I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

17.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 301/6

A BIZOTTSÁG 1097/2009/EK RENDELETE

(2009. november 16.)

a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található dimetoát, etefon, fenamifosz, fenarimol, metamidofosz, metomil, ometoát, oxidemeton-metil, procimidon, tiodikarb és vinklozolin megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben annak 15. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 49. cikke (2) bekezdésével,

mivel:

(1)	A dimetoát, etefon, fenamifosz, fenarimol, metamidofosz, metomil, ometoát, oxidemeton-metil, procimidon, tiodikarb és vinklozolin megengedett szermaradék-határértékét (továbbiakban: MRL) a 396/2005/EK rendelet II. melléklete határozza meg.

(2)	A toxikológiai hatás, a fogyasztók kitettsége, illetve a várható növényvédőszer-szermaradékok tekintetében rendelkezésre álló új adatok arról tanúsodnak, hogy az MRL fogyasztóvédelmi szempontból aggodalomra adhat okot.

(3)

2008. október 20-i véleményében (2) a Hatóság a dimetoát és az ometoát tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi MRL mellett különösen a fejes káposzta, saláta, karfiol, cseresznye, búza, hüvelyes borsó és kelbimbó esetében fennáll annak a kockázata, hogy egy vagy több fogyasztói csoportnál a megengedhető napi bevitel és az akut referenciadózis (ARfD) szintjének túllépésére kerül sor. Ezért csökkenteni kell az említett terményekre jelenleg megállapított MRL-t.

(4)

2008. szeptember 15-i véleményében (3) a Hatóság az etefon tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi MRL mellett az ananász, mazsola, szőlő és paprika esetében fennáll annak a kockázata, hogy egy vagy több fogyasztói csoportnál az akut referenciadózis (ARfD) szintjének túllépésére kerül sor. Ezért csökkenteni kell az említett terményekre jelenleg megállapított MRL-t.

(5)

2008. szeptember 15-i véleményében (4) a Hatóság a fenamifosz tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi MRL mellett a banán, sárgarépa, paprika, uborka, sárgadinnye, fejes káposzta és cukorrépa esetében fennáll annak a kockázata, hogy egy vagy több fogyasztói csoportnál a megengedhető napi bevitel és az akut referenciadózis (ARfD) szintjének túllépésére kerül sor. Ezért csökkenteni kell az említett terményekre jelenleg megállapított MRL-t.

(6)

2008. szeptember 15-i véleményében (5) a Hatóság a fenarimol tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi MRL mellett a banán, paradicsom és paprika esetében fennáll annak a kockázata, hogy egy vagy több fogyasztói csoportnál az akut referenciadózis (ARfD) szintjének túllépésére kerül sor. Ezért csökkenteni kell az említett terményekre jelenleg megállapított MRL-t.

(7)

2008. szeptember 15-i véleményében (6) a Hatóság a metamidofosz tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi MRL mellett a kajszibarack, hüvelyes borsó és cukorrépa esetében fennáll annak a kockázata, hogy egy vagy több fogyasztói csoportnál az akut referenciadózis (ARfD) szintjének túllépésére kerül sor. Ezért csökkenteni kell az említett terményekre jelenleg megállapított MRL-t.

(8)

2008. szeptember 26-i véleményében (7) a Hatóság a metomil és a tiodikarb tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi MRL mellett a szőlő, fejes káposzta, saláta, karfiol, krumpli, paradicsom, padlizsán, uborka, grépfrút, narancs, citrom, zöld citrom, mandarin, őszibarack, szilva, paprika, alma, körte, birsalma, banán, mangó, ananász, sárgarépa, zeller, retek, karórépa, (görög)dinnye, tök, kukorica, brokkoli, kel, karalábé, endívia, póréhagyma és cukorrépa esetében fennáll annak a kockázata, hogy egy vagy több fogyasztói csoportnál a megengedhető napi bevitel és az akut referenciadózis (ARfD) szintjének túllépésére kerül sor. Ezért csökkenteni kell az említett terményekre jelenleg megállapított MRL-t.

(9)

2008. szeptember 16-i véleményében (8) a Hatóság az oxidemeton-metil tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi MRL mellett a kelbimbó, fejes káposzta, karalábé, saláta és egyéb salátafélék – beleértve a káposztaféléket is –, árpa, zab és cukorrépa esetében fennáll annak a kockázata, hogy egy vagy több fogyasztói csoportnál a megengedhető napi bevitel és az akut referenciadózis (ARfD) szintjének túllépésére kerül sor. A Hatóság azt is megállapította, hogy az analitikai kimutathatóság legalacsonyabb határértékének csökkentése technikailag lehetséges, és egy ilyen csökkentés az ellenőrzés javulásával járna. Ezért a kelbimbó, fejes káposzta, karalábé, saláta – beleértve a káposztaféléket is–, árpa, zab és cukorrépa tekintetében csökkenteni kell a jelenleg megállapított MRL-t, és az összes többi terményre pedig az analitikai kimutathatóság legalacsonyabb határértékét.

(10)

2009. január 21-i véleményében (9) a Hatóság a procimidon tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi MRL mellett a kajszibarack, szőlő, szamóca, málna, kivi, (galambbegy)saláta, paradicsom, paprika, padlizsán, uborka, apró uborka, cukkini, őszibarack, szilva, körte, (görög)dinnye, tök, endívia, rukkola, cikóriasaláta, hüvelyes borsó, napraforgómag, repcemag, szójabab és állati eredetű termékek esetében fennáll annak a kockázata, hogy egy vagy több fogyasztói csoportnál a megengedhető napi bevitel és az akut referenciadózis (ARfD) szintjének túllépésére kerül sor. Ezért csökkenteni kell az említett terményekre jelenleg megállapított MRL-t.

(11)

2008. szeptember 16-i véleményében (10) a Hatóság a vinklozolin tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi MRL mellett a körte, csemegeszőlő, endívia, padlizsán, kínai kel, szilva, kajszibarack, saláta, mazsola, cikóriasaláta, szamóca, bab, komló, repcemag, sárgarépa, mogyoróhagyma, újhagyma, tök, okra, zsázsa, rukkola és egyéb salátafélék valamint (görög)dinnye esetében fennáll annak a kockázata, hogy egy vagy több fogyasztói csoportnál a megengedhető napi bevitel és az akut referenciadózis (ARfD) szintjének túllépésére kerül sor. Ezért csökkenteni kell az említett terményekre jelenleg megállapított MRL-t.

(12)

Ennek megfelelően a Hatóság véleményeinek figyelembe vételével ajánlatos új MRL-eket meghatározni. Az új MRL-ekre vonatkozó ajánlásokat a Hatóság a jelenleg engedélyezett mezőgazdasági felhasználásokra alapozta, amelyek alacsonyabb szermaradékhoz vezetnek, vagy amennyiben ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, az analitikai kimutathatóságra. Az ananászban található etefonra e rendelet egy olyan MRL-t határoz meg, amely ugyan nem szerepelt hatósági ajánlásban, melyet azonban az indokolt hatósági vélemény biztonságos értéknek nevez meg.

(13)	A Kereskedelmi Világszervezeten keresztül konzultációra került sor az új MRL-ekről a Közösség kereskedelmi partnereivel, és az ezen határértékekkel kapcsolatos észrevételeiket figyelembe vették.

(14)	A módosított MRL-ek alkalmazása előtt megfelelő határidőt kell biztosítani, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek az MRL-ek módosításából fakadó új kötelezettségek teljesítésére.

(15)	A 396/2005/EK rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

A termékek zavartalan forgalomba hozatala, feldolgozása és fogyasztása érdekében a rendelet átmeneti intézkedéseket ír elő az MRL-ek módosítását megelőzően jogszerűen előállított termékekre, valamint azokra, amelyekkel kapcsolatban az EFSA-vélemények igazolják, hogy továbbra is biztosított a fogyasztók magas szintű védelme.

(17)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 396/2005/EK rendelet II. melléklete e rendelet mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Az alábbi jegyzékre felvett hatóanyagok és termékek tekintetében továbbra is az e rendelet általi módosítást megelőzően hatályos 396/2005/EK rendelet alkalmazandó, amennyiben azokat 2010. június 7. előtt állították elő.

a)	dimetoát: cseresznyelé, tárolás utáni búza, fagyasztott hüvelyes borsó;

b)	etefon: tartósított ananász, ananászlé, tartósított paprika;

c)	fenarimol: paradicsomlé, tartósított paradicsom, tartósított paprika;

d)	metamidofosz: kajszibaracklé, tartósított kajszibarack, valamint fagyasztott hüvelyes borsó;

e)	metomil/tiokarb: szőlő és tartósított őszibarack;

f)	oxidemeton-metil: olajos magvak, gabonafélék, tejpor, tea, bor, zöldség- és gyümölcslevek, tartósított, fagyasztott és szárított zöldségek és gyümölcsök, diófélék;

g)	procimidon: olajos magvak, tartósított őszibarack, paradicsom, narancslé és szőlő;

h)	vinklozolin: málnalé, almalé, birsalmazselé, őszibaracklé, tartósított kajszibarack, kajszibaracklé.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. június 7-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 16-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.

(2) Az EFSA tudományos jelentése (2008) 172.

(3) Az EFSA tudományos jelentése (2008) 159.

(4) Az EFSA tudományos jelentése (2008) 160.

(5) Az EFSA tudományos jelentése (2008) 161.

(6) Az EFSA tudományos jelentése (2008) 162.

(7) Az EFSA tudományos jelentése (2008) 173.

(8) Az EFSA tudományos jelentése (2008) 227.

(9) Az EFSA tudományos jelentése (2008) 163.

(10) Az EFSA tudományos jelentése (2008) 166.

MELLÉKLET

A 396/2005/EK rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

A dimetoátra, etefonra, fenamifoszra, fenarimolra, metamidofoszra, metomilra, ometoátra, oxidemeton-metilre, procimidonra, tiodikarbra és a vinklozolinra vonatkozó bejegyzések helyébe a követekezők lépnek:

„Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)

Kódszám

Olyan csoportok és egyedi termékek, amelyekre MRL-ek alkalmazandók (1)

Dimetoát (a dimetoát és az ometoát összesen, dimetoátban kifejezve)

Etefon

Fenamifosz (a fenamifosz és szulfoxidai és a szulfon összesen, fenamifoszban kifejezve)

Fenarimol

Metamidofosz

Metomil és tiodikarb (a metomil és a tiodikarb összesen, metomilban kifejezve)

Oxidemeton-metil (az oxidemetonmetil és a demeton-S-metilszulfon összesen, oxidemeton-metilben kifejezve)

Procimidon (4)

Vinklozolin (a vinklozolin és fele arányban 3,5-dikloraninilint tartalmazó, összes metabolitja összesen, vinklozolinban kifejezve) (4)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

0100000

1.	FRISS ÉS FAGYASZTOTT GYÜMÖLCS; HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK

0,01 (2)

0,02 (2)

0110000

i.	Citrusfélék

0,02 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0110010

Grapefruit (Shaddock, pomeló, édes grépfrút, tangeló, ugli és egyéb hibridek)

0110020

Narancs (Bergamottnarancs, keserű narancs, törpe narancs és más hibridek)

0110030

Citrom (Cédrátcitrom, citrom)

0110040

Zöld citrom

0110050

Mandarin (Klementin, tangerin és más hibridek)

0110990

Egyéb

0120000

ii.	Fán termő héjas gyümölcsűek (héjjal vagy héj nélkül)

0,05 (2)

0,1

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0120010

Mandula

0120020

Brazil dió

0120030

Kesudió

0120040

Gesztenye|

0120050

Kókuszdió

0120060

Mogyoró (Filbert)

0120070

Ausztráliai mogyoró

0120080

Pekándió

0120090

Píniamag

0120100

Pisztácia

0120110

Dió

0120990

Egyéb

0130000

iii.	Almatermésűek

0,02 (2)

0,3

0,01 (2)

0130010

Alma (Vadalma)

0,5

0,02 (2)

0,05 (2)

0130020

Körte (Vadkörte)

0,05 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0130030

Birsalma

0,05 (2)

0,02 (2)

0130040

Naspolya

(3)

0130050

Japán naspolya

(3)

0130990

Egyéb

0,05 (2)

0,2

0,05 (2)

0140000

iv.	Csonthéjasok

0,02 (2)

0140010

Kajszibarack

0,02 (2)

0,05 (2)

0,5

0,01 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0140020

Cseresznyefélék (Cseresznye, meggy)

0,2 (+)

0,01 (2)

0,1

0,5

0140030

Őszibarack (Nektarin és hasonló hibridek)

0,02 (2)

0,05 (2)

0,5

0,05

0,02 (2)

0,05 (2)

0140040

Szilva (Damaszkuszi szilva, ringlószilva, mirabellszilva)

0,02 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0140990

Egyéb

0,02 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0150000

v.	Bogyósgyümölcsűek

0,02 (2)

0,01 (2)

0151000

a)	Csemege- és borszőlő

0,3

0151010

Csemegeszőlő

0,05 (2)

0,3

0,02 (2)

0,05 (2)

0151020

Borszőlő

1 (+)

0,3

0,5

0152000

Szamóca

0,05 (2)

0,3

0,02 (2)

0,05 (2)

0153000

c)	Vesszőn termő bogyósok

0,05 (2)

0,02 (2)

0153010

Feketeszeder

0,02 (2)

0153020

Hamvas szeder (Kaliforniai málna, szedermálna, törpemálna)

0,02 (2)

0153030

Málna (Rubus phoenicolasius)

0,1

0153990

Egyéb

0,02 (2)

0,05 (2)

0154000

d)	Egyéb bogyósgyümölcsűek

0,05 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0154010

Fürtös áfonya (Fekete áfonya vörös áfonya)

0,05 (2)

0,02 (2)

0154020

Nagytermésű tőzegáfonya

0,05 (2)

0,02 (2)

0154030

Ribizli (piros, fekete és fehér)

0,05 (2)

0154040

Köszméte (egres) (Az egyéb ribizlifajtával alkotott hibridekkel együtt)

0,05 (2)

0154050

Gyepürózsa/vadrózsa/csipkebogyó

(3)

0154060

Faeper (faeper (Arbutus unedo gyümölcse))

(3)

0154070

Azarol (mediterrán naspolya/galagonya)

(3)

0154080

Fekete bodza (Feketeberkenye, madárberkenye, azarol, varjútövis, galagonya, Amelanchier canadensis, és más fán termő bogyósgyümölcsűek)

(3)

0154990

Egyéb

0,05 (2)

0,02 (2)

0160000

vi.	Egyéb gyümölcsök

0,01 (2)

0,02 (2)

0161000

a)	Ehető héjúak

0,05 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0161010

Datolya

0,02 (2)

0161020

Füge

0,02 (2)

0161030

Étkezési olajbogyó

0161040

Kamkvat (Marumi kamkvat, nagami kamkvat)

0,02 (2)

0161050

Karambola (Bilimbi)

(3)

0161060

Datolyaszilva

(3)

0161070

Jambul (Jáva-szilva) (Jáva-alma (vízialma), malájalma, rózsaalma, brazil cseresznye (grumihama), szurinami cseresznye)

(3)

0161990

Egyéb

0,02 (2)

0162000

b)	Kisebb nem ehető héjúak

0,02 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0162010

Kivi

0162020

Licsi (Pulaszán, rambután (hamislicsi))

0,05 (2)

0162030

Passiógyümölcs

0,05 (2)

0162040

Töviskörte (fügekaktusz)

(3)

0162050

Csillagalma

(3)

0162060

Amerikai datolyaszilva (kaki) (Fekete zapota, fehér zapota, zöld zapota, kanisztel (sárga zapota) és nagy zapota)

(3)

0162990

Egyéb

0,05 (2)

0163000

c)	Nagyobb nem ehető héjúak

0,02 (2)

0,05 (2)

0163010

Avokádó

0,05 (2)

0,02 (2)

0163020

Banán (Törpebanán, főzőbanán, almabanán)

0,05 (2)

0,05

0,2

0163030

Mangó

0,05 (2)

0,02 (2)

0163040

Papaja

0,05 (2)

0,02 (2)

0163050

Gránátalma

0,05 (2)

0,02 (2)

0163060

Csirimojó (Gyömbéralma, cukoralma, ilama és más közepes méretű annónafélék)

(3)

0163070

Guajáva

(3)

0163080

Ananász

0,5 (+)

0,02 (2)

0163090

Kenyérgyümölcs (Dzsekfrút (Artocarpus heterophyllus) (nagytermésű kenyérfa))

(3)

0163100

Durián

(3)

0163110

Szúrszop (savanyú alma) (guanabana)

(3)

0163990

Egyéb

0,05 (2)

0,02 (2)

0200000

2.	FRISS ÉS FAGYASZTOTT ZÖLDSÉGEK

0,01 (2)

0210000

i.	Gyökér- és gumós zöldségek

0,05 (2)

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0211000

Burgonya

0,02 (2)

0212000

b)	Trópusi gyökér- és gumós zöldségek

0,02 (2)

0212010

Kasszava (manióka, tápióka) (Colocasia esculenta (taró, karibikáposzta eddoe, malanga), Xanthosoma sagittifolium (tánia))

0212020

Édesburgonya

0212030

Jamszgyökér (jícama, mexikói jícama)

0212040

Nyílgyökér

(3)

0212990

Egyéb

0213000

c)	Egyéb gyökér- és gumós zöldségek, a cukorrépa kivételével

0213010

Cékla

0,02 (2)

0213020

Sárgarépa

0,02 (2)

0213030

Gumós zeller

0,1

0213040

Torma

0,02 (2)

0213050

Csicsóka

0,02 (2)

0213060

Pasztinák

0,02 (2)

0213070

Petrezselyemgyökér

0,02 (2)

0213080

Retek (Fekete retek, japán retek, hónapos retek, japán retek és hasonló fajták)

0,02 (2)

0213090

Saláta bakszakáll (Feketegyökér, spanyol pozdor |)

0,02 (2)

0213100

Karórépa

0,02 (2)

0213110

Tarlórépa

0,02 (2)

0213990

Egyéb

0,02 (2)

0220000

ii.	Hagymafélék

0,05 (2)

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0220010

Fokhagyma

0,02 (2)

0,2

0220020

Vöröshagyma (Gyöngyhagyma)

0,02 (2)

0,2

0220030

Salottahagyma, mogyoróhagyma

0,02 (2)

0,2

0,05 (2)

0220040

Újhagyma (Téli sarjadékhagyma és hasonló fajták)

0,02 (2)

0,05 (2)

0220990

Egyéb

0,02 (2)

0,05 (2)

0230000

iii.	Termésükért termesztett zöldségek

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0231000

a)	Burgonyafélék

0,02 (2)

0,05 (2)

0231010

Paradicsom (Cseresznyeparadicsom)

0,05

0,02 (2)

0231020

Paprika (csilipaprika)

0,05 (2)

0,05

0,02 (2)

0231030

Padlizsán (tojásgyümölcs, törökparadicsom) (Körtedinnye)

0,05 (2)

0,05

0,02 (2)

0231040

Okra, gombó, bámia

0,05 (2)

0,02 (2)

0231990

Egyéb

0,05 (2)

0,02 (2)

0232000

b)	Kabakosok – ehető héjúak

0,05 (2)

0,2

0,02 (2)

0232010

Uborka

0,02 (2)

0232020

Apró uborka

0,02 (2)

0232030

Cukkini (Főzeléktök, tojástök (patisszon))

0,05

0232990

Egyéb

0,02 (2)

0233000

c)	Kabakosok – nem ehető héjúak

0,05 (2)

0,05

0,02 (2)

0,05 (2)

0233010

Sárgadinnye (Tüskés uborka (Cucumis metuliferus))

0,02 (+)

0233020

Sütőtök (Óriástök)

0,02 (2)

0233030

Görögdinnye

0,05

0233990

Egyéb

0,02 (2)

0234000

d)	Csemegekukorica

0,05 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0239000

e)	Egyéb termésükért termesztett zöldségek

0,05 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0240000

iv.	Káposztafélék

0,02 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0241000

a)	Virágjukért termesztett káposztafélék

0,02 (2)

0,02

0,02 (2)

0241010

Brokkoli (díszkáposzta, kínai brokkoli, brokkoli répa)

0241020

Karfiol

0241990

Egyéb

0242000

b)	fejképző káposztafélék

0,01 (2)

0242010

Kelbimbó

0,05

0242020

Fejeskáposzta (Csúcsos fejeskáposzta, vörös káposzta, kelkáposzta, fehér káposzta)

0,02 (2)

0242990

Egyéb

0,02 (2)

0243000

c)	Leveles káposzta

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0243010

Kínai kel (Indiai mustár, bordáskel, kínai lapos kel (tai goo choi), pekingi kel (pe-tsai), mestergyökér)

0243020

Kel (Fodorkel, leveles kel)

0243990

Egyéb

0244000

Karalábé

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0250000

v.	Levélzöldségek és friss fűszernövények

0,02 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0,01 (2)

0251000

a)	Saláta és egyéb salátaféle a Brassicacea családdal

0,02 (2)

0,05 (2)

0251010

Galambbegysaláta (Olasz galambbegysaláta)

0,02 (2)

0251020

Saláta (Fejes saláta, lollo rosso (tépősaláta), iceberg saláta/jégsaláta, római saláta)

0,02 (2)

0,05

0,02 (2)

0251030

Endívia (széleslevelű batáviai endívia) (Mezei katáng, vörös cikória, radicchio, fodros levelű endívia, cukorsüveg)

0,02 (2)

0251040

Zsázsa

0,02 (2)

0251050

Közönséges borbálafű

(3)

0251060

Borsmustár, Rucola (Vad kányazsázsa)

0,02 (2)

0251070

Vörösmustár

(3)

0251080

Brassica rapa és B. oleracea levelei is bimbói (Midzuna)

0,02 (2)

0251990

Egyéb

0,02 (2)

0252000

b)	Spenótfélék (levél)

0,02 (2)

0,05 (2)

0252010

Paraj (Új-zélandi paraj és tarlórépa-levél (tarlórépa felső része))

0,02 (2)

0,05

0252020

Kövér porcsin (Téli porcsin (bányászsaláta), kerti porcsin, közönséges porcsin, sóska, homoki ballagófű)

(3)

0252030

Levél mángold (Céklalevél)

0,02 (2)

0252990

Egyéb

0,02 (2)

0253000

c)	Szőlőlevél

(3)

0254000

Vízitorma

0,02 (2)

0,05 (2)

0255000

e)	Saláta cikória

0,02 (2)

0,05 (2)

0256000

f)	Fűszernövények

0,02 (2)

0,05 (2)

0256010

Turbolya

0,02 (2)

0,3

0256020

Metélőhagyma

0,02 (2)

0,3

0256030

Zellerlevél (Édesköménylevél, korianderlevél, kaporlevél, rétiköménylevél, lestyán, angyalfű, spanyol turbolya és más ernyős virágzatú)

0,02 (2)

0,3

0256040

Petrezselyem

0,02 (2)

0,3

0256050

Zsálya (hegyi borsikafű, borsikafű)

(3)

0256060

Rozmaring

(3)

0256070

Kakukkfű ( Majoranna, oregánó)

(3)

0256080

Bazsalikom (Citromfűlevél, menta, borsmenta)

(3)

0256090

Babérlevél (nemes babér)

(3)

0256100

Tárkony (Izsóp)

(3)

0256990

Egyéb

0,02 (2)

0,3

0260000

vi.	Hüvelyes zöldségek (friss)

0,02 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0260010

Bab (hüvelyben) (Zöldbab (franciabab, futóbab), tűzbab, bokorbab, tehénbab)

0,01 (2)

0,05 (2)

0260020

Bab (hüvely nélkül) (Lóbab (Nagyszemű), kardbab, jancsibab (Canavaliaensiformis) limabab, tehénborsó)

0,01 (2)

0,02 (2)

0,5

0260030

Borsó (hüvelyben) (Mangetout (cukorborsó))

0,5

0,05 (2)

0260040

Borsó (hüvely nélkül) (Kerti borsó, zöldborsó, csicseri borsó)

0,01 (2)

0,3

0,05 (2)

0260050

Lencse

0,01 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0260990

Egyéb

0,01 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0270000

vii.	Szárukért termesztett zöldségek (friss)

0,02 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0270010

Spárga

0,01 (2)

0270020

Kardonna

0,01 (2)

0270030

Zeller

0,01 (2)

0270040

Édeskömény

0,01 (2)

0270050

Articsóka

0,1

0270060

Póréhagyma

0,01 (2)

0270070

Rebarbara

0,01 (2)

0270080

Bambuszrügy

(3)

0270090

Pálmafacsúcsrügy

(3)

0270990

Egyéb

0,01 (2)

0280000

viii.

Gomba

0,02 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0280010

Termesztett (Közönséges gomba, kagylógomba, sitake)

0280020

Vadon termő (Rókagomba, Szarvasgomba, ízletes kucsmagomba Ízletes vargánya)

0280990

Egyéb,

0290000

ix.	Tengeri moszat

(3)

0300000

3.	HÜVELYESEK, SZÁRÍTVA

0,02 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0,01 (2)

0300010

Bab (Lóbab (nagyszemű), száraz fehér bab, flageolet bab, kardbab, limabab, lóbab (kismagvú), tehénborsó)

0,02 (2)

0,5

0300020

Lencse

0,02 (2)

0,05 (2)

0300030

Borsó (Csicseri borsó, takarmányborsó, szegletes lednek)

0,2 (2)

0,05 (2)

0300040

Csillagfürt

0,02 (2)

0,05 (2)

0300990

Egyéb

0,02 (2)

0,05 (2)

0400000

4.	OLAJOS MAGVAK ÉS OLAJTARTALMÚ GYÜMÖLCSÖK

0,05 (2)

0,02 (2)

0,01 (2)

0,05 (2)

0401000

i.	Olajos magvak

0,05 (2)

0401010

Lenmag

0,1 (2)

0,01 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0401020

Földimogyoró

0,1 (2)

0,01 (2)

0,1

0,02 (2)

0401030

Mákszem

0,1 (2)

0,01 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0401040

Szezámmag

0,1 (2)

0,01 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0401050

Napraforgó mag

0,1 (2)

0,01 (2)

0,05 (2)

0,2

0401060

Repcemag (Réparepce, tarlórépa)

0,1 (2)

0,01 (2)

0,05 (2)

0,05

0401070

Szójabab

0,1 (2)

0,2

0,1

0,05

0401080

Mustármag

0,1 (2)

0,01 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0401090

Gyapotmag

0,2

0,1

0,02 (2)

0401100

Tökmag

0,1 (2)

0,01 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0401110

Sáfrányos szeklice

(3)

0401120

Borágó

(3)

0401130

Magvas gomborka

(3)

0401140

Kendermag

0,01 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0401150

Ricinusbab

(3)

0401990

Egyéb

0,1 (2)

0,01 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0402000

ii.	Olajtartalmú gyümölcsök

0,05 (2)

0,01 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0402010

Olajbogyó olajkinyerésre

0402020

Pálmadió (olajpálmamag)

(3)

0402030

Pálmatermés

(3)

0402040

Kapok

(3)

0402990

Egyéb

0,05 (2)

0500000

5.	GABONAFÉLÉK

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

0500010

Árpa

0,02 (2)

0,5

0500020

Hajdina

0,02 (2)

0,05 (2)

0500030

Kukorica

0,02 (2)

0,05 (2)

0500040

Köles (Mohar, tef)

0,02 (2)

0,05 (2)

0500050

Zab

0,02 (2)

0,05 (2)

0500060

Rizs

0,02 (2)

0,05 (2)

0500070

Rozs

0,05

0,5

0500080

Cirok

0,02 (2)

0,05 (2)

0500090

Búza (Tönkölybúza, tritikále)

0,05

0,2

0500990

Egyéb

0,02 (2)

0,05 (2)

0600000

6.	KÁVÉ, TEA, GYÓGYNÖVÉNYTEA ÉS FŰSZEREK

0,1 (2)

0,05 (2)

0,1 (2)

0,02 (2)

0,1 (2)

0610000

i.	Tea (szárított levelek és szárak, erjesztve vagy másképpen, Camellia sinensis)

0,05 (2)

0,02 (2)

0620000

ii.

Kávébab

(3)

0630000

iii.	Gyógynövénytea (szárított)

(3)

0631000

Virág

(3)

0631010

Kamillavirág

(3)

0631020

Hibiszkuszvrág

(3)

0631030

Rózsaszirom

(3)

0631040

Jázminvirág

(3)

0631050

Hársfavirág

(3)

0631990

Egyéb

(3)

0632000

Levél

(3)

0632010

Szamócalevél

(3)

0632020

Rooiboslevél

(3)

0632030

Matétea

(3)

0632990

Egyéb

(3)

0633000

Gyökér

(3)

0633010

Macskagyökér

(3)

0633020

Ginszenggyökér

(3)

0633990

Egyéb

(3)

0639000

d)	Egyéb gyógynövényteák

(3)

0640000

iv.	Kakaó (erjesztett bab)

(3)

0650000

v.	Szentjánoskenyér

(3)

0700000

7.	KOMLÓ (szárított), beleértve a komló-pelletet és a sűrítetlen port

0,05 (2)

0,1 (2)

0,05 (2)

0,02 (2)

0,1 (2)

0,05 (2)

0800000

FŰSZEREK

(3)

0810000

Mag

(3)

0810010

Ánizs

(3)

0810020

Fekete kömény

(3)

0810030

Zellermag (Lestyánmag)

(3)

0810040

Koriandermag

(3)

0810040

Római kömény

(3)

0810060

Kapormag

(3)

0810070

Édesköménymag

(3)

0810080

Görögszéna

(3)

0810090

Szerecsendió

(3)

0810990

Egyéb

(3)

0820000

ii.	Bogyósgyümölcsűek

(3)

0820010

Szegfűbors

(3)

0820020

Ánizsbors (japánbors)

(3)

0820030

Kömény

(3)

0820040

Kardamom

(3)

0820050

Borókabogyó

(3)

0820060

Bors (fekete és fehér) (Hosszúbors, rózsabors)

(3)

0820070

Vaníliahüvely

(3)

0820080

Tamarinduszgyümölcs

(3)

0820990

Egyéb

(3)

0830000

iii.

Kéreg

(3)

0830010

Fahéj (Kasszia-fahéj)

(3)

0830990

Egyéb

(3)

0840000

iv.	Gyökér vagy rizóma

(3)

0840010

Édesgyökér

(3)

0840020

Gyömbér

(3)

0840030

Kurkuma (indiai sáfrány)

(3)

0840040

Torma

(3)

0840990

Egyéb

(3)

0850000

Bimbó

(3)

0850010

Szegfűszeg

(3)

0850020

Kapribogyó

(3)

0850990

Egyéb

(3)

0860000

vi.	Virág bibe

(3)

0860010

Sáfrány

(3)

0860990

Egyéb

(3)

0870000

vii.

Magköpeny

(3)

0870010

Szerecsendió-virág

(3)

0870990

Egyéb

(3)

0900000

9.	CUKORTERMŐ NÖVÉNYEK

(3)

0900010

Cukorrépa (gyökér)

(3)

0900020

Cukornád

(3)

0900030

Cikória gyökér

(3)

0900990

Egyéb

(3)

1000000

10.	ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK – SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK

0,01 (2)

0,02

1010000

i.	Hús, húskészítmények, belsőség, vér, állati zsiradék frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve, valamint lisztként vagy ételként feldolgozva egyéb feldolgozott termék (a felsoroltakra alapuló kolbász és élelmiszer-készítmény)

0,05 (2)

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

1011000

Sertés

1011010

Hús

1011020

Zsír sovány hús nélkül

1011030

Máj

1011040

Vese

1011050

Ehető belsőség

1011990

Egyéb

1012000

b)	Szarvasmarha

1012010

Hús

1012020

Zsír

1012030

Máj

1012040

Vese

1012050

Ehető belsőség

1012990

Egyéb

1013000

Birka

1013010

Hús

1013020

Zsír

1013030

Máj

1013040

Vese

1013050

Ehető belsőség

1013990

Egyéb

1014000

Kecske

1014010

Hús

1014020

Zsír

1014030

Máj

1014040

Vese

1014050

Ehető belsőség

1014990

Egyéb

1015000

e)	Ló, szamár, lóöszvér vagy szamáröszvér

(3)

1015010

Hús

(3)

1015020

Zsír

(3)

1015030

Máj

(3)

1015040

Vese

(3)

1015050

Ehető belsőség

(3)

1015990

Egyéb

(3)

1016000

f)	Szárnyasok – csirke, lúd, kacsa, pulyka és gyöntyúk –, strucc, galamb

0,02 (2)

1016010

Hús

1016020

Zsír

1016030

Máj

1016040

Vese

1016050

Ehető belsőség

1016990

Egyéb

1017000

g)	Egyéb haszonállat (Nyúl, kenguru)

(3)

1017010

Hús

(3)

1017020

Zsír

(3)

1017030

Máj

(3)

1017040

Vese

(3)

1017050

Ehető belsőség

(3)

1017990

Egyéb

(3)

1020000

ii.	Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy édesítő anyag hozzáadása nélkül, vaj és egyéb tejből származó zsiradék, sajt, túró

0,05 (2)

0,005 (2)

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

1020010

Marha

1020020

Birka

1020030

Kecske

1020040

Ló

1020990

Egyéb

1030000

iii.	Madártojás friss, tartósított, főzött Héjas tojás és tojássárgája friss, szárított, gőzön vagy forró vízben főtt, formába öntött, fagyasztott vagy más módon tartósított hozzáadott cukrot vagy édesítőszert tartalmaz/nem tartalmaz

0,05 (2)

0,02 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

0,05 (2)

1030010

Csirke

1030020

Kacsa

(3)

1030030

Lúd

(3)

1030040

Fürj

(3)

1030990

Egyéb

(3)

1040000

iv.	Méz (Méhpempő, virágpor)

(3)

1050000

v.	Kétéltűek és hüllők (Békacomb, krokodil)

(3)

1060000

vi.

Csigák

(3)

1070000

vii.	Egyéb szárazföldi állatból készült termék

(3)

(1) A növényi és állati eredetű olyan termékek teljes listája tekintetében, amelyre MRL alkalmazandó, az I. mellékletre kell hivatkozni.

(2) Növényvédőszer-kód kombináció, amelyre a III. melléklet B. részében meghatározott MRL alkalmazandó.

(3) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.

(4) = A szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző:

Vinklozolin – kód: 1000000: vinklozolin, iprodion, procimidon, vegyületek és fele arányban 3,5-diklóranilint tartalmazó összes metabolit összesen, 3,5 diklóranilinban kifejezve.

Procimidon – kód: 1000000: vinklozolin, iprodion, procimidon, vegyületek és fele arányban 3,5-diklóranilint tartalmazó összes metabolit összesen, 3,5 diklóranilinban kifejezve.

(+): Etefon – kód 0151020: a megengedett szermaradék-határértékek ideiglenes jellegűek, az EFSA értékelésétől függően módosulhatnak.

(+): Etefon – kód 0163080: a megengedett szermaradék-határértékek ideiglenes jellegűek, az EFSA értékelésétől függően módosulhatnak.

(+) Fenamifos – kód 0233010: a megengedett szermaradék-határértékek ideiglenes jellegűek, a 12. cikk (2) bekezdése alapján elvégzett felülvizsgálatot követően módosulhatnak.

(+): Dimetoát – kód 0140020: a megengedett szermaradék-határértékek ideiglenes jellegűek, a 12. cikk (2) bekezdése alapján elvégzett felülvizsgálatot követően módosulhatnak.”

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

17.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 301/26

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. december 10.)

a Lengyelország által a BVG Medien Beteiligungs GmbH javára nyújtani tervezett C 11/08 (ex N 908/06) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2008) 7813. számú dokumentummal történt)

(Csak a lengyel nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/837/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az említett cikknek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (1),

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1)

A lengyel hatóságok 2006 december 27-én kelt, a Bizottságnál ugyanezen a napon iktatott elektronikus értesítésükben (2) az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében, valamint a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokról szóló multiszektorális keretrendszer (3) (a továbbiakban: a multiszektorális keretrendszer) alapján bejelentették, hogy a BVG Medien Beteiligungs GmbH javára regionális támogatást szándékoznak nyújtani egy nagyberuházási projekthez.

(2)	A Bizottság 2007. március 2-i (D/50921), 2007. június 15-i (D/52553) és 2007. december 21-i (D/55146) leveleiben kiegészítő információt kért. A lengyel hatóságok 2007. április 13-i (A/33156), 2007. október 23-i (A/38722) és 2008. január 23-i (A/1392) levelükben válaszoltak.

(3)	2008. március 11-i levelében a Bizottság arról tájékoztatta Lengyelországot, hogy a támogatás vonatkozásában az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás megindításáról határozott.

(4)	Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot (a továbbiakban: az eljárást megindító határozat) kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére.

(5)	A Bizottság az érdekelt felektől nem kapott észrevételeket. A lengyel hatóságok 2008. május 9-i (A/8753) és 2008. május 13-i (A/8829) levelükben válaszoltak, a Bizottság pedig mindkét levelet 2008. május 13-án iktatta.

2. A TÁMOGATÁS RÉSZLETES LEÍRÁSA

2.1. Célkitűzés

(6)

Az intézkedés egy új rotációs mélynyomó üzem létrehozását támogatja, előmozdítva ezáltal a regionális fejlődést és a foglalkoztatást a délnyugat-lengyelországi Alsó-Szilézia tartományban, amely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatott térség, Lengyelország 2004. május 1-jétől2006. december 31-ig alkalmazandó regionális támogatási térképével összhangban 50 %-os nettó támogatástartalmú regionális támogatási felső határral (5).

2.2. A kedvezményezett

(7)	A lengyel hatóságok azt állították, hogy a beruházási projektet a BDN Sp. z. o.o. Sp. k. elnevezésű betéti társaság (a továbbiakban: a betéti társaság) volt hivatott végrehajtani és irányítani.

(8)	A betéti társaság a következőkből áll: a beltag a BDN Sp. z o.o. (a továbbiakban: BDN), amely egy lengyelországi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, a kültag pedig a BVG Medien Beteiligungs GmbH (a továbbiakban: BVG), amely egy németországi székhelyű korlátolt felelősségű társaság.

(9)

A lengyel hatóságok azt is jelezték, hogy a korlátozott betéti társaság a kereskedelmi törvénykönyv értelmében nem rendelkezik jogi személyiséggel. Ezért a betéti társaság gazdasági tevékenységére kivetett társasági adót a tagok fizették meg. Mivel a támogatást társaságiadó-mentesség formájában nyújtották, a tényleges kedvezményezettek a tagok, azaz a BDN és a BVG.

(10)	A lengyel hatóságok szerint a tagok a betéti társasághoz való hozzájárulásuk arányában osztoznak minden nyereségen (és így az adott nyereséget terhelő adókra vonatkozó kedvezményen), ami a BVG esetében több mint 99 %-os, a BDN esetében pedig kevesebb mint 1 %-os arányt jelent.

(11)

A Bizottság ezen túlmenően, mivel maga a BDF a BVG 100 %-os tulajdonát képező leányvállalat – a lengyel hatóságok álláspontjával összhangban – úgy ítéli meg, hogy a támogatási intézkedés kedvezményezettje a BVG. Figyelembe véve azonban a támogatás teljes összegét (azaz a BVG javára felhalmozódó részt, valamint a BDN javára felhalmozódó részt), a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatás végső kedvezményezettje a BVG csoport.

(12)

A kedvezményezett piaci részesedésének kiszámításakor (6) a Bizottság figyelembe vette azt a tényt is, hogy a BVG olyan nagyvállalat, amely a BVG Medien KG – egy magánbefektetők kezében lévő betéti társaság – 100 %-os tulajdonát képezi. Még pontosabban: a részvények […] (7) %-a Heinz H. Bauer és családja tulajdonában áll. Heinz H. Bauer egy másik tőketársaság, a Heinrich Bauer Verlag, egy világszerte számos leányvállalattal rendelkező kiadóvállalat részvényeinek 96 %-át is birtokolja.

2.3. Beruházási projekt

2.3.1. Termékek és technológia

(13)	A betéti társaság új rotációs mélynyomó üzemet hoz létre Nowogrodziecben, Kamienna Góra különleges gazdasági övezetében.

(14)	A mélynyomó technológia alkalmazása során a nyomdafestéket elektromechanikus úton vagy lézerrel gravírozott acél nyomóhenger továbbítja a felületre (például papírra).

(15)

Az új rotációs mélynyomó üzemnek […] rotációs mélynyomó gépsorai lesznek, amelyek a három fő gyártási szakaszt hajtják végre. A gyártás a nyomóformáknak (nyomóhengereknek) az ügyfél által megadott digitális adatok alapján történő előkészítésével kezdődik. A következő művelet a rotációs mélynyomás: a végtermék előállításához a papírra négy alapszínt nyomnak, majd a papírt elvágják, összehajtják és összefűzik. Utolsó lépésként a végterméket becsomagolják és a rendeltetési helyére küldik.

(16)	Az új üzem alapvetően magazinok, kereskedelmi katalógusok és reklámmellékletek (magazinok és folyóiratok kiegészítő mellékletét képező reklámanyagok) nyomtatásával foglalkozik majd.

2.3.2. Projektvégrehajtás

(17)

A beruházási projekt 2004-ben indult, és […] gyártósor felállítását foglalja magában. […] rotációs mélynyomó gépsor és azok segédberendezéseinek felállítására már sor került. Egy […] gépsorra is leadtak egy megrendelést, és azt várhatóan 2008. […]. negyedévében rendelik meg. Ezt várhatóan egy […] gépsor üzembe helyezése követi majd. A teljes projekt a lengyel hatóságok becslései szerint 2009-ben zárul le.

(18)	A nyomóüzem 2006 júliusában kezdte meg a termelést, és a működés várhatóan 2010-ben éri el az összes […] gépsor évi 152 ezer tonnát kitevő teljes kapacitását.

2.4. Támogatható kiadások

(19)

A támogatható beruházási költségek kiszámítása a kezdeti beruházási költségek alapján történik. A támogatható kiadás névértéken 857,998 millió PLN (megközelítőleg 184,6 millió EUR (8), amely diszkontált értéken 734,031 millió PLN (megközelítőleg 157,95 millió EUR). Az 1. táblázat a beruházási projekthez kapcsolódó támogatható kiadás (névértéken kifejezett) bontását adja meg.

1. táblázat

A kezdeti beruházáshoz kapcsolódó projektköltségek megoszlása

(millió PLN-ben, névértéken kifejezett)
Telkek	[…]
Épületek, telephelyek, mély- és magasépítés	[…]
Gépek, berendezések és felszerelések	[…]
Támogatható költségek összesen	858,000

2.5. A projekt finanszírozása

(20)	A lengyel hatóságok megerősítették, hogy a kedvezményezett saját hozzájárulása meghaladta a támogatható költségek 25 %-át, és állami támogatástól mentes volt.

2.6. Jogalap

(21)

A következő jogalapokat jelentették be:

—	a különleges gazdasági övezetekről szóló, 1994. október 20-i törvény,

—	a Kamienna Góra különleges gazdasági övezetről szóló, 2004. szeptember 14-i kormányrendelet.

2.7. A támogatási intézkedés

2.7.1. A támogatás formája és összege

(22)

A támogatást a PL 39/2004. számú engedélyezett támogatási program alapján nyújtották (9). A támogatás a (Lengyelországban jelenleg 19 %-os mértékű) társasági adó alóli teljes mentességet jelent annak az időszaknak a végéig, amelyre a különleges gazdasági övezetet létrehozták (azaz 2017. december 1-jéig), illetve az alkalmazandó regionális támogatási felső határ eléréséig.

(23)	Míg az adókedvezmény tényleges összege a kedvezményezett adózás előtti jövedelmétől függ, és előfordulhat, hogy az engedélyezhető maximumnál kevesebb, a kedvezményezett jogosultsága szerinti felső határt figyelembe kell venni a támogatási intenzitás kiszámításakor.

(24)

Ez a felső határ megfelel a csökkentett regionális támogatási felső határból származó összegnek, és diszkontált értéke 220,057 millió PLN (47,35 millió EUR). A lengyel hatóságok megerősítették, hogy amennyiben a támogatható költségek a becsültnél alacsonyabbak, a felső határt ezzel arányosan csökkentik.

(25)	A kedvezményezettnek ahhoz, hogy részesülhessen az adómentességből, engedélyt kellett kérnie a különleges gazdasági övezetbeli működéshez. Az engedélyt 2004. június 21-én kapta meg, és a lengyel hatóságok szerint ez tekinthető a támogatásnyújtás napjának.

(26)

Értesítésre egészen 2006-ig nem került sor, amikor is – a beruházás különböző szakaszait és a támogatható költségek ebből adódó növekedését követően – a lengyel hatóságok számára egyértelművé vált, hogy a támogatási intézkedés miatt a multiszektorális keretrendszer 24. bekezdésével összhangban egyedi értesítéssel kell élniük.

(27)

A lengyel hatóságok kifejtették, hogy a kérdéses támogatási program (PL 39/2004) csak minimális összegű beruházási kiadást tesz szükségessé, és az engedélyezhető regionális támogatási felső határ erejéig társaságiadó-mentességre jogosít. Az engedély, tehát a támogatás odaítélésekor a hatóságok sem a támogatható költségek pontos összegét, sem a támogatás összegét nem ismerték.

(28)

A fentiek fényében és a „standstill” záradéknak való megfelelés érdekében a lengyel hatóságok vállalták, hogy a kedvezményezett számára jelenleg elérhető támogatás összegét arra a maximumra korlátozzák, amely nem tesz szükségessé a multiszektorális keretrendszer 24. bekezdése szerinti egyedi értesítést (azaz diszkontált értéken 37,5 millió EUR-ra). Az ezen összeget meghaladó támogatás végrehajtására mindaddig nem kerül sor, amíg a Bizottság nem adta jóváhagyását.

(29)	A támogatás odaítéléséért felelős hatóság a Gazdasági Minisztérium.

2.7.2. Halmozás

(30)

A PL 39/2004. számú program alapján biztosított adómentesség ugyanazon támogatható költségek fedezése érdekében más forrásokból kapott támogatással is halmozható. Lengyelország azonban megerősítette, hogy a regionális támogatás teljes összege ebben az esetben nem fogja meghaladni a csökkentett regionális támogatási felső határból adódó összeget.

2.8. A támogatott tevékenység fenntartása

(31)	A lengyel hatóságok megerősítették, hogy a beruházási projektet a lezárásának napját követő öt éven keresztül fenn kell tartani.

2.9. Ösztönző erő

(32)

Ami a támogatás ösztönző erejét illeti, megerősítésre került, hogy a kedvezményezett kérelmezte azt az engedélyt, amely őt a támogatásra feljogosította, és az engedély megadására a projektmunka megkezdése előtt került sor. A fentiekben említetteknek megfelelően az engedély a kedvezményezettet a projekt összes támogatható költségeihez viszonyítva kiszámított, alkalmazandó regionális támogatási felső határ erejéig adómentesség formájában nyújtott támogatásra jogosította.

2.10. A regionális fejlődéshez való hozzájárulás

(33)	Alsó-Szilézia súlyos társadalmi-gazdasági problémákkal küzdő régió, ahol 2004-ben az egy főre eső GDP az EU-27 átlagának mindössze 51,7 %-a volt (10), a munkanélküliségi ráta pedig 24,9 %-ot tett ki, amely az EU-27 átlagának 268 %-a és a lengyel átlagnak 131 %-a.

(34)

A(z) […] gyártósorokba való beruházás a várakozások szerint mintegy 500 közvetlen munkahelyet, valamint a papír- és nyomdafesték-szállítók, illetve más támogató szolgáltatást nyújtók számára még további munkahelyeket teremt. Emellett az itt alkalmazott csúcstechnológiának (nyomóformák lézeres gravírozása és számítógéppel segített gyártás) köszönhetően, a projektnek köszönhetően keresett lesz a magasabb végzettségű munkaerő, és a projekt a know-how átadását is biztosítja.

2.11. Általános kötelezettségek

(35)

A lengyel hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a Bizottságnak benyújtanak:

—

a támogatás Bizottság általi jóváhagyásának napjától kezdődően ötévente egy időközi jelentést (amely tartalmazza többek között a kifizetett támogatási összegekre vonatkozó tájékoztatást, a támogatási szerződés végrehajtását, valamint az ugyanazon létesítménynél/üzemnél megkezdett bármely más beruházási projekt végrehajtását),

—	a bejelentett fizetési menetrend alapján a támogatás legutóbbi részletének kifizetésétől számított hat hónapon belül egy részletes zárójelentést.

3. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKAI

3.1. Az érintett földrajzi piac meghatározásával kapcsolatos kétségek

(36)

A multiszektorális keretrendszer 24. bekezdésével összhangban elvégzendő piaci elemzés céljából Lengyelország úgy ítéli meg, hogy a földrajzi piac az EGT egészére kiterjed, a nowogrodzieci üzem és más lengyelországi nyomóüzemek ugyanis már olyan távoli piacokat is ellátnak, mint amilyen az Egyesült Királyság (a támogatott nyomóüzem már a „Take a Break” című brit magazint (11) nyomtatja). Ez azt mutatná, hogy az EGT-n belüli szállítási és logisztikai költségek a rotációs mélynyomás előtt nem jelentenek tényleges akadályt.

(37)

A lengyel hatóságok azt is pontosították, hogy a támogatott nyomóüzemek értékesítéseinek mindössze [0–10] %-a irányul a lengyel piacra, míg a fennmaradó [90–100] % más EGT-országokat érint. 2007-ben a kedvezményezett által teljesített külföldi nyomtatási megrendelések értéküket tekintve a következőképpen voltak bonthatók: Németország – [75–85] %; Egyesült Királyság – [10–15] %; Ausztria – [0–3] %-nál kevesebb. Ezen túlmenően franciaországi, dániai és svédországi vállalatokkal folytak tárgyalások.

(38)	A lengyel hatóságok általában a nyomdai piac gyors globalizációs tendenciájára is hivatkoztak, a nyomdai műveletekbe a kiadók jelenleg harmadik országokat vonnak be, a nyomdai szolgáltatásokat pedig távoli helyszínekre szervezik ki.

(39)

Az értékelésnek ebben a szakaszában a Bizottság kétségbe vonta, hogy a szállítási és a logisztikai költségek valóban beszámíthatók a rotációs mélynyomási szolgáltatások – akár az EGT-n belüli távolabbi piacokon történő – nyújtása előtti tényleges akadály gyanánt. Internetes kutatások alapján megállapítható, hogy a „Take a Break” című magazint tulajdonképpen a H. Bauer Publishing Ltd., a Bauer Verlag csoport egyesült királyságbeli leányvállalata adja ki. A magazinok kiadásának és nyomtatásának egyetlen vállalatcsoporton belüli kezelése előnyöket biztosíthat a teljes folyamat integrációja, prioritásainak meghatározása és rugalmassága tekintetében, és ez ellensúlyozza a felmerülő szállítási és logisztikai nehézségeket.

(40)	Ezen túlmenően a támogatott nyomóüzem által jelenleg ellátott külföldi piacok száma korlátozottnak tűnik, és messze Németország jelenti a legfontosabb rendeltetési helyet.

(41)	Ezért a piaci részesedés és a kapacitás EGT-szintű növekedésének – a lengyel hatóságok által javasoltaknak megfelelő – elemzésekor a Bizottság felkérte az érdekelt feleket is azzal kapcsolatos észrevételeik megtételére, hogy az érintett piac valóban kiterjedt-e az EGT egészére.

3.2. A projekt által létrehozott kapacitásra vonatkozó kétségek

(42)

A lengyel hatóságok kifejtették, hogy nehéz megadni a projekt által létrehozott kapacitás végleges megoszlását a magazinnyomtatás, valamint a katalógus-, illetve reklámmelléklet-nyomtatás között, tekintettel arra, hogy a magazinok és a katalógusok, illetve reklámmellékletek nyomtatása ugyanazokon a gyártósorokon történik. A kedvezményezett termelési kapacitása a reklámmellékletek és a katalógusok esetében nagymértékben függ a kiadóvállalat magazinokhoz kapcsolódó munkaterhétől (a folyóiratoktól eltérő kiadványok nyomtatására csak a gépek rendelkezésre állása esetén kerül sor). Amint azonban a lengyel hatóságok jelezték, az egyik lehetséges megoldás az, ha a kapacitások megoszlásának becslése a támogatott létesítmény értékesítéseiben a magazinok és a katalógusok, illetve reklámmellékletek várható részaránya alapján történik.

(43)

A Lengyelország által jelzett tervezett megoszlás a magazinok esetében megközelítőleg [90–100] %, az egyéb termékek esetében pedig [0–10] % volt. A lengyel hatóságok kifejtették, hogy ez a helyzet azt tükrözte, hogy a nyomóüzemnek már stabil megrendelései voltak magazinokra, többek között a kedvezményezettel megegyező vállalatcsoporthoz tartozó kiadóvállalatoktól. A katalóguspiac részesedésének növekedése azonban várhatóan fokozatosan végbemenő folyamat lesz.

(44)	A fenti megoszlás alapján a magazinok rotációs mélynyomása esetében az EGT egészére kiterjedő piac vonatkozásában a kapacitásnövekedés [5–10] % volt, meghaladva tehát a multiszektorális keretrendszer 24. bekezdésének b) pontjában megállapított 5 %-os küszöböt.

4. LENGYELORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

(45)	A Bizottság az érdekelt felektől nem kapott észrevételeket. Lengyelország észrevételei a következők szerint foglalhatók össze.

4.1. A rotációs és az ofszettechnológia ugyanahhoz az érintett piachoz tartozik

(46)

Lengyelország azzal érvelt, hogy az ofszetnyomás területén bekövetkezett legutóbbi technológiai fejlődés eredményeként mindkét technológia használható egymás helyettesítőjeként, és ez az ügyfél számára nem jelent különösebb eltérést, a költségek pedig hasonlóak, még a magazinoknál és a katalógusoknál tapasztalható nagyobb nyomtatási mennyiségek esetében is.

(47)

Lengyelország különösen a következő ofszetnyomási innovációkra hivatkozott:

—

szélesebb nyomóhengerrel ellátott gépek bevezetése, amelyek lehetővé teszik a rotációs mélynyomással készített ívekéhez hasonló méretű ívek (72, 80, sőt 96 oldal) nyomtatását; az ofszetnyomás így a BVG célpiacának túlnyomó részét jelentő, legfeljebb 96 oldalas kiadványok esetében járható alternatívává vált,

—	a nyomtatási termelékenység (nyomtatási sebesség) növekedése, amely hasonló a rotációs mélynyomás sebességéhez (a hálózati lapadagoló sebessége eléri a 15 m/s-t),

—	az óránként számított termelékenység növekedése, a veszteség csökkenése és a nyomóformák cseréjekor az idő lerövidülése,

—	rotációs mélynyomó berendezések bevezetése (nagyobb rugalmasság az ívek szétválasztásában),

—	nyomóformák digitális adatokon alapuló előkészítése (számítógépről lemezre; computer-to-plate, azaz CTP). A CTP-technológia a korábbi technológiához képest jóval gyorsabban és olcsóbban teszi lehetővé formanyomtatványok előkészítését,

—	a megfelelő színréteget jóval gyorsabban kiigazító és jóval kevesebb papírhulladékkal járó automata nyilvántartási és vezérlőrendszerrel ellátott hálózati lapadagoló használata.

(48)	Annak bizonyítékaként, hogy az ügyfelek már nem az alkalmazott nyomtatási technológia alapján tesznek különbséget a termékek között, Lengyelország példákat hozott fel olyan katalógusnyomtatásra szerződő ügyfelekre, amelyek az ofszetnyomásról rotációs mélynyomásra tértek át.

(49)

Ennek megfelelően Lengyelország úgy ítéli meg, hogy a nyomtatási technológiák egymáshoz való hasonulása egy olyan egységes nyomtatási piacot teremtett, ahol a Bizottság által korábban megállapított eltérések vagy elenyésző jelentőséggel bírnak, vagy meg is szűntek. Lengyelország szerint ezt erősítette meg egy közelmúltban hozott, egyesülésre vonatkozó határozat (12).

(50)

Lengyelország az ofszet- és a rotációs mélynyomás összetett piacára vonatkozó adatokat nyújtott be annak bizonyítására, hogy ez az összetett éves növekedési ráta a 2001–2006 közötti referencia-időszakban mennyiségben kifejezve 2,54 % volt, meghaladva tehát az EGT-n belüli GDP esetében tapasztalható összetett éves növekedési rátát (2 %) (13). A lengyel hatóságok által szolgáltatott adatok a CEPIPRINT A.S.B.L.-től, a papírgyártók független szövetségétől származnak, és a magazinok és katalógusok nyomtatásához használt két általános papírtípus nyilvánvaló (nyugat- és kelet-) európai fogyasztására utalnak, függetlenül a nyomóüzemek által alkalmazott technológiától. Az adatok a magazin- és a katalóguspiac közötti különbségtételt nem teszik lehetővé.

(51)

Lengyelország a projekt által az ofszetnyomással és a rotációs mélynyomással készült kiadványok összetett piacához képest létrehozott kapacitásról is szolgáltatott adatokat (itt sem téve különbséget a magazin- és a katalóguspiac között), és ez mennyiségben kifejezve [0–5] %-ot tesz ki. A kedvezményezett piaci részesedése ezen az összetett piacon szintén jóval a 25 %-os küszöb alatt marad (14).

4.2. A rotációs mélynyomás piaca nem alulteljesítő

(52)	A lengyel hatóságok azt is megállapították, hogy a 2001–2006 közötti időszakra vonatkozó összetett éves piaci növekedési ráta még abban az esetben is meghaladná az EGT-n belüli GDP esetében tapasztalható összetett éves növekedési rátát, ha az érintett piac csak a rotációs mélynyomásra korlátozódna.

(53)

Ezzel összefüggésben Lengyelország átadta az Európai Mélynyomók Szövetsége (European Rotogravure Association) által 2008. január 14-től16-ig Nápolyban tartott „Premedia Konferencián” ismertetett új adatokat. Az adatok a 2002–2006 közötti időszakra vonatkoznak, és a rotációs mélynyomáshoz felhasznált papír fogyasztására vonatkoznak. A 2001-re vonatkozó adatok az adott forrásból nem voltak elérhetőek, azokat Lengyelország a CEPIPRINT fent említett adatai alapján becsülte meg.

(54)

A CEPIPRINT adatai magazinok és katalógusok ofszet- és rotációs mélynyomásához felhasznált papír fogyasztására vonatkoznak. Ezek az adatok 2002-ben 1 %-os növekedést jeleznek 2001-hez képest, és Lengyelország ugyanezt az 1 %-os növekedést feltételezte a rotációs mélynyomás esetében, a 2002–2006 közötti időszakra vonatkozó adatkészletnek a 2001-re vonatkozó hiányzó adatokkal való kiegészítésekor.

(55)	E feltételezések alapján 2001 és 2006 között a magazinok rotációs mélynyomása esetében az összetett éves növekedési ráta 2,03 %, azaz valamivel az ugyanezen időszakban az EGT-n belüli GDP esetében tapasztalható összetett éves növekedési ráta (2 %) felett van (15).

4.3. A kapacitásnövekedés egyetlen lehetséges érintett piacon sem haladja meg az 5 %-ot

(56)	Lengyelország felülvizsgált adatokat is átadott, amelyek azt igazolták, hogy a projekt által létrehozott kapacitás nem haladta meg az eljárást megindító határozatban érintett piacként meghatározott rotációs mélynyomási piacok méretének 5 %-át.

(57)

Amint a fentiekben ismertetésre került, nehéz egyértelműen megosztani a projekt által létrehozott kapacitást a magazinnyomtatás, valamint a katalógus-, illetve reklámmelléklet-nyomtatás között, tekintettel arra, hogy a magazinok és a katalógusok, illetve reklámmellékletek nyomtatása ugyanazokon a gyártósorokon történik. Az eljárást megindító határozat ezért az új nyomóüzem magazinnyomtatási ([90–100] %), illetve a katalógus-/reklámmelléklet-nyomtatási ([0–10] %) össztermelésében előrejelzett részesedések közötti kapacitásmegoszlásán alapul. Ennek alapján a magazinnyomtatás esetében a kapacitásnövekedés csekély mértékben meghaladta az 5 %-os küszöböt.

(58)	A lengyel hatóságok észrevételeikben ismételten erre a megoszlásra hivatkoztak, feltüntetve a nyomóüzem aktuális és várható értékesítésére vonatkozóan hozzáférhető legfrissebb információkat.

(59)

Lengyelország jelezte, hogy a [90–100] % és [0–10] % közötti megoszlást csak a benyújtás időpontjában készített kezdeti becsléseken alapuló, rövid távú előrejelzésnek szánták. A katalógusnyomtatási megrendelésekről akkor még mindig tárgyalások folytak. Lengyelország a kezdeti vizsgálati szakasz során benyújtott információkra is hivatkozott, amelyek azt jelezték, hogy a katalóguspiacon való részesedésszerzés fokozatos folyamat volt, ugyanakkor a kedvezményezettnek már előnyös, stabil megrendelései voltak magazinok nyomtatására. Mivel a BVG új nyomóüzem, feltételezhető, hogy lassan, de folyamatosan a katalógusokra leadott megrendelések száma is növekedni fog.

(60)

Lengyelország megállapította, hogy az EGT-n belül egyetlen nyomóüzem sem szakosodott kizárólag magazinnyomtatásra vagy katalógusnyomtatásra. A nyomóüzemek nem szakosodhatnak pusztán magazinnyomtatásra, mivel ez nem tenné lehetővé az összes rendelkezésre álló termelési kapacitásuk hatékony felhasználását. Annak elkerülése érdekében, hogy a termelékenység a különböző magazinok nyomtatása közötti szünetek, illetve leállási idő következtében visszaessen, katalógusrendelésekre is szükség van.

(61)

Indokolásként Lengyelország egy korábbi egyesülésre vonatkozó határozatra (16) hivatkozott, amely kimondta, hogy a nyomdák a telepített kapacitás lehető legnagyobb kihasználása érdekében szokásos körülmények között eltérő nyomdai termékek választékának kialakítására fognak törekedni, mivel ezeknek eltérőek a jellemzői (periodicitás, nyomtatási idő és volumen). Bizonyos rugalmasság fenntartásának szükségességére tekintettel megállapításra került, hogy az egyesülésre vonatkozó határozatban említett három rotációs mélynyomó üzem azt biztosítaná, hogy a magazinnyomtatás a termékválasztékuknak legfeljebb 70–85 %-át tegye ki.

(62)	Lengyelország megerősítette, hogy a BVG is azt a célt tűzte ki, hogy idővel kiegyensúlyozottabb termékválasztékot érjen el. Ez fokozatosan fog megvalósulni, mivel új gyártósorokat helyeznek üzembe, növelik a termelési kapacitást, és növekszik a fogyasztói bizalom.

(63)

A Lengyelország által benyújtott frissebb adatok a BVG nyomóüzeme által a katalóguspiacon szerzett részesedés fokozatos növekedését jelzik. A 2007 júliusától 2008 júniusáig tartó nyomdai évben (17) (az adatok 2008 márciusáig korábbi értékeken, valamint az ügyfelek által 2008 áprilisa és júniusa között leadott, megerősített megrendeléseken alapulnak) a magazinnyomtatás [90–95] %-ot, a katalógus-, illetve a reklámmelléklet-nyomtatás pedig [5–10] %-ot tett ki.

(64)

Az a 2008–2009-re vonatkozó óvatos becslés alapján, amely csak az ügyfelek által már visszaigazolt megrendeléseket, valamint a tárgyalások nagyon korai szakaszában lévő két megrendelést veszi figyelembe (18), a magazinok esetében a részesedés [85–90] %, a katalógusok, illetve reklámmellékletek esetében pedig [10–15] %. A 2008–2009-re vonatkozó második változat azon a feltételezésen alapult, hogy az adott időszak második felére vonatkozó megrendelések ugyanolyan szinteket érnének el, mint az időszak első fele esetében (célirányos megközelítés). Ebben a forgatókönyvben a magazinnyomtatás részesedése ebben az időszakban [80–85] %-ra esik vissza a katalógusok, illetve reklámmellékletek esetében megadott [15–20] %-kal szemben.

(65)

Az alábbi 2. táblázat azt ismerteti, hogy egyfelől a magazinnyomtatás, másfelől a katalógus-, illetve reklámmelléklet-nyomtatás eltérő megoszlása hogyan befolyásolja a kapacitásnövekedést az érintett piacokon (19).

2. táblázat

Kapacitásnövekedés a rotációs mélynyomás piacával összefüggésben

	Létrehozott kapacitás (tonnában)	A piac mérete 2003-ban (tonnában)	Kapacitásnövekedés (%-ban)
Kiadványok (magazinok, katalógusok és reklámmellékletek) rotációs mélynyomása	152 000	4 600 000	3,3
Magazinnyomtatás 2007/2008-ban (tényleges adatok)	[136 800–152 000] ([90–100] %)	2 760 000	[5–10]
Katalógus- és reklámmelléklet-nyomtatás 2007/2008-ban (tényleges adatok)	[0–15 200] ([0–10] %)	1 840 000	[0–5]
Magazinnyomtatás – 2008/2009-re vonatkozó becslés (óvatos megközelítés)	[121 600–136 800] ([80–90] %)	2 760 000	[0–5]
Katalógus- és reklámmelléklet-nyomtatás – 2008/2009-re vonatkozó becslés (óvatos megközelítés)	[15 200–30 400] ([10–20] %)	1 840 000	[0–5]
Magazinnyomtatás – 2008/2009-re vonatkozó becslés (célirányos megközelítés)	[121 600–136 800] ([80–90] %)	2 760 000	[0–5]
Katalógus- és reklámmelléklet-nyomtatás – 2008/2009-re vonatkozó becslés (célirányos megközelítés)	[15 200–30 400] ([10–20] %)	1 840 000	[0–5]

(66)

Lengyelország álláspontja szerint mivel a katalógusnyomtatás esetében még a 2008–2009-es időszakra vonatkozó óvatos becslések is olyan számottevő részesedést jeleznek, hogy a magazinnyomtatás esetében az előrevetített termelési kapacitás az 5 %-os küszöb alá esne, a multiszektorális keretrendszer 24. bekezdésének b) pontja még akkor is teljesülne, ha az érintett piac kizárólag a rotációs mélynyomásra korlátozódna.

4.4. A rotációs mélynyomás esetében az érintett piac az EGT egészére kiterjed

(67)

Lengyelország először is azt állapította meg, hogy a szállítási költségek az összes költségnek nem képviselték jelentős hányadát, mivel a kedvezményezett saját számításai szerint az összes szolgáltatási költségnek csak [4–15] %-át tették ki. Az egyes országokba irányuló szállítás költségei a következők:

—	a BVG (a kedvezményezett nyomdavállalata) által Franciaországba (külső ügyfél részére) történő szállítás esetén: [4–10] %,

—	a BVG által Ausztriába (külső ügyfél részére) történő szállítás esetén: [4–10] %,

—	a BVG által Svájcba (külső ügyfél részére) történő szállítás esetén: [4–10] %,

—	a BVG által az Egyesült Királyságba (a vállalatcsoporthoz tartozó ügyfél részére) történő szállítás esetén: [10–15] %,

—	a BDC (Bauer Verlag Publishing, Ciechanówban lévő kiadóvállalat) által az Egyesült Királyságba (a vállalatcsoporthoz tartozó ügyfél részére) történő szállítás esetén: [10–15] %,

—	a BDC által Oroszországba (a vállalatcsoporthoz tartozó ügyfél részére) történő szállítás esetén: [10–15] %.

(68)	Lengyelország álláspontja szerint az a tény, hogy ezek a megrendelések végrehajthatók, azt jelenti, hogy a szállítási költségek nem képeznek jelentős akadályt. Így nem indokolják a földrajzi piacnak az EGT-nél korlátozóbb meghatározásának elfogadását.

(69)

A lengyel hatóságok arra is rámutattak, hogy a magazin és katalógusok nyomtatásával foglalkozó üzemek zömének egész Európából (az EU-n belülről és kívülről) vannak ügyfelei. E nyomóüzemeknek (20) olyan külföldi ügyfélszolgálatra szakosodott értékesítési irodái vannak, amelyek konkrét megállapodások és megrendelések esetében aktualizált tanácsadást és támogatást nyújtanak.

(70)

Lengyelország egyik legnagyobb nyomóüzeme, a Winkowski (amely három, Radzymin, Piła és Wyszków településen lévő, független nyomóüzemmel rendelkezik) a külföldi megrendelésekhez egy központi irodát használ, amely tizenöt személyt foglalkoztat, és az utóbbiak feladata a külföldi megrendelések megszerzése, valamint az egyes külföldi piacokra irányuló ügyfélszolgálat biztosítása. Más alkalmazottak a hazai piac felé nyújtanak szolgáltatásokat. A nyomóüzemnek emellett németországi, svédországi, ausztriai és egyesült királyságbeli értékesítési irodái is vannak. Emellett saját nemzetközi szállítóeszközzel is rendelkezik. A Winkowski egész Európát ellátja. Legfontosabb piacait Franciaország, Skandinávia, Németország és az Egyesült Királyság jelenti. A vállalat Ukrajnát, Oroszországot, Szlovéniát, Romániát és más országokat is ellát.

(71)

Az RR Donnelley, egy másik jelentős nyomóüzem, amely Lengyelországban négy fiókteleppel rendelkezik (kettő Krakkóban, egy Starachowicében és egy Kielcében található), hasonló stratégiát és értékesítési módszert alkalmaz. A vállalat lengyelországi székhelyéről látja el a legjelentősebb európai piacokat. Az RR Donnelley értékesítési irodákkal a Benelux-államokban, Németországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Skandináviában és Oroszországban is rendelkezik. Lengyelországi nyomóüzemei mindezekbe az országokba irányuló exportra állítanak elő magazinokat és katalógusokat. Az RR Donnelley emellett rendelkezik egy nemzetközi szállításra és logisztikára szakosodott egységgel is.

(72)

A németországi Prinovis nyugat-európai nyomóüzem, amely jó példa arra, hogy a hosszú távú szállítás a megfelelő terjesztőrendszerek működése esetén nem feltétlenül jelent akadályt a nyomdai piacon folytatott kereskedelem előtt. Szabadon hozzáférhető információk szerint (21) egyes francia magazinokat a németországi Prisma Presse megbízásából nyomtatnak, és ezeket további utómunkákra, illetve terjesztésre Párizsba szállítják, például:

—	a „Femme Actuelle” című női hetilapot Drezdában (a lengyel hatóságok rámutattak, hogy a Drezda és Párizs közötti távolság megközelítőleg 1 035 km. A BDN-től való távolság ennél 120 km-rel lenne több),

—	a „Prima” című női havilapot két formátumban (magazin és zsebmagazin formátumban) Itzehoe-ban (az Itzehoe és Párizs közötti távolság 942 km),

—	a különleges érdeklődésre számot tartó „Ça m’intéresse”, „Guide Cuisine” és „Cuisine Actuelle” című magazinokat Itzehoe-ban,

—	a „Cuisine Actuelle” különkiadását Drezdában,

—	a „Bien dans ma vie” női havilap zsebmagazin kiadását Itzehoe-ban,

—	ezenkívül a Prisma Presse nemrég megállapodást írt alá a Prinovis vállalattal a heti 1,6 milliós példányszámban megjelenő, egyenként átlagosan 140 oldalas „Télé Loisirs” című televíziós műsorújsággal együtt kiadott francia magazin nyomtatására.

(73)

Lengyelország álláspontja szerint ez azt mutatja, hogy egy megfelelő terjesztőhálózat időben történő szállításokat garantál azon magazinok számára, amelyeknél ez különösen fontos, annak ellenére, hogy a Prinovis francia ügyfele nem külső jogalany. E művelet sikere különösen a megfelelő, hosszú távolságot kiszolgáló terjesztőhálózatok és ellátás-ellenőrző rendszerek létrehozásának köszönhető. Ezeket jelenleg minden olyan kiadóvállalat és nyomda bevezeti, amelyek hosszú távolságokon működnek együtt.

(74)

A EGT egészében és Kelet-Európa különböző országaiban lévő ügyfeleket kiszolgáló jogalanyokra említett példák fényében a lengyel hatóságok arra az álláspontra helyezkednek, hogy az idő, a költségek és a terjesztési kérdések nem képviselnek jelentős akadályt a kiadóvállalatokkal való, nagy távolságot lefedő együttműködés előtt. Az EGT-ben az orosz piacra szánt magazin- és katalógusnyomtatás megszokott gyakorlata a piac még tágabb meghatározását indokolná, az EGT-re és Oroszországra kiterjedően.

(75)

A lengyel hatóságok azt is hangsúlyozták, hogy azok a kiadóvállalatok, amelyeknek a székhelye a legtöbb nyomtatási kapacitással, valamint Európa más részeinél jobb piacellátással rendelkező országokon kívül található, általában sok vállalat közül választanak nyomóüzemeket, és az, hogy ezekkel ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartoznak, nem döntő tényező. Mivel a földrajzi elhelyezkedés nem probléma, a kiadóvállalatok rendszerint a versenyképes ajánlatok és a tartós együttműködés előnyei alapján választanak nyomóüzemet. Az ofszetnyomó prések technológiai fejlődésére, valamint a nyomdatechnológiák megrendelés volumenétől független felcserélhetőségére való tekintettel az ugyanazon pályázatban való részvételre képes potenciális versenytársak száma mára jelentősen megnőtt.

5. A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

5.1. Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás megléte

(76)

A támogatást társasági adó alóli mentesség formájában nyújtják, ami a lengyel hatóságok számára bevételkiesést jelent. Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a támogatás állami forrást jelent. Mivel a támogatást egyetlen vállalatnak nyújtják, az intézkedés szelektív. A támogatás mentesíti a kedvezményezettet olyan költségek alól, amelyeket szokásos piaci feltételek mellett viselnie kellene, ennélfogva a vállalat a versenytársaival szemben versenyelőnyben részesül, ami versenytorzulással fenyeget. Ami a projekt által érintett termékeket illeti, fennáll annak a kockázata, hogy a támogatás befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(77)	A Bizottság ezért azt állapítja meg, hogy a szerkezetátalakítási terv az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében támogatást képez.

5.2. Bejelentési követelmény, a támogatás jogszerűsége és az alkalmazandó jog

(78)	A támogatási intézkedés bejelentésével a lengyel hatóságok eleget tettek a multiszektorális keretrendszer 24. bekezdésében foglalt egyedi bejelentési követelménynek. Az egyedi bejelentési küszöböt meghaladó bármely támogatás mindaddig nem vezethető be, amíg a Bizottság jóváhagyását nem adta.

(79)

A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (22) 63. bekezdése és 58. lábjegyzete értelmében a Bizottság a támogatási intézkedést a nemzeti regionális támogatásról szóló, 1998. évi iránymutatás (23) (a továbbiakban: regionális támogatásról szóló iránymutatás), valamint a multiszektorális keretrendszer rendelkezései alapján értékelte.

5.3. A támogatás összeegyeztethetősége a regionális támogatásról szóló iránymutatással

(80)

Amint azt a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozat közölte, a támogatást a PL 39/2004. számú, engedélyezett támogatási programmal összhangban nyújtották, és így a regionális támogatásról szóló iránymutatásban megállapított standard összeegyeztethetőségi kritériumok (például a regionális támogatásra jogosult régiókban végrehajtott kezdeti beruházás, támogatható költségek, saját hozzájárulás, ösztönző hatás, a beruházás fenntartása, halmozás) teljesültek.

5.4. A multiszektorális keretrendszerrel való összeegyeztethetőség

5.4.1. Támogatási intenzitás

(81)

A diszkontált értéken 734,031 millió PLN (megközelítőleg 157,95 millió EUR) összegű támogatható kiadással és az alkalmazandó 50 %-os nettó támogatástartalmú normál regionális támogatási felső határral számolva, a multiszektorális keretrendszer 21. bekezdése alapján engedélyezett kiigazított maximális támogatási intenzitás 29,98 % nettó támogatástartalom.

(82)

A tervezett, diszkontált értéken 220,057 millió PLN (47,35 millió EUR) összegű támogatás, amely 29,98 % nettó támogatástartalmú (24) támogatási intenzitást jelent, megfelel ennek a felső határnak. A javasolt támogatási intenzitás ezért összhangban van a multiszektorális keretrendszer 21. bekezdésében előírt csökkentési mechanizmussal.

5.4.2. A multiszektorális keretrendszer 24. bekezdésének a) és b) pontja szerinti szabályokkal való összeegyeztethetőség

(83)	Mivel a javasolt, megközelítőleg 47,35 millió EUR teljes támogatási összeg meghaladja a 37,5 millió EUR bejelentési küszöböt, meg kell vizsgálni, hogy a javasolt támogatás megfelel-e a multiszektorális keretrendszer 24. bekezdése a) és b) pontjának.

(84)

A multiszektorális keretrendszer 24. bekezdésének hatálya alá tartozó nagyberuházási projektekre regionális támogatást engedélyező bizottsági határozat a kedvezményezettnek a beruházást megelőző és azt követő piaci részesedésétől, valamint a beruházás által létrehozott kapacitástól függ. A multiszektorális keretrendszer 24. bekezdésének a) és b) pontja szerinti, vonatkozó vizsgálatok elvégzéséhez a Bizottságnak először is meg kell határoznia a beruházás által érintett termékeket, továbbá az érintett termék- és földrajzi piacot.

(85)

A multiszektorális keretrendszer 52. bekezdése szerint az „érintett termék” a beruházási projekt által tervezett termék, és adott esetben a fogyasztó által (a termék jellemzői, ára és tervezett felhasználása miatt) vagy a gyártó által (a gyártó létesítmények rugalmassága szempontjából) ilyennek tekintett helyettesítő termék. Ha valamely projekt félkész termékre vonatkozik, és a végtermékek jelentős részét nem értékesítik a piacon, az érintett termék úgy tekinthető, hogy a termelési-forgalmazási láncban lejjebb lévő termékeket is tartalmazza.

(86)

A vizsgált beruházási projekt magazinok, reklámkatalógusok és reklámmellékletek rotációs mélynyomási technológiával történő nyomtatására vonatkozik. A kedvezményezett – tulajdonosi szerkezetéből adódóan – kapcsolódik a Heinrich Bauer Verlag elnevezésű nagy kiadóvállalathoz. A Heinrich Bauer Verlag csoport lesz a nyomóüzem legjelentősebb ügyfele, és az új üzem értékesítéseinek […] %-áért felel. Ezért először azt kell megállapítani, hogy a Heinrich Bauer Verlag javára tervezett beruházás által érintett nyomdai termékek értékesítése piaci feltételek mellett történik-e.

(87)

A lengyel hatóságok megerősítették, hogy az új nyomóüzemet működtető betéti társaság és a Heinrich Bauer Verlag közötti ügyletekre a függetlenség elve alapján kerül majd sor (a Bauer Verlag legalább három ajánlatot fogad el vezető európai rotációs mélynyomó üzemektől, és a betéti társaság által felszámított ár ezek átlagaként kerül meghatározásra). Az adóhatóságok jogosultak ellenőrizni ezt a számítást, és kiegészítő igazoló okiratokat kérni.

(88)

Ezen túlmenően a Heinrich Bauer Verlag csoportnak szánt értékesítések részesedése a termelési kapacitás növekedésével várhatóan csökkenni fog. Ennek az az oka, hogy több gyártósor üzembe helyezésével az üzemzavar következményei kevésbé súlyosak, ez pedig lehetővé teszi új, külső ügyfelek megszerzését olyan piacon, ahol a teljesítés és a megbízhatóság elengedhetetlen.

(89)

A fentiek fényében a Bizottság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a BVG termékeinek értékesítésére piaci feltételek mellett fog sor kerülni, és ezért az érintett termékpiacot ebben az esetben a nyomtatási tevékenységek piacaként kell meghatározni, nem pedig a termelési-forgalmazási láncban lejjebb lévő termékek piacaként (kiadás).

(90)

A beruházási projekt egy olyan rotációs mélynyomási technológiára vonatkozik, amelynek során egy lézeres gravírozású acél nyomóhenger továbbítja a nyomdafestéket a felületre (például papírra). A rotációs mélynyomással szemben az ofszetnyomás olyan technika, amelyben a nyomófelület és az attól független felület a képhordozóval egy síkban helyezkedik el. A nyomófelülettől független felületek nyomdafesték-mentesek maradnak, ugyanis lepergetik a nyomdafestéket, a nyomófelületek viszont ugyanakkor felszívják azt. Ez az olaj alapú ofszet-nyomdafestéknek, valamint a nyomófelülettől független felületek vízzel vagy vizes oldatokkal történő tisztán tartásának köszönhető, mivel a víz és az olaj taszítja egymást.

(91)

A két technológia között jelentős eltérések vannak. Először is a rotációs mélynyomó présre fordított beruházási költségek kétszer akkorák, mint a hasonló ofszetnyomó prések esetében. Ezt a rotációs mélynyomás azon képessége ellensúlyozza, hogy még nagy példányszámú nyomtatásoknál is egységes minőséget biztosít, míg az ofszetnyomás minősége meglehetősen ingadozó, a víz és a nyomdafesték nyomtatási folyamat alatti egyensúlya fenntartásának nehézsége miatt. Emellett a rotációs mélynyomó prések hatékonyabbak (rövidebb idő alatt rotációs mélynyomó présen nagyobb példányszám készíthető el, mint ofszetprésen), emellett az élettartamuk hosszabb.

(92)

Következésképp egy bizonyos nyomtatási mennyiség felett a rotációs mélynyomás termelési költségei alacsonyabbak. Minél nagyobb a nyomtatott mennyiség, annál alacsonyabbak a termelési költségek más folyamatokhoz viszonyítva. Kisebb példányszámú nyomtatások esetében a rotációs mélynyomás költséghatékonyságát csökkenti a nyomóhengerek előállításának az ofszetnyomóforma előállításához képest viszonylag magas költsége.

(93)	A rotációs mélynyomás ezért különösen nagy nyomtatási mennyiségeknél alkalmas (25), míg az ofszetmódszer főként kisebb mennyiségek esetében. A rotációs mélynyomás jobb és stabilabb minősége miatt a keresleti oldalt illetően is van különbség.

(94)

Ami a rotációs mélynyomási és az ofszettechnológia hasonulására vonatkozóan Lengyelország által felsorakoztatott érveket illeti, figyelembe kell venni, hogy egy korábbi egyesülési ügyben (26) végzett piacvizsgálat megerősítette, hogy az ofszetnyomdagépek kapacitása folyamatosan növekszik. Napjainkban azonban csak azon magazinok esetében jelentenek érdemi helyettesítőt a magazinnyomtatás területén, amelyeket jelenleg rotációs mélynyomással nyomtatnak a legalacsonyabb példány- és oldalszámban.

(95)

A fent említett egyesülési határozat nem határoz meg pontos küszöbértékeket, sem azon mennyiség, sem azon oldalszám tekintetében, amely fölött vagy alatt az ofszetnyomás vagy a rotációs mélynyomás a célszerűbb. A piac pontos meghatározása így nyitva maradt, és a piac elemzésére a lehető legszűkebb szinten került sor (azaz a rotációs mélynyomásra korlátozva).

(96)

Hasonlóan óvatos megközelítés indokolása szerepel ebben az esetben is. Azt is meg kell jegyezni, hogy az Európai Mélynyomók Szövetsége (27) (European Rotogravure Association) weboldalán elérhető információk szerint a rotációs mélynyomás még mindig őrzi minőségbeli előnyét: „Mivel a mélynyomás – minden egyéb nyomtatási folyamattól eltérően – tartósan magas minőséget garantál a nagy példányszámú nyomtatások során, a magazinok, katalógusok és márkás cikkek esetében alkalmazott kulcsfontosságú nyomtatási eljárásként továbbra is vezető szerepet játszik egy egyre nemzetközibbé váló piacon.”

(97)

Így a kiadványnyomtatás piacának bizonyos szegmenseiben az ofszet- és a rotációs mélynyomási technológia közötti látszólagos verseny ellenére a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ebben az ügyben a piacelemzésnek a legrosszabb esetre vonatkozó forgatókönyvvel összhangban a rotációs mélynyomásra kell korlátozódnia.

(98)

A rotációs mélynyomást két fontos grafikai termék – a kiadványok és a rugalmas csomagolás – nyomtatásához használják. Mivel a magazinok és katalógusok nyomtatásához tervezett prések nem használhatók csomagolóanyag nyomtatására, és a támogatott nyomóüzem csak kiadványnyomtatással fog foglalkozni, az érintett piac ebben az esetben a kiadványok rotációs mélynyomására korlátozódik.

(99)

A kiadványok rotációs mélynyomása a magazin- és a katalóguspiacot látja el. Egy egyesülési határozat (28) azt a következtetést vonta le, hogy a magazinok rotációs mélynyomása esetében különálló termékpiac létezik, az említett termékek nyomtatásával összefüggő időbeli korlátozások, valamint az utómunkákra és a forgalmazásra vonatkozó különleges követelményeknek tulajdoníthatóan. A magazinpiac külön kezelése szintén indokolt, mivel a nowogrodzieci nyomóüzem értékesítéseinek jelentős hányadát magazinok fogják kitenni, ami azt jelenti, hogy a projekt elsősorban ezt a piaci szegmenst célozza meg.

(100)

E megfontolások fényében ebben az esetben három kézenfekvő érintett piacon kerül sor piacvizsgálatra:

—	kiadványok rotációs mélynyomása (a piac tágabb meghatározása),

—	magazinok rotációs mélynyomása,

—	katalógusok és reklámmellékletek rotációs mélynyomása.

(101)

Bár egy korábbi egyesülési ügyben (29) végzett piacvizsgálat nem tette lehetővé olyan pontos küszöbérték meghatározását, amely alatt valamennyi rotációs nyomda versenyképes lenne, megerősítésre került, hogy a határokon átnyúló kereskedelmi forgalom és verseny miatt a piac a nemzeti szintnél átfogóbb. Ez annál is inkább nyilvánvaló, mivel néhány országban egyáltalán nincs rotációs nyomda (például Svédországban, ahol számos ügyfél jelezte, hogy a lengyel nyomdák is versenyképesek lehetnek).

(102)

Ezért az egyesülési határozat azt a következtetést vonta le, hogy Belgium és Svédország esetében (azaz azon országok esetében, ahol az egyesülés jelentős átfedéseket eredményez) a magazinok rotációs mélynyomása földrajzi piacának meghatározása ki kell, hogy terjedjen a szomszédos országokban található valamennyi rotációs mélynyomási létesítményre (30). A határozat azt a következtetést vonta le, hogy a katalógusok rotációs mélynyomásának piaca még nagyobb kiterjedésű lehetne, mert az időbeli korlátozások nem voltak különösen jelentősek, és mert nem merültek fel konkrét terjesztési nehézségek.

(103)

Ebben az ügyben a lengyel hatóságok olyan példákat hoztak fel, amelyek azt mutatják, hogy a magazinnyomtatási szolgáltatások nagy távolságokon átnyúló biztosítása megfelelő terjesztőrendszerek bevezetése esetén megvalósítható. Úgy tűnik, hogy az ilyen, nagy távolságot kiszolgáló terjesztőhálózatok és ellátásmegfigyelő rendszerek jobban ösztönzik a magazinok pontos időben történő szállítását, mint az érintett vállalatok integrált szervezeti felépítéséből adódó előnyök.

(104)

Ezen túlmenően Lengyelország példákat hozott fel a kedvezményezett magazinszállításkor felmerülő szállítási költségeire is. Ezek a költségek viszonylag alacsonynak tekinthetők még akkor is, amikor nagyobb távolságokat kell lefedni. A kedvezményezettnek jelenleg a szomszédos országokon kívüli ügyfelei is vannak (Ausztriában, Svájcban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban). Ez azt is jelzi, hogy a kedvezményezett képes az EGT jelentős részén versenyezni.

(105)

Távoli ügyfelek számára szolgáltatást nyújtó (a kedvezményezettétől eltérő) lengyel nyomdák további példával szolgálnak arra, hogy lehetséges távoli piacokon magazinnyomtatási szolgáltatásokat nyújtani korlátozó terjesztési költségek nélkül. A lengyel nyomóüzemek képesek az EGT-n kívüli piacokon versenyezni (például Ukrajnában vagy Oroszországban).

(106)

A MillwardBrown SMG/KRC (31) által összegyűjtött, és a lengyel hatóságok által benyújtott adatok azt jelzik, hogy csak 14 EGT-országban van rotációs mélynyomó üzem. Az 1. ábra az országonkénti kapacitásmegoszlást mutatja be.

1. ábra

Rotációs mélynyomási kapacitás Európában, 1 000 tonna/évben (2006-ra vonatkozó becslések)

(107)

Amint az 1. ábrából látható, Németország az EGT-n belüli összes rotációs mélynyomási kapacitásnak 43 %-át biztosítja, míg a lakossága (és ennélfogva a magazin-, illetve katalógusfogyasztásának becsült részesedése) az EGT egészének csak kb. 17 %-a. A négy legnagyobb gyártó (Németország, Olaszország, Franciaország és az Egyesült Királyság) együttesen vett kapacitása 78 %, míg lakosságuk az EGT egészének 53 %-át képviseli. Ez arra is utal, hogy a termelés koncentrált, és hogy az EGT-n belül a rotációs mélynyomási szolgáltatások területén jelentős határokon átnyúló kereskedelem létezik.

(108)

Ezért a jelenleg rendelkezésére álló információk alapján, valamint az elismert alternatív földrajzi szegmentálódás ismeretében, ugyanakkor pedig harmadik felektől származó észrevételek hiányában a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ebben az esetben az érintett földrajzi piac az EGT. Megjegyzendő az is, hogy a multiszektorális keretrendszer alapján a látható fogyasztás meghatározása – a keretrendszer 24. bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából – EGT-szinten történik.

(109)

Annak vizsgálatához, hogy a projekt összeegyeztethető-e a multiszektorális keretrendszer 24. bekezdésének a) pontjával, a Bizottságnak elemeznie kell a kedvezményezett beruházás előtti és utáni csoportszintű piaci részesedését. Mivel a beruházás 2004-ben kezdődött, és 2009-ben le kellene zárulnia, a Bizottság a BVG piaci részesedését 2003 és 2010 között fogja megvizsgálni.

(110)

A BVG csoportszintű piaci részesedésének meghatározásához a Bizottság az EGT-szintű értékesítési volumenét vetette össze az EGT-ben fogyasztott, rotációs mélynyomással nyomtatott papír összmennyiségével.

(111)

Értékszempontú adatok nem állnak rendelkezésre, azonban Lengyelország megerősítette, hogy az árakat a kedvezményezett állapítja meg, átlagos piaci árakon vagy azokhoz nagyon közel. Ez azt jelenti, hogy az értékszempontú piaci részesedések (és a kapacitásnövekedés) nagyon hasonlóak a mennyiségszempontú részesedésekhez, és ennélfogva indokolt az elemzést kizárólag mennyiségszempontú adatokra alapozni.

(112)

Az EGT egészének mennyiségszempontú fogyasztására (azaz a rotációs mélynyomási technológia alkalmazásával nyomtatott papír mennyiségére) vonatkozó számadatok az Európai Mélynyomtatók Szövetségétől (32) (European Rotogravure Association; ERA) származó, a lengyel hatóságok által benyújtott adatokon alapulnak. Az ERA a kedvezményezett által üzembe helyezendő […] gyártósorok kapacitását is megerősítette. A magazinok, valamint a katalógusok, illetve reklámmellékletek alszegmenseiben tapasztalható összes fogyasztás/értékesítés megoszlását a MillwardBrown SMG/KRC adta meg. A százalékos megoszlás (60,2 % a magazinok esetében és 39,8 % az egyéb kiadványok esetében) 2006-ra vonatkozott, és arra számítottak, hogy stabil marad.

(113)

A lengyel hatóságok a 2002–2006 közötti időszakra vonatkozó ERA-adatokat nyújtottak be. 2010-re vonatkozó részletes, átfogó előrejelzések nem állnak rendelkezésre, az ERA viszont arra számít, hogy a csekély, 1 % körüli növekedés folytatódni fog az elkövetkezendő években. A legrosszabb esetre vonatkozó forgatókönyvben azonban a piacot stagnálónak feltételezik, és ezért a 2006-os adatokat használták fel a 2010-es összfogyasztás becsléséhez.

(114)

A BVG piaci részesedésének becslése EGT-szinten történt, a (101) preambulumbekezdésben meghatározott, három lehetséges érintett termékpiac alapján. A beruházás előtti és utáni évben a csoportszintű (azaz a Heinrich Bauer Verlag nyomóüzemét is magában foglaló) piaci részesedést az alábbi 3. táblázat mutatja be.

3. táblázat

Mennyiségszempontú piaci részesedések az EGT-ben

(%-ban)
	2003	2010
Piaci részesedés kiadványok rotációs mélynyomása esetében (a piac tág meghatározása)	[0–5]	[5–10]
Piaci részesedés magazinok rotációs mélynyomása esetében	[5–10]	[10–15]
Piaci részesedés katalógusok és reklámmellékletek rotációs mélynyomása esetében	[0–5]	[0–5]

(115)

A MillwardBrown SMG/KRC által a rotációs mélynyomási kapacitásra vonatkozóan összegyűjtött adatok azt is jelzik, hogy a Bauer csoport csekély részesedéssel rendelkezik az EGT piacán, és hogy erős versenytársakkal áll szemben.

2. ábra

Rotációs mélynyomással foglalkozó vállalatok nyomtatási kapacitása Európában – a teljes rotációs mélynyomási kapacitás %-ában (2006-ra vonatkozó becslések)

(116)

Amint a 3. táblázat mutatja, a BVG csoportszintű piaci részesedése jóval a multiszektorális keretrendszer 24. bekezdése a) pontjában feltüntetett 25 %-os küszöb alatt marad, bárhogy is határozzuk meg a piacot. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a támogatási intézkedés még a fent ismertetett becslésekben rejlő hibalehetőség figyelembevétele esetén is összeegyeztethető a multiszektorális keretrendszer 24. bekezdésének a) pontjával.

(117)

A multiszektorális keretrendszer 24. bekezdésének b) pontja értelmében a projekt nem jogosult beruházási támogatásra, ha a létrehozott kapacitás meghaladja egy alulteljesítő (azaz az EGT növekedése alatti növekedéssel jellemzett) piac méretének 5 %-át. A projekt által létrehozandó teljes kapacitás 2010-ben valósul meg.

(118)

A 2001–2006 közötti időszakban a piac összetett éves növekedési rátája (2,03 %), amelynek kiszámítása a Lengyelország által benyújtott számadatok alapján történt, meghaladja az EGT-n belüli GDP összetett éves növekedési rátáját (2,00 %), nem szükséges megvizsgálni, hogy a létrehozott kapacitás a piacnak több mint 5 %-át teszi-e ki.

(119)

A 2001-re – azaz a 2001–2006 közötti időszak összetett éves növekedési rátájának kiszámítása szempontjából legfontosabb évre – vonatkozó adat azonban nem állt közvetlenül rendelkezésre, hanem azt Lengyelország a magazinpiac egészének 2001–2002-es növekedése alapján becsülte meg. Ez nem feltétlenül reprezentatív a magazinok rotációs mélynyomásában bekövetkezett növekedés szempontjából, és ezért némi óvatossággal kell eljárni. A Bizottság ezért azt is ellenőrizte, hogy a projekt által létrehozott kapacitás a piac 5 %-ánál többet tesz-e ki.

(120)

A projekt által létrehozott összes kapacitás (beleértve az összes […] új gyártósort is) évi 152 000 tonnát tesz ki, feltételezve, hogy egy gyártósor évi […] ezer tonnáért felel.

(121)

Ez a becslés a tényleges kapacitásra vonatkozik, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a javítások és a karbantartás miatti leállási idő (a gyártáshoz használt gépek maximális üzemidejét az összes elméleti idő 61 %-ára becsülték), valamint a rotációs mélynyomási technológiára jellemző tényezőket.

(122)

Konkrétan az említett technológiát alkalmazó nyomdagépeknek meghatározott maximális hengerhosszúsága van, azaz meghatározott a használt papírszalag szélessége, amely standard nyomtatott oldalak adott mennyiségének felel meg (a kedvezményezett által használt gépek esetében a használható legszélesebb henger legfeljebb […] standard oldal nyomtatását teszi lehetővé). Egy adott hosszúságú henger néhány egyértelműen meghatározott magazin-, illetve katalógusmennyiség nyomtatását teszi lehetővé (azaz a támogatott létesítményben használt, […] kerületű henger esetében ez […] oldal).

(123)

Az elméleti kapacitás a legnagyobb kerületű hengerből nyerhető maximális kapacitáson alapul – a kedvezményezett esetében ez pontosan csak […] oldal magazinnyomtatási kapacitásnak felelne meg. A valóságban eltérő terjedelmű magazinokat nyomtatnak, és a kapacitás ennek megfelelően változik. Ezért a becslés figyelembe vette azt is, hogy a termelés különböző présszélesség és különböző hengerkerület mellett történik, azaz nem mindig maximális kapacitáson. A becslés a szerződéses megrendelések alapján tervezett nyomtatási kapacitáshoz viszonyítva készült.

(124)

A lengyel hatóságok szerint, mivel a magazinok, valamint a katalógusok, illetve reklámmellékletek nyomtatása ugyanazokon a gyártósorokon történik, nehéz egyértelműen megadni a projekt által létrehozott kapacitásnak a magazinnyomtatás, valamint a katalógus-, illetve reklámmelléklet-nyomtatás közötti megoszlását. Amint azonban a lengyel hatóságok jelezték – egyik lehetséges megoldásként –, a kapacitásmegoszlás meghatározható annak alapján, hogy előreláthatóan mekkora lesz a magazinok, illetve a katalógusok/reklámmellékletek részesedése a támogatott létesítmény értékesítéseiben.

(125)

Ezzel összefüggésben Lengyelország benyújtotta azokat a legfrissebb termelési számadatokat, amelyek alátámasztják azt az állítást, miszerint a kedvezményezett a kezdeti vizsgálati szakaszban közöltnél kiegyensúlyozottabb termékválasztékot igyekszik elérni. Az új nyomóüzemnél a magazinnyomtatás eredetileg meghatározott [90–100] %-os részesedése az akkori megrendeléseken alapult. Később azonban a vállalat új ügyfelekre tett szert, és ennek eredményeként a katalógus-, illetve reklámmelléklet-nyomtatás részaránya fokozatosan növekedett.

(126)

Amint azt a 2. táblázat mutatja, a magazin- és a katalógusnyomtatás 2008–2009-re várt megoszlása alapján a kapacitásnövekedés az összes lehetséges érintett piacon 5 % alatt marad. Ezen túlmenően az elemzés azon a legrosszabb esetre vonatkozó forgatókönyvön alapult, hogy az érintett piac csak a rotációs mélynyomásból áll.

(127)

Mivel a multiszektorális keretrendszer 24. bekezdésének b) pontjában megállapított két feltétel teljesült (a piac nem alulteljesítő, és a kapacitásnövekedés 5 % alatti), a Bizottság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a támogatási intézkedés összeegyeztethető a multiszektorális keretrendszer 24. bekezdésének b) pontjával.

6. KÖVETKEZTETÉS

(128)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy azokat a kétségeit, miszerint a projekt meghaladja a multiszektorális keretrendszer 24. bekezdésének a) és b) pontjában megállapított, csökkentett küszöbértékeket, sikerült eloszlatni, és ezért azt a következtetést vonja le, hogy a támogatás összeegyeztethető a közös piaccal,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Lengyelország által a BVG Medien Beteiligungs GmbH javára végrehajtani tervezett állami támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal.

A diszkontált értéken 220,057 millió PLN-t nem meghaladó odaítélt támogatást (amely a diszkontált értéken számított 734,031 millió PLN összegű támogatható költség 29,98 %-os nettó támogatástartalmú támogatási intenzitását képviseli), ennek megfelelően engedélyezi. Abban az esetben, ha a támogatható költségek alacsonyabbak, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg e költségek nettó támogatástartalmának 29,98 %-át.

2. cikk

A lengyel hatóságok a bejelentett fizetési ütemterv szerinti utolsó támogatási részlet kifizetésétől számított hat hónapon belül részletes zárójelentést nyújtanak be.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Lengyel Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 10-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja

(1) HL C 159., 2008.6.24., 18. o.

(2) Az eredeti két hónapos időszak, amelyen belül az értékelést végre kell hajtani, 2007. január 3-án kezdődött.

(3) HL C 70., 2002.3.19., 8. o.

(4) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(5) PL 1/2004 – a Bizottság 2004. augusztus 13-i levele (C(2004) 3230/5.).

(6) Lásd az 5.4.2. szakaszt.

(7) Bizalmas információk.

(8) A támogatásnyújtás idején alkalmazott PLN/EUR átváltási árfolyam alapján, amely 4,6474 volt.

(9) A különleges gazdasági övezetekben üzleti tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott regionális támogatási program. A Bizottság 2005. március 9-i levele, C(2005) 735.

(10) Vásárlóerő-egységben mérve.

(11) A „Take a Break” több mint 1 milliós példányszámban megjelenő, piacvezető egyesült királyságbeli női hetilap.

(12) COMP/M.4893 – Quebecor World/RSDB.

(13) Az EU-27 adatait használták helyettesítőként.

(14) A Lengyelország által szolgáltatott adatok 2003-ban [0–5] %-os, 2010-ben pedig [0–5] %-os piaci részesedést mutatnak az összes piacon. Ezek a számadatok a jelek szerint nem veszik figyelembe a Bauer Verlaghoz tartozó ofszetnyomó üzemek értékesítéseit. Mivel azonban Lengyelország a kezdeti értékelési szakaszban pontosította, hogy a Bauer Verlag csak két alacsony termelési kapacitású ofszetnyomdával rendelkezik (amelyeknek a teljes kapacitása megközelítőleg évi 50 000 tonna), az ofszet- és rotációs mélynyomás együttes piacán a helyes piaci részesedések csekély mértékben meghaladják a lengyel hatóságok által közölteket.

(15) Az EU-27 adatait használták helyettesítőként, a GDP millió EUR-ban, 1995-ös árakon értendő.

(16) COMP/M.3178 – Bertelsmann Springer/JV.

(17) A katalógusrendelések többsége esetében a megrendelési időszak júliustól a következő év júniusáig tart.

(18) Ezek közül az első a WeltBildre vonatkozik, és az ártárgyalások továbbra is folyamatban vannak. Azonban az a tény, hogy ez az ügyfél korábban már együttműködött a BVG-vel, nagyon valószínűvé teszi, hogy véglegesítik a megrendelést. A második a Carrefournak szánt anyagokra vonatkozik, amelyeknél már megállapodás született az árról, és amelyekre már készült mintanyomás, de eddig nem került sor hivatalos szerződés aláírására. A nyomtatás mindkét esetben 2008 júliusában kezdődött volna meg.

(19) Az EGT egészére mennyiségben kifejezett fogyasztásra vonatkozó számadatok az Európai Mélynyomók Szövetsége (European Rotogravure Association; ERA) adatain alapulnak, amint azt a lengyel hatóságok benyújtották. Az összes fogyasztás, valamint a magazinok és a katalógusok, illetve reklámmellékletek piacának alszegmensei felé történő értékesítés megoszlására vonatkozó adatokat a MillwardBrown SMG/KRC szolgáltatta.

(20) A földrajzi piacok elosztására és ellátására vonatkozóan bemutatott példák között ofszetnyomó üzemek is szerepelnek. A lengyel hatóságok azonban úgy vélik, hogy a késztermékek (a magazinok) előállítási módszere a kínálat szempontjából nem releváns, mivel az előállítási technológia nincs kihatással a forgalmazási csatornákra.

(21) http://www.prinovis.de/en/unternehmen/aktuelle_nachrichten/2008/03/neuer-frankreich-auftrag-fuer-prinovis.php

(22) HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(23) HL L 74., 1998.3.10., 9. o.

(24) Mivel a támogatást adómentesség formájában nyújtják, a támogatás nettó támogatástartalma a bruttó támogatástartalomnak felel meg.

(25) Az olyan folyóiratok nyomtatása kivételével, amelyeknél a papír rossz minősége kedvezőtlenül befolyásolja a kiváló minőségű anyagokkal (például magazinokkal) való használatra szánt gépek műszaki állapotát. A folyóiratokat ezért coldset rotációs ofszet- vagy flexográfiai technológiával nyomtatják.

(26) Lásd a fenti 11. lábjegyzetet.

(27) http://www.era.eu.org/upload/File/press_releases/PressReleaseDrupa08_eng(2).doc

(28) A COMP/M.3178. sz. Bertelsmann/Springer/JV ügyben 2005. május 3-án hozott határozat.

(29) Lásd a fenti 11. lábjegyzetet.

(30) Belgium esetében ezt Hollandia, Kelet-Németország és Észak-Franciaország létesítményeiként határozták meg, Svédország esetében pedig legalább az összes finnországi, észak-németországi és hollandiai rotációs mélynyomó létesítményként.

(31) A Millward Brown International, az egyik legnagyobb független piackutató társaság lengyelországi irodája.

(32) Az Európai Mélynyomók Szövetsége (European Rotogravure Association; ERA) a rotációs mélynyomó ipar vezető nemzetközi szervezete. A szervezet a rotációs mélynyomási technológia felhasználóit támogató nonprofit szervezet.

17.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 301/41

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. június 17.)

a Svédország által a Volvo Aero Corporation számára K+F-hez nyújtani kívánt, C 33/08 (korábbi N 732/07) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2009) 4542. számú dokumentummal történt)

(Csak a svéd nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/838/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az említett rendelkezéseknek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (1), és

tekintettel ezen észrevételekre,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1)

A svéd hatóságok 2007. december 10-i levelükben értesítették a Bizottságot a Volvo Aero Corporation számára nyújtani kívánt támogatáshoz kapcsolódó intézkedésről. A Bizottság 2008. január 28-án kelt levelében további információkat kért. A svéd hatóságok 2008. március 18-i levelükben részben válaszoltak ezen információkérésre.

(2)

2008. április 15-én találkozóra került sor a svéd hatóságok és a Bizottság szolgálatai között, amelyet követően 2008. április 21-én a Bizottság újabb információkérő levelet küldött. A svéd hatóságok 2008. június 2-i levelükben megválaszolták ezen információkérést és további észrevételeket közöltek. E levélben a svéd hatóságok további információkra hivatkoztak, nevezetesen a kedvezményezett vállalkozás vezetői közötti elektronikus belső levélváltásra. Ezeket a kiegészítő információkat 2008. június 19-én nyújtották be.

(3)

2008. július 16-i levelében a Bizottság tájékoztatta Svédországot azon határozatáról, hogy a fent említett intézkedéssel kapcsolatban megindítja a 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást. Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felkérte az érdekelteket, hogy ismertessék a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatos észrevételeiket. Svédország 2008. október 17-én nyújtotta be észrevételeit.

(4)	A Volvo Aero korábbi vezérigazgatója és ügyvezető igazgatója, Fred Bodin 2008. október 28-án, faxon nyújtotta be észrevételeit. A GE Aviation 2008. október 31-i levelében küldte el észrevételeit. Az IF Metall Volvo Aero-beli részlege 2008. november 3-án, e-mailben nyújtotta be észrevételeit.

(5)	2008. november 3-i levelében a Bizottság továbbította ezeket az észrevételeket a svéd hatóságoknak, amelyek 2008. december 12-én nyújtották be az észrevételekhez kapcsolódó megjegyzéseiket.

(6)	A Bizottság 2009. március 30-i levelében kiegészítő információkat kért a svéd hatóságoktól. Svédország erre 2009. április 3-án válaszolt.

2. A TÁMOGATÁSI PROGRAM CÉLKITŰZÉSE

(7)

A svéd hatóságok támogatást kívánnak nyújtani a Volvo Aero (a továbbiakban: a vállalkozás) számára a General Electric (a továbbiakban: GE) által a Boeing B787 és B747-8 repülőgéptípusokhoz kifejlesztett ún. GEnx-motor alkatrészeinek kutatás-fejlesztéséhez (a továbbiakban: K+F). 2004. december 15-én a Volvo Aero és a GE kezdeti kockázatmegosztási partnerségi megállapodást kötött, majd megkezdődött a K+F projekt.

(8)

A Volvo Aero polgári és katonai repülőgépekhez fejleszt és gyárt motorokat, 2008-ban az üzemi tevékenység eredménye 359 SEK (mintegy 39 millió EUR (3), adózott eredményhányada pedig 4,8 % volt. A vállalkozás kis szereplő az úgynevezett szekunder piacon (4), és valamennyi eredetiberendezés-gyártó számára állít elő alkatrészeket: a General Electric (GE) és a Pratt & Whitney (a továbbiakban: PW) Észak-Amerikában, valamint a Rolls-Royce (a továbbiakban: RR) Európában.

(9)

A Volvo Aero a Volvo csoport (a továbbiakban: a vállalatcsoport) tagja. A vállalatcsoport elsősorban a tehergépjárművek, építőipari felszerelések és buszok ágazatában aktív, de gyárt még motorokat szabadidő- és munkahajókhoz, dízelüzemű generátorokat, valamint (leányvállalatán, a Volvo Aeron keresztül) repülő- és űripari felszereléseket (5). 2008 során a vállalatcsoport üzemi tevékenységének eredménye elérte a 15 851 millió SEK-t (mintegy 1 704 millió EUR), 5,2 %-os adózott eredményhányad mellett. A vállalatcsoport nettó értékesítésének és az üzemi tevékenységből származó eredményének 2 %-a tudható be a Volvo Aeronak.

(10)

A GEnx a GE és egy sor, a kockázatból és a bevételből részesedő partnervállalkozás közös fejlesztése. E partnervállalkozások körébe a Volvo Aero mellett a következők tartoznak: az Avio (Olaszország) részesedése 12 %, a tartozékok hajtóműházának kialakításáért és gyártásáért felelős; a Techspace Aero (Belgium) részesedése 5 %, az alacsonynyomású kompresszorokért felelős; valamint további partnerek Japánban (IHI és MHI 15 %-os együttes részesedéssel) és az USA-ban.

(11)

A B787-hez gyártott GEnx-motort 2008 márciusában engedélyezték, a B747-8 GEnx-motorjának engedélyezését pedig 2009 közepére tervezték. Bár a B787 és B747-8 repülőgépekhez összesen 1120 GEnx-motorra volt megrendelés, a B787 modell bevezetése csaknem két évet késett és mindeddig ténylegesen egyetlen motor sem került értékesítésre.

(12)

A Volvo Aero gazdasági részesedése a kockázat- és bevételmegosztási partnerségből a GEnx-motor tekintetében a motor teljes beruházási költségének 5,6 %-a. A Volvo Aero a GEnx-motor számos alkatrészének kifejlesztéséért felelős, nevezetesen a következőkért: kompresszorstruktúra (fan hub frame), alacsonynyomású kompresszor-rotor (booster spool), hátsó turbinastruktúra (turbine rear frame), légfúvóház (after fan case), valamint a turbina-tömítőgyűrű (high pressure turbine root seal). Ezek teljes K+F-költsége 927 millió SEK-t (mintegy 100 millió EUR) tesz ki.

(13)

A tervezett K+F-projekt négyszer akkora, mint bármely, a vállalkozás által eddig kezelt projekt, és ez az első alkalom, hogy a Volvo Aero ilyen átfogó felelősséget vállal. Emellett jelentős a GEnx-motorhoz kapcsolódó műszaki és gazdasági kockázat. A GEnx-motor olyan összetett könnyűszerkezetű alkatrészekből áll, amelyeket új módon kell alkalmazni. A GE által a GEnx-motor alkatrészeinek fejlesztése kapcsán felállított ambiciózus technológiai célkitűzés az alacsony üzemanyagfogyasztásra, az alacsony zaj- és károsanyag-kibocsátásra, valamint a kis súlyra irányul.

(14)

A svéd hatóságok 362 millió SEK (mintegy 39 millió EUR) összegű visszatérítendő előleget (6) kívántak nyújtani a Volvo Aeronak – ez a teljes támogatható költség 39 %–ának felel meg. A támogatás még nem került kifizetésre és a Bizottság általi jóváhagyás függvénye. A svéd hatóságok szerint a visszatérítési mechanizmus 7,32 %-os hozamot biztosít a kölcsön esetében, ami magasabb, mint Svédország jelenlegi referencia-kamatlába (2007-ben 5,49 %).

(15)

Az előleg visszafizetése a Volvo Aero projektből származó (a GE által a Volvo Aeronak teljesített kifizetések formájában megvalósuló) bevételei alapján kerül meghatározásra. A svéd hatóságok által alkalmazott előrejelzés 23 milliárd SEK (7), amely az értékesítési prognózison alapul, mely szerint 2028-ig 4 937 motort értékesítenek. E volumen eléréséig a Volvo Aeronak a GE-től kapott kifizetések (beleértve a GEnx-motor más, továbbfejlesztett modelljei után kapott kifizetéseket is) […] (8) %-át kell kifizetnie az állam felé. Amint az értékesítések meghaladják a 23 milliárd SEK-t, a Volvo Aero időbeli korlátozás nélkül jogdíjat fizet, ami a GEnx-motorból származó (de a jövőbeli továbbfejlesztett motorokat nem tartalmazó) éves forgalom […] %-ának felel meg.

(16)

A Volvo Aero 2004. december 7-i levelében, még a projekt kezdete előtt kérte a svéd kormánytól a támogatást. A svéd hatóságok 2004 decemberében szóban biztosították a Volvo Aerot azon szándékukról, hogy támogatást nyújtanak a K+F-projekthez (ám nem adták meg a nyújtani kívánt támogatás pontos összegét és formáját). A támogatáshoz való pozitív viszonyát a kormány csupán informálisan, a Gazdasági Minisztériumból a Volvo Aerohoz intézett telefonhívás útján jelezte.

(17)

A Volvo Aero megjegyzi, hogy a vállalkozás bízott ebben a megerősítésben, és 2004. december 15-én annak ellenére aláírta a megállapodást a GE-vel, hogy a kormánytól semmiféle írásos megerősítést nem kapott a támogatással kapcsolatban. A svéd hatóságok hivatalosan csak 2007. június 14-én hagyták jóvá a támogatást, amikor megbízta az állami adósságkezelő hivatalt (riksgäldskontor), hogy kösse meg a hitelszerződést a Volvo Aeroval – a svéd hatóságok állítása szerint ekkorra tisztázódott a Volvo Aero projektben való részvételének mértéke. Ekkorra a K+F-projekt egy jelentős része már lezárult.

3. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI

(18)	A Bizottság az alábbiakban összefoglalt aggodalmak miatt határozott a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról.

(19)

A Bizottságnak aggályai voltak a Svédország által említett piaci hiányosságokat illetően, azaz az ilyen típusú projektekre érvényes finanszírozással kapcsolatos aszimmetrikus információk tekintetében (9). Tekintve, hogy a Volvo Aero pénzügyileg nem független a Volvo-csoporttól, és a projektköltségeket de facto a Volvo Aero operatív cash-flow-ja, valamint a vállalatcsoport cash-pool-ja segítségével finanszírozták, felmerül a kérdés, hogy a Volvo Aeronak valóban nem álltak-e rendelkezésére a GEnx-projektben való részvételhez szükséges források.

(20)

A Bizottságnak kételyei voltak a támogatás ösztönző hatását és szükségességét tekintve, és felmerült a kérdés, milyen mértékben volt a támogatás meghatározó tényező a tekintetben, hogy a Volvo Aero a projekt megkezdése mellett döntsön, mivel a hivatalos jóváhagyás idején már csaknem a projekt fele lezárult. A Bizottság véleménye szerint a kormány és a vállalkozás közötti szóbeli tárgyalás nem helyettesíthette a hivatalos támogatásnyújtási eljárást.

(21)	Az előleg visszafizetésére vonatkozó feltételek kapcsán a Bizottság megkérdőjelezte a támogatás arányos voltát. A Bizottságban felmerült a gyanú, hogy az átváltási árfolyamkockázatot az állam viseli a Volvo Aero helyett.

(22)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság úgy vélte, hogy a versenyre gyakorolt hatás korlátozott, mivel a kedvezményezett piaci részesedése igen csekély (2 % a polgári nagyrepülőgépek piacán). Mindazonáltal a Bizottság felhívta a versenytársakat és más harmadik feleket, hogy tegyék meg a versenyre gyakorolt hatásra vonatkozó észrevételeiket.

4. SVÉDORSZÁG ÉS AZ ÉRDEKELTEK ÉSZREVÉTELEI

(23)

Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (10) 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban, és válaszul az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett felhívásra (11) a svéd hatóságok, a Volvo Aero korábbi vezérigazgatója és ügyvezető igazgatója, a GE Aviation, valamint az IF Metall Volvo Aero-beli részlege juttatta el észrevételeit a Bizottsághoz.

4.1. Svédország észrevételei

4.1.1. Piaci hiányosság

(24)

A svéd hatóságok a Bizottság piaci hiányosságokkal kapcsolatos aggodalmainak eloszlatására, valamint annak érdekében nyújtottak be információt, hogy tisztázzák a piaci hiányosság meglétét a szóban forgó esetben. Ennek során a hatóságok a megfelelő külső és belső finanszírozáshoz való hozzáférésre, valamint a Volvo-csoport külső finanszírozási források és állami támogatások felhasználásával kapcsolatos álláspontjára helyezték a hangsúlyt.

(25)

Svédország további információt szolgáltatott a Volvo-csoport finanszírozási politikájáról, valamint a Volvo Aeronak nyújtott csoporton belüli hitel feltételeiről. Az információ rávilágított, hogy a vállaltcsoport cash-pool-ja tulajdonképpen csupán átmeneti szükségintézkedés volt annak érdekében, hogy a Volvo Aero eleget tudjon tenni a GE-vel szembeni szerződéses kötelezettségeinek, amíg a megállapodott állami támogatásra vár. Egy ilyen hitel meghosszabbítása mindazonáltal egyensúlyhiányt okozhat a vállalatcsoport egyéb tevékenységeinek finanszírozásában, épp ezért nem fenntartható lehetőség.

(26)

A külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés tekintetében Svédország bemutatta, miért nem állt a projekt rendelkezésére külső finanszírozási lehetőség. A Volvo-csoport soha nem kapott a visszatérítendő előleghez hasonló feltételes hitelt sem kereskedelmi banktól, sem más pénzintézettől. Rendes körülmények között a Volvo-csoport nem vesz fel olyan kereskedelmi hiteleket, amelyek törlesztési ideje meghaladja a 10 évet; az igényelt visszatérítendő előleg futamideje 20 év. A Nordea bank, amelynek szolgáltatásait a Volvo-csoport gyakran vette igénybe, nem volt hajlandó 20-30 éves futamidejű feltételes hitelt nyújtani a vállalatcsoportnak.

4.1.2. Ösztönző hatás

(27)

A svéd hatóságok kifejtették a kormány kezdeti, támogatásnyújtásra vonatkozó szóbeli ígérete, a K+F-projekt kezdete és a támogatás formális jóváhagyása között eltelt idő mögött meghúzódó okokat. Svédország állítása szerint a kormány 2004-ben megerősítette a Volvo Aero felé, hogy támogatást nyújt neki. Egy sor objektív okból kifolyólag azonban (például, hogy a projekt hatálya nem tisztázódott 2006 ősze előtt, valamint a 2006. évi választások miatt) a támogatás formális jóváhagyására csak 2007-ben került sor.

(28)

Svédország információt szolgáltatott annak bemutatására, hogy az egyértelmű és pozitív megerősítés, amelyet a Volvo Aero 2004-ben kapott, ösztönző hatással járt, mivel lehetővé tette a vállalkozás számára, hogy részt vegyen a GEnx-projektben. A svéd hatóságok hangsúlyozták, hogy a kormány célja az volt, hogy a Volvo Aero számítson az említett biztosítékokra, és azok alapján kössön megállapodást a GE-vel. Belső dokumentumokat küldtek meg a Bizottságnak annak bemutatására, hogy a kormány ígérete valóban a svéd hatóságok akkori szándékát tükrözte.

(29)

Tekintettel a kormány 2004-es ígéretére, amely magatartásának megváltoztatására ösztönözte a vállalkozást, a svéd hatóságok úgy vélik, hogy a támogatás 2007. évi formális jóváhagyása csupán a kormány által de facto már 2004-ben nyújtott támogatás formalizálása volt. A svéd hatóságok szerint a kormány ígérete és a támogatás formalizálása között eltelt idő nem semmiféle bizonytalanságot nem okozott a tényleges kifizetést illetően. Emellett a svéd hatóságok hangsúlyozták, hogy a támogatás nyújtására vonatkozó formális határozat meghozatalára akkor került sor, amikor a K+F-projekt nagy része még folyamatban volt.

(30)

A svéd hatóságok megismételték továbbá, hogy tekintettel a GEnx-projekt kivételes jellegére, nagyságára és hatályára, valamint a hozzá kapcsolódó technológiai és gazdasági kockázatokra, a feltételes hitel alapvető feltétele volt annak, hogy a Volvo Aero megállapodást kössön a GE-vel. A hatóságok részletes információt szolgáltattak a projekthez kapcsolódó gazdasági és technológiai kockázatokról a bevezető szakaszra, a visszatérítendő előleg 2007 közepi formális jóváhagyásának idejére, valamint az azt követő időszakra vonatkozóan egyaránt. Tekintettel a technológiai és gazdasági kockázatokra, a GE-nek eleinte komoly fenntartásai voltak a Volvo Aero GEnx-projektbe történő bevonását illetően, mivel a vállalkozás korlátozott tapasztalatokkal rendelkezett a motoralkatrész-fejlesztés terén. A folyamatban lévő K+F-tevékenységek és a GEnx-motorral felszerelt repülőgépek eredetileg vártnál gyengébb értékesítése miatt a jelentős technológiai és gazdasági kockázatok 2007 közepén és azt követően továbbra is fennálltak.

(31)

A svéd hatóságok szerint a Volvo Aero de facto helyzete (azaz, hogy a K+F-projektet vállalaton és vállalatcsoporton belüli forrásokból valósították meg) nem jelenti azt, hogy a hosszú távú vagy a kockázatmegosztáson alapuló finanszírozás a vállalatcsoport többi tagjának is rendelkezésére állt. Azzal, hogy a Volvo Aero megállapodást írt alá a GE-vel, szerződéses kötelezettséget vállalt a projekt folytatására. Bármiféle mulasztás drámai következményekkel járt volna, mint például szerződésszegés és késedelmek a munkálatokban, rossz hírnév és annak kockázata, hogy megbízhatatlan partnernek tekintik. Ezért létfontosságú volt a vállalatcsoport cash-pool-jára támaszkodni, még ha ez nem is tudta helyettesíteni a hosszú távú finanszírozást. A svéd hatóságok hangsúlyozzák, hogy a vállalkozás cash-flow pozíciója a várt állami támogatás késedelme miatt minden eddiginél rosszabb.

4.1.3. A támogatás arányossága

(32)

A svéd hatóságok érveket hoztak fel annak bemutatására, hogy az árfolyamkockázatot a Volvo Aero, és nem az állam viseli. Ezen túlmenően kifejtették, hogy mivel az előleg visszafizetése (pénznemtől függetlenül) az értékesítésből származó bevételeken alapul, nem pedig az értékesített egységek számán, az eszköz arányosabb, főleg, mivel magában foglalja a tartalékalkatrészek értékesítését is. A svéd hatóságok emellett azzal érveltek, hogy különösen az előleg visszafizetési feltételei teszik arányossá a támogatást.

4.1.4. A verseny torzulása

(33)

A svéd hatóságok elismerik, hogy a verseny és a kereskedelem torzulása korlátozott. Hangsúlyozták, hogy a versenytársak kiszorításának kockázata korlátozott volt, mivel minden egyes motorprojekt új lehetőséget jelent számos alkatrészgyártó számára, hogy új K+F-tevékenységbe kezdjen. A svéd hatóságok szerint a támogatás csupán elhanyagolható mértékben növeli a vállalkozás piaci részesedését, mivel a GEnx-projekt a korábbi CF6-80 program helyébe lép. A támogatásnak köszönhetően végül a vállalkozás polgári repülőgép-motorok alkatrészeinek fejlesztésével és gyártásával foglalkozhat.

4.2. Az érdekelt felek észrevételei

(34)

A Volvo Aero korábbi vezérigazgatója és ügyvezető igazgatója, Fred Bodin részletes információkkal szolgált a GE-vel és a kormánnyal folytatott tárgyalásokról. Tekintettel a GEnx-projekt cash-flow-ra gyakorolt hatására, a vállalatvezetés abban a tudatban határozott a GE-vel való megállapodás aláírásáról, hogy a Volvo Aero megkapja a támogatást – ez derül ki a GE-vel kötött, 2004. december 15-i kockázat- és bevételmegosztási megállapodásból is. Fred Bodin hangsúlyozta, hogy a kormány világosan és egyértelműen megerősítette a támogatás nyújtását, valamint hogy a kormány egyértelmű kötelezettségvállalása nélkül nem engedélyezte volna a GE-vel való megállapodást.

(35)

A GE Aviation észrevételei a GE-vel folytatott tárgyalásokra vonatkozó információkat tartalmaztak, amelyek bemutatták, hogy a GE-nek kétségei voltak a tekintetben, elegendő műszaki és pénzügyi forrással rendelkezik-e a Volvo Aero a GEnx-projektben való részvételhez, amely a Volvo Aero eddigi legnagyobb K+F-projektje. A vállalkozás számos alkalommal a GE tudomására hozta, hogy a projekthez nyújtott állami támogatás kritikus jelentőségű azon döntésük tekintetében, hogy vállalják a kockázatmegosztást a GEnx-projektben. Emellett azt is kifejtette a Volvo Aero, hogy azon meggyőződés alapján kötik meg a megállapodást, hogy a kormány hitelt nyújt a vállalkozásnak. A GE azt is kiemelte, hogy továbbra is léteznek a GEnx-projekthez kapcsolódó kockázatok.

(36)

Észrevételeiben a szakszervezet hangsúlyozta, hogy a GEnx–projekt mind Svédország, mind a Volvo Aero számára új és egyedülálló program. A Volvo Aero civil szektorban végzett korábbi tevékenysége kimerült a motoralkatrészek gyártásában, míg az új projekt egy jelentős része új motoralkatrészek kifejlesztését foglalja magában. A GEnx-projekt sokkal nagyobb, mint a Rolls Royce-szal folytatott korábbi együttműködés.

(37)

A szakszervezet aggodalmának adott hangot a repülőgép-piac nehézségeinek olyan kis szereplőre gyakorolt hatását illetően, mint a Volvo Aero, amely számára ez a programtípus elengedhetetlen ahhoz, hogy fenn tudjon maradni a világpiacon. A szakszervezet tisztában van azokkal a következményekkel és problémákkal, amelyekkel a projekt jár a Volvora nézve, ugyanakkor jól érti az állami hitelben rejlő lehetőségeket is. Állami támogatás nélkül a Volvo Aero sohasem tudott volna részt venni egy ilyen nagy projektben.

(38)

A szakszervezet állítása szerint a fejlesztési munka még nem fejeződött be, ezért továbbra is jelentős a műszaki kockázat. Emellett továbbra is számottevő a gazdasági kockázat, mivel a leadott megrendelések nem mindig realizálódnak értékesítésben, különösen a gazdasági és pénzügyi visszaesés miatt. A szakszervezetet nyugtalanítják az állami támogatás elmaradásának a Volvo Aero (minden eddiginél rosszabb) cash-flow helyzetére gyakorolt negatív következményei.

4.3. Svédország megjegyzései a harmadik felek észrevételeivel kapcsolatban

(39)

2008. december 12-i levelükben a svéd hatóságok egyrészt közölték a harmadik felek észrevételeivel kapcsolatos megjegyzéseiket, másrészt a Volvo Aerotól kapott pontosabb információkon alapuló kiegészítő információkat nyújtottak, amelyek rávilágítanak, hogy a visszatérítendő előleg szükséges feltétele volt a Volvo Aero GE-vel való megállapodáskötésének.

(40)

A svéd hatóságok egyetértettek a GE és a szakszervezet észrevételeivel abban, hogy a GEnx kivételes kihívást jelentett a Volvo Aero számára, valamint hogy a K+F-tevékenységek a hozzájuk kapcsolódó műszaki kihívásokkal együtt továbbra is folyamatban vannak. Ezenfelül a svéd hatóságok szerint ezen észrevételek teljes egészében összhangban vannak a Volvo Aero korábbi vezérigazgatója és ügyvezető igazgatója, Fred Bodin által szolgáltatott információkkal. Ezen információk pontosan tükrözik a GE-vel folytatott tárgyalások és a kormány támogatásnyújtási kötelezettségvállalása közötti kapcsolatot.

4.4. Egyéb, Svédországtól kapott információk

(41)

A 2009. március 30-i bizottsági levélre adott válaszában Svédország további információkat szolgáltatott a vállalatcsoporton belüli finanszírozásról annak megindokolására, hogy az AB Volvo miért járult hozzá a GE-projekt hosszú távú finanszírozásához. Tekintve, hogy a támogatás kései formális odaítélése következtében megkérdőjelezhető a piaci hiányosságok megléte, valamint az ösztönző hatás, a svéd hatóságok jelezték, hogy készek elfogadni az eredetileg bejelentett támogatási összeg módosítását.

(42)

2007. június 14-én, amikor a kormány formálisan jóváhagyta a támogatás nyújtását, a Volvo Aero de facto már a támogatható költségek mintegy 66,5 %-át kifizette. Ez több, mint az eredetileg tervezett 60 %-os hozzájárulás, ezért a támogatás összegét a támogatható költségek mintegy 33,5 %-ára kell csökkenteni, ami mintegy 304 millió SEK-nak (ca. 33 millió EUR) felel meg, szemben az eredetileg tervezett 362 millió SEK-val (ca. 39 millió EUR).

5. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS MEGLÉTE

5.1. Az állami támogatás megléte

(43)	Amint az az eljárás megindításáról szóló határozatból kitűnik, az értékelt intézkedés a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik. Ezt a megállapítást egyik érintett fél sem vitatta.

(44)

A bejelentett intézkedés az állami adósságkezelő hivatal által a Volvo Aeronak nyújtott hitelre vonatkozik. A hitelt állami forrásból nyújtották, mivel azt a svéd parlament bocsátotta rendelkezésre, és a felhasználására vonatkozó utasításokat a svéd kormány állította össze. Az intézkedés szelektív, mivel csak egy vállalkozást érint, a Volvo Aerot, amely nagyvállalat és kereskedelmet folytat más tagállamokkal. Az intézkedés előnyhöz juttatja a Volvo Aerot, mivel olyan feltételek mellett biztosít számára a forrásokhoz való hozzáférést, amilyeneket a piac nem képes nyújtani. Ezért az intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásnak minősül.

5.2. Az intézkedés jogszerűsége

(45)

Azzal, hogy az intézkedést annak végrehajtása előtt bejelentették, a svéd hatóságok eleget tettek az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdéséből fakadó kötelezettségüknek. A bejelentett intézkedés – összhangban az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésével – csak a Bizottság általi jóváhagyást követően kerül végrehajtásra.

6. A KÖZÖS PIACCAL VALÓ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG

(46)

A Bizottság a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján, különösen pedig a K+F-hez nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezések (2007. január 1. óta ez a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszere (12), a továbbiakban: a K+F+I keretrendszer) alapján értékelte az intézkedést.

6.1. Piaci hiányosság

(47)

Valamely nagy K+F-projekthez nyújtott támogatás megfelelő értékeléséhez értékelni kell az intézkedés célkitűzéseit, nevezetesen, hogy mely piaci hiányosságokat kívánja kezelni. A piaci hiányosságokat csak abban az esetben tekintik meglévőnek, ha a piaci erők önmagukban nem képesek gazdaságilag hatékony eredményt elérni. Bejelentésükben a svéd hatóságok kifejtették, hogy a tökéletlen és aszimmetrikus információk miatt hiányzik a nagy műszaki kockázatú és hosszú megtérülési idejű GEnx-projekt kockázatmegosztáson alapuló, magánszférabeli finanszírozása.

(48)

A Bizottság korábbi határozataiban elismerte e piaci hiányosság meglétét a légiközlekedési és űrhajózási ipar nagy projektjeivel kapcsolatban (13). Ez azonban nem jelenti azt, hogy az iparág valamennyi projektjének piaci hiányossággal kell szembenéznie. Nyilvánvaló, hogy az iparágban különböző vállalkozások számos alkalommal voltak képesek saját forrásból vagy a pénzügyi piacok segítségével finanszírozni új projektjeiket. A Bizottságnak értékelnie kell a piaci hiányosság meglétét és mértékét az értékelés alatt álló egyedi esetben.

(49)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság megkérdőjelezte a piaci hiányosság meglétét, tekintve, hogy a kormány támogatás nyújtásáról szóló formális határozatára a program igen késői szakaszában került sor, amikor a Volvo Aero saját működési cash-flow-jából és a vállalatcsoport cash pool-jából már finanszírozta a projektet. Ezért a Bizottság megkérdőjelezte, hogy a vállalatcsoporton belüli finanszírozás nem jelent-e de facto hosszú távú finanszírozást a GEnx-projekthez.

(50)

A Bizottság tudomásul veszi a svéd hatóságok által a Volvo-csoport finanszírozási politikájára vonatkozóan benyújtott információkat, beleértve a Volvo Aeronak nyújtott, vállalatcsoporton belüli hitel feltételeit is. Ezekkel az információkkal a svéd hatóságok azt kívánták bemutatni, hogy a vállalatcsoport cash pool-jából történő finanszírozás nem tekinthető a GEnx-projekt hosszú távú finanszírozásának. Ez a finanszírozás sokkal inkább átmeneti szükségintézkedés volt, amely lehetővé tette a Volvo Aero számára, hogy teljesítse a GE felé fennálló szerződéses kötelezettségeit; fenntartása azonban a vállalatcsoport más műveleteinél a finanszírozás egyensúlyának megbontásával fenyegetett volna.

(51)

Amint azt Svédország kifejtette, a vállalatcsoport pénzügypolitikája előírja, hogy a leányvállalatokat azok saját működési cash-flow-jából, valamint a vállalatcsoport (az egyes tagok által és külső forrásokból finanszírozott) cash pool-jából kell finanszírozni. A vállalatcsoport cash pool-jának kezeléséért és annak biztosításáért, hogy elegendő tartalék áll rendelkezésre a Volvo tevékenységeinek folyamatos finanszírozásához, a Volvo Treasury felelős. A vállalkozás feladata, hogy negyedévente felmérje a vállalatcsoport valamennyi üzleti területének átfogó szükségleteit és lehetőségeit, valamint meghatározza a vállalatcsoport cash pool-jának korlátait (a hitelfelvétel és -nyújtás terén).

(52)

Amint azt a svéd hatóságok kifejtették továbbá, a vállalatcsoporton belüli finanszírozás célja nem a projektekkel kapcsolatos finanszírozás fedezése. A leányvállalatok saját felelőssége K+F-költségeik finanszírozása. Emellett a vállalatcsoport cash pool-ja csak rövidtávú projektekhez használható fel, szigorú visszafizetési feltételek mellett és a vállalatcsoport üzemi tevékenységből származó eredményéhez való hozzájárulással arányos mértékben, hogy a vállalatcsoporton belüli finanszírozás ne a csoport más üzletágainak rovására történjen. A svéd hatóságok szerint a vállalatcsoporton belüli finanszírozás piaci feltételek mellett történik.

(53)

A Bizottság megjegyzi, hogy a vállalatcsoport pénzügypolitikájában kivételt jelent, hogy a Volvo Aero csaknem négy évig támaszkodott a vállalatcsoport cash pool-jára. Svédország szerint a Volvo Aero volt az egyetlen működő vállalkozás, amely 2004 és 2008 között folyamatosan jelentős, […] és […] millió SEK (mintegy […], illetve […] millió EUR) közötti összegű hitelt kapott a vállalatcsoport cash pool-jából. A cash pool hitelkorlátok továbbá már nem évente, hanem negyedévente kerülnek rögzítésre. Tekintettel a vállalatcsoport üzemi tevékenységből származó eredményéhez való korlátozott, mindössze 2 %-os hozzájárulására, a cash pool-ra történő ilyen mértékű támaszkodás nem áll arányban a vállalkozás vállalatcsoporton belüli relatív jelentőségével (14).

(54)

A Bizottság tudomásul veszi továbbá a svéd hatóságok által szolgáltatott magyarázatot, miszerint a vállalatcsoport cash pool-jától való ilyen kivételes mértékű függés azzal fenyeget, hogy aláássa a csoport tevékenységi területeinek együtt tartását. A Volvo Aero a csoport más üzleti területei finanszírozásának rovására támaszkodott a cash pool-ra, veszélybe sodorva ezzel a konszern más tevékenységi területeinek folyamatos és kiegyensúlyozott növekedéséhez szükséges feltételeket (15), mivel egyensúlyhiányt teremt a Volvo-csoport légiközlekedési és űrhajózási ágazata és egyéb divíziói közötti kockázatmegosztásban. Ez a fejlemény pedig korlátozná a vállalatcsoport arra vonatkozó képességét, hogy a csoport más, kevésbé kockázatos és jobb hozamot biztosító projektjeit finanszírozza.

(55)

A Bizottság úgy véli, hogy a vállalatcsoport cash pool-jára való folyamatos támaszkodás nem tartható fenn hosszú távon, mivel a csoport a hitel visszafizetése érdekében – a vállalkozás súlyosan negatív cash-flow pozíciója ellenére is – erős pénzügyi nyomást gyakorol a Volvo Aerora. A Volvo Aero adózás utáni működési cash-flow-ja 2008-ban negatív volt, […] millió SEK (mintegy […] millió EUR). Ezért pénzeszköz generálása érdekében a Volvo Aero kénytelen volt számos belső intézkedést hozni, például a következőket: […] (16).

(56)

Ezen érvek alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a vállalatcsoport cash pool-ja likviditási fedezetet biztosított a Volvo Aero számára, hogy az meg tudjon felelni a GE-vel szemben fennálló kötelezettségeinek. Ezzel a finanszírozási móddal azonban nem tartható fenn a projekt hosszú távú finanszírozása, mivel az alááshatja a vállalatcsoporton belüli finanszírozás koherenciáját, és veszélyeztetheti a csoport üzletágai közötti egyensúlyt.

(57)

Mindazonáltal, tekintve, hogy a légiközlekedési és űrhajózási ipar a vállalatcsoport tevékenységi területei közé tartozik (bár a vállalatcsoport üzemi tevékenységből származó eredményének csupán 2 %-át adja), a vállalatcsoportnak bizonyos mértékig hozzá kell járulnia a projekt hosszú távú finanszírozásához, még akkor is, ha a svéd hatóságok szerint a vállalkozás nem követelheti meg a Volvo Treasury-től, hogy a GEnx kapcsán strukturáltabb hosszú távú kötelezettséget vállaljon. Ezért a benyújtott információk alapján a GEnx-projektet érintő piaci hiányosság nagysága és természete valamelyest korlátozottnak tűnik, ami arra utalhat, hogy a támogatás tervezett összege nem áll teljes egészében arányban vele.

(58)

Továbbá, tekintve, hogy a Volvo Aero nem rendelkezik pénzügyi önállósággal ahhoz, hogy külső finanszírozást keressen az intézkedés által támogatotthoz hasonló beruházásokhoz, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában megkérdőjelezte, hogy a Volvo-csoportnak valóban nem álltak-e rendelkezésére a GEnx-projekt külső finanszírozásának biztosításához szükséges eszközök.

(59)

Észrevételeikben a svéd hatóságok először megerősítették, hogy a Volvo-csoport vállalatai nem szerezhetnek bankoktól vagy más pénzintézetektől közvetlenül külső finanszírozást. Mielőtt az állami támogatást kérelmezte volna, a vállalatcsoport megvizsgálta a külső kockázatitőke egyéb lehetséges forrásait, de nem járt eredménnyel. Annak ellenére, hogy az AB Volvo pozíciója nagyon erős a külső finanszírozáshoz jutás tekintetében, az ilyen típusú hosszú távú légiközlekedési és űrhajózási K+F-projektekhez rendelkezésre álló külső finanszírozás (részben a projekt magas észlelt kockázata miatt) nagyon korlátozott.

(60)	A svéd hatóságok érveket hoztak fel annak alátámasztására is, miért nem lenne alkalmas a hitelfelvétel a nagy technológiai és gazdasági kockázattal járó, nagyon hosszú megtérülési idejű és tőkeintenzív légiközlekedési és űrhajózási K+F-projektek finanszírozására.

(61)

A svéd hatóságok kifejtették, hogy a Volvo-csoport sikertelenül keresett külső, kockázatmegosztáson alapuló finanszírozást a GEnx-projekthez. A Volvo-csoport kapcsolatba lépett a Nordea bankkal, a bank azonban nem tudott kockázatmegosztáson alapuló finanszírozást ajánlani. A csoport emellett informálisan megkereste a kockázatitőke-piac néhány szereplőjét is, szintén eredménytelenül. Végül a Volvo Aeronak sikerült egy kisebb hozzájárulást biztosítania az egyik alvállalkozótól (Carlton ForgeWorks) a GE felé fizetendő első díj fedezésére.

(62)	A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a GEnx-projekthez nem álltak rendelkezésre külső finanszírozási források.

(63)

A Bizottság emellett azt is megjegyezte az eljárás megindításáról szóló határozatában, hogy úgy tűnik, a Volvo-csoport pénzügypolitikája állami támogatásra alapozza a leányvállalatok finanszírozását. A svéd hatóságok észrevételeikben kifejtették, hogy az állami finanszírozás nem előfeltétele annak, hogy a vállalatcsoport finanszírozni tudja leányvállalatait. A csoport pénzügypolitikája meghatározza az alternatív finanszírozási források keresési eljárását: vagy a Volvo-csoporton kívül felvett hitel, vagy kereskedelmi hitel és a strukturált termékek egyéb formái révén, ide értve az állami finanszírozást is.

(64)

A benyújtott észrevételek alapján a Bizottság úgy véli, hogy bár a támogatás rendelkezésre nem állása arra kényszerítette a Volvo Aerot, hogy erőteljesen a vállalatcsoporton belüli finanszírozásra támaszkodjon, úgy tűnik, hogy a vállalatcsoport nem képes hosszú távon anélkül fenntartani ezt a finanszírozást, hogy azzal ne veszélyeztetné a vállalatcsoport más tevékenységeit. Ezen új elemek fényében és tekintettel arra, hogy a svéd hatóságok a vállalatcsoport által a támogatás formális odaítélésének időpontjáig a projekthez tett de facto saját hozzájárulás figyelembevétele érdekében csökkentették a támogatás összegét, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás célja piaci hiányosság megszüntetése.

6.2. Ösztönző hatás

(65)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság kétségeinek adott hangot a támogatás ösztönző hatását illetően, mivel a svéd kormány akkor hozta meg formális határozatát a támogatás nyújtásáról, amikor a projekt – legalábbis a Boeing B787 tekintetében – már nagyrészt megvalósult. Mivel a határozatot akkor hozták, amikor a projekt csaknem lezárult, úgy tűnt, az olyan kockázatokat fed le, amelyek nem kapcsolódnak a projekt K+F tartalmához.

(66)

A K+F+I keretrendszer 6. fejezete értelmében a Bizottságnak először azt kell megvizsgálnia, hogy a kedvezményezett a K+F-projekt kezdete előtt nyújtotta-e be a támogatás iránti kérelmet. Amint az már az eljárás megindításáról szóló határozatból is kitűnik, a Volvo Aero a projekt megkezdése előtt igényelte a támogatást, vagyis tiszteletben tartotta a K+F+I keretrendszer 6. fejezetének második bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(67)

A Bizottság megjegyzi, hogy rendes esetben mindig megkérdőjelezi egy adott intézkedés ösztönző hatását, ha az állam a támogatás nyújtására vonatkozó formális határozatát olyan időpontban hozza, amikor a projekt jelentős része már lezárult és de facto a kedvezményezett finanszírozta. A K+F esetében szükséges, hogy a támogatás hatással legyen a vállalkozás magatartására, és egy projektbe történő nagyobb mértékű vagy gyorsabb beruházásra ösztönözze azt. Ilyen hatás nélkül a támogatás nem járna ösztönző hatással és ezért nem lenne szükséges.

(68)

Az ösztönző hatás érdekében a támogatásról az államnak az alábbi két mód egyikén kell határoznia: vagy formális határozat útján, azzal a kikötéssel, hogy a Bizottságnak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése alapján jóvá kell hagynia a támogatás összeegyeztethetőségét, vagy egy szándéknyilatkozat útján, amely semmiféle jogos elvárást nem generál, viszont elég erős ahhoz, hogy jelezze az állam projekt támogatására való hajlandóságát (17).

(69)

A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a K+F célú támogatás összeegyeztethetőségének szükséges feltétele a támogatás időben történő, a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentése. Egy a végéhez közeledő projekthez nyújtandó támogatás bejelentése azt jelentené, hogy az állam nincs meggyőződve a nyújtani szándékozott támogatásról vagy nem tud kötelezettséget vállalni ilyen támogatás nyújtására. Amennyiben a vállalkozás e bizonytalanság ellenére is képes megvalósítani a projektet és le is zárni azt, valószínű, hogy a vállalkozásnak nagy részben nincs szüksége a támogatásra.

(70)

A K+F+I keretrendszer 6. fejezete értelmében a Bizottságnak minden egyedi intézkedés esetében értékelnie kell egy sor olyan kritériumot, amely a támogatás ösztönző hatására utal és a projekt méretének, hatályának vagy sebességének növekedéséhez, vagy a kedvezményezett által összességében K+F-re költött összeg növekedéséhez kapcsolódik. A Bizottság a részletes értékelés elvégzése során a K+F+I keretrendszer 7.3.3. pontjára támaszkodott.

(71)

A támogatás által a vállalkozás magatartásában bekövetkezett változásban játszott ösztönző hatás meghatározása során a Bizottság megkérdőjelezte a kormány által 2004 decemberében a Volvo Aeronak tett szóbeli kötelezettségvállalás értékét. A svéd hatóságok és harmadik felek észrevételeikben megismételték, hogy a kormány által a támogatás nyújtására vállalt kötelezettség döntő tényező volt a Volvo Aero azon döntésében, hogy részt vegyen a projektben. A Volvo Aero által a Gazdasági Minisztériummal 2004 őszén fenntartott kapcsolat tovább erősítette a Volvo Aero azon meggyőződését, hogy a parlament által elkülönített források a GEnx K+F-projektjéhez kerülnek felhasználásra (18).

(72)

A svéd hatóságok benyújtottak olyan belső dokumentumokat is, amelyek azt támasztják alá, hogy a vállalkozás számolt a támogatásra vonatkozó ígérettel, mielőtt a projektben való részvétel mellett döntött (19). Amint arra a vállalkozás korábbi ügyvezető igazgatója rámutatott, ha a Volvo Aero nem kapott volna ilyen ígéretet a kormánytól, nem kötött volna megállapodást a GE-vel, mivel a projekt elfogadhatatlan mértékű kockázatot és túlságosan nagy beruházást jelentett volna a vállalkozásnak és a vállalatcsoportnak egyaránt.

(73)

Svédország szerint az a tény is, hogy nem létezik összevethető projekt (vagyis olyan projekt, amelyet a vállalkozás a támogatás hiányában végrehajtott volna), arra utal, hogy a Volvo Aero számított a támogatásra, éppúgy, mint a Trent 900 projekt kapcsán (20). Észrevételeiben a GE is megerősítette, hogy a támogatásra való kilátás fontos szerepet játszott a Volvo Aero azon döntésében, hogy a GE partnereként részt vegyen a kockázatmegosztásban. A GE és a Volvo Aero közötti, 2004. december 15-i megállapodás is hivatkozik a svéd állam által nyújtott támogatásra.

(74)

A Bizottság figyelembe vette a svéd hatóságok által benyújtott gazdasági érveket, amelyek azt mutatják be, miért nem jött volna létre a GEnx-projekt állami támogatás nélkül. Először is, a magas kezdeti költségek elfogadhatatlan terhet róttak volna a vállalkozás pénzügyi helyzetére. Amint azt a pénzügyi dokumentumok bizonyítják, a Volvo Aero csupán a projekt költségeinek 60 %-át tudta működési cash-flow-jából finanszírozni, a fennmaradó 40 %-ra átmenetileg, a várt állami finanszírozás megérkezéséig a vállalatcsoport cash pool-ja nyújtott fedezetet.

(75)

A Bizottság megjegyzi, hogy miközben úgy tűnik, hogy a támogatás csupán korlátozott hatással volt a likviditásra (hiszen a projektet végeredményben a Volvo Aero belső cash-flow-jából, valamint a vállalatcsoporton belüli forrásokból finanszírozták), valamint ugyancsak korlátozott hatással volt a jövedelmezőségre a belső megtérülési ráta (IRR) és a nettó jelenérték (NPV) tekintetében, csökkentette a Volvo Aero pénzügyi kitettségét, ezáltal csökkentve a projekt kockázatát technológiai vagy gazdasági kudarc esetén.

(76)

A Bizottság megjegyzi, hogy a GEnx-projekt átfogóbb, mint a Volvo Aero korábbi K+F-projektje (Trent 900). Emellett azt is lehetővé tette a vállalkozás számára, hogy újabb kutatás-fejlesztésért vállaljon felelősséget. A GEnx-projekthez kapcsolódó K+F munka olyan újabb kockázatokat is jelent, amelyek nem voltak jelen a K+F-elem nélküli, kizárólag gyártási tevékenységet jelentő CF6-80 programban.

(77)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság megkérdőjelezte az olyan támogatás ösztönző hatását, amely akkor jelentkezik, amikor a projekt csaknem teljesen lezárult és megváltozott a technológiai és gazdasági kockázat jellege. Észrevételeikben a svéd hatóságok megfelelő módon bemutatták, hogy a technológiai és gazdasági kockázatok – tekintettel a technológia újszerű jellegére és a Volvo Aero ilyen típusú projektekkel kapcsolatos korlátozott tapasztalatára – továbbra is igen jelentősek, annak ellenére, hogy a K+F-projekt viszonylag előrehaladott állapotban van.

(78)

A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a belső döntéshozatali dokumentumok, valamint a GE észrevételei arra utalnak, hogy a Volvo Aero számára kritikus jelentőségű volt a támogatás a projektben való részvételre vonatkozó döntés tekintetében, mivel a támogatás elfogadható szintűre csökkenti a kockázatokat a projektben való részvételre. A Bizottság e tényezők alapján elfogadja, hogy a támogatásnak volt ösztönző hatása, mivel szükségesnek tekintették a Volvo Aero GEnx-projektben való részvételéhez.

6.3. Arányosság

(79)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság kijelentette, hogy a visszatérítendő előleg visszafizetési feltételeit illetően nincs teljes egészében meggyőződve a támogatás arányos voltáról. Tekintve, hogy az előleg visszafizetésének alapját a SEK-ban megadott értékesítési adatok képezik, míg a GE-nek történő értékesítésből származó bevétel pénzneme az USD, a Bizottságban felmerült annak gyanúja, hogy az árfolyamkockázatot a vállalkozás helyett az állam viseli.

(80)

A Bizottság tudomásul veszi a svéd hatóságok azon érvelését, miszerint az árfolyamkockázatot a Volvo Aero viseli és nem a kormány, mivel a GE USD-ban teljesíti a kifizetéseket a Volvo Aero felé, a támogatást viszont SEK-ban kell visszafizetni. Ezen túlmenően, mivel az előleg visszafizetése (pénznemtől függetlenül) az értékesítésből származó bevételeken alapul, nem pedig az értékesített egységek számán, az eszköz arányosabb, főleg, mivel magában foglalja a tartalékalkatrészek értékesítését is.

(81)	Úgy tűnik, a visszatérítendő előleg visszafizetési feltételei megerősítik a támogatás arányos voltát: a hozamot 7,32 %-ban állapították meg, a többletértékesítések utáni visszafizetés időben nem korlátos, és a törlesztés negyedévenként, a GE-től származó bevételek alapján történik.

(82)

Miközben a Bizottság megjegyzi, hogy az árfolyamkockázatot a vállalkozásnak kell viselnie, az a tény, hogy a visszafizetés alapját a teljes bevétel képezi, nem csupán a motorok értékesítése, kiegyensúlyozza a vállalkozás árfolyamnyereségből származó esetleges előnyét. Ezenfelül a visszatérítendő előleg összhangban van a K+F+I keretrendszerrel, és emellett kevéssé torzító támogatási intézkedés. Figyelembe véve a Svédország által előírt viszonylag magas megtérülést, a támogatás arányosnak tekinthető, az árfolyamkockázatot illetően is.

(83)

A Bizottság rámutat továbbá, hogy a visszatérítendő előleg olyan kockázatmegosztási eszköz, amely sikeres projekt esetén lehetővé teszi a kedvezményezett általi, arányosnál nagyobb mértékű visszafizetést. Ha teljesülnek az értékesítési előrejelzések, a támogatást teljes egészében, kamatokkal együtt visszafizetik. Ha az értékesítések elmaradnak az előre jelzettől, a visszafizetés arányosan csökken (21). Ha az értékesítések meghaladják az előrejelzéseket, a visszafizetett összeg meghaladja a kapott előleg összegét.

(84)

Annak értékelése során, hogy a támogatás arányban áll-e a piaci hiányosság nagyságával és jellegével, a Bizottságnak meg kell bizonyosodnia róla, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódik. Ezért 2008. november 12-i levelében a Bizottság megkérdőjelezte, vajon tényleg a teljes támogatási összeg szükséges-e, tekintve, hogy a támogatást formálisan akkor hagyták jóvá, amikor a projekt már meglehetősen előrehaladott állapotban volt, és a Volvo Aero a fent bemutatott cash pool segítségével finanszírozni tudta a költségeket.

(85)

A Bizottság azon aggodalmára adott válaszukban, miszerint a támogatás összege esetleg nem korlátozódott a szükséges minimumra, a svéd hatóságok elismerték, hogy a támogatásnyújtási eljárás és a vállalatcsoport pénzügyi helyzete arra utalnak, hogy a támogatás összege csökkenthető az eredetileg tervezetthez képest. A hatóságok a támogatás összegének a Volvo Aero 2007. június 14-i (azaz a támogatásnyújtás jóváhagyásának időpontjában fennálló) tényleges helyzete alapján történő csökkentését javasolták. Addig az időpontig a Volvo Aero a támogatható költségek mintegy 66,5 %-ára nyújtott fedezetet, ebből 60 %-ot a Volvo Aero belső cash-flow-ja fedezett. A fennmaradó 6,5 %, mintegy 58 millió SEK (ca. 6 millió EUR) finanszírozásához a vállalatcsoport cash pool-ját vették igénybe. Összefoglalva, Svédország a támogatás összegének az eredetileg igényelt 362 millió SEK-ról (mintegy 39 millió EUR) megközelítőleg 304 millió SEK-ra (ca. 33 millió EUR) történő csökkentését javasolja.

(86)

A Bizottság úgy véli, hogy a támogatás összegének a javasolt 304 millió SEK-ra (ca. 33 millió EUR) történő korlátozása – ez a támogatható projektköltségek 33,5 %-ának felel meg, szemben az eredetileg tervezett 39 %-kal – biztosítja a támogatás szükséges minimumra korlátozását. Ennek oka, hogy a javasolt támogatási összeg a Volvo Aeronál a támogatás formális jóváhagyásának időpontjában fennálló tényleges finanszírozási szükségletnek felel meg, és így jobban tükrözi a piaci hiányosság nagyságát. Ezért a Bizottság azt a következtetést vonhatja le, hogy a támogatás arányos marad és nem haladja meg az abszolút minimumot.

(87)	Így a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a támogatás visszafizetési feltételei és a támogatás összegének a támogatható költségek 33,5 %-ára történő csökkentése arányban áll a piaci hiányosság mértékével és nagyságával.

6.4. A versenyre gyakorolt hatás

(88)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság a nagy polgári repülőgépek motorjának piacát tekintette érintett piacnak. A Bizottság előzetes következtetése az volt, hogy – tekintettel a korlátozott piaci részesedésre és a beruházás méretére – a támogatás versenyre gyakorolt hatása korlátozott. Mindazonáltal felkérte a versenytársakat észrevételeik megtételére és a versenyre gyakorolt lehetséges jelentős hatás megindokolására.

(89)

A svéd hatóságok jelezték, hogy a repülőgép-motorok alkatrészeinek világpiacán a Volvo Aero kis szereplő az olyan európai versenytársakhoz viszonyítva, mint a Rolls-Royce, a Snecma, az Avio vagy az MTU. Tekintettel arra, hogy a Volvo Aero csupán 2 %-os részesedéssel rendelkezik a nagy polgári repülőgépek motorjának piacán, a támogatás hatása nagyon korlátozott. A Volvo által kifejlesztett és gyártott alkatrészek csak nehezen lennének különálló alpiacnak tekinthetők, többek között azért, mert azokat előállíthatják a nagy eredetiberendezés-gyártók vagy más beszállítók is.

(90)

A Bizottság megállapítja, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követően versenytársak nem nyújtottak be észrevételeket. Figyelembe véve az eljárás megindításáról szóló határozat által kapott nagy nyilvánosságot, a Volvo Aero igen korlátozott piaci részesedését a nagy polgári repülőgépek motorjának piacán, valamint az ugyanezen alkatrészeket előállító egyéb európai partnerek valószínű hiányát, a Bizottság az észrevételek hiányából arra következtet, hogy a versenytársak egyikében sem merültek fel aggodalmak a tekintetben, hogy ez a támogatás torzíthatja a dinamikus ösztönzőket, piaci erőt hozhat létre vagy nem hatékony piaci struktúrákat tarthat életben. A Bizottság figyelembe vette továbbá a GE Aviation-tól, a Volvo Aero korábbi vezérigazgatójától és ügyvezető igazgatójától, valamint a Volvo szakszervezetétől kapott támogató észrevételeket.

(91)

A tervezett támogatás a jelek szerint nem torzítja a versenytársak (motoralkatrész-gyártók) beruházásra és versenyre irányuló dinamikus ösztönzőit. Ennek oka elsősorban az lehet, hogy számos, a szekunder és a tercier piacon jelen lévő beszállító hosszú távú kapcsolatban áll egy eredetiberendezés-gyártóval (OEM), mint preferenciális partnerrel. A Volvo Aero ezzel szemben egy független vállalkozás, amely különböző OEM-ekkel, elsősorban a Rolls-Royce-szal és a GE-vel dolgozik együtt különféle projektekben.

(92)

Ami a termékpiacokon zajló versenyt illeti, a támogatás csupán néhány repülőgép-motoralkatrészt érint, nevezetesen a kompresszorstruktúrát (fan hub frame), az alacsonynyomású kompresszor-rotort (booster spool) és a hátsó turbinastruktúrát (turbine rear frame). Ezeket az alkatrészeket továbbá speciálisan a GEnx-motorhoz fejlesztették ki, így más motortípusokat nem érintenek. Ezenfelül az érintett beruházás mérete korlátozott egy új motor kifejlesztéséhez szükséges beruházásokhoz viszonyítva. Ezért a támogatásnak nincs jelentős hatása a piaci erőre. Fentiekre tekintettel a támogatás korlátozott hatással van a versenyre a repülőgépmotor-alkatrészek piacán.

(93)	Végül a támogatás nem kapcsolódik az érintett termékekre vonatkozó bizonyos inputokhoz, sem pedig a K+F-tevékenység adott helyszínéhez.

(94)	A fenti megfontolások alapján ezért a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy – tekintettel a versenytársak és más harmadik felek észrevételeinek hiányára, valamint a Volvo Aero igen korlátozott piaci részesedésére – a versenyre gyakorolt hatás nagyon korlátozott.

6.5. Mérlegelési teszt

(95)

A fentiekben értékelt pozitív és negatív elemek fényében, valamint a K+F+I keretrendszer 7.5. pontjával összhangban a Bizottságnak mérlegelnie kell az intézkedés hatásait, és meg kell határoznia, hogy az intézkedésből eredő versenytorzulás a közös érdekkel ellentétes mértékben fejt-e ki negatív hatást a kereskedelmi feltételekre.

(96)

A szóban forgó esetben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatás pozitív hatású, amennyiben piaci hiányosság megszüntetésére irányul, továbbá ösztönző hatást gyakorol a kedvezményezettre és megfelelő eszköz segítségével nyújtották, amely biztosítja hogy a támogatás arányos és a versenyre gyakorolt hatása korlátozott.

(97)	A Bizottság úgy véli továbbá, hogy az intézkedés negatív hatásai korlátozottak, mivel a verseny támogatás által okozott torzulása nem jelentős, tekintve, hogy nem szorítja ki a versenytársak beruházásait és nem teremt piaci erőt.

(98)	E tényezőket mérlegelve a Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a svéd hatóságok csökkentették a támogatás összegét annak biztosítása érdekében, hogy az a szükséges minimumra korlátozódjon.

(99)	A svéd hatóságok éves jelentést készítenek a támogatás végrehajtásáról, lehetővé téve ezzel a Bizottság számára az intézkedés nyomon követését.

(100)

Összefoglalva, a Bizottság megállapítja, hogy az értékelés alatt álló támogatás mérlegelési tesztjének eredménye pozitív.

7. KÖVETKEZTETÉSEK

(101)

A fentiek alapján ezért a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a Svédország által a Volvo Aeronak a GE által a Boeing B787 és Boeing B747-8 repülőgépekhez kifejlesztett GEnx-motor alkatrészeinek fejlesztéséhez nyújtani kívánt 304 millió SEK (mintegy 33 millió EUR) összegű támogatás tekintetében pozitív végső határozatot kell hozni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 304 millió SEK (mintegy 33 millió EUR) összegű állami támogatás, amelyet Svédország szándékozik nyújtani a Volvo Aeronak, összeegyeztethető a közös piaccal.

Következésképpen az említett támogatás végrehajtása engedélyezett.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Svéd Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 17-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja

(1) HL C 253., 2008.10.4., 31. o.

(2) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3) Az Európai Központi Bank szerint a svéd korona és az euro átváltási árfolyama 2007. december 10-én, a bejelentés időpontjában körülbelül 9,3 volt.

(4) A szekunder piac például a következő repülőgépalkatrész-gyártókat foglalja magában: Hamilton (US), Honeywell (US), IHI (JP), MTU (DE), Snecma (FR), Avio (IT) és ITP (ES).

(5) A vállalatcsoport más szolgáltatásokat is nyújt, például a finanszírozás, a lízing, a biztosítások, a részvényesi szolgáltatások, a garancianyújtás, a bérbeadás, az IT-megoldások és a logisztikai rendszerek terén.

(6) Visszatérítendő előleg: a projekthez nyújtott olyan kölcsön, amelyet egy vagy több részletben fizetnek ki, és amely visszafizetésének feltételei a K+F+I projekt eredményétől függnek.

(7) A Volvo Aero motor- és alkatrészértékesítésből származó várható bevételei.

(8) Üzleti titok.

(9) Az aszimmetrikus információ az előzetesen kifizetésre kerülő beruházás nagyságán alapul, amely igen jelentős, míg a hozam csak hosszú távon jelentkezik. A fedezeti pont elérésére csak 15-20 év után kerül sor. Emellett jelentős szerepet játszik a műszaki és a gazdasági kockázat is.

(10) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(11) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(12) HL C 323., 2006.12.30., 1. o.

(13) Lásd például a Bizottság határozatát a következő ügyekben: N 165/03 (Spanyolország, az ITP-nek a Trent 900 motorhoz nyújtott támogatás), N 372/05 (Franciaország, a Snecma-nak a SaM 146 motorhoz nyújtott támogatás), N 120/01 (Egyesült Királyság, a Rolls-Royce-nak a Trent 600 és Trent 900 motorok kifejlesztéséhez nyújtott támogatás), valamint a közelmúltban a következő ügyekben: N 195/07 (Németország, a Rolls-Royce Deutschland-nak nyújtott támogatás) és N 447/07 (Franciaország, a Turbomeca-nak nyújtott támogatás), és legutóbb a C 9/2007 sz. ügyben (Spanyolország, az ITP-nek nyújtott támogatás).

(14) A Volvo Construction Equipment szintén nagy összegű cash pool hitelkeretet kapott, ám csupán egy évre, és a vállalkozás 11 %-kal járult hozzá a csoport üzemi tevékenységekből származó eredményéhez.

(15) Amint az a Volvo-csoport Volvo Aeronak címzett, 2008. november 27-i leveléből kitűnik.

(16) Meg kell említeni, hogy 2009 januárjában bejelentették: a Volvo Aero tárgyalásokat kezdeményez a szakszervezetekkel a fizikai dolgozók számának 250 fővel, valamint a szellemi dolgozók számának 100 fővel történő csökkentéséről. Ez jól mutatja, milyen nehéz pénzügyi helyzetben van jelenleg a Volvo Aero.

(17) Lásd pl. a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (HL C 54., 2006.3.4., 13. o.) (38) bekezdését.

(18) 2002 során a svéd parlament határozatot hozott források elkülönítéséről a svéd repülőgépiparon belüli jövőbeni, K+F-hez kapcsolódó tevékenységekre.

(19) A korábbi ügyvezető igazgató prezentációja az igazgatóságnak 2004 vége előtt.

(20) N 301/03. sz. állami támogatás.

(21) Ezenfelül korlátozott a versenytorzító hatás, mivel a termék nem volt sikeres.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.301.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 301

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. november 17.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 1095/2009/EK rendelete (2009. november 16.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 1096/2009/EK rendelete (2009. november 16.) az Aspergillus niger (CBS 109.713) által termelt endo-1,4-béta-xilanáz enzimkészítmény brojlercsirke-takarmányhoz adott adalékanyagként történő engedélyezéséről, e készítmény kacsatakarmányhoz adalékanyagként történő új használatának engedélyezéséről (az engedély jogosultja: BASF SE) és az 1458/2005/EK rendelet módosításáról ( 1 )	3
	*	A Bizottság 1097/2009/EK rendelete (2009. november 16.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található dimetoát, etefon, fenamifosz, fenarimol, metamidofosz, metomil, ometoát, oxidemeton-metil, procimidon, tiodikarb és vinklozolin megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról ( 1 )	6
	*	A Bizottság 1098/2009/EK rendelete (2009. november 16.) a tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2535/2001/EK rendelet módosításáról	23

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	32,0
	MK	38,6
	TR	58,8
	ZZ	43,1
0707 00 05	EG	171,8
	JO	161,3
	MA	69,5
	TR	96,9
	ZZ	124,9
0709 90 70	MA	67,9
	TR	113,4
	ZZ	90,7
0805 20 10	MA	79,8
	ZA	117,3
	ZZ	98,6
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	CN	52,3
	HR	64,7
	MA	58,8
	TR	73,1
	ZZ	62,2
0805 50 10	AR	55,7
	TR	73,1
	ZA	72,0
	ZZ	66,9
0806 10 10	AR	196,3
	BR	249,9
	LB	279,3
	TR	125,5
	US	288,8
	ZZ	228,0
0808 10 80	AU	171,8
	CA	69,4
	NZ	100,7
	US	91,0
	ZA	89,8
	ZZ	104,5
0808 20 50	CN	62,9
	TR	84,0
	US	72,0
	ZZ	73,0

Kontingensszám	KN-kód	Az áru megnevezése (1)	Származási ország	Éves kontingens január 1-jétől december 31-ig (tonnában megadva)	Alkalmazandó vámtétel (EUR/100 kg nettó tömeg)
09.0243	0406 90 29	Kashkaval	Törökország	2 300	0
	0406 90 50	Juh- vagy bivalytejből készült sajtok, sós lét tartalmazó tartályban vagy juh- vagy kecskebőrben
	ex 0406 90 86 ex 0406 90 87 ex 0406 90 88	Tulum peyniri, juh- vagy bivalytejből, 10 kg-nál kisebb műanyag vagy egyéb csomagokban

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2009/837/EK
*	A Bizottság határozata (2008. december 10.) a Lengyelország által a BVG Medien Beteiligungs GmbH javára nyújtani tervezett C 11/08 (ex N 908/06) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2008) 7813. számú dokumentummal történt) ( 1 )	26
	2009/838/EK
*	A Bizottság határozata (2009. június 17.) a Svédország által a Volvo Aero Corporation számára K+F-hez nyújtani kívánt, C 33/08 (korábbi N 732/07) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2009) 4542. számú dokumentummal történt) ( 1 )	41
	2009/839/EK
*	A Bizottság határozata (2009. november 13.) a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith elterjedése elleni, Egyiptomra vonatkozó szükséghelyzeti intézkedések tagállamok által történő meghozatalának ideiglenes engedélyezéséről szóló 2004/4/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2009) 8702. számú dokumentummal történt)	52