10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/1

(1)

A 471/2009/EK rendelet megállapítja a harmadik országokkal folytatott árukereskedelemre vonatkozó európai statisztika rendszeres előállításának közös keretét.

(2)

A külkereskedelmi statisztika körét össze kell hangolni az adott vámeljárásokkal annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a kereskedelmi forgalom kétszeri számbavételét, és meg lehessen határozni a külkereskedelmi statisztikába módszertani okokból nem tartozó árukat vagy árumozgásokat.

(3)

A külkereskedelmi statisztika harmonizált előállítása érdekében meg kell határozni az import- és exportnyilvántartásokból származó adatokat, köztük az alkalmazandó kódokat is.

(4)

Módszertani okokból a különleges árukra vagy árumozgásokra alkalmazható rendelkezéseket kell megállapítani.

(5)

A vállalkozásmutatók szerinti kereskedelmi statisztika és a számlázási pénznem szerinti bontású aggregált statisztika harmonizált összeállításának biztosítása érdekében meg kell határozni e statisztikák elkészítésének módszertanát.

(6)

Az összehasonlítható és pontos adatok biztosítása érdekében rendelkezéseket kell megállapítani az adatok Bizottság (Eurostat) számára történő tagállamok általi továbbítására és a statisztika felülvizsgálatára vonatkozóan.

(7)

Módosítani kell az ügylettípuskódokat annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a bérfeldolgozásra kerülő, az eredeti exportáló országba visszatérő árukat.

(8)

Intézkedéseket kell elfogadni, amelyek akkor is biztosítják a statisztikai adatszolgáltatást, amikor a vámalakiságok és a vámellenőrzések további egyszerűsítése – különösen a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) szóló, 2008. április 23-i 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 116. cikke értelmében – azt eredményezné, hogy nem állnak rendelkezésre vámadatok.

(9)

Ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni az 1172/95/EK tanácsi rendeletnek a külkereskedelmi statisztikák tekintetében való végrehajtására vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló, 2000. szeptember 7-i 1917/2000/EK bizottsági rendeletet (3).

(10)

Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések összhangban állnak a harmadik országokkal folytatott árukereskedelemre vonatkozó statisztikával foglalkozó bizottság véleményével,

1

—

import nyilvántartásba vételekor,

2

—

export nyilvántartásba vételekor,

a)

adásvétel esetén az importált vagy exportált áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár, kizárva az önkényes vagy fiktív értékeket;

b)

más esetekben az az ár, amely adásvétel esetén lett volna kifizetve.

a)

a feldolgozásra szánt áru értékét a feldolgozatlan áru értéke szerint kell megállapítani;

b)

a feldolgozást követően az áru értékét a feldolgozatlan áru értékének és a feldolgozási tevékenységgel hozzáadott értéknek az összegeként kell megállapítani.

a)

import esetében a rendeltetési tagállam határáig (CIF-típusú érték);

b)

export esetében a tényleges exportáló tagállam határáig (FOB-típusú érték).

a)

a Vámkódexben meghatározott konverziós rendelkezések szerint a vámáru-nyilatkozat elfogadásának idején alkalmazandó árfolyam; vagy ennek hiányában

b)

az áru behozatala vagy kivitele idején, az euroövezethez tartozó tagállamok számára az Európai Központi Bank által meghatározott referencia-árfolyam, vagy az euroövezeten kívüli tagállamokban a meghatározott hivatalos árfolyam alkalmazandó.

a)

kilogrammban kifejezett nettó tömeg, amely az áru tömege minden csomagolás nélkül; valamint

b)

ahol alkalmazható, a hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti megfelelő mértékegységben kifejezett kiegészítő mértékegység.

a)

import esetében a Taric-alszám árukódja szerint;

b)

export esetében a Kombinált Nómenklatúra-alszám árukódja szerint;

1

—

normál import vagy export,

2

—

aktív feldolgozási vámeljárás alá tartozó import vagy export,

3

—

passzív feldolgozási vámeljárás alá tartozó import vagy export,

9

—

nem vámáru-nyilatkozat alapján mért import vagy export.

0

—

amennyiben az árut nem konténerben szállítják, amikor átlépi az Európai Unió statisztikai területének határát,

1

—

amennyiben az árut konténerben szállítják, amikor átlépi az Európai Unió statisztikai területének határát.

0

—

amennyiben a pénznem egy euroövezeten kívüli tagállam nemzeti valutájában van megadva,

1

—

amennyiben a pénznem euróban van megadva,

2

—

amennyiben a pénznem USA-dollárban van megadva,

3

—

amennyiben a pénznem nem egy euroövezeten kívüli tagállam nemzeti valutájában, nem euróban és nem USA-dollárban van megadva.

a)

kereskedelmi forgalom iránya;

b)

statisztikai érték;

c)

partnerország;

d)

árukód a 451/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) mellékletében meghatározott nemzetgazdasági ág szintje vagy két számjegyű szint szerint;

e)

vállalkozások száma;

f)

a vállalkozás által végzett tevékenység az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) I. mellékletében meghatározott gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának (NACE) nemzetgazdasági ág szintje vagy két számjegyű szintje szerint;

g)

méretkategória az alkalmazottak számában mérve, a vállalkozások szerkezeti statisztikájánál alkalmazott mutatóknak a 250/2009/EK bizottsági rendelet (9) I. mellékletében meghatározott definíciója szerint.

a)

illeszkedési ráta a kereskedelmi és vállalkozásregiszterek között;

b)

kereskedelem tevékenység szerint és a vállalkozások méretkategóriái szerint;

c)

a legnagyobb vállalkozások aránya tevékenységenkénti kereskedelmi érték szerint;

d)

kereskedelem partnerország és tevékenység szerint;

e)

kereskedelem a partnerországok száma és tevékenységek szerint;

f)

kereskedelem áru és tevékenység szerint.

a)

kereskedelmi forgalom iránya;

b)

statisztikai érték;

c)

számlázási pénznem a 14. cikkben található kódolás szerint;

d)

összesítés és termékenkénti bontás a hatályos egységes nemzetközi kereskedelmi áruosztályozás (Standard International Trade Classification, SITC) áruosztályai (sections) és árucsoportjai (divisions) szerint:

a)

„ipari létesítmény”: olyan gépek, készülékek, felszerelés, berendezések, eszközök és anyagok összessége, amelyek együttesen terméket előállító vagy szolgáltatást nyújtó nagyléptékű, helyhez kötött egységet alkotnak;

b)

„alkotóelem”: ipari létesítményhez történő olyan szállítás, amely a KN ugyanazon árucsoportjába tartozó árukból áll;

c)

egy-egy alkotóelem árukódja a következőképpen áll össze:

a)

„hajó”: a KN 89. árucsoportja szerint tengerjárónak minősített hajó, vontatóhajó, hadihajó és úszószerkezet;

b)

„légi jármű”: 8802 30 és 8802 40 KN-kód alá sorolt repülőgép;

c)

„gazdasági tulajdonjog” egy természetes vagy jogi személy azon joga, hogy egy gazdasági tevékenység során – a vele járó kockázatok viselése jogán – igényt tartson valamely hajó vagy légi jármű használatához kapcsolódó előnyökre.

a)

hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjogának átruházása egy harmadik országban letelepedett természetes vagy jogi személyről egy az importáló tagállamban letelepedett természetes vagy jogi személyre; ezt az ügyletet importként kell kezelni;

b)

hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjogának átruházása egy az exportáló tagállamban letelepedett természetes vagy jogi személyről egy harmadik országban letelepedett természetes vagy jogi személyre; ezt az ügyletet exportként kell kezelni. Ha a hajó vagy a légi jármű új, az exportot a gyártási tagállamban kell nyilvántartásba venni;

c)

hajó vagy légi jármű behozatala és kivitele bérfeldolgozás előtt vagy után, a II. melléklet 2. lábjegyzetének megfelelően.

a)

a mennyiséget hajóknál darabszámban és a KN-ben megállapított bármely más kiegészítő mértékegységben, légi járműveknél nettó tömegben és kiegészítő mértékegységben kell megadni;

b)

a szállítási és biztosítási költségek nem tartoznak bele a statisztikai értékbe;

c)

a partnerország a következő:

d)

a (2) bekezdés a) és b) pontjában szereplő importra és exportra a tárgyidőszak az a hónap, amelyben a gazdasági tulajdonjog átruházása bekövetkezik.

a)

„áru hajóra és légi járműre szállítása”: termékek szállítása a személyzet és az utasok részére, valamint a hajó vagy a repülőgép motorjainak, gépeinek és más berendezéseinek működtetéséhez;

b)

a hajót vagy légi járművet ahhoz az országhoz tartozónak kell tekinteni, ahol a hajó vagy a légi jármű 19. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott gazdasági tulajdonjogát gyakorló természetes vagy jogi személy letelepedett.

—

:

9930 24 00

:

az 1–24. KN-árucsoportba tartozó áru esetében,

—

:

9930 27 00

:

a 27. KN-árucsoportba tartozó áru esetében,

—

:

9930 99 00

:

a máshová besorolt áru esetében.

a)

import, amelynek során az áru a következő helyről érkezett:

b)

export, amelynek során az árut a következő helyre szállították:

—

:

9931 24 00

:

az 1–24. KN-árucsoportba tartozó áru esetében,

—

:

9931 27 00

:

a 27. KN-árucsoportba tartozó áru esetében,

—

:

9931 99 00

:

a máshová besorolt áru esetében.

a)

„tengeri termék”: olyan halászati termék, ásványi anyag, újrahasznosítható hulladék és minden más termék, amelyet még nem rakodtak ki a szárazföldre tengerjáró hajóról;

b)

a hajót ahhoz az országhoz tartozónak kell tekinteni, ahol a hajó vagy a légi jármű 19. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott gazdasági tulajdonjogát gyakorló természetes vagy jogi személy letelepedett.

a)

tengeri termék kirakodása az importáló tagállam kikötőjében, vagy amikor egy importáló tagállam hajója tengeri terméket szerez be egy harmadik országhoz tartozó hajóról; ezeket az ügyleteket importként kell kezelni;

b)

tengeri termék kirakodása egy harmadik ország kikötőjében egy az exportáló tagállamhoz tartozó hajóról, vagy amikor harmadik országhoz tartozó hajó tengeri terméket szerez be egy az exportáló tagállamhoz tartozó hajóról; ezeket az ügyleteket exportként kell kezelni.

a)

„űreszköz”: olyan jármű, amely képes a Föld légkörén kívül közlekedni;

b)

„gazdasági tulajdonjog” egy természetes vagy jogi személy azon joga, hogy egy gazdasági tevékenység során – a vele járó kockázatok viselése jogán – igényt tartson valamely űreszköz használatához kapcsolódó előnyökre.

a)

importként abban a tagállamban, ahol az új tulajdonos letelepedett;

b)

exportként abban a tagállamban, ahol a kész űreszközt megépítették,

a)

a statisztikai értékre vonatkozó adatot az űreszköz szállítási és biztosítási költségek nélküli értékeként kell meghatározni;

b)

a partnerországra vonatkozó adat import esetében a kész űreszközt megépítő harmadik ország, export esetében pedig az a harmadik ország, amelyben az új tulajdonos letelepedett.

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/12

(1)

A 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram negyedik szakasza végrehajtásának további részletes szabályairól szóló, 2004. december 3-i 2229/2004/EK bizottsági rendelet (2) 24b. cikke értelmében, amennyiben egyértelmű, hogy egy hatóanyagnak várhatóan nincs semmiféle káros hatása az emberek és az állatok egészségére vagy a talajvízre, illetve nincs elfogadhatatlan kihatása a környezetre, az adott hatóanyagot fel kell venni a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe, anélkül hogy arról előzetesen egyeztetni kellene az EFSA-val.

(2)

Amennyiben egy adott hatóanyagot a 2229/2004/EK rendelet 24b. cikke értelmében az EFSA-val történő konzultáció nélkül vettek fel, akkor az említett rendelet 25a. cikkének előírásai szerint az EFSA-nak legkésőbb 2010. december 31-ig véleményt kell nyilvánítania a felülvizsgálati jelentés tervezetéről.

(3)

Mivel a 2229/2004/EK rendelet 24b. cikke értelmében számos hatóanyagot vettek fel a mellékletbe, több időt kell biztosítani az EFSA számára véleményének kiadására. Az említett hatóanyagok esetében egyértelmű, hogy nincsen semmiféle káros hatásuk. E tényeket tekintetbe véve helyénvaló 2012. december 31-ig meghosszabbítani az EFSA számára véleményének kiadására biztosított határidőt.

(4)

A 2229/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/13

(1)

A természetes ásványvizek jegyzékének, koncentrációs határértékeinek és címkézési követelményeinek, valamint a természetes ásványvizek és forrásvizek ózonnal dúsított levegővel való kezelésére vonatkozó feltételeknek a megállapításáról szóló, 2003. május 16-i 2003/40/EK bizottsági irányelv (2) megszabja a természetes ásványvizek fluoridtartalmának felső határát. Hasonló határt a forrásvízre vonatkozóan az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv (3) szab meg.

(2)

Az üzemeltetőket az irányelvek betartásában segítendő, engedélyezni kell a természetes ásványvizekből és forrásvizekből aktivált alumínium-oxid alkalmazásával fluoridot kivonó kezelést (a továbbiakban: „a fluoridkivonási kezelés”).

(3)

A fluoridkivonási kezelés nem adhat a kezelt vízhez olyan koncentrációjú maradékanyagot, amely veszélyes lehet a közegészségre.

(4)

A fluoridkivonási kezelésről értesíteni kell az illetékes hatóságokat, hogy azok elvégezhessék a kezelés helyes alkalmazásának biztosításához szükséges ellenőrzéseket.

(5)

Ha fluoridkivonási kezelést alkalmaztak, azt fel kell tüntetni a kezelt víz címkéjén.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/16

(1)

Az 1924/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre vonatkozó állítások alkalmazása csak akkor megengedett, ha azok szerepelnek a mellékletben található felsorolásban, amely alkalmazásuk feltételeit is meghatározza.

(2)

Az 1924/2006/EK rendelet azt is előírja, hogy a melléklet módosításait szükség esetén az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) (a továbbiakban: a Hatóság) folytatott konzultációt követően kell elfogadni.

(3)

Az 1924/2006/EK rendelet elfogadása előtt a Bizottság kikérte a Hatóság véleményét a tápanyag-összetételre vonatkozó állításokról és azok alkalmazásának feltételeiről az omega-3 zsírsavakkal, az egyszeresen telítetlen zsírral, a többszörösen telítetlen zsírral és a telítetlen zsírral kapcsolatban.

(4)

2005. július 6-án elfogadott véleményében (2) a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az omega-3 zsírsavak, az egyszeresen telítetlen zsír, a többszörösen telítetlen zsír és a telítetlen zsír fontos szerepet töltenek be a táplálkozásban. Egyes telítetlen zsírokból, mint az omega-3 zsírsavakból olykor az ajánlott mennyiségnél kevesebbet fogyasztanak. Ennélfogva azok a tápanyag-összetételre vonatkozó állítások, amelyek az e tápanyagok forrásául szolgáló, vagy azokban gazdag élelmiszerekre vonatkoznak, segíthetnek a fogyasztóknak abban, hogy egészségesebb termékeket válasszanak. Ezek a tápanyag-összetételre vonatkozó állítások azonban az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott 1924/2006/EK rendelet mellékletében felállított listán nem szerepelnek, mivel alkalmazásuk feltételeit akkor még nem tudták pontosan meghatározni.

(5)

Figyelembe véve a Hatóság 2009. június 30-án az omega-3 és omega-6 zsírsavak beviteli referenciaértékeinek címkézéséről elfogadott véleményét (3) is, e feltételek ma már tisztázottak, és ezért tanácsos az említett állításoknak a listára való felvétele.

(6)

Az „omega-3 zsírsavak forrása” és az „omega-3 zsírsavakban gazdag” állításokat illetően az alkalmazási feltételek meghatározásakor különbséget kell tenni a kétféle omega-3 zsírsav között, amelyek fiziológiai szerepe eltérő, és amelyek ajánlott fogyasztási mennyisége is különbözik. Az alkalmazási feltételeknek továbbá meg kellene határozniuk a termék 100 mg-jára, illetve 100 kalóriájára eső minimális mennyiséget annak biztosítására, hogy csak olyan élelmiszerekre lehessen alkalmazni ezeket az állításokat, amelyek megfelelő fogyasztási mennyiség mellett jelentős mennyiségű omega-3 zsírsavat tartalmaznak.

(7)

Az „egyszeresen telítetlen zsírban gazdag”, a „többszörösen telítetlen zsírban gazdag” és a „telítetlen zsírban gazdag” állításokkal kapcsolatban az alkalmazási feltételeknek elő kell írniuk az élelmiszer minimális telítetlen zsírtartalmát, és következésképpen azt is biztosítaniuk kell, hogy az állítások szerinti mennyiség a megfelelő fogyasztási mennyiség mellett jelentős részben fedezze a kiegyensúlyozott étrenddel elérhető mennyiséget.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/19

(1)

A 904/2008/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza a 3448/93/EK tanácsi rendeletnek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ilyen visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (3) IV. mellékletében felsorolt termékek elemzéséből nyert adatok kiszámításához használandó módszereket, eljárásokat és képleteket.

(2)

Egy szakértői csoport megvizsgálta a 904/2008/EK rendeletet abból a célból, hogy felmérje: figyelembe veszi-e a rendelet a szövegében meghatározott módszerek terén bekövetkezett tudományos és műszaki fejlődést. Az említett felmérés keretében elvégzett tanulmányok és vizsgálatok azt jelzik, hogy keményítő- vagy dextrintartalom meghatározására használt nátrium-hidroxiddal végzett hidrolízis és a szőlőcukor-tartalom – a jelenleg a legtöbb termék tekintetében előírt – enzimatikus eljárással történő, spektrofotometriás meghatározása már nem felel meg a jelenlegi műszaki követelményeknek, ezért e módszereket aktualizálni kell.

(3)

Ezért elő kell írni, hogy a keményítő- vagy dextrintartalom meghatározását enzimatikus eljárással, amiláz és amiloglükozidáz használatával kell végezni, a szőlőcukor-tartalom meghatározásához pedig a(z) 118/2010/EU bizottsági rendelettel (4) módosított, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkek behozatali szabályainak végrehajtásához szükséges analitikai módszerek és más technikai jellegű rendelkezések megállapításáról szóló, 2008. szeptember 16-i 900/2008/EK bizottsági rendelet (5) I. mellékletében megadott, nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiát (HPLC) kell használni.

(4)

A 904/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

„2.

Keményítő (vagy dextrin)

(a dextrint keményítő formájában kell kifejezni)

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/21

(1)

A 900/2008/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a képleteket, eljárásokat és módszereket, amelyeket – a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre vonatkozó, a 3448/93/EK tanácsi rendelet 7. cikkében előírt preferenciális kereskedelmi szabályok alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1996. július 25-i 1460/96/EK bizottsági rendelet (3) II. és III. mellékletének alkalmazásában – a keményítő-/szőlőcukor-tartalom meghatározására kell használni.

(2)

Egy szakértői csoport megvizsgálta a 900/2008/EK rendeletet abból a célból, hogy felmérje: figyelembe veszi-e a rendelet a szövegében meghatározott módszerek terén bekövetkezett tudományos és műszaki fejlődést. Az említett felmérés keretében elvégzett tanulmányok és vizsgálatok azt jelzik, hogy – keményítő-/szőlőcukor-tartalom meghatározására használt, nátrium-hidroxiddal végzett szolubilizálás (a szőlőcukrot eredményező enzimatikus lebontás előtt) és a teljes szőlőcukor-tartalom – jelenleg a legtöbb termék tekintetében előírt – enzimatikus eljárással történő, spektrofotometriás kiszámítása már nem felel meg a jelenlegi műszaki követelményeknek, ezért e módszereket aktualizálni kell.

(3)

Ezért elő kell írni, hogy a keményítő/szőlőcukor lebontását enzimatikus eljárással, amiláz és amiloglükozidáz használatával kell végezni, a teljes szőlőcukor-tartalom meghatározásához pedig nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiát (HPLC) kell használni, valamint meg kell határozni az enzimatikus módszer végrehajtásának módját.

(4)

A 900/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/26

(1)

Az 1233/2009/EU bizottsági rendelet (3) melléklete tartalmazza a tejágazati válság által sújtott tejtermelők támogatására szánt összegeket. Mivel ezeket az összegeket euróban rögzítették, annak érdekében, hogy a rendelet egységes és egyidejű alkalmazása az Unió egész területén biztosított legyen, az összegek nemzeti valutára történő átváltásához egységes dátumot kell kijelölni azokra a tagállamokra vonatkozóan, amelyek még nem vezették be az egységes valutát. Ezért a 2799/98/EK rendelet 3. cikkével összhangban indokolt az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tényt meghatározni.

(2)

Tekintettel a 2799/98/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében említett elvre és a 3. cikk (2) bekezdésében említett kritériumokra, indokolt, hogy a meghatározó ügyleti tény az 1233/2009/EU rendelet hatálybalépésének időpontja legyen.

(3)

Ezért az 1233/2009/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Annak érdekében, hogy a rendelet egységes és egyidejű alkalmazása az Unió egész területén a lehető leghamarabb biztosított legyen, e rendeletnek késedelem nélkül hatályba kell lépnie, és azt az 1233/2009/EU rendelet hatálybalépésének időpontjától alkalmazni kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/27

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/29

(1)

A 2002/32/EK irányelv előírja, hogy tilos felhasználni olyan takarmányozásra szánt termékeket, amelyek az említett irányelv I. mellékletében megállapított felső határértékeket meghaladó mértékben tartalmaznak nemkívánatos anyagokat.

(2)

A higany tekintetében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2008. február 20-i véleményében (2) megállapította, hogy a teljes értékű haltakarmányra vonatkozó, jelenleg hatályos maximális határérték (0,1 mg/kg) nincs összehangolva a halak és más tengeri állatok feldolgozásával előállított takarmány maximális határértékével (0,5 mg/kg). A takarmány-összetétel terén az utóbbi időben történt fejlődést követően a haltakarmány több halolajat és hallisztet tartalmaz, azonban a jelenleg hatályos jogi rendelkezések miatt fennáll annak veszélye, hogy a haltakarmány előállításakor nélkülözni kell ezeket az értékes takarmányanyagokat. A probléma megoldása érdekében indokolt a haltakarmányra vonatkozó felső határértéket csekély mértékben növelni; e határérték-növekedés nem hordozza magában annak veszélyét, hogy a tenyésztett halak ne felelnének meg a megállapított maximális higanyszintnek. A fent említett véleményből kiderül továbbá, hogy a kutyák és macskák számára előállított, teljes értékű takarmány esetében a jelenleg hatályos felső határérték nem nyújt elegendő védelmet. Ezért szükséges e felső határérték csökkentése. Mivel a prémes állatok érzékenysége a macskákéhoz hasonló, az említett felső határérték a prémes állatokra is alkalmazandó.

(3)

A nitritek tekintetében az EFSA 2009. március 25-i véleményében (3) megállapította, hogy a sertések és szarvasmarhák – mint az élelmiszer előállítására szolgáló állatok közül a jellegzetesen érzékeny fajok – esetében, a vonatkozó NOAEL (azaz a „megfigyelhető káros hatást nem okozó szint”) alapján megállapított biztonsági értékek (margins of safety) elégségesnek bizonyultak. Az EFSA továbbá megállapította, hogy az állati termékekben a nitrit jelenléte semmilyen formában nem veszélyezteti az emberi egészséget. A nitrit használata már jelenleg is engedélyezett kutyák és macskák teljes értékű, 20 %-os nedvességtartalmat meghaladó takarmányában tartósítószerként, legfeljebb 100 mg/kg-ig, valamint szilázsban adalékanyagként (4). Ezért a nitrit az ilyen jellegű, teljes értékű takarmányban és szilázsban nem tekinthető nemkívánatos anyagnak. Ennek következtében ezekben az esetekben nem kell megállapítani felső határértéket.

(4)

A gosszipol tekintetében az EFSA 2008. december 4-i véleményében megállapította, hogy a juhok (köztük a bárányok) és a kecskék (köztük a gidák) esetében megállapított, jelenleg hatályos felső határértékek nem biztosítanak elegendő védelmet az állatok egészségére káros hatások ellen. Az EFSA megállapította továbbá, hogy a gyapotmagból készült termékekkel táplált állatokból készült élelmiszerek fogyasztásával járó emberi gosszipolexpozíció valószínűleg kicsi, és feltehetően nincsenek egészségre káros hatásai. E vélemény alapján a juhok (köztük a bárányok) és a kecskék (köztük a gidák) esetében a felső határértéket csökkenteni kell.

(5)

A Madhuca longifolia L. szaponinok tekintetében az EFSA 2009. január 29-i véleményében (5) megállapította, hogy ezek a növények nem váltanak ki nem kívánt egészségügyi hatást, mivel a vizsgálat tárgyát képező állatok az Unió területén elhanyagolható mértékben kerülnek kapcsolatba ilyen növényekkel. Az EFSA úgy tekinti, hogy a Madhuca szaponinok jelenléte az emberi étrendben elhanyagolható, mivel az emberek nem fogyasztanak Madhuca-ból készült termékeket, és az Unióban nem használnak Madhuca-őrleményt takarmány-alapanyagként. Ezért indokolt a Mowrah-ra, Bassia-ra és Madhuca-ra vonatkozó bejegyzést tartalmazó sor törlése.

(6)

A 2002/32/EK irányelvet ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/33

(1)

A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10 éves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2007. december 4-i 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK irányelv I., I.A., illetőleg I.B. mellékletébe való felvételük lehetősége szempontjából meg kell vizsgálni. E jegyzékben szerepel a magnézium-foszfid.

(2)

Az 1451/2007/EK rendelet értelmében, a 98/8/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént a magnézium-foszfid értékelése az irányelv V. melléklete szerinti 18. terméktípusban, azaz a rovarölő szerekben történő felhasználás vonatkozásában.

(3)

Németországot jelölték referens tagállamnak, amely az 1451/2007/EK rendelet 14. cikke (4) és (6) bekezdésének megfelelően 2007. október 26-án benyújtotta a Bizottságnak az illetékes hatóság jelentését és egy kapcsolódó ajánlást.

(4)

Az illetékes hatóság jelentését a tagállamok és a Bizottság felülvizsgálta. Az 1451/2007/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgálat eredményeit a Biocid Termékek Állandó Bizottsága 2009. szeptember 17-én értékelő jelentésben foglalta össze.

(5)

A vizsgálatokból kitűnik, hogy a rovarölő szerként felhasznált, magnézium-foszfidot tartalmazó biocid termékek várhatóan megfelelnek a 98/8/EK irányelv 5. cikkében megfogalmazott követelményeknek. Ennek megfelelően indokolt a magnézium-foszfidot felvenni az I. mellékletbe, és ezzel biztosítani, hogy a rovarölő szerként felhasznált, magnézium-foszfidot tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyek kiadása, módosítása és visszavonása valamennyi tagállamban a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján történjen.

(6)

Uniós szinten nem értékeltek minden lehetséges felhasználási módot. Ezért szükségszerű, hogy a tagállamok elvégezzék az uniós szintű kockázatértékelés által reprezentatív módon nem vizsgált, a környezeti elemeket és a népességcsoportokat érintő felhasználási vagy expozíciós körülmények, valamint kockázatok értékelését, illetve a termékengedély odaítélésekor biztosítsák, hogy a megállapított kockázatok elfogadható szintre csökkentése érdekében megfelelő intézkedéseket hoznak, illetve meghatározott feltételeket szabnak. Különösen indokolt, hogy a tagállamok adott esetben értékeljék az uniós szintű kockázatértékelés által nem vizsgált kültéri használatot.

(7)

Az értékelő jelentés megállapításainak fényében a rovarölő szerként felhasznált, magnézium-foszfidot tartalmazó termékekkel kapcsolatban célszerű előírni, hogy azokat a 98/8/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdése i. pontjának e) alpontjával összhangban csak képesített szakember általi használatra lehessen engedélyezni, és az ilyen termékekre vonatkozóan a termékengedélyeztetés során különleges kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazzanak. Ezeknek az intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy elfogadható szintre csökkentsék a felhasználók magnézium-foszfiddal szembeni expozíciójának kockázatát.

(8)

A növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) határértékeket állapít meg a magnézium-foszfid emberi és állati táplálékban található maradékaira vonatkozóan. A 396/2005/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében a szermaradék-határértékek valamennyi növényvédőszer-maradékra vonatkoznak, beleértve azokat is, amelyek biocidként való használat eredményeként jelennek meg. Helyénvaló előírni a tagállamok számára, hogy a fogyasztói kockázatértékelés lehetővé tétele érdekében gondoskodjanak megfelelő szermaradék-vizsgálatok elvégzéséről a termékengedélyeztetés alkalmával. Ezenkívül az engedélyezett termékek címkéjén és/vagy biztonsági adatlapján olyan – többek között a várakozási idők betartatására irányuló – használati utasításokat kell feltüntetni, amelyek biztosítják, hogy a szóban forgó termékek megfeleljenek a 396/2005/EK rendelet 18. cikkében foglalt rendelkezéseknek.

(9)

Fontos, hogy ezen irányelv előírásai valamennyi tagállamban egyidejűleg kerüljenek alkalmazásra, mert így biztosítható a forgalomban lévő, magnézium-foszfid hatóanyagú biocid termékekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód, és általában véve így segíthető elő a biocid termékek piacának megfelelő működése.

(10)

Egy adott hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvételét megelőzően indokolt kellően hosszú időt hagyni arra, hogy a tagállamok és az érdekeltek felkészüljenek a felvételből fakadó új követelmények teljesítésére; ezzel egyúttal az is biztosítható, hogy a dokumentációt benyújtó kérelmezők teljes mértékben kihasználhassák a tízéves adatvédelmi időszakot, amely a 98/8/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja alapján a felvétel napjával veszi kezdetét.

(11)

A felvételt követően indokolt kellően hosszú időt hagyni arra, hogy a tagállamok végrehajtsák a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, és különösen oly módon adhassák meg, módosíthassák és vonhassák vissza a 18. terméktípusba tartozó, magnézium-foszfidot tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyeket, hogy azok megfeleljenek a 98/8/EK irányelv előírásainak.

(12)

A 98/8/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/37

(1)

A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10 éves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2007. december 4-i 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK irányelv I., IA., illetőleg IB. mellékletébe való felvételük lehetősége szempontjából meg kell vizsgálni. E jegyzékben szerepel a warfarin-nátrium.

(2)

Az 1451/2007/EK rendelet értelmében, a 98/8/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént a warfarin-nátrium értékelése az irányelv V. melléklete szerinti 14. terméktípusban, azaz a rágcsálóirtó szerekben történő felhasználás vonatkozásában.

(3)

A tárgyban Írországot jelölték referens tagállamnak, amely az 1451/2007/EK rendelet 14. cikke (4) és (6) bekezdésének megfelelően 2005. október 3-án benyújtotta a Bizottságnak jelentését és egy kapcsolódó ajánlást.

(4)

A tagállamok és a Bizottság felülvizsgálták az illetékes hatóság jelentését. Az 1451/2007/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgálat eredményeit a Biocid Termékek Állandó Bizottsága 2009. szeptember 17-én értékelő jelentésben foglalta össze.

(5)

Az elvégzett vizsgálatokból kitűnik, hogy a rágcsálóirtó szerként felhasznált, warfarin-nátriumot tartalmazó biocid termékek – a gyermekekkel történő véletlen balesetektől eltekintve – várhatóan nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre. Ugyanakkor a hatóanyag veszélyt jelenthet a nem célszervezet állatokra. A warfarin-nátriumot azonban jelenleg alapvető fontosságúnak tartják közegészségügyi és higiénés megfontolásokból. Ennek megfelelően indokolt a warfarin-nátriumot felvenni az I. mellékletbe, és ezzel biztosítani, hogy a rágcsálóirtó szerként felhasznált, warfarin-nátriumot tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyek megadása, módosítása és visszavonása valamennyi tagállamban a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján történjen.

(6)

Az értékelő jelentés megállapításainak fényében helyénvaló különleges kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazását előírni a warfarin-nátriumot tartalmazó, rágcsálóirtó szerként felhasznált termékek engedélyezésére vonatkozóan. Ezen intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy csökkentsék az emberek, illetve a nem célszervezet állatok elsődleges és másodlagos expozíciójának kockázatát. Ezért bizonyos korlátozásokat – például a maximális koncentrációt, a hatóanyag használatra nem kész termékekben történő piaci értékesítésének tilalmát és a riasztóanyagok használatát – célszerű bevezetni minden warfarin-nátriumot tartalmazó rágcsálóirtó szer tekintetében, míg más feltételeket az egyedi esettől függően a tagállamoknak célszerű meghatározniuk.

(7)

Tekintettel a felismert kockázatokra, a warfarin-nátriumot mindössze öt évre indokolt felvenni az I. mellékletbe, továbbá felvételének megújítása előtt összehasonlító kockázatértékelésnek kell alávetni a 98/8/EK irányelv 10. cikke (5) bekezdése i. pontjának második albekezdésével összhangban.

(8)

Fontos, hogy ezen irányelv előírásai valamennyi tagállamban egyidejűleg kerüljenek alkalmazásra, mivel így biztosítható a forgalomban lévő, warfarin-nátrium hatóanyagot tartalmazó biocid termékekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód, és általában véve így segíthető elő a biocid termékek piacának megfelelő működése.

(9)

Egy adott hatóanyagnak az I. mellékletbe történő felvételét megelőzően indokolt kellően hosszú időt hagyni a tagállamoknak arra, hogy hatályba léptessék azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek az irányelvnek való megfeleléshez.

(10)

Egy adott hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvételét megelőzően indokolt kellően hosszú időt hagyni arra, hogy a tagállamok és az érdekeltek felkészüljenek a felvételből fakadó új követelmények teljesítésére; ezzel egyúttal az is biztosítható, hogy a dossziét benyújtó kérelmezők teljes mértékben kihasználhassák a tízéves adatvédelmi időszakot, amely a 98/8/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja alapján a felvétel napjával veszi kezdetét.

(11)

A felvételt követően indokolt kellően hosszú időt hagyni arra, hogy a tagállamok végrehajtsák a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, és különösen, hogy oly módon adhassák meg, módosíthassák és vonhassák vissza a 14. terméktípusba tartozó, warfarin-nátriumot tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyeket, hogy azok megfeleljenek a 98/8/EK irányelv előírásainak.

(12)

A 98/8/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/40

(1)

A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10 éves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2007. december 4-i 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK irányelv I., I.A., illetőleg I.B. mellékletébe való felvételük lehetősége szempontjából meg kell vizsgálni. E jegyzékben szerepel az alumínium-foszfid.

(2)

A 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a foszfint kibocsátó alumínium-foszfid hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról szóló, 2009. július 31-i 2009/95/EK bizottsági irányelv (3) értelmében az alumínium-foszfid felvételre került a hatóanyagoknak a 98/8/EK irányelv I. mellékletében szereplő jegyzékébe, a 98/8/EK irányelv V. melléklete szerinti 14. terméktípusban, azaz a rágcsálóirtó szerekben történő felhasználás céljából.

(3)

Az 1451/2007/EK rendelet értelmében, a 98/8/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént az alumínium-foszfid értékelése az irányelv V. melléklete szerinti 18. terméktípusban, azaz a rovarölő szerekben történő felhasználás vonatkozásában.

(4)

Németországot jelölték referens tagállamnak, amely az 1451/2007/EK rendelet 14. cikke (4) és (6) bekezdésének megfelelően 2007. október 26-án benyújtotta a Bizottságnak az illetékes hatóság jelentését és egy kapcsolódó ajánlást.

(5)

Az illetékes hatóság jelentését a tagállamok és a Bizottság felülvizsgálta. Az 1451/2007/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgálat eredményeit a Biocid Termékek Állandó Bizottsága 2009. szeptember 17-én értékelő jelentésben foglalta össze.

(6)

A vizsgálatokból kitűnik, hogy a rovarölő szerként felhasznált, alumínium-foszfidot tartalmazó biocid termékek várhatóan megfelelnek a 98/8/EK irányelv 5. cikkében megfogalmazott követelményeknek. Ennek megfelelően indokolt az alumínium-foszfidot felvenni az I. mellékletbe, és ezzel biztosítani, hogy a rovarölő szerként felhasznált, alumínium-foszfidot tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyek kiadása, módosítása és visszavonása valamennyi tagállamban a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján történjen.

(7)

Uniós szinten nem értékeltek minden lehetséges felhasználási módot. Ezért szükségszerű, hogy a tagállamok elvégezzék az uniós szintű kockázatértékelés által reprezentatív módon nem vizsgált, a környezeti elemeket és a népességcsoportokat érintő felhasználási vagy expozíciós körülmények, valamint kockázatok értékelését, illetve a termékengedély odaítélésekor biztosítsák, hogy a megállapított kockázatok elfogadható szintre csökkentése érdekében megfelelő intézkedéseket hoznak, illetve meghatározott feltételeket szabnak. Különösen indokolt, hogy a tagállamok adott esetben értékeljék az uniós szintű kockázatértékelés által nem vizsgált kültéri használatot.

(8)

Az értékelő jelentés megállapításainak fényében a rovarölő szerként felhasznált, alumínium-foszfidot tartalmazó termékekkel kapcsolatban célszerű előírni, hogy azokat a 98/8/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdése i. pontjának e) alpontjával összhangban csak képesített szakember általi használatra lehessen engedélyezni, és az ilyen termékekre vonatkozóan a termékengedélyeztetés során különleges kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazzanak. Ezeknek az intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy elfogadható szintre csökkentsék a felhasználók alumínium-foszfiddal szembeni expozíciójának kockázatát.

(9)

A növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) határértékeket állapít meg az alumínium-foszfid emberi és állati táplálékban található maradékaira vonatkozóan. A 396/2005/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében a szermaradék-határértékek valamennyi növényvédőszer-maradékra vonatkoznak, beleértve azokat is, amelyek biocidként való használat következtében jelennek meg. Helyénvaló előírni a tagállamok számára, hogy a fogyasztói kockázatértékelés lehetővé tétele érdekében gondoskodjanak megfelelő szermaradék-vizsgálatok elvégzéséről a termékengedélyeztetés alkalmával. Ezenkívül az engedélyezett termékek címkéjén és/vagy biztonsági adatlapján olyan – többek között a várakozási idők betartatására irányuló – használati utasításokat kell feltüntetni, amelyek biztosítják, hogy a szóban forgó termékek megfeleljenek a 396/2005/EK rendelet 18. cikkében foglalt rendelkezéseknek.

(10)

Fontos, hogy ezen irányelv előírásai valamennyi tagállamban egyidejűleg kerüljenek alkalmazásra, mert így biztosítható a forgalomban lévő, alumínium-foszfid hatóanyagú biocid termékekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód, és általában véve így segíthető elő a biocid termékek piacának megfelelő működése.

(11)

Egy adott hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvételét megelőzően indokolt kellően hosszú időt hagyni arra, hogy a tagállamok és az érdekeltek felkészüljenek a felvételből fakadó új követelmények teljesítésére; ezzel egyúttal az is biztosítható, hogy a dokumentációt benyújtó kérelmezők teljes mértékben kihasználhassák a tízéves adatvédelmi időszakot, amely a 98/8/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja alapján a felvétel napjával veszi kezdetét.

(12)

A felvételt követően indokolt kellően hosszú időt hagyni arra, hogy a tagállamok végrehajtsák a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, és különösen oly módon adhassák meg, módosíthassák és vonhassák vissza a 18. terméktípusba tartozó, alumínium-foszfidot tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyeket, hogy azok megfeleljenek a 98/8/EK irányelv előírásainak.

(13)

A 98/8/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/44

(1)

A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10 éves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2007. december 4-i 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK irányelv I., I.A., illetőleg I.B. mellékletébe való felvétel lehetősége szempontjából meg kell vizsgálni. E jegyzékben szerepel a brodifakum.

(2)

Az 1451/2007/EK rendelet értelmében a 98/8/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént a brodifakum értékelése a 98/8/EK irányelv V. melléklete szerinti 14. terméktípusban, azaz a rágcsálóirtó szerekben történő felhasználás vonatkozásában.

(3)

Olaszországot jelölték ki referens tagállamnak, amely az 1451/2007/EK rendelet 14. cikke (4) és (6) bekezdésének megfelelően 2005. június 5-én benyújtotta a Bizottságnak az illetékes hatóság jelentését és egy kapcsolódó ajánlást.

(4)

Az illetékes hatóság jelentését a tagállamok és a Bizottság felülvizsgálta. Az 1451/2007/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgálat eredményeit a Biocid Termékek Állandó Bizottsága 2009. szeptember 17-én értékelő jelentésben foglalta össze.

(5)

A vizsgálatokból úgy tűnik, hogy a rágcsálóirtó szerként felhasznált, brodifakumot tartalmazó biocid termékek – a gyermekekkel történő véletlen balesetektől eltekintve – várhatóan nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre. Ugyanakkor ez a hatóanyag veszélyt jelenthet a nem célszervezet állatokra és a környezetre. A célszervezet rágcsálók azonban kártékonyak, ezért közegészségügyi veszélyt jelentenek. Továbbá eddig még nem sikerült kimutatni, hogy létezne a brodifakumnak ugyanolyan hatékony és kevésbé környezetszennyező alternatívája. Ennek megfelelően indokolt a brodifakumot korlátozott időre felvenni az I. mellékletbe, és ezzel biztosítani, hogy a rágcsálóirtó szerként felhasznált, brodifakumot tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyek kiadása, módosítása és visszavonása valamennyi tagállamban a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján történjen.

(6)

Az értékelő jelentés megállapításainak fényében helyénvaló különleges kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazását előírni a brodifakumot tartalmazó, rágcsálóirtó szerként való felhasználásra szánt termékek engedélyezésére vonatkozóan. Ezen intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy mérsékeljék az emberek, illetve a nem célszervezet állatok elsődleges és másodlagos expozíciójának kockázatát, valamint az anyag által hosszú távon a környezetre gyakorolt hatást. Ezért bizonyos korlátozásokat – például a legnagyobb koncentrációt, a hatóanyag porozószerként vagy használatra nem kész termékekben történő piaci értékesítésének tilalmát és a riasztó anyagok használatát – széleskörűen be kell vezetni, míg célszerű, hogy más feltételeket – az egyedi esettől függően – a tagállamok határozzanak meg.

(7)

Az azonosított kockázatok, valamint potenciálisan a környezetben tartósan megmaradó, biológiailag felhalmozódó és mérgező, vagy a környezetben nagyon tartósan megmaradó és biológiailag nagyon felhalmozódó tulajdonságai miatt a brodifakumot mindössze öt évre szabad felvenni az I. mellékletbe, és a 98/8/EK irányelv 10. cikke (5) bekezdése i. pontjának második albekezdésével összhangban összehasonlító kockázatelemzésnek kell alávetni, mielőtt az I. mellékletbe való felvételét megújítják.

(8)

Fontos, hogy ezen irányelv előírásai valamennyi tagállamban egyidejűleg kerüljenek alkalmazásra, mert így biztosítható a forgalomban lévő, brodifakumot tartalmazó biocid termékekkel szembeni egyenlő bánásmód, és általában véve így segíthető elő a biocid termékek piacának megfelelő működése.

(9)

Egy adott hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvételét megelőzően indokolt ésszerű időt hagyni arra, hogy a tagállamok és az érdekeltek felkészüljenek a felvételből fakadó új követelmények teljesítésére; ezzel egyúttal az is biztosítható, hogy a dokumentációt benyújtó kérelmezők teljes mértékben élvezhessék a tízéves adatvédelmi időszakot, amely a 98/8/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja alapján a felvétel napjával veszi kezdetét.

(10)

A felvételt követően indokolt ésszerű időt hagyni arra, hogy a tagállamok végrehajtsák a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, és különösen oly módon adhassák ki, módosíthassák és vonhassák vissza a 14. terméktípusba tartozó, brodifakumot tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyeket, hogy azok megfeleljenek a 98/8/EK irányelv előírásainak.

(11)

A 98/8/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/47

(1)

A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10 éves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2007. december 4-i 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK irányelv I., IA., illetőleg IB. mellékletébe való felvételük lehetősége szempontjából meg kell vizsgálni. E jegyzékben szerepel a warfarin.

(2)

Az 1451/2007/EK rendelet értelmében, a 98/8/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént a warfarin értékelése az irányelv V. melléklete szerinti 14. terméktípusban, azaz a rágcsálóirtó szerekben történő felhasználás vonatkozásában.

(3)

A tárgyban Írországot jelölték referens tagállamnak, amely az 1451/2007/EK rendelet 14. cikke (4) és (6) bekezdésének megfelelően 2005. október 3-án benyújtotta a Bizottságnak jelentését és egy kapcsolódó ajánlást.

(4)

A tagállamok és a Bizottság felülvizsgálták az illetékes hatóság jelentését. Az 1451/2007/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgálat eredményeit a Biocid Termékek Állandó Bizottsága 2009. szeptember 17-én értékelő jelentésben foglalta össze.

(5)

Az elvégzett vizsgálatokból kitűnik, hogy a rágcsálóirtó szerként felhasznált, warfarint tartalmazó biocid termékek – a gyermekekkel történő véletlen balesetektől eltekintve – várhatóan nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre. Ugyanakkor a hatóanyag veszélyt jelenthet a nem célszervezet állatokra. A warfarint azonban jelenleg alapvető fontosságúnak tartják a közegészség és a higiénia szempontjából. Ennek megfelelően indokolt a warfarint felvenni az I. mellékletbe, és ezzel biztosítani, hogy a rágcsálóirtó szerként felhasznált, warfarint tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyek megadása, módosítása és visszavonása valamennyi tagállamban a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján történjen.

(6)

Az értékelő jelentés megállapításainak fényében helyénvaló különleges kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazását előírni a warfarint tartalmazó, rágcsálóirtó szerként felhasznált termékek engedélyezésére vonatkozóan. Ezen intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy csökkentsék az emberek, illetve a nem célszervezet állatok elsődleges és másodlagos expozíciójának kockázatát. Ezért bizonyos korlátozásokat – például a legnagyobb koncentrációt, a hatóanyag használatra nem kész termékekben történő piaci értékesítésének tilalmát és a riasztóanyagok használatát – célszerű bevezetni minden warfarint tartalmazó rágcsálóirtó szer tekintetében, míg más feltételeket az egyedi esettől függően a tagállamoknak célszerű meghatározniuk.

(7)

Tekintettel a felismert kockázatokra, a warfarint mindössze öt évre indokolt felvenni az I. mellékletbe, továbbá felvételének megújítása előtt összehasonlító kockázatértékelésnek kell alávetni a 98/8/EK irányelv 10. cikke (5) bekezdése i. pontjának második albekezdésével összhangban.

(8)

Fontos, hogy ezen irányelv előírásai valamennyi tagállamban egyidejűleg kerüljenek alkalmazásra, mivel így biztosítható a forgalomban lévő, warfarin hatóanyagot tartalmazó biocid termékekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód, és általában véve így segíthető elő a biocid termékek piacának megfelelő működése.

(9)

Egy adott hatóanyagnak az I. mellékletbe történő felvételét megelőzően indokolt kellően hosszú időt hagyni a tagállamoknak arra, hogy hatályba léptessék azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek az irányelvnek való megfeleléshez.

(10)

Egy adott hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvételét megelőzően indokolt kellően hosszú időt hagyni arra, hogy a tagállamok és az érdekeltek felkészüljenek a felvételből fakadó új követelmények teljesítésére; ezzel egyúttal az is biztosítható, hogy a dossziét benyújtó kérelmezők teljes mértékben kihasználhassák a tízéves adatvédelmi időszakot, amely a 98/8/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja alapján a felvétel napjával veszi kezdetét.

(11)

A felvételt követően indokolt kellően hosszú időt hagyni arra, hogy a tagállamok végrehajtsák a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket és különösen oly módon adhassák meg, módosíthassák és vonhassák vissza a 14. terméktípusba tartozó, warfarint tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyeket, hogy azok megfeleljenek a 98/8/EK irányelv előírásainak.

(12)

A 98/8/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/50

(1)

A Mauritániai Iszlám Köztársaság végrehajtotta a válság lezárását szolgáló konszenzusos megoldást, amelyet az AKCS–EK partnerségi megállapodás 96. cikke alapján a Mauritániai Iszlám Köztársasággal folytatott konzultációk lezárásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/472/EK tanácsi határozat (4) által meghatározott megfelelő intézkedések alkottak.

(2)

A Mauritániai Iszlám Köztársaságban helyreállt az alkotmányos rend.

(3)

Az ország stabilitásához, valamint az AKCS–EK partnerségi megállapodás 9. cikkében említett lényeges elemek ismételt megsértésének elkerüléséhez való hozzájárulás érdekében elő kell segíteni a teljes körű, valamennyi érintett és érdekelt politikai és társadalmi szereplő részvételével zajló nemzeti párbeszédet és fel kell éleszteni az együttműködést.

(4)

Ennélfogva hatályon kívül kell helyezni a 2009/472/EK határozatot és újra kell indítani a politikai párbeszédet a Mauritániai Iszlám Köztársasággal a demokrácia megerősítése, a kormány alkotmányellenes megváltoztatásának megelőzése, az intézményi reform, valamint a fegyveres erők szerepének megreformálása, a jó politikai és gazdasági kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése, továbbá az intézményi és hatalmi egyensúly helyreállítása érdekében,

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/52

(1)

A 2005/629/EK bizottsági határozat (2) létrehozta a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottságot (HTMGB), amely a Bizottságot magas színvonalú tudományos szakvéleményekkel látja el.

(2)

A 2005/629/EK határozat megállapítja a HTMGB-tagok kinevezésére és hivatali idejére, a külső szakértők meghívására, a munkacsoportok létrehozására és a HTMGB eljárási szabályzatának elfogadására vonatkozó eljárásokat. Ezeket az eljárásokat az adminisztratív döntések megfelelő szinten történő meghozatala érdekében célszerű egyszerűsíteni.

(3)

Annak érdekében, hogy a Bizottság által meghívott magánszakértőknek kifizetett napdíjak ne legyenek összekeverhetők a HTMGB-tagoknak és a HTMGB ülésein részt vevő külső szakértőknek a 2005/629/EK határozat alapján nyújtandó egyéb díjazásokkal, az utóbbiakat indokolt ellentételezésnek nevezni.

(4)

A 2005/629/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság a megfelelő jelöltek listájából választja ki a HTMGB tagjait. Ez a lista a szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozó nyílt pályázati felhívásnak a Bizottság honlapján való közzétételét követően készül el.”

2.

A 7. cikkben „a Bizottság jóváhagyásával” szövegrész helyébe „a Bizottság illetékes szervezeti egységével folytatott konzultációt követően” szövegrész lép.

3.

A 8. cikkben „a Bizottság jóváhagyásával” szövegrész helyébe „a Bizottság illetékes szervezeti egységével folytatott konzultációt követően” szövegrész lép.

4.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 11. cikk (1) bekezdésében „a Bizottság jóváhagyásával” szövegrész helyébe „a Bizottság illetékes szervezeti egységével folytatott konzultációt követően” szövegrész lép.

7.

A melléklet helyébe az e határozat mellékletében szereplő szöveg lép.

10.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/55

(1)

A 882/2004/EK rendelet meghatározza többek között a 882/2004/EK rendelet alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedések végrehajtásának uniós pénzügyi támogatására vonatkozó eljárásokat.

(2)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-ban (3) és 2007-ben (4) jelentést adott ki a zoonózisok, zoonózis-kórokozók és antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia tendenciáiról és forrásairól az Európai Unióban (EFSA–ECDC jelentések). E jelentések szerint 2006-ban összesen 1 588 listeriosis (Listeria monocytogenes) okozta emberi megbetegedést regisztráltak 25 tagállamban. Emellett 2007-ben 1 558 esetről érkezett jelentés 26 tagállamból. A jelentések rámutattak továbbá arra is, hogy az ilyen jellegű emberi megbetegedések száma a 2001 és 2006 közötti időszakban jelentős mértékben megnövekedett. A megbetegedések gyakran súlyosnak bizonyulnak és a halálozási arány is magas.

(3)

Az a tény, hogy a Listeria monocytogenes a különböző élelmiszerekben már alacsony, 2–4 °C-os hőmérsékleten is képes szaporodni, a Listeria monocytogenes viszonylag hosszú ideig eltartható, fogyasztásra kész élelmiszerekben való előfordulásának vizsgálatát különösen fontossá teszi.

(4)

Az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK rendelet (5) értelmében az élelmiszer-ipari vállalkozóknak a helyes higiéniai gyakorlat, valamint a veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontokon (HACCP) alapuló eljárások alkalmazásának keretében biztosítaniuk kell a fogyasztásra kész élelmiszerekben előforduló Listeria monocytogenes-re vonatkozó élelmiszer-biztonsági kritériumok teljesülését.

(5)

Az EFSA–ECDC jelentések rámutattak arra, hogy a Listeria monocytogenes-re vonatkozó kritériumoknak való megfelelés hiánya a fogyasztásra kész sajtok, valamint a fogyasztásra kész halászati termékek és hőkezelt húskészítmények esetében jelentkezik a legnagyobb arányban.

(6)

A Listeria monocytogenes elsősorban az élelmiszereken keresztül veszélyezteti az emberek egészségét. Ezért a fogyasztásra kész halászati termékek, sajtok és hőkezelt hústermékek Listeria monocytogenes fertőzöttségének előfordulási gyakoriságát és mértékét összehangolt és összehasonlítható módon fel kell mérni egy, a tagállamokban kiskereskedelmi szinten végrehajtandó összehangolt monitoringprogram révén.

(7)

A fogyasztásra kész termékekben a Listeria monocytogenes szaporodását jelentős mértékben befolyásolja a termék pH-értéke, vízaktivitása és tárolási hőmérséklete. Modellezés révén meg lehet becsülni a fogyasztásra kész termékekben lévő Listeria monocytogenes szaporodását különböző hőmérsékleti körülmények között.

(8)

Amennyiben az uniós jogszabályokban nincs megfelelő meghatározás, a Codex Alimentarius Bizottság által kiadott, sajtra vonatkozó általános Codex-előírásban (CODEX STAN 283-1978, módosítva 2008-ban) és az érlelés nélküli sajtokra, többek között a friss sajtokra vonatkozó Codex-előírásban (CODEX STAN 221-2001, módosítva 2008-ban) található fogalommeghatározásokat kell alkalmazni a fogyasztásra kész sajtok összehangolt meghatározásának biztosítására.

(9)

A 2003/99/EK irányelv előírja, hogy összehangolt monitoringprogramok hozhatók létre a zoonózisokkal, illetve zoonózis-kórokozókkal kapcsolatos kockázatok becslésére vagy bázisértékek megállapítására, különösen akkor, ha egyedi igények merülnek fel.

(10)

Az EFSA-n belül a zoonózismegfigyelési adatok gyűjtésével foglalkozó munkacsoport 2009 májusában jelentést (6) fogadott el az Európai Unióban kiskereskedelmi szinten forgalmazott, fogyasztásra kész élelmiszerek egyes kategóriáiban előforduló Listeria monocytogenes összehangolt monitoringprogramjára vonatkozóan javasolt műszaki előírásokról.

(11)

Tekintve a Listeria monocytogenes fogyasztásra kész élelmiszerekben való előfordulási gyakoriságáról szóló összehasonlítható adatok gyűjtésének fontosságát, az összehangolt monitoringprogram végrehajtásához uniós pénzügyi hozzájárulást célszerű nyújtani.

(12)

A laboratóriumi vizsgálatok során felmerülő költséget indokolt megtéríteni egy adott összeghatárig. Az összes többi felmerülő költség – például mintavétel, utazás, adminisztráció – esetében uniós pénzügyi hozzájárulás nem igényelhető.

(13)

Uniós pénzügyi hozzájárulás olyan mértékben adható, amennyiben az összehangolt monitoringprogramot e határozattal összhangban végzik, és azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóságok az e határozatban előírt határidőn belül benyújtják az összes szükséges információt.

(14)

Az igazgatási hatékonyság érdekében az uniós pénzügyi hozzájárulás igényléséhez bemutatott összes kiadást euróban kell megadni. A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelettel (7) összhangban a nem euróban felmerülő kiadásokra alkalmazott átváltási árfolyam az Európai Központi Bank által annak a hónapnak az első napja előtt jegyzett árfolyam, amely hónapban a tagállam benyújtotta a kérelmet.

(15)

Ez a határozat az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (költségvetési rendelet) szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (8) 75. cikke, a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok 90. cikke, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó belső szabályok 15. cikke értelmében vett finanszírozási határozatnak minősül.

(16)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

csomagolt (nem fagyasztott) meleg- vagy hidegfüstöléssel készített, illetve pácolt hal;

b)

lágy és félkemény sajtok, a friss sajtok kivételével;

c)

csomagolt hőkezelt húskészítmények.

i.

az I. melléklet D. részében meghatározott valamennyi információt;

ii.

alátámasztásként a tagállamoknál az elemzések kapcsán felmerült költségek igazolását; az igazolásban legalább a IV. mellékletben meghatározott információkat kell megadni.

a)

a Listeria monocytogenes kimutatásához vizsgálatonként 60 EUR;

b)

a Listeria monocytogenes megszámlálásához vizsgálatonként 60 EUR;

c)

a pH-érték elemzéséhez vizsgálatonként 15 EUR;

d)

a vízaktivitás (aw) elemzéséhez vizsgálatonként 20 EUR.