(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 61. cikke első bekezdésének d) pontja értelmében azt a cukor- vagy izoglükóz-mennyiséget, amelyet a rendelet 56. cikkében említett kvótán felül állítottak elő, csak a Bizottság által – a nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával – megállapítandó mennyiségi korlátozáson belül lehet exportálni.

(2)

A 951/2006/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja a kvótán felüli kivitelre vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat, különösen a kiviteli engedélyek kiadása tekintetében. A mennyiségi korlátozást azonban az exportpiacok kínálta lehetőségek ismeretében gazdasági évenként kell megállapítani.

(3)

A 274/2009/EK bizottsági rendelet (3) a 2009/2010 gazdasági év tekintetében 1 350 000 tonnában állapította meg a kvótán felül előállított cukorból exportálható mennyiséget. Az 1106/2009/EK bizottsági rendelet (4) ezért a kvótán kívüli cukorra vonatkozó kiviteli engedélyek kibocsátásakor alkalmazandó százalékos elfogadási arányt állapított meg. Az 1 350 000 tonnás korlátozás megállapításakor a gazdasági feltételek miatt nem lehetett kizárni annak lehetőségét, hogy a kvótán felüli cukor exportja támogatható lesz, mivel elképzelhető volt, hogy az uniós cukor átlagos előállítási költsége meghaladja a kvótán felüli cukor kiviteli árát. E körülmények között nem lehetett a kivitelre szánt kvótán felüli cukormennyiségeket az Európai Unió említett nemzetközi kötelezettségvállalásaiból adódó szint fölött rögzíteni.

(4)

A cukorágazatban 2009 eleje óta jelentősen megváltoztak az általános gazdasági feltételek. 2010. január elején a fehér cukor világpiaci ára majdnem megkétszereződött, és a londoni árutőzsdén mintegy 500 EUR/tonna árfolyamot ért el. Az Európai Unióban ugyanakkor a cukorpiaci árak az intézményes referenciaárhoz igazodtak.

(5)

A jelenlegi gazdasági feltételek mellett az Unióban a cukorrépa átlagos előállítási költsége a kvótán felüli cukorrépa eladási ára alatt maradt. A kvótán kívüli cukor világpiaci eladási ára meghaladja az uniós cukortermelés átlagos költségszintjét. Ezért e feltételek fennállásáig a kvótán kívüli cukor kivitele nem tekinthető támogathatónak. Ennélfogva sor kerülhet az Európai Unió exporttámogatási kötelezettségeit meghaladó kivitelre az Európai Unió Kereskedelmi Világszervezeten belüli tagságából adódó kötelezettségek megsértése nélkül.

(6)

A legfrissebb adatok alapján bizonyos, hogy a 2009. évi rendkívül kedvező időjárási feltételek következtében nagy mennyiségű kvótán felüli cukrot fognak előállítani az Európai Unióban. A jelenlegi becslések szerint megközelítőleg 4 100 000 tonna cukorról van szó. E cukor minden értékesítési lehetőségét figyelembe véve – különösen a vegyipar ipari cukor iránti igényét – a kivitelre rendelkezésre álló cukor mennyiségét még így is legalább 500 000 tonnára becsülik.

(7)

Tekintettel a 2009/2010 gazdasági évben az előrejelzések szerint keletkező uniós többletre, valamint a jelenleg rendkívül nagyfokú ellátási nehézségek miatt kialakult nagyon magas világpiaci árakra, kívánatosabb a fennmaradt uniós feleslegeket exportálni, és nem átvinni a következő gazdasági évre. A 2009/2010. gazdasági évre alkalmazandó újabb mennyiségi határ megállapítása révén az uniós cukor-előállítók és cukorrépa-termelők kihasználhatnák a jelenlegi kedvező kiviteli lehetőségeket. Ezért újabb mennyiségi korlátot kell megállapítani.

(8)

A becslések szerint a cukor világpiaci ára 2010 második felétől visszaeshet. Annak érdekében, hogy a kvótán felüli cukor további kivitele ne ütközzön az uniós támogatási kötelezettségekkel, helyénvaló a kiviteli engedélyek iránti kérelmek benyújtási határidejét 2010. június 30-ig, a kiviteli engedélyek érvényességét pedig egy hónapra korlátozni.

(9)

A versenyképesség szempontjából jelenleg különösen előnyös helyzetben van az egyes közeli rendeltetési helyekre, illetve az uniós termékek behozatalát preferenciális elbánásban részesítő harmadik országokba irányuló uniós cukorkivitel. A szabálytalanságok elleni fellépésre irányuló kölcsönös segítségnyújtás megfelelő eszközeinek hiányában, valamint a kvótán felüli cukormennyiség Unióba történő újrabehozatalával vagy újrabevezetésével kapcsolatos csalás kockázatának csökkentése és mindennemű visszaélés megelőzése érdekében egyes közeli rendeltetési helyeket ki kell zárni a jogosult rendeltetési célállomások közül.

(10)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

(1)

A 2009/367/EK bizottsági határozat (2) keretében a 2008-as pénzügyi évre vonatkozóan a belga ALV, a német Baden-Württenberg, a görög OPEKEPE, az olasz ARBEA, a máltai MRRA, a portugál IFAP és a román PIAA kifizető ügynökség kivételével valamennyi kifizető ügynökség számláinak elszámolására sor került.

(2)

Új információk megküldését és további ellenőrzések elvégzését követően a Bizottság immár határozatot hozhat a belga ALV, a német Baden-Württemberg, a görög OPEKEPE, a máltai MRRA, a portugál IFAP és a román PIAA kifizető ügynökség által benyújtott számlák teljességéről, pontosságáról és a valódiságáról.

(3)

Az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 885/2006/EK bizottsági rendelet (3) 10. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a szóban forgó rendelet 10. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti számlaelszámolási határozat alapján az egyes tagállamoktól behajtandó vagy számukra kifizetendő összegeket úgy kell meghatározni, hogy a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó havi kifizetéseket kivonják az adott évre (tehát 2008-ra) vonatkozó, az (1) bekezdés szerint elismert kiadásokból. Ezt az összeget le kell vonni vagy hozzá kell adni a számlaelszámolási határozat elfogadásának hónapját követő második hónapban felmerülő költségekhez kapcsolódó havi kifizetéshez.

(4)

Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (5) bekezdése értelmében abban az esetben, ha a behajtásra a közigazgatási vagy jogi szempontból történő első ténymegállapítás időpontját követő négy éven belül, illetve – amennyiben a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi – nyolc éven belül nem kerül sor, a szabálytalanságok miatti behajtás elmaradásából származó pénzügyi következmények 50 %-át az érintett tagállam viseli, 50 %-át pedig a közösségi költségvetésből kell finanszírozni. A szóban forgó rendelet 32. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok az éves beszámolókkal együtt összesítő bevallást nyújtanak be a Bizottságnak a szabálytalanságok nyomán kezdeményezett behajtási eljárásokról. A behajtandó összegekre vonatkozó tagállami bevallási kötelezettség végrehajtásának részletes szabályait a 885/2006/EK rendelet állapítja meg. A tagállamok által 2009-ben benyújtandó táblázat mintáját az említett rendelet III. melléklete tartalmazza. A tagállamok által kitöltött táblázatok alapján a Bizottság határozatot hoz a négy, illetve nyolc évnél régebbi szabálytalanságok miatti behajtások elmaradásának pénzügyi következményeiről. Az említett határozat nem sérti az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (8) bekezdésével összhangban a megfelelőségre vonatkozóan később hozandó határozatokat.

(5)

Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a behajtási eljárást nem hajtják végre. Ilyen határozatot azonban csak abban az esetben hozhatnak, ha a behajtási eljárás során felmerült költségek, valamint az arra még előirányzott költségek összességében meghaladják a behajtandó pénzösszeget, vagy ha a behajtásra nincs lehetőség, mert az adós vagy a szabálytalanságért jogszabályi felelősséggel tartozó személyek fizetésképtelensége az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban megállapításra és elfogadásra került. Ha a határozatot a közigazgatási vagy jogi szempontból történő első ténymegállapítás időpontját követő négy éven belül vagy – amennyiben a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi – nyolc éven belül meghozzák, a behajtás elmaradásából származó pénzügyi következmények 100 %-át a közösségi költségvetésből kell finanszírozni. Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett összesítő bevallásban a tagállam feltünteti azokat a pénzösszegeket, amelyekről úgy döntött, hogy behajtásukra nem kerül sor, továbbá indokolja döntését. Ezek az összegek nem az érintett tagállamot terhelik, következésképpen azokat a közösségi költségvetés fedezi. A határozat nem sérti az említett rendelet 32. cikkének (8) bekezdésével összhangban a megfelelőségre vonatkozóan később hozandó határozatokat.

(6)

Az érintett kifizető ügynökségek számláinak elszámolása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a szóban forgó tagállamok által a 2009/367/EK határozat alapján már visszatartott összegeket.

(7)

Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésével összhangban e határozat nem sérti a Bizottság által elfogadott, a közösségi szabályoknak nem megfelelő kiadásokat a közösségi finanszírozásból kizáró későbbi határozatokat,

(1)

A 91/496/EGK irányelv 4. cikke előírja, hogy a tagállamok biztosítják, hogy a harmadik országokból érkező állatszállítmányokat okmányellenőrzésnek és azonossági vizsgálatnak vetik alá az állat-egészségügyi határállomásokon, hogy ellenőrizzék későbbi rendeltetési helyüket, különösen állatok átszállítása esetén. Ezen határállomások jegyzékét a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelv (2) II. melléklete sorolja fel.

(2)

A 91/496/EGK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok bizonyos feltételekkel engedélyezik az állatok egyik harmadik országból ugyanazon, vagy egy másik harmadik országba történő átszállítását. Az említett cikk c) pontja feltételként előírja, hogy a fenti irányelv 4. cikkében hivatkozott vizsgálatoknak azt kell mutatniuk, hogy az állatok megfelelnek a 91/496/EGK irányelv követelményeinek, vagy a 90/425/EGK tanácsi irányelv (3) A. mellékletében említett irányelvek hatálya alá tartozó állatok esetében olyan egészségügyi biztosítékokkal rendelkeznek, melyek e követelményekkel legalább egyenértékűek.

(3)

A 90/425/EGK irányelv A. melléklete hivatkozik a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. június 26-i 90/426/EGK tanácsi irányelvre (4). A 90/426/EGK irányelv III. fejezete meghatározza a lófélékre vonatkozó, egyenértékű egészségügyi garanciákat.

(4)

A törzskönyvezett lovak ideiglenes behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételekről és a szükséges állatorvosi bizonyítványokról szóló, 1992. április 10-i 92/260/EGK bizottsági határozat (5) a törzskönyvezett lovak Unióba történő ideiglenes behozatalára egészségügyi bizonyítványmintákat határoz meg, tekintetbe véve a harmadik országokban uralkodó, különböző állat-egészségügyi viszonyokat. E bizonyítványok tartalmazzák a lóféléknek egy harmadik országból, területről, vagy annak részéről egy másik országba, vagy területre, illetve ugyanazon harmadik országnak vagy területnek egy másik részébe történő szállításához szükséges egészségügyi garanciákat. Az említett bizonyítványokban szereplő egészségügyi garanciákat a lófélék Unión keresztül történő szállításának referenciafeltételeként kell tekinteni.

(5)

A tagállamok által az élő lófélék, továbbá a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak behozatalára feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének megállapításáról szóló, 2004. január 6-i 2004/211/EK bizottsági határozat (6) rendelkezései értelmében a tagállamok a határozat I. mellékletében felsorolt harmadik országokból, illetve azok részeiből engedélyezik a törzskönyvezett lovak ideiglenes behozatalát, illetve importját. Továbbá különböző csoportokba sorolja a harmadik országokat állat-egészségügyi állapotuk szerint. E csoportokat figyelembe kell venni a lófélék Unión keresztül történő szállítása esetében.

(6)

A lófélék egy harmadik országból egy másikba történő szállítására vonatkozó egészségügyi garanciáknak a 91/496/EGK tanácsi irányelv 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban történő megállapításáról szóló, 2008. november 3-i 2008/907/EK bizottsági határozat (7) előírja, hogy egy harmadik országból egy másikba szánt lófélék csak a 92/260/EGK határozat I. mellékletében felsorolt harmadik országból érkezhetnek. Arról is rendelkezik, hogy ezen lóféléket „Árutovábbítási bizonyítvány lófélék egy harmadik országból egy másikba történő szállításához” című bizonyítvány kíséri. Ez a bizonyítvány figyelembe veszi a 92/260/EGK határozatban előírt egészségügyi bizonyítványmintákat.

(7)

Mivel a lófélék behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi garanciák legalább olyan szigorúak, mint a törzskönyvezett lovak ideiglenes behozatalára vonatkozóak, helyénvaló, hogy a 97/78/EK irányelv I. mellékletében felsorolt területeken keresztül szállítandó lófélék szállítását ne csak azon harmadik országokból, területekről vagy azok részeiből engedélyezzék, amelyekből a 2004/211/EK határozat értelmében törzskönyvezett lovakat ideiglenesen be lehet hozni, hanem azon harmadik országokból, területekről vagy azok részeiből is, amelyekből az említett határozat állandó behozatalt engedélyez.

(8)

Az uniós jogszabályok egyértelműsége érdekében a 2008/907/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,