4.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/1

(1)

Az 1924/2006/EK rendelet értelmében tilos élelmiszerrel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításokat alkalmazni, kivéve, ha a Bizottság az említett rendelet szerint engedélyezte őket, és szerepelnek az engedélyezett állítások listáján.

(2)

Az 1924/2006/EK rendelet azt is lehetővé teszi, hogy az élelmiszer-ipari szereplők kérelmet nyújtsanak be az adott tagállam illetékes nemzeti hatóságához, amelyben egészségre vonatkozó állítások engedélyezéséért folyamodnak. Az illetékes nemzeti hatóságnak továbbítania kell az érvényes kérelmeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA, a továbbiakban: Hatóság).

(3)

A kérelem kézhezvételét követően a Hatóságnak késedelem nélkül tájékoztatnia kell a többi tagállamot és a Bizottságot, és meg kell fogalmaznia véleményét az egészségre vonatkozó adott állításról.

(4)

A Bizottság az egészségre vonatkozó állítás engedélyezéséről a Hatóság által adott vélemény figyelembevételével határoz.

(5)

Miután 2008. december 22-én a PROBI AB az 1924/2006/EK rendelet 13. cikkének (5) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtott be, a Hatóságnak meg kellett fogalmaznia tudományos véleményét a Lactobacillus plantarum 299v vasfelszívódást javító hatásával kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról (a kérdés száma: EFSA-Q-2008-785) (2). A kérelmező által javasolt állítás megfogalmazása a következő volt: „A Lactobacillus plantarum 299v (DSM 9843) javítja a vasfelszívódást”.

(6)

A Bizottság és a tagállamok 2009. április 6-án megkapták a hatóság tudományos véleményét, melynek következtetése szerint a bemutatott adatok alapján nem állapítható meg ok-okozati összefüggés a Lactobacillus plantarum 299v (DSM 9843) fogyasztása és az állítólagos hatás között. Ennek megfelelően az állítás nem engedélyezhető, mivel nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek.

(7)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések meghatározása során figyelembe lettek véve a kérelmezők és a nyilvánosság által a Bizottság számára az 1924/2006/EK rendelet 16. cikkének (6) bekezdésével összhangban benyújtott észrevételek is.

(8)

Az 1924/2006/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett egészségre vonatkozó állításokra csak akkor vonatkoznak az említett rendelet 28. cikkének (5) bekezdésében említett átmeneti intézkedések, ha teljesítik az ott említett feltételeket, többek között hogy meg kell felelniük a rendeletnek. Mivel azonban a Hatóság azt a következtetést vonta le, hogy az Lactobacillus plantarum 299v (DSM 9843) fogyasztása és az állítólagos hatás között nem állapítható meg ok-okozati összefüggés, az állítás nem felel meg az 1924/2006/EK rendelet feltételeinek, ezért a 28. cikk (5) bekezdésében előírt átmeneti időszak nem alkalmazható. Ezért hat hónapos átmeneti időszakot kell megállapítani, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók alkalmazkodni tudjanak az ebben a rendeletben megállapított követelményekhez.

(9)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

4.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/3

(1)

Az 1924/2006/EK rendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) (a továbbiakban: hatóság) egészségre vonatkozó állítás engedélyezését támogató véleményének tartalmaznia kell bizonyos adatokat. Ennek megfelelően az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezéséről vagy engedélyezésének elutasításáról szóló rendeleteknek az engedélyezett állításokat tartalmazó mellékletében fel kell tüntetni az említett adatokat, amelyeknek tartalmazniuk kell adott esetben az állítás módosított megfogalmazását, az állítás alkalmazására vonatkozó különös feltételeket, illetve adott esetben az élelmiszer felhasználására vonatkozó feltételeket és korlátozásokat és/vagy kiegészítő tájékoztatást vagy figyelmeztetést az 1924/2006/EK rendeletben megállapított szabályokkal, valamint a hatóság véleményeivel összhangban.

(2)

A hatóság két, növényi sztanolokra és növényi szterinekre, valamint a vér LDL-koleszterinszintjének csökkentésére vonatkozó véleménye alapján (az EFSA-Q-2008-085 és az EFSA-Q-2008-118 számú kérdés) (2) a 983/2009/EK bizottsági rendeletben (3) azon egészségre vonatkozó állításokat, melyek szerint a növényi szterinek/növényi sztanin (sztanol)-észterek bizonyítottan „csökkentik a vér koleszterinszintjét. A magas koleszterinszint a szívkoszorúér-betegség kialakulásában kockázati tényező.”, „A fogyasztó tájékoztatása arról, hogy a kedvező hatás legalább 2 g növényi szterin/sztanin (sztanol) napi bevitelével érhető el” különös alkalmazási feltétellel engedélyezte.

(3)

Az egészségre vonatkozó állításoknak az 1924/2006/EK rendelet szerinti engedélyezésére irányuló eljárás keretében az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2009. február 20-i ülésén arra a következtetésre jutott, hogy az egészségre vonatkozó állításokban mennyiségi hatások feltüntetésével kapcsolatban szüksége van a hatóság tudományos szakvéleményére annak érdekében, hogy az említett, egészségre vonatkozó állításokat úgy engedélyezzék, hogy azok ne vezethessék félre a fogyasztót, és koherens alkalmazási feltételeket állapítsanak meg. A Bizottság ennek érdekében a rendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően szakvéleményt kért a hatóságtól.

(4)

A Bizottság és a tagállamok 2009. augusztus 3-án megkapták a hatóság tudományos véleményét (az EFSA-Q-2009-00530 és EFSA-Q-2009-00718 számú kérdésről) (4), melynek következtetése szerint 1,5–2,4 g – élelmiszerekhez, például kenhető zsiradékokhoz, tejtermékekhez, majonézhez vagy salátaöntetekhez hozzáadott – növényi szterin/sztanol napi bevitele mellett átlagosan 7–10,5 %-os csökkenés várható, és az ilyen mértékű csökkenés biológiai jelentőséggel bír. Emellett a hatóság jelezte, hogy a vér LDL-koleszterinszintjét csökkentő hatás általában 2–3 hét alatt mutatható ki, és a növényi szterinek és sztanolok folyamatos fogyasztásával fenntartható.

(5)

A fentiek alapján, figyelembe véve a hatóság tudományos véleményét, valamint annak érdekében, hogy az ilyen jellegű – azaz az állítólagos hatás nagyságrendjét feltüntető – egészségre vonatkozó állításokat úgy engedélyezzék, hogy azok ne vezethessék félre a fogyasztót, és az ilyen állítások alkalmazási feltételeit egységesen állapítsák meg, módosítani kell a növényi szterineknek és a növényi sztanoloknak a vér koleszterinszintjét csökkentő hatásaival kapcsolatos, két egészségre vonatkozó állítással kapcsolatban megállapított alkalmazási feltételeket.

(6)

A hatóság esszenciális zsírsavakra, különösen az α-linolénsavra (ALA) és a linolsavra (LA), valamint a gyermekek megfelelő növekedésére és fejlődésére vonatkozó véleménye alapján (az EFSA-Q-2008-079 számú kérdés) (5) a Bizottság a 983/2009/EK rendeletben „Az esszenciális zsírsavakra szükség van a gyermekek megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez” egészségre vonatkozó állítást „A fogyasztó tájékoztatása arról, hogy a kedvező hatás úgy érhető el, ha a napi teljes energiabevitel 1 %-a linolsavból, 0,2 %-a pedig α-linolénsavból származik” különös alkalmazási feltétellel engedélyezte.

(7)

Az egészségre vonatkozó állításoknak az 1924/2006/EK rendelet szerinti engedélyezésére irányuló eljárás keretében az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2009. február 20-i ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a megfelelő, engedélyezett, egészségre vonatkozó állítások alkalmazási feltételeinek felülvizsgálata érdekében a rendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően általános szakvéleményt kell kérni a hatóságtól a zsírsavak címkézésére szolgáló referenciaértékekről. A Bizottság és a tagállamok 2009. augusztus 3-án megkapták a Hatóság tudományos véleményét (az EFSA-Q-2009-00548 számú kérdésről) (6), melynek következtetése szerint az α-linolénsav n-3 többszörösen telítetlen zsírsav címkézéséhez javasolt 2 g-os referenciaérték összeegyeztethető az európai országok általános népességének tagjai számára ajánlott bevitellel. Ezenkívül a hatóság a linolsav n-6 többszörösen telítetlen zsírsav címkézési referenciaértékeként 10 g-ot javasolt.

(8)

A fentiek alapján, figyelembe véve a hatóság tudományos véleményét, valamint annak érdekében, hogy megfelelő alkalmazási feltételeket állapítsanak meg a zsírsavakkal kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításokra, módosítani kell az esszenciális zsírsavaknak a gyermekek megfelelő növekedésére és fejlődésére gyakorolt hatásaival kapcsolatos, engedélyezett, egészségre vonatkozó állítással kapcsolatban megállapított alkalmazási feltételeket.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

1.

Az ötödik oszlop (az állítás alkalmazásának feltételei) első bejegyzése szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„A fogyasztó tájékoztatása arról, hogy a kedvező hatás 1,5–2,4 g növényi szterin napi bevitelével érhető el. A hatás nagyságrendjére kizárólag az alábbi kategóriákba tartozó élelmiszerek esetében lehet utalni: kenhető zsiradékok, tejtermékek, majonéz és salátaöntetek. A hatás nagyságrendjére vonatkozó utalásban a hatás teljes tartományát (»7–10 %«), valamint a hatás eléréséhez szükséges időt (»2–3 hét alatt«) közölni kell a fogyasztóval.”

2.

Az ötödik oszlop (az állítás alkalmazásának feltételei) második bejegyzése szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„A fogyasztó tájékoztatása arról, hogy a kedvező hatás 1,5–2,4 g növényi sztanol napi bevitelével érhető el. A hatás nagyságrendjére kizárólag az alábbi kategóriákba tartozó élelmiszerek esetében lehet utalni: kenhető zsiradékok, tejtermékek, majonéz és salátaöntetek. A hatás nagyságrendjére vonatkozó utalásban a hatás teljes tartományát (»7–10 %«), valamint a hatás eléréséhez szükséges időt (»2–3 hét alatt«) közölni kell a fogyasztóval.”

3.

Az ötödik oszlop (az állítás alkalmazásának feltételei) harmadik bejegyzése szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„A fogyasztó tájékoztatása arról, hogy a kedvező hatás 2 g α-linolénsav (ALA) és 10 g linolsav (LA) napi bevitelével érhető el.”

4.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/5

(1)

2009. június 30-án az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC; a továbbiakban: panaszos) a jelen esetben a száraz nátrium-glükonát teljes uniós termelésének több mint 50 %-át képviselő gyártók nevében az alaprendelet 5. cikke alapján panaszt nyújtott be a Bizottsághoz a Kínai Népköztársaságból származó száraz nátrium-glükonát behozatalára vonatkozóan.

(2)

A panasz elegendő prima facie bizonyítékot tartalmazott a dömpingre és a dömping által okozott jelentős kárra vonatkozóan, és azt elegendőnek tekintették a dömpingellenes eljárás megindításához.

(3)

Az eljárást a 2009. augusztus 11-én, az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) való közzétételével indították meg.

(4)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan tájékoztatta a kínai exportáló gyártókat és az ismert érintett importőröket, kereskedőket, felhasználókat és szövetségeket, a kínai hatóságokat, valamint a panaszos uniós gyártókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek.

(5)

Kérésre minden olyan érdekelt felet meghallgattak, amely bizonyította, hogy meghallgatását különleges okok indokolják.

(6)

Annak érdekében, hogy az exportáló gyártók piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás iránti kérelmet nyújthassanak be, a Bizottság formanyomtatványokat küldött az ismert érintett kínai exportáló gyártóknak és a Kínai Népköztársaság hatóságainak. Az egyik exportáló gyártó az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján piacgazdasági elbánást kérelmezett, egy másik exportáló gyártó pedig két, vele kapcsolatban álló vállalat bevonásával az említett rendelet 9. cikkének (5) bekezdése alapján egyéni elbánást kérelmezett.

(7)

Figyelembe véve a kínai exportáló gyártók, valamint az uniós importőrök nyilvánvalóan nagy számát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy e felek vonatkozásában az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételre kerülhet sor.

(8)

Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, hogy szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, mintát tudjon venni, valamennyi kínai exportáló gyártót és uniós importőrt felkértek arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és – az eljárás megkezdéséről szóló értesítésben meghatározottak szerint – szolgáltasson alapvető információkat az érintett termékkel kapcsolatban a vizsgálati időszak alatt (2008. július 1-je és 2009. június 30-a között) végzett tevékenységekről.

(9)

Mivel a mintavételre korlátozott számú válasz érkezett, a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre sem a kínai exportáló gyártók, sem az uniós importőrök tekintetében.

(10)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintavételre reagáló valamennyi kínai vállalat és uniós importőr számára, továbbá az uniós gyártóknak és valamennyi ismert uniós importőrnek és felhasználónak. Két kínai exportáló gyártótól vagy exportáló gyártói csoporttól, két uniós gyártóról és négy importőrtől/felhasználótól érkezett válasz.

(11)

A Bizottság beszerzett és ellenőrzött minden, a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes meghatározásához szükségesnek ítélt információkat, és ellenőrző látogatásokat tett az alábbi vállalatok telephelyein.

(12)

Mivel olyan kínai exportáló gyártók esetében is meg kellett állapítani a rendes értéket, amelyek esetleg nem részesülhetnek piacgazdasági elbánásban, a következő vállalat üzemében ellenőrző látogatásra került sor azzal a céllal, hogy egy analóg országból – ebben az esetben az Amerikai Egyesült Államokból – származó adatok alapján állapítsák meg a rendes értéket:

(13)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2008. július 1-jétől2009. június 30-ig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2005. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(14)

Az érintett termék a jelenleg az ex 2918 16 00 KN-kód alá besorolt, a Kínából származó, 0023277-9 vámuniós és statisztikai számmal (CUS), valamint 527-07-1 Chemical Abstracts Service (CAS) regisztrációs számmal ellátott száraz nátrium-glükonát (a továbbiakban: érintett termék).

(15)

A száraz nátrium-glükonátot elsősorban az építőiparban alkalmazzák kötéskésleltetőként és cement plasztizálószereként, más ágazatokban pedig fémek felszíni kezelésére (rozsda, oxidok és zsír eltávolítására), valamint palackok és ipari berendezések tisztítására használják. A terméket az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban is alkalmazzák.

(16)

A vizsgálat rávilágított arra, hogy az uniós gazdasági ágazat által előállított és az Unióban értékesített száraz nátrium-glükonát, valamint az USA – azaz az analóg országnak megválasztott ország – gazdasági ágazata által előállított és a belföldi piacon értékesített száraz nátrium-glükonát, a Kínában előállított és a belföldi piacon értékesített száraz nátrium-glükonát, illetve a Kínában előállított és az Unióban értékesített száraz nátrium-glükonát alapvető fizikai és technikai jellemzői megegyeznek.

(17)

Következésképpen e termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ideiglenesen hasonlónak tekintendők.

(18)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket a 2. cikk (1)–(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azon exportáló gyártók esetében, amelyek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeknek megfelelnek.

(19)

A hivatkozás megkönnyítése érdekében az alábbiakban röviden összefoglaljuk a piacgazdasági elbánásra vonatkozó követelményeket:

(20)

Az eljárás megindítását követően az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján egy kínai exportáló gyártó, a Shandong Kaison Biochemical Co., Ltd kérte a piacgazdasági elbánást, és töltötte ki a piacgazdasági elbánás igénylésére szolgáló űrlapot a megadott határidőn belül.

(21)

A vállalat bizonyította, hogy teljesítette az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeket, és megkaphatta a piacgazdasági elbánást.

(22)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően az adott cikk hatálya alá tartozó országok esetében egész országra kiterjedő vámot – ha van ilyen – határoztak meg, kivéve abban az esetben, amennyiben a vállalatok képesek bizonyítani, hogy megfelelnek az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében meghatározott valamennyi, az egyéni elbánás megadására vonatkozó kritériumnak.

(23)

Az egyszerűbb hivatkozás céljából e feltételek röviden összefoglalva a következők:

(24)

Az eljárás megindítását követően az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdése alapján egy kínai exportáló gyártó, a Qingdao Kehai Biochemistry Co., Ltd. kérelmezett egyéni piacgazdasági elbánást, és töltötte ki a piacgazdasági elbánás igénylésére szolgáló űrlapot a megadott határidőn belül.

(25)

A rendelkezésre álló információk alapján megállapították, hogy a kínai exportáló gyártó az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, egyéni elbánásra vonatkozó valamennyi követelményt teljesítette.

(26)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint az átmeneti gazdaságok esetében a piacgazdasági elbánást nem nyert exportáló gyártókra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdaságú harmadik ország (a továbbiakban: analóg ország) árai vagy számtanilag képzett értéke alapján kell megállapítani.

(27)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben az Amerikai Egyesült Államokat javasolták a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához megfelelő analóg országnak. A Bizottság az összes érdekeltet felkérte, hogy tegyen észrevételt e javaslattal kapcsolatban.

(28)

Egyik érdekelt féltől sem érkezett észrevétel.

(29)

Az EU-n kívül a száraz nátrium-glükonátot igen kevés országban állítják elő, nevezetesen az Egyesült Államokban, Kínában és Dél-Koreában. Ezért az Egyesült Államok egyetlen alternatívája Dél-Korea lett volna. A Bizottság felvette a kapcsolatot a száraz nátrium-glükonátot gyártó ismert dél-koreai vállalatokkal, azonban egyiküktől sem érkezett válasz.

(30)

Az egyesült államokbeli gyártó teljes mértékben együttműködött a vizsgálattal, benyújtva a kérdőívre adott teljes válaszát és hozzájárulva az ellenőrző látogatáshoz.

(31)

A Bizottság megállapította, hogy az Egyesült Államok teljesíti a megfelelő analóg országra vonatkozó kritériumokat, mivel a piacán értékesített mennyiség megfelelően nagy, a piacon pedig jelentős a verseny a belföldi termelés és a más országokból, úgymint Kínából, Olaszországból és Franciaországból importált termékek révén. Emellett az USA nem vetett ki dömpingellenes vámot az érintett termékre.

(32)

A fentieket tekintetbe véve ezért az az ideiglenes döntés született, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az Egyesült Államok megfelelő analóg országnak tekinthető.

(33)

A piacgazdasági eljárásban részesülő vállalat esetében az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság először megállapította, hogy a száraz nátrium-glükonát független ügyfeleknek történő belföldi értékesítése reprezentatív mennyiségben történt-e, vagyis a vizsgálati időszakban ez az értékesítés kitette-e a Közösségbe irányuló kínai exportértékesítések legalább 5 %-át.

(34)

Ezt követően a Bizottság meghatározta az általános reprezentatív belföldi eladásokkal rendelkező vállalat által a belföldi piacon eladott azon terméktípusokat, amelyek megegyeztek vagy közvetlenül összehasonlíthatóak voltak az uniós exportra eladott terméktípusokkal.

(35)

Az exportáló gyártó által a belföldi piacon értékesített, az Unióba kivitt száraz nátrium-glükonáttal közvetlenül összehasonlíthatónak ítélt minden egyes típus esetében meghatározták, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a belföldi eladások kellőképpen reprezentatívak-e. Egy adott terméktípus belföldi eladásait akkor tekintették megfelelően reprezentatívnak, ha annak a vizsgálati időszak folyamán a belföldi piac független fogyasztói számára eladott mennyisége az uniós exportra eladott hasonló terméktípus teljes mennyiségének legalább 5 %-át reprezentálta.

(36)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a száraz nátrium-glükonát egyes típusainak belföldi értékesítése, amelyeket belföldön reprezentatív mennyiségben értékesítettek, az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítésnek tekinthető-e. Ez úgy történt, hogy a Bizottság minden terméktípus esetében megállapította, mekkora volt a vizsgálati időszakban a belföldi piacon a független ügyfeleknek történő nyereséges értékesítés aránya.

(37)

Amennyiben egy bizonyos terméktípus a gyártási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó eladási áron értékesített mennyisége az adott típus teljes értékesítésének több mint 80 %-át képviselte, és ha az említett típus súlyozott átlagára megegyezett a gyártási költséggel, vagy meghaladta azt, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján állapították meg. Ez az ár az adott típusból a vizsgálati időszak során történt teljes belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként lett kiszámítva függetlenül attól, hogy az értékesítés nyereséges volt-e.

(38)

Ha egy terméktípus nyereséges értékesítése az adott típus teljes értékesítési mennyiségének legfeljebb 80 %-át tette ki, vagy ha az adott típus súlyozott átlagára a termelési költség alatt volt, akkor a rendes érték a kizárólag az adott típusból történt nyereséges értékesítés súlyozott átlagaként kiszámított tényleges belföldi áron alapult.

(39)

Mivel a vizsgálatból kiderült, hogy a belföldi értékesítések reprezentatívak voltak, és rendes kereskedelmi forgalomban történtek, a rendes értéket ezért a vizsgálati időszak alatt végbemenő összes ügylet tényleges belföldi ára alapján állapították meg.

(40)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a Kínára vonatkozó rendes értéket az analóg országbeli együttműködő gyártótól kapott ellenőrzött információ alapján állapították meg. Az amerikai gyártónak a hasonló termékre vonatkozó belföldi értékesítéseit reprezentatívnak találták az egyedüli együttműködő kínai exportáló gyártó által a Közösségbe exportált érintett termékhez viszonyítva.

(41)

A független vásárlóknak történt nyereséges értékesítések arányának megállapításával megvizsgálták azt is, hogy a belföldi értékesítések a rendes kereskedelmi forgalomban történtek-e. Ezért a normál értéket a terméktípusok aktuális belföldi ára alapján, a vizsgálati időszakban történő összes belföldi értékesítése árainak súlyozott átlagaként számították ki.

(42)

Az együttműködő exportáló gyártók az érintett termék kivitelét közvetlenül közösségi független vásárlóknak értékesítették, és ennek következtében az exportárakat a vizsgálati időszakban az érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése alapján.

(43)

A rendes érték és az exportár összehasonlítását gyártelepi paritáson végezték.

(44)

A rendes érték és az exportár méltányos összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában figyelembe vették azokat a különbségeket is, amelyek az árakat és azok összehasonlíthatóságát befolyásolták. Valamennyi vizsgált vállalatra vonatkozóan (együttműködő exportáló gyártók és az analóg országban található gyártó) a szállítási költségek, a fuvar- és biztosítási díjak, közvetett adózás, a bankköltségek, a csomagolási költségek, a hitelköltségek és a jutalékok tekintetében kiigazították a különbségeket, amennyiben az alkalmazható és indokolt volt.

(45)

A piacgazdasági eljárásban részesülő vállalat esetében a dömpingkülönbözet meghatározása a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján történt, az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésében előírtak szerint.

(46)

Az egyéni elbánásban részesülő vállalat esetében – az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésében előírtak szerint – az analóg országra vonatkozóan megállapított rendes érték súlyozott átlagát az Unióba irányuló export árának súlyozott átlagával hasonlították össze.

(47)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a CIF uniós határparitásos, vámfizetés nélküli ár százalékában kifejezve a következő:

(48)

Az összes többi kínai exportőr tekintetében a Bizottság először megállapította az együttműködés szintjét. Összehasonlítást végzett az együttműködő exportáló gyártók kérdőívre adott válaszaiban feltüntetett teljes exportmennyiség és az Eurostat importstatisztikából kinyert, Kínából származó összes import között.

(49)

Mivel az együttműködés szintje alacsony, 56 %-os volt, és az árról nem álltak rendelkezésre megfelelő Eurostat-adatok (minthogy az Eurostat statisztikái más, magas árú termékek árát is tartalmazták, és ezeket nem lehetett pontosan kivonni), az országos dömpingkülönbözetet a panaszból származó, a vizsgálati időszakra aktualizált adatok alapján számították ki.

(50)

Ez alapján a dömping országos szintjét ideiglenesen a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár 79,2 %-ában állapították meg.

(51)

Az együttműködő ipari csoportosulások, a Jungbunzlauer (JBL) és a Roquette Frères (RF) az uniós termelés 100 %-át teszik ki.

(52)

Ezért úgy tekinthető, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében e két csoport alkotja az Unió gazdasági ágazatát.

(53)

Mivel az uniós gazdasági ágazat ily módon mindössze két gyártóból áll, az érzékeny adatokkal kapcsolatosan minden számadatot a bizalmas információk védelme érdekében indexálni kellett, vagy tartományok szerint kellett megadni.

(54)

Az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon megvalósuló értékesítési volumene, valamint az Unióba irányuló import alapján állapították meg az Eurostat adatai segítségével. Mivel ez utóbbi adatok nem csupán az érintett termékre, hanem a nátrium-glükonáttól eltérő más termékekre is vonatkoznak, az Eurostat számadatait megfelelően kiigazították az érintett termék Unióba irányuló ésszerű importvolumenének kiszámítása érdekében.

(55)

Az uniós piacon a felhasználás 2005 és 2007 között 12 %-kal nőtt. Ezt követően a vizsgálati időszakig mintegy 21 %-kal csökkent, a 2005. évi szint alá esve vissza. Összességében a figyelembe vett időszak során a felhasználás 8 %-kal csökkent.

1.   táblázat

(56)

A kínai behozatal mennyisége jelentősen, a 2005. évi mintegy 2 300 tonnáról körülbelül 4 000 tonnára nőtt a vizsgálati időszak alatt, azaz 77 %-kal; a legkiugróbb értéket, körülbelül 5 300 tonnát 2008-ban érte el. Az ennek megfelelő kínai piaci részesedés szinte megduplázódott: a 2005. évi 12,8 %-ról a vizsgálati időszakra 24,8 %-ra nőtt. Meg kell jegyezni, hogy a kínai behozatal piaci részesedése 2008-ban, a vizsgálati időszakot megelőzően 28,6 %-ot ért el, majd a vizsgálati időszakra 24,8 %-ra esett vissza.

2.   táblázat

(57)

Az átlagos kínai importár 2005-ben tonnánként 482 EUR volt. Ez a szám folyamatosan emelkedett, elérve a tonnánként 524 EUR-t 2008-ban, majd a vizsgálati időszak alatt 502 EUR/tonnára esett vissza. A figyelembe vett időszak során az árak összességében 4 %-kal nőttek.

3.   táblázat

(58)

Az áralákínálás elemzése céljából az uniós piacon független vevőknek történt eladások alapján, az uniós gazdasági ágazat terméktípusonkénti, gyártelepi szintre igazított, súlyozott átlagú eladási árát az érintett behozatal azon megfelelő súlyozott átlagárával hasonlították össze, amelyet a vámtételek és a behozatalt követő költségek miatt megfelelően kiigazított CIF paritás alapján állapítottak meg. Az összehasonlítás az árengedmények levonása után történt.

(59)

A fenti módszer alapján a fent említett árak közötti különbség – az uniós gazdasági ágazat súlyozott (gyártelepi) átlagárának százalékában kifejezve – átlagosan 13 % és 29 % közötti áralákínálási különbözetet mutatott, a magasabb értékek az együttműködést nem tanúsító exportáló gyártóktól származtak.

(60)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a figyelembe vett időszak során a dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az uniós gazdasági ágazat helyzete szempontjából valamennyi jelentős gazdasági tényező értékelését magában foglalta.

(61)

A 2005 és 2007 közötti időszakban a termelési kapacitás 4 %-kal nőtt, és a figyelembe vett időszak végéig ezen a szinten maradt.

(62)

Az érintett termék gyártása 2005 és 2007 között növekedést mutatott, majd a vizsgálati időszakhoz vezető időszak során visszaesett. Összességében a termelés 12 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A vizsgálati időszakban az össztermelés 30 000 és 40 000 tonna között mozgott.

(63)

A termelési volumen csökkenése következtében a figyelembe vett időszak alatt a kapacitáskihasználás 15 %-kal csökkent.

4.   táblázat

(64)

Az érintett terméknek az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon független fogyasztóknak történő értékesítési volumene 2005 és 2007 között hasonló maradt, majd 13 százalékponttal csökkent. A figyelembe vett időszak alatt az értékesítési volumen 21 %-kal csökkent.

(65)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszakban a 2005. évi 74,9 %-ról a vizsgálati időszakban 64,7 %-ra esett vissza.

(66)

Az uniós piacon a független vevőkre vonatkozó átlagos eladási árak 12 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban. 2006-tól 2008-ig az átlagos eladási árak hasonló szinten maradtak, ezt követően azonban a vizsgálati időszakban 9 %-kal visszaestek.

5.   táblázat

(67)

A figyelembe vett időszak során a készletek 37 %-kal csökkentek. A vizsgálati időszak végén a készletek mennyisége 1 000 és 5 000 tonna közötti volt.

6.   táblázat

(68)

A hasonló termék uniós gazdasági ágazat általi értékesítései az uniós piacon nyereségesek voltak a figyelembe vett időszak alatt, de 2005 és a vizsgálati időszak között drámaian visszaestek.

(69)

Habár a beruházások 2005 és 2007 között folytatódtak, 2006-ban visszaesés következett be, és 2008-ban és a vizsgálati időszak alatt drámai mértékű csökkenés történt. A beruházások 76 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban.

(70)

Hasonlóképpen a beruházásoknak a termelésből és értékesítésből származó megtérülése 2005–2007 között stabil volt, de 2008-ban és a vizsgálati időszakban visszaesett.

(71)

A többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan az uniós gazdasági ágazat által generált pénzforgalom 51 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban.

7.   táblázat

(72)

A foglalkoztatás mértéke kismértékben nőtt 2005 és 207 között, majd 2008-ban és a vizsgálati időszakban csökkent. A foglalkoztatás mértéke 13 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(73)

A bérek 6 %-kal csökkentek 2006-ban, de 2007-ben visszatértek a 2005. évi szintre, majd 2008-ban és a vizsgálati időszakban nőttek. A figyelembe vett időszak alatt a bérek 10 %-kal nőttek.

(74)

Az egy alkalmazottra jutó termelékenység a figyelembe vett időszak alatt stabil maradt, és 2005 és a vizsgálati időszak között 1 %-kal nőtt.

8.   táblázat

(75)

Miközben a figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 9 %-kal csökkent, az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiség 21 %-kal visszaesett. Ez a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének 10 százalékpontos visszaeséséhez vezetett.

(76)

A dömpingre vonatkozó szakaszban meghatározott, Kínára vonatkozó dömpingkülönbözet jelentős. Figyelembe véve a dömpingelt behozatal mennyiségét és árát, a dömpingkülönbözetek hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(77)

A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó kármutatók többsége negatívan alakult. Az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódó mutatók, köztük a beruházások megtérülése, a pénzforgalom és a nyereségesség is negatívan alakult a figyelembe vett időszak alatt.

(78)

A vizsgálat kimutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt az alacsony árú kínai behozatal akár 29 %-kal is alákínálta az uniós gazdasági ágazat árait. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése csökkent.

(79)

Az eddigiek alapján ideiglenesen megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(80)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének és 3. cikke (7) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínából származó száraz nátrium-glükonát dömpingelt behozatala az uniós gazdasági ágazatnak jelentősnek tekinthető mértékű kárt okozott-e. A dömpingelt behozataltól eltérő egyéb, az uniós gazdasági ágazatot ezzel egyidejűleg károkozással fenyegető ismert tényezőket is megvizsgáltak annak biztosítására, hogy az egyéb tényezők által okozott esetleges károkat ne tulajdoníthassák a dömpingelt behozatalnak.

(81)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínából származó olcsó, dömpingelt behozatal volumene 77 %-kal nőtt, és ennek következtében a kínai behozatal uniós piaci részesedése ugyanebben az időszakban 94 %-kal nőtt. Az, hogy a kínai behozatal mennyisége 2008 és a vizsgálati időszak között csökkent (beleértve a piaci részesedésben bekövetkezett veszteséget), a figyelembe vett időszak egésze során megfigyelt helyzetet tekintve nem jelentős.

(82)

A figyelembe vett időszak során a kínai behozatal mennyiségének növekedése egybeesett azzal az időszakkal, amikor az uniós gazdasági ágazat kármutatóinak egyre inkább romló adatokat mutattak. Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történő értékesítései csökkentek mind a mennyiséget, mind az értéket tekintve, és ennek következtében a figyelembe vett időszak alatt a (65) preambulumbekezdésben is említetteknek megfelelően 10 százalékpontos csökkenés következett be a piaci részesedésben. A dömpingelt kínai behozatal áralákínálása nem tette lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára, hogy fenntartsa árszintjét az uniós piacon. Ennek következtében a nyereségesség jelentősen romlott, és az alá a szint alá csökkent, amely lehetővé tette volna a szükséges beruházásokat.

(83)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonja le, hogy a Kínából származó, alacsony árú, dömpingelt behozatal, amely a vizsgálati időszak alatt jelentősen alákínálta az uniós gazdasági ágazat árait, meghatározó szereppel bírt az uniós gazdasági ágazatot ért kár okozásában, amit az ágazat rossz pénzügyi helyzete, a figyelembe vett időszak alatt más kármutatók romlása, valamint a piaci részesedés csökkenése tükröz.

(84)

Az ezen vizsgálatban nem érintett harmadik országokból származó behozatal 23 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt, aminek hatására a figyelembe vett időszakban piaci részesedése 2 százalékponttal csökkent. Az említett behozatal ára 102 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(85)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumenének és árainak tendenciái a következőképpen alakultak:

9.   táblázat

(86)

A más harmadik országból származó behozatal volumene 23 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt, míg az importárak ugyanakkor megduplázódtak. A más harmadik országokból származó behozatal importárai a figyelembe vett időszak egészében jelentősen meghaladták az uniós gazdasági ágazat eladási árait. A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a más harmadik országokból származó behozatal nem befolyásolta az okozati összefüggést a megállapított dömping és a Kínából származó dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár között.

(87)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat exportértékesítései 10 %-kal csökkentek, az árak pedig 8 %-kal nőttek.

(88)

A fentiekre való tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy az uniós gazdasági ágazat más harmadik országokba irányuló exportértékesítései ellenére is fennáll a kínai dömpingelt behozatal és az általa okozott kár közötti okozati összefüggés.

(89)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat kötött felhasználása 56 %-kal nőtt, amit az alábbi táblázat is bemutat:

10.   táblázat

(90)

Meg kell azonban jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is rendelkezett mintegy 10 000 és 20 000 tonna közötti szabad kapacitással. Ez azt jelenti, hogy a kötött felhasználásra való áttérés kínai dömpingbehozatal hatására született üzleti döntésnek tekinthető, mivel a nátrium-glükonát alacsony árát tekintve jövedelmezőbb lehet másodlagos termékek gyártása felé fordulni. Az, hogy továbbra is rendelkezésre áll jelentős nagyságú szabad kapacitás a nátrium-glükonát tekintetében, arra utal, hogy az uniós gazdasági ágazat nem törekszik végleg áttérni a másodlagos termékek gyártására, és a másodlagos termékek előállítása a dömpingelt behozatallal szembeni védekezésnek tekinthető.

(91)

Következésképpen a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy a kötött felhasználás növekedése nem befolyásolta a Kínából származó dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

(92)

Meg kell jegyezni, hogy az uniós felhasználás 9 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt, ami a végbemenő gazdasági válság következményének is tekinthető. Ezért megvizsgálták, hogy a felhasználásban bekövetkezett csökkenés lehetett-e hatással az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(93)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene azonban ennél sokkal nagyobb mértékben, 21 %-kal esett vissza, míg a kínai behozatal mennyisége ugyanazon időszak alatt 77 %-kal nőtt. A piaci részesedést tekintve ugyanez a tendencia figyelhető meg. Az uniós gazdasági ágazat körülbelül 10 százalékpontot veszített piaci részesedéséből, miközben a kínai behozatal csaknem megduplázta részesedését: a 2005. évi 12,8 %-ról a vizsgálati időszak alatt 24,9 %-ra nőtt.

(94)

A fentieket figyelembe véve ideiglenesen megállapítható, hogy az uniós fogyasztásban bekövetkező visszaesés önmagában nem tekinthető a kínai dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti okozati összefüggést befolyásoló ténynek.

(95)

A fenti elemzés azt bizonyította, hogy a figyelembe vett időszakban a Kínából érkező behozatal mennyisége és piaci részesedése jelentős mértékben növekedett, amit jelentékeny mértékű áralákínálás kísért. A Kínából származó, alacsony árú behozatal piaci részesedésének növekedése az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének jelentős csökkenésével esett egybe, ami az árakra gyakorolt leszorító hatással együtt az uniós gazdasági ágazat jelentős veszteségét eredményezte a figyelembe vett időszak alatt. Másfelől pedig azon egyéb tényezők vizsgálata, amelyek az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozhattak, azt mutatta ki, hogy ezek közül egyiknek sem lehetett jelentős negatív hatása.

(96)

A fenti elemzés alapján, amely megfelelően megkülönböztette és elkülönítette valamennyi, az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló ismert tényező hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásától, azt az ideiglenes következtetést vonták le, hogy a Kínából származó behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

(97)

Az alaprendelet 21. cikke alapján az Európai Bizottság megvizsgálta, hogy a káros dömpingre vonatkozó ideiglenes következtetés ellenére fennállnak-e kényszerítő okok, amelyek olyan következtetéshez vezetnének, miszerint nem szolgálná az Unió érdekét, ha ebben a konkrét esetben intézkedések foganatosítására kerülne sor. Az uniós érdek meghatározása az összes különböző, érintett érdek felmérésével történt, vagyis az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, valamint az érintett termék felhasználóinak érdekei alapján.

(98)

A fentiekben elmagyarázottaknak megfelelően a dömpingelt behozatal hatására a kár az értékesítési volumen és az árak jelentős csökkenésében jelentkezett, ez pedig az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlásához vezetett. Várható, hogy a dömpingellenes vámok kivetésével az uniós gazdasági ágazat által értékesített száraz nátrium-glükonát volumene és árai nőnének, ami lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy elfogadható szintű nyereségességet érjen el.

(99)

A Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések alkalmazása helyreállítaná a tisztességes versenyt a piacon. Meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat nyereségességének visszaesése abból ered, hogy az ágazat nehezen veszi fel a versenyt a Kínából származó olcsó, dömpingelt behozatallal. A dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az uniós gazdasági ágazat várhatóan olyan pozícióba kerülne, hogy az elvesztett piaci részesedésének legalább egy részét visszanyerhetné, ami kedvezően hatna nyereségességére.

(100)

Ha nem kerül sor intézkedések bevezetésére, az uniós gazdasági ágazat helyzetében további romlás valószínű. A dömpingelt behozatal árlenyomó hatása továbbra is aláásná az uniós gazdasági ágazat összes arra irányuló erőfeszítését, hogy visszatérjen egy jövedelmező szintre. Az intézkedések meghozatalának elmulasztása az uniós gazdasági ágazat hosszú távú jelenlétét sodorná veszélybe.

(101)

Következésképpen az intézkedések várhatóan hatékonyan tudnának lehetőséget biztosítani az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a vizsgálat során megállapított káros dömping hatásából felépüljön.

(102)

Öt importőrnek küldtek kérdőívet. Közülük egy sem tanúsított együttműködést a vizsgálatban.

(103)

A fentiek alapján ideiglenesen az a következtetés vonható le, hogy az esetleges dömpingellenes intézkedések nagy valószínűséggel nem gyakorolnának jelentős hatást az importőrökre.

(104)

23 felhasználónak küldtek kérdőíveket. Mindössze azonban négy felhasználó működött együtt a vizsgálatban, akik közül három használta és közvetlenül Kínából importálta az érintett terméket. E három együttműködő felhasználó közvetlen behozatala a vizsgálati időszak alatt a Kínából származó száraz nátrium-glükonát összes behozatalának 10 %-át tette ki. A negyedik együttműködő felhasználó nem használta a Kínából importált érintett terméket.

(105)

E négy felhasználó (mely Németországban, Franciaországban, illetve az Egyesült Királyságban található) a vegyiparban működik, és széles skálájú termékeket állít elő, melyek némelyikéhez nyersanyagként nátrium-glükonátot használ fel. A nátrium-glükonát átlagosan nem tesz ki jelentős részt a ráfordítási költségekben. A javasolt dömpingellenes vám által kiváltott maximális hatást – feltételezve, hogy az alacsony áremelkedés nem hárítható át a végső fogyasztóra – igen alacsonyra becsülték. Meg kell jegyezni, hogy e vállalatok forgalma a nátrium-glükonát felhasználásával gyártott termékek tekintetében kevesebb mint 5 %-át teszi ki teljes forgalmuknak.

(106)

Mindezeket figyelembe véve a Bizottság a benyújtott információk alapján azt az ideiglenes következtetést vonta le, hogy a dömpingellenes intézkedések hatása, amennyiben lesz ilyen, valószínűleg nem lesz jelentős hatással a felhasználókra.

(107)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy nincsen olyan kényszerítő ok, ami ezen esetben a dömpingellenes vámok kivetése ellen szólna.

(108)

Figyelembe véve a dömping, az abból eredő kár, az okozati összefüggés és az uniós érdek tekintetében levont ideiglenes következtetéseket, a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozható további károk megelőzése érdekében ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni.

(109)

Az intézkedések szintjének meghatározása céljából figyelembe vették a megállapított dömpingkülönbözetet és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét.

(110)

A káros dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor úgy ítélték meg, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyekből fedezhetők az uniós gazdasági ágazat termelési költségei, és amelyek olyan adózás előtti, reális mértékű nyereség elérését teszik lehetővé, amelyet az uniós gazdasági ágazat ilyen típusú ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, azaz a dömpingelt behozatal hatása nélkül, a hasonló terméknek az Unióban történő értékesítése révén elérne. A panaszban szereplő, adózás előtti haszonkulcsot ésszerűnek tekintették, és e célra felhasználták.

(111)

Ennek alapján kiszámították azt az árat, amely mellett a hasonló termék nem okoz kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A kárt nem okozó ár kiszámítása a fent említett haszonkulcs és az előállítási költségek összeadásával történt.

(112)

A szükséges áremelést ezt követően az alákínálás kiszámításához megállapított súlyozott átlagos importár és az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített hasonló termék kárt nem okozó ára közötti összehasonlítás alapján határozták meg. Az összehasonlításból származó bármely különbséget ezt követően a teljes CIF-importérték százalékában fejezték ki.

(113)

Az összes többi kínai exportáló gyártó egész országra vonatkozó kármegszüntetési szintjének kiszámítása érdekében emlékeztetni kell arra, hogy az együttműködés szintje alacsony volt. Ezért a kárkülönbözetet a panaszból származó, a vizsgálati időszakra aktualizált adatok alapján számolták ki.

(114)

Az előzőek fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint a Kínából származó behozatalra ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell elrendelni, a dömping- és kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbik szintjén, az alacsonyabb vám szabályával összhangban.

(115)

A javasolt dömpingellenes vámok a következők:

(116)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámot a vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ezek a vámok ezért a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (az országszerte, „az összes többi vállalatra” alkalmazandó vámtételekkel szemben) kizárólag az érintett országból származó, a vállalatok és így kifejezetten az említett jogi személyek által előállított termékek behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten, névvel és címmel nem említett bármely más vállalat, többek között a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok által előállított importtermékekre nem ezek a vámtételek vonatkoznak; ezek a termékek az „összes többi vállalatra” alkalmazandó vámtétel hatálya alatt állnak.

(117)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni (3), haladéktalanul mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. A rendeletet adott esetben az egyedi vámtételeket élvező vállalatok jegyzékének aktualizálásával ennek megfelelően módosítani kell.

(118)

A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a maradványvám szintje nemcsak a nem együttműködő exportáló gyártókra vonatkozik, hanem azokra a gyártókra is, akik a vizsgált időszakban egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

(119)

Annak érdekében, hogy az intézkedések kijátszásának – a vámtételek közötti jelentős különbségeknek tulajdonítható – veszélye a lehető legkisebb legyen, a dömpingellenes vámok szabályszerű alkalmazásának biztosítására jelen esetben különleges intézkedéseket ítélnek szükségesnek. E különleges intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

(120)

A tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatását, amely megfelel az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek. Olyan behozatal után, amelyet nem kísér ilyen számla, az összes többi exportőrre alkalmazott dömpingellenes maradványvám fizetendő.

(121)

Amennyiben az alacsonyabb egyedi vámtételeket élvező vállalatok kivitelének volumene jelentősen megnő a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően, ez a mennyiségi növekedés esetleg önmagában is úgy ítélhető meg az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban, mint a kereskedelmi szerkezetnek az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett megváltozása. Ilyen esetben, és amennyiben a feltételek teljesülnek, az intézkedések kijátszásával kapcsolatban vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat tárgya, a többi között, annak megállapítása, hogy szükséges-e az egyéni vámtételek eltörlése, és ebből következően az egész országra érvényes vám bevezetése.

(122)

A megfelelő adminisztráció érdekében meg kell határozni egy olyan időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül felvették a kapcsolatot, írásban ismertethetik véleményüket, vagy meghallgatást kérhetnek. Ezenkívül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy e rendelet alkalmazásában a dömpingellenes vámok kivetésével kapcsolatban tett megállapítások ideiglenes jellegűek, és adott esetben a végleges vámok meghatározása céljából újra kell értékelni azokat,

4.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/17

4.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/19

(1)

A Tanács 2006. január 23-i határozatával (1) Máire GEOGHEGAN-QUINN hivatali idejét a 2006. március 1. és 2012. február 29. közötti időszakra megújította.

(2)

A Tanács elnökének címzett, 2010. február 8-i levelében Máire GEOGHEGAN-QUINN benyújtotta lemondását számvevőszéki tagságáról.

(3)

Lemondásának következtében helyébe hivatali idejének hátralévő részére új tagot kell kinevezni,

4.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/20

(1)

A határőrizet célja a jogellenes határátlépések megakadályozása, a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem, valamint a határt illegálisan átlépő személyek őrizetbe vétele vagy ellenük más intézkedések meghozatala. A határőrizetet oly módon kell végrehajtani, hogy az megakadályozza a személyeket a határátkelőhelyeken történő ellenőrzés megkerülésében, visszatartsa őket ettől, és felderítse a külső határok jogosulatlan átlépését.

(2)

Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) feladata a tagállamok közötti operatív együttműködés összehangolása az uniós jog alkalmazásának megkönnyítése érdekében, többek között a határőrizet tekintetében. További szabályokra van szükség azokra az esetekre, amikor a határőrizeti tevékenységeket az ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében egy tagállam tengeri vagy légi egységei valamely másik tagállam tengeri határain végzik, illetve ezen együttműködés további megerősítésére.

(3)

Az 562/2006/EK rendelettel és az uniós jog alapelveivel összhangban a határőrizeti művelet során hozott intézkedéseknek a kitűzött célokkal arányosaknak kell lenniük, és maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat és a menekültek és menedékkérők jogait, különösen a visszaküldési tilalmat illetően. A tagállamok kötelesek betartani a menekültügyi vívmányok és különösen a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelv (2) rendelkezéseit a tagállamok területén – ideértve a tagállamok határait vagy tranzitzónáit is – benyújtott menedékkérelmek tekintetében.

(4)

Az Európai Tanács 2009. június 18–19-i és 2009. október 29–30-i ülésén hangsúlyozta, hogy szükség van az ügynökség által koordinált határ-ellenőrzési műveletek megerősítésére és a közös járőrszolgálatban való szerepvállalásról szóló egyértelmű szabályokra. Az Európai Tanács júniusban hangsúlyozta a megmentett személyek partra szállítására vonatkozó szabályok szükségességét is.

(5)

Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az ügynökség által koordinált határőrizeti műveleteket a műveleti tervvel összhangban, a részt vevő tagállamokból és az ügynökség képviselőiből létrejött koordinációs központtól származó ütemezés és utasítások alapján hajtják végre, továbbá hogy a művelet megkezdése előtt meghatározzák azt a fogadó tagállamot vagy azon fogadó tagállamokat, amely(ek) határait felügyelet alá vonják.

(6)

E határozat végrehajtása nem sérti az Unió és a tagállamok közti hatáskörmegosztást, és nem érinti a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek az ENSZ Tengerjogi Egyezményéből, az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezményből, a tengeri felkutatásról és mentésről szóló nemzetközi egyezményből, az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéből és annak a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történő csempészete elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvéből, a menekültek jogállásáról szóló egyezményből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményből és más vonatkozó nemzetközi jogi eszközökből fakadnak.

(7)

Tengeri határőrizeti művelet végzése során előfordulhat, hogy segítséget kell nyújtani a bajba jutott személyeknek.

(8)

A nemzetközi joggal összhangban minden államnak meg kell követelnie a lobogója alatt közlekedő hajók parancsnokaitól, hogy – amennyire erre a hajó, a személyzet, illetve az utasok súlyos veszélyeztetése nélkül lehetőség van – nyújtsanak segítséget a tengeren talált, az eltűnés veszélyének kitett minden személynek, és a lehető leggyorsabban járjanak el a bajba jutott személyek megmentése érdekében. A segítségnyújtást a segítségre szorulók állampolgárságától vagy jogállásától, valamint megtalálási körülményeitől függetlenül kell biztosítani.

(9)

Az ilyen helyzetek tekintetében a műveletben részt vevő tagállamok közötti jobb koordináció biztosítása és az ilyen műveletek lefolytatásának megkönnyítése érdekében e határozatnak nem kötelező erejű útmutatásokat kell tartalmaznia. E határozat nem érinti a kutatási-mentési szolgálatok feladatait, beleértve a koordináció és együttműködés olyan módon történő lefolytatásának a biztosítását, hogy a megmentett személyek biztonságos helyre legyenek szállíthatók.

(10)

E határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen az Európai Unió Alap jogi Chartája által elismert alapelveket, nevezetesen az emberi méltóságot, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a származási országba való visszaküldés tilalmát, a megkülönböztetés-mentességet, valamint a gyermekek jogait. E határozatot a tagállamoknak e jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazniuk.

(11)

Mivel e határozat céljait – nevezetesen az ügynökség koordinációja mellett tevékenykedő határőrizeti szervek által végzett tengeri határőrizetre vonatkozó kiegészítő szabályok elfogadását – a jogi és jogalkalmazási eltérések miatt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a műveletek nemzetközi jellege miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(12)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e határozat a schengeni vívmányok továbbfejlesztésére irányul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e határozat elfogadásának időpontját követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(13)

Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között kötött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (3) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (4) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(14)

Svájc tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az említett megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2008. január 28-i 2008/146/EK tanácsi határozat (6) 3. cikkével.

(15)

Liechtenstein tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben az említett jegyzőkönyv Európai Közösség nevében történő aláírásáról szóló, 2008. február 28-i 2008/261/EK tanácsi határozat (7) 3. cikkével.

(16)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyág – a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (8) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(17)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (9) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(18)

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex Bizottsága, amellyel 2009. október 19-én került sor konzultációra, nem nyilvánított véleményt, amelynek következtében a Bizottság a Bizottságra ruházott végrehajtási jogkörök gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (10) 5a. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban a meghozandó intézkedésekre vonatkozó javaslatot nyújtott be a Tanácsnak, és azt ezzel egy időben továbbította az Európai Parlamentnek is,

4.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/27

(1)

A mezőgazdasági és az erdészeti ágazatot nagymértékben érinti az éghajlatváltozás, hiszen ezek közvetlenül függnek az éghajlati feltételektől, ugyanakkor pedig az uniós mezőgazdaságból származó kibocsátás aránya a globális üvegházhatású gázkibocsátásnak kb. 14 %-a.

(2)

Az éghajlatváltozás a mezőgazdaság előtt álló egyik legfontosabb kihívás a világ népességének élelmezését illetően, a népesség 2050-re ugyanis várhatóan 9 milliárd főre növekszik.

(3)

A globális élelmiszerigény 2030-ra várhatóan 50 %-kal nő, 2050-re pedig megkétszereződik, ráadásul ez időben egybeesik a nem élelmezési célú biomassza iránti igény várhatóan erős növekedésével.

(4)

A mezőgazdaság és az erdészet nem élelmezési célú biomassza iránti igénye erősen növekszik, más ágazatok mérséklési erőfeszítései és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás igénye miatt.

(5)

Egyes alapvető élelmiszerek esetében csökkent a globális készletek mennyisége, és egyre gyakoribbá válhat az élelmiszerárak magasba szökése – a 2008-ban tapasztaltakhoz hasonlóan –, ha a növekvő keresletet a kínálat nem képes megfelelően fedezni.

(6)

Az éghajlatváltozás érintheti a terméshozamot, az állatállomány-gazdálkodást és a termelési helyszíneket is, emellett pedig jelentős következményekkel járhat a mezőgazdasági üzemek bevételére, a földhasználatra és a vidéki gazdaságokra nézve az Unió egyes részein.

(7)

A trópusi és szubtrópusi – főleg a szubszaharai Afrikában található – országok mezőgazdasági ágazatát különösen fenyegeti az éghajlatváltozás, és az ezekben a régiókban bekövetkező jelentősebb élelmiszerválságok Európára is kihatnak.

(8)

Összehangolt intézkedések szükségesek annak megakadályozása érdekében, hogy az említett kockázatok együttesen visszafordíthatatlan károkat okozzanak, és hogy a változó éghajlati feltételek mellett is fenntartható élelmiszer-ellátást lehessen megvalósítani.

(9)

Ez a közös programozási kezdeményezés a közös agrárpolitika fejlődése szempontjából is fontos.

(10)

A Versenyképességi Tanács 2009. december 3-i ülésén elismerte, hogy a „Mezőgazdaság, élelmiszer-biztonság és éghajlatváltozás” olyan terület, ahol a közös programozás jelentős hozzáadott értéket teremthet a kutatás területén folytatott jelenlegi, széttagolt tagállami erőfeszítésekhez képest. Ezért következtetéseket fogadott el, amelyekben elismerte, hogy a témát illetően közös programozási kezdeményezést kell indítani, és felkérte a Bizottságot arra, hogy vegyen részt ennek elkészítésében. A Tanács megerősítette továbbá, hogy a közös programozás folyamatát a tagállamok irányítják, a Bizottság pedig előmozdítóként vesz benne részt.

(11)

A mezőgazdasággal, az élelmiszer-biztonsággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatás közös programozása biztosíthatja az említett területen a készségek, a tudás és az erőforrások összevonását, az élelmiszer-biztonság kihívásával és az éghajlatváltozás, a világ népességének növekedése és az élelmiszerek és a nem élelmiszerek iránti igény jelentette kockázatokkal foglalkozó kutatások előmozdítása céljából is.

(12)

Az ebben az ajánlásban megállapított célok megvalósítása érdekében a tagállamoknak együtt kell működniük a Bizottsággal olyan lehetséges bizottsági kezdeményezések azonosításában, amelyek segítséget nyújthatnak a tagállamoknak a stratégiai kutatási menetrend kidolgozásában és végrehajtásában. A tagállamoknak emellett együtt kell működniük az Agrárkutatási Állandó Bizottsággal a közös programozási tevékenységek és a tágabb értelemben vett kutatási menetrend összehangolása biztosításának érdekében.

(13)

Annak érdekében, hogy a Bizottság jelentést tudjon tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, a tagállamoknak rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottságnak a közös programozási kezdeményezéssel kapcsolatosan elért eredményekről,

1.

A tagállamokat ezen ajánlás arra ösztönzi, hogy dolgozzanak ki közös elképzelést arra vonatkozóan, hogy az uniós szintű kutatás területén folytatott együttműködés és koordináció hogyan segíthet az élelmiszer-biztonság kihívásának és az éghajlatváltozás, a világ népességének növekedése, továbbá az élelmiszerek és a nem élelmiszerek iránti igény jelentette kockázatoknak a kezelésében.

2.

A tagállamokat ezen ajánlás arra ösztönzi, hogy dolgozzanak ki – az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásaihoz való igazodást és azok enyhítését tartalmazó – közép- és hosszú távú kutatási szükségleteket és célkitűzéseket megállapító közös stratégiai kutatási menetrendet az élelmiszer-biztonság területén. A stratégiai kutatási menetrendnek célszerű tartalmaznia egy olyan végrehajtási tervet, amely megállapítja a prioritásokat és a határidőket, és pontosan meghatározza a stratégiai kutatási menetrend végrehajtásához szükséges fellépéseket, eszközöket és forrásokat.

3.

A tagállamokat ezen ajánlás arra ösztönzi, hogy a stratégiai kutatási menetrendbe és a végrehajtási tervbe építsék be a következő intézkedéseket:

4.

A tagállamokat ezen ajánlás arra ösztönzi, hogy hozzanak létre a mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság és az éghajlatváltozás területén közös irányítási struktúrát, amelynek feladata az együttműködésre és a koordinációra vonatkozó közös feltételek, szabályok és eljárások megállapítása, valamint a stratégiai kutatási menetrend végrehajtásának nyomon követése.

5.

A tagállamokat ezen ajánlás arra ösztönzi, hogy hajtsák végre közösen a stratégiai kutatási menetrendet, többek között nemzeti kutatási programjaik vagy más nemzeti kutatási tevékenységek útján.

6.

A tagállamokat ezen ajánlás arra ösztönzi, hogy működjenek együtt a Bizottsággal olyan lehetséges bizottsági kezdeményezések felderítése érdekében, amelyek segítséget nyújthatnak a tagállamoknak a stratégiai kutatási menetrend kidolgozásában és végrehajtásában, továbbá a közös programoknak az e területet érintő egyéb uniós kezdeményezésekkel való összehangolásában.

7.

A tagállamokat ezen ajánlás arra ösztönzi, hogy működjenek együtt a Bizottsággal annak megvizsgálásában, hogy a gazdálkodó közösség és más érdekelt felek hogyan vonhatók be az elért eredmények alkalmazásába, továbbá annak átgondolásába, hogy a közös programozási kezdeményezés miként integrálható a legjobban a közös mezőgazdasági politika fejlesztésébe.

8.

A tagállamokat ezen ajánlás arra ösztönzi, hogy működjenek együtt a Bizottsággal valamennyi fontos innovációs politikai eszköz alkalmazásában a kutatási eredmények termékekké és szolgáltatásokká való alakításának előmozdítása céljából, ideértve különösen azt, hogy valamennyi innovációs lehetőséget a kis- és középvállalkozások – többek között a mezőgazdasági termelők – rendelkezésére bocsássanak.

9.

A tagállamokat ezen ajánlás arra ösztönzi, hogy működjenek együtt a Bizottsággal a témával kapcsolatosan a megfelelő nemzetközi szintű szervekkel vagy csoportokkal folytatott konzultáció és együttműködés lehetséges formáinak megvizsgálásában.

10.

A tagállamokat ezen ajánlás arra ösztönzi, hogy működjenek együtt az Agrárkutatási Állandó Bizottsággal a közös programozási tevékenységek és a tágabb értelemben vett kutatási menetrend összehangolása biztosításának érdekében.

11.

A tagállamokat ezen ajánlás arra ösztönzi, hogy rendszeresen tegyenek jelentést a Bizottságnak a közös programozási kezdeményezéssel kapcsolatosan elért eredményekről.

4.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/30

(1)

A megállapodás 88. cikke felhatalmazza az Együttműködési Tanácsot arra, hogy felállítson bármely egyéb olyan különbizottságot vagy testületet, amely segíthet feladatai végrehajtásában, és meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek összetételét, feladatait és működésének módját.

(2)

A megállapodásban részes felek a jelenleg társulási megállapodásra irányuló tárgyalásokat folytatnak, amely mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozására is kiterjed.

(3)

A megállapodásban részes felek megegyeztek az EU–Ukrajna társulási menetrend szövegében.

(4)

Szükséges létrehozni egy olyan bizottságot, amely áttekinti a társulási menetrend végrehajtása terén elért eredményeket, valamint a jövőbeni prioritásokat és a szükséges kiigazításokat. E vegyes bizottság vezető tisztviselői szinten fog működni,

4.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/31

(1)

A megállapodás 85. cikke felhatalmazza az Együttműködési Tanácsot arra, hogy a két fél egyetértésével megfelelő ajánlásokat tegyen.

(2)

A megállapodás 102. cikkének értelmében a felek a megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges bármely általános vagy egyedi intézkedést meghoznak, és gondoskodnak arról, hogy elérjék az ott meghatározott célkitűzéseket.

(3)

A felek jelenleg társulási megállapodásra irányuló tárgyalásokat folytatnak, amely mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozására is kiterjed.

(4)

A felek megegyeztek az EU–Ukrajna társulási menetrend szövegében.

(5)

Az EU–Ukrajna társulási menetrend a jelenlegi EU–Ukrajna cselekvési terv helyébe fog lépni, valamint előkészíti és megkönnyíti a jövőbeni EU–Ukrajna társulási megállapodás mielőbbi hatálybalépését azáltal, hogy olyan konkrét lépéseket állapít meg, amelyek gyakorlati iránymutatást adnak az előkészületekhez és a végrehajtáshoz.

(6)

A társulási menetrend célja kettős, egyrészt a társulási megállapodás előkészítésére vonatkozó konkrét lépések meghatározása, másrészt szélesebb körű keret biztosítása az Ukrajna és az Európai Unió közötti politikai társulás és szorosabb gazdasági integráció átfogó céljainak eléréséhez.

(7)

A társulási menetrend egy olyan operatív dokumentum, amelyet szükség esetén felül fognak vizsgálni a társulási menetrend 3.9. szakaszában említett értékelő jelentések alapján, valamint átfogó céljainak tükrében,