—

tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—

tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2008) 2359 – C6-0416/2008) (2),

—

tekintettel a 2007. pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentés I. szakaszára (Európai Parlament) (3),

—

tekintettel a belső ellenőr 2007-re vonatkozó éves jelentésére,

—

tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére (4), az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt,

—

tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatra (5),

—

tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, 275. cikkére és az Euratom-Szerződés 179a. cikkére,

—

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére,

—

tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzat 13. cikkére (7),

—

tekintettel a költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében minden közösségi intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítési határozatát kísérő észrevételek nyomon követésére,

—

tekintettel a 2007-es költségvetési eljárás vonatkozásában a II., IV., V., VI., VII., VIII(A). és VIII(B). szakaszokra vonatkozó iránymutatásokról és az Európai Parlament előzetes költségvetési becsléseiről (I. szakasz) szóló, 2006. március 15-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére, 74. cikkének (3) bekezdésére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6–0184/2009),

A.

mivel a számvevőszéki jelentés szerint a 2007. évi igazgatási kiadások tekintetében minden intézmény kielégítően működtette a költségvetési rendeletben előírt felügyeleti és kontrollrendszereket, és a vizsgált tranzakciókban nem voltak lényeges hibák (9),

B.

mivel a főtitkár 2008. június 3-án igazolta, hogy megfelelő biztosítéka van arra, hogy a Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtották végre, és hogy a bevezetett ellenőrzési keret megfelelő biztosítékokat nyújt az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében,

1.

emlékeztet arra, hogy a 2004–2009-es parlamenti ciklusban ez az utolsó mentesítési eljárás, és ebben az időszakban az EU költségvetési gazdálkodásában általában, és a Parlament gazdálkodásában különösen számos változtatásra került sor;

2.

emlékeztet arra, hogy e parlamenti ciklusban maradéktalanul végrehajtották, majd 2008-ban újból felülvizsgálták az új költségvetési rendeletet, ami fontos változásokat eredményezett a pénzügyi gazdálkodásban, különösen a közbeszerzési szabályok szigorítása, a pénzügyi eljárások ellenőrzési lánca szerkezetének javítása, az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségének növelése és a pénzügyi ellenőrzés decentralizálása révén; megjegyzi, hogy ezek a változások jól képzett személyzetet és további adminisztrációt tettek szükségessé, továbbá hogy e változásokat a Parlament főigazgatóságai a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás javítása terén eredményesnek tekintették;

3.

megjegyzi azonban, hogy a költségvetési rendeletet talán alaposabban felül kell vizsgálni, mivel néhány eljárás alkalmazása túlságosan körülményesnek bizonyult a parlamenti szolgálatok számára; sajnálja, hogy ez a kivételek számának növekedését okozta (lásd az éves tevékenységi jelentések mellékleteit);

4.

emlékeztet arra, hogy a szakképzett munkaerő létszámának jelentős mértékű növelését szükségessé tevő új költségvetési rendelet az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó, felülvizsgált alkalmazási feltételekkel (10) egy időben lépett hatályba, ami számos szempontból korlátozta a Parlament igazgatását;

5.

emlékeztet arra, hogy a személyzet létszámának növekedése 2004. január 1-jén: 4 662 fő, 2008. december 31-ig: 6 101 fő (minden kategóriában) elsősorban annak köszönhető, hogy 2004-ben 10 új tagállam, 2007-ben pedig Bulgária és Románia csatlakozott az EU-hoz; ezért üdvözli, hogy a Parlament vezetősége igyekezett a személyzet ilyen nagyarányú növekedését eredményesen kezelni; megjegyzi, hogy szinte valamennyi új álláshely a bővítéshez kapcsolódik, és a bővítéssel nem összefüggő álláshelyek nettó növekedése csupán 1,2 %;

6.

megjegyzi, hogy 2007-ben a parlamenti asszisztensi juttatások 99,9 %-át szabályosan megindokolták, és e növekedés az igazoló dokumentumokkal kapcsolatban az Elnökség által elfogadott, továbbfejlesztett eljárásnak, a vezetőség törekvéseinek és a képviselők fokozott tudatosságának köszönhető;

7.

hangsúlyozza, hogy a Parlament felállítása óta első alkalommal fogadták el a tagállamok a képviselők európai statútumát; e szabályzat lehetővé teszi a képviselők azonos díjazását és biztosítását, és véget vet a nemzeti fizetések között tapasztalható, jelentős különbségeknek, valamint létrehozza a különböző juttatások és díjazások átlátható rendszerét;

8.

emlékeztet arra, hogy az asszisztensi szabályzat egyike volt a 2007-es költségvetési útmutatásokról szóló állásfoglalás prioritásainak; e tekintetben üdvözli, hogy a Tanács 2008. december 19-én a parlamenti módosításokkal (11) együtt elfogadta a Bizottság javaslatát (COM(2008) 786); a javaslat 2009. júliusi hatálybalépése jelentősen növeli e források felhasználásának átláthatóságát és biztosítja az asszisztensek szociális és foglalkoztatási jogainak teljes tiszteletben tartását;

9.

megállapítja, hogy 2007-ben az Európai Parlament bevétele 144 449 007 EUR volt (2006-ban: 126 126 604 EUR);

10.

tudomásul veszi az adatokat, melyek alapján a Parlament 2007-es elszámolását lezárták:

11.

megállapítja, hogy a Parlament 2007. évi nyitó költségvetésében engedélyezett előirányzatok összege 1 397 460 174 EUR volt, ami a 2006. évi költségvetéshez (1 321 600 000 EUR) képest 6 %-os emelkedést jelent, és hogy 2007-ben nem került sor a költségvetés módosítására;

12.

rámutat arra, hogy ahelyett, hogy az el nem költött összegeket visszautalta volna a tagállamoknak, a Parlament a korábbi évekhez hasonlóan úgy határozott, hogy az év végén a különböző költségvetési tételekből fennmaradó, mintegy 25 000 000 EUR-t (2006-ban: 37 246 425 EUR) átcsoportosítja, és ezt az összeget a Bizottsággal együttműködve, az Európai Uniós Ház létrehozása érdekében egy bécsi ingatlan megvásárlására fordítja; megjegyzi azonban, hogy a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó, mentesítésről szóló 2007. április 24-i állásfoglalásában (13) a Parlament azt kérte, hogy a költségvetés egyértelműségének biztosítása érdekében az ingatlankiadások a költségvetésben szerepeljenek, és ne átcsoportosításokból finanszírozzák őket;

13.

üdvözli, hogy a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentés – a korábbi mentesítési határozatokkal összhangban – egyértelmű és átlátható útmutatásul szolgált a Parlament adott pénzügyi évben folytatott pénzgazdálkodásához;

14.

megállapítja, hogy a Parlament számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor azt nyilatkozta, hogy ésszerű bizonyosságra tett szert arra nézve, hogy a beszámoló a Parlament pénzügyi helyzetéről minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad; tudomásul veszi továbbá a számvitelért felelős tisztviselő azon kijelentését, hogy nincs tudomása olyan ügyekről, amelyek miatt fenntartását kellett volna kifejeznie;

15.

emlékeztet az Európai Parlament elnökének a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolás elfogadására vonatkozó határozatára;

16.

megállapítja, hogy a 2007-es pénzügyi év 209 985 279 EUR-s negatív gazdasági eredményét elsősorban a kötelezettségek 256 095 000 EUR-val történő növekedése okozta, ami megfelel a képviselőket megillető költségtérítésekre és juttatásokra vonatkozó szabályok III. melléklete szerint, a képviselők bizonyos csoportjai esetében, a Parlament által közvetlenül finanszírozandó nyugdíjaknak;

17.

felkéri a főtitkárt, hogy jelezze, hogy amennyiben a képviselői szabályzat hatályba lép, milyen rendelkezések vonatkoznak majd a képviselők nyugdíjára, és ez számviteli célból hogyan jelenik majd meg a Parlament mérlegében;

18.

megállapítja, hogy a mérleg mellékletei a Parlament tulajdonában lévő ingatlanokat az 1 650 945 693 EUR teljes beszerzési költség értékcsökkenéssel való csökkentése után 1 015 159 978 EUR-ra értékelik; kéri a főtitkárt, hogy bocsásson rendelkezésre áttekintést a Parlament tulajdonában álló valamennyi ingatlan jelenlegi piaci értékéről a vételárral összehasonlításban;

19.

üdvözli a főtitkárnak, mint felhatalmazás által engedélyezésre jogosult vezető tisztviselőnek az engedélyezésre jogosult tisztviselő 2007. évi éves tevékenységi jelentéséről szóló, 2008. június 3-i nyilatkozatát, amelyben igazolja, hogy megfelelő biztosítéka van arra, hogy a Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtották végre, és hogy a bevezetett ellenőrzési keret megfelelő biztosítékokat nyújt az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében;

20.

megjegyzi ugyanakkor, hogy a főtitkár megbízhatósági nyilatkozatban foglalt észrevétele szerint a parlamenti juttatásokat – köztük a parlamenti asszisztensi költségeket is – szabályozó ellenőrzési keret immár oly összetetté vált, hogy ez súlyosan gyengíti a helyes gyakorlati megvalósítást, és ezért kezdeményezi egy új rendszer létrehozását, amely 2009 júliusában léphet hatályba;

21.

megelégedéssel állapítja meg, hogy 2007-ben minden főigazgató fenntartásoktól mentes megbízhatósági nyilatkozatot állított ki szolgálatai számára a költségvetés végrehajtása tekintetében;

22.

tudatában van annak, hogy a tevékenységi jelentések olyan belső irányítási eszköznek tekinthetők, amelyek elsődleges célja, hogy a főtitkár számára világos áttekintést nyújtsanak az igazgatás működéséről és különösen annak hiányosságairól;

23.

rámutat arra, hogy az egyes főigazgatók tevékenységi jelentéseihez a költségvetési rendelettől és a kapcsolódó szabályoktól való eltéréseket tételesen felsoroló, kivételeket tartalmazó mellékletet csatoltak; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen kivételek száma jelentősen meghaladja az engedélyezés nélküli tranzakciók 2003 előtti éves átlagát, amikor is a reform előtti költségvetési rendelet értelmében a pénzügyi ellenőrnek még minden ügyletet jóvá kellett hagynia;

24.

tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2007-es igazgatási kiadások tekintetében minden intézmény kielégítően működtette a költségvetési rendeletben előírt felügyeleti és kontrollrendszereket, és a vizsgált tranzakciókban nem voltak lényeges hibák;

25.

tudomásul veszi a Számvevőszék 2007-es éves jelentésében foglalt, a Parlamentre vonatkozó konkrét megállapításokat és a Parlament válaszait a felülvizsgált személyzeti szabályzat 2004. május 1-jei elfogadását követően a fizetésekre alkalmazandó szorzótényezők, valamint a 2008-ban a D5 épületben beszerelésre kerülő, nagyfelbontású televíziós kamerákhoz fűződő, 2006-ról átvitt előirányzatok miatt 2007-ben történt kifizetések tekintetében;

26.

tudomásul veszi továbbá az éves jelentésnek a korábbi éves jelentésekben a tisztviselők kiküldetése során felmerülő szállásköltségek átalányösszegű visszatérítésével kapcsolatban szereplő észrevételek nyomon követéséről szóló részét; a parlamenti asszisztensi juttatások felhasználására vonatkozó bizonylatokat; valamint az önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszer kapcsán az Európai Parlament és a rendszerben részt vevő tagok deficit esetére vonatkozó kötelezettségeit és felelősségét meghatározó, egyértelmű szabályok létrehozásának szükségességét;

27.

tudomásul veszi a Számvevőszékkel folytatott egyeztető eljárás során adott parlamenti válaszokat;

28.

üdvözli az Elnökségnek a képviselői szabályzat és a parlamenti asszisztensi juttatásokra vonatkozó szabályzat végrehajtási intézkedéseiről szóló, 2008. március 10-i, 2008. május 19-i és 2008. július 7-i határozatait, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a 2006-ra vonatkozó mentesítési határozathoz mellékelt ajánlásokhoz; üdvözli továbbá az elnöke elkötelezettségét e határozatok végrehajtására;

29.

emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság és a többi intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket a Parlament mentesítési határozatát kísérő észrevételek nyomon követésére;

30.

gratulál a főtitkárnak ahhoz, hogy jóval a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás megkezdése előtt benyújtotta a legutóbbi mentesítésről szóló állásfoglalásában a vezetőségtől kért jelentéseket;

31.

tudomásul veszi a Parlamentnek a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2008. április 22-i állásfoglalásának az önkéntes nyugdíjpénztárral kapcsolatos bekezdései tekintetében a Jogi Szolgálat által levont, 2008. április 29-i (SJ 775/06) következtetéseket, amelyek szerint: „Az Elnökség a Parlament eljárási szabályzatában meghatározott hatáskörrel és feladatokkal rendelkezik, tehát az Elnökség eldöntheti, hogy eleget tesz-e a plenáris ülés 2008. április 22-i állásfoglalásában kifejezett szándékának vagy sem”; úgy véli azonban, hogy a Parlament eljárási szabályzatán alapuló megállapítások nem teljesen összeegyeztethetők a költségvetési rendelet 147. cikke (1) bekezdésének világos értelmezésével, amelynek alapját az EK-Szerződés 276. cikke nyújtja;

32.

megállapítja, hogy az illetékes bizottság és a belső ellenőr közötti, 2009. január 20-i, nyilvános, az interneten közvetített és a belső ellenőr jelentésének bemutatásával foglalkozó megbeszélésen a belső ellenőr elmondta, hogy 2007-ben az alábbi tárgyakban fogadott el vagy bocsátott ki tervezet formájában 18 jelentést:

33.

rámutat arra, hogy a belső ellenőr éves jelentésének legfontosabb következtetései a következők:

34.

tudomásul veszi és támogatja a belső ellenőr alábbi témákban megfogalmazott véleményét:

35.

emlékeztet arra, hogy a Parlament a weboldalán a „gyors linkek” (14) segítségével általános információkat tesz közzé az odaítélt szerződésekről, valamint hogy a költségvetési rendelettel összhangban i. a 60 000 EUR-nál nagyobb értékű szerződésekre vonatkozó konkrét információkat a Hivatalos Lapban, míg ii. a 25 000 és 60 000 EUR közötti értékű szerződések felsorolását a weboldalán teszi közzé; üdvözli az így megvalósított nagyfokú átláthatóságot, de javasolja, hogy a könnyebb hozzáférhetőség érdekében a Parlament weboldalán egyetlen, átfogó felsorolásban nyújtsanak tájékoztatást az összes szerződésről;

36.

megállapítja, hogy a vezetőség szerződésekről szóló, a költségvetési hatósághoz benyújtott éves jelentése a 2007-ben odaítélt szerződésekről az alábbi tájékoztatást nyújtja:

37.

üdvözli, hogy a nyílt eljárásban megkötött szerződések száma 2006-hoz képest a teljes mennyiség és az összes megkötött szerződés arányában 2007-ben az alábbiak szerint növekedett:

38.

megállapítja, hogy a vezetőség létrehozta a költségvetési rendelet 95. cikkében előírt, a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók adatbázisát, és most a Bizottság iránymutatását várja, hogy hogyan hangolja össze ezt az adatbázist a Bizottság által működtetett megoldásokkal a 2008. december 17-én a Bizottság által elfogadott határozat és rendelet (15) fényében;

39.

megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet módosításai ellenére, a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályai még mindig túlságosan nehézkesek a kisebb intézmények számára, különösen ha kisebb összegű szerződésekről van szó; felkéri a Bizottságot, hogy – a költségvetési rendelet módosítására irányuló jövőbeli javaslatok előkészítésekor végzett munka megkezdése előtt – folytasson részletes konzultációt a főtitkárral és a többi intézmény vezetőségével annak érdekében, hogy véleményüket maradéktalanul figyelembe vegyék a végleges tervezetben;

40.

üdvözli az Elnökségi Szolgálatok Főigazgatóságának a pénzügyi gazdálkodás folyamatos javítása melletti elkötelezettségét, amelyet a költségvetés végrehajtása és a kapcsolódó eljárások különböző vetületeinek alapos vizsgálata révén valósít meg; kiemeli a személyzet költségvetési műveletekkel kapcsolatos tudatosságának fejlesztésére irányuló törekvéseket;

41.

emlékeztet az először a 2004-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítés kapcsán megfogalmazott kérésére, hogy hozzanak létre kockázatkezelői pozíciót, amelyet a területen jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező, független és önálló döntések meghozatalára képes, a szervezet felépítését és irányítását alaposan ismerő, hozzáértő és elismert személynek kellene betölteni, hogy e személy véleményével politikai és vezetőségi döntéseket is megkérdőjelezhessen;

42.

alapvető fontosságúnak véli, hogy e kockázatkezelőt olyan igazgatási struktúrában helyezzék el, amely biztosítja e feltételek hiánytalan teljesülését;

43.

hangsúlyozza, hogy a biztonság minden parlamentben rendkívül érzékeny területet jelent, és ez még inkább igaz egy olyan többnemzetiségű, jól ismert parlamentben, ahova folyamatosan a világ minden tájáról érkeznek állam- és kormányfők; felkéri a főtitkárt, hogy ismertesse az illetékes bizottsággal e terület aktuális helyzetét; emlékeztet ebben az összefüggésben az egyértelmű tájékoztatás fontosságára olyan esetekben, amikor a Parlament biztonsági intézkedéseit jelentős mértékben megszegik;

44.

emlékeztet az Elnökség 2006. november 29-i határozatára, amelyben jóváhagyta a főtitkár által javasolt, a munkamenet folyamatosságára és a kockázatkezelésre vonatkozó stratégiát; hangsúlyozza, hogy elengedhetetlenül szükséges egyértelmű szabályok kidolgozása, amelyek meghatározzák a parlamenti vezetésen belüli szolgálati utat és kockázatkezelési struktúrát, valamint kéri az Elnökségi Szolgálatok Főigazgatóságát, hogy tegyen meg mindent ennek érdekében;

45.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Parlament területén egyre több olyan kisebb bűncselekmény fordul elő, amelyek elsősorban személyes tárgyak, például aktatáskák, hordozható számítógépek, mobiltelefonok stb. eltulajdonítására irányulnak; támogatja a vezetőség azon törekvéseit, amelyek célja a Parlament területén tapasztalható biztonság erősítése;

46.

megállapítja, hogy a biztonsági kockázatok elemzését követően és egy külső tanácsadó tanácsa nyomán a Parlament 2005-ben 6 testszkennert vásárolt; megjegyzi, hogy e testszkenner beszerzését követően a Parlament ezek repülőtéri alkalmazása ellen szavazott; következésképpen kéri a főtitkárt, hogy vizsgálja meg e szkenner eladásának lehetőségét; felkéri az igazgatást, hogy a jövőben hasonló beszerzések előtt tájékoztassa a képviselőket és vonja be őket a döntéshozatali folyamatba;

47.

megállapítja, hogy 2007-ben a DG IPOL és DG EXPO szakpolitikai főosztályai 6 519 600 EUR-s összköltségvetéssel teljeskörűen működtek; megelégedéssel állapítja meg, hogy elsődleges feladatukat, azaz a parlamenti szervek munkájának támogatását egyre jobban teljesítik; üdvözli a szakpolitikai főosztályok azon szemléletét, amely szerint külső szakértők bevonásakor a minőséget tűzik ki elsődleges célul, és felkéri ezeket az osztályokat, hogy alaposan vizsgálják meg, melyik mintaszerződés biztosíthatja a legjobb minőségű tanácsokat a kérelmező bizottságok számára;

48.

tudomásul veszi, hogy a Kommunikációs Főigazgatóságra egyre nagyobb nyomás nehezedik az audiovizuális projektekkel és a végső szakaszba lépő látogatóközpont megvalósításával kapcsolatban; e tekintetben megjegyzi, hogy az új látogatóközpont előkészületeihez hosszú és nehéz eljárások kapcsolódtak, amelyek 13 pályázati eljárást és 20 különálló szerződést eredményeztek;

49.

felkéri a főtitkárt, hogy mielőbb töltse be a látogatóközpont-projekt számára, 2009-re létrehozott új álláshelyeket annak biztosítása érdekében, hogy 2010 elején a látogatóközpont megnyílhasson a nagyközönség előtt;

50.

üdvözli a Kommunikációs Főigazgatóság WebTV-projekt elindítása kapcsán végzett munkáját, amely projekt a kezdeti, pályázati szakasz zökkenői után mára a kísérleti szakaszba lépett; tudomásul veszi, hogy a kísérleti szakasz 2008 szeptembere és 2009 márciusa között lezajlott, és hogy 2009 márciusában a polgárok tájékoztatását és figyelmének felkeltését célzó ismeretterjesztési kampányt indítottak; tudomásul veszi a világon egyedülálló, több mint 20 nyelven elérhető WebTV elindításához kapcsolódó nehézségeket;

51.

üdvözli, hogy a WebTV növelte a Parlament munkájának átláthatóságát, mivel a bizottsági üléseket, meghallgatásokat és egyéb tevékenységeket az interneten keresztül sugározzák, és így az érdeklődő polgárok élőben követhetik a legfontosabb témákat;

52.

tudomásul veszi, hogy az Elnökség 2007. október 22-én egyhangúlag elfogadta a „Stratégiai és Cselekvési terv a 2009-es európai választásokhoz” című dokumentumot, amely 2008-ban érkezett el első fázisába, és csúcspontját közvetlenül az európai választások előtt fogja elérni;

53.

üdvözli, hogy a Parlament egyre inkább bevonódik az európai társadalmi és kulturális életbe, ahogyan azt például a Lux Prize, az Európai Parlament újságírói díja, a polgári díj, az európai Nagy Károly ifjúsági díj, az AGORA és az Ifjúsági Média Nap is példázza, melyek mindegyikét 2007-ben indították el, a hagyományos események kiegészítéseként;

54.

megjegyzi, hogy elégedettek azok a felhasználók, akik a brüsszeli JAN épületben 2006 és 2008 között, annak érdekében létrehozott új audiovizuális infrastruktúrát használják, hogy a média és a házon belüli szolgáltatások számára modern felszerelést biztosítsanak;

55.

üdvözli a tájékoztatási irodák irányításában bekövetkezett javulásokat, ahol különösen a pénzügyi irányítás látszik javulni – a belső ellenőr által a 2009. január 20-án, az illetékes bizottság meghallgatásán adott információk alapján; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Parlament tájékoztatási irodái számára új küldetést határozzanak meg, javítva láthatóságukat és elérhetőségüket a polgárok számára;

56.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Kommunikációs Főigazgatóság kulcspozícióira vonatkozó döntések rendkívül hosszú időt vettek igénybe, és ez betöltetlen vezetői pozíciókhoz, és a többi vezető magas munkaterheléséhez vezetett;

57.

üdvözli a Személyzeti Főigazgatóság által bevezetett „Streamline” nevű programot, amely jelentősen növeli a hatékonyságot, és könnyű használatot biztosít a személyzet minden tagja számára;

58.

üdvözli a Személyzeti Főigazgatóság által végrehajtott átvilágítást; felkéri a Személyzeti Főigazgatóságot, hogy folytassa az átvilágítást és alkalmazzon a Bizottságban végzett átvilágításéhoz hasonló szemléletet, amely jelentős előrelépésekhez vezet a munkaerő elosztása és hatékonysága terén;

59.

megjegyzi, hogy a reform által érvénybe léptetett (a személyzeti szabályzat XIII. mellékletében szereplő) szorzótényező alkalmazására vonatkozó átmeneti előírások olyannyira nehezen átláthatók, sőt, ellentmondásosak (16), hogy emiatt az egyes intézmények azokat eltérően értelmezték, és számos ügy a Bíróság előtt kötött ki; hangsúlyozza a világosság és egyszerűség fontosságát a jogalkotási szövegek megalkotásakor; ragaszkodik ahhoz, hogy a régi, 2004 előtti fizetési skála és az új, reformok utáni fizetési skála közötti átmeneti időszakot a lehető legrövidebbé tegyék (a Bizottság reform előtti indokoló dokumentuma az átmeneti időszak végét 2006-ra tervezte), és érdeklődéssel várja a főtitkár által létrehozott munkacsoport által e kérdésben elvégzendő elemzés eredményét;

60.

emlékeztet arra, hogy – a pénzügyi és költségvetési személyzet számának a költségvetési rendelet felülvizsgálatának eredményeképp végrehajtott jelentős növelésével egy időben – csökkent az intézmények vonzereje a képzett pénzügyi személyzet megtalálása szempontjából amikor is 2004-ben jelentősen felülvizsgálták a személyzeti szabályzatot, és többek között jelentősen csökkentették az új tisztviselők felvételekor biztosított fizetést és egyéb járandóságokat;

61.

megállapítja, hogy legalább egy főigazgatóság hangsúlyozza tevékenységi jelentésében az utólagos ellenőrzések hasznosságát a hibák és hiányosságok jövőbeni kiküszöbölése szempontjából; rámutat arra, hogy jelenleg nem mindegyik főigazgatóságon van utólagos ellenőrzői poszt;

62.

arra szólít fel, hogy független külső testület értékelje a személyzeti szabályzatban végrehajtott 2004-es reform általános hatásait, elemezve a reform költségeit és hozadékát, és főleg azonosítva mindenfajta olyan nem várt következményt, amely negatív hatással van az intézmények működésére; ugyanakkor felkéri a főtitkárt, hogy adjon megbízást egy a személyzet elégedettségi szintjét felmérő tanulmány elkészítésére;

63.

tudomásul veszi a főtitkár által nyújtott áttekintést az osztályvezető feletti szintű álláshelyekre jelentkezők számáról; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos ilyen álláshely esetében a jelentkezők száma korlátozott volt (1 vagy 2); kéri, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy több belső pályázó jelentkezhessen ilyen állásokra;

64.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy miután megvették a strasbourgi SDM, WIC és IP3 épületeket, sokkal több azbesztet találtak, mint amit a francia szakértő előzetesen jelzett; megjegyzi, hogy határozatot hoztak az azbesztmentesítésről az érintett épületekben dolgozók és az azokba látogatók hosszú távú védelme érdekében;

65.

annak biztosítását kéri az elnöktől és a főtitkártól, hogy az azbesztmentesítési munkák a beavatkozásokról szóló jegyzőkönyvvel és a mentesítési kérdőívhez mellékelt szakértői jelentésekkel összhangban történjenek a szakértők folyamatos ellenőrzése mellett annak érdekében, hogy biztosítsák a munkálatok idején ezekben az épületekben dolgozó vagy azokon áthaladó személyek optimális védelmét;

66.

megjegyzi, hogy a brüsszeli sportcentrum kibővítésének végső költségbecslését a jelenleg kialkudott eljárás lezárulását követően fogják meghatározni; kéri, hogy a főtitkár nyújtsa be az Elnökségnek és a Költségvetési Bizottságnak a végleges költségbecslést, mielőtt döntés születik a munkálatok elkezdéséről; megjegyzi, hogy az eddig elvégzett munka nem áll összhangban sem a képviselők sem az európai adófizetők érdekeivel;

67.

aggodalommal veszi tudomásul a Fordítási Főigazgatóság tevékenységi jelentésének megállapítását, amely szerint a többnyelvűségi magatartási kódexet csak az esetek 60 %-ában tartják tiszteletben, és hogy egyes bizottságokban elfogadhatatlanul magas arányban szegik meg a kódex előírásait; úgy véli, hogy a többnyelvűségtől való bármilyen mértékű eltérés súlyosan sértené a demokráciát és a képviselők feladatainak megfelelő ellátását, és kéri a főtitkárt, hogy biztosítsa a kódex megfelelő alkalmazását;

68.

támogatja a főtitkár arra vonatkozó javaslatát, hogy indítsanak tudatosságnövelő intézkedéseket a fordítási és tolmácsolási szolgálatok felhasználóinak körében – ideértve a bizottságokat, a küldöttségeket és a képviselőcsoportokat is –, és azt javasolja, hogy a jövőbeni javaslatok foglalják magukban a felhasználóknak benyújtott virtuális számlákat;

69.

tudomásul veszi, hogy az Elnökség 2008. november 17-i ülésén jelentősen felülvizsgált magatartási kódexet fogadott el;

70.

elismerését fejezi ki mind a Fordítási, mind a Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóságnak, hogy olyan eredményesen kezelték a 2004-ben még 11 hivatalos nyelvről 2009-re 23 hivatalos nyelvre való jelentős növekedést;

71.

megjegyzi, hogy a folyamatosan növekvő munkaterhelés és a kiküldetésekre vonatkozó szabályok sokszoros átértelmezése miatt ebben a parlamenti ciklusban romlottak a tolmácsok munkakörülményei; felkéri a Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóságot, hogy a tolmácsok motiváltságának növelése érdekében sürgősen vizsgálja meg ezt a kérdést; rámutat arra, hogy ezek a problémák általában a legfontosabb nyelvi kombinációkat érintik, akiknek az időbeosztása a szolgáltatásaik iránti fokozott igény miatt sokkal sűrűbb;

72.

kéri a főtitkárt, hogy készítsen áttekintést a 2007. évre, és lehetőség szerint a 2008. évre vonatkozóan is azon ülésekről, amelyeket annyira késői időpontban napoltak el, hogy a tolmácsokat és az egyéb kiszolgáló személyzetet nem lehetett átszervezni, feltüntetve az ezzel járó teljes költségeket és hogy e költségek kit terheltek;

73.

tudomásul veszi az egyszerűsítéssel foglalkozó munkacsoport munkáját; felkéri a főtitkárt, hogy rövid jelentésben ismertesse az illetékes bizottsággal a munkacsoport munkájának eredményét; elvárja, hogy a pénzügyi szabályok bármilyen megváltoztatásának tervét megelőzően kikérjék a bizottság hivatalos véleményét;

74.

ragaszkodik ahhoz, hogy a képviselői szabályzat végrehajtó rendelkezései világosak és könnyen betarthatók legyenek;

75.

felkéri a főtitkárt, hogy hozzon létre egy olyan részleget, amely 2009 júliusától kezdődően a képviselők rendelkezésére áll, és tanácsot ad számukra az új képviselői szabályzat alkalmazásáról és az abból következő jogaikról és kötelezettségeikről, valamint az asszisztensi szerződések megfelelő kezeléséről;

76.

úgy véli, hogy parlamenti kötelezettségeik teljesítése érdekében a képviselők számára lehetővé kell tenni a parlamenti munkarendjüknek leginkább megfelelő, legkényelmesebb, leggyorsabb és a Parlament számára legkevesebb költséggel járó közlekedési eszköz alkalmazását;

77.

felkéri a főtitkárt, hogy bocsássa rendelkezésre az új asszisztensi szabályzat gyors végrehajtásához szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat;

78.

szorgalmazza, hogy egy független testület készítsen átfogó elemzést a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, a külső szolgáltatókkal kötött szerződések hatékonyságáról és eredményességéről olyan területek vonatkozásában, mint például az informatika, a biztonság, a bárok, az éttermek, az étkezdék, az utazási irodák, a takarítás és az épület-karbantartás, különös tekintettel a következőkre:

79.

ajánlja, hogy a Parlament belső ellenőre vegye figyelembe a fent említett területeket és kérdéseket azon kockázatelemzés elkészítése során, amelyen a jövőbeni munkaprogramja alapulni fog;

80.

emlékeztet arra, hogy a belső ellenőr illetékes bizottság előtti 2009. január 20-i meghallgatása szerint 2007-ben jelentős problémák voltak az informatikai irányítás helyzetével a Parlamentben, ami a szerkezetek, hagyományok és az intézmény informatikai politikája irányításának jelentős megváltoztatását tette szükségessé; rendkívül sürgősnek tartja a modern informatikai irányítási és tervezési eszközökre vonatkozó összes lényeges követelmény bevezetését, amelyek a Parlament informatikai ágazatát közelebb vinnék a COBIT-hoz (az informatikára és a kapcsolódó technológiára vonatkozó ellenőrzési célkitűzésekhez);

81.

hangsúlyozza, hogy ez a célkitűzés a Parlament szükségleteinek és stratégiáinak részletekbe menő elemzését követeli meg a politikai követelményeknek az informatikai eszközökkel való összhangba hozása érdekében az egyre digitalizáltabb globális környezet figyelembevételével, amelynek során a politikai orientációnak kell az irányt meghatározni a végső cél tekintetében, az informatikai eszközöknek pedig teljes mértékben támogatniuk kell ezeket a célokat; úgy ítéli meg, hogy ez a megközelítés csak akkor lesz lehetséges, amikor az informatikai irányítási struktúrák létrejöttek; ezért felhívja az Elnökséget, hogy hozza meg a megfelelő határozatokat;

82.

üdvözli a főtitkár által – korábbi mentesítési állásfoglalásokra, számvevőszéki és belső ellenőrtől származó jelentésekre adott válaszként – elért eredményt arra vonatkozóan, hogy a 2004–2007 közötti időszakra vonatkozó majdnem összes költségigény (az összeg szerint 99,9 %) elszámolásához szükséges támogató dokumentumokat megszerezték; tudomásul veszi a költségelszámolási eljárás 2006. december 13-i egyszerűsítését, amelynek értelmében a parlamenti képviselőknek már nem kell benyújtaniuk a kifizetők és a szolgáltatók által kiállított számlákat és bizonylatokat, hanem meg kell őrizniük azokat; a képviselőknek ehelyett most a kifizetők és a szolgáltatók által kiállított „kiadási kimutatások” és „kiszámlázott összegekről szóló kimutatások” másolatát kell benyújtaniuk;

83.

emlékeztet a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozat (59) és (61) bekezdésére (17); kéri a főtitkárt, hogy azon képviselőknek, akik megfeleltek a parlamenti asszisztensi juttatások felhasználására vonatkozó szabályoknak, küldjön e tény megállapítását tartalmazó levelet az igazgatás részéről;

84.

üdvözli a főtitkár által az illetékes bizottság 2009. január 20-i meghallgatásán tett kötelezettségvállalást, amely szerint 2009 júliusától a képviselőknek tagállamonként legalább egy hivatalos, a Parlamenttel szerződésben álló kifizetőt biztosítanak a szerződések és a képviselők helyi asszisztenseire vonatkozó összes vonatkozó kérdés kezelésére, a végrehajtási szabályokban előirányzott egyéb lehetőségek figyelembevétele mellett;

85.

kéri, hogy az Elnökség garantálja, hogy a helyi asszisztensek számára egyenlő hozzáférést biztosítanak a Parlament épületeihez a három munkahelyen;

86.

üdvözli, hogy a képviselőcsoportok elszámolásait és belső pénzügyi szabályzatait közzéteszik a Parlament weboldalán (18); rámutat azonban a különböző képviselőcsoportok által készített belső pénzügyi szabályzatok rendkívül különböző jellegére;

87.

tudomásul veszi, hogy 2007-ben a 4 0 0 0. költségvetési jogcím előirányzatait a következőképpen használták fel:

88.

rámutat arra, hogy 2007-ben két képviselőcsoport elszámolásai kaptak fenntartásos véleményt a külső ellenőreiktől;

89.

tudomásul veszi, hogy 2008. július 7-i ülésén – a képviselőcsoportok tekintetében a 2007-es pénzügyi év lezárásáról szóló határozat vizsgálata során – az Elnökség vita nélkül

90.

tudomásul veszi továbbá a 2007. november 14-én feloszlott ITS képviselőcsoport elszámolását, amelyet 2008. november 4-én nyújtottak be a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökének egy könyvvizsgálói igazolással együtt, amely i. fenntartásos véleményt tartalmaz a nem megfelelő belső ellenőrzések bizonyítékáról, amelyet a szerződéssel nem rendelkező munkatársak javadalmazásának kifizetése igazol, és ii. hivatkozást tesz az egyik korábbi alkalmazott ellen folyó fegyelmi eljárásra;

91.

tudomásul veszi, hogy az ITS képviselőcsoport visszafizette a Parlamentnek a támogatása fennmaradó egyenlegét, amely 2008 áprilisában 317 310,23 EUR-t tett ki;

92.

tudomásul veszi, hogy 2008. július 7-i ülésén – a képviselőcsoportok tekintetében a 2007-es pénzügyi év lezárásáról szóló határozat vizsgálata során – az Elnökség vita nélkül jóváhagyta a Parlamenttől támogatásban részesülő politikai pártok tevékenységi programjainak végrehajtásáról és pénzügyi kimutatásairól szóló végleges jelentéseket;

93.

tudomásul veszi, hogy 2007-ben a 4 0 2 0. költségvetési jogcím előirányzatait a következőképpen használták fel:

94.

rámutat, hogy a könyvvizsgálók az összes jelentésben fenntartás nélkül igazolták, hogy a benyújtott elszámolások megfeleltek a 2004/2003/EK rendelet (21) fő jogszabályi rendelkezéseinek, és hogy valós és hiteles képet adtak a politikai pártok 2007-es pénzügyi év lezárásakor fennálló helyzetéről; megjegyzi, hogy a Parlament belső ellenőre által a vonatkozó szabályoknak való megfelelés tekintetében készített értékelés némiképp kritikusabb volt;

95.

utasítja főtitkárát, hogy tegye közzé a Parlament weboldalán az elszámolásokat és a könyvvizsgálók támogatott politikai pártokról szóló jelentéseit;

96.

kéri, hogy tájékoztassák illetékes bizottságát a belső ellenőr 2007 augusztusában közzétett, az európai szintű politikai pártok támogatására vonatkozó szabályok végrehajtásáról szóló jelentésének nyomon követéséről (amelyre a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2008. április 22-i parlamenti állásfoglalás 55. bekezdése hivatkozik);

97.

megállapítja, hogy – akárcsak 2005-ben és 2006-ban – a költségvetés két párt (AEN és PDE) általi végrehajtása nem felelt meg az előzetes költségvetésnek, és hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselőt utasították, hogy 2007-re vonatkozóan szerezze vissza a következő összegeket:

98.

emlékeztet arra, hogy 2008. október 8-i ülésén az Elnökség tudomásul vette a politikai pártok európai parlamenti választások kapcsán folytatott választási kampányaira vonatkozóan javasolt magatartási kódexet;

99.

emlékeztet arra, hogy az 1524/2007/EK rendeletnek (22) megfelelően az Európai Parlament költségvetéséből történő finanszírozásra irányuló, európai politikai alapítványok általi kérelmeket első alkalommal 2008-ban vizsgáltak meg; utasítja illetékes bizottságát, hogy fontolja meg a fenti pénzeszközök felhasználását a mentesítésében a 2008-as pénzügyi évre vonatkozóan;

100.

tudomásul veszi, hogy 2008 tavaszán a pénztárnak összesen 1 113 tagja volt, köztük 478 aktív EP-képviselő (az EP-képviselők teljes létszámának 61 %-a), 493 nyugdíjas (akik közül 56-an elhunyt képviselők családtagjai) és 142 késleltetett ellátott;

101.

rámutat, hogy 2007. december 31-én a nyugdíjpénztár vagyona 214 887 336 EUR volt; megállapítja, hogy a befektetések megtérülése 2007-ben 1,2 % volt;

102.

tudomásul veszi – a képviselők önkéntes nyugdíjpénztárát kezelő ASBL elszámolásával kapcsolatban – a független könyvvizsgáló nyilatkozatát, amely szerint a véleményéhez fenntartást nem fűzve kijelenti, hogy az ASBL vagyona a 2007. december 31-i állapot szerint 30 917 229 EUR-s biztosításmatematikai hiányt mutat (2006-ban: 26 637 836 EUR);

103.

tudomásul veszi továbbá a külső könyvvizsgáló nyilatkozatát, amely szerint a juttatások kifizetéséért a végső felelősség az Európai Parlamentet terheli az európai parlamenti képviselők statútumának 27. cikkében előírtak szerint, amelynek értelmében „a szerzett jogok és várományok teljeskörűen fennmaradnak”;

104.

úgy véli, hogy ez az értelmezés nincs teljesen összhangban az önkéntes nyugdíjpénztár, mint az intézmény struktúráin kívüli, önkormányzattal rendelkező testület eredeti elképzelésével; felkéri jogi szolgálatát, hogy az új statútum hatálybalépése előtt – az európai adófizetők érdekeinek egyértelmű figyelembevételével – készítsen véleményt arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó végső pénzügyi felelősség a pénztár tagjait vagy az Európai Parlamentet terheli;

105.

tudomásul veszi a Parlament és a pénztár közötti egyezmény megkötésére irányuló szándékot; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a Parlament semmilyen körülmények között nem biztosít többletfinanszírozást a költségvetésből az alap hiányának fedezésére, mint ahogy azt a múltban tette, és hogy a Parlamentnek teljes körű ellenőrzéssel kell rendelkeznie az alap és annak befektetési politikái felett, amennyiben neki kell garantálnia a nyugdíjjogosultságokat;

106.

emlékeztet az önkéntes nyugdíjpénztár Parlament által készíttetett független biztosításmatematikai értékelésének (23) következtetéseire, amelyek szerint i. a pénzáramlásokból származó jövedelem elegendő a 2015-ig történő nyugdíjkifizetések finanszírozására, utána pedig meg kell kezdeni a vagyon átváltását az esedékes nyugdíjak kifizetése érdekében; és ii. amennyiben a pénztár biztosításmatematikai számításaiban felhasznált feltételezések helyesnek bizonyulnak, a lejárati időpontban a pénztár többlettel fog rendelkezni; tudomásul veszi, hogy a főtitkár aktualizált biztosításmatematikai értékelésre adott megbízást, amelynek a közelmúltbeli pénzügyi/bankválságot követő helyzetet kell megvizsgálnia;

107.

üdvözli, hogy – az előző mentesítési állásfoglalásokban javasoltaknak megfelelően – az alap tagjai ma már az egyharmad rész hozzájárulásukat külső magánszámlákról fizetik, és azt nem a Parlament igazgatása vonja le automatikusan az általános költségtérítésből;

108.

megállapítja azonban, hogy a képviselőket megillető költségtérítésekre és juttatásokra vonatkozó szabályzat III. melléklete szerinti elsődleges nyugdíjpénztár alkalmazásában az érintett képviselők hozzájárulásait továbbra is az általános költségtérítésből szedik be;

109.

tudomásul veszi, hogy 2007. október 22-i ülésén az Elnökség úgy határozott, hogy nem tesz eleget az európai ombudsman ajánlásának (655/2006/(SAB)ID sz. panasz), amely szerint a Parlamentnek az európai adatvédelmi biztos pozitív véleménye ellenére hozzáférést kell biztosítania az önkéntes nyugdíjpénztár tagjainak listájához; felszólítja az Elnökséget, hogy gondolja át álláspontját, és a Parlament Jogi Szolgálata tanácsának, valamint az Unió átláthatósággal kapcsolatos politikájának megfelelően tegye közzé a listát, annak érdekében, hogy nyilvánossá váljon az uniós támogatásban részesülő valamennyi végső kedvezményezett neve;

110.

emlékeztet arra, hogy 2007. november 27-én a főtitkár a Parlament épületeinek környezetvédelmi tanúsítására vonatkozó megállapodást írt alá, és hogy ezzel párhuzamosan a főtitkár elindította azokat az eljárásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Parlamentet felvegyék az EMAS-ban részt vevő szervezetek listájára Belgiumban, Franciaországban és Luxembourgban;

111.

rámutat arra, hogy a Parlament immáron mindhárom munkahelyére megszerezte az EMAS-tanúsítványt, és hogy a Parlament az egyetlen uniós intézmény, amely tanúsított környezetpolitikai elismeréssel rendelkezik;

112.

rámutat arra, hogy 2007. június 18-án az Elnökség a szén-dioxid-kibocsátás 2020-ig 30 %-kal történő csökkentését tűzte ki a környezetirányítási rendszer első és fő céljaként, a Parlament 2007. április 24-i, az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatának megfelelően;

113.

kéri a főtitkárt, hogy illetékes bizottságait a következő évi mentesítés előtt időben tájékoztassa a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2007. április 24-i parlamenti állásfoglalásban foglalt környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos ajánlások nyomon követéséről, beleértve a szén-dioxid-kibocsátás arányának általuk elért csökkenésére vonatkozó pontos adatokat;

114.

megállapítja, hogy 2007-ben megoldódott a készpénzszámlák és az 1982-ben létrehozott általános számlák közötti 4 136 125 belga frank értékű különbözetre vonatkozó ügy; megállapítja továbbá, hogy a garanciaszámlák kérdését az akkoriban hivatalban lévő előlegelszámoló tisztviselő és számvitelért felelős asszisztens tisztviselő tekintetében ezt követően szintén megoldották.

—

tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—

tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0417/2008) (2),

—

tekintettel a Tanácsnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—

tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt (3),

—

tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

—

tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére,

—

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

—

tekintettel a Tanács főtitkárának/közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének 190/2003. számú határozatára (6) a tanácsi tagok kiküldöttei számára felmerülő utazási költségek megtérítéséről,

—

tekintettel a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött intézményközi megállapodásra (7),

—

tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0150/2009),

A.

mivel a Tanács nem hajlandó átadni a Parlamentnek a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos teljes dokumentációját és teljes éves tevékenységi jelentését, hanem csak belső ellenőrének éves tevékenységi jelentését juttatta el a Parlamenthez;

B.

mivel a Tanács a mentesítése tekintetében nem hajlandó hivatalos tárgyalást folytatni a Parlamenttel;

C.

mivel az 1999. június 3-4-i kölni Európai Tanács következtetései a megerősített közös európai biztonsági és védelmi politika (KEBVP) terén műveleti képességekkel kívánják felruházni a Tanácsot;

D.

mivel a Tanács 190/2003 sz. határozatában egyértelművé teszi, hogy az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) terén is felhasznál előirányzatokat és különösen, hogy a „Tanács főtitkára/közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő […] a főtitkárhelyettes közreműködésével teljes felelősséggel tartozik az Európai Közösségek általános költségvetésének a Tanácsra vonatkozó II. szakasza szerinti előirányzatok kezeléséért, és megtesz minden szükséges intézkedést azok hatékony és eredményes igazgatásának biztosítása érdekében. Az előirányzatokat az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet szabályaival összhangban használja fel.”;

E.

mivel a 2004. február 23-i 2004/197/KKBP tanácsi határozat (8) létrehozott egy mechanizmust a katonai vagy védelmi vonatkozású EU műveletek közös költségei finanszírozásának igazgatására (ATHENA), és e határozat – a tagállamok kormányainak a 2004. április 28-i Tanács keretében ülésező képviselői által az ATHENA számára biztosított kiváltságokra és mentességekre vonatkozóan hozott 2004/582/EK határozatával (9) együtt – létrehoz egy mechanizmust a katonai vagy védelmi vonatkozású EU műveletek közös költségei finanszírozásának igazgatására, kiváltságokat és mentességeket biztosít a számára, valamint a Tanácsot műveleti hatáskörrel ruházza fel;

F.

mivel az átmeneti időszakban a Tanács Főtitkárságához kiküldött nemzeti katonai szakértőkre vonatkozó szabályokról szóló, 2000. február 28-i 2000/178/KKBP tanácsi határozat (10) és az Európai Unió Katonai Törzsének létrehozásáról szóló, 2001. január 22-i 2001/80/KKBP tanácsi határozat (11) kimondja, hogy a katonai szakértők kiküldetésével kapcsolatban felmerülő költségek a Tanács költségvetését terhelik;

G.

mivel a Tanácsnak az intézményközi megállapodás 43. pontjával összhangban a Parlamenthez benyújtott, a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és alapvető választási lehetőségeiről szóló éves jelentése a KKBP tevékenységek (pl. közös álláspontok, együttes fellépések és végrehajtási határozatok) leírására korlátozódik;

1.

megjegyzi hogy 2007-ben a Tanács 650 millió EUR (2006-ban: 626 millió EUR) összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett, amelynek felhasználási aránya 81,89 % volt, alacsonyabb a 2006-osnál (91,79 %) és a többi intézmény átlagánál (93,82 %);

2.

megerősíti a 2000-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2002. április 25-i állásfoglalásában képviselt álláspontját, amely szerint „az Európai Parlament és a Tanács a múltban nem vizsgálták a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtását; úgy véli, hogy a Tanács igazgatási költségvetéséből finanszírozott, a külügy, a biztonság- és védelmi politika, valamint a bel- és igazságügy terén jelentkező egyre inkább működési jellegű kiadások miatt tisztázni kellene e megállapodás hatályát a hagyományosan igazgatási jellegű kiadások és az ezen új politikák működési költségeinek megkülönböztetése érdekében” (12);

3.

visszautasítja a Tanács azon felvetését, amely szerint a múltban a Parlament és a Tanács „kölcsönös bizalmon alapuló megállapodás” eredményeként nem vizsgálták a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtását; úgy véli, hogy a kiadások egyre inkább működési jellege miatt a Tanács kiadásait ugyanúgy kellene megvizsgálni, mint a többi intézményét a Szerződés 276. cikke által előírt mentesítési eljárás részeként;

4.

megerősíti a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2008. április 22-i állásfoglalásának 3. bekezdésében kifejtett álláspontját, a következők szerint: „sajnálatát fejezi ki amiatt” hogy a többi intézménytől eltérően a Tanács – az 1970-es kölcsönös bizalmon alapuló megállapodásra […] és a költségvetési rendeletben bármely erre vonatkozó követelmény hiányára hivatkozva – nem nyújt be éves tevékenységi jelentést az Európai Parlamentnek; felhívja a Tanácsot, hogy vizsgálja felül azon döntését, hogy nem tesz közzé és a Parlamentnek nem továbbít a nyilvánosság és az adófizetők felé való nagyobb elszámoltathatóságot biztosító tevékenységi jelentést (13); emlékeztet arra, hogy e megállapítás tökéletes összhangban áll a pénzügyek átláthatóságáról szóló, 2008. február 19-i állásfoglalásának (14) 44. és 45. bekezdésével; kéri, hogy a Tanács vizsgálja felül azon döntését, hogy weboldalán nem teszi közzé éves tevékenységi jelentését;

5.

megerősíti a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2007. április 24-i állásfoglalásának 12. bekezdésében említett álláspontját, a következők szerint: „maximális átláthatóság biztosítására szólít fel a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) terén; kéri, hogy a Tanács az […] intézményközi megállapodás 42. bekezdésével összhangban biztosítsa, hogy a Tanács költségvetésében nem szerepeljen a KKBP területére vonatkozó működési kiadás; fenntartja magának a jogot, hogy a megállapodás megsértése esetén megtegye a szükséges lépéseket” (15);

6.

felkéri a Tanácsot, hogy a 3. címben („Az intézmény által teljesített különleges missziók során felmerülő költségek”) cikkenként és jogcímenként jelezze a kiadások pontos jellegét, ez által lehetővé téve a Parlament számára, hogy ellenőrizze, hogy a Tanács költségvetésének végrehajtásában egyik kiadás sem működési jellegű-e, az intézményközi megállapodásnak megfelelően;

7.

megerősíti a Tanács által a KKBP fő szempontjairól és alapvető választási lehetőségeiről – beleértve az Európai Unió általános költségvetésére gyakorolt pénzügyi kihatásait is – az Európai Parlamenthez intézett éves jelentésről (2005) szóló, 2007. május 23-i állásfoglalásának (16) 58. bekezdésében kifejtett álláspontját, a következők szerint: „úgy véli, hogy az EU költségvetésére gyakorolt pénzügyi kihatások valódi értékelését eddig hátráltatta a proaktív tájékoztatás hiánya a Tanács részéről, […]; úgy véli, hogy az új intézményközi megállapodás aláírásával elérkezett az idő, hogy az immár egyértelműen hivatalossá vált rendelkezéseket betű szerint és azok szellemiségében is végrehajtsák”;

8.

úgy véli, hogy a művelet alapvető és lényeges részét képezi a Tanács Főtitkárságán egy műveletnek a KKBP-munkatársak általi megtervezése, előkészítése és ellenőrzése, és hogy e tevékenységeket az adott politika és a műveletek megvalósításának céljából végzik, nem pedig a Tanácson belüli titkárság normál működésének részeként;

9.

megdöbbenéssel jegyzi meg, hogy a 2 2 0 2. költségvetési sor jelentős részét (66 %-ig) a tolmácsolástól a KKBP/EBVP utak számára csoportosították át; megjegyzi, hogy 2006-ban ez az összeg 12 672 984 EUR volt, és tájékoztatást kér arról, hogy 2007-ben mekkora összeg szerepelt ebben a költségvetési sorban; a nagyobb átláthatóság érdekében követeli ezekre a célokra egy megfelelő költségvetési sor létrehozását;

10.

átláthatóságot követel az EU terrorizmusellenes koordinátorával kapcsolatos és az általa megvalósított kiadások tekintetében;

11.

kéri a Tanácsot, hogy készítsen számára utólagos értékelést az egyes EBVP fellépésekről;

12.

megerősíti a fent említett, 2007. május 23-i állásfoglalásának 47. bekezdésében foglalt álláspontját, a következők szerint: „ismét csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Tanács mindössze arra szorítkozik, hogy tájékoztassa a Parlamentet, és ismertető jegyzéket küldjön az előző évben végzett KKBP tevékenységekről, amint azt maga a Tanács is kijelenti az éves jelentések preambulumbekezdéseiben, ahelyett, hogy az EU-Szerződés 28. cikkében előírtak szerint minden év elején ténylegesen konzultálna a Parlamenttel az adott évre vonatkozó lényeges szempontokról és alapvető választási lehetőségekről, ideértve a pénzügyi vonatkozásokat is, és később beszámolna a Parlamentnek arról, vajon a Parlament hozzájárulását figyelembe vették-e, és ha igen, akkor hogyan, majd nyomatékosan leszögezi, hogy ez a gyakorlat a 21. cikk lényegi tartalmának de facto megsértését jelenti”;

13.

megjegyzi, hogy a Tanács elfogadott egy határozatot, amely megakadályozza, hogy nyugdíjazáskor teljesítsék a kompenzációs szabadságállománnyal kapcsolatos hátralékos kifizetéseket, és kötelező rendszert hoz létre a ki nem vett éves szabadság meglévő állományainak 2009-ig történő teljes felszámolása céljából; ösztönzi a Tanácsot, hogy tartsa be a saját magának szabott határidőt;

14.

üdvözli, hogy egy új, 2008. január 1-je óta működő, integrált irányítási és pénzügyi ellenőrzési rendszert (SAP) fejlesztett ki intézményközi alapon a Tanács, a Számvevőszék és a Bíróság, ami jelentős költségvetési megtakarításokat, a részt vevő intézmények számára pedig jobb hatékonyságot eredményez;

15.

sajnálja, hogy a Tanács belső ellenőrének éves tevékenységi jelentése szerint a Tanács nem volt képes betölteni a belső ellenőrzési szolgálat betöltetlen álláshelyeit;

16.

tudomásul veszi, hogy ugyanezen éves tevékenységi jelentés szerint a belső ellenőr a „költségvetésen kívüli számlák” teljes eltörlését javasolta; követeli a Tanácstól, hogy teljes mértékben és haladéktalanul szüntesse meg az összes ilyen számlát;

17.

felkéri a Tanácsot, hogy oldja meg a „számlák ellenőrzésével” kapcsolatos problémákat, amint azt a Tanács belső ellenőre ajánlotta;

18.

úgy véli, hogy a Parlament ismételt és ez idáig mindig elutasított, a KKBP/KKVP-hez kapcsolódó tanácsi kiadások jobb átláthatóságára és szorosabb parlamenti ellenőrzésére vonatkozó kérését olyan költségvetési módosításokkal is hangsúlyozni kellene, amelyek a Tanács 2010. évi költségvetésében egyes releváns költségvetési tételek tartalékba helyezését célozzák;

19.

emlékeztet arra, hogy a Számvevőszéknek a hozzáadottérték-adó terén folytatott közigazgatási együttműködésre vonatkozó 8/2007. számú különjelentéséről szóló, 2008. december 4-i állásfoglalásában (17) a Parlament felkérte a Tanácsot, hogy a Számvevőszék megállapításaira vonatkozóan fogadjon el hivatalos következtetéseket; sajnálja, hogy a Tanács nem tett eleget e kérésnek; kéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát arról, hogy miért nem fogadott el hivatalos következtetéseket, valamint arról, hogy milyen intézkedéseket hozott a különjelentés nyomán;

20.

kéri az Európai Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésében fordítson kiemelt figyelmet a Tanács költségvetésének végrehajtására;

21.

jelzi, hogy a határozat elhalasztásának okai a következők:

22.

felkéri a Tanács főtitkárát/KKBP főképviselőt, hogy legkésőbb 2009. május 15-ig adjon átfogó, írásbeli választ a Parlament illetékes bizottságának az alábbi kérdésekre:

23.

felkéri a Tanács főtitkárát/KKBP főképviselőt, hogy legkésőbb 2009. május 15-ig bocsássa a Parlament illetékes bizottságának rendelkezésére:

—

tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—

tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2008) 2359 – C6-0415/2008) (2),

—

tekintettel a Bizottságnak a 2006-os mentesítő határozatok nyomon követéséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentéseire (COM(2008) 629, COM(2008) 628) és a Bizottság szolgálatainak e jelentésekhez csatolt munkadokumentumaira (SEC(2008) 2579, SEC(2008) 2580),

—

tekintettel „A Bizottság által a 2007-es évben az igazgatás terén elért eredmények összefoglalása” című bizottsági közleményre (COM(2008) 338),

—

tekintettel a Bizottságnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2008) 499) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008) 2361),

—

tekintettel a Bizottságnak a tagállamok által a Számvevőszék 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére adott válaszokról szóló jelentésére (COM(2008) 112),

—

tekintettel a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre az európai átláthatósági kezdeményezésről (COM(2006) 194),

—

tekintettel a Számvevőszék egységes ellenőrzési modellről (single audit) szóló, 2/2004. számú véleményére (és a közösségi belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló javaslatára) (3),

—

tekintettel a Bizottság közleményére egy integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló ütemtervről (COM(2005) 252),

—

tekintettel a Bizottság integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló cselekvési tervére (COM(2006) 9), az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv terén tett előrelépésről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek benyújtott jelentésére (COM(2007) 86) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2007) 311),

—

tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásának eredményeit bemutató, 2006. július 19-én közzétett első, féléves jelentésre (SEC(2006) 1009), amely a Parlamentnek a 2004-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítő határozathoz csatolt állásfoglalásában foglalt kérésére készült,

—

tekintettel a Számvevőszéknek a tagállamok éves összefoglalóiról, „nemzeti nyilatkozatairól” és a nemzeti ellenőrző intézmények uniós pénzeszközökkel kapcsolatos ellenőrzési munkájáról szóló, 6/2007 számú véleményére (4),

—

tekintettel a Bizottságnak a strukturális intézkedések megosztott irányításával összefüggésben a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2008) 97),

—

tekintettel a Danuta Hübner és Vladimír Špidla biztosok által a Bizottságnak benyújtott közleményre, amely időközi jelentést tartalmaz a strukturális intézkedések megosztott irányításával összefüggésben a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásáról (SEC(2008) 2756) és a Bizottság szolgálatainak e közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008) 2755),

—

tekintettel a Bizottságnak az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek benyújtott jelentésére (COM(2008) 110) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008) 259),

—

tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére (5), az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt, valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

—

tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (6),

—

tekintettel a Bizottságnak az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezéséről szóló, 2008. december 16-i közleményére (COM(2008) 866) és a Bizottság szolgálatainak e közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008) 3054),

—

tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására a 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a Bizottságnak adandó mentesítésről (5587/2009 – C6-0055/2009),

—

tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására a 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítéssről (5589/2009 – C6-0056/2009),

—

tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére,

—

tekintettel az EK-Szerződés 246. és azt követő, a Számvevőszékre vonatkozó cikkeire,

—

tekintettel a nemzetközi auditálási normákra és a nemzetközi számviteli normákra, nevezetesen a közszférára alkalmazandóakra,

—

tekintettel a Számvevőszékről végzett nemzetközi szakértői vizsgálatra,

—

tekintettel az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és e Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletre (7), különösen az öregségi és rokkantsági nyugdíjra vonatkozó V. címének 3. fejezetére, valamint a személyzeti szabályzat 83a. cikkének végrehajtási szabályairól szóló XII. mellékletre,

—

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (8), különösen annak 145., 146. és 147. cikkére,

—

tekintettel a közösségi programok igazgatásával kapcsolatban bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó ügynökségek alapszabályáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (9), különösen annak 14. cikke (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel eljárási szabályzatának 70. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A6-0168/2009),

A.

mivel az EK-Szerződés 274. cikke értelmében a Bizottság felel a közösségi költségvetés végrehajtásáért, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, a tagállamokkal együttműködésben,

B.

mivel a Bizottság köteles mindent megtenni a pénzgazdálkodás minőségének javítására irányuló kezdeményezések teljes mértékű támogatására annak érdekében, hogy pozitív megbízhatósági nyilatkozatot szerezzen az Európai Számvevőszéktől,

C.

mivel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet (költségvetési rendelet) 184. cikke előírja a költségvetési rendelet felülvizsgálatát szükség esetén bármikor, de legalább háromévente, és mivel ez 2010. január 1-jén válik esedékessé; mivel ugyanez a cikk úgy rendelkezik, hogy a Parlament kérheti az egyeztetési eljárás alkalmazását,

D.

mivel úgy tűnik, hogy az Európai Közösségek nem végrehajtó ügynökségek feletti politikai hatásköre – amely feltétele annak, hogy ez utóbbiak elszámolását integrálni lehessen az Európai Közösségek elszámolásának konszolidálási körébe – évről évre gyengül, és mivel fokozatosan elvésznek szem elől a közösségi operatív struktúrák politikai organigrammájában,

E.

mivel az Unió egyes politikáinak végrehajtását a közösségi költségvetésnek a Bizottság és a tagállamok közötti „megosztott irányítása” jellemzi, amelynek keretében a közösségi kiadások 80 %-át a tagállamok kezelik,

F.

mivel a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó, 2007. április 24-i mentesítő állásfoglalásában (10) úgy vélte, hogy minden egyes tagállamnak képesnek kell lennie arra, hogy felelősséget vállaljon a kapott uniós források kezeléséért, akár egy nemzeti irányítási nyilatkozat formájában, akár a nemzeti kereten belül több nyilatkozat formájában,

G.

mivel a Számvevőszék 2007-es pénzügyi évről szóló éves jelentésében az integrált belső ellenőrzési keretrendszer létrehozása terén tett előrelépés értékelésének keretében hangsúlyozta, hogy „az uniós kiadások jellegéből adódóan a legfőbb hibakockázat a végső kedvezményezettnél jelentkezik” (1.47. pont),

H.

mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről létrejött 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (11) 44. pontjának értelmében a tagállamok által a megosztott kezelésű források területén alkalmazott ellenőrzésekről és nyilatkozatokról készített éves összefoglalók előterjesztése az első lépés kell, hogy legyen a nemzeti irányítási nyilatkozatok irányába, és egyértelműen hozzá kell járulnia a közösségi költségvetés kezelésének javításához azon alapvető közös cél elérése érdekében, hogy pozitív megbízhatósági nyilatkozat szülessen az Unió összes kiadására vonatkozóan,

I.

mivel a Számvevőszék az „egységes ellenőrzési” modellről szóló, 2/2004. számú véleményében (12) bevezette az elfogadható hibakockázat fogalmát uniós szinten, és mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy „minden ellenőrzési rendszer kompromisszumot jelent egyfelől a vizsgálatok meghatározott intenzitás szerinti elvégzésének költsége, másfelől pedig az ezektől az eljárásoktól várható előnyök között. A közösségi kontextusban az előnyök a források pazarlása kockázatának csökkentését és a hibakockázat elfogadható szintre történő korlátozását jelentik”,

J.

mivel a Számvevőszék a 2007-es pénzügyi évről szóló éves jelentésében úgy véli, hogy „az ellenőrzések költsége mind az uniós költségvetés, mind a tagállamok számára fontos kérdés”, és hogy „az egyes kiadási területeken a költség és a fennmaradó kockázat közti egyensúly olyan lényeges kérdés, hogy azt politikai szinten kellene jóváhagyni (azaz a mentesítési hatóság által), az Unió polgárainak nevében” (1.52 b) és c) pont), és mivel a Számvevőszék a 2007-es éves jelentésének 2.42 c) pontjában előrelépést javasol az elfogadható kockázat fogalmának kidolgozása terén,

K.

mivel a 2005. november 8-i ECOFIN Tanács következtetéseinek 5. pontjában úgy vélte, hogy alapvető fontosságú az integrált belső ellenőrzési keretrendszer bevezetése és az ellenőrzésekre vonatkozó jogszabályok egyszerűsítése, és kérte „a Bizottságot, hogy kiadási területek szerint értékelje az ellenőrzési költségeket”,

L.

mivel a Tanács szlovén elnöksége 2008 júniusában úgy vélte, hogy „a Tanács 2005-ös következtetéseiből egyenesen következik, hogy az Európai Parlament és a Tanács között megállapodást kell kötni az [elszámolások] alapjául szolgáló műveletek terén az elfogadható kockázatok kérdéséről, figyelembe véve a különböző politikák keretében végzett ellenőrzések költségét és előnyeit, valamint a vonatkozó kiadások összegét” (13),

M.

mivel azonban, noha a külső ellenőr (a Számvevőszék) és az ellenőrzés alá vont intézmény (a Bizottság) között párbeszéd szükséges, nem vonható kétségbe, hogy a nemzetközi auditálási normák értelmében – amelyek továbbra is a költségvetési ellenőrzés általános keretéül szolgálnak – a külső ellenőr feladata azon kockázatok értékelése, amelyek alapján döntést hoz az ellenőrzési eljárások kiválasztásáról,

N.

mivel az ellenőrzés költsége természetesen függ az elfogadható hibaszinttől, de az ellenőrzés alá vont intézmény szervezeti összetettségétől és saját belső ellenőrzésének minőségétől is,

O.

mivel a nemzetközi auditálási normák értelmében a külső ellenőr választja meg az ellenőrizendő elemek kiválasztására alkalmazott módszereket annak érdekében, hogy összegyűjtse az ellenőrzési próbák célkitűzéseinek elérését lehetővé tévő meggyőző elemeket; mivel, noha a módszer kiválasztása a körülményektől is függ, leginkább az ellenőrzési kockázattól és az ellenőrzések hatékonyságának célkitűzésétől függ; végül pedig, mivel a külső ellenőrnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy az alkalmazott módszerek elegendő és megfelelő meggyőző elemet szolgáltatnak a vizsgálat célkitűzéseinek eléréséhez,

P.

mivel a programok új generációja esetében az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság (DG EAC) összehangolta a cselekvési programokat, különösen az egységes belső ellenőrzési szemlélet bevezetésével; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a tagállamok előzetes és utólagos nyilatkozatai további új elemeket jelentenek a rendszerek felügyelete és belső ellenőrzése szempontjából;

Q.

mivel az éves mentesítési eljárás lehetővé teszi a Parlament számára, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen a közösségi források kezeléséért felelős főzereplőkkel, és a számvevőszéki ellenőrzés eredményeinek fényében biztosítsa az állampolgárok számára az uniós kiadások kezelésének javítását, megalapozva ezáltal a szilárdabb döntést,

R.

mivel a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet 83. cikke úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjak kifizetését a költségvetésből kell fedezni, és hogy a tagállamok az ilyen kiadások finanszírozására megállapított elosztási kulcs szerint együttesen biztosítják ezen ellátások kifizetését; mivel a tisztviselők a nyugdíjrendszer finanszírozásához való hozzájárulásként fizetésük 10,25 %-át fizetik vissza az általános költségvetésbe,

S.

mivel a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet 83. cikke előírja, hogy a tagállamoknak együttesen kell garanciát vállalniuk a nyugdíjalapért, ami azt jelenti, hogy ez a garancia egy vagy több tagállam mulasztása esetén játszhat szerepet, de ez nem jelenti azt, hogy a Közösségeknek nincs követelésük az említett kötelezettséget vállaló tagállamokkal szemben,

T.

mivel 2007 volt a fejlesztési célú együttműködés finanszírozására szolgáló eszköz működésének első éve, (ICD)

U.

mivel 2007 az esélyegyenlőség európai éve volt, ami alkalmat nyújtott arra, hogy különös figyelemben részesüljenek a diszkrimináció többszörös, a nőket gyakran sújtó formái,

V.

mivel a férfiak és a nők közötti tartós egyenlőtlenség miatt a költségvetési források felhasználása különböző hatásokkal jár mindegyik nemre nézve,

W.

mivel a Tanácsnak a következő költségvetési eljárás során figyelembe kellene vennie a 2007. évi mentesítés eredményeit és ajánlásait, és támogatnia kellene a tagállamok felelősségének megerősítését célzó reformjavaslatokat a Számvevőszék által évek óta azonosított problémák végleges megoldása érdekében,

X.

mivel a Bizottságnak, a Tanácsnak és a Parlamentnek a Számvevőszékkel együttműködésben közös célként pozitív megbízhatósági nyilatkozat megszerzésére kell törekednie,

1.

üdvözli a Bizottság és egyes tagállamok által a közösségi források hatékonyabb felhasználása és az átfogó ellenőrzési környezet irányába tett újabb előrelépést, ami a Számvevőszék kedvezőbb megbízhatósági nyilatkozatában is tükröződik;

2.

üdvözli a jelentős előrelépést a Bizottság kutatással foglalkozó szolgálatai által végzett ellenőrzések vonatkozásában a hetedik keretprogram kezelése terén, a korábbi keretprogramokhoz képest; ismételten kijelenti, hogy a közös mezőgazdasági politika pénzeszközeinek kezelése továbbá javult, nevezetesen az integrált igazgatási ellenőrzési rendszer (IIER) működésének köszönhetően; mély sajnálatát fejezi ki, hogy Görögország továbbra sem tesz eleget az IIER végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeinek;

3.

megállapítja, hogy a 2007-es év volt a 2000 és 2006 közötti többéves programok lezárásának első éve, és sok pénzeszköz került visszatérítésre;

4.

jelentős fejlődést állapít meg a kutatás és technológiai fejlesztés pénzügyi irányítása terén, ahol 3 év alatt több mint 50 %-kal csökkent a hibaarány; felkéri a Bizottságot, hogy folytassa az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítéseit annak érdekében, hogy javítsa a programok felhasználását a végső kedvezményezett számára;

5.

gratulál a Bizottság által tett erőfeszítésekhez a kohéziós politikához kapcsolódó kiadások terén a 2006-os mentesítéssel összefüggésben elfogadott, a megosztott irányítású strukturális intézkedésekkel kapcsolatban a Bizottság által gyakorolt felügyeleti jogkör megerősítését célzó cselekvési terv végrehajtása során; reméli, hogy az említett cselekvési terv első eredményei és az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítések meg fognak mutatkozni a Számvevőszék 2008-as éves jelentésében;

6.

továbbra is aggódik a közösségi válságkezelési kapacitás hiánya miatt; úgy véli, hogy az Unió veszít politikai iránymutató szerepéből, láthatóságából és elszámoltathatóságából azzal, hogy olyan nemzetközi vagyonkezelői alapokat használ fel, amelyeket a Bizottság is kezelhetett volna, ha tiszteletben tartotta volna a 2005-ös és 2006-os mentesítési jelentéseket, és létrehozta volna a válság utáni helyzetekre alkalmazandó saját eszközét; nagy mértékben aggasztja az ellenőrzés hiánya az egyes ENSZ-ügynökségek által felhasznált közösségi pénzeszközök felett és ezen ENSZ-ügynökségek vonakodása attól, hogy biztosítsák a vizsgálatot olyan csalások esetében, ahol közösségi pénzeszközök is érintettek;

7.

tudomásul veszi a megbízhatósági nyilatkozat egyes részeiben tapasztalható javulást, sajnálattal állapítja meg azonban, hogy a Számvevőszék által a 2007-es éves jelentésében nyújtott megbízhatósági nyilatkozat immár tizennegyedik éve fenntartással kísért véleményt tartalmaz az elszámolás alapjául szolgáló műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; megállapítja, hogy a Számvevőszék szerint számos kiadási területen (mezőgazdaság és természeti erőforrások, kohézió, kutatás, energia és szállítás, külső támogatás, fejlesztés, bővítés, oktatás és uniós polgárság) – bár eltérő mértékben – ismét jelentős hibák terhelik a kifizetések teljesítését;

8.

örömmel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a bevételek, az igazgatási kiadások, a gazdasági és pénzügyi kiadások, valamint az Európai Mezőgazdasági Garanciaalappal (EMGA) kapcsolatos kiadások jelentős hibáktól mentesek;

9.

megállapítja, hogy az ellenőrzési rendszerek szintjén javul a helyzet, ám nem kielégítő mértékben és túlságosan lassan;

10.

üdvözli a Számvevőszék nyilatkozatát, amely szerint „az Európai Közösségek éves beszámolója minden lényegi szempontból híven tükrözi a Közösségek 2007. december 31-i pénzügyi helyzetét, valamint az abban az időpontban lezárult évben lezajlott műveletek eredményét és a pénzáramlásokat” (I. fejezet, Megbízhatósági nyilatkozat, VII. pont); felkéri azonban a Bizottságot, hogy fordítson kellő figyelmet a Számvevőszék észrevételeire az alapul szolgáló számviteli adatok átfogó jellegének és pontosságának javítása érdekében;

11.

rendellenesnek tartja, hogy az éves elszámolás 58 600 000 000 EUR-s negatív nettó eszközértéket mutasson, és úgy véli, hogy a tagállamoktól lehívandó összegeknek a követelések között kellene szerepelniük, mivel a személyzeti nyugdíjakra vonatkozó, 33 500 000 000 EUR-ra becsült biztos kötelezettségről van szó; követeli, hogy a tagállamoktól lehívandó, összesen 27 900 000 000 EUR egyéb összegekre vonatkozó megjegyzések egyértelműbbek legyenek; tudomásul veszi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által adott magyarázatokat, amelyek szerint a közszférára vonatkozó nemzetközi számviteli normákat alkalmazták; javasolja egy közösségi nyugdíjalap létrehozásának megfontolását a személyzettel szemben fennálló ilyen kötelezettségek externalizálása érdekében;

12.

nem érti, hogy az Európai Közösségek által a GALILEO programhoz kapcsolódóan kapott eszközök miért nem szerepelnek az éves elszámolásban, hiszen a Számvevőszék jelentése szerint az Európai Űrügynökség, a Galileo közös vállalkozás és a 2004-ben létrehozott, a korábbi Galileo közös vállalkozás tevékenységét 2007. január 1-től átvevő Európai GNSS (global navigation satellite systems) Felügyeleti Hatóság közötti megállapodásokat 2007 végén írták alá; e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az olyan nagyszabású európai projektekre és ellenőrzésükre vonatkozóan (Galileo vagy transzeurópai hálózatok), amelyek a többéves pénzügyi kereten túlmutató finanszírozást igényelnek;

13.

kéri, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy az éves elszámolásban az Európai Közösségek ingatlanparkjának nagy volumenű karbantartására vagy felülvizsgálatára elkülönített tartalékot képezzenek, mivel az ingatlanok egyes elemekre lebontott és az ingatlanok, gépek és berendezések egyes tételeinek rendszeres időközönként cserére szoruló fontosabb alkotórészeire vonatkozó amortizációja hiányzik; úgy véli, hogy a nagy volumenű karbantartásra és felülvizsgálatra elkülönített tartalékot a többéves karbantartási programokból kell biztosítani, amelyek célja az ingatlanok megfelelő műszaki állapotban tartása élettartamuk meghosszabbítása nélkül;

14.

kéri annak ellenőrzését, hogy tőkekapcsolat hiányában az Európai Közösségek politikai befolyásának mértéke a jelentéskészítés körébe vont ügynökségekben megfelel-e a közszférára vonatkozó nemzetközi számviteli normákban foglalt követelményeknek;

15.

aggodalmának és kétségeinek ad hangot a „kategóriába nem sorolt” vezető tisztviselőknek kinevezésének lehetőségét illetően az AD 16 besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatában minden esetben, kivéve, ha ez kifejezetten elő van irányozva a személyzeti létszámtervben, és felkéri a Bizottságot, hogy pontosítsa a lehetőségeket a személyzeti szabályzat keretében a vonatkozó költségvetési tétel fényében;

16.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy azok a területek, amelyeken a Bizottság megfelelő ellenőrzési és felügyeleti rendszereket vezetett be (a bevételek, valamint az igazgatási és egyéb kiadásokkal, illetve a gazdasági és pénzügyekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások és kifizetések), az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét tekintve lényegi hibáktól mentesek (I. fejezet, Megbízhatósági nyilatkozat, IX. pont),

17.

sajnálja ugyanakkor, hogy a közösségi költségvetés kezelésének nagyon fontos területein (mezőgazdasági kiadások az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kivételével, kohézió, kutatás, energia és szállítás, külső támogatás, oktatás és uniós polgárság) a Számvevőszék ismét megállapítja, hogy a bonyolult vagy pontatlan jogi követelmények egyrészt jelentős számú hibához vezetnek a végső kedvezményezett szintjén, másrészt pedig befolyásolja a felügyeleti és kontrollrendszerek részleges hatékonyságát, és hogy ez a bonyolultság teszi lehetetlenné a Számvevőszék pozitív megbízhatósági nyilatkozatának megszerzését (1. fejezet, Megbízhatósági nyilatkozat, X. és XI. pont); következésképpen kéri a Bizottságtól, hogy készítsen elemzést a problémák körének és a lehetséges megoldások meghatározása céljából; hangsúlyozza ezért, hogy a kedvező megbízhatósági nyilatkozat elérése érdekében egyszerűsíteni kell a vonatkozó szabályokat és rendeleteket;

18.

felkéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a tagállamokra delegált ellenőrzések felett általa gyakorolt felügyeletet, és adjon a tagállamoknak világos iránymutatást a hibák megelőzésének, azonosításának és kijavításának módjáról, és határozottan kéri a Bizottságot, hogy amennyiben a tagállamok ellenőrzési rendszerei továbbra sem hatékonyak, minden eszközt használjon fel arra, hogy a tagállamokat kötelezettségeik betartására és a szükséges javítások megtételére késztesse, nevezetesen a kifizetések felfüggesztésének és a pénzügyi kiigazítások alkalmazásával;

19.

tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, miszerint az előző programozási időszak kezdetéhez képest a kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználása kifejezetten javult 2007-ben, az új programozási időszak (2007–2013) első évében;

20.

ugyanakkor úgy véli, hogy a megosztott vagy decentralizált irányítás kérdésében a Bizottság köteles teljeskörűen alkalmazni az 1605/2002/EK, Euratom rendeletet, és végső felelősséget vállalni a költségvetés végrehajtásáért, hangsúlyozza továbbá a pénzügyi korrekciók azonnali végrehajtásának szükségességét, mihelyt kiderülnek a tagállamok által nem korrigált szabálytalanságok, nem várva meg a többéves ciklus végét;

21.

aggodalommal állapítja meg a szabálytalanul kifizetett közösségi alapok behajtásának problémáját és a kohéziós politika terén a tagállamok által alkalmazott korrekciós mechanizmusokról szolgáltatott, olykor egymásnak ellentmondó és hiányos adatok rossz minőségét, továbbá azt, hogy a Számvevőszék kétségbe vonja a szolgáltatott adatok megbízhatóságát (a 2007-es éves jelentés 3.26. és 5.44. pontja);

22.

ugyancsak jelzi a végső kiigazító határozatok és intézkedések fontosságát, amelyek célja az olyan kiadások kizárása a közösségi finanszírozásból, amelyeket nem a közösségi jogszabályoknak megfelelően hajtottak végre, és ismételten kéri a pontos költségvetési tétel és év feltüntetését, amelyre az egyes behajtások vonatkoznak, ahogy az a mezőgazdaságban és a természeti erőforrások ágazatában történik;

23.

felkéri a Bizottságot, hogy javítsa a többéves korrekciós mechanizmusok eredményességét és hatékonyságát, beleértve a tagállamok szintjét is, és konszolidálja a behajtásokról és pénzügyi kiigazításokról szóló adatokat, különösen a strukturális alapok területein, annak érdekében, hogy megbízható és összevethető számok álljanak rendelkezésre az egyes politikai területekre és pénzeszköz-kezelési módszerekre vonatkozóan; felkéri a Bizottságot, hogy az éves beszámolóhoz csatolt észrevételekben tegyen erről jelentést a Parlamentnek, teljes képet adva a kérdéskörről;

24.

kéri a rendszer értékelését, tekintettel a behajtásokhoz kapcsolódó állandó problémákra;

25.

teljes mértékben támogatja a Bizottságot a kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos jogszabályok szigorú alkalmazásában, és üdvözli a már megkezdett intézkedéseket, amelyek következtében a támogatásokat nem utalják át, ha a Bizottság nem rendelkezik az érintett támogatásokból részesülő tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszereinek megbízhatóságára vonatkozó abszolút biztosítékkal;

26.

üdvözli, hogy a tagállamok 2008 óta rendelkezésre bocsátják az ellenőrzések éves összefoglalóit, és üdvözli a strukturális alapokban érintett főigazgatóságok 2007-es éves tevékenységi jelentésében szereplő értékelést és nyilatkozatokat, és felkéri a Bizottságot, hogy tegyen erőfeszítéseket, hogy ezeket az éves összefoglalókat a Bizottság válaszával együtt közzé lehessen tenni; úgy véli, hogy a tagállamok által összeállított éves összefoglalók nyilvános dokumentumok, ezért azokat a mentesítési eljárás során a Parlament illetékes bizottságának is továbbítani kell;

27.

aggodalommal figyeli, hogy az előterjesztés szintjén tapasztalható különbségek és hozzáadott érték hiányában a Számvevőszék szerint ezek az éves összefoglalók még nem jelentik az ellenőrzési rendszerek működésének és hatékonyságának megbízható értékelését; ennek fényében üdvözli a Bizottság iránymutatását, amelynek célja magasabb minőséget biztosítani a 2008-as éves összefoglalókban, felkéri továbbá a Bizottságot, hogy folytassa a tagállamoknak az éves összefoglalók elkészítésére vonatkozóan nyújtott iránymutatások javítását; úgy véli, hogy a komoly éves összefoglalók megléte csökkenteni fogja a helyszíni ellenőrzések számát;

28.

ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy a 2009-ben beérkező összefoglalókat elemezze annak érdekében, hogy optimalizálni lehessen azok hozzáadott értékét a tagállamok által alkalmazott belső ellenőrzési rendszerek működésével kapcsolatos garancia szempontjából; kéri a Bizottságot, hogy az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 86. cikkének (4) bekezdése szerinti éves jelentésbe foglalja bele a tagállamok által benyújtott éves összefoglalók elemzését, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás rendelkezéseit tekintve referenciának;

29.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem teljesítette a 2006-ra vonatkozó mentesítésről szóló 2008. április 22-i állásfoglalásban (14) foglalt kérést, hogy dolgozzon ki és továbbítson a Parlamentnek és a Tanácsnak külön dokumentumot, amely elemzi a beérkezett éves összefoglalók alapján minden egyes tagállam nemzeti rendszerének erős és gyenge pontjait a közösségi alapok kezelése és ellenőrzése terén, valamint az elvégzett ellenőrzések eredményeit; sajnálja továbbá, hogy a Bizottságtól mindmáig nem kapott részletes tájékoztatást a benyújtott első éves összefoglalók értékeléséről és elemzéséről; elsődleges fontosságúnak tartja képet alkotni ezen éves összefoglalók minőségéről az eljárás megfelelő értékelésének biztosítása érdekében, azonosítva nevezetesen a közös problémákat, a lehetséges megoldásokat és a legjobb gyakorlatokat;

30.

felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen nyújtsa be az éves összefoglalók ezen minőségi és mennyiségi értékelését a tevékenységi jelentésekben, és tegye hozzáférhetővé ezt az információt valamennyi érintett fél és a nyilvánosság számára a mentesítési eljárás alatt; számít arra, hogy az első ilyen értékeléseket 2009 szeptemberéig megkapja, és kéri, hogy a Parlamentnek évente történő hivatalos benyújtáson túl, a nemzeti összefoglalók ezen elemzését küldjék meg a közkiadásokat felügyelő nemzeti parlamenti bizottságoknak is;

31.

felkéri a Bizottságot, hogy három év elteltével végezzen átfogó értékelést, elemezve az éves összefoglalók hozzáadott értékét az uniós pénzeszközökkel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás terén a tagállamokban és az igénybe vett könyvvizsgálók függetlenségét;

32.

úgy véli, hogy a tagállamok által az intézményközi megállapodás 44. pontja értelmében évente összeállítandó, az elszámolások ellenőrzéseinek és a rendelkezésre álló nyilatkozatoknak az összegzését is tartalmazó éves összefoglalók az első lépést kell, hogy jelentsék a nemzeti irányítási nyilatkozatok bevezetése irányában valamennyi tagállamban; felkéri a Bizottságot, hogy nyilatkozzon arról, mit tett ezzel kapcsolatban a korábbi mentesítési állásfoglalások figyelembevételével, és hogy sürgősen tegye meg a szükséges lépéseket az éves jelentések javítása érdekében, hogy azok a nemzeti irányítási nyilatkozatokkal azonos politikai súllyal bírjanak; úgy véli, hogy a Bizottságnak élnie kellene jogalkotási kezdeményezési jogkörével, és javaslatot tennie egy tanácsi határozatra a nemzeti nyilatkozatok kötelezővé tétele érdekében;

33.

üdvözli, hogy egyes tagállamok (Dánia, Hollandia, Svédország, Egyesült Királyság) kezdeményezték a közösségi alapok kezelésére vonatkozó nemzeti nyilatkozat elfogadásának jóváhagyását, sajnálja azonban, hogy e kezdeményezések ellenére a többi tagállam többsége ellenzi a bevezetését, és helyteleníti, hogy Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Lettország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia, még nem tett lépéseket a nemzeti nyilatkozatok hatékony rendszerének kiépítésére;

34.

az EK-Szerződés 248. cikke (3) bekezdése értelmében kéri, hogy a megosztott irányítás ellenőrzése érdekében váljon hangsúlyosabbá a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Számvevőszék közötti együttműködés; javasolja annak vizsgálatát, hogy a nemzeti ellenőrző intézmények – független külső könyvvizsgálói minőségben és tiszteletben tartva a nemzetközi auditálási normákat – nemzeti ellenőrzési tanúsítványt állíthassanak ki a közösségi alapok kezeléséről, amelyet megkapnának a tagállami kormányok, hogy ezeket a tanúsítványokat felhasználják a mentesítési eljárás során, egy e célnak megfelelő, később létrehozandó intézményközi eljárás szerint;

35.

elégedetten veszi tudomásul a cselekvési terv kialakítása során elért általános haladást, valamint azt, hogy az intézkedések nagy része végrehajtásra került, és a cselekvési tervben azonosított hiányosságok többségét pótolták;

36.

aggodalmának ad hangot a Számvevőszéknek a tagállami ellenőrzések elégtelen minőségét bíráló ismételt kritikája miatt; aggodalommal veszi tudomásul a kedvezményezettek és a nemzeti ellenőrző szervezetek által az ellenőrzések száma és a költségek miatt tett panaszokat;

37.

aggodalommal jegyzi meg a támogatásokra vonatkozó kézikönyveknek, útmutatóknak („guidance notes”), munkadokumentumoknak és részvételi szabályoknak a kedvezményezettek által szóvá tett számát is; kéri e dokumentumok konszolidálását és egyeztetést a Parlamenttel a végrehajtási szabályok egyszerűsítése céljából;

38.

határozottan úgy véli, hogy az ellenőrzési rendszerek a különböző szintű, egymást olykor átfedő rendeletek és szabályok összetettségét tükrözik; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy a Parlament teljes bevonása mellett gyorsítsa fel az egyszerűsítési gyakorlatot; felkéri a tagállamokat és a régiókat, hogy tegyenek ugyanilyen erőfeszítéseket;

39.

felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az átalánymódszer használatának feltételeit annak érdekében, hogy a kedvezményezettek javára növelni lehessen a megbízhatóságot; elfogadhatatlannak tartja az átalányválasztás utólagos megkérdőjelezését;

40.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló cselekvési terv 4. pontja, amely az alapul szolgáló ügyletek során elfogadható kockázatok tekintetében figyelembe veendő alapelvekről szóló intézményközi kezdeményezéssel kapcsolatos, késve kerül végrehajtásra;

41.

ezzel összefüggésben hangsúlyozza a fent említett cselekvési terv 10. pontjának fontosságát, mely pont „az ellenőrzési költségek elemzésének” lefolytatását célozza, mivel „megfelelő egyensúlyt kell elérni az ellenőrzések költsége és előnyei között”;

42.

elvárja azt is, hogy a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentései ismét tartalmazzanak információkat a tagállamokban végzett ellenőrzések minőségéről és ennek javulásáról, kéri továbbá, hogy a Bizottság sorolja be az összes kifizető ügynökséget és igazoló szervet;

43.

felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen nyújtson be értékelést az integrált belső ellenőrzési rendszerről, kéri továbbá, hogy az éves tevékenységi jelentések és az összefoglaló jelentés még jobban fedjék le a Bizottság szolgálatainak és a tagállamoknak a megosztott irányításban részt vevő rendszereit, nevezetesen például a nemzeti ellenőrző hatóságok függetlenségi szintjével kapcsolatos technikai minőség és etikai megfontolások vonatkozásában;

44.

felkéri a Bizottságot, hogy az Unió valamennyi kiadási területére vonatkozóan kiadási területenként készítsen teljesebb körű és kimerítő elemzést az ellenőrzésre szánt összegekről, ahogyan azt a Parlament a korábbi évekre vonatkozó mentesítési állásfoglalásaiban kérte és az eredménycentrikus felfogás fényében is;

45.

kéri továbbá a Bizottságot, hogy a beérkező éves összefoglalók alapján elemezze az egyes tagállamok nemzeti rendszereinek erős és gyenge pontjait a közösségi források kezelésének és ellenőrzésének tekintetében, és az elemzés tartalmazza a közösségi alapok ellenőrzésére szolgáló nemzeti rendszerek költségbecslését is; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy elkötelezte magát a tagállami éves összefoglalók minőségének javítása mellett, hogy azokból a következő években hasznos eszközök váljanak a hibakockázat csökkentése vonatkozásában; felkéri a Bizottságot, hogy tegyen eleget e vállalásának;

46.

úgy véli, hogy ezt az összehasonlító elemzést 2009 végén–2010 elején meg kell küldeni a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek, és ennek alapján kell intézményközi párbeszédet folytatni a tolerálható hibakockázatról;

47.

megállapítja, hogy bár a „tolerálható hibakockázat” alapvető fogalom az integrált belső ellenőrzési keretrendszerben, amelyet a Számvevőszéknek a megbízhatósági nyilatkozat kiállításakor figyelembe kell vennie, a Számvevőszék 4/2006. számú, az 1605/2002/EK, Euratom rendeletet módosító tanácsi rendelettervezetről szóló véleménye (15) szerint, meg kell azonban még határozni a tolerálható kockázati szint megállapítására alkalmas módszert;

48.

üdvözli a tolerálható hibakockázat fogalmának közös értelmezéséről szóló 2008. december 16-i bizottsági közleményt, amely szilárd módszertani alapot teremt az elfogadható kockázati szint gazdasági elemzése számára, és várja, hogy a Bizottság befejezze ezt a munkát a költségvetési területenként elfogadható kockázati szintre vonatkozó javaslatának elkészítése során; ezzel összefüggésben elismeri e közlemény, mint kiindulási alap fontosságát – szigorúan közgazdasági szempontból – az „elfogadható kockázati szinttel” kapcsolatos további reflexióhoz az Unió két kiadási területe – nevezetesen a strukturális alapok és a FEADER – vonatkozásában; kéri azonban, hogy a külső ellenőr és az ellenőrzés alá vont intézmény közötti párbeszéd folyamatosan feleljen meg a nemzetközi auditálási normáknak, amelyek értelmében a külső ellenőr feladata a kockázatok értékelése, amelyek alapján döntést hoz az az ellenőrzési eljárások megválasztásáról;

49.

helyteleníti, hogy a Bizottság leleplezi fent említett közleményében a kellőképpen megbízható információknak a tagállamoktól való beszerzése során tapasztalt problémákat, és úgy véli, hogy ez az értékelés árt az Unió imázsának;

50.

kételyei vannak a tagállamok által szolgáltatott adatok megbízhatóságát illetően, felkéri ezért a Bizottságot, hogy végezze el a számszerű adatok újbóli összegyűjtését, és a Számvevőszék technikai támogatásával készítsen azokról mélyreható elemzést, mihelyt világossá válnak a 2007–2013-ra vonatkozó szabályozás hatásai –, majd ezt az elemzést 2011 végéig küldje meg a Parlamentnek és a Tanácsnak;

51.

úgy véli, hogy a tolerálható kockázati szint meghatározása igen fontos és nagyon összetett feladat; úgy véli, hogy a tolerálható kockázati szintnek szorosan kapcsolódnia kellene egy, a Bizottság és a tagállamok ellenőrzési rendszereire vonatkozó elmélyült költséghatékonysági elemzéshez, a közösségi kiadások egyes területeire lebontva;

52.

mivel sürgősen folytatni kell az ellenőrzés költségeinek és előnyeinek elemzését, felkéri a Bizottságot, hogy a Számvevőszék technikai támogatásával végezzen mélyreható elemzést a kutatás, a külkapcsolatok és az igazgatási kiadások területén, és arról 2010 végéig készítsen jelentést;

53.

úgy véli, hogy a hibák miatt elveszett európai forrásokat is figyelembe kellene venni a tolerálható hibaszint meghatározása során;

54.

úgy véli, hogy konkrét javaslatokat kell tenni a közösségi kiadások kezelésének és ellenőrzésének javítását illetően, sőt szóba jöhet egyes aspektusok bizonyos fokú harmonizálása is; és javasolja, hogy a következő költségvetési eljárás folyamán a Parlament biztosítsa a Bizottság számára a tanulmány elkészítéséhez szükséges forrásokat;

55.

felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatokat a pozitív megbízhatósági nyilatkozat célkitűzésének elérése érdekében;

56.

emlékeztet a Bizottság határozatára, amely szerint megkezdi a lobbisták önkéntes nyilvántartásba vételét, majd egy év elmúltával értékeli a rendszert; ismeri a kötelező nyilvántartásba vételnek a Lisszaboni Szerződés által előirányzott jogalapját; emlékeztet arra, hogy a Parlament jelenlegi nyilvántartása is kötelező, és egy esetleges közös nyilvántartás ténylegesen szintén kötelező volna, mivel a nyilvántartásba vétel mindkét esetben előfeltétele a Parlamentbe való bejutás engedélyezésének;

57.

sajnálja, hogy nem került sor a Bizottság tagjaira vonatkozó új magatartási kódexre irányuló kérésének teljesítésére, mely kódex javítaná és tisztázná a biztosok egyéni és kollektív politikai felelősségét a döntéseikért és a hatáskörükbe tartozó politikák szolgálataik általi végrehajtásáért;

58.

ismételten emlékeztet arra, hogy a Bizottság köteles ügyelni a közösségi források kedvezményezettjeiről szolgáltatott adatok teljességének, könnyen hozzáférhetőségének és összevethetőségének biztosítására, és sajnálja, hogy ezt a célt még nem sikerült elérni;

59.

ismét emlékeztet a teljes átláthatóság és nyilvánosság jelentőségére a biztosok kabinetjének azon munkatársai vonatkozásában, akiket nem a személyzeti szabályzatnak megfelelően vettek fel;

60.

megállapítja, hogy az európai alapok kedvezményezettjeinek közzététele a 2007-es költségvetési évtől kötelező; sajnálattal állapítja meg, hogy a Parlament nem rendelkezik átfogó képpel sem a közzétételről, sem a kedvezményezettek és projektjeik részleteiről; felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a tagállamok által közzétett adatok hasznosságát a bejelentett politikai célkitűzések fényében;

61.

meglepetését fejezi ki, hogy a Bizottság 1 500 000 EUR támogatást nyújtott a Parlament fitneszközpontjának a Bizottság által a költségvetésen kívül vezetett korábbi Economat számlákról (COM(2008) 692), és nem ért egyet azzal, hogy ilyen módon próbálják megszerezni a Parlament jóváhagyását a pénz felhasználásához; emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2007. április 24-i, fent említett állásfoglalására, valamint a 2004-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2006. április 27-i állásfoglalásának (16) 6. és 7. cikkére; kéri a Bizottságot, hogy a költségvetésen kívül vezetett korábbi Economat számlákról származó pénzt illesszék be a költségvetésbe, mielőtt javaslatot tennének elköltésére;

62.

emlékezteti a Bizottságot, hogy a következő európai választásokat megelőzően teljes körű, könnyen hozzáférhető és nyilvános adatbázist kell rendelkezésre bocsátani a közösségi finanszírozás valamennyi kedvezményezettjéről;

63.

elégedetten állapítja meg, hogy az 1605/2002/EK, Euratom rendelet legutóbbi felülvizsgálata alkalmával megkezdett egyszerűsítés a közbeszerzések szempontjából meghozta a kívánt eredményeket;

64.

megjegyzi azonban, hogy az állami támogatások kapcsán hozott intézkedések csak részleges eredményt hoztak; kéri a Bizottságot, hogy 2010. január 1-jéig tegyen javaslatot egy felülvizsgált és teljes mértékben konszolidált költségvetési rendeletre, olyan külön fejezeteket szánva az egyes kiadási programoknak, amelyek egyetlen kimerítő forrásban összesítik egy adott program kedvezményezettjére vonatkozó valamennyi követelményt, továbbá tegyen javaslatot a támogatások odaítélésére és ellenőrzésére vonatkozó egyéb egyszerűsítésekre; kéri az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 184. cikke értelmében az egyeztető eljárás alkalmazását az említett 1605/2002/EK, Euratom rendelet következő hároméves felülvizsgálatakor;

65.

kéri a Bizottságot, hogy vegyen részt a 1605/2002/EK, Euratom rendelet hatálya alá tartozó más intézményekkel folytatott konzultációkban már egészen korai szakaszban;

66.

aggodalommal észrevételezi az OLAF munkakörülményeit; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítson azonnali hozzáférést adatbázisaihoz az OLAF számára, amennyiben ez szükségessé válik valamely vizsgálat kapcsán, ily módon lehetővé téve a vizsgálat késedelem nélküli megindítását és lefolytatását;

67.

ugyancsak kéri annak biztosítását, hogy a kedvezményezett harmadik országok minden kért segítséget adjanak meg az OLAF-nak a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok során; illetve adjanak meg minden vonatkozó információt a végrehajtott ellenőrzések következtében tett lépésekről; felkéri a Bizottságot, hogy garantálja: a jövőbeni szerződések írják elő, hogy az érintett országok hatóságai kötelesek együttműködni az OLAF-fal;

68.

rendkívül aggódik amiatt, hogy az OLAF jogi felülvizsgálatra vonatkozó ajánlásainak csak 6,7 %-a vezetett bírósági ügyekhez; tudja, hogy 2007-ben az OLAF összes vizsgálatának 60 %-a jogi felülvizsgálatra vonatkozó ajánláshoz vezetett; úgy véli, hogy ez az elfogadhatatlan helyzet aláássa a jogállamiságot és a polgárok bizalmát, és ebből csak a csalók húzhatnak hasznot; határozottan sürgeti ezért a Bizottságot, hogy a Szerződések által biztosított minden eszközt használjon ki, hogy biztosítsa a nemzeti hatóságok hatékony együttműködését a közösségi csalások elleni harcban;

69.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2006 és 2008 között a 222 belső vizsgálatból csak 37 vezetett fegyelmi eljáráshoz, és e 37 eljárásból csak kettőnek lettek valódi következményei, hármat bizonyítékok hiányában leállítottak, a többi 32 – azaz 87 % – eredménye pedig még várat magára; felhívja a Bizottságot, hogy a belső fegyelmi vizsgálatokat ugyanolyan szigorúan kezelje, mint külső vizsgálatokat, és érjen el eredményt az eddig tényleges fegyelmi következmények nélkül maradó vizsgálatok esetében is;

70.

ismét felhívja a Bizottságot, hogy hozza létre az OLAF és a tagállamok között az információcsere mechanizmusát a közösségi csalás elleni vizsgálatok nyomon követése vonatkozásában; különösen felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa: a nemzeti igazságszolgáltatási hatóságok – előrehaladási jelentés alapján – rendszeresen tájékoztassák az OLAF-ot a közösségi csalások elleni harc keretében, az OLAF aktáinak megküldése nyomán lefolytatott bírósági eljárás eredményeiről;