2010.1.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 1/8

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. december 23.)

a tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport mandátumának meghosszabbításáról

(2010/1/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	1991 novemberében az Európai Bizottság úgy határozott, hogy a közösségi kutatási és műszaki fejlesztési politika döntéshozatali folyamataiba bevezeti az etikai szempontokat azáltal, hogy létrehozza a biotechnológia etikai következményeivel foglalkozó tanácsadó csoportot (GAEIB).

(2)	A Bizottság 1997. december 16-án úgy határozott, hogy a GAEIB-t felváltja a tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoporttal (EGE), amelynek mandátumát kiterjesztette a tudomány és technológia minden alkalmazási területére.

(3)	A Bizottság 2001. március 26-i határozatával (C(2001) 691) – kis módosítással – négy évre meghosszabbította az EGE mandátumát.

(4)	A 2005. május 11-i 2005/383/EK bizottsági határozat (1) döntött a jelenlegi EGE-mandátumról, amelyet a 2009/757/EK bizottsági határozat (2) hosszabbított meg.

(5)	Helyénvaló a mandátum ötéves időtartamra való meghosszabbítása, valamint új tagok kinevezése; ez a határozat azonban nem sérti az új Bizottságnak azon jogát, hogy felülvizsgálja a mandátum tartalmát.

(6)	Az itt következő határozat a 2009/757/EK határozat helyébe lép,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság ezennel határoz a tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport (EGE) mandátumának ötéves időtartamra történő meghosszabbításáról.

2. cikk

Megbízatás

Az EGE feladata tanácsadás a Bizottság mellett a tudományos és az új technológiákkal kapcsolatos etikai kérdésekben, vagy a Bizottság felkérésére, vagy saját kezdeményezéséből kiindulva. A Parlament és a Tanács is felhívhatja a Bizottság figyelmét általuk etikai szempontból fontosnak ítélt kérdésekre. A Bizottság minden olyan esetben, amikor kikéri az EGE véleményét, annak kialakítására határidőt állapít meg.

3. cikk

Összetétel – Kinevezés

(1) Az EGE tagjait a Bizottság elnöke nevezi ki.

(2) A következő szabályokat kell alkalmazni:

—	A tagokat ad personam nevezik ki. A tagok személyes jogon vesznek részt a csoport munkájában, és bármiféle külső befolyástól függetlenül adnak tanácsot a Bizottságnak. Az EGE független, pluralista és multidiszciplináris alapon működik.

—	Az EGE legfeljebb tizenöt tagból áll.

—	Az EGE minden egyes tagja öt évre szóló kinevezést kap. A kinevezés kétszer hosszabbítható meg ugyanilyen időtartamra.

—	Az EGE tagjainak kiválasztása szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozó nyílt felhívás alapján történik. Más csatornákon keresztül beérkezett további jelentkezéseket is figyelembe lehet venni a kiválasztási eljárás során.

—	Az EGE tagjainak listáját a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

—	A ki nem nevezett, de alkalmas jelöltek tartaléklistára kerülnek.

—	Amennyiben egy tag már nem tudja hatékonyan segíteni a csoport munkáját, vagy lemond, az elnök kinevezhet a tartaléklistáról egy helyettesítő tagot az eredeti tag mandátumából hátralevő időszak alatt.

4. cikk

Működés

(1) Az EGE tagjai elnököt és alelnököt választanak maguk közül, akik e feladatukat mandátumuk időtartama alatt gyakorolják.

(2) Az EGE munkaprogramját – beleértve az EGE által saját kezdeményezése alapján javasolt etikai tartalmú beszámolókat – a Bizottság elnöke hagyja jóvá. A Bizottság Európai Szakpolitikai Tanácsadó Irodája (BEPA), amely az EGE elnökével szoros együttműködésben dolgozik, felelős az EGE, illetve ez utóbbi titkárságának működéséért.

(3) Az EGE ülései nem nyilvánosak. Az EGE fent említett ülésein kívül is megvitathatja munkáját a Bizottságnak az adott ügyekben illetékes részlegeivel, illetve meghívhat nem kormányzati szervezeteket (NGO) vagy reprezentatív szervezeteket képviselő vendégeket, amikor azt az eszmecsere szempontjából szükségesnek tartja. Az EGE üléseinek napirendjét megküldik az illetékes bizottsági szolgálatoknak.

(4) Az EGE általában a Bizottság székhelyén ülésezik, a Bizottság által meghatározott módon és időrend szerint. Az EGE egy 12 hónapos időszak alatt legalább hatszor ülésezik, oly módon, hogy munkája évente körülbelül tizenkét munkanapot vesz igénybe. A tagok legalább évi négy ülésen vesznek részt.

(5) Az EGE, véleménye kialakítása érdekében és a munkájához rendelkezésre álló források nyújtotta kereteken belül

—	amennyiben hasznosnak és/vagy szükségesnek tartja, meghívhat különleges kompetenciákkal rendelkező szakértőket, hogy munkájában iránymutatással és információkkal segítsék,

—	kezdeményezheti tanulmányok elkészítését annak érdekében, hogy minden szükséges tudományos és műszaki információt megszerezhessen,

—	különleges kérdések vizsgálatára munkacsoportokat állíthat fel,

—	nyílt kerekasztal-beszélgetéseket kezdeményez minden, általa kidolgozott véleményre vonatkozóan annak érdekében, hogy elősegítse a párbeszéd kialakítását és az átláthatóság megvalósítását,

—	szoros kapcsolatot alakít ki a Bizottság azon részlegeivel, amelyek érintettek az általa tárgyalt kérdésekben,

—	az Európai Unió tagállamai vagy a csatlakozás előtt álló országok etikai bizottságaival szoros kapcsolatokat alakíthat ki.

(6) Minden véleményt elfogadása után azonnal közzétesznek. Amennyiben egy véleményt nem egyhangúlag fogadnak el, annak tartalmaznia kell minden eltérő véleményt. Amennyiben egy adott témára vonatkozóan a vélemény kialakítására kevesebb idő áll rendelkezésre, az EGE olyan, rövidebb nyilatkozatot ad, amelyet később, ha szükséges, részletesebb vizsgálat követhet, ugyanakkor biztosítja, hogy az átláthatóság elvét betartják ugyanúgy, mint minden más vélemény esetében. Az EGE véleménye mindig említést tesz az érintett technológiának a vélemény meghozatalakor aktuális fejlettségi fokáról. Az EGE dönthet úgy, hogy véleményét frissíti, amennyiben azt szükségesnek tartja.

(7) Az EGE saját eljárási szabályzatot fogad el.

(8) Az EGE – mandátumának lejárta előtt – jelentést készít addigi tevékenységeiről, amiért az elnök a felelős. A jelentést közzéteszik.

5. cikk

Az ülések költségei

Az EGE tagjainak az ülésekkel kapcsolatos utazási és tartózkodási költségeit saját belső szabályzata szerint a Bizottság fedezi.

6. cikk

Hatálybalépés

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik, és az EGE új tagjainak kinevezése napján lép hatályba. A 2009/757/EK határozat helyébe lép.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 127., 2005.5.20., 17. o.

(2) HL L 270., 2009.10.15., 18. o.

2010.1.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 1/10

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. december 24.)

a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listájának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról

(az értesítés a C(2009) 10251. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/2/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10a. cikke (13) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) módosított 2003/87/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztásakor az árverés útján történő értékesítés legyen a követendő alapelv.

(2)

Az Unió támogatja azt az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodást, amely ambiciózus célként a globális hőmérséklet-emelkedés maximumának 2 °C-ra való korlátozását tűzte ki. Amennyiben más fejlett országok és a főbb üvegházhatásúgáz-kibocsátók nem lesznek részesei ennek a nemzetközi megállapodásnak, nőhet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mértéke azokban a harmadik országokban, amelyek iparát így nem korlátoznák hasonló szén-dioxid-kibocsátási megkötések („CO2-kibocsátásáthelyezés”), és ez alááshatja az uniós környezetvédelmi fellépések integritását és eredményességét. A CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelése érdekében a 2003/87/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy – a nemzetközi tárgyalások kimenetelétől függően – az Unió az ennek a kockázatnak jelentős mértékben kitett ágazatokat vagy alágazatokat a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott intézkedésekkel összhangban meghatározott mennyiség 100 %-ának erejéig ingyenes kiosztásban részesíti.

(3)

A Bizottság 2009. december 31-ig, majd azt követően ötévente a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (14)–(17) bekezdésében meghatározott feltételek alapján összeállítja a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok vagy alágazatok jegyzékét (a továbbiakban: ágazatok és alágazatok listája).

(4)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (14) bekezdése értelmében a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok vagy alágazatok meghatározása érdekében a Bizottságnak uniós szinten fel kell mérnie, hogy a megfelelő bontási szinten az ágazatnak vagy alágazatnak milyen mértékben van lehetősége arra, hogy a szükséges kibocsátási egységek közvetlen költségét és a 2003/87/EK irányelv végrehajtásából eredő magasabb villamosenergia-árak közvetett költségeit a termékárakban megjelenítse anélkül, hogy ezáltal az Unión kívüli, a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából kevésbé hatékony létesítményekkel szemben jelentős piaci részesedést veszítene. E felmérések alapját az éghajlatváltozásra és a megújuló energiára vonatkozó 2020-as uniós célkitűzések teljesítésére irányuló végrehajtási intézkedéscsomagot kísérő bizottsági hatásvizsgálat, és az egyes ágazatokkal vagy alágazatokkal kapcsolatban a legutóbbi három évből származó, rendelkezésre álló kereskedelmi, termelési és hozzáadott értékre vonatkozó adatoknak megfelelően megállapított, átlagos szén-dioxid-ár képezi.

(5)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (15) bekezdésének megfelelően egy ágazat vagy alágazat akkor tekinthető a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak vagy alágazatnak, ha az ezen irányelv végrehajtásából eredő közvetlen és közvetett többletkiadások a termelési költségeknek a bruttó hozzáadott érték arányában mérve jelentős mértékű, legalább 5 %-os növekedését eredményezik; és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem intenzitása, azaz a harmadik országokba irányuló kivitel és a harmadik országokból származó behozatal összértékének és az uniós piac összméretének (az éves forgalom és a harmadik országokból történő teljes behozatal összegének) hányadosa 10 % fölött van. A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (16) bekezdésének megfelelően egy ágazat vagy alágazat akkor is a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak vagy alágazatnak minősül, ha a 2003/87/EK irányelv végrehajtásából eredő közvetlen vagy közvetett többletkiadások a termelési költségeknek a bruttó hozzáadott érték arányában mérve rendkívül nagymértékű, legalább 30 %-os növekedését eredményezik, vagy a harmadik országokkal folytatott kereskedelem intenzitása, azaz a harmadik országokba irányuló kivitel és a harmadik országokból származó behozatal összértékének és az uniós piac összméretének (az éves forgalom és a harmadik országokból történő teljes behozatal összegének) hányadosa 30 % fölött van.

(6)

A CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok vagy alágazatok listájának összeállításához a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatát először a NACE 3 számjegyű szintjéig, illetve adott esetben és megfelelő adatok birtokában a NACE 4 számjegyű szintjéig kell felmérni. Az ágazatokat és alágazatokat a lehető legpontosabb NACE-besorolás szerint szükséges feltüntetni a listán. Néhány olyan ágazat esetében, amelynél a NACE 4 számjegyű szintjén nem lehetett megállapítani a CO2-kibocsátásáthelyezésnek való jelentős mértékű kitettség kockázatát további bontásra került sor, és ennek nyomán szintén vizsgálat tárgyává vált egy sor olyan alágazat, amelynek bizonyos jellemzői az ágazat többi részéhez képest jelentősen eltérő hatásokra engedtek következtetni.

(7)

Az ágazatoknak és alágazatoknak a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (14)–(17) bekezdésében foglalt feltételek szerinti meghatározásához 2008 decemberében adatgyűjtésre került sor a tagállamok, az Eurostat és az ágazati szövetségek információi alapján, illetőleg más nyilvános vagy kereskedelmi forrásokból. A Bizottság megvizsgálta azon információk hitelességét, amelyek nem a tagállamoktól vagy más hivatalos forrásból érkeztek. Az adatgyűjtés az Eurostat által feldolgozott bizalmas adatokra is kiterjedt.

(8)

Az egyes ágazatok – és a 2009/29/EK irányelvvel történő módosítást megelőzően a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységeik – CO2-kibocsátásával kapcsolatban a „közösségi független ügyleti jegyzőkönyv” számít a becslések legpontosabb, leghitelesebb és legátláthatóbb forrásának, ezért a kibocsátási egységek közvetlen költségének kiszámításához ez szolgált elsődleges alapul.

(9)

A 2009/29/EK irányelvvel módosított 2003/87/EK irányelv I. mellékletében foglalt új tevékenységek és üvegházhatású gázok technológiai kibocsátására vonatkozóan az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékének adatai és tagállami információk alapján lehetett becsléssel élni több olyan ágazatban, amelyben nagyszámú, de kisebb létesítmény vagy a kibocsátáskereskedelmi rendszerből a 2005–2007-es és a 2008–2012-es időszakra kizárt létesítmény működik, illetve amely ágazatok esetében nem állt rendelkezésre adat a közösségi független ügyleti jegyzőkönyvben vagy nem lehetett a NACE-4 szintjén meghatározni a kibocsátást. A magasabb villamosenergia-árak közvetett költségeinek kiszámításához figyelembe vett villamosenergia-fogyasztás értékeléséhez az Eurostat nem tudott adatokkal szolgálni, s így a tagállamok által közvetlenül megadott adatok számítanak a legmegbízhatóbbnak. A bruttó hozzáadott érték megállapítása a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló Eurostat-adatok alapján történt, mivel ezek bizonyultak a legpontosabbnak. Az Eurostat tagállamok közötti és harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó COMEXT-adatbázisának adataiból lehetett a legmegbízhatóbb képet kapni a harmadik országokba irányuló kivitel, illetve a harmadik országokból történő behozatal összértékéről, valamint az Unión belüli teljes éves forgalomról.

(10)

Az értékelések azt az átlagos szén-dioxid-árat vették alapul, amelyet az éghajlatváltozásra és a megújuló energiára vonatkozó 2020-as uniós célkitűzések teljesítésére irányuló végrehajtási intézkedéscsomagot kísérő bizottsági hatásvizsgálat (3) megállapított. A legelképzelhetőbb forgatókönyv szerint, amely már az együttes végrehajtás és a tiszta fejlesztési mechanizmus jóváírásaival is számol, a szén-dioxid-ár egy tonna CO2-egyenértéket tekintve 30 EUR.

(11)

A 2003/87/EK irányelv végrehajtásából eredő közvetlen többletkiadások kiszámításakor figyelembe kell venni azt a kibocsátásiegység-mennyiséget, amelyet az adott ágazatnak meg kellene vásárolnia abban az esetben, ha nem minősül a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak. Az említett irányelv 10a. cikkének (11) bekezdése értelmében a 2013-ban ingyenesen kiosztott kibocsátásiegység-mennyiségnek a 10a. cikk (1) bekezdésében előírt intézkedésekkel összhangban meghatározott mennyiség 80 %-ának kell megfelelnie, ezt követően pedig az ingyenesen kiosztott mennyiséget évente mindig azonos mennyiséggel úgy kell csökkenteni, hogy 2020-ra 30 %-ot érjen el, majd 2027-re megszűnjön az ingyenes kiosztás. A 10a. cikk (1) bekezdésében meghatározott előzetes referenciaértékek kiindulópontját az ágazati vagy alágazati uniós létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2007–2008 közötti átlagteljesítménye adja; a referenciaértékek magukban foglalják a leghatékonyabb műszaki megoldásokat, a helyettesítő megoldásokat és az alternatív termelési folyamatokat is.

(12)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározandó előzetes referenciaértékeket csak 2010 végéig kell elfogadni. A közvetlen kiadásoknak e referenciaértékeken alapuló meghatározása ezért csak az ágazatok és alágazatok listájának felülvizsgálatakor vehető figyelembe. Az ágazatok és alágazatok listájának összeállításához így fel kell mérni a kibocsátási egységek ingyenesen kiosztandó mennyiségét. A becslést uniós szinten, 2013-ra és 2014-re kell megadni. E határozat céljai szempontjából, illetőleg a referenciaértékekre vonatkozó szigorú követelmények és a lineáris csökkentési tényező alkalmazásának érvényre juttatásához a legpontosabb becslés azzal számol, hogy a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának ki nem tett ágazatok kibocsátási egységeinek 75 %-át 2013-ban és 2014-ben kell majd megvásárolni.

(13)

A közvetett költségek értékelésekor az éghajlatváltozásra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó 2008-as uniós szakpolitikai csomag modell alapú elemzése (4) szerinti 0,465 tonna CO2/MWh átlagos kibocsátási tényezővel számoltak a villamos energia esetében, és ezt vette alapul az éghajlatváltozásra és a megújuló energiára vonatkozó 2020-as uniós célkitűzések teljesítésére irányuló végrehajtási intézkedéscsomagot kísérő bizottsági hatásvizsgálat is. Az uniós átlagérték használata helyénvaló ebben a vonatkozásban, hiszen ezzel teljesül az a kívánalom, hogy az értékelést uniós szinten kell végrehajtani, és az átlagérték tükrözi az uniós villamosenergia-termeléshez kapcsolódó tényleges kibocsátást.

(14)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (17) bekezdése kimondja, hogy – a szükséges adatok birtokában – minőségi értékelést követően ki lehet egészíteni a listát, tekintetbe véve, hogy milyen mértékben van lehetősége az adott ágazatban és/vagy alágazatban működő egyes létesítményeknek – például a leghatékonyabb műszaki megoldások alkalmazásával – a kibocsátási szintek vagy a villamosenergia-fogyasztás csökkentésére, figyelembe véve adott esetben a termelési költségeknek a vonatkozó beruházásból eredő növekedését is; a jelenlegi és várható piaci jellemzőket, beleértve azt az esetet is, amikor a kereskedelemtől való függőség vagy a közvetlen vagy közvetett költségek növekedése megközelíti a küszöbértékek egyikét; és a haszonkulcsot, mint a hosszú távú beruházási vagy áttelepítési döntések lehetséges mutatóját.

(15)

Minőségi értékelés tárgya lett számos olyan ágazat és alágazat, amely a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (14) és (15) bekezdésében foglalt mennyiségi feltételek alapján nem minősült a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak vagy alágazatnak. A minőségi értékelés elsősorban azokra az ágazatokra terjedt ki, amelyek a mennyiségi értékelés során nem voltak kellő mértékben képviselve, illetőleg a határeseteknek tekintett azon ágazatokat vizsgálta, amelyekkel kapcsolatban nem, vagy csak kifogásolható minőségben állt rendelkezése statisztikai adat, illetve amelyek kapcsán a tagállamok vagy ágazati képviselők, kellően megindokolt vagy érvekkel kellőképpen alátámasztott esetekben vizsgálat indítását kérték. Az értékelés következtetései alapján egyes vizsgált ágazatok a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak tekintendők. A listára így felkerült további ágazatokat és alágazatokat e határozat mellékletének harmadik része külön ismerteti.

(16)

Egyes ágazatok és alágazatok, például az égetett agyagtéglák és tetőcserepek gyártása esetében idő vagy megfelelő minőségű és mennyiségű adatok hiányában ezúttal nem nyílt mód teljes körű értékelésére; ezen ágazatokat és alágazatokat amint lehetséges, az irányelv 10a. cikkének (13) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ismételt értékelésnek kell alávetni, és annak eredményeitől függően fel kell venni a listára.

(17)

A „textilkikészítés” ágazata (1730-as NACE-kód) minőségi értékelés tárgya lett, főképp mivel a kereskedelmi intenzitás felméréséhez uniós szinten nem állnak rendelkezésre hivatalos kereskedelmi adatok és az egyéb textilipari ágazatok kereskedelmi szempontból rendkívül intenzívek. Az értékelés erős nemzetközi versenynyomást tárt fel, rávilágított az elmúlt évek jelentős termelésesésére az Unión belül, a tárgyidőszakban tapasztalt negatív vagy rendkívül szerény haszonkulcsra, ami korlátozza a létesítmények befektetési és kibocsátáscsökkentési kapacitását. Az említett tényezők összesített hatásait figyelembe véve ez az ágazat a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak tekintendő.

(18)

A „farostlemez-, furnérlemez-, többrétegű préselt és egyéb falemez és táblagyártás” (2020-as NACE-kód) ágazattal kapcsolatban minőségi értékelésre került sor. Az értékelés rámutatott arra, hogy jelentős költségnövekedés nélkül nem képzelhető el megfelelő szintű kibocsátáscsökkentés ebben az ágazatban és a piacot rendkívüli kihívások jellemzik, úgymint nagyfokú árérzékenység és az alacsony gyártási költségekkel dolgozó országokból származó behozatal növekedése, emellett a haszonkulcsokra a 2003/87/EK irányelv végrehajtásából eredő többletkiadások jelentős hatást gyakorolnak, ami korlátozza a létesítmények befektetési és kibocsátáscsökkentési kapacitását. Az említett tényezők összesített hatásait figyelembe véve ez az ágazat a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak tekintendő.

(19)

A „műanyag-alapanyag gyártása” (2416-os NACE-kód) ágazattal kapcsolatban minőségi értékelésre került sor. A piac jelenlegi alakulását figyelembe véve az értékelés megállapította, hogy a szóban forgó ágazat szoros rokonságot mutat a vegyipar egyéb, a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett területeivel; a világpiaci árképzés gátat szab az egyoldalú áremelésnek, és egyes harmadik országok gyártóinak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata következtében uniós és világpiaci torzulás tapasztalható. A piac várható alakulása szempontjából, amely kereskedelmi intenzitását tekintve már jelenleg is megközelíti a 30 %-os küszöbértéket, az ágazat erőteljes importnövekedése tovább folytatódik elsősorban új közel-keleti nagyberuházások eredményeképpen. Az említett tényezők összesített hatásait figyelembe véve ez az ágazat a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak tekintendő.

(20)

A „vasöntés” ágazata (2751-es NACE-kód) minőségi értékelés tárgya lett, főképp mivel a kereskedelmi intenzitás felméréséhez uniós szinten nem állnak rendelkezésre hivatalos kereskedelmi adatok, és mivel az Eurostat COMEXT-adatbázisa a főbb öntvénytermékeket különböző csoportok szerint tovább részletezi. Az értékelés feltárta, hogy a hatásmérséklésre csak korlátozott lehetőségek kínálkoznak a részben elkerülhetetlen technológiai kibocsátás miatt, és hatásmérséklő technológiai beruházásokra is korlátozott az ágazat kapacitása a 2003/87/EK irányelv végrehajtásából eredő többletkiadásoknak a haszonkulcsokra gyakorolt jelentős hatása következtében. A piacot alacsony koncentráció jellemzi, szemben az ügyfélágazatok nagyfokú piaci koncentrációjával. Ez egyben azt jelzi, hogy az ágazat a töblettköltségeket csak korlátozott mértékben tudja továbbadni. Alternatív forrásokból származó kereskedelmi adatokból szintén megállapítást nyert, hogy az öntvénygyártás nemzetközi kereskedelme egyre erősödik. Az említett tényezők összesített hatásait figyelembe véve ez az ágazat a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak tekintendő.

(21)

A „könnyűfémöntés” ágazata (2753-as NACE-kód) minőségi értékelés tárgya lett, főképp mivel a kereskedelmi intenzitás felméréséhez uniós szinten nem állnak rendelkezésre hivatalos kereskedelmi adatok, és mivel az Eurostat COMEXT-adatbázisa a főbb öntvénytermékeket különböző csoportok szerint tovább részletezi. A piacot az értékelés következtetései alapján alacsony koncentráció és az egyetlen ügyfélágazat keresletétől való erős függés jellemzi. Ez egyben azt jelzi, hogy az ágazat a töbletköltségeket csak korlátozott mértékben tudja továbbadni. Az ágazat emellett a tárgyidőszakban veszteséggel vagy csak szerény haszonnal zárt, ami kedvezőtlen hatást gyakorolt a hatásmérséklő technológiákba való beruházási kapacitásra, amelyet a többletköltségek tovább súlyosbítanának. Alternatív forrásokból származó kereskedelmi adatokból szintén megállapítást nyert, hogy az öntvénygyártás nemzetközi kereskedelme egyre erősödik. Az említett tényezők összesített hatásait figyelembe véve ez az ágazat a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak tekintendő.

(22)

Az ágazatok és alágazatok listájának meghatározásakor – amennyiben arra vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok – figyelembe kell venni, hogy a szénátszivárogatás veszélyének vélhetően kitett ágazatokban vagy alágazatokban a termékek világviszonylatban jelentős részét előállító harmadik országok milyen mértékben kötelezik el magukat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a vonatkozó ágazatokban vagy alágazatokban az unióshoz hasonló időkereten belül és mértékben, valamint az ezen országokban található létesítmények karbonhatékonysága milyen mértékben felel meg az uniós létesítmények hatékonyságának. Jelenleg csak Norvégia, Izland és Svájc vállalt ilyen mértékű kötelezettségeket, de ők együttvéve sem állítják elő a termékek világviszonylatban jelentős részét a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatokban vagy alágazatokban. A karbonhatékonyságot illetően a statisztikai meghatározások eltérése, az átfogó adatok általános hiánya, valamint a kellő szintű részletezés és ágazati bontás hiánya miatt nem állnak rendelkezésre összevethető adatok az értékeléshez. A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (18) bekezdésében foglalt feltételek így nem befolyásolták az ágazatok és alágazatok listájának tartalmát.

(23)

Az ágazatok és alágazatok listájának alapját képező értékelés az 1010-es NACE-kóddal jelzett ágazattól kezdve a 3720-as NACE-kóddal jelzett ágazatig bezárólag az összes ágazatra, így a bányászatra, kőfejtésre és feldolgozóiparra is kiterjedt. A NACE-kódok ezen körén kívül eső, de az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében a CO2-kibocsátásáthelyezéssel kapcsolatos rendelkezéseknek potenciálisan a hatálya alá eső, helyhez kötött létesítményekkel rendelkező egyéb ipari ágazatokat a Bizottság 2010 folyamán értékel majd. Amennyiben az értékelés során megállapítást nyer, hogy az említett ágazatok valamelyike megfelel a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (14)–(17) bekezdésében foglalt feltételeknek, az az éves aktualizálás alkalmával felkerül a listára.

(24)	A lista – a nemzetközi tárgyalások eredményeitől függően – a 2013–2014-es időszakra vonatkozik.

(25)	A Bizottság az ágazatok és alágazatok listájának összeállításához számos érdekelt, köztük a tagállamok, különböző ágazati szövetségek, civil szervezetek és tudósok véleményét kikérte, a konzultációs folyamattal kapcsolatos információkat pedig weboldalán (5) közzétette.

(26)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A mellékletben felsorolt ágazatok és alágazatok a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak és alágazatnak tekintendők.

Az értékelt NACE-kódok körén (azaz az 1010-től a 3720-ig bezárólag tartó tartományon) kívül eső, de az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében a CO2-kibocsátásáthelyezéssel kapcsolatos rendelkezéseknek potenciálisan a hatálya alá tartozó egyes más ipari ágazatokat a Bizottság 2010 folyamán méri fel. Amennyiben az értékelés során megállapítást nyer, hogy az említett ágazatok valamelyike megfelel a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (14)–(17) bekezdésében foglalt feltételeknek, az az éves aktualizálás alkalmával felkerül a listára.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 24-én.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

(2) HL L 140., 2009.6.5., 63. o.

(3) http://ec.europa.eu/energy/climate_actions/doc/2008_res_ia_en.pdf

(4) P. Capros et al., Model-based Analysis of the 2008 EU Policy Package on Climate Change and Renewables, Primes Model – E3MLab/NTUA, 2008. június:

http://ec.europa.eu/environment/climat/pdf/climat_action/analysis.pdf

(5) http://ec.europa.eu/environment/climat/emission/carbon_en.htm

MELLÉKLET

A CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (13) bekezdése szerint jelentős mértékben kitett ágazatok vagy alágazatok

1. A NACE-4 SZINTJÉN

1.1. A 2003/87/EK IRÁNYELV 10A. CIKKÉNEK (15) ÉS (16) BEKEZDÉSÉBEN FOGLALT MENNYISÉGI FELTÉTELEK ALAPJÁN

NACE-kód	Megnevezés
1010	Feketeszén-bányászat
1430	Vegyiásvány-bányászat
1597	Malátagyártás
1711	Pamutfonás
1810	Bőrruházat gyártása
2310	Kokszgyártás
2413	Egyéb szervetlen vegyi alapanyag gyártása
2414	Egyéb szerves vegyi alapanyag gyártása
2415	Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása
2417	Szintetikus kaucsuk gyártása
2710	Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása
2731	Hidegen húzott vas-, acéltermék gyártása
2742	Alumíniumgyártás
2744	Rézgyártás
2745	Egyéb nemvas fém gyártása
2931	Mezőgazdasági traktor gyártása

1.2. A 2003/87/EK IRÁNYELV 10A. CIKKÉNEK (15) BEKEZDÉSÉBEN FOGLALT MENNYISÉGI FELTÉTELEK ALAPJÁN

NACE-kód	Megnevezés
1562	Keményítőgyártás
1583	Cukorgyártás
1595	Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása
1592	Etil-alkohol gyártása erjesztett anyagokból
2112	Papírgyártás
2320	Kőolaj-feldolgozás
2611	Síküveggyártás
2613	Öblösüveggyártás
2630	Kerámiacsempe, -lap gyártása
2721	Öntöttvas cső gyártása
2743	Ólom, cink, ón gyártása

1.3. A 2003/87/EK IRÁNYELV 10A. CIKKE (16) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJÁBAN FOGLALT MENNYISÉGI FELTÉTEL ALAPJÁN

NACE-kód	Megnevezés
2651	Cementgyártás
2652	Mészgyártás

1.4. A 2003/87/EK IRÁNYELV 10A. CIKKE (16) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁBAN FOGLALT MENNYISÉGI FELTÉTEL ALAPJÁN

NACE-kód	Megnevezés
1110	Kőolaj-, földgázkitermelés
1310	Vasércbányászat
1320	Színesfémérc bányászata, kivéve urán és tóriumérc
1411	Építési célú kő és díszkő fejtése
1422	Agyag-, kaolinbányászat
1450	Máshova nem sorolt egyéb bányászat
1520	Halfeldolgozás
1541	Nyers olaj és zsír gyártása
1591	Desztillált szeszes ital gyártása
1593	Bortermelés
1712	Gyapjúfonás
1713	Fésűsgyapjúfonás
1714	Lenfonás
1715	Selyemfonás
1716	Varrócérna gyártása
1717	Egyéb textilszálak fonása
1721	Pamutszövés
1722	Gyapjúszövés
1723	Fésűsgyapjúszövés
1724	Selyemszövés
1725	Egyéb textilszövés
1740	Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)
1751	Szőnyeggyártás
1752	Kötéláru gyártása
1753	Nem szőtt textíliák, termékek gyártása (kivéve: ruházat)
1754	Máshova nem sorolt egyéb textiltermék gyártása
1760	Kötött, hurkolt kelme gyártása
1771	Kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása
1772	Kötött, hurkolt pulóverfélék gyártása
1821	Munkaruházat gyártása
1822	Felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)
1823	Alsóruházat gyártása
1824	Egyéb ruházat gyártása
1830	Szőrmekikészítés, szőrmecikk gyártása
1910	Bőrkikészítés
1920	Táskafélék, szíjazat gyártása
1930	Lábbeligyártás
2010	Fűrészárugyártás
2052	Parafa-, szalma és fonottáru gyártása
2111	Papíripari rostanyag (cellulóz) gyártása
2124	Tapétagyártás
2215	Egyéb kiadás
2330	Nukleáris fűtőanyag gyártása
2412	Színezék, pigment gyártása
2420	Peszticid és más mezőgazdasági vegyi termék gyártása
2441	Gyógyszeralapanyag-gyártás
2442	Gyógyszerkészítmény gyártása
2452	Testápolási cikk gyártása
2463	Illóolajgyártás
2464	Fényképészeti vegyi anyag gyártása
2465	Felvétel nélküli hang-, kép-, adathordozó gyártása
2466	Máshova nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása
2470	Vegyi szál gyártása
2511	Gumiabroncs, gumitömlő gyártása
2615	Műszaki, egyéb üvegtermék gyártása
2621	Háztartási kerámia gyártása
2622	Egészségügyi kerámia gyártása
2623	Kerámiaszigetelő gyártása
2624	Egyéb műszaki kerámia gyártása
2625	Egyéb kerámiatermék gyártása
2626	Tűzálló kerámiatermék gyártása
2681	Csiszolótermék gyártása
2722	Acélcsőgyártás
2741	Nemesfémgyártás
2861	Evőeszköz, késáru gyártása
2862	Szerszámgyártás
2874	Kötőelem, csavar gyártása
2875	Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása
2911	Motor, turbina gyártása, kivéve légi és közúti járműmotorok
2912	Szivattyú, kompresszor gyártása
2913	Csap, szelep gyártása
2914	Csapágy, erőátviteli elem gyártása
2921	Kemence gyártása
2923	Nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása
2924	Máshova nem sorolt, egyéb általános gép gyártása
2932	Egyéb mezőgazdasági és erdészeti gép gyártása
2941	Gépi meghajtású hordozható kézi szerszámgép gyártása
2942	Egyéb fémmegmunkáló szerszámgép gyártása
2943	Máshova nem sorolt egyéb szerszámgép gyártása
2951	Kohászati gép gyártása
2952	Bányászati, építőipari gép gyártása
2953	Élelmiszer-, ital- és dohányipari gép gyártása
2954	Textilipari, ruházati ipari, bőripari gép gyártása
2955	Papíripari gép gyártása
2956	Máshova nem sorolt, egyéb speciális gép gyártása
2960	Fegyver-, lőszergyártás
2971	Háztartási villamos készülék gyártása
3001	Irodagépgyártás
3002	Számítógép és más információfeldolgozó felszerelés gyártása
3110	Villamos motor, áramfejlesztő gyártása
3120	Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása
3130	Szigetelt vezeték, kábel gyártása
3140	Akkumulátor, szárazelem gyártása
3150	Világítóeszköz és elektromos lámpa gyártása
3162	Máshova nem sorolt, egyéb villamos termék gyártása
3210	Elektronikai szelepek, csövek és más alkatrészek gyártása
3220	Televízió és rádió-távbeszélő és ipari híradástechnikai termék gyártása
3230	Televízió- és rádióvevő, hang- és képrögzítő, valamint -lejátszó készülékek gyártása
3310	Orvosi műszer gyártása
3320	Mérőműszer gyártása, kivéve ipari folyamatirányító rendszerek
3340	Optikai, fényképészeti eszköz gyártása
3350	Óragyártás
3511	Hajógyártás, -javítás
3512	Szabadidő-, sporthajó gyártása, javítása
3530	Légi, űrjármű gyártása, javítása
3541	Motorkerékpár gyártása
3542	Kerékpár gyártása
3543	Mozgássérültek kocsijának gyártása
3550	Máshova nem sorolt egyéb jármű gyártása
3621	Pénzérme, érem gyártása
3622	Ékszer és hasonló cikkek gyártása
3630	Hangszergyártás
3640	Sportszergyártás
3650	Játékgyártás
3661	Divatékszergyártás
3662	Seprű-, kefegyártás
3663	Egyéb, máshova nem sorolt feldolgozóipar

2. A 2003/87/EK IRÁNYELV 10A. CIKKÉNEK (15) ÉS (16) BEKEZDÉSÉBEN FOGLALT MENNYISÉGI FELTÉTELEK ALAPJÁN, NACE-4 SZINTNÉL NAGYOBB BONTÁSBAN

Prodcom-kód	Megnevezés
15331427	Sűrített paradicsompüré vagy -krém
155120	Tej és tejszín, szilárd formában
155153	Kazein
155154	Tejcukor és tejcukorszirup
15891333	Szárított sütőélesztő
24111150	Hidrogén (beleértve a hidrogén/szintetikusgáz-gyártást)
24111160	Nitrogén
24111170	Oxigén
243021	Feldolgozott pigmentek, opalizáló és színező anyagok, üvegesedő zománcok és mázak, folyékony fénymázak és hasonló készítmények, üvegolvadék
24621030	Zselatin és származékai, halenyv (a kazeinenyv és a csontenyv kivételével)
261411	Pászma, előfonat, fonal, vágott szál üvegrostból
26821400	Mesterséges grafit; kolloid vagy szemikolloid grafit, és készítményeik
26821620	Rétegesen duzzasztott vermikulit, duzzasztott (expandált) agyag, habsalak és hasonló duzzasztott (expandált) ásványi anyag és ezek keveréke

3. A 2003/87/EK IRÁNYELV 10A. CIKKÉNEK (17) BEKEZDÉSÉBEN FOGLALT MENNYISÉGI FELTÉTEL ALAPJÁN, NACE-4 SZINT SZERINTI BONTÁSBAN

NACE-kód	Megnevezés
1730	Textilkikészítés
2020	Farostlemez, furnérlemez, többrétegű préselt és egyéb falemez és tábla gyártása
2416	Műanyag-alapanyag gyártása
2751	Vasöntés
2753	Könnyűfémöntés

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.001.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 1

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	53. évfolyam 2010. január 5.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 1/2010/EU rendelete (2010. január 4.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
		A Bizottság 2/2010/EU rendelete (2010. január 4.) a cukorágazat egyes termékeire a 2009/10-es gazdasági évben alkalmazandó, a 877/2009/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	3
		A Bizottság 3/2010/EU rendelete (2010. január 4.) a gabonaágazatban 2010. január 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról szóló 1290/2009/EU rendelet módosításáról	5
		HATÁROZATOK
		2010/1/EU
	*	A Bizottság határozata (2009. december 23.) a tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport mandátumának meghosszabbításáról	8
		2010/2/EU
	*	A Bizottság határozata (2009. december 24.) a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listájának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról (az értesítés a C(2009) 10251. számú dokumentummal történt) ( 1 )	10

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	45,8
	TN	99,9
	TR	86,1
	ZZ	77,3
0707 00 05	EG	196,3
	MA	80,6
	TR	133,3
	ZZ	136,7
0709 90 70	MA	31,0
	TR	98,5
	ZZ	64,8
0805 10 20	EG	57,9
	MA	55,7
	TR	55,5
	ZZ	56,4
0805 20 10	MA	74,9
0805 20 10	ZZ	74,9
0805 20 30 , 0805 20 50 , 0805 20 70 , 0805 20 90	CN	53,3
	IL	67,2
	TR	76,3
	US	75,0
	ZZ	68,0
0805 50 10	TR	75,6
0805 50 10	ZZ	75,6
0808 10 80	CA	101,1
	CN	97,4
	US	95,5
	ZZ	98,0
0808 20 50	US	103,1
0808 20 50	ZZ	103,1

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	42,90	0,00
1701 11 90 (1)	42,90	2,03
1701 12 10 (1)	42,90	0,00
1701 12 90 (1)	42,90	1,74
1701 91 00 (2)	49,28	2,69
1701 99 10 (2)	49,28	0,00
1701 99 90 (2)	49,28	0,00
1702 90 95 (3)	0,49	0,22

KN-kódszám	Áru megnevezése	Behozatali vám (1) (EUR/t)
1001 10 00	DURUMBÚZA, kiváló minőségű	0,00
	közepes minőségű	0,00
	gyenge minőségű	2,44
1001 90 91	KÖZÖNSÉGES BÚZA, vetőmag	0,00
ex 1001 90 99	KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 00 00	ROZS	38,56
1005 10 90	KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével	18,00
1005 90 00	KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)	18,00
1007 00 90	CIROKMAG, a vetésre szánt hibrid kivételével	38,56


	(1) EGT-vonatkozású szöveg