		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.202.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 202

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. augusztus 4.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 700/2009/EK rendelete (2009. augusztus 3.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 701/2009/EK rendelete (2009. augusztus 3.) a vajra vonatkozó magántárolási támogatás összegének a 2009-es évre előre történő rögzítéséről szóló 1182/2008/EK rendelet módosításáról	3
	*	A Bizottság 702/2009/EK rendelete (2009. augusztus 3.) a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és a borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 555/2008/EK rendelet módosításáról és helyesbítéséről	5
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/80/EK irányelve (2009. július 13.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok kezelőszerveinek, ellenőrző és visszajelző lámpáinak jelöléséről (kodifikált változat) ( 1 )	16
	*	A Bizottság 2009/97/EK irányelve (2009. augusztus 3.) a 2003/90/EK és a 2003/91/EK irányelvnek a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	29

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2009/586/EK
*	A Tanács határozata (2009. február 16.) az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság kormánya közötti, a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről	35
	Megállapodás a Koreai Köztársaság kormánya és az Európai Közösség között a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről	36
	2009/587/EK
*	A Tanács határozata (2009. július 7.) a Máltán fennálló túlzott hiányról	42
	2009/588/EK
*	A Tanács határozata (2009. július 7.) a Litvániában fennálló túlzott hiányról	44
	2009/589/EK
*	A Tanács határozata (2009. július 7.) a Lengyelországban fennálló túlzott hiányról	46
	2009/590/EK
*	A Tanács határozata (2009. július 7.) a Romániában fennálló túlzott hiányról	48
	2009/591/EK
*	A Tanács határozata (2009. július 7.) a Lettországban fennálló túlzott hiányról	50
	2009/592/EK
*	A Tanács határozata (2009. július 13.) a Lettországnak nyújtandó középtávú közösségi pénzügyi támogatásról szóló 2009/290/EK határozat módosításáról	52
	2009/593/EK
*	A Tanács határozata (2009. július 27.) a nemzeti központi bankok külső könyvvizsgálóiról szóló 1999/70/EK határozatnak a Banka Slovenije külső könyvvizsgálói tekintetében történő módosításáról	53
	Európai Központi Bank
	2009/594/EK
*	Az Európai Központi Bank határozata (2009. július 17.) az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló, EKB/2006/17 határozat módosításáról (EKB/2009/19)	54
	IRÁNYMUTATÁSOK
	Európai Központi Bank
	2009/595/EK
*	Az Európai Központi Bank iránymutatása (2009. július 17.) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló, EKB/2006/16 iránymutatás módosításáról (EKB/2009/18)	65

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	2009/596/KKBP
*	A Politikai és Biztonsági Bizottság EUJUST LEX/1/2009 határozata (2009. július 3.) az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-missziója, az EUJUST LEX misszióvezetőjének kinevezéséről	82
	2009/597/KKBP
*	A Tanács 2009/597/KKBP határozata (2009. július 27.) az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között a Horvát Köztársaságnak a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletben (Atalanta-művelet) történő részvételéről szóló megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról	83
	Megállapodás az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között a Horvát Köztársaságnak a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletben (Atalanta-művelet) történő részvételéről	84


	(1) EGT-vonatkozású szöveg

HU	Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/1

A BIZOTTSÁG 700/2009/EK RENDELETE

(2009. augusztus 3.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet mellklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. augusztus 4-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. augusztus 3-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	26,9
0702 00 00	ZZ	26,9
0707 00 05	MK	25,2
	TR	100,7
	ZZ	63,0
0709 90 70	TR	99,9
0709 90 70	ZZ	99,9
0805 50 10	AR	67,9
	UY	60,3
	ZA	67,3
	ZZ	65,2
0806 10 10	EG	156,1
	MA	135,1
	TR	134,8
	ZA	127,1
	ZZ	138,3
0808 10 80	AR	121,2
	BR	85,9
	CL	86,1
	CN	81,7
	NZ	107,5
	US	105,4
	ZA	91,4
	ZZ	97,0
0808 20 50	AR	105,2
	CL	77,9
	TR	147,8
	ZA	102,4
	ZZ	108,3
0809 20 95	TR	263,6
	US	342,7
	ZZ	303,2
0809 30	TR	148,5
0809 30	ZZ	148,5
0809 40 05	BA	39,5
0809 40 05	ZZ	39,5

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/3

A BIZOTTSÁG 701/2009/EK RENDELETE

(2009. augusztus 3.)

a vajra vonatkozó magántárolási támogatás összegének a 2009-es évre előre történő rögzítéséről szóló 1182/2008/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)

A világpiaci túlkínálat és a keresletnek a pénzügyi és gazdasági válság miatti csökkenése következtében a tejtermékek világpiaci ára lezuhant. A tejtermékárak a Közösség piacán is jelentősen csökkentek. Az ez év eleje óta bevezetett piaci intézkedések hatására a közösségi árak megállapodtak a támogatott árak szintjén. Fontos, hogy az olyan piactámogató intézkedések, mint a magántárolás érvényben maradjanak addig, amíg ez az árak további süllyedésének megakadályozása és a közösségi piac zavarainak elkerülése szempontjából indokolt.

(2)	A 826/2008/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja az egyes mezőgazdasági termékek magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályokat.

(3)	A vajra vonatkozó magántárolási támogatás összegének a 2009-es évre előre történő rögzítéséről szóló, 2008. november 28-i 1182/2008/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a vaj szerződéses tárolás keretében történő betárolása 2009. augusztus 15-ig tart.

(4)	A jelenlegi és az előre látható piaci helyzetre tekintettel indokolt továbbra is magántárolási támogatást nyújtani a 2009. augusztus 15-től2010. február 28-ig szerződéses tárolás keretében betárolt vajra.

(5)	A piaci túlkínálat elkerülésének érdekében helyénvaló, hogy a 2009. augusztus 15. után betárolt termékek esetében a kitárolásra csak 2010. augusztus 16-tól kerüljön sor, és a szerződéses tárolási időszak hossza legfeljebb 365 nap legyen.

(6)

A hatékonyabb és egyszerűbb adminisztráció érdekében – figyelembe véve a vajtárolás különleges helyzetét – indokolt a 826/2008/EK rendelet 36. cikkének (6) bekezdése szerinti ellenőrzéseket a szerződések legalább felének tekintetében elvégezni. Ennélfogva helyénvaló az említett cikktől való eltérés bevezetése.

(7)	Figyelembe véve a tárolási időszaknak a meghosszabbított intézkedés szerinti hosszát, indokolt a 826/2008/EK rendelet 31. cikkének (1) bekezdése szerinti előlegfizetést a 2009. augusztus 15. után tárolt termékek tekintetében kiigazítani.

(8)	Az 1182/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1182/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk E rendelet az 1234/2007/EK rendelet 28. cikkének a) pontjában említett, sózott és sózatlan vaj magántárolási támogatásáról rendelkezik a szerződéses tárolás keretében 2010. február 28-ig betárolt vaj tekintetében.”

A 4. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A szerződéses tárolás keretében a betárolásra:

a)	2009. január 1. és augusztus 15. között; vagy

b)	2009. augusztus 16. és 2010. február 28. között kerül sor.

(3) A kitárolásra csak az alábbiak szerint kerülhet sor:

a)	2009. augusztus 16-tól azon termékek esetében, amelyek szerződéses tárolás keretében való betárolása a (2) bekezdés a) pontjában említett időszakban történt;

b)	2010. augusztus 16-tól azon termékek esetében, amelyek szerződéses tárolás keretében való betárolása a (2) bekezdés b) pontjában említett időszakban történt.

(4) A szerződéses tárolás vége:

a)	a kitárolás napját megelőző nap, vagy legkésőbb a betárolást követő év februárjának utolsó napja azon termékek esetében, amelyek szerződéses tárolás keretében való betárolása a (2) bekezdés a) pontjában említett időszakban történt;

b)	a kitárolás napját megelőző nap azon termékek esetében, amelyek szerződéses tárolás keretében való betárolása a (2) bekezdés b) pontjában említett időszakban történt.

(5) Támogatás csak akkor nyújtható, ha a szerződéses tárolási időszak hossza:

a)	90 és 227 nap között van a (2) bekezdés a) pontjában említett időszakban betárolt termékek tekintetében;

b)	legfeljebb 365 nap a (2) bekezdés b) pontjában említett időszakban betárolt termékek tekintetében.”

A 6. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3) A 826/2008/EK rendelet 31. cikkének (2) bekezdésétől eltérve az e rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett időszakban szerződéses tárolás keretében betárolt vajra vonatkozóan az előlegfizetés nem haladhatja meg a 168 napos raktározási időszaknak megfelelő támogatási összeget.

(4) A 826/2008/EK rendelet 36. cikkének (6) bekezdésétől eltérve a szerződéses tárolási időszak végén az ellenőrzésért felelős hatóság a szerződések legalább felével kapcsolatban mintavétel útján ellenőrzi a raktáron lévő vaj tömegét és azonosságát, a 2009. augusztustól 2010. februárig terjedő kitárolási időszak teljes ideje alatt.”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. augusztus 3-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 223., 2008.8.21., 3. o.

(3) HL L 319., 2008.11.29., 49. o.

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/5

A BIZOTTSÁG 702/2009/EK RENDELETE

(2009. augusztus 3.)

a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és a borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 555/2008/EK rendelet módosításáról és helyesbítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)

A tagállamok igazgatási terheinek csökkentése érdekében és figyelembe véve az 555/2008/EK bizottsági rendelet (2) keretében az általuk a táblázatokban közölt jelentős mennyiségű információt, valamint azt a tényt, hogy a tagállami jogszabályok gyakran elektronikus formában is elérhetők, indokolt előírni, hogy a támogatásiprogram-tervezetekhez kapcsolódó tagállami jogszabályok Bizottságnak történő bejelentése, amiről az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdése rendelkezik, teljesíthető legyen azon internetcím bejelentésével, amelyen az érintett jogszabály elérhető.

(2)	Az 555/2008/EK rendelet 10. cikkének b) pontja – tévesen – az adott cikkben megállapított feltételekre hivatkozik. Mivel az adott cikk nem állapít meg feltételeket, hanem azokat az említett rendelet rögzíti, az adott pont szövegezését megfelelően helyesbíteni kell.

(3)

Az 555/2008/EK rendelet 19. cikke a beruházási intézkedés pénzgazdálkodásáról rendelkezik. A pénzeszközök jobb felhasználásának lehetővé tétele érdekében indokolt előírni, hogy valamely intézkedés egyes műveleteinek végrehajtását követően is kerülhessen sor kifizetésre, biztosítva ugyanakkor azt is, hogy az érintett kérelemben előírt intézkedés egésze megvalósuljon. Ezenkívül annak érdekében, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság közepette a beruházási projektek megvalósítását meg lehessen könnyíteni, 2009-ben és 2010-ben indokolt megemelni az előlegek felső határát.

(4)

Az 1234/2007/EK rendelet 103n. és 180. cikke szerint a tagállamok az adott rendelet 103p., 103t. és 103u. cikkében említett intézkedésekre az állami támogatásokról szóló, vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően állami támogatást nyújthatnak. Míg a Szerződés 87. és 89. cikke az 1234/2007/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékek előállítására és kereskedelmére alkalmazandó, a Szerződés 88. cikke nem alkalmazandó a tagállamok által az említett rendelettel összhangban az 1234/2007/EK rendelet 103n. cikkének (4) bekezdése alapján teljesített kifizetésekre. Mivel ennek megfelelően az állami támogatás bejelentése nem az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendeletben (3) és annak végrehajtási rendeleteiben megállapított formában van előírva, egyszerűsített adatszolgáltatásról kell rendelkezni annak ellenőrizhetősége érdekében, hogy az ilyen kifizetések megfelelnek-e az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak.

(5)

Ha a termelők visszavonják a kivágási támogatás iránti kérelmüket, vagy a kérelmükben feltüntetett területen lévő szőlőültetvényt csak részlegesen, vagy egyáltalán nem vágják ki, az veszélyezteti az ezen intézkedésre előirányzott közösségi pénzeszközök hatékony felhasználását. Az 555/2008/EK rendelet 70. cikkének (2) bekezdésében már előirányzott szankciókon túl indokolt rendelkezni arról, hogy a tagállamok úgy dönthessenek, hogy az érintett termelők kérelme a későbbi pénzügyi években ne kapjon elsőbbséget.

(6)

Az elfogadásra vonatkozó egységes százalékos arány alkalmazása aránytalan igazgatási terhet jelent a tagállamok számára, ha a kivágási kérelmek csak viszonylag kis területre vonatkoznak. Ezért indokolt a tagállamokat ennek az elfogadásra vonatkozó százalékos aránynak az alkalmazása alól mentesíteni, ha a támogatható kérelmek által érintett terület nem ér el egy bizonyos küszöbértéket.

(7)

Az 555/2008/EK rendelet VI. melléklete a szőlőültetvényekre az egységes támogatási rendszer (SPS) alapján kifizetett összegekre vonatkozó tájékoztatásról rendelkezik. Az említett rendelet VII. melléklete a szőlőültetvényekre vonatkozó SPS-kifizetések hatálya alá tartozó területre és a teljesített átlagos kifizetésre vonatkozó tájékoztatást ír elő. A jogosultságok kiosztását követően azonban már nem lehet különbséget tenni abban a tekintetben, hogy azokat eredetileg milyen földhasználatra osztották ki, és a kérelmezőknek sem kell feltüntetniük, hogy a szőlőterületeket az éves SPS-kérelmük alátámasztására használják-e. Ezen túlmenően a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 795/2004/EK bizottsági rendelet (4) már rendelkezik az egységes támogatási rendszerre vonatkozó összesített információk Bizottsághoz történő benyújtásáról. Ezek az információk a szőlőterületekre is kiterjednek. Ezért az SPS-kifizetésekre vonatkozó információkat előíró sorokat az 555/2008/EK rendelet megfelelő táblázataiból el kell hagyni.

(8)	Az 555/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 555/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

a 2. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a támogatási programnak az első albekezdésben említett tervezetéhez kapcsolódó nemzeti jogszabályaikról azok elfogadását vagy módosítását követően. Ez megtehető azon internetcím Bizottság számára történő bejelentésével, ahol az érintett jogszabály nyilvánosan elérhető”;

a 10. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	az intézkedés folytatása – a szükséges módosításokat követően – megfelel az e rendeletben megállapított feltételeknek.”;

a 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Pénzgazdálkodás

(1) A támogatást akkor kell kifizetni, ha már megállapítást nyert, hogy az intézkedést vagy a támogatási kérelemben szereplő valamennyi intézkedést – az adott tagállam által az intézkedések végrehajtására vonatkozóan meghozott döntésekkel összhangban – végrehajtották, és a helyszínen ellenőrizték.

Amennyiben a támogatás általános szabályként csak az intézkedések összességének végrehajtását követően fizethető ki, az első albekezdéstől eltérve a támogatást ki kell fizetni egy-egy végrehajtott intézkedésre, ha a hátralévő intézkedések a 73/2009/EK tanácsi rendelet (5) 31. cikkében említett vis maior vagy rendkívüli körülmények következtében nem voltak végrehajthatók.

Amennyiben az ellenőrzések során fény derül arra, hogy a támogatási kérelemben szereplő intézkedések összességét a 73/2009/EK rendelet 31. cikkében említett vis maiortól vagy rendkívüli körülményektől eltérő okokból nem hajtották végre maradéktalanul, és ha az intézkedéscsomag részét képező egyes intézkedésekre már fizettek támogatást, a tagállamok visszavonják a kifizetett támogatást.

(2) A beruházási támogatás kedvezményezettjei az illetékes kifizető ügynökségtől kérhetik előleg átutalását, amenynyiben a nemzeti támogatási program rendelkezik ilyen lehetőségről.

Az előleg összege nem haladhatja meg a beruházáshoz kapcsolódó állami támogatás 20 %-át, és kifizetésének feltétele az előlegösszeg 110 %-ának megfelelő összegű bankgarancia, vagy azzal egyenértékű biztosíték letétbe helyezése. Azoknál a beruházásoknál azonban, amelyek esetében a támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatot 2009-ben vagy 2010-ben hozzák meg, az előleg összege elérheti az adott beruházáshoz kapcsolódó állami támogatás 50 %-át.

A biztosítékot fel kell szabadítani, ha az illetékes kifizető ügynökség megállapítja, hogy a beruházáshoz kapcsolódó állami támogatásnak megfelelő tényleges kiadás összege meghaladja az előleg összegét.

a II. cím III. fejezete a következő 37a. cikkel egészül ki:

„37a. cikk

Állami támogatásra vonatkozó adatszolgáltatás

(1) E rendelet 5. cikkének (8) bekezdése, 16. cikkének harmadik bekezdése és 20. cikkének (1) bekezdésének második albekezdése ellenére a tagállamok, amikor az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (6) 103n. cikkének (4) bekezdésével összhangban állami támogatást nyújtanak, a következőket közlik a Bizottsággal:

a)	adott esetben a Szerződés 87., 88. és 89. cikke alapján már engedélyezett, a programok végrehajtásához alkalmazandó támogatási intézkedések jegyzéke vagy a kérdéses nemzeti támogatás bejelentési kötelezettségek alóli mentesítésének oka;

b)	más esetekben a versenyszabályok alapján történő értékeléshez szükséges információk.

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontja alkalmazandó, a tagállamok kitöltik a VIIIc. melléklet 1. táblázatát,

feltüntetve, hogy a támogatást – a mezőgazdasági ágazatban folytatott elsődleges termelés vonatkozásában – a csekély összegű (de minimis) támogatásokról szóló 1535/2007/EK bizottsági rendelettel (7) vagy – a mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása vonatkozásában – az 1998/2006/EK bizottsági rendelettel (8) összhangban nyújtják-e; vagy

b)	megadva a nyilvántartási számot és a 994/98/EK tanácsi rendelet (9) alapján elfogadott, az intézkedés bevezetésének alapját képező bizottsági mentesítési rendeletre való hivatkozást; vagy

c)	megadva az ügyszámot és azt a hivatkozási számot, amely alatt a Bizottság az intézkedést az EK-Szerződéssel összeegyeztethetőnek nyilvánította.

(3) Ha az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó, a tagállamok a következőket juttatják el a Bizottságnak:

a)	az 1234/2007/EK rendelet 103p., 103t. és 103u. cikkében említett, nemzeti támogatásban részesülő intézkedések mindegyike esetén a VIIIc. melléklet 2. táblázata;

b)	az 1234/2007/EK rendelet 103p. cikkében említettek szerinti, harmadik országok piacán végrehajtott promóciós intézkedésre nyújtott nemzeti támogatás esetén a VIIIc. melléklet 3. táblázata;

c)	az 1234/2007/EK rendelet 103t. cikkében említett szüreti biztosítási intézkedésre nyújtott nemzeti támogatás esetén a VIIIc. melléklet 4. táblázata;

d)	az 1234/2007/EK rendelet 103u. cikkében említett beruházási intézkedésre nyújtott nemzeti támogatás esetén a VIIIc. melléklet 5. táblázata.

(4) A VIIIc. melléklet bármelyik táblázata formájában közölt információknak a program teljes életciklusa során érvényesnek kell lenniük, a programok bármely későbbi megváltoztatásának sérelme nélkül.

(5) Az 1234/2007/EK rendelet 103n. cikkének (4) bekezdése ellenére és e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a nemzeti támogatást nyújtó tagállamok a jövőbeli támogatási programjukat a VIIIb. melléklet megfelelő táblázatainak legkésőbb 2009. október 15-ig történő kitöltésével módosítják. Ezekre a módosításokra az 1234/2007/EK rendelet 103k. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

a 70. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha valamely adott pénzügyi évben egy termelő viszszavonja a kivágási támogatás iránti kérelmét, illetve a kérelemben feltüntetett területen található szőlőültetvényt csak részlegesen, vagy egyáltalán nem vágja ki, a tagállam határozhat úgy, hogy számára nem biztosít az 1234/2007/EK rendelet 85s. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint elsőbbséget egyetlen későbbi pénzügyi évben sem.”;

a 71. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés sérelme nélkül az elfogadásra vonatkozó egységes százalékos arány nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyeknek az 1234/2007/EK rendelet 85s. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítésében szereplő támogatható kérelmek 50 hektárnál kisebb területre vonatkoznak.”;

7.	a VI. melléklet egységes támogatási rendszerre vonatkozó első sorát el kell hagyni;

8.	a VII. melléklet egységes támogatási rendszerre vonatkozó első sorát el kell hagyni;

9.	a rendelet a VIIIb. melléklet után a VIIIc. melléklettel egészül ki, amelynek szövege e rendelet mellékletében szerepel.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikk (4) és (9) bekezdését 2009. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. augusztus 3-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 170., 2008.6.30., 1. o.

(3) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(4) HL L 141., 2004.4.30., 1. o.

(5) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.”;

(6) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(7) HL L 337., 2007.12.21., 35. o.

(8) HL L 379., 2006.12.28., 5. o.

(9) HL L 142., 1998.5.14., 1. o.”;

MELLÉKLET

„VIIIc. MELLÉKLET

1. táblázat

A Szerződés 87., 88. és 89. cikke alapján már engedélyezett támogatási rendszerekre vonatkozó információk, illetve adott intézkedés bejelentési kötelezettség alóli mentesítésére vonatkozó információk (1)

Tagállam (2): …

Az érintett régió(k) (ha alkalmazható): …

Az intézkedés kódja	A támogatási intézkedés megnevezése	A támogatási rendszer jogalapjának megadása	A támogatási intézkedés időtartama

Tüntesse fel a következőket:

—

valamelyik de minimis rendelet hatálya alá tartozó intézkedések esetében: »Az ezen intézkedés alapján nyújtott bármely támogatás összhangban van az (elsődleges termelésre vonatkozó) 1535/2007/EK de minimis rendelettel vagy a« (mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására vonatkozó) 1998/2006/EK de minimis rendelettel (3),

—	jóváhagyott támogatási rendszerek esetében: az állami támogatást jóváhagyó bizottsági határozatra való hivatkozás, ideértve az állami támogatás számát és a jóváhagyó levél hivatkozási számát is.

—	a csoportmentességi támogatás esetében: az egyedi csoportmentességi rendeletre (azaz vagy az 1857/2006/EK rendeletre vagy a 800/2008/EK bizottsági rendeletre (4) való hivatkozás és a nyilvántartási szám.

2. táblázat

Általános adatlap (5)

Tagállam (6): …

Az érintett régió(k) (ha alkalmazható): …

1. A támogatás azonosítása

1.1.	A támogatás megnevezése (vagy egyedi támogatás esetén a kedvezményezett vállalkozás neve): …

1.2.

A támogatás céljának rövid leírása:

…

Elsődleges cél (kérjük, hogy csak egyet jelöljön meg):

	Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán (az 1234/2007/EK rendelet 103p. cikke)
	Szüreti biztosítás (az 1234/2007/EK rendelet 103t. cikke)
	Beruházások (az 1234/2007/EK rendelet 103u. cikke)

1.3.

Támogatási rendszer – egyedi támogatás

Az adatszolgáltatás a következőkre vonatkozik:

	támogatási rendszer
	egyedi támogatás

2. Nemzeti jogalap

A nemzeti jogalap címe, beleértve a végrehajtási rendelkezéseket is:

…

3. Kedvezményezettek

3.1.

A kedvezményezett(ek) elhelyezkedése

	támogatásban nem részesülő régió(k)ban
	az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján támogatásra jogosult régió(k)ban (részletezze NUTS 3. vagy annál alacsonyabb szinten):
	az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján támogatásra jogosult régió(k)ban (részletezze NUTS 2. vagy annál alacsonyabb szinten):
	vegyesen: (pontosítsa) …

3.2.

Egyedi támogatás esetén:

A kedvezményezett neve: …

A kedvezményezett típusa:



Kkv

Alkalmazottak száma: …

Éves forgalom: …

Éves mérlegfőösszeg: …

Függetlenség: …



Nagyvállalkozás

3.3.

Támogatási program esetén:

A kedvezményezettek típusa:

	minden cég (nagyvállalkozások és kis- és középvállalkozások)
	csak nagyvállalkozások
	kis- és középvállalkozások
	középvállalkozások
	kisvállalkozások
	mikrovállalkozások
	a következő kedvezményezettek: …

A kedvezményezettek becsült száma:

	kevesebb mint 10
	11 és 50 közötti
	51 és 100 közötti
	101 és 500 közötti
	501 és 1 000 közötti
	1 000-nél több

4. A támogatás formája és a finanszírozás eszközei

A kedvezményezett rendelkezésére bocsátott támogatás formája (pontosítsa, adott esetben az egyes intézkedések esetén külön-külön) (pl. közvetlen támogatás, kedvezményes kamatozású kölcsön …):

…

3. táblázat

A harmadik országok piacán folytatott promóciós tevékenységekkel kapcsolatos támogatásra vonatkozó kiegészítő adatlap (az 1234/2007/EK rendelet 103p. cikke) (7)

Tagállam (8): …

Az érintett régió(k) (ha alkalmazható): …

Igazoljuk, hogy::

	a reklámkampány nem bizonyos vállalkozásokra irányul;
	a reklámkampány következtében más tagállamokból származó termékek eladása nem kerül veszélybe, illetve ezeket a termékeket nem tüntetik fel kedvezőtlenül;
	a reklámkampány összhangban van a 3/2008/EK rendelet alapelveivel, ideértve azt a követelményt is, hogy a reklámkampány ne irányuljon márkanevekre. (E nyilatkozat alátámasztásához adatokat kell rendelkezésre bocsátani a 3/2008/EK rendelet elveinek való megfelelésről).

4. táblázat

A szüreti biztosítással kapcsolatos támogatásokra vonatkozó kiegészítő adatlap (az 1234/2007/EK rendelet 103t. cikke) (9)

Tagállam (10): …

Az érintett régió(k) (ha alkalmazható): …

Igazoljuk, hogy:

	a támogatási intézkedés nem írja elő a nagyvállalkozások és/vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalomba hozatalával foglalkozó társaságok biztosítási díjainak fizetését;
	a kockázat fedezetének lehetősége nem pusztán egy biztosítótársasághoz vagy vállalatcsoporthoz kapcsolódik;
	a támogatásnak nem feltétele az érintett tagállamban székhellyel rendelkező társasággal kötött biztosítási szerződés.

Az a biztosítás, amelynek díját részben az érintett támogatási intézkedés alapján finanszírozzák, a következő károkat fedezi:



a)	csak az 1857/2006/EK rendelet 2. cikkének 8. pontjában foglaltak szerinti, természeti csapáshoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károk;



b)	a fent említett károk és éghajlati jelenségek okozta egyéb károk;



c)	állat- és növénybetegségek vagy kártevőfertőzés okozta károk (az ebben a pontban említett egyéb károkkal együtt vagy azok nélkül).

Javasolt támogatási intenzitás: …%

Megjegyzés:

amennyiben csak a (fenti 2. pont a) alpontja szerinti) első eset áll fenn, a maximális támogatási arány 80 %, minden más esetben pedig (tehát a fenti 2. pont b) és c) alpontja melletti négyzetek megjelölése esetén) 50 %.

Ezek a feltételek az 1234/2007/EK rendelet 103n. cikkének (4) bekezdésével összhangban a nemzeti és a közösségi hozzájárulás halmozott összegének maximális intenzitására vonatkoznak.

5. táblázat

A beruházási támogatásra vonatkozó kiegészítő adatlap (az 1234/2007/EK rendelet 103u. cikke) (11)

Tagállam (12): …

Az érintett régió(k) (ha alkalmazható): …

1. A támogatás alkalmazási köre és kedvezményezettjei

1.1.

A támogatást az alábbi területen megvalósuló, a vállalkozás összteljesítményét javító tárgyi vagy nem tárgyi beruházásokra nyújtják (kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet):

	feldolgozó létesítmények
	borászati infrastruktúra
	borforgalmazás

1.2.

A támogatás a következőkre vonatkozik (kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet):

	az 1234/2007/EK rendelet XIb. mellékletében említett termékek előállítása vagy forgalmazása
	az 1234/2007/EK rendelet XIb. mellékletében említett termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztése.

1.3.

Igazoljuk, hogy a támogatásnyújtás nem a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásra irányul:



igen

1.4.

Ez az adatszolgáltatás úgy tekintendő, hogy a mezőgazdasági iránymutatás következő rendelkezésének hatálya alá tartozik, és következésképpen – megfelelő esetben – igazoljuk a következőt:

1.4.1.

	IV.B.2. pont, a) alpont [a 800/2008/EK rendelet 15. cikke]; ebben az esetben igazoljuk, hogy:
	a támogatás eleget tesz a 800/2008/EK rendelet 15. cikkének (kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatás)

1.4.2.

	IV.B.2. pont, b) alpont [a 800/2008/EK rendelet 13. cikke]; ebben az esetben igazoljuk, hogy:
	a támogatás eleget tesz a 800/2008/EK rendelet 13. cikkének (regionális beruházási támogatás)

1.4.3.



IV.B.2. pont, c) alpont [Iránymutatás a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról (13)]; ebben az esetben igazoljuk, hogy:



a támogatás eleget tesz a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló bizottsági iránymutatásban megállapított feltételeknek (ebben az esetben a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás alapján kell elvégezni az említett támogatás értékelését. A bejelentéshez használatos általános formanyomtatvány [az 1627/2006/EK bizottsági rendelet (14) melléklete] vonatkozó részeit ki kell tölteni.)

1.4.4.

	IV.B.2. pont, d) alpont [támogatás regionális támogatásra nem jogosult régiókban lévő középvállalkozások számára]; ebben az esetben:

van olyan kedvezményezett, amely kkv:

	igen
	nem

Ha igen, a fenti 1.4.1. pont alkalmazandó [a mezőgazdasági iránymutatás IV.B.2 pontjának a) alpontja].

Ha nem, igazoljuk, hogy támogatásban csak középvállalkozás (azaz kevesebb mint 750 alkalmazottal vagy kevesebb mint 200 millió EUR-s forgalommal rendelkező vállalkozás) részesül:



igen

Ebben az esetben a bejelentéshez használatos általános formanyomtatvány (az 1627/2006/EK rendelet melléklete) támogatható költségekre vonatkozó részét ki kell tölteni.

2. Egyedi támogatás

A támogatható beruházások meghaladhatják a 25 millió EUR-t, a támogatások összege pedig a 12 millió EUR-t:

	igen
	nem

Ha igen, a következőkben a támogatás egyedi értékeléséhez valamennyi információt rendelkezésre bocsátunk:

…

3. Támogatási intenzitás

Megjegyzés:

a feltételek az 1234/2007/EK rendelet 103n. cikkének (4) bekezdésével összhangban a nemzeti és a közösségi hozzájárulás halmozott összegének maximális intenzitására vonatkoznak.

3.1.

Ha a kedvezményezettek kkv-k (a 800/2008/EK rendelet 15. cikke), a maximális támogatási intenzitás a támogatható beruházások esetében a következő:

3.1.1.

legkülső régiók: … (legfeljebb 75 %)

3.1.2.

kisebb égei-tengeri szigetek (15): … (legfeljebb 65 %)

3.1.3.

a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint támogatásra jogosult régiók: … (legfeljebb 50 %)

3.1.4.

egyéb régiók: … (legfeljebb 40 %)

3.2.

A 800/2008/EK rendelet (regionális beruházási támogatásra vonatkozó) 13. cikke vagy a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló bizottsági iránymutatás hatálya alá tartozó támogatás esetében a maximális támogatási intenzitás a következő:

3.2.1.

a kkv-k esetében:

3.2.1.1.

a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti régiókban megvalósuló támogatható beruházások: … (legfeljebb 50 % vagy az érintett tagállam esetében a 2007–2013-as időszakra jóváhagyott regionális térképen meghatározott legnagyobb összeg)

3.2.1.2.

regionális támogatásra jogosult támogatható beruházások egyéb régiókban: … (legfeljebb 40 % vagy az érintett tagállam esetében a 2007–2013-as időszakra jóváhagyott regionális térképen meghatározott legnagyobb összeg)

3.2.2.

az 1698/2005/EK rendelet 28. cikkének (3) bekezdése szerinti középvállalkozások (amelyek nem kkv-k, de kevesebb mint 750 alkalmazottal vagy kevesebb mint 200 millió EUR-s forgalommal rendelkeznek):

3.2.2.1.

a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint támogatásra jogosult régiókban megvalósuló támogatható beruházások: … (legfeljebb 25 % vagy az érintett tagállam esetében a 2007–2013-as időszakra jóváhagyott regionális térképen meghatározott legnagyobb összeg)

3.2.2.2.

regionális támogatásra jogosult támogatható beruházások egyéb régiókban: … (legfeljebb 20 % vagy az érintett tagállam esetében a 2007–2013-as időszakra jóváhagyott regionális térképen meghatározott legnagyobb összeg)

3.2.3.

Van olyan kedvezményezett, amelyik nagyobb a 3.2.2. pontban említett középvállalkozásnál (azaz nagyvállalkozás):

	igen
	nem

Ha igen, igazoljuk, hogy a maximális támogatási intenzitás megegyezik az érintett tagállamok tekintetében a 2007–2013-as időszakra jóváhagyott regionális támogatási térképen meghatározott maximális összeggel, vagy alacsonyabb annál:



igen

Ebben az esetben a maximális támogatási intenzitásról említést kell tenni a fent említett regionális támogatási térképen.

A vonatkozó maximális támogatási intenzitás a megfelelő regionális támogatási térképen: … %.

3.3.	A regionális támogatásra nem jogosult régiókban lévő középvállalkozások számára nyújtott beruházási támogatások esetén a maximális támogatási intenzitás: … (legfeljebb 20 %).

4. Támogathatósági kritériumok és kiadások

4.1.

Igazoljuk, hogy:



a támogatás nem használható fel olyan beruházásokra, amelyekre a közös piacszervezés – beleértve az EMGA által finanszírozott közvetlen támogatási rendszereket – termelési vagy közösségi támogatási korlátozásokat állapít meg az egyéni gazdálkodók, a gazdaságok vagy a feldolgozó üzemek szintjén, és amelyek révén a termelés meghaladná az említett korlátozásokat;



közép- vagy nagyvállalkozások esetén a támogatás nem vonatkozik használt berendezések vásárlására.

4.2.

A regionális támogatásokra nem jogosult régiókban nyújtott beruházási támogatások esetén:

A beruházások elszámolható költségei teljes mértékben megfelelnek a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló bizottsági iránymutatásban felsorolt elszámolható költségeknek:

	igen
	nem

Ha nem, és ha a kedvezményezettek kkv-k, igazoljuk, hogy a támogatható költségek összhangban vannak a 800/2008/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével:



igen

5. Egyéb információ

Az adatszolgáltatáshoz csatolták azokat a dokumentumokat, amelyek alátámasztják, hogy a támogatás meghatározott strukturális és területi igényeket és strukturális hátrányokat tükröző, egyértelműen meghatározott célkitűzésekre irányul.

	igen
	nem

Ha igen, az említett dokumentumokat mellékletben csatolni kell e kiegészítő adatlaphoz.”

(1) Az e rendelet 37a. cikkének (2) bekezdésében említett adatszolgáltatás.

(2) Kérjük OP betűszavakkal megadni.

(3) Kérjük, tüntesse fel, hogy melyik rendelet alkalmazandó.

(4) A Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) (HL L 214., 2008.8.9., 3. o.).

(5) Az e rendelet 37a. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett adatszolgáltatás.

(6) Kérjük OP betűszavakkal megadni.

(7) Az e rendelet 37a. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett adatszolgáltatás.

(8) Kérjük OP betűszavakkal megadni.

(9) Az e rendelet 37a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett adatszolgáltatás.

(10) Kérjük OP betűszavakkal megadni.

(11) Az e rendelet 37a. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett adatszolgáltatás.

(12) Kérjük OP betűszavakkal megadni.

(13) HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(14) HL L 302., 2006.11.1., 10. o.

(15) A 2019/93/EGK tanácsi rendelet (HL L 184., 1993.7.27., 1. o.)

IRÁNYELVEK

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/16

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/80/EK IRÁNYELVE

(2009. július 13.)

a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok kezelőszerveinek, ellenőrző és visszajelző lámpáinak jelöléséről

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)	A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok kezelőszerveinek, ellenőrző és visszajelző lámpáinak jelöléséről szóló, 1993. június 14-i 93/29/EGK tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)

A 93/29/EGK irányelv egyike a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 2002. március 18-i 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) felváltott, a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 1992. június 30-i 92/61/EGK tanácsi irányelv szerinti EK-típus-jóváhagyási rendszerre vonatkozó egyedi irányelveknek és a kezelőszervek, ellenőrző és visszajelző lámpák megjelölése tekintetében műszaki előírásokat állapít meg a motorok és segédmotoros kerékpárok tervezésére és felépítésére vonatkozóan. Ezek a műszaki előírások a tagállamok jogszabályainak közelítését szolgálják annak érdekében, hogy a 2002/24/EK irányelvben meghatározott EK-típusjóváhagyást valamennyi gépjárműtípus vonatkozásában alkalmazni lehessen. Következésképpen a 2002/24/EK irányelv által meghatározott, a járműrendszerekre, -alkatrészekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó rendelkezések ezen irányelvre is alkalmazandók.

(3)	A harmadik országokban a piacrajutás megkönnyítése érdekében meg kell teremteni ezen irányelv és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ–EGB) 60. számú előírásának (6) rendelkezései között az egyenértékűséget.

(4)	Ez az irányelv nem érinti az irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó, a III. melléklet B. részében meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezt az irányelvet kell alkalmazni a 2002/24/EK irányelv 1. cikkében említett valamennyi járműtípus kezelőszerveinek, ellenőrző és visszajelző lámpáinak megjelölésére.

2. cikk

A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok kezelőszerveinek, ellenőrző és visszajelző lámpáinak jelölésére vonatkozó EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásához szükséges eljárást, valamint e járművek szabad mozgásának feltételeit a 2002/24/EK irányelv II., illetve III. fejezete rögzíti.

3. cikk

(1) A 2002/24/EK irányelv 11. cikkének megfelelően ezen irányelv rendelkezései egyenértékűek az ENSZ–EGB 60. számú előírásának rendelkezéseivel.

(2) A tagállamok EK-alkatrész-típusjóváhagyást kiadó illetékes hatóságai elfogadják az (1) bekezdésben említett ENSZ–EGB rendelet előírásainak megfelelően kiadott jóváhagyásokat, valamint a megfelelő alkatrész-típusjóváhagyási jeleket, az ezen irányelv szerint kiadott megfelelő jóváhagyások alternatívájaként.

4. cikk

Ezt az irányelvet a 2002/24/EK irányelv 18. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint módosítani lehet, tekintettel:

a)	a 3. cikkben említett ENSZ–EGB-előírás módosításaira;

b)	az I. és II. mellékleteknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítására.

5. cikk

(1) A tagállamok a kezelőszerveivel, ellenőrző és visszajelző lámpáival kapcsolatos okokból:

—	nem tagadhatják meg egy motorkerékpár- és segédmotoroskerékpár-típusra vonatkozó EK-típusjóváhagyás megadását, vagy

—	nem tilthatják meg motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését,

amennyiben a kezelőszervek, ellenőrző és visszajelző lámpák jelölése megfelel ezen irányelv követelményeinek.

(2) A tagállamok megtagadják az EK-típusjóváhagyás megadását a kezelőszervek, ellenőrző és visszajelző lámpák jelölésével kapcsolatos okok alapján minden új motorkerékpár- és segédmotoroskerékpár-típusra, ha ezen irányelv követelményei nem teljesülnek.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

6. cikk

A III. melléklet A. részében említett irányelvvel módosított 93/29/EGK irányelv hatályát veszti, a III. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

7. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt az irányelvet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

8. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

E. ERLANDSSON

(1) HL C 325., 2006.12.30., 28. o.

(2) Az Európai Parlament 2007. június 19-i véleménye (HL C 146. E, 2008.6.12., 72. o.) és a Tanács 2009. július 7-i határozata.

(3) HL L 188., 1993.7.29., 1. o.

(4) Lásd a III. melléklet A részét.

(5) HL L 124., 2002.5.9., 1. o.

(6) E/ECE/TRANS/505 – Add. 59.

I. MELLÉKLET

ELŐÍRÁSOK A MOTORKERÉKPÁROK ÉS SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROK KEZELŐSZERVEINEK, ELLENŐRZŐ ÉS VISSZAJELZŐ LÁMPÁINAK EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓAN

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

1.1.	„kezelőszerv”: a járműnek minden olyan része vagy berendezése, amelyeket a vezető közvetlenül tud működtetni, és ezáltal a jármű vagy az egyes részek üzemi állapotának, illetve működésének megváltoztatását idézi elő;

1.2.	„ellenőrző lámpa”: az a jelzés, amely egy készülék működtetését, üzemelését vagy kritikus állapotát, üzemzavart vagy egy funkció kimaradását jelzi;

1.3.	„visszajelző lámpa”: egy olyan készülék, amely információkat ad egy rendszer vagy egy egység rendeltetésszerű működéséről vagy állapotáról, például egy folyadék töltési szintjéről;

1.4.	„szimbólum”: képi megjelenítés egy kezelőszerv, ellenőrző lámpa vagy egy visszajelző lámpa megjelöléséhez.

2. ELŐÍRÁSOK

2.1. Megjelölés

A járműbe a 2.1.5. pont szerint beépített kezelőszerveket, ellenőrző és visszajelző jelzőlámpákat a következő rendelkezéseknek megfelelően kell megjelölni.

2.1.1.

A szimbólumok egyértelműen térjenek el a háttér tónusától.

2.1.2.

A szimbólumokat a kezelőszerven vagy a megjelölendő kezelőszerv ellenőrző lámpáján vagy ezek közelében kell elhelyezni. Ha ez nem lenne lehetséges, akkor a szimbólumot és a kezelőszervet vagy az ellenőrző lámpát a lehető legrövidebb folyamatos vonallal kell összekötni.

2.1.3.

A távolsági fényt párhuzamosan futó vízszintes vonalakkal, a tompított fényt párhuzamosan futó, lefelé irányított vonalakkal kell ábrázolni.

2.1.4.

Ha az optikai ellenőrző lámpákhoz színeket használnak, akkor azok jelentése az alábbi legyen:

— piros: veszély,

— borostyán: figyelmeztetés,

— zöld: rendeltetésszerű működés.

A kék szín csak a távolsági fény visszajelző lámpájánál használható.

2.1.5.

A szimbólumok megjelölése és megjelenítése

1. ábra

A fényszóróműködtető készülék távolsági fényhez

A visszajelző lámpa színe: kék.

2. ábra

A fényszóróműködtető készülék tompított fényhez

A visszajelző lámpa színe: zöld.

3. ábra

Menetirányjelző

Megjegyzés: ha a bal és jobb oldali menetirányjelzőhöz külön visszajelző tartozik, a két nyilat külön is lehet használni.

A visszajelző lámpa színe: zöld.

4. ábra

Veszélyjelző lámpa (elakadásjelző)

Két lehetőség van:

—	a megjelöléshez a szöveg mellett szimbólum elhelyezése ellenőrző lámpa színe: piros vagy

—	a 3. ábrán bemutatott két menetirányjelző nyíl egyidejű villogása.

5. ábra

Kézi működtetésű hidegindító készülék (szivató)

A visszajelző lámpa színe: borostyán.

6. ábra

Hangjelző berendezés.

7. ábra

Tüzelőanyagtartály-töltési szintjelző

A visszajelző lámpa színe: borostyán.

8. ábra

A motorhűtő folyadék hőmérsékletjelzője

A visszajelző lámpa színe: piros.

9. ábra

Akkumulátortöltési-állapotjelző

A visszajelző lámpa színe: piros.

10. ábra

Kenőanyagnyomás-jelző

A visszajelző lámpa színe: piros.

11. ábra

Ködfényszóró (3)

A visszajelző lámpa színe: zöld.

12. ábra

Hátsó helyzetjelző ködlámpa (3)

A visszajelző lámpa színe: borostyán.

13. ábra

Működtető készülék a gyújtáshoz vagy a kiegészítő járulékos motorleállító készülékhez, „KI” helyzet

14. ábra

Működtető készülék a gyújtáshoz vagy a kiegészítő járulékos motorleállító készülékhez „BE” helyzet

15. ábra

Világításkapcsoló

A visszajelző lámpa színe: zöld.

16. ábra

Oldalsó helyzetjelző lámpák

Megjegyzés: Ha nincs külön kapcsoló, a 15. ábrán látható szimbólummal lehet jelölni.

A visszajelző lámpa színe: zöld.

17. ábra

Üresjárat jelzése

A visszajelző lámpa színe: zöld.

18. ábra

Elektromos indító (önindító)

(1)	A bekeretezett területek egyszínűek lehetnek.

(2)	A szimbólum sötétre színezett részét körvonalai pótolhatják; ebben az esetben a rajzon fehérrel feltüntetett részt sötétre kell színezni.

(3)	Ha egy kezelőszerkezettel működtetik a ködfényszórót és a hátsó ködlámpát is, akkor a ködfényszóró szimbólumát kell használni.

Függelék

A 2.1.5. pontban ismertetett szimbólumok alapmintájának felépítése

Az alapminta a következőket foglalja magában:

1.	egy alapnégyzet, 50 mm-es oldalhosszúsággal, ez az oldalhosszúság az eredeti „a” névleges értékének felel meg;

2.	egy 56 mm átmérőjű alapkör, amelynek körülbelül akkora a területe, mint az alapnégyzeté (1);

3.	egy második kör, 50 mm átmérővel, amelyet az alapnégyzet foglal magában (1);

4.	egy második négyzet, amelynek sarkai az alapkörön (2) fekszenek, és oldalai párhuzamosak az alapnégyzetével (1);

5. és 6.

két négyszög ugyanakkora területtel, mint az alapnégyzet (1), amelyeknek az oldalai merőlegesek egymásra, és úgy vannak elhelyezve, hogy azok az alapnégyzet szemközti oldalait egymással szimmetrikus pontokban metszik;

7.	egy harmadik négyzet, amelynek oldalai az alapnégyzet (1) és az alapkör (2) metszési pontjaihoz képest 45°-os szögben futnak, ebből adódik az alapminta legnagyobb vízszintes és függőleges mérete;

8.	egy szabálytalan nyolcszög, olyan egyenesekből áll, amelyek a négyzet (7) oldalaival 30°-os szöget zárnak be.

Az alapmintát 12,5 mm-es osztású olyan raszterre vitték fel, amely egybeesik az alapnégyzettel (1).

II. MELLÉKLET

1. függelék

Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár kezelőszerveinek, ellenőrző és visszajelző lámpáinak jelölésére vonatkozó adatközlő lap

(az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez kell csatolni, ha azt a jármű EK-típus-jóváhagyási kérelemétől elkülönülten nyújtják be)

Sorszám (a kérelmező adja meg):

A motorkerékpár- és segédmotoroskerékpár-típus kezelőszerveinek, ellenőrző és visszajelző lámpáinak jelölésére vonatkozó EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelem tartalmazza a 2002/24/EK irányelv 1. részének A. szakasza II. melléklete alatti pontokban meghatározott adatokat:

—

0.1.,

—

0.2.,

—

0.4–0.6.,

—

9.2.1.

2. függelék

A hatóság megnevezése

EK-alkatrész-típusjóváhagyás motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok kezelőszerveinek, ellenőrző és visszajelző lámpáinak megjelölésére

MINTA

A műszaki szolgálat … számú jegyzőkönyve … Date: …

EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: … a kiterjesztés száma …

1.	A jármű márkajele …

2.	A jármű tipusa, adott esetben kivitelei és változataí …

3.	A gyártó neve és címe …

4.	A gyártó megbízottjának (ha van) neve és címe … …

5.	A járművet vizsgálatra bemutatták …

6.	EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva (1)

Hely …

Kelt …

Aláírás …

(1) A nem kívánt rész törlendő.

III. MELLÉKLET

A RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosítása

(a 6. cikkben említve)

A Tanács 93/29/EGK irányelve	(HL L 188., 1993.7.29., 1. o.)
A Bizottság 2000/74/EK irányelve	(HL L 300., 2000.11.29., 24. o.)

B RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre és alkalmazásra előírt határidők listája

(a 6. cikkben említve)

Irányelv	Átültetés határideje	Alkalmazás napja
93/29/EGK	1994. december 14.	1995. június 14. (1)
2000/74/EK	2001. december 31.	2002. január 1. (2)

(1) Összhangban a 93/29/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével:

„Az első albekezdésben megadott időponttól kezdve a tagállamok a kezelőszervekre, ellenőrző és visszajelző lámpák jelölésére vonatkozó okokból nem tilthatják meg azoknak a járműveknek az első forgalomba helyezését, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek.”

Az említett nap 1994. december 14.; lásd a 93/29/EGK irányelv 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdését.

(2) Összhangban a 2000/74/EK irányelv 2. cikkével:

„1. 2002. január 1-jei hatállyal a tagállamok a kezelőszerveivel, ellenőrző és visszajelző lámpáival kapcsolatos okokból:

—	nem tagadhatják meg egy motorkerékpár- vagy segédmotoroskerékpár-típusra vonatkozó EK-típusjóváhagyás megadását, vagy

—	nem tilthatják meg motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését,

amennyiben a kezelőszervek, ellenőrző és visszajelző lámpák jelölése megfelel az ezen irányelvvel módosított 93/29/EGK irányelv követelményeinek.

2. 2002. július 1-jétől kezdve a tagállamok megtagadják az EK-típusjóváhagyás megadását a kezelőszervek, ellenőrző és visszajelző lámpák jelölésével kapcsolatos okok alapján minden új motorkerékpár- és segédmotoroskerékpár-típusra, ha az ezen irányelvvel módosított 93/29/EGK irányelv követelményei nem teljesülnek.”

IV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A 93/29/EGK irányelv	A 2000/74/EK irányelv	Ezen irányelv
1. és 2. cikk		1. és 2. cikk
3. cikk, első bekezdés		3. cikk, (1) bekezdés
3. cikk, második bekezdés		3. cikk, (2) bekezdés
4. cikk, bevezető mondatrész		4. cikk, bevezető mondatrész
4. cikk, első francia bekezdés		4. cikk, a) pont
4. cikk, második francia bekezdés		4. cikk, b) pont
5. cikk, (1) bekezdés		—
	2. cikk (1) bekezdés	5. cikk, (1) bekezdés
	2. cikk (2) bekezdés	5. cikk, (2) bekezdés
5. cikk, (2) bekezdés		5. cikk, (3) bekezdés
—		6. és 7. cikk
6. cikk		8. cikk
I. és II. melléklet		I. és II. melléklet
—		III. melléklet
—		IV. melléklet

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/29

A BIZOTTSÁG 2009/97/EK IRÁNYELVE

(2009. augusztus 3.)

a 2003/90/EK és a 2003/91/EK irányelvnek a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló, 2002. június 13-i 2002/53/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára,

tekintettel a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/55/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára,

mivel:

(1)

A Bizottság a 2003/90/EK (3) és a 2003/91/EK irányelvek (4) elfogadásával kívánta biztosítani, hogy a tagállamok által nemzeti fajtajegyzékükbe felvett fajták a minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában megfelelnek a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) által megállapított iránymutatásoknak, amennyiben ilyen iránymutatások léteznek. Egyéb fajtákra vonatkozóan az irányelvek előírják, hogy az Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Szövetség (UPOV) iránymutatásai alkalmazandók.

(2)	A Közösségi Növényfajta-hivatal azóta számos egyéb faj vonatkozásában is készített iránymutatásokat, illetve már létezőket naprakésszé tett.

(3)	A 2003/90/EK irányelvhez iránymutatásokat kell csatolni azon új fajok tekintetében, amelyeket nemrég vettek fel a fajoknak a 66/401/EGK (5) és 66/402/EGK (6) tanácsi irányelvek által szabályozott jegyzékére.

(4)	A 2003/90/EK és a 2003/91/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2003/90/EK irányelv I. és II. melléklete helyébe az ezen irányelv mellékletének A. részében foglalt szöveg lép.

2. cikk

A 2003/91/EK irányelv mellékleteinek helyébe az ezen irányelv mellékletének B. részében foglalt szöveg lép.

3. cikk

A 2010. január 1-je előtt megkezdett vizsgálatok esetében a tagállamok alkalmazhatják a 2003/90/EK és a 2003/91/EK irányelveknek az ezen irányelv által történő módosítás előtt hatályos szövegét.

4. cikk

A tagállamok legkésőbb 2009. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamoknak e rendelkezéseket 2010. január 1-jétől kell alkalmazniuk.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

5. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. augusztus 3-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 193., 2002.7.20., 1. o.

(2) HL L 193., 2002.7.20., 33. o.

(3) HL L 254., 2003.10.8., 7. o.

(4) HL L 254., 2003.10.8., 11. o.

(5) HL 125., 1966.7.11., 2298/66. o.

(6) HL 125., 1966.7.11., 2309/66. o.

MELLÉKLET

A. RÉSZ

„

I. MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett azon fajok jegyzéke, amelyeknek meg kell felelniük a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) által kiadott vizsgálati jegyzőkönyveknek

Tudományos név	Közhasználatú név	CPVO-jegyzőkönyv
Pisum sativum L.	Takarmányborsó	2003.11.6-i TP 7/1
Vicia faba L.	Lóbab	2004.3.25-i TP Broadbean/1
Brassica napus L.	Káposztarepce	2004.3.25-i TP 36/1
Helianthus annuus L.	Napraforgó	2002.10.31-i TP 81/1
Linum usitatissimum L.	Len/olajlen	2007.3.21-i TP 57/1
Avena nuda L.	Csupasz zab	2003.11.6-i TP 20/1
Avena sativa L. (továbbá A. byzantina K. Koch)	Zab és bizánci zab	2003.11.6-i TP 20/1
Hordeum vulgare L.	Árpa	2003.11.6-i TP 19/2
Oryza sativa L.	Rizs	2004.11.18-i TP 16/1
Secale cereale L.	Rozs	2002.10.31-i TP 58/1
xTriticosecale Wittm. ex A. Camus	A Triticum nemzetség valamely fajának és a Secale nemzetség valamely fajának keresztezéséből származó hibridek	2007.1.22-i TP 121/2
Triticum aestivum L.	Búza	2008.6.23-i TP 3/4
Triticum durum Desf.	Durumbúza	2003.11.6-i TP 120/2
Zea mays L.	Kukorica	2001.11.15-i TP 2/2
Solanum tuberosum L.	Burgonya	2005.12.1-i TP 23/2

E jegyzőkönyvek szövege megtalálható a Közösségi Növényfajta-hivatal honlapján (www.cpvo.europa.eu).

II. MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett azon fajok jegyzéke, amelyeknek meg kell felelniük az Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Szövetség által meghatározott vizsgálati iránymutatásoknak

Tudományos név	Közhasználatú név	UPOV-iránymutatás
Beta vulgaris L.	Takarmányrépa	1994.11.4-i TG/150/3
Agrostis canina L.	Ebtippan	1990.10.12-i TG/30/6
Agrostis gigantea Roth.	Óriás tippan	1990.10.12-i TG/30/6
Agrostis stolonifera L.	Tarackos tippan	1990.10.12-i TG/30/6
Agrostis capillaris L.	Cérnatippan	1990.10.12-i TG/30/6
Bromus catharticus Vahl	Prérifű	2001.4.4-i TG/180/3
Bromus sitchensis Trin.	Alaszkai rozsnok	2001.4.4-i TG/180/3
Dactylis glomerata L.	Csomós ebír	2002.4.17-i TG/31/8
Festuca arundinacea Schreber	Nádképű csenkesz	2002.4.17-i TG/39/8
Festuca filiformis Pourr.	Finomlevelű juhcsenkesz	2006.4.5-i TG/67/5
Festuca ovina L.	Juhcsenkesz	2006.4.5-i TG/67/5
Festuca pratensis Huds.	Réti csenkesz	2002.4.17-i TG/39/8
Festuca rubra L.	Vörös csenkesz	2006.4.5-i TG/67/5
Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina	Krajina – csenkesz	2006.4.5-i TG/67/5
Lolium multiflorum Lam.	Olasz perje	2006.4.5-i TG/4/8
Lolium perenne L.	Évelő perje	2006.4.5-i TG/4/8
Lolium x boucheanum Kunth	Hibrid perje	2006.4.5-i TG/4/8
Phleum nodosum L.	Kis komócsin	1984.11.7-i TG/34/6
Phleum pratense L.	Gumós komócsin	1984.11.7-i TG/34/6
Poa pratensis L.	Réti perje	1990.10.12-i TG/33/6
Lupinus albus L.	Fehér csillagfürt	2004.3.31-i TG/66/4
Lupinus angustifolius L.	Keskenylevelű csillagfürt	2004.3.31-i TG/66/4
Lupinus luteus L.	Sárga csillagfürt	2004.3.31-i TG/66/4
Medicago sativa L.	Lucerna	2005.4.6-i TG/6/5
Medicago x varia T. Martyn	Tarkavirágú lucerna	2005.4.6-i TG/6/5
Trifolium pratense L.	Vöröshere	2001.4.4-i TG/5/7
Trifolium repens L.	Fehérhere	2003.4.9-i TG/38/7
Vicia sativa L.	Tavaszi bükköny	1988.10.21-i TG/32/6
Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb.	Karórépa	2001.4.4-i TG/89/6
Raphanus sativus L. var. oleiformis Pers.	Takarmányretek	2001.4.4-i TG/178/3
Arachis hypogea L.	Földimogyoró	1985.11.13-i TG/93/3
Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs	Réparepce	2002.4.17-i TG/185/3
Carthamus tinctorius L.	Pórsáfrány	1990.10.12-i TG/134/3
Gossypium spp.	Gyapot	2001.4.4-i TG/88/6
Papaver somniferum L.	Mák	1999.3.24-i TG/166/3
Sinapis alba L.	Fehér mustár	2001.4.4-i TG/179/3
Glycine max (L.) Merrill	Szójabab	1998.4.1-i TG/80/6
Sorghum bicolor (L.) Moench	Cirok	1989.10.6-i TG/122/3

Ezen iránymutatások szövege megtalálható az UVOP honlapján (www.upov.int).

”

B. RÉSZ

„

I. MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett azon fajok jegyzéke, amelyeknek meg kell felelniük a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) által kiadott vizsgálati jegyzőkönyveknek

Tudományos név	Közhasználatú név	CPVO-jegyzőkönyv
Allium cepa L. (Cepa csoport)	Vöröshagyma	2009.4.1-i TP 46/2
Allium cepa L. (Aggregatum csoport)	Salottahagyma	2009.4.1-i TP 46/2
Allium porrum L.	Póréhagyma	2009.4.1-i TP 85/2
Allium sativum L.	Fokhagyma	2004.3.25-i TP 162/1
Allium schoenoprasum L.	Metélőhagyma	2009.4.1-i TP 198/1
Apium graveolens L.	Zeller	2008.3.13-i TP 82/1
Apium graveolens L.	Gumós zeller	2008.3.13-i TP 74/1
Asparagus officinalis L.	Spárga	2002.3.27-i TP 130/1
Beta vulgaris L.	Cékla, beleértve a cheltenham répát is	2009.4.1-i TP 60/1
Brassica oleracea L.	Karfiol	2001.11.15-i TP 45/1
Brassica oleracea L.	Brokkoli, vagy Calabrese brokkoli	2007.3.21-i TP 151/2
Brassica oleracea L.	Kelbimbó	2005.12.1-i TP 54/2
Brassica oleracea L.	Karalábé	2004.3.25-i TP 65/1
Brassica oleracea L.	Kelkáposzta, fejes káposzta és vörös káposzta	2005.12.1-i TP 48/2
Brassica rapa L.	Kínai kel	2008.3.13-i TP 105/1
Capsicum annuum L.	Chili vagy paprika	2007.3.21-i TP 76/2
Cichorium endivia L.	Borzaslevelű és széleslevelű endívia	2005.12.1-i TP 118/2
Cichorium intybus L.	Ipari cikória	2005.12.1-i TP 172/2
Cichorium intybus L.	Cikóriasaláta	2005.3.25-i TP 173/1
Citrullus lanatus (Thumb.) Matsum. et Nakai	Görögdinnye	2007.3.21-i TP 142/1
Cucumis melo L.	Sárgadinnye	2007.3.21-i TP 104/2
Cucumis sativus L.	Salátauborka és fürtös uborka	2008.3.13-i TP 61/2
Cucurbita pepo L.	Cukkini	2004.3.25-i TP 119/1
Cynara cardunculus L.	Articsóka és kardi	2004.3.25-i TP 184/1
Daucus carota L.	Sárgarépa és takarmány sárgarépa	2008.3.13-i TP 49/3
Foeniculum vulgare Mill.	Édeskömény	2004.3.25-i TP 183/1
Lactuca sativa L.	Fejes saláta	2009.4.1-i TP 13/4
Lycopersicon esculentum Mill.	Paradicsom	2007.3.21-i TP 44/3
Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A. W. Hill	Petrezselyem	2007.3.21-i TP 136/1
Phaseolus coccineus L.	Futóbab	2007.3.21-i TP 9/1
Phaseolus vulgaris L.	Zöldbab (bokorbab és futóbab)	2009.4.1-i TP 12/3
Pisum sativum L. (partim)	Kifejtőborsó, velőborsó és cukorborsó	2003.11.6-i TP 7/1
Raphanus sativus L.	Retek	2002.3.27-i TP 64/1
Solanum melongena L.	Padlizsán vagy tojásgyümölcs	2008.3.13-i TP 117/1
Spinacia oleracea L.	Paraj	2008.3.13-i TP 55/2
Valerianella locusta (L.) Laterr.	Galambbegysaláta	2007.3.21-i TP 75/2
Vicia faba L. (partim)	Lóbab	2004.3.25-i TP Broadbean/1
Zea mays L. (partim)	Csemegekukorica és pattogatni való kukorica	2001.11.15-i TP 2/2

E jegyzőkönyvek szövege megtalálható a Közösségi Növényfajta-hivatal honlapján (www.cpvo.europa.eu).

II. MELLÉKLET

Tudományos név	Közhasználatú név	UPOV-iránymutatás
Allium fistulosum L.	Téli sarjadékhagyma	1998.4.1-i TG/161/3
Beta vulgaris L.	Mángold	2004.3.31-i TG/106/4
Brassica oleracea L.	Leveles kel	2004.3.31-i TG/90/6
Brassica rapa L.	Tarlórépa	2001.4.4-i TG/37/10
Cichorium intybus L.	Leveles cikória vagy olasz cikória	1996.10.18-i TG/154/3
Cucurbita maxima Duchesne	Sütőtök	2007.3.28-i TG/155/4
Raphanus sativus L.	Fekete retek	1999.3.24-i TG/63/6
Rheum rhabarbarum L.	Rebarbara	1999.3.24-i TG/62/6
Scorzonera hispanica L.	Feketegyökér	1988.10.21-i TG/116/3

Ezen iránymutatások szövege megtalálható az UPOV honlapján (www.upov.int).

”

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Tanács

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/35

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. február 16.)

az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság kormánya közötti, a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről

(2009/586/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 83. és 308. cikkére, összefüggésben annak 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)	Tekintve a versennyel kapcsolatos problémák növekvő nemzetközi méretét, erősíteni kell az e téren folytatott nemzetközi együttműködést.

(2)	A versenyjogi szabályok hatékony és eredményes végrehajtása fontos kérdés a piacok hatékony működése és a nemzetközi kereskedelem szempontjából.

(3)	A nemzetközi jogban a pozitív udvariasság elveinek kidolgozása és ezen elvek alkalmazása a Közösség és Dél-Korea versenyjogi szabályainak végrehajtásakor növelheti e jogszabályok alkalmazásának hatékonyságát.

(4)	E célból a Bizottság tárgyalásokat folytatott a Koreai Köztársaság kormányával a Közösség és Dél-Korea versenyjogi szabályainak alkalmazásáról szóló egyezményről.

(5)

Mivel a megállapodás magában foglalja az egyesüléseket és befolyásszerzéseket, amelyek a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (2) (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) hatálya alá tartoznak, amely lényegében a 308. cikken alapul, e határozatnak szintén az említett cikken kell alapulnia.

(6)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács az Európai Közösség nevében jóváhagyja az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság kormánya közötti, a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodást.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösséget jogilag kötelező aláírására jogosult személy(eke)t (3).

Kelt Brüsszelben, 2009. február 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

O. LIŠKA

(1) A 2008. december 4-i vélemény (a Hivatalos lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(3) A Tanács Főtitkársága gondoskodik a megállapodás hatálybalépése napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéséről.

MEGÁLLAPODÁS

a Koreai Köztársaság kormánya és az Európai Közösség között a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

egyrészről,

ÉS A KOREAI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

másrészről

(a továbbiakban: a Felek);

FELISMERVE, hogy a világ gazdaságai egyre szorosabban kapcsolódnak össze, ami különösen igaz az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság gazdaságára is;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság osztja azt az álláspontot, mely szerint piacaik hatékony működtetése, valamint mindkét fél fogyasztóinak gazdasági jóléte és kereskedelmi kapcsolataik szempontjából fontos szerepe van a versenyjogi szabályok hatékony és eredményes érvényesítésének;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a felek versenyjogi szabályainak hatékony és eredményes végrehajtását javítaná a felek e szabályok alkalmazása során tanúsított együttműködése és adott esetben az egymás közötti koordináció;

FELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy a felek versenyhatóságai közötti együttműködés hozzájárul kapcsolataik javításához és megerősítéséhez;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek között időnként különbségek merülhetnek fel versenyjogi szabályaiknak a mindkét fél számára jelentős érdekkel bíró magatartásokra vagy ügyletekre való alkalmazása tekintetében;

TUDOMÁSUL VÉVE a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Tanácsának a tagállamok között a nemzetközi kereskedelmet érintő versenyellenes magatartásokkal kapcsolatos együttműködéséről szóló, 1995. július 27-én és 28-án elfogadott felülvizsgált ajánlását;

TEKINTETTEL az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága és a Koreai Köztársaság Tisztességes Kereskedelem Bizottsága közötti, 2004. október 28-án megkötött egyetértési megállapodásra,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Cél és fogalommeghatározások

(1) E megállapodás célja, hogy hozzájáruljon a felek versenyjogának hatékony érvényesítéséhez azáltal, hogy előmozdítja a felek versenyhatóságai közötti együttműködést és koordinációt, továbbá hogy elkerülje vagy csökkentse a felek közötti konfliktusok lehetőségét valamennyi, a felek versenyjogának alkalmazásával kapcsolatos kérdésben.

(2) E megállapodás alkalmazásában az alábbi fogalmak meghatározása a következő:

a)	„versenyellenes tevékenység”: olyan tevékenység, amely valamelyik fél vagy mindkét fél versenyjogának értelmében a versenyjogi hatóságok által kiszabott szankciót vagy más korrekciós intézkedést vonhat maga után;

„versenyhatóság” és „versenyhatóságok”:

i.	az Európai Közösségben az Európai Közösségek Bizottsága, az Európai Közösség versenyjoga szerint ráruházott hatásköröket illetően; továbbá

ii.	a Koreai Köztársaságban Korea Tisztességes Kereskedelem Bizottsága.

„a tagállam illetékes hatósága”: az Európai Közösség minden egyes tagállamának egy olyan hatósága, amely hatáskörrel rendelkezik a versenyjog alkalmazásáért. E megállapodás aláírásakor az Európai Közösségek Bizottsága értesíti a Koreai Köztársaság kormányát e hatóságok jegyzékéről. A Bizottság szükség esetén a jegyzék naprakész változatáról is értesíti a Koreai Köztársaság kormányát.

„versenyjog”:

i.	az Európai Közösségben az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81., 82. és 85. cikke, és a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet, továbbá ezek végrehajtási rendeletei, valamint ezek módosításai; továbbá

ii.	a Koreai Köztársaságban a monopóliumokról szóló szabályozás és a tisztességes kereskedelemről szóló törvény, továbbá ezek végrehajtási rendeletei, valamint ezek módosításai;

e)	„jogérvényesítő tevékenység”: a versenyjognak valamely fél versenyhatósága által folytatott vizsgálat vagy eljárás útján történő alkalmazása.

2. cikk

Értesítések

(1) Mindkét fél versenyhatósága értesíti a másik fél versenyhatóságát azon jogérvényesítő tevékenységekről, amelyekről az értesítő versenyhatóság úgy ítéli meg, hogy azok a másik fél fontos érdekeit érinthetik.

(2) Azon jogérvényesítő tevékenységek, amelyek érinthetik a másik fél fontos érdekeit és amelyek lényegesek a másik fél jogérvényesítő tevékenységei tekintetében, többek között a következők:

a másik fél állampolgára vagy állampolgárai (az Európai Közösség esetében az Európai Közösség valamely tagállamának állampolgára vagy állampolgárai) ellen, illetve a másik fél területén alkalmazandó törvények és rendeletek alapján létesített vagy szervezett vállalkozás vagy vállalkozások ellen irányuló jogérvényesítő tevékenységek;

b)	az összefonódástól különböző, jelentős részben a másik fél területére is kiterjedő, korábban vagy jelenleg végzett versenyellenes tevékenységek elleni jogérvényesítő tevékenységek;

c)	olyan összefonódásra irányuló jogérvényesítő tevékenységek, amelyben az ügyletben részt vevő egy vagy több fél a másik fél területén alkalmazandó törvények és rendeletek alapján létesített vagy szervezett vállalkozás;

d)	olyan összefonódásra irányuló jogérvényesítő tevékenységek, amelyben az ügyletben részt vevő egy vagy több fél felett irányítást gyakorló vállalkozás a másik fél területén alkalmazandó törvények és rendeletek alapján létesített vagy szervezett vállalkozás;

e)	a másik fél által feltételezhetően ösztönzött, megkövetelt vagy jóváhagyott magatartásra irányuló jogérvényesítő tevékenységek; továbbá

f)	a másik fél területén egy meghatározott magatartás kifejezett előírását vagy betiltását maguk eredményező, vagy az azon a területen működő vállalkozásokra kötelező rendelkezéseket tartalmazó korrekciós intézkedésekre irányuló jogérvényesítő tevékenységek.

(3) Összefonódások tekintetében e cikk (1) bekezdése szerinti értesítésre az alábbi esetekben van szükség:

az Európai Közösség esetében

i.	a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti eljárások megindításakor;

ii.	egy kifogási nyilatkozat kibocsátásakor;

a Koreai Köztársaság esetében:

i.	a versenyhatóságnak a felülvizsgálati időszak kiterjesztésére vagy lehetséges versenyellenes hatásokkal járó összefonódásokra vonatkozó további anyagok benyújtására irányuló írásos kérelmének elkészültét megelőzően; továbbá

ii.	a vizsgálati jelentés kibocsátásakor.

(4) Összefonódástól eltérő tevékenységek tekintetében e cikk (1) bekezdése szerinti értesítésre az alábbi esetekben van szükség:

az Európai Közösség esetében:

i.	egy kifogási nyilatkozat kibocsátásakor;

ii.	határozat vagy egyezség elfogadásakor;

a Koreai Köztársaság esetében:

i.	a vizsgálati jelentés kibocsátásakor;

ii.	büntetőeljárás megindításakor;

iii.	határozat elfogadásakor.

(5) Az értesítésnek tartalmaznia kell különösen a vizsgálat alá vont felek nevét, a vizsgált tevékenységeket és a hozzájuk kapcsolódó piacokat, a vonatkozó jogi rendelkezéseket és a jogérvényesítő tevékenységek időpontját.

3. cikk

Jogérvényesítési együttműködés

(1) Mindkét fél versenyhatósága olyan mértékű támogatást nyújt a másik fél versenyhatóságának annak jogérvényesítő tevékenységeiben, amely megfelel a támogatást nyújtó fél törvényeinek és rendeleteinek és e fél fontos érdekeinek, továbbá az ésszerű mértékben rendelkezésre álló forrásainak.

(2) Mindkét fél versenyhatósága az adott fél törvényeinek és rendeleteinek, továbbá fontos érdekeinek megfelelő mértékben:

a)	tájékoztatja a másik fél versenyhatóságát saját, versenyellenes tevékenységeket érintő jogérvényesítő tevékenységeiről, amelyekről a tájékoztató versenyhatóság úgy ítéli meg, hogy károsan befolyásolhatják a versenyt a másik fél területén;

a másik fél versenyhatóságát ellátja bármely, birtokában lévő vagy tudomására jutó fontos információval azon versenyellenes tevékenységekről, amelyekről az információt nyújtó versenyhatóság úgy ítéli meg, hogy jelentősek lehetnek a másik fél versenyhatóságának jogérvényesítő tevékenysége szempontjából, vagy azt indokolttá tehetik; továbbá

c)	kérésre és e megállapodás rendelkezéseivel összhangban ellátja a másik fél versenyhatóságát a birtokában lévő, a másik fél versenyhatóságának jogérvényesítő tevékenysége szempontjából fontos információval.

4. cikk

A jogérvényesítő tevékenységek összehangolása

(1) Amennyiben mindkét fél versenyhatósága kapcsolódó ügyekben folytat jogérvényesítő tevékenységet, megfontolják jogérvényesítő tevékenységük törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban történő összehangolásának lehetőségét.

(2) Az egyes jogérvényesítő tevékenységek összehangolása lehetőségének megfontolásakor a felek versenyhatóságai figyelembe veszik egyebek között az alábbi tényezőket:

a)	a tevékenységek összehangolásának a versenyhatóságok azon képességére gyakorolt hatása, hogy elérjék jogérvényesítő tevékenységük célkitűzéseit;

b)	a felek versenyhatóságainak a jogérvényesítő tevékenységük végzéséhez szükséges információ megszerzésére irányuló képessége;

c)	a jogérvényesítő tevékenységek alá vont személyek esetében az ellentmondó kötelezettségek és szükségtelen terhek elkerülésének lehetősége;

d)	a források hatékonyabb kihasználásának lehetősége koordináción keresztül.

(3) Bármely összehangolt jogérvényesítő tevékenység során mindkét fél versenyhatósága oly módon folytatja jogérvényesítő tevékenységét, hogy közben gondosan figyelembe veszi a másik fél versenyhatósága által folytatott jogérvényesítő tevékenységek célkitűzéseit.

(4) Amennyiben mindkét fél versenyhatósága egymáshoz kapcsolódó ügyekben folytat jogérvényesítő tevékenységet, mindkét fél versenyhatósága a másik fél versenyhatóságának kérésére, és amennyiben az megfelel a megkeresett fél fontos érdekeinek, figyelembe veszi annak vizsgálatának lehetőségét, hogy azok a vállalkozások/személyek, akik bizalmas információkat adtak át e jogérvényesítő tevékenységgel kapcsolatban, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy ezeket az információkat megosszák a másik fél versenyhatóságával („bizalmasságról való lemondás”).

(5) A másik fél versenyhatóságának megfelelő értesítésére is figyelemmel bármely fél versenyhatósága bármikor korlátozhatja a jogérvényesítő tevékenységek összehangolását, és önállóan folytathat egy meghatározott jogérvényesítő tevékenységet.

5. cikk

Konfliktusok elkerülése (negatív udvariasság)

(1) Mindkét fél versenyhatósága körültekintően figyelembe veszi a másik fél fontos érdekeit jogérvényesítő tevékenységének minden szakaszában, beleértve a jogérvényesítő tevékenységek megkezdésére vonatkozó határozatokat, a jogérvényesítő tevékenységek alkalmazási körét és az egyes esetekben alkalmazott szankciókat vagy más korrekciós intézkedéseket.

(2) Amennyiben valamelyik fél versenyhatósága által tervezett meghatározott jogérvényesítő tevékenység érintheti a másik fél fontos érdekeit, az előbbi, mérlegelési jogának sérelme nélkül, mindent tőle telhetőt megtesz a következők érdekében:

a)	időben értesíti a másik felet a másik fél érdekeihez kapcsolódó jelentős fejleményekről;

b)	lehetőséget nyújt a másik félnek észrevételek megtételére; és

c)	figyelembe veszi a másik fél észrevételeit, a feleket illető független döntéshozatal tiszteletben tartása mellett.

Ezen cikk (2) bekezdésének alkalmazása nem érinti a felek 2. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti kötelezettségeit.

(3) Amennyiben valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy a versenyhatósága által végzett jogérvényesítő tevékenység a másik fél fontos érdekeit hátrányosan érintheti, a feleknek figyelembe kell venniük az alábbi tényezőket, bármely egyéb olyan tényező mellett, amely az egymással versengő érdekek megfelelő egyeztetésének szempontjából fontos lehet:

a)	a versenyellenes tevékenységeknek a jogérvényesítő tevékenységet folytató fél fontos érdekeire gyakorolt hatásainak relatív jelentősége a másik fél fontos érdekeire gyakorolt hatásokhoz viszonyítva;

b)	az egyik fél területén folyó magatartásból vagy ügyletekből eredő versenyellenes tevékenységnek tulajdonított relatív jelentőség, összehasonlítva a másik fél területén folyó magatartással vagy ügyletekkel;

c)	a másik fél ugyanazon természetes vagy jogi személyekre vonatkozó jogérvényesítő tevékenysége érintettségének mértéke;

d)	a magánszemélyeknek – akár természetes, akár jogi személyeknek – a két fél ellentmondó követelményei általi érintettségének mértéke.

6. cikk

Pozitív udvariasság

(1) Ha valamely fél versenyhatósága úgy véli, hogy a másik fél területén folytatott versenyellenes tevékenységek károsan befolyásolnák az előbbi fél fontos érdekeit, e versenyhatóság, figyelemmel a joghatósági összeütközés elkerülésének fontosságára, és figyelembe véve, hogy a másik fél versenyhatósága abban a helyzetben lehet, hogy a hasonló versenyellenes tevékenységek tekintetében hatékonyabb jogérvényesítő tevékenységet folytat, kérheti, hogy a másik fél versenyhatósága kezdeményezzen megfelelő jogérvényesítő tevékenységet.

(2) A megkeresésnek a lehető legrészletesebben meg kell határoznia a versenyellenes tevékenység jellegét és a megkereső versenyhatóság szerinti fél fontos érdekeire gyakorolt hatását, és tartalmaznia kell egy ajánlatot az olyan kiegészítő információk átadására és további együttműködésre vonatkozóan, amelyre a megkereső versenyhatóság képes.

(3) A megkeresett versenyhatóság körültekintően megfontolja, hogy kezdeményezzen-e jogérvényesítő tevékenységet vagy kibővítse-e a már folyamatban lévő jogérvényesítő tevékenységet, tekintettel a megkeresésben azonosított versenyellenes tevékenységre. A megkeresett versenyhatóság határozatáról a lehető leghamarabb tájékoztatja a megkereső versenyhatóságot. Amennyiben megkezdődik a jogérvényesítő tevékenység, a megkeresett versenyhatóság tájékoztatja a megkereső versenyhatóságot annak eredményéről és – a lehetséges mértékben – az időközben bekövetkezett jelentős fejleményekről.

(4) E cikk egyetlen rendelkezése sem korlátozza a megkeresett fél versenyhatóságát abban, hogy versenyjoga és jogérvényesítő politikái értelmében mérlegelje, hogy vállaljon vagy ne vállaljon jogérvényesítő tevékenységet a megkeresésben meghatározott versenyellenes tevékenységek tekintetében, továbbá e cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg a megkereső fél versenyhatóságát abban, hogy megkeresését visszavonja.

7. cikk

Bizalmasság

(1) E megállapodás bármely más rendelkezésének ellenére egyik fél sem köteles információkat közölni a másik féllel, ha e közlést az információt birtokló fél törvényei és rendeletei tiltják, vagy az információközlés fontos érdekeivel összeegyeztethetetlen.

(2)

A megállapodás alapján az Európai Közösség nem köteles az 1/2003/EK tanácsi határozat 28. cikke és a 139/2004/EK tanácsi rendelet 17. cikke szerinti bizalmas információkat közölni a Koreai Köztársasággal, kivéve az ezen megállapodás 4. cikkének (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti információközlést.

A megállapodás alapján a Koreai Köztársaság kormánya nem köteles a monopóliumokról szóló szabályozás és a tisztességes kereskedelemről szóló törvény 62. cikke, valamint a közhivatalok információközléséről szóló törvény 9. cikke szerinti bizalmas információkat közölni az Európai Közösséggel, kivéve a megállapodás 4. cikkének (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti információközlést.

(3)

a)	Az egyik fél által e megállapodás alapján a másik fél tudomására hozott, a nyilvánosság számára hozzáférhető információn kívüli információt az átvevő fél csak a versenyellenes tevékenységek versenyjoga szerinti nyomozása céljából használhatja fel, a kérelemben meghatározott kérdéshez kapcsolódóan.
b)	Amennyiben valamely részes fél e megállapodás alapján bizalmas információt közöl a másik féllel, az azt átvevő fél törvényeinek és rendeleteinek megfelelően megőrzi a közölt információ titkosságát.

(4) Bármely fél kérheti, hogy az e megállapodás alapján közölt információt az általa meghatározott feltételek szerint használják fel. Az információt átvevő fél a másik fél előzetes írásos hozzájárulása nélkül nem használja fel az információt az e feltételekkel ellentétes módon.

(5) Bármely fél korlátozhatja a másik fél rendelkezésére bocsátott információt, amennyiben ez utóbbi nem tudja megadni az információt átadó fél által megkövetelt biztosítékot annak titkossága, az általa meghatározott feltételek vagy az információ korlátozott felhasználási céljai tekintetében.

(6) E cikk nem zárja ki a nyilvánosság számára hozzáférhető információkon kívüli információknak az információt átvevő fél általi felhasználását vagy felfedését, amennyiben:

a)	az információt átadó fél előzetes írásos beleegyezését adta az információ felhasználására vagy felfedésére, vagy

az információt átvevő fél köteles ezt megtenni a rá vonatkozó törvények és rendeletek értelmében. Ebben az esetben az információt átvevő fél:

i.	nem tesz olyan intézkedést, amelynek eredményeképpen jogilag kötelezhetik arra, hogy harmadik fél vagy más hatóságok számára hozzáférhetővé tegye az e megállapodás alapján bizalmasan közölt információt, az azt átadó fél előzetes írásos hozzájárulása nélkül;

ii.	amikor csak lehetséges, előzetesen értesíti az információt átadó felet az információ ilyen jellegű felhasználásáról vagy felfedéséről, és kérelemre konzultál a másik féllel, és kellően figyelembe veszi annak fontos érdekeit; továbbá

iii.

a hatályos törvények és rendeletek alapján felhasználja valamennyi rendelkezésre álló eszközét, hogy az érintett információ felfedésére vonatkozó, harmadik fél vagy más hatóság által benyújtott kérelmeket illetően megőrizze az információ titkosságát, kivéve ha az információt átadó féllel arról másképpen állapodik meg.

(7) Az Európai Közösség versenyhatósága:

a)	tájékoztatja a koreai versenyhatóság által az Európai Közösség versenyhatóságának küldött értesítésekről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságát, amely vagy amelyek fontos érdekeit ezen értesítések érintik;

b)	tájékoztatja e tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait bármely együttműködésről és a jogérvényesítő tevékenységek összehangolásáról; továbbá

biztosítja, hogy a tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságaival a fenti a) és b) pontnak megfelelően közölt, a nyilvánosság számára nem hozzáférhető információkat nem használják fel az e megállapodás 1. cikke (1) bekezdésében meghatározott céloktól eltérő célokra, és hogy ezen információkat nem fedik fel.

8. cikk

Konzultáció

(1) A felek az egyik fél kérésére konzultálnak egymással az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos bármely kérdésben.

(2) A felek versenyhatóságai évente legalább egyszer üléseznek, és lehetőségük van arra, hogy:

a)	a felek versenyjogával kapcsolatban információt cseréljenek folyamatban lévő jogérvényesítő tevékenységükről és prioritásaikról;

b)	információt cseréljenek a közös érdekű gazdasági ágazatokról;

c)	megvitassák a kölcsönös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai kérdéseket; továbbá

d)	megvitassanak más, a felek versenyjogának alkalmazásával kapcsolatos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket.

9. cikk

A megállapodás szerinti kapcsolattartás

Az e megállapodás szerinti kapcsolattartás a felek versenyhatóságai között közvetlenül történhet. A 2. cikk (3) bekezdése szerinti értesítéseket és a 6. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket azonban a diplomáciai csatornákon keresztül azonnal, írásban kell visszaigazolni, és tartalmazniuk kell a versenyhatóságok között korábban cserélt információkat.

10. cikk

Hatályos jogszabályok

(1) Ezt a megállapodást a felek törvényeinek és rendeleteinek keretében kell végrehajtani.

(2) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az érinti bármely félnek a joghatósággal kapcsolatos ügyek tekintetében képviselt politikai vagy jogi álláspontját.

(3) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az érinti bármely félnek az egyéb nemzetközi megállapodásokból, illetve a Koreai Köztársaság vagy az Európai Közösség jogszabályaiból eredő jogait és kötelezettségeit.

11. cikk

Hatálybalépés, a megállapodás felmondása és felülvizsgálat

(1) Ez a megállapodás azon a napon lép hatályba, mikor a felek írásban értesítik egymást a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges jogi előírásaik teljesüléséről.

(2) E megállapodás hatvan (60) napig hatályban marad a bármely fél által a másik félnek a diplomáciai csatornán keresztül írásban megküldött, a megállapodás felmondásáról szóló értesítését követően.

(3) A felek legkésőbb a megállapodás hatálybalépését követő öt (5) év elteltével felülvizsgálják a megállapodás érvényesülését, hogy értékeljék az együttműködési tevékenységeiket, meghatározzák azokat a további területeket, amelyeken hasznosan együttműködhetnének, és meghatározzák a megállapodás továbbfejlesztésének bármely más lehetséges módját. A felek megállapodnak, hogy az ilyen felülvizsgálat során egyebek mellett elemzik a folyamatban lévő vagy lehetséges ügyeket annak vizsgálata céljából, hogy érdekeiket jobban szolgálná-e a szorosabb együttműködés.

(4) E megállapodás csak írásban, a felek közös egyetértésével módosítható. Az ilyen módosítás az ezen cikk (1) bekezdésében meghatározottakkal azonos eljárások révén lép hatályba.

FENTIEK HITELÉÜL a felek által kellően felhatalmazott alulírottak aláírták ezt a megállapodást.

Kelt Szöulban, 2009. május 23. napján, két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és koreai nyelven. Eltérés esetén az angol és koreai nyelvű szöveg az irányadó az egyéb nyelvű szövegekkel szemben.

За Европейската общност

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

Az Európai Közösség részéről

Għall-Komunitá Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Pentru Comunitatea Europeană

Za Európske spoločenstvo

Za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapen vägnar

За правителството на Република Корея

Por el Gobierno de la República de Corea

Za vládu Korejské republiky

For Republikken Koreas regering

Für die Regierung der Republik Korea

Korea Vabariigi Valitsuse nimel

Για την Κυβέρνηση της Δημοκρατίας της Κορέας

For the Government of the Republic of Korea

Pour le gouvernement de la République de Corée

Per il governo della Repubblica di Corea

Korejas Republikas valdības vārdā

Korėjos Respublikos Vyriausybės vardu

A Koreai Köztársaság kormánya részéről

Għall-Gvern tar-Repubblika tal-Korea

Voor de Regering van de Republiek Korea

W imieniu rządu Republiki Korei

Pelo Governo da República da Coreia

Pentru Guvernul Republicii Coreea

Za vládu Kórejskej republiky

Za Vlado Republike Korejo

Korean tasavallan hallituksen puolesta

På Republiken Koreas regerings vägnar

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/42

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. július 7.)

a Máltán fennálló túlzott hiányról

(2009/587/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

tekintettel a Málta által tett észrevételekre,

mivel:

(1)	A Szerződés 104. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)	A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

A Szerződés 104. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) – amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része – részletez, előírja, hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához. A 3605/93/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja a jegyzőkönyv rendelkezésének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4)

A Stabilitási és Növekedési Paktum 2005-ös reformja az eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul. Célja volt továbbá különösen annak biztosítása, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat az állami intézkedéseket, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a stabil költségvetés azonnali visszaállítását célozzák.

(5)

A Szerződés 104. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság véleményt terjeszt a Tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be. A Szerződés 104. cikk (3) bekezdése szerinti jelentését, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság a Szerződés 104. cikk (4) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Máltán túlzott hiány áll fenn. Ezért 2009. június 24-én a Bizottság Málta vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

A Szerződés 104. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy átfogó értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Málta esetében ez az átfogó értékelés az e határozatban foglalt megállapításokat eredményezi.

(7)

A máltai hatóságok által 2009 márciusában bejelentett, majd az Eurostat által megerősített adatok szerint a máltai államháztartási hiány 2008-ban elérte a GDP 4,7 %-át és így meghaladta a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaértéket. A hiány nem volt közel a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez, és a Szerződés, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a referenciaérték túllépése nem tekinthető kivételesnek. Így különösen a túllépés nem a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett váratlan esemény vagy a 2008. évi jelentős gazdasági visszaesés miatt következett be. Valójában a reál-GDP éves növekedése 2005–2007 között meghaladta a 3 %-ot, ami lényegesen nagyobb volt, mint a potenciális növekedés. A gazdasági növekedés 2008-ban lelassult, de 1,6 %-os mértékével továbbra is pozitív maradt, és a legfrissebb adatok szerint 2,5 %-ra, felfelé korrigálták. Emellett a referenciaérték túllépése nem tekinthető átmenetinek. A Bizottság szolgálatainak 2009. tavaszi előrejelzése alapján a hiány csökkeni fog, de az előrejelzés időszakában meghaladja a határértéket, mivel annak mértéke 2009-ben a GDP 3,6 %-át, és a szokás szerinti, változatlan politikai feltételezés mellett 2010-ben a GDP 3,2 %-át fogja kitenni. A Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma ezért nem teljesül.

(8)

A bruttó államadósság 2003 óta meghaladja a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, 2008-ban a GDP 64,1 %-át tette ki. A Bizottság szolgálatainak 2009. tavaszi előrejelzése szerint az államadósság aránya tovább emelkedik, 2010-ben a GDP közel 69 %-ára. Megállapítható, hogy a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében az adósságarány nem csökken elegendő mértékben és nem közelít kielégítő ütemben a referenciaértékhez. A Szerződés adósságra vonatkozó kritériuma ezért nem teljesül.

(9)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően, az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe a Szerződés 104. cikkének (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozathoz vezető lépésekben, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. Ez a kettős feltétel Málta esetében nem teljesül. Ezért az e határozat elfogadásához vezető lépések során más, érdemleges tényezők figyelembevételére nem került sor.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből következik, hogy Máltán túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Máltai Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. BILDT

(1) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2) HL L 332., 1993.12.31., 7. o.

(3) A Máltára vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok a következő weboldalon találhatóak: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode=_m2

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/44

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. július 7.)

a Litvániában fennálló túlzott hiányról

(2009/588/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

tekintettel a Litvánia által tett észrevételekre,

mivel:

(1)	A Szerződés 104. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)	A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

(4)

(5)

A Szerződés 104. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság véleményt terjeszt a Tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be. A 104. cikk (3) bekezdése szerinti jelentését, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság a Szerződés 104. cikkének (4) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Litvániában túlzott hiány áll fenn. Ezért 2009. június 24-én a Bizottság Litvánia vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

A Szerződés 104. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy átfogó értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Litvánia esetében ez az átfogó értékelés az e határozatban foglalt megállapításokat eredményezi.

(7)

A litván hatóságok által a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében tett bejelentés szerint az államháztartási hiány Litvániában 2008-ban elérte a GDP 3,2 %-át, és így meghaladta a GDP 3 %-ában kifejezett referenciaértéket. A hiány közel volt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez, de a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a referenciaérték túllépése nem tekinthető kivételesnek. Így különösen nem a 2008. évi jelentős gazdasági visszaesés miatt következett be, amikor a GDP növekedése a 2007-es 8,9 %-ról 2008-ban 3,0 %-ra csökkent. Önmagában ezen éves átlagos növekedési adat alapján a 2008-as túlzott hiány nem tekinthető kivételesnek. Emellett a referenciaérték túllépése nem tekinthető átmenetinek. A Bizottság szolgálatainak 2009. tavaszi előrejelzése szerint a 2009-es költségvetésben és a parlament által 2009. májusban elfogadott pótköltségvetésben a jelenlegi évre tervezett intézkedéseket figyelembe véve a hiány 2009-ben a GDP 5,4 %-ára szélesedik, és változatlan politikát feltételezve 2010-ben a GDP 8,0 %-ára romlik tovább. Ezért nem teljesül a Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma.

(8)

A bruttó államadósság jóval a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad, 2008-ban a GDP 15,6 %-át tette ki. A Bizottság szolgálatainak 2009. tavaszi előrejelzése szerint azonban 2009-ben gyorsan eléri a GDP 22,6 %-át, 2010-ben pedig a GDP 31,9 %-át, főként a várható magas elsődleges hiányok következtében.

(9)

A Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban kellő figyelmet kell fordítani a rendszerszerű nyugdíjreformokra, amelyekkel kötelező teljes tőkefedezeti pillért is tartalmazó többpilléres rendszert vezettek be. Ezeknek a reformoknak a végrehajtása átmenetileg a költségvetési egyenleg romlásával jár, az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága azonban egyértelműen javul. A litván hatóságok becslései szerint e reform nettó költségei 2008-ban a GDP 1,0 %-át teszik ki, 2009-ben a hozzájárulások átmeneti, 5,5 %-ról 2,0 %-ra történő csökkentése következtében 0,5 %-át és 2010-ben 0,4 %-át. A Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében e költségeket lineárisan csökkentve, egy átmeneti időszakon át lehet figyelembe venni, és csak akkor, ha a hiány közel marad a referenciaértékhez. 2008-ra, amely az egyetlen olyan év, amikor a hiány a referenciaértékhez közelinek tekinthető, a reform nettó költségeinek figyelembevétele a GDP 2,6 %-ának megfelelő kiigazított hiányt eredményezne. 2009-re és 2010-re azonban a Bizottság szolgálatai által előre jelzett hiány már nem marad a referenciaérték közelében, így a nyugdíjreform költségét nem lehet figyelembe venni.

(10)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe a 104. cikk (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozatban, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. Litvánia esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az e határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből következik, hogy Litvániában túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Litván Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. BILDT

(1) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2) HL L 332., 1993.12.31., 7. o.

(3) A Litvániára vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok a következő weboldalon találhatók: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode=_m2

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/46

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. július 7.)

a Lengyelországban fennálló túlzott hiányról

(2009/589/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

tekintettel Lengyelország által tett észrevételekre,

mivel:

(1)	A Szerződés 104. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)	A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

A Szerződés 104. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) – amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része – részletez, előírja, hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához. A 3605/93/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja a jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4)

(5)

A Szerződés 104. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság véleményt terjeszt a Tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be. A Szerződés 104. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentését, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság a Szerződés 104. cikkének (4) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Lengyelországban túlzott hiány áll fenn. Ezért 2009. június 24-én a Bizottság Lengyelország vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

A Szerződés 104. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy átfogó értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Lengyelország esetében ez az átfogó értékelés az e határozatban foglalt megállapításokat eredményezi.

(7)

A lengyel hatóságok által 2009. áprilisban a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében bejelentett és ezt követően az Eurostat által megerősített adatok alapján a lengyelországi államháztartási hiány 2008-ban elérte a GDP 3,9 %-át, tehát túllépte a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A hiány nem volt közel a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez, és a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a referenciaérték túllépése nem tekinthető kivételesnek. Így különösen a túllépés nem a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett váratlan esemény eredménye. Továbbá a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében nem 2008-ban bekövetkezett jelentős gazdasági visszaesés miatt következett be. Annak ellenére, hogy a növekedés 2008 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest 3,3 %-ra lassult, ami befolyásolta az év utolsó negyedévében a bevételek beszedését és hozzájárult a vártnál rosszabb hiányhoz, a GDP-növekedés összességében mégis viszonylag erős, 4,9 %-os volt 2008-ban.

A becslések szerint a potenciális GDP-növekedés 4 ½ %-ot tett ki, míg a kibocsátási rés a potenciális GDP 3 ½ %-át érte el, ami kedvező ciklikus feltételekre utal. Emellett a referenciaérték túllépése nem tekinthető átmenetinek. A Bizottság szolgálatainak 2009. tavaszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2009-ben várhatóan a GDP 6,6 %-át, 2010-ben pedig – változatlan politikát feltételezve – 7,3 %-át éri el, 2009-ben a GDP 1,4 %-os szűkülése és 2010-ben a GDP 0,8 %-os növekedése mellett. A hiány a lengyel hatóságok szerint is növekedni fog 2009-ben, amelyek 2009. június 22-én bejelentették, hogy az államháztartási hiány jelentősen túllépheti a túlzott hiány esetén követendő eljárás szerinti 2009. tavaszi bejelentésben (4) erre az évre tervezett, a GDP 4,6 %-ában meghatározott értéket. Ezért nem teljesül a Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma.

(8)	A bruttó államadósság a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad, 2008-ban a GDP 47,1 %-át tette ki. A Bizottság szolgálatainak 2009. tavaszi előrejelzése szerint azonban az államadósság 2010-ben a várhatóan magas hiánynak köszönhetően valószínűleg megközelíti a 60 %-ot.

(9)

A Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban kellő figyelmet kell fordítani a rendszerszintű nyugdíjreformra, amely egy kötelező, teljes tőkefedezeti pillért is magában foglaló többpilléres rendszert vezet be. Ezeknek a reformoknak a végrehajtása átmenetileg a költségvetési egyenleg romlásával jár, az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága azonban egyértelműen javul. A lengyel hatóságok becslései alapján a reform nettó költsége 2008-ban a GDP 2,9 %-át tette ki, amely 2009-ben a GDP 3,2 %-ára emelkedik, amint arra a lengyel hatóságok június 22-i levelükben emlékeztettek. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak megfelelően ezeket a költségeket lineárisan csökkentve, egy átmeneti időszakon át lehet figyelembe venni, és csak akkor, ha a hiány közel marad a referenciaértékhez. Mivel a hiány 2008–2010 között nem marad közel a referenciaértékhez, a nyugdíjreform költségét nem lehet figyelembe venni.

(10)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe a Szerződés 104. cikkének (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozatban, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. Lengyelország esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az e határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből következik, hogy Lengyelországban túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Lengyel Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. BILDT

(1) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2) HL L 332., 1993.12.31., 7. o.

(3) A Lengyelországra vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok a következő weboldalon találhatók: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode=m2

(4) Rostowski pénzügyminiszter Almunia biztoshoz címzett levele.

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/48

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. július 7.)

a Romániában fennálló túlzott hiányról

(2009/590/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)	A Szerződés 104. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)	A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

(4)

(5)

A Szerződés 104. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság véleményt terjeszt a Tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be. A Szerződés 104. cikk (3) bekezdése szerinti jelentését, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság a Szerződés 104. cikk (4) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Romániában túlzott hiány áll fenn. Ezért 2009. május 13-án a Bizottság Románia vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

A Szerződés 104. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy átfogó értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Románia esetében ez az átfogó értékelés az e határozatban foglalt megállapításokat eredményezi.

(7)

A román hatóságok által a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében 2009 áprilisában bejelentett és ezt követően az Eurostat által megerősített adatok alapján a romániai államháztartási hiány 2008-ban elérte a GDP 5,4 %-át, tehát túllépte a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A hiány nem volt közel a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez, és a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a referenciaérték túllépése nem tekinthető kivételesnek. Így különösen a túllépés nem a Szerződés, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett váratlan esemény vagy a 2008. évi jelentős gazdasági visszaesés eredménye. Annak ellenére, hogy a növekedés az év utolsó negyedében lelassult, az általános GDP-növekedés a 2007. évi 6 %-ról 2008-ban 7,1 %-ra gyorsult, és jelentős mértékben meghaladta a potenciális növekedés mértékét. Emellett a referenciaérték túllépése nem tekinthető átmenetinek. A Bizottság szolgálatainak 2009. tavaszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2009-ben várhatóan eléri a GDP 5,1 %-át, majd – változatlan politikát feltételezve – 2010-ben 5,6 %-át. Ez az előrejelzés a GDP 2009-es 4,0 %-os szűkülésén és a 2010-es 0 %-os növekedésen alapul. A Bizottság szolgálatainak előrejelzése figyelembe veszi a 2009 februárjában jóváhagyott 2009. évi költségvetésben az idei évre tervezett intézkedéseket és a kormány által 2009 áprilisában elfogadott kiegészítő intézkedéseket. Ezért nem teljesül a Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma.

(8)

A bruttó államadósság jóval a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad, 2008-ban a GDP 13,6 %-át tette ki. A Bizottság szolgálatainak 2009. tavaszi előrejelzése szerint azonban az adósságnak a GDP-hez viszonyított aránya várhatóan növekszik, 2009-ben 18 ¼ %-ra, majd 2010-ben 22 ¾ %-ra.

(9)

A Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban kellő figyelmet kell fordítani a rendszerszerű nyugdíjreformokra, amelyek kötelező teljes tőkefedezeti pillért is tartalmazó többpilléres rendszert vezetnek be. Ezeknek a reformoknak a bevezetése a költségvetési egyenleg átmeneti romlásához vezet, az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága azonban egyértelműen javul. A román hatóságok becslései alapján e reform nettó költsége 2008-ban a GDP 0,2 %-át, 2009-ben 0,3 %-át, 2010-ben és 2011-ben 0,4 %-át teszi ki. A Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében ezeket a költségeket lineárisan csökkentve, egy átmeneti időszakon át lehet figyelembe venni, és csak akkor, ha a hiány a referenciaértékhez közel marad, és ez Románia esetében nem valósul meg. A nyugdíjreform költségével kiigazított államháztartási hiány 2008-ban minden esetben jóval meghaladja a GDP 3 %-át.

(10)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe a Szerződés 104. cikk (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozatban, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. Románia esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az e határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből következik, hogy Romániában túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak Románia a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. BILDT

(1) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2) HL L 332., 1993.12.31., 7. o.

(3) Minden, a Romániában fennálló túlzott hiányra vonatkozó eljárással kapcsolatos dokumentum megtalálható a következő címen: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode=_m2

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/50

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. július 7.)

a Lettországban fennálló túlzott hiányról

(2009/591/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

tekintettel a Lettország által tett észrevételekre,

mivel:

(1)	A Szerződés 104. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)	A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

A Szerződés 104. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) – amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része – részletez, előírja, hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához. A 3605/93/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja a jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4)

(5)

A Szerződés 104. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság véleményt terjeszt a Tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be. A Szerződés 104. cikk (3) bekezdése szerinti jelentését, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság a Szerződés 104. cikk (4) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Lettországban túlzott hiány áll fenn. Ezért a Bizottság 2009. július 2-án Lettország vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

A Szerződés 104. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy átfogó értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Lettország esetében ez az átfogó értékelés az e határozatban foglalt megállapításokat eredményezi.

(7)

A túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében tett 2009. áprilisi bejelentés szerint az államháztartási hiány Lettországban 2008-ban elérte a GDP 4,0 %-át, és így meghaladta a GDP 3 %-ában kifejezett referenciaértéket. Ezenkívül a hiány nem volt közel a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez. A Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a referenciaérték túllépése azonban kivételesnek tekinthető. Így különösen a túllépés a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett jelentős mértékű gazdasági viszszaesés eredménye. A Bizottság szolgálatainak 2009. tavaszi előrejelzése szerint a lettországi reál-GDP növekedése 2009-ben erősen negatív, a kibocsátás – miután 2008-ban 4,6 %-kal esett – 13,1 %-kal szűkül; az újabb mutatók alapján a szűkülés 2009-ben még jelentősebb, 18 %-os lehet.

Ennek következtében a közösségi fizetésimérleg-támogatás keretében 2008. decemberében meghatározott célok – nevezetesen 2009-re a GDP 5,3 %-a, 2010-re a GDP 4,9 %-a és 2011-re kevesebb mint 3 %-a – valószerűtlenné váltak. A referenciaérték túllépése mindazonáltal nem tekinthető átmenetinek. A Bizottság szolgálatainak tavaszi előrejelzése szerint – amely a 2009. évre vonatkozó költségvetési intézkedéseket kizárólag a 2008. decemberi módosítások alapján vette figyelembe – a 2008-ban a GDP 4,0 %-át kitevő hiány 2009-ben a GDP 11,1 %-ára bővül, és változatlan politika feltételezése mellett 2010-re tovább, a GDP 13,6 %-ára romlik. Miután a lett hatóságok 2009 júniusában új konszolidációs intézkedéscsomagot fogadtak el, és figyelembe véve a hatóságok által 2010-re előirányzott intézkedéseket is, valamint feltételezve azok teljes körű végrehajtását, az államháztartási hiány 2009-ben a GDP 10 %-a körül, 2010-ben 8,5 %-a körül és 2011-ben pedig 6 %-a körül alakulhat (4). Ezért, bár a 2008-as hiánynak a referenciaértéket meghaladó mértéke kivételesnek tűnik, nem volt közel a referenciaértékhez és a túllépést nem lehet átmenetinek tekinteni. Ezért nem teljesül a Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma.

(8)

A bruttó államadósság 2008-ban a GDP 19,5 %-át tette ki, ami még mindig jóval a GDP 60 %-ának megfelelő referenciaérték alatt marad. Az előrejelzések szerint azonban gyorsan növekvő tendenciát mutat (a Bizottság szolgálatainak tavaszi előrejelzése szerint 2009-ben a GDP 34,1 %-át, 2010-ben pedig a GDP 50,1 %-át kitevő értékre emelkedik, feltételezve a Lettországnak a 2011-ig tartó időszakban nyújtott nemzetközi pénzügyi segítség teljes mértékű lehívását). Figyelembe véve a 2009 júniusában elfogadott új konszolidációs intézkedéseket és a hatóságok által 2010–2012-re előirányzott további konszolidációs terveket, valamint attól függően, hogy az állam a pénzügyi szektor stabilizációs igényeit tekintve felvállal-e további adósságot, és milyen mértékben, a bruttó államadósság aránya 2012-ben meghaladhatja a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, még megfelelő korrekciós intézkedések mellett is.

(9)

A Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseivel összhangban figyelembe veszik a lett kormány által bevezetett rendszerszintű nyugdíjreform teljes tőkefedezeti pillérének költségvetési hatását. Ezeknek a reformoknak a végrehajtása átmenetileg a költségvetési egyenleg romlásával jár, az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága azonban egyértelműen javul. A Bizottság szolgálatainak becslésére alapozva a Lettországban végrehajtott reform teljes költsége 2008-ban a GDP 1,6 %-át teszi ki, 2009-ben és 2010-ben pedig – a járulékok 2009-ben 8,0 %-ról 2,0 %-ra való átmeneti csökkentése miatt – 0,4 %-át. A teljes tőkefedezeti második pillérbe átirányított társadalombiztosítási járulékok mértékét a tervek szerint 2011-ben 4 %-ra, 2012-ben pedig 6 %-ra növelik, ami az előrejelzések alapján 2011-ben és 2012-ben megemeli a reform teljes költségét, GDP-arányosan 0,8 illetve 1,2 százalékpontra. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak megfelelően ezeket a költségeket lineárisan csökkentve, egy átmeneti időszakon át lehet figyelembe venni, és csak akkor, ha a hiány közel marad a referenciaértékhez. Mivel a hiány 2008-ban nem volt közel a referenciaértékhez, és a Bizottság szolgálatai által 2009-re és 2010-re előre jelzett hiány sem közelíti meg a referenciaértéket, a nyugdíjreform költsége nem vehető figyelembe.

(10)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe a Szerződés 104. cikk (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozatban, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. Lettország esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az e határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből következik, hogy Lettországban túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Lett Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. BILDT

(1) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2) HL L 332., 1993.12.31., 7. o.

(3) A Lettországra vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok a következő weboldalon találhatók: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode=_m2

(4) Ezek a becslések figyelembe veszik a társadalombiztosítási járulékok második nyugdíjpilléres rendszerből való ideiglenes átirányításának hatását.

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/52

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. július 13.)

a Lettországnak nyújtandó középtávú közösségi pénzügyi támogatásról szóló 2009/290/EK határozat módosításáról

(2009/592/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke második albekezdésére, összefüggésben 8. cikkével,

tekintettel a Bizottságnak a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultáció után tett javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács a 2009/289/EK határozatával (2) a Lettországnak nyújtandó kölcsönös támogatásról határozott. A Tanács a 2009/290/EK határozatával (3) a Lettországnak nyújtandó középtávú pénzügyi támogatásról határozott.

(2)	A Lettországot sújtó pénzügyi válság kiterjedése és intenzitása szükségessé teszi a közösségi pénzügyi támogatás részleteinek folyósításához előirányzott gazdaságpolitikai feltételek felülvizsgálatát a GDP jelentős csökkenésével járó költségvetési hatások figyelembevétele céljából.

(3)	A 2009/290/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács 2009/290/EK határozata a következőképpen módosul:

a 3. cikk (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

világosan megfogalmazott középtávú költségvetési program végrehajtása annak érdekében, hogy az államháztartási hiány a Szerződésben meghatározott, a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaszint alá csökkenjen, a Tanács által a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében Lettországnak tett ajánlásokkal összhangban levő konszolidációs pályának és időkeretnek megfelelően;”

a 3. cikk (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a 2009. évi költségvetés végrehajtása és fenntartható intézkedéseket tartalmazó 2010. évi költségvetés elfogadása a konszolidációs pályával összhangban;”.

2. cikk

E határozat címzettje a Lett Köztársaság.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. BILDT

(1) HL L 53., 2002.2.23., 1. o.

(2) HL L 79., 2009.3.25., 37. o.

(3) HL L 79., 2009.3.25., 39. o.

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/53

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. július 27.)

a nemzeti központi bankok külső könyvvizsgálóiról szóló 1999/70/EK határozatnak a Banka Slovenije külső könyvvizsgálói tekintetében történő módosításáról

(2009/593/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyvre és különösen annak 27.1. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Banknak az Európai Unió Tanácsához intézett, a Banka Slovenije külső könyvvizsgálóiról szóló, 2009. június 5-i EKB/2009/12 ajánlására (1),

mivel:

(1)	Az Európai Központi Bank (EKB) és az eurorendszer nemzeti központi bankjainak beszámolóit az EKB Kormányzótanácsa által javasolt és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott független külső könyvvizsgálóknak kell ellenőrizniük.

(2)	A Banka Slovenije jelenlegi külső könyvvizsgálóinak megbízatása a 2008. pénzügyi év ellenőrzését követően megszűnik. Ezért a 2009. pénzügyi évtől új külső könyvvizsgálók kinevezése szükséges.

(3)	A Banka Slovenije a Deloitte revizija d.o.o-t választotta külső könyvvizsgálójának a 2009–2011. pénzügyi évre.

(4)	Az EKB Kormányzótanácsa azt ajánlotta, hogy a 2009–2011. pénzügyi évre a Deloitte revizija d.o.o-t jelöljék ki a Banka Slovenije külső könyvvizsgálójaként.

(5)	Helyénvaló az EKB Kormányzótanácsának ajánlását követni, és az 1999/70/EK (2) határozatot ennek megfelelően módosítani,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az 1999/70/EK határozat 1. cikkének (13) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(13) A Deloitte revizija d.o.o-t, mint a Banka Slovenije külső könyvvizsgálóját, a Tanács a 2009–2011. pénzügyi évekre jóváhagyja.”

2. cikk

Erről a határozatról az Európai Központi Bankot értesíteni kell.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. BILDT

(1) HL C 132., 2009.6.11., 1. o.

(2) HL L 22., 1999.1.29., 69. o.

Európai Központi Bank

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/54

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2009. július 17.)

az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló, EKB/2006/17 határozat módosításáról

(EKB/2009/19)

(2009/594/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 26.2. cikkére,

mivel:

(1)

Az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, EKB/2000/7 iránymutatás módosításáról szóló, 2009. május 7-i EKB/2009/10 iránymutatás (1) lehetővé teszi a hozzáférést az eurorendszer nyíltpiaci műveleteihez és jegybanki rendelkezésre állásához az olyan hitelintézetek számára, amelyek a közösségi jog szerinti sajátos intézményi jellegükre tekintettel az illetékes nemzeti hatóságok általi felügyelethez hasonlítható szintű ellenőrzés alatt állnak.

(2)	A fedezettkötvény-vásárlási program végrehajtásáról szóló, 2009. július 2-i EKB/2009/16 határozat (2) létrehozza a fedezett kötvények vásárlására szolgáló programot.

(3)	Az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló, 2006. november 10-i EKB/2006/17 határozat (3) módosításra szorul ezen szakpolitikai fejlemények tükrözése érdekében,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Módosítások

Az EKB/2006/17 határozat a következőképpen módosul:

1.	Az 1. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az EKB/2006/16 iránymutatás 1. cikkében meghatározott fogalmak ugyanazt jelentik ebben a határozatban.”

2.	Az EKB/2006/17 határozat I. és II. melléklete e határozat mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Záró rendelkezés

Ez a határozat 2009. július 1-jén lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2009. július 17-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) HL L 123., 2009.5.19., 99. o.

(2) HL L 175., 2009.7.4., 18. o.

(3) HL L 348., 2006.12.11., 38. o.

MELLÉKLET

Az EKB/2006/17 határozat I. és II. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. mellékletben az „Eszközök” című táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„ESZKÖZÖK

Mérlegtétel

A mérlegtételek tartalmának osztályozása

Az értékelés elve

1.	Arany és aranyra szóló követelések

Fizikailag létező arany (pl. rudak, érmék, lemezek, rögök) raktáron vagy „leszállítás alatt”. Aranykövetelések, mint például a látra szóló aranyszámlák, lekötött betétek, valamint a következő ügyletekből származó aranykövetelések: i. felértékelési és leértékelési ügyletek, valamint ii. az arany helyével és tisztaságával kapcsolatos swapügyletek, amikor a kiadás és az átvétel között egy munkanapnál hosszabb idő telik el

Piaci értéken

2.	Euroövezeten kívül letelepedett személyekkel szembeni, devizában denominált követelések

Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések, beleértve a nemzetközi és a nemzetek feletti szervezeteket és az euroövezeten kívüli központi bankokat

2.1.	Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó))

A nemzeti kvóta csökkentve az IMF rendelkezésére álló euroegyenleggel. Az IMF 2. számú számlája (euroszámla az igazgatási költségekre) beszámítható ebbe a tételbe vagy az “Euroövezeten kívüli személyekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek” közé.

a)	A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó) Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

b)	Különleges lehívási jogok Különleges lehívási jogok állományai (SDR) (bruttó)

b)	Különleges lehívási jogok Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

c)	Egyéb követelések Általános hitelmegállapodás, különleges kölcsönnyújtási megállapodás alapján felvett kölcsönök, betétek a szegénységet csökkentő és a növekedést segítő program keretében

c)	Egyéb követelések Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

2.2.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

a)	Az euroövezeten kívüli bankokkal szemben fennálló, az “Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett számlakövetelések Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

a)	Az euroövezeten kívüli bankokkal szembeni számlakövetelések Az euroövezeten kívüli bankokkal szembeni számlakövetelések

Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az “Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett értékpapír-befektetések

A devizatartalék részeként tartott, euroövezeten kívüli felek által kibocsátott minden kötelezvény, kötvény, váltó, kamatszelvény nélküli kötvény, pénzpiaci papír és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum

b) i.

Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével

Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

b) ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

b) iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

b) iv.

Tulajdoni részesedést megtestesítő, forgalomképes instrumentumok

Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva

c)	Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az “Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett külső hitelek (betétek)

c)	Külső hitelek Betétek névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

d)	Egyéb külső eszközök Euroövezeten kívüli bankjegyek és érmék

d)	Egyéb külső eszközök Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

3.	Devizában denominált, euroövezeti felekkel szemben fennálló követelések

Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az “Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett értékpapír-befektetések

A devizatartalék részeként tartott, euroövezeti felek által kibocsátott minden kötelezvény, kötvény, váltó, kamatszelvény nélküli kötvény, pénzpiaci papír és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum

a) i.

Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével

Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

a) ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

a) iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

a) iv.

Tulajdoni részesedést megtestesítő, forgalomképes instrumentumok

Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva

b)	Az euroövezeti felekkel szemben fennálló, az “Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett egyéb követelések Hitelek, betétek, fordított repóügyletek, vegyes kölcsönnyújtás

b)	Egyéb követelések Betétek és vegyes kölcsönnyújtás névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

4. Nem euroövezeti felekkel szemben fennálló, euróban denominált követelések

4.1.	Bankokkal szembeni egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek

a)	Az euroövezeten kívüli bankokkal szemben fennálló, az “Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett számlakövetelések Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek, az euróban demonimált értékpapírok kezelésével kapcsolatos fordított repóügyletek

a)	Az euroövezeten kívüli bankokkal szembeni számlakövetelések Névértéken

Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az “Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett értékpapír-befektetések

Euroövezeten kívüli felek által kibocsátott, minden tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum, kötelezvény, kötvény, váltó, kamatszelvény nélküli kötvény, pénzpiaci papír

b) i.

Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével

Piaci áron

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

b) ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

b) iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

b) iv.

Tulajdoni részesedést megtestesítő, forgalomképes instrumentumok

Piaci áron

c)	Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az “Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett hitelek

c)	Euroövezeten kívüli felek részére nyújtott hitelek Betétek névértéken

d)	Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az “Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett, kibocsátott értékpapírok Nemzetek feletti vagy nemzetközi szervezetek, pl. az Európai Befektetési Bank által kibocsátott értékpapírok, függetlenül a földrajzi helytől

d) i.

Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével

Piaci áron

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

d) ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

d) iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

4.2.	Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelnyújtás

Névértéken

5.	Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezetbeli hitelintézetek részére

Az 5.1–5.5-ig felsorolt tételek: az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/7 iránymutatás (1) I. mellékletében meghatározott, megfelelő monetáris politikai eszközöknek megfelelő ügyletek

5.1.	Elsődleges refinanszírozási műveletek

Likviditás nyújtása céljából heti gyakorisággal végrehajtott rendszeres repóügyletek, általában egyheti lejárattal

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

5.2.	Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek

Likviditás nyújtása céljából havi gyakorisággal végrehajtott rendszeres repóügyletek, általában háromhavi lejárattal

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

5.3.	Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

Eseti alapon finomszabályozás céljából végrehajtott repóműveletek

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

5.4.	Strukturális repóműveletek

Az eurorendszer pénzügyi szektorral szembeni strukturális pozíciójának kiigazítása céljából végrehajtott repóműveletek

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

5.5.	Marginális hitellehetőség

Egynapos likviditási lehetőség előre meghatározott kamatlábbal, elfogadható eszközök ellenében (jegybanki rendelkezésre állás)

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

5.6.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

Hitelintézeteknek nyújtott kiegészítő hitel, amely ugyanezen hitelintézetek által más hitellel kapcsolatban benyújtott fedezeti eszközök értéknövekedéséből ered

Névértéken vagy bekerülési értéken

6.	Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek, az “Euroövezeti felek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok” (beleértve az euroövezeten belüli korábbi devizatartalékok átalakításából eredő ügyleteket) eszköztételben szereplő értékpapír-állományok kezelésével kapcsolatos fordított repóügyletek és egyéb követelések. Euroövezetben letelepedett nem hazai hitelintézeteknél fenntartott levelezőbanki számlák. Az eurorendszer monetáris politikai működésén kívül eső egyéb követelések és műveletek.

Névértéken vagy bekerülési értéken

7. Euroövezeti felek euróban denominált értékpapírjai

7.1.	Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok

Az euroövezetben kibocsátott és monetáris politikai célokból tartott értékpapírok. Finomszabályozás céljából vásárolt EKB-adósságpapírok

i.	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

ii.	Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

iii.	Nem értékesíthető értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

7.2.	Egyéb értékpapírok

A 7.1. “Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok” és a 11.3. “Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben fel nem tüntetett értékpapírok; kötelezvények, kötvények, váltók, kamatszelvény nélküli kötvények, közvetlenül birtokolt, euróban denominált pénzpiaci papírok (beleértve az EMU előtti időszakból származó állampapírokat). Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

i.	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

ii.	Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

iii.	Nem értékesíthető értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

iv.	Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok Piaci áron

8.	Euróban denominált államháztartási adósság

Az EMU előtti időszakból származó követelések az állammal szemben (nem forgalomképes értékpapírok, hitelek)

Betétek/hitelek névértéken, a nem forgalomképes értékpapírok bekerülési értéken

9. Eurorendszeren belüli követelések

9.1.	Az EKB-adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos követelések

Kizárólag EKB-mérlegtétel

Az EKB adósságleveleivel kapcsolatos viszonossági megállapodás miatt az NKB-k által kibocsátott váltók

Névértéken

9.2.	Az eurorendszeren belüli eurobankjegyelosztással kapcsolatos követelések

Az eurobankjegyek kibocsátásáról szóló, 2001. december 6-i EKB/2001/15 határozat (2) alapján az EKB bankjegy-kibocsátásával kapcsolatos követelések

Névértéken

9.3.	Egyéb eurorendszerbeli követelések (nettó)

Az alábbi altételek nettó pozíciója:

a)	Az NKB-k TARGET2-számláinak és levelezőbanki számláinak egyenlegéből származó nettó követelések, azaz a követelések és a kötelezettségek nettó egyenlege - lásd az “Egyéb eurorendszerbeli kötelezettségek (nettó)” tételt a forrásoldalon

a)	Névértéken

b)	Egyéb, esetlegesen felmerülő, eurorendszeren belüli követelések, beleértve az EKB pénzkibocsátásból származó jövedelmének a NKB-k számára való belső felosztását

b)	Névértéken

10.	Elszámolás alatti tételek

Elszámolási számlaegyenlegek (követelések), beleértve a fizetésre bemutatott csekkek elszámolásával kapcsolatos időeltolódást

Névértéken

11. Egyéb eszközök

11.1.

Euroövezetbeli érmék

Euroérmék

Névértéken

11.2.

Tárgyi eszközök és immateriális eszközök

Földterület és épületek, bútor és berendezés (beleértve a számítástechnikai eszközöket), szoftver

Értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken

Az értékcsökkentési leírás az eszköz csökkenthető értékének szisztematikus leírása az eszköz hasznos élettartama alatt. A hasznos élettartam az az időszak, amely során a javak várhatóan a jogi személy részére használat céljából rendelkezésére állnak. Az egyedi materiális javak hasznos élettartamát rendszeresen felül lehet vizsgálni, amennyiben az elvárások eltérnek a korábbi becslésektől. A főbb eszközök állhatnak különböző hasznos élettartammal bíró összetevőkből. Az ilyen összetevők élettartamát egyénileg becsülik meg.

Az állóeszközök bekerülési értékének része az álleszköz megszerzésének költsége is. A többi közvetlen vagy közvetett költséget költségként kell elszámolni.

A kiadások tőkésítése: értékhatár fölött (HÉA nélkül számított 10 000 euro alatti összeg esetén: nincs tőkésítés)

11.3.

Egyéb pénzügyi eszközök

—	Egyéb részesedések és leányvállalatokba történő befektetések, stratégiai/politikai célokból tartott tulajdoni részesedések

—	Értékpapírok, beleértve a tulajdoni részesedéseket és más pénzügyi eszközöket, valamint számlaegyenlegek, beleértve az előirányzott állomány részeként tartott lekötött betéteket és folyószámlákat

—	Fordított repóügyletek hitelintézetekkel az ebben a tételben szereplő értékpapír-állomány kezelésére

a)	Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok Piaci árfolyamon

b)	Részesedések és nem likvid tulajdoni részesedést jelentő instrumentumok, és minden más, tartós befektetésként tartott tulajdoni részesedést jelentő instrumentum Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

c)	Befektetések leányvállalatokba vagy jelentős érdekeltségek Nettó eszközértéken

d)	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

e)	Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, vagy tartós befektetésként tartott forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

f)	Nem forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

g)	Bankokkal szembeni egyenlegek és hitelek Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva, ha az egyenleg/betét devizában denominált

11.4.

Mérlegen kívüli tételek átértékelési különbözetei

Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, kamatswapügyeletek, határidős kamatláb-megállapodások, határidős értékpapírügyletek, azonnali devizaügyletek értékelési eredményei (kötésnap és lejárati nap között)

Az azonnali és határidős ügylet közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon

11.5.

Aktív időbeli elhatárolások

Bevétel, amely nem a jelentés készítése szerinti időszakban esedékes, de arra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolások és kifizetett felhalmozódott kamatok (pl. az értékpapírral megvásárolt, felhalmozott kamat).

Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

11.6.

Vegyes tételek

a)	Előlegek, kölcsönök, egyéb kisebb tételek. Hitelezés megbízásos alapon

a)	Névértéken/bekerülési értéken

b)	Ügyfelek aranyletéteivel kapcsolatos befektetések

b)	Piaci értéken

c)	Nyugdíjalapokkal kapcsolatos nettó követelések

c)	22. cikk (3) bekezdésének megfelelően

12.	Mérleg szerinti tárgyévi veszteség

Névértéken

The table entitled „Annual balance sheet of the ECB” in Annex II is replaced by the following:

„Az EKB éves mérlege

(millió EUR)

Eszközök (4)

Tárgyév

Előző év

Források

Tárgyév

Előző év

1.	Aranykészletek és aranykövetelések

2.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések

2.1.	Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

2.2.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

3.	Devizában denominált, euro-övezeten belüli felekkel szemben fennálló követelések

4.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált követelések

4.1.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések és hitelek

4.2.	Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

5.	Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezetbeli hitelintézetek részére

5.1.	Elsődleges refinanszírozó műveletek

5.2.	Hosszabb lejáratú refinanszírozó műveletek

5.3.	Finomszabályozó repóműveletek

5.4.	Strukturális repóműveletek

5.5.	Marginális hitellehetőség

5.6.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

6.	Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

7.	Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

7.1.	Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok

7.2.	Egyéb értékpapírok

8.	Euróban denominált államháztartási adósság

9.	Eurorendszeren belüli követelések

9.1.	Az EKB-adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos követelések

9.2.	Az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztással kapcsolatos nettó követelések

9.3.	Egyéb eurorendszerbeli követelések (nettó)

10.	Elszámolás alatt álló tételek

11.	Egyéb eszközök

11.1.

Euroövezetbeli érmék

11.2.

Tárgyi eszközök és immateriális javak

11.3.

Egyéb pénzügyi eszközök

11.4.

Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete

11.5.

Aktív időbeli elhatárolások

11.6.

Vegyes tételek

12.	Mérleg szerinti tárgyévi veszteség

1.	Forgalomban lévő bankjegyek

2.	Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euroövezetbeli hitelintézetekkel szemben

2.1.	Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot)

2.2.	Betéti lehetőség

2.3.	Lekötött betétek

2.4.	Finomszabályozó repóműveletek

2.5.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos betétek

3.	Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek

4.	Kibocsátott EKB-adósságpapírok

5.	Egyéb euroövezetbeli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

5.1.	Az állammal szembeni kötelezettségek

5.2.	Egyéb kötelezettségek

6.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

7.	Euroövezetbeli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.1.	Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

8.2.	Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek

9.	Az IMF által kiosztott különleges lehívási jogok ellentételezése

10.	Eurorendszerbeli kötelezettségek

10.1.

A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek

10.2.

Az eurorendszeren belüli egyéb kötelezettségek (nettó)

11.	Elszámolás alatt álló tételek

12.	Egyéb források

12.1.

Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete

12.2.

Passzív időbeli elhatárolások

12.3.

Vegyes tételek

13.	Céltartalékok

14.	Átértékelési számlák

15.	Tőke és tartalékok

15.1.

Tőke

15.2.

Tartalékok

16.	Mérleg szerinti tárgyévi nyereség

Eszközök összesen

Források összesen

(1) HL L 310., 2000.12.11., 1. o.

(2) HL L 337., 2001.12.20., 52. o.”

(3) Az EKB választhat, hogy pontos euroösszegeket vagy más módon kerekített összegeket közöl.

(4) Az eszközök táblázata a források táblázata felett is közzétehető.”

IRÁNYMUTATÁSOK

Európai Központi Bank

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/65

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2009. július 17.)

a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló, EKB/2006/16 iránymutatás módosításáról

(EKB/2009/18)

(2009/595/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) és különösen annak 12.1., 14.3. és 26.4. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank („EKB”) Általános Tanácsának a KBER Alapokmánya 47.2. cikkének második és harmadik francia bekezdésével összhangban való közreműködésére,

mivel:

(1)

(2)	A fedezettkötvény-vásárlási program végrehajtásáról szóló, 2009. július 2-i EKB/2009/16 határozat (2) létrehozza a fedezett kötvények vásárlására szolgáló programot.

(3)	A Központi Bankok Európai rendszerében a számvitel és a számviteli beszámolójogi kereteiről szóló, 2006. november 10-i EKB/2006/16 határozat (3) módosításra szorul ezen szakpolitikai fejlemények tükrözése érdekében,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az EKB/2006/16 iránymutatás a következőképpen módosul:

Az 1. cikk (1) bekezdése a következő fogalommeghatározással egészül ki:

„i)

»hitelintézet«: a) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozás) szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 2. cikkét és 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját végrehajtó nemzeti jogi rendelkezések értelmében vett olyan hitelintézet, amely az illetékes hatóság felügyelete alatt áll; vagy b) a Szerződés 101. cikkének (2) bekezdése értelmében vett más olyan hitelintézet, amely az illetékes hatóságok általi felügyelethez hasonlítható szintű ellenőrzés alatt áll.

2.	Az EKB/2006/16 iránymutatás IV–VIII. mellékletei ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosulnak.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez az iránymutatás 2009. július 1-jén lép hatályba.

3. cikk

Címzettek

Ez az iránymutatás valamennyi eurorendszerbeli központi bank tekintetében alkalmazandó.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2009. július 17-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) HL L 123., 2009.5.19., 99. o.

(2) HL L 175., 2009.7.4., 18. o.

(3) HL L 348., 2006.12.11., 1. o.

(4) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.”

MELLÉKLET

Az EKB/2006/16 iránymutatás IV–VIII. mellékletei a következőképpen módosulnak:

A IV. mellékletben az „Eszközök” című táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„ESZKÖZÖK

Mérlegtétel (2)

A mérlegtételek tartalmának osztályozása

Az értékelés elve

Hatály (3)

Eszközök

Arany és aranyra szóló követelések

Fizikailag létező arany (pl. rudak, érmék, lemezek, rögök) raktáron vagy »leszállítás alatt«. Aranykövetelések, mint például a látra szóló aranyszámlák, lekötött betétek, valamint a következő ügyletekből származó aranykövetelések: i. felértékelési és leértékelési ügyletek, valamint ii. az arany helyével és tisztaságával kapcsolatos swap ügyletek, amikor a kiadás és az átvétel között egy munkanapnál hosszabb idő telik el

Piaci értéken

Kötelező

Nem euroövezeti felekkel szemben fennálló, külföldi fizetőeszközben denominált követelések

Euroövezeten kívüli felekkel szembeni külföldi fizetőeszközben denominált követelések (beleértve a nemzetközi és a nemzetek feletti szervezeteket és az euroövezeten kívüli központi bankokat)

2.1.

Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó)

A nemzeti kvóta csökkentve az IMF rendelkezésére álló euroegyenleggel. Az IMF 2. számú számlája (euroszámla az igazgatási költségekre) beszámítható ebbe a tételbe vagy az »Euroövezeten kívüli személyekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek« közé

a)	A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó) Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

b)	Különleges lehívási jogok Különleges lehívási jogok állományai (SDR) (bruttó)

b)	Különleges lehívási jogok Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

c)	Egyéb követelések Általános hitelmegállapodás, különleges kölcsönnyújtási megállapodás alapján felvett kölcsönök, betétek a szegénységet csökkentő és a növekedést segítő program keretében

c)	Egyéb követelések Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

2.2.

Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

a)	Az euroövezeten kívüli bankokkal szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett számlakövetelések Folyószámlák, lekötött betétek, látraszóló betétek, fordított repóügyletek

a)	Az euroövezeten kívüli bankokkal szembeni számlakövetelések Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett értékpapír-befektetések

b)i.	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

b)ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Az értékvesztésre tekintettel és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

Kötelező

b)iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Az értékvesztésre tekintettel és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

Kötelező

b)iv.

Tulajdoni részesedést megtestesítő, forgalomképes instrumentumok

Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva

Kötelező

c)	Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett külső hitelek (betétek)

c)	Külső hitelek Betétek névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

d)	Egyéb külső eszközök Euroövezeten kívüli bankjegyek és érmék

d)	Egyéb külső eszközök Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

Devizában denominált, euroövezeti felekkel szemben fennálló követelések

Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett értékpapír-befektetések

a)i.	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

Kötelező

a)ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Az értékvesztésre tekintettel és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

Kötelező

a)iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Az értékvesztésre tekintettel és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

Kötelező

a)iv.

Tulajdoni részesedést megtestesítő, forgalomképes instrumentumok

Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva

Kötelező

b)	Az euroövezeti felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett egyéb követelések Hitelek, betétek, fordított repóügyletek, vegyes kölcsönnyújtás

b)	Egyéb követelések Betétek és vegyes kölcsönnyújtás névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

Nem euroövezeti felekkel szemben fennálló, euróban denominált követelések

4.1.

Bankokkal szembeni egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek

a)	a)Az euroövezeten kívüli bankokkal szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett számlakövetelések Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek. Az euróban denominált értékpapírok kezelésével kapcsolatos fordított repóügyletek

a)	Euroövezeten kívüli bankokkal szemben fennálló számlakövetelések Névértéken

Kötelező

Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett értékpapír-befektetések

Euroövezeten kívüli felek által kibocsátott, minden tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum, kötelezvény, kötvény, váltó, kamatszelvény nélküli kötvény, pénzpiaci papír

b)i.	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

b)ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron

Értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

b)iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

b)iv.

Tulajdoni részesedést megtestesítő, forgalomképes instrumentumok

Piaci áron

Kötelező

c)	Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett hitelek

c)	Euroövezeten kívüli felek részére nyújtott hitelek Betétek névértéken

Kötelező

d)	Az euroövezeten kívüli felek által kibocsátott, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett értékpapírok Nemzetek feletti vagy nemzetközi szervezetek, pl. az Európai Beruházási Bank által kibocsátott értékpapírok, függetlenül a földrajzi helytől

d)i.	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

Kötelező

d)ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

Kötelező

d)iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

Kötelező

4.2.

Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelnyújtás

Névértéken

Kötelező

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezetbeli hitelintézetek részére

Az 5.1-től 5.5-ig felsorolt tételek: az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/7 iránymutatás (4) I. mellékletében meghatározott, megfelelő monetáris politikai eszközöknek megfelelő ügyletek

5.1.

Elsődleges refinanszírozási műveletek

Likviditás nyújtása céljából heti gyakorisággal végrehajtott rendszeres repóügyletek, általában egyheti lejárattal

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

Kötelező

5.2.

Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek

Likviditás nyújtása céljából havi gyakorisággal végrehajtott rendszeres repóügyletek, általában háromhavi lejárattal

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

Kötelező

5.3.

Finomszabályozó repóműveletek

Eseti alapon finomszabályozás céljából végrehajtott repóműveletek

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

Kötelező

5.4.

Strukturális repóműveletek

Az eurorendszer pénzügyi szektorral szembeni strukturális pozíciójának kiigazítása céljából végrehajtott repóműveletek

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

Kötelező

5.5.

Marginális hitellehetőség

Egynapos likviditási lehetőség előre meghatározott kamatlábbal, elfogadható eszközök ellenében (jegybanki rendelkezésre állás)

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

Kötelező

5.6.

Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

Hitelintézeteknek nyújtott kiegészítő hitel, amely ugyanezen hitelintézetek által más hitellel kapcsolatban benyújtott fedezeti eszközök értéknövekedéséből ered

Névérték vagy bekerülési érték

Kötelező

Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek, az »Euroövezeti felek által kibocsátott euróban denominált értékpapírok« (beleértve az euroövezeten belüli korábbi devizatartalékok átalakításából eredő ügyleteket) eszköztételben szereplő értékpapír-állományok kezelésével kapcsolatos fordított repóügyletek és egyéb követelések. Euroövezeti, nem hazai hitelintézeteknél vezetett levelezőbanki számlák. Az eurorendszer monetáris politikai működésén kívül eső egyéb követelések és műveletek. Az NKB által az eurorendszerhez történő csatlakozás előtt megkezdett monetáris politikai műveletekből származó követelések

Névérték vagy bekerülési érték

Kötelező

Euroövezeti felek euróban denominált értékpapírjai

7.1.

Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok

Az euroövezetben kibocsátott és monetáris politikai célokból tartott értékpapírok. Finomszabályozás céljából vásárolt EKB-adósságpapírok

i.	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

Kötelező

ii.	Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

Kötelező

iii.	Nem értékesíthető értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

Kötelező

7.2.

Egyéb értékpapírok

A 7.1. »Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok« és a 11.3. »Egyéb pénzügyi eszközök« eszköztételben fel nem tüntetett értékpapírok; kötelezvények, kötvények, váltók, kamatszelvény nélküli kötvények, közvetlenül birtokolt, euróban denominált pénzpiaci papírok (beleértve az EMU előtti időszakból származó állampapírokat). Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

i.	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

ii.	Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

iii.	Nem értékesíthető értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

iv.	Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok Piaci áron

Kötelező

Euróban denominált államháztartási adósság

Az EMU előtti időszakból származó követelések az állammal szemben (nem forgalomképes értékpapírok, hitelek)

Betétek/hitelek névértéken, a nem forgalomképes értékpapírok bekerülési értéken

Kötelező

—

Eurorendszeren belüli követelések (+)

—

9.1.

Részesedés az EKB-ban (+)

Csak NKB-mérlegtétel

Az egyes NKB-k részesedései az EKB-ban a Szerződés és a megfelelő tőkejegyzési kulcs szerint, valamint a KBER Alapokmány 49.2. cikkének megfelelő hozzájárulások mértékében

Bekerülési érték

Kötelező

—

9.2.

A devizatartalék átadás mértékének megfelelő követelések (+)

Csak NKB-mérlegtétel

Euróban denominált követelés az EKB-val szemben, a devizatartalékoknak a Szerződés szerinti kezdeti (és kiegészítő) átadásából eredően

Névértéken

Kötelező

—

9.3.

EKB adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos követelések (+)

Csak EKB-mérlegtétel.

Az EKB adósságleveleivel kapcsolatos viszonossági megállapodás miatt a NKB-k által kibocsátott váltók

Névértéken

Kötelező

—

9.4.

Az eurorendszeren belüli eurobankjegyelosztással kapcsolatos nettó követelések (+) (1)

Az NKB-k esetében: a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásával kapcsolatos nettó követelés (beleértve az EKB bankjegykibocsátásával kapcsolatos eurorendszerbeli egyenleget), a kompenzációs összeg és az annak ellentételeként szolgáló könyvelési tétel, a résztvevő tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmeinek a 2002. pénzügyi évtől történő felosztásáról szóló, 2001. december 6-i 2001/16/EKB határozatban (5) meghatározottak szerint.

Az EKB esetében: az EKB bankjegykibocsátásához kapcsolódó követelések, az EKB/2001/15 határozat szerint

Névértéken

Kötelező

—

9.5.

Egyéb eurorendszerbeli követelések (nettó) (+)

Az alábbi altételek nettó pozíciója:

a)	az NKB-k TARGET2-számláinak és levelezőbanki számláinak egyenlegéből származó nettó követelések, azaz a követelések és a kötelezettségek nettó egyenlege - lásd az »Egyéb eurorendszerbeli kötelezettségek (nettó)« tételt a forrásoldalon

a)	Névértéken

Kötelező

b)	az összevonásra és az újrafelosztásra kerülő monetáris jövedelem közötti különbözetből eredő követelések. Kizárólag a monetáris jövedelmek év végi elkönyvelése és a minden év januárjának utolsó munkanapján esedékes elszámolása közötti időszakra vonatkozik

b)	Névértéken

Kötelező

c)	egyéb, esetlegesen felmerülő, eurorendszeren belüli követelések, beleértve az EKB pénzkibocsátásból származó jövedelmének NKB-k számára való belső felosztását (1)

c)	Névértéken

Kötelező

10.

Elszámolás alatti tételek

Elszámolási számlaegyenlegek (követelések), beleértve a fizetésre bemutatott csekkek elszámolásával kapcsolatos időeltolódást

Névértéken

Kötelező

11.

Egyéb eszközök

11.1.

Euroövezetbeli érmék

Euroérmék, ha nem NKB a törvényes kibocsátó

Névértéken

Kötelező

11.2.

Tárgyi eszközök és immateriális eszközök

Földterület és épületek, bútor és berendezés (beleértve a számítástechnikai eszközöket), szoftver

Értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken

Az értékcsökkenési leírás kulcsa:

—	számítógépek és kapcsolódó hardver/szoftver és gépjárművek: 4 év

—	berendezések, felszerelések és gépek az épületen belül: 10 év

—	épület és aktivált (nagyobb) felújítási költség: 25 év

A kiadások tőkésítése: értékhatár fölött (HÉA nélkül számított 10 000 euro alatti összeg esetén: nincs tőkésítés)

Ajánlott

11.3.

Egyéb pénzügyi eszközök

—	Egyéb részesedések és leányvállalatokba történő befektetések, stratégiai/politikai célokból tartott tulajdoni részesedések

—	Az előirányzott portfólió részeként tartott értékpapírok, beleértve a tulajdoni részesedéseket és más pénzügyi eszközöket, valamint számlaegyenlegeket (pl. lekötött betétek és folyószámlák),

—	Fordított repóügyletek hitelintézetekkel az ebben a tételben szereplő értékpapír-állomány kezelésére

a)	Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok piaci árfolyamon

Ajánlott

b)	Részesedések és nem likvid tulajdoni részesedést jelentő instrumentumok, és minden más, tartós befektetésként tartott tulajdoni részesedést jelentő instrumentum Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

Ajánlott

c)	Befektetések leányvállalatokba vagy jelentős érdekeltségek Nettó eszközértéken

Ajánlott

d)	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

Ajánlott

e)	Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, vagy tartós befektetésként tartott forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

Ajánlott

f)	Nem forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell

Ajánlott

g)	Bankokkal szembeni egyenlegek és hitelek Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva, ha az egyenleg/betét külföldi fizetőeszközben denominált

Ajánlott

11.4.

Mérlegen kívüli tételek átértékelési különbözetei

Az azonnali és határidős ügylet közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon

Kötelező

11.5.

Aktív időbeli elhatárolások

Névértéken; a devizát a piaci árfolyamon kell átszámítani

Kötelező

11.6.

Vegyes tételek

Előlegek, kölcsönök, más kisebb tételek. Függő átértékelési számlák (csak év közben mérlegtétel: év közben történő átértékelések napjával elszámolt nem realizált veszteségek, amelyeket nem fedeznek a megfelelő újraértékelési számlák az »Átértékelési számlák« tételben a forrásoldalon). Hitelek vagyonkezelői alapon. Ügyfelek aranybetéteivel kapcsolatos befektetések. Nemzeti (euroövezeti) pénznem megfelelő címletű érmékben. Folyó kiadások (nettó felhalmozott veszteség), az előző évi veszteség (elhatárolás előtt). Nettó nyugdíjeszközök

Névérték vagy bekerülési költség

Ajánlott

Átértékelési függő számlák

Az átlagköltség és a piaci érték közötti átértékelési különbözet, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Átértékelési függő számlák: kötelező

Ügyfelek aranybetéteivel kapcsolatos befektetések

Piaci értéken

Ügyfelek aranybetéteivel kapcsolatos befektetések: kötelező

—

12.

Mérleg szerinti veszteség/tárgyévi veszteség

Névértéken

Kötelező

Az V. mellékletben az „Eurorendszer szerinti összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás: a negyedév végi kimutatás közzétételéhez használandó formátum” című táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Eurorendszer szerinti összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás: a negyedév végi kimutatás közzétételéhez használandó formátum

(millió EUR)

Eszközök (6)

Egyenleg (…-i állapot)

Különbség az előző héthez képest az alábbiak eredményeképpen:

Források

Egyenleg (…-i állapot)

Különbség az előző héthez képest az alábbiak eredményeképpen:

ügyletek

negyedéves kiigazítások

ügyletek

negyedéves kiigazítások

1.	Aranykészletek és aranykövetelések

2.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések

2.1.	Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

2.2.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

3.	Devizában denominált, euroövezeten belüli felekkel szemben fennálló követelések

4.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált követelések

4.1.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések és hitelek

4.2.	Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

5.	Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezetbeli hitelintézetek részére

5.1.	Elsődleges refinanszírozó műveletek

5.2.	Hosszabb lejáratú refinanszírozó műveletek

5.3.	Finomszabályozó repóműveletek

5.4.	Strukturális repóműveletek

5.5.	Marginális hitellehetőség

5.6.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

6.	Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

7.	Euroövezeti felek euróban denominált értékpapírjai

7.1.	Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok

7.2.	Egyéb értékpapírok

8.	Euróban denominált államháztartási adósság

9.	Egyéb eszközök

1.	Forgalomban lévő bankjegyek

2.	Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euroövezetbeli hitelintézetekkel szemben

2.1.	Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot)

2.2.	Betéti lehetőség

2.3.	Lekötött betétek

2.4.	Finomszabályozó repóműveletek

2.5.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos betétek

3.	Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek

4.	Kibocsátott adósságpapírok

5.	Egyéb euroövezetbeli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

5.1.	Az állammal szembeni kötelezettségek

5.2.	Egyéb kötelezettségek

6.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

7.	Euroövezetbeli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.1.	Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

8.2.	Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek

9.	Az IMF által elosztott különleges lehívási jogok ellentételezése

10.	Egyéb kötelezettségek

11.	Átértékelési számlák

12.	Tőke és tartalékok

Eszközök összesen

Források összesen

Előfordulhat, hogy a kerekítés miatt a végösszegek nem felelnek meg a részeredmények összegeinek.

Az V. mellékletben az „Eurorendszer szerinti összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás: a negyedév folyamán készített kimutatás közzétételéhez használandó formátum” című táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Eurorendszer szerinti összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás: a negyedév folyamán készített kimutatás közzétételéhez használandó formátum

(millió EUR)

Eszközök (7)

Egyenleg (…-i állapot)

Különbség az előző héthez képest az alábbi ügyletek eredményeképpen

Források

Egyenleg (…-i állapot)

Különbség az előző héthez képest az alábbi ügyletek eredményeképpen

1.	Aranykészletek és aranykövetelések

2.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések

2.1.	Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

2.2.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

3.	Devizában denominált, euroövezeten belüli felekkel szemben fennálló követelések

4.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált követelések

4.1.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések és hitelek

4.2.	Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

5.	Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezetbeli hitelintézetek részére

5.1.	Elsődleges refinanszírozó műveletek

5.2.	Hosszabb lejáratú refinanszírozó műveletek

5.3.	Finomszabályozó repóműveletek

5.4.	Strukturális repóműveletek

5.5.	Marginális hitellehetőség

5.6.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

6.	Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

7.	Euroövezeti felek euróban denominált értékpapírjai

7.1.	Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok

7.2.	Egyéb értékpapírok

8.	Euróban denominált államháztartási adósság

9.	Egyéb eszközök

1.	Forgalomban lévő bankjegyek

2.	Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euroövezetbeli hitelintézetekkel szemben

2.1.	Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot)

2.2.	Betéti lehetőség

2.3.	Lekötött betétek

2.4.	Finomszabályozó repóműveletek

2.5.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos betétek

3.	Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek

4.	Kibocsátott adósságpapírok

5.	Egyéb euroövezetbeli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

5.1.	Az állammal szembeni kötelezettségek

5.2.	Egyéb kötelezettségek

6.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

7.	Euroövezetbeli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.1.	Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

8.2.	Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek

9.	Az IMF által elosztott különleges lehívási jogok ellentételezése

10.	Egyéb kötelezettségek

11.	Átértékelési számlák

12.	Tőke és tartalékok

Eszközök összesen

Források összesen

Előfordulhat, hogy a kerekítés miatt a végösszegek nem felelnek meg a részeredmények összegeinek.

A VII. mellékletben az „Eurorendszer szerinti összevont (konszolidált) éves mérleg” című táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Eurorendszer szerinti összevont (konszolidált) éves mérleg

(millió EUR)

Eszközök (8)

Tárgyév

Előző év

Források

Tárgyév

Előző év

1.	Aranykészletek és aranykövetelések

2.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések

2.1.	Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

2.2.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

3.	Devizában denominált, euroövezeten belüli felekkel szemben fennálló követelések

4.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált követelések

4.1.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések és hitelek

4.2.	Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

5.	Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezetbeli hitelintézetek részére

5.1.	Elsődleges refinanszírozó műveletek

5.2.	Hosszabb lejáratú refinanszírozó műveletek

5.3.	Finomszabályozó repóműveletek

5.4.	Strukturális repóműveletek

5.5.	Marginális hitellehetőség

5.6.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

6.	Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

7.	Euroövezeti felek euróban denominált értékpapírjai

7.1.	Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok

7.2.	Egyéb értékpapírok

8.	Euróban denominált államháztartási adósság

9.	Egyéb eszközök

1.	Forgalomban lévő bankjegyek

2.	Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euroövezetbeli hitelintézetekkel szemben

2.1.	Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot)

2.2.	Betéti lehetőség

2.3.	Lekötött betétek

2.4.	Finomszabályozó repóműveletek

2.5.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos betétek

3.	Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek

4.	Kibocsátott adósságpapírok

5.	Egyéb euroövezetbeli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

5.1.	Az állammal szembeni kötelezettségek

5.2.	Egyéb kötelezettségek

6.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

7.	Euroövezetbeli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.1.	Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

8.2.	Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek

9.	Az IMF által elosztott különleges lehívási jogok ellentételezése

10.	Egyéb kötelezettségek

11.	Átértékelési számlák

12.	Tőke és tartalékok

Eszközök összesen

Források összesen

Előfordulhat, hogy a kerekítés miatt a végösszegek nem felelnek meg a részeredmények összegeinek.

A VIII. mellékletben a „A központi bankok éves mérlege” című táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„A központi bankok éves mérlege (9)

(millió EUR)

Eszközök (11)

Tárgyév

Előző év

Források

Tárgyév

Előző év

1.	Aranykészletek és aranykövetelések

2.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések

2.1.	Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

2.2.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

3.	Devizában denominált, euroövezeten belüli felekkel szemben fennálló követelések

4.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált követelések

4.1.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések és hitelek

4.2.	Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

5.	Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezetbeli hitelintézetek részére

5.1.	Elsődleges refinanszírozó műveletek

5.2.	Hosszabb lejáratú refinanszírozó műveletek

5.3.	Finomszabályozó repóműveletek

5.4.	Strukturális repóműveletek

5.5.	Marginális hitellehetőség

5.6.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

6.	Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

7.	Euroövezeti felek euróban denominált értékpapírjai

7.1.	Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok

7.2.	Egyéb értékpapírok

8.	Euróban denominált államháztartási adósság

9.	Eurorendszerbeli követelések

9.1.	Részesedés az EKB-ban

9.2.	A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő követelések

9.3.	EKB-adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos követelések

9.4.	Az eurorendszerbeli euro-bankjegyelosztással kapcsolatos nettó követelések (*)

9.5.	Egyéb eurorendszerbeli követelések (nettó) (*)

10.	Elszámolás alatt álló tételek

11.	Egyéb eszközök

11.1.

Euroövezetbeli érmék

11.2.

Tárgyi eszközök és immateriális javak

11.3.

Egyéb pénzügyi eszközök

11.4.

Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete

11.5.

Aktív időbeli elhatárolások és előre fizetett költségek (*)

11.6.

Vegyes tételek

12.	Mérleg szerinti tárgyévi veszteség

1.	Forgalomban lévő bankjegyek (*)

2.	Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euroövezetbeli hitelintézetekkel szemben

2.1.	Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot)

2.2.	Betéti lehetőség

2.3.	Lekötött betétek

2.4.	Finomszabályozó repóműveletek

2.5.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos betétek

3.	Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek

4.	Kibocsátott adósságpapírok

5.	Egyéb euroövezetbeli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

5.1.	Az állammal szembeni kötelezettségek

5.2.	Egyéb kötelezettségek

6.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

7.	Euroövezetbeli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.	Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.1.	Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

8.2.	Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek

9.	Az IMF által elosztott különleges lehívási jogok ellentételezése

10.	Eurorendszerbeli kötelezettségek

10.1.

A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek

10.2.

EKB-adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos kötelezettségek

10.3.

Az eurorendszerbeli euro-bankjegyelosztással kapcsolatos nettó kötelezettségek (*)

10.4.

Egyéb eurorendszerbeli kötelezettségek (nettó) (*)

11.	Elszámolás alatt álló tételek

12.	Egyéb források

12.1.

Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete

12.2.

Passzív időbeli elhatárolások (*)

12.3.

Vegyes tételek

13.	Céltartalékok

14.	Átértékelési számlák

15.	Tőke és tartalékok

15.1.

Tőke

15.2.

Tartalékok

16.	Mérleg szerinti tárgyévi nyereség

Eszközök összesen

Források összesen

Előfordulhat, hogy a kerekítés miatt a végösszegek nem felelnek meg a részeredmények összegeinek.

(1) Összehangolandó tétel. Lásd ennek az iránymutatásnak a (4) preambulumbekezdését.

(2) Az első oszlop számozása az V., VI. és VII. mellékletben megadott mérlegformátumokra vonatkozik (eurorendszer heti pénzügyi kimutatása és összevont éves mérlege). A második oszlop számozása a VIII. mellékletben megadott mérlegformátumra vonatkozik (a központi bankok éves mérlege). A »+« jellel jelölt tételeket az eurorendszer heti pénzügyi jelentése összevontan kezeli.

(3) Az e mellékletben felsorolt tartalmi és értékelési alapelvek kötelezőek az EKB elszámolásai, valamint az NKB-k eurorendszer céljaira szolgáló elszámolásaiban kimutatott összes (az eurorendszer működése szempontjából) lényeges eszköz és forrás tekintetében.

(4) HL L 310., 2000.12.11., 1. o.

(5) HL L 337., 2001.12.20., 55. o.”

(6) Az eszközökre vonatkozó táblázat a forrásokra vonatkozó táblázat felett is közzétehető.”

(7) Az eszközökre vonatkozó táblázat a forrásokra vonatkozó táblázat felett is közzétehető.”

(8) Az eszközökre vonatkozó táblázat a forrásokra vonatkozó táblázat felett is közzétehető.”

(9) A forgalomban levő euro-bankjegyekre vonatkozó adatok közlését, az eurorendszeren belüli euro-bankjegyek allokációjából származó eurorendszeren belüli nettó követelések/források ellentételezését, és a monetáris bevételt az NKB-k közzétett éves pénzügyi jelentéseiben kell összehangolni. Az összehangolandó tételek a IV., VIII. és IX. mellékletekben csillaggal kerültek megjelölésre.

(10) A központi bankok euróban kifejezett pontos összegeket vagy más módon kerekített összegeket egyaránt közzétehetnek.

(11) Az eszközökre vonatkozó táblázat a forrásokra vonatkozó táblázat felett is közzétehető.”

III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok

AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/82

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG EUJUST LEX/1/2009 HATÁROZATA

(2009. július 3.)

az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-missziója, az EUJUST LEX misszióvezetőjének kinevezéséről

(2009/596/KKBP)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 25. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-missziójáról (EUJUST LEX) szóló, 2009. június 11-i 2009/475/KKBP tanácsi együttes fellépésre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A Tanács 2009. június 11-én elfogadta az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-missziójáról (EUJUST LEX) szóló 2009/475/KKBP együttes fellépést. Az együttes fellépés 2010. június 30-án hatályát veszti.

(2)	A 2009/475/KKBP együttes fellépés 9. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza a Politikai és Biztonsági Bizottságot, hogy a misszióvezető kinevezésére vonatkozóan határozatokat hozzon.

(3)	Az EUJUST LEX misszióvezetőjévé a 2009. december 31-ig tartó időszakra Stephen WHITE-ot kell kinevezni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Politikai és Biztonsági Bizottság Stephen WHITE-ot nevezi ki az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-missziója, az EUJUST LEX misszióvezetőjévé 2009. július 1-jei hatállyal.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

A határozat 2009. december 31-ig alkalmazandó.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 3-án.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

O. SKOOG

(1) HL L 156., 2009.6.19., 57. o.

4.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/83

A TANÁCS 2009/597/KKBP HATÁROZATA

(2009. július 27.)

az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között a Horvát Köztársaságnak a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletben (Atalanta-művelet) történő részvételéről szóló megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel az elnökség ajánlására,

mivel:

(1)

A Tanács 2008. november 10-én elfogadta a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és viszszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletről szóló 2008/851/KKBP együttes fellépést (1) („Atalanta”-művelet).

(2)	Az együttes fellépés 10. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a harmadik államok részvételére vonatkozó részletes szabályok a Szerződés 24. cikkével összhangban megkötendő megállapodások tárgyát képezik.

(3)

A Tanács 2004. szeptember 13-i felhatalmazását követően az elnökség az Európai Unió Tanácsa főtitkárának/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének támogatásával tárgyalásokat folytatott az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között a Horvát Köztársaságnak az Atalanta-műveletben történő részvételéről szóló megállapodásról („megállapodás”).

(4)	A megállapodást – megkötésére figyelemmel – alá kell írni.

(5)	A megállapodás rendelkezéseit annak hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között a Horvát Köztársaságnak a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletben (Atalanta-művelet) történő részvételéről szóló megállapodás aláírását – a megállapodás megkötésére figyelemmel – az Európai Unió nevében a Tanács jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak – annak megkötésére figyelemmel – az Európai Uniót kötelező aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

A megállapodás 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban a megállapodás aláírásának időpontjától annak hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazandók.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

5. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. BILDT

(1) HL L 301., 2008.11.12., 33. o.

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

AZ EURÓPAI UNIÓ (EU),

egyrészről, és

A Horvát Köztársaság,

másrészről

a továbbiakban: a „felek”,

FIGYELEMBE VÉVE:

hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletről szóló 2008/851/KKBP együttes fellépést (1) („Atalanta”-művelet),

hogy a Horvát Köztársaság felkérést kapott az EU-tól az EU által vezetett műveletben való részvételre,

a haderő létrehozásának sikeres befejezését, valamint az EU műveleti parancsnok és az EU Katonai Bizottsága ajánlását a Horvát Köztársaság haderőinek az EU által vezetett műveletben való részvételével kapcsolatos megállapodásra vonatkozóan,

a Politikai és Biztonsági Bizottság 2009. április 21-i ATALANTA/2/2009 határozatát a harmadik államoknak a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai művelethez („Atalanta”) történő hozzájárulása elfogadásáról (2), valamint a Politikai és Biztonsági Bizottság 2009. április 21-i ATALANTA/3/2009 határozatát a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai művelet („Atalanta”) tekintetében a hozzájáruló felek bizottságának létrehozásáról (3), amelyek mindegyikét a Politikai és Biztonsági Bizottság 2009. június 10-i ATALANTA/5/2009 határozata (4) módosította,

a Horváth Köztársaságnak az Atalanta-műveletben való részvételről szóló 2009. április 3-i határozatát,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Részvétel a műveletben

(1) A Horvát Köztársaság e megállapodás rendelkezéseivel és bármely szükséges végrehajtási rendelkezéssel összhangban csatlakozik a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletről (Atalanta-művelet) szóló 2008/851/KKBP együttes fellépéshez, valamint bármely olyan együttes fellépéshez vagy határozathoz, amellyel az Európai Unió Tanácsa az EU katonai válságkezelési műveletének kiterjesztéséről határoz.

(2) A Horvát Köztársaságnak az Atalanta-művelethez történő hozzájárulása nem érinti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját.

(3) A Horvát Köztársaság biztosítja, hogy az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő hadereje és állománya a következőkkel összhangban teljesíti misszióját:

—	a 2008/851/KKBP együttes fellépés és annak lehetséges későbbi módosításai,

—	a műveleti terv,

—	végrehajtási intézkedések.

(4) A Horvát Köztársaság által a művelethez biztosított haderő és állomány a megbízatását kizárólag az EU katonai válságkezelési művelet érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(5) A Horvát Köztársaság bármely, a műveletben való részvételében bekövetkezett változásról kellő időben tájékoztatja az EU műveleti parancsnokot.

2. cikk

A haderők jogállása

(1) A Horvát Köztársaság részéről az Atalanta-művelethez biztosított haderő és állomány jogállására az Európai Unió és Szomália, Dzsibuti, vagy a régió bármely más olyan országa között létrejött, a haderők jogállásáról szóló megállapodás vonatkozik, amely országgal ilyen megállapodás jön létre a művelet céljából, vagy a Kenya vagy a régió bármely más olyan országa által kiadott, a haderők jogállásáról szóló egyoldalú nyilatkozat, amely ország ilyen nyilatkozatot adott ki a művelet céljából.

(2) A közös műveleti területen kívül található parancsnokságokhoz vagy parancsnoki elemekhez biztosított haderők és állomány jogállására az érintett parancsnokságok és parancsnoki elemek fogadó állama, valamint a Horvát Köztársaság közötti megállapodásokat kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésében említett, a haderők jogállásáról szóló megállapodás sérelme nélkül a Horvát Köztársaság joghatósággal rendelkezik az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő hadereje és állománya felett.

(4) A Horvát Köztársaság felel az Atalanta-műveletben való részvétellel kapcsolatos bármely, a saját haderejének és állományának bármely tagjától érkező vagy vele kapcsolatos követelés kielégítéséért. A Horvát Köztársaság felel a hadereje és állománya bármely tagja ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárásoknak a saját törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban történő megindításáért.

(5) A Horvát Köztársaság vállalja, hogy e megállapodás aláírásakor nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy az Atalanta-műveletben részt vevő bármely állammal szembeni követeléséről lemond.

(6) Az Európai Unió tagállamai vállalják, hogy e megállapodás aláírásakor nyilatkozatot tesznek arra vonatkozóan, hogy a Horvát Köztársaságnak az Atalanta-műveletben való részvételét illetően lemondanak a követeléseikről.

3. cikk

Az elfogott és fogva tartott személyek büntetőeljárás céljából való átadásának feltételei

Amennyiben a Horvát Köztársaság joghatóságként jár el olyan személyekkel szemben, akik Szomália felségvizein kalóztámadást vagy fegyveres rablást követtek el, vagy ezzel gyanúsítják őket, az Európai Unió által vezetett tengeri erők (EUNAVFOR) által elfogott és fogva tartott személyeknek – büntetőeljárás lefolytatása céljából –, valamint az EUNAVFOR birtokában lévő lefoglalt javaknak az EUNAVFOR részéről a Horvát Köztársaság részére történő átadására az e megállapodás szerves részét képező mellékletben megállapított feltételek szerint kerül sor.

4. cikk

Minősített információ

Az Atalanta-művelet tekintetében az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között a minősített információ cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodás (5) rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. cikk

Parancsnoki lánc

(1) Az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő haderő és állomány valamennyi tagja teljes mértékben saját nemzeti hatóságának parancsnoksága alatt marad.

(2) A nemzeti hatóságok haderejük és állományuk műveleti és harcászati parancsnokságát és/vagy ellenőrzését átadják az EU műveleti parancsnokának. Az EU műveleti parancsnok jogosult hatáskörét átruházni.

(3) A Horvát Köztársaságot a művelet napi irányításának terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben részt vevő tagállamait.

(4) Az EU műveleti parancsnok – a Horvát Köztársasággal folytatott konzultációt követően – bármikor kérheti a Horvát Köztársaság hozzájárulásának visszavonását.

(5) A Horvát Köztársaság saját nemzeti kontingensének az EU katonai válságkezelési műveletben való képviseletére katonai főképviselőt nevez ki. A katonai főképviselő konzultál az EU-erők főparancsnokával a műveletet érintő valamennyi kérdésben, továbbá napi szinten felel a kontingens fegyelméért.

6. cikk

Pénzügyi szempontok

(1) A Horvát Köztársaság viseli a műveletben való részvételével kapcsolatos valamennyi költséget, azon költségek kivételével, amelyek a megállapodás 1. cikke (1) bekezdésében említett jogi eszközök, valamint az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának (Athena) létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 2008/975/KKBP tanácsi határozat (6) értelmében közös finanszírozásban részesülnek.

(2) Az Atalanta-művelet a 7. cikkben említett végrehajtási rendelkezésekben szereplő feltételekkel, költségtérítéses alapon nyújt logisztikai támogatást a horvát kontingensnek. A kapcsolódó kiadások adminisztratív kezelését az Athena végzi.

(3) A művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok)ból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén a Horvát Köztársaság – felelőssége megállapítása esetén – kártérítést fizet az e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett, a haderők jogállásáról szóló megállapodásban – amennyiben ilyen létezik – meghatározott feltételek szerint.

7. cikk

A megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezések

Az e megállapodás végrehajtásához szükséges bármely technikai és igazgatási megállapodás az Európai Unió Tanácsának főtitkára/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője vagy az EU műveleti parancsnok, valamint a Horvát Köztársaság megfelelő hatóságai között jön létre.

8. cikk

A szerződéses kötelezettségek nem teljesítése

Amennyiben valamelyik fél nem teljesíti az előző cikkekben meghatározott kötelezettségeit, a másik fél egy hónapos felmondási idővel felmondhatja ezt a megállapodást.

9. cikk

A jogviták rendezése

Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között diplomáciai úton rendezik.

10. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a megállapodás az azt követő első hónap első napján lép hatályba, hogy a felek értesítették egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(2) Ez a megállapodás az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazandó.

(3) Ez a megállapodás addig marad hatályban, ameddig a Horvát Köztársaság hozzájárul a művelethez.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 27-én, két eredeti példányban angol nyelven.

az Európai Unió részéről

a Horvát Köztársaság részéről

(1) HL L 301., 2008.11.12., 33. o.

(2) HL L 109., 2009.4.30., 52. o.

(3) HL L 119., 2009.5.14., 40. o.

(4) HL L 148., 2009.6.11., 34. o.

(5) HL L 116., 2006.4.29., 74. o.

(6) HL L 345., 2008.12.23., 96. o.

MELLÉKLET

A Szomália felségvizein folytatott kalóztámadások vagy fegyveres rablások elkövetésével gyanúsított és az Európai Unió által vezetett tengeri erők (EUNAVFOR) által fogva tartott személyeknek, valamint az EUNAVFOR birtokában lévő lefoglalt javaknak az EUNAVFOR részéről a Horvát Köztársaság részére történő átadására és az átadást követően a velük való bánásmódra, és a javak kezelésére vonatkozó feltételeket és módozatokat meghatározó rendelkezések

1. Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a)	„kalóztámadások”: az UNCLOS 101. cikkében meghatározottak szerinti kalóztámadások;

b)	„fegyveres rablás”: az 1. pont a) alpontjában meghatározott cselekmények, amennyiben azokat valamely parti államnak a műveleti területen található felségvizein követték el;

c)	„átadott személy”: kalóztámadás vagy fegyveres rablás elkövetésével vagy annak szándékával gyanúsított, vagy kalóztámadást, illetve fegyveres rablást elkövető, az EUNAVFOR által e megállapodás értelmében a Horvát Köztársaságnak átadott személy.

2. Általános elvek

A Horvát Köztársaság az EUNAVFOR kérésére átveheti az EUNAVFOR által kalóztámadások vagy fegyveres rablások kapcsán őrizetbe vett személyeket és az EUNAVFOR által ezzel összefüggésben lefoglalt javakat, valamint nyomozás és büntetőeljárás indítása céljából átadhatja ezen személyeket és javakat az illetékes hatóságainak.

b)	Az EUNAVFOR e megállapodás keretében a személyeket kizárólag a Horvát Köztársaság illetékes bűnüldöző hatóságainak adja át.

A Horvát Köztársaság megerősíti, hogy az e rendelkezések értelmében átadott személyekkel – az átadást megelőző és követő időszakban egyaránt – emberségesen és a nemzetközi emberi jogi előírásokból fakadó kötelezettségeknek megfelelően bánik, beleértve a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, az önkényes fogva tartás tilalmát, és a tisztességes eljárás biztosításának követelményét is.

3. Az átadott személyekkel kapcsolatos bánásmód, büntetőeljárás és tárgyalás

Valamennyi átadott személyt emberséges bánásmódban kell részesíteni, nem tehetők ki kínzásnak vagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek, biztosítani kell számukra a megfelelő szállást és élelmezést és az orvosi ellátás igénybevételének lehetőségét, valamint lehetővé kell tenni, hogy a vallási szokásokat betarthassák.

b)	Minden átadott személyt haladéktalanul bíró vagy a törvény által igazságszolgáltatási hatáskörrel felruházott más tisztségviselő elé kell állítani, aki késedelem nélkül határoz a fogva tartás törvényességéről, és elrendeli a személy szabadlábra helyezését, ha a fogva tartás nem törvényes.

c)	Minden átadott személynek joga van arra, hogy ésszerű határidőn belül tárgyalást tartsanak az ügyében vagy szabadlábra helyezzék.

d)	Minden átadott személynek joga van ahhoz, hogy az ellene irányuló vádemelést megelőzően törvény által létrehozott, független és pártatlan illetékes bíróság tisztességes és nyilvános módon meghallgassa.

e)	Minden bűncselekménnyel vádolt átadott személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a jogszabályoknak megfelelően meg nem állapították.

Az ellene irányuló vádemelés során mindenkinek teljesen egyenlő mértékben joga van legalább a következő biztosítékokhoz:

1.	valamely általa értett nyelven haladéktalanul pontos tájékoztatásban részesüljön az ellene felhozott vád jellege és indokolása tekintetében;

2.	rendelkezzen a védekezésének előkészítéséhez és az általa választott jogi tanácsadóval való értekezéshez szükséges idővel és lehetőséggel;

3.	ügyét késedelem nélkül tárgyalják;

ügyét jelenlétében tárgyalják, és személyesen vagy az általa választott jogi segítséggel védekezhessen; ha nem rendelkezik jogi segítséggel, tájékoztassák az ehhez való jogáról; és jelöljenek ki számára jogi segítséget, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekében ez kívánatos, és ha nem rendelkezik az ennek fedezéséhez szükséges anyagi eszközökkel, térítésmentesen részesüljön ilyen segítségben;

5.	megvizsgálhasson vagy megvizsgáltathasson minden ellene szóló bizonyítékot, ideértve a letartóztatását végrehajtó tanúk vallomásait is, és kieszközölhesse a védelem tanúinak ugyanolyan feltételek melletti beidézését és kihallgatását, mint amelyek a vád tanúira vonatkoznak;

6.	térítésmentesen tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet;

7.	ne kötelezzék saját maga elleni vallomásra vagy bűnösségének bevallására.

g)	Minden átadott és bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személynek meg kell adni a jogot ahhoz, hogy a bűnösségének megállapítása és a büntetés kiszabását tartalmazó ítélet ellen felsőbb bírósághoz fellebbezzen vagy felülvizsgálatot kérjen, a Horvát Köztársaság jogszabályainak megfelelően.

h)	Az EUNAVFOR előzetes írásbeli jóváhagyása nélkül a Horvát Köztársaság az átadott személyeket nyomozás vagy büntetőeljárás céljára nem adja át harmadik államnak.

4. Halálbüntetés

Az átadott személyek nem sújthatók halálbüntetéssel, nem merülhet fel esetükben a halálbüntetés lehetősége, és nem kérhető ellenük a halálbüntetés kiszabása.

5. Nyilvántartás és értesítések

a)	Minden átadáshoz az EUNAVFOR képviselője és a Horvát Köztársaság illetékes bűnüldöző hatóságának képviselője által aláírt megfelelő dokumentum szükséges.

Az EUNAVFOR valamennyi átadott személyre vonatkozóan a fogva tartással kapcsolatos nyilvántartást ad át a Horvát Köztársaságnak. Ez a nyilvántartás – lehetőség szerint – kiterjed az átadott személy fogva tartás alatti fizikai állapotára, a Horvát Köztársaság hatóságai részére történő átadás időpontjára, a fogva tartás indokaira, a fogva tartás kezdeti időpontjára és helyére, valamint a fogva tartással kapcsolatos minden határozatra.

A Horvát Köztársaság felel minden átadott személy pontos nyilvántartásáért, amely magában foglalja többek között a lefoglalt javak összességének, a személyek fizikai állapotának, a fogva tartás helyének, a személyek elleni vádaknak, valamint a büntetőeljárás és a tárgyalás során hozott valamennyi jelentős határozatnak a nyilvántartását.

d)	Az EU és az EUNAVFOR képviselőinek a Horvát Köztársaság Külügyminisztériumához intézett írásbeli kérésére ezt a nyilvántartást rendelkezésükre kell bocsátani.

A Horvát Köztársaság értesíti továbbá az EUNAVFOR-t az e megállapodás szerint átadott bármely személy fogva tartásának helyéről, fizikai állapotának esetleges rosszabbodásáról, és a nem megfelelő bánásmódra vonatkozó állításokról. Az EU és az EUNAVFOR képviselői az e megállapodás értelmében átadott valamennyi személyhez bejárással rendelkeznek a fogva tartás ideje alatt, és jogukban áll őket kihallgatni.

f)	A nemzeti és nemzetközi humanitárius ügynökségek kérésükre engedélyt kapnak az e megállapodás szerint átadott személyek látogatására.

Annak biztosítása céljából, hogy az EUNAVFOR kellő időben képes legyen a Horvát Köztársaság számára az EUNAVFOR kötelékébe tartozó tanúk beidézésével és a vonatkozó tanúvallomás megtételével kapcsolatos segítséget nyújtani, a Horvát Köztársaság bármely átadott személy elleni büntetőtárgyalási eljárás indítására vonatkozó szándékáról, valamint a bizonyításfelvételre és a vallomás meghallgatására vonatkozó határidőkről értesítést küld az EUNAVFOR részére.

6. Az EUNAVFOR által nyújtott segítség

a)	Az EUNAVFOR eszközeihez és lehetőségeihez mérten minden segítséget megad a Horvát Köztársaságnak az átadott személyekkel kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárás megindítása céljából.

Az EUNAVFOR különösen:

1.	az e rendelkezések 5. pontjának b) alpontja értelmében átadja a fogva tartásról vezetett nyilvántartást;

2.	minden bizonyítékot a Horvát Köztársaság illetékes hatóságainak előírásaival összhangban dolgoz fel, az alábbi 8. pontban foglalt végrehajtási rendelkezéseknek megfelelően;

3.	törekszik arra, hogy az EUNAVFOR személyzetének az e rendelkezések értelmében átadott személyekkel kapcsolatos bármely intézkedésben érintett tagja tanúvallomást tegyen;

4.	az EUNAVFOR birtokában lévő, vonatkozó lefoglalt javak összességét átadja.

7. Az átadott személyek egyéb jogaival fennálló viszony

E rendelkezések nem tekintendők vagy értelmezhetők az átadott személyek tekintetében alkalmazandó nemzeti vagy nemzetközi jog által biztosított jogoktól való eltérésnek.

8. Végrehajtási szabályok

E rendelkezések alkalmazásában az operatív, adminisztratív és technikai kérdések egyrészről a Horvát Köztársaság illetékes hatóságai, másrészről az EU illetékes hatóságai és az EUNAVFOR számára nemzeti kontingenst biztosító államok illetékes hatóságai által jóváhagyandó végrehajtási rendelkezések tárgyát képezhetik.

A végrehajtási rendelkezések többek között a következőkre terjedhetnek ki:

1.	a Horvát Köztársaság illetékes bűnüldöző hatóságának megnevezése, amelynek az EUNAVFOR a személyeket átadhatja;

2.	az átadott személyek fogva tartására kijelölt fogda;

3.	a dokumentumok kezelése, ideértve a bizonyítékok összegyűjtésével kapcsolatos dokumentumokat is, amelyeket a személyek átadásakor átadnak a Horvát Köztársaság illetékes bűnüldöző hatóságának;

4.	értesítés céljára kijelölt kapcsolattartók;

5.	átadás esetén használandó formanyomtatványok.