16.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/1

(1)

A Bizottság az 1242/2009/EK rendelettel (3) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KN) származó egyes rakományátvilágító berendezések behozatalára.

(2)

A Bizottság a dömpingellenes eljárást az egyes rakományátvilágító berendezések uniós termelésének jelentős részét, jelen esetben több mint 80 %-át képviselő uniós termelő, a Smiths Detection Group Limited (a továbbiakban: a panaszos) által 2009. február 2-án benyújtott panaszt követően indította meg. Az említett termékek dömpingjére és az abból eredő súlyos károkra a panaszban felhozott bizonyítékokat az eljárás kezdeményezéséhez elegendőnek ítélték.

(3)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetése mellett döntöttek (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), több érdekelt fél írásban ismertette véleményét az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(4)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához. A Bizottság különösen az uniós fogyasztás számbavételére összpontosítva folytatta a vizsgálatot. Erre vonatkozóan, a Bizottság felvette a kapcsolatot az érdekelt felekkel, nevezetesen a termék felhasználóival és beszállítóival, bizonyos ügyletekre vonatkozó panaszaik elemzése céljából.

(5)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (9) preambulumbekezdésének megfelelően, a dömping és a kár vizsgálata a 2007. július 1-jétől2008. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a vizsgálati időszak) A kárfelmérés szempontjából lényeges tendenciákra való tekintettel a Bizottság a 2004 januárjától a vizsgálati időszak végéig terjedő periódus (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) adatait elemezte.

(6)

Az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártó (a továbbiakban: a kínai gyártó) azt állította, hogy nem indokolt 18 hónapos vizsgálati időszakot figyelembe venni a dömpingellenes vizsgálatok során megszokott módon figyelembe vett 12 hónapos vizsgálati időszak helyett. A kínai gyártó véleménye szerint a vizsgálati időszaknak egyszerűen a 2008-as naptári évre kellett volna kiterjednie.

(7)

Már az elején meg kell említeni, hogy a kínai gyártó nem vitatta a 18 hónapos vizsgálati időszak figyelembevételét a vizsgálat ideiglenes szakaszában. A panasz az ideiglenes intézkedések bevezetését követően került benyújtásra. Mindamellett a vizsgálati időszak már az eljárás megindítását bejelentő értesítésben és a kérdőívekben is ismertetve volt, azaz a vizsgálat elindításának a legelején. A 18 hónapos vizsgálati időszak választásának specifikus okait az ideiglenes rendelet (9) preambulumbekezdése tárgyalja. A kínai gyártó nem hozott fel semmilyen indokot, amely megkérdőjelezhetné az ezen a piacon viszonylag kevés tranzakcióra vonatkozó indoklást.

(8)

Ennek ellenére, ahhoz, hogy a vizsgálati időszakra vonatkozó adatokat teljes mértékben össze lehessen hasonlítani az előző évek adataival, a károkra és okozatra vonatkozó részleges adatokat az adott vizsgálati időszakra vonatkozóan éves adatokra számolták át.

(9)

Továbbá, a kínai gyártó azt állította, hogy a vizsgálati időszak kiválasztása a kárt okozó tényezők befolyásolásának céljából történt így. Ezt az érvelést el kellett vetni.

(10)

A Bizottságnak a vizsgálatának kezdetén nem volt, és nem is lehetett tudomása a kármutatókra vonatkozó bonyolult adatokról és számokról. Ezeket. csak a vizsgálat folyamán állapították meg.

(11)

Végül, meg kell említeni, hogy ez nem az első eset, amikor a vizsgálati időszak 12 hónapnál hosszabb periódusra terjed ki (pld. a 892/94/EK bizottsági rendelet (4) által megállapított 16 hónapos vizsgálati időszak a KN-ból és Oroszországból származó fémkalcium behozatalára vonatkozóan, vagy a 823/95/EK bizottsági rendelet (5) által megállapított 18 hónapos vizsgálati időszak az USA-ból származó dinátrium-karbonát behozatalára vonatkozóan).

(12)

Ugyanakkor, a kínai gyártó azzal érvelt, hogy a szerződés aláírása valamennyi ügyletet egy bizonyos időpontra határol be, függetlenül attól, hogy pályázati eljárás során jött-e létre, így nem indokolt a vizsgálati időszak kiterjesztése. Ez az érv nem meggyőző, ugyanis nem a piacon létrejövő viszonylag kevés ügylet alapvető problémáját tárgyalja. A szerződés aláírásának dátuma kizárólag arra szolgált, hogy megfelelően átlátható alapot biztosítson az eladások anyagi összetevőinek meghatározásához, továbbá arra, hogy rendelkezésre álljon egy jól meghatározott dátum, amely szerint meghatározható, hogy mely szerződések tartoznak a vizsgálati, illetve az azt megelőző időszakhoz és melyeket kell figyelmen kívül hagyni.

(13)

A vizsgálati időszakra vonatkozó észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (9) preambulumbekezdését megerősítették.

(14)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Kínai Népköztársaságból származó rakományátvilágító berendezések behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését, valamint az ideiglenes vám formájában biztosított összegek végleges beszedését javasolták. A felek a tájékoztatást követően megadott határidőn belül beterjeszthették ellenvetéseiket.

(15)

Sor került az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásos észrevételek áttekintésére, és indokolt esetben a megállapításokat ezeknek megfelelően módosították.

(16)

Az ideiglenes intézkedéseket követően, a kínai gyártó észrevételeinek, valamint az uniós panaszok részletes elemzésének fényében a termék meghatározását felülvizsgálták. Megállapítást nyert, hogy alfa-, illetve béta-sugárzást alkalmazó technológiák nem használhatók rakományok átvilágítására. Ezáltal jogosnak tekinthető az említett két típusú technológia kizárása a termékskálából. Nem nyújtottak be semmilyen további bizonyítékot, amely megkérdőjelezné azokat az ideiglenes megállapításokat, melyek szerint a termékskálába tartozó valamennyi technológiát (kivéve az alfa-, illetve béta sugárzást alkalmazó technológiákat) lehet rakományátvilágító berendezésben alkalmazni, és valamennyi terméktípus ugyanarra a célra, nevezetesen a rakomány átvilágítására szolgál ugyanazon fő jellemző, a kibocsátott sugárzás segítségével. A vizsgálati időszak folyamán a termék gamma-sugárzást alkalmazó egységeit valóban értékesítették az Unióban.

(17)

A fentiekre tekintettel, megállapítást nyert, hogy valamennyi típusú rakományátvilágító rendszer, ideértve a jelenleg az ex 9022 19 00, ex 9022 29 00, ex 9027 80 17 és az ex 9030 10 00 KN-kód alá tartozó, neutrontechnológiát, legalább 250 keV-os röntgensugarakat, vagy gamma-sugárzást használó rakományátvilágító berendezéseket, valamint a jelenleg az ex 8705 90 90 KN-kód alá tartozó, és ilyen berendezésekkel ellátott gépjárművek ugyanolyan alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, alapvetően ugyanaz a végső felhasználási területük, és egymással versenyben állnak az Unió piacán. Mindezek alapján az ideiglenes rendelet (10) és (15) preambulumbekezdését megerősítették, kivéve az alfa-, illetve béta sugárzást használó technológiákra utaló vonatkozásokat.

(18)

A hasonló termékre vonatkozó észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (16) preambulumbekezdését megerősítették.

(19)

A fentiekre tekintettel véglegesen megerősítést nyert az a tény, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében valamennyi rakományátvilágító berendezés-típust azonosnak lehet tekinteni.

(20)

Az egyedüli együttműködő kínai exportáló gyártó nem kért piacgazdasági elbánást, csupán egyéni elbánást kért. Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (19) és (20) preambulumbekezdéseit megerősítették.

(21)

Az egyedi elbánásra vonatkozó észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (21) és (25) preambulumbekezdéseit megerősítették.

(22)

Egyetlen félnek sem volt ellenvetése az Amerikai Egyesült Államok (USA) analóg országként történő felhasználásához.

(23)

A kínai gyártó megerősítette észrevételét, miszerint egy, az USA-ban alapított és a panaszoshoz kapcsolódó vállalat nem működik együtt a vizsgálatban. A kínai fél azzal érvelt, hogy a panaszos a rendes érték kiszámításához USA-beli kapcsolódó vállalatának adatait használta fel, jóllehet a panaszos a vizsgálat során kijelentette, hogy az USA-beli kapcsolódó vállalat nem minősül hasonló termék gyártójának. A kínai exportáló gyártó érvelése szerint a panaszoshoz tartozó USA-beli vállalatot kötelezni kellett volna az együttműködésre és együttműködésének hiánya miatt a panaszost nem együttműködőnek kellene minősíteni, és az eljárást meg kellene szüntetni. Ugyanakkor a kínai azzal érvelt, hogy a Bizottságnak tisztáznia és ellenőriznie kellett volna, hogy az USA-beli vállalat hasonló termék gyártójának tekinthető-e. Végül, a kínai exportáló gyártó nem fogadta el irányadónak az EU nem preferenciális származási szabályait annak meghatározására, hogy egy bizonyos gazdasági szereplő egy adott termék gyártójának tekinthető-e vagy sem.

(24)

A panaszoshoz tartozó USA-beli vállalat adatainak felhasználására vonatkozó észrevételeket illetően meg kell említeni, hogy a panaszban szereplő rendes értékre vonatkozó adatok a tényleges USA-beli árakon alapultak, amelyek az USA kormányának GSA Advantages internetes oldalán állnak rendelkezésre. Két típusú hasonló termékre vonatkozóan nem álltak nyilvánosan rendelkezésre árak, így a rendes értéket a panaszosnak a saját, USA-szintre igazított EU-szintű termelési költségeinek alapján kellett kiszámítania,saját, az USA-ra vonatkozó ismeretei alapján.

(25)

Továbbá, a kínai gyártó nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely cáfolná az ideiglenes rendelet (32) preambulumbekezdésében kifejezett megállapításokat.

(26)

Az EU dömpingellenes törvénye nem írja elő, semmilyen körülmények között, hogy az eljárást meg kell szüntetni, amennyiben egy analóg országbeli gyártó nem kíván együttműködni a vizsgálatban. Az a tény, hogy az analóg gyártó a panaszoshoz tartozik, nem befolyásolja ezt a következtetést. Továbbá, a törvényszéki per, nevezetesen T-249/06 (Interpipe), amelyre a kínai gyártó utal ebben az esetben szintén nem irányadó, ugyanis abban az esetben a szóban forgó ügy arról szólt, hogy milyen mértékben kötelezhető egy uniós gyártó leányvállalata, hogy együttműködjön a kármegállapítási eljárásban. Ez teljesen más, mint információk benyújtása a rendes érték meghatározásához analóg országban.

(27)

A gyártó fogalmának meghatározásához fűzött érvelésre vonatkozóan meg kell említeni, hogy a vizsgálat megállapítása szerint, a panaszos hasonló termék gyártója az EU területén és gyártói tevékenysége az EU nem preferenciális származásra vonatkozó szabályainak megfelelő származást biztosít. A törvény értelmében nincs szükség következtetéseket levonni olyan jogi személyek státusát illetően, amelyek nem képezik vizsgálat tárgyát az adott eljárás alatt, székhelyük nem az EU-ban van vagy amelyek adatait nem használták fel a vizsgálat során semmilyen megállapítás meghatározására.

(28)

Az analóg ország kiválasztására vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (26)–(35) preambulumbekezdésében levont következtetések megerősítésre kerülnek.

(29)

Meg kell jegyezni, hogy a rendes értéket az egyedüli együttműködő analóg országbeli (nevezetesen az Amerikai Egyesült Államok) gyártó, valamint az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok alapján számolták ki. Ekképpen, az EU területére behozott egy terméktípus rendes értékét az amerikai gyártó által, az USA-ban gyártott hasonló termék belföldi értékesítési árának alapján számolták ki. Az együttműködő amerikai gyártó nem gyárt más típusú termékeket, amelyek összehasonlíthatóak lennének a Kínából az EU területére behozott más termékeknek. Egy tágasabb viszonyítási alap biztosításának érdekében, a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy más terméktípusokra vonatkozóan a rendes érték meghatározható-e bármilyen más alapon, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezései alapján (a továbbiakban: bármilyen más elfogadható alap). Az eljárás ideiglenes szakaszában megállapítást nyert, hogy bizonyos terméktípusokra vonatkozóan alkalmazhatók az uniós gazdasági ágazat költségekre vonatkozó ellenőrzött információi.

(30)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően, a kínai gyártó benyújtotta észrevételeit a rendes értékre vonatkozóan.

(31)

A kínai gyártó kérte a rendes érték lekerekítését a saját gyártmányú és külföldről megvásárolt gyorsítók költség-különbségének megfelelő értékkel, azzal érvelve, hogy a kínai vállalat a gyorsítók gyártója, míg az amerikai gyártó és az Unió vásárlók.

(32)

Erre a kérésre vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy ezt semmilyen konkrét bizonyítékkal nem támasztotta alá, annak ellenére, hogy a vizsgálat során a Bizottság felkérte erre.

(33)

A kínai gyártó felkérte a Bizottságot, hogy pontosan határozza meg a rendes érték kiszámításához használt specifikus modelltípusokat. A fentiekre tekintettel meg kell említeni, hogy az uniós gyártók, valamint az analóg országbeli gyártó bizalmasnak tekinti az ilyen típusú információkat. Valóban, a modellek pontos megnevezésének közzététele esetén, figyelembe véve, hogy az adott modellek egyetlen terméksorozathoz tartoztak és a terméksorozat specifikus jellemzői már ismertek voltak, továbbá azt, hogy csupán korlátozott számú modelltípust használtak a rendes érték kiszámítására, a közzétett információkhoz hozzáférő feleknek lehetőségük van kiszámítani a specifikus modelltípusok valódi árát vagy azokat a költségeket és árat, amelynek alapján a különböző modelltípusok rendes értéke ki lett számolva. Az ilyen típusú információk természetüknél fogva valóban bizalmasak, ezért ezt a kérést vissza kellett utasítani.

(34)

A kínai gyártó kifejezte kétségeit a Bizottság által, az uniós gazdasági ágazat adatai alapján kiszámolt rendes értéket illetően. Megjegyezte, hogy a pályázatokhoz benyújtott árajánlatok helyett a valódi eladási árat kellett volna figyelembe venni. Mindenek előtt meg kell említeni, hogy az uniós gazdasági ágazat adatai arra szolgáltak, hogy magasabb arányú összehasonlítási reprezentativitást lehessen biztosítani a rendes érték és a kínai gyártó exporteladásai között. Tekintettel erre, az érintett termék azon típusai esetében, amelyekre nem lehetett rendes értéket kiszámítani az USA-ban rendelkezésre álló adatok alapján, a rendes értéket az uniós gazdasági ágazattól származó, a Kínából behozott termékkel azonos típusú terméktípusra vonatkozó, ellenőrzött információk alapján állapították meg, amennyiben ez lehetséges volt.

(35)

Ekképpen, bizonyos terméktípusok esetében (kivéve a mobil átvilágító berendezéseket) a rendes érték az alapvető költségek alapján volt kiszámolva, az építési munkálatokkal és telephellyel kapcsolatos költségek figyelembevétele nélkül, reális profitszázalék hozzáadásával, amelynek értéke minden esetben jelentősen alacsonyabb volt, mint a kár mértékének meghatározásához használt célprofit. A vizsgálat kiderítette, hogy az uniós gazdasági ágazat standard költség-meghatározást alkalmaz valamennyi általa kínált terméktípusra vonatkozóan. Ezen szabványos költségek előkészítését, a kiszámítási módszert és a standard költség-meghatározáson belüli reális költségekkel való összehasonlítást tartalmazó feljegyzéseket ellenőrizték és rendben találták.

(36)

Továbbá, az uniós gazdasági ágazat költségszerkezetét összehasonlították a hasonló terméket gyártó amerikai gyártó költségszerkezetével. Megállapítást nyert, hogy i. az amerikai gyártó haszonkulcsa magasabb, mint az uniós gazdasági ágazat adatai alapján kiszámolt rendes érték meghatározásához használt haszonkulcs, és ii. az uniós gazdasági ágazat költségszerkezete nagyjában megegyezik az analóg országi gyártó költségszerkezetével (a pontos különbség közzétételére nincs lehetőség, bizalmasságvédelmi okokból). A fentiekre tekintettel levonható a következtetés, hogy az uniós gazdasági ágazat adatainak használata a rendes érték kiszámításához teljes mértékben összhangban van az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének előírásaival.

(37)

A kínai gyártó továbbá észrevételeket tett arra a közbeszerzési pályázatra vonatkozóan, amely alapján a hasonló termék amerikai gyártója mobil rakományátvilágító berendezéseket értékesített az amerikai piacon. Azt állította, hogy amennyiben a Bizottság egy 2005-ben folytatott pályázat adatai alapján kiszámított rendes értéket hasonlít össze a vizsgálati időszakon belüli kiviteli árhoz, az ilyen összehasonlítás nem tekinthető méltányosnak. Ezt az érvelés nem támasztják alá a vizsgálat megállapításai. Az USA-ban a közbeszerzési pályázatok nyertesének közbeszerzési keretszerződést ítélnek meg, amely alapján a nyertes egy meghatározott időszakban értékesíthet. A keretszerződés azonban árakat nem tartalmazott. 2005-ben valóban kötöttek ilyen szerződést, azonban az egyéni ajánlatok benyújtása az említett pályázatra, valamint a szerződések aláírása 2007-ben történt, azaz már a vizsgálati időszakon belül. A fentiekre tekintettel elfogadhatónak tekintettük az említett pályázat figyelembevételét a vizsgálati időszakon belül a dömping-árrés kiszámításának részadataként.

(38)

A kínai gyártó továbbá pontosítást kért arra vonatkozóan, hogy az általa Lettországban értékesített áthelyezhető rendszerekhez hasonló berendezések rendes értékének kiszámításához miért az uniós gazdasági iparág adatai szolgáltak alapul, és nem az amerikai gyártó eladásai. Erre vonatkozóan meg kell említeni, hogy a Bizottságnak nem volt lehetősége analóg országbeli adatokat használni, ugyanis az együttműködő analóg országbeli gyártó nem szolgáltatott ilyen adatokkal.

(39)

Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (38)–(42) preambulumbekezdését megerősítették.

(40)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a kínai gyártó benyújtotta észrevételeit az exportárra vonatkozóan.

(41)

Ezen észrevételek Hollandiai, Finnországi és Lengyelországi ügyletek specifikus költségtételeire vonatkoztak. Az ellenőrzött információkkal alátámasztható észrevételeket elfogadták és a dömping-árrést megfelelően kiigazították. Bizonyos telepítési költségekre vonatkozó észrevételeket el kellett utasítani. Erre vonatkozóan meg kell említeni, hogy bár a vállalatot a vizsgálat különböző szakaszaiban felkérték az érintett termék különböző elemeinek árára vonatkozó aktuális adatok benyújtásásra, nem tett javaslatot egy bizonyító erejű bontás kidolgozásához. Az ideiglenes megállapítások közzétételét követően szolgáltatott összegek új információnak számítanak, amelyeket nem támaszt alá a számvitel vagy más ellenőrizhető bizonyíték.

(42)

A kínai gyártó továbbá kijelentette, hogy a közbeszerzési pályázatokon kívül egyetlen értékesítési ügyletben vett részt. Ezen állítás megerősítést nyert. Mindamellett a vizsgálat kiderítette, hogy az említett értékesítési ügylet nem a szokásos üzleti tevékenység keretében történt. Gyakorlatilag egy helyettesítő termékről van szó, amelynek árában több évvel a vizsgálati időszak előtt egyeztek meg. A helyettesítő terméktípus teljesen eltér az eredeti terméktípustól. Ennélfogva az említett ügylet nem tartozik a vizsgálati időszakhoz, hanem egy korábban megkötött szerződés teljesítésének része. A fentiekre tekintettel az ügyletre vonatkozó exportár nem foglalható bele a számításba.

(43)

Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (43)–(46) preambulumbekezdését megerősítették.

(44)

A kínai gyártó arra hivatkozott, hogy az összehasonlítás csonkított termék-ellenőrzési számok alapján történt, amelyek nem vették figyelembe az összehasonlítandó termékek közötti fizikai különbségeket. Továbbá, a kínai vállalat azt állította, hogy az árak összehasonlítása során figyelembe kellett volna venni a gyorsítókat, az alváztípusokat és az energiaszinteket.

(45)

Az első panaszra vonatkozóan ki kell emelni a következő pontokat: Az uniós gazdasági ágazat adataira vonatkozóan meg kell említeni, hogy a számítások alapját közvetlenül az adott közbeszerzési pályázatokra benyújtott adatok képezték, nevezetesen azon termékek adatai, amelyek ugyanabban az időpontban ugyanazon a kereskedelmi szinten álltak versenyben, és amelyeket a pályázatot hirdető hatóságok összehasonlíthatónak nyilvánítottak. A hasonló termék amerikai gyártójának adatait illetően, a vizsgálat megállapításai szerint az összehasonlított termék megfelel az alaprendelet (4) cikkének 1. bekezdésében megfogalmazott előírásoknak, azaz az érintett termék valamennyi jellemzőjét figyelembe véve hasonló terméknek tekinthető. Ennélfogva, az a tény, hogy a termékellenőrzési szám vagy a csonkított termék ellenőrzési száma nem tükrözi az összes fizikai különbséget, nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy méltányos összehasonlítást végezzen a rendes érték és az exportár között. Ami még ennél is fontosabb, az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezőket figyelembe vették. A nyilvántartott információk azt mutatják, hogy az együttműködő kínai exportáló gyártó által szállított termékek gyakran kiegészítő funkciókkal rendelkeznek a rendes érték kiszámításának alapját képező termékhez viszonyítva. Ennek eredményeképpen a rendes értéket konzervatív módon számították ki.

(46)

A gyorsítókra, alváztípusokra és energiaszintekre vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy a kért módosítások az alaprendelet (10) cikke 2. bekezdésének hatálya alá esnek, azonban nem létezik bizonyíték arra, hogy a kérvényezett tényezők közötti különbségek befolyásolnák az árakat vagy az árak összehasonlíthatóságát, ugyanis a kínai gyártó nem nyújtott be olyan adatokat, amelyek a módosításokat indokolnák.

(47)

A kínai gyártó azt állította, hogy a gyorsító az érintett termék fontos alkotóeleme, amelyet figyelembe kellett volna venni a termék ellenőrzési számának szerkezetében. A Bizottság nem vette figyelembe a gyorsítókat a termék ellenőrzési számának szerkezetében, ugyanis az érdekelt felek nem nyújtottak be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a gyorsító a különböző terméktípusokat megkülönböztető tényezőnek számít.

(48)

A kínai gyártó továbbá kérvényezte a rendes érték azon módosításainak azonosítását és mennyiségi meghatározását, amelyek gyártelepi árra vezették vissza. A rendes érték szavatossági és hitelköltségeinek módosítása a hasonló termék amerikai gyártójának belföldi értékesítési árainak alapján történt. A rendes érték szállítási, szavatossági, képzési és dokumentálási költségeinek, valamint az ügynöki díjaknak a módosítása az uniós gazdasági iparág adatai alapján történt. A módosítások mennyiségi meghatározására irányuló kérvényezésre vonatkozóan, meg kell jegyezni, hogy a Bizottság nem hozhat nyilvánosságra ilyen típusú adatokat, ugyanis azok természetüknél fogva bizalmasnak minősülnek. Meg kell jegyezni, hogy a gyártelepi exportár kiszámításához használt megfelelő adatok sem lettek nyilvánosságra hozva az uniós gazdasági ágazati szereplők számára.

(49)

Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (47) és (48) preambulumbekezdését megerősítették.

(50)

A kínai gyártó elégedetlenségének adott hangot arra vonatkozóan, hogy bizonyos értékesítések nem voltak figyelembe véve a dömping kiszámításakor. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a kérdéses ügyletek értékesítési adatait eredetileg figyelembe vették az exportárak meghatározásakor. Mindamellett, nem volt lehetőség ezen ügyletek rendes értékének meghatározására. Ennélfogva, nem volt lehetőség a rendes érték és az exportár összehasonlítására sem.

(51)

A kínai gyártó továbbá azt állította, hogy a (50) preambulumbekezdésben említett értékesítési ügyletek CIF-értéke szerepel a végleges CIF-értékben, amely a dömpingszámítások nevezőjeként volt alkalmazva. Ez az érvelés elfogadhatatlan. A teljes dömpinget a különböző megállapított dömpingek összege (ahol lehetséges volt az árak összehasonlítása) adja meg, osztva a megfelelő CIF-értékek összegével. Azon értékesítési ügyletek CIF-értékeinek használata, amelyekre vonatkozóan a rendes érték nem volt összehasonlítható az exportárral egy megfelelően meghatározott rendes érték hiányában, számtani hibát eredményezne, ugyanis a számítások számlálója és nevezője nem összehasonlítható ügyletekre vonatkozna.

(52)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (49) és (50) preambulumbekezdését megerősítették.

(53)

A fentiekre tekintettel, a végleges uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet értéke 38,8 %.

(54)

Az okozott kár megállapítására vonatkozóan kizárólag a kínai gyártó nyújtott be észrevételeket. Ezen észrevételek közül néhány egyszerűen az ideiglenes rendelet által már elemzett észrevételek ismétlése.

(55)

Az ideiglenes rendelet által már elemzett észrevételekre vonatkozó érveléseket jelen rendelet nem ismétli meg.

(56)

Emlékeztetni kell arra, hogy ez esetben a rendelkezésre álló adatok két uniós gyártóra és egy exportáló gyártóra hivatkoznak, melyek gyakorlatilag az uniós piac nagy részét lefedik. A fentiekre tekintettel, az üzleti titok védelme érdekében nem lehet pontos adatokkal szolgálni. Ezért a mutatók indexált formában vagy értéktartományban vannak megadva.

(57)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalra benyújtott válaszában, a kínai gyártó kérvényezte a kárfelmérés évesített adatok alapján történő bemutatását. Bár ez a módszer nem befolyásolja az adatok tartalmát, hanem csupán azok bemutatását, a kérés jogosnak tekinthető, így az alábbi elemzés teljes egészében évesített adatok alapján készült.

(58)

A kínai gyártó megkérdőjelezte az ideiglenesen közzétett vállalat-specifikus dokumentumban szereplő, a figyelembe vett időszakban (2004-től a vizsgálati időszak végéig) lebonyolított értékesítéseinek volumenére vonatkozó adatokat. Meg kell említeni, hogy a Bizottság az összeállított adatok átfogó és teljes lebontását bocsátotta a kínai gyártó rendelkezésére. A kínai gyártó által kapott visszajelzések következetes keresztellenőrzésnek voltak alávetve a tagállamok hatóságai, mint az érintett termék felhasználói, valamint az uniós gyártók által szolgáltatott információk tükrében. A fentieket figyelembe véve, a kínai fél uniós értékesítései és azok megfelelő hatásai a vizsgálat véglegesítési szakaszában ismertek voltak.

(59)

A kínai gyártó érvelése szerint, amennyiben nem létezik uniós gazdasági ágazatból származó ajánlat, értékesítési ügyleteit ki kell zárni a kármegállapítási és okozati elemzésből. Meg kell azonban jegyezni, hogy az intézmények nem jelenthetik ki, hogy az a tény, hogy a vizsgálati időszak során egyetlen uniós gazdasági ágazati szereplő sem tett ajánlatot egy bizonyos pályázatra, csak a kínai exportáló gyártó pályázott, ezzel saját magának okozva kárt olyan mértékben, hogy ez a dömping és a kár közötti okozati összefüggést megszünteti. Továbá egy pályázati részvétel nem járhat költségek nélkül (fordítások, ügynök, esetenként pályázat díj, stb.), ezért bizonyos vállalatok nem pályáznak, ha nem biztosak abban, hogy van esélyük megnyerni.

(60)

A kínai fél továbbá azt állította, hogy azokat az eseteket, amikor a panaszos (Smith Detection Group Limited) a pályázatban meghirdetett felső árhatárt meghaladó árajánlatot tett, figyelmen kívül kell hagyni a kármegállapítási és okozati elemzés során. Mindamellett a vizsgálat nem derített fényt semmiféle olyan ellenőrizhető információra, amely ilyen ajánlatok létezését bizonyítaná.

(61)

A kínai gyártó azt állította, hogy az okozott kárra vonatkozó adatok aszimmetrikusak. Ez azzal magyarázható, hogy a piaci részesedés és a nyereség a szerződési dátum alapján vonatkoznak az értékesítésekre, míg bizonyos károkozási tényezők a panaszos pénzügyi számviteléből származnak, így előfordulhat, hogy időben nem egyeznek meg. A vizsgálat kezdetekor a Bizottságnak meg kellett határoznia egy, az értékesítésekre vonatkozó egyértelmű hivatkozási pontot, amely valamennyi, az eljárásban együttműködő vállalatra alkalmazható. Az a döntés született, hogy a szerződés dátuma jelenti a legjobb hivatkozási pontot, ugyanis a pályázat kiírásának és a szerződés megkötésének dátumai, illetve a szerződés megkötésének dátuma és a végső számlázás dátuma között gyakran nagy az időbeni különbség. Továbbá, egy szerződéshez gyakran több számla tartozik és egy szerződés több évre is kiterjedhet.

(62)

Azáltal, hogy a szerződés dátumát határozták meg hivatkozási pontként ésszerűtlen lett volna azt kérni az uniós gyártóktól, hogy a kérdőívekben benyújtott válaszaikat teljes mértékben a szerződési dátumok alapján állítsák össze. Ez azt jelentette volna, hogy számvitelüket teljes mértékben át kellett volna dolgozniuk egy általánosan nem használt gyakorlat szerint, ami a félreérthető adatok miatt kedvezőtlenül befolyásolta volna az információk minőségét. Figyelembe véve, hogy a számlázási dátumok hivatkozási pontként történő használata nem számított megvalósítható megoldásnak, jelen esetben az adott termékkel kapcsolatos kárra vonatkozó adatok a rendelkezésre álló legjobb módszerrel kerültek begyűjtésre.

(63)

A tizedik vizsgálati hónapban, nevezetesen az ideiglenes megállapítások közzétételére benyújtott válaszban, a kínai gyártó vitatta a 18-hónapos vizsgálati időszak használatát, azt állítva, hogy a vizsgálati időszaknak kizárólag a 2008-as naptári évre kellett volna kiterjednie. Figyelembe véve az ideiglenes rendeletben, valamint az (5)–(11) preambulumbekezdésben tárgyalt okokat, ezt az érvelést el kellett utasítani. Továbbá, ez a módosítás megakadályozta volna a vizsgálat időben történő befejezését, ugyanis azt jelentette volna, hogy fel kellett volna kérni valamennyi együttműködő vállalatot, hogy új kérdőíveket nyújtsanak be a módosított vizsgálati időszak alapján.

(64)

A kínai gyártó kétségeit fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a Bizottság megfelelően figyelembe vette-e a panaszoshoz tartozó számos uniós vállalat adatait a kármegállapítási elemzése során. A panaszos kérdőívben benyújtott válaszának vizsgálata azonban a vállalatcsoport teljes mértékű együttműködésével történt, és a Bizottság megállapította, hogy a károkozási mutatók és a számítások a teljes csoportra vonatkozóan megfelelő elemzés alá kerültek. Amint az pontosítva volt a kínai gyártó számára már az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt, az általa hivatkozott uniós vállalatok jelentéktelen szerepet játszottak a szóban forgó termék gyártásában és forgalmazásában, ha egyáltalán volt szerepük. Alapjában véve, ezen vállalatok szerepe bizonyos, a vizsgálat tárgyát képező termék értékesítéséhez tartozó funkciókra (pl. szervizelés), valamint a rendelet alkalmazási körén kívül eső termékek értékesítésére korlátozódott.

(65)

Végül, a kínai gyártó azt állította, hogy amennyiben az uniós gazdasági ágazat szereplői nem voltak képesek teljesíteni bizonyos pályázatok műszaki követelményeit vagy egyáltalán nem pályáztak, az adott ügyletek nem okozhattak dömpinggel járó károkat az EU gazdaságának. Ez az érv nem elfogadható.

(66)

Elsősorban meg kell említeni, hogy bár bizonyos kiviteli ügyleteket illetően nem határozható meg a rendes érték, amennyiben a számítási alap reprezentatívnak tekinthető, ez nem kérdőjelezi meg a károkozó dömping létezését. Jelen esetben mindenképpen ez a helyzet áll fenn (lásd a fenti (50) preambulumbekezdést). A szóban forgó specifikus ügyletekre vonatkozóan meg kell említeni a következőket. A műszaki követelményekkel kapcsolatos hiányosságok egyetlen pályázat során értékesített egyetlen terméktípusra vonatkoznak. Egyrészt a kínai gyártó, másrészt két uniós gyártó teljesen különböző módon értelmezték a pályázatot. A kínai gyártó azt állította a vizsgálat végéhez közeledve, hogy a szóban forgó terméktípus nagymértékben eltér a mobil átvilágító berendezéstől, míg az uniós gazdasági ágazat ettől eltérő nézetet vallott. Világosan levonható tehát a következtetés, hogy az uniós gazdasági szereplő azzal a meggyőződéssel vett részt a pályázaton, hogy egy specifikus terméktípust kell ajánlania. Ami még ennél is fontosabb, a pályázaton való részvétel költségeket vont maga után (fordítások, ügynökök, pályázati díj, stb.). Ennélfogva, az a tény, hogy a pályázati eljárás végső következtetésének értelmében az uniós gazdasági szereplő nem azonos feltételek mellett nyújtott be ajánlatot, nem zárja ki, hogy az adott behozatal automatikusan hozzájáruljon az okozott kárhoz.

(67)

Ami a további ügyleteket illeti, a kínai gyártó egy, a vizsgálati időszakon kívül eső ügyletre hivatkozik, amely alapjában véve egy korábban megkötött szerződés teljesítéséhez kapcsolódik, amint azt már a (42) preambulumbekezdés is tárgyalja. A kínai gyártó továbbá egy olyan ügyletre hivatkozik, amelyre nem pályázott uniós gazdasági szereplő. Az első ügyletre vonatkozóan nem született károkozásra vonatkozó megállapítás. Az utóbbi ügyletre vonatkozóan a (59) preambulumbekezdés következtetései érvényesek.

(68)

A tizenegyedik vizsgálati hónap során egy romániai vállalat azt állította, hogy bizonyos rakományátvilágító berendezések uniós gyártója volt a vizsgálati időszakban. A Bizottság megkereste és ellenőrizte az említett vállalat reális helyzetére vonatkozó információkat. A vállalat, illetve az adott piac más szereplői által benyújtott információknak megfelelően, ideértve a kínai gyártót is, a szóban forgó vállalat hasonló termékkel kapcsolatos tevékenysége szorosan kapcsolódik egy ismert uniós, rakományátvilágító berendezéseket gyártó vállalat termelési tevékenységéhez. Következetesen, jelen vizsgálat összefüggésében, a romániai vállalat egyetlen értékesítési ügylete a vizsgálati időszakon belül, a vállalattal együttműködő, rakományátvilágító berendezéseket gyártó uniós gazdasági szereplő értékesítésének tekinthető.

(69)

A makroökonómiai mutatókra, úgy mint a fogyasztás, gyártás, kapacitáskihasználás, raktárkészletek, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység és bérek, valamint a kiviteli értékesítésekre vonatkozóan meg kell említeni, hogy ezek valamennyi uniós gyártóra vonatkozóan elemezés alá kerültek.

(70)

További megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (52)–(56) preambulumbekezdésének megállapításait megerősítik.

(71)

A kínai gyártó érvelése szerint, az ideiglenes rendeletben meghatározott uniós fogyasztás szintje pontatlan. Erre vonatkozóan a Bizottság felvette a kapcsolatot az érdekelt felekkel, nevezetesen felhasználókkal, azzal a céllal, hogy további adatokat gyűjtsön az EU fogyasztását illetően a figyelembe vett időszakban. A felek által szolgáltatott kiegészítő adatok alapján, megállapítást nyert, hogy az EU fogyasztása a következőképpen alakult:

(72)

A figyelembe vett időszakban 11 %-kal nőtt az érintett termék és a hasonló termék fogyasztása az EU területén.

(73)

A kínai gyártó kérvényezte a reális fogyasztási adatok közzétételét, az indexelt adatok helyett. A fentiekre tekintettel meg kell említeni, hogy az ideiglenes rendelet (54) preambulumbekezdése világosan megmagyarázza, hogy bizonyos rakományátvilágító berendezések gyártásában korlátozott számú uniós gazdasági szereplő vett részt és a reális fogyasztási adatok közzététele az érintett felek valós értékesítési adatainak nyilvánosságra hozatalát jelentené, amely adatok természetüknél fogva bizalmasnak számítanak.

(74)

A kérvényezés azt is tartalmazta, hogy a fogyasztás felmérésekor az érintett termék összes, az uniós piacon fogyasztott darabját figyelembe kellene venni. Erre vonatkozóan meg kell említeni, hogy az uniós fogyasztásra vonatkozó adatok a vizsgált termék valamennyi értékesítési ügyletét tartalmazzák (függetlenül attól, hogy pályázati folyamat eredménye vagy nem), valamennyi érdekelt félre vonatkozóan (amilyen mértékben a Bizottságnak tudomása volt). Az adatok keresztellenőrzésen mentek át, figyelembe véve a különböző forrásokat. Mindamellett, a fogyasztásra vonatkozó adatok csupán a reális eladásokat tartalmazzák, és nem fedik azokat a Bizottságnak bejelentett ügyleteket, amelyek bérbeadással vagy adományozással kapcsolatosak. Ezen ügyletek figyelembevétele esetén a kínai piaci részesedés még ennél is magasabb lett volna.

(75)

Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (57) és (58) preambulumbekezdését, a fenti (71)–(74) preambulumbekezdésnek megfelelő módosításokkal, megerősítették.

(76)

Az (57) és (58) preambulumbekezdés értelmében, az érintett termék dömpingelt behozatalának volumenét és piaci részesedését módosították. Az adatok évesítése és a volumenek frissítése megerősítette az ideiglenes rendelet következtetéseit, miszerint 2004-től a behozatal és annak piaci részesedése jelentősen megnövekedett. A kínai fél megkérdőjelezte az említett adatok indexelési módszerét. Fontos aláhúzni, hogy az ideiglenes és véglegesítési szakaszban egyaránt használt reális adatok, függetlenül attól, hogy indexeltek, az érintett országból történő behozatal és piaci részesedésének jelentős növekedését mutatják.

(77)

Az érintett termék behozatalának volumene több mint 150 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(78)

Az ideiglenes rendelet (60) preambulumbekezdésének értelmében, az átlagos exportár nagymértékű ingadozást mutat a behozott rakományátvilágító berendezés-típusoktól függően, következésképpen nem vonhatók le értelmezhető megállapítások.

(79)

Az érintett országból származó behozatal piaci részesedése több mint megkétszereződött a figyelembe vett időszak alatt.

(80)

A kínai gyártó érvelése szerint, elemezni kellene a vizsgálati időszak utáni volumeneket is (nevezetesen azokat a vizsgálati időszak alatt megnyert pályázatokat, amelyek keretében a szerződések a vizsgálati időszak után kerültek aláírásra). Az alaprendelet előírásainak megfelelően, vizsgálati időszak utáni események nem vehetők figyelembe, kivéve a kivételes körülményeket. A kínai exportáló gyártó nem hivatkozott ilyen jellegű kivételes körülményekre. Továbbá, összehasonlíthatósági okokból, a vizsgálati időszak előtti periódus eladásainak újra odaítélésére is szükség lett volna. A fentiekre tekintettel az érvelés nem fogadható el. Figyelembe véve a behozatal volumenének és piaci részesedésének növekedését, a fenti információk szerint, az említett döntés semmilyen módon nem befolyásolta a vizsgálat tárgyát képező tényezőket.

(81)

A kínai gyártó észrevételei szerint, az ideiglenes intézkedések bevezetési szakaszában az áralákínálás meghatározására használt módszerek hiányosak. Véleménye szerint saját értékesítési árai nem hasonlíthatók össze az uniós gazdasági szereplők pályázati árajánlataival. Erre vonatkozóan meg kell említeni, hogy az alkalmazott módszer azért volt megfelelőnek tekintve, mivel egy természeténél fogva nagyon összetett, és közbeszerzési folyamatban részt vevő termék méltányos összehasonlítására volt szükség. Az érdekelt felek nem határoztak meg más elfogadható módszert.

(82)

Meg kell említeni, hogy bár a módszer a fentiekben bemutatott formában volt alkalmazva, a számítások olyan kisebb módosításoknak voltak alávetve, amelyek csökkentették az uniós árakat, és amelyeket közzétettek az érdekelt felek számára.

(83)

A módosított összehasonlítás kimutatja, hogy a vizsgálati időszak alatt, a behozott érintett termék értékesítési ára az Unió területén 15–20 %-kal alacsonyabb az uniós áraknál. Meg kell említeni azt is, hogy a kínai gyártó azt állította benyújtott észrevételeiben, hogy a szerződések elnyerésének egyik oka az általa ajánlott jobb termék-specifikációk. Az áralákínálást (és áron aluli értékesítést) tekintve ez az érvelés módosításokat és magasabb károkozási határérték kiszámítását eredményezte volna. Nem került sor módosításokra ugyanis az állítás nem bizonyult érvényesnek és nem álltak rendelkezésre mennyiségi meghatározásra alkalmas információk.

(84)

Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (59)–(62) preambulumbekezdését, a fenti (76)–(83) preambulumbekezdésnek megfelelő módosításokkal, megerősítették.

(85)

Meg kell említeni, hogy a végleges rendelet eltérő módon mutatja be a károkozási mutatókat, az (57) és (69) preambulumbekezdésben említett két okból, nevezetesen a kínai gyártó arra irányuló kérésének eleget téve, hogy a 18 hónapos vizsgálati időszak adatait évesítve tartalmazza, és hogy a második uniós gyártótól származó adatok makroökonómiai mutatóinak elemzését is figyelembe vegye.

(86)

A tárgyidőszakban az uniós gazdasági ágazat termelése 51 %-kal nőtt. Ez a pozitív tendencia főként a hasonló termék jó exportforgalmának köszönhető. Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása ugyanezen okból több mint kétszeresére nőtt a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása a figyelembe vett időszakban 24 %-kal csökkent.

(87)

Figyelembe véve, hogy a fenti adatok a termelésre vonatkoznak, amelynek jelentős része az EU határain kívüli piacokon kerül értékesítésre, jelen esetben ezen mutatók nem számítanak irányadónak.

(88)

Az uniós gazdasági ágazat készleteinek szintje felfele ívelő ingadozó tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. Ennek ellenére ez nem tekinthető irányadó mutatónak, ugyanis a szóban forgó iparág rendelésre történő termelés alapján működik, a készleteket mindig alacsony szinten tartják és a készletek jelentős része kivitelre van előirányozva.

(89)

A figyelembe vett időszak alatt csökkent az uniós gazdasági ágazat értékesítésének volumene, és a vizsgálati időszak alatt az értékesítés az eredeti mennyiséghez képest csaknem 25 %-kal esett vissza. Az uniós gazdasági ágazat 2004 és a vizsgálati időszak vége között piaci részesedésének megközelítőleg 20 %-át veszítette el.

(90)

Az ideiglenes rendelet (60) preambulumbekezdésének eladási árra vonatkozó megállapításait megerősítették.

(91)

A kínai gyártó megerősítette kérését a panaszosnak odaítélt közbeszerzési pályázatokra vonatkozó információk közzétételét illetően, továbbá információkat igényelt arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben voltak figyelembe véve bizonyos pályázatok. Az ilyen típusú részletes adatok közzététele bizalmasság-védelmi okokból nem tekinthető elfogadhatónak. A kínai fél további megerősítést kért arra vonatkozóan, hogy az uniós fogyasztás kiszámításához az értékesítési szerződések aláírási dátuma számított-e meghatározó tényezőnek. Erre vonatkozóan az intézmények megerősítik, hogy valamennyi érdekelt félre vonatkozóan az ideiglenes rendelet (57) preambulumbekezdésében bemutatott módszer volt alkalmazva. A kínai fél arra vonatkozóan is megerősítést kért, hogy a panaszostól származó adatok mindkét üzemi telephelyére vonatkoznak-e. Erre vonatkozóan, megerősítjük, hogy az ideiglenes rendelet (7) preambulumbekezdésének (a) pontjában foglaltak értelmében, a panaszos által benyújtott adatok mindkét üzemi telephelyet fedik.

(92)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat veszteségessé vált. A vizsgálati időszak alatt a helyzet különösen rossz volt.

(93)

A figyelembe vett időszak alatt alacsony maradt a beruházások volumene. A beruházások túlnyomó részére az uniós gazdasági ágazat meglévő telephelyeinek fenntartása érdekében került sor. A 2007-ben megfigyelt nagyobb mértékű beruházásra az érintett termék teljesítményét javító új szabadalommal összefüggésben került sor. Meg kell jegyezni, hogy ez a gazdasági tevékenység inkább know-how-igényes, mint befektetés-igényes.

(94)

A beruházásoknak az uniós gazdasági ágazat nettó nyeresége és beruházásai nettó könyv szerinti értéke viszonyaként kifejezett megtérülése a figyelembe vett időszak alatt visszaesett, ám mégsem megfelelő mutató a károkozás jelzésére, mivel olyan eszközöket tükröz, amelyek esetében már értékcsökkenést számoltak el.

(95)

A figyelembe vett időszak alatt nagymértékben romlott az uniós gazdasági ágazat pénzforgalmi helyzete.

(96)

Figyelembe véve, hogy a rakományátvilágító berendezések gyártása a panaszos gazdasági tevékenységének csupán kis részét képezte, a tőkenövelési képesség jelen esetben nem tekinthető irányadó mutatónak.

(97)

A figyelembe vett időszakban megnövekedett a foglalkoztatottság, a dolgozónkénti átlagos munkaerőköltségek és a dolgozónkénti termelékenység. Ennek ellenére, ezek a mutatók jelen esetben nem tekinthetők irányadónak, ugyanis a foglalkoztatás nagyrészt kivitelre gyártott rakományátvilágító berendezésekhez tartozik.

(98)

Az ideiglenes rendelet (76) preambulumbekezdésének megállapításait megerősítik.

(99)

Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (64)–(76) preambulumbekezdését, a fenti (85)–(98) preambulumbekezdésnek megfelelő módosításokkal, megerősítették.

(100)

Megerősítést nyertek az ideiglenes rendeletben megfogalmazott, a jelen sajátos eljárás károkozási mutatóinak különböző fontossági szintjére vonatkozó megállapítások. A legfontosabb károkozási mutatóknak a nyereségesség, a piaci részesedés és az alákínálat tekinthetők, ugyanis ezek tükrözik közvetlenül az Unió gazdaságának megtérülését az uniós piaci gazdasági tevékenységekre vonatkozóan. A fentiekben levont következtetések rávilágítanak arra, hogy bizonyos mutatók miért nem tekinthetők irányadónak.

(101)

A nyereségességre vonatkozóan meg kell említeni, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat veszteségessé vált és az uniós gyártók piaci részesedése 24 %-kal csökkent. Továbbá, a kínai gyártó 15-20 %-kal alákínálta a panaszost.

(102)

Az érintett termék kínai piaci részesedése az Unió területén 140 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, míg az uniós gazdasági iparág jelentős csökkenést mutatott úgy az értékesítési volument (-24 %), mint a piaci részesedést (20 százalékpont) illetően.

(103)

Amint a kármegállapítási elemzést megelőző általános észrevételek részben is kimutattuk, az adatok eltérő módon kerültek bemutatásra az ideiglenes rendelethez viszonyítva. Világosan levonható a következtetés, hogy akár évesített akár más formában, az adatok tartalma nem változik, csupán a bemutatás módja különbözik. Mindamellett, a fentiekben bemutatott, az okozott kárra vonatkozó adatok (a makroökonómiai mutatókat tekintve) egy második uniós gyártó adatait is tartalmazzák. Ezáltal levonható a következtetés, hogy a fentiekben szereplő módosított adatok megerősítik az ideiglenes kárra vonatkozó megállapításokat, nevezetesen azt, hogy a figyelembe vett időszakban az alaprendelet 3 cikke (5) bekezdésében megfogalmazott kedvezőtlen helyzet alakult ki.

(104)

A fentiekre tekintettel levonható a végső következtetés, hogy az uniós gazdasági iparágat érintő anyagi károkra vonatkozó, az ideiglenes rendeletben megfogalmazott megállapításokat nem befolyásolja a (85) preambulumbekezdésben említett bemutatási mód. Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (77)–(80) preambulumbekezdését, a fenti (100)–(103) preambulumbekezdésnek megfelelő módosításokkal, megerősítették.

(105)

Az okozati összefüggésekre vonatkozó megállapításokat illetően csak a kínai gyártó nyújtott be észrevételeket.

(106)

Emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingelt behozatal és egyéb tényezők következményei évesített formában kerültek bemutatásra, a (85) preambulumbekezdésben tárgyalt okokból.

(107)

A dömpingelt behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 140 %-kal nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 32 %-kal csökkent. Ezek az uniós gazdasági ágazat számára negatív változások a 2004 és a vizsgálati időszak között 11 %-kal növekedő (évesített adat) uniós felhasználás visszaesésével egy időben következtek be.

(108)

Az uniós gazdasági ágazat exportvolumene megnövekedett a figyelembe vett időszakban. A kivitel a vizsgálati időszakban megvalósult teljes uniós termelés túlnyomó többségét (85–95 %-át) jelentette a vizsgálati időszak alatt.

(109)

A kínai gyártó azt állította, hogy a Bizottság nem elemezte az USA-ból származó behozatalt és az amerikai vállalatok több rakományátvilágító berendezést értékesítettek az EU területén, mint a KN a vizsgálati időszak alatt, azonban ezt az érvelést nem támasszák alá valós tények és konkrét ellenőrizhető bizonyítékok.

(110)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően, a Bizottság több információt próbált gyűjteni az amerikai behozatalt illetően, azonban végül megerősítette az ideiglenes intézkedésekben megfogalmazott USA-ból származó behozatali volumenre vonatkozó adatokat.

(111)

A kínai gyártó kifogásolta az uniós gazdasági szereplők bizonyos pályázatoktól való távolmaradásának következményeit. Erre vonatkozóan meg kell említenünk, hogy a vizsgálat figyelembe vette azt a tényt, hogy nem az összes érdekelt fél (uniós gazdasági ágazat, a kínai gyártó, egyes rakományátvilágító berendezések más gyártói) nyújtott be ajánlatott minden egyes pályázati eljáráshoz. Nem volt olyan kényszerítő erejű tényező, amely azt sugallta volna, hogy a figyelembe vett időszak alatt egyértelműen megfigyelhető kár abból eredt, hogy az uniós gazdasági ágazat nem vett részt olyan ajánlattételben, amelyet ne tekintettek volna ésszerű üzleti lehetőségnek. Az ésszerű üzleti lehetőség meghatározó tényező egy pályázati ajánlattételben, amit megerősít az a tény, hogy egy pályázatban való részvétel költségeket von maga után (fordítások, ügynök, esetenként pályázat díj, stb.), ezért bizonyos vállalatok nem pályáznak, ha nem biztosak abban, hogy van esélyük megnyerni.

(112)

A kínai gyártó ragaszkodott azon érveléséhez, hogy az okozatiság meghatározása során részletesen meg kell vizsgálni a nem az érintett termék árához kötődő tényezők káros hatását is, mint például a műszaki tényezőket.

(113)

Az uniós gazdasági ágazat műszaki szempontból valóban képes lett volna a kínai termék specifikációival megegyező termékjellemzőket biztosítani. Mindamellett, ez azt jelentette volna, hogy az uniós gazdasági szereplők magasabb áron értékesítsék a terméket. Alapjában véve ez a tény tárja fel a kínai gyártó dömpingjének teljes következményeit. A dömping egy része abban áll, hogy a kínai gyártó egyszerűen több funkcióval rendelkező terméket értékesít. Mivel az az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (6) két odaítélési követelmény alkalmazását engedélyezi: a „legalacsonyabb ár” és a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”, a szerződést kvázi-automatikusan a dömpingelő kínai gyártó kellett odaítélni. A kínai gyártó ajánlatai nem lettek volna gazdasági szempontból előnyösek, ha nem lettek volna dömpingelve, nevezetesen, ha az árak magasabbak lettek volna, tükrözve a kiegészítő funkciókat.

(114)

Végül meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat megállapításai szerint, a panaszos valamennyi műszaki specifikációnak eleget tett azokban a pályázatokban ahol azonos feltételek mellett úgy a kínai gyártó, mint a panaszos ajánlatot tett.

(115)

A kínai gyártó további állítása szerint, volt példa olyan pályázatokra, amelyeket a kínai vállalatnak ítéltek, annak ellenére, hogy magasabb árakat ajánlott, mint a panaszos. Ennélfogva kérvényezte, hogy ezeket az ügyleteket nem kellene kárt okozónak tekinteni.

(116)

Erre vonatkozóan meg kell említeni, hogy a vizsgálat egyetlen olyan pályázati eljárás esetében állapította meg, hogy az egyedüli együttműködő kínai gyártó első látásra annak ellenére nyert el egy pályázatot, hogy magasabb árakat ajánlott a panaszosnál. Mindamellett, a vizsgálat kiderítette, hogy valójában nem így történt, ugyanis a kínai vállalat ajánlata számos kiegészítő funkciót tartalmaz ugyanazon az áron. Ha az összes ilyen kiegészítő funkciót módosították volna, az exportár alacsonyabb lett volna magasabb dömpingkülönbözetet vonva maga után. Nem kerültek benyújtásra további ellenőrizhető információk, amelyek alátámasztották volna azt az érvelést, miszerint volt példa más pályázatokra, amelyekre a kínai vállalat magasabb árakat tartalmazó ajánlatott tett volna, mint a panaszos.

(117)

A kínai gyártó állítása szerint, a második uniós gyártó felfaló jellegű árképzést alkalmazott, anyagi károkat okozva ezáltal az uniós gazdasági ágazatnak, továbbá az említett fél nem tekinthető a kínai behozatal által károsított félnek, ugyanis felfüggesztette aktív együttműködését.

(118)

Elsősorban emlékeztetni kell arra, hogy a második uniós gyártó információkkal szolgált a vizsgálati eljáráshoz és a kármegállapítás a teljes uniós iparágra kiterjed. Továbbá, lényeges megemlíteni, hogy a kínai gyártó felfaló jellegű árképzésre vonatkozó érvelését nem támasztják alá konkrét bizonyítékok, így nem kérdőjelezheti meg az ideiglenes rendelet (89) preambulumbekezdésében megfogalmazott vizsgálati megállapításokat.

(119)

Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (81)–(95) preambulumbekezdéseit, a fenti (105)–(118) preambulumbekezdésnek megfelelő módosításokkal, megerősítették.

(120)

A fentiek fényében, megerősítést nyert az ideiglenes megállapítás, miszerint a dömpingelt behozatal károsan befolyásolta az Unió gazdaságát.

(121)

Az ideiglenes intézkedések bevezetésének szakaszában észrevételeket benyújtó két felhasználó, továbbra is ragaszkodott eredeti véleményéhez. Az említett felhasználók aggodalmukat fejezték ki a versenyt és a technológiai fejlődést illetően, végleges dömpingellenes intézkedések bevezetése esetén. Mindamellett, mindkét észrevételt tárgyalja az ideiglenes rendelet, továbbá semmilyen új információ nem került benyújtásra, ami arra utalna, hogy a szabad versenyt, valamint a technológiai fejlődést károsan befolyásolná a végleges dömpingellenes vám kivetése, legalábbis rövid-közepes időn belül nem.

(122)

A fent említett két észrevétel nem befolyásolta az ideiglenes következtetéseket. Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (96)–(113) preambulumbekezdését megerősítették.

(123)

A kínai gyártó benyújtotta észrevételeit az alákínálás kiszámítását illetően. Ahol jogosnak minősültek, a véglegesítési szakaszban megfelelően módosították a számításokat.

(124)

A kínai gyártó benyújtott egy észrevételt a kár mértékét illetően, amely azonos a jelen rendelet (51) preambulumbekezdésében már tárgyalt észrevétellel. Ezt az érvelést a (51) preambulumbekezdésben már említett okok miatt el kell utasítani.

(125)

A kínai gyártó továbbá pontosítást kért az adózás előtti haszonkulcs kiszámítási módszerével kapcsolatban, specifikusan azt az évet illetően, amelyre az említett haszonkulcs vonatkozik. Erre vonatkozóan meg kell említeni, hogy az adózás előtti haszonkulcs megállapítása a 2006-os és 2007-es pénzügyi évek adatai alapján történt.

(126)

A végleges dömpingkülönbözetre és a kár megszüntetéséhez szükséges végleges szintre vonatkozó kalkulációk azt mutatták, hogy ez utóbbi alacsonyabb, mint az előbbi. Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet e rendelet (123)–(126) preambulumbekezdésével módosított (114)–(117) preambulumbekezdését megerősítették.

(127)

A dömpinggel, az abból származó kárral és az uniós érdekkel kapcsolatban a fentiekben levont következtetéseket tekintetbe véve, továbbá az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően, végleges dömpingellenes vámot kell kivetni, a megállapított dömpingkülönbözet és károkozási határérték szintjén, a legkisebb vám szabályainak megfelelően. Jelen esetben a vámtételt a megállapított kár mértékének megfelelően kell meghatározni. Ezt 34 %-ra kalkulálták, ami jelentős visszaesést jelent az átmeneti időszak óta, amikor a vámtételt a feltárt dömping szintjén állapították meg.

(128)

A fentiek alapján a KN-ra vonatkozó végleges dömpingellenes vám mértéke 34 %.

(129)

Az ideiglenes rendelet (120) preambulumbekezdésének megfelelően, a fokozott átláthatóság és az intézkedések eredményességének alapos vizsgálata érdekében helyénvalónak tűnik felkérni a tagállamok megfelelő hatóságait, hogy rendszeres időközönként bizalmasan tájékoztassák a Bizottságot az EU olyan közbeszerzési pályázatairól, amelyek rakományátvilágító berendezések értékesítésével kapcsolatosak.

(130)

A megállapított dömpingkülönbözetek mértékét tekintetbe véve, illetve az Unió iparának okozott kár fényében a Bizottság szükségesnek ítéli az ideiglenes rendeletben kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeknek a véglegesen kivetett vám mértékéig terjedő végleges beszedését. Mivel a végleges vám alacsonyabb az ideiglenesen kivetett vámnál, a végleges vám összege felett biztosított összegeket felszabadítják.

16.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/17

(1)

A Bizottság az 1247/2009/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó egyes molibdénhuzalok behozatalára.

(2)

A panaszt a European Association of Metals (EUROMETAUX) (a továbbiakban: a panaszos) nyújtotta be egy olyan gyártó nevében, amelynek termelése egyes molibdénhuzalok teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

(3)

Az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésében megállapítottaknak megfelelően a dömpingre és kárra vonatkozó vizsgálat a 2008. április 1-jétől2009. március 31-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: a vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2005 márciusától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(4)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről döntöttek (a továbbiakban: az ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtotta be írásban az ideiglenes megállapításokra vonatkozó észrevételeit. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához. Sor került az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásos észrevételek áttekintésére, és indokolt esetben az ideiglenes megállapításokat ezeknek megfelelően módosították.

(5)

Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról a főbb tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó egyes molibdénhuzalok behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését és az ideiglenes vám révén biztosított összegek végleges beszedését kívánta javasolni (a továbbiakban: a végleges nyilvánosságra hozatal). Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, amelyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat.

(6)

Az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (14)–(17) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(7)

A piacgazdasági elbánásra és az egyéni elbánásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (18)–(23) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(8)

Az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően az együttműködő exportáló gyártó vitatta, hogy az Amerikai Egyesült Államokból más országokba (beleértve az Uniót is) irányuló kivitel árai felhasználhatók lennének a kínai rendes érték meghatározásának alapjául. Ehelyett azt javasolta, hogy az Unióban a hasonló termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat alkalmazzák, mert véleménye szerint az ennek alapján meghatározott rendes érték alacsonyabb dömpingkülönbözetet eredményezne Kína számára.

(9)

Ugyanez a gyártó azt állította, hogy a rendes értéket ki kellene igazítani lefelé a vertikálisan integrált gyártóként általa élvezett hatékonysági előnyök figyelembevétele érdekében, míg a panaszos vagy az analóg ország gyártója számára nem állnak rendelkezésre a legfontosabb nyersanyag, a molibdénérc bányászatára szolgáló lehetőségek.

(10)

Az első állítás esetében figyelembe kell venni, hogy az Unióban fizetett vagy fizetendő árak alkalmazása az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében rendelkezésre álló lehetőség, amelyet csak akkor kell igénybe venni, ha az ugyanazon cikkben előírt más opciók nem alkalmazhatók. Mivel ebben az eljárásban együttműködést tanúsított egy harmadik ország gyártója, lehetővé vált a piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország más országokban felszámított exportárainak felhasználására vonatkozó opció alkalmazása, ezért jogilag nem indokolt a 2. cikk (7) bekezdésének a) pontjában foglalt fennmaradó opció alkalmazása. Az állítást ezért elutasították.

(11)

A második állítást illetően meg kell jegyezni, hogy az együttműködő gyártó nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy a gyártók integráltságának szintje valóban olyan tényező, amely befolyásolná az árakat és azok összehasonlíthatóságát. Az állítást ezért elutasították.

(12)

Egyes felek vitatták az analóg országbeli gyártó kiválasztását, mivel ez az egyesült államokbeli vállalat a panaszos leányvállalata. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az a tény, hogy a javasolt analóg országbeli vállalat a panaszossal kapcsolatban áll, nincs hatással a kapott információk megbízhatóságára és ellenőrizhetőségére.

(13)

A rendes értékre vonatkozó további, az ideiglenes megállapítások módosítására alkalmas észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (24)–(25) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(14)

Az exportárra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (26) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(15)

Meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes rendelet (27) preambulumbekezdésében említett közvetett adózási kiigazítás 5 %, és a belföldi eladásokra fizetendő héa és az exportértékesítések után fizetendő héa közötti különbséget jelenti, megfelelően figyelembe véve az exportértékesítések utáni héa-visszatérítést. Az együttműködő exportáló gyártó vitatta a kiigazítás alkalmazásának módját, azt állítva, hogy azt az exportárat csökkentő tényezőként kellene számításba venni.

(16)

Ezen állítás vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy a kiigazítás az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseken alapult, amely előírja az importköltségek és közvetett adók tekintetében (amely kategóriába a héa is tartozik) a rendes érték kiigazítását. Ezen az alapon az állítást elutasították.

(17)

Az összehasonlításra vonatkozó további, az ideiglenes megállapítások módosítására alkalmas észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (27) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(18)

A fentiekre tekintettel az ideiglenes rendelet (28)–(29) preambulumbekezdésében szereplő, 68,4 % mértékű országos dömpingkülönbözet megerősítést nyer.

(19)

Emlékeztetni kell arra, hogy az egyetlen teljes mértékben együttműködő uniós gyártó bizalmas üzleti adatainak védelme érdekében az alábbiakban megadott, bizalmas információkhoz kapcsolódó adatok indexált formában vagy tartományok szerint vannak feltüntetve.

(20)

Az uniós termelésre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (30)–(31) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(21)

Az uniós gazdasági ágazat meghatározásával kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (32) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(22)

Az ideiglenes rendelet (33) preambulumbekezdése vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy az egyik érdekelt fél által kapott észrevételek alapján elírásból eredő hibát tártak fel. A 2005-ös pénzügyi év az uniós gyártók vonatkozásában a 2005. március 1. és 2006. február 28. közötti időszakra, nem pedig a 2004. március 1. és 2005. február 28. közötti időszakra vonatkozik. Ezért a kár felmérésének tényleges kiindulópontja 2005 márciusa volt.

(23)

Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós felhasználást úgy határozták meg, hogy az ismert unióbeli gyártók értékesítési volumenéhez hozzáadták a harmadik országokból származó behozatalokat (az Eurostat adatainak felhasználásával). Azt is fel kell idézni, hogy mivel az érintett terméket bejelentő KN-kód alá olyan termékeket is besorolnak, amelyekre e vizsgálat nem terjed ki, és mivel nem állnak rendelkezésre a kizárólag az érintett termékre vonatkozó behozatali statisztikák, az Eurostat adatait a panaszban javasolt módszernek megfelelően kiigazították. Ez a módszer a Kínából származó termék importértékeinek az uniós gyártók eladási értékeivel való összehasonlításán alapszik.

(24)

Az ideiglenes szakaszban azonban a felhasznált behozatali adatok a naptári éveken, míg az ismert gyártók értékesítési volumene a pénzügyi éveken alapult. Az egyik érdekelt fél felhívta a figyelmet arra, hogy ellentmondás van a felhasználás meghatározásához használt időszak tekintetében, és azt kérte, hogy a behozatalt is a pénzügyi évek alapján vegyék figyelembe.

(25)

Ezt a kérelmet megalapozottnak találták, és így az Eurostat-adatokat kiigazították, hogy ugyanazokra az időszakokra (pénzügyi évek) vonatkozzanak. Ennek eredményeképpen az ideiglenes rendelet 1. táblázatában szereplő, az uniós felhasználásra vonatkozó számadatokat módosították; az új adatokat az 1. táblázat tartalmazza.

1.   táblázat

(26)

Összességében a molibdénhuzalok uniós felhasználása 11 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A kereslet kismértékben, 2 %-kal nőtt 2006-ban, majd 2007-ben 9 %-kal emelkedett, ezt követően pedig 2008-ban és a vizsgálati időszakban a gazdasági válság kedvezőtlen hatásával összefüggésben visszaesett.

(27)

A (25) preambulumbekezdésben szereplő érvelés elfogadását követően az alábbi táblázat bemutatja a Kínából az uniós piacra irányuló molibdénhuzalok teljes importvolumenének, piaci részesedésének és árainak felülvizsgált adatait a figyelembe vett időszak alatt. Meg kell jegyezni, hogy az adatok felülvizsgálata nem befolyásolta az érintett országból származó import volumenét a vizsgálati időszak alatt.

2.   táblázat

(28)

A 2. táblázat felülvizsgált számadatai azt mutatták, hogy az érintett országból származó behozatal volumenének és piaci részesedésének az ideiglenes rendelet (36) preambulumbekezdésének táblázatában bemutatott általános tendenciái összességében nem változtak. A Kínából érkező dömpingelt behozatal a 2005. évi 42 tonnáról 2008-ra 100 tonnára, vagyis több mint kétszeresére nőtt. A 2008. évi csúcsot követően a behozatal a vizsgálati időszakban az uniós felhasználás alakulásával összhangban csökkent. Emellett a dömpingelt behozatal piaci részesedése több mint kétszeresére nőtt a figyelembe vett időszak alatt.

(29)

Az átlagos importárra vonatkozó felülvizsgált adatok azonban 2005 és a vizsgálati időszak között csökkenő tendenciát mutatnak. Megállapítást nyert, hogy a figyelembe vett időszak alatt a Kínából származó behozatal átlagos importárai 4 %-kal csökkentek.

(30)

Az áralákínálásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (39) és (40) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(31)

Az alaprendelet (41) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás vizsgálata az uniós gazdasági ágazat 2005 márciusa és a vizsgálati időszak vége közötti helyzetének felmérése tekintetében magában foglalta valamennyi gazdasági mutató értékelését.

(32)

A termelésre, a termelési kapacitásra és kapacitáskihasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (41)–(43) preambulumbekezdésében ismertetett ideiglenes következtetések megerősítést nyernek.

(33)

Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően és az uniós felhasználás tekintetében az 1. táblázatban eszközölt kisebb módosítást követően az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére vonatkozó adatok a következőképpen módosultak (az értékesítési volumen és az átlagos eladási ár változatlan maradt):

3.   táblázat

(34)

Az ideiglenes rendelet (45) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacokon független vevők esetében megvalósuló értékesítési volumene a figyelembe vett időszakban jelentősen, 32 %-kal csökkent. Ez a csökkenés jelentősen meghaladta a felhasználásban bekövetkezett visszaesést, amely a 2. táblázat adatai szerint ugyanebben az időszakban 11 %-kal csökkent. Ennek hatására ugyanezen időszak alatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 23 %-kal csökkent.

(35)

A uniós gazdasági ágazat eladási áraira, készleteire és foglalkoztatásának alakulására, valamint pénzügyi teljesítményének mutatóira vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (46)–(57) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes következtetések megerősítést nyernek.

(36)

Az ideiglenes rendelet (58)–(61) preambulumbekezdésében foglalt következtetés, miszerint az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte, szintén megerősítést nyer.

(37)

Az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően az ideiglenes szakaszban megvizsgálták, hogy az érintett termék Kínából származó dömpingelt behozatala okozott-e olyan mértékű kárt az uniós gazdasági ágazatnak, amely jelentősnek minősíthető.

(38)

Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása egybeesett a Kínából származó dömpingelt behozatal ugrásszerű növekedésével. Az ideiglenes intézkedések elrendelését és a Kínából származó érintett termék behozatalának adataira vonatkozó, a (25) preambulumbekezdésben említett módosításokat követően a kínai exportőrök importvolumene és piaci részesedése 2005 és a vizsgálati időszak között több mint duplájára nőtt.

(39)

A dömpingelt behozatal importárai a felülvizsgálat eredményeképpen a figyelembe vett időszakban 4 %-kal csökkentek, és stabilan az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak, a vizsgálati időszak alatt 30–35 %-kal kínálva alá azoknak. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazatot – hogy versenyképes maradhasson az uniós piacon – a kínai exportőrök folyamatosan árleszorító nyomás alatt tartották.

(40)

Az egyik érdekelt fél vitatta a Kínából származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti okozati összefüggést. Állítása szerint az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítménye és a dömpingelt import ugrásszerűen megnövekedett volumene között nincs összefüggés. Hangsúlyozta, hogy míg a Kínából származó behozatal 2007-ben jelentősen nőtt az előző időszakokhoz képest, az uniós gazdasági ágazat helyzete ugyanabban az évben veszteségesről nyereségessé vált.

(41)

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy 2005 és a vizsgálati időszak között – amikor a behozatal volumene több mint kétszeresére nőtt – az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 32 %-kal csökkent, ami ahhoz vezetett, hogy az ágazat ugyanebben az időszakban 33 %-ot veszített piaci részesedéséből. Ugyanakkor az összes többi kármutató (termelés, kapacitáskihasználás, beruházások, nyereségesség és pénzforgalom) is jelentős mértékben romlott az említett időszakban. Másodsorban a vizsgálat feltárta, hogy az uniós gazdasági ágazat gyenge teljesítménye összefüggött azzal, hogy a kínai exportőrökkel szemben elveszített fontos vevők visszaszerzése reményében az ágazat csökkentette árait. 2007-ben az uniós gazdasági ágazat továbbra is arra törekedett, hogy visszaszerezze vevőit, és ennek érdekében erőfeszítéseket tett a racionalizálásra, hogy alacsonyan tartsa az árakat, és versenyképes legyen az olcsó, dömpingelt behozatallal szemben. Ennek megfelelően megállapítható, hogy az ideiglenes rendelet (63)–(66) preambulumbekezdésében szereplő következtetések helytállók, így ezt az állítást el kellett utasítani.

(42)

Mindezek alapján megerősíthető, hogy a Kínából származó, alacsony árú, dömpingelt behozatal ugrásszerű növekedése jelentősen kedvezőtlen hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére a vizsgálati időszak során.

(43)

Emlékeztetni kell arra, hogy az okozati összefüggések elemzésekor más tényezőket is megvizsgáltak: a kereslet alakulását, az uniós gazdasági ágazat költségeinek alakulását, az ágazat exportteljesítményét, végezetül pedig a más országokból származó behozatal lehetséges hatását.

(44)

Egy érdekelt fél az állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt más tényezők, nem pedig a dömpingelt behozatalok okozták, mégpedig i. a kereslet csökkenése a gazdasági válság és a technológiai változások következtében, ii. az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye.

(45)

A felhasználás visszaesése tekintetében meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene lényegesen nagyobb mértékben csökkent (– 32 %), mint az uniós felhasználás (– 11 %), ami a piaci részesedés 33 %-os csökkenéséhez vezetett. A kínai exportőrök piaci részesedése ugyanakkor jelentősen, több mint duplájára nőtt. Ezért megállapítható, hogy az ideiglenes rendelet (69) preambulumbekezdésében szereplő következtetés helytálló, így ezt az állítást el kellett utasítani.

(46)

Az exportteljesítményt illetően az ideiglenes rendelet (72) preambulumbekezdésében ismertetett okok miatt az uniós gazdasági ágazat exportértékesítései valóban csökkenő tendenciát mutattak (összhangban a gépjárműágazatban 2008 óta világszerte tapasztalható kedvezőtlen helyzettel). A vizsgálat azonban feltárta, hogy az exportértékesítések nem képezik az uniós gazdasági ágazat legfontosabb üzleti tevékenységét, mivel ezek az értékesítések a figyelembe vett időszakban sosem haladták meg az uniós értékesítések 17 %-át. Emellett az ideiglenes rendelet (71) és (72) preambulumbekezdését kiegészítve meg kell jegyezni, hogy az ágazat eladási árai felette maradtak az Unión belüli eladási árainak. Ezért az exportértékesítések volumenének csökkenése által okozott bármilyen kedvezőtlen hatás igen korlátozottnak tekinthető. Ezt az állítást ezért el kellett utasítani.

(47)

Tekintettel a fentiekre, valamint egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (67)–(80) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(48)

Az uniós gazdasági ágazat érdekére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (83)–(86) preambulumbekezdésében ismertetett ideiglenes következtetések megerősítést nyernek.

(49)

Emlékeztetni kell arra, hogy annak ellenére, hogy számos féllel vették fel a kapcsolatot, a vizsgálat ideiglenes szakaszában az importőrök, kereskedők és felhasználók által tanúsított együttműködés alacsony szintű volt. Mindössze egyetlen, Németországban székhellyel rendelkező kereskedő és egy olaszországi székhelyű felhasználó tanúsított teljes körű együttműködést az ideiglenes szakaszban.

(50)

Az együttműködő felhasználó szerint az ideiglenes szakaszban az uniós érdekre vonatkozó elemzés alábecsülte az üzleti tevékenységét a dömpingellenes intézkedések révén érő negatív hatásokat, és azt állította, hogy nehezen tudná a költségeket vevőire áthárítani.

(51)

Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett termékkel kapcsolatos üzleti tevékenységek az említett felhasználó teljes üzleti tevékenységének 15–25 %-át teszik ki. Az ideiglenes intézkedések elrendelését követő további elemzés megerősítette, hogy a vállalat teljes nyereségére csak korlátozott hatást gyakorolna az intézkedés. Az említett felhasználó szilárd pozíciókkal rendelkezik az érintett terméket magában foglaló üzleti szegmensben, különösen vevői irányában tanúsított megbízhatóság és a biztonságos ellátás tekintetében. Ez a tény azt jelzi, hogy a felhasználó valószínűleg át tudná hárítani a költségnövekedés legalább egy részét a vevői számára. Ezen az alapon az állítást el kellett utasítani.

(52)

Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően két felhasználó és egy importőr jelentkezett, azt állítva, hogy tevékenységüket negatívan fogja befolyásolni a dömpingellenes vám elrendelése.

(53)

A két szóban forgó felhasználó egyike által benyújtott adatok szerint a molibdénhuzalokat is magában foglaló üzleti szegmens teljes tevékenységének 10–20 %-át teszi ki. A benyújtott adatok alapján vannak arra utaló jelek, hogy jóllehet a dömpingellenes vámok kivetése valószínűleg negatív hatást gyakorol majd a molibdénhuzalokat magában foglaló résztevékenységre, a felhasználó továbbra is nyereséges marad. A másik felhasználó nem nyújtott be olyan adatokat, amelyek alátámasztanák állítását.

(54)

Az importőr tekintetében meg kell jegyezni, hogy csak általános alapadatokat szolgáltatott, melyek szerint a molibdénhuzalok Kínából származó behozatala a vizsgálati időszak alatt a Kínából származó összes behozatal 10–20 %-át tette ki. A molibdénhuzalok szegmense a vállalat teljes tevékenységének kevesebb mint 7 %-át teszi ki. A rendelkezésre álló információk alapján ezért levonható az a következtetés, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelése ugyan negatív hatást gyakorolna a molibdénhuzalokat magában foglaló üzleti szegmensre, a vállalat teljes üzleti tevékenységére kifejtett hatás korlátozott lenne.

(55)

A fentiek figyelembevételével és egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (93)–(96) preambulumbekezdésének megállapításai és következtetései megerősítést nyernek.

(56)

Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően több olyan fél jelentkezett, aki azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések korlátoznák a versenyt az uniós piacon.

(57)

Ezen állítás tekintetében meg kell ismételni, hogy mivel a dömpingellenes vámok visszaállítanák az egyenlő feltételeket, a kínai behozatal valószínűleg továbbra is jelen lenne az uniós piacon, árai viszont nem okoznának kárt. Emellett fel kell idézni, hogy léteznek alternatív beszerzési források. Nem merült fel olyan megfelelően alátámasztott bizonyíték, mely érvénytelenítette volna ezt a következtetést, így az ideiglenes rendelet (97)–(99) preambulumbekezdésének következtetései megerősítést nyernek.

(58)

A fentiek alapján levonható az a következtetés, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely ebben az esetben a Kínából származó molibdénhuzalok behozatalával szembeni dömpingellenes vámok elrendelése ellen szólna.

(59)

A kár megszüntetésének szintjével kapcsolatos következtetést megváltoztató, megalapozott észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (101)–(104) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(60)

Tekintettel a fentiekre és az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően a végleges dömpingellenes vámot olyan szinten kell kivetni, amely a megállapított dömpingkülönbözet túllépése nélkül elégséges a dömpingelt behozatal által okozott kár megszüntetéséhez. Ebben az esetben a vámtételt ennek megfelelően a megállapított kárkülönbözet szintjén, vagyis 64,3 %-on kell meghatározni.

(61)

Valamennyi felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, melyek alapján végleges dömpingellenes vámok kivetését szándékozták ajánlani. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, melyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat. Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket megfelelő módon figyelembe vették, és adott esetben megfelelően módosították a megállapításokat.

(62)

A kínai együttműködő exportáló gyártó kifejezte, hogy kész az alaprendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően árra vonatkozó kötelezettségvállalást felajánlani.

(63)

A vállalat azonban nem részesült sem piacgazdasági elbánásban, sem egyedi elbánásban, és a Bizottság gyakorlata szerint ilyen esetben nem fogadható el kötelezettségvállalás, mivel nem lehetett egyedi dömpingkülönbözetet megállapítani. Ennek alapján a továbbiakban nem vették figyelembe az árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat.

(64)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetek nagyságára, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatot ért kár szintjét, szükségszerű, hogy az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen beszedjék,

16.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/24

(1)

2001. január 22-én a Tanács a 132/2001/EK rendelettel (3) 33,25 EUR/tonna összegű végleges dömpingellenes vámot (a továbbiakban: meglévő intézkedések) vetett ki többek között az Ukrajnából származó, a 3102 30 90 és a 3102 40 90 KN-kóddal bejelentett ammónium-nitrát behozatalára. Az ezen intézkedésekhez vezető vizsgálat a továbbiakban: eredeti vizsgálat.

(2)

2004. május 17-én, egy részleges időközi felülvizsgálatot követően a Tanács a 993/2004/EK rendelettel (4) mentesítette a 132/2001/EK tanácsi rendelettel kivetett dömpingellenes vám alól az olyan érintett terméknek a Közösségbe történő behozatalát, amelynek gyártóitól a Bizottság kötelezettségvállalást fogadott el. A legutóbb az 1996/2004/EK bizottsági rendelettel (5) módosított 1001/2004/EK bizottsági rendelet (6)2005. május 20-ig tartó kötelezettségvállalásokat fogadott el. E kötelezettségvállalások célja az volt, hogy figyelembe vegyék az Európai Unió 25 tagra történő bővülésének bizonyos következményeit.

(3)

Egy olyan időközi felülvizsgálatot követően, amelynek hatálya az érintett termék fogalommeghatározására korlátozódott, a Tanács a 945/2005/EK rendelettel (7) úgy határozott, hogy pontosítani kell az érintett termék meghatározását, a hatályos intézkedéseket pedig akkor kell alkalmazni az érintett termékre, amikor azt egyéb műtrágyákhoz keverik, ezek ammónium-nitrát tartalma, valamint az egyéb elhanyagolható anyagok és elemek arányában.

(4)

A 442/2007/EK rendelettel (8) egy lejárati felülvizsgálatot követően a Tanács úgy határozott, hogy a 945/2005/EK rendeletben foglaltaknak megfelelően két évvel meghoszszabbítja a hatályos intézkedéseket.

(5)

A 661/2008/EK rendelettel (9) a Tanács lejárati felülvizsgálatot követően végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára.

(6)

A 662/2008/EK rendelettel (10) a Tanács módosította a 442/2007/EK rendeletet, elfogadva az exportáló gyártó által ajánlott, árra vonatkozó kötelezettségvállalást.

(7)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés 2008. október 17-i közzétételét (11) követően 2009. január 22-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint lejárati felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be. A kérelmet az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (European Fertilizer Manufacturers Association, EFMA, a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be azon gyártók nevében, amelyek termelése az ammónium-nitrát teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

(8)

A kérelmező azt állította, és erre elegendő prima facie bizonyítékot is szolgáltatott, hogy valószínűleg megismétlődik az Ukrajnából (a továbbiakban: érintett ország) származó ammónium-nitrát dömpingelt behozatala, illetve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár.

(9)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a lejárati felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2009. április 23-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (12) közzétett értesítéssel bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárati felülvizsgálat megindítását.

(10)

A dömping és a károkozás folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2008. április 1. és 2009. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felmérése szempontjából jelentőséggel bíró tendenciák vizsgálata a 2005-től a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(11)

A Bizottság a hatályvesztés felülvizsgálatának megindításáról hivatalosan értesítette az exportáló gyártókat, az importőröket, az ismert érintett felhasználókat és szervezeteiket, az exportáló ország képviselőit, a kérelmezőt, valamint az uniós gyártókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, vagy szóbeli meghallgatást kérjenek.

(12)

Minden olyan érdekelt fél lehetőséget kapott a meghallgatásra, aki azt kérte, és ismertette azokat a konkrét okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(13)

Tekintettel az uniós gyártók és az uniós importőrök nagy számára, az alaprendelet 17. cikkének megfelelően célszerűnek ítélték annak megvizsgálását, hogy kell-e mintavételt alkalmazni. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fentiekben felsorolt feleket az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdése alapján, hogy a vizsgálat megindításától számított tizenöt napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(14)

A benyújtott információkat megvizsgálva, és mivel 12 uniós gyártó jelezte együttműködési készségét, úgy határoztak, hogy az uniós gyártók tekintetében mintavétel szükséges. Egyetlen importőr sem jelentkezett, hogy benyújtsa az eljárás megindításáról szóló értesítésben előírt információkat.

(15)

Tizenkét uniós gyártó, amelyek termelése a felülvizsgálati időszak alatt az ammónium-nitrát teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben mintegy 80 %-át tette ki, a határidőn belül hiánytalanul kitöltötte a mintavételre vonatkozó formanyomtatványt, és hivatalosan is beleegyezett a vizsgálat során történő további együttműködésbe. Ennek alapján a Bizottság az alaprendelet 17. cikkének megfelelően az ammónium-nitrát legnagyobb reprezentatív uniós termelési és értékesítési volumene alapján kiválasztotta azt a reprezentatív mintát, amely a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható. A mintába öt uniós gyártót vettek fel, amelyek termelése a felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés 57 %-át tette ki.

(16)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint kiválasztott mintával kapcsolatban konzultáltak az érintett felekkel, akik nem emeltek kifogást.

(17)

A mintába felvett öt uniós gyártónak és az érintett ország minden ismert exportáló gyártójának kérdőívet küldtek.

(18)

A kitöltött kérdőívet a mintába felvett öt uniós gyártó és az érintett ország három exportáló gyártója küldte vissza.

(19)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, továbbá ahhoz, hogy meghatározza az Unió érdekeit. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(20)

Az érintett terméket az Ukrajnából származó, jelenleg a 3102 30 90, 3102 40 90, ex 3102 29 00, ex 3102 60 00, ex 3102 90 00, ex 3105 10 00, ex 3105 20 10, ex 3105 51 00, ex 3105 59 00 és ex 3105 90 91 KN-kóddal bejelentett, 80 tömegszázalékot meghaladó ammónium-nitrát tartalmú szilárd műtrágya alkotja. Az ammónium-nitrát a mezőgazdaságban általánosan alkalmazott szilárd nitrogénműtrágya. Ammóniából és salétromsavból gyártják, nitrogéntartalma szemcsézett vagy granulált formában meghaladja a 28 tömegszázalékot.

(21)

Megjegyzendő, hogy az érintett termék alkalmazási körét a 945/2005/EK rendeletben pontosították.

(22)

Amint az eredeti vizsgálatban megállapításra került, ez a felülvizsgálat megerősítette azt, hogy az ammónium-nitrát olyan árucikk, amelynek minősége és alapvető tulajdonságai a származási országtól függetlenül megegyeznek. Megállapításra került, hogy az érintett termék, az exportáló gyártó által gyártott és belföldi piacán eladott, illetve harmadik országba exportált termékek, valamint az uniós gyártók által gyártott és az uniós piacon eladott termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvetően ugyanaz a végső felhasználásuk, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(23)

Három ukrajnai exportáló gyártó együttműködését sikerült biztosítani. Egy negyedik ismert exportáló gyártó nem működött együtt a vizsgálatban.

(24)

A három együttműködő exportáló gyártó exportvolumenének az Ukrajnából az Unióba irányuló exportmenynyiség összvolumenével történő összehasonlítása megmutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a három együttműködő exportáló gyártó termelése tette ki az Unióba irányuló összes behozataltöbb mint 90 %-át. Az együttműködés szintje ezért magasnak tekinthető.

(25)

Az érintett termék Ukrajnából származó teljes importvolumene alacsony volt: a felülvizsgálati időszakban az uniós piac egészével összehasonlítva 1,1 % piaci részesedést jelentett.

(26)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző lejárati felülvizsgálatban Ukrajnát még nem tekintették piacgazdasági berendezkedésű országnak, ezért a rendes értéket az analóg országként szolgáló Amerikai Egyesült Államok egy együttműködő gyártójától kapott adatok alapján számították ki.

(27)

A jelenlegi felülvizsgálatban a rendes érték a három ukrajnai együttműködő gyártótól kapott és helyszínen is ellenőrzött adatokon alapul. A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében tekinthető-e úgy, hogy a belföldi eladások a rendes kereskedelmi forgalom keretében valósultak meg. Ennek érdekében megvizsgálták az együttműködő gyártók által előállított és a belföldi piacon értékesített termék előállítási költségét.

(28)

A gázköltségeket illetően megállapították, hogy Ukrajna Oroszországból importálja az ammónium-nitrát előállítása során felhasznált gáz túlnyomó részét. Minden, a vizsgálat során rendelkezésre álló és ellenőrzött adat arra utalt, hogy Ukrajna olyan árszinten importál földgázt Oroszországból, amely a felülvizsgálati időszak alatt körülbelül 40 %-kal volt alacsonyabb az Oroszországból az Unióba exportált földgáz árának. Megállapították azonban, hogy a felülvizsgálati időszak utolsó negyedében az árak hasonlók voltak.

(29)

Megállapításra került, hogy az egyik gyártó által exportált egyik terméktípustól eltekintve a belföldi értékesítések a felülvizsgálati időszak során rendes kereskedelmi forgalom keretében valósultak meg. A rendes értéket ezért vagy az ukrán piacon a független vevők által fizetett vagy fizetendő ár alapján az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően, vagy a rendes kereskedelmi forgalomban nem értékesített termék esetén számtanilag képzett rendes érték alapján számították ki. Az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően a rendes érték kiszámítása úgy történt, hogy az exportált termékfajták előállítási költségeihez hozzáadták az eladási, általános és adminisztratív költségek, valamint a haszonkulcs ésszerű összegeit. Az eladási, általános és adminisztratív költségekre, valamint a nyereségre vonatkozó összegek az érintett gyártó által előállított hasonló termék gyártása és rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítése tényleges adatain alapulnak.

(30)

Meg kell jegyezni, hogy a rendes értéket az ukrajnai exportáló gyártók által fizetett gázköltségek az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése szerinti kiigazítása nélkül határozták meg. Ezt az indokolta, hogy a (32)–(34) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az ukrajnai exportáló gyártók nem kiigazított belföldi költségei és árai a láthatóan torzított gázárak ellenére egyértelműen azt mutatják, hogy a felülvizsgálati időszakban dömpingre került sor. Ennek következtében és mivel a lejárati felülvizsgálat célja annak meghatározása, hogy – annak érdekében, hogy eldöntsék: a jelenleg alkalmazandó intézkedéseket célszerű-e fenntartani, vagy azokat hatályon kívül kell helyezni – az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése, úgy ítélték, hogy nem szükséges annak vizsgálata, hogy az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerinti kiigazítás indokolt-e ebben az esetben.

(31)

Az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésének megfelelően az exportárat a Közösségbe exportra értékesített érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árra hivatkozva határozták meg. A három exportáló gyártó valamennyi értékesítése közvetlenül független unióbeli vevőkhöz irányult.

(32)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi paritáson történt. A méltányos összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően az árakat befolyásoló különbségeket kiigazítások formájában megfelelően figyelembe vették. Ennek megfelelően adott esetben, és ha azt az ellenőrzött bizonyítékok alátámasztották, a szállítás, a kezelés, a berakodás és a járulékos költségek, a biztosítás, a jutalékok és a csomagolás terén jelentkező különbségek tekintetében kiigazításokra került sor.

(33)

A dömpingkülönbözet meghatározása az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésének megfelelően a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján történt.

(34)

A három érintett, együttműködő exportáló gyártó esetében 6-7 % súlyozott átlagú dömpingkülönbözetet állapítottak meg országos szinten.

(35)

A felülvizsgálati időszakban a három együttműködő gyártó belföldi értékesítése a termelési kapacitás átlagosan 46 %-át tette ki.

(36)

Annak ellenére, hogy a három együttműködő exportáló gyártó termelése nagy részét a belföldi piacon értékesítette, harmadik országokba irányuló exportoktól is függtek. A felülvizsgálati időszakban szabad kapacitásuk az uniós felhasználás mintegy 6 %-ának felelt meg.

(37)

A vizsgálatban együttműködést nem tanúsító, negyedik ukrajnai gyártóval kapcsolatos felülvizsgálati kérelemből származó információk alapján az ukrajnai szabad összkapacitás a felülvizsgálat idején a számítások szerint az uniós felhasználás mintegy 9 %-ának felelt meg.

(38)

Egyes ukrajnai együttműködő exportáló gyártók azt állították, hogy fokozatosan veszítenek piaci részesedésükből a belföldi piacon az orosz gyártók ellenében, akik a jóval alacsonyabb oroszországi gázköltségek miatt rendkívül alacsony árakkal jelentkeznek. Ezért nem tűnt valószínűnek, hogy az ukrán belföldi piac a szabad termelési kapacitás nagy részét fel tudná venni, így a termelés növekedése valószínűleg exporthoz vezetne.

(39)

A három együttműködő vállalat a felülvizsgálat alatt számos más harmadik országba, több kontinensre is exportált ammónium-nitrátot. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyes harmadik országbeli hagyományos piacok zárva vannak az ukrán export előtt vagy hatályos dömpingellenes rendelkezések (pl. 100 %-ot meghaladó dömpingellenes intézkedések az Egyesült Államokban) és/vagy biztonsági korlátozások miatt (pl. Kínai Népköztársaság, Ausztrália). Mindenesetre az Unió a legnagyobb, legvonzóbb és ugyanakkor földrajzilag legelérhetőbb exportpiac. Vonzerejét növelik az ukrajnai alacsony vasúti szállítási költségekből következő logisztikai előnyök.

(40)

Tekintettel a fentiekre nem zárható ki, hogy az Ukrajnában rendelkezésre álló szabad kapacitást arra használnák, hogy dömpingellenes rendelkezések hiányában növeljék az Unióba irányuló export mennyiségét.

(41)

A három együttműködő ukrajnai exportáló gyártó harmadik országokba irányuló exportértékesítéseinek elemzése azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a harmadik országokban felszámított exportárak (CIF-paritáson megállapítva a felülvizsgálati kérelemben szereplő nemzetközi szállítási tarifák alkalmazásával) akár 25 %-kal alacsonyabbak voltak, mint az Unióban jellemző piaci árak.

(42)

Ennek alapján valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése arra ösztönözné a harmadik országokba irányuló ukrajnai exportot, hogy az Unióba irányítsa át a kivitelt. Az uniós piac magasabb árai lehetővé tennék, hogy az ukrajnai gyártók jobb haszonkulcsot érvényesítsenek.

(43)

A három együttműködő exportáló gyártótól kapott számadatok alapján az is megállapítható, hogy országos szinten az Ukrajnából más harmadik országokba irányuló export a felülvizsgálati időszak alatt dömpingelt árakon valósult meg.

(44)

A fentiekben ismertetett megállapításokra tekintettel levonható az a következtetés, hogy az Ukrajnából származó export esetében továbbra is megvalósul a dömping gyakorlata, és fennáll a lehetőség, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén folytatódna a dömping az uniós piacon. Figyelembe véve a meglévő ukrajnai szabad kapacitást és az uniós piac vonzerejét, úgy tűnik, hogy az ukrajnai exportáló gyártókat több tényező is arra ösztönözné, hogy i. egyrészt növeljék az uniós piacra irányuló exportjukat, ii. másrészt pedig a más harmadik országbeli piacokról az uniós piacra irányítsák át az ammónium-nitrát dömpingelt árú exportját, legalábbis két exportáló gyártó esetében.

(45)

Továbbá megállapításra került, hogy az együttműködő exportáló gyártók harmadik országbeli piacokra irányuló exportárainak súlyozott átlaga szintén jelentősen alacsonyabb, mint az Unióban jellemző árszint. Ez növeli annak valószínűségét, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén megnövekedne az Ukrajnából az Unióba irányuló export volumene.

(46)

Az Unión belül 16 vállalat vagy vállalatcsoport állít elő hasonló terméket; e vállalatok termelése teszi ki az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében a hasonló termék teljes uniós gyártását.

(47)

A vizsgálatban tizenkét uniós gyártó működött együtt:

(48)

Mivel a felülvizsgálati időszakban a felsorolt 12 uniós gyártó termelése tette ki a teljes uniós termelés 80 %-át, az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének megfelelően úgy tekinthető, hogy ők alkotják az uniós gazdasági ágazatot. Ezért „uniós gazdasági ágazatként” kell hivatkozni rájuk.

(49)

A (14) és (15) preambulumbekezdésben jelzettek szerint az öt uniós gyártóból álló mintát e 12 gyártó alapján választott ák ki. A mintába felvett minden uniós gyártó együttműködést tanúsított, és a határidőkön belül elküldte a kitöltött kérdőívet. Ezenkívül a fennmaradó hét együttműködő gyártó rendben szolgáltatta a kárelemzéshez szükséges általános adatokat.

(50)

A látható uniós felhasználást az alábbi adatok alapján állapították meg: az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített volumenek, más uniós gyártók által az uniós piacon értékesített volumenek, az összes uniós importra vonatkozó Eurostat-statisztika, valamint az együttműködő vállalatoktól kapott kitöltött kérdőívek az Ukrajnából származó érintett termék behozatala tekintetében. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió 2007-ben 27 tagúvá vált, az elemzés egyértelműségének és következetességének kedvéért az összes kármutatót a figyelembe vett időszak egészében a 27 tagból álló uniós piac alapján határozták meg.

(51)

2005 és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás 10 %-kal csökkent.

(52)

Az Ukrajnából származó behozatal volumene, a piaci részesedése és átlagos importárai az alábbi táblázatban meghatározottak szerint alakultak. A mennyiségre és árra vonatkozó tendenciák az együttműködő exportáló gyártók kitöltött kérdőíveiből, az importstatisztikákból (Eurostat) és az ukrán exportstatisztikákból származó információkon alapulnak.

(53)

Az Ukrajnából származó behozatalvolumene 2007-ig folyamatosan csökkent, de a felülvizsgálati időszakban csaknem a 2005. évi szintre tért vissza. Az ukrán piaci részesedés a 2005. évi 1 %-ról kismértékben, 1,1 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszak alatt. Az egységárak a figyelembe vett időszakban 123 EUR/tonnáról 230 EUR/tonnára emelkedtek. A felülvizsgálat során bekövetkező növekedést az árak globális alakulásának és a fő nyersanyag árának alakulása tükrében kell figyelembe venni.

(54)

A felülvizsgálati időszakban tapasztalt alákínálási árszint kiszámítása céljából az uniós gazdasági ágazat kapcsolatban nem álló fogyasztóinak gyártelepi árait összehasonlították az érintett ország együttműködő exportáló gyártóinak CIF uniós határparitáson számított – megfelelően kiigazított – importáraival a kirakodási ár megjelenítése érdekében. Ennek alapján az összehasonlításból kiderült, hogy az Ukrajnából származó behozatal a felülvizsgálati időszak alatt átlagosan 22,5 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak. Ha a dömpingellenes vámokat hozzáadták az ukrajnai exportőrök Unióba irányuló behozatalának áraihoz, továbbra is 11 % volt az áralákínálás szintje.

(55)

Az alábbi táblázat az érintett időszakban az egyéb harmadik országokból származó behozatali volument mutatja be. Az alábbi mennyiségi és ártendenciák az Eurostat adatain alapulnak.

(56)

Az uniós piacon jelentős áremelkedés következett be 2008 és a felülvizsgálati időszak között valamennyi harmadik ország esetében. A figyelembe vett időszak során a táblázatban szereplő valamennyi ország – Oroszország kivételével – növelte az Unióba irányuló kivitel volumenét. Az oroszországi behozatalt, amelyre 47,07 EUR/tonna rögzített dömpingellenes vámot kell alkalmazni, az ukrán behozatallal együtt az összes többi exportáló országhoz viszonyítva a legalacsonyabb áron valósult meg.

(57)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság az uniós gazdasági ágazatot befolyásoló minden lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált.

(58)

Mivel a kár kivizsgálása céljából mintavételre került sor, egyes kármutatókat, mint például a termelés, termelési kapacitás, értékesítés, piaci részesedés, termelékenység és foglalkoztatás, az uniós gazdasági ágazat egészét tekintve elemeztek (az alábbi táblázatokban ezt az „Unió” megnevezés mutatja). Más kártényezőket, amelyek az egyes vállalatok egyéni teljesítményére vonatkoztak (pl. árak, készlet, termelési költségek, nyereségesség, bérek, beruházások, beruházások megtérülése, pénzforgalom, tőkebevonási képesség), a mintába felvett uniós gyártók szintjén gyűjtött információk alapján vizsgálták (a táblázatban: a mintába felvett gyártók).

(59)

Az uniós gazdasági ágazat termelése 2005 és a felülvizsgálati időszak között 18 %-kal csökkent, vagyis a 2005-ös mintegy 7 millió tonnás szintről a felülvizsgálati időszakra 5,8 millió tonnára esett vissza. A kötött felhasználásra termelés a figyelembe vett időszakban jelentéktelen maradt, és nem befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét a felülvizsgálati időszakban.

(60)

A figyelembe vett időszakban a termelési kapacitás nagyrészt stabil volt. A termelésben bekövetkezett csökkenéssel összhangban az ebből adódó kapacitáskihasználás a 2005-ös 55 %-os szintről a felülvizsgálati időszakra 45 %-os szintre csökkent. Amint az az eredeti vizsgálatban már említésre került, az ammónium-nitrát termelésének kapacitáskihasználására hatással van egyéb termékek előállítása, amelyeket ugyanazon gyártóberendezésekkel állítanak elő. Ezért a kapacitáskihasználás alakulása kevésbé releváns az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének felméréséhez.

(61)

Az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon végzett értékesítései 2005-től a felülvizsgálati időszakig 14 %-kal csökkentek. Ezt a változást az uniós felhasználás ugyanazon időszakban bekövetkezett csökkenésének összefüggésében kell szemlélni.

(62)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2005 és 2008 között stabil maradt, de 2008 és a felülvizsgálati időszak között három százalékponttal visszaesett.

(63)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2005 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal csökkent.

(64)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak egy főre jutó átlagos termelése 11 %-kal csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy a teljesítmény viszonylagos visszaesése meghaladta a foglalkoztatásban bekövetkezett viszonylagos visszaesést.

(65)

A jelenlegi dömpingkülönbözet nagyságának az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása az Ukrajnából származó behozatal jelenlegi kis mennyiségéből adódóan jelentéktelennek tekinthető, és a mutató nem mérvadó a kár elemzéséhez.

(66)

A mintába felvett uniós gyártók átlagos nettó eladási árai 2008-ban és a felülvizsgálati időszakban jelentősen emelkedtek, tükrözve az ammónium-nitrát kedvező nemzetközi piaci feltételeit ugyanezen időszakban.

(67)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje 2005 és a felülvizsgálati időszak között 26 %-kal csökkent. A 2006. évi jelentős emelkedés annak tudható be, hogy 2005 és 2006 között meredeken zuhant az értékesítés volumene.

(68)

2005 és a felülvizsgálati időszak között az alkalmazottankénti átlagbér 6 %-kal nőtt (lásd az alábbi táblázatot). Az inflációs rátát és az összességében csökkenő foglalkoztatást figyelembe véve ez a bérnövekedés mérsékeltnek tekinthető.

(69)

A mintába felvett öt gyártónak a hasonló termékbe eszközölt éves beruházása a figyelembe vett időszakban pozitívan alakult, és 70 %-kal nőtt. Ezek a beruházások főleg egyes gépek korszerűsítéséhez kapcsolódtak. Ez azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat folyamatosan javítani kívánta a versenyképességét

(70)

A mintába felvett gyártók nyereségessége 2006 óta jelentősen javult, és a felülvizsgálati időszak során 28,1 %-os szintet ért el. A beruházások megtérülése – a beruházások nettó könyv szerinti értékére jutó nyereség százalékában kifejezve – a teljes figyelembe vett időszak során nagyjából a pozitív jövedelmezőségi tendenciát követte.

(71)

A pénzforgalom a figyelembe vett időszakban jelentősen nőtt, és összhangban van az ugyanezen időszakban mutatkozó általános nyereségesség alakulásával.

(72)

A vizsgálat tanúsága szerint a mintába felvett uniós gyártók a tőkebevonás terén semmilyen nehézségbe sem ütköztek. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy mivel a vállalatok közül több valamilyen nagyobb csoportba tartozik, tevékenységüket a saját csoportjukon belül cash-pooling konstrukcióban vagy csoporton belül az anyavállalat által nyújtott kölcsönökkel finanszírozzák.

(73)

2005 és a felülvizsgálati időszak között a legtöbb mutató kedvezően alakult: az egységenkénti eladási ár és a nyereségesség jelentősen javult, és az utóbbi a felülvizsgálati időszakban 28,1 %-ot ért el. A beruházások, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom szintén kedvezően alakult.

(74)

Habár a termelés és az értékesítési volumen a figyelembe vett időszakban jelentősen csökkent, ezt a mintegy -10 % zsugorodást elérő uniós piac tükrében kell figyelembe venni.

(75)

Általában elmondható, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete – összehasonlítva az érintett országból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések 2001-ben történő bevezetése előtt fennálló helyzettel – jelentősen javult.

(76)

A károkozás megismétlődésének valószínűsége tekintetében két fő paramétert vizsgáltak meg: i. az érintett országból érkező export valószínű volumenét és árait és ii. az érintett ország feltételezett exportmennyiségének és árának az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását.

(77)

Az együttműködő ukrajnai gyártók számára az 650 ezer tonna ismert szabad kapacitás áll rendelkezésre, ami az uniós piac 9 %-át teszi ki a (37) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően. A többletkapacitás azt jelzi, hogy az ukrajnai gyártóknak lehetőségük van jelenlegi ammóniumnitrát-termelésük, így -exportjuk gyors növelésére is.

(78)

A belföldi piac viszonylag kis mérete miatt ezenkívül az ukrajnai gyártók erősen függnek a harmadik országokba irányuló exportjukról. A (41) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az exportárak jóval az uniós exportárak alatt maradtak.

(79)

A fenti tények és szempontok alapján az uniós piac az összes egyéb exportpiaccal összehasonlítva az árak tekintetében vonzónak tűnhet az ukrajnai exportáló gyártók számára. Ezen az alapon joggal lehet arra számítani, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén harmadik országokba irányuló exportvolumen jelentős részét nagy valószínűséggel átirányítják az uniós piacra. Az uniós piac közelsége (az egyéb exportpiacokhoz képest) szintén vonzóbbá tenné az uniós piacot, ami növelné annak valószínűségét, hogy az ukrajnai gyártók harmadik országokba irányuló jelenlegi exportjukat átirányítsák az Unióba.

(80)

Figyelembe véve az ukrajnai termékek jelenlegi gyenge piaci helyzetét az Unióban, az ukrajnai exportőröknek növelniük kellene a piaci részesedésüket, vagy ki kellene szélesíteniük vásárlói bázisukat, és valószínű, hogy ezt úgy valósítanák meg, hogy az ammónium-nitrátot a felülvizsgálati időszakban megállapított dömpingelt árakon kínálnák.

(81)

A fentiek alapján valószínű, hogy az intézkedés hatályvesztése esetén az Ukrajnában gyártott ammónium-nitrát jelentős mennyiségét irányítanák át az uniós piacra dömpingelt áron, amellyel jelentősen alákínálnának az uniós gazdasági ágazat árainak.

(82)

A vizsgálat feltárta, hogy az ammónium-nitrát olyan árucikk, amelynek árát jelentősen befolyásolhatja az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló, olcsó behozataljelenléte. Vagyis az ammónium-nitrát uniós piacára viszonylagos ingadozás jellemző. A figyelembe vett időszak alatti, az ammónium-nitrát szempontjából kedvező világpiaci feltételek jelentős szerepet játszottak abban, hogy az árszint magas maradt, a hatályos dömpingellenes intézkedések pedig csökkentették annak lehetőségét, hogy az uniós piacon ártorzító hatások érvényesüljenek. Az említett időszak alatt a kereslet és a kínálat egyensúlyban volt, ami magas árat eredményezett az összes nitrogéntartalmú műtrágya – amelyek árucikkek – esetében. Az ammónium-nitrát a többi nitrogéntartalmú műtrágyához hasonlóan olyan árucikk, amelynek árazását számos tényező befolyásolja: a gázár, amely a legfontosabb költségelemként jelentős hatást gyakorol a kínálatra, az időjárási feltételek, illetve a termény és a vetőmagkészlet szintje, amely csökkentheti vagy növelheti a műtrágyák iránti keresletet.

(83)

Különös tekintettel az uniós piacra, várható, hogy az ammónium-nitrát iránti kereslet a felülvizsgálati időszakban megfigyelt szinthez viszonyítva némileg növekedni fog. Mivel az ukrajnai exportáló gyártók árai jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak, az Ukrajnából származó importvolumen valószínűsíthető növekedése arra fogja kényszeríteni az uniós gazdasági ágazatot, hogy vagy jelentősen csökkentse árait (és így nyereségét is), vagy pedig jelentős piaci részesedést (és ezáltal bevételt) veszítsen, vagy esetleg mindkettőt tegye meg. Az uniós gazdasági ágazat sikeres helyreállítási folyamata valószínűleg csak részben tudná ellensúlyozni az ilyen valószínűsíthető árcsökkentést, és veszélybe kerülne az egész folyamat, amely a gazdasági ágazat helyreállítását célozta. Ezért az intézkedések hatályon kívül helyezése következtében az uniós gazdasági ágazat általános helyzete valószínűleg romlana.

(84)

A fenti tények és szempontok arra engednek következtetni, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az érintett országból származó export nagy valószínűséggel jelentős mennyiségben és az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló dömpingelt árakon érkezne. Ennek minden valószínűség szerint az lenne a hatása, hogy a piacon árleszorító tendencia indulna el, és ez várhatóan negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Ez különösen a figyelembe vett időszakban már megvalósult pénzügyi talpraállást gátolná, ami valószínűleg a kár megismétlődéséhez vezetne.

(85)

Megvizsgálták, hogy létezik-e olyan kényszerítő ok, amely ahhoz a következtetéshez vezethetne, hogy az Uniónak nem érdeke a hatályos dömpingellenes intézkedések megújítása. E célból az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a benyújtott bizonyítékok alapján az eljárásban érintett valamennyi fél esetében mérlegelték az intézkedések megújításának hatását, illetve az intézkedések hatályon kívül helyezésének következményeit.

(86)

Az intézkedések esetleges fenntartása hatásának értékelése céljából az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget adtak álláspontja ismertetésére.

(87)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadását nem tartották az Unió érdekeivel ellentétesnek. Továbbá az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát egy olyan helyzet elemzése, ahol dömpingellenes intézkedések vannak hatályban, lehetővé tette, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt indokolatlanul hátrányos hatását is.

(88)

Az uniós gazdasági ágazat szerkezetileg életképes ágazatnak bizonyult. Ezt megerősítette gazdasági helyzetének a dömpingellenes intézkedések 2001-es bevezetése után megfigyelt kedvező alakulása. Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége különösen 2005 és a felülvizsgálati időszak között javult, és sikeresen helyreállt.

(89)

Ezért ésszerűen várható, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is élvezni fogja a jelenleg hatályos intézkedések előnyeit, és a nyereségesség megőrzésével és stabilizálásával további javulást fog elérni. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű, hogy az érintett országból egyre több, dömpingelt árú behozatalérkezik, az eladási árak leszorításával kárt okozva gazdasági ágazatnak, negatívan befolyásolva jelenlegi pozitív pénzügyi helyzetét.

(90)

A fenti (14) preambulumbekezdésben említettek szerint egy importőr sem jelezte, hogy hozzájárul a mintába való felvételéhez, és egy sem nyújtotta be a mintára vonatkozó formanyomtatványban kért alapinformációkat. Emlékeztetni kell az előző vizsgálatok megállapítására, miszerint az intézkedések elrendelésének nem lesz jelentős hatása, mivel az importőrök általában nemcsak ammónium-nitráttal, hanem jelentős mértékben egyéb műtrágyákkal is foglalkoznak. Az egyéb műtrágyák dömpingellenes intézkedéseinek hatályon kívül helyezése csak erősítheti az előzőeket. Ezzel összefüggésben az Oroszországból és Belaruszból, Horvátországból, Líbiából és Ukrajnából származó karbamidra alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket 2007 augusztusban, illetve 2008 márciusban hatályon kívül helyezték (13). Mivel nem jelentkeztek együttműködő importőrök, és így nem álltak rendelkezésre olyan meggyőző bizonyítékok sem, amelyek alapján az esetleges súlyosan negatív következményeket fel lehetett volna mérni, azt a következtetést lehetett levonni, hogy nem merült fel olyan kényszerítő ok, amely a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése mellett szólna.

(91)

Nem áll rendelkezésre megbízható információ, amely azt mutatná, hogy az intézkedések fenntartása az importőrökre vagy a kereskedőkre súlyosan negatív hatást gyakorolna.

(92)

A ammónium-nitrát uniós felhasználói mezőgazdasági termelők. Az eredeti vizsgálatban azt a következtetést vonták le, hogy mivel az ammónium-nitrát költségének a mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatása elhanyagolható, kicsi a valószínűsége annak, hogy e költségek emelkedése jelentős kedvezőtlen hatással legyen rájuk.

(93)

A jelenlegi vizsgálat keretében két mezőgazdasági termelői szervezet benyújtotta észrevételeit, melyek az intézkedések hatályon kívül helyezését támogatták. Állításuk szerint a közös agrárpolitika 2003. évi reformja csökkentette a piaci beavatkozási mechanizmusok használatát, és megszüntette a kapcsolatot az uniós támogatás és a termelés között. Ennek következtében a liberalizációs folyamat arra kényszerítette az uniós mezőgazdasági termelőket, hogy világpiaci feltételek szerint működjenek. A mezőgazdasági termékek árának jelentős növekedését csak az előzheti meg, ha a termelők szabadon választhatnak az ammónium-nitrát kínálatából.

(94)

A jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása azonban nem akadályozza meg azt, hogy a felhasználók szabadon válasszanak az ammónium-nitrát kínálatából, viszont hozzájárul a méltányos feltételek megőrzéséhez az uniós piacon, erősítve a tényleges versenyt. Ezért az alábbiak alapján levonható az a következtetés, hogy az Ukrajnával szemben fennálló dömpingellenes intézkedések fenntartása nem gyakorolna jelentősen kedvezőtlen hatást az érintett termék felhasználóira.

(95)

A fentiekre figyelemmel azt a következtetést lehet levonni, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartásával szemben nem áll semmilyen kényszerítő ok.

(96)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a meglévő intézkedések fenntartására vonatkozó ajánlást szándékoznak tenni. Határidőt is biztosítottak számukra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően ismertessék észrevételeiket. Az észrevételeket indokolt esetben megfelelően figyelembe vették.

(97)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésének megfelelően az Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Emlékeztetni kell arra, hogy ezek az intézkedések külön vámtételekből állnak.

(98)

A (28) preambulumbekezdésben jelzetteknek megfelelően a földgáz ukrán importárai a felülvizsgálat utolsó negyedében közeledtek az uniós piacon jellemző árakhoz. Ezért a dömping potenciálisan káros hatásaira befolyással lehet a belföldi gázárak alakulása (amennyiben az tartósnak bizonyul) által előidézett, a termelési költségekben bekövetkezett növekedésnek az exportárakra gyakorolt hatása. Ezért célszerű az intézkedések fenntartását két évre korlátozni.

(99)

A 2008/577/EK rendelettel (14) elfogadott kötelezettségvállalások hatályban maradnak,

—

azt az exportáló gyártó közvetlenül az első független közösségi vevő részére gyártotta, szállította és számlázta, és

—

a behozatalt kötelezettségvállalási számla kíséri, vagyis olyan kereskedelmi számla, amely tartalmazza legalább az e rendelet I. mellékletében meghatározott elemeket és nyilatkozatot, továbbá

—

a bejelentett és a vámhatóságoknak bemutatott áruk pontosan megfelelnek a kötelezettségvállalási számlán leírtaknak.

—

amennyiben megállapítják, hogy a (2) bekezdésben ismertetett behozatal tekintetében az említett bekezdésben felsorolt egy vagy több feltétele nem teljesül, vagy

—

ha a Bizottság az alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése alapján olyan rendelettel vagy határozattal, amely meghatározott ügyletekre vonatkozik, és a vonatkozó kötelezettségvállalási számlákat érvénytelennek nyilvánítja, visszavonja a kötelezettségvállalás elfogadását.

16.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/40

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet VI. melléklete meghatározza a cukorra, az izoglükózra és az inulinszirupra vonatkozó nemzeti és regionális kvótákat. A 2010/2011-es gazdasági év vonatkozásában indokolt e kvótákat a francia hatóságoknak az 1234/2007/EK rendelet 60. cikkének alkalmazására vonatkozó határozatának a figyelembevételével kiigazítani.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet VI. mellékletét ezért indokolt ennek megfelelően módosítani.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

16.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/42

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, az engedélyek megadásának indokairól és a vonatkozó eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban kérelmet nyújtottak be az e rendelet mellékletében szereplő készítmény engedélyezésére. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem a „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó Pediococcus pentosaceus (DSM 16244) valamennyi állatfaj takarmányának adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: hatóság) 2010. február 3-i véleményében (2) megállapította, hogy a Pediococcus pentosaceus (DSM 16244) nincs káros hatással az állati vagy emberi egészségre, illetve a környezetre, és a készítmény hatására javulhat a szilázstermelés. A hatóság szerint nem szükséges elrendelni a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat. Emellett az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyagot vizsgáló analitikai módszerről szóló jelentést is ellenőrizte.

(5)

A Pediococcus pentosaceus (DSM 16244) értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó adalékanyag használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

16.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/44

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, az engedélyek megadásának indokairól és a vonatkozó eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet lehetővé teszi, hogy az adalékanyagok engedélyét az engedély jogosultjának kérésére és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: hatóság) véleményét követően módosítsák.

(3)

A Bacillus subtilis (O35) takarmány-adalékanyagként való engedélyezéséről szóló, 2007. október 1-jei 1137/2007/EK bizottsági rendelet (2) a Bacillus subtilis DSM 17299 mikroorganizmus-készítmény brojlercsirkék takarmányának adalékanyagaként való alkalmazását tíz évre engedélyezte.

(4)

Az engedély jogosultja kérelmet nyújtott be a fent említett adalékanyag engedélyének módosítására, hogy az adalékanyagot a lazalocid-nátrium, maduramicin-ammónium, monenzin-nátrium, narazin, szalinomicin-nátrium és szemduramicin-nátrium kokcidiosztatikumokat tartalmazó brojlercsirke-takarmányban fel lehessen használni. Az engedély jogosultja benyújtotta a kérelmének alátámasztása szempontjából fontos adatokat.

(5)

A hatóság 2010. március 10-i véleményében megállapította, hogy a Bacillus subtilis DSM 17299 adalékanyag kompatibilis a lazalocid-nátriummal, a maduramicin-ammóniummal, a monenzin-nátriummal, a narazinnal, a szalinomicin-nátriummal és a szemduramicin-nátriummal (3).

(6)

Az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt feltételek teljesülnek.

(7)

Az 1137/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

16.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/46

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmány-adalékanyagok engedélyezéséről.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 25. cikke átmeneti intézkedéseket állapít meg a takarmány-adalékanyagokra vonatkozó, az 1831/2003/EK rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően a 70/524/EGK irányelvvel összhangban benyújtott engedélykérelmekre.

(3)

Az e rendelet mellékletében szereplő adalékanyagra vonatkozó engedélykérelmet az 1831/2003/EK rendelet alkalmazásának időpontja előtt nyújtották be.

(4)

Az engedélykérelemre vonatkozó, a 70/524/EGK irányelv 4. cikkének (4) bekezdése szerinti első észrevételeket az 1831/2003/EK rendelet alkalmazásának időpontja előtt továbbították a Bizottságnak. Ezért e kérelmet továbbra is a 70/524/EGK irányelv 4. cikkével összhangban kell kezelni.

(5)

Az Aspergillus aculeatus (CBS 589.94) által termelt endo-1,3(4)-béta-glükanáz, a Trichoderma longibrachiatum (CBS 592.94) által termelt endo-1,4-béta-glükanáz, a Bacillus amyloliquefaciens (DSM 9553) által termelt alfa-amiláz és a Trichoderma viride (NIBH FERM BP 4842) által termelt endo-1,4-béta-xilanáz enzimkészítmény alkalmazását az 1458/2005/EK bizottsági rendelet (3) átmenetileg engedélyezte tojótyúkoknál. Brojlercsirkéknél való alkalmazását a 358/2005/EK bizottsági rendelet (4), brojlerpulykáknál való alkalmazását az 1284/2006/EK bizottsági rendelet (5) engedélyezte határozatlan időre.

(6)

Az enzimkészítmény tojótyúkoknál határozatlan időre történő alkalmazására vonatkozó engedélykérelem alátámasztása céljából új adatokat nyújtottak be a Bizottsághoz.

(7)

Az értékelés azt mutatja, hogy a 70/524/EGK irányelv 3a. cikkében az ilyen engedélyezésre előírt feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően az enzimkészítmény az e rendelet mellékletében leírtak szerinti használatát határozatlan időre engedélyezni kell.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

16.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/48

16.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/50

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint – a vetésre szánt hibridek kivételével – ex 1007 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vámnak meg kell egyeznie az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra alkalmazandó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00, az 1005 10 90, az 1005 90 00 és az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvám kiszámításához az ugyanezen rendelet 4. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat 2010. június 16-tól az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,