26.3.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/1

---

A BIZOTTSÁG 254/2010/EU RENDELETE

(2010. március 10.)

egyes harmadik országokban a baromfiban előforduló szalmonella-ellenőrzési programok 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, valamint a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az egyes harmadik országok szalmonella-ellenőrzés státusának tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a baromfi és a keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. október 15-i 90/539/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 21. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról szóló, 2008. augusztus 8-i 798/2008/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy a szóban forgó rendelet hatály alá tartozó áruk kizárólag abban az esetben hozhatók be a Unió területére, illetve szállíthatók át az Unió területén, ha a rendelet I. mellékletében felsorolt harmadik országokból, területekről, övezetekből, illetve területi egységekből származnak.

(2)

A 2160/2003/EK rendelet meghatározza az Unió területén található különböző baromfiállományokban végrehajtandó szalmonella-ellenőrzés szabályait. Az olyan harmadik országok közösségi jogszabályokban meghatározott jegyzékébe történő felvétele vagy a jegyzékben történő megtartása, amelyekből a tagállamok számára engedélyezett az e rendelettel szabályozott állatok behozatala, annak függvénye, hogy az érintett harmadik ország nyújtott-e be a Bizottsághoz a tagállamok által kidolgozott szalmonella-ellenőrzési nemzeti programokban foglalt garanciákkal egyenértékű garanciákat tartalmazó ellenőrzési programot.

(3)

Az 584/2008/EK bizottsági rendelettel (4) összhangban a tenyész- és hízópulykára, annak keltetőtojásaira, a pulykapipére, vágópulykára és a szárnyasvad-állomány utánpótlása céljából nevelt pulykára vonatkozó, a 2160/2003/EK rendeletben előírt követelményeket 2010. január 1-jétől kell alkalmazni az Európai Unió területén.

(4)

Kanada, Izrael és az Egyesült Államok a tenyészpulyka-állományokra, a pulyka-keltetőtojásokra, valamint a pulykapipékre vonatkozóan szalmonella-ellenőrzési programot nyújtottak be a Bizottságnak. Mivel e programok a 2160/2003/EK rendeletben előírtaknak megfelelő garanciákat nyújtanak, jóvá kell őket hagyni.

(5)

A jelenleg a 798/2008/EK rendelet I. mellékletében felsorolt egyes más harmadik országok még nem nyújtottak be a Bizottságnak tenyészpulyka-állományokra vonatkozó szalmonella-ellenőrzési programot, vagy a már benyújtott programok nem biztosítanak a 2160/2003/EK rendeletben előírtakkal egyenértékű garanciákat. A tenyész- és hízópulyka, annak keltetőtojásainak, a pulykapipék, vágópulykák és a szárnyasvad-állomány utánpótlása céljából nevelt pulykák importja ezekből a harmadik országból ezért 2010. január 1-jétől nem engedélyezhető.

(6)

Izrael – kiegészítve a 2007/843/EK bizottsági határozattal (5) jóváhagyott ellenőrzési programját – Gallus gallus tojástermelésre és brojlercsirkének szánt naposcsibékre vonatkozóan szalmonella-ellenőrzési programot nyújtott be a Bizottságnak. Brazília is benyújtotta a Gallus gallus tenyészbaromfi-állományokra, azok keltetőtojásaira és a Gallus gallus naposcsibékre vonatkozó szalmonella-ellenőrzési programját. Mivel e programok a 2160/2003/EK rendeletben előírtaknak megfelelő garanciákat nyújtanak, jóvá kell őket hagyni.

(7)

A 798/2008/EK rendelet I. mellékletében található, a harmadik országokat, területeket, övezeteket, illetve területi egységeket felsoroló jegyzéket, valamint a tenyész- és hízópulykára, annak keltetőtojásaira és a pulykapipékre vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványmintákat ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2160/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtott szalmonella-ellenőrzési programot a következő esetekben hagyták jóvá:

a)	a Kanada, Izrael és az Egyesült Államok által a tenyészpulyka-állományokra, a pulyka-keltetőtojásokra, valamint a pulykapipékre vonatkozóan benyújtott programok;

b)	az Izrael által a Gallus gallus tojástermelésre vagy brojlercsirkének szánt naposcsibékre vonatkozóan benyújtott program;

c)	a Brazília által a Gallus gallus tenyészbaromfira, annak keltetőtojásaira és a Gallus gallus naposcsibéire vonatkozóan benyújtott program.

2. cikk

A 798/2008/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2010. január 1-jétől alkalmazandó.

---

(1)  HL L 303., 1990.10.31., 6. o.

(2)  HL L 325., 2003.12.12., 1. o.

(3)  HL L 226., 2008.8.23., 1. o.

(4)  HL L 162., 2008.6.21., 3. o.

(5)  HL L 332., 2007.12.18., 81. o.

---

---

26.3.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/10

---

A BIZOTTSÁG 255/2010/EU RENDELETE

(2010. március 25.)

a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról szóló, 2004. március 10-i 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (légtérrendelet) (1) és különösen annak 6. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 551/2004/EK rendelet értelmében a Bizottságnak – a légtérhasználat rendelkezésre álló kapacitásának optimalizálása és a légiforgalomáramlás-szervezési eljárások javítása céljából – intézkedéseket kell kidolgoznia a légiforgalomáramlás-szervezésre (air traffic flow management, a továbbiakban: ATFM) vonatkozóan.

(2)

A légi közlekedés biztonságáért felelős európai szervezet (Eurocontrol) az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (keretrendelet) (2) 8. cikkének (1) bekezdése értelmében megbízást kapott az ATFM végrehajtási szabályainak kidolgozására. Ez a rendelet a megbízás keretében 2007. december 7-én kiadott jelentésen alapul.

(3)	Az egységes európai égboltra vonatkozó konkrét szabályok és eljárások egységes alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy az ATFM-feladatok hatékony irányítása és ellátása révén optimalizálni lehessen a légiforgalmi irányítás rendelkezésre álló kapacitásának kihasználását.

(4)

E rendelet hatályának nem indokolt kiterjednie az 549/2004/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett katonai műveletekre és kiképzésre. Azokban az esetekben azonban, amikor az általános légi forgalom szabályai szerint üzemeltetett katonai légi járműveket olyan légtérben vagy olyan repülőtereken üzemeltetik vagy kívánják üzemeltetni, amelyek ATFM-intézkedések hatálya alá tartoznak, az ilyen légi járművekre is indokolt kiterjeszteni az ATFM-intézkedések hatályát.

(5)	Amint ez az 549/2004/EK rendelet 13. cikkében is szerepel, az ATFM-intézkedések kidolgozása és végrehajtása során a tagállamok alapvető biztonság-, illetve védelmi politikai érdekeit meg kell óvni.

(6)

Az Eurocontrol – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) ajánlásaival összhangban – központi ATFM-egységet állított fel, amelynek feladata az ATFM-intézkedések megtervezése, összehangolása és végrehajtása. A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a központi ATFM-egység optimalizálja az ATFM-intézkedések által az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózatra (European air traffic management network, a továbbiakban: EATMN) gyakorolt átfogó hatásokat.

(7)

Az ATFM-intézkedéseknek az ICAO által lefektetett alapelveket kell követniük, és az ATFM-rendszerben részt vevő valamennyi félnek el kell köteleznie magát azon szabályok betartása mellett, amelyek biztosítják a légiforgalmi irányítás kapacitásának biztonságos és a lehető legnagyobb mértékű kihasználását.

(8)

Az ATFM-intézkedéseknek figyelembe kell venniük a repülési útvonalak és a légtér rendelkezésre állását, különösen a valamennyi releváns félre, köztük a légtér-gazdálkodási cellára vonatkozó – a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 23-i 2150/2005/EK bizottsági rendeletben (3) írt – rugalmas légtérfelhasználás alkalmazásával.

(9)	Az EATMN, azon belül a repülőterek rendelkezésre álló kapacitásának optimalizálása érdekében olyan eljárásokra van szükség, amelyek célja a repülőtéri résidők és a repülési tervek közötti összhang biztosítása.

(10)	Helyénvaló a tagállamoknak és az ATMF-folyamatokban résztvevőknek a légiforgalomáramlás-szervezés követelményeinek való megfeleléshez szükséges elegendő időt biztosítani.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet meghatározza a légiforgalomáramlás-szervezésre (a továbbiakban: ATFM) vonatkozó követelményeket az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat (a továbbiakban: EATMN) rendelkezésre álló kapacitásának optimalizálása és az ATFM-eljárások hatékonyságának fokozása céljából.

(2)   Ezt a rendeletet az 551/2004/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott légtéren belül a következőkre kell alkalmazni:

a)	valamennyi olyan légi járatra, amelyet az általános légi forgalom szabályai és részben vagy egészben a műszeres repülési szabályok (a továbbiakban: IFR) szerint kívánnak üzemeltetni vagy üzemeltetnek;

b)	az a) pont szerinti légijárat-üzemeltetés valamennyi szakaszára és a légiforgalmi szolgáltatásra.

(3)   Ezt a rendeletet az ATFM-folyamatok alábbi résztvevőire, vagy a nevükben eljáró képviselőkre kell alkalmazni:

a)	légijármű-üzemeltetők;

b)	légiforgalmi szolgálati egységek (air traffic service units, a továbbiakban: ATS-egységek), köztük az ATS jelentéstételi irodák, továbbá a repülőtéri irányítási szolgálatok;

c)	légiforgalmi tájékoztatási szolgálatok;

d)	a légtérgazdálkodásban részt vevő jogalanyok;

e)	repülőtér-irányítási szervek;

f)	központi ATFM-egység;

g)	helyi ATFM-egységek;

h)	a koordinált repülőterek résidő-koordinátorai.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 549/2004/EK rendelet 2. cikkében, valamint a 95/93/EGK tanácsi rendeletben (4) szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

A következő fogalommeghatározások szintén alkalmazandók:

1.   „légiforgalomáramlás-szervezési intézkedés (ATFM-intézkedés)”: a légiforgalomáramlás-szervezést és a kapacitáskezelést szolgáló cselekvés;

2.   „üzemeltető”: olyan személy, szervezet vagy vállalkozás, amely részt vesz, vagy felajánlja részvételét egy légi közlekedési műveletben;

3.   „műszer szerinti repülési szabályok”: a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. évi Chicagói Egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) 2. mellékletében meghatározott műszer szerinti repülési szabályok;

4.   „a légiforgalmi szolgálatok (ATS) jelentéstételi irodája”: olyan ATS-egység, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy fogadja az ATS-sel kapcsolatos jelentéseket és a légiforgalmi irányítói engedély első alkalommal való kiadása előtt benyújtott repülési terveket;

5.   „helyi légiforgalomáramlás-szervező (ATFM) egység”: olyan áramlásszervezési munkaállomás, amely egy vagy több áramlásszervezési munkaállomás nevében közvetít a központi ATFM-egység és egy ATS-egység vagy ATS-egységek csoportja között;

6.   „kritikus esemény”: olyan szokatlan helyzet vagy válság, amelynek során az EATMN kapacitása jelentősen csökken, az EATMN kapacitása és a fellépő igény között jelentős aránytalanság mutatkozik vagy az EATMN egy vagy több részén jelentős információáramlási hiba lép fel;

7.   „légiforgalomáramlás-szervezési (ATMF) indulási résidő”: a légiforgalomáramlás-szervezési központi egység által kiszámított, a felszálláshoz szükséges időtartam, amelynek tűréshatárait a helyi légiforgalmi szolgálati egységek kezelik;

8.   „útvonal-kialakítás és forgalomelosztás”: az útvonalak légi járművek általi használatára vonatkozó útmutatások és eljárások;

9.   „párhuzamos repülési tervek”: két repülőtér között üzemeltetendő egyazon légi járatra vonatkozó egynél több repülési terv;

10.   „légiforgalmi szolgálati egység (ATS-egység) szektorkonfigurációja”: egy ATS-egység állandó vagy ideiglenes jelleggel működtethető légtérszektorának vagy szektorcsoportjának négydimenziós leírása;

11.   „repülőtéri gurulási idő”: az az előre meghatározott, percben kifejezett időtartam, amely a fékoldástól a felszállásig tart, és amely a szokásos repülőtéri műveletek során érvényes;

12.   „aktualizált légi helyzet”: a légi járműnek a légtér-ellenőrzési adatok, a repülési tervben szereplő adatok vagy a pozíciójelentések alapján aktualizált helyzete;

13.   „légiforgalmi irányítói engedély”: a légi járművet valamely légiforgalmi irányító egység által meghatározott feltételek szerinti működésre feljogosító engedély;

14.   „repülési terv felfüggesztése”: a légiforgalomáramlás-szervezést végző jogalany által kezdeményezett olyan folyamat, amelynek célja annak biztosítása, hogy az üzemeltető még a repülés végrehajtása előtt módosítsa a repülési tervet;

15.   „légi járat”: olyan repülés vagy olyan repülések sorozata, amely során utasokat, árut vagy postai küldeményeket szállítanak díj vagy más térítés ellenében;

16.   „üzemeltetési napló”: az ATFM-rendszer adatbázissá átalakított naplója, amely lehetővé teszi a légiforgalomáramlás-szervezési adatok gyors lekérdezését.

3. cikk

A légiforgalomáramlás-szervezés keretei

(1)   Az 1. cikk (3) bekezdésében említett feleknek az ATMS-intézkedések megtervezése, összehangolása és végrehajtása során be kell tartaniuk a mellékletben felsorolt ICAO-rendelkezéseket.

(2)   A légiforgalomáramlás-szervezést a következő elvek szerint kell megvalósítani:

a)

az ATFM-intézkedések célja: i. annak megelőzése, hogy a légi közlekedés iránti igény meghaladja az egyes szektorok és repülőterek által bejelentett légiforgalmi irányítási kapacitásokat; ii. az EATMN-kapacitás lehető legnagyobb mértékű kihasználása az EATMN hatékonyságának optimalizálása és az üzemeltetőkre gyakorolt negatív hatások minimalizálása céljából; iii. az ATS-egységek által kidolgozott és végrehajtott kapacitásnövelő intézkedések révén rendelkezésre álló EATMN-kapacitás optimalizálása; iv. a kritikus események kezelésének elősegítése;

b)	a helyi ATFM-egységeket és a központi ATFM-egységet az ATFM-funkció részének kell tekinteni.

(3)   Az ATFM indulási résidők légi járatok közötti kiosztása a járatoknak az ATFM-intézkedés alkalmazási helyére való tervezett belépésének sorrendjét kell, hogy kövesse, kivéve, ha bizonyos körülmények ettől eltérő – hivatalosan elfogadott és a légiforgalomáramlás-szervezést szolgáló – elsőbbségi szabály alkalmazását követelik meg.

Az első albekezdést olyan légi járatok esetében lehet alkalmazni, amelyek a valamely zsúfolt terület elkerülése vagy tehermentesítése érdekében felajánlott módosított útvonalat nem tudják elfogadni, tekintettel a zsúfolt terület elhelyezkedésére és kiterjedésére.

4. cikk

A tagállamok általános kötelezettségei

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az ATFM-funkció az 1. cikk (3) bekezdésében említett összes fél számára, a felelősségi körükbe tartozó légtérben a nap 24 órájában elérhető legyen.

(2)   Az ATFM-intézkedéseket úgy kell meghatározni és végrehajtani, hogy az összhangban legyen a tagállamok biztonság- és védelmi politikai követelményeivel, mivel így biztosítható, hogy a légtér tervezése, felosztása és felhasználása hatékony, és az 1. cikk (3) bekezdésében említett valamennyi fél számára előnyös legyen.

(3)   A légtérfelhasználás optimalizálása érdekében következetes eljárásokat kell kialakítani az ATFM-funkció résztvevői, az ATS-egységek és a légtérgazdálkodásban részt vevő jogalanyok közötti együttműködésre vonatkozóan.

(4)   Olyan közös referenciadokumentumot kell kidolgozni, amely tartalmazza az útvonal-kialakításra és a forgalomelosztásra vonatkozó útmutatásokat és eljárásokat. A nemzeti légi közlekedési tájékoztató kiadványokban a repülési útvonalak rendelkezésre állásával kapcsolatban közzétett információknak adott esetben teljes egészében összhangban kell állniuk a közös referenciadokumentummal.

(5)   Az ATFM indulási résidőktől való eltérés kérelmezésére vonatkozó közös eljárásokat a mellékletben felsorolt ICAO-rendelkezések figyelembevételével kell kidolgozni. Ezen eljárásokat – a központi ATFM-egységgel való egyeztetés után – a nemzeti légi közlekedési tájékoztató kiadványokban közzé kell tenni.

5. cikk

A tagállamoknak a központi ATFM-egységgel kapcsolatos kötelezettségei

Minden tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy központi ATFM-egysége:

a)	az ATFM-intézkedések tervezésén, összehangolásán és végrehajtásán keresztül optimalizálja az EATMN általános teljesítményére gyakorolt hatásokat;

b)	az ATFM-intézkedések meghatározásakor kikérje az üzemeltetők véleményét;

c)	a helyi ATFM-egységekkel együtt biztosítsa az ATFM-intézkedések hatékony végrehajtását;

d)	a zsúfolt területek elkerülése vagy tehermentesítése érdekében a helyi ATFM-egységekkel együttműködve találjon alternatív útvonalakat, figyelembe véve ezen intézkedések EATMN-re gyakorolt összhatását;

e)	ajánljon módosított útvonalat azon légi járatok vonatkozásában, amelyek révén a d) pontban említett hatások optimalizálhatók;

f)	az üzemeltetők és az ATS-egységek számára időben juttassa el az ATFM-re vonatkozó információkat, így többek között: i) a tervezett ATFM-intézkedéseket; ii) az ATFM-intézkedések által az egyes légi járatok felszállási idejére és útvonalprofiljára gyakorolt hatásokat;

g)	ellenőrizze azon esetek előfordulását, amikor a repülési terv hiányzik, illetve több párhuzamos repülési tervet nyújtottak be;

h)	függessze fel az érintett repülési tervet, amennyiben egy ATFM indulási résidőt nem sikerül betartani – a tűréshatár figyelembevételével sem – és nem áll rendelkezésre újabb becsült fékoldási idő;

i)	kövesse nyomon, hogy hány eltérést biztosítottak a 4. cikk (5) bekezdése értelmében.

6. cikk

Az ATS-egységek általános kötelezettségei

(1)   Amennyiben ATFM-intézkedést kell végrehajtani, az ATS-egységek a helyi ATFM-egységen keresztül egyeztetnek a központi ATFM-egységgel annak érdekében, hogy olyan eszköz kerüljön kiválasztásra, amely hozzájárul az EATMN általános teljesítményének optimalizálásához.

(2)   Az ATS jelentéstételi irodák szükség esetén kötelesek segíteni a pilóták vagy az üzemeltetők, illetve a helyi vagy a központi ATFM-egység közötti információcserét.

(3)   Az ATS-egységek gondoskodnak arról, hogy a repülőterek esetében alkalmazandó ATFM-intézkedések egyeztetésre kerüljenek az érintett repülőtér-irányító szervvel, mivel így biztosítható, hogy a repülőtér-tervezés és -használat hatékony, és az 1. cikk (3) bekezdésében említett valamennyi fél számára előnyös legyen.

(4)   Az ATS-egységek – a helyi ATFM-egységen keresztül – minden olyan eseményről tájékoztatják a központi ATFM-egységet, amely befolyásolhatja a légiforgalmi irányítás kapacitását vagy a légi közlekedés iránti igényt.

(5)   Az ATS-egységek időben és megfelelő minőségben az alábbi adatokat bocsátják a központi ATFM-egység rendelkezésére:

a)	a rendelkezésre álló légtér és útvonalak;

b)	az ATS-egység szektorok konfigurációja és aktiválása;

c)	a repülőtéri gurulási idők;

d)	a légiforgalmi irányítási szektorok és a repülőterek kapacitása;

e)	a repülési útvonalak rendelkezésre állása, ideértve a 2150/2005/EK rendeletben meghatározott rugalmas légtér-felhasználási elv alkalmazása révén rendelkezésre álló útvonalakat is;

f)	az aktualizált légi helyzetek;

g)	a repülési tervektől való eltérések;

h)	a légtér rendelkezésre állása, ideértve a 2150/2005/EK rendeletben meghatározott rugalmas légtér-felhasználási elv alkalmazása révén rendelkezésre álló légteret is;

i)	a tényleges felszállási idők.

A fenti adatokat a központi ATFM-egység térítésmentesen hozza az 1. cikk (3) bekezdésében említett valamennyi fél tudomására, illetve azokat a központi ATFM-egység is térítésmentesen kapja meg.

(6)   Az indulási repülőtér ATS-egysége gondoskodik arról, hogy:

a)	abban az esetben, ha egy légi járatra ATFM indulási résidő vonatkozik, az adott résidő szerepeljen a légiforgalmi irányítói engedélyben;

b)	a légi járatok betartsák az ATFM indulási résidőket;

c)	azok a légi járatok, amelyek – az előre meghatározott tűréshatár figyelembevételével sem – tartják be becsült fékoldási idejüket, ne kapjanak felszállási engedélyt;

d)	azok a légi járatok, amelyek repülési tervét elutasították vagy felfüggesztették, ne kapjanak felszállási engedélyt.

7. cikk

Az üzemeltetők általános kötelezettségei

(1)   Minden egyes tervezett légi járatra csupán egyetlen repülési terv vonatkozhat. A benyújtott repülési tervnek megfelelően kell tükröznie a tervezett útvonalprofilt.

(2)   Minden vonatkozó ATFM-intézkedést és azok módosítását a tervezett repülési műveletbe be kell építeni és a pilóta tudomására kell hozni.

(3)   Olyan repülőtérről való indulás esetén, amelyre nem vonatkozik ATFM indulási résidő, az üzemeltetők felelősek becsült fékoldási idejük betartásáért, figyelembe véve a mellékletben szereplő, vonatkozó ICAO-rendelkezésekben rögzített tűréshatárt is.

(4)   Amennyiben egy repülési terv az 5. cikk h) pontja értelmében felfüggesztésre kerül, az érintett üzemeltető köteles gondoskodni a repülési terv aktualizálásáról vagy törléséről.

8. cikk

A repülőtér-irányító szervek általános kötelezettségei

A repülőtér-irányító szervek – közvetlenül vagy a helyi ATFM-egységen vagy az ATS-egységeken vagy mindkettőn keresztül – minden olyan eseményről tájékoztatják a központi ATFM-egységet, amely befolyásolhatja a légiforgalmi irányítás kapacitását vagy a légi közlekedés iránti igényt. Amennyiben a tájékoztatás közvetlenül történik, a repülőtér-irányító szervek erről tájékoztatják a helyi ATFM-egységet és az ATS-egységeket.

9. cikk

A repülőtéri résidők és a repülési tervek közötti összhang

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a központi ATFM-egység vagy a helyi ATFM-egység, a repülőterek résidő-koordinátorainak vagy a koordinált repülőterek irányító szerveinek kérésére, még a repülés megkezdése előtt azok rendelkezésére bocsássa az adott repülőtérről megvalósítandó repülés elfogadott repülési tervét. A repülőterek résidő-koordinátorai vagy a koordinált repülőterek irányító szervei betekintést biztosítanak a központi ATFM-egység vagy a helyi ATFM-egység által rendelkezésre bocsátott elfogadott repülési tervekbe.

(2)   A repülés megkezdése előtt az üzemeltetők mind az indulási, mind a rendeltetési repülőteret ellátják azokkal az információkkal, amelyek a repülési tervben szereplő repülési kód és az ahhoz kapcsolódó repülőtéri résidőhöz tartozó kód közötti korreláció létrehozásához szükségesek.

(3)   Bármely üzemeltető, repülőtér-irányító szerv és ATS-egység jogosult arra, hogy a repülőtér résidő-koordinátorát tájékoztassa azon esetekről, amikor a légi járatokat ismételten a kiosztott résidőktől jelentősen eltérő időpontokban üzemeltetik, vagy a résidőket a kiosztás idején meghatározottól jelentősen eltérő módon használják fel, és ezek sértik a repülőtér működését vagy a légi forgalmat.

(4)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a központi ATFM-egység tájékoztassa a repülőterek résidő-koordinátorait azon esetekről, amikor a légi járatokat ismételten a kiosztott résidőktől jelentősen eltérő időpontokban üzemeltetik, vagy a résidőket a kiosztás idején meghatározottól jelentősen eltérő módon használják fel, és ezek sértik az ATFM működését.

10. cikk

A kritikus eseményekkel kapcsolatos kötelezettségek

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az EATMN működésében bekövetkező zavarok minimalizálása érdekében a központi ATFM-egység a kritikus események kezelésére ATFM-intézkedéseket dolgozzon ki és ezeket közzé tegye.

(2)   A kritikus eseményekre való felkészülés keretében az ATS-egységek és a repülőtér-irányító szervek egyeztetik a kritikus események által érintett üzemeltetőkkel a vészhelyzeti eljárások hatókörét és tartalmát, és ezen belül az elsőbbségi szabályokat érintő esetleges módosításokat.

A vészhelyzeti eljárások között a következők szerepelnek:

a)	szervezeti és koordinációs rendelkezések;

b)	a kritikus esemény által érintett területekre való bejutás szabályozására szolgáló ATFM-intézkedések, amelyek célja annak megelőzése, hogy a légi közlekedés iránti igény meghaladja az érintett légtér vagy az érintett repülőterek egy részének vagy egészének bejelentett kapacitását;

c)	az elsőbbségi szabályok alkalmazásának körülményei, feltételei és eljárásai, a tagállamok alapvető biztonság-, illetve védelmi politikai érdekeinek szem előtt tartásával;

d)	helyreállítási intézkedések.

11. cikk

Az ATFM-intézkedések betartásának nyomon követése

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben egy adott év során egy repülőtér 80 %-os vagy annál kisebb mértékben tartja be az ATFM indulási résidőket, a repülőtér ATS-egysége jelentést adjon az előírások megsértéséről, valamint az ATFM indulási résidők betartása érdekében végrehajtott intézkedésekről. Az említett intézkedéseknek szerepelniük kell az érintett tagállam által a Bizottsághoz eljuttatandó jelentésben.

(2)   Az érintett repülőtér ATS-egységének jelentést kell adnia minden olyan esetről, amikor a repülőtér nem tartotta be a repülési tervek elutasításáról vagy felfüggesztéséről szóló döntést, továbbá az ezen döntések betartásra érdekében tett intézkedésekről. Az említett intézkedéseknek szerepelniük kell az érintett tagállam által a Bizottsághoz eljuttatandó jelentésben.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)	a központi ATFM-egység értesítse az érintett tagállamot arról, ha a tagállam egy évben az indulások több mint 0,6 %-át meghaladó mértékben biztosított eltérést;

b)	amennyiben a tagállam az a) pont alapján értesítést kapott, készítsen és juttasson el a Bizottságnak egy olyan a jelentést, amely részletesen bemutatja a biztosított eltéréseket.

(4)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben az 5. cikk g) pontja alkalmazásából eredő ATFM-intézkedések megsértésére fény derül, a központi ATFM-egység tájékoztassa az üzemeltetőt az intézkedés megsértéséről.

(5)   Az üzemeltetők a központi ATFM-egység számára az ATFM-intézkedések minden egyes megsértéséről jelentést készítenek, amelyben részletesen bemutatják azokat a körülményeket, amelyek következtében hiányzott a repülési terv vagy több párhuzamos repülési terv állt rendelkezésre, továbbá bemutatják az intézkedés megsértésének korrigálása érdekében hozott intézkedéseket.

(6)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a központi ATFM-egység éves jelentést készítsen, amely részletesen bemutatja azokat az eseteket, amikor a repülési terv hiányzott, vagy több párhuzamos repülési tervet nyújtottak be, továbbá arról, hogy e jelentés a Bizottsághoz eljusson.

(7)   A tagállamok évente felülvizsgálatot végeznek az ATFM-intézkedések betartásáról annak biztosítása érdekében, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett résztvevők javítsák az említett intézkedések betartásának mértékét.

12. cikk

Teljesítményértékelés

(1)   A 11. cikk végrehajtása során a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a központi ATFM-egység az ATFM minőségét bemutató éves jelentést készítsen; e jelentésnek ki kell térnie:

a)	az ATFM-intézkedések okaira;

b)	az ATFM-intézkedések hatásaira;

c)	az ATFM-intézkedések betartására;

d)	arra, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett felek hogyan járultak hozzá a hálózat általános hatásának optimalizálásához.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a központi ATFM-egység hozzon létre és tartson naprakészen nyilvántartást a 6. cikk (5) bekezdésében felsorolt ATFM-adatokról, továbbá a repülési tervekről, az üzemeltetési naplókról és a vonatkozó háttéradatokról.

Az első bekezdésben említett adatokat a megküldésüktől számított két évig meg kell őrizni és azokat a Bizottság, a tagállamok, az ATS-egységek és az üzemeltetők számára elérhetővé kell tenni.

Az adatokat a repülőtér-koordinátorok és a repülőtér-üzemeltetők számára hozzáférhetővé kell tenni annak érdekében, hogy azokat felhasználhassák a bejelentett kapacitás rendszeres értékeléséhez.

13. cikk

Biztonsági követelmények

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ATFM-rendszer és az ATFM-folyamatok minden jelentős módosítását megelőzően veszélyazonosítási, kockázatértékelési és -mérsékelési eljárásokat magában foglaló biztonságértékelésre kerüljön sor, beleértve a légiforgalom-szervezési rendszer teljes életciklusára kiterjedő biztonságkezelési folyamat értékelését is.

14. cikk

Kiegészítő követelmények

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a légiforgalomáramlás-szervezési folyamatokban részt vevő, az 1. cikk (3) bekezdésében említett felek személyzete:

a)	megfelelően értesüljön az e rendeletben foglalt rendelkezésekről;

b)	rendelkezzen a munkaköre ellátásához szükséges képzettséggel és képességekkel.

(2)   A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítására, hogy a légiforgalomáramlás-szervezési folyamatokban hatáskörrel rendelkező, az 1. cikk (3) bekezdésében említett felek:

a)	kidolgozzák és naprakészen tartsák a szükséges utasításokat és információkat tartalmazó üzemeltetési kézikönyveket, amelyek lehetővé teszik az üzemeltetési személyzet számára az e rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazását;

b)	biztosítsák, hogy a kézikönyvek következetesek, könnyen hozzáférhetők és naprakészek legyenek, valamint hogy frissítésüket és terjesztésüket megfelelő dokumentáció- és konfiguráció-kezelés jellemezze;

c)	biztosítsák, hogy a munkamódszerek és az üzemeltetési eljárások e rendelettel összhangban legyenek.

15. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb 2011. szeptember 26-ig értesítik a Bizottságot ezen intézkedésekről, és haladéktalanul tájékoztatást nyújtanak az azokat érintő bárminemű későbbi módosításról.

16. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. szeptember 26-tól kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

(2)  HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(3)  HL L 342., 2005.12.24., 20. o.

(4)  HL L 14., 1993.1.22., 1. o.

---

---

26.3.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/17

---

A BIZOTTSÁG 256/2010/EU RENDELETE

(2010. március 25.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Alubia de La Bañeza-León [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)	Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét az „Alubia de La Bañeza-León” elnevezés bejegyzésére (2).

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 186., 2009.8.8., 28. o.

---

---

26.3.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/19

---

A BIZOTTSÁG 257/2010/EU RENDELETE

(2010. március 25.)

az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok újraértékelésére kidolgozott program létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 32. cikkére,

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	Az 1333/2008/EK rendelet előírja, hogy a Bizottság 2009. január 20. előtt létrehoz egy programot a Közösségben már jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságának az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság általi (a továbbiakban: EFSA) újraértékelésére.

(2)

A Bizottság 2007-ben jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az élelmiszer-adalékanyagok újraértékelésében elért haladásról (2). E jelentés összegzi az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság (a továbbiakban: SCF) és az EFSA által az élelmiszer-adalékanyagokról a közelmúltban végzett újraértékeléseket, és bemutatja az Európai Bizottság tudományos véleményeken alapuló, kapcsolódó intézkedéseit.

(3)

Az élelmiszer-színezékek újraértékelése elsőbbségi intézkedésként elkezdődött, mivel ezen élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatban adtak ki legrégebben SCF-értékeléseket. Egyes színezékek (nevezetesen az E 102 tartrazin, az E 104 kinolinsárga, az E 110 narancssárga FCF, az E 124 Ponceau 4R, az E 129 alluravörös AC, valamint az E 122 azorubin és az E 160d likopin ) újraértékelése már elkészült. Továbbá néhány élelmiszer-adalékanyagot, mint pl. az E 234 nizint és az E 214–219 parahidroxibenzoátokat az elmúlt években értékeltek újra – új tudományos adatok bekérése vagy más úton elérhetővé válása után. Így ezen adalékanyagokat nem kell újraértékelni.

(4)	Tekintettel arra, hogy az édesítőszerek értékelése a legfrissebb, ezeket kell utolsóként újraértékelni.

(5)

A jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok újraértékelésének prioritási sorrendjét a következő követelmények alapján kell felállítani: az élelmiszer-adalékanyag legutóbbi SCF- vagy EFSA-értékelése óta eltelt idő, új tudományos bizonyítékok rendelkezésre állása, az élelmiszer-adalékanyag élelmiszerekben való felhasználásának mértéke és az élelmiszer-adalékanyaggal kapcsolatos humán expozíció, tekintetbe véve a Bizottság jelentését (3) az élelmiszer-adalékanyagok táplálkozás útján történő beviteléről az Európai Unióban. Az Északi Miniszterek Tanácsának „Élelmiszer-adalékanyagok Európában, 2000”című jelentése (4) további adatokkal szolgál az élelmiszer-adalékanyagok újraértékelésének prioritási sorrendjének felállításához.

(6)

Hatékonysági és gyakorlati szempontból az élelmiszer-adalékanyagok újraértékelését lehetőség szerint a hozzájuk rendelt, főbb funkcionális csoportok szerint kell elvégezni. Az EFSA ugyanakkor – olyan újonnan felmerülő tudományos bizonyítékok napvilágra kerülése esetén, amelyek egy emberi egészséget érintő esetleges kockázatra engednek következtetni, vagy amelyek valamiképpen érinthetik az élelmiszer-adalékanyag biztonságosságának értékelését – a Bizottság kérésére, vagy saját kezdeményezésre kiemelt elsőbbséggel újraértékelhet egy élelmiszer-adalékanyagot vagy élelmiszeradalékanyag-csoportot.

(7)

Az újraértékelésnél a határidőket az említett prioritási sorrendnek megfelelően kell megállapítani. Az e rendeletben kijelölt határidőket felül lehet vizsgálni, de csakis kellően indokolt esetben, valamint kizárólag akkor, ha az ilyen újraértékelés más élelmiszer-adalékanyagok újraértékelésének jelentős késedelmével járhat.

(8)	Az egyes élelmiszer-adalékanyagok vagy élelmiszeradalékanyag-csoportok vonatkozásában konkrétabb határidőket lehet kijelölni a jövőben az újraértékelés zökkenőmentes menetének biztosítása érdekében, illetve amennyiben aggodalom merülne fel.

(9)	Az újraértékelés hatékonysága érdekében fontos, hogy az EFSA az érdekelt felektől valamennyi, az újraértékelés szempontjából releváns adatot megkapjon, és az érdekelt felek kellő időben értesüljenek arról, ha egy élelmiszer-adalékanyag újraértékelésének elvégzéséhez további adatokra van szükség.

(10)

Az újraértékelés alatt álló élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyásának fenntartásában érdekelt vállalkozóknak minden, az élelmiszer-adalékanyag újraértékelésénél tekintetbe veendő adatot be kell nyújtaniuk. A vállalkozóknak – amennyiben lehetséges – lépéseket kell tenniük az információk közös benyújtása érdekében.

(11)

Az EFSA-nak közzé kell tennie egy vagy több nyilvános felhívást az újraértékelendő összes élelmiszer-adalékanyaggal kapcsolatos adatok benyújtására. Az érdekelt feleknek az előírt határidőn belül továbbítaniuk kell az EFSA-nak az élelmiszer-adalékanyag újraértékeléséhez szükséges valamennyi technikai vagy tudományos információt, különös tekintettel a toxikológiai adatokra és az egy adott élelmiszer-adalékanyaggal kapcsolatos humán expozíció becslésénél tekintetbe veendő adatokra.

(12)

Az EFSA által újraértékelendő élelmiszer-adalékanyagokról előzőleg biztonsági értékelést kértek az SCF-től, és az anyagok közül sokat már rég óta alkalmaznak. Az újraértékelésükhöz benyújtott információnak ki kell terjednie azon meglévő adatokra, amelyeken az élelmiszer-adalékanyag előző értékelése alapul, továbbá az élelmiszer-adalékanyag legutóbbi SCF-értékelése óta rendelkezésre bocsátott valamennyi, új adatra. Ezen információnak a lehető legátfogóbbnak kell lennie, hogy az EFSA el tudja végezni az újraértékelést és naprakész véleményt tudjon formálni, és azt a lehető legteljesebb mértékben az élelmiszer-adalékanyagok értékelésének benyújtását érintő, vonatkozó iránymutatás szerint kell benyújtani (jelenleg az SCF 2001. július 11-én kiadott iránymutatása (5)).

(13)

Az EFSA további információkat kérhet az élelmiszer-adalékanyag újraértékelésének elvégzése érdekében. Ez esetben az EFSA-nak megfelelő időben kell bekérnie a szükséges adatokat, vagy nyilvános felhívással, vagy az élelmiszer-adalékanyagról adatot szolgáltató felek megkeresése útján. Az érdekelt feleknek az EFSA által – adott esetben – az érdekelt felek véleményének figyelembe vételével kijelölt határidőn belül meg kell küldeniük a kért adatokat.

(14)

Az 1333/2008/EK rendelet értelmében élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyása során figyelembe kell venni a környezeti tényezőket is. Ezért az élelmiszer-adalékanyag újraértékelésének keretében az érdekelt feleknek értesíteniük kell a Bizottságot és az EFSA-t az adalékanyag előállításánál, felhasználásánál vagy hulladékkezelésénél felmerülő környezeti kockázatokkal kapcsolatos valamennyi információról.

(15)	Amennyiben egy élelmiszer-adalékanyag újraértékelésének elvégzéséhez szükséges, kért információ nem érkezne be, adott élelmiszer-adalékanyagot törölni lehet a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok uniós listájáról.

(16)	Az élelmiszer-adalékanyagok újraértékelése folyamán teljesülniük kell az átláthatóságra és a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó követelményeknek, egyben biztosítani kell bizonyos információk bizalmas kezelését is.

(17)	E rendelet hatályba lépésének napján a Bizottság nyilvánossá teszi azon jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok jegyzékét, amelyek újraértékelése folyamatban van, feltüntetve azon az adalékanyagok legutóbbi SCF- vagy EFSA-értékelésének időpontját is.

(18)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   E rendelet – az 1333/2008/EK rendelet 32. cikkében előírtaknak megfelelően – létrehozza a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság általi (a továbbiakban: EFSA) újraértékelésének programját.

(2)   Azon jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagokat, amelyek újraértékelését az EFSA e rendelet elfogadásakor már elvégezte, nem kell ismét újraértékelni. Ezen élelmiszer-adalékanyagokat az I. melléklet sorolja fel.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a)   „jóváhagyott élelmiszer-adalékanyag”: 2009. január 20-a előtt engedélyezett, és az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló, 1994. június 30-i 94/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6), az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről szóló, 1994. június 30-i 94/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7), illetve a színezéken és édesítőszeren kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) felsorolt élelmiszer-adalékanyag.

b)   „vállalkozó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki az általa ellenőrzött élelmiszer-ipari vállalkozáson belül az 1333/2008/EK rendeletben megállapított követelmények betartásáért felelős;

c)   „érdekelt vállalkozó”: olyan vállalkozó, aki egy vagy több jóváhagyott élelmiszer-adalékanyag engedélyezésének fenntartásában érdekelt;

d)   „eredeti dokumentáció”: az a dokumentáció, amelynek alapján az élelmiszer-adalékanyagot 2009. január 20. előtt értékelték és élelmiszerekben való felhasználását engedélyezték.

3. cikk

A jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok újraértékelésénél tekintetbe veendő prioritások

(1)   A jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagokat a következő sorrendben és határidőkön belül kell újraértékelni:

a)	a 94/36/EK irányelvben felsorolt, jóváhagyott élelmiszer-színezékeket újraértékelését 2015. december 31-ig kell elvégezni;

b)	a 95/2/EK irányelvben felsorolt, a színezéken és édesítőszeren kívüli egyéb, jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok újraértékelését 2018. december 31-ig kell elvégezni;

c)	a 94/35/EK irányelvben felsorolt, jóváhagyott édesítőszerek újraértékelését 2020. december 31-ig kell elvégezni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett funkcionális csoportokba tartozó, egyes élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó konkrétabb határidőket e rendelet II. melléklete tartalmazza. Ezeket az élelmiszer-adalékanyagokat kell az ugyanazon funkcionális csoportba tartozó élelmiszer-adalékanyagok közül elsőként értékelni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve az EFSA a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésre elsőbbségi intézkedésként bármikor újraértékelhet egy élelmiszer-adalékanyagot vagy élelmiszeradalékanyag-csoportot, amennyiben új tudományos bizonyítékok merülnek fel, amelyek:

a)	az emberi egészségre nézve esetleges kockázatot jeleznek, vagy

b)	valamiképpen érinthetik az adott élelmiszer-adalékanyag vagy élelmiszeradalékanyag-csoport biztonságosságának értékelését.

4. cikk

Újraértékelési eljárás

Egy jóváhagyott élelmiszer-adalékanyag újraértékelésénél az EFSA-nak:

a)	meg kell vizsgálnia az eredeti véleményt és az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság (a továbbiakban: SCF) vagy az EFSA munkadokumentumait;

b)	meg kell vizsgálnia a eredeti dokumentációt, amennyiben ilyen rendelkezésre áll;

c)	meg kell vizsgálnia az érdekelt vállalkozó(k) és/vagy bármely más érdekelt fél által benyújtott adatokat;

d)	meg kell vizsgálnia valamennyi, a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére bocsátott adatot;

e)	minden egyes élelmiszer-adalékanyagra meg kell határoznia a legutóbbi értékelés óta megjelent, vonatkozó szakirodalmat.

5. cikk

Adatok bekérése

(1)   Az érdekelt vállalkozók és/vagy egyéb érdekelt felek rendelkezésére álló adatok bekérése érdekében az EFSA nyilvános felhívás(ok)at tesz közzé az újraértékelendő élelmiszer-adalékanyaggal kapcsolatos adatok benyújtására. Ami az adatszolgáltatásra kiszabott határidőt illeti, az EFSA e rendelet hatályba lépését követően ésszerű határidőt biztosít az érdekelt vállalkozóknak és/vagy bármely más érdekelt félnek adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítésére.

(2)   Az (1) bekezdésben említett adatok többek között az alábbiakra terjedhetnek ki:

a)	vizsgálati jelentések az SCF, az EFSA vagy az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság (a továbbiakban: JECFA) által értékelt eredeti dokumentációról,

b)	információ az SCF, illetve a JECFA által előzetesen felül nem vizsgált, adott élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságára vonatkozó adatokkal kapcsolatban,

c)	információ a felhasználás alatt álló élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó előírásokkal kapcsolatban, beleértve a részecskék méretére, fiziko-kémiai jellemzőire és tulajdonságaira vonatkozó információkat is,

d)	információ az előállítási folyamatról,

e)	információ az élelmiszerekben való jelenlét megállapítására rendelkezésre álló analitikai módszerekről,

f)	információ az élelmiszer-adalékanyaggal kapcsolatos humán expozícióról (pl. a fogyasztási mintákról és felhasználásokról, a jelenlegi és a maximális felhasználási szintekről, a fogyasztási gyakoriságról, valamint az expozíciót befolyásoló egyéb tényezőkről),

g)	az anyagok reakciója és sorsa az élelmiszerekben.

6. cikk

Adatszolgáltatás

(1)   Az érdekelt vállalkozó(k) és bármely más érdekelt fél benyújtja az élelmiszer-adalékanyag újraértékelésére vonatkozó, az 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokat az EFSA adatszolgáltatásra vonatkozó felhívásában előírt határidőn belül. Az érdekelt vállalkozók és az egyéb érdekelt felek beadványainak tartalmazniuk kell az EFSA által kért adatokat, a lehető legteljesebb mértékben követve az adott élelmiszeradalékanyag-értékelésekkel kapcsolatos beadványokra vonatkozó iránymutatásokat (9).

(2)   Több érdekelt vállalkozó esetén az adatokat lehetőség szerint közösen kell benyújtani.

(3)   Amennyiben az újraértékelés alatt további információra van szükség egy bizonyos élelmiszer-adalékanyag újraértékeléséhez, az EFSA nyilvános felhívás közzétételével kérheti ezen adatok benyújtását az érdekelt vállalkozóktól, és egyéb érdekelt feleket is bevonhat a vizsgálatba. Határidőt kell kijelölnie az információk benyújtására, figyelembe véve adott esetben az érdekelt vállalkozások és/vagy egyéb érdekelt felek véleményét is az számukra szükséges idővel kapcsolatban. Ilyen esetben az EFSA kellő időben megkéri a kiegészítő információkat, nem sértve az újraértékelésre a 3. cikk (1) bekezdésében valamint a II. mellékletben megállapított általános határidőket.

(4)   Az EFSA által kijelölt határidőn be nem nyújtott információt nem kell figyelembe venni az újraértékelésénél. Ugyanakkor különleges esetekben az EFSA a Bizottság egyetértésével dönthet úgy, hogy figyelembe veszi a határidőn túl beadott információkat, amennyiben ezen információk az élelmiszer-adalékanyag újraértékelése szempontjából fontosak.

(5)   Amennyiben a megadott határidőn belül nem nyújtják be az EFSA-hoz a kért információkat, az élelmiszer-adalékanyagot az 1333/2004/EK rendelet (10) 10.3. cikkében foglalt eljárás szerint le lehet venni az uniós listáról.

7. cikk

Egyéb információ

Az élelmiszer-adalékanyag újraértékelésének keretében az érdekelt takarmányipari vállalkozó(k)nak vagy az egyéb érdekelt feleknek értesítenie/értesíteniük kell az EFSA-t és a Bizottságot az adott adalékanyag előállításánál, felhasználásánál vagy hulladékkezelésénél felmerülő környezeti kockázatokkal kapcsolatos valamennyi információról.

8. cikk

Az információk bizalmas kezelése

(1)   Lehetőség van az információk bizalmas kezelésére, ha azok nyilvánosságra hozatala jelentős kárt okozna a vállalkozó vagy más érdekelt felek versenyhelyzetére nézve.

(2)   Ugyanakkor semmilyen körülmények között nem tekinthetők bizalmasnak a következő információk:

a)	az érdekelt vállalkozó neve és címe;

b)	az anyag kémiai neve és pontos leírása;

c)	az anyag egyes élelmiszerekben vagy azok felületén, vagy élelmiszerkategóriákban történő alkalmazására vonatkozó információk;

d)	az anyagok biztonsági értékelése szempontjából fontos információk;

e)	az élelmiszerekben alkalmazott analitikai módszer(ek).

(3)   Az (1) bekezdés céljából az érdekelt vállalkozó(k)nak és az egyéb érdekelt feleknek jelezniük kell, hogy az általuk megadott információk közül melyek esetén kérik azok bizalmas kezelését. Ezen esetekben a kérést hitelt érdemlően indokolni kell.

(4)   Az EGSA javaslatára a Bizottság az érdekelt vállalkozásokkal és/vagy más érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően dönt arról, hogy mely információkat kell bizalmasan kezelni, és erről értesítenie kell az EFSA-t és a tagállamokat.

(5)   Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) értelmében a Bizottság, az EFSA és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket az e rendelet hatályában számukra továbbított információk megfelelő szintű bizalmas kezelésének biztosítására, kivéve azokat az információkat, amelyek közzététele bizonyos körülmények között az emberi vagy állati egészség illetve a környezet védelme érdekében kötelező.

(6)   Az (1)–(5) bekezdés alkalmazása nem sértheti a Bizottság, az EFSA és a tagállamok közötti információáramlást.

9. cikk

A program előrehaladásának ellenőrzése

Az EFSA minden év decemberében tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a program újraértékelése terén elért előrehaladásról.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 354., 2008.12.31., 16. o.

(2)  COM(2007) 418 végleges.

(3)  COM(2001) 542 végleges.

(4)  Food Additives in Europe 2000, Status of safety assessments of food additives presently permitted in the EU (Élelmiszer-adalékanyagok Európában, 2000; az EU-ban jelenleg engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok biztonsági vizsgálatának helyzete), Nordic Council of Ministers (az Északi Miniszterek Tanácsa), TemaNord 2002:560.

(5)  Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság iránymutatása az élelmiszer-adalékanyagok értékeléseinek benyújtásához. A vélemény kiadásának időpontja: 2001. július 11. SCF/CS/ADD/GEN/26 végleges.

(6)  HL L 237., 1994.9.10., 3. o.

(7)  HL L 237., 1994.9.10., 13. o.

(8)  HL L 61., 1995.3.18., 1. o.

(9)  Jelenleg az SCF 2001. július 11-én kifejtett véleménye. SCF/CS/ADD/GEN/26 végleges.

(10)  HL L 354., 2008.12.31., 16. o.

(11)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

---

---

---

26.3.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/28

---

A BIZOTTSÁG 258/2010/EU RENDELETE

(2010. március 25.)

az Indiából származó vagy ott feladott guargumi behozatalára pentaklórfenol vagy dioxin általi szennyeződés kockázata miatt vonatkozó különleges feltételek megállapításáról, valamint a 2008/352/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjára,

mivel:

(1)

A 178/2002/EK rendelet 53. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a harmadik országból behozott élelmiszerre és takarmányra vonatkozó, megfelelő szükségintézkedések elfogadását a közegészség, az állatok egészsége vagy a környezet védelme érdekében, amennyiben az egyes tagállamok által hozott intézkedésekkel nem lehet eredményesen csökkenteni a kockázatot.

(2)

2007 júliusában az Európai Unió területén egyes Indiából származó vagy ott feladott guargumitételekben magas pantaklórfenol (PCP)- és dioxintartalom volt mérhető. Amennyiben nem születnek olyan intézkedések, melyek meggátolják a pentaklórfenol és a dioxin guargumiban való jelenlétét, a szennyeződés veszélyt jelenthet az uniós közegészségügyre nézve.

(3)

A megnövekedett PCP- és dioxinszint miatt az Európai Bizottság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatala (a továbbiakban: FVO) 2007 októberében sürgősségi ellenőrző látogatást tett Indiában. A látogatás célja az volt, hogy adatokat gyűjtsenek a szennyeződés lehetséges okáról, valamint értékeljék azon ellenőrző intézkedéseket, melyeket az indiai hatóságok a szennyeződés megismétlődésének elkerülésére foganatosítottak. Az ellenőrzési csoport megállapította, hogy nem állt rendelkezésre elégséges bizonyíték a szennyeződés okának meghatározására, és az indiai hatóságok által lefolytatott vizsgálatok nem voltak alkalmasak arra, hogy azokból bármiféle következtetést le lehessen vonni. Tekintettel a nátrium-pentaklórfenol hozzáférhetőségére és a guargumi-iparágban való felhasználására, valamint arra, hogy egy fokozottan önszabályozó iparágról van szó, a meglévő ellenőrzések nem jelentenek biztosítékot arra, hogy a szennyeződés nem fog megismétlődni.

(4)

Ezért az Indiából származó vagy ott feladott guargumira pentaklórfenol vagy dioxin általi szennyeződés kockázata miatt vonatkozó különleges feltételek megállapításáról szóló, 2008. április 29-i 2008/352/EK bizottsági határozat (2) előírja, hogy minden olyan guargumi-szállítmány, valamint legalább 10 %, Indiából származó vagy ott feladott guargumit tartalmazó, több összetevőből álló takarmány- és élelmiszer-szállítmányt kísérnie kell a laboratórium székhelye szerinti illetékes hatóság képviselője által hitelesített eredeti vizsgálati jelentésnek, amely igazolja, hogy a termékben a PCP nem haladja meg a 0.01 mg/kg értéket. A tagállamok illetékes hatóságai mintavételt és elemzést végeznek az említett termékek 5 %-án annak igazolására, hogy a termékek PCP-szintje nem haladja meg a 0,01 mg/kg értéket. Az élelmiszerekben és takarmányokban előforduló dioxinokat és poliklórozott bifenileket (PCB) vizsgáló közösségi referencialaboratórium megvizsgálta, milyen összefüggés áll fenn az Indiából származó vagy ott feladott szennyezett guargumiban kimutatott PCP és dioxin között. A tanulmányból az a következtetés vonható le, hogy a 0,01 mg/kg értéket meg nem haladó PCP-szennyeződést mutató guargumi dioxin-tartalma az elfogadható tartományban van.

(5)

2009 októberében az FVO utólagos ellenőrzést hajtott végre, hogy értékelje azokat az ellenőrző intézkedéseket, melyeket az indiai hatóságok a guargumi PCP és dioxin általi szennyeződése megelőzésére foganatosítottak, valamint hogy a 2007 októberében végrehajtott kiküldetés során megfogalmazott ajánlásokat nyomon kövesse.

(6)

Az ellenőrzés során több súlyos hiányosságot állapítottak meg. Indiában az ipari felhasználásra szánt PCP helyzete tisztázatlan, és az ellenőrzés során nem találtak bizonyítékot arra, hogy kezdeményezés történt volna az előállítás vagy forgalomba hozatal betiltására. Az exportőr magánvállalkozások által végzett mintavétel hivatalos felügyelet nélkül történik. A laboratóriumban megvizsgált minták körülbelül 2,5 %-a esetében rendellenesség mutatható ki, amelyekről az exportőr vállalkozást az illetékes hatóság bevonása nélkül értesítik. Mivel az illetékes hatóságnak nem volt tudomása ezekről a szabálytalanságokról, a nem megfelelő szállítmányok tekintetében nem történt intézkedés.

(7)

Az eredmények arra utalnak, hogy a guargumi PCP és/vagy dioxin általi szennyeződése nem tekinthető elszigetelt jelenségnek, és kizárólag a minősített magánlaboratórium által kivitelezett hatékony vizsgálat akadályozta meg a szennyezett termék Európai Unióba történő kivitelét. Tekintettel arra, hogy az ellenőrző rendszerben nem történt javulás, további intézkedéseket kell foganatosítani a lehetséges kockázatok csökkentése érdekében.

(8)	Mivel nem zárható ki, hogy az Indiából származó guargumit egy harmadik országon keresztül viszik ki az Unióba, helyénvaló rendelkezni az Indiától eltérő országokban feladott guargumiban fellelhető PCP véletlenszerű ellenőrzésére.

(9)	Ezért a 2008/352/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell. Tekintettel azonban a teljes egészében és közvetlenül alkalmazandó módosító rendelkezések jellegére, indokolt a határozatot egy rendelettel helyettesíteni.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az intézkedések hatálya

Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)	a 1302 32 90 KN-kód alá tartozó, Indiából származó vagy ott feladott, emberi vagy állati felhasználásra szánt guargumi;

b)	legalább 10 %-ban Indiából származó vagy ott feladott guargumit tartalmazó élelmiszer és takarmány.

2. cikk

Tanúsítás

1.   Az 1. cikkben említett termékek behozatalra kerülő szállítmányai mellé mellékelni kell a következőket:

a)	a mellékletben található egészségügyi bizonyítványt, mely igazolja, hogy a termék pentaklórfenol-tartalma (PCP) nem haladja meg a 0,01 mg/kg értéket, valamint

b)

egy vizsgálati jelentést, melyet egy, az EN ISO/IEC 17025 szabványnak megfelelően élelmiszerekben és takarmányokban található PCP-kimutatására akkreditált laboratórium állít ki. A jelentésnek tartalmaznia kell a termékben a PCP jelenléte tekintetében történt mintavétel és a vizsgálat eredményeit, valamint az analitikai módszerben szereplő méréshatárt (LOD) és mennyiségi meghatározási határt (LOQ).

2.   A bizonyítványt, melyhez mellékelik a vizsgálati jelentést, az indiai kereskedelmi és ipari minisztérium meghatalmazott képviselője írja alá. A bizonyítvány a kiállítás dátumától számítva legfeljebb 4 hónapig őrizheti meg érvényességét.

3.   Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vizsgálatot a szállítmányból vett mintán kell elvégezni, amelyet a növényi és állati eredetű termékekben és azok felszínén található peszticid-szermaradékok hatósági ellenőrzésére szolgáló közösségi mintavételi módszerek megállapításáról és a 79/700/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2002. július 11-i 2002/63/EK bizottsági irányelvvel (3) összhangban vettek az illetékes indiai hatóságok. A vizsgálatot megelőzően az extrakció savas oldószerrel történik. A vizsgálatot vagy a peszticid-szermaradékokat vizsgáló közösségi referencialaboratórium honlapján (4) közzétett módosított QuEChERS-módszerrel vagy egy azzal azonos megbízhatóságú módszerrel kell elvégezni.

3. cikk

Azonosítás

Az 1. cikkben meghatározott termékek valamennyi szállítmánya egy kód alapján azonosítható, amelyet feltüntetnek az egészségügyi bizonyítványon, a mintavétel és az elemzés eredményeit tartalmazó vizsgálati jelentésen, valamint a szállítmányhoz mellékelt kereskedelmi dokumentumokon. A szállítmányt alkotó zsákokon és egyéb csomagolási egységeken fel kell tüntetni ezt a kódszámot.

4. cikk

Előzetes értesítés

A takarmány- vagy élelmiszer-ipari vállalkozások vagy képviselőik előzetes értesítést küldenek az 5. cikk (4) bekezdésében meghatározott ellenőrzési pontok részére az 1. cikkben meghatározott termékekből álló szállítmányok megérkezésének várható napjáról és időpontjáról.

5. cikk

Hatósági ellenőrzések

1.   A tagállamok illetékes hatóságai okmány-, azonossági és fizikai ellenőrzéseket végeznek – beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is – az 1. cikkben meghatározott termékek szállítmányain.

2.   A szállítmányok legalább 5 %-án végeznek azonossági és fizikai ellenőrzést, többek között mintavételt és a PCP jelenlétének ellenőrzésére vonatkozó vizsgálatot.

3.   A laboratóriumi vizsgálat eredményeinek rendelkezésre állásáig a szállítmányt legfeljebb 15 munkanapig hatósági ellenőrzés alatt kell tartani.

4.   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket a tagállamok által kifejezetten erre a célra kijelölt ellenőrzési pontokon kell végrehajtani.

5.   A tagállamok elkészítik a nyilvánosság számára hozzáférhető ellenőrzési pontok listáját, és azt továbbítják a Bizottságnak.

6.   A tagállamok illetékes hatóságai véletlenszerűen fizikai ellenőrzést, többek között mintavételt és vizsgálatot végeznek az Indiától eltérő országokban feladott guargumiban megtalálható PCP-jelenlét ellenőrzése céljából.

6. cikk

A szállítmány részekre bontása

A szállítmányt csak a hivatalos vizsgálatok elvégzése után szabad részekre bontani. Ha egy szállítmányt részekre bontanak, a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt egészségügyi bizonyítvány hitelesített másolatát a szabad forgalomba bocsátásig a részekre bontott szállítmány minden egyes részéhez mellékelni kell.

7. cikk

Költségek

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett hatósági ellenőrzések – köztük a mintavétel, a vizsgálat, a tárolás, valamint a meg nem felelés esetén tett további intézkedések – költségeit a takarmány- és élelmiszeripari vállalkozó viseli.

8. cikk

Szabad forgalomba bocsátás

A szabad forgalomba bocsátás feltétele, hogy a takarmány- és élelmiszeripari vállalkozó vagy képviselője bizonyítékkal tud szolgálni a vámhatóságok részére arra nézve, hogy

a)	az 5. cikk (1) bekezdésében említett hatósági ellenőrzéseket elvégezték, valamint

b)	a fizikai vizsgálatok – amennyiben szükségesnek bizonyultak – eredményei kedvezők voltak.

9. cikk

Meg nem felelő termékek

Ha az 5. cikknek megfelelően elvégzett vizsgálatok nyomán bármely termékről bebizonyosodik, hogy PCP-tartalma – a kiterjesztett mérési bizonytalanságot is figyelembe véve – meghaladja a 0,01 mg/kg-ot, akkor ki kell vonni a takarmányozási és táplálkozási láncból. Az előírásoknak nem megfelelő termékeket biztonságosan ártalmatlanítani kell a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 19. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

10. cikk

Jelentések

A tagállamok az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren (RASFF) keresztül tájékoztatják a Bizottságot valamennyi olyan szállítmányról, amelyről bebizonyosodott, hogy PCP-tartalma – a kiterjesztett mérési bizonytalanságot is figyelembe véve – meghaladja a 0,01 mg/kg értéket.

A tagállamok háromhavonta jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az 5. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzések valamennyi vizsgálati eredményéről. A jelentést az adott negyedévet követő hónapban kell benyújtani.

11. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2008/352/EK bizottsági határozatot hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett határozatra való utalásokat az e rendeletre való utalásként kell értelmezni.

12. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2. cikk (1) bekezdésétől eltérően a tagállamok engedélyezik a származási országot 2010. április 1. előtt elhagyó, az 1. cikkben említett élelmiszerek olyan szállítmányainak behozatalát, melyeket a 2008/352/EK határozat által előírt vizsgálati jelentés kísér.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2)  HL L 117., 2008.5.1., 42. o.

(3)  HL L 187., 2002.7.16., 30. o.

(4)  http://www.crl-pesticides.eu/library/docs/srm/QuechersForGuarGum.pdf

(5)  HL L 191., 2004.5.28., 1. o.

---

---

26.3.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/32

---

A BIZOTTSÁG 259/2010/EU RENDELETE

(2010. március 25.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Colline Pontine [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)	Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét a „Colline Pontine” elnevezés bejegyzésére (2).

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 197., 2009.8.21., 14. o.

---

---

26.3.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/34

---

A BIZOTTSÁG 260/2010/EU RENDELETE

(2010. március 25.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Chirimoya de la Costa tropical de Granada-Málaga [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)	Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét a „Chirimoya de la Costa tropical de Granada-Málaga” elnevezés bejegyzésére (2).

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 197., 2009.8.21., 10. o.

---

---

26.3.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/36

---

A BIZOTTSÁG 261/2010/EU RENDELETE

(2010. március 25.)

a 297/95/EK tanácsi rendeletnek az Európai Gyógyszerügynökségnek fizetendő díjak inflációs rátához való igazítása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Gyógyszerügynökségnek fizetendő díjakról szóló, 1995. február 10-i 297/95/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikkére,

mivel:

(1)

Az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 67. cikkének (3) bekezdésének értelmében az Európai Gyógyszerügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) bevételei az Unióból származó hozzájárulásból és a vállalkozások által az Ügynökség által nyújtott szolgáltatásokért fizetett díjakból állnak. A díjak kategóriáit és mértékét a 297/95/EK rendelet határozza meg.

(2)	A 297/95/EK rendelet 12. cikke értelmében az Ügynökség díjait az inflációs ráta figyelembevételével minden évben ki kell igazítani.

(3)	A díjakat ezért a 2009-es inflációs ráta figyelembevételével ki kell igazítani. Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) számadatai szerint az uniós inflációs ráta 2009-ben 1 % volt.

(4)	Az egyszerűség kedvéért a díjak kiigazított mértékét a legközelebbi, százzal maradék nélkül osztható számra (EUR) kell felkerekíteni.

(5)	A 297/95/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Jogbiztonsági okokból e rendeletet a 2010. április 1-jén még elbírálás alatt lévő érvényes kérelmekre nem kell alkalmazni.

(7)	A 297/95/EK rendelet 12. cikkének értelmében a kiigazítást 2010. április 1-jén kezdődő hatállyal kell megtenni. Indokolt tehát e rendelet sürgős hatályba léptetése és az említett naptól történő alkalmazása,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 297/95/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk a következőképpen módosul: a) Az (1) bekezdés a következőképpen módosul: i. az a) pont a következőképpen módosul: — az első albekezdésben a „251 600 EUR” helyébe „254 100 EUR” lép, — a második albekezdésben a „25 200 EUR” helyébe „25 500 EUR” lép, — a harmadik albekezdésben a „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép; ii. a b) pont az alábbiak szerint módosul: — az első albekezdésben a „97 600 EUR” helyébe „98 600 EUR” lép, — a második albekezdésben a „162 600 EUR” helyébe „164 200 EUR” lép, — a harmadik albekezdésben a „9 700 EUR” helyébe „9 800 EUR” lép, — a negyedik albekezdésben a „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép. iii. a c) pont a következőképpen módosul: — az első albekezdésben a „75 500 EUR” helyébe „76 300 EUR” lép, — a második albekezdésben a „18 900 EUR-tól 56 600 EUR-ig” helyébe „19 100 EUR-tól 57 200 EUR-ig” lép, — a harmadik albekezdésben a „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép. b) A (2) bekezdés a következőképpen módosul: i. az a) pont első albekezdése a következőképpen módosul: — a „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép; ii. a b) pont az alábbiak szerint módosul: — az első albekezdésben a „75 500 EUR” helyébe „76 300 EUR” lép, — a második albekezdésben a „18 900 EUR-tól 56 600 EUR-ig” helyébe „19 100 EUR-tól 57 200 EUR-ig” lép. c) A (3) bekezdésben az „12 500 EUR” helyébe „12 600 EUR” lép. d) A (4) bekezdésben az „18 900 EUR” helyébe „19 100 EUR” lép. e) Az (5) bekezdésben az „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép. f) A (6) bekezdés a következőképpen módosul: i. az első albekezdésben a „90 200 EUR” helyébe „91 100 EUR” lép; ii. a második albekezdésben a „22 500 EUR-tól 67 600 EUR-ig” helyébe „22 700 EUR-tól 68 300 EUR-ig” lép.

2.	A 4. cikkben az „62 800 EUR” helyébe „63 400 EUR” lép.

3.

Az 5. cikk a következőképpen módosul: a) Az (1) bekezdés a következőképpen módosul: i. az a) pont a következőképpen módosul: — az első albekezdésben a „125 800 EUR” helyébe „127 100 EUR” lép, — a második albekezdésben a „12 500 EUR” helyébe „12 600 EUR” lép, — a harmadik albekezdésben a „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép, — a negyedik albekezdés a következőképpen módosul: — a „62 800 EUR” helyébe „63 400 EUR” lép, — a „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép; ii. a b) pont az alábbiak szerint módosul: — az első albekezdésben a „62 800 EUR” helyébe „63 400 EUR” lép, — a második albekezdésben a „106 300 EUR” helyébe „107 400 EUR” lép, — a harmadik albekezdésben a „12 500 EUR” helyébe „12 600 EUR” lép, — a negyedik albekezdésben az „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép, — az ötödik albekezdés a következőképpen módosul: — a „31 400 EUR” helyébe „31 700 EUR” lép, — a „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép; iii. a c) pont a következőképpen módosul: — az első albekezdésben a „31 400 EUR” helyébe „31 700 EUR” lép, — a második albekezdésben a „7 800 EUR-tól 23 500 EUR-ig” helyébe „7 900 EUR-tól 23 700 EUR-ig” lép, — a harmadik albekezdésben a „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép. b) A (2) bekezdés a következőképpen módosul: i. az a) pontban a „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép; ii. a b) pont az alábbiak szerint módosul: — az első albekezdésben a „37 700 EUR” helyébe „38 100 EUR” lép, — a második albekezdésben a „9 400 EUR-tól 28 300 EUR-ig” helyébe „9 500 EUR-tól 28 600 EUR-ig” lép, — a harmadik albekezdésben a „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép. c) A (3) bekezdésben az „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép. d) A (4) bekezdésben az „18 900 EUR” helyébe „19 100 EUR” lép. e) Az (5) bekezdésben az „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép. f) A (6) bekezdés a következőképpen módosul: i. az első albekezdésben a „30 100 EUR” helyébe „30 400 EUR” lép; ii. a második albekezdésben a „7 500 EUR-tól 22 500 EUR-ig” helyébe „7 600 EUR-tól 22 700 EUR-ig” lép.

4.	A 6. cikkben az „37 700 EUR” helyébe „38 100 EUR” lép.

5.	A 7. cikk a következőképpen módosul: a) az első bekezdésben az „62 800 EUR” helyébe „63 400 EUR” lép; b) a második bekezdésben a „18 900 EUR” helyébe „19 100 EUR” lép;

6.

A 8. cikk a következőképpen módosul: a) Az (1) bekezdés a következőképpen módosul: i. a második albekezdésben a „75 500 EUR” helyébe „76 300 EUR” lép; ii. a harmadik albekezdésben a „37 700 EUR” helyébe „38 100 EUR” lép; iii. a negyedik albekezdésben a „18 900 EUR-tól 56 600 EUR-ig” helyébe „19 100 EUR-tól 57 200 EUR-ig” lép; iv. az ötödik albekezdésben a „9 400 EUR-tól 28 300 EUR-ig” helyébe „9 500 EUR-tól 28 600 EUR-ig” lép; b) A (2) bekezdés a következőképpen módosul: i. a második albekezdésben a „251 600 EUR” helyébe „254 100 EUR” lép; ii. a harmadik albekezdésben a „125 800 EUR” helyébe „127 100 EUR” lép; iii. az ötödik albekezdésben a „2 700 EUR-tól 216 800 EUR-ig” helyébe „2 700 EUR-tól 219 000 EUR-ig” lép; iv. a hatodik albekezdésben a „108 500 EUR” helyébe „109 600 EUR” lép; c) A (3) bekezdésben az „6 300 EUR” helyébe „6 400 EUR” lép.

2. cikk

Ezt a rendeletet a 2010. április 1-jén még elbírálás alatt lévő érvényes kérelmekre nem kell alkalmazni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2010. április 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 35., 1995.2.15., 1. o.

(2)  HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

---

26.3.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/40

---

A BIZOTTSÁG 262/2010/EU RENDELETE

(2010. március 24.)

az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 122. alkalommal történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló, 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002/EK 2002. május 27. tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 7a. cikkének (1) bekezdésére (2),

mivel:

(1)	A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások rendeletnek megfelelő befagyasztása vonatkozik.

(2)

2010. március 10-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankciós bizottsága úgy határozott, hogy egy természetes személyt és két jogi személyt, illetve szervezetet töröl az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó listájáról (a továbbiakban: a lista), amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik. 2010. március 11-én a szankciós bizottság úgy határozott, hogy két természetes személlyel kiegészíti a listát, valamint hogy módosítja a listán szereplő hat természetes személy és egy jogi személy, illetve szervezet azonosító adatait.

(3)	A 881/2002/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően aktualizálni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 139., 2002.5.29., 9. o.

(2)  A 7a. cikket az 1286/2009/EU rendelet (HL L 346., 2009.12.23., 42. o.) illesztette be a rendeletbe.

---

---

26.3.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/44

---

A BIZOTTSÁG 263/2010/EU RENDELETE

(2010. március 25.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. március 26-án lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

---

---

26.3.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/46

---

A BIZOTTSÁG 264/2010/EU RENDELETE

(2010. március 25.)

a cukorágazat egyes termékeire a 2009/10-es gazdasági évben alkalmazandó, a 877/2009/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)	A 877/2009/EK bizottsági rendelet (3) a 2009/10-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 253/2010/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)	A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2009/10-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 877/2009/EK rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. március 26-án lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

(3)  HL L 253., 2009.9.25., 3. o.

(4)  HL L 79., 2010.3.25., 11. o.

---

---

26.3.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/48

---

A TANÁCS 2010/179/KKBP HATÁROZATA

(2010. március 11.)

a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia keretében a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) által a Nyugat-Balkánon végzett fegyverzet-ellenőrzési tevékenységek támogatásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A kézi- és könnyűfegyverek (SALW) túlzott mértékű és ellenőrizetlen felhalmozódása és elterjedése táplálta a bizonytalanságot Délkelet-Európában, ami súlyosbította a konfliktust a régióban, és aláásta a konfliktust követő béketeremtést, így komolyan veszélyezteti a régió békéjét és biztonságát.

(2)

2005. december 15–16-i ülésén az Európai Tanács elfogadta a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégiát (a továbbiakban: EU SALW stratégia), amely meghatározza a kézi- és könnyűfegyverek területén megvalósuló uniós fellépés irányvonalait.

(3)

Az EU SALW stratégia egyik célja a hatékony többoldalúság előmozdítása a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek kínálata elleni és azok terjedésének destabilizálására irányuló nemzetközi, regionális vagy az EU-n és tagállamain belüli mechanizmusok kifejlesztése érdekében. Az EU SALW stratégia továbbá a Nyugat-Balkánt a fegyverek tiltott kereskedelme és túlzott mértékű felhalmozódása által leginkább sújtott régiók egyikeként határozza meg.

(4)

Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) és a korábbi Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény (2008 óta: Regionális Együttműködési Tanács) égisze alatt, létrehozták a „Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet és Kelet-európai Központot” (a továbbiakban: SEESAC). A SEESAC székhelye Belgrádban található, egy műszaki támogató egységből áll, amely regionális és nemzeti szinten számos operatív tevékenységet támogat.

(5)

A SEESAC céljai magukban foglalják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elterjedésének és túlzott mértékű felhalmozódásának a megelőzését Délkelet-Európa egészében. A SEESAC különös hangsúlyt helyez olyan regionális projektek kifejlesztésére, amelyek a fegyverek határokon átnyúló forgalmának jelenségével szemben lépnek fel.

(6)

Az Unió korábban már támogatta a SEESAC-ot a 2002/589/KKBP együttes fellépés végrehajtásáról szóló, 2002. október 21-i 2002/842/KKBP tanácsi határozat révén, melyet a 2003. november 17-i 2003/807/KKBP tanácsi határozattal és a 2004. november 22-i 2004/791/KKBP tanácsi határozattal meghosszabbítottak és módosítottak. E határozatok végrehajtását a Tanács pozitívan értékelte,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   Az Unió a biztonság és a béke előmozdítására törekszik a Nyugat-Balkánon a hatékony többoldalúság, valamint az olyan ide vonatkozó regionális kezdeményezések támogatása révén, melyek célja a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elterjedése és túlzott mértékű felhalmozódása következtében a békét és biztonságot fenyegető veszély csökkentése.

(2)   Az (1) bekezdésben említett cél elérése érdekében az EU támogatni fogja a SEESAC projektet, amelynek célja a kézi- és könnyűfegyverek által a Nyugat-Balkán biztonságára jelentett veszély csökkentése. Az Unió által támogatandó tevékenységek konkrét céljai a következők kell hogy legyenek:

—	a kockázatos és bizonytalan fegyver- és lőszerkészletek kezelésének és biztonságának a javítása,

—	a rendelkezésre álló fegyver- és lőszerkészletek csökkentése megsemmisítési tevékenységek révén, valamint

—

a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének fokozása, többek között a Nyugat-Balkán országaiban a jelöléssel és nyomon követéssel kapcsolatos nemzetközi és nemzeti jogi okmányok végrehajtása, valamint a fegyverek nyilvántartásba vételi eljárásának javítása révén. A projekt részletes leírása a mellékletben található.

2. cikk

(1)   E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felelős (főképviselő).

(2)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekt technikai végrehajtását a SEESAC végzi. E feladatát a főképviselő felelőssége mellett végzi. A főképviselő ebből a célból megköti a szükséges megállapodásokat a SEESAC-kal.

3. cikk

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekt végrehajtását szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 1 600 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadásokat az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó eljárások és szabályok szerint kell kezelni.

(3)   A Bizottság felügyeli az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését. E célból finanszírozási megállapodást köt a SEESAC nevében eljáró UNDP-vel. A megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a SEESAC-nak – a hozzájárulás nagyságának megfelelően – biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát.

(4)   A Bizottság törekszik a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodásnak az e tanácsi határozat hatálybalépését követő mielőbbi megkötésére. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során esetlegesen felmerülő nehézségekről és a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

A főképviselő a SEESAC által készített rendszeres beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a jelentések képezik a Tanács által végzett értékelés alapját. A Bizottság jelentést tesz a projekt végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

(1)   Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

(2)   Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodás megkötésének időpontját követően 24 hónappal, vagy – abban az esetben, ha ezen időtartamon belül finanszírozási megállapodás megkötésére nem kerül sor – az elfogadásának időpontját követő hat hónappal hatályát veszti.

6. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

---

---

26.3.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/52

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. március 25.)

a hagyományos növényi gyógyszerekben felhasználandó növényi anyagokat, növényi készítményeket és ezek kombinációit tartalmazó jegyzék megállapításáról szóló 2008/911/EK határozat módosításáról

(az értesítés a C(2010) 1867. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/180/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16f. cikkére,

tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség véleményére, amelyet 2008. november 6-án fogalmazott meg a növényi gyógyszerekkel foglalkozó bizottság,

mivel:

(1)	A Mentha x piperita L. a 2001/83/EK irányelv értelmében vett növényi anyagnak, növényi készítménynek illetve ezek kombinációinak tekinthető, és megfelel az említett irányelvben meghatározott feltételeknek.

(2)	A Mentha x piperita L.-t helyénvaló ezért felvenni a hagyományos növényi gyógyszerekben felhasználandó növényi anyagoknak, növényi készítményeknek és ezek kombinációinak a 2008/911/EK bizottsági határozattal (2) megállapított jegyzékébe.

(3)	A 2008/911/EK határozat mellékletei, valamint 1. és 2. cikke közötti átfedések, illetve esetleges ellentmondások elkerülése érdekében az említett cikkekből el kell hagyni az egyes anyagokra vonatkozó hivatkozásokat.

(4)	A 2008/911/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerek Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/911/EK határozat az alábbiak szerint módosul:

1.

Az 1. és a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk A hagyományos növényi gyógyszerekben felhasználandó növényi anyagoknak, növényi készítményeknek és ezek kombinációinak jegyzékét az I. melléklet állapítja meg. 2. cikk Az I. mellékletben felsorolt növényi anyagokra vonatkozó javallatokat, a meghatározott hatáserősséget és az adagolást, az alkalmazás módját, illetve a hagyományos növényi gyógyszerként való biztonságos alkalmazásához szükséges valamennyi információt a II. melléklet tartalmazza.”

2.	Az I. és a II. melléklet ennek a határozatnak a mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 311., 2001.11.28., 67. o.

(2)  HL L 328., 2008.12.6., 42. o.

---

---

26.3.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/55

---

Helyesbítés a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló, 2003. november 20-i 2042/2003/EK bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 315., 2003. november 28. )

(Magyar nyelvű különkiadás, 7. fejezet, 07. kötet)

A 142. oldalon (magyar nyelvű különkiadás 682. oldal), a III. melléklet (66. rész) III. függelékének 3.3. pontjában:

a következő szövegrész:

„Tanfolyami tárgyanként legalább 1 kérdést“

helyesen:

„Tanóránként legalább egy kérdést“.

---