ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2009.196.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 196

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

52. évfolyam
2009. július 28.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 673/2009/EK rendelete (2009. július 27.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 674/2009/EK rendelete (2009. július 22.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

3

 

*

A Bizottság 675/2009/EK rendelete (2009. július 27.) a cirok harmadik országokból Spanyolországba történő behozatalára vonatkozó behozatali vám csökkentésére irányuló pályázati eljárás megindításáról

5

 

*

A Bizottság 676/2009/EK rendelete (2009. július 27.) a kukorica harmadik országokból Spanyolországba történő behozatalára vonatkozó behozatali vám csökkentésére irányuló pályázati eljárás megindításáról

6

 

*

A Bizottság 677/2009/EK rendelete (2009. július 27.) a kukorica harmadik országokból Portugáliába történő behozatalára vonatkozó behozatali vám csökkentésére irányuló pályázati eljárás megindításáról

7

 

*

A Tanács 678/2009/EK rendelete (2009. július 27.) az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 110. alkalommal történő módosításáról

8

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Tanács 2009/82/EK irányelve (2009. július 13.) a 91/414/EGK irányelvnek a tetrakonazol hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról ( 1 )

10

 

*

A Bizottság 2009/83/EK irányelve (2009. július 27.) a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról ( 1 )

14

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Tanács

 

 

2009/562/EK

 

*

A Tanács határozata (2009. július 13.) a metámnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról ( 1 )

22

 

 

Bizottság

 

 

2009/563/EK

 

*

A Bizottság határozata (2009. július 9.) a lábbelikre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról (az értesítés a C(2009) 5612. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

27

 

 

2009/564/EK

 

*

A Bizottság határozata (2009. július 9.) a kempingszolgáltatásokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról (az értesítés a C(2009) 5618. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

36

 

 

2009/565/EK

 

*

A Bizottság határozata (2009. július 24.) az 542/2009/EK rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében nyújtandó, olívaolajra vonatkozó magántárolási támogatás maximális összegének megállapításáról (az értesítés a C(2009) 6059. számú dokumentummal történt)

59

 

 

2009/566/EK

 

*

A Bizottság határozata (2009. július 27.) a 2008/721/EK határozatnak a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén működő tudományos bizottságok tagjainak és szakértőinek nyújtott juttatások tekintetében való módosításáról (az értesítés a C(2009) 5767. számú dokumentummal történt)

61

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

28.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/1


A BIZOTTSÁG 673/2009/EK RENDELETE

(2009. július 27.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet mellklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. július 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 27-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MK

24,7

XS

31,8

ZZ

28,3

0707 00 05

TR

98,3

ZZ

98,3

0709 90 70

TR

98,5

ZZ

98,5

0805 50 10

AR

54,1

UY

48,0

ZA

63,0

ZZ

55,0

0806 10 10

EG

151,1

MA

165,8

TR

109,5

US

141,6

ZA

126,9

ZZ

139,0

0808 10 80

AR

83,0

BR

68,8

CL

82,9

CN

81,7

NZ

88,6

US

91,3

ZA

89,3

ZZ

83,7

0808 20 50

AR

83,4

CL

81,2

ZA

117,7

ZZ

94,1

0809 10 00

TR

160,0

ZZ

160,0

0809 20 95

CA

324,1

TR

269,5

US

365,2

ZZ

319,6

0809 30

TR

158,1

ZZ

158,1


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


28.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/3


A BIZOTTSÁG 674/2009/EK RENDELETE

(2009. július 22.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a közös vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából valamely más közösségi rendelkezés hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználhatja.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

A tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 22-én.

a Bizottság részéről

László KOVÁCS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.


MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Talapzatra rögzített, 23 cm magas, karokkal és lábakkal ellátott, focistát ábrázoló kerek műanyag figura, amelyet adagolónak használnak.

A termék édesség tárolására szolgál. Az egyik kar mozgatásával a testen lévő kerek nyíláson át adagolják az édességet.

3926 90 97

A termékbesorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, a 95. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. v) pontja, valamint a 3926, 3926 90 és a 3926 90 97 KN-kód szövege határozza meg.

A műanyag édességadagoló nem rendelkezik a játék jellemzőivel, mert csak édességet adagol, és önmagában nem tényleges játék.

A termék nem rendelkezik a 3924 vtsz. alá tartozó konyhafelszerelések vagy más háztartási eszközök jellemzőivel.

Ezt az édesség tárolására szolgáló terméket – amely a 95. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. v) pontjának megfelelően használati cikk – ezért alapanyaga alapján a 3926 90 97 KN-kód alá kell besorolni.


28.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/5


A BIZOTTSÁG 675/2009/EK RENDELETE

(2009. július 27.)

a cirok harmadik országokból Spanyolországba történő behozatalára vonatkozó behozatali vám csökkentésére irányuló pályázati eljárás megindításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 144. cikkére, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

A Közösség az Uruguayi Forduló többoldalú tárgyalásainak keretében nemzetközi kötelezettséget vállalt bizonyos mennyiségű cirok Spanyolországba történő behozatalára (2).

(2)

A Spanyolországba történő kukorica- és cirokbehozatal és a Portugáliába történő kukoricabehozatal vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 1296/2008/EK bizottsági rendelet (3) különös szabályokat állapított meg a pályázati eljárások lebonyolítására vonatkozóan.

(3)

Tekintettel a spanyol piac körülményeire, helyénvaló a cirok behozatali vámjának csökkentésére irányuló pályázati eljárást indítani a behozatali kontingens teljes felhasználása érdekében.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Pályázati eljárás indul a cirok Spanyolországba történő behozatalára vonatkozó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkében szabályozott behozatali vám csökkentése céljából.

(2)   Az 1296/2008/EK rendelet alkalmazandó.

2. cikk

A pályázati eljárás 2009. december 17-ig tart. Ezen időtartam alatt részleges pályázati felhívások kerülnek közzétételre, amelyek tekintetében az ajánlattételi határidőt a pályázati felhívás hirdetménye rögzíti.

3. cikk

Az e pályázati eljárás keretében kiadott behozatali engedélyek érvényessége az 1296/2008/EK rendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti kiadási időponttól számított ötven napig tart.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

(3)  HL L 340., 2008.12.19., 57. o.


28.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/6


A BIZOTTSÁG 676/2009/EK RENDELETE

(2009. július 27.)

a kukorica harmadik országokból Spanyolországba történő behozatalára vonatkozó behozatali vám csökkentésére irányuló pályázati eljárás megindításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 144. cikkére, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

A Közösség az Uruguayi Forduló többoldalú tárgyalásainak keretében nemzetközi kötelezettséget vállalt bizonyos mennyiségű kukorica Spanyolországba történő behozatalára (2).

(2)

A Spanyolországba történő kukorica- és cirokbehozatal és a Portugáliába történő kukoricabehozatal vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 1296/2008/EK bizottsági rendelet (3) megállapította a pályázati eljárások lebonyolításához szükséges szabályokat.

(3)

Tekintettel a spanyol piac körülményeire, helyénvaló a kukorica behozatali vámjának csökkentésére irányuló pályázati eljárást indítani a behozatali kontingens teljes felhasználása érdekében.

(4)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Pályázati eljárás indul a kukorica Spanyolországba történő behozatalára vonatkozó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkében szabályozott behozatali vám csökkentése céljából.

(2)   Az 1296/2008/EK rendelet alkalmazandó.

2. cikk

A pályázati eljárás 2009. december 17-ig tart. Ezen időtartam alatt részleges pályázati felhívások kerülnek közzétételre, amelyek tekintetében az ajánlattételi határidőt a pályázati felhívás hirdetménye rögzíti.

3. cikk

Az e pályázati eljárás keretében kiadott behozatali engedélyek érvényessége az 1296/2008/EK rendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti kiadási időponttól számított ötven napig tart.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

(3)  HL L 340., 2008.12.19., 57. o.


28.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/7


A BIZOTTSÁG 677/2009/EK RENDELETE

(2009. július 27.)

a kukorica harmadik országokból Portugáliába történő behozatalára vonatkozó behozatali vám csökkentésére irányuló pályázati eljárás megindításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 144. cikkére, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

A Közösség az Uruguayi Forduló többoldalú tárgyalásainak keretében nemzetközi kötelezettséget vállalt bizonyos mennyiségű kukorica Portugáliába történő behozatalára (2).

(2)

A Spanyolországba történő kukorica- és cirokbehozatal és a Portugáliába történő kukoricabehozatal vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 1296/2008/EK bizottsági rendelet (3) különös szabályokat állapított meg a pályázati eljárások lebonyolítására vonatkozóan.

(3)

Tekintettel a portugál piac körülményeire, helyénvaló a kukorica behozatali vámjának csökkentésére irányuló pályázati eljárást indítani a behozatali kontingens teljes felhasználása érdekében.

(4)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Pályázati eljárás indul a kukorica Portugáliába történő behozatalára vonatkozó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkében szabályozott behozatali vám csökkentése céljából.

(2)   Az 1296/2008/EK rendelet alkalmazandó.

2. cikk

A pályázati eljárás 2009. december 17-ig tart. Ezen időtartam alatt részleges pályázati felhívások kerülnek közzétételre, amelyek tekintetében az ajánlattételi határidőt a pályázati felhívás hirdetménye rögzíti.

3. cikk

Az e pályázati eljárás keretében kiadott behozatali engedélyek érvényessége az 1296/2008/EK rendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti kiadási időponttól számított ötven napig tart.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 336.,1994.12.23., 22. o.

(3)  HL L 340., 2008.12.19., 57. o.


28.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/8


A TANÁCS 678/2009/EK RENDELETE

(2009. július 27.)

az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 110. alkalommal történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló, 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002/EK 2002. május 27. tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésére,

mivel:

(1)

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, akik vagy amelyek pénzkészleteit és gazdasági forrásait a fenti rendelet alapján befagyasztják.

(2)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciós bizottsága 2009. július 20-án úgy határozott, hogy módosítja az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó felsorolást, amelyekre a pénzkészletek és gazdasági források befagyasztása vonatkozik.

(3)

Az I. mellékletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében megállapítottak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napját követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 27-én.

a Bizottság részéről

Eneko LANDÁBURU

külkapcsolatokért felelős főigazgató


(1)  HL L 139., 2002.5.29., 9. o.


MELLÉKLET

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

A „Természetes személyek” pontból törölni kell a következő bejegyzéseket:

1.

Nabil Abdul Salam Sayadi (alias Abu Zeinab). Cím: Vaatjesstraat 29, 2580 Putte, Belgium. Születési idő: 1966.1.1. Születési hely: El Hadid, Tripoli, Lebanon. Állampolgárság: 2001.9.18. óta belga. Egyéb információ: Patricia Vinck házastársa; házasságot kötöttek a pakisztáni Peschawarban 1992. május 29-én.

2.

Patricia Rosa Vinck (alias Souraya P. Vinck). Cím: Vaatjesstraat 29, 2580 Putte, Belgium. Születési idő: 1965.1.4. Születési hely: Berchem (Antwerp), Belgium. Állampolgárság: belga. Egyéb információ: Nabil Sayadi házastársa.


IRÁNYELVEK

28.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/10


A TANÁCS 2009/82/EK IRÁNYELVE

(2009. július 13.)

a 91/414/EGK irányelvnek a tetrakonazol hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 451/2000/EK (2) és az 1490/2002/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzék tartalmazza a tetrakonazolt is.

(2)

A tetrakonazol esetében a bejelentő által javasolt felhasználási kört illetően megtörtént az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásoknak a 451/2000/EK és az 1490/2002/EK rendelet rendelkezései szerinti értékelése. Az említett rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, amelyek az 1490/2002/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban a vonatkozó értékelő jelentéseket és ajánlásokat benyújtják az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA). A tetrakonazol esetében a referens tagállam Olaszország volt, amely 2005. július 15-én minden releváns információt benyújtott.

(3)

A tagállamok és az EFSA szakmai vizsgálatnak vetették alá az értékelő jelentést, majd 2008. július 31-én az EFSA tetrakonazolról szóló tudományos jelentése formájában benyújtották a Bizottsághoz. A jelentést a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálta, majd a tetrakonazolról szóló bizottsági vizsgálati jelentésként 2009. február 26-án véglegesítette.

(4)

A különböző vizsgálatokból világossá vált, hogy a tetrakonazolt tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek, különösen azon felhasználási célokat illetően, amelyeket a Bizottság felülvizsgálati jelentésében megvizsgáltak és részleteztek. Ezért a tetrakonazolt indokolt felvenni az I. mellékletbe annak biztosítása érdekében, hogy az említett irányelv rendelkezéseivel összhangban valamennyi tagállamban engedélyezni lehessen az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket.

(5)

Ettől függetlenül indokolt további információkat beszerezni egyes különös kérdésekről. A 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint valamely hatóanyag I. mellékletbe való felvételét feltételekhez lehet kötni. A tetrakonazol esetében ezért indokolt felkérni a bejelentőt, hogy szolgáltasson további információkat a fogyasztókra jelentett frissített kockázatértékelésről, az ökotoxikológiára vonatkozó specifikációról, az esetleges metabolitok sorsáról és viselkedéséről valamennyi közegben, az ilyen metabolitok madarakra, emlősökre, vízi szervezetekre és nem célszervezetnek tekintett ízeltlábúakra jelentett frissített kockázatértékelésről, valamint a madarakra, emlősökre és halakra gyakorolt endokrin romboló hatásáról.

(6)

Egy hatóanyagnak az I. mellékletbe történő felvétele előtt megfelelő határidőt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag felvételéből fakadó új kötelezettségek teljesítésére.

(7)

A 91/414/EGK irányelvben előírt kötelezettségek sérelme nélkül az I. mellékletbe való felvételt követően a tagállamoknak hat hónap áll rendelkezésükre, hogy a tetrakonazolt tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó, jelenleg kiadott engedélyeket felülvizsgálják a 91/414/EGK irányelvben, különösen annak 13. cikkében és az I. mellékletében meghatározott feltételek teljesítésének biztosítása érdekében. A tagállamoknak a 91/414/EGK irányelvnek megfelelően szükség szerint módosítaniuk kell, újakkal kell helyettesíteniük vagy vissza kell vonniuk az érvényes engedélyeket. A fenti határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani az egyes növényvédő szerek valamennyi tervezett felhasználását tartalmazó III. melléklet szerinti teljes dossziénak a 91/414/EGK irányelvben meghatározott egységes alapelvekkel összhangban történő benyújtásához és értékeléséhez.

(8)

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11-i 3600/92/EGK bizottsági rendelet (4) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő korábbi felvétele során nyert tapasztalatok azt mutatták, hogy nehézségek merülhetnek fel annak értelmezésében, hogy a már kiadott engedélyek jogosultjainak milyen kötelezettségei vannak az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosan. A további nehézségek elkerülése végett szükségesnek tűnik pontosítani a tagállamok kötelességeit, különösen azt, hogy meg kell győződniük arról, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáférhet az említett irányelv II. mellékletében leírt követelmények szerint összeállított dossziéhoz. E pontosítás ugyanakkor az I. mellékletet módosító, korábban elfogadott irányelvekhez képest nem ró új kötelezettségeket a tagállamokra vagy az engedélyek jogosultjaira.

(9)

A 91/414/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül.

(11)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (5) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsék el saját táblázataikat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 91/414/EGK irányelv I. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A tagállamok legkésőbb 2010. június 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Ezeket a rendelkezéseket 2010. július 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

3. cikk

(1)   A tetrakonazolt hatóanyagként tartalmazó növényvédő szerekre kiadott engedélyeknek a 91/414/EGK irányelvvel összhangban történő szükséges módosítását, illetve visszavonását a tagállamok 2010. június 30-ig elvégzik.

Az említett időpontig arról is meggyőződnek, hogy az irányelv I. mellékletében a tetrakonazollal kapcsolatos feltételek teljesülnek-e az e hatóanyagra vonatkozó bejegyzés B. részében megjelöltek kivételével, és hogy az engedély jogosultja az irányelv 13. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban rendelkezik-e az említett irányelv II. mellékletében szereplő követelményeknek megfelelő dossziéval, vagy ilyenhez hozzáférhet-e.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, valamennyi olyan engedélyezett növényvédő szer esetében, amely egyedüli hatóanyagként, illetve a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe legkésőbb 2009. december 31-ig felvett hatóanyagok egyikeként tetrakonazolt tartalmaz, a 91/414/EGK irányelv VI. mellékletében előírt egységes elvekkel összhangban a tagállamoknak újból el kell végezniük a növényvédő szer értékelését az említett irányelv III. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő dosszié alapján, és figyelembe véve az említett irányelv I. melléklete tetrakonazolra vonatkozó bejegyzésének B. részét. Az értékelés alapján meghatározzák, hogy a szer megfelel-e a 91/414/EGK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában megállapított feltételeknek.

Ezt követően a tagállamok:

a)

tetrakonazolt egyedüli hatóanyagként tartalmazó termék esetében az engedélyt szükség esetén legkésőbb 2014. június 30-ig módosítják vagy visszavonják; vagy

b)

tetrakonazolt több hatóanyag egyikeként tartalmazó termék esetében, ha szükséges, módosítják vagy visszavonják az engedélyt 2014. június 30-ig vagy, ha az későbbre esik, a kérdéses anyagot vagy anyagokat a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe soroló irányelvben vagy irányelvekben az ilyen módosítás, illetve visszavonás határidejéül meghatározott időpontig.

4. cikk

Ez az irányelv 2010. január 1-jén lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. ERLANDSSON


(1)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(2)  HL L 55., 2000.2.29., 25. o.

(3)  HL L 224., 2002.8.21., 23. o.

(4)  HL L 366., 1992.12.15., 10. o.

(5)  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében található táblázat a következő bejegyzésekkel egészül ki:

Szám

Közhasználatú név, azonosító számok

IUPAC-név

Tisztaság (1)

Hatálybalépés

A felvétel lejárata

Egyedi rendelkezések

 

„Tetrakonazol

CAS-szám: 112281-77-3

CIPAC-szám: 726

(RS)-2-(2,4-Diklór-fenil)-3-(1H-1,2,4-triazol-1-il)propil-1,1,2,2-tetrafluor-etil-éter

≥ 950 g/kg (racém keverék)

Toluol-szennyeződés: legfeljebb 13 g/kg

2010. január 1.

2019. december 31.

A.   RÉSZ

Használata kizárólag gombaölő szerként, szántóföldi növények esetében engedélyezhető, legfeljebb 0,1 kg/ha mennyiségben és ugyanazon a területen háromévenként. Használatát tilos engedélyezni alma vagy szőlő esetében.

B.   RÉSZ

A VI. mellékletben meghatározott egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság által 2009. február 26-án véglegesített, a tetrakonazolra vonatkozó vizsgálati jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található következtetéseket.

Ezen átfogó értékelésben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

a vízi szervezetek és a nem célszervezetnek tekintett növények védelme. Az ismert kockázatok tekintetében adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket (például védősávokat) kell alkalmazni,

a felszín alatti vizek védelme, ha a hatóanyagot érzékeny talajú és/vagy érzékeny éghajlati adottságú területen alkalmazzák.

Az érintett tagállamoknak az alábbiakat kell kérniük:

további információk benyújtása a fogyasztókra jelentett kockázat frissített értékeléséről,

további információk az ökotoxikológiára vonatkozó specifikációról,

további információk a lehetséges metabolitok sorsáról és viselkedéséről valamennyi közegben,

az ilyen metabolitok madarakra, emlősökre, vízi szervezetekre és nem célszervezetnek tekintett ízeltlábúakra jelentett kockázatának frissített értékeléséről,

további információk a madarakra, emlősökre és halakra gyakorolt endokrin romboló hatásáról.

Gondoskodnak arról, hogy a bejelentő a vizsgálati eredményeket legkésőbb 2011. december 31-ig benyújtsa a Bizottsághoz.”


(1)  A hatóanyagok azonosításával és specifikációjával kapcsolatban további részletek a vizsgálati jelentésben találhatók.


28.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/14


A BIZOTTSÁG 2009/83/EK IRÁNYELVE

(2009. július 27.)

a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 150. cikke (1) bekezdésének l. pontjára,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy a 2006/48/EK irányelvet az EU egészében egységesen hajtsák végre és alkalmazzák, a Bizottság és az európai bankfelügyelők bizottsága 2006-ban munkacsoportot hozott létre (a tőkekövetelmény-irányelv átültetésével foglalkozó csoport), amelynek feladata az irányelv végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos kérdések megvitatása és megoldása. A tőkekövetelmény-irányelv átültetésével foglalkozó csoport szerint a 2006/48/EK irányelv V., VI., VII., VIII., IX., X. és XII. mellékletében foglalt egyes technikai rendelkezéseket pontosítani kell egységes alkalmazásuk biztosítása érdekében. Ezenkívül egyes rendelkezések nem arányosak a hitelintézetek megalapozott kockázatkezelési gyakorlatával. Ezért helyénvaló az ilyen rendelkezések kiigazítása.

(2)

A belső piac megvalósítása érdekében tisztázni kell, hogy egy hitelintézet milyen módon bizonyíthatja a mérlegen kívüli jelentős mértékű kockázatátruházást. Indokolt megemelni a hitel-egyenértékesítési faktort a hitelintézetek által mérlegen kívüli alapoknak nyújtott likviditási lehetőségek esetében.

(3)

A 2006/48/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az ebben az irányelvben előírt rendelkezések összhangban vannak az európai bankbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2006/48/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az V. mellékletben a 8. pont helyébe a következő szöveg lép:

„8.

Az értékpapírosítási ügyletekből fakadó kockázatokat, amelyekkel kapcsolatban a hitelintézetek befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lépnek fel, megfelelő szabályzatokkal és eljárásrendekkel kell értékelni és kezelni. Ezek a szabályzatok és eljárásrendek különösen azt biztosítják, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatértékelési és -kezelési döntésekben.”

2.

A VI. melléklet 1. része a következőképpen módosul:

a)

A 29. pontban a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„29.

Azokhoz a három hónapnál hosszabb hátralévő futamidővel rendelkező, intézményekkel szembeni kitettségekhez, amelyeknél rendelkezésre áll egy külső hitelminősítő intézmény által készített hitelminősítés, a 4. táblázat szerinti kockázati súlyokat kell rendelni, összhangban azzal, ahogy az illetékes hatóságok az elismert külső hitelminősítő intézmények által készített minősítéseket megfeleltetik a 6 fokozatú hitelminősítési besorolás egyes kategóriáinak.”

b)

A 31. pontban a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„31.

Azokhoz a legfeljebb három hónap hátralévő futamidővel rendelkező, intézményekkel szembeni kitettségekhez, amelyeknél rendelkezésre áll egy külső hitelminősítő intézmény által készített hitelminősítés, az 5. táblázat szerinti kockázati súlyokat kell rendelni, összhangban azzal, ahogy az illetékes hatóságok az elismert külső hitelminősítő intézmények által készített minősítéseket megfeleltetik a 6 fokozatú hitelminősítési besorolás egyes kategóriáinak.”

c)

A 14. pont helyébe a következő szöveg lép:

d)

A 73. pontban a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„73.

A 29–32. pont hatálya alá tartozó hitelintézetekkel szembeni kitettségekhez, vagy olyan vállalatokkal szembeni kitettségekhez, amelyeknél rendelkezésre áll egy külső hitelminősítő intézmény által készített rövid távú hitelminősítés, a 7. táblázat szerinti kockázati súlyokat kell rendelni, összhangban azzal, ahogy az illetékes hatóságok az elismert külső hitelminősítő intézmények által készített minősítéseket megfeleltetik a 6 fokozatú hitelminősítési besorolás egyes kategóriáinak.”

e)

A melléket a következő 90. ponttal egészül ki:

„90.

A lízing kitettségértéke a minimális lízingdíjak diszkontált összege. A minimális lízingdíjak azok a fizetések, amelyek a lízing futamideje során a lízingbe vevőtől megköveteltek vagy megkövetelhetők, és bármiféle engedményes opció (tehát olyan opció, amelynek gyakorlása meglehetősen biztos). A minimális lízingdíjaknak tartalmazniuk kell azt a garantált maradványértéket, amely megfelel a VIII. melléklet 1. része 26., 27. és 28. pontjában a fedezetek nyújtói vonatkozásában előírt feltételeknek, valamint a VIII. melléklet 2. része 14–19. pontjában az egyéb garanciatípusok elismerésével kapcsolatosan előírt minimális követelményeknek. Ezeket a kitettségeket a 79. cikkel összhangban hozzá kell rendelni a megfelelő kitettségi osztályhoz. Ha a kitettség lízingbe vett vagyontárgyak maradványértéke, a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámítása a következő: 1/t × 100 % × kitettségérték, ahol t a következő értékek közül a nagyobb: 1 vagy a lízingből hátralevő teljes évekhez legközelebbi szám.”

3.

A VII. melléklet 1. része a következőképpen módosul:

a)

A 25. pont helyébe a következő szöveg lép:

„25.

A kockázattal súlyozott kitettségérték az intézményi részvénykockázatra vonatkozó, a negyedéves bevétel és egy hosszú távú mintaidőszakra számított és 12,5-tel megszorzott kockázatmentes ráta közti különbségre 99 százalékos egyoldali konfidencia intervallumú becslést adó belső kitettségérték modellből levezetett potenciális veszteség összege. A részvényportfólió szintjén a kockázattal súlyozott kitettségérték nem lehet kisebb a PD/LGD módszer által megkövetelt minimális kockázattal súlyozott kitettségértékek és az ennek megfelelő várható veszteség 12,5-tel megszorozott értékeinek teljes összegénél; ezt a 2. rész 24. pontjában említett PD-értékek és az ehhez tartozó, a 2. rész 25. és 26. pontjában említett LGD-értékek alapján számítják ki.”

b)

A 27. pont helyébe a következő szöveg lép:

„27.

A kockázattal súlyozott kitettségértékeket a következő képletnek megfelelően kell kiszámítani:

 

Kockázattal súlyozott kitettségérték = 100 % × kitettségérték,

 

kivéve, ha a kitettség lízingbe vett vagyontárgyak maradványértéke, amely esetben kiszámítása a következő:

 

1/t × 100 % × kitettségérték,

 

ahol t a következő értékek közül a nagyobb: 1 vagy a lízingből hátralevő teljes évekhez legközelebbi szám.”

4.

A VII. melléklet 2. része a következőképpen módosul:

a)

A 13. c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

Szabványosított nettósítási megállapodások hatálya alá tartozó (a IV. mellékletben szereplő) teljes vagy szinte teljes mértékben fedezett származtatott eszközökkel végzett ügyletekből, és teljes vagy szinte teljes mértékben fedezett letéti hitelekből származó kitettségek esetében a lejárat értéke azon ügyletek fennmaradó lejáratának súlyozott átlaga, ahol az M legalább 10 nap. Szabványosított nettósítási megállapodások hatálya alá tartozó repoügyletek, értékpapírosítási, áru-kölcsönadási vagy kölcsönvételi ügyletek esetében a lejárat értéke azon ügyletek fennmaradó lejáratának súlyozott átlaga, ahol az M legalább 5 nap. A lejárat súlyozására az egyes ügyletek névértékét kell alkalmazni;”

b)

A 14. pontban a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„14.

A 13. pont a), b), c), d) és e) alpontjától eltérve, az M értékének legalább 1 napnak kell lennie a következők esetében:”

5.

A VII. melléklet 4. részében a 96. pont helyébe a következő szöveg lép:

„96.

A 97–104. pontban szereplő követelmények nem alkalmazhatóak az intézmények, központi kormányzatok és központi bankok, valamint a VIII. melléklet első részének 26. g) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelő vállalati egységek által nyújtott garanciák esetében, ha a hitelintézet engedélyt kapott arra, hogy a 78–83. cikk szabályait alkalmazza az ilyen intézményekkel szembeni kitettségeknél. Ebben az esetben a 90–93. cikk követelményeit kell alkalmazni.”

6.

A VIII. melléklet 1. része a következőképpen módosul:

a)

A 9. pont a következő bekezdéssel egészül ki:

„Ha a kollektív befektetési forma nem korlátozódik a 7. és 8. pont szerint elismerhető eszközökbe történő befektetésekre, az egységek az elismert eszközök értékével biztosítékként elismerhetők annak feltételezésével, hogy a kollektív befektetési forma a meghatalmazása által megengedett maximális mértékig nem elismert eszközökbe fektetett. Azon esetekben, ha a nem elismert eszközök tulajdonlásból eredő kötelezettségek vagy függő kötelezettségek miatt negatív értékkel rendelkezhetnek, a hitelintézet kiszámítja a nem elismert eszközök teljes értékét, és amennyiben ez negatív, úgy az elismert eszközök értékét csökkenti a nem elismert eszközök értékével.”

b)

A 11. pont a következő bekezdéssel egészül ki:

„Ha a kollektív befektetési forma nem korlátozódik a 7. és 8. pont szerint elismerhető eszközökbe történő befektetésekre és az e pont a) alpontjában említett tételekre, az egységek az elismert eszközök értékével biztosítékként elismerhetők annak feltételezésével, hogy a kollektív befektetési forma a meghatalmazása által megengedett maximális mértékig nem elismert eszközökbe fektetett. Azon esetekben, ha a nem elismert eszközök tulajdonlásból eredő kötelezettségek vagy függő kötelezettségek miatt negatív értékkel rendelkezhetnek, a hitelintézet kiszámítja a nem elismert eszközök teljes értékét, és amennyiben ez negatív, úgy az elismert eszközök értékét csökkenti a nem elismert eszközök értékével.”

7.

A VIII. melléklet 2. része a következőképpen módosul:

a)

A 13. pont helyébe a következő szöveg lép:

„13.

Az olyan életbiztosítási kötvények, amelyeknek a kedvezményezettje a hitelnyújtó hitelintézet, abban az esetben ismerhetők el, ha eleget tesznek az összes alábbi feltételnek:

a)

az életbiztosítási kötvényt a hitelnyújtó hitelintézet javára nyíltan zálogjoggal terhelték vagy az életbiztosítási kötvényt a hitelnyújtó hitelintézetre engedményezték;

b)

az életbiztosítást nyújtó vállalatot értesítik az elzálogosításról vagy az engedményezésről, és az ennek következtében csak a kölcsönnyújtó hitelintézet beleegyezésével fizetheti ki a megállapodás szerint kifizetendő összegeket;

c)

a kölcsönnyújtó hitelintézet rendelkezik azzal a joggal, hogy az ügyfél nemteljesítése esetén a kötvényt felmondhatja és a visszavásárlási értéket megkapja;

d)

a kölcsönnyújtó hitelintézetet tájékoztatják bármely, a kötvénytulajdonos kötvénnyel kapcsolatos nemfizetéséről;

e)

a hitelkockázati fedezet a kölcsön teljes futamidejére biztosított. Amennyiben ez nem lehetséges, mert a biztosítási viszony már a hitelviszony vége előtt lejár, akkor a hitelintézetnek biztosítania kell, hogy a biztosítási szerződésből származó összeg a hitelszerződés lejárati idejének végéig fedezetként szolgál a hitelintézet számára;

f)

a zálogjog vagy engedményezés valamennyi, a hitelszerződés megkötésekor irányadó joghatóság előtt hatályos és érvényesíthető;

g)

a visszavásárlási értéket az életbiztosítást nyújtó vállalat határozza meg és nem csökkenthető;

h)

a visszavásárlási értéket kérésre időben ki kell fizetni;

i)

a visszavásárlási értéket nem lehet a hitelintézet engedélye nélkül kérni;

j)

az életbiztosítást nyújtó vállalat a 2002/83/EK és a 2001/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozik, vagy a Közösségben alkalmazott felügyeleti és szabályozási rendelkezésekkel legalább egyenértékű rendelkezéseket alkalmazó harmadik ország illetékes hatóságának felügyelete alá tartozik.

b)

A 16. pontban a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„16.

Amennyiben egy kitettség olyan garanciával fedezett, amely viszontgarantált egy központi kormányzat vagy központi bank, regionális kormányzat vagy helyi kormányzat vagy közintézmény által, amellyel szembeni követelés a kötelezettségvállalás tagállamában a 78–83. cikk szerint azzal a központi kormányzattal szembeni követelésnek minősül, vagy egy olyan multilaterális fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet által, amellyel szembeni követeléshez a 78–83. cikkek 0 %-os kockázati súlyt rendelnek, vagy egy olyan közszektorbeli intézmény által, amellyel szembeni követelés, a 78–83. cikkek szerint hitelintézettel szembeni követelésnek minősül, a hitelintézet a kitettséget úgy tekintheti, mintha a viszontgarancia nyújtója által vállalt közvetlen garanciával lenne fedezve, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:”

8.

A VIII. melléklet 3. része a következőképpen módosul:

a)

A 24. pont helyébe a következő szöveg lép:

„24.

A pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere csak akkor alkalmazható, ha a kockázattal súlyozott kitettségértéket a 78–83. cikk szerint számítják ki. A hitelintézet nem használhatja egyszerre a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerével, kivéve a 85. cikk (1) bekezdése és a 89. cikk (1) bekezdése alkalmazásában. A hitelintézetek bizonyítják az illetékes hatóságoknak, hogy a két módszer kivételes együttes alkalmazását nem szelektív módon használják abból a célból, hogy csökkentett minimális tőkekövetelményt érjenek el, és nem vezet szabályozási arbitrázshoz.”

b)

A 26. pont helyébe a következő szöveg lép:

„26.

A kitettségértékeknek az elfogadott biztosíték piaci értéke által fedezett részére az a kockázati súly vonatkozik, amit a 78–83. cikk szerint akkor kellene alkalmazni, ha a kölcsönt nyújtónak közvetlen kitettsége lenne a biztosíték eszközével szemben. E célból a II. mellékletben felsorolt mérlegen kívüli tétel kitettségértéke az értékének 100 %-a a 78. cikk (1) bekezdésében említett kitettségérték helyett. A biztosítékkal fedezett rész kockázati súlyozása legalább 20 %, a 27–29. pontban meghatározott esetek kivételével. A kitettségérték fennmaradó részéhez tartozó kockázati súly megegyezik a 78–83. cikk szerint az ügyfél fedezetlen kitettségére alkalmazandó súllyal.”

c)

A 33. pontban az „E” változó meghatározásának helyébe a következő szöveg lép:

„E az a kitettségérték, melyet a 78–83. cikk szerint vagy a 84–89. cikk szerint állapítanának meg, ha a kitettség nem lenne biztosítékkal fedezve. E célból a kockázati súllyal ellátott kitettségértékeket a 78–83. cikk szerint kiszámító hitelintézeteknek a II. mellékletben felsorolt mérlegen kívüli tételek kitettségértékeihez a 78. cikk (1) bekezdésében említett kitettségérték helyett az érték 100 %-át kell rendelniük; hasonlóképpen a kockázati súllyal ellátott kitettségértékeket a 84–89. cikk szerint kiszámító hitelintézeteknek a VII. melléklet 3. részének 9–11. pontjában felsorolt tételek kitettségértékeinek kiszámításakor az ezekben a pontokban említett hitel-egyenértékesítési tényezők vagy százalékarányok helyett 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kell alapul venniük.”

d)

A 69. pont a következő mondattal egészül ki:

„E célból a VII. melléklet 3. részének 9., 10. és 11. pontjában felsorolt tételek kitettségértékének kiszámításakor az ezekben a pontokban említett hitel-egyenértékesítési tényezők vagy százalékarányok helyett 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt vagy százalékarányt kell alapul venniük.”

e)

A 75. pont helyébe a következő szöveg lép:

„75.

Ha egy tagállam illetékes hatóságai gyakorolják a 73. pontban előírt mérlegelési jogkört, egy másik tagállam illetékes hatóságai engedélyezhetik a hitelintézeteik számára, hogy a 73. pontban leírt eljárás szerinti kockázati súlyozást alkalmazzák az előbbi tagállam területén található üzleti- vagy lakóingatlannal teljeskörűen fedezett kitettségekre, az előbbi tagállamban érvényes feltételek szerint.”

f)

A 80. pont helyébe a következő szöveg lép:

„80.

Amennyiben teljesülnek a 2. rész 13. pontjában meghatározott feltételek, az 1. rész 24. pontja szerinti hitelkockázati fedezet visszavásárlási értéke által fedezett kitettségrész az alábbiak egyike szerint alakul:

a)

a 80a. pontban meghatározott kockázati súlyozások szerint, ha a kitettség a 78–83. cikk hatálya alá tartozik;

b)

40 %-os LGD-t rendelnek hozzá, ha a kitettség a 84–89. cikk hatálya alá tartozik, de nem vonatkozik rá a hitelintézet saját LGD-becslése.

Devizanem-eltérés esetén a jelenlegi visszavásárlási értéket a 84. pont szerint csökkenteni kell, amely során a hitelkockázati fedezet értéke az életbiztosítási kötvény jelenlegi visszavásárlási értéke.”

g)

A szöveg a 80. pont után a következő 80a. ponttal egészül ki:

„80a.

A 80. pont a) alpontja alkalmazásában az életbiztosítást nyújtó vállalat fedezetlen, nem alárendelt kitettségeihez rendelt kockázati súlyok alapján az alábbi kockázati súlyokat kell alkalmazni:

a)

20 %-os kockázati súlyt, ha az életbiztosítást nyújtó vállalat fedezetlen, nem alárendelt kitettségeihez rendelt kockázati súly 20 %;

b)

35 %-os kockázati súlyt, ha az életbiztosítást nyújtó vállalat fedezetlen, nem alárendelt kitettségeihez rendelt kockázati súly 50 %;

c)

70 %-os kockázati súlyt, ha az életbiztosítást nyújtó vállalat fedezetlen, nem alárendelt kitettségeihez rendelt kockázati súly 100 %;

d)

150 %-os kockázati súlyt, ha az életbiztosítást nyújtó vállalat fedezetlen, nem alárendelt kitettségeihez rendelt kockázati súly 150 %.”

h)

A 87. pont helyébe a következő szöveg lép:

„87.

A 80. cikk alkalmazásában a g az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezettel (GA) teljes mértékben fedezett kitettségértékkel (E) rendelkező kitettséghez tartozó kockázati súly, ahol:

 

E a kitettség 78. cikk szerinti értéke; e célból a II. mellékletben felsorolt mérlegen kívüli tétel kitettségértéke az értékének 100 %-a a 78. cikk (1) bekezdésében említett kitettségérték helyett;

 

g a kockázatot átvevővel szembeni kitettségnek a 78–83. cikk szerint meghatározott kockázati súlya; valamint

 

GA a G* 84. pont szerint számított, a 4. részben meghatározott módon a lejárati eltérések tekintetében tovább korrigált értéke.”

i)

A 88. pontban az „E” változó fogalommeghatározásának helyébe a következő szöveg lép:

„E a kitettség 78. cikk szerinti értéke. E célból a II. mellékletben felsorolt mérlegen kívüli tétel kitettségértéke az értékének 100 %-a a 78. cikk (1) bekezdésében említett kitettségérték helyett;”

j)

A 90., 91. és 92. pont helyébe a következő szöveg lép:

„90.

A kitettségérték (E) (GA hitelkockázati fedezet korrigált értékén alapuló) fedezett része esetében a VII. melléklet 2. része szerinti PD a kockázat átvevőjének PD értéke, illetve a hitelfelvevő és a garanciát nyújtó PD értékei közti PD érték, ha úgy vélik, nem biztosítható a teljes helyettesítés. Alárendelt kitettségek és nem alárendelt, előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet esetében a VII. melléklet 2. része szerint alkalmazandó LGD a magasabb rendű követelésekhez tartozó LGD érték is lehet.”

„91.

A kitettségérték (E) fedezetlen részére vonatkozó PD a hitelfelvevő PD értéke, az LGD érték pedig az alapul szolgáló kitettség LGD értéke.”

„92.

GA a G* 84. pont szerint számított, a 4. részben meghatározott módon a lejárati eltérések tekintetében tovább korrigált értéke. E a kitettség VII. melléklet 3. rész szerinti értéke. E célból a VII. melléklet 3. részének 9–11. pontjában felsorolt tételek kitettségértékének kiszámításakor az ezekben a pontokban említett hitel-egyenértékesítési tényezők vagy százalékarányok helyett 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt vagy százalékarányt kell alapul venniük.”

9.

A IX. melléklet 2. része a következőképpen módosul:

a)

Az 1. pont a következőképpen módosul:

i.

A bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Egy hagyományos értékpapírosítás kezdeményező hitelintézete kizárhatja az értékpapírosított kitettségeket a kockázattal súlyozott kitettségérték és várható veszteség összegének kiszámítása alól, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

a)

az értékpapírosított kitettségekhez tartozó jelentős mértékű hitelkockázat tekintendő harmadik félre átruházottnak;

b)

a kezdeményező hitelintézet 1 250 %-os kockázati súlyt alkalmaz az ebbe az értékpapírosításba bevont minden értékpapírosítási pozícióra, vagy ezeket az értékpapírosítási pozíciókat levonja a szavatolótőkéből, az 57. cikk r) pontja alapján.”

ii.

A szöveg a bevezető mondat után a következő 1a–1d. ponttal egészül ki:

„1a.

Hacsak az illetékes hatóság egy konkrét esetben úgy nem dönt, hogy a kockázattal súlyozott kitettségértékek lehetséges csökkentését, amelyet a kezdeményező hitelintézet ezzel az értékpapírosítással kíván elérni, nem indokolja a hitelkockázat harmadik félre történő arányos átruházása, az alábbi esetekben jelentős mértékű hitelkockázatot kell átruházottnak tekinteni:

a)

a kezdeményező hitelintézet által ebbe az értékpapírosításba bevont mezzanine értékpapírosítási pozíciók kockázattal súlyozott kitettségértéke nem haladja meg az ebben az értékpapírosításban részt vevő összes mezzanine értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettségértékének 50 %-át;

b)

ha egy adott értékpapírosításban nincsenek mezzanine értékpapírosítási pozíciók, és a kezdeményező bizonyítani tudja, hogy azon értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke, amelyek a szavatolótőkéből levonandók vagy 1 250 %-os kockázattal súlyozandók lennének, jelentősen meghaladja az értékpapírosított kitettségen várt veszteség indokolt becslését, a kezdeményező hitelintézet nem rendelkezik azon értékpapírosítási pozíciók kitettségértékének több mint 20 %-ával, amelyek a szavatolótőkéből levonandók vagy 1 250 %-os kockázattal súlyozandók lennének.

1b.

Az 1a. pont alkalmazásában a mezzanine értékpapírosítási pozíciók olyan értékpapírosítási pozíciók, amelyekre 1 250 %-osnál alacsonyabb kockázati súly alkalmazandó, és amelyek ebben az értékpapírosításban a legmagasabb rangú pozíciónál, valamint minden olyan értékpapírposítási pozíciónál alacsonyabb rangúak, amelyekhez:

a)

a 4. rész 6–36. pontja alá tartozó értékpapírosítási pozíció esetén az 1. hitelminősítési besorolás; vagy

b)

a 4. rész 37–76. pontja alá tartozó értékpapírosítási pozíció esetén az 1. vagy 2. hitelminősítési besorolás tartozik a 3. rész alapján.

1c.

Az 1a. és 1b. pont alternatívájaként jelentős hitelkockázat tekinthető átruházottnak, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a hitelintézet szabályzatokat és módszereket működtet annak biztosítására, hogy a kezdeményező hitelintézet által ezzel az értékpapírosítással elért lehetséges tőkekövetelmény-csökkenést indokolja a hitelkockázat harmadik félre történő arányos átruházása. Az illetékes hatóságok ezt csak akkor állapítják meg, ha a kezdeményező hitelintézet bizonyítani tudja, hogy a hitelkockázat harmadik félre történő átruházása a hitelintézet belső kockázatkezelése és belső tőkeallokációja céljából is elismert.

1d.

A 1–1c. pontokon kívül az összes alábbi feltételnek teljesülnie kell:”

b)

A 2. pont a következőképpen módosul:

i.

a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Szintetikus értékpapírosítás esetén a kezdeményező hitelintézet az értékpapírosított kitettségekhez tartozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket és, szükség szerint, a várható veszteségértékeket a 3. és 4. pont szerint számíthatja ki, ha a következők egyike teljesül

a)

jelentős hitelkockázat tekintendő harmadik félre átruházottnak előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet révén;

b)

a kezdeményező hitelintézet 1 250 %-os kockázati súlyt alkalmaz az ebbe az értékpapírosításba bevont minden értékpapírosítási pozícióra vagy ezeket az értékpapírosítási pozíciókat levonja a szavatolótőkéből, az 57. cikk r) pontja alapján.”

ii.

A szöveg a bevezető mondat után a következő 2a–2d. ponttal egészül ki:

„2a.

Hacsak az illetékes hatóság eseti alapon úgy nem dönt, hogy a kockázattal súlyozott kitettségértékek lehetséges csökkentését, amelyet a kezdeményező hitelintézet ezzel az értékpapírosítással kíván elérni, nem indokolja a hitelkockázat harmadik félre történő arányos átruházása, jelentős mértékű hitelkockázatot kell átruházottnak tekinteni, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:

a)

a kezdeményező hitelintézet által ebbe az értékpapírosításba bevont mezzanine értékpapírosítási pozíciók kockázattal súlyozott kitettségértéke nem haladja meg ez ebben az értékpapírosításban részt vevő összes mezzanine értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettségértékének 50 %-át;

b)

ha egy adott értékpapírosításban nincsenek mezzanine értékpapírosítási pozíciók és a kezdeményező bizonyítani tudja, hogy azon értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke, amelyek a szavatolótőkéből levonandók vagy 1 250 %-os kockázattal súlyozandók lennének, jelentősen meghaladja az értékpapírosított kitettségen várt veszteség indokolt becslését, a kezdeményező hitelintézet nem rendelkezik azon értékpapírosítási pozíciók kitettségértékének több mint 20 %-ával, amelyek a szavatolótőkéből levonandók vagy 1 250 %-os kockázattal súlyozandók lennének.

2b.

A 2a. pont alkalmazásában a mezzanine értékpapírosítási pozíciók olyan értékpapírosítási pozíciók, amelyekre 1 250 %-osnál alacsonyabb kockázati súly alkalmazandó, és amelyek ebben az értékpapírosításban a legmagasabb rangú pozíciónál, valamint minden olyan értékpapírposítási pozíciónál alacsonyabb rangúak, amelyekhez:

a)

a 4. rész 6–36. pontja alá tartozó értékpapírosítási pozíció esetén az 1. hitelminősítési besorolás; vagy

b)

a 4. rész 37–76. pontja alá tartozó értékpapírosítási pozíció esetén az 1. vagy 2. hitelminősítési besorolás tartozik a 3. rész alapján.

2c.

A 2a. és 2b. pont alternatívájaként jelentős hitelkockázat tekinthető átruházottnak, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a hitelintézet szabályzatokat és módszereket működtet annak biztosítására, hogy a kezdeményező hitelintézet által ezzel az értékpapírosítással elért lehetséges tőkekövetelmény-csökkenést indokolja a hitelkockázat harmadik félre történő arányos átruházása. Az illetékes hatóságok ezt csak akkor állapítják meg, ha a kezdeményező hitelintézet bizonyítani tudja, hogy a hitelkockázat harmadik félre történő átruházása a hitelintézet belső kockázatkezelése és belső tőkeallokációja céljából is elismert.

2d.

Ezenkívül az átruházásnak a következő feltételeket kell teljesítenie:”

10.

A IX. melléklet 4. része a következőképpen módosul:

a)

A 13. pontban a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Ha teljesülnek a következő feltételek, a kitettségérték meghatározása céljából a likviditási lehetőség névértékére 50 %-os hitel-egyenértékesítési faktor alkalmazható:”

b)

A 2.4.2. és 14. pontokat el kell hagyni.

c)

A 48. pontot el kell hagyni.

d)

A 3.5.1. és 56. pontokat el kell hagyni.

11.

A X. melléklet 2. részében az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A működési kockázat tőkekövetelményt a 2. táblázatban felsorolt egyes üzletágak éves tőkekövetelmény-összegének hároméves átlagaként kell kiszámítani. Egy adott évben bármely üzletág (negatív bruttó bevételből eredő) negatív tőkekövetelménye korlátlanul ellensúlyozhatja más üzletágak pozitív tőkekövetelményét. Ha azonban egy adott éven belül az összes üzletág összevont tőkekövetelménye negatív, akkor abban az évben a számlálóban zéró értéket kell feltüntetni.”

12.

A X. melléklet 3. része a következőképpen módosul:

a)

A 14. pont helyébe a következő szöveg lép:

„14.

A hitelintézetek meg tudják feleltetni a múltbeli belső veszteségre vonatkozó adataikat a 2. részben meghatározott üzletágaknak és az 5. részben meghatározott eseménytípusoknak, valamint ezeket az adatokat az illetékes hatóságok számára kérésre be tudják mutatni. Az intézet egészét érintő veszteségeket kivételes körülmények esetén egy kiegészítő „társasági szintű tételek” üzletághoz lehet rendelni. Dokumentált és objektív kritériumokat kell meghatározni a veszteségek meghatározott üzletágakhoz és eseménytípusokhoz történő megfeleltetéséhez. Azokat a működési kockázatból adódó veszteségeket, amelyek a hitelkockázathoz kapcsolódnak, és amelyeket a múltban a belső hitelkockázati adatbázisokban rögzítettek, fel kell jegyezni a működési kockázat adatbázisokba, és külön kell azonosítani. Az ilyen veszteségek nem tartoznak a működési kockázati költségek alá, ameddig a minimum tőkekövetelmények kiszámítása céljából azokat továbbra is hitelkockázatnak tekintik. A piaci kockázathoz kapcsolódó, a működési kockázatból adódó veszteségeket be kell vonni a működési kockázathoz tartozó tőkekövetelmények hatálya alá.”

b)

A 29. pont helyébe a következő szöveg lép:

„29.

A biztosítás és egyéb kockázatátruházási mechanizmusok elismeréséből adódó tőkekövetelmény-könnyítés nem haladhatja meg a működési kockázathoz tartozó tőkekövetelmény kockázatcsökkentési módszerek alkalmazása előtti értékének 20 %-át.”

13.

A XII. melléklet 2. részének 10. pontja az alábbi d) és e) ponttal egészül ki:

„d)

a legmagasabb, legalacsonyabb és az átlagos napi kockázati értékeket a tárgyidőszakban és a kockázati értéket a tárgyidőszak végén;

e)

az adott nap végi kockázati érték összehasonlítását a portfólió értékének a következő munkanap végéig bekövetkezett egynapi változásával, a tárgyidőszakban feljegyzett fontos túllépések elemzésével együtt.”

14.

A XII. melléklet 3. részében a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.

A működési kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmények kiszámítására a 105. cikkben meghatározott módszert alkalmazó hitelintézeteknek nyilvánosságra kell hozniuk a kockázat csökkentésére alkalmazott biztosítások és egyéb kockázatátruházási mechanizmusok leírását.”

2. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2010. október 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2010. december 31-től kezdődően alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 27-én.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

(2)  HL L 110., 2001.4.20., 28. o.”


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Tanács

28.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/22


A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. július 13.)

a metámnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/562/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik olyan, az I. mellékletben nem szereplő hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amely hatóanyagok az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban voltak, miközben egy munkaprogram keretében sor kerül a fenti hatóanyagok fokozatos vizsgálatára.

(2)

A 451/2000/EK (2) és az 1490/2002/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. A jegyzék tartalmazza a metámot is.

(3)

A metám esetében a bejelentő által javasolt felhasználási kört illetően megtörtént az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásoknak a 451/2000/EK és az 1490/2002/EK rendelet rendelkezései szerinti értékelése. Az említett rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, amelyek az 1490/2002/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban a releváns értékelő jelentéseket és ajánlásokat benyújtják az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA). A metám esetében a referens tagállam Belgium volt, amely 2007. szeptember 10-én minden releváns információt benyújtott.

(4)

Értékelő munkacsoportja keretében az EFSA, valamint a tagállamok az értékelő jelentést szakértői vizsgálatnak vetették alá, majd 2008. november 26-án a metám hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok felmérésének szakértői értékeléséből levont EFSA-következtetés formájában benyújtották a Bizottsághoz. A jelentést a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálta, majd a metámról szóló bizottsági vizsgálati jelentésként 2009. február 26-án véglegesítette.

(5)

A hatóanyag értékelése során számos aggály merült fel, amelyek miatt nem tudták kimutatni, hogy a fogyasztók expozíciója elfogadható-e. Aggályos volt különösen a nem megfelelő maradékanyag-vizsgálatok és a toxikológiai szempontból releváns szennyeződésre (N,N′-dimetil-tiokarbamid (DMTK)) vonatkozó információk hiánya. Ezenkívül az anyag nagymértékű alkalmazásának következtében e DMTK-szennyeződés jelentős része kerül a környezetbe, és a környezetben való viselkedésére vonatkozó adatok hiánya aggodalomra ad okot. A határidőn belül rendelkezésre bocsátott információk alapján ezért nem lehetett azt a következtetést levonni, hogy a metám megfelel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvétel kritériumainak.

(6)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, hogy nyújtsa be a szakértői vizsgálat eredményeire vonatkozó észrevételeit, és jelezze, hogy szándékában áll-e továbbra is támogatni a hatóanyag felvételét, vagy sem. A bejelentő benyújtotta észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak. A fenti aggályokat azonban a bejelentő által felhozott érvek ellenére sem sikerült eloszlatni, és a benyújtott és az EFSA szakértői ülésein elemzett információk alapján végzett értékelések sem támasztották alá azt, hogy a javasolt felhasználási feltételek mellett a metámot tartalmazó növényvédő szerek általában megfelelnének a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt követelményeknek.

(7)

A metám ebből következően nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(8)

Intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a metámot tartalmazó növényvédő szerek engedélyeit meghatározott időn belül visszavonják, hogy megújításukra ne kerüljön sor, és hogy az ilyen termékekre ne adjanak ki új engedélyeket.

(9)

A Tanács előtt lévő információkra figyelemmel úgy tűnik, hogy egyes tagállamokban bizonyos korlátozott számú felhasználás esetében hatékony alternatíva hiányában továbbra is szükséges a hatóanyag használata, hogy lehetőség nyíljon az alternatívák kifejlesztésére. Ezért a jelen körülmények között indokolt – a kockázat minimalizálása céljából szigorú feltételek mellett – hosszabb időszak meghatározása a már kiadott engedélyek visszavonására azon korlátozott, lényegesnek tekintett felhasználások esetében, amelyek tekintetében jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony alternatíva a károsító szervezetek elleni védelemre.

(10)

A metámot tartalmazó növényvédő szerek meglévő készleteinek ártalmatlanítására, tárolására, forgalomba hozatalára és felhasználására a tagállamok által megszabható türelmi idő legfeljebb tizenkét hónap lehet annak érdekében, hogy a meglévő készleteket még egy további vegetációs időszakban fel lehessen használni, ami biztosítja, hogy a metámot tartalmazó növényvédő szerek a mezőgazdasági termelők számára e határozat elfogadásától számított 18 hónapig elérhetők maradjanak.

(11)

Ez a határozat nem korlátozza azt a jogot, hogy a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint – amelyek részletes végrehajtási szabályait a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet állapítja meg – a metámnak a fenti irányelv I. mellékletébe (4) történő felvételére kérelmet lehessen benyújtani.

(12)

Az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság kedvező véleménye hiányában a Bizottság nem tudta elfogadni az általa tervezett rendelkezéseket a 91/414/EGK tanácsi irányelv 19. cikkében megállapított eljárás szerint,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A metám hatóanyagként nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

2. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

1.

a metámot tartalmazó növényvédő szerek engedélyét 2010. január 13-ig visszavonják;

2.

a metámot tartalmazó növényvédő szerekre e határozat kihirdetését követően ne adjanak ki engedélyeket, a már meglévő engedélyeket pedig ne újítsák meg.

3. cikk

(1)   A 2. cikktől eltérve az I. melléklet A. oszlopában felsorolt tagállamok 2014. december 31-ig továbbra is engedélyezhetik a metámot tartalmazó növényvédő szereket az említett melléklet B. oszlopában felsorolt felhasználásokra, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

a tagállam biztosítja, hogy az emberek és az állatok egészségét nem érik káros hatások, és a növényvédő szer nem gyakorol elfogadhatatlan hatást a környezetre;

b)

a tagállam biztosítja, hogy a forgalomban maradó ilyen növényvédő szerek újracímkézése megtörténik annak érdekében, hogy megfeleljenek a korlátozott felhasználási feltételeknek;

c)

a tagállam elrendel minden megfelelő kockázatcsökkentő intézkedést az esetleges kockázatok csökkentése érdekében, hogy biztosítsa az emberi és állati egészség, valamint a környezet védelmét;

d)

a tagállam – különösen cselekvési tervek révén – biztosítja, hogy komoly erőfeszítéseket tegyenek az ilyen felhasználásokra alkalmas alternatív termékek és módszerek felkutatására.

(2)   Az (1) mellékletben meghatározott eltérést alkalmazó tagállam minden évben december 31-ig tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdés és – különösen – annak a)–d) pontja értelmében hozott intézkedésekről, és évente becslést készít az e cikk szerinti lényeges felhasználások céljára felhasznált metám mennyiségéről.

4. cikk

A tagállamok által a 91/414/EGK irányelv 4. cikke (6) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban megállapított türelmi időszaknak a lehető legrövidebbnek kell lennie.

A 2. cikknek megfelelően visszavont engedélyek esetében ez az időszak legkésőbb 2011. január 13-ig ér véget.

A 3. cikknek megfelelően visszavont engedélyek esetében ez az időszak legkésőbb 2014. december 31-ig ér véget.

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. ERLANDSSON


(1)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(2)  HL L 55., 2000.2.29., 25. o.

(3)  HL L 224., 2002.8.21., 23. o.

(4)  HL L 15., 2008.1.18., 5. o.


MELLÉKLET

A 3. cikk (2) bekezdésében említett engedélyek jegyzéke

A. oszlop

B. oszlop

Tagállam

Felhasználás

Ültetés/vetés előtti talajfertőtlenítés és gyomirtás, a 3. cikkben meghatározott engedélyezett feltételek mellett, kizárólag megfelelő védőfelszereléssel rendelkező szakmai felhasználók által végezve, az alábbi tagállamonkénti korlátozásokkal:

Belgium

Virágföld (valamennyi növény).

Burgonya (vető-, étkezési és keményítőburgonya), cukor- és takarmányrépa, vöröshagyma, zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények, gyümölcsös (újratelepítés), dísznövények.

Bulgária

Üvegházi használat (paradicsom, uborka, saláta, sárgarépa, paprika, padlizsán és dohány).

Ciprus

Növényiskola, zöldségek, burgonya, dísznövények, lombhullató gyümölcsfák, citrusfélék, szőlő.

Franciaország

Zöldségek és gyümölcsök, főleg madársaláta, sárgarépa, paradicsom, szamóca, spárga, dísznövények, -fák és -bokrok.

Görögország

Virágföld és komposztföld (valamennyi növény), talajkezelési célból történő beltéri és kültéri felhasználás (zöldségek és dísznövények), dohánypalánta-kertészetek.

Magyarország

Szabadföldi használat: burgonya, sárgarépa, zeller, petrezselyemgyökér, dísznövények, bogyós gyümölcsök, alma, körte, dohány, borszőlő, csonthéjas gyümölcsök, gyümölcsfa- és szőlőiskola.

Üvegházi használat: zöldpaprika, paradicsom, uborka, sárgarépa, zeller, petrezselyemgyökér, dohány, bogyós gyümölcsök, dísznövények.

Olaszország

Rizs, saláta és hasonló zöldségek, paradicsom, paprika, padlizsán, tök, sárgarépa, gumós zöldségek, száras zöldségek, burgonya, dohány, szőlőültetvények és gyümölcsösök újratelepítése, virágok.

Írország

Üvegházi használat: paradicsom, szegfű, uborka, dísznövények, krizantém és saláta.

Szabadföldi használat: burgonya, virághagyma, szabadföldi csemeték, félcserjén termő bogyósok, gyep, szamóca, erdei csemeték.

Málta

Paradicsom, padlizsán, paprika, dinnye, görögdinnye, tök, uborka, szamóca.

Hollandia

Burgonya (vető-, étkezési és keményítőburgonya), cukor- és takarmányrépa, vöröshagyma, zöldségek, szamóca, gyümölcsös (újratelepítés), dísznövények (beleértve a virághagyma-termesztést is), valamint a mandulapalka valamennyi növény esetében.

Lengyelország

Szabadföldi használat: szamóca, káposzta, sárgarépa, saláta, vöröshagyma, fokhagyma.

Üvegház: paradicsom, uborka, paprika, padlizsán.

Portugália

Burgonya, vöröshagyma, sárgarépa, dinnye, szamóca, uborka, paprika, paradicsom, citrusfélék, dísznövények, gázosítással történő talajfertőtlenítés üvegházban, gázosítással történő talajfertőtlenítés növényiskolában.

Románia

Zöldségek és dísznövények.

Spanyolország

Növényiskola, magágy, zöldségek, dohány, virágok, szamóca, vetőburgonya, szőlőültetvények.

Egyesült Királyság

Üvegházi talaj, növényiskola talaja, szabadföldi talaj és virágföld a gyümölcsök és zöldségek ültetése előtt, valamint burgonya, fűszernövények, virágok, virághagymák, dísznövények, évelő növények.


Bizottság

28.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/27


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. július 9.)

a lábbelikre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról

(az értesítés a C(2009) 5612. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/563/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről szóló, 2000. július 17-i 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

az Európai Unió ökocímke-bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az 1980/2000/EK rendelet alapján az ökocímke olyan termékek részére ítélhető oda, amelyek jellemzői a főbb környezetvédelmi szempontok tekintetében jelentős előrelépést tesznek lehetővé.

(2)

Az 1980/2000/EK rendelet előírja, hogy termékcsoportonként egyedi ökocímke-kritériumokat szükséges meghatározni az Európai Unió ökocímke-bizottsága által kidolgozott követelmények alapján.

(3)

Az említett rendelet egyben arról is rendelkezik, hogy az ökocímke-kritériumok és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények felülvizsgálatát kellő időben, még az adott termékcsoport vonatkozásában meghatározott kritériumok érvényességi idejének lejárta előtt el kell végezni.

(4)

Az 1980/2000/EK rendeletnek megfelelően kellő időben sor került a lábbelikre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról és az 1999/179/EK határozat módosításáról szóló, 2002. március 18-i 2002/231/EK bizottsági határozatban (2) előírt átdolgozott ökológiai kritériumok, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények felülvizsgálatára. Az említett ökológiai kritériumok és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2010. március 31-ig érvényesek.

(5)

A felülvizsgálat fényében a tudomány fejlődése és a piaci tendenciák figyelembevétele érdekében indokolt módosítani a termékcsoport meghatározását és új ökológiai kritériumokat megállapítani.

(6)

Az ökológiai kritériumoknak és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeknek az e határozat elfogadásától számított négy évig célszerű érvényben maradniuk.

(7)

Ennek megfelelően indokolt a 2002/231/EK határozat helyett újat elfogadni.

(8)

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a termékeknek a módosított kritériumokhoz és követelményekhez történő hozzáigazítására, átmeneti időszakot szükséges biztosítani azon gyártók számára, akiknek termékei korábban a 2002/231/EK határozatban előírt kritériumok alapján megkapták a lábbelikre vonatkozó közösségi ökocímkét. A gyártóknak arra is szükséges lehetőséget kapniuk, hogy a 2002/231/EK határozat hatályának lejártáig akár a 2002/231/EK határozatban, akár az e határozatban előírt követelmények alapján benyújthassák kérelmüket.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1980/2000/EK rendelet 17. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A „lábbelik” termékcsoportba azok a ruházati cikkek tartoznak, amelyek rendeltetésük szerint a lábat védik vagy fedik, a talajjal érintkező, rögzített külső talppal rendelkeznek, és nem tartalmaznak semminemű elektromos vagy elektronikus alkotóelemet.

2. cikk

A lábbelik termékcsoportba tartozó termékek 1980/2000/EK rendelet szerinti közösségi ökocímkéje (a továbbiakban: ökocímke) az adott lábbeli részére akkor ítélhető oda, ha teljesíti az e határozat mellékletében megállapított kritériumokat.

3. cikk

A lábbelik termékcsoport ökológiai kritériumai, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények az e határozat elfogadásától számított négy évig érvényesek.

4. cikk

Az adminisztratív célokra a lábbelik termékcsoporthoz rendelt kódszám: „017”.

5. cikk

A 2002/231/EK határozat hatályát veszti.

6. cikk

(1)   A lábbelik termékcsoportba tartozó termékekre vonatkozóan az e határozat elfogadását megelőzően benyújtott ökocímke-kérelmeket a 2002/231/EK határozatban megállapított feltételek szerint kell elbírálni.

(2)   A lábbelik termékcsoportba tartozó termékekre vonatkozóan az e határozat elfogadásának napjától, de legkésőbb 2010. március 31-ig benyújtott ökocímke-kérelmek akár a 2002/231/EK határozatban megállapított kritériumokon, akár az e határozatban megállapított kritériumokon alapulhatnak.

E kérelmek elbírálásakor az alapul vett kritériumokat kell figyelembe venni.

(3)   A 2002/231/EK határozatban megállapított kritériumok szerint elbírált kérelem alapján odaítélt ökocímke az e határozat elfogadásától számított tizenkét hónapig használható.

7. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 9-én.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 237., 2000.9.21., 1. o.

(2)  HL L 77., 2002.3.20., 50. o.


MELLÉKLET

KERETSZABÁLYOK

A kritériumok célja

E kritériumok célja különösen a következők előmozdítása:

a mérgező maradványanyagok szintjének korlátozása,

a kibocsátott illékony szerves vegyületek mértékének korlátozása, és

tartósabb termékek előállításának ösztönzése.

A követelményszintek megállapításakor az volt a szempont, hogy azok a környezetet kevésbé terhelő lábbeliket segítsék ökocímkéhez.

Értékelési és ellenőrzési követelmények

A konkrét értékelési és ellenőrzési követelmények valamennyi kritérium esetében fel vannak tüntetve.

Eseti alapon az egyes kritériumokra vonatkozóan megadott vizsgálati módszerektől eltérő módszerek is alkalmazhatók azzal a feltétellel, hogy egyenértékűségüket a kérelmet elbíráló illetékes szerv elfogadja.

A funkcionális egység egy pár cipő. A követelmények francia hosszméretszámozás szerinti 40-es cipőméreten alapulnak (Paris Point 40). Gyermekcipők esetében a követelmények francia hosszméretszámozás szerinti 32-es méretre (vagy 32-esnél kisebb legnagyobb méret esetében a legnagyobb méretre) vonatkoznak.

A teljes cipőfelsőrész súlyának legfeljebb 3 %-át alkotó cipőfelsőrész-elemek nem tartoznak a kritériumok hatálya alá. A teljes talprész súlyának legfeljebb 3 %-át alkotó cipőtalpelemek nem tartoznak a kritériumok hatálya alá.

Adott esetben az illetékes szervek igazoló dokumentumokat kérhetnek a fentiek alátámasztására, és független ellenőrzéseket is végezhetnek.

Az illetékes szervek számára ajánlott, hogy vegyék figyelembe az elismert környezettudatos vállalatirányítási rendszerek, pl. az EMAS vagy az EN ISO 14001 szabvány alkalmazását a kérelmek elbírálásakor, illetve a kritériumoknak való megfelelőség folyamatos ellenőrzése során. (Megjegyzés: az ilyen környezettudatos vállalatirányítási rendszerek alkalmazása nem követelmény.)

KRITÉRIUMOK

1.   Veszélyes anyagok a késztermékben

a)

A bőrből készült késztermék nem tartalmazhat króm(VI)-ot.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező és/vagy a beszállítója (beszállítói) vizsgálati jegyzőkönyvet nyújtanak be az EN ISO 17075 szabvány alapján (3 ppm méréshatárral) végzett vizsgálatról. A vizsgálati mintát az EN ISO 4044 szabvány szerint kell előkészíteni.

(Megjegyzés: egyes festett bőrök elemzésekor a fellépő interferenciák megnehezíthetik a mérést.)

b)

A termék előállítása során felhasznált anyagok, illetve a késztermék nem tartalmazhat arzént, kadmiumot és ólmot.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező és/vagy a beszállítója (beszállítói) vizsgálati jegyzőkönyvet nyújtanak be az EN ISO 14602 szabványban meghatározott alábbi vizsgálati módszerek egyike alapján:

A termék előállításához felhasznált anyagok vizsgálata. A fenti kritériumban említett vegyi anyagok a késztermék előállításához felhasznált anyagok egyikében sem mutathatók ki.

A késztermék vizsgálata. A fenti kritériumban említett vegyi anyagok sem a lábbeli felső, sem a talprészében nem mutathatók ki az alkotóelemek szétbontását és teljes őrlését követően.

Bőrből készült termékek esetében a vizsgálati mintát az EN ISO 4044 szabványnak megfelelően kell előkészíteni.

c)

A szabad és hidrolizált formaldehid mennyisége a lábbeli alkotórészeiben nem haladhatja meg az alábbi határértékeket:

—   Textíliák: nem kimutatható,

—   Bőr: 150 ppm.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező és/vagy a beszállítója (beszállítói) vizsgálati jegyzőkönyvet nyújtanak be az alábbi vizsgálati módszerek alapján: Textíliák: EN ISO 14184-1 (20 ppm méréshatárig) Bőr: EN ISO 17226-1 vagy 17226-2.

2.   A vízfogyasztás csökkentése (kizárólag bőr és irha cserzésére vonatkozóan)

Bőr és irha cserzéséhez (1) legfeljebb az alábbiakban meghatározott mennyiségű víz használható fel:

—   Irha: 35 m3/t,

—   Bőr: 55 m3/t.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező és/vagy a beszállítója (beszállítói) megfelelő dokumentumokkal igazolják, hogy vízfogyasztásuk nem haladta meg a megadott határértéket.

3.   Kibocsátások az anyaggyártás során

a)

Ha a cserzőüzemekből és textilipari létesítményekből származó szennyvíz közvetlenül édesvizekbe kerül, a kibocsátott víz kémiai oxigénigénye (KOI) nem haladhatja meg a literenkénti 250 mg KOI-tartalmat.

Ha a cserzőüzemekből származó szennyvíz települési szennyvízkezelő üzembe/létesítménybe kerül, az említett követelmény az alábbi feltételek teljesülése esetén nem alkalmazandó:

a cserzőüzem engedély birtokában bocsát szennyvizet a települési szennyvízkezelő üzembe/létesítménybe, valamint

a települési szennyvízkezelő létesítmény megfelelően üzemel, és a működéséből eredően az édesvízbe kibocsátott kezelt víz jellemzői megfelelnek a 91/271/EGK irányelvben (2) foglalt közösségi minimumkövetelményeknek.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező kiegészítő adatokkal alátámasztott vizsgálati jegyzőkönyvet nyújt be az alábbi vizsgálati módszer szerint: KOI: ISO 6060 – vízminőség, kémiai oxigénigény meghatározása.

Amennyiben a szennyvíz települési szennyvízkezelő létesítménybe kerül, az illetékes hatóságtól igazoló dokumentumokat kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy a kibocsátás engedélyezett és a települési szennyvízkezelő létesítmény megfelelően üzemel, és hogy teljesíti a 91/271/EGK irányelvben foglalt minimumkövetelményeket.

b)

A cserzés során keletkezett szennyvíz a kezelés után literenként legfeljebb 1 mg króm(III)-ot tartalmazhat.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező kiegészítő adatokkal alátámasztott vizsgálati jegyzőkönyvet nyújt be az alábbi vizsgálati módszerek szerint: ISO 9174 vagy EN 1233, illetve az EN ISO 11885 szabvány krómra (Cr) vonatkozó része.

4.   Veszélyes anyagok felhasználása (a termék megvásárlásáig)

a)

Pentaklór-fenol (PCP) és tetraklór-fenol (TCP), illetve annak sói és észterei nem használhatók.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező és/vagy a beszállítója (beszállítói) nyilatkozatban erősítik meg, hogy az általuk felhasznált anyagok nem tartalmazzák az említett klór-fenolokat, továbbá vizsgálati jegyzőkönyvet nyújtanak be az alábbi vizsgálati módszerek szerint: Bőr: EN ISO 17070 (0,1 ppm méréshatárig); textíliák: XP G 08-015 (0,05 ppm méréshatárig);

b)

Nem használhatók olyan azo-színezékek, amelyek az alábbi aromás aminokra bomlanak:

4-amino-difenil

(92-67-1)

benzidin

(92-87-5)

4-klór-o-toluidin

(95-69-2)

2-naftilamin

(91-59-8)

o-amino-azotoluol

(97-56-3)

2-amino-4-nitrotoluol

(99-55-8)

p-klóranilin

(106-47-8)

2,4-diamino-anizol

(615-05-4)

4,4′-diamino-difenil-metán

(101-77-9)

3,3′-diklór-benzidin

(91-94-1)

3,3′-dimetoxi-benzidin

(119-90-4)

3,3′-dimetil-benzidin

(119-93-7)

3,3′-dimetil-4,4_′-diamino-difenil-metán

(838-88-0)

p-krezidin

(120-71-8)

4,4′-metilén-bisz(2-klór-anilin)

(101-14-4)

4,4′-oxi-dianilin

(101-80-4)

4,4′-tio-dianilin

(139-65-1)

o-toluidin

(95-53-4)

2,4-diamino-toluol

(95-80-7)

2,4,5-trimetil-anilin

(137-17-7)

4-amino-azo-benzol

(60-09-3)

o-anizidin

(90-04-0)

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező és/vagy beszállítója (beszállítói) nyilatkozatban erősítik meg, hogy nem használtak ilyen azo-színezékeket. A nyilatkozat tartalma a következő vizsgálati módszer alapján ellenőrizhető, amennyiben az szükségesnek bizonyul: Bőr – CEN ISO TS 17234; Textíliák – EN 14362 1 vagy 14362 2.

Textíliák: 30 ppm méréshatárig. (megjegyzés: a 4-amino-azobenzén esetében tévesen pozitív eredmények is előfordulhatnak, ezért tanácsos ellenőrző mérést végezni);

Bőr: 30 ppm méréshatárig. (megjegyzés: a 4-amino-azobenzén, 4-amino-difenil és 2-naftil-amin esetében tévesen pozitív eredmények is előfordulhatnak, ezért tanácsos ellenőrző mérést végezni).

c)

Gumiban nem lehet kimutatható mennyiség a következő N-nitrózaminokból:

 

N-nitróz-dimetil-amin (NDMA)

 

N-nitróz-dietil-amin (NDEA)

 

N-nitróz-dipropil-amin (NDPA)

 

N-nitróz-dibutil-amin (NDBA)

 

N-nitróz-piperidin (NPIP)

 

N-nitróz-pirrolidin (NPYR)

 

N-nitróz-morfolin (NMOR)

 

N-nitróz N-metil N-fenilamin (NMPhA)

 

N-nitróz N-etil N-fenilamin (NEPhA)

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező az EN 12868 (1999-12) vagy az EN 14602 szabványban meghatározott módszer alkalmazásával vizsgálati jegyzőkönyvet nyújt be, amely igazolja e kritérium teljesítését.

d)

Bőr, gumi vagy textil alkotórészekben C10-C13 klóralkánok nem használhatók.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező és/vagy beszállítója (beszállítói) nyilatkozatban erősítik meg, hogy nem használtak ilyen klóralkánokat.

e)

Nem használható fel olyan színezék, amely a következő R-mondatokkal jelzett besorolás alapján karcinogénnek, mutagénnek, a reprodukciót károsítónak, illetőleg a környezetre ártalmasnak/veszélyesnek minősül: R40, R45, R49, R50, R51, R52, R53, R60, R61, R62, R63 vagy R68 (illetve ezek kombinációja). (A besorolás alapja a 67/548/EGK tanácsi irányelv (3) és az 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi (4) irányelv.)

Az említett irányelveken kívül a besoroláshoz az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) is alapul szolgál. Ebben az esetben egyetlen olyan összetevő vagy készítmény sem adható a nyersanyagokhoz, amely a kérelem benyújtásakor a következő figyelmeztető mondatok egyikével (vagy egyidejűleg több mondattal is) jellemzett vagy jellemezhető: H351, H350, H350i, H400, H410, H411, H412, H413, H360F, H360D, H361f, H361d H360FD, H361fd, H360Fd, H360Df, H341.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező írásban nyilatkozik arról, hogy nem használt ilyen színezékeket.

f)

Alkilfenol-etoxilát (APE) és perfluoroktán-szulfonát (PFOS) nem használható.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező írásban nyilatkozik arról, hogy nem használt fel ilyen anyagokat.

g)

Nem használhatók olyan színezékek, amelyek besorolásuk szerint (R43) bőrérzékenységet váltanak ki. (A besorolás alapja a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv.)

Az említett irányelveken kívül a besoroláshoz az 1272/2008/EK rendelet is alapul szolgál. Ebben az esetben egyetlen olyan összetevő vagy készítmény sem adható a nyersanyagokhoz, amely a kérelem benyújtásakor a következő figyelmeztető mondattal jellemzett vagy jellemezhető: H317.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező írásban nyilatkozik arról, hogy nem használt fel ilyen színezékeket.

h)

Ftalátok: A termékben csak olyan ftalátok használhatók fel (amennyiben szükség van felhasználásukra), amelyekről a kérelem benyújtásának időpontjában már készült kockázatelemzés, és amelyeket a 67/548/EGK irányelv szerint nem minősítettek az R60, R61, R62, R50, R51, R52, R53, R50/53, R51/53 vagy R52/53 R-mondattal (vagy R-mondatok kombinációjával). Ezenfelül a termékben nem megengedett a DNOP (di-n-oktil-ftalát), DINP (diizononil-ftalát) és DIDP (diizodecil-ftalát) használata.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell tennie az említett kritériumnak való megfelelésről.

i)

Biocidok: Kizárólag olyan biocidtermékek használhatók fel, amelyek a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) I.A. mellékletében szereplő, lábbelikben való felhasználásra engedélyezett biocid hatóanyagokat tartalmaznak.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező nyilatkozatot nyújt be e kritérium teljesítéséről, melyben felsorolja a felhasznált biocidtermékeket.

5.   Illékony szerves vegyületek (VOC) felhasználása a késztermék előállítása során

VOC minden olyan szerves vegyület, melynek 293,15 K hőmérsékleten 0,01 kPa vagy ennél nagyobb a gőznyomása, vagy adott használati viszonyok mellett ennek megfelelő az illékonysága.

A lábbeli végleges előállítása során felhasznált VOC összes mennyisége nem haladhatja meg az átlag 20 grammot páronként.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező benyújtja a késztermék előállításának végső szakaszában felhasznált VOC összes mennyiségére vonatkozó – és a EN 14602 szabvány szerint elvégzett – számításokat, adott esetben mellékelve az igazoló adatokat, vizsgálati eredményeket és dokumentációt. (Nyilvántartást kell vezetni legalább az utolsó hat hónap során vásárolt bőrről, ragasztóanyagokról, kikészítési anyagokról és a gyártási folyamatról.)

6.   Energiafogyasztás

Nyilatkozni kell az előállításhoz felhasznált energia mennyiségéről.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek az A1. műszaki függelékben foglaltak szerint meg kell adnia az energiafogyasztásra vonatkozó adatokat.

7.   A késztermék csomagolása

Amennyiben a késztermék kartondobozba kerül, az kizárólag 100 %-ban újrahasznosított anyagokból készülhet. Ha a készterméket műanyag zacskóba csomagolják, az készüljön legalább 75 %-ban újrahasznosított anyagból, és – az EN 13432 szabványban (7) megállapított fogalommeghatározásokat alapul véve – legyen biológiailag lebomló vagy komposztálható.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelemhez mintát kell mellékelni a termék csomagolásából, és nyilatkozni kell az említett követelmény teljesüléséről. Kizárólag a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott elsődleges csomagolásra vonatkozik ez a követelmény.

8.   A csomagoláson feltüntetett információk

a)   Használati utasítás

A termékhez a következő szövegű (vagy azzal megegyező tartalmú) tájékoztatót kell mellékelni:

„A lábbelit a vízállóság fokozása érdekében impregnáltuk. További kezelést nem igényel.” (Ez a kritérium csak impregnált lábbelire alkalmazandó.)

„Hibás lábbelijét ne dobja ki, hanem lehetőség szerint javíttassa meg. Ezzel kevésbé károsítja a környezetet.”

„A használhatatlanná vált lábbelit vigye hulladék-újrahasznosító létesítménybe, ha környezetében működik ilyen.”

b)   Ökocímke-adatok

A csomagoláson fel kell tüntetni a következő (vagy ezzel megegyező tartalmú) szöveget:

„További információk az Európai Unió ökocímkével foglalkozó honlapján olvashatók: http://www.ecolabel.eu”

c)   Fogyasztói információk

A csomagoláson feltüntetett információk egyik rovatában a kérelmezőnek ismertetnie kell a környezetvédelmi fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletét.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező benyújtja a termék csomagolásának mintáját és a termékhez mellékelt tájékoztató szövegét, továbbá egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a termék megfelel a fenti kritérium minden kitételének.

9.   Az ökocímkén feltüntetendő információk

Az ökocímke 2. rovatába a következő szöveget kell írni:

kis mértékű levegő- és vízszennyezés,

kisebb károsanyag-tartalom.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező benyújtja a termék csomagolásának mintáját, amelyen látható a címke, továbbá egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a termék megfelel a fenti kritériumnak.

10.   A tartósságot szolgáló paraméterek

A munka- és védőlábbeliken szerepelnie kell az EK-jelnek (a 89/686/EGK tanácsi irányelvvel (8) összhangban).

Minden egyéb lábbelinek meg kell felelnie a következő táblázatban megadott követelményeknek.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmező a táblázatban részletezett paramétereknek megfelelően vizsgálati jegyzőkönyvet nyújt be a következő módszerekkel végzett vizsgálatról:

EN 13512 – Felsőrész – Hajtogatással szembeni ellenállás

EN 13571 – Felsőrész – Szakítószilárdság

EN 17707 – Járótalp – Hajtogatással szembeni ellenállás

EN 12770 – Járótalp – Kopásállóság

EN 17708 – Teljes talp – Talptapadás

EN 12771 – Járótalp – Szakítószilárdság

EN ISO 17700 – Felsőrészek, bélésanyagok és talpbetétek vizsgálati módszerei – Színállóság dörzshatásra

 

Sportcipők

Gyermekcipők

Szabadidőcipők

Utcai férficipők

Téli cipők

Utcai női cipők

Divatcipők

Babacipők

Házicipők

Felsőrész, hajtogatással szembeni ellenállás:

(kc, látható sérülés nélkül)

Száraz = 100

Nedves = 20

Száraz = 100

Nedves = 20

Száraz = 80

Nedves = 20

Száraz = 80

Nedves = 20

Száraz = 100

Nedves = 20

– 20° = 30

Száraz = 50

Nedves = 10

Száraz = 15

Száraz = 15

Száraz = 15

Felsőrész,szakítószilárdság:

(Átlagos szakítóerő, N)

Bőr

≥ 80

≥ 60

≥ 60

≥ 60

≥ 60

≥ 40

≥ 30

≥ 30

≥ 30

Egyéb anyagok

≥ 40

≥ 40

≥ 40

≥ 40

≥ 40

≥ 40

≥ 30

≥ 30

≥ 30

Járótalp, hajtogatással szembeni ellenállás:

Karcolás hosszúsága (mm)

≤ 4

≤ 4

≤ 4

≤ 4

≤ 4

≤ 4

 

 

 

Nsc = nincs spontán hasadás

Nsc

Nsc

Nsc

Nsc

Nsc – 10 °C-on

Nsc

 

 

 

Járótalp, kopásállóság:

D ≥ 0,9 g/cm3 (mm3)

≤ 200

≤ 200

≤ 250

≤ 350

≤ 200

≤ 400

 

 

≤ 450

D < 0,9 g/cm3 (mg)

≤ 150

≤ 150

≤ 170

≤ 200

≤ 150

≤ 250

 

 

≤ 300

Felsőtalp, tapadás: (N/mm)

≥ 4,0

≥ 4,0

≥ 3,0

≥ 3,5

≥ 3,5

≥ 3,0

≥ 2,5

≥ 3,0

≥ 2,5

Járótalp, szakítószilárdság:

(Átlagos szakítószilárdság, N/mm)

D ≥ 0,9 g/cm3

8

8

8

6

8

6

5

6

5

D < 0,9 g/cm3

6

6

6

4

6

4

4

5

4

Színállóság a lábbeli belső részén (bélésanyag, illetve a felsőrész belső oldala). A filcen lévő szürkeárnyalatok 50 nedves ciklust követően

≥ 2/3

≥ 2/3

≥ 2/3

≥ 2/3

≥ 2/3

≥ 2/3

 

≥ 2/3

≥ 2/3


(1)  E határozat alkalmazásában „irha” alatt a nagy testű állatok (pl. szarvasmarhák, lovak, tevék, elefántok stb.) kifejlett egyedeinek testét borító kültakaró értendő, „bőr” pedig a „kisebb” testű állatoknak (birkák, kecskék stb.), illetve a nagyobb testű állatok fejlődésben levő egyedeinek (pl. borjú) a testét külső rétegként borító szövetek összessége. A sertések, hüllők, madarak és halak kültakarójának a „bőr” tekintendő. (International Glossary of Leather Terms (Bőripari kifejezések nemzetközi szójegyzéke), IKT).

(2)  HL L 135., 1991.5.30., 40. o.

(3)  HL 196., 1967.8.16., 1. o.

(4)  HL L 200., 1999.7.30., 1. o.

(5)  HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(6)  HL L 123., 1998.4.24., 1. o.

(7)  EN 13432: Csomagolás – Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolás követelményei – Vizsgálati program és a csomagolás végleges elfogadásának értékelési feltételei.

(8)  HL L 399., 1989.12.30., 18. o.

Műszaki függelék

A1.   Az energiafelhasználás kiszámítása

Az energiafelhasználás ezen számítása kizárólag a késztermék összeállításának (gyártásának) szakaszára vonatkozik.

Az egy pár lábbeli előállításához szükséges átlagos elektromosáram-fogyasztás (AEC) kétféleképpen számítható ki:

 

Az üzem napi össztermelése alapján:

—   MJdp= átlagos napi energiafelhasználás a lábbelik előállítása során [elektromos áram + fosszilis tüzelőanyagok] (éves szinten),

—   N= a naponta gyártott lábbelik párjainak átlagos száma (éves szinten).

Formula

 

Az üzemben előállított ökocímkés lábbelik alapján:

—   MJep= az ökocímkézett termékek előállításához naponta átlagosan felhasznált energia [elektromos áram + fosszilis tüzelőanyagok] (éves szinten),

—   Nep= a naponta előállított ökocímkézett lábbelik párjainak átlagos száma (éves szinten).

Formula


28.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/36


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. július 9.)

a kempingszolgáltatásokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról

(az értesítés a C(2009) 5618. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/564/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről szóló, 2000. július 17-i 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

az Európai Unió ökocímke-bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az 1980/2000/EK rendelet alapján az ökocímke olyan termékek részére ítélhető oda, amelyek jellemzői a főbb környezetvédelmi szempontok tekintetében jelentős előrelépést tesznek lehetővé.

(2)

Az 1980/2000/EK rendelet előírja, hogy termékcsoportonként egyedi ökocímke-kritériumokat szükséges meghatározni az Európai Unió ökocímke-bizottsága által kidolgozott követelmények alapján.

(3)

Az említett rendelet egyben arról is rendelkezik, hogy az ökocímke-kritériumok és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények felülvizsgálatát kellő időben, még az adott termékcsoport vonatkozásában meghatározott kritériumok érvényességi idejének lejárta előtt el kell végezni.

(4)

Az 1980/2000/EK rendeletben foglaltaknak megfelelően kellő időben sor került a kempingszolgáltatásokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról szóló, 2005. április 14-i 2005/338/EK bizottsági határozatban (2) előírt ökológiai kritériumok, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények felülvizsgálatára. Az említett ökológiai kritériumok és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2009. október 31-ig érvényesek.

(5)

A felülvizsgálat fényében a tudomány fejlődése és a piaci tendenciák figyelembevétele érdekében indokolt módosítani a termékcsoport meghatározását és új ökológiai kritériumokat megállapítani.

(6)

Az ökológiai kritériumoknak és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeknek az e határozat elfogadásától számított négy évig célszerű érvényben maradniuk.

(7)

A kempingszolgáltatás esetében indokolt az ökológiai kritériumokat kötelező és szabadon választható kritériumokra osztani.

(8)

Az ökocímkének a mikrovállalkozások, illetve a kis és közepes méretű vállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (3) meghatározása szerinti mikrovállalkozások által fizetendő kérelmezési és használati díját illetően a mikrovállalkozások korlátozott forrásaira és arra a tényre tekintettel, hogy ebben a termékcsoportban különös fontossággal bírnak, célszerű további csökkentést előírni az 1980/2000/EK rendeletben, valamint a közösségi ökocímke kérelmezésének és éves díjainak meghatározásáról szóló, 2000. november 10-i 2000/728/EK bizottsági határozat (4) 1. és 2. cikkében előírtakon kívül, a 2000/728/EK határozat 5. cikke szerint.

(9)

Ennek megfelelően indokolt a 2005/338/EK határozat helyett újat elfogadni.

(10)

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a szolgáltatásoknak a módosított kritériumokhoz és követelményekhez történő hozzáigazítására, átmeneti időszakot szükséges biztosítani azon szolgáltatók számára, akiknek szolgáltatásai korábban a 2005/338/EK határozatban előírt kritériumok alapján megkapták a kempingszolgáltatásokra vonatkozó közösségi ökocímkét. A szolgáltatóknak arra is szükséges lehetőséget kapniuk, hogy a 2005/338/EK határozat hatályának lejártáig akár a 2005/338/EK határozatban, akár az e határozatban előírt követelmények alapján benyújthassák kérelmüket.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1980/2000/EK rendelet 17. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A „kempingszolgáltatás” termékcsoport – díj ellenében biztosított fő szolgáltatásként – sátorhelyek biztosítását foglalja magában mobil szálláshelyszerkezetek számára, körülhatárolt területen.

Ezenkívül más, szállásra alkalmas lehetőségekkel és a kommunális szolgáltatások számára kialakított, közös területekkel is rendelkeznie kell, amennyiben a körülhatárolt területen belül biztosítanak ilyen szolgáltatásokat.

(2)   A körülhatárolt területen nyújtott „kempingszolgáltatás” magában foglalhat a kemping vezetősége vagy tulajdonosainak irányítása alatt álló étkeztetési szolgáltatásokat és szabadidős tevékenységeket is.

(3)   E határozat alkalmazásában az étkeztetési szolgáltatások magukban foglalják a reggelit; a fitnesz és szabadidős tevékenységek/létesítmények magukban foglalják a szaunát, úszómedencét és minden egyéb, a szállás területén található hasonló létesítményt, köztük azon zöldterületeket (parkokat, kerteket), amelyek ugyan nem képezik a kemping részét, de a vendégek által szabadon igénybe vehetők.

(4)   E határozat alkalmazásában mikrovállalkozásnak minősülnek a 2003/361/EK ajánlásban meghatározottak.

2. cikk

(1)   A kempingszolgáltatások 1980/2000/EK rendelet szerinti közösségi ökocímkéje (a továbbiakban: ökocímke) az adott „kempingszolgáltatás” részére akkor ítélhető oda, ha az megfelel az alábbiakban felsorolt valamennyi követelménynek:

a)

a szolgáltatás a „kempingszolgáltatás” termékcsoportba tartozik;

b)

az e határozat mellékletének A. szakaszában meghatározott minden egyes kritériumnak megfelel;

c)

az e határozat mellékletének B. szakaszában meghatározottak közül elegendő kritériumnak megfelel ahhoz, hogy elérje a (2) és (3) bekezdésben említett szükséges pontszámot.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a kempingszolgáltatásnak legalább az alábbi pontszámokat kell elérnie:

a)

20 pont a fő szolgáltatásra;

b)

24 pont, amennyiben egyéb szálláslehetőségeket is biztosít a vendégek számára.

(3)   A (2) bekezdésben említett pontszámokhoz hozzá kell adni az alábbiak közül a vonatkozó pontértéket, amennyiben az adott szolgáltatást a kempingszolgáltatás vezetősége vagy tulajdonosai irányítása alatt nyújtják:

a)

étkeztetési szolgáltatásokért: 3 pont;

b)

a kemping területén kívüli, de a vendégek rendelkezésére álló zöld/szabadtéri területekért: 3 pont;

c)

szabadidős/fitnesz tevékenységekért: 3 pont, vagy 5 pont, amennyiben e tevékenységeket wellness központban lehet folytatni.

3. cikk

(1)   Amennyiben az ökocímkét egy mikrovállalkozás kérelmezi, a 2000/728/EK határozat 1. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a kérelmezési díj 75 %-kal csökkenthető, de semmilyen más csökkentés nem alkalmazható.

(2)   A 2000/728/EK határozat 2. cikke (5) bekezdésének első mondatától eltérve a mikrovállalkozások esetében az ökocímke minimum éves használati díja 100 EUR.

(3)   Az összes kempingszolgáltatás éves forgalmát a szolgáltatási díjnak a vendégéjszakák számával való megszorzásával kell kiszámítani, majd az eredményt 50 %-kal kell csökkenteni. Szolgáltatási árnak azt az átlagos díjat kell tekinteni, amelyet a vendég az éjszakai szállásért fizet, beleértve mindazon szolgáltatásokat, amelyekért nem számítanak fel külön díjat.

(4)   A minimális éves díj csökkentése tekintetében a 2000/728/EK határozat 2. cikkének (6)–(10) bekezdéseiben előírtakat kell alkalmazni.

4. cikk

A „kempingszolgáltatások” termékcsoport tekintetében meghatározott ökológiai kritériumok, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények az e határozat elfogadásától számított négy évig érvényesek.

5. cikk

Az adminisztratív célokra a „kempingszolgáltatás” termékcsoporthoz rendelt kódszám: 026.

6. cikk

A 2005/338/EK határozat hatályát veszti.

7. cikk

(1)   A „kempingszolgáltatások” termékcsoportba tartozó szolgáltatásokra vonatkozóan az e határozat elfogadását megelőzően benyújtott ökocímke-kérelmeket a 2005/338/EK határozatban megállapított feltételek szerint kell elbírálni.

(2)   A „kempingszolgáltatások” termékcsoportba tartozó szolgáltatásokra vonatkozóan az e határozat elfogadásának napjától, de legkésőbb 2009. október 31-ig benyújtott ökocímke-használati kérelmek akár a 2002/338/EK határozatban megállapított kritériumokon, akár az e határozatban megállapított kritériumokon alapulhatnak.

E kérelmek elbírálásakor az alapul vett határozat kritériumokat kell figyelembe venni.

(3)   A 2005/338/EK határozatban megállapított kritériumok szerint elbírált kérelem alapján odaítélt ökocímke az e határozat elfogadásától számított tizenkét hónapig használható.

8. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 9-én.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 237., 2000.9.21., 1. o.

(2)  HL L 108., 2005.4.29., 67. o.

(3)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(4)  HL L 293., 2000.11.22., 18. o.


MELLÉKLET

KERETSZABÁLYOK

A kritériumok célja

E kritériumok célja az, hogy a kempingszolgáltatás életciklusának három fő fázisát (beszerzés, szolgáltatásnyújtás, hulladéktermelés) tekintve korlátozzák a fő környezeti hatásokat. A célok közé tartozik különösen:

az energiafogyasztás korlátozása,

a vízfogyasztás korlátozása,

a hulladékkeletkezés korlátozása,

megújuló források és a környezetet kevésbé károsító anyagok használatának előnyben részesítése,

a környezetvédelmi tájékoztatás és oktatás támogatása.

Specifikáció

Az 1. cikkben említett mobil szálláshelyszerkezetek közé tartoznak a sátrak, lakókocsik, trélerlakások és lakóautók. A szálláshely-szolgáltatások közé tartoznak a nyaralóházak, a bérelhető lakókocsik és az apartmanok. Kommunális célokra szolgáló közös területeknek számítanak a mosókonyhák, konyhák, élelmiszerboltok és információs központok.

Értékelési és ellenőrzési követelmények

A konkrét értékelési és ellenőrzési követelmények közvetlenül a kritériumok alatt vannak feltüntetve az A. és B. szakaszban.

Eseti alapon az egyes kritériumokra vonatkozóan megadott vizsgálati módszerektől és szabványoktól eltérő módszerek is alkalmazhatók azzal a feltétellel, hogy egyenértékűségüket a kérelmet elbíráló illetékes szerv elfogadja.

Amennyiben a kérelmezőnek nyilatkozatokat, dokumentumokat, elemzéseket, vizsgálati jelentéseket vagy egyéb bizonyítékokat kell benyújtania arra nézve, hogy megfelel a kritériumoknak, ezek adott esetben értelemszerűen származhatnak a kérelmezőtől és/vagy beszállítójától (beszállítóitól) és/vagy annak beszállítójától (beszállítóitól) stb.

Az engedély megadását megelőzően az illetékes szervek helyszíni ellenőrzéseket végeznek.

Az illetékes szervek adott esetben kérhetnek a fentieket alátámasztó iratokat, és független ellenőrzéseket is végezhetnek. Az engedély érvényességi ideje alatt az illetékes szervek ellenőrzik a kritériumoknak való megfelelést.

Az illetékes szervek számára ajánlott, hogy vegyék figyelembe az elismert környezettudatos vállalatirányítási rendszerek, pl. az EMAS vagy az EN ISO 14001 szabvány alkalmazását a kérelmek elbírálásakor, illetve a kritériumoknak való megfelelés folyamatos ellenőrzése során.

(Megjegyzés: az ilyen rendszerek alkalmazása nem követelmény.)

Általános követelmények

Az ökocímke kérelmezéséhez a kérelmezőnek meg kell felelnie a közösségi, nemzeti és helyi követelményeknek. Különösen biztosítani kell az alábbiakat:

1.

A létesítmény fizikai szerkezetének építése jogszerűen történt, és annak során a felépítés helyszínén érvényes valamennyi – különösen a tájkép és a biodiverzitás megóvásával kapcsolatos – vonatkozó törvényt és rendeletet tiszteletben tartottak.

2.

A létesítmény fizikai szerkezete megfelel az energia-megőrzéssel, vízforrásokkal, vízkezeléssel és -elvezetéssel, hulladékgyűjtéssel és -ártalmatlanítással, a felszerelések karbantartásával és szervizelésével, biztonsági és egészségügyi előírásokkal kapcsolatos közösségi, nemzeti és helyi törvényeknek és rendeleteknek.

3.

A vállalat a nemzeti és/vagy helyi törvények előírásainak megfelelően működik és bejegyzett, személyzete biztosítással rendelkezik és jogszerűen foglalkoztatott.

A.   SZAKASZ

A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KÖTELEZŐ KRITÉRIUMOK

ENERGIA

1.   Villamos energia megújuló forrásokból

Az általánosan felhasznált villamos energia legalább 50 %-ának megújuló energiaforrásokból kell származnia a 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) meghatározása szerint.

E kritérium nem vonatkozik olyan kempingekre, amelyek nem rendelkeznek hozzáféréssel a megújuló energiaforrásból származó villamos energiát kínáló piachoz.

Az energiaszolgáltató-váltás esetén életbe lépő, legalább 2 éves kötőerővel rendelkező szerződéses korlátozások (mint a kötbér kilátásba helyezése) a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát kínáló piachoz való hozzáférés hiányának minősülnek.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania egy nyilatkozatot az energiaszolgáltatótól (vagy egy, az energiaszolgáltatóval kötött szerződést), amely megjelöli a megújuló energiaforrás(ok) fajtáját, annak az arányát, hogy a biztosított villamos energia mekkora hányada származik megújuló energiaforrásokból, továbbá az alkalmazott kazánokkal (hőtermelő berendezésekkel) kapcsolatos dokumentációt, valamint a maximálisan nyújtható ilyen energia százalékos arányát. A 2001/77/EK irányelvnek megfelelően a megújuló energiaforrások a megújuló nem fosszilis energiaforrásokat jelentik (szélenergia, napenergia, geotermikus energia, hullámenergia, árapály-hullám energia, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyen fejlődő gáz, szennyvízkezelő üzemben fejlődő gáz és biogázok). Amennyiben a kemping nem rendelkezik hozzáféréssel olyan piachoz, amely megújuló energiaforrásokból előállított energiát kínál, a megújuló energiaforrásra irányuló kérelmet alátámasztó dokumentumokat be kell nyújtani.

2.   Szén és nehéz olajok

Energiaforrásként sem 0,1 %-nál magasabb kéntartalmú olajokat, sem szenet nem lehet használni. A dekoratív kandallók tüzeléséhez használt szén nem tartozik e kritérium hatálya alá.

Ez a kritérium csak azokra a kempingekre vonatkozik, amelyek önálló fűtőrendszerrel rendelkeznek.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania egy arról szóló nyilatkozatot, hogy megfelel e kritériumnak, megjelölve a felhasznált energiaforrások fajtáját.

3.   Hatékonyság és hőtermelés

Amennyiben az ökocímke érvényességének időtartama alatt új hőtermelő berendezés telepítésére kerül sor, annak a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2) 3. cikkében és III. mellékletében meghatározott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési egységnek, hőszivattyúnak vagy nagy hatásfokon működő kazánnak kell lennie. Ez utóbbi esetben e kazán hatásfokának legalább négycsillagosnak (50 °C-on kb. 92 %, 70 °C-on 95 %) kell lennie a 92/42/EGK tanácsi irányelv (3) szerinti mérések alapján vagy a releváns terméknorma alapján, illetve az említett irányelv hatálya alá nem tartozó kazánokra vonatkozó szabályok alapján.

A 92/42/EGK irányelvben meghatározott, folyékony vagy gáz halmazállapotú tüzelőanyagokkal fűtött, meglévő melegvíz-kazánoknak meg kell felelniük az érintett irányelv által előírt – az irányelvben megállapított, legkevesebb háromcsillagos jelölésű – hatásfokstandardoknak. A meglévő kapcsolt energiatermelési egységeknek meg kell felelniük a nagy hatásfok 2004/8/EK irányelvben szereplő meghatározásának.

A 92/42/EGK irányelv (4) hatálya alól kizárt kazánok hatásfokának meg kell felelnie a gyártó utasításainak és a hatásfokkal kapcsolatos nemzeti és helyi jogszabályoknak, de e meglévő kazánok esetében (a biomasszával működő kazánok kivételével) 88 %-nál alacsonyabb hatásfok nem elfogadható.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania a kazán forgalomba hozataláért és/vagy karbantartásáért felelős személy(ek) által kiadott műszaki előírást, melyben fel kell tüntetnie annak hatásfokát.

4.   Légkondicionálás

Valamennyi, az ökocímke érvényességének időszaka során vásárolt háztartási légkondicionáló berendezésnek legalább a 2002/31/EK bizottsági irányelvben (5) meghatározott A energiahatékonysági osztályba kell tartoznia, vagy ennek megfelelő energiahatékonysággal kell rendelkeznie.

Megjegyzés: Ez a kritérium nem vonatkozik azokra a légkondicionáló berendezésekre, amelyek más energiaforrással is működő készülékek, levegő-víz és víz-víz típusú hőszivattyúk vagy 12 kW-nál nagyobb teljesítménnyel (hűtőerővel) rendelkező készülékek.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek a gyártótól vagy a légkondicionáló berendezés beszereléséért, forgalomba hozataláért és/vagy karbantartásáért felelős technikustól származó műszaki előírást kell benyújtania.

5.   Épületek energiahatékonysága

A kempingnek meg kell felelnie az épületek energiahatékonyságára és energiateljesítményére vonatkozó nemzeti és helyi építési szabályzatoknak.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania a 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmében kibocsátott energiaigazolást, vagy, ha erről a nemzeti végrehajtási rendszer nem rendelkezik, akkor egy független szakértő által az épületek energiateljesítményéről készített vizsgálatok eredményeit.

6.   Az ablakok szigetelése

A fűtött és/vagy légkondicionált szobában és közös területeken valamennyi ablaknak az éghajlatnak és a helyi szabályozásnak megfelelő fokú hőszigetelő tulajdonságokkal kell rendelkeznie, valamint megfelelő fokú hangszigetelést kell biztosítania. (Ez nem vonatkozik a bérelhető lakókocsikra/trélerlakásokra, ha azok nem a kemping vezetőségének a tulajdonában vannak.)

A fűtött és/vagy légkondicionált szobában és közös használatú területeken levő, és a közösségi ökocímke megszerzését követően elhelyezett vagy felújított valamennyi ablaknak meg kell felelnie a 2002/91/EK irányelv 4., 5. és 6. cikkének és a 89/106/EGK tanácsi irányelvnek (7), valamint az azok végrehajtására vonatkozó nemzeti műszaki szabályzatoknak.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek szakember nyilatkozatát kell benyújtania az e kritériumnak való megfelelésről, melyhez csatolnia kell a hőátbocsátási tényezők (U-érték) ismertetését. A 2002/91/EK irányelvnek megfelelő ablakok esetében a kérelmezőnek be kell nyújtania az energiaigazolást, vagy ha erről a nemzeti végrehajtási rendszer nem rendelkezik, az építő nyilatkozatát.

7.   A fűtés vagy a légkondicionáló berendezés kikapcsolása

Amennyiben a fűtés/légkondicionáló berendezés nem kapcsolódik ki automatikusan, amikor nyitva vannak az ablakok, akkor könnyen hozzáférhető tájékoztatónak kell figyelmeztetnie a vendégeket, hogy zárják be az ablako(ka)t, ha a fűtés/légkondicionáló berendezés be van kapcsolva. A közösségi ökocímke elnyerését követően beszerzett egyéni fűtő/légkondicionáló rendszereket automatikus kikapcsolóval kell ellátni, amelyek az ablakok kinyitása esetén lépnek működésbe.

Ez a kritérium kizárólag azokra a kempingekre vonatkozik, amelyek rendelkeznek fűtéssel és/vagy légkondicionálással.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, és adott esetben mellékelnie kell a vendégeknek szóló tájékoztató szövegét.

8.   A világítás lekapcsolása

Amennyiben a világítás nem kapcsolódik ki automatikusan a bérelt szálláshelyen, könnyen hozzáférhető tájékoztatónak kell figyelmeztetnie a vendégeket, hogy kapcsolják le a villanyt, amikor elhagyják a szálláshelyet.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, és mellékelnie kell a tájékoztató szövegét.

9.   Energiatakarékos izzók

a)

A kemping területén található izzók legalább 80 %-ának az A energiahatékonysági osztályba kell tartoznia a 98/11/EK bizottsági irányelv (8) meghatározásának megfelelően. Ez nem vonatkozik azokra a világítótestekre, amelyek fizikai jellemzőik alapján nem használhatók energiatakarékos izzókkal.

b)

Valamennyi olyan izzónak, amely az elhelyezéséből kifolyólag valószínűleg naponta több mint öt órán át fel van kapcsolva, A energiahatékonysági osztályba kell tartoznia a 98/11/EK irányelv szerint. Ez nem vonatkozik azokra a világítótestekre, amelyek fizikai jellemzőik alapján nem használhatók energiatakarékos izzókkal.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritérium mindkét részének, mellékelve a különböző felhasznált izzók energiahatékonysági osztályáról szóló igazolást.

10.   Kültéri fűtőberendezések

A kemping olyan külső területeinek fűtésére, mint a dohányzósarkok vagy a kültéri vacsorázó helyek, kizárólag megújuló energiaforrásokból táplált berendezések használhatók.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania egy arról szóló nyilatkozatot, hogy megfelel e kritériumnak, a megújuló energiaforrásból működtetett berendezések esetében megjelölve a felhasznált energiaforrások fajtáját.

VÍZ

11.   A csapból és zuhanyból folyó víz mennyisége

A csapokból és zuhanyfejekből folyó víz átlagos mennyisége (kivéve a konyhai és kádcsapokat, valamint a töltőállomásokat) nem lehet több mint 9 liter/perc.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, és csatolnia kell a vonatkozó dokumentációt, amely magyarázatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kemping hogyan felel meg e kritériumnak.

12.   Szeméttárolók a WC-kben

Mindegyik WC-fülkében megfelelő szeméttárolónak kell lennie, és a vendégek figyelmét fel kell hívni arra, hogy a megfelelő szemetet ne a WC-csészébe, hanem a szeméttárolóba dobják.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, és mellékelnie kell a vendégeknek eljuttatandó információkra vonatkozó megfelelő dokumentációt.

13.   Öblítés a vizeldékben

Valamennyi vizeldét vagy automatikus (időprogramozásos) vagy kézi öblítőrendszerrel kell felszerelni a folyamatos öblítés elkerülésére.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, és mellékelnie kell a beszerelt vizeldékre vonatkozó dokumentumokat.

14.   Törülközők és az ágynemű cseréje

A vendégeket érkezéskor tájékoztatni kell a kemping környezetvédelmi politikájáról. E tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy a bérelt szálláshelyen található ágyneműket és törülközőket vagy a vendég kérésére cserélik, vagy annak hiányában cseréjük a kemping környezetvédelmi politikájában, vagy a törvény és/vagy a nemzeti rendeletek előírásaiban meghatározott gyakorisággal történik. Ez kizárólag azokra a bérelhető szálláshelyekre vonatkozik, amelyek esetében a szolgáltatás magában foglalja a törülközők és/vagy ágynemű biztosítását.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, és mellékelnie kell a vendégek tájékoztatását, valamint az azt bemutató vonatkozó dokumentumokat, hogy a kemping hogyan tesz eleget a vendégek kéréseinek.

15.   Helyes szennyvízelvezetés

A helyi önkormányzat szennyvízkezelési tervének és a közösségi rendeleteknek megfelelően a kempingnek a vendégeket és a személyzetet tájékoztatnia kell a szennyvízgyűjtő rendszer helyes használatáról olyan anyagok vízbe kerülésének elkerülése érdekében, amelyek megakadályozhatják a szennyvízkezelést. Amennyiben az önkormányzat szennyvízkezelési terve nem áll rendelkezésre, a kempingnek közzé kell tennie azon anyagok általános listáját, amelyek a talajvízről szóló 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) értelmében a szennyvízzel együtt nem ártalmatlaníthatók.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, melyhez mellékelnie kell a vonatkozó dokumentációt (szennyvízkezelési terv – ha van ilyen – valamint a vendégeknek és a személyzetnek nyújtott tájékoztatás).

MOSÓ- ÉS TISZTÍTÓ-, VALAMINT FERTŐTLENÍTŐSZEREK

16.   Kémiai WC-k ürítési pontja (CDP)

Amennyiben a kemping egy szennyvízülepítő tartályhoz csatlakozik, ott elkülönítve vagy más megfelelő módon kell összegyűjteni és kezelni a kémiai WC-kből származó ürüléket. Amennyiben a kemping a közös szennyvízcsatornához csatlakozik, elegendő a túlfolyás megakadályozására szolgáló speciális tartály vagy ürítőegység.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, és mellékelnie kell a helyi hatóság által megszabott bármely speciális ártalmatlanítási követelményt tartalmazó dokumentációt, valamint a kémiai tartályra vonatkozó információkat.

17.   Fertőtlenítőszerek

Fertőtlenítőszereket csak ott lehet használni, ahol szükség van rájuk az előírt higiénés követelményeknek való megfelelés érdekében.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, és be kell jelentenie, hogy hol és mikor használ fertőtlenítőszereket.

HULLADÉK

18.   A vendégek szelektív hulladékgyűjtése

A vendégeket tájékoztatni kell arról, hogy a legjobb helyi vagy nemzeti rendszerek értelmében hogyan és mikor gyűjthetik szelektíven a hulladékot a kemping helyszínének megfelelő területen. Az általános szemétgyűjtőkhöz hasonlóan könnyen elérhető távolságban megfelelő konténereket kell elhelyezni a szelektív hulladékgyűjtés céljából.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, melyhez mellékelnie kell a vendégeknek nyújtott tájékoztatással kapcsolatos vonatkozó dokumentumokat, és meg kell adnia a konténerek helyét a kemping területén.

19.   Szelektív hulladékgyűjtés

A hulladékot olyan kategóriák szerint kell szelektálni, amelyeket a helyi vagy a nemzeti hulladékgazdálkodási létesítmények elkülönítetten tudnak kezelni, különös tekintettel a veszélyes hulladékra, amelyet a 2000/532/EK bizottsági határozatban (10) felsoroltak szerint kell szelektálni, gyűjteni és ártalmatlanítani, továbbá gondoskodni kell annak megfelelő végleges elhelyezéséről. E listán szerepelnek: tonerek, festékek, hűtő és elektromos berendezések, elemek és akkumulátorok, energiatakarékos izzók, gyógyszerek, zsírok/olajok stb., valamint a 2002/96/EK irányelvben (11) és a 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) meghatározott elektronikus berendezések.

Amennyiben a helyi közigazgatás nem nyújt lehetőséget a szelektív hulladékgyűjtésre és/vagy -eltávolításra, a kempingnek írásban közölnie kell az illetékes szervekkel a hulladékszelekcióra való hajlandóságát, valamint a szelektív hulladékgyűjtés és/vagy -eltávolítás hiányával kapcsolatos aggodalmát. Amennyiben a helyi hatóság nem gondoskodik a veszélyes hulladék elhelyezéséről, a kérelmezőnek minden évben be kell nyújtania egy, a helyi hatóságtól származó nyilatkozatot arról, hogy helyben nem áll rendelkezésre veszélyeshulladék-kezelő rendszer.

A helyi hatóságok számára évente be kell nyújtani a szelektív hulladékgyűjtés és/vagy -ártalmatlanítás biztosítására irányuló kérelmet.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, és ehhez mellékelnie kell a helyi hatóságok által elfogadott különböző hulladékkategóriákat és/vagy a magántársaságokkal kötött vonatkozó szerződéseket. Adott esetben a kérelmezőnek minden évben be kell nyújtania az erre vonatkozó nyilatkozatot a helyi hatóságnak.

20.   Egyszer használatos termékek

Eltérő törvényi rendelkezés hiányában az olyan egyszer használatos (nem utántölthető) toalettszerek, mint a sampon és a szappan, valamint olyan egyéb (nem újrahasználható) termékek, mint a zuhanyzósapka, kefék, körömreszelők stb. használata nem megengedett. Amennyiben ezen egyszer használatos termékek meglétét törvény írja elő, a kérelmezőnek mindkét lehetőséget fel kell kínálnia a vendégek számára és megfelelő kommunikációval a többször használatos termékek használatát kell szorgalmaznia.

Az egyszer használatos ivócsészék és -poharak, tányérok és evőeszközök használata csak akkor engedélyezett, ha azok az EN:13432 szabvány értelmében megújuló nyersanyagokból készültek, biológiailag lebomlanak és komposztálódnak.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, melyhez mellékelnie kell a következőket: a vonatkozó magyarázó dokumentumokat (beleértve az egyszer használatos termékek használatát előíró bármely jogszabályt) arról, hogy e kritérium hogyan teljesül; ellentmondásmentes dokumentumokat az újratölthető termékekről és/vagy – adott esetben – a vendégeknek nyújtott, a többször használatos termékek használatára ösztönző tájékoztatásról.

Annak bizonyítására, hogy az egyszer használatos ivócsészék, poharak, tányérok és evőeszközök megfelelnek e kritériumnak, be kell nyújtani az EN:13432 szabványnak való megfelelőség bizonyítékát.

21.   A reggeli csomagolása

Ellenkező törvényi rendelkezés hiányában a reggelihez vagy egyéb étkeztetési szolgáltatáshoz – a zsírtartalmú kenhető készítmények (vaj, margarin és krémsajt), a csokoládé- és mogyorókrém, valamint a diétás és diabetikus lekvárok és konzervek kivételével – nem használhatók egyadagos élelmiszercsomagok.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell és részletes magyarázatot benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, és hogyan teljesíti azt, amelyhez mellékelnie kell a felhasznált egyadagos termékek listáját és az ezt előíró jogszabályt.

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

22.   Nemdohányzó részlegek a közös használatú területeken

Minden beltéri közös használatú területen ki kell alakítani egy nemdohányzó részt.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak.

23.   Tömegközlekedés

A vendégeket és a személyzetet az elsődleges kommunikációs csatornán könnyen hozzáférhető információk formájában kell tájékoztatni a kempingbe érkező és onnan induló tömegközlekedési lehetőségekről. Amennyiben nincs megfelelő tömegközlekedés, más környezetbarát közlekedési eszközökről szóló tájékoztatást is kell nyújtani.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, mellékelve a rendelkezésre álló tájékoztató anyagok másolatait.

GAZDÁLKODÁS

A 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) alapján bejegyzett Environmental Management Systemmel (környezetvédelmi vezetési rendszerrel) vagy az ISO:14001 szerinti tanúsítással rendelkező kérelmezők – a 28., 29. és 30. kritérium kivételével (adatgyűjtés és tájékoztatás) – automatikusan teljesítik a következő gazdálkodási kritériumokat. Ezekben az esetekben az adott kritériumoknak való megfelelés bizonyítási eszköze az EMAS-regisztráció vagy az ISO:14001 tanúsítvány.

24.   Kazánok és légkondicionáló rendszerek karbantartása és szervizelése

A kazánok és légkondicionáló rendszerek karbantartását és szervizelését legalább évente el kell végezni, vagy gyakrabban, ha az előírások úgy kívánják, illetve ha szükséges, megfelelően képzett szakemberekkel, adott esetben a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) szabványai vagy a nemzeti szabványok alapján, illetve a használati útmutató szerint.

A légkondicionáló rendszerek esetében azok karbantartását (szivárgás ellenőrzése és javítása) a 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) értelmében kell elvégezni, a berendezésben jelen levő F-gáz (fluortartalmú üvegházhatású gáz) függvényében, az alábbiak szerint:

a 3 kg vagy annál több F-gázt tartalmazó berendezések esetében 12 havonta legalább egy alkalommal (ez az előírás nem vonatkozik a légmentesen zárt rendszerrel felszerelt, és ezt igazoló címkével ellátott berendezésekre, amelyek 6 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaznak),

a 30 kg vagy annál több F-gázt tartalmazó berendezések esetében legalább félévente egy alkalommal,

a 300 kg vagy annál több F-gázt tartalmazó berendezések esetében legalább háromhavonta egy alkalommal.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritérium valamennyi részének, mellékelve a kazánok leírását és karbantartási programját, valamint a karbantartást végző személyek/cégek adatait, illetve azt, hogy a karbantartás során mi a vizsgálat tárgya.

A 3 kg vagy annál több F-gázt tartalmazó légkondicionáló berendezések esetében a kérelmezőnek be kell nyújtania az első alkalommal mért F-gázok mennyiségéről és típusáról, a hozzáadott mennyiségekről és a karbantartás során mért mennyiségekről szóló nyilvántartást, a szervizelés és a végleges ártalmatlanítás dokumentációját, a szervizelést vagy karbantartást végző cég vagy szakember adatait, valamint a szivárgási ellenőrzések időpontjait, eredményeit és a vonatkozó információkat, különösen a 30 kg-nál több F-gázzal üzemelő, helyhez kötött különálló berendezés adatait.

25.   Környezetpolitika és környezetvédelmi program

A vezetőségnek rendelkeznie kell környezetpolitikával, továbbá egyszerű környezetpolitikai nyilatkozatot és pontos cselekvési programot kell kidolgoznia a környezetpolitika alkalmazásának biztosítása érdekében.

Az intézkedési programnak meg kell határoznia az energiára, a vízre, a vegyi anyagokra és a hulladékokra vonatkozóan a környezeti célkitűzéseket, amelyeket kétévenként felül kell vizsgálni, a szabadon választható kritériumok és adott esetben az összegyűjtött adatok figyelembevételével. A programban meg kell nevezni azt a személyt, aki a kemping környezetvédelmi vezetőjeként tevékenykedik, és aki a szükséges intézkedésekért, valamint a célok megvalósításáért felelős. A környezetvédelmi politikát a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell tenni. A vendégektől kérdőívek vagy ellenőrző lista kitöltésével összegyűjtött észrevételeket és visszajelzéseket figyelembe kell venni.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az e kritériumnak való megfelelésről, a környezetpolitika, vagy a politikai nyilatkozat és a cselekvési program másolatával, valamint a vendégek jelzéseinek figyelembevételére szolgáló eljárások ismertetésével együtt.

26.   A személyzet képzése

A kempingnek tájékoztatást és képzést kell nyújtania a személyzetének, beleértve írásos szabályzatot vagy kézikönyveket, a környezetvédelmi intézkedések végrehajtásának biztosítására, valamint a környezetbarát viselkedésmód tudatossági szintjének az emelésére. Különösen az alábbi témaköröket kell figyelembe venni:

 

Az energiatakarékosság tekintetében:

A személyzetet ki kell képezni az energiatakarékosság módjairól.

 

A víztakarékosság tekintetében:

A személyzetet ki kell képezni arra, hogy mindennap ellenőrizze, észlelhető-e valahol szivárgás, és ha szükséges, tegye meg a szükséges intézkedéseket.

A növényeket és a szabadtéri területeket – ahol ezt a regionális vagy az éghajlati tényezők lehetővé teszik – a nap legmagasabb állása előtt vagy naplemente után kell öntözni.

A személyzetet tájékoztatni kell arról, hogy mi a kemping politikája a 14. kritérium, azaz a törölközők cseréjével kapcsolatban, és utasításokkal kell ellátni őket arra vonatkozóan, hogyan kell megfelelni e kritériumnak.

 

Vegyi anyagok tekintetében:

A személyzetet ki kell képezni arra, hogy a mosó- és tisztító-, valamint fertőtlenítőszerekből ne használjanak többet a csomagoláson ajánlott mennyiségnél.

 

A hulladék tekintetében:

A személyzetet ki kell képezni arra, hogy a hulladékot olyan kategóriák szerint gyűjtsék és helyezzék el a megfelelő ártalmatlanítóban, amelyeket a 19. kritériumban meghatározott helyi vagy a nemzeti hulladékgazdálkodási létesítmények elkülönítetten tudnak kezelni.

A személyzetet ki kell képezni a 2000/532/EK határozatban szereplő jegyzékben feltüntetett és a 19. kritériumban meghatározott veszélyes hulladékok összegyűjtésére, és a megfelelő ártalmatlanítóba való elszállítására.

A személyzet valamennyi új tagjának a munkába lépést követő négy héten belül, a teljes személyzetnek pedig legalább évenként megfelelő képzést kell nyújtani.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, valamint mellékelnie kell a képzési program részleteit, tartalmát, és az arról szóló jelentést, hogy a személyzet mely tagjai mikor milyen képzésben vettek részt. A kérelmezőnek a valamennyi említett témakört érintő személyzeti kommunikációs eljárások másolatát is be kell nyújtania.

27.   A vendégek tájékoztatása

A kempingnek valamennyi vendéget – köztük a konferencia-résztvevőket – tájékoztatnia kell a létesítmény környezetvédelmi politikájáról, beleértve a biztonsági és tűzvédelmi szempontokat, és fel kell kérni őket arra, hogy vegyenek részt azok végrehajtásában. A vendégeknek nyújtott információban utalni kell a környezetvédelmi politika égisze alatt hozott intézkedésekre és tájékoztatni kell őket a közösségi ökocímkéről. A vendégeket a recepción kell aktívan tájékoztatni, és egy kérdőívet kell átnyújtani nekik, amely a kemping környezetvédelmi szempontjairól kialakított véleményükre irányul. A felhívásokat, amelyek arra kérik fel a vendégeket, hogy támogassák a kemping környezetvédelmi célkitűzéseit, a vendégek számára jól látható helyeken kell elhelyezni, elsősorban a közös használatú területeken és a bérelhető szálláshelyeken.

A különböző területekre vonatkozó különös intézkedések az alábbiak:

 

Az energia tekintetében:

Adott esetben a 7. és 8. kritérium értelmében a vendégeket tájékoztatni kell a fűtés és/vagy a légkondicionálás és a világítás lekapcsolásáról.

 

A víz és a szennyvíz tekintetében:

A higiénés helyiségekben és a fürdőszobákban megfelelően tájékoztatni kell a vendégeket arról, hogyan járulhatnak hozzá a turistaszállás vízzel való takarékoskodásához.

A vendégeket fel kell kérni arra, hogy értesítsék a személyzetet bármiféle szivárgásról.

Az illemhelyeken feliratokkal kell felkérni a vendégeket arra, hogy a hulladékot ne a WC-be, hanem a szeméttárolókba dobják.

A vendégeket értesíteni kell a szennyvíznek a mobil szálláshelyről történő megfelelő eltávolításának szükségességéről és kötelezettségéről.

 

A hulladék tekintetében:

A vendégeket tájékoztatni kell a kemping hulladékmennyiség csökkentésére irányuló politikájáról, valamint az eldobható és egyadagos termékeket helyettesítő minőségi termékek használatáról, és amennyiben valamely jogszabály az eldobható termékek használatát írja elő, ösztönözni kell őket arra, hogy a többször használatos termékeket használják inkább.

A vendégeket arról is tájékoztatni kell, hogy a helyi vagy nemzeti rendszerek értelmében a kemping területén belül hogyan és hol tudják a hulladékot szelektíven gyűjteni és veszélyes hulladékaikat ártalmatlanítani.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, mellékelve a vendégek számára szolgáló tájékoztatók és felhívások egy-egy példányát; meg kell jelölnie, hogyan osztja szét és szedi össze a kérdőíveket, valamint milyen módon veszi figyelembe a visszajelzéseket.

28.   Energia- és vízfogyasztási adatok

A kempingnek kidolgozott eljárásokkal kell rendelkeznie a teljes energiafogyasztásra (kWh), a villamos energia- és egyéb energiaforrás-fogyasztásra (kWh) és a vízfogyasztásra (liter) vonatkozó adatgyűjtéshez és -ellenőrzéshez.

A kemping nyitvatartási időszaka alatt az adatokat lehetőség szerint havonta vagy legalább évente össze kell gyűjteni, külön megjelölve a vendégéjszakánkénti fogyasztást és a beltéri terület m2-enkénti átlag fogyasztását.

A kempingnek az eredményeket évente kell jelentenie azon illetékes testület számára, amely a kérelmet elbírálta.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, és mellékelnie kell egy leírást az eljárásokról. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor legalább az előző hat hónapra vonatkozóan, és ezt követően minden évben az előző évre vagy idényre vonatkozóan meg kell adnia a fent említett fogyasztási adatokat (ha ezek rendelkezésre állnak). Lakhatás célját szolgáló területen (hosszú távú tartózkodás esetén) a vendégéjszakák számát becslés alapján határozhatja meg a kemping tulajdonosa.

29.   Egyéb adatok gyűjtése

A kempingnek kidolgozott eljárásokkal kell rendelkeznie a vegyi anyagok fogyasztására (kg és/vagy liter) vonatkozó adatgyűjtéshez és -ellenőrzéshez, annak megjelölésével, hogy a termék koncentrátum-e vagy sem, és hogy mekkora a termelt hulladék mennyisége (a nem szelektíven gyűjtött hulladék literben vagy kg-ban).

Lehetőség szerint havonta, vagy legalább évente össze kell gyűjteni az adatokat, külön megjelölve a vendégéjszakánkénti fogyasztást és a beltéri terület m2-enkénti átlag fogyasztását.

A kempingnek az eredményeket évente kell jelentenie azon illetékes testület számára, amely a kérelmet elbírálta.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumnak, és mellékelnie kell egy leírást az eljárásokról. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor legalább az előző hat hónapra vonatkozóan, és ezt követően minden évben az előző évre vagy idényre vonatkozóan meg kell adnia a fent említett fogyasztási adatokat (ha ezek rendelkezésre állnak). A kérelmezőnek pontosan meg kell neveznie a nyújtott szolgáltatásokat, illetve azt, hogy a nyújt-e a telephelyén mosodai szolgáltatást.

30.   Az ökocímkén megjelenő információ

Az ökocímke 2. rovatának a következő szöveget kell tartalmaznia:

Ez a kemping intézkedések révén tevékeny szerepet vállal a megújuló energiaforrások használatában, az energiatakarékosságban, a hulladékmennyiség csökkentésében és a helyi környezet fejlesztésében.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek egy mintát kell benyújtania arról, hogyan fogja használni a címkét, valamint mellékelnie kell egy nyilatkozatot arról, hogy megfelel e kritériumnak.

B.   SZAKASZ

A 2. CIKK (1) ÉS (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT VÁLASZTHATÓ KRITÉRIUMOK

Az ebben a szakaszban meghatározott kritériumok mindegyikéhez pontokban vagy pontok törtrészében kifejezett érték tartozik. A kempingeknek az ökocímke elnyerésére való alkalmassághoz el kell érniük egy minimum pontszámot. Amennyiben a kemping szolgáltatásai között nem kínál más szálláshelyeket, az előírt minimális pontszám 20; ha kínál, akkor az előírt minimális pontszám 24.

Az előírt teljes pontszámot 3 ponttal növelni kell, ha a kemping vezetése vagy tulajdonosa a következő plusz szolgáltatások bármelyikét kínálja:

étkeztetési szolgáltatások (beleértve a reggelit),

szabadidős/fitnesz tevékenységek, amelyek a szaunákat, az úszómedencéket és mindazokat az egyéb létesítményeket foglalja magában, amelyek a kemping területén belül találhatók. Amennyiben a szabadidős/fitnesz szolgáltatásokra egy wellness-központban kerül sor, az előírt pontszámot 3 helyett 5-tel kell megemelni,

olyan zöld területek, amelyek nem tartoznak a kemping területéhez, mint a vendégek számára nyitott parkok, ligetek és kertek.

ENERGIA

31.   Villamos energia előállítása megújuló energiaforrás bevonásával (maximum 4 pont)

A kempingnek a villamos energia előállításához napelemekkel (nappanelekkel) vagy helyi víz-, geotermikus, biomassza vagy szélerőművel kell rendelkeznie, amely éves szinten legalább a teljes villamosenergia-fogyasztás legalább 20 %-át szolgáltatja vagy fogja szolgáltatni (2 pont).

A kemping köteles a villamosenergia-hálózatba betáplálni a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia nettó mennyiségét (2 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel e kritériumoknak, és mellékelnie kell a napelemekkel, víz-, geotermikus, biomassza vagy szélerőművel és azok potenciális és tényleges kibocsátásával kapcsolatos dokumentumokat és adatokat, továbbá a hálózat kimenő és bejövő villamos energia forgalmával kapcsolatos adatokat annak igazolására, hogy mekkora a megújuló energiaforrásoknak a villamosenergia-hálózathoz adott nettó villamos energia hozzájárulása.

32.   Megújuló energiaforrásokból származó energia (maximum 2 pont)

A szobák hűtésére vagy fűtésére, vagy a higiénés helyiségekben használt víz melegítésére felhasznált teljes energia legalább 70 %-ának megújuló energiaforrásokból kell származnia. (1,5 pont, 2 pont jár akkor, ha a kemping erre a célra felhasznált energiájának 100 %-a megújuló energiaforrásokból származik).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkoznia kell az e kritériumnak való megfelelésről, melyhez csatolni kell a szobák fűtése és a szaniter meleg víz előállítása során fogyasztott energiára vonatkozó adatokat, valamint az azt bemutató dokumentációt, hogy ennek az energiának legalább 70 %-a vagy 100 %-a megújuló energiaforrásokból származik.

33.   A kazánok energiahatékonysága (1,5 pont)

A kempingnek négycsillagos kazánnal (vagy kazánokkal) kell rendelkeznie a 92/42/EGK irányelvben meghatározottak szerint.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő dokumentációt.

34.   A kazán NOx-kibocsátása (1,5 pont)

A kazán(ok)nak a NOx-kibocsátást szabályozó EN:297 prA3 norma szerinti 5-ös osztályba kell tartoznia, és – a gázkondenzáló kazánok esetében – kevesebb, mint 60 mg NOx/kWh-t, míg a legfeljebb 120 kW névleges kibocsátású nem gázkondenzáló kazánok esetében 70 mg NOx/kWh-t kell kibocsátania.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a kazán értékesítéséért és/vagy karbantartásáért felelős szakemberek által kiállított jelentést vagy műszaki előírást.

35.   Távhőellátó rendszer (1,5 pont)

Az ökocímke elnyeréséhez a kemping fűtését hatékonyan működő távhőellátó rendszer segítségével kell biztosítani, az alábbiak szerint:

A hőtermelés vagy a 2004/8/EK irányelvben vagy bármely más azon irányelv végrehajtására elfogadott bizottsági jogszabályban előírt, magas hatásfokú kapcsolt energiatermelési egység, vagy olyan hatásfokon működő hőkazánok segítségével történik, amely megegyezik vagy meghaladja a 2007/74/EK bizottsági határozatban (15) megállapított alkalmazandó referenciaértékeket.

Továbbá:

a távfűtési elosztó hálózatok vezetékeinek meg kell felelniük az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) e vezetékekre vonatkozó szabványaiban előírt követelményeknek.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a távhőellátó rendszerhez való kapcsolódást igazoló dokumentumokat.

36.   Hővel kapcsolt villamos energia – kapcsolt energiatermelés (1,5 pont)

A 2004/8/EK irányelv értelmében a szaniter helyiségek, közös használatú helyiségek és bérelt szálláshelyek villamos energiáját és fűtését nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési egységnek kell előállítania. Amennyiben a kempingszolgáltatás területén ilyen kapcsolt energiatermelési egység rendelkezésre áll, annak hő- és villamos energia kibocsátási értéke a létesítmény teljes hő- és villamos energia fogyasztásának legalább 70 %-a kell, hogy legyen. Az ellátást a 2004/8/EK irányelvben meghatározott módszer szerint kell kiszámítani.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell az arra a létesítményre vonatkozó dokumentumokat, amely a hővel kapcsolt villamos energiát szolgáltatja.

37.   Hőszivattyú (maximum 2 pont)

A turistaszállásnak hőt és/vagy légkondicionálást biztosító hőszivattyúval kell rendelkeznie (1,5 pont). A kempingben rendelkezésre áll egy közösségi ökocímkével, vagy ISO I. típusba tartozó ökocímkével ellátott hőszivattyú (2 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a hőszivattyúra vonatkozó dokumentumokat.

38.   Hővisszanyerés (maximum 1,5 pont)

A kempingnek a következő kategóriák közül 1-nél (1 pont) vagy 2-nél (1,5 pont) hővisszanyerő rendszerrel kell rendelkeznie: hűtőrendszerek, ventilátorok, mosógépek, mosogatógépek, úszómedence (úszómedencék), higiénés helyiségek szennyvize.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a hővisszanyerő rendszerre vonatkozó dokumentumokat.

39.   Hőszabályozás (1,5 pont)

A hőmérsékletnek minden közös használatú területen és szobában egyénileg szabályozhatónak kell lennie.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a hőszabályozó rendszerekre vonatkozó dokumentumokat.

40.   Az épületek energiateljesítmény-vizsgálatai (1,5 pont)

A kempingben évente kétszer egy független szakértőnek energiateljesítmény-vizsgálatot kell végeznie és az e vizsgálatban megállapított energiateljesítmény fokozásáról szóló legalább két ajánlást végre kell hajtani.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek az energiahatékonysági vizsgálatról készített jelentés mellett részletes dokumentációt is be kell nyújtania arról, hogy a kemping hogyan teljesítette ezt a kritériumot.

41.   Légkondicionálás (maximum 2 pont)

A kempingben működő minden háztartási légkondicionáló berendezés energiahatékonysága 15 %-kal meghaladja a 2002/31/EK irányelvben meghatározott, az A energiahatékonysági osztályba soroláshoz szükséges küszöbértéket (1,5 pont). A kempingben működő minden háztartási légkondicionáló berendezés energiahatékonysága 30 %-kal meghaladja a 2002/31/EK irányelvben meghatározott, az A energiahatékonysági osztályba soroláshoz szükséges küszöbértéket (2 pont).

Ez a kritérium nem vonatkozik azokra a készülékekre, amelyek más energiaforrások felhasználásával is üzemeltethetőek, levegő-víz vagy víz-víz típusú hőszivattyúk, illetve 12 kW-nál nagyobb teljesítményű (hűtőerejű) egységek.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania a vonatkozó dokumentumokat annak igazolására, hogy megfelel e kritériumnak.

42.   A légkondicionáló- és fűtőrendszerek automatikus kikapcsolódása (1,5 pont)

Automatikus rendszert kell beszerelni, amely a bérelhető szálláshelyen kikapcsolja a légkondicionáló berendezést és a fűtést, amikor nyitva vannak az ablakok.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania a légkondicionáló rendszer üzembe helyezéséért, értékesítéséért és/vagy karbantartásáért felelős szakember által készített műszaki előírást.

43.   Bioklimatikus építészet (3 pont)

A kemping területén található épületeknek a bioklimatikus építészet alapelveinek megfelelően kell épülniük.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

44.   Energiatakarékos hűtőszekrények (1 pont), sütők (1 pont), mosogatógépek (1 pont), mosógépek (1 pont), szárítók/szárítógépek (1 pont) és irodai berendezések (maximum 3 pont)

a)

(1 pont): Valamennyi háztartási hűtőszekrénynek A + vagy A++ hatékonysági osztályba kell tartoznia a 94/2/EK bizottsági irányelv (16) meghatározásai szerint, valamint valamennyi bárhűtőszekrénynek vagy minibárnak legalább B energiahatékonysági osztályba kell tartoznia.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania a hűtőszekrények, illetve a bárhűtőszekrények és minibárok energiaosztályára vonatkozó dokumentumokat.

b)

(1 pont): Valamennyi villamos sütőnek A energiahatékonysági osztályúnak kell lennie a 2002/40/EK bizottsági irányelvben (17) meghatározottak szerint.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania az összes háztartási villanysütő energiaosztályát igazoló dokumentumokat.

Megjegyzés: Ez a kritérium nem vonatkozik a nem villamos energiával működő sütőkre illetve a 2002/40/EK irányelv hatálya alá nem tartozó sütőkre (pl. ipari sütőkre).

c)

(1 pont): Valamennyi háztartási mosogatógépnek az A hatékonysági osztályba kell tartoznia a 97/17/EK bizottsági irányelv (18) előírásai szerint.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania az összes mosogatógép energiaosztályát igazoló dokumentumokat.

Megjegyzés: Ez a kritérium nem vonatkozik az 97/17/EK irányelv hatálya alá nem tartozó mosogatógépekre (például az ipari mosogatógépekre).

d)

(1 pont): Valamennyi háztartási mosógépnek az A hatékonysági osztályba kell tartoznia a 95/12/EK bizottsági irányelv (19) előírásai szerint.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania az összes mosógép energiaosztályát igazoló dokumentumokat.

Megjegyzés: Ez a kritérium nem vonatkozik a 95/12/EK irányelv hatálya alá nem tartozó mosógépekre (például az ipari mosógépekre).

e)

(1 pont): Az irodai berendezések (személyi számítógépek, monitorok, faxok, nyomtatók, szkennerek, fénymásoló gépek) legalább 80 %-a jogosult az „Energy Star” címke viselésére a 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) és a 2003/168/EK bizottsági határozat (21) szerint.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek dokumentumokat kell benyújtania annak igazolására, hogy az irodai berendezések rendelkeznek az Energy Star minősítéssel.

f)

(1 pont): Valamennyi elektromos szárítógépnek az A energiahatékonysági osztályba kell tartoznia a 95/13/EK bizottsági irányelv (22) előírásai szerint.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek dokumentumokat kell benyújtania az összes elektromos szárítógép energiaosztályának igazolására.

Megjegyzés: Ez a kritérium nem vonatkozik a 95/13/EK irányelv hatálya alá nem tartozó szárítógépekre (például az ipari szárítógépekre).

45.   Távolságérzékelővel felszerelt elektromos kéz- és hajszárítók (maximum 2 pont)

Valamennyi elektromos kéz- (1 pont) és hajszárítónak (1 pont) rendelkeznie kell távolságérzékelővel vagy az I. típusba tartozó ISO ökocímkével.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek megfelelő igazolásokat kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak.

46.   A hűtőszekrény(ek) elhelyezése (1 pont)

Az energiaveszteség csökkentése érdekében a konyhai, a kioszkban és az üzletben található hűtőszekrény(eke)t az energiatakarékossági elveknek megfelelően kell elhelyezni és szabályozni.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak.

47.   Világítás automatikus kikapcsolása a szobákban (1,5 pont)

A kemping bérelhető szálláshelyeinek legalább 95 %-ában olyan automata rendszereket kell felszerelni, amelyek lekapcsolják a villanyt, amikor a vendégek elhagyják a szálláshelyet.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania az e rendszerek üzembe helyezéséért és/vagy karbantartásáért felelős szakember által készített műszaki előírást.

48.   Szauna időmérője (1 pont)

Valamennyi szaunakabint és gőzfürdőt időmérővel kell felszerelni, vagy ki kell tűzni a ki- és bekapcsolásukat szabályozó személyzeti eljárást.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania az e rendszerek üzembe helyezéséért és/vagy karbantartásáért felelős szakember által készített műszaki előírást.

49.   Úszómedence fűtése megújuló energiaforrások segítségével (maximum 1,5 pont)

Az úszómedence vizének fűtéséhez felhasznált energiának megújuló energiaforrásokból kell származnia. Legalább 50 %: 1 pont, 100 %: 1,5 pont.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, melyhez adatokat kell mellékelnie az úszómedence vizének fűtése során felhasznált energiáról, és dokumentumokat, amelyek alapján kimutatható, hogy a felhasznált energiamennyiség hányadrésze származik megújuló energiaforrásokból.

50.   Külső világítás automatikus kikapcsolása (1,5 pont)

Egy meghatározott időpont után gondoskodni kell a biztonsági okok által nem indokolt kültéri lámpák automatikus lekapcsolásáról, vagy arról, hogy e lámpák mozgásérzékelő segítségével lépjenek működésbe.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania az e rendszerek üzembe helyezéséért és/vagy karbantartásáért felelős szakember által készített műszaki előírást.

VÍZ

51.   Esővíz (2 pont) és újrahasznosított víz (2 pont) használata

a)

(2 pont): Az esővizet össze kell gyűjteni, és nem tisztálkodási célra, valamint nem ivóvíz céljára kell felhasználni.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat és a megfelelő biztosítékokat arra nézve, hogy a higiénés célokra használt víz és az ivóvíz egymástól teljesen elkülönül.

b)

(2 pont): Az újrahasznosított vizet össze kell gyűjteni, és nem higiénés célból, valamint nem ivóvíz céljára felhasználni.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat és a megfelelő biztosítékokat arra nézve, hogy a higiénés célokra használt víz és az ivóvíz egymástól teljesen elkülönül.

52.   A külső területek automata öntözőrendszerei (1,5 pont)

A kempingnek automata rendszert kell használnia, amely a kinti növények/zöldterület vonatkozásában optimalizálja az öntözési időket és a vízfogyasztást.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

53.   A csapok és zuhanyfejek vízáteresztése (1,5 pont)

A csapok és a zuhanyzófejek (a kádcsapok kivételével) átlagos vízáteresztése nem haladhatja meg a 8 liter/percet.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

54.   WC-öblítés (1,5 pont)

A WC-k legalább 95 %-ának teljes öblítésenként hat liter vizet vagy kevesebbet kell fogyasztania.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

55.   Mosogatógép vízfogyasztása (1 pont)

A mosogatógépek – W(mért)-ben kifejezett – vízfogyasztásának a következő képletben meghatározott küszöbértéknél alacsonyabbnak vagy azzal egyenlő értékűnek kell lennie, azon EN:50242 vizsgálati módszernek és programciklusnak a felhasználásával, amely a 97/17/EK irányelvhez került kiválasztásra:

W(mért) ≤ (0,625 × S) + 9,25

ahol

W(mért)= a mosogatógép mért vízfogyasztása literben, ciklusonként, az első tizedesjegy feltüntetésével,

S= a mosogatógép standard elhelyezési módjainak alkalmazható száma.

Ez a kritérium kizárólag a háztartási mosogatógépekre vonatkozik.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania a mosogatógépek üzembe helyezéséért, értékesítéséért és/vagy karbantartásáért felelős szakember által készített műszaki előírást, vagy az arról szóló igazolást, hogy a mosogatógépek elnyerték a közösségi ökocímkét.

56.   Mosógép vízfogyasztása (1 pont)

A kemping területén a vendégek és a személyzet által vagy a kemping mosodájában használt mosógépek az EN:60456 szerint 1 kg-nyi mosnivalóhoz nem használhatnak 12 liternél több vizet, azon standard 60 °C-os pamutprogramciklusnak a felhasználásával, amely a 95/12/EK irányelvhez került kiválasztásra.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania a mosógépek üzembe helyezéséért, forgalomba hozataláért és/vagy karbantartásáért felelős szakember által készített műszaki előírást, vagy az arról szóló igazolást, hogy a mosógépek elnyerték a közösségi ökocímkét. A kemping vezetésének a kemping mosodaszolgáltatójától származó műszaki dokumentumokat kell benyújtania annak alátámasztására, hogy a mosógépük megfelel ennek a kritériumnak.

57.   A csapvíz hőmérséklete és áramlása (1 pont)

Legalább a csapok 95 %-ának pontosan és azonnal szabályozhatónak kell lennie a vízhőmérséklet és -áramlás tekintetében.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

58.   Zuhanyozó-időmérők (1,5 pont)

A higiénés helyiségekben/közös területeken található valamennyi zuhanyzónak rendelkeznie kell idő- és távolságmérővel, amely meghatározott idő után, illetve használaton kívül megállítja a vízáramlást.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

59.   Úszómedence lefedése (1 pont)

Éjszaka, illetve amikor a fedett úszómedence több mint egy napig használaton kívül áll, le kell fedni a víz lehűlésének a megelőzésére, illetve a párolgás csökkentésére.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

60.   Jegesedésgátlás (maximum 1,5 pont)

Ahol szükséges az utak jegesedésgátlása, mechanikus eszközöket, illetve homokot/kavicsot kell használni ahhoz, hogy a kemping útjait eső/havazás esetén biztonságossá lehessen tenni (1,5 pont).

Vegyi anyagok igénybevételével történő jegesedésgátlás esetén olyan anyagokat kell felhasználni, amelyek maximum 1 % kloridiont (Cl-) tartalmaznak (1 pont), vagy közösségi ökocímkét, illetve más, nemzeti vagy regionális, ISO I. típusba tartozó ökocímkét elnyert jegesedésgátlókat (1,5 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

61.   A vízkeménység megjelölése (maximum 2 pont)

A szaniter helyiségek/mosógépek/mosogatógépek közelében magyarázó szöveget kell elhelyezni a helyi víz keménységével kapcsolatban (1 pont) azért, hogy a vendégek és a személyzet tagjai jobban tudják használni a mosó- és tisztítószereket, illetve egy automatikus adagolórendszer használatával (1 pont) optimalizálni kell a vízkeménységnek megfelelő mosó- és tisztítószerek használatát.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a vendégek tájékoztatását bemutató vonatkozó dokumentumokat.

62.   Víztakarékos vizeldék (1,5 pont)

Az összes vizeldében víz nélküli rendszert kell használni, vagy valamennyi vizeldének kézi/elektronikus öblítőrendszerrel kell rendelkeznie, amely csak a vizeldék egyszeri öblítését teszi lehetővé, kizárólag használat esetén.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek megfelelő igazolásokat kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak.

63.   Honos fajok használata az új kültéri növények telepítésekor (1 pont)

A telepített kültéri növényzetnek belföldön honos sövény- és fafajokból kell állnia.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a szakértő által kiállított megfelelő igazolásokat.

MOSÓ- ÉS TISZTÍTÓ-, VALAMINT FERTŐTLENÍTŐSZEREK

64.   Mosó- és tisztítószerek (maximum 3 pont)

A kempingben használt kézi mosogatószerek és/vagy a mosogatógépekben használt mosogatószerek és/vagy a mosószerek és/vagy az általános tisztítószerek és/vagy szaniter tisztítószerek és/vagy szappanok/samponok súly szerint legalább 80 %-ának rendelkeznie kell a közösségi ökocímkével, vagy egyéb nemzeti vagy regionális ISO I. típusú ökocímkével (a négy felsorolt mosószer-kategória mindegyikéért 1 pont – maximum 3 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek olyan adatokat és dokumentumokat (beleértve a releváns számlákat) kell benyújtania, amelyekben szerepel az ilyen felhasznált termékek mennyisége, illetve az ökocímkével rendelkezők mennyisége.

65.   Beltéri és kültéri festékek és lakkok (maximum 2 pont)

Az épületszerkezetek és a bérelhető szálláshelyek (a bérelhető lakókocsik és trélerlakások kivételével) beltéri és/vagy kültéri festésének legalább 50 %-a olyan beltéri és/vagy kültéri festékekkel és lakkokkal történik, amelyek közösségi ökocímkével, illetve más, nemzeti vagy regionális, ISO I. típusba tartozó ökocímkével rendelkeznek. (1 pont a kültéri, 1 pont a beltéri festékekért és lakkokért)

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek olyan adatokat és dokumentumokat (beleértve a releváns számlákat) kell benyújtania, amelyekben szerepel az ilyen felhasznált termékek mennyisége, illetve az ökocímkével rendelkezők mennyisége.

66.   Autómosás kizárólag a speciális felszereléssel ellátott területeken (1 pont)

Az autómosást nem szabad engedélyezni, vagy az kizárólag az olyan speciális felszereléssel ellátott területeken engedélyezhető, amelyek alkalmasak a felhasznált víz és tisztítószerek összegyűjtésére és a szennyvízcsatornába való elvezetésére.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

67.   A mesterséges kertigrill-gyújtó helyett használható termékek támogatása (1 pont)

A mesterséges kertigrill-gyújtó termékek helyett ezt helyettesítő termékeket kell árulni az üzletekben, például repceolajat vagy kenderből készült termékeket.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak.

68.   Úszómedencék: A fertőtlenítők adagolása (1 pont) vagy a természetes/ökológiai úszómedencék (1 pont)

Az úszómedencének olyan automatikus adagolórendszerrel kell rendelkeznie, amely a megfelelő higiéniai eredményt a lehető legkevesebb fertőtlenítőszer felhasználásával éri el (1 pont).

vagy:

Az úszómedence ökológiai/természetes típusú, amely csak a fürdőzők higiéniáját és biztonságát szavatoló természetes összetevőket tartalmaz (1 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania az automata adagolórendszerrel vagy az úszómedence ökológiai/természetes típusával, illetve karbantartásával kapcsolatos műszaki dokumentációt.

69.   Gépi tisztítás (1 pont)

A kempingnek pontosan kidolgozott eljárással kell rendelkeznie a vegyi anyagoktól mentes tisztításra, például a mikroszálas termékek vagy egyéb, nem vegyi tisztítóanyagok használatára, illetve a hasonló eredménnyel járó tevékenységek végzésére vonatkozóan.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat, amennyiben azok lényegesek.

70.   Biokertészkedés (2 pont)

A 834/2007/EK tanácsi rendelet (23) előírásai szerint, illetve a nemzeti jog vagy az elfogadott nemzeti biogazdálkodási rendszerek szerint a külső területeken egyáltalán nem szabad rovarölő szereket használni, vagy biogazdálkodást kell folytatni.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és adott esetben mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

71.   Rovarölő és növényvédő szerek (maximum 2 pont)

A szálláshelyek és higiénés helyiségek épületszerkezetének biztosítania kell azt, hogy a lehető legkevesebb rovarölő és növényvédő szert kelljen használni a kemping területén (1 pont). (Például cölöpökre kell építkezni, hogy a patkányok ne tudjanak bejutni a létesítményekbe; szúnyoghálót és tekercs alakú szúnyogcsapdát kell alkalmazni.)

Rovarölő és növényvédő szerek esetén kizárólag olyan anyagokat szabad használni, amelyek biogazdálkodásban alkalmazhatók (a 834/2007/EK tanácsi rendelet előírásai szerint), illetve amelyek közösségi ökocímkével, illetve nemzeti vagy regionális, ISO I. típusba tartozó ökocímkével rendelkeznek (1 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat, amennyiben azok lényegesek.

HULLADÉK

72.   Komposztálás (maximum 2 pont)

A kempingnek elkülönítve kell gyűjtenie a megfelelő szerves hulladékokat (kerti hulladék: 1 pont; konyhai hulladék: 1 pont) és biztosítania kell, hogy ezeket a helyi előírásoknak megfelelően komposztálják (pl. a helyi önkormányzat, a kempingen belül vagy magánvállalkozás bevonásával).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat, amennyiben azok lényegesek.

73.   Egyszer használatos italdobozok (2 pont)

Az egyszer használatos italdobozok nem árulhatók a kemping tulajdonába vagy közvetlen irányítása alá tartozó területeken.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, valamint meg kell jelölnie, milyen egyszer használatos termékek kerülnek felhasználásra (ha vannak ilyenek), és hogy ezek használatát milyen rendelkezés írja elő.

74.   Zsírok/olajok ártalmatlanítása (maximum 2 pont)

Zsírelválasztókat kell felszerelni, a főzőzsírokat/-olajokat és a sütőzsírokat/-olajokat össze kell gyűjteni, és ezeket a megfelelő módon kell ártalmatlanítani (1 pont). A vendégek számára megfelelő zsír- és olajeltávolítási módokat kell felajánlani (1 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

75.   Kifolyt üzemanyag a parkolókban (1 pont)

A parkoló autókból kifolyt olajat és hasonló üzemanyagokat össze kell gyűjteni, és a megfelelő módon kell eltávolítani.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

76.   Használt textiláru, bútor és egyéb termékek (maximum 3 pont)

A használt textilárut, bútort és egyéb termékeket, például műszaki cikkeket – a kemping politikája értelmében – jótékonysági célra kell felajánlani (2 pont) vagy el kell adni (1 pont), illetve más, olyan szervezeteknek kell átadni, amelyek összegyűjtik és újraforgalmazzák az ilyen árucikkeket.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell az adott szervezetektől származó megfelelő igazolásokat.

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

77.   A kemping közlekedésének a szabályozása (1 pont)

A teljes közlekedést (a vendégekét és a kemping fenntartásához kapcsolódó közlekedést/szállítást) meghatározott időtartamra és területekre kell korlátozni a kemping területén.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

78.   A kemping által generált közlekedés (1 pont)

A kemping nem használhat belső égésű motorral rendelkező járműveket a kemping területén, sem közlekedés, sem karbantartás céljára.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

79.   A kemping vendégei rendelkezésére álló kerekes szállítókocsik (1 pont)

A kemping vendégei a kemping területén történő csomagszállításhoz és vásárláshoz kerekes szállítókocsikat vagy egyéb, nem motorizált közlekedési eszközöket vehetnek igénybe díjfizetés nélkül.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

80.   Burkolat nélküli területek (1 pont)

A kemping területe felszínének legalább 90 %-át nem boríthatja aszfalt/cement, illetve egyéb burkolóanyag, amely akadályozza a termőtalaj megfelelő víz- és levegőáteresztését.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

81.   Tetőkertépítés (2 pont)

A kemping valamennyi, megfelelő (lapos, vagy kis dőlésszögű) és más célra nem használt tetővel rendelkező épületének legalább 50 %-át be kell ültetni fűvel vagy növényekkel.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

82.   Környezetvédelmi tájékoztatás és oktatás (maximum 3 pont)

A kempingnek környezetvédelmi tájékoztató és oktató kiadványokat kell biztosítania a vendégek számára a helyi biodiverzitás-, táj- és természetmegőrző intézkedésekről (1,5 pont). A vendégek szórakoztatásának környezetvédelmi oktató elemeket is tartalmaznia kell (1,5 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

83.   A dohányzás tilalma a közös használatú területeken és a bérelt szálláshelyeken (maximum 1,5 pont)

A dohányzás valamennyi beltéri közös helyiségben, illetve a bérelt szálláshelyek legalább 70 %-ában (1 pont) vagy legalább 95 %-ában (1,5 pont) tilos.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek meg kell jelölnie a területek számát és jellegét, illetve hogy ezek közül melyik nemdohányzó.

84.   Kerékpárok (1,5 pont)

Kerékpárokat kell a vendégek rendelkezésre bocsátani. (Legalább 3 kerékpárt minden 50 sátorhelyre és/vagy bérelhető szálláshelyre.)

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak.

85.   Transzferszolgáltatás (1 pont)

A kempingnek a tömegközlekedéssel érkező vendégek számára környezetbarát járművekkel (villanyautókkal vagy lovasszánokkal) üzemeltetett transzferszolgáltatást kell biztosítania.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek magyarázatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy a kemping hogyan teljesíti e kritériumot és példával kell alátámasztania azt, hogy minderről hogyan tájékoztatták a vendégeket.

86.   Betétes vagy újratölthető palackok (maximum 3 pont)

A kempingnek betétes vagy újratölthető palackokban kell kínálnia az italokat: üdítőitalok (1 pont), sör (1 pont), víz (1 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a palackok forgalmazóitól származó megfelelő igazolásokat.

87.   Újratölthető termékek felhasználása (maximum 2 pont)

A kempingben használt TV-távkapcsolókat kizárólag újratölthető elemekkel (1 pont) és/vagy a nyomtatókat és fénymásolókat újratölthető festékkazettákkal lehet működtetni (1 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell adnia arra vonatkozóan, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, melyhez mellékelnie kell az elemek szállítójától és/vagy a nyomtatókhoz/fénymásolókhoz használt festékkazetták utántöltőjétől származó megfelelő igazoló dokumentációt.

88.   Papírtermékek (maximum 3 pont)

A WC-papír/papírtörlő és/vagy irodai papír és/vagy nyomtatott papír legalább 80 %-a közösségi ökocímkével vagy egyéb nemzeti vagy regionális ISO I. típusú ökocímkével rendelkezik (1 pont a papírtermékek e három kategóriájának bármelyikéért).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek olyan adatokat és dokumentumokat (beleértve a releváns számlákat) kell benyújtania, amelyeken szerepel az ilyen felhasznált termékek mennyisége, illetve az ökocímkével rendelkező mennyiség.

89.   Tartós termékek (maximum 3 pont)

A kemping (beleértve a bérelhető szálláshelyeket) területén található, bármilyen kategóriába tartozó tartós termékek (például ágynemű, törülközők, asztalnemű, személyi számítógépek, laptopok, televíziók, matracok, bútorok, mosógépek, mosogatógépek, hűtőszekrények, porszívók, padlóburkoló-lapok, izzók) legalább 30 %-a rendelkezzen közösségi ökocímkével, illetve nemzeti vagy regionális, ISO I. típusba tartozó ökocímkével (1 pont a fenti három tartóstermék-kategória mindegyikéért).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek olyan adatokat és dokumentumokat kell benyújtania, amelyeken szerepel az efféle felhasznált termékek mennyisége, illetve az ökocímkével rendelkező mennyisége.

90.   Helyi élelmiszerek (maximum 3 pont)

Minden étkezéskor (beleértve a reggelit is) legalább két helyi beszerzésű és – a friss gyümölcsök és zöldségek esetében – idényterméket kell felszolgálni (1,5 pont).

Adott esetben a helyi veszélyeztetett állatfajok, például a bizonyos halak, rákfélék, „bushmeat” (bozóthús) és a termesztést veszélyeztető mangrove erdőkből származó rákok árusítását az élelmiszer-üzletekben (1,5 pont) és a boltokban meg kell tiltani (1,5 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

91.   Bioélelmiszer (maximum 3 pont)

Legalább két fogás (1 pont) vagy – a reggelit is beleértve – a teljes ételsor (2 pont) fő hozzávalói, illetve a boltban eladott termékek közül legalább 4 termék (1 pont) biogazdálkodásból származnak a 834/2007/EK rendelet értelmében, vagy előállításuk az ISO I. típusba tartozó ökocímke szerint történt.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat.

92.   Beltéri levegő minősége (maximum 4 pont)

A kempingnek az alábbi egyik vagy mindkét intézkedés alkalmazásával optimális beltéri levegőminőséget kell biztosítania:

A szobák, a bérelt szálláshelyek és a közös használatú helyiségek megfelelnek a 89/106/EGK tanácsi irányelv (24) I. mellékletének 3. pontjában meghatározott követelményeknek, és azok berendezéséhez kizárólag közösségi ökocímkével, vagy más, az ISO I. típusba tartozó, alacsony kibocsátású környezetvédelmi címkével igazolt festéket, dekorációt, bútorokat és egyéb anyagokat használtak fel (2 pont).

A szobák, a bérelt szálláshelyek és a közös használatú helyiségek illatmentesek, az ágynemű, a törölközők és a textíliák mosása illatszermentes mosószerrel történik (1 pont), a takarítás pedig szintén illatszermentes eszközökkel történik (1 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell a megfelelő igazolásokat. Az illatszermentességre vonatkozó követelmény tekintetében az illatszermentes mosó- és takarítószerek összetevőinek/hozzávalóinak listája elégségesnek tekintendő.

GAZDÁLKODÁS

93.   A kemping EMAS-bejegyzése (3 pont) és ISO-tanúsítványa (2 pont)

A kempingnek regisztrálva kell lennie a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) (3 pont) vagy ISO 14001 szabványtanúsítvánnyal kell rendelkeznie (2 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek megfelelő bizonyítékot kell benyújtania az EMAS-regisztrációról vagy az ISO:14001 szabvány szerinti tanúsítvány meglétéről.

94.   A beszállítók EMAS-bejegyzése (1,5 pont) vagy ISO-tanúsítványa (1 pont)

A kemping fő beszállítói vagy szolgáltatói közül legalább egynek regisztrálva kell lennie az EMAS-nál (1,5 pont) vagy ISO:14001 tanúsítvánnyal kell rendelkeznie (1 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek megfelelő bizonyítékot kell benyújtania fő beszállítói közül legalább egynek az EMAS-regisztrációjáról vagy ISO:14001 tanúsítványáról.

95.   Az alvállalkozók megfelelése a kötelező kritériumoknak (maximum 4 pont)

Amennyiben további étkeztetési vagy szabadidős/fitnesz tevékenységekre kötnek alvállalkozói szerződéseket, e szolgáltatásoknak teljesíteniük kell az e mellékletben előírt valamennyi olyan kötelező kritériumot, amelyik e különleges szolgáltatásokra vonatkozik (a kempingben megtalálható valamennyi étel- és italszolgáltatásra és/vagy szabadidős tevékenységre egyenként 2-2 pont adható).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek be kell nyújtania az alvállalkozóival kötött szerződésekre vonatkozó megfelelő dokumentumokat az alvállalkozóknak a kötelező kritériumoknak való megfelelését illetően.

96.   Energia- és vízfogyasztásmérők (maximum 2 pont)

A kemping területén tartalék energia- és vízfogyasztásmérőt kell felszerelni annak érdekében, hogy a különböző (a szobákban, a mosodában, a konyhában végzett) tevékenységek és/vagy gépek fogyasztását és/vagy a egyedi gépek (hűtőszekrények, mosógépek stb.) fogyasztási adatait mérni lehessen (1 pont). Minden sátorhely saját villany- és vízórával rendelkezik (1 pont).

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek részletes magyarázatot kell benyújtania arról, hogy a kemping hogyan felel meg ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell az összegyűjtött adatok elemzését (amennyiben az már rendelkezésre áll).

97.   További környezetvédelmi intézkedések (maximum 3 pont)

Vagy:

a)

További környezetvédelmi intézkedések (egyenként maximum 1,5 pont, összességében maximum 3 pont): a kemping vezetőségének az e szakaszban vagy az A. szakaszban kritériumként előírtakon kívül további intézkedéseket kell tennie azért, hogy a kemping még több eredményt érhessen el a környezetvédelem terén. A kérelmet elbíráló illetékes szerv pontokat ítél meg ezekre az intézkedésekre, de ezek intézkedésenként nem haladhatják meg a 1,5 pontot.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell minden olyan további intézkedésnek a teljes leírását, amelynek a figyelembevételét a kérelmező kéri.

Vagy:

b)

Ökocímke elnyerése (3 pont): a kempingnek rendelkeznie kell egy nemzeti vagy regionális, ISO I. típusba tartozó ökocímkével.

Értékelés és ellenőrzés: a kérelmezőnek megfelelő bizonyítékot kell benyújtania arra nézve, hogy elnyerte az ökocímkét.


(1)  HL L 283., 2001.10.27., 33. o.

(2)  HL L 52., 2004.2.21., 50. o.

(3)  HL L 167., 1992.6.22., 17. o.

(4)  A 92/42/EGK irányelv 3. cikke az alábbi kazánokat zárja ki az irányelv hatálya alól: olyan melegvízkazánok, amelyek különböző tüzelőanyagokkal, köztük szilárd tüzelőanyagokkal működtethetők, azonnali melegvíz-készítésre szolgáló berendezések, olyan kazánok, amelyeknek tüzelőanyaga a szokásosan forgalmazott folyékony és gáznemű tüzelőanyagokétól jelentősen eltérő tulajdonságokkal rendelkezik (ipari hulladékgáz, biogáz stb.), főző és olyan készülékek, amelyek elsősorban annak a helyiségnek a fűtésére szolgálnak, amelyben be vannak építve, másodlagos funkciójuk melegvíz-ellátás központi fűtés számára és felhasználás céljára.

(5)  HL L 86., 2002.4.3., 26. o.

(6)  HL L 1., 2003.1.4., 65. o.

(7)  HL L 40., 1989.2.11., 12. o.

(8)  HL L 71., 1998.3.10., 1. o.

(9)  HL L 372., 2006.12.27., 19. o.

(10)  HL L 226., 2000.9.6., 3. o.

(11)  HL L 37., 2003.2.13., 24. o.

(12)  HL L 37., 2003.2.13., 19. o.

(13)  HL L 114., 2001.4.24., 1. o.

(14)  HL L 161., 2006.6.14., 1 o.

(15)  HL L 32., 2007.2.6., 183. o.

(16)  HL L 45., 1994.2.17., 1. o.

(17)  HL L 128., 2002.5.15., 45. o.

(18)  HL L 118., 1997.5.7., 1. o.

(19)  HL L 136., 1995.6.21., 1. o.

(20)  HL L 39., 2008.2.13., 1. o.

(21)  HL L 67., 2003.3.12., 22 o.

(22)  HL L 136., 1995.6.21., 28. o.

(23)  HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(24)  HL L 40., 1989.2.11., 12. o.


28.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/59


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. július 24.)

az 542/2009/EK rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében nyújtandó, olívaolajra vonatkozó magántárolási támogatás maximális összegének megállapításáról

(az értesítés a C(2009) 6059. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia, görög, olasz, portugál és spanyol szöveg hiteles)

(2009/565/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 43. cikke d) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az olívaolaj magántárolási támogatására vonatkozó pályázati eljárás megnyitásáról szóló, 2009. június 23-i 542/2009/EK bizottsági rendelet (2) két pályázati részidőszakot jelöl ki.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékek magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. augusztus 20-i 826/2008/EK bizottsági rendelet (3) 13. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a tagállamok által bejelentett pályázatok alapján a Bizottság eldönti, hogy rögzíti-e a támogatás maximális összegét vagy sem.

(3)

A második részleges pályázati felhívásra benyújtott pályázatok alapján a 2009. július 16-án véget érő pályázati részidőszak tekintetében indokolt meghatározni az olívaolajra vonatkozó magántárolási támogatás maximális összegét.

(4)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az 542/2009/EK rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kijelölt, 2009. július 16-án véget érő pályázati részidőszak tekintetében az olívaolajra vonatkozó maximális támogatási összeget e határozat melléklete határozza meg.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság és a Portugál Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 24-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 161, 2009.6.24., 3. o.

(3)  HL L 223., 2008.8.21., 3. o.


MELLÉKLET

(EUR/tonna/nap)

Termék

A támogatás maximális összege

Extraszűz olívaolaj

1,3

Szűz olívaolaj

1,3


28.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/61


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. július 27.)

a 2008/721/EK határozatnak a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén működő tudományos bizottságok tagjainak és szakértőinek nyújtott juttatások tekintetében való módosításáról

(az értesítés a C(2009) 5767. számú dokumentummal történt)

(2009/566/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. és 153. cikkére,

mivel:

(1)

A fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén a tudományos bizottságok tanácsadói szerkezetének kialakításáról és a 2004/210/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. szeptember 5-i 2008/721/EK bizottsági határozat (1) 19. cikke előírja, hogy a tudományos bizottságok és a kockázatértékelési tudományos tanácsadói testület tagjai, valamint a külső szakértők juttatásokra jogosultak, amennyiben a bizottságok ülésein, tematikus munkaértekezleteken, munkacsoportokban és a Bizottság által szervezett egyéb üléseken és eseményeken vesznek részt, illetve egy adott téma kapcsán az előadó feladatát látja el.

(2)

A 2008/721/EK határozat III. melléklete értelmében a teljes napi részvételért 300 EUR, délelőtti vagy délutáni félnapos részvételért 150 EUR, előadói feladatok ellátásárért pedig 300 EUR juttatás fizetendő. Rendkívüli munkateherrel járó kérdések esetén – ha teljes mértékben indokolt, és a költségvetési keret lehetővé teszi – ez utóbbi összeg 600 EUR-ra emelhető.

(3)

A melléklet értelmében a Bizottságnak rendszeresen vizsgálnia kell, hogy az árindexek, a más európai szervek által nyújtott szakértői juttatások, valamint a tagok, társult tagok, egyéb tudományos tanácsadók és külső szakértők munkaterhével kapcsolatos tapasztalatok fényében szükség van-e ezeknek a juttatásoknak a kiigazítására. A melléklet szerint az első vizsgálatra 2009-ben kell sort keríteni.

(4)

A juttatások jelenlegi szintjét 1997-ben állapították meg a szóban forgó tudományos bizottságok elődeinek tagjaira és szakértőire vonatkozóan; a juttatások mértékét azóta még nem vizsgálták felül. A kiigazított napi juttatás – az EUROSTAT fogyasztói árindexre vonatkozó adatai alapján, a fogyasztói árak 1997–2008 között bekövetkezett emelkedését figyelembe véve – 381,50 EUR lenne. Ezt az összeget 385 EUR-ra kell kerekíteni.

(5)

El kellene törölni az egész napos és félnapos ülések közötti különbségtételt, hogy figyelembe lehessen venni az utazással és közlekedéssel töltött időt.

(6)

A tapasztalatok szerint az előadó munkaterhe főként attól függ, hogy a vélemény kidolgozásához szükséges tevékenységek mennyire összetettek és mennyi időt igényelnek; ennek megállapításához figyelembe kell venni a kérdés bonyolultságát, a feldolgozandó szakirodalom mennyiségét, valamint azt, milyen mértékben állnak rendelkezésre adatok és mennyire hozzáférhetők, együtt kell-e működni más testületekkel, valamint menynyire komplex és kiterjedt konzultációra van szükség az érintettek, illetve a nyilvánosság körében. Az előadónak nyújtandó juttatások jelenlegi két szintje nem tükrözi a feladatok tényleges sokféleségét, ezért e juttatásokra vonatkozóan árnyaltabb rendszert kell bevezetni.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A 2008/721/EK határozat III. melléklete helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 27-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 241., 2008.9.10., 21. o.


MELLÉKLET

„III. MELLÉKLET

JUTTATÁSOK

A tudományos bizottságok tagjai, a testület tudományos tanácsadói és a külső szakértők a tudományos bizottságok tevékenységeiben való részvételükhöz kapcsolódó juttatásokra jogosultak a következő feltételekkel:

Tudományos bizottság ülésén, munkaértekezleten, munkacsoport ülésén vagy a Bizottság által rendezett más ülésen vagy eseményen való részvételért:

385 EUR fizetendő minden olyan ülésnap után, amelyen a juttatásra jogosult részt vett.

Előadói feladatok ellátásáért:

A juttatás összege annak függvényében változik, hogy milyen mértékű munkaterhelést tesz szükségessé az adott téma összetettsége, mennyi időt vesz igénybe a vélemény kidolgozása, milyen mértékben áll rendelkezésre és hozzáférhető az összegyűjtendő és felhasználandó adat- és információállomány, valamint a feldolgozandó szakirodalom, milyen széles körű és komplexitású konzultációt kell végezni az érintettek, illetve a nyilvánosság körében, és szükség van-e más testületekkel való kapcsolatfelvételre; ennek megfelelően a juttatás összege az alább javasolt szempontok alapján határozható meg:

Összeg

Javasolt szempontok

385 EUR

Egyszerű, rutinmunkát igénylő kérdés

A vélemény kidolgozása egy dosszié vizsgálatán alapul, melyhez csekély mértékű adatgyűjtésre és kis mennyiségű szakirodalom feldolgozására van szükség

Nem kerül sor nyilvános konzultációra

Az első és az utolsó ülés között eltelt idő nem haladja meg az öt hónapot

770 EUR

Összetett kérdés

A vélemény kidolgozásához jelentős adatgyűjtésre és nagy mennyiségű szakirodalom feldolgozására van szükség

Konzultációra kerül sor az érintettek és/vagy a nyilvánosság körében; a visszajelzések feldolgozása csekély munkaterhet jelent

Az első és az utolsó ülés között eltelt idő öt-kilenc hónap

1 155 EUR

Különösen összetett kérdés

A vélemény kidolgozásához rendkívül kiterjedt adatgyűjtésre és -elemzésre, valamint nagy mennyiségű szakirodalom feldolgozására van szükség

Kiterjedt és komplex konzultációkra kerül sor az érdekelt felekkel, a nagyközönséggel, illetve más tudományos testületekkel; a visszajelzések feldolgozása nagy munkaterhet jelent

Az első és az utolsó ülés között eltelt idő több mint kilenc hónap

A Bizottságnak, amikor a tudományos bizottságokat vélemény kidolgozására kéri fel, egyúttal a fenti szempontok alapján meg kell határoznia az előadónak járó juttatás összegét. Az összeget a Bizottság a kért vélemény kidolgozása közben módosíthatja, amennyiben a módosítást a vonatkozó szempontok tekintetében előre nem látott változások igazolják.

A Bizottság rendszeresen vizsgálja majd, hogy az árindexek, a más európai szervek által nyújtott szakértői juttatások, valamint a tagok, társult tagok, egyéb tudományos tanácsadók és külső szakértők munkaterhével kapcsolatos tapasztalatok fényében szükség van-e ezeknek a juttatásoknak a kiigazítására.”