24.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 308/1

24.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 308/3

(1)

A fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókra és a közösségi vizekre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2009. évre történő meghatározásáról szóló, 2009. január 16-i 43/2009/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2009. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók kimerítették a 2009. évre meghatározott, a mellékletben megnevezett állományra vonatkozó halászati kvótát.

(3)

Ezért erre az állományra nézve meg kell tiltani a halászatot, valamint a fedélzeten való tárolást, az át- és kirakodást,

24.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 308/5

(1)

Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (2) az állami támogatások bejelentésénél kötelezően alkalmazandó szabványos bejelentési formanyomtatványt vezetett be.

(2)

Az egyedi bejelentéshez kötött állami képzési támogatás eseteire irányuló összeegyeztethetőségi elemzés kritériumairól szóló közlemény (3) és a hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő munkavállalóknak nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzéshez szükséges kritériumokról szóló közlemény (4) Bizottság általi elfogadását követően a 794/2004/EK rendelethez mellékelt bejelentési formanyomtatványt módosítani kell.

(3)

Egy hiba miatt a 794/2004/EK rendelethez mellékelt bejelentési formanyomtatvány egy részét szintén módosítani kell.

(4)

Ezért a 794/2004/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

24.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 308/14

(1)

A mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás által létrehozott mezőgazdasági vegyes bizottság 2008. június 24-i 2/2008 határozatával (2) új rendelkezéseket léptettek a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 1. és 2. melléklete helyébe.

(2)

A megállapodás módosított 2. melléklete rögzíti a Svájcból származó mezőgazdasági termékek behozatalára a Közösség által Svájcnak nyújtott vámengedményeket. A szóban forgó vámengedmények egy része a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308a., 308b. és 308c. cikkével összhangban kezelt vámkontingensek keretében alkalmazandó.

(3)

Az egyértelműség érdekében helyénvaló a szóban forgó, mezőgazdasági termékeket érintő vámkontingensek alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket egyetlen, a 933/2002/EK bizottsági rendeletet (4) felváltó jogi aktusban rögzíteni. A megállapodással összhangban a vámkontingenseket indokolt a január 1-jétől december 31-ig tartó időszakra megnyitni.

(4)

A mezőgazdasági vegyes bizottság 2/2008 határozata 2010. január 1-jén lép hatályba, ezért ezt a rendeletet is indokolt attól az időponttól kezdve alkalmazni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

24.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 308/17

(1)

A gabonaágazatban 2009. november 16-tól alkalmazandó behozatali vámokat a 1090/2009/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette.

(2)

A behozatali vámok kiszámított átlaga tonnánként 5 euróval eltér a megállapított vámtól, helyénvaló tehát megfelelő módon kiigazítani a 1090/2009/EK rendeletben rögzített behozatali vámokat.

(3)

A 1090/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

24.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 308/20

(1)

A 2002/32/EK irányelv előírja, hogy tilos azon takarmányozásra szánt termékek használata, amelyek az említett irányelv I. mellékletében meghatározott legnagyobb szinteket meghaladó mértékben tartalmaznak nemkívánatos anyagokat.

(2)

A halak és egyéb tengeri állatok feldolgozásából nyert takarmányok összarzéntartalma (a szerves és szervetlen arzén együtt) tekintetében a tagállamok illetékes hatóságai által a közelmúltban szolgáltatott információk azt jelzik, hogy szükséges egyes maximális összarzénszintek emelése. A halfilét készítő iparág melléktermékei értékes nyersanyagok az összetett takarmányokban, és különösen a haltápban használt halliszt és halolaj előállításához.

(3)

Az összarzéntartalom maximális szintjeinek megnövekedése a halak vagy egyéb tengeri állatok feldolgozásából nyert takarmányokban és a haltápban nem vonja maga után a szervetlen arzén maximális szintjeinek megváltozását. Mivel az arzénnak az állatok és emberek egészségére gyakorolt potenciális kedvezőtlen hatását egy adott takarmányban vagy élelmiszerben található szervetlen frakció határozza meg, és a szerves arzénösszetevőnek igen alacsony toxikus potenciálja van (2), az összarzéntartalom megnövekedett szintje nem befolyásolja az állatok és emberek egészségének védelmét.

(4)

A 2002/32/EK irányelv I. mellékletében a maximális szint megállapítása céljából az arzén az összarzéntartalmat jelzi, mivel a szervetlen arzén elemzésére nincs szabványosított rutinmódszer. Olyan esetekre azonban, amelyekben az illetékes hatóságok a szervetlenarzén-tartalom vizsgálatát is megkövetelik, a melléklet meghatározza a szervetlen arzén maximális szintjét is.

(5)

Mivel egyes esetekben az extrakciós módszernek jelentős hatása van az összarzén vizsgálati eredményére is, helyénvaló meghatározni a hivatalos ellenőrzések céljára referenciaként használandó extrakciós módszert.

(6)

Az illetékes hatóságoktól és az érdekelt szervezetektől származó információk szerint az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alkalmazásában engedélyezett „nyomelemek vegyületei” funkcionális csoportba tartozó adalékanyagokban jelentős arzéntartalom található. Az állati és az emberi egészség védelme érdekében helyénvaló meghatározni az ilyen adalékanyagok arzéntartalmának maximális szintjeit.

(7)

A teobromin tekintetében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2008. június 10-i véleményében (4) arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi maximális szintek egyes állatfajták teljes mértékű védelméhez valószínűleg elégtelenek. Rámutatott arra, hogy esetleg kedvezőtlen hatás jelentkezhet sertéseknél, kutyáknál és lovaknál, valamint a tejelő tehenek tejhozamában. Ezért helyénvaló alacsonyabb maximális szinteket megállapítani.

(8)

A Datura sp. alkaloidáinak tekintetében az EFSA 2008. április 9-i véleményében (5) arra a következtetésre jutott, hogy mivel a Datura sp.-ben tropán alkaloidok vannak, az állatok, elsősorban a sertések egészségének védelmében helyénvaló a Datura stramonium L.-re a 2002/32/EK irányelv I. mellékletében meghatározott maximális szinteket minden Datura sp.-re kiterjeszteni.

(9)

A ricin tekintetében (Ricinus communis L.) az EFSA 2008. június 10-i véleményében (6) arra a következtetésre jutott, hogy figyelembe véve a Ricinus communis L. (ricin), a Croton tiglium L. (krotin) és az Abrus precatorius L. (abrin) toxinjainak hasonló toxikus hatását, helyénvaló a Ricinus communis L.-re a 2002/32/EK irányelv I. mellékletében meghatározott maximális szinteket a Croton tiglium L.-re és az Abrus precatorius L.-re is alkalmazni mind külön-külön, mind kombinált formában.

(10)

A 2002/32/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

24.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 308/24

(1)

2008. június 12-i következtetéseiben a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy alakítson ki koherens alapot az analóg műsorszórásról a digitálisra történő áttérés révén felszabaduló rádióspektrum (digitális hozadék) nem kizárólagos, nem kötelező alapon történő, koordinált felhasználásához. Ennek indokolt magában foglalnia különösen a műszaki szempontokat, a költségelemzést és a spektrumhozzáférésre vonatkozó különböző lehetőségek és szabályozási feltételek társadalmi-gazdasági hatását.

(2)

„A digitális frekvenciatöbbletből származó előnyök teljes körű kiaknázásáról Európában: a digitális műsorszórásra való átállással felszabaduló frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciója” című, 2008. szeptember 24-i állásfoglalásában (1) az Európai Parlament ezenkívül hangsúlyozta az Európai Unióban a spektrum összehangolt használatára vonatkozó megközelítés előnyeit a méretgazdaságosság és az egymással együttműködő vezeték nélküli szolgáltatások kifejlesztése szempontjából, valamint a szétaprózódás elkerülése érdekében, ami e szűkös erőforrás nem optimális felhasználásához vezet. A Parlament tehát a tagállamok közötti aktív együttműködésre szólít fel a tagállamok között a digitális frekvenciatöbblet hatékony (újra)elosztásában nemzeti szinten meglévő akadályokon való felülemelkedés érdekében.

(3)

A Tanács már korábbi, 2005. december 1-jei következtetéseiben felkérte a tagállamokat, hogy amennyiben lehetséges, 2012-ig valósítsák meg az átállást.

(4)

Az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret értelmében a tagállamoknak ösztönözniük kellene a rádióspektrum hatékony használatát és biztosítaniuk kellene annak hatékony kezelését. Ebből, valamint a jobb szabályozás elvéből együttesen az következik, hogy a rádióspektrumot olyan módon kell felosztani, amely kulturális, gazdasági és társadalmi értelemben a legelőnyösebb a társadalom számára. Az országos sajátosságok és a múltból megörökölt helyzetek különbözőségére való figyelemmel azonban ezt az elvet fokozatosan és kellő rugalmassággal kell alkalmazni.

(5)

A digitális hozadék tartományában működő leendő szolgáltatások lehetséges társadalmi és gazdasági előnyeit mindaddig nem lehet teljesen kiaknázni, amíg nem szabadul fel a korábban vagy jelenleg analóg műsorszórásra használt rádióspektrum. Ezenkívül a felhasználók és a fogyasztók egyre könnyebben jutnak hozzá megfizethető áron a digitális földfelszíni televíziózás technológiájához. Több tagállam máris felhagyott az analóg műsorszórási technológiák alkalmazásával, és több más tagállam döntött annak elérése mellett, hogy 2012-re minden műsorszórás digitális technológiával történjék.

(6)

Ezért elengedhetetlen a digitális technológiára való átállás és az analóg műsorszórással való felhagyás vonatkozásában egyöntetű európai szintű politikát felmutatni, hogy az egyes tagállamok korábbi terveivel összhangban mindez minél hamarabb megvalósuljon. Ilyen célú állami támogatás nyújtásakor indokolt az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban eljárni.

(7)

A jelenlegi gazdasági válság kiemelte annak sürgető voltát, hogy elegendő rádióspektrumot bocsássanak a széles sávú szolgáltatásokhoz szükséges nagy sebességű vezeték nélküli infrastruktúrák rendelkezésére, ezáltal termelékenység-növekedést és költségmegtakarítást érve el a gazdaság más területein is. Ez összhangban van az Európai Tanács 2008. december 12-i ülésén jóváhagyott európai gazdaságélénkítési terv céljaival, a tervnek ugyanis célkitűzése, hogy a széles sávú lefedettség 2010 és 2013 között elérje a 100 %-ot. A versenyképességi kulcskérdésekről szóló 2009. márciusi tanácsi dokumentum hangsúlyozza, hogy ez csak vezeték nélküli technológiákkal vihető véghez, például olyan vidéki térségekben, ahol a vezetékes infrastruktúra kivitelezhetetlen. Az analóg műsorszórást tehát elengedhetetlen idejében leállítani ahhoz, hogy a digitális hozadékból származó rádióspektrum felhasználásával megvalósítható új szolgáltatások eredményesen mozdítsák elő az uniós gazdaságélénkítési törekvéseket.

(8)

Nemzetközi megállapodásokban – így a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) 2006. júniusi regionális rádiós hírközlési konferenciáján és 2007. novemberi rádiós hírközlési világkonferenciáján – máris rögzítésre került, hogy a digitális hozadék frekvenciáinak egy részét – a 790–862 MHz-es részsávot 2015-től kezdve, vagy akár annál korábban – miután adott esetben sor került a szükséges műszaki összehangolásra más országokkal – a műsorszórási és a helyhez kötött szolgáltatásokon kívül a mobilszolgáltatásoknak is fenntartják, megosztott elsőbbségi alapon. Ezenkívül több tagállam máris bejelentette, hogy tervbe vette vagy komolyan mérlegeli a 790–862 MHz-es részsáv megnyitását a nagy teljesítményű földfelszíni műsorszóráson kívüli szolgáltatásoknak.

(9)

Figyelemmel ezekre a fejleményekre, az Európai Unióban a digitális hozadék kérdésében sürgősen összehangolt közelítésmódot kell kialakítani annak érdekében, hogy ne jöjjenek létre törésvonalak a tagállamok között. Máskülönben meg fog hiúsulni a szolgáltatások és a berendezések egységes piacának létrehozása, elmaradnak a kapcsolódó méretgazdaságossági megtakarítások, és a digitális hozadék alkalmatlan lesz a gazdaságélénkítés uniós szintű előmozdítására. Ezenkívül – e cél elérésének előmozdítására – a Bizottság a tagállamoknak segítséget nyújthat az EU-n kívüli országokkal való két- vagy többoldalú tárgyaláshoz.

(10)

A digitális hozadékról szóló 2009. szeptember 18-i véleményében a rádióspektrum-politikai csoport azt ajánlja, hogy a Bizottság legkésőbb 2009. október 31-ig cselekedjen annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse a 790–862 MHz-es részsávnak a tagállamok általi rendelkezésre bocsáthatósága körüli uniós szintű bizonytalanságot, és ezáltal előmozdítsa a növekedést, a versenyképességet és az innovációt az elektronikus távközlési hálózatok és szolgáltatások kialakításában. A csoport azt is szorgalmazza, hogy a 790–862 MHz-es részsávot új és/vagy továbbfejlesztett elektronikus távközlési hálózatok és szolgáltatások rendelkezésére bocsátó tagállamok egyebek mellett alkalmazzák a szolgáltatás- és technológiasemlegesség elvét, mégpedig olyan feltételekkel, hogy a műsorszórási szolgáltatások ne szenvedhessenek hátrányt.

(11)

A digitális hozadék összehangolt közelítésmódjának társadalmi-gazdasági vetületeiről készült tanulmányok szerint jelentős társadalmi és gazdasági haszonnal jár, ha uniós szintű összehangolással a digitális hozadék egy részét olyan új felhasználásoknak tartják fenn, mint a vidéki térségek széles sávú szolgáltatással való ellátása és általában az ilyen szolgáltatás elérhetőségének hiányából adódó digitális szakadék csökkentése.

(12)

Mindezek miatt a Bizottság azt tervezi, hogy a következő hónapokban határozatot fogad el a 790–862 MHz-es részsáv kis és közepes teljesítményű elektronikus távközlési hálózatok céljára történő leendő használatának harmonizált műszaki követelményeiről. Az említett műszaki végrehajtási intézkedés elfogadására a rádióspektrum-politikai csoport segítségével kerül sor, összhangban a rádióspektrum-határozat (2) 4. cikkével. A harmonizált műszaki feltételeket egy tagállam csak akkor volna köteles alkalmazni, ha úgy dönt, hogy a szóban forgó frekvenciasávot a műsorszórástól eltérő szolgáltatásoknak is megnyitja.

(13)

E műszaki harmonizáció előkészítése érdekében a Bizottság megbízta a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletét (CEPT) a 790–862 MHz-es részsávra alkalmazandó feltételek olyan módon történő meghatározásával, hogy azok a vezeték nélkül helyhez kötött és/vagy a mobil távközlési hálózatokra legyenek optimalizálva, de ne korlátozódjanak rájuk. Ennek eredményeképpen a CEPT a Bizottságnak több jelentést is készített: ezek tartalmazzák a 790–862 MHz-es részsávban működő bázisállomásokra és végfelhasználói állomásokra alkalmazható, a káros interferencia kockázatának kezelésére alkalmas legkevésbé korlátozó műszaki feltételeket, valamint a kapcsolódó iránymutatást.

(14)

Ha valamelyik tagállamban a 790–862 MHz-es részsávot továbbra is használják nagy teljesítményű műsorszórásra, ez a szomszédos tagállamokban komolyan akadályozhatja a digitális hozadék egy részének új célokra való felhasználását, mivel a nagy teljesítményű jelek nagy távolságra eljutva is káros interferenciát okozhatnak; a tagállamoknak tehát – anélkül, hogy ez nagy teljesítményű műsorszóró adóállomásaik felszámolására vagy a részsávnak elektronikus távközlési szolgáltatások részére való megnyitására kötelezné őket – indokolt előmozdítaniuk az említett részsáv jövőbeni átszervezését, és hosszú távon lehetővé kell tenniük e sávnak a kis és közepes teljesítményű elektronikus távközlési szolgáltatások általi optimális igénybevételét.

(15)

Ezért elengedhetetlen, hogy a tagállamok mellőzzék az olyan nemzeti intézkedések bevezetését, amelyek meghiúsítanák az ugyanerre a frekvenciatartományra vonatkozó közösségi jogi aktusok – különösen pedig a 790–862 MHz-es részsávban beindítandó új távközlési szolgáltatásokra vonatkozó bármely műszaki harmonizációs intézkedés – végrehajtását,

1.

A tagállamok hozzanak meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy területükön 2012. január 1-jé re minden földfelszíni televíziós műsorszolgáltatás digitális átviteli technológiával működjön, és megszűnjék az analóg átviteli technológia alkalmazása.

2.

A tagállamok támogassák azokat a szabályozási törekvéseket, amelyek a 790–862 MHz-es részsávnak a műsorszórási szolgáltatásokon kívüli – illetőleg azokon felüli – elektronikus távközlési szolgáltatások általi használatára irányadó harmonizált feltételek megteremtésére irányulnak, és mellőzzenek minden olyan intézkedést, amely hátráltathatja vagy akadályozhatja az ilyenfajta távközlési szolgáltatások beindítását az említett részsávban.

3.

Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.

24.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 308/27

1.

A 16. oldalon, a 4. cikk (1) bekezdésének utolsó sorában:

2.

A 16. oldalon, a 4. cikk (2) bekezdésében:

3.

A 30. oldalon, a IV. mellékletben, a „Pontossági kategóriák a 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérésekhez” című szövegrészben, a „Növényekre vonatkozó mutatók” utolsó francia bekezdésében: