I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

23.7.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/3

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. június 17.)

a nemzeti interfészek, valamint a nemzeti interfészek és a központi VIS közötti kommunikációs infrastruktúra kifejlesztési szakaszban alkalmazott fizikai architektúrájának és az azokra vonatkozó követelményeknek a meghatározásáról

(az értesítés a C(2008) 2693. számú dokumentummal történt)

(Csak a bolgár, cseh, holland, észt, finn, francia, német, görög, magyar, olasz, lett, litván, máltai, lengyel, portugál, román, szlovák, szlovén, spanyol és svéd nyelvű szöveg hiteles.)

(2008/602/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Vízuminformációs Rendszer (VIS) létrehozásáról szóló, 2004. június 8-i 2004/512/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 4. cikkének a) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2004/512/EK határozat létrehozta a vízumadatok tagállamok közötti cseréjének kezelésére szolgáló vízuminformációs rendszert, és megbízta a Bizottságot e rendszer kifejlesztésével.

(2)	A Bizottságnak és a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, különösen a tagállamokban található nemzeti interfészek elemei tekintetében.

(3)

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (2) összhangban az Egyesült Királyság nem vett részt a 2004/512/EK határozat elfogadásában, így az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazható, mivel a határozat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti. Az Egyesült Királyság ebből következően nem címzettje ezen határozatnak.

(4)

Az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (3) összhangban Írország nem vett részt a 2004/512/EK határozat elfogadásában, így az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazható, mivel a határozat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti. Írország ebből következően nem címzettje ezen határozatnak.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez mellékelt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 5. cikke értelmében 2004. augusztus 13-án Dánia úgy határozott, hogy a 2004/512/EK határozatot végrehajtja a dán jogban. A 2004/512/EK határozat tehát Dániára nézve nemzetközi jogi értelemben kötelező. Ebből következően Dániát a nemzetközi jog kötelezi e határozat végrehajtására.

(6)

Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (4) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK tanácsi határozat (5) 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(7)

Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról aláírt megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyek az ezen megállapodás Európai Közösség nevében történő aláírásáról szóló, 2004/860/EK tanácsi határozat (6) 3. cikkével összefüggésben az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(8)

Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2008. február 28-i 2008/261/EK tanácsi határozat (7) 3. cikkével összefüggésben az 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének B. pontjában említett területekhez tartoznak.

(9)	Az e határozatban foglalt rendelkezések összhangban vannak a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i 2424/2001/EK tanácsi rendelet (8) 5. cikkének (1) bekezdésében felállított bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A kifejlesztési szakaszban a nemzeti interfészek fizikai architektúráját és követelményeit, valamint a központi VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra fizikai architektúráját és követelményeit a melléklet határozza meg.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 17-én.

a Bizottság részéről

Jacques BARROT

alelnök

(1) HL L 213., 2004.6.15., 5. o.

(2) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(3) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(4) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(5) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(6) HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

(7) HL L 83., 2008.3.26., 3. o.

(8) HL L 328., 2001.12.13., 4. o. Az 1988/2006/EK rendelettel (HL L 411., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

1. Bevezetés

E dokumentum a hálózati követelményeket, valamint a kommunikációs infrastruktúra és elemei megtervezését ismerteti.

1.1. Mozaikszavak és rövidítések

Mozaikszavak és rövidítések	Magyarázat
BCU	Tartalék központi egység (Backup Central Unit)
BLNI	Tartalék helyi nemzeti interfész (Backup Local National Interface)
CNI	Központi nemzeti interfész (Central National Interface)
CS	Központi rendszer (Central System)
CS-VIS	Központi Vízuminformációs Rendszer (Central Visa Information System)
CU	Központi egység (Central Unit)
DNS	Tartománynév-kiszolgáló (Domain Name Server)
FTP	Állománytovábbítási protokoll (File Transfer Protocol)
HTTP	Hiperszöveg-továbbítási Protokoll (Hypertext Transfer Protocol)
IP	Internet protokoll
LAN	Helyi hálózat (Local Area Network)
LNI	Helyi nemzeti interfész (Local National Interface)
NI-VIS	Nemzeti interfész (National Interface)
NTP	Hálózati idő protokoll (Network Time Protocol)
SAN	Adattároló hálózat (Storage Area Network)
SDH	Szinkron digitális hierarchia (Synchronous Digital Hierarchy)
SMTP	Egyszerű levéltovábbítási protokoll (Simple Mail Transfer Protocol)
SNMP	Egyszerű hálózatkezelő protokoll (Simple Network Management Protocol)
sTESTA	A közigazgatási szervek közötti biztonságos transzeurópai telematikai szolgáltatások (Secure Trans-European Services for Telematics between Administrations), az IDABC programba (interoperábilis páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások közigazgatási rendszerek, gazdasági szervezetek és állampolgárok részére történő nyújtása, a 2004/387/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (1) tartozó intézkedés
TCP	Átvitelvezérlő protokoll (Transmission Control Protocol)
VIS	Vízuminformációs rendszer (Visa Information System)
VPN	Virtuális magánhálózat (Virtual Private Network)
WAN	Nagy kiterjedésű hálózat (Wide Area Network)

2. A nemzeti interfészek, valamint a központi VIS-t és a nemzeti interfészeket összekötő kommunikációs infrastruktúra fizikai architektúrája

A 2004/512/EK tanácsi határozat 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott NI-VIS a következő elemekből áll:

—	tagállamonként egy helyi nemzeti interfész (a továbbiakban: LNI), amely fizikailag összeköti a tagállamot a biztonságos kommunikációs hálózattal, és tartalmazza a VIS forgalma számára fenntartott titkosítási eszközöket. Az LNI a tagállamok telephelyén helyezkedik el,

—	nem kötelező tartalék helyi nemzeti interfész (a továbbiakban: BLNI), amely ugyanazzal a tartalommal és funkcióval rendelkezik, mint az LNI.

Az LNI és a BLNI egyedi konfigurációját a tagállamokkal egyenként határozzák meg és állapítják meg.

Az LNI és a BLNI kizárólag a VIS-re alkalmazandó közösségi jogszabályokban meghatározott célokra használható.

A CS-VIS és a NI-VIS közötti kommunikációs infrastruktúra a következőkből áll:

—

a közigazgatási szervek közötti biztonságos transzeurópai telematikai szolgáltatások hálózata (sTESTA), amely titkosított, virtuális magánhálózatot biztosít (vis.stesta.eu) a VIS adatforgalma, a tagállamok között a VIS-sel kapcsolatos közösségi jogszabályok alapján történő kommunikáció, valamint a tagállamok és a CS-VIS üzemeltetési igazgatásáért felelős hatóság közötti kommunikáció céljaira.

3. Hálózati szolgáltatások

A 3., 5. és 7 fejezetben említett technológiák és protokollok esetében egyenértékű technológiákat és protokollokat is lehet használni. A hálózatot a tagállamok készenléti szintjének figyelembevételével kell elindítani.

3.1. Hálózati felépítés

A VIS architektúrája a különböző tagállamokból hozzáférhető központosított szolgáltatásokon alapszik. A Vízuminformációs Rendszernek a kifejlesztési szakaszban létrehozandó helyszíneinek megállapításáról szóló, 2006. november 3-i C(2006) 5161 bizottsági határozat (2) alapján a rugalmasság érdekében ezekből a központosított szolgáltatásokból két különböző helyszínen kettőt hoztak létre: a fő CS-VIS és a központi egység (CU) Strassbourgban (Franciaország), míg a tartalék CS-VIS és a tartalék központi egység (BCU) St. Johannban (Ausztria) található.

A fő, illetve tartalék központi egységhez az egyes tagállamok azokon a hálózati hozzáférési pontokon – LNI és BLNI – keresztül férhetnek hozzá, amelyek összekötik nemzeti rendszerüket a CS-VIS-sel.

A fő CS-VIS és a tartalék CS-VIS közötti kapcsolat valamennyi új architektúra és technológia számára nyitott lesz, és lehetővé teszi a CU és a BCU közötti folyamatos összehangolást.

3.2. Sávszélesség

Az LNI és a nem kötelező BLNI számára szükséges sávszélesség tagállamonként eltérő lehet.

Az egyes helyszínek összekötésére olyan sávszélességet kell biztosítani a kommunikációs infrastruktúra keretén belül, amely megfelel a várható forgalmi terhelésnek. A hálózatnak valamennyi csatlakozáshoz biztosítania kell az elegendő minimális garantált feltöltési és letöltési sebességet, és támogatnia kell a hálózati hozzáférési pontok sávszélességének teljes nagyságát.

3.3. Támogatott protokollok

A kommunikációs infrastruktúrát úgy kell kialakítani, hogy támogassa a CS-VIS által használt hálózati protokollokat, különösen a HTTP-t, az FTP-t, az NTP-t, az SMTP-t, az SNMP-t, a DNS-t, az alagútprotokollokat, a SAN replikációs protokollokat és a szabadalmazott BEA WebLogic Java-to-Java kapcsolati protokolljait az IP-n keresztül.

3.4. Technikai előírások

3.4.1. IP címzés

A kommunikációs infrastruktúrának egy sor foglalt IP címmel kell rendelkeznie, amelyet csak az adott hálózatban lehet felhasználni. A foglalt IP-címtartományon belül a központi CS VIS egy olyan dedikált IP-címcsoportot fog használni, amelyet sehol máshol nem alkalmaznak.

3.4.2. Az IPv6 támogatása

A legtöbb helyszín helyi hálózata IPv4-et, ugyanakkor némelyik esetleg IPv6-ot fog használni. Ezért a hálózati hozzáférési pontoknak lehetőséget kell biztosítaniuk az IPv4/IPv6 átjáróként való működésre. A zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében az IPv6-ra átálló tagállamok munkáját össze kell hangolni.

3.4.3. Az adatáramlási sebesség fenntartása

Mindaddig, amíg a CU vagy a BCU kapcsolat terhelése 90 % alatt van, az adott tagállamnak képesnek kell lennie arra, hogy folyamatosan fenntartsa saját sávszélessége 100 %-át.

3.4.4. Egyéb előírások

A CS-VIS támogatása érdekében a kommunikációs infrastruktúrának legalább a következő minimális műszaki előírásoknak meg kell felelnie:

Az átviteli késleltetés (a nagy forgalmú órákat is beleértve) a csomagok 95 %-ában legfeljebb 150 ms, a csomagok 100 %-ában pedig kevesebb mint 200 ms lehet.

A csomagvesztés valószínűsége (a nagy forgalmú órákat is beleértve) a csomagok 95 %-ában 10-4 vagy annál kisebb, a csomagok 100 %-ában pedig 10-3-nál kisebb kell hogy legyen.

A fenti előírások minden egyes hozzáférési pont esetében külön alkalmazandók.

A CU és a BCU közötti kapcsolat üzenetváltási késleltetése legfeljebb 60 ms lehet.

3.5. Rugalmasság

A kommunikációs infrastruktúrának különösen a következő elemek tekintetében magas rendelkezésre állást kell biztosítania:

—	gerinchálózat,

—	útvonal-választási készülékek,

—	megjelenési pontok,

—	helyi hurok kapcsolatok (beleértve a fizikailag fölösleges kábeleket),

—	biztonsági berendezések (titkosítási eszközök, tűzfalak stb.),

—	valamennyi általános szolgáltatás (DNS stb.),

—	LNI és nem kötelező BLNI.

Hálózati átkapcsolási mechanizmusokat kell létrehozni, és azokat szükség esetén össze kell hangolni az alkalmazási szinttel a teljes VIS maximális elérhetőségének biztosítása érdekében.

4. Folyamatos ellenőrzés

A folyamatos ellenőrzés elősegítése érdekében a kommunikációs infrastruktúra felügyeleti eszközeinek integrálhatóknak kell lenniük a központi CS-VIS üzemeltetési irányításáért felelős felügyeleti eszközökkel.

5. Általános szolgáltatások

A kommunikációs infrastruktúrának képesnek kell lennie a következő nem kötelező általános szolgáltatások biztosítására: DNS, levéltovábbító és NTP.

6. Elérhetőség

A csatlakozási pontoknak a kommunikációs infrastruktúra LAN-jáig 99,99 %-os rendelkezésre állást kell tudni szolgáltatnia 28 napos folyamatos üzemelés mellett.

7. Biztonságvédelmi szolgáltatások

7.1. A hálózat titkosítása

A kommunikációs infrastruktúrába nem kerülhet semmilyen kódolatlan VIS-sel kapcsolatos információ.

A nagyfokú biztonság fenntartása érdekében a kommunikációs infrastruktúrának lehetővé kell tennie a hálózati titkosítás során által használt bizonyítványok/kulcsok kezelését. Lehetségessé kell tenni a titkosító dobozok távoli rendszerfelügyeletét és távoli megfigyelését.

A legkorszerűbb technológiának megfelelő szimmetrikus titkosítási algoritmusokat (3DES 128 bit vagy annál jobb) és aszimmetrikus titkosítási algoritmusokat (RSA 1 024 bites modul vagy annál jobb) kell használni.

7.2. Egyéb biztonsági paraméterek

A kommunikációs infrastruktúrának a VIS hozzáférési pontok (LNI és BLNI) védelme mellett a nem kötelező általános szolgáltatásokat is védenie kell. Ezeket a szolgáltatásokat a CS-VIS-éhez hasonló védelmi intézkedésekkel kell ellátni. Az általános szolgáltatási eszközöket és az azokra vonatkozó védelmi intézkedéseket folyamatos biztonsági felügyelet alatt kell tartani.

A nagyfokú biztonság fenntartása érdekében a kommunikációs infrastruktúrának lehetővé kell tennie valamennyi biztonságot érintő esemény haladéktalan jelentését. A biztonságot érintő események jelentését rendszeresen (pl. havonta) és ad hoc jelleggel kell végezni.

8. Ügyfélszolgálat és háttértámogatás

Létre kell hozni egy ügyfélszolgálatot és háttértámogatási struktúrát, amely képes kapcsolatba lépni a CS-VIS-szel.

9. Kommunikáció más rendszerekkel

A kommunikációs infrastruktúra biztosítja, hogy a hálózatból semmilyen adat ne szivároghasson ki más rendszerekbe vagy hálózatokba.

(1) HL L 181., 2004.5.18., 25. o.

(2) HL L 305., 2006.11.4., 13. o.

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

23.7.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/14

A nemzetközi közjog szerint kizárólag az eredeti ENSZ-EGB szövegeknek van joghatása. Ennek az előírásnak az állapota és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343/ sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ/EGB) 34. előírása – Egységes rendelkezések a járművek tűzveszély elleni védelme tekintetében történő jóváhagyásáról

33. függelék: 34. számú előírás

1. változat

Tartalmazza az alábbi dokumentumok érvényes szövegezését:

A 02. módosításcsomag 2. kiegészítése – Hatálybalépés időpontja: 2007. június 11.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

Hatály

2.	Jóváhagyási kérelem

3.	Jóváhagyás

4.	Fogalommeghatározások

5.	Folyékonyüzemanyag-tartályokra vonatkozó követelmények

6.	Folyékonyüzemanyag-tartályok vizsgálata

7.	Fogalommeghatározások

8.	Jóváhagyott folyékonyüzemanyag-tartály beszerelésére vonatkozó követelmények

9.	A járművön végzett vizsgálatok

10.	A járműtípus módosítása

11.	A gyártás megfelelősége

12.	Szankciók a gyártás nem megfelelősége esetén

13.	Átmeneti rendelkezések

14.	A jóváhagyási vizsgálatok végrehajtásáért felelős műszaki szolgálatok és az adminisztratív szervezeti egységek neve és címe

MELLÉKLETEK

I. melléklet –

A jóváhagyásra vagy a jóváhagyás kiterjesztésére vagy elutasítására vagy visszavonására, illetve egy adott járműtípus gyártásának végleges megszüntetésére vonatkozó közlemény a folyékonyüzemanyag-tartály és frontális/oldalirányú/hátulról bekövetkező ütközés esetén a tűzveszély elleni védelem tekintetében, a 34. számú előírás értelmében

II. melléklet –

A jóváhagyási jelek elrendezése

III. melléklet –

Akadállyal szembeni frontális ütközési vizsgálat

IV. melléklet –

Hátulról történő ütközési vizsgálatra vonatkozó eljárás

V. melléklet –

Műanyagból készült üzemanyagtartályok vizsgálata

1. függelék –

Tűzállósági vizsgálat

2. függelék –

A tűzálló téglák méretei és műszaki adatai

1. HATÁLY

Ezt az előírást a következőkre kell alkalmazni:

1.1.	I. RÉSZ: az M, az N és az O kategóriájú járművek jóváhagyása (1) folyékonyüzemanyag-tartályuk tekintetében.

1.2.

II. RÉSZ: a gyártó kérésére olyan M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyása, amelyek folyékonyüzemanyag-tartállyal vannak felszerelve, és amelyeket az előírás I. része értelmében frontális és/vagy oldalirányú és/vagy hátulról bekövetkező ütközés esetén a tűzveszély elleni védelem tekintetében jóváhagyták.

1.3.	Az előírás szerint a gyártó kérésére az 1.2. bekezdésben említett járműveken kívül egyéb járművek is benyújthatók jóváhagyásra.

2. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1. Az előírás bármely része értelmében az adott járműtípus jóváhagyására vonatkozó kérelmet a jármű gyártójának vagy az általa hivatalosan megbízott képviselőnek kell benyújtania.

2.2. A kérelemhez az alábbiakat kell mellékelni három példányban:

2.2.1.

a járműtípus részletes leírása a 4.2. és/vagy 7.2. bekezdésben meghatározott szempontok tekintetében; meg kell adni a motortípust és a járműtípust azonosító számokat és/vagy szimbólumokat;

2.2.2.

az üzemanyagtartály jellemzőit és a tartály szerkezeti anyagát bemutató rajz(ok);

2.2.3.

a teljes üzemanyag ellátó rendszer szemléltető ábrája, amely mutatja az egyes alkatrészek elhelyezkedését a járműben; valamint

2.2.4.

az előírás II. része értelmében benyújtott kérelem esetén az elektromos berendezések szemléltető ábrája, amely mutatja elhelyezkedésüket és a járműhöz való csatlakoztatásuk módját.

2.3. A típusjóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat számára a következőket kell benyújtani:

2.3.1.

A jóváhagyásra előterjesztett járműtípus mintadarabját, vagy a jármű azon alkatrészeit, amelyet a műszaki szolgálat a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséhez szükségesnek tart;

2.3.2.

Amennyiben a jármű műanyagból készült tartállyal van felszerelve: 7 db külön tartályt kell benyújtani, a tartozékaikkal együtt;

2.3.3.

Amennyiben a jármű más anyagból készült tartállyal van felszerelve: 2 db külön tartályt kell benyújtani, a tartozékaikkal együtt.

3. JÓVÁHAGYÁS

3.1. Amennyiben az előírás értelmében jóváhagyásra benyújtott jármű megfelel az I. és a II. rész alábbiakban leírt követelményeinek, az adott járműtípusra vonatkozó jóváhagyást meg kell adni.

3.2. Minden egyes jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni, amelynek első két számjegye a jóváhagyás kiadásának időpontjában az előírásba utoljára belefoglalt módosításcsomag számát jelzi. Azonban a szerződő fél ugyanazt a jóváhagyási számot hozzárendelheti több, a 4.2. és/vagy a 7.2. bekezdésben meghatározott járműtípushoz is, amennyiben a járműtípusok ugyanannak az alapmodellnek a változatai, és feltéve, hogy az egyes típusokat külön vizsgálatnak vetették alá, amelyen megfeleltek az előírás feltételeinek.

3.3. Az előírás értelmében az előírást alkalmazó megállapodásban részt vevő feleket a járműtípus jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás elutasításáról az előírás I. mellékletében található mintának megfelelő formanyomtatványon, valamint a 2.2.2., 2.2.3. és 2.2.4. bekezdésben előírt adatokat tartalmazó rajzok megküldésével kell értesíteni, melyek formátuma nem haladhatja meg az A4-es méretet (210 × 297 mm), illetve ilyen méretre kell összehajtani, és ennek megfelelő méretarányban kell elkészíteni azokat.

3.4. Az előírás értelmében jóváhagyott járműtípusnak megfelelő valamennyi járműre, a jóváhagyási formanyomtatványban meghatározott szembetűnő és könnyen hozzáférhető helyen, fel kell erősíteni a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőket tartalmazza:

3.4.1.

egy körben elhelyezett „E” betű, mely után a jóváhagyást megadó ország azonosítószáma áll (2);

3.4.2.

az előírás száma, mely után az „RI” betűjelzés, ha a járművet az előírás I. része értelmében hagyták jóvá, vagy az „RII” betűjelzés, amennyiben a járművet az előírás I. és II. része szerint hagyták jóvá, egy kötőjel, valamint a 3.4.1. bekezdésben előírt kör jobb oldalán a jóváhagyási szám áll.

3.5. Ha a jármű a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több, az előírás értelmében jóváhagyást megadó országban érvényes egyéb előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak felel meg, a 3.4.1. bekezdésben előírt jelet nem kell megismételni; ilyen esetben az előírás szerinti jóváhagyást megadó országban érvényes előírásokban szereplő kiegészítő számokat, jóváhagyási számokat és jeleket függőleges oszlopokban kell feltüntetni a 3.4.1. bekezdésben előírt jel jobb oldalán.

3.6. A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

3.7. A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre erősített adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

3.8. Az előírás II. melléklete a jóváhagyási jel elrendezésére vonatkozó példákat tartalmaz.

I. RÉSZ – JÁRMŰ JÓVÁHAGYÁSA ÜZEMANYAGTARTÁLYA TEKINTETÉBEN

4. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Az előírás ezen részének alkalmazásában:

4.1.	a „jármű jóváhagyása” a járműtípus jóváhagyását jelenti folyékonyüzemanyag-tartálya tekintetében;

4.2.

a „járműtípus” olyan járműveket jelent, amelyek az alábbi főbb vonatkozásaikban nem különböznek egymástól:

4.2.1.

a tartály szerkezete, alakja, méretei és anyagai (fém/műanyag);

4.2.2.

M1 kategóriájú járműveknél (1) a tartály elhelyezkedése a járműben, ha az negatívan befolyásolja az 5.10. bekezdés követelményeinek teljesítését;

4.3.	az „utastér” az utasok elhelyezésére szolgáló tér, amelyet a tető, a padló, az oldalfalak, az ajtók, a külső üvegezés, valamint az elülső válaszfal és az utastér hátsó válaszfalának síkja vagy a hátsó ülés háttámlájának síkja határol;

4.4.

a „tartály” a folyékony üzemanyag tárolására szolgáló tartály a 4.6 bekezdés meghatározásai szerint, amely elsődlegesen a jármű meghajtására szolgál, a tartozékai kivételével (üzemanyag-betöltő cső, ha ez különálló alkatrész, töltőnyílás, tanksapka, üzemanyagmérő, a motorhoz vagy a belső túlnyomás kiegyenlítésére szolgáló műszerhez vezető csatlakozások stb.);

4.5.	az „üzemanyagtartály térfogata” az üzemanyagtartály gyártó által megadott térfogatát jelenti; valamint

4.6.	a „folyékony üzemanyag” a folyékony halmazállapotú üzemanyagot jelenti normál hőmérséklet és nyomás esetén.

5. FOLYÉKONYÜZEMANYAG-TARTÁLYOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

5.1. A tartályoknak korrózióálló anyagból kell készülniük.

5.2. A tartályoknak, amelyekhez a szokásos módon csatlakoztatják valamennyi tartozékukat, meg kell felelniük a 6.1 bekezdés szerint végrehajtott szivárgásvizsgálatokon, melyeket az üzemi túlnyomás kétszeresének megfelelő relatív belső nyomás mellett hajtanak végre, ami semmilyen esetben sem lehet kevesebb, mint 0,3 bar túlnyomás.

A műanyagból készült tartályok akkor teljesítik ezt a követelményt, ha megfelelnek az V. melléklet 2. bekezdésében leírt vizsgálaton.

5.3. A túlnyomást vagy az üzemi nyomást meghaladó bármilyen nyomást megfelelő készülékekkel (lefúvó szelepekkel, biztonsági szelepekkel stb.) automatikusan ki kell egyenlíteni.

5.4. A lefúvó szelepeket úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák a tűzveszély kialakulását. Különösen ügyelni kell arra, hogy a tartály feltöltésekor elszivárgó üzemanyag ne csöppenjen a kipufogórendszerre, hanem a földre legyen elvezetve.

5.5. A tartály(oka)t nem szabad az utastérben elhelyezni, vagy úgy, hogy az utastér vagy azzal egy teret alkotó fülke valamely felületéhez (padlójához, falához, válaszfalához) legyen rögzítve.

5.6. Az utasteret és a tartály(oka)t válaszfallal kell egymástól elkülöníteni. A válaszfalon lehetnek nyílások (pl. kábelek átvezetésére) feltéve, hogy ezek úgy vannak kialakítva, hogy normál üzemi feltételek között az üzemanyag ne folyhasson át szabadon a tartály(ok)ból az utastérbe vagy a vele egy teret alkotó fülkébe.

5.7. Minden tartályt biztonságosan rögzíteni kell, és úgy kell elhelyezni, hogy normál üzemi feltételek között a tartályból vagy annak tartozékaiból kiszabaduló üzemanyag a földre távozzon, ne pedig az utastérbe.

5.8. A töltőnyílás nem helyezhető el az utastérben, a csomagtérben vagy a motortérben.

5.9. Az üzemanyag nem távozhat el a tanksapkán, vagy a jármű előre látható üzemi körülményei között kialakuló túlnyomás kiegyenlítésére szolgáló készülékeken keresztül. A jármű felborulása esetén 30 g/perc szivárgást nem meghaladó mértékű csepegés elfogadható; ezt a követelményt a 6.2. bekezdésben leírt vizsgálat végrehajtása során kell ellenőrizni.

5.9.1. A tanksapkát az üzemanyag-betöltő csőhöz kell rögzíteni.

5.9.1.1. Az 5.9.1. bekezdés követelményei akkor tekinthetők teljesítettnek, ha intézkedés történt annak megakadályozására, hogy a tanksapka elvesztése miatt túlzott párolgási emisszió és üzemanyag-kiloccsanás következhessen be.

Ezt a következő intézkedések egyikének alkalmazásával lehet elérni:

5.9.1.1.1.

automatikus nyitás és zárás, eltávolíthatatlan tanksapka,

5.9.1.1.2.

olyan tervezési jellemzők, amelyekkel elkerülhető a túlzott párolgási emisszió és az üzemanyag-kiloccsanás a tanksapka elvesztése esetén,

5.9.1.1.3.

minden más megoldás, amellyel ugyanez a hatás érhető el. Ilyen megoldások lehetnek például (a teljesség igénye nélkül) a rögzített vagy láncra fűzött tanksapka, vagy a tanksapkához ugyanannak a kulcsnak a használata, amely a jármű indítására is szolgál. Ebben az esetben a kulcsot csak akkor lehessen eltávolítani, ha a tanksapka zárt helyzetben van. Azonban a rögzített vagy láncra fűzött tanksapka használata önmagában nem elegendő az M1 és az N1 kategóriától eltérő járművek esetén.

5.9.2. a tanksapka és az üzemanyag-betöltő cső közötti tömítésnek biztonságosan a helyén kell maradnia. A tanksapkának zárt állapotban biztonságosan illeszkednie kell a tömítéshez és az üzemanyag-betöltő nyíláshoz.

5.10. A tartályokat olyan módon kell beszerelni, hogy védve legyenek a jármű frontális vagy hátulról bekövetkező ütközésének következményeivel szemben; a tartály közelében ne legyenek kinyúló alkatrészek, éles szélek stb.

5.11. Az üzemanyagtartályt és tartozékait úgy kell kialakítani és beszerelni a járművekbe, hogy a statikus elektromos töltés okozta gyulladásveszély elkerülhető legyen. Szükség esetén a töltés elvezetésére vonatkozóan intézkedés(eke)t kell hozni. A gyártó bemutatja a műszaki szolgálat számára az(oka)t az intézkedés(eke)t, amely(ek) e követelmények teljesülését lehetővé teszi(k).

5.12. Az üzemanyagtartályoknak tűzálló fémanyagból kell készülniük. Készülhetnek műanyagból is, feltéve, hogy megfelelnek az V. melléklet követelményeinek.

6. FOLYÉKONYÜZEMANYAG-TARTÁLYOK VIZSGÁLATAI

6.1. Hidraulikus vizsgálat

A tartályt belső hidraulikus nyomáson végzett vizsgálatnak kell alávetni, amelyet egy minden tartozékkal felszerelt, külön tartályon kell végrehajtani. A tartályt teljesen fel kell tölteni nem éghető folyadékkal (például vízzel). Miután a környezettel fennálló minden összeköttetést lezártak, a nyomást fokozatosan növelni kell azon a csőcsatlakozáson, amelyen keresztül üzemanyagot táplálnak a motorba az üzemi nyomás kétszeresének megfelelő relatív belső nyomás elérésig, amely semmi esetre sem lehet kisebb, mint 0,3 bar túlnyomás, és amelyet egy percen át fenn kell tartani. Ez idő alatt a tartály nem repedhet meg, és nem szivároghat, azonban maradandó alakváltozás bekövetkezhet.

6.2. Borulásvizsgálat

6.2.1. A tartályt és összes tartozékát egy vizsgálati állványra kell felszerelni olyan módon, hogy az megfeleljen az azon a járművön történő beszerelés körülményeinek, amelyen a tartályt alkalmazni kívánják: ez érvényes a belső túlnyomás kiegyenlítésére alkalmazott rendszerekre is.

6.2.2. A vizsgálati állvány legyen elfordítható a jármű hossztengelyével párhuzamos tengely körül.

6.2.3. A vizsgálat végrehajtásához a tartályt befogadóképességének 90 százalékáig, illetve 30 százalékáig fel kell tölteni nem gyúlékony folyadékkal, melynek sűrűsége és viszkozitása megfelel a normál körülmények között használt folyadéknak (a víz elfogadható).

6.2.4. A tartályt felszerelt állapotából 90°-kal jobbra el kell forgatni. A tartályt legalább öt percig ebben a helyzetben kell tartani, majd ismét 90°-kal el kell fordítani ugyanabban az irányban. Ezt követően legalább további öt percig ebben a fejtetőre állított helyzetben kell tartani. Ekkor vissza kell fordítani normál helyzetébe. Azt a próbafolyadékot, amely a szellőzőrendszerből nem ömlött vissza a tartályba, le kell ereszteni, és szükség esetén pótolni. A tartályt ekkor 90°-kal el kell fordítani az ellenkező irányban, ebben a helyzetben kell tartani legalább öt percig,

majd ismét 90°-kal el kell fordítani ugyanabban az irányban. Ebben a fejtetőre állított helyzetben kell legalább öt percig tartani. Ezt követően a tartályt vissza kell fordítani normál helyzetébe.

Minden egymást követő 90 fokos fordulat 1 és 3 perc közötti intervallumokban történik.

II. RÉSZ – JÁRMŰ JÓVÁHAGYÁSA ÜTKÖZÉS ESETÉN A TŰZVESZÉLY ELLENI VÉDELEM TEKINTETÉBEN

7. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Az előírás ezen részének alkalmazásában:

7.1.	a „jármű jóváhagyása” a járműtípus jóváhagyását jelenti a tűzveszély elleni védelem tekintetében;

7.2.

a „járműtípus” olyan járműveket jelent, amelyek az alábbi főbb vonatkozásaikban nem különböznek egymástól:

7.2.1.

a tartály szerkezete, alakja, méretei és anyagai (fém/műanyag);

7.2.2.

M1 kategóriájú járműveknél (1) a tartály elhelyezkedése a járműben, ha az negatívan befolyásolja az 5.10. bekezdés követelményeinek teljesítését;

7.2.3.

az üzemanyag ellátó rendszer jellemzői és elhelyezkedése (szivattyú, szűrők stb.), valamint

7.2.4.

az elektromos berendezések jellemzői és elhelyezkedése, amennyiben ezek hatással vannak az előírásban meghatározott ütközésvizsgálatok eredményeire;

7.3.	a „keresztirányú sík” a jármű hosszanti középsíkjára merőleges keresztirányú függőleges sík;

7.4.	a „terheletlen tömeg” az üzemkész állapotban lévő jármű tömege, utasok és csomagok nélkül, de üzemanyaggal, hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal feltöltve, illetve szerszámokkal és pótkerékkel felszerelve (ha ezek a jármű gyártója által biztosított normál felszereléshez tartoznak);

8. JÓVÁHAGYOTT FOLYÉKONYÜZEMANYAG-TARTÁLY BESZERELÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

8.1. Üzemanyag ellátó rendszer

8.1.1. A folyékonyüzemanyag-tartályokat az előírás I. részében foglaltak szerint jóvá kell hagyni.

8.1.2. Az üzemanyag ellátó rendszer alkatrészeit az alváz vagy a karosszéria elemeinek megfelelő módon védeniük kell a talajon elhelyezkedő esetleges akadályokkal történő ütközés ellen. Ilyen védelemre nincs szükség, ha a jármű alatti alkatrészek messzebb vannak a talajtól, mint az előttük elhelyezkedő alváz- vagy karosszériarészek

8.1.3. Az üzemanyag ellátó rendszer csöveit és egyéb alkatrészeit úgy kell elhelyezni a járművön, hogy a lehető legteljesebb mértékben védve legyenek. Csavaró és hajlító mozgások, valamint a jármű szerkezetének vagy meghajtó egységének rezgései miatt az üzemanyag ellátó rendszer alkatrészei nem lehetnek kitéve súrlódásnak, összenyomódásnak vagy egyéb rendellenes igénybevételnek.

8.1.4. Az üzemanyag ellátó rendszer merev alkatrészekkel rendelkező elemei és a hajlékony vagy rugalmas csövek közötti csatlakoztatásokat úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy a jármű különböző használati feltételei között, a csavaró és hajlító mozgások, valamint a járműszerkezet vagy a meghajtó egység rezgései ellenére szivárgásmentesek maradjanak.

8.1.5. Amennyiben a töltőnyílás a jármű oldalán van elhelyezve, a tanksapka zárt állapotban nem emelkedhet ki a karosszéria környező felületeiből.

8.2. Elektromos berendezések

8.2.1. A nem üreges alkatrészekben vezetett elektromos vezetékeket a mellettük lévő járműszerkezethez, falhoz vagy válaszfalhoz kell felerősíteni. Azokat a pontokat, amelyeken keresztül a vezetékek a falakban vagy válaszfalakban áthaladnak, megfelelően védeni kell a szigetelés átvágása ellen.

8.2.2. Az elektromos berendezéseket úgy kell megtervezni, kialakítani és beszerelni, hogy alkatrészeik képesek legyenek ellenállni az őket érintő korróziós hatásoknak.

9. VIZSGÁLATOK A JÁRMŰVÖN

Az előírás III. mellékletében leírt eljárás szerint végrehajtott akadállyal szembeni frontális ütközési vizsgálat, a 01. módosításcsomagot tartalmazó 95. számú előírás IV. mellékletében leírt eljárásnak megfelelően elvégzett oldalirányú ütközési vizsgálat, valamint a jelen előírás IV. mellékletében meghatározott eljárás szerint végrehajtott hátulról bekövetkező ütközi vizsgálat során

9.1.	az ütközés hatására az üzemanyag ellátó rendszerben csak csekély mértékű szivárgás következhet be;

9.2.

ha folytonos szivárgás alakul ki az üzemanyag ellátó rendszerben az ütközés után, a szivárgás mértéke nem érheti el a 30 g/perc értéket; amennyiben az üzemanyag ellátó rendszerből származó folyadék keveredik más rendszerekből származó folyadékokkal, és a különböző folyadékokat nem lehet egyszerűen szétválasztani és meghatározni, akkor a folyamatos szivárgást az összegyűjtött összes folyadék alapján kell értékelni;

9.3.	nem következhet be az üzemanyag által táplált tűz.

9.4.	A 9. bekezdésben leírt ütközések alatt és után az akkumulátort, rögzítő szerelvényével együtt, a helyén kell tartani.

9.5.	A gyártó kérésére az előírás III. mellékletében meghatározott frontális ütközési vizsgálat helyettesíthető a 01. módosításcsomagot tartalmazó 94. számú előírás III. mellékletében leírt vizsgálati eljárással.

10. A JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA

10.1. A járműtípus bármilyen módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó adminisztratív szervezeti egységet. A szervezeti egység a következőket teheti:

10.1.1.

megállapíthatja, hogy a végrehajtott módosítások valószínűleg nem fejtenek ki jelentős mértékű káros hatást, és a jármű így is megfelel a követelményeknek, vagy

10.1.2.

további vizsgálati jelentést kérhet a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

10.2. A fenti 10.1. bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül a jármű azon változata, amelynek terheletlen tömege nem tér el ± 20 százalékkal nagyobb mértékben a jóváhagyási vizsgálat alá vont járművétől, nem tekinthető a járműtípus módosításának.

10.3. A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról szóló értesítést, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 3.3. bekezdésben rögzített eljárásnak megfelelően kell megküldeni az előírást alkalmazó megállapodásban részt vevő feleknek.

11. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártás megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak teljesíteniük kell a megállapodás 2. függelékében (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/2. változat) előírt feltételeket és az alábbi követelményeket:

11.1.

Az előírásban meghatározott jóváhagyási jelet viselő minden járműnek meg kell felelnie a jóváhagyott járműtípusnak, valamint teljesítenie kell az előírás I. és/vagy II. részében leírt követelményeket.

11.2.

A fenti 11.1. bekezdésben előírt megfelelőség igazolása érdekében elegendő számú, sorozatgyártású és az előírásban meghatározott jóváhagyási jelet viselő járművet kell szúrópróbaszerű ellenőrzésnek alávetni.

11.3.

Általános szabályként a járműnek a jóváhagyott típussal való egyezőségét a jóváhagyási formanyomtatványban és annak mellékleteiben szereplő leírás szerint kell ellenőrizni. Amennyiben szükséges, a járművet alá kell vetni a 6. bekezdésben előírt ellenőrzéseknek is.

12. SZANKCIÓK A GYÁRTÁS NEM MEGFELELŐSÉGE ESETÉN

12.1. Az előírás értelmében a járműtípusra megadott jóváhagyást visszavonhatják, ha a fenti 11.1. bekezdésben rögzített követelményt nem teljesítik, vagy ha a jármű nem felel meg 9. bekezdésben leírt ellenőrzéseken.

12.2. Ha az előírást alkalmazó megállapodásban szereplő szerződő fél visszavonja a korábban megadott jóváhagyást, erről késedelem nélkül köteles értesíteni az előírást alkalmazó megállapodásban részt vevő többi felet az előírás I. vagy II. mellékletében található minta szerinti közlemény-formanyomtatványon.

13. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

13.1. A 02. módosításcsomag hatálybalépésének hivatalos napjától kezdődően a jelen előírást alkalmazó szerződő fél elutasítja az ENSZ-EGB jóváhagyás megadását a 02. módosításcsomaggal módosított előírás értelmében.

13.2. 12 hónappal a 02. módosításcsomag hatálybalépését követően az előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatják meg az ENSZ-EGB jóváhagyást, ha a jóváhagyandó járműtípus megfelel az előírás 02. módosításcsomagban módosított követelményeinek.

13.3. Az előírás 02. módosításcsomagjának hatálybalépését követő 12 hónap alatt az előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el az előírásba foglalt előző módosításcsomag által jóváhagyott járműtípus nemzeti típusjóváhagyását.

13.4. 24 hónappal az előírás 02. módosításcsomagjának hatálybalépését követően az előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják azon jármű első nyilvántartásba vételét (első üzembe helyezés), amely nem felelnek meg az előírás 02. módosításcsomagban rögzített követelményeinek.

14. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKAT LEFOLYTATÓ MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS AZ ADMINISZTRATÍV SZERVEZETI EGYSÉGEK NEVE ÉS CÍME

Az előírást alkalmazó megállapodásban résztvevő szerződő feleknek el kell küldeniük az Egyesült Nemzetek Titkárságára a jóváhagyási vizsgálatokat elvégző műszaki szolgálatoknak, valamint azoknak az adminisztratív szervezeti egységeknek a nevét és címét, amelyek megadják a jóváhagyást, és amelyekhez be kell nyújtani a más országokban kibocsátott, a jóváhagyást, illetve a jóváhagyás elutasítását vagy visszavonását igazoló formanyomtatványokat.

(1) A motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) VII. mellékletének meghatározása szerint (a legutóbb az Amend.4. dokumentummal módosított TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2. dokumentum).

(2) 1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia és Montenegró, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 - Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia-Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg a megfelelő ECE jelük használatával), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika és 48 – Új-Zéland. A többi számot a kerekes járművek, berendezések, és a kerekes járművekre szerelhető és/vagy azokon használható alkatrészek egységes műszaki előírásainak elfogadásáról, és az előírások alapján megadott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodás ratifikálásának vagy a megállapodáshoz való csatlakozás időrendi sorrendjében kell hozzárendelni az országokhoz, és az így kiosztott számokról az Egyesült Nemzetek Főtitkára tájékoztatja a megállapodásban részt vevő szerződő feleket.

I. MELLÉKLET

KÖZLEMÉNY

(maximális formátum: A4 (210 × 297 mm))

II. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE

A. MINTA

(lásd az előírás 3.4. bekezdését)

A járműre erősített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy az adott járműtípust Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 34. számú előírás I. része értelmében, 021234. jóváhagyási számon. A jóváhagyási szám első két számjegye (02) jelzi, hogy a jóváhagyást a 02. módosításcsomag által módosított 34. számú előírás követelményei szerint adták meg.

B. MINTA

(Lásd az előírás 3.5. bekezdését.)

A járműre erősített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy az adott járműtípust Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 34. számú előírás I. és II. része, valamint a 33. számú előírás értelmében (1). A jóváhagyási számok azt jelzik, hogy a jóváhagyások megadásának napján a 34. számú előírás tartalmazta a 02. módosításcsomagot, a 33. számú előírás pedig még eredeti formájában volt hatályos.

(1) A második szám csak példaként szolgál.

III. MELLÉKLET

Akadállyal szembeni frontális ütközési vizsgálat

1. CÉL ÉS HATÁLY

A vizsgálat célja rögzített akadállyal szembeni vagy az ellenkező irányból közeledő másik járművel való frontális ütközés körülményeinek a szimulálása.

2. VIZSGÁLÓBERENDEZÉSEK, ELJÁRÁSOK ÉS MÉRŐMŰSZEREK

2.1. A vizsgálati helyszín

A vizsgálati helyszínnek elég nagynak kell lennie a vizsgálatokhoz szükséges gyorsítópálya, az akadály és a műszaki berendezések elhelyezéséhez. Az útpálya utolsó, legalább 5 m hosszú részének, amely a korlát előtt van, vízszintesnek, simának és egyenletesnek kell lennie.

2.2. Az akadály

Az akadály elöl legalább 3 méter széles és legalább 1,5 méter magas vasbeton tömbből áll. Az akadály vastagságát úgy kell meghatározni, hogy a súlya legalább 70 tonna legyen. Az elülső felületének függőlegesnek kell lennie, valamint merőlegesnek a gyorsulási útpálya tengelyére, és 2 cm vastag, jó állapotban levő furnérlemezzel kell fedni. Az akadályt vagy a talajhoz kell rögzíteni, vagy a talajra kell helyezni, és ha szükséges, kiegészítő rögzítőberendezések segítségével korlátozni kell az elmozdulását. Eltérő jellemzőkkel rendelkező, de legalább ugyanilyen eredményeket biztosító akadály szintén használható.

2.3. A jármű meghajtása

Az ütközés pillanatában a jármű nem lehet semmilyen kiegészítő hajtó vagy kormányzó berendezés hatása alatt. Az akadályt az ütközési felületre merőlegesen kell elérnie; a megengedett legnagyobb oldalirányú eltérés a jármű első részének függőleges középvonala és az ütköző fal függőleges középvonala között ± 30 cm.

2.4. A jármű állapota

2.4.1. A vizsgálandó járművet fel kell szerelni a terheletlen üzemkész tömeghez tartozó minden szokványos alkatrésszel és berendezéssel, vagy olyan állapotban kell lennie, amely megfelel ennek a követelménynek a tűzveszélyt befolyásoló alkatrészek és berendezések tekintetében.

2.4.2. Amennyiben a járművet külső eszközök segítségével működtetik, az üzemanyag ellátó rendszert térfogatának legalább 90 százalékáig fel kell tölteni üzemanyaggal, vagy olyan nem gyúlékony folyadékkal, melynek sűrűsége és viszkozitása közel azonos az általában használt üzemanyagéval. A többi rendszer (fékfolyadék, tágulótartályok, hűtőrendszer stb.) üres lehet.

2.4.3. Amennyiben a járművet a saját motorja hajtja meg, az üzemanyagtartálynak legalább 90 százalékig tele kell lennie. Az összes többi folyadéktároló tartályt teljesen fel lehet tölteni.

2.4.4. A gyártó kérésére a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat engedélyezheti, hogy ugyanazt a járművet használják az előírásban meghatározott vizsgálatok végrehajtásához, mint amelyet egyéb előírások által meghatározott vizsgálatokhoz használnak (beleértve azokat is, amelyek a jármű szerkezetét érinthetik).

2.5. Ütközési sebesség

Az ütközési sebesség 48,3 és 53,1 km/ó kell, hogy legyen. Ha azonban a vizsgálatot nagyobb ütközési sebességgel hajtották végre, és a jármű teljesíti az előírt feltételeket, a vizsgálatot megfelelőnek kell tekinteni.

2.6. Mérőműszerek

Az 2.5. bekezdés előírásai szerint a sebesség rögzítésére használt műszernek 1 százalékos pontosságúnak kell lennie.

3. EGYENÉRTÉKŰ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

3.1. Egyenértékű vizsgálati módszerek alkalmazása akkor megengedett, ha az előírásban rögzített feltételek teljesítése a helyettesítő vizsgálat segítségével, vagy a helyettesítő vizsgálat eredményeiből végzett számítással megállapítható.

3.2. Amennyiben a 2. bekezdésben leírtaktól eltérő módszert használnak, annak egyenértékűségét be kell bizonyítani.

IV. MELLÉKLET

Hátulról történő ütközési vizsgálatra vonatkozó eljárás

1. CÉL ÉS HATÁLY

1.1.	A vizsgálat célja egy másik jármű által hátulról előidézett ütközés körülményeinek a szimulálása.

2. BERENDEZÉSEK, ELJÁRÁSOK ÉS MÉRŐMŰSZEREK

2.1. A vizsgálati helyszín

A vizsgálati területnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy elférjen rajta az ütközésmérő (ütőgép) meghajtó rendszere, ütközés után a megütött jármű elmozdulhasson, és fel lehessen állítani rajta a vizsgálóberendezést. Az a terület, ahol a jármű ütköztetése és elmozdulása történik, vízszintes, sík és sima legyen, súrlódási tényezője pedig legalább 0,5 legyen.

2.2. Ütközésmérő (ütőgép)

2.2.1.

Az ütközésmérőnek acélból készült merev szerkezetnek kell lennie.

2.2.2.

Az ütközési felületnek simának, legalább 2 500 mm szélesnek és 800 mm magasnak kell lennie, a széleit pedig legalább 40–50 mm sugárban le kell kerekíteni. 20 mm vastag furnérlemezzel le kell fedni.

2.2.3.

Az ütközés pillanatában a következő követelményeknek kell teljesülniük:

2.2.3.1.

az ütközési felületnek függőlegesnek kell lennie, és merőlegesnek az ütköztetett jármű hosszanti középsíkjára;

2.2.3.2.

az ütközésmérő mozgásirányának alapvetően vízszintesnek kell lennie, és párhuzamosnak az ütköztetett jármű hosszanti középsíkjával;

2.2.3.3.

az ütközésmérő felületének függőleges középvonala és az ütköztetett jármű hosszanti középsíkja között megengedett maximális oldalirányú eltérés 300 mm. Továbbá az ütközési felület szélességének nagyobbnak kell lennie az ütköztetett jármű teljes szélességénél;

2.2.3.4.

az ütközési felület alsó élének talajtól mért távolsága 175 ± 25 mm legyen.

2.3. Az ütközésmérő meghajtó rendszere

Az ütközésmérőt egy kocsihoz (mozgó akadályhoz) kell rögzíteni, vagy egy inga tartozéka lehet.

2.4. Különleges rendelkezések mozgó akadály használata esetén

2.4.1.

Amennyiben az ütközésmérőt rögzítőeszköz segítségével kocsihoz (mozgó akadályhoz) rögzítik, a rögzítőeszköznek merevnek kell lennie, és az ütközés során nem deformálódhat el; a kocsinak az ütközés pillanatában szabadon kell mozognia, és nem befolyásolhatja a meghajtó eszköz mozgása.

2.4.2.

Az ütközési sebesség 35 és 38 km/h között legyen.

2.4.3.

A kocsi és az ütközésmérő teljes tömege 1 100 ± 20 kg legyen.

2.5. Különleges rendelkezések inga használata esetén

2.5.1.

Az ütközési felület középpontja és az inga forgástengelye közötti távolságnak legalább 5 m-nek kell lennie.

2.5.2.

Az ütközésmérőnek szilárdan rögzített, merev karokon szabadon kell függenie. Az ingát úgy kell felépíteni, hogy az ütközés következtében lényegesen ne deformálódhasson el.

2.5.3.

Az ingába reteszelő mechanizmust kell beszerelni az ütközésmérőnek a vizsgált járművel történő másodlagos ütközése megakadályozására.

2.5.4.

Az ütközés pillanatában az inga ütközési középpontjának sebessége 35 és 38 km/h között legyen.

2.5.5.

Az inga ütközési középpontjában érvényesülő „mr” redukált tömeg az „m” teljes tömeg, az ütközési középpont és a forgástengely között mért „a” távolság (1), valamint a súlypont és a forgástengely között mért „l” távolság függvényében határozható meg a következő egyenlet segítségével:

mr = m (l/a)

2.5.6.

Az mr redukált tömeg 1 100 ± 20 kg legyen.

2.6. Az ütközésmérő tömegére és sebességére vonatkozó általános rendelkezések

Amennyiben a vizsgálatban használt ütközésmérőnek a 2.4.2. és 2.5.4. bekezdésben előírtnál nagyobb a sebessége és/vagy a 2.4.3. és 2.5.6. bekezdésben előírtnál nagyobb a tömege, és a jármű megfelel az előírt követelményeknek, a vizsgálatot megfelelőnek kell tekinteni.

2.7. A vizsgálandó jármű állapota

2.7.1.

A vizsgálandó járművet fel kell szerelni a terheletlen üzemkész tömeghez tartozó minden szokványos alkatrésszel és berendezéssel, vagy olyan állapotban kell lennie, amely megfelel ennek a követelménynek a tűzveszélyt befolyásoló alkatrészek és berendezések tekintetében.

2.7.2.

Az üzemanyagtartályt térfogatának legalább 90 százalékáig fel kell tölteni üzemanyaggal, vagy olyan nem gyúlékony folyadékkal, melynek sűrűsége és viszkozitása közel azonos az általában használt üzemanyagéval. A többi folyadékrendszer (fékfolyadék, tágulótartályok, hűtőrendszer stb.) üres lehet.

2.7.3.

A sebességváltó be lehet kapcsolva, és a fékeket is lehet használni.

2.7.4.

A gyártó kérésére a következő eltérések megengedhetők:

2.7.4.1.

a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat engedélyezheti, hogy ugyanazt a járművet használják az előírásban meghatározott vizsgálatok végrehajtásához, mint amelyet egyéb előírások által meghatározott vizsgálatokhoz használnak (beleértve azokat is, amelyek a jármű szerkezetét érinthetik), és

2.7.4.2.

a jármű 10 százalékot nem meghaladó mértékben túllépheti terheletlen üzemkész tömegét, ha a kiegészítő tömegek oly módon vannak a szerkezethez rögzítve, hogy a vizsgálat során nem befolyásolják az utastér szerkezetének viselkedését.

2.8. Mérőműszerek

A 2.4.2. és a 2.5.4. bekezdés előírásai szerint a sebesség rögzítésére használt műszereknek 1 százalékos pontosságúnak kell lenniük.

3. EGYENÉRTÉKŰ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

3.1.	Egyenértékű vizsgálati módszerek alkalmazása akkor megengedett, ha az előírásban rögzített feltételek teljesítése a helyettesítő vizsgálat segítségével, vagy a helyettesítő vizsgálat eredményeiből végzett számítással megállapítható.

3.2.	Amennyiben a 2. bekezdésben leírtaktól eltérő módszert használnak, annak egyenértékűségét be kell bizonyítani.

(1) Az „a” távolság megegyezik az adott szinkroninga hosszával.

V. MELLÉKLET

MŰANYAGBÓL KÉSZÜLT ÜZEMANYAGTARTÁLYOK VIZSGÁLATA

1. ÜTÉSÁLLÓSÁG

1.1.	A tartályt teljesen fel kell tölteni víz-glikol keverékkel vagy más, alacsony fagyáspontú folyadékkal, amely nem változtatja meg a tartály anyagának tulajdonságait, és ezt követően átfúródási vizsgálatnak kell alávetni.

1.2.	A vizsgálat ideje alatt a tartály hőmérséklete 233 ± 2 K (–40 ± 2 °C) legyen.

1.3.

A vizsgálathoz az inga ütésvizsgáló állványát kell használni. Az ütőgép testének acélból kell készülnie, négyzet alapú gúla alakja legyen egyenlő oldalú háromszöget alkotó oldallapokkal, melynek oldaléleit és csúcsát 3 mm-es sugárban le kell kerekíteni. Az inga ütésének középpontja essen egybe a gúla súlypontjával; ennek távolsága az inga forgási tengelyétől 1 m legyen. Az inga teljes tömege 15 kg legyen. Az inga energiája az ütés pillanatában nem lehet kisebb, mint 30 Nm, és a lehető legjobban meg kell közelítenie ezt az értéket.

1.4.

A vizsgálatokat a tartály azon pontjain kell elvégezni, amelyeket frontális vagy hátulról bekövetkező ütközések esetén sérülékenynek tekintenek. Sérülékenynek tekinthető pontok azok, amelyek leginkább ki vannak téve az ütközésből származó igénybevételnek, vagy a tartály formájából, illetve a járműbe történő beszerelési helyzetéből következően a leggyengébbek. A laboratórium által kiválasztott pontokat a vizsgálati jelentésben fel kell tüntetni.

1.5.	A vizsgálat ideje alatt a tartályt az ütközési oldalán vagy az ütközési oldallal szembeni oldalán felerősített szerelvényeknek a helyén kell tartaniuk. A vizsgálat következtében nem szabad szivárgásnak kialakulnia.

1.6.	A gyártó döntése szerint az ütközési vizsgálatokat el lehet végezni egy tartályon, vagy mindegyik vizsgálatot külön tartályon.

2. MECHANIKAI SZILÁRDSÁG

A tartályt az előírás 6.1. bekezdésében rögzített feltételek között meg kell vizsgálni szivárgás és alaktartás szempontjából. A tartályt és összes tartozékát egy vizsgálati állványra kell felszerelni olyan módon, hogy megfeleljen az azon a járművön történő beszerelés körülményeinek, amelyen a tartályt alkalmazni kívánják, vagy magára a járműre vagy egy járműszerelvény vizsgálati állványára kell szerelni őket. A gyártó kérésére és a műszaki szolgálat beleegyezésével a tartályt vizsgálati állvány használata nélkül is lehet tesztelni. 326 K (53 °C) hőmérsékletű vizet kell használni próbafolyadékként, és ezzel teljesen fel kell tölteni a tartályt. A tartályt az üzemi nyomás kétszeresének megfelelő relatív belső nyomásnak kell kitenni, amely nem lehet kevesebb mint 30 kPa, 326 K ± 2 K (53 ± 2 °C) hőmérsékleten, öt órán keresztül. A vizsgálat ideje alatt a tartály és annak tartozékai nem repedhetnek meg, és nem szivároghatnak, azonban maradandó alakváltozás bekövetkezhet.

3. ÜZEMANYAG-ÁTERESZTŐKÉPESSÉG

3.1.

Az áteresztőképesség vizsgálatához a 83. számú előírás IX. mellékletében meghatározott referencia-üzemanyagot, vagy kereskedelemben kapható „premium-grade” fokozatú üzemanyagot kell használni. Amennyiben a tartály kizárólag kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművekbe szerelhető be, a tartályt dízelüzemanyaggal kell feltölteni.

3.2.	A vizsgálat előtt a tartályt térfogata 50 százalékáig fel kell tölteni vizsgálati üzemanyaggal, és lezárás nélkül 313 ± 2 K (40 ± 2 °C) környezeti hőmérsékleten kell tárolni, amíg az időegységre vetített súlycsökkenés állandóvá nem válik, legfeljebb négy hétig (előzetes tárolási idő).

3.3.

Ekkor ki kell üríteni, térfogata 50 százalékáig újra kell tölteni vizsgálati üzemanyaggal, ezt követően pedig légmentesen le kell zárni, és 313 ± 2 K (40 ± 2 °C) hőmérsékleten kell tárolni. A nyomást akkor kell beállítani, amikor a tartály tartalma elérte a vizsgálati hőmérsékletet. A vizsgálat nyolc hetes időtartama alatt meg kell határozni a diffúziós súlyveszteséget. A megengedhető legnagyobb átlagos üzemanyag-veszteség 24 órás vizsgálati időre számítva 20 g.

3.4.

Ha a diffúzió által okozott veszteség meghaladja a 3.3. bekezdésben megadott értéket, ugyanazon a tartályon ismét el kell végezni az ott leírt vizsgálatot, és 296 ± 2 K (23 ± 2 °C) hőmérsékleten, de egyébként ugyanolyan feltételek között meg kell határozni a diffúziós veszteséget. A mért veszteség 24 óra alatt nem haladhatja meg a 10 grammot.

4. ÜZEMANYAGGAL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG

A 3. bekezdésben előírt vizsgálatot követően a tartálynak továbbra is teljesítenie kell az 1. és a 2. bekezdésben rögzített követelményeket.

5. TŰZZEL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG

A tartályt a következő vizsgálatoknak kell alávetni.

5.1.	A járműre erősített tartályt két percre láng hatásának kell kitenni. Folyékony üzemanyag nem szivároghat a tartályból.

5.2.

Három vizsgálatot kell elvégezni üzemanyaggal feltöltött különböző tartályokon az alábbiak szerint:

5.2.1.

Amennyiben a tartály külső gyújtású vagy kompressziós gyújtású motorral ellátott járművekbe szerelhető be, a három vizsgálatot „premium-grade” fokozatú benzinnel feltöltött tartályokon kell végrehajtani;

5.2.2.

Amennyiben a tartály kizárólag kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművekbe szerelhető be, a három vizsgálatot dízelüzemanyaggal feltöltött tartályokon kell elvégezni;

5.2.3.

Mindegyik vizsgálathoz a tartályt és annak tartozékait vizsgáló állványra kell szerelni úgy, hogy az a lehető legjobban megfeleljen a tényleges beszerelési körülményeknek. A tartály állványra történő rögzítésének módja feleljen meg a járműre vonatkozó műszaki adatoknak. Azokat a járműrészeket, amelyek a tartályt és annak tartozékait védik a lángok ellen, illetve befolyásolják a tűz terjedését, valamint a tartályon és csapokon elhelyezett, meghatározott alkatrészeket szintén figyelembe kell venni. A vizsgálat alatt minden nyílást le kell zárni, de a szellőzőrendszernek továbbra is működnie kell. Közvetlenül a vizsgálat előtt a tartályt térfogata 50 százalékáig fel kell tölteni az előírt üzemanyaggal.

5.3.

A lángot, amelynek a tartályra gyakorolt hatását vizsgálják, külső gyújtású motorhoz használatos kereskedelmi üzemanyag (a továbbiakban: üzemanyag) edényben történő égetésével kell előidézni. Az edénybe töltött üzemanyag mennyiségének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a láng szabad égését a vizsgálati eljárás teljes ideje alatt.

5.4.

Az edény méretét úgy kell meghatározni, hogy az üzemanyagtartály oldalai ki legyenek téve a láng hatásának. Ezért az edény hosszúsága és szélessége legalább 20 cm-rel, de legfeljebb 50 cm-rel haladja meg a tartály kiterjedését a vízszintes síkban. A vizsgálat megkezdésekor az edény oldalfalai 8 cm-nél nagyobb mértékben ne nyúljanak az üzemanyag szintje fölé.

5.5.

Az üzemanyaggal töltött edényt a tartály alá kell helyezni úgy, hogy az edényben lévő üzemanyag szintje és a tartály alja közötti távolság feleljen meg az üzemanyagtartály útfelület feletti tervezett magasságának a jármű üzemkész tömege esetén (lásd a 7.4. bekezdést). Az edény vagy a vizsgáló állvány, vagy mindkettő, szabadon mozgatható legyen.

5.6.

A vizsgálat C fázisa alatt az edényt az üzemanyagszint felett 3 ± 1 cm-re elhelyezett védőernyővel le kell fedni. A védőernyőt hőálló anyagból kell készíteni a 2. függelékben leírtak szerint. A téglák között nem lehet rés, és az edény felett úgy legyenek megtámasztva, hogy a téglák nyílásait ne zárják el. A keret hosszúsága és szélessége 2–4 cm-rel kisebb legyen, mint az edény belső méretei úgy, hogy 1–2 cm rés legyen a keret és az edény fala között a szellőzés biztosítása érdekében.

5.7.

Ha a vizsgálatot szabad levegőn végzik, megfelelő védelmet kell biztosítani a szél ellen, és a szélsebesség az edény szintjén nem haladhatja meg a 2,5 km/h. Mielőtt a vizsgálat elkezdődik, a védőernyőt 308 ± 5 K (35 ± 5 °C) hőmérsékletre fel kell melegíteni. A tűzálló téglákat meg lehet nedvesíteni, hogy ugyanolyan vizsgálati feltételeket teremtsenek az egymás után következő vizsgálatokhoz.

5.8.

A vizsgálatnak négy fázisból kell állnia (lásd az 1. függeléket).

5.8.1.

A. fázis: Előmelegítés (1. ábra)

Az edényben levő üzemanyagot a vizsgált tartálytól legalább 3 méter távolságra meggyújtják. 60 másodperces előmelegítés után az edényt a tartály alá helyezik.

5.8.2.

B. fázis: Láng általi közvetlen igénybevétel (2. ábra)

A tartályt 60 másodpercig a szabadon égő üzemanyag lángja általi igénybevételnek teszik ki.

5.8.3.

C. fázis: Láng általi közvetett igénybevétel (3. ábra)

A B. fázis befejezése után a védőernyőt az égő edény és a tartály közé helyezik. A tartályt további 60 másodpercre az így csökkentett láng hatásának teszik ki.

5.8.4.

D. fázis: A vizsgálat befejezése (4. ábra)

A védőernyővel lefedett égő edényt visszahelyezik eredeti helyzetébe (A. fázis). Ha a vizsgálat végén az üzemanyagtartály ég, a tüzet azonnal el kell oltani.

5.9.	A vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha nem szivárog üzemanyag a tartályból.

6. MAGAS HŐMÉRSÉKLETTEL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG

6.1.	A vizsgálathoz használt állványt az üzemanyagtartály járműbe történő beszerelési helyzetéhez hasonlóan kell beállítani, beleértve a tartály szokásos szellőzési módját is.

6.2.	A térfogatának 50 százalékáig 293 K (20 °C) hőfokú vízzel feltöltött tartályt egy órán keresztül 368 ± 2 K (95 ± 2 °C) környezeti hőmérsékletnek kell kitenni.

6.3.	A vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha a vizsgálat után a tartály nem szivárog, illetve súlyosan nem deformálódott.

7. JELÖLÉSEK AZ ÜZEMANYAGTARTÁLYON

A kereskedelmi nevet vagy védjegyet az üzemanyagtartályra kell erősíteni úgy, hogy eltávolíthatatlan és jól olvasható legyen akkor is, amikor a tartályt később beszerelik a járműbe.

1. Függelék

Tűzállósági vizsgálat

1. ábra

A. fázis: Előmelegítés

2. ábra

B. fázis: Láng általi közvetlen igénybevétel

3. ábra

C. fázis: Láng általi közvetett igénybevétel

4. ábra

D. fázis: A vizsgálat befejezése

2. függelék

A tűzálló téglák méretei és műszaki adatai

TŰZÁLLÓSÁG (Seger-Kegel)	SK 30
AL2O3 TARTALOM	30–33 százalék
NYÍLT POROZITÁS (Po)	20–22 térfogatszázalék
SŰRŰSÉG	1 900–2 000 kg/m3
TÉNYLEGES LYUKACSOS TERÜLET	44,18 százalék

23.7.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/34

A TANÁCS 2008/605/KKBP HATÁROZATA

(2008. július 22.)

a Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedések megújításáról szóló 2004/161/KKBP közös álláspont végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a 2004/161/KKBP közös álláspontra (1), és különösen annak 6. cikkére, az Európai Unióról szóló szerződés 23. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben,

mivel:

(1)

A Tanács a 2004/161/KKBP közös állásponttal intézkedéseket fogadott el többek között azon természetes személyeknek a tagállamok területére való beutazása vagy azon való áthaladása megakadályozása céljából, akik Zimbabwében a demokráciát, az emberi jogok tiszteletét és a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető tevékenységet folytatnak, valamint a zimbabwei kormány egyes tagjai, illetve a velük összefüggésbe hozható bármely természetes és jogi személy, jogalany vagy szervezet pénzalapjainak és gazdasági forrásainak befagyasztása céljából, amelyeknek listája a 2004/161/KKBP közös álláspont mellékletében található.

(2)

A zimbabwei hatóságok által a 2008. évi elnökválasztási kampány során szervezett és elkövetett erőszakos cselekményeket követően, amely kampány a demokrácia megtagadását jelentő szavazással zárult, a 2004/161/KKBP közös álláspont mellékletében található listát meghatározott személyekkel és jogalanyokkal ki kell egészíteni. A Zimbabwében a demokráciát, az emberi jogok tiszteletét és a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető tevékenységeken felül e személyeket és jogalanyokat megbízatásuk vagy a zimbabwei hatóságok által szervezett és elkövetett erőszakos cselekményekben való részvételük vagy az azokra való felbujtás révén a rezsimmel összefüggésbe hozhatónak kell tekinteni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 2004/161/KKBP közös álláspont mellékletében található lista kiegészül az e határozat mellékletében található listán szereplő személyekkel és jogalanyokkal.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2008. július 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

B. KOUCHNER

(1) HL L 50., 2004.2.20., 66. o. A legutóbb a 2007/455/KKBP határozattal (HL L 172., 2007.6.30., 89. o.) módosított közös álláspont.

MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett személyek és jogalanyok

132.	Gono, Gideon

A Központi Bank elnöke

133.	Kazembe, Joyce

A Zimbabwei Választásfelügyeleti Bizottság alelnöke

134.	Patel, Bharat

Ideiglenesen megbízott főügyész

135.	Chiwenga, Jocelyn

Üzletasszony, Chiwenga tábornoknak, a hadsereg főparancsnokának a felesége

136.	Dube, Tshingo

A Zimbabwe Defence Industries elnök-vezérigazgatója, a Zanu-PF jelöltje a parlamenti választásokon

137.	Huni, Munyaradzi

A „The Herald” hivatalos és kormánypárti lap újságírója, aki a választások előtti és alatti terrorkampány egyik előidézője

138.	Kereke, Munyaradzi

A Központi Bank elnökének főtanácsadója

139.	Chiremba, Mirirai

A Központi Bank Pénzügyi Hírszerzési Főosztályának vezetője

140.	Zvayi, Caesar

A „The Herald” hivatalos és kormányparti lap újságírója, aki a választások előtti és alatti terrorkampány egyik előidézője

141.	Chingoka, Peter

A Zimbabwei Krikettszövetség vezetője, aki a nyilvánosság előtt támogatta a választások előtti és alatti terrorkampányt

142.	Chimedza, Paul Dr.

Az Orvos Világszövetség zimbabwei részlegének elnöke, aki megtagadta a segítséget az MDC (ellenzék) áldozataitól

143.	Karakadzai, a légierő marsallja

Harare tartományjogú város, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

144.	C. Sibanda ezredes

Bulawayo tartományjogú város, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

145.	Tarumbwa dandártábornok

Manicaland és Mutare déli része, a választások előtti és alatti terrorkampányban közvetlenül érintett személy

146.	M. Mzilikazi ezredes (MID)

Buhera Central, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

147.	Mutsvunguma ezredes,

Headlands, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

148.	Shungu dandártábornok

Mashonaland Central, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

149.	Chipwere ezredes

Bindura South, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

150.	F. Mhonda ezredes

Rushinga, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

151.	Muchena, a légierő marsallja

Midlands, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

152.	Abu Basutu, a légierő marsallja

Matebeleland South, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

153.	Khumalo dandártábornok

Matebeleland North, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

154.	E. A. Rugeje, vezérezredes

Masvingo tartomány, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

155.	G. Mashava ezredes

Chiredzi Central, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

156.	Muchono alezredes

Mwenezi West, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

157.	Mpabanga alezredes

Mwenezi East, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

158.	R. Kwenda parancsnok

Zaka East, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

159.	Sigauke dandártábornok

Mash West tartomány, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

160.	Gwekwerere ezredes

Chinhoyi, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

161.	C. T. Gurira ezredes

Mhondoro Mubaira, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

162.	D. Nyikayaramba dandártábornok

Mashonaland East, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

163.	Rungani dandártábornok

Nyugállományú dandártábornok, a választások előtti és alatti terrorkampányba közvetlenül bekapcsolódott személy

164.	Chinotimba, Joseph

A Zimbabwei Szabadságharcos Veteránok Országos Szövetségének alelnöke, a Zanu-PF milíciavezére

165.	Moyo, Gilbert

„Szabadságharcos veterán”, Mashonaland West tartományban (Chegutu) elkövetett számos bűncselekmény részese, a Zanu-PF milíciavezére

166.	Rangwani, Dani

Rendőrfelügyelő, az MDC-partizánok kínzásába és fogva tartásába, valamint a 2007 márciusában elkövetett erőszakos cselekményekbe közvetlenül bekapcsolódott személy

167.	Jangara, Thomsen

Rendőrparancsnok-helyettes, főrendőrbiztos, székhelye Southerton, Dél-Harare körzetért felelős; a 2007 márciusában elkövetett erőszakos cselekményekbe közvetlenül bekapcsolódott személy

168.	Tonderai Matibiri, Innocent

A rendőri erők főparancsnokának helyettese; Mugabe elnök afrikai unokaöccse vagy „közeli rokona”, akit erre a magas posztra helyeztek, hogy a rendőri erők következő főparancsnoka legyen, a 2007 márciusában elkövetett erőszakos cselekményekbe közvetlenül bekapcsolódott személy

169.	Zidco Holdings

A Zanu-PF pénzügyi holdingja (más néven Zidco Holdings (PVT) Ltd)

PO Box 1275, Harare, Zimbabwe

170.	Jongwe Printing and Publishing Company (PVT) Ltd

A Zanu-PF Kiadóhivatala (más néven Jongwe Ltd printing and publishing co, más néven Jongwe printing and publishing company)

14 Austin Road, Coventry road, Workington, Harare, Zimbabwe. PO box 5988, Harare, Zimbabwe

171.	Cold Comfort Farm Trust Co-operative

Didymus Mutasa tulajdona, Grace Mugabe szintén érintett

7 Cowie Road, Tynwald, Harare, Zimbabwe

172.	Zimbabwe Defence Industries

A zimbabwei kormány kizárólagos tulajdonában. Az igazgatók között található Leo Mugabe és Solomon Mujuru.

10th Floor, Trustee House, 55 Samora Machel Avenue, PO Box 6597, Harare, Zimbabwe

23.7.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/37

Helyesbítés az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2008. július 8-i 2008/582/EK bizottsági határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 186., 2008. július 15. )

A határozat a 40. oldalon a következő melléklettel egészül ki:

„MELLÉKLET

6701 Költségvetési jogcím

Tagállam	Intézkedés	Pénzügyi év	A korrekció indoka	Típus	%	Pénznem	Összeg	Már levont összegek	Pénzügyi hatás
DE	Vidékfejlesztés, Garancia	2003	Nagy számú adminisztratív és alaki hiba	átalány	10,00 %	EUR	– 867 397,00	0,00	– 867 397,00
DE	Vidékfejlesztés, Garancia	2004	Nagy számú adminisztratív és alaki hiba	átalány	10,00 %	EUR	– 922 307,00	0,00	– 922 307,00
DE	Vidékfejlesztés, Garancia	2005	Nagy számú adminisztratív és alaki hiba	átalány	5,00 %	EUR	– 182 680,00	0,00	– 182 680,00
DE	Vidékfejlesztés, Garancia	2005	Nagy számú adminisztratív és alaki hiba	átalány	10,00 %	EUR	– 999 506,00	0,00	– 999 506,00
DE összesen							–2 971 890,00	0,00	–2 971 890,00
ES	Állattenyésztési támogatások és szántóföldi növények		Visszatérítés a 2004/457/EK bizottsági határozatnak a Bíróság T-266/04 ügyben hozott ítéletével történő részleges megsemmisítését követően				823 834,00	0,00	823 834,00
ES	Tejtámogatás	2004	A mennyiségi határ túllépése	pontos		EUR	–52 361,34	0,00	–52 361,34
ES	Gyümölcs- és zöldségfélék – Héjas gyümölcsűek	2005	Késedelmes kifizetések a támogatási rendszer kedvezményezettjei részére	pontos		EUR	–14 397 498,21	0,00	–14 397 498,21
ES	Gyümölcs- és zöldségfélék – Héjas gyümölcsűek	2006	Késedelmes kifizetések a támogatási rendszer kedvezményezettjei részére	pontos		EUR	–1 009 945,97	0,00	–1 009 945,97
ES	Gyümölcs- és zöldségfélék – Visszavonások	2004	A környezetvédelmi feltételek be nem tartása	pontos		EUR	– 634 839,09	0,00	– 634 839,09
ES	Gyümölcs- és zöldségfélék – Visszavonások	2005	A környezetvédelmi feltételek be nem tartása	pontos		EUR	– 410 503,12	0,00	– 410 503,12
ES	Gyümölcs- és zöldségfélék – Visszavonások	2006	A környezetvédelmi feltételek be nem tartása	pontos		EUR	– 546 120,92	0,00	– 546 120,92
ES	Hústámogatás – Szarvasmarhafélék	2003	A helyszíni ellenőrzések hiányosságai	átalány	2,00 %	EUR	– 373 751,67	0,00	– 373 751,67
ES	Hústámogatás – Szarvasmarhafélék	2004	A helyszíni ellenőrzések hiányosságai	átalány	2,00 %	EUR	– 361 340,41	0,00	– 361 340,41
ES	Hústámogatás – Szarvasmarhafélék	2005	A helyszíni ellenőrzések hiányosságai	átalány	2,00 %	EUR	– 354 082,79	0,00	– 354 082,79
ES	Hústámogatás – Szarvasmarhafélék	2006	A helyszíni ellenőrzések hiányosságai	átalány	2,00 %	EUR	– 150,72	0,00	– 150,72
ES összesen							–17 316 760,25	0,00	–17 316 760,25
FR	Kazein előállítására felhasznált tejpor	2003	A gyártási folyamatnak való meg nem felelés	átalány	2,00 %	EUR	–1 069 944,66	0,00	–1 069 944,66
FR	Kazein előállítására felhasznált tejpor	2004	A gyártási folyamatnak való meg nem felelés	átalány	2,00 %	EUR	–1 988 080,56	0,00	–1 988 080,56
FR	Kazein előállítására felhasznált tejpor	2005	A gyártási folyamatnak való meg nem felelés	átalány	2,00 %	EUR	– 490 222,38	0,00	– 490 222,38
FR	Vidékfejlesztés, Garanciarészleg, kísérő intézkedések (területalapú intézkedések)	2003	A fő ellenőrzések hiányosságai – az ellenőrzési jelentések a helyes mezőgazdasági gyakorlatok tekintetében nem kimerítőek	átalány	5,00 %	EUR	–3 242 982,00	0,00	–3 242 982,00
FR	Vidékfejlesztés, Garanciarészleg, kísérő intézkedések (területalapú intézkedések)	2004	A fő ellenőrzések hiányosságai – az ellenőrzési jelentések a helyes mezőgazdasági gyakorlatok tekintetében nem kimerítőek	átalány	5,00 %	EUR	– 432 112,00	0,00	– 432 112,00
FR	Vidékfejlesztés, Garanciarészleg, kísérő intézkedések (területalapú intézkedések)	2005	A fő ellenőrzések hiányosságai – az ellenőrzési jelentések a helyes mezőgazdasági gyakorlatok tekintetében nem kimerítőek	átalány	5,00 %	EUR	–68 795,00	0,00	–68 795,00
FR összesen							–7 292 136,60	0,00	–7 292 136,60
GB	Szántóföldi növények	2004	Az utóellenőrzés keretében tett helyszíni gyorslátogatások nem megfelelő időzítése, a támogatásra jogosult terület pontatlan meghatározása	átalány	5,00 %	GBP	–39 302 426,21	0,00	–39 302 426,21
GB	Szántóföldi növények	2005	Az utóellenőrzés keretében tett helyszíni gyorslátogatások nem megfelelő időzítése, a támogatásra jogosult terület pontatlan meghatározása	átalány	5,00 %	GBP	–15 577 901,94	0,00	–15 577 901,94
GB	Hústámogatás – Szarvasmarhafélék	2003	Állattenyésztési támogatások esetében a köztulajdonban levő földnek a takarmánytermő területbe történő beszámítása	pontos		GBP	–5 924,49	0,00	–5 924,49
GB	Hústámogatás – Szarvasmarhafélék	2004	Állattenyésztési támogatások esetében a köztulajdonban levő földnek a takarmánytermő területbe történő beszámítása	pontos		GBP	–24 360,32	0,00	–24 360,32
GB	Hústámogatás – Juhfélék	2003	Állattenyésztési támogatások esetében a köztulajdonban levő földnek a takarmánytermő területbe történő beszámítása	pontos		GBP	–14 109,69	0,00	–14 109,69
GB	Hústámogatás – Juhfélék	2004	Állattenyésztési támogatások esetében a köztulajdonban levő földnek a takarmánytermő területbe történő beszámítása	pontos		GBP	–13 785,20	0,00	–13 785,20
GB összesen							–54 938 507,85	0,00	–54 938 507,85
GR	Héjas gyümölcsűek	2005	MePAR-FIR nem működik teljes mértékben, a helyszíni ellenőrzések elégtelenek	átalány	2,00 %	EUR	–71 794,60	0,00	–71 794,60
GR	Közvetlen kifizetések	2005	MePAR-FIR nem működik teljes mértékben, a helyszíni ellenőrzések elégtelenek	átalány	10,00 %	EUR	–2 833 706,98	0,00	–2 833 706,98
GR	Közvetlen kifizetések	2005	MePAR-FIR nem működik teljes mértékben, a helyszíni ellenőrzések elégtelenek	átalány	15,00 %	EUR	–32 073 291,47	0,00	–32 073 291,47
GR	Közvetlen kifizetések	2005	MePAR-FIR nem működik teljes mértékben, a helyszíni ellenőrzések elégtelenek	átalány	10,00 %	EUR	–28 846 753,54	0,00	–28 846 753,54
GR	Héjas gyümölcsűek	2006	MePAR-FIR nem működik teljes mértékben, a helyszíni ellenőrzések elégtelenek	átalány	2,00 %	EUR	–86 496,35	0,00	–86 496,35
GR	Közvetlen kifizetések	2006	MePAR-FIR nem működik teljes mértékben, a helyszíni ellenőrzések elégtelenek	átalány	10,00 %	EUR	–34 745 488,98	0,00	–34 745 488,98
GR	Közvetlen kifizetések	2006	MePAR-FIR nem működik teljes mértékben, a helyszíni ellenőrzések elégtelenek	átalány	15,00 %	EUR	–29 056 988,80	0,00	–29 056 988,80
GR összesen							– 127 714 520,73	0,00	– 127 714 520,73
IT	Szántóföldi növények	2004	A korábbi évekből származó képeken alapuló ellenőrzési eljárás hiányosságai	átalány	5,00 %	EUR	–27 847 155,97	0,00	–27 847 155,97
IT	Szántóföldi növények	2004	Az ortofotók értelmezésének hiányosságai	átalány	2,00 %	EUR	–27 434 620,36	0,00	–27 434 620,36
IT	Szántóföldi növények	2005	A korábbi évekből származó képeken alapuló ellenőrzési eljárás hiányosságai	átalány	5,00 %	EUR	–21 206 744,69	0,00	–21 206 744,69
IT	Szántóföldi növények	2005	Az ortofotók értelmezésének hiányosságai	átalány	2,00 %	EUR	–33 645 298,99	0,00	–33 645 298,99
IT	Területalapú támogatások	2006	A korábbi évekből származó képeken alapuló ellenőrzési eljárás hiányosságai	átalány	5,00 %	EUR	–7 433 776,26	0,00	–7 433 776,26
IT	Területalapú támogatások	2006	Az ortofotók értelmezésének hiányosságai	átalány	2,00 %	EUR	–27 590 205,43	0,00	–27 590 205,43
IT	Export-visszatérítés	2001	Kulcsfontosságú ellenőrzések nem megfelelő végrehajtása	átalány	5,00 %	EUR	–67 271,33	0,00	–67 271,33
IT	Export-visszatérítés	2002	Kulcsfontosságú ellenőrzések nem megfelelő végrehajtása	átalány	5,00 %	EUR	– 361 362,50	0,00	– 361 362,50
IT	Export-visszatérítés	2003	Kulcsfontosságú ellenőrzések nem megfelelő végrehajtása	átalány	5,00 %	EUR	–79 763,99	0,00	–79 763,99
IT	Gyümölcs- és zöldségfélék – Citrusfélék feldolgozása	2004	Részlegesen végrehajtott vagy hiányzó kulcsfontosságú ellenőrzések, a citrusfélék feldolgozására vonatkozó támogatást érintő, bizonyított csalás	átalány	25,00 %	EUR	–14 993 038,39	0,00	–14 993 038,39
IT	Gyümölcs- és zöldségfélék – Citrusfélék feldolgozása	2005	Részlegesen végrehajtott vagy hiányzó kulcsfontosságú ellenőrzések, a citrusfélék feldolgozására vonatkozó támogatást érintő, bizonyított csalás	átalány	25,00 %	EUR	– 355 653,75	0,00	– 355 653,75
IT	Gyümölcs- és zöldségfélék – működési alapok	2005	Operatív program keretében nem támogatható kiadások	pontos		EUR	–13 200,00	0,00	–13 200,00
IT	Tejkvóta	2003	A szállítások és közvetlen értékesítések hiányos ellenőrzése	átalány	2,00 %	EUR	–5 001 671,00	0,00	–5 001 671,00
IT	Tejkvóta	2003	A szállítások és közvetlen értékesítések hiányos ellenőrzése	átalány	5,00 %	EUR	–8 675 150,00	0,00	–8 675 150,00
IT összesen							– 174 704 912,66	0,00	– 174 704 912,66
NL	Kazein előállítására felhasznált tejpor	2003	Hiányosságok az ellenőrzési eljárásban – az ellenőrzésekre nem az előírt gyakorisággal kerül sor; a mintavételi eljárás nem objektív	átalány	5,00 %	EUR	–3 451 612,54	0,00	–3 451 612,54
NL	Kazein előállítására felhasznált tejpor	2004	Hiányosságok az ellenőrzési eljárásban – az ellenőrzésekre nem az előírt gyakorisággal vagy alapossággal kerül sor; a mintavételi eljárás nem objektív	átalány	5,00 %	EUR	–3 672 868,18	0,00	–3 672 868,18
NL	Kazein előállítására felhasznált tejpor	2005	Hiányosságok az ellenőrzési eljárásban – az ellenőrzésekre nem az előírt gyakorisággal vagy alapossággal kerül sor; a mintavételi eljárás nem objektív	átalány	5,00 %	EUR	– 192 151,14	0,00	– 192 151,14
NL összesen							–7 316 631,86	0,00	–7 316 631,86
PL	Területalapú támogatások	2005	Kulcsfontosságú ellenőrzések hiányosságai – elégtelen vagy nem megfelelő minőségű ellenőrzés	átalány	5,00 %	PLN	–10 950 597,00	0,00	–10 950 597,00
PL összesen							–10 950 597,00	0,00	–10 950 597,00
SE	Hústámogatás – Juhfélék	2003	Támogatás kifizetése a kevesebb mint tíz támogatási jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelőknek	pontos		SEK	– 251 958,00	0,00	– 251 958,00
SE	Hústámogatás – Juhfélék	2003	A helyszíni ellenőrzések hiányosságai	átalány	2,00 %	SEK	– 813 863,38	0,00	– 813 863,38
SE	Hústámogatás – Juhfélék	2004	Támogatás kifizetése a kevesebb mint tíz támogatási jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelőknek	pontos		SEK	– 491 987,00	0,00	– 491 987,00
SE	Hústámogatás – Juhfélék	2004	A helyszíni ellenőrzések hiányosságai	átalány	2,00 %	SEK	– 791 216,00	0,00	– 791 216,00
SE	Hústámogatás – Juhfélék	2005	Támogatás kifizetése a kevesebb mint tíz támogatási jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelőknek	pontos		SEK	– 661 305,00	0,00	– 661 305,00
SE	Hústámogatás – Juhfélék	2005	A helyszíni ellenőrzések hiányosságai	átalány	2,00 %	SEK	– 788 339,00	0,00	– 788 339,00
SE	Hústámogatás – Juhfélék	2006	A helyszíni ellenőrzések hiányosságai	átalány	2,00 %	SEK	– 454,86	0,00	– 454,86
SE összesen							–3 799 123,24	0,00	–3 799 123,24”

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 194

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	51. évfolyam 2008. július 23.

Tartalom	I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
	RENDELETEK
	A Bizottság 691/2008/EK rendelete (2008. július 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	A Tanács 2008/605/KKBP határozata (2008. július 22.) a Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedések megújításáról szóló 2004/161/KKBP közös álláspont végrehajtásáról	34

	Helyesbítések
*	Helyesbítés az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2008. július 8-i 2008/582/EK bizottsági határozathoz (HL L 186., 2008.7.15.)	37
*	Helyesbítés az Európai Közösség és a Kiribati Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodás hatálybalépésének időpontjáról szóló tájékoztatáshoz (HL L 165., 2008.6.26.)	42

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	32,2
	MK	28,0
	TR	85,4
	ME	25,6
	XS	37,5
	ZZ	41,7
0707 00 05	TR	115,0
0707 00 05	ZZ	115,0
0709 90 70	TR	98,5
0709 90 70	ZZ	98,5
0805 50 10	AR	90,6
	US	70,6
	UY	101,5
	ZA	102,4
	ZZ	91,3
0806 10 10	CL	79,7
	EG	148,0
	IL	129,9
	TR	144,2
	ZZ	125,5
0808 10 80	AR	115,7
	BR	94,9
	CL	100,6
	CN	74,8
	NZ	112,6
	US	101,0
	UY	80,0
	ZA	85,0
	ZZ	95,6
0808 20 50	AR	80,0
	AU	143,2
	CL	113,9
	NZ	110,0
	ZA	95,7
	ZZ	108,6
0809 10 00	TR	170,1
0809 10 00	ZZ	170,1
0809 20 95	TR	401,1
	US	437,5
	ZZ	419,3
0809 30	TR	164,5
0809 30	ZZ	164,5
0809 40 05	IL	154,8
	XS	95,0
	ZZ	124,9

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2008/602/EK
*	A Bizottság határozata (2008. június 17.) a nemzeti interfészek, valamint a nemzeti interfészek és a központi VIS közötti kommunikációs infrastruktúra kifejlesztési szakaszban alkalmazott fizikai architektúrájának és az azokra vonatkozó követelményeknek a meghatározásáról (az értesítés a C(2008) 2693. számú dokumentummal történt)	3
	2008/603/EK
*	A Bizottság határozata (2008. július 17.) az 1528/2007/EK tanácsi rendelet II. mellékletében rögzített származási szabályoktól a konzervált tonhal és a tonhalfilé (loin) vonatkozásában Mauritiuson fennálló különleges helyzetre figyelemmel való ideiglenes eltérésről (az értesítés a C(2008) 3568. számú dokumentummal történt)	9
	2008/604/EK
*	A Bizottság határozata (2008. július 22.) az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport tagjainak kinevezéséről	12
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ/EGB) 34. előírása – Egységes rendelkezések a járművek tűzveszély elleni védelme tekintetében történő jóváhagyásáról	14

Tételszám	KN-kód	Árumegnevezés	Időszak	Mennyiség
09.1668	1604 14 11, 1604 14 18, 1604 20 70	Konzervált tonhal (1)	2008. január 1-től2008. december 31-ig	3 000 tonna
09.1669	1604 14 16	Tonhalfilé (loin)	2008. január 1-től2008. december 31-ig	600 tonna