I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

30.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/48/EK IRÁNYELVE

(2009. június 18.)

a játékok biztonságáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A játékok biztonságával kapcsolatos tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló, 1988. május 3-i 88/378/EGK tanácsi irányelvet (3) azért fogadták el, hogy harmonizálják a tagállamokban a játékok biztonságát annak érdekében, hogy létrejöjjön a belső piac, és megszűnjenek a játékok tagállamok közti kereskedelmének akadályai.

(2)

A 88/378/EGK irányelv a műszaki harmonizáció és a szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban (4) meghatározott új megközelítési elveken alapul. Ezért az irányelv csak a játékokra vonatkozó alapvető biztonsági követelményeket tartalmazza, beleértve a különleges biztonsági követelményeket a fizikai és mechanikai tulajdonságok, a gyúlékonyság, a kémiai tulajdonságok, az elektromos tulajdonságok, a higiénia és a radioaktivitás tekintetében. A technikai részleteket az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) fogadja el a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) összhangban. Az így megállapított harmonizált szabványokkal való összhang, amelyek hivatkozási számát az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik, feltételezi a 88/378/EGK rendelet követelményeinek történő megfelelést. Tapasztalatok szerint ezek az alapelvek jól működtek a játékipari ágazatban, ezért meg kell őket tartani.

(3)

A játékok piacán végbement technológiai fejlődés ugyanakkor új kérdéseket vetett fel a játékok biztonságával kapcsolatban, és megnövekedett fogyasztói aggodalomra adott okot. Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni ezeket a fejleményeket, és tisztázni lehessen azt a keretet, amelyen belül a játékok forgalmazhatók, a 88/378/EGK irányelv bizonyos részeit felül kell vizsgálni, tovább kell fejleszteni, és az egyértelműség érdekében ezen irányelvvel kell felváltani.

(4)	A játékokra az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) is vonatkozik, amely kiegészítő jelleggel bizonyos ágazati jogszabályokkal együtt alkalmazandó.

(5)

A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) lefekteti a megfelelőségértékelő szervezet akkreditálására, a CE-jelölésre, a közösségi piacfelügyeleti keretre és a közösségi piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó horizontális intézkedéseket, amelyek a játékágazatban is alkalmazandók.

(6)

A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8) az új megközelítési elveken alapuló jogszabályok alkalmazásában közös elveket és referenciarendelkezéseket határoz meg. A más ágazatok termékeivel való összhang biztosítása érdekében szükség van arra, hogy ennek az irányelvnek bizonyos rendelkezései összhangban legyenek a fenti határozattal, amennyiben az ágazati sajátosságok nem tesznek szükségessé más megoldást. Ezért bizonyos meghatározásokat, a gazdasági szereplők általános kötelezettségeit, a feltételezett megfelelést, a harmonizált szabványokkal szembeni formai kifogást, a CE-jelölésre vonatkozó szabályokat, a megfelelőségértékelő szervezetekkel szembeni, valamint az értesítési eljárásokat érintő követelményeket, illetve a kockázatot jelentő termékekkel foglalkozó eljárásokról szóló rendelkezésekre vonatkozó követelményeket össze kell hangolni a fenti határozattal.

(7)

Annak érdekében, hogy a gyártók és nemzeti hatóságok számára könnyebb legyen ezen irányelv alkalmazása, ezen irányelv alkalmazási körét egy olyan lista elkészítésével kell tisztázni, amely az irányelv alkalmazási körébe nem tartozó termékeket tartalmazza, különös tekintettel az olyan új termékekre, mint például a videojátékok és a perifériák.

(8)	Helyénvaló bizonyos új, a játékipari ágazatra vonatkozó meghatározások megfogalmazása, hogy könnyebb legyen az irányelv megértése és egységes alkalmazása.

(9)

A közösségi piacon forgalomba hozott játékoknak meg kell felelniük a vonatkozó közösségi jogszabályoknak, és a gazdasági szereplőknek az értékesítési láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk a játékok megfelelőségéért a közérdek, úgymint az egészség, a biztonság, a fogyasztók és a környezet védelmének magas szintű elősegítése, továbbá a közösségi piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében.

(10)	Valamennyi gazdasági szereplővel szemben elvárás, hogy a játékok forgalomba hozatalakor vagy forgalmazásakor felelősen és az alkalmazandó jogi követelményekkel teljes összhangban járjon el.

(11)

Az értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a rendes és ésszerűen előrelátható használati körülmények között az általuk piacra bocsátott játékoknak ne legyenek veszélyes hatásaik a gyermekek biztonságára és egészségére és hogy csak olyan játékokat forgalmazzon, amelyek megfelelnek a vonatkozó közösségi jogszabálynak. Ez az irányelv egyértelműen és arányosan osztja meg a kötelezettségeket, amelyek hozzárendelhetők a szállítási és forgalmazási folyamatban részt vevő minden egyes gazdasági szereplő szerepéhez.

(12)

Mivel egyes feladatokat csak a gyártó tud elvégezni, világosan különbséget kell tenni a gyártó és az értékesítési lánc további szereplői között. Ezenkívül világosan meg kell különböztetni az importőrt és a forgalmazót, mivel az importőr harmadik országokból vezeti be a játékokat a közösségi piacra. Így az importőrnek kell biztosítania, hogy ezek a játékok megfeleljenek az alkalmazandó közösségi követelményeknek.

(13)	Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a játékokkal kapcsolatos teljes megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia.

(14)

Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból a közösségi piacra lépő játékok megfeleljenek minden alkalmazandó közösségi követelménynek és különösen arról, hogy a gyártók e játékokra vonatkozóan az összes szükséges értékelési eljárást elvégezzék. Ezért az importőrökre nézve rendelkezéseket kell hozni, amelyekkel biztosítható, hogy a piacon általuk forgalomba hozott játékok megfelelnek az alkalmazandó követelményeknek, továbbá hogy ne hozzanak forgalomba olyan játékokat, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek vagy veszélyesek. Ugyanígy szintén rendelkezéseket kell hozni az importőrökre nézve annak érdekében, hogy győződjenek meg arról, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat lefolytatták, illetve hogy a gyártók által elvégzett termékjelölés, valamint a gyártók által elkészített dokumentáció az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzés céljából rendelkezésre álljon.

(15)

Amennyiben a forgalmazó akkor forgalmazza a játékot a piacon, ha a gyártó vagy az importőr a játékot már forgalomba hozta, megfelelő gondossággal kell eljárnia, hogy a játék kezelése ne befolyásolja hátrányosan a termék megfelelőségét. Azonban mind az importőrtől, mind pedig a forgalmazótól elvárható, hogy a játékok forgalomba hozatalakor vagy forgalmazásakor kellő gondossággal járjanak el az alkalmazandó követelmények tekintetében.

(16)

Amikor egy játékot forgalomba hoznak a piacon, az importőröknek fel kell tüntetniük a játékon a nevét és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Ez alól akkor kell kivételt tenni, ha a játék mérete vagy jellege a feltüntetést nem teszi lehetővé. Idetartozik az az eset is, amikor az importőröknek fel kellene bontaniuk a csomagolást ahhoz, hogy nevét és címét a terméken feltüntethessék.

(17)	Bármely gazdasági szereplőt, amely a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy játékot, illetve olyan módon módosítja azt, ami befolyásolja a termék alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét, gyártónak kell tekinteni, és így vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(18)

Mivel közel vannak a piachoz, a forgalmazókat és importőröket be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és fel kell készülniük az aktív részvételre azzal, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az érintett játékra vonatkozó összes szükséges információt.

(19)

A játék nyomon követhetőségének biztosítása a teljes ellátási láncban segít egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni a piacfelügyeletet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő játékok értékesítéséért felelős gazdasági szereplő nyomon követésében.

(20)

A 88/378/EGK irányelvben meghatározott bizonyos alapvető biztonsági követelményeket az irányelv elfogadása óta végbement technikai fejlődés figyelembevételének érdekében újra kell fogalmazni. Különösen az elektromos tulajdonságok területén végbement technikai fejlődésnek köszönhetően a 88/378/EGK irányelvben megengedett 24 voltos szintet meg lehet emelni, miközben az adott játék biztonságos használata továbbra is garantált.

(21)

Szükség van új alapvető biztonsági követelmények elfogadására is. Annak érdekében, hogy a gyermekek magas szintű védelmét biztosítsuk a játékokban használt vegyi anyagok okozta kockázatokkal szemben, alaposan meg kell vizsgálni a veszélyes anyagok – különösen a rákkeltőként, mutagénként vagy reprotoxikusként meghatározott anyagok (CMR-anyagok), az allergén anyagok, továbbá bizonyos fémek használatát. Ennélfogva különösen szükséges a játékokban felhasznált vegyi anyagokra vonatkozó rendelkezések kiegészítése és újrafogalmazása annak pontosítása érdekében, hogy a játékoknak meg kell felelniük a vegyi anyagokról szóló általános jogszabályokban foglaltaknak, különösen a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9). Ezeket a rendelkezéseket azonban hozzá kell igazítani a gyermekek különleges igényeihez, akik kiszolgáltatott fogyasztói csoportot alkotnak. Ezért az anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására, valamint a játékokban található illatanyagokra vonatkozó közösségi jogszabályok szerint a játékokban található rákkeltő, mutagén vagy reprotoxikus (CMR) anyagokat az alapján kell közzétenni, hogy ezek az anyagok milyen veszélyt jelentenek az emberi egészségre. A korrózióálló acélban jelenlevő nikkel biztonságosnak bizonyult, ezért engedélyezni kell játékokban való használatát.

(22)

Bizonyos anyagokra vonatkozóan a 88/378/EGK irányelvben megállapított egyedi szintértékeket is meg kell változtatni, a tudomány fejlődését figyelembe véve. A különösen mérgező és ezért a játékok gyermekek által hozzáférhető részeiben szándékosan nem használható arzén, kadmium, króm (VI), ólom, higany és szerves ón határértékeit az illetékes tudományos bizottság kritériumai alapján biztonságosnak ítélt szintek felében kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy ezek az anyagok a helyes gyártási eljárással összeegyeztethetően csak nyomokban legyenek jelen.

(23)	A játékoknak vagy a játékok részeinek és csomagolásának, amelyektől ésszerűen elvárható, hogy kapcsolatba kerülnek élelmiszerekkel, meg kell felelniük az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK rendeletben (10) foglaltaknak.

(24)

A játékok élelmiszerekkel való tartós érintkezése esetén a megfelelő védelem biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy végrehajtási intézkedések elfogadásával egyedi határértékeket állapítsanak meg a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékokban és a szájba vehető játékokban használt vegyi anyagok határértékeire vonatkozóan, figyelembe véve az 1935/2004/EK rendelet követelményeit, valamint a játékok és az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagok közötti különbségeket.

(25)

A vegyi anyagokra vonatkozóan ebben az irányelvben meghatározott általános és speciális követelmények célja a gyermekek egészségének védelme a játékokban található bizonyos veszélyes anyagokkal szemben, míg a játékokhoz kapcsolódó környezetvédelmi aggályokkal az elektromos és elektronikus játékokra vonatkozó horizontális környezetvédelmi jogszabályok foglalkoznak, mégpedig az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2003. január 27-i 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) és az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12). Emellett a hulladékkal kapcsolatos környezetvédelmi kérdéseket a 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13), a csomagolással és a csomagolási hulladékokkal kapcsolatosakat az 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14), valamint az elemekkel és akkumulátorokkal, valamint a hulladékelemekkel és akkumulátorokkal kapcsolatosakat a 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) szabályozza.

(26)

Az ezen irányelvvel létrehozandó új rendszernek ösztönöznie és egyes esetekben biztosítania kell, hogy a játékokban a veszélyes anyagokat kevésbé veszélyes anyagokkal vagy technológiákkal helyettesítsék, amennyiben megfelelő, gazdaságilag és műszakilag megvalósítható alternatívák állnak rendelkezésre.

(27)

A gyermekek hangokat kiadó játékok okozta halláskárosodással szembeni védelme érdekében szigorúbb és átfogóbb szabályokra van szükség az ilyen játékok által kiadott impulzusos és folyamatos zaj maximális értékeinek korlátozása tekintetében. Ezért új alapvető biztonsági követelményeket kell megállapítani az ilyen játékok által kiadott hangok tekintetében.

(28)

Az élelmiszerekben található játékokkal kapcsolatos veszélyforrásokra vonatkozó speciális biztonsági követelmények meghatározása is helyénvaló, mivel a játék és az élelmiszer összekapcsolása olyan fulladásveszélyt jelenthet, amely eltér a játék által önmagában okozott veszélyektől, és amellyel így semmilyen közösségi szintű speciális intézkedés nem foglalkozik.

(29)

Mivel létezhetnek olyan játékok, vagy kifejleszthetnek olyan játékokat, amelyek olyan veszélyt jelenthetnek, amellyel nem foglalkoznak az ebben az irányelvben található adott biztonsági követelmények, az ilyen játékok elleni fellépés jogi alapjának megteremtése érdekében általános biztonsági követelmények meghatározására van szükség. Erre vonatkozóan a játékok biztonságát a termék rendeltetésére vonatkozóan kell meghatározni, figyelembe véve előrelátható felhasználását és a gyermekek viselkedését, akik nem olyan körültekintők, mint az átlagos felnőtt felhasználó. Amennyiben tervezés és védintézkedések révén nem csökkenthető minimálisra a veszély, a fennmaradó kockázatot a felügyelőknek címzett, termékkel kapcsolatos tájékoztatással lehet orvosolni, figyelembe véve képességüket a fennmaradó kockázat kezelésére. Az elismert kockázatértékelési módszerek szerint nem helyes, ha a tervezésbeli újítások helyett a felügyelőket tájékoztatják vagy balesetmentes előzményekre hivatkoznak.

(30)

A játékok még biztonságosabb használatának elősegítése érdekében a játékot kísérő figyelmeztetésekre vonatkozó rendelkezések kiegészítésére is szükség van. A vonatkozó biztonsági követelmények figyelmeztetések révén történő kijátszásának – amelyre már volt példa egy olyan figyelmeztetés esetében, amely azt állította, hogy az adott játék 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek számára nem megfelelő – megelőzése érdekében kifejezetten gondoskodni kell arról, hogy az egyes játéktípusokra szánt figyelmeztetések ne legyenek alkalmazhatók, ha ellentmondanak a játék rendeltetésének.

(31)

A játék megfelelőségét megtestesítő CE-jelölés a szélesebb értelemben vett megfelelőségértékelésből álló eljárás egészének eredménye. A CE-jelölést meghatározó általános elveket a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályokat ebben az irányelvben kell lefektetni.

(32)	Alapvető fontosságú világossá tenni a gyártók és a felhasználók számára, hogy a CE-jelölés játékon való elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy a játék megfelel az összes alkalmazandó követelménynek, és ezért a gyártó teljes felelősséget vállal.

(33)	Egyedül a CE-jelölés jelezheti azt, hogy egy játék megfelel a közösségi harmonizációs jogszabályoknak. Mindazonáltal más jelölések is alkalmazhatóak, amennyiben hozzájárulnak a fogyasztóvédelem javításához, és közösségi harmonizációs jogszabályok nem rendelkeznek róluk.

(34)	Helyénvaló a CE-jelöléssel kapcsolatos olyan szabályok meghatározása is, amelyek biztosítják a jelölés megfelelő láthatóságát, hogy könnyebb legyen a játékok piacfelügyeleti ellenőrzése.

(35)

Annak biztosítása érdekében, hogy az alapvető biztonsági követelményeket betartsák, szükség van a gyártók által követendő megfelelőségértékelési eljárások meghatározására. A gyártókra vonatkozó, a játékok biztonságával kapcsolatos jogi kötelezettségek teljesítése érdekében ez az irányelv egyértelműen előírja, hogy elemzést kell készíteni arról, milyen veszélyeket okozhat a játék vagy a játéknak való potenciális kitettség, ami vegyi anyagok tekintetében magában foglalja a tiltott vagy korlátozottan felhasználható anyagok játékokban való előfordulása valószínűségének értékelését, a biztonsági vizsgálat eredményét pedig a gyártóknak a műszaki dokumentációban meg kell jelentetniük, hogy a piacfelügyeleti hatóságok hatékonyan végezhessék feladatukat. A gyártó megfelelőségértékelésre vonatkozó saját felelősségén alapuló belső gyártási ellenőrzés megfelelőnek bizonyult azokban az esetekben, amikor a gyártó követte a harmonizált szabványokat, amelyek referenciaszámát az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, és amelyek a játékhoz kapcsolódó összes biztonsági előírást tartalmazzák. Olyan esetekben, amikor ilyen harmonizált szabványok nem léteznek, a játékot harmadik fél általi ellenőrzéssel végzett EK-típusvizsgálatnak kell alávetni. Ugyanez érvényes akkor is, ha az ilyen szabványokat vagy ezen szabványok valamelyikét az Európai Unió Hivatalos Lapjában korlátozással tették közzé, vagy a gyártó csak részben követte a szabványokat. Amennyiben a gyártó úgy véli, hogy a játékok természete, tervezése, kivitelezése vagy célja szükségessé teszi a harmadik fél általi ellenőrzést, kérnie kell a játék EK-típusvizsgálatát.

(36)

Mivel szükséges, hogy a Közösség egész területén a játékokkal kapcsolatos megfelelőségértékelési eljárást végző szervek azonosan magas színvonalú munkát végezzenek, és mivel az összes ilyen intézménynek a tisztességes verseny feltételei mellett megegyező szinten kell végeznie a munkáját, a magukat bejelentetni kívánó megfelelőségértékelő szervezetek számára kötelező követelményeket kell meghatározni ahhoz, hogy ezen irányelv értelmében megfelelőségértékelési szolgáltatásokat nyújthassanak.

(37)

A játékokra vonatkozó megfelelőségértékelési teljesítmény egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében nem csak a magukat bejelentetni kívánó megfelelőségértékelő szervezetekre vonatkozó követelményeket kell egységesíteni, hanem ezzel párhuzamosan olyan követelményeket is rögzíteni kell, amelyeket a bejelentett szervezet értékelésében, bejelentésében és figyelemmel kísérésében érintett szervezeteknek kell teljesíteniük.

(38)

Amennyiben a rendelkezésre álló tudományos bizonyíték nem elégséges ahhoz, hogy pontos kockázatértékelést tegyen lehetővé, a tagállamoknak, amikor ezen irányelv értelmében hoznak intézkedéseket, alkalmazniuk kell az elővigyázatosság közösségi jogi elvét, amelyet többek között a Bizottság 2000. február 2-i közleménye részletez, miközben kellően figyelembe kell venni az ezen irányelvben szereplő egyéb szabályokat és elveket, például az áruk szabad mozgását és a megfelelőség vélelmezését is.

(39)

A 765/2008/EK rendelet kiegészíti és megerősíti a közösségi harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek – ideértve a játékok – piacfelügyeletének meglévő keretét. Ennélfogva a tagállamoknak kell megszervezniük és végrehajtaniuk a játékok felügyeletét az említett rendelettel összhangban. Az említett rendelet rendelkezései értelmében a fenti rendelet alkalmazása nem akadályozza meg, hogy a felügyeleti hatóságok a 2001/95/EK irányelv értelmében egyedi piacfelügyeleti intézkedéseket hozzanak. Ezenkívül ebben az irányelvben el kell fogadni néhány olyan egyedi intézkedést, amely biztosítja a lehetőséget, hogy a piacfelügyeleti hatóságok tájékoztatást kérjenek a bejelentett szervezettől és annak utasítást adjanak annak megerősítése érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok az EK-típusvizsgálati tanúsítvány alá tartozó játékok esetében is felléphessenek.

(40)

A 88/378/EGK irányelv már tartalmaz egy olyan védintézkedési eljárást, amely a Bizottság számára lehetővé teszi, hogy megvizsgálja azoknak az intézkedéseknek a jogosságát, amelyeket egy tagállam véleménye szerint a szabályoknak nem megfelelő játékokkal szemben hoz. Az átláthatóság javítása és a feldolgozási idő csökkentése érdekében a hatályos védintézkedési eljáráson javítani kell azzal a céllal, hogy azt hatékonyabbá tegyék, és igénybe vegyék a tagállamok szakértelmét.

(41)

A jelenlegi rendszert olyan eljárással kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy tájékozódjanak az olyan játékok tekintetében végzett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az emberek egészségére vagy biztonságára, illetve a közérdek védelmének más kérdései szempontjából kockázatosak. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e termékeket illetően korábban is felléphessenek.

(42)	Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek az egyik tagállam által hozott intézkedés megalapozottságát illetően, a Bizottság további bevonása nem szükséges.

(43)	Az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (16) összhangban kell elfogadni.

(44)

Különösen a Bizottságot hatáskörrel kell felruházni, hogy néhány jól meghatározott esetben kiigazítsa a kémiai tulajdonságokkal kapcsolatos követelményeket, és bizonyos esetekben mentességet biztosítson a CMR-anyagok betiltása alól, és megváltoztassa az egyes játékkategóriákra vonatkozó egyedi figyelmeztetések szövegét. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak, és céljuk ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, azokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(45)

A hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelv (17) hatálya kiterjed többek között azokra a játékokra, amelyek nem felelnek meg a közösségi harmonizációs jogszabályoknak. Az említett irányelv szerint a közösségi piacon nem megfelelő játékokat forgalomba hozó gyártók és importőrök felelnek az okozott kárért.

(46)	A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(47)

Ezen irányelv hatálybalépése után két éves átmeneti időszakot kell biztosítani a játékgyártók és az összes gazdasági szereplő számára annak érdekében, hogy elegendő idejük legyen a követelményeknek való megfelelésre; az átmeneti időszak alatt a 88/378/EGK irányelvnek megfelelő játékok forgalomba hozhatók. A vegyi követelmények tekintetében ez az időszak négy év, hogy az egységes szabványokat hozzáigazíthassák a követelményekhez.

(48)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a gyermekek biztonságának és egészségének biztosítása céljából a játékok magas szintű biztonságának fenntartását, valamint a játékokra vonatkozó harmonizált biztonsági követelmények és a piacfelügyeletre vonatkozó minimális követelmények mellett a belső piac garantált működését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatóak, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az e cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv meghatározza a játékokra vonatkozó biztonsági előírásokat és a Közösség területén történő szabad mozgásukra vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt az irányelvet a 14 év alatti gyermekek részére – kizárólag vagy nem kizárólag – játék céljára tervezett vagy szánt termékekre (a továbbiakban: a játékok) kell alkalmazni.

Az I. mellékletben felsorolt termékek ezen irányelv értelmében nem tekintendők játéknak.

(2) Az irányelv nem alkalmazható a következő játékokra:

a)	nyilvános használatra szánt játszótéri felszerelés,

b)	nyilvános használatra szánt, pénzérmékkel vagy azok nélkül működő automata játékgépek,

c)	belső égésű motorral működő játékjárművek,

d)	játék gőzgépek, és

e)	parittyák és csúzlik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. „forgalmazás”: valamely játék gazdasági tevékenység keretében a közösségi piacon történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében;

2. „forgalomba hozatal”: a játéknak a közösségi piacon első alkalommal történő forgalmazása;

3. „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki a játékot gyártja, vagy aki – saját nevében vagy védjegye alatt – egy játékot terveztet, gyártat és egy ilyen játékot piacra bocsát;

4. „meghatalmazott képviselő”: a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatokban eljárjon a nevében;

5. „importőr”: az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki egy harmadik országból származó játékot a közösségi piacon forgalomba hoz;

6. „forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől elkülönült természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki forgalmazza a játékot,

7. „gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó;

8. „harmonizált szabvány”: a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványosítási testület által a Bizottság kérelme alapján az említett irányelv 6. cikkével összhangban elfogadott szabvány;

9. „közösségi harmonizációs jogszabály”: minden olyan közösségi jogszabály, amely harmonizálja a termékek piacra bocsátásának feltételeit;

10. „akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet fogalommeghatározása szerinti eljárás;

11. „megfelelőségértékelés”: értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy játékkal kapcsolatos, meghatározott követelmények teljesültek,

12. „megfelelőségértékelő szervezet”: megfelelőségértékelési tevékenységeket – ideértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést is – végző szervezet;

13. „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy végfelhasználók számára már forgalmazott játék visszaadása;

14. „kivonás a forgalomból”: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy játék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban;

15. „piacfelügyelet”: a hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenység és hozott intézkedések, hogy a játékok megfeleljenek a közösségi harmonizációs jogszabályokban megállapított hatályos követelményeknek, illetve hogy ne jelentsenek veszélyt az egészség, a biztonság vagy közérdek bármilyen más szempontjából;

16. „CE-jelölés”: olyan jelölés, amely a gyártó arra vonatkozó nyilatkozatát jeleníti meg, hogy a játék megfelel a jelölés elhelyezéséről rendelkező közösségi harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek;

17. „funkcionális termék”: a felnőttek általi használatra tervezett termékekkel, berendezésekkel vagy készülékekkel megegyező módon használatos termékek, amelyek ezek kicsinyített másai is lehetnek;

18. „funkcionális játék”: a felnőttek általi használatra tervezett termékekkel, berendezésekkel vagy készülékekkel megegyező módon használatos játékok, amelyek azok kicsinyített másai is lehetnek;

19. „vízijáték”: sekély vízben való használatra tervezett játék, amely képes egy gyermeket hordozni vagy a víz felszínén tartani;

20. „tervezett sebesség”: a játék tervezése által meghatározott lehetséges működési sebesség;

21. „tevékenységet igénylő játék”: otthoni használatra szánt játék, melynek tartó eleme a tevékenység alatt mozdulatlan marad, és amelyen a gyermek az alábbi tevékenységeket végezheti: mászás, ugrálás, hintázás, csúszás, himbálódzás, forgás, mászkálás, kúszás vagy ezek kombinációja;

22. „kémiai játék”: kémiai anyagok és keverékek közvetlen kezelését célzó játék, amely az életkornak megfelelő módon, felnőtt felügyelete mellett használandó;

23. „szagláson alapuló társasjáték”: olyan játék, amely segít a gyermeknek a különböző szagok és illatok felismerésének megtanulásában;

24. „kozmetikai készlet”: az illatosítók, szappanok, krémek, samponok, fürdőhabok, szájfények, rúzsok, egyéb arcfestékek, fogkrémek és kondicionálók használatára oktató játék;

25. „kóstolójáték”: olyan játék, melynek célja lehetővé tenni a gyermekek számára édességek vagy más ételek készítését különböző élelmiszer-összetevők – például édességek, folyadékok, porok és aromák – segítségével;

26. „sérülés”: fizikai sérülés vagy bármely más egészségkárosodás, ideértve az egészségre gyakorolt hosszú távú hatásokat is;

27. „veszély”: potenciális sérülésforrás;

28. „kockázat”: a sérülést okozó veszély bekövetkeztének valószínűsége és a sérülés súlyosságának valószínű mértéke;

29. „számára ajánlott”: a játék működése, mérete és jellemzői alapján a szülő vagy felügyelő ésszerűen feltételezheti, hogy a játék a megjelölt korcsoportba tartozó gyermekek általi használatra készült.

II. FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

4. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1) A gyártók a játékok forgalomba hozatalakor biztosítják, hogy azokat a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményekkel összhangban tervezték és gyártották.

(2) A gyártók a 21. cikknek megfelelően elkészítik a szükséges műszaki dokumentációt, és a 19. cikknek megfelelően alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást is elvégzik vagy elvégezték.

Amennyiben ilyen eljárás keretében igazolták, hogy egy játék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártók elkészítik a 15. cikkben említett EK-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezik a 17. cikk (1) bekezdése szerinti CE-jelölést.

(3) A gyártók a játék forgalomba hozatalát követően a műszaki dokumentációt és az EK-megfelelőségi nyilatkozatot 10 évig kötelesek megőrizni.

(4) A gyártó biztosítja azon eljárások működését, amelyek sorozatgyártás esetén a megfelelőséget fenntartják. Megfelelően figyelembe kell venni a játék tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok változásait, amelyek alapján a játék megfelelőségét bejelentették.

Ha játékkal járó kockázatok miatt helyénvalónak ítélik, a gyártók a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégzik a forgalmazott játékok mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek róluk, valamint a nem megfelelő játékokról és játékok visszahívásáról, és erről az ellenőrzésről folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat.

(5) A gyártók biztosítják, hogy a játékokon az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel-, sorozat- vagy modellszámot vagy más ilyen elemet helyeznek el, illetve ha a játék mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, a szükséges információt a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján feltüntetik.

(6) A gyártók feltüntetik a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie.

(7) A gyártók gondoskodnak arról, hogy a játékhoz mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a fogyasztók által könnyen érthető nyelven vagy nyelveken az érintett tagállam által meghatározottaknak megfelelően.

(8) Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott játék nem felel meg a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabálynak, haladéktalanul meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket a játék megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a játék forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében. Továbbá, amennyiben a játék kockázatot jelent, a gyártók erről haladéktalanul tájékoztatják annak a tagállamnak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben forgalmazták a játékot, és megadják különösen az előírások megsértésének részleteit és bármely meghozott korrekciós intézkedést.

(9) A gyártók az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére a hatóságnak átadják a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt, az adott hatóság által könnyen érthető nyelven. Az adott hatóság kérésére a gyártók együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben.

5. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1) A gyártók írásbeli megbízással kinevezhetnek egy meghatalmazott képviselőt.

(2) A 4. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezheti a meghatalmazott képviselő megbízásának részét.

(3) A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásnak legalább az alábbiak elvégzésére kell engedélyt adnia a meghatalmazott képviselő számára:

a)	a játék forgalomba hozatalát követően 10 évig elérhetővé teszi a nemzeti felügyeleti hatóságok számára az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt,

b)	az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja az adott hatóságnak a játék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt,

c)	az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó játékkal járó kockázatok megszüntetése érdekében tett intézkedések terén.

6. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1) Az importőrök kizárólag megfelelő játékokat hozhatnak forgalomba a közösségi piacon.

(2) A játék forgalomba hozatala előtt az importőrök gondoskodnak arról, hogy a gyártó elvégezze a szükséges megfelelőségértékelési eljárást.

Gondoskodnak arról, hogy a gyártó elkészítse a műszaki dokumentációt, a játékon elhelyezze az előírt megfelelőségi jelölést és mellékelje hozzá a szükséges dokumentációt, valamint hogy betartsa a 4. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket.

Amennyiben az importőr úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy egy játék nem felel meg a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek, akkor addig nem hozhatja forgalomba a játékot, amíg a játékot megfelelővé nem tették. Továbbá, amennyiben a játék kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3) Az importőröknek fel kell tüntetniük a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen velük kapcsolatba lehet lépni.

(4) Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a játékhoz mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a fogyasztók által könnyen érthető nyelven vagy nyelveken az érintett tagállam által meghatározottaknak megfelelően.

(5) Az importőrök biztosítják, hogy – amíg a játék felelősségi körükben van – a raktározás vagy szállítás körülményei nem veszélyeztethetik a játéknak a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

(6) Amennyiben az a játék által képviselt kockázatok miatt indokolt, az importőrök a fogyasztók egészségvédelme és biztonsága érdekében elvégzik a forgalmazott termékek mintáinak vizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, valamint a nem megfelelő játékokról és a játékok visszahívásáról, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazót erről az intézkedésről.

(7) Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott játék nem felel meg a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabálynak, haladéktalanul meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket a játék megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a játék forgalomból történő kivonása vagy visszahívása érdekében. Továbbá, ha a játék kockázatot jelent, az importőrök erről haladéktalanul tájékoztatják annak a tagállamnak az illetékes nemzeti hatóságait, amelynek piacán forgalmazták a játékot, és megadják a részleteket, különösen a nem megfelelőségre és megtett kiigazító intézkedésekre vonatkozóan.

(8) Az importőrök a játék forgalomba hozatalát követően 10 évig elérhetővé teszik a piacfelügyeleti hatóságok számára az EK-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

(9) Az importőrök az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a hatóságnak a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt, az adott hatóság által könnyen érthető nyelven. Az adott hatóság kérésére együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben.

7. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1) A játék forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az alkalmazandó követelményekkel kapcsolatban.

(2) A játék forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy a játékon elhelyezték-e az előírt szükséges megfelelőségi jelölést, mellékelték-e hozzá a szükséges dokumentációt, valamint a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót olyan nyelven vagy nyelveken, amely a fogyasztók számára könnyen érthető abban a tagállamban, ahol a játékot forgalmazzák, valamint azt, hogy a gyártók betartották-e a 4. cikk (5) és (6) bekezdésében, az importőrök a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

Ha a forgalmazó úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy egy játék nem felel meg a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek, akkor addig nem forgalmazhatja a játékot, amíg a játékot megfelelővé nem tették. Továbbá, amennyiben a játék kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3) A forgalmazók biztosítják, hogy – amíg a játék felelősségi körükben van – a raktározás vagy szállítás körülményei nem veszélyeztethetik a játéknak a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

(4) Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy az általuk a piacon forgalmazott játék nem felel meg a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabálynak, megbizonyosodnak arról, hogy haladéktalanul meghozzák a játék megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a játék forgalomból történő kivonása vagy visszahívása érdekében szükséges korrekciós intézkedéseket. Továbbá, amennyiben a játék kockázatot jelent, a forgalmazók erről haladéktalanul tájékoztatják annak a tagállamnak az illetékes nemzeti hatóságait, amelynek piacán forgalmazták a játékot, és megadják a részleteket, különösen a nem megfelelőségre és megtett kiigazító intézkedésekre vonatkozóan.

(5) A forgalmazók az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére a hatóságnak átadják a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt. A hatóság kérésére együttműködnek vele az általuk forgalmazott játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben.

8. cikk

Azon esetek, amelyekben a gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hozza forgalomba a játékot, illetve olyan módon módosít egy már piacon forgalmazott játékot, ami befolyásolhatja a játék alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét, ezen irányelv alkalmazásában gyártónak kell tekinteni és a gyártó 4. cikkben rögzített kötelezettségei terhelik.

9. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

Kérésre gazdasági szereplőknek a piacfelügyeleti hatóságok részére azonosítaniuk kell:

a)	bármely gazdasági szereplőt, amely nekik a játékot szállította,

b)	bármely gazdasági szereplőt, amelynek játékot szállítottak.

A gazdasági szereplőknek az első bekezdésben említett információkat a játék forgalomba hozatalától számított 10 évig be kell tudniuk mutatni a gyártók esetében, egyéb gazdasági szereplők esetében pedig attól számítva 10 évig, hogy megkapták a játékot.

III. FEJEZET

A JÁTÉKOK MEGFELELŐSÉGE

10. cikk

Alapvető biztonsági követelmények

(1) A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a játékokat csak akkor lehessen forgalomba hozni, ha az alapvető biztonsági követelmények tekintetében megfelelnek a (2) bekezdésben foglaltaknak, a különleges biztonsági követelmények tekintetében pedig a II. mellékletben meghatározottaknak.

(2) A játékok – ideértve a bennük található vegyi anyagokat – nem veszélyeztethetik a használók vagy harmadik személyek biztonságát vagy egészségét, ha a játékot a gyermekek viselkedését szem előtt tartva rendeltetésszerűen vagy előre látható módon használják.

Különösen olyan játékok esetében, amelyeket 3 év alatti vagy egyéb meghatározott korcsoportba tartozó gyermekeknek terveztek, a játékhasználók és adott esetben a felügyelő személyek képességét is figyelembe kell venni.

A 11. cikk (2) bekezdése értelmében feltüntetett feliratoknak és a játékokhoz mellékelt használati utasításnak fel kell hívnia a használók vagy a felügyelő személyek figyelmét a játékok használata során esetlegesen felmerülő veszélyekre, a sérülések kockázatára és ezek elkerülésének módjaira.

(3) A forgalomba hozott játékoknak az előre látható és szokásos használati idejük alatt meg kell felelniük az alapvető biztonsági követelményeknek.

11. cikk

Figyelmeztetések

(1) Ha a biztonságos használat szempontjából szükséges, a 10. cikk (2) bekezdése alkalmazásában megfogalmazott figyelmeztetéseknek az V. melléklet A. részének megfelelően pontosan meg kell határozniuk a használati korlátozásokat.

Az V. melléklet B. részében felsorolt játékkategóriákat illetően az ott feltüntetett figyelmeztetéseket kell használni. Az V. melléklet B. részének 2–10. pontjában szereplő figyelmeztetéseket az ott megfogalmazott formában kell feltüntetni.

Az V. melléklet B. részében szereplő figyelmeztetések közül a játékokon nem szerepelhet egy vagy több, ha azok ellentmondanak a funkciójuk, méretük és jellemzőik által meghatározott szándék szerinti használatának.

(2) A gyártónak a játékkal kapcsolatos figyelmeztetéseket a játékon, a játékon feltüntetett címkén vagy a csomagoláson, és szükség esetén a játékhoz mellékelt használati utasításon jól láthatóan, könnyen olvashatóan és érthetően fel kell tüntetnie. A csomagolás nélkül értékesített kis méretű játékok esetében a megfelelő figyelmeztetéseket a játékokon kell elhelyezni.

A figyelmeztetések előtt értelemszerűen fel kell tüntetni a „Figyelmeztetés” vagy „Figyelmeztetések” szót.

A játék megvásárlására irányuló döntést meghatározó figyelmeztetéseket – például a használók minimális és maximális életkorát meghatározó figyelmeztetéseket és egyéb, az V. mellékletben meghatározott alkalmazandó figyelmeztetéseket – a fogyasztói csomagoláson kell feltüntetni, vagy más módon a fogyasztók számára láthatónak és olvashatónak kell lenniük a vásárlás előtt, akkor is, ha online vásárlásról van szó.

(3) A 4. cikk (7) bekezdésének értelmében egy tagállam saját területén előírhatja, hogy ezeket a figyelmeztetéseket és biztonsági utasításokat a fogyasztók által könnyen érthető, a tagállam által meghatározott nyelven vagy nyelveken feltüntessék.

12. cikk

Szabad mozgás

A tagállamok nem akadályozhatják meg területükön olyan játékok forgalmazását, amelyek ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelnek.

13. cikk

A megfelelőség vélelmezése

Azokról a játékokról, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek, amelyekre az említett szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

14. cikk

A harmonizált szabványokkal szembeni formai kifogás

(1) Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy harmonizált szabvány nem felel meg teljesen azoknak a követelményeknek, amelyekre vonatkozik, és amelyek a 10. cikkben és a II. mellékletben vannak meghatározva, a Bizottság vagy az érintett tagállam a 98/34/EK irányelv 5. cikke alapján létrehozott bizottság elé viszi az ügyet, indoklással ellátva azt. A bizottság, miután konzultált a megfelelő európai szabványügyi testületekkel, késedelem nélkül véleményt ad.

(2) Figyelemmel a bizottság véleményére, a Bizottság dönt arról, hogy a harmonizált szabvány hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi-e vagy nem teszi közzé, korlátozással teszi-e közzé, fenntartja, korlátozással tartja-e fenn vagy visszavonja-e.

(3) A Bizottság tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet, és szükség esetén a szóban forgó harmonizált szabványok felülvizsgálatát kéri.

15. cikk

EK-megfelelőségi nyilatkozat

(1) Az EK-megfelelőségi nyilatkozat megállapítja, hogy a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelmények teljesültek.

(2) Az EK-megfelelőségi nyilatkozat legalább a jelen irányelv III. mellékletében és a 768/2008/EK határozat II. mellékletének vonatkozó moduljaiban meghatározott részeket tartalmazza, és ezeket folyamatosan frissíteni kell. Az EK–nyilatkozat szerkezete megfelel az ezen irányelv III. mellékletében meghatározott mintának. A nyilatkozatot le kell fordítani annak a tagállamnak a nyelvére, illetve az általa kívánt nyelvekre, amelynek piacán a játékot kereskedelmi forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3) Az EK-megfelelőségi nyilatkozat elkészítésekor a gyártó vállalja a felelősséget a játék megfelelőségéért.

16. cikk

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

(1) A piacon forgalmazott játékokat CE-jelöléssel kell ellátni.

(2) A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

(3) A tagállamok vélelmezik, hogy a CE-jelöléssel ellátott játékok megfelelnek ezen irányelv rendelkezéseinek.

(4) Azok a játékok, amelyek nincsenek ellátva CE-jelöléssel, vagy más tekintetben nem felelnek meg ezen irányelv rendelkezéseinek, bemutathatók és használhatók kereskedelmi vásárokon és kiállításokon, azzal a feltétellel, hogy olyan jellel látják el őket, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy a játékok nem felelnek meg ezen irányelv követelményeinek, és hogy a játékokat a Közösségben addig nem forgalmazzák, amíg meg nem felelnek az előírásoknak.

17. cikk

A CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1) A CE-jelölést láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetni a játékon, a játékot kísérő címkén vagy a csomagoláson. Kis méretű és kis méretű részekből álló játékok esetében a CE-jelölést címkén vagy a játékhoz tartozó tájékoztatón is fel lehet tüntetni. Ha ez a kínáló kartonban árusított játékok esetében technikailag nem oldható meg, és amennyiben a kínáló karton eredetileg a játék csomagolására szolgált, az információt a kínáló kartonon kell feltüntetni.

Ha a CE-jelölés a csomagoláson keresztül nem látható, legalább a csomagoláson fel kell tüntetni.

(2) A CE-jelölést a termék forgalomba hozatala előtt kell elhelyezni. A CE-jelölést különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő piktogram vagy bármilyen egyéb jelölés követheti.

IV. FEJEZET

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS

18. cikk

Biztonsági felmérés

A gyártók a játék forgalomba hozatala előtt elemzést végeznek a játékkal kapcsolatos vegyi, fizikai, mechanikai, elektromos, gyúlékonysági, higiénikus és radioaktivitási veszélyekről, és felmérik az ezeknek való potenciális kitettség mértékét.

19. cikk

Az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárások

(1) A játékok forgalomba hozatala előtt a gyártóknak el kell végezni a (2) és (3) bekezdésben meghatározott megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy bebizonyítsák, hogy a játékok megfelelnek a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek.

(2) Ha a gyártó alkalmazta azokat a harmonizált szabványokat, amelyek hivatkozási számát az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, és amelyek a játékkal kapcsolatos összes releváns biztonsági követelményre vonatkoznak, a gyártó a 768/2008/EK határozat II. mellékletének A. moduljában meghatározott belső gyártásellenőrzési eljárást használja.

(3) A játékon a következő esetekben kell elvégezni a 20. cikkben említett EK-típusvizsgálatot és a 768/2008/EK határozat II. mellékletének C. moduljában meghatározott típusmegfelelési eljárást:

a)	ha nem léteznek olyan harmonizált szabványok, amelyek hivatkozási számát az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, és amelyek a játékkal kapcsolatos összes releváns biztonsági követelményre vonatkoznak,

b)	ha léteznek az a) pontban említett harmonizált szabványok, de a gyártó nem, vagy csak részben alkalmazta őket,

c)	ha az a) pontban említett harmonizált szabványokat vagy azok valamelyikét korlátozással tették közzé,

d)	ha a gyártó úgy véli, hogy a játék természete, kialakítása, felépítése vagy célja szükségessé teszi a harmadik fél általi ellenőrzést.

20. cikk

EK-típusvizsgálat

(1) Az EK-típusvizsgálat alkalmazását, elvégzését és az EK-típusvizsgálati bizonyítvány kiadását a 768/2008/EK határozat II. mellékletének B. moduljában meghatározott eljárásoknak megfelelően kell elvégezni.

Az EK-típusvizsgálatot a B. modul 2. pontjának második francia bekezdésében meghatározott módon kell elvégezni.

E rendelkezések mellett e cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott követelmények is alkalmazandók.

(2) Az EK-típusvizsgálatra irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a játék leírását, és fel kell tüntetnie a gyártás helyét és címét.

(3) Amikor a 22. cikk alapján bejelentett megfelelőségértékelő szervezet (a továbbiakban: a bejelentett szervezet) elvégzi az EK-típusvizsgálatot, szükség esetén a gyártóval együtt értékelnie kell a játékkal járó veszélyekről szóló jelentést is, amelyet a gyártó a 18. cikknek megfelelően készített el.

(4) Az EK-típusvizsgálati bizonyítványnak utalnia kell erre az irányelvre, ezenkívül tartalmaznia kell a játékról készült színes fényképet, a játék részletes leírását, méreteit is beleértve, illetve fel kell sorolnia az elvégzett vizsgálatokat a releváns vizsgálatok jelentéseinek hivatkozásával.

Az EK-típusvizsgálati bizonyítványt ötévente felülvizsgálják, azonban szükség esetén, különösen a gyártási folyamatok módosítása, illetve a játék nyersanyagainak vagy összetevőinek megváltozása esetén erre bármikor sor kerülhet.

Amennyiben a játék nem felel meg a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek, az EK-típusvizsgálati bizonyítványt vissza kell vonni.

A tagállamok biztosítják, hogy bejelentett szervezeteik nem állítanak ki EK-típusvizsgálati bizonyítványt olyan játékok számára, amelynek megtagadták a bizonyítvány kiadását, vagy visszavonták azt.

(5) Az EK-típusvizsgálati eljárással kapcsolatos műszaki dokumentációkat és levelezést annak a tagállamnak a hivatalos nyelvei egyikén készítik, ahol a bejelentett szervezet található, vagy e szervezet számára elfogadható nyelven.

21. cikk

Műszaki dokumentáció

(1) A 4. cikk (2) bekezdésében említett műszaki dokumentáció az összes olyan eszközre vonatkozó releváns adatot vagy részletet tartalmazza, amelyet a gyártó annak érdekében használt, hogy biztosítsa, hogy a játékok megfeleljenek a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek és különösen a IV. mellékletben felsorolt dokumentumokat is tartalmazza.

(2) A műszaki dokumentációt a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni a 20. cikk (5) bekezdésében meghatározott előírás szerint.

(3) Bármely tagállam piacfelügyeleti hatóságának megalapozott kérését követően a gyártónak a műszaki dokumentáció releváns részeiről fordítást kell készíttetnie a kérést benyújtó tagállam nyelvére.

A műszaki dokumentáció vagy annak egy részének gyártótól történő kérelmezésekor a piacfelügyeleti hatóság 30 napos határidőt szabhat meg, hacsak valamilyen komoly és közvetlen kockázat miatt nem indokolt a rövidebb határidő.

(4) Ha a gyártó nem tartja be az (1), (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettségeket, a piacfelügyeleti hatóság kötelezheti arra, hogy meghatározott időn belül a harmonizált szabványok és az alapvető biztonsági követelmények betartásának ellenőrzése érdekében saját költségen vizsgálatot végeztessen a bejelentett szervezettel.

V. FEJEZET

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE

22. cikk

Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyek engedéllyel rendelkeznek a 20. cikk szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

23. cikk

Bejelentő hatóságok

(1) A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amely ezen irányelv alkalmazásában felelős a megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez és értesítéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért, valamint a bejelentett szervezet felügyeletéért, ideértve a 29. cikknek való megfelelésért is.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és figyelemmel kísérést a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditációs szervezet végzi el annak rendelkezéseivel összhangban.

(3) Amennyiben a bejelentő hatóság az (1) bekezdés szerinti értékelést, értesítést vagy figyelemmel kísérést átruházza vagy más módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor annak a szervezetnek nyilvántartásba vett jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 24. cikk (1)–(5) bekezdésében foglalt követelményeknek. Emellett ennek a szervezetnek a tevékenységeiből eredő felelősségére kiterjedő megállapodásokkal kell rendelkeznie.

(4) A bejelentő hatóság teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.

24. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1) A bejelentő hatóságot úgy kell létrehozni, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

(2) A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni és működtetni, hogy biztosíthassa tevékenységeinek objektivitását és pértatlanságát.

(3) A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni, hogy a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő illetékes személy hozzon meg.

(4) A bejelentő hatóság kereskedelmi vagy piaci alapon nem kínál vagy végez semmilyen olyan tevékenységet vagy szaktanácsadási szolgáltatást, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek.

(5) A bejelentő hatóság megőrzi a kapott információ bizalmas jellegét.

(6) A bejelentő hatóság kellő létszámú hozzáértő személyzettel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően elláthassa feladatait.

25. cikk

A bejelentő hatóságok tájékoztatási kötelezettsége

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról az eljárásaikról, amelyeket megfelelőségértékelő szervezetek értékelése és bejelentése, valamint a bejelentett szervezet felügyelete érdekében hoztak létre, továbbá ezek bármilyen változásáról.

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

26. cikk

A bejelentett szervezetre vonatkozó követelmények

(1) Az ebben az irányelvben meghatározott értesítés céljából a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2) A megfelelőségértékelő szervezet a nemzeti jogszabályok szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(3) A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől vagy játéktól.

Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt játék tervezésében, gyártásában, szállításában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.

(4) A megfelelőségértékelő szervezet, ennek felső szintű vezetése és dolgozója nem lehet annak a játéknak a tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelyet értékelnek, valamint nem lehet az érintett felek meghatalmazott képviselője sem. Ez nem zárja ki az olyan értékelt játékok felhasználását, amelyek a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükségesek, illetve az ilyen játékok személyes célra történő használatát.

A megfelelőségértékelő szervezet, ennek felső szintű vezetése és a megfelelőség-értékelést végző munkavállalója nem vehet részt közvetlenül e játékok tervezésében, gyártásában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselhetik az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységeikkel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezetek biztosítják, hogy a leányvállalataiknak és alvállalkozóiknak tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5) A megfelelőségértékelő szervezetek és személyzetük a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik el, és függetlennek kell lenniük minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményeit.

(6) A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára a 20. cikkben elrendelt valamennyi megfelelőségértékelési feladat elvégzésére – amelyek elvégzésére kijelölték – függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el, vagy a nevében és felelősségi körében végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezetnek – minden alkalommal, valamint mindegyik megfelelőségértékelő eljárás és minden olyan játékfajta vagy -kategória tekintetében, amelyhez kijelölték – rendelkeznie kell a szükséges:

a)	személyzettel, akik műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a megfelelőségértékelő feladatok elvégzéséhez;

az eljárások leírásával, amelyekkel összhangban a megfelelőség értékelése zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát. Rendelkeznie kell megfelelő stratégiákkal és eljárásokkal, amelyek segítségével a bejelentett szervezetként végzett feladatok és az egyéb tevékenységek elkülönülnek egymástól;

eljárásokkal, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni a vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott játék technológiai összetettségének mértékét és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozati jellegét.

A megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel is, továbbá valamennyi szükséges felszereléssel vagy létesítménnyel.

(7) A megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzéséért felelős személyzetnek a következőkkel kell rendelkeznie:

a)	alapos műszaki és szakmai képzettség, amely kiterjed az összes olyan hatályú megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyekre a szervezetet kijelölték,

b)	megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről és megfelelő szakértelem az ilyen értékelések elvégzésére,

c)	az alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint a közösségi harmonizációs jogszabályok és végrehajtási szabályai megfelelő ismerete és megértése;

d)	az értékelés elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítéséhez szükséges alkalmasság.

(8) Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, a szervezet felső szintű vezetése és az értékelő személyzet pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetése és az értékelő személyzet javadalmazása nem függ az elvégzett értékelések számától vagy az értékelések eredményétől.

(9) A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve ha a felelősséget a nemzeti jogával összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam maga felel a megfelelőség értékeléséért.

(10) A megfelelőségértékelő szervezet személyzetének be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely a 20. cikk vagy az azt átültető nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladataik végrehajtása során jutott birtokukba, kivéve annak a tagállamnak az illetékes hatóságait, ahol a szervezet tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat védelmezni kell.

(11) A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint a 38. cikk alapján létrehozott bejelentett szervezet koordináló csoportjának tevékenységeiben, illetve gondoskodnak arról, hogy értékelő személyzetük tájékoztatva legyen ezekről, továbbá általános iránymutatásként alkalmazzák az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

27. cikk

A megfelelőség vélelmezése

Ha a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy teljesíti az olyan harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumokat, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor azt kell vélelmezni, hogy megfelel a 26. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

28. cikk

A harmonizált szabványokkal szembeni formai kifogás

Amennyiben valamelyik tagállamnak vagy a Bizottságnak formai kifogása van a 27. cikkben említett harmonizált szabványokkal szemben, a 14. cikket kell alkalmazni.

29. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozásai

(1) Amennyiben a bejelentett szervezet a megfelelőség értékelésével kapcsolatos bizonyos feladatokat alvállalkozásba adja, vagy egy leányvállalatot vesz igénybe, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfelel a 26. cikkben meghatározott követelményeknek, továbbá tájékoztatnia kell ennek megfelelően a bejelentő hatóságot.

(2) A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol vannak letelepedve.

(3) A tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásnak adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.

(4) A bejelentett szervezetek a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat képesítésére és az általuk a 20. cikk szerint elvégzett munka értékelésére vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

30. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1) Ezen irányelv szerint a megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell a megfelelőségértékelési tevékenység, a megfelelőségértékelési modul vagy modulok, valamint azon játék vagy játékok leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá – amennyiben van ilyen – a nemzeti akkreditációs testület által kiállított akkreditálási tanúsítványt, mely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 26. cikkben rögzített követelményeket.

(3) Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet nem nyújt be akkreditálási tanúsítványt, be kell nyújtania a bejelentő hatóságnak az annak ellenőrzéséhez, elismeréséhez és rendszeres figyelemmel kíséréséhez szükséges összes igazoló okmányt, hogy teljesíti a 26. cikkben rögzített követelményeket.

31. cikk

Bejelentési eljárás

(1) A bejelentő hatóságok csak olyan megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be, amelyek teljesítették a 26. cikkben rögzített követelményeket.

(2) A bejelentő hatóságok a Bizottságot és a többi tagállamot a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközzel értesítik a megfelelőségértékelő szervezetekről.

(3) A bejelentés tartalmazza a megfelelőségértékelési tevékenységek összes részletét, a megfelelőségértékelési modult vagy modulokat, az érintett játékot vagy játékokat, valamint a vonatkozó szakmai alkalmassági igazolást.

(4) Amennyiben a bejelentés nem a 30. cikk (2) bekezdésében említett akkreditálási tanúsítványon alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat az okmányokat, amelyek tanúsítják a megfelelőségértékelő szervezet szakmai felkészültségét, valamint azon meghozott intézkedéseket, amelyek biztosítják a szervezet rendszeres ellenőrzését és azt, hogy az továbbra is megfeleljen a 26. cikkben lefektetett követelményeknek.

(5) Az érintett szervezet csak akkor láthatja el egy bejelentett szervezet tevékenységeit, ha a Bizottság és a többi tagállam akkreditálási tanúsítvány használata esetén a bejelentést követő két héten belül, akkreditálás használata nélkül a bejelentést követő két hónapon belül nem emelt kifogást.

Ezen irányelv alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6) A Bizottságot és a többi tagállamot értesíteni kell a bejelentés bármely későbbi változásáról.

32. cikk

Azonosító számok és a bejelentett szervezetek listája

(1) A Bizottság a bejelentett szervezetet azonosító számmal látja el.

A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki, még akkor is, ha a szervezetet több közösségi jogi aktus szerint is bejelentik.

(2) A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek listáját, beleértve a nekik kiadott azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyekre bejelentették őket.

A Bizottság biztosítja, hogy a listát folyamatosan naprakészen tartják.

33. cikk

A bejelentés változásai

(1) Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja, vagy tájékoztatják arról, hogy a bejelentett szervezet már nem teljesíti a 26. cikkben meghatározott követelményeket, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, akkor a bejelentő hatóság adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, attól függően, hogy mennyire súlyos mértékben mulasztották el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2) Amennyiben a bejelentést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervezet dokumentációját vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, vagy pedig kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé tegye.

34. cikk

A bejelentett szervezet szakmai alkalmasságának vitatása

(1) A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, ahol számára kétség merül fel a bejelentett szervezet szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett szervezet folyamatosan teljesíti-e a rá háruló követelményeket és kötelezettségeket, illetve ha erre felhívják a figyelmét.

(2) A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3) A Bizottság biztosítja, hogy a vizsgálata során kapott érzékeny információkat bizalmasan kezeli.

(4) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett szervezet nem, illetve már nem teljesíti a rá vonatkozó bejelentés követelményeit, akkor erről tájékoztatja a bejelentő tagállamot, és felkéri a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, beleértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

35. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1) A bejelentett szervezeteknek a megfelelés értékelését a 20. cikkel összhangban kell elvégezniük.

(2) A megfelelőség értékelését az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével végzik el. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységük végzése során megfelelően figyelembe veszik a vállalkozások méretét, az ágazatot, amelyben működnek, a felépítésüket, az adott játék technológiájának összetettségét és a termelési folyamat tömegtermelési vagy sorozatgyártási jellegét.

Mindeközben azonban tiszteletben kell tartaniuk a játék ezen irányelvnek való megfeleléséhez szükséges szigorúság mértékét és a védelem szintjét.

(3) Ha a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette a 10. cikkben, a II. mellékletben, vagy a megfelelő harmonizált szabványokban meghatározott követelményeket, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és nem adja ki a 20. cikk (4) bekezdésében említett EK-típusvizsgálati bizonyítványt.

(4) Ha az EK-típusvizsgálati bizonyítvány kiadása után a megfelelőség figyelemmel kísérése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy játék már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja az EK-típusvizsgálati bizonyítványt.

(5) Ha a kiigazító intézkedéseket nem hajtják végre, vagy nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja az EK-típusvizsgálati bizonyítványokat.

36. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége

(1) A bejelentett szervezetek tájékoztatják a bejelentő hatóságot a következőkről:

a)	az EK-típusvizsgálati bizonyítványok bármilyen elutasításáról, korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról,

b)	azokról a körülményekről, amelyek a bejelentés hatályát vagy feltételeit érinthetik,

c)	a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a megfelelőségértékelési tevékenységekre vonatkozó tájékoztatási felkérésekről;

d)	kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységekről, valamint minden más elvégzett tevékenységről, többek között a határokon átnyúló tevékenységekről és a tevékenységek alvállalkozásba adásáról.

(2) A bejelentett szervezetek az előírások megsértésének figyelemmel kísérésével kapcsolatban megfelelően tájékoztatják az ezen irányelv szerint bejelentett, hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző és ugyanazokkal a játékokkal foglakozó más szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.

37. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere szervezéséről.

38. cikk

A bejelentett szervezetek koordinálása

A Bizottság biztosítja, hogy a bejelentett szervezetek ágazati csoportja vagy csoportjai formájában megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek között, és az valóban működjön.

A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vesznek e csoport vagy csoportok munkájában.

VI. FEJEZET

A TAGÁLLAMOK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS HATÁSKÖREI

39. cikk

Az elővigyázatosság elve

Amikor a tagállamok illetékes hatóságai az ezen irányelvben és különösen 40. cikkében meghatározott intézkedéseket hoznak, az elővigyázatosság elvét kötelesek megfelelően figyelembe venni.

40. cikk

A piacfelügyelet megszervezéséhez kapcsolódó általános kötelezettségek

A tagállamok a 765/2008/EK rendelet 15–29. cikkének megfelelően megszervezik és elvégzik a forgalomba hozott játékok piacfelügyeletét. E cikkeken kívül az említett irányelv 41. cikkét is alkalmazni kell.

41. cikk

Utasítások a bejelentett szervezet számára

(1) A piacfelügyeleti hatóságok kérhetik a bejelentett szervezeteket, hogy kérjenek információt a szervezet által kiadott vagy visszavont bármely EK-típusvizsgálati bizonyítványról vagy arról, hogy miért tagadták meg az ilyen bizonyítvány kiállítását, beleértve a vizsgálati jelentéseket és a műszaki dokumentációt is.

(2) Ha a piacfelügyeleti hatóság úgy találja, hogy egy adott játék nem felel meg a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek, szükség esetén utasíthatja a bejelentett szervezetet, hogy az ilyen játékok esetében vonja vissza az EK-típusvizsgálati bizonyítványt.

(3) Amennyiben szükséges és különösen a 20. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében meghatározott esetekben, a piacfelügyeleti hatóság utasítja a bejelentett szervezetet az EK-típusvizsgálati bizonyítvány felülvizsgálatára.

42. cikk

A kockázatot jelentő játékokkal foglalkozó eljárás nemzeti szinten

(1) Ha az egyik tagállam piacfelügyeleti hatóságai a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alapján intézkedést hoztak, illetve ha elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó játék kockázatot jelent az emberek egészségére vagy biztonságára, akkor a megfelelő gazdasági szereplőkkel együtt elvégzik az érintett játék értékelését, amely az ebben az irányelvben meghatározott összes követelményre kiterjed. Az érintett gazdasági szereplők minden szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a játék nem felel meg az ebben az irányelvben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, hogy a játék megfeleljen az említett követelményeknek, vagy – az előírásuktól függően és a kockázat jellegével arányosan – ésszerű határidőn belül kivonják a játékot a forgalomból vagy visszahívják.

A piacfelügyeleti hatóságok ennek megfelelően tájékoztatják az illetékes bejelentett szervezetet.

Ezen bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2) Ha a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a jogsértés nem csak a nemzeti felségterületre terjed ki, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították az érintett gazdasági szereplőt.

(3) Az érintett gazdasági szereplők biztosítják, hogy minden megfelelő korrekciós intézkedést meghoznak az összes olyan érintett játék tekintetében, amelyet a közösségi piacon forgalmaztak.

(4) Ha az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő átmeneti intézkedést a játék nemzeti piacon történő forgalmazásának megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében.

Ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5) A (4) bekezdésben említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő játék azonosításához szükséges adatokat, a játék származási helyét, a feltételezett nem megfelelőség és a felmerülő kockázatok jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy az előírások megsértése a következők egyike miatt következett-e be:

a)	a játék meg nem felelése a személyek egészségével vagy biztonságával kapcsolatos követelményeknek, vagy

b)	a 13. cikkben említett, a megfelelőség vélelmezését megalapozó szabványok hiányosságai.

(6) Az eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek a játék megfelelőségének hiányáról a rendelkezésükre áll, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7) Ha a (4) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást az egyik tagállam által hozott átmeneti intézkedéssel szemben, az intézkedést megalapozottnak tekintik.

(8) A tagállamok biztosítják az olyan megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozatalát az érintett játékkal kapcsolatban, mint például a játék kivonása a forgalomból.

43. cikk

Közösségi védintézkedési eljárás

(1) Ha a 42. cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, illetve ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes a közösségi jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést.

Ezen értékelés alapján a Bizottság határoz arra vonatkozóan, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság valamennyi tagállamnak címzi határozatát, és haladéktalanul megküldi azt számukra és a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

(2) Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik meg, valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő játékot kivonják a piacaikról, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

Amennyiben a nemzeti intézkedést megalapozatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.

(3) Ha a nemzeti intézkedést megalapozottnak ítélik meg, és a játék megfelelőségének hiánya a 42. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett harmonizált szabványok hiányosságainak tudható be, akkor a Bizottság tájékoztatja az illetékes európai szabványügyi testületet vagy testületeket, és a 98/34/EK irányelv 5. cikke által létrehozott állandó bizottság elé terjeszti az ügyet. Az említett bizottság konzultál az illetékes európai szabványügyi testülettel vagy testületekkel, majd haladéktalanul véleményt nyilvánít.

44. cikk

Információcsere – Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer

Ha a 42. cikk (4) bekezdésében említett intézkedés olyan intézkedés, amelyet a 765/2008/EK rendelet 22. cikke szerint a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszeren (RAPEX) keresztül be kell jelenteni, nem szükséges az ezen irányelv 42. cikkének (4) bekezdésében meghatározott külön jelentést elkészíteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer bejelentésében szerepel, hogy ez az irányelv is előírja az intézkedés bejelentését,

b)	a 42. cikk (5) bekezdésében említett alátámasztó bizonyítékot mellékelik a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer bejelentéséhez.

45. cikk

Az előírások formai megsértése

(1) A 42. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam a következő megállapítások egyikére jut, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget az előírások említett megsértésének:

a)	a CE-jelölést a 16. vagy 17. cikket megsértve helyezték el,

b)	a CE-jelölést nem helyezték el,

c)	az EK-megfelelőségi nyilatkozatot nem készítették el,

d)	az EK-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül készítették el,

e)	a műszaki dokumentáció vagy nem elérhető vagy hiányos.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett módon továbbra is megsértik az előírásokat, a tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a játék forgalmazásának korlátozása vagy megtiltása, illetve annak érdekében, hogy azt visszahívják vagy kivonják a forgalomból.

VII. FEJEZET

BIZOTTSÁGI ELJÁRÁSOK

46. cikk

Módosítások és végrehajtási intézkedések

(1) A Bizottság az alábbi részeket megváltoztathatja annak érdekében, hogy a technikai és tudományos fejlődéshez igazítsa őket:

a)	I. melléklet,

b)	II. melléklet III. részének 11. és 13. pontja,

c)	V. melléklet.

Az ilyen intézkedéseket, amelyek célja az ezen irányelv a nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása, a 47. cikk (2) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(2) A Bizottság az 1935/2004/EK rendelettel és a bizonyos anyagokra vonatkozó egyes intézkedésekkel összhangban, valamint a játékok és az élelmiszerrel érintkező anyagok közötti különbségeket figyelembe véve határértékeket fogadhat el a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek általi használatra szánt, illetve a szájba vehető játékokban használatos vegyi anyagok tekintetében. A Bizottság ennek megfelelően módosítja ezen irányelv II. mellékletének C. függelékét. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 47. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(3) A II. melléklet B. függelékének 5. részében meghatározott kategóriájú, az illetékes tudományos bizottság által értékelt rákkeltő, mutagén vagy reprotoxikus anyagok vagy keverékek játékokban történő használatáról a Bizottság dönthet, és ennek megfelelően módosíthatja a II. melléklet A. függelékét. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 47. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

47. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire is.

VIII. FEJEZET

KÜLÖNLEGES IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

48. cikk

Jelentéstétel

A tagállamok 2014. július 20-ig, majd azután ötévente jelentést küldenek a Bizottságnak az irányelv alkalmazásáról.

A jelentésnek tartalmaznia kell a játékok biztonságával kapcsolatos helyzet értékelését, az ennek az irányelvnek a hatékonyságáról készített értékelést, valamint a tagállam által végzett piacfelügyeleti tevékenységek bemutatását.

A Bizottság ezekről a nemzeti jelentésekről összefoglalót készít, és ezt közzéteszi.

49. cikk

Átláthatóság és az információk bizalmas kezelése

Amikor a tagállami illetékes hatóságok és a Bizottság ezen irányelv keretében intézkedéseket fogad el, az átláthatóságra és az információk bizalmas kezelésére a 2001/95/EK irányelv 16. cikkében meghatározott követelmények vonatkoznak.

50. cikk

Az intézkedések indoklása

Ezen irányelv szerint hozott bármely olyan intézkedésnek, amely egy játék forgalomba hozatalát megtiltja vagy korlátozza, vagy a játékot a piacról visszavonja vagy visszahívja, meg kell határoznia az intézkedés pontos okait.

Az ilyen intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell az érintett felet, akit egyidejűleg az adott tagállamban hatályos jogszabályok szerint rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről és ezekkel kapcsolatos határidőkről is tájékoztatni kell.

51. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, amelyek súlyos jogsértés esetén büntetőjogi szankciókat is tartalmazhatnak, és megteszik a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket.

A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és fokozhatók, ha az érintett gazdasági szereplő korábban már hasonló módon megsértette ezen irányelv rendelkezéseit.

A tagállamok ezekről a rendelkezésekről 2011. július 20-ig értesítik a Bizottságot, és késedelem nélkül értesítik az ezeket érintő minden későbbi módosításról.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

52. cikk

A 85/374/EGK és a 2001/95/EK irányelv alkalmazása

(1) Ez az irányelv nem sérti a 85/374/EGK irányelvet.

(2) A 2001/95/EK irányelv az 1. cikke (2) bekezdésével összhangban a játékokra is vonatkozik.

53. cikk

Átmeneti időszakok

(1) A tagállamok nem akadályozhatják meg az olyan játékok forgalmazását, amelyek megfelelnek a 88/378/EK irányelvnek, és amelyeket 2011. július 20. előtt hoztak forgalomba.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a tagállamok nem akadályozhatják meg olyan játékok forgalmazását, amelyek a II. melléklet III. részében foglalt követelmények kivételével ezen irányelv összes rendelkezésének megfelelnek, amennyiben ezek a játékok megfelelnek a 88/378/EGK irányelv II. melléklete 3. részében foglalt követelményeknek, és azokat 2013. július 20. előtt hozták forgalomba.

54. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek 2011. január 20-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

E rendelkezéseket 2011. július 20-tól kell alkalmazni.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

55. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 88/378/EGK irányelv a 2. cikk (1) bekezdése, valamint a II. melléklet 3. szakasza kivételével 2011. július 20-tól hatályát veszti. A 2. cikk (1) bekezdése, valamint a II. melléklet 3. szakasza 2013. július 20-tól hatályát veszti.

A hatályát vesztett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.

56. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

57. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Š. FÜLE

(1) HL C 77., 2009.3.31., 8. o.

(2) Az Európai Parlament 2008. december 18-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. május 11-i határozata.

(3) HL L 187., 1988.7.16., 1. o.

(4) HL C 136., 1985.6.4., 1. o.

(5) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

(6) HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(7) HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(8) HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

(9) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(10) HL L 338., 2004.11.13., 4. o.

(11) HL L 37., 2003.2.13., 19. o.

(12) HL L 37., 2003.2.13., 24. o.

(13) HL L 114., 2006.4.27., 9. o.

(14) HL L 365., 1994.12.31., 10. o.

(15) HL L 266., 2006.9.26., 1. o.

(16) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(17) HL L 210., 1985.8.7., 29. o.

I. MELLÉKLET

Azon termékek listája, amelyek ennek az irányelvnek az értelmében nem minősülnek játéknak

(a 2. cikk (1) bekezdése szerint)

1.	Ünnepségeken és rendezvényeken használatos dísztárgyak

Gyűjtők számára készült termékek, feltéve hogy a terméken vagy a csomagolásán látható és olvasható jelzés található arra vonatkozóan, hogy a termék 14 évnél idősebb gyűjtőknek készült. Ebbe a kategóriába tartoznak például:

a)	méretarányos modellek,

b)	a méretarányos modellek összeszereléséhez szükséges eszközök,

c)	népművészeti babák, díszbabák és más hasonló árucikkek felnőtt gyűjtők számára,

d)	játékok történelmi másolatai, és

e)	valódi lőfegyverek másolatai

3.	sportfelszerelés, beleértve a 20 kg-nál nehezebb gyermekek számára tervezett görkorcsolyát, egysoros görkorcsolyát és gördeszkát

4.	a maximálisan 435 mm-nél magasabb nyeregmagasságú kerékpárok, ahol a magasság a talajtól a nyereg felső felületéig mért függőleges távolság úgy, hogy a nyereg vízszintes helyzetben van és a nyeregrúd a legalacsonyabb beillesztési jelhez van igazítva

5.	kerékpárok, robogók és egyéb olyan sportolásra tervezett közlekedési eszközök, amelyeket közúton vagy járdán való használatra szántak

6.	közúton, járdán való használatra tervezett, elektromosan hajtott járművek

7.	mélyvízi használatra szánt vízi felszerelések, gyerekeknek tervezett úszásoktató eszközök, mint például úszóülés és úszási segédeszközök

8.	több mint 500 darabból álló puzzle

9.	sűrített gázzal működő puskák és pisztolyok, kivéve a vízipuskákat és vízipisztolyokat, valamint a 120 cm-nél hosszabb íjakat

10.	tűzijátékok, beleértve a nem kifejezetten játékokhoz tervezett gyújtókupakokat

11.	hegyes végű fegyvereket tartalmazó eszközök és játékok, mint például a fémhegyű darts készlet

12.	funkcionális oktatóeszközök, például elektromos sütők, vasalók vagy egyéb olyan, 24 V-ot meghaladó nominális feszültségen üzemelő funkcionális eszközök, amelyeket kizárólag felnőtt felügyelete alatt használandó oktatási célra árusítanak

13.	Az iskolákban, illetve egyéb oktatási környezetben felnőtt felügyelete mellett oktatási célra használt eszközök, mint például tudományos felszerelések

14.

elektronikus berendezések, mint például az interaktív szoftverek eléréséhez használt személyi számítógépek és játékkonzolok, valamint a hozzájuk kapcsolódó perifériák, ha az elektronikus berendezést és a hozzá kapcsolódó perifériákat nem kifejezetten és célirányosan gyermekeknek tervezték, és önmagukban is játéknak tekinthetők, mint például a speciálisan tervezett személyi számítógépek, billentyűzetek, joystickok vagy kormánykerekek

15.	szabadidős és szórakozási célra szánt interaktív szoftverek, mint például számítógépes játékok és adathordozói, mint például CD-k

16.	csecsemők részére készült cumi

17.	gyermekjátékszerű világítótestek

18.	játékok elektromos transzformátorai

19.	divatkiegészítők gyermekek részére, amelyek nem játékra használandók

II. MELLÉKLET

KÜLÖNLEGES BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

I. Fizikai és mechanikai tulajdonságok

A játékoknak és részeiknek, illetve helyhez kötött játékok esetén rögzítésüknek megfelelő mechanikai szilárdságúnak és ahol szükséges, megfelelően stabilnak kell lenniük, hogy kiállják a használatukkal járó megterhelést anélkül, hogy eltörjenek vagy olyan módon deformálódjanak, hogy az fizikai sérülés veszélyével járjon.

2.	A játékok hozzáférhető éleit, kiálló részeit, zsinórjait, vezetékeit és rögzítőszerkezeteit úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a velük való érintkezésből származó fizikai sérülés veszélye a lehető legkisebb legyen.

3.	A játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a részeik mozgatásából származó fizikai sérülés veszélye teljesen elkerülhető, illetve a lehető legkisebb legyen.

a)	A játékok és tartozékaik nem hordozhatják a légutak elzárásának kockázatát.

b)	Sem a játékok, sem részeik nem járhatnak olyan kockázattal, hogy a száj és az orr kívülről történő elzáródásából fakadóan a légutak elzáródásával fulladást okozhatnának.

c)	A játékoknak és tartozékaiknak olyan méretűeknek kell lenniük, hogy ne jelentsenek semmilyen fulladási kockázatot a szájüregben, a garatban vagy az alsó légutak nyílásánál megakadt tárgyak okozta belső légúti elzáródás miatt.

Azoknak a játékoknak, alkotórészeiknek és azoknak a leválasztható részeknek, amelyek kifejezetten olyan játékok részei, amelyeket nyilvánvalóan 3 évnél fiatalabb gyermekek számára szántak, olyan méretűeknek kell lenniük, hogy a gyermek ne nyelhesse le vagy lélegezhesse be. Ez vonatkozik más olyan játékokra, amelyeket arra szántak, hogy azokat szájba vegyék, valamint alkotórészeikre és leválasztható részeikre is.

e)	A játékok kiskereskedelmi forgalmazása során használt csomagolás nem okozhat fojtási vagy fulladási veszélyt, ami a száj és az orr kívülről történő elzáródásából fakadhat.

f)	Az élelmiszerekben vagy az élelmiszerek között található játékokat külön csomagolásban kell elhelyezni. Ennek a csomagolásnak a forgalomba kerüléskor olyan méretűnek kell lennie, hogy megakadályozza a lenyelését és/vagy a belélegzését.

Az e) és f) alpontjaiban említett gömbölyű, tojásdad vagy ellipszoid alakú játékcsomagolásnak és leválasztható tartozékainak, illetve a henger alakú, lekerekített végű csomagolásnak és leválasztható tartozékainak olyan méretűnek kell lennie, hogy a szájüregben, a garatban vagy az alsó légutak nyílásánál megakadva ne okozhassa a légutak elzáródását.

Be kell tiltani az olyan játékokat, amelyek úgy kapcsolódnak az élelmiszerhez, hogy a játékhoz való közvetlen hozzáféréshez először el kell fogyasztani az élelmiszert. Azon játékok részeinek, amelyek más módon közvetlenül élelmiszerhez kapcsolódnak, maradéktalanul eleget kell tenniük a c) és d) alpontban előírt követelményeknek.

5.	A vízi játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a lehető legkisebb legyen annak a veszélye, hogy a játék javasolt használatát figyelembe véve a játék elveszíti lebegési képességét, illetve nem tudja fenntartani a gyermeket a vízen.

6.	Azoknak a játékoknak, amelyeknek a belsejébe be lehet jutni, és amelyek így a bent lévő személy számára zárt teret képeznek, olyan kijárattal kell rendelkezniük, amely belülről könnyen nyitható.

A közlekedésre használt játékoknak, amennyire lehetséges, olyan fékrendszerrel kell rendelkezniük, amely a játék típusának megfelelő, és arányban áll az általa kifejtett kinetikus energiával. Ennek a rendszernek a használó számára könnyen kezelhetőnek kell lennie a kiesés, illetve a használók vagy harmadik személyek fizikai sérülésének veszélye nélkül.

Az elektronikusan hajtott játékjárművek tervezett maximális sebességét a sérülésveszély minimalizálása érdekében korlátozni kell.

8.	A lövedékek alakjának, összetételének és az erre a célra tervezett játékból való kilövésük során keletkező kinetikus energiának olyannak kell lennie, hogy a játék jellegét figyelembe véve ne okozzon fizikai sérülésveszélyt a használónak vagy harmadik személyeknek.

A játékokat úgy kell kivitelezni, hogy

a)	a hozzáférhető felületek maximális és minimális hőmérséklete ne érje el azt a pontot, hogy megérintésük esetén sérülést okozzanak; és

b)	a játékban található folyadékok, gőzök vagy gázok ne érjenek el olyan hőmérsékletet vagy nyomást, hogy ezek az anyagok a játékból kijutva – kivéve, ha az anyag játékból történő kijutása a játék előírásszerű működéséhez szükséges – égési sérülést vagy egyéb fizikai sérülést okozzanak.

10.	A hangok kiadására tervezett játékokat a rövid és a tartós hangok maximális értéke tekintetében úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy az általuk kibocsátott hang ne okozhasson halláskárosodást a gyermekeknek.

11.

A tevékenységet igénylő játékokat úgy kell kivitelezni, hogy amennyire csak lehet, csökkentsék a testrészek törésének és becsípődésének veszélyét, a ruházat beakadásának, valamint az esések és a külső behatások veszélyét. Különös figyelmet kell fordítani az egy vagy több gyermek által hozzáférhető játszófelülettel rendelkező játékokra, amelyeket úgy kell megtervezni, hogy a terhelést elbírják.

II. Gyúlékonyság

A játékok nem lehetnek veszélyes gyúlékony tárgyak a gyermek környezetében. Ezért olyan anyagokból kell őket elkészíteni, amelyek az alábbiak közül megfelelnek egy vagy több feltételnek:

a)	nem égnek, ha lánggal, szikrával vagy egyéb tűzforrással közvetlen kapcsolatba kerülnek;

b)	nehezen gyulladnak meg (a láng kialszik, amint a tűzforrás megszűnik);

c)	ha mégis meggyulladnak, lassan égnek, és a tűz lassan terjed rajtuk;

d)	a játék kémiai összetételétől függetlenül úgy tervezik őket, hogy az égési folyamatot mechanikusan késleltessék.

Az ilyen éghető anyagok nem jelenthetnek gyulladásveszélyt a játékban található egyéb anyagok számára.

Azok a játékok, amelyek működésükhöz elengedhetetlen, a jelen melléklet B. függelékének 1. része szerinti besorolási kritériumoknak megfelelő anyagokat vagy keverékeket tartalmaznak, különösen kémiai kísérletekhez, modellezéshez, műanyag- vagy agyagformázáshoz, zománcozáshoz, fényképezéshez vagy hasonló tevékenységekhez szükséges anyagokat és felszerelést, nem tartalmazhatnak olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyek nem gyúlékony komponenseik elpárolgása miatt gyúlékonnyá válhatnak.

3.	A játék gyújtókupakok kivételével a játékok nem lehetnek robbanékonyak, illetve nem tartalmazhatnak olyan részeket vagy anyagokat, amelyek az irányelv 10. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében megállapított módon történő használatkor felrobbanhatnak.

A játékok és különösen a kémiai jellegű játékok nem tartalmazhatnak olyan anyagokat és keverékeket:

a)	amelyek egymással való keveredéskor kémiai reakció vagy melegítés hatására felrobbanhatnak,

b)	amelyek oxidáló anyagokkal való keveredéskor felrobbanhatnak; vagy

c)	amelyek a levegőben gyúlékonnyá váló illékony komponenseket tartalmaznak, amelyek gyúlékony vagy robbanékony gőzt/levegőkeveréket alkothatnak.

III. Kémiai tulajdonságok

A játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy ha a játékot a 10. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott módon használják, az őket alkotó vagy bennük megtalálható vegyi anyagoknak vagy keverékeknek való kitettségnek ne legyen káros hatása az emberi egészségre.

A játékoknak meg kell felelniük a bizonyos termékkategóriákkal, valamint a bizonyos anyagok és keverékek korlátozásával kapcsolatos vonatkozó közösségi jogszabályoknak.

Az önmagukban anyagnak vagy keveréknek tekinthető játékoknak értelemszerűen meg kell felelniük a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv (1), a bizonyos készítmények és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, (2) valamint az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) rendelkezéseinek.

Az 1. pont második bekezdésében említett korlátozások sérelme nélkül a 1272/2008/EK rendelettel összhangban 1A., 1B. vagy 2. kategóriájú rákkeltőként, mutagénként vagy reprotoxikusként meghatározott anyagok (CMR-anyagok) játékokban, játékok részeiben vagy mikrostrukturálisan különálló részeiben történő felhasználása tilos.

A 3. ponttól eltérően a B. függelék 3. szakaszában foglalt kategóriákba tartozó CMR-anyagként meghatározott anyagokat vagy keverékeket a játékokban, játékok részeiben vagy mikrostrukturálisan különálló részeiben fel lehet használni, feltéve hogy az alábbi feltételekből egy vagy több teljesül:

a)	ezen anyagok és keverékek egyenkénti koncentrációja nem haladja meg az e melléklet B. függelékének 2. szakaszában említett közösségi jogszabályokban az ezeket az anyagokat tartalmazó termékek osztályozásánál megállapított releváns koncentráció szintjét;

b)	ezek az anyagok vagy keverékek semmilyen formában ne legyenek hozzáférhetők a gyermekek számára (ideértve a belélegzést is), amennyiben a játékot a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően használják;

a 46. cikk (3) bekezdésében említettek szerinti határozat született az anyag vagy keverék és a használatának engedélyezéséről, és az A. függelék tartalmazza az anyagot vagy keveréket és annak engedélyezett felhasználási módjait.

A határozatot az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet meghozni:

i.	az illetékes tudományos bizottság megvizsgálta és biztonságosnak találta az anyagot vagy keveréket, különösen az annak való kitettség tekintetében;

ii.	az alternatív anyagokról készült elemzés alapján nem állnak rendelkezésre más, megfelelő alternatív anyagok vagy keverékek; és

iii.	az anyag vagy keverék fogyasztói cikkekben való használatát az 1907/2006/EK rendelet nem tiltja.

A Bizottság megbízza az illetékes tudományos bizottságot, hogy amint biztonsági aggályok merülnek fel, végezze el újra az ezekkel az anyagokkal vagy keverékekkel kapcsolatos vizsgálatokat, illetve erre legkésőbb a 46. cikk (3) bekezdésével összhangban megszületett határozat meghozatalának időpontja után öt évvel, majd azt követően minden ötödik évben kerüljön sor.

A 3. ponttól eltérően a B. függelék 4. szakaszában foglalt kategóriákba tartozó CMR-anyagként meghatározott anyagokat vagy keverékeket fel lehet használni játékokban, játékok részeiben vagy mikrostrukturálisan különálló részeiben, amennyiben:

a)	ezen anyagok és keverékek egyenkénti koncentrációja nem haladja meg a B. függelék 2. szakaszában említett közösségi jogszabályokban az ezeket az anyagokat tartalmazó termékek osztályozásánál megállapított releváns koncentráció szintjét;

b)	ezek az anyagok vagy keverékek semmilyen formában ne legyenek hozzáférhetők a gyermekek számára (ideértve a belélegzést is), amennyiben a játékot a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően használják; vagy

A határozatot az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet meghozni:

i.	az illetékes tudományos bizottság az anyagot vagy keveréket kiértékelte, és használatát különös tekintettel az annak való kitettség szempontjából biztonságosnak találta, és

ii.	az anyag vagy keverék fogyasztói cikkekben való használatát az 1907/2006/EK rendelet nem tiltja.

6.	A 3., 4. és 5. pont a rozsdamentes acélban jelenlevő nikkelre nem alkalmazandó.

A 3., 4. és 5. pont nem alkalmazandó azon anyagokra, amelyek megfelelnek a C. függelékben meghatározott egyedi határértékeknek, illetve e rendelkezések megállapításáig, de 2017. július 20-ig az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó, az1935/2004/EK rendeletben meghatározott rendelkezések és az egyes anyagokra vonatkozó kapcsolódó külön intézkedések hatálya alá tartozó és azoknak megfelelő anyagokra.

A 3. és 4. pont alkalmazásának sérelme nélkül a nitrózaminokat és a nitrozálható anyagokat tilos 3 évesnél fiatalabb gyermekek általi használatra tervezett játékokban vagy más szájba vehető játékokban felhasználni, ha ezen anyagok kioldódása nitrózaminok esetében 0,05 mg/kg vagy ennél nagyobb, nitrozálható anyagok esetében pedig 1 mg/kg vagy ennél nagyobb.

9.	A Bizottság módszeresen és rendszeresen értékeli a veszélyes anyagok előfordulását a játékokban. Ezen értékeléseknek figyelembe kell venniük a piacfelügyeleti szervek jelentéseit és a tagállamok, illetve az érdekelt felek által kinyilvánított aggodalmakat.

10.

A kozmetikai játékoknak, mint például a babák számára készült játékkozmetikumoknak, meg kell felelniük a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelvben (4) meghatározott összetételre és címkézésre vonatkozó követelményeknek.

11.

A játékok nem tartalmazhatják az alábbi allergén illatanyagokat:

Szám	Allergén illatanyag neve	CAS-szám
(1)	örvénygyökérolaj (Inula helenium)	97676-35-2
(2)	allil-izocianát	57-06-7
(3)	benzil-cianid	140-29-4
(4)	4 terc-butilfenol	98-54-4
(5)	mirhafűolaj	8006-99-3
(6)	ciklámen-alkohol	4756-19-8
(7)	dietil-maleát	141-05-9
(8)	dihidrokumarin	119-84-6
(9)	2,4-dihidroxi-3-metilbenzaldehid	6248-20-0
(10)	3,7-dimetil-2-okten-1-ol (6,7-dihidro-geraniol)	40607-48-5
(11)	4,6-dimetil-8-tert-butilkumarin	17874-34-9
(12)	dimetil-citrakonát	617-54-9
(13)	7,11-dimetil-4,6,10-dodekatrien-3-on	26651-96-7
(14)	6,10-dimetil-3,5,9-undekatrien-2-on	141-10-6
(15)	difenil-amin	122-39-4
(16)	etil-akrilát	140-88-5
(17)	friss fügefalevél és az azokból készült készítmények	68916-52-9
(18)	transz-2-heptenal	18829-55-5
(19)	transz-2-hexenal dietil-acetál	67746-30-9
(20)	transz-2-hexenal dimetil-acetál	18318-83-7
(21)	hidroabietil-alkohol	13393-93-6
(22)	4-etoxi-fenol	622-62-8
(23)	6-izopropil-2-dekahidronaptalenol	34131-99-2
(24)	7-metoxikumarin	531-59-9
(25)	4-metoxifenol	150-76-5
(26)	4-(p-metoxifenil)-3-butén-2-on	943-88-4
(27)	1-(p-metoxifenil)-1-pentán-1-on	104-27-8
(28)	metil-transz-2-butenoát	623-43-8
(29)	6-metilkumarin	92-48-8
(30)	7-metilkumarin	2445-83-2
(31)	5-metil-2,3-hexanedion	13706-86-0
(32)	costusgyökér (Saussurea lappa Clarke)	8023-88-9
(33)	7-etoxi-4-metilkumarin	87-05-8
(34)	hexahidrokumarin	700-82-3
(35)	perui balzsam, nyers (Myroxylon pereirae (Royle) Klotzsch nedve)	8007-00-9
(36)	2-pentilidén-ciklohexanon	25677-40-1
(37)	3,6,10-trimetil-3,5,9-undekatrien-2-on	1117-41-5
(38)	verbena olaj (Lippia citriodora Kunth)	8024-12-2
(39)	pézsma ambrette (4-tercier-butil-3-metoxi-2,6-dinitro-toluol)	83-66-9
(40)	4-fenil-3-butén-2-on	122-57-6
(41)	amil cinnamal	122-40-7
(42)	amilcinnamil-alkohol	101-85-9
(43)	benzil-alkohol	100-51-6
(44)	benzil-szalicilát	118-58-1
(45)	cinnamil-alkohol	104-54-1
(46)	cinnamál	104-55-2
(47)	citrál	5392-40-5
(48)	kumarin	91-64-5
(49)	eugenol	97-53-0
(50)	geraniol	106-24-1
(51)	hidroxi-citronellál	107-75-5
(52)	hidroxi-metilpentilciklohexenekarboxaldehid	31906-04-4
(53)	izoeugenol	97-54-1
(54)	tölgyfamoha kivonatok	90028-68-5
(55)	famoha kivonatok	90028-67-4

A fenti illatanyagok nyomokban való jelenléte engedélyezett, amennyiben a helyes gyártási gyakorlat során technikailag elkerülhetetlen, és mennyisége nem haladja meg a 100 mg/kg-ot.

Ezenkívül a játékon, a játékhoz rögzített címkén vagy a csomagoláson vagy a játékhoz adott tájékoztató lapon fel kell tüntetni az alábbi allergén illatanyagok nevét, ha a játék azokat 100 mg/kg-ot meghaladó koncentrációban tartalmazza:

Szám	Allergén illatanyag neve	CAS-szám
(1)	anizil-alkohol	105-13-5
(2)	benzil-benzoát	120-51-4
(3)	benzil-cinnamát	103-41-3
(4)	citronellol	106-22-9
(5)	farnezol	4602-84-0
(6)	hexil-cinnamaldehid	101-86-0
(7)	liliom	80-54-6
(8)	d-Limonén	5989-27-5
(9)	linalool	78-70-6
(10)	metil-heptin-karbonát	111-12-6
(11)	3-metil-4-(2,6,6-trimetil-2-ciklohexén-1-il)-3-butén-2-on	127-51-5

12.

A 11. pont első bekezdésében foglalt lista 41–55. pontjában felsorolt illatanyagok, valamint ugyanezen pont harmadik bekezdésében foglalt lista 1–11. pontjában felsorolt illatanyagok szagláson alapuló társasjátékokban, kozmetikai készletekben és ízlelésen alapuló játékokban való használata engedélyezett, amennyiben:

i.	ezen illatanyagok jól láthatóan fel vannak tüntetve a csomagoláson, és a csomagolást az V. melléklet B. rész 10. pontjában előírt figyelmeztetéssel látták el;

ii.	megfelelő esetben a gyermek által a használati utasításoknak megfelelően elkészített végső termékek megfelelnek a 76/778/EGK irányelvnek; és

iii.	megfelelő esetben ezek az illatanyagok megfelelnek az élelmiszerekről szóló vonatkozó jogszabályoknak.

Az ilyen szagláson alapuló társasjátékok, kozmetikai készletek és ízlelésen alapuló játékok 36 hónapnál fiatalabb gyermekek általi használata nem engedélyezhető, és e játékoknak meg kell felelniük az V. melléklet B. részének 1. pontjában foglalt rendelkezéseknek.

13.

A 3., 4. és 5. pontban foglalt egyéb rendelkezések sérelme nélkül az anyagok játékokból, valamint a játékok részeiből történő kioldódáskor nem haladhatják meg az alábbi kioldódási értékeket:

Elem	mg/kg száraz, törékeny, porszerű vagy hajlékony játékanyagokban	mg/kg folyékony vagy ragadós játékanyagokban	mg/kg lekapart játékanyagokban
Alumínium	5 625	1 406	70 000
Antimon	45	11,3	560
Arzén	3,8	0,9	47
Bárium	4 500	1 125	56 000
Bór	1 200	300	15 000
Kadmium	1,9	0,5	23
Króm (III)	37,5	9,4	460
Króm (VI)	0,02	0,005	0,2
Kobalt	10,5	2,6	130
Réz	622,5	156	7 700
Ólom	13,5	3,4	160
Mangán	1 200	300	15 000
Higany	7,5	1,9	94
Nikkel	75	18,8	930
Szelén	37,5	9,4	460
Stroncium	4 500	1 125	56 000
Ón	15 000	3 750	180 000
Szerves ón	0,9	0,2	12
Cink	3 750	938	46 000

Ezek a határértékek nem vonatkoznak azokra a játékokra vagy játékok részeire, amelyek hozzáférhetőségük, funkciójuk, térfogatuk vagy tömegük miatt egyértelműen kizárnak minden olyan veszélyt, amely a játék szopogatásából, nyalogatásából, lenyeléséből vagy a bőrrel való hosszabb érintkezéséből eredhet, hogy ha a 10. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározottak szerint használják.

IV. Elektromos tulajdonságok

A játékokat nem működtetheti 24 V névleges feszültségnél nagyobb feszültségű egyenáram vagy azzal egyenértékű váltóáram, és a játékok hozzáférhető részeiben sem lehet 24 V-nál magasabb feszültségű egyenáram vagy azzal egyenértékű váltóáram.

A belső feszültség nem haladhatja meg a 24 V-os egyenáramú vagy azzal egyenértékű váltóáramú feszültséget, hacsak nincs biztosítva, hogy a feszültség és a generált áram nem jelenti súlyos áramütés kockázatát, még akkor sem, ha a játék törött.

A játékok olyan részeit, amelyek áramütést előidézni képes áramforrással kapcsolatba kerülnek vagy kerülhetnek, valamint a kábeleket vagy egyéb vezetékeket, amelyeken keresztül az áram ezekbe a részegységekbe eljut, megfelelően szigetelni és mechanikusan védeni kell, hogy az áramütés veszélye megakadályozható legyen.

3.	Az elektromos játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy minden közvetlenül hozzáférhető felület érintése a legmagasabb hőmérséklet elérése esetén se okozzon égési sérüléseket.

4.	Előre látható meghibásodás esetén a játékoknak védelmet kell nyújtaniuk az áramforrásból fakadó elektromos veszélyekkel szemben.

5.	Az elektromos játékoknak megfelelő védelmet kell nyújtaniuk a tűzveszéllyel szemben.

Az elektromos játékokat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a berendezés által generált elektromos, mágneses és elektromágneses mezők és egyéb sugárzások a működéshez szükséges mértékűre korlátozódjanak, és biztonságosan működjenek a tudomány általánosan elfogadott jelenlegi állásának megfelelően, és figyelembe vegyék a speciális közösségi intézkedéseket.

7.	Az elektromos irányítórendszerrel rendelkező játékokat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a játék akkor is biztonságosan működjön, ha az elektromos rendszer rendszerhiba vagy valamilyen külső tényező miatt rosszul működik vagy elromlik.

8.	A játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a lézerek és a fénykibocsátó diódák (LED) vagy egyéb más típusú sugárzás a szemre vagy bőrre semmilyen veszélyt vagy kockázatot ne jelentsen.

9.	A játékokhoz készült elektromos transzformátor nem a játék szerves része.

V. Higiénia

1.	A játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy megfeleljenek a higiéniai és tisztasági követelményeknek, hogy elkerülhető legyen a fertőzés, a betegség és a szennyeződés veszélye.

A 3 évnél fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy tisztíthatók legyenek. E cél érdekében a plüssjátékoknak moshatónak kell lenniük, kivéve ha olyan szerkezetet tartalmaznak, amelyek áztatás esetén károsodhatnak. A játékoknak az e bekezdés rendelkezéseinek és a gyártó utasításainak megfelelő tisztítás után is meg kell felelniük a biztonsági követelményeknek.

VI. Radioaktivitás

A játékoknak meg kell felelniük az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés III. fejezete alapján elfogadott vonatkozó rendelkezéseknek.

(1) HL 196., 1967.8.16., 1. o.

(2) HL L 200., 1999.7.30., 1. o.

(3) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(4) HL L 262., 1976.9.27., 169. o.

A. függelék

A CMR-anyagok és engedélyezett felhasználási módjaik jegyzéke a III. rész 4., 5. és 6. pontja szerint

Anyag	Besorolás	Engedélyezett felhasználási mód
Nikkel	2. kategóriájú CMR	Rozsdamentes acélban

B. függelék

ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK BESOROLÁSA

A 1272/2008/EK rendelet alkalmazásának ütemezése miatt több egyenértékű módon lehet hivatkozni egy adott besorolásra, amelyet a különböző időpontokban alkalmazni kell.

1. Az anyagok és keverékek besorolására vonatkozó kritériumok a II. rész 2. pontja alkalmazásában

A 2011. július 20-tól2015. május 31-ig alkalmazandó kritériumok:

Anyagok

Az anyag megfelel az alábbi veszélyességi osztályok vagy a 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében foglalt kategóriák bármelyike kritériumainak:

a)	a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12., és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa,

b)	a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8 (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

c)	a 4.1. veszélyességi osztály;

d)	az 5.1. veszélyességi osztály.

Keverékek

A keverék a 67/548/EGK irányelv értelmében veszélyes.

A 2015. június 1-től alkalmazandó kritérium:

Az anyag vagy keverék megfelel az alábbi veszélyességi osztályok vagy a 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében foglalt kategóriák bármelyike kritériumainak:

a)	a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12., és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa,

b)	a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8 (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

c)	a 4.1. veszélyességi osztály;

d)	az 5.1. veszélyességi osztály.

2. Az egyes anyagok használatát szabályozó közösségi jogszabályok a III. rész 4.a) és 5.a) pontja alkalmazásában

2011. július 20-tól2015. május 31-ig az anyagokat tartalmazó keverékek besorolása szempontjából irányadó koncentrációk megegyeznek az 1999/45/EK irányelvvel összhangban megállapítottak koncentrációkkal.

2015. június 1-től az anyagokat tartalmazó keverékek besorolása szempontjából irányadó koncentrációk a 1272/2008/EK rendelettel összhangban megállapított koncentrációk.

3. A rákkeltőként, mutagénként vagy reprotoxikusként meghatározott anyagok és keverékek kategóriái a III. rész 4. pontja alkalmazásában

Anyagok

A III. rész 4. pontja a 1272/2008/EK rendelettel összhangban 1A. és 1B. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott anyagokat érinti.

Keverékek

2011. július 20-tól2015. május 31-ig a III. rész 4. pontja az 1999/45/EK irányelv és a 67/548/EGK irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban 1. vagy 2. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott keverékeket érinti.

2015. június 1-től a III. rész 4. pontja a 1272/2008/EK rendelettel összhangban 1A. és 1B. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott keverékeket érinti.

4. A rákkeltőként, mutagénként vagy reprotoxikusként meghatározott anyagok és keverékek kategóriái a III. rész 5. pontja alkalmazásában

Anyagok

A III. rész 5. pontja az 1272/2008/EK rendelettel összhangban 2. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott anyagokat érinti.

Keverékek

2011. július 20-tól2015. május 31-ig a III. rész 5. pontja az 1999/45/EK irányelv és a 67/548/EGK irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban 3. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott keverékeket érinti.

2015. június 1-től a III. rész 5. pontja az 1272/2008/EK rendelettel összhangban 2. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott keverékeket érinti.

5. A rákkeltőként, mutagénként vagy reprotoxikusként meghatározott anyagok és keverékek kategóriái a 46. cikk (3) bekezdése alkalmazásában

Anyagok

A 46. cikk (3) bekezdése az 1272/2008/EK rendelettel összhangban 1A., 1B. és 2. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott anyagokat érinti.

Keverékek

2011. július 20-tól2015. május 31-ig a 46. cikk (3) bekezdése az 1999/45/EK irányelv és a 67/548/EGK irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban 1. vagy 2. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott keverékeket érinti.

2015. június 1-től a 46. cikk (3) bekezdése az 1272/2008/EK rendelettel összhangban 1A., 1B. és 2. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott keverékeket érinti.

C. függelék

A 46. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott egyedi határértékek a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékokban vagy más szájba vehető játékokban használt vegyi anyagok tekintetében

III. MELLÉKLET

EK–MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

1.	… sz. (a játék(ok) egyedi azonosítója)

2.	A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe:

3.	Ezt a megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó kizárólagos felelőssége mellett adják ki:

4.	A nyilatkozat tárgya (a nyomon követést lehetővé tevő játék azonosítója). A játék azonosítását lehetővé tevő, megfelelően látható színes képet kell tartalmaznia.

5.	A 4. pontban ismertetett nyilatkozat tárgya megfelel a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabálynak:

6.	Az alkalmazott harmonizált szabványokra való hivatkozás vagy az azokra az előírásokra való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek:

7.	Adott esetben a (név, szám) … bejelentett szervezet elvégezte a … (a beavatkozás ismertetése) …, és a következő bizonyítványt adta ki:

8.	További információk: …. nevében aláírva (a kiállítás helye és ideje) (név, beosztás) (aláírás)

IV. MELLÉKLET

MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ

A 21. cikkben említett műszaki dokumentációnak, amennyiben az értékelés szempontjából releváns, különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	a tervezés és gyártás részletes leírása, beleértve a játékokban használt alkatrészeket és anyagokat, valamint a vegyi anyagok szállítóitól kapott, vegyi anyagokról szóló biztonsági adatlapot,

b)	a 18. cikkel összhangban elvégzett biztonságértékelés(eke)t,

c)	az azt követő megfelelőségértékelési eljárás leírását,

d)	az EK-megfelelőségi nyilatkozat másolatát,

e)	a gyártás és a raktározás helyének címét,

f)	azoknak a dokumentumoknak a másolatait, amelyeket a gyártó a bejelentett szervezeteknek eljuttatott,

g)	vizsgálatokról készült jelentéseket, valamint azoknak az eszközöknek a leírását, amellyel a gyártó biztosítja a harmonizált szabványoknak történő megfelelést, amennyiben a gyártó követte a 19. cikk (2) bekezdésében említett belső gyártásellenőrzési eljárást; és

az EK-típusvizsgálati bizonyítvány egy másolatát, azoknak az eszközöknek a leírását, amellyel a gyártó biztosítja, hogy az EK-típusvizsgálati bizonyítványban leírtak szerint a gyártás megfelel a terméktípusnak, valamint azoknak a dokumentumoknak a másolatait, amelyet a gyártó benyújtott a bejelentett szervezetnek, amennyiben a gyártó benyújtotta a játékot EK-típusvizsgálatra, és követte a 19. cikk (3) bekezdésében említett típusmegfelelési eljárást.

V. MELLÉKLET

FIGYELMEZTETÉSEK

(a 11. cikk szerint)

A. RÉSZ

ÁLTALÁNOS FIGYELMEZTETÉSEK

A 11. cikk (1) bekezdésében említett felhasználókra vonatkozó korlátozásoknak legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk: a felhasználó minimális és maximális életkorát, ahol szükséges, a játék használóinak képességére vonatkozó információt, a felhasználók minimális és maximális súlyát, valamint azt, hogy biztosítani kell, hogy a játékot kizárólag felnőtt felügyelete alatt használják.

B. RÉSZ

BIZONYOS TÍPUSÚ JÁTÉKOK HASZNÁLATA SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ, VESZÉLYRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETÉSEK ÉS HASZNÁLATI UTASÍTÁSOK

1. A nem a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékok.

Az olyan játékokat, amelyek 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek számára veszélyt jelenthetnek, például a következő figyelmeztetéssel kell ellátni: „Csak 36 hónaposnál idősebb gyermekek számára alkalmas.”; vagy „Csak három évnél idősebb gyermekek számára alkalmas.”; vagy figyelmeztetés a következő piktogrammal:

Ezeket a figyelmeztetéseket az elővigyázatosságot szükségessé tevő speciális veszélyről szóló rövid magyarázattal kell ellátni, amelyet a használati útmutatóban lehet elhelyezni.

Ez a pont nem vonatkozik azokra a játékokra, amelyek funkciójukból, méretükből, jellemzőikből vagy tulajdonságaikból, vagy egyéb okból kifolyólag nyilvánvalóan nem alkalmasak a 36 hónaposnál fiatalabb gyermek számára.

2. Tevékenységet igénylő játékok

A tevékenységet igénylő játékokat a következő figyelmeztetéssel kell ellátni:

„Csak otthoni használatra!”.

A keresztgerendára rögzített tevékenységet igénylő játékokhoz, valamint adott esetben más tevékenységet igénylő játékokhoz használati utasítást kell mellékelni, amelyben felhívják a figyelmet a fő elemek (felfüggesztés, kötőelemek, a talajhoz történő rögzítések stb.) rendszeres ellenőrzésére és karbantartására, figyelmeztetve arra, hogy ezeknek az ellenőrzéseknek az elmulasztása esetén a játék leeshet vagy felborulhat.

A játék helyes összeszerelésére vonatkozóan is utasításokat kell adni, megjelölve azokat a részeket, amelyek nem megfelelő összeszerelés esetén veszélyt jelenthetnek. Külön információt kell közölni arról, hogy a játékot milyen felületen kell elhelyezni.

3. Funkcionális játékok

A funkcionális játékokat a következő figyelmeztetéssel kell ellátni:

„Csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett használható!”

Ezekhez a játékokhoz használati utasítást kell mellékelni, amely tartalmazza a működésre vonatkozó útmutatást, továbbá a használó által betartandó óvintézkedéseket, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ezeknek a – részletesen meghatározandó – óvintézkedéseknek az elmulasztása a felhasználót olyan veszélyeknek teszi ki, mint az a készülék vagy termék, amelynek a játék a méretarányos modellje vagy utánzata. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a játékot bizonyos, a gyártó által határozott korhatár alatti gyermekek számára nem hozzáférhető helyen kell tartani.

4. Kémiai játékok

Az egyes anyagok vagy keverékek osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló vonatkozó közösségi jogszabályokban leírt rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a veszélyes anyagokat vagy keverékeket tartalmazó játékok használati utasítása figyelmeztet ezeknek az anyagoknak vagy keverékeknek a veszélyes jellegére és azokra az óvintézkedésekre, amelyek segítségével a felhasználó elkerülheti ezek káros hatásait, amelyeket a játék típusa szerint röviden összefoglalnak. Leírják továbbá, hogy az ilyen típusú játék használatakor bekövetkező súlyos baleset esetén milyen elsősegélyt kell nyújtani. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a játékot bizonyos, a gyártó által határozott korhatár alatti gyermekek számára nem hozzáférhető helyen kell tartani.

Az első albekezdésben leírtakon túl a kémiai játékok csomagolásán a következő figyelmeztetést kell feltüntetni:

„Csak (1) évnél idősebb gyermekek számára. Felnőtt felügyelete mellett használható!”

Különösen a következő játékok minősülnek kémiai játékoknak: kémiai kísérletekhez való készletek, műanyagöntő készletek, miniatűr fazekas-, zománcozó- vagy fényképészkészletek és hasonló játékok.

5. Korcsolyák, görkorcsolyák, egysoros görkorcsolyák, gördeszkák, rollerek és gyermekek számára készült játékbiciklik

Amennyiben ezek a játékok játékként kerülnek kereskedelmi forgalomba, a következő figyelmeztetéssel kell ellátni őket:

„Védőfelszereléssel használandó! Közúti forgalomban nem szabad használni.”

Továbbá a használati utasításnak emlékeztetnie kell arra, hogy a játékot óvatosan kell használni, mivel nagy ügyességet igényel, hogy így elkerülhetők legyenek az esések, ütközések, amelyek a felhasználónak vagy harmadik személyeknek sérülést okozhatnak. Az ajánlott védőfelszerelésre (sisak, kesztyű, térd- és könyökvédő stb.) vonatkozóan is útmutatást kell adni.

6. Vízi játékok

A vízi játékokon a következő figyelmeztetést kell feltüntetni:

„Csak a gyermek magasságához képest biztonságos sekély vízben és felnőtt felügyelete mellett szabad használni!”

7. Élelmiszerekben található játékok

Az élelmiszerekben található vagy az élelmiszerrel összekevert játékokat a következő figyelmeztetéssel kell ellátni:

„Játékot tartalmaz. Felnőtt felügyelete mellett ajánlott”.

8. Védőmaszkok és sisakok játékutánzatai

A védőmaszkok és sisakok játékutánzatain a következő figyelmeztetést kell feltüntetni:

„Ez a játék nem nyújt védelmet.”

9. A rendeltetésük szerint bölcső, kiságy vagy gyermekkocsi felett zsinórokkal, kötelekkel, gumiszalagokkal vagy hevederekkel kifeszítendő játékok

A rendeltetésük szerint bölcső, kiságy vagy gyermekkocsi felett zsinórokkal, kötelekkel, gumiszalagokkal vagy hevederekkel kifeszítendő játékokat az alábbi, a játékon maradandóan feltüntetett figyelmeztetéssel kell ellátni:

„Amikor a gyermek már megpróbál a kezeire és a térdeire támaszkodni mászó helyzetben, a belegabalyodásból eredő lehetséges sérülés megelőzése érdekében távolítsa el a játékot!”

10. Az illatanyagok csomagolása szagláson alapuló társasjátékokban, kozmetikai készletekben és ízlelésen alapuló játékokban

A szagláson alapuló társasjátékokban, kozmetikai készletekben és ízlelésen alapuló játékokban használt, a II. melléklet III. része 11. pontjának első bekezdésében foglalt lista 41–55. pontjában felsorolt illatanyagokat és ugyanezen pont harmadik bekezdésében foglalt lista 1–11. pontjában felsorolt illatanyagokat tartalmazó illatanyagok csomagolásán a következő figyelmeztetést kell feltüntetni:

„Olyan illatanyagokat tartalmaz, amelyek allergiát okozhatnak!”.

(1) Az életkort a gyártó határozza meg.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.170.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 170

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. június 30.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/48/EK irányelve (2009. június 18.) a játékok biztonságáról ( 1 )	1


	(1) EGT-vonatkozású szöveg