ISSN 1725-5090
doi:10.3000/17255090.L_2010.151.hun
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 151
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
53. évfolyam
2010. június 17.
|
ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.151.hun |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 151 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
53. évfolyam |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
17.6.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 151/1 |
A BIZOTTSÁG 519/2010/EU RENDELETE
(2010. június 16.)
a 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nép- és lakásszámlálásokra vonatkozóan a statisztikai adatok és metaadatok programjának elfogadásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a nép- és lakásszámlálásról szóló, 2008. július 9-i 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 763/2008 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottságnak el kell fogadnia a nép- és lakásszámlálásokra vonatkozóan a Bizottságnak továbbítandó statisztikai adatok és metaadatok programját. |
|
(2) |
Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a tagállamokban elvégzett nép- és lakásszámlálásokból származó adatok összehasonlíthatósága, és hogy Unió-szerte megbízható összegzések készülhessenek, ennek a programnak valamennyi tagállamban célszerű azonosnak lennie. |
|
(3) |
Különösen szükséges meghatározni azokat a hiperkockákat, amelyek valamennyi tagállamban azonosak, azokat a speciális cellaértékeket és jelöléseket (flag), amelyeket a tagállamok ezekben a hiperkockákban használhatnak, valamint az egyes jellemzőkhöz tartozó metaadatokat. |
|
(4) |
A nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jellemzők és bontásuk technikai leírása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. november 30-i 1201/2009/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja a Bizottság számára a 2011-es tárgyévre megküldendő adatokra alkalmazandó nép- és lakásszámlálási jellemzők és bontásaik technikai leírását. |
|
(5) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az európai statisztikai rendszer bizottságának a véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet a nép- és lakásszámlálásokra vonatkozóan létrehozza a 2011-es tárgyév esetében a Bizottság (Eurostat) részére továbbítandó statisztikai adatok és metaadatok programját.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az 1201/2009/EK rendelet mellékletében szereplő fogalommeghatározásokat és leírásokat kell alkalmazni. A következő fogalommeghatározások is alkalmazandók:
1. egy jól meghatározott földrajzi terület „teljes népessége”: minden olyan személy, akinek a 763/2008/EK rendelet 2. cikkének d) pontja szerint meghatározott szokásos lakóhelye az említett földrajzi területen található;
2. „hiperkocka”: bontások olyan multidimenzionális kereszttáblázata, amely minden kategória mérésére tartalmaz egy cellaértéket minden egyes olyan bontásnál, amely kereszttáblázva van az adott hiperkockában használt minden bontás minden kategóriájával;
3. „elsődleges marginális eloszlás”: egy adott hiperkocka olyan részhalmaza, amely a hiperkocka néhány – de nem összes – bontásának kereszttáblázásával jön létre;
4. „elsődleges cella”: olyan cella, amely legalább egy elsődleges marginális eloszlásnak része egy adott hiperkockában. Minden cella elsődleges cella az olyan hiperkockában, amelynél nincs meghatározva elsődleges marginális eloszlás;
5. „másodlagos cella”: olyan hiperkockacella, amely egy adott hiperkockában nem elsődleges cella;
6. „cellaérték”: az egy hiperkockacellában továbbított információ. A cellaérték „numerikus cellaérték” vagy „különleges cellaérték” lehet;
7. „numerikus cellaérték”: numerikus érték, amelyet egy cellában azért továbbítanak, hogy megadják az említett cella megfigyelésére vonatkozó statisztikai információt;
8. „bizalmas cellaérték”: olyan numerikus cellaérték, amelynek az adat statisztikai bizalmasságának védelme érdekében – a tagállamok statisztikai közzététel ellenőrzésére vonatkozó előírásai szerint – nem szabad nyilvánosságra kerülnie;
9. „nem bizalmas cellaérték”: olyan numerikus cellaérték, amely nem bizalmas cellaérték;
10. „nem megbízható cellaérték”: olyan numerikus cellaérték, amely a tagállamok minőség-ellenőrzése szerint nem megbízható;
11. „különleges cellaérték”: olyan szimbólum, amelyet numerikus cellaérték helyett egy hiperkockacellában továbbítanak;
12. „jelölés”: olyan kód, amely egy adott cellaértéket kísérhet, hogy leírja az adott cellaérték egy konkrét jellemzőjét.
3. cikk
A statisztikai adatok programja
(1) A Bizottság (Eurostat) részére a 2011. tárgyévre továbbítandó statisztikai adatok programja az I. mellékletben felsorolt hiperkockákból áll.
(2) A tagállamok a „nem alkalmazható” különleges cellaértéket kizárólag az alábbi esetekben továbbíthatják:
|
a) |
ha a cella legalább egy bontásban a „nem alkalmazható” kategóriára hivatkozik; vagy |
|
b) |
ha a cella olyan megfigyelést ír le, amely a tagállamban nem létezik. |
(3) A tagállamok a bizalmas cellaértékeket „nem áll rendelkezésre” különleges cellaértékre cserélik.
(4) A tagállamok egy nem bizalmas cellaértéket csak akkor cserélhetnek a „nem áll rendelkezésre” különleges cellaértékre, ha a cellaérték egy másodlagos cellában van.
(5) Ha egy tagállam kéri, a Bizottság (Eurostat) nem teszi közzé a tagállam által továbbított nem megbízható cellaértékeket.
4. cikk
A cellaértékekre vonatkozó metaadatok
(1) Adott esetben a tagállamok a következő jelöléseket rendelik a hiperkockacellákhoz:
|
a) |
„bizalmas”; |
|
b) |
„nem megbízható”; |
|
c) |
„az első adattovábbítás után felülvizsgálva”; |
|
d) |
„lásd a csatolt információt”. |
(2) A „nem áll rendelkezésre” különleges cellaértékűre cserélt bizalmas cellaértékű cellákat „bizalmas” jelöléssel kell ellátni.
(3) A nem megbízható numerikus cellaértékű cellákat „nem megbízható” jelöléssel kell ellátni, függetlenül attól, hogy a cella esetében a numerikus cellaértéket vagy a „nem áll rendelkezésre” speciális cellaértéket továbbították.
(4) Magyarázó szöveget kell adni minden olyan cellához, amely el van látva a „nem megbízható”, „az első adattovábbítás után felülvizsgálva” vagy „lásd a csatolt információt” jelölések közül legalább eggyel.
5. cikk
A jellemzők metaadatai
A tagállamok átadják a Bizottságnak a II. mellékletben meghatározott jellemzőkre vonatkozó metaadatokat.
6. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2010. június 16-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 218., 2008.8.13., 14. o.
(2) HL L 329., 2009.12.15., 29. o.
I. MELLÉKLET
A statisztikai adatok programja (hiperkockák) a 2011-es tárgyévre, a 763/2008/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerint
|
Szám (1) |
Összesen (2) |
Bontások (3) |
|||||||||
|
1. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
LMS. |
CAS.L. |
POB.L. |
COC.L. |
AGE.M. |
|||
|
1.1. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
LMS. |
|
|
|
AGE.M. |
|||
|
1.2. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
LMS. |
CAS.L. |
POB.L. |
|
|
|||
|
1.3. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
LMS. |
CAS.L. |
|
COC.L. |
|
|||
|
1.4. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
|
CAS.L. |
|
|
AGE.M. |
|||
|
1.5. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
|
|
POB.L. |
|
AGE.M. |
|||
|
1.6. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
|
|
|
COC.L. |
AGE.M. |
|||
|
2. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
EDU. |
CAS.L. |
POB.L. |
COC.L. |
AGE.M. |
|||
|
2.1. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
EDU. |
|
|
|
AGE.M. |
|||
|
2.2. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
EDU. |
CAS.L. |
POB.L. |
|
|
|||
|
2.3. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
EDU. |
CAS.L. |
|
COC.L. |
|
|||
|
2.4. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
|
CAS.L. |
|
|
AGE.M. |
|||
|
2.5. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
|
|
POB.L. |
|
AGE.M. |
|||
|
2.6. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
|
|
|
COC.L. |
AGE.M. |
|||
|
3. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
SIE. |
CAS.L. |
POB.L. |
COC.L. |
AGE.M. |
|||
|
3.1. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
SIE. |
|
|
|
AGE.M. |
|||
|
3.2. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
SIE. |
CAS.L. |
POB.L. |
|
|
|||
|
3.3. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
SIE. |
CAS.L. |
|
COC.L. |
|
|||
|
3.4. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
|
CAS.L |
|
|
AGE.M. |
|||
|
3.5. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
|
|
POB.L. |
|
AGE.M. |
|||
|
3.6. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
|
|
|
COC.L. |
AGE.M. |
|||
|
4. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
LOC. |
CAS.L. |
POB.L. |
COC.L. |
AGE.M. |
|||
|
4.1. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
LOC. |
|
|
|
AGE.M. |
|||
|
4.2. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
LOC. |
CAS.L. |
POB.L. |
|
|
|||
|
4.3. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
LOC. |
CAS.L. |
|
COC.L. |
|
|||
|
4.4. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
|
CAS.L. |
|
|
AGE.M. |
|||
|
4.5. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
|
|
POB.L. |
|
AGE.M. |
|||
|
4.6. |
GEO.L. |
SEX. |
HST.H. |
|
|
|
COC.L. |
AGE.M. |
|||
|
5. |
Az összes magánháztartás száma (6) |
GEO.L. |
TPH.H. |
SPH.H. |
TSH. |
|
|
|
|
||
|
6. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
LMS. |
CAS.L. |
POB.M. |
COC.M. |
AGE.M. |
||
|
6.1. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
LMS. |
|
|
|
AGE.M. |
|||
|
6.2. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
LMS. |
CAS.L. |
POB.M. |
|
|
|||
|
6.3. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
LMS. |
CAS.L. |
|
COC.M. |
|
|||
|
6.4. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
|
CAS.L. |
|
|
AGE.M. |
|||
|
6.5. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
|
|
POB.L. |
|
AGE.M. |
|||
|
6.6. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
|
|
|
COC.L. |
AGE.M. |
|||
|
7. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
EDU. |
CAS.L. |
POB.L. |
COC.L. |
AGE.M. |
||
|
7.1. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
EDU. |
|
|
|
AGE.M. |
|||
|
7.2. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
EDU. |
CAS.L. |
POB.L. |
|
|
|||
|
7.3. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
EDU. |
CAS.L. |
|
COC.L. |
|
|||
|
7.4. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
|
CAS.L. |
|
|
AGE.M. |
|||
|
7.5. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
|
|
POB.L. |
|
AGE.M. |
|||
|
7.6. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
|
|
|
COC.L. |
AGE.M. |
|||
|
8. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
SIE. |
CAS.L. |
POB.L. |
COC.L. |
AGE.M. |
||
|
8.1. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
SIE. |
|
|
|
AGE.M. |
|||
|
8.2. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
SIE. |
CAS.L. |
POB.L. |
|
|
|||
|
8.3. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
SIE. |
CAS.L. |
|
COC.L. |
|
|||
|
8.4. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
|
CAS.L. |
|
|
AGE.M. |
|||
|
8.5. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
|
|
POB.L. |
|
AGE.M. |
|||
|
8.6. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
|
|
|
COC.L. |
AGE.M. |
|||
|
9. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
LOC. |
CAS.L. |
POB.L. |
COC.L. |
AGE.M. |
||
|
9.1. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
LOC. |
|
|
|
AGE.M. |
|||
|
9.2. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
LOC. |
CAS.L. |
POB.L. |
|
|
|||
|
9.3. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
LOC. |
CAS.L. |
|
COC.L. |
|
|||
|
9.4. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
|
CAS.L. |
|
|
AGE.M. |
|||
|
9.5. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
|
|
POB.L. |
|
AGE.M. |
|||
|
9.6. |
GEO.L. |
SEX. |
FST.H. |
|
|
|
COC.L. |
AGE.M. |
|||
|
10. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
OCC. |
IND.H. |
CAS.H. |
EDU. |
AGE.M. |
|
||
|
10.1. |
GEO.L. |
SEX. |
OCC. |
|
CAS.H. |
|
AGE.M. |
|
|||
|
10.2. |
GEO.L. |
SEX. |
OCC. |
|
CAS.H. |
EDU. |
|
|
|||
|
10.3. |
GEO.L. |
SEX. |
|
IND.H. |
CAS.L. |
|
AGE.M. |
|
|||
|
10.4. |
GEO.L. |
SEX. |
|
IND.H. |
CAS.L. |
EDU. |
|
|
|||
|
10.5. |
GEO.L. |
SEX. |
OCC. |
IND.H. |
|
|
AGE.L. |
|
|||
|
10.6. |
GEO.L. |
SEX. |
OCC. |
IND.H. |
CAS.L. |
|
|
|
|||
|
10.7. |
GEO.L. |
SEX. |
OCC. |
IND.H. |
|
EDU. |
|
|
|||
|
11. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
SIE. |
OCC. |
IND.H. |
CAS.L. |
COC.L. |
AGE.M. |
||
|
11.1. |
GEO.L. |
SEX. |
SIE. |
OCC. |
|
|
|
AGE.M. |
|||
|
11.2. |
GEO.L. |
SEX. |
SIE. |
OCC. |
|
CAS.L. |
COC.L. |
|
|||
|
11.3. |
GEO.L. |
SEX. |
SIE. |
|
IND.H. |
|
|
AGE.M. |
|||
|
11.4. |
GEO.L. |
SEX. |
SIE. |
|
IND.H. |
CAS.L. |
COC.L. |
|
|||
|
12. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
LOC. |
SIE. |
ROY. |
CAS.L. |
COC.L. |
AGE.M. |
||
|
12.1. |
GEO.L. |
SEX. |
LOC. |
SIE. |
|
|
|
AGE.M. |
|||
|
12.2. |
GEO.L. |
SEX. |
LOC. |
SIE. |
|
CAS.L. |
COC.L. |
|
|||
|
12.3. |
GEO.L. |
SEX. |
LOC. |
SIE. |
ROY. |
CAS.L. |
|
|
|||
|
12.4. |
GEO.L. |
SEX. |
LOC. |
SIE. |
ROY. |
|
COC.L. |
|
|||
|
12.5. |
GEO.L. |
SEX. |
LOC. |
|
ROY. |
|
|
AGE.M. |
|||
|
12.6. |
GEO.L. |
SEX. |
LOC. |
|
ROY. |
CAS.L. |
COC.L. |
|
|||
|
13. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
EDU. |
CAS.L. |
OCC. |
COC.L. |
AGE.M. |
|
||
|
13.1. |
GEO.L. |
SEX. |
EDU. |
CAS.L. |
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
13.2. |
GEO.L. |
SEX. |
EDU. |
CAS.L. |
OCC. |
COC.L. |
|
|
|||
|
14. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
EDU. |
CAS.L. |
IND.H. |
COC.L. |
AGE.M. |
|
||
|
14.1. |
GEO.L. |
SEX. |
EDU. |
CAS.L. |
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
14.2. |
GEO.L. |
SEX. |
EDU. |
CAS.L. |
IND.H. |
|
|
|
|||
|
14.3. |
GEO.L. |
|
EDU. |
CAS.L. |
IND.H. |
COC.L. |
|
|
|||
|
15. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.L. |
POB.M. |
OCC. |
IND.H. |
AGE.M. |
|
||
|
15.1. |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.L. |
POB.M. |
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
15.2. |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.L. |
POB.M. |
OCC. |
|
|
|
|||
|
15.3. |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.L. |
POB.M. |
|
IND.H. |
|
|
|||
|
16. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.L. |
COC.M. |
OCC. |
IND.H. |
AGE.M. |
|
||
|
16.1. |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.L. |
COC.M. |
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
16.2. |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.L. |
COC.M. |
OCC. |
|
|
|
|||
|
16.3. |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.L. |
COC.M. |
|
IND.H. |
|
|
|||
|
17. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.L. |
ROY. |
OCC. |
IND.H. |
COC.L. |
AGE.M. |
||
|
17.1. |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.L. |
ROY. |
|
|
|
AGE.M. |
|||
|
17.2. |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.L. |
ROY. |
OCC. |
|
COC.L. |
|
|||
|
17.3. |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.L. |
ROY. |
|
IND.H. |
|
|
|||
|
18. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.H. |
LMS. |
COC.L. |
AGE.M. |
|
|
||
|
18.1. |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.H. |
LMS. |
|
AGE.M. |
|
|
|||
|
18.2. |
GEO.L. |
SEX. |
CAS.H. |
LMS. |
COC.L. |
|
|
|
|||
|
19. |
Teljes népesség (4) |
LPW.L. |
SEX. |
OCC. |
IND.H. |
EDU. |
COC.L. |
AGE.M. |
|
||
|
19.1. |
LPW.L. |
SEX. |
OCC. |
|
EDU. |
|
AGE.M. |
|
|||
|
19.2. |
LPW.L. |
SEX. |
OCC. |
|
EDU. |
COC.L. |
|
|
|||
|
19.3. |
LPW.L. |
SEX. |
|
IND.H. |
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
19.4. |
LPW.L. |
SEX. |
|
IND.H. |
EDU. |
COC.L. |
|
|
|||
|
19.5. |
LPW.L. |
SEX. |
OCC. |
IND.H. |
|
|
AGE.L. |
|
|||
|
19.6. |
LPW.L. |
SEX. |
OCC. |
IND.H. |
EDU |
|
|
|
|||
|
19.7. |
LPW.L. |
SEX. |
|
|
EDU |
COC.L. |
AGE.M. |
|
|||
|
20. |
Teljes népesség (4) |
LPW.L. |
SEX. |
SIE. |
OCC. |
IND.H. |
EDU. |
COC.L. |
AGE.M. |
||
|
20.1. |
LPW.L. |
SEX. |
SIE. |
|
|
|
|
AGE.M. |
|||
|
20.2. |
LPW.L. |
SEX. |
SIE. |
OCC. |
|
|
COC.L. |
|
|||
|
20.3. |
LPW.L. |
SEX. |
SIE. |
|
IND.H. |
|
COC.L. |
|
|||
|
20.4. |
LPW.L. |
SEX. |
SIE. |
|
|
EDU. |
COC.L. |
|
|||
|
21. |
Teljes népesség (4) |
LPW.L. |
SEX. |
POB.M. |
OCC. |
IND.H. |
AGE.M. |
|
|
||
|
21.1. |
LPW.L. |
SEX. |
POB.M. |
|
|
AGE.M. |
|
|
|||
|
21.2. |
LPW.L. |
SEX. |
POB.M. |
OCC. |
|
|
|
|
|||
|
21.3. |
LPW.L. |
SEX. |
POB.M. |
|
IND.H. |
|
|
|
|||
|
22. |
Teljes népesség (4) |
LPW.L. |
SEX. |
COC.M. |
OCC. |
IND.H. |
AGE.M. |
|
|
||
|
22.1. |
LPW.L. |
SEX. |
COC.M. |
|
|
AGE.M. |
|
|
|||
|
22.2. |
LPW.L. |
SEX. |
COC.M. |
OCC. |
|
|
|
|
|||
|
22.3. |
LPW.L. |
SEX. |
COC.M. |
|
IND.H. |
|
|
|
|||
|
23. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
LPW.N. |
SEX. |
EDU. |
OCC. |
POB.M. |
COC.M. |
AGE.M. |
||
|
23.1. |
GEO.L. |
LPW.N. |
SEX. |
EDU. |
OCC. |
|
|
AGE.L. |
|||
|
23.2. |
GEO.L. |
LPW.N. |
SEX. |
EDU. |
|
POB.M. |
|
AGE.L. |
|||
|
23.3. |
GEO.L. |
LPW.N. |
SEX. |
EDU. |
|
|
COC.M. |
AGE.L. |
|||
|
24. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
LPW.N. |
SEX. |
EDU. |
IND.H. |
POB.M. |
COC.M. |
AGE.M. |
||
|
24.1. |
GEO.L. |
LPW.N. |
SEX. |
EDU. |
IND.H. |
|
|
AGE.L. |
|||
|
24.2. |
GEO.L. |
LPW.N. |
SEX. |
EDU. |
|
POB.M. |
|
AGE.L. |
|||
|
24.3. |
GEO.L. |
LPW.N. |
SEX. |
EDU. |
|
|
COC.M. |
AGE.L. |
|||
|
25. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.H. |
POB.M. |
COC.M. |
CAS.L. |
AGE.M. |
|
||
|
25.1. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
POB.M. |
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
25.2. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.H. |
POB.M. |
|
CAS.L. |
|
|
|||
|
25.3. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
|
COC.M. |
|
AGE.M. |
|
|||
|
25.4. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.H. |
|
COC.M. |
CAS.L. |
|
|
|||
|
25.5. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
POB.L. |
COC.L. |
|
AGE.L. |
|
|||
|
25.6. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
POB.L. |
COC.L. |
CAS.L. |
|
|
|||
|
25.7. |
GEO.L. |
SEX. |
|
POB.M. |
COC.M. |
|
AGE.M. |
|
|||
|
25.8. |
GEO.L. |
SEX. |
|
POB.M. |
COC.M. |
CAS.L. |
|
|
|||
|
25.9. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.H. |
|
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
26. |
Teljes népesség (4) |
GEO.N. |
SEX. |
POB.H. |
CAS.L. |
YAT. |
AGE.M. |
|
|
||
|
26.1. |
GEO.N. |
SEX. |
POB.H. |
|
|
AGE.M. |
|
|
|||
|
26.2. |
GEO.N. |
SEX. |
POB.H. |
CAS.L. |
YAT. |
|
|
|
|||
|
27. |
Teljes népesség (4) |
GEO.N. |
SEX. |
COC.H. |
CAS.L. |
YAT. |
AGE.M. |
|
|
||
|
27.1. |
GEO.N. |
SEX. |
COC.H. |
|
|
AGE.M. |
|
|
|||
|
27.2. |
GEO.N. |
SEX. |
COC.H. |
CAS.L. |
YAT. |
|
|
|
|||
|
28. |
Teljes népesség (4) |
GEO.N. |
SEX. |
POB.H. |
COC.L. |
CAS.L. |
AGE.M. |
|
|
||
|
28.1. |
GEO.N. |
SEX. |
POB.H. |
COC.L. |
|
AGE.M. |
|
|
|||
|
28.2. |
GEO.N. |
SEX. |
POB.H. |
COC.L. |
CAS.L. |
|
|
|
|||
|
29. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
OCC. |
CAS.L. |
POB.M. |
AGE.M. |
|
||
|
29.1. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
OCC. |
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
29.2. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
OCC. |
CAS.L. |
POB.M. |
|
|
|||
|
29.3. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
|
CAS.L. |
|
AGE.M. |
|
|||
|
30. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
OCC. |
CAS.L. |
COC.M. |
AGE.M. |
|
||
|
30.1. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
OCC. |
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
30.2. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
OCC. |
CAS.L. |
COC.M. |
|
|
|||
|
30.3. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
|
CAS.L. |
|
AGE.M. |
|
|||
|
31. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
IND.H. |
CAS.L. |
POB.M. |
AGE.M. |
|
||
|
31.1. |
GEO.L. |
|
YAE.L. |
IND.H. |
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
31.2. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
IND.H. |
|
|
AGE.L. |
|
|||
|
31.3. |
GEO.L. |
|
YAE.L. |
IND.H. |
CAS.L. |
POB.M. |
|
|
|||
|
31.4. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
IND.H. |
|
POB.M. |
|
|
|||
|
32. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
IND.H. |
CAS.L. |
COC.M. |
AGE.M. |
|
||
|
32.1. |
GEO.L. |
|
YAE.L. |
IND.H. |
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
32.2. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
IND.H. |
|
|
AGE.L. |
|
|||
|
32.3. |
GEO.L. |
|
YAE.L. |
IND.H. |
CAS.L. |
COC.M. |
|
|
|||
|
32.4. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
IND.H. |
|
COC.M. |
|
|
|||
|
33. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
SIE. |
CAS.L. |
POB.M. |
COC.M. |
AGE.M. |
||
|
33.1. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
SIE. |
|
|
|
AGE.M. |
|||
|
33.2. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
SIE. |
CAS.L. |
POB.M. |
|
|
|||
|
33.3. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
SIE. |
CAS.L. |
|
COC.M. |
|
|||
|
33.4. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
|
CAS.L. |
|
|
AGE.M. |
|||
|
34. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
EDU. |
CAS.L. |
POB.M. |
AGE.M. |
|
||
|
34.1. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
EDU. |
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
34.2. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
EDU. |
CAS.L. |
POB.M. |
|
|
|||
|
34.3. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
|
CAS.L. |
|
AGE.M. |
|
|||
|
35. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
EDU. |
CAS.L. |
COC.M. |
AGE.M. |
|
||
|
35.1. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
EDU. |
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
35.2. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
EDU. |
CAS.L. |
COC.M. |
|
|
|||
|
35.3. |
GEO.L. |
SEX. |
YAE.L. |
|
CAS.L. |
|
AGE.M. |
|
|||
|
36. |
Teljes népesség (4) |
GEO.N. |
SEX. |
YAT. |
OCC. |
EDU. |
CAS.L. |
POB.M. |
AGE.M. |
||
|
36.1. |
GEO.N. |
SEX. |
YAT. |
OCC. |
EDU. |
|
|
AGE.M. |
|||
|
36.2. |
GEO.N. |
SEX. |
YAT. |
OCC. |
EDU. |
CAS.L. |
POB.M. |
|
|||
|
37. |
Teljes népesség (4) |
GEO.N. |
SEX. |
YAT. |
OCC. |
EDU. |
CAS.L. |
COC.M. |
AGE.M. |
||
|
37.1. |
GEO.N. |
SEX. |
YAT. |
OCC. |
EDU. |
|
|
AGE.M. |
|||
|
37.2. |
GEO.N. |
SEX. |
YAT. |
OCC. |
EDU. |
CAS.L. |
COC.M. |
|
|||
|
38. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
HAR.L. |
CAS.L. |
POB.L. |
COC.L. |
ROY. |
AGE.M. |
||
|
38.1. |
GEO.L. |
SEX. |
HAR.L. |
CAS.L. |
POB.L. |
|
|
AGE.M. |
|||
|
38.2. |
GEO.L. |
SEX. |
HAR.L. |
CAS.L. |
|
COC.L. |
|
AGE.M. |
|||
|
38.3. |
GEO.L. |
SEX. |
HAR.L. |
CAS.L. |
POB.L. |
|
ROY. |
|
|||
|
38.4. |
GEO.L. |
SEX. |
HAR.L. |
CAS.L. |
|
COC.L. |
ROY. |
|
|||
|
39. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
HAR.L. |
LOC. |
ROY. |
POB.M. |
COC.M. |
AGE.M. |
||
|
39.1. |
GEO.L. |
SEX. |
HAR.L. |
LOC. |
|
|
|
AGE.M. |
|||
|
39.2. |
GEO.L. |
SEX. |
HAR.L. |
LOC. |
ROY. |
POB.M. |
|
|
|||
|
39.3. |
GEO.L. |
SEX. |
HAR.L. |
LOC. |
ROY. |
|
COC.M. |
|
|||
|
40. |
Teljes népesség (4) (nem kötelező) |
GEO.L. |
SEX. |
HAR.H. |
LOC. |
AGE.M. |
|
|
|
||
|
40.1. |
GEO.L. |
SEX. |
HAR.H. |
|
AGE.M. |
|
|
|
|||
|
40.2. |
GEO.L. |
SEX. |
HAR.H. |
LOC. |
|
|
|
|
|||
|
41. |
Az összes lakott hagyományos lakás száma (7) |
GEO.L. |
OWS. |
NOC.H. |
TOB. |
(UFS. vagy NOR.) |
(DFS. vagy DRM.) |
WSS. |
TOI. |
BAT. |
TOH. |
|
41.1. |
GEO.L. |
OWS. |
NOC.H. |
TOB. |
(UFS. vagy NOR.) |
|
|
|
|
|
|
|
41.2. |
GEO.L. |
OWS. |
NOC.H. |
TOB. |
|
(DFS. vagy DRM.) |
|
|
|
|
|
|
41.3. |
GEO.L. |
OWS. |
NOC.H. |
TOB. |
|
|
WSS. |
|
|
|
|
|
41.4. |
GEO.L. |
OWS. |
NOC.H. |
TOB. |
|
|
|
TOI. |
|
|
|
|
41.5. |
GEO.L. |
OWS. |
NOC.H. |
TOB. |
|
|
|
|
BAT. |
|
|
|
41.6. |
GEO.L. |
OWS. |
NOC.H. |
TOB. |
|
|
|
|
|
TOH. |
|
|
42. |
GEO.L. |
SEX. |
AGE.H. |
HST.M. |
FST.H. |
|
|
|
|||
|
42.1. |
GEO.L. |
SEX. |
AGE.H. |
HST.M. |
|
|
|
|
|||
|
42.2. |
GEO.L. |
SEX. |
AGE.H. |
|
FST.H. |
|
|
|
|||
|
43. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
AGE.H. |
CAS.H. |
OCC. |
IND.H. |
|
|
||
|
43.1. |
GEO.L. |
SEX. |
AGE.H. |
CAS.H. |
|
|
|
|
|||
|
43.2. |
GEO.L. |
SEX. |
AGE.H. |
|
OCC. |
|
|
|
|||
|
43.3. |
GEO.L. |
SEX. |
AGE.H. |
|
|
IND.H. |
|
|
|||
|
44. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
AGE.H. |
CAS.L. |
SIE. |
EDU. |
LOC. |
|
||
|
44.1. |
GEO.L. |
SEX. |
AGE.H. |
CAS.L. |
SIE. |
|
|
|
|||
|
44.2. |
GEO.L. |
SEX. |
AGE.H. |
CAS.L. |
|
EDU. |
|
|
|||
|
44.3. |
GEO.L. |
SEX. |
AGE.H. |
|
|
|
LOC. |
|
|||
|
45. |
Teljes népesség (4) |
GEO.L. |
SEX. |
AGE.H. |
POB.M. |
COC.M. |
|
|
|
||
|
45.1. |
GEO.L. |
SEX. |
AGE.H. |
POB.M. |
|
|
|
|
|||
|
45.2. |
GEO.L. |
SEX. |
AGE.H. |
|
COC.M. |
|
|
|
|||
|
46. |
Teljes népesség (4) |
GEO.M. |
SEX. |
LMS. |
ROY. |
POB.M. |
COC.M. |
AGE.M. |
|
||
|
46.1. |
GEO.M. |
SEX. |
|
|
POB.M. |
|
AGE.M. |
|
|||
|
46.2. |
GEO.M. |
SEX. |
|
|
|
COC.M. |
AGE.M. |
|
|||
|
46.3. |
GEO.M. |
SEX. |
LMS. |
|
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
46.4. |
GEO.M. |
SEX. |
LMS. |
|
POB.L. |
|
|
|
|||
|
46.5. |
GEO.M. |
SEX. |
LMS. |
|
|
COC.L. |
|
|
|||
|
46.6. |
GEO.M. |
SEX. |
|
ROY. |
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
46.7. |
GEO.M. |
SEX. |
|
ROY. |
POB.M. |
|
|
|
|||
|
46.8. |
GEO.M. |
SEX. |
|
ROY. |
|
COC.M. |
|
|
|||
|
46.9. |
GEO.M. |
SEX. |
LMS. |
ROY. |
|
|
|
|
|||
|
47. |
GEO.M. |
SEX. |
HST.M. |
LMS. |
POB.L. |
COC.L. |
AGE.M. |
|
|||
|
47.1. |
GEO.M. |
SEX. |
HST.M. |
|
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
47.2. |
GEO.M. |
SEX. |
HST.M. |
LMS. |
|
|
|
|
|||
|
47.3. |
GEO.M. |
SEX. |
HST.M. |
|
POB.L. |
|
|
|
|||
|
47.4. |
GEO.M. |
SEX. |
HST.M. |
|
|
COC.L. |
|
|
|||
|
48. |
GEO.M. |
SEX. |
AGE.M. |
HST.H. |
|
|
|
|
|||
|
49. |
Az összes magánháztartás száma (6) |
GEO.M. |
TPH.H. |
SPH.H. |
|
|
|
|
|
||
|
50. |
Teljes népesség (4) |
GEO.M. |
SEX. |
FST.L. |
LMS. |
POB.L. |
COC.L. |
AGE.M. |
|
||
|
50.1. |
GEO.M. |
SEX. |
FST.L. |
|
|
|
AGE.M. |
|
|||
|
50.2. |
GEO.M. |
SEX. |
FST.L. |
LMS. |
|
|
|
|
|||
|
50.3. |
GEO.M. |
SEX. |
FST.L. |
|
POB.L. |
|
|
|
|||
|
50.4. |
GEO.M. |
SEX. |
FST.L. |
|
|
COC.L. |
|
|
|||
|
51. |
Teljes népesség (4) |
GEO.M. |
SEX. |
AGE.M. |
FST.H. |
|
|
|
|
||
|
52. |
Az összes család száma (8) |
GEO.M. |
TFN.H. |
SFN.H. |
|
|
|
|
|
||
|
53. |
Az összes hagyományos lakás száma (9) |
GEO.M. |
TOB. |
OCS. |
POC. |
|
|
|
|
||
|
54. |
Az összes lakott hagyományos lakás száma (7) |
GEO.M. |
TOB. |
(DFS. vagy DRM.) |
(UFS. vagy NOR.) |
NOC.H. |
|
||||
|
54.1. |
GEO.M. |
TOB. |
(DFS. vagy DRM.) |
(UFS. vagy NOR.) |
|
|
|||||
|
54.2. |
GEO.M. |
TOB. |
(DFS. vagy DRM.) |
|
NOC.H. |
|
|||||
|
55. |
Teljes népesség (4) |
GEO.M. |
SEX. |
AGE.H. |
|
|
|
|
|
||
|
56. |
Teljes népesség (4) |
GEO.H. |
SEX. |
AGE.M. |
|
|
|
|
|
||
|
57. |
Az összes magánháztartás száma (6) |
GEO.H. |
TPH.L. |
SPH.L. |
|
|
|
|
|
||
|
58. |
Az összes család száma (8) |
GEO.H. |
TFN.L. |
SFN.L. |
|
|
|
|
|
||
|
59. |
Az összes lakóegység száma (10) |
GEO.H. |
TLQ. |
|
|
|
|
|
|
||
|
60. |
Az összes hagyományos lakás száma (9) |
GEO.H. |
OCS. |
TOB. |
|
|
|
|
|
||
(1) A táblázat egy adott hiperkockára vonatkozó bejegyzésén belül a föntről az első sorban lévő egy számjegyű (félkövéren kiemelt) szám azonosítja a rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti hiperkockát. Az ezt követő két számjegyű (nem félkövér) számok a rendelet 2. cikke (3) bekezdése szerinti „elsődleges marginális eloszlást” azonosítják.
(2) Az egyes hiperkockák összesen értéke a teljes jelentést készítő országra vonatkozik.
(3) A táblázat egy adott hiperkockára vonatkozó bejegyzésén belül a föntről az első (félkövéren kiemelt) sor sorolja föl a rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti hiperkockában használt bontásokat. Az ezt követő (nem félkövér) sorok a rendelet 2. cikke (3) bekezdése szerinti „elsődleges marginális eloszlást” határozzák meg. A kód oly módon azonosítja a bontást, ahogyan ez a kód az 1201/2009/EK rendelet mellékletében meg van határozva.
(4) Hajléktalanság: elvileg a teljes népességre vonatkozó adatoknak tartalmazniuk kell az elsődleges hajléktalanok (fedél nélkül az utcán élők) és a másodlagos hajléktalanok (ideiglenes szállásukat gyakran váltogatók) számát is. A tagállamok azonban megtehetik, hogy a hajléktalanok számát nem számítják bele a teljes népességre vonatkozó adataik közé, vagy hogy beszámítják ugyan a hajléktalanokra vonatkozó számokat, de semmilyen bontás vagy kategória szerint nem bontják a hajléktalanokra vonatkozó adatokat (a szám csak az összesítésben szerepel és/vagy „Nincs adat”-ként van kategorizálva). Amennyiben a tagállamok a hajléktalanok számát nem számítják be a teljes népességre vonatkozó adataikba, akkor átadják a Bizottságnak a tagállam teljes területén élő összes elsődleges hajléktalan számára és összes másodlagos hajléktalan számára vonatkozó legjobb rendelkezésre álló becslést.
(5) „Magánháztartásban élő személyek, besorolás nélkül” (HST.M.1.3. vagy HST.H.1.3. kategória), „Elsődlegesen hajléktalan személyek” (HST.M.2.2. vagy HST.H.2.2.) és „Nem magánháztartásban élő személyek, besorolás nélkül” (HST.M.2.3. vagy HST.H.2.3.) esetében nincs szükség elsődleges marginális eloszlásra (ajánlás: GEO.L. x SEX. x AGE.L. x HST.M., illetve GEO.L. x SEX. x AGE.L. x HST.H.).
(6) Az 1201/2009/EK rendelet mellékletében a „Háztartás összetétele” jellemzőben meghatározottak szerint.
(7) Az 1201/2009/EK bizottsági rendelet mellékletében a „Hagyományos lakás lakottsága” és a „Lakhatási formák” jellemzőben meghatározottak szerint.
(8) Az 1201/2009/EK rendelet mellékletében a „Családi állapot” jellemzőben „családmag”-ként van meghatározva.
(9) Az 1201/2009/EK rendelet mellékletében a „Lakhatási formák” jellemzőben meghatározottak szerint.
(10) Az 1201/2009/EK rendelet mellékletében a „Lakóegység típusa” jellemzőben meghatározottak szerint.
II. MELLÉKLET
A JELLEMZŐKRE VONATKOZÓ METAADATOK
A tagállamok továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) a nép- és lakásszámlálás jellemzőire vonatkozó fogalommeghatározásokat.
Minden egyes jellemző esetében a metaadatok
|
— |
megnevezik a jellemzőre vonatkozó statisztikai adatok jelentéséhez használt adatforrás(okat)t, |
|
— |
jelentést adnak a jellemzőre vonatkozó adatok becsléséhez használt módszertanról, |
|
— |
jelentést adnak a jellemzőre vonatkozó adatok esetleges megbízhatatlanságának okairól. |
Ezen túlmenően a tagállamok az alábbiakban felvázolt metaadatokat is átadják:
Szokásos lakóhely
A metaadatok kifejtik, milyen módon alkalmazták a 763/2008/EK rendelet 2. cikkének d) pontjában található „szokásos lakóhely” definícióját, különösen hogy milyen mértékben jelentették a jogszerű vagy bejegyzett lakóhelyet a szokásos lakóhely helyettesítéseként a 12 hónapos kritérium szerint, valamint világosan definiálják a szokásos lakóhellyel rendelkező népességre elfogadott fogalmat.
A metaadatok jelentik, hogy a családi otthon tekinthető-e szokásos lakóhelynek azon felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók esetében, akiknek az oktatási időszak alatti címe nem családi otthonuk.
A metaadatok jelentik, hogy a teljes népességre vonatkozó adatok tartalmazzák-e az elsődleges hajléktalanokat (fedél nélkül az utcán élők) és/vagy a másodlagos hajléktalanokat (ideiglenes szállásukat gyakran váltogatók).
A metaadatok jelentik az 1201/2009/EK rendelet mellékletében a „szokásos lakóhely” jellemző technikai leírásában felsorolt egyes esetekre vonatkozó szabályok más országspecifikus alkalmazásait is.
Jogi értelemben vett családi állapot/párkapcsolatok
A metaadatok jelentik a tagállamok azon jogalapját, amely az ellenkező neműek közötti és az azonos neműek közötti házasságot, a házasságkötés alsó korhatárát, az ellenkező neműek és az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát, valamint a válás vagy a jogi értelemben vett különélés lehetőségét szabályozzák.
Gazdasági jellemzők
A metaadatok jelentik az 1201/2009/EK rendelet mellékletében a „jelenlegi gazdasági aktivitás” jellemző technikai leírásában felsorolt szabályok országspecifikus alkalmazásait. A metaadatok jelentik, hogy a jelenlegi gazdasági aktivitást regiszterek alapján jelentik-e, és ha igen, akkor a regiszterben használt megfelelő definíciókat is megadják.
A metaadatok jelentik a gazdasági aktivitás országos alsó korhatárát, és a megfelelő jogalapot.
Amennyiben a nép- és lakásszámlálás a tagállamban egynél több munkát végző személyeket is talál, a metaadatok leírják, milyen módon van meghatározva a fő munkájuk (például a munkában töltött idő vagy a szerzett jövedelem alapján).
A metaadatok jelentik az 1201/2009/EK rendelet mellékletében a „foglalkozási viszony” jellemző technikai leírásában felsorolt szabályok országspecifikus alkalmazásait. Amennyiben a nép- és lakásszámlálás olyanokat is talál, akik egyidejűleg munkaadók és munkavállalók, a metaadatok leírják, milyen módon van meghatározva, hogy a kettő közül melyik kategóriához tartoznak.
Születési hely/ország
Az olyan nép- és lakásszámlálások esetében, amelyeknél nincs vagy nem teljes a cenzus idején meglévő nemzetközi határok szerinti születési országra vonatkozó információ, a metaadatok jelentik, milyen módszertant használtak a személyeknek a „születési hely/ország” bontáson belüli besorolásánál.
A metaadatok jelentik, hogy az anya szokásos lakóhelyét a születés helye helyettesítette-e.
Állampolgárság
A metaadatok megadják a releváns információt azokban az országokban, amelyekben a népesség egy része „elismert állampolgárság nélküli személy” (vagyis egyetlen országnak sem állampolgára, és nem hontalan, azonban rendelkezik egyes állampolgárságból eredő jogokkal és kötelezettségekkel, de nem mindegyikkel).
Szokásos lakóhely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően
Amennyiben a nép- és lakásszámlálás a tagállamokban az „előző szokásos lakóhely és a jelen helyre érkezés időpontja” mutatóról is gyűjt adatokat, akkor a metaadatok leírják a népszámlálás időpontját egy évvel megelőző lakóhely jelentéséhez használt módszertan leírását.
Háztartással és családdal kapcsolatos jellemzők
A metaadatok meghatározzák, hogy a tagállamban a nép- és lakásszámlálás a „háztartásegység” és a „lakás-háztartás” fogalmát alkalmazza-e a magánháztartások azonosítására. A metaadatok jelentik a háztartások és családok összeállításához használt módszert.
A metaadatok jelentik, milyen módon lettek meghatározva a háztartás tagjai közötti kapcsolatok (pl. kapcsolati mátrix, a referenciaszemélyhez fűződő kapcsolat).
A metaadatok jelentik az elsődleges hajléktalanokról szóló jelentéshez használt módszertant.
Hagyományos lakás lakottsága
Amennyiben a nép- és lakásszámlálás a tagállamban az „időszakos vagy másodlagos használatra fenntartott lakások” és az „üres lakások” mutatóról is gyűjt adatokat, akkor a metaadatok jelentik az e kategóriákról szóló jelentéshez használt módszertant.
Tulajdoni jelleg
A metaadatok jelentik a tagállam által a cenzus alkalmazásában a „lakásszövetkezet”-re elfogadott definíciót és a megfelelő jogalapot.
A metaadatok jelentik az összes olyan tipikus esetet, amelyet „egyéb tulajdoni formájú lakás”-ként soroltak be.
Hasznos alapterület és/vagy a lakóegység szobáinak száma, laksűrűség
A metaadatok jelentik vagy a „hasznos alapterület” vagy adott esetben a „szobák száma” fogalom alkalmazását, és a laksűrűség megfelelő méréséhez elfogadott definíciót.
|
17.6.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 151/14 |
A BIZOTTSÁG 520/2010/EU RENDELETE
(2010. június 16.)
a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférésre vonatkozó 831/2002/EK rendeletnek a rendelkezésre álló felmérések és statisztikai adatforrások tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A 831/2002/EK bizottsági rendelet (2) tudományos célú statisztikai következtetések levonásának lehetővé tétele érdekében meghatározza a közösségi hatósághoz továbbított bizalmas adatokhoz történő hozzáférés engedélyezésének feltételeit. Az említett rendelet felsorolja a hatálya alá tartozó különböző felméréseket és adatforrásokat. |
|
(2) |
A kutatók és általában a tudományos társadalom részéről növekszik az igény arra, hogy tudományos célból hozzáférjenek az európai egészségügyi felmérésből (EHIS), az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikából (CSIS), a háztartások költségvetésére vonatkozó felmérésből (HBS), és a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésből (CGR) származó bizalmas adatokhoz. |
|
(3) |
Az európai egészségügyi felmérés (EHIS) célja, hogy összehangolt módon, és magas fokú összehasonlíthatóságot biztosítva mérje az uniós tagállamokban élő polgárok egészségügyi helyzetét és életmódját (az egészséget befolyásoló tényezőket), valamint az egészségügyi ellátási szolgáltatások uniós polgárok általi igénybevételét. A kérdőívekben előforduló témák egyszerre tesznek eleget a szakpolitikai szükségleteknek és a tudományos célú igényeknek. Az egyéni adatállományok használata lehetővé teszi a kutatók számára, hogy kutatásokat végezzenek egyes népességi rétegek (például idős emberek) körében, hogy ezáltal jobban felmérhessék egészségügyi helyzetüket, valamint azt, hogy az egészségügyi ellátási szolgáltatások mennyire elégítik ki a szükségleteiket. Az ehhez hasonló kutatások eredményei felhasználhatók a különböző népességi rétegeket megcélzó egyedi tervek kidolgozásához vagy az európai és/vagy nemzeti megelőzési tervek értékeléséhez. |
|
(4) |
Az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2004. április 21-i 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) közös keretrendszert fektet le az információs és kommunikációs technológiák (IKT) háztartások és egyéni felhasználók általi használatára vonatkozó összehangolt statisztikai adatok biztosításának érdekében. Az egyéni adatállományokhoz való hozzáférés nagyban elősegítené az információs és kommunikációs technológiák használatának az európai társadalmakra, illetve a digitális társadalmi befogadásra gyakorolt hatásáról végzett kutatói munkát. Az eredmények hasznosíthatók a jelenlegi szakpolitikák értékeléséhez, illetve a nemzeti és európai szinten létrehozott szakpolitikák, például az i2010-stratégia meghatározásához. |
|
(5) |
A háztartások költségvetésére vonatkozó felmérés (HBS) magába foglalja a kiadásoknak a háztartás jellege, a referenciaszemély, valamint a háztartási bevétel szerinti osztályozását. Az említett forrás homogenitása lehetővé teszi mikroszimulációs eszközök készítését az EU-szintű hipotézisek tesztelésének érdekében, továbbá azért, hogy segítsék a törvényhozókat a tudatos döntéshozatalban. |
|
(6) |
A közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. május 25-i 1172/98/EK tanácsi rendelet (4) előírja, hogy az adatszolgáltató országok negyedéves mikroadatokat bocsássanak az Eurostat rendelkezésére a mintához kiválasztott járművek, az ezen járműveken megtett utak, valamint az utak során különböző régiók között szállított áruk tekintetében. Az adatokhoz való hozzáférés lehetővé tétele a kutatók számára elősegítené a közlekedéspolitikai elemzések készítését, valamint a közlekedési modellezést, többek között az EU regionális politikájának segítése, a különböző közlekedési módok összehangolása, továbbá az Unió területén a transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztése érdekében. |
|
(7) |
Ezért a 831/2002/EK rendeletben szereplő jegyzéket ki kell egészíteni a következőkkel: európai egészségügyi felmérés (EHIS), információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikák (CSIS) – 2. Modul: Magánszemélyek, háztartások és az információs társadalom, a háztartások költségvetésére vonatkozó felmérés (HBS), valamint a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés (CGR). |
|
(8) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az európai statisztikai rendszer bizottságának (ESS-bizottság) véleményével. |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 831/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
Az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A közösségi hatóság hivatali helyiségeiben engedélyezheti a hozzáférést az alábbi, felmérésekből vagy statisztikai adatforrásokból származó bizalmas adatokhoz:
Az adatszolgáltató nemzeti hatóság kérésére azonban az adott kutatási projekthez szükséges, az említett nemzeti hatóságtól származó adatokhoz való hozzáférés megtagadható.” |
|
2. |
A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A közösségi hatóság kiadhatja az alábbi felmérésekből vagy statisztikai adatforrásokból származó, névtelen mikroadatokat:
Az adatszolgáltató nemzeti hatóság kérésére azonban az adott kutatási projekthez szükséges, az említett nemzeti hatóságtól származó adatokhoz való hozzáférés megtagadható.” |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2010. június 16-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 87., 2009.3.31., 164. o.
(2) HL L 133., 2002.5.18., 7. o.
(3) HL L 143., 2004.4.30., 49. o.
(4) HL L 163., 1998.6.6., 1. o.
|
17.6.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 151/16 |
A BIZOTTSÁG 521/2010/EU RENDELETE
(2010. június 16.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2010. június 17-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2010. június 16-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
|
(EUR/100 kg) |
||
|
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
|
0702 00 00 |
IL |
132,1 |
|
MA |
44,4 |
|
|
MK |
45,6 |
|
|
TR |
50,2 |
|
|
ZZ |
68,1 |
|
|
0707 00 05 |
MA |
37,3 |
|
MK |
45,6 |
|
|
TR |
119,1 |
|
|
ZZ |
67,3 |
|
|
0709 90 70 |
TR |
101,8 |
|
ZZ |
101,8 |
|
|
0805 50 10 |
AR |
83,9 |
|
BR |
112,1 |
|
|
TR |
94,3 |
|
|
US |
83,2 |
|
|
ZA |
93,7 |
|
|
ZZ |
93,4 |
|
|
0808 10 80 |
AR |
106,2 |
|
BR |
77,3 |
|
|
CA |
127,1 |
|
|
CL |
97,4 |
|
|
CN |
53,8 |
|
|
NZ |
126,0 |
|
|
US |
123,5 |
|
|
UY |
123,8 |
|
|
ZA |
111,6 |
|
|
ZZ |
105,2 |
|
|
0809 10 00 |
TR |
228,7 |
|
ZZ |
228,7 |
|
|
0809 20 95 |
SY |
245,9 |
|
TR |
345,1 |
|
|
US |
576,0 |
|
|
ZZ |
389,0 |
|
|
0809 30 |
TR |
158,2 |
|
ZZ |
158,2 |
|
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
HATÁROZATOK
|
17.6.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 151/18 |
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG EU SSR GUINEA-BISSAU/1/2010 HATÁROZATA
(2010. június 15.)
a Bissau-guineai Köztársaság biztonsági ágazatának reformját támogató európai uniós misszió (EU SSR GUINEA-BISSAU) misszióvezetőjének kinevezéséről
(2010/334/KKBP)
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik albekezdésére,
tekintettel az Európai Uniónak a Bissau-guineai Köztársaság biztonsági ágazatának reformját támogató missziójáról (EU SSR GUINEA-BISSAU) szóló, 2008. február 12-i 2008/112/KKBP tanácsi együttes fellépésre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2008/112/KKBP együttes fellépés 8. cikkének (1) bekezdésének megfelelően a Tanács a Szerződés 38. cikkével összhangban felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (a továbbiakban: a PBB) arra, hogy meghozza az EU SSR GUINEA-BISSAU misszió politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot is beleértve. |
|
(2) |
A PBB 2008. március 5-én EU SSR GUINEA-BISSAU/1/2008 határozatával (2) – a Tanács főtitkára/a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő javaslatára – Juan Esteban VERASTEGUI-t nevezte ki az EU SSR GUINEA-BISSAU európai uniós misszió misszióvezetőjévé. |
|
(3) |
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy 2010. július 1-jétől Fernando AFONSO-t nevezzék ki az EU SSR GUINEA-BISSAU európai uniós misszió misszióvezetőjévé Juan Esteban VERASTEGUI helyére, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Politikai és Biztonsági Bizottság a 2010. július 1-jétől Fernando AFONSO-t nevezi ki a Bissau-guineai Köztársaság biztonsági ágazatának reformját támogató európai uniós misszió (EU SSR GUINEA-BISSAU) misszióvezetőjévé.
2. cikk
A Politikai és Biztonsági Bizottság 2008. március 5-i EU SSR GUINEA-BISSAU/1/2008 határozata hatályát veszti.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ezt a határozatot a 2008/112/KKBP tanácsi együttes fellépés hatályvesztéséig kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben, 2010. június 15-én.
a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről
az elnök
C. FERNÁNDEZ-ARIAS
(1) HL L 40., 2008.2.14., 11. o.
(2) HL L 73., 2008.3.15., 34. o.
|
17.6.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 151/19 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2010. június 10.)
a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásról
(az értesítés a C(2010) 3751. számú dokumentummal történt)
(2010/335/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak V. melléklete C. részének 10. pontjára,
mivel:
|
(1) |
A 2009/28/EK irányelv meghatározza a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilisüzemanyag-komparátorai által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának szabályait, a földhasználat megváltozásából eredő kötöttszénkészlet-változások nyomán keletkező kibocsátásokat is figyelembe véve. A benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) szintén tartalmaz ilyen vonatkozású rendelkezéseket a bioüzemanyagok tekintetében. |
|
(2) |
A talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos bizottsági iránymutatást célszerű az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) által az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzéke tekintetében 2006-ban kiadott iránymutatásokra alapozni. Mivel ez utóbbi iránymutatások azonban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nemzeti jegyzékeinek összeállítását hivatottak segíteni, az adatokat nem olyan formában taglalják, hogy azokat a gazdasági szereplők közvetlenül alkalmazni tudnák. Ennek megfelelően indokolt más tudományos forrásokból is meríteni a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállítását érintő azon esetekben, amelyekkel kapcsolatban hiányoznak vagy nem állnak rendelkezésre adatok az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékeihez készült IPCC-iránymutatásokban. |
|
(3) |
A talaj szervesanyag-tartalmában kötött szénkészlet kiszámításakor indokolt figyelembe venni az éghajlatot, a talaj típusát, a felszín borítását, a területgazdálkodási gyakorlatot és a mezőgazdasági inputot (ráfordítás). Ásványi talajok esetében a talaj szervesszén-tartalmának meghatározásához az átfogó képet nyújtó alapszintű IPCC-módszertan megfelelő eljárásnak minősül. Szerves talajok esetében az IPCC-módszertan kifejezetten a területek lecsapolásából fakadó szénveszteséggel számol, azzal is csak éves szinten. Mivel a lecsapolás általában nagy kötöttszénkészlet-veszteséget eredményez, amely nem ellensúlyozható a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók révén megtakarítható üvegházhatásúgáz-kibocsátással, és mivel a 2009/28/EK irányelvben foglalt fenntarthatósági kritériumok értelmében a tőzeges őslápok lecsapolása tilalom hatálya alá esik, a talaj szervesszén-tartalmának, illetve a szerves talajok szénveszteségének meghatározásához elegendő általános szabályokat rögzíteni. |
|
(4) |
Az élő biomassza és a holt szerves anyagok kötöttszén-készletének kiszámításához kevésbé összetett módszer is alkalmazható, amennyiben megfelel a vegetációval kapcsolatos alapszintű IPCC-módszertannak. Az említett módszertan szerint okkal feltételezhető, hogy az élő biomassza és a holt szerves anyagok teljes kötöttszén-készlete elvész a talajból a földterület művelési ágának megváltoztatásakor. A holt szerves anyagok jelentősége általában nem számottevő abból a szempontból, hogy a földterület művelési ágát bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításához szükséges növények termesztésére váltják-e, ám érdemes figyelembe venni őket legalább a zárt erdők esetében. |
|
(5) |
A művelési ág megváltoztatása által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításakor a gazdasági szereplőknek a kiindulási földhasználathoz (alaphelyzet) és a művelési ág megváltoztatása utáni földhasználathoz kapcsolódó kötöttszén-készletek tényleges értékeit szükséges figyelembe venniük. A számításokhoz alapértékekre is szükségük lesz, amelyeket helyénvaló ezekben az iránymutatásokban megadni. Az éghajlati viszonyok és talajtípusok valószínűtlen kombinációira vonatkozóan azonban ezeket szükségtelen meghatározni. |
|
(6) |
A 2009/28/EK irányelv V. melléklete meghatározza az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának módszereit, valamint a földhasználat megváltozása által éves szinten okozott kötöttszénkészlet-változások kiszámításának szabályait. Az ehhez a határozathoz csatolt iránymutatások az V. mellékletet rendelkezéseit kiegészítve rögzítik a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításának szabályait, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásokat e határozat melléklete tartalmazza.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2010. június 10-én.
a Bizottság részéről
Günther OETTINGER
a Bizottság tagja
(1) HL L 140., 2009.6.5., 16. o.
(2) HL L 350., 1998.12.28., 58. o.
MELLÉKLET
Iránymutatások a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatban
TARTALOMJEGYZÉK
|
1. |
Bevezetés |
|
2. |
A talajban lévő kötöttszén-készletek következetes jellemzése |
|
3. |
A kötöttszén-készletek kiszámításának módja |
|
4. |
A talaj szervesszén-készlete |
|
5. |
A földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészlete |
|
6. |
Ásványi talajok kötöttszén-készlete alaphelyzetben |
|
7. |
A tényleges szervesszén-tartalom és az alaphelyzet szerinti szervesszén-tartalom eltéréseit jelző tényezők |
|
8. |
A földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletének értékei |
1. BEVEZETÉS
Az alábbi iránymutatások meghatározzák a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításának szabályait mind a referencia-földhasználat (CSR , a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint), mind pedig a tényleges [aktuális] földhasználat (CSA , a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint) vonatkozásában.
A talajban lévő kötöttszén-készletek következetes megállapítását szolgáló szabályokat a 2. pont tartalmazza. A 3. pontban ismertetjük azokat az általános szabályokat, amelyek alapján a szénkészlet két komponensre, a talaj szervesszén-tartalmára és a földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletére összesítve megadható.
A 4. pont a talaj szervesszén-tartalmának meghatározására vonatkozóan állapít meg részletes szabályokat. Ásványi talajok esetében egyaránt módot nyújt az iránymutatások értékein alapuló módszerek és az attól eltérő, alternatív módszerek alkalmazására. Szerves talajok vonatkozásában ismerteti a módszereket, ám értékeket nem ad meg a szerves talajok szervesszén-tartalmának meghatározásához.
Az 5. pont a vegetáció szénkészletének meghatározásához nyújt részletes szabályokat, amelyek azonban csak akkor alkalmazandók, ha a választott módszer nem az iránymutatások 8. pontjában rögzített értékeket veszi alapul a földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletének kiszámításához (a 8. pontban meghatározott értékek használata nem kötelező, ugyanis azok nem minden esetben vezetnek megfelelő eredményre).
A 6. pont az értékek megfelelő megválasztására szolgáló szabályokat adja meg arra az esetre, ha az ásványi talajok szervesanyag-tartalmát az iránymutatásban megadott értékek alapján kívánják meghatározni (ezeket az értékeket a 6. és a 7. pont tartalmazza). E szabályok a 2009/28/EK irányelvvel létrehozott online átláthatósági platform révén rendelkezésre álló, az éghajlati övezetekkel és a talajtípusokkal foglalkozó adatrétegekre is hivatkoznak. Az alábbi 1. és 2. ábra tipológiája ezen adatrétegek alapján készült.
A 8. pont a földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletére és kapcsolódó paramétereire vonatkozó értékeket ismerteti. A 7. és a 8. pont négy különböző földhasználati kategória – a szántóföldek, évelő növények, füves területek és erdőségek – viszonylatában mutatja be az értékeket.
1. ábra
Éghajlati övezetek
2. ábra
A talajtípusok földrajzi megoszlása
2. A TALAJBAN LÉVŐ KÖTÖTTSZÉN-KÉSZLETEK KÖVETKEZETES JELLEMZÉSE
A CSR és a CSA vonatkozásában a területegységenkénti kötöttszén-készlet meghatározásakor az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
|
(1) |
A talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításához alapul vett terület egészére nézve érvényesnek kell lenniük az alábbiaknak:
|
|
(2) |
A tényleges földhasználatra (CSA ) vetített szénkészlet értékét
|
3. A SZÉNKÉSZLETEK KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDJA
A CSR és a CSA értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:
CSi = (SOC + CVEG ) × A
ahol:
CSI= adott i földhasználathoz tartozó területegységenkénti kötöttszén-készlet (a területegységre jutó kötött szén tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve),
SOC= szervesszén-tartalom (a kötött szén tömege hektáronként) a 4. pontban megadott számítás szerint,
CVEG= a földfelszín feletti és alatti vegetáció kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként) az 5. pontban megadott számítás szerint vagy a 8. pontban szereplő értékek alapján megadva,
A= az adott terület nagyságához arányosító tényező (hektár/területegység).
4. A TALAJ SZERVESSZÉN-KÉSZLETE
4.1. Ásványi talajok
A szervesszén-tartalom (SOC) az alábbi képlet alapján számítható ki:
SOC = SOCST × FLU × FMG × FI
ahol:
SOC= szervesszén-tartalom (a kötött szén tömege hektáronként),
SOCST= a szerves szén mennyisége alaphelyzetben, a talajtakaró 0–30 cm-es mélységét tekintve (a kötött szén tömege hektáronként),
FLU= a földhasználatot jelölő tényező, amely az adott földhasználati móddal járó szervesszén-tartalom és az alaphelyzetben érvényes szervesszén-tartalom különbözetét mutatja,
FMG= a gazdálkodást jelölő tényező, amely az elsődleges gazdálkodási gyakorlattal összefüggő szervesszén-tartalom és az alaphelyzetben érvényes szervesszén-tartalom különbözetét mutatja,
FI= a befektetett eszközöket jelölő tényező, amely a talajba juttatott szén különböző szintjeihez társított szervesszén-tartalom és az alaphelyzetben érvényes szervesszén-tartalom különbözetét mutatja.
Az SOC ST értékeit a 6. pontban található táblázat adja meg.
Az F LU, FMG és FI értékeit a 7. pontban lévő táblázatból kell kiválasztani.
A fenti képleten kívül más módszerek, köztük mérések is használhatók a szervesszén-tartalom meghatározására. Ha az alternatív módszer nem mérésen alapul, az éghajlati viszonyokat, a talajtípust, a területgazdálkodási gyakorlatot és a mezőgazdasági inputot (ráfordítás) számításba kell vennie.
4.2. Szerves talajok (histosolok)
A szervesszén-tartalmat megfelelő módszerekkel kell meghatározni, mégpedig olyanokkal, amelyek a talaj szerves rétegének teljes mélységét tekintetbe veszik, s emellett számolnak az éghajlattal, a felszín borításával, a területgazdálkodási gyakorlattal és a mezőgazdasági inputtal (ráfordítás). A módszerek méréseket is magukban foglalhatnak.
Ha a kötöttszén-készlet a terület lecsapolása következtében módosul, a lecsapolással járó szénveszteséget megfelelő módszerek alkalmazásával figyelembe kell venni. Ezek a módszerek a lecsapolást követő szénveszteség éves nagyságán is alapulhatnak.
5. A FÖLDFELSZÍN FELETTI ÉS ALATTI VEGETÁCIÓ SZÉNKÉSZLETE
Ha a CVEG értékét nem a 8. pont alapján állapítjuk meg, az alábbi képletet kell alkalmazni kiszámításához:
CVEG = CBM + CDOM
ahol:
CVEG= a földfelszín feletti és alatti vegetáció kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként)
CBM= a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.1. pontban megadott számítás szerint,
CDOM= a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet a holt szerves anyagokban (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.2. pontban megadott számítás szerint.
A CDOM értéke 0 is lehet, hacsak nem 30 %-os lombkorona-fedettségnél nagyobb záródású erdőterületről van szó (kivéve az erdőültetvényeket).
5.1. Élő biomassza
A CBM értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:
CBM = CAGB + CBGB
ahol:
CBM= a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),
CAGB= a földfelszín feletti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.1.1. pontban megadott számítás szerint,
CBGB= a földfelszín alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.1.2. pontban megadott számítás szerint.
5.1.1. Földfelszín feletti élő biomassza
A CAGB értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:
CAGB = BAGB × CFB
ahol:
CAGB= a földfelszín feletti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),
BAGB= a földfelszín feletti élő biomassza tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),
CFB= a szárazanyag szénhányada az élő biomasszában (a széntömeg a szárazanyag tömegében).
Szántóföld, évelő növények és erdőültetvények esetében a BAGB értéke a földfelszín feletti élő biomassza átlagos tömege a termesztési ciklusban.
A CFB értéke 0,47 lehet.
5.1.2. Földfelszín alatti élő biomassza
A CBGB értékének kiszámításához az alábbi két képlet egyikét kell alkalmazni:
|
1. |
CBGB = BBGB × CFB ahol: CBGB= a földfelszín alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), BBGB= a földfelszín alatti élő biomassza tömege (a szárazanyag tömege hektáronként), CFB= a szárazanyag szénhányada az élő biomasszában (a széntömeg a szárazanyag tömegében). Szántóföld, évelő növények és erdőültetvények esetében a BBGB értéke a földfelszín alatti élő biomassza átlagos tömege a termesztési ciklusban. A CFB értéke 0,47 lehet. |
|
2. |
CBGB = CAGB × R ahol: CBGB= a földfelszín alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), CAGB= a földfelszín feletti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), R= a földfelszín alatti kötöttszén-készletnek a földfelszín feletti kötöttszén-készlethez viszonyított aránya az élő biomasszában. Az R megfelelő értékeivel kapcsolatban a 8. pont ad iránymutatást. |
5.2. Holt szerves anyagok
A CDOM értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:
CDOM = CDW + CLI
ahol:
CDOM= a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet a holt szerves anyagban (a kötött szén tömege hektáronként),
CDW= száradék faanyagok kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.2.1. pontban megadott számítás szerint,
CLI= az avar kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.2.2. pontban megadott számítás szerint.
5.2.1. A száradék faanyagok szénkészlete
A CDW értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:
CDW = DOMDW × CFDW
ahol:
CDW= a száradék faanyagok kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként),
DOMDW= a száradék faanyagok tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),
CFDW= a szárazanyag szénhányada a száradék faanyagokban (a széntömeg a szárazanyag tömegében).
A CFDW értéke 0,5 lehet.
5.2.2. Az avar szénkészlete
A CLI értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:
CLI = DOMLI × CFLI
ahol:
CLI= az avar kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként),
DOMLI= az avar tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),
CFLI= a szárazanyag szénhányada az avarban (a széntömeg a szárazanyag tömegében).
A CFLI értéke 0,4 lehet.
6. ÁSVÁNYI TALAJOK KÖTÖTTSZÉN-KÉSZLETE ALAPHELYZETBEN
Az SOCST értékét az 1. táblázatból kell kiválasztani az érintett terület éghajlata és talajtípusa alapján, a 6.1. és a 6.2. pontnak megfelelően.
1. táblázat
SOCST, a szerves szén mennyisége alaphelyzetben, a talajtakaró 0–30 cm-es mélységét tekintve
|
(a kötött szén tömege hektáronként) |
||||||
|
Éghajlati övezet |
Talajtípus |
|||||
|
|
magas kationcsere-kapacitású agyagos talajok |
alacsony kationcsere-kapacitású agyagos talajok |
homokos talajok |
podzolos talajok |
vulkáni kőzeten kialakult talajok |
vízhatás alatt kialakult talajok |
|
Boreális |
68 |
— |
10 |
117 |
20 |
146 |
|
Hideg mérsékelt, száraz |
50 |
33 |
34 |
— |
20 |
87 |
|
Hideg mérsékelt, nedves |
95 |
85 |
71 |
115 |
130 |
87 |
|
Meleg mérsékelt, száraz |
38 |
24 |
19 |
— |
70 |
88 |
|
Meleg mérsékelt, nedves |
88 |
63 |
34 |
— |
80 |
88 |
|
Trópusi, száraz |
38 |
35 |
31 |
— |
50 |
86 |
|
Trópusi, nedves |
65 |
47 |
39 |
— |
70 |
86 |
|
Trópusi, egyenlítői |
44 |
60 |
66 |
— |
130 |
86 |
|
Trópusi, hegyi |
88 |
63 |
34 |
— |
80 |
86 |
6.1. Éghajlati övezet
A megfelelő SOCST -érték kiválasztásához szükséges éghajlati övezetet a 2009/28/EK irányelv 24. cikkével létrehozott online átláthatósági platform éghajlati övezetekkel kapcsolatos adatrétegei alapján kell meghatározni.
6.2. Talajtípus
A talaj típusát a 3. ábrának megfelelően kell megadni. A 2009/28/EK irányelv 24. cikkével létrehozott online átláthatósági platform talajtípusra vonatkozó adatrétegei útmutatóul szolgálhatnak a talajtípus meghatározásához.
3. ábra
A talajtípusok osztályozása
7. A TÉNYLEGES SZERVESSZÉN-TARTALOM ÉS AZ ALAPHELYZET SZERINTI SZERVESSZÉN-TARTALOM ELTÉRÉSEIT JELZŐ TÉNYEZŐK
Az e pontban található táblázat az FLU , FMG és FI értékének meghatározására szolgál. A gazdálkodásra és a ráfordításra vonatkozóan a 2008 januárjában érvényes helyzetet kell alapul venni a CSR értékének számításakor. A CSA értékének kiszámításához azokat a megfelelő gazdálkodási és ráfordítási módokat kell megadni, amelyek alkalmazásával egyensúlyi kötöttszén-készlet érhető el.
7.1. Szántóföld
2. táblázat
Szántóföldi tényezők
|
Éghajlati övezet |
Földhasználat (FLU ) |
Gazdálkodás (FMG ) |
Ráfordítás szintje (FI ) |
FLU |
FMG |
FI |
|
Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos |
megművelt |
teljes talajművelés |
alacsony |
0,8 |
1 |
0,95 |
|
közepes |
0,8 |
1 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,8 |
1 |
1,37 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,8 |
1 |
1,04 |
|||
|
csökkentett talajművelés |
alacsony |
0,8 |
1,02 |
0,95 |
||
|
közepes |
0,8 |
1,02 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,8 |
1,02 |
1,37 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,8 |
1,02 |
1,04 |
|||
|
direktvetés |
alacsony |
0,8 |
1,1 |
0,95 |
||
|
közepes |
0,8 |
1,1 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,8 |
1,1 |
1,37 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,8 |
1,1 |
1,04 |
|||
|
Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos |
megművelt |
teljes talajművelés |
alacsony |
0,69 |
1 |
0,92 |
|
közepes |
0,69 |
1 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,69 |
1 |
1,44 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,69 |
1 |
1,11 |
|||
|
csökkentett talajművelés |
alacsony |
0,69 |
1,08 |
0,92 |
||
|
közepes |
0,69 |
1,08 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,69 |
1,08 |
1,44 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,69 |
1,08 |
1,11 |
|||
|
direktvetés |
alacsony |
0,69 |
1,15 |
0,92 |
||
|
közepes |
0,69 |
1,15 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,69 |
1,15 |
1,44 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,69 |
1,15 |
1,11 |
|||
|
Trópusi, száraz |
megművelt |
teljes talajművelés |
alacsony |
0,58 |
1 |
0,95 |
|
közepes |
0,58 |
1 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,58 |
1 |
1,37 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,58 |
1 |
1,04 |
|||
|
csökkentett talajművelés |
alacsony |
0,58 |
1,09 |
0,95 |
||
|
közepes |
0,58 |
1,09 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,58 |
1,09 |
1,37 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,58 |
1,09 |
1,04 |
|||
|
direktvetés |
alacsony |
0,58 |
1,17 |
0,95 |
||
|
közepes |
0,58 |
1,17 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,58 |
1,17 |
1,37 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,58 |
1,17 |
1,04 |
|||
|
Trópusi, nedves/egyenlítői |
megművelt |
teljes talajművelés |
alacsony |
0,48 |
1 |
0,92 |
|
közepes |
0,48 |
1 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,48 |
1 |
1,44 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,48 |
1 |
1,11 |
|||
|
csökkentett talajművelés |
alacsony |
0,48 |
1,15 |
0,92 |
||
|
közepes |
0,48 |
1,15 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,48 |
1,15 |
1,44 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,48 |
1,15 |
1,11 |
|||
|
direktvetés |
alacsony |
0,48 |
1,22 |
0,92 |
||
|
közepes |
0,48 |
1,22 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,48 |
1,22 |
1,44 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,48 |
1,22 |
1,11 |
|||
|
Trópusi, hegyi |
megművelt |
teljes talajművelés |
alacsony |
0,64 |
1 |
0,94 |
|
közepes |
0,64 |
1 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,64 |
1 |
1,41 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,64 |
1 |
1,08 |
|||
|
csökkentett talajművelés |
alacsony |
0,64 |
1,09 |
0,94 |
||
|
közepes |
0,64 |
1,09 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,64 |
1,09 |
1,41 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,64 |
1,09 |
1,08 |
|||
|
direktvetés |
alacsony |
0,64 |
1,16 |
0,94 |
||
|
közepes |
0,64 |
1,16 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
0,64 |
1,16 |
1,41 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
0,64 |
1,16 |
1,08 |
A 3. táblázat adatai a 2. és a 4. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához adnak útmutatást.
3. táblázat
Útmutatás a talajerő-gazdálkodás szintjének megfelelő megválasztásához szántóföldek és évelő növények vonatkozásában
|
Talajerő-gazdálkodás |
Útmutatás |
|
Teljes talajművelés |
Jelentős mértékű talajbolygatás a talajréteg kiemelésével és teljes megfordításával és/vagy gyakori (egy éven belül ismétlődő) talajművelési eljárások alkalmazásával. Ültetéskor a felszínnek csak kis (pl. < 30 %) hányadát borítják növényi maradványok. |
|
Csökkentett talajművelés |
Elsődleges és/vagy másodlagos talajművelés, amely korlátozott mértékű talajbolygatással jár (általában sekély talajréteg forgatása teljes megfordítás nélkül), ültetéskor pedig általában a felszín több mint 30 %-át borítják növényi maradványok. |
|
Direktvetés |
Elsődleges talajművelés nélküli, közvetlen vetés a vetési terület talajának minimális bolygatásával, a gyomirtás érdekében rendszerint növényvédő szerek alkalmazásával. |
|
Alacsony (ráfordítás) |
A növényi maradványok szintje akkor alacsony, ha azokat eltávolítják a talajból (a tarlók vagy gyökerek összegyűjtésével vagy elégetésével), illetve lehet gyakran alkalmazott feketeugarnak, kevés maradványt képező haszonnövények (pl. zöldségek, dohány, gyapot) termesztésének, az ásványi műtrágyázás vagy a nitrogénmegkötő növények hiányának a következménye is. |
|
Közepes (ráfordítás) |
Ez jellemzi az olyan éves gabonatermesztési ciklust, melynek végén minden növényi maradvány visszakerül a termőföldbe. Amennyiben mégis eltávolítják ezeket, akkor szerves anyaggal (pl. trágyával) pótolják. Ásványi műtrágyázást vagy nitrogénmegkötő növények termesztését igényli vetésforgóban. |
|
Magas (ráfordítás), trágyázással |
A közepes szénbevitellel járó növénytermesztési rendszereknél jóval magasabb szintű szénbevitelt eredményez, mivel a rendszeres állati trágyázás gyakorlatával egészül ki. |
|
Magas (ráfordítás), trágyázás nélkül |
A kiegészítő gazdálkodási gyakorlatoknak – a sok maradványt képező növények termesztésének, a zöldtrágyázásnak, a takarónövények termesztésének, a megfelelőbb vegetációjú ugaroltatásnak, az öntözésnek és az éves vetésforgókban az évelő fűfélék gyakori alkalmazásának – köszönhetően a közepes szénbevitellel járó növénytermesztési rendszereknél jóval magasabb szintű növényimaradvány-bevitelt eredményez, ám mindezt trágyázás nélkül (vö. az előző rovattal). |
7.2. Évelő növények
4. táblázat
Évelő növényekkel, azaz olyan többnyári növényi kultúrákkal kapcsolatos tényezők, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma)
|
Éghajlati övezet |
Földhasználat (FLU ) |
Gazdálkodás (FMG ) |
Ráfordítás szintje (FI ) |
FLU |
FMG |
FI |
|
Mérsékelt/boreális, száraz |
évelő növények |
teljes talajművelés |
alacsony |
1 |
1 |
0,95 |
|
közepes |
1 |
1 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1 |
1,37 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1 |
1,04 |
|||
|
csökkentett talajművelés |
alacsony |
1 |
1,02 |
0,95 |
||
|
közepes |
1 |
1,02 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1,02 |
1,37 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1,02 |
1,04 |
|||
|
direktvetés |
alacsony |
1 |
1,1 |
0,95 |
||
|
közepes |
1 |
1,1 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1,1 |
1,37 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1,1 |
1,04 |
|||
|
Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos |
évelő növények |
teljes talajművelés |
alacsony |
1 |
1 |
0,92 |
|
közepes |
1 |
1 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1 |
1,44 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1 |
1,11 |
|||
|
csökkentett talajművelés |
alacsony |
1 |
1,08 |
0,92 |
||
|
közepes |
1 |
1,08 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1,08 |
1,44 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1,08 |
1,11 |
|||
|
direktvetés |
alacsony |
1 |
1,15 |
0,92 |
||
|
közepes |
1 |
1,15 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1,15 |
1,44 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1,15 |
1,11 |
|||
|
Trópusi, száraz |
évelő növények |
teljes talajművelés |
alacsony |
1 |
1 |
0,95 |
|
közepes |
1 |
1 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1 |
1,37 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1 |
1,04 |
|||
|
csökkentett talajművelés |
alacsony |
1 |
1,09 |
0,95 |
||
|
közepes |
1 |
1,09 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1,09 |
1,37 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1,09 |
1,04 |
|||
|
direktvetés |
alacsony |
1 |
1,17 |
0,95 |
||
|
közepes |
1 |
1,17 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1,17 |
1,37 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1,17 |
1,04 |
|||
|
Trópusi, nedves/egyenlítői |
évelő növények |
teljes talajművelés |
alacsony |
1 |
1 |
0,92 |
|
közepes |
1 |
1 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1 |
1,44 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1 |
1,11 |
|||
|
csökkentett talajművelés |
alacsony |
1 |
1,15 |
0,92 |
||
|
közepes |
1 |
1,15 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1,15 |
1,44 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1,15 |
1,11 |
|||
|
direktvetés |
alacsony |
1 |
1,22 |
0,92 |
||
|
közepes |
1 |
1,22 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1,22 |
1,44 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1,22 |
1,11 |
|||
|
Trópusi, hegyi |
évelő növények |
teljes talajművelés |
alacsony |
1 |
1 |
0,94 |
|
közepes |
1 |
1 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1 |
1,41 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1 |
1,08 |
|||
|
csökkentett talajművelés |
alacsony |
1 |
1,09 |
0,94 |
||
|
közepes |
1 |
1,09 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1,09 |
1,41 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1,09 |
1,08 |
|||
|
direktvetés |
alacsony |
1 |
1,16 |
0,94 |
||
|
közepes |
1 |
1,16 |
1 |
|||
|
magas, trágyázással |
1 |
1,16 |
1,41 |
|||
|
magas, trágyázás nélkül |
1 |
1,16 |
1,08 |
A 7.1. pontban a 3. táblázat adatai a 4. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához nyújtanak segítséget.
7.3. Füves területek
5. táblázat
Füves területekre, köztük szavannákra vonatkozó tényezők
|
Éghajlati övezet |
Földhasználat (FLU ) |
Gazdálkodás (FMG ) |
Ráfordítás szintje (FI ) |
FLU |
FMG |
FI |
|
Mérsékelt/boreális, száraz |
füves területek |
javított |
közepes |
1 |
1,14 |
1 |
|
magas |
1 |
1,14 |
1,11 |
|||
|
névlegesen fenntartott |
közepes |
1 |
1 |
1 |
||
|
enyhén degradálódott |
közepes |
1 |
0,95 |
1 |
||
|
erősen degradálódott |
közepes |
1 |
0,7 |
1 |
||
|
Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos |
füves területek |
javított |
közepes |
1 |
1,14 |
1 |
|
magas |
1 |
1,14 |
1,11 |
|||
|
névlegesen fenntartott |
közepes |
1 |
1 |
1 |
||
|
enyhén degradálódott |
közepes |
1 |
0,95 |
1 |
||
|
erősen degradálódott |
közepes |
1 |
0,7 |
1 |
||
|
Trópusi, száraz |
Füves területek |
javított |
közepes |
1 |
1,17 |
1 |
|
magas |
1 |
1,17 |
1,11 |
|||
|
névlegesen fenntartott |
közepes |
1 |
1 |
1 |
||
|
enyhén degradálódott |
közepes |
1 |
0,97 |
1 |
||
|
erősen degradálódott |
közepes |
1 |
0,7 |
1 |
||
|
Trópusi, nedves/egyenlítői |
szavanna |
javított |
közepes |
1 |
1,17 |
1 |
|
magas |
1 |
1,17 |
1,11 |
|||
|
névlegesen fenntartott |
közepes |
1 |
1 |
1 |
||
|
enyhén degradálódott |
közepes |
1 |
0,97 |
1 |
||
|
erősen degradálódott |
közepes |
1 |
0,7 |
1 |
||
|
Trópusi hegyi, száraz |
füves területek |
javított |
közepes |
1 |
1,16 |
1 |
|
magas |
1 |
1,16 |
1,11 |
|||
|
névlegesen fenntartott |
közepes |
1 |
1 |
1 |
||
|
enyhén degradálódott |
közepes |
1 |
0,96 |
1 |
||
|
erősen degradálódott |
közepes |
1 |
0,7 |
1 |
A 6. táblázat adatai az 5. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához nyújtanak segítséget.
6. táblázat
Útmutatás a talajerő-gazdálkodás szintjének megfelelő megválasztásához füves területek vonatkozásában
|
Talajerő-gazdálkodás |
Útmutatás |
|
Javított |
Fenntartható gazdálkodással hasznosított füves területeket jelöl, amelyeken a legeltetés mérsékelt intenzitású és legalább egy állagjavító eljárásra sor kerül (pl. trágyázás, fajjavítás, öntözés). |
|
Névlegesen fenntartott |
Nem lepusztult, fenntartható gazdálkodással hasznosított füves területet jelöl, amelyen azonban nem került sor számottevő állagjavításra. |
|
Enyhén degradálódott |
Túllegeltetésnek kitett vagy enyhén lepusztult, s ennek megfelelően – a természetes vagy a névlegesen fenntartott füves területhez képest – némileg csökkent termelékenységű füves terület, amely gazdálkodási ráfordításban nem részesül. |
|
Erősen degradálódott |
Tartós termelékenység-visszaeséssel és növénytakaró-veszteséggel járó állapot a vegetációt ért súlyos mechanikai károsodás és/vagy súlyos talajerózió következtében. |
|
Közepes (ráfordítás) |
Azon területekre érvényes, ahol nem került sor külön gazdálkodási ráfordításra. |
|
Magas (ráfordítás) |
A javított állagú füves területek sajátja; legalább egy állagjavító intézkedést/gazdálkodási ráfordítást feltételez (a javított állapotú füves területeknél ismertetetteken túlmenően). |
7.4. Erdőterület
7. táblázat
A legalább 10 %-os lombkorona-fedettséggel jellemezhető erdőterületekre érvényes tényezők
|
Éghajlati övezet |
Földhasználat (FLU ) |
Gazdálkodás (FMG ) |
Ráfordítás (FI ) |
FLU |
FMG |
FI |
|
Az összes |
Őshonos erdő (nem degradálódott) |
n/a (1) |
n/a |
1 |
|
|
|
Az összes |
Gazdálkodással hasznosított erdő |
minden |
minden |
1 |
1 |
1 |
|
Trópusi, nedves/száraz |
Talajváltó művelés – rövidített életciklust követő ugaroltatás |
n/a |
n/a |
0,64 |
|
|
|
Talajváltó művelés – teljes életciklust követő ugaroltatás |
n/a |
n/a |
0,8 |
|
|
|
|
Mérsékelt/boreális, nedves/száraz |
Talajváltó művelés – rövidített életciklust követő ugaroltatás |
n/a |
n/a |
1 |
|
|
|
Talajváltó művelés – teljes életciklust követő ugaroltatás |
n/a |
n/a |
1 |
|
|
A 8. táblázat adatai a 7. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához nyújtanak segítséget.
8. táblázat
Útmutatás az erdőterületekkel kapcsolatos földhasználat vonatkozásában
|
Földhasználat |
Útmutatás |
|
Őshonos erdő (nem degradálódott) |
Őshonos vagy tartós, romlatlan állagú és fenntartható gazdálkodással hasznosított erdőt jelent. |
|
Talajváltó művelés |
A talajváltó művelés állandó gyakorlata alkalmazott, azaz a trópusi erdőt vagy az egyéb erdőterületet évelő növények termesztése céljából kivágják, majd rövid időszakot (pl. 3–5 év) követően felhagynak a termesztéssel, lehetővé téve a vegetáció újraképződését. |
|
Teljes életciklust követő ugaroltatás |
Az erdő vegetációja a szántóföldi hasznosítást követően teljes vagy közel teljes fejlettségi szintre helyreáll, mielőtt ismét kivágják. |
|
Rövidített életciklust követő ugaroltatás |
Az erdő vegetációjának fejlettségi szintje az ismételt kivágást megelőzően nem áll vissza a kivágás előtti állapotára. |
8. A FÖLDFELSZÍN FELETTI ÉS ALATTI VEGETÁCIÓ SZÉNKÉSZLETÉNEK ÉRTÉKEI
A CVEG vagy az R értéke az alábbi táblázatok alapján adható meg.
8.1. Szántóföld
9. táblázat
A szántóföldi vegetációra vonatkozó értékek (általános)
|
Éghajlati övezet |
CVEG (tonna szén/hektár) |
|
Az összes |
0 |
10. táblázat
A cukornád vegetációjára vonatkozó értékek (specifikus)
|
Terület |
Éghajlati övezet |
Ökológiai övezet |
Kontinens |
CVEG (tonna szén/hektár) |
|
Trópusi |
Trópusi száraz |
Trópusi száraz erdő |
Afrika |
4,2 |
|
Ázsia (kontinentális, szigeti) |
4 |
|||
|
Trópusi cserjések |
Ázsia (kontinentális, szigeti) |
4 |
||
|
Trópusi nedves |
Trópusi nedves lombhullató erdők |
Afrika |
4,2 |
|
|
Közép- és Dél-Amerika |
5 |
|||
|
Trópusi egyenlítői |
Trópusi esőerdő |
Ázsia (kontinentális, szigeti) |
4 |
|
|
Közép- és Dél-Amerika |
5 |
|||
|
Szubtrópusi |
Meleg mérsékelt, száraz |
Szubtrópusi sztyepp |
Észak-Amerika |
4,8 |
|
Meleg mérsékelt nedves |
Szubtrópusi monszunerdő |
Közép- és Dél-Amerika |
5 |
|
|
Észak-Amerika |
4,8 |
8.2. Évelő növények, azaz olyan többnyári növényi kultúrák, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma)
11. táblázat
Évelő növények vegetációjára vonatkozó értékek (általános)
|
Éghajlati övezet |
CVEG (tonna szén/hektár) |
|
Mérsékelt (csapadékviszonyoktól függetlenül) |
43,2 |
|
Trópusi, száraz |
6,2 |
|
Trópusi, nedves |
14,4 |
|
Trópusi, egyenlítői |
34,3 |
12. táblázat
Évelő növények specifikus vegetációira vonatkozó értékek
|
Éghajlati övezet |
Növénytípus |
CVEG (tonna szén/hektár) |
|
Az összes |
kókuszdió |
75 |
|
jatropha |
17,5 |
|
|
jojoba |
2,4 |
|
|
olajpálma |
60 |
8.3. Füves területek
13. táblázat
A füves területek vegetációjára vonatkozó értékek (általános) – a cserjések kivételével
|
Éghajlati övezet |
CVEG (tonna szén/hektár) |
|
Boreális – száraz és nedves |
4,3 |
|
Hideg mérsékelt – száraz |
3,3 |
|
Hideg mérsékelt – nedves |
6,8 |
|
Meleg mérsékelt – száraz |
3,1 |
|
Meleg mérsékelt – nedves |
6,8 |
|
Trópusi – száraz |
4,4 |
|
Trópusi – nedves és egyenlítői |
8,1 |
14. táblázat
A miscanthus vegetációjára vonatkozó értékek (specifikus)
|
Terület |
Éghajlati övezet |
Ökológiai övezet |
Kontinens |
CVEG (tonna szén/hektár) |
|
Szubtrópusi |
Meleg mérsékelt, száraz |
Szubtrópusi száraz erdő |
Európa |
10 |
|
Észak-Amerika |
14,9 |
|||
|
Szubtrópusi sztyepp |
Észak-Amerika |
14,9 |
15. táblázat
Cserjések, azaz javarészt az 5 méteres magasságot el nem érő, a fák fiziognómiai tulajdonságaival tisztán nem jellemezhető, fás növények társulásaiból álló vegetáció értékei
|
Terület |
Kontinens |
CVEG (tonna szén/hektár) |
|
Trópusi |
Afrika |
46 |
|
Észak- és Dél-Amerika |
53 |
|
|
Ázsia (kontinens) |
39 |
|
|
Ázsia (sziget) |
46 |
|
|
Ausztrália |
46 |
|
|
Szubtrópusi |
Afrika |
43 |
|
Észak- és Dél-Amerika |
50 |
|
|
Ázsia (kontinens) |
37 |
|
|
Európa |
37 |
|
|
Ázsia (sziget) |
43 |
|
|
Mérsékelt |
Globális |
7,4 |
8.4. Erdőterület
16. táblázat
A 10–30 %-os lombkorona-fedettséggel jellemezhető erdőterületek vegetációjára vonatkozó értékek – az erdőültetvények kivételével
|
Terület |
Ökológiai övezet |
Kontinens |
CVEG (tonna szén/hektár) |
R |
|
Trópusi |
Trópusi esőerdő |
Afrika |
40 |
0,37 |
|
Észak- és Dél-Amerika |
39 |
0,37 |
||
|
Ázsia (kontinens) |
36 |
0,37 |
||
|
Ázsia (sziget) |
45 |
0,37 |
||
|
Trópusi nedves erdő |
Afrika |
30 |
0,24 |
|
|
Észak- és Dél-Amerika |
26 |
0,24 |
||
|
Ázsia (kontinens) |
21 |
0,24 |
||
|
Ázsia (sziget) |
34 |
0,24 |
||
|
Trópusi száraz erdő |
Afrika |
14 |
0,28 |
|
|
Észak- és Dél-Amerika |
25 |
0,28 |
||
|
Ázsia (kontinens) |
16 |
0,28 |
||
|
Ázsia (sziget) |
19 |
0,28 |
||
|
Trópusi hegyi rendszerek |
Afrika |
13 |
0,24 |
|
|
Észak- és Dél-Amerika |
17 |
0,24 |
||
|
Ázsia (kontinens) |
16 |
0,24 |
||
|
Ázsia (sziget) |
26 |
0,28 |
||
|
Szubtrópusi |
Szubtrópusi monszun-erdő |
Észak- és Dél-Amerika |
26 |
0,28 |
|
Ázsia (kontinens) |
22 |
0,28 |
||
|
Ázsia (sziget) |
35 |
0,28 |
||
|
Szubtrópusi száraz erdő |
Afrika |
17 |
0,28 |
|
|
Észak- és Dél-Amerika |
26 |
0,32 |
||
|
Ázsia (kontinens) |
16 |
0,32 |
||
|
Ázsia (sziget) |
20 |
0,32 |
||
|
Szubtrópusi sztyepp |
Afrika |
9 |
0,32 |
|
|
Észak- és Dél-Amerika |
10 |
0,32 |
||
|
Ázsia (kontinens) |
7 |
0,32 |
||
|
Ázsia (sziget) |
9 |
0,32 |
||
|
Mérsékelt |
Mérsékelt óceáni erdő |
Európa |
14 |
0,27 |
|
Észak-Amerika |
79 |
0,27 |
||
|
Új-Zéland |
43 |
0,27 |
||
|
Dél-Amerika |
21 |
0,27 |
||
|
Mérsékelt kontinentális erdő |
Ázsia, Európa (≤ 20 év) |
2 |
0,27 |
|
|
Ázsia, Európa (> 20 év) |
14 |
0,27 |
||
|
Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év) |
7 |
0,27 |
||
|
Észak- és Dél-Amerika (> 20 év) |
16 |
0,27 |
||
|
Mérsékelt hegyi rendszerek |
Ázsia, Európa (≤ 20 év) |
12 |
0,27 |
|
|
Ázsia, Európa (> 20 év) |
16 |
0,27 |
||
|
Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év) |
6 |
0,27 |
||
|
Észak- és Dél-Amerika (> 20 év) |
6 |
0,27 |
||
|
Boreális |
Boreális tűlevelű erdő |
Ázsia, Európa, Észak-Amerika |
12 |
0,24 |
|
Boreális tundra |
Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év) |
0 |
0,24 |
|
|
Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év) |
2 |
0,24 |
||
|
Boreális hegyi rendszerek |
Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év) |
2 |
0,24 |
|
|
Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év) |
6 |
0,24 |
17. táblázat
A több mint 30 %-os lombkorona-fedettséggel jellemezhető erdőterületek vegetációjára vonatkozó értékek – az erdőültetvények kivételével
|
Terület |
Ökológiai övezet |
Kontinens |
CVEG (tonna szén/hektár) |
|
Trópusi |
Trópusi esőerdő |
Afrika |
204 |
|
Észak- és Dél-Amerika |
198 |
||
|
Ázsia (kontinens) |
185 |
||
|
Ázsia (sziget) |
230 |
||
|
Trópusi nedves lombhullató erdő |
Afrika |
156 |
|
|
Észak- és Dél-Amerika |
133 |
||
|
Ázsia (kontinens) |
110 |
||
|
Ázsia (sziget) |
174 |
||
|
Trópusi száraz erdő |
Afrika |
77 |
|
|
Észak- és Dél-Amerika |
131 |
||
|
Ázsia (kontinens) |
83 |
||
|
Ázsia (sziget) |
101 |
||
|
Trópusi hegyi rendszerek |
Afrika |
77 |
|
|
Észak- és Dél-Amerika |
94 |
||
|
Ázsia (kontinens) |
88 |
||
|
Ázsia (sziget) |
130 |
||
|
Szubtrópusi |
Szubtrópusi monszunerdő |
Észak- és Dél-Amerika |
132 |
|
Ázsia (kontinens) |
109 |
||
|
Ázsia (sziget) |
173 |
||
|
Szubtrópusi száraz erdő |
Afrika |
88 |
|
|
Észak- és Dél-Amerika |
130 |
||
|
Ázsia (kontinens) |
82 |
||
|
Ázsia (sziget) |
100 |
||
|
Szubtrópusi sztyepp |
Afrika |
46 |
|
|
Észak- és Dél-Amerika |
53 |
||
|
Ázsia (kontinens) |
41 |
||
|
Ázsia (sziget) |
47 |
||
|
Mérsékelt |
Mérsékelt óceáni erdő |
Európa |
84 |
|
Észak-Amerika |
406 |
||
|
Új-Zéland |
227 |
||
|
Dél-Amerika |
120 |
||
|
Mérsékelt kontinentális erdő |
Ázsia, Európa (≤ 20 év) |
27 |
|
|
Ázsia, Európa (> 20 év) |
87 |
||
|
Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év) |
51 |
||
|
Észak- és Dél-Amerika (> 20 év) |
93 |
||
|
Mérsékelt hegyi rendszerek |
Ázsia, Európa (≤ 20 év) |
75 |
|
|
Ázsia, Európa (> 20 év) |
93 |
||
|
Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év) |
45 |
||
|
Észak- és Dél-Amerika (> 20 év) |
93 |
||
|
Boreális |
Boreális tűlevelű erdő |
Ázsia, Európa, Észak-Amerika |
53 |
|
Boreális tundra |
Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év) |
26 |
|
|
Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év) |
35 |
||
|
Boreális hegyi rendszerek |
Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év) |
32 |
|
|
Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év) |
53 |
18. táblázat
Erdőültetvények vegetációs értékei
|
Terület |
Ökológiai övezet |
Kontinens |
CVEG (tonna szén/hektár) |
R |
|
Trópusi |
Trópusi esőerdő |
Afrika, lomblevelű > 20 év |
87 |
0,24 |
|
Afrika, lomblevelű ≤ 20 év |
29 |
0,24 |
||
|
Afrika, fenyőfajok > 20 év |
58 |
0,24 |
||
|
Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év |
17 |
0,24 |
||
|
Amerika, eukaliptuszfajok |
58 |
0,24 |
||
|
Amerika, fenyőfajok |
87 |
0,24 |
||
|
Amerika, Tectona grandis |
70 |
0,24 |
||
|
Amerika, egyéb lomblevelű |
44 |
0,24 |
||
|
Ázsia, lomblevelű |
64 |
0,24 |
||
|
Ázsia, egyéb |
38 |
0,24 |
||
|
Trópusi nedves lombhullató erdő |
Afrika, lomblevelű > 20 év |
44 |
0,24 |
|
|
Afrika, lomblevelű ≤ 20 év |
23 |
0,24 |
||
|
Afrika, fenyőfajok > 20 év |
35 |
0,24 |
||
|
Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év |
12 |
0,24 |
||
|
Amerika, eukaliptuszfajok |
26 |
0,24 |
||
|
Amerika, fenyőfajok |
79 |
0,24 |
||
|
Amerika, Tectona grandis |
35 |
0,24 |
||
|
Amerika, egyéb lomblevelű |
29 |
0,24 |
||
|
Ázsia, lomblevelű |
52 |
0,24 |
||
|
Ázsia, egyéb |
29 |
0,24 |
||
|
Trópusi száraz erdő |
Afrika, lomblevelű > 20 év |
21 |
0,28 |
|
|
Afrika, lomblevelű ≤ 20 év |
9 |
0,28 |
||
|
Afrika, fenyőfajok > 20 év |
18 |
0,28 |
||
|
Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év |
6 |
0,28 |
||
|
Amerika, eukaliptuszfajok |
27 |
0,28 |
||
|
Amerika, fenyőfajok |
33 |
0,28 |
||
|
Amerika, Tectona grandis |
27 |
0,28 |
||
|
Amerika, egyéb lomblevelű |
18 |
0,28 |
||
|
Ázsia, lomblevelű |
27 |
0,28 |
||
|
Ázsia, egyéb |
18 |
0,28 |
||
|
Trópusi cserjések |
Afrika, lomblevelű |
6 |
0,27 |
|
|
Afrika, fenyőfajok > 20 év |
6 |
0,27 |
||
|
Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év |
4 |
0,27 |
||
|
Amerika, eukaliptuszfajok |
18 |
0,27 |
||
|
Amerika, fenyőfajok |
18 |
0,27 |
||
|
Amerika, Tectona grandis |
15 |
0,27 |
||
|
Amerika, egyéb lomblevelű |
9 |
0,27 |
||
|
Ázsia, lomblevelű |
12 |
0,27 |
||
|
Ázsia, egyéb |
9 |
0,27 |
||
|
Trópusi hegyi rendszerek |
Afrika, lomblevelű > 20 év |
31 |
0,24 |
|
|
Afrika, lomblevelű ≤ 20 év |
20 |
0,24 |
||
|
Afrika, fenyőfajok > 20 év |
19 |
0,24 |
||
|
Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év |
7 |
0,24 |
||
|
Amerika, eukaliptuszfajok |
22 |
0,24 |
||
|
Amerika, fenyőfajok |
29 |
0,24 |
||
|
Amerika, Tectona grandis |
23 |
0,24 |
||
|
Amerika, egyéb lomblevelű |
16 |
0,24 |
||
|
Ázsia, lomblevelű |
28 |
0,24 |
||
|
Ázsia, egyéb |
15 |
0,24 |
||
|
Szubtrópusi |
Szubtrópusi monszun-erdő |
Amerika, eukaliptuszfajok |
42 |
0,28 |
|
Amerika, fenyőfajok |
81 |
0,28 |
||
|
Amerika, Tectona grandis |
36 |
0,28 |
||
|
Amerika, egyéb lomblevelű |
30 |
0,28 |
||
|
Ázsia, lomblevelű |
54 |
0,28 |
||
|
Ázsia, egyéb |
30 |
0,28 |
||
|
Szubtrópusi száraz erdő |
Afrika, lomblevelű > 20 év |
21 |
0,28 |
|
|
Afrika, lomblevelű ≤ 20 év |
9 |
0,32 |
||
|
Afrika, fenyőfajok > 20 év |
19 |
0,32 |
||
|
Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év |
6 |
0,32 |
||
|
Amerika, eukaliptuszfajok |
34 |
0,32 |
||
|
Amerika, fenyőfajok |
34 |
0,32 |
||
|
Amerika, Tectona grandis |
28 |
0,32 |
||
|
Amerika, egyéb lomblevelű |
19 |
0,32 |
||
|
Ázsia, lomblevelű |
28 |
0,32 |
||
|
Ázsia, egyéb |
19 |
0,32 |
||
|
Szubtrópusi sztyepp |
Afrika, lomblevelű |
6 |
0,32 |
|
|
Afrika, fenyőfajok > 20 év |
6 |
0,32 |
||
|
Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év |
5 |
0,32 |
||
|
Amerika, eukaliptuszfajok |
19 |
0,32 |
||
|
Amerika, fenyőfajok |
19 |
0,32 |
||
|
Amerika, Tectona grandis |
16 |
0,32 |
||
|
Amerika, egyéb lomblevelű |
9 |
0,32 |
||
|
Ázsia, lomblevelű > 20 év |
25 |
0,32 |
||
|
Ázsia, lomblevelű ≤ 20 év |
3 |
0,32 |
||
|
Ázsia, tűlevelű > 20 év |
6 |
0,32 |
||
|
Ázsia, tűlevelű ≤ 20 év |
34 |
0,32 |
||
|
Szubtrópusi hegyi rendszerek |
Afrika, lomblevelű > 20 év |
31 |
0,24 |
|
|
Afrika, lomblevelű ≤ 20 év |
20 |
0,24 |
||
|
Afrika, fenyőfajok > 20 év |
19 |
0,24 |
||
|
Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év |
7 |
0,24 |
||
|
Amerika, eukaliptuszfajok |
22 |
0,24 |
||
|
Amerika, fenyőfajok |
34 |
0,24 |
||
|
Amerika, Tectona grandis |
23 |
0,24 |
||
|
Amerika, egyéb lomblevelű |
16 |
0,24 |
||
|
Ázsia, lomblevelű |
28 |
0,24 |
||
|
Ázsia, egyéb |
15 |
0,24 |
||
|
Mérsékelt |
Mérsékelt óceáni erdő |
Ázsia, Európa, lomblevelű (> 20 év) |
60 |
0,27 |
|
Ázsia, Európa, lomblevelű (≤ 20 év) |
9 |
0,27 |
||
|
Ázsia, Európa, tűlevelű (> 20 év) |
60 |
0,27 |
||
|
Ázsia, Európa, tűlevelű (≤ 20 év) |
12 |
0,27 |
||
|
Észak-Amerika |
52 |
0,27 |
||
|
Új-Zéland |
75 |
0,27 |
||
|
Dél-Amerika |
31 |
0,27 |
||
|
Mérsékelt kontinentális erdő és hegyi rendszerek |
Ázsia, Európa, lomblevelű (> 20 év) |
60 |
0,27 |
|
|
Ázsia, Európa, lomblevelű (≤ 20 év) |
4 |
0,27 |
||
|
Ázsia, Európa, tűlevelű (> 20 év) |
52 |
0,27 |
||
|
Ázsia, Európa, tűlevelű (≤ 20 év) |
7 |
0,27 |
||
|
Észak-Amerika |
52 |
0,27 |
||
|
Dél-Amerika |
31 |
0,27 |
||
|
Boreális |
Boreális tűlevelű erdő és hegyi rendszerek |
Ázsia, Európa (> 20 év) |
12 |
0,24 |
|
Ázsia, Európa (≤ 20 év) |
1 |
0,24 |
||
|
Észak-Amerika |
13 |
0,24 |
||
|
Boreális tundra terület |
Ázsia, Európa (> 20 év) |
7 |
0,24 |
|
|
Ázsia, Európa (≤ 20 év) |
1 |
0,24 |
||
|
Észak-Amerika |
7 |
0,24 |
(1) n.a. = nem alkalmazható. Ezekben az esetekben az FMG és az FI értékét nem kell figyelembe venni, az SOC az alábbi képlet segítségével adható meg: SOC = SOCST × FLU