20.2.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/1

20.2.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/3

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelet XVI. mellékletében említett termékek világpiaci ára és a közösségi piacon érvényesülő ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A tej- és tejtermékágazat jelenlegi piaci helyzetére való tekintettel export-visszatérítéseket kell megállapítani az 1234/2007/EK rendelet 162., 163., 164., 167., 169. és 170. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkak összhangban.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése szerint a visszatérítés mértéke rendeltetési helytől függően változhat, ha ezt a világpiaci helyzet, bizonyos piacok sajátos szükségletei, vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek megkövetelik.

(4)

Az Európai Közösség és a Dominikai Köztársaság között létrejött, a Dominikai Köztársaságban a tejpor behozatalának védelméről szóló, a 98/486/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyott egyetértési megállapodásnak (3) megfelelően a Dominikai Köztársaságba kivitt közösségi tejtermékek egy bizonyos mennyiségét vámcsökkentésben lehet részesíteni. Ennek következtében az e rendszer alapján kivitt termékekre megállapított export-visszatérítéseket is egy bizonyos százalékkal csökkenteni kell.

(5)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

20.2.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/7

(1)

Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10-i 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló rögzíteni a 2009. február 17-én lezáruló beadási időszakra alkalmazandó export-visszatérítések maximális összegét.

(3)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

20.2.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/9

(1)

Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10-i 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló rögzíteni a 2009. február 17-én lezáruló beadási időszakra alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

20.2.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/10

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (2) a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásfehérje vonatkozásában megállapította a kiegészítő importvámok alkalmazási rendszerének végrehajtási szabályait, és rögzítette a kiegészítő importvámokat.

(2)

Az irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló, rendszeresen ellenőrzött adatokból megállapítható, hogy az irányadó árakat bizonyos baromfihús- és tojáságazati termékek, illetve a tojásfehérje behozatala vonatkozásában, a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevétele mellett, módosítani kell. Ezért indokolt közzétenni az irányadó árakat.

(3)

A piaci helyzetre való tekintettel e módosítást a lehető legrövidebb időn belül alkalmazni kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

20.2.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/12

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének p) pontjában említett és I. mellékletének XVI. részében felsorolt termékek nemzetközi kereskedelmi árai és a Közösségen belüli árai közötti különbség fedezésére export-visszatérítést biztosít abban az esetben, ha ezen áruk a rendelet XX. mellékletének IV. részében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) kijelöli azokat a termékeket, melyekhez visszatérítési rátát kell rögzíteni, amely rátát akkor kell alkalmazni, ha a termék az 1234/2007/EK rendelet XX. mellékletének IV. részében felsorolt áruk formájában kerül exportálásra.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke második bekezdésének a) albekezdése szerint minden szóban forgó alaptermék 100 kg-jára számított visszatérítési rátát ugyanolyan hosszú időszakra kell rögzíteni, mint amely ugyanezen termékek feldolgozatlan formában történő exportja után járó visszatérítésekre vonatkozik.

(4)

Az Uruguayi Forduló során megkötött mezőgazdasági megállapodás 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a terméket tartalmazó áru után a termékre járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a feldolgozatlan termék exportálása esetén járó visszatérítés összegét.

(5)

Ugyanakkor a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott áru formájában exportált egyes tejtermékek esetében nagy visszatérítési ráták előzetes rögzítésével a visszatérítésekkel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek. Szükséges megfelelő óvintézkedéseket tenni e veszély elkerülése érdekében, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének ellehetetlenülése nélkül. E termékek tekintetében a visszatérítések előzetes megállapításához egyedi visszatérítési ráták rögzítése módot ad e két cél teljesítésére.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a visszatérítési ráták rögzítésekor adott esetben figyelembe veendők a közös mezőgazdasági piacszervezésről szóló rendeletnek megfelelően az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében feltüntetett alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre vonatkozó, minden tagállamban érvényes termelési visszatérítések, támogatások vagy azonos hatású intézkedések.

(7)

Az 1234/2007/EK rendelet 100. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy támogatás nyújtható a Közösségben előállított és kazeinné feldolgozott fölözött tejre, ha ez a tej és az abból előállított kazein megfelelnek bizonyos feltételeknek.

(8)

A tejszín, vaj és vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2005. november 9-i 1898/2005/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy egyes árukat előállító gyártók számára csökkentett árú vajat és tejszínt kell biztosítani.

(9)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

20.2.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/15

(1)

Az AKCS–EK partnerségi megállapodás 96. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti konzultációk a Zimbabwei Köztársasággal a 2002/148/EK tanácsi határozattal (4) lezárásra kerültek, és az említett határozat mellékletében meghatározott megfelelő intézkedéseket meghozták.

(2)

A 2002/148/EK határozat 2. cikke szerinti intézkedések alkalmazásának időtartamát a 2003/112/EK határozat (5) 1. cikke 2004. február 20-ig, a 2004/157/EK határozat (6) 1. cikke 2005. február 20-ig, a 2005/139/EK határozat (7) 1. cikke 2006. február 20-ig, a 2006/114/EK határozat (8) 1. cikke 2007. február 20-ig, és a 2007/127/EK határozat (9) 1. cikke 2008. február 18-ig meghosszabbította, a 2008/158/EK határozat (10) további 12 hónappal ismét meghosszabbította 2009. február 20-ig.

(3)

Az AKCS–EK partnerségi megállapodás 9. cikkében említett lényeges elemeket a zimbabwei kormány továbbra is megsérti, és a jelenlegi zimbabwei feltételek nem biztosítják az emberi jogok, a demokratikus alapelvek és a jogállamiság tiszteletben tartását.

(4)

Ezért az intézkedések alkalmazásának időtartamát meg kell hosszabbítani,

20.2.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/18

(1)

Franciaország a 2000. május 22-én kelt és 2000. május 25-én A/34298 számon iktatott levelében az Interplane és a Pilkington nemzetközi üvegipari csoport közös tulajdonába tartozó Pilkington France SAS és Interpane Glass Coating France SAS két francia jog szerinti részvénytársaság javára tervezett támogatást jelentett be a Bizottságnak, így teljesítve a nagyberuházási projektekre nyújtott regionális támogatásokról szóló multiszektorális keretszabályban (3) (továbbiakban: az 1998. évi keretszabály) az egyedi nagyberuházási projektekre előírt bejelentési kötelezettséget. 2000. június 7-én a Bizottság kiegészítő információkat kért. Franciaország a kért információkat a 2000. június 13-án kelt, és 2000. június 14-én A/34798 számon iktatott, illetve a 2000. június 30-án kelt, és 2000. július 3-án A/35410 számon iktatott, továbbá a 2000. június 30-án kelt, és 2000. július 3-án iktatott A/35411 számú levelében küldte meg.

(2)

2000. augusztus 17-i döntésével a Bizottság SG(2000) D/106264 ügyszám (a továbbiakban: 2000. évi határozat (4) alatt jóváhagyta a Pilkington/Interpane javára az 1998. évi keretszabály szerint bejelentett támogatási intenzitást.

(3)

Az 1998. évi keretszabály (6.4. pont) szerint hozott határozatok alkalmazása utólagos ellenőrzésének keretében és a 2000. évi határozatnak megfelelően, Franciaország – a támogatásban részesülő vállalkozások közreműködésével – 2002. október 17-én, 2003. augusztus 18-án, illetve 2004. augusztus 31-én elküldte az éves jelentéseket.

(4)

A francia hatóságok a 2005. január 13-i keltezésű, és ugyanaznap iktatott A/30447 számú levelükben, majd a 2005. június 13-án kelt, és 2005. június 14-én A/34734 számon iktatott levelükben tájékoztatták a Bizottságot, hogy a 2000. évi határozatot eredményező bejelentésben nyújtott információk, különösen az iparűzésiadó-mentesség mértékének kiszámítása helytelen, és felkérték a Bizottságot a 2000. évi határozat módosítására.

(5)

A Bizottság – az eljárási szabályzat 9. cikkének megfelelően – 2006. március 6-i D/57979 számú levelében felkérte a francia hatóságokat, hogy nyújtsák be észrevételeiket a 2000. évi határozatának visszavonására irányuló szándékáról. A francia hatóságok véleményüket a 2006. március 16-án kelt elektronikus levélben küldték meg, melyet 2006. március 17-én, A/32057 számon iktattak.

(6)

A Bizottság 2006. április 26-án kelt levelében tájékoztatta Franciaországot határozatáról, melynek értelmében a kérdéses támogatás tárgyában megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást a 2000. augusztus 17-i határozat visszavonásának, valamint új határozat meghozatalának céljából. Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (5). A Bizottság felkérte az érintett feleket, hogy tegyék meg a szóban forgó támogatásra vonatkozó észrevételeiket.

(7)

Franciaország észrevételeit 2006. június 2-i elektronikus levelében küldte meg.

(8)

A Bizottság nem kapott a tárgyban hozzászólást az érintettektől.

(9)

A Bizottság 2007. szeptember 12-i, D/53668 számon iktatott levelében további tájékoztatást kért. Franciaország részleges választ adott a 2007. december 21-én kelt, és A/40607 számon iktatott levelében, mely választ a 2008. május 30-i A/10204 iktatószámú elektronikus levelében egészítette ki.

(10)

Franciaország a 2008. szeptember 16-i és szeptember 19-i A/19328 és A/19263 iktatószámú elektronikus leveleiben újabb információkat bocsátott rendelkezésre, melyekhez további kiegészítő információkat küldött a 2008. október 24-i A/22746 iktatószámú elektronikus levelében.

(11)

A kedvezményezettek alábbi leírása a 2000. évi helyzetet tükrözi.

(12)

Franciaország 2000. évi bejelentésében tájékoztatta a Bizottságot az Interpane és a Pilkington üvegipari csoport közös tulajdonába tartozó Pilkington France SAS és Interpane Glass Coating France SAS („PGF/IGCF”) két francia jog szerinti (egyszerűsített) részvénytársaság javára tervezett regionális beruházási támogatásnyújtásról.

(13)

A közös vállalakozások tulajdona nem egyenlő arányban oszlik meg az anyavállalatok között. (lásd 1. ábra):

1.   ábra

A vállalkozások jogi szerkezete

(14)

Az állami támogatások kedvezményezettjeiként szereplő két új vállalkozás közös termelő vállalkozás, amely nem rendelkezik autonóm piaci magatartással. Tevékenységükkel kizárólag az anyavállalatokat látják el az alapfeldolgozásból nyert nyers úsztatott síküveggel, melyet azok vagy saját felhasználásra vagy későbbi piaci értékesítésre hasznosítanak.

(15)

A 2000. április 7-én kelt levélben – az EK-Szerződés 81. cikke (6) értelmében – bejelentették a közös vállalkozások létrehozatalát abból a célból, hogy az EK-Szerződés 81. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi mentesítést szerezzenek.

(16)

A bejelentést tevő felek kifejezték beleegyezésüket a bejelentés ügylezáró megerősítő levél (lettre administrative de classement) útján történő feldolgozásához.

(17)

2000. június 29-én a Bizottság egy-egy megerősítő levelet küldött el a bejelentő felek számára, melyben értesítette őket, hogy:

(18)

Az ügylezáró megerősítő levelek kiküldését egy helyzetfeltáró gazdasági elemzés előzte meg, mely az alábbiak szerint foglalható össze:

(19)

A támogatás kedvezményezett vállalkozásai két nemzetközi üvegipari cégcsoport, az Interpane és Pilkington tulajdonában állnak.

(20)

Az Interpane vállalatot 1971-ben Georg Hesselbach alapította, aki jelenleg a vállalat többségi tulajdonosa és az Interpane cégcsoport igazgatótanácsának elnöke. A cégcsoport ma az egész világon jelen van az épületüveg-iparban, illetve a kapcsolódó szakterületeken (ablakgyártás Németországban és az Egyesült Államokban, üvegipari berendezések gyártása Németországban).

(21)

A csoport tevékenységei Európában (1999-ben 15 vállalattal) az épületüvegek feldolgozását, megmunkálását és hasznosítását foglalják magukba. 1998 óta az Interpane Franciaországban is jelen van, miután felvásárolt két üvegfeldolgozó vállalatot (egyet az elzászi Hoerdt-ben, a másikat a párizsi régióban található Mitry-Mory-ban). Az európai leányvállalatokat a németországi (Lauenförde) székhelyű Interpane Glas Industrie AG holdingtársaság irányítja. Ez a holdingtársaság 88 %-ban a Hesselbach család és 12 %-ban a német állami tulajdonú bank, a Nord/LB tulajdonában áll.

(22)

E holdingtársaság, valamint az Interpane NV holland holdingtársaság – az Interpane Glass Manufacturing BV holdingtársaság közbeiktatásával – birtokolja az Interpane társaságcsoport részesedését a támogatás kezdeményezettjeként szereplő közös vállalkozásokban. A Hesselbach család, illetve a család és a Nord/LB közös tulajdonában álló Interpane NV és az Interpane Glass Manufacturing BV kifejezetten ezen ügylet megvalósításának céljából létesült.

(23)

A Pilkington cégcsoport az üvegipar egyik világszintű piacvezetője. Tevékenységei lefedik az iparág valamennyi területét: üveggyártás, üvegfeldolgozás és üvegmegmunkálás az építőipar (a tevékenységek 49 %-a), illetve az autóipar számára (a tevékenységek 44 %-a), és speciális üvegek gyártása. A cégcsoport székhelye Nagy-Britanniában található, és világszerte 24 leányvállalattal (Európa, Észak- és Dél-Amerika, Ázsia/Óceánia) rendelkezik.

(24)

A cégcsoport részesedése a Freyming-Merlebach-ban lévő közös vállalkozásokban a holland Pilkington BV birtokában van.

1.   táblázat

Árbevétel

NB: Az Interpane vonatkozású értékek 1 DM = 3,35 FF alapján számolva (1999-es árfolyam). A Pilkington vonatkozású értékek 1 £ =10,60 FF alapján számolva (2000/01 árfolyam).

2.   táblázat

A cégcsoportok által foglalkoztatottak száma

(25)

A közös vállalkozások a freyming-merlebach-i foglalkoztatási térségben találhatóak. Ez a térség az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a 2000–2006-os időszakra (12) támogatott térségnek minősül, ahol a beruházásokra nyújtott állami támogatások intenzitása 15 %-os nettó támogatástartalmat is elérhet.

(26)

A Franciaország által nyújtott tájékoztatás szerint a beruházási projektet két különálló, de – a gyártási berendezés kettős tulajdona miatt – közös vállalkozás képviseli. Mindazonáltal, a beruházási projekt teljes mértékben integrált, és egységet alkot: a síküveggyártó egységet kezdetektől fogva egy kapcsolódó üvegfeldolgozó egység részellátására tervezték, mely második egység kizárólag azért található a telephely területén, mert az úsztatott üveg beszállítója mellette van. Ugyanazon tájékoztatás alapján, a projekt integrált jellege az úsztató, rétegelő és bevonó sorok egy épületben való elhelyezkedése révén valósul meg. Franciaország ennek megfelelően úgy tekinti, hogy a kapcsolt beruházási projekt – az 1998. évi keretszabály 7.2. pontja értelmében – „új létesítmény megvalósítását célzó tárgyi eszköz beruházás” a lotaringiai telepen. A támogatásnak két kedvezményezettje van, azonban az állami támogatás egyetlen beruházási projektre vonatkozik.

(27)

A termelés megkezdését 2001 első negyedévének végére, míg a teljes kapacitás elérését 5 évi működés elteltével, 2006–2007-re tervezték. A 2001–2002-es első teljes üzemi évben a síküveg termelés 147 000 tonnát kell hogy elérjen ahhoz, hogy 2006-ra fokozatosan eljusson a teljes kapacitással előállítható évi 260 000 tonna termék-volumenig.

(28)

A beruházás célja egy integrált síküveg termelő egység létrehozása abban az épületben, melyben a (float) nyersüveggyártási, vágási, megmunkálási (bevonattal nemesítés) és rétegeléssel történő üveg-feldolgozási folyamatok folynak. A tervezett üveggyártási ciklus a következő:

2.   ábra

(29)

A francia hatóságok a 2005. január 13-án kelt levelükben értesítették a Bizottságot, hogy projekt-módosítás történt. A támogatható költségek névleges értéke 158,5 millió EUR-ra változott. A létesített közvetlen munkahelyek száma 176, míg a létesített közvetett munkahelyek száma 150 (lásd még az 5.2. pontot).

(30)

A tervezett állami támogatások mértéke több intézkedésből áll, melyek vagy a különböző engedélyezett támogatási programoktól függnek, vagy az alábbi egyéni eseti támogatások:

(31)

A PAT konstrukciót a Bizottság 2000. június 28-án hozott N 782/1999 számú határozata hagyta jóvá. A SOFIREM-hiteleket tartalmazó konstrukciót a Bizottság 1989. június 15-én hozott határozatával (NN 2/89 számú határozat, amely tartalmazza a régióknak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó 1998-as iránymutatáshoz (13) történő hozzáigazításhoz szükséges intézkedések miatti módosításokat) fogadta el.

(32)

Az öt évre szóló iparűzési adómentesség az általános adótörvénykönyv 1464B. és 1465. cikkéből, illetve az 1993. december 16-i és 1980. november 24-i határozatból, valamint a 86/225., a 80/921. és a 80/922. sz. rendeletből következik.

(33)

A támogatás jelenlegi összegének névértéke 17 106 280 EUR (lásd még az 5.2. pontot).

(34)

A francia hatóságok 2005. január 13-án kelt levelükben tájékoztatták a Bizottságot egyrészt arról, hogy a projektet módosították, másrészt arról, hogy alábecsülték az iparűzési adómentességre vonatkozó támogatás összegét.

(35)

A támogatható költségek névértéke immár 158,5 millió EUR-t tesz ki (a 2000. évi határozatban 164,7 millió EUR szerepel). A támogatható költségek nettó értéke a módosítás után 149,97 millió EUR. A projekt 2005 márciusában zárult le, és a beruházások teljes mértékben megvalósultak. 2005 márciusában a létesített közvetlen munkahelyek száma 176, míg a létesített közvetett munkahelyek száma 150 (a 2000. évi határozatban 245, illetve 260 szerepelt).

(36)

A francia hatóságok 2005. január 13-i levelükben kifejtik, hogy az iparűzési adómentesség mértékét eredetileg alábecsülték, melynek összege helyesen 6,28 millió EUR, és amelyből 2,14 millió EUR-t a francia állam már ki is fizetett (a kifizetett 17,89 millió EUR-s állami támogatás részeként). Ez adózás előtti támogatás-nagyságnak megfelelő összeg, tehát bruttó támogatástartalomról van szó.

(37)

Az iparűzési adómentességből fennmaradó összeg 4,14 millió EUR, amely részét képezi a francia állam által a projekt részére még kifizetendő 5,19 millió EUR-nak. Ez az összeg a támogatás azon utolsó részlete, melynek kifizetéséhez a Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges az 1998. évi keretszabály 6.2. pontja szerint, illetve a 2000. évi határozat értelmében, melyek előírják, hogy a támogatás utolsó nagy összegű részletét (pl. 25 %) csak akkor fizetik ki, miután a francia hatóságok ellenőrizték, hogy a beruházási projektet a vállalkozások a bizottsági határozatnak megfelelően hajtották végre.

(38)

Franciaország kifejti, hogy a 2000-ben jelzett támogatási összeghez képesti eltérés az iparűzési adómentesség eredeti becsült összegének felfelé történő módosításából fakad.

(39)

Végső soron tehát a teljes támogatás névértéke 23,09 millió EUR (nettó értéke pedig a módosítás után 14,65 millió EUR). A Pilkington/Interpane projektre nyújtott támogatások intenzitása így 14,65/149,97 = 9,77 % (nettó támogatástartalom). Franciaország szerint a támogatás intenzitása nem haladja meg a megengedhető maximális intenzitást (9,82 % az 1998. évi keretszabály értelmében), melynek értékét újból kiszámolták, hogy a projekt paramétereinek változásait figyelembe vegyék.

(40)

A francia hatóságok által adott új információk eltérő engedélyezhető maximális támogatási intenzitást (14) eredményeznek. A Bizottság véleménye szerint az intenzitás kérdése meghatározó jelentőségre tehet szert a határozat szempontjából, továbbá nem elegendő a módosításokat a 2000. évi határozatba átvezetni a gépelési hibák javítására használt „helyesbítés” formában, mivel a 2000. évi határozat valójában a francia hatóságok által megadott helytelen információkra épül.

(41)

Ennek megfelelően a Bizottságnak vissza kell vonnia a 2000. évi határozatot az eljárási szabályzat 9. cikkének értelmében, mely szerint „A Bizottság, miután lehetőséget biztosított az érintett tagállam számára észrevételeinek benyújtására, a (..) határozatát visszavonhatja, amennyiben a határozat az eljárás során szolgáltatott olyan helytelen információn alapult, amely döntő fontosságú volt a határozat meghozatalában. A határozat visszavonása és egy új határozat meghozatala előtt a Bizottság megindítja a 4. cikk (4) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást.”.

(42)

A francia hatóságok 2006. március 16-i levelükben úgy vélik, hogy az ipar és a támogatás szempontjából figyelembe veendő tényezők nem eredményeznek lényeges változást a 2000. évi határozat érdemét illetően, illetve, hogy az ügyben hozott újabb határozat korlátozott hatást gyakorolna az ügy alakulására. Ugyanezen levélben a francia hatóságok kijelentik, hogy elfogadják az eljárási szabályzat 9. cikkében meghatározott eljárást, melynek értelmében a Bizottság köteles visszavonni az eredeti határozatot, majd a részére eljutatott helyesbített információk alapján a 2000. évi határozat helyébe lépő új határozatot hozni az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésében meghatározott hivatalos eljárás megindítását követően.

(43)

A Bizottsághoz nem érkezett az érintettektől vélemény e tárgyban.

(44)

Franciaország 2006. június 2-án küldött elektronikus levelet az eljárás megindításáról szóló határozat tárgyában.

(45)

Franciaország kifejti, hogy a Bizottság tájékoztatást kapott a piaci viszonyok alakulása miatt végrehajtott módosításokról az ipari projektben és a támogatás eredeti becslésében. Franciaország 2005. január 13-án kelt levele egyrészt mind magához az ipari projekthez kapcsolódó adatokat, másrészt a támogatással kapcsolatos adatokat is pontosította. Franciaország kijelenti, hogy a módosítások összessége nem változtatja meg érdemben a 2000. évi határozatot, illetve, hogy a két vállalkozás javára megítélt támogatás nem haladja meg az 1998. évi keretszabály által engedélyezett maximális intenzitást.

(46)

A 2000. évi határozatot nyomon követő jelentések a francia hatóságokat a határozat alapjául szolgáló összes információ ellenőrzésére ösztönözték. Az ellenőrzés során a francia hatóságok azt tapasztalták, hogy két olyan támogatással kapcsolatos tényező van, amely módosítja a Bizottságnak eredetileg benyújtott információkat:

(47)

A két módosítás nem áll összefüggésben egymással. Együttes figyelembevételük mégis módosítja a támogatás névleges összegét és nettó támogatástartalmát is.

(48)

2000-ben, a projektet alátámasztó dokumentáció összeállítása során, az iparűzési adómentességi rendszert a tárgyi eszközök (telek, építkezés, területfejlesztés, berendezések, anyagok, bútor stb.) bérleti értékéből és a kifizetett bérek és juttatások egy részéből álló adóalapra állapították meg. Azonban 2003-tól az iparűzési adó reformja következtében a béreket már nem veszik figyelembe ennél az adóalapnál. Így ettől az időponttól kezdve, az iparűzési adó kizárólag a tárgyi eszközökön alapul.

(49)

Franciaország kifejti, hogy az ipari projekt kivitelezési ütemtervére vonatkozó eltérő feltételezésekre épülő számításokból kifolyólag érdemi hiba történt az iparűzési adómentesség megállapításakor. Az eredeti becslést 2005. előtt nem helyesbítették, tekintve hogy egyrészt különféle szervezetek vettek részt a kivitelezésben, valamint a vállalkozás kísérő dokumentációjának kezelésében, valamint, másrészt az adómentesség hatása időben eltolódva jelentkezett. A végrehajtott ellenőrzések arra késztették a francia hatóságokat, hogy tájékoztatást nyújtsanak a Bizottság részére a 2005-ös eredeti becslés felülvizsgálatáról.

(50)

A Bizottság 2007. szeptember 12-i levelében kiegészítő információkat kért, hogy feltárja a projekt és a jóváhagyott támogatás kiszámításának részleteit. Franciaország, miután többször is határidő-módosítást kért az igényelt információk beadására, végül részleges választ nyújtott be 2007. december 21-i levelében. Ebben a levélben Franciaország megerősíti, hogy a 2005 márciusában befejezett projekt valóban a bejelentésben eredetileg tervezett projekt.

(51)

Újabb határidő-módosításokat követően a 2008. május 30-i elektronikus levélben nyújtották be a hiányzó információkat. Ezt egyéb kiegészítő információk követték a 2008. szeptember 16-i és 19-i, továbbá október 24-i elektronikus levelek útján. Ezek az információk a projekt – beruházásra, illetve a létesített munkahelyek számára vonatkozó – végleges adataira épülő számításokból következnek. A munkahelyteremtéssel kapcsolatos támogatást 2006 óta újra kiszámolták, hogy figyelembe vegyék a létesített munkahelyek tervezettnél alacsonyabb számát.

(52)

Tekintettel az összes új tényezőre, a jóváhagyott támogatás mértéke alacsonyabb a 2000-ben, illetve 2005-ben tervezetnél. A projekt támogatható költségei 158,5 millió EUR-t (nettó értékben 150,165 millió EUR a módosítás után) tesznek ki. A nyújtott támogatás teljes összege 17 106 280 EUR (nettó értékben 12 985 610 EUR a módosítás után), mely 8,65 %-os nettó támogatástartalmú támogatásintenzitásnak felel meg.

(53)

A támogatás utolsó részletének összege (névértékben), amely csak a Bizottság jóváhagyása (15) után fizethető ki, 4 276 570 EUR. Franciaország mindazonáltal tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy az összeg 4/5 részét már kifizették, és a fennmaradó összeg névértéke 727 389 EUR. Így Franciaország elismeri, hogy előbbre hozta a támogatás utolsó, 25 %-os részletének kifizetését. Ez a helyzet azonban az iparűzési adómentesség számításának hibájából következik. A francia hatóságok azt állítják, hogy soha nem kísérelték meg kijátszani a Bizottság jogosultságait.

(54)

Tekintettel a módosításokra (a tervezettnél kevesebb létesített munkahely), a tervezett támogatások egy részét csökkentették. A Pilkingtonnak 2007 szeptemberében vissza is kellett térítenie 146 430 EUR-t a PAT keretében kifizetett összegből. A korrekció után a három intézkedésre jóváhagyott támogatások a következőképp alakulnak: 993 968 EUR a PAT-ra (melyből 34 561 EUR nem került még kifizetésre), 1 532 765 EUR a FIL-re (16) (PAT-hoz kapcsolódó támogatás, melyből 399 851 EUR-t kell még kifizetni) és 694 426 EUR az FIBM-re (17) (ingatlanfejlesztésre nyújtott támogatás, amelyből 64 304 EUR marad kifizetésre). A még ki nem fizetett 498 716 EUR-hoz hozzáadódik a Conseil Général által nyújtott 228 673 EUR-nyi támogatás, amely 727 389 EUR-ra növeli azt a visszatartott összeget, amely a támogatás utolsó részleteként a Bizottság jóváhagyásával fizethető ki.

(55)

Franciaország kifejti, hogy a 2001-től 2005-ig terjedő időszak alatt kizárólag a PGF kapott iparűzési adómentességet Seingbouse-ba telepített létesítmény jogcímén (Az IGCF nem kapott mentességet az említett időszak során).

(56)

A támogatás, amelyben a PGF részesült adómentesség címén az általános adótörvénykönyv 1465. cikkének értelmében, megegyezik a vállalkozás által ténylegesen kifizetett adó összegének, illetve annak az összegnek a különbözetével, amit a vállalkozás adómentesség nélkül fizetett volna. Az említett összegeket nettó értékben veszik figyelembe azt követően, hogy – adott esetben – alkalmaznák a hozzáadott érték (18) függvényében megállapított felső küszöbértéket. E különbözet összege 986 170 EUR-nak felel meg (a PGF társaság seingbouse-i létesítményének a 2001 és 2005 között fizetett adó tekintetében megítélt iparűzési adómentesség).

(57)

A francia hatóságok kifejtik, hogy a 2005-ben az összeg alábecsülését eredményező hibára nem tudnak más magyarázattal szolgálni, minthogy félreértés történt két állami szerv között az éves jelentéshez benyújtandó információ jellege kapcsán, valamint, úgy tűnik hogy a felső küszöbértékből eredő kedvezmény (általános intézkedés), illetve a mentesség (támogatási intézkedés) összemosódott.

(58)

Franciaország újraszámolta a nettó támogatástartalmat a támogatás egészére és külön minden egyes elemére is, az érvényben lévő módosítási arányt, 5,70 %-ot alapul véve. A támogatás minden egyes elemét (kivéve a telekre nyújtott támogatást, mely nem adóztatható) megosztotta az építmény (19,24 %), illetve a berendezés (78,82 %) között. Ez a megosztás ismét a tényleges beruházáson alapul, míg a bejelentéskor még a támogatás alapja szerinti megosztás szerint számoltak (5 % telek, 50 % építmény, 45 % berendezés). Ezt követően a támogatás minden egyes elemére kiszámolták az éves támogatás integrált részét az értékcsökkenés időtartama szerint (20 év az építményre és 7 év a berendezésre). A számításokat az alábbi táblázat tartalmazza:

3.   táblázat

(59)

2000. augusztus 17-én a Bizottság jóváhagyta a Pilkington/Interpane részére tervezett támogatás Franciaország 2000. augusztus 17-i bejelentésében szereplő intenzitás mértékét. Később Franciaország jelezte a Bizottságnak, hogy az eredeti bejelentésben nyújtott információk helytelenek, és mivel ezek az információk a határozat tekintetében döntő jelentőséggel bírtak, a Bizottság 2006. április 26-án úgy döntött, hogy megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárást a kérdéses támogatás tárgyában a 2000. évi határozat visszavonásának, valamint új határozat meghozatalának céljából.

(60)

A 2000. évi határozat a bejelentés teljes értékelését tartalmazza. A jelen határozat tartalmazza a 2000. évi határozat szerinti értékelést – kihagyva azon részeket, amelyeket a Franciaország által 2005. január 13-án benyújtott információk alapján módosítani kell, és amelyek a 2006. április 26-án megindított eljárást eredményezték –, illetve a Bizottságnak a későbbiek során átadott információkat.

(61)

Franciaország a PGF/IGCF javára tervezett támogatást a 2000. május 22-én kelt, és 2000. május 25-én iktatott levelében jelentette be. A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (19) 58. lábjegyzete előírja, hogy „Az egyedileg bejelentendő beruházási projekteket a bejelentés idején érvényes szabályokkal összhangban kell értékelni.” Ennek megfelelően a Bizottság úgy véli, hogy a kérdéses projekt az 1998. évi keretszabály hatáskörébe tartozik, ezért azt a keretszabály alapján kell megvizsgálni.

(62)

A mostani értékelés a 2000. május 22-én érkezett bejelentés időpontjában fennálló tényeket és helyzetet veszi alapul.

(63)

A Bizottságnak a jövőbeni fejlődésre és várható piaci részesedésre vonatkozó előzetes becslések alapján kell határozatot elfogadnia. Később a támogatás-intenzitást akkor sem igazítják ki, ha néhány év elteltével – utólag – a számok azt mutatják, hogy a piac a kezdetben tervezettől eltérően alakult. Noha az adott esetben a Bizottságnak az eredeti bejelentés időpontjától számított nyolc év után kell határozatot hoznia, értékelését mégis a bejelentés időpontjában fennálló tényekre és helyzetre kell alapoznia.

(64)

Ezzel szemben a támogatás maximális intenzitásának kiszámítása során a Bizottság figyelembe veszi a Franciaország által benyújtott új információkat. Franciaország csökkentette a megítélt támogatás mértékét, hogy a beruházás által ténylegesen létesített munkahelyek száma érvényesüljön (alacsonyabb a bejelentésben jelzettekhez képest), illetve, hogy korrigálja a 2000. évi bejelentésben jelzett iparűzési adómentesség összegének számítási hibáját.

(65)

Elsőként fontos megemlíteni, hogy bár a 87. és 88. cikkben meghatározott eljárás a Bizottságnak, és bizonyos feltételek mellett, a Tanácsnak is széles mérlegelési jogkört biztosít egy állami támogatási programnak a közös piaci követelményekkel való összeegyeztethetőségének megítélésében, a Szerződés általános logikájából adódik, hogy ez az eljárás soha nem hozhat olyan eredményt, amely ellentétes lenne a Szerződés különös rendelkezéseivel (20).

(66)

A Bíróság továbbá úgy ítélte meg, hogy azon támogatási feltételek, melyek sértik a Szerződés 87. és 88. cikkétől eltérő, egyéb különös rendelkezéseit, ebben a szakaszban már annyira szorosan kapcsolódnak a támogatás tárgyához, hogy nem lehet külön értékelni azokat (21).

(67)

A Bizottság azon kötelezettsége, hogy tekintettel legyen a Szerződés 87. és 88. cikke, illetve egyéb rendelkezései közötti összhangra, különösen abban az esetben válik hangsúlyossá, amikor – mint a szóban forgó esetben is – az említett egyéb rendelkezések a közös piacon belüli torzításmentes verseny megvalósulását is szolgálják, hiszen a támogatásoknak a közös piaccal való összeegyeztethetőségéről szóló határozat meghozatala során a Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül az egyes gazdasági szereplők közötti közös piacon belüli verseny sérelmének veszélyét.

(68)

Mindazonáltal a Szerződés 81. és azt követő, illetve 87. és azt követő cikkeiben meghatározott eljárások külön szabályok szerint meghatározott, független eljárásoknak minősülnek.

(69)

Következésképpen a Bizottságnak ahhoz, hogy határozatot fogadjon el valamely állami támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségéről, nem kötelessége megvárni az említett 17. számú szabályzat szerint párhuzamosan folyó eljárás eredményét, hanem elegendő, ha saját értékelési jogkörén belül bizonyosságot szerez a helyzet gazdasági elemzése alapján arról, hogy a támogatás kedvezményezettje nincs olyan helyzetben, amely ellentmondana a Szerződés 81. és 82. cikkének.

(70)

A fenti 3.1.2. pontban ismertetettek alapján, és tekintettel a Bíróság fent hivatkozott ítélkezési gyakorlatára, a Bizottság szerint nincs akadálya a PGF/IGCF részére tervezett támogatás jóváhagyásának.

(71)

A kérdéses támogatást az egyik tagállam nyújtotta állami források felhasználásával az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében (lásd e határozat 2.3. pontját). A támogatás előnyt biztosít a PGF/IGCF-nek, mivel enélkül a vállalkozásoknak saját maguknak kellett volna viselniük a beruházás teljes költségét. Mivel jelentős mennyiségű nyersüveget szállítanak a nemzeti határokon túlra, a nyersüveg piacán nemzetközi kereskedelem valósul meg. Ezért az e vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi előny torzíthatja a versenyt, és érintheti a tagállamok közti kereskedelmet. Következésképpen a Bizottság értékelésében úgy véli, hogy a bejelentett intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.

(72)

Tekintve, hogy az 1998. évi keretszabály 2.1. szakaszának i. pontja szerinti mindhárom együttes feltétel teljesül, a támogatási projekt bejelentésköteles, és az engedélyezett maximális támogatási intenzitást az 1998. évi keretszabálynak megfelelően kell megállapítani. Ezen kívül – az EK-Szerződés 88. cikk (3) bekezdésének értelmében – az eseti támogatásokat is be kell jelenteni a Bizottságnak.

(73)

A támogatás egy részét a Bizottság által jóváhagyott és a bejelentés időpontjában érvényes regionális beruházási támogatási program alapján folyósítják (lásd e határozat 2.3. pontját), míg a támogatás egy másik részét eseti jelleggel nyújtják.

(74)

Az ERFA jogcímén nyújtott támogatást illetően: a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (22) 25. cikke előírja, hogy a strukturális alapokkal finanszírozhatók az 50 millió EUR-t meghaladó nagy gazdasági projektek költségei. Így az ERFA lehetőséget ad az olyan nemzeti konstrukciók alkalmazására, mint a PAT vagy a vállalkozás részére nyújtott ingatlantámogatás, amennyiben az érintett régió Egységes Programozási Dokumentumai (DOCUP) ezt lehetővé teszik. A Freyming-Merlebach térség szerepel azon a Bizottság által 2000. január 16-án jóváhagyott francia térképen, mely a 2. célkitűzéshez, „A strukturális nehézségekkel küzdő térségek társadalmi és gazdasági szerkezetváltásához” készült.

(75)

A jogszabály értelmében a regionális támogatási térségekben fekvő területi közösségeknek lehetőségük van a telek- és ingatlanvásárláshoz nyújtott eseti támogatások igénybevételére.

(76)

A francia hatóságok 2000. június 30-án kelt, A/35411 iktatószámú levelükben bemutatták az iparűzési adó alóli mentesség kiszámításának részleteit, melyek kimutatták, hogy a mentesség kiszámításának alapjául ebben az esetben a beruházási költségeket, valamint az állandó munkahelyek létesítési költségeit vették figyelembe. Viszont 2003-tól kezdve az iparűzési adó reformja következtében a béreket már nem vették figyelembe ennél az adóalapnál. Ettől az időponttól kezdve az iparűzési adó kizárólag a tárgyi eszközöket veszi alapul. Következésképpen, az 1998. évi regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás értelmében ez a támogatás beruházási támogatásnak minősülhet.

(77)

A vállalkozás részére azzal a feltétellel nyújtanak eseti támogatásokat, hogy a vállalkozás kötelezi magát a munkahelyek és a támogatott beruházás fenntartására az adott térségben legalább öt éven keresztül.

(78)

E határozatban a Bizottság vizsgálata a bejelentésben szereplő 8,65 %-os támogatási intenzitás összeegyeztethetőségének vizsgálatára korlátozódik az 1998. évi keretszabály kritériumai szerint.

(79)

Az 1998. évi keretszabály keretében megvalósuló projektek megengedett maximális intenzitását az a maximális intenzitási arány határozza meg, amely a támogatás bejelentésekor az érintett támogatott térségben a regionális támogatásokra alkalmazható.

(80)

A Bizottság szerint az új információk nem kérdőjelezik meg a 2000. évi határozatában foglalt általános értékelését a piacról és annak alakulásáról.

(81)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a projektben részt vevő vállalkozások közül a bejelentés időpontjában egyik sem rendelkezett az 1998. évi keretszabályzat 3.6. pontja szerint jelentősnek minősülő piaci részesedéssel.

(82)

A síküveg (float glass) épület- és járműüvegek gyártására használható. A bejelentésben feltüntetett gyár kialakítása épületüvegek gyártására alkalmas. A piac és a termék 2000. évi határozat szerinti meghatározását nem vonták kétségbe és nem is módosították, továbbá az eljárás megindításáról szóló, 2006. április 26-i határozatban sem szerepelt, így az alábbi értékelés a 2000. évi határozatban leírtakat ismétli.

(83)

A nyers síküveget az üvegolvadéknak olvasztott ónfürdőben történő folyatásával (úsztatásával) nitrogén atmoszférában állítják elő (ún. float glass eljárás, amelyet a Pilkington dolgozott ki a 60-as években).

(84)

A bevonatos üveg olyan alapüveg, melyet felületkezeltek vagy bevontak (elektromágneses eljárással légmentesen bevonják az üveget (23), hogy az üvegnek tükröződésmentességet vagy hőszigetelést biztosítsanak. Így hőszabályozó üveget (alacsony hőkisugárzású [low-e] üveg: az Interpane Iplus márkája) vagy napvédő üveget kaphatunk (reflexiós üveg: az Interpane Ipasol márkája). A tervek szerint a legyártásra kerülő üveg 90 %-a alacsony hőkisugárzású, míg 10 %-a reflexiós típusú lesz, vastagsága: 4,6 mm, illetve 8 mm.

(85)

A rétegelt üveg olyan biztonsági üveg, mely legalább két üvegrétegből áll, és belül PVB (polyvinyl-butyral) vagy gyanta (24) réteggel van lefedve.

(86)

A nyers úsztatott üveg és az első megmunkálás során nyert bevonatos üveg együtt szerepelnek a statisztikai nómenklatúrában az alábbi kódok alatt:

(87)

A megmunkálatlan úsztatott üveget az építőiparban, valamint az autógyártásban használják. A GEPVP (European Flat Glass Trade Organisation) szerint Európában az úsztatott üvegek 80 %-át építőipari hasznosításra gyártják. A beruházók kizárólag az építőipar számára gyártanának üveget a freyming-merlebach-i telephelyen. Az ilyen jellegű gyártás különlegessége abban áll, hogy az ipari telep működtetése a megrendelések jellemzőinek függvényében (mennyiség, üvegvastagság és egyéb üvegjellemzők) kis sorozatgyártásokból áll.

(88)

A nyers síküveg első feldolgozása során nyert termékek olyan köztes anyagok, melyeket a biztonsági üvegek (KN 7007 statisztikai kód – szilárdított (edzett) vagy rétegelt üvegből) és az építőiparban hasznosított többrétegű szigetelőüveg (KN 7008 statisztikai kód – két, vagy több különálló üvegrétegből áll, mely rétegeket páramentes levegő-, illetve gázrések választanak el az ablak szigetelésére) gyártására használnak. A szigetelőüvegeket bevonatos üvegből állítják elő.

(89)

A vállalkozások a lotaringiai telephelyen az építőiparban hasznosítható rétegelt üvegeket is gyártanának. Ez a termék a statisztikában a KN 7007 29 00 kategória alatt szerepel – egymásra ragasztott rétegekből álló biztonsági üveg – Egyéb. A statisztikai kategóriában szereplő többi típusú rétegelt üveget az autóiparban hasznosítják. Ez az iparág használja fel az Európában előállított rétegelt üvegek nagy részét (szélvédőgyártás).

(90)

A síküveg épület- és járműüvegek gyártására hasznosítható. A Bizottság megjegyzi, hogy a freyming-merlebach-i gyár kialakítása, a beruházók kívánságának megfelelően, épületüveg gyártására alkalmas, alkalmazkodva az építkezések növekvő üvegigényéhez. Egyébként jelenleg ez a terület az Interpane egyetlen tevékenységi köre. A cégcsoport nem rendelkezik sem alapüveg-feldolgozó kapacitásokkal autóablakok gyártásához, sem megfelelő kereskedelmi kapcsolatokkal az iparág gyártóival. Az új telephelyen gyártandó bevonatos üveg kizárólag az építőipar szempontjából rendelkezik hasznos adottságokkal (25). A rétegelt üveg ugyancsak alkalmas az építőiparban használatos biztonsági üvegek előállítására. Következésképpen, a beruházók választása, miszerint Freyming-Merlebach-ban építőiparban használatos üvegeket gyártsanak, véglegesnek tekinthető.

(91)

A fent leírtak alapján, valamint a piaci viszonyok alakulásának összehasonlításának érdekében a Bizottság úgy véli, hogy különbséget kell tenni a piaci viszonyok alakulása szempontjából az úsztatott üveg (raw float glass) és a köztes termékek között (mint például a rétegelt üveg [laminated glass] vagy a bevonatos üveg [coated glass]), melyek további feldolgozáson esnek át építészeti, illetve építőipari végfelhasználás (architectural or building glass) céljából). Ez a különbségtétel összhangban van az érintett piacról készült bizottsági elemzéssel, és szembetűnő azon fentebb említett megállapodásokban is, mely olyan közös vállalkozások létesítéséről szólnak, ahol az úsztatott üveg (raw float glass) piaca és a különböző fajta üvegek (beleértve a rétegelt és a bevonatos üveget [laminated and coated glasses]) hasznosítása szétválik.

(92)

A földrajzi piac alapvetően az EGT-t foglalja magába, illetve annak egy jelentős részét, amennyiben ezen a területen a versenyfeltételek az EGT más területeihez képest elegendő eltérést mutatnak.

(93)

A mostani esetben a vizsgálat során egyetlen olyan tényező sem jelent meg, amely az adott földrajzi piacnak az EGT-hez képest eltérő jellegét bizonyította volna. Tehát az érintett földrajzi piacot az EGT-ként kell meghatározni.

(94)

A Bizottság vonakodik attól, hogy elfogadja a bejelentésben szereplő adatokat, melyek a termelési kapacitások magas kihasználtságát mutatják. Ezeket az adatokat az üvegipar (GEPVP) (26) szolgáltatta, melyek az iparág által „kihasználható termelési kapacitásnak” (saleable capacities) (27) nevezett értékeknek felelnek meg. Ez a számítási módszer bizonyára értelmezhető szakmai szempontokból, viszont megnehezíti a kapacitások kihasználtságát bemutató adatok összehasonlítását az egyéb iparágakra vonatkozó adatokkal.

(95)

Következésképpen a Bizottság 2000. évi határozatában leírt elemzését a látszólagos fogyasztás alakulására alapozta.

(96)

A bejelentés tartalmaz mennyiségi adatokat az úsztatott üveg (KN 7005) látszólagos fogyasztásának alakulására az 1993-tól 1998-ig terjedő időszakra.

(97)

Az eredmények az árak szintjének (28) csökkenését mutatják. Ez a csökkenés 4,89 %-os mennyiségi növekedéssel párosul, amelyből az következtethető, hogy nem éri el az EGT szintjén a gyáriparra jellemző 5,78 %-os átlagos növekedést. Emiatt az 1998. évi keretszabály értelmében hanyatló piacról beszélünk.

(98)

Mindamellett a Bizottság úgy véli – mint azt fentebb már jeleztük – hogy különbséget kell tenni a piaci viszonyok alakulása szempontjából az úsztatott üveg (raw float glass) és a köztes termékek között (mint például a rétegelt üveg [laminated glass] vagy a bevonatos üveg [coated glass]), melyek további feldolgozásra kerülnek építészeti, illetve építőipari végfelhasználás (architectural or building glass) céljából.

(99)

A Bizottság külön megjegyzi, hogy a szigetelő üvegek (sealed units, KN 7008) (29) ára jelentősen emelkedett az 1993-tól 1998-ig terjedő időszakban. Ez az emelkedés két okra vezethető vissza: egyrészt az építőiparban használatos szigetelőanyagok használatával kapcsolatos új európai szabványok bevezetése, másrészt az iparban megfigyelhető tendencia, mely a szigetelő anyagok és termékek hosszú távon történő használatát mutatja.

(100)

A Bizottság ugyancsak megállapítja, hogy az ENSZ 1997. évi Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyv elfogadása óta a szigetelő termékek (beleértve az építőiparban használt szigetelőüveget is) átlagos fogyasztása erősen növekvő tendenciát mutat a szén-dioxid-kibocsátás megszigorított ellenőrzése következtében. A lakossági és építőipari szektorban a hőszigetelés hatékony technológiának bizonyul energiatakarékossági szempontból, és ebből adódóan a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése tekintetében is. A szigetelőfajták (ISO 10456) és a hőveszteség (ISO 832) új szabványainak bevezetése következtében jelentősebbé váltak a hőveszteségi értékek, ami növeli az igényt az energiatakarékosságra.

(101)

Így, összhangban a Rockwool (30) ügyben hozott bizottsági határozatban álló elemzéssel, a köztes üvegtermékek (melyeket a későbbiekben tovább feldolgoznak az építészeti vagy építőipari végfelhasználás céljából) esetében megfigyelhető erősen növekvő tendenciából következik, hogy nem hanyatló piacról van szó (31).

(102)

Végül tehát az értékelés különbséget tesz a piaci viszonyok alakulásának szempontjából az i. úsztatott üveg (raw float glass) és az ii. köztes üvegtermékek (melyeket a későbbiekben tovább feldolgoznak az építészeti vagy építőipari végfelhasználás céljából [mint a rétegelt vagy a bevonatos üveg]) között: az i. tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy a piac a multiszektoriális keretszabály értelmében hanyatló, míg az ii. piaca nem hanyatlik.

(103)

Ha valamely projekt kapacitásnövekedést eredményez egy olyan ágazatban, amelyet strukturális kapacitásfelesleg vagy hanyatló piac jellemez, és ugyanakkor alkalmas lehet a magas piaci részesedés (32) további növelésére, akkor az alapesetben megengedett maximális támogatási összegek folyósítása az érintett régióban nemkívánatos versenytorzulást eredményezhet. Ilyen esetben az 1998. évi keretszabály egy 0,50 értékű kiigazító tényező alkalmazását írja elő.

(104)

Jelen esetben a Bizottság az úsztatott üveg piacát hanyatló piacnak minősítette, mely piacon a közös vállalkozások egyik alapítója sem rendelkezik 40 %-ot meghaladó piaci részesedéssel.

(105)

Az 1998. évi keretszabály rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság különböző tényezőket figyelembe vevő képlet szerint határozza meg a maximálisan megengedett intenzitást a bejelentett támogatásra. A számítás annak a maximális intenzitásnak a meghatározásával (regionális plafon) kezdődik, amelyhez egy nagy vállalkozás hozzájuthat az érintett támogatott térségben a bejelentés időpontjában hatályos engedélyezett regionális támogatási program keretében. A kérdéses projektre engedélyezhető maximális intenzitás kiszámítása érdekében ezt követően különféle korrekciós tényezőket alkalmaznak a kapott százalékértékre a következő három speciális értékelési feltétel szerint: a versenytényező, a tőke/munkaerő tényező és a regionális hatás tényező.

(106)

Az alkalmazandó, 2000-től 2006-ig érvényes regionális támogatások franciaországi térképe alapján, a Freyming-Merlebach foglalkoztatási térség támogatott térségnek minősül az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében, amely szerint az állami beruházási támogatások intenzitása elérheti a 15 % nettó támogatási támogatástartalmat.

(107)

A versenytényezőnek (az 1998. évi keretszabály 3.2–3.6. pontja) a 2000. évi határozat szerinti meghatározását nem vonták kétségbe és nem is módosították, továbbá az eljárás megindításáról szóló, 2006. április 26-i határozatban sem szerepelt. Az alábbi értékelés a 2000. évi határozatban leírtak ismétlése.

(108)

A versenytényező elemzése annak megállapítására irányult hogy a bejelentett projektet kapacitásfelesleggel küzdő ágazatban vagy alágazatban valósítják-e meg.

(109)

Az 1998. évi keretszabály rendelkezéseinek (3.3. pont) megfelelően, oly módon értékelik az esetleges strukturális kapacitásfelesleg meglétét, hogy a gyáripar egészére jellemző termelésikapacitás-kihasználás átlagos arányát összehasonlítják az érintett (al)ágazat termeléskapacitás-kihasználás arányával. Amennyiben a kapacitáskihasználásra vonatkozó adatok nem elégségesek, a Bizottság megvizsgálja, hogy az érintett beruházások hanyatló piacon valósulnak-e meg. Ebből a célból összehasonlítja az érintett termékre vagy termékekre vonatkozó látszólagos fogyasztás alakulását az EGT gyáriparának növekedési arányával.

(110)

Amint fentebb már említettük, a Bizottság nem rendelkezik megbízható adatokkal az érintett ágazat vonatkozásában. Tehát nem lehet kiszámítani az ágazatra vetített kapacitáskihasználást, vagy akár a látszólagos fogyasztást.

(111)

A piac alakulásának elemzésére alapozva, a beruházás úsztatott üveg (raw float glass – KN7005) gyártásra fordított részére 0,75 értékű tényezőt kell alkalmazni. A beruházásnak az építőipari célokra szánt rétegelt üveggel vagy bevonatos üveggel (laminated or coated building glass) (KN 7007 és 7008 kategória) kapcsolatos részére 1-es versenytényező alkalmazandó.

(112)

Az 1998. évi keretszabály olyan helyzetet nem szabályoz, amikor két vagy több versenytényező volna alkalmazható egyetlen olyan beruházás vonatkozásában, ahol minden egyes érintett termékre eltérő piaci fejlődést valószínűsítettek. Amennyiben az adott helyzetben csak a két tényező egyikét alkalmaznák a beruházás egészére, az nemcsak aránytalanságot, hanem pontatlanságot is eredményezne. A Bizottság úgy véli, hogy a versenytényezőt súlyozni kell olyan módon, hogy tükrözze az egyes érintett termék piacának alakulását.

(113)

Mivel a projektet egy teljes mértékben integrált gyár alkotja, természetellenes lenne a beruházás relatív értékére a számított súlyozási tényezőt úgy megállapítani, hogy az minden egyes érintett terméket tekintetbe vegyen. Ezért a Bizottság a támogatás kedvezményezettje által külön-külön forgalomba hozott kapacitásokon alapuló súlyozási tényezőt (40/60) használt.

(114)

Így a T együttható értéke 0,85 (33), amely a két piac versenytényezőjének (1 és 0,75) felel meg.

(115)

A francia hatóságok által közölt új információk egy új „tőke/munkaerő arány” együtthatót eredményeznek: a támogatható beruházási összeg értéke 158,5 millió EUR. Franciaország jelezte, hogy a létesített közvetlen munkahelyek száma végülis 176. A „tőke/munkaerő arány” tényező 900. Mivel a tényező értéke a 701 és 1 000 közötti tartományba esik, az I tényezőt 0,7-el kell számítani, az eredetileg megállapított 0,8 (az 1998. évi keretszabály 3.10. pontjának (2) bekezdése) helyett.

(116)

A francia hatóságok által közölt új információk új „közvetett munkahelyek/közvetlen munkahelyek” együtthatót eredményeznek. Franciaország jelezte, hogy a létesített közvetett munkahelyek száma 150, amely a közvetlen munkahelyek számának 85 %-át teszi ki. Ez a százalékérték az 50 és 100 % közti tartományba tartozik, tehát 1,1 értékű tényezőt kell alkalmazni az eredetileg megállapított 1,2 (az 1998. évi keretszabály 3.10. pontjának (3) bekezdése) helyett.

(117)

Tekintettel a fent leírtakra, a jelen helyzetben az engedélyezhető támogatás helyes maximális intenzitása tehát: R × T × I × M = 15 % × 0,85 × 0,7 × 1,1 = 9,82 % (míg a 2000. évi határozatban 12,24 % szerepelt).

(118)

Tekintettel a későbbiekben közölt új információkra, a jóváhagyott támogatási szint nem éri el a 2000-ben tervezett értéket. A projekt támogatható költségei 158,5 millió EUR-t tesznek ki (nettó értékben a módosítás után 150,165 millió EUR).

(119)

A francia hatóságok állítása szerint az 1998. évi regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás I. mellékletében ismertetett módszer alapján 12 985 610 EUR-s nettó támogatástartalmú, 17 106 280 EUR névértékű támogatás állapítható meg.

(120)

A francia hatóságok szerint a PGF/IGCF projekt támogatásának intenzitása tehát 8,65 %-os nettó támogatástartalomnak (12 985 610/150 165 000) felel meg, amely nem haladja meg a projekt paramétereinek alakulását figyelembe vevő, és ezért újból kiszámított engedélyezhető maximális intenzitást (9,82 %-os nettó támogatástartalom).

(121)

A Franciaország által az PGF/IGCF javára nyújtani kívánt 8,65 %-os nettó támogatástartalmú bejelentett támogatási intenzitás teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján az 1998. évi keretszabállyal összeegyeztethetőnek tekinthető.

(122)

Mivel a beruházási projekt befejeződött, az 1998. évi keretszabály 6. pontjában meghatározott utólagos ellenőrzési feltételek alkalmazásának nincs helye. Tehát engedélyezhető Franciaország számára a támogatás utolsó 727 389 EUR-s névértékű részletének a PGF/IGCF javára történő kifizetése,

20.2.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/33

(1)

A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottságot (FBTB), az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottságát (EKKTB), az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottságát (ÚÚAKTB), valamint egy kockázatértékelési tudományos tanácsadói testületet (a továbbiakban: testület).

(2)

Az FBTB, az EKKTB és az ÚÚAKTB mindegyike legfeljebb 17 tagból áll, és a testület tudományos tanácsadóinak számáról mindenkor a Bizottság dönt attól függően, hogy szüksége van-e tudományos véleményre. Az egyes tudományos bizottságok tagjainak számát 17 főben, a testület tudományos tanácsadóinak számát pedig 189 főben célszerű meghatározni a hivatali idejük alatt várhatóan felmerülő tudományos kérdések széles körének megfelelő lefedése érdekében.

(3)

A 2008/721/EK 3. cikk (4) bekezdése és a 4. cikk (2) bekezdése szerint egy, a kiválasztási feltételeket és az értékelési eljárást tartalmazó pályázati felhívást tettek közzé. A felhívás eredményeként az alkalmas jelöltekről listák készültek, amelyekről a Bizottság kinevezi a tudományos bizottságok tagjait és a testület tudományos tanácsadóit.

(4)

A 2008/721/EK határozat 3. cikke (2) bekezdése szerint a tudományos bizottságok tagjait szaktudásuk alapján jelölték ki, olyan földrajzi megoszlást figyelembe véve, mely különösen Európában tükrözi a tudományos kérdések és megközelítések sokféleségét, és a határozat 4. cikke (1) bekezdése szerint a tudományos tanácsadókat azon cél figyelembevételével jelölték ki, hogy együttesen a tudományágak lehető legszélesebb körében legyenek jártasak,

20.2.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/43

(1)

A 2000/29/EK irányelv szerint közösségi pénzügyi hozzájárulás adható a tagállamoknak az általuk tett vagy tervezett szükséges intézkedésekkel közvetlenül kapcsolatos kiadások fedezésére, amely intézkedések célja a harmadik országokból vagy a Közösség más területeiről behurcolt károsító szervezetek elleni védekezés azok megsemmisítése vagy – ha ez nem lehetséges – elterjedésének megakadályozása érdekében.

(2)

Németország, Hollandia és Szlovénia egy-egy cselekvési programot dolgozott ki a területükre behurcolt, növényeket károsító szervezetek felszámolására. Ezek a programok meghatározzák az elérendő célokat, a meghozandó intézkedéseket, valamint azok tartamát és költségeit. Ezekre a programokra Hollandia és Szlovénia – a 2000/29/EK irányelvben meghatározott határidőn belül és a növény-egészségügyi ellenőrzésre irányuló közösségi pénzügyi hozzájárulás odaítélésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint a 2051/97/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. június 14-i 1040/2002/EK bizottsági rendelettel (2) összhangban – közösségi pénzügyi hozzájárulás odaítélését kérte.

(3)

A Németország, Hollandia és Szlovénia által nyújtott technikai információk lehetővé tették a Bizottság számára, hogy részletesen és összefüggésében elemezze a helyzetet, és arra a következtetésre jusson, hogy teljesülnek a 2000/29/EK irányelv 23. cikkében a közösségi pénzügyi hozzájárulás nyújtására vonatkozóan meghatározott feltételek. Ennek megfelelően helyénvaló közösségi pénzügyi hozzájárulást nyújtani e programok költségeinek fedezésére.

(4)

A közösségi pénzügyi hozzájárulás a támogatható kiadás legfeljebb 50 %-át fedezheti. Mindazonáltal a 2000/29/EK irányelv 23. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a Hollandia által benyújtott, a Diabrotica virgifera virgifera Le Conte ellenőrzésére irányuló közösségi pénzügyi hozzájárulást csökkenteni kell, mivel az említett tagállam által jegyzett program a 2007/877/EK bizottsági határozat (3) alapján már részesült közösségi pénzügyi támogatásban.

(5)

A 2000/29/EK irányelv 24. cikkével összhangban a Bizottságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a vonatkozó károsító szervezet behurcolása a nem megfelelő vizsgálatok vagy felügyelet miatt következett-e be, és el kell fogadnia az ezen ellenőrzés megállapításai által megkövetelt szükséges intézkedéseket.

(6)

A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (4) 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint a növény-egészségügyi intézkedéseket az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból kell finanszírozni. Ezen intézkedések pénzügyi ellenőrzése céljából a fenti rendelet 9., 36. és 37. cikkét kell alkalmazni.

(7)

Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak a Növény-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

az intézkedések meghozatalának bizonyítása megfelel az 1040/2002/EK rendelet rendelkezéseinek;

b)

az érintett tagállam folyósítási kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az 1040/2002/EK rendelet 5. cikkével összhangban.