|
ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.338.hun |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
52. évfolyam |
|
Tartalom |
|
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező |
Oldal |
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
* |
|
|
|
Helyesbítések |
|
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező
RENDELETEK
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/1 |
A TANÁCS 1250/2009/EK RENDELETE
(2009. november 30.)
a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
mivel:
|
(1) |
A 73/2009/EK rendelet (1) létrehozza a pénzügyi fegyelemre vonatkozó eljárást, amelynek révén a közvetlen támogatások szintje kiigazításra kerül abban az esetben, ha az előrejelzések azt mutatják, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (2) I. mellékletének 2. fejezete alá tartozó, piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések részösszegét – 300 000 000 EUR összegű ráhagyás figyelembevételével – egy adott pénzügyi évben túl fogják lépni. |
|
(2) |
A fent említett részösszeg a közvetlen kifizetésekre fordított kiadásoknak a vidékfejlesztési átcsoportosításokat és a modulációt megelőző finanszírozására vonatkozik. A 73/2009/EK rendelet szövegét ezért egyértelművé kell tenni annak érdekében, hogy a részösszeggel összehasonlítandó kiadások magukban foglalják a 73/2009/EK rendelet 136. cikkében említett, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) javára történő lehetséges átcsoportosításokat, továbbá a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek (3) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) a borágazatban rendelkezésre álló összegeknek az EMVA-ba történő átcsoportosítására vonatkozó 190a. cikkének (2) bekezdésének alkalmazásából származó összegeket is. |
|
(3) |
Az 1782/2003/EK rendelet (4) felhatalmazta a Bizottságot, hogy egyebek mellett rendelkezést fogadjon el az olyan helyzetek kezelésére, amelyekben a mezőgazdasági termelő rendkívüli nyereséghez jut azáltal, hogy támogatási jogosultságokat biztosítanak számára. Ilyen helyzet a 73/2009/EK rendelet értelmében is előállhat, következésképpen foglalkozni kell vele. |
|
(4) |
Az 1782/2003/EK rendelet értelmében néhány tagállam regionális szinten az egységes támogatási rendszer alkalmazását, továbbá a juh- és kecskehús, valamint a marha- és borjúhús ágazatában az egységes támogatási rendszer részleges alkalmazását választotta. A regionális vonatkozások az egységes támogatási rendszer említett ágazatokban való részleges alkalmazásának folytatására vagy kiigazítására vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet szerint meghozandó határozatok szempontjából is relevánsak. Lehetővé kell tehát tenni, hogy ezeket a határozatokat regionális szinten hozzák meg. |
|
(5) |
A 73/2009/EK rendelet támogatási jogosultságok odaítéléséről rendelkezik, amennyiben egy adott ágazatban tevékenykedő mezőgazdasági termelő nem rendelkezik semmilyen támogatási jogosultsággal. Ez a rendelkezés azonban nem kezeli megfelelően azt a helyzetet, amelyben a mezőgazdasági termelő a termeléshez kötött támogatás egységes támogatási rendszerbe történő integrálásának első évében bérbe vett támogatási jogosultságokat jelentett be. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő nem vagy csak részben tudja aktiválni a számára kiosztott új támogatási jogosultságokat, mivel a mezőgazdasági termelő támogatható hektárjainak egészét vagy egy részét már felhasználták a bérbe vett jogosultságok aktiválására. Következésképpen helyénvaló ideiglenes eltérésről rendelkezni, amelynek értelmében az érintett mezőgazdasági termelő számára támogatási jogosultságokat kell kiosztani a bérbe vett támogatási jogosultságok és/vagy a megfelelő hektárok bejelentése nélkül is támogatásra jogosító támogatási jogosultságok aktiválásához bejelentett hektárokon felüli bejelentett hektárokra. Az ilyen eltérés lehetőségét azokra a helyzetekre kell korlátozni, amikor a mezőgazdasági termelő továbbra is mezőgazdasági tevékenységet folytat. |
|
(6) |
A 73/2009/EK rendelet értelmében azon tagállamoknak, amelyek 2010-től az említett rendeletben foglalt különös támogatási intézkedéseket kívánnak hozni, 2009. augusztus 1-jéig határozniuk kell nemzeti felső határuk ezen intézkedések finanszírozására történő felhasználásáról. A Tanácsnak szóló, „A tejpiac helyzete 2009-ben” című, 2009. július 22-i bizottsági közleménynek megfelelően, és figyelemmel a tejpiac jelenlegi helyzetére, e határidőtől eltérést szükséges biztosítani annak érdekében, hogy a tagállamok meghatározott feltételek alapján 2010-től különleges támogatást tudjanak nyújtani a tejágazatban tevékenykedő mezőgazdasági termelők részére. |
|
(7) |
A 73/2009/EK rendelet eltérést engedélyez az ugyanazon rendelet által a támogatásokra meghatározott felső határtól bizonyos olyan esetekre, amikor az 1782/2003/EK rendelet 69. cikke alapján az anyatehenek tekintetében támogatást nyújtottak. Az eltérés célja, hogy biztosítsa a marha- és borjúhúságazatban alkalmazott különleges támogatásra vonatkozó új szabályokra való gördülékeny átálláshoz szükséges átmeneti időszakot. Ezért egyértelműen meg kell állapítani, hogy az eltérés azokra az esetekre korlátozódik, ahol az 1782/2003/EK rendelet 69. cikkét elsősorban a marha- és borjúhúságazat támogatása érdekében alkalmazták. |
|
(8) |
A 2009. január 1-jétől alkalmazandó 73/2009/EK rendelet a hatálybalépésének időpontjától hatályon kívül helyezi az 1782/2003/EK rendeletet. A 73/2009/EK rendelet ugyanakkor az 1782/2003/EK rendelet alkalmazásának folytatásáról rendelkezik egyes különleges esetekben, többek között az egységes támogatási rendszernek a juh- és kecskehús ágazatban történő részleges alkalmazása esetében. Annak érdekében, hogy az említett ágazaton belül koherens megközelítést lehessen biztosítani, a 73/2009/EK rendeletben szereplő megfelelő rendelkezést már 2009-ben alkalmazni kell. Ezért a juh- és kecskefélékre vonatkozó 2009-es kiegészítő támogatások tekintetében indokolt átmeneti rendelkezést kidolgozni. |
|
(9) |
A 73/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 73/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 11. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Annak biztosítására, hogy a KAP szerinti, piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések finanszírozása céljából jelenleg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (*1) I. mellékletének 2. fejezete alá tartozó összegek megfeleljenek a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2002. november 18-án elfogadott, a 2002. október 24–25-i brüsszeli Európai Tanács következtetéseiről szóló 2002/929/EK határozatban (*2) megállapított éves felső határoknak, meg kell határozni a közvetlen kifizetések kiigazítását arra az esetre, ha egy adott pénzügyi év vonatkozásában a fent említett intézkedéseknek a 2. fejezetből történő finanszírozására vonatkozó előrejelzések – megnövelve azokat az 1234/2007/EK rendelet 190a. cikkében szereplő összegekkel, az e rendelet 134. és 135. cikkében előírt, valamint 136. cikkében említett összegekkel, továbbá az e rendelet 7. és 10. cikkében és a 378/2007/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében előírt moduláció alkalmazása előtt – azt mutatják, hogy az alkalmazandó említett felső határt – a határ alatti 300 000 000 EUR összegű ráhagyás figyelembevételével – túl fogják lépni. |
|
2. |
A 41. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(6) Amennyiben egy tagállam alkalmazza az 59. vagy 63. cikket, objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon rendelkezhet úgy, hogy egy mezőgazdasági üzem vagy a támogatási jogok bérbeadása, egészének vagy részének eladása, átruházása vagy lejárata esetén az érintett mezőgazdasági termelő számára kiosztandó támogatási jogosultságok vagy a támogatási jogosultságok által realizált értéknövekedés egy részét vagy egészét vissza kell utalni a nemzeti tartalékba, amennyiben a támogatási jogosultság megítélése vagy az értéknövekedés rendkívüli nyereséghez juttatná az érintett mezőgazdasági termelőt. A kritériumoknak legalább a következőket tartalmazniuk kell:
|
|
3. |
Az 51. cikk a következőképpen módosul:
|
|
4. |
A 64. cikk (2) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki: „A harmadik albekezdéstől eltérve, amennyiben az érintett ágazat valamely mezőgazdasági termelője nem rendelkezik támogatási jogosultsággal, de a termeléstől függő támogatás integrálásának első évében bérbe vett támogatási jogosultságokat jelent be, az általa bejelentett támogatható hektárok száma és a bejelentett bérbe vett támogatási jogosultságok száma közötti különbözetnek megfelelő számú támogatási jogosultságot kell kiosztani számára. A kiosztott jogosultságok értékének kiszámítása úgy történik, hogy az (1) bekezdés alkalmazásának eredményeként kialakult összeget elosztják a kiosztandó jogosultságok számával. Ugyanakkor az egyes odaítélt jogosultságok értéke nem haladhatja meg az 5 000 EUR-t. Annak érdekében, hogy biztosítsák az (1) bekezdés alkalmazása eredményeként kialakult összegnek az e bekezdés negyedik albekezdésének alkalmazását követő teljes kiosztását, az érintett ágazat mezőgazdasági termelője számára támogatási jogosultságot osztanak ki, jogosultságonként legfeljebb 5 000 EUR értékben. A 35. cikktől eltérve a támogatási jogosultság az egységes támogatási rendszer szerinti éves támogatásra jogosít fel a megfelelő hektárok bejelentése nélkül. Az eltérés alkalmazásával aktivált támogatási jogosultságok száma azonban egy adott évben nem haladhatja meg a mezőgazdasági termelő által a 35. cikkel összhangban aktivált támogatási jogosultságok számát. Ennek az eltérésnek az alkalmazását meg kell szüntetni az első évtől kezdődően, amelyben – és olyan mértékben, amennyiben – az érintett ágazat mezőgazdasági termelője a 35. cikknek megfelelően elegendő számú támogatható hektárt jelent be a támogatási jogosultságok vagy azok egy részének aktiválásához. A támogatási jogosultságokat a rendelkezésre álló támogatható hektárok száma alapján aktiválni kell még azelőtt, hogy a támogatási jogosultságok ezen albekezdés első mondata értelmében történő kiosztását követően támogatási jogosultságot ruháznának át a mezőgazdasági termelő javára. A támogatási jogosultságoknak az e bekezdés ötödik albekezdésének eredményeképpen történő átruházása esetén – a tényleges vagy várható örökség és a jogi státus megváltozásának következményeként kialakult eseteket kivéve – a 35. cikk alkalmazandó, amennyiben az átruházás kedvezményezettje aktiválja a támogatási jogosultságokat.” |
|
5. |
A 67. cikk jelenlegi szövege (1) bekezdésként számozódik, és a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(2) Az 1782/2003/EK rendelet III. címe 5. fejezetének 1. szakaszában az egységes támogatási rendszer regionális szinten történő alkalmazására biztosított lehetőséggel csak területük bizonyos részeire vonatkozóan élő tagállamok ugyanazon a regionális szinten alkalmazhatják ezt a cikket. Az első albekezdésben említett lehetőséggel élő tagállamok 2009. december 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a következő adatokat:
Amennyiben a Bizottság a benyújtott adatokkal kapcsolatban további pontosítást kér, úgy a Bizottság kérésére a tagállamok egy hónapon belül válaszolnak. A Bizottság az e bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett összegeket veszi alapul az érintett tagállamok tekintetében a 40. cikkben említett nemzeti felső határok megállapításához, az ezen cikkben előírtaknak megfelelően.” |
|
6. |
A 69. cikk a következőképpen módosul:
|
|
7. |
A 131. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Az első albekezdésben említett, 2009. augusztus 1-jei határidő helyébe 2010. január 1-je lép azon új tagállamok esetében, amelyek úgy határoznak, hogy 2010-től biztosítják a tejágazatban tevékenykedő mezőgazdasági termelők részére a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt támogatást, feltéve, hogy a támogatást e cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban finanszírozzák.” |
|
8. |
A VII. cím 2. fejezete a következő cikkel egészül ki: „146a. cikk Juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatás 2009-ben Azok a tagállamok, amelyek az 1782/2003/EK rendelet III. címe 5. fejezete 2. szakaszának megfelelően támogatást nyújtottak a juh- és kecskehús ágazatban, 2009-ben visszatarthatják az e rendelet 41. cikkében említett nemzeti felső határaiknak az 1782/2003/EK rendelet VI. mellékletében felsorolt, juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatásoknak megfelelő összetevője legfeljebb 50 %-át. Ebben az esetben az érintett tagállam – az 1782/2003/EK rendelet 64. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – 2009-ben kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek. A kiegészítő támogatást az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 11. fejezetében meghatározott feltételek mellett juh- és kecsketartással foglalkozó mezőgazdasági termelők számára kell nyújtani.” |
|
9. |
A 146. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Azonban az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdése, 64. cikkének (2) bekezdése, 66., 68., 68a., 68b., 69. cikke, valamint 70. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 70. cikkének (2) bekezdése, valamint IV. címének 1. fejezete (durumbúza), 5. fejezete (energianövények), 7. fejezete (tejtámogatás), 10. fejezete (szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatás), 10b. fejezete (olajfaligetekre vonatkozó támogatás), 10c. fejezete (dohánytermelésre vonatkozó támogatás) és 10d. fejezete (komlóra vonatkozó területalapú támogatás) 2009-ben továbbra is alkalmazandó.” |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Az 1. cikk 8. és 9. pontját azonban 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.
a Tanács részéről
az elnök
S. O. LITTORIN
(1) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.
(2) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
V A 2009. december 1-je után az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
JOGI AKTUSOK, MELYEK KIHIRDETÉSE KÖTELEZŐ
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/5 |
A TANÁCS 1251/2009/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2009. december 18.)
a többek között Oroszországból származó karbamid- és ammóniumnitrát-oldatok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1911/2006/EK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére és 11. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,
mivel:
A. A MEGELŐZŐ ELJÁRÁS
|
(1) |
A Tanács az 1995/2000/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Oroszországból származó karbamid- és ammóniumnitrát-oldatok behozatalára. A továbbiakban az említett rendelet elnevezése „eredeti rendelet”, az eredeti rendelettel elrendelt intézkedéseket eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”. |
|
(2) |
Egy 2005 szeptemberében indított lejárati felülvizsgálatot (a továbbiakban: lejárati felülvizsgálat) követően a Tanács az 1911/2006/EK rendelettel (3) öt évvel meghosszabbította ezen intézkedések hatályát jelenlegi szintjükön. Az intézkedések különleges vámokra vonatkoznak. |
B. A JELENLEGI ELJÁRÁS
1. FELÜLVIZSGÁLAT IRÁNTI KÉRELEM
|
(3) |
Az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében a Acron részvénytársaság oroszországi exportáló gyártó (a továbbiakban: kérelmező) új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatra (a továbbiakban: jelenlegi felülvizsgálat) irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelem hatályát a kérelmezőt érintő dömping kivizsgálására korlátozták. |
|
(4) |
A kérelmező azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések alapját képező vizsgálati időszak alatt – azaz 1998. június 1. és 1999. május 31. között (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak) – nem exportálta az érintett terméket az Unióba, és a termék egyetlen olyan exportáló gyártójával sem áll kapcsolatban, amelyre a fent említett dömpingellenes intézkedések vonatkoznak. A kérelmező azt állította továbbá, hogy az eredeti vizsgálati időszakot követően kezdte meg az érintett termék Unióba irányuló kivitelét. |
2. AZ „ÚJ EXPORTŐRRE” VONATKOZÓ FELÜLVIZSGÁLAT MEGINDÍTÁSA
|
(5) |
A Bizottság megvizsgálta a kérelmező által benyújtott nyilvánvaló bizonyítékokat, és úgy ítélte meg, hogy – az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban – elegendők a felülvizsgálat megindításának indokolásához. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, valamint azt követően, hogy az érintett uniós iparnak az Unió területén működő szereplői lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére, a Bizottság a 241/2009/EK rendelettel (4) elindította az 1911/2006/EK rendelet (a továbbiakban: hatályos intézkedések) felülvizsgálatát a kérelmező tekintetében. |
|
(6) |
A 241/2009/EK rendelet 2. cikkének értelmében az 1911/2006/EK rendelettel kivetett, a kérelmező által az Unióba történő kivitelre gyártott és értékesített karbamid- és ammóniumnitrát-oldatok behozatalára irányuló, tonnánként 20,11 EUR mértékű dömpingellenes vámot hatályon kívül helyezték. Az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően a vámhatóságok egyúttal utasítást kaptak, hogy tegyék meg az ilyen behozatal nyilvántartásba vételéhez szükséges lépéseket. |
3. ÉRINTETT TERMÉK
|
(7) |
A jelenlegi vizsgálatban érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálatban szereplő érintett termékkel, vagyis az Oroszországból származó karbamid- és ammónium-nitrát-oldattal (a továbbiakban: érintett termék), amely a mezőgazdaságban általánosan használt folyékony műtrágya. Az oldat karbamid, ammónium-nitrát és víz keveréke. A termék jelenleg a 3102 80 00 KN-kód alá tartozik. |
4. AZ ÉRINTETT FELEK
|
(8) |
A felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmezőt, az exportáló ország képviselőit és az uniós gyártók szövetségét. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek. Minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tették a meghallgatást, aki azt kérelmezte, illetve ismertette azokat a különleges okokat, melyek meghallgatását indokolják. |
|
(9) |
A Bizottság a kérelmezőnek és a vele kapcsolatban álló vállalatoknak kérdőíveket küldött, melyekre a válaszokat az e célra megállapított határidőn belül megkapta. A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping megállapítása szempontjából szükségesnek ítélt. A Bizottság ellenőrző látogatásokat tett a kérelmező és a vele kapcsolatban álló vállalat telephelyén:
|
5. A FELÜLVIZSGÁLATI IDŐSZAK
|
(10) |
Az új exportőrre vonatkozó felülvizsgálati időszak 2008. január 1-jétől2008. december 31-ig tartott. |
C. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI
1. AZ ÚJ EXPORTŐRI MINŐSÍTÉS
|
(11) |
A vizsgálat megerősítette, hogy az eredeti vizsgálati időszak folyamán a kérelmező nem exportálta az érintett terméket; az Unióba irányuló kivitelt ezen időszakot követően kezdte meg. |
|
(12) |
A kérelmező továbbá be tudta bizonyítani, hogy nem állt kapcsolatban azokkal az oroszországi exportőrökkel vagy gyártókkal, amelyekre a Oroszországból származó érintett termék behozatala tekintetében hatályban lévő dömpingellenes intézkedések vonatkoznak. |
|
(13) |
E tekintetben megerősítést nyert, hogy a kérelmezőt az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban új exportőrnek kell tekinteni. |
2. DÖMPING
2.1. A RENDES ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA
|
(14) |
A kérelmező az érintett terméket nem értékesítette az orosz hazai piacon. Amenniyben a rendes érték meghatározásához a belföldi árak nem használhatók, másik módszert kell alkalmazni. Az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság számtanilag képzett rendes értéket alkalmazott, a következők szerint: |
|
(15) |
Az alaprendelet 2. cikke (3) és (6) bekezdésének megfelelően a rendes értéket a kérelmező előállítási költségei alapján számították ki, amelyekhez hozzáadták az eladási, általános és adminisztratív költségeknek (a továbbiakban: SG&A költségek), valamint a nyereségnek megfelelő ésszerű összegek. |
2.1.1. A földgáz költségeinek kiigazítása az orosz belföldi piacon
|
(16) |
A gyártási költségek tekintetében megjegyzendő, hogy azok nagy részét és az előállítási összköltségek jelentős hányadát a gázköltségek teszik ki. Az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy az érintett termék előállításához és értékesítéséhez kapcsolódó költségeket megfelelően tükrözték-e a kérelmező nyilvántartásai. |
|
(17) |
Megállapították, hogy a kérelmező által fizetett hazai gázárak szokatlanul alacsonyak. Szemléltetésképpen: az említett árak az Oroszországból származó földgáz exportárának negyede és ötöde között voltak. E tekintetben minden rendelkezésre álló adat azt mutatja, hogy az orosz belföldi gázárakat szabályozták, így azok a földgáz nem szabályozott piacain fizetett áraknál jóval alacsonyabbak voltak. Mivel a kérelmező nyilvántartásai a gázköltségeket nem tükrözték megfelelően, a költségeket ennek megfelelően ki kellett igazítani. Az orosz belföldi piacra vonatkozó, torzítatlan gázárak hiányában és az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésével összhangban a gázárakat „más megfelelő adatok alapján, többek között más reprezentatív piacokról származó információk alapján” kellett megállapítani. |
|
(18) |
A kiigazított ár a kivitelre értékesített orosz gáz német–cseh határparitáson (Waidhaus), szállítási költségek nélkül számított átlagárán alapult, amelyet kiigazítottak annak érdekében, hogy tükrözze a helyi elosztási költségeket. Mivel Waidhaus az Unióba – amely egyrészt az orosz gáz legfőbb piaca, másrészt árai ésszerűen tükrözik a költségeket – irányuló orosz gázeladás fő csomópontja, ezért az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése értelmében reprezentatív piacnak tekinthető. |
|
(19) |
A nyilvánosságra hozatalt követően a kérelmező több észrevételt is benyújtott, amelyek i. egyrészt a gázár-kiigazítás jogalapját; ii. másrészt pedig a kiigazítás során alkalmazott módszereket érintették. |
2.1.1.1. A gázár-kiigazítás jogalapja
|
(20) |
A kérelmező arra hivatkozott, hogy az orosz belső piacon fizetett gázárak bármiféle kiigazítása indokolatlan, mivel a vállalat számviteli nyilvántartásai teljes mértékben tükrözik az érintett termék oroszországi gyártásával kapcsolatos költségeket. A kérelmező továbbá azzal érvelt, hogy az alaprendelet 1. cikkének megfelelően a rendes értéket mindig az exportáló országra kell megállapítani, és ezért ennek a cikknek ellentmond, ha valaki a következtetéseit harmadik országok gyártóitól beszerzett információkra alapozza. |
|
(21) |
Ami a kérelmezőnek az alaprendelet 1. cikkének állítólagos megszegésére vonatkozó érvelését illeti, megjegyzendő, hogy az a cikk csak a dömping általános elvét írja le, míg a dömping megállapítására vonatkozó részletes szabályokat az alaprendelet 2. cikke határozza meg. Az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a vizsgálat tárgyát képező termék gyártásával és értékesítésével kapcsolatos költségeket az érintett fél számvitele nem tükrözi ésszerű mértékben, más reprezentatív piacok – köztük harmadik országok piacainak – adatait is fel lehet használni. A kérelmező ezirányú érvelését ezért el kellett utasítani. |
|
(22) |
A kérelmező emellett megemlítette Oroszország természetes versenyelőnyeit is, például a földgáz széles körű elérthetőségét és a kedvező ellátási feltételeket, amelyek szerinte megmagyarázhatják a belső piacon értékesített és az exportált földgáz közötti árkülönbségeket. A kérelmező azt is hangoztatta, hogy az orosz hazai gázárak a gyártási költségeket is magukban foglalják. |
|
(23) |
A természetes előnyök meglétével kapcsolatban a kérelmező elhallgatta, hogy Oroszországban a földgáz belföldi árát szabályozták, így az nem tükrözi megfelelően a torzítatlan piacokon általában fizetendő árat. A kérelmező emellett a fenti észrevételek alátámasztására nem nyújtott be egyetlen bizonyítékot sem. Emellett a költségekre vonatkozóan, még ha fedezte is a kérelmező által fizetett gázár a gázszolgáltató előállítási és értékesítési egységköltségét, ez az érvelés irreleváns, mivel a gáz piaci ára nem kapcsolódik szükségszerűen közvetlenül a gázelőállítás és -eladás költségeihez. Ezért ezeket az érveket el kellett utasítani. |
|
(24) |
A kérelmező továbbá azt is állította, hogy az alaprendelet értelmében folytatott vizsgálat nem vonatkozhat a termelési láncban feljebb található termékek támogatására. Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének célja annak meghatározása, hogy a vizsgált termék előállításával és értékesítésével kapcsolatos költségeket az érintett felek nyilvántartásai megfelelően tükrözik-e. A fenti (17) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt nem ez az eset áll fenn. Ennek semmi köze a támogatások meglétének meghatározásához, ami ennek a vizsgálatnak valóban nem tárgya. A kérelmező érvelését ezért el kellett utasítani. |
|
(25) |
Ebben az összefüggésben a kérelmező azt is állította, hogy még ha léteznek is különleges piaci helyzetek az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdése értelmében, ezek csak az érintett termék piacára – vagyis magára a karbamid- és ammóniumnitrát-oldatok piacára – utalnának, amelyet nem lehet kiterjeszteni a termelési láncban feljebb található termékek piaci viszonyaira. A fenti (24) preambulumbekezdésből viszont az következik, hogy a Bizottság a földgáz árainak kiigazítását az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése alapján végezte, amely, amint a fenti (21) preambulumbekezdésben is áll, kifejezetten felhatalmazza az intézményeket arra, hogy más reprezentatív piacokról származó gyártási költségekre támaszkodjanak. A kérelmező érvelését ezért el kellett utasítani. |
|
(26) |
Végezetül a kérelmező úgy érvelt, hogy az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése arra korlátozódik, hogy megvizsgálja a vállalat nyilvántartásának összeegyeztethetőségét az érintett harmadik ország általánosan elfogadott számviteli alapelveivel, de azt nem követeli meg, hogy a költségek megfeleljenek a nem szabályozott piacon megfigyelhető költségeknek. |
|
(27) |
Megjegyzendő, hogy az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelően két követelménynek kell teljesülnie ahhoz, hogy a költségeket az exportőr nyilvántartásai alapján számítsák: i. a nyilvántartásokat az érintett ország általánosan elfogadott számviteli alapelveivel összhangban kell vezetni; és ii. a nyilvántartásoknak megfelelőképpen tükrözniük kell a vizsgálat tárgyát képező termék előállításával és eladásával összefüggő költségeket. Ha – mint a jelen esetben – a második követelmény nem teljesül, mivel a költségek a nyilvántartásokban nem tükröződnek, a költségeket ki kell igazítani. A kérelmező érvelését ezért el kellett utasítani. |
2.1.1.2. A kiigazítás módszere a gáz tekintetében
|
(28) |
A kérelmező arra hivatkozott, hogy a jelenlegi felülvizsgálat időszaka alatt a gázárak jelentősen ingadoztak, és hogy ezért a rendes értéket havi (vagy legalábbis negyedévenkénti) alapon, nem pedig éves alapon kellene megállapítani. |
|
(29) |
Meg kell jegyezni, hogy noha a gázárak valóban ingadoztak a jelzett időszak alatt, az ingadozásokat nem lehetett kivételesnek vagy különösen jelentősnek tekinteni. A földgáz piacát ugyanis általában meglehetősen jelentős áringadozások jellemzik. A kérelmező nem volt képes bebizonyítani, hogy különleges körülmények álltak fenn, vagy hogy a vizsgálati időszak alatti áringadozások a szokásos ingadozásokat jelentősen felülmúlták. Ezért nem volt ok arra, hogy a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálat során használt módszertől a Bizottság eltérjen. Másfelől azok az információk, amelyek alapján – a kérelmező szerint – a rendes árakat meg kellett volna határozni, csak részben voltak elérhetők, mivel az USA-beli vállalkozásoktól származó adatok – az eladási, általános és adminisztratív költségek és a nyereség – csak éves alapon álltak rendelkezésre. Ezért még ha el is fogadjuk a kérelmező érvelését, helyes havi vagy negyedévi értékeket lehetetlen lenne kiszámítani. A kérelmező érvelését ezért el kellett utasítani. |
|
(30) |
A kérelmező arra is hivatkozott, hogy Waidhaus nem megfelelő referenciapiac, mivel szerinte Németországban a gáz árszabása nem versenyalapú, és a felek kapcsolatban állnak egymással, ami összefügg az Oroszországból érkező gázexport-szerződésekben alkalmazott árképletekkel. |
|
(31) |
Meg kell jegyezni, hogy az állítólagos németországi nem versenyalapú belső piaci gázárszabást eleve lényegtelennek kell tekinteni, mivel ez csak azokat az árakat érintené, amelyeken a német gázforgalmazók a belső piacon értékesítik a gázt; és egyáltalán nem kapcsolható ahhoz az árhoz, amelyen az orosz exportált gázt Waidhausnál értékesítik. A kérelmező érvelése, miszerint a hagyományos német vállalatokat semmi nem ösztönzi arra, hogy alacsony árakat próbáljanak tárgyalásokkal elérni a Waidhauson keresztül importált orosz gázra vonatkozóan, csupán feltételezés, melyet nem támasztanak alá sem tények, sem bizonyítékok. Következésképpen ezeket az érveket elutasították. |
|
(32) |
A kérelmező azzal is érvelt, hogy a Waidhaus-exportár alkalmazása esetén a valamennyi kivitelre fizetendő orosz kiviteli vámot le kellett volna vonni a Waidhaus-árból, mivel az nem belföldön merült fel. |
|
(33) |
A Waidhaus piaci ár – Waidhaus reprezentatív piacnak tekinthető az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése értelmében – valójában a kiviteli vámok utáni, nem pedig az azok előtti ár. A vevő szempontjából a Waidhausnál fizetendő ár a lényeges, és e tekintetben lényegtelen, hogy az árból hány százalék fizetendő kiviteli vámként és hány százalék a gázellátónak. Másfelől ez utóbbi mindig maximalizálni próbálja majd az árát, és emiatt a vevőkre azt a legmagasabb árat próbálja ráterhelni, amelyet azok még hajlandók megfizetni. Tekintve, hogy ez az ár mindig jóval az előállítási költségek felett van, és így tekintélyes nyereséget tesz lehetővé a gázellátó számára, a piaci árat elsősorban nem a kiviteli vám összege befolyásolja, hanem az, hogy a piac milyen árat hajlandó megfizetni. Emiatt a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a torzítatlan piaci erők által kialakított ár a kiviteli vámot tartalmazó, nem pedig a kiviteli vám előtti ár. Következésképpen a kérelmező ez irányú érvelését elutasították. |
|
(34) |
Ebben az összefüggésben a kérelmező azt is állította, hogy a helyi forgalmazók haszonkulcsát nem kell hozzáadni a Waidhaus exportárhoz, noha nem magyarázta meg, és nem bizonyította be, miért állította, hogy az ilyen kiigazítás helytelen lenne. Mivel a belföldi vevők helyi ellátóktól vásárolták a gázt, feltételezhetően azokat a helyi elosztási költségeket is meg kell fizetniük, amelyeket mint ilyeneket nem tartalmaz a kiigazítatlan Waidhaus-ár. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e kiigazítás indokolt, ezért a kérelmező érvelését elutasította. |
2.1.2. Eladási, általános és adminisztratív költségek (SG&A)
|
(35) |
Az eladási, általános és adminisztratív költségeket és a nyereséget nem lehetett meghatározni az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének bevezető mondata alapján, mivel a kérelmezőnek a hasonló termékből nem volt belföldi értékesítése Oroszországban. Az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható, mert csak a kérelmezőre terjed ki a vizsgálat. A 2. cikk (6) bekezdésének b) pontja sem alkalmazható, mivel az azonos általános árukategóriába tartozó valamennyi termék szempontjából a földgáz egyformán a messze legfontosabb nyersanyag, és emiatt a gyártási költségeket előreláthatóan szintén ki kellene igazítani a fenti (17) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt. Ezen felülvizsgálat keretében nem állt rendelkezésre információ a kiigazítás mértékének megfelelő meghatározásához és e termékek kiigazítás utáni értékesítése esetében az SG&A költségek, valamint a vonatkozó haszonkulcsok meghatározásához. Ennélfogva az SG&A költségeket és a nyereséget az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja szerint ésszerű módszer alapján állapították meg. |
|
(36) |
Mivel az ugyanabba az általános kategóriába tartozó termékek orosz belföldi piaca rendkívül kicsi, más reprezentatív piacoktól kellett információt szerezni. Ebben a vonatkozásban megvizsgálták a nitrogénműtrágya-ágazatban működő nagyvállalatokra vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető információkat. Megállapították, hogy a vizsgálat céljára az észak-amerikai (nevezetesen egyesült államokbeli) gyártóktól származó vonatkozó adatok lennének a legalkalmasabbak, mivel a világ e térségében működő nyilvántartott vállalatokról széleskörűen rendelkezésre állnak nyilvánosan hozzáférhető, megbízható és teljes pénzügyi adatok. Emellett az észak-amerikai piacon a belföldi értékesítés jelentős mennyiségű, és a verseny mind a belföldi, mind a külföldi vállalatok tekintetében számottevő. Ennélfogva az SG&A költségeket és a nyereséget olyan három észak-amerikai gyártó SG&A költségeinek és a nyereségének súlyozott átlaga alapján állapították meg, amelyek az azonos általános termékkategóriába tartozó termékek (nitrogénműtrágyák) észak-amerikai eladásai tekintetében a műtrágyaágazat legnagyobb vállalatai közé tartoznak. Ezt a három gyártót a nitrogénműtrágya-üzletág reprezentatív képviselőjének, eladási, általános és adminisztratív költségeiket és nyereségüket pedig reprezentatívnak tekintették a szóban forgó üzletágban sikeresen működő vállalatoknál általában megjelenő ilyen költségek és nyereség tekintetében. Ezenkívül semmi nem utal arra, hogy a nyereség így meghatározott összege meghaladja az orosz gyártók által az azonos általános kategóriájú termék tekintetében az orosz belföldi piacon rendszerint elért nyereséget. |
|
(37) |
A közzétételt követően a kérelmező vitatta a fent ismertetett módszert, hangsúlyozva, hogy az alkalmazott haszonkulcs ésszerűtlen és túlzottan magas, főként az ugyanerre a termékre vonatkozóan ezt megelőzően folytatott dömpingellenes vizsgálatokban alkalmazott haszonkulccsal összehasonlítva. A kérelmező hangoztatta, hogy a 2008-as év, amely alapján az eladási, általános és adminisztratív költségeket és nyereséget meghatározták, az USA piacán kivételesnek számított, mivel a gázárak jelentősen ingadoztak, és a műtrágya árai kivételesen megemelkedtek, ami az USA gyártóinak rendkívül magas profitot hozott. |
|
(38) |
A jelen felülvizsgálat általában véve alátámasztotta, hogy az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdése értelmében nem álltak fenn olyan megváltozott körülmények, amelyek a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálatban használt módszerektől való eltérést indokolnák. Először is azt állapították meg, hogy ugyanazon USA-beli termelők 2008 előtt elért haszonkulcsai hasonlók voltak a 2008. évihez. Másodszor, még ha a 2008-ban szerzett nyereség különbözött is az előző évek nyereségétől, ez normális jelenség a piacgazdaságban, ahol a költségek, az árak és a profitok idővel változnak. Harmadszor, a földgáz piacát általában a változékony árak jellemzik. Az amerikai piacokon és Waidhausban tapasztalt 2008-as gázárszintek összehasonlítása a megelőző évekéivel nem mutatott olyan széttartó tendenciákat, amelyek az USA piacán tapasztalt rendellenesen magas haszonkulcsokat indokolták volna. A fentiek fényében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nincs ok eltérni a fenti (36) preambulumbekezdésben leírt módszertől. |
|
(39) |
A kérelmező továbbá azt is állította, hogy a 2. cikk (6) bekezdése c) alpontjában meghatározott, az alkalmazott haszonkulcs ésszerűségére vonatkozó kritériumnak nem tettek eleget, mivel a haszonkulcs meghaladja a más exportőrök vagy gyártók által az ugyanahhoz az általános kategóriához tartozó termékek származási országbeli hazai piacán szerzett hasznot az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) alpontja értelmében. |
|
(40) |
A kérelmező nem terjesztett elő bizonyítékot ezen észrevétel alátámasztására. Mivel a jelenlegi felülvizsgálat arra korlátozódik, hogy a kérelmező vonatkozásában meghatározza a dömpinget, más oroszországi gyártókra vonatkozó információk nem álltak rendelkezésre. Meg kell jegyezni, hogy noha a kérelmezőnél felmerült gázköltségeket a fent leírt okokból el kellett vetni, a vállalat nyereségessége – amelyet a kérelmező maga jelentett be, és amely különböző termékek belső piacon történt eladásából származik, a pénzügyi tevékenységekhez kapcsolódó kivételes nyereségek és veszteségek figyelembevétele után – ugyanabba a nagyságrendbe sorolható, mint az USA-gyártók nyereségességi rátája. Ilyen körülmények között nem megalapozott az az állítás, hogy az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében az alkalmazott haszonkulcs meghaladja a más exportőrök vagy gyártók által az ugyanahhoz az általános kategóriához tartozó termékek származási országbeli hazai piacán szerzett hasznot. |
|
(41) |
Az uniós ipar nem értett egyet a fenti megközelítéssel az eladási, általános és adminisztratív költségek és a nyereség meghatározását illetően, és arra hivatkozott, hogy a kérelmező saját SG&A költségeit kellett volna használni. Az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése azonban kimondja, hogy az eladási, általános és adminisztratív költségek, valamint a nyereség összegeinek a vizsgált gyártó vagy exportőr gyártásának, illetve a rendes kereskedelmi forgalomban történő értékesítésének tényleges adatain kell alapulnia. Mint a fenti (35) és (36) preambulumbekezdés említi, ez nem így történt, mert a kérelmező a hasonló termékből nem folytatott értékesítést Oroszországban. Ezért ezt az érvet el kellett utasítani. |
2.2. EXPORTÁR
|
(42) |
Az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban, azaz az exportáló országból uniós kivitelre értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg. |
2.3. ÖSSZEHASONLÍTÁS
|
(43) |
A rendes érték és az exportár összehasonlítása a gyártelepi árak alapján történt. A tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazítások formájában figyelembe vették az árakat és az ezek összehasonlíthatóságát érintő tényezők eltéréseit. Ennek megfelelően adott esetben elvégezték a kiigazításokat a szállítási, a kezelési, a rakodási és kiegészítő költségek, valamint a közvetett adók eltérései tekintetében, és e kiigazításokat hiteles bizonyítékokkal támasztották alá. |
|
(44) |
A felülvizsgálati időszakban a kérelmező exporteladásai az Agronova, az USA-ban működő, kapcsolatban álló kereskedő közvetítésével történtek. A vizsgálat bebizonyította, hogy az utóbbi vállalkozás szerepe kizárólag az ügyfelek megtalálására és az értékesítési szerződések megtárgyalására korlátozódik. Az ellenőrzés feltárta, hogy az Agronova számviteli nyilvántartása nem tartalmazta teljes mértékben az összes általa végzett műveletet; egyes jelek szerint pedig noha a vállalkozás nem kapott tranzakciókhoz kötött jutalékokat, más formában viszont kapott ellenszolgáltatást tevékenységéért. Ezért az Agronova tevékenységét a jutalékalapon működő ügynök tevékenységéhez hasonlónak tekintette a Bizottság. Az exportárat ezért a szokásos kereskedői haszonkulcsnak megfelelő összegű fiktív jutalékkal igazították ki az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése i) pontja alapján. |
|
(45) |
A kérelmező azt hangsúlyozta, hogy az USA-ban működő kapcsolódó vállalatán keresztül lefolytatott értékesítések tekintetében az exportárat nem kellett volna kiigazítani fiktív jutalékkal az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése i) pontja alapján, mivel a vállalat állítólag úgy működik, mint egy teljesen integrált exportértékesítési osztály, és ezért nem lehet úgy tekinteni, mint jutalékos alapon működő ügynököt. |
|
(46) |
Ezt a jelenlegi vizsgálat nem tudta bizonyítani; éppen ellenkezőleg, azt tárta fel, hogy a kapcsolatban álló vállalat funkciói, valamint a kérelmező által a vállalatnak juttatott javadalmazás ez utóbbit egy jutalék alapján működő ügynökkel rokonítják. |
2.4. DÖMPINGKÜLÖNBÖZET
|
(47) |
A dömpingkülönbözetet az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján állapították meg. |
|
(48) |
Ez az összehasonlítás 22,9 %-os dömpingkülönbözetet mutatott, a vámfizetés nélküli CIF közösségi határparitáson számított ár százalékában kifejezve. |
D. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
|
(49) |
Emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban és mint azt az 1995/2000/EK rendelet (49) preambulumbekezdése kiemeli, az eredeti vizsgálat során a végleges vámot a megállapított kárkülönbözet szintjén határozták meg, amely alacsonyabb volt, mint a dömpingkülönbözet, mivel úgy vélték, hogy az ilyen alacsonyabb vám is elegendő lesz az uniós iparnak okozott kár elhárítására. A fentiekre való tekintettel az e felülvizsgálat során meghatározott vám összege nem haladhatja meg a kárkülönbözetet. |
|
(50) |
E részleges időközi felülvizsgálat során egyéni kárkülönbözet nem határozható meg, mivel a felülvizsgálat a kérelmezőt érintő dömping kivizsgálására korlátozódott. Emiatt a jelenlegi felülvizsgálat során megállapított dömpingkülönbözetet az eredeti vizsgálat során meghatározott kárkülönbözettel hasonlították össze. Mivel az utóbbi alacsonyabb volt, mint a jelenlegi vizsgálat alatt megállapított dömpingkülönbözet, a kérelmezőre a végleges dömpingellenes vámot az eredeti vizsgálatban megállapított kárkülönbözet szintjén kell kivetni. |
|
(51) |
Az intézkedés formája tekintetében úgy ítélték meg, hogy a módosított dömpingellenes vámot ugyanolyan formában kell kivetni, mint az 1995/2000/EK rendelet által kivetett vámokat. Az intézkedések hatékonyságának biztosítása és az ármanipuláció visszaszorítása érdekében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vámot tonnánként meghatározott összeg formájában kell kivetni. Következésképpen a kérelmező által gyártott és az Unióba irányuló kivitel során értékesített érintett termék behozatalára kivetendő dömpingellenes vám, amelyet az eredeti vizsgálat során meghatározott, tonnánkénti összeg formájában kifejezett kárkülönbözet alapján számítottak ki, tonnánként 20,11 EUR. |
E. A DÖMPINGELLENES VÁM VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÚ BESZEDÉSE
|
(52) |
A fenti megállapítások fényében a kérelmező tekintetében alkalmazandó dömpingellenes vámot az érintett terméknek a 241/2009/EK rendelet 3. cikke szerint nyilvántartásba vett behozatala után a felülvizsgálat megindításának időpontjától kezdve visszamenőlegesen kell beszedni. |
F. AZ INTÉZKEDÉSEK KÖZZÉTÉTELE ÉS IDŐTARTAMA
|
(53) |
A kérelmezőt és a többi érintett felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vámot újból ki kívánják vetni a többek között Oroszországból származó, a kérelmező által az Unióba irányuló kivitelre gyártott és értékesített karbamid- és ammóniumnitrát-oldatok behozatalára, és a nyilvántartásba vett behozatalok után ezt a vámot visszamenőleg be kívánják szedni. Mindegyik félnek lehetősége volt észrevételeket tenni. |
|
(54) |
Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerint ez a felülvizsgálat nem érinti az 1911/2006/EK rendelettel kivetett intézkedések lejárati időpontját. |
G. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS
|
(55) |
A végleges közzététel után a kérelmező kötelezettségvállalást javasolt az alaprendelet 8. cikkével összhangban. Megállapította, hogy ajánlata azon az ésszerű elváráson alapul, hogy a végleges közzététel után tett egyes észrevételeit elfogadják, és ennek következtében minimális importárat szabnak ki, amelynek betartására képes. Mivel azonban a Bizottság a kérelmező egyetlen észrevételét sem találta indokoltnak, és mivel a kérelmező láthatóan nem kíván az eredeti vizsgálatban megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szinten alapuló minimális importárat felajánlani, a Bizottság szerint szükségtelen a kötelezettségvállalási felajánlást tovább elemezni annak esetleges elfogadása távlatában, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Az 1911/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében szereplő táblázat a következőkkel egészül ki:
|
Ország |
Vállalat |
A vám összege (tonnánként) |
Kiegészítő TARIC-kód |
|
„Oroszország |
Acron részvénytársaság |
20,11 EUR |
A932 ” |
(2) A kivetett vámot visszamenőleges hatállyal is be kell szedni a vizes vagy ammóniás oldatos karbamid és ammónium-nitrát keverékeinek behozatalára, amelyet a 241/2009/EK rendelet 3. cikkének megfelelően nyilvántartásba vettek.
(3) A vámhatóságok utasítást kapnak, hogy szüntessék be az Oroszországból származó, az Acron részvénytársaság által előállított és az Uniónak kivitelre értékesített vizes vagy ammóniás oldatos karbamid és ammónium-nitrát keverékei behozatalának nyilvántartásba vételét.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
Å. TORSTENSSON
(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o.
(2) HL L 238., 2000.9.22., 15. o.
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/12 |
A TANÁCS 1252/2009/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2009. december 18.)
a Kínai Népköztársaságból származó puhított bőr behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1338/2006/EK rendelet „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálatának lezárásáról, az ezen ország egyik exportőrétől származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú megállapításáról és kivetéséről, valamint az e behozatalra vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettség megszüntetéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európa Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, amelyet a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően nyújtott be,
mivel:
1. A HATÁLYBAN LÉVŐ INTÉZKEDÉSEK
|
(1) |
A Tanács egy vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően az 1338/2006/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó puhított bőr behozatalára. A hatályos intézkedések 58,9 %-os végleges, országosan alkalmazandó értékvámot határoznak meg. |
2. A JELENLEGI VIZSGÁLAT
a) Felülvizsgálati kérelem
|
(2) |
A végleges dömpingellenes intézkedések meghozatalát követően a Bizottsághoz kérelem érkezett egy, az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálat megindítására. A kérelem azon az állításon alapult, hogy az exportáló termelő, a Henan Prosper Skins and Leather Enterprise Co. Ltd. (a továbbiakban: kérelmező)
|
b) Az „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálat megindítása
|
(3) |
A Bizottság megvizsgálta a kérelmező által benyújtott, első látásra helytálló bizonyítékot, és úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében elegendő a felülvizsgálat megindításához. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, valamint az után, hogy az érintett uniós gazdasági ágazat lehetőséget kapott észrevételei megtételére, a Bizottság az 573/2009/EK rendelettel (3) kezdeményezte az 1338/2006/EK rendelet felülvizsgálatát a kérelmező vonatkozásában. |
|
(4) |
Az 573/2009/EK rendelet 2. cikkének megfelelően az 1338/2006/EK rendelettel a kérelmező által gyártott puhított bőr behozatalára kivetett dömpingellenes vámot a Bizottság hatályon kívül helyezte. Az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően a vámhatóságok egyúttal utasítást kaptak a kérelmező által gyártott puhított bőr behozatalának nyilvántartásba vételéhez szükséges megfelelő lépések megtételére. |
c) Az érintett termék
|
(5) |
A jelen felülvizsgálatban érintett termék az eredeti vizsgálatban meghatározott puhított bőr, azaz a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 4114 10 10 és a 4114 10 90 KN-kód alá tartozó puhított bőr, illetve samoa kombinációval kikészített bőr, kiszabva is, beleértve a crust puhított bőrt és a crust samoa kombinációval kikészített bőrt (a továbbiakban: puhított bőr). |
d) Az érintett felek
|
(6) |
A Bizottság hivatalosan értesítette az uniós gazdasági ágazatot, a kérelmezőt és az exportáló ország képviselőit a felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk írásbeli ismertetésére és meghallgatáson való részvételre. |
e) A felülvizsgálati időszak
|
(7) |
A dömpingre vonatkozó vizsgálat a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. |
3. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGTAGADÁSA ÉS AZ „ÚJ EXPORTŐRRE” VONATKOZÓ FELÜLVIZSGÁLAT IRÁNTI KÉRELEM VISSZAVONÁSA
|
(8) |
A Bizottság kiküldte a kérdőívet a kérelmezőnek, és a megadott határidőn belül megkapta rá a választ. A kérelmező kérdőívre adott válaszának helyszíni ellenőrzése során a kérelmező az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének értelmében hamis és félrevezető információkat szolgáltatott. A kérelmező úgy döntött továbbá, hogy mindennemű együttműködést beszüntet, ezért az ellenőrzést félbe kellett hagyni. A kérelmező 2009. szeptember 22-én hivatalosan visszavonta az „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálat iránti kérelmét. |
|
(9) |
A Bizottság tájékoztatta a kérelmezőt, hogy az általa szolgáltatott információt nem tekinti megbízhatónak, és ezért elutasítja, továbbá felkérte a kérelmezőt, hogy az alaprendelet 18. cikke (4) bekezdésének értelmében a meghatározott határidőn belül szolgáljon további magyarázatokkal. A kérelmező nem tett eleget a felkérésnek. |
|
(10) |
A fent leírt körülmények ismeretében – a kérelem visszavonása ellenére – indokolt volt hivatalból folytatni a vizsgálatot, és az alaprendelet 18. cikkének értelmében a rendelkezésre álló tényekre alapozni a kérelmezőre vonatkozó megállapításokat. |
|
(11) |
Egyéb információk hiányában a kérelmezőre vonatkozó vámtételt az országosan alkalmazandó vámnak megfelelő szinten kell megállapítani. |
4. A VIZSGÁLAT LEZÁRÁSA ÉS A DÖMPINGELLENES VÁM VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÚ MEGÁLLAPÍTÁSA
|
(12) |
A fenti megállapítások fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Henan Prosper Skins & Leather Enterprise Co., Ltd. által gyártott és az Unióba exportra értékesített, a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 4114 10 10 és a 4114 10 90 KN-kód alá tartozó puhított bőr, illetve samoa kombinációval kikészített bőr – kiszabva is, illetve beleértve a crust puhított bőrt és a crust samoa kombinációval kikészített bőrt – (kiegészítő TARIC-kód A957) Unióba irányuló behozatalára alkalmazni kell az 1338/2006/EK rendelet által a Kínai Népköztársaság „valamennyi vállalatára” elrendelt dömpingellenes vám mértékének megfelelő mértékű dömpingellenes vámot, és az említett dömpingellenes vámtételt ismételten ki kell vetni az érintett termék behozatalára, amelyre az 573/2009/EK rendelet 3. cikke nyilvántartásba vételi kötelezettséget írt elő, illetve visszamenőleges hatállyal meg kell azt állapítani. |
5. AZ INTÉZKEDÉSEK KÖZZÉTÉTELE ÉS IDŐTARTAMA
|
(13) |
A kérelmezőt, az uniós gazdasági ágazatot és az exportáló ország képviselőit értesítették a fenti következtetésekhez vezető alapvető tényekről és megfontolásokról, és lehetőséget biztosítottak számukra észrevételeik megtételére. Nem érkezett olyan jellegű észrevétel, mely indokolttá tette volna a fent említett következtetések módosítását. |
|
(14) |
Ez a felülvizsgálat nem érinti az 1338/2006/EK rendelet által előírt intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztésidőpontját, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
1. E rendelet lezárja az 573/2009/EK rendelettel megindított, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot, és az 1338/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a Kínai Népköztársaság „valamennyi vállalatára” alkalmazandó dömpingellenes vám mértékének megfelelő dömpingellenes vámot vet ki az 573/2009/EK rendelet 1. cikkében meghatározott behozatalra.
2. Az 1338/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a Kínai Népköztársaság „valamennyi vállalatára” alkalmazandó dömpingellenes vám mértékének megfelelő dömpingellenes vámot a puhított bőrnek az 573/2009/EK rendelet 3. cikke szerint nyilvántartásba vett behozatala után a Tanács 2009. július 3-i hatállyal megállapítja.
3. A Tanács ezúton utasítja a vámhatóságokat arra, hogy szüntessék meg az 573/2009/EK i rendelet 3. cikke értelmében történő nyilvántartásba vételt.
4. Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
Å. TORSTENSSON
(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o.
(2) HL L 251., 2006.9.14., 1. o.
(3) A Bizottság 573/2009/EK rendelete (2009. június 29. ) a Kínai Népköztársaságból származó puhított bőr behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 1338/2006/EK tanácsi rendelet új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatának megindításáról, az ezen ország egyik exportáló gyártójától származó behozatalra vonatkozó vám hatályon kívül helyezéséről, valamint az e behozatalra vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettségről (HL L 172., 2009.7.2., 3. o.)
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/15 |
A BIZOTTSÁG 1253/2009/EU RENDELETE
(2009. december 18.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2009. december 19-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
|
(EUR/100 kg) |
||
|
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
|
0702 00 00 |
AL |
44,1 |
|
MA |
68,6 |
|
|
TN |
139,7 |
|
|
TR |
82,4 |
|
|
ZZ |
83,7 |
|
|
0707 00 05 |
MA |
59,4 |
|
TR |
110,3 |
|
|
ZZ |
84,9 |
|
|
0709 90 70 |
MA |
41,5 |
|
TR |
132,6 |
|
|
ZZ |
87,1 |
|
|
0709 90 80 |
EG |
175,4 |
|
ZZ |
175,4 |
|
|
0805 10 20 |
MA |
64,0 |
|
TR |
56,9 |
|
|
ZA |
81,6 |
|
|
ZZ |
67,5 |
|
|
0805 20 10 |
MA |
74,8 |
|
TR |
59,0 |
|
|
ZZ |
66,9 |
|
|
0805 20 30 , 0805 20 50 , 0805 20 70 , 0805 20 90 |
HR |
38,8 |
|
IL |
76,7 |
|
|
TR |
73,0 |
|
|
ZZ |
62,8 |
|
|
0805 50 10 |
TR |
71,0 |
|
ZZ |
71,0 |
|
|
0808 10 80 |
CA |
99,8 |
|
CN |
88,7 |
|
|
MK |
22,6 |
|
|
US |
91,5 |
|
|
ZZ |
75,7 |
|
|
0808 20 50 |
CN |
47,6 |
|
TR |
97,0 |
|
|
US |
222,8 |
|
|
ZZ |
122,5 |
|
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ ZZ ” jelentése „egyéb származás”.
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/17 |
A BIZOTTSÁG 1254/2009/EU RENDELETE
(2009. december 18.)
a polgári légi közlekedés védelmére irányuló közös alapkövetelményektől való eltérést és alternatív védelmi intézkedések elfogadását a tagállamok számára lehetővé tevő feltételek meghatározásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008 március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Meg kell határozni azokat a polgári légi közlekedés védelmére irányuló közös alapkövetelményektől való eltérést és alternatív védelmi intézkedések elfogadását a tagállamok számára lehetővé tevő feltételeket, amelyek [helyi vonatkozású] kockázatfelmérés révén a védelem megfelelő szintjét biztosítják. A szóban forgó alternatív intézkedéseket a légi jármű méretével vagy az üzemelés vagy más vonatkozó tevékenység jellegével, nagyságrendjével vagy gyakoriságával kapcsolatos tényezők indokolják. Ezek a tényezők szolgálnak következésképpen a meghatározandó feltételek indokául is. |
|
(2) |
A 300/2008/EK rendelet 24. cikkével összhangban a szóban forgó rendelet mellékletében foglaltakat a végrehajtási szabályokban meghatározott időponttól kezdődően, de legkésőbb a 300/2008/EK rendelet hatálybalépését követő 24 hónapon belül kell alkalmazni. Ebből következően a 300/2008/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott feltételek alkalmazását el kell halasztani a 4. cikk (3) bekezdése szerinti végrehajtási szabályok elfogadásáig, de legkésőbb 2010. április 29-ig. |
|
(3) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A tagállamok eltérhetnek a 300/2008/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti közös alapkövetelményektől, és alternatív védelmi intézkedéseket fogadhatnak el, amelyek helyi vonatkozású kockázatfelmérés révén a védelem megfelelő szintjét biztosítják olyan repülőtereken vagy a repülőterek olyan elkülönített területein, amelyeken a forgalom az alábbi kategóriák közül legalább egyre korlátozódik:
|
1. |
legfeljebb 15 000 kilogramm maximális felszállótömegű légi járművek |
|
2. |
helikopterek |
|
3. |
rendfenntartó légi járatok |
|
4. |
tűzoltó légi járatok |
|
5. |
egészségügyi ellátást, sürgősségi ellátást vagy mentést végző légi járatok |
|
6. |
kutatási és fejlesztési célú légi járatok |
|
7. |
légi járművekkel folytatott munkavégzés |
|
8. |
humanitárius segélyszolgáltatást végző légi járatok |
|
9. |
fuvarozók, légijármű-gyártó vagy -karbantartó vállalkozások által üzemeltetett légi járatok, melyek nem szállítanak sem utast, sem poggyászt, sem árut, sem postai küldeményt |
|
10. |
legfeljebb 45 500 kilogramm maximális felszállótömegű légi járművekkel a saját személyzet és a viteldíj megfizetésére nem kötelezett utasok vagy áruk szállítására a vállalat üzletvitelének elősegítése céljából végzett repülés |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet a 300/2008/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott végrehajtási szabályokban meghatározott időponttól kezdődően, de legkésőbb 2010. április 29-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/18 |
A BIZOTTSÁG 1255/2009/EU RENDELETE
(2009. december 18.)
a 3448/93/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított, Norvégiából származó egyes árucikkeknek az Európai Unióba való behozatalára vonatkozó 2010. évi vámmentesség ideiglenes felfüggesztésének visszavonásáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 1993. december 6-i 3448/93/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Közösség és a Norvég Királyság között, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyvére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló, 2004. október 25-i 2004/859/EK tanácsi határozatra (2) és különösen annak 3. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyve (3) és az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyve (4) megállapítja a szerződő felek közötti kereskedelmi szabályokat egyes mezőgazdasági, illetve feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozóan. |
|
(2) |
Az EGT-megállapodásnak az EGT Vegyes Bizottság 138/2004 határozatával módosított 3. jegyzőkönyve (5) nullaszázalékos vámtételt ír elő a 2202 10 00 KN-kód alá tartozó egyes, hozzáadott cukrot vagy más édesítőanyagot tartalmazó vagy ízesített vizekre és az ex 2202 90 10 KN-kód alá tartozó egyes más, cukrot tartalmazó alkoholmentes italokra. |
|
(3) |
A 2004/859/EK tanácsi határozattal jóváhagyott, az Európai Közösség és a Norvég Királyság között, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyvére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás (6) (a továbbiakban: a megállapodás) a kérdéses vizekre és egyéb italokra vonatkozó nullaszázalékos vámtételt Norvégia számára ideiglenesen felfüggesztette. A megállapodás kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvének IV. pontja alapján a Norvégiából származó, 2202 10 00 és ex 2202 90 10 KN-kód alá tartozó árucikkek vámmentes importja csak a nullaszázalékos vámtételű vámkontingens határain belül engedélyezhető, a kiosztott kontingensen kívüli importokra vámot kell fizetni. |
|
(4) |
A megállapodás kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyve IV. pontjának harmadik francia bekezdésében szereplő utolsó mondat értelmében a kérdéses termékeknek korlátlan vámmentes bejutást kell biztosítani az Unióba, amenynyiben a vámkontingens előző év október 31-ig nem merült ki. A Bizottság rendelkezésére bocsátott statisztikák szerint a szóban forgó termékekre a 89/2009/EK bizottsági rendelettel (7) 2009-re vonatkozóan megnyitott éves vámkontingens 2009. október 31-ig nem merült ki. Ennélfogva a kérdéses termékeknek korlátlan vámmentes bejutást kell biztosítani az Unióba 2010. január 1-jétől2010. december 31-ig. |
|
(5) |
Ezért vissza kell vonni a vámmentesség 2. jegyzőkönyv szerinti időszakos felfüggesztését. |
|
(6) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Szerződés I. mellékletében nem szereplő feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdésekkel foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) 2010. január 1-jétőldecember 31-ig visszavonásra kerül a kétoldalú, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyve szerint alkalmazott vámmentesség felfüggesztése az alábbiak esetében: a 2202 10 00 KN-kód alá sorolt áruk (víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve) és az ex 2202 90 10 KN-kód alá sorolt áruk (más, cukrot (szacharózt vagy invertcukrot)) tartalmazó alkoholmentes ital).
(2) Az (1) bekezdésben említett árucikkekre kölcsönösen alkalmazandó származási szabályok megfelelnek az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 3. jegyzőkönyvében előírtaknak.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 318., 1993.12.20., 18. o.
(2) HL L 370., 2004.12.17., 70. o.
(3) HL L 171., 1973.6.27., 2. o.
(4) HL L 22., 2002.1.24., 37. o.
(5) HL L 342., 2004.11.18., 30. o.
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/20 |
A BIZOTTSÁG 1256/2009/EU RENDELETE
(2009. december 15.)
az 1580/2007/EK rendeletnek a körtére, a citromra, az almára és a cukkinire vonatkozó kiegészítő vám küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) és különösen annak 143. cikke b) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,
mivel:
|
(1) |
A gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik a rendelet XVII. mellékletében felsorolt termékek behozatalának felügyeletéről. Ezt a felügyeletet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308d. cikkében meghatározott szabályoknak megfelelően kell gyakorolni. |
|
(2) |
A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulóján megkötött mezőgazdasági megállapodás (4) 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában, valamint a 2006., 2007. és 2008. évre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok fényében a körtére, a citromra, az almára és a cukkinire vonatkozó kiegészítő vámok küszöbszintjét indokolt kiigazítani. |
|
(3) |
Az 1580/2007/EK rendeletet indokolt ennek megfelelően módosítani. |
|
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1580/2007/EK rendelet XVII. melléklete helyébe az e rendelet mellékletében található szöveg lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.
MELLÉKLET
„XVII. MELLÉKLET
KIEGÉSZÍTŐ BEHOZATALI VÁM: IV. CÍM, II. FEJEZET, 2. SZAKASZ
A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül a termékek megnevezése csupán tájékoztató jellegűnek tekintendő. E melléklet alkalmazásában a kiegészítő vámok alkalmazási körét az e rendelet elfogadásának időpontjában érvényes KN-kódok alkalmazási köre határozza meg.
|
Tételszám |
KN-kód |
Árumegnevezés |
Alkalmazási időszak |
Küszöbszint (tonna) |
|
78.0015 |
0702 00 00 |
Paradicsom |
október 1-jétől május 31-ig |
415 907 |
|
78.0020 |
június 1-jétől szeptember 30-ig |
40 107 |
||
|
78.0065 |
0707 00 05 |
Uborka |
május 1-jétől október 31-ig |
32 831 |
|
78.0075 |
november 1-jétől április 30-ig |
22 427 |
||
|
78.0085 |
0709 90 80 |
Articsóka |
november 1-jétől június 30-ig |
8 866 |
|
78.0100 |
0709 90 70 |
Cukkini |
január 1-jétől december 31-ig |
55 369 |
|
78.0110 |
0805 10 20 |
Narancs |
december 1-jétől május 31-ig |
355 386 |
|
78.0120 |
0805 20 10 |
Klementin |
november 1-jétől február végéig |
529 006 |
|
78.0130 |
0805 20 30 0805 20 50 0805 20 70 0805 20 90 |
Mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is); wilking és hasonló citrushibridek |
november 1-jétől február végéig |
96 377 |
|
78.0155 |
0805 50 10 |
Citrom |
június 1-jétől december 31-ig |
334 680 |
|
78.0160 |
január 1-jétől május 31-ig |
62 311 |
||
|
78.0170 |
0806 10 10 |
Csemegeszőlő |
július 21-től november 20-ig |
89 140 |
|
78.0175 |
0808 10 80 |
Alma |
január 1-jétől augusztus 31-ig |
829 840 |
|
78.0180 |
szeptember 1-jétől december 31-ig |
884 648 |
||
|
78.0220 |
0808 20 50 |
Körte |
január 1-jétől április 30-ig |
224 927 |
|
78.0235 |
július 1-jétől december 31-ig |
38 957 |
||
|
78.0250 |
0809 10 00 |
Kajszibarack |
június 1-jétől július 31-ig |
5 785 |
|
78.0265 |
0809 20 95 |
Cseresznyefélék a meggy kivételével |
május 21-től augusztus 10-ig |
133 425 |
|
78.0270 |
0809 30 |
Őszibarack, beleértve a nektarint is |
június 11-től szeptember 30-ig |
131 459 |
|
78.0280 |
0809 40 05 |
Szilva |
június 11-től szeptember 30-ig |
129 925 ” |
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/22 |
A BIZOTTSÁG 1257/2009/EU RENDELETE
(2009. december 15.)
a közös halászati politika megfigyelési és ellenőrzési rendszereinek megvalósítása során felmerült tagállami kiadások tekintetében a 861/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 391/2007/EK bizottsági rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló, 2006. május 22-i 861/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az EU 1990 óta finanszírozza a tagállamok halászati ellenőrzési és végrehajtási intézkedéseit, összhangban a közös halászati politika – mindenekelőtt a 2371/2002/EK tanácsi rendeletben (2) megállapított – célkitűzéseivel. |
|
(2) |
A 861/2006/EK rendelet többek között európai uniós pénzügyi intézkedésekről rendelkezik a 2007–2013-as időszakban felmerülő halászati ellenőrzési, vizsgálati és felügyeleti kiadások fedezésére. A 391/2007/EK bizottsági rendelet (3) részletes végrehajtási szabályokat állapít meg az említett intézkedésekre vonatkozóan. |
|
(3) |
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét szem előtt tartva a tagállamok számára célszerű egyértelművé tenni, hogy a halászati ellenőrzés és végrehajtás területén felmerülő kiadások fedezéséhez nyújtott európai uniós pénzügyi támogatás lehívásához milyen szabályokat kell követniük. |
|
(4) |
A nemzeti ellenőrzési programokhoz való európai uniós pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályokat indokolt egyértelműbbé és egyszerűbbé tenni. |
|
(5) |
Kívánatos, hogy a költségtérítési kérelem az azon projektet jóváhagyó bizottsági határozathoz kapcsolódjon, amelyre az adott költségtérítési kérelem vonatkozik. |
|
(6) |
Az egymást követő bizottsági határozatok értelmében társfinanszírozott projektek végrehajtása során felmerült költségek támogathatósága tekintetében helyénvaló különös szabályokat megállapítani. |
|
(7) |
Kívánatos, hogy a projektenkénti költségtérítési kérelmek az érintett projekt befejezése előtt beérkezzenek a Bizottsághoz. Ezért a tagállamoknak a költségtérítést a költség felmerülésétől számított bizonyos időn belül kell kérelmezniük, ellenkező esetben a költség nem tekinthető támogatásra jogosultnak. |
|
(8) |
Ezért a 391/2007/EK rendeletet szükséges ennek megfelelően módosítani. |
|
(9) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúra-ágazati Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 391/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 7. cikk a következőképpen módosul:
|
|
2. |
A 11. cikk a következőképpen módosul:
|
|
3. |
A 12. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) A költségtérítést euróban, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában azon hónapban közzétett átváltási arány alapján kell teljesíteni, amelyben a Bizottság engedélyezésre jogosult szervezeti egységénél a számlát iktatták.” |
|
4. |
A 14. cikk a következőképpen módosul:
|
|
5. |
A VI. melléklet d) pontjának vii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 160., 2006.6.14., 1. o.
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/24 |
A BIZOTTSÁG 1258/2009/EU RENDELETE
(2009. december 18.)
az 517/94/EK tanácsi rendelet értelmében a 2010. évre meghatározott textilkvóták kezelésére és elosztására vonatkozó szabályok megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az egyes harmadik országokból származó textiltermékek kétoldalú megállapodások, jegyzőkönyvek, egyéb megállapodások, vagy egyéb különleges közösségi importszabályozás hatálya alá nem tartozó behozatalának közös szabályairól szóló, 1994. március 7-i 517/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke (3) és (6) bekezdésére, valamint 21. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 517/94/EK rendelet egyes harmadik országokból származó textiltermékek behozatalára mennyiségi korlátozásokat állapított meg, amelyek az érkezési sorrendben történő kiszolgálás módszere alapján kerülnek felosztásra. |
|
(2) |
E rendelet értelmében bizonyos körülmények között lehetséges más felosztási módszereket is alkalmazni, a kontingenseket részletekre bontani vagy fenntartani a különleges mennyiségi korlátozások egy részét kizárólag azokra az igénylésekre, amelyekhez csatolták a korábbi behozatal eredményeinek igazolását. |
|
(3) |
A kereskedelem folyamatosságának indokolatlan megzavarását elkerülendő, a 2010. évre megállapított kontingensek kezelésére vonatkozó szabályokat a kontingensév kezdete előtt el kell fogadni. |
|
(4) |
A korábbi években elfogadott intézkedések – mint például az 517/94/EK tanácsi rendelet értelmében a 2009. évre meghatározott textilkvóták kezelésére és elosztására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2008. november 24-i 1164/2008/EK bizottsági rendeletben (2) foglaltak – kielégítőnek bizonyultak, ennélfogva helyénvaló a 2010. évre hasonló szabályokat elfogadni. |
|
(5) |
A lehető legtöbb gazdasági szereplő igényeinek kielégítéséhez célszerű az érkezési sorrendben történő felosztási módszert rugalmasabbá tenni azáltal, hogy az egyes gazdasági szereplők számára felosztott mennyiségekre e módszer alapján felső határ kerül megállapításra. |
|
(6) |
A kereskedelem bizonyos fokú folyamatosságának és a kontingensek hatékony kezelésének biztosításához engedélyezni kell a gazdasági szereplők számára, hogy 2010-re az első behozatali engedélyt ugyanolyan mennyiségre kérjék, mint amennyi a 2009. évi behozataluk volt. |
|
(7) |
A kontingensek optimális kihasználásához az a gazdasági szereplő, aki az engedélyezett mennyiség legalább felét már felhasználta, újabb mennyiséget igényelhet, amenynyiben rendelkezésre állnak még mennyiségek a kontingensben. |
|
(8) |
A megfelelő igazgatás érdekében a behozatali engedélyek a kiállítás napjától számított kilenc hónapig, de legkésőbb az év végéig érvényesek. A tagállamok csak azután adják ki az engedélyeket, miután a Bizottság értesítette őket, hogy a mennyiségek rendelkezésre állnak, és csak akkor, ha a gazdasági szereplő bizonyítani tudja a szerződés meglétét, és ellentétes különleges rendelkezés hiányában igazolni tudja, hogy az érintett kategóriákra és országokra e rendelet értelmében még nem kapott közösségi behozatali engedélyt. Az illetékes nemzeti hatóságok számára azonban engedélyezni kell, hogy az importőr kérésére három hónappal, de legkésőbb 2011. március 31-ig meghosszabbítsák azokat az engedélyeket, amelyeknek legalább fele már felhasználásra került a hosszabbítás iránti kérelem benyújtásának időpontjáig. |
|
(9) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 517/94/EK rendelet 25. cikkével létrehozott, textiltermékekkel foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
E rendelet célja az 517/94/EK rendelet IV. mellékletében meghatározott egyes textiltermékek behozatalára vonatkozó mennyiségi kontingensek kezelésével kapcsolatos szabályok megállapítása a 2010. évre.
2. cikk
Az 1. cikkben említett kontingensek felosztása a tagállamok által a Bizottsághoz továbbított, azon egyéni gazdasági szereplők igényléseit tartalmazó bejelentések érkezési sorrendjében történik, akik az I. mellékletben meghatározott, az egyes gazdasági szereplőkre megállapított maximális mennyiségeket nem lépik túl.
A maximális mennyiségek azonban nem alkalmazandók azokra a gazdasági szereplőkre, akik a 2010. évre vonatkozó első igényléskor bizonyítani tudják az illetékes nemzeti hatóságok felé a 2009-re szóló behozatali engedélyek alapján, hogy adott kategóriák és adott harmadik országok tekintetében több volt a behozataluk, mint a kategóriánként megállapított maximális mennyiség.
E gazdasági szereplők esetében az illetékes hatóságok engedélyezhetik a behozatalt, amennyiben az nem haladja meg a 2009-ben az adott harmadik országok és adott kategóriák vonatkozásában történt behozatal mennyiségét, feltéve, hogy elegendő kontingens áll rendelkezésre.
3. cikk
Az az importőr, amely a számára e rendelet értelmében felosztott mennyiség legalább 50 százalékát felhasználta, újabb igénylést nyújthat be ugyanarra a kategóriára és származási országra, amennyiben a mennyiségek nem haladják meg az I. mellékletben meghatározott maximális mennyiséget.
4. cikk
(1) A II. mellékletben felsorolt illetékes nemzeti hatóságok 2010. január 7-én 10 órától kezdődően értesíthetik a Bizottságot a behozatali engedély iránti kérelmekben szereplő mennyiségekről.
Az első albekezdésben megállapított idő brüsszeli időt jelent.
(2) Az illetékes nemzeti hatóságok csak azt követően adják ki az engedélyeket, miután a Bizottság értesítette őket az 517/94/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében, hogy a behozatali mennyiségek rendelkezésre állnak.
Csak akkor adják ki az engedélyeket, ha a gazdasági szereplő:
|
a) |
bizonyítja az áruszállításra vonatkozó szerződés meglétét; és |
|
b) |
írásban igazolja, hogy az érintett kategóriák és országok tekintetében:
|
(3) A behozatali engedélyek a kiállítás napjától számított kilenc hónapig, de legkésőbb 2010. december 31-ig érvényesek.
Az illetékes nemzeti hatóságok azonban az importőr kérésére három hónappal meghosszabbíthatják azokat az engedélyeket, amelyeknek legalább 50 % százaléka már felhasználásra került a kérelem benyújtásának időpontjáig. A hosszabbítás semmilyen körülmények között nem nyúlhat túl 2011. március 31-én.
5. cikk
Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
I. MELLÉKLET
A 2. és 3. cikkben említett maximális mennyiségek
|
Érintett ország |
Kategória |
Egység |
Maximális mennyiség |
|
Belarusz |
1 |
kilogramm |
20 000 |
|
2 |
kilogramm |
80 000 |
|
|
3 |
kilogramm |
5 000 |
|
|
4 |
darab |
20 000 |
|
|
5 |
darab |
15 000 |
|
|
6 |
darab |
20 000 |
|
|
7 |
darab |
20 000 |
|
|
8 |
darab |
20 000 |
|
|
15 |
darab |
17 000 |
|
|
20 |
kilogramm |
5 000 |
|
|
21 |
darab |
5 000 |
|
|
22 |
kilogramm |
6 000 |
|
|
24 |
darab |
5 000 |
|
|
26/27 |
darab |
10 000 |
|
|
29 |
darab |
5 000 |
|
|
67 |
kilogramm |
3 000 |
|
|
73 |
darab |
6 000 |
|
|
115 |
kilogramm |
20 000 |
|
|
117 |
kilogramm |
30 000 |
|
|
118 |
kilogramm |
5 000 |
|
|
Észak-Korea |
1 |
kilogramm |
10 000 |
|
2 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
3 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
4 |
darab |
10 000 |
|
|
5 |
darab |
10 000 |
|
|
6 |
darab |
10 000 |
|
|
7 |
darab |
10 000 |
|
|
8 |
darab |
10 000 |
|
|
9 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
12 |
pár |
10 000 |
|
|
13 |
darab |
10 000 |
|
|
14 |
darab |
10 000 |
|
|
15 |
darab |
10 000 |
|
|
16 |
darab |
10 000 |
|
|
17 |
darab |
10 000 |
|
|
18 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
19 |
darab |
10 000 |
|
|
20 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
21 |
darab |
10 000 |
|
|
24 |
darab |
10 000 |
|
|
26 |
darab |
10 000 |
|
|
27 |
darab |
10 000 |
|
|
28 |
darab |
10 000 |
|
|
29 |
darab |
10 000 |
|
|
31 |
darab |
10 000 |
|
|
36 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
37 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
39 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
59 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
61 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
68 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
69 |
darab |
10 000 |
|
|
70 |
darab |
10 000 |
|
|
73 |
darab |
10 000 |
|
|
74 |
darab |
10 000 |
|
|
75 |
darab |
10 000 |
|
|
76 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
77 |
kilogramm |
5 000 |
|
|
78 |
kilogramm |
5 000 |
|
|
83 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
87 |
kilogramm |
8 000 |
|
|
109 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
117 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
118 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
142 |
kilogramm |
10 000 |
|
|
151A |
kilogramm |
10 000 |
|
|
151B |
kilogramm |
10 000 |
|
|
161 |
kilogramm |
10 000 |
II. MELLÉKLET
A 4. cikkben említett, engedélyezésre jogosult hatóságok jegyzéke
|
1. |
Austria
|
|
2. |
Belgium
|
|
3. |
Bulgaria
|
|
4. |
Cyprus
|
|
5. |
Czech Republic
|
|
6. |
Denmark
|
|
7. |
Estonia
|
|
8. |
Finland
|
|
9. |
France
|
|
10. |
Germany
|
|
11. |
Greece
|
|
12. |
Hungary
|
|
13. |
Ireland
|
|
14. |
Italy
|
|
15. |
Latvia
|
|
16. |
Lithuania
|
|
17. |
Luxembourg
|
|
18. |
Malta
|
|
19. |
Netherlands
|
|
20. |
Poland
|
|
21. |
Portugal
|
|
22. |
Romania
|
|
23. |
Slovakia
|
|
24. |
Slovenia
|
|
25. |
Spain
|
|
26. |
Sweden
|
|
27. |
United Kingdom
|
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/32 |
A BIZOTTSÁG 1259/2009/EU RENDELETE
(2009. december 18.)
a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet I., II., III., V. és VII. mellékletének módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló, 1993. október 12-i 3030/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A harmadik országokból származó egyes textiltermékek behozatalára vonatkozó közös szabályokat a legutóbbi változások figyelembevétele céljából frissíteni kell. |
|
(2) |
A 2009. december 31-ig hatályban lévő, az Európai Közösség és a Belarusz Köztársaság közötti, a textiltermékek kereskedelméről szóló kétoldalú megállapodás nem kerül megújításra. |
|
(3) |
A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) módosításai a 3030/93/EGK rendelet I. mellékletében szereplő egyes kódokat is érintik. |
|
(4) |
Ezért a 3030/93/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 3030/93/EGK rendelet 17. cikkével létrehozott, a textiltermékekkel foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 3030/93/EGK rendelet I., II., III., V. és VII. melléklete e rendelet mellékletével összhangban módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
A rendelet 2010. január 1-jétől alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
MELLÉKLET
A 3030/93/EGK rendelet I., II., III., V. és VII. melléklete a következőképpen módosul:
|
(1) |
Az I. melléklet helyébe a következő lép: „I. MELLÉKLET AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT TEXTILTERMÉKEK (1)
„I. A. MELLÉKLET
„I. B. MELLÉKLET 1. E melléklet a textilalapanyagokat (a 128. és 154. kategória), a gyapjúból és finom állati szőrből, pamutból és szintetikus vagy mesterséges szálból készültektől eltérő textiltermékeket, valamint a 124., 125. A, 125. B, 126., 127. A és 127. B kategóriába tartozó szintetikus vagy mesterséges szálat és végtelen szálat, illetve fonalat foglalja magába. 2. A Kombinált Nómenklatúra értelmezési szabályainak sérelme nélkül, az árumegnevezés megfogalmazása csak jelzésértékűnek tekintendő, mivel az egyes kategóriákba tartozó termékeket – ezen a mellékleten belül – a KN-kódok határozzák meg. Amennyiben a KN-kód előtt „ex” jelzés áll, az egyes kategóriákba tartozó termékeket a KN-kód és a megfelelő megnevezés hatálya együttesen határozza meg. 3. A férfi vagy fiú, illetve női vagy leányka ruházatként nem azonosítható ruházatot ez utóbbi kategóriába sorolják be. 4. A „csecsemőruházat” kifejezés a legfeljebb 86-os kereskedelmi méretű ruházat megnevezésére szolgál
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(2) |
A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép: „II. MELLÉKLET AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT EXPORTÁLÓ ORSZÁGOK Oroszország Szerbia Üzbegisztán” |
|
(3) |
A III. melléklet a következőképpen módosul: A 28. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(6) E sorozatszám a következő elemekből áll:
|
|
(4) |
Az V. melléklet és az V. melléklet A. függeléke helyébe a következő szöveg lép: „V. MELLÉKLET KÖZÖSSÉGI KERETMENNYISÉGEK A táblázatot törölték.” |
|
(5) |
A VII. mellékletben szereplő táblázat helyébe a következő lép: „ Táblázat Közösségi keretmennyiségek a passzív feldolgozási forgalom (opt) szerint újrabehozott árukra A táblázatot törölték.” |
(1) Megjegyzés: kizárólag az 1-114. kategóriára vonatkozik Belarusz, az Orosz Föderáció, Üzbegisztán, és Szerbia kivételével, amelyek esetében az 1-161. kategóriára vonatkozik.
(2) Csak a Kínából származó behozatalra vonatkozik.
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/58 |
A BIZOTTSÁG 1260/2009/EU RENDELETE
(2009. december 18.)
az egyes harmadik országokból származó textiltermékek kétoldalú megállapodások, jegyzőkönyvek, egyéb megállapodások vagy egyéb különleges közösségi importszabályozás hatálya alá nem tartozó behozatalának közös szabályairól szóló 517/94/EK tanácsi rendelet I., II., IV. és VI. mellékletének módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az egyes harmadik országokból származó textiltermékek kétoldalú megállapodások, jegyzőkönyvek, egyéb megállapodások vagy egyéb különleges közösségi importszabályozás hatálya alá nem tartozó behozatalának közös szabályairól szóló, 1994. március 7-i 517/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A Fehérorosz Köztársasággal kötött 2009. évi kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás 2009. december 31-én lejár. Fehéroroszországgal nem sikerült egyetértésre jutni a megállapodás megújításáról. Fehéroroszország egy Oroszországgal és Kazahsztánnal közös vámunió létrehozásán dolgozik, és nem lát lehetőséget arra, hogy továbbra is preferenciális piacra jutást biztosítson az EU-ból származó textil- és ruhaexportnak. Ennek következtében helyénvalónak minősül Fehéroroszországot besorolni az 517/94/EK rendelet hatálya alá. Ezért az 517/94/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(2) |
A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) módosításai az 517/94/EK rendelet I. mellékletében szereplő egyes kódokat is érintik. |
|
(3) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 517/94/EK rendelet 25. cikkével létrehozott, textiltermékekkel foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 517/94/EK rendelet I., II., IV. és VI. melléklete az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
MELLÉKLET
Az 517/94/EK rendelet I., II., IV. és VI. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
Az I. melléklet helyébe a következő lép: „I. MELLÉKLET A. AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT TEXTILTERMÉKEK
B. AZ 1. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT EGYÉB TEXTILTERMÉK Kombinált nómenklatúra szerinti kódok
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. |
A II. melléklet helyébe a következő lép: „II. MELLÉKLET A 2. cikkben említett országok jegyzéke Fehéroroszország Észak-Korea” |
|
3. |
A IV. melléklet a mellékletcím és az Észak-Koreára vonatkozó táblázat között az alábbi táblázattal egészül ki: „Fehéroroszország
|
|
4. |
A VI. melléklet helyébe a következő lép: „VI. MELLÉKLET PASSZÍV FELDOLGOZÁSI FORGALOM A 4. cikkben említett éves közösségi keretmennyiségek Fehéroroszország
|
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/75 |
A BIZOTTSÁG 1261/2009/EU RENDELETE
(2009. december 18.)
az 533/2007/EK rendelettel megnyitott, baromfihúsra vonatkozó vámkontingensek keretében 2009. december első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a baromfihús-ágazatra vonatkozó vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2007. május 14-i 533/2007/EK rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 533/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a baromfihús-ágazat termékeinek behozatalára vonatkozóan. |
|
(2) |
A 2010. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan 2009. december első hét napján benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek esetében a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre állíthatók ki, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 533/2007/EK rendelet alapján benyújtott, a 2010. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozó behozataliengedély-kérelmekre az e rendelet mellékletében szereplő odaítélési együtthatókat kell alkalmazni.
2. cikk
Ez a rendelet 2009. december 19-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
MELLÉKLET
|
Csoportszám |
Tételszám |
Az 1.1.2010-31.3.2010 terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmekre alkalmazandó odaítélési együttható (%) |
|
P1 |
09.4067 |
1,460029 |
|
P2 |
09.4068 |
6,05335 |
|
P3 |
09.4069 |
0,602058 |
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/77 |
A BIZOTTSÁG 1262/2009/EU RENDELETE
(2009. december 18.)
az 539/2007/EK rendelettel megnyitott, a tojás- és tojásfehérje-ágazat egyes termékeire vonatkozó vámkontingensek keretében 2009 decemberének első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a tojáságazatra és a tojásfehérjére vonatkozó vámkontingensek megnyitásáról és kezelésérő szóló, 2007. május 15-i 539/2007/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 539/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a tojás- és tojásfehérje-ágazat termékeinek behozatalára vonatkozóan. |
|
(2) |
A 2010. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan 2009 decemberének első hét napján benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek esetében a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 539/2007/EK rendelet alapján benyújtott, a 2010. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozó behozataliengedély-kérelmekre az e rendelet mellékletében szereplő odaítélési együtthatókat kell alkalmazni.
2. cikk
Ez a rendelet 2009. december 19-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
MELLÉKLET
|
Csoportszáma |
Tételszám |
Az 1.1.2010-31.3.2010 terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmekre alkalmazandó odaítélési együttható (%) |
|
E2 |
09.4401 |
25,531384 |
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/79 |
A BIZOTTSÁG 1263/2009/EU RENDELETE
(2009. december 18.)
az 1385/2007/EK rendelettel megnyitott, baromfihúsra vonatkozó vámkontingens keretében 2009. december első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a baromfihús-ágazatra vonatkozó egyes közösségi vámkontingensek megnyitása és kezelése tekintetében a 774/94/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2007. november 26-i 1385/2007/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésére,
mivel:
A 2010. január 1-jétől március 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan 2009. december első hét napján benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek esetében a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1385/2007/EK rendelet alapján benyújtott, a 2010. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozó behozataliengedély-kérelmekre az e rendelet mellékletében szereplő odaítélési együtthatókat kell alkalmazni.
2. cikk
Ez a rendelet 2009. december 19-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
MELLÉKLET
|
Csoportszám |
Tételszám |
Az 1.1.2010-31.3.2010 terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedélykérelmekre alkalmazandó odaítélési együttható (%-ban) |
|
1 |
09.4410 |
0,485672 |
|
3 |
09.4412 |
0,51282 |
|
4 |
09.4420 |
0,676196 |
|
5 |
09.4421 |
7,194244 |
|
6 |
09.4422 |
0,701754 |
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/81 |
A BIZOTTSÁG 1264/2009/EU RENDELETE
(2009. december 18.)
az 1384/2007/EK rendelettel megnyitott, Izraelből származó baromfihúsra vonatkozó vámkontingens keretében 2009. december első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Izraelből származó baromfihús-ágazati termékek közösségi behozatalára vonatkozó egyes vámkontingensek megnyitása és kezelése tekintetében a 2398/96/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2007. november 26-i 1384/2007/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
A 2010. január 1-jétől március 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan 2009 decemberének első hét napján benyújtott behozataliengedély-kérelmek a 09.4092 tételszámú kontingens esetében az engedélyek kibocsátásához rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre állíthatók ki,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1384/2007/EK rendelet alapján benyújtott, a 2010. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozó behozataliengedély- kérelmekre az e rendelet mellékletében szereplő odaítélési együtthatókat kell alkalmazni.
2. cikk
Ez a rendelet 2009. december 19-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
MELLÉKLET
|
Csoportszáma |
Tételszám |
A 1.1.2010-31.3.2010 terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedélykérelmekre alkalmazandó odaítélési együttható (%-ban) |
|
IL1 |
09.4092 |
74,962518 |
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/83 |
A BIZOTTSÁG 2009/160/EU IRÁNYELVE
(2009. december 17.)
a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a 2-fenilfenol hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1112/2002/EK (2) és a 2229/2004/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram negyedik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzékben szerepel a 2-fenilfenol. |
|
(2) |
A 2-fenilfenol esetében a bejelentő által javasolt felhasználási célok szempontjából értékelték az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatást az 1112/2002/EK és a 2229/2004/EK rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban. Az említett rendeletek továbbá kijelölik a referens tagállamokat, amelyeknek a 2229/2004/EK rendelet 22. cikkével összhangban be kell nyújtaniuk a vonatkozó értékelő jelentéseket és ajánlásokat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA). A 2-fenilfenol esetében a referens tagállam Spanyolország volt, amely 2008. február 11-én minden releváns információt benyújtott. |
|
(3) |
Az EFSA és a tagállamok az értékelő jelentést szakmai vizsgálatnak vetették alá, majd 2008. december 19-én a 2-fenilfenolt vizsgáló EFSA tudományos jelentés (4) formájában benyújtották a Bizottsághoz. A jelentést a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretein belül felülvizsgálta, majd a 2-fenilfenolról készített bizottsági felülvizsgálati jelentés formájában 2009. november 27-én véglegesítette. |
|
(4) |
A különböző vizsgálatokból az derült ki, hogy a 2-fenilfenolt tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek, különös tekintettel azokra a felhasználási célokra, amelyeket a Bizottság felülvizsgálati jelentésében megvizsgáltak és részleteztek. Ezért a 2-fenilfenolt indokolt felvenni az I. mellékletbe annak biztosítására, hogy az említett irányelv rendelkezéseivel összhangban valamennyi tagállamban engedélyezni lehessen az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket. |
|
(5) |
E következtetés sérelme nélkül egyes konkrét kérdésekről indokolt további információkat beszerezni. A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerint valamely hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvételét feltételekhez lehet kötni. Ezért helyénvaló előírni, hogy a bejelentő nyújtson be további információkat a munkavállalók és fogyasztók bőrének depigmentációjának lehetőségéről amiatt, hogy esetlegesen érintkezésbe léptek a citrushéjon található 2-fenil-hidrokinon (PHQ) metabolittal. Ezenkívül a bejelentőnek annak megerősítéséhez is további információkat kell benyújtania, hogy a szermaradványok vizsgálatához alkalmazott analitikai módszer helyesen állapítja meg a 2-fenilfenol, a PHQ és konjugátumaik mennyiségét. |
|
(6) |
Egy hatóanyagnak az I. mellékletbe történő felvétele előtt megfelelő határidőt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag felvételéből fakadó új kötelezettségek teljesítésére. Mivel a 91/414/EGK irányelv 8. cikke (2) bekezdésének első albekezdése alapján odaítélt, 2-fenilfenolt tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek legkésőbb 2009. december 31-én lejárnak, ennek az irányelvnek legkésőbb 2010. január 1-jén hatályba kell lépnie a növényvédő szerek érvényességének folyamatossága érdekében. |
|
(7) |
Ameddig a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerint meg nem állapítják a növényvédőszer-maradék határértékeit (MRL-eket), addig a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK irányelv (6) továbbra is alkalmazandó a 2-fenilfenolra. Az egyértelműség kedvéért és az átfedés elkerülése végett ezért az irányelv alkalmazásának kezdetére olyan időpontot kell választani, amely a 396/2005/EK rendelet értelmében a 2-fenilfenolra elfogadott MRL-ek alkalmazására is meghatározható. |
|
(8) |
Azon kötelezettségek sérelme nélkül, amelyek a 91/414/EGK irányelv alapján következnek abból, ha egy hatóanyagot felvesznek az I. mellékletbe, indokolt a felvétel után megfelelő időszakot hagyni, hogy a tagállamok felülvizsgálhassák a 2-fenilfenolt tartalmazó növényvédő szerekre már kiadott engedélyeket, ezáltal teljesülhessenek a 91/414/EGK irányelvben és különösen annak 13. cikkében előírt követelmények, valamint az I. mellékletben meghatározott vonatkozó feltételek. A tagállamoknak a 91/414/EGK irányelv rendelkezései értelmében szükség szerint módosítaniuk kell, újakkal kell helyettesíteniük vagy vissza kell vonniuk az érvényes engedélyeket. A fenti határidőtől eltérve az egyes növényvédő szerek valamennyi tervezett felhasználását tartalmazó III. melléklet szerinti teljes dossziénak hosszabb időt kell biztosítani a 91/414/EGK irányelvben meghatározott egységes alapelvek szerint történő benyújtásához és értékeléséhez. |
|
(9) |
A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11-i 3600/92/EGK bizottsági rendelet (7) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő korábbi felvétele során nyert tapasztalatok azt mutatták, hogy nehézségek merülhetnek fel annak értelmezésében, hogy a már kiadott engedélyek jogosultjainak milyen kötelezettségei vannak az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosan. A további nehézségek elkerülése végett szükségesnek mutatkozik egyértelművé tenni a tagállamok kötelezettségeit, így különösen azt, hogy kötelesek biztosítani, hogy az engedély jogosultja igazolja egy, az említett irányelv II. mellékletében előírt követelményeknek megfelelő dossziéhoz való hozzáférést. Ez a pontosítás ugyanakkor az I. mellékletet módosító, korábban elfogadott irányelvekhez képest nem ró új kötelezettségeket a tagállamokra vagy az engedélyek jogosultjaira. |
|
(10) |
A 91/414/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(11) |
Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban állnak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 91/414/EGK irányelv I. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
A tagállamok legkésőbb 2010. december 31-ig elfogadják és közzéteszik az ezen irányelv előírásainak betartásához szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
A tagállamoknak az említett rendelkezéseket 2011. január 1-jétől kell alkalmazniuk.
A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos közzétételük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
3. cikk
(1) A tagállamok a 91/414/EGK irányelv értelmében 2010. december 31-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják a hatóanyagként 2-fenilfenolt tartalmazó növényvédő szerekre kiadott engedélyeket.
Az említett időpontig különösen arról kell meggyőződniük, hogy teljesülnek-e a 2-fenilfenol tekintetében az említett irányelv I. mellékletben előírt feltételek, kivéve az adott hatóanyagra vonatkozó bejegyzés B. részében előírt feltételeket, továbbá arról, hogy az említett irányelv 13. cikkében előírt feltételek szerint az engedélyek jogosultjai rendelkeznek-e az említett irányelv II. mellékletében előírt követelményeknek megfelelő dossziéval, vagy hozzáférnek-e ilyen dossziéhoz.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően valamennyi olyan engedélyezett növényvédő szer esetében, amely egyedüli hatóanyagként, illetve a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe legkésőbb 2009. december 31-ig felvett hatóanyagok egyikeként 2-fenilfenolt tartalmaz, a 91/414/EGK irányelv VI. mellékletében előírt egységes elvek szerint a tagállamoknak újból el kell végezniük a növényvédő szer értékelését az említett irányelv III. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő dosszié alapján, és figyelembe véve az említett irányelv I. melléklete 2-fenilfenolra vonatkozó bejegyzésének B. részét. A tagállamok ezen értékelés alapján határozzák meg, hogy a termék megfelel-e a 91/414/EGK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában megállapított feltételeknek.
E meghatározást követően a tagállamok:
|
a) |
a 2-fenilfenolt kizárólagos hatóanyagként tartalmazó szerek esetében az engedélyt, amennyiben szükséges, legkésőbb 2014. december 31-ig módosítják vagy visszavonják, vagy |
|
b) |
a 2-fenilfenolt több hatóanyag egyikeként tartalmazó szerek esetében az engedélyt 2014. december 31-ig vagy az érintett anyagot vagy anyagokat a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe felvevő vonatkozó irányelvben vagy irányelvekben az ilyen módosítás vagy visszavonás tekintetében rögzített időpontig – attól függően, hogy melyik a későbbi – módosítják vagy visszavonják. |
4. cikk
Ez az irányelv 2010. január 1-jén lép hatályba.
5. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 17-én
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 230., 1991.8.19., 1. o.
(2) HL L 168., 2002.6.27., 14. o.
(3) HL L 379., 2004.12.24., 13. o.
(4) Az EFSA 217. tudományos jelentése (2008). A 2-fenilfenol hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok felmérésének szakmai vizsgálatából levont következtetések (véglegesítve: 2008. december 19.).
(5) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
MELLÉKLET
A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében található táblázat vége a következő bejegyzésekkel egészül ki:
|
Szám |
Közhasználatú név, azonosító szám |
IUPAC-név |
Tisztaság (1) |
Hatálybalépés |
A felvétel lejárata |
Különleges rendelkezések |
|
„305 |
2-fenilfenol (beleértve sóit is, mint pl. a nátriumsót) CAS-szám: 90-43-7 CIPAC-szám: 246 |
bifenil-2-ol |
≥ 998 g/kg |
2010. január 1. |
2019. december 31. |
A. RÉSZ Kizárólag zárt drencher kabinban (öntözőkabinban) beltéri használatra betakarítás után gombaölő szerként engedélyezhető. B. RÉSZ A VI. mellékletben meghatározott egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a 2-fenilfenolról szóló, az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság által 2009. november 27-én véglegesített felülvizsgálati jelentésnek és különösen annak I. és II. függelékének a következtetéseit. Az általános értékelésben a tagállamoknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az alkalmazás után visszamaradt hulladékoldat kezelésére megfelelő hulladékkezelő gyakorlatokat alkalmazzanak, ideértve az áztatórendszer mosóvízét is. Azok a tagállamok, amelyek engedik a szennyvíz csatornarendszerbe való kibocsátását, biztosítják, hogy helyi kockázatelemzést végezzenek. Az érintett tagállamok ezért biztosítják, hogy a bejelentő a Bizottságnak további információkat nyújtson be a munkavállalók és fogyasztók bőrének depigmentációjának lehetőségéről amiatt, hogy esetlegesen érintkezésbe léptek a citrushéjon található 2-fenil-hidrokinon (PHQ) metabolittal. Gondoskodnak arról, hogy a bejelentő a vizsgálati eredményeket 2011. december 31-ig benyújtsa a Bizottsághoz. Az érintett tagállamok azt is biztosítják, hogy a bejelentőnek annak megerősítéséhez is további információkat benyújtsanak be, hogy a szermaradványok vizsgálatához alkalmazott analitikai módszer helyesen állapítja meg a 2-fenilfenol, a PHQ és konjugátumaik mennyiségét. Gondoskodnak arról, hogy a bejelentő a vizsgálati eredményeket 2011. december 31-ig benyújtsa a Bizottsághoz.” |
(1) A hatóanyagok azonosításával és specifikációjával kapcsolatban további részletek a vizsgálati jelentésben találhatók.
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/87 |
A BIZOTTSÁG 2009/161/EU IRÁNYELVE
(2009. december 17.)
a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásakor az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek harmadik listájának létrehozásáról és a 2000/39/EK irányelv módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottság véleményére,
mivel:
|
(1) |
A 98/24/EK irányelv értelmében a Bizottságnak a munkavállalók vegyi kockázatokkal szembeni védelmének érdekében indikatív foglalkozási expozíciós határértékek formájában európai célkitűzésekre kell javaslatot tennie, amelyeket közösségi szinten kell meghatározni. |
|
(2) |
A Bizottságot e feladatának elvégzésében a 95/320/EK bizottsági határozattal (2) létrehozott, vegyi anyagokkal kapcsolatos foglalkozási expozíciós határértékeket meghatározó tudományos bizottság (SCOEL) segíti. |
|
(3) |
Az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek az egészségre vonatkoznak, nem kötelező jellegűek, a rendelkezésre álló legújabb tudományos adatokon alapulnak, és figyelembe veszik a hozzáférhető mérési módszereket. Küszöbértékeket határoznak meg, melyek alatt egy adott anyag általában várhatóan nem fejt ki kedvezőtlen hatást, ha a munkában töltött idő alatt rövid ideig tartó vagy napi expozícióról van szó. E küszöbértékek olyan európai célkitűzéseket jelentenek, melyek segítenek a munkáltatóknak a kockázatok meghatározásában és felmérésében a 98/24/EK irányelv 4. cikkének megfelelően. |
|
(4) |
Minden olyan vegyi anyagra vonatkozóan, melyre közösségi szinten indikatív foglalkozási expozíciós határértéket állapítottak meg, a tagállamoknak a közösségi határérték figyelembevételével meg kell állapítaniuk a nemzeti foglalkozási expozíciós határértéket, annak jellegét azonban a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően határozhatják meg. |
|
(5) |
Az indikatív foglalkozási expozíciós határértékeket a munkavállalók veszélyes vegyi anyagokból eredő kockázatokkal szembeni egészségvédelmének biztosítását célzó általános megközelítés fontos részének kell tekinteni. |
|
(6) |
A létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelet (3) keretében kidolgozott kockázatfelmérő és kockázatcsökkentő stratégiák eredményei rámutatnak arra, hogy számos anyag esetében meg kell határozni, illetve felül kell vizsgálni a foglalkozási expozíciós határértéket. |
|
(7) |
A 2006/15/EK irányelvvel (4) módosított 91/322/EGK bizottsági irányelv (5), mely 10 anyagra vonatkozóan tartalmaz foglalkozási expozíciós határértéket, hatályban marad. |
|
(8) |
Az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek első és második listáját a 2000/39/EK (6) és a 2006/15/EK bizottsági irányelvvel hozták létre a 98/24/EK irányelv keretében. Ezen irányelv az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek harmadik listáját hozza létre a 98/24/EK irányelv keretében. |
|
(9) |
A 98/24/EK irányelv 3. cikkének megfelelően a SCOEL 19 anyagot vizsgált meg, melyeket ezen irányelv melléklete sorol fel. A szóban forgó anyagok egyikét, a fenolt korábban a 2000/39/EK irányelv mellékletében szereplő felsorolás tartalmazta. Az említett anyag esetében a SCOEL felülvizsgálta az indikatív foglalkozási expozíciós határértéket a legújabb tudományos adatok figyelembevételével, és azt javasolta, hogy hozzanak létre egy rövid idejű expozíciós határértéket, a meglévő, idővel súlyozott átlaggal számított indikatív foglalkozási expozíciós határérték kiegészítése céljából. Ezért ezt az anyagot, mely jelenleg ezen irányelv mellékletében szerepel, el kell hagyni a 2000/39/EK irányelv mellékletéből. |
|
(10) |
A higany olyan anyag, melynek súlyos, kumulatív, egészséget érintő hatásai lehetnek. Így a 98/24/EK irányelv 10. cikkének megfelelően a biológiai ellenőrzést is magában foglaló egészségügyi felülvizsgálatnak ki kell egészítenie az indikatív foglalkozási expozíciós határértékeket. |
|
(11) |
Ezenkívül egyes anyagok esetében rövid idejű expozíciós határértékeket kell megállapítani a rövid távú expozíció hatásainak figyelembevétele érdekében. |
|
(12) |
Egyes anyagok esetében a lehető legjobb védelem biztosítása érdekében figyelembe kell venni a bőrön keresztül történő behatolás lehetőségét is. |
|
(13) |
Ennek az irányelvnek gyakorlati előrelépést kell jelentenie a belső piac szociális dimenziójának megszilárdítása felé. |
|
(14) |
Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (7) 17. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 98/24/EK irányelv végrehajtásakor létrehozzák a mellékletben felsorolt vegyi anyagokra vonatkozó közösségi indikatív foglalkozási expozíciós határértékek harmadik listáját.
2. cikk
A tagállamok a közösségi értékek figyelembevételével megállapítják a mellékletben felsorolt vegyi anyagok nemzeti foglalkozási expozíciós határértékét.
3. cikk
A 2000/39/EK irányelv mellékletében a fenolra vonatkozó információkat el kell hagyni.
4. cikk
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2011. december 18-ig megfeleljenek.
E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok ismertetik a Bizottsággal nemzeti joguk azon rendelkezéseit, melyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
5. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
6. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 17-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 131., 1998.5.5., 11. o.
(2) HL L 188., 1995.8.9., 14. o.
(3) HL L 84., 1993.4.5., 1. o.
(4) HL L 38., 2006.2.9., 36. o.
(5) HL L 177., 1991.7.5., 22. o.
MELLÉKLET
|
CAS (1) |
AZ ANYAG NEVE |
HATÁRÉRTÉKEK |
Megjegyzés (2) |
|||
|
8 óra (3) |
Rövid táv (4) |
|
||||
|
mg/m3 (5) |
ppm (6) |
mg/m3 |
ppm |
|
||
|
68-12-2 |
N,N-dimetil-formamid |
15 |
5 |
30 |
10 |
Bőr |
|
75-15-0 |
Szén-diszulfid |
15 |
5 |
— |
— |
Bőr |
|
80-05-7 |
Biszfenol A (belélegezhető por) |
10 |
— |
— |
— |
— |
|
80-62-6 |
Metil-metakrilát |
— |
50 |
— |
100 |
— |
|
96-33-3 |
Metil-akrilát |
18 |
5 |
36 |
10 |
— |
|
108-05-4 |
Vinil-acetát |
17,6 |
5 |
35,2 |
10 |
— |
|
108-95-2 |
Fenol |
8 |
2 |
16 |
4 |
Bőr |
|
109-86-4 |
2-metoxietanol |
— |
1 |
— |
— |
Bőr |
|
110-49-6 |
2-metoxietil-acetát |
— |
1 |
— |
— |
Bőr |
|
110-80-5 |
2-etoxietanol |
8 |
2 |
— |
— |
Bőr |
|
111-15-9 |
2-etoxietil-acetát |
11 |
2 |
— |
— |
Bőr |
|
123-91-1 |
1,4-dioxán |
73 |
20 |
— |
— |
— |
|
140-88-5 |
Etil-akrilát |
21 |
5 |
42 |
10 |
— |
|
624-83-9 |
Metil-izocianát |
— |
— |
— |
0,02 |
— |
|
872-50-4 |
N-metil-2-pirrolidon |
40 |
10 |
80 |
20 |
Bőr |
|
1634-04-4 |
Tercier-butil-metil-éter |
183,5 |
50 |
367 |
100 |
— |
|
|
Higany és kétvegyértékű szervetlen higanyvegyületek, beleértve a higany-oxidot és a higany-kloridot (higanyra számítva) (7) |
0,02 |
— |
— |
— |
— |
|
7664-93-9 |
0,05 |
— |
— |
— |
— |
|
|
7783-06-4 |
Hidrogén-szulfid |
7 |
5 |
14 |
10 |
— |
(1) CAS: Chemical Abstract Service Registry Number.
(2) A foglalkozási expozíciós határértékhez rendelt „bőr” megjegyzés a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetőségét jelöli.
(3) Nyolcórás referenciaidőre vonatkoztatott idővel súlyozott mért vagy számított átlag (TWA).
(4) Rövid idejű expozíciós határérték (STEL). Olyan határérték, amely felett nem fordulhat elő expozíció, és amely 15 perces időtartamra vonatkozik, ha másképpen nem határozzák meg.
(5) mg/m3: milligramm per köbméter levegő 20 °C-on és 101,3 kPa légköri nyomáson.
(6) ppm: milliomod rész levegő térfogatra (ml/m3).
(7) A higanynak és kétvegyértékű szervetlen vegyületeinek való expozíció ellenőrzése során figyelembe kell venni a vonatkozó biológiai ellenőrzési módszereket, melyek kiegészítik az indikatív foglalkozási expozíciós határértékeket.
(8) Az expozíció megfelelő ellenőrzési módszerének kiválasztásakor figyelembe kell venni azokat a lehetséges korlátozásokat és interferenciákat, melyek más kénvegyületek jelenlétében felléphetnek.
(9) A ködöt thorakális frakcióként definiálják.
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/90 |
A TANÁCS 2009/981/KKBP HATÁROZATA
(2009. december 18.)
a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról szóló 2006/318/KKBP közös álláspont módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2006. április 27-én elfogadta a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról szóló 2006/318/KKBP közös álláspontot (1). |
|
(2) |
Már nem indokolt, hogy egy bizonyos személy szerepeljen azoknak a személyeknek, jogalanyoknak és szervezeteknek a listáján, akikre vagy amelyekre a 2006/318/KKBP közös álláspontot alkalmazni kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az e határozat mellékletében említett személy nevét törölni kell a 2006/318/KKBP közös álláspont II. mellékletében foglalt listából.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
3. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
Å. TORSTENSSON
MELLÉKLET
AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT SZEMÉLY
|
# |
Név |
Azonosító adatok (beleértve a minisztériumot) |
Nem (F/N) |
|
E7c |
Aung Khaing Moe |
Myo Myint fia, sz.i.: 1967.6.25. (valószínűleg jelenleg az Egyesült Királyság területén tartózkodik, ahova még a listára kerülése előtt távozott) |
F |
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/92 |
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG EUJUST LEX/2/2009 HATÁROZATA
(2009. december 15.)
az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-missziója, az EUJUST LEX misszióvezetőjének kinevezéséről
(2009/982/KKBP)
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,
tekintettel az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-missziójáról (EUJUST LEX) szóló, 2009. június 11-i 2009/475/KKBP tanácsi együttes fellépésre, és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2009. június 11-én elfogadta az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-missziójáról (EUJUST LEX) szóló 2009/475/KKBP együttes fellépést. Az együttes fellépés 2010. június 30-án hatályát veszti. |
|
(2) |
A 2009/475/KKBP együttes fellépés 9. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza a Politikai és Biztonsági Bizottságot, hogy a misszióvezető kinevezésére vonatkozóan határozatokat hozzon. |
|
(3) |
Az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy a 2010. június 30-ig tartó időszakra Francisco DÍAZ ALCANTUD-ot nevezzék ki az EUJUST LEX misszióvezetőjévé, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Politikai és Biztonsági Bizottság a 2010. január 1-jétől2010. június 30-ig terjedő időszakra Francisco DÍAZ ALCANTUD-ot nevezi ki az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-missziója, az EUJUST LEX misszióvezetőjévé.
2. cikk
Erről a határozatról értesíteni kell Francisco DÍAZ ALCANTUD-ot.
Ez a határozat az értesítés napjával lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.
a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről
az elnök
O. SKOOG
JOGI AKTUSOK, MELYEK KIHIRDETÉSE NEM KÖTELEZŐ
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/93 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2009. december 16.)
a Litván Köztársaság hatóságai által állami tulajdonú mezőgazdasági földterületek vásárlása céljából nyújtandó állami támogatásról 2010. január 1. és 2013. december 31. között
(2009/983/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,
tekintettel a Litván Köztársaság kormánya által 2009. november 23-án előterjesztett kérelemre,
mivel:
|
(1) |
A Litván Köztársaság (a továbbiakban: Litvánia) 2009. november 23-án kérelmet terjesztett a Tanács elé arra vonatkozóan, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 88. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban hozzon határozatot Litvánia azon tervéről, amely szerint a litván mezőgazdasági termelők számára állami tulajdonú mezőgazdasági földterületek vásárlásához állami támogatást nyújtana. |
|
(2) |
Az elégtelen mezőgazdasági jövedelmek következtében nehéz javítani a litván mezőgazdasági gazdaságok kedvezőtlen területi szerkezetén. 2009-ben a gazdaságok 52,5 %-át a legfeljebb 5 hektáros területű gazdaságok tették ki. |
|
(3) |
A gazdasági és pénzügyi válság 2009-ben jelentős mértékben csökkentette Litvániában a mezőgazdasági termékek termelői árait: az első negyedévben a mezőgazdasági termékek termelői árai 2008 első negyedévéhez képest 27 %-kal, a második negyedévben 2008 második negyedévéhez képest 25,3 %-kal, a harmadik negyedévben pedig 2008 harmadik negyedévéhez képest 8 %-kal csökkentek. A termények termelői árait különösen jelentős mértékben sújtotta ez a csökkenés: ugyanerre a referenciaidőszakra vetítve a termények termelői árai 33,6 %-kal, 35,7 %-kal, illetve 17,9 %-kal csökkentek. |
|
(4) |
2008 végén és 2009-ben a mezőgazdasági termelők sajáttőke-hiányára és a hitelintézetek által a mezőgazdasági földterületek megvásárlására nyújtott kölcsönökre alkalmazott magas kamatlábakra tekintettel a mezőgazdasági termelők azzal kapcsolatos kilátásai, hogy beruházási célú, például mezőgazdasági földterületek megvásárlására szolgáló kölcsönöket vehessenek fel, drasztikusan romlottak. 2008 negyedik negyedévében és 2009-ben a mezőgazdasági földterületek megvásárlására nyújtott kölcsönökre alkalmazott kamatlábak évi 9,51 % és 15,99 % között mozogtak. |
|
(5) |
Az állami támogatást az alábbi két, választható formában fogják nyújtani: 1. a megvásárolt földterület piaci árának egy súlyozási tényezővel (0,6 vagy 0,75 a fiatal mezőgazdasági termelők esetében, amennyiben a támogatási rendszerben meghatározott valamennyi feltétel teljesül) való beszorzása révén; 2. az állami tulajdonú mezőgazdasági földterület részletfizetés biztosításával történő értékesítése, amely esetben a támogatás a vevő által fizetett tényleges kamat – amely legalább 5 % – és a bank által alkalmazott kamatláb közötti különbségnek felel meg. |
|
(6) |
Az odaítélendő állami támogatás összege legfeljebb 55 millió litván litas (LTL), és annak lehetővé kellene tennie, hogy a 2010-től 2013-ig terjedő időszakban összesen 370 000 hektárnyi – és vevőnként legfeljebb 300 hektárnyi – mezőgazdasági földterületet szerezzenek meg. A gazdaságonként nyújtott támogatás átlagos összegének megközelítőleg 11 000 LTL-nek kellene lennie. A föld a következő feltételeket teljesítő természetes személyek részére értékesíthető: az állami támogatás iránti kérelmük benyújtását megelőző évben a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet (1) 11. cikkével összhangban a területalapú támogatási rendszerek keretében „egységes kérelmet” nyújtottak be; ellátják a gazdasággal kapcsolatos számviteli feladatokat; tapasztalattal rendelkeznek a gyakorlati gazdálkodás terén és nyilvántartásba vett gazdasággal rendelkeznek, vagy tapasztalattal rendelkeznek a gyakorlati gazdálkodás terén és mezőgazdasági diplomával vagy a gazdálkodással kapcsolatos szakképzést tanúsító okirattal rendelkeznek. A föld olyan jogi személyek részére is értékesíthető, amelyek éves bevételének legalább a fele piacképes mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó bevételekből ered, és amelyek bizonyítani tudják gazdasági életképességüket. |
|
(7) |
Az állami tulajdonú mezőgazdasági földterületek részletfizetés biztosításával, legfeljebb 15 éves futamidővel is értékesíthetők, azzal, hogy a vevőnek a második évtől kezdve kell törleszteni, és az adásvétel időpontjában ki kell fizetniük a vételár 10 %-át, a negyven éves életkort el nem érő fiatal mezőgazdasági termelők kivételével, akiknek csak a vételár 5 %-át kell megfizetniük. A vevőnek meg kell felelnie a környezetvédelemmel, a higiéniával és az állatok jólétével kapcsolatos szabályozási minimumoknak. |
|
(8) |
Az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági földterületek esetében nem kell versenyeztetési eljárást alkalmazni, de az ár kiszámítására az ingatlan- és vállalatértékelés alapjairól szóló litván törvény értelmében kerül sor, azaz az egyes telkek tulajdonságainak piaci áron történő értékelését követően. Az így kiszámított árat egy 0,6-os súlyozási tényezővel kell beszorozni, ha a negyven éves életkort el nem érő fiatal mezőgazdasági termelők a szóban forgó földet már legalább egy éve használják, és azt azonnal kifizetik. Az árat egy 0,75-ös súlyozási tényezővel kell beszorozni, ha a negyven éves életkort el nem érő fiatal mezőgazdasági termelők a szóban forgó földet már legalább egy éve használják, és azt részletekben fizetik ki. Az állami tulajdonban lévő földet megvevő személyek a föld rendeltetését legkorábban csak az adásvétel napjától számított öt év elteltével változtathatják meg. Amennyiben a föld árára a fenti két súlyozási tényező valamelyikét alkalmazták, a vevő ezt az ingatlan tulajdonjogát legkorábban csak az adásvétel napjától számított öt év elteltével ruházhatja át. |
|
(9) |
A Bizottság ebben a szakaszban nem kezdeményezett semmilyen eljárást és nem nyilvánított véleményt a támogatás jellegével és összeegyeztethetőségével kapcsolatban. |
|
(10) |
Fennállnak tehát olyan kivételes körülmények, amelyek alapján e támogatás – eltérés útján és szigorúan csak a litván földreform eredményes befejezéséhez, a litván gazdaságok szerkezetének javításához, és a litvániai gazdálkodás hatékonyságának fejlesztéséhez szükséges mértékig – a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az állami tulajdonú mezőgazdasági földterületek megvásárlásához nyújtott kölcsönökhöz a litván hatóságok által a 2010. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban biztosított, legfeljebb 55 millió LTL összegű rendkívüli állami támogatás összeegyeztethető a belső piaccal.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Litván Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 16-án.
a Tanács részéről
az elnök
E. ERLANDSSON
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/95 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2009. december 17.)
az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) által finanszírozott átmeneti vidékfejlesztési programok zárásakor a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovénia részére kifizetendő vagy általuk visszafizetendő záró egyenleg megállapításáról
(az értesítés a C(2009) 10032. számú dokumentummal történt)
(Csak a cseh, magyar és szlovén nyelvű szöveg hiteles)
(2009/984/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti részletes szabályoknak a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában a vidékfejlesztési intézkedéseknek az EMOGA Garanciarészlegéből való finanszírozása tekintetében történő megállapításáról szóló, 2004. január 5-i 27/2004/EK bizottsági rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 32. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 47. cikke (3) bekezdésére,
a mezőgazdasági alapok bizottságával való konzultációt követően,
mivel:
|
(1) |
A vidékfejlesztési intézkedések tekintetében felmerült kiadásokra vonatkozóan a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovénia által benyújtott, a szükséges adatokkal kiegészített éves beszámolók alapján megtörtént a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/20005/EK tanácsi rendelet (4) 6. cikkének (2) bekezdésében említett kifizető ügynökségek 2005. (5), 2006. (6), 2007. (7) és 2008. (8) pénzügyi évi számláinak elszámolása. Elfogadásra kerültek a vonatkozó elszámolási határozatok. |
|
(2) |
A Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovénia 2004 és 2006 közötti időszakra vonatkozó átmeneti vidékfejlesztési programjaiért felelős kifizető ügynökségek 2008. október 15. előtt benyújtották a végső kiadásigazoló nyilatkozatot és a záró kifizetés iránti kérelmet, így az említett számlaelszámolási határozatok a program keretében felmerült valamennyi kiadás elszámolására vonatkoznak. |
|
(3) |
Az 1260/1999/EK rendelet 32. cikkének (3) bekezdése értelmében a program tekintetében – a záró egyenleg kifizetését megelőzően – teljesített kifizetések együttes összege nem haladhatja meg a programhoz nyújtott közösségi kötelezettségvállalás 95 %-át. |
|
(4) |
A 27/2004/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerinti vidékfejlesztési kiadások tekintetében a kifizetendő vagy visszafizetendő záró egyenleg kiszámítása a legutolsó számlaelszámolási határozat, valamint a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovénia által az alábbi (5) preambulumbekezdés szerint nyújtott kiegészítő információk alapján történik. |
|
(5) |
Az átmeneti vidékfejlesztési programok zárására tekintettel az érintett tagállamoknak információt kellett nyújtaniuk a programok vonatkozásában fennálló tartozásokról. A Bizottság megvizsgálta és a záró egyenleg kiszámítása során figyelembe vette a tartozásra vonatkozó adatokat. |
|
(6) |
Tekintettel arra, hogy Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország és Szlovákia nem nyújtotta be 2008. október 15. előtt a végső kiadásigazoló nyilatkozatot és a záró kifizetés iránti kérelmet, az érintett programok zárásával kapcsolatos javaslat egy jövőbeni határozat tárgyát fogja képezni. |
|
(7) |
Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésével összhangban e határozat nem érinti a Bizottság által elfogadott, a közösségi szabályoknak nem megfelelő kiadásokat a közösségi finanszírozásból kizáró későbbi határozatokat, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovéniában alkalmazandó vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó záró egyenlegnek az e határozat értelmében az egyes tagállamok részére kifizetendő vagy általuk visszafizetendő összegeit a melléklet tartalmazza.
2. cikk
Az Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Máltán, Lengyelországban és Szlovákiában alkalmazandó vidékfejlesztési intézkedések tagállami kifizető ügynökségeinek beszámolói tekintetében az átmeneti vidékfejlesztési program zárása egy jövőbeni határozat tárgyát fogja képezni.
3. cikk
E határozatnak a Cseh Köztársaság, a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 17-én.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(1) HL L 5., 2004.1.9., 36. o.
(2) HL L 161., 1999.6.26., 1. o.
(3) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.
(4) HL L 209., 2005.8.11., 1. o.
(5) HL L 118., 2006.5.3., 20. o. és HL L 122., 2007.5.11., 47. o.
(6) HL L 122., 2007.5.11., 41. o.
MELLÉKLET
Átmeneti vidékfejlesztési programok: Bejelentett kiadások 2000–2006, záró egyenleg és az EU-társfinanszírozási kötelezettségvállalás visszavonása
|
(EUR) |
||||
|
Új tagállamok: |
CZ |
HU |
SI |
|
|
Bejelentett kiadások 2004–2008 |
||||
|
A |
A programra előirányzott teljes összeg |
542 800 000,00 |
602 300 000,00 |
281 600 000,00 |
|
B |
A tagállamban 2008.10.15-ig felmerült támogatható kiadások |
542 799 982,00 |
602 096 646,00 |
282 041 275,00 |
|
C |
Elszámolt éves kiadások |
|
|
|
|
2004 |
|
|
|
|
|
2005 |
145 160 224,00 |
37 272 434,19 |
73 638 853,19 |
|
|
2006 |
176 481 317,23 |
296 024 258,77 |
118 941 385,27 |
|
|
2007 |
188 407 840,07 |
178 498 827,76 |
88 853 612,73 |
|
|
2008 |
32 399 539,50 |
90 290 537,46 |
607 424,53 |
|
|
Elszámolt kiadások összesen 2004–2008 |
542 448 920,80 |
602 086 058,18 |
282 041 275,72 |
|
|
Záró egyenleg és az EU-társfinanszírozási kötelezettségvállalás visszavonása (záráskor fennálló helyzet) |
||||
|
D |
Támogatható kiadások összesen (B és C közül az alacsonyabb) |
542 448 920,80 |
602 086 058,18 |
282 041 275,00 |
|
E |
Levonás: szabálytalanságok miatt a tagállam által visszafizetett és a záró egyenlegből levonandó összeg |
249 112,34 |
1 352 932,08 |
2 438 683,32 |
|
F |
Visszatérítendő támogatható kiadások összesen (D – E) |
542 199 808,46 |
600 733 126,10 |
279 602 591,68 |
|
G |
Levonás: kifizetett előlegek |
86 848 000,00 |
96 368 000,00 |
45 056 000,00 |
|
H |
Levonás: teljesített időközi kifizetések |
428 812 000,00 |
475 817 000,00 |
222 464 000,00 |
|
I |
Kifizetendő vagy visszafizetendő nettó záró egyenleg (F – G – H) |
26 539 808,46 |
28 548 126,10 |
12 082 591,68 |
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/98 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2009. december 18.)
a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság tagjainak új hivatali időre szóló kinevezéséről
(2009/985/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a 2006/275/EK bizottsági határozattal (1) módosított, a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékkel foglalkozó tudományos bizottság (a továbbiakban: bizottság) létrehozásáról szóló, 1995. július 12-i 95/320/EK bizottsági határozatra (2),
tekintettel a tagállamok által benyújtott és a kiválasztást végző bizottság által 2009. július 6-án kiértékelt jelöltprofilokra,
mivel:
|
(1) |
A 95/320/EK határozat 3. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a bizottság a tagállamok által javasolt megfelelő jelöltek közül kiválasztott, legfeljebb 21 tagból áll, akik a bizottsági megbízatás teljesítéséhez szükséges szakterületek teljes körét képviselik. |
|
(2) |
A 95/320/EK határozat 3. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Bizottság bizonyított tudományos szakértelmük és jártasságuk alapján nevezi ki a bizottság tagjait, tekintettel arra, hogy szükséges biztosítani a különböző szakterületek lefedését. |
|
(3) |
A 95/320/EK határozat 3. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a bizottság tagjainak hivatali ideje három év, kinevezésük megújítható. A hároméves időszak lejártát követően a bizottság tagjai mindaddig hivatalukban maradnak, amíg a helyükbe nem lépnek, illetve amíg kinevezésüket meg nem újítják. |
|
(4) |
A Bizottság 2006/573/EK határozatával (3) a negyedik hivatali időre, a 2006. július 1-je és 2009. június 30-a közötti időszakra nevezte ki a bizottság tagjait. |
|
(5) |
Ezért az említett bizottság tagjait ki kell nevezni az ötödik hivatali időre, vagyis a 2010. január 1-je és 2012. december 31-e közötti időszakra. |
|
(6) |
A Bizottság a 95/320/EK határozat 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően konzultált a tagállamokkal, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
Egyetlen cikk
A Bizottság a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság következő tagjait nevezi ki a 2010. január 1-je és 2012. december 31-e közötti hivatali időre:
|
Prof. Hermann Bolt |
Németország |
|
Dr Marie-Thérèse Brondeau |
Franciaország |
|
Dr Dominique Brunet |
Franciaország |
|
Dr Eugenia Dănulescu |
Románia |
|
Prof. Helmut Greim |
Németország |
|
Prof. Andrea Hartwig |
Németország |
|
Prof. Alastair Hay |
Egyesült Királyság |
|
Dr Miroslava Hornychová |
Cseh Köztársaság |
|
Dr Aranka Hudák-Demeter |
Magyarország |
|
Prof. Gunnar Johanson |
Svédország |
|
Prof. Leonard Levy |
Egyesült Királyság |
|
Prof. Dominique Lison |
Belgium |
|
Prof. Raphaël Masschelein |
Belgium |
|
Dr Ekaterina Mirkova |
Bulgária |
|
Dr Gunnar Nielsen |
Dánia |
|
Dr Hannu Norppa |
Finnország |
|
Dr Erich Pospischil |
Ausztria |
|
Dr Tiina Santonen |
Finnország |
|
Dr Jolanta Skowroń |
Lengyelország |
|
Dr José Natalio Tejedor |
Spanyolország |
|
Dr Ruud Woutersen |
Hollandia |
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 101., 2006.4.11., 4. o.
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/99 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2009. december 18.)
az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport felállításáról
(2009/986/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
mivel:
|
(1) |
A 13/2009/EK tanácsi rendelettel (1) módosított, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (2) által létrehozott iskolagyümölcs-program (a továbbiakban: iskolagyümölcs-program) sikeres végrehajtásának biztosításához helyénvaló, hogy a Bizottság technikai tanácsot kérhessen a táplálkozás, a járványtan, a közegészségügy és az egészségvédelem, a viselkedés- és társadalomtudományok, valamint az értékelés területén jártas szakértőkből álló fórumtól. |
|
(2) |
Ezért indokolt független szakértői csoportot létrehozni, és meghatározni feladatait és felépítését. |
|
(3) |
Célszerű előírni, hogy a szakértői csoport az iskolagyümölcs-program végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos számos területen tanáccsal lássa el a Bizottságot. Kívánatos továbbá, hogy a szakértői csoport az 1234/2007/EK rendelet 184. cikkének (5) bekezdésében említett jelentés elkészítésében is segítse a Bizottságot. |
|
(4) |
A szakértői csoport tagjait helyénvaló személyükben kinevezni, akik független tanácsot adnak a Bizottságnak. Célszerű előírni, hogy a szakértői csoport tagjai különböző, egymást kiegészítő területeken rendelkezzenek szaktudással, valamint szakértelmük a tudományos és a gyakorlati kérdésekre egyaránt kiterjedjen. Kívánatos, hogy a szakértői csoport összetétele kiegyensúlyozott módon tükrözze az Európai Unió földrajzi összetételét. |
|
(5) |
A Bizottságnak a szakértői csoportban részt vevő képviselője számára indokolt lehetővé tenni, hogy egy meghatározott területen tapasztalttal rendelkező szakértőket vagy megfigyelőket hívjon meg és kérjen fel a csoport munkájában való részvételre. |
|
(6) |
A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (3) mellékletében rögzített bizottsági biztonsági szabályok sérelme nélkül helyénvaló megállapítani azokat a szabályokat, amelyek szerint a szakértői csoport tagjai információkat hozhatnak nyilvánosságra. |
|
(7) |
A szakértői csoport tagjainak személyes adatait a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kell feldolgozni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport
Megalakul az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport (a továbbiakban: a szakértői csoport).
2. cikk
Feladatok
A szakértői csoport feladata az, hogy segítse a Bizottságot:
|
a) |
szakértői tanács nyújtásával az 1234/2007/EK rendelet által létrehozott iskolagyümölcs-program (a továbbiakban: iskolagyümölcs-program) végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatban; |
|
b) |
az 1234/2007/EK rendelet 184. cikkének (5) bekezdésében említett jelentés elkészítésében. |
3. cikk
Konzultáció
(1) A Bizottság az iskolagyümölcs-program végrehajtásával összefüggő bármely kérdésben konzultálhat a szakértői csoporttal.
(2) A szakértői csoport elnöke jelezheti a Bizottságnak, ha egy meghatározott kérdésben kívánatos lenne a csoporttal konzultálni.
4. cikk
Tagság – Kinevezés
(1) A csoport tíz tagból áll. A szakértői csoport összetételének kiegyensúlyozott módon tükröznie kell az Európai Unió földrajzi összetételét.
(2) A szakértői csoport tagjait a Bizottság nevezi ki olyan szakértők közül, akik:
|
a) |
a táplálkozás, a járványtan, a közegészségügy és az egészségvédelem, a viselkedés- és társadalomtudományok, valamint az értékelés területén szakértelemmel rendelkeznek; |
|
b) |
megfelelő szakmai hátterük van ahhoz, hogy a Bizottságot az iskolagyümölcs-program végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatban tanáccsal lássák el; valamint |
|
c) |
jelentkeztek a nyilvános pályázati felhívásra. |
(3) A Bizottság továbbá összeállíthat egy olyan listát, amelyen azok a jelöltek szerepelnek, akiket nem tudtak ugyan a szakértői csoport állandó tagjává kinevezni, de a kiválasztási eljárás során megállapítást nyert, hogy alkalmasak az abban való részvételre. E listát a szakértői csoport póttagjainak kinevezéséhez lehet felhasználni.
(4) A szakértői csoport tagjait személyükben nevezik ki, és a Bizottságnak külső befolyástól függetlenül adnak tanácsot.
(5) A csoport tagjait hároméves, megújítható időtartamra nevezik ki, és megbízatásuk legfeljebb három egymást követő időtartamra szólhat. A tagok a (6) bekezdésnek megfelelően történő helyettesítésükig vagy hivatali idejük végéig maradnak hivatalban.
(6) A szakértői csoport tevékenységéhez érdemben hozzájárulni többé nem tudó, illetve a tisztségéről lemondó, vagy az e cikk (4) bekezdésében vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 339. cikkében előírt feltételeket nem teljesítő tag helyére annak hivatali idejének hátralevő részére új tag nevezhető ki.
(7) A tagok minden évben írásbeli nyilatkozatot tesznek, amelyben kötelezik magukat arra, hogy a közérdek szolgálatában járnak el, illetve írásban nyilatkoznak arról is, hogy mentesek mindenfajta olyan érdektől, amely függetlenségüket befolyásolná. A tagok továbbá az ülések előtt nyilatkoznak valamennyi olyan érdekeltségükről, amely a napirendi pontokkal összefüggésben veszélyeztetheti függetlenségüket.
(8) A tagoknak és a (3) bekezdésben említett listán szereplő személyeknek a nevét közzéteszik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság weboldalán és a szakértői csoportok jegyzékében. A tagok nevének összegyűjtése, feldolgozása és közzététele a 45/2001/EK rendelettel összhangban történik.
5. cikk
Működés
(1) A szakértői csoport tagjai közül egyszerű többséggel elnököt és két alelnököt választ.
(2) A Bizottság egy képviselője részt vehet a szakértői csoport ülésein. A Bizottság képviselője a csoport munkájába bevonhat a csoporton kívüli olyan szakértőket vagy megfigyelőket, akik a napirenden szereplő valamelyik kérdésben specifikus szakértelemmel rendelkeznek.
(3) A szakértői csoport munkájában való részvétel során szerzett olyan információk, amelyek a Bizottság megítélése szerint bizalmas kérdéseket érintenek, nem terjeszthetők.
(4) A szakértői csoport a Bizottság által megállapított eljárásoknak és ütemezésnek megfelelően, rendszerint a Bizottság épületeiben ülésezik. A titkársági feladatok ellátásáról a Bizottság gondoskodik. Az eljárásokban érdekelt egyéb bizottsági tisztviselők részt vehetnek a szakértői csoport ülésein.
(5) A szakértői csoport a Bizottság által elfogadott egységes eljárási szabályzat (5) alapján egyszerű többséggel elfogadja saját eljárási szabályzatát.
(6) A Bizottság közzéteheti az interneten a szakértői csoport üléseinek napirendjét, jegyzőkönyveit, összefoglalóit, megállapításait, részmegállapításait vagy munkadokumentumait az adott dokumentum eredeti nyelvén.
6. cikk
Az ülésekkel kapcsolatos kiadások
(1) A Bizottság a külső szakértőknek nyújtandó költségtérítésre vonatkozó bizottsági szabályokkal összhangban megtéríti a tagok és a szakértők azon útiköltségeit és – adott esetben – azon ellátási költségeit, amelyek a szakértői csoport tevékenysége kapcsán merülnek fel.
(2) A tagok, a szakértők és a megfigyelők szolgálataikért nem részesülnek díjazásban.
(3) Az ülésekkel kapcsolatos kiadásokat a Bizottság felelős szolgálatai által elkülönített éves költségvetés erejéig térítik meg.
7. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(2) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(3) HL L 317., 2001.12.3., 1. o.
(4) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
(5) A 2005. július 27-i SEC(2005) 1004 dokumentum III. melléklete.
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/101 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2009. december 18.)
az előcsatlakozási időszakban az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó V. alkotóeleméhez kapcsolódó támogatás irányításának a 101., a 103. és a 302. előcsatlakozási intézkedés tekintetében Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra történő átruházásáról
(2009/987/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendeletre (1),
tekintettel az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2007. június 12-i 718/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 18. és 186. cikkére,
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (3) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) és különösen annak 53c. cikkére és 56. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre (4) (a továbbiakban: a végrehajtási szabályok) és különösen annak 35. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK rendelet meghatározza a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok számára a 2007–2013 közötti időszakban nyújtandó előcsatlakozási támogatás célkitűzéseit és fő elveit, és a Bizottságot nevezi meg a végrehajtásért felelős szervként. |
|
(2) |
Az 1085/2006/EK rendelet végrehajtásáról szóló 718/2007/EK rendelet 11., 12., 13., 14., 18. és 186. cikke lehetőséget ad a Bizottságnak arra, hogy az irányítási hatásköröket átruházza a kedvezményezett országra és meghatározza az előcsatlakozási támogatási eszköz mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó V. alkotóelemével kapcsolatos átruházás követelményeit. |
|
(3) |
A 718/2007/EK bizottsági rendelet 7. cikke értelmében a Bizottság és a kedvezményezett ország keretmegállapodást köt annak érdekében, hogy meghatározzák a kedvezményezett ország számára nyújtandó EU pénzügyi támogatásra vonatkozó együttműködés szabályait, és azokról megállapodást kössenek. A keretmegállapodás szükség esetén kiegészíthető az egyes alkotóelemekre jellemző rendelkezéseket tartalmazó ágazati megállapodással, vagy ágazati megállapodásokkal. |
|
(4) |
Az irányítási hatásköröknek a kedvezményezett országra történő átruházásához a költségvetési rendelet 53c. cikkében és 56. cikkének (2) bekezdésében, valamint a végrehajtási szabályok 35. cikkében megállapított feltételek teljesülése szükséges. |
|
(5) |
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormánya és az Európai Közösségek Bizottsága között 2008. március 4-én létrejött az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) szerinti támogatás végrehajtása keretében Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság számára nyújtandó EK pénzügyi támogatásra vonatkozó együttműködés szabályairól szóló keretmegállapodás. |
|
(6) |
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak az IPA keretében finanszírozott Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Programja (a továbbiakban: IPARD program), amelyet a 2008. február 25-i C(2008) 677 bizottsági határozat hagyott jóvá az 1085/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével és a 718/2007/EK rendelet 184. cikkével összhangban, tartalmazza az évente nyújtandó közösségi hozzájárulásra vonatkozó tervet, valamint a finanszírozási megállapodást. |
|
(7) |
A keretmegállapodás rendelkezéseit kiegészíti az Európai Közösség részéről és nevében az Európai Közösségek Bizottsága, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság részéről és nevében Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormánya között 2009. január 29-én létrejött, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretében finanszírozott Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Programjának (IPARD program) végrehajtása és megvalósítása tekintetében alkalmazandó különös rendelkezéseket megállapító ágazati megállapodás. |
|
(8) |
Az IPARD program utolsó módosítása 2009. szeptember 23-án a C(2009) 7041 bizottsági határozattal történt. |
|
(9) |
A 718/2007/EK rendelet 21. cikke értelmében a kedvezményezett ország kijelöli az IPARD program végrehajtásáért felelős szerveket és hatóságokat: az illetékes akkreditációs tisztviselőt, a nemzeti programengedélyezőt, a nemzeti alapot, az irányító hatóságot, az IPARD-hivatalt és az ellenőrző hatóságot. |
|
(10) |
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormánya a Nemzeti Alap nevű, a Pénzügyminisztériumon belül működő államkincstári szervet jelölte ki nemzeti alapként, amely az ágazati megállapodás I. mellékletében meghatározott funkciókat és feladatokat fogja ellátni. |
|
(11) |
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormánya a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Pénzügyi Támogatás Hivatalát jelölte ki IPARD-hivatalként, amely az ágazati megállapodás I. mellékletében meghatározott funkciókat és feladatokat fogja ellátni. |
|
(12) |
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormánya a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztériumon belül működő Irányító Hatóságot jelölte ki irányító hatóságként, amely az ágazati megállapodás I. mellékletében meghatározott funkciókat és feladatokat fogja ellátni. |
|
(13) |
A 718/2007/EK rendelet 12. cikkének (3) bekezdésével összhangban az illetékes akkreditációs tisztviselő 2009. március 18-án értesítette az Európai Bizottságot a nemzeti programengedélyező és a nemzeti alap akkreditációjáról. |
|
(14) |
A 718/2007/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban a nemzeti programengedélyező 2009. március 18-án értesítette az Európai Bizottságot az IPA vidékfejlesztésre vonatkozó V. alkotóelemének irányításáért és végrehajtásáért felelős lebonyolító szervezet akkreditációjáról. |
|
(15) |
Az IPARD-hivatal feladatait ellátó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Pénzügyi Támogatás Hivatala és az irányító hatóság feladatait ellátó Irányító Hatóság lesz felelős az IPARD program négy intézkedése közül a nemzeti programengedélyező által akkreditált három intézkedésnek – 101. „Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, a strukturális alkalmazkodást vagy a közösségi előírásoknak való megfelelést szolgáló beruházások”, 103. „Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozása és forgalmazása területén végrehajtott beruházások e tevékenységek strukturális alkalmazkodása és a közösségi előírásoknak való megfelelés érdekében” és 302. „A vidéki gazdaság diverzifikációja és fejlesztése” – a programban meghatározottak szerinti végrehajtásáért. |
|
(16) |
A nemzeti hatóságok 2008. október 22-én és 2009. február 24-én benyújtották a Bizottságnak a támogatható kiadások jegyzékét, az ágazati megállapodás 32. cikke (3) bekezdésének megfelelően. A Bizottság 2009. április 17-én jóváhagyta a jegyzéket. |
|
(17) |
A keretmegállapodás 19. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmények figyelembevétele érdekében az e határozat szerinti kiadások tekintetében – a 718/2007/EK rendelet 172. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett általános költségek kivételével – csak abban az esetben nyújtható közösségi társfinanszírozás, ha kifizetésükre az átruházásról szóló határozat keltét követően kerül sor. Csak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és különösen a gazdaságosság és költséghatékonyság elveivel összhangban álló kiadások támogathatók. |
|
(18) |
A 718/2007/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy az érintett irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékony működésének eseti vizsgálata alapján el lehet tekinteni a 718/2007/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében említett előzetes jóváhagyás követelményétől, és meghatározza az említett vizsgálat elvégzésének részletes szabályait. |
|
(19) |
A 718/2007/EK rendelet 14. és 18. cikke értelmében megtörtént a 718/2007/EK rendelet 11., 12. és 13. cikkében említett akkreditációk áttekintése, valamint az érintett szerveknek és hatóságoknak a nemzeti programengedélyező által benyújtott kérelemben bemutatott eljárásainak és szervezeteinek – többek között helyszíni ellenőrzések útján végrehajtott – vizsgálata. |
|
(20) |
Mindazonáltal a Bizottság által a 101. „Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, a strukturális alkalmazkodást vagy a közösségi előírásoknak való megfelelést szolgáló beruházások”, a 103. „Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozása és forgalmazása területén végrehajtott beruházások e tevékenységek strukturális alkalmazkodása és a közösségi előírásoknak való megfelelés érdekében” és a 302. „A vidéki gazdaság diverzifikációja és fejlesztése” intézkedés vonatkozásában elvégzett ellenőrzések egy működőképes, de még nem minden fontos elem tekintetében működő rendszeren alapulnak. |
|
(21) |
Noha az ellenőrző hatóság nem képezi e határozat tárgyát, a helyszíni ellenőrzések során annak az értékelésére is sor került, hogy milyen szinten tud majd funkcionálisan független ellenőrző szervként működni arra az időpontra, amikor az irányítás átruházásához kapcsolódó akkreditációs csomag beadásra kerül a Bizottság részére. |
|
(22) |
A helyszíni ellenőrzések során megtörtént annak az értékelése, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság mennyiben felel meg a költségvetési rendelet 56. cikkének (2) bekezdésében és a 718/2007/EK rendelet 11., 12. és 13. cikkében foglalt követelményeknek. |
|
(23) |
Az értékelés megállapította, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság megfelel a 101., a 103. és a 302. intézkedés követelményeinek. |
|
(24) |
Ezért helyénvaló a 718/2007/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében és a költségvetési rendelet 165. cikkében említett előzetes jóváhagyási követelményektől eltekinteni, és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság programjának a 101., 103. és 302. intézkedése vonatkozásában az irányítási hatásköröket a nemzeti programengedélyezőre, a nemzeti alapra, az IPARD-hivatalra és az irányító hatóságra decentralizált alapon átruházni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó V. alkotóeleme keretében nyújtandó IPA-támogatás irányítása az e határozatban meghatározott feltételek mellett átruházásra kerül az érintett szervekre.
(2) Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság mentesül a 101. „Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, a strukturális alkalmazkodást vagy a közösségi előírásoknak való megfelelést szolgáló beruházások”, a 103. „Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozása és forgalmazása területén végrehajtott beruházások e tevékenységek strukturális alkalmazkodása és a közösségi előírásoknak való megfelelés érdekében” és a 302. „A vidéki gazdaság diverzifikációja és fejlesztése” intézkedés tekintetében az irányítási, kifizetési és végrehajtási feladatok előzetes bizottsági jóváhagyásának a 718/2007/EK rendelet 18. cikkében előírt követelménye alól.
2. cikk
E határozat a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által az IPA V. alkotóeleme keretében támogatott program 101., 103. és 302. intézkedésének irányítására kijelölt alábbi szervezetek, szervek és hatóságok tekintetében alkalmazandó:
|
a) |
a nemzeti programengedélyező; |
|
b) |
a nemzeti alap; |
|
c) |
az IPA V. alkotóelemének lebonyolító szervezete:
|
3. cikk
(1) Az irányítási hatáskörök átruházásra kerülnek az e határozat 2. cikkében meghatározott szervezetekre, szervekre és hatóságokra.
(2) Az irányítási és ellenőrzési rendszer kielégítő működésének biztosítása érdekében a nemzeti hatóságok további ellenőrzéseket végeznek az e határozat 2. cikkében meghatározott szervezetekre, szervekre és hatóságokra vonatkozóan. Az ellenőrzéseket az 1. cikk (2) bekezdésében említett intézkedésekhez kapcsolódó kiadások visszatérítését kérelmező első kiadásigazoló nyilatkozat benyújtása előtt kell elvégezni.
4. cikk
(1) A 718/2007/EK rendelet 172. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett általános költségek kivételével az e határozat kelte előtt felmerült kiadások egyetlen esetben sem támogathatók.
(2) Csak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és különösen a gazdaságosság és költséghatékonyság elveivel összhangban álló kiadások támogathatók.
5. cikk
Az IPARD program keretében egyéni kedvezményezetteknek nyújtott támogatásról szóló bármely határozat sérelme nélkül a kiadások támogathatósága tekintetében Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2008. október 22-én kelt, 08-44/82 hivatkozási számú, a Bizottságnál 2008. november 21-i dátummal, A/31025 szám alatt iktatott levelében, valamint 2009. február 24-én kelt, 08-77/16 hivatkozású számú, a Bizottságnál 2009. március 24-i dátummal, A/7937 szám alatt iktatott levelében javasolt szabályok alkalmazandók.
6. cikk
(1) A 718/2007/EK rendelet 17. cikkével összhangban a Bizottság figyelemmel kíséri az irányítási hatáskörök átruházásra vonatkozó követelmények teljesítését.
(2) Amennyiben a Bizottság a határozat végrehajtása során bármikor úgy ítélné meg, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság már nem teljesíti az e határozat alapján fennálló kötelezettségeit, a Bizottság az irányítási hatáskörök visszavonásáról vagy felfüggesztéséről határozhat.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 210., 2006.7.31., 82. o.
(2) HL L 170., 2007.6.29., 1. o.
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/104 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2009. december 18.)
a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatalnak bizonyos, az 1005/2008/EK tanácsi rendelet szerinti feladatok ellátására való kijelöléséről
(az értesítés a C(2009) 10155. számú dokumentummal történt)
(2009/988/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére, 20. cikke (4) bekezdésére, 25. cikke (2) bekezdésére, 48. cikke (4) bekezdésére és 48(5) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1005/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése, 20. cikkének (4) bekezdése, 25. cikkének (2) bekezdése, 48. cikkének (4) bekezdése és 48. cikkének (5) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot, hogy az említett cikkekben meghatározott célokra kijelöljön egy szervet. |
|
(2) |
A Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet módosításáról szóló, 2005. április 26-i 768/2005/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikke értelmében a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal (CFCA) kötelezettségvállalásai közé tartozik többek között az, hogy az európai uniós szabályoknak megfelelően összehangolja a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem jegyében folytatott tevékenységeket. |
|
(3) |
Ezért a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatalt helyénvaló kijelölni az 1005/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében, 20. cikkének (4) bekezdésében, 25. cikkének (2) bekezdésében, 48. cikkének (4) bekezdésében és 48. cikkének (5) bekezdésében említett szervvé, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal (CFCA) az alábbi feladatokat látja el:
|
a) |
az 1005/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban harmadik országok hajói számára a lobogó szerinti állam(ok)ban való kirakodásra vagy átrakodásra vonatkozó engedély megtagadásáról szóló értesítések és adott esetben az ilyen értesítések másolatának továbbítása a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek; a CFCA ezeket a dokumentumokat a Bizottságnak is megküldi; |
|
b) |
az 1005/2008/EK rendelet 20. cikke (4) bekezdése második albekezdésének c) pontjával összhangban a Bizottság kérésére helyszíni auditok lefolytatása önállóan vagy a Bizottsággal együttműködésben annak igazolására, hogy a harmadik országokkal közös megegyezéssel kialakított együttműködési megállapodások végrehajtása hatékonyan történik; |
|
c) |
az 1005/2008/EK rendelet 25. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamok által a Bizottságnak megküldött olyan további információk közlése a tagállamokkal és a lobogó szerinti államokkal, amelyek lényegesek lehetnek az Európai Unió IUU-hajókra vonatkozó listájának összeállítása tekintetében; a CFCA ezeket az információkat a Bizottságnak is megküldi; |
|
d) |
az 1005/2008/EK rendelet 48. cikkének (4) bekezdésével összhangban az észlelési jelentések továbbítása valamennyi tagállam és adott esetben az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet ügyvezető titkára részére; a CFCA ezeket a dokumentumokat a Bizottságnak is megküldi; |
|
e) |
az 1005/2008/EK rendelet 48. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamely szerződő fél által az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezetnek egy tagállami hajóra vonatkozóan küldött észlelési jelentésre válaszul az adott tagállam által megküldött információk továbbítása a szóban forgó regionális halászati gazdálkodási szervezet ügyvezető titkára részére; a CFCA ezeket az információkat a Bizottságnak is megküldi. |
2. cikk
Ennek a határozatnak a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.
a Bizottság részéről
Joe BORG
a Bizottság tagja
Helyesbítések
|
2009.12.19. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/105 |
Helyesbítés a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének egyes termékekben, illetve azok felületén található azoxistrobin, acetamiprid, klomazon, ciflufenamid, emamektin-benzoát, famoxadon, fenbutatin-oxid, flufenoxuron, fluopicolid, indoxakarb, ioxinil, mepanipirim, protiokonazol, piridalil, tiakloprid és trifloxistrobin megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról szóló 1050/2009/EK bizottsági rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 290., 2009. november 6. )
Az 1050/2009/EK rendelet mellékletében:
|
1. |
Az 1. pont alatt, amely a 396/2005/EK rendelet II. mellékletére vonatkozik, a következő kombinációknál: |
Azoxistrobin – a 0244000 kódszám alatt:
a következő szövegrész:
„ ”,
helyesen:
„0,2”;
Azoxistrobin – a 0255000 kódszám alatt:
a következő szövegrész:
„ ”,
helyesen:
„0,2”;
Indoxakarb, az S és R izomerek összesen (F) – a 0255000 kódszám alatt:
a következő szövegrész:
„ ”,
helyesen:
„0,02 (*)”;
Ioxinil, ideértve észtereit is, ioxinilben kifejezve (F) – a 0211000 kódszám alatt:
a következő szövegrész:
„ ”,
helyesen:
„0,05 (*)”;
Tiakloprid (F) – a 0255000 kódszám alatt:
a következő szövegrész:
„ ”,
helyesen:
„0,02 (*)”;
|
2. |
A 2.a) i. alpontja alatt, amely a 396/2005/EK rendelet III. mellékletének A. részére vonatkozik, a következő kombinációknál: |
Fluopicolid – a 0152000 kódszám alatt:
a következő szövegrész:
„ ”,
helyesen:
„0,01 (*)”;
Fluopicolid – a 0211000 kódszám alatt:
a következő szövegrész:
„ ”,
helyesen:
„0,02”;
Fluopicolid – a 0232990 kódszám alatt:
a következő szövegrész:
„ ”,
helyesen:
„0,01 (*)”;
Fluopicolid – a 0234000 kódszám alatt:
a következő szövegrész:
„ ”,
helyesen:
„0,01 (*)”;
Fluopicolid – a 0244000 kódszám alatt:
a következő szövegrész:
„ ”,
helyesen:
„0,01 (*)”;
|
3. |
A 2. pont b) alpontja alatt, amely a 396/2005/EK rendelet III. mellékletének B. részére vonatkozik: |
a következő szövegrész:
„Famoxadon”,
helyesen:
„Fenbutatin-oxid (F)”;
a következő szövegrész:
„Fenbutatin-oxid (F)”,
helyesen:
„Famoxadon”;
a Trifloxistrobin kombináció alatt – a 0154080 kódszámnál:
a következő szövegrész:
„0,02 (*)”,
helyesen:
„2”.