I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

2009.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/1

A TANÁCS 613/2009/EK RENDELETE

(2009. július 6.)

az Európai Közösségek harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőinek, valamint ideiglenes és szerződéses alkalmazottainak javadalmazására 2008. július 1-jétől alkalmazandó korrekciós szorzók megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az e Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket meghatározó 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletre (1) és különösen annak X. melléklete 13. cikkének első bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Figyelembe kell venni a megélhetési költségek alakulását a Közösségen kívüli országokban, és ennek megfelelően meg kell állapítani az Európai Közösségek harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselői, valamint ideiglenes és szerződéses alkalmazottai részére a szolgálati hely szerinti ország pénznemében fizetett javadalmazásra 2008. július 1-jei hatállyal alkalmazandó korrekciós szorzókat.

(2)	A 624/2008/EK rendelet (2) alapján a kifizetéskor alkalmazott korrekciós szorzók a javadalmazások visszamenőleges hatályú felfelé vagy lefelé igazítását vonhatják maguk után.

(3)	A javadalmazásoknak az új korrekciós szorzókból eredő emelkedése esetén intézkedni kell a hátralék kifizetéséről.

(4)	A javadalmazásoknak az új korrekciós szorzók miatt bekövetkező csökkenése esetén intézkedni kell a túlfizetés visszafizetéséről a 2008. július 1-je és e rendelet hatálybalépésének időpontja közötti időszakra vonatkozóan.

(5)

Rendelkezni kell arról, hogy az esetleges visszafizetés csak az e rendelet hatálybalépésének időpontját megelőző legfeljebb hat hónapos időszakra vonatkozhat, és hogy hatása csak ezen időponttól számított legfeljebb tizenkét hónapos időszakban érvényesülhet hasonlóan ahhoz, amit az Európai Közösségek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak javadalmazására és járadékaira a Közösségen belül alkalmazandó korrekciós szorzókra vonatkozóan meghatároztak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az Európai Közösségek harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselői, valamint ideiglenes és szerződéses alkalmazottai részére a szolgálati hely szerinti ország pénznemében fizetett javadalmazásra 2008. július 1-jei hatállyal alkalmazandó korrekciós szorzókat e rendelet melléklete tartalmazza.

Az e javadalmazások kiszámításánál alkalmazott árfolyamok a költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak megfelelően kerülnek megállapításra, és megfelelnek az első bekezdésben említett időpontnak.

2. cikk

(1) Az intézmények visszamenőleges kifizetést eszközölnek a javadalmazásoknak a mellékletben megállapított korrekciós szorzókból származó emelkedése esetén.

(2) Az intézmények a javadalmazásoknak a mellékletben megállapított korrekciós szorzók miatt bekövetkező csökkenése esetén azokat visszamenőlegesen lefelé igazítják a 2008. július 1-je és e rendelet hatálybalépésének időpontja közötti időszakra vonatkozóan.

A túlfizetés visszafizetésével járó visszamenőleges lefelé igazítás csak az e rendelet hatálybalépésének időpontját megelőző legfeljebb hat hónapos időszakra vonatkozik. A visszafizetés az ugyanezen időponttól számított legfeljebb tizenkét hónapos időszakra vonatkozik.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. BILDT

(1) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(2) HL L 172., 2008.7.2., 1. o.

MELLÉKLET

	ALKALMAZÁS HELYE	Korrekciós szorzók 2008. július
(*1)	Afganisztán	0
	Dél-afrikai Köztársaság	46,9
	Albánia	78,5
	Algéria	87,5
	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság	71,1
	Angola	112,8
	Szaúd-Arábia	79,1
	Argentína	54,7
	Örményország	71,1
	Ausztrália	108,5
	Azerbajdzsán	72,9
	Banglades	45,4
	Barbados	105,5
	Belarusz	62,7
	Benin	92,9
	Bolívia	49,5
	Bosznia és Hercegovina (Szarajevó)	78,6
	Bosznia és Hercegovina (Banja Luka)	62,7
	Botswana	46
	Brazília	95,5
	Burkina Faso	96,5
(*1)	Burundi	0
	Kambodzsa	62,7
	Kamerun	109,7
	Kanada	78,9
	Zöld-foki-szigetek	74,4
	Chile	57,7
	Kína	74,6
	Ciszjordánia – Gázai-övezet	103,1
	Kolumbia	79,2
	Kongó (Brazzaville)	129,1
	Dél-Korea	90,7
	Costa Rica	68,7
	Elefántcsontpart	99,9
	Horvátország	106,3
	Kuba	73,5
	Dzsibuti	85,4
	Egyiptom	33,8
	Salvador	63,6
	Ecuador	57,9
	Eritrea	41,9
	Egyesült Államok (New York)	91,5
	Egyesült Államok (Washington)	85
	Etiópia	77,8
	Gabon	110,4
	Gambia	70,3
	Grúzia	99,7
	Ghána	54,3
	Guatemala	70,7
	Guinea (Conakry)	55,7
	Guinea-Bissau	114,6
	Guyana	53,5
	Haiti	104,2
	Honduras	60,3
	Hongkong	83,4
	Fidzsi-szigetek	72,2
	Salamon-szigetek	85,6
	India	50,9
	Indonézia (Banda Aceh)	49,5
	Indonézia (Jakarta)	69,1
(*1)	Irak	0
	Izrael	118,9
	Jamaica	86,1
	Japán (Tokió)	105
	Jordánia	70
	Kazahsztán (Almati)	75,6
	Kazahsztán (Astana)	71
	Kenya	73,8
	Kirgizisztán	86,7
	Koszovó (Pristina)	57,5
	Laosz	77,6
	Lesotho	47,3
	Libanon	80
(*1)	Libéria	0
	Madagaszkár	84,2
	Malajzia	65,8
	Malawi	63,6
	Mali	83,5
	Marokkó	86,9
	Mauritius	72,6
	Mauritánia	61,2
	Mexikó	69,7
	Moldova	67,1
	Montenegró	68,9
	Mozambik	71,9
	Namíbia	57,5
	Nepál	66
	Nicaragua	46,2
	Niger	85,7
	Nigéria	93
	Norvégia	131,2
	Új-Kaledónia	140,4
	Új-Zéland	89,8
	Uganda	69,9
	Üzbegisztán	45,4
	Pakisztán	43,9
	Panama	52,2
	Pápua-Új-Guinea	73,5
	Paraguay	83,6
	Peru	67,4
	Fülöp-szigetek	61
	Közép-afrikai Köztársaság	113,1
	Kongói Demokratikus Köztársaság (Kinshasa)	112,3
	Dominikai Köztársaság	58,2
	Oroszország	121,8
	Ruanda	82,7
	Szamoa	65,5
	Szenegál	88,1
	Szerbia (Belgrád)	73,9
	Sierra Leone	68,9
	Szingapúr	95,8
	Szudán	50
	Srí Lanka	58,1
	Dél-Szudán (Juba)	87,6
	Svájc (Genf)	112,2
	Svájc (Bern)	108
	Suriname	39,7
	Szváziföld	46,4
	Szíria	66,8
	Tádzsikisztán	61,2
	Tajvan	77,3
	Tanzánia	61,4
	Csád	129,3
	Thaiföld	52,4
	Kelet-Timor	56,6
	Togo	87
	Tonga	85
	Trinidad és Tobago	61,6
	Tunézia	68,7
	Törökország	80,7
	Ukrajna	109,4
	Uruguay	73,2
	Vanuatu	105,6
	Venezuela	61
	Vietnam	40,2
	Jemen	57
	Zambia	63,2
(*1)	Zimbabwe	0

(*1) Nem áll rendelkezésre adat.

2009.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/8

A TANÁCS 614/2009/EK RENDELETE

(2009. július 7.)

az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó közös kereskedelmi rendszerről

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 26., 87., 88., 89., 132., 133. és 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)	Az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó közös kereskedelmi rendszerről szóló 1975. október 29-i 2783/75/EGK tanácsi rendeletet (2) több alkalommal (3) jelentősen módosították. Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)	A Szerződés I. mellékletében nem szereplő ovalbuminra nem alkalmazhatók a Szerződés mezőgazdasági rendelkezései, míg a tojássárgájára igen.

(3)	Az ebből adódó helyzet hátrányosan befolyásolhatja a közös agrárpolitika hatékonyságát a tojáságazatban.

(4)

Egy kiegyensúlyozott megoldás elérése érdekében közös kereskedelmi rendszert kell kialakítani az ovalbuminra, amely megfelel a tojásra kialakított rendszernek. Szükség van e rendszer alkalmazásának a laktalbuminra való kiterjesztésére, tekintettel arra a tényre, hogy az ovalbumin nagymértékben helyettesíthető azzal.

(5)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (4) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) nyomán a tojásra egységes piaci rendszer került megállapításra a Közösségben.

(6)	Az albuminokra érvényes kereskedelmi rendszernek követnie kell a tojásra érvényes rendszert, tekintettel az előbbi termékeknek az utóbbitól való függésére.

(7)	A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója során a Közösség különböző megállapodásokat tárgyalt meg. E megállapodások közül több a mezőgazdaságra vonatkozik, különös tekintettel a mezőgazdasági megállapodásra (5).

(8)	A mezőgazdasági megállapodás előírja a változó mértékű importlefölözések, valamint egyéb intézkedések és importterhek eltörlését. A mezőgazdasági megállapodásnak megfelelően a mezőgazdasági termékekre alkalmazható vámtételeket a közös vámtarifában kell rögzíteni.

(9)

Az ovalbumin árai rendszerint követik a tojásárakat, amelyek eltérnek a Közösségben és a világpiacon. A tojás ára nem az egyetlen olyan, a feldolgozási költségen kívüli tényező, amely hatással van az albumin világpiaci árára. A tarifikációnak a piacra gyakorolt káros hatásaival szembeni minimális védelmi szint fenntartása érdekében a mezőgazdasági megállapodás megengedi kiegészítő vámok alkalmazását pontosan meghatározott feltételek mellett, de csak a tarifikáció hatálya alá tartozó termékekre.

(10)

A mezőgazdasági megállapodás a jelenlegi és a minimális piacrajutásra vonatkozó intézkedések keretében egy sor vámkontingensről rendelkezik. Az ilyen kontingensekre alkalmazandó feltételeket a mezőgazdasági megállapodás részletesen tartalmazza. A kontingensek nagy számára való tekintettel és azok lehetőség szerinti leghatékonyabb végrehajtásának biztosítása érdekében az irányítóbizottsági eljárást alkalmazva a Bizottság felel a kontingensek megnyitásáért és kezeléséért.

(11)

A különböző, tojásból készült termékek között fennálló szoros gazdasági kapcsolat miatt az ovalbuminra és a laktalbuminra olyan forgalmazási előírásokat kell megadni, melyek a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek az 1234/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének s) pontjában megadott termékekre megállapított előírásoknak.

(12)

A tojás piacának közös szervezésében az aktív feldolgozási eljárás igénybevételéből való kizárás kizárólag a Tanácsra tartozik. A mezőgazdasági megállapodásból következő gazdasági feltételek mellett szükséges lehet gyorsan reagálni az említett eljárások alkalmazásából adódó piaci problémákra. E tekintetben hatáskörrel kell felruházni a Bizottságot az időben korlátozott, sürgős intézkedések elfogadására,

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY

1. cikk

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Közös Vámtarifa szerinti vámtétel mértéke a következő termékekre vonatkozik:

KN-kód	Áruleírás
3502	Albuminok (beleértve két vagy több savófehérje koncentrátumát, amely szárazanyagra számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz), albuminátok és más albuminszármazékok:
3502	– Tojásfehérje:
ex 3502 11	– – Szárított:
3502 11 90	– – – Emberi fogyasztásra alkalmatlantól, vagy alkalmatlanná tettől eltérő
ex 3502 19	– – Más:
3502 19 90	– – – Emberi fogyasztásra alkalmatlantól, vagy alkalmatlanná tettől eltérő
ex 3502 20	– Tejalbumin, beleértve a legalább két savófehérjét tartalmazó koncentrátumot is:
ex 3502 20	– – Emberi fogyasztásra alkalmatlantól, vagy alkalmatlanná tettől eltérő
3502 20 91	– – – Szárított (pl. lap, pikkely, pehely, por alakban)
3502 20 99	– – – Más

II. FEJEZET

KERESKEDELEM HARMADIK ORSZÁGOKKAL

2. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt termékek bármelyikének a Közösségbe történő behozatala behozatali engedély bemutatásához köthető.

(2) Az import engedélyeket a tagállamok adják ki a kérelmezőnek, tekintet nélkül a Közösségen belüli letelepedési helyükre, a 4. cikk alkalmazása érdekében tett intézkedések sérelme nélkül.

(3) A behozatali és kiviteli engedélyek a Közösség egészére érvényesek. Az engedélyek kiadása biztosíték letétbe helyezéséhez kötött, amely garantálja, hogy a termékeket az engedély érvényességi ideje alatt importálják vagy exportálják; vis maior esetének kivételével a biztosíték részben vagy egészben elvész, ha az említett idő alatt az import vagy az export nem, vagy csak részben valósult meg.

(4) Az import engedélyek érvényességi idejét és az (1) bekezdés alkalmazásának egyéb részletes szabályait az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt egyes termékek behozatala következtében a közösségi piacot érő esetleges hátrányos hatások megakadályozása vagy kiküszöbölése érdekében az ilyen termék vagy termékek Közös Vámtarifában megállapított vámtétel melletti behozatalát kiegészítő behozatali vám megfizetéséhez kell kötni, amennyiben a mezőgazdasági megállapodás 5. cikkében foglalt feltételek teljesülnek, kivéve ha a behozatal a közösségi piacot előreláthatóan nem zavarná, vagy ha annak hatása nem állna arányban az elérni kívánt céllal.

(2) Azok a küszöbárak, amelyek alatt kiegészítő vám róható ki, a Közösség által a Kereskedelmi Világszervezethez küldött értesítésben szereplők.

Azokat a küszöbmennyiségeket, amelyeket meg kell haladni ahhoz, hogy kiegészítő behozatali vámot lehessen kiszabni, különösen az (1) bekezdésben említett káros hatások megjelenését vagy várható megjelenését megelőző három év során a Közösségbe irányuló behozatal alapján kell meghatározni.

(3) A kiegészítő behozatali vámok kirovásánál figyelembe veendő importárakat a szóban forgó szállítmány CIF-importárai alapján kell meghatározni.

A CIF-importárakat e célból ellenőrizni kell a termék reprezentatív világpiaci árai vagy a terméknek a Közösség importpiacán irányadó árai alapján.

(4) A Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadja az (1), (2) és (3) bekezdések alkalmazásának részletes szabályait. E részletes szabályok meghatározzák különösen:

a)	azokat a termékeket, amelyekre kiegészítő behozatali vámok alkalmazhatók a mezőgazdasági megállapodás 5. cikke értelmében;

b)	az (1) bekezdésnek a mezőgazdasági megállapodás 5. cikkének megfelelő alkalmazásához szükséges egyéb kritériumokat.

4. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt termékeknek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója keretében megkötött megállapodásokból következő vámkontingenseit az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint elfogadott részletes szabályoknak megfelelően kell megnyitni és kezelni.

(2) A kontingensek kezelése az alábbi módszerek valamelyikének vagy azok kombinációjának alkalmazásával történhet:

a)	a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az „aki előbb érkezik, előbb kiszolgálják” elv alapján);

b)	a kérelmek benyújtásakor kért mennyiségeket arányosan elosztó módszer (az „egyidejű vizsgálat” módszerével);

c)	a hagyományos kereskedelmi gyakorlatokat figyelembe vevő módszer (a „hagyományos/új érkezők” módszerével).

Más megfelelő módszereket is lehet alkalmazni.

El kell kerülni az érintett piaci szereplők közötti diszkriminációt.

(3) Az igazgatási módszernek adott esetben figyelembe kell vennie a közösségi piac ellátására, valamint egyensúlyának megőrzésére vonatkozó igényeket, és alapulhat olyan módszereken is, amelyeket korábban az (1) bekezdésben említettekhez hasonló kontingenseknél alkalmaztak, a többoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguayi Fordulója során megkötött megállapodásokból fakadó jogosultságok sérelme nélkül.

(4) Az (1) bekezdésben említett részletes szabályok rendelkeznek az éves kontingensekről, az év egészére megfelelően elosztva, szükség esetén azok megnyitásáról és adott esetben:

a)	a termék jellegét, származását és eredetét illetően a garanciákról;

b)	az a) pontban említett garanciákat igazoló iratok elismeréséről; és

c)	azokról a feltételekről, amelyek alapján a behozatali engedélyeket kiadják, és ezek érvényességi idejéről.

5. cikk

Ha az árak a közösségi piacon jelentősen megemelkednek, és ha ez a helyzet várhatóan folytatódik, ezáltal zavarva vagy zavarral fenyegetve a közösségi piacot, meghozhatók a megfelelő intézkedések.

A Tanács, a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően eljárva, szükség esetén elfogadja az e cikk első bekezdése alkalmazásának részletes szabályait.

6. cikk

Az 1. cikkben felsorolt termékekre forgalmazási előírások fogadhatók el, amelyek a termékek jellemzőinek figyelembevétele szükségességétől függően az 1234/2007/EK rendelet 116. cikkében, az e rendelet I. mellékletének XIX. részében felsorolt termékekre elrendelt forgalmazási előírásoknak felelnek meg. Az előírások elsősorban a minőség, csomagolás, tárolás, szállítás, kiszerelés és jelölés szerinti besorolásra vonatkozhatnak.

Az előírásokat, azok hatályát és alkalmazásuk általános szabályait a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többségi határozattal fogadja el.

7. cikk

(1) A tojás piaca közös szervezésének és e rendelet megfelelő működéséhez szükséges mértékben a Tanács, a Bizottság javaslatára, a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében megállapított szavazási eljárásnak megfelelően, különleges esetekben részben vagy egészben megtilthatja az aktív feldolgozási eljárás alkalmazását az e rendelet 1. cikkében felsorolt olyan termékek tekintetében, amelyeket az ugyanott szereplő termékek előállítására szánnak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az (1) bekezdésben említett helyzet kivételesen sürgős, és az aktív feldolgozási eljárás zavarja vagy zavarhatja a Közösség piacát, a Bizottság valamely tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezésre dönt a szükséges intézkedésekről. A Tanácsot és a tagállamokat értesíteni kell ezekről az intézkedésekről, amelyek legfeljebb hat hónapig lehetnek érvényben, és azonnal alkalmazandók. Ha a Bizottsághoz kérelem érkezik valamely tagállamtól, a kérelem kézhezvételét követő egy héten belül arról határoznia kell.

(3) A Bizottság által elfogadott intézkedéseket az értesítés napjától számított egy héten belül bármely tagállam a Tanács elé utalhatja. A Tanács, minősített többséggel eljárva, a Bizottság határozatát megerősítheti, módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti. Ha a Tanács az ügyben három hónapon belül nem jár el, a Bizottság határozatát hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni.

8. cikk

(1) A Kombinált Nómenklatúra értelmezésének általános és alkalmazásának különös szabályait kell alkalmazni az e rendelet hatálya alá tartozó termékek tarifális besorolására. Az e rendelet alkalmazásából következő tarifális nómenklatúrát be kell építeni a Közös Vámtarifába.

(2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, vagy rendelkezéseiből más nem következik, a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben tilos:

a)	a vámmal azonos hatású díjak kivetése;

b)	a mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

III. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Azok az 1. cikkben megadott termékek, amelyeket olyan termékekből állítottak elő vagy nyertek ki, amelyekre a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdése és 24. cikke nem alkalmazandó, nem vehetők fel szabad forgalomba a Közösségen belül.

10. cikk

A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az e rendelet végrehajtásához szükséges információkat. Az ilyen információk közlésének és terjesztésének szabályait az 1234/2007/EK rendelet 195. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

11. cikk

A 2783/75/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

12. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. BORG

(1) A 2009. január 13-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 282., 1975.11.1., 104. o.

(3) Lásd az I. mellékletet.

(4) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(5) HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

I. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS EGYMÁST KÖVETŐ MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA

A Tanács 2783/75/EGK rendelete (HL L 282., 1975.11.1., 104. o.)
A Bizottság 4001/87/EGK rendelete (HL L 377., 1987.12.31., 44. o.)
A Tanács 3290/94/EK rendelete (HL L 349., 1994.12.31., 105. o.)	Csak a XII. melléklet B. része
A Bizottság 2916/95/EK rendelete (HL L 305., 1995.12.19., 49. o.)	Csak az 1. cikk, 6. pontja

II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

2783/75/EGK rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés	2. cikk, (1) bekezdés
2. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	2. cikk, (2) bekezdés
2. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés	2. cikk, (3) bekezdés
2. cikk, (2) bekezdés	2. cikk, (4) bekezdés
3. cikk	3. cikk
4. cikk, (1) bekezdés	4. cikk, (1) bekezdés
4. cikk, (2) bekezdés, bevezető szavak	4. cikk, (2) bekezdés, bevezető szavak
4. cikk, (2) bekezdés, első, második és harmadik francia bekezdések	4. cikk, (2) bekezdés, a), b), c) pontok
4. cikk, (3) és (4) bekezdések	4. cikk, (3) és (4) bekezdések
5–7. cikkek	5–7. cikkek
8. cikk, (1) bekezdés	8. cikk, (1) bekezdés
8. cikk, (2) bekezdés, bevezető szavak	8. cikk, (2) bekezdés, bevezető szavak
8. cikk, (2) bekezdés, első és második francia bekezdések	8. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pontok
9. és 10. cikkek	9. és 10. cikkek
11. cikk	—
12. cikk	—
—	11. cikk
—	12. cikk
Melléklet	—
—	I. melléklet
—	II. melléklet

2009.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/16

A BIZOTTSÁG 616/2009/EK RENDELETE

(2009. július 13.)

a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai biztonsági megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3. cikkére, 34. cikke (4) bekezdésére és 63. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	2004-ben az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének (2) (a továbbiakban: Kódex) övezetbe és régióba sorolásról szóló fejezetében bevezette a területi egységekre osztás fogalmát.

(2)

A Kódex 4.3. fejezetében szereplő meghatározás szerint az övezetbe sorolás és a területi egységekre osztás „olyan eljárás, amelyet egy ország ezen fejezet szerint azért hajt végre, hogy területén belül a betegségek elleni védekezés céljából, illetve nemzetközi kereskedelmi célokból meghatározott egészségi állapotú alpopulációkat határozzon meg.” Noha a területi megfontolások és a jó irányítás mindkét fogalom alkalmazásában fontos szerepet játszanak, az övezetbe sorolás elsősorban (természetes, mesterséges vagy jogi határok alkalmazásával) földrajzi alapon meghatározott állati alpopulációkra vonatkozik, míg a területi egységekre osztás elsősorban a biológiai biztonsággal összefüggő gazdálkodási és állattartási gyakorlat alapján meghatározott állati alpopulációkra vonatkozik.

(3)

Emellett a területi egységekre osztás alkalmazásáról szóló 4.4. fejezet strukturált keretet biztosít az országokon belüli területi egységek felismeréséhez és alkalmazásához. Egy területi egység, amelybe több létesítmény is tartozhat, meghatározott állatbetegség(ek) tekintetében az érintett betegség(ek)re vonatkozóan kidolgozott és végrehajtott, részletes és jól dokumentált biológiai biztonsági terv alapján hagyható jóvá. A területi egység első jóváhagyására lehetőleg akkor kerüljön sor, amikor az ország, terület vagy övezet betegségtől mentes, még a meghatározott betegség(ek) kitörése előtt. Ez különösen nagyon ragályos betegségek, mint például a magas patogenitású madárinfluenza esetében fontos. A betegség kitörése esetén a területi egységekre osztással lehet megkönnyíteni a kereskedelmet.

(4)

Az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiája (2007–2013), melynek alapelve: „Jobb megelőzni, mint gyógyítani” (3) című dokumentumról (a továbbiakban: az új állat-egészségügyi stratégia) szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó állat-egészségügyi szakpolitika kidolgozásához ad iránymutatást. Az új állat-egészségügyi stratégia nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a megelőző intézkedésekre, a betegségmegfigyelésre, ellenőrzésre és kutatásra, hogy vissza lehessen szorítani az állatbetegségek előfordulását, és minimális szintre lehessen csökkenteni a betegségek kitörésének hatását, amennyiben mégis bekövetkeznek.

(5)

A biológiai biztonság fontos szerepet játszik az új állat-egészségügyi stratégiában. Emellett a területi egységekre osztás biológiai biztonsági intézkedések végrehajtására ösztönözné a közösségi gazdálkodókat, mivel megkönynyítené a biztonságos kereskedelmet, így egyértelműen előnyös lenne a gazdálkodók számára, ugyanakkor az állatbetegségeket is megelőzné.

(6)

E tekintetben e rendeletnek meg kell határoznia a területi egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyására, jóváhagyásának felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó szabályokat. E szabályoknak tekintettel kell lenniük a Kódexre annak érdekében, hogy a madárinfluenza terjedése elleni küzdelem során egységes módszert kövessenek, illetve figyelembe vegyék a jóváhagyott területi egységek egyedi egészségi állapotát.

(7)

A 2005/94/EK tanácsi irányelv megállapít bizonyos, a madárinfluenza megfigyelését és korai észlelését célzó megelőző intézkedéseket, valamint a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak körében előforduló madárinfluenza-járvány kitörése esetén alkalmazandó járványvédelmi minimumintézkedéseket és forgalmi korlátozásokat. Ezek közül egyes intézkedéseket az említett irányelvben meghatározottak szerint alkalmazni kell a baromfitartó egységekben és más, fogságban tartott madarakat tartó egységekben.

(8)	A 2005/94/EK irányelv meghatározza a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek fogalmát, továbbá úgy rendelkezik, hogy az említett egységekben további biológiai biztonsági megelőző intézkedéseket lehet hozni a madárinfluenza terjedésének megelőzése érdekében.

(9)

A 2005/94/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak megfigyelési programokat kell végrehajtaniuk a különböző baromfifajokban a madárinfluenza vírus H5 és H7 altípusával való fertőzöttség előfordulási gyakoriságának kimutatása érdekében. E célból a tagállamok minden évben kötelező madárinfluenza-megfigyelési programokat hagynak jóvá. A tagállamokban a területi egységek jóváhagyása ezért az érintett tagállam nemzeti megfigyelési programjának jóváhagyásától függ.

(10)

A 2005/94/EK tanácsi irányelvben előírt, a madárinfluenzára vonatkozó diagnosztikai kézikönyv elfogadásáról szóló, 2006. augusztus 4-i 2006/437/EK bizottsági határozat (4) meghatározza a madárinfluenza-kitörés tényének megerősítésére szolgáló diagnosztikai eljárásokat, mintavételi módszereket és laboratóriumi vizsgálati eredmények értékelési kritériumait. Az e területre vonatkozó közösségi jogszabályok egységessége érdekében ezen eljárásokat és módszereket területi egységek esetében is alkalmazni kell.

(11)

Az eljárások tagállamok közötti alkalmazásának elektronikus eszközökkel történő megkönnyítése, valamint az átláthatóság és az érthetőség biztosítása érdekében fontos, hogy a jóváhagyott területi egységekre, valamint a jóváhagyások megadására, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó információkat a leghatékonyabb módon tegyék közzé a Közösségben. A tagállamoknak ezért internetes tájékoztató oldalakat kell létrehozniuk, amelyeken szerepelnek ezek az információk, a Bizottság honlapján pedig közzé kell tenni az ezen oldalakra mutató linkeket.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

E rendelet a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek (a továbbiakban: területi egységek) tagállamok általi, madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyására vonatkozó szabályokat állapít meg, valamint további biológiai biztonsági megelőző intézkedésekről rendelkezik, amelyeket az említett területi egységekben végre kell hajtani, hogy a madárinfluenzára vonatkozóan meghatározott egészségi állapotú minősítést kapjanak.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1. „biológiai biztonsági terv”: a gazdaság szintjén végrehajtott valamennyi biológiai biztonsági intézkedés;

2. „közös biológiai biztonsági irányítási rendszer”:

a)	a területi egység működését szabályozó közös szabályok; valamint

b)	a területi egységet alkotó valamennyi gazdaságban a biológiai biztonsági tervüknek megfelelően végrehajtott összes biológiai biztonsági intézkedés;

3. „a területi egység vezetője”: az a személy, akit hivatalosan felelősség terhel a területi egységért, különösen a 3., 4. és 5. cikkel összefüggésben, beleértve az alábbiakat:

a)	a területi egységben a közös biológiai biztonsági irányítási rendszerrel, különösen az említett rendszer megvalósításával és ellenőrzésével összefüggésben végrehajtott valamennyi intézkedés felügyelete;

b)	a gazdaságok biológiai biztonsági terveinek a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tulajdonosai vagy tartói által történő végrehajtásának felügyelete; valamint

c)	kapcsolattartás az illetékes hatósággal;

4. „kiléptető gazdaság”: olyan gazdaság, ahonnan a baromfi vagy más, fogságban tartott szárnyasok, azok naposcsibéi vagy a keltető- vagy étkezési tojások (a továbbiakban: termékek) szállítása a területi egységen kívülre történik;

5. „szállító gazdaság”: olyan gazdaság, ahonnan az árukat egy kiléptető gazdaságba vagy egy másik gazdaságba szállítják a területi egységen belül;

6. „valamennyi érintett fél”: területi egységek vezetői, gazdasági szereplők, köztük a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 3. cikkének (3) és (6) bekezdésében szereplő fogalommeghatározások szerinti élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók, állattulajdonosok és állattartók, gyógyszeripari gyártók vagy más olyan ágazatok, amelyek a területi egységnek árut szállítanak vagy szolgáltatást nyújtanak.

II. FEJEZET

A TERÜLETI EGYSÉGEK JÓVÁHAGYÁSA

3. cikk

Területi egységek jóváhagyására irányuló kérelmek

(1) A területi egységek jóváhagyására irányuló önkéntes kérelmeket (a továbbiakban: kérelmek) a területi egység vezetője nyújtja be az illetékes hatósághoz.

(2) A kérelem a következő információkat tartalmazza:

a)	a területi egység vezetőjének neve, végzettsége és beosztása, elérhetőségei, valamint a területi egység címe;

b)	a területi egység részletes leírása a melléklet 1. részében meghatározott módon;

c)	a területi egységet alkotó gazdaságok közös biológiai biztonsági irányítási rendszerének és biológiai biztonsági terveiknek a leírása a melléklet 2. részében meghatározott módon;

d)	részletes információk a betegségek megfigyelésére vonatkozó konkrét intézkedésekről, feltételekről és követelményekről, különösen a madárinfluenza elleni védelemről és a betegség megfigyeléséről a melléklet 3. részében meghatározott módon.

4. cikk

A területi egységek jóváhagyásának megadása

(1) Az illetékes hatóságok csak olyan területi egységek számára adják meg az első jóváhagyást, amelyek egészében vagy részben valamelyik tagállam területén terülnek el, és ahol nincsenek érvényben madárinfluenzával összefüggő korlátozások a közösségi jogszabályok értelmében.

Az illetékes hatóságok csak olyan tagállamokban adják meg a területi egységek számára az első jóváhagyást, amelyek jóváhagyott nemzeti megfigyelési programmal rendelkeznek a különböző baromfifajokban a madárinfluenza vírus H5 és H7 altípusával való fertőzöttség előfordulási gyakoriságának kimutatása érdekében.

(2) Az illetékes hatóságok meggyőződnek arról, hogy a jóváhagyás megadása előtt a területi egységben:

a kérelem keltét megelőzően legalább hat hónapig kifejezetten a madárinfluenza elleni védelmi és megfigyelési tevékenységet folytattak a melléklet 3. részében előírtak szerint (ezen belül legalább egy vizsgálati eljárást a melléklet 3. részének 4. pontjában előírtak szerint), és ezen időszak alatt a területi egységet alkotó gazdaságok egyikében sem fedezték fel a madárinfluenza jelenlétét;

b)	szükség esetében vakcinázási terveket hajtsanak végre a közösségi jogszabályokkal összhangban;

c)	a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott információk hiánytalanok és helytállóak legyenek;

a melléklet 2. részének 1. pontjában meghatározott közös biológiai biztonsági irányítási rendszert valósítsanak meg, amely elegendőnek mutatkozik ahhoz, hogy a területi egység baromfi- vagy más, fogságban tartott madárpopulációja számára meghatározott egészségi állapotot biztosítson a madárinfluenza szempontjából;

e)	az a)–d) pont tekintetében kedvező eredménnyel járó hivatalos helyszíni ellenőrzést hajtottak végre.

(3) A területi egység csak egyetlen névvel és egyetlen jóváhagyási számmal rendelkezhet.

(4) Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a területi egység jóváhagyásának megadását követően a területi egység az azt alkotó gazdaságok elhelyezkedésére vonatkozó részletes adatokkal, valamint annak megjelölésével, hogy ezek kiléptető vagy szállító gazdaságok, haladéktalanul felkerüljön a jóváhagyott területi egységek jegyzékére a 9. cikk (1) bekezdésében említett internetalapú információs oldalon (jóváhagyott területi egységek jegyzéke).

III. FEJEZET

A TERÜLETI EGYSÉGEK JÓVÁHAGYÁSA FENNTARTÁSÁNAK FELTÉTELEI

5. cikk

A területi egység vezetőjének feladatai és kötelezettségei

A területi egység jóváhagyásának megadását követően a területi egység vezetője:

felügyeli és figyelemmel kíséri a területi egységet annak érdekében, hogy az a továbbiakban is megfeleljen a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott információknak, valamint a mellékletben megállapított feltételeknek és követelményeknek; különösen az említett információkat naprakészen kell tartani, és az illetékes hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátani;

gondoskodik arról, hogy a betegségmegfigyelési tevékenységekre, különösen a madárinfluenza megfigyelésére a területi egységet alkotó gazdaságok közös biológiai biztonsági irányítási rendszerének és biológiai biztonsági terveiknek megfelelően kerüljön sor, valamint arról, hogy:

a)	riasztási rendszer működjön a madárinfluenza jelenlétének észlelésére; valamint mintavételi és diagnosztikai eljárásokat hajtsanak végre a 2006/437/EK határozat, valamint e rendelet mellékletének 3. része szerint;

b)	a melléklet 3. részének 4. pontjában említett megfigyelési terveket frissítsék, amennyiben azt állapítják meg, hogy fokozottan fennáll a madárinfluenza behurcolásának kockázata;

c)	valamennyi madárinfluenzára vonatkozó diagnosztikai vizsgálatot az illetékes hatóság által kifejezetten e célra hivatalosan jóváhagyott laboratóriumokban végezzenek el, továbbá a megfigyelésre és az eredményekre vonatkozó információkat az illetékes hatóság rendelkezésére bocsássák;

a területi egységben végrehajtott megfigyelési program valamennyi kétes vagy pozitív eredményét azonnal jelentsék az illetékes hatóságnak, hogy a vonatkozó mintákat el lehessen küldeni a madárinfluenza kérdésében illetékes nemzeti referencialaboratóriumnak vagy közösségi referencialaboratóriumnak megerősítés céljából;

gondoskodik arról, hogy minden vakcinázásra a területi egységet alkotó gazdaságok közös biológiai biztonsági irányítási rendszerének és biológiai biztonsági terveiknek megfelelően kerüljön sor, valamint arról, hogy a vakcinázási terveket és eljárásokat az illetékes hatóság kérésére rendelkezésre bocsássák;

rendszeres belső vagy külső ellenőrzéseket szervez, melyek biztosítják, hogy a területi egységben valamennyi biológiai biztonsági intézkedést, betegségmegfigyelési tevékenységet, valamint a nyomon követési rendszert eredményesen megvalósítsák, továbbá megőrzi az említett ellenőrzések – ezen belül a minőségbiztosítási rendszer keretében végzett ellenőrzések – eredményeit, hogy az illetékes hatóság kérésére rendelkezésre álljanak;

haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot, ha:

a)	a területi egység már nem felel meg a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott információknak vagy a mellékletben megállapított feltételeknek és követelményeknek;

b)	a közös biológiai biztonsági irányítási rendszert vagy valamelyik biológiai biztonsági tervet módosították vagy a járványügyi helyzethez igazították, beleértve azt, amikor a területi egységet egy gazdasággal bővítik, vagy egy gazdaságot törölnek belőle.

6. cikk

Az illetékes hatóság feladatai és kötelezettségei

(1) Az illetékes hatóság hivatalos helyszíni, kockázatbecslésen alapuló ellenőrzésekkel bizonyosodik meg arról, hogy a területi egységek továbbra is megfelelnek a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott információknak, valamint a mellékletben megállapított feltételeknek és követelményeknek (ellenőrzések).

(2) Az ellenőrzéseket az alábbiak alapján meghatározott időközönként végzik:

a)	a területi egységen belül és kívül tapasztalható járványügyi helyzet, különös tekintettel a madárinfluenzára;

b)	a területi egységet alkotó gazdaságok közös biológiai biztonsági irányítási rendszerében és biológiai biztonsági terveikben az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett módon végrehajtott módosításokra vagy kiigazításokra vonatkozó információk.

(3) Az illetékes hatóság feladata minden olyan bizonyítvány kiállítása, amely azt igazolja, hogy az áruk jóváhagyott területi egységből származnak.

IV. FEJEZET

A TERÜLETI EGYSÉGEK JÓVÁHAGYÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE VAGY VISSZAVONÁSA

7. cikk

A területi egységek jóváhagyásának felfüggesztése

(1) Ha valamely területi egység ellenőrzése vagy a rá vonatkozó járványügyi adatok azt mutatják, hogy már nem felel meg a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott információknak vagy a mellékletben megállapított feltételeknek és követelményeknek, az illetékes hatóság haladéktalanul felfüggeszti az érintett területi egység jóváhagyását, és a területi egység vezetője gondoskodik arról, hogy haladéktalanul intézkedéseket hozzanak a meg nem felelés korrigálására.

(2) A területi egység jóváhagyásának felfüggesztése után az illetékes hatóság felfüggeszti minden olyan bizonyítvány kiállítását, amely azt igazolja, hogy az áruk jóváhagyott területi egységből származnak.

(3) Amennyiben egy területi egység jóváhagyását felfüggesztették, az illetékes hatóság addig nem oldja fel a felfüggesztést, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy a felfüggesztés dátumától számított 30 napon belül helyesbítő intézkedést hoztak, és az ezt követő ellenőrzés kedvező eredményekkel járt.

8. cikk

A területi egységek jóváhagyásának visszavonása

(1) Az illetékes hatóság visszavonja a területi egység jóváhagyását, amennyiben a területi egységnek a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban történő felfüggesztése után a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett ellenőrzés azt mutatja, hogy:

a)	a területi egység továbbra sem felel meg a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott információknak, vagy a mellékletben megállapított feltételeknek és követelményeknek; vagy

b)	a területi egységben madárinfluenza-kitörés volt.

(2) A területi egység jóváhagyásának visszavonását követően az illetékes hatóság:

a)	beszünteti minden olyan bizonyítvány kiállítását, amely azt igazolja, hogy az áruk jóváhagyott területi egységből származnak;

b)	törli a területi egység nevét a jóváhagyott területi egységek jegyzékéből.

(3) Egy területi egység nevének a jóváhagyott területi egységek jegyzékéből történő törlését követően csak a II. fejezet szerinti új kérelem benyújtása után kerülhet oda vissza.

V. FEJEZET

INTERNETALAPÚ INFORMÁCIÓS OLDAL ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Internetalapú információs oldal

(1) A tagállamok:

a)	összeállítják a jóváhagyott területi egységek jegyzékét, amely a 4. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt adatokat tartalmazza;

b)	internetalapú információs oldalt hoznak létre a jóváhagyott területi egységek jegyzékének elektronikus úton történő közzétételére;

c)	közlik a Bizottsággal az internetalapú információs oldalak internetcímét;

d)	naprakészen tartják internetalapú információs oldalaikat, hogy haladéktalanul szerepeljen rajtuk az új területi egységek jóváhagyása, illetve a már jóváhagyott területi egységek jóváhagyásának visszavonása

(2) A Bizottság oly módon nyújt segítséget a tagállamoknak az említett információk nyilvánosságra hozatalához, hogy megadja azon internetes oldalának címét, amelyen megjelennek az internetalapú országos információs oldalakra mutató linkek.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. október 1-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 13-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 10., 2006.1.14., 16. o.

(2) http://www.oie.int/eng/normes/mcode/en_sommaire.htm (Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, 2008).

(3) COM 539(2007) végleges.

(4) HL L 237., 2006.8.31., 1. o.

(5) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

MELLÉKLET

A TERÜLETI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK ÉS KÖVETELMÉNYEK

1. RÉSZ

A területi egység 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett leírása

A területi egység 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett leírása a területi egység alaprajzán alapul, amelyen láthatók a határvonalai, és amely bemutatja valamennyi alkotóelemének pontos elhelyezkedését, beleértve a gazdaságokat és azok telephelyeit, valamint az összes kapcsolódó funkcionális egységet, mint például a takarmány-feldolgozó vagy -tároló létesítményeket és más anyagok tárolására szolgáló létesítményeket.

A kérelemnek elegendő információt kell tartalmaznia a területi egység részletes leírásához, ezen belül különösen az alábbiakat:

Információk az infrastrukturális tényezőkről, valamint ezek szerepéről a területi egységben található baromfi és más, fogságban tartott madarak, valamint az eltérő egészségi állapotú állatpopulációk járványügyi elkülönítésében, beleértve az alábbiakat:

a)	a területi egységben folyó tevékenységfajták és az ott termelt áruk leírása, beleértve a telephelyek teljes kapacitását és az ott jelen lévő baromfi és más, fogságban tartott madarak számát;

b)	folyamatábra, amely egyértelműen és részletesen bemutatja a területi egységben folyó összes tevékenységet, valamint az összes érintett fél feladatát, szerepét és egymáshoz való kapcsolódását;

c)	a területi egységet alkotó gazdaságok közötti funkcionális kapcsolatok leírása, ezen belül egy olyan ábra, amelyen szerepel az összes telephely és azok egymással való kapcsolata;

d)	az állatok és állati termékek szállítására szolgáló eszközök leírása, szokásos útvonalaik, valamint a tisztításukra szolgáló és a parkolóhelyek.

A madárinfluenzával kapcsolatos járványügyi helyzetre, valamint a kockázati tényezőkre, köztük az alábbi elemekre vonatkozó információk:

a)	a területi egységet alkotó gazdaságok járványügyi előzményei, különösen egészségügyi állapotuk, illetve bármilyen, madárinfluenzával kapcsolatos információ;

a területi egységből kifelé, illetve az egységbe befelé irányuló, valamint az egységen belüli mozgások (input, output), mint például a személyek, áruk, egyéb állatok, állati eredetű termékek vagy az állatokkal érintkezésbe kerülő egyéb termékek, szállító járművek, berendezések, állati takarmányok mozgása, vízellátás és -elvezetés;

c)	baromfit és más, fogságban tartott madarakat tartó egyéb gazdaságok a területi egység közelében, beleértve ezek állománysűrűségét (például tenyész- vagy nevelőtelepek, háztáji gazdaságok, piacok, begyűjtő központok, vágóhidak, állatkertek);

d)	a környezeti kockázati tényezők, például vízi utak, vadállatok pihenő és gyülekezőhelyei (beleértve a költöző madarak vándorlási útvonalait), a rágcsálók jelenléte, a madárinfluenza kórokozójának régre visszanyúló jelenléte a környezetben;

e)	a kockázati tényezők, valamint a madárinfluenza területi egységbe történő bejutásának és az egységben való további fertőzés lehetséges útjai a közösségi jogszabályok, illetve az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) szabványai és iránymutatásai szerint;

f)	az illetékes hatóságnak az e) pontban említett kockázati tényezőkkel és a fertőzés lehetséges útjaival kapcsolatos megállapításokról történő tájékoztatására szolgáló riasztási rendszer.

2. RÉSZ

A közös biológiai biztonsági irányítási rendszernek és a biológiai biztonsági terveknek a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett leírása

A közös biológiai biztonsági irányítási rendszernek legalább az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

a)	helyes állathigiénés gyakorlatok;

b)	a területi egységet alkotó gazdaságok közötti összes mozgásra, valamint valamennyi inputra és outputra vonatkozó nyomon követési rendszer, amelyet folyamatosan dokumentálni kell és mindenkor elérhetővé kell tenni az illetékes hatóság számára;

c)	a veszélyelemzésre és a kritikus ellenőrzési pontokra vonatkozó közös terv (HACCP terv);

d)	a területi egységet alkotó gazdaságok biológiai biztonsági terve(i), valamint meghatározott kockázati szinten mutatkozó hatékonyságuk értékelése.

A közös biológiai biztonsági irányítási rendszeren belül a gazdaságok biológiai biztonsági terveinek legalább az alábbi elemeket kell tartalmazniuk:

a személyzeti higiénés tervre vonatkozó dokumentált megvalósítási rendszer, ezen belül általános és egyedi higiénés gyakorlatok, általános és specifikus oktatás az állandó és az ideiglenes személyzet számára, valamint eljárás a higiénés terv ellenőrzésére, beleértve azt a szabályt, hogy a személyzet i. saját maga nem tarthat baromfit és más madarakat, és ii. a gazdaságba történő belépés előtt legalább 72 órával nem kerülhet érintkezésbe más baromfival és egyéb madárral, mint a területi egységben tartott baromfi és más madarak; rövidebb várakozási időt is meg lehet engedni, amennyiben sürgős szükség van valamely szakszemélyzetre, de a várakozási idő semmi esetre sem lehet rövidebb 24 óránál, és a kockázat csökkentését célzó eljárást le kell írni a biológiai biztonsági tervben;

a termékek és a személyzet útvonalát bemutató ábra, amely a gazdaság valamennyi telephelyét tartalmazza, és eltérő színekkel jelöli a biológiai biztonság különböző szintjeit; a telephelyek valamennyi bejárati pontján lennie kell egy higiéniai határnak átöltözésre kialakított zónával, szükség esetén zuhanyzókkal, valamint a tiszta és a szenynyezett területek megfelelő elkülönítésével;

a gazdaságba belépő vagy azt elhagyó összes személy mozgását szabályozó terv, amely megkülönbözteti az illetékes és a nem illetékes személyeket vagy látogatókat, és amelyben szerepel a fizikai határok (például sövények, kerítések vagy a gazdaság területének határvonalait egyértelműen meghatározó bármilyen más határ), jelzések, lezárt hidak és az épületek bejáratainak leírása; a külső látogatóknak (az ellenőröket is beleértve) előírják, hogy a gazdaságba történő belépés előtt legalább 72 órával nem kerülhetnek érintkezésbe baromfival vagy más madárral; a kockázati tényezőktől függően (védő- vagy megfigyelési körzetből érkező látogatók esetében) hosszabb várakozási időt is előírhatnak; hatósági állatorvosok esetében vagy abban az esetben is előírhatnak rövidebb várakozási időt, ha egyedi külső beavatkozásra (például tanácsadó vagy állatorvos beavatkozására) van sürgősen szükség, de a várakozási idő semmi esetre sem lehet rövidebb 24 óránál, és a kockázat csökkentését célzó eljárást le kell írni a biológiai biztonsági tervben;

a járművek – beleértve a magántulajdonú és az áruszállító (például takarmányt, állatokat vagy egyéb árut szállító) járműveket – gazdaságokba befelé, illetve a gazdaságokból kifelé irányuló vagy a gazdaságok közötti mozgását szabályozó és rögzítő terv; az összes jármű mozgását rögzítő nyilvántartást rendelkezésre kell bocsátani;

e)	az állatok és a termékek nyomon követésére szolgáló rendszer, amely lehetővé teszi a gazdaságokból kifelé, illetve a gazdaságokba befelé irányuló, illetve a gazdaságok közötti összes mozgások (input, output) nyomon követését;

többek között az alábbiak ellátásával, szállításával, tárolásával, kiszállításával és ártalmatlanításával történő kontamináció megelőzésére szolgáló előírás:

i.	csomagolóanyagok (például új vagy fertőtlenített csomagolóanyagok alkalmazása);

ii.	alomanyagok (például megfelelő hosszúságú tárolási vagy karanténezési idő vagy az alomanyagok fertőtlenítése);

iii.	takarmány (például zárt takarmányozási rendszerek alkalmazása);

iv.	víz (például belső víztisztító rendszer);

v.	állati melléktermékek, például tetemek, trágya, piszkos/repedt tojások vagy elhalt embriót tartalmazó tojások;

g)	a gazdaság, a berendezés és a használt anyagok tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozó terv; a járművek tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozó különleges előírást rendelkezésre kell bocsátani;

h)	kártevők – ezen belül a rágcsálók és más vadon élő állatok elleni – védekezési terv, amely rendelkezik a jelenlétükre utaló jelek esetén alkalmazandó fizikai akadályokról és intézkedésekről;

a madárinfluenzával kapcsolatos HACCP-terv, amelyet a hét alapelvnek megfelelően dolgoztak ki (nevezetesen veszélyelemzés, a kritikus ellenőrzési pontok [CCP] jegyzéke, kritikus határértékek, felügyeleti módszerek, helyesbítő intézkedések, ellenőrzés és dokumentálás), és amelynek legalább az alábbi elemekből kell állnia:

a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tartására vonatkozó adatok, valamint meghatározott időszakokra vonatkozó egyéb adatok (korábbi morbiditási és mortalitási adatok, az alkalmazott gyógyszerekre vonatkozó részletes adatok, kikelt szárnyasok, a takarmány- és vízfogyasztásra vonatkozó adatok);

ii.	a klinikai vizsgálatokra, valamint az aktív és passzív megfigyelés céljára szolgáló mintavételi tervekre és a szűrővizsgálatokra vonatkozó információk (gyakoriság, módszerek, eredmények);

iii.	a gazdaságot felkereső látogatók nyilvántartása, amely elég részletes adatot tartalmaz ahhoz, hogy bármelyik látogatót vissza lehessen követni és kapcsolatba lehessen vele lépni;

iv.	információk valamennyi végrehajtott vakcinázási programról, beleértve az alkalmazott vakcina típusát, valamint a beadás gyakoriságát és dátumát;

v.	részletes nyilvántartás a végrehajtott helyesbítő intézkedésekről, valamint az ezekhez kapcsolódó, a kívánttól eltérést mutató kritikus ellenőrzési pontokról.

Minden érintett félnek alaposan ismernie és követnie kell a HACCP-terv szabályait; a terv a területi egység irányítási eszköze, amely garantálja a biológiai biztonsági intézkedéseket és irányítási gyakorlatokat.

A HACCP-terv tekintetbe veszi a veszélyek jegyzékét és a fertőzés útjait, amelyeket előre meg kell határozni. Alkalmazkodik a kockázat mértékéhez, és leírja, hogy milyen intézkedéseket kell hozni a kockázat növekedése esetén, például a mintavételi gyakoriságot illetően.

Helyesbítő intézkedések és aktualizálás

A közös biológiai biztonsági irányítási rendszer és a biológiai biztonsági tervek leírják, hogy egy adott hiányosság enyhe vagy súlyos hiányosságnak minősül-e, illetve hogy milyen helyesbítő intézkedéseket kell hozni.

A biológiai biztonsági terveket a kockázat mértékének megfelelően aktualizálják, különösen akkor, ha a tagállamban, régióban vagy övezetben, amelyben a területi egység található, a madárinfluenza gyanúját vagy kitörését hivatalosan megerősítették (például a járművek, anyagok, állatok és/vagy a személyzet mozgásának korlátozásával vagy további fertőtlenítő eljárások végrehajtásával).

3. RÉSZ

Madárinfluenza elleni különleges védelem és megfigyelés

Megfelelő fizikai madárvédelmi rendszernek kell működnie a vadmadarakkal való érintkezés, valamint a takarmány, a víz és a hulladék kontaminációjának megelőzése érdekében. A gazdaságok közvetlen környezete ne legyen vonzó a vadmadarak számára.

Az input és output ellenőrzése

Az 1. rész (1) bekezdésének a) pontjában említett ábrán szerepel a baromfi és más, fogságban tartott madarak valamennyi fajtájának elhelyezkedése, beleértve a fajtatiszta tenyészállatokat, valamint a dédszülő-, a nagyszülő-, a szülőpárokat és a termelésre szánt állatokat, valamint az állományokat, a keltetőket, a nevelőtelepeket, a tojóházakat, a vizsgálati helyeket, a tojástárolókat és mindazon helyeket, ahol tojásokat vagy madarakat tartanak; szerepel rajta az áruk ezen helyszínek közötti mozgása is.

Részletes előírásnak kell szabályoznia a baromfi és más, fogságban tartott madarak, a tojásaik és más kapcsolódó termékek mozgását; a területi egységben található bármelyik gazdaságba beérkező baromfi vagy más, fogságban tartott madarak, a tojásaik és más kapcsolódó termékek a madárinfluenza szempontjából azonos egészségi állapotú gazdaságból kell, hogy származzanak és/vagy ellenőrzésen kell, hogy átessenek, hogy a madárinfluenza behurcolása szempontjából garantáltan ne jelentsenek kockázatot.

c)	A területi egységbe bevitt vagy azon belül szállított baromfi vagy más, fogságban tartott madarak és keltetőtojások azonosításának olyan módon kell történnie, hogy nyomon követhetők legyenek; az állományok és/vagy tojások azonosítása megfelelő okmányokkal történjen.

d)	Különböző életkorú állományokat tartó telepen írásos előírásban kell szabályozni a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak állományba vételét vagy onnan való törlését, beleértve a ketrecek mosását és fertőtlenítését.

Ugyanabba a területi egységbe nem tartozhat baromfitartó gazdaság és más, fogságban tartott madarat tartó gazdaság is. Ugyanaz a gazdaság nem tarthat különböző baromfifajtákat, kivéve a keltetőket.

A területi egységben a területi egység vezetőjének felelősségi körébe tartozó megfigyelési tervnek folyamatos aktív megfigyelési programról kell rendelkeznie, amely az ugyanazon termelőegységbe tartozó baromfitól vagy más, fogságban tartott madaraktól véletlenszerűen levett 20 vérminta madárinfluenza kimutatására irányuló szerológai vizsgálatát jelenti:

a)	a termelési időszak alatt legalább hathavonta, amennyiben a tagállam területén az előző hat hónapban nem erősítették meg a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) kitörését baromfiban vagy más, fogságban tartott madarakban;

b)	legalább háromhavonta, amennyiben a tagállam területén az előző hat hónapban megerősítették a HPAI kitörését baromfiban vagy más, fogságban tartott madarakban;

amennyiben a területi egység olyan területen található, ahol a közösségi jogszabályok értelmében madárinfluenza kitörése miatt forgalmi korlátozásokat rendeltek el, a kitörés dátumától számított egy héten belül és azt követően legalább háromhetente; ezenkívül a megfigyelési tervet – a közösségi jogszabályok bármely különleges rendelkezésének sérelme nélkül – aktualizálják és fokozott klinikai megfigyeléssel és aktív virológiai vizsgálatokkal egészítik ki, amelyet a kitörés dátumától számított egy héten belül és azt követően legalább háromhetente elvégeznek:

i.	20 darab légcső-/szájgaratüregi tamponmintán és 20 darab kloáka-tamponmintán, amelyeket ugyanazon termelőegységbe tartozó baromfitól vagy más, fogságban tartott madaraktól véletlenszerűen vettek; valamint

ii.	öt beteg vagy elhullott madárból vett mintán, amennyiben ilyen madarat találnak.

Az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett riasztási rendszer alapjául egy írásbeli előírás szolgál, amely meghatározza a jelentési eljárásokat. Ezt a különböző baromfi- és más, fogságban tartott madárfajok sajátosságainak és azok madárinfluenza iránti fogékonyságának figyelembevételével kell kidolgozni. Ezenkívül:

a)	elő kell írnia az intézkedési szinteket, például meghatározott szintet elérő vagy azt meghaladó mortalitás, a takarmány- és/vagy a vízfogyasztás és/vagy a tojástermelés jelentős csökkenése, viselkedésbeli változások vagy más releváns mutatók esetén;

b)	le kell írnia, hogy milyen intézkedéseket kell hozni;

c)	tartalmaznia kell az értesítendő felelős személyzet listáját.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

2009.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/27

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. augusztus 13.)

kültéri festékekre és lakkokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról

(az értesítés a C(2008) 4452. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/543/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről szóló, 2000. július 17-i 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1980/2000/EK rendelet alapján az ökocímkét olyan terméknek lehet odaítélni, amelynek tulajdonságai környezetvédelmi szempontból jelentős javulást tesznek lehetővé.

(2)	Az 1980/2000/EK rendelet előírja, hogy termékcsoportonként különleges ökocímke-odaítélési kritériumokat kell megállapítani.

(3)	Új határozatot kell elfogadni, amely megállapítja a kültéri festékekre és lakkokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumokat.

(4)	Az ökológiai kritériumok és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények érvényességi időszaka négy év.

(5)	Az e határozatban előírt intézkedések az Európai Uniónak az 1980/2000/EK rendelet 13. cikke szerint létrehozott ökocímke-bizottsága által kidolgozott kritériumtervezeten alapulnak.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1980/2000/EK rendelet 17. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A „kültéri festékek és lakkok” termékcsoport a (2) bekezdésnek megfelelően kültéri dekor- és védőfestékekből és -lakkokból, fapácokból és az ezekkel rokon, épületeken, kültéri bútorokon, padlókon és kerítéseken alkalmazandó termékekből áll, amelyeket barkácsolók és szakemberek általi, elsősorban külső terekben való használatra fejlesztettek ki, és e célból hoznak forgalomba.

Ezek magukban foglalják többek között a padlóbevonatokat és padlófestékeket, a forgalmazók által az amatőr vagy profeszszionális festők igénye szerint színezett termékeket, színezőrendszereket, a gyártó által a fogyasztói igények kielégítése céljából esetlegesen előkezelt, színezett vagy előkészített folyékony vagy paszta állagú dekorfestékeket, beleértve a fafestékeket, fa- és burkolatpácokat, falfestékeket és fémfestékeket (kivéve a korróziógátló bevonatokat és alapozókat), valamint az ilyen termékcsoportok alapozóit (és festékalapjait).

(2) „Festék”: folyékony vagy paszta állagú, illetve porított színezett bevonóanyag, amely a felületre felhordva olyan, nem átlátszó réteget képez, amelynek védő, díszítő vagy különleges műszaki tulajdonságai vannak.

„Lakk”: átlátszó bevonóanyag, amely a felületre felhordva olyan szilárd, átlátszó filmet képez, amelynek védő, díszítő vagy különleges műszaki tulajdonságai vannak.

A felhordás után a festék vagy a lakk megszárad, és szilárd, tapadó védőbevonatot képez.

A dekorfestékek és -lakkok olyan festékek és lakkok, amelyeket az épületeknek, azok belső kialakításának és szerelvényeinek, valamint kültéri bútorok, padlók és kerítések díszítésére és védelmére használnak. A festékeket és lakkokat a helyszínen viszik fel. Díszítő funkciót látnak el, mindamellett védelmet is nyújtanak.

A fapácok (lazúrok) olyan bevonatok, amelyeket a fa díszítése és az időjárással szembeni védelme érdekében átlátszó vagy félig átlátszó film formájában hordanak fel, s így megkönnyítik az állagmegóvást.

A falfestékek díszítő és védő filmréteget képeznek a betonon, (festhető) téglán, paneleken, vakolaton, kálciumszilikát lemezeken és szálerősítésű cementfelületeken. Elsősorban kültéri használatra valók, de beltérben, illetve oszlopokon és erkélymennyezeteken is alkalmazhatók.

„Színezőrendszerek”: színes festékek előállítási módszere alapfesték és színezőanyag összekeverésével.

(3) A következő termékek nem tartoznak a termékcsoportba:

a)	korróziógátló bevonatok;

b)	korhadásgátló bevonatok;

c)	fakonzerváló termékek;

d)	sajátos ipari és professzionális felhasználásra szánt bevonatok, beleértve az intenzív igénybevételnek kitett bevonatokat;

e)	minden olyan termék, amelyet elsősorban beltéri felhasználásra fejlesztettek ki, és e célból hoznak forgalomba.

2. cikk

(1) A közösségi ökocímkének az 1980/2000/EK rendelet alapján és e cikk (2) és (3) bekezdése értelmében történő odaítéléséhez a festékeknek és lakkoknak az 1. cikkben meghatározott „kültéri festékek és lakkok” termékcsoportba kell tartozniuk, és meg kell felelniük a határozat mellékletében meghatározott ökológiai kritériumoknak.

(2) A különös végfelhasználásra szánt kétkomponensű (reaktív) bevonatoknak meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:

a)	mindkét komponensnek külön-külön meg kell felelnie a mellékletben meghatározott ökológiai kritériumoknak (az illékony szerves vegyületekre vonatkozó kritérium kivételével);

b)	mellékelt tájékoztatójukban ki kell kötni, hogy az egyes komponenseket tilos külön-külön vagy más termékekkel összekeverve alkalmazni;

c)	a használatra kész végterméknek azonban szintén meg kell felelnie az ökológiai kritériumoknak, beleértve az illékony szerves vegyületekre vonatkozó kritériumot is.

(3) A mind beltéri, mind kültéri használat céljára forgalmazott bevonatoknak egyaránt meg kell felelniük az e határozatban a kültéri festékek és lakkok tekintetében, valamint a 2009/544/EK bizottsági határozatban (2) a beltéri festékek és lakkok tekintetében meghatározott kritériumoknak.

3. cikk

A „kültéri festékek és lakkok” termékcsoport tekintetében meghatározott ökológiai kritériumok, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények a határozat hatálybalépésétől számított négy évig érvényesek.

4. cikk

Adminisztratív célra a „kültéri festékek és lakkok” termékcsoporthoz rendelt kódszám: „33”.

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. augusztus 13-án.

a Bizottság részéről

Olli REHN

a Bizottság tagja

(1) HL L 237., 2000.9.21., 1. o.

(2) Lásd e Hivatalos Lap 39 oldalát.

MELLÉKLET

A. KERETRENDSZER

A kritériumok célja

E kritériumok célja különösen:

—	a termék hatékony felhasználása és a lehető legkevesebb mértékű hulladék kibocsátása,

—	az oldószer-kibocsátás csökkentésével a környezeti és egyéb kockázatok (mint például a troposzférikus ózon) csökkentése,

—	a mérgező vagy egyéb szennyező anyagok vízbe bocsátásának csökkentése. A kritériumokat úgy állapították meg, hogy az alacsonyabb környezeti hatású kültéri festékek és lakkok a címke odaítélésekor előnyben részesüljenek.

Értékelési és ellenőrzési követelmények

A különleges értékelési és ellenőrzési követelményeket minden kritérium esetében feltüntetik.

Amennyiben a kérelmezőnek nyilatkozatokat, dokumentációt, elemzéseket, vizsgálati jelentéseket vagy egyéb bizonyítékokat kell bemutatnia annak igazolására, hogy megfelel a kritériumoknak, akkor azok származhatnak a kérelmezőtől és/vagy adott esetben annak beszállítóitól és/vagy azok beszállítóitól stb.

Adott esetben az egyes kritériumokra megadott vizsgálati módszerektől eltérő módszereket is lehet alkalmazni, ha a kérelmet elbíráló illetékes testület elfogadja azok egyenértékűségét.

Adott esetben az illetékes testületek további dokumentumokat kérhetnek, és független ellenőrzéseket végezhetnek.

Az illetékes testületek számára ajánlott, hogy vegyék figyelembe az elismert környezetvédelmi vezetési rendszerek, pl. az EMAS vagy az ISO 14001 alkalmazását a kérelmek elbírálásánál, illetve a kritériumoknak való megfelelés folyamatos ellenőrzése során. (Megjegyzés: az ilyen környezetvédelmi vezetési rendszer alkalmazása nem követelmény.)

A kritériumoknál az összetevőkre történő utalás az anyagokra és a készítményekre is egyaránt vonatkozik. Az „anyag” és „készítmény” fogalmának meghatározása a REACH-rendeletben (az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1)) található.

A termék pontos összetételét a kérelmező által felhasznált minden alapanyag tekintetében meg kell adni az illetékes testületnek. Minden 0,01 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban jelen lévő anyagot – ideértve a szennyeződéseket is – jelezni kell, kivéve ha a kritériumok máshol alacsonyabb koncentrációt írnak elő.

B. ÖKOLÓGIAI KRITÉRIUMOK

A VOC-határértékekre vonatkozó 3. kritérium kivételével minden kritérium a csomagolt állapotú festékre vagy lakkra alkalmazandó. A 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) összhangban a VOC-határértékek a használatra kész termékre vonatkoznak, ezért a maximális VOC-tartalmat minden ajánlott adalék – például színezék és/vagy hígító – figyelembevételével kell kiszámítani. E számításhoz szükség van a nyersanyag-beszállítók által a szárazanyag-tartalom, a VOC-tartalom és a termék sűrűsége tekintetében szolgáltatott adatokra.

Az 1. és 2. kritérium csak fehér és világos színű festékekre (többek között bevonatokra, alapozókra, festékalapokra és/vagy közbenső bevonatokra) vonatkozik.

A színezőrendszerek esetében az 1. és 2. kritérium csak a fehér színre (a legtöbb TiO2-t tartalmazó alapfestékre) vonatkozik. Amennyiben a fehér alapfesték 7.a) kritérium szerinti kiadóssága 98 %-os fedőképesség mellett nem éri el a 6 m2/l-t, a kritériumoknak a termék a szabványos RAL 9010 szín eléréséig történő színezése után kell teljesülniük.

Az 1. és 2. kritérium átlátszó bevonatokra nem vonatkozik.

1. Fehér pigmentek

Fehérpigment-tartalom (fehér szervetlen pigment, amelynek törésmutatója nagyobb mint 1,8): a festékek fehérpigment-tartalma 1 mo2-nyi szárazfilmre legfeljebb 38 g, fedőképessége pedig 98 %. Ezt a követelményt nem kell alkalmazni lakkokra és fapácokra.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy nem használ fehér pigmentet, vagy pedig megadja a fehérpigment-tartalmat és a kiadósságot, továbbá a kritérium teljesítésének igazolására részletes számításokat nyújt be.

2. Titán-dioxid

Titán-dioxid: A felhasznált titándioxid-pigment gyártása során keletkező kibocsátás és hulladékok mértéke nem haladhatja meg a következő (a nagy volumenű szervetlen vegyi anyag gyártásához elérhető legjobb technológiáról szóló referenciadokumentumból [BREF] [2007. augusztus] levezetett) határértékeket:

—	SOx-kibocsátás (SO2-ként kifejezve): 1 m2-nyi szárazfilmre 266 mg (98 %-os fedőképesség),

—	szulfáthulladékok: 1 m2-nyi szárazfilmre 19 g (98 %-os fedőképesség),

—	kloridhulladékok: 1 m2-nyi szárazfilmre 3,9, 6,8 és 12,5 g (98 %-os fedőképesség) a természetes rutil, szintetikus rutil és a salakérc esetében.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy nem használ titán-dioxidot, vagy pedig további dokumentumokat nyújt be, amelyben megadja e paraméterek tekintetében a kibocsátás és a hulladékok mértékét, a termék titándioxid-tartalmát és kiadósságát, továbbá a kritérium teljesítésének igazolására vonatkozó részletes számításokat.

3. Illékony szerves vegyületek (VOC)

A VOC-tartalom nem haladhatja meg a következő értékeket:

Termékosztályozás (2004/42/EK irányelv)	VOC határértékek (g/l, vízzel együtt)
Ásványi anyagból készült külső falak bevonatai	40
Kültéri díszítő- és javítófestékek fára és fémre, beleértve a festékalapokat	90
Kültéri díszítő lakkok és falazúrok, beleértve az áttetsző falazúrokat	90
Kültéri fa vékonylazúrok	75
Alapozók (kültéri használatra)	15
Kötő alapozók (kültéri használatra)	15
Egykomponensű speciális bevonatok	100
Különös végfelhasználásra (például padlóra) szánt kétkomponensű (reaktív) bevonatok	100

Ebben az értelemben „illékony szerves vegyület” (VOC) minden olyan szerves vegyület, amelynek kezdő forráspontja 101,3 kPa normál légköri nyomáson mérve – a 2004/42/EK irányelv meghatározása szerint – legfeljebb 250 °C. A VOC határértékeket az irányelvben leírt festék- és lakk-alkategóriák szerint határozták meg. Itt csak a kültéri bevonatokat érintő kategóriák szerepelnek.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell adnia az e kritériumnak való megfelelésről. A kérelmező minden termék tekintetében megadja a VOC-tartalmat.

4. Illó aromás szénhidrogének (VAH)

Illó aromás szénhidrogének a termékekhez a színezés előtt vagy alatt (adott esetben) közvetlenül nem adhatók; hozzáadhatók azonban VAH-tartalmú összetevők, feltéve hogy a végtermék VAH-tartalma nem éri el a 0,1 tömegszázalékot.

Ebben az értelemben „illó aromás szénhidrogén (VAH)” – a 2004/42/EK irányelv meghatározása szerint – minden olyan szerves vegyület, amelynek kezdő forráspontja 101,3 kPa normál légköri nyomáson mérve legfeljebb 250 °C, és amely kifejtett szerkezeti képletében legalább egy aromás gyűrűt tartalmaz.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy teljesíti ezt a kritériumot, amelyben kijelenti, hogy VAH-ot kizárólag előre gyártott összetevőkben adott a termékhez, valamint adott esetben benyújtja az összetevők beszállítóinak nyilatkozatait az összetevők VAH-tartalmáról.

5. Nehézfémek

A következő nehézfémek és vegyületeik nem használhatók a termék vagy (adott esetben) színezőanyag összetevőjeként (sem anyagként, sem pedig a felhasznált készítmények részeként): kadmium, ólom, króm VI, higany, arzén, bárium (kivéve bárium-szulfát), szelén, antimon.

Kobalt a termékekhez összetevőként nem adható, kivéve az alkidfestékekben szikkatívként alkalmazott kobaltsókat: ezek a végtermékben (kobaltfémként mérve) 0,05 tömegszázalékot meg nem haladó koncentrációban alkalmazhatók. A pigmentben lévő kobalt is mentesül e követelmény alól.

Az összetevők a nyersanyag szennyeződéseiből eredően nyomokban, legfeljebb 0,01 tömegszázalék mennyiségben tartalmazhatják ezeket a fémeket.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy teljesíti ezt a kritériumot, valamint adott esetben benyújtja az összetevők beszállítóinak nyilatkozatait.

6. Veszélyes anyagok

A termék: A termék (adott esetben) sem színezés előtt, sem azután nem lehet az 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében nagyon mérgező, mérgező, környezetre veszélyes, karcinogén, reprodukciót károsító, ártalmas, maró (korrozív), mutagén vagy irritáló (izgató) besorolású (kivéve, ha ezt R43 címkéjű összetevők jelenléte okozza).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy teljesíti ezt a kritériumot, valamint benyújtja a REACH rendelet II. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő termék-anyagbiztonsági adatlapot.

Összetevők (nagyon mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító): Nem szabad alkalmazni olyan összetevőt (adott esetben ideértve a színezés során alkalmazottakat is), amely a kérelem benyújtásakor a következő R-mondatok egyike (vagy azok kombinációja) alá van besorolva, illetve oda besorolható:

—	R23 (belélegezve mérgező),

—	R24 (bőrrel érintkezve mérgező),

—	R25 (lenyelve mérgező),

—	R26 (belélegezve nagyon mérgező),

—	R27 (bőrrel érintkezve nagyon mérgező),

—	R28 (lenyelve nagyon mérgező),

—	R33 (a halmozódó [kumulatív] hatások miatt veszélyes),

—	R39 (nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat),

—	R40 (rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított),

—	R42 (belélegezve túlérzékenységet okozhat [szenzibilizáló hatású lehet]),

—	R45 (rákot okozhat),

—	R46 (örökölhető genetikus károsodást okozhat),

—	R48 (hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat),

—	R49 (belélegezve rákot okozhat),

—	R60 (a fogamzóképességet vagy nemzőképességet károsíthatja),

—	R61 (a magzatot károsíthatja),

—	R62 (fogamzóképességre vagy nemzőképességre ártalmas lehet),

—	R63 (a születendő gyermeket károsíthatja),

—	R68 (visszafordíthatatlan hatása lehet),

a 67/548/EGK tanácsi irányelvben és annak későbbi módosításaiban, illetve az 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) és annak későbbi módosításaiban meghatározottak szerint. Azonban azok a képletekben tartósítószerként használt aktív összetevők, amelyekre az R23, R24, R25, R26, R27, R28, R39, R40 vagy R48 R-mondat (vagy ezek kombinációja) vonatkozik, a festék teljes összetételének legfeljebb 0,1 tömegszázalékáig felhasználhatóak.

Helyettesítő lehetőségként figyelembe vehető az egyetemes harmonizált besorolási rendszer (5) (GHS) is . Ebben az esetben nem szabad alkalmazni olyan összetevőt (adott esetben ideértve a színezés során alkalmazottakat is), amely a következő osztályokba (vagy azok kombinációjába) van besorolva:

—	akut toxicitás (orális) – I., II., III. kategória,

—	akut toxicitás (dermális) – I., II., III. kategória,

—	akut toxicitás (inhaláció) – I., II., III. kategória,

—	légzőszervi szenzibilizáció – I. kategória,

—	mutagén anyagok – I., II. kategória,

—	karcinogén anyagok – I., II. kategória,

—	reprodukciót károsító anyagok – I., II. kategória,

—	célszervi szisztémás toxicitás (egyszeri expozíció) – I., II. kategória,

—	célszervi szisztémás toxicitás (ismételt expozíció) – I., II. kategória,

a vegyi anyagok besorolásának és címkézésének egyetemes harmonizált rendszeréről szóló ST/SG/AC.10/30 dokumentumban és az annak felülvizsgálatáról szóló ST/SG/AC.10/34/Add.3 dokumentumban (6) meghatározottak szerint. Azonban azok a képletekben tartósítószerként használt aktív összetevők, amelyek az alábbi GHS kategóriák bármelyikébe tartoznak, a festék teljes összetételének legfeljebb 0,1 tömegszázalékáig felhasználhatóak:

—	akut toxicitás (orális, dermális vagy inhalációs) – I., II., III. kategória (csak orális és dermális),

—	célszervi szisztémás toxicitás (egyszeri és/vagy ismételt expozíció) – I., II. kategória (vagy ezek kombinációi), valamint

—	karcinogenitás, II. kategória.

Metil-etil-ketoxim alkidfestékekben 0,3 tömegszázalékig felhasználható.

Összetevők (környezetre veszélyes): Egyetlen olyan összetevő (adott esetben ideértve a színezés során alkalmazottakat is) koncentrációja sem haladhatja meg a 2 tömegszázalékot, amely a kérelem benyújtásakor a következő R-mondatok egyike alá van besorolva, illetve oda besorolható:

—	N R50 (nagyon mérgező a vízi szervezetekre),

—	N R50/53 (vízi szervezetekre nagyon mérgező, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat),

—	N R51/53 (vízi szervezetekre mérgező, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat),

—	N R52/53 (vízi szervezetekre ártalmas, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat),

—	R51 (mérgező a vízi szervezetekre),

—	R52 (ártalmas a vízi szervezetekre),

—	R53 (a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat),

a 67/548/EGK vagy 1999/45/EK irányelvben meghatározottak szerint.

Helyettesítő lehetőségként figyelembe vehető az egyetemes harmonizált besorolási rendszer (7) (GHS) is. Ebben az esetben egyetlen olyan összetevő (adott esetben ideértve a színezés során alkalmazottakat is) koncentrációja sem haladhatja meg a 2 tömegszázalékot, amely a kérelem benyújtásakor a következő osztályok egyikébe van besorolva, illetve oda besorolható:

Vízi toxicitási kategóriák (és azok kombinációi):

—	akut I., II., III.,

—	krónikus I., II., III., IV.

Mindkét esetben az összes olyan összetevő teljes mennyisége, amelyre a kérelem benyújtásakor a fent említett R-mondatok bármelyike (vagy azok kombinációja) vonatkozik vagy a fenti GHS-osztályokba sorolható, nem haladhatja meg a 4 tömegszázalékot.

Ezt a követelményt nem kell alkalmazni az ammóniára és az alkil-ammóniára.

Ez a követelmény nem érinti a fent említett 6.a) kritériumban meghatározott követelmények teljesítésének kötelezettségét.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy teljesíti ezt a kritériumot, valamint benyújtja az összetevők listáját és valamennyi összetevő tekintetében a REACH rendelet II. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő anyagbiztonsági adatlapot.

Alkil-fenol-etoxilátok (APEO-k): APEO-k a termékben (adott esetben) színezés előtt és alatt nem alkalmazhatók.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell adnia az e kritériumnak való megfelelésről.

Izotiazolinon-vegyületek: A termék (adott esetben) színezés előtt vagy alatt nem tartalmazhat 0,05 tömegszázaléknál magasabb koncentrációban izotiazolinon-vegyületet. Fabevonatok esetében az izotiazolinon-vegyületek koncentrációja nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot. Hasonlóképpen az 5-klór-2-metil-2H-izotiazol-3-on (EK-szám: 247-500-7) és a 2-metil-2H-izotiazol-3-on (EK-szám: 220-239-6) (3:1) tartalom nem haladhatja meg a 0,0015 tömegszázalékot.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy teljesíti ezt a kritériumot, és megadja az alkalmazott mennyiségeket.

A termékben nem megengedett perfluor-tartalmú alkil-szulfonátok (PFAS), perfluor-tartalmú karboxilsavak (PFCA) alkalmazása, beleértve a perfluoro-oktánsavat (PFOA), valamint az OECD „PFOS, PFAS, PFOA, PFCA, valamint PFCA-vá lebomló kapcsolódó vegyületek és vegyi anyagok előzetes felsorolása” című dokumentumában felsorolt kapcsolódó anyagokat. Az OECD-listát e kritériumokról szóló dokumentum melléklete tartalmazza.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell adnia az e kritériumnak való megfelelésről.

Formaldehid: Szabad formaldehidek a termékhez nem adhatók. Formaldehidet szabaddá tevő anyagokat csak olyan mennyiségben lehet használni, hogy az ebből származó szabad formaldehid össztartalma (adott esetben a színezés után) ne haladja meg a 0,001 tömegszázalékot.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell adnia az e kritériumnak való megfelelésről. Ezen túlmenően a kérelmezőnek be kell nyújtania a nyersanyag-beszállítók VdL-RL 03 (VdL 03. útmutató: „Diszperziós festékek formaldehid-koncentrációjának meghatározása az acetil-aceton-módszer szerint”) vizsgálati módszerrel végzett vizsgálatainak eredményeit és az e vizsgálatokból származó adatokat a végtermékkel összekapcsoló számításokat annak igazolása érdekében, hogy a formaldehidet szabaddá tevő anyagok által kibocsátott formaldehid lehetséges legmagasabb végső koncentrációja nem haladja meg a 0,001 tömegszázalékot. Helyettesítő megoldásként a végtermékben nagynyomású folyadékkromatográfiával, nemzeti szabvány vagy az ISO/IEC 17025-ben leírt jóváhagyott módszer alkalmazásával is lehet mérni a formaldehidet szabaddá tevő anyagok által kibocsátott formaldehid mennyiségét.

Halogénezett szerves oldószerek: A 6.a), 6.b) és 6.c) kritériumok ellenére a termékben (adott esetben) színezés előtt vagy közben csak azon halogénezett vegyületek használhatók fel, amelyekről a kérelem benyújtásának időpontjában már készült kockázatelemzés, és amelyeket a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvekkel összhangban nem az R26/27, R45, R48/20/22, R50, R51, R52, R53, R50/53, R51/53, R52/53 vagy R59 R-mondatok egyike (vagy azok kombinációja) alá soroltak be.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell adnia az e kritériumnak való megfelelésről.

Ftalátok: A 6.a), 6.b) és 6.c) kritériumok ellenére a termékben (adott esetben) színezés előtt vagy közben csak azon ftalátok használhatók fel, amelyekről a kérelem benyújtásának időpontjában már készült kockázatelemzés, és amelyeket a 67/548/EGK irányelvvel és annak módosításaival összhangban nem az R60, R61, R62, R50, R51, R52, R53, R50/53, R51/53 vagy R52/53 R-mondatok egyike (vagy azok kombinációja) alá soroltak be. Ezenfelül a termékben nem megengedett a DNOP (di-n-oktil-ftalát), DINP (diizononil-ftalát) és DIDP (diizodecil-ftalát) használata.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell adnia az e kritériumnak való megfelelésről.

7. Használatra való alkalmasság

Kiadósság: A fehér és világos színű festékek (többek között bevonatok, alapozók, festékalapok és/vagy közbenső bevonatok) kiadóssága (98 %-os fedőképesség mellett) 1 liternyi termékre legalább 6 m2.

A színezőrendszerek esetében ez a kritérium csak a fehér alapszínre (a legtöbb TiO2-t tartalmazó alapfestékre) vonatkozik. Amennyiben a fehér alapfesték kiadóssága 98 %-os fedőképesség mellett nem éri el a 6 m2/l-t, a kritériumnak a fehér alapfestéknek a szabványos RAL 9010 szín eléréséig történő színezése után kell teljesülnie. A kritérium nem alkalmazandó a színezett termékek előállításához használt többi olyan alapfestékre, amelyek természetüknél fogva kevesebb TiO2-t tartalmaznak, ezért kiadósságuk 98 %-os fedőképesség mellett nem érheti el az 1 liternyi termékre számított 6 m2-t. Színezőrendszer részét képező festékek esetében a kérelmezőnek a termék csomagolásán és/vagy a vásárlás helyszínén tájékoztatnia kell a végfelhasználót arról, hogy a sötétebb árnyalat felvitele előtt melyik (lehetőleg európai ökocímkével ellátott) árnyalat vagy alapozó/festékalap alaprétegként történő alkalmazása javasolt.

A különleges tömítő/szigetelő vagy beeresztő/kötő tulajdonsággal rendelkező, illetve alumíniumon és galvanizált felületeken használandó, különleges tapadási jellemzőkkel bíró alapozók kiadóssága (98 %-os fedőképesség mellett) 1 liternyi termékre legalább 6 m2.

Az elasztomer festékek kiadóssága (98 %-os fedőképesség mellett) 1 liternyi termékre legalább 4 m2.

Ezt a követelményt nem kell alkalmazni a lakkokra, fapácra, padlóbevonatokra, padlófestékekre, festékalapokra, más tapadásnövelő alapozókra vagy bármely más átlátszó bevonatra.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező az ISO 6504/1 (Festékek és lakkok. A fedőképesség meghatározása. 1. rész: Kubelka-Munk módszer a fehér és világos színű festékekre) vagy a 6504/3 (3. rész: A világos színű festékek kontrasztarányának (fedőképesség) megállapítása meghatározott kiadósság mellett), illetve (a kifejezetten háromdimenziós dekorációs hatásra szánt, és ezért nagyon sűrűn felhordott festékek esetében) az NF T 30 073 (vagy ezzel egyenértékű) módszer alkalmazásával vizsgálati jelentést nyújt be. A színezett termékek előállításához használt, nem a fent említett követelmények szerint értékelt alapfestékek esetében a kérelmező bizonyítja, hogy a végfelhasználónak a termék felvitele előtt alapozó és/vagy szürke (vagy más megfelelő árnyalatú) festékalap alkalmazását javasolta.

Vízállóság: A lakkoknak, padlóbevonatoknak és padlófestékeknek az ISO 2812-3 szabvány szerint meghatározott vízállósága olyan, hogy 24 órás expozíciót, majd 16 órás pihentetést követően fény- vagy színváltozás nem észlelhető.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező az ISO 2812-3 (Festékek és lakkok. Folyadékokkal szembeni ellenálló képesség meghatározása. 3. rész: Abszorbens közeges módszer) módszer alkalmazásával vizsgálati jelentést nyújt be.

Tapadás: A falfestékeknek (kivéve az átlátszó alapozókat) megfelelő minősítést kell elérniük az EN 24624 (ISO 4624) szabvány alapján végzett lehúzó tapadásvizsgálaton, a padlóbevonatoknak, padlófestékeknek, valamint a beton-, fa- és fémbevonatok előtt alkalmazandó alapozóknak pedig legalább 2-es értékelést kell elérniük az EN 2409 szabvány alapján végzett tapadásvizsgálaton. Az EN 24624 vizsgálat teljesítettnek minősül, ha az anyag kohéziós ereje kisebb a festék tapadóerejénél, vagy ha a festék tapadása meghaladja az 1,5 MPa határértéket.

A kérelmező az alapozót és/vagy fedőfestéket önmagában vagy együttesen, rendszer részeként értékeli (a vizsgált rendszert lehetőleg európai ökocímkével ellátott termékeken alkalmazzák) (a fémfelületekre alkalmazandó rendszerek kivételével). Amennyiben a fedőfestéket önmagában vizsgálják, a tapadás tekintetében a lehető legrosszabb esetre vonatkozó forgatókönyvet kell figyelembe venni.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező az EN ISO 2409 vagy EN 24624 (ISO 4624) módszer értelemszerű alkalmazásával vizsgálati jelentést nyújt be.

Kopás: A padlóbevonatok és padlófestékek dörzsállósága az EN ISO 7784-2:2006 szabvány szerint, 1 000 g terheléssel és CS10 kerékkel végzett 1 000 vizsgálati ciklus után nem haladja meg a 70 mg tömegveszteséget.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező az EN ISO 7784-2:2006 szabványban meghatározott módszer alkalmazásával vizsgálati jelentést nyújt be, amely igazolja e kritérium teljesítését.

Időjárás-állóság: A fal fedőfestékeket, valamint a fa- és fémbevonatokat (beleértve a lakkokat is) az ISO 11507:2007 szabványban meghatározott, többek között fluoreszcens UV-lámpák és kondenzáció vagy vízpermetező használatával előidézett mesterséges időjárási viszonyoknak kell kitenni. A falfestékeket 1 000 órán át, a fa- és fémbevonatokat (beleértve a lakkokat is) 500 órán át kell a vizsgálati körülményeknek kitenni. Vizsgálati körülmények: UVA 4 h/60 °C + nedvesség 4 h/50 °C.

Helyettesítő lehetőségként a fabevonók és falakkok 500 órán át, ciklikus UV(A) -sugárzásnak és permetezésnek való expozícióval az EN 927-6 szabvány szerinti QUV gyorsított időjárás-modellező eljárásnak is kitehetők.

Az időjárási viszonyoknak kitett minták színváltozása nem haladhatja meg az ΔΕ * = 4 értéket, a lakkok fénycsökkenése pedig eredeti értékének 30 %-át. A fényességet az ISO 2813 szabvány alapján mérik. A színváltozással kapcsolatos kritérium nem vonatkozik az átlátszó lakkokra és alapokra.

A krétásodási fokot fal fedőfestékek, valamint fa- és fémbevonatok esetében (adott esetben) az EN ISO 4628-6:2007 szabványban meghatározott módszerrel, a minták időjárási viszonyoknak történő kitétele után vizsgálják. A bevonatoknak legalább 1,5 pontot vagy annál jobb eredményt (0,5 vagy 1,0 pontot) kell elérniük ezen a vizsgálaton. A szabványban illusztrált hivatkozások találhatók.

Fal fedőfestékek, valamint fa- és fémbevonatok esetében a minták időjárási viszonyoknak történő kitétele után az alábbi paramétereket is értékelni kell:

—	lepattogzási fok, az ISO 4628-5:2003 szerint; lepattogzás sűrűsége 2 vagy kevesebb, lepattogzott darabok mérete 2 vagy kevesebb,

—	repedési fok, az ISO 4628-4:2003 szerint; repedések mennyisége 2 vagy kevesebb, repedések mérete 3 vagy kevesebb,

—	hólyagosodási fok, az ISO 4628-2:2003 szerint; hólyagosodás sűrűsége 3 vagy kevesebb, hólyagok mérete 3 vagy kevesebb.

A lehetséges színezőárnyalatok nagy számára tekintettel ezeket a vizsgálatokat csak az alkalmazott alapfestéken kell elvégezni.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező a meghatározott paraméterek szerint az ISO 11507:2007 vagy EN 927-6 (vagy adott esetben mindkét) szabványban meghatározott módszer alkalmazásával vizsgálati jelentést nyújt be. A kérelmező ezenfelül adott esetben az EN ISO 4628-2, 4, 5 és 6 alkalmazásával is nyújt be vizsgálati jelentéseket. A kérelmező továbbá (adott esetben) nyilatkozik arról, hogy a bevonat színváltozása megfelel az ebben a dokumentumban előírt paramétereknek.

Vízgőzáteresztő képesség: Amennyiben a külső fal- vagy betonfestéket lélegzőként forgalmazzák, a festéknek az EN ISO 7783-2 szabványban meghatározott vizsgálati módszerrel legalább II. osztályú (közepes vízgőzáteresztő képességű) vagy annál jobb besorolást kell elérnie. A lehetséges színezőárnyalatok nagy számára tekintettel ezt a kritériumot csak az alapfesték vizsgálatára kell alkalmazni; ez a követelmény az átlátszó alapozókra nem vonatkozik.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező az EN ISO 7783-2 szabványban meghatározott módszer alkalmazásával vizsgálati jelentést nyújt be.

Vízáteresztő képesség: Amennyiben a külső fal- vagy betonfestéket víztaszítóként vagy elasztomerként forgalmazzák, a bevonatnak a DIN EN 1062-3:1999 szabványban meghatározott vizsgálati módszerrel III. osztályú (alacsony vízáteresztő képességű) besorolást kell elérnie. A lehetséges színezőárnyalatok nagy számára tekintettel ezt a kritériumot csak az alapfesték vizsgálatára kell alkalmazni. Minden más falfestéknek a DIN EN 1062-3:1999 szabványban meghatározott vizsgálati módszerrel II. osztályú (közepes vízáteresztő képességű) vagy annál jobb besorolást kell elérnie.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező a DIN EN 1062-3:1999 szabványban meghatározott módszer alkalmazásával vizsgálati jelentést nyújt be.

Gombaállóság: Amennyiben a külső téglafalfestéket gombaállóként forgalmazzák, a bevonatnak a BS 3900:G6 szabványban meghatározott vizsgálati módszerrel 2 pontot vagy ennél jobb eredményt kell elérnie (azaz a gombásodással érintett felület aránya kevesebb mint 10 %). A lehetséges színezőárnyalatok nagy számára tekintettel ezt a kritériumot csak az alapfesték vizsgálatára kell alkalmazni.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező a BS 3900:G6 szabványban meghatározott módszer alkalmazásával vizsgálati jelentést nyújt be.

Repedéstömítő képesség: Amennyiben a fal- (vagy beton-) festéket elasztomerikus jellemzőkkel rendelkező festékként forgalmazzák, annak 23 °C-on a DIN EN 1062-7:2004 szerint legalább A1 osztályú besorolást kell elérnie. A lehetséges színezőárnyalatok nagy számára tekintettel ezt a kritériumot csak az alapfesték vizsgálatára kell alkalmazni.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező a DIN EN 1062-7:2004 szabványban meghatározott módszer alkalmazásával vizsgálati jelentést nyújt be.

Lúgállóság: A falfestékeken és -alapozókon nem mutatkozhat észrevehető károsodás, miután a bevonatot az ISO 2812-4:2007 szabványban meghatározott módszer szerint 24 órán keresztül 10 százalékos NaOH-oldattal befröcskölték. Az értékelést 24 órai száradási/rekreációs idő után végzik el.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező az ISO 2812-4:2007 szabványban meghatározott módszer alkalmazásával vizsgálati jelentést nyújt be.

8. Fogyasztói információ

A csomagoláson vagy a csomagoláshoz mellékelve a következő információkat tüntetik fel:

—	a termék ajánlott felhasználása, felhordási felülete és felhasználási feltételei. Ide tartoznak az előkészítő munkálatokkal stb. kapcsolatos javaslatok, mint például a felhordási felület helyes előkészítése, adott esetben, a külső terekben való felhasználás vagy a hőmérséklet,

—	ajánlások a szerszámok tisztításával és a hulladék megfelelő ártalmatlanításával kapcsolatban (a vízszennyezés korlátozása érdekében). Ezeket az ajánlásokat a szóban forgó terméktípushoz és az adott alkalmazási területhez igazítják, adott esetben pedig magyarázó ábrákat is alkalmazhatnak,

—	ajánlások a termék tárolási feltételeivel kapcsolatban a csomagolás felnyitása után (a szilárd hulladék korlátozása érdekében), beleértve adott esetben a biztonsági előírásokat is,

—	a 7.a) kritérium hatálya alá nem tartozó sötétebb bevonatok esetében a megfelelő (lehetőleg európai ökocímkével ellátott) alapozó vagy alapfesték alkalmazására vonatkozó ajánlás,

—	szöveges tájékoztatás arról, hogy a fel nem használt festék a környezetre nézve biztonságos ártalmatlanítás érdekében elkülönítve kezelendő, ezért azt tilos háztartási hulladékként kidobni vagy kiönteni. Az ártalmatlanítással és gyűjtéssel kapcsolatos kérdésekkel a helyi hatóságokhoz kell fordulni,

—

ajánlások a festőre vonatkozó, megelőző óvintézkedésekkel kapcsolatban. A csomagoláson vagy a csomagoláshoz mellékelve a következő (vagy azzal egyenértékű) szöveget tüntetik fel:

A következő honlapon bővebb információt talál arra vonatkozóan, hogy miért kapta meg ez a termék a virág jelet: http://ec.europa.eu/environment/ecolabel.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelemhez mellékelni kell a termék csomagolásának mintáját és az ehhez kapcsolódó nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a termék megfelel a vonatkozó kritériumoknak.

9. Az ökocímkén feltüntetett információk

Az ökocímke 2. rovata a következő szöveget tartalmazza:

—	külső terekben jól alkalmazható,

—	korlátozott veszélyesanyag-tartalom,

—	alacsony oldószertartalom.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező benyújtja a termék csomagolásának mintáját, amelyen látható a címke, továbbá egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a termék megfelel e kritériumnak.

(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2) HL L 143., 2004.4.30., 87. o.

(3) HL L 200., 1999.7.30., 1. o.

(4) HL 196., 1967.8.16., 1. o.

(5) Az Európai Bizottság 2007. június 27-én elfogadta az anyagok és keverékek besorolásáról, címkézéséről és csomagolásáról, valamint a 67/548/EGK irányelv és az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatot (COM(2007) 355 végleges). A meglévő rendszer és a GHS közötti átfedésekkel kapcsolatos további információért lásd az elfogadott javaslat III. kötetének VII. mellékletét: http://ec.europa.eu/enterprise/reach/docs/ghs/ghs_prop_vol_iii_en.pdf

(6) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a veszélyes áruk szállításával és a vegyi anyagok besorolásának és címkézésének egyetemes harmonizált rendszerével foglalkozó szakértői bizottsága: http://www.unece.org/trans/main/dgdb/dgcomm/ac10rep.html

(7) Lásd az 5. lábjegyzetet.

2009.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/39

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. augusztus 13.)

a beltéri festékekre és lakkokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról

(az értesítés a C(2008) 4453. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/544/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1980/2000/EK rendelet alapján az ökocímkét olyan terméknek lehet odaítélni, amelynek jellemzői a főbb környezetvédelmi szempontokat tekintve jelentős előrelépést tesznek lehetővé.

(2)	Az 1980/2000/EK rendelet előírja, hogy termékcsoportonként különleges ökocímke-odaítélési kritériumokat kell meghatározni az Európai Unió ökocímke-bizottsága által kidolgozott követelménytervezet alapján.

(3)

Az említett rendelet egyben arról is rendelkezik, hogy az ökocímke-odaítélési kritériumok, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények felülvizsgálatát kellő időben, még az adott termékcsoport vonatkozásában meghatározott kritériumok érvényességi idejének lejárta előtt el kell végezni.

(4)

Az 1980/2000/EK rendeletben foglaltaknak megfelelően, kellő időben sor került a beltéri festékekre és lakkokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos módosított ökológiai kritériumok meghatározásáról és az 1999/10/EK határozat módosításáról szóló, 2002. szeptember 3-i 2002/739/EK bizottsági határozatban (2) előírt ökológiai kritériumok, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények felülvizsgálatára. Az említett ökológiai kritériumok és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2009. február 28-ig maradnak érvényben.

(5)	A jelen felülvizsgálat fényében, a tudományos és a piaci fejlemények figyelembevétele érdekében indokolt módosítani a termékcsoport meghatározását és új ökológiai kritériumokat megállapítani.

(6)	Ennek megfelelően a 2002/739/EK határozat helyébe újnak kell lépnie.

(7)	Az ökológiai kritériumok és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények érvényességi időszaka a jelen határozat közzétételéről szóló értesítés napjától számított négy év napján zárul.

(8)

Átmeneti időszakot kell biztosítani azon gyártók számára, akiknek termékeivel kapcsolatban 2008. augusztus 18. előtt engedélyezték a beltéri festékekre és lakkokra vonatkozó közösségi ökocímke használatát, illetve akik 2008. augusztus 18. előtt nyújtották be az ökocímke-használatra vonatkozó kérelmüket, annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a gyártók rendelkezésére, hogy termékeiken a módosított kritériumoknak és követelményeknek megfelelően változtatásokat végezzenek. A jogbiztonság érdekében a gyártók 2009. február 28-ig a 2002/739/EK határozatban és a jelen határozatban rögzített követelményei szerint is kérelmezhetik az ökocímke-használatot. E dátumot követően kizárólag az ebben a határozatban rögzített követelmények alkalmazandók.

(9)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1980/2000/EK rendelet 17. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A „beltéri festékek és lakkok” termékcsoport a (2) bekezdésnek megfelelően beltéri dekorfestékekből és lakkokból, fapácokból és az ezekkel rokon termékekből áll, amelyeket barkácsolók és szakemberek számára, elsősorban belső terekben való használatra fejlesztettek ki és e célból hoznak forgalomba.

E termékcsoportba tartoznak többek között a padlóbevonatok és padlófestékek, az amatőr vagy professzionális szobafestők igényei szerint, a forgalmazók által színezett termékek, a színezőrendszerek, a fogyasztói igények szerint a gyártó által esetlegesen előkezelt, színezett vagy előkészített folyékony vagy paszta állagú dekorfestékek, s mindezek alapozói és alapfestékei.

(2) „Festék”: folyékony vagy paszta állagú, illetve porított színezett bevonóanyag, amely a felületre felhordva olyan áttetsző réteget képez, amelynek védő, díszítő vagy különleges műszaki tulajdonságai vannak.

„Lakk”: átlátszó bevonóanyag, amely a felületre felhordva olyan szilárd, átlátszó filmet képez, amelynek védő, díszítő vagy különleges műszaki tulajdonságai vannak.

„Dekorfestékek és -lakkok”: olyan festékek és lakkok, amelyeket az épületeknek, azok belső kialakításának és szerelvényeinek díszítésére és védelmére használnak. A festékeket és lakkokat a helyszínen viszik fel. Bár elsősorban dekorációs célokat szolgálnak, védő szerepet is játszanak.

„Fapácok (lazúrok)”: olyan bevonatok, amelyeket a fa díszítése és az időjárással szembeni védelme érdekében átlátszó vagy félig átlátszó film formájában hordanak fel, s így megkönnyítik az állagmegóvást.

„Színezőrendszerek”: színes festékek előállítási módszere alapfesték és színezőanyag összekeverésével.

(3) A termékcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

a)	korróziógátló bevonatok;

b)	korhadásgátló bevonatok;

c)	fakonzerváló termékek;

d)	sajátos ipari és professzionális felhasználásra szánt bevonatok, beleértve az intenzív igénybevételnek kitett bevonatokat;

e)	homlokzatfestékek;

f)	minden olyan termék, amelyet elsősorban kültéri felhasználásra fejlesztettek ki és e célból hoznak forgalomba.

2. cikk

(1) A közösségi ökocímkének az 1980/2000/EK rendelet alapján és e cikk (2) és (3) bekezdése értelmében történő odaítéléséhez a festékeknek és lakkoknak az 1. cikkben meghatározott „beltéri festékek és lakkok” termékcsoportba kell tartozniuk, és meg kell felelniük a határozat mellékletében meghatározott ökológiai kritériumoknak.

(2) A különös végfelhasználásra szánt kétkomponensű (reaktív) bevonatoknak teljesíteniük kell az alábbi feltételeket:

a)	mindkét komponensnek külön-külön meg kell felelnie a mellékletben meghatározott ökológiai kritériumoknak (az illékony szerves vegyületekre vonatkozó kritérium kivételével);

b)	mellékelt tájékoztatójukban ki kell kötni, hogy az egyes komponenseket tilos külön-külön vagy más termékekkel összekeverve alkalmazni;

c)	a használatra kész végterméknek ezen túlmenően szintén meg kell felelnie az ökológiai kritériumoknak, köztük az illékony szerves vegyületekre vonatkozó kritériumnak is.

(3) A mind beltéri, mind kültéri használat céljára forgalmazott bevonatoknak egyaránt meg kell felelniük az e határozatban a beltéri festékek és lakkok tekintetében, valamint a 2009/543/EK határozatban (3) a kültéri festékek és lakkok tekintetében meghatározott kritériumoknak.

3. cikk

A „beltéri festékek és lakkok” termékcsoport tekintetében meghatározott ökológiai kritériumok, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények a jelen határozat hatálybalépésének napjától számított négy évig maradnak érvényben.

4. cikk

Adminisztratív célra a „beltéri festékek és lakkok” termékcsoporthoz rendelt kódszám: „07”.

5. cikk

Ennek megfelelően a 2002/739/EK határozat hatályát veszti.

6. cikk

(1) A 2008. augusztus 18. előtt a „beltéri festékek és lakkok” termékcsoport vonatkozásában odaítélt ökocímkék 2009. február 28-ig még használhatók.

(2) A „beltéri festékek és lakkok” termékcsoportba tartozó termékekkel kapcsolatban a 2008. augusztus 18. előtt kérelmezett ökocímke-használat elbírálásakor az ökocímke odaítélésének feltételeit a 2002/739/EK határozatban foglaltak szabályozzák. Az említett esetekben az ökocímke szintén 2009. február 28-ig érvényes.

(3) A „beltéri festékek és lakkok” termékcsoportba tartozó termékekkel kapcsolatban a 2008. augusztus 18. után, de 2009. március 1. előtt benyújtott ökocímkehasználati kérelem egyaránt alapul veheti a 2002/739/EK határozat és e határozat feltételeit.

Amennyiben az ökocímke-használati kérelem a 2002/739/EK határozat feltételein alapul, az ökocímke csak 2009. február 28-ig használható.

7. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. augusztus 13-án.

a Bizottság részéről

Olli REHN

a Bizottság tagja

(1) HL L 237., 2000.9.21., 1. o.

(2) HL L 236., 2002.9.4., 4. o.

(3) Lásd e Hivatalos Lap 27 oldalát.

MELLÉKLET

A. KERETRENDSZER

A kritériumok célja

E kritériumok célja különösen:

—	a termék hatékony felhasználása és a hulladékképződés minimálisra csökkentése,

—	az oldószer-kibocsátás csökkentésével a környezeti és egyéb kockázatok (mint például a troposzférikus ózon) csökkentése,

—	a mérgező vagy egyéb módon szennyező anyagok vízbe bocsátásának csökkentése. A kritériumokat úgy állapították meg, hogy az alacsonyabb környezeti hatású beltéri festékek és lakkok a címke odaítélésekor előnyben részesüljenek.

Értékelési és ellenőrzési követelmények

A konkrét értékelési és ellenőrzési követelmények valamennyi kritérium esetében fel vannak tüntetve.

Adott esetben az illetékes testületek további dokumentumokat kérhetnek, illetve független ellenőrzéseket végezhetnek.

Az illetékes testületek számára ajánlott, hogy vegyék figyelembe az elismert környezetvédelmi vezetési rendszerek, pl. az EMAS vagy az ISO 14001 alkalmazását a kérelmek elbírálásánál, illetve az e határozatban szereplő kritériumoknak való megfelelés folyamatos ellenőrzése során. (Megjegyzés: az ilyen környezetvédelmi vezetési rendszerek alkalmazása nem követelmény.)

A kritériumoknál az összetevőkre történő utalás az anyagokra és a készítményekre egyaránt vonatkozik. Az „anyag” és a „készítmény” fogalmának meghatározása a REACH-rendeletben (az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1)) található.

A termék pontos összetételét a kérelmező által felhasznált minden alapanyag tekintetében meg kell adni az illetékes testületnek. A 0,01 tömegszázalékot (m/m) meghaladó koncentrációban jelen lévő minden anyagot – ideértve a szenynyeződéseket is – jelezni kell, kivéve ha a kritériumok máshol alacsonyabb koncentrációt írnak elő.

B. ÖKOLÓGIAI KRITÉRIUMOK

A VOC-határértékekre vonatkozó 3. kritérium kivételével minden kritérium csomagolt állapotú festékre vagy lakkra alkalmazandó. A 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) összhangban a VOC-határértékek a használatra kész termékre vonatkoznak, ezért a maximális VOC-tartalmat minden ajánlott adalék – például színezék és/vagy hígító – figyelembevételével kell kiszámítani. E számításhoz szükség van a nyersanyag-beszállítók által a szárazanyag-tartalom, a VOC-tartalom és a termék sűrűsége tekintetében szolgáltatott adatokra.

Az 1. és 2. kritérium csak fehér és világos színű festékekre (köztük bevonatokra, alapozókra, festékalapokra és/vagy közbenső bevonatokra) vonatkozik.

A színezőrendszerek esetében az 1. és 2. kritérium csak a fehér alapra (a legtöbb TiO2-t tartalmazó alapfestékre) vonatkozik. Amennyiben a fehér alapfesték 7. a) kritérium szerinti kiadóssága 98 %-os fedőképesség mellett nem éri el a 8 m2/l-t, a kritériumoknak a termék a szabványos RAL 9010 szín eléréséig történő színezése után kell teljesülniük.

Az 1. és 2. kritérium átlátszó bevonatokra nem vonatkozik.

1. Fehér pigmentek

Fehérpigment-tartalom (fehér szervetlen pigment, amelynek törésmutatója nagyobb mint 1,8): a festékek fehérpigment-tartalma 1 m2-nyi szárazfilmre legfeljebb 36 g, fedőképessége pedig 98 %. Ezt a követelményt nem kell alkalmazni lakkokra és fapácokra.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy nem használ fehér pigmentet, illetve dokumentálja a fehérpigment-tartalmat és a kiadósságot, a kritérium teljesítését pedig részletes számításokkal igazolja.

2. Titán-dioxid

Titán-dioxid: A felhasznált titándioxid-pigment gyártása során keletkező kibocsátás mértéke és hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a következő határértékeket (a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok gyártásával kapcsolatban elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum alapján (BREF) (2007. augusztus)):

—	SOx-kibocsátás (SO2-ként kifejezve): 1 m2-nyi szárazfilmre 252 mg (98 %-os fedőképesség),

—	szulfáthulladékok: 1 m2-nyi szárazfilmre 18 g (98 %-os fedőképesség),

—	kloridhulladékok: 1 m2-nyi szárazfilmre 3,7, 6,4 és 11,9 g (98 %-os fedőképesség) a természetes rutil, szintetikus rutil és a salakérc esetében.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy nem használ titán-dioxidot, vagy igazoló dokumentumban megadja e paraméterek tekintetében a kibocsátás mértékét és a hulladékok mennyiségét, a termék titándioxid-tartalmát és kiadósságát, a kritérium teljesítését pedig részletes számításokkal igazolja.

3. Illékony szerves vegyületek (VOC)

A VOC-tartalom nem haladhatja meg a következő értékeket:

Termékosztályozás (2004/42/EK irányelv)	VOC-határértékek (g/l, vízzel együtt)
Belső, matt (falakra/mennyezetre) (fényesség < 25@60 °)	15
Belső, fényes (falakra/mennyezetre) (fényesség > 25@60 °)	60
Beltéri díszítő- és javítófestékek fára és fémre, beleértve a festékalapokat	90
Beltéri díszítő lakkok és falazúrok (fapácok), beleértve az áttetsző falazúrokat	75
Beltéri fa vékonylazúrok	75
Alapozók	15
Kötőalapozók	15
Egykomponensű speciális bevonatok	100
Meghatározott végfelhasználásra (például padlóra) szánt kétkomponensű (reaktív) bevonatok	100
Dekorációs ún. effektbevonatok	90

Ebben az értelemben „illékony szerves vegyület” (VOC) minden olyan szerves vegyület, amelynek kezdő forráspontja 101,3 kPa normál légköri nyomáson mérve – a 2004/42/EK irányelv meghatározása szerint – legfeljebb 250 °C. A VOC-határértékeket a határozat az irányelvben leírt festék- és lakk-alkategóriák alapján adja meg. Itt csak a beltéri bevonatokat érintő kategóriák szerepelnek.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell tennie az említett kritériumnak való megfelelésről. A kérelmező minden termék tekintetében megadja annak VOC-tartalmát.

4. Illó aromás szénhidrogének (VAH)

Illó aromás szénhidrogének a termékekhez a színezés előtt vagy (adott esetben) alatt közvetlenül nem adhatók; hozzáadhatók azonban VAH-tartalmú összetevők, feltéve hogy a végtermék VAH-tartalma nem éri el a 0,1 tömegszázalékot (m/m).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be a kritérium teljesítésére vonatkozóan, amelyben kijelenti, hogy VAH-ot kizárólag előre gyártott összetevőkben adott a termékhez, valamint adott esetben benyújtja az összetevők beszállítóinak nyilatkozatait az összetevők VAH-tartalmáról.

5. Nehézfémek

A következő nehézfémek és vegyületeik nem használhatók a termék vagy (adott esetben) színezőanyag összetevőjeként (sem alapanyagként, sem pedig a felhasznált készítmények részeként): kadmium, ólom, króm VI, higany, arzén, bárium (kivéve bárium-szulfát), szelén, antimon.

Az összetevők a nyersanyag szennyeződéseiből eredően nyomokban, legfeljebb 0,01 tömegszázalék mennyiségben tartalmazhatják ezeket a fémeket.

6. Veszélyes anyagok

A termék: A termék sem színezés előtt, sem (adott esetben) azután nem lehet az 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében nagyon mérgező, mérgező, környezetre veszélyes, karcinogén, reprodukciót károsító, ártalmas, maró (korrozív), mutagén vagy irritáló (izgató) besorolású (kivéve, ha ezt R43 címkéjű összetevők jelenléte okozza).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy teljesíti ezt a kritériumot, valamint benyújtja a REACH-rendelet II. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő termék-anyagbiztonsági adatlapot.

Összetevők (nagyon mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító): Nem szabad alkalmazni olyan összetevőt (adott esetben ideértve a színezés során alkalmazottakat is), amely a kérelem benyújtásakor kimeríti a következő R-mondatok egyikének (vagy azok kombinációjának) osztályozási kritériumában foglaltakat:

—	R23 (belélegezve mérgező),

—	R24 (bőrrel érintkezve mérgező),

—	R25 (lenyelve mérgező),

—	R26 (belélegezve nagyon mérgező),

—	R27 (bőrrel érintkezve nagyon mérgező),

—	R28 (lenyelve nagyon mérgező),

—	R33 (a halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes),

—	R39 (nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat),

—	R40 (rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított),

—	R42 (belélegezve túlérzékenységet okozhat [szenzibilizáló hatású lehet]),

—	R45 (rákot okozhat),

—	R46 (örökölhető genetikai károsodást okozhat),

—	R48 (hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat),

—	R49 (belélegezve rákot okozhat),

—	R60 (a fogamzóképességet vagy nemzőképességet károsíthatja),

—	R61 (a magzatot károsíthatja),

—	R62 (fogamzóképességre vagy nemzőképességre ártalmas lehet),

—	R63 (a születendő gyermeket károsíthatja),

—	R68 (visszafordíthatatlan hatásokat okozhat),

a 67/548/EGK tanácsi irányelvben (4) vagy az 1999/45/EK irányelvben meghatározottak szerint. Azok a képletekben tartósítószerként használt aktív összetevők azonban, amelyekre az R23, R24, R25, R26, R27, R28, R39, R40 vagy R48 R-mondat (vagy ezek kombinációja) vonatkozik, a festék teljes összetételének legfeljebb 0,1 tömegszázalékáig felhasználhatóak.

Helyettesítő lehetőségként figyelembe vehető az egyetemes harmonizált rendszer (5) (GHS) is. Ebben az esetben nem szabad alkalmazni olyan összetevőt (adott esetben ideértve a színezés során alkalmazottakat is), amely a következő osztályokba (vagy azok kombinációjaként) van besorolva:

—	akut toxicitás (orális) – I., II., III. kategória,

—	akut toxicitás (dermális) – I., II., III. kategória,

—	akut toxicitás (inhaláció) – I., II., III. kategória,

—	légzőszervi szenzibilizáció – I. kategória,

—	mutagén anyagok – I., II. kategória,

—	karcinogén anyagok – I., II. kategória,

—	reprodukciót károsító anyagok – I., II. kategória,

—	célszervi szisztémás toxicitás (egyszeri expozíció) – I., II. kategória,

—	célszervi szisztémás toxicitás (ismételt expozíció) – I., II. kategória,

a vegyi anyagok besorolásának és címkézésének egyetemes harmonizált rendszeréről szóló ST/SG/AC.10/30 dokumentumban (6) és az annak felülvizsgálatáról szóló ST/SG/AC.10/34/Add.3 dokumentumban meghatározottak szerint. Azonban azok a képletekben tartósítószerként használt aktív összetevők, amelyek az alábbi GHS kategóriák bármelyikébe tartoznak, a festék teljes összetételének legfeljebb 0,1 tömegszázalékáig felhasználhatóak:

—	akut toxicitás (orális, dermális vagy inhalációs) – I., II., III. kategória (csak orális és dermális),

—	célszervi szisztémás toxicitás (egyszeri és/vagy ismételt expozíció) – I., II. kategória (vagy ezek kombinációi), valamint

—	karcinogenitás, II. kategória.

Metil-etil-ketoxim alkidfestékekben 0,3 tömegszázalékig felhasználható.

Összetevők (környezetre veszélyes): 2 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban nem szabad alkalmazni olyan összetevőt (adott esetben ideértve a színezés során alkalmazottakat is), amely a kérelem benyújtásakor kimeríti a következő R-mondatok egyikének (vagy azok kombinációjának) osztályozási kritériumában foglaltakat:

—	N R50 (nagyon mérgező a vízi szervezetekre),

—	N R50/53 (vízi szervezetekre nagyon mérgező, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat),

—	N R51/53 (vízi szervezetekre mérgező, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat),

—	N R52/53 (vízi szervezetekre ártalmas, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat),

—	R51 (mérgező a vízi szervezetekre),

—	R52 (ártalmas a vízi szervezetekre),

—	R53 (a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat),

a 67/548/EGK vagy az 1999/45/EK irányelvben meghatározottak szerint.

Helyettesítő lehetőségként figyelembe vehető az egyetemes harmonizált rendszer (7) (GHS) is. Ebben az esetben egyetlen olyan összetevő (adott esetben ideértve a színezés során alkalmazottakat is) koncentrációja sem haladhatja meg a 2 tömegszázalékot, amely a kérelem benyújtásakor a következő osztályok egyikébe van besorolva, illetve oda besorolható:

Vízi toxicitási kategóriák (és azok kombinációi):

—	akut I., II., III.,

—	krónikus I., II., III., IV,

a vegyi anyagok besorolásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszeréről szóló ST/SG/AC.10/30 dokumentumban és az annak felülvizsgálatáról szóló ST/SG/AC.10/34/Add.3 dokumentumban meghatározottak szerint.

Az összes olyan összetevő teljes mennyisége, amelyre a kérelem benyújtásakor a fent említett R-mondatok bármelyike (vagy azok kombinációja) vonatkozik vagy a fenti GHS-osztályokba sorolható, egyik esetben sem haladhatja meg a 4 tömegszázalékot.

Ezt a követelményt nem kell alkalmazni az ammóniára és az alkil-ammóniára.

Ez a követelmény nem érinti a fent említett 6.a) kritériumban meghatározott követelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettséget.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy teljesíti ezt a kritériumot, valamint benyújtja az összetevők listáját és valamennyi összetevő tekintetében a REACH-rendelet II. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő anyagbiztonsági adatlapot.

d)	Alkil-fenol-etoxilátok (APEO-k): APEO-k a termékben színezés előtt és (adott esetben) alatt nem alkalmazhatók. Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell tennie az említett kritériumnak való megfelelésről.

Izotiazolinon-vegyületek: A termék színezés előtt vagy (adott esetben) alatt nem tartalmazhat 0,05 tömegszázaléknál magasabb koncentrációban izotiazolinon-vegyületet. Hasonlóképpen a termékben az 5-klór-2-metil-2H-izotiazol-3-on (EK-szám: 247-500-7) és a 2-metil-2H-izotiazol-3-on (EK-szám: 220-239-6) 3:1 arányú keverékének koncentrációja nem haladhatja meg a 0,0015 tömegszázalékot.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy teljesíti ezt a kritériumot, és megadja az alkalmazott mennyiségeket.

A termékben nem megengedett perfluor-tartalmú alkil-szulfonátok (PFAS), perfluor-tartalmú karboxilsavak (PFCA) alkalmazása, beleértve a perfluoro-oktánsavat (PFOA), valamint az OECD „PFOS, PFAS, PFOA, PFCA, valamint kapcsolódó vegyületek és PFCA-vá lebomló vegyi anyagok (2007-ben felülvizsgált) előzetes felsorolása” című dokumentumában felsorolt kapcsolódó anyagokat. Az OECD-listát e kritériumokról szóló dokumentum melléklete tartalmazza.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell tennie az említett kritériumnak való megfelelésről.

Formaldehid: Szabad formaldehidek a termékhez nem adhatók. Formaldehid-donorokat csak olyan mennyiségben lehet használni, hogy az ebből származó szabad formaldehid összmennyisége (adott esetben a színezés után) ne haladja meg a 0,001 tömegszázalékot.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell tennie az említett kritériumnak való megfelelésről. Ezen túlmenően a kérelmezőnek be kell nyújtania a nyersanyag-beszállítók VdL-RL 03 (VdL 03. útmutató: „Diszperziós festékek formaldehid-koncentrációjának meghatározása az acetil-aceton-módszer szerint”) vizsgálati módszerrel végzett vizsgálatainak eredményeit és az e vizsgálatokból származó adatokat a végtermékkel összevető számításokat annak igazolása érdekében, hogy a formaldehid-donorok révén felszabaduló formaldehid lehetséges legmagasabb végső koncentrációja nem haladja meg a 0,001 tömegszázalékot. Helyettesítő megoldásként a végtermékben nemzeti szabványt alkalmazva, nagynyomású folyadékkromatográfia alkalmazásával is lehet mérni a formaldehid-donorokból származó formaldehid mennyiségét.

Halogénezett szerves oldószerek: A 6.a), 6.b) és 6.c) kritériumok ellenére a termékben színezés előtt vagy (adott esetben) közben csak azon halogénezett vegyületek használhatók fel, amelyekről a kérelem benyújtásának időpontjában már készült kockázatelemzés, és amelyeket a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvekkel összhangban nem az R26/27, R45, R48/20/22, R50, R51, R52, R53, R50/53, R51/53, R52/53 vagy R59 R-mondatok egyike (vagy azok kombinációja) alá soroltak be.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell tennie az említett kritériumnak való megfelelésről.

Ftalátok: A 6.a), 6.b) és 6.c) kritériumok ellenére a termékben színezés előtt vagy (adott esetben) közben csak azon ftalátok használhatók fel, amelyekről a kérelem benyújtásának időpontjában már készült kockázatelemzés, és amelyeket a 67/548/EGK irányelvvel és annak módosításaival összhangban nem az R60, R61, R62, R50, R51, R52, R53, R50/53, R51/53 vagy R52/53 R-mondatok egyike (vagy azok kombinációja) alá soroltak be. Ezenfelül a termékben nem megengedett a DNOP (di-n-oktil-ftalát), DINP (diizononil-ftalát) és DIDP (diizodecil-ftalát) használata.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell tennie az említett kritériumnak való megfelelésről.

7. Használatra való alkalmasság

A színezőrendszerek esetében ez a kritérium csak a fehér alapszínre (a legtöbb TiO2-t tartalmazó alapfestékre) vonatkozik. Amennyiben a fehér alapfesték kiadóssága 98 %-os fedőképesség mellett nem éri el a 8 m2/l-t, a kritériumnak a fehér alapfestéknek a szabványos RAL 9010 szín eléréséig történő színezése után kell teljesülnie. A kritérium nem alkalmazandó a színezett termékek előállításához használt többi olyan alapfestékre, amelyek természetüknél fogva kevesebb TiO2-t tartalmaznak, ezért kiadósságuk 98 %-os fedőképesség mellett nem érheti el az 1 liternyi termékre számított 8 m2-t. Színezőrendszer részét képező festékek esetében a kérelmezőnek a termék csomagolásán és/vagy a vásárlás helyszínén tájékoztatnia kell a végfelhasználót arról, hogy a sötétebb árnyalat felvitele előtt melyik (lehetőleg közösségi ökocímkével ellátott) árnyalat vagy alapozó/bevonatalap alaprétegként történő alkalmazása javasolt.

Sűrű dekorbevonatok (kifejezetten háromdimenziós dekorációs hatásra szánt, és ezért nagyon sűrűn felvitt festékek) kiadóssága ezzel szemben 1 kilogrammnyi termékre 1 m2.

Ezt a követelményt nem kell alkalmazni a lakkokra, fapácokra, padlóbevonatokra, padlófestékekre, festékalapokra, tapadásnövelő alapozókra és bármely más átlátszó bevonatra.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező az ISO 6504/1 (Festékek és lakkok. A fedőképesség meghatározása. 1. rész: Kubelka-Munk módszer a fehér és világos színű festékekre) vagy a 6504/3 (3. rész: A világos színű festékek kontrasztarányának (fedőképesség) megállapítása meghatározott kiadósság mellett), illetve – a kifejezetten háromdimenziós dekorációs hatásra szánt, és ezért nagyon sűrűn felvitt festékek esetében – az NF T 30073 (vagy egy ezzel egyenértékű) módszer alkalmazásával vizsgálati jelentést nyújt be. A színezett termékek előállításához használt, nem a fent említett követelmények szerint értékelt alapfestékek esetében a kérelmező igazolja, hogy milyen formában igazolta a végfelhasználónak a termék felvitele előtt alapozó és/vagy szürke (vagy más megfelelő árnyalatú) festékalap alkalmazását.

Nedves dörzsállóság: Azoknak a falfestékeknek (az EN 13300 szabvány szerint) a nedves dörzsállósága, amelyeket (akár a terméken, akár a marketinganyagokon) lemoshatóként vagy tisztíthatóként tüntettek fel, az EN 13300 és EN ISO 11998 szabvány alapján mérve legalább 2. osztályú (azaz 200 munkafolyamat után nem haladja meg a 20 μm-t).

A lehetséges színezőárnyalatok nagy számára tekintettel ezt a kritériumot csak a színezőalap vizsgálatára kell alkalmazni.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező az EN ISO 11998 szabványban előírt módszer felhasználásával (A tisztíthatóság és dörzsállóság vizsgálata) az EN 13300 szabvány szerinti vizsgálati jelentést nyújt be, valamint igazolja, hogy a végfelhasználót (a termék csomagolásán vagy a kapcsolódó reklámanyagokon) tájékoztatja annak tényéről, hogy a menynyezeti festékek esetében nem vizsgálta a nedves dörzsállóságot.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező az ISO 2812-3 (Festékek és lakkok. Folyadékokkal szembeni ellenálló képesség meghatározása. 3. rész: Abszorbensközeges módszer) módszer alkalmazásával vizsgálati jelentést nyújt be.

Tapadás: A padlóbevonatoknak, padlófestékeknek és padlóalapozóknak, valamint a fa- és fémalapozóknak legalább 2-es értékelést kell elérniük az EN 2409 szabvány alapján végzett tapadási vizsgálaton. A színezett falfestékeknek megfelelő minősítést kell elérniük az EN 24624 (ISO 4624) szabvány alapján végzett lehántó tapadásvizsgálaton, ahol a felület kohéziós ereje kisebb, mint a festék tapadóereje; ellenkező esetben a festék tapadásának meg kell haladnia az 1,5 MPa határértéket.

Átlátszó alapozókra ez a követelmény nem vonatkozik.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező az EN ISO 2409 vagy EN 24624 (ISO 4624) módszer értelemszerű alkalmazásával vizsgálati jelentést nyújt be.

Kopás: A padlóbevonatok és padlófestékek kopása az EN ISO 7784-2:2006 szabvány szerint, 1 000 g terheléssel és CS10 kerékkel végzett 1 000 vizsgálati ciklus után nem haladhatja meg a 70 mg tömegveszteséget.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező az EN ISO 7784-2:2006 szabványban meghatározott módszer alkalmazásával vizsgálati jelentést nyújt be, amely igazolja e kritérium teljesítését.

8. Fogyasztói információ

A csomagoláson vagy a csomagoláshoz mellékelve a következő információkat kell feltüntetni:

—	a termék ajánlott felhasználása, felhordási felülete és felhasználási feltételei. Ide tartoznak az előkészítő munkálatokkal stb. kapcsolatos javaslatok, mint például a felhordási felület helyes előkészítése, adott esetben a belső terekben való felhasználás és a hőmérséklet,

—	ajánlások a szerszámok tisztításával és a hulladék megfelelő ártalmatlanításával kapcsolatban (a vízszennyezés korlátozása érdekében). Ezeket az ajánlásokat a szóban forgó terméktípushoz és az adott alkalmazási területhez igazítják, és adott esetben magyarázó ábrákat is alkalmazhatnak,

—	ajánlások a felnyitott csomagolású termék tárolására vonatkozó feltételekkel kapcsolatban (a szilárd hulladék korlátozása érdekében), beleértve adott esetben a biztonsági előírásokat is,

—	a 7.a) kritérium hatálya alá nem tartozó sötétebb bevonatok esetében a megfelelő (lehetőleg közösségi ökocímkével ellátott) alapozó vagy alapfesték alkalmazására vonatkozó ajánlás,

—	sűrű dekorbevonatok esetében tájékoztató felirat arról, hogy a festék kifejezetten háromdimenziós dekorációs hatás biztosítására szolgál,

—	szöveges tájékoztatás arról, hogy a fel nem használt festéknek a környezetre nézve biztonságos ártalmatlanítása különleges eljárással történik, ezért azt tilos háztartási hulladékként kezelni. Az ártalmatlanítással és gyűjtéssel kapcsolatos kérdésekkel a helyi hatóságokhoz kell fordulni,

—

ajánlások a festőre vonatkozó, megelőző óvintézkedésekkel kapcsolatban. A csomagoláson vagy a csomagoláshoz mellékelve a következő (vagy azzal egyenértékű) szöveget tüntetik fel:

„A következő honlapon bővebb információt talál arra vonatkozóan, hogy miért kapta meg ez a termék a virág jelet: http://ec.europa.eu/environment/ecolabel.”

Értékelés és ellenőrzés: A kérelemhez mellékelni kell a termék csomagolásának mintáját és az ehhez kapcsolódó nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a termék megfelel a fenti kritériumoknak.

9. Az ökocímkén feltüntetett információk

Az ökocímke 2. rovata a következő szöveget tartalmazza:

—	belső terekben jól alkalmazható,

—	korlátozott veszélyesanyag-tartalom,

—	alacsony oldószertartalom.

(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2) HL L 143., 2004.4.30., 87. o.

(3) HL L 200., 1999.7.30., 1. o.

(4) HL 196., 1967.8.16., 1. o.

(6) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a veszélyes áruk szállításával és a vegyi anyagok besorolásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerével foglalkozó szakértői bizottsága: http://www.unece.org/trans/main/dgdb/dgcomm/ac10rep.html.

(7) Lásd az 5. lábjegyzetet.

2009.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/49

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. július 7.)

az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 69. cikkének (2a) bekezdésében említett vidékfejlesztési támogatási összeg tagállamonkénti és éves bontásának megállapításáról, valamint a 2006/636/EK bizottsági határozat módosításáról

(az értesítés a C(2009) 5307. számú dokumentummal történt)

(2009/545/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 69. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Azt követően, hogy a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (2) új szabályokat vezetett be a moduláció tekintetében, a 2006/410/EK bizottsági határozatot (3) felváltotta az 1782/2003/EK, a 378/2007/EK, a 479/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet alapján az EMVA, illetve az EMGA-kiadások számára rendelkezésre bocsátott összegek meghatározásáról szóló, 2009. május 11-i 2009/379/EK bizottsági határozat (4).

(2)

Az után, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összegét a 2009. és a 2010. évre sorrendben 600 millió EUR, illetve 420 millió EUR összeggel megemelték az európai gazdasági helyreállítási tervről szóló megállapodás keretében meghozott döntés alapján, a 2006/493/EK tanácsi határozatot (5) módosította a 2009/434/EK tanácsi határozat (6). A következetesség érdekében ezeket az összegeket helyénvaló tagállamonként megállapítani a jelenlegi elosztási kritériumok alapján.

(3)	A 2009/379/EK és a 2009/434/EK határozat elfogadása következtében helyénvaló kiigazítani az EMVA rendelkezésére bocsátott összegeket, és a kiigazított összegeket belefoglalni a közösségi vidékfejlesztési támogatás éves bontásába.

(4)	A 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozó közösségi vidékfejlesztési támogatás tagállamonkénti és évenkénti összegének meghatározásáról szóló, 2006. szeptember 12-i 2006/636/EK bizottsági határozatot (7) indokolt módosítani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az 1698/2005/EK rendelet 69. cikkének (2a) bekezdésében említett összeget e határozat I. melléklete állapítja meg tagállamonkénti és éves bontásban.

2. cikk

A 2006/636/EK határozat mellékletének helyébe e határozat II. mellékletének szövege lép.

3. cikk

Ezt a határozatot a 2009. költségvetési évtől kell alkalmazni.

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 7-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(2) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(3) HL L 163., 2006.6.15., 10. o.

(4) HL L 117., 2009.5.12., 10. o.

(5) HL L 195., 2006.7.15., 22. o.

(6) HL L 144., 2009.6.9., 25. o.

(7) HL L 261., 2006.9.22., 32. o.

I. MELLÉKLET

Az 1698/2005/EK rendelet 69. cikkének (2a) bekezdésében említett összegek tagállamonkénti bontása:

(Folyó árak EUR-ban)
	2009	2010
Belgium	2 220 000	1 554 000
Bulgária	19 500 000	13 650 000
Cseh Köztársaság	21 000 000	14 700 000
Dánia	1 740 000	1 218 000
Németország	50 340 000	35 238 000
Észtország	5 340 000	3 738 000
Írország	15 780 000	11 046 000
Görögország	24 720 000	17 304 000
Spanyolország	44 880 000	31 416 000
Franciaország	35 520 000	24 864 000
Olaszország	56 520 000	39 564 000
Ciprus	1 200 000	840 000
Lettország	7 800 000	5 460 000
Litvánia	13 020 000	9 114 000
Luxemburg	600 000	420 000
Magyarország	28 440 000	19 908 000
Málta	600 000	420 000
Hollandia	2 280 000	1 596 000
Ausztria	27 180 000	19 026 000
Lengyelország	98 700 000	69 090 000
Portugália	26 940 000	18 858 000
Románia	59 820 000	41 874 000
Szlovénia	6 780 000	4 746 000
Szlovákia	14 700 000	10 290 000
Finnország	14 580 000	10 206 000
Svédország	12 420 000	8 694 000
Egyesült Királyság	7 380 000	5 166 000
Összesen	600 000 000	420 000 000

II. MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló közösségi vidékfejlesztési támogatás tagállamonkénti bontásban

(folyó árak EUR-ban)
	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2007–2013 összesen	A konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régióknak juttatott legkisebb összeg (összesen)
Belgium	63 991 299	63 957 784	62 458 083	70 637 509	73 167 519	75 495 480	77 776 632	487 484 306	40 744 223
Bulgária (*1)	244 055 793	337 144 772	456 843 751	412 748 664	398 058 913	397 696 922	395 699 781	2 642 248 596	692 192 783
Cseh Köztársaság	396 623 321	392 638 892	409 036 387	415 632 774	406 640 636	412 672 094	424 262 250	2 857 506 354	1 635 417 906
Dánia	62 592 573	66 344 571	67 411 254	85 052 762	91 231 467	98 797 618	106 488 551	577 918 796	0
Németország	1 184 995 564	1 186 941 705	1 202 865 574	1 311 256 553	1 322 959 200	1 355 761 509	1 387 114 950	8 951 895 055	3 174 037 771
Észtország	95 608 462	95 569 377	101 036 594	104 667 353	104 639 066	108 913 401	113 302 602	723 736 855	387 221 654
Írország	373 683 516	355 014 220	346 851 422	363 518 252	351 698 528	352 271 063	351 503 589	2 494 540 590	0
Görögország	461 376 206	463 470 078	482 113 090	492 922 509	665 568 186	669 030 398	671 747 957	3 906 228 424	1 905 697 195
Spanyolország	286 654 092	1 277 647 305	1 320 830 901	1 400 090 047	1 227 613 000	1 255 978 191	1 284 264 263	8 053 077 799	3 178 127 204
Franciaország	931 041 833	942 359 146	947 341 939	1 091 752 155	1 169 090 147	1 223 917 557	1 278 994 332	7 584 497 109	568 263 981
Olaszország	1 142 143 461	1 135 428 298	1 183 870 921	1 256 577 236	1 403 606 589	1 422 949 382	1 441 205 996	8 985 781 883	3 341 091 825
Ciprus	26 704 860	24 772 842	23 949 762	23 911 507	22 402 714	21 783 947	21 037 942	164 563 574	0
Lettország	152 867 493	147 768 241	150 342 483	153 226 381	148 781 700	150 188 774	151 198 432	1 054 373 504	327 682 815
Litvánia	260 974 835	248 836 020	249 948 998	253 855 536	248 002 433	250 278 098	253 898 173	1 765 794 093	679 189 192
Luxemburg	14 421 997	13 661 411	13 255 487	13 838 190	13 287 289	13 281 368	13 212 084	94 957 826	0
Magyarország	570 811 818	537 525 661	527 075 432	529 160 494	547 603 625	563 304 619	584 609 743	3 860 091 392	2 496 094 593
Málta	12 434 359	11 527 788	11 256 597	10 964 212	10 347 884	10 459 190	10 663 325	77 653 355	18 077 067
Hollandia	70 536 869	72 638 338	73 671 337	87 111 293	90 406 648	96 082 449	102 750 233	593 197 167	0
Ausztria	628 154 610	594 709 669	580 732 057	586 983 505	556 070 574	545 968 629	532 956 948	4 025 575 992	31 938 190
Lengyelország	1 989 717 841	1 932 933 351	1 971 439 817	1 935 872 838	1 860 573 543	1 857 244 519	1 851 146 247	13 398 928 156	6 997 976 121
Portugália	560 524 173	562 491 944	584 180 154	625 419 895	611 642 601	611 692 105	610 872 156	4 166 823 028	2 180 735 857
Románia (*2)	0	1 146 687 683	1 502 691 530	1 401 644 651	1 357 854 634	1 359 146 997	1 356 173 250	8 124 198 745	1 995 991 720
Szlovénia	149 549 387	139 868 094	136 508 049	134 100 946	124 076 091	118 858 866	113 031 296	915 992 729	287 815 759
Szlovákia	303 163 265	286 531 906	282 749 256	266 600 239	263 028 387	275 025 447	319 809 578	1 996 908 078	1 106 011 592
Finnország	335 121 543	316 143 440	308 265 407	313 973 134	298 490 092	294 408 238	288 617 053	2 155 018 907	0
Svédország	292 133 703	277 225 207	270 816 031	280 491 463	269 775 513	268 860 755	266 759 282	1 926 061 954	0
Egyesült Királyság	263 996 373	645 001 582	706 122 271	746 326 084	748 994 332	752 455 626	749 224 152	4 612 120 420	188 337 515
Összesen	10 873 879 246	13 274 839 325	13 973 664 584	14 368 336 182	14 385 611 311	14 562 523 242	14 758 320 797	96 197 174 687	31 232 644 963

(*1) A 2007., a 2008. és a 2009. év vonatkozásában az EMOGA Garanciarészlegéből származó előirányzatok összege sorrendben 193 715 561 EUR, 263 453 163 EUR és 337 004 104 EUR.

(*2) A 2007., a 2008. és a 2009. év vonatkozásában az EMOGA Garanciarészlegéből származó előirányzatok összege sorrendben 610 786 223 EUR, 831 389 081 EUR és 1 058 369 098 EUR.”

2009.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/53

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. július 8.)

a hollandiai olaj- és gázfeltárásnak és kitermelésnek a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről

(az értesítés a C(2009) 5381. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles.)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/546/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 30. cikke (5) és (6) bekezdésére,

tekintettel a Nederlandse Aardolie Maatschappij B.V. (a továbbiakban: NAM) által 2009. február 26-án e-mailben benyújtott kérelemre,

a közbeszerzési tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően,

mivel:

I. TÉNYEK

(1)

A 93/676/EGK bizottsági határozat (2) alapján a Hollandiában olaj- vagy gázfeltárást, illetve kitermelést folytató ajánlatkérők részére engedélyezték, hogy az akkor alkalmazandó irányelvnek megfelelő rendes szabályok helyett egy alternatív rendszert alkalmazzanak. Az alternatív rendszer bizonyos statisztikai követelményekkel járt, és kötelezővé tette a megkülönböztetés tilalmára és a pályáztatásra vonatkozó elvnek a betartását az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésekor, különösen azon információk tekintetében, amelyeket a szervezet a beszerzési szándékairól a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsát. Az említett határozat joghatásait az előző irányelv helyébe lépő 2004/17/EK irányelv 27. cikke – 30. cikkének sérelme nélkül – továbbra is fenntartotta.

(2)

2009. február 26-án a NAM a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (5) bekezdése szerinti kérelmet juttatott el a Bizottsághoz e-mailben. A Bizottság a 30. cikk (5) bekezdésének első albekezdésével összhangban, 2009. március 5-én kelt levelében tájékoztatta erről a holland hatóságokat, amire a holland hatóságok 2009. március 26-án e-mailben válaszoltak. A Bizottság ezenfelül 2009. március 9-én e-mailben további információkat kért a NAM-tól, amelyeket a NAM 2009. március 23-án e-mailben elküldött a Bizottságnak.

(3)

A NAM által benyújtott kérelem a hollandiai olaj- és gázfeltárással és kitermeléssel kapcsolatos. Az összefonódás-ellenőrzéssel kapcsolatban hozott korábbi bizottsági határozatokkal (3) összhangban, a kérelemben három, a NAM által folytatott különböző tevékenységet jelöltek meg, konkrétan:

a)	az olaj- és gázfeltárást;

b)	az olajkitermelést; és

c)	a földgázkitermelést.

A fent említett bizottsági határozatokkal összhangban e határozat alkalmazásában a „kitermelésbe” beleértendőek a „fejlesztések”, azaz a későbbi kitermeléshez szükséges infrastruktúrafejlesztések is (olajfúró tornyok, csővezetékek, végpontok stb.).

II. JOGI KERET

(4)

A 2004/17/EK irányelv 30. cikke előírja, hogy az irányelvben említett bármely tevékenység folytatására irányuló szerződések nem tartozhatnak a 2004/17/EK irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. A piacra való belépés akkor minősül szabadnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazta az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő közösségi jogszabályokat.

(5)

Mivel Hollandia végrehajtotta és alkalmazta a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4), a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban a piacra való belépést nem korlátozottnak kell tekinteni. Azt, hogy egy tevékenység egy adott piacon közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, több kritérium alapján kell megállapítani, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jelentőségű.

(6)

A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik fontos paraméter az adott piac főbb szereplőinek piaci részesedése. A másik kritérium az adott piacok koncentrációjának szintje. Mivel a határozat hatálya alá tartozó különböző tevékenységek feltételei eltérőek, a versenyhelyzet vizsgálata során figyelembe kell venni a különböző piacokon fennálló különböző helyzeteket.

(7)	Ez a határozat nem sérti a versenyszabályok alkalmazását.

III. ÉRTÉKELÉS

(8)	A kérelem tárgyát képező három tevékenységet (olaj- és gázfeltárás, illetve olajkitermelés és gázkitermelés) különálló termékpiacoknak tekintették a fenti (3) preambulumbekezdésben hivatkozott bizottsági határozatokban. Ennek megfelelően külön-külön kell őket megvizsgálni.

Olaj- és gázfeltárás

(9)

A kialakult bizottsági gyakorlat (5) szerint az olaj- és gázfeltárás egy érintett termékpiacot alkot, hiszen kezdetben nem lehet megmondani, hogy a feltárás olaj- vagy gázlelőhely megtalálását eredményezi-e. Ugyanezen régóta bevett bizottsági gyakorlat alapján határozták meg azt is, hogy e piac földrajzilag az egész világot lefedi.

(10)

A feltárási tevékenységet végző gazdasági szereplők piaci részesedését három mutatóval lehet mérni: a tőkekiadásokkal, a bizonyítottan feltárt készletekkel és a várható termeléssel. A gazdasági szereplők piaci részesedésének értékeléséhez a tőkekiadási mutatót már többször fontolóra vették (6). Részben a különböző földrajzi területeken szükséges befektetések szintjei közötti jelentős különbségekből adódóan azonban, a mutató nem bizonyult alkalmasnak. Az olaj és gáz feltárásához ugyanis nagyobb befektetésre van szükség az Északi-tengeren, mint például a Közel-Keleten. Két másik mutatót viszont alkalmaznak az ágazatban a gazdasági szereplők piaci részesedésének értékelésére, nevezetesen a bizonyítottan feltárt készleteken belüli és a várható kitermelésen belüli részesedést (7).

(11)

A rendelkezésre álló információk szerint a 2007. december 31-én a világ bizonyítottan feltárt, összes olaj- és gázkészleteinek mennyisége 378,6 milliárd köbméter olajegyenértéket (a továbbiakban: Sm3 oe) tett ki (8). 2008. január 1-jén a hollandiai, bizonyítottan feltárt, összes olaj- és gázkészletek mennyisége valamivel több mint 1,426 milliárd Sm3 oe-t tett ki (9), ami alig több mint 3,7 ‰. A NAM részesedése még kisebb. A rendelkezésre álló információk alapján a NAM piaci részesedését akkor is elhanyagolhatónak kellene tekinteni, ha a várható kitermelést vennék alapul. Jóllehet a NAM 0,04 millió hordós napi olajkitermelése várhatóan 0,06 millió hordóra nő a kelet-hollandiai schoonebeek-i olajmezőn a termelés teljes körű újraindításával, ez a világ napi 81,533 millió hordós olajkitermelésével összehasonlítva mindössze 0,7 ‰-es részesedésnek felel meg. Tekintettel a feltárási piac koncentrációjának fokára, amelyet – az állami tulajdonban lévő vállalatokat leszámítva – három magántulajdonban lévő vertikálisan integrált, nemzetközi óriásvállalat (a BP, az ExxonMobil és a Shell), valamint néhány további „nagyobb” vállalat jelenléte jellemez, az említett tényezőket a versenynek való közvetlen kitettség jeleként kell értelmezni.

Olajkitermelés

(12)

A kialakult bizottsági gyakorlat (10) szerint a nyersolaj kitermelése és előállítása különálló termékpiacot képez, amely földrajzilag az egész világot lefedi. A rendelkezésre álló információk (11) szerint a világ napi olajkitermelése összesen 81,533 millió hordót tett ki 2007-ben. Ugyanebben az évben a NAM napi 0,04 millió hordó olajat termelt, ami 0,49 ‰-es részesedésnek felel meg. Tekintettel az olajtermelési piac koncentrációjának fokára, amelyet – az állami tulajdonban lévő vállalatokat leszámítva – három, vertikálisan integrált, magántulajdonban lévő nemzetközi óriásvállalat (a BP, az ExxonMobil és a Shell, amelyek a rendelkezésre álló információk szerint 2007-ben 3,08 %, 2,32 % és 2,96 %-os olajkitermelési részesedéssel rendelkeztek), valamint néhány további „nagyobb” vállalat (12) jelenléte jellemez, az említett tényezőket a versenynek való közvetlen kitettség jeleként kell értelmezni.

Földgáztermelés

(13)

Egy korábbi, a gáznak a végfelhasználók részére történő biztosításáról szóló bizottsági határozat (13) különbséget tett az alacsony fűtőértékű és a magas fűtőértékű gáz között. A Bizottság továbbá megvizsgálta azt is, hogy a cseppfolyósított földgázszállítást meg kell-e különböztetni a csővezetékes földgázszállítástól (14). Egy későbbi, többek között a földgázkitermelésre és előállításra vonatkozó bizottsági határozat (15) – arra hivatkozva, hogy „a végső értékelést nem befolyásolja az elfogadott meghatározás” – megválaszolatlanul hagyta a kérdést, hogy a határozat alkalmazásában különállóként kell-e kezelni az alacsony fűtőértékű gáz, a magas fűtőértékű gáz és a cseppfolyósított földgáz piacait. A kérdést e határozat alkalmazásában is nyitva lehet hagyni, mivel:

—	a NAM nem termel cseppfolyósított földgázt,

—

a NAM kizárólag Hollandiában tevékenykedik, ahol az azonnali gázpiacon (Title Transfer Facility, TTF) 2008. július 1-jével nincs semmilyen különbség az alacsony fűtőértékű és a magas fűtőértékű gáz között. Továbbá ezen időponttól kezdődően teljes mértékben a Gas Transport Services (a hollandiai gázhálózat üzemeltetője) ellenőrzi a minőségi konverziót. Így a szállítóknak nem kell konverziós kapacitást lekötniük.

(14)

E határozat alkalmazásában tehát az érintett termékpiac maradhat általában a földgáztermelés piaca, nem kell különbséget tenni az alacsony fűtőértékű, a magas fűtőértékű és a cseppfolyósított földgáz piacai között. A piac földrajzi kiterjedését illetően a korábbi bizottsági határozatok (16) szerint az az Európai Gazdasági Térséget (EGT) és esetlegesen Oroszországot és Algériát foglalja magában.

(15)

A rendelkezésre álló információk (17) alapján az Európa Unió teljes gáztermelése 191,9 milliárd Sm3-t tett ki 2007-ben, míg az EGT-ben ugyanebben az évben a termelés 281,6 milliárd Sm3 volt. A NAM 2007-es termelése 50 milliárd Sm3 volt, amivel a piaci részesedése 17,76 %-nak felelt meg. Az oroszországi termelés 607,4 az algériai pedig 83,0 milliárd Sm3-t tett ki 2007-ben. Az EGT, Oroszország és Algéria teljes termelése így összesen 972 milliárd Sm3, amiből a NAM részesedése 5,14 %-ot tett ki. Tekintettel a földgáztermelési piac koncentrációjának fokára, amelyet – az állami tulajdonban lévő vállalatokat leszámítva – három, vertikálisan integrált, magántulajdonban lévő nemzetközi óriásvállalat (a BP, az ExxonMobil és a Shell), valamint olyan nagyon szereplők, mint az orosz Gazprom jelenléte jellemez, az említett tényezőket a versenynek való közvetlen kitettség jeleként kell értelmezni.

IV. KÖVETKEZTETÉSEK

(16)

Tekintettel a (3)–(15) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezőkre, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni Hollandiában a következő szolgáltatások tekintetében:

a)	olaj- és gázfeltárás;

b)	olajkitermelés; és

c)	földgázkitermelés.

(17)

Mivel a piachoz való korlátlan hozzáférés feltétele teljesítettnek tekinthető, a 2004/17/EK irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a (16) preambulumbekezdés a)–c) pontjában felsorolt szolgáltatások nyújtását Hollandiában lehetővé tevő szerződéseket ítélik oda, sem pedig ha az ilyen tevékenységek Hollandiában való folytatására írnak ki tervpályázatot.

(18)

E határozat alapját a NAM és a Holland Királyság által benyújtott információk szerint, a 2009. február–március időszakban fennálló jogi és ténybeli helyzet képezi. Amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, e határozat felülvizsgálható,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2004/17/EK irányelv nem alkalmazható az ajánlatkérő felek által odaítélt, és a következő szolgáltatások nyújtását Hollandiában lehetővé tevő szerződésekre:

a)	olaj- és gázfeltárás;

b)	olajkitermelés; és

c)	földgázkitermelés.

2. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje a Holland Királyság.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 8-án.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

(1) HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

(2) A földrajzi területek kőolaj vagy földgáz feltárása vagy kitermelése céljából történő hasznosításának a 90/531/EGK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott tevékenységtől való, Hollandiában érvényes eltérése megállapításáról, valamint az ilyen tevékenységet végző szervezeteknek az irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti különleges vagy kizárólagos jogok alapján működő szervezetektől való, Hollandiában érvényes eltérése megállapításáról szóló, 1993. december 10-i 93/676/EK bizottsági határozat, HL L 316., 1993.12.17., 41. o.

(3) Lásd különösen egy összefonódást a közös piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánító 1999. szeptember 29-i, 2004/284/EK bizottsági határozatot (IV/M. 1383 sz. ügy – Exxon/Mobil) és a további határozatokat, például egy összefonódást a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító 2007. május 3-i bizottsági határozatot (COMP/M. 4545 sz. ügy – STATOIL/HYDRO).

(4) HL L 79., 1996.3.29., 30. o.

(5) Lásd különösen a fent említett Exxon/Mobil határozatot, továbbá a valamivel frissebb, egy összefonódást a 139/2004/EK rendelet szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító 2007. november 19-i bizottsági határozatot (COMP/M.4934 sz. ügy – KAZMUNAIGAZ/ROMPETROL).

(6) Lásd különösen a fent említett Exxon/Mobil határozatot ((23-24) bekezdés).

(7) Lásd különösen a fent említett Exxon/Mobil határozatot ((25) és (27) bekezdés).

(8) Lásd a kérelem 5.2.1 pontját és az ott megjelölt forrásokat, különösen pedig a BP „Statistical Review of World Energy” című, 2008. júniusi kiadványát a kérelem mellékletében.

(9) Ebből 1 390 milliárd Sm3 földgáz, ami 1 390 millió Sm3 oe-nek felel meg, és 36,6 millió Sm3 kőolaj, ami így összesen 1 426 600 000 Sm3.

(10) Lásd különösen a fent említett Exxon/Mobil határozatot, továbbá a valamivel frissebb, egy összefonódást a 139/2004/EK rendelet szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító 2007. november 19-i bizottsági határozatot (COMP/M.4934 sz. ügy – KAZMUNAIGAZ/ROMPETROL).

(11) Lásd a kérelemhez csatolt, 2008. júniusi „BP Statistical Review of World Energy” (a továbbiakban: BP Statisztikák) 8. oldalát.

(12) Amelyek piaci részesedése alacsonyabb, mint az említett óriásvállalatoké.

(13) Egy összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek való nyilvánításáról (COMP/M.4180. sz. ügy – Gaz de France/Suez) szóló, 2006. november 14-i 2007/194/EK bizottsági határozat, HL L 88., 2007.3.29., 47. o.

(14) Lásd különösen a fent említett Gaz de France/Suez határozatot.

(15) Lásd a fent említett M4545 sz. ügyre vonatkozó határozat 1.2. pontját.

(16) Lásd például a fenti (3) preambulumbekezdésben említetteket.

(17) Lásd különösen a BP Statisztikák 24. oldalát.

2009.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/57

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. július 10.)

a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról szóló 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerről szóló 2000/57/EK határozat módosításáról

(az értesítés a C(2009) 5515. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/547/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról szóló, 1998. szeptember 24-i 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (1) és különösen annak 6. cikke (5) bekezdésére,

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról szóló 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerről szóló, 1999. december 22-i 2000/57/EK bizottsági határozat (2) meghatározza azokat a fertőző betegségekhez kapcsolódó eseményeket, melyekről a tagállamok illetékes közegészségügyi hatóságainak tájékoztatniuk kell a közösségi hálózaton belüli korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszert (EWRS), valamint megállapítja az eseményekre vonatkozó információcserére, a konzultációra, továbbá az intézkedések tagállamok közötti összehangolására irányadó általános eljárásokat, a Bizottsággal együttműködve.

(2)

A 2000/57/EK határozat kötelezi továbbá az egyes tagállamok illetékes közegészségügyi hatóságait a fertőző betegségekhez kapcsolódó eseményekre vonatkozó, valamennyi szükséges információ összegyűjtésére és cseréjére, például az országos felügyeleti rendszer, a közösségi hálózat járványügyi felügyeleti része vagy bármely egyéb közösségi gyűjtőrendszer alkalmazása révén.

(3)

A 2119/98/EK határozat szerint a fertőző betegségek megelőzése és felügyelete olyan intézkedések sora, beleértve a járványügyi vizsgálatokat is, melyeket a tagállamok illetékes közegészségügyi hatóságai végeznek a fertőző betegségek megelőzésének és terjedésének megállítása érdekében. Ezen intézkedések kiterjednek a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésére szolgáló tevékenységekre, és az illetékes nemzeti közegészségügyi hatóság birtokában lévő, a fertőző betegségekhez kapcsolódó eseményekre vonatkozó valamennyi releváns információt azonnal továbbítják az összes többi tagállamnak és a Bizottságnak. Ezenkívül egy intézkedni kívánó tagállam elvileg előzetesen tájékoztatja a közösségi hálózatot a szóban forgó intézkedés jellegéről és hatályáról, konzultációkat folytat és összehangolja az intézkedéseket más tagállamokkal, a Bizottsággal együttműködve.

(4)	A 2000/57/EK határozatnak egyértelműen tükröznie kell a 2119/98/EK határozat rendelkezéseit a fertőző betegségek megelőzését és terjedésének megállítását célzó, meghozott vagy elfogadni szándékozott intézkedéseket illetően.

(5)

Ezenkívül a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) hatálybalépése kötelezi a nemzetközi közösséget arra, hogy közegészségügyi választ adjon a betegségek nemzetközi terjedésére olyan formákban, melyek arányosak a közegészségügyi kockázatokkal és csak azokra korlátozódnak, illetve melyek elkerülik a nemzetközi közlekedéssel és kereskedelemmel való szükségtelen interferenciát.

(6)

Amennyiben fertőző betegségekhez kapcsolódó olyan eseményre kerül sor, mely uniós dimenziókat is elér és a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésére szolgáló tevékenységeket tesz szükségessé, a tagállamok együttműködnek egymással és a Bizottsággal az EWRS-en keresztül a fertőzött és a feltehetőleg veszélyeztetett személyek azonosítása céljából. Ez az együttműködés kiterjedhet arra is, hogy a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésére szolgáló eljárásban érintett tagállamok megosztják egymással az emberi megbetegedések megerősített vagy gyanított eseteire vonatkozó érzékeny személyes adatokat.

(7)

Az egészséggel kapcsolatos személyes adatok feldolgozását elvben tiltják a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) rendelkezései. Emellett a 2119/98/EK határozat 11. cikke többek között kimondja, hogy a határozat rendelkezéseit a 95/46/EK irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni.

(8)

Közegészségügyi okokból az ilyen adatok feldolgozása a 95/46/EK irányelv 8. cikke (3) bekezdésében és a 45/2001/EK rendelet 10. cikke (3) bekezdésében biztosított mentesség hatálya alá tartozik, ha az adatok feldolgozása megelőző egészségügyi, orvosi diagnosztikai célból, gondozás vagy feldolgozás alkalmazása vagy egészségügyi szolgáltatások igazgatása céljából szükséges, és ha az adatokat a nemzeti jog vagy az illetékes nemzeti testületek által meghatározott szakmai titoktartási kötelezettség alá eső egészségügyi szakember vagy azzal egyenértékű titoktartási kötelezettség alá eső más személy dolgozza fel. Ezenkívül a 2007. június 15-én hatályba lépett Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) 23. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy azok az államok, melyek részes felei az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), közegészségi okokra hivatkozva – a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követése céljából is – érkezéskor vagy induláskor az utasokra vonatkozóan bizonyos adatokat kérhetnek.

(9)

Emellett a személyes adatoknak a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követése céljából történő feldolgozását jogszerűnek kell tekinteni, amennyiben az az érintett személy létfontosságú érdekeinek védelméhez szükséges a 95/46/EK irányelv 7. cikke d) pontjának és a 45/2001/EK rendelet 5. cikke e) pontjának megfelelően, illetve az adatfeldolgozásra közérdekből elvégzendő feladat végrehajtása miatt van szükség e közösségi jogszabályok 7. cikkének e) pontja és 5. cikkének a) pontja értelmében.

(10)

A Bizottságnak, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak és a tagállamoknak megfelelő biztosítékokat kell létrehozniuk a személyes adatoknak a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követése céljából történő feldolgozásával kapcsolatban, különös tekintettel a 95/46/EK irányelv és a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseitől való eltérések alkalmazására, biztosítva, hogy az EWRS-en belül a 45/2001/EK rendeletnek és a 95/46/EK irányelvnek megfelelően történjen a személyes adatok feldolgozása.

(11)

Különösen amikor az ERWS-en belül a fertőző betegségek megelőzésének és terjedésének megállítása érdekében kerülnek továbbításra személyes adatok, a tagállamok illetékes közegészségügyi hatóságainak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy a személyes adatok megfelelőek, relevánsak legyenek, ne haladják meg a feldolgozás célját, ne más célokra kerüljenek feldolgozásra, valamint szükség esetén pontosak és naprakészek legyenek és csak az adott célból szükséges ideig őrizzék meg azokat; biztosítaniuk kell emellett, hogy a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésének alanyai megfelelő tájékoztatást kapnak a feldolgozás jellegéről, a feldolgozott adatokról, a hozzáférési jogokról és helyesbítik az őket érintő adatokat, kivéve, ha ez nem lehetséges vagy aránytalan erőfeszítésekkel járna, gondoskodiuk kell arról is, hogy az ilyen adatok feldolgozásának védelme érdekében az EWRS-en belül az adatok bizalmas kezelésének és biztonságosságának a szintje megfelelő legyen.

(12)

Az EWRS működéséről szóló 2007. évi jelentésében (5) a Bizottság kiemelte, hogy az EWRS-en belül szelektív üzenetküldő funkció bevezetésére van szükség annak biztosításához, hogy kizárólagos kommunikációs csatorna jöjjön létre csak az olyan tagállamok között, melyek többek között a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésére szolgáló tevékenységekhez kapcsolódó különleges eseményekben érintettek. E szelektív funkció alkalmazása megfelelő biztosítékokat garantál abban az esetben, amikor a személyes adatok az EWRS-en keresztül kerülnek továbbításra és ezért biztosítania kell, hogy e határozat végrehajtásakor kizárólag megfelelő, releváns és nem túlzott mértékű személyes adatok áramoljanak az EWRS-en belül a 45/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának és a 95/46/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően. Emiatt a szelektív üzenetküldő funkciót a bejelentésekre kellene korlátozni, beleértve a vonatkozó személyes adatok közlését is annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a tagállamok kötelezettségeivel való összeegyeztethetőséget a 2119/98/EK határozat 4., 5. és 6. cikke szerint.

(13)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2119/98/EK határozat 7. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2000/57/EK határozat a következőképpen módosul:

A 1. cikk (2) bekezdésben az „az említett eseményekkel kapcsolatos … információról” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „az említett eseményekkel kapcsolatos információról és az ezen eseményekre, illetve eseményekre való hivatkozásokra válaszként tervezett vagy elfogadott intézkedésekről”.

A szöveg a következő 2a. cikkel egészül ki:

„2a. cikk

(1) Ezt az intézkedést kell alkalmazni az abból a célból végrehajtott intézkedésekre, hogy a fertőző kórokozóforrásnak kitett személyeket felkutassák, akik esetében fennállhat annak a veszélye, hogy közösségi jelentőségű fertőző betegség lép fel vagy lépett fel náluk az I. mellékletben meghatározott kritériumok szerint (a továbbiakban: a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követése).

(2) A vonatkozó személyes adatoknak a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követése céljából a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül történő továbbítása során – feltéve, hogy szükség van az említett adatokra és rendelkezésre is állnak – valamely tagállam illetékes közegészségügyi hatóságai a szelektív üzenetküldő funkciót használják, mely megfelelő adatvédelmi bizosítékokat garantál. A kommunikációs csatornát a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésében érintett tagállamokra kell korlátozni.

(3) Az információ szelektív üzenetküldő funkción keresztül történő továbbításakor az adott tagállam illetékes közegészségügyi hatóságainak hivatkozniuk kell a közösségi hálózattal előzetesen közölt eseményre vagy intézkedésre.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában a III. melléklet tartalmazza a személyes adatok indikatív jegyzékét.

(5) A személyes adatoknak a szelektív üzenetküldő funkción keresztül történő közlésekor és továbbításakor a tagállamok illetékes egészségügyi hatóságainak és a Bizottságnak meg kell felelniük a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) rendelkezéseinek.

(*1) HL L 281., 1995.11.23., 31. o."

(*2) HL L 8., 2001.1.12.,1. o.” "

A 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok illetékes hatóságai minden évben legkésőbb március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az eseményeket, az eseményekhez kapcsolódóan tervezett vagy elfogadott intézkedéseket elemző jelentésüket, amely a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében alkalmazott eljárások leírását tartalmazza. Továbbá a tagállamok illetékes hatóságai megfelelő időben jelentést tehetnek a különös jelentőséggel bíró egyes eseményekről is.”

4.	A melléklet szövege III. mellékletként egészíti ki e határozatot.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 10-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 268., 1998.10.3., 1. o.

(2) HL L 21., 2000.1.26., 32. o.

(3) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(4) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(5) A Bizottság 2007. március 20-i jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési közösségi hálózatához kapcsolódó korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer (EWRS) 2004–2005. évi működéséről (2000/57/EK határozat), (COM(2007) 121 végleges).

MELLÉKLET

A 2000/57/EK határozat a következő III. melléklettel egészül ki:

„III. MELLÉKLET

A fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésére szolgáló személyes adatok indikatív jegyzéke

SZEMÉLYES ADATOK

—	Családi és utónév.

—	Állampolgárság, születési idő, nem.

—	Személyi azonosító típusa, száma és kibocsátó hatóság.

—	Jelenlegi lakcím (utca, házszám, város, ország, irányítószám).

—	Telefonszámok (mobil, vezetékes, munkahelyi).

—	E-mail cím (magán, munkahelyi).

UTAZÁSI INFORMÁCIÓK

—	Közlekedési eszközre vonatkozó adatok (pl. járatszám, repülés napja, hajó neve, rendszám).

—	Ülésszám(ok).

—	Kabinszám(ok).

KAPCSOLATTARTÁSI ADATOK

—	A meglátogatott személyek neve/tartózkodási helyek.

—	A tartózkodás időpontja és a tartózkodási helyek címe (utca, házszám, város, ország, irányítószám).

—	Telefonszámok (mobil, vezetékes, munkahelyi).

—	E-mail cím (magán, munkahelyi).

A KÍSÉRŐ SZEMÉLYEK ADATAI

—	Családi és utónév.

—	Állampolgárság.

—	Az 1. pont 3–6. francia bekezdésében szereplő személyes adatok.

VÉSZHELYZET ESETÉN ÉRTESÍTENDŐ SZEMÉLY ADATAI

—	Az értesítendő személy neve.

—	Cím (utca, házszám, város, ország, irányítószám).

—	Telefonszámok (mobil, vezetékes, munkahelyi).

—	E-mail cím (magán, munkahelyi).”

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.181.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 181

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. július 14.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 613/2009/EK rendelete (2009. július 6.) az Európai Közösségek harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőinek, valamint ideiglenes és szerződéses alkalmazottainak javadalmazására 2008. július 1-jétől alkalmazandó korrekciós szorzók megállapításáról	1
	*	A Tanács 614/2009/EK rendelete (2009. július 7.) az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó közös kereskedelmi rendszerről (kodifikált változat)	8
		A Bizottság 615/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	14
	*	A Bizottság 616/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai biztonsági megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )	16

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	35,0
0702 00 00	ZZ	35,0
0707 00 05	TR	102,6
0707 00 05	ZZ	102,6
0709 90 70	TR	103,0
0709 90 70	ZZ	103,0
0805 50 10	AR	61,1
	TR	53,0
	ZA	66,7
	ZZ	60,3
0808 10 80	AR	80,2
	BR	76,0
	CL	83,0
	CN	91,0
	NZ	97,1
	US	99,3
	ZA	83,8
	ZZ	87,2
0808 20 50	AR	74,9
	CL	85,2
	NZ	87,2
	ZA	104,7
	ZZ	88,0
0809 10 00	HR	90,0
	TR	200,7
	XS	103,5
	ZZ	131,4
0809 20 95	TR	276,4
0809 20 95	ZZ	276,4
0809 30	TR	134,2
0809 30	ZZ	134,2

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	A Tagállamok kormányképviselőinek Konferenciája
	2009/541/EK, Euratom
*	A Tagállamok kormányképviselőinek határozata (2009. július 8.) az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága egy bírájának kinevezéséről	25
	2009/542/EK, Euratom
*	A Tagállamok kormányképviselőinek határozata (2009. július 8.) az Európai Közösségek Bírósága egy bírájának kinevezéséről	26
	Bizottság
	2009/543/EK
*	A Bizottság határozata (2008. augusztus 13.) kültéri festékekre és lakkokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról (az értesítés a C(2008) 4452. számú dokumentummal történt) ( 1 )	27
	2009/544/EK
*	A Bizottság határozata (2008. augusztus 13.) a beltéri festékekre és lakkokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról (az értesítés a C(2008) 4453. számú dokumentummal történt) ( 1 )	39
	2009/545/EK
*	A Bizottság határozata (2009. július 7.) az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 69. cikkének (2a) bekezdésében említett vidékfejlesztési támogatási összeg tagállamonkénti és éves bontásának megállapításáról, valamint a 2006/636/EK bizottsági határozat módosításáról (az értesítés a C(2009) 5307. számú dokumentummal történt)	49
	2009/546/EK
*	A Bizottság határozata (2009. július 8.) a hollandiai olaj- és gázfeltárásnak és kitermelésnek a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről (az értesítés a C(2009) 5381. számú dokumentummal történt) ( 1 )	53
	2009/547/EK
*	A Bizottság határozata (2009. július 10.) a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról szóló 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerről szóló 2000/57/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2009) 5515. számú dokumentummal történt) ( 1 )	57