II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

26.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 165/1

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. május 28.)

az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, 1975. november 14-én kelt vámegyezménynek (TIR-egyezmény) az ezen időpontot követő módosítások szerint egységes szerkezetbe foglalt változata közzétételéről

(2009/477/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 133. cikkére, összefüggésben 300. cikke (3) bekezdésének első mondatával,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó 1975. november 14-i vámegyezményt (TIR-egyezmény) (1) az Európai Gazdasági Közösség a 2112/78/EGK tanácsi rendelettel (2) jóváhagyta, és az 1983. június 20-án lépett hatályba a Közösségben (3).

(2)	A TIR-rendszer az árufuvarozást egy nemzetközi fuvarozási rendszer keretein belül az útvonal által érintett vámhatóságok minimális beavatkozása mellett teszi lehetővé, valamint nemzetközi garanciavállalási láncon keresztül viszonylag egyszerű hozzáférést biztosít a megkövetelt garanciákhoz.

(3)

1975 óta különböző szakaszokban több ízben is módosításokat fogadtak el a TIR-egyezményhez, az említett egyezmény 59. és 60. cikkében meghatározott eljárással összhangban. E különböző szakaszokban végrehajtott módosítások célja a TIR-eljárás biztonságosabbá tétele, valamint a változó fuvarozási és vámkörnyezethez való igazítása volt.

(4)

Az első szakaszban elvégzett módosítások 1999 februárjában léptek hatályba, és bevezették az egyezmény 9. mellékletet. Ez a melléklet a TIR-eljárásban való részvétel minimum-követelményeit és -feltételeit határozza meg. Ezek csak az engedéllyel rendelkező fuvarozók és felhatalmazott nemzeti garanciavállaló szakmai egyesületek számára teszik lehetővé a TIR-rendszerben történő részvételt. Ez biztosítja a nemzeti hatóságok számára a TIR rendszer főbb alkalmazóinak teljes ellenőrzését és nyomonkövetését.

(5)	Egyúttal létrehozták a TIR Végrehajtó Testületet. E szakértőkből álló testület végzi az egyezmény alkalmazásának ellenőrzését, valamint, ha szükséges, elősegíti a TIR-rendszerhez tartozó Szerződő Felek, szakmai egyesületek, biztosítótársaságok és nemzetközi szervezetek közötti viták rendezését.

(6)

A második szakaszban elvégzett módosítások 2002 májusában léptek hatályba és megerősítették a TIR-eljárást a TIR-rendszer működési és szervezeti kérdéseiért felelős nemzetközi szervezet feladatainak és felelősségének pontosabb meghatározásával. Világosan meghatározták a szervezet, annak tagegyesületei, valamint a TIR-egyezmény Intéző Bizottsága közötti viszonyrendszert.

(7)	Ugyancsak a második szakaszban elvégzett módosítások vezették be az egyes közúti járműtípusok felépítését érintő új előírásokat. Ezek a fuvarozási ágazat kérésére eszközölt módosítások lehetővé teszik a csúszóponyvával rendelkező járművek vagy szállítótartályok TIR-fuvarozásban való használatát.

(8)

A TIR-rendszer hatékonyabb ellenőrzése és a TIR-rendszer működésének megőrzése érdekében előírásokat vezettek be egy elektronikus rendszer (SafeTIR-rendszer) alkalmazására, amely révén a garancialánc szervezeti és működési kérdéseiért felelős nemzetközi szervezet értesülhet a TIR-igazolvány bemutatásáról a rendeltetési vámhivataloknál. A SafeTIR-rendszer a TIR-egyezmény 10. mellékleteként került bevezetésre, és 2006 augusztusában lépett hatályba.

(9)

Amikor arra szükség volt, további módosításokat hajtottak végre a TIR-egyezményben. A TIR-igazolvány felépítése kiigazításra került, hogy egyszerűsítsék a TIR-igazolvány kezelését és alkalmassá tegyék valamennyi, a TIR-egyezmény hatálya alatt történő fuvarozáshoz szükséges adat feltüntetésére. Bizonyos feltételek mellett rakományjegyzékek is használhatók a TIR-igazolvány mellékleteként olyan esetben is, amikor az árunyilatkozatban elég hely van az összes fuvarozott áru feltüntetésére. Eljárást vezettek be olyan esetekre nézve is, amikor a TIR-fuvarozás egy része nem történhet közúton vagy amikor a fuvarozás e része nem tartozik a TIR-rendszer hatálya alá.

(10)	Az átláthatóság érdekében az egyezmény azon módosításait, amelyek a Közösség intézményeire és a tagállamokra nézve kötelezőek, a Hivatalos Lapban közzé kell tenni tájékoztatás céljából, és rendelkezni kell a jövőbeli módosítások közzétételéről.

(11)	A változtatások számára tekintettel, az érthetőség érdekében az egyezmény 59. és 60. cikkében meghatározott eljárással összhangban 2008 végéig elfogadott valamennyi módosítást egységes szerkezetbe foglalt változatban kell közzétenni és e határozat mellékletébe kell foglalni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, 1975. november 14-én kelt vámegyezménynek (TIR-egyezmény) az ezen időpontot követő módosítások szerint egységes szerkezetbe foglalt változatát, 2008 végével bezárólag, és tájékoztatás céljából e határozat mellékleteként közzé kell tenni.

Az egyezmény jövőbeli módosításait – hatálybalépésük napját megjelölve – a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2009. május 28.

A Tanács részéről

az elnök

V. TOŠOVSKÝ

(1) HL L 252., 1978.9.14., 2. o.

(2) HL L 252., 1978.9.14., 1. o.

(3) HL L 31., 1983.2.2., 13. o.

MELLÉKLET

AZ ÁRUK TIR-IGAZOLVÁNNYAL TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI FUVAROZÁSÁRA VONATKOZÓ VÁMEGYEZMÉNY (AZ 1975. ÉVI TIR-EGYEZMÉNY)

Megjegyzés: A TIR-egyezménynek kizárólag az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál, mint letéteményesnél letétbe helyezett szövege és mellékletei képezik a TIR-egyezmény és annak mellékletei hiteles szövegét. Ez a közzététel kizárólag tájékoztatási célokat szolgál.

A SZERZŐDŐ FELEK,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a közúti járművel lebonyolított nemzetközi árufuvarozásokat egyszerűsítse,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a fuvarozás feltételeinek javítása együttműködésük fejlesztésének egyik lényeges tényezője,

KINYILVÁNÍTVA érdekeltségüket a nemzetközi fuvarozással kapcsolatos adminisztratív alakiságok összhangba hozatalában és egyszerűsítésében, különösen a határokon,

MEGÁLLAPODTAK a következőkben:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

a) Fogalommeghatározások

1. cikk

Ezen egyezmény alkalmazásában:

a)	„TIR-fuvarozás”: az áruknak az indulási vámhivataltól a rendeltetési vámhivatalig tartó, az ezen egyezmény által létrehozott, TIR-eljárásnak nevezett eljárás szerinti fuvarozása;

b)	„TIR-művelet”: a TIR-fuvarozásnak az a része, amelyet egy Szerződő Fél területén az indulási vagy beléptető (átmenő) vámhivataltól a rendeltetési vagy kiléptető (átmenő) vámhivatalig hajtanak végre;

c)	„TIR-művelet kezdete”: amikor a közúti járművet, járműszerelvényt vagy szállítótartályt ellenőrzési céllal bemutatták az indulási vagy beléptető (átmenő) vámhivatalnak a rakománnyal, valamint a rá vonatkozó TIR-igazolvánnyal együtt, és a TIR-igazolványt a vámhivatal elfogadta;

d)	„TIR-művelet befejezése”: a közúti járművet, járműszerelvényt vagy szállítótartályt ellenőrzési céllal bemutatták a rendeltetési vagy kiléptető (átmenő) vámhivatalnak a rakománnyal, valamint a rá vonatkozó TIR-igazolvánnyal együtt;

„TIR-művelet mentesítése”: a vámhatóságok elismerik, hogy a TIR-művelet szabályszerűen befejeződött a Szerződő Fél területén. Ezt a vámhatóságok azon adatok vagy információk összehasonlítása alapján állapítják meg, amelyek a rendeltetési vagy kiléptető (átmenő) vámhivatal és az indulási vagy beléptető (átmenő) vámhivatal rendelkezésére állnak;

f)	„behozatali vagy kiviteli vámok és adók”: az áruk behozatalakor vagy kivitelekor, illetve ahhoz kapcsolódóan szedett vámok és egyéb adók, díjak és egyéb terhek, azon díjak és terhek kivételével, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségét nem haladja meg;

g)	„közúti jármű”: nemcsak a motorral hajtott közúti járművek, hanem az azokhoz való kapcsolás céljára készült bármely pótkocsi vagy félpótkocsi is;

h)	„járműszerelvény”: olyan összekapcsolt járművek, amelyek a közúti forgalomban egyetlen egységként vesznek részt;

„szállítótartály”: olyan szállító berendezés (rakszekrény, felszerelhető tartály vagy más hasonló szerkezet), amely:

i.	áruk elhelyezésére szolgáló teljesen vagy részben zárt rekeszt képez,

ii.	állandó jellegű és ebből eredően kellő szilárdságú ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen,

iii.	kifejezetten abból a célból készült, hogy az áruknak egy vagy több szállítási mód igénybevételével történő, közbenső átrakodás nélküli fuvarozását megkönnyítse,

iv.	úgy készült, hogy könnyen kezelhető legyen, különösen az egyik szállítási módról a másikra való átrakása során,

v.	úgy készült, hogy könnyen feltölthető és üríthető legyen, és

vi.	belső térfogata legalább 1 m3,

a „leszerelhető felépítmény” szállítótartálynak minősül;

k)	„indulási vámhivatal”: valamely Szerződő Fél bármelyik olyan vámhivatala, ahol a rakománynak vagy annak egy részének TIR-fuvarozása megkezdődik;

l)	„rendeltetési vámhivatal”: valamely Szerződő Fél bármelyik olyan vámhivatala, ahol a rakománynak vagy annak egy részének TIR-fuvarozása befejeződik;

m)	„átmenő vámhivatal”: valamely Szerződő Fél bármelyik olyan vámhivatala, amelyen keresztül közúti jármű, járműszerelvény vagy szállítótartály belép a Szerződő Fél területére, vagy kilép onnan egy TIR-fuvarozás során;

n)	„személy”: mind a természetes, mind a jogi személyek;

a TIR-igazolvány „birtokosa”: az a személy, aki számára a TIR-igazolványt az egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint kiadták, és akinek az érdekében TIR-igazolvánnyal vámáru-nyilatkozatot adtak, amellyel az indulási vámhivatalnál indítványozták, hogy az árukat TIR-eljárás alá vonják. A birtokos felel a közúti jármű, járműszerelvény vagy szállítótartály, valamint a rakomány és a rá vonatkozó TIR-igazolvány bemutatásáért az indulási vámhivatalnál, az átmenő vámhivataloknál és a rendeltetési vámhivatalnál, valamint az egyezmény egyéb vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő betartásáért;

p)	„súlyos vagy terjedelmes áru”: olyan tárgy, amelyet súlyánál, terjedelménél vagy jellegénél fogva általában nem fuvaroznak sem zárt közúti járműben, sem zárt szállítótartályban;

q)	„garanciavállaló egyesület”: az egyik Szerződő Fél vámhatóságai által felhatalmazott olyan egyesület, amely kezességet vállal a TIR-eljárást alkalmazó személyekért.

b) Alkalmazási terület

2. cikk

Ezen egyezmény a közbenső átrakás nélküli, egy vagy több országhatáron áthaladó olyan árufuvarozásra vonatkozik, amelyet az egyik Szerződő Fél indulási vámhivatalától a másik Szerződő Fél vagy ugyanazon Szerződő Fél rendeltetési vámhivataláig közúti járművel, járműszerelvénnyel vagy szállítótartállyal bonyolítanak le, feltéve, hogy a TIR-fuvarozás kezdete és befejezése között a fuvarozás egy szakaszon közúton történik.

3. cikk

Ezen egyezmény rendelkezéseinek alkalmazhatósága érdekében:

a fuvarozási műveletet:

i.	olyan közúti járművekkel, járműszerelvényekkel vagy szállítótartályokkal kell lebonyolítani, amelyeket előzőleg alkalmassá nyilvánítottak a III. fejezet a) szakaszában meghatározott feltételek szerint; vagy

ii.	olyan közúti járművekkel, járműszerelvényekkel vagy szállítótartályokkal kell lebonyolítani, amelyek megfelelnek a III. fejezet c) szakaszában meghatározott feltételeknek, vagy

iii.

olyan közúti járművekkel vagy különleges járművekkel, például buszokkal, darukkal, utcaseprő gépekkel, betonterítő gépekkel és egyéb, exportált és az indulási vámhivataltól a rendeltetési vámhivatalhoz önjáró módon közlekedni képes eszközökkel kell lebonyolítani, amelyek megfelelnek a III. fejezet c) szakaszában meghatározott feltételeknek. Ha ezek a járművek egyéb árukat fuvaroznak, a fenti i. vagy ii. alpontban említett feltételek alkalmazandók;

b)	a fuvarozási műveleteket a 6. cikk rendelkezéseinek megfelelően felhatalmazott egyesületek garanciája mellett és ezen egyezmény 1. mellékletében közzétett mintával megegyező TIR-igazolvánnyal kell lebonyolítani.

c) Alapelvek

4. cikk

A TIR-eljárás szerint fuvarozott áruk az átmenő vámhivataloknál mentesülnek a behozatali vagy kiviteli vámok és adók megfizetésének vagy letétbe helyezésének kötelezettsége alól.

5. cikk

(1) A TIR-eljárás szerint, zárral ellátott közúti járművekben, járműszerelvényekben vagy szállítótartályokban fuvarozott árukat, általános szabályként, az átmenő vámhivatalok nem vonják vámvizsgálat alá.

(2) Mindazonáltal, a visszaélések megelőzése céljából, a vámhatóságok kivételesen, különösen szabálytalanság gyanúja esetén, az árukat az ilyen vámhivataloknál megvizsgálhatják.

II. FEJEZET

A TIR-IGAZOLVÁNY KIADÁSA

A GARANCIAVÁLLALÓ EGYESÜLETEK HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉGE

6. cikk

(1) Mindegyik Szerződő Fél felhatalmazhat egyesületeket TIR-igazolványok kiadására akár közvetlenül, akár partneregyesületeken keresztül, illetve arra, hogy garanciavállalóként járjanak el, mindaddig, amíg a 9. melléklet I. részében foglalt minimumfeltételek és -követelmények teljesülnek. Az engedélyt vissza kell vonni, ha a 9. melléklet I. részében foglalt minimumfeltételek és -követelmények már nem teljesülnek.

(2) Valamely egyesület csak abban az esetben kaphat engedélyt egy országban, ha garanciavállalása kiterjed a vele egyazon nemzetközi szervezethez tartozó külföldi egyesületek által kiadott TIR-igazolványok fedezete mellett lebonyolított műveletekkel kapcsolatosan az adott országban keletkezett kötelezettségekre is.

(2a) Az Intéző Bizottság felhatalmazza a (2) bekezdésben említett nemzetközi szervezetet, hogy vállalja a nemzetközi garanciarendszer hatékony megszervezésének és működtetésének feladatát, amennyiben az elfogadja e feladatot.

(3) Az egyesület csak olyan személyek részére ad ki TIR-igazolványokat, akiknek a TIR-eljárásban történő részvételét az érintett személy lakóhelye vagy letelepedése szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága nem tagadta meg.

(4) A TIR-eljárásban való részvételt csak olyan személyeknek lehet engedélyezni, akik teljesítik ezen egyezmény 9. mellékletének II. részében meghatározott minimumfeltételeket és -követelményeket. A 38. cikkben foglaltak sérelme nélkül az engedélyt vissza kell vonni, ha e kritériumok teljesítése már nem biztosított.

(5) A TIR-eljárásban való részvétel engedélyezése ezen egyezmény 9. mellékletének II. részében foglalt eljárás szerint történik.

7. cikk

A TIR-igazolvány formanyomtatványok, amelyeket az illetékes külföldi egyesületek vagy a nemzetközi szervezetek küldenek a garanciavállaló egyesületeknek, mentesek a behozatali vagy kiviteli vámok és adók alól, és nem tartoznak sem behozatali, sem kiviteli tilalom vagy korlátozás alá.

8. cikk

(1) A garanciavállaló egyesület kötelezettséget vállal, hogy megfizeti azokat az esetlegesen késedelmi kamatokkal növelt behozatali vagy kiviteli vámokat és adókat, amelyek azon ország vámjogszabályai és rendelkezései szerint esedékesek, ahol a TIR-művelettel kapcsolatos szabálytalanságot megállapították. Az egyesület a fent említett összegekért az azok kifizetésére kötelezett személyekkel egyetemlegesen felel.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél törvényei és rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései nem írják elő behozatali vagy kiviteli vámok és adók megfizetését az (1) bekezdésben foglaltak szerint, a garanciavállaló egyesület vállalja, hogy azonos feltételek mellett a behozatali vagy kiviteli vámoknak és adóknak megfelelő összeget, az esetleges késedelmi kamatokkal együtt megfizeti.

(3) Minden Szerződő Fél meghatározza azt a TIR-igazolványonkénti legnagyobb pénzösszeget, amely az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével a garanciavállaló egyesülettől követelhető.

(4) A garanciavállaló egyesület attól az időponttól felel az indulási vámhivatal helye szerinti ország hatóságainak, amikor a TIR-igazolványt a vámhivatal elfogadta. A következő országokban, amelyeken az árukat TIR-eljárásban átfuvarozzák, ez a helytállási kötelezettség akkor kezdődik, amikor az áruk beléptetésre kerülnek ezekbe az országokba, vagy abban az esetben, ha a TIR-fuvarozás a 26. cikk (1) és (2) bekezdésének értelmében szünetel, akkor, amikor az a vámhivatal, ahol a TIR-fuvarozás újrakezdődik, a TIR-igazolványt elfogadja.

(5) A garanciavállaló egyesület helytállási kötelezettsége nemcsak a TIR-igazolványban felsorolt árukra terjed ki, hanem azokra az árukra is, amelyek ugyan nincsenek felsorolva ebben az igazolványban, de a közúti jármű zárral ellátott részében vagy a zárral ellátott szállítótartályban találhatók. A helytállási kötelezettség semmiféle egyéb árura nem terjed ki.

(6) E cikk (1) és (2) bekezdésében említett vámok és adók megállapítása céljából a TIR-igazolványban szereplő árukra vonatkozó adatokat kell – ellenkező bizonyítékok hiányában – helyesnek elfogadni.

(7) Ha e cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegek megfizetése esedékessé válik, az illetékes hatóságoknak azok megfizetését – a lehetőségekhez mérten – a közvetlenül felelős személytől vagy személyektől kell követelniük, mielőtt a garanciavállaló egyesülethez fordulnának követelésükkel.

9. cikk

(1) A garanciavállaló egyesület meghatározza a TIR-igazolvány érvényességi idejét, megállapítva az érvényesség utolsó napját, amelynél később az igazolványt elfogadásra az indulási vámhivatalhoz nem lehet benyújtani.

(2) Ha az igazolványt az indulási vámhivatal az érvényesség utolsó napján vagy azt megelőzően elfogadta, mint ahogy azt az (1) bekezdés előírja, az igazolvány a TIR-műveletnek a rendeltetési vámhivatalnál történő befejezéséig érvényben marad.

10. cikk

(1) A TIR-műveletet késedelem nélkül mentesíteni kell.

(2) Ha egy ország vámhatóságai mentesítették a TIR-műveletet, nem követelhetik a garanciavállaló egyesülettől a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegek megfizetését, kivéve, ha a TIR-művelet befejezésére vonatkozó igazolást szabálytalanul vagy csalárd módon szerezték meg, vagy a művelet befejezése nem történt meg.

11. cikk

(1) Amennyiben nem kerül sor egy TIR-művelet mentesítésére, az illetékes hatóságok nem követelhetik a garanciavállaló egyesülettől a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegek megfizetését, ha attól az időponttól számított egy éven belül, amikor e hatóságok a TIR-igazolványt elfogadták, nem értesítették írásban az egyesületet a mentesítés elmaradásáról. Ugyancsak ez a rendelkezés alkalmazandó, ha a TIR-művelet befejezésének igazolását szabálytalanul vagy csalárd módon szerezték meg, de ekkor a határidő két év.

(2) A 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegekre vonatkozó fizetési felszólítást legkorábban attól az időponttól számított három hónap elteltével kell a garanciavállaló egyesülethez benyújtani, amikor az egyesületet értesítették arról, hogy a TIR-műveletet nem mentesítették, vagy a TIR-művelet befejezésének igazolását szabálytalanul vagy csalárd módon szerezték meg, illetve legkésőbb az említett naptól számított két éven belül. Azokban az esetekben, amikor a fent említett kétéves határidőn belül peres eljárásra kerül sor, a fizetési felszólításnak a bírósági határozat végrehajthatóvá válását követő egy éven belül kell megtörténnie.

(3) A követelt összegek kiegyenlítésére a garanciavállaló egyesület a hozzá intézett fizetési felszólítás keltétől számított három hónapos határidővel rendelkezik. A kifizetett összegeket az egyesület részére visszatérítik, ha a fizetési felszólítás keltétől számított két éven belül a vámhatóságok részére kielégítő módon igazolást nyert, hogy a szóban forgó fuvarozási művelettel kapcsolatosan semmiféle szabálytalanság nem történt.

III. FEJEZET

TIR-IGAZOLVÁNNYAL TÖRTÉNŐ ÁRUFUVAROZÁS

a) A járművek és szállítótartályok alkalmassá nyilvánítása

12. cikk

E fejezet a) és b) szakasza rendelkezéseinek alkalmazhatósága érdekében valamennyi közúti járműnek kialakítását és felszerelését tekintve meg kell felelnie ezen egyezmény 2. mellékletében meghatározott feltételeknek, és azokat alá kell vetni az ezen egyezmény 3. mellékletében meghatározott alkalmassá nyilvánításai eljárásnak. Az alkalmassági bizonyítványnak meg kell egyeznie a 4. mellékletben közölt mintával.

13. cikk

(1) E fejezet a) és b) szakasza rendelkezéseinek való megfelelés érdekében a szállítótartályokat a 7. melléklet I. részében meghatározott feltételek szerint kell kialakítani, és azokat e melléklet II. részében meghatározott eljárás szerint kell alkalmassá nyilvánítani.

(2) A szállítótartályokra vonatkozó 1956. évi vámegyezmény, az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében ebből következően létrejött megállapodások, a szállítótartályokra vonatkozó 1972. évi vámegyezmény vagy minden, az utóbbi egyezményt felváltó vagy azt módosító nemzetközi jogi okmány rendelkezéseivel összhangban áruknak vámzár alatt történő nemzetközi fuvarozására alkalmassá nyilvánított szállítótartályokat úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek a fenti (1) bekezdés rendelkezéseinek, és azokat új alkalmassá nyilvánítási eljárás nélkül a TIR-eljárás szerinti fuvarozásra el kell fogadni.

14. cikk

(1) Minden Szerződő Fél fenntartja magának a jogot, hogy visszautasítsa az olyan közúti járművek vagy szállítótartályok alkalmassá nyilvánítása érvényességének elismerését, amelyek nem felelnek meg a fenti 12. és 13. cikkekben előírt feltételeknek. A Szerződő Felek azonban nem késleltetik a fuvarozás lebonyolítását, ha a megállapított hiányosságok csekély jelentőségűek, és nem jelentenek semmiféle kockázatot a csempészet szempontjából.

(2) Vámzár alatti árufuvarozásra történő ismételt felhasználása előtt az olyan közúti járművet vagy szállítótartályt, amely már nem felel meg az alkalmassá nyilvánítás feltételeinek, eredeti állapotának megfelelően kell helyreállítani, vagy új alkalmassá nyilvánítási eljárás alá kell vonni.

b) TIR-igazolvánnyal lebonyolított fuvarozási eljárás

15. cikk

(1) A TIR-eljárás szerinti árufuvarozásra használt közúti járművek, járműszerelvények és szállítótartályok ideiglenes behozatalához semmiféle külön vámokmány nem követelhető. A közúti járműre, járműszerelvényre vagy szállítótartályra semmiféle garancia nem követelhető.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem akadályozhatják meg, hogy egy Szerződő Fél a nemzeti előírásai szerinti alakiságok teljesítését megkövetelje a rendeltetési vámhivatalnál abból a célból, hogy a TIR-művelet befejeztével biztosítsa a közúti jármű, járműszerelvény vagy a szállítótartály újrakivitelét.

16. cikk

Ha közúti jármű vagy járműszerelvény TIR-fuvarozást végez, ezen egyezmény 5. mellékletében leírtaknak megfelelő téglalap alakú „TIR” feliratú táblát helyeznek el a közúti jármű vagy járműszerelvény elejére, és egy ugyanilyen táblát a közúti jármű vagy járműszerelvény hátuljára. Ezeket a táblákat úgy kell elhelyezni, hogy jól láthatóak legyenek. A tábláknak eltávolíthatóknak vagy oly módon rögzítetteknek vagy kialakítottaknak kell lenniük, hogy azok megfordíthatók, letakarhatók, meghajthatók legyenek vagy azokon bármilyen más módon jelezhető legyen, hogy nem TIR-fuvarozás történik.

17. cikk

(1) Közúti járművenként vagy szállítótartályonként egyetlen TIR-igazolványt kell kiállítani. Ugyanakkor egyetlen TIR-igazolvány állítható ki egy járműszerelvényre, illetve az egy közúti járművön vagy járműszerelvényen elhelyezett több szállítótartályra. Ebben az esetben a TIR-igazolvány árunyilatkozatában külön kell feltüntetni a járműszerelvényt alkotó egyes járművek, illetve az egyes szállítótartályok tartalmát.

(2) A TIR-igazolvány egyetlen útra érvényes. Legalább annyi leválasztható betétlapot tartalmaz, amennyi a szóban forgó TIR-fuvarozáshoz szükséges.

18. cikk

Egy TIR-fuvarozás több indulási és rendeltetési vámhivatalt érinthet, de az indulási és rendeltetési vámhivatalok teljes száma nem haladhatja meg a négyet. A TIR-igazolványt a rendeltetési vámhivataloknak csak akkor lehet bemutatni, ha azt valamennyi indulási vámhivatal elfogadta.

19. cikk

Az árukat és a közúti járművet, a járműszerelvényt vagy a szállítótartályt a TIR-igazolvánnyal együtt kell bemutatni az indulási vámhivatalnak. Az indulási ország vámhatóságai megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meggyőződjenek az árunyilatkozat helytállóságáról, és vagy elhelyezzék a vámzárakat, vagy ellenőrizzék a kellő meghatalmazással bíró személyek által az említett vámhatóságok felelősségére elhelyezett vámzárakat.

20. cikk

Saját országuk területére vonatkozóan a vámhatóságok meghatározhatják az áthaladási határidőt, és megkövetelhetik, hogy a közúti jármű, járműszerelvény, illetve szállítótartály előírt útvonalon haladjon.

21. cikk

A közúti járművet, járműszerelvényt, illetve szállítótartályt ellenőrzés céljából valamennyi átmenő vámhivatalnál és rendeltetési vámhivatalnál a rakománnyal és az arra vonatkozó TIR-igazolvánnyal együtt kell bemutatni a vámhatóságoknak.

22. cikk

(1) Általános szabályként – kivéve azt az esetet, amikor az árukat az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően vizsgálják meg – minden egyes Szerződő Fél átmenő vámhivatala elfogadja a többi Szerződő Fél vámzárát, feltéve, hogy azok sértetlenek. Az említett vámhatóságok azonban jogosultak – ha az ellenőrzési előírások azt szükségessé teszik – saját záraikat is elhelyezni.

(2) Az egyik Szerződő Fél által így elfogadott vámzár e Szerződő Fél saját területén ugyanolyan jogi védelmet élvez, mint a nemzeti vámzárak.

23. cikk

A vámhatóságok:

—	a közúti járműveket, a járműszerelvényeket, illetve a szállítótartályokat országuk területén a fuvarozók költségére nem kísértetik,

—	a közúti járműveket, a járműszerelvényeket, illetve a szállítótartályokat és azok rakományát útközben nem vizsgálják,

csak kivételes esetekben.

24. cikk

Ha útközben vagy valamely átmenő vámhivatalnál a közúti jármű, járműszerelvény, illetve szállítótartály rakományát a vámhatóságok megvizsgálják, az elhelyezett új vámzárakra, valamint a végrehajtott ellenőrzésekre vonatkozó adatokat feltüntetik a TIR-igazolványnak az országukban felhasznált betétlapjain, a vonatkozó ellenőrző szelvényén, valamint a TIR-igazolványban maradó betétlapokon.

25. cikk

Ha a vámzár útközben – a 24. és 35. cikkben felsoroltaktól eltérő esetekben – megsérül, illetve, ha bármely áru megsemmisül vagy károsodik anélkül, hogy a vámzár megsérülne, ezen egyezmény 1. mellékletében, a TIR-igazolvány használatára előírt eljárást kell követni, a nemzeti jog rendelkezései esetleges alkalmazásának sérelme nélkül, és a TIR-igazolványban található ténymegállapító jegyzőkönyvet kell felvenni.

26. cikk

(1) Ha a TIR-igazolvánnyal történő fuvarozás az út egy szakaszán olyan állam területén halad keresztül, amely nem Szerződő Fele ezen egyezménynek, a TIR-fuvarozás ezen az útszakaszon szünetel. Ebben az esetben annak a Szerződő Félnek a vámhatóságai, amelynek területén a fuvarozás folytatódik, elfogadják a TIR-igazolványt a TIR-fuvarozás újrakezdése céljából, feltéve, ha a vámzárak és/vagy az azonosítási jelek sértetlenek maradtak. Amennyiben a vámzárak nem maradtak sértetlenek, a vámhatóságok a 25. cikk rendelkezéseinek betartása mellett elfogadhatják a TIR-igazolványt a TIR-fuvarozás újrakezdése céljából.

(2) Ugyanez alkalmazandó az útvonalnak azon a szakaszán, amelyen a TIR-igazolványt birtokosa valamely Szerződő Fél területén azért nem használja, mert az árutovábbításra egyszerűbb eljárások állnak rendelkezésre vagy nincs szükség árutovábbítási eljárásra.

(3) Ezekben az esetekben azokat a vámhivatalokat, ahol a TIR-fuvarozás szünetel vagy újrakezdődik, kiléptető, illetve beléptető átmenő vámhivataloknak kell tekinteni.

27. cikk

Ezen egyezmény rendelkezéseire, különösen annak 18. cikkére is figyelemmel, az eredetileg megjelölt rendeltetési vámhivatal másik rendeltetési vámhivatallal helyettesíthető.

28. cikk

(1) A TIR-művelet befejezését a vámhatóságnak késedelem nélkül igazolnia kell. A TIR-művelet befejezése fenntartással vagy fenntartás nélkül igazolható; ha a befejezést fenntartással igazolták, a fenntartásnak magával a TIR-művelettel összefüggő tényekhez kell kapcsolódnia. E tényeket egyértelműen fel kell tüntetni a TIR-igazolványban.

(2) Ha az árut másik vámeljárás vagy más vámellenőrzési rendszer hatálya alá helyezik, az ilyen vámeljárás vagy vámellenőrzési rendszer keretében esetleg elkövetett szabálytalanságok nem tulajdoníthatók a TIR-igazolvány birtokosának magának vagy bárki más, az érdekében eljáró személynek.

c) Súlyos vagy terjedelmes áruk fuvarozására vonatkozó rendelkezések

29. cikk

(1) E szakasz rendelkezései csak az egyezmény 1. cikkének p) pontjában meghatározott súlyos vagy terjedelmes áruk fuvarozására vonatkoznak.

(2) E szakasz rendelkezéseinek alkalmazása esetén a súlyos vagy terjedelmes áruk fuvarozása – az indulási vámhivatal döntésétől függően – vámzárral el nem látott járművekkel vagy szállítótartállyal is elvégezhető.

(3) E szakasz rendelkezései csak akkor alkalmazandók, ha az indulási vámhivatal véleménye szerint a fuvarozott súlyos vagy terjedelmes áruk, valamint az esetlegesen együtt fuvarozott tartozékok leírás alapján nehézség nélkül azonosíthatók, vagy ha az áru vámzárakkal és/vagy azonosítási jelekkel úgy ellátható, hogy szembetűnő nyomok nélküli kicserélését vagy eltávolítását meggátolja.

30. cikk

Ezen egyezmény valamennyi olyan rendelkezése, amely alól e szakasz különleges rendelkezései nem adnak kivételt, alkalmazandó a súlyos és terjedelmes áruknak a TIR-eljárás szerinti fuvarozására.

31. cikk

A garanciavállaló egyesület helytállási kötelezettsége nemcsak a TIR-igazolványban felsorolt árukra terjed ki, hanem azokra az árukra is, amelyek nincsenek ugyan felsorolva ebben az igazolványban, de a rakfelületen vagy a TIR-igazolványban felsorolt áruk között találhatók.

32. cikk

A TIR-igazolvány borítólapját és valamennyi betétlapját nyomtatott betűkkel, angol vagy francia nyelven feltüntetett „súlyos vagy terjedelmes áruk” bejegyzéssel kell ellátni.

33. cikk

Az indulási vámhivatal megkövetelheti, hogy a TIR-igazolványhoz mellékeljék a fuvarozott áru azonosításához szükséges rakjegyzéket, fényképeket, tervrajzokat stb. Ebben az esetben a vámhatóságok záradékkal látják el ezeket az okmányokat, azok egy példányát csatolják a TIR-igazolvány borítólapjának belső oldalához, amelyekre az igazolvány valamennyi árunyilatkozatán hivatkozni kell.

34. cikk

Minden egyes Szerződő Fél átmenő vámhivatalai elfogadják a többi Szerződő Fél illetékes hatóságai által elhelyezett vámzárakat és/vagy azonosítási jeleket. Ugyanakkor kiegészíthetik azokat más zárakkal és/vagy azonosítási jelekkel, ebben az esetben a TIR-igazolványnak országukban használt betétlapjain, a megfelelő ellenőrző szelvényeken és a TIR-igazolványban maradó betétlapokon feljegyzik az új zárak és/vagy az azonosítási jelek adatait.

35. cikk

Ha útközben vagy egy átmenő vámhivatalnál a rakományt megvizsgáló vámhatóságok kénytelenek eltávolítani a vámzárakat és/vagy az azonosítási jeleket, az alkalmazott új vámzárakat és/vagy azonosítási jeleket feljegyzik a TIR-igazolványnak országukban felhasznált betétlapjain, a megfelelő ellenőrző szelvényeken és a TIR-igazolványban maradó betétlapokon.

IV. FEJEZET

SZABÁLYTALANSÁGOK

36. cikk

Ezen egyezmény bármely rendelkezésének megszegéséért az elkövető abban az országban és annak az országnak a jogszabályai szerinti szankciók alapján felelős, ahol a szabályt megszegték.

37. cikk

Amennyiben a szabály megszegésének helye nem állapítható meg, akkor úgy kell tekinteni, hogy azt annak a Szerződő Félnek a területén követték el, ahol azt észlelték.

38. cikk

(1) Minden Szerződő Fél jogosult ideiglenesen vagy tartósan ezen egyezmény alkalmazásából kizárni minden olyan személyt, aki a nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó vámjogszabályok vagy -rendelkezések súlyos megszegésében vétkes.

(2) A kizárásról egy héten belül értesíteni kell annak a Szerződő Félnek az illetékes hatóságait, amelynek a területén az érintett személy lakóhellyel rendelkezik vagy ahol letelepedett, annak az országnak vagy vámterületnek az egyesületét (egyesületeit), ahol a szabályokat megszegték, továbbá a TIR Végrehajtó Testületet.

39. cikk

Ha a TIR-műveletet egyébként szabályszerűen lefolytatottnak fogadták el:

1.	A Szerződő Felek a határidőre és az útvonalra vonatkozó előírásoktól való kisebb eltéréseket nem teszik kifogás tárgyává.

Hasonlóképpen a TIR-igazolvány árunyilatkozatában szereplő adatok, valamint a közúti jármű, járműszerelvény, illetve szállítótartály tartalma közötti eltéréseket nem tekintik ezen egyezmény megszegésének a TIR-igazolvány birtokosa részéről, ha az illetékes hatóságoknak kielégítő módon bizonyítják, hogy ezek az eltérések nem a berakodásnál, feladásnál vagy az említett árunyilatkozat kiállításánál tudatosan elkövetett, illetve gondatlanság következményeképpen előállott hibák.

40. cikk

Az indulási vagy rendeltetési országok vámigazgatásai nem vonják felelősségre a TIR-igazolvány birtokosát azokért az eltérésekért, amelyeket ezekben az országokban állapítanak meg, ha ezek az eltérések valójában a TIR-fuvarozást megelőző vagy azt követő olyan vámeljárásra vonatkoznak, amelyekben az igazolvány birtokosa nem volt érintett..

41. cikk

Ha a vámhatóságoknak kielégítő módon bizonyítják, hogy a TIR-igazolvány árunyilatkozatában szereplő áruk baleset vagy vis maior következtében semmisültek meg, vagy végérvényesen elvesztek, vagy természetükből eredő okokból veszítettek mennyiségükből, az egyébként esedékes vámok és adók megfizetésétől eltekintenek.

42. cikk

Bármely Szerződő Fél indokolt kérésére a Szerződő Feleknek a TIR-fuvarozásban érintett illetékes szervei megadnak minden olyan rendelkezésükre álló tájékoztatást, amely szükséges a fenti 39., 40. és 41. cikk rendelkezéseinek végrehajtásához.

42a. cikk

Az illetékes hatóságok az egyesületekkel szoros együttműködésben megtesznek minden szükséges intézkedést a TIR-igazolványok megfelelő használatának biztosításához. Ennek érdekében megfelelő nemzeti vagy nemzetközi ellenőrző intézkedéseket hozhatnak. Az illetékes hatóságok által ezzel összefüggésben hozott nemzeti ellenőrző intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a TIR Végrehajtó Testületet, amely megvizsgálja, hogy az adott intézkedések összhangban állnak-e az ezen egyezmény rendelkezéseivel. A nemzetközi ellenőrzési intézkedéseket az Intéző Bizottság fogadja el.

42b. cikk

A Szerződő Felek illetékes hatóságai adott esetben a felhatalmazott egyesületek számára megadják azokat az információkat, amelyek szükségesek a 9. melléklet I. része 1. cikke f) pontja iii. alpontjával összhangban tett kötelezettségvállalásuk teljesítéséhez.

A 10. melléklet meghatározza az egyes esetekben megadandó információkat..

V. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

43. cikk

A 6. mellékletben és a 7. melléklet III. részében található értelmező rendelkezések megadják ezen egyezmény és mellékletei egyes rendelkezéseinek magyarázatát. Ezenkívül néhány ajánlott gyakorlatot is tartalmaznak.

VI. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

44. cikk

Minden Szerződő Fél engedélyezi az érintett garanciavállaló egyesületeknek:

a)	az ezen egyezmény 8. cikkében foglalt rendelkezések értelmében a Szerződő Felek hatóságai által követelt összegek kiegyenlítéséhez szükséges devizák átutalását; és

b)	a külföldi partneregyesületek vagy nemzetközi szervezetek által a garanciavállaló egyesületeknek megküldött TIR-igazolvány formanyomtatványok kifizetéséhez szükséges devizák átutalását.

45. cikk

Minden Szerződő Fél gondoskodik azon indulási, átmenő- és rendeltetési vámhivatalok jegyzékének közzétételéről, amelyeket a TIR-műveletek lefolytatására kijelölt. A szomszédos területek Szerződő Felei egymással egyeztetve közös megegyezéssel jelölik ki a határhivatalokat és azok nyitvatartási idejét.

46. cikk

(1) Az ezen egyezményben említett vámalakiságokkal kapcsolatosan a vámhivatali személyzet közreműködéséért külön díjat nem szednek, azokat az eseteket kivéve, amikor ezt a tevékenységet az ilyen alakiságokra rendszerint előírt napokon, órákon vagy helyeken kívül végzik.

(2) Amilyen mértékben csak lehetséges, a Szerződő Felek megkönnyítik a vámhivataloknál a romlandó árukkal kapcsolatos vámalakiságokat.

47. cikk

(1) Ezen egyezmény rendelkezései nem képezik akadályát az erkölcsvédelemre, közbiztonságra, egészségügyre és közegészségügyre, állategészségügyre vagy növény-egészségügyre vonatkozó megfontolásokon alapuló, nemzeti rendelkezésekből eredő korlátozások és ellenőrzések alkalmazásának, sem pedig az e rendelkezések alapján kivethető terhek beszedésének.

(2) Ezen egyezmény rendelkezései nem képezik akadályát a fuvarozásokat szabályozó egyéb nemzeti és nemzetközi rendelkezések alkalmazásának.

48. cikk

Ezen egyezmény rendelkezései nem zárják ki a vám- vagy gazdasági uniót alkotó Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy különleges előírásokat alkalmazzanak a területeikről kiinduló, azokra érkező vagy azokon áthaladó fuvarozási műveletekre, amennyiben ezek az előírások az ezen egyezmény nyújtotta könnyítéseket nem korlátozzák.

49. cikk

Ezen egyezmény nem képezi akadályát olyan nagyobb mértékű könnyítések alkalmazásának, amelyeket a Szerződő Felek engedélyeznek vagy engedélyezni kívánnak akár egyoldalú rendelkezések, akár két- vagy többoldalú megállapodások alapján, feltéve, hogy az így engedélyezett könnyítések az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását, különösen pedig a TIR-művelet végrehajtását nem akadályozzák.

50. cikk

A Szerződő Felek kérésre közlik egymással ezen egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges információkat, elsősorban azokat, amelyek a közúti járművek, illetve a szállítótartályok alkalmassá nyilvánítására, valamint a szerkezetük műszaki jellemzőire vonatkoznak.

51. cikk

Ezen egyezmény mellékletei az egyezmény elválaszthatatlan részét képezik.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

(1) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamennyi tagállama vagy szakosodott intézményeinek tagjai vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tagjai, illetve a Nemzetközi Bíróság alapokmányának részes felei, és minden, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által meghívott bármely más állam ezen egyezmény Szerződő Felévé válhat:

a)	azt megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül aláírva;

b)	a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbehelyezésével, miután azt a megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás céljából aláírta; vagy

c)	csatlakozási okirat letétbehelyezésével.

(2) Ezen egyezmény 1976. január 1-jétől1976. december 1-ig áll nyitva aláírásra az Egyesült Nemzetek Hivatalában Genfben, az e cikk (1) bekezdésében említett államok részére. Ezt követően csatlakozás céljából áll nyitva.

(3) E cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban a vám- és gazdasági uniók ezen egyezmény Szerződő Feleivé válhatnak valamennyi tagállamukkal egyidejűleg, vagy bármikor azt követően, hogy valamennyi tagállamuk ezen egyezmény Szerződő Felévé vált. Ezen unióknak azonban nincs szavazati joguk.

(4) A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál helyezik letétbe.

53. cikk

Hatálybalépés

(1) Ezen egyezmény hat hónappal azon időpont után lép hatályba, amikor az 52. cikk (1) bekezdésében említett államok közül öt azt a megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül aláírta vagy a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okiratot letétbe helyezte.

(2) Azt követően, hogy az 52. cikk (1) bekezdésében említett államok közül öt azt a megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül aláírta, vagy a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okiratát letétbe helyezte, ezen egyezmény minden új Szerződő Fél részére a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, illetve a csatlakozási okiratának letétbe helyezése után hat hónappal lép hatályba.

(3) Minden megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okiratot, amelyet ezen egyezmény valamely módosításának hatálybalépése után helyeztek letétbe, ezen egyezmény módosított szövegére vonatkozóan elfogadottnak kell tekinteni.

(4) Minden ilyen okiratot, amelyet valamely módosítás elfogadása után, de annak hatálybalépése előtt helyeztek letétbe, a módosítás hatálybalépésének napjától ezen egyezmény módosított szövegére vonatkozóan elfogadottnak kell tekinteni.

54. cikk

Felmondás

(1) Ezen egyezményt bármely Szerződő Fél az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának küldött értesítés útján felmondhatja.

(2) A felmondás az arra vonatkozó értesítés főtitkár általi kézhezvételétől számított tizenöt hónap elteltével lép hatályba.

(3) Az indulási vámhivatal által a felmondás hatálybalépése előtt elfogadott TIR-igazolványok érvényességét a felmondás nem érinti, és a garanciavállaló egyesületek felelőssége ezen egyezmény rendelkezései szerint érvényben marad.

55. cikk

Megszűnés

Ha ezen egyezmény hatálybalépése után a Szerződő Felek száma tizenkét egymást követő hónap folyamán öt alá csökken, az Egyezmény hatálya az említett tizenkét hónapos időszak végével megszűnik.

56. cikk

Az 1959. évi TIR-egyezmény hatályon kívül helyezése

(1) Hatálybalépésével ezen egyezmény a Szerződő Felei közötti kapcsolatokban hatályon kívül helyezi az 1959. évi TIR-egyezményt, és annak helyébe lép.

(2) A közúti járműveknek és szállítótartályoknak az 1959. évi TIR-egyezmény feltételei szerint kiadott alkalmassági bizonyítványait érvényességi határidejükön belül vagy annak meghosszabbítása alatt elfogadják az ezen egyezmény Szerződő Felei által lebonyolított vámzár alatti árufuvarozásra, feltéve, hogy ezek a járművek és szállítótartályok továbbra is megfelelnek az alkalmassá nyilvánításuk során eredetileg előírt feltételeknek.

57. cikk

A viták rendezése

(1) Az ezen egyezmény értelmezését vagy alkalmazását illetően két vagy több Szerződő Fél között felmerült bármilyen véleményeltérést, amennyiben lehetséges, a vitás felek közötti tárgyalások útján vagy egyéb módon kell rendezni.

(2) Az ezen egyezmény értelmezését vagy alkalmazását illetően két vagy több Szerződő Fél között felmerült azon véleményeltérést, amelyet az e cikk (1) bekezdésében említett módon nem lehetett rendezni, a vitás felek valamelyikének kérelmére a következő összetételű választottbíróság elé terjesztik: a vitás felek mindegyike egy választottbírót jelöl ki, és ezek a bírók egy másik választottbírót jelölnek ki elnökké. Ha három hónappal a kereset kézhezvételét követően valamelyik fél nem jelöl ki válsztottbírót, vagy ha a bírók nem jelölnek ki elnököt, bármelyik fél felkérheti az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárát, hogy jelölje ki a választottbírót, vagy a választottbíróság elnökét.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban létrehozott választottbíróság határozata a vitázó felek számára kötelező érvényű.

(4) A választottbíróság meghatározza saját eljárási szabályzatát.

(5) A választottbíróság határozatait többségi szavazással hozza.

(6) A vitában részt vevő felek a közöttük a határozat értelmezésével és végrehajtásával összefüggésben esetlegesen felmerülő bármely véleménykülönbséggel, kapcsolatban a határozatot meghozó választottbírósághoz fordulhatnak.

58. cikk

Fenntartások

(1) Bármely állam ezen egyezmény aláírása, megerősítése vagy ahhoz való csatlakozása alkalmával kinyilváníthatja, hogy magára nézve nem tekinti kötelezőnek ezen egyezmény 57. cikkének (2)–(6) bekezdését. A többi Szerződő Felet sem kötik e bekezdések az olyan Szerződő Felekkel szemben, amelyek ilyen fenntartással éltek.

(2) Bármely Szerződő Fél, amely az e cikk (1) bekezdésében előírtak szerinti fenntartással élt, bármikor visszavonhatja az ilyen fenntartást, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának küldött értesítéssel.

(3) E cikk (1) bekezdésében előírt fenntartásokon kívül ezen egyezménnyel kapcsolatban semmiféle egyéb fenntartásnak helye nincs.

58a. cikk

Intéző Bizottság

Az összes Szerződő Felet magában foglaló Intéző Bizottságot kell létrehozni. Ennek összetételét, feladatait és eljárási szabályzatát a 8. melléklet határozza meg.

58b. cikk

TIR Végrehajtó Testület

Az Intéző Bizottság kiegészítő testületként létrehozza a TIR Végrehajtó Testületet, amely a saját nevében az Egyezmény és az Intéző Bizottság által rábízott feladatokat lát el. Ennek összetételét, feladatait és eljárási szabályzatát a 8. melléklet határozza meg.

59. cikk

Ezen egyezmény módosítási eljárása

(1) Ezen egyezmény, a mellékleteit is beleértve, az e cikkben meghatározott eljárás szerint, bármely Szerződő Fél javaslatára módosítható.

(2) Ezen egyezmény módosítására tett bármely javaslatot az Intéző Bizottság köteles megvizsgálni a 8. mellékletben meghatározott eljárási szabályzat szerint. Minden ilyen, az Intéző Bizottság ülésén megvizsgált vagy kidolgozott módosítást, amelyet a Bizottság jelen levő és szavazó tagjainak kétharmados szavazattöbbségével elfogadott, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára elfogadásra a Szerződő Feleknek megküld.

(3) A 60. cikk rendelkezéseinek fenntartásával, valamennyi javasolt és az előző bekezdés rendelkezéseivel összhangban megküldött módosítás minden Szerződő Félre nézve a megküldéstől számított tizenkét hónapos időszakot követő három hónap elteltével hatályba lép, ha az említett időszak alatt egyetlen olyan állam sem emel kifogást a javasolt módosítással szemben az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál, amely egyúttal Szerződő Fél is.

(4) Ha a javasolt módosítással szemben e cikk (3) bekezdésével összhangban kifogást emeltek, a módosítást elutasítottnak kell tekinteni, és az semmilyen hatállyal nem bír.

60. cikk

Különleges eljárás az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. melléklet módosítása céljából

(1) Minden, az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. mellékletre vonatkozóan javasolt és az 59. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően megvizsgált módosítás az Intéző Bizottság által a módosítás elfogadásakor meghatározandó időpontban hatályba lép, kivéve, ha egy, az Intéző Bizottság által ugyanakkor meghatározott korábbi időpontig a részes államok ötödrésze vagy öt olyan állam, amely Szerződő Fél – amelyik szám kevesebb – értesíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát a módosítással szemben emelt kifogásairól. Az e bekezdésben említett időpontokat az Intéző Bizottság jelen levő és szavazó tagjai kétharmados szavazattöbbséggel határozzák meg.

(2) A fenti (1) bekezdésben előírt eljárásnak megfelelően elfogadott módosítás a hatálybalépésével minden Szerződő Fél esetében a módosítás által érintett minden korábbi rendelkezés helyébe lép és felváltja azokat.

61. cikk

Kérelmek, értesítések és kifogások

Minden olyan kérelemről, értesítésről, illetve kifogásról, amelyet az 59. és 60. cikk alapján tettek, valamint bármilyen módosítás hatálybalépésének időpontjáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára tájékoztatja a Szerződő Feleket és az ezen egyezmény 52. cikkének (1) bekezdésében említett valamennyi államot.

62. cikk

Felülvizsgálati konferencia

(1) Bármely olyan állam, amely Szerződő Fél, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához intézett értesítéssel ezen egyezmény felülvizsgálata céljából konferencia összehívását kérheti.

(2) A felülvizsgálati konferenciát, amelyre valamennyi Szerződő Felet és az 52. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi államot meghívják, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára hívja össze, ha attól az időponttól számított 6 hónapon belül, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az értesítést közölte, a Szerződő Fél államoknak legalább egynegyede jelezte egyetértését a főtitkárnak a kéréssel kapcsolatban.

(3) Az Intéző Bizottság indítványára ugyancsak az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára hívja össze a felülvizsgálati konferenciát, amelyre meghívják valamennyi Szerződő Felet és az 52. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi államot. Ilyen kérelem megtételéről az Intéző Bizottság jelen levő és szavazó tagjainak szavazattöbbségével dönt.

(4) Ha e cikk (1) vagy (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával konferenciát hívnak össze, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára erről értesíti valamennyi Szerződő Felet, felkérve őket, hogy három hónapon belül terjesszék elő a konferencián megvizsgáltatni kívánt javaslataikat. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára legalább három hónappal a konferencia megnyitása előtt valamennyi Szerződő Félnek megküldi a konferencia előzetes napirendjét és az említett javaslatok szövegét.

63. cikk

Értesítések

A 61. és 62. cikkben előírt értesítéseken és tájékoztatásokon túlmenően az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára értesíti az 52. cikkben említett valamennyi államot a következőkről:

a)	aláírások, megerősítések, elfogadások, jóváhagyások és csatlakozások az 52. cikk értelmében;

b)	ezen egyezmény hatálybalépésének 53. cikk szerinti időpontjai;

c)	az 54. cikk szerinti felmondások;

d)	ezen egyezmény 55. cikke szerinti megszűnése;

e)	az 58. cikk szerinti fenntartások.

64. cikk

Hiteles szöveg

Ezen egyezmény eredeti példányát 1976. december 31. után letétbe helyezik az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál, aki annak hitelesített másolatait megküldi valamennyi Szerződő Félnek és az 52. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi államnak, amelyek nem Szerződő Felek.

A FENTIEK HITELÉÜL az erre kellően felhatalmazott alulírottak ezt az egyezményt aláírták.

KELT Genfben, ezerkilencszáz-hetvenöt november havának tizennegyedik napján egyetlen példányban, angol, francia és orosz nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

1. MELLÉKLET

A TIR-IGAZOLVÁNY MINTAPÉLDÁNYA

1. változat

1. A TIR-igazolványt francia nyelven nyomtatják, kivéve a borítólap 1. oldalát, amelynek rovatait angol nyelven is kinyomtatják. A borítólap 2. oldalán franciául írt, „A TIR-igazolvány használatára vonatkozó szabályok” angol nyelven is megtalálhatóak az említett borítólap 3. oldalán. A „Ténymegállapító Jegyzőkönyv” a hátlapon szükség esetén a franciától eltérő nyelven is feltüntethető.

2. A TIR-műveletekhez a regionális garancialánc keretében felhasznált igazolványokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének bármely más hivatalos nyelvén is ki lehet nyomtatni, a borító 1. oldalát kivéve, melynek rovatait angol vagy francia nyelven is kinyomtatják. „A TIR-igazolvány használatára vonatkozó szabályok”-at a borítólap 2. oldalán az Egyesült Nemzetek Szervezetének adott hivatalos nyelvén, míg a borítólap 3. oldalán angol vagy francia nyelven is kinyomtatják.

2. változat

3. Az olyan dohány és alkohol fuvarozása során, amely esetén a garanciavállaló egyesülettől a 6. melléklet 0.8.3. értelmező rendelkezésének megfelelően magasabb összegű garancia követelhető meg, a vámhatóságok megkövetelik, hogy a TIR-igazolványok borítólapján és valamennyi betétlapján a „TOBACCO/ALCOHOL” és a „TABAC/ALCOOL” felirat egyértelműen szerepeljen. Az igazolványokban ezenkívül a borítólap 2. oldala után elhelyezett külön lapon legalább angolul és franciául adatot kell szolgáltatni a garanciával biztosított dohány, illetve alkohol kategóriájáról.

A TIR-igazolvány mintapéldánya:

1. VÁLTOZAT

A TIR-igazolvány mintapéldánya:

1. VÁLTOZAT

A TIR-igazolvány mintapéldánya:

1. VÁLTOZAT

A TIR-igazolvány mintapéldánya:

1. VÁLTOZAT

A TIR-igazolvány mintapéldánya:

1. VÁLTOZAT

A TIR-igazolvány mintapéldánya:

1. VÁLTOZAT

A TIR-igazolvány mintapéldánya:

2. VÁLTOZAT

A TIR-igazolvány mintapéldánya:

2. VÁLTOZAT

A TIR-igazolvány mintapéldánya:

2. VÁLTOZAT

A TIR-igazolvány mintapéldánya:

2. VÁLTOZAT

A TIR-igazolvány mintapéldánya:

2. VÁLTOZAT

A TIR-igazolvány mintapéldánya:

2. VÁLTOZAT

A TIR-igazolvány mintapéldánya:

2. VÁLTOZAT

2. MELLÉKLET

SZABÁLYZAT A VÁMZÁR ALATT TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI FUVAROZÁSRA ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTHATÓ KÖZÚTI JÁRMŰVEKRE ALKALMAZANDÓ MŰSZAKI FELTÉTELEKRŐL

1. cikk

Alapelvek

Csak olyan közúti járműveket lehet vámzár alatt végzett nemzetközi fuvarozásra alkalmassá nyilvánítani, amelyeknek a rakomány részére fenntartott rakterét úgy alakították ki, vagy szerelték fel, hogy:

a)	a jármű vámzárral lezárt részéből nem lehet árut sem kivenni, sem oda betenni látható nyomok hátrahagyása vagy a vámzár megsértése nélkül;

b)	a vámzárat egyszerű és hatékony módon lehet rá felhelyezni;

c)	nem tartalmaz olyan titkos teret, ahova árut lehet elrejteni;

d)	minden olyan tér, amely alkalmas áru tárolására, a vámvizsgálat számára könnyen hozzáférhető.

2. cikk

A raktér szerkezete

(1) Az e szabályzat 1. cikkében foglalt előírások teljesítése érdekében:

a raktér szerkezeti elemeit (oldalfalak, padló, ajtók, tető, tetőmerevítő bordák, keretek, kereszttartók stb.) olyan kapcsolóelemekkel szerelik össze, hogy azokat ne lehessen eltávolítani és kívülről visszahelyezni látható nyomok hátrahagyása nélkül, vagy olyan módon alakítják ki a szerkezetet, hogy az ne legyen módosítható látható nyomok hátrahagyása nélkül. Ha az oldalfalak, a padló, az ajtók és a tető különböző elemekből állnak, ezeknek az elemeknek ugyanezen előírásoknak kell megfelelniük, és azoknak kellően szilárdnak kell lenniük;

az ajtókat és egyéb nyílászáró szerkezeteket (beleértve az elzáró csapokat, tisztító nyílásokat, peremeket) a vámzár elhelyezését lehetővé tevő szerkezettel kell ellátni. Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy ne lehessen kívülről eltávolítani és visszahelyezni látható nyomok hátrahagyása nélkül, sem pedig az ajtót, vagy a zárószerkezetet a vámzár leszakítása nélkül kinyitni. Az utóbbit megfelelő módon védeni kell. Nyitható tetők alkalmazása megengedett;

c)	a szellőztető- és kifolyónyílásokat olyan szerkezettel kell ellátni, amely megakadályozza a raktérbe való behatolást. Ezt a szerkezetet ne lehessen kívülről leszerelni és visszaszerelni látható nyomok hátrahagyása nélkül.

(2) E szabályzat 1. cikke c) pontjának rendelkezései ellenére a raktér szerkezeti elemei, amelyek gyakorlati okokból üres tereket is tartalmaznak (pl. a kettős válaszfal két lapja között) megengedettek. Abból a célból, hogy az említett tereket ne lehessen áruk elrejtésére használni:

i.	ha a raktér padlójától a mennyezetig teljes magasságban fedi a belső borítás, vagy ha az említett borítás és a külső fal közötti tér teljesen zárt, a szóban forgó borítást oly módon helyezik el, hogy ne lehessen leszerelni és visszaszerelni látható nyomok hátrahagyása nélkül; és

ii.

ha a borítás nem fedi teljes magasságban az oldalfalat, és ha a közötte és a külső oldalfal közötti terek nem teljesen zártak, valamint minden egyéb esetben, amikor a raktér szerkezetében üregek vannak, a szóban forgó terek számát a minimumra korlátozzák, és e tereknek vámvizsgálat céljából könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük.

(3) Az ablakok megengedettek azzal a feltétellel, hogy kellő szilárdságú anyagokból készülnek, és kívülről nem eltávolíthatóak és visszahelyezhetőek látható nyomok hátrahagyása nélkül. Az üveg használata alapvetően megengedhető, de amennyiben nem biztonsági üveget használnak, az ablakokat rögzített fémráccsal kell ellátni, mely kívülről nem távolítható el, és melyen a rácsosháló szemmérete nem haladja meg a 10 mm-t.

(4) Technikai okokból – mint a zsírozás, karbantartás, homokláda feltöltése – a padlóba épített nyílások csak azzal a feltétellel megengedettek, ha fedéllel vannak ellátva, amely úgy rögzíthető, hogy a rakomány részére fenntartott rakterületre a kívülről történő behatolást nem teszik lehetővé.

3. cikk

Ponyvás járművek

(1) E szabályzat 1. és 2. cikkének előírásai adott esetben ponyvás járművekre is alkalmazandók. Továbbá, e járművek megfelelnek e cikk rendelkezéseinek.

(2) A ponyva erős vászonból, vagy műanyaggal, illetve gumival bevont, nem nyúló, és kellő szilárdságú szövetből készül. Jó állapotúnak és oly módon elkészítettnek kell lennie, hogy ha a záróberendezést egyszer már felhelyezték, a rakomány részére fenntartott rakterületre ne lehessen kívülről behatolni látható nyomok hátrahagyása nélkül.

(3) Ha a ponyva több darabból készült, a darabok széleit egymásra kell hajtani, és egymástól legalább 15 mm távolságban két soros varrással össze kell erősíteni. Ezeket a varrásokat az e szabályzathoz mellékelt 1. sz. vázlat szerint kell elkészíteni, ha azonban a ponyva egyes részeinél (ilyenek a lecsapható zárólapok és a megerősített sarkok) nem lehet a darabokat az említett módon összeilleszteni, elégséges a felső rész szegélyét ráhajtani és a varrást a szabályzathoz mellékelt 2. vagy 2a. sz. vázlat szerint elvégezni. A varrások egyike csak belülről látható, és az ehhez a varráshoz használt fonal színe határozottan térjen el a ponyvának és a másik varráshoz használt fonalnak a színétől. Valamennyi varrást géppel kell elvégezni.

(4) Ha a ponyva műanyaggal bevont szövetből és több darabból készült, ezek a darabok hegesztéssel is összeerősíthetők e szabályzathoz mellékelt 3. sz. vázlat szerint. Az egyik darab széle a másikét legalább 15 mm-nyi szélességben fedje. A darabok hegesztését az átfedés teljes szélességében biztosítani kell. Az összeerősítésnél a külső oldal szélét legalább 7 mm széles műanyag szalaggal fedik be, amelyet ugyanilyen hegesztési eljárással rögzítenek. Erre a műanyag szalagra, valamint az annak mindkét szélétől legalább 3 mm szélességű sávra azonos és jól látható domború mintázatot kell nyomtatni. A hegesztést oly módon kell elvégezni, hogy a darabokat látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen szétválasztani, majd újraegyesíteni.

(5) A javítást az e szabályzathoz mellékelt 4. sz. vázlat szerint kell végrehajtani, a szegélyt egymásra kell hajlítani, és két látható, egymástól legalább 15 mm-re levő varrással kell összeerősíteni; a belülről látható fonal színe különbözzön a kívülről látható fonal és a ponyva színétől; minden varrás géppel készül. Ha a szélek mellett megsérült ponyvát úgy javítják ki, hogy a sérült részt folttal pótolják, a varrást e cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek és az e szabályzathoz mellékelt 1. sz. vázlatnak megfelelően is el lehet készíteni. A műanyaggal bevont szövetből készült ponyvák az e cikk (4) bekezdésében leírt módon is javíthatók, de ebben az esetben a hegesztést a ponyva mindkét oldalán el kell végezni, a foltot pedig a belső felületre kell elhelyezni.

(6) A ponyvát oly módon kell a gépjárműre felerősíteni, hogy az pontosan megfeleljen az e szabályzat 1. cikkének a) és b) pontjában előírt feltételeknek. Az alábbi módszerek alkalmazhatók:

A ponyva rögzíthető a következők segítségével:

i.	a gépjárműre felszerelt fémgyűrűk,

ii.	a ponyva szélébe erősített fűzőlyukak, és

iii.	a gyűrűkön, a ponyván kívül átfűzött és kívülről egész hosszában látható rögzítőkötél.

A ponyva a gépjármű szilárd részeit a rögzítőgyűrűk közepétől mért legalább 250 mm távolságig fedi, azt az esetet kivéve, amikor a jármű szerkezete maga is megakadályoz minden, a raktérbe történő behatolást.

b)	Ha a ponyva egyik szegélyét állandó jelleggel a járműhöz kell rögzíteni, az összeerősítésnek folyamatosnak és szilárd szerkezeti elemekből állónak kell lennie.

c)	Ha a ponyvareteszelési rendszert alkalmazzák, akkor reteszelt helyzetben szorosan egyesíteni kell a ponyvát a raktér külső részével (lásd pl. a 6. sz. vázlatot).

(7) A ponyvát megfelelő tartószerkezet hordja (tetőmerevítő bordák, oldalfalak, boltozatbordák, tetőtartók stb.).

(8) A gyűrűk közötti és a fűzőlyukak közötti távolság a 200 mm-t nem haladhatja meg. Ez a távolság nagyobb is lehet, de nem haladhatja meg a 300 mm-t a gyűrűk és a fűzőlyukak között a felépítmény bármelyik oldalán, amennyiben a jármű és a ponyva szerkezete megakadályoz bármilyen behatolást a rakodótérbe. A fűzőlyukakat meg kell erősíteni.

(9) Rögzítésként a következők használhatók:

a)	legalább 3 mm átmérőjű acélsodrony; vagy

b)	legalább 8 mm átmérőjű, átlátszó és nem nyúló műanyag hüvelybe húzott kender- és szizálkötél; vagy

c)	átlátszó és nem nyúló műanyag hüvelybe húzott, acélborításban spirálisan tekert üvegszál kötegeket tartalmazó kötél; vagy

d)	az olyan sodrony, amelyben a textilkötelet legalább négy, kizárólag acélból készült kötélág veszi körül, a belső magot teljesen befedve, feltéve, hogy az ilyen sodrony átmérője legalább 3 mm (az átlátszó műanyagból készült bevonat nélkül).

E cikk (9) bekezdésének a) vagy d) pontja szerinti kötelek burkolhatók átlátszó és nem nyúló műanyag hüvellyel.

Olyan esetekben, amikor a ponyvát olyan szerkezeti rendszerben kell a kerethez rögzíteni, amely egyébként megfelel az e cikk (6) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéseknek, egy szíjat lehet a rögzítéshez használni (egy ilyen szerkezeti rendszerre példa az e melléklethez csatolt 7. sz. vázlat). A szíjnak az anyag, a méret és a forma tekintetében meg kell felelnie a (11) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában előírt feltételeknek.

(10) A zárókötél egy darabból áll, melyet mindkét végén kemény fémvégződéssel látnak el. A kemény fémvégződést úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye a vámzár zsinórjának áthúzását. Az e cikk (9) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt rendelkezések szerint kialakított valamennyi fémvég csatlakozó szerkezetén olyan keresztnyílásnak kell lennie, amelyen áthalad a sodrony vagy kötél, és lehetővé teszi a vámzár zsinórjának áthúzását. A zárókötél a keresztfurat mindkét oldalán látható maradjon, hogy ily módon meg lehessen bizonyosodni arról, hogy a kötél egy darabból áll (lásd a szabályzathoz csatolt 5. sz. vázlatot).

(11) A be- és kirakodáshoz szükséges nyílásoknál a ponyva két szélének fednie kell egymást. Az alábbi módszerek használhatók:

A ponyva két szegélye megfelelő módon átfedi egymást. Lezárásukat a következők is biztosítják:

i.	az e cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően varrt vagy hegesztett zárólap,

ii.	az e cikk (8) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő gyűrűk és fűzőlyukak, a gyűrűket fémből készítik, és

iii.

megfelelő módon, egy darabból készített és nem nyújtható szíj, mely legalább 20 mm széles és 3 mm vastag, és amely a gyűrűkön átfűzve összetartja a ponyva, valamint a lecsapható zárólap két szélét; ezt a szíjat a ponyva belső részéhez rögzítik és ellátják az alábbiak egyikével:

—	egy fűzőlyukkal, amely az e cikk (9) bekezdésének megfelelő sodrony vagy kötél befogadására alkalmas,

—	egy olyan fűzőlyukkal, amelyet az e cikk (6) bekezdésében említett fémgyűrűre lehet csatlakoztatni és az e cikk (9) bekezdésében említett sodronnyal vagy kötéllel lehet rögzíteni.

Amennyiben külön szerkezet, mint például ütköző, szolgál a raktérbe történő látható nyomok nélküli behatolás megakadályozására, úgy a zárólap nem kötelező. Nem kötelező a zárólap a csúszóponyvás járművek esetében sem.

A ponyva két szélét a rakodótér lezárt állapotában szorosan kifeszítve tartó speciális zárószerkezetet le kell zárni és vámzárral kell ellátni. A rendszert olyan nyílással kell ellátni, amelyen az e cikk (6) bekezdésében említett fémgyűrű átvezethető és az e cikk (9) bekezdésében említett sodronnyal vagy kötéllel lehet rögzíteni. A rendszer leírása az e szabályzathoz mellékelt 8. sz. vázlaton található.

4. cikk

Csúszóponyvás járművek

(1)	Az e szabályzat 1., 2. és 3. cikkének rendelkezéseit – adott esetben – a csúszóponyvás járművekre is alkalmazni kell. Ezen túlmenően e járműveknek meg kell felelniük e cikk rendelkezéseinek.

(2)

A csúszóponyva, a raktér padlója, ajtói és a raktér minden egyéb alkotóeleme teljesíti az e szabályzat 3. cikkének (6), (8), (9) és (11) bekezdésében vagy az alábbi i.–vi. pontban foglalt követelményeket.

i.	A csúszóponyvát, a raktér padlóját, ajtóit és minden egyéb alkotóelemeit úgy kell összeszerelni, hogy azokat látható hátrahagyása nyom nélkül ne lehessen kinyitni vagy bezárni.

ii.

A ponyva és a jármű tetejénél lévő szilárd alkatrészek között legalább a feszítőhevederek közötti tényleges távolság egynegyedéig átfedés van. A ponyva és a jármű alján lévő szilárd alkatrészek között legalább 50 mm-es átfedés van. A ponyva és a raktér szilárd elemei között a vízszintes irányú nyílás a jármű hossztengelyére merőlegesen mérve sehol sem haladhatja meg a 10 mm-t, amikor a raktér vámcéloknak megfelelően zárva és plombálva van.

iii.

A csúszóponyva vezetősínét és az egyéb mozgó alkatrészeket úgy kell összeszerelni, hogy a zárt és vámzárral ellátott ajtók és más mozgó alkatrészek kívülről nyilvánvaló nyomok hátrahagyása nélkül ne legyenek nyithatók vagy zárhatók. A csúszóponyva vezetősínét vagy az egyéb mozgó alkatrészeket úgy kell összeszerelni, hogy látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen hozzáférni a raktérhez. A rendszer leírása az e szabályzathoz mellékelt 9. sz. vázlaton található.

iv.

A jármű szilárd alkatrészein vámcélokra használt gyűrűk közötti vízszintes irányú távolság nem haladhatja meg a 200 mm-t. A távköz azonban lehet nagyobb is, de nem haladhatja meg a 300 mm-t a gyűrűk között a tetőmerevítő bordázat egyik oldalán sem, ha a jármű és a ponyva szerkezete olyan, hogy megakadályozza a raktérbe való bejutást. A ii. pontban meghatározott feltételeket minden esetben be kell tartani.

v.	A feszítőhevederek közötti távolság nem haladja meg a 600 mm-t.

vi.	A ponyvát a jármű szilárd alkatrészeihez rögzítő kötőelemek megfelelnek e szabályzat 3. cikkének (9) bekezdésében foglalt követelményeknek.

1. sz. vázlat

VARRÁSSAL ÖSSZEERŐSÍTETT, TÖBB DARABBÓL KÉSZÜLT PONYVA

2. sz. vázlat

VARRÁSSAL ÖSSZEERŐSÍTETT, TÖBB DARABBÓL KÉSZÜLT PONYVA

2a. sz. vázlat

VARRÁSSAL ÖSSZEERŐSÍTETT, TÖBB DARABBÓL KÉSZÜLT PONYVA

3. sz. vázlat

HEGESZTÉSSEL ÖSSZEERŐSÍTETT, TÖBB DARABBÓL KÉSZÜLT PONYVA

4. sz. vázlat

A PONYVA JAVÍTÁSA

5. sz. vázlat

A KÖTÉLVÉG MINTÁJA

6. sz. vázlat

A PONYVALEZÁRÓ RENDSZER MINTÁJA

7. sz. vázlat

SPECIÁLISAN KIALAKÍTOTT VÁZHOZ RÖGZÍTETT PONYVA MINTÁJA

8. sz. vázlat

PONYVARETESZELÉSI RENDSZER A BE- ÉS KIRAKODÁSI NYÍLÁSNÁL

9. sz. vázlat

A CSÚSZÓPONYVÁS JÁRMŰ SZERKEZETI MINTÁJA

3. MELLÉKLET

A 2. MELLÉKLETBEN FOGLALT SZABÁLYZAT MŰSZAKI ELŐÍRÁSAINAK MEGFELELŐ KÖZÚTI JÁRMŰVEK ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁSA

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A közúti járművek alkalmassá nyilvánítása az alábbi eljárások valamelyikével történhet:

a)	egyedileg, vagy

b)	gyártmánytípusok szerint (közúti jármű sorozatok).

2. Az alkalmassá nyilvánított járművek számára a 4. mellékletben megadott mintával egyező alkalmassági bizonyítványt adnak ki. A bizonyítványt a kiadó ország nyelvén és franciául vagy angolul nyomtatják. Amennyiben a bizonyítványt kiadó hatóság szükségesnek ítéli, az említett hatóság által hitelesített fényképeket, illetve rajzokat mellékelnek az alkalmassági bizonyítványhoz. Ezen okmányok számát e hatóság ebben az esetben az alkalmassági bizonyítvány 6. rovatában tünteti fel.

3. Az alkalmassági bizonyítványt a járművön kell tartani.

4. A közúti járműveket kétévenként ellenőrzés és az alkalmassági bizonyítvány esetleges megújítása céljából a járművet nyilvántartó ország illetékes hatóságainak, illetve rendszámmal el nem látott járművek esetén azon ország illetékes hatóságainak, ahol a tulajdonos vagy használó lakóhellyel rendelkezik, be kell mutatni.

5. Ha a közúti jármű nem felel meg többé az alkalmassági bizonyítványhoz előírt műszaki feltételeknek, mielőtt azt újra TIR-igazolvánnyal lebonyolított árufuvarozásra felhasználnák, olyan állapotba kell hozni, mint amilyennek alapján alkalmassá nyilvánították, úgy, hogy ismét megfeleljen az alkalmassá nyilvánítás műszaki feltételeinek.

6. Ha a közúti jármű lényeges jellemzői megváltoznak, arra többé nem vonatkozik a kiadott alkalmassági bizonyítvány, és mielőtt a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra ismét felhasználhatnák, az illetékes hatóságtól új alkalmassá nyilvánítást kell kérni.

7. A járművet nyilvántartó ország illetékes hatóságai, illetve nyilvántartást nem igénylő járművek esetén azon ország illetékes hatóságai, ahol a gépjármű tulajdonosa vagy használója telephellyel rendelkezik, adott esetben visszavonhatják vagy megújíthatják az alkalmassági bizonyítványt, vagy új alkalmassági bizonyítványt adhatnak ki, az ezen egyezmény 14. cikkében és e melléklet 4., 5. és 6. pontjában felsorolt esetekben.

EGYEDI ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁS

8. Az egyedi alkalmassá nyilvánítást a tulajdonos, a használó vagy valamelyikük képviselője kéri az illetékes hatóságtól. Az illetékes hatóság a bemutatott közúti jármű ellenőrzését az 1–7. pontban foglalt általános szabályok alkalmazásával elvégzi, meggyőződik arról, hogy a jármű a 2. mellékletben közölt műszaki előírásoknak megfelel, és az alkalmassá nyilvánítás után kiadja a 4. mellékletben megadott mintával egyező bizonyítványt.

GYÁRTMÁNYTÍPUSOK SZERINTI ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁS (KÖZÚTI JÁRMŰ SOROZATOK)

9. Ha a közúti járműveket azonos gyártmánytípus szerint sorozatban gyártják, a gyártó kérheti az előállító ország illetékes hatóságától a gyártmánytípusok szerinti alkalmassá nyilvánítást.

10. A gyártó kérelmében közli azokat az azonosítási számokat vagy betűket, amelyekkel azt a közúti járműtípust látja el, amelynek az alkalmassá nyilvánítását kéri.

11. E kérelemhez csatolni kell az alkalmassá nyilvánítani kért közúti járműtípus tervrajzait és részletes szerkezeti leírását.

12. A gyártó írásban kötelezettséget vállal, hogy:

a)	az illetékes hatóságnak a szóban forgó típusok közül bemutatja azokat a járműveket, amelyeket az meg kíván vizsgálni;

b)	lehetővé teszi az illetékes hatóságnak, hogy a vonatkozó típus sorozatgyártásának ideje alatt bármikor további példányokat is megvizsgáljon;

c)	az illetékes hatóságot a tervrajzok vagy a szerkezeti leírások minden módosításáról, függetlenül annak mértékétől, a megvalósítását megelőzően tájékoztatja;

d)	a gyártmánytípus azonosítási számait, illetve jeleit, valamint minden egyes járműnek a szóban forgó típus sorozatán belüli sorszámát (gyári számát) a közúti járművön látható helyen elhelyezi;

e)	nyilvántartja az alkalmassá nyilvánított gyártmánytípus szerint gyártott járműveket.

13. Adott esetben az illetékes hatóság közli a gyártmánytípuson az alkalmassá nyilvánításhoz szükséges változtatásokat.

14. Gyártmánytípus szerinti alkalmassá nyilvánításra nem kerülhet sor azt megelőzően, hogy az illetékes hatóság egy vagy több ilyen gyártmánytípus szerint gyártott jármű vizsgálatával megállapította, hogy az ilyen típusú járművek megfelelnek a 2. mellékletben közölt műszaki előírásoknak.

15. Az illetékes hatóság írásban értesíti a gyártót a típus szerinti alkalmassá nyilvánítás tárgyában hozott határozatáról. A határozatot dátummal és iktatószámmal látják el, és pontosan feltüntetik azt a hatóságot, amely a határozatot hozta.

16. Az illetékes hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az alkalmassá nyilvánított gyártmánytípussal megegyezően előállított minden egyes járműre vonatkozó, megfelelő módon hitelesített alkalmassági bizonyítvány kiadására.

17. Az alkalmassági bizonyítvány birtokosa, mielőtt a járművet a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra felhasználná – amennyiben szükséges –, köteles az alkalmassági bizonyítványt kiegészíteni:

—	a jármű rendszámának feltüntetésével (1. rovat); vagy

—	ha a nyilvántartásba vételi kötelezettség alá nem eső járműről van szó, nevének és vállalkozása címének feltüntetésével (8. rovat).

18. Amennyiben a gyártmánytípus szerinti alkalmassá nyilvánítási eljáráson átesett járművet egy másik országba kiviszik, amely Szerződő Fele ezen egyezménynek, a behozatalból eredően ebben az országban semmiféle új alkalmassá nyilvánítási eljárást nem követelnek meg.

ELJÁRÁS AZ ALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE

19. Amennyiben egy alkalmassá nyilvánított, TIR-igazolvánnyal árut fuvarozó járműnél jelentős hiányosságokat fedeznek fel, a Szerződő Felek illetékes hatóságainak jogukban áll megtagadni, hogy a jármű a TIR-igazolvánnyal folytassa útját, vagy jogukban áll engedélyezni, hogy a jármű folytassa útját a TIR-igazolvánnyal az illető ország területén, megtéve a szükséges biztonsági intézkedéseket. Az alkalmassá nyilvánított járművet a legrövidebb időn belül, a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra való újrafelhasználás előtt kielégítő állapotba kell hozni.

20. Mindkét említett esetben a vámhatóságok a jármű alkalmassági bizonyítványának 10. rovatába megfelelő bejegyzést tesznek. Ha a járművet az alkalmassá nyilvánításhoz megfelelő állapotba hozták, azt bemutatják a Szerződő Fél illetékes hatóságainak, amelyek a 11. rovatba az előző bejegyzéseket hatályon kívül helyező megjegyzést téve újra érvényesítik a bizonyítványt. Az a jármű, amelynek bizonyítványa az előző pont értelmében a 10. rovatban bejegyzést tartalmaz, nem használható fel TIR-igazolvánnyal történő újabb árufuvarozásra mindaddig, amíg nem hozták kielégítő állapotba, és a 10. rovatba tett bejegyzéseket a fentiek szerint nem hatálytalanították.

21. A bizonyítványba bevezetett minden bejegyzést az illetékes hatóságok kelteznek és hitelesítenek.

22. Amennyiben a vámhatóságok megítélése szerint a jármű hiányosságai kisebb jelentőségűek és nem járnak a csempészet veszélyével, engedélyezhető a jármű további használata a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra. Az alkalmassági bizonyítvány birtokosának figyelmét felhívják erre a hiányosságra, és ő ésszerű határidőn belül köteles a járművét rendbe hozni.

4. MELLÉKLET

A KÖZÚTI JÁRMŰ ALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYÁNAK MINTÁJA

Közúti jármű alkalmassági bizonyítványának mintája

Közúti jármű alkalmassági bizonyítványának mintája (folytatás)

5. MELLÉKLET

TIR-TÁBLÁK

1. A táblák méretei: 250 × 400 mm.

2. A „TIR” felirat latin nagybetűi 200 mm magasak, vonalvastagságuk legalább 20 mm. A betűk kék alapon fehér színűek.

6. MELLÉKLET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Bevezetés az értelmező rendelkezésekhez

i.	Ezen egyezmény 43. cikkének rendelkezéseivel összhangban az értelmező rendelkezések megadják az egyezmény és mellékletei egyes rendelkezéseinek magyarázatát. Ezenkívül néhány ajánlott gyakorlatot is tartalmaznak.

ii.	Az értelmező rendelkezések nem módosítják az ezen egyezményben és mellékleteiben foglalt rendelkezéseket, csak pontosítják azok tartalmát, jelentését és hatályát.

iii.

Különös tekintettel ezen egyezmény 12. cikkének és 2. mellékletének előírásaira, amelyek a vámzár alatti fuvarozásra alkalmassá nyilvánított közúti járművek műszaki feltételeire vonatkoznak, az értelmező rendelkezések – adott esetben – a Szerződő Felek által elfogadandó, ezen előírásoknak megfelelő gyártási eljárásokat részletezik. Ugyancsak meghatározzák – adott esetben – az ezen előírásoknak meg nem felelő gyártási eljárásokat.

iv.	Az értelmező rendelkezések lehetővé teszik az ezen egyezményben és mellékleteiben foglalt rendelkezéseknek a műszaki fejlődés és a gazdasági követelmények figyelembevételével történő alkalmazását.

AZ EGYEZMÉNY FŐ SZÖVEGE

1. cikk

0.1. b) Az 1. cikk b) pontja szerint – amennyiben egy vagy több országban több indulási vagy rendeltetési vámhivatal található – egy Szerződő Fél egynél több TIR-műveletet is folytathat. Az ilyen esetekben a TIR-fuvarozásnak azt a nemzeti szakaszát, amelyet két egymást követő vámhivatal között folytatnak – függetlenül attól, hogy ezek indulási, rendeltetési vagy átmenő hivatalok – TIR-műveletnek kell tekinteni.

0.1. f) Az 1. cikk f) pontjában említett kivételes díjak és terhek a Szerződő Felek által a behozatalra, illetve a kivitelre kivetett, vagy behozatali, illetve kiviteli vámokon és adókon kívül minden egyéb összeget magukban foglalnak. Ezek az összegek a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódnak és nem szolgálják közvetett módon a hazai termékek védelmét, illetve nem képezhetnek a behozatalra, illetve a kivitelre kivetett költségvetési jellegű adót. Ezek a díjak és terhek többek között az alábbiakkal kapcsolatos összegeket foglalják magukba:

—	származási bizonyítványok, amennyiben azok szükségesek az árutovábbításhoz,

—	vámlaboratóriumokban ellenőrzés céljából végrehajtott elemzések,

—	vámvizsgálatok és egyéb vámkezelési műveletek a rendes hivatali időn túl vagy a vámhivatal helyiségein kívül,

—	közegészségügyi, állategészségügyi és növény-egészségügyi okokból végrehajtott vizsgálatok.

0.1. j) „Leszerelhető kocsiszekrény” azt a rakteret jelöli, amelynek semmilyen mozgatható szerkezete nincsen, közúti járművön való szállításra készítették, e jármű alvázát, és a kocsiszekrény alsó részét különlegesen erre a célra alakítva ki. E kifejezés alatt értendő a csereszekrény is, amely a kombinált közúti-vasúti szállításra kialakított rakteret jelöli.

0.1. j) i. Az 1. cikk j) pontjának i. alpontjában említett „részben zárt” meghatározás alatt padlóból és felépítményből álló és egy zárt szállítótartályéval egyenértékű rakteret körülhatároló berendezések értendők. A felépítmény általában a szállítótartály vázát képező fémelemekből készül. Az ilyen típusú szállítótartályokban egy vagy több oldalsó vagy frontális elválasztó fal is lehet. E szállítótartályok közül némelyiknek csupán a padlóhoz tetőmerevítő bordával kapcsolódó teteje van. Az ilyen típusú szállítótartályokat elsősorban nagy terjedelmű áruk (pl. gépkocsik) szállítására használják.

2. cikk

0.2–1. A 2. cikk szerint a TIR-igazolvánnyal történő fuvarozási művelet megkezdődhet és befejeződhet egy és ugyanazon országban is, feltéve, hogy az út során külföldi területet érint. Ilyen esetben nincs akadálya annak, hogy az indulási ország vámhatóságai a TIR-igazolványon kívül az áru vámmentes újrabehozatalát biztosító nemzeti okmányt is megköveteljenek. Ajánlatos azonban, hogy a vámhatóságok ne ragaszkodjanak ilyen okmány használatához, hanem fogadják el a TIR-igazolványba tett megfelelő bejegyzést.

0.2–2. E cikk rendelkezései akkor is megengedik a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozást, ha az útnak csak egy részét teszik meg közúton. Ezek a rendelkezések nem pontosítják, hogy az út mely részét kell közúton megtenni, elégséges, ha ez a szakasz a TIR-fuvarozás kezdő- és végpontja közé esik. Előfordulhat azonban a feladónak a fuvarozás megkezdésekor meglévő kifejezett szándékai ellenére, hogy kereskedelmi vagy baleseti jellegű, előre nem látható okból az út egyetlen szakaszát sem tudják közúton megtenni. E kivételes esetekben a Szerződő Felek elfogadják a TIR-igazolványt, és a garanciavállaló egyesületek felelőssége fennmarad.

0.5. 5. cikk

E cikk nem zárja ki az áruk szúrópróbaszerű ellenőrzésének jogát, de hangsúlyozza, hogy ezen ellenőrzések számának igen korlátozottnak kell maradniuk. A TIR-igazolványon alapuló nemzetközi eljárás a nemzeti eljárásokhoz képest valójában többlet védelmet biztosít. Egyrészt a TIR-igazolvány árukra vonatkozó adatainak meg kell egyezniük az indulási országban esetleg megkövetelt vámokmányok adataival, másrészt a tranzit- és a rendeltetési országok részére védelmet nyújtanak az induláskor végrehajtott ellenőrzések, amelyek megtörténtét az indulási vámhivatal igazolja (lásd a 19. cikkhez fűzött értelmező rendelkezést).

6. cikk

0.6.2. (2) bekezdés

E bekezdés rendelkezéseinek értelmében valamely ország vámhatóságai egynél több olyan egyesületet is felhatalmazhatnak, amelyek mindegyike magára vállalja az általa vagy a partneregyesületek által kiadott TIR-igazolványok fedezete alatt végzett műveletekből eredő felelősséget.

0.6.2a.-1. A nemzetközi szervezet és tagegyesületei közötti kapcsolatot a nemzetközi garanciarendszer működéséről szóló írásbeli megállapodások határozzák meg.

0.6.2a.-2. A 6. cikk (2a) bekezdése értelmében nyújtott felhatalmazásnak egy, az ENSZ EGB és a nemzetközi szervezet közötti írásbeli megállapodásban kell tükröződnie. A megállapodás előírja, hogy a nemzetközi szervezet teljesíti az egyezmény vonatkozó rendelkezéseit, tiszteletben tartja az egyezmény Szerződő Feleinek hatásköreit, illetve végrehajtja az Intéző Bizottság határozatait és a TIR Végrehajtó Testület kéréseit. A megállapodás aláírásával a nemzetközi szervezet megerősíti, hogy elfogadja a felhatalmazás révén ráruházott felelősségi köröket. A megállapodást a nemzetközi szervezet a 8. cikkben és a 10. cikk b) pontjában előírt felelősségi köreire is alkalmazza, amennyiben a szervezet végzi a TIR-igazolványok központi nyomtatását és szétosztását. A megállapodást az Intéző Bizottság fogadja el.

8. cikk

0.8.2. (2) bekezdés

E bekezdés rendelkezései a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott szabálytalanságok esetén ott alkalmazandók, ahol az egyik Szerződő Fél törvényei és rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései a behozatali és kiviteli vámokon és adókon kívül más összegek – pl. hatósági bírságok vagy egyéb pénzbeli szankciók – fizetésének kötelezettségét írják elő. A fizetendő összeg mindemellett nem haladhatja meg az esetleges késedelmi kamat összegével növelt behozatali vagy kiviteli vámok és adók megfelelő összegét, amely a vonatkozó vámrendelkezéseknek megfelelő módon behozott vagy kivitt áruk esetében lett volna esedékes.

0.8.3. (3) bekezdés

Ajánlatos, hogy a vámhatóságok a garanciavállaló egyesületektől követelhető legmagasabb összeget TIR-igazolványonként 50 000 USD-nak megfelelő összegre korlátozzák. Az alábbiakban részletezett alkohol- és dohányszállítmányok tekintetében, amennyiben azok meghaladják az alábbi részletező felsorolást követően meghatározott küszöbértékeket, ajánlott a vámhatóságok számára, hogy a garanciavállaló egyesületektől követelhető legmagasabb összeget emeljék fel 200 000 USD-nak megfelelő értékig:

1.	Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal (HR-kód: 22.07.10)

2.	Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, szesz, likőr és más szeszes ital; italok gyártásához használt típusokból összeállított alkoholos készítmények (HR-kód: 22.08)

3.	Szivar, mindkét végén levágott végű szivar (manillaszivar), és kis alakú szivar (cigarillos) dohánytöltettel (HR-kód: 24.02.10)

4.	Cigaretta dohánytöltettel (HR-kód: 24.02.20)

5.	Fogyasztási dohány, (elszívásra), bármilyen mennyiségű dohánypótló-tartalommal is (HR-kód: 24.03.10).

A garanciavállaló egyesületektől követelhető legmagasabb összeg 50 000 USD-nak megfelelő összegre történő korlátozása ajánlott, ha a fenti dohány- és alkoholkategóriák szállítmányai nem haladják meg az alábbi mennyiségeket:

300 liter

500 liter

3.	40 000 darab

4.	70 000 darab

5.	100 kilogramm.

A fenti dohány- és alkoholkategóriák pontos mennyiségét literben, darabban vagy kilogrammban kifejezve kötelezően fel kell tüntetni a TIR-igazolvány árunyilatkozatában.

0.8.5. (5) bekezdés

Amennyiben a TIR-igazolványban fel nem sorolt áruk tekintetében kétség merül fel a garanciát illetően, az érintett vámigazgatásnak közölnie kell azokat az adatokat, amelyekre azt a feltevését alapozza, hogy az áru a közúti jármű vámzárral lezárt részében vagy a vámzárral ellátott szállítótartályban volt elhelyezve.

0.8.6. (6) bekezdés

1.	Ha a TIR-igazolványban nem találhatók az árukat terhelő költségek meghatározását lehetővé tevő kellően részletes bejegyzések, az érintett felek az áruk pontos jellegére vonatkozó bizonyítékot mutathatnak be.

2.	Ha nem mutatnak be ilyen bizonyítékot, akkor a vámok és az adók kivetésére nem az áruk jellegétől független átalány mérték szerint, hanem a TIR-igazolványban szereplő adatoknak megfelelő árukategóriára megállapítható legmagasabb tétel szerint kerül sor.

0.8.7. (7) bekezdés

A közvetlenül felelős személytől vagy személyektől a fizetés megkövetelése érdekében az illetékes hatóságok által foganatosítandó alapvető intézkedések közé tartozik a TIR-művelet mentesítésének elmaradásáról szóló értesítés és/vagy a fizetési felszólítás továbbítása a TIR-igazolvány birtokosához.

0.10. 10. cikk

A TIR-művelet mentesítési igazolását szabálytalanul vagy csalárd módon megszerzettnek kell tekinteni, ha a TIR-műveletet csalárd módon megváltoztatott árurakterek, illetve szállítótartályok felhasználásával bonyolították le, vagy ha megállapítást nyert, hogy olyan műveletre került sor, mint a hamis vagy pontatlan okmányok használata, az áruk kicserélése, a vámzárakkal való visszaélés, vagy ha ehhez az igazoláshoz egyéb, jogszabályokba ütköző módon jutottak hozzá.

11. cikk

0.11–1. (1) bekezdés

A garanciavállaló egyesület értesítésén túl a vámhatóságoknak lehetőség szerint mielőbb értesíteniük kell a TIR-igazolvány birtokosát is, ha a TIR-műveletet nem mentesítették. Ez egy időben történhet a garanciavállaló egyesület értesítésével.

0.11–2. (2) bekezdés

Amikor az áruk vagy a járművek kiadásáról kell dönteniük, a vámhatóságokat nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy a garanciavállaló egyesület felel a TIR-igazolvány birtokosát terhelő vámok, adók és késedelmi kamatok megfizetéséért, ha a jogszabályi előírásaik más eszközöket is biztosítanak a rájuk bízott érdekek védelmében.

0.11–3. (3) bekezdés

Ha a garanciavállaló egyesületet a 11. cikkben előírt eljárás szerint felkérik a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegek megfizetésére, és erre az egyezményben előírt három hónapon belül nem kerül sor, az illetékes hatóságok követelhetik a kérdéses összegek megfizetését a nemzeti rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján is, mivel ebben az esetben a nemzeti jog értelmében a garanciavállaló egyesület által aláírt garanciaszerződés nem teljesítése áll fenn.

0.15. 15. cikk

Az ideiglenes behozatallal kapcsolatos vámokmány megkövetelésének elengedése bizonyos nehézségeket idézhet elő a rendszámmal el nem látott járművek, így egyes országokban a pótkocsik és a félpótkocsik esetében. Ebben az esetben a 15. cikk rendelkezéseit figyelembe véve a vámhatóságoknak ugyanakkor kellő biztonságot kell garantálni azáltal, hogy a TIR-igazolványnak a kérdéses országban felhasznált 1. és 2. számú betétlapjain és a megfelelő ellenőrző szelvényeken e járművek jellemzőit (gyártmány, számok) feltüntetik.

17. cikk

0.17–1. (1) bekezdés

Az a rendelkezés, amely előírja, hogy a TIR-igazolvány árunyilatkozatán elkülönítve kell feltüntetni a járműszerelvény egyes járművein, illetve az egyes szállítótartályokban lévő árukat, kizárólag egy jármű vagy egy szállítótartály tartalma vámellenőrzésének megkönnyítésére szolgál. Ezt a rendelkezést tehát nem kell olyan szigorúan értelmezni, hogy egy jármű, vagy egy szállítótartály tényleges és az árunyilatkozat szerinti tartalma között bármilyen eltérést az egyezmény rendelkezései megszegésének tekintsenek.

Ha a fuvarozó a hatóságnak kielégítő módon be tudja bizonyítani, hogy ettől az eltéréstől eltekintve az árunyilatkozatban szereplő áruk összességükben azonosak a TIR-igazolvány fedezete alatt lévő járműszerelvényben vagy szállítótartályban fuvarozott árukkal, rendszerint az esetet nem kell a vámelőírások megszegésének tekinteni.

0.17–2. (2) bekezdés

Költözések esetén alkalmazható a TIR-igazolvány használatára vonatkozó szabályok 10. c) pontjában meghatározott eljárás, és a fuvaroz tárgyak felsorolása értelemszerűen egyszerűsíthető.

18. cikk

0.18–1. A TIR-eljárás zavartalan működéséhez alapvetően szükséges, hogy valamely ország vámhatóságai ne engedélyezzék, hogy ezen ország egyik kiléptető vámhivatalát a szomszédos, ezen egyezmény szintén Szerződő Felét képező országban folytatódó fuvarozási művelet esetén rendeltetési vámhivatalként jelöljék meg, kivéve, ha különleges körülmények indokolják ezt a kérelmet.

1.	Az árut oly módon kell berakodni, hogy azt a rakományt, amelyet az első kirakodási helyen kell kirakni a járműből vagy a szállítótartályból, anélkül lehessen kivenni, hogy olyan egyéb rakomány vagy rakományok kirakása válna szükségessé, amelyeknek másutt történő kirakását irányozták elő.

Ha egy fuvarozási művelet több vámhivatalnál történő kirakodást foglal magában, a részleges kirakodást követően a TIR-igazolvány valamennyi fennmaradó árunyilatkozatában bejegyzést kell tenni a 12. rovatba, egyidejűleg feltüntetve a fennmaradó betétlapokon és a megfelelő ellenőrzőszelvényeken, hogy új vámzárakat helyeztek el.

0.19. 19. cikk

Az indulási vámhivatalnak az árunyilatkozat pontosságának biztosítására vonatkozó kötelezettségéből eredően legalább azt szükséges ellenőriznie, hogy az árunyilatkozatnak az árukra vonatkozó adatai megegyeznek-e a kiviteli okmányokban és az árukra vonatkozó fuvarozási és egyéb kereskedelmi okmányokban szereplő adatokkal; az indulási vámhivatal szükség esetén az árukat meg is vizsgálhatja. Az indulási vámhivatal a vámzárak elhelyezése előtt köteles megvizsgálni a közúti jármű vagy szállítótartály állapotát, a ponyvával fedett járművek vagy szállítótartályok esetében a ponyvák és a ponyvát záró zsinórok állapotát, mivel ezek nem szerepelnek az alkalmassági bizonyítványban.

0.20. 20. cikk

A vámhatóságoknak, amikor meghatározzák a területükön való áthaladás határidejét, egyúttal többek között figyelembe kell venniük azokat a különféle előírásokat, amelyeket a fuvarozóknak be kell tartaniuk, elsősorban a munkaidőre, a közúti jármű vezetőjének munkaidejére és kötelező pihenő idejére vonatkozó szabályokat. Kívánatos, hogy a vámhatóságok ne éljenek útvonal-kijelölési jogukkal, kivéve, ha azt elengedhetetlennek ítélik.

21. cikk

0.21–1. E cikk rendelkezései nem korlátozzák a vámhatóságok azon jogát, hogy a jármű minden, a vámzárakkal ellátott raktereken kívüli részét átvizsgálják és ellenőrizzék.

0.21–2. A beléptető vámhivatal visszaküldheti a fuvarozót a szomszédos ország kiléptető vámhivatalához, ha megállapítja, hogy a kiléptetés igazolása az említett országban nem, vagy nem megfelelő formában történt meg. Ilyen esetben a beléptető vámhivatal a TIR-igazolványban az érintett kiléptető vámhivatal részére szóló bejegyzést tesz.

0.21–3. Ha az ellenőrzés során a vámhatóságok az árukból mintákat vesznek, a TIR-igazolvány árunyilatkozatába a kivett áruk adatait tartalmazó bejegyzést kell tenniük.

0.28. 28. cikk

A TIR-igazolvány használatát a rendeltetése szerinti, azaz árutovábbítási műveleti célokra kell korlátozni. A TIR-igazolvány például nem vonatkozhat áruknak a rendeltetésük szerinti helyen történő vámfelügyelet alatti tárolására.

0.29. 29. cikk

A súlyos vagy terjedelmes árukat fuvarozó közúti járművekre, illetve szállítótartályokra vonatkozóan az alkalmassági bizonyítvány nem követelhető. Az indulási vámhivatal feladata azonban ellenőrizni, hogy az ebben a cikkben meghatározott, az ilyen jellegű fuvarozási műveletekre vonatkozó egyéb előírásoknak eleget tettek-e. A többi szerződő fél vámhivatalai elfogadják az indulási vámhivatal határozatát, feltéve, hogy az megítélésük szerint e 29. cikk rendelkezéseivel nem áll nyilvánvaló ellentétben.

0.39. 39. cikk

A „gondatlanság következményeképpen előállott hibák” kifejezés azokra a tevékenységekre vonatkozik, amelyeket nem szándékosan és a következmények teljes körű ismeretében hajtottak végre, hanem abból eredően vezettek a hibákhoz, hogy nem tették meg a tájékoztatás pontosságát biztosító ésszerű és szükséges intézkedéseket.

0.45. 45. cikk

Ajánlatos, hogy a Szerződő Felek mind a belterületi, mind a határon lévő vámhivatalaikat a lehető legnagyobb számban nyissák meg a TIR-műveletek lefolytatására.

1. MELLÉKLET

1.10. c) A TIR-igazolvány használatára vonatkozó szabályok

Az árunyilatkozathoz mellékelt rakományjegyzékek

A TIR-igazolvány használatára vonatkozó szabályok 10. c) pontja lehetővé teszi, hogy a TIR-igazolványhoz csatolt mellékletként rakományjegyzéket használjanak még akkor is, ha elegendő hely lenne az árunyilatkozatban arra, hogy minden fuvarozott árut bejegyezzenek. Ez azonban csak akkor engedhető meg, ha a rakományjegyzék olvasható és felismerhető alakban minden olyan adatot tartalmaz, amely az árunyilatkozathoz megkövetelt, valamint ha eleget tesznek a szabályok 10. c) pontjának valamennyi egyéb rendelkezésének is.

2. MELLÉKLET

2. cikk

2.2.1. a) (1) bekezdés a) pont – Szerkezeti elemek összeszerelése

Ha olyan kapcsoló elemeket (szegecsek, csavarok, csapszegek, csavaranyák stb.) használnak, ezek közül kellő számút kívülről helyeznek el, amelyek összeszerelt elemeken áthaladva behatolnak a belső részbe, ahol biztos módon (pl. szegecseléssel, hegesztéssel, gyűrűzéssel, csapszegezéssel, csavarozással vagy ahhoz való hegesztéssel) rögzítik őket. A hagyományos szegecsek (tehát amelyeknek az elhelyezéséhez az összeillesztett szerkezeti elemek mindkét oldaláról beavatkozás szükséges) belülről is elhelyezhetők;

A fentiektől függetlenül a rakterek padlóját rögzíteni lehet önszakadó csavarokkal, menetvágó csavarokkal, robbanótöltetekkel, vagy sűrített levegővel behajtott csapszegekkel, amely utóbbiakat belülről helyeznek el, és amelyek derékszögben áthaladnak a padlón és az alatta lévő fém kereszttartókon, feltéve, hogy – a menetvágó csavarokat kivéve – egyik végük egy szintben van a kereszttartó külső felével, vagy ahhoz van hegesztve.

Az illetékes hatóság meghatározza a kapcsoló elemek számát és fajtáját, ezeknek meg kell felelniük az ezen értelmező rendelkezés a) pontjában foglalt feltételeknek, biztosítva, hogy az összeszerelt szerkezeti elemeket látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen szétszedni és visszatenni. Az egyéb kapcsoló elemek kiválasztása és elhelyezése semmiféle korlátozás alá nem esik;

Ezen értelmező rendelkezés a) pontjának értelmében nem engedélyezhető az olyan kapcsoló elemek használata, amelyek látható nyomok hátrahagyása nélkül az egyik oldalról is eltávolíthatók és visszatehetők, vagyis anélkül, hogy az összeszerelendő elemek mindkét oldaláról beavatkozásra lenne szükség. Itt elsősorban az öntáguló szegecsekről, vakszegecsekről és hasonlókról van szó;

Az összeszerelésnek fentiekben vázolt módjai a különleges járművekre – hőszigetelt járművekre, hűtőkocsikra, tartálygépjárművekre – olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben összeegyeztethetők azokkal a műszaki előírásokkal, amelyeknek rendeltetésüknél fogva meg kell felelniük. Ha műszaki okokból az elemeknek ezen értelmező rendelkezés a) pontjában előírt módon történő rögzítése nem lehetséges, a szerkezeti elemek az értelmező rendelkezés c) pontjában említett elemekkel is összeerősíthetők, feltéve, hogy az oldalfalak belső felületén felhasznált elemek kívülről nem hozzáférhetőek.

2.2.1. b) (1) bekezdés b) pont – Ajtók és egyéb nyílászáró szerkezetek

A vámzárak elhelyezését lehetővé tevő szerkezeteket:

i.	hegesztéssel vagy legalább két kapcsoló elemmel kell rögzíteni a 2.2.1. a) értelmező rendelkezés a) pontja szerint, vagy

ii.	oly módon kell kialakítani, hogy azokat, ha egyszer a rakomány részére szolgáló rakteret lezárták és vámzárral látták el, látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen eltávolítani, Egyidejűleg:

iii.	rajtuk legalább 11 mm átmérőjű kör alakú nyílásoknak vagy legalább 11 mm hosszú és 3 mm széles nyílásoknak kell lenniük; és

iv.	az alkalmazott vámzár típustól függetlenül azonos mértékű biztonságot kell nyújtaniuk.

Az ajtók és hasonlók csuklópántjait, forgópántjait, sarokvasait és egyéb kapcsoló elemeit ezen értelmező rendelkezés a) pontja i. és ii. alpontjának előírásai szerint kell rögzíteni. Ezen túlmenően a zárást biztosító különféle alkotórészeket (pl. csuklópántok, sarokvasak tengelyei és szárai) – feltéve, hogy azok szükségesek a raktér vámbiztonságának garantálásához – úgy kell kialakítani, hogy azokat látható nyomok hátrahagyása nélkül eltávolítani vagy leszerelni ne lehessen, ha a rakomány részére szolgáló területet már lezárták és vámzárral látták el (1);

Amikor azonban a kapcsoló elem kívülről nem közelíthető meg, elégséges, hogy a már lezárt és vámzárral ellátott ajtót stb. ne lehessen ebből a kapcsoló elemből látható nyomok hátrahagyása nélkül kiemelni. Ha az ajtónak vagy a nyílászáró szerkezetnek több mint két sarokvasalása van, csak az ajtó széleihez legközelebb eső két sarokvasat kell a fenti a) pont i. és ii. alpontja előírásainak megfelelően rögzíteni.

Kivételes esetben, ha a járműnek hőszigetelt raktere van, a vámzár-berendezéseket, a sarokpántokat és egyéb alkatrészeket – amelyek eltávolítása lehetővé tenné a raktérbe vagy olyan térbe való behatolást, ahová árut lehetne elrejteni – az ilyen rakományszekciók ajtóihoz lehet rögzíteni a következő módszerek segítségével:

kívülről behelyezett, de egyébként a 2.2.1 a) értelmező rendelkezés a) pontjában foglalt követelményeket ki nem elégítő csapszegekkel és csavarokkal, feltéve, hogy:

—	a csapszegek, illetve csavarok vége egy menettel ellátott lemezbe vagy ahhoz hasonló, az ajtó külső lapja mögé szerelt szerkezetbe hatol be, és

—	hogy az említett szegecsek vagy csavarok fejeit megfelelő számban a vámzár-berendezéshez, a csuklópántokhoz stb. hegesztették oly módon, hogy teljesen deformálódjanak, és

—	ezeket a csapszegeket, illetve csavarokat ne lehessen eltávolítani látható nyomok hátrahagyása nélkül (2);

ii.

A hőszigetelt ajtó belsejénél behelyezett rögzítő eszközzel, az alábbi feltételekkel:

—	a rögzítő csap és a szorítóbilincs egy pneumatikus vagy hidraulikus eszközzel kerüljön összeillesztésre, és egy lemez vagy egy ehhez hasonló eszköz mögé rögzítik, amelyet az ajtó külső burkolata és a szigetelő közé kell beépíteni, és

—	a rögzítő csap végéhez ne lehessen hozzáférni a raktér belsejéből, és

—	elegendő szorítóbilincset és rögzítő csapot hegesztenek össze, és az eszközöket látható nyomok hátrahagyása nélkül nem lehet eltávolítani (3).

A „hőszigetelt raktér” kifejezés alkalmazandó hűtött és hőszabályozott rakterekre is.

A számos nyílászáró szerkezettel, tolózárakkal, csapokkal, tisztítónyílásokkal, csatlakozónyílásokkal stb. ellátott járműveket úgy kell kialakítani, hogy a vámzárak számát a lehető legkevesebbre lehessen csökkenteni. Ebből a célból az egymással szomszédos nyílászáró szerkezeteket egyetlen vámzárat igénylő közös szerkezettel kell összekötni, vagy ugyanennek a célnak megfelelő fedéllel kell ellátni;

e)	A nyitható tetejű járműveket oly módon kell kialakítani, hogy a vámzárak számát a lehető legkevesebbre lehessen csökkenteni.

Amennyiben a vámügyi szempontból biztonságos lezáráshoz több vámzárat is fel kell helyezni, a vámzárak számát feltüntetik az alkalmassági bizonyítvány 5. rovatában (az 1975. évi TIR-Egyezmény 4. melléklete). A járműről készült vázlatot vagy fényképet mellékelni kell az alkalmassági bizonyítványhoz a vámzárak pontos elhelyezésének illusztrálása céljából.

2.2.1. c) (1) bekezdés c) pont -1 Szellőztetőnyílások

a)	Legnagyobb méretük elvileg a 400 mm-t nem haladhatja meg.

A raktérbe való közvetlen behatolást lehetővé tevő nyílásokat le kell zárni:

i.	fémhálóval vagy lyukasztott fémlappal (mindkét esetben a nyílások átmérője legfeljebb 3 mm, és hegesztett fémráccsal (a rácsnyílások maximális mérete 10 mm) kell védeni; vagy

ii.	megfelelő vastagságú egyedi lyukasztott fémlappal (a lyukak maximális mérete: 3 mm; a lap vastagsága: legalább 1 mm).

A raktérbe való közvetlen behatolást (pl. speciális könyök vagy ütközőszerkezetek használata miatt) lehetővé nem tevő nyílásokat a b) pontban említettekhez hasonló szerkezetekkel kell ellátni, melyekben a lyukak és a rácsnyílások méretei ekkor (a fémszalag vagy a fémlap esetében) 10 mm-ig, illetőleg (a fémrács esetében) 20 mm-ig terjedhetnek.

d)	Ha a nyílások ponyvában találhatók, alapvetően az ezen értelmező rendelkezés b) pontjában említett berendezések kötelezőek. Ugyanakkor elfogadhatók a kívülről elhelyezett lyukasztott fémlapból és egy fémből vagy más anyagból készült, belülre rögzített szitából álló záró berendezések is.

Azonos, nem fémből készült szerkezetek azzal a feltétellel engedélyezhetők, hogy a lyukak és a rácsnyílások előírt méreteit figyelembe veszik, és a felhasznált anyag kellő szilárdságú ahhoz, hogy ezek a lyukak vagy rácsnyílások ne legyenek lényegesen kitágíthatók a rongálódás látható nyomai nélkül. Ezen túlmenően a szellőztető berendezést csak a ponyva mindkét oldaláról egyidejűleg kifejtett tevékenységgel lehessen kicserélni.

f)	A szellőztetőnyílást védőberendezéssel kell ellátni. Ezt az eszközt a ponyvához oly módon rögzítik, hogy a nyílást vámvizsgálatnak lehessen alávetni. Az eszközt a szellőztetőnyílás ellenzőjétől legalább 5 cm-re kell elhelyezni.

2.2.1. c)-2 Kifolyónyílások

a)	Legnagyobb méretük elvileg nem haladhatja meg a 35 mm-t.

b)	A raktérbe való közvetlen behatolást lehetővé tevő nyílásokat a 2.2.1 c)-1 értelmező rendelkezés b) pontjában a szellőztetőnyílásokra vonatkozóan előírt berendezésekkel kell ellátni.

c)	Ha a kifolyónyílások nem teszik lehetővé a raktérbe való közvetlen behatolást, az ezen értelmező rendelkezés b) pontjában előírt berendezésekre nincs szükség, feltéve, hogy a nyílások a raktérből könnyen hozzáférhető, megbízható terelőrendszerrel rendelkeznek.

2.2.3. (3) bekezdés – Biztonsági üveg

Egy üveg akkor tekinthető biztonsági üvegnek, ha nem áll fenn annak a veszélye, hogy valamilyen, a jármű rendeltetésszerű használata esetén szokásosan bekövetkező esemény hatására eltörik. Az üveget olyan jellel kell ellátni, mely utal arra, hogy ez biztonsági üveg.

3. cikk

2.3.3. (3) bekezdés – Több darabból álló ponyvák

a)	Ugyanannak a ponyvának egyes darabjai a 2. melléklet 3. cikke (2) bekezdése előírásainak megfelelő különféle anyagokból készülhetnek;

b)	A ponyva kialakítása során a darabok minden, kellő biztosítékot nyújtó elrendezése elfogadható, feltéve, hogy az összeerősítés a 2. melléklet 3. cikkének előírásai szerint történt.

(6) bekezdés a) pont

2.3.6. a)-1 Csúszógyűrűs járművek

A járművekhez rögzített fémrudakon csúszó fém biztosítógyűrűk e bekezdés alkalmazásában elfogadhatók (4), feltéve, hogy:

a)	a gépjárműhöz a rudakat legfeljebb 60 cm-enként oly módon rögzítik, hogy azokat látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen eltávolítani és visszatenni;

b)	a gyűrűket kettős karikával készítik, vagy közrúddal látják el, és egyetlen darabból, hegesztés nélkül állítják elő; és

c)	a ponyvát oly módon rögzítik a járműhöz, hogy az teljes mértékben megfeleljen az egyezmény 2. melléklete 1. cikkének a) bekezdésében előírt feltételeknek.

2.3.6. a)-2 Csuklós gyűrűs ponyvával ellátott gépjárművek

Az olyan, fémből készült csuklósgyűrűk, amelyeknek minden egyes tengelye a járműhöz rögzített fémkengyelbe rögzíthető, e bekezdés alkalmazásában elfogadhatók (5), feltéve, hogy:

a)	minden egyes gyűrűt olyan módon rögzítenek a járműhöz, hogy ne lehessen kiemelni és visszahelyezni látható nyomok hátrahagyása nélkül; valamint

b)	a fémtartó alatt található rugó tökéletesen le van zárva egy harang formájú fém fedéllel.

2.3.6. b) (6) bekezdés b) pont Állandó jelleggel rögzített ponyvák

Ha a ponyva egy vagy több szegélyét állandó jelleggel a jármű kocsiszekrényéhez rögzítik, a ponyvát egy fém vagy más megfelelő anyagból készült olyan szalag tartja, amelyet a 6. melléklet 2.2.1 a) értelmező rendelkezésének a) pontjában ismertetett követelményeknek megfelelő kapcsoló elemekkel rögzítettek a jármű kocsiszekrényéhez.

2.3.8. (8) bekezdés – A gyűrűk és a fűzőlyukak közötti távolság

A 200 mm-nél nagyobb, de 300 mm-t meg nem haladó távolság elfogadható egy támasztó oszlop mindkét részén, ha a gyűrűk az oldalsó lapokon belül vannak felszerelve, és ha a fűzőlyukak ovális formájúak, és méretük éppen lehetővé teszi, hogy a gyűrűkön hézag nélkül átfűzhetők legyenek.

(11) bekezdés a) pont

2.3.11. a)-1 Ponyvafeszítő zárólap

Számos járművön a ponyván külső vízszintes zárólap van, amelyben a jármű egész oldalhosszúsága mentén fűzőlyukak helyezkednek el. Ezek a feszítőgallérnak nevezett lapok a ponyvának kötelek vagy hasonló szerkezetek segítségével történő kifeszítésére szolgálnak. Ezek a zárólapok szolgálnak a ponyván ejtett vízszintes bemetszések elrejtésére, amelyek a járművön fuvarozott árukhoz meg nem engedett módon történő hozzáférést tesznek lehetővé. Ezért nem ajánlatos az ilyen típusú zárólapok alkalmazásának engedélyezése. A szóban forgó zárólapok a következő szerkezetekkel helyettesíthetők:

a)	a ponyva belsejéhez erősített hasonló típusú feszítő zárólapok, vagy

b)	egy-egy fűzőlyukkal ellátott, a ponyva külső részére erősített kis fülek egymástól a ponyva megfelelő kifeszítését lehetővé tevő távolságban elhelyezve.

Egy másik, egyes esetekben lehetséges megoldás a ponyvák feszítő füleinek teljes elhagyása.

2.3.11. a)-2 Ponyvaszíjak

Az alábbi anyagok tekinthetők a szíjak készítésére alkalmasnak:

bőr;

b)	nem nyúló anyagok, ideértve a műanyaggal vagy gumival bevont szöveteket, feltéve, hogy szétszakadás után nem hegeszthetők, vagy nem erősíthetők össze látható nyomok hátrahagyása nélkül. Ezen túlmenően a szíjat bevonó műanyagnak átlátszó és sima felületűnek kell lennie.

2.3.11. a)-3 A 3. sz. vázlaton (6) látható eszköz megfelel a 2. melléklet 3. cikke (11) bekezdése a) pontjának utolsó részében foglalt előírásoknak. A 2. melléklet 3. cikke (6) bekezdése a) és b) pontjának követelményeit is teljesíti.

3. MELLÉKLET

3.0.17. 17. pont – Alkalmassá nyilvánítási eljárás

A 3. melléklet rendelkezései szerint egy Szerződő Fél illetékes hatóságai alkalmassági bizonyítványt adhatnak ki az említett fél területén gyártott járműre, és ezt a járművet nem vonják újabb alkalmassá nyilvánítási eljárás alá abban az országban, ahol rendszámmal látták el vagy ahol a tulajdonosa lakóhellyel rendelkezik.

Ezek a rendelkezések nem korlátozzák a jogát azon Szerződő Fél illetékes hatóságainak, amelynek területén a járművet rendszámmal látták el vagy amelynek területén a tulajdonosa lakóhellyel rendelkezik, hogy megköveteljék az alkalmassági bizonyítvány bemutatását akár behozatalkor, akár azt követően, a jármű nyilvántartásba vételével vagy felülvizsgálatával, vagy hasonló jogi követelményekkel kapcsolatos célokból.

3.0.20. 20. pont – Az alkalmassági bizonyítványba tett bejegyzéssel kapcsolatos eljárás

A jármű hiányosságairól szóló bejegyzés hatálytalanításához miután a járművet helyreállították, elégséges az e célra szolgáló 11. számú rovatba megtenni a „Hiányosság kijavítva” bejegyzést, valamint az érintett illetékes hatóság nevét, aláírását és bélyegzőlenyomatát elhelyezni.

8. MELLÉKLET

10. cikk

8.10. b) A 6. cikk (2a) bekezdéséhez fűzött értelmező rendelkezésben említett megállapodás a nemzetközi szervezet e cikk b) pontjában előírt felelősségi köreire is alkalmazandó, amennyiben az említett nemzetközi szervezet végzi a TIR-igazolványok központosított nyomtatását és szétosztását.

13. cikk

8.13.1–1. (1) bekezdés – Finanszírozási rendelkezések

Egy kétéves kezdeti időszakot követően az egyezmény Szerződő Felei arra törekednek, hogy a TIR Végrehajtó Testület és a TIR Titkárság működésének finanszírozása az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendes költségvetéséből történjen. Ez nem zárja ki a kezdeti finanszírozási megállapodás meghosszabbítását, ha az Egyesült Nemzetek Szervezetétől vagy alternatív forrásokból nem érkezik meg a finanszírozás.

8.13.1–2. (1) bekezdés – A TIR Végrehajtó Testület működése

A TIR Végrehajtó Testület tagjainak munkáját saját kormányaik finanszírozzák.

8.13.1–3. (1) bekezdés – Összeg

Az (1) bekezdésben említett összeg a) a TIR Végrehajtó Testület és a TIR Titkárság Intéző Bizottság által jóváhagyott költségvetésén és költségtervén, valamint b) a kiosztandó TIR-igazolványok darabszámának a nemzetközi szervezet által meghatározott előrejelzésén alapul.

8.13.2. (2) bekezdés

A 6. cikkben említett nemzetközi szervezettel folytatott konzultációt követően a (2) bekezdésben említett eljárás a Szerződő Felek által megbízott, az ő nevükben eljáró ENSZ EGB és a 6. cikkben említett nemzetközi szervezet között létrejövő megállapodásban tükröződik. A megállapodást az Intéző Bizottság hagyja jóvá.

9. MELLÉKLET

I. rész

9.I.1. a) 1. a) pont – Elismerten működő egyesület

A 9. melléklet I. része 1. a) pontjának rendelkezései a nemzetközi áruforgalomban érintett szervezetekre vonatkoznak, beleértve a kereskedelmi kamarákat is.

II. rész

9.II.3. 3. pont – Engedélyező Bizottság

Ajánlatos, hogy az illetékes hatóságok, a nemzeti egyesületek és más érintett szervezetek képviselőiből álló nemzeti engedélyező bizottságokat hozzanak létre.

1. sz. vázlat

A HŐSZIGETELT RAKTÉRREL RENDELKEZŐ JÁRMŰVEK AJTÓ-CSUKLÓPÁNTJÁNAK ÉS A VÁMZÁR BERENDEZÉSÉNEK MINTÁJA

1a. sz. vázlat

A TENGELY KÜLÖN VÉDELMÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉT KIKÜSZÖBÖLŐ SAROKPÁNT PÉLDÁJA

Az alábbiakban bemutatott csuklópánt megfelel a 2.2.1 b) értelmező rendelkezés b) pontjának második mondatában szereplő követelményeknek. A lemez és a kengyel alkalmazása feleslegessé teszi a rúd bármilyen különleges védelmét, mivel a lemez végei éppen a csuklópánt szélei mögé kerülnek. A lemezvégek továbbá megakadályozzák, hogy a vámzárral ellátott ajtót látható nyomok hátrahagyása nélkül a beszerelt eszköz szintjéig ki lehessen nyitni, még ha a nem védett rudat el is távolítják.

2. sz. vázlat

CSÚSZÓGYŰRŰS PONYVÁS JÁRMŰVEK

2a. sz. vázlat

CSUKLÓSGYŰRŰ („D” GYŰRŰ) MINTÁJA

3. sz. vázlat

A JÁRMŰPONYVA ZÁRÓBERENDEZÉSÉNEK MINTÁJA

Az alább látható berendezés megfelel a 2. melléklet 3. cikke (11) bekezdése a) pontjának utolsó részében foglalt előírásoknak. Ugyancsak megfelel a 2. melléklet 3. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontja szerinti előírásoknak.

4. sz. vázlat

PONYVA ZÁRÓSZERKEZETE

Az alább látható berendezés megfelel a 2. melléklet 3. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontja szerinti követelményeknek

5. sz. vázlat

HŐSZIGETELT AJTÓSZERKEZET BELSEJÉBE ILLESZTETT RÖGZÍTŐSZERKEZET MINTÁJA

(1) Lásd az e melléklethez csatolt 1a. számú vázlatot.

(2) Lásd az e melléklethez csatolt 1. számú vázlatot.

(3) Lásd az e melléklethez csatolt 5. számú vázlatot.

(4) Lásd az e melléklethez csatolt 2. számú vázlatot.

(5) Lásd az e melléklethez csatolt 2a. számú vázlatot.

(6) Lásd az e melléklethez csatolt 3. számú vázlatot.

7. MELLÉKLET

A SZÁLLÍTÓTARTÁLYOK ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTÁSÁRÓL

I. RÉSZ

SZABÁLYZAT A VÁMZÁR ALATT TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI FUVAROZÁSRA ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTHATÓ SZÁLLÍTÓTARTÁLYOKRA ALKALMAZANDÓ MŰSZAKI FELTÉTELEKRŐL

1. cikk

Alapelvek

A vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra csak oly módon szerkesztett és felszerelt szállítótartály nyilvánítható alkalmassá, hogy:

a)	a szállítótartály vámzárral lezárt részéből nem lehet árut sem kivenni, sem oda betenni látható nyomok hátrahagyása vagy a vámzár feltörése nélkül;

b)	a vámzárat egyszerű és hatékony módon lehet rá felhelyezni;

c)	nem tartalmaz olyan titkos teret, ahova árut lehet elrejteni;

d)	minden olyan tér, amely alkalmas áru tárolására, a vámvizsgálat számára könnyen hozzáférhető.

2. cikk

A szállítótartályok szerkezete

(1) Az e szabályzat 1. cikkében foglalt előírások teljesítése érdekében:

a szállítótartály szerkezeti elemeit (oldalfalak, padló, ajtók, tető, tetőmerevítő bordák, keretek, kereszttartók stb.) olyan kapcsolóelemekkel szerelik össze, hogy azokat ne lehessen eltávolítani és kívülről visszahelyezni látható nyomok hátrahagyása nélkül, vagy olyan módon alakítják ki a szerkezetet, hogy az ne legyen módosítható látható nyomok hátrahagyása nélkül. Ha az oldalfalak, a padló, az ajtók és a tető különböző elemekből állnak, ezeknek az elemeknek ugyanezen előírásoknak kell megfelelniük, és azoknak kellően szilárdnak kell lenniük;

az ajtókat és egyéb nyílászáró szerkezeteket (beleértve az elzáró csapokat, tisztító nyílásokat, peremeket) a vámzár elhelyezését lehetővé tevő szerkezettel kell ellátni. Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy látható nyomok hátrahagyása nélkül kívülről ne legyen elmozdítható és visszatehető, továbbá sem az ajtó, sem a zárószerkezet ne legyen a vámzár feltörése nélkül kinyitható. Az utóbbit megfelelő módon védeni kell. Nyitható tetők alkalmazása megengedett;

c)	a szellőztető- vagy kifolyónyílásokat olyan szerkezettel kell ellátni, amely megakadályozza a szállítótartály belsejéhez való hozzáférést. Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy azt látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen kívülről leszerelni és visszaszerelni.

(2) E szabályzat 1. cikke c) pontjának rendelkezései ellenére a szállítótartálynak lehetnek olyan szerkezeti elemei, amelyek gyakorlati okokból üres tereket foglalnak magukban (pl. a kettős válaszfal két lapja között). Annak érdekében, hogy az említett tereket ne lehessen áruk elrejtésére használni:

i.	ha a szállítótartályt padlójától a mennyezetig teljes magasságban fedi a belső borítás, vagy ha az említett borítás és a külső fal közötti tér teljesen zárt, a szóban forgó borítást oly módon helyezik el, hogy ne lehessen leszerelni és visszaszerelni látható nyomok hátrahagyása nélkül; és

ii.

ha a burkolat nem fedi be teljes magasságában az oldalfalat és amennyiben a burkolat és a külső oldalfal közötti tér nem teljesen zárt, és minden olyan egyéb esetben, amikor a szállítótartály kialakításából adódóan terek keletkeznek, az említett terek számát a minimumra korlátozzák, és azoknak a vámvizsgálat céljára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük.

(3) Az egyezmény 6. melléklete 0.1 j) értelmező rendelkezése értelmében leszerelhető kocsiszekrényekben az ablakok megengedettek azzal a feltétellel, hogy ezeket kellő szilárdságú anyagból készítik, és nem lehet kívülről eltávolítani és visszahelyezni látható nyomok hátrahagyása nélkül. Az üveg használata alapvetően megengedhető, de amennyiben nem biztonsági üveget használnak, az ablakokat rögzített fémráccsal kell ellátni, mely kívülről nem távolítható el, és a rácsosháló szemmérete nem haladja meg a 10 mm-t. Az ablakok nem megengedettek az egyezmény 1. cikkének j) pontjában meghatározott szállítótartályok esetén, az egyezmény 6. mellékletének 0.1 j) értelmező rendelkezésében meghatározott leszerelhető kocsiszekrények kivételével.

3. cikk

Összehajtható vagy szétszedhető szállítótartályok

Az összehajtható vagy szétszedhető szállítótartályokra az e szabályzat 1. és 2. cikkének rendelkezései vonatkoznak, továbbá azokat olyan reteszelő rendszerrel látják el, amely a szállítótartály összeszerelése után a különböző részeket szilárdan rögzíti. Ennek a reteszelő rendszernek olyannak kell lennie, hogy az – ha a szállítótartály összeszerelése után annak külső oldalán van – vámzárral lezárható legyen.

4. cikk

Ponyvával fedett szállítótartályok

(1) Adott esetben a ponyvával fedett szállítótartályokra az e szabályzat 1., 2. és 3. cikkében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Továbbá, e szállítótartályoknak meg kell felelniük e cikk rendelkezéseinek.

(2) A ponyva erős vászonból, vagy műanyaggal, illetve gumival bevont, nem nyúló, és kellő szilárdságú szövetből készül. Jó állapotúnak és oly módon elkészítettnek kell lennie, hogy ha a záróberendezést egyszer már felrakták, a rakomány részére fenntartott rakterületre látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen behatolni.

(3) Ha a ponyva több darabból készült, a darabok széleit egymásra kell hajtani, és egymástól legalább 15 mm távolságban két varrással össze kell erősíteni. Ezeket a varrással az e szabályzathoz mellékelt 1. sz. vázlat szerint kell elkészíteni, ha azonban a ponyva egyes részeinél (ilyenek a lecsapható zárólapok és a megerősített sarkok) nem lehet a darabokat az említett módon összeilleszteni, elégséges a felső rész szegélyét ráhajtani és a varrást e szabályzathoz mellékelt 2. sz. vázlat szerint elvégezni. A varrások egyike csak belülről látható, és az ehhez a varráshoz használt fonal színe határozottan térjen el a ponyvának és a másik varráshoz használt fonalnak a színétől. Valamennyi varráshoz géppel kell elvégezni.

(4) Ha a ponyva műanyaggal bevont szövetből és több darabból készült, ezek a darabok hegesztéssel is összeerősíthetők az e szabályzathoz mellékelt 3. sz. vázlat szerint. Az egyik darab széle a másikét legalább 15 mm-nyi szélességben fedje. A darabok hegesztését az átfedés teljes szélességében biztosítani kell. Az összeerősítésnél a külső oldal szélét legalább 7 mm széles műanyag szalaggal fedik be, amelyet ugyanilyen hegesztési eljárással rögzítenek. Erre a műanyag szalagra, valamint annak mindkét szélétől legalább 3 mm szélességű sávra azonos és jól látható domború mintázatot kell nyomtatni. A hegesztést oly módon kell elvégezni, hogy a darabokat látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen szétválasztani, majd újraegyesíteni.

(6) A ponyvát szigorúan az e szabályzat 1. cikkének a) és b) pontjában előírt feltételeknek megfelelően rögzítik a szállítótartályhoz. Az alábbi módszerek használhatók:

A ponyva rögzíthető a következők segítségével:

i.	a szállítótartályra felszerelt fémgyűrűk;

ii.	a ponyva szélébe erősített fűzőlyukak, és

iii.	a gyűrűkön, a ponyván kívül átfűzött és kívülről egész hosszában látható rögzítőkötél.

A ponyva a szállítótartály szilárd részeit a fűzőlyukak közepétől számítva legalább 250 mm-re fedi, kivéve azt az esetet, amikor a szállítótartály gyártási kialakítása önmagában is megakadályozza az árukhoz való hozzáférést.

b)	Ha a ponyva egyik szegélyét állandó jelleggel a szállítótartályhoz kell rögzíteni, az összeerősítésnek folyamatosnak és szilárd szerkezeti elemekből állónak kell lennie.

c)	Amennyiben ponyvareteszelési rendszert alkalmaznak, akkor reteszelt helyzetben megszakítás nélküli módon a ponyvát a szállítótartály külső részéhez kell illeszteni (pl. lásd az e szabályzathoz csatolt 6. sz. vázlatot).

(7) A ponyvát megfelelő tartószerkezet hordja (tetőmerevítő bordák, oldalfalak, boltozatbordák, tetőtartók stb.).

(8) A gyűrűk és a fűzőlyukak közötti távolság nem haladhatja meg a 200 mm-t. Ez a távolság nagyobb is lehet, de nem haladhatja meg a 300 mm-t a gyűrűk és a fűzőlyukak között a tetőmerevítő bordázat bármelyik oldalán, amennyiben a jármű és a ponyva szerkezete megakadályoz minden behatolást a rakodótérbe. A fűzőlyukakat meg kell erősíteni.

(9) Rögzítésként a következők használhatók:

a)	legalább 3 mm átmérőjű acélsodrony; vagy

b)	legalább 8 mm átmérőjű, átlátszó és nem nyúló műanyag hüvelybe húzott kender- és szizálkötél; vagy

c)	átlátszó és nem nyúló műanyag hüvelybe húzott, acélborításban spirálisan tekert üvegszál kötegeket tartalmazó kötél; vagy

az olyan sodrony, amelyben a textilkötelet legalább négy, kizárólag acélból készült kötélág vesz körül, a belső magot teljesen befedve, feltéve, hogy az ilyen sodrony átmérője legalább 3 mm (az átlátszó műanyagból készült bevonat nélkül).

Az e cikk (9) bekezdésének a) vagy d) pontja szerinti kötelek burkolhatók átlátszó és nem nyúló műanyag hüvellyel.

Amennyiben a ponyvát olyan módon rögzítik a vázhoz, mely máskülönben megfelel az e cikk (6) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéseknek, úgy rögzítés gyanánt szíj is használható (az e melléklethez csatolt 7. sz. vázlat szemlélteti az ilyen jellegű kialakítást). A szíjnak az anyag, a méret és a forma tekintetében meg kell felelnie a (11) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában előírt feltételeknek.

(10) A zárókötél minden típusa egy darabból áll, melyet mindkét végén kemény fémvégződéssel látnak el. A kemény fémvégződést úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye a vámzár zsinórjának áthúzását. Az e cikk (9) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt rendelkezések szerint kialakított valamennyi fémvég csatlakozó szerkezetén olyan keresztnyílásnak kell lennie, amelyen áthalad a sodrony vagy kötél, és lehetővé teszi a vámzár zsinórjának áthúzását. A zárókötél a keresztfurat mindkét oldalán látható maradjon, hogy ily módon meg lehessen bizonyosodni arról, hogy a kötél egy darabból áll (lásd az e szabályzathoz csatolt 5. sz. vázlatot).

(11) A be- és kirakodáshoz szükséges nyílásoknál a ponyva két szélének fednie kell egymást. Az alábbi módszerek alkalmazhatók:

A ponyva két szegélye megfelelő módon átfedi egymást. Lezárásukat a következők biztosítják:

i.	az e cikk (3) vagy (4) bekezdésének megfelelően varrt vagy hegesztett zárólap,

ii.	az e cikk (8) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő gyűrűk és fűzőlyukak, a gyűrűk fémből készültek, és

iii.

megfelelő anyagból, egy darabból készült és nem nyújtható szíj, amely legalább 20 mm széles és 3 mm vastag, és amely a gyűrűkön átfűzve összetartja a ponyva, valamint a lecsapható zárólap két szélét; ezt a szíjat a ponyva belső részéhez rögzítik és ellátják az alábbiak egyikével:

—	egy fűzőlyukkal, amely az e cikk (9) bekezdésének megfelelő sodrony vagy kötél befogadására alkalmas; vagy

—	egy olyan fűzőlyukkal, amelyet az e cikk (6) bekezdésében említett fémgyűrűre lehet csatlakoztatni és az e cikk (9) bekezdésében említett sodronnyal vagy kötéllel lehet rögzíteni.

Amennyiben külön szerkezet, mint például ütköző, szolgál a szállítótartályba történő látható nyomok nélküli behatolás megakadályozására, úgy a zárólap nem kötelező. A csúszóponyvás járművek esetén a lecsapható zárólap nem kötelező.

A ponyva két szélét a szállítótartály lezárt állapotában szorosan kifeszítve tartó speciális zárószerkezet lezárásra kerül. A rendszert olyan nyílással kell ellátni, amelyen az e cikk (6) bekezdésében említett fémgyűrű átvezethető és az e cikk (9) bekezdésében említett sodronnyal vagy kötéllel lehet rögzíteni. A rendszer leírása az e szabályzathoz mellékelt 8. sz. vázlaton található.

(12) A szállítótartályon feltüntetendő azonosító jeleket, továbbá az e melléklet II. részében előírt alkalmassági táblát a ponyva semmi esetre sem takarhatja el.

5. cikk

Csúszóponyvás szállítótartályok

(1)	E szabályzat 1., 2. és 3. cikkének rendelkezéseit – adott esetben – a csúszóponyvás szállítótartályokra is alkalmazni kell. Továbbá, e szállítótartályoknak meg kell felelniük e cikk rendelkezéseinek.

(2)

A csúszóponyva, a padló, az ajtók és a szállítótartály minden egyéb alkotóeleme teljesíti az e szabályzat 3. cikkének (6), (8), (9) és (11) bekezdésében vagy az alábbi i.–vi. pontban foglalt követelményeket.

i.	A csúszóponyvát, a raktér padlóját, ajtajait és egyéb alkotóelemeit oly módon kell összeszerelni, hogy azokat látható nyom hátrahagyása nélkül ne lehessen kinyitni vagy bezárni.

ii.

A csúszóponyva és a jármű tetejénél lévő szilárd alkatrészek között legalább a feszítőhevederek közötti tényleges távolság egynegyedéig átfedés van. A csúszóponyva és a jármű alján lévő szilárd alkatrészek között legalább 50 mm-es átfedés van. A csúszóponyva és a raktér szilárd elemei között a vízszintes irányú nyílás a jármű hossztengelyére merőlegesen mérve sehol sem haladhatja meg a 10 mm-t, amikor a raktér zárva van és vámzárral van ellátva.

iii.

A csúszóponyva vezetősínét és az egyéb mozgó alkatrészeket úgy kell összeszerelni, hogy a zárt és vámzárral ellátott ajtók és más mozgó alkatrészek kívülről nyilvánvaló nyomok hátrahagyása nélkül ne legyenek nyithatók vagy zárhatók. A csúszóponyva vezetősínét vagy az egyéb mozgó alkatrészeket úgy kell összeszerelni, hogy nyilvánvaló nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen hozzáférni a raktérhez. A rendszer leírása az e szabályzathoz mellékelt 9. sz. vázlaton található.

iv.

A szállítótartály szilárd alkatrészein vámzárolási célra használt gyűrűk közötti vízszintes irányú távolság nem haladhatja meg a 200 mm-t. A távköz azonban lehet nagyobb is, de nem haladhatja meg a 300 mm-t a gyűrűk között a tetőmerevítő bordázat egyik oldalán sem, ha a szállítótartály és a ponyva szerkezete olyan, hogy megakadályozza a raktérbe való bejutást. A ii. pontban meghatározott feltételeket minden esetben be kell tartani.

v.	A feszítőhevederek közötti távolság nem haladhatja meg a 600 mm-t.

vi.	A ponyvát a szállítótartály szilárd alkatrészeihez rögzítő kötőelemek megfelelnek az e szabályzat 4. cikkének (9) bekezdésében foglalt követelményeknek.

1. sz. vázlat

VARRÁSSAL ÖSSZEERŐSÍTETT, TÖBB DARABBÓL KÉSZÜLT PONYVÁK

2. sz. vázlat

TÖBB DARABBÓL KÉSZÜLT PONYVA

3. sz. vázlat

TÖBB DARABBÓL KÉSZÜLT PONYVA

4. sz. vázlat

A PONYVA JAVÍTÁSA

5. sz. vázlat

A KÖTÉLVÉG MINTÁJA

6. sz. vázlat

A PONYVALEZÁRÓ RENDSZER MINTÁJA

7. sz. vázlat

SPECIÁLISAN KIALAKÍTOTT VÁZAKHOZ RÖGZÍTETT PONYVA MINTÁJA

8. sz. vázlat

PONYVARETESZELÉSI RENDSZER A BE- ÉS KIRAKODÁSI NYÍLÁSNÁL

9. sz. vázlat

A CSÚSZÓPONYVÁS JÁRMŰ SZERKEZETI MINTÁJA

II. RÉSZ

AZ I. RÉSZBEN ELŐÍRT MŰSZAKI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐ SZÁLLÍTÓTARTÁLYOK ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁSA

Általános rendelkezések

1. A szállítótartályok a következő esetekben alkalmassá nyilváníthatók vámzár alatti árufuvarozásra:

a)	akár a gyártás szakaszában, gyártmánytípus alapján (alkalmassá nyilvánítási eljárás a gyártás szakaszában);

b)	akár a gyártást követő szakaszban, egyedileg, vagy az azonos típusú szállítótartályok meghatározott számára vonatkozóan (alkalmassá nyilvánítási eljárás a gyártást követő szakaszban).

A mindkét alkalmassá nyilvánítási eljárásra vonatkozó rendelkezések

2. Az illetékes engedélyező hatóság a kérelmezőnek az alkalmassá nyilvánítást követően alkalmassági bizonyítványt ad ki, amely az esettől függően vagy az alkalmassá nyilvánított típusú szállítótartályok korlátlan sorozatára vagy meghatározott számú szállítótartályra vonatkozik.

3. Az alkalmassá nyilvánítás kedvezményezettje, mielőtt az alkalmassá nyilvánított szállítótartályt vagy szállítótartályokat vámzár alatt történő fuvarozásra felhasználná, köteles a szállítótartályra alkalmassági táblát elhelyezni.

4. Az alkalmassági táblát tartósan és jól látható helyre kell felerősíteni egyéb, hivatalos célokat szolgáló alkalmassági táblák mellett.

5. E rész I. számú függelékében található 1. sz. minta szerinti alkalmassági tábla legalább 20x10 cm-es fémlemez. Felületétere a következő adatokat kell rápréselni vagy domborítani, vagy más módon olvashatóan és tartós jelleggel felírni, legalább angol, vagy francia nyelven:

a)	„Vámzár alatti fuvarozásra alkalmassá nyilvánítva” szöveg;

a szállítótartályt alkalmassá nyilvánító ország – az ország nevével, illetve az országnak a nemzetközi közúti forgalomban résztvevő járművek nyilvántartásánál használt megkülönböztető jelzésével megadva –, valamint az alkalmassági bizonyítvány száma (számjegyek, betűk stb.), valamint az alkalmassá nyilvánítás éve (pl. az „N/26/73 jelzés jelentése: Hollandia, 26. sz. alkalmassági bizonyítvány, kiadva 1973-ban”) feltüntetésével;

c)	a szállítótartályhoz a gyártó által rendelt sorszám (gyártási szám);

d)	ha a szállítótartályt típus szerint nyilvánították alkalmassá, a táblán rajta kell még lennie a szállítótartály típusazonosítási számainak vagy betűinek.

6. Ha egy szállítótartály többé nem felel meg az alkalmassá nyilvánításra előírt műszaki feltételeknek, azt mielőtt vámzár alatti árufuvarozásra újra használhatnák, olyan állapotba kell hozni, ami alapján azt alkalmassá nyilvánították úgy, hogy az említett műszaki feltételeknek ismét megfeleljen.

7. Ha egy szállítótartály lényeges jellemzői megváltoznak, arra többé nem vonatkozik a kiadott alkalmassá nyilvánítás, és mielőtt azt vámzár alatti árufuvarozásra ismét felhasználhatnák, az illetékes hatóságnak újra alkalmassá kell nyilvánítania.

Különleges rendelkezések a gyártási szakaszban, gyártmánytípus szerint történő alkalmassá nyilvánításra

8. Amikor a szállítótartályokat azonos gyártmánytípus szerint, sorozatban gyártják, a gyártó a gyártási ország illetékes hatóságától kérheti a gyártmánytípus szerinti alkalmassá nyilvánítást.

9. A gyártónak kérelmében közölnie kell azokat az azonosítási számokat vagy betűket, amelyekkel a szállítótartályoknak azt a típusát jelzi, amelyre az alkalmassá nyilvánítást kéri.

10. A kérelemhez mellékelni kell az alkalmassá nyilvánításra kerülő szállítótartály-típus tervrajzait és részletes szerkezeti leírását.

11. A gyártónak írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy:

a)	bemutatja az illetékes hatóságnak a szóban forgó szállítótartály-típusokból azokat, amelyeket ez a hatóság meg kíván vizsgálni;

b)	lehetővé teszi az illetékes hatóságnak, hogy a vonatkozó típus sorozatgyártásának ideje alatt bármikor további egységeket is megvizsgáljon;

c)	tájékoztatással látja el az illetékes hatóságot a tervek vagy műszaki leírások bármilyen mértékű módosításáról, mielőtt azokat végrehajtaná;

d)	az alkalmassági táblán kötelezően feltüntetendő adatokon túl a szállítótartályon jól látható helyen a gyártmánytípus azonosító jeleit és számait és a szóban forgó típussorozatba tartozó valamennyi szállítótartály sorozatszámát (gyártási számát) feltünteti;

e)	az alkalmassá nyilvánított gyártmánytípus szerint gyártott szállítótartályokról nyilvántartást vezet.

12. Az illetékes hatóság szükség esetén előírhat olyan változtatásokat, amelyeket a tervezett gyártmánytípuson végre kell hajtani ahhoz, hogy az alkalmassá nyilvánításra alkalmas legyen.

13. Gyártmánytípus szerinti alkalmassá nyilvánításra nem kerülhet sor azt megelőzően, hogy az illetékes hatóság egy vagy több ilyen gyártmánytípus szerint gyártott szállítótartály vizsgálatával megállapította, hogy az ilyen típusú tartályok megfelelnek az I. részben közölt műszaki előírásoknak.

14. Ha egy szállítótartály-típust alkalmassá nyilvánítottak, a kérelmezőnek e rész 2. sz. függelékében közölt II. sz. mintának megfelelő egységes alkalmassági bizonyítványt adnak ki, amely az alkalmassá nyilvánított típus műszaki leírásának megfelelően gyártott valamennyi szállítótartályra érvényes. Ez a bizonyítvány feljogosítja a gyártót arra, hogy a típussorozat minden szállítótartályára feltegye az e rész 5. pontja szerinti alkalmassági táblát.

A gyártást követő szakaszban történő alkalmassá nyilvánításra vonatkozó különleges rendelkezések

15. Ha az alkalmassá nyilvánítást nem a gyártás időszakában kérték, az alkalmassá nyilvánítást a tulajdonos, az üzembentartó, illetve képviselőjük annál az illetékes hatóságnál kérheti, amelynél a szállítótartályt vagy szállítótartályokat alkalmassá nyilvánításra be tudja mutatni.

16. Az e rész 15. pontja alapján benyújtott alkalmassá nyilvánítás iránti kérelemben jelezni kell a gyártó által minden egyes szállítótartályon feltüntetett sorszámot (gyártási szám).

17. Ha az illetékes hatóság meggyőződött, hogy a szállítótartály vagy a szállítótartályok megfelelnek az I. részben leírt műszaki feltételeknek – azt követően, hogy annyi szállítótartályt vizsgál meg, amennyit szükségesnek ítél – kiadja az e rész 3. függelékében közölt III. sz. mintának megfelelő alkalmassági bizonyítványt, amely kizárólag az alkalmassá nyilvánított számú szállítótartályra vonatkozóan érvényes. Ez a bizonyítvány, amelyen szerepel a vonatkozó szállítótartály, illetve szállítótartályok gyártójának sorszáma, illetve sorszámai, feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy minden alkalmassá nyilvánított szállítótartályra felszerelje az e rész 5. pontja szerinti alkalmassági táblát.

1. függelék

I. sz. minta

Alkalmassági tábla

(angol nyelvű változat)

I. minta

Alkalmassági tábla

(francia nyelvű változat)

2. függelék

II. minta

FONTOS MEGJEGYZÉS

(Az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatozó, 1975. évi vámegyezmény 7. melléklete II. részének 6. és 7. pontja)

3. függelék

III. minta

FONTOS MEGJEGYZÉS

(Az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, 1975. évi vámegyezmény 7. melléklete II. részének 6. és 7. pontja)

III. RÉSZ

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Az ezen egyezmény 6. mellékletében szereplő, a 2. mellékletre vonatkozó értelmező rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók az ezen egyezmény rendelkezéseivel összhangban vámzár alatti fuvarozásra alkalmassá nyilvánított szállítótartályokra is.

7.I.4.6 a) I. rész 4. cikk (6) bekezdés a) pont

A 7. melléklet III. részéhez csatolt vázlat a ponyva rögzítési rendszerének olyan mintáját tartalmazza, melyet a szállítótartályok sarokerősítéséhez a vámszervek elfogadnak.

7.II.5 d) II. rész – 5. d) pont

Ha két, vámzár alatti fuvarozásra alkalmassá nyilvánított, ponyvával fedett szállítótartályt oly módon egyesítenek, hogy az egy szállítótartályt képez, amelyet csupán egyetlen ponyvával fednek le, és az megfelel a vámzár alatti fuvarozás feltételeinek, a szerelvényre vonatkozó külön alkalmassági bizonyítványt vagy alkalmassági táblát nem kívánnak meg.

PONYVARÖGZÍTŐ BERENDEZÉS A SAROKVASALÁSNÁL

8. MELLÉKLET

AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG ÉS A TIR VÉGREHAJTÓ TESTÜLET ÖSSZETÉTELE, FELADATAI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE, FELADATAI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

i.	A Szerződő Felek tagjai az Intéző Bizottságnak.

ii.	A Bizottság elhatározhatja, hogy az ezen egyezmény 52. cikkének (1) bekezdésében említett olyan államok illetékes hatóságai, amelyek nem Szerződő Felek vagy nemzetközi szervezetek képviselői, az őket érdeklő kérdésekkel foglalkozó üléseken megfigyelői minőségben részt vehetnek.

1a. cikk

(1) A Bizottság az 59. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban megvizsgál az egyezmény módosítására tett minden javaslatot.

(2) A Bizottság figyelemmel kíséri az egyezmény alkalmazását és megvizsgálja, hogy az Egyezmény értelmében a Szerződő Felek, az egyesületek és a nemzetközi szervezetek által tett intézkedések összhangban állnak-e az egyezmény rendelkezéseivel.

(3) A Bizottság a TIR Végrehajtó Testület útján felügyeli és támogatja az egyezmény nemzeti és nemzetközi szinten történő alkalmazását.

2. cikk

A Bizottság részére a titkársági szolgáltatásokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára biztosítja.

3. cikk

A Bizottság minden évben az első ülésén megválasztja elnökét és alelnökét.

4. cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az Európai Gazdasági Bizottság védnöksége alatt minden évben, valamint legalább öt olyan állam, amely Szerződő Fél, illetékes hatóságainak kérésére összehívja a Bizottságot.

5. cikk

A javaslatokat szavazásra bocsátják. Az ülésen képviselt minden olyan állam, amely Szerződő Fél, egy szavazattal rendelkezik. Az ezen egyezmény módosítását nem érintő javaslatokat a Bizottság a jelen lévő és szavazó tagok szavazattöbbségével fogadja el. Az ezen egyezmény 59. és 60. cikkében említett határozatok elfogadásához a jelen lévő és szavazó tagok szavazatainak kétharmados többsége szükséges.

6. cikk

A határozathozatalhoz a Szerződő Felek legalább egyharmadának jelenléte szükséges.

7. cikk

A Bizottság az ülésének befejezése előtt elfogadja jelentését.

8. cikk

E melléklet vonatkozó rendelkezéseinek hiányában az Európai Gazdasági Bizottság eljárási szabályzatát kell alkalmazni, kivéve, ha az Intéző Bizottság másként határoz.

A TIR VÉGREHAJTÓ TESTÜLET ÖSSZETÉTELE, FELADATAI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

9. cikk

(1) Az Intéző Bizottság által az 58b. cikkel összhangban létrehozott Végrehajtó Testület kilenctagú, a tagok mindegyike az Egyezmény más-más Szerződő Felétől érkezik. A TIR titkára részt vesz a Testület ülésein.

(2) A TIR Végrehajtó Testület tagjait az Intéző Bizottság jelen levő és szavazó tagjainak többségével választja. A TIR Végrehajtó Testület minden egyes tagjának megbízatása két évre szól. A TIR Végrehajtó Testület tagjai újraválaszthatók. A TIR Végrehajtó Testület ügyrendjét az Intéző Bizottság állapítja meg.

10. cikk

A TIR Végrehajtó Testület:

a)	felügyeli az egyezmény alkalmazását, beleértve a garanciarendszer működését is, és végrehajtja az Intéző Bizottság által ráruházott feladatokat;

b)	felügyeli a TIR-igazolványok központosított nyomtatását és az egyesületek részére történő szétosztását, amelyet a 6. cikkben említettek szerint felhatalmazott nemzetközi szervezet gyakorolhat;

c)	koordinálja és támogatja az operatív és egyéb információk cseréjét a Szerződő Felek illetékes hatóságai között;

d)	koordinálja és támogatja az információcserét a Szerződő Felek illetékes hatóságai, az egyesületek és nemzetközi szervezetek között;

e)	elősegíti a Szerződő Felek, az egyesületek, a biztosítótársaságok és a nemzetközi szervezetek közötti vitarendezést a viták rendezéséről szóló 57. cikk sérelme nélkül;

f)	támogatja a TIR-eljárással foglalkozó vámhatóságok és más érdekelt felek személyzeti állományának képzését;

központi nyilvántartást tart fenn azoknak az információknak a Szerződő Felek részére történő terjesztéséről, amelyeket a 6. cikkben említett nemzetközi szervezetek nyújtanak a TIR-igazolványoknak az egyesületek által történő kiadását illetően előírt minden szabályról és eljárásról, amennyiben azok a 9. mellékletben meghatározott minimumfeltételekre és -követelményekre vonatkoznak;

h)	figyelemmel kíséri a TIR-igazolványok árát.

11. cikk

(1) A Végrehajtó Testület ülését az Intéző Bizottság kérésére a TIR titkára, vagy a Végrehajtó Testület legalább három tagja hívja össze.

(2) A Testület konszenzusos döntések meghozatalára törekszik. Konszenzus hiányában a döntéseket szavazással, a jelen levő és szavazó tagok által leadott szavazatok többségével kell meghozni. A döntéshozatal céljából a határozatképességhez szükséges létszám öt. A TIR titkárának nincs szavazata.

(3) A Testület megválasztja elnökét és kiegészítő eljárási szabályokat fogad el.

(4) Évente legalább egy alkalommal vagy az Intéző Bizottság kérésére a Testület jelentést készít tevékenységeiről az Intéző Bizottság számára, beleértve az auditált beszámolók beterjesztését is. A Végrehajtó Testületet az Intéző Bizottságban annak elnöke képviseli.

(5) A Végrehajtó Testület megvizsgál minden információt és kérést, amelyet az Intéző Bizottság, a Szerződő Felek, a TIR titkára, a nemzeti egyesületek és az egyezmény 6. cikkében említett nemzetközi szervezetek nyújtanak be hozzá. E nemzetközi szervezetek jogosultak a TIR Végrehajtó Testület ülésein megfigyelőként részt venni, ha az elnök nem határoz másként. Szükség esetén, az elnök felkérésére, bármely más szervezet is részt vehet megfigyelőként a Végrehajtó Testület ülésein.

12. cikk

A TIR titkára tagja az Egyesült Nemzetek Gazdasági Bizottsága Európai Titkárságának és a Bizottságtól kapott megbízatása keretében végrehajtja a TIR Végrehajtó Testület döntéseit. A TIR titkárát a TIR titkársága segíti, melynek létszámáról az Intéző Bizottság határoz.

13. cikk

(1) A TIR Végrehajtó Testület és a TIR Titkárság működését – mindaddig, amíg alternatív finanszírozási forrásokat nem szereznek – a 6. cikkben említett nemzetközi szervezet által szétosztott TIR-igazolványonként megállapított összeg szerint finanszírozzák. Az összeget az Intéző Bizottság hagyja jóvá.

(2) A TIR Végrehajtó Testület és a TIR Titkárság működésének finanszírozását végrehajtó eljárást az Intéző Bizottság hagyja jóvá.

9. MELLÉKLET

A TIR-ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTEL

I. RÉSZ

AZ EGYESÜLETEK FELHATALMAZÁSA TIR-IGAZOLVÁNYOK KIADÁSÁRA

Minimumfeltételek és -követelmények

Annak érdekében, hogy az egyezmény 6. cikke szerint a Szerződő Felektől a TIR-igazolványok kiadására és a garanciavállalásra történő felhatalmazást megkapják, az egyesületeknek az alábbi minimumfeltételeknek és -követelményeknek kell eleget tenniük:

a)	Legalább egyéves bizonyított fennállás elismerten működő egyesületként, amely a fuvarozási ágazat érdekeit képviseli.

b)	Bizonyítaniuk kell stabil pénzügyi helyzetüket és az egyezmény által rájuk ruházott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges szervezeti adottságok meglétét.

c)	Bizonyítaniuk kell, hogy személyzetük rendelkezik az egyezmény megfelelő alkalmazásához szükséges ismeretekkel.

d)	A vám- vagy adójogszabályok súlyos vagy ismételt megszegésének hiánya.

A szervezet és a szervezet letelepedésének helye szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságai között írásbeli megállapodás vagy egyéb ilyen joghatással járó okirat létesítése. Az írásbeli megállapodás vagy egyéb okirat egy hiteles másolatát, adott esetben annak angol, francia vagy orosz nyelvű hiteles fordításával együtt, a TIR Végrehajtó Testületnél letétbe kell helyezni. Az írásbeli megállapodás vagy egyéb okirat valamennyi módosításáról haladéktalanul értesítik a TIR Végrehajtó Testületet.

Az e) pont szerinti írásbeli megállapodásban vagy egyéb okiratban rögzített kötelezettségvállalás arra, hogy az egyesület:

i.	teljesíti az egyezmény 8. cikkében meghatározott kötelezettségeket;

ii.	elfogadja azt a Szerződő Fél által meghatározott legmagasabb összeget, amelyet az egyezmény 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban az egyesülettől TIR-igazolványonként követelni lehet;

iii.	folyamatosan, és különösen a személyek TIR-eljárásban történő részvételére vonatkozó engedély kérése előtt, ellenőrzi, hogy e személyek teljesítik-e e melléklet II. részében meghatározott minimumfeltételeket és -követelményeket;

iv.	minden pénzbeli kötelezettségre garanciát nyújt, amely a letelepedésének helye szerinti országban a saját maga, vagy vele azonos nemzetközi szervezethez tartozó külföldi egyesület által kiadott TIR-igazolványok fedezete mellett végzett műveletek kapcsán merül fel;

egy biztosítótársaságnál, biztosítók csoportjánál vagy pénzintézetnél a pénzbeli kötelezettségeire kellő, a letelepedés helye szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságai által elfogadott fedezetet szerez. A biztosítási vagy pénzügyi garanciaszerződés(ek) fedezik az általa és vele azonos nemzetközi szervezethez tartozó külföldi egyesületek által kiadott TIR-igazolványok fedezete mellett végzett művelettel kapcsolatosan felmerülő valamennyi pénzbeli kötelezettséget.

A biztosítási vagy pénzügyi garanciavállalási szerződések felmondási ideje nem lehet kevesebb, mint az e) pontban előírt írásbeli megállapodás vagy egyéb okirat felmondási ideje. A biztosítási vagy pénzügyi garanciaszerződés(ek) és e dokumentumok valamennyi záradékának egy hiteles másolatát – adott esetben azok angol, francia vagy orosz nyelvű hiteles fordításával együtt – a TIR Végrehajtó Testületnél letétbe kell helyezni.

vi.	lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára a TIR-eljárás lebonyolításával kapcsolatban vezetett minden nyilvántartás és elszámolás ellenőrzését;

vii.	eljárást fogad el a TIR-igazolványok nem megfelelő vagy csalárd felhasználásából adódó viták hatékony rendezésére;

viii.

elfogadja, hogy e minimumfeltételek és -követelmények súlyos vagy ismételt megszegése a TIR-igazolványok kiadására irányuló felhatalmazás visszavonásához vezet;

ix.	szigorúan betartja a letelepedés helye szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságai által a személyeknek az egyezmény 38. cikkével és e melléklet II. részével összhangban történő kizárására hozott határozatait;

x.	vállalja, hogy egyetért az Intéző Bizottság és a TIR Végrehajtó Testület döntéseinek végrehajtásával, úgy ahogy azokat a letelepedési helye szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságai elfogadták.

2.	Az egyesület letelepedési helye szerinti Szerződő Felek e minimumfeltételek és -követelmények súlyos vagy ismételt megszegése esetén visszavonják a TIR-igazolványok kiadására irányuló felhatalmazást.

3.	Egy egyesületnek a fenti feltételeknek megfelelő felhatalmazása nem sérti az egyesületre az egyezmény értelmében ruházott felelősségeket és pénzbeli kötelezettségeket.

4.	A fent megállapított minimumfeltételek és -követelmények nem érintik azokat a kiegészítő feltételeket és követelményeket, amelyeket a Szerződő Felek esetlegesen előírhatnak.

II. RÉSZ

TERMÉSZETES ÉS JOGI SZEMÉLYEK ENGEDÉLYEZÉSE A TIR-IGAZOLVÁNYOK HASZNÁLATÁRA

Minimumfeltételek és -követelmények

A TIR-eljárásban részt venni kívánó személyeknek a következő minimumfeltételeket és -követelményeket kell teljesíteniük:

a)	Igazolható tapasztalat vagy legalább képesség a rendszeres nemzetközi fuvarozásban való részvételre (nemzetközi fuvarozási engedély birtokosa stb.).

b)	Stabil pénzügyi helyzet.

c)	A TIR-egyezmény alkalmazásával kapcsolatos igazolt ismeretek.

d)	A vám- vagy adójogszabályok súlyos vagy ismételt megszegésének hiánya.

Az egyesület felé tett írásbeli kötelezettségvállalás, amely szerint a személy:

i.	eleget tesz a TIR-Egyezménynek megfelelően az indulási, az átmenő és a rendeltetési vámhivataloknál elvégzendő vámalakiságoknak;

ii.	megfizeti az egyezmény 8. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett esedékes összegeket, amennyiben ezeket az illetékes hatóságok az egyezmény 8. cikkének (7) bekezdésével összhangban megkövetelik;

iii.	abban a mértékben, amennyire ezt a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik, felhatalmazza az egyesületeket a fent említett minimumfeltételekkel és -követelményekkel kapcsolatos információk ellenőrzésére.

2.	A Szerződő Felek illetékes hatóságai és maguk az egyesületek további és szigorúbb feltételeket és követelményeket írhatnak elő a TIR-eljárásban történő részvételre, amennyiben az illetékes hatóságok nem döntenek másként.

Eljárás

3.	A Szerződő Felek a nemzeti jogszabályokkal összhangban döntenek arról, hogy az (1) és (2) bekezdésében előírt minimumfeltételek és -követelmények alapján a TIR-eljárásban történő részvétel tekintetében milyen eljárásokat alkalmaznak.

4.	Az engedélymintának megfelelően az illetékes hatóságok az engedély kiadásának vagy visszavonásának dátumától számított egy héten belül eljuttatják az egyes személyekre vonatkozóan előírt adatokat a TIR Végrehajtó Testületnek.

Az egyesület minden évben továbbítja az engedélyezett személyek, valamint azon személyek december 31-én naprakésszé tett listáját, akiknek engedélyét visszavonták. A listát a december 31-ét követő egy héten belül eljuttatják az illetékes hatóságoknak. Az illetékes hatóságok a lista egy példányát eljuttatják a TIR Végrehajtó Testületnek.

6.	A TIR-eljárásban történő részvétel engedélyezése nem jelent önmagában jogot a TIR-igazolványok egyesületeknél történő megszerzésére.

7.	Egy személynek a fenti minimumfeltételekkel és -követelményekkel összhangban a TIR-igazolvány használatára vonatkozó engedélyezése nem sértheti e személynek az egyezmény szerinti felelősségét és pénzbeli kötelezettségeit.

ENGEDÉLYMINTA

Ország: …

Az egyesület neve: …

Illetékes hatóság: …

A nemzeti egyesület és/vagy az illetékes hatóság tölti ki
Azonosító szám	A személy(ek) neve vagy a vállalkozás megnevezése	A vállalkozás címe	Kapcsolattartó és elérhetőség (telefonszám, faxszám, e-mail)	Cégbejegyzés vagy engedélyszám stb. (1)	Korábbi engedély visszavonása (2)	Engedély dátuma (2)	Engedély visszavonásának dátuma (2)	Bélyegző/aláírás
…
…
…

Minden személyre vonatkozóan, akire nézve a felhatalmazott egyesület engedélyre irányuló kérelmet továbbít, legalább az alábbi információkat kell az illetékes hatóságokhoz benyújtani:

—	A garanciavállaló egyesület által (azon nemzetközi szervezettel együttműködésben, melynek tagja) a személy részére kiadott, egységes formátumú egyéni és egyedi azonosítószám. Az azonosítószám formátumát az Intéző Bizottság határozza meg.

—	A személy(ek) vagy a vállalkozás neve(i)/megnevezése(i) és címe(i) (kereskedelmi társaságok esetén meg kell adni a felelős vezetők nevét is).

—	Kapcsolattartó (természetes személy, aki jogosult a vámhatóságok és a tájékoztatási szervek részére a TIR-művelettel kapcsolatosan adatokat szolgáltatni) a telefonszám, a faxszám és az e-mail cím részletes megadásával.

—	A kereskedelmi nyilvántartás száma vagy a nemzetközi fuvarozási engedély száma vagy egyéb (ha rendelkezésre áll).

—	(adott esetben) Az engedély korábbi visszavonása, dátummal, időtartammal és az engedély visszavonásának jogcímével.

(1) ha rendelkezésre áll.

(2) adott esetben.

10. MELLÉKLET

A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTAL A FELHATALMAZOTT EGYESÜLETEK SZÁMÁRA (A 42B. CIKK SZERINT) ÉS A NEMZETKÖZI SZERVEZET SZÁMÁRA (A 6. CIKK (2A) BEKEZDÉSE SZERINT) NYÚJTANDÓ TÁJÉKOZTATÁS

Ezen egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének és 9. melléklete I. rész 1. f) iii. pontjának értelmében a felhatalmazott egyesületeknek kötelezettséget kell vállalniuk annak folyamatos ellenőrzésére, hogy a TIR-eljárásban történő részvételre engedélyezett személyek teljesítik az egyezmény 9. mellékletének II. részében megállapított minimumfeltételeket és -követelményeket.

Tagegyesületei nevében és a 6. cikk (2a) bekezdése értelmében felhatalmazott nemzetközi szervezetre vonatkozó kötelezettségek teljesítése során a nemzetközi szervezet a TIR-igazolványokra vonatkozó ellenőrzési rendszert hoz létre, amely a vámhatóságok által továbbított és az egyesületek, illetve a vámigazgatások számára hozzáférhető adatokat tartalmazza a TIR-műveletek rendeletetési vámhivatalokban történő befejezéséről. Az egyesületek kötelezettségvállalásainak hatékony teljesítését elősegítendő a Szerződő Felek az ellenőrző rendszer számára a következő eljárás szerint továbbítják az információkat:

1. A vámhatóságok – ha lehetséges központi vagy regionális vámszervek közreműködésével a rendelkezésre álló leggyorsabb kommunikációs csatornák alkalmazásával (fax, e-mail, stb.) és lehetőleg napi rendszerességgel, az egyezmény 1. cikkének l) pontjában meghatározott rendeltetési vámhivatalban bemutatott minden TIR-igazolvánnyal kapcsolatos, legalább az alábbiakra vonatkozó információt szabvány formátumban küldik meg a nemzetközi szervezetnek, vagy a nemzeti garanciavállaló egyesületeknek:

a)	a TIR-igazolvány hivatkozási száma;

b)	a vámhivatali nyilvántartásban szereplő dátum és nyilvántartási szám;

c)	a rendeltetési vámhivatal neve és száma;

d)	a TIR-művelet rendeletetési vámhivatalnál történő befejezéséről szóló igazolásban (a 2. számú betétlapon a 24–28. rovatban) feltüntetett dátum és hivatkozási szám (amennyiben eltér a b) pontban megadottaktól);

e)	részleges vagy teljes befejezés;

f)	a TIR-művelet befejezésének igazolása fenntartással vagy fenntartás nélkül a rendeltetési vámhivatalnál az egyezmény 8. és 11. cikkének sérelme nélkül;

g)	egyéb információk vagy dokumentumok (opcionális);

h)	oldalszám.

2. A függelékben található „Adategyeztetési Formanyomtatvány (MRF)” mintát nemzeti egyesületek, vagy a nemzetközi szervezet megküldheti a vámhatóságoknak a következő esetekben:

a)	a megküldött adatok és a TIR-igazolvány ellenőrzőszelvényein található adatok között eltérés tapasztalható; vagy

b)	nem küldtek adatot, miközben a használt TIR-igazolványt visszajuttatták a nemzeti egyesülethez.

A vámhatóságok az egyeztetési megkeresésekre lehetőség szerint a megfelelően kitöltött „MRF” formanyomtatvány leghamarabb történő visszaküldésével válaszolnak.

3. A vámhatóságok és a nemzeti garanciavállaló egyesületek a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban megállapodást kötnek a fenti adatcserére vonatkozóan.

4. A nemzetközi szervezet hozzáférést biztosít a vámhatóságok számára a mentesített TIR-igazolványok adatbázisához, illetve az érvénytelenített TIR-igazolványok adatbázisához.

Függelék

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.165.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 165

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. június 26.

Tartalom		II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező	Oldal
		HATÁROZATOK
		Tanács
		2009/477/EK
	*	A Tanács határozata (2009. május 28.) az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, 1975. november 14-én kelt vámegyezménynek (TIR-egyezmény) az ezen időpontot követő módosítások szerint egységes szerkezetbe foglalt változata közzétételéről	1