2.12.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/1

---

A BIZOTTSÁG 1120/2009/EK RENDELETE

(2009. október 29.)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikkére, 39. cikke (2) bekezdésére, 41. cikke (4) bekezdésére, 43. cikke (3) bekezdésére, 57. cikke (2) bekezdésére, 68. cikke (7) bekezdésére, 69. cikke (6) bekezdése első albekezdésének a) pontjára, 69. cikke (7) bekezdésének negyedik albekezdésére, 71. cikke (6) bekezdésének második albekezdésére, 71. cikke (10) bekezdésére, 142. cikke c), d), f), g), h) és q) pontjára, valamint 147. és 148. cikkére,

mivel:

(1)

A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 795/2004/EK bizottsági rendelet (2) lényegesen módosult. Ezt követően került sor a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a különleges támogatás tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. július 22-i 639/2009/EK bizottsági rendelet (3) elfogadására. Mivel a 795/2004/EK rendelettel kapcsolatban további módosításokat kell elvégezni, az áttekinthetőség érdekében indokolt a 795/2004/EK rendeletet és a 639/2009/EK rendeletet egyetlen rendeletbe foglalni, amely tartalmazza a 73/2009/EK rendelet III. címének végrehajtására vonatkozó valamennyi részletes szabályt.

(2)	A jogbiztonság és az áttekinthetőség érdekében helyénvaló néhány fogalmat meghatározni. A rövid életciklusú erdei fákat illetően célszerű lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy meghatározzák a területükre jellemző éghajlati és agronómiai feltételek szempontjából megfelelő fajtákat.

(3)

A 73/2009/EK rendelet 28. cikke előírja a betartandó minimumkövetelményeket, de a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának alkalmazása nem megfelelő azokra a mezőgazdasági termelőkre nézve, akik termeléstől függő valamilyen támogatási program alapján még mindig részesülnek közvetlen kifizetésekben, de egyetlen hektár területtel sem rendelkeznek. Jellegüknél fogva az említett rendelet IV. címe 1. fejezetének 10. szakaszában említett, a juh- és kecskehúságazatra vonatkozó támogatások, illetve ugyanazon rendelet IV. címe 1. fejezetének 11. szakaszában említett, a marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatások tekintendők ilyen, termeléstől függő támogatásnak. Az említett mezőgazdasági termelők helyzete azonos a különleges jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelőkével, és ezért őket a támogatási rendszerek teljes hatékonyságának biztosítása érdekében a rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából helyénvaló ugyanolyan elbánásban részesíteni, mint a különleges jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelőket.

(4)

A támogatási jogosultságok egységértéke számításának elősegítésére célszerű meghatározni a számjegyek kerekítésének egyértelmű szabályait és azt, hogy a meglévő támogatási jogosultságokat meg lehessen osztani abban az esetben, ha a bejelentett, illetve a jogosultsággal átruházott parcella csak tört hektárszámú, valamint helyénvaló egyértelmű szabályokat megállapítani a jogosultságok és a töredékrészek összevonására vonatkozóan.

(5)

A 73/2009/EK rendelet 51. cikkének (1) bekezdése lehetőséget biztosít a gyümölcs- és zöldségágazatnak az egységes támogatási rendszerbe történő késleltetett integrációjára. A késleltetés lehetővé tétele céljából helyénvaló előírni a megfelelő szabályokat. Konkrétan az említett rendelkezés harmadik albekezdése teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy az egységes támogatási rendszerbe történő gyorsabb integráció biztosítása érdekében felülvizsgálják az 1782/2003/EK tanácsi rendelet (4) 68b. cikke alapján hozott határozatot. A 73/2009/EK rendelet 38. cikkének figyelembevételével azonban – a rendelet 51. cikke (1) bekezdése harmadik albekezésének végrehajtása érdekében – az érintett területeknek az egységes támogatási rendszer keretében támogathatónak kell lenniük. Ezért helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy felülvizsgálják az 1782/2003/EK rendelet 51. cikkének második albekezdése alapján hozott határozatot.

(6)	Különös rendelkezéseket kell megállapítani a nemzeti tartalékok kezelésére vonatkozóan.

(7)

A 73/2009/EK rendelet 41. cikkének (2) és (3) bekezdése meghatározza a támogatási jogosultságok nemzeti tartalékból történő kiosztásának lehetőségeit. Célszerű meghatározni az ilyen módon kiosztandó támogatási jogosultságok számának és értékének kiszámítására vonatkozó szabályokat. Annak érdekében, hogy bizonyos rugalmasságot biztosítsanak azoknak a tagállamoknak, amelyek a legkedvezőbb helyzetben vannak ahhoz, hogy értékeljék az ilyen intézkedéseket kérelmező egyes mezőgazdasági termelők helyzetét, a kiosztandó jogosultságok maximális száma nem haladhatja meg a bejelentett hektárok számát, és azok értéke nem haladhat meg egy, a tagállamok által objektív kritériumok alapján meghatározandó összeget.

(8)

Bizonyos körülmények között – például a takarmánytermő terület közös használata esetén vagy a bérlet lejárta miatt – a mezőgazdasági termelők több jogosultsággal rendelkezhetnek annál a földterületnél, amelyek azok aktiválására szolgálnak. Ezért célszerűnek tűnik egy olyan mechanizmus meghatározása, amely a fennmaradó rendelkezésre álló hektárszámra koncentrálva biztosítja a mezőgazdasági termelő folyamatos támogatását. A mechanizmussal való visszaélés elkerülése érdekében azonban indokolt meghatározni a mechanizmus igénybevételének feltételeit.

(9)

A 73/2009/EK rendelet szerint a nemzeti tartalékot fel nem használt jogosultságokkal, illetve – a tagállamok szabad választása alapján – a támogatási jogosultságok eladásánál vagy az olyan eladásoknál alkalmazott visszatartás révén töltik fel, amelyekre a tagállamok által a kifizetéseknek a termeléstől történő további függetlenítésekor meghatározott bizonyos időpont előtt került sor. Ezért meg kell határozni egy olyan időpontot, amely után a fel nem használt jogosultságok visszakerülnek a nemzeti tartalékba.

(10)

A támogatási jogosultságok eladásánál alkalmazott visszatartás esetén helyénvaló maximális százalékarányokat és alkalmazási kritériumokat meghatározni, valamint azokat differenciálni az átruházások és az átruházásra kerülő támogatási jogosultságok fajtájának figyelembevétele érdekében. Az említett visszatartás egyetlen esetben sem idézheti elő a támogatási jogosultságok átruházásának jelentős akadályozását vagy tilalmát. A vegyes modellen belüli regionális alkalmazás esetén azonban a visszatartás nem befolyásolhatja a támogatási jogosultságok regionális alapértékét, hanem csak a korábbi referenciákhoz kapcsolódó összegeket.

(11)

A nemzeti tartalék igazgatásának megkönnyítése érdekében célszerű meghatározni a nemzeti tartalék regionális szintű irányítását, kivéve a 73/2009/EK rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében, valamint adott esetben az említett rendelet 41. cikkének (4) bekezdésében említett eseteket, amikor a tagállamok kötelesek támogatási jogosultságokat kiosztani.

(12)

A 73/2009/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdése meghatározza, hogy a mezőgazdasági termelők az egységes támogatási rendszer keretében támogatási jogosultságok kiosztása vagy átruházása révén juthatnak támogatáshoz. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzem jogállásában bekövetkező változásokat ne lehessen kibúvóként használni a mezőgazdasági üzemnek a kapcsolódó referenciaösszegekkel együtt történő rendes átruházásával kapcsolatos szabályok alkalmazása alól, indokolt a várható vagy tényleges örökség, az egyesülés és a szétválás esetében bizonyos feltételeket alkalmazni.

(13)

A 73/2009/EK rendelet 62. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy azon új tagállam mezőgazdasági termelője, amely bevezette az egységes támogatási rendszert, csak abban az esetben ruházhatja át támogatási jogosultságát földterület nélkül, ha az említett rendelet 34. cikke értelmében a támogatási jogosultságainak legalább 80 %-át legalább egy naptári évben felhasználta. Az egységes támogatási rendszer alkalmazását megelőző időszakban végrehajtott földterület-átruházások figyelembevétele érdekében indokolt a mezőgazdasági üzemnek, illetve egy részének a jövőbeni támogatási jogosultságokkal együtt történő átruházását az említett rendelet 43. cikkének értelmében a támogatási jogosultságok földterülettel együtt történő érvényes átruházásának tekinteni, bizonyos feltételekre is figyelemmel, így különösen arra, hogy az eladónak kérelmeznie kell a támogatási jogosultságok megállapítását, mivel az említett rendelet előírja, hogy csak azok számára legyen hozzáférhető a rendszer, akik a referencia-időszakban közvetlen támogatásban részesültek.

(14)

A 73/2009/EK rendelet 41. cikkének (4) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot azon különleges helyzetek meghatározására, amelyek referenciaösszegek megállapítását teszik lehetővé olyan mezőgazdasági termelők számára, akik e helyzetek folytán teljesen vagy részben akadályoztatva voltak abban, hogy a referencia-időszakban a közvetlen támogatásokból részesüljenek. Ezért célszerű felsorolni az említett különleges helyzeteket és meghatározni azokat a szabályokat, amelyekkel megelőzhető a támogatási jogosultságok kiosztásának különféle lehetőségeiből származó kedvezmények egyazon mezőgazdasági termelőnél történő felhalmozódása, azon lehetőség érintése nélkül, hogy a Bizottság szükség esetén ezt a különleges helyzeteket tartalmazó listát kiegészítse. A tagállamok számára ezenkívül helyénvaló kellő rugalmasságot hagyni arra, hogy megállapítsák a kiosztásra kerülő referenciaösszeget.

(15)	Amennyiben egy tagállamban a nemzeti jog vagy jól megalapozott szokásos gyakorlat alapján a hosszú lejáratú bérlet fogalmába az 5 évre szóló bérlet is beletartozik, indokolt lehetővé tenni a tagállam számára, hogy ezt a rövidebb időszakot alkalmazza.

(16)

Amennyiben a mezőgazdasági termelő nyugdíjba vonul vagy elhalálozik, és a mezőgazdasági üzemét vagy annak egy részét olyan családtagra ruházza át, illetve úgy rendelkezik, hogy az olyan örökösre szálljon át, aki e mezőgazdasági üzemben folytatni kívánja a mezőgazdasági tevékenységet, célszerű gondoskodni arról, hogy a mezőgazdasági üzem vagy annak egy részének családon belüli átruházása, illetve átszállása egyszerűen végbemehessen, különösen, ha az átruházott, illetve átszálló földterületet a referencia-időszak folyamán egy harmadik személynek adták bérbe annak előzetes megítélése nélkül, hogy az örökös folytatni fogja-e a mezőgazdasági tevékenységet.

(17)

Indokolt előírni, hogy a jogosultságok kiosztásából azok a mezőgazdasági termelők is részesülhessenek, akik olyan beruházásokat hajtottak végre, amelyek eredményeként növekedhetett volna a közvetlen támogatások azon összege, amelyet akkor kaphattak volna meg, ha nem vezették volna be az egységes támogatási rendszert, vagy ha az érintett ágazatban nem végezték volna el a támogatások termeléstől való függetlenítését. Helyénvaló egyedi szabályokat meghatározni a támogatási jogosultságok kiszámítására abban az esetben, ha egy mezőgazdasági termelő már rendelkezik támogatási jogosultsággal vagy nem rendelkezik hektárszámmal. Az is lehetséges, hogy azok a mezőgazdasági termelők, akik földterületet vásároltak vagy béreltek, vagy olyan nemzeti termelésátalakítási programokban vettek részt, amelyek esetében a referencia-időszak alatt az egységes támogatási rendszer alapján közvetlen támogatást lehetett volna adni, eleshetnek a támogatási jogosultságtól, jóllehet földterületet szereztek, illetve részt vettek ilyen programokban olyan mezőgazdasági tevékenység gyakorlása érdekében, amely után a későbbiekben még jogosulttá válhat bizonyos közvetlen támogatásokra. Ezért az említett esetekben is célszerű rendelkezni támogatási jogosultságok kiosztásáról.

(18)	A rendszer megfelelő igazgatása érdekében helyénvaló szabályokat meghatározni az átruházásokra, valamint a jogosultságok módosításának, különösen a jogosultságok törtrészei összevonásának lehetővé tételére vonatkozóan.

(19)

A 73/2009/EK rendelet 43. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási jogosultságokat csak egyazon régión belül lehessen átruházni, illetve felhasználni. A gyakorlati problémák megelőzése érdekében egyedi szabályokat kell meghatározni az olyan mezőgazdasági üzemek esetében, amelyek területe két vagy több régióra is kiterjed.

(20)	A 73/2009/EK rendelet 39. cikke bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi kender termesztését. Szükség van a támogatható fajták jegyzékének létrehozására, valamint az adott fajták minősítésének előírására.

(21)	Különleges jogosultságok megállapítása esetén egyedi szabályokat kell meghatározni a számosállat-egység kiszámításához, a marha-, borjú-, juh- és kecskehúságazatra meghatározott meglévő átváltási táblázatra való utalással.

(22)

Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy igénybe veszi az egységes támogatási rendszer regionális alkalmazásának lehetőségét, egyedi rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy elősegítsék a regionális referenciaösszeg kiszámítását a két vagy több régió határán elhelyezkedő mezőgazdasági üzemek esetében, valamint annak érdekében, hogy a rendszer alkalmazásának első évében garantálják a regionális összeg maradéktalan kiosztását. Az e rendeletben meghatározott rendelkezések egy részét – nevezetesen azokat, amelyek a nemzeti tartalék létrehozására, a támogatási jogosultságok első kiosztására és a támogatási jogosultságok átruházására vonatkoznak – célszerű kiigazítani azért, hogy a regionális modellben is alkalmazhatók legyenek.

(23)	Helyénvaló egy olyan közös keretet létrehozni, amely a kifizetéseknek a termeléstől történő további függetlenítését követően előforduló helyzetekre vonatkozó egyedi megoldásokra vonatkozik.

(24)	A 73/2009/EK rendelet III. címének 5. fejezete a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó különleges támogatásról rendelkezik. Az említett fejezet végrehajtására vonatkozóan célszerű részletes szabályokat megállapítani.

(25)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (6) bekezdésének megfelelően az említett cikk alapján nyújtott különleges támogatásnak összhangban kell lennie az egyéb közösségi támogatási intézkedésekkel, illetve az állami támogatásokból finanszírozott intézkedésekkel. A támogatási rendszerek szabályos irányítása érdekében helyénvaló gondoskodni arról, hogy hasonló intézkedések ne legyenek kétszeresen finanszírozhatók, azaz a különleges támogatási rendszer és más közösségi támogatási rendszer alapján egyaránt. A különleges támogatás végrehajtására ajánlott választási lehetőségek sokfélesége miatt az összhang biztosításáért egyébként a tagállamoknak kell felelősséget vállalniuk, azon határozatnak megfelelően, amelyet – a 73/2009/EK rendeletben megállapított kereten belül, és az e rendeletben megállapított feltételekkel összhangban – a különleges támogatási intézkedések végrehajtására hoznak.

(26)	Mivel a mezőgazdasági termelőknek mindig be kell tartaniuk a jogi követelményeket, a különleges támogatás nem szolgálhat az e követelményeknek való megfelelésért nyújtott ellenszolgáltatásként.

(27)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható a mezőgazdasági termelés olyan különös típusaira, amelyek környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából bírnak jelentőséggel. Annak érdekében, hogy fennmaradjon a tagállamok mérlegelési jogköre, miközben biztosítható az intézkedések megfelelő irányítása, a mezőgazdasági termelés különös típusainak meghatározásához kapcsolódó felelősséget helyénvaló a tagállamokra bízni, az intézkedéseknek mindazonáltal nem elhanyagolható és mérhető környezeti előnyökkel kell járniuk.

(28)	A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható a mezőgazdasági termékek minőségének javítására. A tagállamok segítése érdekében helyénvaló megállapítani a teljesítendő feltételek indikatív listáját.

(29)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható a mezőgazdasági termékek forgalmazásának javítására, az említett rendelet 68. cikke (2) bekezdésének c) pontjára is figyelemmel, amely előírja, hogy a támogatásnak eleget kell tennie a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2007. december 17-i 3/2008/EK tanácsi rendelet (5) 2–5. cikkében megállapított kritériumoknak. Helyénvaló rendelkezni a támogatható intézkedések tartalmának pontosításáról, valamint a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 3/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 5-i 501/2008/EK bizottsági rendelet (6) alkalmazandó rendelkezéseiről.

(30)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható magasabb szintű állatjóléti előírások gyakorlati megvalósítására. A magasabb szintű állatjóléti előírások megvalósítása érdekében célszerű rendelkezni arról, hogy a tagállamok felelősek egy olyan rendszer létrehozásáért, amely lehetővé teszi a kérelmező különböző állatjóléti szempontok kezelésére irányuló terveinek értékelését.

(31)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységekre. A 68. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a támogatás különösen akkor nyújtható, ha azt a Bizottság jóváhagyta. Ezért rendelkezni kell annak a részletes keretrendszernek a meghatározásáról, amelynek a tagállamoknak meg kell felelniük a támogatásra való jogosultság kritériumainak megállapítása során. Helyénvaló rendelkezni az intézkedés bejelentésére, értékelésére és Bizottság általi jóváhagyására vonatkozó eljárás létrehozásáról is.

(32)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében különleges támogatás nyújtható a gazdasági szempontból sérülékeny vagy környezeti szempontból érzékeny területeken konkrét ágazatokban a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok kezelésére, vagy az adott ágazatokban a mezőgazdasági termelés gazdaságilag érzékeny típusaira. A tagállamok hatáskörének fenntartása, és eközben az intézkedések megfelelő irányításának biztosítása érdekében helyénvaló rendelkezni arról, hogy a tagállamok felelőssége legyen a támogatásra jogosult területek és/vagy mezőgazdasági termeléstípusok meghatározása és a megfelelő szint megállapítása. A piac torzulásának elkerülése érdekében a kifizetések azonban nem alapulhatnak a piaci árak ingadozásain, illetve nem lehetnek egyenértékűek olyan veszteségtérítési rendszerrel, amelyben a tagállamok a hazai mezőgazdasági támogatást az irányár és a belföldi piaci ár közötti különbség alapján fizetik a mezőgazdasági termelőknek.

(33)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében különleges támogatás nyújtható a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési program hatálya alatt álló területeken a termőterületek termelésből való kivonásának megakadályozása és/vagy az adott területen a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok ellentételezése érdekében. Helyénvaló rendelkezni különösen a támogatható mezőgazdasági termelőnkénti referenciaösszegek megállapítása, a támogatási jogosultságok elosztása és értéknövekedésük kiszámítása, valamint azon programok tagállamok általi ellenőrzése tekintetében, amelyeknek az összhang érdekében a nemzeti tartalékból származó összegek elosztására megállapított rendelkezéseket kell követnie.

(34)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében különleges támogatás nyújtható a termény-, állat- és növénybiztosítási díjakhoz való pénzügyi hozzájárulás formájában. Helyénvaló létrehozni egy olyan minimális keretrendszert, amelyen belül a tagállamok – a termény-, állat- és növénybiztosítási díjakhoz való pénzügyi hozzájárulás elosztásának módját meghatározó nemzeti jogszabályaikkal összhangban – szabályokat állapítanak meg a hozzájárulások megfelelő szinten tartásának biztosítása érdekében, garantálva eközben a mezőgazdasági termelői közösség érdekeit.

(35)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének e) pontja részletezi azt a különleges támogatást, amelynek célja, hogy az állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott segélyalapokhoz való pénzügyi hozzájárulás útján kompenzálja a mezőgazdasági termelőket bizonyos gazdasági veszteségekért. Indokolt létrehozni egy olyan minimális keretrendszert, amelyen belül a tagállamok – a segélyalapokhoz való pénzügyi hozzájárulás megszervezésének módját meghatározó nemzeti jogszabályaikkal összhangban – szabályokat állapítanak meg a hozzájárulások megfelelő szinten tartásának biztosítása érdekében, garantálva eközben a mezőgazdasági termelői közösség érdekeit.

(36)

A 73/2009/EK rendelet 69. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett összegeket a Bizottság számítja ki, az adott cikk (7) bekezdésével összhangban. Ezért helyénvaló rendelkezni az érintett összegek egyes tagállamok számára történő megállapításáról, valamint az ezen összegek Bizottság általi felülvizsgálatára alkalmazandó feltételekről.

(37)

A 73/2009/EK rendelet 46. cikke előírja, hogy a tagállamok objektív kritériumok alapján határozzák meg a régiókat, 47. cikke pedig arról rendelkezik, hogy a tagállamok – kellően megalapozott esetekben és objektív kritériumok alapján – megvalósíthatják az egységes támogatási rendszer regionális alkalmazását. Ezért célszerű előírni, hogy minden szükséges adatot és információt a vonatkozó határidő lejárta előtt közölni kell.

(38)

Helyénvaló meghatározni a Bizottság értesítésére vonatkozó határidőket azokban az esetekben, amikor egy tagállam úgy dönt, hogy a 73/2009/EK rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében, 38. cikkében, 41. cikkének (2)–(5) bekezdésében, 45. cikkének (1) és (3) bekezdésében, 46. cikkének (1) és (3) bekezdésében, 47. cikkének (1)–(4) bekezdésében, 49. cikkében, 51. cikkének (1) bekezdésében, 67. cikkének (1) bekezdésében, 68–72. cikkében és a 136. cikkében meghatározott lehetőségek valamelyikét igénybe veszi.

(39)

Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának értékeléséhez célszerű meghatározni a Bizottság és a tagállamok közötti információcserére vonatkozó részletes szabályokat és határidőket, valamint tájékoztatni a Bizottságot azokról a területekről, amelyekre nemzeti és adott esetben regionális szinten a támogatást kifizették.

(40)	Ezért a 795/2004/EK és a 639/2009/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(41)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg a 73/2009/EK rendelet III. címében meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A 73/2009/EK rendelet III. címének, valamint e rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy a 73/2009/EK rendelet 6. cikkével összhangban jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartott földterület, függetlenül attól, hogy az üvegház, illetve más rögzített vagy mobil fedél alatti földterület;

b)	„állandó kultúrák”: az állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek öt évig, illetve ennél hosszabb ideig foglalják el a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a rövid rotációs idejű sarjerdőt is;

c)

„állandó legelő”: gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt éve nem szereplő földterület, kivéve a 2078/92/EGK tanácsi rendelet (7) szerinti pihentetés alatt álló területeket, az 1257/1999/EK tanácsi rendelet (8) 22., 23. és 24. cikke szerinti pihentetés alatt álló területeket és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (9) 39. cikke szerinti pihentetés alatt álló területeket; és e célból a „gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények”: a tagállamokban a természetes gyepekben hagyományosan található egynyári növények vagy a gyepek vagy legelők magkeverékeiben rendes esetben megtalálható egynyári növények (akár használják állatok legeltetésére, akár nem). A tagállamok idevehetik az I. mellékletben felsorolt szántóföldi növényeket;

d)	„gyepterület”: (ültetett vagy természetes) fű termesztésére használt szántóterület; a 73/2009/EK rendelet 49. cikkének alkalmazásában a gyepterület az állandó legelőt is magában foglalja;

e)

„eladás”: földterület tulajdonjogának, illetve támogatási jogosultságoknak az eladása, illetve egyéb végleges átruházása; a meghatározás nem foglalja magában a földterület eladását akkor, ha a földterületet hatóságok részére és/vagy közérdekű használatra ruházzák át és az átruházást nem mezőgazdasági célokból hajtják végre;

f)	„bérlet”: bérlet vagy hasonló jellegű ideiglenes ügylet;

g)

„támogatási jogosultság átruházása vagy eladása vagy bérbeadása földterülettel együtt”: e rendelet 27. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a támogatási jogosultság eladása vagy bérbeadása az átruházó által birtokolt, a 73/2009/EK rendelet 34. cikke értelmében támogatható megfelelő hektárszám eladásával, illetve bérbeadásával. A 73/2009/EK rendelet 44. cikke szerinti, a mezőgazdasági termelő által birtokolt valamennyi különleges jogosultság átruházását a támogatási jogosultságok földterülettel együtt történő átruházásának kell tekinteni;

h)

„egyesülés”: két vagy több különálló – a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében vett – mezőgazdasági termelő egyesülése egyetlen új – az említett cikk szerinti – mezőgazdasági termelővé, amely az irányítás, haszon és pénzügyi kockázat tekintetében a mezőgazdasági üzemeket eredetileg irányító mezőgazdasági termelők, illetve valamelyikük ellenőrzése alatt áll;

i)

„szétválás”: i. egyetlen – a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében vett – mezőgazdasági termelő szétválása legalább két különálló – az említett cikk szerinti – mezőgazdasági termelővé, amelyek közül legalább egyet továbbra is a mezőgazdasági üzemet eredetileg irányító jogi, illetve természetes személyek közül legalább egy ellenőriz az irányítás, haszon és pénzügyi kockázat tekintetében; vagy ii. egyetlen – a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében vett – mezőgazdasági termelő szétválása legalább egy új különálló – az említett cikk szerinti – mezőgazdasági termelővé, miközben a másik az irányítás, haszon és pénzügyi kockázatok tekintetében a mezőgazdasági üzemet eredetileg irányító mezőgazdasági termelő ellenőrzése alatt marad;

j)

„termelési egység”: legalább egy olyan terület, amely az érintett referencia-időszak során közvetlen támogatásokra vonatkozó igényt alapozott meg, ideértve a takarmánytermő területet is, vagy egy olyan állat, amely a referencia-időszak alatt közvetlen támogatásokra vonatkozó igényt alapozott volna meg, adott esetben megfelelő jövedelemtámogatási joggal párosulva;

k)

„takarmánytermő terület”: a mezőgazdasági üzem azon területe, amely az egész naptári év folyamán rendelkezésre áll állattartásra, ideértve a közösen használt és a vegyes művelés alatt álló területeket; nem számítandók a takarmánytermő területbe a következők: — épületek, erdők, tavak és utak, — egyéb közösségi támogatásra jogosult növénykultúrák, állandó kultúrák vagy kerti növények termelésére használt területek, — az egyes szántóföldi növények termelői részére megállapított támogatási rendszer keretében nyújtott támogatásra jogosult, a szárított takarmányra vonatkozó támogatási rendszer keretében hasznosított vagy nemzeti területpihentetési rendszer hatálya alá vont területek;

l)

a 73/2009/EK rendelet 41. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában „mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelők”: olyan természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek nem folytattak saját nevükben és saját kockázatukra mezőgazdasági tevékenységet, illetve nem álltak mezőgazdasági tevékenységet gyakorló jogi személy ellenőrzése alatt az új mezőgazdasági tevékenység megkezdése előtti 5 évben. Jogi személy esetében az a természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol a jogi személy fölött, nem folytathatott mezőgazdasági tevékenységet a saját nevében és saját kockázatára, illetve nem állhatott mezőgazdasági tevékenységet folytató jogi személy ellenőrzése alatt a mezőgazdasági tevékenységnek az adott jogi személy általi megkezdését megelőző 5 év folyamán;

m)	„faiskolák”: a 2000/115/EK bizottsági határozat (10) I. mellékletének G/5. pontjában meghatározott faiskolák;

n)

„rövid életciklusú erdei fák”: a 0602 90 41 KN-kód alá tartozó három fafajjal beültetett területek, amely fajokat olyan erdei évelő növények alkotják, amelyek gyökere, illetve töve a kivágást követően a talajban marad, a következő szezonban pedig új hajtásokat hoznak, és amelyek a 2010-től a tagállamok által összeállítandó, azon fajok és maximális kivágási ciklusuk jegyzékében szerepelnek, amelyek alkalmasak rövid életciklusú erdei faként való felhasználásra; valamint

o)	„különleges támogatási intézkedések”: a 73/2009/EK rendelet 68. cikkének (1) bekezdésében előírt különleges támogatást végrehajtó intézkedés:

p)

„más közösségi támogatási eszközök”: i. az 1698/2005/EK, az 509/2006/EK (11), az 510/2006/EK (12), a 834/2007/EK (13), az 1234/2007/EK (14) és a 3/2008/EK tanácsi rendeletben meghatározott intézkedések; valamint ii. az 1290/2005/EK tanácsi rendelet (15) 3. cikke alapján az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott intézkedések, az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedéseket is beleértve.

II. CÍM

VÉGREHAJTÁS

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. szakasz

A jogosultságok aktiválása és a földterület támogathatósága

3. cikk

Öröklés és várható öröklés

(1)   Amennyiben az öröklés, illetve a várható öröklés befolyásolná a támogatási jogosultságok kiosztását, azon mezőgazdasági termelő, aki megkapta a mezőgazdasági üzemet, illetve a mezőgazdasági üzem egy részét, saját nevében kérelmezi, hogy a támogatási jogosultságokat a kapott mezőgazdasági üzemre, illetve mezőgazdasági üzemrészre kiszámítsák.

A referenciaösszeget az örökölt termelési egységek alapján állapítják meg.

(2)   Visszavonható várható öröklés esetén az egységes támogatási rendszerhez való hozzáférést az egységes támogatási rendszer szerinti kifizetés iránti kérelem benyújtásának határidejéig csak egyszer biztosítják a kijelölt örökös számára.

A szerződéses bérletben történő jogutódlást vagy az öröklést, illetve várható öröklést, amely egy olyan mezőgazdasági termelőtől történik, aki természetes személy, és aki az érintett referencia-időszak során olyan mezőgazdasági üzem, illetve üzemrész bérlője volt, amely támogatási jogosultságra való, illetve a támogatási jogosultságok értékének növelése iránti igényt alapozna meg, a mezőgazdasági üzem örökléseként kell kezelni.

(3)   Azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdésben említett mezőgazdasági termelő támogatási jogosultságokra, illetve a támogatási jogosultságok értékének növelésére már jogosult, a referenciaösszeg a termelő eredeti mezőgazdasági üzemével, illetve a megörökölt termelési egységekkel kapcsolatos referenciaösszegek összege alapján kerülnek meghatározásra.

(4)   E rendelet alkalmazásában az „öröklés” és „várható öröklés” fogalmak nemzeti jogszabályokban szereplő meghatározása használandó.

4. cikk

A jogállásban, illetve elnevezésben bekövetkező változások

A jogállásban vagy az elnevezésben bekövetkező változások esetében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzemet eredetileg irányító mezőgazdasági termelőével megegyező feltételekkel férhet hozzá az egységes támogatási rendszerhez az eredeti mezőgazdasági üzem számára kiosztandó támogatási jogosultságok határán belül, illetve a támogatási jogosultságok kiosztása vagy a támogatási jogosultságok értékének növelése esetén az eredeti mezőgazdasági üzem esetében alkalmazandó határértékeken belül állapítják meg.

Amennyiben egy jogi személy jogállásában következik be változás, vagy egy természetes személy jogi személyre, illetve jogi személy természetes személyre változik, az új mezőgazdasági üzemet irányító mezőgazdasági termelő az a mezőgazdasági termelő, aki az irányítás, haszon és pénzügyi kockázat szempontjából az eredeti mezőgazdasági üzem fölött ellenőrzést gyakorolt.

5. cikk

Egyesülés és szétválás

Ha egy egyesülés vagy szétválás befolyásolja a támogatási jogosultságok kiosztását vagy növeli a támogatási jogosultság értékét, az új mezőgazdasági üzemet vezető mezőgazdasági termelő vagy termelők ugyanolyan feltételek mellett juthatnak támogatáshoz az egységes támogatási rendszer keretében, mint az eredeti mezőgazdasági üzemeket vezető mezőgazdasági termelők.

A referenciaösszeget az eredeti mezőgazdasági üzem vagy üzemek termelési egységei alapján állapítják meg.

6. cikk

Minimumkövetelmények

A 73/2009/EK rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok által megszabott küszöbérték alatti hektárszámmal rendelkező, a rendelet IV. címe 1. fejezetének 10. szakaszában említett, a juh- és kecskehúságazatra vonatkozó támogatásban vagy a rendelet IV. címe 1. fejezetének 11. szakaszában említett, marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatásban részesülő mezőgazdasági termelőket ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint a rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében említett, különleges jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelőket.

7. cikk

A támogatási jogosultságok egységértékének kiszámítása

(1)   A támogatási jogosultságokat három tizedesjegyre számítják és a legközelebbi második tizedesjegyre kerekítik fel, illetve le. Amennyiben a számítás éppen a kettő közötti tizedesjegyet eredményez, az összeget a legközelebbi második tizedesjegyre kerekítik fel.

(2)   Amennyiben a 73/2009/EK rendelet 43. cikke szerint, a jogosultsággal együtt átruházott parcella mérete egy hektár töredékét teszi ki, a mezőgazdasági termelő ugyanazon hányad mértékéig számított értéken a földdel együtt átruházhatja az érintett jogosultságrészt is. A jogosultság fennmaradó része az ennek megfelelően számított értéken továbbra is a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll.

A rendelet 43. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a mezőgazdasági termelő a föld nélkül ruházza át a jogosultság törtrészét, a két rész értékét arányosan kell kiszámítani.

(3)   A tagállamok a mezőgazdasági termelő által birtokolt azonos típusú jogosultságok törtrészeinek összevonása révén módosíthatják a támogatási jogosultságokat. Az ilyen összevonás eredményére az (1) bekezdés vonatkozik.

8. cikk

Támogatási jogosultságok bejelentése és felhasználása

(1)   A támogatási jogosultságokat kifizetés teljesítésére évente csak egyszer jelentheti be az 1122/2009/EK bizottsági rendelet (16) 11. cikkével összhangban az egységes kérelem benyújtására vonatkozó legkésőbbi időpontban azokat birtokló termelő.

Amennyiben azonban egy termelő az említett rendelet 14. cikkével összhangban igénybe veszi az egységes kérelem módosításának lehetőségét, egyúttal a módosítások illetékes hatóságnak történő bejelentésének időpontjában birtokában lévő támogatási jogosultságokat is bejelentheti, feltéve, hogy az érintett támogatási jogosultságokat ugyanannak az évnek a vonatkozásában nem jelenti be egy másik termelő.

Amennyiben a termelő az érintett támogatási jogosultságokat átruházás útján egy másik termelőtől szerzi meg, és az említett másik termelő már bejelentette azokat a támogatási jogosultságokat, az említett támogatási jogosultságok további bejelentését csak akkor lehet megengedni, ha az átruházó az e rendelet 12. cikkével összhangban már tájékoztatta az átruházásról az illetékes hatóságot, és az érintett támogatási jogosultságokat az 1122/2009/EK rendelet 14. cikkében meghatározott, vonatkozó határidőkön belül visszavonja a saját egységes kérelméből.

(2)   Amennyiben egy mezőgazdasági termelő – miután a 73/2009/EK 35. cikkének (1) bekezdésének megfelelően nyilatkozott a rendelkezésére álló, összes osztatlan támogatási jogosultsághoz tartozó parcelláról – még mindig rendelkezik egy hektártörtrésznek megfelelő parcellával, újabb osztatlan támogatási jogosultságot jelenthet be, ami a parcella méretével arányosan kiszámított támogatásra jogosítja fel. A támogatási jogosultságot azonban az említett rendelet 42. cikkének alkalmazásában teljes mértékben felhasználtnak kell tekinteni.

9. cikk

Elsődlegesen mezőgazdasági célú használat

A 73/2009/EK rendelet 34. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában, ha egy mezőgazdasági üzem mezőgazdasági földterületét nem mezőgazdasági tevékenység céljára is használják, az adott terület elsősorban mezőgazdasági célra használt területnek minősül, feltéve, hogy a mezőgazdasági célú használatot a nem mezőgazdasági tevékenység intenzitása, jellege, időtartama és ütemezése nem akadályozza jelentős mértékben.

Az első albekezdésben foglaltaknak az egyes tagállamok területén történő alkalmazására vonatkozó kritériumokat a tagállamok állapítják meg.

2. szakasz

Egyedi támogathatósági kritériumok

10. cikk

Kendertermelés

A 73/2009/EK rendelet 39. cikkének alkalmazásában a kendertermő területekre vonatkozó jogosultságok kifizetésének feltétele a támogatás tárgyévének március 15-én érvényben lévő, a 2002/53/EK tanácsi irányelv (17) 17. cikkével összhangban közzétett Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében felsorolt fajták vetőmagjának felhasználása, a Finola és a Tiborszállási fajták kivételével. A vetőmagnak a 2002/57/EK tanácsi irányelvvel (18) összhangban minősített vetőmagnak kell lennie.

11. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazatnak az egységes támogatási rendszerbe történő késleltetett integrációja

(1)   Azon tagállamok, amelyek igénybe vették a 73/2009/EK rendelet 51. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott lehetőségek egyikét, 2010. december 31-ig lehetővé tehetik másodvetésű növénykultúráknak a támogatható hektárszámon történő művelését egy, minden év augusztus 15-én vagy a II. mellékletben az érintett tagállam és régió számára megállapított napon kezdődő, legfeljebb három hónapos időszakban.

(2)   Ha egy tagállam alkalmazta a 73/2009/EK rendelet 51. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott lehetőségek egyikét, e rendelet hatálybalépésétől számított két héten belül szükség esetén felülvizsgálhatja az 1782/2003/EK rendelet 51. cikkének második albekezdése alapján hozott határozatot.

3. szakasz

A jogosultságok átruházása

12. cikk

A támogatási jogosultságok átruházása

(1)   Támogatási jogosultságok az év során bármikor átruházhatók.

(2)   Az átruházó a tagállam által megállapítandó időn belül tájékoztatja az átruházás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát az átruházásról.

(3)   A tagállam előírhatja az átruházónak, hogy az átruházás helye szerinti tagállam illetékes hatóságával legkorábban az átruházás előtt hat héttel közölje az átruházás tényét, amihez a pontos határidőt az említett tagállam határozza meg az egységes támogatási rendszer szerinti kérelem benyújtása utolsó időpontjának figyelembevételével. Az átruházásra a bejelentésben foglaltak szerint kerül sor, kivéve, ha az illetékes hatóság kifogásolja azt és erről az említett időszakon belül értesíti az átruházót.

Az illetékes hatóság csak akkor kifogásolhatja az átruházást, ha az nem áll összhangban a 73/2009/EK rendelet, valamint e rendelet rendelkezéseivel.

(4)   A 73/2009/EK rendelet 62. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a mezőgazdasági termelő által felhasznált támogatási jogosultságok százalékos értékét azoknak a támogatási jogosultságoknak az alapján számítják ki, amelyeket az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében ítéltek oda számára, kivéve a földdel együtt eladott támogatási jogosultságokat; a jogosultságokat egy naptári év alatt kell felhasználni.

13. cikk

Regionális korlátozás

(1)   A 73/2009/EK rendelet 50. cikke (1) bekezdésének és 62. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben egy tagállam él az említett rendelet 43. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott lehetőséggel, a tagállamok – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot biztosító, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulását megakadályozó módon – meghatározzák a megfelelő területi szintű régiót.

(2)   A tagállam legkésőbb egy hónappal a tagállam által a 73/2009/EK rendelet 35. cikke alapján megállapított időpont előtt, az ugyanazon rendelet 43. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében biztosított lehetőség alkalmazásának első évében meghatározza az (1) bekezdésben említett régiót.

Az a mezőgazdasági termelő, akinek mezőgazdasági üzeme az érintett régióban található, az 1782/2003/EK rendelet 46. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében vagy a 73/2009/EK rendelet 43. cikkének (1) bekezdésében meghatározott lehetőség alkalmazása első évében általa bejelentett hektárszámnak megfelelő támogatási jogosultságait nem ruházhatja át, illetve nem használhatja fel az adott régión kívül.

Az a mezőgazdasági termelő, akinek mezőgazdasági üzeme részben az érintett régióban található, a lehetőség alkalmazásának első évében általa bejelentett, az adott régióban található hektárszámnak megfelelő támogatási jogosultságait nem ruházhatja át, illetve nem használhatja fel az adott régión kívül.

(3)   A támogatási jogosultságok átruházásának a 73/2009/EK rendelet 43. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett korlátozása nem alkalmazható olyan támogatási jogosultságok tényleges, illetve várható öröklésére, amelyekhez nem kapcsolódik egyenértékű támogatható hektárszám.

4. szakasz

Különleges jogosultságok

14. cikk

A számosállat-egységek kiszámítása a különleges jogosultságok megállapításához

(1)   A 73/2009/EK rendelet 44. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a referencia-időszakban végzett, számosállat-egységben (SZÁE) kifejezett mezőgazdasági tevékenység a 795/2004/EK rendelet 30. cikkének megfelelően kiszámított tevékenység.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 65. cikkének alkalmazásában, valamint az 1782/2003/EK rendelet 67. és 68. cikkének alkalmazása során végzett, a 73/2009/EK rendelet 44. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett számosállat-egységben (SZÁE) kifejezett mezőgazdasági tevékenység számítása céljából a következő átváltási táblázatot kell alkalmazni arra az átlagos állatszámra, amely az érintett referencia-időszakban az 1782/2003/EK rendelet 67. és 68. cikkében említett közvetlen támogatás odaítélése érdekében került meghatározásra.

Hímivarú szarvasmarhafélék és üszők 24 hónapos kor felett; anyatehenek; tejelő tehenek	1,0 SZÁE
Hímivarú szarvasmarhafélék és üszők 6 hónapos kortól 24 hónapos korig	0,6 SZÁE
6 hónapnál fiatalabb nőivarú és hímivarú szarvasmarhafélék	0,2 SZÁE
Juh	0,15 SZÁE
Kecske	0,15 SZÁE

A vágási támogatás esetében, amennyiben nem áll rendelkezésre az állatok korára vonatkozó szükséges adat, a tagállam az SZÁE-re történő átváltáshoz bikák, tinók, tehenek és üszők esetében 0,7-es együtthatót, borjak esetében pedig 0,25-ös együttható alkalmazhat.

Amennyiben egyazon állat többféle támogatásban részesült, az alkalmazandó együttható a különféle támogatásokra vonatkozó együtthatók átlaga.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett számosállat-egységek számát azon támogatási jogosultságok arányában kell kiszámítani, amelyek vonatkozásában a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik támogatható hektárszámmal a termeléstől függő támogatási rendszer egységes támogatási rendszerbe való integrálásának vagy az egységes támogatási rendszer végrehajtásának évében, valamint amelyek vonatkozásában a mezőgazdasági termelő különös feltételekhez kötött jogosultságok kiosztását kérelmezi. Az alkalmazást a legalacsonyabb értékű támogatási jogosultsággal kell kezdeni.

Ez a kérelem csak a termeléstől függő támogatási rendszer egységes támogatási rendszerbe való integrálásának vagy az egységes támogatási rendszer végrehajtásának első évében nyújtható be. A tagállamok rögzítik a kérelem benyújtására vonatkozó időpontot. A kérelem a további években megújítható a 73/2009/EK rendelet 44. cikkében említett, ez előző évvel megegyező számú különleges jogosultságra, vagy a támogatási jogosultságok egy részének átruházása, avagy a támogatási jogosultságok megfelelő számú hektárral együtt történő bejelentése esetén az említett támogatási jogosultságok fennmaradó részére vonatkozóan.

Ezekben az esetekben a számosállat-egységek számát újra kell számolni azoknak a mezőgazdasági termelő által kérelmezett, fennmaradó támogatási jogosultságoknak az arányában, amelyek különös feltételekhez kötöttek.

A 73/2009/EK rendelet 44. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül a 73/2009/EK rendelet 44. cikkében említett feltételek újbóli megállapítására irányuló kérelmet nem lehet beadni a támogatási jogosultságokra vonatkozóan, ha már egy egyenlő számú hektárral együtt bejelentették őket vagy átruházták őket.

(4)   Annak ellenőrzése érdekében, hogy a számosállat-egységben kifejezett minimum mezőgazdasági tevékenységet betartják-e, a tagállamok alkalmazzák a (2) bekezdésben meghatározott átváltási táblázatot, és a következő módszerek egyikének megfelelően határozzák meg az állatok darabszámát:

a)	a tagállamok felkérnek minden egyes termelőt arra, hogy a mezőgazdasági üzem nyilvántartása alapján a tagállam által meghatározandó határidőig, de legkésőbb a kifizetés időpontjáig jelentsék be a számosállat-egységek számát; és/vagy

b)

a tagállamok az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) összhangban létrehozott számítógépes adatbázis segítségével határozzák meg a számosállat-egységek számát, feltéve, hogy az adatbázis a tagállam számára megfelelő biztosítékokat szolgáltat az egységes támogatási rendszer alkalmazásában a tartalmát képező adatok hitelességét illetően.

(5)   A minimális mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó minimumkövetelmény abban az esetben teljesül, ha a számosállat-egységek száma a tagállamok által meghatározandó időszak alatt vagy bizonyos időpontokban eléri az 50 %-ot. Ennek megállapításához az érintett naptári év során értékesített, illetve levágott valamennyi állatot figyelembe veszik.

(6)   A tagállamok megteszik a 73/2009/EK rendelet 30. cikkének alkalmazásához szükséges intézkedéseket az olyan termelők esetében, akik az év egy részében a szokásosnál magasabb számú számosállat-egységek útján mesterségesen teremtik meg a minimális mezőgazdasági tevékenység követelményének való megfeleléshez szükséges feltételeket.

2. FEJEZET

Nemzeti tartalék

1. szakasz

A nemzeti tartalékba történő visszaszolgáltatás

15. cikk

Fel nem használt támogatási jogosultságok

(1)   Vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével a fel nem használt támogatási jogosultságok az egységes támogatási rendszer szerinti kérelem azon naptári évben történő módosítására nyitva álló határidő utolsó napját követő napon kerülnek vissza a nemzeti tartalékba, amelyben a 73/2009/EK rendelet 28. cikkének (3) bekezdésében és 42. cikkében említett időszak lejár.

A támogatási jogosultság akkor tekintendő fel nem használtnak, ha az első albekezdésben említett időszak folyamán nem történt kifizetés az adott jogosultságra. Azok a támogatási jogosultságok, amelyekre kérelmet nyújtanak be és azok valamely, az 1122/2009/EK rendelet 2. cikkének 23. pontja szerinti meghatározott területhez kapcsolódnak, felhasználtnak tekintendők.

Amennyiben az egységes támogatási rendszer céljából meghatározott terület kisebb a bejelentett területnél, az alábbiakat kell alkalmazni annak meghatározására, hogy mely támogatási jogosultságot kell visszautalni a nemzeti tartalékba a 73/2009/EK rendelet 42. cikkével összhangban:

a)	a meghatározott területet a legnagyobb értékű támogatási jogosultsággal kezdve kell figyelembe venni;

b)	a legnagyobb értékű támogatási jogosultságokat először el kell számolni a szóban forgó területre, majd az értékben következő jogosultsággal kell folytatni.

(2)   A mezőgazdasági termelők önkéntesen lemondhatnak támogatási jogosultságaikról a nemzeti tartalék javára.

16. cikk

A támogatási jogosultságok eladásából történő visszatartás

(1)   Amennyiben egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 43. cikkének (3) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, a tagállam dönthet úgy, hogy a következők visszakerülnek a nemzeti tartalékba:

a)

támogatási jogosultságok földterület nélkül történő eladása esetén az egyes támogatási jogosultságok értékének legfeljebb 30 %-a, illetve az azzal egyenértékű összeg a támogatási jogosultságok számában kifejezve. Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első 3 évében azonban a 30 %-os arány helyébe 50 % léphet; és/vagy

b)	támogatási jogosultságok földterülettel együtt történő eladása esetén az egyes támogatási jogosultságok értékének legfeljebb 10 %-a, illetve az azzal egyenértékű összeg a támogatási jogosultságok számában kifejezve; és/vagy

c)	támogatási jogosultságok egész mezőgazdasági üzemmel együtt történő eladása esetén az egyes támogatási jogosultságok értékének legfeljebb 5 %-a és/vagy az azzal egyenértékű összeg a támogatási jogosultságok számában kifejezve.

Támogatási jogosultságok földterülettel vagy anélkül olyan mezőgazdasági termelő részére történő eladása esetén, aki mezőgazdasági tevékenységbe kezd, valamint támogatási jogosultságok tényleges, illetve várható öröklése esetén a visszatartás nem alkalmazható.

(2)   Az (1) bekezdésben említett százalékok rögzítésekor a tagállamok – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot biztosító, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulását megakadályozó módon – az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett valamely eseten belül differenciálhatják a százalékarányt.

(3)   Amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban egy tagállam regionálisan alkalmazta az egységes támogatási rendszert vagy élt a 73/2009/EK rendelet 48. cikkének (1) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, és úgy dönt, hogy igénybe veszi a 73/2009/EK rendelet 43. cikkének (3) bekezdése szerinti lehetőséget, az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott csökkentési százalékokat azt követően kell alkalmazni, hogy a támogatási jogosultságok értékéből levonnak egy olyan mentes összeget, amely egyenlő az 1782/2003/EK rendelet 59. cikkének (2), illetve (3) cikkével, vagy a 73/2009/EK rendelet 46. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban számított regionális egységértékkel.

2. szakasz

A támogatási jogosultságok nemzeti tartalékból történő kiosztása

17. cikk

A támogatási jogosultságok megállapítása

(1)   Amennyiben egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 41. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott lehetőségekkel, a mezőgazdasági termelők az e szakaszban megállapított feltételekkel összhangban, valamint az érintett tagállam által megállapított objektív kritériumoknak megfelelően támogatási jogosultságot kaphatnak a nemzeti tartalékból.

(2)   Amennyiben egy támogatási jogosultsággal nem rendelkező mezőgazdasági termelő támogatási jogosultságot kérelmez a nemzeti tartalékból, csak az adott időpontban birtokában lévő (tulajdonában lévő vagy bérelt) hektárszámot meg nem haladó számú támogatási jogosultságot kaphat.

(3)   Amennyiben támogatási jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelő igényel támogatási jogosultságot a nemzeti tartalékból, nem kaphat több támogatási jogosultságot a birtokában lévő azon hektárszámnál, amely esetében nem rendelkezik támogatási jogosultsággal.

A már tulajdonában lévő minden egyes támogatási jogosultság egységértéke növelhető.

(4)   A (2) vagy (3) bekezdéssel – kivéve a (3) bekezdés második albekezdését – összhangban megkapott minden egyes támogatási jogosultság értékét a tagállam által – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot biztosító, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulását megakadályozó módon – megállapított referenciaösszegnek a kiosztandó jogosultságok számával történő elosztásával számítják ki.

18. cikk

A 73/2009/EK rendelet 41. cikke (3) bekezdésének alkalmazása, amennyiben a hektárszám nem éri el a támogatási jogosultságok számát

(1)   Amennyiben egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 41. cikkének (3) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, akkor többek között lehetősége van arra, hogy kérésre – e cikkel összhangban – támogatási jogosultságokat osszon ki az érintett területeken olyan mezőgazdasági termelők részére, akik kisebb hektárszámot jelentenek be azon támogatási jogosultságoknak megfelelő számnál, mint amelyeket részükre az 1782/2003/EK rendelet 43. és 59. cikkével összhangban kiosztottak.

Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő a nemzeti tartalék javára lemond mindazokról a támogatási jogosultságokról, amelyeket birtokol, illetve amelyeket ki kellett volna osztani, a 73/2009/EK rendelet 44. cikkében említett feltételekhez kötött támogatási jogosultságok kivételével.

E cikk alkalmazásában a „támogatási jogosultság” csak a tagállamok által az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében felosztott támogatási jogosultságokat jelenti, beleértve a termeléstől függő támogatási rendszer integrálásának bármely évét.

(2)   A nemzeti tartalékból kiosztott támogatási jogosultságok száma megegyezik a mezőgazdasági termelő által a kérelem benyújtásának évében bejelentett hektárszámmal.

(3)   A nemzeti tartalékból kiosztott támogatási jogosultságok egységértékének kiszámítása úgy történik, hogy a mezőgazdasági termelő referenciaösszegét elosztják az általa bejelentett hektárszámmal.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdés nem alkalmazandó azon mezőgazdasági termelők esetében, akik a referencia-időszakban általuk birtokolt (bérelt vagy tulajdonukban lévő) összes hektárszámnak kevesebb mint 50 %-át jelentik be.

(5)   Az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az eladással vagy bérlet útján átruházott hektárokat, amelyeket nem helyettesítenek ugyanolyan hektárszámmal, beszámítják azokba a hektárszámokba, amelyeket a mezőgazdasági termelő bejelent.

(6)   Az érintett mezőgazdasági termelő az összes hektárszámot bejelenti, amely a kérelem időpontjában birtokában van.

19. cikk

Általános rendelkezések különleges helyzetben lévő mezőgazdasági termelők számára

(1)   A 73/2009/EK rendelet 41. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a „különleges helyzetben lévő mezőgazdasági termelők” az e rendelet 20–23. cikkében említett mezőgazdasági termelők.

(2)   Abban az esetben, ha egy különleges helyzetben lévő mezőgazdasági termelő teljesíti a 20., 21. és 22. cikk közül legalább kettő alkalmazási feltételeit, a 17. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően meghatározott számú támogatási jogosultságot kap, amelynek értéke az a legmagasabb érték, amelyhez hozzájuthat azon cikkek egyenkénti alkalmazása esetén, amelyek esetében eleget tesz a feltételeknek.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő a 22. cikk alapján is részesül a jogosultságok kiosztásából, a kiosztandó jogosultságok teljes száma nem haladhatja meg az említett cikknek megfelelően meghatározott számot.

(3)   Azokban az esetekben, amikor a 20. és a 22. cikkben említett bérlet az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében a rendszerben való részvétel iránti kérelem benyújtási határideje után jár le, az érintett mezőgazdasági termelő a bérlet lejárta után kérheti támogatási jogosultságainak megállapítását a tagállamok által rögzítendő határidőig, de legkésőbb a következő évben a támogatás iránti kérelmek módosítására rendelkezésre álló határidő utolsó napjáig.

(4)   Amennyiben nemzeti jogukkal, illetve jól bevált, szokásos gyakorlatukkal összhangban a hosszú lejáratú bérlet meghatározása öt évre szóló bérletet is magában foglal, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy az említett bérletekre vonatkozóan alkalmazzák a 20., a 21. és a 22. cikket.

20. cikk

Bérbe adott földterület átruházása

(1)   Azon mezőgazdasági termelő, aki ingyenes vagy szimbolikus áron történő átruházással, eladás vagy hat évre, illetve ennél hosszabb időre szóló bérlet vagy tényleges, illetve várható örökség címén a referencia-időszak során harmadik személy részére bérbe adott mezőgazdasági üzemet, illetve mezőgazdasági üzemrészt kapott egy olyan mezőgazdasági termelőtől, aki az egységes támogatási rendszerben való részvétel iránti kérelemnek a rendszer alkalmazása első évében történő benyújtására előírt határidő előtt abbahagyta a mezőgazdasági tevékenységet vagy elhalálozott, olyan módon kiszámított támogatási jogosultságokat szerezhet, amely szerint a tagállam által – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot biztosító, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulását megakadályozó módon – megállapított referenciaösszeget elosztják egy olyan hektárszámmal, amely nem magasabb, mint a mezőgazdasági termelő által kapott mezőgazdasági üzem, illetve mezőgazdasági üzemrész hektárszáma.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mezőgazdasági termelő bármely olyan személy lehet, aki az (1) bekezdésben említett mezőgazdasági üzemet, illetve mezőgazdasági üzemrészt tényleges vagy várható öröklés útján megszerezheti.

21. cikk

Beruházások

(1)   A tagállamok – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon – növelhetik a jogosultságok értékét vagy támogatási jogosultságokat oszthatnak ki azon mezőgazdasági termelők esetében, akik olyan ágazattal kapcsolatban hajtottak végre beruházást, amely a 73/2009/EK rendelet III. címének 4. fejezete alapján az egységes támogatási rendszerbe történő integrálás körébe tartozik.

A tagállamok az első albekezdésben említett kritériumok meghatározásakor figyelembe veszik az érintett ágazat integrálásához alkalmazott referencia-időszakot és/vagy egyéb kritériumokat.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 122. cikke szerinti egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásának lejárta esetén az (1) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

22. cikk

Bérbevétel és bérbe adott földterület megvásárlása

(1)   Az a mezőgazdasági termelő, aki az egységes támogatási rendszer bevezetésére vonatkozó, érintett referencia-időszak végétől – ami az egységes támogatási rendszer 2009 előtti, illetve a 73/2009/EK rendelet III. címe 3. fejezetének alkalmazása esetében 2009. január 31. előtti bevezetését illeti – 2004. május 15-ig terjedő időszakban hat évre vagy ennél hosszabb időre olyan mezőgazdasági üzemet, illetve mezőgazdasági üzemrészt vett bérbe, amelynek bérleti feltételei nem igazíthatók ki, olyan módon számított támogatási jogosultságot kaphat, amely szerint a tagállam által – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők között egyenlő bánásmódot biztosító, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulását megakadályozó módon – megállapított referenciaösszeget elosztják egy olyan hektárszámmal, amely nem magasabb a mezőgazdasági termelő által bérbe vett hektárszámnál.

A tagállamok az első albekezdésben említett kritériumok meghatározásakor különösen azokat a helyzeteket veszik figyelembe, amikor a mezőgazdasági termelők a bérelt hektárokon kívül nem rendelkeznek hektárokkal.

(2)   Az (1) bekezdés azokra a mezőgazdasági termelőkre alkalmazandó, akik – ami az egységes támogatási rendszer 2009 előtti bevezetését illeti, vagy a rendszer bevezetésére vonatkozó referencia-időszakban, vagy 2004. május 15. előtt, illetve a 73/2009/EK rendelet III. címe 3. fejezetének alkalmazása esetében 2009. január 31. előtt – olyan mezőgazdasági üzemet, illetve mezőgazdasági üzemrészt vásároltak, amelynek a földterülete az érintett referencia-időszak folyamán bérlet alatt állt, és akik a bérlet lejártát követő egy éven belül mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, illetve kiterjesztik azt.

Az első bekezdés alkalmazásában a „bérelt föld” kifejezés olyan földet jelöl, amely a vétel idején, vagy azután olyan bérlet alatt állt, amit sohasem hosszabbítottak meg, kivéve azt az esetet, amikor a meghosszabbítást jogszabály kötelezően írta elő.

23. cikk

Igazgatási jogi aktusok és bírósági döntések

Amennyiben egy mezőgazdasági termelő egy végleges bírósági döntés vagy egy tagállam illetékes hatóságának végleges igazgatási jogi aktusa értelmében jogosult lenne támogatási jogosultságokat kapni vagy a meglévőket növelni, a termelő megkapja az abban a döntésben vagy aktusban megállapított számú és értékű támogatási jogosultságot a tagállam által meghatározott időpontban, de nem később, mint az egységes támogatási rendszer keretében benyújtandó kérelembeadására vonatkozó, annak a döntésnek vagy aktusnak az időpontját követő legkésőbbi időpontja, és figyelembe véve a 73/2009/EK rendelet 34. és/vagy 35. cikkének alkalmazását.

3. szakasz

Regionális igazgatás

24. cikk

Regionális tartalékok

(1)   A tagállamok regionális szinten is igazgathatják a nemzeti tartalékot.

Ez esetben a tagállamok – objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon – a nemzeti szinten rendelkezésre álló összegeket teljesen vagy részben regionális szintre utalhatják.

(2)   Az egyes regionális szintekre kiosztott összegek csak az érintett régión belül tekinthetők kiosztásra hozzáférhetőnek, kivéve a 73/2009/EK rendelet 41. cikkének (4) bekezdésében említett eseteket, vagy amennyiben a tagállam az említett rendelet 41. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett dönt.

III. CÍM

A TÁMOGATÁSI JOGOSULTSÁGOK KIOSZTÁSA

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

25. cikk

Kérelmek

(1)   A mezőgazdasági termelő kérelme alapján kiosztott támogatási jogosultságok értéke és száma, illetve növelése lehet ideiglenes. A végleges értéket és számot legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazásának vagy a termeléstől függő támogatás integrálásának első évét követő év április 1-jéig állapítják meg azt követően, hogy a 73/2009/EK rendelet 20. cikke szerinti, vonatkozó ellenőrzésekre sor került.

(2)   A mezőgazdasági termelők – a jogosultságok végleges megállapítására is figyelemmel – az egységes támogatási rendszer keretében kérelmet nyújthatnak be az ideiglenesen megállapított jogosultságok alapján, vagy amennyiben egy tagállam él a 26. és 27. cikkben biztosított lehetőséggel, az azon cikkekben említett magánjogi szerződéses kikötések szerint szerzett jogosultságok alapján.

(3)   A kérelmező a tagállam számára meggyőző módon bizonyítja, hogy a támogatási jogosultságok iránti kérelem időpontjában a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében vett mezőgazdasági termelőként tevékenykedik.

(4)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy megállapítanak egy mezőgazdasági üzemenkénti, mezőgazdasági területben kifejezett minimális méretet, amelyre a támogatási jogosultság megállapítása kérhető. Ez a minimális méret azonban nem lehet nagyobb, mint a 73/2009/EK rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott mérethatár.

A 73/2009/EK rendelet 60. vagy 65. cikkében említett különleges támogatási jogosultságok megállapítására semmilyen, az említett rendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerinti minimális méret nem kerül meghatározásra.

26. cikk

Magánjogi szerződéses kikötés adásvétel esetén

(1)   Amennyiben legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében vagy a termeléstől függő támogatás integrálásának évében az adott rendszer szerinti kérelem benyújtásának határidejéig megkötött vagy módosított adásvételi szerződés előírja, hogy a mezőgazdasági üzem egészét vagy annak egy részét teljes egészében vagy részben eladják az átruházott mezőgazdasági üzem, illetve mezőgazdasági üzemrész hektárszáma tekintetében kiosztandó támogatási jogosultságokkal vagy a támogatási jogosultságok értékének növekedésével együtt, a tagállam az adásvételi szerződést a támogatási jogosultságok földterülettel együtt történő átruházásának tekintheti.

(2)   Az eladó kérelmezi a támogatási jogosultságok kiosztását vagy növelését, és kérelméhez csatolja az adásvételi szerződés másolatát, valamint megjelöli azon termelési egységeket és hektárszámot, amelyek tekintetében a támogatási jogosultságot át kívánja ruházni.

(3)   A tagállam engedélyezheti a vevő számára, hogy az eladó nevében és az eladó kifejezett engedélyével kérelmezze a támogatási jogosultságok kiosztását. Ebben az esetben a tagállam megvizsgálja, hogy az eladó az átruházás idején teljesíti-e a jogosultsági kritériumokat és különösen a 25. cikk (3) bekezdésében említett feltételt. A vevő kérelmezi az egységes támogatási rendszer szerinti kifizetést, és kérelméhez csatolja az adásvételi szerződés másolatát.

(4)   A tagállamok előírhatják, hogy a vevő és az eladó kérelmeiket együttesen nyújtsák be, vagy hogy a második kérelem tartalmazzon hivatkozást az elsőre.

27. cikk

Magánjogi szerződéses kikötés bérlet esetén

(1)   Egy bérleti szerződésben szereplő olyan kikötés, amely a bérbe adott hektárszámot nem meghaladó számú jogosultságoknak az átruházását írja elő, a 73/2009/EK rendelet 43. cikke (2) bekezdésének értelmében támogatási jogosultságok földterülettel együtt történő bérbeadásának tekinthető azokban az esetekben, amikor:

a)

egy mezőgazdasági termelő legkésőbb az egységes támogatási rendszerben való részvétel iránti kérelmeknek a rendszer alkalmazása első évében vagy a termeléstől függő támogatás integrálásának évében való benyújtása határidejéig adta bérbe mezőgazdasági üzemét, illetve annak egy részét egy másik mezőgazdasági termelő részére;

b)	a bérleti szerződés az egységes támogatási rendszerben való részvétel iránti kérelmek benyújtásának határideje után jár le; továbbá

c)	a mezőgazdasági termelő úgy határoz, hogy annak a mezőgazdasági termelőnek adja bérbe támogatási jogosultságait, akinek bérbe adta a mezőgazdasági üzemet, illetve annak egy részét.

(2)   A bérbeadó kérelmezi a támogatási jogosultságok kiosztását vagy növelését, és kérelméhez csatolja az adásvételi szerződés másolatát, valamint megjelöli azt a hektárszámot, amely tekintetében a támogatási jogosultságot át kívánja ruházni.

(3)   A bérlő kérelmezi az egységes támogatási rendszer szerinti kifizetést, és a kérelemhez csatolja a bérleti szerződés másolatát.

(4)   A tagállamok előírhatják, hogy a bérlő és a bérbeadó kérelmeit együttesen nyújtsák be, vagy hogy a második kérelem tartalmazzon hivatkozást az elsőre.

2. FEJEZET

Az egységes támogatási rendszer végrehajtása az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamokban

28. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Amennyiben e fejezet másként nem rendelkezik, e rendeletet az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok esetében kell alkalmazni.

(2)   E rendeletben a 73/2009/EK rendelet 41. cikkére történő bármilyen hivatkozást az említett rendelet 57. cikkére történő hivatkozásként kell értelmezni.

(3)   A 73/2009/EK rendelet 57. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában az új tagállamok meghatározhatnak egy, az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évét megelőző reprezentatív időszakot.

(4)   Az e rendeletben a „referencia-időszakra” tett utalás az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évére vagy a 73/2009/EK rendelet 59. cikkének (3) bekezdése szerinti referencia-időszakra tett utalásnak tekintendő.

29. cikk

A támogatási jogosultságok első kiosztása

(1)   A 73/2009/EK rendelet 59. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, az említett rendelet 59. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az új tagállamok a szóban forgó bekezdésben említett támogatható hektárszámot az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében a támogatási jogosultságok megállapítása céljából bejelentett hektárszám felhasználásával állapítják meg.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az új tagállamok a 73/2009/EK rendelet 59. cikkének (2) bekezdésében említett támogatható hektárszámot az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évét megelőző évben bejelentett hektárszám felhasználásával is megállapíthatják.

Amennyiben a mezőgazdasági termelők által az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében bejelentett támogatható hektárszám alacsonyabb az első albekezdéssel összhangban megállapított támogatható hektárszámnál, az új tagállam az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében kiosztott mindegyik támogatási jogosultság kiegészítéseként teljesen vagy részben újra kioszthatja azokat az összegeket, amelyek a nyilatkozatban nem szerepeltetett összegeknek felelnek meg. A kiegészítés kiszámítása úgy történik, hogy az érintett összeget elosztják a kiosztott támogatási jogosultságok számával.

(3)   Amennyiben egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 59. cikkének (3) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évét megelőző naptári évtől kezdődően elkezdheti a támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők kijelölését, a szóban forgó bekezdésben említett hektárszámok ideiglenes megállapítását, valamint az e rendelet 25. cikkének (3) bekezdésében említett feltételek előzetes vizsgálatát.

A 73/2009/EK rendelet 61. cikkének sérelme nélkül a jogosultságok értékének kiszámítása úgy történik, hogy az említett rendelet 59. cikkének (1) bekezdése szerinti összeget elosztják az e bekezdésnek megfelelően kiosztott jogosultságok teljes számával.

(4)   A mezőgazdasági termelőket a kérelem benyújtásához rendelkezésre álló, a 73/2009/EK rendelet 56. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott határidő előtt legalább egy hónappal tájékoztatják az ideiglenesen megállapított jogosultságokról.

A 73/2009/EK rendelet 44. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett számosállat-egységben (SZÁE) kifejezett mezőgazdasági tevékenység kiszámítása céljából a tagállamok által meghatározott időszak alatt a mezőgazdasági termelő által tartott állatok számát a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott átváltási táblázat segítségével számítják át SZÁE-re. A 73/2009/EK rendelet 44. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti minimális mezőgazdasági tevékenység új tagállamok esetében történő ellenőrzése céljából a 14. cikk (4), (5) és (6) bekezdését kell alkalmazni.

3. FEJEZET

A termeléstől függő támogatás integrálása

1. szakasz

A zöldség- és gyümölcságazat integrálása az egységes támogatási rendszerbe

30. cikk

Általános szabályok

(1)   A zöldség- és gyümölcságazatnak az egységes támogatási rendszerbe történő integrálásával összefüggésben az összeg kiszámítása és a támogatási jogosultság meghatározása céljából a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének A. szakaszát e rendelet 31. cikkére és – amennyiben a tagállam élt az 1782/2003/EK rendelet 59. cikkében biztosított lehetőséggel – 32. cikkére is figyelemmel kell alkalmazni.

(2)   Az adott esetnek megfelelően a 73/2009/EK rendelet 40. cikke alkalmazandó a zöldség- és gyümölcstámogatás integrálása előtt meglévő valamennyi támogatási jogosultság értékére, valamint a zöldség- és gyümölcstámogatásra vonatkozóan kiszámított referenciaösszegekre.

(3)   E rendeletnek a zöldség- és gyümölcságazat vonatkozásában való alkalmazásában az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első éve a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének A. szakaszában említett összegek és a támogatható hektárszám tagállamonkénti meghatározásának éve, tekintettel az említett szakasz 2. pontjának második albekezdése szerinti, választható hároméves átmeneti időszakra.

31. cikk

Különös szabályok

(1)   Ha egy mezőgazdasági termelő a támogatási jogosultságok meghatározásának igénylési határidejéig nem rendelkezik támogatási jogosultsággal, illetve csak különleges támogatási jogosultsággal rendelkezik, a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet IX. melléklete A. szakaszának megfelelően kiszámított támogatási jogosultságokat kap.

Az első albekezdésben foglaltakat akkor is alkalmazni kell, ha a termelő az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első éve és a zöldség- és gyümölcságazat integrálásának éve között támogatási jogosultságot vett haszonbérbe.

(2)   Ha a mezőgazdasági termelőnek a támogatási jogosultságok meghatározásának igénylési határidejéig támogatási jogosultságokat ítéltek oda, vagy a mezőgazdasági termelő támogatási jogosultságokat vásárolt vagy kapott, a tulajdonában lévő támogatási jogosultságok értékét és számát a következők szerint kell kiszámítani:

a)	a támogatási jogosultságok számát a termelő tulajdonában lévő támogatási jogosultságok száma és a 73/2009/EK rendelet IX. melléklete A. szakaszának 3. pontja alapján a zöldség- és gyümölcsfélék, az áruburgonya és a faiskolák vonatkozásában megállapított hektárszám összegeként kell kiszámítani;

b)

az értéket a termelő tulajdonában lévő támogatási jogosultságok összértékét és a 73/2009/EK rendelet IX. melléklete A. szakaszának 2. pontja alapján a zöldség- és gyümölcsfélék támogatása vonatkozásában megállapított referenciaösszeget összeadva, majd az így kapott mennyiséget az e bekezdés a) pontja szerint meghatározott számmal elosztva kell meghatározni.

A különleges jogosultságokat az e bekezdésben említett számítás során nem lehet figyelembe venni.

(3)   Az egységes támogatási rendszer szerinti kérelmek benyújtási határideje előtt bérbe adott támogatási jogosultságokat a (2) bekezdésben említett számítás elvégzésekor figyelembe kell venni. Azonban a 27. cikkben említett szerződéses kikötés értelmében bérbe adott támogatási jogosultságokat az e cikk (2) bekezdésében említett számítás elvégzésekor csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a bérlet feltételei kiigazíthatók.

32. cikk

Regionális szintű végrehajtás

(1)   Ha egy tagállam élt az 1782/2003/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, a mezőgazdasági termelők a 2008-ban az egységes kérelemben a gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya és a faiskolák tekintetében bejelentett, újonnan rendelkezésre álló, támogatható hektárok számával megegyező számú támogatási jogosultságot kapnak.

A jogosultságok értékét objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell meghatározni.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve a tagállamok a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének A. szakaszával összhangban lévő objektív kritériumok alapján a gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya és a faiskolák vonatkozásában meghatározhatják a támogatási jogosultságok mezőgazdasági termelőnkénti kiegészítő számát.

2. szakasz

Bor

1. alszakasz

A borágazatra vonatkozó támogatási programokból az egységes támogatási rendszerbe történő átcsoportosítás

33. cikk

Általános szabályok

(1)   A borágazatra vonatkozó támogatási programokból az egységes támogatási rendszerbe történő átcsoportosítással összefüggésben az összeg kiszámítása és a támogatási jogosultság meghatározása céljából a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének C. szakaszában foglalt rendelkezéseket az e rendelet 34. cikkére és – amennyiben a tagállam élt az 1782/2003/EK rendelet 59. vagy 71f. cikkében említett lehetőséggel, illetve a 73/2009/EK rendelet 47. vagy 58. cikkében foglaltakkal – az e rendelet 35. cikkére is figyelemmel kell alkalmazni.

(2)   A tagállamok 2009. január 1-jétől láthatnak hozzá azon támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők azonosításához, akik részére a borágazatra vonatkozó támogatási programokból az egységes támogatási rendszerbe történő átcsoportosítással támogatási jogosultság ítélhető oda.

(3)   E rendelet 18. cikkének a borágazattal összefüggésben történő alkalmazásában az egységes támogatási rendszer alkalmazása első évének az az év tekintendő, amikor egy adott tagállam a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének C. szakasza szerinti összegeket és támogatható hektárszámot meghatározza.

34. cikk

Különös szabályok

(1)   Ha egy mezőgazdasági termelő az e rendelettel összhangban rögzített támogatási jogosultságok meghatározásának igénylési határidejéig nem rendelkezik támogatási jogosultsággal, illetve csak különleges támogatási jogosultsággal rendelkezik, a borra vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet IX. melléklete C. szakaszának megfelelően kiszámított támogatási jogosultságokat kap.

Az első albekezdésben foglaltakat akkor is alkalmazni kell, ha a termelő az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első éve és a támogatási programokból történő átcsoportosítás éve között támogatási jogosultságot vett haszonbérbe.

(2)   Ha a mezőgazdasági termelőnek az e rendelettel összhangban rögzített támogatási jogosultságok meghatározásának igénylési határidejéig támogatási jogosultságokat ítéltek oda, illetve ha a termelő ilyen jogosultságokat vásárolt vagy kapott, támogatási jogosultságainak értékét és számát a következők szerint kell újraszámítani:

a)	a támogatási jogosultságok számát a termelő tulajdonában lévő támogatási jogosultságok száma és a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének C. szakasza alapján megállapított hektárszám összegeként kell kiszámítani;

b)	az értéket a termelő tulajdonában lévő támogatási jogosultságok összértékét és a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének C. szakasza alapján megállapított referenciaösszeget összeadva, majd az így kapott mennyiséget az e bekezdés a) pontja szerint meghatározott számmal elosztva kell meghatározni.

A különleges jogosultságokat az e bekezdésben említett számítás során nem lehet figyelembe venni.

(3)   Az e rendelettel összhangban rögzített, az egységes támogatási rendszer szerinti kérelmek benyújtási határideje előtt haszonbérbe adott támogatási jogosultságokat a (2) bekezdésben említett számítás elvégzésekor figyelembe kell venni.

35. cikk

Regionális szintű végrehajtás

(1)   Amennyiben egy tagállam él az 1782/2003/EK rendelet 59. vagy 71f. cikkében meghatározott lehetőséggel, illetve a 73/2009/EK rendelet 47. vagy 58. cikkében foglaltakkal, a mezőgazdasági termelők részére kiosztható támogatási jogosultságok száma megegyezik a 2009-ben az egységes kérelemben bejelentett, a szőlőültetvények tekintetében újonnan rendelkezésre álló, támogatható hektárszámmal.

A támogatási jogosultságok értékét objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell meghatározni.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok az egy mezőgazdasági termelőnek odaítélhető jogosultságok számát a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének C. szakaszával összhangban, objektív kritériumok alapján határozhatják meg.

2. alszakasz

Kivágás

36. cikk

Regionális átlag

A 73/2009/EK rendelet IX. melléklete B. szakaszának alkalmazásában megállapított támogatási jogosultságok értékének meghatározása céljából a regionális átlagot az egyes tagállamok állapítják meg a megfelelő területi szinteken. Az átlagot egy, a tagállamok által rögzítendő időpontban állapítják meg. Az átlag évenként felülvizsgálható. Alapjául az érintett régióban a mezőgazdasági termelők részére kiosztott támogatási jogosultságok értéke szolgál. Az átlagot nem differenciálják termelési ágazatonként.

IV. CÍM

KÜLÖNLEGES TÁMOGATÁS

1. FEJEZET

Általános szabályok

37. cikk

A különleges támogatási intézkedésekre való jogosultság

(1)   A tagállamok a különleges támogatási intézkedésekre való jogosultsági kritériumokat a 73/2009/EK rendeletben és az e címben meghatározott keretrendszerrel összhangban állapítják meg.

(2)   A tagállamok e címet és különösen az (1) bekezdést objektív kritériumoknak megfelelően és oly módon hajtják végre, hogy biztosítható legyen a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód, és elkerülhetők legyenek a piac és a verseny torzulásai.

38. cikk

A támogatások összhangja és halmozása

(1)   A tagállamok biztosítják a következők közötti összhangot:

a)	különleges támogatási intézkedések és más közösségi támogatási eszközök alapján végrehajtott intézkedések;

b)	különböző különleges támogatási intézkedések;

c)	különleges támogatási intézkedések és állami támogatásokból finanszírozott intézkedések.

A tagállamok különösen azt biztosítják, hogy a különleges támogatási intézkedések ne ütközzenek más közösségi támogatási eszközök alapján végrehajtott intézkedések vagy állami támogatásokból finanszírozott intézkedések megfelelő működésével.

(2)   Amennyiben valamely, különleges támogatási intézkedés alapján nyújtható támogatás más közösségi támogatási eszközök keretében végrehajtott intézkedések, illetve másik különleges támogatási intézkedés alapján is odaítélhető, a tagállamok biztosítják, hogy adott mezőgazdasági termelő valamely meghatározott műveletre csak egy ilyen intézkedés alapján részesülhessen támogatásban.

39. cikk

A támogatási intézkedésekre vonatkozó feltételek

(1)   A különleges támogatási intézkedések nem helyettesíthetik a kötelezően előírt kötelezettségek és különösen a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet II. és III. mellékletében foglalt előírások, illetve az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett többi követelmény betartását.

(2)   A különleges támogatási intézkedések nem finanszíroznak adókat.

(3)   A tagállamok biztosítják az általuk végrehajtott különleges támogatási intézkedések igazolhatóságát és ellenőrizhetőségét.

2. FEJEZET

Különös szabályok

40. cikk

A mezőgazdasági termelés olyan különös típusai, amelyek környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából bírnak jelentőséggel

A tagállamok meghatározzák azokat a környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából jelentőséggel bíró különös mezőgazdasági termeléstípusokat, amelyekre a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja éves kiegészítő kifizetést ír elő. E különös mezőgazdasági termeléstípusok nem elhanyagolható és mérhető környezeti előnyökkel járnak.

41. cikk

A mezőgazdasági termékek minőségének javítása

A mezőgazdasági termékek minőségének javítására a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában előírt éves kiegészítő kifizetés lehetővé teheti a mezőgazdasági termelők számára különösen azt, hogy:

a)

eleget tegyenek a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt jogi aktusokban, valamint az 1898/2006/EK (20), az 1216/2007/EK (21), a 889/2008/EK (22) és a 114/2009/EK bizottsági rendeletben (23) megállapítottak szerinti közösségi élelmiszer-minőségi rendszerekhez való csatlakozáshoz szükséges feltételeknek; vagy

b)	magánszektorbeli vagy nemzeti élelmiszerminőség-tanúsítási rendszerekhez csatlakozzanak.

Amennyiben a különleges támogatási intézkedéseket az első bekezdés b) pontjának alkalmazása céljából nyújtják, az 1974/2006/EK bizottsági rendelet (24) 22. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeket értelemszerűen kell alkalmazni.

42. cikk

A mezőgazdasági termékek forgalmazásának javítása

(1)   A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában előírt, a mezőgazdasági termékek forgalmazásának javítása érdekében a mezőgazdasági termelőnek nyújtott éves kiegészítő kifizetésnek arra kell ösztönöznie a mezőgazdasági termelőket, hogy úgy javítsák mezőgazdasági termékeik forgalmazását, hogy jobb tájékoztatást és/vagy promóciós tevékenységet nyújtsanak a termékek, illetve a termelési módszereik minőségéről vagy sajátosságairól.

(2)   Az 501/2008/EK rendelet 4., 5. és 6. cikkét, valamint I. és II. mellékletét értelemszerűen kell alkalmazni.

43. cikk

Magasabb szintű állatjóléti előírások gyakorlati megvalósítása

(1)   A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában foglalt magasabb szintű állatjóléti előírásokat a gyakorlatban megvalósító mezőgazdasági termelőknek nyújtott különleges támogatás jogosultsági feltételeinek megállapításakor a tagállamok adott esetben figyelembe veszik:

a)	a mezőgazdasági termelés típusát;

b)	a mezőgazdasági üzem méretét az állatok száma és állománysűrűsége, valamint a munkaerő vonatkozásában; továbbá

c)	az alkalmazandó gazdálkodási rendszert.

(2)   A magasabb szintű állatjólléti gyakorlatok túlmutatnak az alkalmazandó közösségi és nemzeti jogszabályokban – különösen a 73/2009/EK rendelet II. mellékletének C. pontjában említett jogi aktusokban – megállapított minimumkövetelményeken. E gyakorlatok magukban foglalhatják az 1974/2006/EK rendelet 27. cikkének (7) bekezdésében említett korszerűsített előírásokat.

44. cikk

További agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységek

(1)   A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának v. alpontjában foglalt, további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységeket folytató mezőgazdasági termelőknek nyújtott különleges támogatás jogosultsági feltételeinek megállapításakor a tagállamok figyelembe veszik:

a)	annak a régiónak a környezetvédelmi célkitűzéseit, amelyben az intézkedés alkalmazásra kerül; valamint

b)	más közösségi támogatási eszközök, más különleges támogatási intézkedések vagy állami támogatásokból finanszírozott intézkedések alapján nyújtott bármely támogatást.

(2)   Az 1974/2006/EK rendelet 27. cikkének (2)–(6), (8), (9) és (13) bekezdését, 48. cikkét és 53. cikkét a további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységeket folytató mezőgazdasági termelőknek nyújtott különleges támogatásra értelemszerűen kell alkalmazni.

(3)   A Bizottság a tagállamok által bejelentett, további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységeket folytató mezőgazdasági termelőknek javasolt különleges támogatási intézkedéseket a 73/2009/EK rendeletnek és az e rendeletnek való megfelelés szempontjából értékeli.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a javasolt intézkedések megfelelnek, a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerinti intézkedéseket az e rendelet 50. cikkének (3) bekezdésével összhangban szolgáltatott információk kézhezvételétől számított négy hónapon belül jóváhagyja.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a javasolt intézkedések nem felelnek meg, felkéri a tagállamokat arra, hogy megfelelően vizsgálják felül a javasolt intézkedéseket, és az átdolgozott intézkedésekről értesítsék a Bizottságot. Az intézkedéseket a Bizottság akkor hagyja jóvá, ha úgy ítéli meg, hogy azokat megfelelő módon felülvizsgálták.

45. cikk

A tej-, a marha- vagy borjúhús-, a juh- és a kecskehúságazatban, illetve a rizságazatban a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok

(1)   A gazdasági szempontból sérülékeny vagy környezeti szempontból érzékeny területeken a tej-, a marha- vagy borjúhús-, a juh- és a kecskehúságazatban, illetve a rizságazatban a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok kezelésére, vagy ugyanezen ágazatokban a mezőgazdasági termelés gazdaságilag érzékeny típusaira szánt, a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése b) pontja szerinti különleges támogatásra való jogosultság feltételeinek megállapításakor a tagállamok meghatározzák a – támogatható – gazdasági szempontból sérülékeny és/vagy környezeti szempontból érzékeny területeket és/vagy a mezőgazdasági termelés gazdaságilag érzékeny típusait, figyelembe véve különösen a vonatkozó termelési struktúrákat és feltételeket.

(2)   A különleges támogatás nem alapulhat a piaci árak ingadozásain, illetve nem lehet egyenértékű veszteségtérítési rendszerrel.

46. cikk

Szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programok hatálya alatt álló területek

(1)   A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt, a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programok hatálya alatt álló területeken a termőterületek termelésből való kivonásának megakadályozására és/vagy az adott területeken a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok kezelésére szánt különleges támogatási intézkedésekre való jogosultság feltételei különösen:

a)	azt állapítják meg, hogy a támogatható mezőgazdasági termelők számára hogyan kell rögzíteni az egyéni referenciamennyiségeket; valamint

b)	megállapítják a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programokat és/vagy az azok jóváhagyásához szükséges feltételeket.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett támogatást igénylő mezőgazdasági termelő nem rendelkezik támogatási jogosultsággal, a javára odaítélhető támogatási jogosultságok száma nem haladhatja meg az adott időpontban általa birtokolt (tulajdonában álló vagy bérelt) hektárok számát.

Amennyiben az (1) bekezdésben említett támogatást igénylő mezőgazdasági termelő rendelkezik támogatási jogosultsággal, a javára odaítélhető támogatási jogosultságok száma nem haladhatja meg az általa birtokolt azon hektárok számát, amelyek vonatkozásában nem rendelkezik támogatási jogosultsággal.

A mezőgazdasági termelő által már megszerzett minden egyes támogatási jogosultság egységértéke növelhető.

A harmadik albekezdés kivételével az e bekezdéssel összhangban szerzett minden egyes támogatási jogosultság értékét a tagállam által megállapított egyéni referenciaérték és a második albekezdésben említett jogosultságok számának hányadosaként kell kiszámítani.

(3)   A 73/2009/EK rendelet 131. cikkének (2) bekezdésében említett, egységes területalapú támogatási rendszer keretében nyújtott hektáronkénti összegek növekményét a mezőgazdasági termelő referenciaösszegének és az általa az egységes támogatási rendszer keretében kifizetésre bejelentett, támogatható hektárok számának hányadosaként kell kiszámítani.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programok hatálya alatt álló területeken a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányokat, amelyekre a különleges támogatást nyújtják, ugyanilyen célt szolgáló programok semmilyen más rendelkezése alapján ne kompenzálják.

47. cikk

Termény-, növény- és állatbiztosítás

(1)   A tagállamok a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említettek szerint megállapítják a termény-, állat- és növénybiztosítási díjakhoz való pénzügyi hozzájárulás útján különleges támogatásra való jogosultságra vonatkozó szerződések feltételeit.

(2)   A szerződések meghatározzák:

a)	azokat a konkrét kockázatokat, amelyekre biztosítást kötöttek;

b)	a fedezett konkrét gazdasági veszteségeket; valamint

c)	az adókat nem tartalmazó, kifizetett díjat.

(3)   A szerződések nem vonatkoznak egy évnél hosszabb időszak termelésére. Amennyiben egy szerződéses időszak két naptári év részeire vonatkozik, a tagállamok biztosítják, hogy ugyanazon szerződés tekintetében kétszer ne nyújtsanak kompenzációt.

(4)   A tagállamok a 73/2009/EK rendelet 70. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadják a mezőgazdasági termelő éves átlagtermelésén belül elpusztult hányad kiszámítására alkalmazandó szabályokat.

(5)   A mezőgazdasági termelő minden évben tájékoztatja a tagállamot biztosítási kötvényeinek számáról, továbbá benyújtja a szerződés másolatát és a díjfizetési igazolást.

48. cikk

Állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott segélyalapok

(1)   A tagállamok által a 73/2009/EK rendelet 71. cikkének (9) bekezdésével összhangban, a szóban forgó rendelet 68. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott segélyalapokra meghatározott szabályok különösen a következőket foglalják magukban:

a)	a segélyalap finanszírozásának feltételei;

b)	olyan állat- és növénybetegségek kitörése, vagy környezeti események bekövetkezése, amelyek a mezőgazdasági termelőknek fizetendő kompenzációra adhatnak okot, beleértve adott esetben a földrajzi kiterjedést is;

c)	annak értékelésére szolgáló kritériumok, hogy egy adott esemény okot adhat-e a mezőgazdasági termelőknek szánt kompenzáció kifizetésére;

d)	a 73/2009/EK rendelet 71. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében gazdasági veszteséget képező többletköltségek kiszámítására szolgáló módszerek;

e)	a 73/2009/EK rendelet 71. cikkének (6) bekezdésében említett igazgatási költségek kiszámítása;

f)	a 73/2009/EK rendelet 71. cikke (7) bekezdésének második albekezdése alapján alkalmazott pénzügyi hozzájárulásra jogosult költségek bármely korlátozása;

g)	valamely adott segélyalap nemzeti jog szerinti akkreditációs eljárása;

h)	eljárási szabályok; valamint

i)	azok a megfelelőségi és végelszámolási ellenőrzések, amelyeket a segélyalapnál az akkreditációját követően el kell végezni.

(2)   Amennyiben a segélyalap által fizetendő pénzbeni kompenzáció kereskedelmi hitel, minimális, illetve maximális futamideje 1, illetve 5 év.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy mezőgazdasági termelői közösségeik tudomására hozzák:

a)	az összes akkreditált segélyalapot;

b)	valamely adott segélyalapban való tagság feltételeit; valamint

c)	a segélyalapok finanszírozási rendelkezéseit.

49. cikk

A különleges támogatási intézkedésekre vonatkozó pénzügyi rendelkezések

(1)   A 73/2009/EK rendelet 69. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett összegeket e rendelet III. melléklete állapítja meg.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 69. cikke (7) bekezdése negyedik albekezdésének alkalmazásában a tagállamok 2010-től bármely adott naptári év augusztus 1-jéig kérhetik az e cikk (1) bekezdésében említett összegek felülvizsgálatát, amennyiben a kérdéses pénzügyi évre vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet 69. cikke (7) bekezdésének első albekezdésében meghatározott számítás alkalmazásából származó összeg több mint 20 %-kal eltér az e rendelet III. mellékletében megállapított összegtől.

A Bizottság által előírt bármely felülvizsgált összeg a kérelem évét követő naptári évtől alkalmazandó.

V. CÍM

ÉRTESÍTÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Értesítések

50. cikk

Értesítés a határozatokról

(1)   Amennyiben egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében, 38. cikkében, 41. cikkének (2)–(5) bekezdésében, 45. cikkének (1) és (3) bekezdésében, 46. cikkének (1) és (3) bekezdésében, 47. cikkének (1)–(4) bekezdésében, 48. cikkében, 49. cikkében, 51. cikkének (1) bekezdésében és 67. cikkében, valamint e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott lehetőségekkel, közli a Bizottsággal a meghozott döntéssel kapcsolatos részleteket, valamint az adott lehetőség igénybevételére vonatkozó döntés alapjául szolgáló indokokat és objektív kritériumokat:

a)	a 2010-re vonatkozó döntések esetében a következőktől számított két héten belül: i. e rendelet hatálybalépésének napja; vagy ii. a döntés meghozatalának napja, amennyiben erre a rendelet hatálybalépésének napját követően kerül sor; valamint

b)	minden más esetben 2010. augusztus 1-jéig.

Amennyiben egy tagállam új döntést hoz a 73/2009/EK rendelet 41. cikkének (2)–(5) bekezdésben meghatározott lehetőségek igénybevételével kapcsolatban, a döntés meghozatalának napjától számított két héten belül közli a Bizottsággal a meghozott döntéssel kapcsolatos részleteket, valamint az adott lehetőség igénybevételére vonatkozó döntés alapjául szolgáló indokokat és objektív kritériumokat.

(2)   Ha egy tagállam a 73/2009/EK rendelet 122. cikkének (3) bekezdése értelmében meg kívánja szüntetni az egységes támogatási rendszer alkalmazását, legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évét megelőző év augusztus 1-jéig közli a Bizottsággal az egységes támogatási rendszer végrehajtásának, és ezen belül is az említett rendelet 55. cikkének (3) bekezdése, 57. cikkének (3)–(6) bekezdése, 59. cikkének (3) bekezdése és 61. cikke szerinti lehetőségek igénybevételének részleteit, valamint az említett döntés alapjául szolgáló objektív kritériumokat.

(3)   A tagállamok az általuk alkalmazni kívánt különleges támogatási intézkedésekről a szóban forgó intézkedések alkalmazásának első évét megelőző év augusztus 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot.

A tájékoztatás tartalmának összhangban kell lennie a IV. melléklet A. részével, a további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységekre nyújtott különleges támogatási intézkedések kivételével, amelyek tekintetében a tájékoztatást az említett melléklet B. részével összhangban kell benyújtani.

51. cikk

Statisztika és jelentés

A tagállamok a következő információkról elektronikus úton, a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatják a Bizottságot:

1.

legkésőbb a tárgyév szeptember 1-jéig: a) a folyó évre vonatkozó, az egységes támogatási rendszer keretében benyújtott kérelmek összes száma, a támogatási jogosultságok megfelelő teljes összegével és a kapcsolódó támogatható összes hektárszámmal együtt; az egységes támogatási rendszer regionális végrehajtása esetében az említett adatokat régiónként kell megadni. Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évére vonatkozóan az információk alapját az ideiglenes támogatási jogosultságok képezik; b) a 73/2009/EK rendelet 68. cikke szerinti intézkedések alkalmazása esetén a tagállamok közlik a folyó évre vonatkozón minden egyes intézkedés esetében kérelmezett támogatás teljes összegét, és adott esetben az érintett ágazatokat;

2.	legkésőbb a következő év május 1-jéig az egységes támogatási rendszer első évére vonatkozóan az 1. pont a) alpontjában említettekkel megegyező, de a végleges támogatási jogosultságokon alapuló információk;

3.

legkésőbb a következő év szeptember 15-éig: a) a meglévő, az adott évben aktivált vagy nem aktivált támogatási jogosultságok összértéke, valamint az aktiválásra bejelentett hektárszám. Az egységes támogatási rendszer regionális végrehajtása esetében az említett adatokat jogosultsági típusonként és régiónként kell megadni; b) az egységes támogatási rendszer keretében benyújtott, az előző évre elfogadott kérelmek összes számával kapcsolatos végleges adatok, valamint az odaítélt kifizetések megfelelő végösszege, adott esetben a 73/2009/EK rendelet 7., 9., cikkében, 11. cikkének (1) és (2) bekezdésében, 21., 22. és 23. cikkében említett intézkedések alkalmazása után, valamint az előző év december 31-ig a nemzeti tartalékban megmaradó összegek végösszege és a kapcsolódó, támogatható hektárszám; adott esetben, az egységes támogatási rendszer regionális végrehajtása esetén az említett adatokat régiónként kell megadni; c) a 73/2009/EK rendelet 68. cikkének végrehajtását illetően az előző évre vonatkozóan az összes kedvezményezett száma és az intézkedésenként, valamint adott esetben az érintett egyes ágazatonként odaítélt kifizetések összege; valamint d) a tagállamok által a 73/2009/EK rendelet 71. cikkének végrehajtására vonatkozóan a Bizottsághoz eljuttatandó éves jelentés, amelynek tartalmaznia kell az e rendelet V. mellékletében felsorolt információkat;

4.	legkésőbb 2012. október 1-jéig a 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben végrehajtott különleges támogatási intézkedésekről, a célkitűzéseikre gyakorolt hatásukról, valamint bármely felmerült problémáról szóló jelentés.

2. FEJEZET

Záró rendelkezések

52. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 795/2004/EK rendelet és a 639/2009/EK rendelet hatályát veszti.

A 2010. január 1. előtt kezdődő támogatási időszakokkal összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan azonban továbbra is az említett rendeleteket kell alkalmazni.

53. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a 11. cikk (2) bekezdését és az 50. cikk (1) bekezdésének a) pontját, amelyeket e rendelet hatálybalépésétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(2)  HL L 141., 2004.4.30., 1. o.

(3)  HL L 191., 2009.7.23., 17. o.

(4)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

(5)  HL L 3., 2008.1.5., 1. o.

(6)  HL L 147., 2008.6.6., 3. o.

(7)  HL L 215., 1992.7.30., 85. o.

(8)  HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

(9)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(10)  HL L 38., 2000.2.12., 1. o.

(11)  HL L 93., 2006.3.31., 1. o.

(12)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(13)  HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(14)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(15)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(16)  Lásd e Hivatalos Lap 65. oldalát.

(17)  HL L 193., 2002.7.20., 1. o.

(18)  HL L 193., 2002.7.20., 74. o.

(19)  HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

(20)  HL L 369., 2006.12.23., 1. o.

(21)  HL L 275., 2007.10.19., 3. o.

(22)  HL L 250., 2008.9.18., 1. o.

(23)  HL L 38., 2009.2.7., 26. o.

(24)  HL L 368., 2006.12.23., 15. o.

---

---

---

---

---

---

2.12.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/27

---

A BIZOTTSÁG 1121/2009/EK rendelete

(2009. október 29.)

a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek az ugyanezen rendelet IV. és V. címében a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 29. cikke (4) bekezdésének a) pontjára, 87. cikke (4) bekezdésére, 89. cikke (2) bekezdésére, 91. cikke (2) bekezdésére, 101. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére, 103. cikkének (1) bekezdésére, 142. cikke c), e), q) és s) pontjára, valamint 147. cikkére,

mivel:

(1)

A 73/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezte a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletet (2), és annak helyébe lépett. Az 1782/2003/EK rendelet IV. és IVa. címében meghatározott támogatási rendszerek alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályokat az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló, 2004. október 29-i 1973/2004/EK bizottsági rendelet (3) állapította meg. A 73/2009/EK rendelet és különösen annak IV. címe, valamint V. címe 2. és 4. fejezete által bevezetett változásoknak megfelelően ki kell igazítani az 1973/2004/EK rendeletet. Az érthetőség és az egyszerűsítés érdekében helyénvaló hatályon kívül helyezni az 1973/2004/EK rendeletet, és helyébe új rendeletet léptetni.

(2)

A 73/2009/EK rendelet IV. címében meghatározott rendszerek hatékony igazgatásának biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy a szóban forgó rendszerek közül egyesek esetében a kifizetések odaítélésének feltétele legyen egy meghatározott minimális területnagyság elérése („területalapú támogatás”). A minimális területnagyság megállapításánál helyénvaló figyelembe venni a mezőgazdasági üzemek egyes tagállamokban megfigyelhető méretbeli sajátosságait, valamint bizonyos egyedi termelési feltételeket.

(3)

Indokolt intézkedéseket hozni annak megelőzésére, hogy egyes földterületeket kizárólag a területalapú támogatásokra való jogosultság megszerzése céljából vessenek be. A növénykultúrák – különösen a fehérjenövények, a rizs, valamint a gyümölcsök és zöldségek – vetését és művelését illetően helyénvaló meghatározni bizonyos feltételeket. A helyi előírásokat indokolt betartani annak érdekében, hogy a mezőgazdasági gyakorlat Közösségen belüli sokszínűsége érvényesüljön.

(4)

Adott gazdasági évben az egyes megművelt parcellák vonatkozásában csak egy területalapú támogatás iránti kérelem nyújtható be, kivéve a vetőmagtermesztéshez nyújtott támogatások eseteit. Területalapú támogatást a Közösség strukturális, illetve környezeti politikájának részét képező támogatási rendszerek keretében támogatott növényekre lehet nyújtani.

(5)

A támogatási rendszerekre vonatkozó előírások értelmében amennyiben a támogatási kérelmek által érintett terület vagy mennyiség, illetve azon állatok száma, amelyekre támogatást igényeltek, meghaladja a megállapított felső határokat, a kérelmek által érintett területet, mennyiséget vagy állatszámot az adott évben arányosan csökkenteni kell. Ezért helyénvaló meghatározni a Bizottság és a tagállamok közötti információcserére vonatkozó részletes szabályokat és határidőket annak érdekében, hogy a Bizottság tájékoztatást kapjon azokról a területekről, mennyiségekről, illetve azon állatok számáról, amelyek vonatkozásában a támogatás kifizetése már megtörtént.

(6)

A kifizetésekre vonatkozó feltételek és a rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás kiszámítása nemcsak a 73/2009/EK rendelet 75. cikkében az egyes termelő tagállamok tekintetében meghatározott bázisterülettől vagy -területektől függenek, hanem az említett bázisterületek alterületekre történő esetleges felosztásától és az egyes tagállamok által ennek a felosztásnak a végrehajtására kiválasztott objektív kritériumoktól, a művelésre szánt parcellák termesztésbe való bevonásának feltételeitől és a területek minimális méretétől is. Következésképpen indokolt részletes szabályokat meghatározni a bázisterületek és az alterületek kialakítására, kezelésére és művelésére vonatkozóan.

(7)

A bázisterületnek a 73/2009/EK rendelet 76. cikke szerinti túllépése a rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás csökkentését vonja maga után. A csökkentés mértékének kiszámítására vonatkozó részletes szabályok megállapítása érdekében helyénvaló meghatározni a figyelembe veendő kritériumokat és az alkalmazandó együtthatókat.

(8)

A rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás keretében teljesített kifizetések nyomon követése érdekében bizonyos, a bázisterületek és az alterületek művelésével kapcsolatos információkat továbbítani kell a Bizottsághoz. Ebből a célból indokolt meghatározni a tagállam által a Bizottságnak eljuttatandó részletes információkat, valamint az információk továbbítására vonatkozó határidőket.

(9)

A 73/2009/EK rendelet 77. és 78. cikke rendelkezik a burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonyát termesztő mezőgazdasági termelők részére a termeltetési szerződés hatálya alá tartozó burgonyamennyiségek után és a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben (4) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) meghatározott kvótán belül nyújtható támogatásról. Következésképpen célszerű meghatározni a támogatás odaítélésének feltételeit, adott esetben az 1234/2007/EK rendeletben előírt kvótarendszerre vonatkozó meglévő rendelkezésekre való kereszthivatkozásokat is létrehozva.

(10)	Helyénvaló megállapítani az édes csillagfürtre vonatkozó előírásokat, illetve azokat a vizsgálati módszereket, amelyekkel el lehet dönteni, hogy adott minta édes csillagfürtöt tartalmaz-e vagy sem.

(11)

Egyes régiókban a fehérjenövényeket termesztéstechnikai okokból hagyományosan együtt vetik a gabonafélékkel. Az így kapott növénykultúrák elsősorban fehérjenövényekből állnak. Ezért a fehérjenövényre vonatkozó támogatás nyújtása céljából indokolt az így bevetett területeket fehérjenövény-termő területként kezelni.

(12)

A héjas gyümölcsűekre vonatkozó támogatási rendszer hatékonysága és megfelelő módon történő igazgatása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a megítélt területalapú támogatást ne lehessen peremültetvények vagy elszigetelten álló fák finanszírozásra használni. Ezért célszerű meghatározni a szakosodott gyümölcsöskertek vonatkozásában a minimális parcellaméretet és faállomány-sűrűséget.

(13)

A 73/2009/EK rendelet 87. cikke lehetőséget biztosít közvetlen támogatás nyújtására egy vagy több vetőmagfajta termeléséhez. Ez a támogatás csak elit vetőmag vagy minősített vetőmag termeléséhez nyújtható, ezért helyénvaló egyértelműen meghatározni a szóban forgó termékeket a vetőmagok minősítéséről és forgalmazásáról szóló következő irányelvekre való hivatkozással: a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/401/EGK tanácsi irányelv (5), a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/402/EGK tanácsi irányelv (6), valamint az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/57/EK tanácsi irányelv (7).

(14)

Az ellenőrzés lehetővé tétele érdekében indokolt előírni, hogy az elit vetőmag és a minősített vetőmag termelése az egységes kérelemhez csatolandó termeltetési szerződés vagy termeltetési nyilatkozat keretében történjen, továbbá hogy a vetőmagüzemek és -nemesítők hivatalosan engedélyezettek vagy bejegyzettek legyenek.

(15)

A 73/2009/EK rendelet XIII. melléklete szerint a Cannabis sativa L. fajták esetében csak a 0,2 %-ot meg nem haladó tetrahidrokannabinol-tartalmú elit és minősített vetőmagok termeléséhez nyújtható támogatás. Annak érdekében, hogy a Közösség egészében biztosítani lehessen a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályok egységes alkalmazását, célszerű előírni, hogy a Cannabis sativa L. azon fajtáira lehessen nyújtani támogatást, amelyeket a 73/2009/EK rendelet 39. cikke közvetlen támogatással támogatható fajtaként határoz meg.

(16)

A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 6. szakasza a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Helyénvaló részletes szabályokat megállapítani e támogatási rendszer alkalmazására vonatkozóan. A szabályoknak ki kell terjedniük a gyapottermelésre alkalmas földterületek engedélyezésére és a fajták jóváhagyására is. Indokolt továbbá megállapítani a bevetés tényét meghatározó kritériumot. Annak megállapításához, hogy a bevetés megfelelően történt-e, objektív kritériumként figyelembe kell venni a tagállamok által a talaj- és éghajlati viszonyoktól és a regionális sajátosságoktól függően meghatározott minimális ültetési sűrűséget.

(17)

Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tagállamok a gyapottermelő ágazati szervezetek elismeréséről a szóban forgó szervezetek méretével és belső szervezeti felépítésével kapcsolatos objektív kritériumok alapján döntsenek. Célszerű az adott ágazati szervezet méretét azon követelmény figyelembevételével megállapítani, hogy a gyapot tisztítását végző tag elegendő mennyiségű tisztítatlan gyapotot tudjon átvenni.

(18)

Annak érdekében, hogy ne merülhessenek fel bonyodalmak a támogatási rendszer igazgatása során, egy adott termelő nem lehet egynél több ágazati szervezet tagja. Ugyanezen okból célszerű úgy rendelkezni, hogy amenyiben egy adott ágazati szervezetben tagsággal rendelkező termelő vállalja, hogy az általa termelt gyapotot leszállítja, azt csak olyan gyapottisztító vállalkozás számára szállíthassa be, amely ugyanannak az ágazati szervezetnek a tagja.

(19)

A gyapotra vonatkozó támogatási rendszer keretében a tagállamok kötelesek ellátni termelőiket bizonyos információkkal, többek között az elismert fajtákra, a földterületek engedélyezésének objektív kritériumaira, valamint a minimális ültetési sűrűségre vonatkozóan. A mezőgazdasági termelők kellő időben való tájékoztatása érdekében indokolt előírni, hogy a tagállamoknak meghatározott határidőn belül közölniük kell az említett adatokat a termelőkkel.

(20)

A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 8. és 9. szakasza értelmében a gyümölcsökre és a zöldségekre vonatkozó támogatások odaítélésének feltétele, hogy a termelés feldolgozási szerződés keretében történjen. E célból helyénvaló megkövetelni, hogy egyrészről egy engedélyezett elsődleges feldolgozó, másrészről a termelő vagy egy őt képviselő elismert termelői szervezet, vagy a gyümölcs- és zöldségfélékre és bogyós gyümölcsökre vonatkozó átmeneti támogatás esetén a termelőt képviselő engedélyezett felvásárló szerződést kössön az adott mezőgazdasági alapanyagokra vonatkozóan.

(21)

Annak biztosításához, hogy ténylegesen feldolgozzák azokat a nyersanyagokat, amelyekre gyümölcs- és zöldségfélékre, illetve bogyós gyümölcsökre vonatkozó átmeneti támogatás kerül kifizetésre, indokoltnak tűnik az elsődleges feldolgozók és felvásárlók engedélyezési rendszerének kialakítása. Ezen engedélyezett gazdasági szereplőknek eleget kellene tenniük bizonyos minimumkövetelményeknek, és a rájuk vonatkozó kötelezettségek teljesítésének elmulasztása – az illetékes hatóságok által megállapított nemzeti szintű részletes szabályoknak megfelelően – szankciókat vonna maga után.

(22)

Ahhoz, hogy az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatások pénzügyi keretét megfelelően lehessen kezelni, indokolt előírni, hogy a tagállamok az év elején rögzítsék a hektáronkénti támogatás tájékoztató jellegű összegét, majd a kifizetési időszak kezdete előtt a hektáronkénti támogatás végleges összegét.

(23)	Helyénvaló meghatározni a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 10. szakaszában előírt, juh- és kecskehúsra vonatkozó támogatások esetében alkalmazandó támogathatósági kritériumokat, különös tekintettel a megkövetelt feltételekre.

(24)	A 73/2009/EK rendelet 101. cikkének (2) bekezdése támogatást biztosít a kecskehústermeléshez a Közösség bizonyos területein tevékenykedő termelők számára. Következésképpen a kérdéses területeket célszerű a szóban forgó rendelkezésben meghatározott feltételekkel összhangban meghatározni.

(25)

A 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdése értelmében azok a mezőgazdasági termelők, akiknek a gazdaságán belül a mezőgazdasági tevékenységre használt terület legalább 50 %-a kedvezőtlen helyzetű térségben helyezkedik el, kiegészítő támogatásban részesülhetnek. A 101. cikk (2) bekezdése utal azokra a meghatározott földrajzi övezetekre, amelyekben a kecskehústermelők megfelelnek a kecskére vonatkozó támogatásra való jogosultsághoz szükséges feltételeknek. Helyénvaló gondoskodni arról, hogy a feltételeknek megfelelő termelők nyilatkozatban vállalják annak igazolását, hogy az általuk mezőgazdasági célra használt terület legalább fele kedvezőtlen helyzetű, illetve a kecskére vonatkozó támogatás igénybevételéhez megfelelő területen található.

(26)	Az anyajuhra vonatkozó támogatás megfelelő szintjére való jogosultság ellenőrzésének céljából helyénvaló előírni, hogy a tagállamok állítsák össze a juhtejet vagy juhtejből készülő terméket értékesítő termelők jegyzékét.

(27)

Az egyéni határértékek tekintetében a 73/2009/EK rendelet 104., 105. és 106. cikke által bevezetett rendszer végrehajtása céljából továbbra is alkalmazni lehet a meglévő igazgatási szabályokat, különösen a térítésmentesen adott jogok felhasználását, a szokásos jogoknak a minimális használatot is magában foglaló használatát, a támogatási jogok átruházását és átmeneti bérbeadását, az egyéni felső határokban bekövetkező változások bejelentését, valamint a támogatási jogok nemzeti tartalékon keresztül történő átruházását illetően. Ezeknek a szabályoknak egy része egyedi rendelkezéseket tartalmaz bizonyos rendkívüli és kellően indokolt körülmények felmerülése esetére; e rendelkezések a jogcímhasználattal összefüggésben kiterjednek például az extenzifikációs programokban és a korai nyugdíjazási programokban részt vevő mezőgazdasági kistermelők és termelők helyzetére, az átruházás vonatkozásában pedig a támogatási jogcímek öröklésére és azoknak a mezőgazdasági termelőknek az esetére, akik köztulajdonban vagy közös tulajdonban levő legelőt használnak.

(28)	A Bizottságnak nyomon kell követnie az új intézkedéseket, ezért fontos, hogy a tagállamok megfelelő módon biztosítsák számára a támogatási szabályok végrehajtására vonatkozó nélkülözhetetlen információkat.

(29)	Adott esetben helyénvaló részletes tájékoztatást nyújtani a Bizottság számára a kiegészítő támogatásokra vonatkozó nemzeti szabályozásról és e támogatások végrehajtásáról.

(30)	A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 11. szakasza a marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatást szabályozza. Helyénvaló megállapítani a támogathatóság kritériumait, különös tekintettel a kifizetésekre vonatkozó feltételekre.

(31)

Célszerű úgy rendelkezni, hogy a 73/2009/EK rendelet 110. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott adminisztratív okmány összeállítása és kiadása nemzeti szinten történjék. Az egyes tagállamokban fennálló sajátos igazgatási és ellenőrzési feltételek figyelembevétele érdekében indokolt engedélyezni az adminisztratív okmány különböző formáinak használatát.

(32)	A 73/2009/EK rendelet 110. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint 116. cikkének (1) bekezdése rendelkezik a különleges támogatás és a vágási támogatás odaítélésének feltételét képező birtokontartási időszakról. Ezért helyénvaló meghatározni és számszerűsíteni ezt az időszakot.

(33)

A vágáskor folyósított különleges támogatás nyújtására vonatkozó intézkedéseknek összhangban kell lenniük a vágási támogatás nyújtásával kapcsolatos intézkedésekkel. Helyénvaló meghatározni azokat a dokumentumtípusokat, amelyeknek az állatokat a vágásig, a feladásig vagy az exportig kísérniük kell. A vágáskor folyósított támogatás odaítélésének módjához kapcsolódó sajátosságok figyelembevétele érdekében helyénvaló megállapítani a tinók életkorára vonatkozó feltételeket, valamint a kifejlett szarvasmarhák vonatkozásában a hasított test előkészítésére alkalmazandó módszert.

(34)

Helyénvaló pontosan meghatározni az anyatehénnek a 73/2009/EK rendelet 111. cikke szerinti fogalmát. E tekintetben helyénvaló a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló 1254/1999/EK tanácsi rendeletnek a jövedelemtámogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. október 28-i 2342/1999/EK bizottsági rendelet (8) szerinti fajták tartását előírni. Ezenkívül a meglévő alapvető követelmények továbbra is alkalmazhatóak, különösen az átlagos tejhozam és a kiegészítő nemzeti támogatás vonatkozásában.

(35)

A meglévő igazgatási szabályokat továbbra is alkalmazni lehet, különösen az egyéni felső határok, az egyéni felső határokra és a nemzeti tartalékra vonatkozó értesítések, a térítésmentesen szerzett jogok, a joghasználat, a jogok átruházása és ideiglenes bérbeadása, valamint a nemzeti tartalékon keresztül történő átruházás tekintetében.

(36)

Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján határozza meg, mely tagállamok felelnek meg a 73/2009/EK rendelet 115. cikkében meghatározott különleges rendszer alkalmazására vonatkozó feltételeknek. Helyénvaló meghatározni a támogatás odaítélésére vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(37)	Indokolt egyedi rendelkezéseket hozni a birtokontartási időszakra vonatkozó időszakok, dátumok és határidők tekintetében.

(38)

Az egyszerűség kedvéért célszerű előírni, hogy az integrált rendszer keretében biztosított „állattenyésztési” támogatásra vonatkozó kérelmet meg lehessen feleltetni a vágási támogatást igénylő kérelemnek, feltéve, hogy tartalmazza a támogatás jogosságának igazolásához szükséges összes alkotóelemet, továbbá hogy az állatot ugyanabban a tagállamban, illetve egy másik tagállamban vágják le, vagy exportálják.

(39)

A vágási támogatás kezelésének megkönnyítése érdekében helyénvaló lehetővé tenni a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) említett számítógépes adatbázis használatát, amennyiben az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy a támogatások kifizetésének vonatkozásában az adatbázis megfelelő biztosítékot nyújt a benne foglalt adatok pontosságát illetően.

(40)	A borjakra vonatkozó vágási támogatás felső súlyhatárhoz van kötve. Ezért helyénvaló meghatározni a hasított testek előkészítésének szabványos típusát, amelyre a szóban forgó felső súlyhatár vonatkozik.

(41)

Annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők a lehető leghamarabb hozzájussanak a kifizetésekhez, indokolt rendelkezni az előlegnyújtás lehetőségéről. Az országos és a regionális felső határok alkalmazására tekintettel azonban helyénvaló intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy az előleg ne lépje túl a kifizetés végleges összegét. Ezért célszerű lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy az érintett támogatási programok keretében nyújtott előleg százalékos arányát az említett felső határoknak megfelelően csökkenthessék.

(42)

Szükséges megállapítani a különleges támogatás és az anyatehénre vonatkozó támogatás alkalmazásával kapcsolatban számításba veendő tényezőket meghatározó dátumot. A jól működő és következetes igazgatás biztosítása érdekében célszerű általános szabályként előírni, hogy a szóban forgó dátum a kérelmek benyújtására meghatározott időponttal egyezzen meg. A vágásra vonatkozó különleges támogatás esetében azonban egyedi szabályokat kell alkotni a magasabb összegű támogatáshoz jutás céljából egyik évről a másikra történő átvitel elkerülése érdekében. A vágási támogatás esetében a vágás vagy a kivitel időpontja alkalmasabb annak jelzésére, hogy a kérdéses műveletet valóban végrehajtották.

(43)

A 73/2009/EK rendelet 124. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban, továbbá annak megelőzésére, hogy nagy számban érkezzenek olyan kérelmek, amelyek nagyon alacsony összegű gazdaságonkénti kifizetéseket eredményeznének, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia engedélyt kért arra, hogy a támogatható terület minimális méretét a gazdaságonkénti 0,3 hektáros szintnél magasabban határozhassa meg.

(44)

Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó, a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének g) pontja értelmében vett új tagállamok felmérték a hasznosított mezőgazdasági területük azon részét, amely 2003. június 30-án jó mezőgazdasági állapotban volt, és javasolták annak a támogatható terület gazdaságonkénti minimális méretével összhangban történő kiigazítását.

(45)	A 73/2009/EK rendelet 132. cikke lehetőséget biztosít arra, hogy az új tagállamok a Bizottság engedélyével kiegészítsék a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatást. Helyénvaló megállapítani e lehetőség igénybevételének általános szabályait.

(46)

Figyelembe véve az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 5. fejezetében az energianövényekre vonatkozó támogatás tekintetében, valamint az ugyanezen cím 10. fejezetében a területpihentetési támogatás és konkrétan az évelő növények tekintetében előírt egyedi rendelkezéseket, továbbá annak biztosítására, hogy e támogatás eltörlését követően ne háruljanak felesleges adminisztratív terhek a mezőgazdasági termelőkre és a feldolgozókra, helyénvaló meghatározni bizonyos átmeneti szabályokat a támogatás zökkenőmentes eltörlése érdekében, valamint a felvásárlók és a feldolgozók által letétbe helyezett biztosítékok felszabadítására vonatkozóan.

(47)	Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

HATÁLY ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg a 73/2009/EK rendelet IV. címének 1. fejezetében előírt alábbi támogatási rendszerek végrehajtására vonatkozóan:

a)	az említett fejezet 1. szakaszában előírt, rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás;

b)	az említett fejezet 2. szakaszában előírt, keményítőgyártásra szánt burgonyát termesztőkre vonatkozó támogatás;

c)	az említett fejezet 3. szakaszában előírt, fehérjenövényekre vonatkozó támogatás;

d)	az említett fejezet 4. szakaszában előírt, héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás;

e)	az említett fejezet 5. szakaszában előírt, vetőmagra vonatkozó támogatás;

f)	az említett fejezet 6. szakaszában előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás;

g)	az említett fejezet 8. szakaszában előírt átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás, valamint a bogyós gyümölcsökre vonatkozóan a 9. szakaszban meghatározott átmeneti támogatás;

h)	az említett fejezet 10. szakaszában előírt, a juh- és kecskehúságazatra vonatkozó támogatások;

i)	az említett fejezet 11. szakaszában előírt, marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás.

(2)   Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg a 73/2009/EK rendelet V. címében előírt alábbi támogatási rendszerek végrehajtására vonatkozóan:

a)	az említett cím 2. fejezetében előírt egységes területalapú támogatási rendszer;

b)	az említett cím 4. fejezetében előírt kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 73/2009/EK rendelet 2. cikkében, az 1120/2009/EK bizottsági rendelet (10) 2. cikkében, valamint az 1122/2009/EK bizottsági rendelet (11) 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

Az egységes területalapú támogatási rendszer vonatkozásában a rövid életciklusú erdei fáknak az 1120/2009/EK rendelet 2. cikkének n) pontjában megadott fogalommeghatározása értelemszerűen alkalmazandó.

3. cikk

A területalapú támogatások halmozása

Egy adott évben bármely megművelt parcellára csak egyetlen kérelmet lehet benyújtani a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt területalapú támogatások valamelyikére vonatkozóan.

4. cikk

Értesítés a mezőgazdasági termelők által benyújtott kérelmekről és a kifizetésekről

(1)   A tagállamok a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott formanyomtatványon, elektronikus úton továbbítják a Bizottsághoz a következő adatokat:

a)

legkésőbb a tárgyév szeptember 1-jéig: i. azon teljes terület, amelyre támogatást igényeltek a következők esetében: — a 73/2009/EK rendelet 73. cikkében előírt, rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás, — a 73/2009/EK rendelet 79. cikkében előírt, fehérjenövényekre vonatkozó támogatás, — a 73/2009/EK rendelet 82. cikkében előírt, héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás; az adatokat a héjas gyümölcsű fák kategóriái szerint kell közölni, — a 73/2009/EK rendelet 88. cikkében előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás, — a 73/2009/EK rendelet 122. cikkében előírt egységes területalapú támogatási rendszer; ii. a 73/2009/EK rendelet 99. cikkében előírt, juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatás esetén a kérelmek száma összesen, az anyaállatok és a támogatások fajtája szerint;

b)	legkésőbb a tárgyév október 15-ig a teljes meghatározott terület a 73/2009/EK rendelet 79. cikkében előírt, fehérjenövényre vonatkozó támogatás esetében;

c)

legkésőbb a következő év január 31-ig: i. a csökkentési együttható kiszámításához alapul vett teljes meghatározott terület a következők esetében: — a 73/2009/EK rendelet 73. cikkében előírt, rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás; az adatokat bázisterületek és alterületek szerinti bontásban kell közölni, — a 73/2009/EK rendelet 82. cikkében előírt, héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás; az adatokat a héjas gyümölcsű fák kategóriái szerint kell közölni, — a 73/2009/EK rendelet 88. cikkében előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás, — a 73/2009/EK rendelet 122. cikkében előírt egységes területalapú támogatási rendszer; ii. azon hímivarú szarvasmarhák teljes száma, amelyekre a 73/2009/EK rendelet 110. cikkében előírt különleges támogatást igényeltek, korcsoportonkénti és az állatok típusa (bika vagy tinó) szerinti bontásban; iii. azoknak a teheneknek a teljes száma, amelyekre a 73/2009/EK rendelet 111. cikke szerinti, anyatehénre vonatkozó támogatást igényeltek, a 111. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett rendszerek szerinti bontásban;

d)	legkésőbb a következő év március 1-jéig azon állatok teljes száma, amelyekre a 73/2009/EK rendelet 116. cikkében előírt vágási támogatást igényeltek, feltüntetve azt is, hogy az állatokat levágták vagy exportálták, az állatok típusa (borjak, kifejlett állatok) szerinti bontásban;

e)	legkésőbb a következő év július 31-ig azon teljes mennyiség, amelyre ténylegesen kifizették a támogatást a 73/2009/EK rendelet 87. cikkében előírt, vetőmagra vonatkozó támogatás esetében, a 73/2009/EK rendelet XIII. mellékletében felsorolt vetőmagfajták szerint.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt értesítésekben a területeket hektárban, két tizedesjegy pontossággal, a mennyiségeket pedig tonnában, három tizedesjegy pontossággal kell megadni.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben előírt információk tekintetében – különösen a korábbi számadatok ellenőrzésének, kiigazításának vagy javításának eredményeként – változás következik be, a frissítésről a változást követő egy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot.

II. CÍM

A 73/2009/EK RENDELET IV. CÍMÉRE VONATKOZÓ EGYEDI SZABÁLYOK

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

5. cikk

A minimális területnagyságra, valamint a vetésre és a művelésre vonatkozó egyedi követelmények

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésének a), c), e), illetve g) pontjában említett támogatások, vagyis a rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás, a fehérjenövényekre vonatkozó támogatás, a vetőmagra vonatkozó támogatás, valamint a gyümölcs- és zöldségtámogatások valamennyi érintett növénytípus esetében kizárólag olyan területekre nyújthatók, amelyek tekintetében legalább 0,3 hektár nagyságú területre vonatkozó támogatási kérelmet nyújtottak be. Ezenkívül valamennyi művelés alatt álló parcella méretének meg kell haladnia a tagállam által az 1122/2009/EK rendelet 13. cikkének (9) bekezdése szerinti határérték betartásával meghatározott minimális méretet.

Málta esetében az 1. cikk (1) bekezdésének a), c), e) és g) pontjában említett közvetlen támogatások valamennyi érintett növénytípust illetően csak azokra a területekre nyújthatók, amelyek tekintetében legalább 0,1 hektár nagyságú területre vonatkozó kérelmet nyújtottak be, és amelyeknél az egyes megművelt parcellák területe meghaladja a tagállam által az 1122/2009/EK rendelet 13. cikkének (9) bekezdésében meghatározott határérték betartásával előírt minimális méretet.

Görögország esetében az 1. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett, gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó átmeneti támogatások valamennyi érintett növénytípust illetően csak azokra a területekre nyújthatók, amelyek tekintetében legalább 0,1 hektár nagyságú területre vonatkozó kérelmet nyújtottak be, és amelyeknél az egyes megművelt parcellák területe meghaladja a tagállam által az 1122/2009/EK rendelet 13. cikkének (9) bekezdésében meghatározott határérték betartásával előírt minimális méretet.

Bulgária, Lettország, Magyarország és Lengyelország esetében az 1. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett, bogyós gyümölcsökre adható támogatás valamennyi érintett növénytípust illetően csak azokra a területekre nyújtható, amelyek tekintetében legalább 0,1 hektár nagyságú területre vonatkozó kérelmet adtak be, és amelyeknél az egyes megművelt parcellák mérete meghaladja a tagállam által az 1122/2009/EK rendelet 13. cikkének (9) bekezdésében meghatározott határérték betartásával megállapított minimális méretet.

(2)   Az 1. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett területalapú támogatás vonatkozásában a támogatható parcellák minimális mérete 0,10 hektár. A tagállamok azonban objektív kritériumok alapján és az érintett területek sajátosságainak figyelembevételével ennél magasabb minimális parcellaméretet is meghatározhatnak.

(3)   Az 1. cikk (1) bekezdésének a), c) és g) pontjában említett támogatások, vagyis a rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás, a fehérjenövényekre vonatkozó támogatás, valamint a gyümölcs- és zöldségtámogatások csak olyan, teljesen bevetett vagy beültetett területekre nyújthatók, amelyeken eleget tesznek a helyi előírásoknak megfelelő rendes művelési feltételeknek.

6. cikk

Csökkentési együtthatók

A 73/2009/EK rendelet 76. cikkében, 81. cikkének (2) bekezdésében és 84. cikkében említett esetekben a területekre vonatkozóan alkalmazandó csökkentési együtthatót a támogatások termelőknek való odaítélése előtt, de legkésőbb a következő év január 31-ig meg kell állapítani az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban közölt adatok alapján.

2. FEJEZET

A rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás

7. cikk

Vetési határidők

A rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatással való támogathatósághoz a bejelentett területet legkésőbb az alábbi időpontig be kell vetni:

a)	Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében az érintett betakarítást megelőző június 30.;

b)	a 73/2009/EK rendelet 74. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb termelő tagállamok esetében május 31.

8. cikk

Csökkentési együttható

A rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatásnak a 73/2009/EK rendelet 76. cikke szerinti csökkentésére alkalmazandó együtthatót az e rendelet I. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell kiszámítani.

9. cikk

Értesítések

A tagállamok évente felülvizsgálhatják a 73/2009/EK rendelet 75. cikkében meghatározott bázisterületük vagy -területeik alterületekre való felosztását, illetve az e felosztás alapjául szolgáló objektív kritériumokat. Az erre vonatkozó tájékoztatást legkésőbb az érintett betakarítást megelőző május 15-ig eljuttatják a Bizottságnak.

3. FEJEZET

A keményítőgyártásra szánt burgonyát termesztőkre vonatkozó támogatás

10. cikk

Támogathatóság

A 73/2009/EK rendelet 77. cikkében előírt, keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás az 571/2009/EK bizottsági rendelet (12) 3. cikke szerinti termeltetési szerződés hatálya alá tartozó burgonyára nyújtható, a burgonyának a 2235/2003/EK bizottsági rendelet (13) I. mellékletében ismertetett módszerek egyikével meghatározott nettó tömege, valamint a leszállított burgonya keményítőtartalma alapján, a legutóbb említett rendelet II. mellékletében meghatározott értékekkel összhangban.

A 13 %-osnál alacsonyabb keményítőtartalmú burgonyákra nem fizethető keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás, kivéve azokat az eseteket, amelyekben az 571/2009/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó.

11. cikk

Minimális ár

Keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás csak azzal a feltétellel nyújtható, hogy a kérelmező bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a termelőknek az üzembe szállított burgonyáért fizetett ár nem alacsonyabb az 1234/2007/EK rendelet 95a. cikkének (2) bekezdésében említett árnál, és összhangban van a 2235/2003/EK rendelet II. mellékletében meghatározott értékekkel.

Az 571/2009/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

12. cikk

Kifizetés

(1)   A 73/2009/EK rendelet 29. cikkének sérelme nélkül a keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatást a keményítőgyártáshoz használt burgonyát szállító gazdaság szerinti tagállam fizeti ki minden egyes mezőgazdasági termelőnek azt követően, hogy a piaci évre vonatkozó teljes mennyiséget átvette tőle a keményítőgyártó vállalkozó, és azon időponttól számított négy hónapon belül, amelyen az e rendelet 11. cikkében említett bizonyítékot bemutatták, és amelyen az ugyanezen rendelet 10. cikkében említett feltételek is teljesültek.

(2)   A tagállamok a mezőgazdasági termelő által a burgonyakeményítőt gyártó vállalkozásnak az adott piaci évben leszállított, keményítőgyártásra szánt burgonyamennyiség különböző részei alapján a szóban forgó piaci év december 1-jétől kezdődően előleget nyújthatnak. Előleg csak a keményítőgyártás céljára leszállított burgonya azon mennyiségére nyújtható, amely tekintetében bemutatták a 11. cikkben említett bizonyítékot és betartották a 10. cikkben említett feltételeket.

4. FEJEZET

A fehérjenövényekre vonatkozó támogatás

13. cikk

Édes csillagfürt

A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 3. szakaszában előírt, fehérjenövényekre vonatkozó támogatás alkalmazásában az „édes csillagfürt” azokat a csillagfürtfajtákat jelenti, amelyek magtermésében a keserű magok aránya nem haladja meg az 5 %-ot. A keserűmagok arányát az e rendelet II. mellékletében meghatározott vizsgálati módszer szerint kell kiszámítani.

14. cikk

Gabonafélék és fehérjenövények keveréke

Azokban a régiókban, ahol a fehérjenövényeket hagyományosan gabonafélékkel keverve vetik, a fehérjenövényekre vonatkozó támogatás a kérelmező kérésére azzal a feltétellel fizethető ki, hogy a kérelmező az adott tagállam illetékes hatóságainak kielégítő módon bizonyítja, hogy a keverék túlnyomó részben fehérjenövényekből áll.

5. FEJEZET

A héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás

15. cikk

A közösségi támogatás kifizetésére vonatkozó feltételek

(1)   A héjas gyümölcsű fákkal beültetett mezőgazdasági parcellák közül csak azok támogathatók a 73/2009/EK rendelet 82. cikke szerinti területalapú támogatással, amelyek az 1122/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapítandó időpontban megfelelnek az e cikk (2) és (3) bekezdésében előírt feltételeknek.

Ha a parcellán álló héjas gyümölcsű fák különböző fajokhoz tartoznak, és a támogatás a fajok között különbséget tesz, a támogathatóság feltétele, hogy a fák hektáronkénti száma a héjas gyümölcsű fáknak legalább az egyik faja esetében elérje az e cikk (2) bekezdésében meghatározott alsó határértéket.

(2)   A héjas gyümölcsű fák hektáronkénti számának alsó határértéke:

i.	mogyorófák esetében 125;

ii.	mandulafák esetében 50;

iii.	diófák esetében 50;

iv.	pisztáciafák esetében 50;

v.	szentjánoskenyérfák esetében 30.

A tagállamok azonban objektív kritériumok alapján és az adott termelés sajátosságainak figyelembevételével ennél magasabb faállomány-sűrűséget is meghatározhatnak.

(3)   Az (1) bekezdés második albekezdésében említett esetekben a nyújtandó támogatás szintje az arra a fajra vonatkozó támogatás szintjének felel meg, amely tekintetében teljesülnek a támogathatóság feltételei és a támogatás összege a legmagasabb.

16. cikk

A támogathatóság feltételei a nemzeti támogatás esetében

A 73/2009/EK rendelet 86. és 120. cikkében említett nemzeti támogatásra e rendelet 15. cikkét kell alkalmazni.

A 73/2009/EK rendelet 86. cikkének sérelme nélkül a tagállamok további támogathatósági feltételeket is meghatározhatnak, feltéve, hogy ezek a feltételek megfelelnek a támogatási rendszer környezetvédelmi, vidékfejlesztési, szociális és gazdasági célkitűzéseinek, és nem vezetnek a termelők közötti megkülönböztetéshez. A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak ellenőrzéséhez, hogy a mezőgazdasági termelők eleget tesznek-e a támogathatósági feltételeknek.

17. cikk

Értesítések

(1)   A tagállamok minden esetben az általuk a kérelmek benyújtására vonatkozóan az 1122/2009/EK rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott határidő előtt és legkésőbb az alábbi időpontig értesítik a Bizottságot a következőkről:

a)	március 31-ig az e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett magasabb faállomány-sűrűség és kapcsolódó feltételek, valamint az e rendelet 16. cikkében említett kiegészítő feltételek;

b)	május 15-ig a területalapú támogatás szintje termékenként és/vagy a módosított nemzeti garantált terület („NGT”), amennyiben a tagállam a 73/2009/EK rendelet 82. cikkének (2) bekezdése szerinti differenciált támogatást nyújt.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően a Bizottságnak eljuttatandó információk bárminemű módosítása a következő évtől alkalmazandó, és azt az érintett tagállam a módosítást indokoló objektív kritériumokkal együtt továbbítja a Bizottságnak.

6. FEJEZET

A vetőmagra vonatkozó támogatás

18. cikk

A vetőmagok minősítése

A 73/2009/EK rendelet 87. cikkében előírt, vetőmagra vonatkozó támogatás a 66/401/EGK, a 66/402/EGK és a 2002/57/EK irányelvben meghatározott és az ugyanezen irányelvek szerinti előírásoknak és feltételeknek megfelelő elit és hivatalosan minősített vetőmagoknak a termelésére nyújtható, összhangban e rendelet 19–23. cikkével.

19. cikk

A vetőmagok termesztése

(1)   A vetőmagok termesztése az alábbiak szerint folytatható:

a)	a vetőmagüzem vagy a nemesítő és a vetőmagtermesztő között létrejött termeltetési szerződés keretében; vagy

b)	a vetőmagüzem, illetve a nemesítő közvetlenül is foglalkozhat a termesztéssel; ebben az esetben a vetőmagtermesztést termesztési nyilatkozattal kell igazolni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett vetőmagüzemeket és nemesítőket a tagállamok hagyják jóvá vagy veszik nyilvántartásba. Az egyes tagállamok általi jóváhagyás vagy nyilvántartásba vétel a Közösség egész területére érvényes.

(3)   Azok a vetőmagüzemek és nemesítők, amelyek a (2) bekezdésben említett jóváhagyás vagy nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban termesztenek vagy termesztetnek vetőmagot, kérésre e másik tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátják az összes olyan információt, amely a támogatásra való jogosultság ellenőrzéséhez szükséges.

20. cikk

A támogathatóság területi feltétele

A tagállamok csak a területükön betakarított vetőmagra nyújtanak támogatást, azon naptári év alatt, amelyben az a gazdasági év kezdődik, amelyre vonatkozóan a támogatást megállapították.

A támogatásban valamennyi vetőmagtermesztő olyan feltételek szerint részesülhet, amelyek egyenlő bánásmódot biztosítanak a kedvezményezettek számára, telephelyük Közösségen belüli elhelyezkedésétől függetlenül.

21. cikk

A vetőmagok forgalmazása

Támogatás csak azzal a feltétellel nyújtható, hogy a vetőmagot a kedvezményezett legkésőbb a betakarítást követő év június 15-ig vetés céljából valóban forgalomba hozza. „Forgalomba hozatal” alatt a vetőmag rendelkezésre vagy készleten tartása, értékesítés céljából történő kiállítása vagy felkínálása, illetve más személynek történő eladása vagy leszállítása értendő.

22. cikk

Előlegfizetés

A tagállamok a vetőmagtermesztőknek előleget fizethetnek azon gazdasági év december 1-jétől, amelyre vonatkozóan a támogatást odaítélték. Ezeket a kifizetéseket a 21. cikk értelmében vetés céljából forgalomba hozott vetőmag mennyiségével arányosan kell teljesíteni, feltéve, hogy e fejezet összes feltétele teljesül.

23. cikk

Kenderfajták

A kendernek (Cannabis sativa L.) a 73/2009/EK rendelet 87. cikkének (4) bekezdésével összhangban támogatható fajtái az 1120/2009/EK bizottsági rendelet 10. cikkében említett fajták.

7. FEJEZET

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás

24. cikk

A mezőgazdasági földterületek engedélyezése gyapottermelés céljából

A tagállamok megállapítják azokat az objektív kritériumokat, amelyek a 73/2009/EK rendelet 88. cikkében előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás céljából történő földterület-engedélyezés alapjául szolgálnak.

Az említett kritériumokat az alábbi tényezők közül egy vagy több alapján kell megállapítani:

a)	azon régiók agrárgazdasága, amelyekben a gyapot a legfontosabb növénykultúrák közé tartozik;

b)	a szóban forgó területek talaj- és éghajlati viszonyai;

c)	az öntözésre használt vízzel való gazdálkodás;

d)	a várhatóan környezetkímélő vetésforgók és termesztéstechnológiák.

25. cikk

A vetésre szánt fajták engedélyezése

A tagállamok a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében felsoroltak közül a piaci igényekhez igazodó fajtákat engedélyezik.

26. cikk

A támogathatóság feltételei

A 73/2009/EK rendelet 89. cikkének (1) bekezdése szerinti területeket úgy kell bevetni, hogy az ültetési sűrűség elérje a tagállamok által a talaj- és éghajlati viszonyok és – adott esetben – a regionális sajátosságok figyelembevételével meghatározandó alsó határértéket.

27. cikk

Mezőgazdasági gyakorlatok

A tagállamok egyedi szabályokat írhatnak elő a rendes termesztési körülmények között történő ültetvénygondozás és betakarítás biztosítására irányuló mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozóan.

28. cikk

Az ágazati szervezetek elismerése

(1)   A tagállamok évente legkésőbb december 31-ig a következő évre vonatkozóan elismernek minden olyan gyapottermelési ágazati szervezetet, amely gyapotültetvény létesítése céljából az elismerést kérelmezi, és amely:

a)	a tagállam által legalább 4 000 hektárban meghatározott alsó határt összességében meghaladó, a 24. cikkben említett engedélyezési kritériumoknak megfelelő földterületet fed le, és magában foglal legalább egy gyapottisztító üzemet;

b)	belső működési szabályzatot fogadott el – különösen a belépési és tagdíjfizetési feltételekről – a nemzeti és közösségi jogszabályokkal összhangban.

(2)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy valamely elismert ágazati szervezet nem teljesíti az (1) bekezdésben előírt elismerési követelményeket, a tagállam visszavonja az elismerést, kivéve, ha az említett követelmények teljesítésének hiányára ésszerű határidőn belül megoldást találnak. Amennyiben a tagállam az elismerés visszavonását tervezi, értesíti az érintett ágazati szervezetet erről a szándékról, továbbá ismerteti a visszavonás indokait. A tagállam lehetővé teszi az ágazati szervezet számára, hogy meghatározott időn belül megtegye észrevételeit. Az elismerés visszavonása esetén a tagállamok megfelelő szankciók alkalmazásáról rendelkeznek.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik olyan ágazati szervezetnek a tagjai, amelynek az elismerését e bekezdés első albekezdésével összhangban visszavonták, elveszítik a 73/2009/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében előírt támogatásnövelési lehetőség igénybevételére való jogukat.

29. cikk

A termelők kötelezettségei

(1)   Egyazon termelő nem lehet tagja egynél több ágazati szervezetnek.

(2)   Az ágazati szervezeti tagsággal rendelkező termelő köteles az általa megtermelt gyapotot olyan gyapottisztító vállalkozásnak leadni, amely ugyanazon ágazati szervezet tagja.

(3)   A termelők elismert ágazati szervezetbe való belépése, illetve ilyen szervezetben való részvétele csak önkéntes alapon történhet.

30. cikk

A termelőknek nyújtandó információk

(1)   A tagállamok a tárgyév január 31. előtt értesítik a gyapottermelőket:

a)	az engedélyezett fajtákról; a 25. cikkel összhangban, az említett időpont után engedélyezett fajtákról azonban ugyanazon év március 15-ig kell a termelőket értesíteni;

b)	a földterületek engedélyezésének kritériumairól;

c)	a 26. cikk szerinti minimális ültetési sűrűségről;

d)	az előírt mezőgazdasági gyakorlatokról.

(2)   Egy adott fajtára vonatkozó engedély visszavonása esetén a tagállamok legkésőbb január 31-ig értesítik erről a termelőket a következő évi vetési időszakra való alkalmazás érdekében.

8. FEJEZET

Az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás és a bogyós gyümölcsök átmeneti támogatása

31. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a)	„kérelmező”: bármely olyan mezőgazdasági termelő, aki a 73/2009/EK rendelet 96. és 98. cikkében említett területen gazdálkodik a szóban forgó cikkekben előírt támogatásokban való részesülés céljából;

b)	„támogatás”: a 73/2009/EK rendelet 96. cikkében előírt átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás, illetve az említett rendelet 98. cikkében a bogyós gyümölcsökre vonatkozóan előírt átmeneti támogatás;

c)

„elsődleges feldolgozó”: a 73/2009/EK rendelet 96. és 98. cikkében említett mezőgazdasági alapanyag minden olyan felhasználója, aki vagy amely annak első feldolgozását az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 1. cikke (1) bekezdésének j) pontjában felsorolt egy vagy több termék előállításának céljából elvégzi;

d)	„felvásárló”: bármely személy, aki az a) pont értelmében vett kérelmezővel szerződést köt, és aki a 73/2009/EK rendelet 54. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében, illetve 98. cikkének (1) bekezdésében említett termékek közül legalább egyet a saját számlájára megvásárol;

e)

„elismert termelői szervezet”: bármely olyan jogi személy vagy annak egyértelműen meghatározott része, amely megfelel az 1234/2007/EK rendelet 122. cikkében, 125a. cikkének (1) bekezdésében és 125b. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt követelményeknek, és amelyet az érintett tagállam az említett rendelet 125b. cikkének megfelelően elismer, valamint az ugyanazon rendelet 125e. és 103a. cikke szerinti elismert termelői csoportok.

32. cikk

Szerződés

(1)   A 73/2009/EK rendelet 97. cikkének (4) bekezdésében a tagállamok számára előírt lehetőség alkalmazásának sérelme nélkül az említett rendelet 97. cikkének (3) bekezdésében és 98. cikkének (2) bekezdésében említett feldolgozási szerződés egyrészről a 33. cikk értelmében vett engedélyezett elsődleges feldolgozó, másrészről a kérelmező vagy az őt képviselő elismert termelői szervezet vagy a kérelmezőt képviselő, a 33. cikk értelmében vett engedélyezett felvásárló között jön létre.

Amennyiben az elismert termelői szervezet engedélyezett elsődleges feldolgozóként is eljár, a szerződés lehet szállítási kötelezettségvállalás is.

(2)   A szerződésben vagy a szállítási kötelezettségvállalásban legalább a következőknek szerepelniük kell:

a)	a szerződés vagy a szállítási kötelezettségvállalás szerződő feleinek neve és címe;

b)	az érintett fajták és az egyes fajtákkal beültetett terület;

c)	adott esetben a kérelmező kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a teljes betakarított mennyiséget vagy a tagállamok által meghatározott minimális mennyiséget leszállítja az elsődleges feldolgozónak.

Azokban az esetekben, amikor a szerződés egy engedélyezett elsődleges feldolgozó és egy elismert termelői szervezet vagy egy, a kérelmezőt képviselő engedélyezett felvásárló között jön létre, a szerződésnek tartalmaznia kell az érintett kérelmező nevét és címét is az a) pontban említettek szerint, valamint minden egyes érintett kérelmezőre vonatkozóan a b) pontnak megfelelően a fajtát és az egyes fajtákkal beültetett területet.

33. cikk

Az elsődleges feldolgozók és a felvásárlók engedélyezése

(1)   E fejezet alkalmazása céljából a tagállamok létrehozzák a területükön működő elsődleges feldolgozók és felvásárlók engedélyezési rendszerét. Az engedélyezés feltételeit mindenekelőtt úgy kell meghatározniuk, hogy legalább a következőket biztosítsák:

a)	az engedélyezett elsődleges feldolgozók és felvásárlók rendelkezzenek a 32. cikkben említett szerződések teljesítéséhez szükséges adminisztratív képességgel;

b)	az engedélyezett elsődleges feldolgozók rendelkezzenek megfelelő termelési kapacitással.

(2)   A tagállamok kialakítják az engedélyezésre vonatkozó ellenőrzési eljárást.

(3)   A 2201/96/EK tanácsi rendelet (14), a 2202/96/EK tanácsi rendelet (15) és az 1234/2007/EK rendelet alapján megadott engedélyek e fejezet alkalmazásában érvényesek maradnak.

(4)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy engedélyezett elsődleges feldolgozó vagy felvásárló nem teljesíti az e fejezetben megállapított kötelezettségeket vagy az azok alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekben foglalt kötelezettségeket, vagy ha egy engedélyezett elsődleges feldolgozó vagy felvásárló nem teszi lehetővé vagy akadályozza, hogy az illetékes hatóságok az 1122/2009/EK rendelettel összhangban ellenőrzést végezzenek, a tagállamok megfelelő szankciókat alkalmaznak. A szankciók mértékét a jogsértés súlyosságától függően kell megállapítani.

(5)   A tagállamok legalább két hónappal az 1122/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése, illetve 13. cikkének (6) bekezdése alapján megállapított időpont előtt nyilvánosságra hozzák az engedélyezett elsődleges feldolgozók és felvásárlók jegyzékét.

34. cikk

Az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatások szintje

(1)   A 73/2009/EK rendelet 97. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok az igényelt támogatás évében március 15-ig megállapítják és nyilvánosságra hozzák a támogatás hektáronkénti tájékoztató jellegű összegét.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 97. cikke (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok a támogatás hektáronkénti végleges összegét a meghatározott terület alapján állapítják meg.

9. FEJEZET

A juh- és kecskehúságazatra vonatkozó támogatás

1. szakasz

Kérelmek és kifizetések

35. cikk

A kérelmezés és a birtokontartási időszak

(1)   A 73/2009/EK rendelet II. címének 4. fejezetében meghatározott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban: integrált rendszer) követelményein kívül a mezőgazdasági termelőknek az anyajuhra és kecskére vonatkozó támogatás, illetve a kiegészítő támogatás iránti kérelmeikben fel kell tüntetniük, hogy forgalmaznak-e juhtejet vagy juhtejből készített tejterméket abban az évben, amelyre a támogatást kérelmezik.

(2)   Az anyajuhra és kecskére vonatkozó támogatás iránti kérelmeket a tagállam által meghatározott egyedi időszakban kell benyújtani az illetékes hatóságnak; ez az időszak nem kezdődhet a kérelmezett támogatás évét megelőző november 1. előtt, és nem végződhet a szóban forgó év április 30-a után.

(3)   A 73/2009/EK rendelet 103. cikkének (1) bekezdésében említett időszak, amelyre a mezőgazdasági termelő vállalja, hogy gazdaságában tartja a támogatási kérelemben megjelölt számú anyajuhot és/vagy anyakecskét (a továbbiakban: birtokontartási időszak), a kérelmek benyújtására a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kijelölt időszak utolsó napját követő naptól számított 100 nap.

36. cikk

A kecskefélékre vonatkozó támogatással támogatható területek

A 73/2009/EK rendelet 101. cikkének (2) bekezdésében említett feltételeknek az e rendelet III. mellékletben felsorolt területek felelnek meg.

Az érintett tagállamok azonban rendszeresen ellenőrzik, hogy azok a III. mellékletben szereplő területek, amelyek az ő területükön találhatók, továbbra is megfelelnek-e ezeknek a feltételeknek. Amennyiben az ellenőrzés nyomán szükségesnek bizonyul a III. melléklet bármiféle módosítása, a tagállamok értesítik erről a Bizottságot az azon évet megelőző év július 31-ig, amelytől a módosítást alkalmazni kell. Az értesítés feltünteti különösen azokat a III. mellékletben felsorolt övezeteket vagy ezen övezetek azon részeit, amelyek már nem felelnek meg a 73/2009/EK rendelet 101. cikke (2) bekezdésében említett feltételeknek, továbbá adott esetben azokat az övezeteket, amelyek megfelelnek a feltételeknek, de még nem szerepelnek e rendelet III. mellékletében. E lehetséges új övezetek tekintetében a tagállamok eljuttatják a Bizottsághoz javaslatuk részletes indoklását.

37. cikk

A kecskefélékre vonatkozó támogatásra és a kiegészítő támogatásra irányuló kérelmek

(1)   A kiegészítő támogatásból, illetve a kecskefélékre vonatkozó támogatásból való részesülés érdekében az a mezőgazdasági termelő, akinek a gazdaságán belül a mezőgazdasági hasznosítású terület legalább 50 %-a, de kevesebb, mint 100 %-a a 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdésében vagy az e rendelet III. mellékletében említett területeken helyezkedik el, ennek a cikknek a (2) és (3) bekezdésével összhangban nyilatkozatot vagy nyilatkozatokat nyújt be, megjelölve a földterülete elhelyezkedését.

(2)   Az a mezőgazdasági termelő, akinek – a 73/2009/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében – a támogatás igénylése alkalmával minden évben nyilatkozatot kell benyújtania a gazdaságán belül mezőgazdasági célra hasznosított teljes területről, az említett nyilatkozatban feltünteti azokat a mezőgazdasági hasznosítású parcellákat, amelyek a 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdésében említett, illetve az e rendelet III. mellékletében felsorolt területeken találhatók.

Az a mezőgazdasági termelő, akinek az első albekezdésben említett nyilatkozatot nem kell benyújtania, minden évben külön nyilatkozatot nyújt be, adott esetben az integrált rendszer keretében előírt mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer felhasználásával.

Ebben a külön nyilatkozatban fel kell tüntetni a mezőgazdasági termelő tulajdonában levő, az általa bérelt vagy bármilyen megállapodás keretében használt összes földterület elhelyezkedését, megadva e területek nagyságát és azoknak a mezőgazdasági célra használt parcelláknak a részletes leírását, amelyek a 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdésében említett, illetve az e rendelet III. mellékletében felsorolt területeken találhatók. A tagállamok előírhatják, hogy a külön nyilatkozatot az anyajuhra és/vagy a kecskefélékre vonatkozó támogatásokra irányuló kérelmekkel együtt kelljen benyújtani. A tagállamok azt is kérhetik, hogy a külön nyilatkozatot egy „egységes támogatási kérelem” formájában készítsék el.

(3)   Az illetékes nemzeti hatóság kérheti a tulajdoni lap, a mezőgazdasági termelők közötti bérleti szerződés vagy írásos megállapodás, illetve adott esetben a mezőgazdasági hasznosítású területet az illető termelő rendelkezésére bocsátó helyi vagy regionális hatóságtól származó igazolás bemutatását. Az igazoláson fel kell tüntetni a termelőnek adott földterület nagyságát és azokat a parcellákat, amelyek a 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdésében említett, illetve az e rendelet III. mellékletében felsorolt területeken találhatók.

38. cikk

A vándorlegeltetést folytató mezőgazdasági termelők

(1)   Azon mezőgazdasági termelők esetében, akiknek a gazdasága – a gazdaság nyilvántartásban szereplő címe alapján – a 73/2009/EK rendelet 102. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett földrajzi területek valamelyikén helyezkedik el, és akik jogosultak kívánnak lenni a kiegészítő támogatásra, a támogatási kérelemben fel kell tüntetni a következőket:

a)	az a hely vagy azok a helyek, ahol a folyó évben vándorlegeltetést kívánnak folytatni;

b)	a 73/2009/EK rendelet 102. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, legalább 90 napos, a folyó évre meghatározott időszak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mezőgazdasági termelők által benyújtott támogatási kérelmekhez mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy az érintett termelők – a vis maior eseteitől, illetve az állatállomány természetes életkörülményeit igazolhatóan befolyásoló természeti körülményektől eltekintve – a megelőző két év során ténylegesen vándorlegeltetést folytattak; ezenkívül mellékelni kell különösen a vándorlegeltetés helyén illetékes helyi vagy regionális hatóság tanúsítványát, amely igazolja, hogy a vándorlegeltetés legalább 90 egymást követő napig folyamatos volt.

A kérelmek adminisztratív ellenőrzése során a tagállamok meggyőződnek arról, hogy a vándorlegeltetésnek a támogatás iránti kérelemben meghatározott helye ténylegesen valamely, a 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdésében említett területen található.

39. cikk

A támogatások kifizetése

(1)   A támogatást a mezőgazdasági termelők számára azoknak az anyajuhoknak és/vagy anyakecskéknek a száma alapján kell kifizetni, amelyeket a 35. cikk (3) bekezdésében említett birtokontartási időszak során végig a gazdaságukban tartottak.

(2)   A támogatás azokra az állatokra nyújtható, amelyek a birtokontartási időszak utolsó napján megfelelnek a 73/2009/EK rendelet 100. cikkében szereplő fogalommeghatározásokban előírt feltételeknek.

40. cikk

A juhtejet, illetve juhtejből készült terméket forgalmazó mezőgazdasági termelők jegyzéke

A tagállamok a mezőgazdasági termelőknek a 35. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozatai alapján minden évben a birtokontartási időszak harmincadik napjáig összeállítják a juhtejet, illetve juhtejből készült terméket forgalmazó mezőgazdasági termelők jegyzékét.

A jegyzék összeállításakor a tagállamok figyelembe veszik az ellenőrzések eredményeit és az illetékes hatóság rendelkezésére álló bármely egyéb információforrást, különös tekintettel a feldolgozóktól vagy kereskedőktől származó, a juhtejet, illetve juhtejből készült terméket forgalmazó mezőgazdasági termelőkre vonatkozó információkra.

41. cikk

Értesítés

A tagállamok minden évben legkésőbb október 31-ig értesítik a Bizottságot a 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (2) bekezdésében és e rendelet 38. cikkében említett, vándorlegeltetésre használt földrajzi területek jegyzékét érintő bármilyen változásról.

2. szakasz

Határértékek, tartalékok és átruházások

42. cikk

A térítésmentesen szerzett jogok

Amennyiben egy mezőgazdasági termelő térítésmentesen támogatási jogokat szerzett a nemzeti tartalékból, e jogait azok megszerzésének időpontjától számítva három évig – a megfelelően indokolt rendkívüli esetek kivételével – nem ruházhatja át, illetve nem adhatja átmenetileg bérbe.

43. cikk

Joghasználat

(1)   A mezőgazdasági termelők az általuk birtokolt jogokat maguk is igénybe vehetik és/vagy bérbe is adhatják más mezőgazdasági termelőknek.

(2)   Amennyiben a mezőgazdasági termelő egy adott évben nem használja ki jogainak a (4) bekezdésben meghatározott minimális százalékát, a fel nem használt rész visszakerül a nemzeti tartalékba, kivéve az alábbi eseteket:

a)	a legfeljebb 20 támogatási joggal rendelkező mezőgazdasági termelők esetében, amennyiben a mezőgazdasági termelő két egymás követő év egyikében sem használta ki jogainak minimális százalékát, csak az utóbbi naptári év alatt nem használt jogok kerülnek át a nemzeti tartalékba;

b)	azon mezőgazdasági termelők esetében, akik valamely, a Bizottság által elismert külterjes tartási programban vesznek részt;

c)	azon mezőgazdasági termelők esetében, akik olyan, a Bizottság által elismert korengedményes nyugdíjazási rendszerben vesznek részt, amelyben a jogok átruházása és/vagy átmeneti bérbeadása nem kötelező;

d)	kivételes és megfelelően indokolt esetekben.

(3)   Az átmeneti bérbeadásnak egész évekre és legalább a 44. cikk (1) bekezdésében előírt minimális állatlétszámra kell vonatkoznia. Az átmeneti bérbeadás minden egyes, egyenként legfeljebb három egymást követő évre kiterjedő időszakának végén a mezőgazdasági termelőnek – a jogátruházás esetét kivéve – legalább két egymást követő évre vissza kell vennie az összes jogot. Amennyiben a mezőgazdasági termelő e két év egyike során sem veszi igénybe legalább a jogainak a (4) bekezdésben meghatározott minimális százalékát, a termelő által fel nem használt részt a tagállam – a kivételes és megfelelően indokolt eseteket kivéve – évente visszavonja és a nemzeti tartalékba utalja.

A Bizottság által elismert korengedményes nyugdíjazási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők esetében azonban a tagállamok az ilyen rendszerek alapján rendelkezhetnek az átmeneti bérbeadás teljes időszakának meghosszabbításáról.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik a 2078/92/EGK tanácsi rendelet (16) 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett intézkedésnek megfelelő, illetve az 1257/1999/EK tanácsi rendelet (17) 22. és 23. cikke vagy az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (18) 39. cikke szerinti külterjes tartási programban vesznek részt, a részvétel időtartama alatt jogaikat nem adhatják átmenetileg bérbe és/vagy nem ruházhatják át. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a program lehetővé teszi a jogok átruházását és/vagy átmeneti bérbeadását olyan mezőgazdasági termelők részére, akik esetében az ebben az albekezdésben említett intézkedésektől eltérő intézkedésekben való részvétel feltétele a jogok megszerzése.

(4)   A támogatási jogok kihasználására vonatkozó minimális százalékos érték 70 %.

Ezt a százalékos értéket azonban a tagállamok felemelhetik akár 100 %-ig is. A tagállamok előzetesen tájékoztatják a Bizottságot az alkalmazni kívánt százalékos értékről.

44. cikk

A jogok átruházása és átmeneti bérbeadása

(1)   A tagállamok termelési szerkezetük alapján meghatározhatják a gazdaság átruházásával nem járó részleges jogátruházásra használható támogatási jogok minimális számát. Ez a minimum legfeljebb tíz támogatási jogot foglalhat magában.

(2)   A támogatási jogok átruházása és az ilyen jogok átmeneti bérbeadása csak azután lép érvénybe, miután a jogokat átruházó és/vagy bérbeadó mezőgazdasági termelő és a jogokat kapó mezőgazdasági termelő a tagállam illetékes hatóságait erről értesítette.

Az értesítésnek a tagállam által meghatározott határidőn belül meg kell történnie, de legkésőbb azon a napon, amelyen a támogatási kérelmek benyújtásának időszaka az adott tagállamban véget ér, kivéve azokat az eseteket, amikor az átruházás öröklés útján történik. Az ilyen esetekben a jogokat átvevő mezőgazdasági termelőnek képesnek kell lennie arra, hogy a megfelelő jogi okmányok bemutatásával bizonyítsa, hogy ő az elhunyt mezőgazdasági termelő kedvezményezettje.

(3)   A gazdaság átruházása nélküli jogátruházás esetében a nemzeti tartalékba ellentételezés nélkül átruházott jogok száma semmilyen esetben sem lehet egynél kevesebb.

45. cikk

Az egyéni felső határ módosulása

A támogatási jogok átruházásának vagy átmeneti bérbeadásának esetében a tagállamok megállapítják az új egyéni felső határt, és az érintett mezőgazdasági termelőt az általa benyújtott kérelem beadási időszakának utolsó napjától számított 60 napon belül értesítik az őt megillető támogatási jogok számáról.

Az első bekezdés nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor az átruházás a 44. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említettek szerint, öröklés útján történik.

46. cikk

A nem saját tulajdonukban lévő földön gazdálkodó mezőgazdasági termelők

Azok a kizárólag köztulajdonban vagy közös tulajdonban levő földterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelők, akik az adott területen nem kívánnak tovább legeltetni, és a jogaikat egy másik mezőgazdasági termelőre kívánják átruházni, ugyanolyan megítélés alá esnek, mint a gazdaságukat eladó vagy átruházó mezőgazdasági termelők. Minden más esetben az ilyen mezőgazdasági termelőket úgy kell kezelni, mint a csak a támogatási jogukat átruházó mezőgazdasági termelőket.

47. cikk

A nemzeti tartalékon keresztül történő átruházás

Amennyiben a tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a jogok átruházásának a nemzeti tartalékon keresztül kell történnie, akkor az ebben a szakaszban meghatározottaknak megfelelő nemzeti rendelkezéseket alkalmaznak. Ezenkívül az ilyen esetekben:

a)	a tagállamok rendelkezhetnek az átmeneti bérbeadás nemzeti tartalékon keresztüli lebonyolításáról;

b)

a támogatási jogok átruházása vagy a) pont szerinti átmeneti bérbeadása esetén a nemzeti tartalékba történő áthelyezés addig nem lép érvénybe, amíg a tagállamok illetékes hatóságai a jogokat átruházó és/vagy bérbeadó mezőgazdasági termelőt nem értesítik, és a nemzeti tartalékból egy másik mezőgazdasági termelőre történő átruházás addig nem lép érvénybe, amíg a jogokat átvevő mezőgazdasági termelőt a hatóságok nem értesítik.

Ezenkívül az első bekezdésben említett nemzeti rendelkezések biztosítják, hogy a jogoknak azt a részét, amelyre a 73/2009/EK rendelet 105. cikke (2) bekezdésének második albekezdése nem vonatkozik, a tagállamok egy olyan kifizetéssel ellensúlyozzák, amely – figyelembe véve különösen az érintett tagállamban jelentkező termelési tendenciákat – megfelel annak a kifizetésnek, amelyet a mezőgazdasági termelők közötti közvetlen átruházás esetén teljesítettek volna. Ennek a kifizetésnek meg kell egyeznie a nemzeti tartalékból egyenértékű jogokat kapó mezőgazdasági termelő által fizetendő összeggel.

48. cikk

Az egyéni határértékek kiszámítása

A támogatási jogokra vonatkozó egyéni határértékek első kiszámításakor és az azt követő kiigazítások során kizárólag egész számok használandók.

Ebből kifolyólag amennyiben a számtani műveletek végeredménye nem egész szám, a legközelebbi egész számot kell használni. Amikor azonban a számítások eredménye pontosan két egész szám közé esik, a nagyobb egész számot kell alkalmazni.

49. cikk

Értesítés

(1)   A tagállamok minden évben december 31-ig értesítik a Bizottságot az átruházott támogatási jogok azon részét érintő bármely módosításról, amelyről a 73/2009/EK rendelet 105. cikkének (2) bekezdésével összhangban a nemzeti tartalék javára lemondanak, valamint adott esetben az ugyanazon rendelet 105. cikkének (3) bekezdése alapján hozott intézkedésekről.

(2)   A tagállamok minden évben április 30-ig értesítik a Bizottságot a következőkről:

a)	azoknak a támogatási jogoknak a száma, amelyeket a megelőző év folyamán gazdaság átruházása nélküli jogátruházásokat követően ellentételezés nélkül utaltak vissza a nemzeti tartalékba;

b)	azoknak a 73/2009/EK rendelet 106. cikkének (2) bekezdésében említett, fel nem használt támogatási jogoknak a száma, amelyek a megelőző évben átkerültek a nemzeti tartalékba;

c)	a megelőző év folyamán a 73/2009/EK rendelet 106. cikkének (3) bekezdése alapján odaítélt jogok száma;

d)	a megelőző év folyamán a nemzeti tartalékból kedvezőtlen helyzetű térségek mezőgazdasági termelői számára odaítélt támogatási jogok száma.

10. FEJEZET

A marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás

1. szakasz

A különleges támogatás

50. cikk

Kérelmek

(1)   Az e fejezetben előírt különleges támogatás esetében az integrált rendszer követelményein túl a 73/2009/EK rendelet 19. cikkében említett, közvetlen kifizetés iránti kérelmeknek tartalmazniuk kell a következőket:

a)	az állatok száma korcsoportonkénti bontásban;

b)	a kérelemben szereplő állatok marhalevelére, illetve adminisztratív okmányaira való hivatkozás.

(2)   Kérelmet csak olyan állatokra vonatkozóan lehet benyújtani, amelyek az 53. cikkben említett birtokontartási időszak első napján:

a)	bikák esetében legalább 7 hónaposak;

b)	tinók esetében: i. legalább 7 hónaposak és legfeljebb 19 hónaposak az első korcsoport esetében; ii. legalább 20 hónaposak a második korcsoport esetében.

51. cikk

A támogatás odaítélése

Az olyan állatok tekintetében, amelyek után a 73/2009/EK rendelet 110. cikkének (4) bekezdésében előírt arányos csökkentés alkalmazása alapján nem ítéltek oda különleges támogatást, nem nyújtható be újabb kérelem ugyanarra a korcsoportra vonatkozóan, és úgy kell tekinteni, hogy a szóban forgó állatokra már kifizették a támogatást.

52. cikk

Marhalevelek és adminisztratív okmányok

(1)   A tagállam illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy az 1760/2000/EK rendelet 6. cikkében említett marhalevelek vagy az azokkal egyenértékű, a 73/2009/EK rendelet 110. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett nemzeti adminisztratív okmányok biztosítsák, hogy állatonként és korcsoportonként csak egy támogatást lehessen nyújtani.

A tagállamok e célból szükség esetén segítséget nyújtanak egymásnak.

(2)   A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdésben említett nemzeti adminisztratív okmány kiállítása az alábbi módok egyike szerint történjen:

a)	külön kísérőokmány minden egyes állatra vonatkozóan;

b)	a mezőgazdasági termelő tulajdonában lévő teljes körű jegyzék, amely tartalmazza az adminisztratív okmány kötelező tartalmi elemeit, feltéve, hogy az érintett állatok ugyanannál a mezőgazdasági termelőnél maradnak az első kérelem beadásának napjától az állat levágás céljából történő értékesítéséig;

c)

a központi hatóságok által vezetett teljes körű jegyzék, amely tartalmazza az adminisztratív okmány kötelező tartalmi elemeit, feltéve, hogy az ezzel a lehetőséggel élő tagállam vagy tagállami régió helyszíni ellenőrzéseket végez valamennyi, a kérelem által érintett állatra vonatkozóan, ellenőrzi ezen állatok mozgását, és az összes ellenőrzött állatot megkülönböztető jellel látja el, amit a mezőgazdasági termelők kötelesek engedélyezni;

d)

a központi hatóságok által vezetett teljes körű jegyzék, amely tartalmazza az adminisztratív okmány kötelező tartalmi elemeit, feltéve, hogy a tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy ugyanarra a korcsoportra vonatkozóan ne lehessen kétszer odaítélni a támogatást, és kérésre haladéktalanul tájékoztatást nyújt az egyes állatok támogatottsági helyzetéről.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek úgy határoznak, hogy a (2) bekezdésben említett lehetőségek közül egyet vagy többet igénybe vesznek, kellő időben értesítik erről a Bizottságot, és megküldik számára a vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket.

53. cikk

Birtokontartási időszak

A 73/2009/EK rendelet 110. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti birtokontartási időszak időtartama a kérelem benyújtásának napját követő naptól számított két hónap.

A tagállamok azonban lehetővé tehetik, hogy a mezőgazdasági termelő más kezdőnapot állapítson meg, feltéve, hogy az a kérelem benyújtását követő naptól számított két hónapos időtartamon belül van.

54. cikk

Regionális felső határ

(1)   Amennyiben a 73/2009/EK rendelet 110. cikkének (4) bekezdésében előírt arányos csökkentés alkalmazásának eredményeként a támogatható állatok száma egész számnál kisebb szám, a tizedes részre vonatkozóan a támogatási egységösszeg megfelelő hányadát kell odaítélni. E célból csak az első tizedesjegy veendő figyelembe.

(2)   Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy különböző, a 73/2009/EK rendelet 109. cikkének a) pontja értelmében vett régiókat határoznak meg, vagy módosítani akarják a területükön lévő régiókat, erről az érintett év január 1-je előtt tájékoztatják a Bizottságot, megadva a régiók meghatározását és a megállapított felső határokat. Minden ezt követő módosítást az érintett év január 1-je előtt be kell jelenteni a Bizottságnak.

55. cikk

Az állatok számának korlátozása gazdaságonként

(1)   Amennyiben valamely tagállam úgy határoz, hogy módosítja a 73/2009/EK rendelet 110. cikkének (1) bekezdése szerinti, gazdaságonként és korcsoportonként 90 állatban megállapított felső határt, illetve eltér attól, akkor erről az érintett naptári év január 1-je előtt értesíti a Bizottságot.

Ezenkívül amennyiben valamely tagállam olyan gazdaságonkénti minimális állatszámot határoz meg, amely alatt az arányos csökkentés nem alkalmazandó, akkor erről az érintett naptári év január 1-je előtt értesíti a Bizottságot.

(2)   Minden ezt követő, az (1) bekezdés alkalmazását érintő módosítást az érintett naptári év január 1-je előtt be kell jelenteni a Bizottságnak.

56. cikk

A vágáskor nyújtott támogatás

(1)   A tagállamok vágáskor a következők szerint nyújthatnak különleges támogatást:

a)	bikák esetében az egyedüli korcsoportra;

b)	tinók esetében az első, illetve a második korcsoportra vagy a támogatások egyesítésével a két korcsoportra együttesen.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy a különleges támogatást az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően vágáskor nyújtják, gondoskodnak arról, hogy a támogatás nyújtására akkor is sor kerüljön, ha a támogatható állatokat másik tagállamba szállítják vagy harmadik országba exportálják.

(3)   Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy a különleges támogatást az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően vágáskor nyújtják, ez a szakasz, valamint a 77. cikk és a 78. cikk (1) és (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a támogatás nyújtására.

(4)   A 78. cikk (1) bekezdésében említett információk mellett a támogatás iránti kérelmeknek fel kell tüntetniük azt is, hogy az állat bika vagy tinó, és a kérelmekhez mellékelni kell az 52. cikk alkalmazásához szükséges adatokat tartalmazó dokumentumot. Ez az dokumentum a tagállam választása szerint lehet:

a)	a marhalevél, illetve annak egy példánya, amennyiben az alkalmazott típus több példányból áll;

b)

a marhalevél másolata, amennyiben az alkalmazott marhalevéltípus egyetlen példányból áll, amelyet vissza kell küldeni az 1760/2000/EK rendelet 6. cikkében említett illetékes hatóságnak; ebben az esetben a tagállam lépéseket tesz annak biztosítására, hogy a másolatban szereplő információk megfeleljenek az eredeti tartalmának;

c)	a nemzeti adminisztratív okmány, amennyiben nem áll rendelkezésre az 1760/2000/EK rendelet 6. cikkében foglalt feltételeknek megfelelő marhalevél.

A tagállamok felfüggeszthetik a nemzeti adminisztratív okmány alkalmazását. Ebben az esetben megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az azonos korcsoportba tartozó, Közösségen belüli kereskedelemben részt vevő állatokra vonatkozóan ne lehessen kétszer odaítélni a támogatást.

Ha az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének b) pontjában említett számítógépes adatbázis a tagállam számára kielégítő módon tartalmazza azokat az információkat, amelyek biztosítják, hogy állatonként és korcsoportonként csak egyszer kerül sor támogatás nyújtására, akkor nem szükséges csatolni a támogatási kérelem mellé az e bekezdés első albekezdésében említett dokumentumot.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, amennyiben valamely tagállam a 78. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében foglalt lehetőséggel él, megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági termelő határozhassa meg, hogy mely állatokra kér különleges támogatást.

(5)   Bikák esetében a vágási bizonylatban fel kell tünteti a hasított test súlyát.

(6)   Az állat szállítása esetén szállítási bizonylatot kell kiállítani a feladó által tett nyilatkozat formájában, az állat rendeltetési helye szerinti tagállam megjelölésével.

Ebben az esetben a támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a)	a feladó neve és címe (vagy egy azzal egyenértékű kód);

b)	az állat azonosító száma;

c)	nyilatkozat arról, hogy az állat nem fiatalabb kilenc hónaposnál.

A támogatás iránti kérelmeket azelőtt kell benyújtani, hogy az állatok elhagyják az érintett tagállam területét, a vágási bizonylatokat pedig attól az időponttól számítva három hónapon belül, amikor az állatok elhagyják az adott tagállam területét.

57. cikk

A támogatásnyújtási rendszer részletei

(1)   Az 56. cikk alkalmazása esetén és az 53. cikktől eltérve a támogatásban azok a mezőgazdasági termelők részesülhetnek, akik az állatokat a vágás vagy a feladás időpontját kevesebb mint egy hónappal, illetve a kivitel időpontját kevesebb mint két hónappal megelőzően véget érő, legalább két hónapos birtokontartási időszak során tartják.

Tinók esetében a támogatás kifizetésének a következő szabályok szerint kell történnie:

a)	az első korcsoportra vonatkozóan a támogatást akkor lehet kifizetni, ha a mezőgazdasági termelő az állatot legalább két hónapig tartotta abban az időszakban, amikor az állat már legalább 7 hónapos volt, de még fiatalabb volt 22 hónaposnál;

b)	a második korcsoportra vonatkozóan a támogatást akkor lehet kifizetni, ha a mezőgazdasági termelő legalább két hónapig tartotta a 20 hónaposnál nem fiatalabb állatot;

c)	a két korcsoportra vonatkozó támogatás együttesen csak akkor fizethető ki, ha a mezőgazdasági termelő legalább négy egymást követő hónapig tartotta az állatot az életkor tekintetében az a) és a b) pontban meghatározott követelmények betartásával;

d)	csak a második korcsoportra vonatkozó támogatás fizethető ki azokban az esetekben, amikor az állatot a 19 hónapos kor elérése után szállították valamely másik tagállamból.

(2)   A hasított test súlyának megállapításához az 1183/2006/EK tanácsi rendelet (19) 2. cikkének értelmében vett hasított testet kell alapul venni.

Ha a hasított test előkészítése eltér az említett meghatározásban foglaltaktól, az 1249/2008/EK bizottsági rendelet (20) III. mellékletében megállapított korrekciós tényezőket kell alkalmazni.

Amennyiben a vágás olyan vágóhídon történik, amely nem alkalmazza a hasított kifejlett szarvasmarhák közösségi osztályozási rendszerét, a tagállamok engedélyezhetik a súlynak a levágott állat élősúlya alapján történő meghatározását. Ilyen esetekben a hasított test súlyát legalább 185 kg-nak kell tekinteni, amennyiben a levágott állat élősúlya legalább 340 kilogramm volt.

58. cikk

Értesítés

A tagállamok az érintett naptári év kezdete előtt értesítik a Bizottságot az 56. cikk és a kapcsolódó eljárások alkalmazására vonatkozó döntésükről vagy a döntés bármiféle módosításáról.

2. szakasz

Az anyatehénre vonatkozó támogatás

59. cikk

Húshasznú tehenek

A 73/2009/EK rendelet 109. cikkének d) pontja és 115. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában az e rendelet IV. mellékletében felsorolt szarvasmarhafajtákhoz tartozó tehenek nem tekintendők húshasznúnak.

60. cikk

Maximális egyéni kvóta

(1)   Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy megváltoztatják a 73/2009/EK rendelet 111. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, 120 000 kilogrammos maximális egyéni kvótát, illetve eltérnek attól, erről az érintett év január 1-jéig értesítik a Bizottságot.

(2)   Minden ezt követő, az (1) bekezdés alkalmazását érintő változtatást az érintett naptári év december 31-e előtt be kell jelenteni a Bizottságnak.

61. cikk

Birtokontartási időszak

A 73/2009/EK rendelet 111. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett, hat hónapig tartó birtokontartási időszak a kérelem benyújtásának napját követő naptól kezdődik.

62. cikk

Kérelmek

(1)   Az integrált rendszer szerinti követelmények sérelme nélkül, amennyiben a 73/2009/EK rendelet 19. cikkében említett, közvetlen kifizetés iránti kérelem a 73/2009/EK rendelet 111. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján nyújtandó támogatás iránti kérelmet foglal magában, a kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a)

olyan nyilatkozat, amely meghatározza a többletilletékekre vonatkozó rendszer alkalmazásának az érintett naptári évben kezdődő, 12 hónapos időszakának kezdetét megelőző március 31-én a termelő rendelkezésére álló egyéni tejkvótát; amennyiben ez a mennyiség a kérelem benyújtásának időpontjában nem ismert, akkor arról az illetékes hatóságot a lehető leghamarabb értesíteni kell;

b)	a mezőgazdasági termelő kötelezettségvállalása arra nézve, hogy a kérelem benyújtásának napjától számított 12 hónapos időszakban nem emeli egyéni kvótáját a 73/2009/EK rendelet 111. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mennyiségi határ fölé.

A b) pont nem alkalmazandó abban az esetben, ha a tagállam eltörli a mennyiségi határt.

(2)   Az anyatehénre vonatkozó támogatás iránti kérelmeket a tagállam által meghatározandó, összesen hat hónapig tartó időszakon belül kell az adott naptári évben benyújtani.

A tagállamok ezen az összesen hat hónapos időszakon belül különálló időszakokat vagy időpontokat is kijelölhetnek a kérelmek benyújtására, és rendelkezhetnek a mezőgazdasági termelők által a támogatás iránt naptári évenként benyújtható kérelmek számáról.

63. cikk

Átlagos tejhozam

Az átlagos tejhozamot az V. mellékletben meghatározott átlagos hozamok alapján kell kiszámítani. Ehhez a számításhoz azonban a tagállamok az általuk elfogadott, a mezőgazdasági termelő tejhasznú tehénállományának átlagos hozamát tanúsító dokumentumot is használhatják.

64. cikk

Kiegészítő nemzeti támogatás

(1)   A 73/2009/EK rendelet 111. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, anyatehénre vonatkozó kiegészítő nemzeti támogatásban csak olyan mezőgazdasági termelő részesülhet, akinek ugyanarra a naptári évre vonatkozóan odaítélték az anyatehénre vonatkozó támogatást.

Anyatehénre vonatkozó kiegészítő nemzeti támogatás csak az anyatehénre vonatkozó támogatással támogatható állatok száma által megszabott határig nyújtható, adott esetben a 73/2009/EK rendelet 115. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében előírt arányos csökkentés alkalmazását követően.

(2)   A tagállamok további feltételeket is meghatározhatnak az anyatehénre vonatkozó kiegészítő nemzeti támogatás odaítélésével kapcsolatban. E feltételekről azok hatálybalépése előtt, kellő időben értesítik a Bizottságot.

(3)   A Bizottság minden naptári évben legkésőbb augusztus 31-ig dönt arról, hogy mely tagállamok teljesítik a 73/2009/EK rendelet 111. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott feltételeket.

65. cikk

Egyéni felső határ

A tagállamok a 73/2009/EK rendelet 112. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározzák a mezőgazdasági termelőnkénti egyéni felső határt.

66. cikk

Értesítés

(1)   A tagállamok minden évben december 31-ig értesítik a Bizottságot a következőkről:

a)	a 73/2009/EK rendelet 113. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett csökkentés bármely módosításáról;

b)	adott esetben az említett rendelet 113. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében hozott intézkedések bármely módosításáról.

(2)   A tagállamok az egyes naptári évekre vonatkozóan legkésőbb július 31-ig értesítik a Bizottságot – a Bizottság által a rendelkezésükre bocsátott formanyomtatványt használva, elektronikus úton – a következőkről:

a)	azoknak a támogatási jogoknak a száma, amelyeket a megelőző naptári év folyamán gazdaság átruházása nélküli jogátruházásokat követően ellentételezés nélkül utaltak vissza a nemzeti tartalékba;

b)	azoknak a 69. cikk (2) bekezdésében említett, fel nem használt támogatási jogoknak a száma, amelyek a megelőző naptári év során átkerültek a nemzeti tartalékba;

c)	a megelőző naptári év során a 73/2009/EK rendelet 114. cikkének (3) bekezdése alapján odaítélt jogok száma.

67. cikk

A térítésmentesen szerzett jogok

Amennyiben valamely mezőgazdasági termelő térítésmentesen támogatási jogokat szerzett a nemzeti tartalékból, e jogait a következő három naptári évben – a megfelelően indokolt rendkívüli esetek kivételével – nem ruházhatja át és/vagy nem adhatja átmenetileg bérbe.

68. cikk

Joghasználat

(1)   A mezőgazdasági termelők az általuk birtokolt jogokat maguk is igénybe vehetik és/vagy bérbe is adhatják más termelőknek.

(2)   Amennyiben a mezőgazdasági termelő egy adott naptári évben nem használja ki jogainak legalább a (4) bekezdéssel összhangban meghatározott minimális százalékát, a fel nem használt rész visszakerül a nemzeti tartalékba, kivéve az alábbi eseteket:

a)

a legfeljebb hét támogatási joggal rendelkező mezőgazdasági termelők esetében, amennyiben a mezőgazdasági termelő két egymás követő naptári év egyikében sem használta ki jogainak a (4) bekezdéssel összhangban megállapított minimális százalékát, az utóbbi naptári év alatt fel nem használt jogok átkerülnek a nemzeti tartalékba;

b)	azon mezőgazdasági termelők esetében, akik valamely, a Bizottság által elismert külterjes tartási programban vesznek részt;

c)	azon mezőgazdasági termelők esetében, akik olyan, a Bizottság által elismert korengedményes nyugdíjazási rendszerben vesznek részt, amelyben a jogok átruházása és/vagy átmeneti bérbeadása nem kötelező; vagy

d)	kivételes és megfelelően indokolt esetekben.

(3)   Az átmeneti bérbeadásnak egész naptári évekre és legalább a 69. cikk (1) bekezdésében előírt minimális állatlétszámra kell vonatkoznia. Az átmeneti bérbeadás minden egyes, egyenként legfeljebb három egymást követő évre kiterjedő időszakának végén a mezőgazdasági termelőnek – a jogátruházás esetét kivéve – legalább két egymást követő naptári évre vissza kell vennie az összes jogot. Amennyiben a mezőgazdasági termelő e két év egyike során sem veszi igénybe legalább a jogainak a (4) bekezdéssel összhangban meghatározott minimális százalékát, a termelő által fel nem használt részt a tagállam – a kivételes és megfelelően indokolt eseteket kivéve – évente visszavonja és a nemzeti tartalékba utalja.

A Bizottság által elismert korengedményes nyugdíjazási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők esetében azonban a tagállamok az ilyen rendszerek alapján rendelkezhetnek az átmeneti bérbeadás teljes időszakának meghosszabbításáról.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik a 2078/92/EGK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett intézkedésnek megfelelő, illetve az 1257/1999/EK rendelet 22. és 23. cikke vagy az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke szerinti külterjes tartási programban vesznek részt, a részvétel időtartama alatt jogaikat nem adhatják átmenetileg bérbe és/vagy azokat nem ruházhatják át. Ez az albekezdés azonban nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a program lehetővé teszi a jogok átruházását és/vagy átmeneti bérbeadását olyan mezőgazdasági termelők részére, akik esetében az ebben az albekezdésben említett intézkedésektől eltérő intézkedésekben való részvétel feltétele a jogok megszerzése.

(4)   A támogatási jogok kihasználására vonatkozó minimális százalékos érték 70 %. Ezt a százalékos értéket azonban a tagállamok felemelhetik akár 100 %-ig is.

A tagállamok előzetesen tájékoztatják a Bizottságot az alkalmazni kívánt százalékos értékről vagy ezen érték bármely módosításáról.

69. cikk

A jogok átruházása és átmeneti bérbeadása

(1)   A tagállamok termelési szerkezetük alapján meghatározhatják a gazdaság átruházásával nem járó, részleges jogátruházásra használható támogatási jogok minimális számát. Ez a minimum legfeljebb öt támogatási jogot foglalhat magában.

(2)   A támogatási jogok átruházása és e jogok átmeneti bérbeadása csak azután lép érvénybe, miután a jogokat átruházó és/vagy bérbeadó mezőgazdasági termelő és a jogokat kapó mezőgazdasági termelő a tagállam illetékes hatóságait erről közösen értesítette.

Az értesítésnek a tagállam által meghatározott határidőn belül meg kell történnie, de legkésőbb azon a napon, amelyen a jogokat átvevő mezőgazdasági termelő benyújtja a támogatás iránti kérelmét, kivéve azokat az eseteket, amikor az átruházás öröklés útján történik. Az ilyen esetekben a jogokat átvevő mezőgazdasági termelőnek képesnek kell lennie arra, hogy a megfelelő jogi okmányok bemutatásával bizonyítsa, hogy ő az elhunyt mezőgazdasági termelő kedvezményezettje.

70. cikk

Az egyéni felső határ módosulása

A támogatási jogok átruházásának vagy átmeneti bérbeadásának esetében a tagállamok megállapítják az új egyéni felső határt, és az érintett mezőgazdasági termelőt az általa benyújtott kérelem beadási időszakának utolsó napjától számított 60 napon belül értesítik az őt megillető támogatási jogok számáról.

Az első bekezdés nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor az átruházás öröklés útján megy végbe.

71. cikk

A nem saját tulajdonukban lévő földön gazdálkodó mezőgazdasági termelők

Azok a kizárólag köztulajdonban vagy közös tulajdonban levő földterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelők, akik az adott területen nem kívánnak tovább gazdálkodni, és jogaikat egy másik mezőgazdasági termelőre kívánják átruházni, ugyanolyan megítélés alá esnek, mint a gazdaságukat eladó vagy átruházó mezőgazdasági termelők. Minden más esetben az ilyen mezőgazdasági termelőket úgy kell kezelni, mint a csak a támogatási jogukat átruházó mezőgazdasági termelőket.

72. cikk

A nemzeti tartalékon keresztül történő átruházás

Amennyiben a tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a gazdaság átruházása nélküli jogátruházásnak a 73/2009/EK rendelet 113. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban a nemzeti tartalékon keresztül kell történnie, akkor a 69–71. cikkben meghatározottaknak megfelelő nemzeti rendelkezéseket alkalmaznak. Ezenkívül az ilyen esetekben:

—	a tagállamok előírhatják, hogy az átmeneti bérbeadást a nemzeti tartalékon keresztül kell lebonyolítani,

—

a támogatási jogok átruházása vagy – az első francia bekezdés alkalmazásakor – átmeneti bérbeadása esetén a nemzeti tartalékba történő áthelyezés csak azt követően lép érvénybe, hogy a tagállamok illetékes hatóságai a jogokat átruházó és/vagy bérbeadó mezőgazdasági termelőt értesítették, és a nemzeti tartalékból egy másik mezőgazdasági termelőre történő átruházás csak azt követően lép érvénybe, hogy a jogokat átvevő mezőgazdasági termelőt a hatóságok értesítették.

Az említett rendelkezéseknek biztosítaniuk kell továbbá, hogy a jogoknak a 73/2009/EK rendelet 113. cikke (2) bekezdésének második albekezdése által nem szabályozott részét a tagállamok egy olyan kifizetéssel ellensúlyozzák, amely – figyelembe véve különösen az érintett tagállamban jelentkező termelési tendenciákat – megfelel annak a kifizetésnek, amelyet a mezőgazdasági termelők közötti közvetlen átruházás esetén teljesítettek volna. Ennek a kifizetésnek meg kell egyeznie a nemzeti tartalékból egyenértékű jogokat kapó mezőgazdasági termelők által teljesítendő kifizetéssel.

73. cikk

Részjogok

(1)   Amennyiben a 65–72. cikk alapján elvégzendő számítások eredménye nem egész szám, csak az első tizedes jegyet kell figyelembe venni.

(2)   Amennyiben e szakasz rendelkezéseinek alkalmazása – akár a mezőgazdasági termelők, akár a nemzeti tartalék esetében – támogatási részjogok keletkezéséhez vezet, ezeket a részjogokat össze kell adni.

(3)   Amennyiben a mezőgazdasági termelő részjoggal rendelkezik, ez csupán a támogatás, valamint adott esetben a 64. cikkben említett nemzeti kiegészítő támogatás egységösszegének megfelelő hányadára jelent jogosultságot.

74. cikk

Az üszőkre vonatkozó különleges rendszer

(1)   Azok a tagállamok, amelyek élni kívánnak a 73/2009/EK rendelet 115. cikkének (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel, tájékoztatják erről a Bizottságot, eljuttatva hozzá ezzel egyidejűleg azokat a vonatkozó adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy teljesülnek-e az említett rendelet 115. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek.

Az érintett tagállamok adott esetben közlik az általuk meghatározott külön felső határt is.

A Bizottság eldönti, hogy mely tagállamok felelnek meg a 73/2009/EK rendelet 115. cikkének (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

Az e rendelet hatálybalépésekor már hatályban lévő döntések továbbra is alkalmazandók.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 115. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő tagállamok az érintett év január 1-je előtt értesítik a Bizottságot az általuk meghatározott külön nemzeti felső határ bárminemű módosításáról.

(3)   A különleges rendszert alkalmazó tagállamok megállapítják azokat a kritériumokat, amelyek biztosítják, hogy a támogatást azok a mezőgazdasági termelők kapják, akiknek az üszőállománya a tehénállomány pótlását szolgálja. A kritériumok között szerepelhetnek különösen az állatok korának felső határára és/vagy a fajtára vonatkozó követelmények. A tagállamok az érintett évet megelőző év december 31-ig értesítik a Bizottságot az elfogadott kritériumokról. Minden ezt követő módosítást az érintett évet megelőző év december 31-ig be kell jelenteni a Bizottságnak.

(4)   Amennyiben a 73/2009/EK rendelet 115. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében előírt arányos csökkentés alkalmazásának eredményeként a támogatható állatok száma egész számnál kisebb szám, a tizedes részre vonatkozóan a támogatás – és adott esetben a 64. cikkben említett kiegészítő nemzeti támogatás – egységösszegének megfelelő hányadát kell odaítélni. E célból csak az első tizedesjegy veendő figyelembe.

(5)   A különleges támogatási rendszert alkalmazó tagállamokban a 73/2009/EK rendelet 111. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a termelő által tartott állatok minimális számára vonatkozó követelmény az anyatehénre vonatkozó támogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők esetében kizárólag az anyatehenek számára, az üszőkre vonatkozó támogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők esetében pedig kizárólag az üszők számára vonatkozik.

(6)   A 65–73. cikk rendelkezései e különleges rendszerre nem alkalmazandók.

75. cikk

Az állatok számának kerekítése

Amennyiben az üszők maximális számára vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet 111. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint elvégzett százalékszámítás eredménye nem egész szám, akkor a kapott számot 0,5 alatti értéknél lefelé kell kerekíteni a legközelebbi egész számra, 0,5 vagy afeletti érték esetében pedig felfelé kell kerekíteni a következő egész számra.

3. szakasz

A különleges támogatásra és az anyatehénre vonatkozó támogatásra vonatkozó közös rendelkezések

76. cikk

A különleges támogatás iránti és az anyatehénre vonatkozó támogatás iránti kérelmek

A tagállamok adminisztratív okokból meghatározhatják azt a minimális állatszámot, amelyre vonatkozóan a különleges támogatás és az anyatehénre vonatkozó támogatás esetében a 73/2009/EK rendelet 19. cikkében említett, közvetlen kifizetés iránti kérelmek benyújthatók, feltéve, hogy ez a szám nem nagyobb, mint három.

4. szakasz

A vágási támogatás

77. cikk

Részvételi nyilatkozat

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy valamennyi mezőgazdasági termelő, aki adott naptári évben részesülni kíván a 73/2009/EK rendelet 116. cikkében előírt, vágásra vonatkozó támogatásban, a szóban forgó naptári évre vonatkozó első kérelmének benyújtása előtt vagy azzal egy időben részvételi nyilatkozatot nyújtson be.

Amennyiben azonban a mezőgazdasági termelő nem módosítja korábbi részvételi nyilatkozatát, a tagállam hozzájárulhat ahhoz, hogy az továbbra is érvényben maradjon.

78. cikk

Kérelmek

(1)   A támogatás iránti kérelmeknek tartalmazniuk kell a vágási támogatás kifizetéséhez szükséges információkat, különösen az állat születési dátumát abban az esetben, ha az állat 1998. január 1-je után született.

A támogatás iránti kérelmeket a tagállam által meghatározandó időszakon belül kell benyújtani; ez az időszak nem haladhatja meg az állat levágásától vagy – kivitel esetén – attól az időponttól számított hat hónapot, amikor az állat elhagyja a Közösség vámterületét. A szóban forgó időszak legkésőbb a következő év februárjának végén lezárul, kivéve az érintett tagállamok által az állatok szállításával, illetve kivitelével összefüggésben meghatározandó rendkívüli eseteket. Az említett időkereteken belül a tagállamok meghatározhatnak külön időszakokat és időpontokat a támogatási kérelmek benyújtására nézve, és előírhatják, hogy egy mezőgazdasági termelő naptári évenként hány kérelmet nyújthat be.

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a kérelmet a mezőgazdasági termelőtől eltérő személy nyújtsa be. Ilyen esetekben a kérelmen fel kell tüntetni a vágási támogatásban részesíthető mezőgazdasági termelő nevét és címét.

Az integrált rendszer keretében bevezetett követelményeken kívül valamennyi kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a)

olyan esetekben, amikor a támogatást vágáskor nyújtják, a vágóhídról származó bizonylat vagy bármely, legalább ugyanazokat az információkat tartalmazó egyéb dokumentum, amelyet a vágóhídon állítottak ki, illetve hitelesítettek, és amely feltünteti a következőket: i. a vágóhíd neve és címe (vagy egy ezzel egyenértékű kód); ii. a vágás dátuma, valamint az állat azonosító és vágási száma; iii. borjak esetében a hasított test súlya, kivéve azokat az eseteket, amelyekre a 79. cikk (4) bekezdése alkalmazandó;

b)

olyan esetekben, amikor az állatot harmadik országba exportálják: i. az exportőr neve és címe (vagy egy azzal egyenértékű kód); ii. az állat azonosító száma; iii. a kiviteli nyilatkozat, amely az 1998. január 1-je után született állatok esetében megadja az állat korát, valamint a borjak esetében – a 79. cikk (4) bekezdése által szabályozott esetek kivételével – az élősúlyt, amely nem haladhatja meg a 300 kg-ot; iv. bizonyíték arra nézve, hogy az állat elhagyta a Közösség vámterületét; ezt a bizonyítékot ugyanolyan módon kell szolgáltatni, mint az export-visszatérítéshez szükséges bizonyítékot.

A tagállamok előírhatják, hogy a negyedik albekezdés a) és b) pontjában említett információkat a tagállam által elismert szerven vagy szerveken keresztül továbbítsák, amelyek információtechnológiai módszereket is használhatnak.

A tagállamok rendszeres és előre be nem jelentett ellenőrzéseket tartanak a kiadott bizonylatok vagy dokumentumok tartalmának, valamint adott esetben a negyedik albekezdésben említett információknak a helytállóságára vonatkozóan.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok előírhatják, hogy az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének (b) pontjában említett számítógépes adatbázisba bevitt, az állatok levágására vonatkozó, a vágóhíd által az illetékes hatóságnak továbbított információt a mezőgazdasági termelő nevében benyújtott, vágási támogatás iránti kérelemnek kell tekinteni, azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó adatbázisok a vágási támogatások rendszere, illetve adott esetben a különleges támogatás vágáskor történő kifizetése tekintetében a tagállamok számára kielégítő biztosítékot nyújtanak adataik pontosságát illetően.

A tagállamok azonban rendelkezhetnek úgy is, hogy a kérelmeket külön be kell nyújtani. Ebben az esetben meghatározhatják, hogy a kérelem milyen információkat tartalmazzon.

Azok a tagállamok, amelyek e bekezdés alkalmazását választják, kötelesek értesíteni a Bizottságot minden további változásról annak végrehajtása előtt.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kifizető ügynökségnek eljuttatott adatok tartalmazzák a vágási támogatás kifizetéséhez szükséges összes információt, különösen a következőket:

a)	a 73/2009/EK rendelet 116. cikkének (1) bekezdésében említett, az érintett évben levágott állatok típusa és száma;

b)	az említett cikkben a korhatárokra és a hasított test súlyára vonatkozóan meghatározott követelményeknek, valamint az e rendelet 80. cikkében a birtokontartási időszak tekintetében megállapított követelményeknek való megfelelést igazoló információ;

c)	adott esetben a különleges támogatás vágáskor történő kifizetéséhez szükséges információk.

(3)   Azon állatok esetében, amelyeket a 80. cikkben említett birtokontartási időszak után a Közösségen belül értékesítettek, a vágóhídnak akkor is ki kell állítania az e cikk (1) bekezdése negyedik albekezdésének a) pontjában említett dokumentumot, ha az a tagállam, ahol a vágást végrehajtották, az e cikk (2) bekezdésében rögzített eltérés alkalmazása mellett döntött.

Amennyiben azonban két tagállam adatátviteli rendszere kompatibilis, megegyezhetnek abban, hogy a (2) bekezdésben leírtakat alkalmazzák.

A tagállamok segítik egymást a benyújtott dokumentumok hitelességének és/vagy a kicserélt adatok pontosságának hatékony ellenőrzésében. E célból az a tagállam, ahol a kifizetés történik, rendszeresen továbbítja a vágás helye szerinti tagállamnak az ez utóbbiból érkezett vágási bizonylatok (vagy az azoknak megfelelő információk) vágóhidankénti csoportosításban összeállított összefoglalóját.

79. cikk

A hasított testek tömege és előkészítése

(1)   A 73/2009/EK rendelet 116. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a borjak esetében a hasított testeket a nyúzás, zsigerelés és véreztetés után, a fej és a lábak nélkül, de a májjal, a vesékkel és a vesefaggyúval együtt kell előkészíteni.

(2)   A figyelembe veendő tömeg a hasított test hűtés utáni tömege, illetve a hasított testnek a vágást követően a lehető leghamarabb lemért meleg tömegéből annak 2 %-át levonva kapott tömeg.

(3)   A máj, vesék és/vagy vesefaggyú nélkül előkészített hasított testek esetében a tömeget a következő tényezőkkel kell növelni:

a)	3,5 kilogramm a máj esetében;

b)	0,5 kilogramm a vesék esetében;

c)	3,5 kilogramm a vesefaggyú esetében.

(4)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy teljesítettnek tekintik a 73/2009/EK rendelet 116. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a tömegre vonatkozóan meghatározott követelményt, amennyiben a borjú a vágáskor vagy az exportáláskor hat hónaposnál fiatalabb.

Amennyiben a hasított test tömegét a vágóhídon nem lehet megállapítani, a 73/2009/EK rendelet 116. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a tömegre vonatkozóan meghatározott követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha az élőtömeg nem haladja meg a 300 kilogrammot.

80. cikk

Birtokontartási időszak

(1)   Vágási támogatásban csak olyan mezőgazdasági termelő részesülhet, aki az állatot a vágást kevesebb mint egy hónappal, illetve az exportálást kevesebb mint két hónappal megelőzően véget érő, legalább két hónapos birtokontartási időszak alatt tartotta.

(2)   A három hónapos koruk elérése előtt levágott borjak esetében a tartási időszak egy hónap.

81. cikk

Nemzeti felső határok

(1)   A 73/2009/EK rendelet 116. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett nemzeti felső határokat e rendelet VI. melléklete tartalmazza.

(2)   Amennyiben a 73/2009/EK rendelet 116. cikkének (4) bekezdésében előírt arányos csökkentés alkalmazásának eredményeként a támogatható állatok száma egész számnál kisebb szám, a tizedes részre a vágási támogatás egységösszegének megfelelő hányadát kell odaítélni. E célból csak az első tizedesjegy veendő figyelembe.

5. szakasz

Általános rendelkezések

82. cikk

Előlegfizetés

(1)   A 73/2009/EK rendelet 29. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban az illetékes hatóság az adminisztratív és a helyszíni ellenőrzések eredményének függvényében előleget fizet a mezőgazdasági termelő számára a támogathatónak ítélt állatok száma után; az előleg összege a különleges támogatás, az anyatehénre vonatkozó támogatás, illetve a vágási támogatás 60 %-ának felel meg.

A különleges támogatás, a 74. cikkben említett, üszőkre vonatkozó különleges rendszer és a vágási támogatás esetében a tagállamok csökkenthetik az előleg százalékos arányát, de ez nem lehet kevesebb 40 %-nál.

Az előleg legkorábban azon naptári év október 16-án fizethető ki, amelyre a támogatást kérelmezték.

(2)   A támogatás záró kifizetésének összege a mezőgazdasági termelőnek járó támogatási összeg és a kifizetett előleg közötti különbséggel egyenlő.

83. cikk

A támogatásnyújtás éve

(1)   A kérelem benyújtása képezi azt az ügyleti tényt, amelynek időpontja meghatározza a különleges támogatás és az anyatehénre vonatkozó támogatás rendszerének hatálya alá tartozó állatok támogatási évét, valamint az állománysűrűség kiszámításához figyelembe veendő számosállat-egységek (SZÁE) számát.

Ha azonban a különleges támogatás odaítélése az 56. cikkel összhangban történik, az alkalmazandó támogatási összeg a vágás vagy az exportálás évében december 31-én érvényben lévő összeggel egyezik meg a következő esetekben:

a)	ha az állatot legkésőbb december 31-ig levágták vagy exportálták;

b)	ha az érintett állatra vonatkozó támogatási kérelmet az említett időpont után nyújtották be.

(2)   A vágási támogatás tekintetében – a támogatás arányának alkalmazása és az arányos csökkentésnek a 81. cikkel összhangban történő kiszámítása céljából – a támogatásnyújtás éve az az év, amelyben a vágásra vagy az exportálásra sor kerül.

84. cikk

A bizonyos anyagok vagy termékek illegális használata vagy birtoklása esetén kiszabandó szankciók

A vonatkozó közösségi állat-egészségügyi rendeletek által nem engedélyezett anyagok és termékek illegális használata vagy birtoklása révén elkövetett ismételt jogsértések esetén a tagállamok a 73/2009/EK rendelet 119. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban – a jogsértés súlyosságának figyelembevételével – meghatározzák a támogatási rendszerekből való kizárás időtartamát.

85. cikk

Az egyéni tejkvóta meghatározása

Az 1234/2007/EK rendelet 66. cikkében meghatározott hét egymást követő időszak leteltének a végéig, eltérve az e rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt időpontoktól, a tagállamok úgy határozhatnak, hogy az 1234/2007/EK rendelet 65. cikkének i) és k) pontjával összhangban vagy az említett rendelet 73., 74. és 75. cikkének végrehajtása érdekében hozott nemzeti rendelkezések alapján március 31-i, illetőleg április 1-jei hatállyal egyéni kvótát részben vagy egészében felszabadító vagy átvevő termelők esetében április 1-jén kell meghatározni az anyatehénre vonatkozó támogatással támogatható tejből rendelkezésre álló maximális egyéni kvótát, valamint az anyatehenek maximális számát.

86. cikk

A birtokontartási időszakok meghatározása

Az 53. cikkben, az 57. cikk (1) bekezdésében, a 61. cikkben és a 80. cikkben említett birtokontartási időszakok utolsó napja az a nap, legyen az akár munkanap, akár nem, amely megelőzi az időszak első napjáéval azonos számmal jelölt napot.

87. cikk

Az állatok azonosítása és nyilvántartása

Az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet 117. cikkében előírt követelményt az 1998. január 1-je előtt született állatok tekintetében a 2008/71/EK tanácsi irányelvben (21) meghatározott eljárás szerint kell alkalmazni, kivéve azokat az eseteket, amikor az állatokat Közösségen belüli kereskedelem keretében értékesítik.

III. CÍM

A 73/2009/EK RENDELET V. CÍMÉRE VONATKOZÓ EGYEDI SZABÁLYOK

1. FEJEZET

Az egységes területalapú támogatási rendszer

88. cikk

A támogatható terület minimális mérete gazdaságonként

A támogatható területek gazdaságonkénti minimális méretét, amelyre a 73/2009/EK rendelet 124. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében foglaltak szerint 0,3 ha fölötti szinten támogatás igényelhető, e rendelet VII. melléklete határozza meg.

89. cikk

Mezőgazdasági területek

A 73/2009/EK rendelet 124. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, az egységes területalapú támogatási rendszer hatálya alá tartozó mezőgazdasági területeket e rendelet VIII. melléklete tartalmazza.

90. cikk

Kendertermesztés

A 73/2009/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében és az 1120/2009/EK rendelet 10. cikkében említett kenderfajtákra vonatkozó rendelkezések az egységes területalapú támogatási rendszer keretében való támogathatóság tekintetében értelemszerűen alkalmazandók.

2. FEJEZET

Kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések

91. cikk

Csökkentési együttható

Amennyiben egy adott ágazat esetében a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések meghaladnák a Bizottság által a 73/2009/EK rendelet 132. cikkének (7) bekezdésével összhangban engedélyezett maximális szintet, a szóban forgó ágazatra vonatkozó kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések mértékét csökkentési együttható alkalmazásával csökkenteni kell.

92. cikk

A támogathatóság feltételei

A 73/2009/EK rendelet 132. cikke (7) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a Bizottságnak figyelembe kell vennie különösen a szóban forgó rendelet 132. cikkének (5) bekezdésében említett, (al)ágazatonkénti külön pénzügyi kereteket és az ugyanazon rendelet 132. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett, az új tagállamoktól eltérő tagállamokra akkor alkalmazandó megfelelő közvetlen kifizetésre vonatkozó támogathatósági feltételeket.

A 73/2009/EK rendelet 132. cikke és e fejezet alkalmazásában „az új tagállamoktól eltérő tagállamokban a tagállamokra akkor alkalmazandó megfelelő közvetlen kifizetés” alatt azok a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt, a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések odaítélésének évében nyújtott közvetlen kifizetések értendők, amelyek támogathatósági feltételei hasonlóak a szóban forgó kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetéséhez.

93. cikk

Ellenőrzések

Az új tagállamok megfelelő ellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy biztosítsák a 73/2009/EK rendelet 132. cikkének (7) bekezdése szerinti bizottsági engedélyben meghatározott, a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések odaítélésre vonatkozó feltételek teljesülését.

94. cikk

Éves jelentés

Az új tagállamok a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések végrehajtása érdekében hozott intézkedéseikről a végrehajtást követő év június 30-ig jelentést nyújtanak be. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább a következőket:

a)	bármely, a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetéseket érintő körülményekben bekövetkezett változás;

b)	minden egyes kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetés vonatkozásában a kedvezményezettek száma, az odaítélt kiegészítő nemzeti támogatás összege, a hektárszám, az állatok száma vagy a kifizetett támogatás alapjául szolgáló egyéb egységek száma;

c)	a 93. cikk értelmében alkalmazott ellenőrzési intézkedésekről szóló jelentés.

95. cikk

Állami támogatás

Azok a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések, amelyeket nem a 73/2009/EK rendelet 132. cikkének (7) bekezdésében említett bizottsági engedélynek megfelelően teljesítenek, a 659/1999/EK tanácsi rendelet (22) értelmében jogellenes állami támogatásnak minősülnek.

IV. CÍM

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

96. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az 1973/2004/EK rendelet 2010. január 1-jétől hatályát veszti.

A 2009-re és az azt megelőző támogatási évekre vonatkozó támogatás iránti kérelmek esetében azonban rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.

(2)   Az 1973/2004/EK rendeletre való hivatkozásokat a továbbiakban e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a IX. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

97. cikk

Átmeneti szabályok

Az 1973/2004/EK rendelet 32. cikkének (2) bekezdésében és 159. cikkének (1) bekezdésében foglaltaktól eltérve, az említett rendelet 8. fejezete szerinti, energianövényekre vonatkozó támogatás, valamint az ugyanazon rendelet 16. fejezete szerinti, önkéntes területpihentetési rendszer esetében a 2009-ben betakarított nyersanyagokat az érintett tagállam által meghatározott időpontig – amely nem eshet 2011. július 31-nél későbbre – fel kell dolgozni.

A 2009 után betakarítandó nem egynyári növények tekintetében az 1973/2004/EK rendelet 8. és 16. fejezetének rendelkezései a 2010. évi betakarítástól kezdve nem alkalmazandók, és az 1973/2004/EK rendelet 31. cikkének (3) bekezdése, valamint 158. cikkének (1) bekezdése alapján letétbe helyezett biztosítékokat az érintett tagállam által meghatározandó időpontig – amely nem eshet 2010. július 31-nél későbbre – fel kell szabadítani.

98. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő hetedik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit a 2010. január 1-jétől kezdődő támogatási időszakokra vonatkozóan benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(2)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

(3)  HL L 345., 2004.11.20., 1. o.

(4)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(5)  HL 125., 1966.7.11., 2298/66. o.

(6)  HL 125., 1966.7.11., 2309/66. o.

(7)  HL L 193., 2002.7.20., 74. o.

(8)  HL L 281., 1999.11.4., 30. o.

(9)  HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

(10)  Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(11)  Lásd e Hivatalos Lap 65. oldalát.

(12)  HL L 171., 2009.7.1., 6. o.

(13)  HL L 339., 2003.12.24., 36. o.

(14)  HL L 297., 1996.11.21., 29. o.

(15)  HL L 297., 1996.11.21., 49. o.

(16)  HL L 215., 1992.7.30., 85. o.

(17)  HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

(18)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(19)  HL L 214., 2006.8.4., 1. o.

(20)  HL L 337., 2008.12.16., 3. o.

(21)  HL L 213., 2008.8.8., 31. o.

(22)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

2.12.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/65

---

A BIZOTTSÁG 1122/2009/EK RENDELETE

(2009. november 30.)

a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 85x. és 103za. cikkére, összefüggésben 4. cikkével,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre és különösen annak 142. cikke b), c), d), e), h) k), l), m) n), o), q) és s) pontjára,

mivel:

(1)

A 73/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezi a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletet és annak helyébe lép, valamint számos módosítást vezet be az egységes támogatási rendszer, továbbá egyes más közvetlen támogatási rendszerek tekintetében. Ezzel egyidejűleg számos közvetlen támogatási rendszert megszüntet 2010-től. Továbbá több olyan változtatást hajt végre a rendszerben, amelyek szerint a köz-, állat- és növényegészségügy, a környezet és az állatjóllét terén bizonyos feltételeknek („kölcsönös megfeleltetés”) meg nem felelő mezőgazdasági termelők számára odaítélt közvetlen támogatásokat csökkenteni kell, vagy ki kell zárni őket a támogatás köréből.

(2)

A közvetlen támogatási rendszerek a közös agrárpolitika 1992. évi reformjának eredményeként jelentek meg, és azokat a későbbi reformok fejlesztették tovább. A rendszereket egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban „integrált rendszer”) hatálya alá vonták. Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet és a 73/2009/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására, valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 24-i 796/2004/EK bizottsági rendeletben (2) megállapított integrált rendszer a közvetlen támogatási rendszerek hatékony és eredményes végrehajtási eszközének bizonyult. A 73/2009/EK rendelet erre az integrált rendszerre épül.

(3)

Tekintettel a közvetlen támogatások 73/2009/EK rendelet általi módosítására, helyénvaló a 796/2004/EK rendeletet hatályon kívül helyezni és új rendelettel felváltani; az új rendeletet ugyanakkor indokolt a 796/2004/EK rendelet elveire alapozni. Annak következtében, hogy az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályát a borágazatra is kiterjesztették, helyénvaló egyidejűleg a 796/2004/EK rendeletben a 479/2008/EK rendeletre (3) tett hivatkozások helyébe az 1234/2007/EK rendeletre történő hivatkozásokat léptetni. A következetesség érdekében indokolt a 796/2004/EK rendelet egyes rendelkezéseit belefoglalni a(z) 1120/2009 bizottsági rendeletbe (4), amely hatályon kívül helyezte a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 795/2004/EK bizottsági rendeletet (5), és annak helyébe lépett.

(4)

A 73/2009/EK rendelet választási lehetőséget biztosít a tagállamok számára a szóban forgó rendeletben előírt bizonyos támogatási rendszerek alkalmazása tekintetében. Ebben a rendeletben ezért indokolt rendelkezni a tagállamokban elvégzendő adminisztrációról és ellenőrzésről azon esetre, ha a tagállam esetlegesen egy adott támogatási rendszerbe történő belépés mellett dönt. Ezért e rendelet vonatkozó rendelkezései csak annyiban alkalmazandók, amennyiben a tagállamok élnek a szóban forgó választási lehetőségükkel.

(5)

A 73/2009/EK rendelet – a kölcsönös megfeleltetési feltételek részeként – bizonyos kötelezettségeket ír elő egyrészt a tagállamok részére, másrészt az egyes mezőgazdasági termelők részére az állandó legelők fenntartása tekintetében. Szükséges megállapítani az állandó legelő, valamint a mezőgazdasági földterület fenntartandó arányának meghatározására vonatkozó részletes szabályokat, és előírni a mezőgazdasági termelők szintjén a betartandó egyedi kötelezettségeket arra az esetre, ha megállapítást nyer, hogy a szóban forgó arány az állandó legelőként hasznosított földterület hátrányára csökken.

(6)

A hatékony ellenőrzés és az egy tagállamon belül különböző kifizető ügynökségekhez benyújtott többszörös támogatási kérelmek kiszűrése érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tagállamoknak elő kell írniuk egy egységes rendszert az integrált rendszer keretében támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására.

(7)

Részletes szabályokra van szükség a tagállamok által a 73/2009/EK rendelet 17. cikkével összhangban működtetendő, a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer tekintetében. A szóban forgó rendelkezésnek megfelelően számítógépes térinformatikai rendszertechnológiákat (GIS) kell alkalmazni. Szükséges annak pontos meghatározása, hogy a rendszer milyen szinten működjön, illetve hogy az információk milyen részletességi szinten álljanak rendelkezésre a GIS-ben.

(8)

A 73/2009/EK rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak azonosítási és nyilvántartási rendszert kell létrehozniuk, amelynek alapján a támogatási jogosultságok nyomon követhetők, és amely lehetővé teszi többek között az egységes támogatási rendszer céljából bejelentett területek keresztellenőrzését az egyes mezőgazdasági termelők számára rendelkezésre álló támogatási jogosultságokkal, valamint a különböző támogatási jogosultságok mint olyanok összevetését.

(9)

A különböző kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek betartásának ellenőrzéséhez szükséges egy ellenőrzési rendszer létrehozása és a megfelelő támogatáscsökkentések meghatározása. Ebből a célból a tagállamokon belüli különböző hatóságoknak tájékoztatniuk kell egymást a támogatási kérelmekkel, ellenőrzési mintavételekkel, a helyszíni ellenőrzések eredményeivel stb. kapcsolatos információkról. Indokolt rendelkezni az e célt szolgáló rendszer alapelemeiről.

(10)	Az egyszerűség kedvéért helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy úgy határozzanak, hogy az egységes kérelem a 73/2009/EK rendelet III. és IV. címe szerinti valamennyi támogatási kérelemre kiterjedjen.

(11)	A tagállamoknak meg kell hozniuk az integrált rendszer megfelelő működésének biztosításához szükséges intézkedéseket arra az esetre, ha ugyanazon mezőgazdasági termelő tekintetében egynél több kifizető ügynökség is illetékes.

(12)

A hatékony ellenőrzés érdekében helyénvaló előírni, hogy valamennyi területhasználatot és valamennyi érintett támogatási rendszert ugyanabban az időpontban jelentsék be. Ezért indokolt rendelkezni egy egységes támogatási kérelem benyújtásáról, amely az összes, a területhez valamilyen módon kapcsolódó támogatási kérelmet tartalmazza. Ezenkívül indokolt előírni, hogy az egységes kérelem hatálya alá tartozó támogatások egyikét sem kérelmező mezőgazdasági termelők is nyújtsanak be egységes igénylőlapot, ha rendelkeznek mezőgazdasági földterülettel. Ugyanakkor helyénvaló lehetőséget adni a tagállamoknak arra, mentesítsék az érintett mezőgazdasági termelőket e kötelezettség teljesítése alól, ha a szükséges információ már a hatóságok rendelkezésére áll.

(13)

Helyénvaló előírni, hogy a tagállamok állapítsák meg az egységes kérelem benyújtására vonatkozó határidőt, amely a kérelmek időben történő feldolgozása és ellenőrzése érdekében nem lehet május 15-nél későbbi időpont. Az Észtországban, Lettországban, Litvániában, Finnországban és Svédországban uralkodó sajátos éghajlati viszonyok miatt azonban e tagállamok számára indokolt lehetővé tenni, hogy későbbi időpontot állapítsanak meg, amely nem lehet június 15-nél későbbi. Ezenfelül ugyanezen jogalapon célszerű eseti eltéréseket lehetővé tenni, amennyiben a jövőben valamely évben az éghajlati viszonyok azt szükségessé teszik.

(14)

Az egységes kérelemben a mezőgazdasági termelőnek nem csak a mezőgazdasági céllal hasznosított földterületet kell bejelentenie, hanem támogatási jogosultságáról is nyilatkoznia kell, valamint meg kell adnia minden olyan információt, amelyből a támogatásra való jogosultság megállapítható. Helyénvaló ugyanakkor lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy eltérjenek egyes kötelezettségektől, amennyiben az adott évben kiosztandó támogatási jogosultságokat még nem állapították meg véglegesen.

(15)	A kérelmezési eljárás egyszerűsítése céljából és a 73/2009/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban ezzel összefüggésben helyénvaló rendelkezni arról, hogy a tagállamok lehetőség szerint előre meghatározott információval lássák el a mezőgazdasági termelőket.

(16)

Indokolt előírni, hogy a kender, a héjas gyümölcsűek, a keményítőgyártásra szánt burgonya, a vetőmagvak, a gyapot és a zöldségek és gyümölcsök termelésére, valamint az egységes kérelem hatálya alá tartozó különleges támogatásra vonatkozó konkrét információkat az egységes kérelemmel együtt kell megadni, vagy adott esetben, az információ jellegére tekintettel egy későbbi időpontban. Ezenkívül helyénvaló biztosítani azt, hogy az egységes igénylőlapon azokat a területeket is bejelentsék, amelyekre nem kérnek támogatást. A hasznosítási formától függően fontos lehet, hogy részletes információk álljanak rendelkezésre, ez az oka annak, hogy egyes hasznosítási formákat külön kell bejelenteni, míg más hasznosítási formák bejelenthetők egy adott kategória megjelölésével. Abban az esetben azonban, ha a tagállamoknál már kialakult a szóban forgó információk megszerzésének rendszere, helyénvaló engedélyezni az ettől a szabálytól való eltérést.

(17)	A hatékony felügyelet érdekében ezenkívül indokolt úgy rendelkezni, hogy minden egyes tagállam határozza meg a mezőgazdasági parcellák azon minimális méretét, amelyre támogatási kérelem nyújtható be.

(18)

Annak érdekében, hogy biztosított legyen a lehető legnagyobb rugalmasság a mezőgazdasági termelők általi, területhasználatra vonatkozó tervezés tekintetében, helyénvaló engedélyezni az általuk benyújtott egységes kérelem módosítását a vetés megszokott időpontjáig, feltéve, hogy a különböző támogatási rendszerek összes vonatkozó követelményét betartják, valamint hogy az illetékes hatóság még nem tájékoztatta a mezőgazdasági termelőt az egységes kérelemben szereplő hibákról, és nem is értesítette a módosítás által érintett rész tekintetében hibákat feltáró helyszíni ellenőrzésről. A módosítást követően indokolt lehetőséget biztosítani a benyújtandó kapcsolódó igazoló okmányok vagy szerződések kiigazítására.

(19)

A hatékony igazgatáshoz elengedhetetlen az egységes támogatási rendszer szerinti támogatási jogosultságok értékének növelése iránti vagy a jogosultságok kiosztása iránti kérelem pontos benyújtása. Ezért helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tagállamok állapítsák meg a kérelmek benyújtására vonatkozó határidőt, amely nem lehet május 15-nél későbbi időpont. Az eljárások egyszerűsítése érdekében indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy úgy határozzanak, hogy a kérelmeket az egységes kérelemmel egyidejűleg is be lehessen nyújtani. E célból Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország számára azonban helyénvaló lehetővé tenni, hogy későbbi határidőt állapítsanak meg, amely ugyanakkor nem lehet június 15-nél későbbi időpont.

(20)	Abban az esetben, ha valamely tagállam a különböző állatállomány-alapú támogatási rendszerek alkalmazása mellett dönt, helyénvaló közös rendelkezéseket hozni az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelmekben szerepeltetendő adatokról.

(21)

A 73/2009/EK rendelet 117. cikkével összhangban a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszer szerinti támogatásokat csak azon állatok tekintetében lehet kifizetni, amelyeket a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) összhangban megfelelően azonosítanak és nyilvántartanak. A szóban forgó támogatási rendszerek keretében kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők számára ezért helyénvaló kellő időben hozzáférést biztosítani a megfelelő információkhoz.

(22)

A cukorrépa- és cukornád-termelőknek nyújtott támogatás, az elkülönített cukortámogatás és az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás jellegénél fogva nem a mezőgazdasági földterülethez kötődik, ezért az egységes kérelemre vonatkozó szabályok nem alkalmazandók e támogatási rendszerekre. Ezért indokolt rendelkezéseket hozni a megfelelő kérelmezési eljárásra vonatkozóan.

(23)

Helyénvaló további követelményeket megállapítani a 73/2009/EK rendelet 68. cikke alapján nyújtott, a területalapú vagy az állatállomány-alapú támogatásoktól eltérő különleges támogatás iránti kérelmekre vonatkozóan. A különleges támogatási intézkedések lehetséges különbözőségére tekintettel rendkívül fontos, hogy a mezőgazdasági termelő megadja a jogosultság megállapításához szükséges valamennyi információt. Gyakorlati okokból a tagállamok számára indokolt lehetővé tenni, hogy az igazoló okmányokat a kérelmezésre kitűzendő határidőnél későbbi időpontra kérjék be.

(24)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése e) pontja alkalmazásának esetén a kedvezményezettek nem a mezőgazdasági termelők, hanem a termelőket a gazdasági veszteségért kártalanító segélyalapok. Egyedi követelményeket kell megállapítani a segélyalapok támogatása iránti kérelmek tekintetében, amely követelmények meghatározzák az ezen alapok támogatásra való jogosultságának megállapításához szükséges információt.

(25)

Helyénvaló létrehozni az egyszerűsített eljárások bevezetésének keretrendszerét a mezőgazdasági termelő és a tagállamok hatóságai közötti kommunikáció tekintetében. Ennek a keretrendszernek biztosítania kell különösen az elektronikus eszközök alkalmazásának lehetőségét. Ugyanakkor garantálni kell különösen azt, hogy az ilyen módon feldolgozott adatok teljes mértékben megbízhatóak legyenek, és hogy az ilyen eljárások működtetése mentes legyen a mezőgazdasági termelők közötti bárminemű megkülönböztetéstől. Ezenfelül az adminisztrációnak a mezőgazdasági termelők és a nemzeti hatóságok számára történő megkönnyítése céljából célszerű lehetővé tenni a nemzeti hatóságok számára, hogy az egyes támogatásokra való jogosultság ellenőrzéséhez szükséges igazoló okmányokat közvetlenül az információforrástól kérjék be, és ne a termelőtől.

(26)	Amennyiben a támogatási kérelem nyilvánvaló hibákat tartalmaz, helyénvaló lehetővé tenni, hogy azokat bármikor ki lehessen igazítani.

(27)	Helyénvaló szabályokat megállapítani olyan helyzetek kezelésére, amikor a különböző kérelmek, dokumentumok vagy módosítások benyújtására vonatkozó határidő munkaszüneti nap, szombat vagy vasárnap.

(28)

A támogatási kérelmek benyújtására, a területalapú támogatás iránti kérelmek módosítására és bármely igazoló okmány, szerződés vagy nyilatkozat benyújtására vonatkozó határidők betartása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a nemzeti hatóságok a támogatási kérelmek helytállóságának ellenőrzését megtervezhessék és ezt követően hatékonyan lebonyolíthassák. Ezért indokolt olyan határidőkről rendelkezni, amelyeken belül a késedelmes benyújtás még elfogadható. Ezenkívül helyénvaló támogatáscsökkentést alkalmazni a mezőgazdasági termelőknek a határidők betartására való ösztönzése érdekében.

(29)

Ahhoz, hogy a tagállamok időben meg tudják állapítani a támogatási jogosultságokat, elengedhetetlen, hogy a mezőgazdasági termelők a megadott határidőre benyújtsák a támogatási jogosultságok iránti kérelmet. E kérelmek késedelmes benyújtása tehát csak a bármely támogatási kérelem késedelmes benyújtása tekintetében megállapított további határidőn belül engedhető meg. Emellett visszatartó erejű támogatáscsökkentési mértéket szükséges alkalmazni, kivéve, ha a késedelem oka vis maior vagy valamely rendkívüli körülmény.

(30)

Helyénvaló jogosultságot biztosítani a mezőgazdasági termelők számára támogatási kérelmeik vagy azok egy részének visszavonására bármely időpontban, feltéve, hogy az illetékes hatóság még nem tájékoztatta a mezőgazdasági termelőt a támogatási kérelemben szereplő hibákról, és nem is értesítette helyszíni ellenőrzésről.

(31)

Helyénvaló biztosítani az integrált rendszer keretében kezelt támogatási rendszerekre vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés hatékony felügyeletét. E célból, valamint annak érdekében, hogy összehangolt felügyeleti szintet biztosítsanak az összes tagállamban, szükség van az igazgatási és helyszíni ellenőrzések végrehajtására vonatkozó feltételek és technikai eljárások részletes megállapítására, mind a támogatási rendszerekre megállapított jogosultsági feltételek, mind a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek tekintetében. A felügyelet szempontjából lényeges, hogy helyszíni ellenőrzéseket lehessen lefolytatni. A kérelmeket tehát el kell utasítani, ha a mezőgazdasági termelő megakadályozza ezen ellenőrzéseket.

(32)

A jogosultságra vagy a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó helyszíni ellenőrzéseket csak akkor lehet bejelenteni, ha ez nem veszélyezteti magát az ellenőrzést, és minden esetben helyénvaló megfelelő határidőket megállapítani. Ezenfelül ha a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó jogi aktusok vagy előírások tekintetében a konkrét ágazati szabályok arról rendelkeznek, hogy a helyszíni ellenőrzéseket ne jelentsék be, ezeket a szabályokat be kell tartani.

(33)	Adott esetben helyénvaló rendelkezni arról, hogy a tagállamok kombinálják a különböző ellenőrzési módszereket.

(34)	Az igazgatási ellenőrzések során tapasztalható szabálytalanságok hatékony feltárása érdekében indokolt rendelkezni különösen a keresztellenőrzések tartalmáról. A szabálytalanságokat bármely megfelelő eljárással nyomon kell követni.

(35)

A keresztellenőrzések végzésekor gyakori hiba a referenciaparcellán belüli mezőgazdasági összterülettel kapcsolatos kismértékű túligénylés. Az egyszerűsítés érdekében abban az esetben, ha a referenciaparcellára két vagy több mezőgazdasági termelő nyújtott be támogatási kérelmet ugyanazon támogatási rendszer keretében, továbbá ha a bejelentett összterület a mezőgazdasági parcellák mérése tekintetében meghatározott tűréshatáron belüli különbséggel haladja meg a mezőgazdasági területet, indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára az érintett területek arányos csökkentését. Az érintett mezőgazdasági termelőket azonban helyénvaló feljogosítani az ilyen határozatok elleni fellebbezésre.

(36)

Ha valamely tagállam él a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében biztosított lehetőséggel, és támogatást ítél oda bizonyos területek vagy állatállományok esetében, helyénvaló ugyanazokat az ellenőrzési arányokat alkalmazni, mint más területalapú vagy állatállomány-alapú támogatások esetében. Más különleges támogatások tekintetében helyénvaló a kedvezményezetteket külön sokaságnak kell tekinteni, és indokolt egyedi minimális ellenőrzési arányt alkalmazni rájuk.

(37)

Helyénvaló meghatározni a különböző támogatási rendszerek keretében helyszíni ellenőrzés formájában ellenőrizendő mezőgazdasági termelők minimális számát. Abban az esetben, ha a tagállamok különböző állatállomány-alapú támogatási rendszerek alkalmazása mellett döntenek, a szóban forgó rendszerek keretében támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők kapcsán célszerű a mezőgazdasági üzemen alapuló integrált megközelítést alkalmazni.

(38)

Ha jelentős szabálytalanságokat vagy meg nem felelést állapítanak meg, indokolt növelni a helyszíni ellenőrzések számát az adott és/vagy a következő évben annak érdekében, hogy az érintett támogatási kérelmek helytállósága elfogadható megbízhatósági szintet érjen el. A minta kiterjesztésének kölcsönös megfeleltetés esetén az érintett jogi aktusokra vagy előírásokra kell irányulniuk.

(39)

A támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőknél végzett helyszíni ellenőrzéseket nem feltétlenül kell elvégezni minden egyes állategyeden vagy mezőgazdasági parcellán. Bizonyos esetekben végezhetők mintavételen alapuló ellenőrzések. Amikor azonban ez engedélyezett, helyénvaló a minta kiterjedését oly módon megállapítani, hogy az hiteles és reprezentatív megbízhatósági szintet garantáljon. Bizonyos esetekben a minta teljes körű ellenőrzéssé történő kibővítésére is szükség lehet. Helyénvaló előírni, hogy a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ellenőrizendő minta kiválasztására vonatkozó feltételeket.

(40)

Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a helyszíni ellenőrzések minimális arányának megfelelő minta kiválasztása részben kockázatelemzés alapján, részben véletlenszerűen történjen. Indokolt előírni, hogy a kockázati tényezőket az illetékes hatóság állapítsa meg, mivel ez a hatóság van a legjobb helyzetben a megfelelő tényezők kiválasztása szempontjából. Annak érdekében, hogy a kockázatelemzés releváns és hatékony legyen, indokolt éves alapon előírni – az egyes kockázati tényezők relevanciájának figyelembevételével és a véletlenszerűen, illetve a kockázat alapján kiválasztott minták eredményeinek összevetése alapján, egyúttal az egyes tagállamok sajátos helyzetét is figyelembe véve – a kockázatelemzés hatékonyságának értékelését és a kockázatelemzés frissítését.

(41)	A helyszíni ellenőrzés hatékonyságának biztosítása érdekében fontos, hogy az ellenőrzéseket végző személyzetet tájékoztassák a helyszíni ellenőrzésre való kiválasztás okáról. Helyénvaló, hogy a tagállamok nyilvántartást vezessenek az ilyen információkról.

(42)	Egyes esetekben a helyszíni ellenőrzéseket helyénvaló még azelőtt elvégezni, hogy valamennyi kérelem beérkezne, ezért indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy a kérelmezési időszak letelte előtt részlegesen kiválasszák az ellenőrzési mintát.

(43)

Annak érdekében, hogy a nemzeti hatóságok, valamint bármely illetékes közösségi hatóság nyomon követhesse a végrehajtott helyszíni ellenőrzéseket, helyénvaló az ellenőrzések részleteit ellenőrzési jelentésben rögzíteni. A mezőgazdasági termelő vagy képviselője részére helyénvaló lehetőséget biztosítani a jelentés aláírására. A távérzékeléssel végzett helyszíni ellenőrzések esetében azonban indokolt engedélyezni a tagállamok számára, hogy csak abban az esetben legyenek kötelesek e jogot biztosítani, ha az ellenőrzés során szabálytalanságokat állapítanak meg. Amennyiben szabálytalanságokat találnak, a végrehajtott helyszíni ellenőrzés típusától függetlenül a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell bocsátani a jelentés másolatát.

(44)

A megfelelő felügyelet biztosítása céljából helyénvaló előírni, hogy a területalapú rendszerek helyszíni ellenőrzésének valamennyi bejelentett mezőgazdasági parcellára ki kell terjednie. Az egyszerűsítés érdekében azonban indokolt lehetővé tenni, hogy a parcellák tényleges meghatározása a parcellák 50 %-át magában foglaló mintára korlátozódjék. A mintának ugyanakkor megbízhatónak és reprezentatívnak kell lennie, és a minta elemszámát szabálytalanság esetén növelni kell. A mintavételezés eredményét extrapolálni kell a sokaság többi részére. Helyénvaló rendelkezni arról, hogy a tagállamok bizonyos technikai eszközöket is használhassanak a helyszíni ellenőrzések céljaira.

(45)	A területek meghatározása és az alkalmazandó mérési módszerek tekintetében helyénvaló részletes szabályokat megállapítani a mérés minőségének biztosítására, amely minőségnek egyenértékűnek kell lennie a közösségi szinten kidolgozott műszaki előírások által megkövetelt minőséggel.

(46)

A területalapú támogatások követelményeinek megfelelő mezőgazdasági parcellák területének meghatározásával kapcsolatban a tapasztalatok azt mutatják, hogy meg kell határozni a szántóterületek bizonyos tereptárgyai, különösen a sövénykerítések, vizesárkok és falak elfogadható szélességét. A speciális környezeti szükségleteket tekintetbe véve bizonyos mértékű rugalmasságról célszerű rendelkezni a regionális terméshozamok rögzítésénél figyelembe vett határértékeken belül.

(47)	Indokolt megállapítani, hogy azt a mezőgazdasági parcellát, amelyen fák találhatók, milyen feltételek mellett lehet a területalapú támogatási rendszerekben támogathatónak tekinteni. Helyénvaló emellett rendelkezni a közösen használt területek esetén követendő igazgatási eljárásról.

(48)

Helyénvaló megállapítani a távérzékelés helyszíni ellenőrzésekre történő alkalmazásának feltételeit és rendelkezni az azokban az esetekben elvégzendő fizikai ellenőrzésekről, amikor a képkiértékelés nem vezet egyértelmű eredményekre. Időjárási viszonyoknak köszönhetően például adódhatnak olyan esetek, amikor a helyszíni ellenőrzések arányának növelését követően elvégzendő kiegészítő ellenőrzéseket nem lehet távérzékeléssel lefolytatni. Ebben az esetben az ellenőrzést célszerű hagyományos módszerekkel elvégezni.

(49)

Az egységes támogatási rendszerben a különleges jogosultságokkal rendelkező mezőgazdasági termelők támogatást kaphatnak, ha megfelelnek bizonyos tevékenységi követelményeknek. E követelmény hatékony ellenőrzése érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tagállamok állapítsák meg a különleges jogosultságokkal rendelkező mezőgazdasági termelőknél folytatott helyszíni ellenőrzések tekintetében alkalmazandó eljárásokat.

(50)	A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 5., 6. és 7. szakasza szerinti, vetőmagra, gyapotra és cukorra vonatkozó támogatási rendszer sajátosságaira tekintettel indokolt különleges ellenőrzési rendelkezéseket megállapítani.

(51)

A 73/2009/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a közvetlen támogatásra való jogosultság megszerzéséhez a kenderfajták tetrahidrokannabinol- (THC-) tartalma nem haladhatja meg a 0,2 %-ot. E szabály végrehajtása érdekében helyénvaló megállapítani a tagállamok által a kender THC-tartalmának ellenőrzésére alkalmazandó tagállami rendszert.

(52)	Ezenfelül a rostkender esetében biztosítani kell egy olyan időszakot, amelyen belül a virágzást követően a növényt nem lehet betakarítani, annak érdekében, hogy az erre a növényre vonatkozó ellenőrzési kötelezettségeknek ténylegesen eleget lehessen tenni.

(53)

Abban az esetben, ha valamely tagállam a különböző, állatállomány-alapú támogatási rendszerek alkalmazása mellett dönt, amennyiben a támogatás kérelmezése e támogatási rendszerek keretében történik, helyénvaló meghatározni a helyszíni ellenőrzések ütemezését és minimális tartalmát. A támogatási kérelmekben szereplő nyilatkozatok és a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisba küldött értesítések helytállóságának hatékony ellenőrzése érdekében nélkülözhetetlen, hogy a szóban forgó helyszíni ellenőrzéseket nagyrészt azon időszak alatt folytassák le, amíg az állatokat a birtokon tartási kötelezettség értelmében még a mezőgazdasági üzemben kell tartani.

(54)

Abban az esetben, ha valamely tagállam a különböző, szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek alkalmazása mellett dönt, akkor – mivel a 73/2009/EK rendelet 117. cikke értelmében a szarvasmarhafélék megfelelő azonosítása és nyilvántartása a jogosultság feltétele – helyénvaló biztosítani, hogy a közösségi támogatást csak megfelelően azonosított és nyilvántartott szarvasmarhafélék esetében ítéljék oda. Az ilyen ellenőrzéseket olyan szarvasmarhafélék tekintetében is indokolt elvégezni, amelyek még nem kerültek bejelentésre, de amelyek valamely támogatási kérelem alapját képezhetik, mivel ezeket az állatokat – számos szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszer felépítéséből kifolyólag – sok esetben csak akkor jelentik be támogatásra, amikor az állatok elhagyták a mezőgazdasági üzemet.

(55)	A juh- és kecskefélék tekintetében helyénvaló, hogy a helyszíni ellenőrzés kiterjedjen többek között a birtokon tartási időszakra és a nyilvántartásban szereplő bejegyzések helytállóságára.

(56)

Abban az esetben, ha valamely tagállam a vágási támogatás alkalmazása mellett dönt, helyénvaló egyedi rendelkezést hozni a vágóhidakon elvégzendő helyszíni ellenőrzésekre vonatkozóan, annak ellenőrzésére, hogy a támogatásra bejelentett állatok támogathatók, és hogy a számítógépes adatbázisban szereplő információk megfelelnek a valóságnak. Célszerű engedélyezni a tagállamok részére, hogy két különböző alapon válasszák ki az ilyen ellenőrzések által érintett vágóhidakat.

(57)	A szarvasmarhafélék exportját követően nyújtott vágási támogatást illetően a kivitelre vonatkozó általános közösségi ellenőrzési rendelkezések mellett – az ellenőrzési célok különbözősége miatt – egyedi rendelkezésekre van szükség.

(58)

Az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének keretében végrehajtandó minimális szintű ellenőrzések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. június 23-i 1082/2003/EK bizottsági rendelet (7) alapján egyedi ellenőrzési rendelkezések kerültek megállapításra. Amennyiben a szóban forgó rendelet értelmében ellenőrzéseket hajtanak végre, az eredményeket az integrált rendszer számára az ellenőrzési jelentésben kell feltüntetni.

(59)

Ezenfelül helyénvaló rendelkezéseket hozni a vágóhidakon végrehajtott helyszíni ellenőrzések ellenőrzési jelentései, illetve azon esetek tekintetében, amikor a támogatást a kivitelt követően nyújtják. Az egységesség érdekében célszerű rendelkezni arról is, hogy az 1760/2000/EK rendelet I. címének vagy a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról szóló, 2003. december 17-i 21/2004/EK tanácsi rendelet (8) rendelkezéseinek való meg nem felelés esetén az ellenőrzési jelentés másolatait meg kell küldeni az e rendeletek alkalmazásáért felelős hatóságoknak.

(60)

Amennyiben a tagállam él a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében előírt, különleges támogatás nyújtásával kapcsolatos lehetőséggel, az ebben a rendeletben megállapított ellenőrzési rendelkezéseket a lehető legnagyobb mértékben alkalmazni kell. Amennyiben e rendelkezések alkalmazása nem lehetséges, helyénvaló, hogy a tagállamok egyenértékű ellenőrzési szintet biztosítsanak. Indokolt egyedi követelményeket megállapítani a segélyalapok támogatási kérelmeinek ellenőrzése és a beruházások tekintetében.

(61)

A 73/2009/EK rendelet kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségeket vezet be azon mezőgazdasági termelők esetében, akik számára a szóban forgó rendelet I. mellékletében felsorolt valamennyi közvetlen támogatási rendszer keretében támogatást folyósítanak, valamint támogatáscsökkentési és a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó rendszert ír elő e kötelezettségek elmulasztása esetére. Ezt a rendszert az 1234/2007/EK rendelet 85p., 103q. és 103r. cikke szerinti támogatásokra is alkalmazni kell. Helyénvaló részletesen meghatározni az említett rendszerre vonatkozó szabályokat.

(62)	Helyénvaló pontosítani, hogy a tagállamok mely hatóságai végeznek ellenőrzéseket a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek tekintetében.

(63)	Bizonyos esetekben hasznos lehet a tagállamok számára, ha igazgatási ellenőrzéseket végeznek a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó követelmények tekintetében. Az ilyen ellenőrzési eszközöket azonban nem lehet kötelezővé tenni a tagállamok számára.

(64)

Helyénvaló megállapítani a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek betartásának minimális ellenőrzési arányát. Ezt az ellenőrzési arányt célszerű az egyes ellenőrző hatóságok hatáskörébe tartozó, a kölcsönös megfeleltetés hatálya alatt álló mezőgazdasági termelők 1 %-ában meghatározni, akiket megfelelő kockázatelemzés alapján kell kiválasztani.

(65)	Helyénvaló lehetőséget biztosítani a tagállamoknak arra, hogy a minimális ellenőrzési arányt az egyes illetékes ellenőrző hatóságok szintjén, a kifizető ügynökség, illetve egy jogi aktus vagy előírás, vagy ezek egy csoportja szintjén teljesíthessék.

(66)

Ha a jogi aktusra vagy előírásra vonatkozó konkrét jogszabály minimális ellenőrzési arányokat állapít meg, a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk ezeket az arányokat. Ugyanakkor helyénvaló biztosítani a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzésekre egységes ellenőrzési arányt alkalmazzanak. Amennyiben egy tagállam e lehetőség mellett dönt, indokolt úgy rendelkezni, hogy az ágazati jogszabályok alapján elvégzett helyszíni ellenőrzések során feltárt meg nem felelés minden esetét be kell jelenteni, és a kölcsönös megfeleltetés szempontjából figyelemmel kell követni.

(67)

A 73/2009/EK rendelet szabályai szerint az illetékes hatóságnak bizonyos esetekben nyomon kell követnie, hogy az érintett mezőgazdasági termelő meghozta-e a szükséges korrekciós intézkedéseket. Az ellenőrzési rendszer meggyengülésének elkerülése érdekében – különösen a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzési mintavételezést illetően – indokolt egyértelművé tenni, hogy az ilyen nyomon követési eseteket nem lehet figyelembe venni a minimális ellenőrzési minta meghatározásakor.

(68)

Helyénvaló, hogy a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzési mintát vagy a jogosultsági feltételek tekintetében helyszíni ellenőrzésre kiválasztott mezőgazdasági termelőkből álló minták alapján, vagy a közvetlen támogatásokra vonatkozó támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők sokaságából válasszák ki. Ez utóbbi esetben indokolt engedélyezni a kiválasztással kapcsolatos bizonyos további lehetőségeket.

(69)

A kölcsönös megfeleltetés tekintetében végzendő helyszíni ellenőrzések esetében a mintavételezést javítani lehet annak biztosításával, hogy a kockázatelemzés figyelembe vegye, hogy a mezőgazdasági termelők részt vettek-e a 73/2009/EK rendelet 12. cikkében előírt mezőgazdasági tanácsadó rendszerben, illetve részt vettek-e a vonatkozó tanúsítási rendszerekben. A részvétel figyelembevételekor azonban helyénvaló bizonyítani, hogy a mezőgazdasági termelők e rendszerekben való részvétele valóban kisebb kockázatot jelent, mint a részvétel hiánya.

(70)

A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó helyszíni ellenőrzésekhez általában több látogatást kell tenni ugyanazon mezőgazdasági üzemben. A mezőgazdasági termelők és a nemzeti igazgatási szervek terhének csökkentésére az ellenőrzések egyetlen ellenőrző látogatásra korlátozhatók. Helyénvaló pontosítani a szóban forgó látogatás időzítését. A tagállamoknak mindazonáltal gondoskodniuk kell arról, hogy ugyanabban a naptári évben sor kerüljön a követelmények és az előírások reprezentatív és hatékony ellenőrzésére.

(71)

A kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések egyszerűsítése, illetőleg a rendelkezésre álló ellenőrzési kapacitás fokozottabb kihasználása érdekében indokolt rendelkezni arról, hogy a mezőgazdasági üzemek szintjén végzett ellenőrzéseket igazgatási ellenőrzések vagy a vállalkozások szintjén végzett ellenőrzések váltsák fel, amennyiben ezek a helyszíni ellenőrzésekkel legalább azonos hatékonyságú ellenőrzést tesznek lehetővé.

(72)

Ezenkívül helyénvaló azt is lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések végrehajtásakor az egyes követelményekre vagy előírásokra jellemző objektív mutatókra támaszkodjanak. E mutatóknak azonban közvetlenül kapcsolódniuk kell az általuk szemléltetett követelményekhez vagy előírásokhoz, és valamennyi ellenőrizendő elemre ki kell terjedniük.

(73)

Helyénvaló meghatározni a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos részletes és egyedi ellenőrzési jelentések kialakításának szabályait. A helyszínre látogató szakosított ellenőröknek fel kell tüntetniük minden megállapítást, valamint a szóban forgó megállapítások súlyossági fokát annak érdekében, hogy a kifizető ügynökség meghatározhassa a kapcsolódó támogatáscsökkentéseket, vagy adott esetben a közvetlen támogatások nyújtásából való kizárás mellett dönthessen.

(74)

A mezőgazdasági termelőket tájékoztatni kell a helyszíni ellenőrzések révén feltárt meg nem felelés bármely lehetséges esetéről. Helyénvaló egy bizonyos határidőt megállapítani, amelyen belül a termelőknek meg kell kapniuk ezt az információt. E határidő túllépése azonban nem jogosíthatja fel a mezőgazdasági termelőket arra, hogy elkerüljék azokat a következményeket, amelyekhez a feltárt meg nem felelés egyébként vezetne.

(75)

A támogatáscsökkentésre és a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó döntések meghozatalakor helyénvaló figyelembe venni az arányosság elvét, valamint a vis maior esetekkel, illetve a kivételes és természeti körülményekkel kapcsolatos különleges problémákat. Kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek esetében a támogatáscsökkentés és a támogatás köréből való kizárás csak abban az esetben alkalmazható, ha a mezőgazdasági termelő gondatlanul járt el vagy szándékosan követett el szabálytalanságot. A támogatáscsökkentés és a támogatás köréből való kizárás fokozatait az elkövetett szabálytalanság súlyossága alapján kell megállapítani, és e szankciók az egy vagy több támogatási rendszerből meghatározott időre történő teljes kizárásig terjedhetnek. A jogosultsági feltételek tekintetében helyénvaló figyelembe venni a különböző támogatási rendszerek sajátosságait.

(76)

Annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan valósíthassák meg az ellenőrzéseket, különösen a kölcsönös megfeleltetés kötelezettségeinek tekintetében, indokolt előírni, hogy a mezőgazdasági termelőknek a 73/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban nyilatkozniuk kell a rendelkezésükre álló valamennyi területről, függetlenül attól, hogy az adott területet illetően igényelnek-e támogatást vagy sem. Szükséges intézkedni egy olyan mechanizmusról, amely biztosítja, hogy a mezőgazdasági termelők betartják ezeket a kötelezettségeket.

(77)	A területek meghatározása és a támogatáscsökkentések kiszámítása érdekében szükséges meghatározni az ugyanazon terménycsoportba tartozó területeket. Egy adott területet helyénvaló többször is figyelembe venni, ha azt egynél több támogatási rendszerben jelentik be támogatásra.

(78)

Az egységes támogatási rendszerben a támogatás kifizetéséhez a támogatási jogosultságok és a támogatható hektárok számának egyezésére van szükség. E rendszer alkalmazásában ezért helyénvaló előírni, hogy ha eltérés van a bejelentett támogatási jogosultságok és a bejelentett terület között, akkor a támogatás kiszámításánál az alacsonyabb értéket vegyék figyelembe. A nem létező jogosultságok alapján történő számítások elkerülése érdekében helyénvaló rendelkezni arról, hogy a számításokhoz használt támogatási jogosultságok száma nem haladhatja meg a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló támogatási jogosultságok számát.

(79)

A területalapú támogatás iránti kérelmek kapcsán a szabálytalanságok általában a területek egyes részeit érintik. Egy adott parcella tekintetében a ténylegesnél nagyobb terület bejelentését ellensúlyozhatja a ténylegesnél kisebb terület bejelentése az ugyanazon terménycsoportba tartozó egyéb parcellákra. Bizonyos tűréshatáron belül helyénvaló előirányozni, hogy a támogatási kérelmeket csak akkor kell a ténylegesen meghatározott területhez igazítani, és támogatáscsökkentést csak akkor kell alkalmazni, ha a tűréshatárt túllépték.

(80)

Emellett a területalapú támogatások iránti kérelmeket illetően a kérelemben bejelentett teljes terület és a támogathatóként meghatározott teljes terület közötti eltérés gyakran jelentéktelen. Annak elkerülésére, hogy a kérelmekben jelentős számban kelljen kisebb kiigazításokat végrehajtani, indokolt előírni, hogy a támogatási kérelemben szereplő területnagyságot csak akkor kelljen a meghatározott terület nagyságához igazítani, ha a kettő közötti különbség meghalad egy meghatározott mértéket.

(81)	Egyedi rendelkezések szükségesek a keményítőgyártásra szánt burgonyára, a vetőmagra és a gyapotra vonatkozó támogatási rendszerek szerinti támogatási kérelmek sajátosságainak figyelembevétele céljából.

(82)	Amennyiben a túligénylés szándékos volt, helyénvaló egyedi támogatáscsökkentési szabályokat alkalmazni.

(83)	Helyénvaló megállapítani az állatállomány-alapú támogatások kiszámításának alapjául szolgáló végrehajtási szabályokat.

(84)	Célszerű engedélyezni a mezőgazdasági termelők számára, hogy a vonatkozó ágazati szabályok értelmében megengedett határokon belül bizonyos feltételek mellett pótolják a szarvasmarhaféléket, valamint juh- és kecskeféléket.

(85)

Az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelmek tekintetében a szabálytalanságok következményeként az érintett állatok nem támogathatók. Már az első olyan állat esetében, ahol szabálytalanságokat találnak, helyénvaló támogatáscsökkentést alkalmazni, de – a támogatáscsökkentés szintjétől függetlenül – abban az esetben, ha három vagy annál kevesebb állat esetében találnak szabálytalanságokat, indokolt kevésbé szigorú szankciót alkalmazni. Minden egyéb esetben helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a szankció súlyossága azon állatok százalékos arányától függjön, amelyek esetében szabálytalanságokat találtak.

(86)	A juh- és kecskefélék tekintetében egyedi rendelkezéseket kell megállapítani az ágazat sajátosságai miatt.

(87)	Ha egy mezőgazdasági termelő természeti körülmények miatt nem képes eleget tenni az ágazati szabályoknak megfelelő birtokon tartási kötelezettségének, nem alkalmazandó támogatáscsökkentés vagy támogatás köréből való kizárás.

(88)

Abban az esetben, ha valamely tagállam a vágási támogatás alkalmazása mellett dönt, a vágóhidaknak az egyes szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek megfelelő működtetésében betöltött fontos szerepe miatt helyénvaló rendelkezni azokról az esetekről is, amikor a vágóhidak súlyos gondatlanságból vagy szándékosan nem helytálló igazolásokat vagy nyilatkozatokat állítanak ki.

(89)

Ha a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében előírt különleges támogatást területalapú támogatásként vagy állatállomány-alapú támogatásként nyújtják, a mostantól megállapítandó támogatáscsökkentési vagy a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó intézkedéseket célszerű a lehető legnagyobb mértékben értelemszerűen alkalmazni. Egyéb esetekben helyénvaló, hogy a tagállamok a különleges támogatás minden egyes intézkedése vonatkozásában egyenértékű támogatáscsökkentésről vagy a támogatás köréből való kizárásról rendelkezzenek.

(90)

A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzésének eredményeire vonatkozó információkat a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek teljesítéséhez kötött különböző kifizetések kezeléséért felelős valamennyi kifizető ügynökség számára célszerű hozzáférhetővé tenni annak érdekében, hogy – amennyiben a ténymegállapítások ezt indokolják – a megfelelő támogatáscsökkentéseket alkalmazhassák.

(91)

Továbbá az olyan esetekre, amikor egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése, illetve 24. cikkének (2) bekezdése nyújtotta lehetőséggel, miszerint a követelmények kisebb jelentőségű nem teljesítése esetén nem alkalmaz támogatáscsökkentést, illetve 100 EUR vagy annál kisebb összegű csökkentést nem alkalmaz, helyénvaló meghatározni az arra az esetre vonatkozó szabályokat, ha az érintett mezőgazdasági termelő nem hozza meg a számára előírt korrekciós intézkedéseket.

(92)

A kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek tekintetében – a támogatáscsökkentés vagy a támogatás köréből való kizárás fokozatainak az arányosság elvének figyelembevételével történő megállapítása mellett – helyénvaló biztosítani, hogy egy bizonyos időponttól kezdve az ugyanazon kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeknek való ismételt meg nem felelést – a mezőgazdasági termelő előzetes figyelmeztetését követően – szándékos meg nem felelésként kezeljék.

(93)	A támogatáscsökkentést és a támogatás köréből való kizárást a jogosultsági feltételek tekintetében általában nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő tárgyszerűen pontos információt nyújtott be, vagy ha vétlenségét másképpen bizonyítja.

(94)

Azok a mezőgazdasági termelők, akik bármely időpontban értesítik az illetékes nemzeti hatóságot nem helytálló támogatási kérelmükről, a hiba okától függetlenül nem büntethetők támogatáscsökkentéssel vagy a támogatás köréből való kizárással, feltéve, hogy a mezőgazdasági termelőt nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, illetve a hatóság még nem értesítette a termelőt a kérelem bármilyen szabálytalanságáról.

(95)

Indokolt ugyanezt az eljárást alkalmazni a számítógépes adatbázisban szereplő, nem helytálló adatokkal kapcsolatban is, mind az olyan szarvasmarhafélék esetében, amelyekre támogatási kérelmet nyújtottak be, és amelyek tekintetében a szóban forgó szabálytalanságok nemcsak a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeknek való meg nem felelést, hanem valamely jogosultsági feltétel megsértését is jelentik, mind az olyan szarvasmarhafélék esetében, amelyekre nem nyújtottak be támogatási kérelmet, és amelyek tekintetében a szóban forgó szabálytalanságok csak a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek tekintetében állnak fenn.

(96)

A 73/2009/EK rendelet 31. cikke meghatározza a vis maior és a rendkívüli körülmények azon eseteit, amelyeket a tagállamoknak el kell ismerniük. Ha ezen esetek következtében valamely mezőgazdasági termelő kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, nem veszítheti el jogosultságát a támogatás kifizetésére. Ugyanakkor helyénvaló meghatározni azt a határidőt, amelyen belül a mezőgazdasági termelő bejelentheti ezeket az eseteket.

(97)	A kis pénzösszegek kezelése terhet jelent a tagállamok illetékes hatóságai számára. Ezért helyénvaló engedélyezni a tagállamok számára, hogy egy bizonyos minimumtól elmaradó támogatási összeget ne fizessenek ki.

(98)

Az ugyanazon mezőgazdasági termelő egy vagy több támogatási kérelme tekintetében alkalmazandó különböző támogatáscsökkentések méltányos alkalmazásának biztosítására indokolt egyedi és részletes rendelkezéseket megállapítani. Az e rendeletben előírt támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások az egyéb közösségi vagy a nemzeti jogszabályok rendelkezései által meghatározott kiegészítő szankciók sérelme nélkül alkalmazandók.

(99)

Helyénvaló meghatározni az egyes támogatási rendszerekben alkalmazott lehetséges támogatáscsökkentések kalkulációs rendjét. A közvetlen támogatási rendszerek tekintetében megállapított költségvetési plafonok betartásának biztosítása érdekében különösen arról célszerű rendelkezni, hogy a támogatásokat együtthatóval csökkentsék, ha a plafonokat egyébként meghaladnák.

(100)

A 73/2009/EK rendelet 7., 10. és 11. cikke rendelkezik a támogatáscsökkentésekről és – adott esetben – a mezőgazdasági termelőnek egy naptári évre odaítélt közvetlen támogatások összegét a moduláció, illetve a pénzügyi fegyelem következtében érintő kiigazításról. A végrehajtási rendelkezésekben helyénvaló meghatározni e csökkentések és kiigazítások alapját a mezőgazdasági termelőknek járó támogatások összegének kiszámítása tekintetében.

(101)

Annak érdekében, hogy a jóhiszeműség elvét a Közösség egészében egységesen alkalmazzák, az indokolatlanul kifizetett összegek visszakövetelése esetére helyénvaló meghatározni azokat a körülményeket, amelyek fennállásakor erre az elvre lehet hivatkozni, az érintett kiadásoknak a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (9) alapján, a számlaelszámolással összefüggésben történő kezelésének sérelme nélkül.

(102)

Szabályokat kell megállapítani azon esetekre, amikor a mezőgazdasági termelő indokolatlan mennyiségű támogatási jogosultságot kap, vagy amikor az egyes támogatási jogosultságok értéke téves szinten került rögzítésre, és amennyiben az esetet a 73/2009/EK rendelet 137. cikke nem szabályozza. Ugyanakkor bizonyos esetekben, amikor a jogosultságok téves kiosztásának nincs hatása az összértékre, csak a mezőgazdasági termelő által kapott jogosultságok számára, helyénvaló előírni a tagállamok számára a kiosztott jogosultságoknak vagy adott esetben a jogosultságok típusának a kiigazítását, azok értékének csökkentése nélkül. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a mezőgazdasági termelő ésszerűen nem vehette észre a hibát. Ezenfelül egyes esetekben a tévesen kiosztott támogatási jogosultságok igen csekély összegűek, és behajtásuk jelentős adminisztratív teherrel jár. Az egyszerűsítés érdekében, illetve azzal a céllal, hogy az adminisztratív teher arányban legyen a behajtandó összeggel, indokolt meghatározni azt a minimális összeget, amely a behajtási eljárás megindításához vezethet. Továbbá helyénvaló intézkedéseket hozni arra az esetre, ha az ilyen támogatási jogosultságokat átruházzák, és arra az esetre, ha a támogatási jogosultság átruházása az 1782/2003/EK rendelet 46. cikke (2) bekezdésének, illetve a 73/2009/EK rendelet 43. cikkének, 62. cikke (1) bekezdésének, 62. cikke (2) bekezdésének és 68. cikke (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával történt.

(103)

Helyénvaló meghatározni az olyan mezőgazdasági üzemek teljes egészben történő átruházásának következményeire vonatkozó szabályokat, amelyekre az integrált rendszerbe tartozó közvetlen támogatási rendszerek alapján bizonyos kötelezettségek vonatkoznak.

(104)

Általános szabályként helyénvaló előírni, hogy a tagállamok tegyenek meg minden szükséges további intézkedést az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer megfelelő működésének biztosítására. Szükség esetén a tagállamok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak.

(105)

A Bizottságot adott esetben tájékoztatni kell a tagállamok által tett bármely olyan intézkedésről, amely az integrált rendszer végrehajtásában változás bevezetésére szolgál. Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan felügyelhesse az integrált rendszert, indokolt előírni, hogy a tagállamok éves ellenőrzési statisztikákat küldjenek a számára. Helyénvaló továbbá, hogy a tagállamok tájékoztassák a Bizottságot az állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartása tekintetében tett bármely intézkedésükről, valamint a 73/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban alkalmazott bármely támogatáscsökkentésről.

(106)

A 73/2009/EK rendelet 9. cikke szabályokat állapít meg a modulációból eredő összegek tekintetében. Ezen összegek egy részét célszerű felosztási kulcs alapján odaítélni, amely tekintetében helyénvaló szabályokat megállapítani az említett cikkben előírt kritériumoknak megfelelően.

(107)

Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy ez a rendelet 2010. január 1-jétől legyen alkalmazandó. Ettől az időponttól tehát a 796/2004/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni. A 2010. január 1. előtt kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan azonban helyénvaló továbbra is alkalmazni az említett rendeletet.

(108)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság és a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet megállapítja a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és a 73/2009/EK rendelet II. címének 4. fejezete által létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban: integrált rendszer), valamint az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetés végrehajtásának részletes szabályait. Ez a rendelet nem érinti a konkrét támogatási rendszerekre vonatkozó rendeletek által megállapított egyedi előírásokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 73/2009/EK rendelet 2. cikkében foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.

Ezenkívül a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

(1)

„mezőgazdasági parcella”: olyan összefüggő földterület, amelyet egyetlen mezőgazdasági termelő jelent be, és amely egyetlen terménycsoportra terjed ki; amennyiben azonban egy meghatározott terménycsoporton belül egy adott terület hasznosítási formáját e rendelettel összefüggésben külön kell bejelenteni, a szóban forgó speciális hasznosítás adott esetben további behatárolását adja a mezőgazdasági parcellának; a tagállamok egyéb kritériumokat is meghatározhatnak a mezőgazdasági parcella további behatárolására;

(2)	„állandó legelő”: a(z) 1120/2009 (10) rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott állandó legelő;

(3)	„a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszere”: a szarvasmarhafélék azon azonosítási és nyilvántartási rendszere, amelyet az 1760/2000/EK rendelet hozott létre;

(4)	„füljelző”: az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének a) pontjában és 4. cikkében említett, az állatok egyedi azonosítására szolgáló füljelző;

(5)	„szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis”: az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének b) pontjában és 5. cikkében említett számítógépes adatbázis;

(6)	„marhalevél”: az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének c) pontjában és 6. cikkében említett marhalevél;

(7)	„nyilvántartás”: a 21/2004/EK rendelet 5. cikkével, illetve az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének d) pontjával és 7. cikkével összhangban az állattartók által vezetett nyilvántartás;

(8)	„a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének elemei”: az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkében említett elemek;

(9)	„azonosítási kód”: az 1760/2000/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett azonosítási kód;

(10)	„szabálytalanság”: az adott támogatás nyújtására vonatkozó szabályoknak való bárminemű meg nem felelés;

(11)	„egységes kérelem”: az egységes támogatási rendszer és egyéb területalapú támogatási rendszerek szerinti közvetlen támogatások iránti kérelem;

(12)

„területalapú támogatási rendszer”: az egységes támogatási rendszer, a különleges támogatás körébe tartozó területalapú támogatások és a 73/2009/EK rendelet IV. és V. címében létrehozott valamennyi támogatási rendszer, az említett IV. cím 7., 10. és 11. szakaszában létrehozott rendszereket, az említett rendelet 126. cikkében létrehozott elkülönített cukortámogatást, és az említett rendelet 127. cikkében létrehozott elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatást kivéve;

(13)

„állatállomány-alapú támogatás iránti kérelem”: a 73/2009/EK rendelet IV. címének 10., illetve 11. szakaszában előírt juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatási rendszer, illetve marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatási rendszer szerinti támogatás kifizetése iránti kérelmek, valamint a különleges támogatás körébe tartozó állatlétszám-alapú kifizetések vagy számosállat-egység alapú kifizetések iránti kérelem;

(14)	„különleges támogatás”: a 73/2009/EK rendelet 68. cikke szerinti támogatás;

(15)	„hasznosítás”: a terület hasznosítása a termény típusa vagy a növénytakaró, illetve a termény hiánya szerint;

(16)	„szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek”: a 73/2009/EK rendelet 108. cikkében említett támogatási rendszerek;

(17)	„kecske- és juhfélékre vonatkozó támogatási rendszer”: a 73/2009/EK rendelet 99. cikkében említett támogatási rendszer;

(18)	„támogatásra bejelentett szarvasmarhafélék”: a szarvasmarhafélékre vonatkozó vagy a különleges támogatási rendszerekben állatállomány-alapú támogatás iránti kérelem tárgyát képező szarvasmarhafélék;

(19)	„támogatásra be nem jelentett szarvasmarhafélék”: azok a szarvasmarhafélék, amelyek a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerekben még nem képezik állatállomány-alapú támogatás iránti kérelem tárgyát, de potenciálisan támogathatók lehetnek;

(20)	„potenciálisan támogatható állat”: olyan állat, amely potenciálisan eleve teljesítheti a kérdéses igénylési évben a támogathatósági kritériumokat;

(21)

„birtokon tartási időszak”: az az időszak, amely alatt a mezőgazdasági üzem területén kell tartani azt az állatot, amely után támogatást igényeltek, a(z) 1121/2009 (11) rendelet következő rendelkezései szerint: a) az 53. és az 57. cikk a hímivarú szarvasmarhára vonatkozó különleges támogatással kapcsolatban; b) a 61. cikk az anyatehénre vonatkozó támogatással kapcsolatban; c) a 80. cikk a vágási támogatással kapcsolatban; d) a 35. cikk (3) bekezdése a juhokra és kecskékre kifizetett támogatással kapcsolatban;

(22)	„állattartó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az állatokért felelős, akár állandó, akár ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, illetve a piacon való tartózkodás alatti időszakot is;

(23)	„meghatározott terület”: a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő terület; az egységes támogatási rendszer esetében a bejelentett terület csak akkor tekinthető meghatározott területnek, ha ahhoz megfelelő számú támogatási jogosultság tartozik;

(24)	„meghatározott állat”: a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő állat;

(25)	„támogatási időszak”: az az időszak, amelyre a támogatási kérelmek vonatkoznak, függetlenül azok benyújtásának időpontjától;

(26)	„térinformatikai rendszer”: (a továbbiakban: GIS) a 73/2009/EK rendelet 17. cikkében említett számítógépes térinformatikai rendszertechnológiák;

(27)	„referenciaparcella”: földrajzi értelemben körülhatárolt terület, amely a 73/2009/EK rendelet 15. cikkében említett tagállami azonosítási rendszer GIS-rendszerében meghatározott egyedi azonosítóval szerepel;

(28)	„grafikus anyag”: a GIS tartalmának a támogatás kérelmezői és a tagállamok közötti közlésére szolgáló térképek vagy egyéb dokumentumok;

(29)	„nemzeti koordinátarendszer”: a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) meghatározott azon rendszer, amely lehetővé teszi az érintett tagállamban a mezőgazdasági parcellák szabványos mérését és egyedi azonosítását;

(30)	„kifizető ügynökség”: az 1290/2005/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett hatóságok és szervek;

(31)	„kölcsönös megfeleltetés”: a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot a 73/2009/EK rendelet 5. és 6. cikkével összhangban;

(32)	„kölcsönös megfeleltetési terület”: a 73/2009/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények különböző területei és a szóban forgó rendelet 6. cikkében meghatározottak szerinti jó mezőgazdasági és környezeti állapot;

(33)	„jogi aktus”: a 73/2009/EK rendelet II. mellékletében felsorolt minden egyes irányelv és rendelet;

(34)	„előírás”: a tagállamok által a 73/2009/EK rendelet 6. cikkével és III. mellékletével összhangban meghatározott előírások, valamint az e rendelet 4. cikkében meghatározottak szerinti, állandó legelővel kapcsolatos kötelezettségek;

(35)

„követelmény”: a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatban alkalmazva az egyes, a 73/2009/EK rendelet II. mellékletében említett cikkek bármelyikéből eredő, jogszabályban foglalt olyan gazdálkodási követelmények egy adott jogi aktuson belül, amelyek a lényegükben eltérnek ugyanazon jogi aktus egyéb követelményeitől;

(36)	„meg nem felelés”: a követelményeknek és előírásoknak való bárminemű meg nem felelés;

(37)

„szakosított ellenőrző szervek”: az e rendelet 48. cikkében említett, a 73/2009/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek és a jó mezőgazdasági és környezeti állapotnak való megfelelés biztosításáért felelős, illetékes nemzeti ellenőrző hatóságok;

(38)	„kifizetéstől”: az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikkében előírt kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek alkalmazásában az első támogatás odaítélésének naptári évét követő év január 1-jétől.

II. CÍM

AZ ÁLLANDÓ LEGELŐK FENNTARTÁSA

3. cikk

Állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartása tagállami szinten

(1)   A 73/2009/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott kivételek sérelme nélkül, a tagállamok – a szóban forgó cikk első bekezdése értelmében – biztosítják, hogy az állandó legelőként hasznosított földterületnek a mezőgazdasági összterülethez viszonyított aránya fennmaradjon. Ezt a kötelezettséget nemzeti vagy regionális szinten kell alkalmazni.

Amennyiben azonban az állandó legelőként hasznosított földterület az e cikk (4) bekezdésének a) pontjával, (5) bekezdésének a) pontjával, (6) bekezdésének a) pontjával és (7) bekezdésének a) pontjával összhangban megállapított abszolút értéken fennmarad, a 73/2009/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében megállapított kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdése második albekezdésének alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (1) bekezdésben említett arány a rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett vonatkozó referenciaév arányához (továbbiakban: „referenciaarány”) viszonyítva ne csökkenjen az állandó legelőként hasznosított földterület hátrányára 10 %-nál nagyobb mértékben.

(3)   Az (1) bekezdésben említett arányt minden évben meg kell állapítani a mezőgazdasági termelők által az adott évre bejelentett területek alapján.

(4)   Az új tagállamokon kívüli tagállamok esetében a referenciaarány a következő:

a)

az állandó legelőként hasznosított földterület a mezőgazdasági termelők által a 2003. évben bejelentett állandó legelőként hasznosított terület, hozzáadva a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban a 2005. évre bejelentett állandó legelőként hasznosított földterületet, amelyet 2003-ban nem jelentettek be legelőtől eltérő hasznosításra, kivéve, ha a mezőgazdasági termelő bizonyítani tudja, hogy az adott földterületet 2003-ban nem állandó legelőként hasznosította. Azokat a területeket, amelyeket 2005-ben állandó legelőként hasznosított területként jelentenek be, és amelyek 2003-ben az 1251/1999/EK tanácsi rendelet (13) 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatással támogathatók voltak, le kell vonni. Azokat a földterületeket, amelyeket 2003-ban állandó legelőként hasznosítottak és a 73/2009/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban erdősítettek, le kell vonni;

b)	a mezőgazdasági összterület a mezőgazdasági termelők által 2005-ben bejelentett mezőgazdasági összterület.

(5)   Azon új tagállamok esetében, amelyek a 2004. év tekintetében nem nyújtottak be kérelmet az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkében említett egységes területalapú támogatási rendszerben, a referenciaarány a következő:

a)

az állandó legelőként hasznosított földterület a mezőgazdasági termelők által a 2004. évben bejelentett állandó legelőként hasznosított terület, hozzáadva a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban a 2005. évre bejelentett állandó legelőként hasznosított földterületet, amelyet 2004-ben nem jelentettek be legelőtől eltérő hasznosításra, kivéve, ha a mezőgazdasági termelő bizonyítani tudja, hogy az adott földterületet 2004-ben nem állandó legelőként hasznosította. Azokat a területeket, amelyeket 2005-ben állandó legelőként hasznosított területként jelentenek be, és amelyek 2004-ben az 1251/1999/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatással támogathatók voltak, le kell vonni. Azokat a földterületeket, amelyeket 2004-ban állandó legelőként hasznosítottak és a 73/2009/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban erdősítettek, le kell vonni;

b)	a mezőgazdasági összterület a mezőgazdasági termelők által 2005-ben bejelentett mezőgazdasági összterület.

(6)   Azon új tagállamok esetében, amelyek a 2004. év tekintetében kérelmet nyújtottak be az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkében említett egységes területalapú támogatási rendszerben, a referenciaarány a következő:

a)

az állandó legelőként hasznosított földterület a mezőgazdasági termelők által a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2005-ben bejelentett állandó legelőként hasznosított földterület. Azokat a 2005-ben állandó legelőként hasznosított földterületeket, amelyeket a 73/2009/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban erdősítettek, le kell vonni;

b)	a mezőgazdasági összterület a mezőgazdasági termelők által 2005-ben bejelentett mezőgazdasági összterület.

(7)   Bulgária és Románia esetében a referenciaarányt az alábbiak szerint kell megállapítani:

a)

az állandó legelőként hasznosított földterület a mezőgazdasági termelők által a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2007-ben bejelentett állandó legelőként hasznosított földterület. Azokat a 2005-ben állandó legelőként hasznosított földterületeket, amelyeket a 73/2009/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban erdősítettek, le kell vonni;

b)	a mezőgazdasági összterület a mezőgazdasági termelők által 2007-ben bejelentett mezőgazdasági összterület.

(8)   Amennyiben objektív tények azt mutatják, hogy az arány nem az állandó legelőként hasznosított földterület tényleges alakulásának megfelelően változik, a tagállamok kiigazítják a referenciaarányt. Ilyen helyzetben a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatni kell a kiigazításról és az annak alapjául szolgáló indokokról.

4. cikk

Állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartása egyéni szinten

(1)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett arány csökken, az érintett tagállamnak – nemzeti vagy regionális szinten – elő kell írnia a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt bármely közvetlen támogatási rendszer keretében támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők számára, hogy az állandó legelőként hasznosított földterület hasznosítási formáját előzetes engedély nélkül ne változtassák meg.

Amennyiben az első albekezdésben említett engedélynek az a feltétele, hogy a földterület állandó legelő legyen, a 2. cikk (2) bekezdésében szereplő fogalommeghatározástól eltérve ezeket a területeket az átállás első napjától kezdve állandó legelő hasznosítású területnek kell tekinteni. Ezeket a területeket az átállás dátumától kezdődően öt egymást követő éven keresztül gyep vagy más egynyári takarmánynövény termesztésére kell használni.

(2)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett kötelezettség teljesítése nem biztosítható, az érintett tagállam az e cikk (1) bekezdésével összhangban meghozandó intézkedéseken túl – nemzeti vagy regionális szinten – elrendeli azt a kötelezettséget a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt valamely közvetlen támogatási rendszer keretében támogatást kérelmező olyan mezőgazdasági termelők számára, akik állandó legelőről egyéb hasznosítási formára megváltoztatott hasznosítási formájú földterülettel rendelkeznek, hogy a földterület hasznosítását állítsák vissza állandó legelőre.

Ezt a kötelezettséget az érintett tagállamban az e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban az egységes kérelem benyújtására előírt határnapot megelőző 24 hónapos időszak első napja óta ilyen módon megváltoztatott hasznosítású földterület tekintetében kell alkalmazni.

Ebben az esetben a mezőgazdasági termelők a szóban forgó terület meghatározott százalékát visszaállítják állandó legelő hasznosítási formára, illetve a szóban forgó százaléknak megfelelő nagyságú állandó legelő hasznosítású területet alakítanak ki. A szóban forgó százalékos arányt a mezőgazdasági termelő által ilyen módon megváltoztatott hasznosítású terület nagysága és az egyensúly visszaállításához szükséges terület nagysága alapján kell kiszámítani.

Amennyiben azonban a szóban forgó területet az egyéb hasznosítási formára történő átállítás után átruházták, ezt a kötelezettséget csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a terület átruházása a 796/2004/EK rendelet hatálybalépése után történt.

A 2. cikk (2) bekezdésétől eltérve, az állandó legelő hasznosítási formára visszaállított területeket vagy az állandó legelőként létrehozott területeket a visszaállítás vagy a létrehozás első napjától kezdve „állandó legelő” hasznosítású területnek kell tekintetni. Ezeket a területeket az átállás dátumától kezdődően öt egymást követő éven keresztül gyep vagy más egynyári takarmánynövény termesztésére kell használni.

(3)   A mezőgazdasági termelők számára az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek nem alkalmazandók, ha a mezőgazdasági termelők a 2078/92/EGK tanácsi rendelettel (14), az 1257/99/EK tanácsi rendelettel (15) és az 1698/2005/EK tanácsi rendelettel (16) összhangban álló programok keretében hoztak létre állandó legelő hasznosítású területeket.

II. RÉSZ

AZ INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER

I. CÍM

RENDSZERKÖVETELMÉNYEK ÉS KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS

I. FEJEZET

Azonosítási és nyilvántartási rendszer

5. cikk

A mezőgazdasági termelők azonosítása

A 73/2009/EK rendelet 19. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, a szóban forgó rendelet 15. cikke (1) bekezdésének f) pontjában előírt, az egyes mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására szolgáló egységes rendszernek biztosítania kell az egyedi azonosítást az ugyanazon mezőgazdasági termelő által benyújtott összes támogatási kérelem tekintetében.

6. cikk

A mezőgazdasági parcellák azonosítása

(1)   A mezőgazdasági parcelláknak a 73/2009/EK rendelet 17. cikkében említett azonosítási rendszerét a referenciaparcellák – mint például kataszteri parcella vagy termelési blokk – olyan szintjén kell működtetni, amely biztosítja minden egyes referenciaparcella egyedi azonosítását.

Minden referenciaparcella tekintetében maximális támogatható területet kell meghatározni az egységes támogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásában. A GIS-t a nemzeti koordinátarendszer alapján kell működtetni. Amennyiben különböző koordinátarendszereket alkalmaznak, azoknak az egyes tagállamokon belül kompatibilisnek kell lenniük.

A tagállamok biztosítják továbbá a mezőgazdasági parcellák megbízható azonosítását, és megkövetelik mindenek előtt azt, hogy az egységes kérelmek tartalmazzák a részletes adatokat vagy mellékeljék hozzájuk az illetékes hatóság által meghatározott olyan dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik az egyes mezőgazdasági parcellák helyének meghatározását és azok felmérését.

(2)   A tagállamok ügyelnek arra, hogy a támogatási kérelmekkel kapcsolatos referenciaparcellák legalább 75 %-ánál az adott területnek legalább 90 %-a támogatható legyen az egységes támogatási rendszer, illetve az egységes területalapú támogatási rendszer értelmében. Az értékelést évente egyszer, a megfelelő statisztikai módszerek segítségével kell végrehajtani.

7. cikk

A támogatási jogosultságok azonosítása és nyilvántartása

(1)   A 73/2009/EK rendelet 18. cikkében előírt, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer tagállami szinten kialakított elektronikus nyilvántartás, amely – különösen az e rendelet 28. cikkében előírt keresztellenőrzések tekintetében – biztosítja a támogatási jogosultságok hatékony nyomon követhetőségét, különösen az alábbi elemek vonatkozásában:

a)	a jogosult;

b)

az érték;

c)	a megállapítás napja;

d)	az utolsó aktiválás napja;

e)	az eredet, különös tekintettel annak rendeltetésére (eredeti vagy nemzeti tartalék), vétel, bérlet, öröklés;

f)	a jogosultság típusa, különösen: a 73/2009/EK rendelet 44. cikkében előírt különleges jogosultságok és a 73/2009/EK tanácsi rendelet 68. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kiosztott jogosultságok;

g)	adott esetben a regionális korlátozások.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek területén egynél több kifizető ügynökség található, dönthetnek úgy, hogy az egyes kifizető ügynökségek szintjén üzemeltetik az elektronikus nyilvántartást. Ebben az esetben az érintett tagállam biztosítja, hogy a különböző nyilvántartások kompatibilisek legyenek egymással.

II. FEJEZET

Kölcsönös megfeleltetés

8. cikk

A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó ellenőrzési rendszer

(1)   A tagállamok létrehoznak egy olyan rendszert, amely hatékony ellenőrzést biztosít a kölcsönös megfeleltetés tekintetében. A szóban forgó rendszer e rész III. címének III. fejezetével összhangban előírja különösen a következőket:

a)

amennyiben az illetékes ellenőrző hatóság nem a kifizető ügynökség, a közvetlen támogatást kérelmező mezőgazdasági termelőkre vonatkozó információk továbbítása a kifizető ügynökségtől a szakosított ellenőrző szervekhez és/vagy adott esetben a 73/2009/EK rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében említett koordinációs hatóságon keresztül;

b)	az ellenőrzéshez használt minták kiválasztásához alkalmazandó módszerek;

c)	az elvégzendő ellenőrzések természetére és terjedelmére vonatkozó adatok;

d)	ellenőrzési jelentések, amelyek tartalmazzák különösen a feltárt meg nem felelést, valamint súlyosságának, mértékének, tartósságának, illetve ismétlődő jellegének értékelését;

e)	amennyiben az illetékes hatóság nem a kifizető ügynökség, az ellenőrzési jelentések továbbítása a szakosított ellenőrző szervektől a kifizető ügynökséghez vagy a 73/2009/EK rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében említett koordinációs hatósághoz, vagy mindkettőhöz;

f)	a támogatáscsökkentés és a támogatás köréből való kizárás rendszerének alkalmazása a kifizető ügynökség által.

(2)   A tagállamok előírhatnak olyan eljárást, amelynek értelmében a mezőgazdasági termelő jelzi a kifizető ügynökségnek a rá alkalmazandó követelmények és előírások azonosításához szükséges adatokat.

9. cikk

A támogatás kifizetése a kölcsönös megfeleltetési ellenőrzésekkel összefüggésben

Az e rész III. címének III. fejezetében meghatározott kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések esetében, amennyiben ezek az ellenőrzések nem fejezhetők be a kifizetés előtt, a jogosulatlan kifizetéseket e rendelet 80. cikke szerint vissza kell téríteni.

II. CÍM

TÁMOGATÁSI KÉRELMEK

I. FEJEZET

Az egységes kérelem

10. cikk

Az egységes kérelemre vonatkozó általános rendelkezések

(1)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy valamennyi, a 73/2009/EK rendelet III. és IV. címe szerinti támogatások iránti kérelmet az egységes kérelem keretében kell benyújtani. Ebben az esetben a szóban forgó rendszerek keretében nyújtandó támogatások iránti kérelem tekintetében megállapított különleges követelmények vonatkozásában e cím II–V. fejezete értelemszerűen alkalmazandó.

(2)   Amennyiben ugyanazon mezőgazdasági termelő vonatkozásában több kifizető ügynökség is felelős az egységes kérelemmel érintett támogatási rendszerek igazgatásáért, az érintett tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az egységes kérelemben előírt információk minden érintett kifizető ügynökség számára rendelkezésre álljanak.

11. cikk

Az egységes kérelem benyújtásának határideje

(1)   Az a mezőgazdasági termelő, aki valamely területalapú támogatási rendszer keretében támogatást igényel, évente csak egyetlen egységes kérelmet nyújthat be.

Az a mezőgazdasági termelő, aki nem igényel támogatást valamely területalapú támogatási rendszer keretében, de igényel a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt valamely egyéb támogatási rendszer keretében vagy az 1234/2007/EK rendelet 85p., 103q., illetve 103r. cikke alapján, egységes igénylőlapot nyújt be, amennyiben rendelkezik mezőgazdasági területtel, és az igénylőlapon e rendelet 13. cikkével összhangban feltünteti e területeket.

Az a mezőgazdasági termelő, aki csak az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alá tartozik, egységes igénylőlapot nyújt be minden olyan naptári évben, amelyben e kötelezettségek fennállnak.

A tagállamok azonban mentesíthetik a mezőgazdasági termelőket a második és a harmadik albekezdésben említett kötelezettség alól, amennyiben a szóban forgó információk az illetékes hatóságok rendelkezésére állnak olyan egyéb igazgatási és ellenőrzési rendszerek keretében, amelyek a 73/2009/EK rendelet 26. cikkével összhangban az integrált rendszerrel kompatibilisek.

(2)   Az egységes kérelmet az egyes tagállamok által meghatározandó időpontig kell benyújtani, amely nem lehet későbbi május 15-nél. Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország azonban meghatározhat ennél későbbi, de június 15-nél nem későbbi időpontot is.

Az említett határidő meghatározása során a tagállamok a támogatás megfelelő adminisztratív és pénzügyi igazgatása érdekében figyelembe veszik az összes vonatkozó adat rendelkezésére állásához szükséges időt, és biztosítják a hatékony ellenőrzések ütemezésének lehetőségét.

A 73/2009/EK rendelet 141. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban egyes olyan övezetek tekintetében, ahol a rendkívüli éghajlati viszonyok következtében nem alkalmazhatók a rendes határidők, engedélyezhető az e bekezdés első albekezdésében említett határnapok későbbre halasztása.

12. cikk

Az egységes kérelem tartalma

(1)   Az egységes kérelemnek a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges minden információt tartalmaznia kell, különösen az alábbiakat:

a)	a mezőgazdasági termelő személyazonossága;

b)	a szóban forgó támogatási rendszer vagy rendszerek;

c)	a támogatási jogosultságok azonosítása a 7. cikkben az egységes támogatási rendszerre előírt azonosítási és nyilvántartási rendszerrel összhangban;

d)	a mezőgazdasági üzem összes mezőgazdasági parcellájának azonosítását lehetővé tevő adatok, hektárban kifejezett területük két tizedesjegy pontossággal, elhelyezkedésük, és adott esetben hasznosításuk, valamint arra vonatkozó információ, hogy a mezőgazdasági parcellát öntözik-e;

e)	a mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy ismeri a szóban forgó támogatási rendszerre vonatkozó feltételeket.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjában említett támogatási jogosultságok azonosítása céljából a 73/2009/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében a mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott formanyomtatványok tartalmazzák az e rendelet 7. cikkében előírt azonosítási és nyilvántartási rendszerrel összhangban a támogatási jogosultságok azonosítását.

(3)   Az (1) bekezdés d) pontjában említett mezőgazdasági üzem összes mezőgazdasági parcellájának azonosítása érdekében a 73/2009/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott formanyomtatványok referenciaparcellánként tartalmazzák az egységes támogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásában támogatható maximális területet. Továbbá az említett rendelkezéssel összhangban a mezőgazdasági termelőnek biztosított földrajzi anyagon fel kell tüntetni a referenciaparcellák határát és egyedi azonosítójukat, és a mezőgazdasági termelőnek jeleznie kell minden egyes mezőgazdasági parcella elhelyezkedését.

(4)   A támogatási kérelem benyújtásakor a mezőgazdasági termelőnek ki kell javítania a (2) és (3) cikkben említett formanyomtatványt, ha bármilyen módosítás – különösen a támogatási jogosultság 73/2009/EK rendelet 43. cikke szerinti átruházása – történt, vagy a formanyomtatványon feltüntetett információk nem helytállóak.

Ha a javítás a referenciaparcella területének nagyságát érinti, a termelőnek be kell jelentenie az egyes érintett mezőgazdasági parcellák területére vonatkozó naprakész adatokat, és szükség esetén fel kell tüntetnie a referenciaparcella új határait.

(5)   Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében a tagállamok eltérhetnek az e cikk és a 13. cikk rendelkezéseitől a támogatási jogosultságok tekintetében, ha azokat az egységes kérelem benyújtására előírt határnapig még nem állapították meg véglegesen.

Az első albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazandó az első olyan év tekintetében is, amikor új ágazatokat vesznek fel az egységes támogatási rendszerbe, és az e bevezetéssel érintett mezőgazdasági termelők esetében még nem állapították meg véglegesen a támogatási jogosultságokat.

13. cikk

Az egységes kérelemre és a területek különleges hasznosítására vonatkozó nyilatkozatokkal kapcsolatos különös követelmények

(1)   Amennyiben a mezőgazdasági termelő kendert kíván termelni a 73/2009/EK rendelet 39. cikkével összhangban, az egységes kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	a kenderrel bevetett parcellák azonosításához szükséges valamennyi információ, a vetőmag fajtájának megjelölésével;

b)	a felhasznált vetőmag mennyiségének feltüntetése (kg/hektár);

c)	a 2002/57/EK tanácsi irányelvvel (17) – és különösen annak 12. cikkével – összhangban a vetőmag csomagolásán alkalmazott hatósági címkék, illetve a tagállam által azzal egyenértékűnek elismert bármely más dokumentum.

Az első albekezdés c) pontjától eltérve, amennyiben a vetés az egységes kérelem benyújtási határideje után történik, a címkéket legkésőbb június 30-ig kell benyújtani. Amennyiben a címkéket más nemzeti hatósághoz is be kell nyújtani, a tagállamok előírhatják, hogy a szóban forgó címkéket az említett ponttal összhangban való benyújtásuk után juttassák vissza a mezőgazdasági termelőhöz. A visszajuttatott címkéken jelezni kell, hogy azokat már használták kérelem benyújtásához.

(2)   A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 4. szakaszában előírt, héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell a héjas gyümölcsű fák számát, fajonkénti lebontásban.

(3)   A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 2. szakaszában előírt, keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell a termeltetési szerződés másolatát; a tagállamok azonban rendelkezhetnek úgy, hogy az említett másolatot be lehet nyújtani egy későbbi időpontig, amely nem lehet június 30-nál később.

(4)   A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 5. szakaszában előírt, vetőmagra vonatkozó támogatás iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a)	a termesztési szerződés vagy termesztési nyilatkozat másolata; a tagállamok azonban rendelkezhetnek úgy, hogy az említett másolatot be lehet nyújtani egy későbbi időpontig, amely nem lehet szeptember 15-nél később;

b)	az egyes parcellákba vetett vetőmagfajtákra vonatkozó információk;

c)	az előállított minősített vetőmag mennyisége métermázsában, egy tizedesjegy pontossággal kifejezve; a tagállamok azonban rendelkezhetnek úgy, hogy az említett információkat be lehet nyújtani egy későbbi időpontig, amely nem lehet a betakarítást követő év június 15-nél későbbi időpont;

d)	az említett vetőmagmennyiségek hatósági minősítését tanúsító iratok másolata; a tagállamok azonban rendelkezhetnek úgy, hogy az említett információkat be lehet nyújtani egy későbbi időpontig, amely nem lehet a betakarítást követő év június 15-nél későbbi időpont.

(5)   A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 6. szakaszában meghatározott, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás iránti kérelem esetén az egységes kérelemnek tartalmaznia kell:

a)	a használt gyapotfajta vetőmagjának nevét;

b)	adott esetben annak az elismert ágazati szervezetnek a nevét és címét, amelyben a mezőgazdasági termelő tagsággal rendelkezik.

(6)   A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 8. szakaszában előírt átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás iránti kérelem, illetőleg az említett fejezet 9. szakaszában előírt, bogyós gyümölcsök átmeneti támogatása iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek a(z) 1121/2009 rendelet 33. cikkének megfelelően tartalmaznia kell a feldolgozási szerződés vagy a szállítási kötelezettségvállalás másolatát.

A tagállamok előírhatják, hogy az első albekezdésben meghatározott információk egy későbbi időpontig, de legkésőbb a kérelem benyújtásának évében december 1-jéig külön is benyújthatók legyenek.

(7)   A különleges támogatás körébe tartozó bármely területalapú intézkedés iránti kérelem esetén az egységes kérelemnek tartalmaznia kell a tagállam által előírt bárminemű dokumentumot.

(8)   A 73/2009/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében és 38. cikkében említett, valamint a szóban forgó rendelet VI. mellékletében felsorolt területek hasznosítását, továbbá a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében előírt különleges támogatásra bejelentett területek hasznosítását – amennyiben ezeket a területeket e cikkel összhangban nem kell bejelenteni –, az egységes igénylőlap külön rovatában kell bejelenteni.

A területeknek a 73/2009/EK rendelet III., IV. és V. címében előírt támogatási rendszerektől eltérő célú hasznosítását, valamint a szóban forgó rendelet VI. mellékletének felsorolásában nem szereplő területek hasznosítását egy vagy több „egyéb hasznosítás” rovatban kell bejelenteni.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az első és második albekezdést nem kell alkalmazni, amennyiben a szóban forgó információk az illetékes hatóságok rendelkezésére állnak egyéb, – a 73/2009/EK rendelet 26. cikkével összhangban – az integrált rendszerrel garantáltan kompatibilis igazgatási és ellenőrzési rendszerek keretében.

(9)   Minden egyes tagállam meghatározza a mezőgazdasági parcelláknak azt a minimális méretét, amelyre kérelmet lehet benyújtani. Ez a minimális méret azonban nem haladhatja meg a 0,3 hektárt.

14. cikk

Az egységes kérelem módosításai

(1)   Az egységes kérelem benyújtására vonatkozó határidő lejártát követően az egységes kérelmet egyéni mezőgazdasági parcellákkal vagy egyéni támogatási jogosultságokkal lehet kiegészíteni, amennyiben az érintett támogatási rendszerek követelményeit betartják.

Az egységes kérelemben már bejelentett egyéni mezőgazdasági parcellák vagy támogatási jogosultságok tekintetében a hasznosítást vagy a támogatási rendszert érintő módosítások ugyanezekkel a feltételekkel tehetők meg.

Amennyiben az első és második albekezdésben említett módosítások hatással vannak valamely benyújtandó igazoló okmányra vagy szerződésre, az ilyen okmányok vagy szerződések vonatkozó módosítását is engedélyezni kell.

(2)   Az Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország által az egységes kérelem benyújtására a 11. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban megállapított határidők sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésével összhangban megtett módosításokról legkésőbb az adott naptári év május 31-ig – Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország esetében június 15-ig – írásban értesíteni kell az illetékes hatóságot.

(3)   Amennyiben az illetékes hatóság már tájékoztatta a mezőgazdasági termelőt az egységes kérelmében található szabálytalanságokról, vagy értesítette helyszíni ellenőrzési szándékáról, és ez a helyszíni ellenőrzés szabálytalanságokat tár fel, az (1) bekezdéssel összhangban lévő módosításokra a szabálytalanságok által érintett mezőgazdasági parcellákkal kapcsolatban nincs lehetőség.

II. FEJEZET

A támogatási jogosultságok iránti kérelmek

15. cikk

A támogatási jogosultságok kiosztása vagy növelése

(1)   Az egységes támogatási rendszer szerinti támogatási jogosultságok kiosztása vagy adott esetben növelése iránti kérelmeket a tagállamok által meghatározott időpontig kell benyújtani, amely azonban nem lehet későbbi időpont, mint május 15-e az egységes támogatási rendszer végrehajtásának, a termeléshez kötött támogatás integrálásának, a 73/2009/EK rendelet 46–48. cikke alkalmazásának első évében, vagy az említett rendelet 41., 57. vagy 68. cikke (1) bekezdése c) pontja alkalmazásának éveiben. Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország azonban meghatározhat ennél későbbi, de június 15-nél nem későbbi időpontot is.

(2)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatási jogosultságok kiosztása iránti kérelmet az egységes támogatási rendszer szerinti támogatási kérelemmel egy időben nyújtsák be.

III. FEJEZET

Az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelmek

16. cikk

Az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelmekre vonatkozó követelmények

(1)   Az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelemnek a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges minden információt tartalmaznia kell, különösen az alábbiakat:

a)	a mezőgazdasági termelő személyazonossága;

b)	hivatkozás az egységes kérelemre, ha azt már benyújtották;

c)	az állatok száma minden olyan fajta esetében, amelyekre vonatkozóan támogatást igényeltek, és a szarvasmarhafélék esetében az állatok azonosítási kódja;

d)	adott esetben a mezőgazdasági termelő kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a c) pontban említett állatokat a birtokon tartási időszakban a mezőgazdasági üzemében tartja, valamint információ arról(azokról) a hely(ek)ről, ahol az állatokat az érintett időszak(ok)ban tartják;

e)	adott esetben az érintett állatokra vonatkozó egyéni határérték vagy felső határ;

f)

adott esetben az egyéni tejreferencia-mennyiség, amely a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll az érintett naptári év március 31-én, illetve, ha az érintett tagállam a(z) 1121/2009 rendelet 85. cikkében előírt eltérés alkalmazása mellett dönt, április 1-jén; ha ez a mennyiség a kérelem benyújtásának időpontjában nem ismert, erről az illetékes hatóságot a lehető leghamarabb tájékoztatni kell;

g)	a mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy tudatában van a szóban forgó támogatás feltételeinek.

Amennyiben az állat tartási helyét a birtokon tartási időszak alatt megváltoztatják, a mezőgazdasági termelőnek erről előzetesen írásban értesítenie kell az illetékes hatóságot, kivéve, ha az érintett tagállam nem kéri ezt az információt, feltéve, hogy a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis a biztonság és az alkalmazás tekintetében rendelkezik az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges színvonallal, és a rendszerben szereplő információ elegendő az állatok tartási helyének meghatározásához.

(2)   A tagállamok minden állattartó számára biztosítják a jogot, hogy a róla és állatairól a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban tárolt adatokat érintően korlátozás nélkül, ésszerű időközönként és túlzott késedelem nélkül az illetékes hatóságoktól tájékoztatást kapjon. A támogatási kérelem benyújtásakor a mezőgazdasági termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szóban forgó adatok helyesek és teljes körűek, ellenkező esetben a nem helytálló adatokat helyesbítenie, a hiányzó adatokat pedig pótolnia kell.

(3)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatási kérelemnek az (1) bekezdésben említett információk egy részét nem kell tartalmaznia, ha azokat már közölték az illetékes hatósággal.

A tagállamok bevezethetnek többek között olyan eljárásokat, amelyek révén a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban tárolt adatokat a támogatási kérelem céljából fel lehet használni, feltéve, hogy a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis a biztonság és az alkalmazás tekintetében rendelkezik az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges színvonallal. Az ilyen eljárások állhatnak egy olyan rendszerből, amely szerint a mezőgazdasági termelő támogatási kérelmet nyújthat be az összes olyan állat tekintetében, amely a tagállam által meghatározandó időpontban a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő adatok alapján támogatható. Ebben az esetben a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy:

a)	a szóban forgó támogatási rendszerre alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban a vonatkozó birtokon tartási időszakok kezdő- és zárónapja egyértelműen meghatározott és ismert legyen a mezőgazdasági termelő előtt;

b)	a mezőgazdasági termelő tudatában legyen annak, hogy a potenciálisan támogatható, de a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerében nem megfelelően azonosított vagy nyilvántartott állat e rendelet 65. cikkének értelmében szabálytalansággal érintett állatnak minősül.

(4)   A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdésben említett információk egy részét az általuk jóváhagyott szerven/szerveken keresztül lehessen vagy kelljen továbbítani. A szolgáltatott információkért azonban a mezőgazdasági termelő továbbra is felelős marad.

IV. FEJEZET

A cukorrépa- és cukornádtermelők számára nyújtott támogatás, az elkülönített cukortámogatás és az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás

17. cikk

A cukorrépa- és cukornádtermelők számára nyújtott támogatásra, az elkülönített cukortámogatásra és az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatásra vonatkozó támogatási kérelem követelményei

(1)   Azok a mezőgazdasági termelők, akik a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 7. szakaszában meghatározottak szerint a cukorrépa- és cukornádtermelők számára nyújtott támogatás, vagy az említett rendelet 126. cikkében meghatározott elkülönített cukortámogatás, vagy az említett rendelet 127. cikkében meghatározott elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás iránt folyamodnak, olyan támogatási kérelmet nyújtanak be, amely tartalmazza a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges valamennyi információt, különösen az alábbiakat:

a)	a mezőgazdasági termelő személyazonossága;

b)	a mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy tudatában van a szóban forgó támogatás feltételeinek.

A cukorrépa- és cukornádtermelők számára nyújtott támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 73/2009/EK rendelet 94. cikkében említett szállítási szerződés másolatát is.

(2)   Az (1) bekezdésben említett támogatási kérelmet az egyes tagállamok által meghatározandó időpontig kell benyújtani, amely nem lehet későbbi május 15-nél, illetve Észtország, Lettország és Litvánia esetében június 15-nél.

A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdés második albekezdésében említett szállítási szerződés másolata egy későbbi időpontig, de legkésőbb a kérelem benyújtásának évében december 1-jéig külön is benyújtható legyen.

V. FEJEZET

A terület- vagy állatállomány-alapú támogatástól eltérő különleges támogatás iránti kérelmek

18. cikk

A terület- vagy állatállomány-alapú támogatástól eltérő különleges támogatás iránti kérelmekre vonatkozó követelmények

(1)   Azok a mezőgazdasági termelők, akik az e cím I., II. vagy III. fejezete szerinti kérelmek körébe nem tartozó különleges támogatást kérnek, olyan támogatási kérelmet nyújtanak be, amely tartalmazza a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges valamennyi információt, különösen az alábbiakat:

a)	a mezőgazdasági termelő személyazonossága;

b)	a mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy tudatában van a szóban forgó támogatás feltételeinek;

c)	adott esetben az érintett intézkedésre való jogosultság megállapításához szükséges igazoló okmányok.

A támogatási kérelmet a tagállamok által meghatározandó időpontig kell benyújtani. Az időpont meghatározásakor elegendő időt kell biztosítani a jogosultsági feltételek kifizetés előtti ellenőrzésének elvégzéséhez, amint azt a 73/2009/EK rendelet 29. cikkének (3) bekezdése előírja.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában, amennyiben a mezőgazdasági termelő beruházási művelettel összefüggésben kér különleges támogatást, a kérelemnek tartalmaznia kell a vonatkozó igazoló okmányok, például számlák, illetve a termelő általi kifizetést bizonyító dokumentumok másolatát is. Ha e másolatokat vagy okmányokat nem lehet benyújtani, a mezőgazdasági termelő általi kifizetéseket az említett okmányokkal egyenértékű bizonyító erővel rendelkező okmányokkal kell igazolni.

(3)   Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában, amennyiben a mezőgazdasági termelő a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja szerinti különleges támogatást kér, és az egyéni kifizetés a tényleges költségek vagy az elmaradt jövedelem alapján történik, a kérelemnek tartalmaznia kell a ténylegesen felmerült többletköltségekre és az elmaradt jövedelemre vonatkozó igazoló okmányok másolatát is az említett rendelet 68. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban.

(4)   Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában, amennyiben a mezőgazdasági termelő a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti különleges támogatást kér, a kérelemnek tartalmaznia kell a(z) 1120/2009 rendelet 13. cikkében említett biztosítási szerződés másolatát, valamint a biztosítási díj befizetésének igazolását.

(5)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a (2), a (3) és a (4) bekezdésben említett másolatok és dokumentumok egy későbbi időpontig külön is benyújthatók. Az időpont meghatározásakor elegendő időt kell biztosítani a jogosultsági feltételek kifizetés előtti ellenőrzésének elvégzéséhez, amint azt a 73/2009/EK rendelet 29. cikkének (3) bekezdése előírja.

19. cikk

A segélyalapok által benyújtott kérelmek

(1)   A különleges támogatást igénylő segélyalapok olyan támogatási kérelmet nyújtanak be, amely tartalmazza a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges minden információt, különösen az alábbiakat:

a)	a segélyalap azonosító adatai;

b)	a mezőgazdasági termelő tagoknak kifizetett kompenzációt kiváltó esemény dokumentálása;

c)	a mezőgazdasági termelő tagoknak nyújtott kompenzáció kifizetésének időpontjai;

d)	a segélyalap által nyújtott kompenzációban részesülő mezőgazdasági termelő tagok személyazonossága;

e)	a kifizetett kompenzáció teljes összege;

f)	a segélyalap nyilatkozata, hogy tudatában van a szóban forgó támogatás feltételeinek.

(2)   A tagállamok meghatározzák azt a határnapot, ameddig a segélyalapok benyújthatják a különleges támogatás iránti kérelmüket. Az időpont meghatározásakor elegendő időt kell biztosítani a jogosultsági feltételek kifizetés előtti ellenőrzésének elvégzéséhez, amint azt a 73/2009/EK rendelet 29. cikkének (3) bekezdése előírja.

VI. FEJEZET

Közös rendelkezések

20. cikk

Az eljárások egyszerűsítése

(1)   E rendelet vagy a 73/2009/EK rendelet bármely konkrét rendelkezésének sérelme nélkül, a tagállamok megengedhetik vagy előírhatják, hogy bármely, e rendelet szerinti közlést – legyen szó akár a mezőgazdasági termelőtől a hatóságok felé irányuló, akár valamely ellentétes irányú közlésről – elektronikus úton továbbítsák. Ebben az esetben meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket különösen annak biztosítására, hogy:

a)	a mezőgazdasági termelőt egyértelműen azonosítsák;

b)	a mezőgazdasági termelő megfeleljen az érintett támogatási rendszer összes követelményének;

c)

a továbbított adatok a szóban forgó támogatási rendszer megfelelő igazgatása tekintetében megbízhatóak legyenek; ha a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis adatai felhasználásra kerülnek, az adatbázis a biztonság és az alkalmazás tekintetében rendelkezzék az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges színvonallal;

d)	amennyiben a kísérő dokumentumok elektronikus úton nem továbbíthatók, az illetékes hatóság az ilyen dokumentumokat a nem elektronikus adattovábbításra vonatkozó határidőig megkapja;

e)	a hagyományos benyújtási módot, illetve az elektronikus továbbítás lehetőségét választó mezőgazdasági termelők között ne legyen hátrányos megkülönböztetés.

(2)   A támogatási kérelmek benyújtása tekintetében a tagállamok – az (1) bekezdésben megállapított feltételek szerint – előírhatnak egyszerűsített eljárásokat, amennyiben az adatok már az illetékes hatóságok rendelkezésére állnak, különösen, ha a szóban forgó támogatási rendszer keretében legutoljára benyújtott támogatási kérelemhez képest nem változott a helyzet.

(3)   A támogatási kérelemmel együtt benyújtandó igazoló okmányokban megadandó információkat – amennyiben erre lehetőség van – az illetékes hatóság közvetlenül a szóban forgó információ forrásától is beszerezheti.

21. cikk

A nyilvánvaló hibák helyesbítése

A 11–20. cikk sérelme nélkül, a támogatási kérelem a benyújtása után bármikor helyesbíthető azokban az esetekben, amikor az illetékes hatóság nyilvánvaló hibákat észlel.

22. cikk

Eltérés a benyújtásra vonatkozó határnaptól

Az 1182/71/EGK (18), Euratom tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben a támogatási kérelem vagy bármely igazoló okmány, szerződés vagy nyilatkozat benyújtásának e cím szerinti határnapja, vagy az egységes kérelem módosításának határnapja munkaszüneti napra, szombatra vagy vasárnapra esik, úgy kell tekinteni, mintha az az ezt követő első munkanapra esne.

Az első bekezdés alkalmazandó a mezőgazdasági termelők által az egységes támogatási rendszerben a 73/2009/EK rendelet 56. cikkével összhangban benyújtott kérelmek, valamint a mezőgazdasági termelők által e rendelet 15. cikkének megfelelően, támogatási jogosultságok iránt benyújtott kérelmek tekintetében is.

23. cikk

Késedelmes benyújtás

(1)   A 75. cikkben említett vis maior esetek és rendkívüli körülmények kivételével az e rendelet szerinti támogatási kérelmeknek a vonatkozó határidőt követő benyújtása munkanaponként 1 %-os csökkenést eredményez abból az összegből, amelyre a mezőgazdasági termelők a határidőig benyújtott kérelmek alapján jogosultak lettek volna.

A hatékony ellenőrzések ütemezésének és végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamok által az igazoló okmányok kellő időben történő benyújtása tekintetében meghozandó bármely konkrét intézkedés sérelme nélkül, az első bekezdést alkalmazni kell a 12. és a 13. cikkel összhangban az illetékes hatóságnak benyújtandó okmányok, szerződések vagy nyilatkozatok esetében is, amennyiben az ilyen okmányok, szerződések vagy nyilatkozatok a szóban forgó támogatásra való jogosultságot megalapozó jelleggel bírnak. Ebben az esetben a csökkentést a szóban forgó támogatásként kifizetendő összegre kell alkalmazni.

Amennyiben a késedelem meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják.

(2)   A 75. cikkben említett vis maior esetek és rendkívüli körülmények kivételével az egységes kérelem módosításának a 14. cikk (2) bekezdésében előírt határnapot követő benyújtása az érintett mezőgazdasági parcella tényleges hasznosítására vonatkozó támogatási összeg munkanaponkénti 1 %-os csökkentését eredményezi.

Az egységes kérelem módosításai csak addig a határnapig fogadhatók el, ameddig az egységes kérelem késedelmes benyújtása az (1) bekezdés harmadik albekezdése értelmében elfogadható. Amennyiben azonban ez az időpont megegyezik a 14. cikk (2) bekezdésében említett határnappal, vagy annál korábbi, az egységes kérelem módosításait a 14. cikk (2) bekezdésében előírt időpontot követően elfogadhatatlannak nyilvánítják.

24. cikk

A támogatási jogosultságok kiosztása iránti kérelem késedelmes benyújtása

A 75. cikkben említett vis maior esetek és rendkívüli körülmények kivételével a támogatási jogosultságok kiosztása vagy adott esetben növelése iránti kérelmeknek az e rendelet 15. cikke vagy a 73/2009/EK rendelet 56. cikkének (1) bekezdése szerinti határnapot követő benyújtása munkanaponként 3 %-os csökkenést eredményez abból az összegből, amelyet a mezőgazdasági termelőnek kiosztandó támogatási jogosultság tekintetében az adott évben kifizettek volna.

Amennyiben ez a késedelem meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják, és a mezőgazdasági termelő nem kap támogatási jogosultságot.

25. cikk

A támogatási kérelmek visszavonása

(1)   A támogatási kérelmet részben vagy egészben bármikor vissza lehet – írásban – vonni.

Abban az esetben, ha valamely tagállam él a 16. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározott lehetőségekkel, az adott tagállam rendelkezhet úgy, hogy a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisba a mezőgazdasági üzemet elhagyó állatról küldött értesítés helyettesítheti az írásbeli visszavonást.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóság már tájékoztatta a mezőgazdasági termelőt a támogatási kérelemben lévő szabálytalanságokról, vagy értesítette helyszíni ellenőrzési szándékáról, és ha ez a helyszíni ellenőrzés szabálytalanságokat tár fel, a támogatási kérelemnek a szabálytalanságok által érintett részeit nem lehet visszavonni.

(3)   Az (1) bekezdéssel összhangban történő visszavonást követően a kérelmező ugyanolyan helyzetbe kerül, mint amilyenben a támogatási kérelemnek vagy a kérelem szóban forgó részének benyújtása előtt volt.

III. CÍM

ELLENŐRZÉSEK

I. FEJEZET

Közös szabályok

26. cikk

Általános elvek

(1)   Az e rendelet által előírt igazgatási és helyszíni ellenőrzéseket olyan módon kell elvégezni, hogy biztosítsák a támogatás nyújtására vonatkozó feltételeknek, valamint a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak való megfelelés hatékony ellenőrzését.

(2)   Az érintett támogatási kérelmet elutasítják, ha a mezőgazdasági termelő vagy képviselője megakadályozza a helyszíni ellenőrzés lefolytatását.

27. cikk

A helyszíni ellenőrzések bejelentése

(1)   A helyszíni ellenőrzések előre bejelenthetők, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az ellenőrzés célját. A bejelentés megtétele és az ellenőrzés végrehajtása közötti időszakot szigorúan a szükséges legrövidebb időtartamra kell korlátozni, amely nem haladhatja meg a 14 napot. Az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos helyszíni ellenőrzéseknél azonban a bejelentés – a kellően indokolt esetek kivételével – legfeljebb 48 órával az ellenőrzés előtt tehető meg. Ezenkívül amennyiben a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos jogi aktusokra és előírásokra vonatkozó jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy a helyszíni ellenőrzéseket bejelentés nélkül kell elvégezni, e szabályok a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő helyszíni ellenőrzésekre is alkalmazandók.

(2)   Adott esetben az e rendeletben említett helyszíni ellenőrzéseket és bármely más, a közösségi szabályokban előírt ellenőrzéseket egyszerre kell végrehajtani.

II. FEJEZET

A jogosultsági feltételekkel kapcsolatos ellenőrzések

I. Szakasz

Igazgatási ellenőrzések

28. cikk

Keresztellenőrzések

(1)   A 73/2009/EK rendelet 20. cikkében említett igazgatási ellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük a szabálytalanságok – különösen számítógép segítségével végzett automatikus – feltárását, beleértve az alábbi keresztellenőrzéseket is:

a)

a bejelentett támogatási jogosultságokra, illetve bejelentett mezőgazdasági parcellákra vonatkozó keresztellenőrzések abból a célból, hogy elkerülhető legyen ugyanazon támogatás jogosulatlan többszörös odaítélése ugyanarra a naptári vagy gazdasági évre, és megelőzhető legyen a 73/2009/EK rendelet I. és IV. mellékletében felsorolt területalapú támogatási rendszerek keretében odaítélt támogatások bármiféle jogosulatlan felhalmozása;

b)	a támogatásra való jogosultságokra vonatkozó keresztellenőrzések a jogosultságok meglétének és a támogathatóságnak az ellenőrzése céljából;

c)	az egységes kérelemben bejelentett mezőgazdasági parcellák és a mezőgazdasági parcellák azonosítási rendszerében található referenciaparcellák közötti keresztellenőrzés a területek mint olyanok támogathatóságának ellenőrzése céljából;

d)	a támogatási jogosultságok és a bejelentett terület közötti keresztellenőrzés annak ellenőrzésére, hogy a jogosultságokhoz rendelkezésre áll-e a 73/2009/EK rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, megegyező számú támogatható hektár;

e)	a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis segítségével végzett keresztellenőrzés a támogathatóság ellenőrzése és ugyanazon támogatás ugyanazon naptári év tekintetében történő jogosulatlan többszörös odaítélésének elkerülése érdekében;

f)	az egységes kérelemben bejelentett mezőgazdasági parcellák és a hatósági vizsgálatnak alávetett azon parcellák közötti keresztellenőrzés, amely parcellák tekintetében megállapították, hogy megfelelnek a 73/2009/EK rendelet 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek;

g)	az egységes kérelemben bejelentett mezőgazdasági parcellák és a 73/2009/EK rendelet 89. cikkével összhangban a tagállam által gyapottermesztésre engedélyezett parcellák közötti keresztellenőrzés;

h)

az egységes kérelemben a mezőgazdasági termelő elismert ágazati szervezetben való tagságára vonatkozó nyilatkozata, az e rendelet 13. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti információk, valamint az érintett elismert ágazati szervezetek által továbbított információk közötti keresztellenőrzés, a 73/2009/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében meghatározott támogatásnövelésre való jogosultság ellenőrzésére;

i)	a 73/2009/EK rendelet 94. cikkében említett szállítási szerződésben megadott információ és a cukorgyártó által a szállításokról szolgáltatott információ közötti keresztellenőrzés.

(2)   A keresztellenőrzések eredményeként feltárt szabálytalanságok közlését bármely más megfelelő igazgatási eljárás és – adott esetben – helyszíni ellenőrzés követi.

(3)   Abban az esetben, ha egy referenciaparcellára két vagy több mezőgazdasági termelő nyújtott be támogatási kérelmet ugyanazon támogatási rendszer keretében, és a bejelentett összterület a 34. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott tűréshatáron belüli különbséggel meghaladja a mezőgazdasági területet, a tagállamok rendelkezhetnek az érintett területek arányos csökkentéséről. Ekkor az érintett mezőgazdasági termelők fellebbezhetnek a csökkentésről szóló határozat ellen, azzal az indokkal, hogy a többi érintett termelő valamelyike az ő kárukra az említett tűréshatáron túl a ténylegesnél nagyobb területet jelentett be.

29. cikk

A különleges támogatások igazgatási ellenőrzése

(1)   A különleges támogatás szerinti minden olyan intézkedés tekintetében, ahol gyakorlatilag lehetséges az igazgatási ellenőrzés, valamennyi kérelmet ellenőrizni kell. Az ellenőrzések mindenekelőtt a következőket biztosítják:

a)	a különleges támogatás jogosultsági feltételeinek teljesülése;

b)	a más közösségi rendszerek révén nyújtott kettős finanszírozás elkerülése;

c)	a mezőgazdasági termelőknek nyújtott túlkompenzáció elkerülése a 73/2009/EK rendelet 70. cikkének (3) bekezdésében és 71. cikkének (7) bekezdésében előírt pénzügyi hozzájárulást illetően;

d)	adott esetben az igazoló okmányok benyújtása, és annak jogosultságot igazoló volta.

(2)   Adott esetben a jogosultsági feltételek betartásának ellenőrzéséhez a tagállamok felhasználhatnak egyéb szolgálatoktól, szervektől vagy szervezetektől kapott bizonyítékokat. Meg kell azonban győződniük arról, hogy a kérdéses szolgálat, szerv vagy szervezet megfelelően működik a jogosultsági feltételeknek való megfelelőség ellenőrzéséhez.

II. Szakasz

Helyszíni ellenőrzések

I. Alszakasz

Közös rendelkezések

30. cikk

Az ellenőrzések aránya

(1)   Az évente elvégzett helyszíni ellenőrzések számának ki kell terjednie az összes, az egységes támogatási rendszerben, az egységes területalapú támogatási rendszerben vagy a különleges támogatás körébe tartozó területalapú támogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő legalább 5 %-ára. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a helyszíni ellenőrzések a 73/2009/EK rendelet III., IV. és V. címében előírt minden egyes egyéb területalapú támogatási rendszer keretében kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők legalább 3 %-ára kiterjedjenek.

(2)   Az évente elvégzett helyszíni ellenőrzések számának legalább a következőkre kell kiterjednie:

a)

a 73/2009/EK rendelet 39. cikkében említettek szerint kendertermelésre bejelentett területek 30 vagy 20 %-os minimális ellenőrzési aránya. Amennyiben valamely tagállam már bevezetett egy rendszert az ilyen jellegű termelés előzetes jóváhagyására, és a Bizottságot már a 796/2004/EK rendelet hatálybalépését megelőzően értesítette az e rendszerhez kapcsolódó részletes szabályokról és feltételekről, a Bizottságot indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell e részletes szabályok és feltételek módosításairól;

b)

a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatás, a különleges támogatás körébe tartozó, szarvasmarhafélékre vonatkozó állatlétszám-alapú kifizetések vagy számosállat-egység alapú kifizetések, az 1234/2007/EK rendelet 65. cikkével összhangban meghatározott egyéni tejkvótán alapuló különleges támogatás vagy a tényleges tejtermelésen alapuló támogatás iránti kérelmet benyújtó valamennyi mezőgazdasági termelő 5 %-a. Ha azonban a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis a biztonság és az alkalmazás tekintetében nem rendelkezik az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges színvonallal, az arányt 10 %-ra kell növelni. Ezeknek a helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük támogatási rendszerekként azoknak az állatoknak legalább az 5 %-ára, amelyekre támogatást kértek;

c)

a juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatás, illetve a különleges támogatás körébe tartozó, juh- és kecskefélékre vonatkozó állatlétszám-alapú kifizetések vagy számosállat-egység alapú kifizetések iránti kérelmet benyújtó valamennyi mezőgazdasági termelő 5 %-a. Ezeknek a helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük azoknak az állatoknak legalább az 5 %-ára, amelyekre támogatást kértek. Ha azonban a juh-, illetve a kecskefélékre vonatkozó, a 21/2004/EK rendelet 8. cikkében előírt számítógépes adatbázis a biztonság és az alkalmazás tekintetében nem rendelkezik az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges színvonallal, az arányt a mezőgazdasági termelők 10 %-ára kell növelni;

d)	az (1) bekezdésben és az e bekezdés b) és c) pontjában említettektől eltérő és a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének d) pontjába nem tartozó különleges támogatást igénylő valamennyi mezőgazdasági termelő 10 %-a;

e)	azon szolgálatok, szervek vagy szervezetek 10 %-a, amelyek a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban bizonyítékot szolgáltatnak a jogosultsági feltételek betartásának ellenőrzéséhez;

f)	a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti támogatást igénylő segélyalapok 100 %-a;

g)

a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 6. szakaszában előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás iránti kérelmek tekintetében a szóban forgó rendelet 91. cikkével összhangban elismert azon ágazati szervezetek 20 %-a, amelyekben fennálló tagságukat a mezőgazdasági termelők az egységes kérelmükben jelentik be;

h)

a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 7. szakaszában előírt, cukorrépa- és cukornádtermelők számára nyújtott támogatás iránti kérelmek tekintetében, a cukorgyártóknál végzett, a szóban forgó rendelet 94. cikkével összhangban szállított cukorrépából és cukornádból nyert kvótacukor-mennyiséggel kapcsolatos ellenőrzések vonatkozásában az érintett gyártóknak szállító kérelmezők legalább 5 %-a.

(3)   Amennyiben a helyszíni ellenőrzések egy adott támogatási rendszerrel összefüggésben, egy régióban vagy egy régió egy részében jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, az illetékes hatóság az adott évben megfelelő mértékben növeli a helyszíni ellenőrzések számát, valamint a következő évben a helyszínen ellenőrizendő mezőgazdasági termelők százalékos arányát is.

(4)   Amennyiben az előírásoknak megfelelően a helyszíni ellenőrzés egyes elemeit mintán is végre lehet hajtani, a mintának biztosítania kell az ellenőrzés megbízhatóságát és reprezentatív voltát. A tagállamok megállapítják a minta kiválasztásának szempontjait. Ha a mintán elvégzett ellenőrzések szabálytalanságokat tárnak fel, a minta terjedelmét és alapját megfelelő mértékben bővíteni kell.

31. cikk

Az ellenőrzési minta kiválasztása

(1)   Az e rendelet szerinti helyszíni ellenőrzések ellenőrzési mintáit az illetékes hatóság kockázatelemzés és a benyújtott támogatási kérelmek reprezentativitása alapján választja ki.

A reprezentativitás biztosítása érdekében a tagállamok a 30. cikk (1) és (2) bekezdése szerint helyszíni ellenőrzésnek alávetendő mezőgazdasági termelők minimális számának 20–25 %-át véletlenszerűen választják ki.

Ha azonban a helyszíni ellenőrzések alá vonandó mezőgazdasági termelők száma meghaladja a helyszíni ellenőrzés alá vonandó mezőgazdasági termelőknek a 30. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt legkisebb számát, a kiegészítő mintában a véletlenszerűen kiválasztott mezőgazdasági termelők aránya nem haladhatja meg a 25 %-ot.

(2)   A kockázatelemzés hatékonyságát évente értékelni, tényezőit pedig frissíteni kell, a következőképpen:

a)	meghatározva minden egyes kockázati tényező relevanciáját;

b)	összevetve a kockázatok alapján, illetve a véletlenszerűen kiválasztott – az (1) bekezdés második albekezdésben említett – minta eredményeit;

c)	figyelembe véve az adott tagállam sajátos helyzetét.

(3)   Az illetékes hatóság nyilvántartást vezet az egyes mezőgazdasági termelők helyszíni ellenőrzésre való kiválasztásának okairól. A helyszíni ellenőrzést végző ellenőrt a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt ennek megfelelően tájékoztatni kell.

(4)   Az ellenőrzési minta egy részét adott esetben már a szóban forgó kérelmezési időszak lejárta előtt ki lehet választani a rendelkezésre álló információk alapján. Amint valamennyi vonatkozó kérelem rendelkezésre áll, ki kell egészíteni az ideiglenesen meghatározott mintát.

32. cikk

Ellenőrzési jelentés

(1)   Valamennyi e szakasz szerinti helyszíni ellenőrzésről ellenőrzési jelentést kell készíteni, amely lehetővé teszi az elvégzett ellenőrzések részleteinek felülvizsgálatát. A jelentésben fel kell tüntetni:

a)	az ellenőrzött támogatási rendszert és az ellenőrzött kérelmeket;

b)	a jelen lévő személyeket;

c)	az ellenőrzött mezőgazdasági parcellákat, a felmért mezőgazdasági parcellákat, ideértve adott esetben a mérések eredményeit felmért parcellánként, valamint az alkalmazott mérési módszereket;

d)

a helyszínen talált állatok számát és fajtáját, valamint – adott esetben – a füljelző-számokat, a szarvasmarhafélékre és/vagy a juh- és a kecskefélékre vonatkozó nyilvántartás és számítógépes adatbázis bejegyzéseit és bármilyen ellenőrzött igazoló okmányt, az ellenőrzések eredményeit, továbbá – adott esetben – az egyes állatokkal és/vagy azok azonosítási kódjával kapcsolatos különleges észrevételeket;

e)	azt a tényt, hogy a mezőgazdasági termelő kapott-e értesítést az ellenőrzésről, és ha igen, ez mennyi idővel előzte meg az ellenőrzést;

f)	az egyes támogatási rendszerek tekintetében végrehajtandó esetleges különleges ellenőrző intézkedéseket;

g)	bármely további elvégzett ellenőrző intézkedést.

(2)   A mezőgazdasági termelőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ellenőrzésen való jelenlétének tanúsítása céljából aláírja a jelentést és abban feltüntesse észrevételeit. Ha szabálytalanságokat találnak, a mezőgazdasági termelő az ellenőrzési jelentésből másolatot kap.

Amennyiben a helyszíni ellenőrzést a 35. cikkel összhangban távérzékelés segítségével hajtják végre, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy ha a távérzékeléssel elvégzett ellenőrzés során nem találtak szabálytalanságot, nem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelőnek vagy képviselőjének az ellenőrzési jelentés aláírását. Ha az ilyen ellenőrzések során szabálytalanságokra derül fény, lehetőséget biztosítanak a jelentés aláírására, mielőtt az illetékes hatóság a megállapítások alapján levonja a következtetéseket az esetleges támogatáscsökkentés vagy a támogatás köréből való kizárás tekintetében.

II. Alszakasz

Az egységes kérelmek helyszíni ellenőrzései a területalapú támogatási rendszerek tekintetében

33. cikk

A helyszíni ellenőrzések részletei

A helyszíni ellenőrzés kiterjed minden olyan mezőgazdasági parcellára, amelyre a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerek keretében támogatást igényeltek, kivéve a szóban forgó rendelet 87. cikkével összhangban lévő, vetőmagra vonatkozó támogatás iránt benyújtott kérelmekhez kapcsolódó parcellákat. A helyszíni ellenőrzés részeként ténylegesen meghatározott területet azonban korlátozni lehet egy, a 73/2009/EK rendelet III., IV. és V. címében létrehozott támogatási rendszerek keretében benyújtott kérelmek által érintett mezőgazdasági parcellák legalább 50 %-ára kiterjedő mintára, feltéve, hogy az adott minta az ellenőrzött terület és az igényelt támogatás tekintetében egyaránt garantálja az ellenőrzés megbízhatóságát és reprezentatív voltát. Amennyiben e minta vizsgálata szabálytalanságokat tár fel, a ténylegesen ellenőrzött mezőgazdasági parcellák mintájának elemszámát növelni kell.

A tagállamok lehetőség szerint használhatják a 35. cikk szerinti távérzékelést és a globális navigációs műholdrendszereket.

34. cikk

A terület meghatározása

(1)   A mezőgazdasági parcellák területének meghatározására olyan eszközt kell alkalmazni, amely bizonyítottan képes a közösségi szinten megállapított hatályos műszaki előírás által megkívánttal legalább egyenértékű minőségű mérést biztosítani.

A mezőgazdasági parcella kerületére alkalmazott legfeljebb 1,5 méteres pufferzóna alapján mérési tűréshatárt kell megállapítani. Az egyes mezőgazdasági parcellák tekintetében a maximális tűréshatár abszolút értékben nem haladhatja meg az 1,0 hektárt.

(2)   A mezőgazdasági parcella teljes területét számításba lehet venni, feltéve, hogy azt az érintett tagállam vagy régió szokásjogi szabályai szerint teljes mértékben hasznosítják. Egyéb esetekben a ténylegesen hasznosított területet kell számításba venni.

Azokban a régiókban, ahol bizonyos tereptárgyak, különösen sövények, vizesárkok és falak hagyományosan részét képezik a helyes mezőgazdasági termelési vagy hasznosítási gyakorlatnak, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezek területe is beszámítható a teljes hasznosított területbe, ha ezek nem haladják meg a tagállamok által meghatározandó teljes szélességet. A meghatározott szélességnek meg kell felelnie az adott régióban szokásosnak, és nem haladhatja meg a 2 métert.

Ha azonban a tagállamok a 796/2004/EK rendelet 30. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban, e rendelet hatálybalépése előtt 2 méternél nagyobb szélességet jelentettek be a Bizottságnak, ez a szélesség továbbra is alkalmazható.

(3)   A 73/2009/EK rendelet II. mellékletében felsorolt jogi aktusokban említett tereptárgyakat, valamint azokat, amelyek a szóban forgó rendelet 6. cikkében és III. mellékletében meghatározottak szerint a jó mezőgazdasági és környezeti állapot részét képezhetik, bele kell számítani a mezőgazdasági parcella összterületébe.

(4)   A 73/2009/EK rendelet 34. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül azt a mezőgazdasági parcellát, amelyen fák találhatók, a területalapú támogatási rendszerek alkalmazásában támogatható területnek kell tekinteni, feltéve, hogy mezőgazdasági tevékenységeket vagy adott esetben az előirányzott termelést hasonló módon lehet rajta véghezvinni, mint ugyanazon térség fák nélküli parcelláin.

(5)   Ha egy területet közösen használnak, az illetékes hatóságoknak elméletben fel kell osztaniuk azt az egyes mezőgazdasági termelők között a használat vagy a használati jog arányában.

(6)   A mezőgazdasági parcellák támogathatóságát bármilyen alkalmas módon ellenőrizni kell. Ebből a célból, amennyiben szükséges, kiegészítő bizonyítékot kell kérni.

35. cikk

Távérzékelés

(1)   Amennyiben valamely tagállam él a helyszíni ellenőrzések távérzékelés útján történő végrehajtásának a 33. cikk második bekezdésében biztosított lehetőségével, a következők szerint kell eljárnia:

a)	a növénytakaró felismerése és a terület felmérése érdekében minden ellenőrizendő mezőgazdasági parcella tekintetében kérelmenként elvégzi a műholdas képek vagy a légi felvételek kiértékelését;

b)	helyszíni fizikai vizsgálatokat végez az összes olyan mezőgazdasági parcellán, amely esetében a felvételek kiértékelése alapján az illetékes hatóság nem tudja kielégítően megítélni a nyilatkozat pontosságát.

(2)   A 30. cikk (3) bekezdésében említett kiegészítő ellenőrzéseket hagyományos helyszíni ellenőrzésekkel kell végrehajtani, ha ugyanabban az évben azokat távérzékeléssel már nem lehet elvégezni.

36. cikk

A különleges jogosultságokkal kapcsolatos helyszíni ellenőrzés

A tagállamok eljárásokat állapítanak meg a különleges jogosultságot bejelentő mezőgazdasági termelők helyszíni ellenőrzésére, hogy biztosítsák a 73/2009/EK rendelet 44. cikkében említett aktiválási követelmény teljesülését.

37. cikk

A vetőmagra vonatkozó támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések elemei

A 73/2009/EK rendelet 87. cikke szerinti, vetőmagra vonatkozó támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések különösen az alábbiakra terjednek ki:

a)

a támogatást kérelmező mezőgazdasági termelő szintjén végzett ellenőrzések: i. minden parcella, az egyes bejelentett parcellákon elvetett vetőmagok fajának és fajtacsoportjának ellenőrzése céljából; ii. dokumentumok, a támogatás alapját képező vetőmag tekintetében legalább az első rendeltetési hely ellenőrzése céljából; iii. a tagállamok által annak biztosítására szükségesnek ítélt ellenőrzések, hogy a támogatást nem minősítés nélküli vagy harmadik országból származó vetőmagra fizetik ki;

b)

ha a vetőmag első rendeltetési helye nemesítő vagy vetőmagtermelő vállalkozás, kiegészítő ellenőrzéseket kell végezni ezek telephelyén annak biztosítására, hogy: i. ténylegesen a nemesítő vagy vetőmagtermelő vállalkozás vásárolta meg és fizette ki a vetőmagot a termesztési szerződéssel összhangban; ii. a vetőmag kifizetése szerepel a nemesítő vagy vetőmagtermelő vállalkozás pénzügyi elszámolásaiban; iii. a vetőmagot ténylegesen forgalomba hozták vetés céljára. E célból a nemesítő vagy vetőmagtermelő vállalkozás készletein és pénzügyi elszámolásain fizikai és iratellenőrzéseket kell végrehajtani;

c)	adott esetben a végfelhasználók szintjén végzett ellenőrzések.

Az első bekezdés b) pontja iii. alpontjának alkalmazásában a forgalomba hozatal rendelkezésre vagy raktárkészleten tartás, értékesítési célú bemutatás, értékesítésre felkínálás, értékesítés, illetve más személy részére történő leszállítás.

38. cikk

Elismert ágazati szervezetek helyszíni ellenőrzése

A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 6. szakaszában előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatások iránti kérelmek keretében az elismert ágazati szervezeteknél végzett helyszíni ellenőrzések során meg kell vizsgálni a szóban forgó szervezetek jóváhagyási kritériumainak teljesülését és a tagok jegyzékét.

39. cikk

A cukorgyártóknál végzett helyszíni ellenőrzések

A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 7. szakaszában előírt, cukorrépa- és cukornádtermelők számára nyújtott támogatás iránti kérelmek keretében végzett helyszíni ellenőrzések során meg kell vizsgálni a következőket:

a)	a mezőgazdasági termelő által szolgáltatott, szállítási szerződésekben szereplő információk;

b)	az illetékes hatóságnak a szállításokról szolgáltatott információk helytállósága;

c)	a szállításokhoz használt mérleg hitelesítése;

d)	a szállított cukorrépa és nádcukor szacharózarányának megállapítása érdekében végzett hatósági laboratóriumi elemzések eredményei.

40. cikk

A tetrahidrokannabinol-tartalom ellenőrzése a kenderállományban

(1)   A tagállamok által a 73/2009/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tetrahidrokannabinol- (a továbbiakban: THC) -tartalomnak a termesztett növényekben való meghatározására alkalmazandó rendszer az e rendelet I. mellékletében megállapított rendszer.

(2)   A THC-eredmények nyilvántartását a tagállam illetékes hatósága vezeti. E nyilvántartás tartalmazza legalább a következőket: minden fajta esetében az egyes minták THC-tartalma százalékban kifejezve, két tizedesjegy pontossággal, a követett eljárás, a végrehajtott vizsgálatok száma, a mintavétel időpontja és a nemzeti szinten hozott intézkedések.

Ugyanakkor ha bármely minta THC-tartalma meghaladja a 73/2009/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében megállapított értéket, a tagállam legkésőbb a szóban forgó gazdasági év november 15-éig elektronikus úton jelentést tesz a Bizottságnak a Bizottság által rendelkezésére bocsátott formanyomtatványon az adott fajta tekintetében rendelkezésre álló valamennyi THC-eredményről. E jelentésnek tartalmaznia kell a következőket: minden egyes minta THC-tartalma százalékban kifejezve, két tizedesjegy pontossággal, a követett eljárás, a végrehajtott vizsgálatok száma, a mintavétel időpontja és a nemzeti szinten hozott intézkedések.

(3)   Amennyiben egy adott fajta összes mintájának átlagos THC-tartalma meghaladja a 73/2009/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében megállapított értéket, a tagállamok a szóban forgó fajta esetében a következő gazdasági évben az e rendelet I. mellékletében meghatározott „B” eljárást alkalmazzák. Ez az eljárás a következő gazdasági évek folyamán alkalmazandó, kivéve amennyiben a szóban forgó fajta összes elemzési eredménye a 73/2009/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében megállapított THC-tartalom értéke alatt van.

Amennyiben egy adott fajta összes mintájának átlagos THC-tartalma a második évben is meghaladja a 73/2009/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében megállapított értéket, a tagállamok a 2002/53/EK tanácsi irányelv (19) 18. cikkével összhangban engedélyt kérnek e fajta forgalmazásának megtiltására. E kérelmet legkésőbb a szóban forgó gazdasági év november 15-ig kell a Bizottság részére megküldeni. A kérelem tárgyát képező fajtára a következő évtől az érintett tagállamban nem ítélhető oda közvetlen támogatás.

(4)   A kendernövényeket a helyi gyakorlatnak megfelelően rendes termesztési körülmények között kell termeszteni a virágzás végét követően legalább 10 napon át, annak érdekében, hogy az (1), a (2) és a (3) bekezdésben előírt ellenőrzéseket el lehessen végezni.

A tagállamok azonban engedélyezhetik a kender virágzás kezdete utáni, de még a virágzás végét követő 10 napos időszak vége előtti betakarítását, amennyiben az ellenőrök jelzik, hogy az egyes parcellák melyik reprezentatív részét kell a virágzás végét követően legalább 10 napon keresztül tovább termeszteni a vizsgálat céljaira, az I. mellékletben megfogalmazott módszerrel összhangban.

III. Alszakasz

Az állatállomány-alapú támogatások iránti kérelmek helyszíni ellenőrzése

41. cikk

A helyszíni ellenőrzések időzítése

(1)   A helyszíni ellenőrzésekre vonatkozóan a 30. cikk (2) bekezdése b) pontjának második albekezdésében előírt minimális aránynak legalább 60 %-át az adott támogatási rendszerre vonatkozó birtokon tartási időszak alatt kell végrehajtani. A helyszíni ellenőrzések fennmaradó részét az év egészére elosztva kell végrehajtani.

Amennyiben azonban a birtokon tartási időszak a kérelem benyújtása előttre esik, vagy ha azt nem lehet előzetesen rögzíteni, a 30. cikk (2) bekezdése b) pontjának második albekezdésében előírt helyszíni ellenőrzéseket az év egészére elosztva kell végrehajtani.

(2)   A 30. cikk (2) bekezdésének c) pontjában előírt helyszíni ellenőrzések minimális arányának legalább 50 %-át a birtokon tartási időszak alatt kell végrehajtani. Azokban a tagállamokban azonban, ahol a 21/2004/EK rendelet alapján létrehozott, juh- és kecskefélékre vonatkozó rendszert – különösen az állatok azonosítása és a nyilvántartás megfelelő vezetése tekintetében – nem vezették be, és nem alkalmazzák teljes mértékben, az előírt helyszíni ellenőrzések minimális arányának 100 %-át a birtokon tartási időszak alatt kell végrehajtani.

42. cikk

A helyszíni ellenőrzés elemei

(1)   A helyszíni ellenőrzések kiterjednek a teljes állatállományra, amelyre az ellenőrizendő támogatási rendszerek keretében támogatási kérelmet nyújtottak be, és a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek esetében a támogatásra be nem jelentett szarvasmarhafélékre is.

A helyszíni ellenőrzések elsősorban a következőkre terjednek ki: annak ellenőrzése, hogy a támogatási kérelem által érintett, a mezőgazdasági üzemben tartott állatok száma, illetve a támogatásra be nem jelentett szarvasmarhafélék száma megegyezik-e a nyilvántartásba bejegyzett számmal, illetve a szarvasmarhafélék esetében a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis felé bejelentett számmal.

(2)   A szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek tekintetében a helyszíni ellenőrzések az alábbiakra is kiterjednek:

a)

a nyilvántartás bejegyzéseinek és a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis felé tett bejelentések helytállóságának ellenőrzése az igazoló okmányokból vett minta alapján, például a vásárlást igazoló és értékesítési számlák, vágási bizonylatok, állat-egészségügyi bizonyítványok és adott esetben marhalevelek segítségével, azokkal az állatokkal kapcsolatban, amelyekre a helyszíni ellenőrzést megelőző hat hónapban támogatási kérelmet nyújtottak be; amennyiben azonban szabálytalanságokra derül fény, az ellenőrzést ki kell terjeszteni a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapra;

b)

annak ellenőrzése minta alapján, hogy a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban tárolt információk megfelelnek a nyilvántartásban szereplő információknak azon állatok tekintetében, amelyekre a helyszíni ellenőrzést megelőző hat hónapban támogatási kérelmet nyújtottak be; amennyiben azonban szabálytalanságokra derül fény, az ellenőrzést ki kell terjeszteni a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapra;

c)	annak ellenőrzése, hogy minden, a mezőgazdasági üzemben tartott, és még a birtokon tartási kötelezettség alá eső állat megfelel a kért támogatás követelményeinek;

d)	annak ellenőrzése, hogy a mezőgazdasági üzemben tartott összes szarvasmarhát füljelzőkkel jelölték meg, és adott esetben marhalevéllel látták el, továbbá bejegyezték a nyilvántartásba, és megfelelően bejelentették a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisba.

A d) pontban említett ellenőrzéseket egyedileg kell elvégezni minden egyes, még a birtokon tartási kötelezettséggel érintett hímivarú szarvasmarha esetében, amely tekintetében szarvasmarhára vonatkozó különleges támogatás iránti kérelmet nyújtottak be, a 73/2009/EK rendelet 110. cikkének (6) bekezdésével összhangban benyújtott kérelmek kivételével. Minden egyéb esetben a marhalevelekbe, a nyilvántartásba és az adatbázisba tett bejegyzések helytállóságának ellenőrzését el lehet végezni minta alapján.

(3)   A juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatási rendszerek tekintetében a helyszíni ellenőrzések az alábbiakra is kiterjednek:

a)	a nyilvántartás alapján annak ellenőrzése, hogy az összes állatot, amelyre kérelmet nyújtottak be, a birtokon tartási időszak egésze folyamán a mezőgazdasági üzemben tartották;

b)

a nyilvántartásban szereplő, a helyszíni ellenőrzés időpontját megelőző hat hónapban tett bejegyzések helytállóságának ellenőrzése igazoló okmányokból vett minta alapján, például a helyszíni ellenőrzés időpontját megelőző hat hónapra kiterjedő, vásárlást igazoló és értékesítési számlák, valamint állat-egészségügyi bizonyítványok segítségével; amennyiben azonban szabálytalanságokra derül fény, az ellenőrzést ki kell terjeszteni a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapra.

43. cikk

Ellenőrző intézkedések a vágóhídi helyszíni ellenőrzések tekintetében

(1)   A 73/2009/EK rendelet 110. cikkének (6) bekezdésében előírt, szarvasmarhára vonatkozó különleges támogatást és az említett rendelet 116. cikkében meghatározott vágási támogatást illetően, valamint azokban az esetekben, amikor a tagállam él a szóban forgó rendelet 53. cikkében meghatározott lehetőségekkel, a vágóhidakon helyszíni ellenőrzéseket kell végezni. Ebben az esetben a tagállamok helyszíni ellenőrzéseket végeznek:

a)	az összes vágóhíd legalább 30 %-át magában foglaló, kockázatelemzés alapján kiválasztott mintán, amely esetben az ellenőrzést az érintett vágóhídon a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapban levágott összes szarvasmarhafélék 5 %-át kitevő mintán kell elvégezni; vagy

b)

azoknak a vágóhidaknak legalább 20 %-án, amelyeket előzetesen a tagállamok által meghatározandó különleges megbízhatósági szempontok szerint jóváhagytak, és amelyeket kockázatelemzés alapján választottak ki, amely esetben az ellenőrzést az érintett vágóhídon a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapban levágott összes szarvasmarhaféle 2 %-át kitevő mintán kell elvégezni.

(2)   A vágóhidakon végzett helyszíni ellenőrzések magukban foglalják a dokumentumok utólagos átvizsgálását, a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis bejegyzéseivel való összehasonlítást és a vágási bizonylatok vagy azokkal egyenértékű információk azon összesítéseinek ellenőrzését, amelyeket a(z) 1121/2009 rendelet 78. cikkének (3) bekezdésével összhangban megküldtek a többi tagállamnak.

(3)   A vágóhidakon végzett helyszíni ellenőrzések magukban foglalják a helyszíni ellenőrzés napján a vágási eljárások minta alapján történő fizikai ellenőrzését. Szükség esetén meg kell vizsgálni, hogy a mérlegelésre bocsátott hasított testek megfelelnek-e a támogatási követelményeknek.

44. cikk

Ellenőrző intézkedések az exportot követően nyújtott támogatás tekintetében

(1)   A 73/2009/EK rendelet 116. cikkével összhangban a harmadik országokba kivitt szarvasmarhafélékre nyújtott vágási támogatás esetén, amennyiben valamely tagállam él az említett rendelet 53. cikkében meghatározott lehetőséggel, minden rakodási műveletet helyszíni ellenőrzésnek kell alávetni, amelyet a következők szerint kell elvégezni:

a)	berakodáskor meg kell győződni arról, hogy az összes szarvasmarhát füljelzőkkel azonosították; a továbbiakban az így megvizsgált szarvasmarhafélék legalább 10 %-át egyedileg meg kell vizsgálni azonosságuk ellenőrzése érdekében;

b)

a Közösség területének elhagyásakor: i. ha a szállítóeszközt hatósági vámzárral látták el, meg kell vizsgálni ennek sértetlenségét; ha a vámzár sértetlen, csak abban az esetben kell egy minta ellenőrzésével meggyőződni a rakomány szabályosságáról, ha ezzel kapcsolatban kétségek merültek fel; ii. ha a szállítóeszközt nem látták el hatósági vámzárral, vagy ha a vámzár sérült, a rakodáskor egyedileg megvizsgált szarvasmarhafélék legalább 50 %-át ismét ellenőrizni kell.

(2)   A marhaleveleket az 1760/2000/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének megfelelően át kell adni az illetékes hatóságnak.

(3)   A kifizető ügynökség megvizsgálja a támogatási kérelmeket a kifizetési akták és egyéb rendelkezésre álló információk alapján, különös figyelmet szentelve a kivitellel kapcsolatos dokumentumoknak és az illetékes ellenőrző hatóságok észrevételeinek, továbbá megvizsgálja, hogy a marhaleveleket a (2) bekezdésnek megfelelően átadták-e.

45. cikk

Az ellenőrzési jelentésre vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   Ha a tagállamok e rendelet értelmében helyszíni ellenőrzéseket végeznek az 1082/2003/EK rendelet szerinti vizsgálatokkal összefüggésben, az e rendelet 32. cikkében előírt ellenőrzési jelentést az 1082/2003/EK rendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelő jelentésekkel kell kiegészíteni.

(2)   A 43. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt vágóhídi helyszíni ellenőrzések tekintetében a 32. cikkben előírt ellenőrzési jelentés állhat azon ténynek a vágóhídi nyilvántartásban történő feltüntetéséből, hogy mely állatokat ellenőrizték. A 43. cikk (3) bekezdésében előírt, a vágási eljárásokkal kapcsolatos fizikai ellenőrzések tekintetében a jelentésnek a helyszíni ellenőrzés napján levágott és ellenőrzött összes állatra vonatkozóan tartalmaznia kell többek között az azonosítási kódokat, a hasított testek tömegét és a vágás időpontját.

(3)   A 44. cikkben előírt ellenőrzések tekintetében az ellenőrzési jelentés állhat csupán az ilyen módon ellenőrzött állatok feltüntetéséből.

(4)   Amennyiben az e rendelet alapján végzett helyszíni ellenőrzés az 1760/2000/EK rendelet I. címe vagy a 21/2004/EK rendelet rendelkezéseinek meg nem felelő eseteket tár fel, az e rendelet 32. cikkében előírt ellenőrzési jelentés másolatait késedelem nélkül meg kell küldeni az említett rendeletek végrehajtásáért felelős hatóságok részére.

IV. Alszakasz

A különleges támogatásokkal kapcsolatos helyszíni ellenőrzés

46. cikk

A különleges támogatásokra vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   A 73/2009/EK rendelet 68. cikkében előírt különleges támogatásokkal kapcsolatban a tagállamok e cím rendelkezéseit alkalmazzák. Ha azonban az érintett támogatási rendszer szerkezete miatt ez nem megfelelő, a tagállamok olyan ellenőrzéseket biztosítanak, amelyekkel megvalósítható az e címben megállapítottal egyenértékű ellenőrzési szint.

A tagállamok különösen az alábbiakat vizsgálják:

a)

a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett segélyalapok támogatási kérelmeinek ellenőrzése során azt, hogy: i. a mezőgazdasági termelők ténylegesen jogosultak voltak-e a segélyalap által kifizetett kompenzációra; ii. a kompenzációt ténylegesen a tagok körébe tartozó mezőgazdasági termelőknek fizették-e ki a 73/2009/EK rendelet 71. cikkével összhangban;

b)	a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében előírt különleges támogatással támogatandó beruházási műveletek helyszíni ellenőrzése során azt, hogy a beruházás megvalósult-e.

A második albekezdés a) pontjában említett ellenőrzéseket az érintett mezőgazdasági termelők legalább 10 %-ára kiterjedő minta alapján lehet lefolytatni.

(2)   A mezőgazdasági üzemek szintjén végzett ellenőrzések felválthatók igazgatási ellenőrzésekkel vagy a jogosultsági feltételek betartásának ellenőrzését igazoló, a 29. cikk (2) bekezdésében említett szolgálatok, szervek vagy szervezetek szintjén végzett ellenőrzésekkel, feltéve, hogy a tagállamok meggyőződnek arról, hogy ezek a helyszíni ellenőrzésekkel legalább azonos hatékonyságú ellenőrzést tesznek lehetővé.

III. FEJEZET

A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó ellenőrzések

I. Szakasz

Közös rendelkezések

47. cikk

A meg nem felelésre vonatkozó általános szabályok

(1)   E fejezet alkalmazásában az „ismételt” meg nem felelés a 4. cikkben említett ugyanazon követelmény, előírás vagy kötelezettség három egymást követő naptári éven belül több mint egy alkalommal megállapított megsértése, feltéve, hogy a mezőgazdasági termelőt értesítették a korábbi meg nem felelésről, és adott esetben lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az előző meg nem felelés megszüntetésére.

(2)   A meg nem felelés „mértékét” különösen annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a meg nem felelés kiterjedt hatással rendelkezik-e, vagy hatása magára a mezőgazdasági üzemre korlátozódik.

(3)   A meg nem felelés „súlyossága” különösen a meg nem felelés következményeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény vagy előírás célját.

(4)   Annak eldöntése, hogy valamely meg nem felelés „tartós”-e, különösen attól az időtartamtól függ, ameddig a kiváltott hatás érezhető, vagy a szóban forgó hatás ésszerű eszközökkel történő megszüntetésének lehetőségétől.

48. cikk

Az illetékes ellenőrző hatóság

(1)   A szakosított ellenőrző szervek felelősek a szóban forgó követelmények és előírások betartásával kapcsolatos ellenőrzések végrehajtásáért.

A kifizető ügynökség felelős az egyes esetekben a IV. cím III. fejezetével összhangban a támogatáscsökkentés és a támogatás köréből való kizárás megállapításáért.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a követelmények, az előírások, a jogi aktusok vagy a kölcsönös megfeleltetési területek összességének vagy egy részének ellenőrzését a kifizető ügynökség végezze, feltéve, hogy a tagállam garantálja, hogy az ellenőrzések hatékonysága eléri legalább azt a szintet, amely a szakosított ellenőrző szerv által végzett ellenőrzéseknél tapasztalható.

II. szakasz

Igazgatási ellenőrzések

49. cikk

Igazgatási ellenőrzések

A szóban forgó követelményektől, előírásoktól, jogi aktusoktól és kölcsönös megfeleltetési területektől függően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy igazgatási ellenőrzéseket végeznek, különösen, ha azokat a vonatkozó követelményre, előírásra, jogi aktusra vagy kölcsönös megfeleltetési területre alkalmazandó ellenőrzési rendszer már előírta.

III. szakasz

Helyszíni ellenőrzések

50. cikk

Az ellenőrzések minimális aránya

(1)   Az illetékes ellenőrző hatóság – a hatáskörébe tartozó követelmények és előírások tekintetében – a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének d) pontja szerinti és az adott ellenőrző hatóság hatáskörébe tartozó, közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos támogatási rendszerek keretében támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők legalább 1 %-ára kiterjedő helyszíni ellenőrzéseket végez. Ezenkívül az illetékes ellenőrző hatóság – a hatáskörébe tartozó követelmények és előírások tekintetében – az érintett naptári évben az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alatt álló és az adott illetékes ellenőrző hatóság hatáskörébe tartozó mezőgazdasági termelők legalább 1 %-ára kiterjedő ellenőrzéseket is végez.

Az első albekezdésben említett minimális ellenőrzési arány elérhető minden egyes illetékes ellenőrző hatóság szintjén, illetve egy-egy jogi aktus vagy előírás, illetve ezek csoportjai szintjén. Azokban az esetekben, amikor az ellenőrzéseket a 48. cikkben előírtak szerint nem a kifizető ügynökségek hajtják végre, az ellenőrzések minimális aránya ugyanakkor az egyes kifizető ügynökségek szintjén is elérhető.

Amennyiben a jogi aktusra és az előírásokra alkalmazandó jogszabályok már rögzítik az ellenőrzés minimális szintjét, abban az esetben azt a szintet kell alkalmazni az első albekezdésben említett szint helyett. Másik lehetőségként a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a jogi aktusokra és előírásokra alkalmazandó jogszabályok alapján – az első albekezdésben említett mintán kívül – végzett helyszíni ellenőrzések során feltárt meg nem felelés minden esetét be kell jelenteni a vonatkozó jogi aktus vagy előírás alkalmazásáért felelős illetékes ellenőrző hatóságnak, amely azt figyelemmel követi. E cím rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2)   Az ellenőrzések e cikk (1) bekezdésében említett minimális arányának megállapításakor a 73/2009/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében, illetve 24. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében előírt intézkedéseket figyelmen kívül kell hagyni.

(3)   Amennyiben a helyszíni ellenőrzések egy adott jogi aktus vagy előírás esetében jelentős mértékű meg nem felelést fednek fel, a következő ellenőrzési időszakban az e jogi aktus vagy előírás tekintetében elvégzendő helyszíni ellenőrzések számát növelni kell. Egy adott jogi aktus tekintetében az illetékes ellenőrző hatóság dönthet úgy, hogy a leggyakrabban megsértett követelményekre korlátozza e további helyszíni ellenőrzések alkalmazási körét.

51. cikk

Az ellenőrzési minta kiválasztása

(1)   A meg nem feleléssel összefüggésben bármilyen egyéb módon az illetékes ellenőrző hatóság tudomására hozott esetek kivizsgálására végzett ellenőrzések sérelme nélkül, az 50. cikkel összhangban ellenőrizendő mezőgazdasági üzemek minden egyes mintájának kiválasztását adott esetben az alkalmazandó jogszabályok szerinti kockázatelemzésre, illetve a követelményeknek vagy előírásoknak megfelelő kockázatelemzésre kell alapozni. A szóban forgó kockázatelemzés végrehajtható egy adott mezőgazdasági üzem szintjén, a mezőgazdasági üzemek vagy földrajzi övezetek kategóriáinak szintjén, vagy – e cikk (5) bekezdése második albekezdésének b) pontja esetében – a vállalkozások szintjén.

A kockázatelemzés figyelembe veheti az alábbiak egyikét vagy mindegyikét:

a)	a mezőgazdasági termelőnek a 73/2009/EK rendelet 12. cikkében előírt mezőgazdasági tanácsadó rendszerben való részvétele;

b)	a mezőgazdasági termelőnek valamely tanúsítási rendszerben való részvétele, amennyiben a szóban forgó rendszer az érintett követelmények vagy előírások szempontjából releváns.

Az 50. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a tagállam dönthet úgy, hogy a közvetlen támogatásban részesülő, illetve az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelőket ugyanazon kockázatelemzés alapján választja ki.

(2)   A reprezentativitás biztosítására a helyszíni ellenőrzésre az 50. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerint kijelölt mezőgazdasági termelők minimális számának 20–25 %-át véletlenszerűen kell kiválasztani.

Amennyiben azonban a helyszíni ellenőrzéseknek alávetendő mezőgazdasági termelők száma meghaladja a helyszíni ellenőrzés hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelők 50. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében előírt minimális számát, a kiegészítő mintában a véletlenszerűen kiválasztott mezőgazdasági termelők aránya nem haladhatja meg a 25 %-ot.

(3)   Az ellenőrzési minta egy részét adott esetben már a szóban forgó kérelmezési időszak lejárta előtt ki lehet választani a rendelkezésre álló információk alapján. Amint valamennyi vonatkozó kérelem rendelkezésre áll, ki kell egészíteni az ideiglenesen meghatározott mintát.

(4)   Az 50. cikkel összhangban ellenőrizendő mezőgazdasági termelők mintáit azokból a mintákból kell kiválasztani, amelyeket a 30. és a 31. cikknek megfelelően már kiválasztottak, és amelyekre a vonatkozó követelmények és előírások alkalmazandók. Az 50. cikk (1) bekezdése első albekezdésének második mondatában említett mintát azonban azok közül a mezőgazdasági termelők közül kell kiválasztani, akikre az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke az érintett naptári évben alkalmazandó.

(5)   A (4) bekezdéstől eltérve, az 50. cikkel összhangban ellenőrizendő mezőgazdasági termelők mintái azon mezőgazdasági termelők sokaságából is kiválaszthatók, akik a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének d) pontja értelmében a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos támogatási rendszerek keretében támogatási kérelmet nyújtottak be, vagy akikre az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke alkalmazandó, és akik kötelesek betartani a vonatkozó követelményeket és előírásokat.

Ebben az esetben:

a)

amennyiben a mezőgazdasági üzemek szintjén végrehajtott kockázatelemzés alapján megállapítást nyer, hogy a közvetlen támogatásban nem részesülők nagyobb kockázatot jelentenek, mint a támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők, a támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők helyettesíthetők közvetlen támogatásban nem részesülőkkel; az ellenőrzött mezőgazdasági termelők teljes számának azonban ebben az esetben is el kell érnie a 50. cikk (1) bekezdésben előírt ellenőrzési arányt; az ilyen helyettesítések okait megfelelően indokolni és dokumentálni kell;

b)

ha hatékonyabbnak bizonyul, a kockázatelemzés a mezőgazdasági üzem szintje helyett a vállalkozások szintjén is elvégezhető, különösen a vágóhidak, a kereskedők vagy a beszállítók szintjén; ebben az esetben az ily módon ellenőrzött mezőgazdasági termelők száma beszámítható az 50. cikk (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési arányba.

(6)   Lehet úgy határozni, hogy a (4) és az (5) bekezdésben megállapított eljárások kombinációját alkalmazzák, amennyiben ezáltal növekszik az ellenőrzési rendszer hatékonysága.

52. cikk

A követelményeknek és előírásoknak való megfelelés megállapítása

(1)   A követelményeknek és előírásoknak való megfelelést adott esetben a szóban forgó követelményre vagy előírásra alkalmazandó jogszabályban meghatározott módon állapítják meg.

(2)   Egyéb esetekben a megállapítás esetlegesen az illetékes ellenőrző hatóság által meghatározott megfelelő módon történik, amely legalább a nemzeti szabályokban előírt hatósági megállapításokéval megegyező pontosságot biztosít.

(3)   Adott esetben a helyszíni ellenőrzések elvégezhetők távérzékelési technológiák alkalmazásával.

53. cikk

A helyszíni ellenőrzés elemei

(1)   Az 50. cikkben meghatározott minta ellenőrzésének végrehajtása során az illetékes ellenőrző hatóság biztosítja, hogy az ilyen módon kiválasztott összes mezőgazdasági termelő ellenőrzésére sor kerüljön a hatáskörébe tartozó követelményeknek és előírásoknak való megfelelésük tekintetében.

Az első albekezdés ellenére, amennyiben az ellenőrzések minimális arányát az 50. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban az egyes jogi aktusok vagy előírások, illetve a jogi aktusok vagy előírások egyes csoportjainak szintjén érik el, a kiválasztott mezőgazdasági termelőket a szóban forgó jogi aktus vagy előírás, illetve a jogi aktusok és előírások adott csoportja tekintetében kell ellenőrizni.

Általában a helyszíni ellenőrzés céljából kiválasztott egyes mezőgazdasági termelőket akkor kell ellenőrizni, amikor a követelmények és előírások többsége – amelyek tekintetében a termelőt kiválasztották – ellenőrizhető. A tagállamoknak azonban gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi követelmény és előírás tekintetében az év egésze során megfelelő legyen az elvégzett ellenőrzések aránya.

(2)   A helyszíni ellenőrzések adott esetben a mezőgazdasági üzem valamennyi mezőgazdasági hasznosítású földterületére kiterjednek. A helyszíni ellenőrzés részeként megvalósított tényleges helyszíni vizsgálat azonban korlátozható egy olyan mintára, amely az üzemben a vonatkozó követelménnyel vagy előírással érintett mezőgazdasági parcellák legalább feléből áll, feltéve, hogy a követelmények vagy előírások tekintetében a szóban forgó minta megbízható és reprezentatív ellenőrzést biztosít. Amennyiben e minta vizsgálata a megfelelés hiányát tárja fel, a ténylegesen ellenőrzött mezőgazdasági parcellaminta elemszámát növelni kell.

Ezenkívül amennyiben az adott jogi aktusra vagy előírásokra alkalmazandó jogszabályok előírják, a helyszíni ellenőrzések részeként elvégzett, a követelményeknek és előírásoknak való megfelelés tényleges vizsgálata korlátozódhat az ellenőrizendő elemek egy reprezentatív mintájára. A tagállamoknak azonban gondoskodniuk kell arról, hogy az ellenőrzés minden olyan követelményre és előírásra kiterjedjen, amelyek tekintetében a megfelelés ellenőrizhető a látogatás idején.

(3)   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket általában egyetlen ellenőrző látogatás során hajtják végre, és azok azon követelményeknek és előírásoknak való megfelelés ellenőrzéséből állnak, amelyek a látogatás idején ellenőrizhetők, abból a célból, hogy feltárják a szóban forgó követelményeknek és előírásoknak való esetleges meg nem felelést, és azonosítsák a további ellenőrzéseket szükségessé tevő eseteket.

(4)   A mezőgazdasági üzemek szintjén végzett ellenőrzések felválthatók igazgatási ellenőrzésekkel vagy az 51. cikk (5) bekezdése második albekezdésének b) pontjában említett, a vállalkozások szintjén végzett ellenőrzésekkel, feltéve, hogy a tagállamok meggyőződnek arról, hogy ezek a helyszíni ellenőrzésekkel legalább azonos hatékonyságú ellenőrzést tesznek lehetővé.

(5)   A helyszíni ellenőrzések végrehajtásakor a tagállamok használhatnak az egyes követelményekre és előírásokra jellemző objektív ellenőrzési mutatókat, amennyiben biztosítják, hogy a vonatkozó követelmények és előírások ellenőrzésének hatékonysága legalább megegyezik a mutatók felhasználása nélkül végzett helyszíni ellenőrzések hatékonyságával.

A mutatók közvetlenül kapcsolódnak az általuk képviselt követelményekhez vagy előírásokhoz, és az adott követelmények vagy előírások ellenőrzésekor vizsgálandó valamennyi elemre kiterjednek.

(6)   Az 50. cikk (1) bekezdésében előírt mintához kapcsolódó helyszíni ellenőrzéseket a támogatási kérelmek benyújtásának naptári évében kell végrehajtani.

54. cikk

Ellenőrzési jelentés

(1)   Az e fejezet szerinti összes helyszíni ellenőrzésről – függetlenül attól, hogy a szóban forgó mezőgazdasági termelőt az 51. cikkel összhangban választották-e ki helyszíni ellenőrzésre vagy az illetékes ellenőrző hatóság számára más forrásból ismertté vált meg nem felelések nyomon követéseként – az illetékes ellenőrző hatóság ellenőrzési jelentést készít.

A jelentést az alábbi részekre kell felosztani:

a)	általános rész, amely különösen az alábbi információkat tartalmazza: i. a helyszíni ellenőrzésre kiválasztott mezőgazdasági termelő; ii. a jelen lévő személyek; iii. az, hogy a mezőgazdasági termelő kapott-e értesítést az ellenőrzésről, és ha igen, ez mennyi idővel előzte meg az ellenőrzést;

b)

az egyes jogi aktusok és előírások tekintetében végzett ellenőrzéseket külön-külön feltüntető rész, amely különösen az alábbi információkat tartalmazza: i. a helyszíni ellenőrzés során vizsgált követelmények és előírások; ii. a végrehajtott vizsgálatok jellege és volumene; iii. a megállapítások; iv. azok a jogi aktusok és előírások, amelyek tekintetében meg nem felelés áll fenn;

c)

értékelési rész, amely a meg nem felelés jelentőségét értékeli az egyes jogi aktusok és/vagy előírások tekintetében a 73/2009/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban a „súlyosság”, „mérték”, „tartósság” és „ismétlődő jelleg” kritériumok alapján, az alkalmazandó támogatáscsökkentés esetleges enyhítéséhez vagy súlyosbításához vezető tényezők megjelölésével. Amennyiben a szóban forgó követelményre vagy előírásra vonatkozó rendelkezések lehetővé teszik egy bizonyos tűréshatáron belül a felfedett meg nem felelés további nyomon követésétől való eltekintést, a jelentésben ezt jelezni kell. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor egy tagállam az újonnan bevezetett közösségi előírásoknak való megfelelés céljából türelmi időt ad az 1698/2005/EK rendelet 26. cikke (1) bekezdésének értelmében, vagy a meglévő közösségi előírásoknak való megfelelés céljából türelmi időt ad a fiatal mezőgazdasági termelők számára az említett cikkel összhangban.

(2)   A mezőgazdasági termelőket a helyszíni ellenőrzés időpontjától számított három hónapon belül tájékoztatni kell a meg nem felelés valamennyi feltárt esetéről.

Azon eset kivételével, ha a mezőgazdasági termelő a 73/2009/EK rendelet 24. cikkének (2) bekezdése értelmében azonnal meghozta a korrekciós intézkedéseket a megállapított meg nem felelés orvoslására, a mezőgazdasági termelőt tájékoztatni kell arról, hogy az említett rendelkezés alapján az első albekezdésben megállapított határidőn belül korrekciós intézkedéseket kell hozni.

Ha egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése nyújtotta lehetőséggel, és nem alkalmaz támogatáscsökkentést vagy a támogatás köréből való kizárást, akkor legkésőbb a támogatáscsökkentés, illetve a támogatás köréből való kizárás mellőzéséről született döntést követő egy hónapon belül tájékoztatni kell az érintett mezőgazdasági termelőt arról, hogy korrekciós intézkedéseket kell hozni.

(3)   A követelményekre és előírásokra alkalmazandó jogszabályokban szereplő egyedi rendelkezések sérelme nélkül, az ellenőrzési jelentést a helyszíni ellenőrzés időpontjától számított egy hónapon belül véglegesíteni kell. Kellően indokolt esetekben azonban ez az időszak három hónapra meghosszabbítható, különösen, ha a kémiai vagy fizikai elemzések ezt szükségessé teszik.

Amennyiben az illetékes ellenőrző hatóság nem a kifizető ügynökség, a jelentést a véglegesítését követő egy hónapon belül meg kell küldeni a kifizető ügynökség vagy a koordinációs hatóság részére.

IV. CÍM

A TÁMOGATÁS KISZÁMÍTÁSÁNAK ALAPJA, TÁMOGATÁSCSÖKKENTÉSEK ÉS A TÁMOGATÁS KÖRÉBŐL VALÓ KIZÁRÁSOK

I. FEJEZET

A területek bejelentésének elmulasztása

55. cikk

Valamennyi terület bejelentésének elmulasztása

(1)   Ha egy adott évre a mezőgazdasági termelő nem jelenti be a 13. cikk (8) bekezdésében említett területek mindegyikét, és egyrészről az egységes kérelemben bejelentett összes terület és másrészről a bejelentett terület plusz a be nem jelentett parcellák összes területe közti eltérés meghaladja a bejelentett területek 3 %-át, az arra az évre a mezőgazdasági termelőnek fizetendő közvetlen támogatások teljes összege legfeljebb 3 %-kal csökkentendő, a mulasztás súlyosságától függően.

(2)   Az (1) bekezdést alkalmazni kell az 1234/2007/EK rendelet 85p., 103q. és 103r. cikkében előírt rendszerekkel kapcsolatos támogatásokra is, ha a mezőgazdasági termelő az említett rendelet 85t. és 103z. cikkével összhangban kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alatt áll. A csökkentés százalékos mértéke a szóban forgó rendelet 85t. és 103z. cikkében említett évek számával elosztott teljes kifizetendő összegre alkalmazandó.

II. FEJEZET

A jogosultsági feltételekkel kapcsolatos ténymegállapítások

I. Szakasz

Az egységes támogatási rendszer és egyéb területalapú támogatási rendszerek

56. cikk

Általános elvek

(1)   E szakasz alkalmazásában – az esettől függően – a következő terménycsoportokat kell megkülönböztetni:

a)	az egységes támogatási rendszer szerinti támogatási jogosultságok aktiválásának céljából bejelentett területek, amelyek mindegyike – adott esetben – kielégíti a rá vonatkozó feltételeket;

b)	a 73/2009/EK rendelet V. címének 2. fejezete szerinti, az egységes területalapú támogatás céljait szolgáló területek;

c)	bármely más területalapú támogatási rendszer célját szolgáló területek csoportja, amelyre különböző támogatási mértéket kell alkalmazni;

d)	az „egyéb hasznosítás” rovatban bejelentett területek.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában az adott bejelentett területtel kapcsolatos különböző támogatási jogosultságok értékeinek átlagát veszik figyelembe.

(2)   Ha ugyanaz a terület több különböző területalapú támogatási rendszer keretében benyújtott támogatási kérelem alapjául is szolgál, az adott területet külön kell figyelembe venni minden egyes támogatási rendszerben.

57. cikk

A bejelentett területekre vonatkozó számítások alapja

(1)   A területalapú támogatási rendszerek keretében benyújtott támogatási kérelmek esetében – a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 2. és 5. szakaszában meghatározott, keményítőgyártásra szánt burgonyára és vetőmagra vonatkozó támogatás kivételével – ha a terménycsoport tényleges területe nagyobb, mint a támogatási kérelemben bejelentett terület, a támogatás kiszámításához a bejelentett területet veszik alapul.

(2)   Az egységes támogatási rendszer keretében benyújtott támogatási kérelmek tekintetében

—	ha eltérés van a bejelentett támogatási jogosultságok és a bejelentett terület között, akkor a támogatás kiszámításánál az alacsonyabb értéket veszik figyelembe;

—	ha a bejelentett támogatási jogosultságok száma meghaladja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló jogosultságok számát, a bejelentett támogatási jogosultságokat a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló jogosultságok számára kell csökkenteni.

(3)   Az 58. és a 60. cikknek megfelelően alkalmazandó támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások sérelme nélkül, a területalapú támogatási rendszerek keretében benyújtott támogatási kérelmek esetében – a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 2. és 5. szakaszában meghatározott, keményítőgyártásra szánt burgonyára és vetőmagra vonatkozó támogatás kivételével – ha az egységes kérelemben bejelentett terület meghaladja az adott terménycsoportra meghatározott területet, a támogatást a szóban forgó terménycsoportra meghatározott terület alapján számítják ki.

Mindazonáltal – a 73/2009/EK rendelet 30. cikkének sérelme nélkül – ha a meghatározott összterület és a 73/2009/EK rendelet III., IV. és V. címe szerinti támogatási rendszer keretében támogatásra bejelentett teljes terület közötti különbség 0,1 hektár vagy annál kevesebb, a meghatározott terület és a bejelentett terület nagyságát egyenlőnek kell tekinteni. E számításnál kizárólag a terménycsoportok szintjén tett, túlzott mértékű bejelentéseket kell figyelembe venni.

A második albekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha az említett különbség a támogatásra bejelentett összterület több mint 20 %-ának felel meg.

58. cikk

Túlzott mértékű bejelentések esetén alkalmazott támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások

Amennyiben egy terménycsoport tekintetében valamely területalapú támogatási rendszer keretében – a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 2. és 5. szakaszában meghatározott, keményítőgyártásra szánt burgonyára és vetőmagra vonatkozó támogatási rendszer kivételével – bejelentett terület meghaladja az e rendelet 57. cikkével összhangban meghatározott területet, a meghatározott terület alapján kiszámított támogatást a különbség kétszeresével csökkentik, ha ez a különbség 3 %-nál vagy 2 hektárnál nagyobb, de kisebb, mint a meghatározott terület 20 %-a.

Amennyiben a különbség meghaladja a meghatározott terület 20 %-át, az érintett terménycsoportra területalapú támogatás nem adható.

Amennyiben a különbség meghaladja az 50 %-ot, a mezőgazdasági termelőt a támogatásból ismételten kizárják egy olyan összeg erejéig, amely megfelel a bejelentett terület és az e rendelet 57. cikkével összhangban meghatározott terület közötti különbségnek. Az összeget a 885/2006/EK bizottsági rendelet (20) 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.

59. cikk

Támogatáscsökkentések a keményítőgyártásra szánt burgonyára és vetőmagra vonatkozó támogatások kifizetéséhez bejelentett területnagyságokkal kapcsolatos szabálytanságok esetében

(1)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy a burgonyatermesztés céljából ténylegesen művelés alá vont terület több mint 10 %-kal kisebb a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 2. szakaszában meghatározott, keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatásra bejelentett területnél, a támogatást a megállapított különbség kétszeresével csökkentik.

(2)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy a vetőmaggal ténylegesen beültetett terület több mint 10 %-kal nagyobb a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 5. szakaszában meghatározott, vetőmagra vonatkozó támogatásra bejelentett területnél, a támogatást a megállapított különbség kétszeresével csökkentik.

(3)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett szabálytalanságok szándékosak a mezőgazdasági termelő részéről, az adott bekezdésekben említett támogatás teljes összegét visszatartják.

Ebben az esetben, a mezőgazdasági termelőt ismételten ki kell zárni a támogatásokból egy olyan összeg erejéig, amely megegyezik a szóban forgó összeggel. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.

60. cikk

Szándékosan túlzott mértékű bejelentés

Amennyiben a bejelentett és az 57. cikk szerint meghatározott terület közötti különbség szándékosan túlzott mértékű bejelentés eredménye, azt a támogatást, amelyre a mezőgazdasági termelő az 57. cikk szerint jogosult lenne, a szóban forgó évben az érintett támogatási rendszer keretében nem lehet odaítélni, ha az említett különbség meghaladja a meghatározott terület 0,5 %-át, vagy nagyobb, mint egy hektár.

Ezenkívül ha a különbség meghaladja a meghatározott terület 20 %-át, a mezőgazdasági termelőt a támogatásból ismételten kizárják egy olyan összeg erejéig, amely megegyezik a bejelentett terület és az 57. cikkel összhangban meghatározott terület közötti különbséggel. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.

61. cikk

A vetőmagokra vonatkozó támogatással kapcsolatos támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások

(1)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy a támogatási kérelem alapját képező vetőmagot a mezőgazdasági termelő nem hozta ténylegesen forgalomba vetés céljára a 37. cikk első albekezdése b) pontjának iii. alpontja szerint, a szóban forgó fajokra vonatkozó támogatást – az 59. cikkel összhangban alkalmazandó esetleges támogatáscsökkentést követően – 50 %-kal csökkentik, ha a forgalomba nem hozott mennyiség több mint 2 %-a, de nem több mint 5 %-a a támogatási kérelemben foglalt mennyiségnek. Ha a forgalomba nem hozott mennyiség meghaladja az 5 %-ot, a szóban forgó gazdasági évre nem nyújtható vetőmagra vonatkozó támogatás.

(2)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy a támogatást hivatalosan nem minősített vetőmagra igényelték, illetve olyan vetőmagra, amelyet a szóban forgó tagállamban nem takarítottak be abban a naptári évben, amelyre a támogatással érintett gazdasági év kezdete esik, sem a szóban forgó, sem a következő gazdasági évre nem nyújtható támogatás.

62. cikk

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatással kapcsolatos támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások

Az e rendelet 58. vagy 60. cikkével összhangban alkalmazandó bármely támogatáscsökkentés vagy támogatás köréből való kizárás sérelme nélkül, amennyiben megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági termelő nem teljesíti a(z) 1121/2009 rendelet 30. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeit, a termelő elveszíti a 73/2009/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében meghatározott támogatásnöveléshez való jogát. Ezenkívül a 73/2009/EK rendelet 90. cikke alapján a gyapotra vonatkozó támogatható hektáronkénti támogatást az adott mezőgazdasági termelő esetében az említett rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében meghatározott növekmény összegével csökkentik.

II. Szakasz

Állatállomány-alapú támogatások

63. cikk

A számítás alapja

(1)   Amennyiben egyéni határérték vagy egyéni felső határ alkalmazandó, a támogatási kérelemben jelzett állatlétszámot az érintett mezőgazdasági termelő számára megállapított határértékre vagy felső határra csökkentik.

(2)   A támogatási kérelemben feltüntetettnél több állatra vonatkozóan semmilyen esetben sem lehet támogatást nyújtani.

(3)   A 65. és a 66. cikk sérelme nélkül, ha az adott támogatási kérelemben bejelentett állatlétszám meghaladja az igazgatási vagy helyszíni ellenőrzések eredményeként meghatározott létszámot, akkor a támogatást a meghatározott állatok alapján kell kiszámítani.

(4)   A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerével kapcsolatos szabálytalanság felfedezése esetén a következőket kell alkalmazni:

a)	azt a szarvasmarhát, amely két füljelzőjének egyikét elveszítette, meghatározottnak kell tekinteni, feltéve, hogy a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének más elemei alapján egyértelműen és egyedileg azonosítani lehet;

b)

ha a szabálytalanságok a nyilvántartásban vagy a marhalevélben szereplő, nem helytálló bejegyzésekkel kapcsolatosak, az érintett állat csak akkor tekintendő meg nem határozottnak, ha egy 24 hónapos időszakban legalább két ellenőrzés alkalmával találnak ilyen hibákat. Minden más esetben az érintett állatokat az első ténymegállapítás után meg nem határozott állatoknak kell tekinteni.

A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének bejegyzéseivel és a rendszer felé tett bejelentésekkel kapcsolatban a 21. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

64. cikk

Pótlás

(1)   A mezőgazdasági üzemben lévő szarvasmarhákat csak akkor lehet meghatározottnak tekinteni, ha azokat a támogatási kérelemben azonosították. Azok az anyatehenek és üszők azonban, amelyekre a 73/2009/EK rendelet 111. vagy 115. cikkével összhangban kérnek támogatást, a birtokon tartási időszak alatt, az említett cikkekben megállapított határokon belül, a kért támogatás iránti jogosultság elvesztése nélkül pótolhatók.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti pótlásoknak a pótlást szükségessé tevő esemény után 20 napon belül meg kell történniük, és a pótlást követő legfeljebb három napon belül ezt be kell vezetni a nyilvántartásba. A pótlást követő hét munkanapon belül értesíteni kell azt az illetékes hatóságot, amelyhez a támogatási kérelmet benyújtották.

Abban az esetben azonban, ha valamely tagállam él a 16. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározott lehetőségekkel, az adott tagállam rendelkezhet úgy, hogy szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisba a mezőgazdasági üzemet elhagyó állatról, valamint az e cikk első albekezdésében meghatározott időn belül a mezőgazdasági üzembe érkező állatról küldött értesítés helyettesítheti az illetékes hatóság számára küldendő tájékoztatást.

(3)   Amennyiben valamely mezőgazdasági termelő mind anyajuhok, mind anyakecskék tekintetében igényel támogatást, és ha nincs különbség a támogatás szintjében, az anyajuh pótolható anyakecskével, az anyakecske pedig pótolható anyajuhval. Azok az anyajuhok és anyakecskék, amelyekre a 73/2009/EK rendelet 101. cikkével összhangban kérnek támogatást, a birtokon tartási időszak alatt, az említett cikkben megállapított határokon belül, a kért támogatás kifizetése iránti jogosultság elvesztése nélkül pótolhatók.

(4)   A (3) bekezdés szerinti pótlásoknak a pótlást szükségessé tevő esemény után 10 napon belül meg kell történniük, és a pótlást követő legfeljebb három napon belül ezt be kell vezetni a nyilvántartásba. A pótlást követő hét munkanapon belül értesíteni kell azt az illetékes hatóságot, amelyhez a támogatási kérelmet benyújtották.

65. cikk

Támogatásra bejelentett szarvasmarhákkal kapcsolatban alkalmazott támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások

(1)   Amennyiben a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek keretében benyújtott valamely támogatási kérelem esetében különbséget találnak a bejelentett és a 63. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott állatok száma között, annak a támogatásnak a teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő a támogatási rendszerek keretében az érintett támogatási időszakban jogosult, az e cikk (3) bekezdésével összhangban megállapítandó százalékkal csökkentik, ha a szabálytalanság legfeljebb három állatot érint.

(2)   Amennyiben háromnál több szabálytalansággal érintett állatot találtak, akkor annak a támogatásnak a teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdésben említett támogatási rendszerek keretében az érintett támogatási időszakban jogosult, csökkenteni kell:

a)	a (3) bekezdésnek megfelelően megállapítandó százalékkal, ha az nem több 10 %-nál,

b)	a (3) bekezdésnek megfelelően megállapítandó százalék kétszeresével, ha az 10 %-nál több, de 20 %-nál kevesebb.

Amennyiben a (3) bekezdéssel összhangban megállapított százalék meghaladja a 20 %-ot, nem fizetik ki azt a támogatást, amelyre a mezőgazdasági termelő az 63. cikk (3) bekezdése szerint a támogatási rendszerek keretében az érintett támogatási időszakban jogosult lenne.

Amennyiben az e cikk (3) bekezdésével összhangban megállapított százalék meghaladja az 50 %-ot, a mezőgazdasági termelőt ismételten ki kell zárni a támogatásokból a bejelentett állatszám és a 63. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatszám közötti különbségnek megfelelő összeg erejéig. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett százalékok megállapítása céljából az adott támogatási időszakban a szarvasmarhafélékre vonatkozó összes támogatási rendszerben támogatásra bejelentett és szabálytalannak talált szarvasmarhafélék számát el kell osztani az adott támogatási időszakban meghatározott összes szarvasmarha számával.

A 16. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén a potenciálisan támogatható, de a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerében nem megfelelően azonosított vagy nyilvántartott állat szabálytalannak talált állatnak minősül. Ami a 73/2009/EK rendelet 116. cikkében előírt vágási támogatást illeti, ezen albekezdés alkalmazásában csak az adott évben ténylegesen levágott állatok tekinthetők potenciálisan támogatható állatnak.

A 73/2009/EK rendelet 111. cikkével összhangban lévő, anyatehénre vonatkozó támogatás esetében a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszere tekintetében felfedett szabálytalanságokat arányosan felosztják a támogatás elnyeréséhez szükséges számú állat és a szóban forgó rendelet 111. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a tej vagy tejtermékek leszállításához szükséges számú állat között. Az ilyen szabálytalanságokat azonban először az említett rendelet 111. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és 112. cikkében említett egyéni határértékek vagy felső határok keretében nem szükséges számú állatra tudják be.

(4)   Amennyiben a bejelentett és a 63. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatok száma közötti eltérések szándékosan elkövetett szabálytalanságok eredményei, nem fizetik ki azt a támogatást, amelyre a mezőgazdasági termelő a 63. cikk (3) bekezdése szerint a szóban forgó támogatási időszakban a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszer(ek) keretében jogosult lenne.

Amennyiben az e cikk (3) bekezdésével összhangban megállapított különbség meghaladja a 20 %-ot, a mezőgazdasági termelőt ismételten kizárják a támogatásokból a bejelentett állatszám és a 63. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatszám közötti különbségnek megfelelő összeg erejéig. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.

66. cikk

Támogatásra bejelentett juh- és kecskefélékkel kapcsolatban alkalmazott támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások

(1)   Ha egy, a juh- vagy kecskefélékre vonatkozó támogatási rendszerben benyújtott támogatási kérelem tekintetében különbséget találnak a bejelentett és a 63. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott állatok száma között, az első szabálytalannak talált állattól kezdve a 65. cikk (2), (3) és (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy valamely juhtenyésztő mezőgazdasági termelő juhtejet és juhtejből készült termékeket hoz forgalomba, és ezt nem jelentette be a támogatási kérelemben, a támogatás összegét, amelyre jogosult, a juhtejet és a juhtejből készült termékeket forgalomba hozó juhtenyésztők számára fizetendő támogatásra csökkentik, levonva belőle a szóban forgó összeg és az anyajuhra vonatkozó támogatás teljes összege közötti különbséget.

(3)   Amennyiben a kiegészítő támogatásra vonatkozó kérelmek tekintetében megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági céllal hasznosított területének kevesebb mint 50 %-a található a 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdésében említett területeken, a kiegészítő támogatást nem lehet kifizetni, és az anyajuhra és az anyakecskére vonatkozó támogatást a kiegészítő támogatás 50 %-ának megfelelő összeggel csökkentik.

(4)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági céllal hasznosított területének kevesebb, mint 50 %-a található a(z) 1121/2009 rendelet III. mellékletében felsorolt területeken, az anyakecskére vonatkozó támogatást nem lehet kifizetni.

(5)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy valamely vándorlegeltetést folytató, a kiegészítő támogatásra kérelmet benyújtó termelő az állatok legalább 90 %-át nem legeltette legalább 90 napig a 73/2009/EK rendelet 102. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett területen, a kiegészítő támogatást nem fizetik ki, az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatást pedig a kiegészítő támogatás 50 %-ának megfelelő összeggel csökkentik.

(6)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (2), a (3), a (4) és az (5) bekezdésben említett szabálytalanságok szándékosak, a szóban forgó bekezdésekben említett teljes támogatási összeget visszatartják.

Ebben az esetben, a mezőgazdasági termelőt ismételten ki kell zárni a támogatásokból egy olyan összeg erejéig, amely megegyezik a szóban forgó összeggel. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.

(7)   Ugyanolyan szintű támogatással támogatható anyajuhokat és anyakecskéket is tartó mezőgazdasági termelők tekintetében, ha a helyszíni ellenőrzés különbséget tár fel a nyáj összetételében a fajonkénti állatszámot illetően, az állatokat ugyanazon csoporthoz tartozónak kell tekinteni.

67. cikk

Természeti körülmények

A 65. és a 66. cikkben foglalt támogatáscsökkentéseket és támogatás köréből való kizárásokat nem kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor természeti körülményeknek a csordára vagy nyájra gyakorolt hatása folytán a mezőgazdasági termelő nem tud eleget tenni annak a kötelezettségének, amely szerint a birtokon tartási időszakban meg kell tartania azokat az állatait, amelyekre támogatást igényelt, feltéve, hogy az illetékes hatóságot az állatok számában bekövetkezett bármilyen csökkenés észlelésétől számított tíz munkanapon belül írásban értesítette.

Az egyedi esetekben figyelembe veendő tényleges körülmények sérelme nélkül az illetékes hatóság különösen a következő eseteket ismerheti el a csorda vagy nyáj természeti körülményeiként:

a)	az állat elhullása betegség következtében;

b)	az állat elhullása baleset következtében, ha a balesetért a mezőgazdasági termelő nem tehető felelőssé.

68. cikk

A vágóhidak által kiállított, nem helytálló igazolások és nyilatkozatok

Amennyiben a 73/2009/EK rendelet 110. cikkének (6) bekezdése szerinti, szarvasmarhára vonatkozó különleges támogatással összefüggésben, illetve az említett rendelet 116. cikkében előírt vágási támogatással összefüggésben a vágóhidak által kiadott igazolások és nyilatkozatok tekintetében azt találják, hogy a vágóhíd súlyos gondatlanságból vagy szándékosan nem helytálló igazolást vagy nyilatkozatot állított ki, az érintett tagállam megfelelő nemzeti szankciókat alkalmaz. Ha ilyen szabálytalanságokat második alkalommal is feltárnak, az érintett vágóhídtól legalább egy évre meg kell vonni a támogatás céljára szolgáló hiteles nyilatkozatok vagy igazolások kiállításának jogát.

III. Szakasz

Különleges támogatás

69. cikk

A különleges támogatással kapcsolatos ténymegállapítások

A különleges támogatással kapcsolatos kifizetések tekintetében a tagállamok minden egyes intézkedést illetően rendelkezéseket hoznak a támogatáscsökkentésekről és a támogatás köréből való kizárásokról, amelyek lényegükben megegyeznek az e címben előírtakkal. Területalapú vagy állatállomány-alapú támogatások esetén az ebben a címben foglalt rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. Adott esetben továbbá az 1975/2006/EK bizottsági rendelet (21) 18. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

Amennyiben az e rendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerinti szolgálatok, szervek vagy szervezetek által szolgáltatott bizonyítékok tekintetében azt találják, hogy súlyos gondatlanságból vagy szándékosan nem helytálló bizonyítékot szolgáltattak, az érintett tagállam megfelelő nemzeti szankciókat alkalmaz. Ha ilyen szabálytalanságokat második alkalommal is feltárnak, az érintett szolgálattól, szervezettől vagy szervtől legalább egy évre meg kell vonni a támogatás céljára szolgáló hiteles bizonyítékok kiadásának jogát.

III. FEJEZET

A kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ténymegállapítások

70. cikk

Általános elvek és fogalommeghatározás

(1)   E fejezet alkalmazásában a 47. cikket kell alkalmazni.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 23. cikke (1) bekezdésének azon mezőgazdasági termelőkre történő alkalmazásában, akik az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke értelmében kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartoznak, a 73/2009/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási kérelem benyújtása alatt az egységes igénylőlap évente történő benyújtása értendő.

(3)   Amennyiben egynél több kifizető ügynökség felelős a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében meghatározott különböző támogatási rendszerek, az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i–v. alpontjában és b) pontjának i., iv. és v. alpontjában említett intézkedések, valamint az 1234/2007/EK rendelet 85p., 103q. és 103r. cikkében előírt rendszerekkel kapcsolatos támogatások kezeléséért, a tagállamok biztosítják, hogy a feltárt meg nem felelések és adott esetben a megfelelő támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások az e támogatásokban érintett valamennyi kifizető ügynökség tudomására jussanak, beleértve azokat az eseteket, amikor a jogosultsági feltételek nem teljesítése egyben meg nem felelésnek is minősül és fordítva. A tagállamok adott esetben biztosítják, hogy egy csökkentési mértéket alkalmazzanak.

(4)   A meg nem felelést „meghatározottnak” kell tekinteni, ha valamely e rendelettel összhangban végrehajtott ellenőrzés eredményeképpen vagy az illetékes ellenőrző hatóság, adott estben a kifizető ügynökség számára valamely más forrásból ismerté vált információ nyomán kerül megállapításra.

(5)   A vis maior és a rendkívüli körülmények e rendelet 75. cikkében említett eseteit kivéve, ha az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke értelmében kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelő az egységes igénylőlapot az e rendelet 11. cikkében megállapított határidőig nem nyújtja be, munkanaponként 1 %-os csökkentés alkalmazandó. A csökkentés maximális mértéke nem haladhatja meg a 25 %-ot. A csökkentés az 1234/2007/EK rendelet 85p., 103q. és 103r. cikkében előírt rendszerekkel kapcsolatos támogatásoknak a szóban forgó rendelet 85t. és 103z. cikkében említett évek számával elosztott teljes összegére alkalmazandó.

(6)   Amennyiben ugyanazon kölcsönös megfeleltetési terület különböző jogi aktusai és előírásai tekintetében több meg nem felelést határoznak meg, ezeket az eseteket a támogatáscsökkentésnek a 71. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban történő meghatározása céljából egyetlen meg nem felelésnek tekintik.

(7)   Egy követelménynek is minősülő előírásnak történő meg nem felelés egyetlen meg nem felelésnek tekintendő. A támogatáscsökkentés kiszámítása céljából a meg nem felelést a követelményhez kapcsolódó terület részének kell tekinteni.

(8)   A támogatáscsökkentések alkalmazásában a csökkentés százalékos mértékét a következők teljes összegére kell alkalmazni:

a)	azon közvetlen támogatások teljes összege, amelyet az érintett mezőgazdasági termelőnek nyújtottak, vagy amely neki jár a ténymegállapítás naptári évében benyújtott vagy benyújtandó támogatási kérelme alapján, és

b)	az 1234/2007/EK rendelet 85p., 103q. és 103r. cikkében előírt rendszerekkel kapcsolatos támogatások teljes összege, elosztva a szóban forgó rendelet 85t. és 103z. cikkében említett évek számával.

71. cikk

Támogatáscsökkentés alkalmazása gondatlanság esetén

(1)   A 77. cikk sérelme nélkül, amennyiben a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelő gondatlanságából ered, támogatáscsökkentést kell alkalmazni. Ez a támogatáscsökkentés főszabályként a 70. cikk (8) bekezdésében említett teljes összeg 3 %-a.

A kifizető ügynökség azonban – az illetékes ellenőrző hatóság által az 54. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban elkészített ellenőrzési jelentés értékelő részében rendelkezésre bocsátott értékelés alapján – határozhat úgy, hogy ezt az értéket a teljes összeg 1 %-ára csökkenti vagy 5 %-ára növeli, illetve hogy – az 54. cikk (1) bekezdése c) pontjának második albekezdésében említett esetekben – egyáltalán nem rendel el támogatáscsökkentést.

(2)   Ha egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése nyújtotta lehetőséggel, és nem alkalmaz támogatáscsökkentést, illetve támogatás köréből való kizárást, és az érintett mezőgazdasági termelő az adott határidőn belül nem orvosolta a helyzetet, a támogatáscsökkentést, illetve a támogatás köréből való kizárást alkalmazni kell.

A határidőt az illetékes hatóság tűzi ki, amely határidő nem lehet a ténymegállapítás évét követő év végénél későbbi.

(3)   Ha egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 24. cikke (2) bekezdésének második és harmadik albekezdése nyújtotta lehetőséggel, és a meg nem felelést kisebb jelentőségűnek minősíti, és az érintett mezőgazdasági termelő az adott határidőn belül nem orvosolta a helyzetet, a támogatáscsökkentést alkalmazni kell.

A határidőt az illetékes hatóság tűzi ki, amely határidő nem lehet a ténymegállapítás évét követő év végénél későbbi.

A szóban forgó meg nem felelés nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, és az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően legalább 1 %-os csökkentés alkalmazandó.

Továbbá a kisebb jelentőségűnek minősített meg nem felelés, amelyet a mezőgazdasági termelő az első albekezdésben megállapított határidőn belül orvosolt, a (5) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető meg nem felelésnek.

(4)   Amennyiben a kölcsönös megfeleltetés különböző területeit érintő több meg nem felelést határoznak meg, a támogatáscsökkentésnek az (1) bekezdéssel összhangban történő meghatározására vonatkozó eljárást külön-külön alkalmazzák minden egyes meg nem felelésre.

Az eredményként kapott csökkentési százalékok összeadódnak. A maximális támogatáscsökkentés azonban nem haladhatja meg a 70. cikk (8) bekezdésében említett teljes összeg 5 %-át.

(5)   A 72. cikk szerinti szándékos meg nem felelés eseteinek sérelme nélkül, ismételt meg nem felelés megállapítása esetén az ismételt meg nem felelés tekintetében az e cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott százalékot az első ismételt meg nem felelés alkalmával hárommal meg kell szorozni. E célból, abban az esetben, ha a százalékot a 70. cikk (6) bekezdésével összhangban állapították meg, a kifizető ügynökség meghatározza, hogy a szóban forgó követelménynek vagy előírásnak való ismételt meg nem felelés alkalmával milyen százalékot alkalmazott volna.

További ismétlődések esetén minden egyes alkalommal a hármas szorzót kell alkalmazni az előző ismételt meg nem felelés tekintetében megállapított támogatáscsökkentés eredményére. A támogatáscsökkentés maximális értéke azonban nem haladhatja meg a 70. cikk (8) bekezdésében említett teljes összeg 15 %-át.

A maximális 15 %-os érték elérését követően a kifizető ügynökség tájékoztatja az érintett mezőgazdasági termelőt, hogy ha még egyszer megállapításra kerül ugyanaz a meg nem felelés, akkor azt a 72. cikk értelmében szándékos cselekménynek fogják tekinteni. Amennyiben ezt követően további meg nem felelést állapítanak meg, az alkalmazandó támogatáscsökkentés százalékos értékét az előző szorzás eredményének hárommal történő beszorzásával állapítják meg, adott esetben a második albekezdés utolsó mondatában meghatározott 15 %-os korlátozás alkalmazását megelőzően.

(6)   Abban az esetben, ahol egy ismételt meg nem felelés kerül megállapításra egy másik meg nem feleléssel vagy egy másik ismételt meg nem feleléssel, az eredményként kapott csökkentési százalékok összeadódnak. Az (5) bekezdés harmadik albekezdésének sérelme nélkül a maximális támogatáscsökkentés azonban nem haladhatja meg a 70. cikk (8) bekezdésében említett teljes összeg 15 %-át.

72. cikk

Szándékos meg nem felelés esetén alkalmazott támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások

(1)   A 77. cikk sérelme nélkül, ha a megállapított meg nem felelést a mezőgazdasági termelő szándékosan követte el, a 70. cikk (8) bekezdésében említett teljes összegre alkalmazandó támogatáscsökkentés főszabályként a szóban forgó teljes összeg 20 %-a.

A kifizető ügynökség azonban – az illetékes ellenőrző hatóság által az 54. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban elkészített ellenőrzési jelentés értékelő részében rendelkezésre bocsátott értékelés alapján – határozhat úgy, hogy ezt az értéket a teljes összeg nem kevesebb mint 15 %-ára csökkenti, vagy adott esetben a teljes összeg 100 %-ára növeli.

(2)   Amennyiben a szándékos meg nem felelés valamely meghatározott támogatási rendszerhez kapcsolódik, a mezőgazdasági termelőt az adott naptári évre kizárják a szóban forgó támogatási rendszerből. A meg nem felelés különösen jelentős mértéke, súlyossága vagy tartóssága esetén, vagy ha ismételt szándékos meg nem feleléseket állapítottak meg, a mezőgazdasági termelőt a következő naptári évre is kizárják a szóban forgó támogatási rendszerből.

IV. FEJEZET

Közös rendelkezések

73. cikk

Kivételek a támogatáscsökkentések és a támogatás köréből való kizárások alkalmazása alól

(1)   Az I. és II. fejezetben előírt támogatáscsökkentéseket és támogatás köréből való kizárásokat nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő tényszerűen pontos információt nyújtott be, vagy másképpen bizonyítja, hogy nem vétkes.

(2)   Az I. és II. fejezetben előírt támogatáscsökkentéseket és támogatás köréből való kizárásokat nem kell alkalmazni a támogatási kérelem azon részeivel kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő írásban értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy a támogatási kérelem nem helytálló, illetve a benyújtása óta helytelenné vált, ha a mezőgazdasági termelőt még nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzés elvégzésére irányuló szándékáról, és az illetékes hatóság még nem értesítette a mezőgazdasági termelőt a kérelemben található bármiféle szabálytalanságról.

Az első albekezdésben említett, a mezőgazdasági termelő által szolgáltatott információ a támogatási kérelemnek a tényleges helyzethez igazodó kiigazítását eredményezi.

74. cikk

A szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis bejegyzéseinek módosítása és kiigazítása

A támogatásra bejelentett szarvasmarhafélékre vonatkozóan a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától kezdve a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis bejegyzéseinek hibáira és hiányosságaira a 73. cikket kell alkalmazni.

A támogatásra be nem jelentett szarvasmarhafélékre ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni a III. fejezettel összhangban alkalmazandó támogatáscsökkentés és támogatás köréből való kizárás tekintetében.

75. cikk

Vis maior és rendkívüli körülmények

(1)   Ha egy mezőgazdasági termelő a 73/2009/EK rendelet 31. cikkének értelmében vett vis maior vagy rendkívüli körülmény miatt nem képes eleget tenni kötelezettségeinek, a támogatásra való jogosultsága fennmarad a vis maior vagy a rendkívüli körülmény felmerülésének időpontjában támogatható terület vagy állatok tekintetében. Ezenfelül ha az ilyen vis maiorból vagy rendkívüli körülményekből eredő meg nem felelés a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeket érinti, a megfelelő támogatáscsökkentés nem alkalmazandó.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 31. cikkének értelmében vett vis maior és rendkívüli körülmények eseteiről – az illetékes hatóság elvárásainak megfelelő vonatkozó bizonyítékokkal együtt – írásban értesíteni kell az illetékes hatóságot attól az időponttól számított tíz munkanapon belül, amikor a mezőgazdasági termelő olyan helyzetbe kerül, amely ezt lehetővé teszi.

V. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

76. cikk

Minimális támogatások

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egyáltalán nem nyújtanak támogatást azokban az esetekben, ahol a támogatási kérelmenkénti összeg nem haladja meg az 100 EUR-t.

77. cikk

A támogatáscsökkentések halmozódása

Amennyiben a meg nem felelés esete egyben szabálytalanság is, és ezért a IV. címnek mind a II., mind a III. fejezetével összhangban meghatározott támogatáscsökkentések vagy támogatás köréből való kizárások alkalmazása tekintetében releváns:

a)	a IV. cím II. fejezete szerinti támogatáscsökkentéseket vagy támogatás köréből való kizárásokat kell alkalmazni a szóban forgó támogatási rendszerre;

b)

a IV. cím III. fejezete szerinti támogatáscsökkentést vagy támogatás köréből való kizárást kell alkalmazni az egységes támogatási rendszer, az egységes területalapú támogatási rendszer, valamint az a) pontban említett támogatáscsökkenések és támogatás köréből való kizárások hatálya alá nem tartozó bármely támogatási rendszer keretében nyújtandó támogatások teljes összege tekintetében.

Az első albekezdésben megállapított támogatáscsökkentéseket és támogatás köréből való kizárásokat a 78. cikk (2) bekezdésével összhangban, az egyéb közösségi vagy a nemzeti jogszabályok rendelkezései által meghatározott kiegészítő szankciók sérelme nélkül kell alkalmazni.

78. cikk

A támogatáscsökkentések alkalmazása az egyes támogatási rendszerek esetében

(1)   A 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerek keretében egy mezőgazdasági termelő számára odaítélendő támogatás összegét a szóban forgó támogatási rendszerben előírt feltételek szerint a tagállamok számítják ki, szükség esetén figyelembe véve a bázisterület, a garantált legnagyobb terület, illetve a támogatásra jogosult állatok számának túllépését.

(2)   A 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt minden támogatási rendszerben a szabálytalanságok, késedelmes benyújtások, a parcellák be nem jelentése, a költségvetési felső határok túllépése, a moduláció, a pénzügyi fegyelem, valamint a kölcsönös megfeleltetés figyelmen kívül hagyása esetében a támogatáscsökkentést vagy a támogatás köréből való kizárást szükség esetén a következő módon és sorrendben kell alkalmazni:

a)	a IV. cím II. fejezetében előírt támogatáscsökkentést vagy támogatás köréből való kizárást kell alkalmazni szabálytalanságok esetében;

b)	az a) pont alkalmazása eredményeként megállapított összeg képezi az alapját az e rendelet 23. és 24. cikkével összhangban késedelmes benyújtás esetén alkalmazott támogatáscsökkentés kiszámításának;

c)	a b) pont alkalmazása eredményeként megállapított összeg képezi az alapját az e rendelet 55. cikkével összhangban a mezőgazdasági parcella be nem jelentése esetén alkalmazott támogatáscsökkentés kiszámításának;

d)

az olyan támogatási rendszerek tekintetében, amelyeknél a költségvetési felső határ rögzített a 73/2009/EK rendelet 51. cikkének (2) bekezdésével, 69. cikkének (3) bekezdésével, 123. cikkének (1) bekezdésével és 128. cikkének (1) bekezdésével, vagy amelyeknél ilyen felső határt alkalmaznak az említett rendelet 126. cikkének (2) bekezdésével, 127. cikkének (2) bekezdésével és 129. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a tagállamok összesítik az a), b) és c) pontok alkalmazásának eredményeként megállapított összegeket.

Minden ilyen támogatási rendszer esetében egy együtthatót állapítanak meg, úgy, hogy elosztják a szóban forgó költségvetési felső határ összegét az első albekezdésben említett összegek végösszegével. Ha a kapott együttható 1-nél nagyobb, akkor az alkalmazott együttható 1 lesz.

Az egyéni termelő részére egy olyan támogatási rendszer keretében odaítélendő támogatás kiszámításához, amely rendszerben költségvetési felső határt állapítottak meg, az első albekezdés a), b) és c) pontja alkalmazásának eredményeként megállapított összeget meg kell szorozni a második albekezdésben meghatározott együtthatóval.

79. cikk

A modulációból, pénzügyi fegyelemből és kölcsönös megfeleltetésből eredő támogatáscsökkentések kiszámításának alapja

(1)   A 73/2009/EK rendelet 7. és 10. cikkében előírt modulációból, illetve adott esetben a 378/2007/EK tanácsi rendelet (22) (1) bekezdésében előírt modulációból származó támogatáscsökkentést, valamint a 73/2009/EK rendelet 11. cikkében meghatározott, a pénzügyi fegyelem megsértése miatti támogatáscsökkentést és az ez utóbbi rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt támogatáscsökkentést az e rendelet 78. cikkében előírt eljárásnak megfelelően a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerekből származó támogatások azon összegére kell alkalmazni, amelyre az adott mezőgazdasági termelő jogosult.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásából származó támogatások összege szolgál alapul a kölcsönös megfeleltetés figyelmen kívül hagyása miatt az e rendelet IV. címének III. fejezetével összhangban alkalmazandó támogatáscsökkentések kiszámításához.

80. cikk

Jogosulatlan kifizetések visszatérítése

(1)   Amennyiben jogosulatlan kifizetés történt, akkor a mezőgazdasági termelőnek a szóban forgó összeget a (2) bekezdés szerint számított kamattal együtt vissza kell fizetnie.

(2)   A visszafizetési kötelezettségről a mezőgazdasági termelőnek küldött értesítés és a visszafizetés vagy levonás között eltelt időszakra kamatot számítanak fel.

Az alkalmazandó kamatlábat a nemzeti jogszabályokkal összhangban kell kiszámítani, de ez nem lehet alacsonyabb, mint a nemzeti rendelkezések alapján a visszatérítendő összegek esetében alkalmazandó kamatláb.

(3)   Az (1) bekezdésben említett visszafizetési kötelezettséget nem lehet alkalmazni, ha a kifizetés az illetékes hatóság vagy más hatóság által elkövetett hiba következtében történt, és a hibát a mezőgazdasági termelő ésszerűen nem vehette észre.

Ha azonban a hiba az érintett kifizetés kiszámítására vonatkozó tényadatokat érinti, az első albekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a visszatérítésről szóló határozatot a kifizetéstől számított 12 hónapon belül nem közölték.

Article 81

Tévesen kiosztott jogosultságok visszatérítése

(1)   A 73/2009/EK rendelet 137. cikkének sérelme nélkül, amennyiben a támogatási jogosultságok 795/2004/EK rendelettel vagy az 1120/2009 rendelettel összhangban történő kiosztását követően megállapítást nyer, hogy egyes támogatási jogosultságok tévesen kerültek kiosztásra, az érintett mezőgazdasági termelő a tévesen kiosztott támogatási jogosultságot átadja a 73/2009/EK rendelet 41. cikkében említett nemzeti tartalékba.

Abban az esetben, ha az érintett mezőgazdasági termelő időközben a támogatási jogosultságait átadta más mezőgazdasági termelőknek, a kedvezményezettekre is vonatkozik az első albekezdésben előírt kötelezettség az átadott támogatási jogosultságok számával arányosan, amennyiben az a mezőgazdasági termelő, akinek először kiosztásra kerültek a támogatási jogosultságok, nem rendelkezik elegendő számú támogatási jogosultsággal a tévesen kiosztott támogatási jogosultságok értékének fedezésére.

A tévesen kiosztott támogatási jogosultságot úgy kell tekinteni, mint ab initio nem kiosztott jogosultságot.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 137. cikkének sérelme nélkül, amennyiben a támogatási jogosultságok 795/2004/EK rendelettel vagy az 1120/2009 rendelettel összhangban történő kiosztását követően megállapítást nyer, hogy a támogatási jogosultságok értéke túl magas, ezt az értéket ennek megfelelően ki kell igazítani. Ezt a módosítást azon támogatási jogosultságok tekintetében is el kell végezni, amelyeket időközben átadták más mezőgazdasági termelőknek. A csökkentés értékét a 73/2009/EK rendelet 41. cikkében említett nemzeti tartalékba kell helyezni.

A támogatási jogosultságokat ab initio a módosítás eredményeképpen kapott értéken kiosztottnak kell tekinteni.

(3)   Amennyiben az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági termelő számára a 795/2004/EK és az 1120/2009 rendelettel összhangban kiosztott jogosultságok száma nem helytálló, és amennyiben a téves kiosztásnak nincs hatása a mezőgazdasági termelő által kapott jogosultságok összértékére, a tagállam újra kiszámítja a támogatási jogosultságokat, és adott esetben kiigazítja a mezőgazdasági termelőnek kiosztott jogosultságok típusát.

Az első albekezdés azonban nem alkalmazandó abban az esetben, ha ésszerűen feltételezhető, hogy a mezőgazdasági termelő észrevehette volna a hibákat.

(4)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem hajtják be a tévesen kiosztott támogatási jogosultságokat, amennyiben ezek teljes összege termelőnként nem haladja meg az 50 eurót. Ezenkívül abban az esetben, ha a (3) bekezdésben említett összérték nem haladja meg az 50 eurót, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem végzik el az újraszámítást.

(5)   Amennyiben egy mezőgazdasági termelő az 1782/2003/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdését, vagy a 73/2009/EK rendelet 43. cikkének (1) vagy (2) bekezdését, 62. cikkének (1), (3) vagy (5) bekezdését figyelmen kívül hagyva adta át bármennyi támogatási jogosultságát, úgy az átadást meg nem történtnek kell tekinteni.

(6)   A jogosulatlanul kifizetett összegek a 80. cikknek megfelelően kerülnek visszatérítésre.

82. cikk

Az üzemek átruházása

(1)   E cikk alkalmazásában:

a)	a „mezőgazdasági üzem átruházása” az érintett termelési egységek vonatkozásában az eladás, haszonbérletbe adás, vagy bármilyen hasonló típusú ügylet;

b)	az „átruházó” az a mezőgazdasági termelő, akinek az üzeme átruházásra kerül egy másik mezőgazdasági termelőre;

c)	a „kedvezményezett” az a mezőgazdasági termelő, akire az üzemet átruházzák.

(2)   Amennyiben valamely üzem egy támogatási kérelem benyújtását követően teljes egészében átruházásra kerül egy mezőgazdasági termelőről egy másikra, azt megelőzően, hogy a támogatás odaítéléséhez szükséges minden feltételnek eleget tettek volna, az átruházó részére az átruházott üzemre vonatkozóan nem lehet támogatást nyújtani.

(3)   Az átruházó által kért támogatást a kedvezményezettnek nyújtják, ha:

a)	a tagállam által meghatározandó átruházási időszakon belül a kedvezményezett értesíti az illetékes hatóságot az átruházásról, és kéri a támogatás kifizetését;

b)	a kedvezményezett bármilyen, az illetékes hatóság által kért bizonyítékot bemutat;

c)	az átruházott üzem vonatkozásában a támogatás odaítéléséhez szükséges minden feltételnek eleget tettek.

(4)   Amint a kedvezményezett tájékoztatja az illetékes hatóságot, és a (3) bekezdés a) pontja szerinti támogatás kifizetését kéri:

a)	az átruházó összes joga és kötelezettsége, amely az illetékes hatóság és az átruházó között a támogatási kérelem eredményeképpen létrejött jogviszonyból származik, a kedvezményezettre száll át;

b)	az átruházónak a támogatás odaítéléséhez szükséges minden cselekményét és az átruházást megelőzően tett minden nyilatkozatát a kedvezményezettnek tulajdonítják a vonatkozó közösségi szabályok alkalmazásában;

c)	adott esetben, az átruházott üzemet a szóban forgó gazdasági év vagy támogatási időszak vonatkozásában különálló üzemnek tekintik.

(5)   Amennyiben egy támogatási kérelmet a támogatás odaítéléséhez szükséges intézkedések elvégzését követően nyújtottak be, és az üzemet teljes egészében ezen intézkedések megkezdése után, de még a támogatás odaítéléséhez szükséges feltételek teljesítése előtt egy másik mezőgazdasági termelő részére ruházták át, a támogatás odaítélhető a kedvezményezettnek, feltéve, hogy a (3) bekezdés a) és b) pontjában előírt feltételek teljesülnek. Ebben az esetben a (4) bekezdés b) pontja alkalmazandó.

(6)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy adott esetben a támogatást az átruházónak ítélik oda. Ebben az esetben:

a)	a kedvezményezettnek nem nyújtanak támogatást;

b)	a tagállamok értelemszerűen alkalmazzák a (2)–(5) bekezdésben megállapított követelményeket.

83. cikk

Kiegészítő intézkedések és a tagállamok kölcsönös segítségnyújtása

A tagállamok meghoznak minden további intézkedést az integrált rendszer megfelelő alkalmazása érdekében, valamint kölcsönösen segítik egymást az e rendeletben előírt ellenőrzések elvégzésében.

Ebben a vonatkozásban, ahol ez a rendelet nem ír elő megfelelő támogatáscsökkentéseket és támogatás köréből való kizárásokat, a tagállamok megfelelő nemzeti szankciókat írhatnak elő a termelőkkel vagy egyéb piaci szereplőkkel – például a vágóhidakkal vagy a támogatások odaítélésének eljárásában részt vevő társulásokkal – szemben, abból a célból, hogy biztosítsák az ellenőrzési követelmények betartását, amilyen például az üzem naprakész csordanyilvántartása vagy a bejelentési kötelezettségek tiszteletben tartása.

84. cikk

Értesítések

(1)   A tagállamok minden évben legkésőbb július 15-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az integrált rendszerbe tartozó támogatási rendszerekről az előző naptári évre vonatkozóan, különösen a következő pontok tekintetében:

a)

az integrált rendszer végrehajtásának állapota, beleértve különösen a kölcsönös megfeleltetési követelmények ellenőrzése kapcsán választott lehetőségeket, valamint a kölcsönös megfeleltetési követelmények és feltételek ellenőrzéséért felelős, illetékes ellenőrző szervek, továbbá a különleges támogatás igazgatása és ellenőrzése tekintetében hozott különös intézkedéseket;

b)	az igénylők száma, az összterület, az állatok összesített száma és az összmennyiségek;

c)	az ellenőrzések által érintett igénylők száma, az ellenőrzött összterület, valamint azon állatok összesített száma és azon összmennyiségek, amelyekre az ellenőrzések kiterjedtek;

d)	az elvégzett ellenőrzések eredménye, a IV. cím szerint alkalmazott támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások feltüntetésével;

e)	a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzések eredményei a III. cím III. fejezetének megfelelően.

(2)   A tagállamok továbbá legkésőbb minden év október 31-ig a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott formanyomtatvány segítségével, elektronikus úton értesítik a Bizottságot az állandó legelőként hasznosított földterületeknek az összes mezőgazdasági területhez viszonyított arányáról, az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(3)   Kivételes, kellően indokolt helyzetekben a tagállamok, a Bizottsággal történő megállapodás esetén, eltérhetnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőktől.

(4)   Az integrált rendszer részeként létrehozott számítógépes adatokat az ágazati szabályok keretében meghatározott, a tagállamok által a Bizottságnak megküldendő információk alátámasztására kell felhasználni.

(5)   A tagállamok a közvetlen támogatások 73/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével és e rendelet 79. cikkével összhangban történő lineáris csökkentése esetén haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a csökkentésre alkalmazott százalékos arányról.

85. cikk

Felosztási kulcs

A 73/2009/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett, 4 százalékpontnak megfelelő összegekre vonatkozó felosztási kulcsot úgy kell képezni, hogy a tagállamok részesedését a mezőgazdasági földterületből, illetve a mezőgazdasági foglalkoztatottságból 65, illetve 35 %-os súllyal kell figyelembe venni.

Az egyes tagállamoknak a terület, illetve a foglalkoztatás tekintetében fennálló részesedését az adott tagállam vásárlóerő-paritásban kifejezett egy főre jutó relatív bruttó hazai termékének (GDP) függvényében kiigazítják, azon tagállamok átlaga különbségének az egyharmada alapján, amelyekre a moduláció vonatkozik.

E célból az alábbi, az Eurostatnál 2003 augusztusában rendelkezésre álló adatokra támaszkodó alapadatokat kell alkalmazni:

a)	a mezőgazdasági terület vonatkozásában, az 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) összhangban létrehozott, a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó 2000. évi felmérés;

b)	a mezőgazdasági foglalkoztatottság vonatkozásában, az 577/98/EK tanácsi rendelettel (24) összhangban a mezőgazdaság, vadászat és halászat terén végzett 2001. évi munkaerő-felmérés;

c)	a vásárlóerő-paritásban kifejezett egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vonatkozásában a nemzeti számlák alapján számított, 1999–2001-es hároméves átlag.

III. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

86. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 796/2004/EK rendelet 2010. január 1-jén hatályát veszti.

A 2010. január 1. előtt kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal összefüggő támogatási kérelmekre azonban továbbra is az említett rendeletet kell alkalmazni.

(2)   A 796/2004/EK rendeletre történő hivatkozásokat a továbbiakban e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni, és azokat a II. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

87. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2010. január 1-jétől kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal kapcsolatos támogatási kérelmekre kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 141., 2004.4.30., 18. o.

(3)  HL L 148., 2008.6.6., 1. o.

(4)  Lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát.

(5)  HL L 141., 2004.4.30., 1. o.

(6)  HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

(7)  HL L 156., 2003.6.25., 9. o.

(8)  HL L 5., 2004.1.9., 8. o.

(9)  HL L 171., 2005.7.2., 6. o.

(10)  Lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát.

(11)  Lásd e Hivatalos Lap 27 oldalát.

(12)  HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

(13)  HL L 160., 1999.6.26., 1. o.

(14)  HL L 215., 1992.7.30., 85. o.

(15)  HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

(16)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(17)  HL L 193., 2002.7.20., 74. o.

(18)  HL L 124., 1971.6.8., 1. o..

(19)  HL L 193., 2002.7.20., 1. o.

(20)  HL L 171., 2006.6.23., 90. o.

(21)  HL L 368., 2006.12.23., 74. o.

(22)  HL L 95., 2007.4.5., 1. o.

(23)  HL L 321., 2008.12.1., 14. o.

(24)  HL L 77., 1998.3.14., 3. o.

---

---

---