6.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 35/1

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadására vonatkozó feltételekről és eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban a Bizottsághoz kérelem érkezett az e rendelet mellékletében szereplő készítmény engedélyezésére vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” kategóriába sorolandó metionin-hidroxi-analóg mangánkelátjának brojlercsirkék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (továbbiakban: Hatóság) 2009. szeptember 15-én kiadott véleménye (2) alapján, összevetve a Hatóság 2008. április 15-én kiadott véleményével (3), megállapítható, hogy a metionin-hidroxi-analóg mangánkelátja nincs káros hatással az állati vagy emberi egészségre, sem a brojlercsirkék környezetére. A 2008. április 15-én kiadott vélemény szerint az említett készítmény használata rendelkezésre álló mangánforrás felhasználásának tekinthető, és megfelel a brojlercsirkék tápértékkel rendelkező adalékanyagaira vonatkozó feltételeknek. A Hatóság a felhasználók biztonsága érdekében megfelelő intézkedések bevezetését javasolja. Úgy véli, hogy a forgalomba hozatalt követően nincs szükség különleges nyomonkövetési követelményekre. Emellett ellenőrizte az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által a takarmányban lévő adalékanyag elemzésének módszerével kapcsolatban benyújtott jelentést is.

(5)

Az említett készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

6.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 35/4

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadására vonatkozó feltételekről és eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

A szilárd kálium-diformát takarmány-adalékanyagként való felhasználását a kocáknál a 70/524/EGK irányelvnek megfelelően a takarmányokban lévő egyes adalékanyagok végleges engedélyezéséről és egy már engedélyezett takarmány-adalékanyag új alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről szóló, 2005. július 26-i 1200/2005/EK bizottsági rendelet (3) ideiglenesen engedélyezte. Az említett adalékanyagot ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint, mint meglévő terméket, felvették a takarmány-adalékanyagok közösségi nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban és a rendelet 7. cikkével összefüggésben kérelmet nyújtottak be az említett adalékanyag újraértékelésére, kérelmezve, hogy az adalékanyagot az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolják. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2009. szeptember 15-i véleményében (4) megállapította, hogy az adalékanyag nincs káros hatással az állati egészségre, a fogyasztók egészségére vagy a környezetre, és használata javítja az állatok hozamát. A Hatóság a felhasználók biztonsága érdekében megfelelő intézkedések bevezetését javasolja. Úgy véli, hogy a forgalomba hozatalt követően nincs szükség különleges nyomonkövetési követelményekre. Emellett a Hatóság az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyag vizsgálati módszeréről szóló jelentést is ellenőrizte.

(5)

Az említett adalékanyag értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Ezért az 1200/2005/EK rendelet e készítményre vonatkozó rendelkezéseit el kell hagyni.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

6.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 35/7

(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) felső határértékeket határoz meg élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagokra.

(2)

A Bizottság felkérésére az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak (EFSA) az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete az új tudományos információk figyelembevételével 2006. április 4-én egy aktualizált szakvéleményt (3) fogadott el az élelmiszerekben előforduló ochratoxin-A tekintetében, és a megengedhető heti bevitelt (TWI) 120 ng/testtömegkilogramm értékben rögzítette.

(3)

Az 1881/2006/EK rendelet előírja, hogy olyan élelmiszerben, mint például a szárított gyümölcsben – a szárított szőlő kivételével –, a kakaóban és a kakaóból készült termékekben, fűszerekben, húskészítményekben, a zöld kávéban, a sörben és az édesgyökérben lévő ochratoxin-A felső határértékei meghatározásának, valamint a különösen a szárított szőlőben és a szőlőlében lévő ochratoxin-A felső határértékei felülvizsgálatának helyénvalóságát az EFSA legújabb tudományos szakvéleménye fényében kell mérlegelni.

(4)

Az EFSA által elfogadott vélemény alapján a jelenlegi felső határérték megfelelő közegészségügyi védelmet látszik nyújtani, így azt fenn kell tartani. Az 1881/2006/EK rendelet által még nem szabályozott élelmiszerek esetében a Bizottság megállapította, hogy a közegészségügy védelme érdekében szükséges és indokolt felső határértéket megállapítani az olyan élelmiszerekre, amelyben az előforduló ochtratoxin-A jelentős mértékben hozzájárul az egész népesség, a népesség egy veszélyeztettet csoportja, vagy a népesség egy jelentős része ochratoxin-A-kitettségének növeléséhez, továbbá olyan élelmiszerekre, amelyek szerepe ugyan nem feltétlenül jelentős az ochratoxin-A-kitettség növelésében, de bizonyíthatóan nagy mennyiségű ochratoxin-A-t tartalmaznak. Ezekben az esetekben felső határértéket kell megállapítani annak elkerülésére, hogy ezen erősen fertőzött élelmiszerek bekerülhessenek az élelmiszerláncba.

(5)

A rendelkezésre álló információk alapján közegészségügyi szempontból nem tűnik szükségesnek felső ochratoxin-A-határértéket megállapítani a szárított szőlőtől különböző szárított gyümölcsökre, valamint kakaóra és kakaóból készült termékekre, húskészítményekre, ezen belül ehető belsőségekre és vértartalmú készítményekre, továbbá likőrborokra, mivel nem járulnak hozzá jelentős mértékben az ochratoxin-A-kitettség növeléséhez, és csak igen ritkán találtak közöttük magas ochratoxin-A-szintű élelmiszert. Zöld kávé és sör esetében a termelési lánc egy arra alkalmasabb szakaszában jelenleg is ellenőrzik az OTA jelenlétét (a pörkölt kávéban, illetve a malátában).

(6)

Igen magas ochratoxin-A-szintet találtak több esetben is fűszerekben és édesgyökérben. Ezért fűszerekre és az édesgyökérre felső határértéket kell megállapítani.

(7)

Nemrégiben bebizonyosodott, hogy az Unióba importáló legfőbb fűszertermelő országok közül egyesekben nincsenek érvényben megelőző intézkedések és hivatalos vizsgálatok az ochratoxin-A fűszerekben található jelenlétének ellenőrzésére. A közegészségügy védelme érdekében késedelem nélkül felső határértéket kell megállapítani a fűszerekben található ochratoxin-A tekintetében. Annak érdekében, hogy a termelő országok megelőző intézkedéseket tudjanak bevezetni, és a kereskedelmet se érje elfogadhatatlan mértékű zavar, rövid határidőn belül korlátozott időre magasabb felső határérték kerül bevezetésre mindaddig, amíg a helyes gyakorlat alkalmazásával elérhető határértéket tükröző felső határérték érvénybe nem lép. A szigorúbb határérték bevezetését megelőzően helyénvaló kiértékelni, hogy a világ különböző termelői régióiban a helyes gyakorlat mellett milyen ochratoxin-A-határértékek érhetők el.

(8)

Folytatni kell az ochratoxin-A olyan élelmiszerekben való jelenlétének felügyeletét, amelyekre nem állapítottak meg felső határértéket, és amennyiben rendszeresen szokatlanul magas ochratoxin-A-szintet állapítanak meg, ezen élelmiszerek esetében is szükség lehet az ochratoxin-A-szint felső határértékének megállapítására.

(9)

Az 1881/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

a 2.2.11. pontot az alábbiak váltják fel:

2.

A következő lábjegyzettel egészül ki:

6.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 35/9

6.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 35/11

(1)

A 2008/396/EK (2) és a 2009/87/EK bizottsági határozat (3) keretében a 2007-es pénzügyi évre vonatkozóan a görög OPEKEPE, az olasz ARBEA, a máltai MRAE, a portugál IFADAP és IFAP és a finn MAVI kifizető ügynökség kivételével valamennyi kifizető ügynökség számláinak elszámolására sor került.

(2)

Új információk megküldését és további ellenőrzések elvégzését követően a Bizottság immár határozatot hozhat a görög OPEKEPE, a máltai MRAE, a portugál IFADAP és IFAP és a finn MAVI kifizető ügynökség által benyújtott számlák teljességéről, pontosságáról és a valódiságáról.

(3)

Az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 885/2007/EK bizottsági rendelet (4) 10. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a szóban forgó rendelet 10. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti számlaelszámolási határozat alapján az egyes tagállamoktól behajtandó vagy számukra kifizetendő összeget úgy kell meghatározni, hogy a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó havi kifizetéseket kivonják az adott évre (tehát 2008-ra) vonatkozó, az (1) bekezdés szerint elismert kiadásokból. Ezt az összeget le kell vonni vagy hozzá kell adni a számlaelszámolási határozat elfogadásának hónapját követő második hónapban felmerülő költségekhez kapcsolódó havi kifizetéshez.

(4)

Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (5) bekezdése értelmében abban az esetben, ha a behajtásra a közigazgatási vagy jogi szempontból történő első ténymegállapítás időpontját követő négy éven belül, illetve – amennyiben a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi – nyolc éven belül nem kerül sor, a szabálytalanságok miatti behajtás elmaradásából származó pénzügyi következmények 50 %-át az érintett tagállam viseli, 50 %-át pedig a közösségi költségvetésből kell finanszírozni. A szóban forgó rendelet 32. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok az éves beszámolókkal együtt összesítő bevallást nyújtanak be a Bizottságnak a szabálytalanságok nyomán kezdeményezett behajtási eljárásokról. A behajtandó összegekre vonatkozó tagállami bevallási kötelezettség végrehajtásának részletes szabályait a 885/2006/EK rendelet állapítja meg. A tagállamok által 2008-ban benyújtandó 1. és 2. táblázat mintáját az említett rendelet III. melléklete tartalmazza. A tagállamok által kitöltött táblázatok alapján a Bizottság határozatot hoz a négy, illetve nyolc évnél régebbi szabálytalanságok miatti behajtások elmaradásának pénzügyi következményeiről. Az említett határozat nem sérti az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (8) bekezdésével összhangban a megfelelőségre vonatkozóan később hozandó határozatokat.

(5)

Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a behajtási eljárást nem hajtják végre. Ilyen határozatot azonban csak abban az esetben hozhatnak, ha a behajtási eljárás során felmerült költségek, valamint az arra még előirányzott költségek összességében meghaladják a behajtandó pénzösszeget, vagy ha a behajtásra nincs lehetőség, mert az adós vagy a szabálytalanságért jogszabályi felelősséggel tartozó személyek fizetésképtelensége az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban megállapításra és elfogadásra került. Ha a határozatot a közigazgatási vagy jogi szempontból történő első ténymegállapítás időpontját követő négy éven belül vagy – amennyiben a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi – nyolc éven belül meghozzák, a behajtás elmaradásából származó pénzügyi következmények 100 %-át a közösségi költségvetésből kell finanszírozni. Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett összesítő bevallásban a tagállam feltünteti azokat a pénzösszegeket, amelyekről úgy döntött, hogy behajtásukra nem kerül sor, továbbá indokolja döntését. Ezek az összegek nem az érintett tagállamot terhelik, következésképpen azokat a közösségi költségvetés fedezi. A határozat nem sérti az említett rendelet 32. cikkének (8) bekezdésével összhangban a megfelelőségre vonatkozóan később hozandó határozatokat.

(6)

Az érintett kifizető ügynökségek számláinak elszámolása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a szóban forgó tagállamok által a 2008/396/EK és a 2009/87/EK határozat alapján már visszatartott összegeket.

(7)

Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésével összhangban e határozat nem sérti a Bizottság által elfogadott, a közösségi szabályoknak nem megfelelő kiadásokat a közösségi finanszírozásból kizáró későbbi határozatokat,

6.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 35/14

(1)

A 2006/210/EK bizottsági határozattal (1) létrehozott magas szintű nemzeti szabályozási szakértői csoport (a továbbiakban: a csoport) jobb szabályozással foglalkozó, magas szintű nemzeti szakértők tanácsadó csoportja.

(2)

A Bizottság elnöke jelezte, hogy a jobb szabályozás továbbra is a Bizottság politikai napirendjének kiemelt kérdése (2).

(3)

E napirend előrevitelében fontos szerepet játszik a jobb szabályozás megvitatására és a jobb szabályozáshoz kapcsolódó kérdések tekintetében a tagállamokkal folytatott együttműködés ösztönzésére szolgáló fórum.

(4)

A csoport megbízatását ezért három évvel meg kell hosszabbítani.

(5)

A 2006/210/EK határozatot ennek megfelelően meg kell hosszabbítani.

(6)

Annak érdekében, hogy a csoport folytathassa munkáját, ennek a határozatnak 2010. január 1-jétől hatályba kell lépnie,

6.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 35/15

(1)

A 2006/43/EK irányelv 47. cikkének (1) bekezdésével és 53. cikkével összhangban – 2008. június 29-től – a tagállamok illetékes hatóságai csak akkor engedélyezhetik a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok harmadik ország illetékes hatóságainak történő átadását, ha a Bizottság e hatóságokat megfelelőnek nyilvánította, és viszonosságon alapuló együttműködési megállapodások léteznek e hatóságok és az érintett tagállamok illetékes hatóságai között. Meg kell ezért határozni, hogy a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában levő könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok harmadik ország illetékes hatóságának való átadása szempontjából mely harmadik országbeli illetékes hatóságok megfelelőek.

(2)

A jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok harmadik ország illetékes hatóságainak történő átadása a független közfelügyelet ellátásához fűződő jelentős közérdeket tükrözi. Ennek megfelelően indokolt, hogy a tagállamok illetékes hatóságai általi ilyen átadásra kizárólag az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságoknak a közfelügyelettel, a külső minőségbiztosítással, valamint a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vizsgálatával összefüggő hatásköre gyakorlása céljából kerüljön sor. Az információt megkapó harmadik országbeli illetékes hatóságok alkalmazottainak vagy korábbi alkalmazottainak be kell tartaniuk a szakmai titoktartási követelményeket.

(3)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2) kell alkalmazni a személyes adatok ezen irányelv alapján történő feldolgozására. Ennek megfelelően, ha a könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok harmadik országok alább megjelölt illetékes hatóságainak történő átadása személyes adatok felfedésével jár, úgy azt indokolt mindig a 95/46/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban végrehajtani. A tagállamoknak a 95/46/EK irányelv IV. fejezetével összhangban lévő, illetékes hatóságaik és a harmadik országok illetékes hatóságai közötti együttműködési megállapodások révén célszerű biztosítaniuk, hogy a harmadik országok illetékes hatóságai részéről ne kerüljön sor az átadott, jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában levő könyvvizsgálati munkaanyagokban vagy egyéb dokumentumokban foglalt személyes adatok további felfedésére az érintett tagállamok illetékes hatóságainak előzetes hozzájárulása nélkül. A jelen határozat tekintetében sor került az európai adatvédelmi biztossal való konzultációra.

(4)

A harmadik országok illetékes hatóságainak megfelelőségét indokolt a 2006/43/EK irányelv 36. cikkében szereplő, az együttműködésre vonatkozó követelmények, vagy ezzel lényegében egyenértékű funkcionális eredmények fényében értékelni. A megfelelőséget különösen az érintett harmadik ország illetékes hatóságai által gyakorolt hatáskörök, a szakmai titoktartási és bizalmassági szabályok megszegését gátoló, e hatóságok által alkalmazott óvintézkedések, valamint a rájuk vonatkozó jogszabályok és szabályozások alapján a tagállamok illetékes hatóságaival való együttműködési képességük fényében indokolt értékelni.

(5)

Mivel azon közösségi vállalkozások könyvvizsgálóira és könyvvizsgáló cégeire vonatkozóan, amelyek Kanadában, Japánban vagy Svájcban értékpapírokat bocsátottak ki, vagy amelyek ezekben az országokban kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolókat kibocsátó csoport részét képezik, ezen országok nemzeti joga szabályozást tartalmaz, el kell dönteni, hogy a tagállamok illetékes hatóságai átadhassanak-e a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában levő könyvvizsgálati munkaanyagokat vagy egyéb dokumentumokat ezen országok illetékes hatóságainak kizárólag abból a célból, hogy ez utóbbiak a közfelügyeletre, a külső minőségbiztosításra, valamint a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vizsgálatára vonatkozó hatáskörüket gyakorolhassák.

(6)

A 2006/43/EK irányelv 47. cikke alkalmazásában Kanada, Japán és Svájc illetékes hatóságai tekintetében sor került a megfelelőség értékelésére. A megfelelőségről hozott határozatokat e hatóságok tekintetében ezen értékelések alapján indokolt meghozni.

(7)

A kanadai Public Accountability Board a közfelügyeletre, a külső minőségbiztosításra, valamint a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vizsgálatára vonatkozó hatáskörrel rendelkezik. Megfelelő óvintézkedéseket alkalmaz, tiltja, hogy jelenlegi vagy korábbi alkalmazottai bármely külső harmadik fél vagy hatóság előtt bizalmas információkat fedjenek fel, és szankcionálja ennek megszegését. Az átadott, a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában levő könyvvizsgálati munkaanyagokat vagy egyéb dokumentumokat kizárólag a közfelügyelettel, a külső minőségbiztosítással és a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vizsgálatával összefüggő célokra használná fel. A kanadai jogszabályok és szabályozások értelmében bármely tagállam illetékes hatóságainak átadhat a kanadai könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában levő könyvvizsgálati munkaanyagokat és egyéb dokumentumokat. Ennek alapján indokolt a kanadai Public Accountability Board megfelelőnek nyilvánítása a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában.

(8)

A japán Financial Services Agency és a Financial Services Agency-n belül a Certified Public Accountants and Auditing Oversight Board a közfelügyeletre, a külső minőségbiztosításra, valamint a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vizsgálatára vonatkozó hatáskörrel rendelkezik. Indokolt, hogy e határozat csak a Financial Services Agency-nek a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vizsgálatára vonatkozó hatáskörére terjedjen ki. A japán Financial Services Agency és a Certified Public Accountants and Auditing Oversight Board megfelelő óvintézkedéseket alkalmaz, tiltja, hogy jelenlegi vagy korábbi alkalmazottai bármely külső harmadik fél vagy hatóság előtt bizalmas információkat fedjenek fel, és szankcionálja ennek megszegését, és az átadott, a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában levő könyvvizsgálati munkaanyagokat vagy egyéb dokumentumokat kizárólag a közfelügyelettel, a külső minőségbiztosítással és a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vizsgálatával összefüggő célokra használná fel. A japán jogszabályok és szabályozások értelmében mindkét hatóság bármely tagállam illetékes hatóságainak átadhat a japán könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában levő könyvvizsgálati munkaanyagokat és egyéb dokumentumokat. Ennek alapján indokolt a japán Financial Services Agency és a Certified Public Accountants and Auditing Oversight Board megfelelőnek nyilvánítása a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában.

(9)

A svájci Federal Audit Oversight Authority a közfelügyeletre, a külső minőségbiztosításra, valamint a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vizsgálatára vonatkozó hatáskörrel rendelkezik. Megfelelő óvintézkedéseket alkalmaz, tiltja, hogy jelenlegi vagy korábbi alkalmazottai bármely külső harmadik fél vagy hatóság előtt bizalmas információkat fedjenek fel, és szankcionálja ennek megszegését. Az átadott, a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában levő könyvvizsgálati munkaanyagokat vagy egyéb dokumentumokat kizárólag a közfelügyelettel, a külső minőségbiztosítással és a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vizsgálatával összefüggő célokra használná fel. A svájci jogszabályok és szabályozások értelmében bármely tagállam illetékes hatóságainak átadhat a svájci könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában levő könyvvizsgálati munkaanyagokat és egyéb dokumentumokat. Ennek alapján indokolt a svájci szövetségi könyvvizsgálati felügyeleti hatóság megfelelőnek nyilvánítása a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában.

(10)

Célszerű, hogy a könyvvizsgálati munkaanyagok átadása egyrészt azt foglalja magában, hogy – a tagállamok illetékes hatóságainak előzetes egyetértésével – az e határozattal megfelelőnek nyilvánított hatóságoknak hozzáférést biztosítanak a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában levő könyvvizsgálati munkaanyagokhoz vagy más dokumentumokhoz vagy e dokumentumokat részükre továbbítják, másrészt azt, hogy a tagállamok illetékes hatóságai az előbbi hatóságoknak az ilyen dokumentumokhoz hozzáférést biztosítanak vagy a dokumentumokat részükre továbbítják. Következésképpen indokolt, hogy a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek ne engedhessenek hozzáférést a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek birtokában levő könyvvizsgálati munkaanyagokhoz vagy más dokumentumokhoz és ne adhassanak át ilyen dokumentumokat e hatóságok számára az e határozatban, valamint a 2006/43/EK irányelv 47. cikkében meghatározottaktól eltérő feltételek mellett, például a jog szerinti könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cégek vagy az adott vállalkozás mint ügyfél hozzájárulása alapján.

(11)

Indokolt, hogy e határozat ne érintse a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 25. cikkének (4) bekezdésében említett együttműködési megállapodásokat.

(12)

Mivel e határozat elfogadására az egyes harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok könyvvizsgálói tevékenységére vonatkozó átmeneti időszakról szóló, 2008. július 29-i 2008/627/EK bizottsági határozattal (4) egyes harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára biztosított átmeneti időszak keretében kerül sor, indokolt, hogy e határozat ne korlátozza a Bizottság által a 2006/43/EK irányelv 46. cikke alapján az egyenértékűség tárgyában esetlegesen elfogadandó végleges határozatokat.

(13)

E határozat célja, hogy megkönnyítse az eredményes együttműködést a tagállamok illetékes hatóságai és Kanada, Japán és Svájc illetékes hatóságai között annak érdekében, hogy elláthassák közfelügyeleti, külső minőségbiztosítási és vizsgálati feladataikat, egyúttal az érintett felek érdekeinek védelmében. Az említett hatóságokkal kötött együttműködési megállapodásokat a tagállamoknak meg kell küldeniük a Bizottságnak, így lehetővé téve számára annak értékelését, hogy az együttműködés összhangban van-e a 2006/43/EK irányelv 47. cikkével.

(14)

A Kanadával, Japánnal és Svájccal folytatott könyvvizsgálati felügyeleti együttműködés végső célja az egymás felügyeleti rendszerébe vetett kölcsönös bizalom megteremtése, amely mellett könyvvizsgálati munkaanyagok átadására csak kivételes esetben kerülne sor. A kölcsönös bizalom a Közösség és az említett országok könyvvizsgálati felügyeleti rendszerének egyenértékűségén alapulna.

(15)

Az ezen határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2006/43/EK irányelv 48. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

1.

a kanadai Public Accountability Board;

2.

a japán Financial Services Agency;

3.

a japán Certified Public Accountants and Auditing Oversight Board;

4.

a svájci Federal Audit Oversight Authority.

6.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 35/18

(1)

Amennyiben egy tagállam évente és hektáronként a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontja második bekezdésének első mondatában és az említett pont a) alpontjában meghatározottól eltérő mennyiségű szerves trágyát kíván felhasználni, a kérdéses mennyiséget objektív kritériumok – jelen esetben a növénykultúrák hosszú vegetációs időszaka és nagy nitrogénfelvétele – alapján kell meghatározni oly módon, hogy az ne akadályozza az irányelv 1. cikkében meghatározott célok elérését. A Bizottság 2005. december 8-án elfogadta a 2005/880/EK határozatot (2), amely a legalább 70 % legelőt magukban foglaló gazdaságokban évente és hektáronként 250 kg mennyiségű, szerves trágyából származó nitrogén kijuttatását engedélyezi Hollandia számára.

(2)

Az ilyen módon engedélyezett eltérés 25 000 gazdaságot és mintegy 900 000 hektárnyi területet érintett Hollandiában, alkalmazási időszaka pedig 2006. január 1-jétől2009. december 31-ig tartott. Az eltérés engedélyezésére a következő okokból került sor:

(3)

A Bizottság tehát arra a megállapításra jutott, hogy a Hollandia által kért trágyamennyiség nem sérti a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek elérését, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos szigorú feltételek. E feltételek közé tartozott a gazdaságonkénti trágyázási terv létrehozása, a trágyázási gyakorlatok trágyázási jegyzékeken keresztüli nyilvántartásba vétele, az időszakonkénti talajelemzés, a kukorica utáni takarónövényes talajápolás a téli időszakban, különös szántási előírások alkalmazása, a szántás előtti trágyázás elmaradása és a hüvelyesek arányát figyelembe vevő trágyázás. Ezen előírások célja a növényi kultúrák igényein alapuló trágyázás, valamint a vízbe jutó nitrogénveszteség csökkentése és megelőzése.

(4)

Annak érdekében, hogy a 2005/880/EK határozattal a 2006–2009-es időszakra engedélyezett eltérés alkalmazása ne vezessen belterjesítéshez, az illetékes hatóságokat kötelezték annak biztosítására, hogy a harmadik holland nemzeti cselekvési tervnek megfelelően a trágyatermelés sem a nitrogén, sem a foszfor mennyiségét tekintve ne emelkedjen a 2002-es szint fölé.

(5)

Hollandia kellő időben eljuttatta a 2005/880/EK határozat 8. cikke és 10. cikke szerinti térképeket és jelentéseket.

(6)

Hollandia 2009. július 14-én az eltérés meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz. A kérelem részletes indokolásra és a nitrátokkal kapcsolatos negyedik cselekvési programnak (2010–2013) a holland képviselőház általi elfogadására hivatkozik. A negyedik cselekvési program utal a 2006–2009-es eltérés feltételeivel összhangban elért (jelentős) fejlődésre, valamint a még hátralevő kihívásokra. A program a harmadik cselekvési programra épül, és határozottabb intézkedéseket tartalmaz, így megszigorítja a homokos talajokon alkalmazandó nitrogénkijuttatási szabványokat, szigorúbb, a talaj foszforállapotától függő foszforkijuttatási szabványokat állapít meg, és meghosszabbítja a trágyázási tilalom idejét (3). E jogi rendelkezések célja a táplálékfelesleg további csökkentése és a vízminőség további javítása, szükség esetén az intézkedések fokozásával a 2010–2013-as időszakban.

(7)

A vízminőség még mindig csökkenőben van a talajvíz nitráttartalmát és a felszíni vizek tápláléktartalmát tekintve (beleértve a foszfortartalmat is), mivel a harmadik cselekvési program hatásai várhatóan csak a következő években fognak jelentkezni.

(8)

A nyomon követés és az ellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy az eltérés a 2006–2009-es időszakban körülbelül 24 000 legelőgazdaságot érintett, mintegy 830 000 hektárnyi megművelt földterületen.

(9)

Annak érdekében, hogy a kért eltérés alkalmazása ne vezessen belterjesítéshez, az illetékes hatóságoknak továbbra is gondoskodniuk kell arról, hogy a trágyatermelés sem a nitrogén, sem a foszfor mennyiségét tekintve ne emelkedjen a 2002-es szint fölé.

(10)

A Hollandia által eddig elért eredmények összhangban vannak a 2005/880/EK határozatban rögzített feltételekkel.

(11)

A 91/676/EGK irányelv végrehajtásához és a negyedik cselekvési program megvalósításához szükséges holland jogi szabályozást elfogadták, és az ugyanúgy vonatkozik a kért eltérésre is.

(12)

Tekintettel a 2010–2013-as időszakra vonatkozó cselekvési programban Hollandia által vállalt intézkedésekre, a Bizottság úgy véli, hogy a Hollandia által a 2010–2013-as időszakra kért trágyamennyiség nem sérti a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek elérését, ha a 2005/880/EK határozatban megállapított szigorú feltételek változatlanul teljesülnek.

(13)

A 2005/880/EK határozat 2009. december 31-jén hatályát veszti.

(14)

Annak biztosítására, hogy az érintett szarvasmarha-tenyésztő gazdaságok ezután is részesülhessenek az eltérés kedvezményében, helyénvaló a 2005/880/EK határozat hatályát 2013. december 31-ig, a 2005/880/EK határozat 4. és 10. cikkében szereplőkhöz képest változatlan feltételekkel meghosszabbítani.

(15)

A Bizottsághoz a 2005/880/EK határozat 10. cikke értelmében eljuttatandó jelentés benyújtási határidejét azonban indokolt kiigazítani, és a 2005/880/EK határozat 8. cikke szerinti jelentéstételi kötelezettségek határidejével összehangolni.

(16)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke alapján létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontja második bekezdésének első mondatában és az említett pont a) alpontjában előírtnál nagyobb mennyiségű szerves trágya engedélyezésére irányuló, Hollandia által 2005. április 8-i levelében kért eltérés, valamint ennek 2009. július 14-i levelében kért meghosszabbítása engedélyezésre kerül.”

2.

A 10. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A jelentést évente, a tárgyévet követő év második negyedévében kell eljuttatni a Bizottsághoz.”

3.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Hatály

Ezt a határozatot 2013. december 31-ig, a nitrátokkal kapcsolatos negyedik holland cselekvési tervvel összefüggésben kell alkalmazni.”

6.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 35/21

(1)

A 999/2001/EK rendelet szabályokat állapít meg a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra. Előírja, hogy valamennyi tagállamnak az említett rendelet III. mellékletében foglaltaknak megfelelően éves programot kell végrehajtania a TSE-k nyomon követésére. Az említett éves ellenőrzési programoknak legalább bizonyos, meghatározott életkorú szarvasmarha-alpopulációkra kell kiterjedniük.

(2)

Az említett rendelet előírja továbbá, hogy azok a tagállamok, amelyek bizonyítani tudják a területükön fennálló járványügyi helyzet javulását, bizonyos feltételek teljesítése esetén felülvizsgálhatják éves ellenőrzési programjaikat.

(3)

A 2009/719/EK bizottsági határozat (2) felhatalmazza a mellékletében felsorolt tagállamokat arra, hogy felülvizsgálják éves ellenőrzési programjaikat. Előírja továbbá, hogy e programokat legalább a bizonyos szarvasmarha-alpopulációkhoz tartozó, 48 hónapot betöltött állatok vonatkozásában kell alkalmazniuk.

(4)

2008. október 2-án Ciprus kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz aziránt, hogy felülvizsgálhassa éves BSE-ellenőrzési programját.

(5)

Az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal 2009. június 29. és 2009. július 3. között vizsgálatot hajtott végre Cipruson, hogy ellenőrizze a 999/2001/EK rendelet III. mellékletének A.I.7. pontjában meghatározott járványügyi kritériumok betartását.

(6)

A fent említett vizsgálat során megerősítést nyert, hogy Ciprus megfelelően hajtja végre a 999/2001/EK rendeletben foglalt, a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma (BSE) elleni védintézkedésekre vonatkozó szabályokat. Ezenkívül a 6. cikk (1b) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott minden követelményt és az említett rendelet III. mellékletének A.I.7. pontjában meghatározott minden járványügyi kritériumot ellenőriztek, és úgy találták, hogy Ciprus megfelel ezeknek.

(7)

Tekintettel az összes rendelkezésre álló információra, a Ciprus által az éves BSE-ellenőrzési program felülvizsgálatára benyújtott kérelem kedvező értékelést kapott. Ezért indokolt Ciprust felhatalmazni arra, hogy felülvizsgálja éves ellenőrzési programját, és a BSE-vizsgálatra vonatkozóan új, 48 hónapban meghatározott korhatárt állapítson meg.

(8)

A 2009/719/EGK határozat mellékletét a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

6.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 35/23

(1)

A globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (a továbbiakban: GMES) egy olyan Föld-megfigyelési kezdeményezés, amelyet az Európai Unió vezet és a tagállamokkal partnerségben valósít meg. Célja, hogy a Föld-megfigyelés területén elősegítse az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását, és hogy információs szolgáltatásokat nyújtson.

(2)

Ahhoz, hogy a GMES célja fenntarthatóan valósuljon meg, koordinálni kell a GMES-ben érintett különféle partnerek tevékenységeit, és a felhasználók igényeinek megfelelő szolgáltatási és megfigyelési kapacitást kell kifejleszteni, kiépíteni és működtetni. E célból a Bizottságnak szüksége lehet a szakértőket magában foglaló tanácsadó testület véleményének kikérésére.

(3)

„Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES): Teszünk bolygónk biztonságáért!” című közleményében (1) a Bizottság bejelentette a partnerek testületének létrehozását, hogy az segítse a Bizottságot a GMES átfogó koordinálásában.

(4)

Ezért a GMES és a Föld-megfigyelés területén szakértői csoportot kell létrehozni, és meg kell határozni annak feladatait és összetételét.

(5)

A csoport feladata, hogy biztosítsa a GMES-hez való partneri hozzájárulások koordinációját, a lehető legjobban kihasználva a már meglévő kapacitásokat, és felfedve a hiányokat, amelyeket uniós szinten kell megszüntetni. Segítenie kell a Bizottságot az európai Föld-megfigyelési program (GMES) következetes végrehajtásának figyelemmel kísérésében. Figyelemmel kell kísérnie a szakpolitikai terület fejlődését, és elő kell segítenie a GMES-ben és a Föld-megfigyelésben alkalmazott helyes gyakorlatok cseréjét.

(6)

A partnerek testületét a tagállamok képviselői alkotják, akik Föld-megfigyeléssel, környezetvédelemmel és biztonsággal foglalkozó szakértők. A képviselőket a tagállamban a Föld-megfigyelésért felelős nemzeti hatóságok jelölhetik.

(7)

A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (2) mellékletében megállapított bizottsági biztonsági szabályok sérelme nélkül meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek szerint a testület tagjai információkat hozhatnak nyilvánosságra.

(8)

A testület tagjaival kapcsolatos személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően kell kezelni.

(9)

Rendelkezni kell Norvégia és Svájc – mindkettő tagja az Európai Űrügynökségnek – a csoport munkájában való részvételéről is. A Föld-megfigyelésben közreműködő szervezetek képviselői, különösen a GMES Tanácsadó Testület egykori tagjai, megfigyelőként részt vehetnek a csoport ülésein.

(10)

E határozat alkalmazását célszerű határozott időtartamhoz kötni. A Bizottság kellő időben megfontolja, indokolt-e ezt az időtartamot meghosszabbítani,

1.

kialakítja a GMES-sel kapcsolatos kérdésekben a tagállamok szervei és a Bizottság közötti együttműködést, hogy biztosítsa a GMES-hez való nemzeti és európai uniós tevékenységekkel való hozzájárulások koordinációját, hogy kihasználja a már meglévő kapacitásokat, és hogy felfedje a hiányokat, amelyeket uniós szinten kell megszüntetni;

2.

segíti a Bizottságot az európai Föld-megfigyelési program (GMES) következetes végrehajtásának figyelemmel kísérésében; az említett program magában foglalja a kutatási keretprogramból történő finanszírozást, amely keretprogram végrehajtásában a Bizottságot a 2006/971/EK tanácsi határozat (4) 8. cikkének megfelelően létrehozott bizottság segíti, valamint a más uniós forrásokból történő finanszírozást is, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) GMES űrkomponens-programjára épül, amely végrehajtását az ESA Föld-megfigyelési Programtanácsa felügyeli;

3.

segíti a Bizottságot az európai Föld-megfigyelési program (GMES) stratégiai végrehajtási kerettervének előkészítésében, beleértve a következőket: i. az uniós programtevékenységek éves és többéves indikatív tervezése; ii. indikatív végrehajtási tervezetek kidolgozása; iii. a GMES tevékenységek költségelemzésének elkészítése és előzetes költségvetési stratégiák kidolgozása; valamint iv. programleírások és részvételi szabályok kidolgozása;

4.

elősegíti a GMES és a Föld-megfigyelés területén szerzett tapasztalatok és az alkalmazott helyes gyakorlatok cseréjét.