23.6.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/3

A BIZOTTSÁG 547/2010/EU RENDELETE

(2010. június 22.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. június 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. június 22-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	44,4
	MK	45,6
	TR	59,4
	ZZ	49,8
0707 00 05	MK	33,9
	TR	117,5
	ZZ	75,7
0709 90 70	TR	102,6
0709 90 70	ZZ	102,6
0805 50 10	AR	89,5
	BR	112,1
	TR	84,9
	US	83,2
	ZA	91,0
	ZZ	92,1
0808 10 80	AR	113,8
	BR	76,9
	CA	68,4
	CL	90,2
	CN	46,9
	NZ	119,8
	US	161,4
	UY	160,6
	ZA	97,4
	ZZ	103,9
0809 10 00	TR	234,3
	US	396,9
	ZZ	315,6
0809 20 95	SY	178,6
	TR	305,4
	US	700,6
	ZZ	394,9
0809 30	TR	149,8
0809 30	ZZ	149,8
0809 40 05	AU	185,7
	EG	218,2
	IL	235,2
	US	373,2
	ZZ	253,1

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

23.6.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/7

A BIZOTTSÁG 2010/39/EU IRÁNYELVE

(2010. június 22.)

a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének a klofentezinre, diflubenzuronra, lenacilra, oxadiazonra, a pikloramra és a piriproxifenre vonatkozó különös rendelkezések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A klofentezint, diflubenzuront, lenacilt, oxadiazont, a pikloramot és a piriproxifent a 2008/69/EK bizottsági irányelvvel (2) vették fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe az 1490/2002/EK rendelet (3) 11b. cikkében előírt eljárásnak megfelelően.

(2)

Az 1490/2002/EK rendelet 12a. cikkének megfelelően az EFSA 2009. június 4-én a klofentezinre (4), 2009. július 16-án a diflubenzuronra (5), 2009. szeptember 25-én a lenacilra (6), 2009. november 26-án az oxadiazonra (7) és a pikloramra (8), valamint 2009. július 21-én a piriproxifenre (9) vonatkozóan benyújtotta a Bizottságnak a szakmai vizsgálatokból levont következtetéseket. Ezeket a következtetéseket a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálta, majd a klofentezinről, a diflubenzuronról, a lenacilról, az oxadiazonról, a pikloramról és a priproxifenről szóló bizottsági felülvizsgálati jelentésekként, 2010. május 11-én véglegesítette.

(3)

Figyelembe véve az EFSA-következtetéseket megerősítést nyert, hogy a klofentezint, diflubenzuront, lenacilt, oxadiazont, pikloramt és a priproxifent tartalmazó növényvédő szerek általában véve – és különösen a vizsgálatnak alávetett és a Bizottság felülvizsgálati jelentéseiben részletesen ismertetett felhasználási célokat illetően – várhatóan megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek.

(4)	Egyes anyagok tekintetében az irányelvnek olyan különös rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek a tagállamoknak előírják, hogy a szóban forgó anyagok engedélyezésekor különös figyelmet szenteljenek bizonyos szempontoknak, vagy gondoskodjanak megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések megtételéről.

(5)

A (3) preambulumbekezdésben említett következtetések sérelme nélkül egyes konkrét kérdésekről indokolt további információkat beszerezni. A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerint feltételekhez lehet kötni valamely hatóanyagnak az említett irányelv I. mellékletébe való felvételét. A klofentezin tekintetében helyénvaló előírni, hogy a bejelentő megfigyelési programot hajtson végre az említett anyag nagy távolságra jutó, levegőn keresztüli terjedési potenciáljának, valamint az ezzel kapcsolatos környezeti kockázatoknak az értékelésére vonatkozóan. A bejelentőnek ezenfelül megerősítő tanulmányokat kell benyújtania a klofentezin metabolitjainak toxikológiai és környezeti kockázataira vonatkozóan.

(6)	A diflubenzuron tekintetében helyénvaló előírni, hogy a bejelentő megerősítő adatokat nyújtson be a szennyezettségből és a 4-kloroanilin (PCA) metabolitból eredő esetleges toxikológiai hatásokra vonatkozóan.

(7)

A lenacil tekintetében helyénvaló előírni, hogy a bejelentő további információkkal szolgáljon egyes, a liziméterrel végzett vizsgálatok során keletkezett talajmetabolitokról, valamint megerősítő adatokat nyújtson be a vetésforgóban termesztett növényekre vonatkozóan, beleértve az esetleges fitotoxikus hatásokat is. Amennyiben a lenacilnak a 67/548/EGK (10) irányelv szerinti besorolásáról szóló döntés megállapítja, hogy egyes metabolitok jelentősége tekintetében további információkra van szükség, az érintett tagállamoknak kérniük kell ezen információk benyújtását.

(8)

Az oxadiazon tekintetében helyénvaló előírni, hogy a bejelentő további információkkal szolgáljon valamely szennyezettség esetleges toxikológiai jelentőségére vonatkozóan a javasolt műszaki leírásban és valamely metabolit előfordulásáról az elsődleges terményekben és a vetésforgóban termesztett növényekben. Ezenfelül elő kell írni a bejelentő számára, hogy nyújtson be egy kérődzőkön végzett anyagcsere-tanulmányt, valamint információkat a vetésforgóban termesztett növényeken végzett további vizsgálatokkal, a földigiliszta-evő madarakra és az emlősökre jelentett kockázatokkal és a halakra jelentett hosszú távú kockázatokkal kapcsolatosan.

(9)

A pikloram tekintetében helyénvaló előírni, hogy a bejelentő megerősítő információkkal szolgáljon a szermaradék-vizsgálatok során alkalmazott, az ellenőrzést szolgáló analitikai módszerre vonatkozóan, valamint nyújtson be egy talajfotolízis vizsgálatot a pikloram lebomlása értékelésének megerősítésére.

(10)	A piriproxifen tekintetében helyénvaló előírni, hogy a bejelentő a kockázatértékelést megerősítő információkkal szolgáljon két kérdésre vonatkozóan: a piriproxifen és a DPH-pyr metabolit által jelentett kockázat a vízi rovarokra, valamint és a piriproxifen által jelentett kockázat a beporzókra.

(11)	A 91/414/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban állnak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 91/414/EGK irányelv I. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A tagállamok legkésőbb 2010. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. A tagállamok haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot.

A tagállamoknak az említett rendelkezéseket 2011. január 1-jétől kell alkalmazniuk.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. június 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(2) HL L 172., 2008.7.2., 9. o.

(3) HL L 224., 2002.8.21., 23. o.

(4) Az EFSA 269. tudományos jelentése (2009), A klofentezin hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálatából levont EFSA-következtetés (véglegesítve: 2009. június 4.).

(5) Az EFSA 332. tudományos jelentése (2009), A diflubenzuron hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálatából levont EFSA-következtetés (véglegesítve: 2009. július 16.).

(6) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; A lenacil hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálatából levont EFSA-következtetés. EFSA Journal 2009; 7(9):1326. [83. o.] doi:10.2903/j.efsa.2009.1326. Elérhető a következő internetcímen: www.efsa.europa.eu (végelgesítve: 2009. szeptember 25.).

(7) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Az oxadiazon hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálatából levont EFSA-következtetés. EFSA Journal 2009; 7(12): [92. o.] doi:10.2903/j.efsa.2009.1389. Elérhető a következő internetcímen: www.efsa.europa.eu (véglegesítve: 2009. november 25.).

(8) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; A pikloram hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálatából levont EFSA-következtetés. EFSA Journal 2009; 7(12): 1390. [78. o.] doi:10.2903/j.efsa.2009.1390. Elérhető a következő internetcímen: www.efsa.europa.eu (véglegesítve: 2009. november 25.).

(9) Az EFSA 336. tudományos jelentése (2009), A piriproxifen hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálatából levont EFSA-következtetés. (véglegesítve: 2009. július 21.).

(10) HL 196., 1967.8.16., 1. o.

MELLÉKLET

A 91/414/EGK irányelv I. melléklete az alábbiak szerint módosul:

A klofentezinre vonatkozó 177. sorban a „Különleges rendelkezések” oszlopban a B. rész helyébe a következő szöveg lép:

„B. RÉSZ

A VI. mellékletben meghatározott egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a klofentezinről szóló, az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság által 2010. május 11-én véglegesített felülvizsgálati jelentésnek és különösen annak I. és II. függelékének a következtetéseit.

Ebben az átfogó értékelésben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

—	a kereskedelmi forgalomba hozatalra gyártott hatóanyag leírását megfelelő analitikai adatokkal kell megerősíteni és alátámasztani. A toxicitási dokumentációban használt vizsgálati anyagot össze kell hasonlítani a hatóanyag e leírásával, illetve ennek alapján kell ellenőrizni,

—	a szerrel foglalkozók és más dolgozók biztonsága. Gondoskodnak arról, hogy – amennyiben arra szükség van – a felhasználás feltételei között szerepeljen a megfelelő egyéni védőfelszerelés használata,

—	a nagy távolságra jutó, levegőn keresztüli terjedés lehetősége,

—	nem célzott szervezetek. Az engedély feltételei között adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bejelentő 2011. július 31-ig megfigyelési programot nyújtson be a Bizottságnak a klofentezin nagy távolságra jutó, levegőn keresztüli terjedési potenciáljának, valamint az ezzel kapcsolatos környezeti kockázatoknak az értékelésére vonatkozóan. A megfigyelési program eredményeit 2013. július 31-ig megfigyelési jelentésként kell benyújtani a referens tagállamnak és a Bizottságnak.

Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bejelentő a klofentezin metabolitjainak toxikológiai és környezeti kockázataira vonatkozóan 2012. június 30-ig megerősítő tanulmányokat nyújt be a Bizottságnak.”

A diflubenzuronra vonatkozó 180. sorban a „Különleges rendelkezések” oszlopban a B. rész helyébe a következő szöveg lép:

„B. RÉSZ

A VI. mellékletben meghatározott egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a diflubenzuronról szóló, az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság által 2010. május 11-én véglegesített felülvizsgálati jelentésnek és különösen annak I. és II. függelékének a következtetéseit.

Ebben az átfogó értékelésben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

—	a kereskedelmi forgalomba hozatalra gyártott hatóanyag leírását megfelelő analitikai adatokkal kell megerősíteni és alátámasztani. A toxicitási dokumentációban használt vizsgálati anyagot össze kell hasonlítani a hatóanyag e leírásával, illetve ennek alapján kell ellenőrizni,

—	a vízi élőlények védelme,

—	a szárazföldi élőlények védelme,

—	a nem célzott ízeltlábúak, köztük a méhek védelme.

Az alkalmazás feltételei között adott esetben megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bejelentő 2011. június 30-ig további megerősítő tanulmányokat nyújtson be a Bizottságnak a szennyezettségből és a 4-kloroanilin (PCA) metabolitból eredő esetleges toxikológiai hatásokra vonatkozóan.”

A lenacilra vonatkozó 182. sorban a „Különleges rendelkezések” oszlopban a B. rész helyébe a következő szöveg lép:

„B. RÉSZ

A VI. mellékletben meghatározott egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a lenacilról szóló, az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság által 2010. május 11-én véglegesített felülvizsgálati jelentésnek és különösen annak I. és II. függelékének a következtetéseit.

Ebben az átfogó értékelésben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

—	a vízi szervezetekre, különösen az algákra és vízinövényekre jelentett kockázat; az engedély feltételei között adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell, például pufferzóna kijelölése a kezelt területek és a felszíni vizek között,

—

a talajvíz védelme, ha a hatóanyagot érzékeny talajú vagy érzékeny éghajlati adottságú területen alkalmazzák. Az engedély feltételei között kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell; a veszélyeztetett övezetekben pedig szükség esetén a talajvíznek az IN-KF 313, M1, M2 és M3 metabolitok általi szennyeződése ellenőrzése érdekében megfigyelési programot kell indítani.

Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bejelentő megerősítő információkat nyújtson be a Bizottságnak a liziméterrel végzett vizsgálatok során keletkezett Polar B és Polars talajmetabolitokra és az M1, M2 és M3 metabolitokra vonatkozóan, valamint megerősítő adatokkal szolgáljon a vetésforgóban termesztett növényeket illetően, beleértve az esetleges fitotoxikus hatásokat is. Gondoskodnak arról, hogy a bejelentő a vizsgálati eredményeket 2012. június 30-ig benyújtsa a Bizottsághoz.

Amennyiben a lenacilnak a 67/548/EGK irányelv szerinti besorolásáról szóló döntés az IN-KE 121, IN-KF 313, M1, M2, M3, Polar B és Polars metabolitok jelentősége tekintetében megállapítja, hogy további információkra van szükség, az érintett tagállamoknak kérniük kell ezen információk benyújtását. Gondoskodniuk kell arról, hogy a bejelentő ezen információkat a besorolási döntésről szóló értesítést követő hat hónapon belül eljuttassa a Bizottsághoz.”

Az oxadiazonra vonatkozó 183. sorban a „Különleges rendelkezések” oszlopban a B. rész helyébe a következő szöveg lép:

„B. RÉSZ

A VI. mellékletben meghatározott egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni az oxadiazonról szóló, az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság által 2010. május 11-én véglegesített felülvizsgálati jelentésnek és különösen annak I. és II. függelékének a következtetéseit.

Ebben az átfogó értékelésben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

—	a kereskedelmi forgalomba hozatalra gyártott hatóanyag leírását megfelelő analitikai adatokkal kell megerősíteni és alátámasztani; a toxicitási dokumentációban használt vizsgálati anyagot össze kell hasonlítani a hatóanyag e leírásával, illetve ennek alapján kell ellenőrizni,

—

a talajvíz AE0608022 metabolit általi szennyeződésének lehetősége, amennyiben a hatóanyagot olyan helyzetekben alkalmazzák, amelyek esetében hosszan tartó anaerob körülmények várhatók, illetve ha a hatóanyagot érzékeny talajú vagy éghajlati adottságú területen alkalmazzák. Az engedély feltételei között adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bejelentő a Bizottságnak benyújtsa a következőket:

—	további tanulmányok a szennyezettségből és a 4-kloroanilin (PCA) metabolitból eredő esetleges toxikológiai hatásokra vonatkozóan a javasolt műszaki leírásban,

—	információk az AE0608033 metabolit elsődleges terményekben és a vetésforgóban termesztett növényekben való előfordulásának további tisztázása céljából,

—	a vetésforgóban termesztett növényeken (nevezetesen gumós növényeken és gabonaféléken) végzett további vizsgálatok és egy kérődzőken végzett anyagcsere-tanulmány a fogyasztókra jelentett kockázatok felmérésének megerősítése céljából,

—	a földigiliszta-evő madarakra és az emlősökre jelentett kockázatok, valamint a halakra jelentett hosszú távú kockázatok további felméréséhez szükséges információk.

Gondoskodnak arról, hogy a bejelentő a vizsgálati eredményeket 2012. június 30-ig benyújtsa a Bizottsághoz.”

A pikloramra vonatkozó 184. sorban a „Különleges rendelkezések” oszlopban a B. rész helyébe a következő szöveg lép:

„B. RÉSZ

A VI. mellékletben meghatározott egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a pikloramról szóló, az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság által 2010. május 11-én véglegesített felülvizsgálati jelentésnek és különösen annak I. és II. függelékének a következtetéseit.

Az átfogó értékelésben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

—	a talajvíz szennyeződésének lehetősége, amennyiben a pikloramot érzékeny talajú vagy érzékeny éghajlati adottságú területen alkalmazzák. Az engedély feltételei között adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bejelentő a Bizottságnak benyújtsa a következőket:

—	további információk annak megerősítésére, hogy a szermaradék-vizsgálatok során alkalmazott, az ellenőrzést szolgáló analitikai módszer helyesen állapítja meg a pikloram és konjugátumai mennyiségét,

—	talajfotolízis vizsgálat a pikloram lebomlása értékelésének megerősítésére.

Gondoskodnak arról, hogy a bejelentő a vizsgálati eredményeket 2012. június 30-ig benyújtsa a Bizottsághoz.”

A piriproxifenre vonatkozó 185. sorban a „Különleges rendelkezések” oszlopban a B. rész helyébe a következő szöveg lép:

„B. RÉSZ

A VI. mellékletben meghatározott egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a piriproxifenről szóló, az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság által 2010. május 11-én véglegesített felülvizsgálati jelentésnek és különösen annak I. és II. függelékének a következtetéseit.

Az átfogó értékelésben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

—	a szerrel foglalkozók és más dolgozók biztonsága. Gondoskodnak arról, hogy – amennyiben arra szükség van – a felhasználás feltételei között szerepeljen a megfelelő egyéni védőfelszerelés használata,

—	a vízi élőlényekre jelentett kockázat. Az alkalmazás feltételei között adott esetben megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bejelentő a kockázatértékelés megerősítése céljából további információkat nyújtson be a Bizottságnak két kérdésre vonatkozóan: a piriproxifen és a DPH-pyr metabolit által jelentett kockázat a vízi rovarokra, valamint és a piriproxifen által jelentett kockázat a beporzókra. Gondoskodnak arról, hogy a bejelentő a vizsgálati eredményeket 2012. június 30-ig benyújtsa a Bizottsághoz.”

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

23.6.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/13

AZ EU–SAN MARINO EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG 1/2010 „OMNIBUS”HATÁROZATA

(2010. március 29.)

az Európai Gazdasági Közösség és a San Marino Köztársaság közötti együttműködésről és vámunióról szóló megállapodás különböző végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról

AZ EU–SAN MARINO EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és a San Marino Köztársaság közötti együttműködésről és vámunióról szóló megállapodásra (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére, 8. cikke (3) bekezdésére, 13. cikke (2) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	2002. április 1-jén hatályba lépett az Európai Gazdasági Közösség és a San Marino Köztársaság közötti együttműködésről és vámunióról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás).

(2)	A megállapodás hatálybalépése következtében az Európai Gazdasági Közösség és a San Marino Köztársaság közötti kereskedelemről és vámunióról szóló ideiglenes megállapodás (2) hatályát vesztette.

(3)	Az EU-San Marino együttműködési bizottságnak (a továbbiakban: az együttműködési bizottság) a megállapodás értelmében határozatokat kell hoznia annak megfelelő végrehajtása érdekében.

(4)

A megállapodás 7. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az együttműködési bizottságnak részletesebben meg kell határoznia a vámunió működéséhez kapcsolódó uniós rendelkezéseket. Figyelemmel arra, hogy létezik Közösségi Vámkódex, és hogy a vámkezelés jelenleg az Unió vámhivatalaiban történik, nem szükséges az alkalmazandó rendelkezések részletes listájának összeállítása.

(5)	San Marino Köztársaság részese a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménynek (CITES). A vonatkozó uniós jogszabályok San Marino Köztársaság általi alkalmazása elősegítené, hogy a vámunió a megállapodás szerint szabályszerűen működjön.

(6)

A megállapodás 6. cikke (4) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének való megfelelés érdekében San Marino Köztársaságnak meg kell hoznia az élelmiszer-biztonságra, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó uniós jogszabályok San Marino területén való alkalmazásához szükséges minden intézkedést, a megállapodás megfelelő működését biztosító mértékben. San Marino Köztársaság hatóságainak való ezzel kapcsolatos segítségnyújtás érdekében célszerű közigazgatási együttműködést kialakítani.

(7)

A megállapodás II. melléklete tartalmazza azoknak a vámhivataloknak a listáját, amelyek San Marino Köztársaság nevében és számlájára elvégezhetik a vámkezelés formalitásait. Mivel Olaszország és San Marino Köztársaság megállapodtak a vámhivatalok számának növelésében, melynek célja, hogy a San Marino Köztársaság által harmadik országokkal folytatott kereskedelem megkönnyítésén keresztül előmozdítsák a gazdasági fejlődést, ezt a listát aktualizálni kell.

(8)	Az együttműködési bizottság által az ideiglenes megállapodás alapján elfogadott, vámügyi együttműködéshez kapcsolódó határozatok továbbra is megfelelőek. Ezért helyénvaló, hogy ezek hatályban maradjanak.

(9)

A megállapodás 8. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint az együttműködési bizottság határozza meg azokat az eljárásokat, amelyek szerint San Marino Köztársaság rendelkezésére bocsátják a Közösség által San Marino Köztársaság számlájára beszedett behozatali vámokat. Ennek során az igazgatási költségekre levont százalékot az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozat (3) 2. cikkének (3) bekezdésében említett százalékhoz kell igazítani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EU-San Marino együttműködési bizottság elfogadja eljárási szabályzatát, mely az I. mellékletben található.

2. cikk

(1) Létrejön az együttműködési bizottság felügyelete mellett működő vámügyi együttműködési bizottság, melynek feladata különösen a megállapodásban foglalt vámrendelkezések szabályszerű és egységes alkalmazásának biztosítása.

(2) A vámügyi együttműködési bizottság az Unió és San Marino Köztársaság vámszakértőiből áll. A vámügyi együttműködési bizottság váltakozva ülésezik az Európai Bizottság, illetve San Marino Köztársaság valamely képviselőjének elnöklete alatt. Az együttműködési bizottság eljárási szabályzata alkalmazandó értelemszerűen a vámügyi együttműködési bizottságra.

(3) A vámügyi együttműködési bizottság munkájáról rendszeresen jelentést tesz az együttműködési bizottságnak. Az információkat az együttműködési bizottság titkárságán keresztül továbbítják. A vámügyi együttműködési bizottság az együttműködési bizottsághoz utalja a megállapodás értelmezését érintő elvi kérdéseket.

3. cikk

(1) San Marino Köztársaság alkalmazza az Unió hatályos vámjogszabályait oly módon, ahogy azok az Unióban alkalmazandók, különösen a Közösségi Vámkódexet (4). San Marino Köztársaság alkalmazza az Uniónak a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméhez kapcsolódó jogszabályait.

(2) Bizonyos vámeljárások alkalmazása, valamint a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméhez kapcsolódó jogszabályok alkalmazása érdekében az Unió vámterületét és San Marino Köztársaság területét egyetlen vámterületnek kell tekinteni.

4. cikk

Az élelmiszer-biztonság, valamint az állat- és növényegészségügy területéhez kapcsolódó uniós jogszabályok alkalmazására vonatkozó gyakorlati intézkedéseket az Európai Bizottság szolgálatai és San Marino Köztársaság hatóságai határozzák meg.

5. cikk

Amennyiben egy olyan uniós rendelkezés, amelyet San Marino Köztársaságnak a megállapodás 7. cikke (1) bekezdése szerint a vámügy, a közös kereskedelempolitika, a piacfelügyelet, a fogyasztók egészsége, biztonsága és védelme, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelme, a mezőgazdaság vagy az élelmiszer-biztonság, valamint az állat- és növényegészségügy területén alkalmaznia kell, előírja, hogy bizonyos esetek szabályozásához az Európai Bizottságnak a döntésére van szükség, az ilyen döntést San Marino Köztársaság hatóságai hozzák meg az Európai Bizottság beleegyezését követően. Amennyiben az ilyen uniós rendelkezés szerint valamely tagállamnak kell döntést hoznia vagy közleményt tennie, a döntést vagy a közleményt San Marino Köztársaság hatóságai hozzák, illetve teszik meg. Ezek a hatóságok figyelembe veszik az Unió tudományos bizottságainak véleményét, és az említett döntések meghozatala során a Bíróság ítélkezési gyakorlatát és az Európai Bizottság gyakorlatát követik.

6. cikk

(1) Az Uniónak a San Marino Köztársaságba irányuló áruk vámkezelésére illetékes vámhivatalainak a megállapodás mellékletét képező listája helyébe az e határozat II. mellékletében szereplő lista lép.

(2) A kiviteli vámkezelési formalitások valamennyi olaszországi vámhatóságnál elvégezhetők, a következők kivételével:

a)	gazdasági vámeljárások keretében végzett formalitások;

b)	fegyverek, műtárgyak, prekurzortermékek és kettős felhasználású termékek kiviteléhez kapcsolódó formalitások;

melyek esetében a II. mellékletben említett hivatalok és osztályok illetékesek.

7. cikk

A III. melléklet tartalmazza azokat az eljárásokat, amelyek szerint San Marino kincstárának rendelkezésére bocsátják az Unió által San Marino Köztársaság számlájára beszedett behozatali vámokat.

8. cikk

(1) A Közösség és a San Marino Köztársaság közötti ideiglenes megállapodás (5) 13. cikke szerinti kölcsönös segítségnyújtás végrehajtásának módozatairól szóló, 1992. december 22-i 3/92 EGK–San Marino együttműködési bizottsági határozat hatályban marad, és a megállapodás 23. cikke (8) bekezdésének végrehajtását szolgálja.

(2) Az 1/2002 EK-San Marino együttműködési bizottsági határozattal (6) módosított, az ideiglenes megállapodás végrehajtásával kapcsolatos közigazgatási együttműködés egyes módszereiről és az áruk San Marino Köztársaságba való továbbításáról szóló, 1992. december 22-i 4/92 EGK–San Marino együttműködési bizottsági határozat (7) hatályban marad. A megállapodás 8. cikke (3) bekezdése a) és c) pontjának, valamint 23. cikke (8) bekezdésének végrehajtását szolgálja, és értelemszerűen alkalmazandó az uniós árutovábbítási eljárás során az elektronikus adatfeldolgozási technikák használatára.

9. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 29-én.

az együttműködési bizottság részéről

az elnök

Gianluca GRIPPA

(1) HL L 84., 2002.3.28., 43. o.

(2) HL L 359., 1992.12.9., 14. o.

(3) HL L 253., 2000.10.7., 42. o.

(4) A többször módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 2913/92/EGK tanácsi rendelet. A 2913/92/EGK rendelet helyébe a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) szóló, 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet lépett, a 450/2008/EK rendelet 188. cikkében meghatározottak szerint.

(5) HL L 42., 1993.2.19., 29. o.

(6) HL L 99., 2002.4.16., 23. o.

(7) HL L 42., 1993.2.19., 34. o.

I. MELLÉKLET

AZ EU–SAN MARINO EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

Az együttműködési bizottság elnökségét felváltva töltik be hat hónapos időtartamra a következő eljárás szerint:

a)	január 1-jétől június 30-ig az Európai Bizottság egy képviselője;

b)	július 1-jétől december 31-ig San Marino Köztársaság egy képviselője.

2. cikk

Az együttműködési bizottság elnöke a két delegáció beleegyezését követően meghatározza az ülések időpontját és helyszínét. Az üléseket felváltva Brüsszelben és San Marino Köztársaságban tartják.

3. cikk

Az elnököt minden ülés előtt tájékoztatni kell az egyes delegációk várható összetételéről.

4. cikk

(1) Az elnök minden ülésre előzetes napirendet állít össze. Az előzetes napirendet az ülés kezdete előtt legalább 15 nappal megküldik a két delegáció részére.

(2) Az előzetes napirendre azok a pontok kerülnek fel, amelyek dokumentációját legkésőbb az előzetes napirend megküldésének napjáig továbbították a két delegáció részére.

(3) Az elnök mindkét delegáció beleegyezése esetén lerövidítheti az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőket az adott ügy körülményeinek figyelembevétele érdekében.

(4) A napirendet az együttműködési bizottság fogadja el minden ülés elején. Az előzetes napirenden nem szereplő pontok napirendre történő felvételéhez az Unió és San Marino Köztársaság beleegyezése szükséges.

5. cikk

(1) Amennyiben erről másképp nem határoznak, az együttműködési bizottság ülései nem nyilvánosak.

(2) Egyéb alkalmazandó rendelkezések sérelme nélkül az együttműködési bizottság tanácskozásaira – annak ettől eltérő döntése kivételével – szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik.

6. cikk

Az együttműködési bizottság tanácskozásai írásos eljárással is lefolytathatók, amennyiben az Unió és San Marino Köztársaság ebben állapodnak meg.

7. cikk

Az együttműködési bizottság által elfogadott aktusokat az elnök írja alá.

8. cikk

(1) Az együttműködési bizottságnak a megállapodás 23. cikke szerinti ajánlásai és határozatai az „Ajánlás” vagy „Határozat” címet viselik, amelyet egy sorszám előz meg, és a tárgyukra való hivatkozás követ.

(2) Az együttműködési bizottság által elfogadott ajánlásokat és határozatokat továbbítják a 10. cikkben említett címzetteknek.

9. cikk

(1) Az együttműködési bizottság által elfogadott következtetések összefoglalóját közös megegyezéssel állítják össze.

(2) A titkársági feladatokat az Európai Bizottság egy képviselője és San Marino Köztársaság egy képviselője közösen látja el.

10. cikk

Az elnök ezen eljárási szabályzatban meghatározott valamennyi közleményét továbbítják az Európai Bizottság és San Marino Köztársaság részére.

11. cikk

(1) A szerződő felek viselik az együttműködési bizottság ülésein való részvételük miatt keletkezett személyzeti, utazási, tartózkodási, valamint postai és távközlési költségeket.

(2) Az ülések megszervezéséhez kapcsolódó költségeket (helység, eszközök stb.) az ülés helyszíne szerint az Unió vagy San Marino Köztársaság viseli.

12. cikk

Az együttműködési bizottság hivatalos nyelvei az Európai Unió intézményeinek hivatalos nyelvei.

13. cikk

Az együttműködési bizottságnak szóló leveleket az Európai Bizottság címére, az együttműködési bizottság titkárságán keresztül az elnök részére címezve kell küldeni.

II. MELLÉKLET

Az Uniónak a San Marino Köztársaságba irányuló áruk vámkezelésére felhatalmazott vámhivatalainak listája

—	ANCONA: Ufficio delle Dogane di Ancona; Sezione Operativa Territoriale di Falconara Aeroporto,

—	BOLOGNA: Ufficio delle Dogane di Bologna, Sezione Operativa Territoriale Aeroporto „G. Marconi”,

—	FORLÌ: Ufficio delle Dogane di Forlì-Cesena; Sezione Operativa Territoriale Aeroporto „Ridolfi”,

—	GENOVA: Ufficio delle Dogane di Genova; Sezione Operativa Territoriale Passo Nuovo; Sezione Operativa Territoriale Voltri; Sezione Operativa Territoriale Aeroporto,

—	GIOIA TAURO: Ufficio delle Dogane di Gioia Tauro,

—	LA SPEZIA: Ufficio delle Dogane di La Spezia,

—	LIVORNO: Ufficio delle Dogane di Livorno,

—	MILANO: Ufficio delle Dogane di Varese, Sezione Operativa Territoriale di Malpensa,

—	ORIO AL SERIO: Ufficio delle Dogane di Bergamo, Sezione Operativa Territoriale di Orio al Serio,

—	RAVENNA: Ufficio delle Dogane di Ravenna; Sezione Operativa Territoriale di San Vitale,

—	RIMINI: Ufficio delle Dogane di Rimini; Sezione Operativa Territoriale di Aeroporto „F. Fellini”,

—	ROMA: Ufficio delle Dogane di Roma II; Sezione Operativa Territoriale di Fiumicino,

—	TARANTO: Ufficio delle Dogane di Taranto,

—	TRIESTE: Ufficio delle Dogane di Trieste; Sezione Operativa Territoriale di Porto industriale; Sezione Operativa Territoriale di Punto Franco Vecchio; Sezione Operativa Territoriale di Punto Franco Nuovo,

—	VENEZIA: Ufficio delle Dogane di Venezia; Sezione Operativa Territoriale di Interporto; Sezione Operativa Territoriale di Portogruaro.

III. MELLÉKLET

Azon eljárások, amelyek szerint San Marino kincstárának rendelkezésére bocsátják az Unió által San Marino Köztársaság számlájára beszedett behozatali vámokat

1. cikk

A San Marino Köztársaságba irányuló áruk után beszedett behozatali vámok megállapítására, ellenőrzésére és rendelkezésre bocsátására az 1150/2000/EK, Euratom rendelet (1) 3. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése, 6. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja, 6. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, 10. cikkének (1) bekezdése és 17. cikkének (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. Különösen a következő rendelkezések alkalmazandók:

az Uniónak az e határozat II. mellékletben felsorolt vámhivatalok szerinti tagállamai az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében és 6. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában az Unió saját forrásaira előírtakkal azonos elkülönített számlákat vezetnek a San Marino Köztársaságba irányuló áruk után beszedett behozatali vámok számára;

a T2 SM vagy a T2L SM dokumentumok szerinti behozatali vámokat az ezen határozat II. mellékletében említett vámhivatalok állapítják meg azok számlára való könyvelésének időpontjában, és azokat az a) pontban említett számlákra könyvelik.

Amennyiben a T2 SM árutovábbítási eljárás szerinti kiindulási vámhivatal vagy a T2L SM dokumentumot kiállító vámhivatal nem kapja meg három hónapon belül az annak igazolására előírt tájékoztatást, hogy az áruk megérkeztek San Marino Köztársaságba a kiindulási vagy a kiállító vámhivatalhoz, az eredeti könyvelést helyesbíteni kell.

Ebben az esetben a behozatali vámokat az Unió saját forrásaként állapítják meg és az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti számlákon vagy, adott esetben, az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti elkülönített számlákon könyvelik le.

Ugyanez a fenti eljárás alkalmazandó értelemszerűen a végtermékekre vagy az aktív feldolgozás keretében San Marino Köztársaság területén értékesített változatlan állapotú árukra vagy az ideiglenes importeljárás alá eső olyan árukra, amelyek tekintetében vámtartozás keletkezett;

a szóban forgó tagállamok az 1150/2002/EK, Euratom rendelet 6. cikke (4) bekezdésének első albekezdése szerint megküldik az Európai Bizottságnak a számviteli nyilvántartásaikat, a saját forrásokkal kapcsolatos nyilvántartásokkal együtt. A nyilvántartások, amelyeket a saját források nyilvántartásával megegyező módon állítanak össze, tartalmazzák az egyes vámhivatalok által beszedett behozatali vámok teljes összegét is;

d)	az igazoló okiratokat az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 3. cikke első és második bekezdésének megfelelően kell megőrizni. Ezeket az okiratokat és a saját forrásokhoz kapcsolódó dokumentumokat külön iktatják;

a megállapított jogosultságok vagy az eredeti megállapítás évét követő harmadik év december 31-e utáni számlák helyesbítéseit nem veszik figyelembe, kivéve, ha azok olyan pontokra vonatkoznak, amelyeket az Európai Bizottság, vagy a tagállam, vagy San Marino Köztársaság ezen dátumot követően jelentett be;

az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 18. cikke alkalmazandó. A szóban forgó felügyeleti intézkedések a 18. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett azon dokumentumokra is vonatkoznak, amelyek bizonyítják, hogy az áruk megérkeztek San Marino Köztársaságbaba. E felügyeleti intézkedésekben San Marino Köztársaság felhatalmazott tisztviselői is részt vehetnek;

az érintett tagállamok az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett határidőn belül és a beszedési költségek levonása után jóváírják az Európai Bizottságnak az említett rendelet 9. cikkében meghatározott számlájára az említett rendelet 6. cikk (3) bekezdése a) és b) pontjában említett számlákra könyvelt jogosultságokat.

Az Unió által San Marino Köztársaság számlájára beszedett behozatali vámokból az Unió által beszedési költségként levonható százalék 25 %;

a szóban forgó tagállamok csak azt követően mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy az Európai Bizottság rendelkezésére bocsássák a San Marino Köztársaság vonatkozásában megállapított vámoknak megfelelő összegeket, miután teljesülnek az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek.

2. cikk

Az egyes lekönyvelések tagállamok általi bejelentését követő harminc napon belül az Európai Bizottság átutalja a jóváírt összegeket a San Marino Köztársaság által nyitott számlára. San Marino Köztársaság tájékoztatja az Európai Bizottságot az átutaláshoz szükséges adatokról és viseli a számlaköltségeket.

3. cikk

Az 1. cikk a) és b) pontjainak végrehajtására a függelék alkalmazandó.

(1) A Tanács 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról (HL L 130., 2000.5.31., 1. o.).

Függelék

Az 1. cikk a) és b) pontjainak végrehajtása során alkalmazandó igazgatási eljárás

1. A szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges formalitások elvégzése a feljogosított vámhivataloknál

Ha a San Marino Köztársaságba szánt árukat szabad forgalomba bocsátják, azok mozgásához – az esetnek megfelelően – a T2 SM vagy a T2L SM dokumentumot állítják ki. A behozatali vámokat az Unió vonatkozó jogszabályaiban meghatározott határidőn belül kell a számlákra lekönyvelni.

Ellenőrzési célokból a számlákra lekönyvelt vámokat az érintett vámhivatal által kifejezetten erre a célra vezetett nyilvántartásban is rögzíteni kell, mely nyilvántartás tartalmazza a San Marino Köztársaságba irányuló összes behozatal adatait, ideértve a behozott áruk megnevezését, a behozatali nyilatkozat elfogadásának dátumát, az adóköteles cikkeket, az ezekre vonatkozó vámok összegét, valamint az árumozgási hivatkozási számot vagy a kiállított dokumentumot (T2 SM vagy T2L SM).

San Marino Köztársaság hatóságai – az „érkezés-visszaigazolás” szöveg feltüntetésével – értesítik a kiindulási vámhivatalt az áruk megérkezéséről azon a napon, amikor azokat a célhivatalban bemutatják, és legkésőbb három nappal az áruknak a célhivatalban történt bemutatását követően továbbítják a kiindulási vámhivatal részére az „ellenőrzési eredmények” tárgyú visszajelzést.

Amennyiben az árutovábbítási üzemszüneti eljárás során a T2 SM vagy a T2L SM dokumentumot használják, a vámhivatalnak e dokumentumokon fel kell tüntetnie az említett dokumentumok kiállításától számított három hónapos határidőt, melyen belül a San Marino Köztársaság hatóságai által megfelelően lepecsételt T2 SM dokumentum 5. sz. másolatát vagy a T2L SM dokumentum másolatát vissza kell küldeni a dokumentumokat kiállító vámhivatal részére.

2. A könyvelési formalitások elvégzése a feljogosított vámhivataloknál

A behozatali vámokat a „San Marino” számlára kell lekönyvelni (az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában ismertetett eljárás szerint), az említett cikk rendelkezéseinek megfelelően.

Ugyanakkor a II. mellékletben felsorolt vámhivatalok szerinti tagállamok hatóságai dönthetnek úgy, hogy az adott vámot a fent említett „San Marino” számlára nem könyvelik le, ha azon megállapított vámok tekintetében, amelyekre nézve biztosítékot adtak, kifogással élnek, és amelyek esetleg változhatnak a vita rendezésétől függően. Ebben az esetben, amíg le nem zárul az illetékes hatóságok előtt a nemzeti igazgatási és/vagy bírósági eljárás, a behozatali vámok összegét az elkülönített „San Marino” számlára kell bevezetni (az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában ismertetett eljárás szerint).

E pont alkalmazásában „illetékes hatóságok” a következők:

—	a vámügyekre alkalmazandó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos valamennyi kérdésben a vámkezelést végző tagállam közigazgatási vagy igazságügyi hatóságai, vagy adott esetben az Európai Unió közigazgatási vagy igazságügyi hatóságai,

—	eljárási rendelkezésekkel (bejelentések, határidők stb.) kapcsolatos valamennyi kérdésben a vámkezelést végző tagállam közigazgatási vagy igazságügyi hatóságai,

—	San Marino Köztársaság területén adósságok behajtására irányuló végrehajtási intézkedés végrehajtásához kapcsolódó valamennyi kérdésben San Marino Köztársaság igazságügyi hatóságai.

3. Az árutovábbítási eljárás lezárása és az igazoló okiratok visszajuttatása

Az árutovábbítási művelet akkor zárható le, ha az áruk kiindulási vámhivatala az Unió vámügyi jogszabályaiban meghatározott határidőn belül kézhez kapta a megfelelő „visszaérkezés-igazolás” és az „ellenőrzések eredménye” tárgyú üzeneteket.

Amennyiben az árutovábbítási üzemszüneti eljárást alkalmazták vagy a T2L SM dokumentum került kibocsátásra, a T2 SM dokumentum 5. sz. másolatát vagy a T2L SM dokumentum másolatát – melyet a San Marino Köztársaság hatóságai lepecsételtek – az 1. pont negyedik albekezdésében említett három hónapos határidőn belül vissza kell küldeni a kiállító hivatalnak.

Ha a kiindulási hivatalnak nem küldik vissza a megjelölt határidőn belül az első albekezdés szerinti üzeneteket vagy a T2 SM dokumentum 5. sz. másolatát vagy a T2L SM dokumentum másolatát, az eseményt rögzítik a fent említett nyilvántartásban, és helyesbítik az eredeti lekönyvelést. Ebben az esetben a behozatali vámokat az Unió saját forrásaként állapítják meg, és az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti számlákon, vagy – adott esetben – az említett rendelet 6. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti elkülönített számlákon könyvelik le.

E bejegyzés nem érinti azokat a helyesbítéseket, amelyekre az uniós árutovábbítási eljárások összefüggésében elvégzett vizsgálatokra figyelemmel, vagy az EGK–San Marino együttműködési bizottság 3/92 határozatában meghatározott kölcsönös segítségnyújtás keretében tett intézkedés eredményeként lehet szükség.

4. Az aktív feldolgozási eljárás és az ideiglenes behozatal szerinti specifikus eljárás alkalmazása

A fent említett eljárás értelemszerűen alkalmazandó a végtermékekre vagy az aktív feldolgozás keretében San Marino Köztársaság területén értékesített változatlan állapotú árukra, vagy az ideiglenes behozatali eljárás alá eső olyan árukra, amelyek tekintetében vámtartozás keletkezett.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.156.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 156

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	53. évfolyam 2010. június 23.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 546/2010/EU rendelete (2010. június 22.) a 2009/2010. gazdasági évben a 09.4317, a 09.4318 és a 09.4319 tételszámú CXL engedményes cukor esetében a behozatali engedély iránti kérelemhez csatolandó kiviteli engedély benyújtására vonatkozó kötelezettség tekintetében a 891/2009/EK rendelettől való eltérésről	1
		A Bizottság 547/2010/EU rendelete (2010. június 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	3
		A Bizottság 548/2010/EU rendelete (2010. június 22.) a 2535/2001/EK rendelettel megnyitott egyes vámkontingensek keretében 2010 júniusban benyújtott, egyes baromfihús-ágazati termékekre vonatkozó behozataliengedély-kérelmek elfogadhatósága mértékének meghatározásáról	5
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság 2010/39/EU irányelve (2010. június 22.) a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének a klofentezinre, diflubenzuronra, lenacilra, oxadiazonra, a pikloramra és a piriproxifenre vonatkozó különös rendelkezések tekintetében történő módosításáról ( 1 )	7
		HATÁROZATOK
		2010/349/EU
	*	A tagállamok kormányainak képviselői által közös megegyezéssel elfogadott határozat (2010. május 31.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) Hivatalának székhelyéről	12
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az EU–San Marino Együttműködési Bizottság 1/2010 Omnibus határozata (2010. március 29.) az Európai Gazdasági Közösség és a San Marino Köztársaság közötti együttműködésről és vámunióról szóló megállapodás különböző végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról	13

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4590	—
09.4599	100 %
09.4591	100 %
09.4592	—
09.4593	—
09.4594	—
09.4595	100 %
09.4596	100 %
„—”: A Bizottsághoz egyetlen engedélykérelem sem érkezett.

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4155	50,00 %

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4179	100 %

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4205	100 %
09.4206	100 %

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4210	—
„—”: A Bizottsághoz egyetlen engedélykérelem sem érkezett.