ISSN 1725-5090 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 28 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
52. évfolyam |
Tartalom |
|
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező |
Oldal |
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
Tanács |
|
|
|
2009/49/EK |
|
|
* |
||
Megállapodás az Európai Közösség és Ausztrália között a borkereskedelemről |
|
|
||
|
* |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
HATÁROZATOK
Tanács
30.1.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 28/1 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2008. november 28.)
az Európai Közösség és Ausztrália közötti borkereskedelemről szóló megállapodás megkötéséről
(2009/49/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és a 300. cikk (4) bekezdésével,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A 94/184/EK tanácsi határozattal (1) jóváhagyott, az Európai Közösség és Ausztrália közötti borkereskedelemről szóló megállapodás (2) további tárgyalások folytatását írta elő a megállapodás 8. és 11. cikkében említett elnevezésekre vonatkozó átmeneti időszakra vonatkozóan. |
(2) |
A Tanács 2000. október 23-án felhatalmazta a Bizottságot, hogy folytasson tárgyalásokat a Közösség és Ausztrália között megkötendő, borkereskedelemről szóló új megállapodásról. |
(3) |
A tárgyalások lezárultak, és a felek 2007. június 5-én parafálták az Európai Közösség és Ausztrália közötti borkereskedelemről szóló új megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás). |
(4) |
Ezért a megállapodást jóvá kell hagyni. |
(5) |
A megállapodáshoz csatolt mellékletekben foglaltak végrehajtásának és esetleges módosításának megkönnyítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a borpiac közös szervezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendeletben (3) említett eljárásnak megfelelően elfogadja a szükséges intézkedéseket. |
(6) |
A megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdve az Európai Közösség és Ausztrália között Brüsszelben és Canberrában, 1994. január 26-án és 1994. január 31-én aláírt borkereskedelemről szóló korábbi megállapodást, az ahhoz csatolt jegyzőkönyvet és a kapcsolódó levélváltást meg kell szüntetni, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Az Európai Közösség és Ausztrália közötti borkereskedelemről szóló megállapodást, beleértve az ahhoz csatolt mellékleteket, jegyzőkönyvet, nyilatkozatokat és az egységes szerkezetbe foglalt levélváltást is (a továbbiakban: megállapodás) a Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.
A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy kijelölje a Közösséget jogilag kötelező megállapodás aláírására jogosult személy(eke)t.
3. cikk
A megállapodás 29. cikke (3) bekezdésének alkalmazása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 479/2008/EK rendelet 113. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a megállapodás végrehajtásához, illetve a mellékleteinek és a jegyzőkönyvnek a megállapodás 29. és 30. cikke szerint történő módosításához szükséges intézkedéseket.
4. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án.
a Tanács részéről
az elnök
M. BARNIER
(1) HL L 86., 1994.3.31., 1. o.
(2) HL L 86., 1994.3.31., 3. o.
(3) HL L 148., 2008.6.6., 1. o.
MEGÁLLAPODÁS
Az Európai Közösség és Ausztrália között a borkereskedelemről
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: a Közösség,
egyrészről, valamint
AUSZTRÁLIA,
másrészről,
a továbbiakban együtt: a szerződő felek,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a viszonosság alapján javítsák a borágazatban a kereskedelem kedvező irányú és harmonikus fejlődésének és a kereskedelmi együttműködés előmozdításának a feltételeit,
FELISMERVE, hogy a szerződő felek szorosabb kapcsolatokat kívánnak kialakítani a borágazatban a kereskedelem előmozdítása céljából,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
Célkitűzések
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy hátrányos megkülönböztetés nélkül és a viszonosság elvével összhangban megkönnyítik és előmozdítják a Közösségből és az Ausztráliából származó borral folytatott kereskedelmet az e megállapodásban előírt feltételeknek megfelelően.
2. cikk
Alkalmazási kör és hatály
Ez a megállapodás az 1983. június 14-én Brüsszelben aláírt, a harmonizált áruazonosítási és kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény (1) szerinti Harmonizált Rendszerben a 22.04-es vámtarifaszám alá sorolt borokra vonatkozik.
3. cikk
Fogalommeghatározások
Ellenkező rendelkezés hiányában, e megállapodás alkalmazásában:
a) |
„-ból/-ből származó bor”, amennyiben azt a szerződő felek valamelyikének nevével együtt használják: olyan bor, amelyet az érintett szerződő fél területén, kizárólag olyan szőlőből készítettek, amelyet teljes egészében a szóban forgó szerződő fél területén szüreteltek; |
b) |
„földrajzi jelzés”: a TRIPS-megállapodás 22. cikkének (1) bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelelő jelzés; |
c) |
„hagyományos kifejezés”: különösen az adott bor előállításának módjára, illetve a bor minőségére, színére vagy típusára utaló, a Közösség jogszabályi és közigazgatási rendelkezéseiben a Közösség területéről származó bor leírása és kiszerelése céljából elismert, hagyományosan használt név; |
d) |
„leírás”: azok a szavak, amelyeket a címkén és a szállítás során a bor kísérő dokumentumain, a kereskedelmi dokumentumokon, különösen a számlákon és a szállítóleveleken, illetve a hirdetésekben használnak; |
e) |
„címkézés”: a bor megkülönböztetésére szolgáló és ugyanazon a tárolóedényen – beleértve a záróelemet, illetve a tárolóedényhez rögzített címkét és az üveg nyakát fedő bevonatot is – megjelenő minden leírás és egyéb hivatkozás, megjelölés, formatervezési minta, földrajzi jelzés vagy védjegy; |
f) |
„kiszerelés”: a tárolóedényeken, ideértve a záróeszközt is, a címkén és a csomagoláson használt szavak; |
g) |
„csomagolás”: olyan védőburkolatok – például csomagolópapír, különféle szalmaborítás, kartonok és ládák –, amelyeket egy vagy több tárolóedény szállítására vagy a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából használnak; |
h) |
„TRIPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1C. mellékletét képező, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás; |
i) |
„WTO-egyezmény”: a Kereskedelmi Világszervezet létrehozásáról szóló, 1994. április 15-én kelt marrakesh-i egyezmény; |
j) |
a 29. cikk (3) bekezdésének e) pontjára és a 30. cikk (3) bekezdésének c) pontjára is figyelemmel a valamely törvényre, jogszabályra vagy rendelkezésre való hivatkozásokat úgy kell tekinteni, mint az adott törvény, jogszabály vagy rendelkezés e megállapodás aláírásának időpontjában hatályos változatára való hivatkozást. Amennyiben az aláírás időpontjában a szerződő felek valamelyike értesíti a másik szerződő felet, hogy a megállapodás keretében vállalt kötelezettségei teljesítése érdekében törvényeket, jogszabályokat vagy rendelkezéseket kell elfogadnia, az ilyen törvényekre, jogszabályokra vagy rendelkezésekre való hivatkozásokat úgy kell tekinteni, mint az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges követelmények teljesüléséről az érintett szerződő fél által a másik szerződő félnek küldött értesítés időpontjában hatályban lévő, vonatkozó törvényekre, jogszabályokra és rendeletekre való hivatkozást. |
4. cikk
Általános szabályok
(1) Ha e megállapodás másképp nem rendelkezik, a bor behozatala és forgalmazása az importáló szerződő fél területén alkalmazandó jogszabályi és közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően történik.
(2) A szerződő felek megteszik az e megállapodásban meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosításához szükséges intézkedéseket. A szerződő felek gondoskodnak az e megállapodásban meghatározott célkitűzések megvalósulásáról.
I. CÍM
BORÁSZATI ELJÁRÁSOK ÉS KEZELÉSEK, VALAMINT A BOR ÖSSZETÉTELÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
5. cikk
A meglévő borászati eljárások és kezelések, valamint a bor összetételével kapcsolatban ezidáig megfogalmazott követelmények
(1) A Közösség engedélyezi az Ausztráliából származó összes olyan bor behozatalát és közösségi területen közvetlen emberi fogyasztás céljára való forgalmazását, amelynek előállítása az alábbiaknak megfelelően történt:
a) |
az I. melléklet A. részének (1) bekezdésében felsorolt egy vagy több borászati eljárás vagy kezelés; és |
b) |
a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv I. szakaszának 1. pontjában foglalt, az összetételre vonatkozó követelmények (a továbbiakban: összetételi követelmények). |
(2) Ausztrália engedélyezi a Közösségből származó minden olyan bor Ausztráliába történő behozatalát és a területén közvetlen emberi fogyasztás céljára való forgalmazását, amelynek előállítása az I. melléklet B. részének (1) bekezdésében felsorolt egy vagy több borászati eljárásnak vagy kezelésnek megfelelően történt.
(3) A szerződő felek elismerik, hogy az I. mellékletben felsorolt borászati eljárások és kezelések, valamint a bor összetevőire vonatkozóan a jegyzőkönyvben előírt követelmények megfelelnek a 7. cikkben meghatározott célkitűzéseknek és követelményeknek.
6. cikk
Új vagy módosított borászati eljárások, kezelések, összetételi követelmények
(1) Amennyiben a szerződő felek valamelyike saját területére vonatkozóan, kereskedelmi alkalmazás céljából olyan új borászati eljárás, kezelés vagy összetételi követelmény engedélyezését, illetve olyan, már meglévő borászati eljárás, kezelés vagy összetételi követelmény módosítását javasolja, amelyet a másik fél az 5. cikk értelmében nem engedélyezett, és amely szükségessé teszi az I. mellékletnek a 11. cikkben foglaltak szerint történő módosítását, a lehető leghamarabb írásban értesíti erről a másik szerződő felet, és megfelelő lehetőséget biztosít arra, hogy az a szóban forgó új vagy módosított borászati eljárás, kezelés vagy összetételi követelmény végleges engedélyezése előtt megtehesse észrevételeit.
(2) Ezenkívül a szerződő fél kérésre köteles bemutatni egy, az új vagy módosított borászati eljárás, kezelés vagy összetételi követelmény javasolt engedélyezését alátámasztó, a 7. cikkben meghatározott célkitűzések és követelmények figyelembevételével összeállított technikai dokumentációt, lehetővé téve ezáltal a másik fél számára a javaslat alapos megfontolását.
(3) A másik szerződő fél az (1) bekezdésben említett, új vagy módosított borászati eljárásra, kezelésre vagy összetételi követelményre vonatkozó javaslatot a 7. cikkben meghatározott célkitűzések és követelmények figyelembevételével mérlegeli.
(4) A szerződő felek a javasolt új vagy módosított borászati eljárás, kezelés vagy összetételi követelmény engedélyezéséről az annak hatálybalépésétől számított 30 napon belül kötelesek értesíteni a másik szerződő felet.
(5) A (4) bekezdésben említett értesítésnek magában kell foglalnia az új vagy módosított borászati eljárás, kezelés vagy összetételi követelmény leírását.
(6) Ha nem került sor technikai dokumentáció bemutatására a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, az értesítést küldő szerződő fél – amennyiben arra a másik szerződő fél felkéri – köteles benyújtani az említett bekezdés szerinti technikai dokumentációt.
(7) Az e cikkben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a szerződő felek egyike az I. melléklet C. részében említett borászati eljárások vagy gyakorlatok tekintetében, kizárólag egy adott gazdasági év különleges időjárási körülményeinek figyelembevétele érdekében hajt végre kiigazítást, feltéve hogy a kiigazítás csekély jelentőségű és nem változtatja meg alapvetően az érintett borászati eljárást, kezelést vagy összetételi követelményt („technikai kiigazítás”). A technikai kiigazítást javasoló szerződő fél a lehető leghamarabb, de mindenképpen a kiigazítás által érintett boroknak a másik szerződő fél területén történő forgalmazását megelőzően értesíti a másik szerződő felet.
7. cikk
Célkitűzések és követelmények
(1) A borkészítés során alkalmazott, új vagy módosított borászati eljárásoknak, kezeléseknek vagy összetételi követelményeknek teljesíteniük kell a következő célkitűzéseket:
a) |
az emberi egészség védelme; |
b) |
a fogyasztók védelme a megtévesztő gyakorlatokkal szemben; |
c) |
a helyes borászati gyakorlatra vonatkozóan a (2) bekezdésben ismertetett előírásoknak való megfelelés. |
(2) A helyes borászati gyakorlat eleget tesz a következő követelményeknek:
I. |
nem esik tilalom alá a származási ország jogszabályi és közigazgatási rendelkezései értelmében; |
II. |
védi a termék eredetiségét azon elv érvényesítésén keresztül, hogy a bor jellegzetes tulajdonságai a szüretelt szőlőből fakadnak; |
III. |
figyelembe veszi a szőlőtermő terület sajátosságait, különösen az éghajlati, geológiai és egyéb termesztési feltételeket; |
IV. |
ésszerű technológiai vagy gyakorlati igényen – egyebek mellett a bor eltarthatóságának, stabilitásának fokozására, illetve a fogyasztók általi elfogadásának elősegítésére irányuló törekvésen – alapul; |
V. |
biztosítja, hogy a kezelések vagy a különböző anyagok hozzáadása a kívánt hatás eléréséhez szükséges minimumra korlátozódjanak. |
8. cikk
Ideiglenes engedélyezés
A 35. cikkben meghatározott intézkedések sérelme nélkül az egyik szerződő fél által a 6. cikk (4) bekezdése szerint bejelentett új vagy módosított borászati eljárás, kezelés vagy összetételi követelmény alapján előállított borokat ideiglenesen engedélyezik a másik szerződő fél területére való behozatal és az ott történő forgalomba hozatal céljából.
9. cikk
Kifogásolási eljárás
(1) A szerződő felek valamelyike által a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően küldött értesítés kézhezvételétől számított 6 hónapon belül a másik szerződő fél írásban kifogást emelhet a bejelentett új vagy módosított borászati eljárás, kezelés vagy összetételi követelmény ellen, azzal az indokkal, hogy az nem felel meg a 7. cikk (1) bekezdésének b) és/vagy c) pontjában szereplő célkitűzésnek. Ha valamelyik szerződő fél kifogást emel, bármelyik szerződő fél kérheti a 37. cikkben előírt konzultációk megtartását. Amennyiben az ügyet a 6. cikk (4) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételétől számított 12 hónapon belül nem sikerül rendezni, bármelyik szerződő fél kezdeményezheti a 10. cikkben említett választottbírósági eljárás megindítását.
(2) Az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül a szerződő fél tájékoztatást vagy véleményt kérhet a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivataltól (OIV) vagy más, illetékes nemzetközi szervtől. Amennyiben ilyen tájékoztatás- vagy tanácskérésre sor kerül, továbbá az (1) bekezdésben szereplő egyéb határidők sérelme nélkül a szerződő felek megállapodhatnak egymással az érintett szerződő fél számára kifogás emelésére rendelkezésre álló 6 hónapos időszak meghosszabbításáról.
(3) A 10. cikkben említett választottbírók eldöntik, hogy a bejelentett új vagy módosított borászati eljárás, kezelés vagy összetételi követelmény teljesíti-e a 7. cikk (1) bekezdésének b) és/vagy c) pontjában meghatározott célkitűzést.
(4) Amennyiben a szerződő felek egyike által benyújtott engedélykérelem olyan borászati eljárásra, kezelésre vagy összetételi követelményre vonatkozik, amelynek kereskedelmi célú alkalmazását a másik szerződő fél valamely harmadik ország számára már engedélyezte, az (1) bekezdésben említett időszakok hosszát a felére kell csökkenteni.
10. cikk
A borászati gyakorlatokkal kapcsolatos választottbírósági eljárás
(1) A 9. cikkben foglaltaknak megfelelően a szerződő felek bármelyike dönthet úgy, hogy választottbírósági eljáráshoz folyamodik; ebben az esetben írásban értesíti a másik szerződő felet arról, hogy választottbíróság elé kívánja terjeszteni a kérdést.
(2) Az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül mindegyik szerződő fél kijelöl egy választottbírót a (6) bekezdésben foglalt kritériumok alapján, és választásáról értesíti a másik szerződő felet.
(3) A második választottbíró kinevezésének időpontjától számított 30 napon belül a (2) bekezdésben foglaltakkal összhangban kinevezett két választottbíró közös megegyezéssel kijelöl egy harmadik választottbírót. Ha az első két választottbíró nem jut megegyezésre a harmadik választottbíró személyét illetően, a szerződő felek 30 napon belül közösen döntenek a harmadik választottbíró kijelöléséről.
(4) Amennyiben a szerződő felek a (3) bekezdésben említett 30 napos időszakon belül nem tudnak közösen harmadik választottbírót választani, a szükséges kinevezésről – bármelyik szerződő fél kérésére – egy további 60 napig tartó időszakon belül a Nemzetközi Bíróság elnöke vagy valamely tagja (attól függően, hogy melyikük a rangidős) dönt az (5) bekezdésben foglalt kritériumok alapján és a Bíróság gyakorlatával összhangban.
(5) A harmadikként kijelölt választottbíró tölti be a választottbíróság elnöki tisztjét; az elnöknek jogi képesítéssel kell rendelkeznie.
(6) A választottbíróság tagjainak (az elnök kivételével) nemzetközi tekintéllyel rendelkező borászati szakértőknek kell lenniük, akiknek pártatlanságához nem férhet kétség.
(7) A harmadik választottbíró kijelölésétől számított 30 napon belül a három választottbíró közösen meghatározza a választottbírósági eljárás munkafolyamatának szabályait, figyelembe véve az Állandó Választottbíróságnak a két állam közötti viták rendezésére vonatkozó, nem kötelező érvényű szabályait, ám fenntartva annak lehetőségét, hogy a szerződő felek közös megállapodással bármikor figyelmen kívül hagyhassák vagy módosíthassák a munkafolyamat szabályait.
(8) A három választottbíró a harmadik választottbíró kinevezésétől számított legfeljebb 90 napon belül megfogalmazza a szóban forgó kérdéssel kapcsolatos következtetéseit. Ezeket a következtetéseket többségi döntéssel fogadják el. A választottbírók következtetéseikben kifejtik különösen a 9. cikk (3) bekezdése értelmében hozott döntésüket.
(9) A választottbírósági eljárás költségeit, beleértve a választottbírók díjazásának költségét is, a szerződő felek egyenlő arányban viselik. A választottbírók részére fizetendő díjak és kiadások vonatkozásában a vegyes bizottság által összeállított jegyzék tekintendő mérvadónak.
(10) A választottbírók által hozott döntés végleges és kötelező erejű.
11. cikk
Az I. melléklet módosítása
(1) A 29. cikk (3) bekezdésének a) pontjával vagy a 30. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a szerződő felek a 6. cikk (4) bekezdése szerinti értesítésben szereplő, új vagy módosított borászati eljárások, kezelések vagy összetételi követelmények figyelembevétele érdekében a lehető leghamarabb, de legkésőbb 15 hónappal az említett értesítés időpontját követően módosítják az I. mellékletet vagy a jegyzőkönyvet.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben valamelyik szerződő fél kezdeményezi a 9. cikkben meghatározott kifogásolási eljárás megindítását, a szerződő felek a konzultációk eredményének megfelelően járnak el, hacsak az ügyet választottbíróság elé nem viszik, amely esetben:
a) |
ha a választottbírók úgy döntenek, hogy az értesítésben szereplő, új vagy módosított borászati eljárás, kezelés vagy összetételi követelmény teljesíti a 7. cikk (1) bekezdésének b) és/vagy c) pontjában meghatározott célkitűzéseket, a szerződő felek a 29. cikk (3) bekezdésének a) pontjával vagy a 30. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban az említett döntés időpontjától számított 90 napon belül módosítják az I. mellékletet vagy a jegyzőkönyvet, kiegészítve azt az új vagy módosított borászati eljárással, kezeléssel vagy összetételi követelménnyel; |
b) |
amennyiben azonban a választottbírók úgy döntenek, hogy az értesítésben szereplő, új vagy módosított borászati eljárás, kezelés vagy összetételi követelmény nem teljesíti a 7. cikk (1) bekezdésének b) és/vagy c) pontjában meghatározott célkitűzéseket, az értesítést küldő szerződő fél területéről származó, a 8. cikkben említett borászati eljárással, kezeléssel vagy összetételi követelménnyel összhangban előállított borok behozatalára és forgalomba hozatalára vonatkozó ideiglenes engedély hatálya az említett döntés időpontjától számított 90 nap elteltével megszűnik. |
II. CÍM
A BORNEVEK OLTALMA, VALAMINT A LEÍRÁSRA ÉS A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ, KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK
12. cikk
Oltalom alatt álló nevek
(1) A 15., a 17. és a 22. cikk, valamint a jegyzőkönyv rendelkezéseinek sérelme nélkül a következő nevek oltalom alatt állnak:
a) |
a Közösségből származó borok tekintetében:
|
b) |
az Ausztráliából származó borok tekintetében:
|
(2) A szerződő felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy olyan esetekben, amikor a szerződő felek országaiból származó borokat a felek területén kívülre viszik ki és ott forgalmazzák, az e cikkben említett, a szerződő felek valamelyikének területén oltalom alatt álló neveket – az e megállapodásban meghatározott eseteket kivéve – ne lehessen felhasználni a másik szerződő fél területéről származó bor leírásában és kiszerelésén.
13. cikk
Földrajzi jelzések
(1) E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában:
a) |
Ausztráliában a II. melléklet A. részében felsorolt közösségi földrajzi jelzések
|
b) |
a Közösségben a II. melléklet B. részében felsorolt ausztráliai földrajzi jelzések
|
(2) A szerződő felek az e megállapodásban foglaltakkal összhangban megteszik azokat az intézkedéseket, amelyekre a II. mellékletben említett, a szerződő felek területéről származó borok leírásában és kiszerelésén használt földrajzi jelzések kölcsönös oltalma érdekében szükség van. Mindegyik szerződő fél biztosítja az érdekelt felek számára azokat a jogi eszközöket, amelyekkel megakadályozhatják, hogy valamely, a II. mellékletben felsorolt földrajzi jelzést olyan borokra vonatkozóan alkalmazzanak, amelyek nem a szóban forgó földrajzi jelzéssel jelzett helyről származnak.
(3) A (2) bekezdésben előírt oltalmat akkor is biztosítani kell, ha:
a) |
feltüntetik a bor valódi eredetét; |
b) |
a földrajzi jelzést fordításban használják; vagy |
c) |
a jelzéseket a „fajtájú”, „típusú”, „stílusú”, „utánzat”, „módszer szerint” vagy más hasonló kifejezés kíséri. |
(4) A (2) és a (3) bekezdésben előírt oltalom nem sérti a 15. és a 22. cikkben foglaltakat.
(5) A bor azonosítására szolgáló, a II. mellékletben felsorolt földrajzi jelzést magukban foglaló vagy ilyen jelzésből álló borvédjegyek bejegyzését vissza kell utasítani vagy – amennyiben a nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik, és valamely érdekelt fél kérelmet nyújt be erre vonatkozóan – érvényteleníteni kell az olyan borok esetében, amelyek nem a földrajzi jelzés által jelzett helyről származnak.
(6) Amennyiben bizonyos, a II. mellékletben felsorolt földrajzi jelzések azonos alakúak, mindegyik jelzés számára oltalmat kell biztosítani, feltéve hogy jóhiszeműen használták őket. A szerződő felek közösen meghatározzák azokat a gyakorlati alkalmazási feltételeket, amelyek alapján az azonos alakú földrajzi jelzéseket megkülönböztetik egymástól, számításba véve annak szükségességét, hogy biztosítsák az érintett termelőkkel szembeni egyenlő bánásmódot és azt, hogy a fogyasztókat ne vezessék félre.
(7) Ha a II. mellékletben felsorolt földrajzi jelzések egyike azonos alakú valamely harmadik országbeli földrajzi jelzéssel, a TRIPS-megállapodás 23. cikkének (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(8) E megállapodás rendelkezései egyetlen személynek sem sérthetik azt a jogát, hogy a kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve ha a nevet a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon használják.
(9) A szerződő felek e megállapodás egyetlen rendelkezése alapján sem kötelezhetők arra, hogy oltalomban részesítsék a másik szerződő félnek a II. mellékletben szereplő azon földrajzi jelzéseit, amelyek a származási országban nem állnak oltalom alatt, vagy amelyek oltalma megszűnik, illetve amelyeket már nem használnak abban az országban.
(10) A szerződő felek megerősítik, hogy az e megállapodásból fakadó jogok és kötelezettségek kizárólag a II. mellékletben felsorolt földrajzi jelzésekre érvényesek. A megállapodás által a földrajzi jelzések oltalmára vonatkozóan előírt rendelkezések sérelme nélkül mindkét szerződő fél alkalmazza a TRIPS-megállapodást a földrajzi jelzések oltalmára.
14. cikk
A tagállamokra és Ausztráliára utaló nevek vagy hivatkozások
(1) Ausztráliában a bor származási helyének azonosítására szolgáló, a Közösség tagállamaira vonatkozó hivatkozások, illetve a tagállamok valamelyikének megjelölésére használt egyéb nevek:
a) |
kizárólag az érintett tagállamból származó borok esetében alkalmazhatók, és |
b) |
a Közösség által kizárólag a közösségi jogszabályi és közigazgatási rendelkezésekben megállapított feltételeknek megfelelően használhatók. |
(2) A Közösségben a bor származási helyének azonosítására szolgáló, Ausztráliára vonatkozó hivatkozások, illetve az Ausztrália megjelölésére használt egyéb nevek:
a) |
kizárólag az Ausztráliából származó borok esetében alkalmazhatók, és |
b) |
Ausztrália által kizárólag az ausztrál jogszabályi és közigazgatási rendelkezésekben megállapított feltételeknek megfelelően használhatók. |
15. cikk
Átmeneti intézkedések
A 12. cikk (1) bekezdése a) pontjának I. alpontjában és a 13. cikkben említett nevek oltalma nem gátolja Ausztráliát abban, hogy átmenetileg alkalmazza az alábbi neveket a borok megnevezésére és kiszerelésére Ausztráliában és azokban a harmadik országokban, ahol ezt a jogszabályi és közigazgatási rendelkezések lehetővé teszik, a következők szerint:
a) |
a megállapodás hatálybalépését követően 12 hónapig a következő nevek esetében: Burgundy, Chablis, Champagne, Graves, Manzanilla, Marsala, Moselle, Port, Sauterne, Sherry és White Burgundy; |
b) |
a megállapodás hatálybalépését követően 10 évig a Tokay név esetében. |
16. cikk
Hagyományos kifejezések
(1) Amennyiben e megállapodás másképpen nem rendelkezik, a III. mellékletben a Közösségre vonatkozóan megadott hagyományos kifejezéseket Ausztráliában:
a) |
tilos Ausztráliából származó bor leírásában vagy kiszerelésén használni; és |
b) |
a Közösségből származó borok leírásában vagy kiszerelésén kizárólag a III. mellékletben szereplő származási hely és kategória szerinti borok vonatkozásában, az említett melléklet szerinti nyelven, továbbá a Közösség jogszabályi és közigazgatási rendelkezéseiben előírt feltételek alapján lehet használni. |
(2) Ausztrália e megállapodással összhangban megteszi azokat az intézkedéseket, amelyekre a III. mellékletben felsorolt, a Közösség területéről származó borok leírásában és kiszerelésén használt hagyományos kifejezések oltalma érdekében e cikknek megfelelően szükség van. E célból Ausztrália gondoskodik azokról a megfelelő jogi eszközökről, amelyek hatékony oltalmat nyújtanak a hagyományos kifejezések számára és megakadályozzák azok jogosulatlan használatát, még az olyan esetekben is, ahol a hagyományos kifejezéseket a „fajtájú”, „típusú”, „stílusú”, „utánzat”, „módszer szerint” vagy más hasonló kifejezés egészíti ki.
(3) A (2) bekezdésben előírt oltalom nem sérti a 17. és a 23. cikkben foglaltakat.
(4) Valamely hagyományos kifejezés oltalma kizárólag a következőkre vonatkozik:
a) |
az a nyelv, illetve azok a nyelvek, amelyen vagy amelyeken a III. mellékletben szerepel; és |
b) |
a III. melléklet szerinti azon borkategória, amellyel összefüggésben a Közösségben oltalmat élvez. |
(5) Ausztrália engedélyezheti, hogy területén a III. mellékletben felsorolt hagyományos kifejezésekkel megegyező vagy azokhoz hasonló kifejezéseket használjanak olyan borok esetében is, amelyek nem a szerződő felek területéről származnak, feltéve hogy nem vezetik félre a fogyasztókat, a termék származását feltüntetik, és a kérdéses kifejezések használata nem eredményez az ipari tulajdon oltalmáról szóló, 1883. március 20-i Párizsi Egyezmény módosított szövegének 10a. cikke szerinti tisztességtelen versenyt.
(6) E megállapodás egyetlen személynek sem sértheti azt a jogát, hogy a kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve ha a nevet a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon használják.
(7) Az (5) bekezdésben foglaltak érvényének korlátozása nélkül Ausztrália nem engedélyezi területén olyan védjegy bejegyzését vagy használatát, amely a III. mellékletben szereplő, a borok leírásában és kiszerelésén használt hagyományos kifejezést tartalmaz, vagy ilyen kifejezésből áll, kivéve ha e megállapodás megengedi az adott hagyományos kifejezésnek az érintett bor vonatkozásában történő használatát. Mindazonáltal ez a követelmény:
a) |
nem alkalmazandó az olyan védjegyekre, amelyeket Ausztráliában jogszerűen és jóhiszeműen bejegyeztek, illetve amelyekhez Ausztráliában – a megállapodás aláírását megelőző, jóhiszemű használatukból kifolyólag – törvényesen megszerzett jogok kapcsolódnak; |
b) |
a III. mellékletbe e megállapodás aláírását követően felvett hagyományos kifejezések esetében nem alkalmazandó az olyan védjegyekre, amelyeket Ausztráliában jóhiszeműen bejegyeztek, illetve amelyekhez Ausztráliában – az érintett hagyományos kifejezés e megállapodás szerinti oltalom alá helyezését megelőző, jóhiszemű használatából kifolyólag – törvényesen megszerzett jogok kapcsolódnak; továbbá |
c) |
nem akadályozza meg az a) és a b) pontban említett védjegyek használatát azokban a harmadik országokban, amelyek jogszabályi és közigazgatási rendelkezései megengedik e védjegyek használatát. |
Ez a rendelkezés nem sérti a Közösség azon jogát, hogy az érintett hagyományos kifejezést az (1) bekezdés b) pontjával összhangban használja.
(8) Az (5), a (6) és a (7) bekezdésben, valamint a 23. cikkben foglaltak érvényének korlátozása nélkül Ausztrália nem engedélyezi, hogy területén olyan üzleti nevet használjanak borok leírásában és kiszerelésén, amely valamely, e megállapodás III. mellékletében szereplő hagyományos kifejezést foglal magában, vagy ilyen kifejezésből áll. Mindazonáltal ez a követelmény:
a) |
nem alkalmazandó azokra az üzleti nevekre, amelyeket e megállapodás aláírásának időpontja előtt, jogszerűen és jóhiszeműen bejegyeztek Ausztráliában; |
b) |
a III. mellékletbe a megállapodás aláírásának időpontját követően felvett hagyományos kifejezések esetében nem alkalmazandó azokra az üzleti nevekre, amelyeket az érintett hagyományos kifejezés e megállapodás szerinti oltalom alá helyezését megelőzően, jogszerűen és jóhiszeműen bejegyeztek Ausztráliában; továbbá |
c) |
nem akadályozza meg az ilyen üzleti nevek használatát azokban a harmadik országokban, amelyek jogszabályi és közigazgatási rendelkezései megengedik ezen üzleti nevek használatát. |
Az a), a b) és a c) bekezdésben foglaltak nem teszik lehetővé az üzleti neveknek a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon történő használatát.
(9) Ausztrália e megállapodás egyetlen rendelkezése alapján sem kötelezhető arra, hogy oltalomban részesítse azokat a III. mellékletben szereplő hagyományos kifejezéseket, amelyek a származási országban nem állnak oltalom alatt, vagy amelyek oltalma megszűnik, illetve amelyeket már nem használnak a Közösségben.
17. cikk
Átmeneti intézkedések
A 12. cikk (1) bekezdése a) pontjának III. alpontjában és a 16. cikkben említett nevek oltalma nem gátolja Ausztráliát abban, hogy az e megállapodás hatálybalépésével kezdődő, 12 hónapos átmeneti időszakban használja a következő neveket a borok leírásában és kiszerelésén Ausztráliában és azokban a harmadik országokban, ahol ezt a jogszabályi és közigazgatási rendelkezések lehetővé teszik: Amontillado, Auslese, Claret, Fino, Oloroso, Spatlese.
18. cikk
Borkategóriák és kereskedelmi jelölések
(1) Amennyiben e megállapodás másképpen nem rendelkezik, a IV. melléklet A. részében felsorolt borkategóriák és a IV. melléklet B. részében felsorolt kereskedelmi jelölések Ausztráliában:
a) |
kizárólag a Közösségből származó borok esetében alkalmazhatók; és |
b) |
a Közösség által kizárólag a közösségi jogszabályi és közigazgatási rendelkezésekben megállapított feltételeknek megfelelően használhatók. |
(2) Ausztrália e megállapodás egyetlen rendelkezése alapján sem kötelezhető arra, hogy meghatározott borokra korlátozza azoknak a IV. mellékletben szereplő borkategóriáknak és kereskedelmi jelöléseknek a használatát, amelyek a származási országban nem esnek ilyen korlátozás alá, vagy amelyek tekintetében ez a korlátozás megszűnik, illetve amelyeket már nem használnak a Közösségben.
III. CÍM
A KISZERELÉSRE ÉS A LEÍRÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
19. cikk
Általános elv
A borok címkéjén nem szerepelhet olyan kifejezés, amely valótlan vagy félrevezető információt tartalmaz a bor jellegére, összetételére, minőségére vagy származására vonatkozóan.
20. cikk
Választható jelölések
(1) A szerződő felek közötti borkereskedelem esetében azok az Ausztráliából származó borok:
a) |
amelyeket valamely, a II. melléklet B. részében szereplő földrajzi jelzéssel láttak el, leírhatók vagy kiszerelhetők a Közösségben a (3) bekezdésben meghatározott választható jelölésekkel, feltéve hogy a jelölések használata megfelel az ausztráliai bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak és különösen az 1980. évi Australian Wine and Brandy Corporation Act (az ausztrál bor- és borpárlatkészítők társulásáról szóló törvény), az 1974. évi Trade Practices Act (a kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény), valamint az Australia New Zealand Food Standards Code (az Ausztrália és Új-Zéland által elfogadott, az élelmiszerekkel kapcsolatos előírásokról szóló törvénykönyv) rendelkezéseinek; és |
b) |
amelyeken a II. melléklet B. részében felsorolt földrajzi jelzések egyike sem szerepel, leírhatók vagy kiszerelhetők a Közösségben a (3) bekezdés d), g) és l) pontjában meghatározott választható jelölésekkel, feltéve hogy a jelölések használata megfelel az ausztráliai bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak és különösen az 1980. évi Australian Wine and Brandy Corporation Act, az 1974. évi Trade Practices Act, valamint az Australia New Zealand Food Standards Code rendelkezéseinek. |
(2) A szerződő felek közötti borkereskedelem esetében azok a Közösségből származó borok:
a) |
amelyeket valamely, a II. melléklet A. részében szereplő földrajzi jelzéssel láttak el, leírhatók vagy kiszerelhetők Ausztráliában a (3) bekezdésben meghatározott választható jelölésekkel, feltéve hogy az adott bor címkézése összhangban van az 1493/1999/EK tanácsi rendelet V. címének II. fejezetével, valamint VII. és VIII. mellékletével, továbbá a 753/2002/EK bizottsági rendelettel, és hogy a jelölések használata az 1980. évi Australian Wine and Brandy Corporation Act és az 1974. évi Trade Practices Act értelmében nem minősül csalásnak vagy a fogyasztók megtévesztésének; és |
b) |
amelyeken a II. melléklet A. részében felsorolt földrajzi jelzések egyike sem szerepel, leírhatók vagy kiszerelhetők Ausztráliában a (3) bekezdés d), g) és l) pontjában meghatározott választható jelölésekkel, feltéve hogy az adott bor címkézése összhangban van az 1493/1999/EK tanácsi rendelet V. címének II. fejezetével, valamint VII. és VIII. mellékletével, továbbá a 753/2002/EK bizottsági rendelettel, és hogy a jelölések használata az 1980. évi Australian Wine and Brandy Corporation Act és az 1974. évi Trade Practices Act értelmében nem minősül csalásnak vagy a fogyasztók megtévesztésének. |
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett választható jelölések a következők:
a) |
a szőlőszüret évének megfelelő évjárat, feltéve hogy a bor legalább 85 %-a az érintett évben szüretelt szőlőből származik; a télen szüretelt szőlőből nyert közösségi borok esetében azonban a szüret éve helyett a folyó gazdasági év kezdete szerinti évet kell feltüntetni; |
b) |
valamely szőlőfajta neve vagy annak szinonimája, a 22. cikknek megfelelően; |
c) |
hivatkozás valamely díjra, éremre vagy versenyre, illetve ausztrál díjra, éremre vagy versenyre, feltéve hogy a versenyről tájékoztatták a Közösség illetékes szervét; |
d) |
a VI. melléklet szerinti terméktípus feltüntetése; |
e) |
a szőlőültetvény neve; |
f) |
a Közösség területéről származó borok esetében a borgazdaság neve, feltéve hogy a szőlőtermesztés és a borkészítés egyaránt az adott borgazdaságban történik; |
g) |
a bor sajátos színére utaló jelzés; |
h) |
a bor palackozásának helye; |
i) |
a borkészítéshez használt módszerre vonatkozó jelzés, a VIII. mellékletre is figyelemmel; |
j) |
a Közösség esetében a III. mellékletben felsorolt hagyományos kifejezések valamelyike; |
k) |
Ausztrália esetében az V. mellékletben felsorolt, minőségi borokra utaló kifejezések valamelyike; |
l) |
valamely, a bor forgalmazásában részt vevő személy neve, beosztása vagy rangja és címe. |
21. cikk
Kiszerelés
(1) A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az olyan esetekben, amikor az importáló szerződő fél jogszabályi és közigazgatási rendelkezései értelmében bizonyos jelöléseket kötelező feltüntetni a borcímkén, más jelölések is szerepelhetnek a kötelező jelöléseket tartalmazó látómezőben vagy a bor tárolóedényének más részén.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére abban az esetben, ha az V. mellékletben felsorolt, minőségi borokra vonatkozó kifejezések valamelyikét az elsődleges kereskedelmi megnevezés részeként használják a borcímkén, akkor a szóban forgó kifejezést ugyanabban a látómezőben kell feltüntetni, ahol a II. melléklet B. részében szereplő, Ausztráliára vonatkozó megfelelő földrajzi jelzés megjelenik, lényegében azonos méretű betűkkel. E bekezdés alkalmazásában az „elsődleges kereskedelmi megnevezés” a termék azon megnevezése, amely a bor tárolóedényének vagy csomagolásának azon a részén látható, amelyet a szokásos áruelhelyezési körülmények között a fogyasztók számára be kívánnak mutatni.
(3) A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az (1) bekezdésben említett jelöléseket – beleértve az V. mellékletben szereplő, minőségi borra vonatkozó kifejezéseket is – meg lehet ismételni a bor tárolóedényének bármely részén, függetlenül attól, hogy a szóban forgó jelölések megjelennek-e ugyanabban a látómezőben, ahol a II. mellékletben felsorolt földrajzi jelzések valamelyike található.
(4) A Közösség hozzájárul ahhoz, hogy az Ausztráliából származó borok leírását vagy kiszerelését a Közösségben a borban található szabványos italegységek számára vonatkozó jelölések is kiegészíthessék, feltéve hogy a jelölések használata megfelel az ausztráliai bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak és különösen az 1980. évi Australian Wine and Brandy Corporation Act, az 1974. évi Trade Practices Act, valamint az Australia New Zealand Food Standards Code rendelkezéseinek.
22. cikk
Szőlőfajták
(1) Mindkét szerződő fél engedélyt ad arra, hogy területén a másik szerződő fél használhassa egy vagy több szőlőfajta nevét vagy – adott esetben – annak szinonimáit bor leírásában és kiszerelésén, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
a) |
a szóban forgó szőlőfajtanevek vagy szinonimáik szerepelnek a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (Organisation International de la Vigne et du Vin, OIV), az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi unió (Union for the Protection of Plant Varieties, UPOV), illetve a Növénygenetikai Erőforrások Nemzetközi Testülete (International Board for Plant Genetic Resources, IGPBR) által összeállított fajtaosztályozásban; |
b) |
ha a bor nem teljes egészében a megnevezett szőlőfajtá(k)ból vagy az adott név (nevek) valamely szinonimája által jelölt szőlőfajtából készült, az esetleg édesítés céljából hozzáadott termékek és a mikroorganizmus-kultúrák mennyiségének (amely legfeljebb a bor 5 %-át teheti ki) levonása után kapott bormennyiségnek legalább 85 %-ban a megnevezett szőlőfajtá(k)ból kell származnia; |
c) |
a címkén feltüntetett szőlőfajtanevek vagy azok valamely szinonimája által jelölt valamennyi szőlőfajtának nagyobb arányban kell jelen lennie a bor összetevői között, mint bármely fel nem tüntetett fajtának; |
d) |
ha két vagy több szőlőfajtanév vagy azok szinonimái szerepelnek a címkén, akkor azokat az általuk jelölt szőlőfajtának a borösszetételen belüli aránya szerint, csökkenő sorrendben és tetszőleges betűmérettel kell feltüntetni; |
e) |
a szőlőfajta (vagy szőlőfajták) neve, illetve annak szinonimái – az exportáló ország nemzeti jogszabályaitól függően – azonos vagy eltérő látómezőben is feltüntethetők; |
f) |
a szőlőfajta (vagy szőlőfajták) neve, illetve annak szinonimái nem használhatók oly módon, amely félrevezetheti a fogyasztókat a bor eredetét illetően. E célból a szerződő felek meghatározhatják a nevek használatára vonatkozó gyakorlati feltételeket. |
(2) Az (1) bekezdés, valamint a 12. cikk (1) bekezdése a) pontjának I. alpontja és b) pontjának I. alpontja ellenére a szerződő felek megállapodnak a következőkben:
a) |
amennyiben egy szőlőfajtanév vagy annak szinonimája valamely, a Közösségre vonatkozóan a II. melléklet A. részében felsorolt földrajzi jelzést foglal magában vagy ilyen jelzésből áll, Ausztrália abban az esetben használhatja az adott szőlőfajtanevet vagy annak szinonimáját a területéről származó bor leírásában vagy kiszerelésén, ha a kérdéses szőlőfajtanév vagy szinonima szerepel a VII. mellékletben, és |
b) |
amennyiben egy szőlőfajtanév vagy annak szinonimája valamely, Ausztráliára vonatkozóan a II. melléklet B. részében felsorolt földrajzi jelzést foglal magában vagy ilyen jelzésből áll, a Közösség abban az esetben használhatja az adott szőlőfajtanevet vagy annak szinonimáját a területéről származó bor leírásában vagy kiszerelésén, ha a kérdéses szőlőfajtanevet vagy szinonimát jóhiszeműen használták már e megállapodás hatálybalépése előtt is. |
(3) A 12. cikk és e cikk rendelkezései ellenére a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a 12 hónappal e megállapodás hatálybalépése után véget érő átmeneti időszak alatt a „Hermitage” nevet használhatják az Ausztráliából származó borok esetében a „Shiraz” szőlőfajta szinonimájaként a Közösség területén kívüli országokban történő értékesítés során, amennyiben Ausztrália és az egyéb érintett országok jogszabályi és közigazgatási rendelkezései ezt megengedik, feltéve hogy ezt a nevet nem használják a vásárlókat megtévesztő módon.
(4) E cikk rendelkezései ellenére a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a 12 hónappal e megállapodás hatálybalépése után véget érő átmeneti időszak alatt a „Lambrusco” szőlőfajtanevet használhatják az Ausztráliából származó borok esetében, egy olyan borfajta leírására, amelyet hagyományosan ezen a néven állítanak elő és forgalmaznak a Közösség területén kívüli országokban történő értékesítés céljára, amennyiben ezt Ausztrália és az egyéb érintett országok jogszabályi és közigazgatási rendelkezései megengedik, feltéve hogy ezt a nevet nem használják a vásárlókat félrevezető módon.
23. cikk
Minőségi borokra vonatkozó kifejezések
Ausztrália az V. mellékletben meghatározott feltételekkel összhangban és a 20. cikkben foglaltaknak megfelelően használhatja az említett mellékletben felsorolt kifejezéseket Ausztráliából származó borok leírásában és kiszerelésén.
24. cikk
Ausztráliából származó, földrajzi jelzéssel ellátott borok
A szigorúbb megszorításokat tartalmazó ausztráliai jogszabályok sérelme nélkül a szerződő felek megállapodnak abban, hogy Ausztrália az alábbi feltételek mellett használhatja a II. melléklet B. részében felsorolt földrajzi jelzéseket Ausztráliából származó borok leírásában és kiszerelésén:
a) |
amennyiben egyetlen földrajzi jelzést használnak, a bornak legalább 85 %-ban az adott földrajzi egység területén szüretelt szőlőből kell készülnie; |
b) |
amennyiben két vagy három földrajzi jelzést használnak ugyanazon borra vonatkozóan:
|
25. cikk
A címkézési követelmények végrehajtása
(1) Ha a bor leírása vagy kiszerelése – különösen a címkén, a hivatalos vagy a kereskedelmi dokumentumokban, illetve a hirdetésekben – sérti ezt a megállapodást, a szerződő felek megteszik a szükséges közigazgatási intézkedéseket vagy megindítják a szükséges bírósági eljárást a vonatkozó jogszabályi és közigazgatási rendelkezéseiknek megfelelően.
(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket és eljárásokat különösen az alábbi esetekben kell alkalmazni:
a) |
ha a Közösség vagy Ausztrália jogszabályai által előírt leírások fordítása a másik szerződő fél nyelvére vagy nyelveire olyan szót eredményez, amely félrevezető az ily módon leírt vagy kiszerelt bor származási helyét, jellegét vagy minőségét illetően; |
b) |
ha az e megállapodás szerint védett nevekkel rendelkező borok esetében a tárolóedényeken, a csomagoláson, a hirdetésekben vagy a hivatalos, illetve kereskedelmi okiratokban olyan leírások, védjegyek, nevek, feliratok vagy illusztrációk jelennek meg, amelyek közvetlenül vagy közvetve valótlan vagy félrevezető információkat nyújtanak a bor eredetére, származására, természetére, a szőlőfajtákra vagy a bor anyagi minőségére vonatkozóan; |
c) |
ha olyan csomagolást használnak, amely félrevezető információkat tartalmaz a bor származására vonatkozóan. |
26. cikk
Status quo
A szerződő felek jogszabályi rendelkezéseikben nem állapíthatnak meg az e megállapodásban vagy az e megállapodás aláírásának időpontjában hatályban lévő szabályozásukban – különös tekintettel a IX. mellékletben említett jogszabályokra – előírtaknál kevésbé kedvező feltételeket a másik szerződő fél országából származó borok leírására, kiszerelésére, csomagolására vagy összetételére vonatkozóan.
IV. CÍM
TANÚSÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK
27. cikk
Tanúsítás
(1) A Közösség időbeni korlátozás nélkül engedélyezi, hogy az Ausztráliából származó borok behozatalára az 1493/1999/EK tanácsi rendeletnek a szőlő- és borágazati termékek harmadik országokkal való kereskedelme tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról szóló 883/2001/EK bizottsági rendelet 24. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében és 26. cikkében előírt, az egyszerűsített tanúsítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kerülhessen sor. E célból és az említett rendelkezésekkel összhangban Ausztrália:
a) |
az illetékes szerven keresztül megküldi a tanúsítási okmányokat és az analitikai bizonylatokat; vagy |
b) |
amennyiben az a) pontban említett illetékes szerv meggyőződik arról, hogy az egyes termelők e feladatokat végre tudják hajtani:
|
(2) A 883/2001/EK bizottsági rendelet 26. cikkében foglaltak ellenére az egyszerűsített VI 1 okmány tekintetében csupán a következő adatokat kell megadni:
a) |
a tanúsítási okmány 2. rovatában az importőr vagy a címzett neve és címe; |
b) |
a tanúsítási okmány 6. rovatában „a termék leírása”, amely magában foglalja a következőket: a névleges térfogat (például: 75 cl), a kereskedelmi megnevezés (azaz „ausztráliai bor”), az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (lásd a II. melléklet B. részét), a minőségi borra vonatkozó kifejezés (lásd az V. mellékletet), a szőlőfajta (szőlőfajták) neve és az évjárat, amennyiben ezek szerepelnek a címkén; |
c) |
a tanúsítási okmány 11. rovatában az ausztráliai illetékes szerv által megadott egyedi elemzési szám. |
(3) E cikk alkalmazásában Ausztrália esetében az illetékes szerv az Australian Wine and Brandy Corporation (az ausztrál bor- és borpárlatkészítők társulása), illetve azon egyéb szerv vagy szervek, amelyet vagy amelyeket Ausztráliában illetékes szervnek vagy szerveknek kijelölnek.
(4) A 28. cikkre is figyelemmel a Közösség az Ausztráliából származó borok behozatalára nem alkalmaz szigorúbb vagy kiterjedtebb tanúsítási rendszert, mint amely az ilyen behozatal vonatkozásában 1994. március 1-jén érvényben volt a Közösségben, illetve amely az egyenértékű felügyeleti és ellenőrzési intézkedéseket alkalmazó egyéb országokból behozott borokra alkalmazható.
(5) A 28. cikkre is figyelemmel Ausztrália a Közösségből származó borok behozatalára nem alkalmaz szigorúbb vagy kiterjedtebb tanúsítási rendszert, mint amely az ilyen behozatal vonatkozásában 1992. január 1-jén érvényben volt Ausztráliában, illetve amely az egyenértékű felügyeleti és ellenőrzési intézkedéseket alkalmazó egyéb országokból behozott borokra alkalmazható.
28. cikk
Átmeneti tanúsítási követelmények
(1) A szerződő felek fenntartják maguknak a jogot, hogy átmeneti kiegészítő tanúsítási követelményeket vezessenek be a közérdeket érintő jogos aggályokra válaszul, például közegészségügyi vagy fogyasztóvédelmi megfontolásból, illetve a csalás elleni küzdelem érdekében. Ebben az esetben kellő időben megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a másik szerződő félnek, hogy lehetővé váljon számára a kiegészítő követelmények teljesítése.
(2) A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az ilyen követelmények alkalmazása nem terjed túl azon az időtartamon, amelyre a követelmények bevezetését indokolttá tévő, a közérdeket sértő problémák megoldásához szükség van.
V. CÍM
A MEGÁLLAPODÁS IGAZGATÁSA
29. cikk
Együttműködés a szerződő felek között
(1) A szerződő felek az őket képviselő szerveken és a 30. cikk értelmében létrehozott vegyes bizottságon keresztül közvetlen kapcsolatot tartanak fenn egymással az e megállapodással kapcsolatos valamennyi ügyet illetően. A szerződő felek törekednek különösen arra, hogy a közöttük e megállapodással összefüggésben felmerülő valamennyi problémát mindenekelőtt az őket képviselő szerveken vagy a vegyes bizottságon keresztül oldják meg.
(2) Az Ausztrália képviseletére kinevezett szerv a Mezőgazdasági, Halászati és Erdészeti Minisztérium (Department of Agriculture, Fisheries and Forestry) vagy az ausztrál kormány által e minisztérium vonatkozó feladatainak ellátására kijelölt bármely egyéb utódhivatal. A Közösség képviseletére kijelölt szerv az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága. Ha a szerződő felek valamelyike megváltoztatja képviseleti szervét, erről értesíti a másik felet.
(3) A Mezőgazdasági, Halászati és Erdészeti Minisztérium által képviselt Ausztrália és a Közösség:
a) |
közös megegyezéssel módosíthatják az e megállapodáshoz csatolt mellékleteket és jegyzőkönyvet. Az érintett melléklet vagy a jegyzőkönyv módosítása a szerződő felek által jóváhagyott időponttól lép hatályba; |
b) |
közös megegyezéssel meghatározhatják a 13. cikk (6) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett gyakorlati feltételeket; |
c) |
írásban értesítik egymást a borágazatot is érintő, közérdekű, például a közegészségüggyel vagy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos új rendeletek elfogadására vagy meglévő rendeletek módosítására irányuló szándékukról; |
d) |
írásban értesítik egymást az e megállapodás alkalmazására vonatkozó valamennyi jogalkotási és közigazgatási intézkedésről, valamint bírósági határozatról, továbbá tájékoztatják egymást az ilyen határozatok alapján elfogadott intézkedésekről; továbbá |
e) |
megállapodhatnak abban, hogy az e megállapodás valamely rendelkezésében egy adott jogszabályra vagy rendelkezésre tett hivatkozások a szóban forgó jogszabály vagy rendelet módosított és az e megállapodás aláírását követő meghatározott időpontban hatályban lévő változatára való hivatkozásnak tekintendők. |
30. cikk
Vegyes bizottság
(1) Létrejön a Közösség és Ausztrália képviselőiből álló vegyes bizottság.
(2) A vegyes bizottság konszenzussal ajánlásokat fogalmazhat meg és határozatokat fogadhat el. A bizottság meghatározza saját eljárási szabályzatát. A vegyes bizottság a szerződő felek bármelyikének kérésére összeül; az üléseket a kérés időpontjától számított legfeljebb 90 napon belül, a Közösségben és Ausztráliában felváltva, a szerződő felek által közösen meghatározott időpontban, helyen és módon (ideértve a videokonferenciát is) kell megtartani.
(3) A vegyes bizottság határozatot hozhat:
a) |
az e megállapodáshoz csatolt mellékletek és jegyzőkönyv módosításáról. Az érintett melléklet vagy a jegyzőkönyv módosítása a szerződő felek által jóváhagyott időponttól lép hatályba; |
b) |
a 13. cikk (6) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett gyakorlati feltételekről; továbbá |
c) |
arról, hogy az e megállapodás valamely rendelkezésében egy adott jogszabályra vagy rendelkezésre tett hivatkozások a szóban forgó jogszabály vagy rendelet módosított és az e megállapodás aláírását követő meghatározott időpontban hatályban lévő változatára való hivatkozásnak tekintendők. |
(4) A vegyes bizottság gondoskodik továbbá e megállapodás megfelelő módon történő alkalmazásáról, és megvizsgálhat bármely, a megállapodás végrehajtásával és érvényesülésével kapcsolatos kérdést. A bizottság feladatkörébe tartoznak különösen az alábbiak:
a) |
a szerződő felek közötti információcsere lebonyolítása az e megállapodásban foglaltak érvényesülésének optimalizálása érdekében; |
b) |
javaslatok előterjesztése a bor-, illetve a szeszesital-ágazat terén a szerződő felek közös érdekét képviselő kérdésekben; |
c) |
a 10. cikk (9) bekezdésében és a 38. cikk (7) bekezdésében említett díjak és kiadások jegyzékének összeállítása. |
(5) A vegyes bizottság megvitathat bármely, a borágazathoz kapcsolódó, közös érdekű kérdést.
(6) A vegyes bizottság elősegítheti a kapcsolatépítést a szerződő felek bortermelőinek és borászati iparának képviselői között.
31. cikk
A megállapodás alkalmazása és érvényesítése
A szerződő felek a X. mellékletben foglaltaknak megfelelően kijelölik az e megállapodás alkalmazásáért és érvényesítéséért felelős kapcsolattartási pontokat.
32. cikk
Kölcsönös segítségnyújtás a szerződő felek között
(1) Amennyiben valamelyik szerződő félnek oka van feltételezni, hogy:
a) |
valamely, a 2. cikkben meghatározottak szerinti, Ausztrália és a Közösség között kereskedelmi forgalomba kerülő vagy kereskedelmi forgalomban lévő bor vagy bortétel nem felel meg a közösségi vagy az ausztráliai borágazatra vonatkozó szabályoknak vagy e megállapodásnak, és |
b) |
ez a meg nem felelés különös jelentőséggel bír a másik fél szempontjából, és közigazgatási intézkedéseket vagy bírósági eljárásokat vonhat maga után, |
a fentebb említett szerződő fél kijelölt kapcsolattartási pontján keresztül haladéktalanul tájékoztatja a másik szerződő fél kapcsolattartási pontját vagy egyéb illetékes szerveit.
(2) Az (1) bekezdéssel összhangban nyújtandó tájékoztatáshoz mellékelni kell a hivatalos, kereskedelmi vagy egyéb vonatkozó dokumentumokat; ezenkívül jelezni kell azt is, hogy adott esetben milyen közigazgatási intézkedéseket vagy bírósági eljárásokat lehet foganatosítani. E tájékoztatásnak különösen a következő részletes információkat kell tartalmaznia az érintett borra vonatkozóan:
a) |
a termelő és az a személy, akinek rendelkezési joga van a bor felett; |
b) |
a bor összetétele és érzékszervi jellemzői; |
c) |
a bor leírása és kiszerelése; |
d) |
az előállításra és a forgalomba hozatalra vonatkozó szabályoknak való meg nem felelés részletei. |
VI. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
33. cikk
Tranzitárunak minősülő borok
Az I., a II., a III. és a IV. címben foglaltak nem vonatkoznak a következőkre:
a) |
a szerződő felek egyikének területén tranzitáruként átszállított borok; vagy |
b) |
olyan, a szerződő felek egyikének területéről származó borok, amelyeket kis mennyiségekben, a jegyzőkönyv II. pontjában meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban szállítanak a szerződő felek között. |
34. cikk
A WTO-egyezmény
E megállapodás nem sérti a szerződő feleknek a WTO-egyezményből fakadó jogait és kötelezettségeit.
35. cikk
Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések
(1) E megállapodás rendelkezései nem sértik a szerződő felek azon jogát, hogy olyan egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedéseket tegyenek, amelyek az emberi, állati vagy növényi élet, illetve egészség megóvásához szükségesek, feltéve hogy ezek az intézkedések nem ellentétesek a WTO-egyezmény 1A. mellékletében szereplő, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás rendelkezéseivel.
(2) Mindkét szerződő fél törekszik arra, hogy – közös megközelítés kialakítása céljából – a 29. cikkben meghatározott eljárásoknak megfelelően, a lehető legrövidebb időn belül tájékoztassa a másik szerződő felet azokról a fejleményekről, amelyek a területén forgalmazott borokkal kapcsolatban az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség megóvásához szükséges intézkedések elfogadását eredményezhetik, különösen olyanokét, amelyek szennyező anyagokra és szermaradékokra vonatkozó egyedi határértékek megállapítására irányulnak.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül abban az esetben, ha az egyik szerződő fél sürgős egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedéseket tesz vagy javasol azzal az indoklással, hogy valamely engedélyezett borászati eljárás, kezelés vagy összetételi követelmény veszélyt jelent az emberi egészségre nézve, az adott szerződő fél erről a megfelelő képviseleti szerveken vagy a vegyes bizottságon keresztül, (az adott esettől függően) a sürgős intézkedés bevezetésének vagy kezdeményezésének időpontjától számítva 30 napon belül értesíti a másik szerződő felet közös megközelítés kialakítása céljából.
36. cikk
Területi hatály
Ezt a megállapodást egyrészről az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó területeken és az említett szerződésben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni, másrészről pedig Ausztrália területén.
37. cikk
Konzultációk
(1) Amennyiben az egyik szerződő fél úgy ítéli meg, hogy a másik szerződő fél nem teljesítette valamely, e megállapodás alapján fennálló kötelezettségét, és a problémát nem lehet a 29. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint megoldani, írásban konzultációk tartását kérheti a másik szerződő féltől. A szerződő felek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül konzultálnak egymással a probléma megoldása érdekében.
(2) A konzultációkat kérő szerződő fél a másik szerződő fél rendelkezésére bocsátja a szóban forgó probléma részletes megvizsgálásához szükséges összes információt.
(3) Amennyiben a legcsekélyebb késedelem veszélyeztetné az emberi egészséget vagy csökkentené a csalás elleni küzdelemre irányuló intézkedések hatékonyságát, az érintett szerződő fél megfelelő átmeneti védintézkedéseket tehet, feltéve hogy ezen intézkedések megtétele után azonnal megtartják a konzultációkat.
(4) Ha a problémát nem sikerül a konzultációkra vonatkozó kérés kézhezvételétől számított 60 napon belül rendezni, a szerződő felek közös megegyezéssel a következőképpen járhatnak el:
a) |
meghosszabbíthatják a konzultációs időszakot vagy |
b) |
az ügyben kikérhetik valamely illetékes szerv véleményét. |
38. cikk
Választottbírósági eljárás
(1) Amennyiben valamely – a 9. cikk értelmében emelt kifogástól eltérő – probléma nem oldható meg a 37. cikkel összhangban, a szerződő felek közös megegyezéssel választottbíróság elé utalhatják az ügyet; ebben az esetben a felek 60 napon belül értesítik egymást a (4) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján kijelölt választottbíró kinevezéséről.
(2) A második választottbíró kinevezésének időpontjától számított 30 napon belül az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban kinevezett két választottbíró közös megegyezéssel kijelöl egy harmadik választottbírót. Ha az első két választottbíró nem jut megegyezésre a harmadik választottbíró személyét illetően, a szerződő felek 30 napon belül közösen döntenek a harmadik választottbíró kijelöléséről.
(3) Amennyiben a szerződő felek a (2) bekezdésben említett 30 napos időszakon belül nem tudnak közösen harmadik választottbírót választani, a szükséges kinevezésről – bármelyik szerződő fél kérésére – egy további 60 napig tartó időszakon belül a Nemzetközi Bíróság elnöke vagy valamely tagja (attól függően, hogy melyikük a rangidős) dönt az e cikk (4) bekezdésében foglalt kritériumok alapján és a Bíróság gyakorlatával összhangban.
(4) A harmadikként kijelölt választottbíró tölti be a választottbíróság elnöki tisztjét; az elnöknek jogi képesítéssel kell rendelkeznie. A választottbíróknak (az elnök kivételével) megfelelő szakképesítéssel kell rendelkezniük a választottbírói testület által vizsgált területen.
(5) A harmadik választottbíró kijelölésétől számított 30 napon belül a három választottbíró közösen meghatározza a választottbírósági eljárás munkafolyamatának szabályait, figyelembe véve az Állandó Választottbíróságnak a két állam közötti viták rendezésére vonatkozó, nem kötelező érvényű szabályait, ám fenntartva annak a lehetőségét, hogy a szerződő felek közös megállapodással bármikor figyelmen kívül hagyhassák vagy módosíthassák a munkafolyamat szabályait.
(6) A három választottbíró a harmadik választottbíró kinevezésétől számított legfeljebb 90 napon belül megfogalmazza a szóban forgó problémával kapcsolatos következtetéseit. Ezeket a következtetéseket többségi döntéssel fogadják el.
(7) A választottbírósági eljárás költségeit, beleértve a választottbírók díjazásának költségét is, a szerződő felek egyenlő arányban viselik. A választottbírók részére fizetendő díjak és kiadások vonatkozásában a vegyes bizottság által összeállított jegyzék tekintendő mérvadónak.
(8) A választottbírók által hozott döntés végleges és kötelező érvényű.
(9) A szerződő felek közös megegyezéssel a kétoldalú borkereskedelmet érintő bármely egyéb kérdés kapcsán is kezdeményezhetik az e cikkben meghatározott választottbírósági eljárást.
39. cikk
Együttműködés a borágazatban
(1) A szerződő felek közös megegyezéssel módosíthatják e megállapodást annak érdekében, hogy fokozzák az együttműködést a borágazatban. Megállapodnak, hogy konzultációkat kezdeményeznek a borok címkézésére vonatkozó követelmények összehangolására.
(2) E megállapodás keretében a szerződő felek bármelyike javaslatokat tehet a felek közötti együttműködés kiszélesítésére vonatkozóan, tekintetbe véve a megállapodás alkalmazása során szerzett tapasztalatokat.
40. cikk
Meglévő készletek
Az olyan borok, amelyeket e megállapodás hatálybalépésének időpontjáig vagy a 15. és a 17. cikkben, illetve a 22. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt, vonatkozó átmeneti időszakok végéig jogszerűen, ám a megállapodás által tiltott módon állítottak elő, írtak le és szereltek ki, a következő feltételek mellett hozhatók forgalomba:
a) |
amennyiben a bort egy vagy több olyan borászati eljárás vagy kezelés alkalmazásával állították elő, amely nem szerepel az I. mellékletben, a kérdéses bor a készletek kimerüléséig forgalmazható; |
b) |
amennyiben a bor leírásában és kiszerelésén valamely, e megállapodás által tiltott kifejezést használtak, a kérdéses bor a következők szerint forgalmazható:
|
41. cikk
Megállapodás
Az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv és mellékletek a megállapodás szerves részét képezik.
42. cikk
Hiteles nyelvek
E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol svéd, szlovák és szlovén nyelven, és az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles.
43. cikk
Az 1994. évi megállapodás megszűnése
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás hatálybalépésének időpontjában és attól kezdve a következő okmányok hatályukat vesztik:
a) |
az Ausztrália és az Európai Közösség között Brüsszelben és Canberrában, 1994. január 26. és január 31. között megkötött, a borkereskedelemről szóló megállapodás és az ahhoz csatolt jegyzőkönyv; |
b) |
az alábbi címet viselő, Brüsszelben és Canberrában, 1994. január 26. és január 31. között kelt kapcsolódó levélváltások:
|
44. cikk
Hatálybalépés
(1) Ez a megállapodás az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amikor a szerződő felek írásban értesítik egymást arról, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges követelményeket teljesítették.
(2) Ezt a megállapodást a szerződő felek bármelyike felmondhatja a másik szerződő félnek küldött írásbeli értesítéssel, egyéves felmondási idővel.
Съставено в Брюксел на първи декември две хиляди и осма година.
Hecho en Bruselas el uno de diciembre de dosmil ocho.
V Bruselu dne prvního prosince dva tisíce osm.
Udfærdiget i Bruxelles den første december to tusind og otte.
Geschehen zu Brüssel am ersten Dezember zweitausendacht.
Kahe tuhande kaheksanda aasta detsembrikuu esimesel päeval Brüsselis.
Έγινε στις Βρυξέλλες, την πρώτη Δεκεμβρίου δύο χιλιάδες οκτώ.
Done at Brussels on the first day of December in the year two thousand and eight.
Fait à Bruxelles, le premier décembre deux mille huit.
Fatto a Bruxelles, addì primo dicembre duemilaotto.
Briselē, divtūkstoš astotā gada pirmajā decembrī.
Priimta du tūkstančiai aštuntų metų gruodžio pirmą dieną Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-nyolcadik év december első napján.
Magħmul fi Brussell, fl-ewwel jum ta' Diċembru tas-sena elfejn u tmienja.
Gedaan te Brussel, de eerste december tweeduizend acht.
Sporządzono w Brukseli dnia pierwszego grudnia roku dwa tysiące ósmego.
Feito em Bruxelas, em um de Dezembro de dois mil e oito.
Întocmit la Bruxelles, la întâi decembrie două mii opt.
V Bruseli dňa prvého decembra dvetisícosem.
V Bruslju, dne prvega decembra leta dva tisoč osem.
Tehty Brysselissä ensimmäisenä päivänä joulukuuta vuonna kaksituhattakahdeksan.
Som skedde i Bryssel den första december tjugohundraåtta.
За Европейската общност
Por la Comunidad Europea
Za Evropské společenství
For Det Europæiske Fællesskab
Für die Europäische Gemeinschaft
Euroopa Ühenduse nimel
Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα
For the European Community
Pour la Communauté européenne
Per la Comunità europea
Eiropas Kopienas vārdā
Europos bendrijos vardu
Az Európai Közösség részéről
Għall-Komunità Ewropea
Voor de Europese Gemeenschap
W imieniu Wspólnoty Europejskiej
Pela Comunidade Europeia
Pentru Comunitatea Europeană
Za Európske spoločenstvo
Za Evropsko skupnost
Euroopan yhteisön puolesta
För Europeiska gemenskapen
За Австралия
Por Australia
Za Austrálii
For Australien
Für Australien
Austraalia nimel
Για τηυ Αυστραλία
For Australia
Pour l'Australie
Per l'Australia
Austrālijas vārdā
Australijos vardu
Ausztrália részéről
Għall-Awstralja
Voor Australië
W imieniu Australii
Pela Austrália
Pentru Australia
Za Austráliu
Za Avstralijo
Australian puolesta
För Australien
(1) ATS 1988., No. 30. (melléklet nélkül); UNTS 1503., 168. o. (melléklettel).
I. MELLÉKLET
Borászati eljárások az 5. cikkben említettek szerint
A. RÉSZ
Az Ausztráliából származó borok vonatkozásában
1. |
Azon borászati eljárások és kezelések jegyzéke, amelyek (e melléklet eltérő értelmű rendelkezésének hiányában) az ausztrál szabályozásban és különösen az 1980. évi Australian Wine and Brandy Corporation Act-ben, az 1974. évi Trade Practices Act-ben és az Australia New Zealand Food Standards Code-ban meghatározott feltételek mellett és az alábbi előírásokkal engedélyezettek az Ausztráliából származó borok tekintetében:
|
2. |
Azok az új vagy módosított borászati eljárások és kezelések, amelyeket a 29. vagy a 30. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően a szerződő felek közös megegyezéssel elfogadtak vagy a vegyes bizottság jóváhagyott. |
B. RÉSZ
A Közösségből származó borok vonatkozásában
1. |
Azon borászati eljárások és kezelések jegyzéke, amelyek (ellenkező értelmű rendelkezés hiányában) a közösségi szabályokban és különösen az 1493/1999/EK tanácsi rendeletben és az 1622/2000/EK bizottsági rendeletben meghatározott feltételek mellett és az alábbi előírásokkal engedélyezettek a Közösségből származó borok tekintetében:
|
2. |
Azok az új vagy módosított borászati eljárások és kezelések, amelyeket a 29. vagy a 30. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően a szerződő felek közös megegyezéssel elfogadtak vagy a vegyes bizottság jóváhagyott. |
C. RÉSZ
A borászati eljárásokat és kezeléseket érintő, a 6. cikk (7) bekezdésében említett technikai kiigazítások
A Közösség esetében az I. melléklet B. részében foglalt alábbi borászati eljárások és kezelések:
16. |
borkősav használata a savtartalom növelésére, feltéve hogy a bor borkősavban kifejezett eredeti savtartalma nem emelkedik literenként 2,5 grammnál nagyobb mértékben; |
32. |
szacharóz, szőlőmustsűrítmény vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadása a borszőlő, a szőlőmust, illetve a bor természetes alkoholtartalmának fokozására; |
37. |
részleges sűrítés fizikai eljárások segítségével, ideértve a fordított ozmózist is, a szőlőmust vagy a bor természetes alkoholtartalmának fokozása érdekében. |
Ausztrália esetében az I. melléklet A. részében foglalt alábbi borászati eljárások és kezelések:
Nincs ilyen.
(1) Ez a borászati eljárás 1994. március 1-jétől engedélyezett.
II. MELLÉKLET
Földrajzi jelzések a 12. cikkben említettek szerint
E megállapodás hatálya alá a következő földrajzi jelzések tartoznak:
A. RÉSZ:
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGBŐL SZÁRMAZÓ BOROK
1. |
Az egyes tagállamok földrajzi jelzései: |
Ausztria
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
Belgium
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
Bulgária
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
Ciprus
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
A Cseh Köztársaság
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
Franciaország
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
Németország
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
Görögország
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
Magyarország
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
Olaszország
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
Luxemburg
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
Meghatározott termőhelyek (amelyek után szerepelhet a település vagy a település részeinek neve) |
Települések vagy településrészek nevei |
Moselle Luxembourgeoise |
Ahn Assel Bech-Kleinmacher Born Bous Burmerange Canach Ehnen Ellingen Elvange Erpeldingen Gostingen Greiveldingen Grevenmacher Lenningen Machtum Mertert Moersdorf Mondorf Niederdonven Oberdonven Oberwormeldingen Remerschen Remich Rolling Rosport Schengen Schwebsingen Stadtbredimus Trintingen Wasserbillig Wellenstein Wintringen Wormeldingen |
Málta
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
Portugália
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
Románia
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
Szlovákia
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
Meghatározott termőhelyek (amelyek neve után a „vinohradnícka oblasť” kifejezés szerepel) |
Borvidéki körzetek (amelyek után szerepelhet a meghatározott termőhely neve) (amelyek neve után a „vinohradnícky rajón” kifejezés szerepel) |
Južnoslovenská |
Dunajskostredský |
|
Galantský |
|
Hurbanovský |
|
Komárňanský |
|
Palárikovský |
|
Šamorínsky |
|
Strekovský |
|
Štúrovský |
Malokarpatská |
Bratislavský |
|
Doľanský |
|
Hlohovecký |
|
Modranský |
|
Orešanský |
|
Pezinský |
|
Senecký |
|
Skalický |
|
Stupavský |
|
Trnavský |
|
Vrbovský |
|
Záhorský |
Nitrianska |
Nitriansky |
|
Pukanecký |
|
Radošinský |
|
Šintavský |
|
Tekovský |
|
Vrábeľský |
|
Želiezovský |
|
Žitavský |
|
Zlatomoravecký |
Stredoslovenská |
Fiľakovský |
|
Gemerský |
|
Hontiansky |
|
Ipeľský |
|
Modrokamenecký |
|
Tornaľský |
|
Vinický |
Tokaj/-ská/-ský/-ské |
Čerhov |
|
Černochov |
|
Malá Tŕňa |
|
Slovenské Nové Mesto |
|
Veľká Bara |
|
Veľká Tŕňa |
|
Viničky |
Východoslovenská |
Kráľovskochlmecký |
|
Michalovský |
|
Moldavský |
|
Sobranecký |
Szlovénia
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
Spanyolország
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
Egyesült Királyság
1. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok
|
2. |
Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok
|
2. |
A földrajzi jelzések jegyzékének azon módosításai, amelyeket a 29. vagy a 30. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően a szerződő felek közös megegyezéssel elfogadtak vagy a vegyes bizottság jóváhagyott. |
B. RÉSZ:
AZ AUSZTRÁLIÁBÓL SZÁRMAZÓ BOROK
1. |
Ausztrália földrajzi jelzései:
|
2. |
A földrajzi jelzések jegyzékének azon módosításai, amelyeket a 29. vagy a 30. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően a szerződő felek közös megegyezéssel elfogadtak. |
III. MELLÉKLET
Hagyományos kifejezések a 12. cikkben említettek szerint
1. |
Az egyes tagállamok hagyományos kifejezései:
|
2. |
A hagyományos kifejezések jegyzékének azon módosításai, amelyeket a 29. vagy a 30. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően a szerződő felek közös megegyezéssel elfogadtak vagy a vegyes bizottság jóváhagyott. |
(1) Az érintett borok az 1493/1999/EK tanácsi rendelet VI. melléklete L. pontjának 8. bekezdésében meghatározott m. t. minőségi likőrborok.
(2) Az érintett borok az 1493/1999/EK tanácsi rendelet VI. melléklete L. pontjának 11. bekezdésében meghatározott m. t. minőségi likőrborok.
(3) A „cava” kifejezés oltalma, amiről az 1493/1999/EK tanácsi rendelet rendelkezik, nem sérti a „Cava” m. t. minőségi pezsgőkre vonatkozó földrajzi jelzés oltalmát.
IV. MELLÉKLET
Borkategóriák és kereskedelmi jelölések a 12. cikk (1) bekezdése a) pontjának IV. és V. alpontjában említettek szerint
A. RÉSZ
Borkategóriák
— |
meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, |
— |
m. t. minőségi bor, |
— |
meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgő, |
— |
m. t. minőségi pezsgő, |
— |
meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyözőbor, |
— |
m. t. minőségi gyöngyözőbor, |
— |
meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrbor, |
— |
m. t. minőségi likőrbor, |
— |
valamint a Közösség egyéb nyelvein használt megfelelő kifejezések és rövidítések. |
B. RÉSZ
Kereskedelmi jelölések
— |
Sekt bestimmter Anbaugebiete, |
— |
Sekt b.A., |
németül.
V. MELLÉKLET
Minőségi borokra vonatkozó kifejezések a 23. cikkben említettek szerint
1. |
Ausztrália minőségi borokra vonatkozó kifejezései:
|
2. |
A minőségi borokra vonatkozó kifejezések jegyzékének azon módosításai, amelyeket a 29. vagy a 30. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően a szerződő felek közös megegyezéssel elfogadtak vagy a vegyes bizottság jóváhagyott. |
(1) A szerződő felek tudomásul veszik, hogy az ausztrál „szeszezett bor” bortípus megfelel az 1493/1999/EK tanácsi rendelet I. mellékletének 14. pontjában meghatározott, „likőrbor” kategóriába sorolt közösségi terméknek.
VI. MELLÉKLET
Terméktípus a 20 cikk (3) bekezdésének d) pontjában említettek szerint
Kifejezések |
Maradékcukor-határérték a csendes borok esetében |
Száraz |
< 4 g/l, vagy < 9 g/l, ha a maradékcukor-tartalom kevesebb mint 2,0 g/l-rel haladja meg a g/l-ben borkősavként kifejezett összes savtartalmat |
Félszáraz |
4 és 12 g/l között |
Félédes |
12 és 45 g/l között |
Édes |
> 45 g/l |
Kifejezések |
Maradékcukor-határérték a pezsgők esetében |
Brut nature |
< 3 g/l |
Extra brut |
0 és 6 g/l között |
Brut |
0 és 15 g/l között |
Extra száraz |
12 és 20 g/l között |
Száraz |
17 és 35 g/l között |
Félszáraz |
35 és 50 g/l között |
Édes |
> 50 g/l |
VII. MELLÉKLET
Az Ausztráliából származó borok címkéjén feltüntethető közösségi földrajzi jelzést tartalmazó vagy ilyen földrajzi jelzésből álló szőlőfajtanevek vagy szinonimáik jegyzéke a 22. cikk (2) bekezdésének megfelelően
1. |
A szőlőfajtanevek vagy azok szinonimái: Alicante Bouchet Auxerrois Barbera Carignan Carignane Chardonnay Pinot Chardonnay Orange Muscat Rhine Riesling Trebbiano Verdelho |
2. |
A szőlőfajtanevek vagy szinonimáik jegyzékének azon módosításai, amelyeket a 29. vagy a 30. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően a szerződő felek közös megegyezéssel elfogadtak vagy a vegyes bizottság jóváhagyott. |
VIII. MELLÉKLET
Egyes borkészítési módszerek meghatározása a 20 cikk (3) bekezdésének i) pontjában említettek szerint
1. |
Az alábbi kifejezések csak abban az esetben szerepelhetnek egy adott bor leírásában és kiszerelésén, ha a szóban forgó bort tölgyfahordóban érlelték vagy erjesztették:
|
2. |
Az alábbi kifejezések a következő feltételek mellett szerepelhetnek Ausztráliából származó borok leírásában és kiszerelésén:
|
3. |
Egyéb, borkészítéssel kapcsolatos kifejezések abban az esetben szerepelhetnek a borok leírásában vagy kiszerelésén, ha az adott bor a szóban forgó kifejezéseknek az érintett bortermelő ország hivatásos bortermelői körében általánosan elfogadott és használt jelentésével összhangban készült. |
IX. MELLÉKLET
A borok leírására, kiszerelésére, csomagolására vagy összetételére vonatkozó jogi szabályozás a 26. cikkben említettek szerint
AUSZTRÁLIA ESETÉBEN:
Australian Wine and Brandy Corporation Act 1980 (az ausztrál bor- és borpárlatkészítők társulásáról szóló, 1980. évi törvény) és az annak alárendelt jogszabályok,
Trade Practices Act 1974 (a kereskedelmi gyakorlatokról szóló, 1974. évi törvény),
Australia New Zealand Food Standards Code (az Ausztrália és Új-Zéland által elfogadott, az élelmiszerekkel kapcsolatos előírásokról szóló törvénykönyv).
A KÖZÖSSÉG ESETÉBEN:
A borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet V. címe, valamint VII. és VIII. melléklete,
az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 753/2002/EK bizottsági rendelet.
X. MELLÉKLET
Kapcsolattartási pontok a 31. cikkben említettek szerint
A kapcsolattartási adatok változásait kellő időben be kell jelenteni.
a) AUSZTRÁLIA
The Chief Executive |
Australian Wine and Brandy Corporation |
National Wine Centre |
Botanic Road |
ADELAIDE SA 5000 |
Australia |
(PO Box 2733 |
KENT TOWN SA 5071 |
Australia) |
Tel.: (+ 61) (8) 8228 2000 |
Fax: (+ 61) (8) 8228 2022 |
e-mail: awbc@awbc.com.au |
b) KÖZÖSSÉG
Európai Bizottság
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatóság |
(Az EK és Ausztrália közötti borkereskedelmi megállapodás) |
B-1049 Bruxelles/B-1049 Brussel |
Belgium |
Tel.: (+ 32)(2) 295-3240 |
Fax: (+ 32)(2) 295-7540 |
e-mail: agri-library@ec.europa.eu |
JEGYZŐKÖNYV
A SZERZŐDŐ FELEK A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:
I. |
|
II. |
A megállapodás 33. cikkének b) pontja alapján a megállapodás nem vonatkozik a következőkre:
Az (1) bekezdésben említett mentességi eset nem kapcsolható össze az ebben a bekezdésben szereplő egy vagy több mentességi esettel. |
Együttes nyilatkozat a borászati eljárások tárgyában folytatandó megbeszélésekről
A szerződő felek a borászati eljárások, kezelések és a bor összetételére vonatkozó követelmények tekintetében elfogadott szabályozások nemzetközi szinten eltérő formáit figyelembe véve megvizsgálják, hogy milyen módon válthatnák fel az új borászati eljárások, kezelések és összetételi követelmények alkalmazásának jóváhagyására az e megállapodás I. címében meghatározott eljárásokat kevésbé szigorú és rugalmasabb módszerekkel.
A szerződő felek az ezen együttes nyilatkozat elfogadásának időpontját követő első vegyesbizottsági ülésen megbeszéléseket folytatnak e témáról.
Együttes nyilatkozat az allergének címkén történő feltüntetéséről
1. |
A megállapodás 26. cikkében foglaltak sérelme nélkül a szerződő felek tudomásul veszik a következőket:
|
2. |
A megállapodás 4. cikkében foglaltak érvényének korlátozása nélkül:
|
3. |
A szerződő felek együttműködnek a bor összetevőinek feltüntetésére vonatkozó szabályozási követelményeik összehangolása érdekében. |
Együttes nyilatkozat a nemzetközi borkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről folytatandó párbeszédről
Ausztrália és az Európai Unió – mint a világ két legjelentősebb borexportőre – egyaránt érdekelt a nemzetközi borpiacok hozzáférhetőbbé tételében és bővítésében, és elkötelezett a közös fellépés lehetséges területeinek meghatározására irányuló együttműködés módozatainak tanulmányozása iránt.
A szerződő felek intenzív párbeszédet alakítanak ki egymással azokról a kérdésekről, amelyek hozzájárulhatnak a globális borkereskedelem előmozdításához és kiterjesztéséhez. E párbeszéd kiterjedhet a WTO keretében folyó kereskedelmi tárgyalások jelenleg zajló dohai fordulójáról szóló megbeszélésekre, valamint a borkereskedelemmel összefüggésben egyéb nemzetközi fórumokon folytatott tárgyalásokra is.
Együttes nyilatkozat egyes borkészítési módszerek alkalmazásáról
A szerződő felek a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (Organisation Internationale de la Vigne et du Vin, OIV) által esetleg kibocsátandó ajánlások fényében további megfontolás tárgyává teszik egyes, a borkészítési módszerekre vonatkozó, a VIII. mellékletben felsorolt kifejezések alkalmazását.
Együttes nyilatkozat a címkézéssel kapcsolatos kérdésekről
A szerződő felek üdvözlik a borok címkézésével összefüggő kérdések terén e megállapodás révén elért eredményeket.
A szerződő felek kiemelik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak az e megállapodás által a jövőben esetleg felmerülő, borkereskedelemmel kapcsolatos problémák megoldására létrehozott keretnek.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 13. cikke (3) bekezdésének c) pontjáról
A szerződő felek megerősítik egyetértésüket a tekintetben, hogy a megállapodás 13. cikke (3) bekezdésének c) pontjában előírt oltalom kiterjed az olyan kifejezésekre is, mint a „méthode champenoise”.
Együttes nyilatkozat a tanúsításról
A szerződő felek megerősítik egyetértésüket a tekintetben, hogy a megállapodás 27. cikkének (1) bekezdésében említett, az egyszerűsített tanúsítási eljárásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandóak a Közösségbe hordóban behozott borok esetében.
Együttes nyilatkozat a retsináról
A szerződő felek tudomásul veszik a következőket:
— |
az 1493/1999/EK tanácsi rendelet 1. mellékletének 13. pontja értelmében a „retsina” olyan bor, amelyet kizárólag Görögország területén állítanak elő, az Aleppo fenyőfa gyantájával kezelt szőlőmust felhasználásával. Az Aleppo fenyőfa gyantájának használata kizárólag „retsina” bor készítésének céljára engedélyezett, az alkalmazandó görög rendelkezésekben megállapított feltételek szerint; |
— |
az 1493/1999/EK tanácsi rendelet IV. melléklete 1. pontjának n) alpontja értelmében az Aleppo fenyőfa gyantájának használata az 1622/2000/EK bizottsági rendelet 9. cikkében megállapított feltételek mellett engedélyezett borászati eljárásnak minősül a Közösségben; |
— |
Azok a borok, amelyek címkéjén a „retsina” megjelölés szerepel, és amelyek Görögországban, a fent említett rendelkezéseknek megfelelően készültek, a továbbiakban is exportálhatók Ausztráliába. |
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG NYILATKOZATÁNAK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEGE
A kötelező jelölések Ausztrália által történő használata
Az Európai Közösség emlékeztet arra, hogy a 753/2002/EK bizottsági rendelet 3. cikke – a hatályos változat szerint – előírja többek között azt, hogy a kötelező jelöléseket a tárolóedényen azonos látómezőben kell elhelyezni. Az Ausztráliából származó borok esetében az Európai Közösség a kötelező jelölések azonos látómezőben történő megjelenítésére vonatkozó követelményt teljesítettnek tekinti, amennyiben a szóban forgó jelölések az üveg elfordítása nélkül egyidejűleg olvashatóak, és világosan megkülönböztethetők a körülöttük található szöveges vagy grafikus elemektől. Az Európai Közösség megerősíti, hogy a kötelező jelölések elválaszthatók szöveges vagy grafikus elemekkel, és egy vagy több címkén is feltüntethetők ugyanazon a látómezőn belül.
Az Európai Közösség elismeri továbbá, hogy Ausztráliának jogában áll – de nem kötelessége – ugyanebben a látómezőben feltüntetni az importőrre és a tételszámra vonatkozó kötelező jelöléseket is.
Egyes jelölések Ausztrália által történő használata
Az Európai Közösség emlékeztet arra, hogy a 753/2002/EK bizottsági rendelet 34. cikkének (1) és (2) bekezdése – a hatályos változat szerint – előírja, illetve lehetővé teszi egyes, a bor értékesítésében részt vevő személyek címére vonatkozó jelölések feltüntetését a borcímkén. Ezenkívül az Európai Közösség tudomásul veszi, hogy az ausztráliai borok leírásában és kiszerelésén szerepelhetnek egyes angol közszavak, például a következők: „doctor”, „mountain”, „sun” stb.
A szabadon választható kifejezések Ausztrália által történő használata
Az Európai Közösség emlékeztet arra, hogy a borászatot érintő közösségi jogszabályok, különösen az 1493/1999/EK tanácsi rendelet VII. és VIII. melléklete, valamint a 753/2002/EK bizottsági rendelet – a hatályos változat szerint – szabályozzák a kötelező és a választható jelöléseknek a közösségi piacon történő használatára vonatkozó feltételeket. A közösségi jogszabályok megengedik más, általuk kifejezetten nem szabályozott kifejezések használatát is, feltéve hogy azok megfelelnek a valóságnak, nem téveszthetők össze a közösségi jogszabályok hatálya alá tartozó kifejezésekkel, és amennyiben bármiféle kétely merül fel, a piaci szereplők bizonyítani tudják az adott kifejezések helytállóságát.
Az Európai Közösség a szóban forgó jogszabályokkal összhangban tudomásul veszi, hogy Ausztrália a megállapodás által szabályozott kifejezéseken kívül más kifejezéseket is használhat a borok leírása és kiszerelése céljából, amennyiben az adott kifejezések használata megfelel az ausztráliai bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak.
A LEVÉLVÁLTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEGE
Brüsszel, 2008. december 1-je
Tisztelt Uram!
Megtiszteltetés számomra, hogy hivatkozhatom a delegációink között a közelmúltban lefolytatott tárgyalásokra, amelyek célja az Európai Közösség és Ausztrália közötti, a borkereskedelemről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) megkötése volt.
A megállapodás és a TRIPS-megállapodás 24. cikkének (1) bekezdése közötti kapcsolatról
A szerződő felek egyetértenek abban, hogy a megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások lefolytatása és a megállapodásban foglaltak érvényesítése teljesíti a borok tekintetében az egyes szerződő feleknek a másik szerződő féllel szemben a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) 24. cikkének (1) bekezdése alapján fennálló kötelezettségeit.
Egyes oltalom alatt álló nevek jogállásáról
A szerződő felek tudomásul veszik, hogy a megállapodásnak a hagyományos kifejezésekre, a borkategóriákra, a kereskedelmi jelölésekre és a minőségi borokhoz kapcsolódó kifejezésekre vonatkozó rendelkezései önmagukban nem képeznek és nem hoznak létre szellemi tulajdonjogokat, és ilyen jogok nem vezethetők le belőlük.
A földrajzi jelzések oltalmáról
A szerződő felek megerősítik egyetértésüket a tekintetben, hogy a megállapodás nem érinti az egyes szerződő feleknek a TRIPS-megállapodás 24. cikkének (3) bekezdéséből fakadó jogait és kötelezettségeit.
Ausztrália megerősíti, hogy a továbbiakban is gondoskodni fog arról, hogy amint valamely, e megállapodás értelmében Ausztrália által oltalomban részesített közösségi földrajzi jelzés bekerül az oltalom alatt álló nevek nyilvántartásába, az adott, bor megjelölésére szolgáló és a II. mellékletben szereplő földrajzi jelzést magában foglaló vagy abból álló védjegyet borokra vonatkozóan ne lehessen használni vagy a védjegyek nyilvántartásába felvenni, kivéve ha az érintett borok megfelelnek a szóban forgó közösségi földrajzi jelzés használatát szabályozó követelményeknek.
Ausztrália megerősíti, hogy – a megállapodás 19. cikkére is figyelemmel – a megállapodás 15. cikkében felsorolt földrajzi jelzések az ugyanabban a cikkben meghatározott átmeneti időszakban használhatók Ausztráliában a Közösségből származó borok leírásában és kiszerelésén, amennyiben az érintett borok megfelelnek a szóban forgó földrajzi jelzés használatára vonatkozó követelményeknek.
Egyes földrajzi jelzések és bejegyzett védjegyek kapcsolatáról
1. |
Az 1994. január 26-át követően az egyes szerződő felek területén oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében, és azzal a feltétellel, hogy a fogyasztókat nem vezetik félre a bor eredetét illetően, a szerződő felek a következőkben állapodnak meg: |
1.1. |
Az Ausztráliában bejegyzett „Ilya”, „Lienert of Mecklenburg”, „Lindauer”, „Salena Estate”, „The Bissy”, „Karloff” és „Montana” védjegyet továbbra is használni lehet Ausztráliában. |
1.2. |
A megállapodás 13. cikkének (2) és (5) bekezdésében és a levélváltás részét képező, „A földrajzi jelzések oltalmáról” címen a szerződéshez csatolt szöveg második bekezdésében foglaltak ellenére a Közösségben és/vagy annak egy vagy több tagállamában bejegyzett „Stonehaven Limestone Coast”, „John Peel”, „William Peel”, „Old Peel”, „South Coast” és „Domaine de Fleurieu” védjegyet továbbra is használni lehet a Közösségben és/vagy az érintett tagállam területén. |
1.3. |
A megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg a védjegyek jogosultjait abban, hogy másutt, ahol a jogszabályi és közigazgatási rendelkezések azt lehetővé teszik, használják a védjegyeket. |
2.1. |
A szerződő felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás 13. cikkének (2) és (5) bekezdése nem érinti azokat a védjegyeket, amelyek nem foglalnak magukban a megállapodás vonatkozó mellékleteiben szereplő földrajzi jelzést, illetve nem e földrajzi jelzések valamelyikéből állnak, és ebből következően az ilyen védjegyeket a megállapodás szempontjából továbbra is korlátozások nélkül lehet használni. |
2.2. |
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy ezt a kérdést szükség esetén megvitatják a megállapodás 30. cikkével létrehozott EK–Ausztrália vegyes bizottság keretében. |
3.1. |
Ezen túlmenően a szerződő felek tudomásul veszik, hogy a „Vittorio” közösségi földrajzi jelzés ellenőrzés tárgyát képezi Ausztráliában az ott bejegyzett „Vittoria” és „Santa Vittoria” védjegyek vonatkozásában. Amint lezárul a szóban forgó ellenőrzés – a folyamat során esetlegesen felmerülő kérdések rendezését is figyelembe véve –, a szerződő felek mindent megtesznek azért, hogy az EK/Ausztrália vegyes bizottságon keresztül mielőbb frissítsék a földrajzi jelzések II. mellékletben foglalt jegyzékét. |
Időtartam
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az e levélváltásban foglaltak mindaddig hatályban maradnak, amíg a megállapodás hatályban marad.
Megtiszteltetés számomra azt javasolni, hogy ez a levél és az Önök válaszlevele, amely megerősíti, hogy Ausztrália Kormánya egyetért a fentiekkel, együtt megállapodást hozzon létre az Európai Közösség és Ausztrália Kormánya között.
Tisztelettel:
Az Európai Közösség részéről
Brüsszel, 2008. december 1-je
Tisztelt Uram!
Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom mai levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:
„A megállapodás és a TRIPS-megállapodás 24. cikkének (1) bekezdése közötti kapcsolatról
A szerződő felek egyetértenek abban, hogy a megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások lefolytatása és a megállapodásban foglaltak érvényesítése teljesíti a borok tekintetében az egyes szerződő feleknek a másik szerződő féllel szemben a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) 24. cikkének (1) bekezdése alapján fennálló kötelezettségeit.
Egyes oltalom alatt álló nevek jogállásáról
A szerződő felek tudomásul veszik, hogy a megállapodásnak a hagyományos kifejezésekre, a borkategóriákra, a kereskedelmi jelölésekre és a minőségi borokhoz kapcsolódó kifejezésekre vonatkozó rendelkezései önmagukban nem képeznek és nem hoznak létre szellemi tulajdonjogokat, és ilyen jogok nem vezethetők le belőlük.
A földrajzi jelzések oltalmáról
A szerződő felek megerősítik egyetértésüket a tekintetben, hogy a megállapodás nem érinti az egyes szerződő feleknek a TRIPS-megállapodás 24. cikkének (3) bekezdéséből fakadó jogait és kötelezettségeit.
Ausztrália megerősíti, hogy a továbbiakban is gondoskodni fog arról, hogy amint valamely, e megállapodás értelmében Ausztrália által oltalomban részesített közösségi földrajzi jelzés bekerül az oltalom alatt álló nevek nyilvántartásába, az adott, bor megjelölésére szolgáló és a II. mellékletben szereplő földrajzi jelzést magában foglaló vagy abból álló védjegyet borokra vonatkozóan ne lehessen többé használni vagy a védjegyek nyilvántartásába felvenni, kivéve ha az érintett borok megfelelnek a szóban forgó közösségi földrajzi jelzés használatát szabályozó követelményeknek.
Ausztrália megerősíti, hogy – a megállapodás 19. cikkére is figyelemmel – a megállapodás 15. cikkében felsorolt földrajzi jelzések az ugyanabban a cikkben meghatározott átmeneti időszakban használhatók Ausztráliában a Közösségből származó borok leírásában és kiszerelésén, amennyiben az érintett borok megfelelnek a szóban forgó földrajzi jelzés használatára vonatkozó követelményeknek.
Egyes földrajzi jelzések és bejegyzett védjegyek kapcsolatáról
1. |
Az 1994. január 26-át követően az egyes szerződő felek területén oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében, és azzal a feltétellel, hogy a fogyasztókat nem vezetik félre a bor eredetét illetően, a szerződő felek a következőkben állapodnak meg: |
1.1. |
Az Ausztráliában bejegyzett »Ilya«, »Lienert of Mecklenburg«, »Lindauer«, »Salena Estate Estate«, »The Bissy«, »Karloff« és »Montana« védjegyet továbbra is használni lehet Ausztráliában. |
1.2. |
A megállapodás 13. cikkének (2) és (5) bekezdésében és a levélváltás részét képező, »A földrajzi jelzések oltalmáról« címen a szerződéshez csatolt szöveg második bekezdésében foglaltak ellenére a Közösségben és/vagy annak egy vagy több tagállamában bejegyzett »Stonehaven Limestone Coast«, »John Peel«, »William Peel«, »Old Peel«, »South Coast« és »Domaine de Fleurieu« védjegyet továbbra is használni lehet a Közösségben és/vagy az érintett tagállam területén. |
1.3. |
A megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg a védjegyek jogosultjait abban, hogy másutt, ahol a jogszabályi és közigazgatási rendelkezések azt lehetővé teszik, használják a védjegyeket. |
2.1. |
A szerződő felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás 13. cikkének (2) és (5) bekezdése nem érinti azokat a védjegyeket, amelyek nem foglalnak magukban a megállapodás vonatkozó mellékleteiben szereplő földrajzi jelzést, illetve nem e földrajzi jelzések valamelyikéből állnak, és ebből következően az ilyen védjegyeket a megállapodás szempontjából továbbra is korlátozások nélkül lehet használni. |
2.2. |
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy ezt a kérdést szükség esetén megvitatják a megállapodás 30. cikkével létrehozott EK–Ausztrália vegyes bizottság keretében. |
3.1. |
Ezen túlmenően a szerződő felek tudomásul veszik, hogy a »Vittorio« közösségi földrajzi jelzés ellenőrzés tárgyát képezi Ausztráliában az ott bejegyzett »Vittoria« és »Santa Vittoria« védjegyek vonatkozásában. Amint lezárul a szóban forgó ellenőrzés – a folyamat során esetlegesen felmerülő kérdések rendezését is figyelembe véve –, a szerződő felek mindent megtesznek azért, hogy az EK/Ausztrália vegyes bizottságon keresztül mielőbb frissítsék a földrajzi jelzések II. mellékletben foglalt jegyzékét. |
Időtartam
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az e levélváltásban foglaltak mindaddig hatályban maradnak, amíg a megállapodás hatályban marad.”
Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem: Ausztrália Kormánya egyetért a fentiekkel, így az Ön levele és ez a válaszlevél együtt megállapodást hoz létre Ausztrália Kormánya és az Európai Közösség között.
Tisztelettel:
Ausztrália részéről
30.1.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 28/s3 |
MEGJEGYZÉS AZ OLVASÓHOZAz intézmények úgy határoztak, hogy a jövőben nem tüntetik fel szövegeikben az idézett jogszabály utolsó módosítását.Ellenkező jelzés hiányában, az itt megjelent szövegekben a jogszabályokra történő hivatkozást a hatályos változatukra történő hivatkozásként kell értelmezni.