992. december 2.) előtt megtörtént, és nem kell teljesülniük az ilyen jóváhagyások kiterjesztése esetén sem.

Az állítható fényvisszaverővel rendelkező fényszórók esetében a 6.2–6.4. szakaszban rögzített előírások érvényesek a 2.1. szakasz szerint megadott valamennyi szerelési pozícióra. Az ellenőrzés céljából a következőképpen kell eljárni:

6.5.1.   mindegyik alkalmazott pozíciót elő kell állítani a vizsgálati goniométeren egy olyan vonalra vonatkoztatva, amely összekapcsolja a fényforrás középpontját és a mérőernyőn lévő HV pontot. Ezt követően az állítható fényvisszaverőt olyan helyzetbe kell állítani, hogy a fénysugár alakja a mérőernyőn megfeleljen a 6.1–6.2. és/vagy a 6.4. szakasz előírásainak;

6.5.2.   a fényvisszaverő 6.5.1. szakasz szerinti rögzítésekor a fényszórónak meg kell felelnie a 6.2., 6.3. és a 6.4. szakaszban leírt vonatkozó fénytani követelményeknek;

6.5.3.   további vizsgálatokat kell végrehajtani, miután a fényvisszaverőt a beállítóeszköz segítségével a kiindulási helyzetből függőleges irányban ±2°-kal elmozdítják, vagy ha az kisebb 2°-nál, a maximális helyzetbe állítják. A fényszórónak (például goniométer segítségével) az ellentétes iránynak megfelelően történő beállítását követően a következő irányok szerinti fényteljesítményt úgy kell beállítani, hogy az előírt határértékek közé essen: tompított fény: HV és 75R pont (vagy 75L pont); távolsági fény: HV pont (Emax százalékában);

6.5.4.   amennyiben a kérelmező több szerelési helyzetet jelölt meg, a 6.5.1–6.5.3. szakaszban leírt eljárást meg kell ismételni az összes többi helyzetben;

6.5.5.   ha a kérelmező nem kérte speciális szerelési helyzetek jóváhagyását, a fényszórót a 6.2–6.4. szakaszban leírt mérésekhez kell beállítani úgy, hogy a fényszóró-beállító eszköz középső helyzetben legyen. A 6.5.3. szakaszban leírt kiegészítő vizsgálatokhoz a fényvisszaverőt a fényszóró-beállító eszköz segítségével a szélső pozícióiba (és nem ± 2°-kal eltolva) kell állítani.

6.6.   A tompított fény által a mérőernyőn létrehozott megvilágítás méréseit ugyanazokkal a fényszóró-beállításokkal kell elvégezni, mint a fenti 6.3. szakaszban leírt méréseket, vagy – csak távolsági fényt kibocsátó fényszóró esetében – a 6.2.3. szakasz utolsó bekezdése szerint. Abban az esetben, ha a távolsági fényt több fényforrás állítja elő, akkor a megvilágítás maximális értékét (Emax) a funkciók együttes használatával kell meghatározni.

A távolsági fény által a mérőernyőn létrehozott megvilágításnak a következő követelményeket kell teljesítenie:

A hh és a vv vonal HV metszéspontja a legnagyobb megvilágítás 90 %-os izolux görbéjén belül helyezkedik el.

A maximális érték legalább 32 lux.

A megvilágításnak a HV metszéspontból vízszintesen kiindulva, jobbra és balra 1,125 m távolságon belül legalább 16 lux erősségűnek, 2,25 m távolságon belül pedig legalább 4 lux erősségűnek kell lennie. (Ha a mérésekhez használt szabványos izzólámpa fényárama nem 700 lumen, az elvégzett mérések eredményeit a fényáramok aránya szerint korrigálni kell.)

6.7.   A mérőernyőn létrehozott megvilágításnak a fenti 6.3. és 6.5. szakaszban említett értékeit olyan fotocella segítségével kell mérni, melynek fényérzékeny része nem nagyobb egy 65 mm hosszú oldalú négyzetnél.

7.   A ZAVARÓ HATÁS MÉRÉSE

A fényszórók tompított fénye által keltett zavaró hatást meg kell mérni (12).

8.   SZABVÁNYOS FÉNYSZÓRÓ

Egy fényszóró akkor tekintendő szabványos fényszórónak, ha:

8.1.   megfelel a fenti jóváhagyási követelményeknek;

8.2.   tényleges átmérője nem kisebb, mint 160 mm;

az általa szabványos izzólámpával a fenti 6.3. szakaszban említett különböző pontokon és területeken nyújtott megvilágítás:

8.3.1.   nem haladja meg a 6.3. szakaszban szereplő táblázatban megadott felső határértékek 90 %-át; és

8.3.2.   nem kevesebb, mint a táblázatban megadott alsó határértékek 120 %-a.

9.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

9.1.   Az ezen előírás értelmében jóváhagyott fényszórókat a jóváhagyott típusnak megfelelően kell gyártani, a 6. szakaszban rögzített követelmények betartásával.

9.2.   A 9.1. szakaszban előírtak teljesülésének ellenőrzése céljából megfelelő gyártásellenőrzést kell alkalmazni.

A jóváhagyás birtokosa feltétlenül:

9.3.1.   gondoskodik a termékek hatásos minőség-ellenőrzéséhez szükséges eljárások alkalmazásáról;

9.3.2.   rendelkezik az egyes jóváhagyott típusoknak való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges mérőfelszereléssel;

9.3.3.   biztosítja a mérési eredmények rögzítését, és azt, hogy a vonatkozó dokumentumokat a szakhatósággal együtt meghatározandó ideig megőrizzék;

9.3.4.   elemzi az egyes méréstípusok eredményét, hogy ellenőrizze és biztosítsa a termék jellemzőinek állandóságát, figyelemmel az iparban szokásos szóródásra;

9.3.5.   biztosítja, hogy minden egyes járműtípuson legalább az ezen előírás 3. mellékletében előírt méréseket elvégezzék;

9.3.6.   gondoskodik arról, hogy ha egy adott méréstípusnál a mintavétel vagy a mérés azt mutatja, hogy a gyártás nem megfelelő, akkor újabb mintavételt és mérést végezzenek. Ilyen esetben minden szükséges lépést meg kell tenni a gyártás megfelelőségének helyreállítása érdekében.

A típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben a gyártás megfelelőségének ellenőrzésére alkalmazott módszereket.

9.4.1.   A mérési naplókat és gyártásra vonatkozó felméréseket minden ellenőrzéskor be kell mutatni a helyszíni ellenőrnek.

9.4.2.   Az ellenőr véletlenszerűen mintát vehet, amelyet megvizsgálnak a gyártó laboratóriumában. A minták legkisebb száma a gyártó saját ellenőrzéseinek eredményei alapján határozható meg.

9.4.3.   Ha a minőség nem tűnik kielégítőnek, vagy ha a fenti 9.4.2. szakasz szerint végrehajtott vizsgálat hitelességét szükségesnek látszik ellenőrizni, az ellenőr a 8. mellékletben megadott szempontok szerint kiválasztja azokat a mintákat, amelyeket el kell küldeni a jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálathoz.

9.4.4.   Az illetékes hatóság az ezen előírásban előírt bármilyen vizsgálatot elvégezhet. Ezeket a vizsgálatokat véletlenszerűen kiválasztott mintákon kell elvégezni, a gyártó szállítási kötelezettségeinek torzítása nélkül, a 8. melléklet követelményeinek megfelelően.

9.4.5.   Az illetékes hatóság törekszik arra, hogy legalább kétévente egyszer ellenőrzést végezzen. Erről azonban az illetékes hatóság dönt, figyelemmel arra, hogy mennyire tartja megbízhatónak a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzésére szolgáló rendszert. Negatív eredmény esetén az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek a gyártás megfelelőségének minél gyorsabb helyreállítására.

9.5.   A nyilvánvaló hibákat mutató fényszórókat nem kell figyelembe venni.

9.6.   Az azonosítójelet nem kell figyelembe venni.

10.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

10.1.   Az ezen előírás szerint valamely fényszórótípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fent megadott követelmények, illetve ha a jóváhagyási jelet viselő fényszóró nem egyezik meg a jóváhagyott típussal.

10.2.   Ha az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

11.   FÉNYSZÓRÓTÍPUS JÓVÁHAGYÁSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS KITERJESZTÉSE

A fényszórótípus bármilyen módosításáról értesíteni kell a fényszórótípust jóváhagyó szakhatóságot. A szakhatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

11.1.1.   úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a fényszóró továbbra is megfelel az előírásoknak, vagy

11.1.2.   új mérési jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

11.2.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 4.1.4. szakaszban említett eljárás szerint értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

11.3.   A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és erről az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon tájékoztatja az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

11.4.   Az 1986. március 18. előtt megadott jóváhagyások továbbra is érvényben maradnak.

12.   GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott fényszóró gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

13.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A SZAKHATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által megadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat vagy a gyártás végleges leállítását igazoló értesítéseket fogadó szakhatóságok nevét és címét.

14.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

14.1.   A 112. sz. előírás hivatalos hatálybalépését követő hat hónap elteltével az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek beszüntetik az ezen előírás szerinti EGB-jóváhagyások megadását.

14.2.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem tagadhatják meg az ezen előírás jelen vagy bármely korábbi módosításcsomagja szerint megadott jóváhagyások kiterjesztését.

14.3.   A 112. sz. előírás hatálybalépését megelőzően ezen előírás szerint a megadott jóváhagyások és kiterjesztések, beleértve az ezen előírás előző módosításcsomagjai szerint később megadott kiterjesztéseket is, időkorlátozás nélkül hatályban maradnak.

14.4.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is kiadnak jóváhagyást fényszórókra az ezen előírás jelen és korábbi módosításcsomagjai alapján, feltéve, hogy a fényszóró már használatban levő járművek fényszórójának lecserélésére szolgál.

14.5.   A 112. sz. előírás hivatalos hatálybalépésétől az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek megtiltják a 112. sz. előírás szerinti jóváhagyással rendelkező fényszórók új járműtípusra történő felszerelését.

14.6.   Az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is engedélyezik az ezen előírás szerint jóváhagyott fényszórók járműtípusra vagy járműre történő felszerelését.

14.7.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is engedélyezik az ezen előírás korábbi módosításcsomagjaival módosított előírás szerint jóváhagyott fényszórók felszerelését és alkalmazását használatban lévő járműn, feltéve, hogy a fényszóró csereként szolgál.


(1)  Az előírás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket abban, hogy megtiltsák az előírás által jóváhagyott műanyag lencsével rendelkező fényszóró fém fényszórótisztító eszközzel (törlővel) való együttes használatát.

(2)  Izzólámpákra vonat kozó jóváhagyási kérelem: lásd a 37. sz. előírást. Az „izzólámpa típusa” nem tévesztendő össze az „izzólámpa kategóriájával”. Ez az előírás az R2 és/vagy HS1 kategóriába tartozó izzólámpával működő fényszórókra vonatkozik. Ezek között az izzólámpa-kategóriák között alapvető eltérések vannak a kialakítás és különösen a fej tekintetében. Nem cserélhetők fel egymással, de egy izzólámpa-kategórián belül általában több típus létezik.

(3)  Amennyiben a fényszórókat csak az út egyik oldalán való közlekedés követelményeinek megfelelően tervezik (jobb vagy bal oldali közlekedésre), ajánlatos továbbá letörölhetetlenül bejelölni az első fényszórókon azokat a kitakarható területet, amelyek a felhasználók zavarásának megelőzésére szolgálnak azokban az országokban, amelyekben a forgalom az ellenkező oldalon halad az abban az országban érvényes forgalmi irányhoz képest, amelyre a fényszórót tervezték. Ez a jelölés azonban nem szükséges akkor, ha ezt a területet a kialakítás világosan jelzi.

(4)  Amennyiben a lencsét nem lehet eltávolítani a fényszórótestről, elegendő a lencsén helyet hagyni.

(5)  1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Jugoszlávia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 (szabad), 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30–36 (szabad) és 37 – Törökország. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a gépjárművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezések és tartozékok jóváhagyására vonatkozó egységes feltételekről, valamint ezen jóváhagyások kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt mikor ratifikálják vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az egyezményben részes szerződő felekkel. A gépjárművek és tartozékaik jóváhagyását és jóváhagyásának kölcsönös elismerését, valamint az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az egyezményben részes felekkel.

(6)  A szűrők magukban foglalják a fény színezésére szolgáló összes elemet, ideértve a lencséket is.

(7)  A beállító ernyőnek kellően szélesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetőség legyen a világos-sötét határvonalnak a „vv” vonal mindkét oldalán legalább 5° szögben történő megvizsgálására.

(8)  Amennyiben az ezen előírás követelményeit csak a tompított fény tekintetében teljesíteni tervezett fényszóró esetében a fókuszon átmenő tengely értékelhetően eltér a fénynyaláb fő irányától, a beállítást oldalirányban korrigálni kell, úgy, hogy az a 75 és 50 pontban a lehető legjobban teljesítse a megvilágítási követelményeket.

(9)  Az ilyen „tompított fényű” fényszóró magában foglalhat olyan távolsági fényt is, amelyre nincsenek előírva követelmények.

(10)  A beállítás jobb-bal irányú módosítására vonatkozó 1°-os korlát összeegyeztethető a függőleges irányú beállításmódosítással. Az utóbbit csak a 6.5. szakasz követelményei korlátozzák.

(11)  A mezőgazdasági és erdészeti vontatókhoz és más lassú járművekhez használt különleges fényszórókkal kapcsolatban lásd a 2. mellékletet.

(12)  Erről a követelményről a hatóságok részére ajánlás fog készülni.


1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Legnagyobb megengedett formátum: A4, azaz 210 × 297 mm)

Image 1

 (1)

Kibocsátó:

Szakhatóság neve

Tárgy (2):

JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA

JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA

GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

fényszórótípusra vonatkozóan az 1. sz. előírás szerint.

Jóváhagyás száma: … Kiterjesztés száma: …

1.

A készülék márkaneve vagy védjegye: …

2.

A készüléktípus gyártó általi megnevezése: …

3.

A gyártó neve és címe: …

4.

Adott esetben a gyártó képviselőjének neve és címe: …

5.

A jóváhagyási kérelem benyújtásának dátuma: …

6.

A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

7.

A mérési jegyzőkönyv dátuma: …

8.

A mérési jegyzőkönyv száma: …

9.

Rövid ismertetés:

A vonatkozó jelöléssel megadott kategória (3): …

Izzók vagy lámpák száma és kategóriája: …

A kibocsátott fény színe: fehér/szelektív sárga (2)

10.

A jóváhagyási jel helye: …

11.

A jóváhagyás kiterjesztésének indokolása (amennyiben kiterjesztés történt): …

12.

A jóváhagyást megadták/kiterjesztették/elutasították/visszavonták (2)

13.

Hely: …

14.

Dátum: …

15.

Aláírás: …

16.

A jóváhagyó szakhatóságnál őrzött dokumentumok jegyzékét csatoltuk ehhez az értesítéshez; a jegyzéket a szakhatóság kérésre kiadhatja.


(1)  A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország egyedi azonosítószáma (lásd ezen előírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit).

(2)  A nem kívánt rész törlendő.

(3)  Az alábbi listából kiválasztott megfelelő jelet fel kell tüntetni:

Image 2

Szövege kép

2. MELLÉKLET

Különleges fényszórók mezőgazdasági és erdészeti vontatókhoz és más lassú járművekhez

Ennek az előírásnak a rendelkezései a mezőgazdasági és erdészeti vontatók és más lassú járművek különleges fényszóróira is vonatkoznak, amelyek távolsági és tompított fényt egyaránt adnak, és átmérőjük (D) kisebb, mint 160 mm (1), a következő módosításokkal:

a)

A megvilágításra vonatkozóan a 6.3. szakaszban rögzített minimum követelményeket a következő arányszám szerint kell lecsökkenteni

Formula

figyelembe véve az alábbi abszolút alsó értékeket:

3 lux a 75 R vagy a 75 L pontban;

5 lux az 50 R vagy az 50 L pontban;

1,5 lux a IV. zónában.

b)

Az előírás 4.2.2.5. szakaszában előírt CR szimbólum helyett a fényszórót egy csúcsával lefelé álló háromszögbe írt M betűvel kell megjelölni.

c)

A jóváhagyási értesítésben az 1. melléklet 9. pontjában a következőt kell feltüntetni: „Fényszóró csak lassú járművek számára”.


(1)  Ha a fényvisszaverő látható felszíne nem kör alakú, annak a körnek az átmérőjét kell figyelembe venni, amelynek a területe megegyezik a fényvisszaverő látható hasznos felületével.


3. MELLÉKLET

A gyártás megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásokra vonatkozó minimális követelmények

1.   ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

1.1.   A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek, ha az eltérések nem haladják meg az előírás rendelkezései szerinti gyártástechnológiai szórás mértékét.

A fénytani jellemzők tekintetében a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétségtelen, ha a véletlenszerűen kiválasztott és szabványos izzólámpával felszerelt fényszóró fénytani jellemzőinek vizsgálatakor:

1.2.1.   az előírásban előírt értékektől egyik mért érték sem tér el – kedvezőtlen irányban – több mint 20 %-kal. A B 50 L (vagy R) és a III. zónában mért értékek maximális eltérése kedvezőtlen irányban a következő lehet:

B 50 L (vagy R):

0,2 lx (20 %-kal egyenértékű)

 

0,3 lx (30 %-kal egyenértékű)

III. zóna

0,3 lx (20 %-kal egyenértékű)

 

0,45 lx (30 %-kal egyenértékű)

vagy ha

1.2.2.1.   tompított fény esetében az előírásban meghatározott követelmények teljesülnek a HV pontban (+0,2 lx tűréssel), és ugyanebben a beállításban a (25 m távolságban felállított) mérőernyőn a B 50 L (vagy R) (1) (+0,1 lx tűréssel), a 75 R (vagy L), az 50 V, a 25 R és a 25 L pontok körül rajzolt, 15 cm sugarú körökkel határolt területek legalább egy-egy pontjában, valamint a IV. zóna teljes területének azon részén, amely legfeljebb 22,5 cm-re van a 25 R és a 25 L vonal felett;

1.2.2.2.   továbbá, ha távolsági fény esetében a HV pont a 0,75 Emax izolux görbén belül helyezkedik el, az előírás 6.6. szakaszában meghatározott mérési pontokban mért fénytani értékek maximális értékében +20 %, minimális értékében pedig –20 % eltérés mutatkozik.

1.2.3.   Ha a fent leírt mérések eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a fényszóró beállítása módosítható, feltéve, hogy a fénysugár tengelye oldalirányban nem mozdul el 1°-nál nagyobb mértékben jobbra vagy balra (2).

1.2.4.   Ha a fent leírt mérések eredményei megfelelnek a követelményeknek, a méréseket egy másik szabványos izzólámpa használatával meg kell ismételni.

1.3.   A világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges eltolódásának ellenőrzéséhez a következő eljárást kell alkalmazni:

A mintadarabként kiválasztott fényszórók egyikén először három egymást követő alkalommal végre kell hajtani a 4. melléklet 2.2.2. szakaszában leírt ciklust, majd el kell végezni a 4. melléklet 2.1. szakaszában leírt eljárást.

A fényszóró elfogadhatónak tekinthető, ha a Δr nem haladja meg az 1,5 mrad értéket.

Amennyiben ez az érték nagyobb 1,5 mrad-nál, de nem több 2,0 mrad-nál, egy másik fényszóró-mintadarabon is végre kell hajtani a mérést; a két mintadarabon mért abszolút értékek számtani közepe nem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket.

1.4.   A színkoordinátákat be kell tartani.

A szelektív sárga fényt kibocsátó fényszóró fénytani jellemzőire az előírásban előírt értékének 0,84-szerese vonatkozik.

2.   A GYÁRTÓ ÁLTAL VÉGREHAJTANDÓ MEGFELELŐSÉG-ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

A jóváhagyási jel jogosultjának megfelelő időközönként minden lámpatípusnál legalább az alábbi vizsgálatokat el kell végeznie. A vizsgálatokat ezen előírás rendelkezései szerint kell elvégezni.

Ha a vett minták vizsgálata azt mutatja, hogy nem felelnek meg az adott típusnak, további mintákat kell venni és megvizsgálni. A gyártónak meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a gyártás megfelelőségének biztosítására.

2.1.   A vizsgálatok jellege

Az előírásban meghatározott megfelelőségi vizsgálatoknak ki kell terjedniük a fénytani jellemzőkre, valamint a világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges eltolódásának vizsgálatára.

2.2.   Vizsgálati módszerek

2.2.1.   A vizsgálatokat általában az ebben az előírásban meghatározott módszerek szerint kell elvégezni.

2.2.2.   A gyártó által végrehajtott megfelelőségi vizsgálatok során más, egyenértékű módszerek is alkalmazhatók a jóváhagyási vizsgálatokért felelős illetékes hatóság beleegyezésével. A gyártónak bizonyítania kell, hogy az alkalmazott módszerek egyenértékűek az ebben az előírásban rögzített eljárásokkal.

2.2.3.   A 2.2.1. és a 2.2.2. szakasz alkalmazása érdekében rendszeresen kalibrálni kell a mérőberendezést, és a mért eredményeknek korrelálniuk kell az illetékes hatóság által végzett mérésekkel.

2.2.4.   A referencia-módszereknek minden esetben meg kell felelniük az előírásban meghatározott módszereknek, különösen a hatósági ellenőrzések és mintavételek esetében.

2.3.   A mintavétel jellege

A fényszóró mintadarabjait véletlenszerűen kell kiválasztani egy egységes gyártási tételből. Egységes gyártási tétel alatt a gyártó gyártási módszerei szerint meghatározott azonos típusú fényszórók együttesét kell érteni.

A vizsgálatnak általában egyes gyárak sorozatgyártására kell kiterjednie. Mindazonáltal a gyártó ugyanarra a típusra vonatkozó, de különböző gyárakból származó eredményeket is összevonhat egy csoportba, feltéve, hogy e gyárak ugyanazt a minőségbiztosítási és -irányítási rendszert alkalmazzák.

2.4.   Mért és rögzített fénytani jellemzők

A mintaként kiválasztott fényszórókon az előírás által meghatározott pontokban fénytani méréseket kell végezni, és távolsági fény esetében az Emax, HV (3), HL és HR (4), pontban mért értékeket, tompított fény esetében pedig a B 50 L (vagy R), HV, 50 V, 75 R (vagy L) és a 25 L (vagy R) pontban mért értékeket kell leolvasni (lásd a 6. mellékletben szereplő ábrát).

2.5.   Elfogadhatósági feltételek

A gyártó feladata, hogy a mérési eredmények statisztikai elemzését elvégezze, valamint az illetékes hatósággal egyetértésben elfogadhatósági feltételeket állapítson meg a termékeire az ezen előírás 9.1. szakaszában meghatározott, a termékek megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó követelmények teljesítése érdekében.

Az elfogadhatósági feltételeket úgy kell megállapítani, hogy 95 %-os megbízhatósági szint mellett a 8. mellékletben előírt helyszíni ellenőrzésen való megfelelés (első mintavétel) minimális valószínűsége 0,95 legyen.


(1)  A zárójelben lévő betűk a bal oldali közlekedéshez tervezett fényszórókat jelölik.

(2)  A beállítás jobb-bal irányú módosítására vonatkozó 1°-os korlát összeegyeztethető a függőleges irányú beállításmódosítással. Ez utóbbit csak a 6.5. szakasz követelményei korlátozzák.

(3)  Amennyiben a távolsági fény össze van építve a tompított fénnyel, a HV pontnak ugyanazt a mérési pontot kell jelentenie távolsági és tompított fény esetében is.

(4)  HL és HR pont: a „hh” egyenesen a HV ponttól balra, illetve jobbra 1,125 m-re elhelyezkedő pontok.


4. MELLÉKLET

Fényszórók üzem közbeni fénytani jellemzői stabilitásának vizsgálata

A fénytani értékeknek az előírás rendelkezései szerint történő mérése után meg kell vizsgálni egy teljes fényszóró-mintadarab üzem közbeni fénytani jellemzőinek stabilitását távolsági fény esetében az Emax pontban, tompított fény esetében pedig a HV, 50 R és B 50 L pontban (vagy bal oldali közlekedésre tervezett fényszóróknál a HV, 50 L és B 50 R pontban). „Teljes fényszóró” alatt a teljes lámpa értendő azokkal a körülötte lévő lámpatestrészekkel és lámpákkal együtt, amelyek hatással lehetnek a fényszóró hőleadására.

1.   A FÉNYTANI JELLEMZŐK STABILITÁSÁNAK VIZSGÁLATA

A vizsgálatokat száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell elvégezni úgy, hogy a teljes fényszórót fel kell szerelni egy olyan állványra, amely jellemző a járműre történő felszerelési mód szempontjából.

1.1.   Tiszta fényszóró

A fényszórót 12 órán keresztül kell üzemeltetni az 1.1.1 szakaszban írtak szerint, és az 1.1.2 szakaszban leírt módon kell ellenőrizni.

1.1.1.   Vizsgálati eljárás

A fényszórót a megadott ideig kell működtetni a következők szerint:

1.1.1.1.   

a)

amennyiben a jóváhagyási eljárás csak egy világítási funkcióra (távolsági vagy tompított fény) vonatkozik, a megfelelő izzót kell üzemeltetni az előírt ideig (1),

b)

összeépített tompított fény és távolsági fény (két izzószálas vagy kettős izzólámpa) esetében:

ha a kérelmező kijelenti, hogy a fényszóróban üzem közben egyszerre csak egy izzószál világíthat (2), a mérést ennek megfelelően kell elvégezni, azaz mindegyik megadott funkciót egymás után az 1.1. szakaszban megadott időtartam feléig kell működtetni;

minden más esetben a fényszórót az alábbi ciklus szerint kell működtetni az előírt idő elteltéig:

15 percig a tompított fény izzólámpája világít,

5 percig az összes izzólámpa világít,

c)

csoportosított világítási funkciók esetében minden külön funkciónak egyszerre kell világítania az egyes világítási funkciókra megadott ideig:

a)

figyelembe véve az összeépített világítási funkciók alkalmazását is;

b)

a gyártó által előírtak szerint.

1.1.1.2.   Feszültség:

A feszültséget úgy kell beállítani, hogy az izzólámpák a 6 V és 12 V névleges feszültségű izzólámpákra a 37. sz. előírásban megadott névleges teljesítmény 15 %-ával, illetve a 24 V névleges feszültségű izzólámpákra megadott névleges teljesítmény 26 %-án üzemeljenek.

Az alkalmazott teljesítménynek minden esetben meg kell felelnie a 12 V névleges feszültségű izzólámpa megfelelő értékének, kivéve akkor, ha a jóváhagyás kérelmezőjének nyilatkozata alapján a fényszóró eltérő feszültségen is üzemeltethető. Ebben az esetben a vizsgálatot a használható legnagyobb teljesítményű izzólámpával kell elvégezni.

1.1.2.   Vizsgálati eredmények

1.1.2.1.   Szemrevételezés

Amikor a fényszóró hőmérséklete elérte a környezeti hőmérsékletet, a fényszóró üvegét és adott esetben a külső lencsét tiszta, nedves pamutkendővel meg kell tisztítani. Ezt követően el kell végezni a szemrevételezést: a fényszóróüvegen és a külső lencsén nem lehet észrevehető alaktorzulás, alakváltozás, repedés vagy színelváltozás.

1.1.2.2.   Fénytani vizsgálat

Az előírás rendelkezéseinek való megfelelés érdekében a fénytani értékeket a következő pontokban kell ellenőrizni:

Tompított fény:

az 50 R, B 50 L és HV pontokban, ha a fényszórót jobb oldali közlekedésre tervezték,

az 50 L, B 50 R és HV pontokban, ha a fényszórót bal oldali közlekedésre tervezték.

Távolsági fény:

Az Emax pontban

A fényszóró állványán a hő hatására bekövetkező lehetséges alakváltozások vizsgálata érdekében egy másik beállítás is elvégezhető (a világos-sötét határvonal helyzetének eltolódásával a melléklet 2. szakasza foglalkozik). A fénytani jellemzők és a vizsgálat előtt mért értékek közötti eltérés legfeljebb 10 % lehet, a fénytani mérési eljárás tűréseit is beleértve.

1.2.   Szennyezett fényszóró

A fenti 1.1 szakasz szerinti vizsgálatot követően a fényszórót az 1.2.1 szakaszban leírt előkészítés után az 1.1.1 szakaszban leírtak szerint egy órán át kell működtetni, majd az 1.1.2 szakaszban előírt módon ellenőrizni kell.

1.2.1.   A fényszóró előkészítése

1.2.1.1.   Vizsgálati keverék

1.2.1.1.1.   Üvegből készült külső lencsével rendelkező fényszórók esetében:

a fényszóróra felhordandó víz-szennyezőanyag keveréknek:

9 rész (súlyrész) 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú kvarchomokból,

1 rész (súlyrész) 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú faszénporból (bükkfa),

0,2 rész (súlyrész) NaCMC-ből (3), és

megfelelő mennyiségű, 1 mS/m alatti vezetőképességű desztillált vízből kell állnia.

A keverék nem lehet 14 napnál régebbi.

1.2.1.1.2.   Műanyagból készült külső lencsével rendelkező fényszórók esetében:

A fényszóróra felhordandó víz-szennyezőanyag keveréknek:

9 rész (súlyrész) 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú kvarchomokból,

1 rész (súlyrész) 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú faszénporból (bükkfa),

0,2 rész (súlyrész) NaCMC-ből (3),

13 rész (súlyrész) 1 mS/m alatti vezetőképességű desztillált vízből, és

2 ± 1 rész (súlyrész) felületaktív anyagból kell állnia. (4)

A keverék nem lehet 14 napnál régebbi.

1.2.1.2.   A vizsgálati keverék felhordása a fényszóróra

A vizsgálati keveréket egyenletesen kell felhordani a fényszóró teljes átvilágított felületére, majd hagyni kell megszáradni. Ezt a folyamatot addig kell ismételni, míg a megvilágítási érték az alábbi pontok mindegyikében a mellékletben leírt feltételek mellett mért érték 15-20 %-ára csökken:

Távolsági fény fénytani eloszlásának Emax pontja tompított és távolsági fényt adó lámpánál.

Távolsági fény fénytani eloszlásának Emax pontja csak távolsági fényt adó lámpánál. 50 R és 50 V pont (5) csak jobb oldali közlekedéshez tervezett tompított fénynél.

50 L és 50 V csak bal oldali közlekedéshez tervezett tompított fénynél.

1.2.1.3.   Mérőberendezés

A mérőberendezésnek meg kell felelnie a fényszóró jóváhagyási vizsgálatai során használt berendezésnek. A fénytani ellenőrzéshez szabványos (referencia) izzólámpát kell használni.

2.   A VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONAL HŐ HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ FÜGGŐLEGES ELTOLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATA

A vizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a működő tompított fény világos-sötét határvonalának hő hatására bekövetkező függőleges eltolódása nem halad-e meg egy előírt értéket.

Az 1. szakaszban leírtak szerint megvizsgált fényszórón végre kell hajtani a 2.1 szakaszban leírt vizsgálatot oly módon, hogy a fényszórót vizsgálati helyzetéhez képest nem mozdítják el, illetve nem módosítják beállítását.

2.1.   Vizsgálat

A vizsgálatot száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell elvégezni.

A fényszórót tompított fénnyel kell üzemeltetni egy legalább egy órán keresztül öregített sorozatgyártású izzólámpával úgy, hogy vizsgálati helyzetéhez képest nem mozdítják el, illetve nem módosítják beállítását. (A vizsgálat elvégzése céljából a melléklet 1.1.1.2 szakaszában megadott feszültségértéket kell beállítani.) A világos-sötét határvonal helyzetét annak vízszintes részén (a vv és jobb oldali közlekedés esetében a B 50 L ponton, bal oldali közlekedés esetében pedig a B 50 R ponton áthaladó függőleges vonal között) kell ellenőrizni a bekapcsolás után 3 perccel (r3), illetve 60 perccel (r6o).

A világos-sötét határvonal eltolódásának fent leírt mérése tetszőleges olyan eljárással elvégezhető, amely biztosítja a kielégítő pontosságot és az eredmények reprodukálhatóságát.

2.2.   Vizsgálati eredmények

2.2.1.   A milliradiánban (mrad) mért eredmény akkor elfogadható, ha a fényszórón mért Δ rI = r3 – r60 abszolút érték nem nagyobb 1,0 mrad-nál (ΔrI ≤ 1,0 mrad).

2.2.2.   Ha azonban ez az érték nagyobb 1,0 mrad-nál, de nem nagyobb 1,5 mrad-nál (1,0 mrad < ΔrI ≤ 1,5 mrad), egy második fényszórón is el kell végezni a melléklet 2.1 szakasza szerinti mérést, miután előzetesen háromszor egymás után végrehajtották rajta az alább leírt ciklust annak érdekében, hogy a fényszóró mechanikai alkatrészeinek helyzete stabilizálódjék a járművön történő helyes felszerelést jellemző állványhoz képest:

Tompított fényszóró üzemeltetése egy órán keresztül (a fenti 1.1.1.2 szakaszban megadott feszültségértéket kell beállítani).

Egy óra szünet.

A fényszórótípust akkor kell elfogadhatónak tekinteni, ha az első mintán mért Δ rI abszolút érték és a második mintán mért ΔrII abszolút érték számtani közepe nem haladja meg az 1,0 mrad értéket.

Formula


(1)  Amennyiben a vizsgált fényszóró jelzőlámpával van csoportosítva vagy összeépítve, a jelzőlámpának a vizsgálat alatt világítania kell. Az irányjelző lámpát villogó üzemmódban kell működtetni úgy, hogy a be- és a kikapcsolási idő aránya körülbelül 1:1 legyen.

(2)  Nem tekinthető az izzólámpák szokásos egyidejű használatának, ha a fényszóró villogása közben két vagy több izzószál egyszerre világít.

(3)  Az NaCMC a karboxi-metil-cellulóz (szokásos jelöléssel CMC) nátriumsóját jelöli. A szennyezőanyag-keverékben használt NaCMC szubsztitúciós fokának 0,6 és 0,7 között, viszkozitásának pedig 2 százalékos oldatban és 20 °C hőmérsékleten 200 cP és 300 cP között kell lennie.

(4)  A mennyiségre vonatkozó tűrés azért szükséges, hogy olyan szennyezőanyag-keveréket lehessen előállítani, amely megfelelően eloszlik valamennyi műanyag lencsén.

(5)  Az 50 V pont a v-v függőleges vonalon található HV pont alatt 375 mm-rel helyezkedik el a 25 m távolságban felállított mérőernyőn.


5. MELLÉKLET

PÉLDÁK A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSÉRE

(lásd ezen előírás 4. szakaszát)

1. ábra

Image 3

a = legalább 12 mm

A fenti jóváhagyási jellel ellátott fényszóró a tompított fény és a távolsági fény tekintetében egyaránt megfelel az előírás követelményeinek, és csak jobb oldali közlekedésre tervezték.

Megjegyzés:

A jóváhagyási számot és a kiegészítő jeleket a körhöz közel kell elhelyezni, az „E” betűjel fölött vagy alatt, illetve a betűjel jobb vagy bal oldalán. A jóváhagyási szám számjegyeinek az „E” betűjel ugyanazon oldalán kell állniuk, és ugyanabba az irányba kell nézniük.

A jóváhagyási számokban kerülni kell a római számok használatát, hogy ne legyenek összetéveszthetők más jelekkel.

2. ábra

Image 4

3a. ábra

Image 5

3b. ábra

Image 6

A fenti jóváhagyási jelel ellátott fényszóró a tompított fény és a távolsági fény tekintetében egyaránt megfelel az előírás követelményeinek, és:

csak bal oldali közlekedésre tervezték.

mindkét oldali közlekedésre tervezték, az optikai egység vagy a lámpa kívánság szerinti beállításának lehetőségével.

4. ábra

Image 7

5. ábra

Image 8

A fenti jóváhagyási jellel ellátott fényszóró egy műanyag lencsével felszerelt fényszóró, amely csak a tompított fény tekintetében felel meg az előírás követelményeinek, és:

mindkét közlekedési rendszerre tervezték.

csak jobb oldali közlekedésre tervezték.

6. ábra

Image 9

7. ábra

Image 10

A fenti jóváhagyási jellel ellátott fényszóró az alábbiak szerint felel meg az előírás követelményeinek:

csak a tompított fény tekintetében, és kizárólag bal oldali közlekedésre tervezték.

csak a távolsági fény tekintetében.

8. ábra

Image 11

9. ábra

Image 12

Műanyag lencsével rendelkező fényszóró jelölése, ami az alábbiak szerint felel meg az 1. sz. előírás követelményeinek:

a tompított fény és a távolsági fény tekintetében, és a fényszórót kizárólag jobb oldali közlekedéshez tervezték.

csak a tompított fény tekintetében, és kizárólag bal oldali közlekedésre tervezték.

A tompított fényt adó izzó nem világíthat a távolsági fényt adó izzóval és/vagy más olyan fényszóróval egy időben, amivel összeépítették.

Csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákra vonatkozó egyszerűsített jelölés

10. ábra

(A függőleges és vízszintes vonalak a fényjelző berendezés alakjának sematikus ábrázolására szolgálnak, ezek nem képezik a jóváhagyási jel részét.)

A. MINTA

Image 13

B. MINTA

Image 14

C. MINTA

Image 15

D. MINTA

Image 16

Megjegyzés: A négy fenti példa olyan fényjelző készüléknek felel meg, amely az alábbiakra vonatkozó jóváhagyási jeleket viseli:

első helyzetjelző lámpa, amelyet a 01. módosításcsomaggal módosított 7. sz. előírás szerint hagytak jóvá;

jobb és bal oldali közlekedéshez tervezett tompított fénnyel, valamint távolsági fénnyel rendelkező fényszóró, amit a 01. módosításcsomaggal módosított 1. sz. előírás szerint hagytak jóvá, és műanyag lencsével szereltek fel;

első ködlámpa, amelyet a 02. módosításcsomaggal módosított 19. sz. előírás szerint hagytak jóvá, és műanyag lencsével szereltek fel;

1a. kategóriájú első irányjelző lámpa, amelyet 02. módosításcsomaggal módosított 6. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

11. ábra

Fényszóróval összeépített lámpa

1. példa

Image 17

A fenti példa különböző fényszórótípusokhoz használható műanyag lencse jelzésének felel meg, melyek a következők lehetnek:

vagy: egy olyan fényszóró, amely jobb és bal oldali közlekedéshez egyaránt megfelelő tompított fényt, valamint 86 250 és 101 250 kandela közötti legnagyobb fényerősségű távolsági fényt bocsát ki, és amelyet a 02. módosításcsomaggal módosított 20. sz. előírás szerint Németországban (E1) hagytak jóvá, és

amely össze van építve

egy első helyzetjelző lámpával, amelyet a 01. módosításcsomaggal módosított 7. sz. előírás szerint hagytak jóvá;

vagy: egy olyan fényszóró, amely jobb és bal oldali közlekedéshez egyaránt megfelelő tompított fényt, valamint távolsági fényt bocsát ki, és amelyet a 01. módosításcsomaggal módosított 1. sz. előírás szerint Németországban (E1) hagytak jóvá, és

amely össze van építve a fentivel azonos első helyzetjelző lámpával;

vagy az egyes lámpaként jóváhagyott, fent említett fényszórók bármelyikébe. A fényszórótesten csak egy érvényes jóváhagyási szám szerepelhet, például:

Image 18

or

or

or

2. példa

Image 19

A fenti példa egy Franciaországban (E2) jóváhagyott, két fényszóróból álló berendezéshez használt műanyag lencse jelölésének felel meg, ami áll egy mindkét közlekedési rendszerhez tervezett tompított fényt és x és y candela közé eső maximális fényerejű távolsági fényt kibocsátó fényszóróból, ami megfelel a 01. módosításcsomaggal módosított 1. sz. előírás követelményeinek, valamint egy w és z candela közötti maximális fényerejű távolsági fényt kibocsátó fényszóróból, ami megfelel a 2. módosításcsomaggal módosított 20. sz. előírás követelményeinek, ahol a távolsági fények maximális fényereje együttesen 86 250 és 101 250 candela között van.


6. MELLÉKLET

MÉRŐERNYŐ

A.   Jobb oldali közlekedésre tervezett fényszóró

(méretek mm-ben)

Image 20

Út tengelye

ZONE III

ZONE II

ZONE IV

ZONE I

Európai szabványszerinti fénysugár

h-h: vízszintes sík

áthalad a fényszóró fókuszán

v-v: függőleges sík

B.   Bal oldali közlekedésre tervezett fényszóró

(méretek mm-ben)

Image 21

ZONE III

ZONE II

ZONE IV

ZONE I

Út tengelye

Európai szabvány

szerinti fénysugár

h-h: vízszintes sík

áthalad a fényszóró fókuszán

v-v: függőleges sík

C.   Mérési pontok megvilágítás méréséhez

Image 22

Zone A

Zone B

Megjegyzés: Az ábra a jobb oldali közlekedésre vonatkozó mérési pontokat mutatja. A 7. és a 8. mérési pontokat bal oldali közlekedés esetében át kell helyezni a kép jobb oldalára, a megfelelő helyre.


7. MELLÉKLET

A műanyag lencsével rendelkező lámpákra vonatkozó követelmények – lencsék, anyagminták és teljes lámpák vizsgálata

1.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.   Az előírás 2.2.4. szakasza értelmében benyújtott mintadaraboknak meg kell felelniük az alábbi 2.1–2.5. szakasz előírásainak.

1.2.   Az előírás 2.2.3. szakasza szerint benyújtott, műanyag lencsével felszerelt teljes lámpát reprezentáló két mintadarabnak a lencse anyaga tekintetében meg kell felelnie az alábbi 2.6. szakaszban rögzített előírásoknak.

1.3.   A műanyag lencse mintadarabjait vagy az anyagmintákat, valamint a fényvisszaverőt, amelyre adott esetben rá fogják szerelni őket, a melléklet 1. függelékében található A. táblázatban jelzett időrendi sorrendben jóváhagyási vizsgálatoknak kell alávetni.

1.4.   Mindazonáltal, ha a lámpa gyártója igazolni tudja, hogy a terméken már sikeresen végrehajtották az alábbi 2.1–2.5. szakaszban leírt vagy valamely más előírásban előírt, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat, ezeket a vizsgálatokat nem kell megismételni; csak az 1. függelék B. táblázatában előírt vizsgálatok kötelezőek.

2.   VIZSGÁLATOK

2.1.   A hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenálló képesség

2.1.1.   Vizsgálat

Három új mintadarabon (lencsén) öt alkalommal alkalmazni kell az alábbi ütemezés szerinti hőmérséklet- és páratartalom-változási programot (RH = relatív páratartalom):

3 órán keresztül 40 °C ± 2 °C hőmérséklet és 85–95 % RH;

1 órán keresztül 23 °C ± 5 °C hőmérséklet és 60–75 % RH;

15 órán keresztül a – 30 °C ± 2 °C hőmérséklet;

1 órán keresztül 23 °C ± 5 °C hőmérséklet és 60–75 % RH;

3 órán keresztül a 80 °C ± 2 °C hőmérséklet;

1 órán keresztül 23 °C ± 5 °C hőmérséklet és 60–75 % RH.

A vizsgálat előtt a mintadarabokat legalább négy órán át 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell tartani, 60–75 %-os relatív páratartalom mellett.

Megjegyzés: Az egyórás, 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű időtartamokba beletartozik az egyik hőmérsékletről a másikra való átmenet időszaka is, amely a lökésszerű hőhatás elkerüléséhez szükséges.

2.1.2.   Fénytani mérések

2.1.2.1.   Módszer

A vizsgálat előtt és után a mintadarabokon fénytani méréseket kell végezni.

A méréseket szabványos lámpa használatával kell végrehajtani a következő pontokban:

B 50 L és 50 R a tompított fényű vagy a tompított/távolsági fényű lámpa tompított fényére (bal oldali közlekedéshez tervezett lámpák esetében B 50 R és 50 L);

Emax a távolsági fényű vagy a tompított/távolsági fényű lámpa távolsági fényére.

2.1.2.2.   Eredmények

A mintadarabokon a vizsgálat előtt és után mért fénytani értékek közötti eltérés legfeljebb 10 % lehet, a fénytani mérési eljárás tűréseit is beleértve.

2.2.   A levegőben lévő anyagokkal és a vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

2.2.1.   A levegőben lévő anyagokkal szembeni ellenálló képesség

Három új mintadarabot (lencsét vagy anyagmintát) olyan forrásból származó sugárzásnak kell kitenni, amelynek színképi energiaeloszlása hasonló az 5 500 K és 6 000 K közötti hőmérsékletű fekete test energiaeloszlásához. Megfelelő szűrőket kell elhelyezni a sugárforrás és a mintadarabok közé, a 295 nm-nél kisebb és a 2 500 nm-nél nagyobb hullámhosszúságú sugárzások lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében. A mintadarabokat annyi ideig kell kitenni 1 200 W/m2 ± 200 W/m2 energiabesugárzásnak, hogy az általuk kapott fényenergia 4 500 MJ/m2 ± 200 MJ/m2 legyen. A zárt térben a mintadarabokkal azonos szinten elhelyezett fekete lapon mért hőmérsékletnek 50 °C ± 5 °C-nak kell lennie. Az egyenletes megvilágítás érdekében a mintadarabokat a sugárforrás körül 1 és 5 1/min közötti fordulatszámmal forgatni kell. A mintadarabokat le kell permetezni 1 mS/m-nél kisebb fajlagos vezetőképességű desztillált vízzel 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten, az alábbi ciklus szerint:

permetezés

:

5 perc;

száradás

:

25 perc.

2.2.2.   A vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

A fenti 2.2.1. szakaszban leírt vizsgálat és az alábbi 2.2.3.1. szakaszban előírt mérés befejezése után a fenti három mintadarab külső felületét a 2.2.2.2. szakaszban leírtak szerint, a 2.2.2.1. szakaszban megadott keverékkel kezelni kell.

2.2.2.1.   Vizsgálati keverék

A vizsgálati keverék 61,5 % n-heptánból, 12,5 % toluolból, 7,5 % etil-tetrakloridból, 12,5 % triklóretilénből és 6 % xilolból áll (térfogatszázalék).

2.2.2.2.   A vizsgálati keverék felvitele

Egy (az ISO 105 szerinti) pamutkendőt be kell áztatni a fenti 2.2.2.1. szakaszban meghatározott keverékbe, míg teleszívja magát, és 10 másodpercen belül 10 percig a mintadarab külső felületére kell nyomni 50 N/cm2 nyomással, amely megfelel egy 14 × 14 mm-es felületre ható 100 N erő hatásának.

A 10 perc alatt a kendőt ismételten meg kell nedvesíteni a keverékkel úgy, hogy az alkalmazott folyadék összetétele állandóan azonos legyen a vizsgálati keverékhez előírttal.

A vizsgálat alatt a nyomás következtében esetleg fellépő repedésképződés elkerülése érdekében a mintára ható nyomás kompenzálása megengedett.

2.2.2.3.   Tisztítás

A vizsgálati keverék alkalmazása után a mintadarabokat szabad levegőn meg kell szárítani, majd a 2.3. szakaszban („Tisztítószerekkel szembeni ellenálló képesség”) előírt, 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű oldattal le kell mosni.

Ezt követően a mintadarabokat gondosan le kell öblíteni 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten legfeljebb 0,2 % szennyeződést tartalmazó desztillált vízzel, és puha kendővel le kell őket törölni.

2.2.3.   Eredmények

2.2.3.1.   A levegőben lévő anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a mintadarabok külső felületén nem lehet repedés, karcolás, letöredezés és alakváltozás, és a fényátbocsátás

Formula
átlagos változása a három mintadarabon a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem lehet több 0,020-nál (Δtm ≤ 0,020).

2.2.3.2.   A vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a mintadarabokon semmiféle olyan vegyi foltosodás nem maradhat, amely olyan fényáramszóródást okozhatna, melynek

Formula
átlagos változása a három mintadarabon a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve meghaladná a 0,020 értéket (Δdm ≤ 0,020).

2.3.   Tisztítószerekkel és szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség

2.3.1.   Tisztítószerekkel szembeni ellenálló képesség

A három mintadarab (lencsék vagy anyagminták) külső felületét 50 °C ± 5 °C hőmérsékletre kell melegíteni, majd öt percre bele kell mártani 99 rész legfeljebb 0,02 % szennyeződést tartalmazó desztillált víz és egy rész alkilaril-szulfonát 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten tartott keverékébe.

A vizsgálat végeztével a mintadarabokat 50 °C ± 5 °C hőmérsékleten meg kell szárítani. Ezután a felületüket nedves kendővel meg kell tisztítani.

2.3.2.   Szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség

Ezt követően a három előző mintadarab külső felületét egy percen keresztül könnyedén át kell dörzsölni egy 70 % n-heptán és 30 % toluol (térfogatszázalék) keverékébe mártott pamutkendővel, majd szabad levegőn meg kell szárítani.

2.3.3.   Eredmények

A fenti két vizsgálat egymást követő végrehajtása után a fényátbocsátás

Formula
átlagos változása a három mintadarabon a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem haladhatja meg a 0,010 értéket (Δtm ≤ 0,010).

2.4.   Mechanikai elhasználódással szembeni ellenálló képesség

2.4.1.   Mechanikai koptatás

A három új mintadarab (lencse) külső felületét a melléklet 3. függelékében leírt egyenletes mechanikai koptatásnak kell alávetni.

2.4.2.   Eredmények

A vizsgálat elvégzése után meg kell határozni az alábbi változásokat:

fényátbocsátás:

Formula

és fényáramszóródás:

Formula

a fenti 2.2.4. szakaszban megadott területen, a 2. függelékben leírt eljárással. A három mintadarabon mért értékek számtani közepének ki kell elégítenie a következő egyenlőtlenségeket: (Δ tm ±0,100); (Δdm ±0,050).

2.5.   Az esetleges bevonatok tapadásának vizsgálata

2.5.1.   A mintadarab előkészítése

A lencse bevonatának egy 20 mm × 20 mm-es területére zsilettpengével vagy tűvel kb. 2 mm × 2 mm-es négyzethálót kell vágni. A penge vagy tű nyomásának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy legalább a bevonatot átvágja.

2.5.2.   A vizsgálat leírása:

Olyan ragasztószalagot kell használni, melynek a szélesség egységére vetített tapadóereje a melléklet 4. függelékében leírt egységes körülmények között mérve 2 N/cm ± 20 %. A minimum 25 mm széles ragasztószalagot legalább öt percen át rá kell nyomni a 2.5.1. szakasz szerint előkészített felületre.

Ezután a ragasztószalag végét úgy kell megterhelni, hogy az adott felületen ható tapadóerőt egy, a felületre merőleges erő egyenlítse ki. Ekkor a ragasztószalagot 1,5 m/s ±0,2 m/s állandó sebességgel le kell szakítani a felületről.

2.5.3.   Eredmények

A négyzethálóval ellátott felületen nem mutatkozhat észrevehető károsodás. A metszésvonalak kereszteződésében vagy a vágások szélén megengedhetők károsodások, feltéve, hogy a károsodott terület nem haladja meg a négyzethálóval ellátott felület 15 %-át.

2.6.   Műanyag lencsével felszerelt teljes lámpa vizsgálata

2.6.1.   A lencse felületének mechanikai elhasználódással szembeni ellenálló képessége

2.6.1.1.   Vizsgálat

A 1. számú vizsgált lámpa lencséjét alá kell vetni a fenti 2.4.1. szakaszban leírt vizsgálatnak.

2.6.1.2.   Eredmények

A vizsgálat után a lámpán az előírásnak megfelelően elvégzett fénytani mérések eredményei nem haladhatják meg 30 %-nál nagyobb mértékben a B 50 L és HV pontokra előírt maximális értékeket, és legfeljebb 10 %-kal lehetnek kisebbek, mint a 75 R pontra előírt minimális értékek (bal oldali közlekedésre szánt fényszóró esetében a B 50 R, HV és 75 L pontokat kell vizsgálni).

2.6.2.   Az esetleges bevonatok tapadásának vizsgálata

A 2. számú vizsgált lámpa lencséjét alá kell vetni a fenti 2.5. szakaszban leírt vizsgálatnak.

3.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

A lencsék gyártásához használt anyagok tekintetében a sorozatban gyártott lámpák akkor tekinthetők az előírás rendelkezéseinek megfelelőnek, ha:

3.1.1.   A vegyi anyagokkal, a mosószerekkel és a szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a mintadarab külső felületén szabad szemmel nem látható repedés, letöredezés vagy alakváltozás (lásd a 2.2.2., a 2.3.1. és a 2.3.2. szakaszt).

3.1.2.   A 2.6.1.1. szakaszban leírt vizsgálat után a 2.6.1.2. szakasz szerinti mérési pontokban a fénytani értékek az előírás által előírt gyártásmegfelelőségi határértékeken belül vannak.

3.2.   Ha a vizsgálati eredmények nem teljesítik a követelményeket, a vizsgálatokat újabb, véletlenszerűen kiválasztott fényszóró-mintadarabokon meg kell ismételni.

1. FÜGGELÉK

A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK IDŐRENDI SORRENDJE

A.   Műanyagokon (az előírás 2.2.4. szakaszának megfelelően benyújtott lencséken vagy anyagmintákon) végzett vizsgálatok.

Minták vizsgálatai

Lencsék vagy anyagminták

Lencsék

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

1.1.

Korlátozott fotometria (2.1.2.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

1.1.1.

Hőmérséklet-változás (2.1.1.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

1.1.2.

Korlátozott fotometria (2.1.2.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

1.2.1.

Fényátbocsátás mérése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

 

 

 

 

1.2.2.

Fényáramszóródás mérése

x

x

x

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

1.3.

Levegőben lévő anyagok (2.2.1.)

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.3.1.

Fényátbocsátás mérése

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.4.

Vegyi anyagok (2.2.2.)

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.4.1.

Fényáramszóródás mérése

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.5.

Tisztítószerek (2.3.1.)

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

1.6.

Szénhidrogének (2.3.2.)

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

1.6.1.

Fényátbocsátás mérése

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

1.7.

Kopás (2.4.1.)

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

1.7.1.

Fényátbocsátás mérése

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

1.7.2.

Fényáramszóródás mérése

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

1.8.

Tapadás (2.5.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

B.   Teljes (az előírás 2.2.3. szakaszának megfelelően benyújtott) lámpákon végzett vizsgálatok.

Vizsgálat

Teljes lámpa

Mintadarab száma

 

1

2

2.1.

Kopás (2.6.1.1.)

x

 

2.2.

Fotometria (2.6.1.2.)

x

 

2.3.

Tapadás (2.6.2.)

 

x

2. FÜGGELÉK

A fényáramszóródás és a fényátbocsátás mérésének módszere

1.   A BERENDEZÉS (lásd az ábrán)

Egy K kollimátor

Formula
fél divergenciájú fénysugarát egy 6 mm-es nyílású DT fényrekesz korlátozza, és a mintadarab-tartóállványt ezzel szemben kell elhelyezni.

Egy szférikus aberráció szempontjából korrigált L2 akromatikus gyűjtőlencse létesít kapcsolatot a DT fényrekesz és az R vevő között; az L2 lencse átmérőjének akkorának kell lennie, hogy ne rekeszelje le a mintadarab által szétszórt fényt egy

Formula
fél csúcsszögű kúpon belül.

Az L2 lencse egyik kép-fókuszsíkjában egy

Formula
és
Formula
szögű DD gyűrűs fényrekeszt kell elhelyezni.

A fényrekesz közepét azért kell nem átlátszóra kialakítani, hogy kizárja a közvetlenül a fényforrásból érkező fényt. A fényrekesz középső részének a fény útjából eltávolíthatónak kell lennie oly módon, hogy pontosan visszatérhessen eredeti helyzetébe.

Az L2 DT távolságot és az L2 lencse F2 fókusztávolságát (1) úgy kell megválasztani, hogy a DT képe teljesen fedje az R vevőt.

Ha a kezdeti beeső fényáramot 1 000 egységnek tekintjük, az egyes leolvasások abszolút pontosságának 1 egységnél jobbnak kell lennie.

2.   MÉRÉSEK

Az alábbi értékeket kell leolvasni:

Mért érték

Mintadarabbal

DD középrészével

A mérés célja

T1

nem

nem

Beeső fényáram kezdeti leolvasáskor

T2

igen

(a vizsgálat előtt)

nem

Az új anyag által átbocsátott fényáram 24 °C-os mezőben

T3

igen

(a vizsgálat után)

nem

A vizsgált anyag által átbocsátott fényáram 24 °C-os mezőben

T4

igen

(a vizsgálat előtt)

igen

Az új anyag által szétszórt fényáram

T5

igen

(a vizsgálat után)

igen

A vizsgált anyag által szétszórt fényáram

Image 23

(1)  Az L2 lencséhez körülbelül 80 mm fókusztávolságot ajánlott beállítani.

3. FÜGGELÉK

PERMETEZÉSES VIZSGÁLAT

1.   VIZSGÁLATI BERENDEZÉS

1.1.   Szórópisztoly

A használt szórópisztolyt 1,3 mm átmérőjű fúvókával kell ellátni, és 0,24 ± 0,02 l/perc folyadékáramot kell biztosítania 6,0 bar – 0 + 0,5 bar nyomás mellett.

Ilyen üzemi körülmények között a kilövellt sugárnak a fúvókától 380 mm ± 10 mm távolságra elhelyezett koptatásnak kitett felületen 170 mm ± 50 mm átmérőjűnek kell lennie.

1.2.   Vizsgálati keverék

A vizsgálati keverék az alábbiakból áll:

A Mohr-skálán 7-es keménységi fokú kvarchomok, 0 és 0,2 mm közötti szemcsemérettel, közel normális eloszlásban, 1,8 és 2 közötti szögtényezővel;

205 g/m3 keménységet nem meghaladó víz, literenként 25 g homokkal keverve.

2.   VIZSGÁLAT

A fényszórók lencséinek külső felületét egyszer vagy többször be kell szórni a fent leírt homoksugárral. A sugarat közel merőlegesen kell a vizsgálandó felületre szórni.

A kopást a vizsgálandó lencsék mellett referenciaként elhelyezett egy vagy több üvegmintával kell ellenőrizni. A keveréket addig kell a mintadarabra szórni, amíg a mintadarabon a 2. függelékben leírt módszerrel mért fényáramszóródás-változás értéke meg nem felel a következő egyenlőségnek:

Formula

Több referenciaminta használatával ellenőrizhető, hogy a teljes vizsgálandó felület egyenletesen kopott-e meg.

4. FÜGGELÉK

RAGASZTÓSZALAGOS TAPADÁSI VIZSGÁLAT

1.   CÉL

Ez a módszer lehetővé teszi egy ragasztószalag üveglaphoz való lineáris tapadási erejének egységes körülmények között történő meghatározását.

2.   ALAPELV

Az eljárás a ragasztószalagnak az üveglapról 90°-os szögben történő leszakításához szükséges erőt méri.

3.   ELŐÍRT KÖRNYEZETI FELTÉTELEK

A környezeti levegő hőmérséklete 23 °C ± 5 °C, relatív páratartalma (RH) 65 ± 15 % legyen.

4.   PRÓBADARABOK

A vizsgálat előtt a vizsgálandó ragasztószalag-tekercset 24 órán át az előírt környezetben kell pihentetni (lásd a fenti 3. szakaszt).

Minden tekercsből öt darab, 400 mm hosszú próbadarabot kell megvizsgálni. A tekercsről az első három fordulattal letekert ragasztószalagot el kell dobni, és utána kell levágni a próbadarabokat.

5.   ELJÁRÁS

A vizsgálatot a 3. szakaszban előírt környezeti feltételek mellett kell elvégezni.

Az öt próbadarabot a ragasztószalag kb. 300 mm/s sebességű radiális letekerésével kell levenni, és 15 másodpercen belül az alábbiak szerint kell felhelyezni.

A szalagot folyamatosan előrehaladva kell az üveglapra ragasztani, enyhe hosszirányú, ujjal való dörzsölés mellett, túlzott nyomás nélkül, úgy, hogy a ragasztó és az üveglap között ne maradjanak levegőbuborékok.

A felragasztott szalagot 10 percig az előírt környezeti feltételek között pihentetni kell.

A próbadarab egy kb. 25 mm-es szakaszát a próbadarab tengelyére merőleges síkban le kell húzni az üvegről. Az üveglapot rögzíteni kell, és a ragasztószalag szabad végét 90°-ban fel kell hajtani. Olyan irányú erőt kell alkalmazni, hogy a szalag és az üveglap közötti elválasztó vonal merőleges legyen mind erre az erőre, mind pedig az üveglemezre.

Ezt követően a szalagot 300 mm/s ± 30 mm/s sebességgel le kell húzni, és az ehhez szükséges erőt rögzíteni kell.

6.   EREDMÉNYEK

A kapott öt eredményt sorba kell rendezni, és a középső értéket kell a mérés végeredményének tekinteni. Ezt az értéket a szalagszélesség egy centiméterére számítva N/cm-ben kell kifejezni.


8. MELLÉKLET

A HATÓSÁGI MINTAVÉTELRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

1.   ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

1.1.   A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek az előírás rendelkezései szerint (ha vannak ilyen rendelkezések), ha az eltérések nem haladják meg a gyártástechnológiai szórás mértékét.

A fénytani viselkedés tekintetében a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétségtelen, ha a véletlenszerűen kiválasztott és szabványos izzólámpával felszerelt fényszóró fénytani jellemzőinek vizsgálatakor:

1.2.1.   az előírásban előírt értékektől egyik mért érték sem tér el – kedvezőtlen irányban – több mint 20 %-kal. A B 50 L (vagy R) és a III. zónában mért értékek maximális eltérése kedvezőtlen irányban a következő lehet:

B 50 L (vagy R):

0,2 lx (20 %-kal egyenértékű)

 

0,3 lx (30 %-kal egyenértékű)

III. zóna

0,3 lx (20 %-kal egyenértékű)

 

0,45 lx (30 %-kal egyenértékű)

vagy ha

1.2.2.1.   tompított fény esetében az előírásban meghatározott követelmények teljesülnek a HV pontban (+0,2 lx tűréssel), és ugyanebben a beállításban a (25 m távolságban felállított) mérőernyőn a B 50 L (vagy R) (+0,1 lx tűréssel), a 75 R (vagy L), az 50 V, a 25 R és a 25 L pontok körül rajzolt, 15 cm sugarú körökkel határolt területek legalább egy-egy pontjában, valamint a IV. zóna teljes területének azon részén, amely legfeljebb 22,5 cm-re van a 25 R és a 25 L vonal felett;

1.2.2.2.   továbbá, ha távolsági fény esetében a HV pont a 0,75 Emax izolux görbén belül helyezkedik el, az előírás 6.6. szakaszában meghatározott mérési pontokban mért fénytani értékek maximális értékében +20 %, minimális értékében pedig –20 % eltérés mutatkozik. Az azonosítójelet nem kell figyelembe venni.

1.2.3.   Ha a fent leírt mérések eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a fényszóró beállítása módosítható, feltéve, hogy a fénysugár tengelye oldalirányban nem mozdul el 1°-nál nagyobb mértékben jobbra vagy balra.

1.2.4.   Ha a fent leírt mérések eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a méréseket egy másik szabványos izzólámpa használatával meg kell ismételni.

1.2.5.   Nyilvánvalóan hibás lámpákat nem kell figyelembe venni.

1.2.6.   Az azonosítójelet nem kell figyelembe venni.

1.3.   A színkoordinátákat be kell tartani.

A szelektív sárga fényt kibocsátó fényszóró fénytani viselkedésére az előírásban előírt értékének 0,84-szerese vonatkozik.

2.   ELSŐ MINTAVÉTEL

Az első mintavétel során négy lámpát kell véletlenszerűen kiválasztani. Az első két lámpából álló mintát A-val, a második két lámpából álló mintát B-vel kell jelölni.

2.1.   A megfelelőség kétségtelen

Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétségtelen, ha a fényszórók mért értékeinek eltérése – kedvezőtlen irányban – az alábbiak szerint alakul:

2.1.1.1.   A. minta

A1

egyik fényszóróra

0 százalék

 

másik fényszóróra legfeljebb

20 százalék

A2

mindkét fényszóróra több mint

0 százalék

 

de legfeljebb

20 százalék

 

a mérés folytatása a B. mintával

 

2.1.1.2.   B. minta

B1

mindkét fényszóróra

0 százalék

2.1.2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek az A. minta tekintetében teljesülnek.

2.2.   A megfelelőség kétséges

Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétséges, a gyártót pedig fel kell szólítani, hogy gyártási folyamatát (a megfelelő beállításokkal) tegye a követelményeknek megfelelővé, ha a fényszórók mért értékeinek eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

2.2.1.1.   A. minta

A3

egyik fényszóróra legfeljebb

20 százalék

 

másik fényszóróra több mint

20 százalék

 

de legfeljebb

30 százalék

2.2.1.2.   B. minta

B2

az A2 esetében

 

 

egyik fényszóróra több mint

0 százalék

 

de legfeljebb

20 százalék

 

másik fényszóróra legfeljebb

20 százalék

B3

az A2 esetében

 

 

egyik fényszóróra

0 százalék

 

másik fényszóróra több mint

20 százalék

 

de legfeljebb

30 százalék

2.2.2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek az A. minta tekintetében nem teljesülnek.

2.3.   A jóváhagyás visszavonása

A megfelelőség kétséges, és a 10. szakaszt kell alkalmazni, ha – ennek a mellékletnek az 1. ábrája szerinti mintavételt követően – a fényszóróra mért értékeinek az eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

2.3.1.   A. minta

A4

egyik fényszóróra legfeljebb

20 százalék

 

másik fényszóróra több mint

30 százalék

A5

mindkét fényszóróra több mint

20 százalék

2.3.2.   B. minta

B4

az A2 esetében

 

 

egyik fényszóróra legfeljebb

0 százalék

 

de legfeljebb

20 százalék

 

másik fényszóróra több mint

20 százalék

B5

az A2 esetében

 

 

mindkét fényszóróra több mint

20 százalék

B6

az A2 esetében

 

 

egyik fényszóróra

0 százalék

 

másik fényszóróra több mint

30 százalék

2.3.3.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek az A. és B. minta tekintetében nem teljesülnek.

3.   ISMÉTELT MINTAVÉTEL

Az A3, B2 és B3 esetben a gyártási eljárás módosítása után létrejövő készletből az értesítést követő két hónapon belül újabb mintákat kell venni: ki kell választani egy harmadik, két fényszóróból álló C. mintát és egy negyedik, két fényszóróból álló D. mintát.

3.1.   A megfelelőség kétségtelen

A melléklet 1. ábráján látható mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétségtelen, ha a fényszórókon mért értékek eltérése:

3.1.1.1.   C. minta

C1

egyik fényszóróra

0 százalék

 

másik fényszóróra legfeljebb

20 százalék

C2

mindkét fényszóróra több mint

0 százalék

 

de legfeljebb

20 százalék

 

a mérés folytatása a D. mintával

 

3.1.1.2.   D. minta

D1

a C2 esetében

 

 

mindkét fényszóróra

0 százalék

3.1. 2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek a C. minta tekintetében teljesülnek.

3.2.   A megfelelőség kétséges

A melléklet 1. ábráján látható mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétséges, és a gyártót fel kell szólítani a gyártási eljárásnak az előírt követelmények szerinti módosítására (kiigazítás), ha a fényszórókon mért értékek eltérése:

3.2.1.1.   D. minta

D2

A C2 esetében

 

 

egyik fényszóróra több mint

0 százalék

 

de legfeljebb

20 százalék

 

másik fényszóróra legfeljebb

20 százalék

3.2.1.2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek a C. minta tekintetében nem teljesülnek.

3.3.   Jóváhagyás visszavonása

A megfelelőség kétséges, és a 10. szakaszt kell alkalmazni, ha – ennek a mellékletnek az 1. ábrája szerinti mintavételt követően – a lámpák mért értékeinek az eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

3.3.1.   C. minta

C3

egyik fényszóróra legfeljebb

20 százalék

 

másik fényszóróra több mint

20 százalék

C4

mindkét fényszóróra több mint

20 százalék

3.3.2.   D. minta

D3

a C2 esetében

 

 

egyik fényszóróra 0, vagy több mint

0 százalék

 

másik fényszóróra több mint

20 százalék

3.3.3.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek a C. és D. minta tekintetében nem teljesülnek.

4.   A VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONAL FÜGGŐLEGES ELTOLÓDÁSA

A világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges eltolódásának ellenőrzéséhez a következő eljárást kell alkalmazni:

A melléklet 1. ábráján bemutatott mintavételi eljárást követően az egyik A. jelű fényszóró-mintadarabon először három egymást követő alkalommal végre kell hajtani a 4. melléklet 2.2.2. szakaszében leírt ciklust, majd el kell végezni a 4. melléklet 2.1. szakaszában leírt vizsgálati eljárást.

A fényszóró elfogadhatónak tekinthető, ha a Δr nem haladja meg az 1,5 mrad értéket.

Amennyiben ez az érték nagyobb 1,5 mrad-nál, de nem több 2,0 mrad-nál, a másik A jelű fényszóró-mintadarabon is végre kell hajtani a vizsgálatot, és a két mintadarabon mért abszolút értékek számtani közepe nem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket.

Amennyiben azonban az A mintán mért érték nagyobb 1,5 mrad-nál, a B mintához tartozó két fényszórót is alá kell vetni ugyanennek az eljárásnak, és egyik fényszóró Δr értéke sem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket.

1. ábra

Image 24

2 eszköz

Első mintavétel

Négy, véletlenszerűen kiválasztott eszköz, felosztva az „A” és „B” mintára

2 eszköz

VÉGE

Mérés folytatása a „B” mintával

VÉGE

Világítási irány

A gyártót utasítják, hogy termékeit hozza összhangba a követelményekkel

2 eszköz

Megismételt mintavétel

Négy, véletlenszerűen kiválasztott eszköz, felosztva az „C” és „D” mintára

2 eszköz

Lehetséges eredmények az „A” mintán

Lehetséges eredmények a „C” mintán

VÉGE

Mérés folytatása a „D” mintával

VÉGE

folytatás a beigazítással

Lehetséges eredmények a „D” mintán

Lehetséges eredmények a „B” mintán

Jóváhagyás visszavonva

Maximális eltérés [százalékban] a kedvezőtlen irányba a határértékekhez képest


2010.7.10.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 177/40


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státuszdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 6. sz. előírása – Egységes rendelkezések gépjárművek és pótkocsik irányjelző lámpáinak jóváhagyásáról

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 01. módosítássorozat 18. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2009. október 24.

A 18. kiegészítés 1. helyesbítése – hatálybalépés dátuma: 2009. november 11.

A 01. módosítássorozat 19. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2010. augusztus 19.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

0.

Alkalmazási kör

1.

Fogalommeghatározások

2.

Jóváhagyási kérelem

3.

Jelölések

4.

Jóváhagyás

5.

Általános követelmények

6.

A kibocsátott fényerő

7.

Mérési eljárás

8.

A kibocsátott fény színe

9.

Gépjárművek és pótkocsik irányjelzőlámpa-típusának módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

10.

Gyártásmegfelelőség

11.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

12.

A gyártás végleges leállítása

13.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a jóváhagyó hatóságok neve és címe

14.

Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

1. melléklet –

Az irányjelző lámpák kategóriái: Az irányjelző lámpák kategóriái térbeli fényeloszlásának méréséhez előírt minimális szögek

2. melléklet –

Értesítés irányjelző lámpák adott típusa jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 6. sz. előírás alapján

3. melléklet –

A jóváhagyási jel elrendezése

4. melléklet –

Fénytani mérések

5. melléklet –

A borostyánszínű fény színe – színkoordináták

6. melléklet –

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásokra vonatkozó minimális követelmények

7. melléklet –

Hatósági mintavételre vonatkozó minimális követelmények

0.   ALKALMAZÁSI KÖR

Az előírás az L, M, N, O és T kategóriájú gépjárművek (1) irányjelző lámpáira vonatkozik.

1.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

1.1.    „Irányjelző lámpa”: gépjárműre vagy pótkocsira szerelt olyan készülék, amelyet a vezető azért működtet, hogy jelezze a jármű haladási irányának megváltoztatására irányuló szándékát. Ezen előírás kizárólag az olyan rögzített helyzetű, villogó fényjelző készülékekre vonatkozik, amelyek villogását a lámpa szakaszos elektromosáram-ellátásával érik el.

1.2.   A 48. sz. előírásban és annak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő módosítássorozataiban szereplő fogalommeghatározásokat ezen előírásra alkalmazni kell.

1.3.    „Különböző típusú irányjelző lámpák”: olyan lámpák, amelyek olyan lényeges tekintetben különböznek egymástól, mint:

a)

márkanév vagy védjegy;

b)

az optikai rendszer jellemzői (fényerősségi szintek, világítási szögek, az izzólámpa kategóriája, fényforrásmodul stb.);

c)

az irányjelző lámpák kategóriája;

d)

a fényerő-szabályozó, ha van.

Az izzólámpa színének vagy bármelyik szűrő színének megváltoztatása nem jelent típusváltozást.

1.4.   Az előírásban szereplő, a szabványos (etalon) izzólámpára, valamint a 37. sz. előírásra utaló hivatkozások a 37. sz. előírásra és az előírásnak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő módosítássorozatára vonatkoznak.

2.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1.   Az irányjelző lámpa típusának jóváhagyására vonatkozó kérelmet a márkanév vagy védjegy tulajdonosának vagy megfelelően meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania. A kérelemben meg kell adni az irányjelző lámpa kategóriáját, vagy azt, hogy az 1. melléklet szerinti 1., 1a., 1b., 2a., 2b., 5., illetve 6. kategória közül melyikbe tartozik, illetve ha a 2. kategóriába tartozik, akkor állandó (2a. kategória) vagy szabályozható (2b. kategória) fényerősségű-e, valamint azt, hogy az irányjelző lámpa használható-e két azonos kategóriájú lámpából álló egységben. A kérelmező választása szerint azt is meg kell adni, ha a készülék – a jármű vonatkoztatási síkjához és a talajhoz viszonyítva – a vonatkoztatási tengely különböző dőlésszögeivel építhető be a járműbe, vagy ha elforgatható a vonatkoztatási tengelye körül; a beépítés ezen körülményeit fel kell tüntetni az értesítésben.

Az irányjelző lámpa minden típusához a kérelemmel együtt be kell nyújtani a következőket:

2.2.1.   kellően részletes rajzok (három példányban), amelyek alapján azonosítani lehet az irányjelző lámpa típusát, és amelyek geometriailag mutatják azt a helyzetet, amelyben az irányjelző lámpát felszerelhetik a járműre; továbbá a mérések alkalmával vonatkoztatási tengelyként használandó mérési tengelyt (vízszintes szög, H = 0°; függőleges szög, V = 0°), valamint a mérések alkalmával vonatkoztatási középpontként használandó pontot. A rajzokon meg kell jelölni azt a helyet is, ahol a körben elhelyezett jóváhagyási jelhez képest a jóváhagyási számot és a kiegészítő jelzéseket el kívánják helyezni;

2.2.2.   rövid műszaki leírás, amely a nem cserélhető fényforrással felszerelt lámpák kivételével meghatározza különösen a következőket:

a)

az izzólámpa előírt kategóriája, amelynek szerepelnie kell a 37. sz. előírásban és az előírásnak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő módosítássorozatában; és/vagy

b)

a fényforrásmodul egyedi azonosítókódja.

2.2.3.   2b. kategóriájú irányjelző lámpa esetében a fényerő-szabályozó rövid leírása, egy elrendezési ábra, valamint két különböző fényerőt biztosító rendszer jellemzőinek leírása;

2.2.4.   1., 1a., 1b., 2a. és kategóriájú irányjelző lámpa esetében az alábbi 6.2.2. szakasz szerinti jelre vonatkozó információk;

2.2.5.   két mintadarab; ha a jóváhagyást olyan készülékekre kérik, amelyek nem egyformák, de szimmetrikusak, és az egyiket a jármű bal, a másikat pedig a jármű jobb oldalára lehet felszerelni, akkor be lehet nyújtani két olyan azonos mintát, amelyet vagy csak a jármű bal, vagy csak a jármű jobb oldalára lehet felszerelni.

2b. kategóriájú irányjelző lámpa esetében a kérelem mellett a fényerő-szabályozót vagy azonos jelzés(ek)et előállító generátort is át kell adni.

3.   JELÖLÉSEK

A jóváhagyásra benyújtott készülékeken:

3.1.   Fel kell tüntetni a kérelmező által használt márkanevet vagy védjegyet; ennek a jelölésnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

3.2.   A nem cserélhető fényforrással felszerelt lámpáktól eltekintve egy jól olvasható és eltávolíthatatlan jelölést kell feltüntetni a következőkről:

a)

az előírt izzólámpa-kategória vagy –kategóriák; és/vagy

b)

a fényforrásmodul egyedi azonosítókódja.

3.3.   Elegendő helyet kell hagyni a lenti 4.2. szakaszban előírt jóváhagyási jel és a kiegészítő jelzések számára; az említett helyet a fenti 2.2.1. szakasz szerinti rajzokon fel kell tüntetni.

3.4.   Az elektronikus fényforrás-szabályozóval vagy fényerő-szabályozóval és/vagy nem cserélhető fényforrással és/vagy fényforrásmodullal felszerelt lámpák esetében fel kell tüntetni a névleges feszültséget vagy feszültségértékeket és a maximális névleges watt-teljesítményt;

Fényforrásmodullal felszerelt lámpák esetében a fényforrásmodulon fel kell tüntetni a következőket:

3.5.1.   a kérelmező által használt márkanév vagy védjegy; ennek a jelölésnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie;

3.5.2.   a modul egyedi azonosítókódja, amelynek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie. A modul egyedi azonosítókódjának a „MODUL” szót jelentő „MD” betűjelekkel kell kezdődnie, amelyet a kör nélküli jóváhagyási jel követ az alábbi 4.2.1.1. szakasz előírása szerint; több, nem azonos fényforrásmodul használata esetén pedig további jelölések vagy karakterek következnek; ezt az egyedi azonosítókódot fel kell tüntetni a fenti 2.2.1. szakaszban említett rajzokon.

A jóváhagyási jelnek nem kell megegyeznie az azon a lámpán feltüntetett jellel, amelyben a modult használják, de mindkét jelnek ugyanattól a kérelmezőtől kell származnia;

3.5.3.   a névleges feszültség vagy feszültségtartomány és a névleges teljesítményfelvétel megjelölése.

3.6.   A lámpa részét képező, de nem a lámpatestbe épített elektronikus fényforrás-szabályozón vagy fényerő-szabályozón fel kell tüntetni a gyártó nevét és azonosító számát.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.   Általános előírások

4.1.1.   Ha a fenti 2.2.4. szakasz szerint jóváhagyásra benyújtott két mintadarab megfelel az előírás követelményeinek, a jóváhagyást meg kell adni.

4.1.2.   Ha a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák az 1958. évi egyezményhez csatolt több előírás követelményeinek is megfelelnek, elegendő a lámpákat egyetlen nemzetközi jóváhagyási jellel ellátni, feltéve, hogy az említett lámpákat nem csoportosítják, egyesítik vagy építik össze olyan lámpával vagy lámpákkal, amely(ek) nem felel(nek) meg az említett előírásoknak.

4.1.3.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye (jelenleg 01, amely az 1987. június 27-én hatályba lépett 01. módosítássorozatot jelöli) a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma. Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot az előírás hatálya alá tartozó más típusú készülékhez. Különböző kategóriájú irányjelző lámpákat abban az esetben jelölhetnek egyetlen jóváhagyási számmal, ha egy egységet alkotnak.

4.1.4.   Az előírás értelmében egy készüléktípus jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, vagy gyártásának végleges leállításáról az előírás 2. mellékletében található mintának megfelelő formanyomtatványon értesíteni kell az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

4.1.5.   Minden olyan készüléken, amely megfelel egy ezen előírás szerint jóváhagyott típusnak, a fenti 3.3. szakaszban megadott helyen – a fenti 3.1. és 3.2. vagy 3.4. szakaszban előírt jelölés mellett – fel kell tüntetni az alábbi 4.2. és 4.3. szakaszban meghatározott jóváhagyási jelet.

4.2.   A jóváhagyási jel felépítése

A jóváhagyási jelnek a következőket kell tartalmaznia:

a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.2.1.1.   egy kör, benne az „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosítószáma (2);

4.2.1.2.   a fenti 4.1.3. szakaszban előírt jóváhagyási szám;

a következő kiegészítő jel (vagy jelek):

4.2.2.1.   az 1., 1a., 1b., 2a., 2b., 5. és 6. szám közül egy vagy több, attól függően, hogy a 2.1. szakasz szerint jóváhagyásra benyújtott készülék az 1., 1a., 1b., 2a., 2b., 5. és 6. kategóriák közül egybe vagy többe is tartozik;

4.2.2.2.   azokon a készülékeken, amelyek nem szerelhetők fel változatlanul a jármű bármelyik oldalára, vízszintes nyíl mutatja a készülék felszerelési helyzetét (a járműhöz képest a nyíl kifelé mutat az 1., 1a., 1b., 2a. és 2b. kategóriájú készülékek esetében és a jármű eleje felé a 3., 4., 5. és 6. kategóriájú készülékek esetében). Ezen túlmenően a 6. kategóriájú készülékeknél ebben az esetben fel kell tüntetni egy „R” vagy „L” betűjelet a készüléken, jelezve a jármű jobb, illetve bal oldalát;

4.2.2.3.   azokon a készülékeken, amelyek két lámpából álló egység részeként használhatók, a „D” kiegészítő betűjel szerepel a 4.2.2.1. szakaszban említett jelzés jobb oldalán;

4.2.2.4.   ezen előírás 4. mellékletének 2.1.3. szakasza szerint csökkentett fényeloszlással rendelkező készülékeken egy vízszintes szakaszból kiinduló, lefelé mutató függőleges nyíl;

4.2.2.5.   a jóváhagyási szám első két számjegye, amely a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozatot jelöli, és szükség esetén az előírt nyíl elhelyezhető a fenti kiegészítő jelek közelében;

4.2.2.6.   a 4.2.1. és 4.2.2. szakaszban említett jelöléseknek és jeleknek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lenniük még akkor is, amikor a készülék fel van szerelve a járműre.

4.3.   A jóváhagyási jel elrendezése

4.3.1.   Különálló lámpák

Ezen előírás 3. mellékletében szereplő 1. ábrán látható példa a jóváhagyási jel és a fent említett kiegészítő jelek elrendezésére.

Azokat a különböző típusú lámpákat, amelyek több előírásnak megfelelnek, és ugyanazokat az azonos vagy eltérő színű külső lencséket használják, elegendő egyetlen nemzetközi jóváhagyási jellel ellátni; ez a jel egy körből áll, benne az „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosítószáma, a kört a jóváhagyási szám követi. A jóváhagyási jel bárhol elhelyezhető a lámpán, feltéve, hogy:

4.3.1.1.   az a beépítés után is jól látható;

4.3.1.2.   a jóváhagyás megadásának alapjául szolgáló egyes előírások rendelkezéseinek megfelelő minden lámpa esetében feltüntetik a lámpa azonosító jelölését, a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat számát és szükség esetén az előírt nyilat;

4.3.1.3.   a jóváhagyási jel egyes részeinek mérete nem kisebb, mint a jóváhagyás megadásának alapjául szolgáló előírás által a legkisebb egyedi jelzésekre kötelezően előírt minimális méret;

4.3.1.4.   a fő lámpatesten meg kell lennie a fenti 3.3. szakaszban leírt helynek, és fel kell rajta tüntetni a lámpa tényleges funkciójára vonatkozó jóváhagyási jegyet;

4.3.1.5.   ezen előírás 3. mellékletében szereplő 4. ábrán láthatók példák a jóváhagyási jelre és a fent említett kiegészítő jelekre.

4.3.2.   Csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák

Azokat a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákat, amelyek több előírás rendelkezéseinek megfelelnek, elegendő egyetlen nemzetközi jóváhagyási jellel ellátni; ez a jel egy körben elhelyezett „E” betűjel, amely után a jóváhagyást megadó ország egyedi azonosítószáma és a jóváhagyási szám áll. A jóváhagyási jel bárhol elhelyezhető a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákon, feltéve, hogy:

4.3.2.1.1.   az a lámpák beépítése után is látható;

4.3.2.1.2.   a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák optikai alkatrészeit nem lehet anélkül eltávolítani, hogy ugyanakkor ne távolítanák el a jóváhagyási jelet is.

A jóváhagyás megadásának alapjául szolgáló egyes előírások rendelkezéseinek megfelelő minden lámpa esetében fel kell tüntetni a lámpa azonosító jelölését, a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat számát és szükség esetén az előírt nyilat,

4.3.2.2.1.   vagy a megfelelő világítófelületen,

4.3.2.2.2.   vagy csoportban oly módon elhelyezve, hogy a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák mindegyike egyértelműen azonosítható legyen.

4.3.2.3.   A jóváhagyási jel egyes részeinek mérete nem lehet kisebb, mint a jóváhagyás megadásának alapjául szolgáló előírás által a legkisebb jelzésekre kötelezően előírt minimális méret.

4.3.2.4.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot az előírás hatálya alá tartozó csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák másik típusához.

4.3.2.5.   Ezen előírás 3. mellékletében szereplő 2. ábrán látható példa a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákra vonatkozó jóváhagyási jelek és a fent említett összes kiegészítő jel elrendezésére.

4.3.3.   Más lámpákkal összeépített olyan lámpák, amelyek lencséje más fényszórókhoz is felhasználható

A fenti 4.3.2. szakaszban meghatározott rendelkezések alkalmazandók.

4.3.3.1.   Továbbá, ha ugyanazt a lencsét alkalmazzák, ez utóbbi ellátható az egyes fényszóró- vagy lámpaegységtípusokra vonatkozó jóváhagyási jelekkel, amennyiben a fényszórótesten, még ha nem távolítható is el a lencsétől, szintén megvan a fenti 3.3. szakaszban előírt hely, és azon feltüntetik a tényleges funkcióknak megfelelő jóváhagyási jeleket.

Amennyiben ugyanazt a lámpatestet különböző típusú fényszórók alkotják, a különböző jóváhagyási jelek elhelyezhetők a lámpatesten.

4.3.3.2.   Ezen előírás 3. mellékletében szereplő 3. ábrán példák láthatók a fényszóróval összeépített lámpákra vonatkozó jóváhagyási jelekre.

4.4.   A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie. Elhelyezhető a készülék olyan belső vagy külső részén (legyen az átlátszó vagy sem), amely nem választható el a készülék fényt kibocsátó átlátszó részétől. A jelölésnek mindig láthatónak kell lennie, akkor is, amikor a lámpa már be van építve a járműbe, vagy ha olyan mozgatható részeket, mint a csomagtartót vagy a motorház fedelét felnyitják, vagy egy ajtót kinyitnak.

5.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

5.1.   Mindegyik mintadarabnak meg kell felelnie az alábbi 6. és 8. szakaszban rögzített követelményeknek.

5.2.   A készülékeket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy a szokásos használat mellett fellépő rezgések ellenére kielégítően ellássák feladatukat, és megőrizzék ezen előírás szerinti jellemzőiket.

Fényforrásmodulok esetében ellenőrizni kell a következőket:

5.3.1.   A fényforrásmodult úgy kell kialakítani, hogy:

a)

minden fényforrásmodul csak a meghatározott és megfelelő helyzetben legyen beépíthető, és kizárólag szerszámmal lehessen eltávolítani;

b)

ha egynél több fényforrásmodult használnak a lámpatestben, akkor a különböző jellemzőkkel rendelkező fényforrásmodulok ne legyenek felcserélhetők ugyanazon a lámpatesten belül.

5.3.2.   A fényforrásmodulnak védettnek kell lennie illetéktelen beavatkozás ellen.

5.4.   Ha a 2b. kategóriába tartozó, a 2a. kategória maximális értékénél nagyobb, szabályozható fényerőt kibocsátó irányjelző lámpa fényerő-szabályozója meghibásodik, automatikusan teljesülniük kell a 2a. kategóriájú, állandó fényerősségű készülékekre vonatkozó követelményeknek.

Cserélhető izzólámpa esetében:

5.5.1.   a 37. sz. előírás alapján jóváhagyott izzólámpa bármely kategóriája használható, feltéve, hogy a 37. sz. előírás vagy az előírásnak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő módosítássorozata nem korlátozza ezek használatát;

5.5.2.   a készüléket úgy kell kialakítani, hogy az izzólámpát kizárólag a megfelelő helyzetben lehessen rögzíteni;

5.5.3.   az izzólámpa foglalatának meg kell felelnie az IEC 60061 sz. kiadványában megadott jellemzőknek. Olyan adatlapot kell használni a foglalathoz, amely a használt izzólámpa kategóriájára érvényes.

6.   A KIBOCSÁTOTT FÉNYERŐ

A két mintadarab által kibocsátott fényerőnek az 1. melléklet szerint az 1., 1a., 1b., 2a., illetve 2b. kategóriájú irányjelző lámpák esetében a vonatkoztatási tengelyek mentén, 5. vagy 6. kategóriájú irányjelző lámpák esetében pedig az A. irányban legalább akkorának kell lennie, mint a lent megadott minimális értékek, de nem haladhatja meg a lent megadott maximális értékeket:

Az irányjelző lámpa kategóriája

Előírt legkisebb fényerősség cd-ban

Megengedett legnagyobb fényerősség cd-ban, amennyiben a lámpa

egyes lámpa

„D” jelzésű (egyes) lámpa (lásd a 4.2.2.3. szakaszt)

1

175

1 000

500

1a

250

1 200

600

1b

400

1 200

600

2a (állandó)

50

500

250

2b (változtatható)

50

1 000

500

5

0,6

280

140

6

50

280

140

6.1.1.   Kettő vagy több irányjelző lámpából álló egység esetében a teljes fényerő nem haladhatja meg a maximális értéket.

6.1.2.   Amennyiben két vagy több, azonos funkciót betöltő lámpa egysége egyes lámpának tekintendő, teljesítenie kell az alábbiakra vonatkozó követelményeket:

a)

megengedett legnagyobb fényerő, ha valamennyi lámpa ég (lásd a táblázat utolsó oszlopát);

b)

az előírt legkisebb fényerő, ha az egyik lámpa elromlott.

Arra az esetre, ha egy 1., 1a., 1b., 2a. vagy 2b. kategóriájú, több fényforrást tartalmazó egyes lámpa elromlik, a következő rendelkezések vonatkoznak:

6.2.1.   Olyan fényforrások csoportja, amelyek úgy vannak kapcsolva, hogy az egyikük meghibásodása esetén egyikük sem bocsát ki fényt, egy fényforrásnak tekintendő.

6.2.2.   A 48. előírás 6.5.8. szakaszában előírt visszajelző lámpát aktiváló jelet kell előállítani, amennyiben:

a)

valamelyik fényforrás elromlott; vagy

b)

csak két izzószálas fényforrással tervezett lámpa esetében a vonatkoztatási tengely mentén mért fényerősség kisebb, mint az előírt legkisebb fényerősség 50 százaléka; vagy

c)

egy vagy több fényforrás meghibásodásának következtében ezen előírás 4. mellékletében meghatározott alábbi irányok egyikében mért fényerősség kisebb, mint az előírt legkisebb fényerősség:

i.

H = 0°, V = 0°

ii.

H = 20° a járműtől elfelé, V = + 5°

iii.

H = 10° a jármű belseje felé, V = 0°.

6.3.   Amikor valamennyi fényforrás világít, az egyes lámpák meghaladhatják a megengedett legnagyobb fényerősséget, feltéve, hogy az érintett egyes lámpán nem szerepel a „D” jelzés, és nem haladja meg a két vagy több lámpa egysége esetében megengedett legnagyobb fényerősséget.

A vonatkoztatási tengelyen kívül, de ezen előírás 1. mellékletének ábráin meghatározott szögtartományokon belül a jóváhagyáshoz benyújtott két készülék fényereje:

minden olyan irányban, amely ezen előírás 4. mellékletében bemutatott fényeloszlási táblázat valamely pontjának felel meg, el kell, hogy érje a fenti 6.1. szakaszban meghatározott előírt legkisebb érték és az említett táblázatban az adott irányra meghatározott százalék szorzatát;

6.4.1.1.   a 6.4. és a 6.4.1. szakasztól eltérően a hátul felszerelt 5. kategóriájú irányjelző lámpákra előírt legkisebb érték az 1. mellékletben meghatározott valamennyi mezőben 0,6 cd.

6.4.2.   Abban a tartományban, ahol a fényjelző készülék látható, egyetlen irányban sem haladhatja meg a fenti 6.1. szakaszban meghatározott megengedett legnagyobb fényerőszintet.

Ezenfelül:

6.4.3.1.   az I. melléklet ábráin megállapított valamennyi tartomány esetében a fényerőnek legalább 0,7 cd-nak kell lennie az 1b. kategóriába tartozó készülékek esetében, legalább 0,3 cd-nak az 1., 1a., 2a., 2b. kategóriába tartozó készülékek esetében, valamint a 2b. kategóriába tartozó készülékek esetében nappal, míg legalább 0,07 cd-nak a 2b. kategóriába tartozó készülékek esetében éjszaka;

6.4.3.2.   ezen előírás 4. melléklete 2.2. szakaszának a helyi fényerőeltérésekre vonatkozó rendelkezéseit be kell tartani.

6.5.   A fényerősséget általában folyamatosan működő fényforrással (fényforrásokkal) kell mérni:

A készülék kialakításától, például fénykibocsátó diódák (LED-ek) alkalmazásától, vagy a túlmelegedés elkerülése érdekében szükséges óvintézkedésektől függően azonban villogó üzemmódban is el lehet végezni a méréseket a lámpákkal.

A villogást a csúcsfényerősség 95 százalékán mért, 0,3 s-nál nagyobb impulzusszélességgel, f = 1,5 ±0,5 Hz frekvenciával történő kapcsolással kell elérni.

Cserélhető izzólámpák esetében az izzólámpákat a fényáram referenciaértékén kell működtetni. Minden más esetben a 7.1.1. szakaszban előírt feszültséget kell kommutálni 0,01 s-nál rövidebb felfutási, illetve lefutási idővel; túllendülés nem megengedett.

Villogó üzemmódban végzett mérések esetén a legnagyobb fényerő tekintendő a mért fényerősségnek.

6.6.   2b. kategóriájú készülékek esetében mérni kell, hogy mennyi idő telik el a fényforrás(ok) feszültség alá helyezése, valamint aközött, hogy a vonatkoztatási tengely mentén mért fényteljesítmény eléri a fenti 6.3. szakasz szerint mért érték 90 százalékát, az irányjelző lámpa fényerejének határértékei esetében. A legkisebb fényerősség eléréséig eltelt idő nem haladhatja meg a legnagyobb fényerősség eléréséig eltelt időt.

A fényerő-szabályozó nem bocsáthat ki olyan jeleket, amelyek olyan fényerősséget hoznak létre, amely:

6.7.1.   kívül esik a fenti 6.1. szakaszban megadott tartományon; és

6.7.2.   meghaladja a 6.1. szakaszban a 2a. kategóriára meghatározott megengedett legnagyobb értéket:

a)

a nappali és éjszakai viszonyoktól függően működő rendszerek esetében: éjszakai viszonyok mellett;

b)

más rendszerek esetében: a gyártó által megállapított vonatkoztatási viszonyok mellett (3).

6.8.   A fenti 6.2.1. szakaszban említett 4. melléklet részletesen ismerteti az alkalmazandó mérési módszereket.

7.   VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

Valamennyi mérést, legyen az fénytani vagy színtani mérés, a következők szerint kell végezni:

7.1.1.   Cserélhető fényforrással felszerelt lámpa esetében, amely nincs elektronikus fényforrás-szabályozóval vagy fényerő-szabályozóval felszerelve, a készülék tekintetében előírt kategóriába tartozó, színezett vagy nem színezett szabványos izzólámpával, amelyet az izzólámpa adott kategóriájára előírt viszonyítási fényáram előállításához szükséges feszültség alá helyeznek.

7.1.2.   Nem cserélhető fényforrással felszerelt lámpa (izzólámpák és egyebek) esetében 6,75 V, 13,5 V, illetve 28,0 V feszültséggel.

7.1.3.   A lámpa részét képező elektronikus fényforrás-szabályozót vagy fényerő-szabályozót használó rendszer esetében (4) a lámpa bemeneti sorkapcsait a gyártó által megadott feszültséggel, vagy ha a gyártó nem adott meg feszültséget, akkor 6,75 V, 13,5 V, illetve 28,0 V feszültséggel kell megtáplálni.

7.1.4.   A lámpa részét nem képező elektronikus fényforrás-szabályozót vagy fényerő-szabályozót használó rendszer esetében a lámpa bemeneti sorkapcsait a gyártó által megadott feszültséggel kell megtáplálni.

7.2.   A fényerősség változtatása céljából fényerő-szabályozóval működtetett, 2b. kategóriájú irányjelző lámpa esetében azonban a kérelmező leírása szerint kell elvégezni a fénytani méréseket.

7.3.   A vizsgálati laboratóriumnak be kell kérnie a gyártótól a fényforrás és a kapcsolódó eszközök megtáplálásához szükséges fényforrás-szabályozót vagy fényerő-szabályozót.

7.4.   A lámpa előírt tápfeszültségét meg kell adni az előírás 2. melléklete szerinti értesítésben.

7.5.   A látszólagos felületnek az irányjelző készülék vonatkoztatási tengelyének irányába eső határait meg kell határozni. 5. és 6. kategóriájú irányjelző lámpák esetében a világítófelület határait kell meghatározni.

8.   A KIBOCSÁTOTT FÉNY SZÍNE

A fényerősség-eloszlási mérőrácsnak a 4. melléklet 2. szakaszában meghatározott területére eső fény színének borostyánsárgának kell lennie. A méréshez lásd az előírás 5. mellékletét. Ezen a területen kívül a szín éles változása nem megengedett. A 2b. kategóriájú irányjelző lámpák esetében ezek a követelmények a szabályozható fényerősség teljes tartományára vonatkoznak.

9.   GÉPJÁRMŰVEK ÉS PÓTKOCSIK IRÁNYJELZŐLÁMPA-TÍPUSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

Az irányjelző lámpa bármilyen módosításáról értesíteni kell a típust jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

9.1.1.   úgy ítéli meg, hogy a végrehajtott módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és az irányjelző lámpa továbbra is megfelel az előírásoknak; vagy

9.1.2.   új mérési jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

9.2.   A jóváhagyás megerősítését vagy elutasítását a változások feltüntetésével együtt közölni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felekkel a fenti 4.1.4. szakasz szerinti eljárásnak megfelelően.

9.3.   A jóváhagyást kiterjesztő illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és erről az ezen előírás 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

10.   GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük az egyezmény (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/2. javított változat) 2. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő előírásoknak:

10.1.   Az ezen előírás szerint jóváhagyott irányjelző lámpákat úgy kell gyártani, hogy a fenti 6. és 8. szakaszban megállapított követelményeket teljesítve megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

10.2.   Az ezen előírás 6. mellékletében a gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásokkal kapcsolatban megállapított minimális követelményeket teljesíteni kell.

10.3.   Az ezen előírás 7. mellékletében a hatósági mintavételezéssel kapcsolatban megállapított minimális követelményeket teljesíteni kell.

10.4.   A típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. Az ilyen ellenőrzésre általában kétévente kerül sor.

11.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

11.1.   Az ezen előírás alapján egy adott készülékre megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fent előírt követelmények.

11.2.   Ha az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó valamely fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

12.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Amennyiben a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az előírás értelmében jóváhagyott készülék gyártását, erről tájékoztatnia kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság a vonatkozó értesítés kézhezvétele után az előírás 2. mellékletének megfelelő formanyomtatványon értesíti erről az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó többi felet.

13.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának a jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó hatóságok nevét és címét.

14.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

14.1.   A 01. módosítássorozat 8. kiegészítése hivatalos hatálybalépésének napjától kezdődően az ezen előírást alkalmazó szerződő fél nem utasíthatja el a 01. módosítássorozat 8. kiegészítésével módosított ezen előírás szerinti EGB-jóváhagyás megadását.

14.2.   A hatálybalépést követő 24 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatnak ki EGB-jóváhagyást, ha a jóváhagyandó irányjelző lámpa típusa megfelel a 01. módosítássorozat 8. kiegészítésével módosított ezen előírás követelményeinek.

14.3.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás előző módosítássorozatai szerint megadott jóváhagyások kiterjesztését.

14.4.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek az ezen előírás korábbi módosítássorozatai szerinti követelményeknek megfelelő irányjelzőlámpa-típusokra továbbra is adnak jóváhagyást a 01. módosítássorozat 8. kiegészítésének hatálybalépését követő 12 hónap alatt.

14.5.   A hatálybalépés után 12 hónapnál korábban megadott EGB-jóváhagyások és a jóváhagyások valamennyi kiterjesztése – beleértve ezen előírás korábbi módosítássorozata szerint megadott jóváhagyásokat is – határozatlan ideig érvényben maradnak. Amennyiben az előző módosítássorozat szerint jóváhagyott irányjelző lámpa megfelel a 01. módosítássorozat 8. kiegészítésével módosított előírás követelményeinek, a jóváhagyást megadó szerződő félnek értesítenie kell erről az előírást alkalmazó többi szerződő felet.

14.6.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás 01. módosítássorozatának 8. kiegészítése szerint jóváhagyott irányjelzőlámpa-típust.

14.7.   Az előírás 01. módosítássorozata 8. kiegészítésének hatálybalépését követő 36 hónap alatt az előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el az előírás előző módosítássorozata szerint jóváhagyott irányjelzőlámpa-típust.

14.8.   Ezen előírás 01. módosítássorozata 8. kiegészítésének hatálybalépését követő 36 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják olyan irányjelzőlámpa-típus értékesítését, amely nem felel meg az ezen előírás 01. módosítássorozata 8. kiegészítésében foglalt követelményeknek, kivéve, ha az irányjelző lámpát használatban levő járművön cserealkatrészként kívánják alkalmazni.

14.9.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek az előírás bármely korábbi módosítássorozata alapján továbbra is adnak jóváhagyást irányjelző lámpára, feltéve, hogy az irányjelző lámpát használatban levő járművön cserealkatrészként kívánják alkalmazni.

14.10.   A 01. módosítássorozat 8. kiegészítése hatálybalépésének hivatalos napjától kezdődően az előírást alkalmazó szerződő felek nem tilthatják meg a 01. módosítássorozat 8. kiegészítésével módosított előírás szerint jóváhagyott irányjelző lámpák járműre történő felszerelését.

14.11.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is engedélyezik az ezen előírás korábbi módosítássorozata szerint jóváhagyott irányjelző lámpa járműbe történő beépítését az előírás 01. módosítássorozata 8. kiegészítésének hatálybalépését követő 48 hónap alatt.

14.12.   A 01. módosítássorozat 8. kiegészítésének hatálybalépését követő 48 hónap eltelte után az előírást alkalmazó szerződő felek megtilthatják a 01. módosítássorozat 8. kiegészítésével módosított előírás követelményeinek nem megfelelő irányjelző lámpák olyan új járművekre történő felszerelését, amelyekre több mint 24 hónappal az előírás 01. módosítássorozata 8. kiegészítésének hatálybalépését követően adtak ki nemzeti típus- vagy egyedi jóváhagyást.

14.13.   A hatálybalépést követő 60 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek megtilthatják a 01. módosítássorozat 8. kiegészítésével módosított előírás követelményeinek nem megfelelő irányjelző lámpa beépítését olyan új járműbe, amelyet több mint 60 hónappal az előírás 01. módosítássorozata 8. kiegészítésének hatálybalépését követően vettek először nyilvántartásba.

14.14.   A 3. és 4. kategóriájú irányjelző lámpákra a 01. módosítássorozat 16. kiegészítésének bevezetése előtt ezen előírás szerint megadott, meglévő jóváhagyások határozatlan ideig érvényben maradnak.


(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: a legutóbb a 4. módosítással módosított TRANS/WP.29/78/1. javított változat/2. módosítás) 7. mellékletének meghatározása szerint.

(2)  1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia-Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típus-jóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta, 51 – Koreai Köztársaság, 52 – Malajzia, 53 – Thaiföld, 54 és 55 (szabad), 56 – Montenegró, 57 (szabad) és 58 – Tunézia. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló egyezményt mikor ratifikálják vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az egyezményben részes szerződő felekkel.

(3)  Jó láthatóság (a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a meteorológiai eszközökkel és megfigyelési módszerekkel kapcsolatban kiadott iránymutatása (Guide to Meteorological Instruments and Methods of Observation, 6. kiadás: ISBN: 92-63-16008-2, pp 1.9.1/1.9.11, Genf 1996) szerint meghatározott meteorológiai optikai távolság (MOR) legyen nagyobb mint 2 000 m) és tiszta lencsék.

(4)  Ezen előírás alkalmazásában a „lámpa részét képező” azt jelenti, hogy az eszköz vagy fizikailag részét képezi a lámpatestnek, vagy a lámpatesten kívül helyezkedik el ugyan (függetlenül attól, hogy elkülönül-e a lámpatesttől), de az eszközt a lámpa gyártója a lámparendszer részeként szállítja.


1. MELLÉKLET

Az irányjelző lámpák kategóriái: az irányjelző lámpák kategóriái térbeli fényeloszlásának méréséhez előírt minimális szögek (1)

A térbeli fényeloszlás méréséhez előírt legkisebb függőleges szögek minden esetben: a vízszintes felett 15° és alatta 15°, kivéve:

a)

az olyan irányjelző lámpákat, amelyeknek a talajtól számított beépítési magassága legfeljebb 750 mm, amelyek esetében ezek a szögek a vízszintes felett 15° és alatta 5°;

b)

a 6. kategóriába tartozó irányjelző lámpákat, amelyek esetében ezek a szögek a vízszintes felett 30° és alatta 5°.

Legkisebb vízszintes láthatósági szögek

A jármű elejére szerelt irányjelző lámpák

1. kategória

:

a fényszórótól legalább 40 mm-re kell felszerelni;

1a. kategória

:

a fényszórótól több mint 20 mm-re és kevesebb mint 40 mm-re kell felszerelni;

1b. kategória

:

a fényszórótól kevesebb mint 20 mm-re kell felszerelni.

Valamennyi lámpa esetében a H síkon vagy a felett. Az M2, M3, N2 vagy N3 kategóriájú járművekre szánt lámpák esetében a H sík alatt

Image 25

Vonatkoztatási tengely

Haladási

irány

Jármű

Az M1 és N1 kategóriájú járművek esetében a H sík alatt

Image 26

Vonatkoztatási tengely

Haladási

irány

Jármű

H sík: „a lámpa vonatkoztatási középpontján áthaladó vízszintes sík”

2a. és 2b. kategória

:

a jármű elejére szerelt irányjelző lámpák

2a. kategória

:

állandó fényerősségű hátsó irányjelző lámpák

2b. kategória

:

szabályozható fényerősségű hátsó irányjelző lámpák

Image 27

Jármű

Haladási irány

Vonatkoztatási

tengely

5. és 6. kategória

:

Kiegészítő oldalsó irányjelző lámpák olyan járműre, amelyre 1., 1a. vagy 1b. és 2a. vagy 2b. kategóriájú irányjelző lámpákat is felszereltek

Image 28

Vonatkoztatási

tengely

Haladási irány

Jármű

A. irány


(1)  Az ezen ábrákon látható szögek a jármű jobb oldalán beépített készülékekre vonatkoznak. A nyilak az ábrákon a jármű eleje felé mutatnak.


2. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Megengedett legnagyobb formátum: A4, azaz 210 × 297 mm)

Image 29

 (1)

Kibocsátó:

Hatóság neve:

Tárgy (2):

JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA

JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA

GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

irányjelző lámpa típusára, a 6. sz. előírás szerint.

Jóváhagyás száma: … Kiterjesztés száma: …

1.

A készülék márkaneve vagy védjegye: …

2.

A készüléktípus gyártó általi megnevezése: …

3.

A gyártó neve és címe: …

4.

Adott esetben a gyártó képviselőjének neve és címe: …

5.

A jóváhagyási kérelem benyújtásának dátuma: …

6.

A jóváhagyás vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

7.

A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv dátuma: …

8.

A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv száma: …

9.

Rövid leírás:

Kategória: 1., 1a., 1b., 2a., 2b., 5., 6. (2)  (3)

A fényforrások száma, kategóriája és fajtája: …

Feszültség és teljesítmény: …

A fényforrásmodul egyedi azonosítókódja: …

Csak M1 és/vagy N1 kategóriájú járművekre szerelhető fel: igen/nem (2)

A talajtól számított beépítési magasság legfeljebb 750 mm: igen/nem (2)

A beépítés geometriája és a vonatkozó változatai: …

Elektronikus fényforrás-szabályozó/fényerő-szabályozó alkalmazása:

a)

a lámpa részét képezi: igen/nem (2)

b)

nem képezi a lámpa részét: igen/nem (2)

Az elektronikus fényforrás-szabályozó vagy fényerő-szabályozó által szolgáltatott bemeneti feszültség:

Az elektronikus fényforrás-szabályozó vagy fényerő-szabályozó gyártója és azonosító száma (ha a fényforrás-szabályozó a lámpa részét képezi, de nincs a lámpatestbe beépítve): …

Szabályozható fényerősség: igen/nem (2)

10.

A jóváhagyási jel helye: …

11.

A kiterjesztés oka (adott esetben): …

12.

A jóváhagyást megadták/kiterjesztették/elutasították/visszavonták (2)

13.

Hely: …

14.

Dátum: …

15.

Aláírás: …

16.

A jóváhagyó hatóságnál őrzött dokumentumok jegyzékét csatoltuk ehhez az értesítéshez; a jegyzéket a hatóság kérésre kiadhatja.


(1)  A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország egyedi azonosítószáma (lásd ezen előírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit).

(2)  A nem kívánt rész törlendő.

(3)  Az 1., 1a., 1b., 2a. és 2b. kategóriába tartozó irányjelző lámpák esetében a 6.2.2. szakasz szerinti jelre vonatkozó információk.


3. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE

Image 30

A fenti jóváhagyási jelet viselő lámpa egy 4. kategóriába tartozó készülék (első irányjelző lámpa), amelyet a 216. sz. előírás szerint hagytak jóvá Olaszországban (E3), és amelyet két lámpából álló egységben is lehet használni. A vízszintes nyíl azt mutatja, hogy a járműnek csak az egyik oldalára felszerelhető készüléket milyen helyzetben kell felszerelni a járműre. A nyíl a jármű eleje felé mutat. A vízszintes szakaszból kiinduló, lefelé mutató függőleges nyíl azt mutatja, hogy e készülék esetében a talajtól számított, megengedett beépítési magasság legfeljebb 750 mm.

A „4D” jelzés közelében feltüntetett szám azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 01. módosítássorozattal módosított 6. számú előírás követelményei szerint hagyták jóvá.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a jóváhagyási jelen a nyilak a készülék kategóriája szerint milyen irányba mutatnak:

Image 31

5. és 6. kategória

1., 1a.

és 1b.

kategória

2a. és 2b.

kategória

Megjegyzés: A jóváhagyási számot és a kiegészítő jeleket a kör közelében kell elhelyezni, az „E” betűjel felett vagy alatt, illetve a bal vagy a jobb oldalán. A jóváhagyási szám számjegyeit az „E” betűjel ugyanazon oldalán kell feltüntetni, és ugyanabba az irányba kell nézniük. A jóváhagyási számban kerülni kell a római számok használatát, hogy ne lehessen összetéveszteni egyéb jelekkel.

2. ábra

Egyszerűsített jelölés csoportosított, egyesített és összeépített lámpákhoz, ha két vagy több lámpa alkotja ugyanazt az egységet

A függőleges és vízszintes vonalak a fényjelző készülék sematikus ábrázolására szolgálnak, de nem részei a jóváhagyási jelnek.

A. MINTA

Image 32

B. MINTA

Image 33

C. MINTA

Image 34

Megjegyzés: A jóváhagyási jelek lehetséges elrendezésére fent bemutatott három példa (A, B. és C. minta) a világító készülék jelölésének három lehetséges változatát mutatja be abban az esetben, amikor két vagy több lámpa ugyanannak a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákból álló egységnek a része.

A példák azt mutatják, hogy a készüléket Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 3333 jóváhagyási számmal, és a következő részekből áll:

Szabályozható fényerősségű hátsó irányjelző lámpa (2b. kategória), amelyet a 01. módosítássorozattal módosított 6. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

Szabályozható fényerősségű, vörös fényű, hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpa (R2), amelyet a 01. módosítássorozattal módosított 7. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

Szabályozható fényerősségű hátsó ködlámpa (F2), amelyet az eredeti 38. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

Tolatólámpa (AR), amelyet az eredeti 23. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

Szabályozható fényerősségű féklámpa (S2), amelyet a 01. módosítássorozattal módosított 7. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

Image 35

Megjegyzés: A fenti három példa olyan, jóváhagyási jelet viselő világító készülékre vonatkozik, amely a következőkből áll:

első helyzetjelző lámpa, amelyet a 7. sz. előírás 01. módosítássorozata szerint hagytak jóvá,

bal és jobb oldali közlekedésre szolgáló, tompított fényű és legfeljebb 86 250–101 250 candela közötti megengedett legnagyobb fényerejű távolsági fényszóró, amelyet a 02. módosítássorozattal módosított 20. sz. előírás szerint hagytak jóvá,

első ködlámpa, amelyet a 02. módosítássorozattal módosított 19. sz. előírás szerint hagytak jóvá,

1a. kategóriájú első irányjelző lámpa, amelyet a 01. módosítássorozattal módosított 6. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

3. ábra

Fényszóróval összeépített lámpa

Image 36

A fenti példa egy olyan lencse jelölését mutatja, amely különböző fényszórótípusokhoz való, nevezetesen:

vagy

:

egy bal és jobb oldali közlekedésre való tompított fényű és legfeljebb 86 250-101 250 kandela közötti fényerejű távolsági fényű, Németországban (E1) a 04. módosítássorozattal módosított 8. sz. előírás szerint jóváhagyott fényszóró, amely egy, a 01 módosítássorozattal módosított 6. sz. előírás szerint jóváhagyott első irányjelző lámpával van összeépítve,

vagy

:

egy bal és jobb oldali közlekedésre való tompított fényű, Németországban (E1) a 01. módosítássorozattal módosított 1. sz. előírás szerint jóváhagyott fényszóró, amely a már fent említett első irányjelző lámpával van összeépítve,

vagy

:

a fent említett fényszórók valamelyike önálló lámpaként jóváhagyva.

A fényszórótesten csak az érvényes jóváhagyási számot kell feltüntetni, például:

Image 37

4. ábra

Különálló lámpák jelölése

Image 38

A fenti példa egy különböző típusú lámpákhoz való lencse jelölésének felel meg. A jóváhagyási jel azt jelzi, hogy a készüléket Spanyolországban (E9) hagyták jóvá az 1 432 jóváhagyási számmal, és a következő részekből áll:

Hátsó ködlámpa (F), amelyet az eredeti 38. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

2a. kategóriájú hátsó irányjelző lámpa, amelyet a 01. módosítássorozattal módosított 6. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

Tolatólámpa (AR), amelyet az eredeti 23. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

Vörös fényű, hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpa (R), amelyet a 02. módosítássorozattal módosított 7. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

Egyetlen fényerőszintű féklámpa (S1), amelyet a 02. módosítássorozattal módosított 7. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

Fényforrásmodulok

Image 39

A fenti ábrán szereplő azonosítókód azt mutatja, hogy az ezzel a kóddal ellátott fényforrásmodult egy Olaszországban (E3) jóváhagyott lámpával együtt hagyták jóvá, a 17325 jóváhagyási számmal.


4. MELLÉKLET

FÉNYTANI MÉRÉSEK

1.   Mérési módszerek

1.1.   Fénytani mérések végzésekor a szórt fényvisszaverődést megfelelő ernyőzéssel el kell kerülni.

Amennyiben a mérések eredménye megkérdőjelezhető, a méréseket az alábbi követelményeknek megfelelően kell elvégezni:

1.2.1.   a mérési távolságnak akkorának kell lennie, hogy érvényesüljön a távolság négyzetével fordított arányosság;

1.2.2.   a mérőberendezésnek olyannak kell lennie, hogy a lámpa vonatkoztatási középpontjából a fényérzékelő látószöge 10' és 1° között legyen;

1.2.3.   egy adott mérési irányra a fényerősségre vonatkozó előírás teljesítettnek minősül, ha az előírt fényerősség a mérési irányhoz képest 1/4 fokon belül jelentkezik.

1.3.   Ha a készüléket több különböző helyzetben vagy állíthatóan lehet a járműbe beépíteni, a fénytani méréseket mindegyik helyzetben, illetve a gyártó által megadott vonatkoztatási tengely által meghatározott mező szélső helyzeteiben kell elvégezni.

2.   Térbeli fényerősség-eloszlási mérőrács 1., 1a., 1b., 2a. és 2b. kategóriájú irányjelző lámpákhoz.

Image 40

6. kategóriájú irányjelző lámpákhoz

Image 41

(a jármű külső része)

A H = 0° és V = 0° irány felel meg a vonatkoztatási tengelynek. (A járművön ez vízszintes, párhuzamos a jármű hosszirányú középsíkjával és az előírt látási irányba mutat.) Átmegy a vonatkoztatási középponton. A táblázatban közölt értékek a különböző mérési irányokra vonatkozó legkisebb értékeket a 6.1. szakaszban szereplő táblázatban megadott előírt legkisebb fényerősség százalékában adják meg:

2.1.1.   az 1., 1a., 1b., 2a., 2b. kategóriák esetében a H = 0° és V = 0° irányban, az 5. kategória esetében pedig az 1. mellékletben leírt módon, az A. irányba eső szögtartományban;

2.1.2.   a 6. kategória esetében a H = 5° és V = 0° irányban.

2.1.3.   Ha azonban a készüléket a talajtól számított legfeljebb 750 mm-es magasságra kívánják beépíteni, a fényerőt lefelé csak 5°-os szögig kell ellenőrizni.

2.2.   A 2. szakaszban leírt – vázlatosan ráccsal jelzett – fényeloszlási mezőn belül a fényeloszlásnak lényegében egyenletesnek kell lennie, azaz a fényerőnek a rácsvonalakkal kialakított mező valamely részének minden irányában legalább annak a százalékban kifejezett, előírt legkisebb értéknek meg kell felelnie, amelyet a kérdéses irány körül feltüntettek a rácsvonalakon.

3.   Lámpák fénytani mérései

A fénytani jellemzőket a következőképpen kell ellenőrizni:

3.1.   Nem cserélhető fényforrások (izzólámpák és egyebek) esetében:

a lámpában levő fényforrással, ezen előírás 7.1. szakaszának megfelelő alszakasza szerint.

3.2.   Cserélhető izzólámpák esetében:

6,75 V, 13,5 V vagy 28,0 V feszültségű izzólámpa esetében a fényerősség értékeit korrigálni kell. A korrekciós tényező a viszonyítási fényáram és az alkalmazott feszültségen (6,75 V, 13,5 V vagy 28,0 V) mért fényáram átlagának aránya. A használt izzólámpák tényleges fényárama legfeljebb ±5 százalékkal térhet el az átlagtól. Másik lehetőségként szabványos izzólámpa is használható, amelyet minden egyes helyzetben a viszonyítási fényárammal működtetnek, és az egyes helyzetekben mért eredményeket összeadják.

3.3.   Az egy percen, illetve 30 percen keresztül villogó üzemmódban (f = 1,5 Hz, 50 százalékos bekapcsolási idő) történő működés után mért fényerősségnek valamennyi lámpa esetében, az izzólámpával felszerelt lámpák kivételével, az előírt legkisebb és legnagyobb érték közé kell esnie. Az egy perc működés utáni fénysűrűség-eloszlást úgy lehet kiszámítani, hogy minden egyes vizsgálati pontra alkalmazzák a HV pontban egy perc, illetve harminc perc működés után mért fényerőértékek hányadosát.


5. MELLÉKLET

A BOROSTYÁNSÁRGA FÉNY SZÍNE: SZÍNKOORDINÁTÁK

A színtani jellemzők ellenőrzésére ezen előírás 7. szakaszában ismertetett vizsgálati eljárást kell alkalmazni.

A nem cserélhető fényforrással (izzólámpákkal és egyebekkel) felszerelt lámpák esetében azonban a színtani jellemzőket a lámpában lévő fényforrásokkal kell ellenőrizni az előírás 7.1. szakaszának vonatkozó alszakasza szerint.


6. MELLÉKLET

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásokra vonatkozó minimális követelmények

1.   ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.   A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek, ha az eltérések nem haladják meg az előírás rendelkezései szerinti elkerülhetetlen gyártástechnológiai szórás mértékét.

A sorozatgyártású lámpák megfelelősége a fénytani jellemzők szempontjából nem kétséges, ha véletlenszerűen kiválasztott lámpa fénytani jellemzőinek ezen előírás 7. szakasza szerinti mérésekor:

1.2.1.   az előírásban előírt értékektől egyik mért érték sem tér el – kedvezőtlen irányban – több mint 20 %-kal;

1.2.2.   cserélhető fényforrással felszerelt irányjelző lámpa esetében: ha a fent leírt mérés eredményei nem felelnek meg az előírt értékeknek, akkor a lámpa vizsgálatát meg kell ismételni, másik szabványos izzólámpával.

1.3.   A színkoordinátákra vonatkozó előírásoknak teljesülniük kell, ha az ezen előírás 7. szakaszában leírt feltételek mellett végzik a mérést.

2.   A GYÁRTÓ ÁLTAL VÉGREHAJTANDÓ MEGFELELŐSÉG-ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

A jóváhagyási jel jogosultjának megfelelő időközönként legalább az alábbi méréseket el kell végeznie minden irányjelzőlámpa-típusnál: a méréseket az előírás rendelkezései szerint kell elvégezni.

Ha a vett minták vizsgálata azt mutatja, hogy nem felelnek meg az adott típusnak, további mintákat kell venni és megvizsgálni. A gyártónak meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a gyártás megfelelőségének biztosítására.

2.1.   A vizsgálatok jellege

Az ebben az előírásban meghatározott megfelelőségi vizsgálatok a fény- és színtani jellemzők mérésére terjednek ki.

2.2.   Vizsgálati módszerek

2.2.1.   A vizsgálatokat általában az előírásban rögzített módszerek szerint kell elvégezni.

2.2.2.   A gyártó által végrehajtandó megfelelőségi vizsgálatok során más, azonos értékű módszerek is alkalmazhatók, ha a jóváhagyási vizsgálatokért felelős illetékes hatóság beleegyezett. A gyártónak kell bizonyítania, hogy az alkalmazott módszerek egyenértékűek az előírásban meghatározott eljárásokkal.

2.2.3.   A 2.2.1. és a 2.2.2. szakasz alkalmazása érdekében rendszeresen kalibrálni kell a mérőberendezést, és a mért eredményeknek korrelálniuk kell az illetékes hatóság által végzett mérésekkel.

2.2.4.   A referencia-módszereknek minden esetben meg kell felelniük az előírásban meghatározott módszereknek, különösen a hatósági ellenőrzések és mintavételek esetében.

2.3.   A mintavétel jellege

Az irányjelző lámpa mintadarabjait véletlenszerűen kell kiválasztani egy homogén gyártási tételből. A homogén gyártási tétel ugyanolyan típusú irányjelző lámpákból álló, a gyártó gyártási módszere által meghatározott tételt jelent.

A vizsgálatnak általában az egyes gyárak sorozatgyártmányaira kell kiterjednie. Mindazonáltal egy gyártó azonos típusra vonatkozó, különböző gyárakból származó eredményeket is összegyűjthet, feltéve, hogy a gyárak ugyanazt a minőségbiztosítási és -kezelési rendszert alkalmazzák.

2.4.   Mért és rögzített fénytani jellemzők

A mintaként szolgáló lámpán fénytani méréseket kell végezni a 4. mellékletben felsorolt legkisebb értékek és az előírt színkoordináták ellenőrzéséhez.

2.5.   Elfogadhatósági feltételek

A gyártó feladata, hogy a mérési eredmények statisztikai elemzését elvégezze, valamint az illetékes hatósággal egyetértésben elfogadhatósági feltételeket állapítson meg a termékeire az előírás 10.1. szakaszában meghatározott, a termékek megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó követelmények teljesítése érdekében.

Az elfogadhatósági feltételeket úgy kell meghatározni, hogy 95 %-os megbízhatósági szint mellett legalább 0,95 legyen annak valószínűsége, hogy a termék megfelelőnek bizonyul a 7. mellékletben leírt szúrópróba (első mintavétel) során.


7. MELLÉKLET

HATÓSÁGI MINTAVÉTELRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

1.   ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

1.1.   A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek az előírás rendelkezései szerint (adott esetben), ha az eltérések nem haladják meg az elkerülhetetlen gyártástechnológiai szórás mértékét.

A sorozatgyártású lámpák megfelelősége a fénytani jellemzők szempontjából nem kétséges, ha véletlenszerűen kiválasztott lámpa fénytani jellemzőinek ezen előírás 7. szakasza szerinti mérésekor:

1.2.1.   az előírásban előírt értékektől egyik mért érték sem tér el – kedvezőtlen irányban – több mint 20 %-kal;

1.2.2.   cserélhető fényforrással felszerelt irányjelző lámpa esetében: ha a fent leírt mérés eredményei nem felelnek meg az előírt értékeknek, akkor az irányjelző lámpa vizsgálatát másik szabványos izzólámpával meg kell ismételni;

1.2.3.   nyilvánvalóan hibás irányjelző lámpákat nem kell figyelembe venni.

1.3.   A színkoordinátákra vonatkozó előírásoknak teljesülniük kell, ha az ezen előírás 7. szakaszában leírt feltételek mellett végzik a mérést.

2.   ELSŐ MINTAVÉTEL

Az első mintavétel során négy irányjelző lámpát kell véletlenszerűen kiválasztani. A két lámpából álló első mintát A-val, a két lámpából álló második mintát B-vel kell jelölni.

2.1.   A megfelelőség nem kétséges

Az ezen melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású irányjelző lámpák megfelelősége nem kétséges, ha az irányjelző lámpák mért értékeinek eltérése – kedvezőtlen irányban – az alábbiak szerint alakul:

2.1.1.1.   A. minta

A1.

az egyik irányjelző lámpa

0 százalék

 

a másik irányjelző lámpa legfeljebb

20 százalék

A2.

mindkét irányjelző lámpa: több mint

0 százalék

 

de legfeljebb

20 százalék

 

a mérés folytatása a B. mintán

 

2.1.1.2.   B. minta

B1.

mindkét irányjelző lámpa

0 százalék

2.1.2.   vagy ha az A. minta tekintetében teljesülnek az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek.

2.2.   A megfelelőség kétséges

Az ezen melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású irányjelző lámpák megfelelősége kétséges, a gyártót pedig fel kell szólítani, hogy gyártási folyamatát (a megfelelő beállításokkal) tegye a követelményeknek megfelelővé, ha az irányjelző lámpák mért értékeinek eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

2.2.1.1.   A. minta

A3.

az egyik irányjelző lámpa legfeljebb

20 százalék

 

a másik irányjelző lámpa több mint

20 százalék

 

de legfeljebb

30 százalék

2.2.1.2.   B. minta

B2.

az A2. esetben

 

 

az egyik irányjelző lámpa több mint

0 százalék

 

de legfeljebb

20 százalék

 

a másik irányjelző lámpa legfeljebb

20 százalék

B3.

az A2. esetben

 

 

az egyik irányjelző lámpa

0 százalék

 

a másik irányjelző lámpa több mint

20 százalék

 

de legfeljebb

30 százalék

2.2.2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek az A. minta tekintetében nem teljesülnek.

2.3.   A jóváhagyás visszavonása

A megfelelőség kétséges, és a 11. szakaszt kell alkalmazni, ha – ennek a mellékletnek az 1. ábrája szerinti mintavételt követően – az irányjelző lámpák mért értékeinek az eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

2.3.1.   A. minta

A4.

az egyik irányjelző lámpa legfeljebb

20 százalék

 

a másik irányjelző lámpa több mint

30 százalék

A5.

mindkét irányjelző lámpa több mint

20 százalék

2.3.2.   B. minta

B4.

az A2. esetben

 

 

az egyik irányjelző lámpa több mint

0 százalék

 

de legfeljebb

20 százalék

 

a másik irányjelző lámpa több mint

20 százalék

B5.

az A2. esetben

 

 

mindkét irányjelző lámpa több mint

20 százalék

B6.

az A2. esetben

 

 

az egyik irányjelző lámpa

0 százalék

 

a másik irányjelző lámpa több mint

30 százalék

2.3.3.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek az A. és a B. minta tekintetében nem teljesülnek.

3.   ISMÉTELT MINTAVÉTEL

Az A3., B2., B3. esetekben két hónappal az értesítés után ismételt mintavételt kell végezni, a legyártott készletből a megfelelő beállítások után két-két irányjelző lámpából álló harmadik C. mintát és negyedik D. mintát kiválasztva.

3.1.   A megfelelőség nem kétséges

Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású irányjelző lámpák megfelelősége nem kétséges, ha az irányjelző lámpák mért értékeinek eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

3.1.1.1.   C. minta

C1.

az egyik irányjelző lámpa

0 százalék

 

a másik irányjelző lámpa legfeljebb

20 százalék

C2.

mindkét irányjelző lámpa több mint

0 százalék

 

de legfeljebb

20 százalék

 

a mérés folytatása a D. mintán

 

3.1.1.2.   D. minta

D1.

a C2. esetben

 

 

mindkét irányjelző lámpa

0 százalék

3.1.2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek a C. minta tekintetében teljesülnek.

3.2.   A megfelelőség kétséges

Az ezen melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású irányjelző lámpák megfelelősége kétséges, a gyártót pedig fel kell szólítani, hogy gyártási folyamatát (a megfelelő beállításokkal) tegye a követelményeknek megfelelővé, ha az irányjelző lámpák mért értékeinek eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

3.2.1.1.   D. minta

D2.

a C2. esetben

 

 

az egyik irányjelző lámpa több mint

0 százalék

 

de legfeljebb

20 százalék

 

a másik irányjelző lámpa legfeljebb

20 százalék

3.2.1.2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek a C. minta tekintetében nem teljesülnek.

3.3.   A jóváhagyás visszavonása

A megfelelőség kétséges, és a 11. szakaszt kell alkalmazni, ha – ennek a mellékletnek az 1. ábrája szerinti mintavételt követően – az irányjelző lámpák mért értékeinek az eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

3.3.1.   C. minta

C3.

az egyik irányjelző lámpa legfeljebb

20 százalék

 

a másik irányjelző lámpa több mint

20 százalék

C4.

mindkét irányjelző lámpa több mint

20 százalék

3.3.2.   D. minta

D3.

a C2. esetben

 

 

az egyik irányjelző lámpa 0, vagy több mint

0 százalék

 

a másik irányjelző lámpa több mint

20 százalék

3.3.3.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek a C. és a D. minta tekintetében nem teljesülnek.

1. ábra

Image 42

2 eszköz

Első mintavétel

Négy, véletlenszerűen kiválasztott eszköz, felosztva az „A” és „B” mintára

2 eszköz

VÉGE

Mérés folytatása a „B” mintával

VÉGE

Világítási irány

A gyártót utasítják, hogy termékeit hozza összhangba a követelményekkel

2 eszköz

Megismételt mintavétel

Négy, véletlenszerűen kiválasztott eszköz, felosztva az „C” és „D” mintára

2 eszköz

Lehetséges eredmények az „A” mintán

Lehetséges eredmények a „C” mintán

VÉGE

Mérés folytatása a „D” mintával

VÉGE

folytatás a beigazítással

Lehetséges eredmények a „D” mintán

Lehetséges eredmények a „B” mintán

Jóváhagyás visszavonva

Maximális eltérés [százalékban] a kedvezőtlen irányba a határértékekhez képest


2010.7.10.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 177/71


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának 8. számú előírása (ENSZ-EGB) – Egységes rendelkezések a gépjárművek aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, halogénizzókkal (H1, H2, H3, HB3, HB4, H7, H8, H9, HIR1, HIR2 és/vagy H11) felszerelt fényszóróik tekintetében történő jóváhagyásáról

4. javított változat

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

05. módosítássorozat – hatálybalépés dátuma: 2001. szeptember 8.

Az előírás 4. javított változatának 1. helyesbítése – hatálybalépés dátuma: 2003. március 12.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

A.   IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

0.

Alkalmazási kör

1.

Fogalommeghatározások

2.

Fényszóró jóváhagyásának kérése

3.

Jelölések

4.

Jóváhagyás

B.   FÉNYSZÓRÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

5.

Általános követelmények

6.

Megvilágítás

7.

Színes lencsékre és szűrőkre vonatkozó követelmények

8.

A zavaró hatás mérése

9.

Szabványos fényszóró

10.

Színnel kapcsolatos észrevétel

C.   TOVÁBBI IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

11.

Fényszórótípus jóváhagyásának módosításai és kiterjesztése

12.

Gyártásmegfelelőség

13.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

14.

A gyártás végleges leállítása

15.

A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a jóváhagyó hatóságok neve és címe

16.

Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

1. melléklet –

Értesítés

2. melléklet –

H1, H2, H3, HB3, HB4, H7, H8, H9, HIR1, HIR2 és/vagy H11 izzólámpával felszerelt fényszórók gyártásmegfelelőségének ellenőrzése

3. melléklet –

Példák a jóváhagyási jel elrendezésére

4. melléklet –

Mérőernyő

5. melléklet –

Fényszórók üzem közbeni fénytani jellemzői stabilitásának vizsgálata

6. melléklet –

A műanyag lencsével rendelkező lámpákra vonatkozó követelmények – lencsék, anyagminták és teljes lámpák vizsgálata

7. melléklet –

Hatósági mintavételre vonatkozó minimális követelmények

A.   IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

0.   ALKALMAZÁSI KÖR (1)

Ez az előírás az üveg vagy műanyag lencsét tartalmazó gépjármű-fényszórókra vonatkozik.

1.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

1.1.    „lencse”: a fényszóró (egység) külső része, amely az átvilágított felületen keresztül átengedi a fényt;

1.2.    „bevonat”: az a termék vagy termékek, amelyet vagy amelyeket egy vagy több rétegben visznek fel a lencse külső felületére;

„eltérő típusú fényszórók”: azok a fényszórók, amelyek olyan lényeges szempontokból térnek el egymástól, mint:

1.3.1.   márkanév vagy védjegy;

1.3.2.   az optikai rendszer jellemzői;

1.3.3.   olyan alkatrészek használata vagy hiánya, melyek üzem közben visszatükrözéssel, fénytöréssel, fényelnyeléssel és/vagy fényátalakítással képesek módosítani az optikai hatásokat. A kizárólag a fénysugár színének, de nem a fény eloszlásának megváltoztatására szolgáló olyan szűrők felszerelése vagy elhagyása azonban nem jelent típusváltozást, amelyek kizárólag a fénysugár színének megváltoztatására szolgálnak, de a fény eloszlásáéra nem;

1.3.4.   a jobb oldali vagy a bal oldali közlekedésre, vagy mindkét közlekedési rendszerre való alkalmasság;

1.3.5.   az előállított fénysugár típusa (tompított fény, távolsági fény, vagy mindkettő);

1.3.6.   a következő kategóriák valamelyikébe tartozó izzólámpa (vagy izzólámpák) foglalata: H1, H2, H3, HB3, HB4, H7, H8, H9, HIR1, HIR2 és/vagy H11; (2)  (3)

1.3.7.   a lencséket és a bevonatot (ha van) alkotó anyagok.

2.   FÉNYSZÓRÓ JÓVÁHAGYÁSÁNAK KÉRÉSE (4)

A jóváhagyási kérelmet a márkanév vagy védjegy tulajdonosának vagy jogszerűen meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania. A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

2.1.1.   a fényszóró tompított fény és távolsági fény vagy csak az egyik típusú fény kibocsátására szolgál-e;

ha a fényszóró tompított fény kibocsátására szolgál, bal oldali és jobb oldali közlekedésre egyaránt, vagy csak bal oldali, illetve csak jobb oldali közlekedésre tervezték-e;

2.1.2.1.   ha a fényszóró állítható fényvisszaverővel van felszerelve, a fényszóró talajhoz és a jármű hosszanti középsíkjához viszonyított szerelési helyzete(i);

2.1.3.   a fényszóró által kibocsátott fény színe.

Minden kérelemhez mellékelni kell az alábbiakat:

a fényszóró típusának azonosításához megfelelő részletességű rajzok három példányban: a fényszóró elölnézete a lencse bordázatának (ha van) részletrajzaival, valamint a fényszóró keresztmetszete; a rajzokon fel kell tüntetni a jóváhagyási jel számára fenntartott helyet;

2.2.1.1.   ha a fényszóró állítható fényvisszaverővel van felszerelve, meg kell jelölni a fényszóró talajhoz és a jármű hosszanti középsíkjához viszonyított szerelési helyzetét (helyzeteit), amennyiben a fényszórót csak ebben a helyzetben (helyzetekben) használják;

2.2.2.   egy rövid műszaki specifikáció;

2.2.3.   két mintadarab az adott fényszórótípusból;

a lencse anyagául szolgáló műanyag vizsgálatához:

tizenhárom lencse;

2.2.4.1.1.   e lencsék közül hat helyettesíthető hat olyan anyagmintával, amelynek mérete legalább 60 mm × 80 mm, külső felülete sík vagy domború, és a közepén legalább 15 mm × 15 mm méretű, alapvetően sík (legalább 300 mm görbületi sugarú) felülettel rendelkezik;

2.2.4.1.2.   a lencséket vagy anyagmintákat a sorozatgyártásban alkalmazandó módszerrel kell elkészíteni;

2.2.4.2.   a fényvisszaverő, amelyre a lencse a gyártó utasításainak megfelelően felszerelhető.

2.3.   A lencséket és a bevonatokat (ha vannak) alkotó anyagokhoz mellékelni kell az anyagok és a bevonat jellemzőire vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvet, amennyiben ezeket már megvizsgálták.

2.4.   Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy megtették-e a gyártásmegfelelőség hatékony ellenőrzését biztosító megfelelő intézkedéseket.

3.   JELÖLÉSEK (5)

3.1.   A jóváhagyásra benyújtott fényszórókon szerepelnie kell a kérelmező márkanevének vagy védjegyének.

3.2.   A lencsén és a fényszórótesten (6) megfelelő méretű helyet kell hagyni a jóváhagyási jel és a 4. szakaszban említett kiegészítő jelek elhelyezéséhez; ezeket a helyeket a fenti 2.2.1. szakaszban említett rajzokon meg kell jelölni.

3.3.   A mind a jobb, mind a bal oldali közlekedés követelményeinek megfelelően tervezett fényszórókon meg kell jelölni az optikai egységnek a járművön, illetve az izzólámpának a fényvisszaverőben lehetséges két beállítását; ez a jelölés a jobb oldali közlekedésre vonatkozóan az „R/D” betűkből, a bal oldali közlekedésre vonatkozóan pedig az „L/G” betűkből áll.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.   Általános előírások

4.1.1.   Amennyiben a 2. szakasz értelmében a fényszórótípusra vonatkozóan benyújtott összes mintadarab teljesíti az előírás követelményeit, a jóváhagyást meg kell adni.

4.1.2.   Ha a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák több előírás követelményeinek is megfelelnek, elegendő a fényszórót egyetlen nemzetközi jóváhagyási jellel ellátni, feltéve, hogy minden egyes csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpa megfelel a vonatkozó rendelkezéseknek.

Ez a rendelkezés nem érvényes azokra a kétszálas izzóval felszerelt fényszórókra, amelyeknél csak egy üzemmódot hagynak jóvá.

4.1.3.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma (jelen esetben ez 04). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot egy ezen előírás hatálya alá tartozó másik fényszórótípushoz, kivéve, ha a jóváhagyást olyan készülékre terjesztik ki, amely a már jóváhagyott készüléktől csak a kibocsátott fény színében tér el.

4.1.4.   Egy fényszórótípusnak az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, illetve a gyártás végleges leállításáról értesíteni kell az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon, a 2.2.1.1. szakasz szerinti jelzésekkel együtt.

4.1.5.   A 3.1. szakaszban előírt jel mellett a 4.2. és 4.3. szakaszban leírt jóváhagyási jelet is el kell helyezni az előírás szerint jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi fényszórón, a 3.2. szakaszban megadott helyeken.

4.2.   A jóváhagyási jel felépítése

A jóváhagyási jelnek a következőkből kell állnia:

a nemzetközi jóváhagyási jel, amely a következőket foglalja magában:

4.2.1.1.   egy körben elhelyezett „E” betűjel, amelyet a jóváhagyást megadó ország egyedi azonosító száma követ (7);

4.2.1.2.   a 4.1.3. szakaszban előírt jóváhagyási szám;

az alábbi kiegészítő jel vagy jelek:

4.2.2.1.   a csak a bal oldali közlekedés követelményeinek megfelelő fényszórókon egy olyan vízszintes nyilat, amely a fényszóróval szemben álló személy jobb oldalára mutat, azaz az útnak arra az oldalára, amelyen a forgalom halad;

4.2.2.2.   a mindkét közlekedési rendszer követelményeinek megfelelően tervezett fényszórókon, amelyekben az optikai egység vagy az izzólámpa beállítása megfelelően módosítható, egy vízszintes, kétirányú nyilat, amelynek csúcsa balra és jobbra mutat;

4.2.2.3.   azokon a fényszórókon, amelyek az előírás rendelkezéseinek csak a tompított fény tekintetében felelnek meg, a „HC” jelzést;

4.2.2.4.   azokon a fényszórókon, amelyek az előírás rendelkezéseinek csak a távolsági fény tekintetében felelnek meg, a „HR” jelzést;

4.2.2.5.   azokon a fényszórókon, amelyek az előírás rendelkezéseinek a tompított fény és a távolsági fény tekintetében egyaránt megfelelnek, a „HCR” jelzést;

4.2.2.6.   a műanyag lencsével ellátott fényszórók esetében a fenti 4.2.2.3–4.2.2.5. szakaszban előírt jelek mellett a „PL” betűcsoportot is fel kell tüntetni;

4.2.2.7.   azokon a fényszórókon, amelyek az előírás rendelkezéseinek a távolsági fény tekintetében megfelelnek, az „E” betűt körbevevő kör közelében fel kell tüntetni a legnagyobb fényerőt megadó, a 6.3.2.1.2. szakaszban meghatározott azonosító jelet; összeépített lámpák esetében a távolsági fény egészének legnagyobb fényerejét kell megadni a fentiek szerint.

A vizsgálati eljárás során az 5. melléklet 1.1.1.1. szakasza szerint használt üzemeltetési módot és az 5. melléklet 1.1.1.2. szakasza értelmében megengedett feszültsége(ke)t minden esetben fel kell tüntetni a típusbizonyítványon és az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó felek országaiba továbbított nyomtatványokon. Az egyes esetekben az eszközt a következő jelzéssel kell ellátni:

4.2.3.1.   az előírás rendelkezéseinek megfelelő fényszórókon, amelyeket úgy terveztek, hogy a tompított fény izzója ne világítson egyidejűleg más világító funkcióval, amellyel esetleg össze van építve, egy ferde vonalat (/) kell elhelyezni a jóváhagyási jelben a tompított fény jele mögött;

4.2.3.2.   azokon a fényszórókon, amelyek csak 6 V vagy 12 V feszültséggel ellátva felelnek meg az előírás 5. melléklete követelményeinek, egy ferde kereszttel (×) áthúzott 24-es számot tartalmazó szimbólumot kell elhelyezni az izzólámpa foglalata közelében.

4.2.4.   A jóváhagyási szám két számjegye (jelenleg 04), amely a jóváhagyás időpontjában az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozatot jelöli, valamint szükség szerint az előírt nyíl a fenti kiegészítő jelek közelében helyezhető el.

4.2.5.   A 4.2.1. és 4.2.2. szakaszban említett jeleknek és jelöléseknek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lenniük még akkor is, ha a fényszóró fel van szerelve a járműre.

4.3.   A jóváhagyási jel elrendezése

4.3.1.   Különálló lámpák

A 3. melléklet 1–9. ábráján példák láthatók a fent említett kiegészítő jelekkel ellátott jóváhagyási jelre.

Csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák

Azokat a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákat, amelyek több előírás rendelkezéseinek is megfelelnek, elegendő egyetlen nemzetközi jóváhagyási jellel ellátni; ez a jel egy körből áll, benne az „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma, a kört a jóváhagyási szám követi. A jóváhagyási jel a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákon bárhol elhelyezhető, az alábbi feltételekkel:

4.3.2.1.1.   az a beépítés után jól látható,

4.3.2.1.2.   a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák optikai alkatrészeit nem lehet anélkül eltávolítani, hogy ugyanakkor ne távolítanák el a jóváhagyási jelet is.

Az egyes lámpákra vonatkozó, a jóváhagyás megadásának alapjául szolgáló egyes előírásoknak megfelelő azonosító jelet, a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat számát és szükség esetén az előírt nyilat fel kell tüntetni:

vagy:

4.3.2.2.1.   a megfelelő fénykibocsátó felületen;

vagy

4.3.2.2.2.   oly módon csoportosítva, hogy a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák mindegyike egyértelműen azonosítható legyen (a 3. melléklet bemutat négy lehetséges elhelyezési módot).

4.3.2.3.   A jóváhagyási jel egyes részeinek mérete nem lehet kisebb, mint a jóváhagyás megadásának alapjául szolgáló előírás által a legkisebb jelzésekre kötelezően előírt minimális méret.

4.3.2.4.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot az előírás hatálya alá tartozó csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák másik típusához.

4.3.2.5.   Az előírás 3. mellékletében szereplő 10. ábrán látható példa a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákra vonatkozó jóváhagyási jelek és a fent említett kiegészítő jelzések elrendezésére.

Olyan lámpák, amelyek lencséje különböző típusú fényszórókhoz használható, és amelyek esetleg össze vannak építve vagy csoportosítva vannak más lámpákkal

A fenti 4.3.2. szakaszban meghatározott rendelkezések alkalmazandók.

4.3.3.1.   Továbbá, ha ugyanazt a lencsét alkalmazzák, akkor ez utóbbin szerepelhetnek az egyes fényszóró- vagy lámpaegység-típusokra vonatkozó jóváhagyási jelek, amennyiben a fényszórótesten, még ha nem választható is el a lencsétől, szintén rendelkezésre áll a 3.2. szakaszban előírt hely, és azon feltüntetik a tényleges funkcióknak megfelelő jóváhagyási jeleket.

Amennyiben ugyanazt a lámpatestet különböző típusú fényszórók alkotják, a lámpatesten különböző jóváhagyási jelek helyezhetők el.

4.3.3.2.   Az előírás 11. mellékletében szereplő 3. ábra bemutatja, hogy a fenti esetben miként lehet elrendezni a jóváhagyási jeleket.

B.   FÉNYSZÓRÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK (8)

5.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

5.1.   Mindegyik mintadarabnak meg kell felelnie az alábbi 6–8. szakaszban rögzített követelményeknek.

A fényszórók gyártása során ügyelni kell arra, hogy megtartsák előírt fénytani jellemzőiket, és szokásos használat esetén üzemképes állapotban maradjanak a rezgések ellenére, amelyeknek ki vannak téve.

5.2.1.   A fényszórókat fel kell szerelni egy olyan eszközzel, amely lehetővé teszi a járművön történő beállításukat az érvényes szabályoknak megfelelően. Ilyen eszközt nem kell felszerelni olyan elemekre, amelyekben a fényvisszaverő és a fényszóró lencse nem választható szét, feltéve, hogy ezeket az elemeket csak olyan járműveken használják, amelyeken a fényszórókat egyéb módon lehet beállítani. Amennyiben a távolsági fényt kibocsátó fényszórót és a tompított fényt kibocsátó fényszórót (mindegyik saját izzólámpával rendelkezik) összetett egységgé építik össze, a beállítóeszköznek biztosítania kell mindkét optikai rendszer külön-külön történő beállítását. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak azokra a fényszórókra, melyek fényvisszaverője nem osztható meg. Az ilyen szerelvénytípusra az előírás 6. szakaszának követelményei vonatkoznak.

5.3.   Az izzólámpá(ka)t a fényvisszaverőhöz rögzítő alkatrészeket úgy kell kialakítani, hogy az izzólámpát sötétben is csak a megfelelő pozícióba lehessen beszerelni. (9)

Az izzólámpa-foglalatnak meg kell felelnie a 61-2. számú IEC-kiadvány alábbi adatlapjaiban megadott méretjellemzőknek:

Izzólámpa

Foglalat

Adatlap

H1

P 14,5s

7005-46-3

H2

X 5111

7005-99-2

H3

PK 22s

7005-47-1

HB3

P 20d

7005-31-1

HB4

P 22d

7005-32-1

H7

PX 26d

7005-5-1

H8

PG 17

7005-110-1

HIR1

PX 20d

7005- … -1

HIR2

PX 22d

7005- … -.

H9

PGJ 19-5

7005-110-1

H11

PGJ 19-2

7005-110-1

5.4.   A mind a jobb, mind a bal oldali közlekedés követelményeinek megfelelően tervezett fényszórókat vagy a járműbe történő beszereléskor elvégzendő alapbeállítással, vagy a felhasználó általi szelektív beállítással lehet az úttest megfelelő oldalán való közlekedéshez igazítani. Az alap- vagy szelektív beállítás például abból állhat, az optikai egységet egy adott szögben szerelik be a járműbe, vagy az izzólámpát az optikai egységhez képest egy adott szögben szerelik be. Minden esetben csak két pontos beállítási helyzet létezhet: egy a jobb oldali, egy pedig a bal oldali közlekedéshez; a kialakításnak ki kell zárnia a véletlenül az egyik beállításból a másikba történő vagy egy közbenső pozícióba való váltás lehetőségét. Amennyiben az izzólámpa két különböző beállítási pozícióval rendelkezik, az izzólámpának a fényvisszaverőhöz való rögzítésére szolgáló alkatrészeket úgy kell megtervezni és előállítani, hogy az izzólámpát mindkét pozícióban a csak az úttest egyik oldalán való közlekedésre tervezett fényszórók számára előírt pontossággal tartsák a beállított helyzetben. Az e szakasz előírásainak való megfelelést szemrevételezéssel és szükség szerint próbabeszereléssel kell ellenőrizni.

Azokon a fényszórókon, amelyeket úgy terveztek, hogy felváltva bocsássanak ki távolsági fényt vagy tompított fényt, a fényszóróba beépített, a kétféle típusú fény közötti váltásra szolgáló mechanikus, elektro-mechanikus vagy egyéb eszközöket (10) úgy kell kialakítani, hogy:

5.5.1.   a berendezés kellően ellenálló legyen ahhoz, hogy 50 000 alkalommal használni lehessen, és ne károsodjon a rezgések ellenére, amelyeknek a szokásos használat során ki vannak téve;

5.5.2.   meghibásodása esetén automatikusan kapcsoljon be a tompított fény;

5.5.3.   mindig működhessen vagy a tompított fény, vagy a távolsági fény, anélkül, hogy fennállna a lehetőség arra, hogy a mechanizmus a két pozíció között megáll;

5.5.4.   a felhasználó szokásos szerszámokkal ne változtathassa meg a mozgó részek alakját vagy pozícióját.

5.6.   Az 5. melléklet előírásai szerint kiegészítő vizsgálatokat kell végezni annak biztosítására, hogy a használat során a fénytani jellemzőiben ne következzék be túlzott változás.

5.7.   Amennyiben a fényszóró lencséje műanyagból készül, végre kell hajtani a 6. melléklet szerinti vizsgálatokat.

6.   MEGVILÁGÍTÁS

6.1.   Általános rendelkezések

6.1.1.   A fényszórókat úgy kell kialakítani, hogy a megfelelő H1, H2, H3, HB3, HB4, H7, H8, H9, HIR1, HIR2 és/vagy H11 kategóriás izzólámpákkal a tompított fény kellő megvilágítást biztosítson, de ne vakítson, a távolsági fény pedig jó megvilágítást biztosítson.

6.1.2.   A fényszóró által biztosított megvilágítás ellenőrzéséhez egy függőleges mérőernyőt kell felállítani 25 m-rel a fényszóró elé, a fényszóró tengelyére merőlegesen (lásd az előírás 4. mellékletét).

6.1.3.   A fényszórót 12 V névleges feszültségű, színezetlen szabványos (referencia-) izzólámpa/izzólámpák segítségével kell ellenőrizni, az esetleges szelektív sárga szűrőket (11) ki kell cserélni geometriailag azonos színezetlen szűrőkre, amelyek átbocsátási tényezője legalább 80 %. A fényszóró ellenőrzésekor az izzólámpa csatlakozóinál mért feszültséget úgy kell szabályozni, hogy az alábbi jellemző értékeket mutassa:

Izzólámpa

Körülbelüli tápfeszültség (V) a mérésnél

Fényáram (lumen)

H1

12

1 150

H2

12

1 300

H3

12

1 100

HB3

12

1 300

HB4

12

825

H7

12

1 100

H8

12

600

HIR1

12

1 840

HIR2

12

1 355

H9

12

1 500

H11

12

1 000

A fényszórót kielégítőnek kell minősíteni, ha legalább egy szabványos (referencia-) 12 V izzólámpával teljesíti a fénytani követelményeket; ez az izzólámpa a fényszóróval együtt benyújtható.

6.1.4.   A szabványos izzólámpában elhelyezkedő izzószálak helyzetét megadó méretek a megfelelő szabványos izzólámpa adatlapjáról olvashatók le a 37. sz. előírásban.

6.1.5.   A szabványos izzó burájának olyan optikai formájúnak és minőségűnek kell lennie, hogy ne okozzon olyan fényvisszaverődést vagy fénytörést, amely kedvezőtlenül befolyásolja a fényeloszlást. Az ennek a követelménynek való megfelelés ellenőrzéséhez a szabványos fényszóróba szerelt szabványos (referencia-) izzólámpa fényeloszlását kell megmérni.

6.2.   Tompított fényre vonatkozó rendelkezések

6.2.1.   A tompított fénynek olyan kellően éles világos-sötét határvonallal kell rendelkeznie, hogy ennek segítségével megfelelő módon elvégezhető legyen a beállítás. A világos-sötét határvonalnak egyenes vízszintes vonalnak kell lennie a közlekedés irányával, amelyre a fényszórót tervezték, ellentétes oldalon; a másik oldalon nem terjedhet túl sem a vízszintessel 45 fokos szöget bezáró HV H1 egyenes vonal és a hh egyenes vonal fölött 25 cm-rel elhelyezkedő H1 H4 egyenes vonal alkotta HV H1 H4 megtört vonalon, sem a vízszintes fölött 15 fokos szögben megdöntött HV H3 egyenes vonalon (lásd a 4. mellékletet). Semmilyen esetben nem engedhető meg, hogy a világos-sötét határvonal túlterjedjen mind a HV H2, mind a H2 H4 vonalon, és a fenti két lehetőség kombinációjából eredőn.

A fényszórót úgy kell beállítani, hogy:

6.2.2.1.   a jobb oldali közlekedés követelményeinek megfelelően tervezett fényszórók esetében a világos-sötét határvonal vízszintes legyen a mérőernyő bal oldalán (12), a bal oldali közlekedés követelményeinek megfelelően tervezett fényszórók esetében pedig a mérőernyő jobb oldalán legyen vízszintes a világos-sötét határvonal;

6.2.2.2.   a világos-sötét határvonal vízszintes része a mérőernyőn 25 cm-rel a hh vonal alatt legyen (lásd a 4. mellékletet);

6.2.2.3.   a világos-sötét határvonal „könyöke” a vv vonalon legyen. (13)

6.2.3.   Így beállítva a fényszórónak csak a 6.2.5–6.2.7. szakasz követelményeinek kell megfelelnie, ha a jóváhagyási kérelem csak a tompított fényre vonatkozik (14); a 6.2.5–6.2.7. és 6.3. szakasz követelményeinek kell megfelelnie, ha tompított fény és távolsági fény kibocsátására egyaránt tervezték.

6.2.4.   Ha az így beállított fényszóró nem felel meg a 6.2.5–6.2.7. és a 6.3. szakaszban említett követelményeknek, a fényszóró beállítása módosítható, feltéve, hogy a fénysugár tengelye oldalirányban nem mozdul el 1°-nál (= 44 cm) nagyobb mértékben jobbra vagy balra (15). A világos-sötét határvonallal történő beállítás megkönnyítése céljából a fényszóró részben letakarható, hogy a világos-sötét határvonalat még pontosabban meg lehessen határozni.

6.2.5.   A tompított fény által a mérőernyőn létrehozott megvilágításnak az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

Pont a mérőernyőn

Elvárt megvilágítás luxban

Jobb oldali közlekedésre tervezett fényszóró

Bal oldali közlekedésre tervezett fényszóró

B pont

50 L

B pont

50 R

≤ 0,4

75 pont

R

75 pont

L

≥ 12

75 pont

L

75 pont

R

≤ 12

50 pont

L

50 pont

R

≤ 15

50 pont

R

50 pont

L

≥ 12

50 pont

V

50 pont

V

≥ 6

25 pont

L

25 pont

R

≥ 2

25 pont

R

25 pont

L

≥ 2

Bármely pont a III. zónában

≤ 0,7

Bármely pont a IV. zónában

≥ 3

Bármely pont az I ≤ 2 x (E50R vagy E50L) (*1) zónában

 

6.2.6.   Az I., II., III. és IV. zóna egyikében sem lehet olyan mértékű oldalirányú eltérés, amely a látási viszonyokat zavarná.

6.2.7.   A 4. melléklet C. ábráján látható A és B zóna megvilágítási értékeit az ábrán szereplő 1–8. pontok fénytani értékének mérésével kell ellenőrizni; ezeknek az értékeknek az alábbi tartományban kell lenniük:

1 + 2 + 3 ≥ 0,3 lux, és

4 + 5 + 6 ≥ 0,6 lux, és

0,7 lux ≥ 7 ≥ 0,1 lux, és

0,7 lux ≥ 8 ≥ 0,2 lux

Ezeket az új értékeket nem kell teljesíteniük azoknak a fényszóróknak, amelyek jóváhagyása az ezen előírás 04. módosítássorozata 4. kiegészítésének hatálybalépése (1993. január 13.) előtt megtörtént, és nem kell teljesülniük az ilyen jóváhagyások kiterjesztése esetén sem (16).

6.2.8.   A mind a jobb oldali, mind a bal oldali közlekedés előírásainak megfelelően tervezett fényszóróknak az optikai egység vagy az izzólámpa mindkét beállítási helyzetében meg kell felelniük a fentiekben leírt, a megfelelő közlekedési irányra vonatkozó követelményeknek.

6.3.   Távolsági fényre vonatkozó rendelkezések

6.3.1.   A távolsági fény és tompított fény kibocsátására tervezett fényszóró esetében a távolsági fény által az ernyőn létrehozott megvilágításra vonatkozó méréseket a fényszóró ugyanolyan beállításai mellett kell elvégezni, mint a 6.2.5–6.2.7. szakaszban előírt méréseket; a csak távolsági fényt kibocsátó fényszórót úgy kell beállítani, hogy a legnagyobb megvilágítású terület középpontja a hh és vv vonal metszéspontjára essen; az ilyen fényszórónak csak a 6.3. szakaszban említett követelményeknek kell megfelelnie.

A távolsági fény által a mérőernyőn létrehozott megvilágításnak az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

a hh és vv vonal metszéspontjának (HV) a legnagyobb megvilágítás 80 %-os izolux görbéjén belül kell elhelyezkednie. Ez a legmagasabb érték (EM) nem lehet kevesebb mint 48 lux. A legmagasabb érték semmilyen esetben sem lehet 240 luxnál magasabb; továbbá a tompított és távolsági fényt is kibocsátó fényszórók esetében ez a legnagyobb érték nem lehet több, mint a tompított fény mellett a 75 R (vagy 75 L) pontban mért megvilágítás értékének 16-szorosa;

6.3.2.1.1.   a távolsági fény ezer kandelában kifejezett legnagyobb erősségét (IM) az alábbi képlet szerint kell kiszámítani:

Formula

6.3.2.1.2.   A legnagyobb fényerő 4.2.2.7. szakaszban említett azonosító jelét (I'M) az alábbi képlettel kell meghatározni:

Formula

a kapott értéket a következő értékek közül a legközelebbire kell kerekíteni: 7,5; 10; 12,5; 17,5; 20; 25; 27,5; 30; 37,5; 40; 45; 50.

6.3.2.2.   A HV pontból kiindulva, vízszintesen jobbról balra a megvilágítás nem lehet 24 luxnál kevesebb 1,125 m távolságig, és nem lehet 6 luxnál kevesebb 2,25 m távolságig.

Az állítható fényvisszaverővel rendelkező fényszórók esetében a 6.2. és 6.3. szakaszban rögzített követelmények a 2.1.3. szakasz szerint megadott valamennyi szerelési helyzetre érvényesek. Az ellenőrzés céljából a következőképpen kell eljárni:

6.4.1.   mindegyik alkalmazott pozíciót elő kell állítani a vizsgálati goniométeren egy olyan vonalra vonatkoztatva, amely összekapcsolja a fényforrás középpontját és a mérőernyőn lévő HV pontot. Ezt követően az állítható fényvisszaverőt olyan helyzetbe kell állítani, hogy a fénysugár alakja a mérőernyőn megfeleljen a 6.2.1–6.2.2.3. és/vagy a 6.3.1. szakasz beállításra vonatkozó előírásainak;

6.4.2.   a fényvisszaverő 6.4.1. szakasz szerinti rögzítésekor a fényszórónak meg kell felelnie a 6.2. és 6.3. szakaszban leírt vonatkozó fénytani követelményeknek;

6.4.3.   további vizsgálatokat kell végrehajtani, miután a fényvisszaverőt a beállítóeszköz segítségével a kiindulási helyzetből függőleges irányban ±2 fokkal elmozdítják, vagy ha az kisebb 2°-nál, a maximális helyzetbe állítják. A fényszórónak (például goniométer segítségével) az ellentétes iránynak megfelelően történő beállítását követően a következő irányok szerinti fényteljesítményt úgy kell beállítani, hogy az előírt határértékek közé essen:

tompított fény: HV és 75 R (illetve 75 L) pont;

távolsági fény: IM és HV pont (IM százalékában);

6.4.4.   amennyiben a kérelmező több szerelési helyzetet jelölt meg, a 6.4.1–6.4.3. szakaszban leírt eljárást meg kell ismételni az összes többi helyzetben;

6.4.5.   ha a kérelmező nem kérte speciális szerelési helyzetek jóváhagyását, a fényszórót a 6.2. és 6.3. szakaszban leírt mérésekhez kell beállítani úgy, hogy a fényszóró-beállító eszköz középső helyzetben legyen. A 6.4.3. szakaszban leírt kiegészítő vizsgálatokhoz a fényvisszaverőt a fényszóró-beállító eszköz segítségével a szélső pozícióiba (és nem ±2 fokkal eltolva) kell állítani.

6.5.   A 6.2.5–6.2.7. és a 6.3. szakaszban említett ernyőmegvilágítási értékeket olyan fotoreceptorral kell mérni, amelynek hasznos felülete egy 65 mm oldalhosszúságú négyzetbe foglalható be.

7.   SZÍNES LENCSÉKRE ÉS SZŰRŐKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

7.1.   A jóváhagyás olyan fényszórókra szerezhető meg, amelyek vagy fehér vagy szelektív sárga fényt bocsátanak ki izzólámpával.

CIE trikromatikus koordinátákkal kifejezve a megfelelő kolorimetriás jellemzők az alábbiak:

Szelektív sárga szűrő (fényszűrő vagy lencse)

Vörösre vonatkozó korlát

y ≥ 0,138 + 0,580 x

Zöldre vonatkozó korlát

y ≤ 1,29 x – 0,100

Fehérre vonatkozó korlát

y ≥ – x + 0,966

Színképértékre vonatkozó korlát

y ≤ – x + 0,992,

amely kifejezhető az alábbiak szerint is:

domináns hullámhossz:

575–585 nm

tisztasági tényező:

0,90–0,98

Az átbocsátási tényező 2 856 K színhőmérsékletű fényforrással (17) mérve nem lehet alacsonyabb mint 0,78.

7.2.   A szűrőnek a fényszóró részét kell képeznie, úgy hozzáerősítve, hogy a felhasználó azt ne távolíthassa el véletlenül, illetve szokásos szerszámokkal szándékosan.

8.   A ZAVARÓ HATÁS MÉRÉSE

A fényszórók tompított fénye által keltett zavaró hatást meg kell mérni (18).

9.   SZABVÁNYOS FÉNYSZÓRÓ (19)

Egy fényszóró akkor tekintendő szabványos (referencia-) fényszórónak, ha:

9.1.   megfelel a fenti jóváhagyási követelményeknek;

9.2.   tényleges átmérője nem kevesebb mint 160 mm;

az általa szabványos izzólámpával a fenti 6.2.5. szakaszban említett különböző pontokon és különböző zónákban nyújtott megvilágítás:

9.3.1.   nem haladja meg a felső határértékek 90 százalékát; és

9.3.2.   nem kevesebb, mint a 6.2.5. szakaszban található táblázatban előírt alsó határértékek 120 százaléka.

10.   SZÍNNEL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTEL

Tekintve, hogy a 7.1. szakasz értelmében az ezen előírás alapján megadott minden jóváhagyás valamely vagy fehér, vagy szelektív sárga fényt kibocsátó fényszórótípusra vonatkozik, annak az egyezménynek a 3. cikke, aminek ez az előírás a mellékletét képezi, nem zárhatja ki, hogy a részes felek megtiltsák a fehér vagy szelektív sárga fényt kibocsátó fényszórók alkalmazását az általuk regisztrált járműveken.

C.   TOVÁBBI IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

11.   FÉNYSZÓRÓTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSE

A fényszórók adott típusának minden módosításáról értesíteni kell az adott típust jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

11.1.1.   úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a fényszóró továbbra is megfelel az előírásoknak; vagy

11.1.2.   új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

11.2.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a változások részletes leírásával együtt, a fenti 4.1.4. szakaszban megadott eljárásnak megfelelően értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

11.3.   A jóváhagyást kiterjesztő illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és arról az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

12.   GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

12.1.   Az ezen előírás szerint jóváhagyott fényszórókat úgy kell gyártani, hogy a fenti 6. és 7. szakaszban megállapított előírásokat teljesítve megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

12.2.   A 12.1. szakaszban előírtak teljesülésének ellenőrzése céljából megfelelő termelés-ellenőrzést kell alkalmazni.

A jóváhagyás birtokosa feltétlenül:

12.3.1.   gondoskodik a termékek hatásos minőség-ellenőrzéséhez szükséges eljárások alkalmazásáról;

12.3.2.   rendelkezik az egyes jóváhagyott típusoknak való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges mérőfelszereléssel;

12.3.3.   biztosítja a mérési eredmények rögzítését, és azt, hogy a vonatkozó dokumentumokat a jóváhagyó hatósággal együtt meghatározandó ideig megőrizzék;

12.3.4.   elemzi az egyes méréstípusok eredményét, hogy ellenőrizze és biztosítsa a termék jellemzőinek állandóságát, figyelemmel az iparban szokásos szórásra;

12.3.5.   biztosítja, hogy a termék minden egyes típusán legalább az ezen előírás 2. szakaszában előírt méréseket elvégezzék;

12.3.6.   gondoskodik arról, hogy ha egy adott méréstípusnál a mintavétel vagy a mérés azt mutatja, hogy a gyártás nem megfelelő, akkor újabb mintavételt és mérést végezzenek. Ilyen esetben minden szükséges lépést meg kell tenni a gyártásmegfelelőség helyreállítása érdekében.

A típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben a gyártásmegfelelőség ellenőrzésére alkalmazott módszereket.

12.4.1.   A mérési naplókat és termelési nyilvántartásokat minden ellenőrzéskor be kell mutatni a helyszíni ellenőrnek.

12.4.2.   Az ellenőr véletlenszerűen mintát vehet, amelyet megvizsgálnak a gyártó laboratóriumában. A minták legkisebb száma a gyártó saját ellenőrzéseinek eredményei alapján határozható meg.

12.4.3.   Ha a minőség nem tűnik kielégítőnek, vagy ha a fenti 12.4.2. szakasz szerint végrehajtott vizsgálat hitelességét szükségesnek látszik ellenőrizni, az ellenőr a 7. mellékletben megadott szempontok szerint kiválasztja azokat a mintákat, amelyeket a jóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálathoz el kell küldeni.

12.4.4.   Az illetékes hatóság az ezen előírásban előírt bármilyen vizsgálatot elvégezhet. Ezeket a vizsgálatokat véletlenszerűen kiválasztott mintákon kell elvégezni, a gyártó szállítási kötelezettségeinek torzítása nélkül, a 7. melléklet szempontjainak megfelelően.

12.4.5.   Az illetékes hatóság törekszik arra, hogy legalább kétévente egyszer ellenőrzést végezzen. Erről azonban az illetékes hatóság dönt, figyelemmel arra, hogy mennyire tartja megbízhatónak a gyártásmegfelelőség hatékony ellenőrzésére szolgáló rendszert. Negatív eredmény esetén az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek a gyártásmegfelelőség minél gyorsabb helyreállítására.

12.5.   Nyilvánvalóan hibás fényszórókat nem kell figyelembe venni.

12.6.   Az azonosító jelet nem kell figyelembe venni.

13.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

13.1.   Az ezen előírás szerint valamely fényszórótípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fent megadott követelmények, illetve ha a jóváhagyási jelet viselő fényszóró nem egyezik meg a jóváhagyott típussal.

13.2.   Ha az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 3. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

14.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott fényszórótípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

15.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkársága számára a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által megadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat, vagy a gyártás végleges leállítását igazoló értesítéseket fogadó hatóságok nevét és címét.

16.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

16.1.   A 112. sz. előírás hivatalos hatálybalépését követő hat hónap elteltével az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek beszüntetik az ezen előírás szerinti EGB-jóváhagyások megadását.

16.2.   Az előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás jelen vagy megelőző módosítássorozatai szerint megadott jóváhagyások kiterjesztését.

16.3.   A 112. sz. előírás hatálybalépését megelőzően ezen előírás szerint megadott jóváhagyások és kiterjesztések, beleértve az ezen előírás előző módosítássorozatai szerint később megadott kiterjesztéseket is, időkorlátozás nélkül hatályban maradnak.

16.4.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is kiadnak jóváhagyást fényszórókra az ezen előírás jelen és korábbi módosítássorozatai alapján, feltéve, hogy a fényszóró már használatban levő járművek fényszórójának lecserélésére szolgál.

16.5.   A 112. sz. előírás hivatalos hatálybalépésétől az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek nem tagadhatják meg a 112. sz. előírás szerinti jóváhagyással rendelkező fényszórók új járműtípusra történő felszerelését.

16.6.   Az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is engedélyezik az ezen előírás szerint jóváhagyott fényszórók járműtípusra vagy járműre történő felszerelését.

16.7.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is engedélyezik az ezen előírás korábbi módosítássorozataival módosított előírás szerint jóváhagyott fényszórók felszerelését és alkalmazását használatban lévő járműn, feltéve, hogy a fényszóró csereként szolgál.


(1)  Az előírás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket abban, hogy megtiltsák az előírás által jóváhagyott műanyag lencsével rendelkező fényszórók mechanikus fényszórótisztító eszközzel (törlővel) való együttes használatát.

(2)  Az izzólámpa „típusa” nem tévesztendő össze az izzólámpa „kategóriájával”. Ez az előírás a H1, H2, H3, HB3, HB4, H7, H8, H9, HIR1, HIR2 és/vagy H1 kategóriába tartozó halogénizzóval működő fényszórókra vonatkozik. Ezen izzólámpa-kategóriák között alapvető eltérések vannak a kialakítás és különösen a fej tekintetében. Nem cserélhetők fel egymással, de egy izzólámpa-kategórián belül általában több típus létezik.

(3)  A HIR1 és a H9 kategóriájú lámpák csak akkor engedélyezettek tompított fény kibocsátása céljából, ha a 45. sz. előírásnak megfelelő fényszórótisztító eszközzel/eszközökkel együtt kerülnek beszerelésre. Továbbá ilyen fényszórók esetében függőleges szögre vonatkozóan nem alkalmazandók a 48. sz. előírás 01. módosítássorozata 6.2.6.2.2. szakaszának rendelkezései. Ez a korlátozás addig marad érvényben, amíg nincs általános megegyezés a szintbeállító berendezéseknek és a fényszóró-tisztítóknak a fényszóró viselkedésére gyakorolt hatásáról.

(4)  Izzólámpákra vonatkozó jóváhagyási kérelem: lásd a 37. sz. előírást.

(5)  Amennyiben a fényszórókat csak az út egyik (bal vagy jobb) oldalán való közlekedés követelményeinek megfelelően tervezték, ajánlatos továbbá letörölhetetlenül bejelölni az első lencsén azt a kitakarható területet, amely a felhasználók zavarásának megelőzésére szolgálnak azokban az országokban, amelyekben a forgalom az ellenkező oldalon halad az abban az országban érvényes forgalmi irányhoz képest, amelyre a fényszórót tervezték. Ez a jelölés azonban nem szükséges akkor, ha ezt a területet a kialakítás világosan jelzi.

(6)  Amennyiben a lencsét nem lehet eltávolítani a fényszórótestről, elegendő a lencsén helyet hagyni.

(7)  1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Jugoszlávia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia és Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típus-jóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika és 48 – Új-Zéland. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló egyezményt mikor ratifikálják vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az egyezményben részes szerződő felekkel.

(8)  Izzókra vonatkozó műszaki követelmények: lásd a 37. sz. előírást.

(9)  A fényszóró akkor felel meg e szakasz követelményeinek, ha az izzólámpa még sötétben is egyszerűen beszerelhető a fényszóróba, és a beállító elemek helyesen a helyükre igazíthatók.

(10)  Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a kapcsolóra.

(11)  A szűrők magukban foglalják a fény színezésére szolgáló összes elemet, ideértve a lencséket is.

(12)  A beállító ernyőnek kellően szélesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetőség legyen a világos-sötét határvonalnak a vv vonal mindkét oldalán legalább 5°-os szögben történő megvizsgálására.

(13)  Olyan fényszóró esetében, amelyet úgy terveztek, hogy csak a tompított fény tekintetében teljesítse ennek az előírásnak a követelményeit, amennyiben a fókuszon átmenő tengely értékelhetően eltér a fénynyaláb fő irányától, illetve – a fényszóró típusától függetlenül (csak tompított vagy tompított és távolsági fényt egyaránt kibocsátó) –, ha a fénysugár világos-sötét határvonalának nincs éles „könyöke”, a beállítást oldalirányban úgy kell korrigálni, hogy a jobb oldali közlekedés esetében a 75 R és az 50 R pontban, míg bal oldali közlekedés esetében a 75 L és 50 L pontban a lehető legjobban teljesüljenek a megvilágításra vonatkozó követelmények.

(14)  A tompított fény kibocsátására tervezett fényszóró magában foglalhat olyan távolsági fényt, amely nem felel meg ezeknek az előírásoknak.

(15)  A beállítás jobb-bal irányú módosítására vonatkozó 1°-os korlát összeegyeztethető a függőleges, fel-le irányú beállításmódosítással. Az utóbbit csak a 6.3. szakasz követelményei korlátozzák; a világos-sötét határvonal vízszintes része azonban nem terjedhet túl a hh vonalon (a 6.3. szakasz rendelkezései nem vonatkoznak azokra a fényszórókra, amiket úgy terveztek, hogy csak a tompított fény tekintetében feleljenek meg az előírás követelményeinek).

(*1)  Az E50R és az E50L a megvilágítás ténylegesen mért értéke.

(16)  Az A és B zónák bármely pontján, amely egyben a III. zónán belül található, a megvilágítás értéke nem haladhatja meg a 0,7 luxot.

(17)  Mely megfelel a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) szerinti „A” szabványos színmérő fényforrásnak.

(18)  Erről a követelményről a hatóságok részére ajánlás fog készülni.

(19)  Átmenetileg eltérő értékek is elfogadhatók. Végérvényes követelmény hiányában egy jóváhagyott fényszóró használata ajánlott.


1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Legnagyobb megengedett formátum: A4, azaz 210 × 297 mm)

Image 43

 (1)

Kibocsátó:

Hatóság neve

Tárgy (2):

JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA

JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA

GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

fényszórótípusra vonatkozóan, a 8. sz. előírás szerint.

Jóváhagyás száma: … Kiterjesztés száma: …

1.

A fényszóró márkaneve vagy védjegye: …

2.

A fényszórótípus gyártó általi megnevezése: …

3.

A gyártó neve és címe: …

4.

Adott esetben a gyártó képviselőjének neve és címe: …

5.

A jóváhagyási kérelem benyújtásának dátuma: …

6.

A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

7.

A műszaki szolgálat által kiadott mérési jegyzőkönyv dátuma: …

8.

A műszaki szolgálat által kiadott mérési jegyzőkönyv száma: …

9.

Rövid leírás:

A vonatkozó jelöléssel megadott kategória (3): …

Izzólámpa (izzólámpák) száma és kategóriája: …

A kibocsátott fény színe: fehér/szelektív/sárga (2): …

10.

A jóváhagyási jel elhelyezése: …

11.

A jóváhagyás kiterjesztésének indokolása (amennyiben kiterjesztés történt): …

12.

A jóváhagyást megadták/kiterjesztették/elutasították/visszavonták (2): …

13.

Hely: …

14.

Dátum: …

15.

Aláírás: …

16.

A jóváhagyó hatóságnál őrzött dokumentumok jegyzékét csatoltuk ehhez az értesítéshez; a jegyzéket a hatóság kérésre kiadhatja.


(1)  A jóváhagyást megadó / kiterjesztő / elutasító / visszavonó ország egyedi azonosító száma (lásd ezen előírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit).

(2)  A nem kívánt rész törlendő.

(3)  Az alábbi listából kiválasztott megfelelő jelet fel kell tüntetni:

Image 44

Szövege kép

2. MELLÉKLET

H1, H2, H3, HB3, HB4, H7, H8, H9, HIR1, HIR2 ÉS/VAGY H11 IZZÓLÁMPÁVAL FELSZERELT FÉNYSZÓRÓK GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE

1.   ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

1.1.   A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek, ha az eltérések nem haladják meg az előírás rendelkezései szerinti gyártástechnológiai szórás mértékét.

A fénytani jellemzők tekintetében a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétségtelen, ha a véletlenszerűen kiválasztott, szabványos izzólámpával felszerelt fényszóró fénytani jellemzőinek vizsgálatakor:

1.2.1.   az előírásban előírt értékektől egyik mért érték sem tér el – kedvezőtlen irányban – több mint 20 %-kal. A B 50 L (vagy R) és a III. zónában mért értékek maximális eltérése kedvezőtlen irányban a következő lehet:

B 50 L (vagy R):

0,2 lx 20 %-kal egyenértékű

0,3 lx 30 %-kal egyenértékű

III. zóna:

0,3 lx 20 %-kal egyenértékű

0,45 lx 30 %-kal egyenértékű

vagy ha

1.2.2.1.   tompított fény esetében az előírásban meghatározott követelmények teljesülnek a HV pontban (+0,2 lx tűréssel), és ugyanebben a beállításban a (25 m távolságban felállított) mérőernyőn a B 50 L (vagy R) (1) (+0,1 lx tűréssel), a 75 R (vagy L), az 50 v, a 25 R, 25 L pontok körül rajzolt, 15 cm sugarú körökkel határolt területek legalább egy-egy pontjában, valamint a IV. zóna teljes területének azon részén, amely legfeljebb 22,5 cm-re van a 25 R és a 25 L vonal felett;

1.2.2.2.   továbbá, ha távolsági fény esetében a HV pont a 0,75 Emax izolux görbén belül helyezkedik el, az előírás 6.3.2. szakaszában meghatározott mérési pontokban mért fénytani értékek maximális értékében +20 %, minimális értékében pedig –20 % eltérés mutatkozik.

1.2.3.   Ha a fent leírt mérések eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a fényszóró beállítása módosítható, feltéve, hogy a fénysugár tengelye oldalirányban nem mozdul el 1°-nál nagyobb mértékben jobbra vagy balra (2).

1.2.4.   Ha a fent leírt mérések eredményei megfelelnek a követelményeknek, a méréseket egy másik szabványos izzólámpa használatával meg kell ismételni.

1.3.   A világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges eltolódásának ellenőrzéséhez a következő eljárást kell alkalmazni:

A mintadarabként kiválasztott fényszórók egyikén először három egymást követő alkalommal végre kell hajtani az 5. melléklet 2.2.2. szakaszában leírt ciklust, majd el kell végezni az 5. melléklet 2.1. szakaszában leírt eljárást.

A fényszóró elfogadhatónak tekinthető, ha a Δr nem haladja meg az 1,5 mrad értéket.

Amennyiben ez az érték nagyobb 1,5 mrad-nál, de nem több 2,0 mrad-nál, egy másik fényszóró-mintadarabon is végre kell hajtani a mérést, és a két mintadarabon mért abszolút értékek számtani közepe nem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket.

1.4.   A színkoordinátákat a fényszórónak a normál A színhőmérsékletre beállított izzóval felszerelve kell teljesítenie.

A szelektív sárga fényt kibocsátó, színezetlen izzóval felszerelt fényszóró fénytani jellemzőire az előírásban előírt értékek 0,84-szerese vonatkozik.

2.   A GYÁRTÓ ÁLTAL VÉGREHAJTANDÓ MEGFELELŐSÉG-ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

A jóváhagyási jel jogosultjának megfelelő időközönként minden lámpatípusnál legalább az alábbi vizsgálatokat el kell végeznie. A vizsgálatokat ezen előírás rendelkezései szerint kell elvégezni.

Ha a vett minták vizsgálata azt mutatja, hogy nem felelnek meg az adott típusnak, további mintákat kell venni és megvizsgálni. A gyártónak meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a gyártásmegfelelőség biztosítására.

2.1.   A vizsgálatok jellege

Az előírásban meghatározott megfelelőségi vizsgálatoknak ki kell terjedniük a fénytani jellemzőkre, valamint a világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges eltolódásának vizsgálatára.

2.2.   Vizsgálati módszerek

2.2.1.   A vizsgálatokat általában az ebben az előírásban meghatározott módszerek szerint kell elvégezni.

2.2.2.   A gyártó által végrehajtott megfelelőségi vizsgálatok során más, egyenértékű módszerek is alkalmazhatók a jóváhagyási vizsgálatokért felelős illetékes hatóság beleegyezésével. A gyártónak bizonyítania kell, hogy az alkalmazott módszerek egyenértékűek az ebben az előírásban meghatározott eljárásokkal.

2.2.3.   A 2.2.1. és a 2.2.2. szakasz alkalmazása érdekében rendszeresen kalibrálni kell a mérőberendezést, és a mért eredményeknek korrelálniuk kell az illetékes hatóság által végzett mérésekkel.

2.2.4.   A referencia-módszereknek minden esetben meg kell felelniük az előírásban meghatározott módszereknek, különösen a hatósági ellenőrzések és mintavételek esetében.

2.3.   A mintavétel jellege

A fényszóró mintáit véletlenszerűen kell kiválasztani egy homogén gyártási tételből. A homogén gyártási tétel ugyanolyan típusú fényszórókból álló, a gyártó termelési módszere által meghatározott tételt jelent.

A vizsgálatnak általában az egyes gyárak sorozatgyártására kell kiterjednie. Mindazonáltal a gyártó ugyanarra a típusra vonatkozó, de különböző gyárakból származó eredményeket is összevonhat egy csoportba, feltéve, hogy e gyárak ugyanazt a minőségbiztosítási és -irányítási rendszert alkalmazzák.

2.4.   Mért és rögzített fénytani jellemzők

A mintaként kiválasztott fényszórón az előírás által meghatározott pontokban fénytani méréseket kell végezni, és távolsági fény esetében az Emax, HV (3), HL és HR (4), pontban mért értékeket, tompított fény esetében pedig a B 50 L (vagy R), HV, 50 V, 75 R (vagy L) és a 25 L (vagy R) pontban mért értékeket kell leolvasni (lásd a 4. mellékletben szereplő ábrát).

2.5.   Elfogadhatósági feltételek

A gyártó feladata, hogy a mérési eredmények statisztikai elemzését elvégezze, valamint az illetékes hatósággal egyetértésben elfogadhatósági feltételeket állapítson meg a termékeire az ezen előírás 12.1. szakaszában meghatározott, a termékek megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó követelmények teljesítése érdekében.

Az elfogadhatósági feltételeket úgy kell meghatározni, hogy 95 %-os megbízhatósági szinten legalább 0,95 legyen annak valószínűsége, hogy a termék megfelelőnek bizonyul a 7. mellékletben leírt szúrópróba (első mintavétel) során.


(1)  A zárójelben lévő betűk a bal oldali közlekedéshez tervezett fényszórókra vonatkoznak.

(2)  Lásd az idevágó lábjegyzetet az előírás szövegében.

(3)  Amennyiben a távolsági fény össze van építve a tompított fénnyel, a HV pontnak ugyanazt a mérési pontot kell jelentenie távolsági és tompított fény esetében is.

(4)  HL és HR: a,„hh”-n a HV ponttól 1,125 méterre balra, illetve jobbra található pontok.


3. MELLÉKLET

PÉLDÁK A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSÉRE

1. ábra

Image 45

A fenti jóváhagyási jelel ellátott berendezés egy Hollandiában (E4) jóváhagyott fényszóró, jóváhagyási száma 2 439, a tompított fény és a távolsági fény tekintetében egyaránt (HCR) megfelel a 04-es módosítássorozattal (04) módosított előírás követelményeinek, és csak jobb oldali közlekedésre tervezték.

A 30-as szám azt jelzi, hogy a távolsági fény legnagyobb fényereje 86 250 és 111 250 kandela között van.

Megjegyzés: A jóváhagyási számot és a kiegészítő jeleket a körhöz közel kell elhelyezni, az „E” betűjel fölött vagy alatt, illetve a betűjel jobb vagy bal oldalán. A jóváhagyási szám számjegyeinek az „E” betűjel ugyanazon oldalán kell állniuk, és ugyanabba az irányba kell nézniük. A jóváhagyási számokban kerülni kell a római számok használatát, hogy ne legyenek összetéveszthetők más jelekkel.

2. ábra

Image 46

3a. ábra

Image 47

3b. ábra

Image 48

A fenti jóváhagyási jelel ellátott fényszóró a tompított fény és a távolsági fény tekintetében egyaránt megfelel az előírás követelményeinek, és:

csak bal oldali közlekedésre tervezték.

mindkét közlekedési rendszerre tervezték, az optikai egység vagy az izzólámpa kívánság szerinti beállításának lehetőségével.

4. ábra

Image 49

5. ábra

Image 50

A fenti jóváhagyási jellel ellátott fényszóró egy műanyag lencsével felszerelt fényszóró, amely csak a tompított fény tekintetében felel meg az előírás követelményeinek, és:

mindkét közlekedési rendszerre tervezték.

csak jobb oldali közlekedésre tervezték.

6. ábra

Image 51

7. ábra

Image 52

A fenti jóváhagyási jelel ellátott fényszóró az alábbiak szerint felel meg az előírás követelményeinek:

csak a tompított fény tekintetében, és kizárólag bal oldali közlekedésre tervezték.

csak a távolsági fény tekintetében.

8. ábra

Image 53

9. ábra

Image 54

Műanyag lencsével rendelkező fényszóró jelölése, amely az alábbiak szerint felel meg a 8. sz. előírás követelményeinek:

a tompított fény és a távolsági fény tekintetében, és a fényszórót kizárólag jobb oldali közlekedéshez tervezték.

csak a tompított fény tekintetében, és kizárólag bal oldali közlekedésre tervezték.

A tompított lámpa izzószála nem világíthat a távolsági lámpa izzószálával és/vagy más olyan fényszóróval azonos időben, amivel összeépítették.

10. ábra

Csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákra vonatkozó egyszerűsített jelölés

(A függőleges és vízszintes vonalak a fényjelző berendezés alakjának sematikus ábrázolására szolgálnak, ezek nem képezik a jóváhagyási jel részét.)

A. MINTA

Image 55

B. MINTA

Image 56

C. MINTA

Image 57

D. MINTA

Image 58

Megjegyzés: A fenti három példa olyan világítóberendezésnek felel meg, amely az alábbiakra vonatkozó jóváhagyási jeleket viseli:

első helyzetjelző lámpa, amelyet a 01. módosítássorozattal módosított 7. sz. előírás szerint hagytak jóvá;

fényszóró, amely jobb és bal oldali közlekedéshez egyaránt megfelelő tompított fényt, valamint 86 250 és 111 250 kandela közötti legnagyobb fényerősségű távolsági fényt bocsát ki (ezt a „30” szám jelzi), és amelyet a 04. módosítássorozattal módosított 8. sz. előírás szerint hagytak jóvá;

első ködlámpa, amelyet a 02. módosítássorozattal módosított 19. sz. előírás szerint hagytak jóvá;

1a. kategóriájú első irányjelző lámpa, amelyet 02. módosítássorozattal módosított 6. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

11. ábra

Fényszóróval összeépített lámpa

1. példa

Image 59

A fenti példa egy olyan lencse jelölését mutatja, amelyet különböző fényszórótípusokba szántak, nevezetesen:

vagy: egy olyan fényszóróba, amely jobb és bal oldali közlekedéshez egyaránt megfelelő tompított fényt, valamint 86 250 és 111 250 kandela közötti legnagyobb fényerősségű távolsági fényt bocsát ki (ezt a „30” szám jelzi), és amelyet a 04. módosítássorozattal módosított 8. sz. előírás szerint Németországban (E1) hagytak jóvá, és amely össze van építve egy első helyzetjelző lámpával, amelyet a 01. módosítássorozattal módosított 7. sz. előírás szerint hagytak jóvá,

vagy egy olyan fényszóróba, amely mindkét közlekedéshez egyaránt megfelelő tompított fényt, valamint távolsági fényt bocsát ki, amelyet a 01. módosítássorozattal módosított 1. sz. előírás szerint, Németországban (E1) hagytak jóvá, és amely össze van építve a fentivel megegyező első helyzetjelző lámpával,

vagy akár a különálló lámpaként jóváhagyott fenti fényszórók bármelyikébe.

A fényszórótesten csak egy érvényes jóváhagyási szám szerepelhet, például:

Image 60

2. példa

Image 61

A fenti példa egy Franciaországban (E2) jóváhagyott, két fényszóróból álló berendezéshez használt műanyag lencse jelölésének felel meg, aminek jóváhagyási száma 81 151, és ami áll:

egy mindkét közlekedési rendszerhez tervezett tompított fényt és x és y candela közé eső maximális fényerejű távolsági fényt kibocsátó fényszóróból, ami megfelel a 8. sz. előírás követelményeinek, és

egy w és z kandela közötti maximális fényerejű távolsági fényt kibocsátó fényszóróból, ami megfelel a 20. sz. előírás követelményeinek, ahol a távolsági fények maximális fényereje együttesen 86 250 és 111 250 kandela között van.


4. MELLÉKLET

MÉRŐERNYŐ

A.   Jobb oldali közlekedésre tervezett fényszóró

(Méretek mm-ben)

Image 62

Út tengelye

ZONE III

ZONE II

ZONE IV

ZONE I

Európai szabvány

szerinti fénysugár

h-h: vízszintes sík

áthalad a fényszóró fókuszán

v-v: függőleges sík

B.   Bal oldali közlekedésre tervezett fényszóró

(Méretek mm-ben)

Image 63

ZONE III

ZONE II

ZONE IV

ZONE I

Út tengelye

Európai szabvány

szerinti fénysugár

h-h: vízszintes sík

áthalad a fényszóró fókuszán

v-v: függőleges sík

C.   Mérési pontok megvilágítás méréséhez

Image 64

A. zóna

B. zóna

Megjegyzés: A C ábra a jobb oldali közlekedésre vonatkozó mérési pontokat mutatja.

A 7. és a 8. mérési pontokat bal oldali közlekedés esetében át kell helyezni a kép jobb oldalára, a megfelelő helyre.


5. MELLÉKLET

FÉNYSZÓRÓK ÜZEM KÖZBENI FÉNYTANI JELLEMZŐ STABILITÁSÁNAK VIZSGÁLATA

TELJES FÉNYSZÓRÓKON VÉGZETT VIZSGÁLATOK

A fénytani értékeknek az előírás követelményei szerint történő mérése után meg kell vizsgálni egy teljes fényszóró-mintadarab üzem közbeni fénytani jellemzői stabilitását távolsági fény esetében az Emax pontban, tompított fény esetében pedig a HV, 50 R és B 50 L pontban (vagy bal oldali közlekedésre tervezett fényszóróknál a HV, 50 L és B 50 R pontban). „Teljes fényszóró” alatt a teljes lámpa értendő azokkal a körülötte lévő lámpatestrészekkel és lámpákkal együtt, amelyek hatással lehetnek a fényszóró hőleadására.

1.   A FÉNYTANI JELLEMZŐK STABILITÁSÁNAK VIZSGÁLATA

A vizsgálatokat száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell elvégezni úgy, hogy a teljes fényszórót fel kell szerelni egy olyan állványra, amely jellemző a járműre történő felszerelési mód szempontjából.

1.1.   Tiszta fényszóró

A fényszórót 12 órán keresztül kell üzemeltetni az 1.1.1. szakaszban leírtak szerint, és az 1.1.2. szakaszban leírt módon kell ellenőrizni.

1.1.1.   Vizsgálati eljárás

A fényszórót a megadott ideig kell működtetni a következők szerint:

1.1.1.1.   

a)

amennyiben a jóváhagyási eljárás csak egy világítási funkcióra (távolsági vagy tompított fény) vonatkozik, a megfelelő izzót kell üzemeltetni az előírt ideig (1),

b)

összeépített tompított fény és távolsági fény (két izzószálas vagy kettős izzólámpa) esetében:

Ha a kérelmező kijelenti, hogy a fényszóróban üzem közben egyszerre csak egy izzószál világíthat (1), a mérést ennek megfelelően kell elvégezni, azaz mindegyik megadott funkciót egymás után az 1.1. szakaszban megadott időtartam feléig kell működtetni (1).

Minden más esetben (1)  (2), a fényszórót az alábbi ciklus szerint kell működtetni az előírt idő elteltéig:

15 percig a tompított fény izzólámpája világít,

5 percig az összes izzólámpa világít;

c)

csoportosított világítási funkciók esetében minden külön funkciónak egyszerre kell világítania az a) pontban leírt egyes világítási funkciókra megadott ideig, figyelemmel a b) pontban leírt, az összeépített világítási funkciók alkalmazására is, a gyártó specifikációja szerint.

1.1.1.2.   Feszültség:

A feszültséget úgy kell beállítani, hogy a 37. sz. előírásban az izzólámpákra megadott névleges teljesítmény 90 %-a biztosítva legyen (37. sz. előírás). Az alkalmazott teljesítménynek minden esetben meg kell felelnie a 12 V névleges feszültségű izzólámpa megfelelő értékének, kivéve akkor, ha a jóváhagyás kérelmezőjének nyilatkozata alapján a fényszóró eltérő feszültségen is üzemeltethető. Ebben az esetben a vizsgálatot a használható legnagyobb teljesítményű izzólámpával kell elvégezni.

1.1.2.   Vizsgálati eredmények

1.1.2.1.   Szemrevételezés

Amikor a fényszóró hőmérséklete elérte a környezeti hőmérsékletet, a fényszóró üvegét és adott esetben a külső lencsét tiszta, nedves pamutkendővel meg kell tisztítani. Ezt követően el kell végezni a szemrevételezést: a fényszóróüvegen és a külső lencsén nem lehet észrevehető alaktorzulás, alakváltozás, repedés vagy színelváltozás.

1.1.2.2.   Fénytani vizsgálat

Az előírás rendelkezéseinek való megfelelés érdekében a fénytani értékeket a következő pontokban kell ellenőrizni:

Tompított fény:

az 50 R, B 50 L és HV pontokban, ha a fényszórót jobb oldali közlekedésre tervezték,

az 50 L, B 50 R és HV pontokban, ha a fényszórót bal oldali közlekedésre tervezték.

Távolsági fény:

Az Emax pontban

A fényszóró állványán a hő hatására bekövetkező lehetséges alakváltozások vizsgálata érdekében egy másik beállítás is elvégezhető (a világos-sötét határvonal helyzetének eltolódásával a melléklet 2. szakasza foglalkozik).

A fénytani jellemzők és a vizsgálat előtt mért értékek közötti eltérés legfeljebb 10 százalék lehet, a fénytani mérési eljárás tűréseit is beleértve.

1.2.   Szennyezett fényszóró

A fenti 1.1. szakasz szerinti vizsgálatot követően a fényszórót az 1.2.1. szakaszban leírt előkészítés után az 1.1.1. szakaszban leírtak szerint egy órán át kell működtetni, majd az 1.1.2. szakaszban előírt módon ellenőrizni kell.

1.2.1.   A fényszóró előkészítése

1.2.1.1.   Vizsgálati keverék

1.2.1.1.1.   Üvegből készült külső lencsével rendelkező fényszórók esetében

a fényszóróra felhordandó víz-szennyezőanyag keveréknek a következőkből kell állnia:

9 rész (súlyrész) 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú kvarchomok,

1 rész (súlyrész) 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú faszénpor (bükkfa),

0,2 rész (súlyrész) NaCMC (3), és

megfelelő mennyiségű, ≤ 1 mS/m vagy az alatti vezetőképességű desztillált víz.

A keverék nem lehet 14 napnál régebbi.

1.2.1.1.2.   Műanyagból készült külső lencsével rendelkező fényszórók esetében

a fényszóróra felhordandó víz-szennyezőanyag keveréknek a következőkből kell állnia:

9 rész (súlyrész) 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú kvarchomok,

1 rész (súlyrész) 0 és l00 μm közötti szemcsenagyságú faszénpor (bükkfa),

0,2 rész (súlyrész) NaCMC, (3)

13 rész (súlyrész) ≤ 1 mS/m vagy az alatti vezetőképességű desztillált víz, és

2 ± 1 rész (súlyrész) felületaktív anyag (4).

A keverék nem lehet 14 napnál régebbi.

1.2.1.2.   A vizsgálati keverék felhordása a fényszóróra

A vizsgálati keveréket egyenletesen kell felhordani a fényszóró teljes átvilágított felületére, majd hagyni kell megszáradni. Ezt az eljárást addig kell ismételni, míg a megvilágítás értéke az alábbi pontok mindegyikében az 1. szakaszban leírt feltételek mellett mért érték 15–20 %-ára csökken:

Emax pont távolsági fénynél távolsági/tompított fényszóró esetében,

Emax pont távolsági fénynél csak távolsági fényszóró esetében,

50 R és 50 V (5) pont csak tompított fényszóró esetében, amelyet jobb oldali közlekedéshez terveztek,

50 L és 50 V (5) pont csak tompított fényszóró esetében, amelyet bal oldali közlekedéshez terveztek.

1.2.1.3.   Mérőberendezés

A mérőberendezésnek meg kell felelnie a fényszóró jóváhagyási vizsgálatai során használt berendezésnek. A fénytani ellenőrzéshez szabványos (referencia-) izzólámpát kell használni.

2.   A VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONAL HŐ HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ FÜGGŐLEGES ELTOLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATA

A vizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a működő tompított fény világos-sötét határvonalának hő hatására bekövetkező függőleges eltolódása nem halad-e meg egy előírt értéket.

Az 1. szakaszban leírtak szerint megvizsgált fényszórón végre kell hajtani a 2.1. szakaszban leírt vizsgálatot oly módon, hogy a fényszórót vizsgálati helyzetéhez képest nem mozdítják el, illetve nem módosítják a beállítását.

2.1.   Vizsgálat

A vizsgálatot száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell elvégezni.

A fényszórót tompított fénnyel kell üzemeltetni egy legalább egy órán keresztül öregített sorozatgyártású izzólámpával úgy, hogy vizsgálati helyzetéhez képest nem mozdítják el, illetve nem módosítják beállítását. (A vizsgálat elvégzése céljából a melléklet 1.1.1.2. szakaszában megadott feszültségértéket kell beállítani.) A világos-sötét határvonal helyzetét annak vízszintes részén (a vv és jobb oldali közlekedés esetében a B 50 L ponton, bal oldali közlekedés esetében pedig a B 50 R ponton áthaladó függőleges vonal között) kell ellenőrizni a bekapcsolás után 3 perccel (r3), illetve 60 perccel (r60).

A világos-sötét határvonal eltolódásának fent leírt mérése tetszőleges olyan eljárással elvégezhető, amely biztosítja a kielégítő pontosságot és az eredmények reprodukálhatóságát.

2.2.   Vizsgálati eredmények

2.2.1.   A milliradiánban (mrad) mért eredmény akkor elfogadható, ha a fényszórón mért Δ rI = |r3 – r60| abszolút érték nem nagyobb 1,0 mrad-nál (ΔrI ≤ 1,0 mrad).

2.2.2.   Ha azonban ez az érték nagyobb 1,0 mrad-nál, de nem nagyobb 1,5 mrad-nál (1,0 mrad < ΔrI ≤ 1,5 mrad), egy második fényszórón is el kell végezni a 2.1. szakasz szerinti mérést, miután előzetesen háromszor egymás után végrehajtották rajta az alább leírt ciklust annak érdekében, hogy a fényszóró mechanikai alkatrészeinek helyzete stabilizálódjék a járművön történő helyes felszerelést jellemző állványhoz képest:

Tompított fényszóró üzemeltetése egy órán keresztül (az 1.1.1.2. szakaszban megadott feszültségértéket kell beállítani).

Egy óra szünet.

A fényszórótípust akkor kell elfogadhatónak tekinteni, ha az első mintán mért Δ rI abszolút érték és a második mintán mért Δ rII abszolút érték számtani közepe nem haladja meg az 1,0 mrad értéket:

Formula


(1)  Amennyiben a vizsgált fényszóró jelzőlámpával van csoportosítva vagy összeépítve, a jelzőlámpának a vizsgálat alatt világítania kell. Az irányjelző lámpát villogó üzemmódban kell működtetni úgy, hogy a be- és a kikapcsolási idő aránya körülbelül 1:1 legyen.

(2)  Nem tekinthető az izzólámpák szokásos egyidejű használatának, ha a fényszóró felvillantása közben két vagy több izzószál egyszerre világít.

(3)  A NaCMC a karboxi-metil-cellulóz (szokásos jelöléssel CMC) nátriumsóját jelöli. A szennyezőanyag-keverékben használt NaCMC szubsztitúciós fokának 0,6 és 0,7 között, viszkozitásának pedig 2 százalékos oldatban és 20 °C hőmérsékleten 200 cP és 300 cP között kell lennie.

(4)  A mennyiségre vonatkozó tűrés azért szükséges, hogy olyan szennyezőanyag-keveréket lehessen előállítani, amely megfelelően eloszlik a teljes műanyag lencsén.

(5)  Az 50 V pont a v-v függőleges vonalon a HV alatt 375 mm-rel helyezkedik el a 25 m távolságban felállított mérőernyőn.


6. MELLÉKLET

A MŰANYAG LENCSÉVEL RENDELKEZŐ LÁMPÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK – LENCSÉK, ANYAGMINTÁK ÉS TELJES LÁMPÁK VIZSGÁLATA

1.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.   Az előírás 2.2.4. szakasza értelmében benyújtott mintadaraboknak meg kell felelniük az alábbi 2.1–2.5. szakasz előírásainak.

1.2.   Az előírás 2.2.3. szakasza szerint benyújtott, műanyag lencsével felszerelt teljes lámpát reprezentáló két mintadarabnak a lencse anyaga tekintetében meg kell felelnie az alábbi 2.6. szakaszban rögzített előírásoknak.

1.3.   A műanyag lencse mintadarabjait vagy az anyagmintákat, valamint a fényvisszaverőt, amelyre adott esetben rá fogják szerelni őket, a melléklet 1. függelékében található A. táblázatban jelzett időrendi sorrendben jóváhagyási vizsgálatoknak kell alávetni.

1.4.   Mindazonáltal, ha a lámpa gyártója igazolni tudja, hogy a terméken már sikeresen végrehajtották az alábbi 2.1–2.5. szakaszban leírt vagy valamely más előírásban előírt, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat, ezeket a vizsgálatokat nem kell megismételni; csak az 1. függelék B. táblázatában előírt vizsgálatok kötelezőek.

2.   VIZSGÁLATOK

2.1.   A hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenálló képesség

2.1.1.   Vizsgálat

Három új mintadarabon (lencsén) öt alkalommal alkalmazni kell az alábbi ütemezés szerinti hőmérséklet- és páratartalom-változási programot (RH = relatív páratartalom):

3 órán keresztül 40 °C ± 2 °C hőmérséklet és 85–95 % RH,

1 órán keresztül 23 °C ± 5 °C hőmérséklet és 60–75 % RH,

15 órán keresztül –30 °C ± 2 °C hőmérséklet,

1 órán keresztül 23 °C ± 5 °C hőmérséklet és 60–75 % RH,

3 órán keresztül 80 °C ± 2 °C hőmérséklet,

1 órán keresztül 23 °C ± 5 °C hőmérséklet és 60–75 % RH.

A vizsgálat előtt a mintadarabokat legalább négy órán át 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell tartani, 60–75 százalékos relatív páratartalom mellett.

Megjegyzés: Az egyórás, 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű időtartamokba beletartozik az egyik hőmérsékletről a másikra való átmenet időszaka is, amely a lökésszerű hőhatás elkerüléséhez szükséges.

2.1.2.   Fénytani mérések

2.1.2.1.   Módszer

A vizsgálat előtt és után a mintadarabokon fénytani méréseket kell végezni.

A méréseket szabványos lámpa használatával kell végrehajtani a következő pontokban:

B 50 L és 50 R a tompított fényű vagy a tompított/távolsági fényű lámpa tompított fényére (bal oldali közlekedéshez tervezett lámpák esetében B 50 R és 50 L);

Emax a távolsági fényű vagy a tompított/távolsági fényű lámpa távolsági fényére.

2.1.2.2.   Eredmények

A mintadarabokon a vizsgálat előtt és után mért fénytani értékek közötti eltérés legfeljebb 10 százalék lehet, a fénytani mérési eljárás tűréseit is beleértve.

2.2.   A levegőben lévő anyagokkal és a vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

2.2.1.   A levegőben lévő anyagokkal szembeni ellenálló képesség

Három új mintadarabot (lencsét vagy anyagmintát) olyan forrásból származó sugárzásnak kell kitenni, amelynek színképi energiaeloszlása hasonló az 5 500 K és 6 000 K közötti hőmérsékletű fekete test energiaeloszlásához. Megfelelő szűrőket kell elhelyezni a sugárforrás és a mintadarabok közé, a 295 nm-nél kisebb és a 2 500 nm-nél nagyobb hullámhosszúságú sugárzások lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében. A mintadarabokat annyi ideig kell kitenni 1 200 W/m2 ± 200 W/m2 energiabesugárzásnak, hogy az általuk kapott fényenergia 4 500 MJ/m2 ± 200 MJ/m2 legyen. A zárt térben a mintadarabokkal azonos szinten elhelyezett fekete lapon mért hőmérsékletnek 50 °C ± 5 °C-nak kell lennie. Az egyenletes megvilágítás érdekében a mintadarabokat a sugárforrás körül 1 és 5 1/min közötti fordulatszámmal forgatni kell.

A mintadarabokat le kell permetezni 1 mS/m-nél kisebb fajlagos vezetőképességű desztillált vízzel 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten, az alábbi ciklus szerint:

permetezés:

5 perc,

száradás:

25 perc.

2.2.2.   A vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

A fenti 2.2.1. szakaszban leírt vizsgálat és az alábbi 2.2.3.1. szakaszban előírt mérés befejezése után a fenti három mintadarab külső felületét a 2.2.2.2. szakaszban leírtak szerint, a 2.2.2.1. szakaszban megadott keverékkel kezelni kell.

2.2.2.1.   Vizsgálati keverék

A vizsgálati keverék 61,5 százalék n-heptánból, 12,5 százalék toluolból, 7,5 százalék etil-tetrakloridból, 12,5 százalék triklóretilénből és 6 százalék xilolból áll (térfogatszázalék).

2.2.2.2.   A vizsgálati keverék felvitele

Egy (az ISO 105 szerinti) pamutkendőt be kell áztatni a fenti 2.2.2.1. szakaszban meghatározott keverékbe, míg teleszívja magát, és 10 másodpercen belül 10 percig a mintadarab külső felületére kell nyomni 50 N/cm2 nyomással, amely megfelel egy 14 mm × 14 mm-es felületre ható 100 N erő hatásának.

A 10 perc alatt a kendőt ismételten meg kell nedvesíteni a keverékkel úgy, hogy az alkalmazott folyadék összetétele állandóan azonos legyen a vizsgálati keverékhez előírttal.

A vizsgálat alatt a nyomás következtében esetleg fellépő repedésképződés elkerülése érdekében a mintára ható nyomás kompenzálása megengedett.

2.2.2.3.   Tisztítás

A vizsgálati keverék alkalmazása után a mintadarabokat szabad levegőn meg kell szárítani, majd a 2.3. szakaszban („Tisztítószerekkel szembeni ellenálló képesség”) előírt, 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű oldattal le kell mosni.

Ezt követően a mintadarabokat gondosan le kell öblíteni 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten legfeljebb 0,2 százaléknyi szennyeződést tartalmazó desztillált vízzel, és puha kendővel le kell őket törölni.

2.2.3.   Eredmények

2.2.3.1.   A levegőben lévő anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a mintadarabok külső felületén nem lehet repedés, karcolás, letöredezés és alakváltozás, és a fényátbocsátás

Formula
átlagos változása a három mintadarabon a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem lehet több 0,020-nál (Δ tm ≤ 0,020).

2.2.3.2.   A vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a mintadarabokon semmiféle olyan vegyi foltosodás nem maradhat, amely fényáramszóródást okozhatna, melynek

Formula
átlagos változása a három mintadarabon a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem lehet több 0,020-nál

(Δ dm ≤ 0,020).

2.3.   Tisztítószerekkel és szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség

2.3.1.   Tisztítószerekkel szembeni ellenálló képesség

A három mintadarab (lencsék vagy anyagminták) külső felületét 50 °C ± 5 °C hőmérsékletre kell melegíteni, majd öt percre bele kell mártani 99 rész legfeljebb 0,02 százaléknyi szennyeződést tartalmazó desztillált víz és egy rész alkilaril-szulfonát 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten tartott keverékébe.

A vizsgálat végeztével a mintadarabokat 50 °C ± 5 °C hőmérsékleten meg kell szárítani. Ezután a felületüket nedves kendővel meg kell tisztítani.

2.3.2.   Szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség

Ezt követően a három előző mintadarab külső felületét egy percen keresztül könnyedén át kell dörzsölni egy 70 százalék n-heptán és 30 százalék toluol (térfogatszázalék) keverékébe mártott pamutkendővel, majd szabad levegőn meg kell szárítani.

2.3.3.   Eredmények

A fenti két vizsgálat egymást követő végrehajtása után a fényátbocsátás

Formula
átlagos változása a három mintadarabon a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem haladhatja meg a 0,010 értéket (Δ tm ≤ 0,010).

2.4.   Mechanikai elhasználódással szembeni ellenálló képesség

2.4.1.   Mechanikai koptatás

A három új mintadarab (lencse) külső felületét a melléklet 3. függelékében leírt egyenletes mechanikai koptatásnak kell alávetni.

2.4.2.   Eredmények

A vizsgálat után meg kell mérni:

a fényátbocsátás:

Formula

és a fényáramszóródás:

Formula

eltérését a fenti 2.2.4. szakaszban megadott területen, a 2. függelékben leírt eljárás szerint. A három mintadarabon mért értékek számtani közepének ki kell elégítenie a következő egyenlőtlenségeket: Δ tm ≤ 0,100; Δ dm ≤ 0,050.

2.5.   Az esetleges bevonatok tapadásának vizsgálata

2.5.1.   A mintadarab előkészítése

A lencse bevonatának egy 20 mm × 20 mm-es területére zsilettpengével vagy tűvel kb. 2 mm × 2 mm-es négyzethálót kell vágni. A penge vagy tű nyomásának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy legalább a bevonatot átvágja.

2.5.2.   A vizsgálat leírása:

Olyan ragasztószalagot kell használni, melynek a szélesség egységére vetített tapadóereje a melléklet 4. függelékében leírt egységes körülmények között mérve 2 N/cm ±20 százalék. A minimum 25 mm széles ragasztószalagot legalább öt percen át rá kell nyomni a 2.5.1. szakasz szerint előkészített felületre.

Ez után a ragasztószalag végét úgy kell megterhelni, hogy az adott felületen ható tapadóerőt egy, a felületre merőleges erő egyenlítse ki. Ekkor a ragasztószalagot 1,5 m/s ±0,2 m/s állandó sebességgel le kell szakítani a felületről.

2.5.3.   Eredmények

A négyzethálóval ellátott felületen nem mutatkozhat észrevehető károsodás. A metszésvonalak kereszteződésében vagy a vágások szélén megengedhetők károsodások, feltéve, hogy a károsodott terület nem haladja meg a négyzethálóval ellátott felület 15 százalékát.

2.6.   Műanyag lencsével felszerelt teljes fényszóró vizsgálata

2.6.1.   A lencse felületének mechanikai elhasználódással szembeni ellenálló képessége

2.6.1.1.   Vizsgálat

Az 1. számú vizsgált lámpa lencséjét alá kell vetni a fenti 2.4.1. szakaszban leírt vizsgálatnak.

2.6.1.2.   Eredmények

A vizsgálat után a fényszórón az előírásnak megfelelően elvégzett fénytani mérések eredményei nem haladhatják meg 30 százaléknál nagyobb mértékben a B 50 L és HV pontokra előírt maximális értékeket, és legfeljebb 10 százalékkal lehetnek kisebbek, mint a 75 R pontra előírt minimális értékek (bal oldali közlekedésre szánt fényszóró esetében a B 50 R, HV és 75 L pontokat kell vizsgálni).

2.6.2.   Az esetleges bevonatok tapadásának vizsgálata

A 2. számú vizsgált lámpa lencséjét alá kell vetni a fenti 2.5. szakaszban leírt vizsgálatnak.

3.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

A lencsék gyártásához használt anyagok tekintetében a sorozatban gyártott lámpák akkor tekintendők az előírás rendelkezéseinek megfelelőnek, ha:

3.1.1.   a vegyi anyagokkal, a mosószerekkel és a szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a mintadarab külső felületén szabad szemmel nem látható repedés, letöredezés vagy alakváltozás (lásd a 2.2.2., a 2.3.1. és a 2.3.2. szakaszt);

3.1.2.   a 2.6.1.1. szakaszban leírt vizsgálat után a 2.6.1.2. szakasz szerinti mérési pontokban a fénytani értékek az előírás által előírt gyártásmegfelelőségi határértékeken belül vannak.

3.2.   Ha a vizsgálati eredmények nem teljesítik a követelményeket, a vizsgálatokat újabb, véletlenszerűen kiválasztott fényszóró-mintadarabokon meg kell ismételni.

1. FÜGGELÉK

A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK IDŐRENDI SORRENDJE

Műanyagokon (az előírás 2.2.4. szakaszának megfelelően benyújtott lencséken vagy anyagmintákon) végzett vizsgálatok.

A. táblázat

Minták vizsgálatai

Lencsék vagy anyagminták

Lencsék

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

1.1

Korlátozott fotometria (2.1.2.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

1.1.1.

Hőmérséklet-változás (2.1.1.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

1.1.2.

Korlátozott fotometria (2.1.2.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

1.2.1.

Fényátbocsátás mérése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

 

 

 

 

1.2.2.

Fényáramszóródás mérése

x

x

x

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

1.3.

Levegőben lévő anyagok (2.2.1.)

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.3.1.

Fényátbocsátás mérése

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.4.

Vegyi anyagok (2.2.2.)

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.4.1.

Fényáramszóródás mérése

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.5.

Tisztítószerek (2.2.1.)

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

1.6.

Szénhidrogének(2.3.2.)

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

1.6.1.

Fényátbocsátás mérése

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

1.7.

Kopás (2.4.1.)

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

1.7.1.

Fényátbocsátás mérése

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

1.7.2.

Fényáramszóródás mérése

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

1.8.

Tapadás (2.5.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

Teljes (az előírás 2.2.3. szakaszának megfelelően benyújtott) lámpákon végzett vizsgálatok.

B. táblázat

 

Teljes fényszóró

Mintadarab száma

1

2

2.1.

Kopás (2.6.1.1.)

x

 

2.2.

Fotometria (2.6.1.2.)

x

 

2.3.

Tapadás (2.6.2.)

 

x

2. FÜGGELÉK

A fényáramszóródás és a fényátbocsátás mérésének módszere

1.   A BERENDEZÉS (lásd az ábrán)

Egy K kollimátor

Formula

fél divergenciájú fénysugarát egy 6 mm-es nyílású DT fényrekesz korlátozza, és a mintadarabtartó állványt ezzel szemben kell elhelyezni.

Egy szférikus aberráció szempontjából korrigált L2 akromatikus gyűjtőlencse létesít kapcsolatot a DT fényrekesz és az R vevő között; az L2 lencse átmérőjének akkorának kell lennie, hogy ne rekeszelje le a mintadarab által szétszórt fényt egy β/2 = 14° fél csúcsszögű kúpon belül.

Az L2 lencse egyik kép-fókuszsíkjában egy α/2 = 1° és αmax/2 = 12° szögű DD gyűrűs fényrekeszt kell elhelyezni.

A fényrekesz közepét azért kell nem átlátszóra kialakítani, hogy kizárja a közvetlenül a fényforrásból érkező fényt. A fényrekesz középső részének a fény útjából eltávolíthatónak kell lennie oly módon, hogy pontosan visszatérhessen eredeti helyzetébe.

Az L2 DT távolságot és az L2 lencse F2  (1) fókusztávolságát úgy kell megválasztani, hogy a DT képe teljesen fedje az R vevőt.

A kezdeti beeső fényáramot 1 000 egységnek tekintve az egyes leolvasások abszolút pontosságának 1 egységnél jobbnak kell lennie.

2.   MÉRÉSEK

Az alábbi értékeket kell leolvasni:

Mért érték

Mintadarabbal

DD középrészével

A mérés célja

T1

nem

nem

Beeső fényáram kezdeti leolvasáskor

T2

igen (a vizsgálat előtt)

nem

Az új anyag által átbocsátott fényáram 24 °C-os mezőben

T3

igen (a vizsgálat után)

nem

A vizsgált anyag által átbocsátott fényáram 24 °C-os mezőben

T4

igen (a vizsgálat előtt)

igen

Az új anyag által szétszórt fényáram

T5

igen (a vizsgálat után)

igen

A vizsgált anyag által szétszórt fényáram

Image 65

(1)  Az L2 lencséhez körülbelül 80 mm fókusztávolságot ajánlott beállítani.

3. FÜGGELÉK

PERMETEZÉSES VIZSGÁLAT

1.   VIZSGÁLATI BERENDEZÉS

1.1.   Szórópisztoly

A használt szórópisztolyt 1,3 mm átmérőjű fúvókával kell ellátni, és 0,24 ±0,02 l/perc folyadékáramot kell biztosítania 6,0 bar – 0, +0,5 bar nyomás mellett.

Ilyen üzemi körülmények között a kilövellt sugárnak a fúvókától 380 mm ± 10 mm távolságra elhelyezett koptatásnak kitett felületen 170 mm ± 50 mm átmérőjűnek kell lennie.

1.2.   Vizsgálati keverék

A vizsgálati keverék az alábbiakból áll:

a Mohr-skála szerint 7-es keménységi fokú kvarchomok, 0 és 0,2 mm közötti szemcsemérettel, közel normális eloszlásban, 1,8 és 2 közötti szögtényezővel;

205 g/m3 keménységet nem meghaladó víz, literenként 25 g homokkal keverve.

2.   VIZSGÁLAT

A fényszórók lencséinek külső felületét egyszer vagy többször be kell szórni a fent leírt homoksugárral. A sugarat közel merőlegesen kell a vizsgálandó felületre szórni.

A kopást a vizsgálandó lencsék mellett referenciaként elhelyezett egy vagy több üvegmintával kell ellenőrizni. A keveréket addig kell a mintadarabra/mintadarabokra szórni, amíg a mintadarabon a 2. függelékben leírt módszerrel mért fényáramszóródás-változás értéke meg nem felel a következő egyenlőségnek:

Formula

Több referenciaminta használatával ellenőrizhető, hogy a teljes vizsgálandó felület egyenletesen kopott-e meg.

4. FÜGGELÉK

RAGASZTÓSZALAGOS TAPADÁSI VIZSGÁLAT

1.   CÉL

Ez a módszer lehetővé teszi egy ragasztószalag üveglaphoz való lineáris tapadási erejének szabványos körülmények között történő meghatározását.

2.   ALAPELV

Az eljárás a ragasztószalagnak az üveglapról 90°-os szögben történő leszakításához szükséges erőt méri.

3.   ELŐÍRT KÖRNYEZETI FELTÉTELEK

A környezeti levegő hőmérséklete 23 °C ± 5 °C, relatív páratartalma (RH) 65 ± 15 százalék legyen.

4.   PRÓBADARABOK

A vizsgálat előtt a vizsgálandó ragasztószalag-tekercset 24 órán át az előírt környezetben kell pihentetni (lásd a fenti 3. szakaszt).

Minden tekercsből öt darab, 400 mm hosszú próbadarabot kell megvizsgálni. A tekercsről az első három fordulattal letekert ragasztószalagot el kell dobni, és utána kell levágni a próbadarabokat.

5.   ELJÁRÁS

A vizsgálatot a 3. szakaszban előírt környezeti feltételek mellett kell elvégezni.

Az öt próbadarabot a ragasztószalag kb. 300 mm/s sebességű radiális letekerésével kell levenni, és 15 másodpercen belül az alábbiak szerint kell felhelyezni.

A szalagot folyamatosan előrehaladva kell az üveglapra ragasztani, enyhe hosszirányú, ujjal való dörzsölés mellett, túlzott nyomás nélkül, úgy, hogy a ragasztó és az üveglap között ne maradjanak levegőbuborékok.

A felragasztott szalagot 10 percig az előírt környezeti feltételek között pihentetni kell.

A próbadarab egy kb. 25 mm-es szakaszát a próbadarab tengelyére merőleges síkban le kell húzni az üvegről.

Az üveglapot rögzíteni kell, és a ragasztószalag szabad végét 90°-ban fel kell hajtani. Olyan irányú erőt kell alkalmazni, hogy a szalag és az üveglap közötti elválasztó vonal merőleges legyen mind erre az erőre, mind pedig az üveglemezre.

Ezt követően a szalagot 300 mm/s ± 30 mm/s sebességgel le kell húzni, és az ehhez szükséges erőt rögzíteni kell.

6.   EREDMÉNYEK

A kapott öt eredményt sorba kell rendezni, és a középső értéket kell a mérés végeredményének tekinteni. Ezt az értéket a szalagszélesség egy centiméterére számítva N/cm-ben kell kifejezni.


7. MELLÉKLET

A HATÓSÁGI MINTAVÉTELRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

1.   ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

1.1.   A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek az előírás rendelkezései szerint (ha vannak ilyen rendelkezések), ha az eltérések nem haladják meg a gyártástechnológiai szórás mértékét.

A fénytani jellemzők tekintetében a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétségtelen, ha a véletlenszerűen kiválasztott, szabványos izzólámpával felszerelt fényszóró fénytani jellemzőinek vizsgálatakor:

1.2.1.   az előírásban előírt értékektől egyik mért érték sem tér el – kedvezőtlen irányban – több mint 20 %-kal. A B 50 L (vagy R) és a III. zónában mért értékek maximális eltérése rendre a következő lehet:

B 50 L (vagy R):

0,2 lx, ami 20 százalékkal egyenértékű

0,3 lx, ami 30 százalékkal egyenértékű

III. zóna:

0,3 lx, ami 20 százalékkal egyenértékű

0,45 lx, ami 30 százalékkal egyenértékű

vagy, ha

1.2.2.1.   tompított fény esetében az előírásban meghatározott követelmények teljesülnek a HV pontban (0,2 lx tűréssel), és ugyanebben a beállításban a (25 m távolságban felállított) mérőernyőn a B 50 L (vagy R) (1) (0,1 lx tűréssel), a 75 R (vagy L), az 50 V, a 25 R és a 25 L pontok körül rajzolt, 15 cm sugarú körökkel határolt területek legalább egy-egy pontjában, valamint a IV. zóna teljes területének azon részén, amely legfeljebb 22,5 cm-re van a 25 R és a 25 L vonal felett;

1.2.2.2.   továbbá távolsági fény esetében, ha a HV pont a 0,75 Emax izolux görbén belül helyezkedik el, az előírás 6.3.2. szakaszában meghatározott mérési pontokban mért fénytani jellemzők maximális értékében +20 %, minimális értékében pedig –20 % eltérés mutatkozik. Az azonosító jelet nem kell figyelembe venni.

1.2.3.   Ha a fent leírt mérések eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a fényszóró beállítása módosítható, feltéve, hogy a fénysugár tengelye oldalirányban nem mozdul el 1°-nál nagyobb mértékben jobbra vagy balra.

1.2.4.   Ha a fent leírt mérések eredményei megfelelnek a követelményeknek, a méréseket egy másik szabványos izzólámpa használatával meg kell ismételni.

1.2.5.   Nyilvánvalóan hibás fényszórókat nem kell figyelembe venni.

1.2.6.   Az azonosító jelet nem kell figyelembe venni.

1.3.   A színkoordinátáknak teljesülniük kell a normál A színhőmérsékletre beállított izzóval felszerelt fényszórónál.

A szelektív sárga fényt kibocsátó, színezetlen izzóval felszerelt fényszóró fénytani jellemzőire az előírásban előírt értékek 0,84-szerese vonatkozik.

2.   ELSŐ MINTAVÉTEL

Az első mintavétel során négy lámpát kell véletlenszerűen kiválasztani. Az első két lámpából álló mintát A-val, a második két lámpából álló mintát B-vel kell jelölni.

2.1.   A megfelelőség kétségtelen

Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétségtelen, ha a fényszórók mért értékeinek eltérése – kedvezőtlen irányban – az alábbiak szerint alakul:

2.1.1.1.   A. minta

A1

:

az egyik fényszóró 0 százalék,

a másik fényszóró legfeljebb 20 százalék;

A2

:

mindkét fényszóró több mint 0 százalék,

de legfeljebb 20 százalék,

a mérés folytatása a B. mintával;

2.1.1.2.   B. minta

B1

:

mindkét fényszóró 0 százalék;

2.1.2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek az A. minta tekintetében teljesülnek.

2.2.   A megfelelőség kétséges

Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétséges, a gyártót pedig fel kell szólítani, hogy a gyártási folyamatot tegye a követelményeknek megfelelővé (kiigazítás), ha a fényszórók mért értékeinek eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

2.2.1.1.   A. minta

A3

:

az egyik fényszóró legfeljebb 20 százalék,

a másik fényszóró több mint 20 százalék,

de legfeljebb 30 százalék;

2.2.1.2.   B. minta

B2

:

az A2 esetben

az egyik fényszóró több mint 0 százalék,

de legfeljebb 20 százalék,

a másik fényszóró legfeljebb 20 százalék;

B3

:

az A2 esetben

az egyik fényszóró 0 százalék,

a másik fényszóró több mint 20 százalék,

de legfeljebb 30 százalék;

2.2.2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek az A. minta tekintetében nem teljesülnek.

2.3.   A jóváhagyás visszavonása

A megfelelőség kétséges, és a 13. szakaszt kell alkalmazni, ha – ennek a mellékletnek az 1. ábrája szerinti mintavételt követően – a fényszórók mért értékeinek az eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

2.3.1.   A. minta

A4

:

az egyik fényszóró legfeljebb 20 százalék,

a másik fényszóró több mint 30 százalék,

A5

:

mindkét fényszóró több mint 20 százalék;

2.3.2.   B. minta

B4

:

az A2 esetben

az egyik fényszóró több mint 0 százalék,

de legfeljebb 20 százalék,

a másik fényszóró több mint 20 százalék;

B5

:

az A2 esetben

mindkét fényszóró több mint 20 százalék;

B6

:

az A2 esetben

az egyik fényszóró 0 százalék,

a másik fényszóró több mint 30 százalék;

2.3.3.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek az A. és B. minta tekintetében nem teljesülnek.

3.   ISMÉTELT MINTAVÉTEL

Az A3, B2, B3 esetben az értesítés után két hónapon belül ismételt mintavételt kell végezni, amihez a megfelelő kiigazítások után legyártott készletből két-két fényszóróból álló harmadik C. mintát és negyedik D. mintát kell kiválasztani.

3.1.   A megfelelőség kétségtelen

Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétségtelen, ha a fényszóró mért értékeinek eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

3.1.1.1.   C. minta

C1

:

az egyik fényszóró 0 százalék,

a másik fényszóró legfeljebb 20 százalék;

C2

:

mindkét fényszóró több mint 0 százalék,

de legfeljebb 20 százalék,

a mérés folytatása a D. mintával;

3.1.1.2.   D. minta

D1

:

a C2 esetben

mindkét fényszóró 0 százalék;

3.1.2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek a C. minta tekintetében teljesülnek.

3.2.   A megfelelőség kétséges

Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétséges, a gyártót pedig fel kell szólítani, hogy a gyártási folyamatot tegye a követelményeknek megfelelővé (kiigazítás), ha a fényszórók mért értékeinek eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

3.2.1.1.   D. minta

D2

:

a C2 esetben

az egyik fényszó több mint 0 százalék,

de legfeljebb 20 százalék,

a másik fényszó legfeljebb 20 százalék;

3.2.1.2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek a C. minta tekintetében nem teljesülnek.

3.3.   A jóváhagyás visszavonása

A megfelelőség kétséges, és a 13. szakaszt kell alkalmazni, ha – ennek a mellékletnek az 1. ábrája szerinti mintavételt követően – a fényszórók mért értékeinek az eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

3.3.1.   C. minta

C3

:

az egyik fényszóró legfeljebb 20 százalék,

a másik fényszóró több mint 20 százalék,

C4

:

mindkét fényszóró több mint 20 százalék;

3.3.2.   D. minta

D3

:

a C2 esetben

az egyik fényszóró 0, vagy több mint 0 százalék,

a másik fényszóró több mint 20 százalék;

3.3.3.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek a C. és D. minta tekintetében nem teljesülnek.

4.   A VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONAL FÜGGŐLEGES ELTOLÓDÁSA

A világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges eltolódásának ellenőrzéséhez a következő eljárást kell alkalmazni:

A melléklet 1. ábráján bemutatott mintavételi eljárást követően az egyik A jelű fényszóró-mintadarabon először három egymást követő alkalommal végre kell hajtani az 5. melléklet 2.2.2. szakaszában leírt ciklust, majd el kell végezni az 5. melléklet 2.1. szakaszában leírt vizsgálati eljárást.

A fényszóró elfogadhatónak tekinthető, ha a Δr nem haladja meg az 1,5 mrad értéket.

Amennyiben ez az érték nagyobb 1,5 mrad-nál, de nem több 2,0 mrad-nál, a másik A jelű fényszóró-mintadarabon is végre kell hajtani a vizsgálatot, és a két mintadarabon mért abszolút értékek számtani közepe nem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket. Amennyiben azonban az A mintán mért érték nagyobb 1,5 mrad-nál, a B mintához tartozó két fényszórót is alá kell vetni ugyanennek az eljárásnak, és egyik fényszóró Δr értéke sem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket.

1. ábra

Image 66

2 eszköz

Első mintavétel

Négy, véletlenszerűen kiválasztott eszköz, felosztva az „A” és „B” mintára

2 eszköz

VÉGE

Mérés folytatása a „B” mintával

VÉGE

Világítási irány

A gyártót utasítják, hogy termékeit hozza összhangba a követelményekkel

2 eszköz

Megismételt mintavétel

Négy, véletlenszerűen kiválasztott eszköz, felosztva az „C” és „D” mintára

2 eszköz

Lehetséges eredmények az „A” mintán

Lehetséges eredmények a „C” mintán

VÉGE

Mérés folytatása a „D” mintával

VÉGE

folytatás a beigazítással

Lehetséges eredmények a „D” mintán

Lehetséges eredmények a „B” mintán

Jóváhagyás visszavonva

Maximális eltérés [százalékban] a kedvezőtlen irányba a határértékekhez képest


(1)  A zárójelben lévő betűk a bal oldali közlekedéshez tervezett fényszórókat jelölik.


2010.7.10.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 177/113


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 19. számú előírása – Egységes rendelkezések gépjárművek első ködfényszóróinak jóváhagyásáról

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 03. módosításcsomag 2. kiegészítése – Hatálybalépés időpontja: 2010. augusztus 19.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

 

Bevezetés

0.

Alkalmazási kör

1.

Fogalommeghatározások

2.

Jóváhagyási kérelem

3.

Jelölések

4.

Jóváhagyás

5.

Általános követelmények

6.

Világítás

7.

Szín

8.

A zavaró tényezők (vakítás) meghatározása

9.

Az első ködfényszóró típusának módosításai és a jóváhagyás kiterjesztése

10.

Gyártásmegfelelőség

11.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

12.

A gyártás végleges leállítása

13.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a jóváhagyó hatóságok neve és címe

14.

Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

1. melléklet –

Értesítés

2. melléklet –

A tűrésre vonatkozó követelmények a gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásnál

3. melléklet –

Példák B. osztályú és F3. osztályú első ködfényszórók jóváhagyási jeleinek elrendezésére

4. melléklet –

A mérőernyő geometriája és a mérőrács

5. melléklet –

Működésben levő első ködfényszórók fénytani jellemzőinek stabilitására vonatkozó mérések

6. melléklet –

Műanyag lencséket tartalmazó első ködfényszórókra vonatkozó követelmények

7. melléklet –

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó minimális követelmények

8. melléklet –

Hatósági mintavételre vonatkozó minimális követelmények

9. melléklet –

Első ködfényszórók világos-sötét határvonalának meghatározása és élessége, beállítás e határvonal segítségével

10. melléklet –

A fénytani jellemzők stabilitására vonatkozó mérések alatti üzemidőszakok áttekintése

11. melléklet –

Vonatkoztatási középpont

12. melléklet –

Követelmények LED-modul(ok) vagy fénygenerátorok használata esetén

BEVEZETÉS

Ez az előírás (1) üveg- vagy műanyag lencséket is tartalmazó első ködfényszórókra vonatkozik. Két külön osztályból áll.

A kezdetek óta a B. osztályú eredeti első ködfényszóróra vonatkozó előírásokat már úgy korszerűsítették, hogy tartalmazzák a szögkoordináta-rendszert is, módosítva a vonatkozó fotometrikus táblázat értékeit. Ennél az osztálynál kizárólag a 37. előírásban meghatározott fényforrások engedélyezettek.

Az F3. osztály a fénytani jellemzőket hivatott javítani. Nevezetesen megnövelték a nyalábszélességet és a H–H vonal alatti minimális fényerősséget (6.4.3. szakasz), ugyanakkor bevezették a jármű előtti térben érzékelhető maximális fényerősség szabályozását. A H–H vonal felett a fátyolszerű fény erőssége csökkent a láthatóság fokozása céljából. Mindemellett ez az osztály olyan adaptív fénynyalábmintákat is biztosíthat, amelyek esetében a teljesítmény a látási viszonyok függvényében változik.

Az F3. osztály bevezetése az előírások olyan módon történő módosítását vonja maga után, hogy azok a fényszórókra vonatkozó előírásokhoz legyenek hasonlók az alábbiak szerint:

a)

A fotometrikus értékek fényerősségként vannak meghatározva a szögkoordináta-rendszer alapján.

b)

A fényforrások a 37. előírásban (Izzószálas fényforrások) és a 99. előírásban (Gázkisüléses fényforrások) foglaltak alapján választhatók ki. Világítódióda-modulok (LED-modulok) és elosztott világítási rendszerek is használhatók.

c)

A határra és a gradiensre vonatkozó meghatározások.

d)

A fotometriai követelmények aszimmetrikus fényeloszlás alkalmazását is engedélyezik.

0.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás az L3, L4, L5, L7, M, N és T kategóriájú járművek első ködfényszóróira vonatkozik. (2)

1.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

1.1.   Erre az előírásra a 48. előírásban és annak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő módosításcsomagban foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.

1.2.    „Lencse”: az első ködfényszóró (egység) azon legkülső alkatrésze, amely fényt ereszt át a világítófelületen.

1.3.    „Bevonat”: olyan termék vagy termékek, amelye(ke)t egy vagy több rétegben a lencse külső felületére visznek fel.

„Különböző típusú első ködfényszórók”: olyan első ködfényszórók, amelyek az alábbi lényeges jellemzők tekintetében különböznek:

1.4.1.   márkanév vagy védjegy;

1.4.2.   egyedi fotometrikus rendelkezések alapján meghatározott különféle „osztályok” (B. vagy F3.);

1.4.3.   az optikai rendszer jellegzetességei (alapvető optikai kialakítás, fényforrás típusa/kategóriája, LED-modul, DLS stb.);

1.4.4.   működés közben az optikai hatások – fényvisszaverődéssel, fénytöréssel, -elnyeléssel és/vagy -deformációval történő – megváltoztatására képes alkotóelemek és adott esetben a változóintenzitás-vezérlés;

1.4.5.   a használt izzólámpa (-lámpák) kategóriája a 37. előírásban és a 99. előírásban foglalt lista alapján és/vagy a LED-modul, illetve fénygenerátor egyedi azonosító kódja(i) (adott esetben);

1.4.6.   a lencséket és – ha van – a bevonatot alkotó anyagok;

1.4.7.   azonban a jármű bal oldalára felszerelendő berendezés és az ennek megfelelő, a jármű jobb oldalára felszerelendő berendezés azonos típusúnak tekintendő.

1.5.    „Berendezésből kibocsátott fény színe”: Erre az előírásra a 48. előírásban és annak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő módosításcsomagban foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.

1.6.   Az ezen előírásban a szabványos (etalon-) fényforrásokra, valamint a 37. és a 99. előírásra vonatkozó hivatkozások a 37. és a 99. előírásra, valamint ezeknek a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő módosítássorozataira vonatkoznak.

2.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1.   A jóváhagyási kérelmet a márkanév vagy védjegy tulajdonosa, vagy megfelelően felhatalmazott képviselője nyújtja be.

Az első ködfényszóró egyes típusaira vonatkozó kérelemhez mellékelni kell az alábbiakat:

megfelelő részletességű rajzok három példányban, amelyek alapján pontosan meg lehet határozni a típust, és amelyek szemléltetik az első ködfényszóró elölnézetét, adott esetben feltüntetve az optikai alkotóelemekre vonatkozó adatokat és a keresztmetszetet. A rajzokon fel kell tüntetni a jóváhagyási jel számára fenntartott helyet;

2.2.1.1.   ha az első ködfényszóró beállítható reflektorral van felszerelve, akkor az első ködfényszóró felszerelési helyzetének (helyzeteinek) megadása a talajszinthez és a jármű hosszanti középsíkjához viszonyítva, amennyiben az első ködfényszóró csak abban (azokban) a helyzet(ek)ben történő használatra szolgál;

a lencsék anyagául szolgáló műanyag vizsgálatához:

tizenhárom darab lencse;

2.2.2.1.1.   e lencsék közül hat helyettesíthető hat olyan anyagmintával, amelyek mérete minimum 60 mm × 80 mm, külső felülete sík vagy domború, középen egy alapvetően sík (300 mm-nél nem kisebb görbületi sugarú) minimum 15 mm × 15 mm nagyságú felülettel;

2.2.2.1.2.   e lencsék, illetve anyagminták mindegyikét a sorozatgyártásban alkalmazott eljárással kell elkészíteni;

2.2.2.1.3.   egy fényvisszaverő, amelyre a lencsék a gyártó utasításai szerint felszerelhetők;

2.2.3.   a lencsék és – ha vannak – a bevonatok anyagai mellé csatolni kell az ilyen anyagok és bevonatok jellemzőiről készült vizsgálati jegyzőkönyvet, amennyiben ezeket már megvizsgálták.

B. osztályú első ködfényszórók esetében:

2.3.1.   rövid műszaki leírás, a felhasznált izzólámpa, a 37. előírás és annak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő módosítássorozataiban foglalt kategóriájának megjelölésével, még akkor is, ha az izzólámpa nem cserélhető;

2.3.2.   két minta valamennyi elsőködfényszóró-típusból, melyek közül az egyik a jármű bal oldalára felszerelendő lámpa egy mintája, a másik pedig a jármű jobb oldalára felszerelendő lámpa egy mintája;

F3. osztályú első ködfényszórók esetében:

2.4.1.   rövid műszaki leírás a felhasznált fényforrás(ok) kategóriájának feltüntetésével – ez(ek) a fényforrás-kategória (-kategóriák) a 37. előírásban vagy a 99. előírásban, illetve ezeknek a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő módosítássorozataiban szerepelnek – még akkor is, ha a fényforrás nem cserélhető;

2.4.2.   LED-modul(ok) vagy fénygenerátor esetében meg kell adni a modul egyedi azonosító kódját. A rajznak kellően részletesnek kell lennie ennek beazonosításához, valamint az egyedi azonosító kódnak és a kérelmező védjegyének szánt hely pontos meghatározásához;

meg kell határozni a fénycsőelőtét(ek) és/vagy adott esetben a fényforrás-szabályozó gyártmányát és típusait:

2.4.3.1.   alkalmazkodó első ködfényszóró esetében a változóintenzitás-vezérlés rövid ismertetése;

2.4.3.2.   a berendezés részét nem képező fényforrás-szabályozó használata esetén a feszültségadat(ok) és a tűrések, vagy az adott fényforrás szabályozójának csatlakozóinál érvényes teljes feszültségtartomány;

2.4.4.   amennyiben az első ködfényszóró LED-modullal (-modulokkal) vagy elosztott világítási rendszerrel van felszerelve, rövid műszaki leírást kell csatolni. Ennek tartalmaznia kell a fényforrás gyártója által hozzárendelt alkatrészszámot, egy méretezett rajzot, valamint az alapvető elektromos és fotometriai értékeket, annak feltüntetését, hogy a fényforrás megfelel-e ezen előírás 12. mellékletének 4.6. szakaszában foglalt, UV-sugárzásra vonatkozó előírásoknak, egy hivatalos vizsgálati jelentést, amely ennek az előírásnak az 5.9. szakaszához kapcsolódik és az objektív fényáramot;

2.4.5.   elosztott világítási rendszer használata esetén annak meghatározása, hogy e rendszer mely része(i) fogja (fogják) biztosítani az első ködfényszóró fénysugarát. Emellett csatolni kell egy rövid műszaki leírást a fényterelő(k) és a kapcsolódó optikai alkotóelemek felsorolásával és a fénygenerátor(ok) – beazonosíthatósághoz elegendő információt tartalmazó – ismertetésével. Ennek tartalmaznia kell a fénygenerátor gyártója által hozzárendelt alkatrészszámot, egy méretezett rajzot, valamint az alapvető elektromos és fotometriai értékeket, és egy olyan hivatalos vizsgálati jelentést, amely ennek az előírásnak az 5.9. szakaszához kapcsolódik;

gázkisüléses fényforrás használata esetén:

2.4.6.1.   egy fénycsőelőtét, amely teljes mértékben vagy részben az első ködfényszóró szerves része lehet;

2.4.6.2.   a 99. előírás szerint nem jóváhagyott, nem cserélhető gázkisüléses fényforrást alkalmazó elosztott világítási rendszer jóváhagyásához a rendszer két mintapéldányát, amely tartalmazza a fénygenerátort és adott esetben mindegyik alkalmazandó típusból egy fénycsőelőtétet;

2.4.7.   LED-modul(ok) vagy elosztott világítási rendszer esetében és akkor, ha nem történtek intézkedések avégett, hogy az érintett első ködfényszóró vagy elosztott világítási rendszer műanyagból készült alkotórészeit megvédjék a (gázkisüléses) fényforrások UV-sugárzásától pl. UV-gátló üvegszűrőkkel:

egy-egy minta valamennyi vonatkozó anyagból. Ennek a vizsgált első ködfényszóró vagy elosztott világítási rendszerhez hasonló geometriával kell rendelkeznie. Valamennyi anyagminta megjelenésének és – amennyiben van ilyen – felületkezelésének ugyanolyannak kell lennie, mint ahogyan a jóváhagyásra benyújtott ködfényszóróban előfordulnak;

2.4.8.   korábban már vizsgált, műanyag lencséket és/vagy műanyagból készült belső optikai részeket tartalmazó első ködfényszóró 2.4.8. szakasz és/vagy 5.9. szakasz szerinti jóváhagyása esetén:

a lencsék és adott esetben a bevonatok, illetve optikai belső részek anyagaihoz csatolni kell az UV-sugárzás kapcsán elvégzett anyagvizsgálatok vizsgálati jelentését (jelentéseit);

2.4.9.   két minta minden típusú első ködfényszóróból, melyek közül az egyik a jármű bal oldalára felszerelendő lámpa egy mintája, a másik pedig a jármű jobb oldalára felszerelendő lámpa egy mintája; vagy az első ködfényszórók összeillő párja;

2.4.10.   egy fényforrás-szabályozó, adott esetben;

2.4.11.   egy változóintenzitás-vezérlő vagy ugyanolyan jeleket adó generátor, adott esetben.

2.5.   Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy megfelelő intézkedések történtek-e a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzése érdekében.

3.   JELÖLÉSEK

3.1.   A jóváhagyásra benyújtott, adott típusú első ködfényszóró vagy elosztott világítási rendszer mintáin egyértelműen, olvashatóan és eltávolíthatatlanul szerepelnie kell a következőknek:

a)

a kérelmező márkaneve vagy védjegye;

b)

az első ködfényszóró osztályának jelölése,

valamint F3. osztályú első ködfényszórók esetében:

a)

a LED-modul vagy fénygenerátor egyedi azonosító kódja, ha van.

3.2.   A lencsén és a fényszórótesten (3), elegendően nagy helyet kell biztosítani a 3. szakasz szerinti jóváhagyási jel és a további jelzések számára; ezeket a helyeket fel kell tüntetni a fenti 2.2.1. szakaszban hivatkozott rajzokon.

3.3.   A jóváhagyási jelet a fényt kibocsátó berendezés áttetsző részétől elkülöníthetetlen belső vagy külső (áttetsző vagy nem áttetsző) részén kell elhelyezni. A fényterelőbe beépített külső lencsével ellátott elosztott világítási rendszer esetében ez a kikötés akkor tekinthető teljesítettnek, ha a jóváhagyási jelet legalább a fénygenerátoron és a fényterelőn vagy annak védőburkolatán helyezik el. A jelölésnek mindig látszódnia kell, akkor is, ha a berendezés fel van szerelve a járműre, vagy ha egy mozgatható rész, pl. a motorháztető vagy a csomagtartó fedele vagy egy ajtó, nyitva van.

F3. osztályú első ködfényszórók esetében:

3.4.1.   Elosztott világítási rendszer esetében a fénygenerátor(ok)on fel kell tüntetni a névleges feszültséget és a teljesítményfelvételt, és ha az elektronikus szabályozó nem a berendezés szerves része, a fénygenerátor(ok)on szerepelnie kell még a gyártó márkanevének vagy védjegyének és az alkatrész számának.

3.4.2.   A LED-modulos lámpák esetében a lámpán fel kell tüntetni a névleges feszültség és névleges teljesítményfelvétel értékét, továbbá a fényforrás moduljára jellemző azonosító kódot.

A lámpa jóváhagyási kérelmével együtt benyújtott LED-modulok:

3.5.1.   tartalmazzák a kérelmező márkanevét vagy védjegyét. Ez a jelölés legyen egyértelműen olvasható és eltávolíthatatlan;

3.5.2.   tartalmazzák a modul egyedi azonosító kódját. Ez a jelölés legyen egyértelműen olvasható és eltávolíthatatlan.

Az egyedi azonosító kódban a „Modul” jelzésére szolgáló „MD” betűjelek szerepelnek, majd ezeket követi a kör nélküli jóváhagyási jel, a 4.2.1. szakaszban foglaltaknak megfelelően. Ezt az egyedi azonosító kódot fel kell tüntetni a 2.2.1. szakaszban említett rajzokon, és több nem azonos LED-modul használata esetén még további jelzések vagy karakterek is követik a kódot. A jóváhagyási jelnek nem kell feltétlenül azonosnak lennie az azon a lámpán szereplővel, amelyben a modult használják, de mindkét jelzésnek ugyanattól a kérelmezőtől kell származnia.

3.6.   A LED-modul részét nem képező fényforrás-szabályozó használata esetén a berendezést annak egyedi azonosító kódjával (kódjaival), a névleges feszültség és a teljesítményfelvétel adataival kell megjelölni.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.   Általános

4.1.1.   Amennyiben a 2. szakasz értelmében benyújtott ködfényszórótípus valamennyi mintája eleget tesz az ebben az előírásban foglaltaknak, a jóváhagyás megtörténik.

4.1.2.   Amennyiben a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák egynél több előírás követelményeinek felelnek meg, egyetlen nemzetközi jóváhagyási jel helyezhető el, feltéve, hogy a csoportos, egyesített vagy összeépített lámpák mindegyike megfelel a rá érvényes előírásoknak.

4.1.3.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye (jelenleg 03), a jóváhagyás időpontjában az előírás legújabb jelentős műszaki módosítását magában foglaló módosítássorozatot jelöli. Ugyanaz a szerződő fél ugyanazt a számot nem rendelheti hozzá az ezen előírás körébe tartozó másik típusú első ködfényszóróhoz, kivéve, ha egy olyan berendezés jóváhagyásának kiterjesztéséről van szó, amely csupán a kibocsátott fény színében különbözik az alapberendezéstől.

4.1.4.   Az 1958-as egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó felek az előírás 1. mellékletében szereplő mintának megfelelő formában, és az ezen előírás 2.2. szakaszában foglaltak szerinti jelzésekkel kapnak értesítést a jóváhagyásról, a jóváhagyás kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, vagy egy elsőködfényszóró-típus gyártásának ezen előírás szerinti végérvényes beszüntetéséről.

4.1.5.   A 3.1. szakaszban előírt jelölés mellett a 4.2. és 4.3. szakaszban ismertetett jóváhagyási jelet kell még elhelyezni a 3.2. szakaszban megadott helyeken, valamennyi olyan ködfényszórón, amelyek megfelelnek az ezen előírás alapján jóváhagyott valamely típusnak.

4.2.   A jóváhagyási jel felépítése

A jóváhagyási jelnek a következőkből kell állnia:

nemzetközi jóváhagyási jel, amely a következőkből áll:

4.2.1.1.   egy körben elhelyezett „E” betűjel, amely után a jóváhagyást megadó ország azonosító száma áll (4) és;

4.2.1.2.   a 4.1.3. szakaszban meghatározott jóváhagyási szám;

az alábbi további jelzés (vagy jelzések):

4.2.2.1.   az ezen előírás követelményeit kielégítő első ködfényszórókon:

a)

B. osztály esetében: a „B” betűjel;

b)

F3. osztály esetében: az „F3” jelzés;

4.2.2.2.   műanyag lencsés ködfényszórókon a 4.2.2.1. szakasz szerint előírt jelzések mellett a „PL” betűjelek;

A jóváhagyási űrlapokon és az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek országaiba küldött értesítéseken minden esetben meg kell adni a vizsgálat során alkalmazandó üzemmódot az 5. melléklet 1.1.1. szakasza szerint, és a megengedett feszültsége(ke)t az 5. melléklet 1.1.2. szakasza szerint.

A megfelelő esetekben a berendezést a következő jelölésekkel látják el:

4.2.2.3.1.   olyan lámpaegységeken, amelyek megfelelnek az előírásnak és úgy vannak kialakítva, hogy az egyik funkció izzószála(i) nem lehet(nek) egyidejűleg bekapcsolva egy másik vele egybeépíthető világítási funkció izzószálával, egy ferde vonalat (/) helyeznek el az ilyen funkció jelzése mögött a jóváhagyási jelben;

4.2.2.3.2.   akkor azonban, ha csak a ködfényszórót és a tompított fényű lámpát nem lehet egyidejűleg bekapcsolni, a ferde vonalat a ködfényszóró jele mögött kell elhelyezni, vagy külön, vagy a jelkombináció végén;

4.2.2.3.3.   olyan egységeknél, amelyek csak akkor elégítik ki ezen előírás 5. mellékletének követelményeit, ha 6 V vagy 12 V tápfeszültséget kapnak, az izzólámpaaljzat közelében kereszttel (×) áthúzott 24-es szám áll.

4.2.2.4.   A tompított fényszóró és a ködfényszóró egymásba építése akkor lehetséges, ha megfelel a 48. előírásnak.

4.2.2.5.   Az olyan F3. osztályú, aszimmetrikus fényeloszlású első ködfényszórókat, amelyeket nem szabad válogatás nélkül a jármű valamely oldalán elhelyezni, a jármű külső oldala felé mutató nyíllal kell ellátni.

4.2.2.6.   A jóváhagyási szám a jóváhagyás időpontjában az előírás legújabb jelentős műszaki módosítását magában foglaló módosítássorozatot jelölő két számjegyét (jelenleg 03), a fenti további jelzések közelében lehet elhelyezni.

4.2.2.7.   A 4.2.1. és 4.2.2. szakaszban említett jeleknek és jelzéseknek akkor is egyértelműen olvashatóknak és eltávolíthatatlannak kell lenniük, ha az első ködfényszóró fel van szerelve a járműre.

4.3.   A jóváhagyási jel elhelyezése

4.3.1.   Önálló lámpák

Ezen előírás 3. mellékletében láthatók példák a jóváhagyási jel és a fent említett további jelzések elhelyezésére.

4.3.2.   Csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák

Amennyiben csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák több előírás követelményeinek felelnek meg, egyetlen – egy körben elhelyezett „E” betűjelből, azt követően a jóváhagyást megadó ország azonosító számából és egy jóváhagyási számból álló – nemzetközi jóváhagyási jelet lehet használni. Ez a jóváhagyási jel elhelyezhető bárhol a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákon, feltéve hogy:

4.3.2.1.1.   beszerelésük után is látható;

4.3.2.1.2.   a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpa semmilyen fényáteresztő alkatrésze nem távolítható el anélkül, hogy egyidejűleg a típus-jóváhagyási jelet is eltávolítanák.

Az összes olyan lámpa azonosító jelét, amelyek a jóváhagyás kiadásának alapjául szolgáló előírásoknak megfeleltek, a jóváhagyás kiadásának időpontjában az előírás legújabb jelentős műszaki módosításait magában foglaló módosítássorozat számával és adott esetben az előírt nyíllal együtt kell feltüntetni:

4.3.2.2.1.   vagy a megfelelő világítófelületen;

4.3.2.2.2.   vagy pedig egy csoportban oly módon, hogy a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák mindegyike egyértelműen azonosítható legyen.

4.3.2.3.   Az egyetlen jóváhagyási jel összetevőinek mérete nem lehet kisebb, mint a jóváhagyás alapjául szolgáló előírásban a legkisebb egyes jelre vonatkozóan előírt minimális méret.

4.3.2.4.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot egy, a jelen előírás hatálya alá tartozó más típusú csoportosított, egyesített vagy összeépített fényszóróhoz.

4.3.2.5.   Ezen előírás 3. mellékletének 3. ábráján láthatók példák csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák jóváhagyási jelének, és valamennyi fent említett további jelzés elhelyezésére.

Az olyan lámpákra, amelyek lencséje különféle típusú első ködfényszórókhoz használható, és amelyek más lámpákkal összeépíthetők vagy csoportosíthatók, a 4.3.2. szakasz előírásai alkalmazandók.

4.3.3.1.   Továbbá, ha ugyanazokat a lencséket használják különféle típusú lámpákhoz, akkor szerepelhet az eltérő ködfényszóró- vagy lámpaegység-típusok különböző jóváhagyási jele azzal a feltétellel, hogy az első ködfényszóró testén, még ha nem is választható el a lencséktől, szintén megvan a 3.2. szakaszban említett hely, és rajta van a tényleges funkciókat jelző jóváhagyási jel.

Ha különböző ködfényszórók vannak egy fényszórótestben, akkor ezek viselhetnek különböző jóváhagyási jeleket.

4.3.3.2.   Ezen előírás 3. mellékletének 4. ábráján láthatók példák a fenti esethez kapcsolódó jóváhagyási jelek elhelyezésére.

5.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

5.1.   A 2.2. szakaszban foglaltaknak megfelelően benyújtott valamennyi elsőködfényszóró-mintának meg kell felelnie az ezen előírás 6. és 7. szakaszában foglalt követelményeknek.

Az első ködfényszórókat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy normál használat mellett, az esetlegesen fellépő rezgések ellenére is folyamatosan biztosított legyen kielégítő működésük, és megőrizzék az ezen előírásban előírt jellemzőket. A lencse pontos helyét egyértelműen meg kell jelölni, a lencsét és a fényvisszaverő prizmát pedig úgy kell rögzíteni, hogy használat közben azok ne tudjanak elfordulni. Az e szakaszban ismertetett követelményeknek való megfelelés ellenőrzése szemrevételezéssel és, szükség esetén, próbaszereléssel történik.

5.2.1.   Az első ködfényszórókat olyan berendezéssel kell felszerelni, amelynek segítségével a lámpák úgy állíthatók be a járműveken, hogy meg tudjanak felelni a rájuk vonatkozó szabályoknak. Ilyen berendezést nem szükséges olyan egységekre felszerelni, amelyeken a fényvisszaverő és a lencse nem különíthető el, feltéve, hogy az ilyen egységek használata olyan járművekre korlátozódik, amelyeken az első ködfényszóró egyéb módon beállítható. Ha egy saját fényforrással ellátott első ködfényszóró és egy másik első lámpa össze van szerelve és ezáltal összetett egységet alkot, a beállító berendezésnek lehetővé kell tennie mindkét optikai rendszer külön-külön beállítását.

5.2.2.   Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak az osztatlan fényvisszaverőkkel ellátott első lámpaszerelvényekre. Az ilyen típusú szerelvényekre a 6.3.4. szakasz vagy (értelemszerűen) a 6.4.3. szakasz követelményei alkalmazandók.

5.3.   Kiegészítő vizsgálatokat kell végrehajtani az 5. melléklet követelményei szerint annak biztosítása céljából, hogy a használat során a fénytani jellemzőkben ne következzen be lényeges változás.

5.4.   Amennyiben az első ködfényszóró lencséje műanyagból készül, a vizsgálatokat a 6. melléklet követelményeinek megfelelően kell végrehajtani.

5.5.   Cserélhető fényforrások használata esetén:

a)

a fényforrás tartójának meg kell felelnie a 60061 sz. IEC-kiadványban megadott jellemzőknek. A tartónak a használt fényforrások kategóriájára vonatkozó adatlapja érvényesül ez esetben;

b)

a fényforrást könnyen be lehessen helyezni az első ködfényszóróba;

c)

a berendezésnek olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a fényforrás(oka)t kizárólag a helyes pozícióba lehessen behelyezni.

B. osztály esetében az első ködfényszórót egy, a 37. előírásban foglaltaknak megfelelően jóváhagyott izzólámpával kell ellátni, még akkor is, ha az izzólámpa nem cserélhető. A 37. előírásnak megfelelő bármilyen izzólámpa használható, feltéve, hogy a 37. előírás és annak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályos módosítássorozatai nem korlátozzák annak használatát.

5.6.1.   Ez az izzólámpa még akkor is eleget kell, hogy tegyen az 5.6. szakaszban foglalt követelményeknek, ha nem cserélhető.

F3. osztály esetében a fényforrások a következők:

5.7.1.   egy vagy több, a 37. előírás vagy a 99. előírás, valamint ezeknek a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályos módosítássorozatai alapján jóváhagyott cserélhető fényforrás;

5.7.2.   és/vagy egy vagy több LED-modul, mely esetben az ezen előírás 12. mellékletében foglalt követelmények alkalmazandók. A követelményeknek való megfelelés vizsgálat tárgyát képezi;

5.7.3.   és/vagy fénygenerátorok, mely esetben az ezen előírás 12. mellékletében foglalt követelmények alkalmazandók. A követelményeknek való megfelelés vizsgálat tárgyát képezi.

5.8.   Ezeknek a fényforrásoknak még akkor is eleget kell tenniük az 5.7. szakaszban foglalt követelményeknek, ha nem cserélhetők.

LED-modul vagy fénygenerátor esetében ellenőrizni kell, hogy:

5.9.1.   a LED-modul(ok), illetve fénygenerátor(ok) kialakításának olyannak kell lennie, hogy azokat kizárólag a helyes pozícióban lehessen behelyezni;

5.9.2.   nem azonos fényforrásmodulok (ha vannak) ugyanazon lámpaházban ne legyenek felcserélhetők;

5.9.3.   a LED-modul(ok), illetve a fénygenerátor(ok) legyen(ek) manipulációbiztos(ak).

5.10.   A 2 000 lument meghaladó objektív összfényáramú fényforrással (fényforrásokkal) rendelkező első ködlámpák esetében az 1. mellékletben található értesítés 10. szakaszában hivatkozni kell erre.

Amennyiben az első ködfényszóró lencséje műanyagból készül, a vizsgálatokat a 6. melléklet követelményeinek megfelelően kell végrehajtani.

5.11.1.   Az első ködfényszóró belsejében elhelyezett és műanyagból készült fényáteresztő alkatrészek ultraibolya-sugárzással szembeni ellenálló képességét a 6. melléklet 2.7. szakaszának megfelelően kell vizsgálni.

5.11.2.   Az 5.11.1. szakasz szerinti vizsgálatot nem szükséges elvégezni akkor, ha a 99. előírásban vagy az ezen előírás 12. mellékletében meghatározott, kis UV-sugárzású fényforrást használnak, vagy ha megfelelő védelmet, pl. üvegszűrőt alkalmaztak az érintett alkatrészek védelmére.

5.12.   Az első ködfényszóró és annak fénycsőelőtét-rendszere vagy a fényforrás-szabályozója nem hozhat létre olyan sugárzott vagy a vezetékben továbbított zavarokat, amelyek a jármű egyéb elektromos/elektronikus rendszereinek hibás működéséhez vezetnek (5).

5.13.   Engedélyezettek azok az első ködfényszórók, amelyek kialakításuknál fogva a kibocsátott fény erősségét szabályozó másik, kiegészítő rendszerrel tudnak állandó jelleggel együtt működni, vagy amelyek egy közös fényforrás használatával, egy másik funkcióval vannak összeépítve, és kialakításuknál fogva a kibocsátott fény erősségét szabályozó másik, kiegészítő rendszerrel tudnak állandó jelleggel együttműködni.

5.14.   Az F3. osztály esetében a világos-sötét határvonal élességét és linearitását a 9. melléklet követelményeinek megfelelően kell vizsgálni.

6.   VILÁGÍTÁS

6.1.   A ködfényszórókat úgy kell kialakítani, hogy az általuk biztosított világítás csak korlátozott mértékben vakítson.

6.2.   A ködfényszóró által biztosított fényerősséget 25 méteres távolságban kell mérni olyan fotocella segítségével, amelynek hasznos területe egy 65 mm oldalhosszúságú négyzeten belül található.

A HV pont a függőleges pólustengelyű koordinátarendszer középpontja. A h vonal a HV pontra illeszkedő vízszintes (lásd ezen előírás 4. melléklete).

B. osztályú első ködfényszórók esetében:

A 37. előírásban meghatározott, a gyártó által előírt kategóriájú, a gyártó vagy a kérelmező által szállított színtelen, szabványos (etalon-) izzólámpát kell használni.

6.3.1.1.   Az első ködfényszóró vizsgálata során a szóban forgó izzólámpa áramellátását úgy kell szabályozni, hogy a 37. előírás vonatkozó adatlapján jelzett referencia-fényteljesítményt kapjuk.

6.3.1.2.   Olyan első ködfényszóró vizsgálata során, amelyben az izzólámpa nem cserélhető, az első ködfényszóró csatlakozóinál mért feszültséget 12,0 V-ra kell szabályozni.

6.3.2.   Az első ködfényszóró akkor tekinthető megfelelőnek, ha a fotometriai követelményeknek legalább egy szabványos izzólámpával eleget tesz.

A vizuális beállításra szolgáló beállítóernyőt (lásd ezen előírás 4. melléklete) vagy 10 méteres, vagy 25 méteres távolságban kell elhelyezni az első ködfényszóró előtt.

6.3.3.1.   A fénynyaláb a v vonal mindkét oldalán legalább 5,0°-os szélességben szimmetrikus és alapvetően vízszintes világos-sötét határvonalat vetít a beállítóernyőre a vizuális függőleges beállítás lehetővé tétele céljából.

6.3.3.2.   Az első ködfényszórót úgy kell beállítani, hogy a beállítóernyőn a világos-sötét határvonal a h vonal alatt 1,15°-kal helyezkedjen el.

6.3.4.   A beállítást követően az első ködfényszórónak meg kell felelnie a 6.3.5. szakaszban megállapított követelményeknek.

6.3.5.   A világításnak (lásd a 4. melléklet 2.1. szakaszát) az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

Kijelölt vonalak vagy zónák

Függőleges pozíció (*1)

Vízszintes pozíció (*1)

Fényerősség

Kötelező megfelelés

1. vonal

15° U-tól 60° U-ig

Max. 100 cd

Teljes vonal

A. zóna

0°-tól 1,75° U-ig

Bal 5°-tól jobb 5°-ig

Min. 62 cd

Teljes zóna

B. zóna

0°-tól 3,5° U-ig

Bal 26°-tól jobb 26°-ig

Max. 400 cd

Teljes zóna

C. zóna

3,5° U-tól 15° U-ig

Bal 26°-tól jobb 26°-ig

Max. 250 cd

Teljes zóna

D. zóna

1,75° D-től 3,5° D-ig

Bal 12°-tól jobb 12°-ig

Min. 1 250  cd

Max. 8 000  cd

Legalább egy pont minden függőleges vonalon

E. zóna

1,75° D-től 3,5° D-ig

Bal 12°-tól bal 22°-ig,

és

jobb 12°-tól jobb 22°-ig

Min. 600 cd

Max. 8 000  cd

Legalább egy pont minden függőleges vonalon

A világítást fehér vagy szelektív sárga fényben kell mérni, a gyártó által a ködfényszóró normál üzemeltetéséhez előírtaknak megfelelően.

A B. vagy C. zónákban nem fordulhat elő a kielégítő láthatóságot zavaró ingadozás.

6.3.6.   A 6.3.5. szakasz táblázatában szereplő fényerősség-eloszlás esetében a 15° feletti területen belül előfordulhatnak legfeljebb 160 cd fényerősségű önálló keskeny pontok, illetve csíkok, ha a 2° nyílású vagy 1° szélességű kúpszögön nem nyúlnak túl. Ha több pont vagy csík jelenik meg, azoknak legalább 10°-ra kell elhelyezkedniük egymástól.

6.4.   F3. osztályú első ködfényszórók esetében:

A fényforrástól függően az alábbi feltételek alkalmazandók:

Cserélhető izzót tartalmazó fényforrás esetében:

6.4.1.1.1.   Az első ködfényszórónak – legalább egy olyan megfelelő, szabványos lámpákból álló készlettel, amelyet a gyártó vagy a kérelmező szállíthat – meg kell felelnie ezen előírás 6.4.3. szakaszában foglalt követelményeknek.

Közvetlenül a jármű feszültségén működő izzólámpák esetében:

Az első ködfényszórót a 37. előírásban meghatározott színtelen szabványos (etalon-) izzólámpákkal kell ellenőrizni.

Az első ködfényszóró vizsgálata során az izzólámpa (izzólámpák) áramellátását úgy kell szabályozni, hogy a 37. előírás vonatkozó adatlapján szereplő referencia-fényteljesítményt kapjuk.

6.4.1.1.2.   A lámpa részét képező fényforrás-szabályozóval működő rendszer esetében a kérelmező részéről megadott feszültséget kell alkalmazni az érintett lámpa bemeneti csatlakozóin. A mért fotometriai értéket a megfelelőség ellenőrzése előtt meg kell szorozni a 0,7-es szorzótényezővel.

6.4.1.1.3.   A nem a lámpa részét képező fényforrás-szabályozóval működő rendszer esetében a kérelmező részéről megadott feszültséget kell alkalmazni az érintett fényforrás-szabályozó bemeneti csatlakozóin. A vizsgálólaboratórium a kérelmezőtől bekéri a fényforrás és a megfelelő funkciók tápellátásához szükséges egyedi fényforrás-szabályozót. A szóban forgó fényforrás-szabályozó pontos meghatározását, adott esetben, és/vagy az alkalmazott feszültséget és a tűréseket az ezen előírás 1. mellékletében található értesítésen meg kell adni. A mért fotometriai értéket a megfelelőség ellenőrzése előtt meg kell szorozni a 0,7-es szorzótényezővel.

6.4.1.2.   Gázkisüléses fényforrás esetében:

A 99. előírásban meghatározott és a 99. előírás 4. mellékletének 4. szakasza szerint legalább 15 cikluson át öregített szabványos fényforrást kell használni.

Az első ködfényszóró vizsgálata során a fénycsőelőtét csatlakozóinál mért feszültséget úgy kell szabályozni, hogy 12 V-os rendszernél vagy a kérelmező által megadott járműfeszültség mellett fennmaradjon a 13,5 V, ±0,1 V tűréssel.

A mért fényerősségértékeket a megfelelőség ellenőrzése előtt meg kell szorozni a 0,7-es szorzótényezővel.

A gázkisüléses fényforrás objektív fényárama eltérhet a 99. előírásban meghatározott értéktől. Ezesetben a fényerősségértékeket ennek megfelelően kell helyesbíteni.

6.4.1.3.   Nem cserélhető fényforrás esetében:

A nem cserélhető fényforrásokkal felszerelt első ködfényszórókon végzett minden mérést 6,3 V, 13,2 V vagy 28,0 V feszültségen, vagy a kérelmező által megadott más járműfeszültség mellett kell elvégezni. A vizsgáló laboratórium a kérelmezőtől bekérheti a fényforrások tápellátásához szükséges egyedi tápforrást. A vizsgálati feszültségeket a lámpa bemeneti csatlakozóinál kell alkalmazni. A mért fényerősségértékeket a megfelelőség ellenőrzése előtt meg kell szorozni a 0,7-es szorzótényezővel.

6.4.1.4.   LED-modulok esetében:

A LED-modulokkal felszerelt első ködfényszórókon végzett minden mérést 6,3 V, 13,2 V vagy 28,0 V feszültségen kell elvégezni, amennyiben ezen előírás másként nem rendelkezik. Az elektronikus fényforrás-szabályozóval működő LED-modulok esetében a mérést a kérelmező meghatározása szerint kell végezni.

A mért fényerősségértékeket a megfelelőség ellenőrzése előtt meg kell szorozni a 0,7-es szorzótényezővel.

6.4.1.5.   Az 5.9.1. szakaszban ismertetett követelménynek való megfelelést legalább a 6.4.3. szakaszban található táblázat 3. és 4. soraiban megadott értékek alapján kell ellenőrizni.

Fotometrikus beállítás és mérési feltételek:

6.4.2.1.   A vizuális beállításra szolgáló beállítóernyőt (lásd a 4. melléklet 2.2. szakaszát) vagy 10 méteres, vagy 25 méteres távolságban kell elhelyezni az első ködfényszóró előtt.

6.4.2.2.   A fénynyaláb a v vonal mindkét oldalán legalább 5,0°-os szélességben szimmetrikus és alapvetően vízszintes világos-sötét határvonalat vetít a beállítóernyőre a vizuális függőleges beállítás lehetővé tétele céljából. Ha a vizuális beállítás problémákhoz vezet, vagy többértékű pozíciókat eredményez, a 9. melléklet 5. szakaszában meghatározott műszeres módszert kell alkalmazni a világos-sötét határvonal minőségének a 6.4.2.3. szakasz szerinti ellenőrzése után.

6.4.2.3.   A világos-sötét határvonal élességét a 9. melléklet 4.1.2. szakaszában foglalt követelmények alapján kell vizsgálni. A G értéke nem lehet kevesebb mint 0,08.

A világos-sötét határvonal linearitását a 9. melléklet 4.1.3. szakaszában foglalt követelmények alapján kell vizsgálni, és a világos-sötét határvonal függőleges beállításra szolgáló részének a v–v vonaltól balra 3°-ra és jobbra 3°-ra lévő pontok között vízszintesnek kell lennie. A linearitás akkor tekinthető kielégítőnek, ha az elhajlási pontok a 9. melléklet 3.2. szakaszában foglalt módszerrel meghatározott függőleges pozíciói a v–v vonaltól 3°-ra balra és jobbra ± 0,20°-nál nagyobb mértékben nem térnek el.

6.4.2.4.   Az első ködfényszórót úgy kell beállítani, hogy az ernyőn megjelenő világos-sötét határvonal a h vonal alatt 1°-kal helyezkedjen el, a 9. melléklet 2. szakaszában foglalt követelményeknek megfelelően.

6.4.3.   Fotometriai követelmények

A beállítást követően az első ködfényszórónak meg kell felelnie az alábbi táblázatban foglalt fotometriai követelményeknek (lásd még az előírás 4. melléklete 2.2. szakaszát):

Kijelölt vonalak vagy zónák

Függőleges pozíció (*2)

h felett +

h alatt –

Vízszintes pozíció (*2)

v-től balra: –

v-től jobbra: +

Fényerősség

(cd-ban)

Kötelező megfelelés

1., 2. pont (*3)

+60 °

±45 °

Max. 60

Minden pont

3., 4. pont (*3)

+40 °

±30 °

5., 6. pont (*3)

+30 °

±60 °

7., 10. pont (*3)

+20 °

±40 °

8., 9. pont (*3)

+20 °

±15 °

1. vonal (*3)

+8 °

–26 °-tól +26 °-ig

Max. 90

Teljes vonal

2. vonal (*3)

+4 °

–26 °-tól +26 °-ig

Max. 105

Teljes vonal

3. vonal

+2 °

–26 °-tól +26 °-ig

Max. 170

Teljes vonal

4. vonal

+1 °

–26 °-tól +26 °-ig

Max. 250

Teljes vonal

5. vonal

–10 °-tól +10 °-ig

Max. 340

Teljes vonal

6. vonal (*4)

–2,5 °

5° befelé–10° kifelé

Min. 2 000

Teljes vonal

7. vonal (*4)

–6,0 °

5° befelé–10° kifelé

< a 6. vonalon a max. 50 %-a

Teljes vonal

8L és R vonal (*4)

–1,5 °-tól –3,5 °-ig

–22 ° és +22 °

Min. 800

Egy vagy több pont

9L és R vonal (*4)

–1,5 °-tól –4,5 °-ig

–35 ° és +35 °

Min. 320

Egy vagy több pont

D zóna

–1,5 °-tól –3,5 °-ig

–10 °-tól +10 °-ig

Max. 8 400

Teljes zóna

6.4.3.1.   A világítást fehér vagy színes fényben kell mérni, a kérelmező által a ködfényszóró normál üzemeltetésére vonatkozóan előírtaknak megfelelően. Az 5. vonal feletti, bal 10 fok és jobb 10 fok közötti zónában nem fordulhat elő a kielégítő láthatóságot zavaró homogenitásingadozás.

6.4.3.2.   A kérelmező kérésére két, a 4.2.2.5. szakasz szerinti összeillő párt alkotó első ködfényszórót külön-külön is lehet vizsgálni. Ebben az esetben a 6.4.3. szakasz táblázatának 6., 7., 8. és 9. sorában és a D zónára előírt követelmények a jobb oldali, illetve a bal oldali első ködfényszórón mért értékek összegének felére vonatkoznak. Azonban mindkét első ködfényszórónak teljesítenie kell a 6. sorban előírt minimumértéknek legalább az 50 százalékát.

6.4.3.3.   A 4. melléklet 3. ábráján az 1. és 5. vonal közötti mezőben a fénynyaláb mintájának alapvetően egységesnek kell lennie. A 6., 7., 8. és 9. vonal között nem fordulhat elő a kielégítő láthatóságot zavaró diszkontinuitás az erősségben.

6.4.3.4.   A 6.4.3. szakasz táblázatában szereplő fényerősség-eloszlás esetében az 1–10. mérési pontokat és az 1. vonalat magában foglaló vagy az 1. és 2. vonal közötti területen belül előfordulhatnak legfeljebb 120 cd fényerősségű önálló keskeny pontok, illetve csíkok, ha a 2° nyílású vagy 1° szélességű kúpszögön nem nyúlnak túl. Ha több pont vagy csík jelenik meg, azoknak legalább 10°-ra kell elhelyezkedniük egymástól.

6.4.3.5.   Ha a fényerősségre vonatkozó követelmények nem teljesülnek, a világos-sötét határvonal pozícióját függőlegesen ± 0,5°-on és/vagy vízszintesen ± 2°-on belül újra szabad állítani. Az újonnan beállított helyzetben valamennyi fotometriai követelménynek teljesülnie kell.

Egyéb fotometriai követelmények

6.4.4.1.   Gázkisüléses fényforrásokkal felszerelt első ködfényszórók esetében a fényerősségnek a legalább 30 percig nem működtetett ködfényszóró bekapcsolása után négy másodperccel a vízszintes 0° és függőleges 2° D mérőponton meg kell haladnia a 800 cd értéket.

Sűrű ködhöz vagy hasonló, korlátozott látási viszonyokhoz történő alkalmazkodás céljából engedélyezett a fényerősségek automatikus változtatása, feltéve, hogy:

a)

az első ködfényszóró rendszerébe aktív elektronikus fényforrás-szabályozó van beépítve;

b)

minden erősség arányosan változik.

A 6.4.1.1.2. szakaszban foglaltak szerinti megfelelőségi vizsgálat esetében a rendszer akkor tekinthető elfogadottnak, ha a fényerősségek a 6.4.3. szakasz táblázatában megadott értékek 60 százaléka és 100 százaléka közötti tartományban maradnak.

6.4.4.2.1.   Megfelelő jelzéssel kell ellátni az értesítést (1. melléklet 10. szakasza).

6.4.4.2.2.   A típusjóváhagyásért felelős műszaki szolgálat ellenőrzi, hogy a rendszer úgy biztosítja-e az automatikus változásokat, hogy elérhető az út megfelelő megvilágítása, és hogy sem a vezetőt, sem a többi közúti közlekedőt nem zavarja.

6.4.4.2.3.   A fotometriai méréseket a kérelmező leírása szerint kell elvégezni.

7.   SZÍN

Az első ködfényszóró által kibocsátott fény színének vagy fehérnek, vagy szelektív sárgának kell lennie, a kérelmező választása szerint. Szelektív sárga fény esetében a fénysugár színezése biztosítható a fényforrás színével, az első ködfényszóró lencséjével, vagy bármilyen megfelelő megoldás útján.

7.1.   Az első ködfényszóró kolorimetriás jellemzőit a 6.3. és 6.4. szakaszban meghatározott feszültség mellett kell mérni.

8.   A ZAVARÓ TÉNYEZŐK (VAKÍTÁS) MEGHATÁROZÁSA

Az első ködfényszóróval okozott zavaró vakítást meg kell határozni (6).

9.   AZ ELSŐ KÖDFÉNYSZÓRÓ TÍPUSÁNAK MÓDOSÍTÁSAI ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

Az első ködfényszóró típusának bármilyen módosításáról értesíteni kell az első ködfényszóró típusát jóváhagyó hatóságot, amely a következőket teheti:

9.1.1.   megállapíthatja, hogy a végrehajtott módosítások valószínűleg nem fejtenek ki jelentős mértékű káros hatást, és az első ködfényszóró így is megfelel a követelményeknek;

vagy

9.1.2.   további jelentést kér a vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálattól.

9.2.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a 4.1.4. szakaszban meghatározott eljárásnak megfelelően tájékoztatni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

9.3.   A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és erről tájékoztatja az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó többi felet az előírás 1. mellékletében szereplő minta szerinti értesítésen.

10.   GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

10.1.   Az ezen előírás szerint jóváhagyott első ködfényszórókat úgy kell gyártani, hogy a jóváhagyott típusnak megfeleljenek, és ezen előírásnak a 6. és 7. szakaszában és a 7. mellékletben szereplő követelményeit teljesítsék.

10.2.   A 10.1. szakasz követelményeinek való megfelelés ellenőrzése érdekében a gyártást megfelelően ellenőrizni kell.

A jóváhagyás jogosultja köteles, különösen:

10.3.1.   biztosítani a termékminőség hatékony ellenőrzésére szolgáló eljárások meglétét;

10.3.2.   hozzáféréssel rendelkezni minden jóváhagyott típus ellenőrzéséhez szükséges vizsgáló berendezéshez;

10.3.3.   biztosítani, hogy a vizsgálati eredményeket rögzítsék, és a kapcsolódó iratok hozzáférhetőek maradjanak a műszaki szolgálattal való megegyezés alapján meghatározott időtartamig;

10.3.4.   elemezni minden típus vizsgálatának eredményeit annak érdekében, hogy a termék jellemzőinek állandósága igazolható és biztosítható legyen, figyelemmel az iparban szokásos szóródásra;

10.3.5.   biztosítani minden terméktípus esetében, hogy legalább az ezen előírás 6. mellékletében előírt vizsgálatokat elvégzik a 2. mellékletben meghatározott tűréshatárokkal;

10.3.6.   biztosítani, hogy minden olyan mintavétel esetében, amely a nem megfelelőséget bizonyítja az érintett vizsgálattípus tekintetében, további mintavételt és új vizsgálatot végezzenek. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az érintett gyártás megfelelősége helyre álljon.

A típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenőrizheti a termelési egységben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket.

10.4.1.   Minden ellenőrzés során át kell adni a látogató ellenőrnek a vizsgálati jegyzőkönyveket és a gyártásra vonatkozó felméréseket.

10.4.2.   Az ellenőr véletlenszerű módon mintákat vehet, amelyeket a gyártó laboratóriumában vizsgálnak meg. A minták legkisebb számát a gyártó saját ellenőrzéseinek eredményei alapján lehet meghatározni.

10.4.3.   Amennyiben a minőség szintje nem kielégítő, vagy ha a 10.4.2. szakasz alkalmazásában végrehajtott vizsgálatok érvényességének ellenőrzése szükséges, az ellenőr mintákat választ, amelyeket elküld a típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzésért felelős műszaki szolgálatnak, az ezen előírás 7. mellékletében szereplő kritériumok és a 2. mellékletben előírt tűréshatárok alkalmazásával.

10.4.4.   Az illetékes hatóság az ebben az előírásban megállapított bármely vizsgálatot elvégezheti. Ezeket a vizsgálatokat szúrópróbaszerűen kiválasztott mintadarabokon kell lefolytatni, anélkül, hogy fennakadást idéznének elő a gyártó szállítási kötelezettségeinek teljesítésében, és az ezen előírás 7. mellékletében foglalt kritériumokkal és a 2. mellékletben előírt tűréshatárokkal összhangban.

10.4.5.   Az illetékes hatóság arra törekszik, hogy kétévente egyszer ellenőrző vizsgálatot végezzen. Ez azonban az illetékes hatóság döntése, és annak függvénye, hogy mennyire bízik a gyártásmegfelelőség hatékony ellenőrzését biztosító intézkedésekben. Abban az esetben, ha negatív eredményeket rögzítenek, az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy valamennyi szükséges lépést megtegyenek a gyártásmegfelelőség lehető leggyorsabb helyreállítása érdekében.

10.5.   A nyilvánvalóan hibás első ködfényszórókat figyelmen kívül kell hagyni.

11.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

11.1.   Az ezen előírás alapján egy adott elsőködfényszóró-típusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fenti követelmények, illetve ha a jóváhagyási jellel ellátott első ködfényszóró nem felel meg a jóváhagyott típusnak.

11.2.   Amennyiben az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavonja az előzőleg kiadott jóváhagyást, az előírás 1. mellékletében levő mintának megfelelő értesítéssel köteles haladéktalanul értesíteni erről az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

12.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Amennyiben a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja a jelen előírással összhangban jóváhagyott első ködfényszóró gyártását, erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az erre vonatkozó közleményt a kézhezvételt követően az előírás 1. mellékletében található mintának megfelelő értesítés útján továbbítja az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő félnek.

13.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958-as egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok végzéséért felelős műszaki szolgálatoknak, valamint azoknak a hatóságoknak a nevét és címét, amelyek megadják a jóváhagyást, és amelyekhez el kell küldeni a más országokban kibocsátott, jóváhagyásra vagy jóváhagyás kiterjesztésére, illetve a jóváhagyás elutasítására vagy visszavonására, vagy a gyártás végleges leállítására vonatkozó formanyomtatványokat.

14.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

B. osztályú első ködfényszórók esetében:

14.1.1.   Az előírás 03. módosítássorozata hatálybalépésének időpontjától kezdve az ezen előírást alkalmazó szerződő fél nem utasíthatja vissza a 03. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti jóváhagyást.

14.1.2.   A 03. módosítássorozat hatálybalépésének napjától számított 24 hónap eltelte után az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adnak jóváhagyást, amennyiben a B. osztályú első ködfényszórók megfelelnek a 03. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

14.1.3.   A 03. módosítássorozat hatálybalépésének napjától számított 36 hónap eltelte után az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adnak jóváhagyást új típusú első ködfényszóróra, amennyiben az első ködfényszórók megfelelnek a 03. módosítássorozattal módosított ezen előírás F3. osztályra vonatkozó követelményeinek.

14.1.4.   Az első ködfényszórókra ezen előírás alapján a 03. módosítássorozat hatálybalépése előtt megadott jóváhagyások továbbra is érvényben maradnak. Azonban az ezen előírást alkalmazó szerződő felek a 03. módosítássorozat hatálybalépésének napjától számítva megtilthatják az izzólámpákkal felszerelt első ködfényszórók felszerelését, kivéve, ha azok megfelelnek a 37. előírásban foglalt követelményeknek.

Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek megtilthatják olyan berendezések felszerelését, amelyek nem felelnek meg az ezen előírásban foglalt követelményeknek:

14.1.5.1.   olyan járművekre, amelyekre a típusjóváhagyás vagy egyedi jóváhagyás a 14.1.1. szakaszban említett hatálybalépési időpont után 24 hónapnál később lett megadva;

14.1.5.2.   olyan járműveken, amelyek a 14.1.1. szakaszban említett hatálybalépési időpont után 60 hónapnál később lettek először nyilvántartásba véve.

A 03. módosítássorozat hatálybalépésének napjától számított 60 hónap eltelte után az ezen előírást alkalmazó szerződő felek visszautasítják a jóváhagyások kiterjesztését, amennyiben az első ködfényszórók nem felelnek meg a 03. módosítássorozattal módosított ezen előírás F3. osztályra vonatkozó követelményeinek.

14.1.6.1.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek ezen előírás 03. és 02. módosítássorozata alapján továbbra is adnak ki első ködfényszórókra vonatkozó jóváhagyásokat, amennyiben a ködfényszórók használatban levő járművekre felszerelendő cserealkatrészként szolgálnak.

F3. osztályú első ködfényszórók esetében:

14.2.1.   Nincsenek.


(1)  Az ezen előírásban foglaltak nem akadályozzák meg azt, hogy az egyezményben részes és az előírást alkalmazó felek megtiltsák az előírás alapján jóváhagyott, műanyag lencsét tartalmazó első ködfényszóró mechanikus fényszórótisztító berendezéssel (törlővel) együtt történő használatát.

(2)  A „Járművek gyártásáról szóló, egységes szerkezetbe foglalt határozat” 7. mellékletében foglaltak szerint (R.E.3) (TRANS/WP.29/78 sz. dokumentum 1. javított változatának 2. – legutóbb a 4. módosítással módosított – módosítása).

(3)  Ha a lencsék nem választhatók le az első ködfényszóró testéről, elegendő lesz egy szabad terület a lencsén vagy a testen.

(4)  1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia és Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamokat adják meg saját EGB-típus-jóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta, 51 – Koreai Köztársaság, 52 – Malajzia, 53 – Thaiföld, 54 és 55 (szabad), 56 – Montenegró, 57 (szabad) és 58 – Tunézia. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló egyezményt mikor ratifikálják vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az egyezményben részes szerződő felekkel.

(5)  Az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó követelményeknek való megfelelés a járműtípusra vonatkozik.

(*1)  A koordináták függőleges pólustengelyű szögháló fokaiban vannak megadva.

(*2)  A koordináták függőleges pólustengelyű szögháló fokaiban vannak megadva.

(*3)  Lásd a 6.4.3.4. szakaszt.

(*4)  Lásd a 6.4.3.2. szakaszt.

(6)  Ennek meghatározása a jóváhagyó hatóságok elé terjesztendő ajánlás tárgyát fogja képezni.


1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Megengedett legnagyobb méret: A4 [210 × 297 mm])

Image 67

 (1)

Kibocsátó:

Hatóság neve:

Tárgy: (2)

JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA

JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA

A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

első ködfényszóró típusára, a 19. számú előírás szerint.

Jóváhagyás száma: … Kiterjesztés száma: …

1.

A készülék márkaneve vagy védjegye: …

2.

A készülék típusa: …

3.

A készüléktípus gyártó általi megnevezése: …

4.

A gyártó neve és címe: …

5.

Adott esetben a gyártó képviselőjének neve és címe: …

6.

Jóváhagyási kérelem benyújtásának dátuma: …

7.

A jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálat: …

8.

A műszaki szolgálat által kiadott mérési jegyzőkönyv dátuma: …

9.

A műszaki szolgálat által kiadott mérési jegyzőkönyv száma: …

10.

Rövid leírás: …

10.1.

Osztály, a vonatkozó jelölés szerint: …

… B, B/, BPL, B/PL, F3, F3, F3/, F3PL, F3/PL

10.2.

Izzólámpa (-lámpák) száma és kategóriája (kategóriái): …

10.3.

LED-modul: igen/nem (2)

10.4.

Fénygenerátor: igen/nem (2)

10.5.

LED-modul vagy fénygenerátor egyedi azonosító kódja: …

10.6.

Elektronikus fényforrás-szabályozó alkalmazása (3): igen/nem (2)

Fényforrás ellátása: …

Fényforrás-szabályozó specifikációja: …

Bemeneti feszültség: …

A nem a lámpa részét képező elektronikus fényforrás-szabályozó esetében:

Kimeneti jel specifikációja: …

10.7.

A kibocsátott fény színe: … fehér/szelektív sárga (2)

10.8.

A fényforrás fényteljesítménye (lásd az 5.10. szakaszt)

több mint 2 000 lumen: … igen/nem (2)

10.9.

A fényerősség változtatható: … igen/nem (2)

10.10.

A határgradiens meghatározása (ha mérve van)

az alábbi távolságban történt: … 10 m/25 m (2)

11.

A jóváhagyási jel elrendezése: …

12.

A kiterjesztés indoka(i) (ha van ilyen): …

13.

Jóváhagyást megadták/kiterjesztették/elutasították/visszavonták (2)

14.

Hely: …

15.

Dátum: …

16.

Aláírás…

17.

A jóváhagyó hatóságnál őrzött dokumentumok jegyzékét csatoltuk ehhez az értesítéshez; a jegyzéket a jóváhagyó hatóság kérésre kiadhatja.


(1)  A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország egyedi azonosító száma (lásd ezen előírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit).

(2)  A nem kívánt rész törlendő.

(3)  A feszültségre vonatkozó specifikációk magukba foglalják a gyártó által megadott és a jelen jóváhagyással ellenőrzött tűréshatárokat vagy feszültségtartományt.


2. MELLÉKLET

A tűrésre vonatkozó követelmények a gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásnál

B. osztályú első ködfényszórók esetében:

1.1.   Bármely véletlenszerűen kiválasztott és szabványos izzólámpával felszerelt első ködfényszóró fénytani jellemzőinek vizsgálata során egyetlen mért érték sem térhet el kedvezőtlenül 20 %-nál nagyobb mértékben az ezen előírásban előírt értéktől.

1.2.   Az időszakos feljegyzések készítésekor az adatleolvasás a B50 (1) pontra és a D. zóna bal, illetve jobb alsó sarkaira korlátozódik (lásd a 4. melléklet 2. ábrája).

F3. osztályú első ködfényszórók esetében:

2.1.   bármely véletlenszerűen kiválasztott első ködfényszóró fénytani jellemzőinek ezen előírás 6.4. szakasza szerinti vizsgálata során egyetlen mért fényerősségérték sem térhet el kedvezőtlenül 20 %-nál nagyobb mértékben;

2.2.   az ezen előírás 6.4.3. szakasza szerinti táblázatban szereplő mért értékek esetében a maximális eltérések az alábbiak lehetnek:

Kijelölt vonalak vagy zónák

Függőleges pozíció (*1)

h felett +

h alatt –

Vízszintes pozíció (*1)

v-től balra: –

v-től jobbra: +

Fényerősség kandela

Kötelező megfelelés

20 %-kal egyenértékű

30 %-kal egyenértékű

1., 2. pont (*2)

+60 °

±45 °

Max. 80

Max. 90

Minden pont

3., 4. pont (*2)

+40 °

±30 °

 

 

5., 6. pont (*2)

+30 °

±60 °

7., 10. pont (*2)

+20 °

±40 °

8., 9. pont (*2)

+20 °

±15 °

1. vonal (*2)

+8 °

–26 °-tól +26 °-ig

Max. 110

Max. 120

Teljes vonal

2. vonal (*2)

+4 °

–26 °-tól +26 °-ig

Max. 130

Max. 140

Teljes vonal

3. vonal

+2 °

–26 °-tól +26 °-ig

Max. 205

Max. 220

Teljes vonal

4. vonal

+1 °

–26 °-tól +26 °-ig

Max. 300

Max. 325

Teljes vonal

5. vonal

–10 °-tól +10 °-ig

Max. 410

Max. 445

Teljes vonal

6. vonal

–2,5 °

–10 °-tól +10 °-ig

Min. 1 600

Min. 1 400

Teljes vonal

8. vonal

L és R (*3)

–1,5 °-tól –3,5 °-ig

–22 ° és +22 °

Min. 640

Min. 560

Egy vagy több pont

9. vonal

L és R (*3)

–1,5 °-tól –4,5 °-ig

–35 ° és +35 °

Min. 250

Min. 225

Egy vagy több pont

D. zóna

–1 °-tól –3 °-ig

–10 °-tól +10 °-ig

Max. 10 000

Max. 10 900

Teljes zóna

2.3.   Az időszakos feljegyzések készítésekor a megfelelőség ellenőrzése céljából végzett fotometrikus méréseknek legalább a 8. és a 9. pontra, az 1. és az 5. vonal maximális értékére, valamint a 6., a 8. és a 9. vonal minimális értékére vonatkozóan kell adatot szolgáltatniuk az ezen előírás 6.4.3. szakaszában foglaltaknak megfelelően.


(1)  A B 50 pont a vízszintes 0° és függőleges 0,86° U koordinátáknak felel meg.

(*1)  A koordináták függőleges pólustengelyű szögháló fokaiban vannak megadva.

(*2)  Lásd ezen előírás 6.4.3.4. szakaszát.

(*3)  Lásd ezen előírás 6.4.3.2. szakaszát.


3. MELLÉKLET

Példák B. osztályú első ködfényszórók jóváhagyási jeleinek elrendezésére

1. ábra

Image 68

A fenti jóváhagyási jelet viselő berendezés olyan B. osztályú ködfényszóró, amelyet Németországban (E1) hagytak jóvá a 221 számon, a 19. előírásban foglaltaknak megfelelően.

A „B” betűjel melletti szám mutatja, hogy a jóváhagyást a 03. módosítássorozattal módosított 19. számú előírás követelményeivel összhangban adták meg.

Az 1. ábra azt mutatja, hogy a berendezés egy olyan első ködfényszóró, amelyet egyszerre fel lehet kapcsolni bármely másik vele összeépíthető lámpával.

2a. ábra

Image 69

2b. ábra

Image 70

A 2a. és 2b. ábra azt mutatja, hogy a berendezés egy Franciaországban (E2) a 222 számon, a 19. előírásban foglaltaknak megfelelően jóváhagyott olyan első ködfényszóró, amely műanyag lencsét is tartalmaz, és a lámpát nem lehet egyszerre felkapcsolni bármely másik vele összeépíthető lámpával.

Megjegyzés:

A jóváhagyási számot és a további jelzéseket az „E” betűjel körüli kör közelében kell elhelyezni, az „E” betűjel fölé vagy alá, illetve attól jobbra vagy balra. A jóváhagyási szám számjegyeinek az „E” betűjel ugyanazon oldalán kell lenniük, és ugyanabba az irányba kell nézniük. A jóváhagyási számban kerülni kell a római számok használatát, hogy ne lehessen összetéveszteni egyéb jelekkel.

Példák a jármű elején elhelyezett, csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák lehetséges jelöléseire

3. ábra

Image 71

„A” minta

„B” minta

„C” minta

„D” minta

A függőleges és vízszintes vonalak a fényjelző berendezés kialakításának sematikus nézetét mutatják. Ezek nem részei a jóváhagyási jelnek.

A 3. ábra A. és B. mintáján bemutatott berendezések egy Olaszországban (E3), a 17120 számon, a 19. előírásban foglaltaknak megfelelően jóváhagyott ködfényszóró jóváhagyási jeleit viselik.

A 3. ábra C. és D. mintáján bemutatott berendezések egy Hollandiában (E4), a 17122 számon, a 19. előírásban foglaltaknak megfelelően jóváhagyott ködfényszóró jóváhagyási jeleit viselik.

Megjegyzés: A 3. ábrán megadott négy példa egy olyan világítóberendezésre utal, amelynek jóváhagyási jele az alábbiakra vonatkozik:

egy, a 7. előírás 02. módosítássorozatában foglaltaknak megfelelően jóváhagyott első helyzetjelző lámpa;

jobb oldali és bal oldali közlekedésre kifejlesztett tompított fénnyel és (a 30-as szám jelzése alapján) 86 250 és 101 250 kandela közötti maximális erősségű országúti fénnyel ellátott, a 112. előírás 00. módosítássorozatában foglaltaknak megfelelően jóváhagyott, műanyag lencsét tartalmazó fényszóró;

a 19. előírás 03. módosítássorozatában foglaltaknak megfelelően jóváhagyott, műanyag lencsét tartalmazó első ködfényszóró;

1a. kategóriájú, a 6. előírás 02. módosítássorozatában foglaltaknak megfelelően jóváhagyott első irányjelző lámpa.

4. ábra

Fényszóróval összeépített lámpa

Image 72

A 4. ábrán szereplő példa különböző típusú fényszórókban használandó műanyag lencse jelölésére utal, nevezetesen

vagy:

jobb oldali és bal oldali közlekedésre kifejlesztett tompított fénnyel és 86 250 és 101 250 kandela közötti maximális erősségű országúti fénnyel ellátott, Svédországban (E5) a 00. módosítássorozattal módosított 112. előírás követelményeinek megfelelően jóváhagyott, a 19. előírás 03. módosítássorozata alapján jóváhagyott első ködfényszóróval összeépített fényszóró;

vagy:

jobb oldali és bal oldali közlekedésre kifejlesztett tompított fénnyel és országúti fénnyel ellátott, Svédországban (E5) a 00. módosítássorozattal módosított 98. előírás követelményeinek megfelelően jóváhagyott, a fentiekben meghatározott első ködfényszóróval összeépített fényszóró;

vagy akár: bármelyik, a fentiekben említett és önálló lámpaként jóváhagyott fényszóró.

A fényszóró testén kizárólag az érvényes jóváhagyási szám jelenik meg. Az ilyen érvényes jelöléseket bemutató példák az 5. ábrán találhatók.

5. ábra

Image 73

Első ködfényszóróként vagy hátrameneti lámpaként használt világítóberendezés

A 6. ábra szerinti jóváhagyási jellel ellátott berendezés egy Belgiumban (E6), a 17120 és 17122 számok alatt, a 19. előírásban és a 23. előírásban (hátrameneti lámpák) foglaltakkal összhangban jóváhagyott lámpa:

6. ábra

Image 74

A fentiekben említett, önálló lámpaként jóváhagyott bármely lámpa kizárólag első ködfényszóróként vagy hátrameneti lámpaként használható.

Példák F3. osztályú első ködfényszórók jóváhagyási jeleinek elrendezésére

7. ábra

Image 75

A 7. ábra szerinti jóváhagyási jelet viselő berendezés olyan F3. osztályú ködfényszóró, amelyet Németországban (E1) hagytak jóvá a 221 számon, a 19. előírásban foglaltaknak megfelelően.

Az F3. jelzés melletti szám mutatja, hogy a jóváhagyást a 03. módosítássorozattal módosított 19. számú előírás követelményeivel összhangban adták meg.

A 7. ábrán látható jel azt mutatja, hogy a berendezés egy olyan első ködfényszóró, amelyet egyszerre fel lehet kapcsolni bármely másik vele összeépíthető lámpával.

8a. Ábra

Image 76

8b. ábra

Image 77

A 8a. és 8b. ábra szerinti jóváhagyási jelet viselő berendezés olyan F3. osztályú, műanyag lencséjű ködfényszóró, amelyet Franciaországban (E2) hagytak jóvá a 222 számon, a 19. előírásban foglaltaknak megfelelően. Az F3. jelzés melletti szám mutatja, hogy a jóváhagyást a 03 módosítássorozattal módosított 19. számú előírás követelményeivel összhangban adták meg.

A 8a. és 8b. ábra azt mutatja, hogy a berendezés egy műanyag lencsét is tartalmazó első ködfényszóró, és a lámpát nem lehet egyszerre felkapcsolni bármely másik vele összeépíthető lámpával.

Megjegyzés:

A jóváhagyási számot és a további jelzéseket az „E” betűjel körüli kör közelében kell elhelyezni, az „E” betűjel fölé vagy alá, illetve attól jobbra vagy balra. A jóváhagyási szám számjegyeinek az „E” betűjel ugyanazon oldalán kell lenniük, és ugyanabba az irányba kell nézniük. A jóváhagyási számban kerülni kell a római számok használatát, hogy ne lehessen összetéveszteni egyéb jelekkel.

Példák a jármű elején elhelyezett, csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák lehetséges jelöléseire

9. ábra

Image 78

„A” minta

„B” minta

„C” minta

„D” minta

A függőleges és vízszintes vonalak a fényjelző berendezés kialakításának sematikus nézetét mutatják. Ezek nem részei a jóváhagyási jelnek.

A 9. ábra A. és B. mintáján bemutatott jóváhagyási jelet viselő berendezés egy Olaszországban (E3), a 17120 számon jóváhagyott ködfényszóró, mely az alábbiakból áll össze:

egy, a 7. előírás 02. módosítássorozatában foglaltaknak megfelelően jóváhagyott első helyzetjelző lámpa;

jobb oldali és bal oldali közlekedésre kifejlesztett tompított fénnyel és (a 30-as szám jelzése alapján) 86 250 és 101 250 kandela közötti maximális erősségű országúti fénnyel ellátott, a 112. előírás 00. módosítássorozatában foglaltaknak megfelelően jóváhagyott, műanyag lencsét tartalmazó fényszóró;

a 19. előírás 03. módosítássorozatában foglaltaknak megfelelően jóváhagyott, műanyag lencsét tartalmazó első ködfényszóró;

1a. kategóriájú, a 6. előírás 02. módosítássorozatában foglaltaknak megfelelően jóváhagyott első irányjelző lámpa.

A 9. ábra C. és D. mintáján bemutatott jóváhagyási jelet viselő berendezés egy Hollandiában (E4), a 17122 számon, az előírásban foglaltaknak megfelelően jóváhagyott berendezés. Ez az A. és B. mintán látható elrendezéstől kissé eltér.

Első ködfényszóróként vagy hátrameneti lámpaként használt világítóberendezés

A 10. ábra szerinti jóváhagyási jelet viselő berendezés egy Svédországban (E5), a 17120 és 17122 számon, a 19. előírásban és a 23. előírásban (hátrameneti lámpák) foglaltakkal összhangban jóváhagyott lámpa:

10. ábra

Image 79

A fentiekben említett, önálló lámpaként jóváhagyott bármely lámpa kizárólag első ködfényszóróként vagy hátrameneti lámpaként használható.

Fényszóróval összeépített első ködfényszóró

A 11. ábrán bemutatott jóváhagyási jelet viselő berendezések Belgiumban (E6), a 17120 és 17122 számon, a vonatkozó előírásokban foglaltaknak megfelelően lettek jóváhagyva.

11. ábra

Image 80

A fenti példa különböző típusú fényszórókban használandó műanyag lencse jelölésére utal, nevezetesen:

vagy:

jobb oldali és bal oldali közlekedésre kifejlesztett tompított fénnyel és 86 250 és 101 250 kandela közötti maximális erősségű országúti fénnyel ellátott, Belgiumban (E6), a 00. módosítássorozattal módosított 112. előírás követelményeinek megfelelően jóváhagyott, a 19. előírás 03. módosítássorozata alapján jóváhagyott első ködfényszóróval összeépített fényszóró;

vagy:

jobb oldali és bal oldali közlekedésre kifejlesztett tompított fénnyel és országúti fénnyel ellátott, Belgiumban (E6) a 00. módosítássorozattal módosított 98. előírás követelményeinek megfelelően jóváhagyott, a fentiekben meghatározott első ködfényszóróval összeépített fényszóró;

vagy akár: bármelyik, a fentiekben említett és önálló lámpaként jóváhagyott fényszóró.

A fényszóró testén kizárólag az érvényes jóváhagyási szám jelenik meg. Az ilyen érvényes jelöléseket bemutató példák az 12. ábrán találhatók.

12. ábra

Image 81

A fenti példa Csehországban (E8) jóváhagyott berendezésekre utal.

LED-modulok:

13. ábra

MD E8 17325

A 13. ábrán látható azonosító kóddal ellátott LED-modul egy Csehországban (E8) jóváhagyott lámpával együtt lett jóváhagyva a 17325 szám alatt.

Első ködfényszórók (összeillő pár)

A lentebb látható jóváhagyási jel egy összeillő párt alkotó, az ezen előírásban foglalt követelményeket teljesítő első ködfényszóróra utal. A 14. ábrán látható jóváhagyási jellel ellátott berendezés egy Japánban (E43), a 321 számon jóváhagyott első ködfényszóró.

14. ábra

Image 82

4. MELLÉKLET

A MÉRŐERNYŐ GEOMETRIÁJA ÉS A MÉRŐRÁCS

1.   MÉRŐERNYŐ

A koordináták függőleges pólustengelyű háló gömbi szögeinek fokaiban vannak megadva (lásd 1. ábra).

1. ábra

A CIE-szabványok alapján:

h: hosszirányú síkok a pólustengely körül

v: szélességi síkok a pólustengelyre merőlegesen

Image 83

Szómagyarázat:

Polar axis = pólustengely

Spherical co-ordinate web = gömbi koordinátaháló

Lamp = lámpa

Projection screen = vetítőernyő

Horizon = horizont

Photometric beam axis = a fotometriai nyaláb tengelye

Left = bal

Right = jobb

Up = fel

Down = le

2.   MÉRŐRÁCS (lásd 2. ábra)

A mérőrács a v–v vonalhoz képest szimmetrikusan helyezkedik el (lásd ezen előírás 6.4.3. szakaszában a táblázatot). A szögháló az egyszerűség kedvéért egy derékszögű rács formájában jelenik meg.

B. osztályú első ködfényszórókra vonatkozóan a mérőrács a 2. ábrán látható.

2. ábra

B. osztályú első ködfényszóró fényeloszlása

Image 84

Szómagyarázat:

Zone = zóna

Cut-off = világos-sötét határvonal

F3. osztályú első ködfényszórók esetében a mérőrács a 3. ábrán látható.

3. ábra

F3. osztályú első ködfényszóró fényeloszlása

Image 85

Szómagyarázat:

Line = vonal

Zone = zóna

Cut-off = világos-sötét határvonal


5. MELLÉKLET

Működésben levő első ködfényszórók fénytani jellemzőinek stabilitására vonatkozó mérések (teljes első ködfényszórókon végzett vizsgálatok)

A fotometriai értékeknek az előírás rendelkezései szerint történő mérése után a D. zóna maximálisan megvilágított pontjában (Emax) és a HV pontban meg kell vizsgálni egy teljes elsőködfényszóró-minta működés közbeni fénytani jellemzőinek stabilitását. „Teljes első ködfényszóró” maga a teljes lámpa, azokkal a karosszériarészekkel és lámpákkal együtt, amelyek hatással lehetnek a lámpa hőleadására.

A vizsgálatokat:

a)

száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C környezeti hőmérsékleten kell elvégezni úgy, hogy a vizsgált minta a járműre való helyes felszerelést bemutató állványra van szerelve;

b)

cserélhető fényforrások esetében legalább egy órát öregített, tömeggyártású fényforrásokat vagy legalább tizenöt órát öregített, tömeggyártású gázkisüléses fényforrásokat vagy legalább negyvennyolc órát öregített és a vizsgálatok megkezdése előtt az ezen előírásban foglaltaknak megfelelően a környezeti hőmérsékletre lehűtött, tömeggyártású LED-modulokat kell alkalmazni. A kérelmező által biztosított LED-modulokat kell használni.

A mérőberendezésnek egyenértékűnek kell lennie a fényszórótípusok jóváhagyási vizsgálatai során használt műszerekkel.

A vizsgált mintát anélkül kell működtetni, hogy leszerelnék az állványról, illetve módosítanák a beállítását. Az első ködlámpára megadott kategóriájú fényforrást kell alkalmazni.

1.   A FÉNYTANI JELLEMZŐK STABILITÁSÁNAK VIZSGÁLATA

A vizsgálatokat száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell elvégezni úgy, hogy a teljes első ködfényszóró a járműre való helyes felszerelést szimuláló állványra van szerelve.

1.1.   Tiszta első ködfényszóró

Az első ködfényszórót 12 órán keresztül kell üzemeltetni az 1.1.1. szakaszban leírtak szerint, majd ellenőrizni kell az 1.1.2. szakasz előírásai szerint.

1.1.1.   Vizsgálati eljárás

Az első ködfényszórót az alábbiak szerint kell működtetni:

1.1.1.1.   amennyiben csak egy világítási funkció (első ködfényszóró) jóváhagyásáról van szó, a megfelelő fényforrást az előírt ideig kell működtetni (1);

1.1.1.2.   amennyiben egynél több világítási funkció jóváhagyásáról van szó (pl. egy fényszóró egy vagy több távolsági fényszóró és/vagy egy ködfényszóró): akkor a fényszórót alá kell vetni a következő ciklikus vizsgálatnak az előírt időtartamig:

a)

15 percig az első ködfényszórónak kell világítani;

b)

5 percig valamennyi izzónak világítania kell.

Amennyiben a kérelmező nyilatkozik arról, hogy egyszerre kizárólag egyetlen világítási funkció lesz használatban (pl. csak a tompított fény, vagy csak a távolsági fény(ek), vagy csak az első ködfényszóró lesz bekapcsolva (1)), a vizsgálatot ennek megfelelően kell elvégezni úgy, hogy az első ködfényszórót az 1.1. szakaszban előírt időtartam feléig, majd az egyik másik világítási funkciót az előírt időtartam feléig kell működtetni;

1.1.1.3.   tompított fénnyel és egy vagy több világítási funkcióval (melyek közül az egyik az első ködfényszóró) ellátott első ködfényszóró esetében:

a)

az első fényszórót alá kell vetni a következő ciklikus vizsgálatnak az előírt időtartamig:

i.

15 percig a tompított fényt biztosító fényforrás(ok)nak kell világítania/világítaniuk;

ii.

5 percig valamennyi izzónak világítania kell;

b)

amennyiben a kérelmező nyilatkozik arról, hogy az első ködfényszóró egyszerre kizárólag a tompított fénnyel együtt lesz használatban, vagy egyszerre csak az első ködfényszóró (2) lesz használatban, a vizsgálatot ennek megfelelően kell elvégezni úgy, hogy a tompított fényt az 1.1. szakaszban előírt időtartam feléig, majd az első ködfényszórót az előírt időtartam feléig kell működtetni (3). A távolsági fény(eke)t az előírt időtartam feléig és a tompított fény működtetése alatt ciklikusan, 15 percig ki, majd 5 percig be kell kapcsolni;

c)

amennyiben a kérelmező nyilatkozik arról, hogy az első ködfényszórót egyszerre kizárólag a tompított fénnyel, vagy kizárólag a távolsági fénnyel (fényekkel) (2) lehet használni, vagy egyszerre csak az első ködfényszórót (2) lehet használni, a vizsgálatot ennek megfelelően kell elvégezni úgy, hogy a tompított fényt az 1.1. szakaszban előírt időtartam harmadáig, majd a távolsági fényt (fényeket) az előírt időtartam harmadáig, majd az első ködfényszórót az előírt időtartam harmadáig kell működtetni (2).

1.1.2.   Vizsgálati feszültség

A feszültséget az alábbiak szerint kell ráadni a vizsgált minta csatlakozóira:

a)

közvetlenül a jármű feszültségén működő cserélhető, izzószállal működő fényforrás(ok) esetében: a mérést 6,3 V, 13,2 V, illetve adott esetben 28,0 V feszültségen kell elvégezni, kivéve, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy a vizsgált mintát ettől eltérő feszültségen is lehet használni. Ez utóbbi esetben a mérést úgy kell elvégezni, hogy az izzószállal működő fényforrást az alkalmazható legnagyobb feszültségen kell működtetni;

b)

cserélhető gázkisüléses fényforrás(ok) esetében: az elektronikus fényforrás-szabályozó vizsgálati feszültsége 12 V-os rendszerű járművek esetében 13,2 ±0,1 V vagy a jóváhagyási kérelemben megadott egyéb érték;

c)

közvetlenül a jármű feszültségén működő nem cserélhető fényforrások esetében: nem cserélhető fényforrással (izzószálas fényforrással és/vagy egyébbel) felszerelt fényszóróegységeken valamennyi mérést 6,3 V, 13,2 V vagy 28,0 V feszültségen, illetve a kérelmező által megadott, a jármű elektromos rendszerének megfelelő egyéb feszültségértéken kell elvégezni;

d)

olyan – akár cserélhető, akár nem cserélhető – fényforrások esetében, amelyek működése független a jármű tápellátásától, és amelyek működését teljes mértékben a rendszer szabályozza, vagy tápellátó és szabályozó berendezéssel ellátott fényforrások esetében, a fent megadott vizsgálati feszültségeket kell az említett berendezés bemeneti csatlakozóira ráadni. A vizsgálólaboratórium bekérheti a gyártótól a fényforrás(ok) táplálásához szükséges tápellátó és szabályozó berendezést vagy különleges tápegységet;

e)

LED-modulokkal minden mérést 6,75 V, 13,2 V vagy 28,0 V feszültségen kell elvégezni, amennyiben ezen előírás másként nem rendelkezik. Az elektronikus fényforrás-szabályozóval működő LED-modulok esetében a mérést a kérelmező meghatározása szerint kell végezni;

f)

amennyiben olyan jelzőlámpák vannak a vizsgált mintával csoportosítva, egyesítve vagy egybeépítve, amelyek a 6 V, 12 V, illetve 24 V értéktől eltérő névleges feszültségértéken működnek, az említett lámpa fénytani szempontból helyes működéséhez a gyártó által megadott feszültséget kell alkalmazni.

1.1.3.   Vizsgálati eredmények

1.1.3.1.   Szemrevételezés

Ha az első ködfényszóró hőmérséklete elérte a környezeti hőmérsékletet, az első ködfényszóró lencséjét és adott esetben a külső lencséjét megtisztítják egy tiszta, nedves pamutkendővel. Ezt követően elvégzik a szemrevételezést: sem az első ködfényszóró lencséjén, sem a külső lencsén nem látszódhat elhajlás, deformáció, repedés vagy színváltozás.

1.1.3.2.   Fotometriai vizsgálat

Az előírás rendelkezéseinek megfelelően a következő fotometriai értékeket a következő pontokbanellenőrzik:

B. osztályú első ködfényszórók esetében: a HV pontban és a D. zóna Imax pontjában.

F3. osztályú első ködfényszórók esetében: az 5. vonalon a h = 0 pontban és a D. zóna Imax pontjában.

Az első ködfényszórót tartó állvány hő hatására bekövetkező esetleges alakváltozásainak figyelembevétele érdekében egy másik beállításra is szükség lehet (a világos-sötét határvonal pozíciójának módosításához lásd a 2. szakaszt).

A fotometriai jellemzők és a vizsgálat előtt mért értékek közötti eltérés 10 % lehet, a fotometriai mérési eljárás tűréseit is beleértve.

1.2.   Szennyezett első ködfényszóró

Az első ködfényszórót az 1.1. szakaszban meghatározott vizsgálat elvégzése után egy órán keresztül az 1.1.1. szakaszban meghatározottak szerint működtetik. Az 1.2.1. szakasz szerinti előkészítés után az 1.1.2. szakasz előírásainak megfelelően ellenőrzik.

1.2.1.   Az első ködfényszóró előkészítése

1.2.1.1.   Vizsgálati keverék

1.2.1.1.1.   Külső üveglencsével ellátott első ködfényszórók esetében:

Az első ködfényszóróra felhordandó, víz-szennyezőanyag keveréknek a következőkből kell készülnie:

a)

9 súlyrész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú kvarchomok;

b)

1 rész (súlyrész) 0 és 100 µm közötti szemcsenagyságú faszénpor (bükkfa);

c)

0,2 súlyrész NaCMC (4); és

d)

megfelelő mennyiségű l µS/m alatti vezetőképességű (S < l µS/m) desztillált vízből kell állnia.

A keverék nem lehet 14 napnál régebbi.

1.2.1.1.2.   Külső műanyag lencsével ellátott első ködfényszórók esetében:

Az első ködfényszóróra felhordandó, víz-szennyezőanyag keveréknek a következőkből kell készülnie:

a)

9 súlyrész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú kvarchomok;

b)

1 rész (súlyrész) 0 és 100 µm közötti szemcsenagyságú faszénpor (bükkfa);

c)

0,2 súlyrész NaCMC (4);

d)

13 súlyrész 1 µS/m alatti vezetőképességű (S < 1 µS/m) desztillált víz; és

e)

±1 súlyrész felületaktív anyagból kell állnia (5).

A keverék nem lehet 14 napnál régebbi.

1.2.1.2.   A vizsgálókeverék felhordása az első ködfényszóróra:

A vizsgálókeveréket egyenletesen fel kell hordani az első ködfényszóró teljes világítófelületére, és hagyni kell megszáradni. Ezt a folyamatot addig kell ismételni, míg a megvilágítás az alábbi pontnál a mellékletben leírt feltételek mellett mért értéknek a 15–20 %-ára csökken:

Emax pont a D zónában.

2.   A SÖTÉT-VILÁGOS HATÁRVONAL HŐ HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ FÜGGŐLEGES ELTOLÓDÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

Ez a vizsgálat azt ellenőrzi, hogy a sötét-világos határvonal hő hatására bekövetkező függőleges eltolódása ne lépje túl az üzemben lévő első ködfényszóróra meghatározott értéket.

Az 1. szakaszban leírtak szerint megvizsgált első ködfényszórón végre kell hajtani a 2.1. szakaszban leírt vizsgálatot anélkül, hogy leszerelnék az állványról, illetve a beállításának módosítása nélkül.

2.1.   Vizsgálat

A vizsgálatot száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell elvégezni.

Az első ködfényszórót egy, legalább egy óráig öregített, tömeggyártású fényforrás felhasználásával kell működtetni anélkül, hogy leszerelnék az állványról, illetve a beállításának módosítása nélkül. (E vizsgálat céljára a feszültséget az 1.1.2. szakasznak megfelelően kell beállítani.) A VV vonaltól 3,0 fokra balra és 3,0 fokra jobbra elhelyezkedő pont közötti világos-sötét határvonal helyzetét (lásd az előírás 4. melléklete) a bekapcsolás után három perccel (r3), illetve hatvan perccel (r60) kell ellenőrizni.

A világos-sötét határvonal eltolódásának fent leírt mérését olyan eljárással kell elvégezni, amely biztosítja a kielégítő pontosságot és az eredmények reprodukálhatóságát.

2.2.   Vizsgálati eredmények

2.2.1.   A milliradiánban (mrad) kifejezett eredmény akkor fogadható el, ha az ennél az első ködfényszórónál mért abszolút érték Δ rI = | r3 – r60 | nem nagyobb mint 2 mrad (Δ rI ≤ 2 mrad).

2.2.2.   Ha azonban ez az érték nagyobb mint 2 mrad, de nem nagyobb, mint 3 mrad (2 mrad < ΔrI ≤ 3 mrad), meg kell vizsgálni egy második első ködfényszórót a 2.1. szakasz előírásainak megfelelően. Ezt azt követően kell elvégezni, hogy háromszor egymás után végrehajtották az első ködfényszórón az alább leírt ciklust, abból a célból, hogy a járműre történő helyes felszerelést reprezentáló állványra szerelt első ködfényszóró mechanikai alkatrészeinek helyzetét rögzítsék.

a)

Az első ködfényszóró üzemeltetése egy órán át. (A feszültséget az 1.1.2. szakaszban megadottak szerint kell beállítani.)

b)

Egy óra pihentetési idő.

2.2.3.   Az elsőködfényszóró-típus akkor tekinthető elfogadhatónak, ha az első mintán mért Δ rI abszolút értékek és a második mintán mért Δ rII abszolút értékek átlaga nem haladja meg a 2 mrad értéket.

(Δ rI + Δ rII) / 2 ≤ 2 mrad.


(1)  Amikor a vizsgált első ködfényszóró jelzőlámpákkal van ellátva, az utóbbiakat fel lehet kapcsolni a vizsgálat teljes időtartama alatt, kivéve, ha nappali menetjelző lámpáról van szó. Az irányjelző lámpát villogó üzemmódban kell működtetni, úgy, hogy a be-/kikapcsolási idő aránya körülbelül 1:1 legyen.

(2)  Amennyiben a fényszóró villogó üzemmódban történő működésével egyszerre két vagy több lámpaizzó van bekapcsolva, ez nem tekinthető az izzók egyszerre történő normál használatának.

(3)  Amikor a vizsgált fényszóró jelzőlámpákkal van ellátva, az utóbbiakat fel kell kapcsolni a vizsgálat teljes időtartama alatt. Az irányjelző lámpát villogó üzemmódban kell működtetni, úgy, hogy a be-/kikapcsolási idő aránya körülbelül 1:1 legyen.

(4)  Az NaCMC a karboxi-metil-cellulóz nátriumsóját jelöli (szokásos nevén CMC). A szennyezőanyag-keverékben használt NaCMC szubsztitúciós foka 0,6–0,7 lehet, a viszkozitása pedig 200–300 µP 2 százalékos oldatban, 20 °C hőmérsékleten.

(5)  A mennyiségi tűrésnek az az oka, hogy a teljes műanyag lencsén egyenletesen elterülő szennyeződést kell kapni.


6. MELLÉKLET

Műanyag lencséket tartalmazó lámpákra vonatkozó követelmények – lencse vagy anyagminták és teljes lámpák vizsgálata

1.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.   Az előírás 2.2.2. szakasza értelmében benyújtott mintáknak meg kell felelniük a 2.1–2.5. szakasz előírásainak.

1.2.   Az előírás 2.3. szakasza (vagy adott esetben a 2.4. szakasza) szerint benyújtott, műanyag lencsével felszerelt teljes lámpa két mintájának, a lencse anyagára való tekintettel, a 2.6. szakaszban rögzített előírásoknak kell megfelelnie.

1.3.   A műanyag lencsék mintáit vagy az anyagmintákat, a fényszóróval együtt, amelyre adott esetben szánják, jóváhagyási vizsgálatnak kell alávetni a melléklet 1. függelékében található A. táblázatban jelzett időrendi sorrendben.

Ha azonban a lámpa gyártója igazolni tudja, hogy a terméken már sikeresen végrehajtották a 2.1–2.5. szakaszban leírt vagy valamely más előírásban meghatározott, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat, ezeket a vizsgálatokat nem kell megismételni, csak az 1. függelék B. táblázatában előírt vizsgálatok kötelezőek.

2.   VIZSGÁLATOK

2.1.   A hőmérsékletváltozásokkal szembeni ellenálló képesség

2.1.1.   Vizsgálatok

Három új mintán (lencsén) öt alkalommal hőmérséklet- és páratartalom-változási ciklust (RP = relatív páratartalom) kell végrehajtani az alábbi ütemezés szerint:

3 óra 40 °C ± 2 °C hőmérsékleten és 85–95 % RP mellett;

1 óra 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten és 60–75 % RP mellett;

15 óra –30 °C ± 2 °C hőmérsékleten;

1 óra 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten és 60–75 % RP mellett;

3 óra 80 °C ± 2 °C hőmérsékleten;

1 óra 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten és 60–75 % RP mellett.

A vizsgálat előtt a mintákat legalább négy órán át 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell tartani 60–75 %-os relatív páratartalom mellett.

Megjegyzés: Az egyórás 23 °C ± 5 °C periódusok képezik az egyik hőmérsékletről a másikra való átmenet időszakát, amely a hősokk elkerüléséhez szükséges.

2.1.2.   Fotometriai mérések

2.1.2.1.   Módszer

A fotometriai méréseket a vizsgálat előtt és után is el kell végezni a mintákon. Ezeket a méréseket az előírás 6.3. vagy 6.4. szakaszában meghatározott feltételek szerint kell elvégezni a következő pontokban:

B. osztályú első ködfényszórók esetében:

a)

a HV pontban; és

b)

h = 0, v = 2° D pontban a D zónában.

F3. osztályú első ködfényszórók esetében:

a)

a VV vonal és a 6. vonal metszéspontjában; és

b)

a VV vonal és a 4. vonal metszéspontjában.

2.1.2.2.   Eredmények

A mintákon a vizsgálat előtt és után mért fotometriai értékek közötti eltérés legfeljebb 10 % lehet, a fotometriai mérési eljárás tűréseit is beleértve.

2.2.   A levegőben található és a vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

2.2.1.   A levegőben található anyagokkal szembeni ellenálló képesség

Három új mintát (lencsét vagy anyagmintát) olyan forrásból származó sugárzásnak kell kitenni, amelynek színképi energiaeloszlása hasonló az 5 500K és 6 000K közötti hőmérsékletű fekete test energiaeloszlásához. Megfelelő szűrőket kell elhelyezni a sugárforrás és a minták közé, a 295 nm-nél kisebb és 2 500 nm-nél nagyobb hullámhosszúságú sugárzás lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében. A mintákat annyi ideig kell kitenni 1 200 W/m2 ± 200 W/m2 energiabesugárzásnak, hogy az általuk kapott fényenergia 4 500 MJ/m2 ± 200 MJ/m2 legyen. A zárt térben a mintákkal egy szinten elhelyezett fekete lap hőmérsékletének 50 °C ± 5 °C-nak kell lennie. Az egyenletes expozíció érdekében a mintákat a sugárforrás körül 1 és 5 1/min közötti fordulatszámmal kell forgatni.

A mintákat 1 µS/m-nél kisebb fajlagos vezetőképességű és 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű desztillált vízzel kell lepermetezni az alábbi ciklus szerint:

permetezés

:

5 perc;

száradás

:

25 perc.

2.2.2.   A vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

A 2.2.1. szakaszban leírt vizsgálat és a 2.2.3.1. szakaszban leírt mérés befejezése után a fenti három minta külső felületét a 2.2.2.2. szakaszban leírtak szerint kell kezelni a 2.2.2.1. szakaszban megadott keverékkel.

2.2.2.1.   Vizsgálati keverék

A vizsgálati keverék 61,5 % n-heptánból, 12,5 % toluolból, 7,5 % etil-tetrakloridból, 12,5 % triklór-etilénből és 6 % xilolból áll (térfogatszázalék).

2.2.2.2.   A vizsgálókeverék felhordása

Egy pamutkendőt (az ISO 105 szabványnak megfelelőt) be kell áztatni a 2.2.2.1. szakaszban meghatározott keverékbe, míg teleszívja magát, és 10 másodpercen belül 10 percig a minta külső felületére kell nyomni 50 N/cm2 nyomással, amely megfelel egy 14 × 14 mm-es felületre ható 100 N erő hatásának.

E 10 perc alatt a kendőt ismételten meg kell nedvesíteni a keverékkel úgy, hogy az alkalmazott folyadék összetétele állandóan azonos legyen a vizsgálati keverékre előírttal.

A vizsgálat alatt a nyomás által okozható törés elkerülése érdekében megengedett a mintára ható nyomás kompenzálása.

2.2.2.3.   Tisztítás

A vizsgálókeverék alkalmazása után a mintákat szabad levegőn meg kell szárítani, majd a 2.3. szakaszban leírt, 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű oldattal le kell mosni (tisztítószerekkel szembeni ellenálló képesség).

Ezt követően a mintákat gondosan le kell öblíteni 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű, legfeljebb 0,2 % szennyeződést tartalmazó desztillált vízzel, és puha kendővel le kell törölni.

2.2.3.   Eredmények

2.2.3.1.   A levegőben található anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a minták külső felületén nem lehet repedés, karcolás, letöredezés vagy alakváltozás, és a fényátbocsátás átlagos változása

Δ t = (T2 – T3) / T2

három mintán a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem lehet több, mint 0,020 (Δ tm ≤ 0,020).

2.2.3.2.   A vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a mintákon semmiféle olyan kémiai változás nem mutatkozhat, amely a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve akkora

Δ d = (T5 – T4) / T2

fényszóródás-változást okozhatna, melynek a három mintára számított átlagos értéke meghaladná a 0,020 (Δ dm ≤ 0,020) értéket.

2.3.   A tisztítószerekkel és szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség

2.3.1.   Tisztítószerekkel szembeni ellenálló képesség

A három minta (lencsék vagy anyagminták) külső felületét 50 °C ± 5 °C hőmérsékletre kell melegíteni, majd öt percre bele kell mártani 99 rész legfeljebb 0,02 % szennyeződést tartalmazó desztillált víz és egy rész alkilaril-szulfonát 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten tartott keverékébe.

A vizsgálat végén a mintákat 50 °C ± 5 °C hőmérsékleten meg kell szárítani. A minták felületét nedves ruhával meg kell tisztítani.

2.3.2.   Szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség

Ezt követően a három minta külső felületét egy percen keresztül könnyedén át kell dörzsölni egy 70 % n-heptán és 30 % toluol (térfogatszázalék) keverékébe mártott pamutkendővel, majd szabad levegőn meg kell szárítani.

2.3.3.   Eredmények

A fenti két vizsgálat egymást követő végrehajtása után a fényátbocsátás átlagos

Δt = (T2 – T3) / T2

változása a három mintán a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem haladhatja meg a 0,010 (Δ tm ≤ 010) értéket.

2.4.   Mechanikai elhasználódási vizsgálat

2.4.1.   Mechanikai koptatási módszer

A három új minta (lencsék) külső felületét a melléklet 3. függelékében leírt egyenletes mechanikai koptatási vizsgálatnak kell alávetni.

2.4.2.   Eredmények

A fenti vizsgálat után:

a fényátbocsátás változását

:

Δ t = (T2 – T3) / T2

és a szóródás változását

:

Δ d = (T5 – T4) / T2

meg kell mérni a 2. függelékben leírt eljárás szerint a 2.2.4.1.1. szakaszban megadott területen. A három mintán mért értékek átlagára igaznak kell lennie a következő képleteknek:

Δ tm ≤ 0,010;

Δ dm ≤ 0,050.

2.5.   Az esetleges bevonatok tapadásának vizsgálata

2.5.1.   A minta előkészítése

A lencse bevonatának egy 20 mm × 20 mm-es területére borotvapengével vagy tűvel kb. 2 mm × 2 mm-es négyzethálót kell karcolni. A penge vagy tű nyomásának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy legalább a bevonatot átvágja.

2.5.2.   A vizsgálat leírása

Olyan ragasztószalagot kell használni, melynek tapadóereje a melléklet 4. függelékében leírt egységes körülmények között mérve 2 N/(cm szélesség) ± 20 %. A minimum 25 mm széles ragasztószalagot legalább öt percen át rá kell nyomni a 2.5.1. szakasz szerint előkészített felületre.

A végét úgy kell megterhelni, hogy az adott felületen ható tapadóerőt a felületre merőleges erő kiegyenlítse. Ezután a ragasztószalagot 1,5 m/s ±0,2 m/s állandó sebességgel le kell tépni a felületről.

2.5.3.   Eredmények

A rácsozott felületen nem mutatkozhat jelentős sérülés. A metszésvonalak kereszteződésében vagy a vágások szélén megengedhetők sérülések, feltéve, hogy a sérült terület nem haladja meg a rácsozott felület 15 %-át.

2.6.   Műanyag lencsével felszerelt teljes fényszóró vizsgálata

2.6.1.   A lencsefelület mechanikai elhasználódással szembeni ellenálló képessége

2.6.1.1.   Vizsgálatok

Az 1. sz. fényszóróminta lencséjét a 2.4.1. szakaszban leírt vizsgálatnak kell alávetni.

2.6.1.2.   Eredmények

A vizsgálat után a B. osztályú első ködfényszóróra az A. és B. zónában, illetve az F3. osztályú első ködfényszóróra a 2. és 5. vonalon előírt fotometriai mérések eredményei nem haladhatják meg az előírt legnagyobb értékek 30 százalékát.

2.6.2.   Az esetleges bevonatok tapadásának vizsgálata

A 2. sz. fényszóróminta lencséjét a 2.5. szakaszban leírt vizsgálatnak kell alávetni.

2.7.   A fényforrás sugárzásával szembeni ellenálló képesség

Gázkisüléses fényforrások esetében: a műanyagból készült fényáteresztő alkatrészeknek az első ködfényszórón belüli fényforrások által kibocsátott UV-sugárzással szembeni vizsgálatához:

2.7.1.1.   Az első ködfényszórók minden egyes, a fény átbocsátására szolgáló műanyag alkatészének sík mintáját kiteszik a gázkisüléses fényforrás fényének. A szögekre és a minták közötti távolságokra vonatkozó paramétereknek meg kell egyezniük az első ködfényszóróbeliekkel.

2.7.1.2.    1 500 óra folyamatos megvilágítás után az áteresztett fény kolorimetriás jellemzőinek megfelelőeknek kell lenniük, új, szabványos gázkisüléses fényforrás használatával, és a minták felületének repedéstől, karcolástól, lepattogzástól és deformációtól mentesnek kell lennie.

3.   GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

A lencsék gyártásához használt anyagok tekintetében a sorozatban gyártott lámpák akkor tekinthetők az előírás rendelkezéseinek megfelelőnek, ha

3.1.1.   a vegyi anyagokkal, a tisztítószerekkel és a szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a minták külső felületén szabad szemmel nem látható repedés, kitöredezés vagy alakváltozás (lásd a 2.2.2., 2.3.1. és 2.3.2. szakaszt);

3.1.2.   a 2.6.1.1. szakaszban leírt vizsgálat után a 2.6.1.2. szakasz szerinti mérési pontokban a fotometriai értékek az előírás által meghatározott gyártásmegfelelőségi határértékeken belül vannak.

3.2.   Ha a vizsgálati eredmények nem teljesítik a követelményeket, a vizsgálatokat meg kell ismételni az első ködfényszórók újabb, véletlenszerűen kiválasztott mintájával.

1. FÜGGELÉK

A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK IDŐBELI SORRENDJE

A.   Műanyagokon (az előírás 2.2.2. szakasza értelmében benyújtott lencséken vagy anyagmintákon) végzett vizsgálatok.

Minták

Lencsék vagy anyagminták

Lencsék

Vizsgálatok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

1.1.

Korlátozott fotometria (2.1.2. szakasz)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X

X

X

 

1.1.1.

Hőmérséklet-változás (2.1.1. szakasz)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X

X

X

 

1.1.2.

Korlátozott fotometria (2.1.2. szakasz)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X

X

X

 

1.2.

Fényátbocsátás mérése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

1.2.2.

Szóródás mérése

X

X

X

 

 

 

X

X

X

 

 

 

 

1.3.

Levegőben található anyagok (2.2.1. szakasz)

X

X

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.3.1.

Fényátbocsátás mérése

X

X

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.4.

Vegyi anyagok (2.2.2. szakasz)

X

X

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.4.1.

Szóródás mérése

X

X

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.5.

Tisztítószerek (2.3.1. szakasz)

 

 

 

X

X

X

 

 

 

 

 

 

 

1.6.

Szénhidrogének (2.3.2. szakasz)

 

 

 

X

X

X

 

 

 

 

 

 

 

1.6.1.

Fényátbocsátás mérése

 

 

 

X

X

X

 

 

 

 

 

 

 

1.7.

Elhasználódás (2.4.1. szakasz)

 

 

 

 

 

 

X

X

X

 

 

 

 

1.7.1.

Fényátbocsátás mérése

 

 

 

 

 

 

X

X

X

 

 

 

 

1.7.2.

Szóródás mérése

 

 

 

 

 

 

X

X

X

 

 

 

 

1.8.

Tapadás (2.5. szakasz)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X

B.   Teljes első ködfényszórókon (melyek benyújtására az előírás 2.3.2. szakasza vonatkozik) végzett vizsgálatok.

Vizsgálatok

Teljes fényszóró

Minta száma

1

2

2.1.

Elhasználódás (2.6.1.1. szakasz)

X

 

2.2.

Fotometria (2.6.1.2. szakasz)

X

 

2.3.

Tapadás (2.6.2. szakasz)

 

X

2. FÜGGELÉK

A fényszóródás és a fényátbocsátás mérésének módszere

1.   A BERENDEZÉS (LÁSD AZ ÁBRÁT)

Egy β/2 = 17,4 × 10–4 rad féldivergenciájú K kollimátor fénykévéjét 6 mm nyílású diafragma (fényrekesz) DT szűkíti, a diafragmával szemben van a mintaállvány.

Egy szférikus aberráció szempontjából korrigált L2 akromatikus gyűjtőlencse létesít kapcsolatot a DT fényrekesz és az R vevő között; az L2 lencse átmérőjének akkorának kell lennie, hogy ne szűkítse le a minta által egy ß/2 = 14° fél csúcsszögű kúp alakjában kibocsátott fényt.

Az L2 lencse egyik fókuszsíkjába egy a/2 = 1° és amax/2 = 12° szögű DD gyűrűs fényrekeszt kell elhelyezni.

A nem átlátszó közepű fényrekeszre azért van szükség, hogy kiszűrje a közvetlenül a fényforrásból érkező fényt. A fényrekesz középső részének a fény útjából eltávolíthatónak kell lennie, de úgy, hogy pontosan visszatérhessen eredeti helyzetébe.

Az L2 DT távolságot és az L2 lencse F2 fókusztávolságát (1) úgy kell megválasztani, hogy a DT képe teljesen fedje az R vevőt.

Ha a kezdeti beeső fényáramot 1 000 egységnek tekintjük, az egyes leolvasások abszolút pontosságának 1 egységnél jobbnak kell lennie.

2.   MÉRÉSEK

Az alábbi méréseket kell elvégezni:

Leolvasás

Mintával

DD központi részével

A képviselt mennyiség

T1

Nem

Nem

Beeső fényáram kezdeti leolvasáskor

T2

Igen

(vizsgálat előtt)

Nem

Az új anyag által átbocsátott fényáram 24°-os mezőben

T3

Igen

(vizsgálat után)

Nem

A vizsgált anyag által átbocsátott fényáram 24°-os mezőben

T4

Igen

(vizsgálat előtt)

Igen

Az új anyag által szétszórt fényáram

T5

Igen

(vizsgálat után)

Igen

A vizsgált anyag által szétszórt fényáram

Image 86

Fényforrás


(1)  L2 esetében kb. 80 mm fókusztávolság javasolt.

3. FÜGGELÉK

A PERMETEZÉSES VIZSGÁLAT MÓDSZERE

1.   VIZSGÁLATI BERENDEZÉS

1.1.   Szórópisztoly

A használt szórópisztolyt 1,3 mm átmérőjű fúvókával kell ellátni, és 0,24 ± 0,02 1/perc folyadékáramot kell biztosítania 6,0 bars – 0, +0,5 bar nyomás mellett.

Ilyen üzemi körülmények között az eredményül kapott, kilövellt sugárnak 170 mm ± 50 mm átmérőjűnek kell lennie a fúvókától 380 mm ± 10 mm-re elhelyezett koptatásnak kitett felületen.

1.2.   Vizsgálókeverék

A vizsgálókeverék az alábbiakból áll:

Mohs-skálán 7-es keménységi fokú kvarchomok, 0 és 0,2 mm közötti szemcsemérettel, közel normális eloszlásban, 1,8–2 közötti szögtényezővel;

205 g/m3 keménységet nem meghaladó víz, literenként 25 g homokkal keverve.

2.   VIZSGÁLAT

A lámpák lencséinek külső felületét egyszer vagy többször le kell fújni a fent leírt homoksugárral. A sugarat közel merőlegesen kell a vizsgálandó felületre szórni.

A kopást a vizsgálandó lencsék mellett referenciaként elhelyezett egy vagy több üvegmintával kell ellenőrizni. A keveréket addig kell a mintára szórni, amíg a mintán vagy mintákon a 2. függelékben leírt módszerrel mért fényszóródás-változás értéke megfelel a következő egyenlőségnek:

Δ d = (T5 – T4) / T2 ≤ 0,0250 ±0,0025.

Több referenciamintát fel lehet használni a teljes vizsgálandó felület kopása egyenletességének ellenőrzése céljára.

4. FÜGGELÉK

RAGASZTÓSZALAGOS TAPADÁSI VIZSGÁLAT

1.   CÉL

Ez a módszer lehetővé teszi egy ragasztószalag üveglaphoz való lineáris tapadási erejének egységes körülmények közötti meghatározását.

2.   ALAPELV

A ragasztószalagnak az üveglapról 90 fokos szögben történő letépéséhez szükséges erő megmérése.

3.   MEGHATÁROZOTT KÖRNYEZETI FELTÉTELEK

A környezeti levegőnek 23 °C ± 5 °C hőmérsékletűnek kell lennie, 65 ± 15 % relatív páratartalom mellett.

4.   PRÓBADARABOK

A vizsgálat előtt a mintaként használt ragasztószalag-tekercset 24 órán át az előírt környezetben kell pihentetni (lásd a fenti 3. pontot).

Minden tekercsből öt darab 400 mm hosszú próbadarabot kell megvizsgálni. A tekercsről az első három fordulattal letekert ragasztószalagot el kell dobni, és utána kell levágni a próbadarabokat.

5.   ELJÁRÁS

A vizsgálatot a 3. pontban előírt környezeti feltételek mellett kell elvégezni.

Az öt próbadarabot a ragasztószalag kb. 300 mm/s sebességű radiális letekerésével kell levenni, és 15 másodpercen belül az alábbiak szerint kell felhelyezni:

A szalagot folyamatosan előrehaladva kell az üveglapra ragasztani, enyhe hosszirányú, ujjal való dörzsölés mellett, túlzott nyomás nélkül, úgy, hogy a ragasztó és az üveglap között ne maradjanak levegőbuborékok.

A felragasztott szalagot 10 percig a megadott környezeti feltételek között kell pihentetni.

A próbadarabnak egy kb. 25 mm-es szakaszát a próbadarab tengelyére merőleges síkban le kell húzni az üvegről.

Az üveglapot rögzíteni kell, és a ragasztószalag szabad végét 90 fokban fel kell hajtani. Olyan irányú erőt kell alkalmazni, hogy a szalag és az üveglap közötti elválasztó vonal merőleges legyen erre az erőre, és merőleges az üveglemezre is.

Ezt követően 300 mm/s ± 30 mm/s sebességgel le kell húzni a szalagot, és az ehhez szükséges erőt fel kell jegyezni.

6.   EREDMÉNYEK

A kapott öt eredményt sorba kell rendezni, és a középértéket kell a mérés eredményének tekinteni. Ezt az értéket a szalagszélesség egy centiméterére számítva newtonban kell kifejezni.


7. MELLÉKLET

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó minimális követelmények

1.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.   A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők az előírás rendelkezései szerint mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek, ha az eltérések nem haladják meg az elkerülhetetlen gyártási eltérések mértékét.

A fénytani jellemzők vonatkozásában a tömeggyártású első ködfényszórók megfelelőségét nem vonják kétségbe, ha az ezen előírás 2. mellékletében foglalt, az első ködfényszórók adott osztályára vonatkozó követelmények szerinti fénytani jellemzők teljesülnek.

Ha a fent leírt vizsgálatok eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, az első ködfényszórón végzett vizsgálatokat az ezen előírás 6.3. vagy, adott esetben, 6.4. szakaszában meghatározott fényforrások használatával meg kell ismételni.

1.2.1.   Ha a fent leírt vizsgálatok eredményei nem felelnek meg a követelménynek, módosítani lehet az első ködfényszóró beállítását, feltéve, ha a fénysugár tengelye nem mozdul el 0,5 foknál nagyobb mértékben jobbra vagy balra és 0,2 foknál nagyobb mértékben felfelé és lefelé. Az újonnan beállított helyzetben valamennyi fotometriai követelménynek teljesülnie kell.

A világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges elmozdulásának ellenőrzéséhez a következő eljárást kell alkalmazni:

1.3.1.   A mintaként kiválasztott első ködfényszórók egyikén először háromszor egymás után végre kell hajtani az 5. melléklet 2.2.2. szakaszban leírt ciklust, majd el kell végezni az 5. melléklet 2.1. szakaszában leírt vizsgálatot.

1.3.2.   Az első ködfényszóró elfogadhatónak tekinthető, ha a Δr nem haladja meg a 3,0 mrad értéket. Amennyiben ez az érték nagyobb mint 3,0 mrad, de nem több mint 4,0 mrad, egy második első ködfényszórón is végre kell hajtani a vizsgálatot, és a két mintára kapott abszolút értékek átlaga nem haladhatja meg a 3,0 mrad értéket.

1.4.   A színérték-koordinátáknak meg kell felelni az előírás 7. szakaszában foglaltaknak. Az olyan első ködfényszóró fénytani jellemzőinek, amely kiterjedt szelektív sárga fényt bocsát ki, ha színtelen fényforrással van ellátva, az ezen előírásban meghatározott értékek 0,84-szeresének kell megfelelnie.

2.   A GYÁRTÓ ÁLTAL VÉGREHAJTANDÓ MEGFELELŐSÉGI ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

A jóváhagyás jogosultjának megfelelő időközönként minden egyes elsőködfényszóró-típusra vonatkozóan végre kell hajtania legalább a következő vizsgálatokat. A vizsgálatokat az előírás rendelkezései szerint kell elvégezni. Amennyiben a vett minták nem felelnek meg a vizsgálat típusának, további mintákat kell kiválasztani és tesztelni. A gyártónak meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a gyártás megfelelőségének biztosítására.

2.1.   A vizsgálatok jellege

Az előírásban meghatározott megfelelőségi vizsgálatoknak a fotometriai jellemzőkre, valamint a világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges elmozdulásának ellenőrzésére kell kiterjedniük.

2.2.   Vizsgálati módszerek

2.2.1.   A vizsgálatokat általában az előírásban előírt módszerek szerint kell elvégezni.

2.2.2.   A gyártó által végrehajtandó megfelelőségi vizsgálatok során, a jóváhagyási vizsgálatokért felelős illetékes hatóság beleegyezésével, más, egyenértékű módszerek is alkalmazhatók. A gyártónak bizonyítania kell, hogy az alkalmazott módszerek egyenértékűek az előírásban rögzített eljárásokkal.

2.2.3.   A 2.2.1. és a 2.2.2. szakasz alkalmazása szükségessé teszi a vizsgálóberendezés rendszeres kalibrálását, és az illetékes hatóság által végzett mérésekhez való viszonyítását.

2.2.4.   A referencia-módszerek minden esetben megfelelnek az előírásban meghatározott módszereknek, különösen a hatósági ellenőrzések és mintavételek esetében.

2.3.   A mintavétel módja

Az első ködfényszórók mintáit véletlenszerűen kell kiválasztani egy egységes gyártási tételből. Egységes tétel alatt a gyártó gyártási módszerei szerint meghatározott azonos típusú első ködfényszórók csoportját kell érteni.

A vizsgálat általában az egyes gyárak sorozatban gyártott termékeire terjed ki. Mindazonáltal egy gyártó azonos típusú, különböző gyárakból származó rendszerekre vonatkozóan összevonhatja a vizsgálatokat, feltéve, hogy a gyárak ugyanazt a minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszert alkalmazzák.

2.4.   Mért és rögzített fotometriai jellemzők

Az elsőködfényszóró-mintán az előírásban meghatározott pontokban fotometriai méréseket kell végezni, az értékeket csak az előírás 2. mellékletében az adott első ködfényszóró osztályának megfelelően felsorolt pontokban kell leolvasni.

2.5.   Elfogadhatósági kritériumok

A gyártó felelős a vizsgálati eredmények statisztikai elemzéséért, valamint az illetékes hatósággal egyetértésben, a termékeire vonatkozó elfogadhatósági kritériumok meghatározásáért annak érdekében, hogy teljesítse az előírás 10.1. szakaszában a gyártás megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó előírásokat.

Az elfogadhatósági kritériumokat úgy kell megállapítani, hogy 95 %-os megbízhatósági szint mellett a 8. mellékletben előírt helyszíni ellenőrzésen való megfelelés (első mintavétel) minimális valószínűsége 0,95 legyen.


8. MELLÉKLET

HATÓSÁGI MINTAVÉTELRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

1.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.   A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők az előírás rendelkezései szerint mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek, ha az eltérések nem haladják meg az elkerülhetetlen gyártási eltérések mértékét.

A fénytani jellemzők vonatkozásában a tömeggyártású első ködfényszórók megfelelőségét nem vonják kétségbe, ha az ezen előírás 2. mellékletében foglalt, az első ködfényszórók adott osztályára vonatkozó követelmények szerinti fénytani jellemzők teljesülnek.

Ha a fent leírt vizsgálatok eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, az első ködfényszórón végzett vizsgálatokat az ezen előírás 6.3. vagy, adott esetben, 6.4. szakaszában meghatározott fényforrások használatával meg kell ismételni.

1.2.1.   Ha a fent leírt vizsgálatok eredményei nem felelnek meg a követelménynek, módosítani lehet az első ködfényszóró beállítását, feltéve, ha a fénysugár tengelye nem mozdul el 0,5 foknál nagyobb mértékben jobbra vagy balra és 0,2 foknál nagyobb mértékben felfelé és lefelé. Az újonnan beállított helyzetben valamennyi fotometriai követelménynek teljesülnie kell.

Ha a fényerősségre vonatkozó követelmények nem teljesülnek, a világos-sötét határvonal pozícióját függőlegesen ± 0,5° és/vagy vízszintesen ± 2° között újra szabad állítani. Az újonnan beállított helyzetben valamennyi fotometriai követelménynek teljesülnie kell.

Amennyiben a szükséges pozíció eléréséhez elengedhetetlen függőleges beállítást a megengedett tűrésen belül ismételten már nem lehet megtenni, az ezen előírás 9. mellékletében ismertetett műszeres módszert kell alkalmazni és a világos-sötét határvonal minőségét egy mintán kell megvizsgálni.

1.2.2.   Figyelmen kívül kell hagyni a nyilvánvalóan hibás első ködfényszórókat.

1.3.   A színérték-koordinátáknak meg kell felelni az előírás 7. szakaszában foglaltaknak. Az olyan első ködfényszóró fénytani jellemzőinek, amely kiterjedt szelektív sárga fényt bocsát ki, ha színtelen fényforrással van ellátva, az ezen előírásban meghatározott értékek 0,84-szeresének kell megfelelnie.

2.   ELSŐ MINTAVÉTEL

Az első mintavétel során négy darab első ködfényszórót kell véletlenszerűen kiválasztani. Az első két mintát A-val, a második két mintát B-vel kell jelölni.

2.1.   A megfelelőséget nem vonják kétségbe

A melléklet 1. ábráján látható mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású első ködfényszórók megfelelőségét nem vonják kétségbe, ha az első ködfényszórók mért értékeinek kedvezőtlen irányba való eltérése:

2.1.1.1.   A. minta

A1:

az egyik első ködfényszóró

 

0 százalék,

 

a másik első ködfényszóró

legfeljebb

20 százalék;

A2:

mindkét első ködfényszóró

több mint

0 százalék,

 

de

legfeljebb

20 százalék,

 

A mérés folytatása a B. mintával;

 

 

2.1.1.2.   B. minta

B1:

mindkét első ködfényszóró

 

0 százalék.

2.2.   A megfelelőséget kétségbe vonják

A melléklet 1. ábráján látható mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású első ködfényszórók megfelelőségét kétségbe vonják, és a gyártót felszólítják a gyártási eljárásának az előírt követelmények szerinti módosítására, ha a rendszerek mért értékeinek eltérése:

2.2.1.1.   A. minta

A3:

az egyik első ködfényszóró

legfeljebb

20 százalék,

 

a másik első ködfényszóró

több mint

20 százalék,

 

de

legfeljebb

30 százalék;

2.2.1.2.   B. minta

B2:

az A2 esetben

 

 

 

az egyik első ködfényszóró

több mint

0 százalék,

 

de

legfeljebb

20 százalék,

 

a másik első ködfényszóró

legfeljebb

20 százalék;

B3:

az A2 esetben

 

 

 

az egyik első ködfényszóró

 

0 százalék,

 

a másik első ködfényszóró

több mint

20 százalék,

 

de

legfeljebb

30 százalék.

2.3.   A jóváhagyás visszavonása

A megfelelőséget kétségbe vonják és a 11. szakasz rendelkezéseit alkalmazzák, ha a melléklet 1. ábráján bemutatott mintavételi eljárást követően az első ködfényszórók mért értékeinek eltérése:

2.3.1.   A. minta

A4:

az egyik első ködfényszóró

legfeljebb

20 százalék,

 

a másik első ködfényszóró

több mint

30 százalék;

A5:

mindkét első ködfényszóró

több mint

20 százalék;

2.3.2.   B. minta

B4:

az A2 esetben

 

 

 

az egyik első ködfényszóró

több mint

0 százalék,

 

de

legfeljebb

20 százalék,

 

a másik első ködfényszóró

több mint

20 százalék;

B5:

az A2 esetben

 

 

 

mindkét első ködfényszóró

több mint

20 százalék;

B6:

az A2 esetben

 

 

 

az egyik első ködfényszóró

 

0 százalék,

 

a másik első ködfényszóró

több mint

30 százalék.

3.   ISMÉTELT MINTAVÉTEL

Az A3, B2 és B3 esetben a gyártási eljárás módosítása után létrejövő készletből, az értesítést követő két hónapon belül újabb mintavételt kell elvégezni, és egy harmadik, két darab első ködfényszóróból álló C. mintát, valamint egy negyedik, két darab első ködfényszóróból álló D. mintát kell kiválasztani.

3.1.   A megfelelőséget nem vonják kétségbe

A melléklet 1. ábráján látható mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású első ködfényszórók megfelelőségét nem vonják kétségbe, ha az első ködfényszórók mért értékeinek eltérése:

3.1.1.1.   C. minta

C1:

az egyik első ködfényszóró

 

0 százalék,

 

a másik első ködfényszóró

legfeljebb

20 százalék;

C2:

mindkét első ködfényszóró

több mint

0 százalék,

 

de

legfeljebb

20 százalék;

 

A mérés folytatása a D. mintával.

 

 

3.1.1.2.   D. minta

D1:

a C2 esetben

 

 

 

mindkét első ködfényszóró

 

0 százalék.

3.2.   A megfelelőséget kétségbe vonják

3.2.1.   A melléklet 1. ábráján látható mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású első ködfényszórók megfelelőségét kétségbe vonják, és a gyártót felszólítják a gyártási eljárásának az előírt követelmények szerinti módosítására, ha a rendszerek mért értékeinek eltérése:

D. minta

D2:

a C2 esetben

 

 

 

az egyik első ködfényszóró

több mint

0 százalék,

 

de

legfeljebb

20 százalék,

 

a másik első ködfényszóró

legfeljebb

20 százalék.

3.3.   A jóváhagyás visszavonása

A megfelelőséget kétségbe vonják és a 12. szakasz rendelkezéseit alkalmazzák, ha a melléklet 1. ábráján bemutatott mintavételi eljárást követően az első ködfényszórók mért értékeinek eltérése:

3.3.1.   C. minta

C3:

az egyik első ködfényszóró

legfeljebb

20 százalék,

 

a másik első ködfényszóró

több mint

20 százalék,

C4:

mindkét első ködfényszóró

több mint

20 százalék;

3.3.2.   D. minta

D3:

a C2 esetben

 

 

 

az egyik első ködfényszóró

0 vagy több mint

0 százalék,

 

a másik első ködfényszóró

több mint

20 százalék.

4.   A VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONAL FÜGGŐLEGES HELYZETÉNEK ELMOZDULÁSA

A világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges elmozdulásának ellenőrzéséhez a következő eljárást kell alkalmazni:

A melléklet 1. ábráján bemutatott mintavételi eljárást követően az A. minta egyik első ködfényszóróján először háromszor egymás után végre kell hajtani az 5. melléklet 2.2.2. szakaszában leírt ciklust, majd a 4. melléklet 2.1. szakaszában leírt vizsgálati eljárást.

Az első ködfényszóró elfogadhatónak tekinthető, ha a Δr nem haladja meg a 3,0 mrad értéket.

Amennyiben ez az érték nagyobb mint 3,0 mrad, de nem több mint 4,0 mrad, az A. minta második első ködfényszóróján is végre kell hajtani a vizsgálatot, és a két mintára kapott abszolút értékek átlaga nem haladhatja meg a 3,0 mrad értéket.

Amennyiben az A. mintán mért abszolút értékek átlaga nagyobb mint 3,0 mrad, a B mintához tartozó két első ködfényszórón el kell végezni ugyanazt az eljárást, és egyik minta Δr értéke sem haladhatja meg a 3,0 mrad értéket.

1. ábra

Image 87

2 eszköz

Első mintavétel

Négy, véletlenszerűen kiválasztott eszköz, felosztva az „A” és „B” mintára

2 eszköz

VÉGE

Mérés folytatása a „B” mintával

VÉGE

Világítási irány

A gyártót utasítják, hogy termékeit hozza összhangba a követelményekkel

2 eszköz

Megismételt mintavétel

Négy, véletlenszerűen kiválasztott eszköz, felosztva az „C” és „D” mintára

2 eszköz

Lehetséges eredmények az „A” mintán

Lehetséges eredmények a „C” mintán

VÉGE

Mérés folytatása a „D” mintával

VÉGE

folytatás a beigazítással

Lehetséges eredmények a „D” mintán

Lehetséges eredmények a „B” mintán

Jóváhagyás visszavonva

Maximális eltérés [százalékban] a kedvezőtlen irányba a határértékekhez képest


9. MELLÉKLET

F3. osztályú első ködfényszórók világos-sötét határvonalának meghatározása és élessége, beállítás e határvonal segítségével

1.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

Az első ködfényszóró fényerősség-eloszlása egy olyan világos-sötét határvonalat foglal magában, amely lehetővé teszi, hogy az első ködfényszórót a fotometriai mérésekhez, illetve a járművön történő beállításhoz megfelelően állítsák be. A világos-sötét határvonal jellemzőinek meg kell felelniük a 2–4. szakaszban foglalt követelményeknek.

2.   A VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONAL ALAKJA

Az első ködfényszóró sugarának vizuális beállításához a világos-sötét határvonal: az első ködfényszóró függőleges beállításához biztosít egy a v-v vonaltól mindkét irányban 4°-ig tartó vízszintes egyenest (lásd az 1. ábrát).

1. ábra

A világos-sötét határvonal alakja és pozíciója

Image 88

Linearitás a névleges

pozíciótól mért ± 0,2°-

on belül

Világos-sötét határvonal

névleges pozíciója

3.   AZ ELSŐ KÖDFÉNYSZÓRÓ BEÁLLÍTÁSA

3.1.   Vízszintes beállítás

A világos-sötét határvonalat úgy kell beállítani, hogy a kivetített fénynyaláb mintája nagyjából szimmetrikus legyen a v-v vonalra. Ha az első ködfényszórót páros használatra tervezték, vagy fénynyaláb-mintája aszimmetrikus, azt a kérelmező előírásainak megfelelően kell vízszintesen beállítani, vagy egyéb esetben úgy, hogy a világos-sötét határvonal a v-v vonalra szimmetrikus legyen.

3.2.   Függőleges beállítás

Az első ködfényszóró sugarának a 3.1. szakaszban foglaltak szerinti vízszintes beállítása után a függőleges beállítást úgy kell elvégezni, hogy a világos-sötét határvonalat az alsó helyzetből kiindulva felfelé kell mozgatni mindaddig, amíg az a v–v vonalon nincs, a h-h vonal alatt 1°-kal. Ha a vízszintes rész nem egyenes, hanem kissé ívelt vagy elhajló, a világos-sötét határvonal nem haladhatja meg a v-v vonaltól bal és jobb oldalra 3°-ra elhelyezkedő két függőleges és a világos-sötét határvonal névleges pozíciójától felfelé és lefelé 0,2°-ra elhelyezkedő két vízszintes vonal által határolt függőleges területet (lásd 1. ábra).

3.2.1.   Amennyiben a világos-sötét határvonal beállítására irányuló három kísérlet során a függőleges pozícióik 0,2°-nál nagyobb mértékben eltérnek, úgy a világos-sötét határvonal vízszintes részének linearitása, illetve élessége nem megfelelő a vizuális beállítás elvégzéséhez. Ebben az esetben a világos-sötét határvonal minőségét – a követelményeknek való megfelelés szempontjából – műszerrel kell vizsgálni az alábbiaknak megfelelően:

4.   A VILÁGOS-SÖTÉT VONAL MINŐSÉGÉNEK MÉRÉSE

A méréseket 0,05°-ot meg nem haladó lépésenként a világos-sötét határvonal vízszintes részén történő függőleges irányú leolvasással kell elvégezni.

vagy 10 m mérési távolságban és kb. 10 mm átmérőjű detektorral;

vagy 25 m mérési távolságban és kb. 30 mm átmérőjű detektorral.

A világos-sötét határvonal minőségének mérése akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a melléklet 4.1.1–4.1.3. szakaszában foglalt követelmények teljesülnek egy, legalább 10 m-en vagy 25 m-en elvégzett mérés után.

A vizsgálat során alkalmazott mérési távolságot az előírás 2. mellékletében csatolt értesítés 9. szakaszában kell feljegyezni.

A leolvasást lentről felfelé, a világos-sötét határvonalon keresztül haladva, a v-v vonaltól –2,5°-ra és +2,5°-ra elhelyezkedő függőleges vonalak mentén kell elvégezni. Ilyen mérés esetén a világos-sötét határvonal minőségének az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

4.1.1.   Egynél több világos-sötét határvonal ne legyen látható.

4.1.2.   A világos-sötét határvonal élessége:

A világos-sötét határvonal vízszintes részén, a v-v vonaltól ± 1°-ra elhelyezkedő függőleges vonalak mentén történő függőleges leolvasás esetén a világos-sötét határvonal G élességi tényezőjének maximális mért értéke nem lehet 0,08-nál kevesebb, ahol

G = (log EV – log E (V + 0,1°))

4.1.3.   Linearitás

A világos-sötét határvonal függőleges beállításra szolgáló részének a v-v vonalhoz képest balra 3°-tól jobbra 3°-ig lévő tartományban vízszintesnek kell lennie. Ez a követelmény teljesül, ha a 3.2. szakaszban foglaltak szerint az inflexiós pontok függőleges pozíciói a v–v vonalhoz képest 3°-ra balra és jobbra nem térnek el ±0,20°-nál nagyobb mértékben.

5.   MŰSZERES FÜGGŐLEGES BEÁLLÍTÁS

Ha a világos-sötét határvonal megfelel a fenti, minőségre vonatkozó követelményeknek, a fénynyaláb függőleges beállítását el lehet végezni műszerrel. Ehhez azt az inflexiós pontot, ahol d2 (log E) / dv2 = 0, a v-v vonalra és a h-h vonal alá kell pozícionálni. A világos-sötét határvonal mérésekor és beállításakor a névleges pozíció alatti résztől felfelé történik a mozgás.


10. MELLÉKLET

A fénytani jellemzők stabilitására vonatkozó mérések alatti üzemidőszakok áttekintése

Rövidítések:

P: tompított fényszóró

D: távolsági fényszóró (a D1 és a D2 két távolsági fényszórót jelöl)

F: első ködfényszóró

Az alábbiakban megadott valamennyi csoportosított fényszóró és első ködfényszóró és a hozzájuk rendelt szimbólumok példaként szolgálnak és felsorolásuk nem kimerítő.

Image 89
: olyan ciklust jelent, amely egy 15 perces kikapcsolt és egy 5 perces bekapcsolt állapotot foglal magában.

1.

P vagy D vagy F (HC vagy HR vagy B VAGY F3)

Image 90

2.

P+F (HC B VAGY F3)

Image 91

3.

P+F (HC B VAGY F3/) vagy HC/B VAGY F3

Image 92

4.

D+F (HR B VAGY F3) vagy D1+D2+F (HR B VAGY F3)

Image 93

5.

D+F (HR B VAGY F3/) vagy D1+D2+F (HR B VAGY F3/)

Image 94

6.

P+D+F (HCR B VAGY F3) vagy P+D1+D2+F (HCR HR B VAGY F3)

Image 95

7.

P+D+F (HC/R B VAGY F3) vagy P+D1+D2+F (HC/R HR B VAGY F3)

Image 96

8.

P+D+F (HCR B VAGY F3/) vagy P+D1+D2+F (HCR HR B VAGY F3/)

Image 97

9.

P+D+F (HC/R B VAGY F3/) vagy P+D1+D2+F (HC/R HR B VAGY F3/)

Image 98


11. MELLÉKLET

VONATKOZTATÁSI KÖZÉPPONT

Átmérő = a = min. 2 mm

Image 99

A vonatkoztatási középpont e lehetséges jelölését a lencsén, az első ködfényszóró vonatkoztatási tengelyével közös metszéspontjában kell elhelyezni.

A fenti rajz a lencsére a kör középpontjában alapvetően tangenciális síkra vetített vonatkoztatási középpont jelölését mutatja. A jelöléshez használt vonalak lehetnek folyamatosak vagy pontozottak.


12. MELLÉKLET

Követelmények LED-modul(ok) vagy fénygenerátorok használata esetéN

1.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.   Minden benyújtott LED-modul-, illetve fénygenerátor-mintának az adott esetben benyújtott elektronikus fényforrás-szabályozóval (-szabályozókkal) történő vizsgálat során meg kell felelnie az előírás vonatkozó követelményeinek.

1.2.   A LED-modulokat, illetve fénygenerátorokat úgy kell megtervezni, hogy azok normál használat esetén jó üzemállapotúak legyenek és maradjanak. Ezenkívül nem lehetnek tervezési, illetve gyártási hibásak.

1.3.   A LED-modul(ok), illetve a fénygenerátor(ok) legyen(ek) manipulációbiztos(ak).

A leszerelhető LED-modulok kialakításának olyannak kell lenni, hogy:

1.4.1.   a modul leszerelése és cseréje után a fényszóró fotometriai követelményei továbbra is teljesüljenek;

1.4.2.   az ugyanazon lámpaházban levő nem azonos LED-modulok ne legyenek felcserélhetők.

LED-modulok esetében:

1.5.1.   az elemek geometriai pozíciója és méretei – az optikai sugárzás és esetleges sugárvédelem szempontjából – egyezzenek meg a benyújtott adatlapon megadott adatokkal;

1.5.2.   a mérést az áttetsző burkolaton keresztül optikai módszerekkel kell elvégezni az elektronikus fényforrás-szabályozó által biztosított fényforrással – vizsgálati feszültségen – történt öregítés után;

1.5.3.   a csíkok és az esetleges védőburkok pozíciója, mérete és áteresztőképessége egyezzen meg a benyújtott adatlapon megadott adatokkal.

2.   GYÁRTÁS

2.1.   A fényforrás áttetsző burkolatán (pl. bura) nem lehetnek olyan jelek vagy foltok, amelyek esetlegesen ronthatják a hatásfokot és azok optikai teljesítményét.

LED-modulok, illetve fénygenerátor(ok) esetében:

2.2.1.   a LED-modulon levő LED(ek) megfelelő rögzítőelemekkel legyenek felszerelve;

2.2.2.   a rögzítőelemek legyenek erősek, és legyenek stabilan rögzítve a fényforrás(ok)hoz és a LED-modulhoz;

2.2.3.   a fénygenerátorban levő fényforrás megfelelő rögzítőelemekkel legyen felszerelve;

2.2.4.   a rögzítőelemek legyenek erősek, és legyenek stabilan rögzítve a fényforrás(ok)hoz és a fénygenerátorhoz.

3.   VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

3.1.   Alkalmazás és relaxáció

3.1.1.   Minden mintát a 4. szakaszban foglaltaknak megfelelően kell vizsgálni.

3.1.2.   A fényforrások típusa a 48. előírás 2.7.1. szakaszában foglaltak szerinti, főként a látható sugárzás elemét tekintve. Egyéb fényforrástípusok nem megengedhetők.

3.1.3.   Üzemállapotok

LED-modul, illetve fénygenerátor üzemállapotai:

3.1.3.1.   minden mintát az előírás 6.4.1.4. szakaszában megadott feltételek mellett kell vizsgálni;

3.1.3.2.   amennyiben ez a melléklet másként nem rendelkezik, a LED-modulokat, illetve fénygenerátorokat a gyártó által benyújtott első ködfényszóró belsejében kell vizsgálni.

3.1.4.   Környezeti hőmérséklet

Az elektromos és fotometriai jellemzők mérésekor az első ködfényszórót száraz és nyugodt környezetben, 23 °C ± 5 °C környezeti hőmérsékleten kell működtetni.

Fénygenerátorok esetében:

3.1.5.1.   Áramellátás

A felkapcsolási és üzemeltetési vizsgálatokhoz használt áramellátás legyen elegendő ahhoz, hogy a nagy áramimpulzus gyors növekedése biztosítható legyen.

3.1.5.2.   Működési helyzet

A működési helyzet a kérelmező által megadott helyzet. Az öregítési és vizsgálati helyzetek azonosak. Ha a lámpát véletlenül a helytelen irányban működtetik, azt a mérések kezdete előtt újra kell öregíteni. Az öregítés és a mérések alatt elektromos vezetőképességű tárgyak nem lehetnek a kérelmező által megadott behatárolt térben. Emellett a szórt mágneses tereket is kerülni kell.

3.2.   Öregítés

3.2.1.   A LED-modulokat, illetve fénygenerátorokat öregíteni kell.

3.2.2.   Az alábbi vizsgálatokat a benyújtott elektronikus fényforrás-szabályozó által biztosított LED-modullal (modulokkal), illetve fénygenerátorral (-generátorokkal) – vizsgálati feszültségen – való öregítés után kell elvégezni.

3.2.3.   LED-modul(ok)

A LED-modult a kérelmező kérésére 15 órán át kell üzemeltetni, majd a vizsgálatok megkezdése előtt, az ezen előírásban foglaltaknak megfelelően le kell hűteni a környezeti hőmérsékletre.

3.2.4.   Izzólámpák

Az izzólámpákat először a vizsgálati feszültségen kell öregíteni, körülbelül egy órán át. Ikerizzólámpák esetében az izzókat külön-külön kell öregíteni.

3.2.5.   Gázkisüléses fényforrások

A felkapcsolási vizsgálat kivételével minden vizsgálatot legalább 15 cikluson (kapcsolási ciklus: 45 perc be, 15 másodperc ki, 5 perc be, 10 perc ki) át öregített fényforrásokkal kell elvégezni.

4.   EGYEDI VIZSGÁLATOK

4.1.   A 37. előírás szerint jóváhagyott izzólámpák, a 99. előírás szerint jóváhagyott gázkisüléses fényforrások és a LED-modulok mentesülnek az alábbi 4.3.1. és 4.3.2. szakaszban ismertetett vizsgálatok alól.

4.2.   Gázkisüléses fényforrások

A felkapcsolási vizsgálatot olyan fényforrásokon kell elvégezni, amelyek nem voltak öregítve, és amelyek a vizsgálat előtt legalább 24 órán át nem voltak használatban. A fényforrás közvetlenül felkapcsolódik, és felkapcsolva marad.

4.3.   Üzemeltetés

4.3.1.   Az izzólámpák mentesülnek az itt ismertetett vizsgálat alól.

4.3.2.   Gázkisüléses fényforrások

Az üzemvizsgálatot olyan fényforrásokon kell elvégezni, amelyek a vizsgálat előtt legalább 1 órán át nem voltak használatban. Az első ködfényszórónak legalább a 0° pontban, a 6. vonalon a 2,5° D pontban az alábbi fényerősséget kell elérnie:

1 másodperc elteltével: objektív fényáramának 25 százaléka;

4 másodperc elteltével: objektív fényáramának 80 százaléka;

Az objektív fényáram a benyújtott adatlapon szerepel.

4.4.   Meleg újrakapcsolás

4.4.1.   Az izzólámpák mentesülnek az itt ismertetett vizsgálat alól.

4.4.2.   Gázkisüléses fényforrások

A fényforrást a vizsgálati feszültségen működő elektronikus fényforrás-szabályozóval fel kell kapcsolni, és 15 percen át üzemeltetni kell. Ezt követően az elektronikus fényforrás-szabályozó tápfeszültségét 10 másodpercre le kell kapcsolni, majd újra fel kell kapcsolni. A fényforrás közvetlenül újraindul, 10 másodperces lekapcsolt állapot után. Egy másodperc elteltével a fényforrásnak objektív fényárama legalább 80 százalékát kell kibocsátania.

4.5.   Színvisszaadás

4.5.1.   Vöröstartalom

Az ezen előírás A. vagy B. részének 7. szakaszában foglaltaknak megfelelő méréseken kívül, a LED-modul vagy fénygenerátor fényének minimális vöröstartalmára teljesülnie kell az alábbi egyenlőségnek:

Formula

ahol

Ee (λ) (egység: W)

a sugárzás spektrális eloszlása;

V(λ) (egység: 1)

a spektrális fényhatásfok;

λ (egység: nm)

a hullámhossz.

Ezt az értéket egy nanométeres intervallumokkal kell kiszámítani.

4.6.   UV-sugárzás

A LED-modul vagy fénygenerátor UV-sugárzására teljesülnie kell az alábbi egyenlőségnek:

Formula

ahol

S(λ) (egység: 1) a spektrális súlyfüggvény;

km = 683 lm/W a sugárzás fényhatásfokának maximális értéke;

(A további szimbólumok meghatározását lásd a 4.5.1. szakaszban).

Ezt az értéket egy nanométeres intervallumokkal kell kiszámítani. Az UV-sugárzást az alábbi UV-táblázatban megadott értékek szerint kell súlyozni.

UV-táblázat

λ

S(λ)

250

0,430

255

0,520

260

0,650

265

0,810

270

1,000

275

0,960

280

0,880

285

0,770

290

0,640

295

0,540

300

0,300

305

0,060

310

0,015

315

0,003

320

0,001

325

0,00050

330

0,00041

335

0,00034

340

0,00028

345

0,00024

350

0,00020

 

 

355

0,00016

360

0,00013

365

0,00011

370

0,00009

375

0,000077

380

0,000064

385

0,000530

390

0,000044

395

0,000036

400

0,000030

 

 

Értékek: az „IRPA/INIRC Irányelvek az ibolyántúli besugárzás határértékeire” alapján. A kiválasztott hullámhosszak (nanométerben) reprezentatív jellegűek. Az egyéb értékeket interpolálni kell.

4.7.   Hőmérsékleti stabilitás

4.7.1.   Fényerősség

4.7.1.1.   Az izzólámpák és gázkisüléses fényforrások mentesülnek az itt ismertetett vizsgálat alól.

4.7.1.2.   A berendezés segítségével egy perc működés után fotometriai mérést kell végezni szobahőmérsékleten. A mérendő vizsgálati pont: vízszintes 0°, függőleges 2,5° D.

4.7.1.3.   A lámpa a fotometriai stabilitás eléréséig marad működésben. A fotometria stabilitás pillanata az az időpont, amikor a fotometriai érték változása 3 százaléknál kevesebb bármely 15 perces időtartamban. A stabilitás elérése után a konkrét berendezésre vonatkozó követelményeknek megfelelően el kell végezni a teljes fotometriára irányuló beállítást. A konkrét berendezés esetében az összes vizsgálati ponton szükséges a fotometria biztosítása.

4.7.1.4.   Számítsa ki a 4.7.1.2. szakaszban meghatározott fotometriai vizsgálati pont értékei és a 4.7.1.3. szakaszban meghatározott értékek közötti arányt, a fotometriai stabilitás elérése után!

4.7.1.5.   Ezt, a 4.7.1.4. szakasz alapján kiszámított arányt használja az összes további vizsgálati pontnál ahhoz, hogy egy újabb – egy perces működés szerinti teljes fotometriát felvázoló – fotometriai táblázatot állíthasson össze!

4.7.1.6.   Az egy perc elteltével és a fotometriai stabilitás eléréséig mért megvilágítási értékeknek eleget kell tenniük a minimális és maximális követelményeknek.

4.7.2.   Szín

A kibocsátott fény színének – üzemeltetés után 1 perccel és üzemeltetés után 30 perccel történő mérés alapján – mindkét esetben a megkívánt színhatárok között kell mozognia.


2010.7.10.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 177/170


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának 20. számú előírása (ENSZ-EGB) – Egységes rendelkezések a gépjárművek aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, halogénizzókkal (H4 lámpákkal) felszerelt fényszóróinak jóváhagyásáról

3. javított változat

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

03. módosításcsomag – hatálybalépés dátuma: 2001. szeptember 9.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

A.   IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

0.

Alkalmazási kör

1.

Fogalommeghatározások

2.

Fényszóró jóváhagyása iránti kérelem

3.

Jelölések

4.

Jóváhagyás

B.   FÉNYSZÓRÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

5.

Általános követelmények

6.

Megvilágítás

7.

Színezett lencsékre és szűrőkre vonatkozó rendelkezések

8.

A zavaró hatás mérése

9.

Szabványos (referencia) fényszóró

10.

Színnel kapcsolatos megjegyzés

C.   TOVÁBBI IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

11.

A fényszóró típusának módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

12.

A gyártás megfelelősége

13.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

14.

Gyártás végleges leállítása

15.

A jóváhagyási vizsgálatért felelős műszaki szolgálatok és a szakhatóságok neve és címe

16.

Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

1. melléklet –

Értesítés fényszórótípus jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról (vagy gyártásának végleges leállításáról), a 20. sz. előírás alapján

2. melléklet –

A jóváhagyási jelek elrendezése

3. melléklet –

Mérőernyő

4. melléklet–

Fényszórók üzem közbeni fénytani jellemzői stabilitásának vizsgálata

5. melléklet –

A gyártás megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásokra vonatkozó minimális követelmények

6. melléklet –

A műanyag lencsével rendelkező lámpákra vonatkozó követelmények – lencsék, anyagminták és teljes lámpák vizsgálata

7. melléklet –

Hatósági mintavételre vonatkozó minimális követelmények

A.   IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

0.   ALKALMAZÁSI KÖR (1)

Ez az előírás az üveg vagy műanyag lencsét tartalmazó gépjárműfényszórókra vonatkozik.

1.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

1.1.    „lencse”: a fényszóró (egység) külső részét jelenti, amely az átvilágított felületen keresztül átengedi a fényt;

1.2.    „bevonat”: az a termék vagy azok a termékek, amelyet vagy amelyeket egy vagy több rétegben visznek fel a lencse külső felületére;

„eltérő típusú fényszórók”: azok a fényszórók, amelyek olyan lényeges szempontokból térnek el egymástól, mint:

1.3.1.   márkanév vagy védjegy;

1.3.2.   az optikai rendszer jellemzői;

1.3.3.   olyan részegységek használata vagy hiánya, amelyek üzem közben visszatükrözéssel, fénytöréssel, fényelnyeléssel és/vagy fényátalakítással képesek módosítani az optikai hatásokat. A kizárólag a fénysugár színének, de nem a fény eloszlásának megváltoztatását célzó szűrők felszerelése vagy elhagyása azonban nem vonja maga után a típus megváltozását;

1.3.4.   a jobb oldali vagy a bal oldali közlekedésre, vagy mindkét közlekedési rendszerre való alkalmasság;

1.3.5.   az előállított fénysugár típusa (tompított fény, távolsági fény, vagy mindkettő);

1.3.6.   a lencséket és a bevonatot (ha van) alkotó anyagok.

2.   FÉNYSZÓRÓ JÓVÁHAGYÁSA IRÁNTI KÉRELEM (2)

A jóváhagyási kérelmet a kereskedelmi név vagy védjegy tulajdonosának vagy az általa jogszerűen meghatalmazott képviselőnek kell benyújtania. A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

2.1.1.   a fényszóró tompított fény és távolsági fény vagy csak az egyik típusú fény kibocsátására szolgál-e;

2.1.2.   ha a fényszóró tompított fény kibocsátására szolgál, bal oldali és jobb oldali közlekedésre is, vagy csak bal oldali, illetve csak jobb oldali közlekedésre tervezték-e;

2.1.3.   ha a fényszóró állítható fényvisszaverővel van felszerelve, a fényszóró talajhoz és a jármű hosszanti középsíkjához viszonyított szerelési helyzete(i).

Minden jóváhagyásra vonatkozó kérelemhez mellékelni kell:

a fényszóró típusának azonosításához megfelelő részletességű rajzokat három példányban: a fényszóró elölnézetét a lencse bordázatának (ha van) részletrajzaival, valamint a fényszóró keresztmetszetét; a rajzokon fel kell tüntetni a jóváhagyási jel számára fenntartott helyet;

2.2.1.1.   ha a fényszóró állítható fényvisszaverővel van felszerelve, meg kell jelölni a fényszóró talajhoz és a jármű hosszanti középsíkjához viszonyított szerelési helyzetét (helyzeteit), amennyiben a fényszórót csak ebben a helyzetben (helyzetekben) használják;

2.2.2.   egy rövid műszaki leírást;

két mintát az adott fényszórótípusból;

2.2.3.1.   a színezett szűrő vagy színezett fényszűrő (vagy színezett lencse) vizsgálatához: két mintát;

a műanyag vizsgálatához, amelyből a lencse készül:

tizenhárom lencsét;

2.2.4.1.1.   a lencsék közül hatot hat olyan, legalább 60 × 80 mm méretű anyagmintával lehet helyettesíteni, amelynek sík vagy konvex külső felülete van, és a közepén legalább 15 × 15 mm méretű, alapvetően sík (legalább 300 mm görbületi sugarú) felülettel rendelkezik;

2.2.4.1.2.   a lencséket vagy anyagmintákat a sorozatgyártásban alkalmazandó módszerrel kell elkészíteni;

2.2.4.2.   a fényvisszaverőt, amelyre a lencse a gyártó utasításainak megfelelően felszerelhető.

2.3.   A lencséket és a bevonatokat (ha vannak) alkotó anyagokhoz mellékelni kell az anyagok és a bevonat jellemzőire vonatkozó vizsgálati jelentést, amennyiben ezeket már megvizsgálták.

2.4.   Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy megvannak-e a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzését biztosító intézkedések.

3.   JELÖLÉSEK (3)

3.1.   A jóváhagyásra benyújtott fényszórókon szerepelnie kell a kérelmező márkanevének vagy védjegyének.

3.2.   A lencsén és a fényszórótesten (4) megfelelő méretű helyet kell hagyni a jóváhagyási jel és a 4. szakaszban említett kiegészítő jelek elhelyezéséhez; ezeket a helyeket a fenti 2.2.1. szakaszban említett rajzokon meg kell jelölni.

3.3.   A mind a jobb, mind a bal oldali közlekedés követelményeinek megfelelően tervezett fényszórókon meg kell jelölni az optikai egységnek a járművön, illetve az izzólámpának a fényvisszaverőben lehetséges két beállítását; ez a jelölés a jobb oldali közlekedéshez alkalmas beállításánál az „R/D” betűkből, a bal oldali közlekedéshez alkalmas beállításánál pedig az „L/G” betűkből áll.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.   Általános előírások

4.1.1.   Amennyiben a 2. szakasz értelmében a fényszórótípusra vonatkozóan benyújtott összes minta megfelel az előírás rendelkezéseinek, a jóváhagyást meg kell adni.

4.1.2.   Ha a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák több előírás követelményeinek is megfelelnek, elegendő a fényszórót egyetlen nemzetközi jóváhagyási jellel ellátni, feltéve, hogy minden egyes csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpa megfelel a vonatkozó rendelkezéseknek.

4.1.3.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosításcsomag száma (jelen esetben ez 02). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot egy ezen előírás alá tartozó másik fényszórótípushoz, kivéve, ha a jóváhagyást olyan készülékre terjesztik ki, amely a már jóváhagyott készüléktől csak a kibocsátott fény színében tér el.

Egy fényszórótípusnak az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, illetve a gyártás végleges leállításáról értesíteni kell az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon, a 2.2.1.1. szakaszban említett adatok megadásával.

4.1.4.1.   Ha a fényszóró állítható fényvisszaverővel van felszerelve, és a fényszórót csak a 2.2.2.1. szakasz szerint megadott szerelési helyzetekben szabad használni, a jóváhagyó hatóságnak köteleznie kell a kérelmezőt arra, hogy megfelelő módon tájékoztassa a felhasználót a helyes szerelési helyzet(ek)ről.

4.1.5.   A 3.1. szakaszban előírt jel mellett a lenti 4.2. és 4.3. szakaszban leírt jóváhagyási jelet is el kell helyezni az előírás szerint jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi fényszórón, a 3.2. szakaszban megadott helyeken.

4.2.   A jóváhagyási jel felépítése

A jóváhagyási jel magában foglalja:

a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.2.1.1.   egy kör, benne az „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosítószáma (5),

4.2.1.2.   a 4.1.3. szakaszban előírt jóváhagyási szám;

az alábbi kiegészítő jel vagy jelek:

4.2.2.1.   a csak a bal oldali közlekedés követelményeinek megfelelő fényszórókon egy olyan vízszintes nyíl, amely a fényszóróval szemben álló személy jobb oldalára mutat, azaz az útnak arra az oldalára, amelyen a forgalom halad;

4.2.2.2.   a mindkét közlekedési rendszer követelményeinek megfelelően tervezett fényszórókon, amelyekben az optikai egység vagy az izzólámpa beállítása megfelelően módosítható, egy vízszintes, kétirányú nyíl, amelynek csúcsa balra és jobbra mutat;

4.2.2.3.   azokon a fényszórókon, amelyek az előírás rendelkezéseinek csak a tompított fény tekintetében felelnek meg, „HC” jelzés;

4.2.2.4.   azokon a fényszórókon, amelyek az előírás rendelkezéseinek csak a távolsági fény tekintetében felelnek meg, „HR” jelzés;

4.2.2.5.   azokon a fényszórókon, amelyek az előírás rendelkezéseinek a tompított fény és a távolsági fény tekintetében egyaránt megfelelnek, „HCR” jelzés;

4.2.2.6.   a műanyag lencsével ellátott fényszórók esetében a fenti 4.2.2.3–4.2.2.5. szakaszban előírt jelek mellett a „PL” betűcsoportot is fel kell tüntetni;

4.2.2.7.   azokon a fényszórókon, amelyek az előírás rendelkezéseinek a tompított fény és a távolsági fény tekintetében egyaránt megfelelnek, az „E” betűjelet körbevevő kör közelében fel kell tüntetni a legnagyobb fényerőt megadó, a lenti 6.3.2.1.2. szakaszban meghatározott azonosítójelet.

Összeépített lámpák esetében a távolsági fény egészének legnagyobb fényerejét kell megadni a fentiek szerint.

A vizsgálati eljárás során a 4. melléklet 1.1.1.1. szakasza szerint használt üzemeltetési módot és a 4. melléklet 1.1.1.2. szakasza értelmében megengedett feszültsége(ke)t minden esetben fel kell tüntetni a jóváhagyási formanyomtatványokon és az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó felek országaiba továbbított nyomtatványokon.

Az egyes esetekben az eszközt a következő jelzéssel kell ellátni:

4.2.3.1.   Az előírás rendelkezéseinek megfelelő fényszórókon, amelyeket úgy terveztek, hogy a tompított fény izzója ne világítson egyidejűleg más világító funkcióval, amellyel össze lehet építeni: ferde vonalat (/) kell elhelyezni a jóváhagyási jelben a tompított fény jele mögött.

4.2.3.2.   Azokon a fényszórókon, amelyek csak 6 V vagy 12 V feszültséggel ellátva felelnek meg ezen előírás 4. melléklete követelményeinek, egy ferde kereszttel (×) áthúzott 24-es számot tartalmazó szimbólumot kell elhelyezni az izzólámpa foglalata közelében.

4.2.4.   A jóváhagyási szám két számjegye (jelenleg 02), amely a jóváhagyás időpontjában az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosításcsomagot jelöli, valamint szükség szerint az előírt nyíl a fenti kiegészítő jelek közelében helyezhető el.

4.2.5.   A 4.2.1. és 4.2.2. szakaszban említett jeleknek és jelöléseknek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lenniük még akkor is, ha a lámpa fel van szerelve a járműre.

4.3.   A jóváhagyási jel elrendezése

4.3.1.   Különálló lámpák

Az előírás 2. mellékletében szereplő 1–9. ábrákon láthatók példák a jóváhagyási jel és a fent említett kiegészítő jelek elrendezésére.

4.3.2.   Csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák

Azokat a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákat, amelyek több előírás rendelkezéseinek is megfelelnek, elegendő egyetlen nemzetközi jóváhagyási jellel ellátni; ez a jel egy körből áll, benne az „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma, a kört a jóváhagyási szám követi. A jóváhagyási jel a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákon bárhol elhelyezhető, az alábbi feltételekkel:

4.3.2.1.1.   az a beépítés után jól látható;

4.3.2.1.2.   a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák optikai alkatrészeit nem lehet anélkül eltávolítani, hogy ugyanakkor ne távolítanák el a jóváhagyási jelet is.

Az egyes lámpákra vonatkozó, a jóváhagyás megadásának alapjául szolgáló egyes előírásoknak megfelelő azonosító jelet, a jóváhagyás kiadásának időpontjában az előírás legújabb műszaki módosításait magában foglaló módosításcsomag számát és szükség esetén az előírt nyilat:

4.3.2.2.1.   vagy a megfelelő fénykibocsátó felületen;

4.3.2.2.2.   vagy pedig csoportosítva kell feltüntetni oly módon, hogy a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák mindegyike egyértelműen azonosítható legyen (a 2. melléklet bemutat négy lehetséges elhelyezési módot).

4.3.2.3.   A jóváhagyási jel egyes részeinek mérete nem lehet kisebb, mint a jóváhagyás megadásának alapjául szolgáló előírás által a legkisebb egyedi jelre kötelezően előírt minimális méret.

4.3.2.4.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot az előírás hatálya alá tartozó csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák másik típusához.

4.3.2.5.   Az előírás 2. mellékletében szereplő 10. ábrán látható példa a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákra vonatkozó jóváhagyási jelek és az összes fent említett kiegészítő jelzés elrendezésére.

Olyan lámpák, amelyek lencséje különböző típusú fényszórókhoz használható, és amelyeket össze lehet építeni vagy csoportosítani lehet más lámpákkal

A fenti 4.3.2. szakaszban meghatározott rendelkezések alkalmazandók.

4.3.3.1.   Továbbá, ha ugyanazt a lencsét alkalmazzák, akkor ez utóbbin szerepelhetnek az egyes fényszóró- vagy lámpaegységtípusokra vonatkozó jóváhagyási jelek, amennyiben a fényszórótesten, még ha nem választható is el a lencsétől, szintén rendelkezésre áll a 3.2. szakaszban előírt hely, és azon feltüntetik a tényleges funkcióknak megfelelő jóváhagyási jeleket.

Amennyiben ugyanazt a lámpatestet különböző típusú fényszórók alkotják, a lámpatesten különböző jóváhagyási jelek helyezhetők el.

4.3.3.2.   Az előírás 2. mellékletében szereplő 11. ábra bemutatja, hogy a fenti esetben miként lehet elrendezni a jóváhagyási jeleket.

B.   FÉNYSZÓRÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK (6)

5.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

5.1.   Mindegyik mintának meg kell felelnie az alábbi 6–8. szakaszban rögzített követelményeknek.

A fényszórók gyártása során ügyelni kell arra, hogy megtartsák előírt fénytani jellemzőiket, és szokásos használat esetén üzemképes állapotban maradjanak a rezgések ellenére, amelyeknek ki vannak téve.

5.2.1.   A fényszórókat fel kell szerelni egy olyan eszközzel, amely lehetővé teszi a járműveken történő beállításukat az érvényes szabályoknak megfelelően. Ilyen eszközt nem kell felszerelni olyan egységekre, amelyekben a fényvisszaverő és a szórófelület nem választható szét, feltéve, hogy ezeket az egységeket csak olyan járműveken használják, amelyeken a fényszórókat egyéb módon lehet beállítani. Amennyiben a távolsági fényt kibocsátó fényszórót és a tompított fényt kibocsátó fényszórót (mindegyik saját izzólámpával rendelkezik) összetett egységgé építik össze, a beállítóeszköznek biztosítania kell mindkét optikai rendszer külön-külön történő beállítását.

5.2.2.   Ezek a rendelkezések azonban nem vonatkoznak azokra a fényszórókra, melyek fényvisszaverője nem osztható meg. Az ilyen szerelvénytípusra az előírás 6.3. szakaszának követelményei vonatkoznak.

5.3.   Az izzólámpát a fényvisszaverőhöz rögzítő alkatrészeket úgy kell kialakítani, hogy az izzólámpát sötétben is csak a megfelelő helyzetbe lehessen beszerelni (7). Az izzólámpa-foglalatnak meg kell felelnie a 61-2. számú IEC-kiadvány 1969. évi harmadik kiadásának 7005-39-1 sz. adatlapján megadott méretjellemzőknek.

5.4.   A mind a jobb, mind a bal oldali közlekedés követelményeinek megfelelően tervezett fényszórókat vagy a járműbe történő beszereléskor elvégzendő alapbeállítással, vagy a felhasználó általi szelektív beállítással lehet az úttest megfelelő oldalán való közlekedéshez igazítani. Az alap- vagy szelektív beállítás például abból állhat, az optikai egységet egy adott szögben szerelik be a járműbe, vagy az izzólámpát az optikai egységhez képest egy adott szögben szerelik be. Minden esetben csak két különböző, egymástól egyértelműen elkülöníthető beállítási helyzet létezhet, egy a jobb oldali, egy pedig a bal oldali közlekedéshez, és a kialakításnak ki kell zárnia a véletlenül az egyik beállításból a másikba történő vagy egy közbenső helyzetbe való váltás lehetőségét. Amennyiben az izzólámpa két különböző beállítási helyzettel rendelkezik, az izzólámpának a fényvisszaverőhöz való rögzítésére szolgáló alkatrészeket úgy kell megtervezni és legyártani, hogy az izzólámpát mindkét helyzetben a csak az úttest egyik oldalán való közlekedésre szánt fényszórók számára előírt pontossággal tartsák a beállított helyzetben. Az e szakasz előírásainak való megfelelést szemrevételezéses ellenőrzéssel és szükség szerint próbabeszereléssel kell ellenőrizni.

5.5.   A 4. melléklet előírásai szerint kiegészítő vizsgálatokat kell végezni annak biztosítására, hogy a használat során a fénytani jellemzőikben ne következzék be túlzott változás.

5.6.   Amennyiben a fényszóró lencséje műanyagból készül, végre kell hajtani a 6. melléklet szerinti vizsgálatokat.

6.   MEGVILÁGÍTÁS

6.1.   Általános rendelkezések

6.1.1.   A fényszórókat úgy kell kialakítani, hogy a megfelelő H4-es izzólámpákkal a tompított fény kellő megvilágítást biztosítson, de ne vakítson, a távolsági fény pedig jó megvilágítást biztosítson.

6.1.2.   A fényszóró által biztosított megvilágítás meghatározásához egy függőleges ernyőt kell felállítani 25 m-rel a fényszóró előtt, a fényszóró tengelyeire merőlegesen, az előírás 3. mellékletében bemutatott módon.

6.1.3.   Az ellenőrzéshez egy 12 V névleges feszültségű, színtelen, normál (referencia) izzólámpát kell használni. A szelektív sárga szűrőkkel felszerelhető fényszórók esetében (8) ezeket a szűrőket ki kell cserélni geometriailag azonos színtelen szűrőkre, amelyek átbocsátási tényezője legalább 80 százalék. A fényszóró ellenőrzésekor az izzólámpa csatlakozóinál mért feszültséget úgy kell szabályozni, hogy az alábbi értékeket mutassa:

 

Fogyasztás wattban

Fényáram lumenben

tompított fényt adó izzó

kb. 55

750

távolsági fényt adó izzó

kb. 60

1 250

A fényszórót elfogadhatónak kell tekinteni, ha legalább egy szabványos (referencia) izzólámpával teljesíti az ebben a 6. szakaszban foglalt követelményeket; ez az izzólámpa a fényszóróval együtt benyújtható.

6.1.4.   A szabványos izzólámpában elhelyezkedő izzószálak helyzetét megadó méretek a 37. sz. előírás megfelelő adatlapjairól olvashatók le.

6.1.5.   A szabványos izzó burájának olyan optikai formájúnak és minőségűnek kell lennie, hogy ne okozzon olyan fényvisszaverődést vagy fénytörést, amely kedvezőtlenül befolyásolja a fényeloszlást. Az ennek a követelménynek való megfelelés ellenőrzéséhez a szabványos fényszóróba szerelt szabványos (referencia) izzólámpa fényeloszlását kell megmérni (lásd a 9. szakaszt).

6.2.   Tompított fényre vonatkozó rendelkezések

6.2.1.   A tompított fénynek olyan kellően éles világos-sötét határvonallal kell rendelkeznie, hogy ennek segítségével megfelelő módon elvégezhető legyen a beállítás. A világos-sötét határvonalnak egyenes vízszintes vonalnak kell lennie a közlekedés irányával, amelyre a fényszórót tervezték, ellentétes oldalon; a másik oldalon nem terjedhet túl a sem a vízszintessel 45 fokos szöget bezáró HV H1 egyenes vonal és a hh egyenes vonal fölött 25 cm-rel elhelyezkedő H1 H4 egyesen vonal alkotta HV H1 H4 megtört vonalon, sem a vízszintes fölött 15 fokos szögben megdöntött HV H3 egyenes vonalon (lásd a 3. mellékletet). Semmi esetben nem engedhető meg, hogy a világos-sötét határvonal túlterjedjen a mind a HV H2, mind a H2H4 vonalon és a fenti két lehetőség kombinációjából eredőn.

6.2.2.   A fényszórót úgy kell beállítani, hogy:

6.2.2.1.   a jobb oldali közlekedés követelményeinek megfelelően tervezett fényszórók esetében a világos-sötét határvonal vízszintes legyen a mérőernyő bal oldalán (9), a bal oldali közlekedés követelményeinek megfelelően tervezett fényszórók esetében pedig a mérőernyő jobb oldalán legyen vízszintes a világos-sötét határvonal;

6.2.2.2.   a világos-sötét határvonal vízszintes része a mérőernyőn 25 cm-rel a hh szint alatt legyen (lásd a 3. mellékletet);

6.2.2.3.   a világos-sötét határvonal „könyöke” a vv vonalon legyen (10).

6.2.3.   Az így beállított fényszórónak csak a 6.2.5–6.2.7. szakasz követelményeinek kell megfelelnie, ha a jóváhagyási kérelem csak a tompított fényre vonatkozik (11); a 6.2.5–6.2.7. és a 6.3. szakasz követelményeinek kell megfelelnie, ha tompított fény és távolsági fény kibocsátására egyaránt tervezték.

6.2.4.   Ha az így beállított fényszóró nem felel meg a 6.2.5–6.2.7. és a 6.3. szakasz követelményeinek, a fényszóró beállítása módosítható, feltéve, hogy a fénysugár tengelye oldalirányban nem mozdul el 1°-nál (= 44 cm) nagyobb mértékben jobbra vagy balra (12). A világos-sötét határvonallal történő beállítás megkönnyítése céljából a fényszóró részben letakarható, hogy a világos-sötét határvonalat még pontosabban meg lehessen határozni.

6.2.5.   A tompított fény által a mérőernyőn létrehozott megvilágításnak az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

Pont a mérőernyőn

Elvárt megvilágítás luxban

Jobb oldali közlekedésre tervezett fényszóró

Bal oldali közlekedésre tervezett fényszóró

B 50 L pont

B 50 R pont

≤ 0,4

75 R pont

75 L pont

≥ 12

75 L pont

75 R pont

≤ 12

50 L pont

50 R pont

≤ 15

50 R pont

50 L pont

≥ 12

50 V pont

50 V pont

≥ 6

25 L pont

25 R pont

≥ 2

25 R pont

25 L pont

≥ 2

Bármely pont a III. zónában

≤ 0,7

Bármely pont a IV. zónában

≥ 3

Bármely pont az I ≤ 2 x (E50R vagy E50L) (*1) zónában

6.2.6.   Az I., II., III. és IV. zóna egyikében sem lehet olyan mértékű oldalirányú eltérés, amely a látási viszonyokat zavarná.

6.2.7.   A 3. melléklet C. ábráján látható A és B zóna megvilágítási értékeit az ábrán szereplő 1–8. pontok fénytani értékének mérésével kell ellenőrizni; ezeknek az értékeknek az alábbi tartományban kell lenniük (13):

1 + 2 + 3 ≥ 0,3 lux, és

4 + 5 + 6 ≥ 0,6 lux, és

0,7 lux ≥ 7 ≥ 0,1 lux, és

0,7 lux ≥ 8 ≥ 0,2 lux.

Ezeket az új értékeket nem kell teljesíteniük azoknak a fényszóróknak, amelyek jóváhagyása az ezen előírás 02. módosításcsomagja 3. kiegészítésének hatálybalépése (1992. december 2.) előtt megtörtént, és nem kell teljesülniük az ilyen jóváhagyások kiterjesztése esetén sem.

6.2.8.   A mind a jobb oldali, mind a bal oldali közlekedés előírásainak megfelelően tervezett fényszóróknak az optikai egység vagy az izzólámpa mindkét beállítási helyzetében meg kell felelniük a fentiekben leírt, a megfelelő közlekedési irányra vonatkozó követelményeknek.

6.3.   Távolsági fényre vonatkozó rendelkezések

6.3.1.   A távolsági fény és tompított fény kibocsátására tervezett fényszóró esetében a távolsági fény által az ernyőn létrehozott megvilágításra vonatkozó méréseket a fényszóró ugyanolyan beállításai mellett kell elvégezni, mint a 6.2.5–6.2.7. szakaszban előírt méréseket; a csak távolsági fényt kibocsátó fényszórót úgy kell beállítani, hogy a legnagyobb megvilágítású terület a hh és vv vonal metszéspontjára essen; az ilyen fényszórónak csak a 6.3. szakaszban említett követelményeknek kell megfelelnie. Ha a távolsági fényt több fényforrás állítja elő, akkor a megvilágítás legmagasabb értékét (EM) a funkciók együttes használatával kell meghatározni.

A távolsági fény által a mérőernyőn létrehozott megvilágításnak az alábbi követelményeket kell teljesítenie.

A hh és vv vonal metszéspontjának (HV) a legnagyobb megvilágítás 80 százalékos izolux görbén belül kell elhelyezkednie. Ez a legmagasabb érték (EM) nem lehet kevesebb, mint 48 lux. A legmagasabb érték semmilyen körülmények között nem lehet 240 luxnál magasabb; ezen felül a tompított és távolsági fényt is kibocsátó fényszórók esetében ez a legnagyobb érték nem lehet több, mint a tompított fény mellett a 75 R (vagy 75 L) pontban mért megvilágítás értékének tizenhatszorosa.

6.3.2.1.1.   A távolsági fény ezer kandelában kifejezett legnagyobb erősségét (IM) az alábbi képlet szerint kell kiszámítani:

IM = 0,625 EM

6.3.2.1.2.   A fenti 4.2.2.7. szakaszban említett legnagyobb fényerő azonosítójelét (I'M) az alábbi arány adja meg:

Formula

A kapott értéket a következő értékek valamelyikére kell kerekíteni: 7,5 – 10 – 12,5 – 17,5 – 20 – 25 – 27,5 – 30 – 37,5 – 40 – 45 – 50.

6.3.2.2.   A HV pontból kiindulva, vízszintesen jobbról balra a megvilágítás nem lehet 24 luxnál kevesebb 1,125 m távolságig, és nem lehet 6 luxnál kevesebb 2,25 m távolságig.

Az állítható fényvisszaverővel rendelkező fényszórók esetében a 6.2. és 6.3. szakaszban rögzített követelmények a 2.1.3. szakasz szerint megadott valamennyi szerelési helyzetre érvényesek. Az ellenőrzés céljából a következőképpen kell eljárni:

6.4.1.   mindegyik alkalmazott helyzetet elő kell állítani a vizsgálati goniométeren egy olyan vonalra vonatkoztatva, amely összekapcsolja a fényforrás középpontját és a mérőernyőn lévő HV pontot. Ezt követően az állítható fényvisszaverőt olyan helyzetbe kell állítani, hogy a fénysugár alakja a mérőernyőn megfeleljen a 6.2.1–6.2.2.3. és/vagy a 6.3.1. szakasz beállítási előírásainak;

6.4.2.   a fényvisszaverő 6.4.1. szakasz szerinti rögzítésekor a fényszórónak meg kell felelnie a 6.2. és 6.3. szakaszban leírt vonatkozó fénytani követelményeknek;

6.4.3.   további vizsgálatokat kell végrehajtani, miután a fényvisszaverőt a beállítóeszköz segítségével a kiindulási helyzetből függőleges irányban ±2 fokkal elmozdítják, vagy ha az kisebb 2°-nál, a maximális helyzetbe állítják. A fényszórónak (például goniométer segítségével) az ellentétes iránynak megfelelően történő beállítását követően a következő irányok szerinti fényteljesítményt úgy kell beállítani, hogy az előírt határértékek közé essen:

tompított fény: HV és 75R (illetve 75L) pont,

távolsági fény: IM és HV pont (IM százalékában);

6.4.4.   amennyiben a kérelmező több szerelési helyzetet jelölt meg, a 6.4.1–6.4.3. szakaszban leírt eljárást meg kell ismételni az összes többi helyzetben;

6.4.5.   ha a kérelmező nem kérte speciális szerelési helyzetek jóváhagyását, a fényszórót a 6.2. és 6.3. szakaszban leírt mérésekhez kell beállítani úgy, hogy a fényszóró-beállító eszköz középső helyzetben legyen. A 6.4.3. szakaszban leírt kiegészítő vizsgálatokhoz a fényvisszaverőt a fényszóró-beállító eszköz segítségével a szélső helyzeteibe (és nem ±2 fokkal eltolva) kell állítani.

6.5.   A fenti 6.2.5–6.2.7 és a 6.3. szakaszban említett ernyőmegvilágítási értékeket olyan fotoreceptorral kell mérni, amelynek hasznos felülete egy 65 mm oldalhosszúságú négyzetbe fér bele.

7.   SZÍNEZETT LENCSÉKRE ÉS SZŰRŐKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

7.1.   A jóváhagyás olyan fényszórókra szerezhető meg, amelyek vagy fehér, vagy szelektív sárga fényt bocsátanak ki színezetlen izzólámpával.

CIE trikromatikus koordinátákkal kifejezve a sárga lencsék vagy szűrők megfelelő kolorimetriás jellemzői az alábbiak:

Szelektív sárga szűrő (fényszűrő vagy lencse)

Vörösre vonatkozó korlát

y ≥ 0,138 + 0,58 x

Zöldre vonatkozó korlát

y ≤ 1,29 x – 0,1

Fehérre vonatkozó korlát

y ≥ – x + 0,996

Színképértékre vonatkozó korlát

y ≥ – x + 0,992

amely kifejezhető az alábbiak szerint is:

domináns hullámhossz 575–585 nm

tisztasági tényező 0,90–0,98

az átbocsátási tényező ≥ 0,78

Az átbocsátási tényező meghatározását 2 856 K színhőmérsékletű fényforrással kell elvégezni (14).

7.2.   A szűrőnek a fényszóró részét kell képeznie, úgy hozzáerősítve, hogy a felhasználó azt ne távolíthassa el véletlenül, illetve szokásos szerszámokkal szándékosan.

8.   A ZAVARÓ HATÁS MÉRÉSE

A fényszórók tompított fénye által keltett zavaró hatást meg kell mérni (15).

9.   SZABVÁNYOS (REFERENCIA) FÉNYSZÓRÓ (16)

Egy fényszóró akkor tekintendő szabványos (referencia) fényszórónak, ha:

9.1.   megfelel a fenti jóváhagyási követelményeknek;

9.2.   tényleges átmérője legalább 160 mm;

az általa szabványos (referencia) izzólámpával a fenti 6.2.5. szakaszban említett különböző pontokon és különböző zónákban nyújtott megvilágítás:

9.3.1.   nem haladja meg a felső határértékek 90 százalékát; és

9.3.2.   legalább a 6.2.5. szakasz táblázatában előírt alsó határértékek 120 százaléka.

10.   SZÍNNEL KAPCSOLATOS MEGJEGYZÉS

Tekintve, hogy a 7.1. szakasz értelmében az ezen előírás alapján megadott minden jóváhagyás valamely vagy fehér, vagy szelektív sárga fényt kibocsátó fényszórótípusra vonatkozik, annak az egyezménynek a 3. cikke, aminek ez az előírás a mellékletét képezi, nem zárhatja ki, hogy a részes felek megtiltsák a fehér vagy szelektív sárga fényt kibocsátó fényszórók alkalmazását az általuk regisztrált járműveken.

C.   TOVÁBBI IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

11.   FÉNYSZÓRÓTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

A fényszórók adott típusának minden módosításáról értesíteni kell az adott típust jóváhagyó szakhatóságot. A szakhatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

11.1.1.   úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a fényszóró továbbra is megfelel az előírásoknak; vagy

11.1.2.   új mérési jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

11.2.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a változások részletes leírásával együtt, a fenti 4.1.4. szakaszban említett eljárással értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

11.3.   A jóváhagyást kiterjesztő illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztésre vonatkozó minden értesítéshez, és arról az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

12.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

12.1.   Az ezen előírás szerint jóváhagyott fényszórókat úgy kell gyártani, hogy a fenti 6. és 7. szakaszban megállapított követelményeket teljesítve megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

12.2.   A 12.1. szakaszban előírtak teljesülésének ellenőrzése céljából megfelelő gyártásellenőrzést kell alkalmazni.

A jóváhagyás birtokosa feltétlenül:

12.3.1.   gondoskodik a termékek hatásos minőség-ellenőrzéséhez szükséges eljárások alkalmazásáról;

12.3.2.   rendelkezik az egyes jóváhagyott típusoknak való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges mérőfelszereléssel;

12.3.3.   biztosítja a mérési eredmények rögzítését, és azt, hogy a vonatkozó dokumentumokat a szakhatósággal együtt meghatározandó ideig megőrizzék;

12.3.4.   elemzi az egyes méréstípusok eredményét, hogy ellenőrizze és biztosítsa a termék jellemzőinek állandóságát, figyelemmel az iparban szokásos szóródásra;

12.3.5.   biztosítja, hogy a termék minden egyes típusán legalább az ezen előírás 4. mellékletében előírt méréseket elvégezzék;

12.3.6.   gondoskodik arról, hogy ha egy adott méréstípusnál a mintavétel vagy a mérés azt mutatja, hogy a gyártás nem megfelelő, akkor újabb mintavételt és mérést végezzenek. Ilyen esetben minden szükséges lépést meg kell tenni a gyártás megfelelőségének helyreállítása érdekében.

A típusjóváhagyást kiadó illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben a gyártás megfelelőségének ellenőrzésére alkalmazott módszereket.

12.4.1.   A mérési naplókat és termelési nyilvántartásokat minden ellenőrzéskor be kell mutatni a helyszíni ellenőrnek.

12.4.2.   Az ellenőr véletlenszerűen mintát vehet, amelyet megvizsgálnak a gyártó laboratóriumában. A minták legkisebb száma a gyártó saját ellenőrzéseinek eredményei alapján határozható meg.

12.4.3.   Ha a minőség nem tűnik kielégítőnek, vagy ha a fenti 12.4.2. szakasz szerint végrehajtott vizsgálatok hitelességét szükségesnek látszik ellenőrizni, az ellenőr 7. mellékletben megadott szempontok szerint kiválasztja azokat a mintákat, amelyeket a jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálathoz el kell küldeni.

12.4.4.   Az illetékes hatóság az ezen előírásban előírt bármilyen vizsgálatot elvégezhet. Ezeket a vizsgálatokat véletlenszerűen kiválasztott mintákon kell elvégezni, a gyártó szállítási kötelezettségeinek torzítása nélkül, a 7. melléklet szempontjainak megfelelően.

12.4.5.   Az illetékes hatóság törekszik arra, hogy legalább kétévente egyszer ellenőrzést végezzen. Erről azonban az illetékes hatóság dönt, figyelemmel arra, hogy mennyire tartja megbízhatónak a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzésére szolgáló rendszert. Ha ilyen helyszíni ellenőrzés negatív eredménnyel zárul, akkor az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek a gyártás megfelelőségének minél gyorsabb helyreállítására érdekében.

12.5.   Nyilvánvalóan hibás fényszórókat nem kell figyelembe venni.

12.6.   Az azonosítójelet nem kell figyelembe venni.

13.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

13.1.   Az ezen előírás szerint valamely fényszórótípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fent megadott követelmények, illetve ha a jóváhagyási jelet viselő fényszóró nem egyezik meg a jóváhagyott típussal.

13.2.   Ha az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

14.   GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott fényszórótípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

15.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A SZAKHATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkársága számára a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat, vagy a gyártás végleges leállítását igazoló értesítéseket fogadó szakhatóságok nevét és címét.

16.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

16.1.   A 112. sz. előírás hivatalos hatálybalépését követő hat hónap elteltével az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek beszüntetik az ezen előírás szerinti EGB-jóváhagyások kiadását.

16.2.   Az előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás jelen vagy megelőző módosításcsomagjai szerint megadott jóváhagyások kiterjesztését.

16.3.   A 112. sz. előírás hatálybalépését megelőzően ezen előírás szerint a kiadott jóváhagyások és kiterjesztések, beleértve az ezen előírás előző módosításcsomagjai szerint később megadott kiterjesztéseket is, időkorlátozás nélkül hatályban maradnak.

16.4.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is kiadnak jóváhagyást fényszórókra az ezen előírás jelen és korábbi módosításcsomagjai alapján, feltéve, hogy a fényszóró már használatban levő járművek fényszórójának lecserélésére szolgál.

16.5.   A 112. sz. előírás hivatalos hatálybalépésétől az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek megtiltják a 112. sz. előírás szerinti jóváhagyással rendelkező fényszórók új járműtípusra történő felszerelését

16.6.   Az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is engedélyezik az ezen előírás szerint jóváhagyott fényszórók járműtípusra vagy járműre történő felszerelését.

16.7.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is engedélyezik az ezen előírás korábbi módosításcsomagjaival módosított előírás szerint jóváhagyott fényszórók felszerelését és alkalmazását használatban lévő járműn, feltéve, hogy a fényszóró csereként szolgál.


(1)  Az előírás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket abban, hogy megtiltsák az előírás által jóváhagyott műanyag lencsével rendelkező fényszóró mechanikus fényszórótisztító eszközzel (törlővel) való együttes használatát.

(2)  Izzókra vonatkozó jóváhagyási kérelem: lásd a 37. sz. előírást.

(3)  Amennyiben a fényszórókat csak az út egyik oldalán való közlekedés követelményeinek megfelelően tervezik (jobb vagy bal oldali közlekedésre), ajánlatos továbbá letörölhetetlenül bejelölni az első fényszórókon azokat a kitakarható területet, amelyek a használók zavarásának megelőzésére szolgálnak azokban az országokban, amelyekben a forgalom az ellenkező oldalon halad az abban az országban érvényes forgalmi irányhoz képest, amelyre a fényszórót tervezték. Ez a jelölés azonban nem szükséges akkor, ha ezt a területet a kialakítás világosan jelzi.

(4)  Amennyiben a lencsét nem lehet eltávolítani a fényszórótestről, elegendő a lencsén helyet hagyni.

(5)  1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia-Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típusjóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta, 51 – Koreai Köztársaság, 52 – Malajzia, és 53 – Thaiföld. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló egyezményt mikor ratifikálják, vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az egyezményben részes szerződő felekkel.

(6)  Izzókra vonatkozó műszaki követelmények: lásd a 37. sz. előírást.

(7)  A fényszóró akkor felel meg e szakasz követelményeinek, ha az izzólámpa még sötétben is egyszerűen beszerelhető a fényszóróba, és a csúszóékek helyesen a helyükre igazíthatók.

(8)  A szűrők magukban foglalják a fény színezésére szolgáló összes elemet, ideértve a lencséket is (kivéve azokat, amelyek magának az izzónak a részét képezik).

(9)  A beállítóernyőnek kellően szélesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetőség legyen a világos-sötét határvonalnak a „vv” vonal mindkét oldalán legalább 5° szögben történő megvizsgálására.

(10)  Ha a fénysugár világos-sötét határvonalának nincs éles „könyöke”, az oldalirányú beállítást úgy kell elvégezni, hogy jobb oldali közlekedés esetében a 75 R és 50 R pont, bal oldali közlekedés tekintetében a 75 L és 50 L pont tekintetében a lehető legjobban teljesüljenek a megvilágítási követelmények.

(11)  Az ilyen speciális „tompított fényű” fényszóró magában foglalhat olyan távolsági fényt is, amelyre nincsenek előírások.

(12)  A beállítás jobb-bal irányú módosítására vonatkozó 1°-os korlát összeegyeztethető a függőleges irányú beállításmódosítással. Az utóbbit csak a 6.3. szakasz követelményei korlátozzák. A világos-sötét határvonal vízszintes része azonban nem terjedhet túl a hh vonalon (a 6.3 szakasz rendelkezései nem vonatkoznak azokra a fényszórókra, amelyeket úgy terveztek, hogy csak a tompított fény tekintetében feleljenek meg az előírás követelményeinek).

(*1)  E50R és E50L a ténylegesen mért megvilágítást jelentik.

(13)  A III. zónán belül elhelyezkedő A és B zóna megvilágítási értékei legfeljebb 0,7 lux lehetnek.

(14)  A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) szerinti „A” szabványos színmérő fényforrásnak megfelelően.

(15)  Erről a követelményről a hatóságok részére ajánlás fog készülni.

(16)  Átmenetileg eltérő értékek is elfogadhatók. Végérvényes követelmény hiányában jóváhagyott fényszóró használata ajánlott.


1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

Legnagyobb megengedett formátum: A4 (azaz 210 × 297 mm)

Image 100

 (1)

Kibocsátó:

Szakhatóság neve

tárgy (2):

JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA

JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA

GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

fényszórótípusra vonatkozóan a 20. sz. előírás szerint.

Jóváhagyás száma: … Kiterjesztés száma: …

1.

A készülék márkaneve vagy védjegye: …

2.

A készüléktípus gyártó általi megnevezése: …

3.

A gyártó neve és címe:…

4.

Adott esetben a gyártó képviselőjének neve és címe: …

5.

A jóváhagyási kérelem benyújtásának dátuma: …

6.

A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

7.

A mérési jegyzőkönyv dátuma: …

8.

A mérési jegyzőkönyv száma: …

9.

Rövid ismertetés:

A vonatkozó jelöléssel megadott kategória (3): …

A kibocsátott fény színe: fehér/szelektív sárga (2)

10.

A jóváhagyási jel helye: …

11.

A jóváhagyás kiterjesztésének indokolása (amennyiben kiterjesztés történt): …

12.

A jóváhagyást megadták/kiterjesztették/elutasították/visszavonták (2): …

13.

Hely: …

14.

Dátum: …

15.

Aláírás: …

16.

A jóváhagyó szakhatóságnál őrzött dokumentumok jegyzékét csatoltuk ehhez az értesítéshez; a jegyzéket a szakhatóság kérésre kiadhatja.


(1)  A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország egyedi azonosítószáma (lásd ezen előírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit).

(2)  A nem kívánt rész törlendő.

(3)  Az alábbi listából kiválasztott megfelelő jelet fel kell tüntetni:

Image 101

Szövege kép

2. MELLÉKLET

PÉLDÁK A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSÉRE

1. ábra

Image 102

a = legalább 12 mm

A fenti jóváhagyási jellel ellátott fényszórót Hollandiában (E4) hagyták jóvá, jóváhagyási száma 2439, a tompított fény és a távolsági fény tekintetében egyaránt (HCR) megfelel a 02-es módosításcsomaggal (02) módosított előírás követelményeinek, és csak jobb oldali közlekedésre tervezték.

A 30-as szám azt jelzi, hogy a távolsági fény legnagyobb fényereje 86 250 és 101 250 kandela között van.

Megjegyzés: A jóváhagyási számot és a kiegészítő jeleket a körhöz közel kell elhelyezni, az „E” betűjel fölött vagy alatt, illetve a betűjel jobb vagy bal oldalán. A jóváhagyási szám számjegyeinek az „E” betűjel ugyanazon oldalán kell állniuk, és ugyanabba az irányba kell nézniük.

A jóváhagyási számokban kerülni kell a római számok használatát, hogy ne legyenek összetéveszthetők más jelekkel.

2. ábra

Image 103

3a. ábra

Image 104

3b. ábra

Image 105

A fenti jóváhagyási jellel ellátott fényszóró a tompított fény és a távolsági fény tekintetében egyaránt megfelel az előírás követelményeinek, és:

csak bal oldali közlekedésre tervezték

mindkét oldali közlekedésre tervezték, az optikai egység vagy az izzó lámpa kívánság szerinti beállításának lehetőségével.

4. ábra

Image 106

5. ábra

Image 107

A fenti jóváhagyási jellel ellátott fényszóró egy műanyag lencsével felszerelt fényszóró, amely csak a tompított fény tekintetében felel meg az előírás követelményeinek, és:

mindkét közlekedési rendszerre tervezték.

csak jobb oldali közlekedésre tervezték.

6. ábra

Image 108

7. ábra

Image 109

A fenti jóváhagyási jellel ellátott fényszóró az alábbiak szerint felel meg az előírás követelményeinek:

csak a tompított fény tekintetében, és kizárólag bal oldali közlekedésre tervezték.

csak a távolsági fény tekintetében.

8. ábra

Image 110

9. ábra

Image 111

Műanyag lencsével rendelkező fényszóró jelölése, ami az alábbiak szerint felel meg a 20. sz. előírás követelményeinek:

csak a tompított fény tekintetében, és kizárólag bal oldali közlekedésre tervezték.

a tompított fény és a távolsági fény tekintetében, és a fényszórót kizárólag jobb oldali közlekedéshez tervezték.

csak a tompított fény tekintetében, és kizárólag bal oldali közlekedésre tervezték.

A tompított fényt adó izzó nem világíthat a távolsági fényt adó izzóval és/vagy más olyan fényszóróval egy időben, amivel összeépítették.

Csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákra vonatkozó egyszerűsített jelölés

10. ábra

(A függőleges és vízszintes vonalak a fényjelző berendezés alakjának sematikus ábrázolására szolgálnak, ezek nem képezik a típus-jóváhagyási jel részét.)

A. MINTA

Image 112

B. MINTA

Image 113

C. MINTA

Image 114

D. MINTA

Image 115

Megjegyzés: A fenti három példa olyan fényjelző készüléknek felel meg, amely az alábbiakra vonatkozó jóváhagyási jeleket viseli:

első helyzetjelző lámpa, amelyet a 01. módosításcsomaggal módosított 7. sz. előírás szerint hagytak jóvá;

fényszóró, amely jobb és bal oldali közlekedéshez egyaránt megfelelő tompított fényt, valamint 86 250 és 101 250 kandela közötti legnagyobb fényerősségű távolsági fényt bocsát ki (ezt a „30” szám jelzi), és amelyet a 02. módosításcsomaggal módosított 20. sz. előírás szerint hagytak jóvá, és műanyag lencsével szereltek fel;

első ködlámpa, amelyet a 02. módosításcsomaggal módosított 19. sz. előírás szerint hagytak jóvá, és műanyag lencsével szereltek fel;

1a. kategóriájú első irányjelző lámpa, amelyet a 02. módosításcsomaggal módosított 6. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

Fényszóróval összeépített lámpa

11. ábra

1. példa

Image 116

A fenti példa egy olyan műanyag lencse jelölését mutatja, amelyet különböző fényszórótípusokba szántak, nevezetesen:

vagy: egy olyan fényszóróba, amely jobb és bal oldali közlekedéshez egyaránt megfelelő tompított fényt, valamint 86 250 és 101 250 kandela közötti legnagyobb fényerősségű távolsági fényt bocsát ki, és amelyet a 02. módosításcsomaggal módosított 20. sz. előírás szerint Németországban (E1) hagytak jóvá, és amely össze van építve

egy első helyzetjelző lámpával, amelyet a 01. módosításcsomaggal módosított 7. sz. előírás szerint hagytak jóvá;

vagy: egy olyan fényszóróba, amely jobb és bal oldali közlekedéshez egyaránt megfelelő tompított fényt, valamint távolsági fényt bocsát ki, és amelyet a 01. módosításcsomaggal módosított 1. sz. előírás szerint, Németországban (E1) hagytak jóvá, és amelyet

a fent leírt első helyzetjelző lámpával építettek össze;

vagy az egyes lámpaként jóváhagyott, fent említett fényszórók bármelyikébe.

A fényszórótesten csak egy érvényes jóváhagyási szám szerepelhet, például:

Image 117

11. ábra (folyt.)

2. példa

Image 118

A fenti példa egy Franciaországban (E2) jóváhagyott, két fényszóróból álló berendezéshez használt műanyag lencse jelölésének felel meg, ami áll egy mindkét közlekedési rendszerhez tervezett tompított fényt és x és y candela közé eső maximális fényerejű távolsági fényt kibocsátó fényszóróból, ami megfelel a 20. sz. előírás követelményeinek, valamint egy w és z candela közötti maximális fényerejű távolsági fényt kibocsátó fényszóróból, ami megfelel a 8. sz. előírás vagy a 20. sz. előírás követelményeinek, ahol a távolsági fények maximális fényereje együttesen 86 250 és 101 250 candela között van.


3. MELLÉKLET

MÉRŐERNYŐ

A.   Jobb oldali közlekedésre tervezett fényszóró

(Méretek mm-ben)

Image 119

Út tengelye

ZONE III

ZONE II

ZONE IV

ZONE I

Európai szabvány

szerinti fénysugár

h-h: vízszintes sík

áthalad az európai szabvány szerinti fénysugarat kibocsátó fényszóró fókuszán

v-v: függőleges sík

B.   Bal oldali közlekedésre tervezett fényszóró

(Méretek mm-ben)

Image 120

ZONE III

ZONE II

ZONE IV

ZONE I

Út tengelye

Európai szabvány

szerinti fénysugár

h-h: vízszintes sík

áthalad a fényszóró fókuszán

v-v: függőleges sík

C. ábra

Image 121

Megjegyzés: A C. ábra a jobb oldali közlekedésre vonatkozó mérési pontokat mutatja. A 7. és a 8. mérési pontot bal oldali közlekedés esetében át kell helyezni a kép jobb oldalára, a megfelelő helyre.


4. MELLÉKLET

Fényszórók üzem közbeni fénytani jellemzői stabilitásának vizsgálata

TELJES FÉNYSZÓRÓKON VÉGZETT VIZSGÁLATOK

A fénytani értékeknek az előírás rendelkezései szerint történő mérése után meg kell vizsgálni egy teljes fényszóróminta üzem közbeni fénytani viselkedésének stabilitását távolsági fény esetében az Emax pontban, tompított fény esetében pedig a HV, 50 R és B 50 L pontban (vagy bal oldali közlekedésre tervezett fényszóróknál a HV, 50 L és B 50 R pontban). „Teljes fényszóró” alatt a teljes lámpa értendő azokkal a körülötte lévő lámpatestrészekkel és lámpákkal együtt, amelyek hatással lehetnek a fényszóró hőleadására.

1.   A FÉNYTANI JELLEMZŐK STABILITÁSÁNAK VIZSGÁLATA

A vizsgálatokat száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell elvégezni úgy, hogy a teljes fényszórót fel kell szerelni egy olyan állványra, amely jellemző a járműre történő felszerelési mód szempontjából.

1.1.   Tiszta fényszóró

A fényszórót 12 órán keresztül kell üzemeltetni az 1.1.1. szakaszban írtak szerint, és az 1.1.2. szakaszban leírt módon kell ellenőrizni.

1.1.1.   Vizsgálati eljárás

A fényszórót a megadott ideig kell működtetni a következők szerint:

1.1.1.1.   

a)

amennyiben csak egy világítási funkció (távolsági vagy tompított fény) jóváhagyását kérték, a megfelelő izzót kell üzemeltetni az előírt ideig (1);

b)

összeépített tompított fény és távolsági fény (két izzószálas vagy kettős izzólámpa) esetében:

ha a kérelmező kijelenti, hogy a fényszóróban üzem közben egyszerre csak egy izzószál világíthat (2), a mérést ennek megfelelően kell elvégezni, azaz mindegyik megadott funkciót egymás után az 1.1. szakaszban megadott időtartam feléig kell működtetni (1);

minden más esetb (2)  (1) ena fényszórót az alábbi ciklus szerint kell működtetni az előírt idő elteltéig:

15 percig a tompított fény izzólámpája világít,

5 percig az összes izzólámpa világít;

c)

csoportosított világítási funkciók esetében minden külön funkciónak egyszerre kell világítania az egyes világítási funkciókra megadott ideig, a) figyelemmel az összeépített világítási funkciók alkalmazására is; b) a gyártó által előírtak szerint.

1.1.1.2.   Feszültség:

A feszültséget úgy kell beállítani, hogy a 37. sz. előírásban az izzólámpákra megadott névleges teljesítmény 90 százalékát biztosítsák (37. sz. előírás).

Az alkalmazott teljesítménynek minden esetben meg kell felelnie a 12 V névleges feszültségű izzólámpa megfelelő értékének, kivéve akkor, ha a jóváhagyás kérelmezőjének nyilatkozata alapján a fényszóró eltérő feszültségen is üzemeltethető. Ebben az esetben a vizsgálatot a használható legnagyobb teljesítményű izzólámpával kell elvégezni.

1.1.2.   Vizsgálati eredmények

1.1.2.1.   Szemrevételezés

Amikor a fényszóró hőmérséklete elérte a környezeti hőmérsékletet, a fényszóró üvegét és adott esetben a külső lencsét tiszta, nedves pamutkendővel meg kell tisztítani. Ezt követően el kell végezni a szemrevételezést; a fényszóróüvegen és a külső lencsén nem lehet észrevehető alaktorzulás, alakváltozás, repedés vagy színelváltozás.

1.1.2.2.   Fénytani vizsgálat

Az előírás rendelkezéseinek való megfelelés érdekében a fénytani értékeket a következő pontokban kell ellenőrizni:

Tompított fény:

az 50 R, B 50 L és HV pontokban, ha a fényszórót jobb oldali közlekedésre tervezték,

az 50 L, B 50 R és HV pontokban, ha a fényszórót bal oldali közlekedésre tervezték.

Távolsági fény:

az Emax pontban.

A fényszóró állványán a hő hatására bekövetkező lehetséges alakváltozások vizsgálata érdekében egy másik beállítás is elvégezhető (a világos-sötét határvonal helyzetének eltolódásával a melléklet 2. szakasza foglalkozik).

A fénytani jellemzők és a vizsgálat előtt mért értékek közötti eltérés legfeljebb 10 százalék lehet, a fénytani mérési eljárás tűréseit is beleértve.

1.2.   Szennyezett fényszóró

A fenti 1.1. szakasz szerinti vizsgálatot követően a fényszórót az 1.2.1. szakaszban leírt előkészítés után az 1.1.1. szakaszban leírtak szerint egy órán át kell működtetni, majd az 1.1.2. szakaszban előírt módon ellenőrizni kell.

1.2.1.   A fényszóró előkészítése

1.2.1.1.   Vizsgálati keverék

1.2.1.1.1.   Üvegből készült külső lencsével rendelkező fényszórók esetében:

A fényszóróra felhordandó víz-szennyezőanyag keveréknek:

9 rész (súlyrész) 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú kvarchomokból,

1 rész (súlyrész) 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú faszénporból (bükkfa),

0,2 rész (súlyrész) NaCMC (3)-ból, és

megfelelő mennyiségű, 1 mS/m alatti vezetőképességű desztillált vízből kell állnia.

A keverék nem lehet 14 napnál régebbi.

1.2.1.1.2.   Műanyagból készült külső lencsével rendelkező fényszórók esetében:

A fényszóróra felhordandó víz-szennyezőanyag keveréknek:

9 rész (súlyrész) 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú kvarchomokból,

1 rész (súlyrész) 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú faszénporból (bükkfa),

0,2 rész (súlyrész) NaCMC (3)-ból,

13 rész (súlyrész) 1 mS/m alatti vezetőképességű desztillált vízből, és

2 ± 1 rész (súlyrész) felületaktív anyagból (4).

A keverék nem lehet 14 napnál régebbi.

1.2.1.2.   A vizsgálati keverék felhordása a fényszóróra

A vizsgálati keveréket egyenletesen kell felhordani a fényszóró teljes átvilágított felületére, majd hagyni kell megszáradni. Ezt a folyamatot addig kell ismételni, míg a megvilágítási érték az alábbi pontok mindegyikében a mellékletben leírt feltételek mellett mért érték 15–20 százalékára csökken:

Emax pont tompított fénynél/távolsági fénynél és csak távolsági fénynél, 50 R és 50 V (5) csak tompított fénynél, jobb oldali közlekedésre tervezett készüléknél, 50 L és 50 V (5) csak tompított fénynél, bal oldali közlekedéshez tervezett készüléknél.

1.2.1.3.   Mérőberendezés

A mérőberendezésnek meg kell felelnie a fényszóró jóváhagyási vizsgálatai során használt berendezésnek. A fénytani ellenőrzéshez szabványos (referencia) izzólámpát kell használni.

2.   A VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONAL HŐ HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ FÜGGŐLEGES ELTOLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATA

A vizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a működő tompított fény világos-sötét határvonalának hő hatására bekövetkező függőleges eltolódása nem halad-e meg egy előírt értéket.

Az 1. szakaszban leírtak szerint megvizsgált fényszórón végre kell hajtani a 2.1. szakaszban leírt vizsgálatot oly módon, hogy a fényszórót vizsgálati helyzetéhez képest nem mozdítják el, illetve nem módosítják beállítását.

2.1.   Vizsgálat

A vizsgálatot száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell elvégezni.

A fényszórót tompított fénnyel kell üzemeltetni egy legalább egy órán keresztül öregített sorozatgyártású izzólámpával úgy, hogy vizsgálati helyzetéhez képest nem mozdítják el, illetve nem módosítják beállítását. (A vizsgálat elvégzése céljából a melléklet 1.1.1.2. szakaszában megadott feszültségértéket kell beállítani.) A világos-sötét határvonal helyzetét annak vízszintes részén (a vv és jobb oldali közlekedés esetében a B 50 L ponton, bal oldali közlekedés esetében pedig a B 50 R ponton áthaladó függőleges vonal között) kell ellenőrizni a bekapcsolás után 3 perccel (r3), illetve 60 perccel (r60).

A világos-sötét határvonal eltolódásának fent leírt mérése tetszőleges olyan eljárással elvégezhető, amely biztosítja a kielégítő pontosságot és az eredmények reprodukálhatóságát.

2.2.   Vizsgálati eredmények

2.2.1.   A milliradiánban (mrad) mért eredmény akkor elfogadható tompított fényszóróra vonatkozóan, ha a fényszórón mért ΔrI = | r3 – r60 | abszolút érték nem nagyobb 1,0 mrad-nál (ΔrI ≤ 1,0 mrad).

2.2.2.   Ha azonban ez az érték nagyobb 1,0 mrad-nál, de nem nagyobb 1,5 mrad-nál (1,0 mrad < ΔrI ≤ 1,5 mrad), egy második fényszórón is el kell végezni a melléklet 2.1. szakasza szerinti mérést, miután előzetesen háromszor egymás után végrehajtották rajta az alább leírt ciklust annak érdekében, hogy a fényszóró mechanikai alkatrészeinek helyzete stabilizálódjon a járművön történő helyes felszerelést jellemző állványhoz képest:

Tompított fényszóró üzemeltetése egy órán keresztül (az fenti 1.1.1.2. szakaszban megadott feszültségértéket kell beállítani).

Egy óra szünet.

A fényszórótípust akkor kell elfogadhatónak tekinteni, ha az első mintán mért ΔrI abszolút érték és a második mintán mért (ΔrII abszolút érték számtani közepe nem haladja meg az 1,0 mrad értéket.

Formula


(1)  Amennyiben a vizsgált fényszóró jelzőlámpával van csoportosítva vagy összeépítve, a jelzőlámpának a vizsgálat alatt világítania kell. Az irányjelző lámpát villogó üzemmódban kell működtetni úgy, hogy a be- és a kikapcsolási idő aránya körülbelül 1:1 legyen.

(2)  Nem tekinthető az izzólámpák szokásos egyidejű használatának, ha a fényszóró villogása közben két vagy több izzószál egyszerre világít.

(3)  A NaCMC a karboxi-metil-cellulóz (szokásos jelöléssel CMC) nátriumsóját jelöli. A szennyezőanyag-keverékben használt NaCMC szubsztitúciós fokának 0,6 és 0,7 között, viszkozitásának pedig 2 százalékos oldatban és 20 °C hőmérsékleten 200 cP és 300 cP között kell lennie.

(4)  A mennyiségre vonatkozó tűrés azért szükséges, hogy olyan szennyezőanyag-keveréket lehessen előállítani, amely megfelelően eloszlik valamennyi műanyag lencséje.

(5)  Az 50 V pont a V-V függőleges vonalon a HV alatt 375 mm-rel helyezkedik el a 25 m távolságban felállított mérőernyőn.


5. MELLÉKLET

A gyártás megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásokra vonatkozó minimális követelmények

1.   ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

1.1.   A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek, ha az eltérések nem haladják meg az előírás rendelkezései szerinti gyártástechnológiai szórás mértékét.

A fénytani jellemzők tekintetében a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétségtelen, ha a véletlenszerűen kiválasztott és szabványos izzólámpával felszerelt fényszóró fénytani jellemzők vizsgálatakor:

1.2.1.   az előírásban előírt értékektől egyik mért érték sem tér el – kedvezőtlen irányban – több mint 20 százalékkal. A B 50 L (vagy R) és a III. zónában mért értékek legnagyobb eltérése kedvezőtlen irányban a következő lehet:

B 50 L (vagy R):

0,2 lx 20 százalékkal egyenértékű

 

0,3 lx 30 százalékkal egyenértékű

III. zóna:

0,3 lx 20 százalékkal egyenértékű

 

0,45 lx 30 százalékkal egyenértékű

vagy ha

1.2.2.1.   tompított fény esetében az előírásban meghatározott követelmények teljesülnek a HV pontban (+0,2 lx tűréssel), és ugyanebben a beállításban a (25 m távolságban felállított) mérőernyőn a B 50 L (vagy R) (1) (+0,1 lx tűréssel), a 75 R (vagy L), az 50 V, a 25 R és a 25 L pontok körül rajzolt, 15 cm sugarú körökkel határolt területek legalább egy-egy pontjában, valamint a IV. zóna teljes területének azon részén, amely legfeljebb 22,5 cm-re van a 25 R és a 25 L vonal felett;

1.2.2.2.   továbbá, ha távolsági fény esetében a HV pont a 0,75 Emax izolux görbén belül helyezkedik el, az előírás 6.3.2. szakaszában meghatározott mérési pontokban mért fénytani értékekben a maximális érték tekintetében +20 százalék, minimális érték tekintetében pedig –20 százalék eltérés mutatkozik.

1.2.3.   Ha a fent leírt mérések eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a fényszóró beállítása módosítható, feltéve, hogy a fénysugár tengelye oldalirányban nem mozdul el 1°-nál nagyobb mértékben jobbra vagy balra (2).

1.2.4.   Ha a fent leírt mérések eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a méréseket egy másik szabványos izzólámpa használatával meg kell ismételni.

1.3.   A világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges eltolódásának ellenőrzéséhez a következő eljárást kell alkalmazni.

A mintaként kiválasztott fényszórók egyikén először három egymást követő alkalommal végre kell hajtani a 4. melléklet 2.2.2. szakaszában leírt ciklust, majd el kell végezni a 4. melléklet 2.1. szakaszában leírt eljárást.

A fényszóró elfogadhatónak tekinthető, ha a Δr nem haladja meg az 1,5 mrad értéket.

Amennyiben ez az érték nagyobb 1,5 mrad-nál, de nem több 2,0 mrad-nál, egy másik fényszórómintán is végre kell hajtani a mérést, és a két mintán mért abszolút értékek számtani közepe nem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket.

1.4.   A színkoordinátáknak teljesülniük kell a szabványos A színhőmérsékletre beállított izzóval felszerelt fényszórónál.

A szelektív sárga fényt kibocsátó, színtelen izzóval felszerelt fényszóró fénytani jellemzőire az előírásban előírt értékek 0,84-szerese vonatkozik.

2.   A GYÁRTÓ ÁLTAL VÉGREHAJTANDÓ MEGFELELŐSÉG-ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

A jóváhagyási jel jogosultjának megfelelő időközönként minden lámpatípusnál legalább az alábbi vizsgálatokat el kell végeznie. A vizsgálatokat ezen előírás rendelkezései szerint kell elvégezni.

Ha a vett minták vizsgálata azt mutatja, hogy nem felelnek meg az adott típusnak, további mintákat kell venni és megvizsgálni. A gyártónak meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a gyártás megfelelőségének biztosítására.

2.1.   A vizsgálatok jellege

Az előírásban meghatározott megfelelőségi vizsgálatoknak ki kell terjedniük a fénytani jellemzőkre, valamint a világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges eltolódásának vizsgálatára.

2.2.   Vizsgálati módszerek

2.2.1.   A vizsgálatokat általában az ebben az előírásban meghatározott módszerek szerint kell elvégezni.

2.2.2.   A gyártó által végrehajtott megfelelőségi vizsgálatok során más, egyenértékű módszerek is alkalmazhatók a jóváhagyási vizsgálatokért felelős illetékes hatóság beleegyezésével. A gyártónak bizonyítania kell, hogy az alkalmazott módszerek egyenértékűek az ebben az előírásban meghatározott eljárásokkal.

2.2.3.   A 2.2.1. és a 2.2.2. szakasz alkalmazása érdekében rendszeresen kalibrálni kell a mérőberendezést, és a mért eredményeknek korrelálniuk kell az illetékes hatóság által végzett mérésekkel.

2.2.4.   A referencia-módszereknek minden esetben meg kell felelniük az előírásban meghatározott módszereknek, különösen a hatósági ellenőrzések és mintavételek esetében.

2.3.   A mintavétel jellege

A fényszóró mintáit véletlenszerűen kell kiválasztani egy homogén gyártási tételből. A homogén gyártási tétel ugyanolyan típusú lámpákból álló, a gyártó gyártási módszere által meghatározott tételt jelent.

A vizsgálatnak általában egyes gyárak sorozatgyártására kell kiterjednie. Mindazonáltal a gyártó ugyanarra a típusra vonatkozó, de különböző gyárakból származó eredményeket is összevonhat egy csoportba, feltéve, hogy e gyárak ugyanazt a minőségbiztosítási és -irányítási rendszert alkalmazzák.

2.4.   Mért és rögzített fénytani jellemzők

A mintaként kiválasztott fényszórókon az előírás által meghatározott pontokban fénytani méréseket kell végezni, és távolsági fény esetében az Emax, HV (3), HL és HR (4) pontban mért értékeket, tompított fény esetében pedig a B 50 L (vagy R), HV, 50 V, 75 R (vagy L) és a 25 L (vagy R) pontban mért értékeket kell leolvasni (lásd a 3. mellékletben szereplő ábrát).

2.5.   Elfogadhatósági feltételek

A gyártó feladata, hogy a mérési eredmények statisztikai elemzését elvégezze, valamint az illetékes hatósággal egyetértésben elfogadhatósági feltételeket állapítson meg a termékeire az ezen előírás 12.1. szakaszában meghatározott, a termékek megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó követelmények teljesítése érdekében.

Az elfogadhatósági feltételeket úgy kell meghatározni, hogy 95 százalékos megbízhatósági szinten legalább 0,95 legyen annak valószínűsége, hogy a termék megfelelőnek bizonyul a 7. mellékletben leírt szúrópróba (első mintavétel) során.


(1)  A zárójelben lévő betűk a bal oldali közlekedéshez tervezett fényszórókra vonatkoznak.

(2)  Lásd a megfelelő lábjegyzetet az előírás szövegében.

(3)  Amennyiben a távolsági fény össze van építve a tompított fénnyel, a HV pontnak ugyanazt a mérési pontot kell jelentenie távolsági és tompított fény esetében is.

(4)  HL és HR pont: a HV pont bal, illetve jobb oldalán attól 1,125 m-re elhelyezkedő „hh” pontok.


6. MELLÉKLET

A műanyag lencsével rendelkező lámpákra vonatkozó követelmények – lencsék, anyagminták és teljes lámpák vizsgálata

1.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.   Az előírás 2.2.4. szakasza értelmében benyújtott mintáknak meg kell felelniük az alábbi 2.1–2.5. szakasz előírásainak.

1.2.   Az előírás 2.2.3. szakasza szerint benyújtott, műanyag lencsével felszerelt teljes lámpát reprezentáló két mintának a lencse anyaga tekintetében meg kell felelnie az alábbi 2.6. szakaszban rögzített előírásoknak.

1.3.   A műanyag lencse mintáit vagy az anyagmintákat, valamint a fényvisszaverőt, amelyre adott esetben rá fogják szerelni őket, a melléklet 1. függelékében található A. táblázatban jelzett időrendi sorrendben jóváhagyási vizsgálatoknak kell alávetni.

1.4.   Mindazonáltal, ha a lámpa gyártója igazolni tudja, hogy a terméken már sikeresen végrehajtották az alábbi 2.1–2.5. szakaszban leírt vagy valamely más előírásban előírt, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat, ezeket a vizsgálatokat nem kell megismételni; csak az 1. függelék B. táblázatában előírt vizsgálatok kötelezőek.

2.   VIZSGÁLATOK

2.1.   A hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenálló képesség

2.1.1.   Vizsgálat

Három új mintán (lencsén) öt alkalommal alkalmazni kell az alábbi ütemezés szerinti hőmérséklet- és páratartalom-változási programot (RH = relatív páratartalom):

3 órán keresztül 40° C ± 2° C hőmérséklet és 85–95 százalék RH;

1 órán keresztül 23° C ± 5° C hőmérséklet és 60–75 százalék RH;

15 órán keresztül –30 °C ± 2 °C hőmérséklet;

1 órán keresztül 23° C ± 5° C hőmérséklet és 60–75 százalék RH; 3 órán keresztül 80° C ± 2° C hőmérséklet;

1 órán keresztül 23° C ± 5° C hőmérséklet és 60–75 százalék RH.

A vizsgálat előtt a mintákat legalább négy órán át 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell tartani, 60–75 százalékos relatív páratartalom mellett.

Megjegyzés: Az egyórás, 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű időtartamokba beletartozik az egyik hőmérsékletről a másikra való átmenet időszaka is, amely a lökésszerű hőhatás elkerüléséhez szükséges.

2.1.2.   Fénytani mérések

2.1.2.1.   Módszer

A vizsgálat előtt és után a mintákon fénytani méréseket kell végezni.

A méréseket szabványos lámpa használatával kell végrehajtani a következő pontokban:

B 50 L és 50 R a tompított fényű vagy a tompított/távolsági fényű lámpa tompított fényére (bal oldali közlekedéshez tervezett lámpák esetében B 50 R és 50 L);

Emax a távolsági fényű vagy a tompított/távolsági fényű lámpa távolsági fényére.

2.1.2.2.   Eredmények

A mintákon a vizsgálat előtt és után mért fénytani értékek közötti eltérés legfeljebb 10 százalék lehet, a fénytani mérési eljárás tűréseit is beleértve.

2.2.   A levegőben lévő anyagokkal és a vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

2.2.1.   A levegőben lévő anyagokkal szembeni ellenálló képesség

Három új mintát (lencsét vagy anyagmintát) olyan forrásból származó sugárzásnak kell kitenni, amelynek színképi energiaeloszlása hasonló az 5 500 K és 6 000 K közötti hőmérsékletű fekete test energiaeloszlásához. Megfelelő szűrőket kell elhelyezni a sugárforrás és a minták közé, a 295 nm-nél kisebb és a 2 500 nm-nél nagyobb hullámhosszúságú sugárzások lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében. A mintákat annyi ideig kell kitenni 1 200 W/m2 ± 200 W/m2 energiabesugárzásnak, hogy az általuk kapott fényenergia 4 500 MJ/m2 ± 200 MJ/m2 legyen. A zárt térben a mintákkal azonos szinten elhelyezett fekete lapon mért hőmérsékletnek 50 °C ± 5 °C-nak kell lennie. Az egyenletes megvilágítás érdekében a mintákat a sugárforrás körül 1 és 5 1/min közötti fordulatszámmal forgatni kell.

A mintákat le kell permetezni 1 mS/m-nél kisebb fajlagos vezetőképességű desztillált vízzel 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten, az alábbi ciklus szerint:

permetezés:

5 perc,

száradás:

25 perc.

2.2.2.   A vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

A fenti 2.2.1. szakaszban leírt vizsgálat és az alábbi 2.2.3.1. szakaszban előírt mérés befejezése után a fenti három minta külső felületét a 2.2.2.2. szakaszban leírtak szerint, a lenti 2.2.2.1. szakaszban megadott keverékkel kezelni kell.

2.2.2.1.   Vizsgálati keverék

A vizsgálati keverék 61,5 százalék n-heptánból, 12,5 százalék toluolból, 7,5 százalék etil-tetrakloridból, 12,5 százalék triklóretilénből és 6 százalék xilolból áll (térfogatszázalék).

2.2.2.2.   A vizsgálati keverék felvitele

Egy (az ISO 105 szerinti) pamutkendőt be kell áztatni a fenti 2.2.2.1. szakaszban meghatározott keverékbe, míg teleszívja magát, és 10 másodpercen belül 10 percig a minta külső felületére kell nyomni 50 N/cm2 nyomással, amely megfelel egy 14 × 14 mm-es felületre ható 100 N erő hatásának.

A 10 perc alatt a kendőt ismételten meg kell nedvesíteni a keverékkel úgy, hogy az alkalmazott folyadék összetétele állandóan azonos legyen a vizsgálati keverékhez előírttal.

A vizsgálat alatt a nyomás következtében esetleg fellépő repedésképződés elkerülése érdekében a mintára ható nyomás kompenzálása megengedett.

2.2.2.3.   Tisztítás

A vizsgálati keverék alkalmazása után a mintákat szabad levegőn meg kell szárítani, majd a 2.3. szakaszban („Tisztítószerekkel szembeni ellenálló képesség”) előírt, 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű oldattal le kell mosni. Ezt követően a mintákat gondosan le kell öblíteni 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten legfeljebb 0,2 százalék szennyeződést tartalmazó desztillált vízzel, és puha kendővel le kell őket törölni.

2.2.3.   Eredmények

2.2.3.1.   A levegőben lévő anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a minták külső felületén nem lehet repedés, karcolás, letöredezés és alakváltozás, és a fényátbocsátás

Δt = (T2 – T3) / T2 átlagos változása a három mintán a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem lehet több 0,020-nál

(Δtm ≤ 0,020).

2.2.3.2.   A vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a mintákon semmiféle olyan vegyi foltosodás nem maradhat, amely olyan fényáramszóródást okozhatna, melynek Δd = (T5 – T4) T2 átlagos változása a három mintán a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve meghaladná a 0,020 értéket

(Δdm ≤ 0,020).

2.3.   Tisztítószerekkel és szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség

2.3.1.   Tisztítószerekkel szembeni ellenálló képesség

A három minta (lencsék vagy anyagminták) külső felületét 50 °C ± 5 °C hőmérsékletre kell melegíteni, majd öt percre bele kell mártani 99 rész legfeljebb 0,02 százalék szennyeződést tartalmazó desztillált víz és egy rész alkilaril-szulfonát 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten tartott keverékébe.

A vizsgálat végeztével a mintákat 50 °C ± 5 °C hőmérsékleten meg kell szárítani. Ezután a felületüket nedves kendővel meg kell tisztítani.

2.3.2.   Szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség

Ezt követően a három előző minta külső felületét egy percen keresztül könnyedén át kell dörzsölni egy 70 százalék n-heptán és 30 százalék toluol (térfogatszázalék) keverékébe mártott pamutkendővel, majd szabad levegőn meg kell szárítani.

2.3.3.   Eredmények

A fenti két vizsgálat egymást követő végrehajtása után a fényátbocsátás Δt = (T2 – T3) / T2 átlagos változása a három mintán a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem haladhatja meg a 0,010 értéket

(Δ tm ≤ 0,010).

2.4.   Mechanikai elhasználódással szembeni ellenálló képesség

2.4.1.   Mechanikai koptatás

A három új minta (lencse) külső felületét a melléklet 3. függelékében leírt egyenletes mechanikai koptatásnak kell alávetni.

2.4.2.   Eredmények

A vizsgálat után meg kell mérni:

a fényátbocsátást: Δ t = (T2 – T3) / T2,

és a fényáramszóródást: Δ d = (T5 – T4) / T2,

az előírás 2.2.4.1.1. szakaszában megadott területen, a 2. függelékben leírt eljárással. A három mintán mért értékek számtani közepének ki kell elégítenie a következő egyenlőtlenségeket: Δ tm ≤ 0,100; Δ dm ≤ 0,050.

2.5.   A bevonatok tapadásának vizsgálata, ha vannak

2.5.1.   A minta előkészítése

A lencse bevonatának egy 20 mm × 20 mm-es területére zsilettpengével vagy tűvel kb. 2 mm × 2 mm-es négyzethálót kell vágni. A penge vagy tű nyomásának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy legalább a bevonatot átvágja.

2.5.2.   A vizsgálat leírása:

Olyan ragasztószalagot kell használni, melynek a szélesség egységére vetített tapadóereje a melléklet 4. függelékében leírt egységes körülmények között mérve 2 N/cm ± 20 százalék. A minimum 25 mm széles ragasztószalagot legalább öt percen át rá kell nyomni a 2.5.1. szakasz szerint előkészített felületre.

Ezután a ragasztószalag végét úgy kell megterhelni, hogy az adott felületen ható tapadóerőt egy, a felületre merőleges erő egyenlítse ki. Ekkor a ragasztószalagot 1,5 m/s ±0,2 m/s állandó sebességgel le kell szakítani a felületről.

2.5.3.   Eredmények

A négyzethálóval ellátott felületen nem mutatkozhat észrevehető károsodás. A metszésvonalak kereszteződésében vagy a vágások szélén megengedhetők károsodások, feltéve, hogy a károsodott terület nem haladja meg a négyzethálóval ellátott felület 15 százalékát.

2.6.   Műanyag lencsével felszerelt teljes fényszóró vizsgálata

2.6.1.   A lencse felületének mechanikai elhasználódással szembeni ellenálló képessége

2.6.1.1.   Vizsgálat

Az 1. számú vizsgált lámpa lencséjét alá kell vetni a fenti 2.4.1. szakaszban leírt vizsgálatnak.

2.6.1.2.   Eredmények

A vizsgálat után a fényszórón az előírásnak megfelelően elvégzett fénytani mérések eredményei nem haladhatják meg 30 százaléknál nagyobb mértékben a B 50 L és HV pontokra előírt maximális értékeket, és legfeljebb 10 százalékkal lehetnek kisebbek, mint a 75 R pontra előírt minimális értékek (bal oldali közlekedésre szánt fényszóró esetében a B 50 R, HV és 75 L pontokat kell vizsgálni).

2.6.2.   A bevonatok tapadásának vizsgálata, ha vannak

A 2. számú vizsgált lámpa lencséjét alá kell vetni a fenti 2.5. szakaszban leírt vizsgálatnak.

3.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

A lencsék gyártásához használt anyagok tekintetében a sorozatban gyártott lámpák akkor tekinthetők az előírás rendelkezéseinek megfelelőnek, ha:

3.1.1.   A vegyi anyagokkal, a mosószerekkel és a szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a minta külső felületén szabad szemmel nem látható repedés, letöredezés vagy alakváltozás (lásd a 2.2.2., a 2.3.1. és a 2.3.2. szakaszt).

3.1.2.   A 2.6.1.1. szakaszban leírt vizsgálat után a 2.6.1.2. szakasz szerinti mérési pontokban a fénytani értékek az előírás által előírt gyártásmegfelelőségi határértékeken belül vannak.

3.2.   Ha a vizsgálati eredmények nem teljesítik a követelményeket, a vizsgálatokat újabb, véletlenszerűen kiválasztott fényszórómintákon meg kell ismételni.

1. FÜGGELÉK

A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK IDŐRENDI SORRENDJE

A.   Műanyagokon (az előírás 2.2.4. szakaszának megfelelően benyújtott lencséken vagy anyagmintákon) végzett vizsgálatok.

Minták vizsgálatai

Lencsék vagy anyagminták

Lencsék

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

1.1.

Bizonyos fénytani mérések

(2.1.2.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

1.1.1.

Hőmérséklet-változás

(2.1.1.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

1.1.2.

Bizonyos fénytani mérések

(2.1.2.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

1.2.1.

Fényátbocsátás mérése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

 

 

 

 

1.2.2.

Fényáramszóródás mérése

x

x

x

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

1.3.

Levegőben lévő anyagok

(2.2.1.)

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.3.1.

Fényátbocsátás mérése

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.4.

Vegyi anyagok

(2.2.2.)

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.4.1.

Fényáramszóródás mérése

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.5.

Tisztítószerek

(2.3.1.)

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

1.6.

Szénhidrogének

(2.3.2.)

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

1.6.1.

Fényátbocsátás mérése

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

1.7.

Kopás

(2.4.1.)

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

1.7.1.

Fényátbocsátás mérése

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

1.7.2.

Fényáramszóródás mérése

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

1.8.

Tapadás

(2.5.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

B.   Teljes (az előírás 2.2.3. szakaszának megfelelően benyújtott) lámpákon végzett vizsgálatok.

Vizsgálat

Minták száma

1

2

2.1.

Kopás (2.6.1.1.)

x

 

2.2.

Fénytani mérések (2.6.1.2.)

x

 

2.3.

Tapadás (2.6.2.)

 

x

2. FÜGGELÉK

A fényáramszóródás és a fényátbocsátás mérésének módszere

1.   A BERENDEZÉS

(lásd az ábrát)

Egy K kollimátor β/2 = 17,4 × 10–4 rd fél divergenciájú fénysugarát egy 6 mm-es nyílású DT fényrekesz korlátozza, és a mintatartó állványt ezzel szemben kell elhelyezni.

Egy szférikus aberráció szempontjából korrigált L2 akromatikus gyűjtőlencse létesít kapcsolatot a DT fényrekesz és az R vevő között; az L2 lencse átmérőjének akkorának kell lennie, hogy ne rekeszelje le a minta által szétszórt fényt egy β/2 = 14° fél csúcsszögű kúpon belül.

Az L2 lencse egyik kép-fókuszsíkjában egy α°/2 = 1° és αmax/2 = 12° szögű DD gyűrűs fényrekeszt kell elhelyezni.

A fényrekesz közepét azért kell nem átlátszóra kialakítani, hogy kizárja a közvetlenül a fényforrásból érkező fényt. A fényrekesz középső részének a fény útjából eltávolíthatónak kell lennie oly módon, hogy pontosan visszatérhessen eredeti helyzetébe.

Az L2 DT távolságot és az L2 lencse F2  (1) fókusztávolságát úgy kell megválasztani, hogy a DT képe teljesen fedje az R vevőt.

Ha a kezdeti beeső fényáramot 1 000 egységnek tekintjük, az egyes leolvasások abszolút pontosságának 1 egységnél jobbnak kell lennie.

2.   MÉRÉSEK

Az alábbi értékeket kell leolvasni:

Mért érték

Mintával

DD középrészével

A mérés célja

T1

nem

nem

Beeső fényáram kezdeti leolvasáskor

T2

igen (a vizsgálat előtt)

nem

Az új anyag által átbocsátott fényáram 24 °C-os mezőben

T3

igen (a vizsgálat után)

nem

A vizsgált anyag által átbocsátott fényáram 24 °C-os mezőben

T4

igen (a vizsgálat előtt)

igen

Az új anyag által szétszórt fényáram

T5

igen (a vizsgálat után)

igen

A vizsgált anyag által szétszórt fényáram

Image 122

(1)  Az L2 esetében körülbelül 80 mm fókusztávolság alkalmazása ajánlott.

3. FÜGGELÉK

PERMETEZÉSES VIZSGÁLAT

1.   Vizsgálati berendezés

1.1.   Szórópisztoly

A használt szórópisztolyt 1,3 mm átmérőjű fúvókával kell ellátni, amely 0,24 ± 0,02 l/perc folyadékáramot biztosít 6,0 bar – 0, +0,5 bar üzemi nyomás mellett.

Ilyen üzemi körülmények között a kilövellt sugárnak a fúvókától 380 mm ± 10 mm távolságra elhelyezett koptatásnak kitett felületen 170 mm ± 50 mm átmérőjűnek kell lennie.

1.2.   Vizsgálati keverék

A vizsgálati keverék az alábbiakból áll:

A Mohr-skálán 7-es keménységi fokú kvarchomok, 0 és 0,2 mm közötti szemcsemérettel, közel normális eloszlásban, 1,8 és 2 közötti szögtényezővel;

205 g/m3 keménységet nem meghaladó víz, literenként 25 g homokkal keverve.

2.   Vizsgálat

A fényszórók lencséinek külső felületét egyszer vagy többször be kell szórni a fent leírt homoksugárral. A sugarat közel merőlegesen kell a vizsgálandó felületre szórni.

A kopást a vizsgálandó lencsék mellett referenciaként elhelyezett egy vagy több üvegmintával kell ellenőrizni. A keveréket addig kell a mintára/mintákra szórni, amíg a mintán a 2. függelékben leírt módszerrel mért fényáramszóródás-változás értéke meg nem felel a következő egyenletnek:

Formula

Több referenciaminta használatával ellenőrizhető, hogy a teljes vizsgálandó felület egyenletesen kopott-e meg.

4. FÜGGELÉK

RAGASZTÓSZALAGOS TAPADÁSI VIZSGÁLAT

1.   CÉL

Ez a módszer lehetővé teszi egy ragasztószalag üveglaphoz való lineáris tapadási erejének egységes körülmények között történő meghatározását.

2.   ALAPELV

Az eljárás a ragasztószalagnak az üveglapról 90°-os szögben történő leszakításához szükséges erőt méri.

3.   ELŐÍRT KÖRNYEZETI FELTÉTELEK

A környezeti levegő hőmérséklete 23° C ± 5° C, relatív páratartalma (RH) 65 ± 15 százalék legyen.

4.   PRÓBADARABOK

A vizsgálat előtt a vizsgálandó ragasztószalag-tekercset 24 órán át az előírt környezetben kell pihentetni (lásd a fenti 3. szakaszt).

Minden tekercsből öt darab, 400 mm hosszú próbadarabot kell megvizsgálni. A tekercsről az első három fordulattal letekert ragasztószalagot el kell dobni, és utána kell levágni a próbadarabokat.

5.   ELJÁRÁS

A vizsgálatot a 3. szakaszban előírt környezeti feltételek mellett kell elvégezni.

Az öt próbadarabot a ragasztószalag kb. 300 mm/s sebességű radiális letekerésével kell levenni, és 15 másodpercen belül az alábbiak szerint kell felhelyezni.

A szalagot folyamatosan előrehaladva kell az üveglapra ragasztani, enyhe hosszirányú, ujjal való dörzsölés mellett, túlzott nyomás nélkül, úgy, hogy a ragasztó és az üveglap között ne maradjanak levegőbuborékok.

A felragasztott szalagot 10 percig az előírt környezeti feltételek között pihentetni kell.

A próbadarab egy kb. 25 mm-es szakaszát a próbadarab tengelyére merőleges síkban le kell húzni az üvegről. Az üveglapot rögzíteni kell, és a ragasztószalag szabad végét 90°-ban fel kell hajtani. Olyan irányú erőt kell alkalmazni, hogy a szalag és az üveglap közötti elválasztó vonal merőleges legyen mind erre az erőre, mind pedig az üveglemezre.

Ezt követően a szalagot 300 mm/s ± 30 mm/s sebességgel le kell húzni, és az ehhez szükséges erőt rögzíteni kell.

6.   EREDMÉNYEK

A kapott öt eredményt sorba kell rendezni, és a középső értéket kell a mérés végeredményének tekinteni. Ezt az értéket a szalagszélesség egy centiméterére számítva N/cm-ben kell kifejezni.


7. MELLÉKLET

A HATÓSÁGI MINTAVÉTELRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

1.   ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

1.1.   A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek az előírás rendelkezései szerint (ha vannak ilyen rendelkezések), ha az eltérések nem haladják meg a gyártástechnológiai szórás mértékét.

A fénytani jellemzők tekintetében a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétségtelen, ha a véletlenszerűen kiválasztott és normál izzólámpával felszerelt fényszóró fénytani jellemzőinek vizsgálatakor;

1.2.1.   az előírásban előírt értékektől egyik mért érték sem tér el – kedvezőtlen irányban – több mint 20 százalékkal. A B 50 L (vagy R) és a III. zónában mért értékek legnagyobb eltérése rendre a következő lehet:

B 50 L (vagy R): 0,2 lx 20 százalékkal egyenértékű

0,3 lx 30 százalékkal egyenértékű

III. zóna: 0,3 lx 20 százalékkal egyenértékű

0,45 lx 30 százalékkal egyenértékű

vagy ha

1.2.2.1.   tompított fény esetében az előírásban meghatározott követelmények teljesülnek a HV pontban (0,2 lx tűréssel), és ugyanebben a beállításban a (25 m távolságban felállított) mérőernyőn a B 50 L (vagy R)1 (+0,1 lx tűréssel), a 75 R (vagy L), az 50 V, a 25 R és a 25 L pontok körül rajzolt, 15 cm sugarú körökkel határolt területek legalább egy-egy pontjában, valamint a IV. zóna teljes területének azon részén, amely legfeljebb 22,5 cm-re van a 25 R és a 25 L vonal felett;

1.2.2.2.   továbbá, ha távolsági fény esetében a HV a 0,75 Emax izolux görbén belül helyezkedik el, az előírás 6.3.2. szakaszában meghatározott mérési pontokban mért fénytani értékekben a maximális érték tekintetében +20 százalék, minimális érték tekintetében pedig –20 százalék eltérés mutatkozik. Az azonosítójelet nem kell figyelembe venni.

1.2.3.   Ha a fent leírt mérések eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a fényszóró beállítása módosítható, feltéve, hogy a fénysugár tengelye oldalirányban nem mozdul el 1°-nál nagyobb mértékben jobbra vagy balra.

1.2.4.   Ha a fent leírt mérések eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a méréseket egy másik normál izzólámpa használatával meg kell ismételni.

1.2.5.   Nyilvánvalóan hibás lámpákat nem kell figyelembe venni.

1.2.6.   Az azonosítójelet nem kell figyelembe venni.

1.3.   A színkoordinátáknak teljesülniük kell a normál A színhőmérsékletre beállított izzóval felszerelt fényszórónál.

A szelektív sárga fényt kibocsátó, színtelen izzóval felszerelt fényszóró fénytani jellemzőire az értékek 0,84-szerese vonatkozik.

2.   ELSŐ MINTAVÉTEL

Az első mintavétel során négy fényszórót kell véletlenszerűen kiválasztani. Az első két lámpából álló mintát A-val, a második két lámpából álló mintát B-vel kell jelölni.

2.1.   A megfelelőség kétségtelen

Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétségtelen, ha a fényszórók mért értékeinek eltérése – kedvezőtlen irányban – az alábbiak szerint alakul:

2.1.1.1.   1. A. Minta

A1.

egy fényszóróra 0 százalék

 

egy fényszóróra legfeljebb 20 százalék

A2.

mindkét fényszóróra több mint 0 százalék

 

de legfeljebb 20 százalék

 

a mérés folytatása a B. mintával

2.1.1.2.   B. minta

B1.

mindkét fényszóróra 0 százalék

2.1.2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek az A. minta tekintetében teljesülnek.

2.2.   A megfelelőség kétséges

Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétséges, a gyártót pedig fel kell szólítani, hogy gyártási folyamatát (a megfelelő beállításokkal) tegye a követelményeknek megfelelővé, ha a fényszórók mért értékeinek eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

2.2.1.1.   A. minta

A3.

egy fényszóróra legfeljebb 20 százalék

 

egy fényszóróra több mint 20 százalék

 

de legfeljebb 30 százalék

2.2.1.2.   B. minta

B2.

az A2. esetben

 

egy fényszóróra több mint 0 százalék

 

de legfeljebb 20 százalék

 

egy fényszóróra legfeljebb 20 százalék

B3.

az A2. esetben

 

egy fényszóróra 0 százalék

 

egy fényszóróra több mint 20 százalék

 

de legfeljebb 30 százalék

2.2.2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek az A. minta tekintetében nem teljesülnek.

2.3.   A jóváhagyás visszavonása

A megfelelőség kétséges, és a 13. szakaszt kell alkalmazni, ha – ennek a mellékletnek az 1. ábrája szerinti mintavételt követően – a lámpák mért értékeinek az eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

2.3.1.   A. minta

A4.

egy fényszóróra legfeljebb 20 százalék

 

egy fényszóróra több mint 30 százalék

A5.

mindkét fényszóróra több mint 20 százalék

2.3.2.   B. minta

B4.

az A2. esetben

 

egy fényszóróra több mint 0 százalék

 

de legfeljebb 20 százalék

 

egy fényszóróra több mint 20 százalék

B5.

az A2. esetben

 

mindkét fényszóróra több mint 20 százalék

B6.

az A2. esetben

 

egy fényszóróra 0 százalék

 

egy fényszóróra több mint 30 százalék

2.3.3.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek az A. és B. minta tekintetében nem teljesülnek.

3.   ISMÉTELT MINTAVÉTEL

Az A3., B2., B3. esetben az értesítés után két hónapon belül ismételt mintavételt kell végezni, a legyártott készletből a megfelelő beállítások után két-két fényszóróból álló harmadik C. mintát és negyedik D. mintát kiválasztva.

3.1.   A megfelelőség kétségtelen

Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétségtelen, ha a fényszórók mért értékeinek eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

3.1.1.1.   C. minta

C1.

egy fényszóróra 0 százalék

 

egy fényszóróra legfeljebb 20 százalék

C2.

mindkét fényszóróra több mint 0 százalék

 

de legfeljebb 20 százalék

a mérés folytatása a D. mintával

3.1.1.2.   D. minta

D1.

a C2. esetben mindkét fényszóróra 0 százalék

3.1.2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek a C. minta tekintetében teljesülnek.

3.2.   A megfelelőség kétséges

Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású fényszórók megfelelősége kétséges, a gyártót pedig fel kell szólítani, hogy gyártási folyamatát (a megfelelő beállításokkal) tegye a követelményeknek megfelelővé, ha a fényszórók mért értékeinek eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

3.2.1.1.   D. minta

D2.

a C2. esetben

 

egy fényszóróra több mint 0 százalék

 

de legfeljebb 20 százalék

 

egy fényszóróra legfeljebb 20 százalék

3.2.1.2.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek a C. minta tekintetében nem teljesülnek.

3.3.   A jóváhagyás visszavonása

A megfelelőség kétséges, és a 14. szakaszt kell alkalmazni, ha – ennek a mellékletnek az 1. ábrája szerinti mintavételt követően – a fényszórók mért értékeinek az eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

3.3.1.   C. minta

C3.

egy fényszóróra legfeljebb 20 százalék

 

egy fényszóróra több mint 20 százalék

C4.

mindkét fényszóróra több mint 20 százalék

3.3.2.   D. minta

D3.

a C2. esetben

 

egy fényszóróra 0 vagy több mint 0 százalék

 

egy fényszóróra több mint 20 százalék

3.3.3.   vagy ha az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek a C. és D. minta tekintetében nem teljesülnek.

4.   A VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONAL FÜGGŐLEGES ELTOLÓDÁSA

A világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges eltolódásának ellenőrzéséhez a következő eljárást kell alkalmazni:

Az ezen melléklet 1. ábráján bemutatott mintavételi eljárást követően az egyik A. jelű fényszórómintán először három egymást követő alkalommal végre kell hajtani a 4. melléklet 2.2.2. szakaszában leírt ciklust, majd el kell végezni a 4. melléklet 2.1. szakaszában leírt vizsgálati eljárást. A fényszóró elfogadhatónak tekinthető, ha a Δr nem haladja meg az 1,5 mrad értéket.

Amennyiben ez az érték nagyobb 1,5 mrad-nál, de nem több 2,0 mrad-nál, a másik A. jelű fényszórómintán is végre kell hajtani a vizsgálatot, és a két mintán mért abszolút értékek számtani közepe nem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket.

Amennyiben azonban az A. mintán mért érték nagyobb 1,5 mrad-nál, a B. mintához tartozó két fényszórót is alá kell vetni ugyanennek az eljárásnak, és egyik fényszóró Δr értéke sem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket.

1. ábra

Image 123

2 eszköz

Első mintavétel

Négy, véletlenszerűen kiválasztott eszköz, felosztva az „A” és „B” mintára

2 eszköz

VÉGE

Mérés folytatása a „B” mintával

VÉGE

Világítási irány

A gyártót utasítják, hogy termékeit hozza összhangba a követelményekkel

2 eszköz

Megismételt mintavétel

Négy, véletlenszerűen kiválasztott eszköz, felosztva az „C” és „D” mintára

2 eszköz

Lehetséges eredmények az „A” mintán

Lehetséges eredmények a „C” mintán

VÉGE

Mérés folytatása a „D” mintával

VÉGE

folytatás a beigazítással

Lehetséges eredmények a „D” mintán

Lehetséges eredmények a „B” mintán

Jóváhagyás visszavonva

Maximális eltérés [százalékban] a kedvezőtlen irányba a határértékekhez képest


2010.7.10.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 177/211


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Szövetsége Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 46. előírása — Egységes rendelkezések a közvetett látást biztosító eszközök és a gépjárművek ilyen eszközök beépítése tekintetében történő jóváhagyásáról

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 02. módosítássorozat 4. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2009. július 22.

A 4. kiegészítés 1. helyesbítése – hatálybalépés dátuma: 2009. november 11.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.

Alkalmazási kör

I.   KÖZVETETT LÁTÁST BIZTOSÍTÓ ESZKÖZÖK

2.

Fogalommeghatározások

3.

Jóváhagyási kérelem

4.

Jelölések

5.

Jóváhagyás

6.

Követelmények

6.1.

Tükrök

6.2.

Közvetett látást biztosító eszközök, a tükrökön kívül

7.

A közvetett látást biztosító eszköz típusának módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

8.

A gyártás megfelelősége

9.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

10.

Gyártás végleges leállítása

11.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a jóváhagyó hatóságok neve és címe

II.   A KÖZVETETT LÁTÁST BIZTOSÍTÓ ESZKÖZÖK BEÉPÍTÉSE

12.

Fogalommeghatározások

13.

Jóváhagyási kérelem

14.

Jóváhagyás

15.

Követelmények

16.

A járműtípus módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

17.

A gyártás megfelelősége

18.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

19.

Gyártás végleges leállítása

20.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a jóváhagyó hatóságok neve és címe

21.

Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

1. melléklet –

Adatközlő lap közvetett látást biztosító eszközök típusjóváhagyásához

2. melléklet –

Adatközlő lap járművek közvetett látást biztosító eszközök beépítése tekintetében történő típusjóváhagyásához

3. melléklet –

Értesítés közvetett látást biztosító eszköztípus 46. sz. előírás szerinti jóváhagyásának megadásáról, elutasításáról, kiterjesztéséről, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról

4. melléklet –

Értesítés járműtípus közvetett látást biztosító eszközök beépítése tekintetében történő, a 46. sz. előírás szerinti jóváhagyásának megadásáról, elutasításáról, kiterjesztéséről, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról

5. melléklet –

A jóváhagyási jel elrendezése a közvetett látást biztosító eszközön

6. melléklet –

A fényvisszaverő képesség meghatározásának vizsgálati módszere

7. melléklet –

A tükör fényvisszaverő felülete „r” görbületi sugarának meghatározására szolgáló eljárás

8. melléklet –

Eljárás a H pont és a gépjárműben utazó személy törzse tényleges dőlésszögének meghatározására, különböző üléshelyzetekben

1. függelék –

A háromdimenziós H-pont-vizsgáló eszköz leírása

2. függelék –

A háromdimenziós referencia-rendszer

3. függelék –

Az üléshelyzetekre vonatkozó referenciaadatok

9. melléklet –

(fenntartva)

10. melléklet –

Az észlelési távolság kiszámítása

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás a következőkre vonatkozik:

a)

a 15.2.1.1.1. szakaszban található táblázatban meghatározott, M és N kategóriájú (1) járművekbe szánt, kötelező és nem kötelező, közvetett látást biztosító eszközök, valamint a 15.2.1.1.3. és 15.2.1.1.4. szakaszban említett, a vezetőt legalább részben körülvevő karosszériával rendelkező L kategóriájú (1) gépjárművekre szánt, kötelező és nem kötelező, közvetett látást biztosító eszközök;

b)

a közvetett látást biztosító eszközöknek az M és N kategóriájú gépjárművekbe, valamint a vezetőt legalább részben körülvevő karosszériával rendelkező L kategóriájú (1) gépjárművekbe történő beépítése.

I.   A KÖZVETETT LÁTÁST BIZTOSÍTÓ ESZKÖZÖK

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

„közvetett látást biztosító eszközök”: a jármű körüli, közvetlenül nem látható forgalmi terület megfigyeléséhez szükséges eszközök. Ezek lehetnek hagyományos tükrök, kamera-/monitorrendszerek vagy más olyan eszközök, amelyek képesek a járművezetőnek a közvetett látótérről információt közvetíteni;

„tükör”: minden olyan eszköz, kivéve a periszkópokat és hasonló készülékeket, amelynek célja, hogy a 15.2.4. szakaszban meghatározott látótéren belül a jármű mögötti, melletti vagy előtti területre tiszta rálátást biztosítson;

2.1.1.1.    „belső tükör”: a 2.1. szakaszban meghatározott olyan eszköz, amely a jármű utasterében szerelhető fel;

2.1.1.2.    „külső tükör”: a 2.1. szakaszban meghatározott olyan eszköz, amely a jármű külső felületére szerelhető fel;

2.1.1.3.    „ellenőrző tükör”: a 2.1.1. szakaszban meghatározottól különböző tükör, amely a jármű belsejében vagy külső felületére szerelhető fel, hogy rálátást biztosítson a 15.2.4. szakaszban meghatározott látótéren kívüli látótérre;

2.1.1.4.    „látástámogató rendszer”: olyan rendszer, amely lehetővé teszi a vezető számára a jármű melletti területeken található tárgyak észlelését és/vagy szemlélését;

2.1.1.5.    „r”: a fényvisszaverő felületen a 7. mellékletben leírt módszerrel mért görbületi sugarak átlaga;

2.1.1.6.    „fő görbületi sugarak a fényvisszaverő felület egy pontjában (ri)”: a 7. mellékletben meghatározott berendezés segítségével kapott érték, amelyet a 6.1.2.1.2.1. szakasz szerint meghatározott „b” szakasszal párhuzamos felület közepén átmenő fényvisszaverő felület ívén, valamint az e szakaszra merőleges íven mérnek;

2.1.1.7.    „görbületi sugár a fényvisszaverő felület egy pontján (rp)”: az r'i és ri fő görbületi sugár számtani átlaga, azaz

Formula

2.1.1.8.    „szférikus felület”: olyan felület, amelynek görbületi sugara minden irányban azonos és állandó;

2.1.1.9.    „aszférikus felület”: olyan felület, amelynek görbületi sugara csak egy síkban állandó;

2.1.1.10.    „aszférikus tükör”: szférikus és aszférikus részből álló tükör, amelyen a fényvisszaverő felület átmenetét a szférikusról az aszférikus részre jelölni kell. A tükör fő tengelyének görbülete az elsődleges gömbsüveg sugara által meghatározott x–y koordinátarendszerben az alábbi képlettel állapítható meg:

Formula

R

:

a szférikus rész névleges sugara;

k

:

a görbület változásának állandója;

a

:

az elsődleges gömbsüveg szférikus méretének állandója;

2.1.1.11.    „a fényvisszaverő felület középpontja”: a fényvisszaverő felület látható területének középpontja;

2.1.1.12.    „a tükör alkotórészeinek görbületi sugara”: annak a körívnek a „c” sugara, amely a leginkább közelíti az adott rész görbületét;

2.1.1.13.    „tükörosztály”: azon eszközök összessége, amelyeknek egy vagy több közös jellemzője vagy funkciója van. A következőképpen osztályozzák őket:

I. osztály: „belső visszapillantó tükör”, amely a 15.2.4.1. szakasz szerinti látóteret biztosítja,

II. és III. osztály: „fő külső visszapillantó tükör”, amely a 15.2.4.2. és 15.2.4.3. szakasz szerinti látóteret biztosítja,

IV. osztály: „széles látószögű külső tükör”, amely a 15.2.4.4. szakasz szerinti látóteret biztosítja,

V. osztály: „külső közeltéri tükör”, amely a 15.2.4.5. szakasz szerinti látóteret biztosítja,

VI. osztály: „első tükör”, amely a 15.2.4.6. szakasz szerinti látóteret biztosítja,

VII. osztály: karosszériával rendelkező, L kategóriájú járművekbe szánt tükrök;

„közvetett látást biztosító kamera-/monitorrendszer”: a 2.1. szakasz szerinti olyan eszköz, amely a rálátást a 2.1.2.1. és 2.1.2.2. szakasz szerinti kamera, illetve monitor kombinációja segítségével biztosítja;

2.1.2.1.    „kamera”: olyan eszköz, amely a külvilág képeit leképezi, majd jellé (például videojellé) alakítja át;

2.1.2.2.    „monitor”: olyan eszköz, amely a jelet a látható spektrumban képpé alakítja át;

2.1.2.3.    „észlelés”: valamely meghatározott távolságban lévő tárgynak a háttértől vagy a környezettől történő megkülönböztetésének képessége;

2.1.2.4.    „fénysűrűség-különbség”: a fényerőarány valamely tárgy és annak közvetlen háttere/környezete között, amely lehetővé teszi, hogy a tárgyat hátterétől/környezetétől megkülönböztessék;

2.1.2.5.    „felbontás”: az a legkisebb részlet, amely az észlelőrendszerrel felismerhető, azaz a nagyobb egésztől különálló részként észlelhető. Az emberi szem felbontását látásélességnek nevezik;

2.1.2.6.    „kritikus tárgy”: Do = 0,8 m átmérőjű kör alakú tárgy (2);

2.1.2.7.    „kritikus észlelés”: az észlelésnek az a szintje, amelyre az emberi szem különféle feltételek mellett általában képes. A közúti közlekedésben a kritikus észlelés határértéke a látószög nyolc ívperce;

2.1.2.8.    „látótér”: a háromdimenziós térnek a közvetett látást biztosító eszköz segítségével figyelhető része. Eltérő rendelkezés hiányában ezt a látóteret a tükörnek nem minősülő eszköz/eszközök által a földfelszínen belátható tér határozza meg. A kritikus tárgy releváns észlelési távolsága behatárolhatja a látóteret;

2.1.2.9.    „észlelési távolság”: a földfelszínen mért távolság a látási vonatkoztatási pont és a legtávolabbi pont között, ahol a kritikus tárgy még éppen észlelhető (éppen eléri a kritikus észlelés határát);

2.1.2.10.    „kritikus látótér”: az a terület, amelyben a kritikus tárgyat a közvetett látást biztosító eszközzel észlelni kell, és amelyet egy szög és egy vagy több észlelési távolság határoz meg;

2.1.2.11.    „látási vonatkoztatási pont”: a járműhöz viszonyított pont, amelyre az előírt látótér vonatkozik. Ez a pont a járművezető látópontjain áthaladó függőleges síknak a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos, a járművön kívül 20 cm-re elhelyezkedő síkkal való metszésvonalának a talajra történő vetítése;

2.1.2.12.    „látható spektrum”: az emberi szem észlelési tartományán belüli hullámhosszúságú fény: 380–780 nm;

2.1.2.13.    „ellenőrző kamera/monitor/felvevő rendszer”: egy kamera és a 2.1.2. szakaszban meghatározott kamera-/monitorrendszertől különböző monitor vagy rögzítőberendezés, amely a jármű belsejében vagy külső felületére szerelhető fel azért, hogy rálátást biztosítson a 15.2.4. szakaszban meghatározott látótéren kívüli látótérre, vagy hogy biztonsági rendszert biztosítson a jármű belsejében vagy akörül;

2.1.3.    „közvetett látást biztosító egyéb eszközök”: a 2.1. szakaszban meghatározott eszközök, amelyeknél a látóteret nem tükör vagy a közvetett látást biztosító kamera-/monitorrendszer segítségével hozzák létre;

2.1.4.    „közvetett látást biztosító eszköztípus”: olyan eszközök, amelyek az alábbi lényeges jellemzőik tekintetében nem különböznek egymástól:

a készülék kialakítása, ideértve adott esetben a felépítményre történő rögzítés módját,

tükrök esetében az osztály és a fényvisszaverő felület alakja, mérete és görbületi sugara,

kamera-/monitorrendszerek esetében az észlelési távolság és a látószög.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.   A közvetett látást biztosító eszköz típusának jóváhagyására vonatkozó kérelmet a márkanév vagy védjegy tulajdonosa vagy annak jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2.   Az adatközlő lap mintája az 1. mellékletben található.

Minden közvetett látást biztosító eszköztípus esetében a kérelemhez csatolni kell az alábbiakat:

3.3.1.   tükrök esetében négy mintát: hármat a vizsgálatokhoz, és egyet, amelyet a laboratórium tart vissza a későbbiekben esetlegesen szükségesnek bizonyuló vizsgálatokhoz. A laboratórium kérésére további darabokat is rendelkezésre kell bocsátani;

3.3.2.   közvetett látást biztosító egyéb eszközök esetében: minden alkatrészből egy mintát.

4.   JELÖLÉSEK

4.1.   A jóváhagyásra benyújtott, közvetett látást biztosító eszköz mintadarabjain világosan és el nem távolítható módon fel kell tüntetni a gyártó kereskedelmi nevét vagy védjegyét; ennek a jelölésnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.2.   Minden eszközön biztosítani kell a jóváhagyási jel elhelyezésére elegendő felületet úgy, hogy a jel az eszköz járműre történő felszerelését követően is olvasható legyen; a felületet az 1. mellékletben meghatározott rajzokon fel kell tüntetni.

5.   JÓVÁHAGYÁS

5.1.   Amennyiben a jóváhagyásra benyújtott minták megfelelnek ezen előírás 6. szakaszában meghatározott követelményeknek, az adott közvetett látást biztosító eszköztípusra vonatkozó jóváhagyást meg kell adni.

5.2.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma (jelen esetben ez 02). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot egy másik, közvetett látást biztosító eszköztípushoz.

5.3.   Egy ezen előírás értelmében jóváhagyott típusú, közvetett látást biztosító eszközre vonatkozó jóváhagyás megadásáról, elutasításáról, kiterjesztéséről vagy visszavonásáról, illetve gyártásának végleges megszüntetéséről értesíteni kell az egyezmény ezen előírást alkalmazó részes feleit az előírás 3. mellékletében található mintának megfelelő nyomtatványon.

Az előírás szerint jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi közvetett látást biztosító eszközön, a 4.1. szakaszban előírt jelölések mellett, jól látható módon és a 4.2. szakaszban meghatározott helyen fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

5.4.1.   egy kör, benne az „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (3);

5.4.2.   a jóváhagyási szám;

5.4.3.   az I., II., III., IV., V., VI. vagy VII. kiegészítő jel, amely meghatározza azt az osztályt, amelyhez a tükörtípus tartozik, illetve az S betűjel a közvetett látást biztosító, a tükrön kívüli bármilyen más eszköz esetében. A kiegészítő jeleket az „E” betűjelet tartalmazó kör közelében, ahhoz viszonyítva bármilyen helyzetben el lehet helyezni.

5.5.   A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

5.6.   Az előírás 5. melléklete példát mutat be a fent említett jóváhagyási jelölés és kiegészítő jel elrendezésére vonatkozóan.

6.   KÖVETELMÉNYEK

6.1.   TÜKRÖK

6.1.1.   ÁLTALÁNOS SPECIFIKÁCIÓ

6.1.1.1.   Minden tükörnek állíthatónak kell lennie.

6.1.1.2.   A fényvisszaverő felületet egy házba (foglalat stb.) kell befoglalni, a ház peremének minden helyen és minden irányban „c” ≥ 2,5 mm értékkel kell rendelkeznie. Ha a fényvisszaverő felület túlnyúlik a védőburkolaton, akkor a védőburkolaton túlnyúló részen a „c” lekerekítési sugárnak legalább 2,5 milliméternek kell lennie, és a fényvisszaverő felületnek vissza kell térnie a védőburkolatba, ha a védőburkolatból legjobban kiálló részen 50 N értékű vízszintes, a jármű hosszirányú középsíkjával közel párhuzamos erőhatás éri.

6.1.1.3.   Amennyiben a visszapillantó tükröt sík felületen helyezik el, akkor minden részének, amely statikus feltételek mellett bármilyen beállítás esetén belső tükörnél 165 mm átmérőjű gömbbel, külső tükörnél 100 mm átmérőjű gömbbel érintkezhet, valamint azoknak a részeknek, amelyek a 6.1.3.2. szakasz szerinti vizsgálat alapján a járművön maradnak, „c” ≥ 2,5 mm görbületi sugárral kell rendelkezniük.

6.1.1.4.   A 12 mm-nél kisebb átmérőjű vagy átlójú felerősítési furatok és hornyok éleire nem érvényesek a görbületi sugárra vonatkozó, 6.1.1.3. szakasz szerinti követelmények, feltéve, hogy le vannak tompítva.

6.1.1.5.   A tükröket a járműre rögzítő eszközt úgy kell kialakítani, hogy egy 70 mm (L kategóriájú jármű esetében 50 mm) sugarú henger, amelynek tengelye azon forgástengely vagy forgástengelyek egyike, amely(ek) körül ütközés esetén a visszapillantó tükör a kívánt irányba elmozdul, az eszköz rögzítő felületét legalább részben metssze.

6.1.1.6.   A külső tükrök 6.1.1.2. és 6.1.1.3. szakaszban említett részei, amelyek legfeljebb 60 Shore A keménységű anyagokból állnak, kivételt képeznek a vonatkozó előírások alól.

6.1.1.7.   Belső tükrök olyan részeinél, amelyek 50-nél kisebb Shore A keménységű anyagokból készültek, és amelyek merev tartószerkezetre vannak felszerelve, a 6.1.1.2. és 6.1.1.3. szakasz követelményei csak a tartószerkezetre alkalmazandók.

6.1.2.   KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK

6.1.2.1.   MÉRETEK

6.1.2.1.1.   Belső visszapillantó tükör (I. osztály)

A fényvisszaverő felületnek olyan méretűnek kell lennie, hogy lehetővé tegye a tükörfelületre egy egyik oldalán 40 mm, másik oldalán „a” mm hosszúságú téglalap rárajzolását, ahol

Formula

és „r” a görbületi sugár.

6.1.2.1.2.   Fő külső visszapillantó tükrök (II. és III. osztály)

6.1.2.1.2.1.   A fényvisszaverő felületet úgy kell méretezni, hogy abba bele lehessen helyezni:

egy 40 mm magasságú, „a” mm hosszúságú téglalapot,

a téglalap magasságával párhuzamos, „b” mm hosszúságú szakaszt.

6.1.2.1.2.2.   Az „a” és „b” legkisebb értékei a következő táblázatban vannak megadva.

A visszapillantó tükör osztálya

a

(mm)

b

(mm)

II.

Formula

200

III.

Formula

70

6.1.2.1.3.   Széles látószögű külső tükrök (IV. osztály)

A fényvisszaverő felület határoló vonala egyszerű geometriai kialakítású, méretei, amennyiben szükséges, a II. osztályú külső tükrökkel együttesen, lehetővé teszik a 15.2.4.4. szakaszban meghatározott látótér érzékelését.

6.1.2.1.4.   „Külső közeltéri” tükrök (V. osztály)

A fényvisszaverő felület határoló vonala egyszerű geometriai kialakítású, méretei lehetővé teszik a 15.2.4.5. szakaszban meghatározott látótér érzékelését.

6.1.2.1.5.   Első tükrök (VI. osztály)

A fényvisszaverő felület határoló vonala egyszerű geometriai kialakítású, méretei lehetővé teszik a 15.2.4.6. szakaszban meghatározott látótér érzékelését.

6.1.2.1.6.   Karosszériával rendelkező, L kategóriájú járművekbe szánt tükrök (VII. osztály)

6.1.2.1.6.1.   „Fő” külső tükrök (VII. osztály)

A fényvisszaverő felület legkisebb méretei a következőknek kell, hogy megfeleljenek:

a)

területe legalább 6 900 mm2;

b)

a kör alakú tükrök átmérője legalább 94 mm;

c)

a nem kör alakú visszapillantó tükrök méretei lehetővé teszik, hogy egy 78 mm átmérőjű kört lehessen a fényvisszaverő felületükre rajzolni.

A fényvisszaverő felület legnagyobb méretei a következőknek kell, hogy megfeleljenek:

a)

a kör alakú visszapillantó tükrök átmérője legfeljebb 150 mm;

b)

a nem kör alakú visszapillantó tükrök fényvisszaverő felülete elfér egy 120 mm × 200 mm méretű négyszögben.

6.1.2.2.   Fényvisszaverő felületek és visszaverődési tényezők

6.1.2.2.1.   A tükör fényvisszaverő felületének sík vagy domború szférikus felületnek kell lennie. A külső tükröket el lehet látni további aszférikus résszel, feltéve, hogy a fő tükör a közvetett látótérre vonatkozó követelményeknek megfelel.

6.1.2.2.2.   A tükrök görbületi sugarai közötti eltérések

6.1.2.2.2.1.   Az ri, illetve r'i és rp közötti eltérés egyetlen referenciapontban sem haladhatja meg a 0,15 r-t.

6.1.2.2.2.2.   Az egyes görbületi sugarak (rp1, rp2 és rp3) és r közötti különbség nem haladhatja meg 0,15 r értékét.

6.1.2.2.2.3.   Ha r nem kisebb mint 3 000 mm, akkor a 6.1.2.2.2.1. és 6.1.2.2.2.2. pontban közölt 0,15 r érték helyébe 0,25 r lép.

6.1.2.2.3.   A tükrök aszférikus részeire vonatkozó követelmények

6.1.2.2.3.1.   Az aszférikus tükröknek megfelelő méretűnek és alakúnak kell lenniük ahhoz, hogy értékelhető információt biztosítsanak a járművezetőnek. Ez rendszerint azt jelenti, hogy a tükör valamely pontján legalább 30 mm széles legyen.

6.1.2.2.3.2.   Az aszférikus rész ri görbületi sugarának legalább 150 mm-nek kell lennie.

Szférikus tükrök esetében az „r” értéke nem lehet kevesebb mint:

6.1.2.2.4.1.    1 200 mm a belső visszapillantó tükrök (I. osztály) esetében;

6.1.2.2.4.2.    1 200 mm a II. és III. osztályba tartozó fő külső visszapillantó tükrök esetében;

6.1.2.2.4.3.   300 mm a széles látószögű külső tükrök (IV. osztály) és a külső közeltéri tükrök (V. osztály) esetében;

6.1.2.2.4.4.   200 mm az első tükrök (VI. osztály) esetében;

6.1.2.2.4.5.   a VII. osztályba tartozó tükrök esetében 1 000 mm vagy több mint 1 500 mm.

6.1.2.2.5.   A 6. mellékletben közölt módszer szerint mért rendes visszaverődési tényező nem lehet 40 %-nál kisebb.

Kétállású fényvisszaverő felületeknél a „nappali” állásban a közúti közlekedési jelzések színének felismerhetőnek kell lennie. A rendes visszaverődési tényező értéke az „éjszakai” állásban nem lehet kisebb 4 %-nál.

6.1.2.2.6.   A fényvisszaverő felületnek a 6.1.2.2.5. szakaszban megállapított jellemzőket rossz időjárás melletti hosszabb rendes használat után is meg kell tartania.

6.1.3.   Vizsgálat

Az I–VI., valamint a VII. osztályba tartozó tükrökön (amelyek rögzítése megegyezik a III. osztályba tartozó tükrök rögzítésével) a 6.1.3.2.1. és 6.1.3.2.2. szakaszban előírt vizsgálatokat kell elvégezni. A tartószárral ellátott, VII. osztályba tartozó tükrökön a 6.1.3.2.3. szakaszban előírt vizsgálatokat kell elvégezni.

6.1.3.1.1.   Azoknál a külső tükröknél, amelyeknél a tükör állásától függetlenül a jármű műszakilag megengedett legnagyobb tömege mellett egy alkatrész sem található a talajtól 2 méternél alacsonyabban, a 6.1.3.2. szakaszban felsorolt vizsgálatokra nincs szükség.

Ezen eltérés akkor is érvényes, ha a tükör rögzítőelemei (tartólemezek, tartók, forgócsukló stb.) nincsenek a talajtól 2 m távolságban, de a teljes járműszélességen belül vannak: ezt a visszapillantó tükör alsó rögzítőelemei vagy más, előrébb található részein átmenő, a jármű hossztengelyére merőleges keresztsíkban kell mérni, ha ezáltal nagyobb együttes szélességet lehet megállapítani.

Ebben az esetben a tükörhöz mellékelni kell egy olyan leírást, amelyből kiderül, hogy a tükröt úgy kell felszerelni, hogy rögzítőelemeinek felszerelése megfeleljen a fenti előírásoknak.

Amennyiben ezzel az eltéréssel élnek, a tartókart kitörölhetetlenül meg kell jelölni a

Formula

jelzéssel, és arra megfelelő megjegyzéssel a típusbizonyítványon is utalni kell.

6.1.3.2.   Ütközéses vizsgálat

Az e szakasz szerinti vizsgálatot nem kell elvégezni a jármű felépítményébe beépített eszközöknél, amennyiben azok első felülete legfeljebb 45°-os szöget zár be a jármű hosszirányú középsíkjával, vagy olyan eszközöknél, amelyek kinyúlása a 26. számú előírás szerint mérve nem haladja meg a 100 mm-t a jármű felépítményének körvonalaihoz képest.

6.1.3.2.1.   A vizsgálóberendezés leírása

A vizsgálóberendezés egy két, egymással derékszöget bezáró vízszintes tengely körül kilendülni képes ingából áll, amelyek közül az egyik tengely merőleges az inga „kioldási” pályáját tartalmazó síkra.

Az inga végét egy 165 ±1 mm átmérőjű merev gömb alakú ütközőfej alkotja, amelyet 5 mm vastag, 50 Shore A keménységű gumibevonattal láttak el.

Egy berendezés biztosítja a kar által a kioldási síkban felvett legnagyobb szög meghatározását.

Egy, az inga szerkezetéhez erősen hozzárögzített tartószerkezet szolgál a próbadaraboknak a 6.1.3.2.2.6. szakaszban meghatározott ütközésállósági követelményekkel összhangban való megtartására.

Az alábbi 1. ábrán láthatók a vizsgálóberendezés méreteire (mm) és szerkezetére vonatkozó előírások.

1. ábra

Image 124

6.1.3.2.1.2.   Az inga ütközési középpontja egybeesik az ütközőfej végén kialakított gömb középpontjával, ami kalapácsként működik. Az inga ütközési középpontja a kioldási síkban a forgástengelytől „l” távolságra van, amely 1 m ±5 mm. Az inga redukált tömege mo = 6,8 ±0,05 kg. Az „mo ” és az inga „m” össztömege, valamint az inga súlypontja és forgástengelye közötti „d” távolság közötti összefüggést az alábbi egyenlet fejezi ki:

Formula

6.1.3.2.2.   A vizsgálat leírása

6.1.3.2.2.1.   A tükröt az eszköz gyártója, illetve adott esetben a jármű gyártója által javasolt módon kell a tartószerkezethez rögzíteni.

A tükör helyzetének beállítása a vizsgálathoz:

6.1.3.2.2.2.1.   A tükröket úgy kell elhelyezni az ingás vizsgálóberendezésen, hogy azok a tengelyek, amelyek vízszintesek, illetve függőlegesek akkor, amikor a tükröt a járművön a kérelmező utasításainak megfelelően felszerelik, azzal megegyező helyzetbe kerüljenek.

6.1.3.2.2.2.2.   Ha a tükör az alaphoz képest beállítható, akkor vizsgálati helyzetként a kérelmező által előírt beállítási tartományon belül az inga előtti kitérés számára legkevésbé valószínű állást kell választani.

6.1.3.2.2.2.3.   Ha a tükör az alaphoz képest beállítható, akkor a foglalat és az alap közötti legkisebb távolságot kell beállítani.

6.1.3.2.2.2.4.   Ha a fényvisszaverő felület a házon belül beállítható, akkor állását úgy kell megválasztani, hogy a járműtől legtávolabb eső felső sarka a házhoz képest a legtávolabbra álljon előre.

6.1.3.2.2.3.   A belső tükörrel kapcsolatos 2. vizsgálat esetét kivéve (lásd a 6.1.3.2.2.6.1. szakaszt) az ütközőfej középpontján keresztülmenő vízszintes és hosszirányú függőleges síkoknak az inga függőleges helyzetében keresztül kell haladniuk a tükör 2.1.1.11. szakaszban meghatározott középpontján. Az inga hosszirányú lengésének párhuzamosnak kell lennie a jármű hosszirányú szimmetriasíkjával.

6.1.3.2.2.4.   Ha a 6.1.3.2.2.1. és 6.1.3.2.2.2. szakaszban meghatározott, az ütközőfej újbóli felfelé mozgására vonatkozó beállítási feltételeket a tükör alkatrészei akadályozzák, akkor az ütközéspontot az illető forgástengelyhez vagy elfordulástengelyhez képest merőleges irányban el kell tolni.

Az eltolás mértéke nem lehet nagyobb, mint ami a vizsgálat végrehajtásához feltétlenül szükséges; mértékét az alábbi módon kell korlátozni:

az ütközőfejre rögzített gömb legalább érintse a 6.1.1.5. szakaszban meghatározott hengert, vagy

az ütközőfej érintkezési pontja a fényvisszaverő felület szélétől legalább 10 mm távolságban legyen.

6.1.3.2.2.5.   A vizsgálat során az ütközőfejet a függőlegeshez képest 60°-os ingaszögből indítják, így az ütközőfej az inga függőleges állásában ütközik a visszapillantó tükörnek.

A tükrök ütközéses vizsgálatát az alábbi feltételek szerint végzik:

6.1.3.2.2.6.1.   Belső tükrök

1. vizsgálat: a becsapódási pontnak a 6.1.3.2.2.3. szakaszban meghatározott helyen kell lennie. Az ütközőfejnek a tükör fényvisszaverő felületét kell eltalálnia,

2. vizsgálat: az ütközési pontnak a védőburkolat szélén kell lennie úgy, hogy az ütés iránya 45°-ot zárjon be a fényvisszaverő felület síkjával, és benne legyen az e felület középpontján áthaladó vízszintes síkban. Az ütközőfej ütközésének a tükör fényvisszaverő felületén kell bekövetkeznie.

6.1.3.2.2.6.2.   Külső tükrök

1. vizsgálat: A becsapódási pontnak a 6.1.3.2.2.3. vagy 6.1.3.2.2.4. szakaszban meghatározott helyen kell lennie. Az ütközőfejnek a tükör fényvisszaverő felületét kell eltalálnia,

2. vizsgálat: A becsapódási pontnak a 6.1.3.2.2.3. vagy 6.1.3.2.2.4. szakaszban meghatározott helyen kell lennie. Az ütközőfej ütközésének a tükör fényvisszaverő felülettel ellentétes oldalán kell bekövetkeznie.

A II. és III. osztályba tartozó visszapillantó tükrök esetében, ha azok a IV. osztályba tartozó visszapillantó tükrökkel közös tartóra vannak szerelve, a fent leírt vizsgálatokat az alsó tükrön kell elvégezni. Ugyanakkor a vizsgálatot végző műszaki szolgálat ezt a vizsgálatot vagy ezeknek a vizsgálatoknak az egyikét megismételheti a felső tükörrel, ha ez a talajtól 2 méternél kisebb távolságra van elhelyezve.

6.1.3.2.3.   A tartószárra (VII. osztály) erősített házon végzett hajlítóvizsgálat

6.1.3.2.3.1.   A vizsgálat leírása

A házat vízszintesen kell elhelyezni egy készülékben úgy, hogy szilárdan lehessen rögzíteni a felerősítő támaszt. A ház legnagyobb mérete irányában a támasz állítóberendezése csatlakozási pontjához legközelebb eső végét rögzíteni kell egy 15 mm széles merev befogókészülékkel, amely a ház teljes szélességére kiterjed.

A másik végén a fent leírttal azonos befogókészüléket kell elhelyezni úgy, hogy azon keresztül ki lehessen fejteni az előírt próbaterhelést (2. ábra).

A ház erőkifejtéssel átellenes oldalát a 2. ábrán látható megtámasztás helyett be is lehet fogni.

2. ábra

Példa visszapillantó tükör hajlítóberendezésére

Image 125

fémszélek

ház

állítható

befogókészülék

állítható

támasz

W terhelés

reteszelő szerkezet

6.1.3.2.3.2.   A próbaterhelést 25 kg-mal 1 percen keresztül kell kifejteni.

6.1.3.3.   A vizsgálatok eredményei

A 6.1.3.2. szakasz szerinti vizsgálatoknál az ingának mozgását úgy kell folytatnia az ütközés után, hogy a karállásnak a kioldási síkra kivetített képe a merőlegessel legalább 20°-os szöget zárjon be. A szög mérési pontosságának a ±1° határon belül kell maradnia. Ezen előírás nem alkalmazható a szélvédőre ragasztott tükrökre.

6.1.3.3.1.1.   Ez a követelmény a szélvédőre ragasztott tükrökre nem vonatkozik; ezekre a 6.1.3.3.2. szakaszban meghatározott követelményeket kell alkalmazni a vizsgálat után.

6.1.3.3.1.2.   A visszalendülő inga esetében a függőlegessel bezárt szögre vonatkozó 20°-os előírást 10°-ra kell csökkenteni a II. és IV. osztályba tartozó visszapillantó tükör, illetve a III. osztályba tartozó visszapillantó tükör esetében, ha azokat ugyanarra a tartószerkezetre rögzítették, mint a IV. osztályba tartozó tükröket.

6.1.3.3.2.   Amennyiben a 6.1.3.2. szakaszban leírt vizsgálatnál a szélvédőre ragasztott tükröknél a tükörtartó eltörik, a visszamaradó rész legfeljebb 10 mm-rel nyúlhat túl az alaplemezen, és a vizsgálat után visszamaradó szerelvénynek meg kell felelnie a 6.1.1.3. szakaszban előírt követelményeknek.

A 6.1.3.2. szakaszban leírt vizsgálatok során a fényvisszaverő felület nem törhet el. Mindazonáltal a fényvisszaverő felület törése megengedett az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén:

6.1.3.3.3.1.   a törött üvegdarabok megmaradnak a védőburkolatban vagy egy, a burkolattal szilárdan összekötött felületen; a részleges leválás azonban megengedett, ha ez a repedés egyik oldalán sem haladja meg a 2,5 millimétert. A becsapódási pontban az üvegfelületből szilánkkiválás megengedett;

6.1.3.3.3.2.   a fényvisszaverő felület biztonsági üvegből készül.

6.2.   KÖZVETETT LÁTÁST BIZTOSÍTÓ, TÜKRÖKÖN KÍVÜLI ESZKÖZÖK

6.2.1.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

6.2.1.1.   Amennyiben a közvetett látást biztosító eszközt a felhasználónak kell beállítania, ennek szerszámok használata nélkül végrehajthatónak kell lennie.

6.2.1.2.   Amennyiben a közvetett látást biztosító eszköz a teljes előírt látóteret csak a látótér pásztázásával tudja biztosítani, a pásztázás, képvisszaadás és az eredeti helyzetbe történő visszatérés teljes folyamata 2 másodpercnél többet nem vehet igénybe.

6.2.2.   KÖZVETETT LÁTÁST BIZTOSÍTÓ KAMERA-/MONITORRENDSZER

6.2.2.1.   Általános követelmények

6.2.2.1.1.   Amennyiben a közvetett látást biztosító kamera-/monitorrendszert sík felületre szerelik, akkor minden olyan részének, amely statikus feltételek mellett bármilyen beállításnál monitor esetében 165 mm átmérőjű gömbbel, kamera esetén 100 mm átmérőjű gömbbel érintkezhet, legalább 2,5 mm „c” görbületi sugárral kell rendelkeznie.

6.2.2.1.2.   A 12 mm-nél kisebb átmérőjű vagy átlójú felerősítési furatok és hornyok éleire nem érvényesek a görbületi sugárra vonatkozó, 6.2.2.1.1. szakasz szerinti követelmények, feltéve, hogy le vannak tompítva.

6.2.2.1.3.   Amennyiben a kamerák és a monitorok olyan anyagokból készülnek, amelyek keménysége nem haladja meg a 60 Shore A értéket, és amelyeket merev tartószerkezetre szereltek fel, a 6.2.2.1.1. szakaszban foglalt követelmények csak a tartószerkezetre vonatkoznak.

6.2.2.2.   Funkcionális követelmények

6.2.2.2.1.   A kamerának a Nap alacsony állásánál is jól kell működnie. A kamerának a Nap alacsony állásánál is legalább 1:3 fénysűrűség-kontrasztot kell biztosítania a képnek azon a részén kívül, ahol a fényforrás leképeződik (a feltételeket az EN 12368: 8.4. szabvány határozza meg). A fényforrásnak a kamerát 40 000 lux intenzitású fénnyel kell megvilágítania. Az érzékelő síkjának merőlegese és az érzékelő, valamint a fényforrás középpontját összekötő vonal által bezárt szögnek 10°-nak kell lennie.

6.2.2.2.2.   A monitornak különféle fényviszonyok mellett meg kell felelnie az ISO 15008:2003 szabványban meghatározott minimális kontrasztelőírásnak.

6.2.2.2.3.   A monitor átlagos fénysűrűségének kézzel vagy automatikusan a környezeti feltételekhez igazíthatónak kell lennie.

6.2.2.2.4.   A fénysűrűség-kontraszt mérését az ISO 15008:2003 szabvány szerint kell elvégezni.

6.2.3.   A KÖZVETETT LÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGYÉB ESZKÖZÖK

Az eszköznek igazolhatóan meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

6.2.3.1.   Az eszköznek érzékelnie kell a látható spektrumot, és a képet minden körülmények között a látható spektrumba történő átalakítás nélkül vissza kell adnia.

6.2.3.2.   Az eszköz működőképességének minden előre látható üzemi körülmény között korlátozások nélkül biztosítottnak kell lennie. A képek leképezésére és visszaadására szolgáló technológiától függően a 6.2.2.2. szakaszt teljes egészében vagy részlegesen alkalmazni kell. Amennyiben ennek alkalmazása nem lehetséges, a 6.2.2.2. szakaszban foglaltakkal azonos módon, a rendszer érzékenységének vizsgálatával igazolni kell, hogy az eszköz képes legalább a tükrök vagy a közvetett látást biztosító kamera-/monitorrendszerek esetében előírt teljesítményre.

7.   A KÖZVETETT LÁTÁST BIZTOSÍTÓ ESZKÖZ TÍPUSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

A közvetett látást biztosító eszköz bármilyen típusmódosításáról – beleértve a felépítményre történő rögzítéshez szükséges elemeket érintő módosításokat is – értesíteni kell a közvetett látást biztosító eszközt jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

7.1.1.   úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a közvetett látást biztosító eszköz továbbra is megfelel az előírásoknak; vagy

7.1.2.   új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

7.2.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a változások részletes leírásával együtt, a fenti 5.3. szakaszban említett eljárással értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

7.3.   A jóváhagyás kiterjesztését a fenti 5.3. szakasz szerinti eljárásnak megfelelően közölni kell az 1958. évi egyezmény ezen előírást alkalmazó minden részes felével.

7.4.   A jóváhagyás kiterjesztésének engedélyezésére illetékes hatóság a kiterjesztéshez készített minden egyes értesítő formanyomtatványhoz sorszámot rendel.

8.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

8.1.   A gyártási eljárásoknak meg kell felelniük az egyezmény 2. függelékében (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/2. változat) előírt feltételeknek.

8.2.   Az ezen előírás szerint jóváhagyott minden közvetett látást biztosító eszközt úgy kell gyártani, hogy a fenti 6. szakaszban megállapított követelményeket teljesítve megfeleljen a jóváhagyott típusnak.

9.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

9.1.   Az előírás értelmében a közvetett látást biztosító eszköztípusra megadott jóváhagyást visszavonhatják, ha a fenti 8.1. szakaszban rögzített követelményt nem teljesítik, vagy ha a közvetett látást biztosító eszköztípus nem felel meg a fenti 8.2. szakaszban leírt követelményeknek.

9.2.   Amennyiben az egyezmény ezen előírást alkalmazó egyik részes fele visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, erről az értesítő formanyomtatványnak a „JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA” felirattal ellátott, aláírt és keltezett másolata útján értesíti az előírást alkalmazó többi szerződő felet.

10.   GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott, közvetett látást biztosító eszköztípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság ezt az információt a kézhezvételt követően az alsó részén aláírással és keltezéssel hitelesített formában „GYÁRTÁS LEÁLLÍTÁSA” felirattal ellátott jóváhagyási nyomtatvány egy példánya útján továbbítja az egyezmény ezen előírást alkalmazó többi részes felének.

11.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az egyezmény ezen előírást alkalmazó részes felei közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok végzéséért felelős műszaki szolgálatok, valamint a jóváhagyást megadó hatóságok – amelyekhez a jóváhagyás megadására vagy elutasítására vagy kiterjesztésére vagy visszavonására, valamint a gyártás végleges leállítására vonatkozó, más országokban kiadott formanyomtatványokat kell küldeni – nevét és címét.

II.   A KÖZVETETT LÁTÁST BIZTOSÍTÓ ESZKÖZÖK BEÉPÍTÉSE

12.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

12.1.    „a vezető látópontjai”: az a két pont, amely egymástól 65 mm-re, a vezetőülés 8. mellékletben meghatározott R pontja felett pedig függőleges irányban 635 mm távolságra helyezkedik el. A két pontot összekötő egyenes derékszöget zár be a jármű függőleges hosszirányú középsíkjával. A két pont által meghatározott szakasz középpontja abba a függőleges hosszirányú síkba esik, amelynek át kell haladnia a vezetőülés gyártó által meghatározott középpontján;

„ambinokuláris látás”: a jobb oldali és a bal oldali szem monokuláris látóterének összeadódásával létrejövő teljes látótér (lásd az alábbi 3. ábrát);

3. ábra

Image 126

E = belső visszapillantó tükör

OD = a vezető szeme

OE = a vezető szeme

ID = monokuláris virtuális képek

IE = monokuláris virtuális képek

I = ambinokuláris virtuális kép

A = a bal szem látószöge

B = a jobb szem látószöge

C = binokuláris látószög

D = ambinokuláris látószög

„járműtípus a közvetett látás tekintetében”: azon gépjárművek, amelyek az alábbi lényeges tulajdonságaik tekintetében azonosak:

12.3.1.   a közvetett látást biztosító eszköz típusa;

12.3.2.   a felépítmény azon részei, amelyek a látóteret korlátozzák;

12.3.3.   az R pont koordinátái (adott esetben);

12.3.4.   a kötelező és nem kötelező (ha van) közvetett látást biztosító eszközök előírt elhelyezése és típus-jóváhagyási jele;

12.4.    „L2, L5, M1, M2, M3, N1, N2 és N3 kategóriájú járművek”: a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) 7. mellékletének meghatározása szerint (dokumentum: TRANS/WP.29/78/1. változat/2. módosítás);

12.5.    „motor feletti vezetőfülkés gépjármű”: olyan összeállítás, amelyben a motor hosszának több mint fele a szélvédő alsó élének elülső pontja mögött található, és a kormánykerékagy a jármű hosszának első negyedében van.

13.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

13.1.   A jóváhagyási kérelmet a közvetett látást biztosító eszközök beépítésére vonatkozóan a jármű gyártójának vagy a gyártó jogszerűen meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

13.2.   Az adatközlő lap mintája a 2. mellékletben található.

13.3.   Egy, a jóváhagyásra benyújtott járműtípust képviselő járművet át kell adni a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.

13.4.   Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy megvannak-e a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzését biztosító intézkedések.

14.   JÓVÁHAGYÁS

14.1.   Amennyiben a fenti 13. szakasszal összhangban jóváhagyásra benyújtott járműtípus megfelel az előírás 15. szakaszában előírt követelményeknek, a jóváhagyást meg kell adni.

14.2.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma (jelen esetben ez 02). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot több járműtípushoz.

14.3.   Egy járműtípus ezen előírás szerinti jóváhagyásának megadásáról, elutasításáról, kiterjesztéséről vagy visszavonásáról értesíteni kell az egyezmény ezen előírást alkalmazó részes feleit az előírás 4. mellékletében található mintának megfelelő formanyomtatványon.

15.   KÖVETELMÉNYEK

15.1.   ÁLTALÁNOS

15.1.1.   A járműbe csak az ezen előírás értelmében jóváhagyott típusú, a 15.2.1.1.1. szakaszban található táblázatban meghatározott, kötelező és nem kötelező, közvetett látást biztosító eszközök építhetők be.

15.1.2.   A tükröket és más, közvetett látást biztosító eszközöket úgy kell felszerelni, hogy a tükör vagy más eszköz elmozdulása vagy rezgése ne változtassa meg lényegesen a mért látóteret, és hogy a vezető az általa észlelt képet ne értelmezhesse félre.

15.1.3.   A 15.1.2. pontban meghatározott feltételeknek teljesülniük kell akkor is, ha a jármű a legnagyobb tervezési sebességének 80 százalékával, de legfeljebb 150 km/h sebességgel halad.

15.1.4.   Az alábbiakban meghatározott látóterek olyan ambinokuláris látásra vonatkoznak, ahol a megfigyelő látópontjai egybeesnek a vezető 12.1. szakaszban meghatározott látópontjaival („a vezető látópontjai”). A látóteret a TRANS/WP.29/78/1. változat/2. módosítás 7. mellékletének 2.5.4. szakasza szerinti menetkész járműben, valamint az M1 és N1 kategória esetében egy, az első ülésen helyet foglaló, 75 kg tömegű utas figyelembevételével határozzák meg. Amennyiben a látóteret szélvédőn át határozzák meg, az üveg teljes fényáteresztési tényezőjének összhangban kell lennie a 43. előírás 21. mellékletének előírásaival.

15.2.   TÜKRÖK

15.2.1.   A tükrök száma

15.2.1.1.   A kötelező tükrök előírt legkisebb darabszáma

15.2.1.1.1.   A 15.2.4. bekezdésben előírt látótereket úgy kell elérni, hogy az alábbi táblázatban megadott kötelező tükrök közül a lehető legkevesebbet szerelik be a járműbe. Amikor valamely tükör felszerelését nem kötelezően írják elő, a közvetett látást biztosító más rendszert sem lehet kötelezően előírni.

Jármű-kategória

Belső tükör

Külső tükrök

Belső tükör

I. osztály

Fő tükör (nagy)

II. osztály

Fő tükör (kicsi)

III. osztály

Széles látószögű tükör –

IV. osztály

Közeltéri tükör –

V. osztály

Első tükör –

VI. osztály

M1

Kötelező

Kivéve, ha a járműbe a 15.2.4.1. szakaszban előírt látótérben biztonsági üvegezéshez szükséges anyagokon kívül más is be van építve

Nem kötelező

Ha a tükör nem biztosít hátratekintést

Nem kötelező

Kötelező

Egy a vezető oldalán és egy az utas oldalán. Alternatív megoldásként II. osztályba tartozó tükrök is felszerelhetők

Nem kötelező

Egy a vezető oldalán és/vagy egy az utas oldalán

Nem kötelezőEgy a vezető oldalán és egy az utas oldalán.

(mindkettőt legalább 2 méterrel a talaj felett kell felszerelni)

Nem kötelező

(legalább 2 méterrel a talaj felett kell felszerelni)

M2

Nem kötelező

(nincs előírás a látótérre)

Kötelező

Egy a vezető oldalán és egy az utas oldalán

Nem engedélyezett

Nem kötelező

Egy a vezető oldalán és/vagy egy az utas oldalán

Nem kötelező

Egy a vezető oldalán és egy az utas oldalán (mindkettőt legalább 2 méterrel a talaj felett kell felszerelni)

Nem kötelező

(legalább 2 méterrel a talaj felett kell felszerelni)

M3

Nem kötelező

(nincs előírás a látótérre)

Kötelező

Egy a vezető oldalán és egy az utas oldalán

Nem engedélyezett

Nem kötelező

Egy a vezető oldalán és/vagy egy az utas oldalán

Nem kötelező

Egy a vezető oldalán és egy az utas oldalán. (mindkettőt legalább 2 méterrel a talaj felett kell felszerelni)

Nem kötelező

(legalább 2 méterrel a talaj felett kell felszerelni)

N1

Kötelező

Kivéve, ha a járműbe a 15.2.4.1. szakaszban előírt látótérben biztonsági üvegezéshez szükséges anyagokon kívül más is be van építve

Nem kötelező

Ha a tükör nem biztosít hátratekintést

Nem kötelező

Kötelező

Egy a vezető oldalán és egy az utas oldalán. Alternatív megoldásként II. osztályba tartozó tükrök is felszerelhetők.

Nem kötelező

Egy a vezető oldalán és/vagy egy az utas oldalán

Nem kötelező

Egy a vezető oldalán és egy az utas oldalán

(mindkettőt legalább 2 méterrel a talaj felett kell felszerelni)

Nem kötelező

(legalább 2 méterrel a talaj felett kell felszerelni)

N2 ≤ 7,5 t

Nem kötelező

(nincs előírás a látótérre)

Kötelező

Egy a vezető oldalán és egy az utas oldalán

Nem engedélyezett

Kötelező

Mindkét oldalon, ha V. osztályú tükör felszerelhető

Nem kötelező

Mindkét oldalon együtt, ha nem

Kötelező

(lásd a 15.2.2.7. és 15.2.4.5.5. szakaszt)

Egy az utas oldalán

Nem kötelező

Egy a vezető oldalán (mindkettőt legalább 2 méterrel a talaj felett kell felszerelni). A megengedett eltérés +10  cm

Nem kötelező

Egy első tükör (legalább 2 méterrel a talaj felett kell felszerelni)

N2 > 7,5 t

Nem kötelező

(nincs előírás a látótérre)

Kötelező

Egy a vezető oldalán és egy az utas oldalán

Nem engedélyezett

Kötelező

Egy a vezető oldalán és egy az utas oldalán

Kötelező

(lásd a 15.2.2.7. és 15.2.4.5.5. szakaszt)

Egy az utas oldalán

Nem kötelező

Egy a vezető oldalán (mindkettőt legalább 2 méterrel a talaj felett kell felszerelni)

Kötelező

lásd a 15.2.1.1.2. szakaszt

Egy első tükör (legalább 2 méterrel a talaj felett kell felszerelni)

N3

Nem kötelező

(nincs előírás a látótérre)

Kötelező

Egy a vezető oldalán és egy az utas oldalán

Nem engedélyezett

Kötelező

Egy a vezető oldalán és egy az utas oldalán

Kötelező

(lásd a 15.2.2.7. és 15.2.4.5.5. szakaszt)

Egy az utas oldalán

Nem kötelező

Egy a vezető oldalán (mindkettőt legalább 2 méterrel a talaj felett kell felszerelni)

Kötelező,

lásd a 15.2.1.1.2. szakaszt

Egy első tükör (legalább 2 méterrel a talaj felett kell felszerelni)

15.2.1.1.2.   Abban az esetben, ha a 15.2.4.6. szakaszban előírt első tükör, illetve a 15.2.4.5. szakaszban leírt közeltéri tükör látótere más közvetett látást biztosító, a 6.2. szakasznak megfelelően jóváhagyott és a 15. szakasznak megfelelően felszerelt eszközzel is elérhető, ezen eszköz az adott tükör vagy tükrök helyett alkalmazható.

Kamera-/monitorrendszer használata esetén a monitor kizárólag a következőket mutathatja:

a)

a 15.2.4.5. szakaszban meghatározott látóteret, amennyiben a közeltéri tükröt helyettesíti;

b)

a 15.2.4.6. szakaszban meghatározott látóteret, amennyiben az első tükröt helyettesíti, ha a jármű legfeljebb 10 km/órás sebességgel halad előre; vagy

c)

egyidejűleg a 15.2.4.5. és a 15.2.4.6. szakaszban meghatározott látótereket, amennyiben a közeltéri tükröt és az első tükröt helyettesíti. Amennyiben a jármű 10 km/h-nál nagyobb sebességgel halad vagy hátrafelé mozog, a monitor más információk közlésére is alkalmazható, feltéve, hogy folyamatosan megjeleníti a 15.2.4.5. szakaszban előírt látóteret.

15.2.1.1.3.   Karosszériával rendelkező, L kategóriájú járművekre előírt visszapillantó tükrök

Jármű-kategória

Belső tükör

(I. osztály)

Fő külső tükör/tükrök

(III. és VII. osztály)

A vezetőt részben vagy egészben körülvevő karosszériával rendelkező, L kategóriájú gépjárművek

1 (*1)

1., ha van belső tükör

2., ha nincs belső tükör

Ha csak egyetlen külső visszapillantó tükör van, azt a jobb oldali közlekedési rendszerű országokban a jármű bal oldalára, a bal oldali közlekedési rendszerű országokban a jármű jobb oldalára kell felszerelni.

15.2.1.1.4.   L kategóriájú járművek nem kötelező visszapillantó tükrei

A járműnek a 15.2.1.1.3. szakaszban említett kötelező visszapillantó tükörrel átellenes oldalán megengedett még egy külső visszapillantó tükör felszerelése. A visszapillantó tükör meg kell, hogy feleljen ezen előírás követelményeinek.

15.2.1.2.   Ezen előírás rendelkezései a 2.1.1.3. szakaszban meghatározott ellenőrző tükrökre nem vonatkoznak. A külső ellenőrző tükröket mindazonáltal úgy kell elhelyezni, hogy az a talaj felett legalább 2 méterre legyen, ha a gépjármű a műszakilag megengedett maximális össztömegre van megterhelve.

15.2.2.   Helyzet

15.2.2.1.   A tükröket úgy kell elhelyezni, hogy a vezető az üléséből, rendes vezetői testtartásban át tudja tekinteni az úttestet a jármű mögött, (mindkét) oldalánál, illetve előtt.

15.2.2.2.   A külső tükröknek az oldalablakon vagy a szélvédőnek az ablaktörlő által törölt felületén keresztül láthatóknak kell lenniük. Konstrukciós okok miatt azonban ez utóbbi rendelkezés (azaz a szélvédő törölt részére vonatkozó rendelkezés) nem vonatkozik:

a)

az M2 és M3 kategóriájú járművek utasoldali külső tükreire és nem kötelező vezetőoldali külső tükreire;

b)

a VI. osztályba tartozó tükrökre.

15.2.2.3.   A látótér vizsgálatánál azon járművek esetében, amelyeket ráépített vezetőfülkés alvázként vizsgálnak, a gyártónak meg kell adnia a felépítmény legnagyobb és legkisebb szélességét; szükség esetén e szélességeket megfelelő profiltáblákkal szimulálni kell. Minden ellenőrzött jármű-tükör konfigurációt fel kell tüntetni a járműtípus tükrök felszerelésére vonatkozó típusbizonyítványán (lásd a 4. mellékletet).

15.2.2.4.   A vezető felőli oldalon az előírt visszapillantó tükröket úgy kell felszerelni, hogy a jármű függőleges hosszirányú síkja, valamint a visszapillantó tükör középpontján és a vezető két látópontja közötti 65 mm hosszú szakasz közepén átmenő függőleges sík által bezárt szög legfeljebb 55° legyen.

15.2.2.5.   A tükrök jármű határoló vonalán való túlnyúlása nem lehet lényegesen nagyobb, mint amely a 15.2.4. szakaszban megállapított látótér eléréséhez feltétlenül szükséges.

15.2.2.6.   Amennyiben a külső visszapillantó tükör alsó széle és az útpálya közötti távolság a jármű műszakilag megengedett legnagyobb össztömege esetében kisebb mint 2 m, a visszapillantó tükör a tükör nélküli legnagyobb járműszélességből legfeljebb 250 mm-rel nyúlhat ki.

15.2.2.7.   Az V. és VI. osztályba tartozó visszapillantó tükröket úgy kell felszerelni a járműre, hogy – a beállítás utáni helyzetüktől függetlenül – a visszapillantó tükrök részei vagy tartószerkezetük ne legyen(ek) 2 méternél közelebb a talajhoz a jármű műszakilag megengedett legnagyobb össztömegéig történő terhelése esetén sem.

Az ilyen tükrök azonban nem szerelhetők fel olyan járművekre, amelyek vezetőfülke-magassága nem teszi lehetővé ezen követelmény betartását. Ebben az esetben nincs szükség közvetett látást biztosító más eszközre.

15.2.2.8.   A 15.2.2.5., 15.2.2.6. és 15.2.2.7. szakasz követelményeire is figyelemmel a tükrök túlléphetik a járművek megengedett legnagyobb szélességeit.

15.2.2.9.   A VII. osztályba tartozó valamennyi tükröt úgy kell rögzíteni, hogy a tükör a szokásos vezetési körülmények között stabil helyzetben maradjon.

15.2.3.   Beállítás

15.2.3.1.   A külső tükörnek a vezető által, a vezetési helyzetből beállíthatónak kell lennie.

15.2.3.2.   A vezetőoldali külső tükörnek a jármű belsejéből zárt ajtó mellett is beállíthatónak kell lennie, de az ablak nyitása a művelethez szükséges lehet. A kívánt állásban való rögzítés ugyanakkor történhet kívülről is.

15.2.3.3.   A 15.2.3.2. szakasz követelményei nem vonatkoznak azokra a külső tükrökre, amelyek egy ütés okozta elmozdulás után, beállítás nélkül újra kiindulási helyzetükbe térnek vissza.

15.2.4.   Látótér

15.2.4.1.   Belső visszapillantó tükör (I. osztály)

A látóteret úgy kell kialakítani, hogy a vezető az útpályának legalább egy olyan sík, vízszintes részét át tudja tekinteni, amely a jármű hosszirányú függőleges középsíkjához viszonyítva szimmetrikusan helyezkedik el, 20 m széles és a horizonttól a vezető látópontjai mögötti 60 m távolságig terjed (4. ábra).

4. ábra

Az I. osztályba tartozó tükrök látótere

Image 127

talajszint

a vezető látópontjai

15.2.4.2.   Fő külső visszapillantó tükrök (II. osztály)

15.2.4.2.1.   Külső visszapillantó tükör a vezető oldalán

A látóteret úgy kell kialakítani, hogy a vezető az útpályának legalább olyan 5 m széles, sík és vízszintes részét át tudja tekinteni, amelyet a jármű vezető felőli oldalán a jármű legkülső pontján áthaladó, a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos sík határol, és amely legalább a vezető látópontjai mögötti 30 m-től a horizontig terjed.

Ezenkívül az útpályának 1 m szélességben beláthatónak kell lennie olyan területen, amelyet a jármű hosszirányú függőleges középsíkjával párhuzamos, a jármű vezető felőli oldalán a jármű legkülső pontján áthaladó sík, valamint a járművezető látópontjain áthaladó függőleges sík mögött 4 m-rel elhelyezkedő ponton áthaladó sík határol (lásd az 5. ábrát).

15.2.4.2.2.   Külső visszapillantó tükör az utas oldalán

A látóteret úgy kell kialakítani, hogy a vezető az útpályának legalább olyan 5 m széles, sík és vízszintes részét át tudja tekinteni, amelyet a jármű utas felőli oldalán a jármű legkülső pontján áthaladó, a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos sík határol, és amely legalább a vezető látópontjai mögötti 30 m-től a horizontig terjed.

Ezenkívül az útpályának 1 m szélességben beláthatónak kell lennie olyan területen, amelyet a jármű hosszirányú függőleges középsíkjával párhuzamos, a jármű vezető felőli oldalán a jármű legkülső pontján áthaladó sík, valamint a járművezető látópontjain áthaladó függőleges sík mögött 4 m-rel elhelyezkedő ponton áthaladó sík határol (lásd a 5. ábrát).

5. ábra

A II. osztályba tartozó tükrök látótere

Image 128

talajszint

a vezető látópontjai

talajszint

15.2.4.3.   Fő külső visszapillantó tükrök (III. osztály)

15.2.4.3.1.   Külső visszapillantó tükör a vezető oldalán

A látóteret úgy kell kialakítani, hogy a vezető az útpályának legalább olyan 4 m széles, sík és vízszintes részét át tudja tekinteni, amelyet a jármű vezető felőli oldalán a jármű legkülső pontján áthaladó, a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos sík határol, és amely legalább a vezető látópontjai mögötti 20 m-től a horizontig terjed (lásd a 6. ábrát).

Ezenkívül az útpályának 1 m szélességben beláthatónak kell lennie olyan területen, amelyet a jármű hosszirányú függőleges középsíkjával párhuzamos, a jármű vezető felőli oldalán a jármű legkülső pontján áthaladó sík, valamint a járművezető látópontjain áthaladó függőleges sík mögött 4 m-rel elhelyezkedő ponton áthaladó sík határol.

15.2.4.3.2.   Külső visszapillantó tükör az utas oldalán

A látóteret úgy kell kialakítani, hogy a vezető az útpályának legalább olyan 4 m széles, sík és vízszintes részét át tudja tekinteni, amelyet a jármű utas felőli oldalán a jármű legkülső pontján áthaladó, a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos sík határol, és amely legalább a vezető látópontjai mögötti 20 m-től a horizontig terjed (lásd a 6. ábrát).

Ezenkívül az útpályának 1 m szélességben beláthatónak kell lennie olyan területen, amelyet a jármű hosszirányú függőleges középsíkjával párhuzamos, a jármű vezető felőli oldalán a jármű legkülső pontján áthaladó sík, valamint a járművezető látópontjain áthaladó függőleges sík mögött 4 m-rel elhelyezkedő ponton áthaladó sík határol.

6. ábra

A III. osztályba tartozó tükrök látótere

Image 129

talajszint

a vezető látópontjai

talajszint

15.2.4.4.   Széles látószögű külső tükör (IV. osztály)

15.2.4.4.1.   Széles látószögű külső tükör a vezető oldalán

A látóteret úgy kell kialakítani, hogy a vezető az útpályának legalább olyan 15 m széles, sík és vízszintes részét át tudja tekinteni, amelyet a jármű vezető felőli oldalán a jármű legkülső pontján áthaladó, a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos sík határol, és amely legalább a vezető látópontjai mögötti 10 m-től 25 m-ig terjed.

Ezenkívül az útpályának 4,5 m szélességben beláthatónak kell lennie olyan területen, amelyet a jármű hosszirányú függőleges középsíkjával párhuzamos, a jármű vezető felőli oldalán a jármű legkülső pontján áthaladó sík, valamint a járművezető látópontjain áthaladó függőleges sík mögött 1,5 m-rel elhelyezkedő ponton áthaladó sík határol (lásd a 7. ábrát).

15.2.4.4.2.   Széles látószögű külső tükör az utas oldalán

A látóteret úgy kell kialakítani, hogy a vezető az útpályának legalább olyan 15 m széles, sík és vízszintes részét át tudja tekinteni, amelyet a jármű utas felőli oldalán a jármű legkülső pontján áthaladó, a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos sík határol, és amely legalább a vezető látópontjai mögötti 10 m-től 25 m-ig terjed.

Ezenkívül az útpályának 4,5 m szélességben beláthatónak kell lennie olyan területen, amelyet a jármű hosszirányú függőleges középsíkjával párhuzamos, a jármű vezető felőli oldalán a jármű legkülső pontján áthaladó sík, valamint a járművezető látópontjain áthaladó függőleges sík mögött 1,5 m-rel elhelyezkedő ponton áthaladó sík határol (lásd a 7. ábrát).

7. ábra

A IV. osztályba tartozó széles látószögű tükrök látótere

Image 130

talajszint

a vezető látópontjai

talajszint

15.2.4.5.   Külső közeltéri tükör (V. osztály)

A látóteret úgy kell kialakítani, hogy a vezető a jármű melletti útpályának legalább olyan sík, vízszintes részét beláthassa, amelyet az alábbi függőleges síkok határolnak (lásd a 8a. és 8b. ábrát):

15.2.4.5.1.   a jármű hosszirányú függőleges középsíkjával párhuzamos sík, amely a jármű vezetőfülkéje utas felőli oldalának legkülső pontján halad át;

15.2.4.5.2.   keresztirányban, a 15.2.4.5.1. szakaszban említett sík előtt 2 m-es távolságban lévő párhuzamos sík;

15.2.4.5.3.   hátul, a vezető látópontjain áthaladó függőleges síkkal párhuzamos, e sík mögött 1,75 m-es távolságban lévő sík;

15.2.4.5.4.   elöl, a vezető látópontjain áthaladó függőleges síkkal párhuzamos, e sík előtt 1 m-es távolságban lévő sík. Ha a függőleges, a jármű lökhárítójának elülső peremén áthaladó keresztirányú sík kevesebb mint 1 m-es távolságban van a vezető látópontjain áthaladó függőleges síktól, a látóteret ez a sík határolja;

amennyiben a 8a. és 8b. ábrán bemutatott látótér a IV. osztályba tartozó széles látószögű tükör látóterének és a VI. osztályba tartozó első tükör látóterének kombinációjával belátható, az V. osztályba tartozó külső közeltéri tükör felszerelése nem kötelező.

8a. és 8b. ábra

Az V. osztályba tartozó közeltéri tükrök látótere

Image 131

talajszint

a vezető látópontjai

Image 132

talajszint

a vezető látópontjai

15.2.4.6.   Első tükör (VI. osztály)

A látóteret úgy kell kialakítani, hogy a vezető az útpályának legalább olyan sík, vízszintes részét beláthassa, amelyet az alábbi síkok határolnak:

a)

a jármű elejének legkülső pontján áthaladó keresztirányú függőleges sík;

b)

az a) pontban meghatározott sík előtt 2 000 mm-rel áthaladó keresztirányú függőleges sík;

c)

a jármű hosszirányú függőleges középsíkjával párhuzamos sík, amely a jármű vezető felőli oldalán a jármű legkülső pontján halad át; és

d)

a jármű hosszirányú függőleges középsíkjával párhuzamos sík, amely a jármű utas felőli oldalán a jármű legkülső pontjától 2 000 mm távolságban halad át.

A jármű utas felőli oldalán a vezető látóterének elülső része 2 000 mm-es sugárral lekerekíthető (lásd a 9. ábrát).

A meghatározott látótér tekintetében lásd még a 15.2.4.9.2. szakaszt.

Az első tükrök felszerelése kötelező a motor feletti vezetőfülkés, N2 > 7,5 t és N3 kategóriájú járműveknél (a 12.5. szakasz meghatározása szerint).

Amennyiben az e kategóriákba tartozó járművek esetében ezen követelményeket az első tükör és/vagy kamera-/monitorrendszer segítségével nem tudják teljesíteni, látástámogató rendszert kell alkalmazni. Ebben az esetben a látástámogató rendszernek biztosítania kell az 50 cm magasságú, 30 cm átmérőjű, a 9. ábrán meghatározott látótéren belüli tárgy észlelését.

9. ábra

A VI. osztályba tartozó első tükör látótere

Image 133

talajszint

R2000

a vezető látópontjai

15.2.4.6.2.   Amennyiben a látóteret korlátozó A oszlopok ellenére a vezető látja az útpálya szintje felett 1 200 mm-es magasságban a jármű előtt 300 mm-re levő egyenes vonalat, amely a jármű vezető felőli oldalának legkülső pontján áthaladó hosszirányú függőleges középsíkkal párhuzamos függőleges sík és a jármű utas felőli oldalán a jármű legkülső pontjától számított 900 mm-re lévő, a függőleges középsíkkal párhuzamos hosszirányú függőleges sík között helyezkedik el, a VI. osztályba tartozó első tükör felszerelése nem kötelező.

15.2.4.6.3.   A 15.2.4.6.1. és 15.2.4.6.2. szakasz alkalmazásában a jármű elejének meghatározásakor nem kell figyelembe venni azokat az állandó jelleggel a járműhöz rögzített alkatrészeket, amelyek egyrészt a vezető szemének helye felett, másrészt a jármű első lökhárítójának elülső peremén áthaladó keresztirányú, függőleges sík előtt helyezkednek el.

15.2.4.7.   L kategóriájú tükör (VII. osztály)

15.2.4.7.1.   Külső visszapillantó tükör a vezető oldalán

A látóteret úgy kell kialakítani, hogy a vezető az útpályának legalább olyan 2,50 m széles, sík és vízszintes részét át tudja tekinteni, amelyet a jármű vezető felőli oldalán a jármű legkülső pontján áthaladó, a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos sík határol, és amely legalább a vezető látópontjai mögötti 10 m-től a horizontig terjed (lásd az 10. ábrát).

10. ábra

A VII. osztályba tartozó tükrök látótere

Image 134

fő külső visszapillantó tükrök

az út jobb oldalán közlekedő jármű

jobb oldali külső

visszapillantó tükör

a talajszinten mért látótér

bal oldali külső

visszapillantó tükör

a talajszinten mért látótér

a vezető látópontjai

15.2.4.7.2.   Külső visszapillantó tükör az utas oldalán

A látóteret úgy kell kialakítani, hogy a vezető az útpályának legalább olyan 4 m széles, sík és vízszintes részét át tudja tekinteni, amelyet a jármű utas felőli oldalán a jármű legkülső pontján áthaladó, a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos sík határol, és amely legalább a vezető látópontjai mögötti 20 m-től a horizontig terjed (lásd a 10. ábrát).

15.2.4.8.   Amennyiben egy tükör több, különböző görbületi sugarú fényvisszaverő felületet vagy olyan fényvisszaverő felületeket tartalmaz, amelyek egymással szöget zárnak be, úgy legalább egy fényvisszaverő felületnek biztosítani kell annak az osztálynak a látóterét és méreteit, amelyhez a visszapillantó tükör besorolásra került (lásd a 6.1.2.1.2.2. szakaszt).

15.2.4.9.   Látáskorlátozás

15.2.4.9.1.   Belső visszapillantó tükör (I. osztály)

Megengedett a látótér korlátozása a fejtámla és olyan eszközök, mint napellenzők, hátsó ablaktörlők, fűtőelemek és egy vagy több S3 kategória szerinti féklámpa, vagy a felépítmény olyan elemei, mint az osztott ablakú hátsó ajtók oszlopai által, feltéve, hogy ezek az előírt látóteret csak részben csökkentik. A látótér korlátozását a fejtámla legalacsonyabb helyzete és felhajtott napellenzők mellett kell mérni.

15.2.4.9.2.   Külső tükrök (II., III., IV., V., VI. és VII. osztály)

A fentiekben előírt látóterek meghatározásánál a felépítmény és annak meghatározott alkatrészei, mint például további vezetőfülke-tükrök, ajtókilincsek, méretjelző lámpák, irányjelzők, a hátsó lökhárító végei stb., valamint a fényvisszaverő felület tisztítására szolgáló alkatrészek által okozott látáskorlátozást figyelmen kívül kell hagyni, ha ezek a látáskorlátozások együttesen az előírt látótér 10 %-ánál kisebbek. Olyan, különleges célokra tervezett és kialakított jármű esetében, amely sajátos jellemzői miatt ennek a követelménynek nem képes megfelelni, a VI. osztályba tartozó tükör előírt látóterén belüli, a sajátos jellemzők által okozott látáskorlátozás meghaladhatja a 10 %-ot, de csak olyan mértékben, hogy különleges funkcióját be tudja tölteni.

15.2.4.10.   Vizsgálati eljárás

A látóteret úgy kell meghatározni, hogy erős fényforrásokat helyeznek el a vezető látópontjainál, és függőleges ellenőrző képernyőn mérik a visszaverődő fényt. Más, ezzel egyenértékű módszerek is alkalmazhatók.

15.3.   KÖZVETETT LÁTÁST BIZTOSÍTÓ, TÜKRÖKÖN KÍVÜLI ESZKÖZÖK

15.3.1.   A közvetett látást biztosító eszköznek lehetővé kell tennie, hogy a vezető a kritikus tárgyat a kritikus észlelési teljesítmény határán és az előírt látótéren belül felismerhesse.

15.3.2.   A közvetett látást biztosító eszköz felszerelése miatt a vezető közvetlen kilátását a lehető legkisebb mértékben lehet korlátozni.

15.3.3.   A közvetett látást biztosító kamera-/monitorrendszerek esetében az észlelési távolság meghatározásához a 10. mellékletben leírt eljárást kell alkalmazni.

15.3.4.   A monitor felszerelésére vonatkozó követelmények

A monitor rátekintési irányának hozzávetőlegesen meg kell egyeznie a fő tükör rátekintési irányával.

15.3.5.   A járművek további közvetett látást biztosító eszközökkel is felszerelhetők.

15.3.6.   Ezen előírás rendelkezései nem alkalmazandók a 2.1.2.13. szakaszban meghatározott ellenőrző kamera/monitor rögzítőrendszerekre. A külső ellenőrző kamerát úgy kell elhelyezni, hogy az a talaj felett legalább 2 méterre legyen, ha a gépjármű a műszakilag megengedett maximális össztömegre van terhelve, vagy ha a kamera alsó széle és az útpálya közötti távolság kisebb mint 2 m, a kamera a jármű ezen eszköz nélkül mért legnagyobb szélességén legfeljebb 50 mm-rel nyúlhat túl, és görbületi sugara legalább 2,5 mm kell, hogy legyen.

16.   JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

A járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

16.1.1.   úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a jármű továbbra is megfelel a követelményeknek; vagy

16.1.2.   új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

16.2.   A módosításra vonatkozó jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról értesíteni kell az egyezmény ezen előírást alkalmazó részes feleit az ezen előírás 4. mellékletében található mintának megfelelő formanyomtatványon.

16.3.   A jóváhagyás kiterjesztésének engedélyezésére illetékes hatóság a kiterjesztéshez készített minden egyes értesítő formanyomtatványhoz sorszámot rendel.

17.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

17.1.   A gyártási eljárásnak meg kell felelnie az egyezmény 2. függelékében (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/2. változat) előírt követelményeknek.

17.2.   Az ezen előírás szerint jóváhagyott minden járművet úgy kell gyártani, hogy a fenti 15. szakaszban megállapított követelményeket teljesítve megfeleljen a jóváhagyott típusnak.

18.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

18.1.   Az előírás értelmében a járműtípusra megadott jóváhagyást visszavonhatják, ha a fenti 17.1. szakaszban rögzített követelmény nem teljesül, vagy ha a jármű nem felel meg a 17.2. szakaszban leírt ellenőrzéseken.

18.2.   Amennyiben az egyezmény ezen előírást alkalmazó egyik részes fele visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, erről a jóváhagyási formanyomtatványnak a „JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA” felirattal ellátott, aláírt és keltezett másolata útján értesíti az előírást alkalmazó többi szerződő felet.

19.   GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság ezt az információt a kézhezvételt követően az alsó részén aláírással és keltezéssel hitelesített formában „GYÁRTÁS LEÁLLÍTÁSA” felirattal ellátott jóváhagyási formanyomtatvány egy példánya útján továbbítja az előírást alkalmazó többi szerződő félnek.

20.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az egyezmény ezen előírást alkalmazó részes felei közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok végzéséért felelős műszaki szolgálatok, valamint a jóváhagyást megadó hatóságok – amelyekhez a jóváhagyás megadására vagy elutasítására vagy kiterjesztésére vagy visszavonására, valamint a gyártás végleges leállítására vonatkozó, más országokban kiadott formanyomtatványokat kell küldeni – nevét és címét.

21.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

21.1.   Az ezen előírás 02. módosítássorozatot tartalmazó előírás hatálybalépésétől kezdve ezen előírást alkalmazó egyetlen szerződő fél sem utasíthat el a 02. módosítássorozatot tartalmazó előírás szerinti jóváhagyási kérelmet.

21.2.    2006. január 26-tól az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek csak azokra a járműtípusokra adják meg a jóváhagyást a közvetett látást biztosító eszközök vonatkozásában, amelyek megfelelnek a 02. módosítássorozattal módosított előírás követelményeinek. Ezen időpontot azonban 12 hónappal el kell halasztani a VI. osztályba tartozó első tükör felszerelésére vonatkozó követelmények tekintetében.

21.3.    2006. január 26-tól az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek csak azokra a közvetett látást biztosító eszköztípusokra adják meg a jóváhagyást, amelyek megfelelnek a 02. módosítássorozattal módosított előírás követelményeinek. Ezen időpontot azonban 12 hónappal el kell halasztani a VI. osztályba tartozó első tükörre mint alkatrészre, valamint annak a járművekre történő felszerelésére vonatkozó követelmények tekintetében.

21.4.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek M1 és N1 kategóriájú járművek esetében 2010. január 26-tól, egyéb kategóriájú járművek esetében pedig 2007. január 26-tól megtagadhatják az egyes járműtípusokra nem az ezen előírás 02. módosítássorozatával összhangban megadott jóváhagyások elismerését.

21.5.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek M1 és N1 kategóriájú járművek esetében 2010. január 26-tól, egyéb kategóriájú járművek esetében pedig 2007. január 26-tól megtagadhatják az egyes közvetett látást biztosító eszközökre nem az ezen előírás 02. módosítássorozatával összhangban megadott jóváhagyások elismerését.

21.6.   Érvényben maradnak azonban az I. és a III. osztályba tartozó visszapillantó tükrökre ezen előírás eredeti (00. sorozat) vagy a 01. módosítássorozattal módosított változata értelmében a jelen módosítássorozat hatálybalépését megelőzően megadott jóváhagyások.

21.7.   Ezen előírás rendelkezései nem tilthatják meg valamely járműtípus visszapillantó tükrök felszerelése tekintetében történő, a 02. módosítássorozattal módosított előírás szerinti jóváhagyását, ha az arra szerelt, az I. vagy a III. osztályba tartozó valamennyi visszapillantó tükör vagy azok egy része rendelkezik az előírás eredeti változataiban (00. vagy 01. sorozat) meghatározott jóváhagyási jellel.

21.8.   A fenti 21.3. és 21.5. szakasz rendelkezéseinek sérelme nélkül, a pótalkatrészek céljaira az egyezmény ezen előírást alkalmazó részes felei továbbra is megadják az előírás 01. módosítássorozata szerinti jóváhagyást – és adott esetben az ilyen jóváhagyások további kiterjesztését – a közvetett látást biztosító eszközökre olyan járműtípusokon való használatra, amelyeket a 46. előírás 01. módosítássorozata értelmében a 21.2. szakaszban említett időpont előtt hagytak jóvá.


(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: a legutóbb a 4. módosítással módosított TRANS/WP.29/78/1. javított változat/2. módosítás) 7. mellékletének meghatározása szerint.

(2)  A közvetett látást biztosító rendszer célja a releváns úthasználók észlelése. Az úthasználó relevanciáját az illető elhelyezkedése és (potenciális) sebessége határozza meg. Az ilyen úthasználók méretei nagyjából arányosan nőnek a gyalogos/kerékpáros/segédmotoros kerékpár vezetőjének sebességével. Az észlelés szempontjából egy 40 m távolságra lévő segédmotoros kerékpár vezetője (D = 0,8) ekvivalens egy 25 m távolságra lévő gyalogossal (D = 0,5). Figyelembe véve a sebességeket, az észlelési méretre vonatkozó kritériumként a segédmotoros kerékpár vezetőjét kell kiválasztani; emiatt egy 0,8 m méretű tárgyat kell alkalmazni az észlelés meghatározásához.

(3)  1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia és Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típus-jóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-afrikai Köztársaság, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta és 51 – Koreai Köztársaság. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló egyezményt mikor ratifikálják, vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az egyezményben részes szerződő felekkel.

(*1)  Nincs szükség belső visszapillantó tükörre, ha az alábbi 15.2.5.4.1. pontban említett látási viszonyok nem teljesíthetők. Ebben az esetben két külső visszapillantó tükör kell, egy a jármű bal, egy a jobb kéz felőli oldalán.


1. MELLÉKLET

Adatközlő lap közvetett látást biztosító eszköz típusjóváhagyásához

Az alábbi adatokat – amennyiben alkalmazhatók – három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani.

A megfelelő méretarányú és részletezettségű rajzokat A4-es formátumban vagy A4-es formátumra hajtogatva kell benyújtani.

A fényképeknek, ha vannak, megfelelő részletességűnek kell lenniük.

1.   Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve): …

2.   Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek): …

3.   Típus azonosítási módja, ha jelölve van az eszközön: …

4.   Jármű-kategória, amelyhez az eszközt tervezték: …

5.   A gyártó neve és címe: …

6.   A jóváhagyási jel rögzítésének helye és módja: …

7.   Az összeszerelő üzem(ek) címe(i): …

Tükrök (minden egyes tükörre megadva): …

8.1.   Változat: …

8.2.   A tükör bemutatására szolgáló rajz(ok): …

8.3.   A rögzítés módjára vonatkozó részletes adatok: …

Közvetett látást biztosító, tükrökön kívüli eszközök: …

Típus és jellemzők (például az eszköz teljes leírása): …

9.1.1.   Kamera-/monitorrendszer esetében az észlelési távolság (mm), a kontraszt, fénysűrűség-tartomány, zavaró fények kiküszöbölése, kijelző teljesítménye (fekete-fehér/színes), képfrissítési frekvencia, a monitor fénysűrűség-tartománya: …

9.2.   Megfelelően részletezett rajzok a teljes eszköz bemutatásához, beleértve a szerelési utasításokat is; a típus-jóváhagyási jel helyét a rajzokon jelölni kell: …


2. MELLÉKLET

Adatközlő lap járművek közvetett látást biztosító eszközök beépítése tekintetében történő típusjóváhagyásához

Az alábbi adatokat – amennyiben alkalmazhatók – három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani.

A megfelelő méretarányú és részletezettségű rajzokat A4-es formátumban vagy A4-es formátumra hajtogatva kell benyújtani.

A fényképeknek, ha vannak, megfelelő részletességűnek kell lenniük.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

1.   Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve): …

2.   Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek): …

3.   Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön: …

4.   A jelölés elhelyezése: …

5.   Jármű-kategória: …

6.   A gyártó neve és címe: …

7.   Az összeszerelő üzem(ek) címe(i): …

A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI

8.   Fénykép(ek) és/vagy rajz(ok) egy a jóváhagyandó járművet képviselő járműről: …

9.   Vezetőfülke (motor feletti vezetőfülkés vagy hagyományos motorházas) (1): …

Kormány helye: bal/jobb (1): …

10.1.   A jármű jobb oldali/bal oldali közlekedésre van kialakítva (1).

A jármű mérettartománya (befoglaló méretek): …

Felépítmény nélküli alváznál:

Szélesség (2): …

11.1.1.1.   Legnagyobb megengedett szélesség: …

11.1.1.2.   Legkisebb megengedett szélesség: …

Felépítménnyel felszerelt alváznál: …

11.2.1.   Szélesség (1): …

Felépítmény

Közvetett látást biztosító eszközök

Tükrök …

12.1.1.1.   A tükörnek a jármű felépítményéhez viszonyított elhelyezését bemutató rajz(ok): …

12.1.1.2.   A felszerelés módjára vonatkozó részletes adatok, beleértve a jármű azon részét is, amelyre a tükröt fel kell szerelni: …

12.1.1.3.   A hátrafelé irányuló látómezőt befolyásoló, nem kötelező berendezések: …

12.1.1.4.   A beállító rendszer elektronikus szerkezeti elemeinek (ha van ilyen) rövid leírása: …

12.1.2.   Közvetett látást biztosító, tükrökön kívüli eszközök: …

12.1.2.1.   Megfelelően részletezett rajzok szerelési utasításokkal együtt: …


(1)  A nem kívánt rész törlendő.

(2)   „A jármű teljes szélessége”: az ISO 612:1978 szabvány 6.2. meghatározása alapján mért érték. A nem az M1 kategóriába tartozó járművek esetében a járműszélesség mérésénél a fenti szabvány rendelkezésein túlmenően az alábbi eszközöket figyelmen kívül kell hagyni:

vámzárak rögzítő- és védőberendezései,

a kocsiponyva felerősítésére és védelmére szolgáló berendezések,

a gumiabroncs sérülését jelző berendezések,

a sárhányó gumilapok kiálló rugalmas részei,

világítóberendezések,

buszok esetében az üzemképes megközelítési rámpák, felvonók és más hasonló üzemképes berendezések, feltéve, ha azok legfeljebb 10 mm-rel nyúlnak túl a jármű oldalán, és ha a rámpák előre és hátra néző sarkait legalább 5 mm sugárral lekerekítették; az éleket legalább 2,5 mm sugárral kell lekerekíteni,

közvetett látást biztosító eszközök,

gumiabroncslégnyomás-jelzők,

behúzható lépcsők,

a gumiabroncs alakváltozása közvetlenül a talajjal való érintkezési pont felett.


3. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Legnagyobb méret: A/4 [210 × 297 mm])

Image 135

 (1)

Kibocsátó:

Hatóság neve:

Tárgy (2):

JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA

JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA

GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

közvetett látást biztosító eszköztípusra, a 46. sz. előírás értelmében.

Jóváhagyás száma: … Kiterjesztés száma…

1.

Az eszköz kereskedelmi neve vagy védjegye: …

2.

Az eszköztípus gyártó által használt megnevezése: …

3.

gyártó neve és címe: …

4.

A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: …

5.

óváhagyási kérelem benyújtásának dátuma: …

6.

A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

7.

A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv dátuma: …

8.

műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv száma: …

9.

Rövid leírás …

Az eszköz azonosítása: tükör, kamera/monitor, egyéb eszköz (2)

A közvetett látást biztosító eszköz osztálya: I., II., III., IV., V., VI., S. (2)

Az ezen előírás 6.1.3.1.1. szakaszában meghatározott

Formula
jel használata: igen/nem (2)

10.

A jóváhagyási jel elhelyezése: …

11.

A jóváhagyás kiterjesztésének oka(i) (ha van): …

12.

A jóváhagyást megadták/kiterjesztették/elutasították/visszavonták (2)

13.

Hely: …

14.

Dátum: …

15.

Aláírás: …

16.

A jóváhagyást kibocsátó hatóságnál őrzött dokumentumok jegyzékét csatolták ehhez az értesítéshez, és azt a hatóság kérésre kiadhatja.


(1)  A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország azonosító száma (lásd az előírásban rögzített jóváhagyási rendelkezéseket).

(2)  A nem kívánt rész törlendő.


4. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Legnagyobb méret: A/4 [210 × 297 mm])

Image 136

 (1)

Kibocsátó:

Szakhatóság neve:

Tárgy (2):

JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA

JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA

GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

járműtípusra a közvetett látást biztosító eszközök beépítése tekintetében, a 46. sz. előírás értelmében.

Jóváhagyás száma: … Kiterjesztés száma: …

1.   Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve): …

2.   Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek): …

Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön: …

3.1.   A jelölés elhelyezése: …

4.   Jármű-kategória: M1, M2, M3, N1, N2 ≤ 7,5 t, N2 > 7,5 t, N3  (2)

5.   A gyártó neve és címe: …

6.   A gyártóüzem(ek) címe: …

7.   További információk (adott esetben): lásd a függeléket.

8.   A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

9.   A vizsgálati jegyzőkönyv kelte: …

10.   A vizsgálati jegyzőkönyv száma: …

11.   Megjegyzés (adott esetben): lásd a függeléket.

12.   Hely: …

13.   Dátum: …

14.   Aláírás: …

15.   A jóváhagyó hatóságnál kívánságra hozzáférhető dokumentációk jegyzékét mellékelték.

Függelék a járművek közvetett látást biztosító eszközök beépítése tekintetében történő, a 46. sz. előírás szerinti típusjóváhagyásához használandó … számú értesítő formanyomtatványhoz

1.   Tükrök és egyéb közvetett látást biztosító eszközök kereskedelmi neve vagy védjegye és alkatrész-típusjóváhagyási száma: …

2.   A tükrök és közvetett látást biztosító eszközök osztálya: I., II., III., IV., V., VI., VII., S. (2)

3.   A jármű típusjóváhagyásának kiterjesztése a közvetett látást biztosító eszközök következő típusaira: …

4.   A vezetőülés R pontjának meghatározására vonatkozó adatok: …

5.   A felépítmény legnagyobb és legkisebb szélessége, amelyre a tükrök és közvetett látást biztosító eszközök típusjóváhagyást nyertek (csak a 15.2.2.3. szakaszban említett alvázak/vezetőfülkék esetében): …

6.   A következő, a fenti jóváhagyási számot viselő dokumentumokat mellékelték ehhez a tanúsítványhoz:

a közvetett látást biztosító eszközök felszerelését bemutató rajzok,

a közvetett látást biztosító eszközök felszerelési helyét és a jármű azon részének a sajátosságait bemutató rajzok és tervek, ahová a közvetett látást biztosító eszközöket felszerelik.

7.   Megjegyzések (pl. jobb oldali/bal oldali közlekedésre érvényes) (2)


(1)  A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország azonosító száma (lásd az előírásban rögzített jóváhagyási rendelkezéseket).

(2)  A nem kívánt rész törlendő.


5. MELLÉKLET

A jóváhagyási jel elrendezése a közvetett látást biztosító eszközön

(lásd az előírás 5.4. szakaszát)

Image 137

A = legalább 12mm

A közvetett látást biztosító eszközre erősített fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott tükör a II. osztályba tartozó visszapillantó tükör, amelyet Hollandiában (E4) hagytak jóvá a 46. számú előírás értelmében (jóváhagyás száma: 022439). A jóváhagyási szám első két számjegye azt jelzi, hogy a 46. számú előírás a jóváhagyás idején már tartalmazta a 02. módosítássorozatot.

Megjegyzés: A jóváhagyási számot és a kiegészítő szimbólumot a kör közelében kell elhelyezni az „E” betűjel felett, alatt, attól balra vagy jobbra. A jóváhagyási szám számjegyeit az „E” betűjel ugyanazon oldalán kell feltüntetni, és ugyanabba az irányba kell nézniük. A kiegészítő szimbólumokat a jóváhagyási számmal átellenes helyen kell feltüntetni. A jóváhagyási számban a római számok használatát kerülni kell, hogy ne legyen összetéveszthető más jelekkel.


6. MELLÉKLET

A FÉNYVISSZAVERŐ KÉPESSÉG MEGHATÁROZÁSÁNAK VIZSGÁLATI MÓDSZERE

1.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

CIE A szabványos világítótest (1): színmérő világítótest, amely a T68 = 2 855,6 K hőmérsékletű fekete testet képviseli.

1.1.2.   CIE A szabványos fényforrás (1): gáztöltésű wolframszálas izzólámpa, amely T68= 2 855,6 K korrelált színhőmérsékleten működik.

1.1.3.   CIE 1931 szabványos színmérő észlelő (1): olyan sugárzásérzékelő, amelynek színérzékelő tulajdonságai megfelelnek az

Formula
(λ),
Formula
(λ),
Formula
(λ) színképi színinger-összetevőknek (lásd a táblázatot).

1.1.4.   CIE színképi színinger-összetevők (1): színinger-összetevők az energiaegyenértékűség-spektrum monokromatikus elemeinek CIE (XYZ) rendszerében.

1.1.5.   Fotopikus látás (1): a normális szem látása, amikor legalább néhány cd/m2 fényerőhöz alkalmazkodik.

2.   BERENDEZÉS

2.1.   Általános előírások

A berendezés fényforrásból, mintadarabtartóból, fotocellás érzékelőből és kijelzőből (lásd az 1. ábrát), valamint a külső fény kiszűréséhez szükséges eszközökből áll.

A nem sík (domború) tükrök fényvisszaverési tényezője mérésének megkönnyítésére az érzékelő integráló fotométert (Ulbricht-gömb) tartalmazhat (lásd a 2. ábrát).

2.2.   A fényforrás és az érzékelő színképjelleggörbéi

A fényforrásnak szabványos CIE A fényforrásból, valamint egy olyan optikai rendszerből kell állnia, amely közel párhuzamos fénysugarakat bocsát ki. Javasolt feszültségstabilizátor alkalmazása, hogy a vizsgálat során a készülék állandó feszültség mellett üzemelhessen.

Az érzékelőt olyan fotocellával kell felszerelni, amelynek színképérzékenysége arányos a CIE (1931) szabvány szerinti színmérő észlelő fotopikus fényerejének működésével (lásd a táblázatot). Minden más világítótest/szűrő/érzékelő kombináció is megengedett, ha hatása egyenértékű a szabványos CIE A világítótestével, és a fotopikus látása megegyezik a fenti szabványéval. Ha az érzékelő integráló fotométert (Ulbricht-gömb) tartalmaz, a gömb belső felületét nem szelektív, matt (diffúz) fehér festékkel kell bevonni.

2.3.   Geometriai feltételek

A beeső sugárnyalábnak a mintafelületre merőleges egyenessel lehetőleg 0,44 ± 0,09 rad (25 ± 5°) szöget (θ) kell bezárnia; ez a szög nem lépheti túl a felső tűréshatárt (azaz a 0,53 rad-ot vagy a 30°-ot). Az érzékelő tengelyének és az említett merőlegesnek ugyanolyan (θ) szöget kell bezárnia, mint e merőleges és a beeső sugárnyaláb (lásd az 1. ábrát). A vizsgált felületen a beeső sugárnyaláb átmérőjének legalább 13 mm-nek (0,5 hüvelyk) kell lennie. A visszavert sugárnyaláb nem lehet szélesebb, mint a fotocella érzékelő felülete, nem lehet kisebb, mint ennek a felületnek az 50 %-a, és lehetőség szerint a felület ugyanakkora hányadát érje, mint a mérőműszer kalibrálásához használt sugárnyaláb.

Amennyiben az érzékelő integráló fotométert (Ulbricht-gömb) tartalmaz, ennek legkisebb átmérőjének 127 mm-nek (5 hüvelyk) kell lennie. A gömb falában akkora nyílásnak kell lennie, hogy a beeső és a visszavert sugarat teljes mértékben át tudja engedni. A fotocellát úgy kell elhelyezni, hogy az a beeső sugárnyaláb, illetve a visszavert sugárnyaláb fényét ne érzékelje.

2.4.   A fotocellás kijelzőegység elektromos jellemzői

A kijelzőegységen jelzett teljesítmény és a fényérzékeny területre jutó fényerősség között lineáris kapcsolatnak kell lennie. Gondoskodni kell olyan (elektromos és/vagy optikai) eszközökről, amelyek lehetővé teszik a nulla pont beállítását és a kalibrálást. Az ilyen eszközök nem befolyásolhatják a mérőműszer linearitását vagy színképi jellemzőit. Az érzékelő műszeregység pontosságának a teljes skála ±2 %-ának, illetve a legkisebb mért érték ±10 %-ának kell lennie, amelyik érték a kisebb.

2.5.   Mintadarabtartó

A szerkezetnek lehetővé kell tennie a minta olyan módon történő elhelyezését, hogy a fényforrástartó tengelye és az érzékelő tengelye a fényvisszaverő felületen keresztezze egymást. A fényvisszaverő felület lehet a vizsgálandó tükrön belül vagy annak mindkét oldalán, attól függően, hogy a tükör első, illetve hátsó felületét ellátták-e bevonattal, vagy prizmatikus „flip” típusú fényszűrő tükörről van-e szó.

3.   ELJÁRÁS

3.1.   Közvetlen kalibrálás

Közvetlen kalibrálás esetén vonatkoztatási közegként a levegő szolgál. E módszer azon mérőműszereknél alkalmazható, amelyek kialakítása lehetővé teszi a skála teljes, 100 %-os kitérése mellett a kalibrálást, miközben az érzékelőt közvetlenül a fényforrás tengelyébe állítják (lásd az 1. ábrát).

Ezen eljárás alkalmazása esetén bizonyos esetekben (például kis reflexivitású felületek méréséhez) kalibrálási pontként a skálán (0 és 100 % között) ki lehet választani egy átlagos pontot. Ezekben az esetekben a fénysugár útjában el kell helyezni egy ismert áteresztési tényezőjű semleges szürkeszűrőt, és a kalibráló rendszert úgy kell beállítani, hogy a kijelző a semleges szürkeszűrő áteresztési tényezőjének százalékos arányát mutassa. A fényvisszaverési mérésekhez ezt a szűrőt el kell távolítani.

3.2.   Közvetett kalibrálás

A közvetett kalibrálás módszerét geometriailag rögzített fényforrással és érzékelővel rendelkező mérőműszereknél kell alkalmazni. Ehhez megfelelően hitelesített és karbantartott fényvisszaverési etalonra van szükség. Ez a referenciaetalon lehetőleg sík tükör legyen, amelynek fényvisszaverési tényezője a lehető legközelebb áll a vizsgálandó mintákéihoz.

3.3.   Sík tükör mérése

A sík visszapillantó tükrök fényvisszaverési tényezőjét a közvetlen vagy közvetett kalibrálással működő műszerekkel egyaránt lehet mérni. A fényvisszaverési tényező közvetlenül leolvasható a kijelző skálájáról.

3.4.   Nem sík (domború) tükör mérése

A nem sík (domború) visszapillantó tükrök fényvisszaverési tényezőjének méréséhez olyan mérőműszerekre van szükség, amelyek integráló fotométerrel (Ulbricht-gömb) felszerelt érzékelővel rendelkeznek (lásd a 2. ábrát). Amennyiben a mutató az E % fényvisszaverési tényezőjű hitelesítő tükörnél ne skálaosztásra mutat, egy ismeretlen tükörnél az nx osztás X % fényvisszaverési tényezőnek felel meg, az alábbi képlet alapján:

Formula

1. ábra

Kísérleti elrendezés mindkét kalibrálási módszerre az általános reflektométeren

Image 138

állítható mérőműszer

fényvisszaverési tényező (%)

nulla beállítás

kalibrálási beállítás

mintadarabtartó

fényforrás és kollimáló optika

receptorkar „közvetlen” kalibrálásra beállítva

fotoreceptor mérésre és „közvetett” kalibrálásra beállítva

2. ábra

Általános reflektométer, amelynek érzékelője integráló fotométert tartalmaz (Ulbricht-gömb)

Image 139

fényforrás és

kollimáló optika

állítható mérőműszer

fényvisszaverési tényező (%)

nulla beállítás

kalibrálási beállítás

fotocella

mintadarabtartó

A CIE 1931 szabvány szerinti színmérő észlelő színképi színinger-összetevőinek értékei  (2)

Ez a táblázat kivonat a CIE 50 (45) 1970 közleményből

λ

nm

Formula

(λ)

Formula

(λ)

Formula

(λ)

380

0,001 4

0,000 0

0,006 5

390

0,004 2

0,000 1

0,020 1

400

0,014 3

0,000 4

0,067 9

410

0,043 5

0,001 2

0,207 4

420

0,134 4

0,004 0

0,645 6

430

0,283 9

0,011 6

1,385 6

440

0,348 3

0,023 0

1,747 1

450

0,336 2

0,038 0

1,772 1

460

0,290 8

0,060 0

1,669 2

470

0,195 4

0,091 0

1,287 6

480

0,095 6

0,139 0

0,813 0

490

0,032 0

0,208 0

0,465 2

500

0,004 9

0,323 0

0,272 0

510

0,009 3

0,503 0

0,158 2

520

0,063 3

0,710 0

0,078 2

530

0,165 5

0,862 0

0,042 2

540

0,290 4

0,954 0

0,020 3

550

0,433 4

0,995 0

0,008 7

560

0,594 5

0,995 0

0,003 9

570

0,762 1

0,952 0

0,002 1

580

0,916 3

0,870 0

0,001 7

590

1,026 3

0,757 0

0,001 1

600

1,062 2

0,631 0

0,000 8

610

1,002 6

0,503 0

0,000 3

620

0,854 4

0,381 0

0,000 2

630

0,642 4

0,265 0

0,000 0

640

0,447 9

0,175 0

0,000 0

650

0,283 5

0,107 0

0,000 0

660

0,164 9

0,061 0

0,000 0

670

0,087 4

0,032 0

0,000 0

680

0,046 8

0,017 0

0,000 0

690

0,22 7

0,008 2

0,000 0

700

0,011 4

0,004 1

0,000 0

710

0,005 8

0,002 1

0,000 0

720

0,02 9

0,001 0

0,000 0

730

0,001 4

0,000 5

0,000 0

740

0,000 7

0,000 2 (*1)

0,000 0

750

0,000 3

0,000 1

0,000 0

760

0,000 2

0,000 1

0,000 0

770

0,000 1

0,000 0

0,000 0

780

0,000 0

0,000 0

0,000 0

MAGYARÁZÓ ÁBRA

Példa szférikus tükrök fényvisszaverési tényezőjének mérésére szolgáló berendezésre

Image 140

C = érzékelő

D = diafragma

E = beesési felület

F = mérési felület

L = lencse

M = tárgyfelület

S = fényforrás

(S) = integráló fotométer (Ulbricht-gömb)


(1)  A meghatározások a CIE 50 (45) International Electronical Vocabulary, Group 45: Lighting (Nemzetközi elektrotechnikai szótár, 45. csoport: világítás) című kiadványából származnak.

(2)  Rövidített táblázat. Az

Formula
(λ) = V (λ) értékek négy tizedesig kerekített értékek.

(*1)  Changed in 1966 (from 3 to 2).


7. MELLÉKLET

A tükör fényvisszaverő felülete „r” görbületi sugarának meghatározására szolgáló eljárás

1.   MÉRÉS

1.1.   Berendezés

Egy, az e melléklet 1. ábrájában leírthoz hasonló szferométert kell alkalmazni, amelynél a műszer rögzített lábai és a mérőóra tapintócsapja között az ott megadott távolság van.

1.2.   Mérési pontok

1.2.1.   A fő görbületi sugarakat három pontban kell mérni, ezek lehetőleg a fényvisszaverő felület azon ívének 1/3, 1/2 és 2/3 részénél legyenek, amely a b szakasszal párhuzamos és áthalad a fényvisszaverő felület középpontján, vagy a b szakaszra merőleges, és áthalad a fényvisszaverő felület középpontján, amennyiben az utóbbi a hosszabb.

1.2.2.   Amennyiben a fényvisszaverő felület méretei miatt az ezen előírás 2.1.1.6. szakasza szerinti méréseket nem lehet elvégezni, akkor a vizsgálatok végrehajtásáért felelős műszaki szolgálat a méréseket két egymásra merőleges, lehetőleg a fent előírtak közelében fekvő irányban is elvégezheti.

2.   AZ „r” GÖRBÜLETI SUGÁR KISZÁMÍTÁSA

Az „r” mm-ben kifejezve az alábbi képlet szerint számítható ki:

Formula

ahol:

rp1

=

görbületi sugár az első mérési pontban,

rp2

=

görbületi sugár a második mérési pontban,

rp3

=

görbületi sugár a harmadik mérési pontban.

1. ábra

Szferométer

Image 141

ø 4,5 m enetem elkedés F 90-418

Mérőóra

Tapintócsap


8. MELLÉKLET

Eljárás a H pont és a törzs különböző üléshelyzetekben elfoglalt tényleges dőlésszögének meghatározására gépjárművekben

1.   CÉL

A mellékletben leírt eljárás segítségével meghatározható a H pont és a törzs egy vagy több üléshelyzetben bezárt szöge a gépjárműben, valamint ellenőrizhető a mért adatok és a jármű gyártója által megadott tervezési adatok kapcsolata (1).

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E melléklet alkalmazásában:

„referenciaadatok”: valamely üléshelyzet egy vagy több alábbi jellemzője:

2.1.1.   a H pont és az R pont, valamint azok kapcsolata;

2.1.2.   a törzs tényleges dőlésszöge és a törzs tervezési dőlésszöge, illetve ezek egymáshoz való viszonya;

2.2.    „háromdimenziós H-pont-vizsgáló eszköz (háromdimenziós H próbabábu)”: a H pont és a törzs tényleges dőlésszögének meghatározására szolgáló eszköz. Az eszköz leírását e melléklet 1. függeléke tartalmazza;

2.3.    „H pont”: az alábbi 4. szakasz szerint a jármű ülésébe helyezett háromdimenziós H próbabábu törzsének és combjának forgáspontja. A H pont az eszköz középvonalának középpontjában helyezkedik el, a háromdimenziós H próbabábu két oldalán található H-pont-irányzó gombok között. A H pont elméletileg megfelel az R pontnak (a tűrések értékét az alábbi 3.2.2. szakasz tartalmazza). A 4. szakaszban leírt eljárással történő meghatározást követően a H pont helye az üléspárna-szerkezethez képest változatlannak tekintendő, és az ülés állításakor azzal együtt mozog;

2.4.    „R pont” vagy „az ülés referenciapontja”: a jármű gyártója által az egyes üléshelyzetekhez a háromdimenziós referencia-rendszer figyelembevételével meghatározott tervezési pont;

2.5.    „törzsvonal”: a háromdimenziós H próbabábu középvonala, amikor a bábu a leghátsó pozícióban van;

2.6.    „a törzs tényleges dőlésszöge”: a H ponton áthaladó függőleges vonal és a törzsvonal által bezárt, a háromdimenziós H próbabábu hátdőlésszögmérőjével mért szög. A törzs tényleges dőlésszöge elméletileg megfelel a törzs tervezési dőlésszögének (a tűréshatárok értékét az alábbi 3.2.2. szakasz tartalmazza);

2.7.    „a törzs tervezési dőlésszöge”: az R ponton áthaladó függőleges vonal és a törzsvonal között mért szög, olyan helyzetben, amikor az üléstámla a jármű gyártója által meghatározott tervezési helyzetben van;

2.8.    „az utas középsíkja”: az egyes kijelölt üléshelyzetekben elhelyezett háromdimenziós H próbabábu középsíkja, a H pont Y koordinátájával megadva. Különálló ülések esetében az ülés középsíkja egybeesik az utas középsíkjával. Más ülések esetében az utas középsíkját a gyártó határozza meg;

2.9.    „háromdimenziós referencia-rendszer”: az e melléklet 2. függelékében leírt rendszer;

2.10.    „kiindulási pontok”: a jármű gyártója által a járműfelépítményen meghatározott fizikai pontok (lyukak, felületek, jelölések vagy bemélyedések);

2.11.    „a jármű mérési helyzete”: a járműnek a háromdimenziós referencia-rendszerben a kiindulási pontok koordinátái által meghatározott helyzete.

3.   KÖVETELMÉNYEK

3.1.   Adatszolgáltatás

Minden olyan üléshelyzetre vonatkozóan, amelyeknél referenciaadatokkal kell bizonyítani az ezen előírásban rögzített rendelkezéseknek való megfelelést, a következő adatokat vagy azok egy kiválasztott részét kell szolgáltatni az e melléklet 3. függelékében megadott formában:

3.1.1.   az R pont koordinátái a háromdimenziós referencia-rendszerhez viszonyítva;

3.1.2.   a törzs tervezési dőlésszöge;

3.1.3.   az ülésnek (ha állítható) az alábbi 4.3. szakasz szerinti mérési helyzetbe történő állításához szükséges információk.

3.2.   A mért adatok és a tervezési specifikációk közötti összefüggés

3.2.1.   A H pont koordinátáit és a törzs tényleges dőlésszögének értékét, melyeket a 4. szakaszban rögzített eljárással lehet megállapítani, össze kell hasonlítani az R pont koordinátáival és a törzs tervezési dőlésszögével, amelyeket a gyártó ad meg.

3.2.2.   Az R pont és a H pont egymáshoz viszonyított helyzete, valamint a törzs tervezési és tényleges dőlésszöge közötti viszony a kérdéses ülőhelyzet esetében akkor minősül kielégítőnek, ha a koordináták által meghatározott H pont egy olyan 50 mm vízszintes és függőleges oldalhosszúságú négyszögön belül van, amelynek átlói az R pontban metszik egymást, és ha a törzs tényleges dőlésszöge legfeljebb 5°-kal tér el a törzs tervezési dőlésszögétől.

3.2.3.   Ha ezek a feltételek teljesülnek, az R pont és a törzs tervezési dőlésszöge használható az ezen előírásban szereplő rendelkezéseknek való megfelelés bizonyítására.

3.2.4.   Ha a H pont vagy a törzs tényleges dőlésszöge nem felel meg a fenti 3.2.2. szakaszban rögzített követelményeknek, a H pont helyét és a törzs tényleges dőlésszögét még kétszer (összesen háromszor) meg kell határozni. Ha e három meghatározás közül kettőnek az eredményei megfelelnek a követelményeknek, a fenti 3.2.3. szakaszt kell alkalmazni.

3.2.5.   Amennyiben a fenti 3.2.4. szakaszban leírt három művelet közül legalább kettő eredményei nem felelnek meg a 3.2.2. szakasz követelményeinek, vagy ha a vizsgálat nem végezhető el, mert a jármű gyártója nem adta meg az R pont helyzetére vagy a törzs tervezési dőlésszögére vonatkozó adatokat, a három mért pont súlypontját, illetve a három mért szög átlagát kell érvényes értékként alkalmazni és figyelembe venni minden olyan esetben, amikor a jelen előírásban hivatkozás történik az R pontra vagy a törzs tervezési dőlésszögére.

4.   ELJÁRÁS A H PONT HELYÉNEK ÉS A TÖRZS TÉNYLEGES DŐLÉSSZÖGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA

4.1.   A járművet a vizsgálat megkezdése előtt a gyártó előírása szerint 20 ± 10 °C hőmérsékleten kondicionálni kell, hogy az ülés anyagának hőmérséklete elérje a környezeti hőmérsékletet. Ha a vizsgálandó ülésen még soha nem ült senki, egy 70–80 kg-os személyt vagy próbabábut kell kétszer 1 perces időtartamra ráültetni az ülésre a párnázat és az üléstámla meghajlítása érdekében. Ha a gyártó kéri, a háromdimenziós H próbabábu beszerelése előtt legalább 30 percig nem szabad terhelni az üléseket.

4.2.   A járműnek a fenti 2.11. szakaszban meghatározott mérési helyzetben kell lennie.

4.3.   Ha az ülés állítható, azt először a leghátsó szokásos vezetési vagy utazási helyzetbe kell állítani úgy, ahogyan ezt a jármű gyártója megadta, csak az ülés hosszanti beállításainak figyelembevételével, az ülés szokásos vezetési vagy üzemeltetési helyzetektől eltérő célokra történő beállítása kivételével. Amennyiben léteznek más ülésbeállítási módok is (függőleges, szögben elfordítható, üléstámla stb.), ezeket ezután a jármű gyártója által előírt helyzetbe kell beállítani. Rugózott ülések esetében a függőleges beállítást a gyártó által megadott rendes vezetési testhelyzetnek megfelelően mereven rögzíteni kell.

4.4.   Az ülés háromdimenziós H próbabábu által elfoglalt felületét alkalmas méretű és szálelrendezésű muszlinanyaggal, nevezetesen cm2-enként 18,9 szálat tartalmazó és 0,228 kg/m2 fajlagos tömegű sima pamutszövettel, vagy ezzel egyenértékű jellemzőkkel rendelkező kötött vagy nem szőtt anyaggal kell lefedni.

Járműből kiszerelt üléssel végzett vizsgálat esetében az ülést olyan padlózaton kell elhelyezni, amely alapvető jellemzői (2) tekintetében megegyezik azon jármű padlózatával, amelyhez az ülést tervezték.

4.5.   A háromdimenziós H próbabábu ülőfelületet és hátat jelképező részét úgy kell elhelyezni, hogy a háromdimenziós H próbabábu középsíkja egybeessen az utas középsíkjával. A háromdimenziós H próbabábut a gyártó kérésére az utas középsíkjához képest el lehet mozdítani, ha a bábu annyira kifelé helyezkedik el, hogy az ülés pereme megakadályozza a háromdimenziós H próbabábu szintezését.

4.6.   A bábu lábfejét és alsó lábelemét vagy önállóan, vagy a T rúd és az alsó lábelem segítségével az ülőfelülethez kell rögzíteni. A H-pont-irányzó gombokat összekötő vonalnak a talajjal párhuzamosnak és az ülés hosszirányú középsíkjára merőlegesnek kell lennie.

A háromdimenziós H próbabábu lábfejét és lábszárát a következők szerint kell beállítani.

4.7.1.   Üléshelyzet: vezetőülés és szélső első utasülés

4.7.1.1.   A lábfejeket és a lábszárakat előre kell tolni oly módon, hogy a lábfejek a padlón, szükség esetén a működtető pedálok között természetes helyzetet vegyenek fel. Ha lehetséges, a bal lábfejet körülbelül ugyanolyan távolságban kell elhelyezni a háromdimenziós H próbabábu középsíkjától balra, mint a jobb lábfejet a középsíktól jobbra. A háromdimenziós H próbabábu keresztirányú beállítására szolgáló libellát szükség esetén az ülőfelület utánállításával vagy a lábszár és a lábfej hátratolásával vízszintes helyzetbe kell hozni. A H-pont-irányzó gombokat összekötő vonalnak merőlegesen kell állnia az ülés hosszanti középsíkjára.

4.7.1.2.   Ha a bal lábszár nem tartható párhuzamosan a jobb lábszárral és a bal lábfej nem támasztható meg a járműszerkezeten, akkor a bal lábfejet előre kell tolni úgy, hogy meg legyen támasztva. Az irányzógomboknak folyamatosan egy vonalban kell elhelyezkedniük.

4.7.2.   Üléshelyzet: külső hátsó ülés

Hátsó ülések és pótülések esetében a lábszárakat a gyártó előírásainak megfelelően kell elhelyezni. Ha a lábfejek a padló különböző magasságú részein nyugszanak, akkor az első ülést elsőként érintő lábfejet kell viszonyítási alapnak tekinteni, a második lábfejet pedig úgy kell elhelyezni, hogy a bábu ülőfelülete a keresztirányú beállításra szolgáló libella szerint vízszintes legyen.

4.7.3.   Egyéb üléshelyzetek

A fenti 4.7.1. szakaszban leírt általános eljárást kell követni azzal az eltéréssel, hogy a lábfejet a jármű gyártójának utasításai szerint kell elhelyezni.

4.8.   Helyezzük el az alsó lábelem és a comb terhelősúlyait, majd állítsuk vízszintes helyzetbe a háromdimenziós H próbabábut.

Döntsük előre a próbabábu hátát az elülső ütközőig, és a T rúd segítségével húzzuk el a próbabábut a háttámlától. Az alábbi módszerek egyikével állítsuk be a háromdimenziós H próbabábut az ülésen:

4.9.1.   Ha a háromdimenziós H próbabábu hátrafelé hajlamos csúszni, a következők szerint kell eljárni: Engedjük hátracsúszni a háromdimenziós próbabábut addig a pontig, amikor már nem kell vízszintesen előrefelé irányuló visszatartó terhelést alkalmazni a T rúdra, vagyis amikor a bábu ülőfelülete már érintkezik az ülés háttámlájával. Szükség esetén ismét állítsuk a megfelelő helyzetbe az alsó lábelemet.

4.9.2.   Ha a háromdimenziós H próbabábu nem hajlamos hátrafelé csúszni, a következők szerint kell eljárni: A T rúdra hátrafelé irányuló vízszintes erőt alkalmazva toljuk hátra a próbabábut mindaddig, amíg az ülőfelület érintkezésbe nem lép a háttámlával (lásd e melléklet 1. függelékének 2. ábráját).

4.10.   A csípőszögmérő és a T rúd burkolatának metszéspontjában fejtsünk ki 100 ± 10 N erejű nyomást a háromdimenziós H próbabábu hátára. A nyomóerő hatásvonalát a fenti metszésponton, illetőleg egy, közvetlenül a combot jelképező rúd burkolata felett elhelyezkedő ponton áthaladó egyenesen kell tartani (lásd e melléklet 1. függelékének 2. ábráját). Ezután óvatosan engedjük vissza a bábu hátlapját a háttámlára. Az eljárás hátralevő részében ügyeljünk arra, hogy a háromdimenziós H próbabábu ne csússzon előre.

4.11.   Az ülőfelület jobb és bal oldalán helyezzük el a farsúlyokat, majd felváltva a törzset jelképező nyolc súlyt a bábu jobb és bal oldalán. A háromdimenziós H próbabábut tartsuk mindvégig vízszintes helyzetben.

4.12.   A háttámlára irányuló húzóerő megszüntetése érdekében döntsük előre a próbabábu hátát. Lendítsük ki egyik, majd másik irányban oldalra a háromdimenziós H próbabábut egy 10°-os ív mentén (a függőleges középsík mindkét oldalán 5°-kal), mindkét irányban háromszor annak érdekében, hogy megszűnjék a próbabábu és az ülés között esetleg kialakult súrlódás.

A lendítés során előfordulhat, hogy a háromdimenziós H próbabábu T rúdja eltér az előírt vízszintes és függőleges helyzettől. Ezért a T rudat a lengetés során megfelelő nagyságú oldalerő kifejtésével helyben kell tartani. A T rúd helyben tartása és a háromdimenziós H próbabábu lendítése során ügyeljünk arra, hogy se függőleges irányban, se előrefelé, se hátrafelé ne működtessünk akaratlanul külső erőt.

A művelet során nem kell visszatartani vagy megtartani a próbabábu lábfejét. Ha a lábak helyzete mégis megváltozik, azokat átmenetileg abban az állapotban kell hagyni.

Engedjük vissza óvatosan a bábu hátát a háttámlára, és ellenőrizzük, hogy a két libella vízszintes helyzetben van-e. Ha a lendítés során elmozdult a próbabábu lábfeje, a következők szerint vissza kell állítani az eredeti helyzetet.

Emeljük fel egymás után, csakis a szükséges mértékben a két lábfejet a padlóról, amíg a lábfej mozgása meg nem szűnik. Az emelés során a lábfejek szabadon elfordulhatnak, sem elülső, sem oldalsó terhelést nem kell alkalmazni. Miután a lábfejet visszahelyeztük a padlóra, a saroknak érintkeznie kell az erre a célra kialakított szerkezettel.

Ellenőrizzük, hogy a két libella vízszintes helyzetben van-e. Ha szükséges, a bábu hátlapjának tetején alkalmazzunk kellő nagyságú oldalerőt úgy, hogy a háromdimenziós H próbabábu ülőfelülete az ülésen vízszintes helyzetbe kerüljön.

4.13.   A T rudat oly módon megtartva, hogy a próbabábu ne csússzon előre az üléspárnán, végezzük el az alábbi műveleteket:

a)

engedjük vissza a bábu hátlapját a háttámlára;

b)

felváltva fejtsünk ki legfeljebb 25 N nagyságú vízszintesen hátrafelé irányuló erőt a hát dőlésszögének beállítására szolgáló tengelyre, körülbelül a törzs terhelősúlyainak közepe magasságában, majd szüntessük meg, amíg a csípőszögmérő nem jelzi, hogy a terhelés megszüntetése után a bábu stabil helyzetben van. Ügyeljünk arra, hogy a háromdimenziós H próbabábut ne érje külső lefelé vagy oldalra ható erő. Ha a próbabábut ismételten vízszintes helyzetbe kell állítani, fordítsuk előre a bábu hátát, állítsuk be a kívánt helyzetet, majd a 4.12. szakasztól kezdve ismételjük meg az eljárást.

Végezzük el a méréseket:

4.14.1.   A H pont koordinátáit a háromdimenziós referencia-rendszerhez viszonyítva kell meghatározni.

4.14.2.   A törzs tényleges dőlésszögét a próbabábu hátdőlésszögmérőn lehet leolvasni, amikor a bábu a leghátsó pozícióban van.

4.15.   Amennyiben célszerű megismételni a háromdimenziós H próbabábu behelyezését, az ülést előtte legalább 30 percig nem szabad terhelni. Az ülésen a háromdimenziós H próbabábut csak a vizsgálat elvégzésének idejére szabad terhelősúlyokkal felszerelni.

Ha az ugyanabban a sorban elhelyezkedő ülések hasonlónak tekinthetők (ülőpad, azonos ülések stb. esetében), akkor minden egyes üléssor esetében csak egy H pontot és a törzs egy tényleges dőlésszögét kell meghatározni úgy, hogy az e melléklet 1. függelékében leírt háromdimenziós H próbabábut a teljes sorra nézve jellemzőnek tekinthető helyen helyezzük el. Ez a hely:

4.16.1.   az első sor esetében a vezetőülés;

4.16.2.   a hátsó sor vagy sorok esetében egy külső ülés.


(1)  Az első ülésektől eltérő üléshelyzetekben, ahol a H pontot nem lehet a háromdimenziós H-pont-vizsgáló eszközzel vagy eljárásokkal meghatározni, az illetékes hatóság, saját döntése szerint, a gyártó által megadott R pontot veheti figyelembe referenciapontként.

(2)  Dőlésszög, magassági eltérés az üléstartó szerelvényhez képest, felület textúrája stb.

1. FÜGGELÉK

A HÁROMDIMENZIÓS H PONT-VIZSGÁLÓ ESZKÖZ LEÍRÁSA (1)

(háromdimenziós H próbabábu)

1.   Hát és ülőfelület

A próbabábu háta és ülőfelülete merevített műanyagból és fémből készül; ez a két elem az emberi test törzsét és combjait modellezi, és a H pontban csuklósan illeszkedik egymáshoz. A H pontban csuklósan kapcsolódó gerincrúdhoz szögmérőt kell erősíteni a törzs tényleges dőlésszögének mérésére. Az ülőfelülethez állítható combrúd csatlakozik, amely kijelöli a comb középvonalát, és a csípőszögmérő szempontjából alapvonalként szolgál.

2.   Test- és lábelemek

Az alsó lábelemek a térdeket összekötő T rúdnál kapcsolódnak az ülőfelülethez; e rúd lényegében az állítható combrúd oldalirányú nyúlványa. Az alsó lábelemekbe a térd szögének mérése érdekében szögmérők vannak beépítve. A cipőt és a lábfejet jelképező elemeket a lábfej szögének mérésére kalibrálni kell. Az eszköz két libella segítségével állítható be a térben. A törzs terhelősúlyait a megfelelő súlypontokban kell elhelyezni, hogy egy 76 kg-os férfi tömegének megfelelő ülésbenyomódást lehessen biztosítani. Ügyelni kell arra, hogy a háromdimenziós H próbabábu valamennyi csuklós csatlakozása szabadon mozogjon, jelentős súrlódás nélkül.

1. ábra

A háromdimenziós H próbabábu alkotórészeinek megnevezése

Image 142

a fejtér ütközési

tartományának vizsgálatára szolgáló próbarúd

hátlap

a törzsterhelő súlyok tartóeleme

hátdőlésszög-beállító libella

csípőszögmérő

ülőfelület

hátdőlésszögmérő

combsúlytartó

H pont-irányzó gomb

a térdeket

összekapcsoló

T rúd

H pont forgástengelye

keresztirányú libella

combrúd

térdszögmérő

lábfejszögmérő

2. ábra

A háromdimenziós H próbabábu alkotórészeinek méretei és teherelosztása

Image 143

108 mm és 424 mm között állítható

törzsterhelő súly

farsúly

az erő támadáspontja

és iránya

combsúly

lábsúly


(1)  A háromdimenziós H-pont-vizsgáló eszköz felépítéséről bővebb tájékoztatás a Society of Automotive Engineers (SAE) elnevezésű szervezettől szerezhető be (400 Commonwealth Drive, Warrendale, Pennsylvania 15096, Amerikai Egyesült Államok). Az eszköz az ISO 6549:1980 szabványban előírt eszköznek felel meg.

2. FÜGGELÉK

A HÁROMDIMENZIÓS REFERENCIA-RENDSZER

1.   A háromdimenziós referencia-rendszert a jármű gyártója által megállapított három merőleges sík határozza meg (lásd az ábrát) (1).

2.   A jármű mérési helyzete úgy állapítható meg, hogy a járművet az alátámasztó felületre helyezzük oly módon, hogy a kiindulási pontok koordinátái megfeleljenek a gyártó által megadott értékeknek.

3.   Az R pont és a H pont koordinátáit a jármű gyártója által megállapított kiindulási pontokhoz viszonyítva kell meghatározni.

Ábra

Háromdimenziós referencia-rendszer

Image 144

Y nullsík (hosszirányú

függőleges nullsík)

X nullsík (keresztirányú

függőleges nullsík)

Z nullsík (vízszintes nullsík)

alátámasztó felület


(1)  A referencia-rendszer megfelel az ISO 4130:1978 szabvány előírásainak.

3. FÜGGELÉK

AZ ÜLÉSHELYZETEKRE VONATKOZÓ REFERENCIAADATOK

1.   A referenciaadatok kódolása

Az egyes üléshelyzetekre vonatkozó referenciaadatokat sorban egymást követően kell megadni. Az üléshelyzetek azonosítása kétjegyű kódokkal történik. Az első jegy egy arab szám, amely az üléssor számát mutatja a jármű elejétől hátrafelé számolva. A második jegy egy nagybetű, amely az ülésnek a sorban elfoglalt helyét mutatja a jármű menetirányában nézve. A következő betűjeleket kell használni:

L

=

bal

C

=

középső

R

=

jobb

2.   A jármű mérési helyzetének leírása

2.1.   A kiindulási pontok koordinátái

X …

Y …

Z …

3.   A referenciaadatok felsorolása

Üléshelyzet: …

3.1.1.   Az R pont koordinátái

X …

Y …

Z …

3.1.2.   A törzs tervezési dőlésszöge: …

3.1.3.   Az ülés beállítására vonatkozó előírások (1)

vízszintesen: …

függőlegesen: …

szögben: …

a törzs dőlésszöge: …

Megjegyzés: A további üléshelyzetek referenciaadatai a 3.2., 3.3. stb. pontban adhatók meg.


(1)  A nem kívánt rész törlendő.


9. MELLÉKLET

(fenntartva)


10. MELLÉKLET

AZ ÉSZLELÉSI TÁVOLSÁG KISZÁMÍTÁSA

1.   A KÖZVETETT LÁTÁST BIZTOSÍTÓ KAMERA-/MONITORRENDSZER

1.1.   A kamera felbontási küszöbértéke

A kamera felbontási küszöbértékét az alábbi képlet határozza meg:

Formula

ahol:

ωc

a kamera felbontási küszöbértéke (ívperc),

βc

a kamera látószöge (°),

Nc

a kamera sorfelbontása (#).

A βc és az Nc értékeit a gyártó adja meg.

1.2.   A monitor kritikus észlelési távolságának meghatározása

Adott méretű és megjelenítési tulajdonságokkal rendelkező monitornál meghatározható a monitor azon távolsága, amely esetében az észlelési távolságot kizárólag a kamera teljesítménye határozza meg. Ezt a kritikus észlelési távolságot (rm,c) az alábbi képlet határozza meg:

Formula

ahol:

rm,c

kritikus észlelési távolság (m),

Hm

a monitorkép magassága (m),

Nm

a monitor sorfelbontása (-),

ωeye

a megfigyelő felbontási küszöbértéke (ívperc).

A ívpercek és fokok közötti átváltás szorzója 60.

A Hm és az Nm értékeit a gyártó adja meg.

ωeye = 1

1.3.   Az észlelési távolság meghatározása

1.3.1.   Amennyiben a monitor elhelyezése miatt a szem és a monitor közötti távolság kisebb, mint a kritikus észlelési távolság, az elérhető legnagyobb észlelési távolságot az alábbi képlet határozza meg:

Formula

ahol:

rd

észlelési távolság (m),

Do

a tárgy átmérője (m),

ƒ

küszöbértéket növelő tényező,

ωc és Nc az 1.1. szakasznak megfelelően,

D0 = 0,8 m

ƒ = 8

1.3.2.   A kritikus észlelési távolságot meghaladó észlelési távolság. Amennyiben a monitor elhelyezése miatt a szem és a monitor közötti távolság nagyobb, mint a kritikus észlelési távolság, az elérhető legnagyobb észlelési távolságot az alábbi képlet határozza meg:

Formula

ahol:

rm

a monitor szemlélési távolsága (m),

Dm

a monitor képernyőjének átmérője (hüvelyk)

Nm

a monitor sorfelbontása (-),

βc és Nc – az 1.1. szakasznak megfelelően,

Nm és ωeye – az 1.2. szakasznak megfelelően.

2.   KIEGÉSZÍTŐ FUNKCIONÁLIS KÖVETELMÉNYEK

A felszerelésre vonatkozó feltételek alapján meg kell állapítani, hogy az eszköz beszerelt állapotban is teljesíti-e az ezen előírás 6.2.2. szakaszában meghatározott funkcionális követelményeket, különösen a zavaró fények kiküszöbölését, illetve a monitor maximális és minimális fényerősségét tekintve. Meg kell határozni továbbá, hogy mennyire hatásos a beépített eszköz zavaró fények esetén, a napfény monitorra való beesési szögének függvényében; a vizsgálati eredményeket össze kell hasonlítani a laboratóriumi mérésekből származó megfelelő mérési eredményekkel. A követelmények teljesítését úgy igazolhatják, hogy a különféle szög alatt beeső zavaró fények hatását CAD-modell segítségével szimulálják, vagy az ezen előírás 6.2.2.2. szakasza szerinti méréseket végzik el a járműbe beépített eszközön.


2010.7.10.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 177/263


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 118. sz. előírása – Egységes rendelkezések egyes gépjármű-kategóriák belső kialakításában használt anyagok égési tulajdonságairól

Hatálybalépés dátuma: 2005. április 6.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.

Alkalmazási kör

2.

Fogalommeghatározások

3.

Jóváhagyási kérelem

4.

Jóváhagyás

5.

I. rész – Fogalommeghatározások – Követelmények

6.

II. rész – Fogalommeghatározások – Követelmények

7.

A típus módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

8.

Gyártásmegfelelőség

9.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

10.

A gyártás végleges leállítása

11.

A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a jóváhagyó hatóságok neve és címe

MELLÉKLETEK

1. melléklet –

Járműre vonatkozó adatközlő lap

2. melléklet –

Alkatrészre vonatkozó adatközlő lap

3. melléklet –

Értesítés járműtípus jóváhagyásának megadásáról

4. melléklet –

Értesítés alkatrésztípus jóváhagyásának megadásáról

5. melléklet –

A jóváhagyási jelek elrendezése

6. melléklet –

Vizsgálat az anyagok vízszintes irányú égési sebességének meghatározására

7. melléklet –

Vizsgálat az anyagok olvadási viselkedésének meghatározására

8. melléklet –

Vizsgálat az anyagok függőleges irányú égési sebességének meghatározására

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

1.1.   Ez az előírás a több mint 22 utast szállító, állóhellyel nem rendelkező és nem a városi forgalomban történő használatra (városi autóbusz) tervezett M3 kategóriába, a II. és III. osztályba (1) tartozó járművek belső kialakításához használt anyagok égési tulajdonságaira (gyúlékonyság, égési sebesség és olvadási viselkedés) vonatkozik.

A típusjóváhagyás megadása az alábbiak szerint történik:

1.2.   I. rész – Járműtípus jóváhagyása az utastérben alkalmazott belső alkatrészek égési tulajdonsága tekintetében.

1.3.   II. rész – Alkatrész (anyagok, ülések, függönyök, válaszfalak stb.) jóváhagyása az égési tulajdonsága tekintetében.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK: Általános

2.1.    „Gyártó”: az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a jóváhagyó hatósággal szemben a típus-jóváhagyási eljárás valamennyi szempontjának teljesüléséért és a gyártásmegfelelőség biztosításáért felel. E személynek vagy szervezetnek nem kell feltétlenül közvetlenül közreműködnie a jóváhagyási eljárás tárgyát képező jármű vagy alkatrész gyártásának valamennyi fázisában.

2.2.    „Utastér”: az utasok elhelyezésére szolgáló tér (a bárral, konyhával, WC-vel stb. együtt), amelyet:

a tető,

a padló,

az oldalfalak,

az ajtók,

a külső üvegezés,

a belső tér hátsó válaszfala vagy a hátsó ülés háttámlájának síkja,

a jármű függőleges hosszanti középsíkjától a vezető oldala felé eső részen a gépkocsivezetőnek a 17. sz. előírás szerinti R pontján keresztülhaladó keresztirányú függőleges sík,

a jármű függőleges hosszanti középsíkjának ellenkező oldalán lévő első belső válaszfal határol.

2.3.    „Gyártási alapanyagok”: gyártónak ezen előírás alapján jóváhagyott járműtípusba történő beépítés céljából vagy műhelynek járművek karbantartásához vagy javításához történő felhasználásra ömlesztett anyagként (pl. párnázóanyag hengerben) vagy kész alkatrészként szállított termékek.

2.4.    „Ülés”: egy felnőtt számára ülőhelyet biztosító kárpitozott szerkezet, amely lehet a jármű felépítményével egybeépített vagy attól független. A fogalom mind az egyedi ülést, mind a sorülés egy felnőttnek ülőhelyet biztosító részét magában foglalja.

2.5.    „Üléscsoport”: akár padszerű sorülés, akár különálló, de egymás mellett elhelyezett ülések (vagyis az egyik ülés első rögzítési pontjai egy vonalban vannak egy másik ülés hátsó rögzítési pontjaival, vagy azok előtt helyezkednek el, és egy vonalban vannak ugyanezen másik ülés első rögzítési pontjaival, vagy azok mögött helyezkednek el), amely(ek) egy vagy több felnőttnek biztosít(anak) ülőhelyet.

2.6.    „Sorülés”: olyan kárpitozott szerkezet, amely több felnőttnek biztosít ülőhelyet.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.   A jármű- vagy alkatrésztípus ezen előírás alapján történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a gyártó nyújtja be.

3.2.   A kérelemhez mellékelni kell az 1. mellékletnek vagy a 2. mellékletnek megfelelő adatlapot.

A típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak a következőket kell benyújtani:

3.3.1.   Jármű jóváhagyása esetében: egy, a jóváhagyási kérelem tárgyát képező típusra reprezentatív járművet.

3.3.2.   Típusjóváhagyással már rendelkező belső alkatrészek esetében: a jármű típus-jóváhagyási kérelméhez mellékelni kell az érintett részek típus-jóváhagyási számainak és a gyártó típusjelöléseinek felsorolását.

EGB-típusjóváhagyással nem rendelkező belső alkatrészek esetében:

3.3.3.1.   a járművekben felhasznált alkatrészeknek az engedélyezendő típusra reprezentatív mintái, amelyek száma a 6–8. mellékletben van megadva;

3.3.3.2.   egy mintát be kell nyújtani továbbá a műszaki szolgálatnak jövőbeli hivatkozási célokra;

3.3.3.3.   olyan berendezéseknél, mint például az ülések, függönyök, válaszfalak stb., a 3.3.3.1. szakaszban meghatározott minták, valamint egy teljes berendezés a fentieknek megfelelően;

3.3.3.4.   a mintákon jól olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a kérelmező márkanevét vagy védjegyét, és a típusjelölést.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.   Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott típus megfelel az előírás vonatkozó részeiben foglalt követelményeknek, akkor a típust jóvá kell hagyni.

4.2.   Minden jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal legutóbb módosító módosítássorozat száma (jelenleg, a változatlan eredeti előírás esetében 00). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot a jármű vagy alkatrész ezen előírás szerinti több típusához.

4.3.   A típus ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket az ezen előírás 3. vagy 4. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

Minden olyan járművön, minden olyan anyag csomagolásán (lásd a 4.4.2.3. szakaszt), valamint minden olyan külön forgalmazott alkatrészen, amely megfelel egy ezen előírás szerint jóváhagyott típusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.4.1.   Egy körben elhelyezett „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (2).

A kör közelében a következőket kell elhelyezni:

4.4.2.1.   annak az iránynak a jele, amely irányban az alkatrész égési sebességét meghatározták:

vízszintes irányban (6. melléklet),

függőleges irányban (8. melléklet),

vízszintes és függőleges irányban is

(6. és 8. melléklet);

4.4.2.2.   a „V” jel azt mutatja, hogy az alkatrészt olvadási viselkedése alapján hagyták jóvá (7. melléklet), és/vagy a „CD” jel pedig azt mutatja, hogy az alkatrész teljes berendezésként, pl. ülésként, válaszfalként, csomagtartóként stb. kapta meg a jóváhagyást;

4.4.2.3.   a gyártási alapanyagokat nem kell egyénileg jelölni. Az alapanyagok szállítására szolgáló csomagoláson azonban jól láthatóan fel kell tüntetni a fent leírt jóváhagyási jelet;

4.4.2.4.   ha a több jóváhagyott alapanyagból álló, nagyméretű alkatrészeket – például üléseket – külön-külön jelölik, egyetlen jelként fel lehet tüntetni a felhasznált alapanyag(ok) jóváhagyási számát (számait).

4.4.3.   Ha a típus megfelel az egyezményhez mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott típusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 4.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az előírás számát, amely szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a fenti 4.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

4.4.4.   A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.4.5.   Jármű esetében a jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre erősített adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.4.6.   Ezen előírás 5. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jel elrendezésére.

5.   I. RÉSZ – JÁRMŰTÍPUS JÓVÁHAGYÁSA AZ UTASTÉRBEN ALKALMAZOTT BELSŐ ALKATRÉSZEK ÉGÉSI TULAJDONSÁGA TEKINTETÉBEN

5.1.   Fogalommeghatározások

Ezen előírás I. részének alkalmazásában:

5.1.1.    „járműtípus”: olyan járművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint például a gyártó típusjelölése.

5.2.   Követelmények

5.2.1.   A típusjóváhagyásra benyújtott jármű utasterének belső kialakításához felhasznált anyagoknak meg kell felelniük az ezen előírás II. részében szereplő követelményeknek.

5.2.2.   Az utastérben és/vagy alkatrészként jóváhagyott eszközökben felhasznált alapanyagokat és/vagy berendezéseket úgy kell beépíteni, hogy a lángok keletkezésének és elterjedésének kockázata a legkisebb legyen.

5.2.3.   Ezeket a belső kialakításhoz felhasznált anyagokat és/vagy berendezéseket csak rendeltetésüknek megfelelően és különösen az égési tulajdonságaik és olvadási viselkedésük tekintetében (vízszintes/függőleges irányban) elvégzett vizsgálatok függvényében szabad beépíteni.

5.2.4.   A belső kialakításhoz felhasznált anyagoknak a tartószerkezethez történő rögzítésére használt ragasztóanyag nem ronthatja az anyag égési tulajdonságát.

6.   II. RÉSZ – ALKATRÉSZ JÓVÁHAGYÁSA ÉGÉSI TULAJDONSÁGA TEKINTETÉBEN

6.1.   Fogalommeghatározások

Ezen előírás II. részének alkalmazásában:

„Alkatrésztípus”: olyan alkatrészek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint:

6.1.1.1.   a gyártó típusjelölése;

6.1.1.2.   a tervezett felhasználás (üléspárnázat, tetőburkolás stb.);

6.1.1.3.   az alapanyag(ok) (pl. gyapjú, műanyag, gumi, kevert szerkezeti anyagok);

6.1.1.4.   többrétegű anyagok esetében a rétegek száma; és

6.1.1.5.   egyéb jellemzők, amennyiben ezek az előírásban megkövetelt teljesítményre jelentős hatást gyakorolnak.

6.1.2.    „Égési sebesség”: az előírás 6. melléklete és/vagy 8. melléklete szerint mért égési szakasznak és a láng számára e szakasz megtételéhez szükséges idő hányadosa. Ezt milliméter/perc mértékegységben fejezik ki.

6.1.3.    „Többrétegű anyag”: olyan több, hasonló vagy különböző anyagú rétegből álló anyag, amelynek rétegeit közvetlenül a felületükön történő kittelés, ragasztás, lemezelés, hegesztés stb. tartja össze. Ha a különböző anyagok szakaszosan kapcsolódnak egymáshoz (pl. varrással, nagyfrekvenciás hegesztéssel, szegecseléssel), nem tekinthetők többrétegű anyagoknak.

6.1.4.    „Látható oldal”: az anyag azon oldala, amelyik az anyagnak a járműbe történt beépítése után a jármű belseje felé néz.

6.1.5.    „Párnázó anyag”: a belső párnázás és a bevonó anyag kombinációja, amelyek együtt az üléskeret párnázatát képezik.

6.1.6.    „Belső burkolat(ok)”: olyan anyag(ok), amely(ek) (együtt) a felület és a tető, az oldalfalak vagy a padló burkolatát képezik.

6.2.   Követelmények

6.2.1.   Az alábbi anyagokon kötelező elvégezni az előírás 6. mellékletében leírt vizsgálatot:

a)

az ülések (beleértve a gépkocsivezető ülését is) és tartozékaik párnázására használt anyag(ok);

b)

a tető belső borítására használt anyag(ok);

c)

az oldalfalak, beleértve a válaszfalakat is, és a hátsó fal belső borítására használt anyag(ok);

d)

a hőszigetelésre, illetve hangszigetelésre használt anyag(ok);

e)

a padló burkolására használt anyag(ok);

f)

a csomagtartó, a fűtő- és szellőztetőcsövek belső burkolására használt anyag(ok);

g)

a világítótestek anyaga(i).

A vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a vízszintes irányú égési sebesség a legrosszabb vizsgálati eredményt figyelembe véve sem lépi túl a 100 mm/perc értéket, vagy ha a láng az utolsó mérési pont elérése előtt kialszik.

6.2.2.   Az alábbi anyagokon kötelező elvégezni az előírás 7. mellékletében leírt vizsgálatot:

a)

a tető belső borítására használt anyag(ok);

b)

a tetőszerkezetbe beépített csomagtartó, valamint fűtő- és szellőztetőcsövek belső borítására használt anyag(ok);

c)

a csomagtartóba, illetve a tetőszerkezetbe épített világítótestek anyaga(i).

A vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a legrosszabb vizsgálati eredményt figyelembe véve sincs olyan cseppképződés, ami a vattát meggyújtja.

6.2.3.   A függönyökhöz és rolókhoz felhasznált anyagokon (illetve más függönyanyagokon) kötelező elvégezni a 8. mellékletben leírt vizsgálatot.

A vizsgálat eredménye akkor kielégítő, ha a vízszintes irányú égési sebesség a legrosszabb vizsgálati eredményt figyelembe véve sem lépi túl a 100 mm/perc értéket.

Az alábbi anyagokon nem kötelező elvégezni a 6–8. mellékletben leírt vizsgálatokat:

6.2.4.1.   fémből vagy üvegből készült részek;

6.2.4.2.   az ülések egyes tartozékai, amelyek nem fémes anyagai 200 g-nál kisebb tömegűek. Ha e tartozékok nem fémes anyagainak teljes tömege meghaladja a 400 g-ot ülésenként, akkor minden anyagot vizsgálatnak kell alávetni;

az olyan részek, amelyek felülete vagy térfogata nem lépi túl a következő értékeket:

6.2.4.3.1.   egyedi üléshez kapcsolódó részek esetében a 100 cm2-t vagy 40 cm3-t;

6.2.4.3.2.   a járműben elosztott és egyedi üléshez nem kapcsolódó részek esetében üléssoronként és az utastér belsejében folyóméterenként legfeljebb 300 cm2-t vagy 120 cm3-t;

6.2.4.4.   elektromos kábelek;

6.2.4.5.   olyan részek, amelyek tekintetében a 6. melléklet 3.1. szakaszában, a 7. melléklet 3. szakaszában és a 8. melléklet 3.1. szakaszában előírt méretekben nem lehet mintát venni.

7.   A TÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

A jármű- vagy alkatrésztípus ezen előírás tekintetében történő minden módosításáról értesíteni kell a jármű- vagy alkatrésztípust jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

7.1.1.   úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a járművek vagy alkatrészek továbbra is megfelelnek az előírásoknak; vagy

7.1.2.   új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

7.2.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a változások részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. szakaszban említett eljárással értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

7.3.   A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság az ilyen kiterjesztéshez készített minden értesítéshez sorszámot rendel, és erről az ezen előírás 3. vagy 4. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

8.   GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük az egyezmény (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/2. javított változat) 2. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő előírásoknak:

8.1.   Az ezen előírás értelmében jóváhagyott járműveket/alkatrészeket úgy kell gyártani, hogy az előírás vonatkozó részében (részeiben) megállapított követelményeket teljesítve megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

8.2.   A típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. Ilyen ellenőrzésre általában kétévente kerül sor.

9.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

9.1.   Az ezen előírás alapján egy adott jármű-/alkatrésztípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fent előírt követelmények.

9.2.   Ha az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 3. vagy 4. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

10.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 3. vagy 4. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

11.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó hatóságok nevét és címét.


(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: TRANS/WP.29/78/1. javított változat/2. módosítás) 7. mellékletének meghatározása szerint.

(2)  1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia és Montenegró, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia és Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típus-jóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta és 51 – Koreai Köztársaság. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló egyezményt mikor ratifikálják, vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az egyezményben részes szerződő felekkel.


1. MELLÉKLET

ADATKÖZLŐ LAP

(ezen előírás járműtípusnak az utastérben alkalmazott belső alkatrészek égési tulajdonsága tekintetében történő EGB-típusjóváhagyására vonatkozó 3.2. szakaszának megfelelően)

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektromos vezérléssel működnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

1.   ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.   Gyártmány (gyártó márkaneve): …

1.2.   Típus- és általános kereskedelmi leírás: …

1.3.   A típus azonosításának módja, ha fel van tüntetve a járművön: …

1.4.   A jelzés elhelyezése: …

1.5.   A jármű kategóriája (1): …

1.6.   A gyártó neve és címe: …

1.7.   Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

2.   A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK

2.1.   Egy reprezentatív járműről készült fényképek és/vagy rajzok:

3.   FELÉPÍTMÉNY

Belső kialakítás

Ülések

3.1.1.   Számuk: …

A jármű belső kialakításához használt anyagok égési tulajdonsága

A tető belső burkolására használt anyag(ok)

3.2.1.1.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …

A hátsó és az oldalsó falakra használt anyag(ok)

3.2.2.1.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …

A padlózatra használt anyag(ok)

3.2.3.1.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …

Az ülések párnázatához használt anyag(ok)

3.2.4.1.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …

A fűtő- és szellőztetőcsövekhez használt anyag(ok)

3.2.5.1.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …

A csomagtartóhoz használt anyag(ok)

3.2.6.1.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …

Egyéb célokra használt anyag(ok)

3.2.7.1.   Rendeltetés: …

3.2.7.2.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …

Teljes berendezésként jóváhagyott alkatrészek (ülések, válaszfalak, csomagtartók stb.)

3.2.8.1.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …


(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: TRANS/WP.29/78/1. javított változat/2. módosítás) 7. mellékletének meghatározása szerint.


2. MELLÉKLET

ADATKÖZLŐ LAP

(ezen előírás alkatrész égési tulajdonsága tekintetében történő EGB-típusjóváhagyására vonatkozó 3.2. szakaszának megfelelően)

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektromos vezérléssel működnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

1.   ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.   Gyártmány (gyártó márkaneve): …

1.2.   Típus- és általános kereskedelmi leírás: …

1.3.   A gyártó neve és címe: …

1.4.   Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EGK-típus-jóváhagyási jel helye és rögzítési módja: …

1.5.   Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

2.   A BELSŐ KIALAKÍTÁSHOZ HASZNÁLT ANYAGOK

2.1.   Az anyag(ok) alkalmazásának célja: …

2.2.   Alapanyag(ok)/megnevezés: …/… …

2.3.   Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): …

2.4.   A bevonat típusa (1): …

2.5.   Legnagyobb/legkisebb vastagság: … mm

2.6.   Típusjóváhagyás száma, ha van: …


(1)  A nem kívánt rész törlendő.


3. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Megengedett legnagyobb formátum: A4 (210 mm × 297 mm))

Image 145

 (1)

Kibocsátó:

Hatóság neve:

Tárgy (2):

JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA

JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA

A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

járműtípusra, a 118. sz. előírás szerint.

Jóváhagyás száma: … Kiterjesztés száma:…

A kiterjesztés indoka: …

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.   Gyártmány (gyártó márkaneve): …

1.2.   Típus:.…

A típus azonosításának módja, ha fel van tüntetve a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen (2)  (3): …

1.3.1.   A jelzés elhelyezése: …

1.4.   A jármű kategóriája (4): …

1.5.   A gyártó neve és címe: …

1.6.   Az EGB-jóváhagyási jel helye: …

1.7.   Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

II. SZAKASZ

1.   Kiegészítő adatok (értelemszerűen): …

2.   A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

3.   A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma: …

4.   A vizsgálati jegyzőkönyv száma: …

5.   Megjegyzések (adott esetben): …

6.   Hely: …

7.   Dátum: …

8.   Aláírás: …

9.   A jóváhagyó hatósághoz benyújtott – és kérésre kiadható – információs csomag tartalomjegyzéke mellékelve.


(1)  A jóváhagyást megadó/kiterjesztő ország egyedi azonosító száma (lásd ezen előírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezésekeit).

(2)  A nem kívánt rész törlendő. (Előfordulhat, hogy nincs szükség törlése, ha nemcsak egy bejegyzés érvényes.)

(3)  Ha a típus azonosításának módja olyan írásjeleket tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon szereplő jármű-, alkatrész- vagy önálló műszaki egységtípusok leírása szempontjából nem lényegesek, akkor ezeket az írásjeleket a vonatkozó bizonylatokban kérdőjellel helyettesítjük (pl. ABC??123??).

(4)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: TRANS/WP.29/78/1. javított változat/2. módosítás) 7. mellékletének meghatározása szerint.


4. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Megengedett legnagyobb formátum: A4 (210 mm × 297 mm))

Image 146

 (1)

Kibocsátó:

Hatóság neve:

Tárgy (2):

JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA

JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA

A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

alkatrésztípusra, a 118. sz. előírás szerint.

Jóváhagyás száma: … Kiterjesztés száma: …

A kiterjesztés indoka: …

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.   Gyártmány (gyártó márkaneve): …

1.2.   Típus: …

A típus azonosításának módja, ha fel van tüntetve a berendezésen (3): …

1.3.1.   A jelzés elhelyezése: …

1.4.   A gyártó neve és címe: …

1.5.   Az EGB-jóváhagyási jel helye: …

1.6.   Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

II. SZAKASZ

1.   Kiegészítő adatok (értelemszerűen): …

2.   A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

3.   A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma: …

4.   A vizsgálati jegyzőkönyv száma: …

5.   Megjegyzések (adott esetben): …

6.   Hely:

7.   Dátum: …

8.   Aláírás: …

9.   A nem kívánt rész törlendő. (Előfordulhat, hogy nincs törlendő rész, ha nemcsak egy bejegyzés érvényes.)


(1)  A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország egyedi azonosító száma (lásd ezen előírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit).

(2)  A nem kívánt rész törlendő. (Előfordulhat, hogy nincs törlendő rész, ha nemcsak egy bejegyzés érvényes.)

(3)  Ha a típus azonosításának módja olyan írásjeleket tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon szereplő jármű-, alkatrész- vagy önálló műszaki egységtípusok leírása szempontjából nem lényegesek, akkor ezeket az írásjeleket a vonatkozó bizonylatokban kérdőjellel helyettesítjük (pl. ABC??123??).


5. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSE

1. példa

(lásd az előírás I. részét)

Image 147

a = legalább 8 mm

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott típust a 118. számú előírás I. része szerint hagyták jóvá Hollandiában (E4), a 001234 jóváhagyási számmal. A jóváhagyási szám első két számjegye (00) azt jelzi, hogy a jóváhagyást az eredeti, változatlan formájú 118. sz. előírás szerint adták meg.

2. példa

(lásd az előírás II. részét)

Image 148

a = legalább 8 mm

Image 149

Az alkatrészen elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott típust a 118. számú előírás II. része szerint hagyták jóvá Hollandiában (E4), a 001234 jóváhagyási számmal. A jóváhagyási szám első két számjegye (00) azt jelzi, hogy a jóváhagyást az eredeti, változatlan formájú 118. sz. előírás szerint adták meg.

A kiegészítő

Image 150
szimbólum arra utal, hogy ezt az alkatrészt vízszintes és függőleges irányú égési sebessége alapján hagyták jóvá.

A

Image 151
, illetve
Image 152
szimbólumok azt jelzik, hogy a jóváhagyást a 7. melléklet szerint adták meg, illetve a jóváhagyás egy teljes berendezésre, például ülésre, válaszfalakra stb. vonatkozik. A kiegészítő szimbólumot csak szükség esetén kell használni.


6. MELLÉKLET

Vizsgálat az anyagok vízszintes irányú égési sebességének meghatározására

1.   Mintavétel és elv

1.1.   Izotróp anyag esetében a vizsgálatot öt mintán kell elvégezni, nem izotróp anyag esetében pedig tíz mintán (mindkét irányban öt mintán).

1.2.   A mintákat a vizsgálandó anyagból kell venni. Az anyag iránya szerint különböző égési sebességgel rendelkező anyagoknál minden irányt meg kell vizsgálni. A mintákat úgy kell venni és a vizsgálóberendezésbe behelyezni, hogy a legnagyobb égési sebességet mérjék. Ha az anyagot meghatározott szélességben szállítják, akkor az egész szélességből legalább 500 mm hosszú darabot kell kivágni. Ebből a kivágott darabból az anyag élétől legalább 100 mm távolságban és egymástól azonos távolságra kell a mintákat venni. Ha a termék formája lehetővé teszi, a késztermékből ugyanígy kell mintát venni. Ha a termék 13 mm-nél vastagabb, akkor a nem az utastér felé néző oldalra gyakorolt mechanikus eljárással 13 mm-re kell csökkenteni a vastagságot. Ha ez nem lehetséges, akkor a vizsgálatot a műszaki szolgálattal egyetértésben az eredeti vastagságú anyagon kell elvégezni, amit a vizsgálati jegyzőkönyvben meg kell említeni.

A többrétegű anyagokat (lásd a 6.1.3. szakaszt) úgy kell vizsgálni, mintha egységes szerkezetű anyagok lennének. Az egymásra helyezett, különböző összetételű rétegekből álló olyan anyagok esetében, amelyek nem minősülnek többrétegű anyagnak, az utastér felé néző felülettől kezdve 13 mm-es mélységig elhelyezkedő minden réteget meg kell vizsgálni.

1.3.   A mintát egy U alakú tartóban vízszintesen tartva égéskamrában 15 másodpercig meghatározott láng hatásának kell kitenni úgy, hogy a láng a minta szabad végére hasson. A vizsgálattal azt állapítják meg, hogy a láng kialszik-e, illetve mikor alszik ki, vagy azt az időt, amely alatt a láng egy adott szakaszt megtesz.

2.   Eszközök

Az égéskamra (1. ábra) lehetőleg rozsdamentes acélból készüljön a 2. ábrán megadott méretekben. A kamra elülső oldalán tűzálló megfigyelőablak található, amely az egész elülső oldalt elfoglalhatja, és amelyen keresztül a kamra belsejéhez is hozzá lehet férni.

A kamra alján szellőzőlyukak vannak, tetején pedig körben szellőzőnyílás található. Az égéskamra négy 10 mm magas lábon áll.

A kamra egyik végén nyílás lehet a mintát tartalmazó mintatartó bevezetésére; a szemközti oldalon gázvezeték számára van kialakítva nyílás. A megolvadt anyagot egy tál fogja fel (lásd a 3. ábrát), amely a kamra fenekén a szellőzőlyukak között van elhelyezve úgy, hogy ezek egyikét sem fedi el.

1. ábra

Mintatartóval és cseppfogó tálcával rendelkező égéskamra mintája

Image 153

2. ábra

Égéskamra mintája

(Méretek milliméterben)

Image 154

szellőző nyílás

minta

gázégő

3. ábra

Cseppfogó tál mintája

(Méretek milliméterben)

Image 155

Korrózióálló anyagból készült, két U alakú fémlemezből vagy keretből álló mintatartó. A méretek a 4. ábrán vannak megadva.

Az alsó lap tőcsavarokkal, a felső lap a megfelelő helyeken lyukakkal van ellátva, hogy a vizsgálandó minta szilárd befogását biztosítsák. A tőcsavarok mérőjelzésként is szolgálnak az égési szakasz elején és végén.

A szerkezet az alsó U alakú keret felett egymástól 25 mm-es távolságra kifeszített, 0,25 mm-es átmérőjű hőálló huzalokból készült tartóval rendelkezik (lásd az 5. ábrát).

A minták alsó oldalának 178 mm-re kell lennie a fenéklap felett. A mintatartó elülső élének a kamra hátsó részétől mért távolságának 22 mm-nek kell lennie, a hosszanti oldalai és a kamra oldalai közötti távolságnak 50 mm-nek kell lennie (mind belső méretek). (Lásd az 1. és a 2. ábrát).

4. ábra

Mintatartó mintája

(Méretek milliméterben)

Image 156

fedőlemez

minta

5. ábra

Példa az alsó U alakú keret huzalból készült tartószerkezetének részletére

(Méretek milliméterben)

Image 157

horony 0,5 x 0,5

hosszúság

minta

keret külső

oldala

horony 2 x 2

2.3.   Gázégő

A kis lángot 9,5 mm ± 0,5 mm-es belső átmérőjű Bunsen-égővel állítják elő. Ez úgy van elhelyezve a vizsgálókamrában, hogy a fúvóka középpontja 19 mm-re van a minta szabad vége alsó élének közepe alatt (lásd a 2. ábrát).

2.4.   A vizsgálathoz használt gáz

A Bunsen-égőt tápláló gáznak kb. 38 MJ/m3 fűtőértékűnek kell lennie (pl. földgáz).

2.5.   Legalább 110 mm hosszú fém fésű, 25 mm-enként hét-nyolc lekerekített foggal.

2.6.   0,5 s pontosságú stopperóra.

2.7.   Füstszekrény. Az égéskamrát füstszekrénybe lehet helyezni, amennyiben ez utóbbi térfogata legalább 20-szorosa és legfeljebb 110-szerese az égéskamráénak, és egyik mérete (magasság, szélesség vagy hosszúság) sem haladja meg a két másik méret bármelyikének 2,5-szeresét. A vizsgálat előtt a füstszekrényen keresztül áramló levegő függőleges sebességét az égéskamra leendő végső helye előtt és mögött 100 mm-rel meg kell mérni. Ennek az értéknek 0,10 m/s és 0,30 m/s között kell lennie annak elkerülésére, hogy a kezelő esetleg kellemetlenül érezze magát az égéstermékek miatt. Használható természetes szellőzésű és megfelelő légsebességű füstszekrény is.

3.   Minták

3.1.   Alak és méretek

A minták alakját és méreteit a 6. ábra adja meg. A minta vastagsága megfelel a vizsgálandó termék vastagságának, ez azonban nem lehet nagyobb 13 mm-nél. Ha a mintavétel megengedi, úgy a mintának teljes hosszúságában állandó keresztmetszetűnek kell lennie.

6. ábra

Minta

(Méretek milliméterben)

Image 158

3.1.2.   Ha a termék alakja és méretei nem teszik lehetővé az adott nagyságú minta kivételét, akkor a következő legkisebb méreteket kell betartani:

a)

a 3–60 mm széles mintáknak 356 mm hosszúnak kell lenniük. Ebben az esetben az anyagot a termék szélességében kell vizsgálni;

b)

a 60–100 mm széles mintáknak legalább 138 mm hosszúnak kell lenniük. Ebben az esetben a lehetséges égési távolság a minta hosszának felel meg, ahol a mérés az első mérési pontnál kezdődik.

3.2.   Kondicionálás

A mintákat legalább 24 órán át, de legfeljebb 7 napig kell 23 °C + 2 °C hőmérsékleten és 50 % + 5 % relatív páratartalom mellett kondicionálni, és e körülményeket egészen a vizsgálatig fenn kell tartani.

4.   Eljárás

4.1.   A bolyhozott vagy csomózott felületű mintákat sík felületre kell helyezni, és a bolyhozással ellentétes irányban kétszer át kell fésülni a fésűvel (lásd a 2.5. szakaszt).

4.2.   A mintadarabot a vizsgálandó oldallal lefelé, a láng felé fordítva kell a mintatartóban elhelyezni (lásd a 2.2. szakaszt).

4.3.   A gázlángot az égő légbeeresztő-nyílásának zárt helyzetében a kamrában megadott jelölés segítségével 38 mm-es magasságra kell beállítani. Az első vizsgálat előtt a lángnak a stabilizálódás érdekében legalább 1 percen keresztül égnie kell.

4.4.   A mintatartót az égéskamrába kell tolni oly módon, hogy a minta vége ki legyen téve a láng hatásának, és 15 másodperc elteltével el kell zárni a gázt.

4.5.   Az égési idő mérése abban a pillanatban kezdődik, amikor a láng támadási pontja áthalad az első mérési ponton. A láng terjedését azon az oldalon kell megfigyelni, amelyen gyorsabb az égés (a felső vagy az alsó oldal).

4.6.   Az égési idő mérése akkor fejeződik be, amikor a láng odaér az utolsó mérési ponthoz, vagy ha kialszik azelőtt, hogy elérné e pontot. Ha a láng nem éri el az utolsó mérési pontot, az azon pontig megtett távolságot kell mérni, ahol a láng kialudt. Az égési szakasz a minta azon része, amely a felületén vagy belsejében az égés következtében megrongálódott.

4.7.   Ha a mintadarab nem gyullad meg vagy az égő kikapcsolása után nem ég tovább, vagy a láng kialszik, mielőtt elérné az első mérési pontot, és az égési időt nem lehet megmérni, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvbe 0 mm/s égési sebességet kell bejegyezni.

4.8.   Vizsgálatsorozat vagy ismételt vizsgálatok esetén gondoskodni kell arról, hogy az égéskamra és a mintatartó hőmérséklete a következő vizsgálat megkezdése előtt legfeljebb 30 °C legyen.

5.   Számítás

A milliméter/percben kifejezett B égési sebességet (1) a következő képlet adja meg:

B = 60 s/t

ahol:

s

=

az égési szakasz hossza milliméterben,

t

=

az s távolság leégetéséhez szükséges idő másodpercben.


(1)  Az egyes minták égési sebességét (B) csak abban az esetben kell kiszámítani, ha a láng eléri az utolsó mérési pontot vagy a minta végét.


7. MELLÉKLET

Vizsgálat az anyagok olvadási viselkedésének meghatározására

1.   Mintavétel és elv

1.1.   A vizsgálatot mindkét oldal esetében (amennyiben nem azonosak) négy mintán kell elvégezni.

1.2.   A mintát vízszintesen kell elhelyezni, és elektromos fűtőtest hatásának kell kitenni. A minta alá tartályt kell helyezni a leeső cseppek felfogására. A tartályba némi vattát kell helyezni annak megállapítására, hogy a cseppek lángra kapnak-e.

2.   Eszközök

A vizsgálóberendezés a következőkből áll (1. ábra):

a)

egy elektromos fűtőtest;

b)

egy ráccsal ellátott mintatartó;

c)

egy tartály (a keletkező cseppek felfogására);

d)

egy tartó (a vizsgálóberendezés számára).

2.1.   A hőforrás egy 500 Watt névleges teljesítményű elektromos fűtőtest. A sugárzó felület egy 100 ± 5 mm átmérőjű átlátszó kvarctárcsából áll.

A készülék által kisugárzott hőnek, amelyet a fűtőtest felületétől 30 mm-re lévő párhuzamos felületen mérnek, 3 W/cm2-nek kell lennie.

2.2.   Hitelesítés

A fűtőtest hitelesítéséhez Gardon (fólia) típusú hőárammérő készüléket (radiométer) kell használni, amelynek tervezett méréstartománya legfeljebb 10 W/cm2. A hősugárzást és esetleg kis mértékű konvekciót felfogó lapnak lapos, legfeljebb 10 mm átmérőjű, kör alakú lapnak kell lennie, amely tartós matt fekete bevonattal rendelkezik.

A felfogó lapot vízhűtéses háznak kell körülvennie, amelynek elülső oldala körülbelül 25 mm átmérőjű, kör alakú, csiszolt fémből készült lap, amely egy síkba esik a felfogó lap felületével.

A hősugárzást, mielőtt az elérné a felfogó lapot, nem szabad egy ablakon sem keresztülvezetni.

A készüléknek robusztusnak, összeállítását és kezelését tekintve egyszerűnek, huzatra érzéketlennek kell lennie, és tartósan megbízható mérési eredményeket kell adnia. A készüléknek 3 %-os pontossággal és 0,5 %-os megismételhetőséggel kell rendelkeznie.

A hőárammérő készülék hitelesítését a fűtőtest újrahitelesítésével egyidejűleg minden esetben el kell végezni egy olyan készülékkel való összehasonlítás révén, amely vonatkoztatási alapként szolgál, és amelyet semmilyen más célra nem használnak.

A vonatkoztatási készüléket évente a nemzeti szabvány szerint hitelesíteni kell.

2.2.1.   Hitelesítési ellenőrzés

Az eredeti hitelesítés szerint 3 W/cm2-nek megfelelő energia hatására keletkezett besugárzott felületi teljesítményt gyakran ellenőrizni kell (legalább minden 50. üzemóra után), és a készüléket újra hitelesíteni kell, ha az ellenőrzés 0,06 W/cm2-nél nagyobb eltérést mutat.

2.2.2.   Hitelesítési eljárás

A készüléket áramló levegőtől védett (legfeljebb 0,2 m/s légsebességű) helyen kell felállítani.

A hőárammérő készüléket a készülékbe, a mintadarab helyére kell helyezni úgy, hogy a hőárammérő készülék felfogó lapja a fűtőtest felületének közepére essen.

Ezután be kell kapcsolni az áramforrást, és a szabályozót annyi árammal kell ellátni, amennyi ahhoz szükséges, hogy a fűtőtest felületének közepén 3 W/cm2 besugárzott felületi teljesítményt lehessen elérni. Az áramforrásnak a 3 W/cm2-es érték eléréséhez szükséges beszabályozása után az egyensúly kialakulása érdekében 5 percig nem szabad további szabályozást végezni.

2.3.   A mintatartónak egy fémgyűrűből kell állnia (1. ábra). Ezen található a következő méretekkel rendelkező rozsdamentes acéldrótból készült rács:

a)

belső átmérő: 118 mm,

b)

lyukméret: 2,10 mm oldalú négyzet,

c)

az acéldrót átmérője: 0,70 mm.

2.4.   A cseppfogó egy hengeres tartály, amelynek belső átmérője 118 mm és mélysége 12 mm. A tartályt vattával kell megtölteni.

2.5.   A 2.1., 2.3. és 2.4. szakaszban meghatározott részeket függőleges oszlop támasztja alá.

A fűtőtestet úgy kell elhelyezni a tartón, hogy a sugárzó felület vízszintesen álljon és lefelé sugározzon.

Az oszlopba emelőkart/pedált kell beépíteni, amelynek segítségével a fűtőtest tartóját lassan fel lehet emelni. Kioldóval kell biztosítani, hogy a fűtőtestet vissza lehessen hozni a normál helyzetébe.

Normál helyzetben a fűtőtest, a mintatartó és a cseppfogó tengelyének egy vonalba kell esnie.

3.   Minták

A mintáknak 70 mm × 70 mm méretűnek kell lennie. Ha a termék formája lehetővé teszi, a késztermékből ugyanígy kell mintát venni. Ha a termék 13 mm-nél vastagabb, akkor a nem az utastér felé néző oldalra gyakorolt mechanikus eljárással 13 mm-re kell csökkenteni a vastagságot. Ha ez nem lehetséges, akkor a vizsgálatot a műszaki szolgálattal egyetértésben az eredeti szélességű anyagon kell elvégezni, amit a vizsgálati jegyzőkönyvben meg kell említeni.

A többrétegű anyagokat (lásd az előírás 6.1.3. szakaszát) úgy kell vizsgálni, mintha egységes szerkezetű anyagok lennének.

Az egymásra helyezett, különböző összetételű rétegekből álló olyan anyagok esetében, amelyek nem minősülnek többrétegű anyagnak, az utastér felé néző felülettől kezdve 13 mm-es mélységig elhelyezkedő minden réteget meg kell vizsgálni.

A vizsgálandó minta teljes tömegének legalább 2 g-nak kell lennie. Ha egy minta tömege ennél kisebb, akkor megfelelő számú mintával ki kell egészíteni.

Ha az anyag két oldala különböző, akkor mindkét oldalt meg kell vizsgálni, ami azt jelenti, hogy nyolc mintát kell megvizsgálni. A mintákat és a vattát legalább 24 órán át kell 23 °C ± 2 °C hőmérsékleten és 50 % ± 5 % relatív páratartalom mellett kondicionálni, és e körülményeket egészen a vizsgálatig fenn kell tartani.

4.   Eljárás

A mintát a tartóra kell helyezni, és ezt úgy kell beállítani, hogy a fűtőtest felülete és a minta felső oldala közötti távolság 30 mm legyen.

A vattával töltött tartályt a mintatartó rácsa alá, attól 300 mm-re kell helyezni.

A fűtőtestet félre kell tolni, hogy ne sugározzon a mintára, és be kell kapcsolni. Ha a teljes teljesítményét elérte, a minta fölé kell helyezni, és ezzel megkezdődik a vizsgálati idő.

Ha az anyag megolvad vagy deformálódik, a fűtőtest magasságát meg kell változtatni úgy, hogy a távolság továbbra is 30 mm maradjon.

Ha az anyag meggyullad, a fűtőtestet 3 másodperccel később félre kell tolni. Amikor a láng kialszik, a fűtőtestet vissza kell tenni a helyére, és a vizsgálat első öt percében ugyanezt az eljárást kell megismételni, ahányszor csak szükséges.

A vizsgálat ötödik perce után:

i.

ha a minta kialszik (akár a vizsgálat első öt perce alatt gyulladt meg, akár nem), a fűtőtestet változatlan helyzetben kell hagyni, még ha a minta újra meggyullad is;

ii.

ha az anyag ég, a fűtőtest visszahelyezése előtt meg kell várni, hogy kialudjon.

A vizsgálatot mindkét esetben további öt percig folytatni kell.

5.   Eredmények

A vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell a megfigyelt jelenségeket, például a következőket:

i.

égő és nem égő cseppek esetleges hullása;

ii.

meggyulladt-e a vatta.

1. ábra

(Méretek milliméterben)

Image 159

1 = fűtőtest

2 = minta

3 = rács (amely a mintát tartja)

4 = vatta

5 = tartály

rács

mozgó fémgyűrű

fémgyűrű (rögzített)

a minta alátámasztására szolgáló

fémgyűrűk részletes rajza


8. MELLÉKLET

Vizsgálat az anyagok függőleges irányú égési sebességének meghatározására

1.   MINTAVÉTEL ÉS ELV

1.1.   Izotróp anyag esetében a vizsgálatot három mintán kell elvégezni, nem izotróp anyag esetében pedig hat mintán.

1.2.   A vizsgálat abból áll, hogy függőlegesen tartott mintákat lángnak kell kitenni, és meg kell határozni a láng terjedési sebességét a vizsgálandó anyagon.

2.   ESZKÖZÖK

A berendezés a következőkből áll:

a)

mintatartó;

b)

égő;

c)

szellőztető rendszer a gázok és égéstermékek elszívására;

d)

sablon;

e)

jelzőfonalak legfeljebb 50 tex lineáris sűrűségű fehér mercerezett pamutfonalból.

2.1.   A mintatartó 560 mm magas négyszög alakú keretből áll, amelyik két, egymástól 150 mm távolságban mereven összekötött párhuzamos rúdból áll; ezekre csapokat szerelnek a vizsgálati mintadarab felerősítéséhez, amely a kerettől legalább 20 mm-es távolságra levő síkban helyezkedik el. A felerősítésre szolgáló csapok átmérője nem lehet nagyobb 2 mm-nél, és legalább 27 mm hosszúnak kell lenniük. A csapokat a párhuzamos rudakon az 1. ábrán feltüntetett helyeken kell elhelyezni. A keretet erre alkalmas támaszra kell felszerelni, hogy a rudak a vizsgálat során függőlegesen álljanak (a csapok mellett 2 mm átmérőjű távtartó tüskéket lehet felszerelni annak érdekében, hogy a mintadarabot úgy lehessen a csapokra erősíteni, hogy ne essen egy síkba a kerettel).

2.2.   Az égő a 3. ábrán látható.

Az égőt tápláló gáz vagy kereskedelmi forgalomban beszerezhető propán- vagy butángáz lehet.

Az égőt a mintadarab előtt, de az alatt kell elhelyezni úgy, hogy a mintadarab középső tengelyvonalán áthaladó síkban, annak felületére merőlegesen helyezkedjen el (lásd a 2. ábrát) úgy, hogy a hossztengely a függőlegeshez viszonyítva 30 fokban felfelé dőljön a mintadarab alsó éle felé. Az égő csúcsa és a mintadarab alsó széle között 20 mm távolságnak kell lennie.

2.3.   A vizsgálóberendezést füstszekrénybe lehet helyezni, amennyiben ez utóbbi térfogata legalább 20-szorosa és legfeljebb 110-szerese a vizsgálóberendezésének, és egyik mérete (magasság, szélesség vagy hosszúság) sem haladja meg a két másik méret bármelyikének 2,5-szeresét. A vizsgálat előtt a füstszekrényen keresztül áramló levegő függőleges sebességét a vizsgálóberendezés leendő végső helye előtt és mögött 100 mm-rel meg kell mérni. Ennek az értéknek 0,10 m/s és 0,30 m/s között kell lennie annak elkerülésére, hogy a kezelő esetleg kellemetlenül érezze magát az égéstermékek miatt. Használható természetes szellőzésű és megfelelő légsebességű füstszekrény is.

2.4.   A mintadarab méretének megfelelő méretű és megfelelő anyagból készült lapos, merev sablont kell használni. A sablonba körülbelül 2 mm átmérőjű furatokat kell fúrni úgy, hogy a furatok középpontjai közötti távolságok a kereten levő csapok közötti távolságoknak feleljenek meg (lásd az 1. ábrát). A furatoknak a sablon függőleges középvonalaitól egyenlő távolságra kell lenniük.

3.   MINTÁK

3.1.   A minták mérete: 560 × 170 mm.

3.2.   A mintákat legalább 24 órán át 23 °C ± 2 °C hőmérsékleten és 50 % ± 5 % relatív páratartalom mellett kell kondicionálni, és e körülményeket egészen a vizsgálatig fenn kell tartani.

4.   ELJÁRÁS

4.1.   A vizsgálatot 10 °C és 30 °C közötti hőmérsékleten és 15 % és 80 % közötti relatív páratartalom mellett kell elvégezni.

4.2.   Az égőt 2 percig kell előmelegíteni. Az égőcső teteje és a láng sárga részének csúcsa közötti távolságként mért lángmagasságot 40 ± 2 mm-re kell beállítani úgy, hogy az égőt függőlegesen kell tartani, és a lángot gyenge fénynél kell vizsgálni.

4.3.   A mintadarabot a vizsgálókeret csapjaira kell helyezni, meggyőződve arról, hogy a csapok áthatolnak a sablonról átjelölt pontokon, és a mintadarab legalább 20 mm távolságra van a kerettől. A keretet úgy kell a tartón rögzíteni, hogy a mintadarab függőleges legyen.

4.4.   A jelzőfonalakat vízszintesen kell rögzíteni a mintadarab előtt az 1. ábrán látható helyeken. Minden egyes helyen egy fonalhurkot kell kialakítani úgy, hogy annak két része 1 mm, illetve 5 mm távolságban legyen a mintadarab elejének síkjától.

Mindegyik hurkot egy megfelelő időzítő készülékhez kell rögzíteni. A fonalat kellően ki kell feszíteni, hogy a mintadarabhoz viszonyított helyzetben maradjon.

4.5.   A lángot 5 másodpercig kell a mintadarabhoz tartani. Akkor lehet úgy tekinteni, hogy a gyulladás bekövetkezett, ha a mintadarab lángolása a gyújtóláng eltávolítása után 5 másodpercig folytatódik. Amennyiben a gyulladás nem következik be, a lángot egy másik előkészített (kondicionált) mintadarabhoz kell tartani 15 másodpercen keresztül.

4.6.   Amennyiben a három mintadarabból álló készletek valamelyikének valamelyik eredménye 50 %-kal meghaladja a minimális eredményt, akkor egy három mintadarabból álló további készletet kell megvizsgálni az adott irány vagy felület szempontjából. Ha a három mintadarabból álló készletek valamelyikének egy vagy két mintadarabja nem ég el a felső jelzőfonalig, egy három mintadarabból álló további készletet kell megvizsgálni az adott irány vagy felület szempontjából.

4.7.   A következő időket kell mérni, másodpercben:

a)

a gyújtóláng odaérintésének kezdetétől az első jelzőfonal elszakadásáig (t1);

b)

a gyújtóláng odaérintésének kezdetétől a második jelzőfonal elszakadásáig (t2);

c)

a gyújtóláng odaérintésének kezdetétől a harmadik jelzőfonal elszakadásáig (t3).

5.   EREDMÉNYEK

A vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell a megfigyelt jelenségeket, nevezetesen a következőket:

i.

az égés időtartama: t1, t2 és t3, másodpercben; és

ii.

a megfelelő égési távolságok: d1, d2 és d3, mm-ben.

A V1 égési sebességet, illetve adott esetben a V2 és V3 sebességeket a következőképpen kell kiszámítani (minden egyes mintára, amennyiben a láng legalább az első jelzőfonalat eléri):

Vi = 60 di/ti (mm/min)

A V1, V2 és V3 adatok közül a legnagyobb égési sebességet kell számításba venni.

1. ábra

Mintadarabtartó

(Méretek milliméterben)

Image 160

harm adik jelzőfonal

második jelzőfonal

anyagmintadarab

első jelzőfonal

felerősítésre szolgáló csapok

Ø távtartó tüskek (választható)

égő

2. ábra

Az égő helyzete gyújtáshoz

Image 161

mintadarab

keret

távtartó tüske

(választható)

minutes

csapok

égő

égő

a minta szélének meggyújtása

3. ábra

Gázégő

(Méretek milliméterben)

Image 162

gázfúvóka

összeszerelés

közben

gázosítócső

lángstabilizátor

légtorok

rovátka

a) a gázégő elrendezése

c) lángstabilizátor

b) gázfúvóka

(*) osztókörátmérő: 4,4 mm

gázelegyítő zóna

diffúziós zóna

Air chamber

kimenet

d) gázosítócső


2010.7.10.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 177/290


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 121. sz. előírása – Egységes rendelkezések a járműveknek a kézi működtetésű kezelőszervek, a visszajelző lámpák és kijelzők elhelyezésének és azonosításának tekintetében történő jóváhagyásáról

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

Az előírás eredeti változatának 3. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2009. október 24.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.

Alkalmazási kör

2.

Fogalommeghatározások

3.

Jóváhagyási kérelem

4.

Jóváhagyás

5.

Követelmények

6.

A járműtípusnak vagy a kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők jellemzői bármely szempontjának módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

7.

Gyártásmegfelelőség

8.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

9.

A gyártás végleges leállítása

10.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a szakhatóságok neve és címe

MELLÉKLETEK

1. melléklet –

Értesítés járműtípusnak a kézi működtetésű kezelőszervek, a visszajelző lámpák és kijelzők elhelyezése és azonosítása tekintetében történő jóváhagyása megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 121. sz. előírás alapján

2. melléklet –

A jóváhagyási jelek elrendezése

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás M és N kategóriájú járművekre (1) vonatkozik. Meghatározza a járművek kézi működtetésű kezelőszerveinek, visszajelző lámpáinak és kijelzőinek elhelyezésére, azonosítására, színére és megvilágítására vonatkozó követelményeket. Célja, hogy biztosítsa a járművek kezelőszerveinek, visszajelző lámpáinak és kijelzőinek hozzáférhetőségét és láthatóságát, és hogy megkönnyítse megkülönböztetésüket nappali és éjszakai viszonyok mellett egyaránt, azon biztonsági kockázatok csökkentése érdekében, amelyek abból erednek, hogy a vezető figyelme elterelődik a vezetés feladatáról, és rossz kezelőszervet működtet.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1.    „Kezelőszerv”: egy berendezés azon kézi működtetésű része, amellyel a vezető meg tudja változtatni a jármű vagy a jármű valamely alrendszerének állapotát vagy működését.

2.2.    „Berendezés”: egy vagy több feladat végrehajtására használt elem vagy több elemből álló egység.

2.3.    „Kijelző”: olyan berendezés, amely jelzi az eszköz által mérni hivatott fizikai jellemzők nagyságát.

2.4.    „Közös felület”: olyan felület, amelyen két vagy több tájékoztató funkció (pl. szimbólum) kijelezhető, de nem egyidejűleg.

2.5.    „Visszajelző lámpa”: olyan optikai jel, amely – amikor világít – azt jelzi, hogy egy berendezés bekapcsolt állapotban van, valamely működés vagy állapot megfelelő vagy hibás, vagy meghibásodás következett be.

2.6.    „Közvetlen szomszédság”: semmilyen kezelőszerv, visszajelző lámpa, kijelző vagy a figyelem elterelésére alkalmas egyéb dolog nem jelenik meg az azonosító szimbólum és a között a visszajelző lámpa, kijelző vagy kezelőszerv között, amelyre a szimbólum vonatkozik.

2.7.    „Gyártó”: az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a jóváhagyó hatósággal szemben a típus-jóváhagyási eljárás valamennyi szempontjának teljesüléséért és a gyártás megfelelőségének biztosításáért felel. E személynek vagy szervezetnek nem kell feltétlenül közvetlenül közreműködnie a jóváhagyási eljárás tárgyát képező jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység gyártásának valamennyi fázisában.

2.8.    „Járműtípus”: olyan járművek, amelyek a kezelőszervek, a visszajelző lámpák és a kijelzők szimbólumainak azonosítását, valamint a kezelőszervek működtetését befolyásolni képes belső elrendezés tekintetében nem térnek el egymástól.

2.9.    „Jármű jóváhagyása”: járműtípus jóváhagyása a kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők beszerelésének módja, grafikai kialakítása, olvashatósága, színe és fényessége tekintetében.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.   A járműtípusnak a kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők jellemzői tekintetében történő jóváhagyása iránti kérelmet a jármű gyártójának vagy megfelelően felhatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

A kérelemhez három példányban csatolni kell a következő dokumentumokat és adatokat:

3.2.1.   a járműtípus leírása;

3.2.2.   az ezen előírás 1. táblázatában meghatározott és a gyártó által a jármű kezelőszerveiként, visszajelző lámpáiként, illetve kijelzőiként előírt elemek jegyzéke;

3.2.3.   a kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők azonosítására szolgáló szimbólumok grafikai kialakítása; továbbá

3.2.4.   rajzok és/vagy fényképek a kezelőszervek elrendezéséről, valamint a visszajelző lámpáknak és a kijelzőknek a járművön való elhelyezkedéséről.

3.3.   A kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők teljes, a fenti 3.2.2. szakaszban előírt készletével ellátott és a jóváhagyandó járműtípust képviselő járművet vagy annak megfelelő részét át kell adni a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.   Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott jármű megfelel az ebben az előírásban foglalt követelményeknek, akkor e járműtípust jóvá kell hagyni.

4.2.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal legutóbb módosító módosításcsomag száma (jelenleg, a változatlan eredeti előírás esetében 00). Ugyanazon szerződő fél ugyanazon jóváhagyási számot nem rendelheti másik járműtípushoz, sem pedig olyan járműhöz, amely ugyanabba a típusba tartozik, de a fenti 3.2.2. szakaszban említett jegyzékben fel nem sorolt berendezéssel szerelték fel (lásd az ezen előírás 6. szakaszának rendelkezéseit).

4.3.   Egy járműtípusnak vagy alkatrésznek az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, elutasításáról, illetve a gyártás végleges leállításáról értesíteni kell az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

Minden olyan járművön, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.4.1.   egy kör, benne az „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (2);

4.4.2.   ezen előírás száma, amelyet egy „R” betűjel, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 4.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.5.   Ha a jármű megfelel az egyezményhez mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 4.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az előírás és a jóváhagyás számát, valamint az összes olyan előírás kiegészítő jelét, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a fenti 4.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

4.6.   A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.7.   A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre szerelt adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.8.   Ezen előírás 2. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jel elrendezésére.

5.   KÖVETELMÉNYEK

Az 1. táblázatban felsorolt kezelőszervvel, visszajelző lámpával vagy kijelzővel felszerelt járműveknek meg kell felelniük az ezen előírásnak az említett kezelőszervek, visszajelző lámpák vagy kijelzők elhelyezésére, azonosítására, színére és megvilágítására vonatkozó követelményeinek.

5.1.   Elhelyezés

5.1.1.   A jármű vezetője által vezetés közben használandó kezelőszerveket úgy kell elhelyezni, hogy azokat a járművezető az 5.6.2. szakaszban említett feltételek mellett kezelni tudja.

5.1.2.   A visszajelző lámpákat és kijelzőket úgy kell elhelyezni, hogy azokat a járművezető az 5.6.1. és 5.6.2. szakaszban említett feltételek mellett mind nappal, mind éjjel lássa és felismerje. A visszajelző lámpáknak és kijelzőknek működésük idején kívül nem kell láthatónak lenniük.

5.1.3.   A visszajelző lámpák, kijelzők és kezelőszervek azonosítására szolgáló szimbólumokat az általuk azonosított visszajelző lámpákon, kijelzőkön, illetve kezelőszerveken vagy közvetlenül azok mellett kell elhelyezni. A több funkciót ellátó kezelőszervek esetében az azonosító szimbólumokat nem kell közvetlenül mellette elhelyezni, azonban olyan közel kell lenniük a több funkciót ellátó kezelőszervhez, amennyire az gyakorlatilag lehetséges.

5.1.4.   Az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. szakasztól függetlenül az „utaslégzsák kikapcsolva” visszajelző lámpát, ha van, a jármű belsejében kell elhelyezni, mégpedig a legelülső helyzetben lévő vezetőülés és az első utasülés(ek) tervezési H pontja előtt és fölött. Az első üléseken elhelyezkedőket az utaslégzsák kikapcsolt állapotára figyelmeztető visszajelző lámpának valamennyi vezetési körülmény között láthatónak kell lennie a járművezető és az elöl helyet foglaló utas(ok) számára.

5.2.   Azonosító szimbólumok

5.2.1.   Az 1. táblázat 3. oszlopának címsora alatt felsorolt kezelőszerveket, visszajelző lámpákat és kijelzőket, ha vannak, az 1. táblázat 2. oszlopában megadott szimbólumokkal kell azonosítani. Ez a követelmény a kürt (figyelmeztető hangjelzés) kezelőszervére nem vonatkozik, amennyiben azt keskeny kürtgyűrűvel vagy zsinórral működtetik. Az 1. táblázatban fel nem sorolt kezelőszerv, visszajelző lámpa vagy kijelző azonosítására ajánlott az ISO 2575:2000 szabványban erre a célra kijelölt szimbólumok valamelyikét használni, ha van ilyen, és az a célnak megfelel.

5.2.2.   A sem az 1. táblázatban, sem az ISO 2575:2000 szabványban nem szereplő kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők azonosítására a gyártó saját tervezésű szimbólumot használhat. Ez a szimbólum nemzetközileg ismert alfabetikus vagy numerikus jeleket foglalhat magában. Valamennyi alkalmazott szimbólum esetében be kell tartani a tervezési alapelveket, amelyet az ISO 2575:2000 szabvány 4. pontja határoz meg.

5.2.3.   Ha az egyértelműség érdekében szükséges, az 1. táblázatban vagy az ISO 2575:2000 szabványban meghatározott bármelyik szimbólummal együtt kiegészítő szimbólumokat is lehet használni.

5.2.4.   A gyártó által használt további vagy kiegészítő szimbólumok egyike sem lehet összetéveszthető az ebben az előírásban meghatározott szimbólumokkal.

5.2.5.   Kezelőszerv, kijelző, illetve visszajelző lámpa ugyanazon funkció céljára történő egyesítése esetén megengedett egy azonosító szimbólum használata.

5.2.6.   Az 1. táblázatban vagy az ISO 2575:2000 szabványban felsorolt visszajelző lámpák, kijelzők és kezelőszervek valamennyi azonosító szimbólumát – az 5.2.7. szakaszban meghatározott esetek kivételével – a vezető szemszögéből nézve függőlegesen kell elhelyezni. Elforgatható kezelőszervek esetében ez a szakasz azok kikapcsolt („off”) állására vonatkozik.

A következő berendezések azonosító szimbólumait nem kell a vezető szemszögéből nézve függőlegesen elhelyezni:

5.2.7.1.   a kürt kezelőszerve;

5.2.7.2.   a kormányon elhelyezett bármilyen kezelőszerv, visszajelző lámpa vagy kijelző, amennyiben a kormány olyan helyzetben van, amely a gépjármű egyenestől eltérő mozgásához szükséges; továbbá

5.2.7.3.   bármilyen olyan elforgatható kezelőszerv, amelyiknek nincs kikapcsolt („off”) állása.

5.2.8.   Az automatikus sebességtartó (cruise control) rendszer kezelőszervének és a fűtő- és légkondicionáló rendszer(ek) kezelőszervének külön azonosító szimbólummal kell rendelkeznie minden egyes funkcióra.

5.2.9.   Valamely funkciót folyamatos tartományban szabályozó kezelőszerveknél, ha van ilyen, minden ilyen funkció beállítási tartományának határait azonosítani kell.

Ha a hőmérséklettel összefüggő funkció beállítási tartománya határainak azonosítására színkódokat alkalmaznak, a meleg tartomány határát a piros színnel, a hideg tartomány határát kék színnel kell azonosítani. Ha egy funkció állapotát vagy határait a funkció kezelőszervétől különálló és nem a közvetlen szomszédságában elhelyezkedő kijelző mutatja, mind a kezelőszervet, mind a kijelzőt egymástól függetlenül kell azonosítani, az 5.1.3. szakasznak megfelelően.

5.3.   Megvilágítás

5.3.1.   Azon kezelőszervek azonosító szimbólumainak, amelyeknél az 1. táblázat 4. oszlopában az „igen” szó szerepel, megvilágíthatónak kell lenniük a helyzetjelző lámpák bekapcsolását követően. Ez a padlón, a padlókonzolon, a kormánykeréken, a kormányoszlopon, a szélvédő fölötti területen található kezelőszervekre, illetve a fűtő- és légkondicionáló rendszer kezelőszerveire nem érvényes, amennyiben a rendszer nem irányít levegőt közvetlenül a szélvédőre.

5.3.2.   Azokat a kijelzőket és azonosító szimbólumaikat, amelyeknél az 1. táblázat 4. oszlopában az „igen” szó szerepel, minden esetben meg kell világítani, amikor a motort indító/leállító berendezés olyan helyzetben van, amelyben a motort be lehet indítani, és a helyzetjelző lámpák be vannak kapcsolva.

5.3.3.   Nem szükséges, hogy a kijelzők, az azonosító szimbólumaik és a kezelőszervek azonosító szimbólumai meg legyenek világítva, amikor a fényszórókat szaggatott fényjelzés kibocsátására vagy nappali menetfényként használják.

5.3.4.   Bármelyik kezelőszervet, kijelzőt vagy azok azonosító szimbólumát – a gyártó döntése szerint – bármikor meg lehet világítani.

5.3.5.   A visszajelző lámpa csak akkor bocsáthat ki fényt, amikor meghibásodást vagy a jármű azon állapotát jelzi, amelynek azonosítására tervezték, illetve amikor az izzó működését ellenőrzik.

5.3.6.   A visszajelző lámpa megvilágításának fényessége

Alkalmas eszközökkel gondoskodni kell arról, hogy a visszajelző lámpák és azonosító szimbólumaik valamennyi vezetési körülmény között láthatók és felismerhetők legyenek a járművezető számára.

5.4.   Szín

Az 1. táblázatban felsorolt valamennyi visszajelző lámpa fénye olyan színű kell, hogy legyen, amilyen szín ugyanezen táblázat 5. oszlopában meg van adva.

5.4.1.1.   A járműbe az 1. táblázat 5. oszlopában megadott színben már beépített visszajelző lámpák esetében azonban a 18. lábjegyzettel ellátott szimbólumokat különböző jelentések kifejezése céljából más színekben is fel lehet tüntetni, az ISO 2575:2004 szabvány 5. pontjában javasolt általános színkódolás szerint.

5.4.2.   Az 1. táblázatban fel nem sorolt kijelzők és visszajelző lámpák, illetve a kijelzők és kezelőszervek azonosító szimbólumai bármilyen színűek lehetnek a gyártó döntése szerint, de nem zavarhatják az 1. táblázatban meghatározott egyik visszajelző lámpa, kezelőszerv vagy kijelző azonosító szimbólumát sem, illetve nem takarhatják el azokat. A szín megválasztása során követni kell az ISO 2575:2000 szabvány 5. pontjában meghatározott irányelveket.

5.4.3.   A visszajelző lámpák, kezelőszervek vagy kijelzők azonosítására használt valamennyi szimbólumnak világosan el kell különülnie a háttértől.

5.4.4.   A szimbólum sötétre színezett részeit körvonalai pótolhatják.

5.5.   Közös felület több információ kijelzésére

Közös felületet lehet használni bármilyen forrásból származó információk kijelzésére, a következő követelmények betartásával:

5.5.1.1.   A közös felületet használó visszajelző lámpák és kijelzők kijelzik a releváns információt, amint a kiváltó körülmény bekövetkezett.

Ha olyan körülmény következik be, amely két vagy több visszajelző lámpát is működésbe hoz, az információkat vagy

5.5.1.2.1.   automatikusan meg kell ismételni egymás után; vagy

5.5.1.2.2.   vizuális eszközökkel úgy kell kijelezni, hogy a járművezető az 5.6.2. szakaszban említett feltételek mellett ki tudja választani, hogy melyiket tekinti meg.

5.5.1.3.   A fékrendszer meghibásodására, a távolsági fényszóró bekapcsolására, az irányjelzőre és a biztonsági övre vonatkozó visszajelző lámpákat tilos ugyanazon a közös felületen elhelyezni.

5.5.1.4.   Ha a fékrendszer meghibásodására, a távolsági fényszóró bekapcsolására, az irányjelzőre és a biztonsági övre vonatkozó visszajelző lámpák közös felületen vannak, a közös felületen kijelezhető minden egyéb szimbólumnak el kell tűnnie, ha a visszajelző lámpa működtetését kiváltó körülmény fennáll.

5.5.1.5.   A fékrendszer meghibásodására, a távolsági fényszóró bekapcsolására, az irányjelzőre és a biztonsági övre vonatkozó visszajelző lámpák kivételével megengedett, hogy a rendszer a kijelzett információt automatikusan törölje, vagy a járművezető kikapcsolhassa azt.

5.5.1.6.   Külön előírásban meghatározott, eltérő rendelkezés hiányában a visszajelző lámpák színére vonatkozó követelmények a közös felületen megjelenő visszajelző lámpákra nem érvényesek.

5.6.   Feltételek

5.6.1.   A járművezető alkalmazkodott a környezeti fényviszonyokhoz.

5.6.2.   A beszerelt és a gyártó utasításai alapján beállított ütközésvédelmi rendszer által visszatartott járművezető szabadon tud mozogni a rendszer által megengedett mértékben.

6.   A JÁRMŰTÍPUSNAK VAGY A KEZELŐSZERVEK, VISSZAJELZŐ LÁMPÁK ÉS KIJELZŐK JELLEMZŐI BÁRMELY SZEMPONTJÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

A járműtípusnak vagy a kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők jellemzőinek, illetve a fenti 3.2.2. szakaszban említett jegyzéknek bármely szempontból történő minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó szakhatóságot. A szakhatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

6.1.1.   úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a jármű továbbra is megfelel az előírásoknak; vagy

6.1.2.   új értékelési jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatoktól.

6.2.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a változás részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. szakaszban említett eljárással értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

6.3.   A jóváhagyást kiterjesztő illetékes hatóság sorszámot rendel az említett kiterjesztésről kiállított valamennyi értesítéshez, és az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti a kiterjesztésről.

7.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártás megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük az egyezmény (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/2. javított változat) 2. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő követelményeknek:

7.1.   Az ezen előírás szerint jóváhagyott járműveket úgy kell gyártani, hogy a fenti 5. szakaszban megállapított előírásokat teljesítve megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

7.2.   A típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. Ilyen ellenőrzésre általában kétévente kerül sor.

8.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

8.1.   A járműtípusra ezen előírás szerint megadott jóváhagyás visszavonható, ha a követelmények nem teljesülnek, vagy ha a jóváhagyási jelet viselő jármű nem felel meg a jóváhagyott típusnak.

8.2.   Ha az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó valamely fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

9.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az erre vonatkozó értesítés kézhezvétele után az előírás 1. mellékletében található mintának megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti erről az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

10.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A SZAKHATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó felek közlik az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkárságával a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó szakhatóságok nevét és címét.

11.   BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

11.1.   Ezen előírás hatálybalépésétől kezdve az ezen előírást alkalmazó szerződő felek:

a)

nem tagadhatják meg az ezen előírás szerinti járműtípusra az EGB-jóváhagyást;

b)

nem tilthatják meg a járműtípus értékesítését vagy forgalomba helyezését a kezelőszervek, a visszajelző lámpák és a kijelzők specifikációjának tekintetében,

ha a járműtípus megfelel ezen előírás követelményeinek.

11.2.   Az ezen előírás hatálybalépését követő két évben az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem tagadhatják meg a járműtípusnak a kezelőszervek, a visszajelző lámpák és a kijelzők specifikációja tekintetében történő nemzeti típusjóváhagyását, ha a jármű nem felel meg ezen előírás követelményeinek.

1. táblázat

Szimbólumok, megvilágításuk és színeik.

Szám

1. oszlop

2. oszlop

3. oszlop

4. oszlop

5. oszlop

 

Tétel

Szimbólum (4)

Funkció

Megvilágítás

Szín

1.

Fő világításkapcsoló

Image 163

 (3)

Kezelőszerv

Nem

 

A visszajelző lámpa nem működhet az oldalsó helyzetjelző lámpák visszajelző lámpájaként is

Visszajelző lámpa (14)

Igen

Zöld

2.

Tompított fényszóró

Image 164

 (3)  (8)  (15)

Kezelőszerv

Nem

Visszajelző lámpa

Igen

Zöld

3.

Távolsági fényszóró

Image 165

 (3)  (15)

Kezelőszerv

Nem

Visszajelző lámpa

Igen

Kék

4.

Fényszórótisztító berendezés

(külön kezelőszervvel)

Image 166

 (15)

Kezelőszerv

Nem

 

5.

Irányjelző

Image 167

 (3)  (5)

Kezelőszerv

Nem

 

Visszajelző lámpa

Igen

Zöld

6.

Elakadásjelző

Image 168

 (3)

Kezelőszerv

Igen

 

Visszajelző lámpa (6)

Igen

Piros

7.

Elülső ködlámpa

Image 169

 (3)

Kezelőszerv

Nem

 

Visszajelző lámpa

Igen

zöld

8.

Hátsó ködlámpa

Image 170

 (3)

Kezelőszerv

Nem

 

Visszajelző lámpa

Igen

Sárga

9.

Tüzelőanyagszint-jelző

Image 171

Image 172

 (20)

Visszajelző lámpa

Igen

Sárga

vagy

Image 173

kijelző

igen

 

10.

Motorolajnyomás

Image 174

 (7)  (20)

Visszajelző lámpa

Igen

Piros

Kijelző

Igen

 

11.

Motorhűtőközeg hőmérséklete

Image 175

 (7)  (20)

Visszajelző lámpa

Igen

Piros

Kijelző

Igen

 

12.

Elektromos töltés állapota

Image 176

 (20)

Visszajelző lámpa

Igen

Piros

 

 

Kijelző

Igen

 

13.

Szélvédőtörlő rendszer

(folyamatos)

Image 177

Kezelőszerv

Igen

 

14.

Elektromos ablakemelők reteszelése

Image 178

vagy

Image 179

Kezelőszerv

Nem

 

15.

Szélvédőmosó rendszer

Image 180

Kezelőszerv

Igen

 

16.

Szélvédőmosó és -törlő rendszer

Image 181

Kezelőszerv

Igen

 

17.

Szélvédő jég- és páramentesítő rendszere

(külön kezelőszervvel)

Image 182

Kezelőszerv

Igen

 

Visszajelző lámpa

Igen

Sárga

18.

Hátsó szélvédő jég- és páramentesítő rendszere

(külön kezelőszervvel)

Image 183

Kezelőszerv

Igen

 

Visszajelző lámpa

Igen

Sárga

19.

Helyzetjelző, oldalsó helyzetjelző és/vagy méretjelző lámpák

Image 184

 (3)  (8)

Kezelőszerv

Nem

 

Visszajelző lámpa (14)

Igen (8)

Zöld

20.

Parkolólámpák

Image 185

Kezelőszerv

Nem

 

Visszajelző lámpa

Igen

Zöld

21.

Biztonsági öv

Image 186

vagy

Image 187

Visszajelző lámpa

Igen

Piros

22.

Légzsák meghibásodása

Image 188

 (10)

Visszajelző lámpa

Igen

Sárga és/vagy piros

23.

Oldalsó légzsák meghibásodása

Image 189

 (9)  (10)

Visszajelző lámpa

Igen

Sárga és/vagy piros

24.

Utaslégzsák kikapcsolva

Image 190

Visszajelző lámpa

Igen

Sárga

25.

Fékrendszer meghibásodása

Image 191

 (10)

Visszajelző lámpa

Igen

Lásd a fékekre vonatkozó előírást

26.

Blokkolásgátló fékrendszer (ABS) meghibásodása

Image 192

 (11)

Visszajelző lámpa

Igen

Sárga

27.

Sebességmérő

km/h, ha kilométereket mutat, mph, ha mérföldeket mutat (16)

Kijelző

Igen

 

28.

Kézifék behúzva

Image 193

 (11)

Visszajelző lámpa

Igen

Piros

29.

Kürt

Image 194

Kezelőszerv

Nem

 

30.

Fedélzeti motordiagnosztika vagy a motor meghibásodása

Image 195

Visszajelző lámpa

Igen

Sárga

31.

Dízel-előmelegítő

Image 196

Visszajelző lámpa

Igen

Sárga

32.

Hidegindító berendezés

Image 197

Kezelőszerv

Nem

 

Visszajelző lámpa

 

Sárga

33.

Légkondicionáló rendszer

Image 198

vagy A/C

Kezelőszerv

Igen

 

34.

Automata sebességváltó kezelőszervének helyzete

P = parkolás

R = hátramenet

N = üres

D = előremenet

P R N D (12)

Kijelző

Igen

 

35.

Motor indítása

Image 199

 (13)  (21)

Kezelőszerv

Nem

 

36.

Motor leállítása

Image 200

 (13)  (21)

Kezelőszerv

Igen

 

37.

Fékbetétek elhasználódása

Image 201

 (11)

Visszajelző lámpa

Igen

Sárga

38.

Fűtési rendszer

Image 202

Kezelőszerv

Igen

 

39.

Fűtő- és/vagy légkondicionáló ventillátor

Image 203

 (3)

Kezelőszerv

Igen

 

40.

Fényszóró-beállítás

Image 204

vagy

Image 205

és

Image 206

 (15)

Kezelőszerv

Nem

 

41.

Kilométer-számláló

km, ha kilométereket mutat, mérföld, ha mérföldeket mutat (17)

Kijelző

Igen

 

42a.

Alacsony gumiabroncsnyomás

(a meghibásodást is ideértve)

Image 207

 (18)

Visszajelző lámpa

Igen

Sárga

42b.

Alacsony gumiabroncsnyomás

(a meghibásodást is ideértve)

az érintett gumiabroncs azonosítása

Image 208

 (18)  (19)

Visszajelző lámpa

Igen

Sárga


(1)  Az M és N kategória a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: a legutóbb a 4. módosítással módosított TRANS/WP.29/78/1. javított változat/2. módosítás) 7. mellékletének meghatározása szerint értendő.

(2)  1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Jugoszlávia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia és Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típus-jóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-afrikai Köztársaság, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta és 51 – Koreai Köztársaság. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló egyezményt mikor ratifikálják, vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az egyezményben részes szerződő felekkel.

(3)  A szimbólum vonallal körbevett részeit ki is lehet tölteni.

(4)  Az ebben az előírásban foglalt szimbólumok lényegében azonosak az ISO 2575:2000 szabványban leírt szimbólumokkal. Az ISO 2575:2000 szabványban meghatározott méretarányukat változatlanul kell hagyni.

(5)  A nyílpár egyetlen szimbólum. Ha azonban a bal és jobb irányú menetirány-változtatásra vonatkozó kezelőszervek vagy visszajelző lámpák egymástól függetlenül működnek, a két nyíl külön szimbólumnak is tekinthető, és ennek megfelelően lehet elhelyezni őket.

(6)  Nem szükséges, ha a menetirány-változtatásra vonatkozó kezelőszerv egyébként egymástól függetlenül működő nyilai elakadásjelzőként egyszerre villognak.

(7)  A motorolajnyomás és a motorhűtő közeg hőmérséklete szimbólumának egy visszajelző lámpában történő egyesítése megengedett.

(8)  Nincs szükség külön azonosító szimbólumra, ha a funkciót a fő világításkapcsolóval egyesítették.

(9)  Ha a légzsák meghibásodásának kijelzésére egyetlen visszajelző lámpát használnak, akkor a légzsák meghibásodásának szimbólumát (22) kell használni.

(10)  Azok a szerződő felek, amelyek ezen előírás hatálybalépésének időpontjában erre a funkcióra szöveg használatát engedték meg vagy írták elő, az előírás hatálybalépését követő hatvan hónapban továbbra is megengedik, illetve előírják a kiegészítő szöveg használatát az országukban engedélyezett járművekre előírt szimbólumok mellett.

(11)  Ha a fékrendszer több állapotának kijelzésére egyetlen visszajelző lámpát használnak, akkor a fékrendszer meghibásodásának szimbólumát kell használni.

(12)  A „D” betűjelet fel lehet váltani olyan egyéb alfanumerikus jellel/jelekkel vagy szimbólummal/szimbólumokkal, amelyeket a gyártó további üzemmódok jelzésére jelölt ki.

(13)  Akkor használják, ha a motor vezérlése elkülönül a kulcsos reteszelő rendszertől.

(14)  Nem szükséges, ha a műszerfal megvilágítása a fő világításkapcsoló működtetésével automatikusan történik.

(15)  Négy helyett öt vonallal (és fordítva) rendelkező szimbólumokat is lehet használni.

(16)  Az előírt szöveges azonosítást nagy- és/vagy kisbetűkkel is meg lehet adni.

(17)  Az előírt szöveges azonosítást kisbetűkkel kell megadni. Mérföldek megadása esetén lehet rövidítést használni.

(18)  Kiegészítésképpen az alacsony gumiabroncsnyomást jelző visszajelző lámpák bármelyikét lehet használni az abroncsnyomás-ellenőrző rendszer (TPMS) meghibásodásának jelzésére.

(19)  Az itt megadott járműrajz használata nem kötelező, de ajánlott. Egy adott járműtípus jobb megjelenítése érdekében alternatív járműrajzokat is lehet használni.

(20)  A szimbólumot különböző jelentések kifejezése céljából más színekben is fel lehet tüntetni, az ISO szabvány 5. pontjában javasolt általános színkódolás szerint.

(21)  Az „indítás” és „leállítás” funkciókat egy vezérlőszervben is lehet egyesíteni. Az előírt szimbólum(ok) alternatívájaként megengedett a „START” és/vagy a „STOP” szöveg használata, illetve a szimbólumok és a szöveg kombinációja. A szöveget nagy- és/vagy kisbetűkkel is meg lehet adni.


1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Legnagyobb megengedett formátum: A4, azaz 210 × 297 mm)

Image 209

 (1)

Kibocsátó:

Szakhatóság neve:

Tárgy (2):

JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA

JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA

GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

járműtípusnak a gépjármű kézi működtetésű kezelőszervei, visszajelző lámpái és kijelzői elhelyezése és azonosítása tekintetében, a 121. sz. előírás alapján

Jóváhagyás száma: … Kiterjesztés száma: …

1.

A jármű márkaneve vagy védjegye: …

2.

A járműtípus gyártó általi megnevezése: …

3.

A gyártó neve és címe: …

4.

Adott esetben a gyártó képviselőjének neve és címe:

5.

A jóváhagyási kérelem benyújtásának dátuma: …

6.

A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:

7.

A mérési jegyzőkönyv dátuma: …

8.

A mérési jegyzőkönyv száma:…

9.

Rövid leírás:

 

A jármű kézi működtetésű kezelőszervei, visszajelző lámpái és kijelzői

Megfelelés:

9.1.

 

igen/nem (2)

9.2.

 

igen/nem (2)

 

igen/nem (2)

10.

Megjegyzések

11.

A jóváhagyási jel helye: …

12.

A jóváhagyás kiterjesztésének indokolása (amennyiben kiterjesztés történt):…

13.

A jóváhagyást megadták/kiterjesztették/elutasították/visszavonták (2)

14.

Hely: …

15.

Dátum: …

16.

Aláírás: …

17.

A fenti jóváhagyási számot viselő alábbi dokumentumok kérésre megtekinthetők:


(1)  A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország egyedi azonosító száma (lásd ezen előírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit).

(2)  A nem kívánt rész törlendő.


2. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSE

A. MINTA

(Lásd ezen előírás 4.4. szakaszát)

Image 210

a = legalább 8 mm

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust a kézi működtetésű kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők elhelyezése és azonosítása tekintetében a 001234 jóváhagyási számmal Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 121. számú előírás alapján. A jóváhagyási szám két első számjegye (00) azt jelzi, hogy a jóváhagyást az eredeti, változatlan formájú 121. számú előírásban meghatározott követelményeknek megfelelően adták meg.

B. MINTA

(Lásd ezen előírás 4.5. szakaszát)

Image 211

a = legalább 8 mm

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust a 121. és a 33. sz. előírás (1) szerint hagyták jóvá Hollandiában (E4). A jóváhagyási szám jelzi, hogy a vonatkozó jóváhagyások megadásának idejében mind a 121. sz., mind a 33. sz. előírás eredeti formájában volt hatályban.


(1)  Az utóbbi szám csak példaként szolgál.