MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	82,5
	JO	73,2
	MA	62,5
	TN	134,4
	TR	103,9
	ZZ	91,3
0707 00 05	JO	167,2
	MA	69,5
	TR	170,8
	ZZ	135,8
0709 90 70	MA	52,1
	TR	96,8
	ZZ	74,5
0709 90 80	EG	60,4
	ZZ	60,4
0805 10 20	EG	41,1
	IL	55,3
	MA	47,0
	TN	59,0
	TR	73,6
	ZZ	55,2
0805 50 10	TR	56,6
	ZZ	56,6
0808 10 80	AR	87,1
	BR	75,0
	CA	63,9
	CL	81,9
	CN	67,5
	MK	21,2
	US	109,5
	UY	68,8
	ZA	79,1
	ZZ	72,7
0808 20 50	AR	76,7
	CL	90,6
	CN	48,8
	ZA	90,2
	ZZ	76,6

---

(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

MELLÉKLET

A fehér cukor, a nyerscukor és az 1702 90 95 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő importvámok 2009. március 26-tól alkalmazandó módosított összegei

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	24,57	4,01
1701 11 90 (1)	24,57	9,25
1701 12 10 (1)	24,57	3,82
1701 12 90 (1)	24,57	8,82
1701 91 00 (2)	29,52	10,47
1701 99 10 (2)	29,52	5,95
1701 99 90 (2)	29,52	5,95
1702 90 95 (3)	0,30	0,35

---

(1)  Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének III. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(2)  Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(3)  1 %-os szacharóztartalomra megállapítva.

MELLÉKLET

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

IFRIC 12

IFRIC 12 Szolgáltatási koncessziós megállapodások értelmezés

Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.

IFRIC 12 ÉRTELMEZÉS

Szolgáltatási koncessziós megállapodások

HIVATKOZÁSOK

—	Keretelvek a pénzügyi kimutatások elkészítésére és bemutatására

—	IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása

—	IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek

—	IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák

—	IAS 11 Beruházási szerződések

—	IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések

—	IAS 17 Lízingek

—	IAS 18 Bevételek

—	IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

—	IAS 23 Hitelfelvételi költségek

—	IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás

—	IAS 36 Eszközök értékvesztése

—	IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések

—	IAS 38 Immateriális javak

—	IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés

—	IFRIC 4 Annak meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget

—	SIC-29 Közzététel – koncessziós megállapodások

HÁTTÉR

1.   Számos országban a közszolgáltatási infrastruktúrája – mint például az utak, hidak, alagutak, börtönök, kórházak, repülőterek, vízellátó létesítmények, energia- és telekommunikációs hálózatok – építését, üzemeltetését és karbantartását hagyományosan a közszféra végezte, és az állami költségvetés előirányzataiból finanszírozták.

2.   Néhány országban a kormány szerződéses szolgáltatási megállapodásokat vezetett be, hogy bevonja a magánszférát az ilyen infrastruktúrák fejlesztésébe, finanszírozásába, üzemeltetésébe és karbantartásába. Esetenként az infrastruktúra már létezik, más esetben a szolgáltatási megállapodás ideje alatt kerül felépítésre. Az ezen értelmezés hatálya alá tartozó megállapodások közös jellemzője, hogy részt vesz bennük egy magánszférabeli gazdálkodó egység (az üzemeltető), aki építi vagy – például a kapacitások bővítése révén – fejleszti a közszolgáltatás nyújtásához használt infrastruktúrát, és meghatározott időszakon keresztül üzemelteti és karbantartja azt. Az üzemeltető a nyújtott szolgáltatások ellentételezéseként a megállapodás ideje alatt díjazásban részesül. A megállapodást olyan szerződés szabályozza, amely rögzíti a teljesítendő normákat, az árkiigazítás mechanizmusait és a vitás helyzetek rendezésére vonatkozó megállapodásokat. Az ilyen megállapodásokat gyakran „épít-üzemeltet-átad”, „rehabilitál-üzemeltet-átad” vagy közszférából magánszférába irányuló (public-to-private) szolgáltatási koncessziós megállapodásnak nevezik.

3.   E szolgáltatási megállapodások egyik jellemzője az üzemeltető által vállalt kötelem közszolgáltatás jellege. A nyilvánossági (közösségi) kritérium az infrastruktúrához kapcsolódó, a köz számára nyújtandó szolgáltatásokra érvényes, a szolgáltatást üzemeltető fél identitásától függetlenül. A szolgáltatási megállapodás szerződésesen kötelezi az üzemeltetőt, hogy a közszférabeli gazdálkodó egység nevében szolgáltatást nyújtson a köz számára. Egyéb közös jellemzők:

(a)	a szolgáltatási megállapodást odaítélő fél (az átengedő) közszférabeli gazdálkodó egység, ide értve a kormányzati szerveket, vagy olyan a magánszférabeli gazdálkodó egység, amelyre ráruházták a szolgáltatás felelősségét.

(b)	az üzemeltető legalább részben felelős az infrastruktúra és a kapcsolódó szolgáltatások menedzseléséért, és nem csupán az átengedő ügynökeként, annak nevében tevékenykedik.

(c)	a szerződés rögzíti az üzemeltető által kivethető kezdeti árakat, és szabályozza az áraknak a szolgáltatási megállapodás időszaka alatti felülvizsgálatát.

(d)	az üzemeltető a megállapodás időszakának végén köteles az infrastruktúrát meghatározott állapotban egy csekély vagy egyáltalán nem növelt ellenérték fejében átadni az átengedőnek, függetlenül attól, hogy eredetileg melyik fél finanszírozta azt.

HATÓKÖR

4.   Ezen értelmezés a közszférából magánszférába irányuló (public-to-private) szolgáltatási koncessziós megállapodások üzemeltetőjeként működő gazdálkodó egységek elszámolásaihoz nyújt iránymutatást.

5.   Ezen értelmezés azokra a közszférából magánszférába irányuló (public-to-private) szolgáltatási koncessziós megállapodásokra alkalmazandó, amelyek esetében:

(a)	az átengedő ellenőrzi vagy szabályozza, hogy az infrastruktúrával mely szolgáltatásokat, kinek és milyen áron kell nyújtania az üzemeltetőnek; valamint

(b)	a megállapodás időtartamának végén az átengedő ellenőrzi – tulajdonjog, kedvezményezetti jogosultságok révén vagy más módon – az infrastruktúrához kapcsolódó valamennyi jelentős maradványérdekeltséget.

6.   Az az infrastruktúra, amelyet teljes hasznos élettartama alatt (az eszközök teljes élettartama alatt) a közszférából magánszférába irányuló (public-to-private) szolgáltatási koncessziós megállapodások keretében használnak, ezen értelmezés hatálya alá tartozik, ha teljesülnek az 5. bekezdés (a) pontjának feltételei. Annak eldöntéséhez, hogy a közszférából magánszférába irányuló (public-to-private) szolgáltatási koncessziós megállapodások vajon ezen értelmezés hatálya alá esnek-e, és ha igen, akkor milyen mértékben, az AG1-AG8. bekezdések nyújtanak iránymutatást.

7.   Ezen értelmezés egyaránt vonatkozik:

(a)	az olyan infrastruktúrára, amelyet az üzemeltető a szolgáltatási megállapodás céljaira épít vagy szerez be harmadik féltől; valamint

(b)	az olyan meglévő infrastruktúrára, amelyhez az átengedő – a szolgáltatási megállapodás céljaira – hozzáférést biztosít az üzemeltetőnek.

8.   Ezen értelmezés nem foglalkozik azon infrastruktúra elszámolásával, amelyet az üzemeltető a szolgáltatási megállapodás megkötése előtt ingatlanként, gépként vagy berendezésként birtokolt és jelenített meg. Ezen infrastruktúrákra az IFRS-ek – IAS 16-ban rögzített – könyvekből történő kivezetésre vonatkozó követelményei alkalmazandók .

9.   Ezen értelmezés nem foglalkozik az átengedő elszámolásaival.

KÉRDÉSEK

10.   Ezen értelmezés a szolgáltatási koncessziós megállapodásból eredő kötelmek és a kapcsolódó jogok megjelenítésének és értékelésének általános alapelveit rögzíti. A szolgáltatási koncessziós megállapodásokkal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó követelményeket a SIC-29 Közzététel – koncessziós megállapodások: értelmezés tartalmazza. Ezen értelmezés a következő kérdéseket érinti:

(a)	az üzemeltető infrastruktúrára vonatkozó jogainak kezelése;

(b)	a megállapodás ellenértékének elszámolása és mérése;

(c)	építési vagy fejlesztési szolgáltatások;

(d)	üzemeltetési szolgáltatások;

(e)	hitelfelvételi költségek;

(f)	a pénzügyi eszköz és az immateriális eszköz későbbi elszámolása; valamint

(g)	az átengedő által az üzemeltető részére átadott tételek.

KONSZENZUS

Az üzemeltető infrastruktúrára vonatkozó jogainak kezelése

11.   Az ezen értelmezés hatálya alá tartozó infrastruktúra nem jeleníthető meg az üzemeltető ingatlanaként, gépeként vagy berendezéseként, mivel a szerződéses szolgáltatási megállapodás nem ruházza át a közszolgáltatást nyújtó infrastruktúra ellenőrzési jogát az üzemeltetőre. Az üzemeltető hozzáféréssel rendelkezik az infrastruktúra üzemeltetéséhez, hogy a szerződésben meghatározott feltételekkel összhangban, az átengedő nevében közszolgáltatást nyújtson.

A megállapodás ellenértékének elszámolása

12.   Az ezen értelmezés hatálya alá tartozó szerződéses megállapodások feltételei szerint az üzemeltető szolgáltatásnyújtóként tevékenykedik. Az üzemeltető felépíti vagy fejleszti a közszolgáltatás nyújtására használt infrastruktúrát (építési vagy fejlesztési szolgáltatások), és meghatározott ideig üzemelteti és karbantartja ezt az infrastruktúrát (üzemeltetési szolgáltatások).

13.   Az üzemeltető az általa teljesített szolgáltatásokból származó bevételeket az IAS 11 és az IAS 18 standarddal összhangban számolja el. Ha az üzemeltető egy szerződés vagy megállapodás keretében több szolgáltatást nyújt (azaz építési vagy fejlesztési szolgáltatásokat és üzemeltetési szolgáltatásokat) és az összegek elkülönítetten azonosíthatók, a kapott vagy követelhető ellenértéket a nyújtott szolgáltatások valós értéke alapján kell megosztani. Az ellenérték jellege meghatározza annak későbbi elszámolását. A pénzügyi eszköz és immateriális eszköz formájában kapott ellenérték későbbi elszámolását az alábbi 23–26. bekezdés mutatja be részletesen.

Építési vagy fejlesztési szolgáltatások

14.   Az üzemeltető az építési vagy fejlesztési szolgáltatásokhoz kapcsolódó bevételeket és költségeket az IAS 11 standarddal összhangban számolja el.

Az átengedő által az üzemeltető részére adott ellenérték

15.   Ha az üzemeltető építési vagy fejlesztési szolgáltatásokat nyújt, az általa kapott vagy követelhető ellenértéket valós értéken kell megjeleníteni. Az ellenérték az alábbiakhoz való jog lehet:

(a)	pénzügyi eszköz; vagy

(b)	immateriális eszköz.

16.   Az üzemeltető annyiban jeleníthet meg pénzügyi eszközt, amennyiben feltétlen szerződéses joga van arra, hogy az építési szolgáltatásokért az átengedőtől vagy annak utasítására pénzeszközt vagy egyéb pénzügyi eszközt kapjon; az átengedőnek nincs vagy igen csekély lehetősége van a fizetés elkerülésére, mivel a megállapodás általában törvényesen végrehajtható. Az üzemeltetőnek akkor van feltétlen joga pénzeszközt kapni, ha az átengedő szerződéses garanciát vállal arra, hogy az üzemeltetőnek (a) meghatározott vagy meghatározható összegeket fizet, vagy (b) kifizeti a közszolgáltatás igénybevevőitől kapott és a meghatározott vagy meghatározható összegek közötti különbözetet még akkor is, ha ez a kifizetés attól függ, hogy az üzemeltető biztosítja-e, hogy az infrastruktúra megfelel bizonyos minőségi vagy hatékonysági követelményeknek.

17.   Az üzemeltető annyiban jeleníthet meg immateriális eszközt, amennyiben jogot (engedélyt) szerez arra, hogy díjat vethessen ki a közszolgáltatás igénybevevőire. A közszolgáltatás igénybevevőire történő díjkivetés joga nem minősül feltétlen jognak arra vonatkozóan, hogy az üzemeltető pénzeszközt kapjon, ugyanis az összegek attól függnek, hogy a köz milyen mértékben használja az adott szolgáltatást.

18.   Ha az üzemeltető építési szolgáltatásait részben pénzügyi eszközzel, részben immateriális eszközzel fizetik ki, a kapott ellenérték minden komponensét elkülönítetten kell elszámolni. A kapott vagy követelhető ellenértéket mindkét komponens esetében kezdetben a kapott vagy követelhető ellenérték valós értékén kell elszámolni.

19.   Az átengedő által az üzemeltető részére adott ellenérték jellegét a szerződéses feltételek, és amennyiben létezik, a szerződésre vonatkozó jog alapján kell meghatározni.

Üzemeltetési szolgáltatások

20.   Az üzemeltető az üzemeltetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó bevételeket és költségeket az IAS 18 standarddal összhangban számolja el.

Szerződéses kötelmek az infrastruktúra meghatározott szintű szolgáltatási képességének helyreállítására

21.   Előfordulhat, hogy az üzemeltetőnek az engedély feltételeként szerződéses kötelmeket kell teljesítenie: (a) fenn kell tartania az infrastruktúra meghatározott szintű szolgáltatási képességét, vagy (b) helyre kell állítania az infrastruktúra meghatározott állapotát, mielőtt az infrastruktúrát a szolgáltatási megállapodás végén átadja az átengedőnek. Az infrastruktúra karbantartására vagy helyreállítására vonatkozó e szerződéses kötelmeket – a fejlesztési elemek kivételével (lásd a 14. bekezdést) – az IAS 37 standarddal összhangban kell megjeleníteni és értékelni, azaz a meglévő kötelem mérlegfordulónapon történő teljesítéséhez szükséges kiadás legjobb becsült értékén.

Az üzemeltetőnél felmerült hitelfelvételi költségek

22.   Az IAS 23 standarddal összhangban, a megállapodáshoz rendelhető hitelfelvételi költségeket abban az időszakban kell ráfordításként megjeleníteni, amelyben azok felmerültek, kivéve ha az üzemeltetőnek szerződéses joga van immateriális eszközt (a közszolgáltatás igénybevevőire történő díjkivetés jogát) kapni. Ez esetben a megállapodáshoz rendelhető hitelfelvételi költségeket a megállapodás építési szakaszában a standarddal összhangban aktiválni kell.

Pénzügyi eszköz

23.   A 16. és 18. bekezdés szerint megjelenített pénzügyi eszközökre az IAS 32 és az IAS 39, valamint az IFRS 7 standard alkalmazandó.

24.   Az átengedőtől vagy annak utasítására járó összeget az IAS 39 standarddal összhangban kell elszámolni az alábbiak egyikeként:

(a)	hitel vagy követelés;

(b)	értékesíthető pénzügyi eszköz; vagy

(c)	amennyiben a kezdeti megjelenítéskor úgy jelölték meg és a besorolás feltételei teljesülnek, eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz.

25.   Amennyiben az átengedőtől járó összeg hitelként vagy követelésként, vagy értékesíthető pénzügyi eszközként kerül elszámolásra, úgy az IAS 39 előírja, hogy az eredményben az effektív kamatláb-módszerrel számított kamatot számoljanak el.

Immateriális eszköz

26.   A 17. és 18. bekezdés szerint megjelenített immateriális eszközre az IAS 38 standard alkalmazandó. A nem-monetáris eszközért vagy eszközökért, vagy a monetáris és nem-monetáris eszközök kombinációjáért cserébe kapott immateriális eszközök értékelésével kapcsolatban az IAS 38 standard 45–47. bekezdése nyújt iránymutatást.

Az átengedő által az üzemeltető részére átadott tételek

27.   A 11. bekezdéssel összhangban, azon infrastruktúra-elemek, amelyekhez az átengedő a szolgáltatási megállapodás céljából hozzáférést biztosít az üzemeltetőnek, nem jeleníthetők meg az üzemeltető ingatlanaként, gépeként vagy berendezéseként. Az átengedő elláthatja az üzemeltetőt más tételekkel is, amelyeket az üzemeltető megtarthat vagy kívánsága szerint rendelkezhet velük. Amennyiben ezek az eszközök az átengedő által a szolgáltatásokért fizetendő ellenérték részét képezik, akkor azok nem minősülnek az IAS 20 szerinti állami támogatásnak. Ezeket az eszközöket az üzemeltető eszközeiként jelenítik meg, a kezdeti megjelenítéskor valós értéken értékelve. Az üzemeltetőnek az eszközökért cserében felvállalt, teljesítetlen kötelmek tekintetében kötelezettséget kell megjelenítenie.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

28.   A gazdálkodó egységnek ezen értelmezést a 2008. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezen értelmezést egy 2008. január 1-je előtt kezdődő időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

ÁTMENET

29.   Figyelemmel a 30. bekezdésre is, a számviteli politika változásait az IAS 8 standarddal összhangban, azaz visszamenőleges hatállyal, kell elszámolni.

30.   Amennyiben az üzemeltető számára valamely szolgáltatási megállapodás esetében megvalósíthatatlan ezen értelmezés visszamenőleges hatályú alkalmazása, akkor:

(a)	azon pénzügyi eszközöket és immateriális eszközöket kell megjelenítenie, amelyek a legkorábbi bemutatott időszak elején már megvoltak;

(b)	(a korábbi besorolástól függetlenül) a szóban forgó pénzügyi és immateriális eszközök korábbi könyv szerinti értékét kell használnia az arra az időpontra vonatkozó könyv szerinti értékükként; valamint

(c)	értékvesztési tesztet kell elvégeznie az arra az időpontra vonatkozóan megjelenített pénzügyi és immateriális eszközökre, hacsak nem ez kivitelezhetetlen (amely esetben az összegeket értékvesztés szempontjából a tárgyidőszak elejére vonatkozóan kell tesztelni).

MELLÉKLET

2008. FEBRUÁR

Alkalmazás helye	Gazdasági paritás 2008. február	Árfolyam 2008. február (1)	Korrekciós szorzó 2008. február (2)
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (3)	41,78	61,451	68,0
Szaúd-Arábia	4,505	5,5288	81,5
Argentína	2,504	4,6491	53,9
Costa Rica	542,1	736,035	73,7
India	32,24	58,1618	55,4
Libanon	1 835	2 232,61	82,2
Nigéria	162,7	171,243	95,0
Szerbia (Belgrád) (3)	56,74	81,476	69,6
Sierra Leone	3 222	4 380,09	73,6
Srí Lanka (4)	87,73	159,65	55,0
Szíria (3)	44,27	70,5	62,8
Tanzánia (5)	1 109	1 664,73	66,6
Ukrajna	7,794	7,45128	104,6
Venezuela (3)	2,186	3,18415	68,7

2008. MÁRCIUS

Alkalmazás helye	Gazdasági paritás 2008. március	Árfolyam 2008. március (6)	Korrekciós szorzó 2008. március (7)
Fehéroroszország	1 945	3 181,1	61,1
Bolívia	5,432	11,4012	47,6
Bulgária	1,688	1,9558	86,3
Salamon-szigetek (8)	9,905	11,4748	86,3
Kirgizisztán (8)	48	55,0253	87,2
Laosz	10 277	13 450	76,4
Srí Lanka (9)	92,37	160,023	57,7
Tanzánia (10)	1 046	1 693,89	61,8

2008. ÁPRILIS

Alkalmazás helye	Gazdasági paritás 2008. április	Árfolyam 2008. április (11)	Korrekciós szorzó 2008. április (12)
Kamerun	713,8	655,957	108,8
Kanada	1,234	1,608	76,7
Gambia (13)	21,26	30,75	69,1
Guinea (Conakry)	3 799	6 851,17	55,5
Bissau-Guinea	760,7	655,957	116,0
Indonézia (Banda Aceh)	6 925	14 540,2	47,6
Közép-afrikai Köztársaság	728,4	655,957	111,0
Vanuatu	155,8	148,98	104,6

2008. MÁJUS

Alkalmazás helye	Gazdasági paritás 2008. május	Árfolyam 2008. május (14)	Korrekciós szorzó 2008. május (15)
Örményország	331,6	482,2	68,8
Egyiptom (16)	2,708	8,60965	31,5
Haiti (16)	63,31	61,9632	102,2
Lesotho	6,059	11,8167	51,3
Madagaszkár	2 125	2 621,33	81,1
Peru	3,132	4,34275	72,1
Fülöp-szigetek	42,21	65,686	64,3
Suriname	1,743	4,2939	40,6

2008. JÚNIUS

Alkalmazás helye	Gazdasági paritás 2008. június	Árfolyam 2008. június (17)	Korrekciós szorzó 2008. június (18)
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (19)	45,35	61,3871	73,9
Egyiptom (20)	2,913	8,44855	34,5
Etiópia	12,12	15,2245	79,6
Gambia (21)	22,41	32,7	68,5
Haiti (20)	66,63	62,9246	105,9
Fidzsi-szigetek	1,695	2,33508	72,6
Salamon-szigetek (22)	10,81	12,0152	90,0
Jamaica	93,22	110,025	84,7
Kirgizisztán (22)	50,99	56,6834	90,0
Új-Kaledónia	172,6	119,332	144,6
Uganda	1 835	2 563,8	71,6
Pakisztán	44,72	107,615	41,6
Szamoa	2,642	3,89332	67,9
Szerbia (Belgrád) (19)	61,51	80,7545	76,2
Szudán (Kartúm)	1,685	3,1984	52,7
Szíria (19)	46,93	72,09	65,1
Tanzánia (23)	1 165	1 873,39	62,2
Törökország	1,567	1,9039	82,3
Venezuela (19)	2,075	3,34347	62,1
Jemen	182,6	310,909	58,7

---

(1)  1 euro = nemzeti valuta (Kuba, Salvador, Ecuador = USD).

(2)  Brüsszel = 100 %.

(3)  Ezt a korrekciós szorzót kétszer – február és június vonatkozásában – igazították ki.

(4)  Ezt a korrekciós szorzót kétszer – február és március vonatkozásában – igazították ki.

(5)  Ezt a korrekciós szorzót háromszor – február, március és június vonatkozásában – igazították ki.

(6)  1 euro = nemzeti valuta (Kuba, Salvador, Ecuador = USD).

(7)  Brüsszel = 100 %.

(8)  Ezt a korrekciós szorzót kétszer – március és június vonatkozásában – igazították ki.

(9)  Ezt a korrekciós szorzót kétszer – február és március vonatkozásában – igazították ki.

(10)  Ezt a korrekciós szorzót háromszor – február, március és június vonatkozásában – igazították ki.

(11)  1 euro = nemzeti valuta (Kuba, Salvador, Ecuador = USD).

(12)  Brüsszel = 100 %.

(13)  Ezt a korrekciós szorzót kétszer – április és június vonatkozásában – igazították ki.

(14)  1 euro = nemzeti valuta (Kuba, Salvador, Ecuador = USD).

(15)  Brüsszel = 100 %.

(16)  Ezt a korrekciós szorzót kétszer – május és június vonatkozásában – igazították ki.

(17)  1 euro = nemzeti valuta (Kuba, Salvador, Ecuador = USD).

(18)  Brüsszel = 100 %.

(19)  Ezt a korrekciós szorzót kétszer – február és június vonatkozásában – igazították ki.

(20)  Ezt a korrekciós szorzót kétszer – május és június vonatkozásában – igazították ki.

(21)  Ezt a korrekciós szorzót kétszer – április és június vonatkozásában – igazították ki.

(22)  Ezt a korrekciós szorzót kétszer – március és június vonatkozásában – igazították ki.

(23)  Ezt a korrekciós szorzót háromszor – február, március és június vonatkozásában – igazították ki.

I. MELLÉKLET

A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NEMZETI ELLENŐRZÉSI PROGRAMOK KÖZÖS SZABÁLYAI

Célok

1.

A nemzeti ellenőrzési programok általános célja az alábbi tételekre vonatkozó, alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése: a) a közösségi vizeken végrehajtott ketrecbehelyezési műveletek teljes körű megfigyelése; b) az áthelyezési műveletek teljes körű megfigyelése; c) a közös halászati műveletek teljes körű megfigyelése; d) a fogásokra vonatkozó mennyiségi korlátozások és az azokhoz kapcsolódó bármilyen különleges feltétel, beleértve a kvótafelhasználás nyomon követését; e) éves halászati tervek; f) a kékúszójú tonhalra vonatkozó jogszabályok által megkövetelt valamennyi okmány, különös tekintettel a rögzített adatok megbízhatóságának ellenőrzésére; g) a kékúszójú tonhal halászatára vonatkozó különleges technikai intézkedések és feltételek a 08-05. ajánlásban előírtak szerint, különös tekintettel a halak legkisebb kifogható méretére vonatkozó szabályokra és a kapcsolódó feltételekre.

2.	A nemzeti ellenőrzési programok konkrét célja az, hogy a kékúszójú tonhalra vonatkozóan a 08-05. ajánlással létrehozott helyreállítási terv valamennyi rendelkezésének végrehajtása összehangolt módon történjen.

Stratégia

A nemzeti ellenőrzési program a halászati tevékenységben részt vevő hajók, a halcsapdák és a halgazdaságok, valamint a kékúszójú tonhal feldolgozásával és/vagy az abból készült termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások által kifejtett halászat és ahhoz kapcsolódó valamennyi tevékenység ellenőrzésére és vizsgálatára összpontosít.

A kékúszójú tonhal szállításának és forgalmazásának szúrópróbaszerű ellenőrzései kiegészítő összevetési mechanizmusként szolgálnak az ellenőrzés és vizsgálat hatékonyságának tesztelésére.

1.1.   Kiemelt tevékenységek

A különféle halászeszköz-kategóriák az éves halászati terv alapján különböző prioritási szintbe tartoznak. Ezért minden tagállam egyedi prioritásokat határoz meg.

1.2.   Célértékek

Minden év március 15-ig valamennyi tagállam kialakítja ellenőrzési ütemtervét az alábbiakban megállapított ellenőrzési referenciamutatók figyelembevételével:

Az ellenőrzés helye	Referenciamutató
Ketreces haltartás (beleértve a lehalászást)	A halgazdaságba való áthelyezési műveletek megkezdése előtt be kell szerezni a halászhajó lobogó szerinti tagállamának engedélyét. Minden ketrecbehelyezési és lehalászási műveletet ellenőrzésnek kell alávetni. Minden ketrecbehelyezési műveletről videofelvételt kell készíteni.
Ellenőrzés a tengeren	Rugalmas referenciamutató, amely az egyes területeken folytatott halászati tevékenység részletes elemzését követően kerül meghatározásra. A tengeren végzett ellenőrzéssel kapcsolatos referenciamutatók a tengeren a kékúszójú tonhal helyreállítási övezetében eltöltött őrjárati napok számára vonatkoznak. Ezen belül meg kell adni, hogy az említett őrjárati napokon mely halászidény és halászat képezte ellenőrzés tárgyát.
Áthelyezési művelet	Az áthelyezési műveletet megelőzően a lobogó szerinti állam az előzetes értesítés alapján engedélyt állít ki. Az egyes áthelyezési műveleteket követően áthelyezési nyilatkozatot kell küldeni. Minden áthelyezési műveletről videofelvételt kell készíteni.
Átrakodás	A kékúszójútonhal-fogás átrakodása céljából valamely kijelölt kikötőbe behajózó, halászati tevékenységben részt vevő hajót ellenőrzésnek kell alávetni. A nem kijelölt kikötőkben szúrópróbaszerű ellenőrzéseket kell végezni. Érkezéskor, az átrakodási művelet megkezdése előtt valamennyi feldolgozóhajót át kell vizsgálni, az átrakodási műveletet követően a kikötő elhagyása előtt a vizsgálatot meg kell ismételni.
Közös halászati művelet	Valamennyi közös halászati művelet esetében be kell szerezni a lobogó szerinti államok előzetes engedélyét. A tagállamok ezt követően létrehozzák és vezetik az általuk engedélyezett közös halászati műveletek nyilvántartását.
Légi felügyelet	Rugalmas referenciamutató, amely az egyes területeken folytatott halászati tevékenység részletes elemzését követően, az adott tagállam rendelkezésre álló forrásainak figyelembevételével kerül meghatározásra.
Kirakodás	A kékúszójútonhal-fogás kirakodása céljából valamely kijelölt kikötőbe behajózó valamennyi hajót vizsgálatnak kell alávetni. A nem kijelölt kikötőkben szúrópróbaszerű ellenőrzéseket kell végezni.
Forgalmazás	Rugalmas referenciamutató, amely a megvalósuló forgalmazási tevékenység részletes elemzését követően kerül meghatározásra.
Sporthorgászat és szabadidős horgászat	Rugalmas referenciamutató, amely a megvalósuló sporthorgászati és szabadidős horgászati tevékenység részletes elemzését követően kerül meghatározásra.

Ellenőrzési feladatok

1.3.   Általános ellenőrzési feladatok

Valamennyi ellenőrzésről és vizsgálatról ellenőrzési jelentés készül a mellékletben szereplő mintának megfelelően. Az ellenőrök minden esetben megvizsgálják és jelentésükben feljegyzik:

a)	az ellenőrzött tevékenységekben részt vevő felelős személyek, hajók és halgazdasági személyzet stb. azonosítására szolgáló adatokat;

b)	a jogosítványokat, engedélyeket és különleges halászati engedélyeket;

c)	a releváns hajóokmányokat, mint például a hajónaplót, az áthelyezési és átrakodási nyilatkozatokat, a T2M-eket, a kékúszójútonhal-fogásokra vonatkozó ICCAT-dokumentumokat, az újrakivitellel kapcsolatos dokumentumokat és egyéb, az ellenőrzés és vizsgálat céljából megvizsgált dokumentumokat;

d)	a helyreállítási terv rendelkezéseinek való megfelelés összefüggésében a kihalászott, halcsapdával fogott, áthelyezett, átrakodott, kirakodott, szállított, tenyésztett, feldolgozott és forgalmazott kékúszójútonhal-egyedek méretének részletes megfigyelését;

e)	a kékúszójú tonhalra aktívan nem halászó hajók fedélzetén tartott járulékos kékúszójútonhal-fogást százalékban kifejezve.

Az ellenőrzési jelentésekben fel kell tüntetni a tengeren, légi felügyelet segítségével, a kikötőkben, a halcsapdáknál, a halgazdaságokban vagy bármelyik érintett vállalkozásnál végzett ellenőrzések releváns eredményeire vonatkozó információkat.

Ezeket az eredményeket össze kell vetni azokkal az információkkal, amelyeket más illetékes hatóságok tettek hozzáférhetővé az ellenőrök számára, beleértve a hajómegfigyelési rendszerből (VMS) származó információkat és az engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét, valamint a megfigyelői jelentéseket és a videofelvételeket.

1.4.   A légi felügyelettel kapcsolatos ellenőrzési feladatok

Az ellenőrök összevetési vizsgálatok végzése céljából jelentést tesznek a felügyeleti adatokról, és a halászati tevékenységben részt vevő hajók megfigyelése során gyűjtött adatokat összevetik különösen a VMS-rendszerből származó információkkal és az engedéllyel rendelkező hajók jegyzékével.

Az ellenőrök felfedik a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységeket, és azokról jelentést tesznek csakúgy, mint a felderítő repülőgépek és helikopterek használatáról.

Különös figyelmet kell fordítani a halászati tilalom hatálya alá tartozó területekre, a halászidény egyes időszakaira, valamint azokra a flottatevékenységekre, amelyekre vonatkozóan eltérés van érvényben.

1.5.   Tengeren végzett ellenőrzések

Amennyiben valamely halászhajó, feldolgozóhajó vagy szállítóhajó elpusztult halakat szállít fedélzetén, az ellenőrök megvizsgálják a fedélzeten tárolt halmennyiségeket, majd azokat összevetik a releváns fedélzeti okmányokba bejegyzett mennyiségekkel.

Ha halászhajóról ketrecekkel felszerelt hajóra/szállítóhajóra, vagy ketrecekkel felszerelt hajóról/szállítóhajóról halgazdasági létesítménybe helyeznek át élő halat, az ellenőrök megfigyelik, hogy a műveletben részt vevő felek milyen módszerrel becsülik meg az áthelyezett, élő kékúszójú tonhal mennyiségeit. Amennyiben a műveletről videofelvétel készült, az ellenőrök a felvétel megtekintése alapján ellenőrzik az áthelyezett mennyiségeket.

Az ellenőrök rendszeresen ellenőrzik a következőket:

a)	a halászati tevékenységben részt vevő hajók rendelkeznek-e működési engedéllyel (jelölések, azonosítás, jogosítvány, különleges engedélyek, engedély és ICCAT-lista);

b)	a vonatkozó információk a fedélzeten vannak-e, megfelelően kitöltötték-e azokat és elkészítették-e a szükséges jelentéseket (hajónapló, a kékúszójútonhal-fogásokra vonatkozó ICCAT-dokumentumok, ICCAT áthelyezési és átrakodási nyilatkozat);

c)	a halászati tevékenységben részt vevő hajók fel vannak-e szerelve működő hajómegfigyelési rendszerrel (VMS);

d)	a halászati tevékenységben részt vevő hajók nem halászati tilalom hatálya alá tartozó területen belül végzik-e a halászati műveleteket, és betartják-e a halászidény tilalmi időszakait;

e)	betartják-e a kvótákat és a járulékos fogásokra vonatkozó korlátozásokat;

f)	a fedélzeten lévő kékúszójú tonhalak méret szerinti összetétele;

g)	a kékúszójú tonhal fedélzeten lévő fizikai mennyiségei és azok feldolgozási formája;

h)	a fedélzeten lévő halászeszközök;

i)	amennyiben releváns, megfigyelő jelenléte.

Az ellenőrök felfedik a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységeket, és azokról jelentést tesznek csakúgy, mint a felderítő repülőgépek és helikopterek használatáról.

1.6.   Az áthelyezési műveletek során végzett ellenőrzési feladatok

Az ellenőrök rendszeresen ellenőrzik a következőket:

a)	a halászhajó kapitánya küldött-e a hajó lobogója szerinti állam hatóságainak a fedélzeten jelen lévő regionális ICCAT-megfigyelő által ellenjegyzett előzetes értesítést;

b)	a halászhajó kapitánya kapott-e a hajó lobogója szerinti állam hatóságaitól előzetes engedélyt;

c)	a halászhajók kapitányai kitöltötték-e a 08-05. ajánláshoz csatolt (3. melléklet) áthelyezési nyilatkozatot és továbbították-e azt a lobogójuk szerinti állam hatóságainak;

d)	az áthelyezési nyilatkozatot ellenőrizte-e a halászhajó fedélzetén tartózkodó regionális ICCAT-megfigyelő és továbbították-e azt a vontatóhajó kapitányának;

e)	a vontatóhajó kapitánya gondoskodott-e arról, hogy valamennyi áthelyezési műveletről víz alatti videofelvétel készüljön.

1.7.   A közös halászati műveletek során végzett ellenőrzési feladatok

Az ellenőrök rendszeresen ellenőrzik a következőket:

a)	a közös halászati művelettel kapcsolatos vonatkozó információkat megfelelően rögzítették-e a halászati naplóban;

b)	a halászati tevékenységben részt vevő hajók rendelkeznek-e a közös halászati művelet végzésére a lobogójuk szerinti állam hatóságai által, a 08-05. ajánlás 6. mellékletében szereplő mintának megfelelően kiállított engedéllyel;

c)	a közös halászati művelet során van-e jelen megfigyelő.

1.8.   A kirakodás során végzett ellenőrzések

Az ellenőrök rendszeresen ellenőrzik a következőket:

a)	a halászati tevékenységben részt vevő hajók rendelkeznek-e működési engedéllyel (jelölések, azonosítás, engedély, különleges engedélyek, jogosítvány és ICCAT-lista);

b)	elküldték-e a kirakodási célú behajózásról szóló előzetes értesítést, és az a fedélzeten tárolt fogás tekintetében helyes információt tartalmaz-e;

c)	a halászati tevékenységben részt vevő hajók fel vannak-e szerelve működő hajómegfigyelési rendszerrel (VMS),

d)

a halászati tevékenységben részt vevő hajók esetében, hogy a vonatkozó információk a fedélzeten vannak-e és megfelelően kitöltötték-e azokat, illetve elkészítették-e a szükséges jelentéseket (hajónapló, kékúszójútonhal-fogási dokumentumok, újrakivitellel kapcsolatos dokumentumok, ICCAT áthelyezési és átrakodási nyilatkozat);

e)	a kékúszójú tonhal fedélzeten lévő fizikai mennyiségei és azok feldolgozási formája;

f)	a fedélzeten lévő kékúszójú tonhalak méret szerinti összetétele (a járulékos fogásra és a legkisebb kifogható halméretre vonatkozó szabályok);

g)	a fedélzeten lévő halászeszközök;

h)	feldolgozott termékek kirakodása esetén a feldolgozott kékúszójú tonhal kerekített tömegegyenértékének kiszámítására szolgáló ICCAT átváltási együtthatók alkalmazása;

i)	a kiskereskedelmi értékesítéskor a végső fogyasztónak felkínált, az Atlanti-óceán keleti részén halászati tevékenységben részt vevő hajókról származó kékúszójú tonhalak megfelelően vannak-e jelölve és címkézve;

j)	az Atlanti-óceán keleti részén csalival halászó hajókról kirakodott kékúszójú tonhalakat megfelelően ellátták-e farokcímkével.

1.9.   Az átrakodás során végzett ellenőrzési feladatok

Az ellenőrök rendszeresen ellenőrzik a következőket:

a)	a halászati tevékenységben részt vevő hajók rendelkeznek-e működési engedéllyel (jelölések, azonosítás, engedély, különleges engedélyek, jogosítvány és ICCAT-lista);

b)	elküldték-e a behajózásról szóló előzetes értesítést, és az az átrakodás tekintetében helyes információt tartalmaz-e;

c)	az átrakodni kívánó halászhajók a szóban forgó műveletre kaptak-e előzetes engedélyt a lobogójuk szerinti államtól;

d)	az átrakodni tervezett, előzetesen bejelentett mennyiségeket ellenőrzik-e;

e)	a releváns okmányok a fedélzeten vannak-e és azokat megfelelően kitöltötték-e, beleértve az átrakodási nyilatkozatokat, a vonatkozó T2M-eket, valamint a kékúszójútonhal-fogásokra vonatkozó ICCAT-dokumentumokat és az újrakivitellel kapcsolatos dokumentumokat;

f)	feldolgozott termékek esetében a feldolgozott kékúszójú tonhal kerekített tömegegyenértékének kiszámítására szolgáló ICCAT átváltási együtthatók alkalmazását.

1.10.   A halgazdasági létesítményekben végzett ellenőrzési feladatok

Az ellenőrök rendszeresen ellenőrzik a következőket:

a)	a releváns okmányok rendelkezésre állnak-e, azokat megfelelően kitöltötték-e és az adatokat feljegyezték-e (a kékúszójútonhal-fogásokra vonatkozó ICCAT-dokumentumok, az újrakivitellel kapcsolatos dokumentumok, áthelyezési nyilatkozat, lehalászási nyilatkozat, átrakodási nyilatkozat);

b)	az áthelyezési műveletre vonatkozóan a halászhajó lobogója szerinti állam hatóságai adtak-e előzetes engedélyt;

c)	a kékúszójú tonhal áthelyezése és lehalászása megfigyelő jelenlétében történik-e, és a megfigyelő érvényesítette-e a ketrecbe helyezési nyilatkozatokat;

d)	a ketrecből a halgazdaságba történő áthelyezés víz alatti videokamera révén állandó felügyelet alatt áll-e, kivéve, ha a ketrecek közvetlenül rögzítve vannak a kikötési rendszerhez.

1.11.   A szállítással és forgalmazással kapcsolatos ellenőrzési feladatok

Az ellenőrök rendszeresen ellenőrzik a következőket:

a)	a szállítással összefüggésben ellenőrzik különösen a releváns kísérőokmányokat, valamint azokat összevetik a szállított fizikai mennyiségekkel;

b)	a forgalmazással összefüggésben ellenőrzik, hogy a releváns okmányok rendelkezésre állnak-e és azokat megfelelően kitöltötték-e, beleértve a vonatkozó kékúszójútonhal-fogásokra vonatkozó ICCAT-dokumentumokat és az újrakivitellel kapcsolatos dokumentumokat.

Ellenőrzési jelentés

1.   Ellenőr

1.1.

Név …

1.2.	Állampolgárság …

1.3.	Az ellenőr azonosító igazolványának száma/típusa (ICCAT) …

2.   Ellenőrzés típusa

	Tengeren tartózkodó hajó
	Átrakodás
	Halgazdaság: áthelyezés/lehalászás
	Csapda
	Kirakodás
	Légi felügyelet
	Partra szállítás
	Forgalmazás

3.   Ellenőrt szállító hajó (adott esetben)

3.1.	Név és lajstromozási szám …

3.2.	Lobogó szerinti állam …

4.   Ellenőrzött hajó/halgazdaság/halcsapda

4.1.	Név és lajstromozási szám …

4.2.	Lobogó szerinti állam/tagállam …

4.3.	Kapitány/halgazdaság vezetője (név) …

4.4.	Tulajdonos/vállalat (név és cím) …

4.5.	ICCAT nyilvántartási szám …

5.   Földrajzi helyzet

5.1.	Az ellenőr meghatározása szerint: Földrajzi szélesség Földrajzi hosszúság

5.2.	A halászati tevékenységben részt vevő hajó kapitányának meghatározása szerint Földrajzi szélesség Földrajzi hosszúság

5.3.	A földrajzi helyzet rögzítésének időpontja (GMT):

6.   Dátum …

7.   Időpont

7.1.	Érkezés időpontja …

7.2.	Távozás időpontja …

8.   A fedélzeten lévő halászeszközök

Erszényes kerítőháló	
Horgászbot (csalit használó hajó)	
Horogsor	
Pergetett horogsorok	
Egyéb (részletezze)	

9.   A fedélzeten megfigyelt fajok

10.   Nyilatkozat a készített fényképekről és tárgyuk leírása

11.   Az ellenőrzött okmányok jegyzéke és észrevételek

12.   A fedélzeten tárolt halzsákmány ellenőrzésének eredményei

Faj
Összfogás (kg)
Terméktípus
Ellenőrzött minta
% a legkisebb kifogható halméret alatt

13.   Az ellenőr észrevételei

14.   A megfigyelő észrevételei

II. MELLÉKLET

A 3. CIKKBEN EMLÍTETT NEMZETI ELLENŐRZÉSI PROGRAMOK TARTALMA

A nemzeti ellenőrzési programok többek között meghatározzák a következőket:

Ellenőrzési eszközök

—   Emberi erőforrások

A parti és tengeri ellenőrök száma, valamint rendelkezésre állásuk időszakai és övezetei.

—   Technikai eszközök

A járőrhajók és felderítő repülőgépek száma, valamint rendelkezésre állásuk időszakai és övezetei.

—   Pénzügyi eszközök

Az emberi erőforrások, járőrhajók és felderítő repülőgépek alkalmazására vonatkozó költségvetési előirányzat.

A kikötők kijelölése

Az ICCAT 08-05. ajánlásában előírtaknak megfelelően a kijelölt kikötők és kijelölt időpontok listája.

Éves halászati tervek

A kvóták elosztására, valamint a halászati terv nyomon követésére és ellenőrzésére használt bármelyik rendszer részletei.

Ellenőrzési eljárások

Részletes eljárások valamennyi ellenőrzési tevékenységre vonatkozóan.

Iránymutatások

Magyarázó iránymutatások az ellenőrök, termelői szervezetek és halászok számára.

Kommunikációs protokollok

A kékúszójú tonhalra vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati programért felelős, a többi tagállam által kijelölt illetékes hatóságokkal folytatott kommunikáció szabályai.