2.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/1

(1)

A Bizottság a 492/2008/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glutamát behozatalára ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki.

(2)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetése mellett döntöttek (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), több érdekelt fél írásban ismertette véleményét az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához.

(3)

A Bizottság a közösségi érdekek számbavételével folytatta a vizsgálatot és elvégezte a közösségi felhasználók és beszállítók által az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetését követően rendelkezésre bocsátott információk elemzését.

(4)

Sor került az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásos észrevételek áttekintésére, és indokolt esetben az ideiglenes megállapításokat ezeknek megfelelően módosították.

(5)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glutamát behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését, valamint az ideiglenes vám formájában biztosított összegek végleges beszedését javasolták. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, amelyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat.

(6)

Emlékeztetni kell arra, hogy a dömping és a kár vizsgálata a 2006. július 1-jétől2007. június 30-ig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI). A kárfelmérés szempontjából lényeges tendenciákra való tekintettel a Bizottság a 2004 áprilisától a vizsgálati időszak végéig terjedő időszak (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) adatait elemezte.

(7)

Az érintett, illetve a hasonló termékre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (12)–(14) preambulumbekezdését megerősítik.

(8)

Az alaprendeletnek az egyik kínai népköztársasági exportáló gyártóval szembeni alkalmazására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (15)–(18) preambulumbekezdését megerősítik.

(9)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a két kínai exportáló gyártó, amelyek nem részesültek piacgazdasági elbánásban, vitatta az ideiglenes megállapításokat.

(10)

Az első vállalat azt állította, hogy véleménye szerint a Nemzetközi Számviteli Standard (IAS) csupán összevont éves beszámoló elkészítését írja elő, és nem követeli meg az összevont éves beszámoló IAS-nek megfelelő könyvvizsgálatát.

(11)

Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy ez a vállalat többszöri kérés ellenére sem bocsátotta rendelkezésre a vonatkozó konszolidált pénzügyi kimutatást és a könyvvizsgálói jelentést sem, sem a piacgazdasági elbánás iránti kérelem nyomtatványának benyújtásakor, sem a Kínai Népköztársaságban tett helyszíni látogatás alkalmával. Az IAS megállapítja és részletesen kifejti a nemzetközileg elfogadott számviteli elveket, továbbá iránymutatást nyújt alkalmazásukra vonatkozóan. A számviteli nyilvántartás IAS-szel összhangban álló könyvvizsgálatának elvégzése azt jelenti, hogy a könyvvizsgálat igazolja, hogy a számviteli nyilvántartást az IAS szerint készítették el és mutatták be, és hogy az megfelel az abban foglalt elveknek. Ezen elvek megsértése esetén a könyvvizsgálói jelentésnek említést kell tennie a megfelelés elmulasztásának hatásáról és azokról az okokról, amelyek miatt nem alkalmazták az IAS elveit. Mindenekelőtt a 27. IAS határozza meg világosan azokat a körülményeket, amelyek között a vállalkozásoknak összevont éves beszámolót kell készíteniük és bemutatniuk. A vállalat nem vitatja, hogy vonatkoztak rá ezek a körülmények a piacgazdasági elbánás vizsgálatakor.

(12)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második francia bekezdése világosan úgy rendelkezik, hogy a piacgazdasági elbánást kérő vállalkozásoknak egyetlen könyvelést kell vezetniük, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak. Ennek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a könyvelést nemcsak elkészíteni, hanem könyvvizsgálat alá vetni is az IAS-nek megfelelően kell. Az IAS-nek megfelelő könyvvizsgálat hiányában a Bizottságnak nem áll módjában megállapítani, hogy a könyvelés az IAS-szel összhangban készült-e. Pusztán ezen az alapon nem dönthető el, hogy a második kritérium teljesült-e.

(13)

Ugyanez az exportáló gyártó azzal érvelt, hogy szerinte a bevételek és kiadások egymással szembeni beszámítása nem volt jelentős, és a közzététel elmulasztása nem befolyásolhatta a felhasználóknak a pénzügyi kimutatás alapján hozott gazdasági döntését. Az IAS elveit ezért nem sértették meg.

(14)

Ez az érvelés azonban ellentétes az első állítással, miszerint a könyvelést az IAS-nek megfelelően kell elkészíteni, annak alapján történő könyvvizsgálata viszont nem szükséges. Ha ez volna a helyzet, maguk a vállalkozások, nem pedig a 2. cikk (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott, arra jogosult és független könyvvizsgálók értékelnék, hogy megengedett-e beszámítás alkalmazása vagy sem abban az esetben, ha a bevételek és kiadások nem jelentősek, ha az ilyen beszámítás nem befolyásolhatja a felhasználók gazdasági döntéseit, és ha a beszámítás megnehezíti a felhasználók számára a végrehajtott műveletek megértését.

(15)

Emellett, míg el kell fogadnunk, hogy a „jelentős” fogalma széles teret enged az értelmezésnek, az IAS 130. bekezdése előírja, hogy egy tétel, amely nem kellőképp jelentős ahhoz, hogy a pénzügyi beszámolóban külön kerüljön kimutatásra, mindezek ellenére elég jelentős lehet ahhoz, hogy a kiegészítő mellékletben külön szerepeljen. Ezért tekintettel arra a tényre, hogy a beszámításról sem a könyvvizsgálói jelentés, sem a vállalat pénzügyi kimutatásának kiegészítő melléklete nem tett említést, megerősítést nyer, hogy a vállalat könyvelését nem az IAS-nek megfelelően ellenőrizték.

(16)

Emellett a kérdéses beszámítást a Bizottság vizsgálatot végző tisztviselői fedték fel. Csakis egy mélyreható könyvvizsgálat nyújthatott volna bizonyságot arról, hogy ettől az esettől eltekintve a könyvelés elkészítése és annak könyvvizsgálata az IAS-nek megfelelően történt. Ilyen könyvvizsgálat hiányában a Bizottság nem rendelkezik az ahhoz szükséges idővel, és a helyszíni ellenőrző látogatásnak sem ez a célja, hogy ellenőrizze a vállalatok számviteli nyilvántartásait és a könyvelés bemutatását. Ennélfogva a Bizottság azon megállapításai, amelyek arra mutatnak, hogy a piacgazdasági elbánást kérő vállalatok nem felelnek meg az alaprendelet azon követelményének, miszerint a számviteli nyilvántartást az IAS-nek megfelelően kell elkészíteni, továbbá biztosítani kell, hogy a könyvelés elkészítése és a könyvvizsgálat azzal összhangban történjen, arra engednek következtetni, hogy a második kritérium nem teljesül.

(17)

Végül ugyanaz a vállalat nem értett egyet azzal a megállapítással, hogy a negatív működő tőkét a kamatmentes kölcsönnel együtt a korábbi nem piacgazdasági rendszerből áthozott torzulásnak kell tekinteni, azt inkább az irányítás hatékonyságának jeleként értelmezte.

(18)

Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a negatív működő tőkével kapcsolatos megállapítások másodlagos megállapítások voltak, nem pedig azok a fő megállapítások, amelyek arra a következtetésre vezettek, hogy a kérelmező nem tett eleget a piacgazdasági elbánás feltételeinek. Másodszor, a negatív működő tőke önmagában lehet az irányítás hatékonyságának jele, de kizárólag olyan vállalkozás esetében, amely kevés készlettel és csekély követeléssel rendelkezik, ami lényegében csak a szinte kizárólag készpénz alapon működő vállalkozásoknál tapasztalható, mint például az áruházak és az élelmiszer-áruházak. A kérdéses kínai exportáló gyártó helyzetének elemzése azonban ettől teljesen eltérő képet mutatott. A negatív működő tőkét inkább annak jeleként lehet értelmezni, hogy a vállalat esetleg csőd előtt áll vagy súlyos pénzügyi gondokkal küszködik. Ilyen körülmények közepette piacgazdasági feltételek mellett meglehetősen valószínűtlen, hogy nagy összegű „kereskedelmi hitelhez” juthasson pénzügyi költségek nélkül. Ennélfogva a vállalat jelentős kamatmentes kölcsöneit, amelyek összes rövid lejáratú kötelezettségének kiemelkedő hányadát alkották (mely utóbbi összes kötelezettségének 80 %-át tette ki), és amelyek jelentős mértékű negatív működő tőkét eredményeztek, a piacgazdasági viselkedéssel nem összhangban állónak kell tekinteni.

(19)

A második vállalat esetében nem érkezett újabb észrevétel, amely megváltoztatná a piacgazdasági elbánással kapcsolatos ideiglenes megállapításokat. Mindenekelőtt megerősítést nyert, hogy az állami tulajdonú részvényes által a vállalat döntéshozatali folyamatára gyakorolt befolyás aránytalanul nagy, valamint az állam úgy döntött, hogy mindenféle kompenzáció nélkül 50 %-kal csökkenti a földhasználati jogok eddig elismert értékét. Megerősítést nyert az is, hogy a vállalat könyvelésének könyvvizsgálatát nem az IAS-nek megfelelően végezték.

(20)

A piacgazdasági elbánásra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (19)–(26) preambulumbekezdéseit megerősítik.

(21)

Az egyik érdekelt fél állítása szerint a versenyellenes gyakorlatok és az állami beavatkozás az intézkedések megkerülésére ösztönözne, és ezért egyik kínai gyártó sem részesülhet egyéni elbánásban.

(22)

A szóban forgó érdekelt fél azonban nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az állítólagos versenyellenes gyakorlatok és az állítólagos állami beavatkozás hogyan tennék lehetővé az intézkedések megkerülését. Emellett a vizsgálatból kiderült, hogy az elméleti állami beavatkozás csak a Kínai Fermentációs Ipari Szövetségen (China Fermentation Industry Association) keresztül lenne lehetséges, amelynek mindkét exportáló gyártó tagja. Viszont a szövetség által hozott határozatok és ajánlások nem kötelező jellegűek. Ezért ezt az állítást el kellett utasítani.

(23)

Az egyéni elbánásra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (27)–(29) preambulumbekezdéseit megerősítik.

(24)

Az egyik érdekelt fél kifogásolta, hogy a Bizottság Thaiföldet választotta analóg országként, különösen pedig azt, hogy a választás az Ajinomoto Thailand nevű gyártóra esett, amely kapcsolatban áll a közösségi gyártóval. A kérdéses fél érveit és megjegyzéseit azonban az észrevételek megtételére kitűzött határidőn (3) túl, mi több, azokat mindenféle alátámasztó bizonyíték nélkül nyújtotta be. Ezért ezek az észrevételek nem voltak figyelembe vehetők.

(25)

Az analóg országra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (30)–(34) preambulumbekezdéseit megerősítik.

(26)

Az egyik kínai exportáló gyártó úgy érvelt, hogy a nyersanyagköltségekben tapasztalható különbségek figyelembevételéhez kiigazítást kell alkalmazni. A kérdéses exportáló gyártó elsősorban azt feltételezte, hogy a melaszból előállított nátrium-glutamát, az analóg országhoz hasonlóan, költségesebb, mint a kukorica- vagy a rizskeményítőből előállított nátrium-glutamát.

(27)

Azonban úgy tűnt, hogy a kínai exportáló gyártó meglehetősen eltúlozta a felhasznált melasz és az abból előállított nátrium-glutamát arányát ahhoz képest, amit az analóg országban együttműködő gyártónál megállapítottak és ellenőriztek. Ennek megfelelően azt az állítást, hogy az analóg országban költségesebb a nátrium-glutamát előállítása, el kellett utasítani.

(28)

A rendes érték meghatározásához alkalmazott módszerre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdését megerősítik.

(29)

Az exportárra vonatkozó olyan észrevételek hiányában, amelyek az ideiglenes megállapításokat megváltoztathatnák, az ideiglenes rendelet (36) és (37) preambulumbekezdését megerősítik.

(30)

Az összehasonlításra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (38) és (39) preambulumbekezdését megerősítik.

(31)

Az egyéni elbánásban részesülő vállalatok esetében a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az érintett terméknek megfelelő terméktípus exportárának súlyozott átlagával, ahogy azt az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdése meghatározza.

(32)

Ennek alapján a végleges dömpingkülönbözet a közösségi határparitáson számított CIF-ár, vámfizetés nélkül, százalékában kifejezve a következő:

(33)

Az országos dömpingkülönbözet megállapításának alapját, amelyet az ideiglenes rendelet (42) preambulumbekezdése tartalmaz, észrevételek hiányában megerősítik. A dömping országos szintjét ezen az alapon a közösségi határparitáson számított CIF-ár, vámfizetés nélkül, 39,7 %-ában állapították meg.

(34)

A közösségi gazdasági ágazat meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (44)–(46) preambulumbekezdését megerősítik.

(35)

A közösségi fogyasztásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (47) preambulumbekezdését megerősítik.

(36)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az egyik közösségi importőr azt állította, hogy a kínai exportárnak a figyelembe vett időszak alatti ingadozásaival kapcsolatban a Bizottság által tett megállapítások torzultak, mivel naptári év helyett pénzügyi évet alkalmaztak. A figyelembe vett időszak 2004. április 1-jén kezdődött, míg a naptári év használatával az időszak 2004. január 1-jén indult volna. A vállalat által bemutatott adatok szerint a kezdő időpont ilyetén megváltoztatása a kínai exportárak 12 %-os emelkedését mutatta volna a 2004-es naptári év és a vizsgálati időszak között, szemben az ideiglenes rendelet (50) preambulumbekezdésében jelentett csekély mértékű csökkenéssel. Meg kell azonban jegyezni, hogy az importőr által bemutatott adatok annak teljes beszerzési árain alapultak, ami nyilvánvalóan a Közösségbe irányuló kínai behozatalnak csak egy részére terjedt ki. A nátrium-glutamát Kínai Népköztársaságból származó összes behozatalának átlagárára vonatkozó adatok – az Eurostat alapján – vizsgálatát követően kiderült, hogy a vizsgálat szempontjából lényeges kínai árak csupán 0,5 %-kal emelkedtek a 2004 januárjától a vizsgálati időszak végéig terjedő időszak során, és nem 12 %-kal, mint azt az importőr állította. A figyelembe vett időszakra megállapított ártrend (2 %-os csökkenés) és a 2004 januárjától a vizsgálati időszak végéig terjedő időszakra megállapított ártrend (0,5 %-os emelkedés) közötti különbség nem olyan mértékű, hogy az megváltoztatná az ezen árak által a közösségi gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatással kapcsolatos következtetéseket. Ezt az állítást ezért el kellett utasítani.

(37)

A Kínai Népköztársaságból a Közösségbe érkező behozatalra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (48)–(52) preambulumbekezdését megerősítik.

(38)

Egyes érdekelt felek megkérdőjelezték a kármutatók alakulásának elemzését. Azt állították, hogy a naptári év helyett a panaszos pénzügyi évének megfelelő 12 hónapos időszak használata a figyelembe vett időszakot meglehetősen, három évre lerövidítette, mivel a 2007-es pénzügyi év nagyrészt egybeesik a vizsgálati időszakkal. A szóban forgó felek azt állították, hogy a kármutatók alakulásának megfelelő értékeléséhez a figyelembe vett időszakot úgy kell meghosszabbítani, hogy az a teljes 2004-es naptári évet magába foglalja. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy az alaprendelet a figyelembe vett időszak meghatározására vonatkozóan nem ír elő szigorú időkeretet. Ezenkívül a dömpingellenes vizsgálatok céljából végzett adatgyűjtés időszakára vonatkozó WTO-ajánlás kimondja, hogy „Általános szabályként, […] a kár vizsgálata céljából végzett adatgyűjtés időtartamának normális esetben legalább három évig kell tartania […]” (4). Mindazonáltal az alapvető kármutatók naptári éven alapuló – azaz a 2004-re, 2005-re, 2006-ra és a vizsgálati időszak végére kiterjedő figyelembe vett időszakkal számolva – összehasonlító elemzését elvégezték annak ellenőrzése érdekében, hogy a kárt illetően különböző következtetésekre lehet-e jutni. Az elemzés azt mutatta, hogy nincs jelentős változás a fő kármutatók alakulásában.

Habár egyes tendenciák, mint például a termelés és az eladási volumenek csökkenése kevésbé markánsak az ideiglenes rendelet megállapításaihoz képest, a közösségi gazdasági ágazat negatív jövedelmezőségével, a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal tetemes megnövekedésével és a súlyos árleszorítással kapcsolatos egyéb megállapítások változatlanok maradnak. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a figyelembe vett időszak a közösségi gazdasági ágazat alakulásának mutatójaként szolgál, amelynek segítségével meghatározható, hogy az jelentős kárt szenved-e a vizsgálati időszak során. Ilyen körülmények között a felek érvelését abból az okból utasítják el, hogy a figyelembe vett időszaknak a 2004-es év első negyedévével való meghosszabbítása esetén is, továbbra is jelentős kár mutatkozott volna.

(39)

Emellett a panaszos megjegyzést fűzött az ideiglenes rendelet (60) preambulumbekezdésének megszövegezéséhez. A panaszos rámutatott, hogy az „Orsan SA Ajinomoto Foods Europe általi felvásárlása” mondat nem volt helyes, mivel az Orsan SA-t az Ajinomoto Group vásárolta fel, amely ezt követően kapta az Ajinomoto Foods Europe elnevezést.

(40)

A fenti tények és következtetések alapján azt a következtetést, miszerint a közösségi gazdasági ágazat kárt szenvedett – ahogy azt az ideiglenes rendelet (70)–(72) preambulumbekezdése megállapítja –, megerősítik.

(41)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a figyelembe vett időszak során a közösségi gazdasági ágazatban megfigyelt negatív jövedelmezőségi tendencia és a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal volumenének alakulása között nem volt időbeli egybeesés. Ennek megfelelően úgy érvelt, hogy a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal nem okozhatott kárt a közösségi gazdasági ágazatnak. Habár ezt a kérdést az ideiglenes rendelet (60) és (61) preambulumbekezdése részletesen tárgyalta, hozzá kell tenni, hogy az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban nem csupán a dömpingelt behozatal mennyisége lehet fontos tényező annak felmérésekor, hogy a dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott-e a közösségi gazdasági ágazatnak, hanem akár az ilyen behozatal ára is. Az ideiglenes rendelet (76) preambulumbekezdése megállapította, hogy „[…] a Kínai Népköztársaságból érkező, alacsony áron értékesített dömpingelt behozatal, amely a vizsgálati időszak alatt jelentősen alákínált a közösségi gazdasági ágazat árainak, és amely ugyanakkor jelentős mennyiségi növekedést ért el, meghatározó szerepet játszott a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár előidézésében”. Tekintve a dömpingelt behozatal mennyiségeinek és árainak a figyelembe vett időszak alatti alakulását, ezt az állítást elutasítottnak kell tekinteni.

(42)

Egy másik érdekelt fél úgy érvelt, hogy a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glutamát behozatalának növekedése a figyelembe vett időszakban nem érintette a közösségi gazdasági ágazat helyzetét, mivel ez a behozatal jórészt a más forrásokból származó behozatalt váltotta fel.

(43)

Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy habár a nátrium-glutamát Kínából érkező behozatala bizonyos mértékig valóban felváltotta a más országokból származó behozatalt, ahogy azt az ideiglenes rendelet (57) preambulumbekezdése felvázolja, a Kínai Népköztársaságból származó alacsony árú dömpingelt behozatal következetesen piaci részesedésre tett szert a közösségi gazdasági ágazat kárára, noha a közösségi fogyasztás eközben csökkent. Emellett ezt az állítást nem támasztják alá a vizsgálat megállapításai, amelyekből kiderült, hogy a Kínai Népköztársaságból érkező alacsony árú dömpingelt behozatal – amely jelentősen alákínált a közösségi gazdasági ágazat árainak – rohama a közösségi gazdasági ágazat jelentős kárához vezetett a figyelembe vett időszakban. Ennek alapján ezt az állítást el kell utasítani.

(44)

Egyéb, ehhez kapcsolódó megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (74)–(76) preambulumbekezdését megerősítik.

(45)

Számos érdekelt fél megismételte az ideiglenes intézkedések elrendelését megelőzően elhangzott azon állításokat, miszerint a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárt a dömpingelt behozataltól eltérő, más tényezők okozták. Ezeket az állításokat, különösen ami a szerkezetátalakítási költségeket és a növekvő nyersanyagárakat illeti, amelyek állítólag hatással voltak a közösségi gazdasági ágazatra, az ideiglenes rendelet (60) és (61) preambulumbekezdése már megfelelően megvizsgálta.

(46)

Az egyik érdekelt fél megismételte az ideiglenes intézkedések elrendelését megelőzően elhangzott azon állításokat, miszerint a közösségi gazdasági ágazatot érő jelentős kárt a közösségi gazdasági ágazathoz kapcsolódó vállalatok által a nátrium-glutamát Kínai Népköztársaságból indított exportjai is okozhatják. Emellett a szóban forgó fél úgy érvelt, hogy a panaszos félrevezette a Bizottságot azzal, hogy nem hozta nyilvánosságra azt, hogy a Kínai Népköztársaságban léteznek kapcsolt vállalkozások, valamint azzal, hogy eltitkolta azt a tényt, hogy ezek a Kínában lévő kapcsolt vállalkozások nátrium-glutamátot exportálnak a Közösségbe. Ennek alapján a kérdéses fél úgy vélte, hogy az alaprendelet 18. cikkét a panaszosra alkalmazni kell. Ugyanez a fél azt állította továbbá, hogy megsértették védekezési jogát, mivel a panasznak és a panaszos által visszaküldött kérdőívnek az érdekelt felek elé tárt változata („nyilvános változat”) nem közölte azt a tényt, hogy a panaszos kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezik a Kínai Népköztársaságban, amelyek érdekeltek a nátrium-glutamát üzletágában.

(47)

Mint azt az ideiglenes rendelet (94) preambulumbekezdése ismertette, a köztudottan a közösségi gazdasági ágazattal kapcsolatban álló egyik gyártó által a Közösségbe exportált nátrium-glutamát kérdése annak elhanyagolható mennyisége miatt nem volt fontosnak tekinthető. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a panaszos nem tájékoztatta félre a Bizottságot a Kínai Népköztársaságban található kapcsolt vállalkozásait illetően. Erről az információról a panasz és a panaszos által visszaküldött kérdőív bizalmas változatában említést tett. Tény, hogy ezt az információt a panasz nyilvános változata, valamint a panaszos által visszaküldött kérdőív nyilvános változata eredetileg nem tartalmazta. A panaszos azonban az eljárás folyamán a későbbiekben rendelkezésre bocsátotta a nyilvános változatot, amelyben tájékoztatott a Kínai Népköztársaságban lévő kapcsolt vállalkozásáról. E körülmények ismeretében kijelenthető, hogy a felek védekezési joga nem sérült. Nem került sor továbbá olyan meggyőző bizonyíték bemutatására, amely alátámasztaná azt az állítást, hogy az Ajinomoto Group tisztában volt az egyik kapcsolt kínai vállalatának vélelmezett közvetlen exporttevékenységével. Ennélfogva megállapítható, hogy az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása ebben az esetben nem indokolt, továbbá az állítást elutasítják.

(48)

Az egyik érdekelt fél megismételte azokat az ideiglenes intézkedések elrendelését megelőzően felhozott érveket, amelyek az USA-dollár és az euro közötti átváltási árfolyamnak az árleszorítási számításokra és a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítményére gyakorolt hatásával kapcsolatosak. Nem bocsátottak rendelkezésre azonban további olyan információkat vagy bizonyítékokat, amelyek megváltoztathatnák az ideiglenes rendelet (84)–(90) preambulumbekezdésében megállapított következtetéseket, amelyeket így megerősítenek.

(49)

Az egyik érdekelt fél megismételte az ideiglenes rendelkezések elrendelését megelőzően az Ajinomoto Group globális stratégiájára, ezen belül az Ajinomoto tulajdonában lévő harmadik országbeli nátrium-glutamát-gyártóknak az EU piacaira irányuló exportjaira és ezeknek a panaszos nyereségére és készleteire gyakorolt hatására vonatkozóan tett állítását. Az ideiglenes rendelet (92) preambulumbekezdése kimondja, hogy a közösségi gazdasági ágazattal kapcsolatban álló, a Közösségen kívüli országokban működő exportőröktől származó nátrium-glutamátnak a Közösség piacain történő értékesítése folyamatosan és számottevően csökkent a figyelembe vett időszak során. Ennek következtében a rendelet (95) preambulumbekezdése megállapította, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak a Közösségen kívüli, kapcsolatban álló felektől származó behozatala nem járult hozzá a megállapított jelentős kárhoz. A kérdéses fél nem bocsátott rendelkezésre további olyan információt vagy bizonyítékot, amely megváltoztatná ezt az ily módon megerősített következtetést.

(50)

Tekintettel a fenti elemzésre, amely megfelelően megkülönböztette és szétválasztotta minden egyéb ismert tényezőnek a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásait a dömpingelt behozatal károsító hatásaitól, megerősítik, hogy ezek az egyéb tényezők nem mondanak ellent annak a ténynek, hogy a megállapított jelentős kár a dömpingelt behozatalnak tulajdonítható.

(51)

Tekintettel a fentiekre, megállapítást nyer, hogy a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glutamát dömpingelt behozatala az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak.

(52)

Egyéb, ehhez kapcsolódó megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (99)–(100) preambulumbekezdésének következtetéseit megerősítik.

(53)

Egyéb, ehhez kapcsolódó megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (103)–(106) preambulumbekezdésében ismertetett megállapításokat megerősítik.

(54)

Az egyik importőr azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek a gazdasági helyzetére gyakorolt esetleges negatív hatását az ideiglenes rendelet (108) preambulumbekezdésében alábecsülték. A vállalat szerint, tekintve a nátrium-glutamát értékesítésének alacsony jövedelmezőségét és az árnövekedés ügyfelekre való áthárításának korlátozott lehetőségeit, a dömpingellenes intézkedések bevezetése a nátrium-glutamát üzletágának bezárását vonná maga után. Meg kell jegyezni, hogy a nátrium-glutamát üzletága nem alkotja az említett importőr tevékenységének jelentős részét, amely elsősorban a Kínai Népköztársaságból szerzi be a nátrium-glutamátot. A kérdéses importőrnek megvan az a választási lehetősége, hogy más, olyan beszerzési forrásokra váltson, amelyeket nem érintenek a dömpingellenes intézkedések. Amint azt az ideiglenes rendelet (108) preambulumbekezdése említi, az intézkedések bevezetésének várt hatása azonban az, hogy a közösségi piacon helyreálljanak a tényleges kereskedelmi feltételek, ami ebben az esetben a nátrium-glutamát árának emelkedéséhez vezethet, különösen ami a közösségi gazdasági ágazatból és a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glutamátot illeti. Ezért várhatóan a dömpingellenes intézkedések bevezetésének következtében felmerülő megnövekedett költségeinek legalább egy részét minden importőr átháríthatja majd. Ennek alapján az ideiglenes rendelet (108) preambulumbekezdésében megállapított következtetést megerősítik.

(55)

Az érdekelt felek által a javasolt intézkedéseknek a felhasználó iparágakra gyakorolt lehetséges hatásával kapcsolatban tett észrevételek nyomán további elemzésekre került sor a nátrium-glutamát fő közösségi felhasználói, nevezetes a Nestle és az Unilever által rendelkezésre bocsátott információk alapján. A vizsgálat azt mutatta, hogy a nátrium-glutamát a két vállalat által gyártott, nátrium-glutamátot tartalmazó valamennyi termék előállítási költségének kevesebb mint 3 %-át teszi ki. Ennélfogva, tekintetbe véve emellett azt a viszonylag magas átlagos profitrátát, amelyet a két vállalat kifejezetten az ilyen termékeken ért el a vizsgálati időszak alatt, megerősíthető, hogy a javasolt intézkedésnek a tevékenységükre gyakorolt lehetséges hatása nem lesz jelentős.

(56)

Az ideiglenes rendelet (115) preambulumbekezdése mellett, a közösségi gazdasági ágazat ún. upstream beszállítóinak érdekével kapcsolatos elemzést kibővítették egy másodlagos beszállító által közölt adatokkal. A két beszállító által visszaküldött kérdőív alapján megállapítást nyert, hogy a beszállító vállalatok helyzete a közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlásával párhuzamosan jelentősen romlott a figyelembe vett időszak alatt. A vizsgált beszállítók teljes árbevétele 8 % és 13 % közötti mértékben visszaesett, és a közösségi gazdasági ágazat felé irányuló eladásaik kétszer ilyen jelentős csökkenést könyveltek el (15 % és 25 % közötti tartományban). Mindkét vállalat jövedelmezőségi rátája is csökkent.

(57)

Figyelembe véve a fenti megállapításokat, az ideiglenes rendelet (116) preambulumbekezdésében foglaltakat megerősítik.

(58)

Az érdekelt felek közül néhányan megismételték az Ajinomoto Group állítólagos világszintű domináns pozíciójára és a Közösségben elfoglalt állítólagos monopolisztikus helyzetére vonatkozó megjegyzéseiket. Ezekkel a kérdésekkel az ideiglenes rendelet (117) preambulumbekezdése már foglalkozott. Az állításokkal kapcsolatban nem mutattak be újabb bizonyítékot.

(59)

Több érdekelt fél is további érveket hozott fel a nátrium-glutamát piacán a vizsgálati időszakot követően megfigyelhető fejleményekkel kapcsolatban. Állításuk szerint a behozatal volumene csökkent és az árak emelkedtek a vizsgálati időszak után, tehát a közösségi gazdasági ágazatot fenyegető potenciális kár veszélye elhárult. Ebben a helyzetben ezek a felek azt állították, hogy a dömpingellenes vámok kivetése csak kárt okozna a Közösség importőreinek és felhasználóinak. A felek a nátrium-glutamát vélt globális hiányára is felhívták a figyelmet, mivel az adataik szerint több jelentős gyártó szüntette be világszerte annak előállítását vagy csökkentette gyártási kapacitását. Az Eurostat adatai és a közösségi gazdasági ágazattól származó további információk azonban nem támasztják alá a fenti állításokat. Épp ellenkezőleg, a vizsgálati időszakot követően az importárak stabilak maradtak és egyes hónapokban még csökkentek is, míg mind a Kínai Népköztársaságból, mind a harmadik országokból származó behozatal volumene növekedett. Az utóbbi fejlemény bizonyítja, hogy néhány Kínán kívüli versenytárs rendelkezik kapacitással arra, hogy fejlessze a Közösségbe irányuló exportját.

(60)

Tekintetbe véve a fent leírt eset közösségi érdekkel kapcsolatos vonzatai további vizsgálatának eredményeit, az ideiglenes rendelet (119) preambulumbekezdésének megállapításait és következtetéseit megerősítik.

(61)

A kár megszüntetésének szintjével kapcsolatos következtetést megváltoztató, megalapozott észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (120)–(122) preambulumbekezdését megerősítik.

(62)

A fentiekre figyelemmel és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes vámot kell kivetni olyan összegben, amely elegendő a dömpingelt behozatal által okozott kár elhárítására, ám nem haladja meg a megállapított dömpingkülönbözetet.

(63)

A végleges vámok ennélfogva a következők:

(64)

Az egyes vállalatokra kivetett, ebben a rendeletben meghatározott dömpingellenes vámok az itt bemutatott vizsgálat alapján kerültek megállapításra. Ezért azok a vizsgálat során a kérdéses vállalatoknál feltárt helyzetet tükrözik. Ezeket a vámtételeket (szemben a „minden más vállalat”-ra alkalmazandó országos vámokkal) tehát kizárólag az érintett országból származó és a vállalatok, azaz az említett jogalanyok által előállított termékek behozatalára kell alkalmazni. A rendelet rendelkező részében nevének és címének megjelölésével külön nem említett vállalatok – ideértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló szervezeteket – által előállított, importált termékekre nem alkalmazandók ezek a vámtételek, illetve azokra a „minden más vállalat” esetében alkalmazott vámtétel vonatkozik.

(65)

Minden olyan kérelmet, amely az ezen vállalatok esetében meghatározott egyéni dömpingellenes vámok alkalmazására irányul (pl. a szervezet nevében bekövetkezett változás miatt vagy új termelési vagy értékesítési szervezetek létrehozása miatt) haladéktalanul a Bizottságnak kell címezni (5) valamennyi fontos információ megadásával, különösen ami a vállalat tevékenységében bekövetkezett, a termeléshez, a belföldi és exportértékesítéshez kapcsolódó változásokat illeti, amelyek például az adott névváltoztatással vagy a termelési és értékesítési szervezet megváltozásával állnak összefüggésben. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának naprakésszé tételével.

(66)

Az egyik együttműködő kínai exportáló gyártó árra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott fel.

(67)

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a nátrium-glutamát ára a nagy nemzetközi vállalatok és a Közösségen belüli és kívüli termelő szervezetek közötti világszinten folyó egyeztetések eredménye. Meg kell jegyezni azt is, hogy a szóban forgó exportáló gyártó értékesítésének zöme az ilyen nemzetközi vállalatok felé irányul. A fentiekre való tekintettel úgy ítélték meg, hogy az áraknak a nemzetközi vállalatok Közösségen belüli termelő szervezeteivel, illetve a Közösségen kívüli országokban található termelő szervezeteivel kötött értékesítési megállapodások közötti keresztkompenzáció által jelentett kockázata nagyon magas. Azt is figyelembe vették, hogy az ilyen keresztkompenzációt rendkívül bonyolult kiszűrni a vállalat ellenőrzésének keretében. Ezért a szóban forgó exportáló gyártó kötelezettségvállalását jelenlegi formájában el kellett utasítani, mivel annak elfogadása nem tűnt célravezetőnek, tekintettel arra tényre, hogy azt a Bizottság nem tudná megfelelően ellenőrizni.

(68)

A megállapított dömpingkülönbözet nagyságára való tekintettel és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár szintjére figyelemmel szükségesnek tartják, hogy az ideiglenes dömpingellenes vámok – amelyeket az ideiglenes rendelet, azaz a 492/2008/EK bizottsági rendelet vetett ki – által biztosított összegeket a kivetett végleges vámok összegének mértékéig véglegesen beszedjék.

(69)

Emlékeztetni kell arra, hogy amennyiben az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok exportjának volumene a dömpingellenes intézkedések bevezetése után jelentősen megnövekszik, az ilyen növekedés önmagában a kereskedelmi szerkezet megváltozásának tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében bevezetett intézkedések miatt. Ilyen körülmények között és feltéve, hogy teljesülnek a feltételek, az intézkedések kijátszásának megelőzését szolgáló vizsgálat indítható. A vizsgálat többek között kiterjedhet az egyedi vámtételek eltörlése szükségességének és az ezt követő országos vám kivetése lehetőségének vizsgálatára,

2.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/9

2.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/11

(1)

Az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről, a 2820/98/EK rendelet módosításáról, illetve az 1763/1999/EK és a 6/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. szeptember 18-i 2007/2000/EK tanácsi rendelet (2) 4. cikkének (2) bekezdése a „baby beef”-termékek vonatkozásában Bosznia és Hercegovina tekintetében 1 500 tonna, Montenegró, valamint Szerbia és Koszovó (3) vámterülete tekintetében 9 975 tonna éves kedvezményes vámkontingenst ír elő.

(2)

A 2005/40/EK, Euratom tanácsi és bizottsági határozattal (4) jóváhagyott, egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Horvát Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás, a 2004/239/EK, Euratom tanácsi és bizottsági határozattal (5) jóváhagyott, egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Montenegró közötti, a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló, 2007. október 15-i 2007/855/EK tanácsi határozattal (6) jóváhagyott ideiglenes megállapodás 9 400 tonna, 1 650 tonna, illetve 800 tonna éves kedvezményes vámkontingenst állapít meg a „baby beef” vonatkozásában.

(3)

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Horvát Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az Európai Közösség és a Horvát Köztársaság közötti ideiglenes megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról szóló, 2001. november 19-i 2248/2001/EK tanácsi rendelet (7) 2. cikke, és az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti ideiglenes megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról szóló, 2002. január 21-i 153/2002/EK tanácsi rendelet (8) 2. cikke előírja, hogy meg kell állapítani a „baby beef”-re vonatkozó engedmények végrehajtásának részletes szabályait.

(4)

Ellenőrzési célokra a 2007/2000/EK rendelet a Bosznia és Hercegovina, valamint Szerbia és Koszovó vámterülete tekintetében előírt „baby beef”-vámkontingensek keretében történő behozatalt olyan eredetiségigazolás bemutatásától teszi függővé, amely tanúsítja, hogy az áruk az igazolást kiállító országból származnak, és mindenben megfelelnek az említett rendelet II. mellékletében szereplő meghatározásnak. A harmonizáció érdekében a Horvátországból, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból és Montenegróból származó „baby beef” vámkontingensei keretében történő behozatalt szintén olyan eredetiségigazolás bemutatásától kell függővé tenni, amely tanúsítja, hogy az áruk az igazolást kiállító országból származnak, és mindenben megfelelnek a Horvátországgal, illetve Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal kötött stabilizációs és társulási megállapodás III. mellékletében, illetve a Montenegróval kötött ideiglenes megállapodás II. mellékletében szereplő meghatározásnak. Az eredetiségigazolásokra mintát kell létrehozni, használatukra pedig részletes szabályokat kell megállapítani.

(5)

Az érintett kontingenseket behozatali engedélyek révén kell kezelni. E célból a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. április 23-i 376/2008/EK bizottsági rendeletet (9) és a marha- és borjúhúságazatbeli behozatali és kiviteli engedélyekre vonatkozó alkalmazási szabályokról szóló, 2008. április 21-i 382/2008/EK bizottsági rendeletet (10) kell alkalmazni, erre a rendeletre is figyelemmel.

(6)

Az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendelet (11) megállapítja különösen a behozatali engedélyek iránti kérelmekre, a kérelmezők jogállására, a behozatali engedélyek kiállítására és a Bizottság tagállamok általi értesítésére vonatkozó részletes rendelkezéseket. Az említett rendelet értelmében a behozatali engedélyek a behozatali vámkontingens tárgyidőszakának utolsó napjáig érvényesek. Az 1301/2006/EK rendelet rendelkezéseit az e rendelet alapján kiállított behozatali engedélyekre is alkalmazni kell, az e rendeletben megállapított további feltételek vagy eltérések sérelme nélkül.

(7)

Annak érdekében, hogy az érintett termékek behozatalának irányítása megfelelő legyen, behozatali engedélyeket kell kiadni, amelyekre vonatkozóan különösen az eredetiségigazolásban szereplő bejegyzéseket kell ellenőrizni.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

a)

9 400 tonna Horvátországból származó „baby beef”, hasított súlyban kifejezve;

b)

1 500 tonna Bosznia és Hercegovinából származó „baby beef”, hasított súlyban kifejezve;

c)

1 650 tonna Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból származó „baby beef”, hasított súlyban kifejezve;

d)

9 175 tonna Szerbia és Koszovó vámterületéről származó „baby beef”, hasított súlyban kifejezve;

e)

800 tonna Montenegróból származó „baby beef”, hasított súlyban kifejezve.

—

ex 0102 90 51, ex 0102 90 59, ex 0102 90 71 és ex 0102 90 79,

—

ex 0201 10 00 és ex 0201 20 20,

—

ex 0201 20 30,

—

ex 0201 20 50.

a)

a megadott mennyiség feltüntetésével hitelesíti az eredetiségigazolást;

b)

biztosítja, hogy az adott igazoláshoz kapcsolódó behozatali engedélyeket ugyanazon a napon állítsák ki.

a)

az érintett exportáló ország vagy vámterület által igazolást kiállító hatóságként elismertek;

b)

kötelezettséget vállalnak az igazolásokon szereplő bejegyzések ellenőrzésére;

c)

kötelezettséget vállalnak arra, hogy legalább hetente egyszer továbbítják a Bizottságnak mindazon információkat, amelyek lehetővé teszik az eredetiségigazolásokon szereplő bejegyzések ellenőrzését, különös tekintettel az igazolás sorszámára, az exportőrre, a címzettre, a rendeltetési országra, a termékre (élő állatok/hús), a nettó súlyra és az aláírás dátumára.

a)

legkésőbb 2010. február 28-ig azon termékmennyiségekről – beleértve a nulla értékeket is –, amelyekre az előző behozatali vámkontingens-időszakban behozatali engedélyeket állítottak ki;

b)

legkésőbb 2010. április 30-ig a fel nem használt vagy részben felhasznált behozatali engedélyekben foglalt termékmennyiségekről – beleértve a nulla értékeket is –, amelyek megfelelnek a behozatali engedélyek hátoldalán feltüntetett mennyiségek és azon mennyiségek közötti különbözetnek, amelyekre nézve az engedélyeket kiállították.

2.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/25

(1)

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azokat a személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági források befagyasztása vonatkozik.

(2)

A Bíróság 2008. szeptember 3-án (2) úgy határozott, hogy a 881/2002/EK rendeletet a Yassin Abdullah Kadira és az Al Barakaat International Foundationre vonatkozó részében megsemmisíti. A Bíróság ugyanakkor úgy határozott, hogy a 881/2002/EK rendelet joghatásai a Y. A. Kadira és az Al Barakaat International Foundationre vonatkozó részében az ítélet kihirdetésétől számított három hónapot meg nem haladó időszakra fennmaradnak. Ezt az időszakot azért biztosították, hogy lehetővé tegyék a megállapított jogsértések orvoslását.

(3)

A Bíróság ítéletének való megfelelés érdekében a Bizottság tájékoztatta Y. A. Kadit és az Al Barakaat International Foundationt az ENSZ Al-Qaida és Tálibán szankciós bizottsága indokainak összegzéséről, és lehetőséget adott nekik arra, hogy álláspontjuk megismertetése érdekében ezekre észrevételt tegyenek.

(4)

A Bizottság megkapta a Y. A. Kadi és az Al Barakaat International Foundation által benyújtott észrevételeket, és megvizsgálta azokat.

(5)

Az ENSZ Al-Qaida és Tálibán szankciós bizottsága által összeállított, azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó felsorolás, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági források befagyasztása vonatkozik, magában foglalja Y. A. Kadit és az Al Barakaat International Foundationt.

(6)

Miután a Bizottság alaposan megvizsgálta Y. A. Kadi 2008. november 10-én kelt levelében foglalt észrevételeit, valamint tekintettel a pénzeszközök és gazdasági források befagyasztásának megelőző jellegére, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Y. A. Kadi felsorolásban való feltüntetése az Al-Qaida hálózattal való összeköttetése alapján indokolt.

(7)

Miután a Bizottság alaposan megvizsgálta az Al Barakaat International Foundation 2008. november 9-én kelt levelében foglalt észrevételeit, valamint tekintettel a pénzeszközök és gazdasági források befagyasztásának megelőző jellegére, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Al Barakaat International Foundation felsorolásban való feltüntetése az Al-Qaida hálózattal való összeköttetése alapján indokolt.

(8)

A fentiekre tekintettel az I. mellékletet ki kell egészíteni Y. A. Kadival és az Al Barakaat International Foundationnel.

(9)

Ezt a rendeletet 2002. május 30-tól kell alkalmazni, tekintettel a 881/2002/EK rendelet értelmében a pénzeszközök és gazdasági források befagyasztásának megelőző jellegére, valamint azon gazdasági szereplők jogos érdekvédelmének igényére, akik a megsemmisített rendelet jogszerűségére támaszkodtak,

2.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/27

(1)

A gabonaágazatban 2008. december 1-jetől alkalmazandó behozatali vámokat az 1186/2008/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette.

(2)

A behozatali vámok kiszámított átlaga tonnánként 5 euróval eltér a megállapított vámtól, helyénvaló tehát megfelelő módon kiigazítani az 1186/2008/EK rendeletben rögzített behozatali vámokat.

(3)

Az 1186/2008/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

2.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/30

(1)

A 2006/88/EK irányelv meghatározza a víziállatok egyes betegségeinek gyanúja vagy kitörése esetén alkalmazandó védelmi minimumintézkedéseket. Ezenkívül az említett irányelv IV. mellékletének II. része felsorol egyes egzotikus és nem egzotikus betegségeket.

(2)

A 2006/88/EK irányelv 10. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi gazdaságban és puhatestű-tenyésztési területen a tenyésztés típusának megfelelő, kockázatalapú állat-egészségügyi felügyeleti rendszert alkalmazzanak. E rendszereknek figyelembe kell venniük az említett irányelv 10. cikkének (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kidolgozandó iránymutatásokat.

(3)

A 2006/88/EK irányelv értelmében az állat-egészségügyi felügyeleti rendszerek egyrészt bármely, megnövekedett arányú elhullás kimutatását célozzák a gazdaságokban és a puhatestű-tenyésztési területeken – a tenyésztés típusának függvényében –, másrészt pedig az említett irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt betegségek kimutatását azokban a gazdaságokban és puhatestű-tenyésztési területeken, ahol jelen vannak az adott betegségekre fogékony fajok. Ezenkívül a 2006/88/EK irányelv III. mellékletének B. része értelmében az e rendszerek keretében végzett ellenőrzések célja az is, hogy víziállat-egészségügyi tanácsadást nyújtsanak a víziállat-tenyésztő vállalkozások üzemeltetői számára, és szükség esetén megtegyék a szükséges állatorvosi intézkedéseket.

(4)

Az akvakultúra-ágazat Közösségen belüli sokszínűsége miatt a kockázatalapú állat-egészségügyi felügyeleti rendszereket hozzá kell igazítani az ágazat szerkezetéhez és az egyes tagállamok állat-egészségügyi helyzetéhez. A tagállamok által az e rendszerek esetében figyelembe veendő iránymutatásokat ezért általános útmutatásra kell korlátozni.

(5)

Emiatt helyénvaló meghatározni ebben a határozatban azokat az iránymutatásokat, melyeket figyelembe kell venni a kockázatalapú állat-egészségügyi felügyeleti rendszerek esetében.

(6)

Az e határozatban megállapított intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

2.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/39

(1)

A 90/424/EGK határozat megállapítja az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló programokhoz történő közösségi pénzügyi hozzájárulásra irányadó eljárásokat.

(2)

Emellett a 90/424/EGK határozat 24. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy közösségi pénzügyi intézkedést kell bevezetni az említett határozat mellékletében szereplő listában felsorolt állatbetegségek és zoonózisok felszámolását, az ellenük való védekezést és figyelemmel kísérésüket célzó nemzeti programok finanszírozásával összefüggésben a tagállamoknál felmerülő kiadások visszatérítésére.

(3)

Az állat-egészségügyi kiadásokról szóló 90/424/EGK határozat módosításáról szóló, 2006. december 19-i 2006/965/EK tanácsi határozat (2) a 90/424/EGK határozat 24. cikkét új rendelkezéssel váltotta fel. A 2006/965/EK határozat értelmében a szarvasmarhák enzootikus leukózisára és az Aujeszky-féle betegségre vonatkozó programok finanszírozását ideiglenes intézkedések által 2010. december 31-ig folytatni lehet.

(4)

Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programokra vonatkozó közösségi szempontok megállapításáról szóló, 2008. április 25-i 2008/341/EK bizottsági határozat (3) előírja, hogy ahhoz, hogy a 90/424/EGK határozat 24. cikkének (1) bekezdésében előírt intézkedések alapján a tagállamok által benyújtott programokat jóvá lehessen hagyni, meg kell felelniük a 2008/341/EK határozat mellékletében megállapított szempontoknak.

(5)

Az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) a tagállamok által benyújtandó éves programokat ír elő a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékben előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) figyelemmel kísérésére.

(6)

A madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelv (5) előírja, hogy a tagállamoknak megfigyelési programokat kell végrehajtaniuk a baromfik és a vadon élő madarak körében annak érdekében, hogy többek között rendszeresen frissített kockázatértékelés alapján hozzájáruljanak a vadon élő madarak jelentette, a madarak bármely madárinfluenza eredetű vírusával kapcsolatos veszélyekre vonatkozó ismeretekhez. Ezeket az éves figyelemmel kísérési programokat, valamint finanszírozásukat szintén jóvá kell hagyni.

(7)

Bizonyos tagállamok olyan, az állatbetegségek felszámolását, az ellenük való védekezést és figyelemmel kísérésüket célzó éves programokat, a zoonózisok megelőzésére irányuló ellenőrzési programokat és egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) felszámolását és figyelemmel kísérését célzó éves programokat nyújtottak be a Bizottsághoz, amelyekhez közösségi pénzügyi hozzájárulást kérelmeznek.

(8)

2008-ban a tagállamok által benyújtott, állatbetegségek felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésére irányuló bizonyos többéves programokat a 2007/782/EK bizottsági határozat (6) jóváhagyott. A többéves programok esetében a kiadásra vonatkozó kötelezettségvállalást az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (7) 76. cikkének (3) bekezdésével összhangban fogadták el. A programok első költségvetési kötelezettségvállalására jóváhagyásuk után került sor. A további éves kötelezettségvállalásokat a Bizottság a 90/424/EGK határozat 24. cikkének (5) bekezdése értelmében a hozzájárulás odaítéléséről hozott határozat alapján a program előző évben való végrehajtásától függően teszi meg.

(9)

A Bizottság állat-egészségügyi és pénzügyi szempontból egyaránt értékelte a tagállamok által benyújtott éves és többéves programokat, valamint a 2008-ban jóváhagyott többéves programok következő (második) évét is. Megállapítást nyert, hogy a programok megfelelnek a vonatkozó közösségi állat-egészségügyi jogszabályoknak, különösen a 2008/341/EK határozatban megállapított szempontoknak.

(10)

Tekintettel az éves és többéves programoknak az állat- és közegészségügy terén megállapított közösségi célkitűzések megvalósításában játszott szerepének fontosságára, valamint a TSE-programok esetében valamennyi tagállamban való kötelező alkalmazásukra, az egyes programok esetében indokolt megállapítani az érintett tagállamoknál az e határozatban előírt intézkedések folytán felmerülő költségek megtérítéséhez folyósított közösségi pénzügyi hozzájárulás megfelelő mértékét és maximális összegét.

(11)

A tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló, 2006. október 24-i 2006/88/EK tanácsi irányelv (8) előírja, hogy azoknak a tagállamoknak, ahol az említett irányelv IV. mellékletének II. részében felsoroltak közül egy vagy több megbetegedés megjelent, e betegségek felszámolására programot kell kidolgozniuk.

(12)

Az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet (9) 17. cikke előírja, hogy valamennyi tagállam operatív programokat hozzon létre az Alap által társfinanszírozott politikák és prioritások végrehajtására. Ugyanezen rendelet 32. cikke előírja, hogy a 90/424/EGK tanácsi határozat feltételei szerint az Alap hozzájárulhat a tenyésztett víziállatokban előforduló betegségek ellen való védekezésének és felszámolásának finanszírozásához. A 90/424/EGK határozat értelmében a tagállamok az említett operatív programokon belül pénzeszközöket biztosíthatnak a 90/424/EGK határozat mellékletében felsorolt tenyésztett víziállatok betegségeinek felszámolására.

(13)

Egyes tagállamok a 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének II. részében és a 90/424/EGK határozat mellékletében egyaránt felsorolt, a víziállatokban előforduló bizonyos betegségek felszámolására többéves programokat dolgoztak ki. Ezeket a programokat a Bizottság technikai szempontból értékelte, így jóvá kell őket hagyni.

(14)

A közösségi támogatások hatékonyabb kezelése és felhasználása, valamint a jobb átláthatóság érdekében minden egyes programra vonatkozóan (kivéve az egyes víziállatokban előforduló bizonyos betegségek felszámolására irányuló többéves programokat, amelyek esetében a pénzügyi hozzájárulást technikai jóváhagyásuk után fogják csak meghatározni) rögzíteni kell azon átlagköltségeket is, amelyek adott esetben a tagállam számára olyan tételek egyes költségei miatt térítendők meg, mint a tagállamban elvégzett vizsgálatok, valamint a levágott vagy leselejtezett állatok tulajdonosainak az elszenvedett veszteségükért nyújtott kártérítések.

(15)

A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (10) szerint az állatbetegségek felszámolását és az ellenük való védekezést célzó programokat az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból kell finanszírozni. Pénzügyi ellenőrzés céljából az említett rendelet 9., 36. és 37. cikkét kell alkalmazni.

(16)

A közösségi pénzügyi hozzájárulás odaítélésének feltétele a cselekvési terv hatékony végrehajtása, valamint az, hogy az illetékes hatóságok az e határozatban előírt határidőkön belül az összes szükséges információt benyújtsák.

(17)

A hatékony ügyvitel érdekében a közösségi pénzügyi hozzájárulás kérelmezése céljából benyújtott kiadásokat euróban kell megadni. Az 1290/2005/EK rendelettel összhangban a nem euróban felmerülő kiadásokra alkalmazott átváltási árfolyamnak az Európai Központi Bank által annak a hónapnak az első napja előtti utolsó kereskedelmi napon jegyzett árfolyamnak kell lennie, amely hónapban a tagállam a kérelmet benyújtotta.

(18)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

Írország esetében 1 100 000 EUR,

b)

Spanyolország esetében 3 000 000 EUR,

c)

Olaszország esetében 5 000 000 EUR,

d)

Ciprus esetében 77 000 EUR,

e)

Málta esetében 20 000 EUR,

f)

Portugália esetében 1 400 000 EUR,

g)

az Egyesült Királyság esetében 2 000 000 EUR.

a)

bengálvörös próbára

vizsgálatonként 0,2 EUR,

b)

SAT tesztre

vizsgálatonként 0,2 EUR,

c)

komplementkötési próbára

vizsgálatonként 0,4 EUR,

d)

ELISA próbára

vizsgálatonként 1 EUR,

e)

levágott állatokra

állatonként 375 EUR.

a)

Írország esetében 2 000 000 EUR,

b)

Spanyolország esetében 5 000 000 EUR,

c)

Olaszország esetében 2 700 000 EUR,

d)

Lengyelország esetében 1 100 000 EUR,

e)

Portugália esetében 1 000 000 EUR.

a)

tuberkulin-próbára

vizsgálatonként 1 EUR,

b)

gamma-interferon próbára

vizsgálatonként 5 EUR,

c)

levágott állatokra

állatonként 375 EUR.

a)

Görögország esetében 250 000 EUR,

b)

Spanyolország esetében 4 500 000 EUR,

c)

Olaszország esetében 4 000 000 EUR,

d)

Ciprus esetében 75 000 EUR,

e)

Portugália esetében 1 100 000 EUR.

a)

bengálvörös próbára

vizsgálatonként 0,2 EUR,

b)

komplementkötési próbára

vizsgálatonként 0,4 EUR,

c)

levágott állatokra

állatonként 50 EUR.

a)

Belgium esetében 1 200 000 EUR,

b)

Bulgária esetében 5 000 EUR,

c)

a Cseh Köztársaság esetében 790 000 EUR,

d)

Dánia esetében 840 000 EUR,

e)

Németország esetében 4 100 000 EUR,

f)

Észtország esetében 10 000 EUR,

g)

Írország esetében 1 000 000 EUR,

h)

Görögország esetében 50 000 EUR,

i)

Spanyolország esetében 16 100 000 EUR,

j)

Franciaország esetében 19 100 000 EUR,

k)

Olaszország esetében 9 000 000 EUR,

l)

Lettország esetében 70 000 EUR,

m)

Litvánia esetében 50 000 EUR,

n)

Luxemburg esetében 220 000 EUR,

o)

Magyarország esetében 500 000 EUR,

p)

Málta esetében 5 000 EUR,

q)

Hollandia esetében 2 100 000 EUR,

r)

Ausztria esetében 1 500 000 EUR,

s)

Lengyelország esetében 500 000 EUR,

t)

Portugália esetében 3 200 000 EUR,

u)

Románia esetében 250 000 EUR,

v)

Szlovénia esetében 250 000 EUR,

w)

Finnország esetében 50 000 EUR,

x)

Svédország esetében 370 000 EUR.

a)

az ELISA próbára vizsgálatonként 2,5 EUR,

b)

a PCR vizsgálatra vizsgálatonként 10 EUR,

c)

oltóanyag beszerzésére adagonként 0,3 EUR.

a)

Belgium esetében 850 000 EUR,

b)

Bulgária esetében 30 000 EUR,

c)

a Cseh Köztársaság esetében 1 400 000 EUR,

d)

Dánia esetében 75 000 EUR,

e)

Észtország esetében 25 000 EUR,

f)

Németország esetében 600 000 EUR,

g)

Írország esetében 40 000 EUR,

h)

Görögország esetében 550 000 EUR,

i)

Spanyolország esetében 4 750 000 EUR,

j)

Franciaország esetében 3 250 000 EUR,

k)

Olaszország esetében 1 100 000 EUR,

l)

Ciprus esetében 76 000 EUR,

m)

Lettország esetében 270 000 EUR,

n)

Luxemburg esetében 16 000 EUR,

o)

Magyarország esetében 1 450 000 EUR,

p)

Málta esetében 110 000 EUR,

q)

Hollandia esetében 1 700 000 EUR,

r)

Ausztria esetében 525 000 EUR,

s)

Lengyelország esetében 1 550 000 EUR,

t)

Portugália esetében 500 000 EUR,

u)

Románia esetében 450 000 EUR,

v)

Szlovákia esetében 625 000 EUR,

w)

Szlovénia esetében 25 000 EUR,

x)

az Egyesült Királyság esetében 20 000 EUR.

a)

a bakteriológiai vizsgálatra (tenyésztés)

vizsgálatonként 5,0 EUR,

b)

egy adag oltóanyag beszerzésére

adagonként 0,05 EUR,

c)

a Salmonella spp. megfelelő izolátumainak szerotipizálására

vizsgálatonként 20 EUR,

d)

a fertőtlenítők alkalmazásának hatékonysága igazolásának elemzésére

vizsgálatonként 5,0 EUR,

e)

a Gallus gallus tenyészbaromfik leselejtezésére

madaranként 3,5 EUR,

f)

a Gallus gallus tojóbaromfik leselejtezésére

madaranként 1,5 EUR.

a)

a Bulgária, Németország, Franciaország, Luxemburg, Magyarország, Románia, Szlovénia és Szlovákia által a klasszikus sertéspestis ellen való védekezésre és figyelemmel kísérésére benyújtott programokat a 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig terjedő időszakra,

b)

az Olaszország által az afrikai sertéspestis ellen való védekezésre és figyelemmel kísérésére benyújtott programot a 2009. január 1-jétől2009. december 31-jéig terjedő időszakra.

a)

Bulgária esetében 200 000 EUR,

b)

Németország esetében 800 000 EUR,

c)

Franciaország esetében 550 000 EUR,

d)

Olaszország esetében 100 000 EUR,

e)

Magyarország esetében 350 000 EUR,

f)

Luxemburg esetében 5 000 EUR,

g)

Románia esetében 2 500 000 EUR,

h)

Szlovénia esetében 30 000 EUR,

i)

Szlovákia esetében 550 000 EUR.

a)

Belgium esetében 90 000 EUR,

b)

Bulgária esetében 70 000 EUR,

c)

a Cseh Köztársaság esetében 60 000 EUR,

d)

Dánia esetében 200 000 EUR,

e)

Németország esetében 500 000 EUR,

f)

Észtország esetében 7 000 EUR,

g)

Írország esetében 60 000 EUR,

h)

Görögország esetében 70 000 EUR,

i)

Spanyolország esetében 350 000 EUR,

j)

Franciaország esetében 200 000 EUR,

k)

Olaszország esetében 550 000 EUR,

l)

Ciprus esetében 15 000 EUR,

m)

Lettország esetében 30 000 EUR,

n)

Litvánia esetében 40 000 EUR,

o)

Luxemburg esetében 10 000 EUR,

p)

Magyarország esetében 180 000 EUR,

q)

Málta esetében 7 000 EUR,

r)

Hollandia esetében 500 000 EUR,

s)

Ausztria esetében 50 000 EUR,

t)

Lengyelország esetében 80 000 EUR,

u)

Portugália esetében 200 000 EUR,

v)

Románia esetében 400 000 EUR,

w)

Szlovénia esetében 55 000 EUR,

x)

Szlovákia esetében 50 000 EUR,

y)

Finnország esetében 35 000 EUR,

z)

Svédország esetében 280 000 EUR,

za)

az Egyesült Királyság esetében 380 000 EUR.

a)

az ELISA próbára

vizsgálatonként 1 EUR,

b)

agargél-immundiffúziós próbára

vizsgálatonként 1,2 EUR,

c)

H5/H7 altípusokra HI-próbára

vizsgálatonként 12 EUR,

d)

vírusizolációs próbára

vizsgálatonként 30 EUR,

e)

PCR vizsgálatra

vizsgálatonként 15 EUR,

f)

vadon élő madarak mintavételezésére

mintánként 20 EUR.

a)

Belgium esetében 1 850 000 EUR,

b)

Bulgária esetében 750 000 EUR,

c)

a Cseh Köztársaság esetében 920 000 EUR,

d)

Dánia esetében 1 850 000 EUR,

e)

Németország esetében 8 900 000 EUR,

f)

Észtország esetében 220 000 EUR,

g)

Írország esetében 5 400 000 EUR,

h)

Görögország esetében 2 000 000 EUR,

i)

Spanyolország esetében 7 400 000 EUR,

j)

Franciaország esetében 12 600 000 EUR,

k)

Olaszország esetében 4 100 000 EUR,

l)

Ciprus esetében 1 800 000 EUR,

m)

Lettország esetében 230 000 EUR,

n)

Litvánia esetében 530 000 EUR,

o)

Luxemburg esetében 105 000 EUR,

p)

Magyarország esetében 990 000 EUR,

q)

Málta esetében 24 000 EUR,

r)

Hollandia esetében 2 900 000 EUR,

s)

Ausztria esetében 1 150 000 EUR,

t)

Lengyelország esetében 3 340 000 EUR,

u)

Portugália esetében 1 300 000 EUR,

v)

Románia esetében 1 300 000 EUR,

w)

Szlovénia esetében 250 000 EUR,

x)

Szlovákia esetében 860 000 EUR,

y)

Finnország esetében 750 000 EUR,

z)

Svédország esetében 900 000 EUR,

za)

az Egyesült Királyság esetében 5 900 000 EUR.

a)

a 999/2001/EK rendelet III. mellékletében említett szarvasmarhaféléken végzett vizsgálatokra vizsgálatonként 5 EUR,

b)

a 999/2001/EK rendelet III. mellékletében említett juh- és kecskeféléken végzett vizsgálatokra vizsgálatonként 30 EUR,

c)

a 999/2001/EK rendelet III. mellékletében említett szarvasféléken végzett vizsgálatokra vizsgálatonként 50 EUR,

d)

a 999/2001/EK rendelet X. mellékletének C. fejezete 3.2. bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett diszkriminatív elsődleges molekuláris vizsgálatokra vizsgálatonként 175 EUR,

e)

genotípus-vizsgálatonként 10 EUR,

f)

szarvasmarhánként 500 EUR,

g)

leselejtezett birkánként vagy kecskénként 70 EUR.

a)

Bulgária esetében 790 000 EUR,

b)

Litvánia esetében 1 100 000 EUR,

c)

Magyarország esetében 780 000 EUR,

d)

Ausztria esetében 270 000 EUR,

e)

Lengyelország esetében 4 450 000 EUR,

f)

Románia esetében 500 000 EUR,

g)

Szlovákia esetében 470 000 EUR.

a)

ELISA próbára

vizsgálatonként 8 EUR,

b)

a tetraciklin csontban való kimutatására szolgáló tesztre

vizsgálatonként 8 EUR.

a)

Észtország esetében 15 000 EUR,

b)

Litvánia esetében 20 000 EUR,

c)

Málta esetében 500 000 EUR,

d)

Lengyelország esetében 800 000 EUR.

a)

ELISA próbára

vizsgálatonként 0,5 EUR,

b)

agargél-immundiffúziós próbára

vizsgálatonként 0,5 EUR,

c)

levágott állatokra

állatonként 375 EUR.

a)

Spanyolország esetében 800 000 EUR,

b)

Magyarország esetében 80 000 EUR,

c)

Lengyelország esetében 2 500 000 EUR.

a)

a Cseh Köztársaság esetében 600 000 EUR,

b)

Németország esetében 325 000 EUR,

c)

Észtország esetében 1 000 000 EUR,

d)

Lettország esetében 1 100 000 EUR,

e)

Szlovénia esetében 370 000 EUR,

f)

Finnország esetében 100 000 EUR.

a)

ELISA próbára

vizsgálatonként 8 EUR,

b)

a tetraciklin csontban való kimutatására szolgáló tesztre

vizsgálatonként 8 EUR.

a)

Olaszország esetében 800 000 EUR,

b)

Lettország esetében 55 000 EUR,

c)

Portugália esetében 350 000 EUR.

a)

ELISA próbára

vizsgálatonként 0,5 EUR,

b)

agargél-immundiffúziós próbára

vizsgálatonként 0,5 EUR,

c)

levágott állatokra

állatonként 375 EUR.

a)

Olaszország esetében 800 000 EUR,

b)

Lettország esetében 55 000 EUR,

c)

Portugália esetében 350 000 EUR.

a)

a programokat a közösségi jogszabályok vonatkozó rendelkezéseivel – beleértve a versenyjogi és közbeszerzési szabályokat – összhangban hajtják végre,

b)

legkésőbb 2009. január 1-jéig hatályba léptetik az 1–16. cikkben említett programok végrehajtásához szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket,

c)

a 90/424/EGK határozat 24. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban legkésőbb 2009. július 31-éig eljuttatják a Bizottsághoz az 1–16. cikkben említett programok időközi technikai és pénzügyi jelentéseit,

d)

a 8. cikkben említett programok tekintetében a Bizottság online-rendszerén keresztül háromhavonta, a tárgyidőszak végétől számított négy héten belül tájékoztatják a Bizottságot a baromfik és vadon élő madarak megfigyelése során végzett vizsgálatok pozitív és negatív eredményeiről,

e)

az 1–16. cikkben említett programok tekintetében a 90/424/EGK határozat 24. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban legkésőbb 2010. április 30-ig zárójelentést nyújtanak be Bizottsághoz a program technikai végrehajtásáról, a tagállam által fizetett költségek igazolásával együtt, valamint a 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig terjedő időszakban elért eredményekről,

f)

az 1–16. cikkben említett programokat hatékonyan végrehajtják,

g)

az 1–16. cikkben említett programok tekintetében nem nyújtanak be további kérelmeket az ezen intézkedésekhez való közösségi pénzügyi hozzájárulásra, és a korábbiakban sem nyújtottak be ilyen kérelmeket.

2.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/50

(1)

A Tanács 2007. december 6-án elfogadta a Koen VERVAEKÉNEK az Európai Unió Afrikai Unió melletti különleges képviselőjévé történő kinevezéséről szóló 2007/805/KKBP együttes fellépést (1).

(2)

A 2007/805/KKBP együttes fellépés felülvizsgálata alapján az EUKK megbízatását tizennégy hónappal meg kell hosszabbítani.

(3)

Az EUKK megbízatását olyan helyzetben hajtja végre, amely rosszabbodhat, és veszélyeztetheti a közös kül- és biztonságpolitikának a Szerződés 11. cikkében meghatározott céljait,

a)

az Európai Unió AU-val folytatott politikai párbeszédének fokozása és szélesebb körű kapcsolatainak kialakítása;

b)

az EU és az AU közötti partnerség megerősítése az EU Afrika stratégiában meghatározott valamennyi területen, hozzájárulás – az AU-val partnerségben – az EU Afrika stratégia kialakításához és végrehajtásához, az afrikai szerep- és felelősségvállalás elvének tiszteletben tartása, szorosabb és a többoldalú partnerekkel összehangolt együttműködés az afrikai képviselőkkel a többoldalú fórumokon;

c)

az AU-val való együttműködés és az AU támogatása az intézményfejlesztés előmozdításával és az EU és az AU intézményei közötti kapcsolatok erősítésével, többek között fejlesztési támogatás révén is, az alábbiak előmozdítása érdekében:

a)

az EU átfogó befolyásának erősítése az AU-val és annak Bizottságával folytatott, az EU és az AU közötti kapcsolat terén felmerülő, a KKBP/EBVP-vel kapcsolatos kérdések teljes körére kiterjedő addisz-abebai párbeszéd és annak koordinálása során;

b)

megfelelő szintű politikai képviselet biztosítása, tükrözve az EU-nak mint az AU politikai, pénzügyi és intézményi partnerének fontosságát, valamint e partnerség magasabb szintre emelését, amit az AU világszerte egyre növekvő politikai jelentősége tett szükségessé;

c)

amennyiben a Tanács így határoz, az uniós álláspontok és politikák képviselete, amikor az AU jelentős szerepet tölt be egy olyan válsághelyzetben, amelyre nem neveztek ki EUKK-t;

d)

segítség abban, hogy az AU-val kapcsolatos uniós politikák és fellépések koherensebbek, összehangoltabbak és koordináltabbak legyenek, valamint hozzájárulás a szélesebb körű partneri csoport közötti összhang, valamint e csoport AU-val való kapcsolatának megerősítéséhez;

e)

valamennyi AU szintű lényeges fejlemény szoros figyelemmel kísérése és azokról jelentés készítése;

f)

szoros kapcsolat fenntartása az AU Bizottságával, más AU szervekkel, szubregionális afrikai szervezetek AU melletti képviseleteivel, valamint az AU tagállamainak AU melletti képviseleteivel;

g)

az AU és a szubregionális afrikai szervezetek közötti kapcsolatok és együttműködés elősegítése, különösen azokon a területeken, ahol az EU támogatást nyújt;

h)

kérésre tanácsadás és segítségnyújtás az AU részére az EU Afrika-stratégiájában megjelölt területeken;

i)

tanácsadás és segítségnyújtás az AU részére a válságkezelési képességek kialakításához;

j)

egyértelmű feladatmegosztás alapján történő egyeztetés az AU tagállamaiban/régióiban megbízással rendelkező EUKK-kal és tevékenységeik támogatása; és

k)

szoros kapcsolat fenntartása az AU Addisz-Abebában jelenlévő kulcsfontosságú nemzetközi partnereivel, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetével, de egyúttal a nem állami szereplőkkel is, valamint a velük való koordináció előmozdítása az EU és az AU közötti kapcsolat terén felmerülő, a KKBP/EBVP-vel kapcsolatos kérdések teljes körében.

a)

az adott misszióra vonatkozó és a Tanács Főtitkárságának iránymutatásán alapuló biztonsági terv létrehozása, amely magában foglal többek között a misszióra vonatkozó fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket, szabályozza az állomány biztonságos mozgását a misszió területére és a misszió területén belül, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint tartalmazza a misszió vészhelyzeti intézkedési és evakuálási tervét;

b)

annak biztosítása, hogy az EU-n kívül telepített teljes állomány a misszió területén fennálló körülmények által megkövetelt, nagy kockázat elleni biztosítással rendelkezzen;

c)

annak biztosítása, hogy csoportjának az EU-n kívül bevetendő valamennyi tagja – beleértve a szerződéssel alkalmazott helyi személyi állományt is – a misszió területére érkezése előtt vagy érkezésekor a Tanács Főtitkársága által a misszió területére vonatkozóan meghatározott kockázati minősítésnek megfelelő biztonsági képzésben részesüljön;

d)

annak biztosítása, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett ajánlásokat végrehajtsák, valamint írásbeli jelentések benyújtása a félidős jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentések keretében a főtitkár/főképviselő, a Tanács és a Bizottság részére az ajánlások végrehajtásáról és egyéb biztonsági kérdésekről.

2.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/s3