(1)

Az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2) rögzíti a halászati ágazatnak nyújtott strukturális közösségi támogatások szabályait. A rendelet IV. címének I. fejezete határozza meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok pénzügyi hozzájárulást kaphatnak az Európai Halászati Alapból (a továbbiakban: EHA) a közösségi halászati flotta kiigazítására irányuló intézkedésekhez.

(2)

Az EHA célja, hogy hozzájáruljon a közös halászati politika 2002-es reformja óta tett lépésekhez a halállományokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében, miközben fenntartható társadalmi és gazdasági feltételeket biztosít az érintett ágazatokban.

(3)

Figyelembe véve a jelenlegi gazdasági helyzetet, különös tekintettel az üzemanyagárak drasztikus emelkedésére, sürgősen további olyan intézkedések megvalósítására van szükség, amelyek a közösségi halászflottát gyors ütemben a jelenlegi helyzethez igazítják, és fenntartható társadalmi és gazdasági feltételeket biztosítanak az érintett ágazatban. Ezen intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Szerződés 33. cikkének céljaihoz, valamint a közös halászati politikának a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletben (3) meghatározott célkitűzéseihez. A fentiek alapján ezeknek az intézkedéseknek egyaránt választ kell találniuk a közvetlenül előttünk álló gazdasági és társadalmi nehézségekre, valamint orvosolniuk kell a rendszer túlzott kapacitásának problémáját.

(4)

Fontos ügyelni arra, hogy ezek az intézkedések minden tagállam számára egyenlő feltételek mellett legyenek elérhetők, és ne eredményezzék a tagállamok vagy a halászflották közötti verseny torzulását. Így az intézkedéseket közösségi szinten kell kidolgozni és összehangolni.

(5)

A fentiek következtében közösségi kezdeményezés szükséges az 1198/2006/EK rendelet bizonyos rendelkezéseinek kiegészítéséhez, illetve a 2371/2002/EK rendelettől és a 1198/2006/EK rendelet bizonyos rendelkezéseitől való átmeneti eltérések engedélyezéséhez. Ezért e kezdeményezésnek általános jellegű konkrét intézkedéseket és a flottaátalakítási programok tagállamokban történő végrehajtására vonatkozó intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek hatékony választ adnak az aktuális gazdasági nehézségekre, de ezzel együtt a halászati ágazat hosszú távú életképességét is biztosítják.

(6)

Ezen intézkedések kivételes jellegére, valamint az általuk orvosolni kívánt gazdasági nehézségekre való tekintettel az intézkedések időtartamát a kívánt cél eléréséhez szükséges lehető legrövidebbre kell korlátozni.

(7)

Ezeket az intézkedéseket a tagállamoknak kell végrehajtaniuk az EHA-ból finanszírozott operatív programjaik keretében, az operatív programokra elkülönített forrásokból.

(8)

Ezenkívül a tagállamok kiegészíthetik az e forrásokból nyújtott támogatásokat azáltal, hogy bizonyos intézkedéseket kizárólag nemzeti forrásokból, közösségi pénzügyi eszközök igénybevétele nélkül finanszíroznak. A halászati ágazat súlyos helyzetének mielőbbi javítása érdekében a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó ezekre az intézkedésekre, mivel azok a strukturális fejlődés elősegítését, valamint az ágazat hosszú távú gazdasági életképességének megvalósítását célozzák. Ezekre az intézkedésekre bizonyos korlátozások mellett kerülhet csak sor annak érdekében, hogy elkerülhető maradjon a verseny esetleges torzulása és a belső piac működésére gyakorolt hatás.

(9)

Ez a rendelet a halászati tevékenység végleges vagy átmeneti beszüntetésére, a halászhajók üzemanyag-függőségét csökkenteni hivatott fedélzeti beruházásokra, társadalmi-gazdasági kompenzációra, valamint bizonyos kollektívabb jellegű fellépésekre irányuló intézkedésekhez biztosít közösségi hozzájárulást. Ezen intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében, valamint hogy a tagállamok a lehető legnagyobb mértékben fel tudják használni a rendelkezésre álló forrásokat, csökkenteni kell az intézkedések finanszírozásában a magánszféra által biztosított hozzájárulás tekintetében meghatározott küszöböt.

(10)

A szerkezetátalakításhoz való hozzájárulás céljából lehetővé kell tenni a halászati tevékenység átmeneti szüneteltetését. A halászati tevékenység ideiglenes felfüggesztésének különösen a gazdasági előnyök növelését kell szolgálnia azáltal, hogy ösztönzi a halállomány regenerációját, illetve a kedvezőbb piaci feltételek kialakulását. E célból arra kell ösztönözni a tagállamokat, hogy kapcsolják össze a halászat átmeneti felfüggesztésének időszakát a biológiai dinamikára vonatkozó megfontolásokkal, valamint a szezonalitás és a piac dinamikájával. A gazdasági válsággal összefüggésben lehetővé kell tenni azon halászok kompenzációját, amelyek e rendelet elfogadását megelőzően átmenetileg szüneteltették tevékenységüket.

(11)

Annak érdekében, hogy a halászati ágazat támogatást kapjon a kevésbé üzemanyag-igényes halászati technológiák átvételéhez, elő kell segíteni a halászhajók meglévő fedélzeti berendezéseinek cseréjét, hogy új, kevesebb energiát igénylő halászati technológiát alkalmazhassanak. Ezért pótlólagos lehetőségeket kell biztosítani a halászhajók fedélzeti beruházásaihoz való hozzájáruláshoz.

(12)

Közösségi hozzájárulást kell biztosítani olyan közös fellépésekhez is, amelyek a hajótulajdonosok számára nyújtanak szakértői segítséget a hajók energiaügyi felülvizsgálatához, és szaktanácsot adnak az átalakítási és korszerűsítési tervek kidolgozásához, valamint a flottaátalakítási programhoz. Ezenkívül a hajók, a motorok, a berendezés és az eszközök energiafogyasztásának csökkentésére irányuló kísérleti projektek támogatását is lehetővé kell tenni.

(13)

A halászati ágazat hosszú távú életképessége érdekében létre kell hozni egy új eszközt, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy csökkentsék halászati kapacitásukat, és növeljék flottáik jövedelmezőségét. Ennek flottaátalakítási programok formájában kell megvalósulnia, és azokra a flottákra kell kiterjednie, amelyek energiaköltségei átlagosan legalább a termelési költségek 30 %-át teszik ki. Ezeknek a flottaátalakítási programoknak a részt vevő flották legalább 30 %-os kapacitáscsökkentését kell eredményezniük, bruttó űrtartalomban és kilowattban kifejezve.

(14)

Azon tagállamok esetében, amelyek flottaátalakítási programjaik keretében intézkedéseket valósítottak meg egy vagy több flottájuk hosszú távú életképességének kapacitáscsökkentés általi biztosítására, kedvezőbb feltételeket kell alkalmazni.

(15)

A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy tovább bővítsék a halászati tevékenység végleges beszüntetésére vonatkozó szabályaikat annak érdekében, hogy flottáik mérete jobban igazodjon a rendelkezésre álló forrásokhoz. Emiatt helyénvaló, hogy további lehetőségek nyíljanak a halászati tevékenység végleges beszüntetéséhez való hozzájáruláshoz. A szerkezetátalakítás elősegítése érdekében további lehetőségeket kell biztosítani a flottaátalakítási programban részt vevő halászok és hajótulajdonosok halászati tevékenységének átmeneti szüneteltetésére.

(16)

A flottaátalakítási programot elfogadott tagállamoknak továbbá azt is engedélyezni kell, hogy részleges forgalomból való kivonási intézkedéseket hajtsanak végre az EHA-ból elérhető források költséghatékonyabb felhasználásának biztosítására, a részt vevő flották halászati kapacitásának és energiafogyasztásának csökkentése érdekében. E részleges forgalomból való kivonási intézkedések keretében engedélyezni kell azoknak a hajótulajdonosoknak, akik egy vagy több hajót kivonnak flottájukból, hogy a kivont kapacitás egy részét kisebb és kevesebb energiát fogyasztó hajó beszerzéséhez használhassák fel. Ezenkívül lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a flottaátalakítási program keretében kivont összes kapacitás értékének korlátozott részét új hajók beszerzésére fordíthassák. Ebben az esetben csak azon kapacitások erejéig lehet forrásokat elérhetővé tenni, amelyeket véglegesen kivonnak a forgalomból.

(17)

A tagállamoknak az 1198/2006/EK rendelet 70. cikke szerinti irányításra és ellenőrzésre vonatkozó kötelezettségeit, valamint az 1198/2006/EK rendelet 97. cikke szerinti korrekciós mechanizmusokra vonatkozó tagállami kötelezettségeket e rendelet keretében is alkalmazni kell.

(18)

Az egy adott flottaátalakítási programban előírt legalább 30 %-os kapacitáscsökkentés nem teljesítése, vagy az átmeneti szüneteltetésre, a végleges beszüntetésre és a forgalomból való részleges kivonásra vonatkozó szabályok be nem tartása az 1198/2006/EK rendelet 97. cikke szerinti szabálytalanságnak tekintendő.

(19)

A helyzet sürgősségére való tekintettel, valamint figyelembe véve, hogy az összes tagállam részéről azonnali fellépésre van szükség, 95 %-ra kell növelni az EHA-ból nyújtott közösségi társfinanszírozás mértékét az e fellépés keretében megvalósított intézkedéseket illetően. A fenti indokok miatt ezeket a forrásokat a szokásosnál rövidebb időn belül kell a tagállamok rendelkezésére bocsátani, a kiadásoknak pedig e rendelet hatálybalépésétől kezdődően támogathatóknak kell lenniük.

(20)

A helyzet sürgősségére tekintettel elengedhetetlen kivételt biztosítani az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv I. szakaszának (3) pontjában említett hathetes időszak alól,

(1)

A 999/2001/EK rendelet meghatározza a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmának megfigyelésére, valamint a juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmának (a továbbiakban: TSE) megállapítását követő betegségfelszámolási intézkedésekre vonatkozó szabályokat.

(2)

A 999/2001/EK rendelet VII. melléklete előírja azokat az intézkedéseket, amelyeket a TSE juh- és kecskefélékben történő kitörésének megerősítését követően annak felszámolása céljából végre kell hajtani.

(3)

Annak ellenére, hogy juh- és kecskefélékben a TSE már több mint két évszázada megfigyelhető, nincs bizonyíték arra, hogy bármiféle kapcsolat állna fenn az említett állatfajoknál és az embernél előforduló TSE-megbetegedések között. Ezzel együtt a Bizottság 2000-ben – az akkor korlátozott mértékben rendelkezésre álló tudományos ismeretek alapján – átfogó intézkedéscsomagot vezetett be a juh- és kecskefélékben előforduló TSE megfigyelésére, megelőzésére, az ellene való védekezésre és felszámolására a juh- és kecskefélékből származó anyagok lehető legnagyobb fokú biztonságának biztosítása érdekében.

(4)

Az említett intézkedések célja a juh- és kecskeféléknél előforduló szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmától (a továbbiakban: BSE) eltérő TSE-vel, valamint e két betegség közötti esetleges kapcsolattal, illetve a TSE emberre történő átvihetőségével összefüggő lehető legtöbb adat összegyűjtése. Az intézkedések célja továbbá a TSE előfordulásának lehető legnagyobb mértékű visszaszorítása. Ezek az intézkedések a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolításán túl egy megerősített felügyeletet biztosító, átfogó programot, a TSE-vel fertőzött állományokra alkalmazandó intézkedéseket, valamint a juhpopulációk TSE-rezisztenciájának kialakítását célzó önkéntes tenyésztési programokat foglalnak magukban. Az említett intézkedések bevezetése óta – valamint a tagállamokban végrehajtott aktív felügyeleti programokról szerzett információk figyelembevételével – nem állapítottak meg semmiféle járványtani kapcsolatot a juh- és kecskefélékben előforduló, BSE-n kívüli TSE-megbetegedések és az emberben előforduló TSE között.

(5)

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 7. cikke előírja, hogy azokban az esetekben, ahol a rendelkezésre álló információk értékelését követően bebizonyosodik az egészségkárosító hatások lehetősége, de a helyzet tudományos megítélése még bizonytalan, egy átfogóbb kockázatértékeléshez szükséges további tudományos információk összegyűjtéséig a Közösség területén előírt magas szintű egészségvédelem megvalósítása érdekében ideiglenes kockázatkezelési intézkedéseket lehet bevezetni. Azt is előírja továbbá, hogy ezeknek az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, és csak annyiban korlátozhatják a kereskedelmet, amennyiben ez a Közösség területén előírt magas szintű egészségvédelem megvalósításához feltétlenül szükséges; az intézkedések bevezetésénél tekintettel kell lenni a szakmai és gazdasági megvalósíthatóságra és a vonatkozó ügyben az egyéb megfelelő tényezőkre. Az intézkedéseket ésszerű időn belül felül kell vizsgálni.

(6)

2007. március 8-án az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) véleményt (3) fogadott el a juh- és kecskefélékben előforduló TSE kockázatával kapcsolatos egyes szempontokról. Véleményében az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy „nincs bizonyíték járványtani vagy molekuláris kapcsolatra a klasszikus és/vagy atipikus surlókór, valamint az emberben előforduló TSE között. A BSE kórokozója a TSE egyetlen azonosított zoonózis-kórokozója. Sokféleségükre való tekintettel ugyanakkor jelenleg nem zárható ki állatokban előforduló más TSE-kórokozók emberre történő átterjedésének a lehetősége”. Az EFSA azt is megállapította, hogy „a jelenlegi megkülönböztető vizsgálatok, amelyek alkalmazását a közösségi jogszabályok a surlókór és a BSE elhatárolásához írnak elő, úgy tűnik, hogy ezidáig megbízható módon különbséget tesznek a BSE és a klasszikus, illetve az atipikus surlókór között. A jelenleg rendelkezésre álló tudományos ismeretek birtokában azonban e vizsgálatok sem diagnosztikai érzékenységük, sem pedig specifikusságuk szempontjából nem tekinthetők tökéletesnek.”

(7)

Az EFSA véleményét követően, a 2005. július 15-i TSE-ütemtervre vonatkozó bizottsági közlemény (4) keretében, valamint a 2006/2007-es TSE-re vonatkozó, 2006. november 21-i egészségügyi és fogyasztóvédelmi főigazgatósági (SANCO) munkaprogrammal (5) összhangban elfogadták az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., III., VII. és X. mellékletének módosításáról szóló, 2007. június 26-i 727/2007/EK bizottsági rendeletet (6). A 999/2001/EK rendelet 727/2007/EK rendelettel történő módosításainak célja az volt, hogy a juh- és kecskefélékben előforduló TSE tekintetében kezdetben hozott intézkedéseket a legújabb tudományos ismeretek tükrében kiigazítsák. A 727/2007/EK rendelettel módosított 999/2001/EK rendelet ennek megfelelően megszüntette a teljes állomány leselejtezésére vonatkozó kötelezettséget, és bizonyos alternatív intézkedésekről rendelkezett arra az esetre, ha egy juh- és kecskeféléket tenyésztő gazdaságban megerősítik a TSE előfordulását, illetve ha már kizárták a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának (BSE) lehetőségét. Különös tekintettel arra, hogy a juh- és kecsketenyésztés ágazatának szerkezete a Közösségen belül mindenütt más és más, a 727/2007/EK rendelettel módosított 999/2001/EK rendelet – a 727/2007/EK rendeletben előírtakkal összhangban – a tagállamoknak lehetőséget biztosított az egyes tagállamok ágazati sajátosságainak megfelelő alternatív szakpolitikák alkalmazására.

(8)

A 2007. július 17-én az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához benyújtott T-257/07 sz. ügyben Franciaország keresetet nyújtott be az Európai Bizottság ellen, amelyben a 727/2007/EK rendelettel módosított 999/2001/EK rendelet VII. melléklete A. fejezetének 2.3. b) pontja iii. alpontjának, 2.3. d) pontjának és 4. pontjának részleges eltörlését – különös tekintettel a TSE-vel fertőzött állományokra alkalmazandó intézkedésekre –, vagy akár az egész rendelet visszavonását kérte. 2007. szeptember 28-i végzésében (7) a Bíróság – a jogerős ítélet meghozataláig – ideiglenes intézkedésként felfüggesztette az említett rendelkezések alkalmazását.

(9)

A 2007. szeptember 28-i végzésben megkérdőjelezték az esetleges veszélyekre vonatkozó, rendelkezésre álló tudományos adatok bizottsági értékelését. Ezért a Bizottság ezt követően felkérte az EFSA-t, hogy nyújtson segítséget számára azon két fő előfeltétel tisztázásában, amelyekre a 727/2007/EK rendelet épült. E két előfeltétel közül az első azoknak a tudományos bizonyítékoknak a hiánya, amelyek alapján megállapítható lenne, hogy a BSE-n kívüli egyéb TSE-kórokozók is zoonózis-kórokozónak tekinthetők. A második pedig a juh- és kecskefélékben előforduló BSE és egyéb állati TSE molekuláris és biológiai vizsgálatok által történő megkülönböztetésének lehetősége. 2008. január 24-én az EFSA elfogadta a 2007. március 8-i véleményében megfogalmazott következtetések egyes szempontjainak értelmezése tekintetében összeállított, tudományos és technikai pontosítást tartalmazó jelentést (8).

(10)

A TSE átvihetősége tekintetében az EFSA megerősítette, hogy:

(11)

Mindazonáltal az EFSA nem zárhatja ki a BSE-n kívüli TSE-kórokozók emberre történő átvihetőségét az alábbi okok miatt:

(12)

Az EFSA pontosításai alapján megállapítható, hogy a juh- és kecskefélék megbetegedéséért felelős kórokozók biológiai sokfélesége olyan fontos tényező, amely miatt nem zárható ki a betegség emberre történő átvihetősége, valamint hogy ez a sokféleség növeli annak lehetőségét, hogy valamelyik TSE-kórokozó az emberre átvihető legyen. Ugyanakkor az EFSA elismeri, hogy nincs tudományos bizonyíték semmiféle közvetlen kapcsolatra a juh- és kecskefélékben előforduló, BSE-n kívüli TSE és a TSE emberben való előfordulása között. Az EFSA azon véleménye, mely szerint a juh- és kecskefélék TSE-megbetegedéséért felelős kórokozók emberre történő átvihetősége nem zárható ki, a fajhatár átlépését vizsgáló, állati modelleken (főemlősökön és egereken) végzett kísérleti vizsgálatokon alapul. Ezek a modellek azonban nem veszik figyelembe az emberi faj olyan genetikai jellemzőit, amelyek jelentősen befolyásolhatják a prionok okozta betegségekre való relatív fogékonyságot. Az adatok természetes körülményekre való kivetítését illetően is rendelkeznek bizonyos korlátokkal, így például különösen a tekintetben uralkodik bizonytalanság, hogy mennyire megbízható mértékben képviselik a fajhatárt, illetve hogy a kísérletben alkalmazott beoltási mód megfelelő mértékben tükrözi-e a természetes körülmények közötti expozíciót. Ennek alapján elmondható, hogy noha a juh- és kecskefélékben előforduló TSE-kórokozók emberre történő átvihetőségének kockázata nem zárható ki, e kockázat rendkívül alacsony lenne, tekintettel arra, hogy az átvihetőséget olyan kísérleti modelleknél mutatták ki, amelyek nem a valós fajhatárhoz kapcsolódó természetes körülményeket és a fertőzés valós terjedési irányát képviselik.

(13)

A megkülönböztető vizsgálatok tekintetében az EFSA megerősítette, hogy:

(14)

A Bizottság azon kérésére, hogy az EFSA pontosítsa, hogy a vizsgálatok hatékonyságához szükséges, statisztikai szempontból elégséges számban rendelkezésre álló adatok hiányát ellensúlyozza-e az az alkalmazott eljárás, amely többek között különböző laboratóriumokban, kiegészítő molekuláris vizsgálati módszerekkel végrehajtott körvizsgálatot, valamint szakértői bizottság által, a közösségi TSE referencialaboratórium elnökletével végzett értékelést is magában foglal, az EFSA kifejtette, hogy:

(15)

Az EFSA elismeri, hogy a 999/2001/EK rendeletben előírt megkülönböztető vizsgálatok hasznos segédeszközök, mivel megfelelnek annak a célnak, hogy a klasszikus BSE-kórokozó ismertetőjegyeit hordozó TSE-ket gyorsan és megismételhető módon azonosítsák. A BSE-társfertőzés és egyéb TSE-kórokozók juh- és kecskefélékben történő természetes körülmények közötti előfordulását igazoló tudományos bizonyítékok hiányában, valamint annak ismeretében, hogy a BSE előfordulása juhfélékben – ha egyáltalán – vagy kecskefélékben rendkívül ritka, és ennek következtében társfertőzés még ritkábban fordulna elő, a juh- és kecskeféléknél fel nem fedezett BSE-megbetegedések aránya különösen alacsony lenne. Ezért a megkülönböztető vizsgálatok, annak ellenére, hogy nem tekinthetők tökéletesnek, alkalmas eszközök lehetnek a 999/2001/EK rendeletben kitűzött, a TSE felszámolására vonatkozó célok elérésére.

(16)

2007. január 25-i véleményében (9) az EFSA becslést végzett a BSE juhfélékben történő előfordulásának valószínűségéről. A Hatóság azt a következtetést vonta le, hogy a leginkább veszélyeztetett országokban 10 000 egészségesen levágott állat közül kevesebb mint 0,3–0,5 állatnál fordul elő BSE-megbetegedés. Az EFSA kifejtette továbbá, hogy az Európai Unióban 95 %-os megbízhatósággal megállapítható, hogy egy millió juh közül legfeljebb 4-nél; 99 %-os megbízhatósági szint mellett pedig egy millió juh közül legfeljebb 6-nál fordul elő BSE. Miután juhoknál eddig még egyetlen egy BSE-megbetegedést sem állapítottak meg, így ott a betegség valószínűbb előfordulása nulla. A 999/2001/EK rendelet X. melléklete C. fejezete 3.2. pontjának c) alpontjában előírt megkülönböztető vizsgálatok 2005-ös bevezetése óta 2 798 esetben végeztek megkülönböztető vizsgálatot TSE-vel fertőzött juhféléknél, valamint 265 esetben TSE-vel fertőzött kecskeféléknél, és egyetlen esetben sem erősítették meg a BSE-hez hasonló betegség előfordulását.

(17)

A közösségi politikák végrehajtása során biztosítani kell az emberi élet és egészség magas szintű védelmét. Az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó közösségi intézkedéseknek az emberek és az állatok egészségét fenyegető lehetséges kockázatok megfelelő felmérésén kell alapulniuk, figyelembe véve a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat, fenntartva vagy tudományosan indokolt esetben növelve az emberi és az állati egészség védelmi szintjét. Lehetetlen azonban a kockázatok teljes kiküszöbölését bármely, az élelmiszer-biztonságra vonatkozó kockázatkezelési döntés realisztikus céljának tekinteni, mivel az intézkedések arányosságának biztosítása érdekében a kockázatcsökkentési intézkedések költségeit és hasznát gondosan mérlegelni kell. A kockázatkezelő feladata és felelőssége a kockázat elfogadható szintjének meghatározása, figyelembe véve a tudományos kockázatfelmérés összes elemét.

(18)

Az elfogadható kockázati szint megállapításáért és a közegészség magas szintű védelmének megtartását biztosító legalkalmasabb intézkedések meghozataláért a Bizottság mint EU-szintű kockázatkezelő a felelős. Felülvizsgálta és értékelte a TSE emberre történő átvihetősége terén szerzett legújabb tudományos információkat. Úgy ítélte meg, hogy a fennálló kockázatok mértéke jelenleg nagyon alacsony.

(19)

Ezért a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletében meghatározott intézkedéseket újra kell értékelni annak biztosítása érdekében, hogy ne rójanak olyan terhet a tagállamokra és a gazdasági szereplőkre, amely nem felel meg a kockázati szintnek, és nem áll arányban a kitűzött céllal.

(20)

A 999/2001/EK rendelet VII. mellékletében meghatározott intézkedéseket ezért módosítani kell annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a tagállamok számára, hogy a juh- és kecskeféléknél észlelt TSE-megbetegedés esetén mentesülhessenek az állomány teljes vagy részleges selejtezésére vonatkozó követelmények alól.

(21)

A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(22)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

(1)

A 716/2007/EK rendelet létrehozta a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításának közös keretét.

(2)

A külföldi leányvállalatokra vonatkozó belső statisztikák közös moduljában szükség van a kutatásra és fejlesztésre vonatkozó változók meghatározásainak módosítására.

(3)

A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) elfogadását követően a tevékenységek szerinti bontások szintjeit is módosítani kell.

(4)

A 716/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,

1.

Az I. melléklet 2. szakaszának helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

2.

A III. mellékletben a tevékenység szerinti bontás 1. és 2. szintjét tartalmazó táblázat helyébe az e rendelet II. mellékletében található táblázat lép.

3.

A III. mellékletben a tevékenység szerinti bontás 3. szintjét tartalmazó táblázat helyébe az e rendelet III. mellékletében található táblázat lép.

—

az 1. és a 2. szint tekintetében 2010. január 1-jétől (a 2010. referenciaévre és az azt követő évekre),

—

az 3. szint tekintetében 2008. január 1-jétől (a 2008. referenciaévre és az azt követő évekre).

(1)

A 0206 29 91 KN-kód alá tartozó szarvasmarhafélék fagyasztott sovány dagadójára vonatkozóan behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről szóló, 1997. június 3-i 996/97/EK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Mivel további módosításokra van szükség, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A CXL engedményes listának megfelelően a Közösség beleegyezését adta a 0206 29 91 KN-kód alá tartozó szarvasmarhafélék fagyasztott sovány dagadójára vonatkozó 1 500 tonnás éves vámkontingens megnyitásához. Ezt a kontingenst többéves alapon, július 1-jén kezdődő 12 hónapos időszakokra kell megnyitni, és részletes alkalmazási szabályokat kell megállapítani.

(3)

A 376/2008/EK bizottsági rendelet (4) részletes alkalmazási szabályokat állapít meg a behozatali és kiviteli engedélyekre, valamint a mezőgazdasági termékekre vonatkozó előzetes rögzítési igazolásokra vonatkozóan. A 382/2008/EK bizottsági rendelet (5) részletes alkalmazási szabályokat állapít meg a marhahúsra és a borjúhúsra vonatkozó behozatali engedélyekre.

(4)

Az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendelet (6) a 2007. január 1-jétől kezdődő behozatali vámkontingens-időszakokra érvényes importengedélyekre vonatkozik.

(5)

Az Argentínából származó és onnan érkező hús behozatala hatékony kezelésének biztosítása érdekében ezen országnak az érintett termékek származását igazoló eredetiségigazolásokat kell kibocsátania. Meg kell határozni az ilyen igazolások formáját, valamint használatuk eljárási szabályait.

(6)

Az eredetiségigazolást argentin hatóságnak kell kibocsátania. A kibocsátó hatóságnak az érintett intézkedések megfelelő alkalmazását biztosítania kell.

(7)

Az Argentínából származó és onnan érkező fagyasztott sovány dagadó behozatalának hatékony kezelése érdekében adott esetben a behozatali engedélyek kiadását többek között az eredetiségigazoláson megadott adatok ellenőrzésétől kell függővé tenni.

(8)

Más országok vonatkozásában a kontingens csak a közösségi behozatali engedélyek alapján kezelhető, egyes esetekben az alkalmazandó szabályoktól eltérve.

(9)

Elő kell írni, hogy a tagállamok az érintett behozatalokról tájékoztatást nyújtsanak.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

(1)

Az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendelet (2) 11. cikkének (1) bekezdése bizonyos szabályokat határoz meg a tagállamok által a Bizottságnak küldött értesítések tekintetében. Az 1301/2006/EK rendelet rendelkezéseit az ágazati rendeletekben előírt esetleges további feltételek, illetve eltérések sérelme nélkül kell alkalmazni. Helyénvaló a behozatali engedélyekkel kapcsolatos értesítés részletesebb szabályainak megállapítása a marha- és borjúhúságazat egyes vámkontingenseire vonatkozó bizottsági rendeletek révén. Különösen a behozatali engedélyek által érintett mennyiségekkel kapcsolatos értesítés határidejére vonatkozó kötelezettségek tisztázása érdekében a kötelezettségeket minden egyes érintett behozatali vámkontingens esetében meg kell határozni és ezért e tekintetben szükségszerű eltérni az 1301/2006/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől. Az alábbi rendeleteket ennek megfelelően módosítani kell:

(2)

A 2092/2004/EK rendelettel megnyitott behozatali vámkontingenst az érintett harmadik országok által kibocsátott dokumentumok alapján kezelik. Ezért szükségszerű tisztázni, hogy az 1301/2006/EK rendelet III. fejezetének rendelkezéseit alkalmazni kell a 2092/2004/EK rendelet értelmében kibocsátott behozatali engedélyekre, az említett rendeletben meghatározott további feltételek sérelme nélkül.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

1.

A szöveg a következő 9a. cikkel egészül ki:

(*1)   HL L 115., 2008.4.29., 10. o.” "

2.

A rendelet egy új IV., V. és VI. melléklettel egészül ki, amelyek szövegét e rendelet I. melléklete tartalmazza.

1.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(*2)   HL L 114., 2008.4.26., 3. o."

(*3)   HL L 238., 2006.9.1., 13. o."

(*4)   HL L 115., 2008.4.29., 10. o.” "

2.

A szöveg a következő 7a. cikkel egészül ki:

3.

A rendelet egy új IV., V. és VI. melléklettel egészül ki, amelyek szövegét e rendelet II. melléklete tartalmazza.

(1)

A 414/2008/EK bizottsági rendelet (2) melléklete tartalmazza azon sajtok listáját, amelyek magántárolásához a 2008/2009. tárolási évben közösségi támogatás nyújtható.

(2)

A román hatóságok kérelmet nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy részt vehessenek a 2008/2009. tárolási évben egyes sajtok magántárolásához kapcsolódó közösségi támogatási programban.

(3)

A román hatóságok kérése alapján, és tekintettel a tartós sajtok piacán jelenleg fennálló helyzetre, a 414/2008/EK rendelet mellékletét célszerű kiegészíteni néhány olyan tartós román sajttal, amelyek piaci helyzetét a magántárolás révén segíteni lehet, egy akkora mennyiségre vonatkozóan, amely stabilizálhatja a sajtpiacot.

(4)

A 414/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

(1)

A bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról szóló, 2008. január 16-i 40/2008/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2008. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók kimerítették a 2008. évre meghatározott, a mellékletben megnevezett állományra vonatkozó halászati kvótát.

(3)

Ezért erre az állományra nézve meg kell tiltani a halászatot, valamint a fedélzeten való tárolást, az át- és kirakodást,

(1)

A különleges táplálkozási célokra szánt takarmányok tervezett alkalmazási listájának létrehozásáról szóló, 2008. március 5-i 2008/38/EK bizottsági irányelv (2) a különleges táplálkozási célok közé sorolja a „vesefunkció segítését krónikus veseelégtelenség esetén”.

(2)

A Bizottság a 163/2008/EK rendelettel (3) engedélyezte a lantán-karbonát-oktahidrát készítmény macskák zootechnikai takarmányadalékaként való használatát. Az engedély az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság 2007. szeptember 18-i véleményén (4) alapult. Az említett véleményben a hatóság figyelembe vette, hogy az étrendeknek a szóban forgó készítménnyel való kiegészítése csökkenti a foszfornak a vizelettel történő kiválasztását, valamint – a foszfor emészthetőségének csökkenéséhez kapcsolódva – növeli a bélsárral történő kiválasztását. A hatóság megállapította, hogy a készítmény felnőtt macskák esetében csökkentheti a foszfor felszívódását.

(3)

A 2008/38/EK irányelvnek a „vesefunkció segítése krónikus veseelégtelenség esetén” sorában szerepel az alacsony foszfortartalmú takarmány. Ugyanezen kedvező hatás elérhető úgy is, ha a takarmányban lévő foszfor felszívódását csökkentik. Ezért a lantán-karbonát-oktahidrátot fel kell venni a 2008/38/EK irányelv I. mellékletének B. részében található tervezett alkalmazások listájában a „vesefunkció segítése krónikus veseelégtelenség esetén” sorba.

(4)

A 2008/38/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

(1)

Az EK–Törökország Társulási Tanács a vámunió végső szakaszának megvalósításáról szóló, 1995. december 22-i 1/95 határozata (2) I. fejezetének V. szakasza meghatározza a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályozást.

(2)

Az EK–Törökország Társulási Tanács az egyes feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó szabályozásról szóló, 1997. április 29-i 1/97 határozata (3) bizonyos termékekre éves kontingenseket határoz meg.

(3)

A közelmúltban olyan új kereskedelmi fejlesztések érdekében folytattak tárgyalásokat, melyek célja a vámunió elmélyítése és kibővítése, valamint a gazdasági konvergencia javítása a Közösség 2004. május 1-jén végbement bővítése eredményeként. Ezek a fejlesztések vámmentes kontingensek formájában engedményeket tartalmaznak (különösen az 1/97 határozat hatálya alá tartozó termékekre). Az említett határozatot ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni.

(4)

A kontingenst meghaladó mennyiségű behozatalra továbbra is az EK–Törökország Társulási Tanács 1/95 határozatában megállapított jelenlegi kereskedelmi rendelkezések vonatkoznak,