ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.249.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 249 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
52. évfolyam |
Tartalom |
|
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
||
|
* |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező
RENDELETEK
23.9.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 249/1 |
A BIZOTTSÁG 871/2009/EK RENDELETE
(2009. szeptember 22.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet mellklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2009. szeptember 23-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. szeptember 22-én.
a Bizottság részéről
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
MK |
36,7 |
ZZ |
36,7 |
|
0707 00 05 |
MK |
33,2 |
TR |
125,1 |
|
ZZ |
79,2 |
|
0709 90 70 |
TR |
108,8 |
ZZ |
108,8 |
|
0805 50 10 |
AR |
102,0 |
CL |
113,6 |
|
TR |
91,7 |
|
UY |
117,8 |
|
ZA |
85,7 |
|
ZZ |
102,2 |
|
0806 10 10 |
EG |
104,8 |
IL |
115,4 |
|
TR |
85,8 |
|
ZZ |
102,0 |
|
0808 10 80 |
AR |
62,2 |
BR |
113,8 |
|
CL |
62,5 |
|
NZ |
80,6 |
|
US |
85,4 |
|
ZA |
73,6 |
|
ZZ |
79,7 |
|
0808 20 50 |
CN |
45,1 |
TR |
120,5 |
|
ZA |
70,3 |
|
ZZ |
78,6 |
|
0809 30 |
TR |
118,9 |
US |
243,3 |
|
ZZ |
181,1 |
|
0809 40 05 |
IL |
112,9 |
TR |
90,9 |
|
ZZ |
101,9 |
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
23.9.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 249/3 |
A BIZOTTSÁG 872/2009/EK RENDELETE
(2009. szeptember 18.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról. |
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából valamely más közösségi rendelkezés hoz létre. |
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni. |
(4) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználhatja. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.
2. cikk
A tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. szeptember 18-án.
a Bizottság részéről
László KOVÁCS
a Bizottság tagja
(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.
(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.
MELLÉKLET
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
(1) |
(2) |
(3) |
Lábbeli műanyag külső talppal és a talphoz három ponton rögzített, pántokból készült felsőrésszel. A felsőrész a talp bal oldalától a talp jobb oldaláig tart. A felsőrésznek ezt az ívet képező részét a talphoz rögzíti az ív közepétől a talpig tartó pánt is, amely elválasztja a lábujjakat. A szóban forgó lábbeli felsőrésze több, különböző anyagokból készült rétegből áll. Az ívet alkotó mindkét pánt egy textilrétegből áll (a képeken a T1 és T2 pántok), amelyre egy bőrréteget varrtak (a képeken a C1 bőrpántok). Erre a bőrre világos színű textilszállal egy keskenyebb bőrréteg (a képeken a C2 bőrpántok) van varrva. A textilréteg (T1/T2) és a bőrréteg közé két nem látható (műanyag) pánt (a 646 D képen az A pánt) van illesztve, egy-egy az ív mindegyik oldalán. Az ív közepén a két textilpánt (T1 és T2), valamint a négy bőrpánt (C1 és C2) egy szállal össze van varrva (lásd a 646 C képet). Az ív közepén a lábujjakat elválasztó textilpánt hurkot képezve az ívet alkotó összes előbb említett anyagot körbeveszi (a képeken a T3 textilpánt). A textilpánt részben látható. Az ív közepén levő textilhurokra négyszögletes bőrdarabot varrtak, amely összefogja a hurkot és az ívet alkotó, fent említett anyagokat (a képeken a C3 négyszögletes bőrdarab). Az ív bal és jobb oldalán, ott, ahol az a talphoz van rögzítve, az ívet alkotó több pánt is a talpba van illesztve és ahhoz ragasztóval rögzítve. Míg a C1 bőrpántokból csupán 1 cm és a C2 bőrpántokból csak megközelítőleg 5 mm, a T1 és T2 textilpántokból 5 cm van a talpba rögzítve (lásd a 646 E képet). („lábujjközötti” szandál) (Lásd a 646 A, a 646 B, a 646 C, a 646 D és a 646 E képeket) (1) |
6404 19 90 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, a Kombinált Nómenklatúra 64. árucsoportjához tartozó megjegyzések 4. a) és 4. b) pontja, a 64. árucsoportjához tartozó kiegészítő megjegyzések 1. pontja, valamint a 6404, a 6404 19 és a 6404 19 90 KN-kód szövegezése határozza meg. A C3 négyszögletes bőrdarab a középső T3 textilpánt megerősítésére és a lábbeli díszítésére is szolgál. A felsőrész anyagának meghatározásakor ezért ezt a tartozékot/megerősítést a 64. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 4. a) pontja értelmében figyelmen kívül kell hagyni. A C1 bőrpánthoz világos színű, díszítő textilszállal hozzávarrt két keskeny C2 bőrpánt elsősorban dekoratív célt szolgál és ezért a 64. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 4. a) pontja értelmében tartozéknak minősül. Az ív közepén a két textilpánt (T1 és T2), valamint a két bőrpánt (C1) egy szállal úgy van összevarrva, hogy abból látszik, hogy a textil és a bőr ugyanolyan fontos anyaga a felsőrésznek. Az azonban, hogy csak a textilpántok (T1 és T2) vannak megfelelően a talpba illesztve, a C1 bőrpántok pedig nem, mutatja, hogy csak a textilpántok rögzítik a felsőrészt (ívet) a talphoz. A T1 és T2 textilpántokat ezért nem lehet bélésnek tekinteni, hanem a 64. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 4. a) pontja értelmében a felsőrész anyagának minősülnek, a C1 bőrpántok viszont csak megerősítik a T1 és T2 textilpántokat és a felsőrész anyagát illetően nem vehetők figyelembe. A két nem látható A pánt az ív mindkét oldalán teljesen be van illesztve a C1 bőrpánt és a T1/T2 textilpánt közé. Mivel kisebbek, mint az ezeket körülvevő bőr – (C1) és textilpánt (T1/T2), nem befolyásolják a C1 bőrpánt megerősítő funkcióját. A lábujjakat elválasztó, középső T3 textilpánt része a felsőrész anyagának, mivel az biztosítja a „lábujjközötti” szandál jellegzetes formáját, továbbá ez a pánt egyedüli anyaga. Ezen kívül a textilanyag (T1, T2 és T3 együtt) rendelkezik a felsőrész jellegzetességeivel a 64. árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzések 1. pontja értelmében, mivel a szandál felső részének textilanyaga a többi anyag nélkül is ellátja a felsőrész funkcióját, azaz elegendő tartást biztosít ahhoz, hogy a használó a szandált járásra használhassa (lásd az Európai Közösségek Bíróságának C–165/07 sz. Skatteministeriet kontra Ecco Sko A/S ügyben hozott ítéletének 48. pontját). A két, T1 és T2 textilpánt, valamint a T3 középső textilpánt ezért a felsőrész anyagának tekintendő a 64. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 4. a) pontja értelmében. A felsőrész alkotó anyagának felülete a lábbeli külső felületén legalább részben látható, mivel (az egyazon textilszövetből származó három összeállított darabból (T1, T2 és T3) álló) textilanyag egy része a lábbeli külső felületén látható (a T3 textilpánt része) (Lásd a 64. árucsoporthoz tartozó KN Magyarázat általános megjegyzések 1. a) pontja második bekezdésének első mondatát). A lábbeli talpának a talajjal érintkező része műanyagból van a 64. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 4. b) pontja értelmében. A lábbeli külső talpa tehát műanyagból van. |
Magyarázat a képeken használt jelekhez:
C3 (négyszögletes bőrdarab)
C1 (két bőrpánt, egy-egy az ív két oldalán)
C2 (két keskenyebb bőrpánt, egy-egy a C1 jelzésű pántokon)
T1 és T2 (két textilpánt, T1 az ív jobb oldalán és T2 a bal oldalán)
T3 (a lábujjakat elválasztó középső textilpánt)
A (nem látható műanyag pánt, amely teljesen a felső C1 bőrpánt és az alsó T2 textilpánt közé van illesztve; lásd a 646 D képet)
S (talp)
(1) A képek csupán tájékoztató jellegűek.