I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

2009.7.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/1

A TANÁCS 625/2009/EK RENDELETE

(2009. július 7.)

az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezését létrehozó szabályozásra és a Szerződés 308. cikke értelmében elfogadott, a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó szabályozásra, különösen ezen szabályozások azon rendelkezéseire, amelyek eltérést engednek azon általános elvtől, amely szerint a mennyiségi korlátozások vagy azonos hatású intézkedések csak az említett szabályozásokban meghatározott intézkedésekkel helyettesíthetők,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 1994. március 7-i 519/94/EK tanácsi rendeletet (1) több alkalommal jelentősen módosították (2). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében a rendeletet kodifikálni kell.

(2)	A közös kereskedelmi politikának egységes elveken kell alapulnia.

(3)	A Szerződés 14. cikke szerint 1993. január 1-je óta a belső piac egy olyan, belső határok nélküli területet jelent, ahol megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

(4)	A közös kereskedelempolitika behozatali szabályokra vonatkozó kiegészítése az egyedüli módszer annak biztosítására, hogy a Közösség harmadik országokkal folytatott kereskedelmére vonatkozó szabályok a piacok integrációját helyesen tükrözzék.

(5)

A behozatali szabályok nagyobb egységességét amennyire lehetséges, a kérdéses harmadik országokban működő gazdasági rendszer jellegzetességeinek figyelembevételével, az egyéb harmadik országokra vonatkozó közös szabályok alapján alkalmazott rendelkezésekhez hasonló rendelkezések meghozatalával kell elérni.

(6)	A behozatalra vonatkozó közös szabályok a szén- és acéltermékekre is alkalmazandók, a kifejezetten ilyen termékekre vonatkozó megállapodások végrehajtására vonatkozó intézkedések sérelme nélkül.

(7)	A közösségi szabályozás kiindulási pontját ezért a behozatal liberalizálása, nevezetesen a mennyiségi korlátozások megszüntetése kell, hogy képezze.

(8)	Néhány termék esetében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a behozatalra vonatkozó feltételeket, a behozatal alakulását, a gazdasági és kereskedelmi helyzet különböző szempontjait, és adott esetben a meghozandó szükséges intézkedéseket.

(9)	Ezen termékek esetében nyilvánvalóvá válhat, hogy egyes behozatalokat közösségi felügyelet alá kell vonni.

(10)	A Közösség nemzetközi kötelezettségeire tekintettel a Bizottságnak és a Tanácsnak a Közösség érdekében védintézkedéseket kell elfogadnia.

(11)

A Közösség egy vagy több térségére korlátozódó felügyeleti vagy védintézkedések alkalmasabbak lehetnek, mint a Közösség egészére vonatkozó intézkedések. Ezen intézkedéseket csak kivételes esetben és akkor lehet engedélyezni, ha nincs más megoldás. Biztosítani kell, hogy ezek az intézkedések ideiglenesek legyenek, és a belső piac működését a lehető legkevésbé zavarják.

(12)

Amennyiben közösségi felügyelet kerül alkalmazásra, az érintett termékek szabad forgalomba bocsátását egységes feltételeknek megfelelő felügyeleti okmány bemutatásától kell függővé tenni. Az importőr egyszerű kérelmére ezt az okmányt meghatározott időtartamon belül a tagállamok hatóságainak anélkül, hogy az importőr ezáltal bármilyen behozatali jogot szerezne, ki kell állítaniuk. A felügyeleti okmány ezért csak addig lehet érvényes, amíg a behozatali szabályozás változatlan.

(13)

A megfelelő kezelés, valamint a Közösség gazdasági szereplőinek érdekében kívánatos, hogy az okmány tartalma és külső megjelenése, amennyire lehetséges, megegyezzen a mennyiségi kontingensek kezelésére vonatkozó közösségi eljárás létrehozásáról szóló 520/94/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 1994. március 30-i 738/94/EK bizottsági rendeletben (3), a Bizottság az egyes harmadik országokból származó textiltermékek kétoldalú megállapodások, jegyzőkönyvek, egyéb megállapodások, vagy egyéb különleges közösségi importszabályozás hatálya alá nem tartozó behozatalának közös szabályairól szóló 517/94/EK tanácsi rendelet alkalmazási körében közösségi behozatali engedély létrehozásáról és a rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1994. december 21-i 3168/94/EK bizottsági rendeletben (4) és a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól és e rendelet alkalmazási területén közösségi importengedély megadásáról szóló 3030/93/EGK rendelet III. mellékletének módosításáról szóló, 1994. december 21-i 3169/94/EK bizottsági rendeletben (5) előírt behozatali engedély formanyomtatványával, a felügyeleti okmány technikai jellemzőit szem előtt tartva.

(14)	A Közösségnek érdeke, hogy a tagállamok és a Bizottság a lehető legteljesebb mértékben kicseréljék egymás között a közösségi felügyeletből származó információkat.

(15)	Pontos feltételeket kell elfogadni az esetleges károk értékelésére vonatkozóan, továbbá vizsgálati rendszert kell bevezetni, miközben továbbra is lehetővé kell tenni a Bizottságnak, hogy sürgős esetekben megfelelő intézkedéseket hozzon.

(16)	E célból részletes rendelkezéseket kell hozni a vizsgálatok megkezdéséről, a szükséges ellenőrzésekről és felülvizsgálatokról, az összegyűjtött információk kezeléséről, az érintett felek meghallgatásairól, valamint a károk vizsgálatának feltételeiről.

(17)	Az e rendelet által bevezetett, vizsgálatokra vonatkozó rendelkezések nem sértik a szakmai titoktartásra vonatkozó közösségi vagy nemzeti szabályokat.

(18)	Továbbá annak érdekében, hogy az érintett gazdasági szereplők jogbiztonsága növekedjék, kívánatos, hogy megállapítsák a vizsgálatok megkezdésére és az intézkedések szükségességéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó határidőket.

(19)

A behozatali szabályok egységességének érdekében az importőröktől megkívánt alaki követelményeket egyszerűsíteni kell, és egységessé kell tenni. Ezért kívánatos annak biztosítása, hogy minden alaki követelményt a rendelethez mellékelt mintának megfelelő formanyomtatvány alkalmazásával teljesítsenek.

(20)	A közösségi felügyeleti intézkedésekkel összefüggésben kiállított felügyeleti okmányoknak az azt kiállító tagállamtól függetlenül a Közösség egészében érvényesnek kell lenniük.

(21)

Az egyes harmadik országokból származó textiltermékek kétoldalú megállapodások, jegyzőkönyvek, egyéb megállapodások vagy egyéb különleges közösségi importszabályozás hatálya alá nem tartozó behozatalának közös szabályairól szóló, 1994. március 7-i 517/94/EK tanácsi rendelet (6) hatálya alá tartozó textiltermékek Közösségi és nemzetközi szinteken különleges elbánás alá tartoznak. Ezért ezeket a termékeket e rendelet alkalmazási köréből teljesen ki kell zárni,

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

1. cikk

(1) Ez a rendelet az I. mellékletben felsorolt harmadik országokból származó termékek behozatalára alkalmazandó, kivéve az 517/94/EK rendelet hatálya alá eső textiltermékeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett termékeket szabadon lehet behozni a Közösségbe, és azokra semmilyen mennyiségi korlátozás nem vonatkozik, az V. fejezet szerint meghozható intézkedések sérelme nélkül.

II. FEJEZET

KÖZÖSSÉGI TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS

2. cikk

Ha a behozatal alakulása védintézkedéseket vagy felügyeleti intézkedéseket tesz szükségessé, a tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot. Ennek a tájékoztatásnak tartalmaznia kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat, a 8. cikkben meghatározott feltételek alapján. A Bizottság haladéktalanul továbbítja e tájékoztatást az összes tagállamnak.

3. cikk

(1) Konzultációkra tagállam kérésére vagy a Bizottság kezdeményezésére kerülhet sor.

(2) A konzultációkat a 2. cikkben meghatározott tájékoztatásnak a Bizottsághoz való megérkezésétől számított nyolc munkanapon belül és minden esetben a védintézkedések vagy a közösségi felügyelet megkezdése előtt kell megtartani.

4. cikk

(1) Konzultációkra tanácsadó bizottságon (a továbbiakban: „bizottság”) belül kerül sor, amely a tagállamok egy-egy képviselőjéből áll. A bizottság elnöke a Bizottság képviselője.

(2) A bizottságot az elnök hívja össze. Az elnök a lehető legrövidebb időn belül megadja a szükséges tájékoztatást a tagállamok részére.

(3) A konzultációk különösen az alábbiakra vonatkoznak:

a)	behozatali feltételek, a behozatal alakulása, valamint a gazdasági és kereskedelmi helyzet különböző vonatkozásai az érintett termékkel kapcsolatban;

b)	a Közösség és az I. mellékletben említett harmadik országok között létrejött kereskedelmi megállapodások kezelését érintő kérdések;

c)	adott esetben szükséges intézkedések.

(4) Szükség esetén a konzultáció írásban is lefolytatható. Ebben az esetben a Bizottság értesíti a tagállamokat, amelyek kifejthetik véleményüket vagy szóbeli konzultációt kérhetnek a Bizottság által meghatározandó 5-től 8 munkanapig terjedő határidőn belül.

III. FEJEZET

KÖZÖSSÉGI VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

5. cikk

(1) Amennyiben a 3. és 4. cikkben említett konzultációkat követően a Bizottság számára egyértelművé válik, hogy elegendő olyan bizonyíték áll rendelkezésre, amely vizsgálat kezdeményezését indokolja, akkor a Bizottság a tagállamtól kapott információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül vizsgálatot kezdeményez, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában értesítést tesz közzé. Ez az értesítés:

a)	a kapott információk összegzését és az arra való utalást tartalmazza, hogy minden lényeges információt közölni kell a Bizottsággal;

b)	meghatározza továbbá azt az időszakot, amelyen belül az érdekelt felek álláspontjukat írásban közölhetik, és információkat nyújthatnak be, amennyiben ezeket az álláspontokat és információkat figyelembe kell venni a vizsgálat során;

c)	meghatározza továbbá azt az időszakot, amelyen belül az érdekelt felek a Bizottságtól a (4) bekezdésben foglaltakkal összhangban szóbeli meghallgatást kérhetnek.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve megkezdi a vizsgálatot.

(2) A Bizottság minden általa szükségesnek tartott információt beszerez, és amennyiben helyénvalónak tartja, a bizottsággal való konzultációt követően megkísérli ezen információk ellenőrzését az importőröknél, kereskedőknél, ügynököknél, termelőknél, kereskedelmi szövetségeknél és szervezeteknél.

E feladata ellátásában a Bizottságot azon tagállam munkatársai segítik, amelynek területén a kérdéses ellenőrzésekre sor kerül, feltéve, hogy a tagállam ezt kéri.

Az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően fellépő érdekelt felek, valamint az exportáló ország képviselői a vizsgálattal összefüggésben a Bizottság rendelkezésére bocsátott összes információt megtekinthetik (kivéve a Közösség vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumokat), feltéve, hogy érdekeik védelméhez ezek szükségesek, és a 7. cikk értelmében nem minősülnek titkosnak, továbbá hogy azokat a Bizottság a vizsgálat során felhasználja. E célból írásbeli kérelemmel kell a Bizottsághoz fordulniuk, melyben a kért információkat feltüntetik.

(3) A tagállamok a Bizottság kérésére és az általa meghatározott eljárásoknak megfelelően közlik a Bizottsággal a vizsgálat tárgyát képező termék piaci helyzetének alakulásáról rendelkezésükre álló információkat.

(4) A Bizottság az érdekelt feleket meghallgathatja. Köteles az érdekelt feleket meghallgatni, ha azok az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben előírt időtartamon belül a meghallgatást írásban kérik, és a kérelemben valószínűsítik, hogy a vizsgálat eredményei hatással lehetnek rájuk, és szóbeli meghallgatásuk szükségességét különleges okokkal támasztják alá.

(5) Amennyiben az információk szolgáltatása nem az e rendelet vagy az e rendelet értelmében a Bizottság által meghatározott határidőn belül történik, vagy a vizsgálat komoly akadályba ütközik, akkor a tényállás megállapítására a rendelkezésre álló adatok alapján kerülhet sor. Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy valamelyik érdekelt fél vagy harmadik fél hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, akkor ezeket az információkat köteles figyelmen kívül hagyni, és a rendelkezésre álló tényeket használhatja fel.

(6) Amennyiben az (1) bekezdésben említett konzultációkat követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem áll rendelkezésre elegendő olyan bizonyíték, amely vizsgálat indítását indokolja, akkor e határozatról a tagállamoktól származó információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül értesíti a tagállamokat.

6. cikk

(1) A vizsgálat végén a Bizottság az eredményekről jelentésben számol be a bizottságnak.

(2) Amennyiben a Bizottság a vizsgálat megkezdésétől számított 9 hónapon belül úgy ítéli meg, hogy közösségi felügyeleti vagy védintézkedésekre nincs szükség, akkor a vizsgálatot a bizottsággal való előzetes konzultációt követően egy hónapon belül megszünteti. A vizsgálat megszüntetéséről szóló határozatot, amely a vizsgálat legfontosabb következtetéseit és indokok összegzését tartalmazza, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

(3) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy közösségi felügyeleti vagy védintézkedésekre van szükség, akkor a IV. és V. fejezettel összhangban a szükséges határozatokat legkésőbb a vizsgálat megkezdésétől számított kilenc hónapon belül meghozza. Kivételes esetekben ez a határidő legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható. A Bizottság ebben az esetben a meghosszabbítás időtartamáról és indokainak összegzéséről szóló értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(4) E fejezet rendelkezései nem zárják ki a 9. vagy 14. cikk szerinti felügyeleti intézkedések vagy a 15., 16. és 17. cikk szerinti védintézkedések alkalmazását olyan kritikus helyzetben, amikor bármilyen késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna, és azonnali beavatkozás szükséges.

A Bizottság az általa még szükségesnek tartott vizsgálati intézkedéseket azonnal meghozza. E vizsgálatok eredményeit a megtett intézkedések felülvizsgálatához kell felhasználni.

7. cikk

(1) Az e rendelet alkalmazásában kapott információkat csak a kért célra szabad felhasználni.

(2) Az információ szolgáltatójának külön engedélye nélkül a Tanács, a Bizottság, a tagállamok, és ezek bármelyikének tisztségviselői nem hozhatják nyilvánosságra az e rendelet alapján kapott titkos információkat, valamint az egyéb, titkosan nyújtott információkat.

(3) Minden egyes titkos információkezelés iránti kérelmet meg kell indokolni.

Amennyiben azonban a titkos információkezelés iránti kérelem indokolatlannak bizonyul, és az információ szolgáltatója nem hajlandó az információkat nyilvánosságra hozni, vagy engedélyezni azok általánosított vagy összegzett formájú közzétételét, akkor a kérdéses információk figyelmen kívül hagyhatók.

(4) Az információk titkosnak tekintendők, ha közzétételük az információ szolgáltatójára vagy az ilyen információ forrására jelentős hátrányt gyakorolna.

(5) Az (1)–(4) bekezdések nem zárják ki azt, hogy a közösségi hatóságok általános információkra és különösen olyan indokokra hivatkozzanak, amelyeken az e rendelet szerint hozott határozatok alapulnak. Az említett hatóságoknak azonban figyelembe kell venniük az érintett jogi és természetes személyeknek ahhoz fűződő törvényes érdekeit, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra.

8. cikk

(1) A behozatal alakulása, az arra vonatkozó feltételek és a behozatalból származó, a közösségi termelőket érő vagy azokat fenyegető komoly károk vizsgálata során különösen az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:

a)	a behozatal mennyisége, különösen azt, hogy történt-e jelentős növekedés akár abszolút értelemben, akár a Közösségen belüli termelésre vagy fogyasztásra nézve;

b)	a behozatali árak, különösen azt, hogy történt-e jelentős alákínálás a Közösségben előállított hasonló termék árával összehasonlítva;

a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek közösségi termelőit ebből következően érő hatás, amit egyes, többek között az alábbi gazdasági mutatók alakulása jelez:

—

termelés,

—	kapacitás-kihasználás,

—	készletek,

—

eladások,

—	piaci részarány,

—	árak (azaz az árak leszorítása vagy a rendszerint bekövetkező áremelkedések megakadályozása),

—	nyereségek,

—	a felhasznált tőke megtérülése,

—	cash-flow,

—	foglalkoztatás.

(2) A vizsgálat lefolytatása során a Bizottság figyelembe veszi az I. mellékletben említett országok sajátos gazdasági rendszerét.

(3) Komoly károkozással való fenyegetés esetén a Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy egyértelműen előrelátható-e az, hogy egy adott helyzet tényleges károkozáshoz vezethet. Ebben a vonatkozásban olyan tényezők vehetők figyelembe, mint:

a)	a Közösségbe irányuló kivitelek növekedési üteme;

b)	a származási vagy exportáló országban már meglevő vagy a belátható időn belül fennálló kiviteli kapacitás, és annak valószínűsége, hogy az ebből származó kivitel a Közösségbe irányul majd.

IV. FEJEZET

FELÜGYELET

9. cikk

(1) Amennyiben a Közösség érdekei úgy kívánják, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére:

a)	bizonyos behozataloknak a Bizottság által meghatározott eljárás szerinti visszamenőleges közösségi felügyeletéről határozhat;

b)	ezen behozatalok alakulásának nyomon követése céljából bizonyos behozatali tevékenységeknek a 10. cikk szerinti előzetes közösségi felügyelet alá vonásáról határozhat.

(2) A felügyeleti intézkedések érvényességének időtartama korlátozott. Eltérő rendelkezés hiányában ezek az intézkedések a bevezetésüket követő hat hónap után következő újabb hat hónapos időszak lejártakor érvényüket veszítik.

10. cikk

(1) Az előzetes közösségi felügyelet alá tartozó termékek szabad forgalomba bocsátásának felügyeleti okmány bemutatása a feltétele. Ezt az okmányt a tagállamok által kijelölt illetékes hatóság térítésmentesen a kért mennyiség egészére vonatkozóan és legfeljebb öt munkanapon belül azt követően, hogy az illetékes nemzeti hatóság bármely közösségi importőr nyilatkozatát kézhez vette, záradékkal kell ellátnia, függetlenül attól, hogy ez utóbbinak hol van a Közösségen belüli üzletviteli helye. Ellenkező bizonyíték hiányában ezt a nyilatkozatot legkésőbb a benyújtását követő három munkanapon belül az illetékes nemzeti hatóság részére kézbesítettnek kell tekinteni.

(2) A behozatali okmányt a II. melléklet szerinti mintának megfelelő formanyomtatvány alapján kell kiállítani.

A felügyelet bevezetéséről szóló határozat eltérő rendelkezése hiányában a felügyeleti okmány iránti, importőr által benyújtott kérelem csak az alábbiakat tartalmazza:

a)	a kérelmező teljes neve és címe (ideértve a telefon- és telefaxszámokat és minden egyéb olyan számokat, ami az illetékes nemzeti hatóság számára a kérelmezőt azonosítja), valamint a kérelmező héa-nyilvántartási számát, amennyiben hozzáadottérték-adó fizetésére kötelezett;

b)	adott esetben a nyilatkozattevő vagy a kérelmező által kijelölt képviselő teljes neve és címe (ideértve a telefon- és telefaxszámokat);

árumegnevezés, az alábbi adatok megadásával:

—	kereskedelmi név,

—	a megfelelő Kombinált Nómenklatúra szerinti kód,

—	származási és feladó ország;

d)	a bejelentett mennyiség kilogrammban és adott esetben bármely kiegészítő mértékegységben (pár, tétel, stb.);

e)	EK-határparitáson számított CIF-ár euróban kifejezve;

a következő nyilatkozat, dátummal és a kérelmező aláírásával, valamint a kérelmező nevének nyomtatott nagybetűkkel történő kiírásával:

„Alulírott igazolom, hogy a kérelemben feltüntetett adatokat jóhiszeműen és legjobb tudomásom szerint a valóságnak megfelelően adtam meg, és a Közösség területén letelepedett személy vagyok.”

(3) A felügyeleti okmány az azt kibocsátó tagállamtól függetlenül a Közösség egész területén érvényes.

(4) Az érintett termék szabad forgalomba bocsátását nem zárja ki annak megállapítása, hogy az ügylet során alkalmazott egységár kevesebb mint 5 %-kal meghaladja a felügyeleti okmányban feltüntetett árat, vagy ha a behozandó termékek összértéke vagy összmennyisége kevesebb mint 5 %-kal meghaladja a felügyeleti okmányban feltüntetett értéket vagy mennyiséget. A Bizottság, meghallgatva a bizottságban elhangzott véleményeket, valamint figyelembe véve a termékek jellegét és az érintett ügyletek egyéb speciális jellemzőit, a fentitől eltérő százalékot is meghatározhat, amely azonban rendes körülmények között a 10 %-ot nem haladhatja meg.

(5) A felügyeleti okmányok csak addig használhatók fel, amíg az érintett ügyleteket tekintve a behozatal liberalizációjára vonatkozó intézkedések hatályban vannak. Az említett felügyeleti okmányok a felügyelet elrendelésével azonos időben és azonos eljárás keretében, a termékek jellegének, valamint az ügyletek egyéb speciális jellemzőinek figyelembevételével meghatározott időszak lejártát követően nem használhatók fel.

(6) Ha a 9. cikk szerint meghozott határozat előírja, a közösségi felügyelet alatt álló termékek származását származási bizonyítvánnyal kell igazolni. Ez a bekezdés nem érinti az ilyen bizonyítvány bemutatására vonatkozó egyéb rendelkezéseket.

(7) Amennyiben az előzetes közösségi felügyelet alatt álló termékre valamely tagállamban regionális védintézkedések vonatkoznak, abban az esetben a felügyeleti okmányt az e tagállam által kiadott behozatali engedély helyettesítheti.

(8) A felügyeleti okmány és annak kivonatai két példányban készülnek, az egyik példány a „Tulajdonos példánya” jelöléssel és 1-es számmal jelölve, melyet a kérelmező részére állítanak ki, és a másik „Az illetékes hatóság példánya” jelöléssel és 2-es számmal, az okmányt kibocsátó hatóságnál kerül elhelyezésre. Adminisztratív okokból az illetékes hatóság kiegészítő példányokat mellékelt a 2. nyomtatványhoz.

(9) A nyomtatványok fehér, famentes papíron kerülnek kinyomtatásra, mely írásra készült, és amelynek súlya négyzetméterenként 55 és 65 gramm között van. Mérete: 210 x 297 mm). A sorok közötti gépelési távolság 4,24 mm (egyhatod hüvelyk). A nyomtatványok formai elrendezését pontosan követni kell. Az 1. számú példány mindkét oldala, mely maga a felügyeleti okmány, emellett rendelkezik egy sárga nyomtatott guilloche-mintájú háttérrel a mechanikai vagy vegyi eszközökkel történő hamisítás megelőzésére.

(10) A tagállamok felelősek a nyomtatványok kinyomtatásáért. A nyomtatványokat azon tagállam által kijelölt nyomdák is kinyomtathatják, amelyben székhellyel rendelkeznek. Az utóbbi esetben a tagállam által történő kijelölésre vonatkozó utalásnak meg kell jelennie valamennyi nyomtatványon. Minden nyomtatványnak tartalmaznia kell a nyomda nevére és címére vonatkozó utalást vagy olyan jelölést, mely lehetővé teszi annak azonosítását.

11. cikk

Amennyiben a Közösség érdekei úgy kívánják, a Bizottság a tagállamok kérésére vagy saját kezdeményezésére, a 15. cikk (1) bekezdésében említett helyzet valószínű bekövetkezése esetén:

—	korlátozhatja az igényelt felügyeleti okmány érvényességi idejét,

—	ezen okmányok kibocsátását bizonyos feltétektől teheti függővé, és kivételes eszközként visszavonási záradék beiktatásától, vagy a 3. cikkben említett előzetes tájékoztatási és konzultációs eljárástól teheti függővé, melynek gyakoriságát és időtartamát a Bizottság állapítja meg.

12. cikk

Amennyiben a 3. cikkben említett konzultációkat követő nyolc munkanapon belül valamely termék behozatala nem kerül előzetes közösségi felügyelet alá, akkor a 17. cikknek megfelelően a Bizottság a Közösség egy vagy több térségébe irányuló behozatalra vonatkozó korlátozott felügyeletet vezethet be.

13. cikk

(1) Az előzetes regionális felügyelet alatt levő termékek csak behozatali okmány bemutatásával bocsáthatók szabad forgalomba. Ezt az okmányt az érintett tagállam(ok) által kijelölt illetékes hatóság térítésmentesen a kért mennyiség egészére vonatkozóan, az azt követő legfeljebb öt munkanapon belül, hogy az illetékes nemzeti hatósághoz bármely közösségi importőr nyilatkozata megérkezett, függetlenül attól, hogy ez utóbbi a Közösségen belül hol végzi üzleti tevékenységét, záradékkal látja el. Ellenkező bizonyíték hiányában ezt a nyilatkozatot legkésőbb a benyújtását követő három munkanapon belül az illetékes nemzeti hatóság részére kézbesítettnek kell tekinteni. A behozatali okmányok csak addig használhatók fel, amíg az érintett ügyleteket tekintve a behozatal liberalizációjára vonatkozó intézkedések hatályban vannak.

(2) A 10. cikk (2) bekezdése alkalmazandó.

14. cikk

(1) Közösségi vagy regionális felügyelet esetén minden hónap első tíz napján belül a tagállamok közlik a Bizottsággal:

a)	előzetes felügyelet esetén a CIF-áron számított pénzösszegeket és árumennyiségeket, amelyekre vonatkozóan az előző időszakban a felügyeleti okmányok kibocsátása megtörtént;

b)	minden esetben az a) pontban említett időszakot megelőző időszak alatti behozatalt.

A tagállamok által nyújtott információkat termékek és országok szerinti bontásban kell megadni.

A felügyeleti intézkedésekkel egy időben és ugyanazon eljárás keretében eltérő rendelkezéseket is meg lehet határozni.

(2) Amennyiben a termékek jellege vagy különleges körülmények ezt szükségessé teszik, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére a fenti információk benyújtására előírt időpontokat módosíthatja.

(3) A Bizottság erről értesíti a tagállamokat.

V. FEJEZET

VÉDINTÉZKEDÉSEK

15. cikk

(1) Amennyiben valamely terméket olyan megnövekedett mennyiségben, illetve olyan feltételek mellett hoznak be a Közösségbe, amely a hasonló vagy az ilyen termékkel közvetlenül versenyző termékek közösségi termelőinek komoly kárt okoz, vagy ilyen kárral fenyeget, az adott termékre vonatkozó behozatali szabályozást a Bizottság a Közösség érdekeinek védelmében egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére módosíthatja azzal, hogy a termék szabad forgalomba hozatalát olyan behozatali engedély bemutatásától teszi függővé, amelyet a Bizottság által meghatározott rendelkezések és korlátok alapján adnak meg.

(2) Az elfogadott intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatást kap a Tanács és a tagállamok, és ezek az intézkedések azonnali hatállyal életbe lépnek.

(3) Az e cikkben említett rendelkezések minden olyan termékre vonatkoznak, amely hatálybalépésüket követően kerül szabad forgalomba. A 17. cikknek megfelelően ezek a rendelkezések a Közösség egy vagy több térségére korlátozhatók.

Ezen intézkedések azonban a már a Közösség felé tartó termékek szabad forgalomba bocsátását nem akadályozhatják meg, feltéve, hogy e termékek rendeltetési helye nem változtatható meg, és hogy azokat a termékeket, amelyek a 10. és 13. cikk értelmében csak felügyeleti okmány bemutatása mellett bocsáthatók szabad forgalomba, ténylegesen egy ilyen okmány kíséri.

(4) Amennyiben a Bizottság beavatkozását valamelyik tagállam kéri, akkor a Bizottság az e kérelem megérkezésétől számított legkésőbb 5 munkanapon belül határozatot hoz.

(5) Az e cikk értelmében a Bizottság által hozott bármely határozatot közölni kell a Tanáccsal és a tagállamokkal. Az e közlés napjától számított egy hónapon belül a határozatot bármelyik tagállam a Tanács elé utalhatja.

(6) Amennyiben a Bizottság határozatát valamely tagállam a Tanács elé utalja, a Tanács a Bizottság határozatát minősített többséggel megerősítheti, módosíthatja vagy visszavonhatja.

Amennyiben az ügy Tanács elé kerülésétől számított három hónapon belül a Tanács nem hoz határozatot, akkor a Bizottság által hozott határozatot visszavontnak kell tekinteni.

16. cikk

(1) A Tanács, különösen a 15. cikk (1) bekezdésében említett esetekben, megfelelő intézkedéseket hozhat. A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel határoz.

(2) A 15. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.

17. cikk

Amennyiben különösen a 8. cikkben említett tényezők alapján kiderül, hogy a IV. fejezet és a 15. cikk szerinti intézkedések elfogadására vonatkozó feltételek a Közösség egy vagy több térségében teljesülnek, a Bizottság a megoldási alternatívák vizsgálatát követően az érintett térség(ek)re vonatkozóan kivételesen korlátozott felügyeleti vagy védintézkedések alkalmazását engedélyezheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen intézkedések e szinten való alkalmazása megfelelőbb megoldást jelent, mint a Közösség egészében alkalmazandó intézkedések.

Ezek az intézkedések ideiglenesek, és a lehető legkisebb mértékben zavarják a belső piac működését.

Az intézkedéseket a 9. és a 15. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően kell elfogadni.

18. cikk

(1) Amíg a IV. és V. fejezettel összhangban alkalmazott valamely felügyeleti vagy védintézkedés hatályban van, akár a Bizottság saját kezdeményezésére, akár valamelyik tagállam kérésére a 3. cikk szerinti konzultációkat kell lefolytatni a bizottságban. E konzultációk célja:

a)	az intézkedés hatásainak a vizsgálata;

b)	annak megállapítása, hogy szükséges-e még annak alkalmazására.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett konzultációk eredményeként a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a IV. és V. fejezetben említett valamelyik felügyeleti vagy védintézkedést vissza kell vonni, vagy módosítani kell, a következőképpen jár el:

a)	amennyiben a Tanács nem hozott határozatot a Bizottság által elfogadott intézkedéssel kapcsolatban, az utóbbi az intézkedést haladéktalanul visszavonja vagy módosítja, és erről azonnal jelentést terjeszt a Tanács elé;

b)	minden más esetben a Bizottság javasolja a Tanácsnak a Tanács által elfogadott intézkedések visszavonását vagy módosítását. A Tanács minősített többséggel határoz.

Amennyiben ez a határozat regionális felügyeleti intézkedéseket érint, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított hatodik napon lép hatályba.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

(1) Ez a rendelet nem zárja ki a Közösség és a harmadik országok közötti megállapodások különleges rendelkezéseiből származó kötelezettségek teljesítését.

(2) Az egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül e rendelet nem zárja ki a következő tagállami intézkedések elfogadását vagy alkalmazását:

a közerkölcs, a közérdek vagy a közbiztonság, valamint az emberek, állatok vagy növények egészségének és életének a védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értékű nemzeti kincsek védelme, vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme alapján tilalmak, mennyiségi korlátozások vagy felügyeleti intézkedések;

b)	devizára vonatkozó speciális alaki követelmények;

c)	nemzetközi megállapodások alapján, a Szerződéssel összhangban bevezetett alaki követelmények.

Az e bekezdés alapján bevezetni vagy módosítani kívánt intézkedésekről, illetve alaki követelményekről a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot. Rendkívül sürgős esetben a tagállami intézkedéseket vagy alaki követelményeket elfogadásuk után azonnal közlik a Bizottsággal.

20. cikk

(1) Ez a rendelet a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó árukra a mezőgazdasági piacok közös szervezésére vonatkozó szabályozások vagy az azokból származó közösségi vagy nemzeti igazgatási rendelkezések vagy a Szerződés 308. cikke alapján elfogadott külön szabályozások sérelme nélkül alkalmazandó. Ez a rendelet e jogszabályokat kiegészíti.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott szabályozások hatálya alá tartozó termékek esetében a 9–14. cikk és a 18. cikk nem alkalmazandó azokra, amelyekkel kapcsolatban a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó közösségi szabályok engedély vagy egyéb behozatali okmány bemutatását teszik szükségessé.

A 15., 17. és 18. cikk nem alkalmazandó azokra a termékekre, amelyekkel kapcsolatban ezek a szabályok a behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozások alkalmazását írják elő.

21. cikk

Az 519/94/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

22. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. BORG

(1) HL L 67., 1994.3.10., 89. o.

(2) Lásd a III. mellékletet.

(3) HL L 87., 1994.3.31., 47. o.

(4) HL L 335., 1994.12.23., 23. o.

(5) HL L 335., 1994.12.23., 33. o.

(6) HL L 67., 1994.3.10., 1. o.

I. MELLÉKLET

HARMADIK ORSZÁGOK LISTÁJA

Örményország

Azerbajdzsán

Fehéroroszország

Kazahsztán

Észak-Korea

Oroszország

Tadzsikisztán

Türkmenisztán

Üzbegisztán

Vietnam

II. MELLÉKLET

Szövege kép

Szövege kép

Szövege kép

Szövege kép

III. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS EGYMÁST KÖVETŐ MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA

A Tanács 519/94/EK rendelete (HL L 67., 1994.3.10., 89. o.)
A Tanács 1921/94/EK rendelete (HL L 198., 1994.7.30., 1. o.)
A Tanács 538/95/EK rendelete (HL L 55., 1995.3.11., 1. o.)
A Tanács 839/95/EK rendelete (HL L 85., 1995.4.19., 9. o.)
A Tanács 139/96/EK rendelete (HL L 21., 1996.1.27., 7. o.)	Kizárólag a 2. cikk
A Tanács 168/96/EK rendelete (HL L 25., 1996.2.1., 2. o.)
A Tanács 752/96/EK rendelete (HL L 103., 1996.4.26., 1. o.)
A Tanács 1897/96/EK rendelete (HL L 250., 1996.10.2., 1. o.)
A Tanács 847/97/EK rendelete (HL L 122., 1997.5.14., 1. o.)
A Tanács 1138/98/EK rendelete (HL L 159., 1998.6.3., 1. o.)
A Tanács 427/2003/EK rendelete (HL L 65., 2003.3.8., 1. o.)	Kizárólag a 22. cikk (1) és (2) bekezdés
A Bizottság 110/2009/EK rendelete (HL L 37., 2009.2.6., 4. o.)

IV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Az 519/94/EK rendelet	Ez a rendelet
1. cikk, (1) és (2) bekezdés	1. cikk, (1) és (2) bekezdés
1. cikk, (4) bekezdés	—
2. cikk	2. cikk
3. cikk, első mondat	3. cikk, (1) bekezdés
3. cikk, második mondat	3. cikk
4. cikk	4. cikk
5. cikk (1) bekezdés, bevezető mondat	5. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető rész
5. cikk, (1) bekezdés, a) pont	5. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat, befejező rész és az a), b) és c) pont
5. cikk, (1) bekezdés, b) pont	5. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
5. cikk, (2)–(6) bekezdés	5. cikk, (2)–(6) bekezdés
6. cikk	6. cikk
7. cikk, (1) bekezdés	7. cikk, (1) bekezdés
7. cikk, (2) bekezdés, a) pont	7. cikk, (2) bekezdés
7. cikk, (2) bekezdés, b) pont, első albekezdés	7. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés
7. cikk, (2) bekezdés, b) pont, második albekezdés	7. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés
7. cikk, (3) bekezdés	7. cikk, (4) bekezdés
7. cikk, (4) bekezdés	7. cikk, (5) bekezdés
8–14. cikk	8–14. cikk
15. cikk, (1) és (2) bekezdés	15. cikk, (1) és (2) bekezdés
15. cikk, (3) bekezdés, a) pont	15. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés
15. cikk, (3) bekezdés, b) pont	15. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés
15. cikk, (4), (5) és (6) bekezdés	15. cikk, (4), (5) és (6) bekezdés
16., 17. és 18. cikk	16., 17. és 18. cikk
19. cikk, (1) bekezdés	19. cikk, (1) bekezdés
19. cikk, (2) bekezdés, a) pont, bevezetés	19. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezetés
19. cikk, (2) bekezdés, a) pont, i., ii. és iii. alpont	19. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a), b) és c) pont
19. cikk, (2) bekezdés, b) pont	19. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
20. cikk	20. cikk
21. cikk	—
22. cikk	—
23. cikk	—
—	21. cikk
24. cikk	22. cikk
I. melléklet	I. melléklet
IV. melléklet	II. melléklet
—	III. melléklet
—	IV. melléklet

2009.7.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/16

A TANÁCS 626/2009/EK RENDELETE

(2009. július 13.)

az Indiából származó egyes grafitelektróda-rendszerek behozatalára megállapított dömpingellenes vám kivetésére vonatkozó, a 384/96/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdése alapján indított részleges időszaki felülvizsgálat lezárásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére és 11. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott egyeztetést követően benyújtott bizottsági javaslatra,

mivel:

1. MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEK

(1)	Vizsgálat (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) lefolytatását követően a Tanács az 1629/2004/EK rendelet útján (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó egyes grafitelektróda-rendszerek behozatalára.

1.1. Időközi felülvizsgálat megindítása

(2)	A hatályos dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó, Hindustan Electro Graphite Limited (a továbbiakban: HEG, illetve vállalat) nevű indiai exportáló gyártó kérésére megindult a fent említett rendelet részleges időközi felülvizsgálata az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint.

(3)	A részleges időközi felülvizsgálat a vállalat által szolgáltatott prima facie bizonyítékra támaszkodott, miszerint meggyőződésük szerint az intézkedéseket megalapozó körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak tekinthetők.

(4)

A kérelemben azt állították, hogy az eredeti vizsgálat óta megnövekedett termelékenységnek köszönhetően az érintett termék előállítási költsége csökkent, és a vállalat jelentősen növelni tudta exportárait. Álláspontjuk szerint ezért nincs szükség arra, hogy a dömping ellensúlyozása érdekében a korábban megállapított dömpingszinten alapuló intézkedés a jelenlegi mértékben fennmaradjon.

(5)

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság értesítést tett közzé (a továbbiakban: felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) (3) és a dömping vizsgálatára korlátozódó vizsgálatot indított.

1.2. A vizsgálatban érintett felek

(6)	A Bizottság a felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a vállalatot (HEG), az exportáló ország képviselőit és a közösségi gazdasági ágazatot. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeiket írásban ismertessék, és hogy meghallgatást kérjenek.

(7)

A Bizottság a kérelmezőnek kérdőívet küldött és az erre a célra megadott határidőn belül megkapta a választ. A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping megállapításához szükségesnek ítélt, továbbá ellenőrző látogatást tett a HEG vállalat Bhopalban (India) található telephelyén.

1.3. Felülvizsgálati időszak

(8)	A dömpingre vonatkozó vizsgálat (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) 2007. április 1-jétől2008. március 31-ig tartott.

2. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1. Érintett termék

(9)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti eljárásban vizsgált termékkel: az Indiából származó, az ex 8545 11 00 KN-kód alá sorolt, elektromos kemencékben használatos, legalább 1,65 g/cm3 látszólagos sűrűségű és legfeljebb 6,0 μΩ.m elektromos ellenállású grafitelektródák, valamint az ex 8545 90 90 KN-kód alá sorolt, az ilyen elektródákhoz használt érintkezők alkotják, együtt vagy külön importálva.

2.2. Hasonló termék

(10)	A jelenlegi felülvizsgálat megmutatta, hogy a HEG által előállított és az indiai piacon értékesített grafitelektróda-rendszerek hasonlóak a közösségi piacra exportált rendszerekhez, és ezért az érintett termékhez hasonló terméknek tekinthetők.

3. A DÖMPING

3.1. A rendes érték

(11)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a Bizottság először megvizsgálta, hogy az érintett termék független fogyasztóknak történő hazai eladásai reprezentatívak-e, azaz az ilyen eladások teljes mennyisége egyenlő vagy nagyobb volt-e a Közösségbe irányuló megfelelő exporteladások teljes mennyiségének 5 százalékánál. A vizsgálat a HEG hazai eladásait a vizsgálati időszak alatt reprezentatívnak találta.

(12)	A Bizottság ezt követően meghatározta azokat az e vállalat által a belföldi piacon értékesített terméktípusokat, melyek azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak a Közösségbe szánt exportra eladott termékfajtákkal.

(13)	Egy terméktípus belföldi értékesítését akkor tekintették kellően reprezentatívnak, ha a vizsgálati időszak folyamán a független vevők számára a belföldi piacon értékesített terméktípus mennyisége a közösségi exportra eladott hasonló terméktípus teljes mennyiségének legalább 5 %-a volt.

(14)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a belföldön reprezentatív mennyiségben értékesített grafitelektróda-rendszerek egyes típusainak belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítésnek tekinthető-e. Ehhez minden egyes exportált terméktípusra vonatkozóan meghatározták a vizsgálati időszak alatt a független fogyasztók számára történt nyereséges belföldi értékesítések arányát.

(15)	A belföldön reprezentatív mennyiségben értékesített azon grafitelektróda-rendszer típusok esetében, amikor a teljes belföldi értékesítés több mint 80 %-ban nyereséges volt, a rendes értéket ezért a vizsgálati időszak alatt lezajlott összes tranzakció tényleges belföldi ára alapján állapították meg.

(16)	Az összes egyéb exportált és a hazai piacon szintén értékesített típus esetében, amikor az értékesítés kevesebb mint 80 %-ban volt nyereséges, a rendes értéket a vizsgálati időszak alatt lezajlott nyereséges tranzakciók belföldi ára alapján állapították meg.

(17)	Abban az esetben, amikor valamely terméktípus belföldi árát nem lehetett felhasználni a rendes érték meghatározásához, más módszert kellett alkalmazni. Az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében ekkor a Bizottság számtanilag képzett rendes értéket alkalmazott, a következők szerint.

(18)	A rendes érték kiszámítása úgy történt, hogy az egyes exportőrök által exportált terméktípusok előállítási költségeihez értékesítési, általános és adminisztratív költségeket, valamint egy ésszerű haszonkulcsot adtak hozzá.

(19)

Az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket és a nyereséget minden esetben az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésében meghatározott módszerekkel állapították meg. Ebből a célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a belföldi piacon az egyes érintett exportáló gyártóknál felmerülő értékesítési, általános és adminisztratív költségek és az exportáló gyártó által a hasonló termék hazai piacon való eladása során elért nyereség megbízható adatoknak minősülnek-e, és ez esetben úgy ítélte meg, hogy az említett adatok felhasználhatók a normál érték kiszámításához.

3.2. Exportár

(20)	A HEG minden esetben közvetlenül közösségi független vásárlóknak exportálta az érintett terméket, ezért az exportárat az érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg, az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

3.3. Összehasonlítás

(21)

A rendes érték és az exportár összehasonlítását a gyártelepi alapon, azonos kereskedelmi szinten végezték. A méltányos összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát bizonyítottan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. Ennek alapján – megfelelő és indokolt esetben – kiigazították a kedvezményekben, a szállítási, biztosítási, kezelési, csomagolási és hitelköltségekben, valamint az importvámokban mutatkozó különbségeket.

3.4. Dömpingkülönbözet

(22)	Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban árutípusonként összehasonlították a rendes érték súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusa exportárának súlyozott átlagával.

(23)	A HEG esetében a nettó, közösségi határparitáson számított ár százalékában kifejezett, vámfizetés előtti dömpingkülönbözetről megállapították, hogy de minimis mértékű az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdése értelmében.

4. A MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK TARTÓS JELLEGE

(24)	Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban megvizsgálták azt is, hogy a megváltozott körülmények indokoltan tartósnak tekinthetők-e.

(25)	Noha a vállalat előállítási költsége az eredeti eljárás óta nem csökkent jelentősen, az érintett termék exportára nagymértékben emelkedett a felülvizsgálati időszak során, és ezzel az eredeti vizsgálat következtetései érvénytelenné váltak.

(26)	A felülvizsgálati időszak utáni periódusra vonatkozó legújabb elérhető adatok szerint a HEG importárai magasak és egyben stabilak maradtak, ezzel is megerősítve azt, hogy a vállalat a felülvizsgálati időszak után sem folytatott dömpinget.

(27)	Azt is megállapították, hogy a felülvizsgálati időszakban a HEG exportjai a közösségi piacon kívüli piacokra az indiai belföldi piac árainál magasabb árakon történtek.

(28)	Ennek megfelelően a felülvizsgálati időszakra vonatkozó következtetések tartósnak tekinthetők.

5. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(29)

A fenti megállapítások szerint a HEG a felülvizsgálati időszak alatt minimális mértékű dömpinget folytatott. Meg kell azonban jegyezni, hogy míg az érintett vállalat számára az eredeti eljárásban megállapított dömpingkülönbözet 22,4 % volt, a jelenleg e vállalatra hatályos dömpingellenes vám 0 % (4). Ez abból következik, hogy az érintett termék importjára egyidejűleg kiegyenlítő vámok is fennállnak. Ilyen körülmények között a de minimis dömpingre vonatkozó megállapításnak nincs közvetlen hatása a jelenleg hatályos intézkedések mértékére (5).

6. KÖZZÉTÉTEL

(30)	Az érdekelt feleket tájékoztatták a vizsgálatban felmerült alapvető tényekről, megállapításokról és következtetésekről, és lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek. Nem érkezett észrevétel,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az Indiából származó egyes grafitelektróda-rendszerek behozatalára megállapított dömpingellenes vám kivetésére vonatkozó, a 384/96/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdése alapján indított részleges időszaki felülvizsgálat a jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedés mértékének megváltoztatása nélkül lezárul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. ERLANDSSON

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

(2) HL L 295., 2004.9.18., 10. o.

(3) HL C 164., 2008.6.27., 15. o.

(4) Lásd az 1629/2004/EK rendelet (30) preambulumbekezdését.

(5) HL L 295., 2004.9.18., 4. o.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

2009.7.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/24

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. március 24.)

a C 52/07 (korábbi NN 64/07) számú, a Spanyolország által a textil- és ruházati ipart támogató terv javára nyújtott intézkedésekről

(az értesítés a C(2009) 2017. számú dokumentummal történt)

(Csak a spanyol nyelvű szöveg hiteles.)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/553/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felhívták az érdekelt feleket, hogy az említett rendelkezéseknek megfelelően nyújtsák be észrevételeiket (1), és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

(1)	A Bizottsághoz 2006. július 5-én panasz érkezett egy Spanyolország által a textilipar támogatására létrehozott programmal („Plan de Apoyo al sector textil y de la confección”, a továbbiakban: textilipari terv) kapcsolatosan.

(2)	A Bizottság 2006. augusztus 1-jei levelében felkérte a spanyol hatóságokat, hogy nyújtsanak be minden, az említett textilipari tervre vonatkozó szükséges információt, amelyre Spanyolország 2006. szeptember 29-én kelt és 2006. október 2-án iktatott levelében válaszolt.

(3)

A Bizottság 2007. november 13-án megindította a hivatalos vizsgálati eljárást. Ennek közzététele után a Bizottság 2008. február 22-én, illetve 2008. április 9-én észrevételeket kapott két harmadik érdekelt féltől, akik személyazonosságuk bizalmas kezelését kérték. A Bizottság 2008. április 18-i levelében pontosításokat kért, amelyre a spanyol hatóságok 2008. május 30-i levelükben válaszoltak. A Bizottság 2008. május 6-án továbbította a harmadik érdekelt felek észrevételeit a spanyol hatóságoknak, amelyekre ez utóbbiak 2008. június 12-i levelükben válaszoltak.

(4)	2008. szeptember 11-én a különböző spanyol minisztériumok és a Bizottság közötti találkozóra került sor. A spanyol hatóságok 2008. szeptember 17-i levelükben kiegészítő információkat nyújtottak be.

(5)	A Bizottság 2008. október 3-án és 2009. február 19-én elektronikus levél útján kiegészítő információkat kért, amelyre a spanyol hatóságok 2008. október 21-én és 2009. február 20-án válaszoltak.

2. A KEDVEZMÉNYEZETT ÉS A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA

2.1. A spanyol textilipari terv célkitűzései

(6)

A textilipari terv célja, hogy segítsen a textiliparban működő vállalkozásoknak a textilkereskedelem teljes liberalizációjához való alkalmazkodásban és versenyképességük fokozásában, ugyanakkor a lehető legtöbb vállalkozást és munkahelyet tartsa meg. Másrészt a terv célja az volt, hogy enyhítse a textil- és ruházati ipari termékek liberalizációja által a dolgozóknak és egész tevékenységi területeknek okozott negatív következményeket.

(7)

A terv a következőket foglalta magában: a vállalkozások javára nyújtott közvetlen támogatások (műszaki kutatás, innovatív projektek, exportösztönzés); különösen a képzésre és a munkaerő felvételre irányuló egyéb intézkedések, amelyeknek közvetett kedvezményezettjei a vállalkozások; valamint az ágazatban működő vállalkozások áthelyezése által érintett térségek újraiparosításának elősegítése.

2.2. A kedvezményezettek

(8)

A textilipari tervet valamennyi olyan textil- és ruházati ipari vállalkozásra alkalmazták, amelynek ipari tevékenységére a textil- és ruházati ipar általános kollektív szerződései vonatkoztak, illetve a gazdasági tevékenység nemzeti osztályozásának (NACE) 17., valamint 18.1. és 18.2. pontjában megtalálhatóak. A spanyol hatóságok által benyújtott adatok alapján az ágazatban 2001-ben 15 438 vállalkozás 211 831 dolgozót foglalkoztatott; 2007-ben 11 554 vállalkozásnak 140 541 alkalmazottja, 2008-ban pedig már csak 127 354 alkalmazottja volt. Ez 2001 és 2007 között a vállalkozások számának 25 %-os csökkenését mutatja, amelynek oka az ágazat globalizációja.

(9)	A spanyol textil- és ruházati ipar vállalkozásainak 75 %-a 10-nél kevesebb alkalmazottat, 35 %-a pedig 1–2 személyt foglalkoztat.

2.3. Az intézkedések

(10)	A Bizottság a következő intézkedésekkel kapcsolatban indította meg a hivatalos vizsgálati eljárást:

1. Műszaki kutatást támogató program a textil- és ruházati iparban

(11)

Ezen egyedi intézkedés célja az volt, hogy előmozdítsa azokat az ipari és technológiai fejlesztési projekteket, amelyek növelik a vállalkozások technológiai kapacitását és ösztönzik a textil- és ruházati ipari vállalkozások, illetve a kutatásban érintett más szervezetek közötti kutatás-fejlesztési (K+F) együttműködést, továbbá az eredmények terjesztését.

(12)

Az ezen intézkedés alapján támogatható projektek a következők voltak: K+F projektek, tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba való beruházás kizárólag kis- és középvállalkozások számára azzal a céllal, hogy a fejlett technológiákat beépítsék a termelési folyamataikba, a K+F munka eredményeit terjesztő projektek, valamint a vállalkozások közötti együttműködés kialakítására és fejlesztésére irányuló projektek.

(13)

A spanyol hatóságok szerint ez a program a már jóváhagyott N 415/2004 számú támogatási programon (2) alapult. A program célja a műszaki kutatás támogatása volt a textil- és ruházati iparban. Költségvetése 2005–2007 között támogatás formájában 12,5 millió EUR, továbbá kamatmentes kölcsön formájában 51 millió EUR volt, amelyet 12 év alatt kellett visszafizetni 2 éves türelmi idő mellett.

2. A textilipar strukturális változásai által érintett területek újraiparosítási programja

(14)

Ez az intézkedés a strukturális változások által érintett területek újraiparosításának támogatására irányult. A következő projektek minősültek támogathatónak:

a)	műszaki és ipari infrastruktúrába történő beruházás;

b)	új ipari tevékenységek indítása;

c)	innovatív vállalkozások technológiai társulása, például tudományos és ipari parkok, innovációs és technológiai központok, európai innovációs és technológiai központok, fejlesztési ügynökségek, valamint technológia-transzferrel foglalkozó testületek formájában;

d)	több vállalkozás erőfeszítései a helyi gazdaság élénkítésére;

e)	a technológiai folyamatokat magukban foglaló meghatározott ágazatokban lévő vállalkozások fejlesztése;

f)	újszerű ágazatok létrehozása és bővítése.

(15)

A finanszírozás alapja 2006–2008 között egy 11,1 millió EUR összegű támogatás és egy 155,2 millió EUR összegű kamatmentes visszatérítendő kölcsön volt, 15 éves törlesztéssel 5 év türelmi idő mellett. A spanyol hatóságok jelezték, hogy az intézkedés a már jóváhagyott N 101/2005 számú támogatási programon (3) alapult.

3. Az Empresa Nacional de Innovación S.A. (ENISA (4) ) által a kkv-k korszerűsítése érdekében nyújtott speciális hitelek

(16)

Az intézkedés a tőkeapporttal megegyező kedvezményes hiteleket nyújtott a kkv-k termékeinek, folyamatainak és irányításának korszerűsítéséhez, valamint új technológiai vállalkozások alapításához a strukturális változások által érintett területeken. A gazdaságilag és pénzügyileg stabil kkv-k minősültek támogathatónak; a nagyvállalkozásokat és a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat az intézkedésből kizárták. A kiválasztott projektek számára az ENISA 0,5 %-os kamattámogatást nyújtott. A fix kamatláb 1 éves Euribor 0,25 százalékpont volt a 4–8 éves törlesztésű és 2–6 év türelmi idejű hitelek esetében. A maximális támogatás vállalkozásonként 30 000 EUR volt.

(17)	2006–2008 között az ENISA számára juttatott költségvetés 4,07 millió EUR-t tett ki. A tervek szerint a támogatási elem (50 bázispontos kamattámogatás) a 200 000 EUR-s küszöbérték alatt maradt (5).

4. Az ICO által nyújtott kedvezményes kamatozású hitelek

(18)

Ezen intézkedés keretében a vállalkozások innovatív termelőberuházásokhoz nyújtott kedvezményes kamatozású hitelekben részesültek. Ezek a hitelek az Ipari, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium és – 2006. szeptember 5-től – az Instituto de Crédito Oficial (ICO) állami finanszírozási szervezet közötti megállapodáson alapultak. Az ICO az érintett kereskedelmi bankok közötti közvetítőként lépett fel, az Ipari, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium pedig a kedvezményes kamatokat finanszírozta. A finanszírozási feltételek a következők voltak:

a)	a beruházás 70 %-áig, héa nélkül, legfeljebb az uniós állami támogatási küszöbértékekig,

b)	új eszközökre korlátozott beruházások,

c)	a beruházást az ügylet aláírásától számított két éven belül meg kellett valósítani (az ICO-nak benyújtott, indokolással alátámasztott kérelem alapján kivételes esetekben három éven belül),

d)	a kedvezményezett választhatott a következők közül: ötéves törlesztés türelmi idő nélkül, hétéves törlesztés kétéves türelmi idővel, illetve tíz éves törlesztés kétéves türelmi idővel,

a hitelintézet választhatott a hatéves Euribor plusz 0,75 % és a hat hónapos Euribor plusz 0,50 % kamatláb között, ha az ügylethez egy kölcsönös garanciatársaság garanciát nyújtott. A hitelintézet nem részesülhetett jutalékban, előtörlesztéskor pedig fix kamatláb esetében 1 %-os büntetést kellett fizetni. Az ügyletet a részt vevő bankok és takarékpénztárak bonyolították le,

f)	a végső kedvezményezett vállalkozás Euribor mínusz 0,5 % kamatot fizetett,

g)	annak megkönnyítése érdekében, hogy a vállalkozások megkapják a garanciát, a regionális kölcsönös garanciamechanizmusok által nyújtott garancia költségeinek 67 %-át a Compañía Española de Reafianzamiento S.A. (CERSA) refinanszírozta,

h)	az Ipari, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium általában 1,25 %-os éves kamatot vagy legfeljebb 1 %-os kamatot nyújtott, ha egy kölcsönös garanciatársaság garanciát nyújtott.

A kedvezményezettek közül kizárták azokat a vállalkozásokat vagy vállalatcsoportokat, amelyek főleg forgalmazással foglalkoztak. Az intézkedés tervezett költségvetése 450 millió EUR volt.

5. Spanyol termékek exportjának ösztönzése (ICEX)

(19)

Az Instituto Español de Comercio Exterior (ICEX) különböző támogatási intézkedéseket hajtott végre a textilipari terv keretében:

a)	informatikai infrastruktúrák – így például internetes portálok – létrehozása,

b)	vállalkozások számára vásárokon való közös részvételük érdekében nyújtott szolgáltatások,

c)	olyan cégek exportlehetőségeivel kapcsolatos tanácsadás, amelyek még nem exportáltak.

(20)

Az intézkedéseket a következő különféle kezdeményezések keretében hajtották végre: Plan Global de la Moda, Plan Hábitat de España, hivatalos standok, ágazati tervek, export konzorciumok, külföldi üzleti tevékenységre vonatkozó programok, spanyol márkák népszerűsítésére irányuló programok, exporttevékenységet támogató programok, vásárokon való részvételhez nyújtott támogatás, képviselői találkozók, üzleti kiküldetések, befektetési fórumok és vállalati együttműködés, ügynökségi adatbázisok létrehozása és frissítése, kommunikációs és reklámkampányok.

6. Továbbképzés

(21)	Ezen intézkedés célja az volt, hogy képzést biztosítanak a spanyol textil- és ruházati ipar dolgozói számára képességeik fejlesztése érdekében, ezáltal növeljék a vállalkozás versenyképességét és lépést tartsanak a modernizációval.

(22)

A nemzeti jogszabályokkal (6) összhangban speciális képzési programjaik finanszírozása érdekében a vállalkozások az előző évben a Tesorería Central de la Seguridad Social számára befizetett hozzájárulásuk egy részét felhasználhatták speciális képzési programokra, amelyet levontak a folyó társadalombiztosítási hozzájárulásból. A textil- és ruházati iparban néhány százalékos mutató emelkedett:

—	az 1 vagy 2 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében: a hozzájárulás 100 %-a vagy 420 EUR (az általános intézkedésben 420 EUR),

—	a 3–5 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében: a hozzájárulás 100 %-a vagy 600 EUR (az általános intézkedésben 420 EUR),

—	a 6–9 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében: a hozzájárulás 100 %-a vagy 720 EUR (az általános intézkedésben az egyetlen követelmény a hozzájárulás 100 %-a volt),

—	a 10–49 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében: a hozzájárulás 100 %-a (75 % helyett),

—	az 50–249 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében: a hozzájárulás 80 %-a (60 % helyett),

—	a 250 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében: a hozzájárulás 60 %-a (50 % helyett).

(23)	Ezenfelül a képzés miatt kiesett munkaórák kompenzálása érdekében a vállalkozások egy 5 %-os kiegészítő hitelben részesültek.

(24)

Annak érdekében, hogy ezen intézkedésekből részesülhessenek, a vállalkozásoknak olyan szakmai átképzési tervet kellett benyújtaniuk az állami foglalkoztatási szolgálathoz, amely a termelési folyamatban bekövetkező változásokkal, az új szervezeti felépítés bevezetésével, az új gépek használatához szükséges képzésekkel, valamint az elbocsátott dolgozók átképzésével kapcsolatos információkat tartalmazott. Egy külön dokumentumban a vállalkozásnak fel kellett sorolnia a termelékenységgel és a munkahelyek megőrzésével kapcsolatos célkitűzéseket, valamint a beruházási összeget és a saját hozzájárulását. Emellett az átképzési tervet jóvá kellett hagynia az ágazati vegyes bizottságnak (50 % vállalati képviselő, 50 % textilipari szakszervezeti képviselő).

7. Az idősebb munkavállalók állásának megőrzése

(25)

Az általános spanyol jogszabályok értelmében az a vállalkozás, amely 60 évesnél idősebb alkalmazottat foglalkoztat, társadalombiztosítási hozzájárulása tekintetében 50 %-os kedvezményre jogosult. A textilipari tervben ezt a korhatárt a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező, a vállalkozásnál legalább öt éve dolgozó munkavállalók esetében 55 évre csökkentették.

8. A társadalombiztosításnak teljesített halasztott fizetésekhez kapcsolódó garancia alóli mentesség

(26)

A társadalombiztosításról szóló általános spanyol jogszabályok (a 2004. június 11-i 1415/2004 királyi rendelet 33. cikkének (4) bekezdése) lehetővé teszik a társadalombiztosítás felé fennálló hátralék halasztását és részletfizetését meghatározott feltételek teljesülése esetén, ideértve a társadalombiztosítási hátralékok fedezésére nyújtott garanciákat is. E jogszabály végrehajtási rendelkezései (7) azonban lehetővé tették a spanyol hatóságok számára, hogy „rendkívüli körülmények esetén” garancia alóli mentességet engedélyezzenek a társadalombiztosítási hátralékok tekintetében.

2.4. A támogatási program jogalapja

(27)	Az 1. intézkedés ((10)–(13) preambulumbekezdés) jogalapja a február 4-i ITC/217/2005 rendelet (8), amely az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeleten (9) alapul.

(28)

A 2. intézkedés ((14) és (15) preambulumbekezdés) a C(2005) 1523 bizottsági határozattal korábban jóváhagyott N 101/2005 számú támogatási intézkedésen (lásd a (15) preambulumbekezdést), valamint a regionális beruházáshoz nyújtott támogatási program keretében az XR/70/2007 számú támogatási intézkedésen alapult (10).

(29)	A 3. intézkedés ((16) és (17) preambulumbekezdés) jogalapja a 2005. december 29-i 30/2005 törvény (11).

(30)	A 4. intézkedés ((18) perambulumbekezdés) jogalapja az említett 30/2005 törvény 21. kiegészítő rendelkezése (az „Instituto de Crédito Oficial” fellépése a textil-, cipő-, bútor- és játékiparban működő vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök vonatkozásában).

(31)	Az 5. intézkedés ((19) és (20) preambulumbekezdés) a 2003. november 17-i 38/2003 törvény 14. cikke (1) bekezdésének d) pontján, illetve 17. cikke (3) bekezdésének m) pontján alapult.

(32)	A 6. intézkedést ((21)–(24) preambulumbekezdés) a 2003. augusztus 1-jei 1046/2003 királyi rendelet és a 2004. február 13-i TAS/500/2004 rendelet szabályozza.

(33)	A 7. intézkedésre ((25) preambulumbekezdés) vonatkozó általános rendelkezés a 2006. június 9-i 5/2006 királyi rendeletben található.

(34)	A 8. intézkedésre ((26) preambulumbekezdés) a 2004. június 11-i 1415/2004 királyi rendelet 33. cikkének (4) bekezdése vonatkozik.

2.5. A támogatási program időtartama

(35)

Úgy tűnik, hogy a textilipari tervet 2006 júniusában írták alá és 2008. december 31-ig alkalmazták. A spanyol hatóságok által 2008. szeptember 17-én benyújtott információk szerint nem tervezik meghosszabbítani a textilipari tervet (amint azt maga a terv I.2. cikke említi). Az 1. intézkedést azonban 2005-től 2007-ig alkalmazták.

3. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKAI

(36)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló, 2007. november 13-i határozatában (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) aggályait fejezte ki az intézkedések közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, és a textilipari terv keretében hozott különféle intézkedések lehetséges indokolatlan halmozódására utalt:

Az 1. intézkedést illetően az N 415/2004 számú támogatási programot csak 2007-ig alkalmazták, míg a textilipari tervet 2008-ig. A spanyol hatóságoknak meg kellett magyarázniuk, hogy a műszaki kutatással kapcsolatban tervezett intézkedések hogyan teljesítik az N 415/2004 számú támogatási program feltételeit;

b)	A 2. intézkedés vonatkozásában a Bizottságnak aggályai voltak, hogy az intézkedés hogyan teljesíti a regionális támogatásról szóló csoportmentesítési rendelet (12) feltételeit;

c)	A 3. intézkedés tekintetében nem volt egyértelmű a Bizottság számára, hogy a spanyol hatóságok hogyan tartják majd be a de minimis rendeletet;

d)	A Bizottság attól tartott, hogy a de minimis 4. intézkedés ugyanazon támogatható költségek esetében indokolatlanul halmozódhat más típusú támogatásokkal;

e)	Az 5. intézkedést illetően a spanyol hatóságok által benyújtott tájékoztatás nem volt elegendő annak értékelésére, hogy a szóban forgó intézkedés összeegyeztethető-e a kis- és középvállalkozások csoportmentesítési rendeletével (13);

f)	Nem adták meg a 6. és a 7. intézkedés jogalapját;

g)	A 8. intézkedés tekintetében a Bizottság nem volt biztos abban, hogy az intézkedés nem volt-e diszkriminatív és nem kellett-e előzetesen bejelenteni a Bizottságnak.

4. SPANYOLORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

(37)	A spanyol hatóságok szerint az eljárás megindításáról szóló határozat ellentétben áll az Italgrani II ügy ítélkezési gyakorlatával (14).

1. intézkedés

(38)

A spanyol hatóságok szerint a nagyvállalkozásoknak nyújtott N 415/2004 számú intézkedés, amelynek támogatási programja 2007. december 31-én járt le – amint azt a korábbi levelezésben említették –, ugyanúgy alkalmazandó volt, mint a már korábban jóváhagyott XS 50/2005 számú (15), amely a kkv-kat célozta meg és amely 2007. június 30-án járt le.

(39)

A ténylegesen felhasznált költségvetés 14,24 millió EUR támogatást és 36,72 millió EUR kamatmentes, 12 éves törlesztésű, visszafizetendő kölcsönt tartalmazott. A spanyol hatóságok 2008. október 21-én megismételték, hogy betartják a támogatási program feltételeit, és megerősítették, hogy az N 415/2004 számú támogatási programot nem alkalmazták és nem is fogják alkalmazni 2007. december 31-e után, valamint hogy az XS 50/2005 számú támogatási programot nem alkalmazták és nem is fogják alkalmazni 2008. június 30-a után.

2. intézkedés

(40)

A spanyol hatóságok szerint az N 101/2005 számú támogatási program lejárt, amint az 1628/2006/EK rendelet (16) hatályba lépett. Ezt követően a spanyol hatóságok bejelentették az N 430/2006 számú támogatási programot, amelyet 2007. január 26-án visszavontak. A spanyol hatóságok által 2008. május 30-án benyújtott információkkal megegyezően azóta az intézkedések az XR/70/2007 számú programon (17) alapultak. Az ITC/1014/2005 rendelet (4) bekezdése és az ITC/643/2007 (3) bekezdése által módosított ITC/3098/2006 rendelet (4) bekezdése szerint az N 101/2005 számú és az XR/70/2007 számú támogatási program keretében a szintetikusszál-ipar nem volt támogatható.

(41)

Másrészt a spanyol hatóságok megerősítették, hogy az intézkedés induló beruházásnak minősülhetett, amint azt a 2007. október 2-i ITC/643/2007 rendelet által módosított ITC/3098/2006 rendelet (18) is tartalmazza. A kedvezményezetteknek az ITC/643/2007 rendelet (4) bekezdésében szereplő leírása megfelelt az induló beruházás a regionális állami támogatásról szóló iránymutatásban (19) és az 1628/2006/EK rendeletben szereplő meghatározásának.

(42)	A felhasznált költségvetés 10,97 millió EUR támogatást és 150,8 millió EUR visszafizetendő kölcsönt tartalmazott.

3. intézkedés

(43)

A spanyol hatóságok megerősítették, hogy a kedvezményezettek kizárólag kkv-k voltak. A támogatás vállalatonkénti legfeljebb 30 000 EUR-s becsült összegét a legfeljebb 1 000 000 EUR-s hitel alapján számították ki. Az intézkedésből 2006. január 1. és 2008. január 13. között tíz vállalkozás részesült, 23 további vállalkozást pedig elutasítottak. A 0,5 százalékpontos kamattámogatást nem kapták meg.

(44)

A spanyol hatóságok 2008. május 30-án és a 2008. szeptember 11-i megbeszélés alkalmával hangsúlyozták, hogy a finanszírozás, amelyből azonban a nagyvállalkozásokat és a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat kizárták, a szokásos piaci feltételekkel történt. A spanyol hatóságok 2008. október 21-én kelt levelükben ezt írásban megerősítették és vállalták, hogy a textilipari terv lejáratáig nem alkalmazzák ezt az intézkedést.

4. intézkedés

(45)

Ezen intézkedés jogalapja a de minimis rendelet volt. A hitel maximális összegét kedvezményezettenként 2,3 millió EUR-ban határozták meg. A de minimis küszöbértékeket végig betartották. Az említett összegek nem halmozódhattak más támogatásokkal, ha ezáltal túllépték volna a megengedett de minimis küszöbértéket. Ennek megfelelően minden kedvezményezettnek éves bejelentési űrlapot kellett kitöltenie. Az ICO összeállította az intézkedés éves nyilvántartását, amelyet elküldött a vele együttműködő hitelintézeteknek.

(46)

2008 szeptemberéig a 450 millió EUR-ból 54,79 millió EUR-t használtak fel. A hitelek összege legfeljebb 2,3 millió EUR volt. A kamatláb 5,59 % és 4,94 % között mozgott, míg az európai referencia-kamatláb Spanyolország számára 5,19 % volt. A spanyol hatóságok megerősítették, hogy 2008. július 1-jétől alkalmazták a referencia-kamatlábakról szóló új közleményt (20). A spanyol hatóságok szerint az együttműködő finanszírozási szervezetek meghatározták a referencia-kamatlábhoz hozzáadandó különbözetet. A Banco de España által nyújtott adatok alapján az ICO továbbá tájékoztatta őket a Spanyolországban alkalmazott átlagos különbözetről.

(47)	A spanyol hatóságok 2008. október 21-én mutatták be a 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban odaítélt de minimis támogatások összefoglalóját a megfelelő nyilatkozatokkal együtt. A spanyol hatóságok vállalták, hogy a jövőben betartják a de minimis rendeletet.

5. intézkedés

(48)

A szóban forgó intézkedések olyan általános intézkedések voltak, amelyek valamennyi ágazatra vonatkoztak. A támogatott tevékenységek hasonlóak voltak a kkv-król szóló rendelet 5. cikkében említettekhez. Nagyon nehéz volt kiszámítani a támogatás összegét, mert az intézkedést időszakosan, közvetetten és pontatlanul alkalmazták.

(49)	2006–2008 között 7,5 millió EUR-t használtak fel. A spanyol hatóságok jelezték, hogy az intézkedésre, amelyből nagyvállalkozások is részesültek, a de minimis rendelet vonatkozott.

(50)

A de minimis rendelet alkalmazását illetően a spanyol hatóságok megmagyarázták, hogy a 2003. november 17-i 38/2003 törvény 14. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján az ICEX minden egyes kedvezményezettől a támogatható költségek alapján kapott támogatásról szóló nyilatkozatot kért. A kedvezményezettek kötelesek voltak tájékoztatni az ICEX-et a jövőbeni támogatásokról. A 17. cikk (3) bekezdése m) pontjának megfelelően az ICEX-nek ellenőriznie kell az ugyanezen támogatható költségek alapján kapott további támogatások összeegyeztethetőségét. A spanyol hatóságok táblázatot nyújtottak be, amely alátámasztotta azt, hogy az ICO és az ICEX által 2006–2008 között a textil- és ruházati iparban nyújtott de minimis támogatás a három pénzügyi év alatt nem haladta meg a vállalatonkénti 200 000 EUR-s küszöbértéket.

6. intézkedés

(51)

Az intézkedés általános jellegű volt, noha elsődlegesen a kkv-k támogatására irányult. Ezért csak a kevesebb mint öt alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások kaphattak az előző évben a társadalombiztosítási alapnak fizetett összegeket meghaladó összeget. A többi kedvezményezett a folyó pénzügyi évben speciális képzési célokra befizetett hozzájárulásnak csak egy részét kaphatta vissza. A spanyol hatóságok szerint a támogatási intenzitás a kkv-k esetében körülbelül 11,3 %, a nagyvállalkozások esetében pedig 20 % volt. Az előzetes éves költségvetés 50 000 EUR-t tett ki.

(52)	2008. január 13-ig csak egy vállalkozást választottak ki az intézkedés kapcsán. A spanyol hatóságok megerősítették, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásnak (21) megfelelően a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat kizárták ebből a támogatási programból.

7. intézkedés

(53)

A spanyol hatóságok hangsúlyozták, hogy a vállalkozások csak akkor részesülhettek az intézkedésből, ha 55 évesnél idősebb alkalmazottaikat legalább 5 éve foglalkoztatták a vállalkozásnál, ami a támogatható vállalkozások számát mintegy 50 %-kal csökkentette. A kedvezményezettek főként nők voltak (53 %), 76 %-uk nagyon alacsony szakképesítéssel és képzéssel rendelkezett, ami megnehezítette, hogy számukra más munkalehetőséget találjanak.

(54)	A spanyol hatóságok hangsúlyozták, hogy a Szerződés 137. cikkének (1) bekezdése, illetve 4. cikke társadalombiztosítási kérdésekben önállóságot biztosít a tagállamoknak.

(55)

2008. január 1-jéig2 015 vállalkozás 6 313 munkavállalója részesült a támogatási programból, ami az ágazati munkavállalók 4,5 %-át és az ágazati vállalkozások 16,6 %-át jelenti. Csak egy munkavállaló vonatkozásában a vállalkozások 56 %-a, 2, 3 vagy 4 munkavállaló vonatkozásában a vállalkozások 30 %-a, 5–30 munkavállaló vonatkozásában pedig a vállalkozások 13 %-a részesült az intézkedésből; több mint 30 munkavállaló vonatkozásában ez az arány csak 1 % volt. 1 428 vállalkozás kapott 500 EUR-nál kevesebb kamattámogatást. Az intézkedés tervezett éves költségvetése 15 millió EUR volt. Az 55–58 éves munkavállalókra jutó átlagos támogatás havi 151 EUR volt, ami a munkaerő-költségek 8,3 %-os intenzitásának felel meg. Az 59 éves munkavállalók esetében a havi támogatás 44 EUR-ra csökkent, ez a munkaerő-költségek 2,6 %-át jelenti. Az ágazatban csupán a munkavállalók 5,2 %-a volt jogosult erre az intézkedésre. Az átlagos hatás a vállalkozások számára munkaerő-költségeik 0,3 %-a volt.

(56)

Elnevezése ellenére az intézkedés nem a foglalkoztatás megőrzésére, hanem a korkedvezményes nyugdíjazás alternatívájának megteremtésére irányult. A spanyol hatóságok szerint továbbá a havi 151 EUR-s összeg nem nyújtott elegendő ösztönzést arra, hogy megtartsák a munkavállalót ahelyett, hogy ugyanazt a munkavállalót bejelentés nélkül szerződéssel foglalkoztatnák.

(57)

Az intézkedést alkalmazni lehetett a szintetikusszál-iparra, ha a vállalkozás fő tevékenységét a textiliparban végezte, valamint ha nem a vegyipar, hanem a textil- és ruházati ipar kollektív tárgyalásán vett részt. Következésképpen annak lehetősége, hogy az említett szintetikusszál-gyártók az intézkedésből haszonra tettek szert, nem volt jelentős.

8. intézkedés

(58)	A spanyol hatóságok 2008. szeptember 17-i levelükben megerősítették, hogy általános jellegű támogatásról van szó, és hogy a textilipari terv keretében a textilipari vállalkozások semmilyen járulékfizetési halasztásban nem részesültek.

(59)	A spanyol hatóságok 2008. október 21-én vállalták, hogy abban a valószínűtlen helyzetben, ha egy textil- vagy ruházati ipari vállalkozás halasztott járulékfizetéshez kapcsolódó garancia-mentességet kérne, a kérelmet az általános jogszabályok és nem a textilipari terv alapján bírálnák el.

(60)	Végül a spanyol hatóságok vállalták, hogy betartják a de minimis intézkedések halmozódására vonatkozó közösségi szabályozást.

5. HARMADIK FELEK ÉSZREVÉTELEI

(61)	A Bizottság két féltől kapott észrevételeket, akik személyazonosságuk bizalmas kezelését kérték.

(62)

Az első észrevételek elutasították a textiliparnak nyújtott állami támogatást, mivel az torzítja a versenyt. Támogatták a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban képviselt irányt, és kiemelték, hogy a textilipari terv nem határozott meg korlátozásokat azon kedvezmények vonatkozásában, amelyet az egyes vállalkozások kaphattak. A spanyol hatóságok által benyújtott indokolások nem voltak elegendőek. A K+F támogatás hasznos volt, de a kkv-kra kellett volna korlátozni. Az immateriális javakra nyújtott támogatást azonban elutasították, mivel azzal könnyen vissza lehetett élni. A textiliparban elbocsátott alkalmazottak képzésére vonatkozó intézkedések továbbá kedvezőek voltak, viszont a társadalombiztosítási hozzájárulások 80 %-os csökkentése az alkalmazottak szempontjából csupán közvetett hatással bírt és nem volt elfogadható. Ha a textilipari vállalkozások más ágazatokhoz képest több előnyben részesültek volna a társadalombiztosítási hátralékok részletfizetése tekintetében, az jogtalan állami támogatásnak minősülne.

(63)	A többi észrevétel a Geotexan által a spanyol piacon alkalmazott rendkívül alacsony árra vonatkozott, ami a spanyol textilipari terv alkalmazásából adódhat.

6. SPANYOLORSZÁG HARMADIK FELEK ÉSZREVÉTELEIRE ADOTT VÁLASZAI

(64)

A spanyol hatóságok úgy érveltek, hogy a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban nem minősítette állami támogatásnak az intézkedéseket, hanem csak utalt annak lehetőségére. Spanyolország emellett azt a választ adta, hogy a képzésre nyújtott kedvezmény az 50–249 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében nem 80 %-os, hanem 20 %-os növekedést jelentett. Az intenzitás megfelelt az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet (22) 4. cikkében meghatározott korlátoknak. Továbbá a képzéshez nyújtott támogatást a munkavállaló kapta, aki maradhatott a vállalkozásnál vagy fejleszthette képességeit, hogy új munkát találjon.

(65)

A spanyol hatóságok szerint a második észrevételt későn nyújtották be és semmilyen bizonyítékot nem tartalmazott. A textilipar terv célkitűzése az volt, hogy az ágazati vállalkozások alkalmazkodjanak a piaci liberalizációhoz, és nem valamely egyedi vállalkozás helyzetének javítására irányult. A konkrét példát tekintve a „Geotexan” vállalkozást 2004-ben alapították. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának fenntartására vonatkozó támogathatósági kritériumok szerint e munkavállalóknak legalább 5 éve kellett a vállalkozásnál dolgozni, ami ebben az esetben nem volt lehetséges. Nincs arra vonatkozó dokumentációs bizonyíték, hogy a Geotexan részesült volna a képzéshez nyújtott támogatási intézkedésből. Mindenesetre 970 EUR-s éves kedvezményt kapott, ami valószínűleg nem meghatározó tényező az agresszív árpolitika kialakításában.

(66)	Összefoglalva, az észrevételek nem tartalmaztak semmilyen új jogi tényt vagy indokolást, és általános jelleggel kerültek bemutatásra bármilyen bizonyíték nélkül, ezért nem kell őket figyelembe venni.

7. ÉRTÉKELÉS

7.1. Az intézkedések állami támogatási jellege

(67)

A Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alapján a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(68)

A spanyol hatóságok szerint a 3. intézkedést nem alkalmazták: a 0,5 százalékpontos kamattámogatást nem ítélték oda és a finanszírozás a szokásos piaci feltételek szerint történt. A Bizottság tájékoztatást kért a spanyol hatóságoktól a tíz kedvezményezettnek ténylegesen nyújtott kamatlábakról. A spanyol hatóságok 2009. március 13-án válaszoltak. A kamatláb csak két esetben volt kisebb, mint a legalacsonyabb éves referencia-kamatláb (2007-ben egy 300 000 EUR-s és egy 100 000 EUR-s hitel 4,114 kamatlábbal, amikor a referencia-kamatláb 4,62 volt). A két számadat közötti kis különbségre tekintettel a Bizottságnak azt kell megállapítania, hogy az állami támogatás olyan kismértékű lett volna, hogy a de minimis küszöbérték alatt maradt volna. A spanyol hatóságok vállalták, hogy a textilipari terv lejáratáig nem alkalmazzák az intézkedést. A Bizottságnak ezért azt kell megállapítania, hogy a támogatási összeg a de minimis küszöbérték alatt maradt és nem minősül állami támogatásnak.

(69)

A 4. és 5. intézkedés vonatkozásában a spanyol hatóságok jelezték, hogy ezekre az intézkedésekre a de minimis támogatásokról szóló bizottsági rendelet vonatkozik, ezért nem minősülnek állami támogatásnak. A Bizottságnak ennek megfelelően meg kell vizsgálnia, hogy teljesítették-e a de minimis rendelet feltételeit.

(70)	A 4. intézkedést illetően a spanyol hatóságok bizonyítékokat mutattak be a de minimis rendeletnek való megfelelésre vonatkozóan, és vállalták, hogy a jövőben is teljesítik azt. Másrészt megerősítették, hogy 2008. július 1-je óta betartották a referencia-kamatlábakról szóló új bizottsági közleményt.

(71)

Az 5. intézkedés vonatkozásában a de minimis rendelet kizárta az exportösztönzésre irányuló támogatást. Általában az exporttámogatást az 1. cikk d) pontja hagyományosan a következőképpen határozza meg: „az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás, értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás”. Továbbá a de minimis rendelet (6) preambulumbekezdése kimondja, hogy „A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új, vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem jelentenek exporttámogatást”. Ezért ha vásárokon való közös részvételhez nyújtanak támogatást, arra a de minimis rendelet vonatkozik (23). A spanyol hatóságok 2008. május 30-i levelükben megerősítették: az intézkedés célja az volt, hogy nemzetközi vásárokon való részvételre ösztönözzék azokat a vállalkozásokat, amelyek eddig nem exportáltak, ami teljesíti a fenti feltételt. Az internetes portálokon keresztüli informatikai infrastruktúrák létrehozásához nyújtott támogatás nem minősül exporttámogatásnak, és ezért a de minimis rendelet hatálya alá tartozik. Végül a vállalkozások exportlehetőségeinek előmozdítását célzó tanácsadási szolgáltatásnyújtásra a de minimis rendelet vonatkozik, következésképpen nem tartozik az exporttámogatás meghatározása alá.

(72)

Mindazonáltal a Bizottságnak továbbra is aggályai voltak abban a tekintetben, hogy a spanyol hatóságok korábban teljesítették-e a de minimis rendeletet. A Bizottság ezért felkérte a spanyol hatóságokat, hogy a de minimis rendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően bizonyítsák be, hogy a 4. és 5. intézkedéssel kapcsolatban teljesítették a rendeletet. A Bizottság azt is kérte a spanyol hatóságoktól, hogy a de minimis rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően vállalják, hogy a jövőben betartják a rendeletet. Ez azt vonta maga után, hogy a három pénzügyi év alatt teljesítették a vállalkozásonkénti legfeljebb 200 000 EUR-s küszöbértéket, különösen ami a textilipari terv többi intézkedésével való halmozódás lehetőségét illeti ugyanazon támogatható költségek alapján. Amint azt a (47) preambulumbekezdés említi, a spanyol hatóságok bizonyítékokat mutattak be a de minimis rendeletnek való megfelelésre vonatkozóan, és vállalták, hogy a jövőben is teljesítik azt. Következésképpen a 4. és 5. intézkedés nem minősül állami támogatásnak.

(73)

A 8. intézkedés a spanyol jogszabályokban előirányzott általános támogatás, amit a spanyol hatóságok szerint a textilipari terv keretében soha nem alkalmaztak. Ha egy vállalkozás a későbbiekben adófizetési halasztást kérne, a spanyol hatóságok az általános jogszabály, és nem az említett intézkedés alkalmazását vállalták. Mivel a 8. intézkedést nem alkalmazták, ebben az esetben nem beszélhetünk állami támogatásról.

(74)

Az 1., 2., 6. és 7. intézkedést állami forrásokon keresztül nyújtották. Úgy tűnik, hogy ezek az intézkedések a textil- és ruházati ipar vállalkozásai számára nagyobb szelektív előnyt biztosítottak azoknál a feltételeknél, mint amelyeket az általános szabályozásnak megfelelően alkalmaztak, így az említett vállalkozásokat előnyösebb helyzetbe hozták. A textil- és ruházati iparban jelentős üzleti forgalmat bonyolítanak le, az intézkedések ezért érinthetik a tagállamok közötti kereskedelmet. Az említett intézkedések következésképpen az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek.

7.2. A közös piaccal való összeegyeztethetőség

1. és 2. intézkedés

(75)

Az 1. intézkedéssel kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy a már jóváhagyott N 415/2004 számú támogatási program csak a nagyvállalkozásokra és a következő támogatható K+F tevékenységekre vonatkozik: személyzeti költségek, kapcsolódó eszközök és felszerelések, külső tanácsadói költségek, működési költségek, valamint a kutatási tevékenységből eredő általános kiegészítő költségek. A költségvetés 16 millió EUR támogatást és 74,45 millió EUR kedvezményes hitelt tartalmazott.

(76)

A textilipari terv a nagyvállalkozások számára a következő projekteket határozta meg támogathatóként: K+F projektek, a K+F munka eredményeit terjesztő projektek, valamint a vállalkozások közötti együttműködés kialakítására és fejlesztésére irányuló projektek. A költségvetés 12,5 millió EUR támogatást és 51 millió EUR kedvezményes hitelt tartalmazott.

(77)

A spanyol hatóságok 2008. január 13-án megerősítették azon szándékukat, hogy teljesítik a támogatási programra vonatkozó feltételeket. Ez alapján a Bizottságnak azt kell megállapítania, hogy az 1. intézkedés nagyvállalkozások javára nyújtott része teljesíti a támogatási programban meghatározott feltételeket.

(78)

Az 1. intézkedés kkv-k javára nyújtott részére, ami a textilipari terv központi célkitűzése, a spanyol hatóságok szerint az XS 50/2005 számú támogatási program vonatkozott. Az XS 50/2005 számú támogatási program célkitűzései a következők: a kkv-k kutatási projektjeinek ösztönzése, a kkv-k és a kutatószervezetek közötti együttműködés erősítése, valamint a kutatási eredmények terjesztése. A korábbi támogatási programhoz hasonlóan ez is a személyzeti költségeket, a kapcsolódó eszközöket és felszereléseket, a külső tanácsadói költségeket, a működési költségeket, a kutatási tevékenységből eredő általános kiegészítő költségeket, továbbá a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba való beruházást, valamint a tanácsadási szolgáltatásokat fedezi. Az éves költségvetés 22 millió EUR volt támogatások és kedvezményes hitelek formájában.

(79)

A textilipari terv keretében támogatható projektek a következők voltak: K+F projektek, tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba való beruházás azzal a céllal, hogy a fejlett technológiákat beépítsék a termelési folyamataikba, a K+F munka eredményeit terjesztő projektek, valamint a vállalkozások közötti együttműködés kialakítására és fejlesztésére irányuló projektek.

(80)	A Bizottság véleménye szerint a kkv-kra alkalmazandó 1. intézkedés teljesíti a már jóváhagyott, N 415/2004 számú támogatási programban és az XS 50/2005 számú támogatási programban meghatározott kritériumokat.

(81)

A 2. intézkedés a 2006. június 1-jétől 2006 novemberéig tartó, már jóváhagyott N 101/2005 számú támogatási programon alapult. Az említett támogatási program a támogatott területeken található hanyatló ipari térségek szerkezetátalakításának előmozdítására irányult. A szénbányászat, az acélgyártás és a szintetikusszál-ipar kivételével a program nyitva állt minden olyan ipari vállalkozás előtt, amely befektetéseit támogatott területeken hajtotta végre. A támogatást kamatmentes hitel formájában kellett nyújtani maximum 10 éves futamidővel, 5 év türelmi idő mellett. Az előzetes költségvetés 400 millió EUR-t tett ki.

(82)

A textilipari terv teljesítette az alapkritériumokat az azokra a kamatmentes hitelekre vonatkozó kritérium kivételével, amelyek a támogatási program 11. pontjában meghatározott legfeljebb 10 éves futamidő helyett 15 éves futamidővel rendelkeztek 5 év türelmi idő mellett. E pont értékelése után a Bizottságnak el kell azt fogadnia, mivel az ITC/3098/2006 rendelet I. fejezetének 7.2. pontja kimondja, hogy a maximális futamidő 10 év plusz 5 év türelmi idő. Következésképpen a Bizottságnak azt kell megállapítania, hogy a 2. intézkedés teljesíti a támogatási programban meghatározott feltételeket.

(83)

A spanyol hatóságok 2006. július 3-án újra bejelentették a támogatási programot, hogy összhangba hozzák a regionális támogatásokról szóló új iránymutatással (24) (N 430/2007), majd 2007. január 26-án visszavonták, hogy a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletre (25) alapozzák. 2007. március 20-án elfogadták az XR/70/2007 számú támogatási programot.

(84)

Az ITC/3098/2006 és az ITC/643/2007 rendelet szerint a támogatható projektek a következők voltak: műszaki infrastruktúrák, technológiai parkok létrehozása, szakismeretek átadása, a helyi gazdaság megerősítése és diverzifikálása, új ipari tevékenységek indítása, már kialakult ágazatok fejlesztése, valamint újszerű ágazatok kibővítése. A szintetikusszál-ipar nem volt támogatható, és az intézkedést induló beruházásnak minősítették.

(85)	A Bizottságnak következésképpen az a véleménye, hogy a 2. intézkedés teljesíti a már jóváhagyott N/101/2005 számú és XR/70/2007 számú támogatási programban meghatározott feltételeket.

(86)

A spanyol hatóságok továbbá vállalták, hogy nem alkalmazzák az intézkedéseket, miután lejártak azok a támogatási programok, amelyeken az intézkedések alapultak. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az 1. és 2. intézkedést az említett támogatási programok lefedték, ezért a két intézkedést összeegyeztethető támogatásnak kell minősíteni.

6. intézkedés

(87)

A Bizottság úgy véli, hogy a szakképzésre vonatkozó ezen intézkedést nem fedi le sem a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) (26), sem a képzésre nyújtott támogatásokról szóló korábbi rendelet, mivel az intézkedés nem vonatkozik „új foglalkoztatásra”, továbbá az intézkedésből nagyvállalkozások is részesülnek.

(88)

A Bizottságnak ezért azt közvetlenül a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján kell értékelnie. Ennek megfelelően az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető.

(89)	A Bizottság a 6. intézkedés összeegyeztethetőségét 2006 és 2008. augusztus 1-je között a képzésre nyújtott támogatásról szóló rendelet, 2008. augusztus 29. és 2008. december 31. között pedig az általános csoportmentességi rendelet analógiájára (27) fogja megvizsgálni.

(90)

A szakképzésre nyújtott támogatás intenzitása a kkv-k esetében 19,96 %, a nagyvállalkozások esetében pedig 20 % volt. Ez a támogatási intenzitás jóval a képzésre nyújtott támogatásról szóló rendelet által a képzési támogatás alkalmazására megállapított 35 %-os küszöbérték, illetve az általános csoportmentességi rendelet 39. cikke által meghatározott 25 %-os küszöbérték alatt marad.

(91)

Továbbá az összegek alig térnek el az általános szabályoktól. A növekedés az alkalmazottak számától és az előző évben a társadalombiztosításnak fizetett hozzájárulástól függ. Az intézkedésre való jogosultság feltételei nagyon korlátozottak voltak, mivel a vállalkozásoknak ki kellett dolgozniuk egy programot, amelyet a vegyes bizottságnak jóvá kellett hagynia (lásd a (24) preambulumbekezdést).

(92)

A spanyol hatóságok 2009. február 20-án megerősítették, hogy a textilipari terv I.1.A.c) bekezdésében már figyelembe vették az általános csoportmentességi rendelet 8. cikkének (3) bekezdése szerint a nagyvállalkozásoknak nyújtott további ösztönző hatást. A kérelmező vállalkozásoknak olyan szakmai átképzési tervet kellett benyújtaniuk az állami foglalkoztatási szolgálathoz, amely részletezi a foglalkoztatási célkitűzéseket és az egyedi intézkedéseket. Az állami foglalkoztatási szolgálat ellenőrizte, hogy megfeleltek-e az általános csoportmentességi rendelet említett cikke egy vagy több követelményének. Ez a terv olyan dokumentumot tartalmazott, amely bemutatta a termelékenységgel és a foglalkoztatás megőrzésével kapcsolatos célkitűzéseket, valamint a szóban forgó beruházás méretét. A vegyes bizottság továbbá jelentést adott ki az egyes vállalkozások vagy csoportok által bemutatott szakmai átképzési tervről. A tervben szereplő információk és az ipari megfigyelők által bemutatott jelentés alapján a tagállam igazolta, hogy a nagyvállalkozásoknak nyújtott ösztönző hatáshoz kapcsolódó feltételek teljesültek.

(93)

A Bizottságnak azt kell megállapítania, hogy a támogatás versenyre és kereskedelemre gyakorolt hatása nagyon korlátozott. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az intézkedés nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. A Bizottság következésképpen úgy értékeli, hogy az említett intézkedés a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a közös piaccal összeegyeztethető.

7. intézkedés

(94)

A 7. intézkedést ugyancsak állami forrásokon keresztül nyújtják, és úgy tűnik, hogy az ágazatot részesíti előnyben. Összeegyeztethetőségét illetően úgy tűnik, hogy nem fedi le teljesen sem a hatályban lévő 800/2008/EK rendelet (általános csoportmentességi rendelet) 15. cikke, sem az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló, 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet (28), mivel a 2007-ben az ágazatban működő összesen 11 544 vállalkozás között 37 nagyvállalkozás található, valamint az intézkedés nem vonatkozik új munkahelyekre. Az intézkedés ezért a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján került értékelésre (29).

(95)

A hátrányos helyzetű munkavállalók iránti igény növelése érdekében bértámogatás formájában nyújtott állami támogatás „további ösztönzőket nyújthat a vállalkozásoknak, hogy emeljék az ilyen munkavállalók foglalkoztatási szintjét”. Az érintett munkavállalók az 50 évesnél idősebb hátrányos helyzetű munkavállalók csoportjába tartoznak. Az 55–59 éves munkavállalók 76 %-a alacsony szakképesítéssel és képzéssel rendelkezett, ami elbocsátás esetén nem tette lehetővé más ágazatokban történő foglalkoztatásukat. Az érintett munkavállalók számát illetően a 2008-ban az ágazatban foglalkoztatott 123 574 alkalmazottból csak 10 215 volt 55–59 év közötti, és csak 6 700-an dolgoztak több mint 5 éve a vállalkozásnál határozatlan idejű szerződéssel. Ez a szám az összes ágazati munkavállaló 5,2 %-ának felelt meg, a támogatási intenzitás pedig vállalkozásonként a munkaerőköltségek 0,3 %-át tette ki; ez az arány nagyon alacsony az általános csoportmentességi rendelet 40. cikkében meghatározott támogatható költségek 50 %-os szintjéhez képest. Másrészt az intézkedés korlátozott hatással bírt, mivel elsősorban (74 %) a mikrovállalkozásokat érintette, a támogatás összege pedig minimális volt (a munkaerőköltségek 0,3 %-a). Annak ellenére, hogy a pénzügyi hatás a vállalkozás számára minimális volt, a spanyol hatóságok szerint ösztönzést nyújtott arra, hogy néhány évvel tovább foglalkoztassák a szóban forgó munkavállalókat ahelyett, hogy elbocsátanák vagy bejelentés nélkül szerződéssel alkalmaznák őket. Következésképpen úgy tűnik, hogy a támogatásra szükség volt, a hátrányos helyzetű munkavállalók korcsoportjára irányult, továbbá arányos is volt.

(96)	A támogatás negatív hatásait illetően figyelembe kell venni, hogy az intézkedés kizárólag a textil- és ruházati iparra irányult, amely hanyatló ágazat és 2001 óta munkavállalóinak száma 40 %-kal csökkent.

(97)

A pozitív és negatív hatások mérlegelése után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatásnak pozitív hatása volt, főleg a minivállalkozásokra, mivel arra ösztönözte őket, hogy megtartsák az 55 évesnél idősebb munkavállalóikat ahelyett, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatnák őket tovább 60 éves korukig, a versenytorzulás pedig a támogatás csekély összege miatt valószínűleg korlátozott volt.

(98)	A 7. intézkedés ebből következően a közös piaccal összeegyeztethető és megfelel a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak.

8. KÖVETKEZTETÉS

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A (11)–(15) preambulumbekezdésben említett, a Spanyolország által az 1. és 2. intézkedéssel nyújtott támogatásokra, amelyek a műszaki kutatást támogató programmal és a textil- és ruházati ipar újraiparosítási programjával kapcsolatosak, a jóváhagyott N 415/2004 számú és N 101/2005 számú támogatási program, valamint az XS 50/2005 számú és XS 70/2007 számú támogatási program vonatkozik, ezért nem minősülnek állami támogatásnak.

(2) A (16)–(20) preambulumbekezdésben említett 3., 4. és 5. intézkedés, amelyek az ENISA által a kkv-k korszerűsítéséhez nyújtott kedvezményes hitelekre, az ICO által nyújtott kedvezményes kamatozású hitelekre, valamint az ICEX által folytatott exportösztönzésre vonatkozik, a de minimis rendelet által meghatározott küszöbérték alatt található, ezért nem minősül állami támogatásnak.

(3) A (21)–(25) preambulumbekezdésben említett, a Spanyolország által a 6. és 7. intézkedéssel nyújtott támogatások, amelyek továbbképzést biztosítanak a munkavállalók számára és megőrzik az idősebb munkavállalók állását a textil- és ruházati iparban, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a közös piaccal összeegyeztethetőek.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Spanyol Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2009. március 24-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja

(1) HL C 239., 2007.10.11., 12. o.

(2) A Bizottság C(2004) 4709 határozata (2004. december 1.) az N 415/2004 számú intézkedésekről, Műszaki kutatás támogatása a textilipar ágazatban (2005–2007). (HL C 72., 2006.3.24., 2. o.)

(3) A Bizottság C(2005) 1532 határozata (2005. május. 18.), újraiparosítási támogatás, HL C 235., 2005.9.23., 3. o.

(4) Az ENISA az Ipari, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztériumhoz a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó szakpolitikával foglalkozó főigazgatóságon keresztül kapcsolódó állami vállalat.

(5) A Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 379., 2006.12.28., 5.o.) összhangban.

(6) A 2007. március 23-i 395/2007 királyi rendelet, a 2007. július 27-i TAS 2307/2007 rendelet és a 2007. december 26-i 51/2007 törvény.

(7) A 2004. június 11-i 1415/2004 királyi rendelet 33. cikke (4) bekezdésének d) pontja.

(8) A 2005. február 9-i állami hivatalos lap (B.O.E.).

(9) HL L 10., 2001.1.13., 33. o.

(10) HL C 169., 2007.7.21., 18. o.

(11) Állami költségvetés, 27. kiegészítő rendelkezés.

(12) HL L 302., 2006.11.1., 29–40. o.

(13) A Bizottság 70/2001/EK rendelete (2001. január 12.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról, (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.).

(14) A Bíróság a C-47/91. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 1994. október 5-én hozott ítélete (Italgrani II) (EBHT 1992., I-4635. o.).

(15) XS 50/2005 Műszaki kutatást támogató program a textil- és ruházati ipar számára (HL C 19., 2006.1.26., 3. o.).

(16) A Bizottság 1628/2006/EK rendelete (2006. október 24.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális befektetési támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 302., 2006.11.1., 29. o).

(17) HL C 169., 2007.7.21., 18. o.

(18) BOE 2006.10.10.

(19) Iránymutatás a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról (HL C 54., 2006.3.4., 13. o.).

(20) HL C 14., 2008.1.19., 6. o.

(21) A Bizottság közleménye – A Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról (HL C 244., 2004.10.1., 2. o.).

(22) HL L 10., 2001.1.13., 20. o.

(23) Lásd továbbá a következő támogatási rendszerről szóló, 2002. szeptember 24-i C 89/01 bizottsági határozatot, amelyet Németország kíván alkalmazni: „A kkv-knak nyújtott támogatásról szóló iránymutatás – Üzleti hatékonyság javítása Szászországban”, és különösen a (72) preambulumbekezdést („A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új, vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában […] nem jelentenek exporttámogatást.”).

(24) Iránymutatás a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról (HL C 54., 2006.3.4., 13. o.).

(25) HL L 302., 2006.11.1., 29–40. o.

(26) HL L 214., 2008.8.9., 3. o.

(27) Lásd a 2004. június 2-i bizottsági határozatot az N 443/03 számú ügyben, Második vízkör, Belgium, (C(2004) 1356 végleges).

(28) HL L 337., 2002.12.13., 3. o.

(29) Lásd az N 244/2008 bizottsági határozatban – Spanyol program a cipő-, cserző- és bőripari termékek ágazata számára – szereplő A2. intézkedés indokolását (HL C 52., 2009.3.5., 1. o.).

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.185.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 185

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. július 17.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 625/2009/EK rendelete (2009. július 7.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (kodifikált változat)	1
	*	A Tanács 626/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Indiából származó egyes grafitelektróda-rendszerek behozatalára megállapított dömpingellenes vám kivetésére vonatkozó, a 384/96/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdése alapján indított részleges időszaki felülvizsgálat lezárásáról	16
		A Bizottság 627/2009/EK rendelete (2009. július 16.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	19
		A Bizottság 628/2009/EK rendelete (2009. július 16.) a 616/2007/EK rendelet által a baromfihús tekintetében megnyitott vámkontingensek keretében 2009. július havának első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	21

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	26,9
0702 00 00	ZZ	26,9
0707 00 05	TR	114,1
0707 00 05	ZZ	114,1
0709 90 70	TR	103,7
0709 90 70	ZZ	103,7
0805 50 10	AR	52,3
	TR	53,0
	ZA	71,6
	ZZ	59,0
0808 10 80	AR	126,4
	BR	80,9
	CL	88,2
	CN	93,5
	NZ	94,7
	US	92,2
	ZA	82,1
	ZZ	94,0
0808 20 50	AR	168,4
	CL	81,3
	NZ	87,2
	ZA	101,0
	ZZ	109,5
0809 10 00	HR	90,0
	TR	182,1
	XS	103,5
	ZZ	125,2
0809 20 95	TR	332,5
	US	236,3
	ZZ	284,4
0809 30	TR	134,2
0809 30	ZZ	134,2

Csoportszám	Tételszám	Az 1.10.2009-31.12.2009 terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmekre alkalmazandó odaítélési együttható (%)
1	09.4211	0,439
5	09.4215	27,345272
7	09.4217	62,153962

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2009/552/EK, Euratom
*	A Tanács határozata (2009. július 16.) az Európai Közösségek Bizottsága új tagjának kinevezéséről	23
	Bizottság
	2009/553/EK
*	A Bizottság határozata (2009. március 24.) a C 52/07 (korábbi NN 64/07) számú, a Spanyolország által a textil- és ruházati ipart támogató terv javára nyújtott intézkedésekről (az értesítés a C(2009) 2017. számú dokumentummal történt) ( 1 )	24