2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/1

(1)

Dánia 2005. szeptember 13-i levelében (2) értesítette a Bizottságot a dániai hajóűrtartalomadó-rendszer módosításáról, amely rendszert eredetileg a 2002. március 12-i határozattal (3) engedélyeztek (az N 563/01 sz. ügy).

(2)

Ezt a módosítást N 469/05. számon vették nyilvántartásba bejelentett támogatásként. A bejelentett módosítást a 2005. június 1-jei 408. számú törvény léptette hatályba.

(3)

A 2005. október 28-i, 2006. május 19-i és augusztus 29-i levelében (4) a Bizottság további tájékoztatást kért a dán hatóságoktól, melyet azok 2005. november 22-i, 2006. június 30-i és 2006. szeptember 29-i válaszleveleikben adtak meg (5).

(4)

A 2007. február 7-i határozatában a Bizottság az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (6) (a továbbiakban: az állami támogatási eljárásról szóló rendelet) 4. cikkének (4) bekezdése alapján hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezéséről határozott (a továbbiakban: vizsgálati eljárást kezdeményező határozat). A 2007. április 4-i határozatában a Bizottság, a dán hatóságok kérésére, a vizsgálati eljárást kezdeményező határozatot módosító helyesbítési határozat elfogadásáról határozott. A határozatot összefoglaló értesítést, valamint a levél teljes – javított változatú – szövegét (a továbbiakban: a Bizottság 2002. március 12-i határozata), annak hivatalos nyelvén, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozata 2007. június 19-i 135. számában tették közzé (7).

(5)

A 2007. március 7-i levelében (8) Dánia benyújtotta a vizsgálati eljárást kezdeményező határozattal kapcsolatos észrevételeit. A 2007. július 19-i levélben (9) csak egy érdekelt fél nyújtott be észrevételeket.

(6)

A bejelentett intézkedés leírását a vizsgálati eljárást kezdeményező határozatban közzétették, amelyre e fejezetben ismételten utalni fogunk.

(7)

Az ugyanazon csoporthoz tartozó két vállalat közötti kereskedelmi tranzakcióknak a szokásos piaci feltételek elve alapján kell történnie. Ez az elv azt jelenti, hogy ellenőrzik, hogy az egyazon vállalatcsoporthoz tartozó kapcsolt vállalatok közötti tranzakciók során az árak összhangban vannak-e a piaci árakkal. Ahhoz, hogy az adóügyi igazgatás ellenőrizni tudja az említett elv betartását, a társaságoknak minden szükséges információt meg kell adniuk az egyazon vállalatcsoporthoz tartozó kapcsolt vállalatokkal folytatott pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban.

(8)

A 2005. június 1-jei 408. számú törvény mentességet biztosít a dániai hajóűrtartalom-adó megfizetésével érintett dán tengerhajózási vállalatok számára (10) azon kötelezettségük alól, hogy az adóhatóságok számára biztosítsanak minden szükséges tájékoztatást az ugyanazon csoporthoz tartozó külföldi vállalatokkal folytatott pénzügyi tranzakcióikat illetően.

(9)

Pontosabban az említett törvény 1. cikkének (9) bekezdése azt határozza meg, hogy „az (1)–(8) bekezdés nem alkalmazandó azokra a vállalatokra … stb., amelyek jövedelembevallásukat a hajóűrtartalomadóról szóló törvény alapján készítik azon jogi személyekkel vagy állandó telephelyekkel (v.ö. 1. bekezdés (2)–(4) pontja) folytatott ellenőrzött tranzakcióikat illetően, amelyek esetében az ilyen tranzakciókból szerzett bevételt hozzá kell rendelni a hajóűrtartalomadó szerinti bevételhez”. A cikkben említett (1)–(8) bekezdést az adóigazgatásról szóló törvény (a legutóbb a 2004. december 22-i 1441. számú törvény 1. cikkével módosított 2004. augusztus 12-i 869. számú, egységes szerkezetbe foglalt törvény) 3B. cikkének (9) bekezdése tartalmazza. Az említett bekezdések a Dániában működő dán vállalatok számára előírt két fontosabb kötelezettségre vonatkoznak, nevezetesen a következőkre:

(10)

A bejelentett módosítás a határon átnyúló tranzakcióik tekintetében valóban mentességet biztosít a hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozó vállalatok számára mindkét kötelezettség alól, de a hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozó vállalatok ugyanezen kötelezettségei továbbra is érvényben maradnak a kapcsolt vállalatok között Dánián belül folytatott tranzakciókat illetően.

(11)

A bejelentett intézkedés tehát érinti a dán hajóűrtartalomadó-rendszert jóváhagyó 2002. március 12-i első határozat 2.11.1. pontjában említett „szokásos piaci feltételek elvét” (11), mivel az említett intézkedés a határon átnyúló tranzakcióik tekintetében módosítani fogja a hajóűrtartalomadó-rendszer előnyeiben részesülő vállalatok tájékoztatási és nyilvántartási kötelezettségét.

(12)

A tájékoztatási és nyilvántartási kötelezettség alóli mentesség csak a hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozó vállalatokra vonatkozik.

(13)

A hajóűrtartalomadó-rendszert az N 563/01 számú ügyben 2002. március 12-én, illetve az N 469/05 számú ügyben 2007. február 7-én hozott bizottsági határozatban írják le. Főbb sajátosságaira az alábbi fejezetben emlékeztetünk.

(14)

A támogatható tevékenységekkel kapcsolatos és a hajóűrtartalomadó-rendszer szerint adóköteles jövedelem egy átalányösszeg, mely az egyes hajók tekintetében azok űrtartalma alapján megállapított, rögzített összegek összegével egyenlő, tekintet nélkül a hajózási vállalat által szerzett valódi haszonra, az alábbiak szerint:

(15)

Az ilyen módon kiszámított jövedelmet a társasági adó rendes mértéke szerint adóztatják.

(16)

Ez a 2001. január 1-jei hatállyal végrehajtott rendszer a Dániában adóköteles (vagyis Dániában állandó telephellyel rendelkező) és tengeri szállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat érinti. A rendszer nyitva áll azon külföldi vállalatok előtt is, amelyek Dániában kerültek nyilvántartásba vételre azáltal, hogy oda helyezték át üzleti székhelyüket. Csak a hajózási szállítási tevékenységből származó bevétel tartozik e rendszer hatálya alá.

(17)

A hajózási vállalatok szabadon eldönthetik, hogy a rendszer hatálya alá kívánnak-e tartozni. A döntést a hajóűrtartalomadó-rendszer első alkalommal történő alkalmazása szerinti évre vonatkozóan készített adóbevallás benyújtásáig meg kell hozni. A hajóűrtartalom-adózási rendszer hatálya alá tartozásra vonatkozó döntés 10 éves időszakra jelent kötelezettséget. Dánián belül az egyazon vállalatcsoporthoz tartozó hajózási vállalatoknak ugyanezt a döntést kell meghozniuk a hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozásra vonatkozó döntés tekintetében. Amennyiben egy tengerhajózási vállalat a hajóűrtartalomadó-rendszer mellett dönt, az ennek feltételeit teljesítő valamennyi hajója és tevékenysége ezen adórendszer hatálya alá tartozik.

(18)

A Bizottság tudomása szerint Dánia jelenleg a hajóűrtartalom-adózási rendszeren kívül csak egy rendszert alkalmaz a tengeri szállítási szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplők javára: ez a rendszer mentesíti a hajótulajdonosokat a jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok megfizetése alól a támogatható hajók fedélzetén dolgozó tengerészek tekintetében (az úgy nevezett DIS rendszer) (12).

(19)

Amint arra a 2007. február 7-i határozat emlékeztet, a dán hatóságok 2006. február 14-i levelükben kötelezettséget vállaltak arra vonatkozóan, hogy 10 éven belül újból bejelentik a bejelentett módosítást. A vizsgált intézkedés ezek szerint 2015 végén jár le.

(20)

Amint arra a 2007. február 7-i határozat emlékeztet, a dán hatóságok jelezték, hogy a módosításnak nincs költségvetési hatása a hatályos rendszerre. Az egyes támogatásokat a tervezett módosítás nem módosítja.

(21)

A vizsgálati eljárást kezdeményező határozatában a Bizottság a bejelentett intézkedéssel kapcsolatban két főbb aggályos kérdést fejtett ki.

(22)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az elhatároló intézkedések alapvető fontosságúak a hajóűrtartalomadó-rendszerek kijátszhatatlanságának biztosításában.

(23)

Különösen, a szóban forgó elhatároló intézkedés eredményes végrehajtása hiányában, a tengeri szállítástól eltérő ágazatok számára – legyenek ezek akár a kérdéses tagállamban, akár más országokban – lehetőség nyílik a társasági adó kijátszására a kérdéses tagállam hajóűrtartalomadó-rendszere szerint adóztatott kapcsolt vállalattal folytatott kereskedelmi tranzakciók útján.

(24)

A Bizottság emellett attól is tartott, hogy a bejelentéssel érintett elhatároló intézkedés módosításának eredményeként olyan helyzet jöhet létre, ahol a más országokban adóköteles és ilyen módon a dániai hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá nem tartozó tevékenységek jogosulatlanul részesülnek az utóbbi előnyeiből a dániai hajóűrtartalomadó-rendszer szerint megadóztatott, dániai székhelyű kapcsolt vállalatokkal tisztességtelen árakon folytatott tranzakciók útján.

(25)

A Bizottság megemlítette, hogy a dán adóhatóságoknak mindazonáltal továbbra is lehetőségük van a kizárólag a dániai hajóűrtartalomadó-rendszerrel érintett vállalatokat magában foglaló csoporton belüli tranzakciók utólagos ellenőrzésére.

(26)

A dán hatóságok a 2007. március 15-i levelükben (14) reagáltak a vizsgálatot kezdeményező határozatra, amelyben jelezték, hogy nem kívánnak további észrevétellel élni, és ezért a 2005. november 22-i, 2006. június 30-i és 2006. szeptember 29-i levelükben már ismertetett válaszaikra hivatkoztak.

(27)

A 2005. november 22-i levélben a következő szerepel: „A bejelentett rendszer keretében semmilyen állami forrást nem utalnak át kedvezményezett vállalatok számára. A rendszer a tájékoztatási és nyilvántartási követelmények enyhítését célozza, amelynek önmagában nincs gazdasági értéke. A bejelentett rendszer ezért nem tartalmaz a Bizottság által előzőleg jóváhagyott rendszerekhez képest semmilyen újabb pénzügyi vagy adóügyi stb. előnyöket. A hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozó hajózási vállalatoknak valamennyi ellenőrzött tranzakciójuk során be kell tartaniuk a szokásos piaci feltételek elvét. A bejelentett rendszer e tekintetben nem változtat meg semmit. A rendszer pusztán a szokásos piaci feltételek elvének való megfeleléssel kapcsolatos nyilvántartási követelmény enyhítését tartalmazza, bizonyos ellenőrzött tranzakciók esetében.”

(28)

A 2006. június 30-i levelükben a dán hatóságok jelezték, hogy a 2005. június 1-jei 408. számú törvény hatálybalépése előtt a tájékoztatási és nyilvántartási kötelezettség csak a kapcsolt vállalatok közötti határon átnyúló tranzakciókra vonatkozott. Az említett törvény ezt a kötelezettséget kiterjesztette a dán hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozó vállalat és egy a hajóűrtartalomadó hatálya alá nem tartozó, Dániában adóköteles vállalat közötti tranzakciókra is.

(29)

A 2006. szeptember 29-i levelükben a dán hatóságok azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a külföldi országok, például a Dánián kívüli más tagállamok, viseljék-e a dán hajóűrtartalom-adó megfizetésével érintett vállalatokkal folytatott valamennyi határon átnyúló tranzakció ellenőrzésének terhét, a következőket jelezték:

„Egy ország adóhatóságának feladatai közé tartozik az adott országban adóköteles üzleti tevékenységek, illetve magánszemélyek pénzügyi kimutatásainak ellenőrzése. Nemzetközi kötelezettségvállalások alapján emellett szükség lehet más országok tájékoztatására – saját kezdeményezésre vagy kérésre.

A tagállam adóhatóságának saját illetékességébe kell, hogy tartozzon annak eldöntése, hogy miként teljesíti ellenőrzési feladatait. A dán adóhatóságok számára alapvető fontosságú, hogy a rendelkezésre álló források figyelembevételével megőrizzék a dán adóbevételeket. Ez egyben azt is jelenti, hogy ellenőrzési tevékenységük során természetesen azon adófizető jogalanyokra koncentrálnak, amelyeket a kockázatértékelés alapján érdemes szorosan figyelemmel kísérni.

A dán hajóűrtartalomadó-rendszer javasolt módosítása nem változtatja meg a fenti feltételeket. Éppen ellenkezőleg, az intézkedés a dán adóhatóságok azon lehetőségét érintheti, amellyel megfelelhetnek a más országok adóhatóságától érkező információkérésnek.

Különösen a transzferárakkal kapcsolatos aggályok esetén, a tranzakciók megtörténte után nehézségekbe ütközhet annak igazolása, hogy a belső tranzakciókra a szokásos piaci feltételek elve szerint került sor. Gyakran előfordul, hogy az értékeléshez használt összehasonlítási alap nem teljes körű. Ezért a szükséges adatok jóval egyszerűbben szerezhetők be a csoporton belüli tranzakciók végrehajtásának időpontjában. Egyértelmű, hogy a nyilvántartási kötelezettség folyamatosan ösztönzőleg hat azon dokumentumok beszerzésére, amelyek igazolják, hogy a csoporton belüli tranzakciókra a szokásos piaci feltételek elve szerint került sor.

A bejelentett módosítás jelentősége abban áll, hogy a hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozó jogalanyok számára mentesítést biztosít a nyilvántartási kötelezettségek alól, külföldi vállalatcsoporttal folytatott tranzakciókat illetően. A mentesítés értelmében az ilyen jogalanyoknak nem kell folyamatosan vagy – akár – egyáltalán adatokat szolgáltatniuk annak igazolására, hogy az említett csoporton belüli tranzakciók megfelelnek a szokásos piaci feltételek elvének. Egy másik ország által kért információszolgáltatás teljesíthető a rendelkezésre álló nyilvántartások, például vállalati elszámolások bizonylatai révén. A dán adóhatóságok azonban azt nem tehetik meg, hogy pusztán egy másik ország adóhatóságai által használni kívánt új nyilvántartás készítését írják elő. Ha egy adóalanyra nem vonatkozik a nyilvántartási kötelezettség, akkor nem lehet előírni a számára, hogy egy másik ország javára összehasonlító kimutatást készítsen. A mentesség megadása e tekintetben érintheti hátrányosan a többi országot.”

(30)

Szintén a 2006. szeptember 29-i levélben szerepel a következő azzal kapcsolatban, hogy a vonatkozó elhatároló intézkedés, a bejelentett intézkedés bevezetése után, továbbra is alkalmas lesz-e a dániai hajóűrtartalom-adó megfizetésével érintett tengerhajózási vállalatok külföldi kapcsolt vállalatainak részéről az adókijátszásra tett kísérletek kiszűrésére:

„Ennek biztosításához legalább arra lenne szükség, hogy a külföldi vállalatcsoporttal rendelkező hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozó valamennyi jogalanyt minden évben ellenőrizzék, és hogy a két fél közötti valamennyi tranzakciót ellenőrizzék e tekintetben. Ez azonban teljes képtelenség. A dán adóhatóságok számára előírták, hogy prioritásokat állítsanak fel a rendelkezésre álló forrásaik tekintetében, és lehetőség szerint optimalizálják ellenőrzési tevékenységüket.

Az alkalmazandó szabályok is alátámasztják azt a tényt, hogy a rendszer kijátszhatatlanságának biztosítására a lehető legmegfelelőbb elhatároló intézkedések meghozatalára törekednek. A bejelentett módosítás – a tájékoztatási és nyilvántartási kötelezettség alóli mentesség – ezt a biztosítékot valamelyest gyengíti. Így a bizottsági értesítést.”

(31)

A fent említett levélben a dán hatóságok elismerték, hogy a módosítás egy kissé sérti az elhatároló intézkedést, hozzátéve, hogy „a kissé tényleg csak kis mértéket jelent”. A dán hatóságok szerint „amennyiben az adott határon átnyúló tranzakcióban érintett másik tagállam is fenntart egy hajóűrtartalomadó-rendszert, a módosításnak nincs jelentősége. Problémák csak olyan országok esetében merülhetnek fel, amelyek nem alkalmaznak hasonló hajóűrtartalomadó-rendszert. Fontos tényező lehet ilyen esetben azonban, hogy az adott országban bevezetésre került-e valamilyen nyilvántartási kötelezettség, vagy nem tartotta szükségesnek ilyen kötelezettség bevezetését adóalanyaira vonatkozóan.”

(32)

Arra a kérdésre, hogy a tájékoztatási és nyilvántartási kötelezettség tekintetében mivel lehetne igazolni a dán hajóűrtartalomadó-rendszer szerint adózó és a nem e rendszer szerint adózó (ugyanakkor a dán társasági adó fizetésére köteles) vállalatok közötti egyenlőtlen elbánást, a dán hatóságok azt a választ adták, hogy a speciális pénzügyi kimutatással, amely nem vesz figyelembe levonásokat, a tájékoztatási és nyilvántartási kötelezettség kisebb jelentőséggel bír a hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó személyek esetében.

(33)

Csak egy érdekelt fél, a Dán Hajótulajdonosok Szövetsége (Danmarks Rederiforening) reagált a vizsgálati eljárást kezdeményező határozat összefoglalásáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételére.

(34)

A 2007. július 19-i levelében (15) a Dán Hajótulajdonosok Szövetsége emlékeztet arra, hogy a dániai hajózási vállalatoknak, csakúgy, mint ezt megelőzően, a szokásos piaci feltételek alapján kell eljárniuk, mind belföldön a hajóűrtartalomadóval érintett tevékenységei és az általános tevékenységei között, mind külföldön a külföldi vállalatcsoportokkal való viszonyában. A vállalatnak emellett folyamatosan igazolnia kell az alkalmazott árakat.

(35)

A Dán Hajótulajdonosok Szövetsége kiemeli, hogy a bejelentett intézkedés alapján a vállalatoknak nem kellene előre tájékoztatást adniuk a külföldi kapcsolt vállalatokkal folytatott kereskedelmi tranzakcióikról, csak ha erre felkérik őket.

(36)

Arra a kérdésre, hogy vajon jogosnak tekinthető-e az, hogy adminisztratív eljárások tekintetében a vállalatokat eltérően kezelik, a Dán Hajótulajdonosok Szövetsége közölte, nem hiszi, hogy a Bizottság véleménye szerint egyes vállalatokra pusztán azért kellene felesleges adminisztratív terheket kivetni, hogy versenyszempontból egyenlően kezeljék őket azon vállalatokkal, amelyekkel kapcsolatban a hatóságok véleménye szerint szükséges a kérdéses adminisztratív eljárások alkalmazása.

(37)

Dánia a Dán Hajótulajdonosok Szövetsége által tett észrevételekkel kapcsolatban nem nyújtott be észrevételeket.

(38)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alapján a közös piaccal összeegyeztethetetlennek tekintendő a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(39)

A hajóűrtartalomadó-rendszer keretében a dán hatóságok az ágazatra egyébként kivetett társasági adó csökkentésével olyan kedvezményt biztosítanak állami forrásból, amely révén bizonyos vállalkozásokat előnyben részesítenek, mivel az intézkedés kifejezetten a nemzetközi hajózási ágazatot érinti. Az ilyen támogatások torzíthatják a versenyt és érinthetik a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel az érintett hajózási tevékenységek piaca alapvetően világméretű.

(40)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentett intézkedés nem változtatja meg azt, hogy a rendszer az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

(41)

Ebben az összefüggésben a legfontosabb kérdés annak megállapítása, hogy a tervezett intézkedés módosítja-e a 2002. március 12-i bizottsági határozat (16) értékelését a rendszer közös piaccal való általános összeegyeztethetőségéről.

(42)

Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, és ily módon kivételt képez az állami támogatások általános tilalma alól. A jelen esetben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentett intézkedést az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján meg kell vizsgálni.

(43)

A tengerhajózási ágazatnak előnyt biztosító támogatást különösen a tengeri szállításnak nyújtott állami támogatásokról szóló 2004. évi közösségi iránymutatásokra (17) (a továbbiakban: iránymutatások) figyelemmel kell vizsgálni.

(44)

Amint a vizsgálati eljárást kezdeményező határozat emlékeztet rá, a hajóűrtartalomadó-rendszer közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően az egyik fő kritérium az említett rendszerhez kapcsolt elhatároló intézkedések végrehajtása. Erre a feltételre az iránymutatások 3.1. pontjának utolsó albekezdése is emlékeztet, amely megállapítja, hogy „amennyiben egy hajótulajdonos társaság más kereskedelmi tevékenységet is folytat, szükséges az átlátható könyvelés annak megakadályozása érdekében, hogy a kedvezmények nem hajózási tevékenységekre is kiterjedjenek (spill-over)”.

(45)

A rendszer szerves részét képező elhatároló intézkedések célja annak biztosítása, hogy az adott tagállamban, illetve bármely más tagállamban vagy harmadik országban a tengeri szállításon kívül más tevékenységre nézve a rendszer közvetetten nem jelent előnyt. Amennyiben a módosított hajóűrtartalomadó-rendszer potenciálisan azt eredményezi, hogy a dán hajóűrtartalomadó-rendszer előnyeit nem tengerhajózási tevékenységek is élvezhetik, a rendszer összeegyeztethetősége kérdésessé válik.

(46)

A főbb elhatároló intézkedések egyike a hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozó vállalatok és lehetséges kapcsolt vállalataik (vagy a kérdéses vállalatok rendes társasági adó hatálya alá tartozó részei) közötti kereskedelmi tranzakciók – a szokásos piaci feltételek elve alapján történő – ellenőrzése, függetlenül attól, hogy a kapcsolt vállalatok belföldi vagy külföldi társaságok.

(47)

Valóban, még ha a dán hatóságok véleménye szerint a tájékoztatási és nyilvántartási követelménynek önmagában nincs is gazdasági értéke, az tulajdonképpen olyan pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódik, amelyek per se gazdasági jelleggel bírnak; a kereskedelmi tranzakciókra vonatkozó elhatároló intézkedés hatékony végrehajtásának hiányában, az adott tagállamban vagy más országban, a tengerhajózáson kívüli egyéb ágazatok előnyben részesülhetnek azáltal, hogy az adott tagállam hajóűrtartalomadó-rendszere alá tartozó kapcsolt vállalattal folytatott tranzakció révén lehetőségük nyílik elkerülni a társasági adó fizetését, anélkül, hogy ezt bármely közös érdekű jogos célkitűzése igazolná.

(48)

Továbbá, amennyiben az elhatároló intézkedések – még ha csak részben is – eredménytelennek bizonyulnak vagy eredménytelenségük valószínűsíthető, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a hajóűrtartalomadó-rendszer olyan adókijátszásra adhat lehetőséget, amely hátrányosan érinti a többi tagállamot vagy EGT-országot.

(49)

Már a fenti okok miatt is az elhatároló intézkedések fellazulása úgy tekintendő, amely hátrányosan befolyásolja a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. A rendszer, ilyen feltételek mellett összeegyeztethetetlen lenne a közös piaccal.

(50)

Emellett, a Bizottság tudomása szerint a dán hatóságok szándéka az, hogy a két kapcsolt vállalat közötti tranzakciókat – a szokásos piaci feltételek elve alapján az elhatároló intézkedés alkalmazásában – olyan esetekben ellenőrizze, amikor az egyik ilyen vállalat részesül a hajóűrtartalomadó-rendszer előnyeiben, azonban csak akkor, ha mindkét ilyen vállalat Dániában adóköteles.

(51)

Ebből következően, míg a hajóűrtartalom-adóval érintett vállalattal folytatott országon belüli tranzakciók ellenőrzése továbbra is a dán adóhatóságok felügyelete alá és felelősségi körébe tartozik, a hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozó dániai vállalat és a külföldi kapcsolt vállalat közötti, határon átnyúló tranzakciók ellenőrzése az érintett külföldi ország feladata, amely nemzetközi pénzügyi tranzakciók tekintetében hiányos felügyeletet és ellenőrzést eredményezne.

(52)

Ebből következik, hogy a bejelentett intézkedés módosítja a Bizottság által 2002-ben jóváhagyott dán hajóűrtartalomadó-rendszert (18), mivel a hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozó vállalatokat mentesíti a 2002-ben hatályban lévő követelmények alól. Elképzelhető, hogy a dán hajóűrtartalomadó hatálya alá tartozó vállalkozások kapcsolt vállalata, a más tagállamban vagy EGT-tagállamban a tengeri szállításon kívül végzett más tevékenységre nézve könnyebben részesülhet a dán hajóűrtartalomadó-rendszer előnyeiben és mentesül a rendes társasági adó fizetése alól az érintett tagállamban vagy EGT-országban. Ezt Dánia is elismeri, amikor kijelenti, hogy az adott elhatároló intézkedés „egy kissé” kárt szenved. Mindazonáltal, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elve az ágazat valamennyi vállalatára vonatkozik; a dán hatóságok feltételezik, hogy a csalás és az adókijátszás az üzleti tranzakciók során nem gyakori jelenségek, azonban, még ha ez így is van, a nemzetközi tranzakciók esetében a megfelelő gyakorlatának biztosításához szükségesnek tűnik az ellenőrzés.

(53)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a csoporton belüli tranzakciókra vonatkozó elhatároló intézkedésnek megfelelő védelmet kell biztosítania a közös piac azon torzulásával szemben, amelyet az adott tagállamban vagy más tagállamokban a kapcsolt vállalatoknak nyújtott előnyök egyaránt kiválthatnak. Ellenkező esetben a hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozó vállalaton keresztül végrehajtott adókijátszás következményei súlyos károkat okozhatnak a közös piac működésében.

(54)

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy minden, hajóűrtartalomadó-rendszert alkalmazó tagállamnak úgy kell kezelnie a határon átnyúló, csoporton belüli tranzakciókat (azon határon átnyúló tranzakciókat illetően, amelyek előnyt biztosíthatnak bármely más tagállamban vagy EGT-országban lévő kapcsolt vállalat számára), mintha azok saját területén előnyt jelentenének az ilyen vállalatok számára. Másként fogalmazva, egy tagállamnak, a csoporton belüli tranzakciókra vonatkozó elhatároló intézkedés végrehajtásának alkalmazásában, ugyanazokat az előírásokat kell alkalmaznia a hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozó vállalatok külföldi kapcsolt vállalattal folytatott tranzakcióira, mint amelyeket az országon belül működő, nem a hajóűrtartalomadó-rendszer alá tartozó kapcsolt vállalattal folytatott tranzakciókra alkalmaz.

(55)

A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elve alapján a hajóűrtartalomadó-rendszerben érintett tagállamnak, az országon belüli tranzakciókra (amelyek hátrányosan érinthetik az adott tagállamot) és a határon átnyúló tranzakciókra (amelyek hátrányosan érinthetnek más tagállamokat és EGT-országokat) azonos tájékoztatási és nyilvántartási kötelezettségeket kell kiszabnia, az adott elhatároló intézkedés alapján. Ez az adatszolgáltatás ugyanis alapvető fontosságú a transzferárak egyazon vállalatcsoporton belüli ellenőrzése szempontjából.

(56)

A dániai hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozó vállalat és annak bármely külföldi kapcsolt vállalata közötti tranzakciók dán adóhatóságok által történő ellenőrzésének enyhítésével Dánia nem tartja be a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és az egységes bánásmód elvét. Egy ilyen intézkedés révén Dánia arra a tagállamra és EGT-országra hárítaná át, legalább részben, azt a terhet, amelyet a rendszer által meghatározott célkitűzések betartásának és a közös piac lehetséges torzulásának ellenőrzése jelent, ahol a tranzakcióban érintett, nem a hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá tartozó kapcsolt vállalat adózik.

(57)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett intézkedés eredményeképpen jelentős mértékben gyengül a más tagállamból vagy egy EGT-országból származó elhatároló intézkedés.

(58)

A Bizottság továbbá, a tájékoztatási és nyilvántartási kötelezettség tekintetében nem tartja igazoltnak a csak belföldi kapcsolt vállalatokkal rendelkező és hajóűrtartalom-adó szempontjából nem támogatható kedvezményezettek, illetve a csak külföldi kapcsolt vállalatokkal rendelkező kedvezményezettek közötti egyenlőtlen bánásmódot. Az intézkedés ily módon indokolatlanul torzítja a versenyt a külföldi kapcsolt vállalatokkal rendelkező és az ilyenekkel nem rendelkező vállalatok között.

(59)

Ennek következtében a bejelentett intézkedés olyan hatásokkal jár, amelyek az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében hátrányosan befolyásolják a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, és amelyek nem felelnek meg az iránymutatások 3.1. pontjának utolsó albekezdésében szereplő követelménynek. Az adott intézkedést ezért az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a közös piaccal összeegyeztethetetlennek kell nyilvánítani.

(60)

Következtetésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentett intézkedés az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a közös érdeket sértő torzuláshoz vezetne, és így a dániai hajóűrtartalomadó-rendszert az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősíti,

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/8

(1)

A 2003/85/EK irányelv a ragadós száj- és körömfájás kitörése esetén alkalmazandó minimális védelmi intézkedéseket, valamint az illetékes hatóságok és a gazdálkodó közösség betegséggel kapcsolatos tudatosságának és felkészültségének növelését célzó megelőző intézkedéseket ír elő.

(2)

A 2003/85/EK irányelv 65. cikke előírja, hogy a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a ragadós száj- és körömfájás-vírus kutatás, diagnózis vagy gyártás céljából történő kezelését csak a XI. mellékletben felsorolt, jóváhagyott laboratóriumok végezhessék, amelyeknek legalább az említett irányelv XII. mellékletében meghatározott biológiai biztonsági követelmények szerint kell működniük.

(3)

A 2003/85/EK irányelv XI. mellékletének A. része a ragadós száj- és körömfájás élővírusának kutatási és diagnosztikai célból történő kezelésére feljogosított nemzeti laboratóriumok jegyzékét tartalmazza. Ugyanezen melléklet B. része a vakcina-előállítás alatt vírusantigének kezelését végző laboratóriumok jegyzékét tartalmazza.

(4)

Franciaország hivatalosan értesítette a Bizottságot, hogy egyik nemzeti referencialaboratóriuma és egy vakcina-előállító laboratóriuma már nem teljesíti a 2003/85/EK irányelv 65. cikkének d) pontjában előírt biológiai biztonsági követelményeket.

(5)

Hollandia hivatalosan értesítette a Bizottságot, hogy ismét megváltozott a ragadós száj- és körömfájás élővírusának kezelésére feljogosított nemzeti diagnosztikai laboratóriumának neve, valamint hogy a korábbi Central Institute for Animal Disease Control (CIDC-Lelystad) azon részét, amely a ragadós száj- és körömfájás élővírusának vakcina-előállítás céljából történő kezelésére jogosult, egy zártkörű társaság, a Lelystad Biologicals BV, Lelystad vette át.

(6)

Ezért módosítani kell a ragadós száj- és körömfájás élővírusának kezelésére feljogosított nemzeti laboratóriumoknak a 2003/85/EK irányelv XI. mellékletében található jegyzékét.

(7)

A 2003/85/EK irányelv XII. mellékletének 1. pontja a ragadós száj- és körömfájás élővírusának kezelésére feljogosított laboratóriumok számára biológiai biztonsági követelményeket ír elő. Ennek értelmében az ilyen laboratóriumoknak és létesítményeknek meg kell felelniük a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottság 1985 áprilisában Rómában tartott 26. ülésén megfogalmazott és 1993-ban módosított, „Minimumszabályok a ragadós száj- és körömfájás élő vírusával in vivo és in vitro foglalkozó laboratóriumoknak” című dokumentumában megállapított minimumkövetelményeknek vagy meg kell azokat haladniuk.

(8)

A 2003/85/EK irányelv XV. mellékletének 1. pontja előírja, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusával foglalkozó valamennyi nemzeti laboratóriumnak a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottság 1985-ben Rómában tartott 26. ülésén megfogalmazott és az 1993-ban Rómában tartott 30. ülésén kiadott jelentés 6. függelékének ii. pontja által módosított, „Minimumszabályok a ragadós száj- és körömfájás élő vírusával in vivo és in vitro foglalkozó laboratóriumoknak” című dokumentumában megállapított magas szintű biztonsági feltételek mellett kell működnie.

(9)

Ezenkívül a 2003/85/EK irányelv XVI. mellékletének 7. pontja előírja, hogy a közösségi referencialaboratóriumnak a betegségre nézve elismert, az irányelv XII. mellékletében említett, a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottság 1985 áprilisában Rómában tartott 26. ülésén megfogalmazott és a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottság 1993-ban tartott 30. ülése jelentésének 6. függeléke ii. pontja által módosított, „Minimumszabályok a ragadós száj- és körömfájás élő vírusával in vivo és in vitro foglalkozó laboratóriumoknak” című dokumentumában megállapított szigorú biztonsági feltételek mellett kell működnie.

(10)

Azt követően, hogy egy tagállamban 2007-ben ragadós száj- és körömfájásjárvány tört ki, melyet egy laboratóriumból elszabadult száj- és körömfájás vírus okozott, a „Minimumszabályok a ragadós száj- és körömfájás élő vírusával in vivo és in vitro foglalkozó laboratóriumoknak” (a továbbiakban: biológiai biztonsági követelmények) című dokumentumot módosították. A tagállamokkal az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében a biológiai biztonsági követelményekről folytatott megbeszéléseket követően az említett követelmények módosított változatát a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottság 2009. április 29-én Rómában tartott 38. általános ülésszakán (2) elfogadták, és a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottság 2009. április 28–30-i 38. általános ülésszakán megfogalmazott jelentésbe foglalták (a továbbiakban: jelentés). Ezek a követelmények az 1985-ben meghatározott és 1993-ban módosított biológiai biztonsági követelmények helyébe lépnek. A 2003/85/EK irányelv XII., XV. és XVI. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

A 2003/85/EK irányelvet ezért módosítani kell.

(12)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/11

(1)

A jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások jegyzékének összeállításáról, a Bizottság állat-egészségügyi szakértői által végzett ellenőrzésekre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról és a TRACES állat-egészségügyi egységeinek meghatározásáról szóló, 2009. szeptember 28-i 2009/821/EK bizottsági határozat (3) meghatározza a 91/496/EGK és a 97/78/EK irányelvekkel összhangban jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások jegyzékét. A jegyzéket az említett határozat I. melléklete tartalmazza.

(2)

A Bizottság ellenőrző szolgálata, az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal ellenőrzést végzett a Koppenhága (Dánia) repülőterén található állat-egészségügyi határállomáson. Az ellenőrzés kedvező eredménnyel zárult. Emiatt a 2009/821/EK határozat I. mellékletében szereplő listán a szóban forgó állat-egészségügyi határállomás esetében a bejegyzés egy további vizsgálati központtal bővül.

(3)

Dánia, Franciaország, Olaszország és Portugália közleménye alapján állatok vagy állati eredetű termékek bizonyos olyan kategóriáit, melyek a 2009/821/EK határozattal összhangban már jóváhagyott egyes állat-egészségügyi határállomásokon ellenőrizhetők, fel kell venni az említett határozat I. mellékletében szereplő tagállamok állat-egészségügyi határállomásainak jegyzékébe.

(4)

Az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal által végzett ellenőrzések eredményei alapján, valamint a 2009/821/EK határozattal és Franciaország, Írország illetve Olaszország közleményével összhangban, állatok és állati eredetű termékek bizonyos olyan kategóriáit, melyek a 2009/821/EK határozatnak megfelelően már jóváhagyott egyes állat-egészségügyi határállomásokon ellenőrizhetők, törölni kell az említett határozat I. mellékletében szereplő tagállamok állat-egészségügyi határállomásainak jegyzékéből.

(5)

Lettország közleménye alapján módosítani kell a szóban forgó tagállam állat-egészségügyi határállomásainak jegyzékét annak figyelembevétele érdekében, hogy az egyik lett állat-egészségügyi határállomás működését felfüggesztették.

(6)

Belgium, Németország és Franciaország közleménye alapján törölni kell a szóban forgó tagállamok egyes állat-egészségügyi határállomásait a 2009/821/EK határozat I. mellékletében szereplő állat-egészségügyi határállomások jegyzékéből.

(7)

Olaszország közleménye alapján módosítani kell a szóban forgó tagállam állat-egészségügyi határállomásainak jegyzékét annak figyelembevétele érdekében, hogy az egyik olasz állat-egészségügyi határállomás neve megváltozott.

(8)

Ezenkívül Belgium közölte, hogy Zeebrugge állat-egészségügyi határállomásán az OCHZ létesítmény bezárt, és helyébe új ellenőrzési létesítményt állítottak fel.

(9)

A 2009/821/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/15

(1)

Az 1085/2006/EK rendelet meghatározza a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok számára a 2007–2013 időszakban nyújtandó előcsatlakozási támogatás célkitűzéseit és fő elveit, és a Bizottságot nevezi meg a végrehajtásért felelős szervként.

(2)

A 718/2007/EK rendelet 11., 12., 13., 14., 18. és 186. cikke lehetőséget ad a Bizottságnak arra, hogy az irányítási hatásköröket átruházza a kedvezményezett országra, és meghatározza az ilyen átruházás előcsatlakozási támogatási eszköz mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó V. alkotóelemével kapcsolatos követelményeit.

(3)

A 718/2007/EK rendelet 7. cikke szerint a Bizottság és a kedvezményezett ország keretmegállapodást köt annak érdekében, hogy meghatározzák a kedvezményezett ország számára nyújtandó EK pénzügyi támogatásra vonatkozó együttműködés szabályait. A keretmegállapodást szükség esetén kiegészítheti ágazati megállapodás vagy az egyes alkotóelemekre jellemző rendelkezéseket tartalmazó ágazati megállapodások.

(4)

Az irányítási hatáskörök kedvezményezett országra történő átruházásához teljesülnie kell a költségvetési rendelet 53. cikke c) pontjában és 56. cikke (2) bekezdésében, valamint a végrehajtási szabályok 35. cikkében megállapított feltételeknek.

(5)

A Horvát Köztársaság kormánya és az Európai Közösségek Bizottsága között 2007. december 17-én létrejött az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) alapján történő támogatás végrehajtása keretében a Horvát Köztársaságnak nyújtandó EK pénzügyi támogatásra vonatkozó együttműködés szabályairól szóló keretmegállapodás.

(6)

A Horvát Köztársaság IPA keretében finanszírozott Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Programját (a továbbiakban: IPARD-program), amely a 718/2007/EK rendelet 184. cikkének megfelelően tartalmazza az évente nyújtandó közösségi hozzájárulásra vonatkozó tervet, valamint a finanszírozási megállapodást, a 2008. február 25-i C(2008) 690 bizottsági határozat hagyta jóvá az 1085/2006/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésével összhangban.

(7)

A keretmegállapodás rendelkezéseit kiegészíti az Európai Közösség részéről és nevében az Európai Közösségek Bizottsága, valamint a Horvát Köztársaság nevében a Horvát Köztársaság kormánya között 2009. január 12-én létrejött, a Horvát Köztársaság előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretében finanszírozott Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési IPARD-programja végrehajtására és megvalósítására alkalmazandó különös rendelkezéseket meghatározó ágazati megállapodás.

(8)

Az IPARD-program utolsó módosítása 2009. szeptember 10-én a C(2009) 6770 bizottsági határozattal történt.

(9)

A 718/2007/EK bizottsági rendelet 21. cikke értelmében a kedvezményezett ország kijelöli az IPARD-program végrehajtásáért felelős szerveket és hatóságokat: az illetékes akkreditációs tisztviselőt, a nemzeti programengedélyezőt, a nemzeti alapot, az irányító hatóságot, az IPARD-hivatalt és az ellenőrző hatóságot.

(10)

Horvátország kormánya a Nemzeti Alap nevű, az államkincstár egy pénzügyminisztériumon belüli szervezeti egységét jelölte ki nemzeti alapként, mely az ágazati megállapodás 1. számú mellékletében meghatározott funkciókat és feladatokat fogja ellátni.

(11)

Horvátország kormánya a Piaci és Strukturális Agrártámogatási Főosztályt, a Mezőgazdasági, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztérium egyik szervezeti egységét jelölte ki IPARD-hivatalként, amely az ágazati megállapodás 1. számú mellékletében meghatározott funkciókat és feladatokat fogja ellátni.

(12)

Horvátország kormánya a Mezőgazdasági, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztériumon belül működő Vidékfejlesztési Főosztály – Sapard/IPARD-program Irányító Hatóságot jelölte ki irányító hatóságként, amely az ágazati megállapodás 1. számú mellékletében meghatározott funkciókat és feladatokat fogja ellátni.

(13)

Az illetékes akkreditációs tisztviselő 2008. november 12-én értesítette az Európai Bizottságot a nemzeti programengedélyező és a nemzeti alap akkreditációjáról, a 718/2007/EK rendelet 12. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(14)

Az illetékes akkreditációs tisztviselő 2008. november 12-én értesítette az Európai Bizottságot az IPA vidékfejlesztésre vonatkozó V. alkotóelemének irányításáért és végrehajtásáért felelős lebonyolító szervezet akkreditációjáról, a 718/2007/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésével összhangban.

(15)

Az IPARD-hivatal feladatait ellátó Piaci és Strukturális Agrártámogatási Főosztály és az irányító hatósági feladatokat ellátó Vidékfejlesztési Főosztály – Sapard/IPARD-program Irányító Hatóság lesz felelős az IPARD-program hét intézkedése közül a nemzeti programengedélyező által akkreditált három intézkedés – 101. „Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, a strukturális alkalmazkodást vagy a közösségi előírásoknak való megfelelést szolgáló beruházások”, 103. „A mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozása és forgalmazása területén végrehajtott beruházások e tevékenységek strukturális alkalmazkodása és a közösségi előírásoknak való megfelelés érdekében” és 301. „A vidéki infrastruktúra javítása és fejlesztése” – programban meghatározottak szerinti végrehajtásáért.

(16)

A horvát hatóságok 2009. március 16-án benyújtották a Bizottságnak a támogatható kiadások felsorolását, az ágazati megállapodás 32. cikke (3) bekezdésének megfelelően. A Bizottság 2009. április 8-án jóvá hagyta ezt a listát.

(17)

A keretmegállapodás 19. cikke (1) bekezdésében foglalt követelmények figyelembevétele érdekében a jelen határozat alapján a 718/2007/EK rendelet 172. cikke (3) bekezdése c) pontjában említett általános költségek kivételével az átruházásról szóló határozat keltét megelőzően felmerült kiadások nem támogathatók közösségi társfinanszírozás keretében. Csak a megbízható pénzgazdálkodás és különösen a gazdaságosság és költséghatékonyság elveivel összhangban álló kiadások támogathatók.

(18)

A 718/2007/EK rendelet rendelkezik arról, hogy a 718/2007/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésében említett előzetes jóváhagyás követelményétől az érintett irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékony működésének eseti vizsgálata alapján el lehet tekinteni, és meghatározza az említett vizsgálat elvégzésének részletes szabályait.

(19)

A 718/2007/EK rendelet 14. és 18. cikke értelmében a 718/2007/EK rendelet 11., 12. és 13. cikkében említett akkreditációk áttekintése, valamint az érintett szervek és hatóságok nemzeti programengedélyező által benyújtott kérelemben bemutatottak szerinti eljárásainak és struktúráinak vizsgálata a helyszíni ellenőrzéseket is beleértve megtörtént.

(20)

Mindazonáltal a Bizottság által a 101. „Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, a strukturális alkalmazkodást vagy a közösségi előírásoknak való megfelelést szolgáló beruházások” és a 103. „A mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozása és forgalmazása területén végrehajtott beruházások e tevékenységek strukturális alkalmazkodása és a közösségi előírásoknak való megfelelés érdekében” intézkedések vonatkozásában elvégzett ellenőrzések egy minden fontos elemet tekintve működőképes, de még nem működő rendszeren alapulnak.

(21)

Noha ez a határozat az ellenőrző hatóságra nem terjed ki, a helyszíni ellenőrzések során annak az értékelésére is sor került, hogy az irányítás átruházásához szükséges akkreditációs csomag Bizottságnak történő benyújtásának időpontjára milyen szinten képes majd feladatait működésében független ellenőrző szervként ellátni.

(22)

A helyszíni ellenőrzések során Horvátország a költségvetési rendelet 56. cikke (2) bekezdésében és a 718/2007/EK rendelet 11., 12. és 13. cikkeiben foglalt követelményeknek való megfelelésének értékelésére is sor került.

(23)

Az értékelés azt mutatta, hogy Horvátország megfelel a 101. és 103. intézkedések követelményeinek. Az IPARD-hivatal feladatait ellátó Piaci és Strukturális Agrártámogatási Főosztály viszont még nem teljesítette megfelelően a horvátországi program 301. intézkedésének végrehajtása keretében általa ellátandó feladatokra vonatkozó akkreditációs követelményeket.

(24)

Ezért helyénvaló a 718/2007/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésében és a költségvetési rendelet 165. cikkében említett előzetes jóváhagyási követelményektől eltekinteni, és a horvátországi program 101. és 103. intézkedése vonatkozásában az irányítási hatásköröket a nemzeti programengedélyezőre, a nemzeti alapra, az IPARD-hivatalra és az irányító hatóságra decentralizált alapon átruházni,

a)

a nemzeti programengedélyező;

b)

a nemzeti alap;

c)

az IPA V. alkotóelemének lebonyolító szervezete:

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/18

(1)

Az „Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008–2013” címen 2007. október 23-án elfogadott fehér könyv (1), amelynek célja az uniós egészségügyi stratégia kialakítása, cselekvési prioritásként határozta meg a ritka betegségeket.

(2)

Ezzel párhuzamosan az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-án elfogadta az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról szóló 1350/2007/EK határozatot (2). Az említett határozat 7. cikkének (2) bekezdése és melléklete értelmében az egészséggel kapcsolatos információk és ismeretek összegyűjtésére és terjesztésére irányuló fellépéseket a tagállamokkal szoros együttműködésben kell végrehajtani, amihez konzultációs mechanizmusokat és részvételi eljárásokat dolgoznak ki.

(3)

Az Európai Bizottság 2008. november 11-én elfogadta a következő közleményt: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - „Ritka betegségek: kihívás Európa számára” (3) (a továbbiakban: bizottsági közlemény), a Tanács pedig 2009. június 8-án tanácsi ajánlást (4) fogadott el a ritka betegségek területén megvalósítandó fellépésről (a továbbiakban: tanácsi ajánlás).

(4)

A közösségi fellépések előkészítése és végrehajtása a ritka betegségek területén szoros együttműködést kíván a tagállami szakmai szervezetekkel és az érdekeltekkel.

(5)

Meg kell teremteni ezért egy olyan keretet, amely lehetővé teszi a rendszeres konzultációt az említett szervekkel, az Európai Bizottság által támogatott kutatási és közegészségügyi fellépésekhez kapcsolódó projektek vezetőivel, továbbá az ezen a téren működő valamennyi illetékes féllel.

(6)

E keret megteremtésének szükségére a ritka betegségekkel foglalkozó COM(2008) 679 végleges közlemény is rámutat. A közlemény 7 pontjának ajánlása szerint a Bizottság munkáját az EU ritka betegségekkel foglalkozó tanácsadó bizottságának (EUACRD) kell segítenie.

(7)

Ez a bizottság nem a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (5) értelmében vett bizottság,

a)

segíti a Bizottságot a ritka betegségekkel kapcsolatban közösségi, illetve nemzeti szinten hozott intézkedések eredményeinek figyelemmel kísérésében, értékelésében és terjesztésében;

b)

hozzájárul e területen a közösségi cselekvési programok végrehajtásához, elsősorban azáltal, hogy elemzi a meghozott intézkedések eredményeit, valamint javító intézkedéseket javasol;

c)

hozzájárul a bizottsági közlemény végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés, valamint a tanácsi ajánlás előkészítéséhez;

d)

véleményeket, ajánlásokat és jelentéseket nyújt be a Bizottságnak vagy utóbbi kérésére, vagy saját kezdeményezésére;

e)

segíti a Bizottságot a ritka betegségek kérdéséhez kapcsolódó nemzetközi együttműködésben;

f)

támogatja a Bizottságot iránymutatások, ajánlások, valamint a bizottsági közleményben és a tanácsi ajánlásban meghatározott bármely egyéb fellépés kidolgozásában;

g)

tevékenységéről éves jelentést küld a Bizottság részére.

a)

tagállamonként egy képviseleti tag a ritka betegségekért felelős minisztériumoktól vagy kormányzati ügynökségektől; a képviseleti tagot az adott tagállam kormánya jelöli ki;

b)

négy tag a betegképviseleti szervezetektől;

c)

négy tag a gyógyszeripar képviseletében;

d)

kilenc képviseleti tag a ritka betegségek területén folyamatban lévő és/vagy lezárult, közösségi egészségügyi programok (8) keretében finanszírozott, közösségi projektek részéről, beleértve három tagot a ritka betegségekkel foglalkozó európai referenciahálózatok kísérleti projekt részéről;

e)

hat képviseleti tag a Közösség kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjából (9) támogatott, folyamatban lévő és/vagy lezárult projektek részéről;

f)

egy képviseleti tag a Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtól (ECDC), akinek megbízatása kiterjed az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) összhangban az újonnan felbukkanó, ritka fertőző betegségekkel kapcsolatos tevékenységekre is.

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/22

(1)

A 89/556/EGK irányelv megállapítja a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok friss és mélyhűtött embrióinak Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országokból történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi feltételeket.

(2)

A szarvasmarha-embriók közösségi importjára vonatkozó állat-egészségügyi követelmények és állat-egészségügyi bizonyítványok követelményeinek a megállapításáról szóló, 2006. január 4-i 2006/168/EK bizottsági határozat (2) előírja, hogy a tagállamok engedélyezik a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok olyan embrióinak behozatalát, amelyeket az említett határozat I. mellékletében felsorolt valamely harmadik országban a harmadik országokban a szarvasmarha-embriók Közösségbe irányuló exportjára feljogosított embriógyűjtő munkacsoportok jegyzékének megállapításáról szóló, 1992. július 30-i 92/452/EGK bizottsági határozat (3) mellékletében felsorolt, jóváhagyott embriógyűjtő vagy -előállító munkacsoportok gyűjtöttek vagy állítottak elő.

(3)

A szarvasmarha-embriók Közösségbe irányuló behozatalára feljogosított, harmadik országokbeli embriógyűjtő és -előállító munkacsoportok jegyzékének létrehozásáról szóló, 2008. február 14-i 2008/155/EK bizottsági határozat (4) hatályon kívül helyezte a 92/452/EGK határozatot, és annak helyébe lépett. A 2008/155/EK határozat előírja, hogy a tagállamok harmadik országokból csak az említett határozat mellékletében foglalt jegyzékben szereplő embriógyűjtő munkacsoportok által begyűjtött, kezelt és tárolt embriókat hozhatnak be.

(4)

Az állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai adatok jegyzékbe foglalására és közzétételére vonatkozó eljárások egyszerűsítéséről, továbbá a 64/432/EGK, 77/504/EGK, 88/407/EGK, 88/661/EGK, 89/361/EGK, 89/556/EGK, 90/426/EGK, 90/427/EGK, 90/428/EGK, 90/429/EGK, 90/539/EGK, 91/68/EGK, 91/496/EGK, 92/35/EGK, 92/65/EGK, 92/66/EGK, 92/119/EGK, 94/28/EK, 2000/75/EK irányelv és a 2000/258/EK határozat, valamint a 2001/89/EK, 2002/60/EK és 2005/94/EK irányelv módosításáról szóló, 2008. július 15-i 2008/73/EK tanácsi irányelv (5) módosította a 89/556/EK irányelvet, és egyszerűsített eljárást vezetett be a szarvasmarha-embriók Közösségbe irányuló behozatalára feljogosított, harmadik országokbeli embriógyűjtő és -előállító munkacsoportok jegyzékének létrehozására és közzétételére. A 2010. január 1-jétől alkalmazandó új eljárás értelmében a jegyzék felállítása többé nem a Bizottság feladatkörébe tartozik. A Bizottsággal mindössze ismertetni kell a harmadik ország illetékes hatósága által a 89/556/EGK irányelvben megállapított feltételekkel összhangban engedélyezett azon embriógyűjtő és -előállító munkacsoportok jegyzékét, amelyekből megengedett az embriók közösségi behozatala; a Bizottság feladata, hogy a jegyzéket tájékoztatási céllal hozzáférhetővé tegye a nagyközönség számára.

(5)

A 2008/73/EK irányelv által bevezetett új eljárás következményeként a 2008/155/EK határozat 2009. december 31-ig alkalmazható.

(6)

A 2006/168/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/24

(1)

A 2003/23/EK bizottsági irányelv (2) hibát tartalmaz az oxaszulfuron hatóanyag minimális tisztaságának tekintetében. Ezt a hibát ki kell javítani.

(2)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/25

(1)

A 689/2008/EK rendelet értelmében a Közösség nevében a Bizottságnak kell határoznia arról, hogy engedélyezi-e az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (PIC) eljáráshoz kötött vegyi anyagok behozatalát a Közösségbe.

(2)

A Közösség részéről a 2006/730/EK tanácsi határozattal (3) jóváhagyott, a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló rotterdami egyezmény (a továbbiakban: rotterdami egyezmény) által létrehozott PIC eljárás igazgatását szolgáló titkársági feladatok ellátására az ENSZ Környezetvédelmi Programját (UNEP) és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetet (FAO) jelölték ki.

(3)

A Bizottságnak – közös kijelölt hatóságként eljárva – a PIC eljárás hatálya alá tartozó vegyi anyagok behozataláról szóló határozatokat a Közösség és a tagállamok nevében továbbítania kell a rotterdami egyezmény titkárságára.

(4)

A részes felek konferenciájának negyedik ülésén hozott RC.4/5 határozattal a tributil-ón-vegyületek csoportja peszticidként a PIC-eljárás hatálya alá került, s erről a Bizottság határozati útmutató dokumentum formájában tájékoztatást kapott a rotterdami egyezmény titkárságától. A tributil-ón-vegyületek az 1907/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó olyan szerves ónvegyületek, amelyek biocid termékekben való felhasználása önmagukban vagy készítmények összetevőjeként szigorúan korlátozva van.

(5)

A bisz(tributil-ón)-oxid hatóanyag a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) hatálya alá tartozik. A bisz(tributil-ón)-oxid a tributil-ón-vegyületek csoportjába tartozik, és faanyagvédő szerként alkalmazták mindaddig, amíg a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett tízéves munkaprogram második szakaszáról szóló 2032/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2005. június 13-i 1048/2005/EK bizottsági rendelet (5) ezt a felhasználást is be nem tiltotta.

(6)

Ennek megfelelően a tributil-ón-vegyületekkel kapcsolatban végső behozatali határozatot szükséges hozni,

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/30

(1)

A Vízuminformációs Rendszer (VIS) létrehozásáról szóló, 2004. június 8-i 2004/512/EK tanácsi határozat (2) a VIS-t a tagállamok közötti vízumadatok cseréjére szolgáló rendszerként hozta létre és megbízást adott a Bizottságnak a VIS kidolgozására.

(2)

A 767/2008/EK rendelet meghatározza a VIS célját, működőképességét és feladatait, valamint megállapítja a tagállamok közötti, a vízumadatok cseréjére vonatkozó feltételeket és eljárásokat annak érdekében, hogy megkönnyítse a vízumkérelmek elbírálását és a kapcsolódó határozatokat.

(3)

A 767/2008/EK rendelet 45. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a központi VIS, a nemzeti interfészek, valamint a központi VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra műszaki bevezetéséhez szükséges intézkedéseket a 49. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)

A 2009/377/EK bizottsági határozat (3) intézkedéseket állapít meg a 767/2008/EK rendelet 16. cikkében említett konzultációs mechanizmushoz és egyéb eljárásokhoz. A 2009/756/EK bizottsági határozat (4) előírásokat állapít meg az ujjlenyomatok felbontásával, valamint biometrikus azonosításra, illetve a VIS-ben történő ellenőrzésre való felhasználásukkal kapcsolatosan.

(5)

A 767/2008/EK rendelet 45. cikkének (2) bekezdése szerint a VIS műszaki bevezetéséhez szükséges intézkedéseket kell elfogadni az adatok bevitelével és a kérelmek összekapcsolásával, az adatokhoz való hozzáféréssel, az adatok módosításával, törlésével és az adatok törlésének előrehozásával, valamint az adatfeldolgozási műveletekre vonatkozó nyilvántartás vezetésével és a bejegyzésekhez való hozzáféréssel kapcsolatosan.

(6)

Annak biztosítása érdekében, hogy a VIS-ben szereplő adatok kezelését kizárólag a tagállamok VIS-be történő adatbevitelért felelős vízumhatóságai végezhessék el, meg kell határozni az – adatokért való – felelősség technikai fogalmát.

(7)

A VIS műszaki bevezetéséhez szükséges e határozatban megállapított intézkedéseket indokolt a részletes műszaki leírásokkal és a VIS interfészvezérlési dokumentációjával kiegészíteni.

(8)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 2. cikkének megfelelően Dánia nem vett részt a 767/2008/EK rendelet elfogadásában, az rá nézve jogilag nem kötelező és nem alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy a 767/2008/EK rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései szerint a schengeni vívmányokra épül, Dánia – az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban – 2008. október 13-i levelében jelezte, hogy e vívmányokat nemzeti jogrendszerébe mégis átülteti. Ebből következően a nemzetközi jog kötelezi e határozat végrehajtására.

(9)

Összhangban a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (5), az Egyesült Királyság nem vett részt a 767/2008/EK rendelet elfogadásában, így rá nézve az jogilag nem kötelező és nem alkalmazandó, mivel a rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti. Az Egyesült Királyság emiatt nem címzettje e határozatnak.

(10)

Összhangban Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (6), Írország nem vett részt a 767/2008/EK rendelet elfogadásában, így rá nézve az jogilag nem kötelező és nem alkalmazandó, mivel a rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti. Írország emiatt nem címzettje e határozatnak.

(11)

E határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése, valamint a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül.

(12)

Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló társulási megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (8) 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(13)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az e megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról szóló 2008/146/EK tanácsi határozat (9) 3. cikkével.

(14)

Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az említett jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő aláírásáról és egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló 2008/261/EK tanácsi határozat (10) 3. cikkével.

(15)

Az e határozatban megállapított intézkedések összhangban állnak a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 51. cikkének (1) bekezdése által létrehozott bizottság véleményével,

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/35

(1)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 2008. június 2-án elfogadta az 1816 (2008) sz. határozatot, amelyben minden államot felszólított arra, hogy működjenek együtt a szomáliai partoknál elkövetetett kalóztámadásokért és fegyveres rablásokért felelős személyekre vonatkozó joghatóság megállapítása, valamint a nyomozás és a büntetőeljárások lefolytatása terén. A 2008. december 2-án elfogadott 1846 (2008) ENSZ BT-határozat újólag megerősítette ezeket a rendelkezéseket.

(2)

A Tanács 2008. november 10-én elfogadta a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletről („Atalanta-művelet”) szóló 2008/851/KKBP együttes fellépést (1).

(3)

A 2008/851/KKBP együttes fellépés 12. cikke úgy rendelkezik, hogy a szomáliai felségvizeken ténylegesen vagy feltételezhetően kalóztámadást vagy fegyveres rablást elkövető, és büntetőeljárás megindítása céljából elfogott és fogva tartott személyek, valamint az ezen cselekmények elkövetésére szolgáló eszközök átadhatók olyan harmadik államnak, amely joghatóságát az említett személyek és eszközök felett gyakorolni kívánja, amennyiben e harmadik állammal az alkalmazandó nemzetközi joggal – nevezetesen a nemzetközi emberi jogi jogszabályokkal – összhangban megállapodás jött létre az átadás feltételeiről annak biztosítása érdekében, hogy senkit ne sújtsanak halálbüntetéssel vagy vessenek alá kínzásnak vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak.

(4)

A Szerződés 24. cikkével összhangban az elnökség – a főtitkár/főképviselő közreműködésével – tárgyalásokat folytatott a kalóztámadással, illetve fegyveres rablással gyanúsított személyeknek az EUNAVFOR részéről a Seychelle Köztársaság részére történő átadására és az átadást követően az azokkal való bánásmódra vonatkozó feltételekről és részletes szabályokról szóló, az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság kormánya közötti levélváltásról.

(5)

A levélváltást – annak egy későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel – alá kell írni és ideiglenesen alkalmazni kell,

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/44

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/46

(1)

Az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 4. cikke előírja, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének tanácsi formációk listájával kapcsolatos (6) bekezdésének első albekezdésében említett európai tanácsi határozat hatálybalépéséig az Általános Ügyek Tanácsán és a Külügyek Tanácsán kívüli további tanácsi formációk listáját egyszerű többséggel az Általános Ügyek Tanácsának kell megállapítania.

(2)

A tanácsi formációk listáját a Tanács (Általános Ügyek) 2002. július 22-én, az Európai Tanács 2002. június 21–22-i sevillai ülésén elfogadott lista alapján állapította meg, és az a Tanács eljárási szabályzata I. mellékletét képezi.

(3)

A Szerződések rendelkezéseinek való megfelelés érdekében indokolt e listát kiigazítani, és a kiigazított listát a Tanács eljárási szabályzatába beilleszteni,

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/48

(1)

A Lisszaboni Szerződés létrehozza az Európai Tanács elnökének új tisztségét.

(2)

Az Európai Tanács elnökét meg kell választani,

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/49

(1)

A Lisszaboni Szerződés újonnan létrehozza az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének hivatalát.

(2)

Az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban, valamint a Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához csatolt 12. nyilatkozatban előírtaknak megfelelően, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, akit a Bizottság hivatali ideje során neveznek ki, a Bizottság fennmaradó hivatali idejére a Bizottság tagjává kell válnia.

(3)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét ki kell nevezni,

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/50

(1)

A Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányhoz csatolt (9.) nyilatkozat előírja, hogy az Európai Tanács a Szerződés hatálybalépésének napján fogadja el azt a határozatot, amelynek a szövege az említett nyilatkozatban szerepel.

(2)

E határozatot ezért el kell fogadni,

2.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/51

(1)

A Lisszaboni Szerződés az Európai Tanácsot az Európai Unió intézményévé teszi.

(2)

Az Európai Tanácsnak ezért el kell fogadnia eljárási szabályzatát.

(3)

Annak érdekében, hogy ezt az eljárási szabályzatot a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének napján azonnal el lehessen fogadni, e határozatban biztosítani kell az Európai Tanács részére annak lehetőségét, hogy a szóban forgó eljárási szabályzat elfogadására alkalmazhassa az eljárási szabályzata 7. cikkében meghatározott írásbeli eljárást,