22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/1

(1)

1994 februárjában a Tanács a 229/94/EK rendelettel (3) az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: az USA) származó etanol-aminok (a továbbiakban: az érintett termék) behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki.

(2)

A Conseil européen des fédérations de l’industrie chimique (CEFIC) kérelmét követően 2005 júliusában az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében hatályvesztési felülvizsgálatot indítottak. Az 1583/2006/EK rendelettel (4) a Tanács elvégezte ezt a felülvizsgálatot, és az USA-ból származó etanol-aminok behozatalára végleges dömpingellenes intézkedéseket hozott. A vámokat egyedi rögzített vámtételként határozták meg.

(3)

Miután 2008 márciusában értesítést (5) tett közzé az USA-ból származó etanol-aminok behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről, a Bizottsághoz 2008. július 25-én felülvizsgálat iránti kérelem érkezett be az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(4)

A kérelmet a BASF SE/AG, az INEOS Oxide Ltd, a Sasol Germany GmbH és az Akzo Nobel Functional Chemicals AB (a továbbiakban: a kérelmező uniós gyártók) nyújtotta be az etanol-amin teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át képviselő közösségi gyártók nevében.

(5)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(6)

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően úgy határozott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindítására, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint az eljárás megindításáról szóló értesítés (6) megjelentetését követően vizsgálatot indított.

(7)

A felülvizsgálat megindításáról a Bizottság szolgálatai hivatalosan értesítették az uniós gyártókat, az amerikai exportáló gyártókat, az importőröket/kereskedőket, az ismert érdekelt uniós felhasználókat, valamint az USA hatóságait. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve hogy meghallgatást kérjenek.

(8)

A Bizottság szolgálatai minden ismert érintett félnek, valamint azoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül kérdőívet kérelmeztek, kérdőívet küldtek.

(9)

A Bizottság egyben lehetőséget adott a közvetlenül érintett feleknek, hogy véleményüket írásban ismertessék, és hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(10)

A kérdőívekre két amerikai exportáló gyártótól, egy kapcsolódó uniós gyártótól, egy svájci kapcsolódó importőrtől, a kérelmező uniós gyártóktól, és egy uniós ipari felhasználótól érkezett válasz. Egy további amerikai exportáló gyártó (a Huntsman Petrochemical Corporation) olyan dokumentumot (a továbbiakban: az álláspontját ismertető dokumentum) nyújtott be, amelyben az intézkedések hatályon kívül helyezését követelte, nem válaszolt azonban a kérdőívre.

(11)

A Bizottság szolgálatai a dömping és a károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének meghatározásához és az uniós érdek meghatározásához szükségesnek tűnő minden információt felkutattak és ellenőriztek. Ellenőrző látogatást tettek a következő vállalatok telephelyén:

(12)

A dömping és a károkozás folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2007. október 1. és a 2008. szeptember 30. közötti időszakot ölelte fel (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak).

(13)

A károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékeléshez releváns tendenciák vizsgálata a 2005. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak). Emellett a károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelésével kapcsolatban sor került a világgazdasági válság hatásai által érintett, az etanol-amin piacát a felülvizsgálati időszak után befolyásoló tendenciák értékelésére.

(14)

Az érintett termék megegyezik azzal, amellyel az előző vizsgálatok foglalkoztak: azaz az USA-ból származó, a jelenleg az ex 2922 11 00, ex 2922 12 00 és 2922 13 10 KN-kód alá tartozó etanol-aminok. Az etanol-aminok az etilén-oxid (a továbbiakban: EO) – amely az etilén és az oxigén reakciójának az eredménye – ammóniával történő reakciója során képződnek. Ez a szintézis háromféle reakcióhoz és három különböző típusú etanol-aminhoz vezet: a monoetanol-aminhoz (MEA), a dietanol-aminhoz (DEA) és a trietanol-aminhoz (TEA), attól függően, hogy az EO hányszoros kötésben vesz részt. A kombinációk maximális számát, azaz hármat, az ammóniában a hidrogénelemek száma adja. A három különböző típus aránya a teljes termelésben a termelési berendezések sajátos kialakításától függ, de bizonyos mértékben az ammónia és az EO arányának (moláris arány) megválasztásával is lehet szabályozni.

(15)

Az érintett terméket köztes termékként és/vagy adalékanyagként használják tisztítószerekben és testápoló termékekben alkalmazott felületaktív anyagokhoz, kozmetikumokhoz, műtrágyához és növényvédő szerekhez (glifoszát), korróziógátló anyagokhoz, kenőolajakhoz, textilipari segédanyagokhoz és lágyítószerekhez (kvartener észtervegyületek), fényképészeti vegyszerekhez, a papír- és fémiparban, fakezeléshez, a cementgyártáshoz aprító és kötő segédanyagként és gáztisztítás során abszorbciós segédanyagként (a savak eltávolításával a gáz tisztítása). A terméket maguk a gyártók vagy kapcsolódó gyártóik is használhatják etilén-aminok előállításához. A MEA újabb alkalmazásainak körébe tartozik a taurin és az elektronika, különösen az LCD-ágazathoz tartozó termékek.

(16)

Ahogyan azt az eredeti és a korábbi felülvizsgálati vizsgálatokhoz hasonlóan kimutatták, az amerikai és az Unió számára értékesített érintett termék fizikai és műszaki tulajdonságait tekintve azonos az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termékkel, és e termékek között felhasználásukat tekintve nincs különbség. Arra is fény derült, hogy az USA-ban előállított és az Unió számára értékesített érintett termék azonos az USA hazai piacán értékesített termékkel. Ezért e termékek mindegyikét az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(17)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, vajon történik-e dömping, és ha igen, valószínűsíthető-e, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(18)

A panaszban megnevezett négy amerikai exportáló gyártó közül kettő együttműködött, egy nem működött együtt a vizsgálat során, de benyújtotta az álláspontját ismertető dokumentumot, a panaszban említett negyedik amerikai társaságtól pedig sem válasz, sem pedig más tájékoztatás nem érkezett.

(19)

A két együttműködő társaság képviselte a felülvizsgálati időszak során az Unióba való bevitel jelentős részét (több mint 90 %-át; a pontos adat a bizalmas információk védelme miatt nem közölhető), ami 37 583 tonnát tett ki, és amely 8,5 %-kal alacsonyabb mint a korábbi vizsgálati időszak (2004. július 1–2005. június 30.) alatti bevitel. Az USA-ból származó érintett termék Unióba irányuló behozatala a felülvizsgálati időszakban az uniós fogyasztás 14 %-át képviselte.

(20)

A két együttműködő amerikai exportáló gyártót illetően az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében az USA hazai piacán a nem kapcsolódó vevők által fizetett vagy fizetendő ár alapján az érintett termék minden típusára rendes értéket állapítottak meg, mivel ezek az értékesítések elegendő mennyiségűnek bizonyultak, és a rendes kereskedelmi forgalom keretén belül történtek.

(21)

Az eredeti és a korábbi felülvizsgálatokhoz hasonlóan ez a vizsgálat ismét arra mutatott rá, hogy a két együttműködő amerikai exportáló gyártó kapcsolódó vállalatokon keresztül exportálta az érintett terméket az Unióba. Ebből következően az exportárakat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően azon árak alapján számították ki, amelyet az importált termék független vevőnek történő első uniós értékesítésekor alkalmaztak. Engedményeket tettek a behozatal és a viszonteladás között minden felmerülő költségre, ideértve az értékesítési, általános és igazgatási költségeket és a felülvizsgálati időszak alatt az Unióban az importáló vállalatok által realizált nyereséget. Ami a haszonkulcsot illeti, a kapcsolódó kereskedők tényleges haszna nem használható, mivel az exportáló gyártók és a kapcsolódó kereskedők közötti kapcsolat megbízhatatlanná teszi ezeket az árakat. Haszonkulcsukat ezért olyan ésszerű megtérülés szerint állapították meg, amely nem haladja meg a kapcsolódó kereskedők által kapott tényleges haszonkulcsot, és összhangban van a hasonló okokból a korábbi felülvizsgálat során alkalmazott haszonkulcsokkal.

(22)

A rendes értéket összehasonlították az érintett termék minden típusa esetében az átlagos exportárakkal gyártelepi alapon és a kereskedelem azonos szintjén. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban és az igazságos összehasonlítás céljából figyelembe vették az árakat, és az árak összehasonlíthatóságát állítólagosan és ténylegesen befolyásoló tényezők közötti különbségeket. Kiigazításokat végeztek a szárazföldi és az óceáni szállításokra, a késleltetett engedményekre, a kezelési és csomagolási költségekre, a hitelköltségekre és importvámokra vonatkozóan, amelyeket mind levontak a viszonteladási árakból, hogy rekonstruálhassák a gyártelepi alapot.

(23)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözet megállapítása terméktípusonként a súlyozott átlagos rendes érték és ugyanazon kereskedelmi szinten a súlyozott exportárak közötti összehasonlítás alapján történt. Ez az összehasonlítás a felülvizsgálati időszak alatt dömpinget mutatott ki, bár a korábbi felülvizsgálat által megállapítottnál alacsonyabb szinten. A CIF-érték százalékos arányában kifejezett, súlyozott átlagos dömpingkülönbözet az uniós határon az INEOS Oxide LLC esetében 11,9 % és a Dow Chemical esetében 0 % volt. A többi amerikai gyártó tekintetében, amely nem működött együtt a vizsgálat során, és amely a felülvizsgálati időszak során az érintett terméknek az Amerikai Egyesült Államokból az Unióba való behozatalának kevesebb mint 5 %-át adta (a pontos adat a bizalmas információk védelme miatt nem közölhető), az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a dömpingkülönbözetet a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani.

Amint az az előbbiekben szerepel, a vizsgálat megállapította a dömping fennállását. Ilyen módon – az alaprendelet 18. cikke (6) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban – a dömpingnek az INEOS Oxide LLC esetében megállapított szinten, azaz 11,9 %-on való fennállása azoknak az exportőröknek is tulajdonítható, amely nem működött együtt a vizsgálat során. Nincs olyan ok, ami miatt azt lehetne hinni, hogy az a fél, amely nem működött együtt a vizsgálat során, kisebb mértékben folytatta volna a dömpinget, mint akármelyik együttműködő fél, illetve hogy kedvezőbb elbánásban kellene részesíteni, mint az együttműködő feleket. Meg kell jegyezni, hogy az együttműködést kerülő amerikai gyártóval kapcsolatban nem állt rendelkezésre megfelelő információ, az együttműködő amerikai exportáló gyártók kérdőívekre adott ellenőrzött válaszainak az Eurostat statisztikáival történő összevetése alapján pedig kizárható annak a lehetősége, hogy a hiányzó mennyiségeket az együttműködő amerikai exportáló gyártók exportálták.

(24)

A felülvizsgálati időszak során a dömping meglétének elemzése mellett megvizsgálták a dömping folytatódásának valószínűségét.

(25)

Az intézkedések megszüntetése lehetővé tenné, hogy az exportőrök csökkentsék exportáraikat. Az exportárak csökkentése az amerikai terméket vonzóbbá tenné az uniós piacon. Ha az exportárakat a vámok szintjével arányosan csökkentenék, a felülvizsgálati időszak alatt megállapított dömpingkülönbözet az INEOS Oxide LLC és az (alaprendelet 18. cikke szerint) nem együttműködő felek esetében 12 % lenne, a Dow Chemical esetében pedig továbbra sem állna fenn a dömping. A vámmal együtt vett dömpingkülönbözet és a vám nélkül vett dömpingkülönbözet kis különbsége annak a ténynek tudható be, hogy a felülvizsgálati időszak során az etanol-aminok általános árszintje meglehetősen magas volt, ami azt jelentette, hogy a rögzített egyedi vámtételként kivetett dömpingellenes vám minimális hatással volt. A felülvizsgálati időszakot követően az etanol-aminok árai általában jelentős mértékben csökkentek, amint az az alábbiakban részletesebben is szerepel.

(26)

A felülvizsgálati időszak alatt a szabad termelési kapacitás az USA-ban nem jelentéktelen. Becslések szerint a felülvizsgálati időszakban az USA-ban a kihasználatlan termelési kapacitás megközelítőleg 60 000 tonna. Mindezt a következők alapján számították ki: a két együttműködő exportáló gyártó által előállított mennyiségek, annak ténye, hogy a rendes körülmények között elvárt termelési mennyiség körülbelül a névleges kapacitás 90 %-át teszi ki, azon feltételezés, hogy a nem együttműködő amerikai gyártók tényleges termelési hozama nem lehetett alacsonyabb a névleges kapacitás 80 %-ánál és a vezető piaci lapoktól származó információk. A fenti adat ambíciózusabb előállítási ráta elérése mellett akár 85 000 tonnára is emelkedhet. Az USA-ban a 732 000 tonnás becsült névleges teljes kapacitással összehasonlítva a saját felhasználást tartalmazó becsült teljes kereslet mennyisége 588 000 tonna volt. A viszonylag alacsony kapacitáskihasználási arány több, az elmúlt néhány év során bekövetkezett esemény következménye, amelyek a következők voltak: az amerikai gyártók által a készletek alacsonyan tartása érdekében végrehajtott szelektív üzemleállítás, a kapacitásbővítés végrehajtása (a Dow Chemical legutóbbi, 45 000 tonnás kapacitásbővítése és az egyik nem együttműködő amerikai exportáló gyártó legutóbbi 32 000 tonnás bővítése), továbbá a Gusztáv és az Ike hurrikánnak a termelőüzemekre vagy nyersanyaggyártó üzemekre gyakorolt hatása. Ami az Ike és a Gusztáv hurrikánt illeti, ezek még éreztették hatásukat a felülvizsgálati időszak során, amely hatás azonban a felülvizsgálati időszakot követően megszűnt.

A PCI Consulting Group (PCI) 2008-as becslései szerint a hurrikánok hatása 39 000 tonnás kapacitáskiesést jelent (7). A 2007-es és 2008-as (azaz a felülvizsgálati időszak alatti időtartamra jellemző) potenciális kihasználatlan amerikai termelési kapacitás meglétét egy számottevő, évente megjelenő, az etanol-aminok piacát áttekintő kiadvány is megerősítette (8). E kiadvány 2007-re 65 000 tonnás túltermelést becsült az amerikai piaccal kapcsolatban. A mintegy 60 000 tonnás tartalékkapacitást össze kell hasonlítani a felülvizsgálati időszak alatt az USA-ból az Unióba exportált mennyiséggel (37 583 tonna) és a teljes uniós felhasználással (268 000 tonna). Az előbbiekből következik, hogy megvan az USA-ból származó export növeléséhez és az uniós piac nagy részének átvételéhez szükséges potenciál.

(27)

A vizsgálat számos fontos amerikai exportpiaccal kapcsolatban feltárta, hogy az amerikai gyártók egyre több nehézséggel szembesülnek az ezekre a piacokra való szállítás során, mivel e piacon a közelmúltban önellátóvá váltak, vagy hamarosan azzá válnak. Több, az USA által ellátott harmadik országbeli piac esetében is kapacitásbővítésre került sor, amelyek vagy már le is zárultak, vagy pedig még folyamatban van megvalósulásuk. Ezek a következők:

(28)

Ahogyan az a (26) preambulumbekezdésben szerepel, számottevő felhasználható tartalékkapacitás van tehát, amelyet fel lehetne használni több etanol-amin termelésére, és értékesíteni lehetne az uniós piacon, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék. Emellett az amerikai gyártók fontos exportpiacai valószínűleg telítetté válnak a saját termelés növekedése miatt, ami az Unió piacát rendkívül vonzóvá teszi az amerikai kivitel számára.

(29)

Az (10) preambulumbekezdésben említett nem együttműködő amerikai fél lehetséges üzleti viselkedése szintén a vizsgálat tárgyát képezte. Emlékeztetni kell arra, hogy az e fél által benyújtott egyetlen információ az az álláspontját ismertető dokumentum volt, amelyben megállapította, hogy az USA-ból származó etanol-aminok behozatala nem okozott kárt, és nem áll fenn a káros dömping megismétlődésének valószínűsége. A társaság azt állította, hogy a felülvizsgálati időszakban csupán kis mennyiséget értékesített az érintett termékből két, kapcsolatban nem álló, illetve egy kapcsolatban álló félnek az Unióban. Kijelentette azt is, hogy rendszeresen és tisztességes módon kívánja az Unióban való értékesítést folytatni, de nem szolgáltatott semmilyen konkrét adatot vagy igazolható információt sem az érintett termékkel kapcsolatos, a felülvizsgálati időszak során tanúsított viselkedéséről, sem pedig arról, hogy mik a jövőbeni szándékai az etanol-amin-üzlet területén az Unió piacán. Ennélfogva e nem együttműködő amerikai gyártó tekintetében a megállapításokat – az alaprendelet 18. cikkének rendelkezéseivel összhangban – a rendelkezésre álló tények alapján kell megtenni. Ezzel kapcsolatban a nyilvános adatok az e fél vállalati webhelyéről, valamint egy vezető piaci lapban, a CEH Product Review on Ethanolamines (SRI Consulting) című kiadványban közzétett vonatkozó adatokból származnak. A fentiek alapján megállapították, hogy ez a nem együttműködő amerikai gyártó a felülvizsgálati időszak során az USA termelőkapacitásának 29 %-át adta az érintett termék esetében, amely a társaság legjobban teljesítő részlegéhez tartozó üzleti ágazaté.

Az uniós piac általános jelentőségét erősítette még az a tény is, hogy az Unióba való értékesítés a társaság összes értékesítéseinek mintegy 33 %-át teszi ki. Tekintetbe véve e gyártónak az USA piacán betöltött jelentős szerepét, termelési kapacitását, az Uniónak a társaság üzleti tevékenységeiben való általános jelentőségét, valamint az uniós piacnak a világ etanol-amin-piacán betöltött fontos szerepét, logikus az a feltételezés, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése esetén ez a nem együttműködő amerikai gyártó tovább növelheti az Unióba irányuló exporttevékenységeit. A felülvizsgálati időszak során rendelkezésre álló adatok alapján erre ösztönzést is kaphatna, különösen az érintett terméknek az uniós piacon megnyilvánuló magas árszínvonala miatt.

(30)

2004 novembere óta Kína dömpingellenes vámot vet ki a Japánból, az USA-ból, Iránból, Malajziából, Tajvanról és Mexikóból származó MEA-ra és DEA-ra. Az USA-ból származó etanol-aminokra 20 %-tól 74 %-ig terjedő vámok vonatkoznak. 2008-ban a teljes amerikai kivitel 11 %-a irányult Kínába (10), amelynek piacán egyre növekszik az érintett termék iránti kereslet, és amely 2007-ben teljes belső etanol-amin-fogyasztásának körülbelül 24 %-át állította elő. Meg kell jegyezni, hogy a Dow Chemical a Petronasszal közös vállalatot alkotott Optimal néven, és Malajziában 75 000 tonnás kapacitást épített ki, amelyet 2002 óta az ázsiai etanol-amin-piac ellátására szántak. Ugyanakkor tény, hogy a Kínába irányuló eredeti amerikai kivitelre intézkedések vonatkoznak, amelyek gyakorlatilag korlátozzák a szabad kapacitások jelentős mértékű lekötésének lehetőségét.

(31)

Emellett úgy tűnik, hogy az amerikai etanol-amin Kínába irányuló kivitelének potenciálját az a tény is aláássa, hogy az ASEAN-országokból behozott etanol-aminokra vonatkozó kínai vámrendszer megváltozott (az importvám 5 %-ról 0 %-ra csökkent), további előnyhöz juttatva az ASEAN-országok Kínába exportáló etanol-amin-gyártóit (11).

(32)

Az etanol-amin-piacot a DEA-kereslet erőteljes növekedése jellemezte, amelyet az idézett elő, hogy a DEA-t glifozát gyomirtó szerek előállításához használták fel. A TEA-keresletet elsősorban a cementágazatban történő és a lágyítószerek gyártói általi felhasználása határozza meg. A MEA fő piacát a szerves vegyületek (főként az etilén-aminok) szintézise adja. Egy 2005. január 1-jén életbe lépett amerikai rendeletet követően, amely betiltotta az alternatív fémalapú termékek fakezelésre való használatát, megnőtt a MEA iránti kereslet. Ugyanakkor a vezető lapoktól származó információk azt sugallják, hogy a 2005-ös amerikai jogszabályi kezdeményezésnek a keresletre gyakorolt hatása a jövőben már nem eredményezi a fogyasztás nagy százalékarányban mérhető növekedését. A nyilvános adatok megerősítik, hogy a fakezelő anyagokhoz szánt MEA fogyasztása a 2001-es 3 000 tonnáról 2007-re 107 000 tonnára nőtt. Ugyanakkor 2006 óta az éves növekedés mértéke mérsékelt (azaz 3 %), és a jövőben várhatóan nem módosul. Ez annak a ténynek tudható be, hogy a piac ezen szegmense stabilizálódott, és kialakult a verseny a nem MEA-tartalmú egyéb termékekből álló faanyagvédő szerek (például a borátalapú faanyagvédő szerek, a kártevőkkel szembeni természetes ellenállással rendelkező fafajok és az újrahasznosított acél) piacán. Összefoglalásul: a felülvizsgálat időszakáig a kereslet kedvezően alakult, azonban várhatóan stagnálni fog.

(33)

Elvégezték az amerikai piac, illetve a világ más részein fellépő igények lehetséges alakulásával kapcsolatban a 2013-ig tartó időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló információk áttekintését. Az alábbi preambulumbekezdésekben található összes számadat a panaszosoktól, a Dow Chemicaltól, az INEOS Oxide LLC-től és a vegyipar vezető, az SRI Consulting, a PCI és a Tecnon OrbiChem Ltd által kiadott referenciakiadványaiból származó információkon alapul. Az adatok azonban még nem tükrözik a jelenlegi gazdasági válság hatását.

(34)

Ezen információk szerint az amerikai kereslet éves átlagos növekedési aránya várhatóan eléri a 3,1 %-ot. Az egyéb piacok növekedési aránya nagyobb. A várható éves uniós átlagos növekedési arány – Kína 4,6 %-os, Közép- és Dél-Amerika 5 %-os, valamint a Közel-Kelet 13,4 %-os értékével szemben – nem éri el a 4 %-ot. Ez a helyzet megerősíti, hogy az amerikai gyártóknak exportpiacokat kell keresniük, és törekedniük kell arra, hogy maximalizálják jelenlétüket és eredményeiket a világ olyan részein, amelyek várhatóan jobban teljesítenek majd a növekedés tekintetében, és ahol lehetőség nyílik a nagyobb piaci részesedés megszerzésére.

(35)

Ha a kereslet alakulását a rendelkezésre álló termelési kapacitással vetjük össze, akkor a következőket láthatjuk, szintén a válság előtti adatok alapján: az USA-ban – ahol a felülvizsgálati időszak folyamán a tényleges termelés mintegy 65 000 tonnával haladta meg a terméknek a szabad kapacitással kombinált tényleges fogyasztását – eltart majd egy ideig, amíg a közelmúltban hozzáférhetővé vált további termelési kapacitást a piac felveszi. A nyilvánosan rendelkezésre álló információk szerint az amerikai kapacitásfelesleg eltűnése nem várható 2013 előtt. Ennélfogva nem valószínű, hogy a belátható jövőben csökkenne az amerikai gyártókat az exportálásra késztető erő.

(36)

Ezzel szemben 2007-ben az európai piacon a kereslet valamivel meghaladta (12) az uniós termelési kapacitást. Ugyanakkor – a válság előtti adatok alapján – nem valószínű, hogy a helyzet változatlanul maradna. A jelzett növekedési arányt a bejelentett kapacitásbővítéssel összevetve többletkapacitás jelentkezése várható, ha az INEOS Oxide Ltd unióbeli beruházási terveit végrehajtják. Ez a kapacitásbővítés 2010 vége előtt nem valószínű, hogy létrejön. Ilyen módon az Unió piaca nagyon érzékeny lehet minden olyan nyomásra, amely az amerikai gyártóknak azon igényéből ered, hogy a túltermelés számára piacot biztosítsanak.

(37)

Általánosságban 2013-ra a globális termelési kapacitás valószínűleg kb. 1 764 000 tonnáról 2 423 000 tonnára (névleges kapacitás) emelkedik. Ideértendő a kiépített új kapacitás az Unióban (+ 119 000), Oroszországban (+50 000), Szaúd-Arábiában (+ 100 000) és Ázsiában (+ 394 000) (13). Kínában az etanol-amin-kapacitás 334 000 tonnás növekedését tervezik a 2009–2011-es időszakra. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az egyik amerikai gyártó az érintett terméket egy malajziai közös vállalaton keresztül értékesíti Kínában, egyértelműen az várható, hogy a kínai önellátás mértékének mindenféle növekedése jelentős mértékben szűkíti az amerikai gyártó kiviteli lehetőségeit. Ami a többi ázsiai piacot illeti, a rendelkezésre álló információk azt támasztják alá, hogy azok is önellátóvá kezdenek válni, további nyomást gyakorolva az amerikai gyártókra azzal kapcsolatban, hogy új piacokat találjanak.

(38)

3,5–4 %-os előre jelzett növekedési arány mellett 2013-ra a globális kereslet 1 836 000 tonnára nőne. Tekintettel arra, hogy bizonyos mennyiségű többletkapacitás karbantartási célú leállítás miatt mindig felhasználásra kerül, így tartalékra mindig szükség van, a 2013-ra szóló előrejelzés egyensúlyt csupán az USA-ban, többletkapacitást pedig a világ más részein mutat. Összegezve tehát, a különféle kapacitásbővítések és a piaci helyzetnek a 2013-ig terjedő előrejelzései annak a valószínűségére utalnak, hogy az amerikai exportáló gyártók dömpingelt exporttal árasztják el az uniós piacot, mivel 2013 előtt valószínűleg nem áll be a kereslet és a kínálat egyensúlya az amerikai piacon.

(39)

Meg kell jegyezni, hogy az etanol-aminok az etilén-oxid-származékok üzleti ágazatának részét képezik. A monoetilén-glikol (a továbbiakban: MEG) szintén ehhez az ágazathoz tartozik. Vannak arra utaló jelzések, hogy az etilén-oxid-származékok legtöbb ázsiai gyártója a MEG-étől eltérő etilén-oxid-származékok üzletágára próbál összpontosítani a rendkívüli módon nyomott glikolpiacok helyett, ilyen módon hozva még több etanol-amint a piacra. A nagyon alacsony 2008-as MEG-árak miatt a MEG és az etanol-aminok gyártására képes ázsiai gyártók az etanol-amin gyártását kezdték előnyben részesíteni, általános nyereségességük javítása érdekében (14). Ez valószínűleg az ázsiai etanol-amin-piac szűkülésével járhat, amely 2008-ban a teljes amerikai kivitel 18 %-át (15) tette ki. A jelenlegi gazdasági válság elejéről rendelkezésre álló információk alapján voltak olyan előrejelzések, amelyek szerint továbbra is jelentős ázsiai hiányra kell számítani (16), de figyelembe véve az ázsiai etanol-amin-kapacitás jelentős mértékű, a (27) preambulumbekezdésben említett növekedését, e hiány középtávon várhatóan megszűnik.

(40)

A felülvizsgálati időszak utánra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok megerősítik, hogy a nagyon alacsony MEG-árak miatt a MEG-et és etanol-aminokat is gyártó gyártók általános nyereségességük javítása érdekében az etanol-amin-termelést részesítik előnyben. A világ MEG-kapacitásainak alakulása tekintetében az információk (17) arra utalnak, hogy a MEG-kapacitások körülbelül 19 %-kal növekedtek a vizsgált időszak folyamán. Ázsiától eltekintve ez a közel-keleti országokbeli (Irán, Kuvait és Szaud-Arábia) növekedésnek tulajdonítható, ahol a MEG-kapacitás bővülése 2015-ig folytatódik. Mexikóban az etanol-amin-termelés esetében 40 000 tonnás kapacitásnövekedésre kerül sor a figyelembe vett időszakban, míg a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy a MEG-termelésről az etanol-amin-termelésre való átállás várható. Ez a helyzet azt támasztja alá, hogy a világpiac a MEG-termelésben megnyilvánuló súlyos túltermelési problémák elé néz, és magyarázatul szolgál arra is, hogy miért zuhannak a MEG-árak.

(41)

Mivel a világ legfontosabb etanol-amin-piaca az amerikai, a várakozások szerint ez a piac szembesül először a MEG-termelés többletkapacitásának következményeivel, azaz a zuhanó árakkal és a MEG termeléséből származó, érintett nyersanyagról (etilén-oxid) az etanol-aminok termelésére való átállással. Egyértelmű, hogy a MEG-termelés többletkapacitása és az ebből eredő következmények az amerikai piac már meghatározott etanol-amin feleslegével együtt lenyomja az árakat.

(42)

Az uniós piacon az értékesítés általában ritkábban történik határozott időtartamú szerződéses alapon, mint az amerikai piacon, de valamennyi ellenőrzött szerződésben szerepelt olyan kitétel, amely lehetővé tette az áraknak az esetleges áringadozás miatti esetleges gyors (rendszerint néhány héten belüli) kiigazítását. Következésképpen az adásvételi szerződés megléte nem jelenti azt, hogy az értékesítési árat hosszabb időszakra határoznák meg, továbbá hogy ennek eredményeként az ár stabil volna. Az egységárakat jelentős mértékben befolyásolják a világpiaci árak.

(43)

Az amerikai és az uniós ipari felhasználók rendszerint hasonló körülményeket tapasztalnak mindkét piacon, mivel ezek gyakran multinacionális vállalatok, amelyek globális alapon tárgyalták meg beszerzésüket, és olyan beszállítókat választanak ki, amelyek hasonló mennyiségben képesek szállítani. A két együttműködő exportáló gyártó kereskedők és szolgáltatók felé történő értékesítése az amerikai piacon értékesített mennyiség csupán 10–20 %-át, valamint az uniós piacon történő értékesítés 25–35 %-át képviseli. A megvizsgált adatok szerint a kereskedők felé az amerikai hazai árak átlagosan 7 %-kal voltak alacsonyabbak az uniós áraknál, míg a hazai ipari felhasználók felé az amerikai értékesítési árak átlagosan körülbelül 30 %-kal maradtak el az uniós felhasználók felé érvényesített áraktól. Ezek az adatok alátámasztják, hogy a felülvizsgálati időszak folyamán viszonylag nagy volt a különbség a két piac között, és az uniós árak voltak a magasabbak az amerikaiaknál. Ennélfogva – figyelembe véve az egyéb amerikai piacok telítődését és az árak EU-beli színvonalát – az intézkedések beszüntetése jelentős ösztönző erejéül szolgálna az EU-ba való kivitel növelésének, amennyiben az említett árkülönbségek a közeljövőben is fennmaradnának.

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy – amint annak ismertetésére a (48) preambulumbekezdésben is sor kerül – a vonatkozó, a felülvizsgálati időszak utáni adatok arra utalnak, hogy a világgazdasági válság miatt az amerikai árak felülmúlták az uniós árakat a felülvizsgálati időszak utáni időszakban.

(44)

A felülvizsgálati időszakra vonatkozó adatok alapján, és figyelembe véve a vevők többségét jelentő ipari felhasználók felé érvényesített amerikai és EU-beli árak nem elhanyagolható különbségét, az intézkedések beszüntetése jelentős mértékben ösztönözné az amerikai értékesítésnek az EU-ba valóra átállítását. E kép mindenestre megváltozott a felülvizsgálati időszakot követően, és a legtöbb terméktípus esetében az amerikai export csak abban az esetben volna versenyképes árú, ha arra dömpingelt szinten kerülne sor (lásd a (48) preambulumbekezdést).

(45)

A vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az USA legfőbb exportpiacai Kanada, Mexikó, Brazília és az Unió voltak. Ami az eladási árakat illeti, az USA által a harmadik országok tekintetében alkalmazott exportárak általában véve magasabbak az USA hazai piacán érvényesített áraknál, és az EU-ba irányuló amerikai export árai általában véve magasabbak, mint a világ többi részébe irányuló export esetében. Jóllehet a fenti árak részben az alacsonyabb exportmennyiségeknek tudhatók be (azaz az alacsonyabb mennyiségek jellemzően magasabb árakat eredményeznek), ez a helyzet ugyanakkor rámutat arra a tényre, hogy az exportpiacok fontosak az amerikai gyártók számára, akik ezeken a piacokon mindig magasabb árakra számíthatnak, és ezért rendkívül vonzónak tekintik ezeket a piacokat, ha az USA hazai piacán olyan problémák lépnek fel, mint például a túlkínálat, a túltermelés vagy a kereslet csökkenése.

(46)

Az etanol-amin átfogó árképzése 2008 vége felé, a harmadik negyedévben és a negyedik negyedév elején tapasztalt rekordértékekről romlani kezdett. Ezt követően az árak a gyenge kereslet és a sokkal alacsonyabb etilén-költségek következtében csökkenni kezdtek (18). Az, hogy ez az árcsökkenés olyan hagyományos amerikai exportpiacokon is bekövetkezett, mint például Kanada, Mexikó vagy Brazília, szintén tény (19), ami rámutat arra, hogy a felülvizsgálati időszak utáni árak a hagyományos amerikai exportpiacokon alacsonyabbak, mint az EU-ban.

(47)

Összefoglalva tehát, mindkét együttműködő exportáló gyártó esetében elvileg az amerikai piac marad a legfontosabb értékesítési piac. Az Unió és Kanada (az utóbbiban nem folyik etanol-amin-termelés) veszi fel az érintett termék amerikai exportjának döntő részét, Brazília és Mexikó után következve a sorban. Az amerikai termelés megközelítőleg 20 %-a került kivitelre a felülvizsgálati időszak során, az amerikai piacon érvényesített áraknál általában véve magasabb árszinten. Tehát a felülvizsgálati időszak alatt az Unióban és a világ más tájain történt értékesítések fontos szerepet kaptak a meglévő termelési kapacitás átfogó kihasználásában és nyereségességében. És míg az árak jelentős mértékben változtak a felülvizsgálati időszakot követően (lásd alább), az exportpiacok kétségkívül továbbra is fontos szerepet töltenek be a nyereségességben és a kapacitás kihasználásában. Semmi sem utal arra, hogy a fentiek nem vonatkoznak az együttműködést megtagadó, legjelentősebb amerikai gyártókra.

(48)

A jelenlegi világgazdasági válság által kiváltott hatás várhatóan döntő szerepet fog játszani a közeljövőben a globális kapacitás és kereslet alakulásában. A DOW Chemical szerint a válság nem fogja jelentősen befolyásolni az etanol-amin-üzletágat, továbbá a jelenlegi válság már elérte a mélypontját, és 2009 második felében az árak várhatóan ismét emelkedni fognak. Az uniós ipar ugyanakkor arról számolt be, hogy a kereslet 30 %-kal visszaesett, eladási áraik nagymértékben csökkentek, és ez a csökkenés nagyobb mértékű volt, mint az etanol-amin gyártásához használt nyersanyagok – az etilén-oxid és az ammónia – árának csökkenése.

A DOW Chemical állításait nem találták meggyőzőnek. Az eddigiekben az érintett termék végfelhasználói ágazataiban – mint például az ápolási cikkek piacán – a keresletre negatív hatással volt a gazdasági visszaesés. Mint már említésre került, az a hatás, amit a fakezelésre vonatkozó amerikai jogszabályok gyakorolnak a keresletre, hamarosan megszűnik, míg az európai és az amerikai építőipar és gépjárműipar mindenki előtt ismert gyengesége nem segíti sem a cementgyártáshoz, sem pedig a gépjárművekben használt folyadékokhoz kapcsolódóan a termék iránt megnyilvánuló keresletet. Ezenkívül az amerikai textilipari alkalmazások szintén lefelé irányuló tendenciákat tapasztaltak, majd 2007-ben stagnálásról számoltak be. Mindent összevetve, a Dow Chemicalnak a gazdasági válság és az árak jövőbeni alakulása tekintetében tett bejelentéseit nem erősítették meg a folyamatban levő vizsgálat során benyújtott, nyilvánosan elérhető információval. A rendelkezésre álló információk, amelyek vezető szakújságíróktól származnak, alátámasztják az uniós ipar azon állítását, miszerint a kereslet jelentős mértékben csökkent, néhány ágazatban akár 40 %-kal.

A felülvizsgálati időszak utáni adatok arra utalnak, hogy a felülvizsgálati időszakban fennálló helyzethez képest növekedett a dömping. Amint a fentiekben már említésre került, a felülvizsgálati időszak alatt viszonylag jelentős eltérés mutatkozott az uniós és az amerikai piacok között abban a tekintetben, hogy az EU-ban érvényesített árak gyakran meghaladták az amerikai árakat. Ebből kifolyólag két amerikai exportőr tekintetében dömpinget állapítottak meg, de a harmadik esetében nem. A VI vége felé és 2008 októberében egyértelművé vált, hogy túlforrósodott a piac. Az amerikai árak jelentős mértékben nőttek és a három terméktípusból kettő esetében meghaladták az uniós árakat (MEA és DEA, amelyek az amerikai kivitel 41 %-át tették ki), míg a TEA tekintetében meglévő eltérés nagymértékben csökkent. Bár az árak jelentős mértékben csökkentek 2008 októbere óta, a rendelkezésre álló legfrissebb adatokból arra lehet következtetni, hogy az USA-ban az árak még mindig magasabbak, mint Európában, különösen a MEA és a DEA árait tekintve. Más szóval, az USA-ból Európába irányuló minden kivitelnek dömpingelt áron kell megjelennie a közösségi piacon, hogy az ár alapján versenyezni tudjanak az európai termékekkel.

(49)

Emlékeztetőül, a felülvizsgálati időszak alatt a két együttműködő exportáló gyártó egyike esetében dömpinget tapasztaltak, de kisebb mértékben, mint a korábbi felülvizsgálat során. A vizsgálatban együtt nem működő exportáló gyártók esetében is megállapították a dömping tényét.

(50)

A korábbi felülvizsgálattal összehasonlítva az amerikai behozatal piaci részesedése 16,7 %-ról 14 %-ra csökkent. Az USA-nak még mindig jelentős mértékű tartalékkapacitása van, megközelítőleg 60 000 tonna, bár a korábbi felülvizsgálathoz képest alacsonyabb szinten. Úgy tűnik, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az alacsony kihasználási arány ideiglenes események következménye, és az amerikai beépített kapacitás 29 %-os becsült kihasználtsága együttműködés hiányában nem vizsgálható meg. Ugyanakkor – az Unióval összehasonlítva – a kereslet várhatóan kissé alacsonyabb ütemben fog növekedni az amerikai piacon, és a várakozások szerint az amerikai többletkapacitás leghamarabb csak 2013-ban kerül lekötésre. Ezenkívül, az amerikai gyártóknak érdekükben áll, hogy növeljék eladásaikat az uniós piacon, amennyiben sor kerül az intézkedések hatályon kívül helyezésére, mivel számos esetben az uniós árak magasabbak voltak, mint az USA hazai piacán vagy az amerikai gyártók által ellátott bármely más exportpiacon a felülvizsgálati időszak alatt. A fenti pontok azt bizonyítják, hogy az amerikai vállalatoknak érdekükben áll, hogy fokozzák jelenlétüket az uniós piacon. Ez túlkínálathoz vezetne, és abból fakadóan pedig az árak zuhanásához, azaz még nagyobb mértékű dömpingelt behozatalt eredményezne a felülvizsgálati időszakkal összehasonlítva. A folytatódó, illetve a megnövelt dömpingelt behozatal valószínűségét – a felülvizsgálati időszak adatai alapján – tovább fokozza, ha figyelembe vesszük a felülvizsgálati időszak utáni fejleményeket. A felülvizsgálati időszakot követően és a világgazdasági válság következtében az amerikai árak meghaladták az EU árait az érintett termék jelentős része tekintetében, míg a világ más tájain alkalmazott árszintek általában véve alacsonyabbak. A felülvizsgálati időszak utáni fejlemények egyértelműen azt hozzák magukkal, hogy ha az amerikai gyártók versenyezni akarnak az uniós iparral, termékeiknek dömpingelt áron kell megjelenniük a közösségi piacon, és még nagyobb mennyiségben, mint a felülvizsgálati időszakban.

(51)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén tehát valószínű a dömping folytatódása és az importált mennyiség növekedésének veszélye, amely esetlegesen árleszorító hatást eredményez az Unióban, legalábbis a 2013-ig tartó időszakban.

(52)

A panaszt négy ismert uniós etanol-amin-gyártó nyújtotta be, a hasonló termék teljes ismert uniós gyártásának jelentős része – azaz ebben az esetben több mint 95 %-a – képviseletében.

(53)

A négy kérelmező uniós gyártó teljes mértékben együttműködött a vizsgálat során. Egy másik uniós vállalat, a LUKOIL Neftochim Bourgas AD, uniós gyártóként támogatta a panaszt, ugyanakkor nem küldte vissza a kérdőívet, és semmilyen más információt vagy adatot nem bocsátott rendelkezésre. A kérelmező uniós gyártók Franciaországban, Németországban, Svédországban és Belgiumban rendelkeznek gyártó létesítménnyel.

(54)

Megjegyzendő, hogy az egyik uniós gyártónak, az INEOS Oxide Ltd-nek, az USA-ban is vannak termékérdekeltségei. A vizsgálat során ez a gyártó kijelentette, hogy elkötelezett uniós gyártónak tartja magát. A vállalat a felülvizsgálati időszakban a kapcsolódó amerikai gyártójától importálta az érintett terméket, de a behozatalnak a vállalat uniós gyártásához viszonyított aránya nem érte el a 10 %-ot. Ezenkívül, a rendelkezésre álló információk szerint ez a gyártó 2010-ig kapacitásbővítést tervez végrehajtani az Unióban. Figyelembe véve a fentiekben megfogalmazottakat, ez a vállalat valódi uniós gyártónak tekinthető, mivel a behozatal nem képezi központi részét üzleti tevékenységének. Ezért nem helyénvaló ezt a gyártót kizárni az uniós gazdasági ágazat meghatározása alól, az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban.

(55)

Ennek alapján a négy uniós gyártó a BASF SE/AG, az INEOS Oxide Ltd, a Sasol Germany GmbH és az Akzo Nobel Functional Chemicals AB, és az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják az uniós gazdasági ágazatot. Ezekre a vállalatokra a továbbiakban az „uniós gazdasági ágazat”-ként fogunk hivatkozni.

(56)

A vizsgálat kimutatta, hogy a korábbi felülvizsgálathoz hasonlóan az uniós etanol-amin-termelés egy részét belső vagy saját felhasználásra szánják. Az uniós gazdasági ágazathoz tartozó négy vállalat közül három saját célú felhasználásra termel. A vizsgálat megerősítette, hogy az uniós gazdasági ágazat nem vásárol az érintett termékből független felektől, sem az Unión belülről, sem kívülről, és a saját felhasználásra folytatott termelést egyéb feldolgozott termékek előállításához használják fel. A saját felhasználású etanol-aminok ezért nem tekinthetők úgy, hogy versenyben állnak az uniós piacon (a továbbiakban: a szabad piac) rendelkezésre álló etanol-aminokkal.

(57)

Az uniós fogyasztás alapját az uniós gyártóknak az uniós piacon történő szabad értékesítésre szánt saját termelési mennyiségének, e gyártók saját felhasználásra szánt termelésének és a harmadik országokból az uniós piacra irányuló behozatali mennyiségének, illetve az uniós gyártók kivitelének különbsége képezi. Ehhez hozzáadták az uniós termelésnek csak egy nagyon kis részét képviselő, nem együttműködő gyártóra vonatkozó becsült értékeket is.

(58)

Ennek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

(59)

A szabadpiaci felhasználás a figyelembe vett időszak alatt 41 %-kal nőtt, és 2007 és a felülvizsgálati időszak között történt a legnagyobb növekedés. A saját felhasználás piacát illetően a felhasználás 17 %-kal csökkent.

(60)

Az érintett terméknek az USA-ból az Unióba irányuló behozatali mennyisége a figyelembe vett időszakban 16 %-kal csökkent. Ugyanakkor 2007 és a felülvizsgálati időszak között eltelt időben enyhe importnövekedés volt megfigyelhető. Összességében az amerikai gyártók nem növelték az EU-ba irányuló kivitelüket, mivel i. működési problémák merültek fel (az USA-t sújtó hurrikánoknak az amerikai termelésre és exportra gyakorolt anyagi következményei miatt), és azok nyomán az amerikai piacot kellett kiszolgálniuk; illetve ii. a világ más részein kialakult termelési elégtelenségek miatt szűkült a globális kereslet/kínálat, valamint komoly üzleti lehetőségek merültek fel az etanol-aminok gyártásához használt nyersanyagoknak a MEG előállításához való felhasználására. Ezenkívül a figyelembe vett időszakban az egyik amerikai gyártó csaknem leállította az EU-ba irányuló kivitelét, ezzel hozzájárulva a megfigyelt csökkenéshez. Azt is meg kell jegyezni, hogy a felülvizsgálati időszakban az USA-ból származó behozatal jelentős része nem volt dömpingelt.

(61)

Az átlagos importár folyamatosan növekedett a figyelembe vett időszakban. Mindent összevetve az átlagos amerikai exportár mindig alacsonyabb volt az uniós gazdasági ágazat átlagárainál.

(62)

Az USA-ból érkező behozatal piaci részesedése 9,6 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ez szintén hozzájárult a fenti (60) preambulumbekezdésben vázolt problémákhoz.

(63)

Az áralákínálás vizsgálata érdekében a két együttműködő exportáló gyártó által független vásárlóknak felszámított importárakat összehasonlították az uniós gazdasági ágazat áraival, az összehasonlítható terméktípusokra számított súlyozott átlagok alapján a felülvizsgálati időszakban. Az uniós gazdasági ágazat árait hozzáigazították egy gyártelepi (ex-works) szinthez, és összevetették azokat az uniós határparitáson számított CIF-importárakkal, amelyek mindenféle vámot magukban foglaltak. Ezt az ár-összehasonlítást elvégezték a kereskedelem azonos szintjén lebonyolított ügyletekre vonatkozóan, szükség esetén az árakat kiigazították, az árengedmények és visszatérítések levonása után.

(64)

A fenti módszer alapján nem állapítottak meg áralákínálást az uniós gazdasági ágazat eladási árai tekintetében.

(65)

A harmadik országokból származó behozatal a figyelembe vett időszakban folyamatosan nőtt, és 2007-ben érte el csúcspontját, viszont 2007 és a felülvizsgálati időszak között csökkenő tendenciát mutatott. Mindazonáltal a figyelembe vett időszakban mindig jelentősen elmaradt az USA-ból származó behozatal mennyiségétől. Az egyéb legfontosabb exportáló országok Oroszország, Mexikó, Irán és Tajvan. Oroszországtól eltérően, amelynek esetében stabilan nőtt a kivitel, a többi országnál nem egyenletes az export alakulása, évről évre növekedések és csökkenések is tapasztalhatók az export mennyiségében.

(66)

Emlékeztetni kell arra, hogy a gazdasági ágazat saját célú felhasználásra is termel. A következő mutatókat dolgozták ki a szabadpiaci értékesítés és a saját felhasználás alapján: készletek, termelés, kapacitás, kapacitáskihasználás, beruházás, beruházások megtérülése, pénzforgalom, tőkebevonási képesség, foglalkoztatás, termelékenység és bérek. A fennmaradó mutatók – az értékesítés és a nyereség – a szabadpiaci értékesítésekre vonatkoznak. A saját felhasználás piacának alakulása alapján, azaz hogy a saját felhasználás nagyrészt összhangban van a szabadpiaci értékesítések alakulásával, kikövetkeztethetők a saját felhasználás piacára vonatkozó megállapítások.

(67)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelése és kapacitása fokozatosan 13 %-kal nőtt. Az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása stabilan magas szinten maradt, és csaknem elérte a 90 %-ot. A rendelkezésre álló információk alapján a kapacitáskihasználás e szintje közelít az érintett gazdasági ágazatra jellemző maximális szinthez. A termelés és a kapacitás ezzel párhuzamos növekedése, amely mindenestre a növekvő uniós fogyasztásnál alacsonyabb szinten maradt, megerősíti, hogy az uniós gazdasági ágazat képes volt profitálni a meglévő intézkedésekből, és kihasználni az érintett termék iránti megnövekedett keresletet (ez az etanol-aminokat felhasználó különböző feldolgozóipari-ágazatokban megjelenő növekvő kereslet eredménye).

(68)

Az uniós fogyasztás általános növekedésével összhangban az uniós gazdasági ágazat készletei is növekedtek. Mindenesetre ez nem tekinthető különösképpen jelentőségteljes mutatónak, mivel az etanol-amin-termelés konkrét vásárlókhoz kapcsolódik, és elsősorban hosszú távú szerződéseken alapul, amelyeket rendszerint a naptári év vége felé kötnek meg.

(69)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítései jelentős mértékben növekedtek (max. 54 %-kal) a figyelembe vett időszakban. Ugyanakkor figyelembe véve azt, hogy a szabad piacon ezzel párhuzamosan fontos növekedés történt az uniós fogyasztás terén, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése viszonylag szerény mértékben nőtt (6,4 százalékponttal) a figyelembe vett időszakban. Ezek a tendenciák megerősítik, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetéből adódóan hasznára tudta fordítani a meglévő intézkedéseket. Az uniós gazdasági ágazat saját termelésének átlagos egységára 31 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Ez a helyzet tükrözi az etanol-aminok előállításához felhasznált nyersanyagok árában bekövetkezett jelentős mértékű növekedést, ugyanakkor fokozott nyereségességet is jelez, különösen a felülvizsgálati időszakban.

(70)

Az uniós gazdasági ágazat eladási áraiban megfigyelt növekedés szintén összhangban van az etanol-amin árának világszerte tapasztalt növekedésével. Ez a jelenség számos rendkívüli és átmeneti jellegű esemény következménye, amelyek a figyelembe vett időszak során, és különösen 2007 és a felülvizsgálati időszak között következtek be. Egyrészről a nyersanyagok (etilén-oxid, főként egy benzin alapú származék és ammónia) ára jelentős mértékben emelkedett ebben az időszakban. Másrészről viszont a világpiacon igen szorossá vált a kereslet-kínálat egyensúly ugyanebben az időszakban. Ez különböző tényezőknek tudható be, például: a hurrikánok miatt az amerikai termelés és export tekintetében felmerült problémák, az Ázsiában kialakult termelési nehézségek, az etanol-aminokat nyersanyagként használó feldolgozott termékek (mezőgazdaságban használt vegyi anyagok, pontosabban a glifoszát) iránti kereslet erőteljes fellendülése, valamint az etanol-aminok előállításához szükséges nyersanyagok felhasználásával készülő termékek (különösen a MEG) gyártásában felmerült problémák, amelyek oda vezettek, hogy a MEG-et és az etanol-aminokat egyaránt termelő gyártók ideiglenesen átálltak az előbbi gyártására.

(71)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat jelentős mértékben növelte versenyképességét. Ez a javulás az alábbiakkal kapcsolatban vált nyilvánvalóvá: az etanol-amin-árak világszintű növekedése, az egyik amerikai gyártó döntése, hogy csaknem teljesen leállítja az EU-ba irányuló kivitelét, ami hozzájárult az USA-ból érkező behozatal csökkenéséhez, valamint az etanol-aminok iránti növekvő kereslet, az Unióban és világszerte egyaránt. Az utóbbi hatására növekedtek az eladott mennyiségek és az eladási árszintek, ami a felülvizsgálati időszak végére szembetűnőbb volt, mint a termelési költségek ezzel párhuzamos növekedése.

(72)

A beruházások szintje nem lineárisan alakult a figyelembe vett időszakban. A beruházások egyrészről szükségszerűek voltak a gyártási létesítmények fenntartásához, másrészről visszafogott kapacitásbővítésekhez is, a fogyasztás növekedésének kihasználása és az exportigények kielégítése érdekében. A beruházások megtérülése – az uniós gazdasági ágazat nettó nyereségében és a beruházások nettó könyv szerinti értékében kifejezve – komoly javuló tendenciát mutat a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat pénzforgalmában szintén jelentős mértékű javulás figyelhető meg a figyelembe vett időszakban.

(73)

Az uniós gazdasági ágazatban a hasonló termék gyártásában érintett alkalmazottak száma kismértékben nőtt a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat képes volt ellenőrzése alatt tartani az egy alkalmazottra számított átlagos munkaerőköltségek alakulását a figyelembe vett időszakban. A termelékenység, amelyet az egy munkavállalóra számított termelésben fejeznek ki, enyhe javulást mutatott a figyelembe vett időszakban. A munkaerőköltségek és a termelékenység alakulása segített abban, hogy erőteljes ellenőrzést fejtsenek ki a termelési költségek felett, és hozzájárult a nyereségesség javításához.

(74)

A felülvizsgálati időszak alatt a dömping tovább folytatódott, bár kisebb mértékben, mint ahogyan azt a korábbi felülvizsgálatban megállapították.

(75)

A fentiekben bemutatottak szerint az uniós gazdasági ágazatnak valójában megvolt a lehetősége arra, hogy helyreálljon a korábbi dömping után, különösen a nyereségesség, az értékesítés és a piaci részesedés tekintetében.

(76)

Az uniós gazdasági ágazat harmadik országokba irányuló exportjának mennyisége 21 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Ez a nagymértékű fellendülés 2007-ben kezdődött és a felülvizsgálati időszakig tartott, és elsősorban az ázsiai piacokon az etanol-aminok iránti kereslet erőteljes fellendülésének volt köszönhető, mivel ezeken a piacokon termelési nehézségek léptek fel ugyanebben az időszakban. Az exportárak az uniós árakhoz hasonló mintát követtek. Ez a helyzet ismételten annak a ténynek köszönhető, hogy a 2007 és a felülvizsgálati időszak közötti időszakot a kereslet-kínálat egyensúlyának jelentős mértékű szűkülése jellemezte.

(77)

A figyelembe vett időszakban az uniós piacon felhasznált etanol-amin mennyisége 41 %-kal nőtt, míg az USA-ból származó behozatal 16 %-kal csökkent. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat növelte értékesítési mennyiségét és azzal párhuzamosan piaci részesedését.

(78)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete javult a figyelembe vett időszakban. A vonatkozó kármutatók jó állapotot jeleznek az üzleti teljesítmény tekintetében. Az uniós gazdasági ágazat nagy kapacitással termelt, és komoly haszonkulcsokat ért el, ugyanakkor stabil pénzforgalmat tartott fenn, növelte a beruházásokat és ellenőrzés alatt tartotta a munkaerőköltségeket. Az uniós gazdasági ágazat ezenkívül a hasznára tudott fordítani több, 2007 és a felülvizsgálati időszak között történt rendkívüli eseményt, amelyek következtében emelkedtek az árak, és amelyek pozitív hatással voltak üzleti teljesítményére.

(79)

Egyszóval, az uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó mutatók kedvező alakulása alapján megállapítható, hogy a jelentős károkozás nem folytatódott. Ezért megvizsgálták, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a károkozás megismétlődése.

(80)

Emlékeztetni kell arra, hogy a felülvizsgálati időszak során a dömping folytatódását állapították meg két amerikai exportáló gyártó esetében. A két dömpingelő exportáló közül az egyik nem tanúsított együttműködést. Tekintettel arra, hogy a legszigorúbb dömpingellenes intézkedések vonatkoznak rá, ugyanakkor az amerikai piac egy legjelentősebb gyártója, abszolút érdekében áll, hogy visszatérjen az uniós piacra, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyezik.

(81)

Amint az a C. szakaszban már részletesen kifejtésre került, a vizsgálat számos tényezőre rámutatott, amelyek azt jelzik, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűleg jelentős mértékben megnő az USA-ból érkező dömpingelt behozatal. Ezek a tényezők a következők:

(82)

A fentieket figyelembe véve az amerikai gyártóknak további ügyfeleket kell találniuk, és számukra az lesz a leginkább járható út, ha az uniós piachoz folyamodnak.

(83)

A felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat jól működött. Ennek oka az érintett termék iránti erős keresletben rejlik, amely meghaladta a kínálatot. Mindazonáltal az USA-ból származó, már dömpingelt etanol-aminok behozatalának bármilyen mértékű növekedése jelentős nyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, és aláásná a teljesítményét.

(84)

Az is megjegyzendő, hogy az etanol-aminok alapanyagnak számítanak, azaz a különféle terméktípusok bizonyos műszaki szabványok szerint készülnek, és az egyik forrásból származó termékek könnyen helyettesíthetők más forrásból származó termékekkel. Ezért egy olyan piacon, ahol a túlkínálat a jellemző, a verseny elsődleges szempontja az ár lesz.

(85)

Mindezekre figyelemmel a fentiekben bemutatott tényezők együttes jelenléte viszonylag könnyen veszélybe sodorhatja az etanol-aminok iránti erős keresletet, és túlkínálat kialakulásához vezethet az uniós piacon. A dömpingelt behozatalok növekedése leszorítaná az eladási árak szintjét, ami viszont kedvezőtlenül befolyásolná az uniós gazdasági ágazat teljesítményhez kapcsolódó mutatóit, konkrétan a nyereségességet. Amennyiben fokozott dömpingre kerülne sor, alákínálás alakulna ki.

(86)

A károkozás megismétlődésének valószínűségét az előző szakaszban leírtakkal összhangban súlyosbítja az a tény, hogy az etanol-amin-piac a 2008 őszén felszínre került gazdasági válságot követően átalakult. Több fő paramétere jelentős mértékben megváltozott, mind a kiviteleket, mind az uniós gazdasági ágazat helyzetét illetően. Mint a fentiekben részletesen olvasható, a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy a felülvizsgálati időszak után erősen felhalmozódtak a dömpingelt behozatalok, abból a tényből eredően, hogy az amerikai árszint két terméktípus esetében az európai árszint fölött van, míg a harmadik típusnál rohamosan tűnik el az árkülönbség. Ezen a vonalon az Eurostat adatai azt mutatják, hogy 2009 második negyedévében az USA-ból származó behozatalok (15 052 tonna) 20 %-kal olcsóbban érkeztek az Unióba, mint a felülvizsgálati időszak alatt.

(87)

Intézkedések nélkül ezek a megnövekedett dömpingelt behozatalok egy jelentősen legyengült uniós gazdasági ágazattal állnának szemben. Sőt, a vizsgálat során összegyűjtött, nyilvánosan hozzáférhető információk a kereslet, az értékesítés és a méretgazdaságosság csökkenésére, kihasználatlan termelési kapacitásra, csökkenő pénzügyi teljesítményre stb. utalnak (21). A jelenlegi gazdasági válság miatt az etanol-amin uniós piaca gyenge kereslettel nézett szembe. Az uniós gazdasági ágazat gyártói ezért kénytelenek voltak csökkenteni a termelést.

(88)

Az uniós gazdasági ágazat jelenleg 70 %-os kapacitáskihasználás mellett működik, azaz sokkal alacsonyabb szinten, mint a felülvizsgálati időszak alatt mért, szinte teljes kapacitás. Emellett az uniós gazdasági ágazat értékesítésének mennyisége is körülbelül 30 %-kal visszaesett, miközben az eladási árak a felülvizsgálati időszak után 35–40 %-kal csökkentek. A termelési költség és a nyereségesség felülvizsgálati időszak utáni alakulása alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy a nyersanyagköltségek és az etanol-amin-árak között súlyos egyensúlyhiány van, ami tovább rontja az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményét. Ráadásul az etanol-amin előállításához felhasznált két fő nyersanyag (az etilén és az ammónia) költsége a felülvizsgálati időszak utáni időszakban lényegesen kisebb mértékben csökkent, mint az etanol-amin ára. Ez az uniós gazdasági ágazat haszonkulcsának komoly csökkenéséhez vezetett, így az uniós gazdasági ágazat jelenleg vagy veszteségesen, vagy egyjegyű haszonkulccsal tud csak működni.

(89)

Más szóval, az uniós gazdasági ágazat már látszólag sincs szilárd helyzetben, és a jelenlegi helyzetében a dömpingelt behozatalokból eredő nyomás nagy valószínűséggel egy olyan veszélyes, lefelé tartó spirált hoz majd működésbe, amely messze meg fogja haladni a felülvizsgálati időszak adatai alapján valószínűsítettet.

(90)

A fenti gazdasági helyzetből kifolyólag az uniós gazdasági ágazat üzleti választási lehetőségei beszűkültek. Az uniós gazdasági ágazat egyrészt nem lenne abban a helyzetben, hogy az EU-n belül bővíteni tudja ügyfélkörét, figyelembe véve azt a tényt, hogy semmilyen jel nem utal arra, hogy fő versenytársai az uniós piacon (azaz az amerikai gyártók) beszüntették volna az EU-ba irányuló kivitelt. Másrészről az sem látszik lehetségesnek, hogy a saját felhasználású termelés növelése révén enyhüljön az uniós gazdasági ágazatra nehezedő nyomás, mivel nincs arra utaló jel, hogy a feldolgozott termékek (mint az etilén-aminok, a gyomirtó szerek és katalizátorok) gazdasági kilátásai ellensúlyozni tudnák az etanol-amin piacára gyakorolt nyomást.

(91)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén nagy a valószínűsége az Unióba tartó dömpingelt amerikai behozatalok jelentős megnövekedésének, ami csak a károkozás megismétlődéséhez vezethet. Az amerikai gyártók veszítenek hagyományos piacaikból, miközben a MEG túlkínálata az etanol-amin termelésében olyan növekedéshez vezetne, amelyet az USA-n kívüli piacokon kellene értékesíteni. Ráadásul a gazdasági válság az uniós gazdasági ágazatot is érintette, amelynek úgy kell szembenéznie a meglévő dömpingelt amerikai behozatalokból eredő nyomással, hogy közben a kárt okozó dömping kezelésére nincs más életképes megoldása, mint a dömpingellenes vámok fenntartása. Nem találtak olyan jelet, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a helyzet nem fog súlyosbodni az intézkedések hatályvesztése esetén.

(92)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések fenntartása sértené-e az Unió, mint egész, érdekeit. Az uniós érdek meghatározása az összes különböző, érintett érdek felmérésével történt, vagyis az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a kereskedők, a nagykereskedők és az érintett termék ipari felhasználóinak érdekei alapján.

(93)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatokban az intézkedések alkalmazásáról megállapítást nyert, hogy nem ellentétes az Unió érdekével. Továbbá a jelenlegi vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat, ily módon olyan helyzetet elemez, amikor dömpingellenes intézkedések vannak érvényben.

(94)

Ezen az alapon megvizsgálták, hogy a dömping folytatódásának valószínűségéről és a károkozás megismétlődésének valószínűségéről szóló következtetés ellenére léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra a következtetésre vezetnének, hogy ebben az egyedi esetben nem áll az Unió érdekében az intézkedések fenntartása.

(95)

Emlékeztetőül: a felülvizsgálati időszak alatt a dömping még mindig fennállt, és valószínűsíthető az USA-ból származó érintett termék dömpingjének folytatódása, valamint az uniós gazdasági ágazatban a károkozás megismétlődése.

(96)

Az uniós gazdasági ágazatról bebizonyosodott, hogy működőképes, versenyképes ágazat, amit a legtöbb gazdasági mutató pozitív alakulása is megerősít. A korábban meghozott dömpingellenes intézkedések hozzájárultak a nyereségesség helyreállításához, és lehetővé tették a beruházások elégséges megtérülését. Ez kedvezhet az új beruházásoknak 2010-ben. Ezért az uniós gazdasági ágazatnak érdekében áll az USA-ból érkező dömpingelt behozatal elleni intézkedések fenntartása.

(97)

A kereskedők és nagykereskedők együttműködésének hiányában megállapítást nyert, hogy az intézkedések megszűnése vagy folytatódása ezeket a feleket nem igazán befolyásolja. Ezenkívül a vizsgálat nem fedett fel nem kapcsolódó importőröket, mivel az USA-ból származó érintett termék Unióba irányuló valamennyi importja az amerikai exportáló gyártókhoz kapcsolódó importőrökön keresztül történik.

(98)

Az intézkedések fenntartása nem változtatja meg a kapcsolódó importőrök jelenlegi helyzetét, amelyek az eredmények alapján a felülvizsgálati időszak alatt a piaci körülményeknek megfelelő szintű nyereséget realizáltak. Mindenesetre – legalábbis olyan esetben, mint a szóban forgó – a kapcsolódó importőrök érdekei az exportáló gyártók érdekeinek szerves részét képezik, mivel utóbbiak meghatározhatják a kapcsolódó importőrök stratégiáját. Nem szabad elfelejteni, hogy az exportáló gyártók érdekei nem szerepelnek az uniós érdekek elemzésében.

(99)

Az alapján, hogy az intézkedések fenntartása a dömpingellenes intézkedések harmadik megújulását jelentené, különleges figyelmet fordítottak az ipari felhasználók érdekére.

(100)

A vizsgálat során csak egy felhasználó jelentkezett a lágyítószerekhez alkalmazott kvartener észtervegyületek ágazatából. A kvartener észtervegyületek TEA-ból készülnek, lágyítószerekként használatosak, amelyeket olyan cégek forgalmaznak, mint az Unilever, a Henkel, a Colgate Palmolive, a Procter & Gamble és a Benckiser/Reckitt. A szóban forgó ipari felhasználó a felülvizsgálati időszak során az amerikai és az uniós gazdasági ágazattól egyaránt vásárolt etanol-amint. Az ettől az ipari felhasználótól származó behozatalok a teljes amerikai behozatalnak kis részét jelentették (15–25 % között – a pontos számadatot titoktartási okokból nem lehet nyilvánosságra hozni).

(101)

Az egyetlen együttműködő ipari felhasználó azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedésektől az uniós felhasználók szenvednek, mivel az EU-ban mutatkozó kereslet kielégítésének kiegészítő forrásaként függenek az etanol-amin behozatalaitól. Azt állította továbbá, hogy az uniós felhasználók erősen versengő és árérzékeny piacokon működnek, a feldolgozott termékek gyártói felől érkező nyomás alatt. A nyersanyagokat is a lehető legalacsonyabb áron kell beszerezniük, hogy minimálisra csökkentsék a költségeket. Így – ezen ipari felhasználó szerint – az etanol-amin árának bármilyen fokú növekedése veszélyezteti üzleti tevékenységét, és aláássa nyereségességét. Ez a fél ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések folytatása nem áll az Unió érdekében, mivel a fent említett helyzetet enyhítené, ha a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék.

(102)

A vizsgálat eredményei szerint a felülvizsgálati időszak alatt az egyetlen együttműködő ipari felhasználó esetében a TEA a kvartener észtervegyületek teljes termelési költségeinek fontos (20–30 % közötti) részét jelentette. Egyértelmű, hogy a dömpingellenes intézkedések eltörlése – legalábbis rövid távon – enyhítené a TEA, mint nyersanyag, költségének terhét ennek a vállalatnak a szempontjából. Mindazonáltal, figyelembe véve azt a tényt, hogy ez a vállalat nagyon jelentős mennyiségű TEA-t vásárol az uniós gazdasági ágazattól, nem valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések bármilyen módosítása végső soron komoly hatással lenne erre a konkrét ipari felhasználóra. A Bizottság e tekintetben megvizsgálta a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatását a vállalat forgalmára, ami az USA-ból importált etanol-aminokat használó kvartener észtervegyületek üzletágát illeti. A rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy a dömpingellenes vám összességében mérsékelt (1–5 % közötti; a pontos adat a bizalmas információk védelme miatt nem közölhető) hatással van a szóban forgó vállalat forgalmára. Ez megmagyarázza, hogy a vállalat az etanol-amin-árának a felülvizsgálati időszakig történt jelentős emelkedése ellenére, valamint a dömpingellenes intézkedések fennállása ellenére miért tudta folytatni üzleti tevékenységét ebben az ágazatban. Azt is meg kell jegyezni, hogy a kvartener észtervegyületek ezen ipari felhasználó teljes tevékenységének csak viszonylag kis részét képviselik.

(103)

Ugyancsak megvizsgálták a TEA-árak alakulását a felülvizsgálati időszak után, és ezek hatását az egyetlen együttműködő ipari felhasználó termelési költségeire. Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az etanol-aminok árai a felülvizsgálati időszak után jelentősen csökkentek. Tekintettel a TEA árának megfigyelt alakulására és a kvartener észtervegyületek költségszerkezetére, úgy ítélték, hogy a felülvizsgálati időszakot követően csökkent a TEA szerepe a végtermék teljes árában. A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy ennek a konkrét ipari felhasználónak a szempontjából a TEA-árak csökkenése a TEA költségek 20–25 %-os csökkenését vonhatná maga után. A végtermék teljes termelési költségére gyakorolt hatás ennek megfelelően 15–20 % közötti csökkenés lenne.

(104)

Azt is elemezték, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása milyen hatással lenne az egyetlen együttműködő ipari felhasználóra, korábbi gazdasági teljesítményének vizsgálata alapján, különös tekintettel a nyereségességre és az értékesítésre. A nyereségességet illetően azt állapították meg, hogy a figyelembe vett időszak alatt – a hatályban lévő intézkedés ellenére – az egyetlen együttműködő ipari felhasználó kismértékű nyereségességet ért el az etanol-aminokat tartalmazó termékek esetében. Az értékesítéssel kapcsolatban a vizsgálat azt állapította meg, hogy az egyetlen együttműködő ipari felhasználó az etanol-aminokat tartalmazó termékekből jelentősen növelte exportértékesítéseit, miközben uniós értékesítései kismértékben csökkentek. A fent említett tendencia az USA-ból származó, illetve az EU-ból származó etanol-aminokat tartalmazó termékekre egyformán érvényes volt. Ez a helyzet felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a dömpingellenes intézkedések megléte semmilyen módon nem befolyásolta a vállalat döntéshozatali folyamatát az értékesítéseket illetően, ilyenformán megerősíti, hogy a vállalat továbbra is sikeresen tudott működni, anélkül, hogy az értékesítés és a nyereségesség terén komoly, észrevehető problémái adódtak volna. A vizsgálat nem talált olyan kényszerítő tényt, amely arra utalt volna, hogy a dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása esetén a fent említett helyzet megváltozna.

(105)

Végezetül, annak az állításnak az alátámasztására sem lehetett kényszerítő erejű bizonyítékot felmutatni, hogy az ipari felhasználók számára szoros piaci verseny közvetlen összefüggésbe hozható az uniós gazdasági ágazattól származó etanol-aminok ellátásának hiányosságaival.

(106)

Összefoglalva, a felülvizsgálati időszak alatt a dömpingellenes vám meglehetősen korlátozott hatást gyakorolt az együttműködő ipari felhasználó végtermék-előállítási költségére, és a dömpingellenes intézkedések eltörlése csak kismértékű enyhülést hozott volna. Ráadásul a TEA-árak tekintetében a felülvizsgálati időszak után kialakult helyzet máris kedvezően befolyásolta a vállalat költségszerkezetét. Ezért az a döntés született, hogy az intézkedések fenntartása nem befolyásolná érdemben az egyetlen együttműködő ipari felhasználót. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a vizsgálattal más felhasználó nem működött együtt, és ebben a konkrét ügyben semmilyen más fél nem közölt további releváns információt, az az eredmény született, hogy a fentiekben bemutatott elemzés ugyanígy érvényes minden, az etanol-amin-piacon esetleg érintett ipari felhasználóra.

(107)

A vizsgálat kimutatta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések hozzájárultak az uniós gazdasági ágazat helyreállásához. Az uniós gazdasági ágazat profitálna az intézkedések fenntartásából, mivel így fennmaradnának a jelenlegi nyereséges árszintek, ami további beruházásokat tesz lehetővé. Ha az intézkedések hatályukat vesztenék, veszélybe kerülne a helyreállítási folyamat, amint ezt a fenti F. szakasz részletesen bemutatja. Emiatt az intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

(108)

Úgy tűnik, nem léteznek nem kapcsolódó importőrök, és nem kapcsolódó kereskedők/nagykereskedők sem jelentkeztek. Az USA-ból származó valamennyi behozatal kapcsolódó kereskedőkön keresztül történik, amelyek – az intézkedések alkalmazása idején – a vizsgálat eredményei szerint a felülvizsgálati időszak alatt a normál piaci rátákkal összhangban lévő haszonkulcsokat értek el.

(109)

Ezenkívül az eddigiek során a már meglévő intézkedések láthatóan nem gyakoroltak jelentős negatív hatást a felhasználók gazdasági helyzetére. A jelenlegi vizsgálat során összegyűjtött információk alapján a dömpingellenes intézkedések alkalmazásából származó bármilyen áremelkedés, ha egyáltalán volt, nem tűnik aránytalannak, ha összehasonlítjuk az uniós gazdaságot ért előnnyel, amelyet a dömpingelt behozatal okozta kereskedelmi torzulás megszüntetésével ért el.

(110)

Az Unió érdeke tekintetében tehát az a következtetés vonható le, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely az USA-ból származó etanol-amin behozatala ellen jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések alkalmazásának folytatását kizárná.

(111)

Ezért ennek megfelelően indokolt az USA-ból származó etanol-amin behozatala elleni jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása.

(112)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és meggondolásokról, amelyek alapján a fennálló intézkedések fenntartását szándékoztak ajánlani. Rendelkezésükre állt egy olyan időszak is, amely során benyújthatták észrevételeiket és követeléseiket a közzététel után. Elemezték az ügyre vonatkozóan beadott ellenvetéseket, de ezek nem változtattak azokon az alapvető tényeken és meggondolásokon, amelyeken a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartásáról szóló határozat alapult.

(113)

A vizsgálat megállapította, hogy valószínűsíthető a dömping folytatódása (a dömpingelt kivitelek mennyiségének növekedését is beleértve), továbbá valószínűsíthető a károkozás megismétlődése.

(114)

A vámok fenntartásának feltételei a 11. cikk (2) bekezdése alapján még akkor is teljesülnek, ha figyelembe veszik, hogy a két együttműködő exportáló gyártó közül az egyik nem dömpingelt, és (ezért) a jövőre nézve feltételezhető, hogy az amerikai behozatalból rá eső rész nem lesz dömpingelt.

(115)

A fentiekből következően az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően, az 1583/2006/EK rendelettel az Amerikai Egyesült Államokból származó etanol-amin behozatalára meghozott dömpingellenes intézkedéseket fent kell tartani.

(116)

Az is megfontolásra kerül, hogy az intézkedéseket csak további két évre kellene fenntartani. Ennek több oka is van, mint például: a kárt okozó dömping megismétlődésének valószínűsége, annak alapján, hogy i. az amerikai exportáló gyártók dömpingje a hatályos intézkedések ellenére is folytatódott; és ii. várhatóan nagyobb mennyiségű behozatal érkezik az Unióba a meglévő amerikai 60 000 tonnás termelési többletkapacitás miatt, valamint az ennek a többletkapacitásnak megfelelő hazai kereslet hiánya miatt. Ezenkívül az együttműködést megtagadó egyik amerikai gyártóra jelenleg a legmagasabb dömpingellenes vámtétel vonatkozik, ezért a leginkább érdekében áll az, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén visszatérjen az uniós piacra. Ehhez megfelelő elosztási hálózattal is rendelkezik, mert az uniós piacon más vegyi anyagokat is értékesít, és egyértelműen jelezte, hogy az EU-t fontos kiviteli piacnak tekinti.

(117)

Ráadásul az amerikai többletkapacitás 2013-ig várhatóan fokozatosan megszűnik, az Unióban pedig 2010 végére kapacitásbővítést terveznek. Ez utóbbi megfontolás a jelenlegi világgazdasági válság által az etanol-amin-piacra (világszinten is, de még inkább uniós szinten) gyakorolt hatást övező bizonytalansággal együtt indokolja az intézkedések fenntartásának két évre történő korlátozását,

22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/21

(1)

A fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókra és a közösségi vizekre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2009. évre történő meghatározásáról szóló, 2009. január 16-i 43/2009/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2009. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók kimerítették a 2009. évre meghatározott, a mellékletben megnevezett állományra vonatkozó halászati kvótát.

(3)

Ezért erre az állományra nézve meg kell tiltani a halászatot, valamint a fedélzeten való tárolást, az át- és kirakodást,

22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/23

(1)

A fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókra és a közösségi vizekre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2009. évre történő meghatározásáról szóló, 2009. január 16-i 43/2009/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2009. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók kimerítették a 2009. évre meghatározott, a mellékletben megnevezett állományra vonatkozó halászati kvótát.

(3)

Ezért erre az állományra nézve meg kell tiltani a halászatot, valamint a fedélzeten való tárolást, az át- és kirakodást,

22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/25

22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/27

(1)

Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10-i 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló nem odaítélni a 2010. január 19-i lezáruló beadási időszakra alkalmazandó visszatérítést.

(3)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/28

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése szerint az említett rendelet I. mellékletének XIX. részében felsorolt termékek világpiaci ára és Közösségen belüli ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A tojáspiac jelenlegi helyzetére tekintettel export-visszatérítést kell megállapítani az 1234/2007/EK rendelet 162–164., 167., 169. és 170. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkal összhangban.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése szerint a visszatérítés mértéke rendeltetési helytől függően változhat, különösen ha ezt a világpiaci helyzet, bizonyos piacok sajátos szükségletei, vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek megkövetelik.

(4)

Visszatérítés csak olyan termékek esetében nyújtható, amelyeknek a Közösségen belüli szabad áramlása megengedett, és amelyek megfelelnek az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) és az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) előírt követelményeknek, valamint az 1234/2007/EK rendelet XIV. mellékletének A. pontjában előírt jelölési előírásoknak.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/30

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikke (1) bekezdésének b) pontja kijelenti, hogy a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének s) pontjában hivatkozott és I. mellékletének XIX. részében felsorolt termékek nemzetközi kereskedelmi árai és a Közösségen belüli árak közötti különbség export-visszatérítés által fedezhető abban az esetben, ha ezen áruk a rendelet XX. mellékletének V. részében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) kijelöli azokat a termékeket, melyekhez visszatérítési rátát kell rögzíteni, amely rátát akkor kell alkalmazni, ha a termék az 1234/2007/EK rendelet XX. mellékletének V. részében felsorolt áru formájában kerül exportálásra.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban minden szóban forgó alaptermék 100 kg-jára számított visszatérítési rátát ugyanolyan hosszú időszakra kell rögzíteni, mint amely ugyanezen termékek feldolgozatlan formában történő exportja után járó visszatérítésekre vonatkozik.

(4)

Az Uruguayi Forduló során megkötött mezőgazdasági megállapodás 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a terméket tartalmazó áru után a termékre járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a feldolgozatlan termék exportálása esetén járó visszatérítés összegét.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/32

(1)

Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10-i 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló nem odaítélni a 2010. január 19-én lezáruló beadási időszakra alkalmazandó visszatérítést.

(3)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/33

(1)

Az 1234/2007/EGK rendelet 162. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet I. mellékletének XV. részében szereplő termékek világpiaci árai és ugyanezen termékek Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Tekintettel a marhahús piacának jelenlegi helyzetére, indokolt az 1234/2007/EK rendelet 162–164. és 167–170. cikkében szereplő szabályoknak és kritériumoknak megfelelően export-visszatérítést meghatározni.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése értelmében a visszatérítést rendeltetési hely szerint differenciálni lehet, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik.

(4)

Csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek a Közösségen belül szabadon mozoghatnak, és amelyeken szerepel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt egészségügyi jelölés. Ezenkívül a szóban forgó termékeknek meg kell felelniük az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3), valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) foglalt előírásoknak is.

(5)

Az egyes csontozott marhahúsokra nyújtott különleges export-visszatérítésekre vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 2007. november 21-i 1359/2007/EK bizottsági rendelet (5) 7. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően a kifizetendő különleges visszatérítést csökkenteni kell, ha az exportálandó csontozott húsmennyiség a kicsontozással előállított részek teljes tömegének kevesebb mint 95 %-át, de legalább 85 %-át teszi ki.

(6)

A 993/2009/EK bizottsági rendeletet (6) következésképpen hatályon kívül kell helyezni és helyette egy új rendeletet kell alkotni.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/37

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése szerint az említett rendelet I. mellékletének XX. részében felsorolt termékek világpiaci ára és Közösségen belüli ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A baromfihús-piac jelenlegi helyzetére tekintettel export-visszatérítéseket kell megállapítani az 1234/2007/EK rendelet 162–164., 167., 169. és 170. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkal összhangban.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése szerint a visszatérítés mértéke rendeltetési helytől függően változhat, különösen ha ezt a világpiaci helyzet, bizonyos piacok sajátos szükségletei, vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek megkövetelik.

(4)

Visszatérítés csak olyan termékek esetében nyújtható, amelyeknek a Közösségen belüli szabad áramlása megengedett, és amelyeken szerepel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt azonosító jelölés. A szóban forgó termékeknek meg kell felelniük az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) foglalt követelményeknek is.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/39

(1)

Az 1234/2007/EGK rendelet 162. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet I. mellékletének XVII. részében szereplő termékek világpiaci árai és ugyanezen termékek Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Tekintettel a sertéshús piacának jelenlegi helyzetére, indokolt az 1234/2007/EK rendelet 162–164., 167 és 169–170. cikkében szereplő szabályoknak és kritériumoknak megfelelően export-visszatérítést meghatározni.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése értelmében a visszatérítést rendeltetési hely szerint differenciálni lehet, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik.

(4)

Csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek a Közösségen belül szabadon mozoghatnak, és amelyeken szerepel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt egészségügyi jelölés. Ezenkívül a szóban forgó termékeknek meg kell felelniük az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3), valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) foglalt előírásoknak is.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/41

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásfehérje vonatkozásában megállapította a kiegészítő importvámok alkalmazási rendszerének végrehajtási szabályait, és rögzítette a kiegészítő importvámokat.

(2)

Az irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló, rendszeresen ellenőrzött adatokból megállapítható, hogy az irányadó árakat bizonyos baromfihús- és tojáságazati termékek, illetve a tojásfehérje behozatala vonatkozásában, a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevétele mellett, módosítani kell. Ezért indokolt közzétenni az irányadó árakat.

(3)

A piaci helyzetre való tekintettel e módosítást a lehető legrövidebb időn belül alkalmazni kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/43

(1)

A Szerződés létrehozza az európai uniós polgárságot, amely kiegészíti a tagállamok állampolgárságát, és amely az európai integrációs folyamat megerősítésének és biztosításának fontos eleme.

(2)

Az aktív polgárság ösztönzése a kohézió megerősítésének és a demokrácia fejlesztésének kulcsfontosságú eleme.

(3)

„Az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai éve” segít majd bebizonyítani, hogy az önkéntesség az aktív polgárság és a demokrácia egyik kulcsfontosságú tényezőjének számít, mivel olyan európai értékeket valósít meg, mint például a szolidaritás és a megkülönböztetésmentesség, és ezzel hozzájárul az európai társadalmak harmonikus fejlődéséhez.

(4)

Az önkéntes tevékenységek sokoldalú tanulási tapasztalatot nyújtanak, lehetővé teszik a szociális készségek és kompetenciák fejlesztését, valamint hozzájárulnak a szolidaritáshoz. A valamennyi korosztályból kikerülő önkéntesek által végzett tevékenységek kulcsfontosságúak a demokrácia – az EU egyik alapelve – fejlődése szempontjából. Az önkéntes tevékenységek hozzájárulhatnak az egyén jóllétéhez és az európai társadalmak harmonikus fejlődéséhez.

(5)

Kellő figyelemmel az egyes tagállamok helyzetének jellegzetességeire, valamint az önkéntesség valamennyi formájára, az „önkéntes tevékenységek” kifejezés a bármilyen formában végzett, formális, nem formális vagy informális önkéntes tevékenységekre vonatkozik, amelyeket a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez. Az önkéntes tevékenységek mind az önkéntesnek, mind a közösségeknek és a társadalom egészének a javára szolgálnak. Emellett az emberi, társadalmi, generációs vagy környezetvédelmi szükségletek és problémák kezelésének eszközei is az egyének és a szervezetek számára, és gyakran egy nonprofit szervezetet vagy közösségi alapú kezdeményezést támogatnak. Az önkéntes tevékenységek nem helyettesítik a hivatásszerű, fizetett munkalehetőségeket, de hozzáadott értéket nyújtanak a társadalom számára.

(6)

A gyorsan változó társadalmakban biztosítani kell az önkéntes tevékenységeket támogató hatékony intézkedéseket, hogy több ember számára tegyék lehetővé önkéntes tevékenység vállalását. Ezért fontos támogatni a társaktól való tanulást és a helyes gyakorlatok cseréjét és fejlesztését a helyi, regionális, nemzeti és közösségi szinteken.

(7)

Az 1997-es kormányközi konferencia elfogadta az önkéntes tevékenységekről szóló 38. nyilatkozatot, amelyet az Amszterdami Szerződés záróokmányához csatoltak, és elismeri, hogy az önkéntes tevékenységek jelentős mértékben hozzájárulnak a társadalmi szolidaritás erősödéséhez.

(8)

„Az önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének erősítéséről Európában” című, 1997. júniusi közleményében a Bizottság az önkéntes szervezetekkel és alapítványokkal kapcsolatban három szempontot emelt ki: a munkahelyteremtés gazdasági, a szociálpolitikák meghatározásának és ezzel a társadalmi haladáshoz való hozzájárulásnak a társadalmi, illetve a demokrácia, a polgárság és a civil részvétel megerősítésének politikai aspektusát.

(9)

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2002. június 27-én és 2007. november 16-án elfogadott állásfoglalásokban, valamint a 2008. november 20-i ajánlásban a Tanács és a tagállamok az „önkéntes tevékenységeket” az ifjúságpolitika területének kulcsfontosságú vonatkozásaként ismerték el, és megállapodtak a fiatalok önkéntes tevékenységeire vonatkozó közös célkitűzésekről, illetve a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról.

(10)

„Az önkéntes tevékenység: szerepe az európai társadalomban és kihatásai” című, 2006 december 13-i véleményében (2) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság felkérte a Bizottságot, hogy „hirdesse meg az önkéntesek évét, majd mihamarabb tegyen közzé egy fehér könyvet az önkéntes tevékenységről és az aktív polgárságról Európában”.

(11)

Az Európai Parlament 2008 márciusában jelentést fogadott el „a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása érdekében vállalt önkéntesség szerepéről”, amelyben arra ösztönözte a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy ismerjék el az önkéntesség értékét a társadalmi és gazdasági kohézió előmozdításában.

(12)

Az Európai Parlament 2008 júliusában írásbeli nyilatkozatot fogadott el, amelyben arra hívott fel, hogy 2011-et hirdessék meg az önkéntesség európai éveként.

(13)

Az önkéntes tevékenységek támogatására számos olyan közösségi program és hálózat irányul, amelyek egyebek mellett a valamennyi korosztályból kikerülő önkéntesek mobilitására összpontosítanak, mint például az egész életen át tartó tanulás programja (3), az „Európa a polgárokért” program (4) és a „Cselekvő ifjúság” program (5) Európai Önkéntes Szolgálata.

(14)

Az önkéntes tevékenységek palettája Európa-szerte változatos: ezeket meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni.

(15)

Az önkéntes tevékenységekben rejlő lehetőségeket nem használják ki teljeskörűen. Az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai éve lehetőséget fog biztosítani annak európai kontextusban történő bemutatására, hogy az önkéntes tevékenységek fokozzák a civil részvételt és megerősíthetik a polgárok adott társadalomhoz való tartozásának érzését valamennyi – helyi, regionális, nemzeti és európai – szinten.

(16)

Az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek éve ezen túlmenően hozzájárulhatna az önkéntes tevékenységek területén fennálló nemi egyenlőtlenségek kezeléséhez, például azon területek és tevékenységek vonatkozásában, amelyekben a férfiak és a nők egyenlőtlen arányban vesznek részt, illetve a vezető önkéntes pozíciókban való reprezentáltságuk tekintetében.

(17)

2011 az ENSZ által az önkéntesek nemzetközi évének nyilvánított 2001. év tizedik évfordulója.

(18)

Ez a határozat pénzügyi keretet határoz meg, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (6) 37. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára az elsődleges hivatkozási alapot jelenti.

(19)

A javasolt európai év céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel ehhez transznacionális információcserére és a helyes gyakorlat közösségi szinten történő terjesztésére van szükség, és ezért a javasolt intézkedés léptéke miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók. Az EK-Szerződés 5. cikkében foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

1.

az önkéntességet támogató környezet kialakítása az EU-ban az önkéntesség meghonosítása céljából uniós kontextusban, mint a civil részvétel és az emberek közösségi tevékenységének egyik támogatási eszköze, valamint adott esetben és szükség esetén az önkéntes tevékenységek előtt álló, meglévő akadályok felszámolása;

2.

az önkéntes tevékenységek szervezőinek megerősítése az önkéntes tevékenységek minőségének javítása érdekében, az önkéntes tevékenységek megkönnyítése és a szervezők segítése az önkéntes tevékenységek új formáinak megvalósítása céljából, valamint a hálózatépítés, a mobilitás, az együttműködés és a szinergiák uniós szintű ösztönzése a civil társadalmon belül, illetve a civil társadalom és más ágazatok között;

3.

az önkéntes tevékenységek elismerése a megfelelő ösztönzők támogatása céljából magánszemélyek, vállalatok és önkénteseket képző szervezetek számára, továbbá annak elérése céljából, hogy a politikai döntéshozók, a civil társadalmi szervezetek, a közintézmények, a formális és nem formális oktatási ágazat, valamint a munkáltatók uniós szinten és a tagállamokban is elismerjék az önkéntes munka során szerzett készségeket és kompetenciákat;

4.

az önkéntesség értékének és fontosságának tudatosítása a figyelem felhívása céljából általában az önkéntességre, mint a civil részvétel megnyilvánulására, amely hozzájárul a minden tagállam közös érdekét képviselő kérdésekhez, mint például a harmonikus társadalmi fejlődéshez és a társadalmi kohézióhoz.

a)

a tapasztalatok és a helyes gyakorlatok cseréje;

b)

tanulmányok és kutatás végzése, valamint ezek eredményeinek terjesztése;

c)

konferenciák és rendezvények szervezése a vita serkentése és a polgárok szerepvállalását ösztönző önkéntes tevékenységek fontosságának és értékének tudatosítása, valamint az önkéntesek és szervezeteik erőfeszítéseinek elismerése érdekében;

d)

konkrét tagállami kezdeményezések, amelyek az európai év célkitűzéseinek elősegítésére irányulnak; az európai év teljes költségvetésének legalább 25 %-át erre a célra fordítják;

e)

tájékoztatási és promóciós kampányok a kulcsfontosságú üzenetek terjesztésére.

22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/50

(1)

Olaszország a 2008. február 1-jén kelt és a Bizottságnál ugyanezen a napon nyilvántartásba vett levelében bejelentést tett a Bizottság felé a C 20/08 (ex N 62/08) állami támogatásról. A Bizottságnál 2008. március 18-án nyilvántartásba vett levelében Olaszország további információkat nyújtott be.

(2)

A Bizottság 2008. április 30-i levelében értesítette Olaszországot arról a határozatáról, hogy a kérdéses támogatással kapcsolatban megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást. E határozatról Olaszországot 2008. május 7-én értesítették.

(3)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában tették közzé (2). A Bizottság felkérte az érdekelteket, hogy nyújtsák be az érintett támogatási intézkedéssel kapcsolatos észrevételeiket.

(4)

Olaszország 2008. június 4-én kelt és a Bizottság által ugyanezen a napon – azaz az eljárás megindításáról szóló határozatban Olaszország számára az észrevételei benyújtására meghatározott határidőn belül – nyilvántartásba vett e-mailben kérte e határidő egy hónappal történő meghosszabbítását. 2008. június 9-i levelében a Bizottság 2008. július 7-ig meghosszabbította a határidőt. Végül Olaszország 2008. július 7-én kelt – és a Bizottság által ugyanezen a napon nyilvántartásba vett – levelében küldte meg észrevételeit (azaz a meghosszabbítás végső határidején belül).

(5)

A magát érdekelt félnek tekintő Cantiere Navale De Poli S.p.A. (a továbbiakban: De Poli) a 2008. szeptember 17-én kelt és a Bizottság által 2008. szeptember 17-én nyilvántartásba vett levelében küldte meg észrevételeit. A De Poli egy venezia-pellestrinai székhelyű olasz hajógyár. Az értesítésben szereplő információk szerint azon két hajógyár egyikéről van szó, amely esetleg állami támogatást élvezhetne az alábbi (6) pontban említett program alapján, feltéve, hogy a bejelentett támogatást jóváhagyják. Mindazonáltal az érdekelt felek észrevételeinek benyújtására megállapított határidő egy hónappal azután, hogy az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról szóló határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, vagyis 2008. július 7-én lejárt. A De Poli az említett határidő lejártát követően nyújtotta be észrevételeit. E tekintetben a De Poli azt állítja, hogy késve értesült az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatról, illetve Olaszország erre vonatkozó észrevételeiről.

(6)

Az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság felhívja az érdekelt feleket észrevételeik megtételére. A Bizottság mindazonáltal nem köteles minden egyes érdekelt felet külön tájékoztatni, hanem azt kell biztosítania, hogy valamennyi esetleges érdekelt félnek lehetősége legyen észrevételei benyújtására. A közlemény Hivatalos Lapban való közzététele (3) megfelelő módot jelent arra, hogy az eljárás megindításáról valamennyi érdekelt fél tudomást szerezhessen. Ebből következik, hogy a De Poli – az említett közzététel révén – kellő időben tájékoztatást kapott az eljárás megindításáról és az észrevételek benyújtására megállapított határidőről. Azonban a De Poli nem tartotta be az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: eljárási szabályzat) 6. cikkének (1) bekezdésében az észrevételek benyújtására meghatározott határidőt. A Bizottság megállapítja, hogy a De Poli nem kérelmezte az észrevételei benyújtására rendelkezésére álló határidő meghosszabbítását, illetve nem szolgáltatott különös indoklást arra, hogy miért kellene az észrevételeit figyelembe venni annak ellenére, hogy késedelmesen nyújtotta be azokat. A Bizottság ezért nem veszi figyelembe a De Poli késedelmesen benyújtott észrevételeit.

(7)

A Bizottság 2004. május 19-i C(2004) 1807 végleges levelében úgy határozott, hogy nem emel kifogást a hajógyártás javára nyújtandó határozott idejű védintézkedésekre vonatkozó olasz állami támogatási program (5) (a továbbiakban: a program) ellen. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a program a közös piaccal összeegyeztethető, mivel az eleget tett az 502/2004/EK tanácsi rendelettel (6) módosított, a hajógyártásra vonatkozó határozott idejű védintézkedések bevezetéséről szóló, 2002. június 27-i 1177/2002/EK tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet) rendelkezéseinek.

(8)

A Bizottságnak bejelentett és általa jóváhagyott fenti program költségvetése 10 millió EUR-t tett ki.

(9)

Olaszország bejelentette a Bizottságnak azon szándékát, miszerint további 10 millió EUR-t kíván átcsoportosítani a program költségvetésébe.

(10)

A Bizottság azért indította meg az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást, mivel – az alábbiakban leírt okokból – kételyei merültek fel a bejelentett támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.

(11)

Tekintettel az eljárási szabályzat 1. cikkének c) pontjára és az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (8) (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) 4. cikkére, a Bizottság megítélése értelmében a költségvetés bejelentés szerinti növelése a program módosítását eredményezi, tehát olyan új támogatási intézkedésről van szó, amelyet az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésével összhangban be kell jelenteni a Bizottság felé. A Bizottság ezenfelül úgy véli, hogy a bejelentett támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét a jelenleg hatályos rendelkezések fényében kell értékelni. A határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet 2005. március 31-én hatályát vesztette, következésképpen nem biztosít jogalapot a támogatás jóváhagyásához.

(12)

A Bizottság ezenfelül megjegyezte, hogy az érintett támogatás az állami támogatásokra alkalmazandó semmilyen más intézkedés alapján sem tűnik összeegyeztethetőnek a közös piaccal.

(13)

Olaszország vitatta a Bizottság kételyeit, és a következő észrevételeket tette.

(14)

Olaszország mindenekelőtt a Bizottság azon álláspontját vitatja, miszerint a bejelentett intézkedés új támogatásnak minősül. Olaszország azt állítja, hogy a végrehajtási rendelet 4. cikkének helyes értelmezése szerint az új támogatás minősítést csak azon jóváhagyott támogatási programok költségvetésének növelése esetében kellene alkalmazni, amelyek a vállalkozások számára a vonatkozó előnyökhöz való hozzáféréshez biztosított határidő meghosszabbításával párosulnak, és versenytorzító hatással járnak. Olaszország szerint a szóban forgó esetben ilyen körülmény nyilvánvalóan nem valósul meg, mivel olyan kiegészítő intézkedésről van szó, amelyre vonatkozóan hivatalos kérelem benyújtására került sor a határozott idejű védintézkedések bevezetéséről szóló rendelettel összhangban. E tekintetben Olaszország azt is megjegyzi, hogy a végrehajtási rendelet 4. cikke olyan eljárási intézkedés, amely rögzíti a létező támogatások meghatározott módosításainak bejelentési módját, mindazonáltal az összeegyeztethetőség értékelésére nincs kihatással. Következésképpen a Bizottság nem hivatkozhat a 4. cikkben szereplő rendelkezésre a javasolt állami támogatás összeegyeztethetőségének vizsgálatánál.

(15)

Olaszország ezután a Bizottság azon álláspontjára vonatkozóan tesz észrevételt, miszerint a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet már nem képez jogalapot a bejelentett támogatás összeegyeztethetőségének értékelésére. Olaszország mindenekelőtt azt állítja, hogy ellentmondás áll fenn ezen érvelés és a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendeletben elfogadott álláspont között, mivel – jóllehet, e rendelet hatálya 2004. március 31-ig terjedt ki (melyet később 2005. március 31-ig meghosszabbítottak) – annak jogalapját a hajógyártásra vonatkozóan új szabályokat megállapító, 1998. június 29-i 1540/98/EK tanácsi rendelet (9) (a továbbiakban: hajógyártásról szóló rendelet) képezte, amelynek alkalmazási ideje elvileg már 2003. december 31-én lejárt.

(16)

Egyébiránt Olaszország számára nem világos, miért nem indokolhatja a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet a támogatási program költségvetésének aktualizálását, mivel ez csupán egyszerű pénzügyi művelet, amelynek célja, hogy egyenlő bánásmódot biztosítson a korábban már a program alapján támogatásban részesült hajógyárak, illetve a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelettel összhangban támogatási kérelmet benyújtott, de előirányzat hiányában támogatásban még nem részesült hajógyárak között (az egyenlő bánásmód általános elve). Olaszország érvelése szerint az állami beavatkozások forrásainak aktualizálása, amennyiben az az idő vagy az elégtelennek bizonyult költségbecslések hatásának kiigazítására szolgál, a kezdeti támogatási összeg megnövelése ellenére sem képez új támogatást, vagy az eredeti támogatást indokoló jogalap alapján összeegyeztethetőnek tekinthető. Összegezve, Olaszország számára olyan függőben lévő ügyek rendezéséről van szó, amelyek 2005. március 31. előtt kötött szerződésekhez kapcsolódó támogatási kérelmekre vonatkoznak, anélkül, hogy ez a program meghosszabbítását, hatályának kiterjesztését vagy alapvető szerkezetének módosítását eredményezné. Érveinek alátámasztására Olaszország az egyenlő bánásmód általános elveire, a kedvezményezettek jogos elvárása megfelelő figyelembevételének szükségére, valamint a Bíróság egységes szerkezetbe foglalt ítélkezési gyakorlatára (a 223/85. (10) és a C-364/90. (11) ügyekben hozott ítélet) hivatkozik.

(17)

Végül Olaszország úgy véli, hogy a bejelentett támogatás nem ütközik a WTO határozatával, amely szerint a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet nem összeegyeztethető a WTO rendelkezéseivel.

(18)

Mivel az eszköz pusztán pénzügyi jellegű, a közös piaccal való összeegyeztethetőségét az általa finanszírozandó intézkedések – vagyis a program keretében történő támogatásnyújtás – függvényében kell értékelni. A Bizottság 2004. május 19-i levelében kifejtett indokolás szerint a program az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

(19)

Az eljárási szabályzat 1. cikkének c) pontja és a végrehajtási rendelet 4. cikke alapján valamely jóváhagyott támogatási program költségvetésének növelése új támogatást képez, amennyiben a növelések összege meghaladja az eredeti költségvetés 20 %-át. A szóban forgó esetben a bejelentett növelés az eredeti költségvetés 100 %-ának felel meg, következésképpen az EK-Szerződés 87. cikke értelmében új támogatásként kell értékelni.

(20)

Olaszország erre vonatkozó ellenvetései a Bizottság értékelését nem befolyásolják.

(21)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében bejelentési kötelezettséggel járó új támogatás fogalma tekintetében a 659/1999/EK rendelet 1. cikkének c) pontja szerinti meghatározást alkalmazza. E rendelet 1. cikkének c) pontja új támogatásnak tekinti többek között „a létező támogatások módosítását is”.

(22)

A végrehajtási rendelet 4. cikke másfelől pontosítja, hogy „támogatás módosítása alatt – a tisztán formai vagy adminisztratív jellegű módosítások kivételével – minden olyan változtatás értendő, amely nem befolyásolhatja a támogatási intézkedésnek a közös piaccal való összeegyeztethetőségének értékelését”, beleértve a jóváhagyott támogatási program költségvetésének 20 %-át meghaladó növeléseket is. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a végrehajtási rendelet 4. cikke nem képezi az új támogatás összeegyeztethetősége értékelésének jogalapját, és a Bizottság – Olaszország állításával (lásd a 13. pontot) ellentétben – e célból nem ezt a cikket vette figyelembe; az említett cikk sokkal inkább azt teszi világossá, hogyan alkalmazza a Bizottság az „új támogatás” fogalmára vonatkozóan az eljárási szabályzat 1. cikkének c) pontját. Emellett a Bizottság megjegyzi, hogy Olaszország álláspontja – miszerint az intézkedés nem más, mint az elégtelennek bizonyult kiadások kiigazítása a program alapvető szerkezetének számottevő módosítása nélkül – korántsem változtat azon a tényen, hogy a szóban forgó növelés a létező támogatás módosításának minősül, tehát azt az eljárási szabályzat 1. cikkének c) pontja és a végrehajtási rendelet 4. cikke értelmében új támogatásnak kell tekinteni.

(23)

A Bizottságnak nem áll módjában elfogadni Olaszország azon érvelését sem, miszerint a végrehajtási rendelet 4. cikkének helyes értelmezése alapján az új támogatás minősítést csak azon jóváhagyott támogatási programok költségvetési összegének növelése esetében kellene alkalmazni, amelyek a vállalkozások számára a vonatkozó előnyökhöz való hozzáféréshez biztosított határidő meghosszabbításával párosulnak, és versenytorzító hatással járnak. A Bizottság megjegyzi, hogy egy jóváhagyott támogatási program költségvetésének növelése (a 20 %-ot meg nem haladó növelések kivételével) elkerülhetetlen versenytorzító hatással jár, mivel lehetővé teszi, hogy a tagállam az eredetileg jóváhagyottnál magasabb összegű támogatást nyújtson. A program versenyre gyakorolt hatásának megváltozása miatt a Bizottságnak újból el kell végeznie a közös piaccal való összeegyeztethetőség értékelését. Ennek eredményeképpen az Olaszország által bejelentett mértékű növelés nem tekinthető tisztán formai vagy adminisztratív jellegű módosításnak, vagy olyan intézkedésnek, amely nem befolyásolhatja a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségének értékelését.

(24)

Következésképpen a fentiek alapján a Bizottság megerősíti, hogy a bejelentett intézkedést a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében új támogatásnak kell minősíteni.

(25)

Ami Olaszország erre vonatkozó első észrevételét illeti, a Bizottság mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet elfogadásának jogalapja nem a hajógyártásról szóló rendelet, hanem a Szerződés – és különösen annak 87. cikke (3) bekezdésének e) pontja, 93. cikke, valamint 133. cikke – volt. Másfelől a Bizottság nem lát következetlenséget a jelen esetre vonatkozó álláspontja, illetve azon tény között, hogy a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet egyes rendelkezései a hajógyártásról szóló rendeletre hivatkoznak. Nevezetesen egyszerű jogalkotási technikáról van szó, amely szerint az ismétlések elkerülése érdekében a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet nem ismétli meg a hajógyártásról szóló rendeletben már benne foglalt meghatározásokat vagy szabályokat, hanem csupán hivatkozás útján veszi át azok tartalmát. Következésképpen a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet e kérdésekben történő alkalmazása nem a hajógyártásról szóló rendelet hatálya folytonosságának függvénye volt, hanem új önálló rendelkezéseket vezetett be a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendeletbe, amelyek alapvetően megegyeznek a rendelet hivatkozási alapjául szolgáló, hajógyártásról szóló rendeletben foglaltakkal. Ez a jelen esetben korántsem áll ellentmondásban a Bizottság álláspontjával, miszerint a közösségi intézmények fellépésének az elfogadás időpontjában hatályos jogalapra kell támaszkodnia.

(26)

Amint azt a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló, 2008. április 30-i határozatában jelezte, a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet hatálya megszűnt, tehát nem képezhet jogalapot az új támogatás értékeléséhez. Az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejtett okokból (9. és 10. pont) a bejelentett támogatás a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabálya (12) alapján nem összeegyeztethető a közös piaccal, és nem tűnik összeegyeztethetőnek semmilyen más, az állami támogatások vonatkozásában alkalmazandó rendelkezés alapján sem. A Bizottság emellett megjegyzi, hogy Olaszország semmilyen más jogalapot nem javasolt a támogatás összeegyeztethetőségének értékeléséhez, hanem inkább azon álláspontját hangsúlyozta, hogy nincs szó „új támogatásról”, mely álláspontot a Bizottság – a 18–22. pontban kifejtettek szerint – nem tud elfogadni.

(27)

A Bizottság hasonlóképpen nem tudja elfogadni Olaszországnak a jogos elvárás és az egyenlő bánásmód általános jogi elveire vonatkozó érveit sem.

(28)

Olaszország álláspontja szerint azon hajógyárak, amelyek akkor nyújtottak be támogatási kérelmet a program alapján, amikor a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet még érvényben volt, illetve tiszteletben tartották a támogatás igénybevételére biztosított határidőt, azonban eszköz hiányában mégsem részesülhettek támogatásban, jogosan várják el, hogy támogatáshoz jussanak. Emellett Olaszország úgy véli, hogy a jogos elvárás védelmének általános jogi elvei alapján (valamint a rendelkezésre álló eszközökből ténylegesen támogatáshoz jutott hajógyárakkal megegyező bánásmód indokával) az említett hajógyárak jogosultak arra, hogy támogatásban részesüljenek, függetlenül attól, hogy a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet hatályos-e még vagy sem.

(29)

A megszilárdult ítélkezési gyakorlatnak megfelelően minden olyan egyénnek jogában áll a jogos elvárás védelmének elvére hivatkozni, akinek az adott helyzetéből világosan kitűnik, hogy a közösségi hatóságok – azáltal, hogy konkrét ígéreteket adtak számára – jogos elvárást táplálhattak benne. Mindazonáltal az érintett személy nem hivatkozhat a jogos elvárás elvének megsértésére a hatóságoktól kapott konkrét ígéretek híján (13).

(30)

Jelen esetben a Bizottság úgy tekinti, hogy a program potenciális kedvezményezettjeinek lehetőségük van a jogos elvárás elvére hivatkozni a Bizottság által jóváhagyott program alapján nyújtott bármely támogatás jogszerűségét tekintve, ideértve a költségvetés 10 millió EUR-ra történő korlátozását is. Olaszország álláspontja valójában egy arra irányuló elvárásnak felel meg, hogy az előírt határidőn túl és különösen a jóváhagyott költségvetést meghaladó összegben is részesülni lehet a program nyújtotta támogatásból, tehát remélhetőleg új állami támogatásra lehet számítani. Valamely vállalkozás elvileg nem hivatkozhat jogos elvárásra olyan támogatással kapcsolatosan, amelyet a Bizottság nem hagyott jóvá a Szerződésben foglalt eljárás szerint (14). Ugyanezen okokból nem hivatkozhat az egyenlő bánásmód általános elvére sem annak érdekében, hogy egy jóváhagyott támogatás kedvezményezettjeivel azonos bánásmódban részesüljön.

(31)

Olaszország ezenfelül idéz egy megszilárdult ítélkezési gyakorlatot is, amely a véleménye szerint tükrözi az „accessorium sequitur principale” rendszer alkalmazását, és arra enged következtetni, hogy az állami beavatkozások forrásainak az idő vagy az elégtelennek bizonyult költségbecslések hatására történő kiigazítása – még akkor is, ha a kezdeti támogatási összeg megnövelésével jár – nem minősül új támogatásnak vagy az eredeti támogatást indokoló jogalap alapján összeegyeztethetőnek tekinthető.

(32)

Mindazonáltal az idézett ítélkezési gyakorlat nem támasztja alá Olaszország állításait.

(33)

A C-223/85 ügyben hozott ítéletében a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság ésszerű időn belül történő beavatkozásának hiánya miatt, valamint azon tényre tekintettel, hogy a támogatást egy olyan művelet pótlólagos kiadásainak fedezésére szánták, amely előzőleg már jóváhagyott támogatásban részesült, a kedvezményezett jogosan számíthatott arra, hogy a támogatással kapcsolatban semmilyen ellenvetés nem merül fel. Mindazonáltal a Bizottság számára nem világos, hogy a fentiek hogyan támaszthatják alá Olaszország érvelését, amely szerint a program költségvetésének kiigazítása nem képez új támogatást, vagy amennyiben azt mégis új támogatásnak kell tekinteni, a közös piaccal összeegyeztethető az eredeti támogatást alátámasztó jogalap – nevezetesen a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet – alapján. Ezzel szemben a Bizottság véleménye szerint a Bíróság a fenti ítéletében egyáltalán nem vitatta, hogy „az olyan támogatás(hoz), amelyet egy korábban […] jóváhagyott támogatásban részesült művelet pótlólagos kiadásainak fedezésére szántak” a Bizottság jóváhagyása szükséges a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése (a kérdéses időpontban 93. cikk) szerint.

(34)

Másfelől Olaszország nem bizonyította, hogy a szóban forgó esetben a Bizottság nem lépett fel ésszerű határidőn belül. Éppen ellenkezőleg, Olaszország mulasztotta el a program költségvetésének növelését bejelenteni, miközben a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet még hatályban volt.

(35)

A C-364/90 ügy szintén nem támasztja alá Olaszország állításait. Az ítélet Olaszország által hivatkozott szakaszában a Bíróság egyszerűen azt állapítja meg, hogy a Bizottságnak nem sikerült megfelelően megindokolnia egy állami támogatásra vonatkozó negatív határozatot, egyébiránt kiemelve, hogy a pert megelőző szakaszban benyújtott egyes dokumentumok elég egyértelműen alátámasztották az eljárás során a Bíróság előtt felvetett érvek elfogadhatóságát. A Bizottság számára nem egyértelmű, hogy ezek a lényegében eljárási kérdések hogyan támaszthatnák alá Olaszország érvelését, miszerint a program költségvetésének növelését – mint anyagi jogi kérdést – a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet alapján jóvá kellene hagyni. Végül ami Olaszország azon észrevételét illeti, hogy a bejelentett támogatás nem ellentétes a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) határozatával, amely szerint a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet nem összeegyeztethető a WTO rendelkezéseivel, a Bizottság egyes korábbi határozataiban már megjegyezte, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata kimondja, hogy a közösségi szabályokat – amennyire a lehetőségek engedik – a nemzetközi jog fényében kell értelmezni, ideértve az EK kötelezettségeit is a WTO felé (15). Következésképpen a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet értelmezésénél a Közösség nemzetközi kötelezettségeit is figyelembe kell venni (16).

(36)

E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy Korea vitatta a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet összeegyeztethetőségét a WTO rendelkezéseivel. Egy szakértői csoport 2005. április 22-én jelentést tett közzé, amelyben megállapítja, hogy a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet, valamint – a Korea által indított WTO-jogvita időpontjában létező – határozott idejű védintézkedésekre vonatkozó különböző nemzeti rendszerek sértették a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás 23. cikkének (1) bekezdését (17). 2005. június 20-án a WTO vitarendezési szerve (DSB) elfogadta a szakértői csoport jelentését, amelyben azt javasolták a Közösségnek, hogy egyeztesse össze a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendeletet és a határozott idejű védintézkedésekre vonatkozó nemzeti rendszereket a WTO rendelkezések értelmében rá háruló kötelezettségekkel (18). 2005. július 20-án a Közösség arról tájékoztatta a vitarendezési szervet, hogy a jogszabályai immár összeegyeztethetőek az említett szerv határozatával és ajánlásaival, mivel a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet 2005. március 31-én hatályát vesztette, és a tagállamok ezentúl nem nyújthatnak működési támogatást e rendelet alapján.

(37)

A szakértői csoport jelentése és a vitarendezési szerv határozata, amely e jelentést elfogadta, elítélte a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendeletet, mivel az ellentétes a WTO rendelkezéseivel, és felszólította a Közösséget, hogy hagyjon fel a szóban forgó rendelet alkalmazásával. A Közösség köteles a vitarendezési szerv határozatát végrehajtani a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet értelmében nyújtandó új támogatásokra vonatkozó jövőbeni határozatok tekintetében is (19). A Közösség, azáltal, hogy a tájékoztatta a vitarendezési szervet arról, hogy a jogszabályai immár összeegyeztethetőek a vitarendezési szerv határozatával és ajánlásaival – mivel a határozott idejű védintézkedésekről szóló rendelet 2005. március 31-én hatályát vesztette, tehát a tagállamok ilyen alapon ezentúl nem nyújthatnak működési támogatást –, egyben kötelezte magát arra, hogy többé nem alkalmazza az említett rendeletet új támogatások nyújtásához. Következésképpen a szóban forgó támogatás jóváhagyása a nemzetközi kötelezettségvállalások megsértését jelentené a Közösség részéről.

(38)

Fenti indokok alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a bejelentett állami támogatás a közös piaccal nem összeegyeztethető,