NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

13.5.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/1

A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 11. sz. előírása – Egységes rendelkezések járművek ajtózárak és ajtórögzítő elemek tekintetében történő jóváhagyásáról

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 03. módosításcsomag 2. kiegészítése – Hatálybalépés dátuma: 2010. március 17.

TARTALOM

ELŐÍRÁS

1.	Alkalmazási kör

2.	Fogalommeghatározások

3.	Jóváhagyási kérelem

4.	Jóváhagyás

5.	Általános követelmények

6.	Működési követelmények

7.	Vizsgálati eljárások

8.	A járműtípus módosítása és jóváhagyásának kiterjesztése

9.	Gyártásmegfelelőség

10.	Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

11.	Gyártás végleges leállítása

12.	A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a szakhatóságok neve és címe

13.	Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

1. melléklet –

Értesítés

2. melléklet –

A jóváhagyási jelek elrendezése

3. melléklet –

Zárak vizsgálata az első, második és harmadik terhelési vizsgálattal, továbbá erő alkalmazásával

4. melléklet –

Tehetetlenségvizsgálati eljárások

5. melléklet –

Csuklópánt vizsgálati eljárása

6. melléklet –

Oldalsó tolóajtó

1. ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás az M1 és N1 (1) kategóriájú járművekre vonatkozik, tekintettel az olyan ajtózárakra és ajtórögzítő elemekre, mint amilyen a csuklópánt és az utasok által bejáratként vagy kijáratként használt ajtók egyéb támasztó alkatrészei.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1. „Jármű jóváhagyása”: egy járműtípus jóváhagyása az ajtózárak és az ajtórögzítő elemek szempontjából.

2.2. „Járműtípus”: a gépjárművek olyan kategóriája, amelyek az alábbi jelentős szempontok tekintetében nem különböznek egymástól:

2.3. „Kiegészítő ajtózár”: olyan zár, amely egy teljesen reteszelt, vagy egy teljesen reteszelt és egy másodlagos reteszelt helyzettel rendelkezik, és elsődleges ajtózárrendszerrel ellátott ajtóra, illetve ajtórendszerre szerelték fel.

2.4. „Kiegészítő ajtózárrendszer”: minimálisan egy kiegészítő ajtózárból és egy hozzá tartozó ütközőből álló rendszer.

2.5. „Hátsó ajtó”: a gépjármű hátsó részén található ajtó vagy ajtórendszer, amelyen át az utasok beszállhatnak a járműbe, vagy elhagyhatják azt, illetve a szállítmány berakodását vagy kirakodását elvégezhetik. Nem tartalmazza a következőket:

2.6. „Karosszériaelem”: a csuklópánt része, amelyet rendes körülmények között a karosszériaszerkezethez rögzítenek.

2.7. „Biztonsági gyermekzár”: olyan zárberendezés, amelyet az egyéb ajtózáró berendezésektől függetlenül lehet bezárni és kinyitni, és amely reteszelve megakadályozza a belső ajtókilincs vagy más kioldó berendezés működtetését. A ajtózárat oldó/reteszelő berendezés lehet manuális vagy elektromos, és a járművön vagy a járműben bárhol elhelyezhető.

2.8. „Ajtók”: olyan csuklós- vagy tolóajtók, melyek közvetlenül az egy vagy több ülőhellyel rendelkező utastérbe vezetnek, továbbá nem harmonika- vagy redőnyajtók, illetve nem az ajtó nélküli üzemeltetésre gyártott gépjárművekre könnyen felhelyezhető, vagy azokról könnyen eltávolítható módon tervezett ajtók.

2.9. „Ajtózárásra figyelmeztető rendszer”: egy olyan rendszer, amely a vezető által jól látható helyen megjelenő vizuális jelzést kapcsol be, ha az ajtózárrendszer nem a teljesen becsukott helyzetében van és a jármű gyújtása be van kapcsolva.

2.10. „Ajtó csuklópántrendszere”: egy vagy több csuklópánt, amelyek az ajtót tartják.

2.11. „Ajtózárrendszer”: minimálisan egy ajtózárból és egy hozzá tartozó ütközőből álló rendszer.

2.12. „Ajtóelem”: rendes körülmények között a csuklópánt ajtószerkezetre rögzített része, amely a lengő alkatrészt képezi.

2.13. „Ajtórendszer”: az ajtó, az ajtózár, az ütköző, a csuklópántok és az ajtósín kombinációk, valamint az ajtón lévő egyéb ajtórögzítő elemek és az ajtót körülvevő ajtókeret. A dupla ajtóból álló rendszer mindkét ajtót tartalmazza.

2.14. „Dupla ajtó”: két ajtóból álló rendszer, ahol az első ajtó vagy ajtószárny nyílik ki először, és a hátsó vagy a hozzáerősített ajtóhoz kapcsolódik, amely azt követően nyílik ki.

2.15. „Villás retesz”: az ajtózár része, amely reteszelt állapotban az ütközőt beakasztja és tartja.

2.16. „Villás retesz nyitási iránya”: ellentétes azzal az iránnyal, amelybe az ütköző az ajtózárba jutáshoz elmozdul avégett, hogy a villás retesz be legyen reteszelve.

2.17. „Teljesen reteszelt helyzet”: az ajtózár bezárt állapota, amely az ajtót teljesen zárt helyzetben tartja.

2.18. „Csuklópánt”: alkatrész, amely a karosszériaszerkezethez képest pozicionálja az ajtót, és az ajtószárny útját szabályozza az utas szabad be- és kijutása érdekében.

2.19. „Csuklópánt csapszege”: a csuklópánt része, amely annak a karosszériához és az ajtóhoz rögzített részeit kapcsolja össze, és a forgástengelyt képezi.

2.20. „Zár”: az ajtó a karosszériához képest zárt helyzetben való tartására alkalmazott berendezés, amely lehetővé teszi a szándékos kinyitást (működtetést).

2.21. „Elsődleges ajtózár”: olyan zár, amely egyaránt rendelkezik teljesen reteszelt helyzettel és másodlagos reteszelt helyzettel, és amelyet a gyártó „elsődleges ajtózárnak” jelöl ki. A gyártó a kijelölést ezt követően nem módosíthatja. Kérésre a gyártóknak tájékoztatást kell adniuk arról, hogy az adott jármű, illetve gyártmány/modell esetében melyik zár az „elsődleges ajtózár”.

2.22. „Elsődleges ajtózárrendszer”: minimálisan egy elsődleges ajtózárból és egy hozzá tartozó ütközőből áll.

2.23. „Másodlagosan reteszelt helyzet”: az ajtózár olyan zárt állapota, amely az ajtót részlegesen zárt pozícióban tartja.

2.24. „Első oldalajtó”: az az ajtó, amelynek nyitási területe oldalról nézve a vezetőülés-támla leghátsó pontjához képest 50 százalékkal vagy nagyobb mértékben előrébb van, amikor az üléstámla a legfüggőlegesebb és leghátsóbb helyzetben található, közvetlen hozzáférést biztosítva az utasok számára a be-, illetve kiszálláshoz.

2.25. „Hátsó oldalajtó”: az az ajtó, amelynek nyitási területe oldalról nézve a vezetőülés-támla leghátsó pontjához képest 50 százalékkal vagy nagyobb mértékben hátrébb van, amikor a vezetőülés a legfüggőlegesebb és leghátsóbb helyzetben található, közvetlen hozzáférést biztosítva az utasok számára a be-, illetve kiszálláshoz.

2.26. „Ütköző”: olyan berendezés, amellyel az ajtózár összekapcsolódva teljesen reteszelt vagy másodlagosan reteszelt helyzetben tartja az ajtót.

2.27. „Csomagtartófedél”: mozgatható karosszériaelem, amely a járművön kívülről hozzáférést biztosít az utastértől teljes mértékben – tartósan rögzített válaszfallal vagy rögzített, illetve lehajtható üléstámlával – leválasztott részhez.

3. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.	A járműtípusnak az ajtózárak és ajtórögzítő elemek szempontjából történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a járműgyártó vagy megfelelően meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2.

A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

3.2.1.

rajzok megfelelő léptékben és részletességgel az ajtókról, azok zárairól és ajtórögzítő elemeiről;

3.2.2.

a zárak és az ajtórögzítő elemek műszaki leírása.

3.3.

A kérelemhez továbbá a következőket kell csatolni:

3.3.1.

öt ajtórögzítő elemkészlet ajtónként. Ha egy készletet több ajtóhoz is használnak, elegendő egy tétel abból a készletből. Nem kell különbözőnek tekinteni az ajtórögzítő elemek azon készleteit, amelyek csak abban különböznek egymástól, hogy jobb vagy bal oldali beépítésre gyártották azokat;

3.3.2.

Ajtónként öt teljes zárból álló készlet a hozzá tartozó működtető mechanizmussal együtt. Ha a zárakat több ajtóhoz is felhasználják, elegendő a zárakból egy készlet. Nem kell különböző záraknak tekinteni azokat a zárakat, amelyek csak abban különböznek egymástól, hogy jobb vagy bal oldali beépítésre gyártották őket.

3.4.	Egy, a jóváhagyásra benyújtott járműtípust képviselő járművet át kell adni a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.

4. JÓVÁHAGYÁS

4.1.	Ha az előírás szerint jóváhagyásra benyújtott járműtípus megfelel az alábbi 5., 6. és 7. szakasz előírásainak, akkor a járműtípust jóvá kell hagyni.

4.2.

Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye (03) a jóváhagyás időpontjában az előírás legújabb jelentős műszaki módosítását magában foglaló módosításcsomagot jelöli. Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti hozzá ugyanazt a számot ugyanahhoz a járműtípushoz, ha az ajtók nem azonos típusú zárakkal vagy ajtórögzítő elemekkel vannak ellátva, vagy ha az ajtókat vagy az ajtórögzítő elemeket nem a jóváhagyásra bemutatott járművel azonos módon szerelték fel; továbbá hozzárendelheti másik járműtípushoz, ha ajtóit ugyanolyan zárakkal és a jóváhagyásra benyújtott járművel azonos módon felszerelt ajtórögzítő elemekkel látták el.

4.3.	A járműtípus ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletében található mintának megfelelő nyomtatványon.

4.4.

Minden az előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak megfelelő járműre egy, a jóváhagyási nyomtatványon meghatározott, jól látható és könnyen hozzáférhető helyen egy nemzetközi jóváhagyási jelet kell elhelyezni, amely a következőkből áll:

4.4.1.

egy körben elhelyezett „E” betűjel, amelyet a jóváhagyást megadó ország megkülönböztető száma követ (2);

4.4.2.

ezen előírás száma, amelyet egy „R” betűjel, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 4.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.5.

Ha a jármű megfelel a jóváhagyást az ezen előírás alapján megadó országban egy vagy több további, az egyezményhez mellékelt előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a 4.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben a 4.4.1. szakaszban előírt jeltől jobbra függőleges oszlopokban kell elhelyezni az összes olyan előíráshoz tartozó előírás- és jóváhagyási számot és további jeleket, amelyek alapján jóváhagyást adtak abban az országban, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást.

4.6.	A jóváhagyási jelölésnek tisztán olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.7.	A jóváhagyási jelet a jármű adattábláján vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.8.	Az előírás 2. mellékletében példák láthatók a jóváhagyási jelek lehetséges elrendezésére.

5. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

5.1. A követelmények minden oldal- és hátsó ajtóra, valamint ajtóalkatrészre vonatkoznak, kivéve a harmonika-, a redőny- vagy leszerelhető ajtókat, továbbá azokat, amelyeket vészkijáratnak jelöltek ki.

5.2. Ajtózárak

5.2.1.

Minden csuklópántos ajtórendszert legalább egy elsődleges ajtózárrendszerrel fel kell szerelni.

5.2.2.

Valamennyi tolóajtórendszert vagy:

a)	egy elsődleges ajtózárrendszerrel; vagy

b)	egy teljesen zárt helyzettel rendelkező ajtózárrendszerrel és egy, az ajtózárásra figyelmeztető rendszerrel kell felszerelni.

6. MŰKÖDÉSI KÖVETELMÉNYEK

6.1. Csuklópántos ajtók

6.1.1. Első terhelési vizsgálat

6.1.1.1.

Egyetlen teljesen reteszelt helyzetben lévő elsődleges ajtózárrendszer és kiegészítő ajtózárrendszer sem válhat szét a zár első felületére merőleges irányban történő, 11 000 N erejű olyan terhelés alkalmazásakor, amelynél az ajtózár és az ütközőrögzítés nem nyomódik egymáshoz, a 7.1.1.1. szakasz szerinti vizsgálat során.

6.1.1.2.

A 7.1.1.1. szakasz szerinti vizsgálat végzésekor a másodlagos reteszelt helyzetben lévő elsődleges zárrendszernek ellen kell állnia a 6.1.1.1. szakasz szerinti irányban alkalmazott 4 500 N erőnek.

6.1.2. Második terhelési vizsgálat

6.1.2.1.

Egyetlen teljesen reteszelt helyzetben lévő elsődleges ajtózárrendszer és kiegészítő ajtózárrendszer sem válhat szét a zár első felületével párhuzamosan a villás retesz nyitási irányában alkalmazott 9 000 N erejű terhelés alkalmazásakor, a 7.1.1.1. szakasz szerinti vizsgálat során.

6.1.2.2.

A 7.1.1.1. szakasz szerinti vizsgálat végzésekor a másodlagos reteszelt helyzetben lévő elsődleges zárrendszernek ellen kell állnia a 6.1.2.1. szakasz szerinti irányban alkalmazott 4 500 N erőnek.

6.1.3. Harmadik terhelési vizsgálat (függőleges irányban nyíló ajtóknál alkalmazandó)

6.1.3.1.

Egyik elsődleges ajtózárrendszer sem oldhat ki a teljesen reteszelt helyzetből, a csuklócsap tengelyének irányában történő 9 000 N függőleges terhelés alkalmazásakor.

6.1.4. Tehetetlenségi terhelés

Minden egyes elsődleges ajtózárrendszernek és kisegítő ajtózárrendszernek teljesítenie kell vagy a 6.1.4.1. és 6.1.4.2. szakasz dinamikai követelményeit, vagy a 6.1.4.3. szakasz szerinti tehetetlenségi terhelés ellenállására vonatkozó számításokat.

6.1.4.1.

A csuklópántos ajtók egyik elsődleges ajtózárrendszere és kiegészítő ajtózárrendszere sem oldhat ki a teljesen zárt helyzetből az ajtózárrendszerre, ideértve az ajtózárat és működtető mechanizmusát, a gépjármű hosszirányú és keresztirányú tengelyeivel párhuzamos irányban történő, 30 g tehetetlenségi terhelés alkalmazásakor, kikapcsolt reteszelő szerkezettel és a 7.1.1.2. szakasznak megfelelően igazolva.

6.1.4.2.

A csuklópántos hátsó ajtók egyik elsődleges ajtózárrendszere és kiegészítő ajtózárrendszere sem oldhat ki a teljesen zárt helyzetből az ajtózárrendszerre, ideértve az ajtózárat és működtető mechanizmusát, a gépjármű függőleges tengelyével párhuzamos irányban történő, 30 g tehetetlenségi terhelés alkalmazásakor, kikapcsolt reteszelő szerkezettel és a 7.1.1.2. szakasznak megfelelően igazolva.

6.1.4.3.

Minden alkatrész vagy részegység esetében ki lehet számolni a minimális tehetetlenségi terhelést egy adott irányban. A kioldási művelettel szembeni egyesített ellenállásnak biztosítania kell, hogy az ajtózárrendszer, amikor a gépjármű ajtajára megfelelően van felszerelve, reteszelt állapotban maradjon a gépjármű (esettől függően) 6.1.4.1., illetve 6.1.4.2. szakaszban meghatározott irányába történő 30 g tehetetlenségi terhelés alkalmazásakor, a 7.1.1.2. szakasszal összhangban.

6.1.5. Az ajtó csuklópántjai

6.1.5.1.

Az egyes csuklópántcsoportok

a)	meg kell tartsák az ajtót;

b)	nem válhatnak szét 11 000 N hosszirányú erő alkalmazásakor;

c)	nem válhatnak szét 9 000 N keresztirányú erő alkalmazásakor; és

d)	a függőleges irányban nyíló ajtóknál nem válhatnak szét függőleges 9 000 N erejű terhelés alkalmazásakor.

6.1.5.2.

A 6.1.5.1. szakaszban előírt valamennyi vizsgálatot a 7.1.2. szakasz szerint kell elvégezni.

6.1.5.3.

Amennyiben a csuklópántcsoporton belül egyetlen csuklópánt vizsgálata történik a teljes csoport helyett, a csuklópántnak a csuklópántcsoportban található összes csuklópánt számával arányos terhelést kell elviselnie.

6.1.5.4.

A hátul felszerelt csuklópánttal rendelkező oldalajtók esetében, melyeket a többi ajtótól függetlenül lehet működtetni,

a)	a belső ajtófogantyúnak hatástalannak kell lennie, ha a gépjármű sebessége nagyobb vagy egyenlő mint 4 km/h; és

b)	az említett ajtók esetében ajtó zárására figyelmeztető rendszert kell biztosítani.

6.2. Oldalsó tolóajtók

6.2.1. Első terhelési vizsgálat

6.2.1.1.

Teljesen reteszelt helyzetben lévő legalább egy ajtózárrendszer nem válhat szét a zár első felületére merőlegesen alkalmazott 11 000 N erejű terhelésnél, a 7.2.1.1. szakasz szerinti vizsgálat során.

6.2.1.2.

Amikor az elsődleges ajtózárrendszer másodlagos zárási helyzetben van, az ajtózárrendszer nem válhat szét a 6.2.1.1. szakaszban meghatározott irányban alkalmazott 4 500 N erejű terhelésnél, a 7.2.1.1. szakasz szerinti vizsgálat során.

6.2.2. Második terhelési vizsgálat

6.2.2.1.

Teljesen reteszelt helyzetben legalább egy ajtózárrendszer nem válhat szét a villás retesz nyitási irányában, a zár első felületére párhuzamosan alkalmazott 9 000 N erejű terhelésnél, a 7.2.1.1. szakasz szerinti vizsgálat során.

6.2.2.2.

Amikor az elsődleges ajtózárrendszer másodlagos zárási helyzetben van, az elsődleges ajtózárrendszer nem válhat szét a 6.2.2.1. szakaszban meghatározott irányban alkalmazott 4 500 N erejű terhelésnél, a 7.2.1.1. szakasz szerinti vizsgálat során.

6.2.3. Tehetetlenségi terhelés

Minden a 6.2.1. és 6.2.2. szakasz követelményeit teljesítő ajtózárrendszernek meg kell felelnie vagy a 6.2.3.1. szakasz dinamikai követelményeinek, vagy a 6.2.3.2. szakasz tehetetlenségikövetelmény-számításainak.

6.2.3.1.

Az ajtózárrendszer nem oldhat ki a teljesen zárt helyzetből az ajtózárrendszerre, ideértve az ajtózárat és működtető mechanizmusát, a gépjármű hosszirányú és keresztirányú tengelyeivel párhuzamos irányban 30 g tehetetlenségi terhelés alkalmazásakor, kikapcsolt reteszelő szerkezettel, és a 7.2.1.2. szakasz szerinti vizsgálat során.

6.2.3.2.

Minden alkatrészre vagy részegységre ki lehet számítani a minimális tehetetlenségi terhelést. A kioldási művelettel szemben történő egyesített ellenállásuknak biztosítania kell, hogy az ajtózárrendszer, amikor a gépjármű ajtójára megfelelően fel van szerelve, reteszelt állapotban maradjon a gépjármű (esettől függően) 6.2.1., illetve 6.2.2. szakaszban meghatározott irányába történő 30 g tehetetlenségi terhelés alkalmazásakor, a 7.2.1.2. szakasszal összhangban.

6.2.4. Ajtórendszer

6.2.4.1.

Az egyes tolóajtók sín és ajtó együttese, illetve egyéb tartóberendezése teljesen bereteszelt helyzetben nem válhat el az ajtókerettől a gépjármű keresztirányú tengelye mentén, a 7.2.2. szakasszal összhangban az ajtóra történő 18 000 N összterhelés alkalmazásakor.

6.2.4.2.

A 7.2.2. szakasz szerinti vizsgálat során a tolóajtó nem felel meg e követelménynek, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

6.2.4.2.1.

A meghatározott erő fenntartása mellett történő olyan szétválás, amely 100 mm átmérőjű gömb akadálytalan átjutását teszi lehetővé a gépjármű belsejéből kifelé.

6.2.4.2.2.

Bármelyik terhelőberendezés eléri a 300 mm teljes elmozdulást.

6.3. Ajtózárak

6.3.1. Valamennyi ajtót fel kell szerelni legalább egy záró szerkezettel, amely reteszelt állapotban megakadályozza a külső ajtófogantyú vagy más külső zárkioldó berendezés működését, továbbá a gépjármű belsejében elhelyezett működtető berendezéssel és zárkioldó/reteszelő szerkezettel rendelkezik.

6.3.2. Hátsó oldalajtók

Valamennyi hátsó oldalajtót fel kell szerelni legalább egy záró szerkezettel, amely reteszelve megakadályozza a belső ajtófogantyú vagy más belső, zárkioldó berendezés működését, és amelynél külön műveletet igényel az ajtó kinyitása és a belső ajtófogantyú vagy más belső, zárkioldó berendezés működtetése.

6.3.2.1.

A záró szerkezet lehet:

a)	biztonsági gyermekzár; vagy

b)	a gépjármű belsejében elhelyezett zárkioldó/reteszelő szerkezet, amely könnyen elérhető a vezető vagy az ajtó mellett ülő utas számára.

6.3.2.2.

A 6.3.2.1. szakasz a) és b) pontjában leírt bármelyik rendszer engedélyezhető kiegészítő záróberendezésként.

6.3.3. Hátsó ajtók

Valamennyi hátsó ajtónak, amelyet belső ajtófogantyúval vagy más belső, zárkioldó berendezéssel szereltek fel, rendelkeznie kell a gépjármű belsejében elhelyezett legalább egy záró szerkezettel, amely reteszelve megakadályozza a belső ajtófogantyú vagy más belső, zárkioldó berendezés működését, és amelynél külön műveletet igényel az ajtó kinyitása és a belső ajtófogantyú vagy más belső, zárkioldó berendezés működtetése.

7. VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

7.1. Csuklópántos ajtók

7.1.1. Ajtózárak

7.1.1.1. Első, második és harmadik terhelési próbák, erőhatás alkalmazása

A 6.1.1., 6.1.2. és 6.1.3. szakasznak való megfelelést a 3. melléklet alapján kell igazolni.

7.1.1.2. Tehetetlenségi erő alkalmazása

A 6.1.4. szakasznak való megfelelést a 4. melléklet alapján kell igazolni.

7.1.2. Az ajtó csuklópántjai

A 6.1.5. szakasznak való megfelelést az 5. melléklet alapján kell igazolni.

7.2. Oldalsó tolóajtók

7.2.1. Ajtózárak

7.2.1.1. Első és második terhelési próbák, erőhatás alkalmazása

A 6.2.1. és 6.2.2. szakasznak való megfelelést a 3. melléklet alapján kell igazolni.

7.2.1.2. Tehetetlenségi erő alkalmazása

A 6.2.3. szakasznak való megfelelést a 4. melléklet alapján kell igazolni.

7.2.2. Ajtórendszer

A 6.2.4. szakasznak való megfelelést a 6. melléklet alapján kell igazolni.

8. A JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSE

8.1.

A járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó szakhatóságot. A szakhatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

8.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a jármű továbbra is megfelel az előírásoknak; vagy

8.1.2.

új mérési jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól;

8.1.3.

a jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság az ilyen kiterjesztéshez készített minden értesítéshez sorszámot rendel.

8.2.	A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a változások részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. szakaszban említett eljárással értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

9. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

9.1.	Az előírásban meghatározott jóváhagyási jelet viselő minden járműnek meg kell felelnie a jóváhagyott típusnak, ami azokat a jellemzőket illeti, amelyek módosíthatják az ajtózárak és ajtórögzítő elemek jellemzőit vagy a felszerelési módjukat.

9.2.	A megfelelés fenti 9.1. szakasz szerinti ellenőrzése érdekében az előírásban megszabott jóváhagyási jelet viselő, elegendő számú véletlen módon kiválasztott sorozatgyártású járművet kell megvizsgálni.

9.3.

Általános szabályként az ellenőrzések az előzőekben említettek szerint a mérések végzésére korlátozódnak. Mindazonáltal, ha szükséges, a jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálat által kiválasztott ajtózárakat és ajtórögzítő elemeket alá kell vetni a fenti 5.2. és 5.3. szakaszban hivatkozott vizsgálatnak.

10. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

10.1.

Az ebben az előírásban foglaltak alapján egy járműtípus típusjóváhagyása visszavonható, ha nem teljesülnek a fenti, 9.1. szakaszban meghatározott követelmények, vagy ha az ajtózárak és az ajtórögzítő elemek nem felelnek meg a fenti 9.2. szakaszban meghatározott vizsgálaton.

10.2.

Ha az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő fél visszavonja a korábban megadott jóváhagyást, erről késedelem nélkül köteles értesíteni az előírást alkalmazó többi szerződő felet a jóváhagyási formanyomtatványnak a „JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONVA” felirattal ellátott, aláírt és keltezett másolata útján.

11. GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az erre vonatkozó értesítés kézhezvételét követően a jóváhagyási formanyomtatványnak a „GYÁRTÁS LEÁLLÍTVA” felirattal ellátott, aláírt és keltezett másolata útján értesíti az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

12. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A SZAKHATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az egyezmény ezen előírást alkalmazó szerződő feleinek el kell küldeniük az Egyesült Nemzetek Titkárságára a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatoknak, valamint azoknak a szakhatóságoknak a nevét és címét, amelyek megadják a jóváhagyást, és amelyekhez be kell nyújtani a más országokban kibocsátott, a jóváhagyást, illetve a jóváhagyás elutasítását vagy visszavonását igazoló formanyomtatványokat.

13. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

13.1.

A 03. módosításcsomag hatálybalépésének hivatalos napjától kezdődően az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a jóváhagyás megadását a 03. módosításcsomaggal módosított előírás értelmében.

13.2.

2012. augusztus 12-éig az előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is megadják a jóváhagyást azokra a járműtípusokra, amelyek megfelelnek az előző módosításcsomaggal módosított ezen előírás követelményeinek.

13.3.

2012. augusztus 12-ét követően az előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adnak jóváhagyást, amennyiben a jóváhagyandó járműtípus megfelel a 03. módosításcsomaggal módosított ezen előírás követelményeinek.

13.4.

Az előírást alkalmazó szerződő fél nem utasíthatja el ennek az előírásnak a 03. módosításcsomagja szerint jóváhagyott járműtípus nemzeti vagy regionális típusjóváhagyását.

13.5.

2012. augusztus 12-éig az előírást alkalmazó szerződő fél nem utasíthatja el ennek az előírásnak az előző módosításcsomagja szerint jóváhagyott járműtípus nemzeti vagy regionális típusjóváhagyását.

13.6.

2012. augusztus 12-ét követően az előírást alkalmazó szerződő felek visszautasíthatják az olyan jármű első nemzeti vagy regionális nyilvántartásba vételét (első forgalomba helyezését), amely nem felel meg ezen előírás 03. módosításcsomagja követelményeinek.

13.7.

2012. augusztus 12-ét követően az ezen előírás szerinti jóváhagyások a 03. módosításcsomaggal módosított ezen előírás követelményeinek megfelelő járműtípusok kivételével érvényüket vesztik.

(1) Az utoljára a 4. módosítással módosított, a járművek gyártásáról szóló, TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2 számú, egységes szerkezetbe foglalt állásfoglalás (R.E.3) 7. mellékletében meghatározottak szerint.

(2) 1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Fehéroroszország, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia és Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típus-jóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta, 51 – Koreai Köztársaság, 52 – Malajzia, 53 – Thaiföld, 54 és 55 (szabad), és 56 – Montenegró. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló egyezményt mikor ratifikálják, vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az egyezményben részes szerződő felekkel.

1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Megengedett legnagyobb formátum: A4 [210 × 297 mm])

2. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSE

A. MINTA

(Lásd az előírás 4.4. szakaszát)

B. MINTA

(Lásd az előírás 4.5. szakaszát)

(1) A második szám csupán példaként szolgál.

3. MELLÉKLET

ZÁRAK VIZSGÁLATA AZ ELSŐ, MÁSODIK ÉS HARMADIK TERHELÉSI PRÓBÁVAL, TOVÁBBÁ ERŐ ALKALMAZÁSÁVAL

1. CÉL

E vizsgálatok célja a gépjárművek ajtózárrendszerei – a villás retesz nyitási irányában, a zár első felületére merőlegesen és a zár első felületével párhuzamosan alkalmazott terhelőerőknek való – ellenállási képessége vizsgálatára és értékelésére vonatkozó minimális teljesítménykövetelmények és vizsgálati eljárások meghatározása. Függőleges irányban nyíló ajtók esetében a vizsgálatok további célja az elsődleges zárrendszernek az első két irányra merőleges irányban történő értékelésére szolgáló vizsgálati eljárás és a vonatkozó minimális követelmények meghatározása. Az elsődleges ajtózárrendszerek esetében a terhelőerőknek való ellenállást teljesen és másodlagosan reteszelt helyzetben is igazolni kell; a kiegészítő ajtózárrendszerek és az egyéb ajtózárrendszerek esetében, pedig kizárólag teljesen reteszelt helyzetben kell bizonyítani a villás retesz nyitási irányában a zár első felületére merőlegesen és a zár első felületére párhuzamosan alkalmazott terhelőerőknek való ellenállási képességet, a teljesen reteszelt helyzetre előírt szinteken.

2. A VIZSGÁLAT MENETE

2.1. Első terhelési vizsgálat

2.1.1. Berendezés: Szakítókészülék (lásd a 3-1. ábrát)

2.1.2. Eljárások

2.1.2.1. Teljesen reteszelt helyzet

2.1.2.1.1.

Erősítse a rögzítőberendezést az ajtózár és a hozzá tartozó ütköző szerelési egységéhez. Igazítsa a bekapcsolódási irányba, a berendezés kapcsolódásával párhuzamosan. Szerelje fel a rögzítőberendezést a teljesen reteszelt helyzetben lévő ajtózárral és a hozzá tartozó ütközővel a vizsgálógépbe.

2.1.2.1.2.

Helyezze el a súlyokat, hogy az ajtónyitás irányában 900 N terhelést alkalmazzanak az ajtózár és a hozzá tartozó ütköző elválasztása céljából.

2.1.2.1.3.

Alkalmazza a vizsgálati terhelést az előírás 6.1.1. szakaszában és a 3-4. ábrán meghatározott irányban az előírt terhelés eléréséig, 5 mm/percet meg nem haladó sebességgel. Jegyezze fel az elért maximális terhelést.

2.1.2.2. Másodlagosan reteszelt helyzet

2.1.2.2.1.

Erősítse a rögzítőberendezést az ajtózár és a hozzá tartozó ütköző szerelési egységéhez. Igazítsa a bekapcsolódási irányba, a berendezés kapcsolódásával párhuzamosan. Szerelje fel a rögzítőberendezést a másodlagosan reteszelt helyzetben lévő ajtózárral és a hozzá tartozó ütközővel a vizsgálógépbe.

2.1.2.2.2.

Helyezze el a súlyokat, hogy az ajtónyitás irányában 900 N terhelést alkalmazzanak az ajtózár és a hozzá tartozó ütköző elválasztása céljából.

2.1.2.2.3.

2.1.2.2.4.

A vizsgáló lemeznek, amelyre az ajtózárat felerősítik, olyan ütköző elrendezésű legyen, ami hasonló a normál gépjárműajtókra szerelt ajtózárak környezetéhez.

2.2. Második terhelési vizsgálat

2.2.1. Berendezés: Szakítókészülék (lásd a 3-2. ábrát).

2.2.2. Eljárások

2.2.2.1. Teljesen reteszelt helyzet

2.2.2.1.1.

Erősítse a rögzítőberendezést az ajtózár és a hozzá tartozó ütköző szerelési egységéhez. Szerelje fel a rögzítőberendezést a teljesen reteszelt helyzetben lévő ajtózárral és a hozzá tartozó ütközővel a vizsgálógépbe.

2.2.2.1.2.

Alkalmazza a vizsgálati terhelést az előírás 6.1.2. szakaszában és a 3-4. ábrán meghatározott irányban az előírt terhelést eléréséig, 5 mm/percet meg nem haladó sebességgel. Jegyezze fel az elért maximális terhelést.

2.2.2.2. Másodlagosan reteszelt helyzet

2.2.2.2.1.

Erősítse a rögzítőberendezést az ajtózár és a hozzá tartozó ütköző szerelési egységéhez. Szerelje fel a rögzítőberendezést a másodlagosan reteszelt helyzetben lévő ajtózárral és a hozzá tartozó ütközővel a vizsgálógépbe.

2.2.2.2.2.

Alkalmazza a vizsgálati terhelést az előírás 6.1.2. szakaszában és a 3-4. ábrán meghatározott irányban az előírt terhelés eléréséig, 5 mm/percet meg nem haladó sebességgel. Jegyezze fel az elért maximális terhelést.

2.3. Harmadik terhelési vizsgálat (függőleges irányban nyíló ajtókra)

2.3.1. Berendezés: Szakítókészülék (lásd a 3-3. ábrát).

2.3.2. Eljárás

2.3.2.1. Erősítse a rögzítőberendezést az ajtózár és a hozzá tartozó ütköző szerelési egységéhez. Szerelje fel a rögzítőberendezést a teljesen reteszelt helyzetben lévő ajtózárral és a hozzá tartozó ütközővel a vizsgálógépbe.

2.3.2.2. Alkalmazza a vizsgálati terhelést az előírás 6.1.3. szakaszában és a 3-4. ábrán meghatározott irányban az előírt terhelés eléréséig, 5 mm/percet meg nem haladó sebességgel. Jegyezze fel az elért maximális terhelést.

3-1. ábra

Ajtózár – Szakítókészülék az első terhelési vizsgálathoz

3-2. ábra

Ajtózár – Szakítókészülék a második terhelési vizsgálathoz

3-3. ábra

Ajtózár – Szakítókészülék a harmadik terhelési vizsgálathoz (függőleges irányban nyíló ajtókra)

3-4. ábra

Az ajtó statikus terhelésének vizsgálati irányai

4. MELLÉKLET

TEHETETLENSÉGVIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

1. CÉL

Meghatározni a gépjármű zárrendszerének tehetetlenségi terheléssel szembeni ellenálló képességét a szerkezeti elemek járműhöz kötődő valós viszonyában matematikai elemzés révén vagy dinamikai vizsgálat értékelésével.

2. VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

2.1. 1. változat, számítás

2.1.1. A melléklet egy eljárási módot mutat be a gépjármű zárrendszerének tehetetlenségi terheléssel szembeni ellenálló képességének analitikus meghatározására. A rugóerő a beszerelt helyzethez tartozó rugóteljesítmény és a kioldott helyzethez tartozó rugóteljesítmény átlaga. A számítások során nem kell figyelembe venni a súrlódási hatásokat és a munkavégzést. Az alkatrészekre ható gravitációs húzóerő szintén elhagyható, ha az a kioldás korlátozását okozza. A fenti tényezők számításokból történő kihagyása megengedett, mert további biztonsági tényezőként szolgál.

2.1.2. Számítási megfontolás – Egy adott irányban minden alkatrész vagy alegység esetében ki lehet számolni a minimális tehetetlenségi terheléssel szembeni ellenállását. A kioldási művelettel szembeni egyesített ellenállásnak biztosítania kell, hogy az ajtózárrendszer (amikor a gépjármű ajtójára megfelelően fel van szerelve) reteszelt állapotban maradjon bármely irányba történő 30 g tehetetlenségi terhelés alkalmazásakor. A 4-1. ábra a vizsgálandó alkatrészek és alkatrész-kombinációk példáját mutatja be.

2.2. 2. változat, teljes gépjármű dinamikai vizsgálata

2.2.1. Vizsgálati berendezés

2.2.1.1. Egy gyorsító (vagy fékező) berendezés.

2.2.1.2. Egy, az alábbi járművek közül:

2.2.1.2.1.

Teljes gépjármű, amely legalább ajtóval/ajtókkal, ajtózárral/ajtózárakkal, mechanikus zárműködésű külső ajtófogantyúval/ajtófogantyúkkal, belső ajtónyitó fogantyúval/fogantyúkkal, reteszelő szerkezettel/szerkezetekkel, belső kárpittal és ajtótömítéssel rendelkezik.

2.2.1.2.2.

Üres karosszéria (azaz járműváz, ajtók és egyéb ajtórögzítő elemek), legalább ajtóval/ajtókkal, ajtózárral/ajtózárakkal, mechanikus zárműködésű külső ajtófogantyúval/ajtófogantyúkkal, belső ajtónyitó fogantyúval/fogantyúkkal és reteszelő szerkezettel/szerkezetekkel.

2.2.1.3. Az ajtónyitás regisztrálását szolgáló berendezés vagy készülék.

2.2.1.4. A gyorsulás mérését és rögzítését szolgáló műszer.

2.2.2. Mérési elrendezés

2.2.2.1. A teljes járművet vagy az üres járműkarosszériát rögzítse szilárdan egy olyan berendezéshez, amely az együttes gyorsulás során biztosítja, hogy az ütközés impulzusgörbéje a 4-1. táblázatban és a 4-2. ábrán meghatározott tartományon belül marad.

2.2.2.2. Az ajtónyitás regisztrálását szolgáló műszer károsodásának elkerülése érdekében az ajtókat korlátozó hevederrel lehet ellátni.

2.2.2.3. Szerelje fel az ajtónyitás regisztrálását szolgáló műszert.

2.2.2.4. Zárja be a vizsgálandó ajtó(ka)t, és győződjön meg róla, hogy az ajtózár(ak) teljesen reteszelt helyzetben, az ajtó(k) kioldva, és az ablakok, ha vannak, zárva legyenek.

2.2.3. Vizsgálati irányok (lásd a 4-3. ábrát)

2.2.3.1. 1. hosszirányú elrendezés – Tájolja a járművet vagy az üres karosszériát úgy, hogy hosszirányú tengelye a gyorsítóberendezés tengelyével párhuzamos legyen, frontális ütközést szimulálva.

2.2.3.2. 2. hosszirányú elrendezés – Tájolja a járművet vagy az üres karosszériát úgy, hogy hosszirányú tengelye a gyorsítóberendezés tengelyével párhuzamos legyen, hátulról történő ütközést szimulálva.

2.2.3.3. 1. keresztirányú elrendezés – Tájolja a járművet vagy az üres karosszériát úgy, hogy keresztirányú tengelye a gyorsítóberendezés tengelyével párhuzamos legyen, vezetőoldali ütközést szimulálva.

2.2.3.4. 2. keresztirányú elrendezés (kizárólag olyan járművek részére, amelyek a két oldalon eltérő ajtóberendezéssel rendelkeznek) – Tájolja a járművet vagy az üres karosszériát úgy, hogy keresztirányú tengelye a gyorsítóberendezés tengelyével párhuzamos legyen, a melléklet 2.2.3.3. szakaszában leírt iránnyal ellentétes oldali ütközést szimulálva.

2.3. 3. változat, az ajtó dinamikai vizsgálata

2.3.1. Vizsgálati berendezés

2.3.1.1. Az ajtószerelvény legalább az ajtózár(ak)at, mechanikus zárműködésű külső ajtófogantyú(ka)t, belső ajtónyitó fogantyú(ka)t és a reteszelő szerkezet(ek)et tartalmazza.

2.3.1.2. Rögzítőberendezés az ajtó(k) felszereléséhez.

2.3.1.3. Egy gyorsító (vagy fékező) berendezés.

2.3.1.4. Korlátozó heveder.

2.3.1.5. Az ajtónyitás regisztrálását szolgáló berendezés vagy készülék.

2.3.1.6. A gyorsulás mérését és rögzítését szolgáló műszer.

2.3.2. Mérési elrendezés

2.3.2.1. Az ajtószerelvényeket szerelje külön vagy összeépítve a rögzítőberendezésre. Minden egyes ajtót és ütközőt úgy kell felszerelni, hogy megfeleljen a gépjárművön való elrendezésnek, és a tehetetlenségi terhelési vizsgálatokhoz szükséges iránynak (lásd a melléklet 2.3.3. szakaszát).

2.3.2.2. Szerelje a rögzítőberendezést a gyorsítóberendezésre.

2.3.2.3. Szerelje fel az ajtónyitás regisztrálását szolgáló műszert.

2.3.2.4. Győződjön meg róla, hogy az ajtózár teljesen reteszelt helyzetben, a korlátozó heveder bekötve, zár kioldva és amennyiben van ablak, az zárva legyen.

2.3.3. Vizsgálati irányok (lásd a 4-3. ábrát)

2.3.3.1. 1. hosszirányú elrendezés – Tájolja a gyorsítóberendezésen az ajtóalrendszer(eke)t a frontális ütközés irányába.

2.3.3.2. 2. hosszirányú elrendezés – Tájolja a gyorsítóberendezésen az ajtóalrendszer(eke)t a hátulról történő ütközés irányába.

2.3.3.3. 1. keresztirányú elrendezés – Tájolja a gyorsítóberendezésen az ajtóalrendszer(eke)t a vezető oldali ütközés irányába.

2.3.3.4. 2. keresztirányú elrendezés – Tájolja a gyorsítóberendezésen az ajtóalrendszer(eke)t a melléklet 2.3.3.3. szakaszában leírt iránnyal ellentétesen.

2.3.3.5. 1. függőleges elrendezés (függőleges irányban nyíló ajtóknál alkalmazandó) – Tájolja a gyorsítóberendezésen úgy az ajtóalrendszer(eke)t, hogy függőleges tengelyük (amikor a járműre fel van szerelve) a gyorsítóberendezés tengelyével párhuzamos legyen, borulás esetén jelentkező hatást szimulálva, ahol az erő az ajtó felső része felől az alsó része felé irányul (amikor a járműre fel van szerelve).

2.3.3.6. 2. függőleges elrendezés (függőleges irányban nyíló ajtóknál alkalmazandó) – Tájolja a gyorsítóberendezésen úgy az ajtóalrendszer(eke)t, hogy függőleges tengelyük (amikor a járműre fel van szerelve) a gyorsítóberendezés tengelyével párhuzamos legyen, borulás esetén jelentkező hatást szimulálva, és az erő e melléklet 2.3.3.5. szakaszában leírt iránnyal ellentétes legyen.

2.4. Vizsgálat a 2. és 3. változathoz

2.4.1. Legalább 30 g gyorsulási szintet kell legalább 30 ms időtartamon át fenntartani, míg a gyorsulást a 4-1. táblázatban meghatározott, 4-3. ábrán bemutatott impulzustartományon belül kell tartani.

2.4.2. Gyorsítsa a rögzítőberendezés(ek)et a következő irányokba:

2.4.2.1.

A 2. változat vizsgálatainál:

2.4.2.1.1.

A melléklet 2.2.3.1. szakaszában meghatározott irányba.

2.4.2.1.2.

A melléklet 2.2.3.2. szakaszában meghatározott irányba.

2.4.2.1.3.

A melléklet 2.2.3.3. szakaszában meghatározott irányba.

2.4.2.1.4.

A melléklet 2.2.3.4. szakaszában meghatározott irányba.

2.4.2.2.

A 3. változat vizsgálatainál:

2.4.2.2.1.

A melléklet 2.3.3.1. szakaszában meghatározott irányba.

2.4.2.2.2.

A melléklet 2.3.3.2. szakaszában meghatározott irányba.

2.4.2.2.3.

A melléklet 2.3.3.3. szakaszában meghatározott irányba.

2.4.2.2.4.

A melléklet 2.3.3.4. szakaszában meghatározott irányba.

2.4.2.2.5.

A melléklet 2.3.3.5. szakaszában meghatározott irányba.

2.4.2.2.6.

A melléklet 2.3.3.6. szakaszában meghatározott irányba.

2.4.3. Ha az impulzus bármely időpillanatban meghaladja a 36 g-t, és a vizsgálati követelmények teljesültek, a vizsgálat érvényesnek minősül.

2.4.4. Győződjön meg róla, hogy az ajtó nem nyílt ki vagy csukódott be a vizsgálat során.

4-1. ábra

Tehetetlenségi terhelés – Mintaszámítás

Adott feltételek:

30g mértékű lassításnak kitett ajtózárrendszer

Átlagos nyomógomb rugóteljesítmény = 0,459kgf

Kilincsrugó nyomatékteljesítménye = 0,0459kgf m

a = 30 g (m/s2)

F = ma = m*30 g = m*294,2

M1	=	0,0163 kg
M2	=	0,0227 kg
M3	=	0,0122 kg
M4	=	0,0422 kg

d1	=	31,50 mm
d2	=	10,67 mm
d3	=	4,83 mm
d4	=	31,50 mm
d5	=	37,59 mm
d6	=	1,90 mm

F1	=	M1 × a – átlagos terhelés a gomb rugóján = (0,0163 kg × 30 g) – 0,459 kgf = 0,03 kgf
F2	=	M2 × a = 0,0227 kg × 30 g = 0,681 kgf
F3	=	M3/2 × a = 0,0122 kg/2 × 30 g = 0,183 kgf
Σ Mo	=	F1 × d1 + F2 × d2 – F3 × d3 = 0,03 × 31,5 + 0,681 × 10,67 – 0,183 × 4,83 = 7,33 kgf mm
F5	=	Mo/d4 = 7,33/31,5 = 0,2328 kgf
F6	=	M4 × a = 0,0422 kg × 30 g = 1,266 kgf
Σ Mo	=	kilincsrugó nyomatékteljesítménye – (F5 d5 + F6 d6)/1 000 = 0,0459 – (0,2328 × 37,59 + 1,266 × 1,9)/1 000 = 0,0347 kgf m

4-1. táblázat

Gyorsulási impulzustartomány

Felső határ			Alsó határ
Pont	Idő (ms)	Gyorsulás (g)	Pont	Idő (ms)	Gyorsulás (g)
A	0	6	E	5	0
B	20	36	F	25	30
C	60	36	G	55	30
D	100	0	H	70	0

4-2. ábra

Gyorsulási impulzus

4-3. ábra

Referencia gépjárműkoordináta-rendszer a tehetetlenségi vizsgálathoz

X	=	hosszirány
Y	=	keresztirány
Z	=	függőleges irány

5. MELLÉKLET

CSUKLÓPÁNT VIZSGÁLATI ELJÁRÁSA

1. CÉL

A vizsgálatok célja a gépjármű csuklópántrendszerének vizsgálati terhelésekkel szembeni ellenálló képességének meghatározása:

a)	hossz- és keresztirányban; továbbá

b)	függőleges irányban nyíló ajtók esetében függőleges járműirányban.

2. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

2.1. Többszörös csuklópántrendszer

2.1.1. Hosszirányú terhelési vizsgálat

2.1.1.1. Berendezés

2.1.1.1.1. Szakítókészülék

2.1.1.1.2. Az 5-1. ábra egy jellemző statikus rögzítőberendezést mutat.

2.1.1.2. Eljárás

2.1.1.2.1. Erősítse a csuklópántrendszert a rögzítőberendezés felfogó részéhez. A csuklópánt helyzetének a jármű csuklópánt középvonalához viszonyított pozícióját (teljesen zárt ajtóval) kell modellezni. Vizsgálati célból a rendszerben az egyik és a másik csuklópánt szélső végei közötti távolságot 406 ± 4 mm-re kell beállítani. A terhelést a csuklócsap befogott részének lineáris középpontjától egyenlő távolságra és a csuklócsap középvonalán át kell alkalmazni a gépjármű hosszirányában (lásd az 5-2. ábrát).

2.1.1.2.2. A vizsgálati terhelést az előírt terhelés eléréséig legfeljebb 5 mm/perc sebességgel alkalmazza. Bármely csuklópánt szétválása hibának minősül. Jegyezze fel az elért maximális terhelést.

2.1.2. Keresztirányú terhelési vizsgálat

2.1.2.1. Berendezés

2.1.2.1.1. Szakítókészülék

2.1.2.1.2. Az 5-1. ábra egy jellemző statikus rögzítőberendezést mutat.

2.1.2.2. Eljárás

2.1.2.2.1. Erősítse a csuklópántrendszert a rögzítőberendezés felfogó részéhez. A csuklópánt helyzetének a jármű csuklópánt középvonalához viszonyított pozícióját (teljesen zárt ajtóval) kell modellezni. Vizsgálati célból a rendszerben az egyik és a másik csuklópánt ellenkező szélső végei közötti távolságot 406 ± 4 mm-re kell beállítani. A terhelést a csuklócsap befogott részének lineáris középpontjától egyenlő távolságra és a csuklócsap középvonalán át kell alkalmazni a gépjármű keresztirányában (lásd az 5-2. ábrát).

2.1.2.2.2. A vizsgálati terhelést az előírt terhelés eléréséig legfeljebb 5 mm/perc sebességgel alkalmazza. Bármely csuklópánt szétválása hibának minősül. Jegyezze fel az elért maximális terhelést.

2.1.3. Függőleges terhelési vizsgálat (függőleges irányban nyíló ajtókra)

2.1.3.1. Berendezés

2.1.3.1.1. Szakítókészülék

2.1.3.1.2. Az 5-1. ábra egy jellemző statikus rögzítőberendezést mutat.

2.1.3.2. Eljárás

2.1.3.2.1. Erősítse a csuklópántrendszert a rögzítőberendezés felfogó részéhez. A csuklópánt helyzetének a jármű csuklópánt középvonalához viszonyított pozícióját (teljesen zárt ajtóval) kell modellezni. Vizsgálati célból a rendszerben az egyik és a másik csuklópánt ellenkező szélső végei közötti távolságot 406 ± 4 mm-re kell beállítani. A terhelést a csuklócsap középvonalán át a hosszirányú és keresztirányú terhelésekre merőlegesen kell alkalmazni (lásd az 5-2. ábrát).

2.1.3.2.2. A vizsgálati terhelést az előírt terhelés eléréséig legfeljebb 5 mm/perc sebességgel alkalmazza. Bármely csuklópánt szétválása hibának minősül. Jegyezze fel az elért maximális terhelést.

2.2. Egyetlen csuklópánt értékelése: bizonyos körülmények esetén szükséges lehet a csuklópántrendszer egyes csuklópántjainak vizsgálata. Ilyen esetekben az alábbi eljárásokkal vizsgált egyedi csuklópántnak olyan eredményeket kell mutatnia, amely megfelel az előírás 6.1.5.1. szakasza szerinti rendszerkövetelményeknek. (Például kettős csuklópántrendszerben az egyedi csuklópántnak a teljes rendszer terhelési követelményeinek 50 százalékát kell elviselnie.)

2.2.1. Vizsgálati eljárások

2.2.1.1. Hosszirányú terhelés: erősítse a csuklópántrendszert a rögzítőberendezés felfogó részéhez. A csuklópánt helyzetének a jármű csuklópánt középvonalához viszonyított pozícióját (teljesen zárt ajtóval) kell modellezni. Vizsgálati célból a terhelést a csuklócsap befogott részének lineáris középpontjától egyenlő távolságra és a csuklócsap középvonalán át egyenlő távolságra kell alkalmazni a gépjármű hosszirányában. A vizsgálati terhelést az előírt terhelés eléréséig legfeljebb 5 mm/perc sebességgel alkalmazza. Bármely csuklópánt szétválása hibának minősül. Jegyezze fel az elért maximális terhelést.

2.2.1.2. Keresztirányú terhelés: erősítse a csuklópántrendszert a rögzítőberendezés felfogó részéhez. A csuklópánt helyzetének a jármű csuklópánt középvonalához viszonyított pozícióját (teljesen zárt ajtóval) kell modellezni. Vizsgálati célból a terhelést a csuklócsap befogott részének lineáris középpontjától egyenlő távolságra és a csuklócsap középvonalán át egyenlő távolságra kell alkalmazni a gépjármű keresztirányában. A vizsgálati terhelést az előírt terhelés eléréséig legfeljebb 5 mm/perc sebességgel alkalmazza. Bármely csuklópánt szétválása hibának minősül. Jegyezze fel az elért maximális terhelést.

2.2.1.3. Függőleges terhelés: erősítse a csuklópántrendszert a rögzítőberendezés felfogó részéhez. A csuklópánt helyzetének a jármű csuklópánt középvonalához viszonyított pozícióját (teljesen zárt ajtóval) kell modellezni. Vizsgálati célból a terhelést a csuklócsap középvonalán a hosszirányú és keresztirányú terhelésekre merőlegesen kell alkalmazni. A vizsgálati terhelést az előírt terhelés eléréséig legfeljebb 5 mm/perc sebességgel alkalmazza. Bármely csuklópánt szétválása hibának minősül. Jegyezze fel az elért maximális terhelést.

2.3. A zongorazsanéroknál nem alkalmazhatóak a csuklópánt-elhelyezési követelmények, és a rögzítőberendezés elrendezése is módosul annyiban, hogy a vizsgálati terhelést a teljes csuklópántra kell alkalmazni.

5-1. ábra

Statikus rögzítőberendezés

5-2. ábra

Statikus terhelés vizsgálati irányai függőleges irányban nyíló ajtók esetében

6. MELLÉKLET

OLDALSÓ TOLÓAJTÓ

Teljes ajtó vizsgálata

1. CÉL

A vizsgálat célja minimális teljesítménykövetelmények és a vizsgálati eljárás meghatározása a tolóajtók az ajtóra és az ajtókeretre is felszerelt rögzítőelemeinek értékelésére és vizsgálatára vonatkozóan. A vizsgálat a 3. és 4. melléklet szerint alkalmazandó vizsgálatokat egészíti ki.

2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2.1. A vizsgálatot tolóajtókkal és azok ajtórögzítő elemeivel ellátott teljes járművön vagy üres karosszérián kell végezni.

2.2. A vizsgálatot két terhelőberendezéssel kell végrehajtani, amelyek képesek az előírás 6.2.4. szakaszában meghatározott külső keresztirányú erők alkalmazására. A mérési elrendezést a 6-1. ábra mutatja be. A terhelőrendszer az alábbiakat tartalmazza:

2.2.1.

Két terhelőlemez

2.2.2.

Két terhelőberendezés, amelyek képesek legalább 300 mm elmozduláshoz szükséges külső keresztirányú erő alkalmazására.

2.2.3.

Két nyomásmérő cella, amely megfelelő teherbírással rendelkezik az alkalmazott terhelés méréséhez.

2.2.4.

Két lineáris elmozdulást mérő berendezés szükséges a terhelőberendezés elmozdulásának a vizsgálat során történő méréséhez.

2.2.5.

Az ajtó belső része és az ajtókeret külső széle közötti legalább 100 mm-es szétválás mérésére szolgáló berendezés, valamennyi vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi követelmény betartása mellett.

3. MÉRÉSI ELRENDEZÉS

3.1. A tolóajtó-szerelvényről távolítsa el a teljes belső kárpitot és az összes díszítőelemet.

3.2. Távolítsa el az üléseket és a belső alkatrészeket, melyek akadályozhatják a felszerelést és a vizsgálati berendezés működését, továbbá minden oszlopborítást és nem szerkezeti elemet, amely az ajtót fedi, és a terhelőlemezek nem megfelelő elhelyezését okozná.

3.3. Szerelje a terhelőberendezéseket és a hozzájuk tartozó támasztó szerkezetet a vizsgálati jármű padlózatára. Minden terhelőberendezést és a hozzá tartozó támasztó szerkezetet a terhelés alkalmazásának idejére mereven rögzíteni kell a jármű padlózatán egy vízszintes felületen.

3.4. Határozza meg a tolóajtó, illetve a zárat/ütközőt tartalmazó szomszédos járműszerkezet első és hátsó peremét.

3.5. Csukja be a tolóajtót, biztosítva, hogy minden ajtórögzítő elem teljesen zárt állapotban legyen.

3.6. Bármely olyan ajtóperem esetében, amely egy zárat/ütközőt tartalmaz, a következő beállítási eljárást kell alkalmazni:

3.6.1.

A terhelőlemez 150 mm hosszú, 50 mm széles és legalább 15 mm vastag legyen. A lemez peremét 6 mm ± 1 mm sugárban le kell kerekíteni.

3.6.2.

Helyezze a terhelőberendezést és a terhelőlemezt az ajtóval szemben úgy, hogy az alkalmazott erő a gépjármű hosszanti középvonalához képest vízszintes és merőleges legyen, valamint a zár/ütköző ajtóra szerelt részén függőlegesen középen legyen.

3.6.3.

A terhelőlemezt úgy kell elhelyezni, hogy a lemez hosszú pereme a lehető legközelebb és leginkább párhuzamos legyen az ajtó belső pereméhez képest, de nem úgy, hogy a lemez első pereme a belső peremtől 12,5 mm-nél távolabb legyen.

3.7. Bármely olyan vizsgált ajtóperem esetében, amely egynél több zárat/ütközőt tartalmaz, a következő beállítási eljárást kell alkalmazni:

3.7.1.

A terhelési lemez 300 mm hosszú, 50 mm széles és legalább 15 mm vastag legyen. A lemez peremét 6 mm ± 1 mm sugárban le kell kerekíteni.

3.7.2.

Helyezze a terhelőberendezést és a terhelőlemezt az ajtóra úgy, hogy az alkalmazott erő a gépjármű hosszanti középvonalához képest vízszintes és merőleges legyen, valamint a zár/ütköző szerelvény legkülső peremei közötti távolság felénél függőlegesen középen legyen.

3.7.3.

3.8. Bármely olyan ajtóperem esetében, amely nem tartalmaz legalább egy zárat/ütközőt, a következő beállítási eljárást kell alkalmazni:

3.8.1.

A terhelési lemez 300 mm hosszú, 50 mm széles és legalább 15 mm vastag legyen.

3.8.2.

Helyezze a terhelőberendezést és a terhelőlemezt az ajtóra úgy, hogy az alkalmazott erő a gépjármű hosszanti középvonalához képest vízszintes és merőleges legyen, valamint az ajtó peremhosszának felezőpontján függőlegesen középen legyen, biztosítva, hogy a terhelőberendezés az ablaküveggel való érintkezést elkerülje.

3.8.3.

A terhelőlemezt az ajtó pereméhez a lehető legközelebb kell helyezni. Nem szükséges, hogy a terhelőlemez függőleges legyen.

3.9. Az ajtó ne legyen zárva. Az oldalsó tolóajtóra, illetve annak alkatrészeire nem szabad semmilyen külön szerelvényt vagy alkatrészt ráhegeszteni, illetve ráerősíteni.

3.10. Szerelje fel az ajtó szétválását mérő berendezést, amelyet a vizsgálati eljárás során a szétválási szintek meghatározására szolgál.

3.11. Úgy helyezze el a terhelést alkalmazó szerkezetet, hogy a terhelőlemezek a tolóajtó belső részével érintkezzenek.

4. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

4.1. Indítsa el az összes terhelőberendezést 2 000 N/perc sebességgel, amint a gyártó meghatározta, míg minden egyes terhelőberendezés el nem éri a 9 000 N erőt, vagy amíg mindkét terhelőberendezés el nem éri a teljes 300 mm-es elmozdulást.

4.2. Ha az egyik terhelőberendezés előbb eléri a célzott 9 000 N erőt, mint a másik, tartsa fenn a 9 000 N-t, amíg a másik terhelőberendezés is eléri a 9 000 N erőt.

4.3. Amikor mindkét terhelőberendezés külön elérte a 9 000 N erőt, állítsa le a terhelőberendezések előremenetét, és tartsa az eredő terhelés alatt legalább 10 másodpercig.

4.4. Tartsa fenn a terhelőberendezés 4.3. szakasz szerinti helyzetét, és 60 másodpercen belül az ajtó kerülete mentén mérje meg az ajtókeret külső pereme és az ajtó belseje közötti szétválást.

6-1. ábra

Tolóajtó vizsgálati eljárása a teljes járművön (Megjegyzés: a tolóajtót az ábra a járműtől elválasztva mutatja)

13.5.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/29

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 18. sz. előírása – Egységes rendelkezések gépjárművek jogosulatlan használat elleni védelem tekintetében történő jóváhagyásáról

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 03. módosításcsomag 2. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2008. október 15.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.	Alkalmazási kör

2.	Fogalommeghatározások

3.	Jóváhagyási kérelem

4.	Jóváhagyás

5.	Általános specifikáció

6.	Részletes specifikáció

7.	A járműtípus módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

8.	A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárások

9.	Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

10.	Gyártás végleges leállítása

11.	Kiegészítő készülékek

12.	Átmeneti rendelkezések

13.	A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a szakhatóságok neve és címe

MELLÉKLETEK

1. melléklet –

Értesítés járműtípus jogosulatlan használat elleni védelem tekintetében történő jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 18. sz. előírás alapján

2. melléklet –

Példák a jóváhagyási jel elrendezésére

3. melléklet –

A kormányszerkezetre ható védőeszközök kopásvizsgálata

1. ALKALMAZÁSI KÖR

1.1.	Ez az előírás az M1 és az N1 kategóriába (1) tartozó járművek kivételével a legalább háromkerekű gépjárművek jogosulatlan használat elleni védelem tekintetében történő jóváhagyására vonatkozik.

1.2.	A 116. sz. előírás I. része alapján jóváhagyott járművek úgy tekintendők, hogy megfelelnek ezen előírásnak.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1. „jármű jóváhagyása”: egy járműtípus jóváhagyása jogosulatlan használat elleni védelem tekintetében;

2.2. „járműtípus”: az M2, M3, N2 vagy N3 kategóriába tartozó olyan járművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint:

2.3. „védőeszköz”: a jármű motorjának vagy más fő energiaforrásának szokásos, de jogosulatlan bekapcsolását megakadályozó, és legalább egy másik olyan rendszerrel együttesen alkalmazott rendszer, amely:

A fékeket reteszelő rendszer esetében az eszköz kikapcsolása nem engedheti ki automatikusan, a járművezető szándéka ellenére, a fékeket;

2.4.

2.5.

2.6.

3. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.	A járműtípusnak a jogosulatlan használat megakadályozására szolgáló védőeszköz tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a járműgyártó vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2.

A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

3.2.1.

a jármű típusának részletes leírása, tekintettel a vezérlőrendszer vagy azon egység elrendezésére és kialakítására, amelyre a védőeszköz kifejti hatását;

3.2.2.

megfelelő méretarányú és kellően részletes rajzok a védőeszközről és annak a járműbe történő beépítéséről;

3.2.3.

a védőeszköz műszaki leírása.

3.3.

A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálat számára át kell adni a következőket:

3.3.1.

a műszaki szolgálat kérésére a jóváhagyásra benyújtott típus mintájaként szolgáló járművet; valamint

3.3.2.

a műszaki szolgálat kérésére a jármű minden olyan alkatrészét, amelyet a szolgálat szükségesnek ítél az ezen előírás 5. és 6. szakaszában előírt vizsgálatokhoz.

4. JÓVÁHAGYÁS

4.1.	Amennyiben az előírás értelmében jóváhagyásra benyújtott járműtípus megfelel az alábbi 5. és 6. szakasz követelményeinek, a járműtípusra vonatkozó jóváhagyást meg kell adni.

4.2.

Minden jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosításcsomag száma (jelen esetben ez a 2005. június 23-án hatályba lépett 03. módosításcsomagnak megfelelően 03). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot ugyanahhoz a járműtípushoz, ha a járműtípus más típusú védőeszközzel van ellátva, vagy ha a védőeszköz más módon van felszerelve, illetve más járműtípushoz sem.

4.3.

Egy járműtípusnak ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás elutasításáról értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon, mellékelve a kérelmező által a védőeszközről és beépítési módjáról a jóváhagyáshoz az A4-es méretet (210 x 297 mm) nem meghaladó formátumban vagy ilyen méretre összehajtva, megfelelő méretarányban benyújtott rajzokat is.

4.4.

Minden olyan járművön, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.4.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (2);

4.4.2.

ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 4.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.5.

Ha a jármű megfelel az egyezményhez mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 4.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az előírás és a jóváhagyás számát, valamint az összes olyan előírás kiegészítő jelét, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a fenti 4.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

4.6.	A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.7.	A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre szerelt adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.8.	Ezen előírás 2. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jel elrendezésére.

5. ÁLTALÁNOS SPECIFIKÁCIÓ

5.1.

A védőeszközt úgy kell megtervezni, hogy ki kelljen kapcsolni ahhoz, hogy:

5.1.1.

a motort a szokásos módon el lehessen indítani; valamint

5.1.2.

a járművet saját energiaforrásának segítségével kormányozni, vezetni vagy előremenetben mozgatni lehessen;

5.1.3.

az 5.1. szakaszban leírt művelet történhet az 5.1.1. és az 5.1.2. szakaszban leírt műveletekkel egy időben vagy azokat megelőzően.

5.2.	A 5.1. szakaszban leírt művelethez elegendőnek kell lennie egy kulcs egyszeri használatának.

5.3.	A 6.1.5. szakaszban foglalt eset kivételével kulcsos zárral működő rendszernél a kulcsot ne lehessen kivenni, mielőtt az 5.1. szakaszban említett védőeszköz működésbe nem lép vagy működésre kész állapotba nem kerül.

5.4.

A fenti 5.1. szakaszban említett védőeszközt és azokat a járműalkatrészeket, amelyekre ez az eszköz hatást fejt ki, úgy kell megtervezni, hogy azokat ne lehessen gyorsan és figyelemfelkeltés nélkül kinyitni, hatástalanítani vagy megsemmisíteni, például olcsó, könnyen elrejthető, széles körben hozzáférhető szerszámokkal, berendezésekkel vagy szerkezetekkel.

5.5.

A védőeszközt eredeti termékként (azaz a jármű gyártója által az első kiskereskedelmi eladást megelőzően beszerelt termékként) kell a járműbe beszerelni. Oly módon kell beszerelni, hogy lezárt állapotban a házának eltávolítása után is csak speciális szerszámokkal lehessen eltávolítani. Abban az esetben, ha a védőeszközt bizonyos csavarok eltávolításával hatástalanítani lehet, akkor a csavarokat – hacsak nem eltávolíthatatlanok – a zárt állapotban lévő védőeszköz részeinek el kell takarniuk.

5.6.	A kulcsos zárrendszereknek legalább 1 000, vagy pedig, ha az évente gyártott járművek száma 1 000-nél kisebb, ennek megfelelő számú különböző kulcskombinációt kell biztosítaniuk. Azonos típusú járművek esetén az egyes kombinációk előfordulásának gyakorisága közelítőleg 1:1 000 legyen.

5.7.	A kulcson és a záron ne legyen látható kód.

5.8.

A zárat úgy kell megtervezni, kialakítani és beszerelni, hogy a záróállásban lévő zárhengert 2,45 Nm-nél kisebb forgatónyomatékkal a zárba illő kulcson kívül semmi mással ne lehessen elfordítani; valamint

5.8.1.

tűreteszes zárhengereknél legfeljebb két azonos, ugyanabban az irányban működő reteszt lehet közvetlenül egymás mellé helyezni, és egy zárban a reteszeknek legfeljebb 60 %-a lehet egyforma.

5.8.2.

korongreteszes zárhengereknél legfeljebb két azonos, ugyanabban az irányban működő reteszt lehet közvetlenül egymás mellé helyezni, és egy zárban a reteszeknek legfeljebb 50 %-a lehet egyforma.

5.9.	A védőeszközöknek olyannak kell lenniük, hogy kizárják annak minden kockázatát, hogy a jármű mozgása közben véletlenül működésbe lépve veszélyeztessék a biztonságot.

5.9.1.

A jogosulatlan használat elleni védelemre szolgáló eszköz csak úgy kapcsolódhat be, ha a vezető először leállítja a motort, majd elvégez egy olyan műveletet, amely nem lehet a motorleállítási művelet része, vagy pedig úgy, hogy álló járműben, behúzott rögzítőfék mellett, vagy pedig legfeljebb 4 km/h sebességgel mozgó járműben a vezető leállítja a motort.

5.9.2.

A kormányszerkezetre, az erőátviteli rendszerre, a sebességváltóműre vagy a fékekre ható eszközök esetében, ha a kulcs kivétele hozza működésbe az eszközt, akkor az eszköz működésbe hozatalához a kulcs elmozdulásának vagy legalább 2 mm-nek kell lennie, vagy pedig a kulcs véletlen eltávolítását vagy részleges kihúzását megakadályozó berendezést kell beépíteni.

5.9.3.

Az 5.8., az 5.8.1. vagy az 5.8.2. és az 5.9.2. szakasz csak a mechanikus kulccsal működő eszközökre vonatkozik.

5.10.

Rásegítés csak a védőeszköz reteszelő és/vagy reteszelésoldó műveletének elindításához alkalmazható. Az eszköz rögzítése a működési állásában csak mechanikusan történhet.

5.11.

Szokásos eszközökkel ne lehessen bekapcsolni a jármű energiaforrását, amíg a védőeszköz nincs kikapcsolva.

5.12.

Jogosulatlan használat elleni védelemre szolgáló olyan eszköz, amely a jármű fékberendezésének kiengedését akadályozza meg, csak akkor megengedett, ha a fékpofák rögzítése fékező állásukban kizárólag mechanikusan történik. Ebben az esetben az 5.11. szakasz nem alkalmazandó.

5.13.

Ha a védelmi rendszer rendelkezik a vezető figyelmeztetésére szolgáló funkcióval, akkor annak be kell kapcsolódnia, amikor a vezető kinyitja a vezetőoldali ajtót, kivéve, ha a vezető bekapcsolta a védőeszközt és kivette a kulcsot.

6. RÉSZLETES SPECIFIKÁCIÓ

Az 5. szakaszban leírt általános specifikációkon kívül a védőeszköznek meg kell felelnie az alábbiakban előírt külön feltételeknek:

6.1. A kormányszerkezetre ható védőeszközök

6.1.1.

A kormányszerkezetre ható védőeszköz a kormányszerkezetet reteszeli.

6.1.2.

Amikor a védőeszköz működésre kész állapotba van állítva, ne lehessen megakadályozni az eszköz működését.

6.1.3.

A védőeszköznek az után is eleget kell tennie az 5.9., a 6.1.1., a 6.1.2. és a 6.1.4. szakasz előírásainak, hogy elvégezték rajta a 3. mellékletben leírt kopásvizsgálat során a 2 500 zárás/nyitás ciklust.

6.1.4.

A védőeszköznek aktivált állapotban elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy a kormánymechanizmus biztonságot veszélyeztető károsodása nélkül ellenálljon a kormányrúd tengelye körül mindkét irányban, álló helyzetben kifejtett 200 Nm nagyságú forgatónyomatéknak.

6.1.5.

Ha a védőeszköz úgy van kialakítva, hogy a kulcs nem csak a kormánymű reteszelt helyzetében vehető ki, akkor a védőeszközt úgy kell megtervezni, hogy ne lehessen véletlen mozdulattal elérni az adott állást és eltávolítani a kulcsot.

6.2. Az erőátviteli rendszerre vagy a fékekre ható, jogosulatlan használat elleni védelemre szolgáló eszközök.

6.2.1.

Az erőátviteli rendszerre ható védőeszköznek meg kell akadályoznia a jármű hajtott kerekeinek forgását.

6.2.2.

A fékekre ható, jogosulatlan használat elleni védelemre szolgáló eszköznek legalább egy tengely mindkét oldalán legalább egy kereket fékeznie kell.

6.2.3.

Amikor a védőeszköz működésre kész állapotba van állítva, ne lehessen megakadályozni az eszköz működését.

6.2.4.

Amikor a kulcs a jogosulatlan használat elleni védelemre szolgáló eszköz zárában van, ne lehessen az erőátviteli rendszert vagy a fékeket véletlenül lezárni még akkor sem, ha a motor beindítását megakadályozó eszköz működik, vagy azt aktiválták. Ez nem alkalmazandó olyan esetekben, amikor az ezen előírás 6.2. szakaszának követelményeit más célra is használt eszközök elégítik ki, és a fenti feltételek mellett ehhez a másik funkcióhoz (pl. elektromos rögzítőfék) van szükség reteszelésre.

6.2.5.

A védőeszközt úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy 2 500 zárás/nyitás ciklus eredményeként bekövetkezett bizonyos mértékű kopás után is teljes mértékben működőképes maradjon. A fékekre ható védőeszköz esetén ez az eszköz minden egyes – akár mechanikus, akár elektromos – részegységére vonatkozik.

6.2.6.

Ha a védőeszköz úgy van kialakítva, hogy a kulcs nem csak az erőátviteli rendszer vagy a fékek reteszelt állásában vehető ki, akkor a védőeszközt úgy kell megtervezni, hogy ne lehessen véletlen mozdulattal elérni az adott állást és eltávolítani a kulcsot.

6.2.7.

Az erőátviteli rendszerre ható védőeszköz használata esetén az eszköznek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy a biztonságot veszélyeztető károsodás nélkül, álló helyzetben, mindkét irányban ellenálljon az erőátviteli rendszerre rendszerint kifejtett legnagyobb forgatónyomatéknál 50 %-kal nagyobb forgatónyomatéknak. A vizsgálat keretében alkalmazott forgatónyomaték meghatározása során nem a legnagyobb motor-forgatónyomatékot, hanem a tengelykapcsoló vagy az automata sebességváltó által átvihető legnagyobb forgatónyomatékot kell figyelembe venni.

6.2.8.

A fékekre ható védőeszközzel felszerelt jármű esetében az eszköznek 18 százalékos emelkedőn vagy lejtőn is álló helyzetben kell tudnia tartani a megterhelt járművet.

6.2.9.

A fékekre ható védőeszközzel felszerelt jármű esetében ezen előírás még meghibásodás esetén sem értelmezhető úgy, hogy bármilyen mértékű felmentést adna a 13. sz. vagy a 13-H. sz. előírás követelményei alól.

6.3. A sebességváltóműre ható védőeszközök

6.3.1.

A sebességváltóműre ható védőeszköznek mindenféle sebességváltási műveletet meg kell tudnia akadályozni.

6.3.2.

Kézi sebességváltó esetén a sebességváltókart csak hátramenetben lehessen lezárni, ezenkívül megengedett az üres állásban történő lezárás is.

6.3.3.

Parkoló állással rendelkező automata sebességváltók esetén a mechanizmust csak parkoló állásban lehessen lezárni; ezenkívül megengedett az üres állásban és/vagy hátramenetben történő lezárás is.

6.3.4.

Parkoló állással nem rendelkező automata sebességváltók esetén csak az alábbi állásokban lehessen lezárni a mechanizmust: üres állás és/vagy hátramenet.

6.3.5.

7. A JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

7.1.

A járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó szakhatóságot.

A szakhatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

7.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a védőeszközök továbbra is megfelelnek az előírásoknak; vagy

7.1.2.

új mérési jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

7.2.	A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a változások részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. szakaszban említett eljárással értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

7.3.	A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság az ilyen kiterjesztéshez készített minden értesítéshez sorszámot rendel.

8. A GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük az egyezmény (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/2. javított változat) 2. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő előírásoknak:

8.1.	Az ezen előírás szerint jogosulatlan használat elleni védelem tekintetében jóváhagyott járművet úgy kell gyártani, hogy a fenti 5. és 6. szakaszban megállapított előírásokat teljesítve megfeleljen a jóváhagyott típusnak.

9. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

9.1.	Az ezen előírás alapján egy adott járműtípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fenti 8. szakaszban előírt követelmények.

9.2.	Ha az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

10. GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

11. KIEGÉSZÍTŐ KÉSZÜLÉKEK

11.1.

Ezen előírás alapján abban az esetben adható jóváhagyás figyelmeztető hang- vagy fényjelzést adó kiegészítő eszközzel ellátott védőeszközre vagy a jármű jogosulatlan használata elleni védelemre szolgáló kiegészítő eszközök beszerelésére, ha a kiegészítő eszközöket csak külön lehet működésbe hozni; azon egyezmény 3. cikkének rendelkezései, melynek ezen előírás a mellékletét képezi, nem zárják ki, hogy az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek megtiltsák az ilyen kiegészítő eszközök beépítését az általuk nyilvántartásba vett járművekbe.

11.2.

Amennyiben a védőeszközt külső, figyelmeztető hang- vagy fényjelzést adó eszközzel egészítik ki, a figyelmeztető eszköz által adott jelzésnek rövidnek kell lennie, és legkésőbb 30 másodperc után meg kell szűnnie, és csak akkor kezdődhet újra, ha az eszköz ismét működésbe lép. Emellett

11.2.1.

ha hangjelzésről van szó, azt kiadhatja a járműbe szokásosan beszerelt, hangjelzést adó figyelmeztető eszköz;

11.2.2.

ha fényjelzésről van szó;

11.2.2.1.

az vagy kizárólag a jármű fénykürtjének villogása lehet;

11.2.2.2.

vagy meg kell, hogy feleljen az alábbi 11.2.2.2.1. és 11.2.2.2.2. szakasz előírásainak.

11.2.2.2.1.

A fényjelzés időtartama

A fényjelzés 25 másodperc és 5 perc közé eső ideig kell, hogy tartson, miután a riasztó működésbe lépett. A riasztórendszer kikapcsolásának azonnal meg kell szüntetnie a jelzést.

11.2.2.2.2.

A fényjelzés típusa

A jármű valamennyi irányjelzőjének és/vagy utastér-világításának villogása, beleértve az azonos áramkörön lévő összes lámpát.

Indítófrekvencia: 2 ± 1 Hz

A hangjelzéshez viszonyítva a fényjelzés lehet aszinkron.

Bekapcsolt állapot időtartama = kikapcsolt állapot időtartama ± 10 %.

12. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el a 01. és 02. módosításcsomaggal módosított ezen előírás szerint jóváhagyott, az M1 és az N1 kategóriától eltérő kategóriájú járműtípus forgalomba hozatalát.

13. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A SZAKHATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkársága számára a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó szakhatóságok nevét és címét.

(1) A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (TRANS/WP.29/78/1. javított változat/2. módosítás) 7. mellékletének meghatározása szerint.

1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Megengedett legnagyobb formátum: A4 (210 × 297 mm))

2. MELLÉKLET

PÉLDÁK A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELHELYEZÉSÉRE

A. MINTA

B. MINTA

(1) A második szám csak példaként szolgál.

3. MELLÉKLET

A KORMÁNYSZERKEZETRE HATÓ VÉDŐESZKÖZÖK KOPÁSVIZSGÁLATA

1. MÉRŐFELSZERELÉS

A mérőfelszerelés a következőkből áll:

1.1.	a mintaként szolgáló kormányszerkezet felszerelésére alkalmas szerkezet az előírás 2.3. szakaszában meghatározott védőeszközzel kiegészítve;

1.2.	a védőeszköz kulcs használatával járó aktiválására és deaktiválására szolgáló eszköz;

1.3.	a kormányrúdnak a védőeszközhöz viszonyított elforgatására szolgáló eszköz.

2. MÉRÉSI MÓDSZER

2.1.	A védőeszközzel kiegészített, mintaként szolgáló kormányszerkezetet rögzíteni kell a fenti 1.1. szakaszban említett szerkezethez.

2.2.

A mérési eljárás egy ciklusa az alábbi műveletekből áll:

2.2.1.

Kiindulási helyzet. A védőeszközt ki kell kapcsolni, és a kormányrudat olyan helyzetbe kell forgatni, amely megakadályozza a védőeszköz bekapcsolódását, kivéve, ha az olyan típusú, amely a kormányszerkezet bármilyen helyzetében lehetővé teszi a lezárást.

2.2.2.

Bekapcsolás. A védőeszközt a kulccsal kikapcsolt állapotból bekapcsolt állapotba kell helyezni.

2.2.3. (1)

Bekapcsolt állapot. A kormányrudat annyira el kell forgatni, hogy a tengelyen mérhető forgatónyomaték a védőeszköz bekapcsolásának pillanatában 5,85 Nm ± 0,25 Nm legyen.

2.2.4.

Kikapcsolt állapot. A védőeszközt a szokásos módon ki kell kapcsolni úgy, hogy a kikapcsolódás elősegítése érdekében nullára csökkentik a forgatónyomatékot.

2.2.5. (1)

Visszaállás. A kormányrudat olyan helyzetbe kell forgatni, amely megakadályozza a védőeszköz bekapcsolódását.

2.2.6.

Ellenkező irányú forgatás. Meg kell ismételni a 2.2.2., a 2.2.3., a 2.2.4. és a 2.2.5. szakaszban ismertetett lépéseket a kormányrúd ellenkező irányba történő forgatásával.

2.2.7.

Az eszköz két egymást követő bekapcsolódása közötti időintervallumnak legalább 10 s-nak kell lennie.

2.3.	A kopásvizsgálati ciklust az előírás 6.1.3. szakaszában meghatározott alkalommal meg kell ismételni.

(1) Ha a jogosulatlan használat elleni védelemre szolgáló eszköz a lezárást a kormány bármelyik pozíciójában lehetővé teszi, a 2.2.3. és 2.2.5. pontban leírt eljárást ki kell hagyni.

13.5.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/40

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 39. sz. előírása – Egységes rendelkezések a gépjárművek sebességmérő berendezése és annak beépítése tekintetében történő jóváhagyásáról

1. javított változat

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

Az előírás eredeti változatának 5. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2002. december 7.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.	Alkalmazási kör

2.	Fogalommeghatározások

3.	Jóváhagyási kérelem

4.	Jóváhagyás

5.	Specifikáció

6.	A járműtípus módosítása

7.	Gyártásmegfelelőség

8.	Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

9.	A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a szakhatóságok neve és címe

MELLÉKLETEK

1. melléklet

Értesítés járműtípus sebességmérő berendezése és annak beépítése tekintetében történő jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 39. sz. előírás alapján

2. melléklet

A jóváhagyási jelek elrendezése

3. melléklet

A sebességmérő pontosságának vizsgálata a gyártásmegfelelőség szempontjából

1. ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás az L, M és N kategóriájú járművek (1) jóváhagyására vonatkozik.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1. „jármű jóváhagyása”: egy járműtípus jóváhagyása sebességmérő berendezése és annak beépítése tekintetében,

2.2. „a jármű típusa a sebességmérő tekintetében”: olyan járművek, amelyek – főleg az alább felsorolt jellemzőik terén – lényegesen nem különböznek egymástól:

2.2.3.1.

a sebességmérő mérő mechanizmusának tűréshatárai,

2.2.3.2.

a sebességmérő műszaki állandója,

2.2.3.3.

a kijelzett sebességértékek tartománya;

2.3. „szokásosan használt gumiabroncsok”: a gyártó által a szóban forgó járműtípushoz rendelkezésre bocsátott gumiabroncs típusa vagy típusai, a téli gumik nem számítanak szokásosan használt gumiabroncsnak,

2.4. „normál üzemi nyomás”: a gyártó által megadott hideg abroncsnyomás + 0,2 bar,

2.5. „sebességmérő”: a sebességmérő berendezésnek az a része, amely a vezető számára a jármű mindenkori sebességét mutatja (2),

2.5.1. „sebességmérő mérő mechanizmusának tűréshatárai”: magának a sebességmérő műszernek a pontossága, a bemenő sebességértékek meghatározott tartományához tartozó legkisebb és legnagyobb műszer szerinti értékkel kifejezve,

2.5.2. „sebességmérő műszaki állandója”: a bemenő percenkénti fordulatszám- vagy impulzusértékek és a konkrét kijelzett sebességértékek között fennálló kapcsolat,

2.6. „üres jármű”: menetkész jármű üzemanyaggal, hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, szerszámokkal és egy pótkerékkel (ha a gyártó ezt mint szokásos tartozékot adja meg), 75 kg súlyú járművezetővel, viszont kísérő, kiegészítő tartozékok és rakomány nélkül számítva.

3. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.	A járműtípusnak a sebességmérő berendezés és annak beépítése tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a járműgyártó vagy megfelelően meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2.

A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

3.2.1.

a járműtípus leírása a fenti 2.2., 2.3., 2.4. és 2.5. szakaszban említett adatok szempontjából; a járműtípust meg kell határozni.

3.3.	Egy, a jóváhagyásra benyújtott járműtípust jól reprezentáló, üres járművet át kell adni a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.

3.4.	Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy megtették-e a gyártásmegfelelőség hatékony ellenőrzését biztosító megfelelő intézkedéseket.

4. JÓVÁHAGYÁS

4.1.	Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott jármű a sebességmérő berendezés és annak beépítése tekintetében megfelel az előírásban foglalt követelményeknek, akkor e járműtípust jóvá kell hagyni.

4.2.

Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Az első két számjegynek a jóváhagyás kiadásának időpontjában hatályos, az előírást módosító legutóbbi módosításcsomag számát kell jelölnie. Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot az ezen előírás 6. szakasza rendelkezéseinek tárgyát képező, más járműtípushoz.

4.3.

Egy járműtípusnak ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás elutasításáról értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon, mellékelve a kérelmező által a beépítés módjáról a jóváhagyáshoz az A4-es méretet (210 × 297 mm) nem meghaladó formátumban vagy ilyen méretre összehajtva, megfelelő méretarányban benyújtott rajzokat is.

4.4.

Minden olyan járművön, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen jól látható módon fel kell tüntetni a következőkből álló nemzetközi jóváhagyási jelet:

4.4.1.

egy kör, benne az „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (3),

4.4.2.

ezen előírás száma, amelyet egy „R” betűjel, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 4.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.5.

4.6.	A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.7.	A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre szerelt adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.8.	Ezen előírás 2. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jel elrendezésére.

5. SPECIFIKÁCIÓ

5.1.

A sebességmérő kijelzőjének a vezető közvetlen látóterében kell lennie, valamint nappal és éjszaka egyaránt jól olvashatónak kell lennie. A számlapon feltüntetett sebességtartománynak olyan szélesnek kell lennie, hogy a járműtípus gyártó által megadott legnagyobb sebességének értékét is magában foglalja.

5.1.1.

M, N, valamint L3, L4 és L5 kategóriájú járművekhez tervezett sebességmérők esetében a skálabeosztásnak 1, 2, 5 vagy 10 km/h-nak kell lennie. A műszer kijelzőjén a sebességszámértékeket az alábbiak szerint kell feltüntetni: ha a műszer kijelzőjén a legmagasabb érték nem haladja meg a 200 km/órát, akkor a sebességértékeket legfeljebb 20 km/h nagyságú intervallumokkal kell feltüntetni. Ha a műszer kijelzőjén a legmagasabb érték meghaladja a 200 km/h-t, akkor a sebességértékeket legfeljebb 30 km/h nagyságú intervallumokkal kell feltüntetni. A feltüntetett sebességszámértékek közötti intervallumoknak nem kell egyformának lenniük.

5.1.2.

Ha a járművet olyan országban kívánják értékesíteni, amelyben angolszász mértékegységeket használnak, a sebességmérőt a mérföld/h (mph) mértékegység szerint is jelölni kell; a skálabeosztásnak 1, 2, 5 vagy 10 mérföld/h-nak kell lennie. A számlapon feltüntetett sebességértékek intervalluma legfeljebb 20 mérföld/h lehet, és a skálának a 10 vagy 20 mérföld/h értékkel kell kezdődnie. A feltüntetett sebességszámértékek közötti intervallumoknak nem kell egyformának lenniük.

5.1.3.

L1 (robogók) és L2 kategóriájú járművekhez tervezett sebességmérők esetében a skála legfeljebb a 80 km/h értékig terjedhet. A skálabeosztásnak 1, 2, 5 vagy 10 km/h-nak kell lennie, a feltüntetett sebességszámértékek intervalluma pedig legfeljebb 10 km/h lehet. A feltüntetett sebességszámértékek közötti intervallumoknak nem kell egyformának lenniük.

5.1.4.

M, N, valamint L3, L4 és L5 kategóriába tartozó járművek esetében, amelyeket olyan országban kívánnak értékesíteni, amelyben angolszász mértékegységeket használnak, a sebességmérőt a mérföld/h (mph) mértékegység szerint is jelölni kell; a skálabeosztásnak 1, 2, 5 vagy 10 mérföld/h-nak kell lennie. A számlapon feltüntetett sebességszámértékek intervalluma legfeljebb 20 mérföld/h óra lehet, és a skálának a 10 vagy 20 mérföld/h értékkel kell kezdődnie. A feltüntetett sebességszámértékek közötti intervallumoknak nem kell egyformának lenniük.

5.2.

A sebességmérő berendezés pontosságát az alábbi eljárással kell vizsgálni:

5.2.1.

A gumiabroncsoknak szokásosan használt gumiabroncsoknak kell lenniük, az ezen előírás 2.3. szakaszában található meghatározás szerint. A gyártó által beépíteni kívánt minden egyes sebességmérő-típusra külön vizsgálatot kell végezni;

5.2.2.

A vizsgálatot az üres járművön kell elvégezni. A mérés céljára kiegészítő súlyt lehet a járműre helyezni. A jármű tömegét és a tengelyek közötti tömegeloszlást fel kell tüntetni a jóváhagyásra vonatkozó értesítésben (lásd az 1. melléklet 6. szakaszát),

5.2.3.

A sebességmérő vizsgálatakor a referencia-hőmérsékletnek 23 ± 5 °C kell lennie,

5.2.4.

Az abroncsnyomásnak minden vizsgálatnál meg kell felelnie a 2.4. szakaszban megadott normál üzemi nyomásnak,

5.2.5.

A járművet a következő sebességeknél kell vizsgálni:

A jármű gyártója által megadott, legnagyobb tervezett sebesség (Vmax) (km/h)	A vizsgálathoz használt sebesség (V1) (km/h)
Vmax ≤ 45	Vmax 80 %-a
45 < Vmax ≤ 100	40 km/h, illetve a Vmax 80 %-a (ha az eredményül kapott sebesség ≥ 55 km/h)
100 < Vmax ≤ 150	40 km/h, 80 km/h, illetve a Vmax 80 %-a (ha az eredményül kapott sebesség ≥ 100 km/h)
150 < Vmax	40 km/h, 80 km/h, illetve 120 km/h

5.2.6.

A jármű tényleges sebességének mérésére használt vizsgálati műszer megengedett mérési hibája nem haladhatja meg a ± 0,5 %-ot.

5.2.6.1.

A mérési útvonalnak síknak, száraznak és kellőképpen jó tapadásúnak kell lennie.

5.2.6.2.

Ha görgős próbapadot használnak a vizsgálathoz, a görgők átmérőjének legalább 0,4 m-nek kell lennie.

5.3.	A kijelzett sebesség a jármű tényleges sebességénél nem lehet kisebb. A vizsgálathoz használt, a fenti 5.2.5. szakaszban meghatározott sebességeken a kijelzett sebesség (V1) és a tényleges sebesség (V2) között a következő viszonynak kell fennállnia: 0 ≤ (V1 – V2) ≤ 0,1 V2 + 4 km/h

6. A JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA

6.1.

A járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó szakhatóságot. A szakhatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

6.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a jármű továbbra is megfelel az előírásoknak, vagy

6.1.2.

új mérési jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

6.2.	A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. szakaszban meghatározott eljárással értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

7. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

7.1.	A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük az egyezmény (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/2. javított változat) 2. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő követelményeknek:

7.2.	Az ezen előírás értelmében jóváhagyott járműveket a jóváhagyott típusnak megfelelően, az ezen előírás vonatkozó részeiben foglalt követelmények betartásával kell gyártani.

7.3.	Minden egyes járműtípus tekintetében ellenőrizni kell a sebességmérő berendezést és annak beépítését; mégpedig legalább az ezen előírás 3. mellékletében előírt vizsgálatot el kell végezni minden egyes járműtípus tekintetében.

7.4.	A típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. Ilyen ellenőrzésre általában kétévente kerül sor.

7.5.	Amennyiben a fenti 7.4. szakasz szerinti ellenőrzések és vizsgálatok nem zárulnak megfelelő eredménnyel, az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy minden szükséges intézkedést meghozzanak a gyártásmegfelelőség lehető leggyorsabb helyreállítására.

8. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

8.1.	Az ezen előírás szerint megadott járműtípus-jóváhagyást visszavonhatják, ha a fenti 7.1. szakaszban foglalt követelmény nem teljesül, vagy ha a járművek a fenti 7. szakaszban előírt ellenőrzéseken nem bizonyulnak megfelelőnek.

8.2.	Ha az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő fél egy előzőleg megadott jóváhagyást visszavon, erről az előírás 1. mellékletében megadott mintának megfelelő értesítéssel azonnal értesítenie kell az ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

9. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A SZAKHATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkárságának a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó szakhatóságok nevét és címét.

(1) A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (TRANS/WP.29/78/1. javított változat/2. módosítás) 7. mellékletének meghatározása szerint.

(2) A tachográf sebességjelző része nem tartozik ide, amennyiben az megfelel azon típus-jóváhagyási specifikációnak, amely szerint a valós és a műszer szerinti sebesség abszolút különbsége nem lehet nagyobb, mint a lenti 5.3. szakasz követelményeiből eredő értékek.

(3) 1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Jugoszlávia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia és Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típus-jóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika, és 48 – Új-Zéland. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló egyezményt mikor ratifikálják, vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az egyezményben részes szerződő felekkel.

1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Legnagyobb megengedett formátum: A4, azaz 210 × 297 mm)

2. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSE

A. MINTA

(Lásd ezen előírás 4.4. szakaszát)

B. MINTA

(Lásd ezen előírás 4.5. szakaszát)

(1) A második szám csak példaként szolgál.

3. MELLÉKLET

A SEBESSÉGMÉRŐ PONTOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG SZEMPONTJÁBÓL

1. A VIZSGÁLAT FELTÉTELEI

A vizsgálat feltételei megegyeznek az ezen előírás 5.2.1–5.2.6. szakaszában foglaltakkal.

2. KÖVETELMÉNYEK

A gyártás megfelel ezen előírásnak, ha a sebességmérő által kijelzett sebesség (V1) és a tényleges sebesség (V2) között a következő kapcsolat figyelhető meg:

M és N kategóriájú járművek esetében:

0 ≤ (V1 – V2) ≤ 0,1 V2 + 6 km/h;

L3, L4 és L5 kategóriájú járművek esetében:

0 ≤ (V1 – V2) ≤ 0,1 V2 + 8 km/h;

L1 és L2 kategóriájú járművek esetében:

0 ≤ (V1 – V2) ≤ 0,1 V2 + 4 km/h.

13.5.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/49

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 73. sz. előírása – Egységes rendelkezések a tehergépjárművek, pótkocsijaik és félpótkocsijaik oldalsó aláfutásgátló tekintetében történő jóváhagyásáról

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

Az előírás eredeti változatának 1. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2007. november 10.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.	Alkalmazási kör

Cél

3.	Fogalommeghatározások

4.	Jóváhagyási kérelem

5.	Jóváhagyás

6.	Követelmények

7.	Műszaki specifikációk oldalsó aláfutásgátló eszközökre

Eltérések

9.	A járműtípus módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

10.	Gyártásmegfelelőség

11.	Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

12.	A gyártás végleges leállítása

13.	A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a szakhatóságok neve és címe

MELLÉKLETEK

1. melléklet –

Értesítés járműtípus oldalsó aláfutásgátló tekintetében történő jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 73. sz. előírás alapján

2. melléklet –

Példák a jóváhagyási jelekre

1. ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás N2, N3, O3 és O4 (1) kategóriájú teljes járművek oldalsó aláfutásgátlójára vonatkozik. Az előírás nem érvényes az alábbiakra:

a)	félpótkocsi nyerges vontatói;

b)	különleges célokra tervezett és kialakított járművek, amelyeken gyakorlati okok miatt nem lehet oldalsó aláfutásgátlót kialakítani.

2. CÉL

Az ezen előírás hatálya alá tartozó járműveket úgy kell kialakítani és/vagy felszerelni, hogy hatékonyan védjék a védelem nélküli közlekedőket azon veszély ellen, hogy oldalról a jármű alá essenek, és a kerekek alá kerüljenek (2).

3. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

3.1. Ezen előírás alkalmazásában:

3.1.1. „jármű jóváhagyása”: teljes járműtípus jóváhagyása oldalsó aláfutásgátlója tekintetében,

3.1.2. „járműtípus”: olyan járművek kategóriája, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzőik tekintetében, mint a hátsó tengely hossza, a jármű teljes szélessége, a jármű teljes oldalsó részének (ideértve a vezetőfülkét is, ha van) méretei, alakja és szerkezeti anyagai, valamint a felfüggesztés jellemzői, amennyiben ezek érintik az ezen előírás 7. szakaszában foglalt követelményeket,

3.1.3. „legnagyobb tömeg”: a gyártó által műszakilag megengedett legnagyobb tömegként megadott tömeg (ez a tömeg nagyobb lehet, mint a nemzeti hatóságok által meghatározott „legnagyobb megengedett tömeg”),

3.1.4. „saját tömeg”: a menetkész állapotban levő jármű tömege bennülő személyek és rakomány nélkül, de tüzelőanyaggal, hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, valamint szerszámokkal és egy tartalék kerékkel (ha a gyártó ezt mint szokásos tartozékot adja meg),

3.1.5. „védelem nélküli közlekedők”: az utat használó gyalogosok, kerékpárosok vagy motorkerékpárosok, akik ki vannak téve annak a veszélynek, hogy oldalról beesnek a jármű alá, és a kerekek alá kerülnek.

4. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

4.1. A járműtípus oldalsó aláfutásgátló tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a járműgyártó vagy megfelelően meghatalmazott képviselője nyújtja be.

4.2. A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

4.2.1.

a járműtípus olyan mértékben részletes ismertetése szerkezete, méretei, körvonalrajza és szerkezeti anyagai tekintetében, amilyen mértékben ezen előírás céljára szükséges,

4.2.2.

a járműtípust oldalnézetből és hátulnézetből bemutató rajzok, valamint a szerkezet oldalsó részeinek részletrajzai,

4.2.3.

az oldalsó aláfutásgátlóként használt eszköz részletes leírása: méretek, körvonalrajz, szerkezeti anyagok és elhelyezkedés a járművön.

4.3. Egy, a jóváhagyásra benyújtott típust jól reprezentáló járművet át kell adni a műszaki specifikációk ellenőrzéséért felelős műszaki szolgálatnak.

4.3.1.

Olyan jármű is elfogadható, amely nem tartalmazza a típusra jellemző összes alkatrészt, ha bizonyítható, hogy a kérdéses alkatrészek hiánya – az ezen előírásban foglalt követelmények tekintetében – nem befolyásolja a vizsgálati eredményeket.

4.3.2.

Azt, hogy a fenti 4.3.1. szakaszban említett változatok elfogadása összeegyeztethető az előírás követelményeinek való megfelelőséggel, a jóváhagyás kérelmezőjének feladata igazolni.

4.3.3.

Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy megfelelő intézkedéseket alkalmaznak-e a gyártásmegfelelőség hatékony ellenőrzésére.

5. JÓVÁHAGYÁS

5.1. Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott jármű megfelel az alábbi 6. és 7. szakasz előírásainak, akkor e járműtípust jóvá kell hagyni.

5.2. Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal legutóbb módosító módosításcsomag száma (a változatlan eredeti előírás esetében 00). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot több járműtípushoz.

5.3. A járműtípusra vonatkozó jóváhagyás ezen előírás szerinti megadásáról, elutasításáról vagy kiterjesztéséről értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket az előírás 1. mellékletében megadott mintának megfelelő értesítéssel.

5.4. Minden olyan járművön, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

5.4.1.

egy kör, benne az „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (3),

5.4.2.

ezen előírás száma, amelyet egy „R” betűjel, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ az 5.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

5.5. Ha a jármű megfelel az egyezményhez mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor az 5.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az előírás és a jóváhagyás számát, valamint az összes olyan előírás kiegészítő jelét, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a fenti 5.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

5.6. A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

5.7. A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre szerelt adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

5.8. Ezen előírás 2. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jel elrendezésére.

6. ELŐÍRÁSOK

6.1. ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

6.1.1.

Valamennyi N2, N3, O3 és O4 kategóriájú járművet úgy kell kialakítani és felszerelni, hogy a jármű teljes hossza mentén hatásos védelmet nyújtson a védelem nélküli közlekedőknek azon kockázat ellen, hogy jármű oldala alá essenek, és a kerekek alá kerüljenek. A követelmény teljesítettnek tekintendő, amennyiben:

6.1.1.1.

a járművet a 7. szakaszban foglalt előírásoknak megfelelően különleges oldalsó aláfutásgátló eszközzel (oldalvédővel) látták el, vagy

6.1.1.2.

a járművet oldalsó részén úgy tervezték és/vagy úgy szerelték fel, hogy alkotórészei alakjuknak és jellemzőiknek köszönhetően egybeépíthetők az oldalsó aláfutásgátló eszközzel és/vagy alkalmasnak tekinthetők az oldalsó aláfutásgátló eszköz helyettesítésére. Azokat az alkatrészeket, amelyek kombinált funkciójuk révén megfelelnek a lenti 7. szakaszban felsorolt követelményeknek, oldalsó aláfutásgátló eszköznek kell tekinteni.

6.2. A JÁRMŰ HELYZETE A VIZSGÁLATOK ALATT

A lenti 7. szakaszban megadott műszaki követelményeknek való megfelelés ellenőrzésekor a jármű helyzetének a következőnek kell lennie:

A járművet vízszintes, sík felületre kell helyezni,

a kormányzott kerekeknek egyenes helyzetben kell állniuk,

a járműn ne legyen rakomány,

a félpótkocsiknak megközelítőleg vízszintesen kell támaszukon felfeküdniük.

7. MŰSZAKI SPECIFIKÁCIÓK OLDALSÓ ALÁFUTÁSGÁTLÓ ESZKÖZÖKRE

7.1. Az oldalsó aláfutásgátló eszköz nem növelheti meg a jármű teljes szélességét, és külső felületének fő része legfeljebb 120 mm-re lehet a jármű legkülső síkjától (legnagyobb szélességétől) befelé mérve. Elülső vége bizonyos járműveken befelé fordulhat, a 7.4.3. és 7.4.4. szakasznak megfelelően. Hátsó vége legalább a leghátsó 250 mm-en a hátsó gumiabroncsok legkülső szélétől befelé mérve legfeljebb 30 mm-re lehet (figyelmen kívül hagyva az abroncsok kidudorodását az úttal való érintkezésnél).

7.2. Az eszköz külső felületének simának, illetve amennyire csak lehetséges, az elejétől a végéig folytonosnak kell lennie; a szomszédos részek ugyanakkor fedhetik egymást, ha az átfedések szabad élei hátrafelé vagy lefelé néznek, illetve ha hosszirányban legfeljebb 25 mm rés van közöttük, valamint a hátsó rész nem nyúlik túl az elülső részen; a lekerekített csapszeg- és szegecsfejek, illetve egyéb részek, feltéve, ha simák és lekerekítettek, a felülettől legfeljebb 10 milliméterre nyúlhatnak ki; valamennyi külső élnek és saroknak lekerekítettnek kell lennie, legalább 2,5 milliméteres sugárral.

7.3. Az eszköz állhat egy folytonos sík felületből, illetve egy vagy több vízszintes hossztartóból, illetve állhat felület és hossztartók kombinációjából; hossztartók alkalmazása esetén ezek legfeljebb 300 mm-re lehetnek egymástól, és

az N2 és O3 járműkategóriák esetében legalább 50 mm magasnak kell lenniük,

az N3 és O4 járműkategóriák esetében legalább 100 mm magasnak és alapvetően sík felületűnek kell lenniük.

A sík felületek és hossztartók kombinációjának gyakorlatilag folytonos kialakítású oldalvédőt kell alkotnia, amelynek azonban a 7.2. szakaszban foglalt követelményeknek is meg kell felelnie.

7.4. Az oldalvédő elülső végét a következőképpen kell kialakítani:

7.4.1.

Helyzete legyen a következő:

7.4.1.1.

gépjárművön: a jármű hosszanti síkjára merőleges és a védőszerkezet előtt található kerék gumiabroncsának külső felületét érintő függőleges sík mögött legfeljebb 300 mm-re,

7.4.1.2.

vonórudas pótkocsin: a 7.4.1.1. szakaszban meghatározott sík mögött legfeljebb 500 mm-re,

7.4.1.3.

félpótkocsin: a támasztó lábak (ha vannak) keresztirányú középsíkja mögött legfeljebb 250 mm-re, azonban a leghátsó helyzetben lévő királycsap középpontján átmenő keresztirányú sík és az elülső él közötti távolság semmi esetre sem haladhatja meg a 2,7 métert.

7.4.2.

Amennyiben az első perem egyébként nyitott térbe nyúlik, az élnek folytonos, függőleges tagban kell végződnie, amely a védőszerkezet teljes magasságára kiterjed; az N2 és O3 kategóriák esetében e tag külső és előrenéző felületeinek legalább 50 mm-re kell hátrafelé nyúlniuk, és legalább 100 mm-re befelé kell hajolniuk, az N3 és O4 kategóriák esetében pedig legalább 100 mm-re kell hátrafelé nyúlniuk, és legalább 100 mm-re kell befelé hajolniuk.

7.4.3.

Azokon a gépjárműveken, amelyeken a 7.4.1.1. szakaszban említett 300 mm a vezetőfülkén belülre esik, a védőszerkezetet úgy kell kialakítani, hogy az elülső éle és a vezetőfülke oldalfala közötti rés legfeljebb 100 mm-es legyen, és ha szükséges, legfeljebb 45 fokkal befelé fordulhat. Ebben az esetben a 7.4.2. szakasz rendelkezései nem érvényesek.

7.4.4.

Azoknak a gépjárműveknek, amelyeken a 7.4.1.1. szakaszban említett 300 mm a vezetőfülke mögé esik, és az oldalvédő, a gyártó választása szerint, előrenyúlik és a vezetőfülkétől számított 100 mm-en belül ér véget, meg kell felelniük a 7.4.3. szakasz rendelkezéseinek.

7.5. Az oldalvédő hátsó éle a jármű hosszanti síkjára merőleges és a védőszerkezet előtt található kerék gumiabroncsának külső felületét érintő függőleges sík előtt legfeljebb 300 mm-re helyezkedhet el, a hátsó élen nem szükséges folytonos, függőleges tagot elhelyezni.

7.6. Az oldalvédő alsó élének egyetlen pontja sem lehet a talajtól számítva 550 mm-nél magasabban.

7.7. A védőszerkezet felső éle legfeljebb 350 mm-re lehet a jármű azon szerkezeti része alatt, amelyet a gumiabroncsok külső felületét (az úttal való érintkezésnél keletkező kidudorodást figyelmen kívül hagyva) érintő függőleges sík metsz vagy érint, kivéve a következő eseteket:

7.7.1.

amennyiben a 7.7. szakasz szerinti sík nem metszi a jármű szerkezeti részét, a felső élnek a rakfelülettel azonos szinten vagy a talajtól mért 950 mm magasságban kell lennie, attól függően, hogy melyik a kisebb,

7.7.2.

amennyiben a 7.7. szakasz szerinti sík a járműszerkezetet a talajtól mért 1,3 méternél magasabban metszi, az oldalvédő felső élének legalább 950 mm-rel a talaj szintje felett kell lennie;

7.7.3.

konténer vagy leszerelhető felépítmény szállítására tervezett és kialakított, és nem csupán átalakított, különleges járműnél a védőszerkezet felső élének magasságát a 7.7.1. és 7.7.2. szakasz szerint kell meghatározni, mely meghatározás során a konténer vagy a felépítmény a jármű részének tekintendő.

7.8. Az oldalvédőnek alapvetően merevnek és biztonságosan rögzítettnek kell lennie (a beszerelés a jármű rendes használatakor fellépő rezgés hatására nem lazulhat meg), és a 7.9. szakaszban felsorolt részek kivételével fémből vagy más alkalmas anyagból kell készülnie. Az oldalvédőt megfelelőnek kell tekinteni, ha képes külső felületének bármely pontjára merőlegesen ható, kerek és lapos végű, 220 ± 10 mm átmérőjű nyomódugattyún keresztül történő, 1 kN vízszintes statikus erőhatásnak ellenállni, és a védőszerkezet alakváltozása a terhelések hatására legfeljebb:

30 mm a védőszerkezet leghátsó 250 mm-es szakaszán,

150 mm a védőszerkezet maradék részén.

Az ennek a követelménynek való megfelelést számítással lehet ellenőrizni.

7.9. A járműhöz állandó jelleggel rögzített egységek, mint például pótkerekek, akkumulátor, levegőtartályok, tüzelőanyag-tartályok, lámpák, fényszórók és szerszámos ládák az oldalvédő részét képezhetik, ha megfelelnek ezen előírás méretkövetelményeinek. A 7.2. szakaszban foglalt követelmények általánosságban érvényesek a védőszerkezetek és az állandó jelleggel rögzített alkatrészek közötti résekre.

7.10. A védőszerkezet nem alkalmazható fék-, levegő- és hidraulikavezetékek tartóberendezéseként.

8. ELTÉRÉSEK

8.1. A fenti rendelkezésektől eltérően a következő típusú járműveknek csak az alább megadott egyes követelményeket illetően kell az előírásoknak megfelelniük.

8.1.1.

A meghosszabbítható pótkocsi legkisebb hosszúságára összetolt állapotában meg kell, hogy feleljen a 7. szakasz összes követelményének; ha viszont meg van hosszabbítva, az oldalvédőknek a 7.6., 7.7. és 7.8. szakasznak és vagy a 7.4., vagy a 7.5. szakasznak (de mindkettőnek nem) kell megfelelniük, a pótkocsi meghosszabbítása nem képezhet réseket az oldalvédők hossza mentén.

8.1.2.

A tartálykocsit, amely kizárólag állandó jelleggel rögzített tartályban történő folyadékszállításra készült, és a töltéshez vagy ürítéshez szükséges cső- vagy tömlőcsatlakozással van ellátva, olyan oldalvédővel kell felszerelni, amely – amennyire csak gyakorlatilag lehetséges – megfelel a 7. szakasz követelményeinek; a követelmények szigorú betartása csak az üzemeltetési követelmények érdekében mellőzhető.

8.1.3.

Kitolható lábakkal ellátott járművön, ahol ezek a lábak kiegészítő stabilitást nyújtanak berakodáskor, kirakodáskor vagy egyéb műveleteknél, az oldalvédőn megengedett olyan rések kialakítása, amelyek lehetővé teszik a lábak kitolását.

8.1.4.

Olyan járművön, amelyen a ro-ro szállítás céljára lekötési pontok vannak, az oldalvédőn megengedett a rögzítőkötelek átvezetése és meghúzása céljából rések kialakítása.

8.2. Ha a jármű oldalsó kiképzése és/vagy felszerelése olyan, hogy az alkotórészek alakjuknak és jellemzőiknek köszönhetően együttesen teljesítik a 7. szakasz követelményeit, akkor úgy tekinthető, hogy az alkotórészek helyettesítik az oldalvédőt.

9. JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

9.1. A járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó szakhatóságot. A szakhatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

9.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a jármű továbbra is megfelel az előírásoknak, vagy

9.1.2.

új mérési jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

9.2. A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 5.3. szakaszban említett eljárással értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

9.3. A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság sorozatszámot rendel az említett kiterjesztésről kiállított valamennyi értesítéshez.

10. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

10.1. Az ezen előírás szerint jóváhagyott minden járművet úgy kell gyártani, hogy a fenti 6. szakaszban megállapított előírásokat teljesítve megfeleljen a jóváhagyott típusnak.

10.2. A típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. Az ilyen ellenőrzésre általában kétévente kerül sor.

11. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

11.1. Az ezen előírás alapján egy adott járműtípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fenti 6. és 7. szakaszban előírt követelmények.

11.2. Amennyiben az egyezményben részes és az ezen előírást alkalmazó valamelyik fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, erről az előírás 1. mellékletében megadott mintának megfelelő, a „JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA” felirattal ellátott, aláírt és keltezett értesítéssel azonnal értesítenie kell az ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

12. GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet egy olyan jóváhagyási értesítéssel, amelynek végén nagy betűkkel, aláírással és keltezéssel ellátva szerepelteti az „GYÁRTÁS LEÁLLÍTVA” kifejezést.

13. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A SZAKHATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó szakhatóságok nevét és címét.

(1) A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: a legutóbb a 4. módosítással módosított TRANS/WP.29/78/1. javított változat/2. módosítás) 7. mellékletének meghatározása szerint.

(2) Ez az előírás nem gátolja az országokat abban, hogy további előírásokat rendeljenek el a járművek első kerekei előtti és hátsó kerekei mögötti járműrészekre.

(3) 1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia és Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típus-jóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta, 51 – Koreai Köztársaság, 52 – Malajzia, 53 – Thaiföld, 54 és 55 (szabad) és 56 – Montenegró. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló egyezményt mikor ratifikálják vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az egyezményben részes szerződő felekkel.

1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Legnagyobb megengedett formátum: A4, azaz 210 × 297 mm)

2. MELLÉKLET

PÉLDÁK JÓVÁHAGYÁSI JELEKRE

A. MINTA

(Lásd ezen előírás 5.4. szakaszát)

B. MINTA

(Lásd ezen előírás 5.5. szakaszát)

(1) Az utóbbi szám csak példaként szolgál.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.120.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 120

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	53. évfolyam 2010. május 13.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 11. sz. előírása – Egységes rendelkezések járművek ajtózárak és ajtórögzítő elemek tekintetében történő jóváhagyásáról	1
	*	Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 18. sz. előírása – Egységes rendelkezések gépjárművek jogosulatlan használat elleni védelem tekintetében történő jóváhagyásáról	29
	*	Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 39. sz. előírása – Egységes rendelkezések a gépjárművek sebességmérő berendezése és annak beépítése tekintetében történő jóváhagyásáról	40
	*	Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 73. sz. előírása – Egységes rendelkezések a tehergépjárművek, pótkocsijaik és félpótkocsijaik oldalsó aláfutásgátló tekintetében történő jóváhagyásáról	49