(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) közzétette a Cseh Köztársaság kérelmét a „Jihočeská Niva” elnevezés bejegyzésére.

(2)

Szlovákia az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján kifogással élt a bejegyzés ellen. A kifogás az említett rendelet 7. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontja alapján elfogadhatónak bizonyult.

(3)

Kifogásában Szlovákia jelezte, hogy a szóban forgó elnevezés bejegyzése ellentétes az 510/2006/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésével, és ezért veszélyeztetné a Szlovákia területén bejegyzett védjegyeket.

(4)

2008. június 24-én kelt levelében a Bizottság felkérte az érintett tagállamokat, hogy belső eljárásaikkal összhangban törekedjenek megállapodásra jutni egymás között.

(5)

Mivel Szlovákia és a Cseh Köztársaság között nem jött létre megállapodás az előírt határidőn belül, a Bizottságnak határozatot kell hoznia az 510/2006/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás szerint.

(6)

A Szlovákia által szolgáltatott információk alapján a Bizottság nem tudja kimondani, hogy a „Jihočeská Niva” elnevezés bejegyzése ellentétes az 510/2006/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésével. Habár a kifogás emelője tudta bizonyítani, hogy a „Jihočeská Niva” elnevezés társítható a „Niva” elnevezéssel, nem szolgált bizonyítékkal a védjegy megkülönböztethetőségével kapcsolatban, amely a védjegy hírnevéből, elismertségéből és használatának időtartamából fakad. Ezért a rendelkezésre álló információk alapján nem nyert bizonyítást, hogy a „Jihočeská Niva” elnevezés bejegyzése a termék mibenléte tekintetében megtévesztheti a fogyasztókat.

(7)

Semmilyen olyan bizonyíték nem került benyújtásra, amely alapján a Bizottság kimondhatná, hogy tisztességes és a hagyományokon alapuló használatot feltételezve, és figyelembe véve az összetéveszthetőség tényleges kockázatát, a „Jihočeská Niva” elnevezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként való bejegyzése ellentétes volna a 7. cikkben foglaltakkal. A Bizottsághoz eljuttatott bizonyítékok szerint a „Niva” kifejezést a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában több évtizede használják egy bizonyos sajttípus általános jelölésére. Emellett a szóban forgó elnevezés földrajzi jelzésként való bejegyzése miatt más védjegyeket nem kellene törölni, mivel azok bejegyzését e bejegyzés iránti kérelem Bizottsághoz való benyújtása előtt kérelmezték, és nem is veszélyeztetné azok további használatát. Továbbá a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a szóban forgó védjegyek jogosultja az őt megillető kizárólagos jogok alapján nem tilthat el mást attól, hogy egy adott megjelölést – gazdasági tevékenysége során, az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használjon, ahogyan ez a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 6. cikkében is szerepel.

(8)

A fentiekre való figyelemmel indokolt a „Jihočeská Niva” elnevezést bejegyezni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába.

(9)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

(1)

Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet és a 73/2009/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására, valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet (2) 21. cikke a támogatás iránti kérelmek, valamint a támogatásra való jogosultságot megalapozó jelleggel bíró okmányok, szerződések vagy nyilatkozatok késedelmes benyújtása esetén a támogatások összegének csökkentéséről rendelkezik.

(2)

A 796/2004/EK rendelet 6. cikke értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a mezőgazdasági parcellák megbízható azonosítását, és – az ellenőrző rendszer végrehajtása céljából – meg kell követelniük, hogy az egységes kérelmekhez a kérelmezők mellékeljék a parcellák azonosítására szolgáló dokumentumokat. A rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében továbbá az egységes kérelemnek a támogatási jogosultság megállapításához szükséges összes információt tartalmaznia kell. Többek között be kell nyújtani a mezőgazdasági üzem összes mezőgazdasági parcellájának azonosítását lehetővé tevő, valamint a parcellák elhelyezkedésének meghatározására szolgáló adatokat.

(3)

A mezőgazdasági parcellák azonosítása kapcsán a korábbi években rendszeresen feltárt problémák kezelése érdekében 2009-ben bevezették azt az előírást, hogy a kérelmek csak akkor fogadhatók el, ha a görög termelők már nem csupán – a korábbi évek gyakorlata szerint – alfanumerikus formában, hanem digitális formában is benyújtják a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló adatokat.

(4)

A 2009-es egységes kérelmek adminisztrációja során azonban Görögországban rendkívüli körülmények alakultak ki. A komoly technikai nehézségekből eredő, előre nem látott problémák következtében a digitális azonosítás gyakorlati megvalósítása jelentős késedelmet szenvedett.

(5)

A digitalizálási folyamatot, amely önmagában is komplex műszaki feladat, a görög mezőgazdasági parcellák általános helyzete is nehezítette, hiszen ezek igen szétszórtan helyezkednek el és határaik sem egyértelműek. A digitalizálás zökkenőmentes és pontos végrehajtása érdekében ezért arra volt szükség, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelő képzettséggel és alapos ismeretekkel rendelkezzenek.

(6)

Ezzel összefüggésben szükségessé vált, hogy az illetékes állami és magánszervezetek kimerítő információval és tanáccsal lássák el az érintetteket. A görög termelők megfelelő továbbképzése nagyszabású és időigényes intézkedéseket tett szükségessé.

(7)

Emellett – különösen az elszigetelt területeken – számos súlyos és tartósan fennálló hálózati hiányosság és kapcsolati hiba merült fel.

(8)

Ez jelentősen megnehezítette azt, hogy a görög termelők a 796/2004/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdése szerinti határidőn belül benyújthassák az egységes kérelmeket, amelyekben 2009-től kezdődően immár a mezőgazdasági parcellák digitális formában való azonosítására szolgáló adatoknak is szerepelniük kell. A digitális adatokra vonatkozó követelményt az előírt határidőn belül csupán igen kevés termelő tudta teljesíteni. További számos termelő a határidőt követően egészítette ki kérelmét a szóban forgó adatokkal.

(9)

Az így előállt helyzetre tekintettel helyénvaló, ha a 2009-es kérelmezési évre vonatkozóan a mezőgazdasági parcellák digitális formában való azonosítását érintő késedelem miatt nem kerül sor a 796/2004/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdése szerinti csökkentések vagy a támogatás köréből való kizárás alkalmazására, feltéve, hogy a digitális azonosításra szolgáló adatokat a termelők az egységes kérelmekben legkésőbb egy olyan időpontig benyújtják, amelynek meghatározásakor figyelembe veendő egyrészről azt, hogy időközben számos görög termelő kiegészítette kérelmét a hiányzó adatokkal, másrészről azt, hogy biztosítani kell a 2009-es évre beérkezett kérelmek gyors feldolgozását, elkerülve a költségvetési ciklust érintő szükségtelen késedelmeket. Helyénvalónak tűnik, hogy 2010. január 31. legyen az az időpont, ameddig a termelők kérelmeiket kiegészíthetik a digitális azonosításra szolgáló adatokkal. Tekintettel azonban azokra az összeköttetési és szállítási problémákra, amelyekkel az egyedi mezőgazdasági intézkedések kisebb égei-tengeri szigetek javára történő meghatározásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. szeptember 18-i 1405/2006/EK tanácsi rendelet (3) 1. cikkének (2) bekezdése szerinti kisebb égei-tengeri szigetek mezőgazdasági termelői küzdenek, helyénvalónak tűnik engedélyezni, hogy ezek a termelők a digitális azonosításra szolgáló adatokat legkésőbb 2010. február 15-ig nyújtsák be.

(10)

Mivel a javasolt eltérésnek a 2009-es kérelmezési évre benyújtott kérelmekre kell kiterjednie, helyénvaló e rendeletet visszamenőleges hatállyal alkalmazni.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának véleményével,

(1)

A 872/2004/EK rendelet I. melléklete felsorolja azokat a természetes és jogi személyeket, szervezeteket és jogalanyokat, amelyeket érint a pénzeszközök és gazdasági erőforrások rendelet szerinti befagyasztása.

(2)

2009. december 16-án az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankciós bizottsága arról határozott, hogy módosítja azon személyek, csoportok és jogalanyok listáját, amelyekre vonatkozóan a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell. Az I. mellékletet ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 955/2005/EK bizottsági rendelet (3) évi 5 605 tonnás behozatali vámkontingenst nyitott meg a 1006 KN-kód alá tartozó, Egyiptomból származó rizsre vonatkozóan (tételszám: 09.4097).

(2)

A 955/2005/EK rendelet 5. cikkének a) pontja szerinti közlemények alapján megállapítható, hogy a szóban forgó rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban, 2010. január 1-jén 13 órától 2010. január 8-án 13 óráig (brüsszeli idő szerint) benyújtott kérelmek a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(3)

Indokolt továbbá a behozatali engedélyekre vonatkozó új kérelmeknek a 955/2005/EK rendelet alapján történő benyújtását a folyó kontingensidőszak lejártáig felfüggeszteni, az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(4)

A behozatali engedélyek kibocsátására irányuló eljárás hatékony lebonyolítása érdekében ennek a rendeletnek indokolt kihirdetését követően azonnal hatályba lépnie,

(1)

A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet (1) 14. cikke úgy rendelkezik, hogy a rendelet I. B. mellékletében meghatározott járművezetői kártyát a járművezető kérésére annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága állítja ki, amelynek területén a járművezető szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

(2)

A 3821/85/EGK rendelet 268a. követelménye a kiadott járművezetői kártyák egyediségének biztosítása érdekében a tagállamok számára az adatok elektronikus cseréjét írja elő. E követelmény értelmében a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a kártyák egyediségének és állapotának ellenőrzése érdekében a járművezetői kártyák közúti vagy a vállalati telephelyeken folytatott ellenőrzése során is végezhetnek elektronikus adatcserét.

(3)

A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak arról is meg kell győződniük, hogy a kérelmezők nem rendelkeznek-e már érvényes járművezetői kártyával.

(4)

A tagállamok által kiállított járművezetői kártyákat a tagállamok kölcsönösen elismerik.

(5)

A digitális menetíró rendszerek biztonságát, integritását és megbízhatóságát az Európai Unió területén kiadott járművezetői kártyák megfelelő ellenőrzésével és használatával kell szavatolni.

(6)

Ezzel összefüggésben kívánatos, hogy a kibocsátó hatóságok hatékony folyamatokkal és eljárásokkal rendelkezzenek általánosságban a tachográf-kártyák és különösen a járművezetői kártyák kibocsátásával kapcsolatos adatok kezelésére vonatkozóan.

(7)

A tagállamok kibocsátó hatóságainak képeseknek kell lenniük a kibocsátott járművezetői kártyákra vonatkozó információk gyors ellenőrzésére és az ezzel kapcsolatos megbízható adatcserére, ezáltal is megakadályozva azt, hogy a járművezetők egynél több érvényes járművezetői kártyával rendelkezzenek.

(8)

A felelős nemzeti hatóságoknak ezért képesnek kell lenniük a közúti ellenőrzések során annak megállapítására, hogy az adott járművezető rendelkezik-e járművezetői kártyával, illetve az adott járművezetői kártya érvényességi állapotának ellenőrzésére.

(9)

Az immár 28 európai országot összekapcsoló TACHOnet üzenetküldő rendszer a tagállamok közötti, a járművezetői kártyák kibocsátásával és ellenőrzésével kapcsolatos elektronikus adatcsere elfogadott és megbízható eszköze. A TACHOnet üzenetküldő rendszert több referenciadokumentum, köztük az XML üzenetkezelési referencia-útmutató határozza meg, és ezek mindegyike elérhető a Bizottság közúti közlekedési politika társadalmi vonatkozásaiért felelős szolgálatainak honlapján.

(10)

A TACHOnet üzenetküldő rendszer teljesítménye az érintett nemzeti rendszerek teljesítményétől függ. Ezért a rendszer rendelkezésre állására vonatkozóan helyénvaló meghatározni azt a minimális szolgáltatási szintet, amelynek elérésére a tagállamoknak törekedniük kell,