I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

18.7.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/3

A BIZOTTSÁG 680/2008/EK RENDELETE

(2008. július 17.)

a marhahúságazatban alkalmazandó export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 164. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdésére, valamint 170. cikkére,

mivel:

(1)	Az 1234/2007/EGK rendelet 162. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet I. mellékletének XV. részében szereplő termékek világpiaci árai és ugyanezen termékek Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)	Tekintettel a marhahús piacának jelenlegi helyzetére, indokolt az 1234/2007/EK rendelet 162–164. és 167–170. cikkében szereplő szabályoknak és kritériumoknak megfelelően export-visszatérítést meghatározni.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése értelmében a visszatérítést rendeltetési hely szerint differenciálni lehet, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik.

(4)

Csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek a Közösségen belül szabadon mozoghatnak, és amelyeken szerepel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt egészségügyi jelölés. Ezenkívül a szóban forgó termékeknek meg kell felelniük az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3), valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) foglalt előírásoknak is.

(5)

Az egyes csontozott marhahúsokra nyújtott különleges export-visszatérítésekre vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 2007. november 21-i 1359/2007/EK bizottsági rendelet (5) 7. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően a kifizetendő különleges visszatérítést csökkenteni kell, ha az exportálandó csontozott húsmennyiség a kicsontozással előállított részek teljes tömegének kevesebb mint 95 %-át, de legalább 85 %-át teszi ki.

(6)	A 343/2008/EK bizottsági rendeletet (6) következésképpen hatályon kívül kell helyezni és helyette egy új rendeletet kell alkotni.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkében foglaltaknak megfelelően export-visszatérítést kell nyújtani az e rendelet mellékletében meghatározott termékekre az ugyanott meghatározott összegek erejéig, az e cikk (2) bekezdésében előírt feltétel mellett.

(2) Azoknak a termékeknek, amelyekre az (1) bekezdés értelmében visszatérítés nyújtható, meg kell felelniük a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendelet vonatkozó előírásainak, nevezetesen az engedélyezett létesítményben történő előállításra, valamint a 854/2004/EK rendelet I. melléklete I. szakaszának III. fejezetében az egészségügyi jelölés tekintetében megállapított előírásoknak való megfelelésre vonatkozó követelményeknek.

2. cikk

Az 1359/2007/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett esetben a 0201 30 00 9100 termékkód alá tartozó termékek esetében a visszatérítés 100 kilogrammonként 7 euróval csökken.

3. cikk

A 343/2008/EK rendelet hatályát veszti.

4. cikk

E rendelet 2008. július 18-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. július 17-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o. A legutóbb az 510/2008/EK rendelettel (HL L 149., 2008.6.7., 61. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 139., 2004.4.30., 55. o., helyesbítés: HL L 226., 2004.6.25., 22. o. A legutóbb az 1243/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 281., 2007.10.25., 8. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 139., 2004.4.30., 1. o., helyesbítés: HL L 226., 2004.6.25., 3. o.

(4) HL L 139., 2004.4.30., 206. o., helyesbítés: HL L 226., 2004.6.25., 83. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 304., 2007.11.22., 21. o.

(6) HL L 108, 2008.4.18., 3. o.

MELLÉKLET

A marhahúságazatban 2008. július 18-tól alkalmazandó export-visszatérítések

Termékkód

Rendeltetési hely

Mértékegység

Visszatérítések összege

0102 10 10 9140

B00

EUR/100 kg élőtömeg

25,9

0102 10 30 9140

B00

EUR/100 kg élőtömeg

25,9

0201 10 00 9110 (2)

B02

EUR/100 kg nettó tömeg

36,6

B03

EUR/100 kg nettó tömeg

21,5

0201 10 00 9130 (2)

B02

EUR/100 kg nettó tömeg

48,8

B03

EUR/100 kg nettó tömeg

28,7

0201 20 20 9110 (2)

B02

EUR/100 kg nettó tömeg

48,8

B03

EUR/100 kg nettó tömeg

28,7

0201 20 30 9110 (2)

B02

EUR/100 kg nettó tömeg

36,6

B03

EUR/100 kg nettó tömeg

21,5

0201 20 50 9110 (2)

B02

EUR/100 kg nettó tömeg

61,0

B03

EUR/100 kg nettó tömeg

35,9

0201 20 50 9130 (2)

B02

EUR/100 kg nettó tömeg

36,6

B03

EUR/100 kg nettó tömeg

21,5

0201 30 00 9050

US (4)

EUR/100 kg nettó tömeg

6,5

CA (5)

EUR/100 kg nettó tömeg

6,5

0201 30 00 9060 (7)

B02

EUR/100 kg nettó tömeg

22,6

B03

EUR/100 kg nettó tömeg

7,5

0201 30 00 9100 (3) (7)

B04

EUR/100 kg nettó tömeg

84,7

B03

EUR/100 kg nettó tömeg

49,8

EUR/100 kg nettó tömeg

103,4

0201 30 00 9120 (3) (7)

B04

EUR/100 kg nettó tömeg

50,8

B03

EUR/100 kg nettó tömeg

29,9

EUR/100 kg nettó tömeg

62,0

0202 10 00 9100

B02

EUR/100 kg nettó tömeg

16,3

B03

EUR/100 kg nettó tömeg

5,4

0202 20 30 9000

B02

EUR/100 kg nettó tömeg

16,3

B03

EUR/100 kg nettó tömeg

5,4

0202 20 50 9900

B02

EUR/100 kg nettó tömeg

16,3

B03

EUR/100 kg nettó tömeg

5,4

0202 20 90 9100

B02

EUR/100 kg nettó tömeg

16,3

B03

EUR/100 kg nettó tömeg

5,4

0202 30 90 9100

US (4)

EUR/100 kg nettó tömeg

6,5

CA (5)

EUR/100 kg nettó tömeg

6,5

0202 30 90 9200 (7)

B02

EUR/100 kg nettó tömeg

22,6

B03

EUR/100 kg nettó tömeg

7,5

1602 50 31 9125 (6)

B00

EUR/100 kg nettó tömeg

23,3

1602 50 31 9325 (6)

B00

EUR/100 kg nettó tömeg

20,7

1602 50 95 9125 (6)

B00

EUR/100 kg nettó tömeg

23,3

1602 50 95 9325 (6)

B00

EUR/100 kg nettó tömeg

20,7

Megjegyzés: A termékkódokat és az „A” sorozatba tartozó rendeltetésihely-kódokat a 3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg.

A rendeltetésihely-kódokat az 1883/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) határozza meg.

A többi rendeltetési hely meghatározása a következő:

B00	:	minden rendeltetési hely (harmadik országok, egyéb területek, fedélzeti ellátmány és a Közösségből való kivitelnek minősülő rendeltetési helyek).
B02	:	B04, valamint az EG kódú rendeltetési hely.
B03	:	Albánia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Szerbia (), Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, hajó- és repülőgép-fedélzeti ellátmány (a 800/1999/EK bizottsági rendelet (HL L 102., 1999.4.17., 11. o.) 36., 45. és – adott esetben – 44. cikkében említett rendeltetési helyek).
B04	:	Törökország, Ukrajna, Belarusz, Moldova, Oroszország, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Libanon, Szíria, Irak, Irán, Izrael, Ciszjordánia/Gázai övezet, Jordánia, Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Jemen, Pakisztán, Srí Lanka, Mianmar (Burma), Thaiföld, Vietnam, Indonézia, Fülöp-szigetek, Kína, Észak-Korea, Hongkong, Szudán, Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Niger, Csád, Zöld-foki-szigetek, Szenegál, Gambia, Bissau-Guinea, Guinea, Sierra Leone, Libéria, Elefántcsontpart, Ghána, Togo, Benin, Nigéria, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, São Tomé és Príncipe, Gabon, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda, Burundi, Szent Ilona és kapcsolt területei, Angola, Etiópia, Eritrea, Dzsibuti, Szomália, Uganda, Tanzánia, Seychelle-szigetek és kapcsolt területei, Brit Indiai-óceáni Terület, Mozambik, Mauritius, Comore-szigetek, Mayotte, Zambia, Malawi, Dél-Afrika, Lesotho.

(1) Beleértve Koszovót, az Egyesült Nemzetek oltalma alatt, a Biztonsági Tanács 1999. június 10-i 1244. állásfoglalása alapján.

(2) A termék csak a 433/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 104., 2007.4.21., 3. o.) melléklete szerinti bizonyítvány bemutatása mellett sorolható ebbe az alszámba.

(3) A visszatérítés feltétele, hogy teljesüljenek az 1359/2007/EK bizottsági rendeletben (HL L 304., 2007.11.22., 21. o.) és, adott esetben, az 1741/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 329., 2006.11.25., 7. o.) előírt feltételek.

(4) Az 1643/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 308., 2006.11.8., 7. o.) meghatározott feltételek mellett.

(5) A 2051/96/EK bizottsági rendeletben (HL L 274., 1996.10.26., 18. o.) meghatározott feltételek mellett.

(6) A visszatérítés feltétele, hogy teljesüljenek az 1731/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 325., 2006.11.24., 12. o.) előírt feltételek.

(7) A zsiradék nélküli színhústartalmat a 2429/86/EGK bizottsági rendelet (HL L 210., 1986.8.1., 39. o.) mellékletében leírt analitikai eljárás szerint kell megállapítani.

Az „átlagos tartalom” a 765/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 117., 2002.5.4., 6. o.) 2. cikkének (1) bekezdése szerinti minta mennyiségére utal. A mintát az adott tételnek a legmagasabb kockázatot jelentő részéből kell venni.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

18.7.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/11

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. június 12.)

a balti-tengeri tőkehalállományokra vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról

(az értesítés a C(2008) 2558. számú dokumentummal történt)

(2008/589/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 34c. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló 1098/2007/EK tanácsi rendelet megállapítja a balti-tengeri tőkehal fenntartható kiaknázásának feltételeit, valamint az ilyen tevékenységek monitoringjára, vizsgálatára és felügyeletére irányadó szabályokat.

(2)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (2) a közös halászati politika szabályainak végrehajtása érdekében rendelkezik a Bizottság által végzendő ellenőrzésekről és a tagállamok közötti együttműködésről.

(3)	A balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv sikerének biztosítására egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot kell létrehozni.

(4)

Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot hároméves időszakra kell létrehozni. Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program alkalmazásával elért eredményeket az érintett tagállamokkal és a 768/2005/EK tanácsi rendelettel (3) létrehozott Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatallal (CFCA) együttműködve időszakosan értékelni kell.

(5)	A vizsgálati és felügyeleti gyakorlat egységességének előmozdítása, illetve az ellenőrzési tevékenységeknek az érintett tagállamok illetékes hatóságai közötti összehangolása érdekében ösztönözni kell az adott tagállamok közötti együttműködést.

(6)	A közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységeket a CFCA által kidolgozott közös alkalmazási tervek alapján kell végrehajtani.

(7)	Az e határozatban előírt intézkedéseket az érintett tagállamokkal egyeztetve dolgozták ki.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúra-ágazati Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

E határozat egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot hoz létre annak biztosítására, hogy a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó, az 1098/2007/EK rendelettel létrehozott többéves terv végrehajtása összehangolt módon történjen.

2. cikk

Hatály

(1) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program az alábbiak ellenőrzésére és vizsgálatára terjed ki:

a)	az 1098/2007/EK rendelet 2. cikkében említett hajók halászati tevékenysége;

b)	minden kapcsolódó tevékenység, ideértve a halászati termékek kirakodását, mérlegelését, forgalmazását, szállítását, tárolását, valamint a kirakodás és az értékesítés nyilvántartását.

(2) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program három évig alkalmazandó.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1098/2007/EK rendelet 3. cikke szerinti meghatározásokat kell alkalmazni.

4. cikk

A Bizottság által végzett ellenőrzések

Ha a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 27. cikke (1) bekezdése második albekezdésének második mondata alapján hivatalból, az érintett tagállam ellenőreinek közreműködése nélkül hajt végre ellenőrzést, a bizottsági ellenőrök – amennyiben lehetséges – az adott tagállam illetékes hatóságait tájékoztatják a vizsgálat eredményeiről.

5. cikk

Tagállami ellenőrzések

(1) Az a tagállam, amely a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet módosításáról szóló, 2005. április 26-i 768/2005/EK tanácsi rendelet (4) 12. cikkével összhangban kidolgozott közös alkalmazási terv keretében egy másik tagállam joghatóságához tartozó vizeken halászhajókat kíván felügyelni és ellenőrizni, szándékáról értesíti az érintett parti tagállamnak az 1042/2006/EK bizottsági rendelet (5) 3. cikkével összhangban kijelölt kapcsolattartási pontját és a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatalt (CFCA). Az értesítés a következő adatokat tartalmazza:

a)	az ellenőrzést végző hajók és repülőgépek típusa, neve és hívójele a 2371/2002/EK rendelet 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban összeállított jegyzék alapján;

b)	az 1098/2007/EK rendelet 3. cikkének e) pontjában említett terület, ahol a felügyeletet és az ellenőrzést végzik;

c)	a felügyeleti és ellenőrzési tevékenységek időtartama.

(2) A felügyeleti és ellenőrzési tevékenységeket az I. melléklettel összhangban kell végezni.

6. cikk

Közös ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek

A tagállamok a közös ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeket a CFCA által kidolgozott közös alkalmazási terv alapján hajtják végre.

7. cikk

Tájékoztatás

A tagállamok minden évben január 31-ig a Bizottság rendelkezésére bocsátják az előző naptári évre vonatkozó információkat az alábbiakról:

a)	az I. mellékletben megállapított ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekről;

a tizenkét hónapos időszakban feltárt, a II. mellékletben említett valamennyi jogsértésről, amelyekkel kapcsolatban meg kell adni a hajó lobogóját, az ellenőrzés időpontját és helyszínét, valamint a jogsértés jellegét; a tagállamok a II. mellékletben felsorolt jogsértéseket jelölő betűkre történő hivatkozással jelzik a jogsértés jellegét;

c)	a II. melléklettel összhangban az akár az előző naptári évben, akár az előtt feltárt jogsértésekkel kapcsolatos intézkedések helyzetéről;

d)	bármilyen idevágó, a tagállamok közötti koordinációs és együttműködési intézkedésről.

8. cikk

Értékelés

(1) Minden évben január 31-ig valamennyi tagállam elkészíti és elküldi a Bizottságnak és a CFCA-nak az előző naptári évben az e határozatban megállapított egyedi ellenőrzési és vizsgálati program, illetve az 1098/2007/EK rendelet 24. cikkében meghatározott nemzeti ellenőrzési cselekvési programok keretében végzett ellenőrzési és vizsgálati tevékenységekről szóló értékelő jelentést.

(2) A tagállamok kérhetik a CFCA segítségét a szóban forgó jelentés elkészítésében.

(3) A CFCA a 768/2005/EK rendelet 14. cikkében említett közös alkalmazási tervek hatékonyságának éves értékelésekor figyelembe veszi az (1) bekezdésben említett értékelő jelentéseket.

(4) A Bizottság a CFCA-val együttműködve összehívja az 1098/2007/EK rendelet 24. cikkének (4) bekezdésében említett ülést. Az ülés napirendje magában foglalja az (1) bekezdésben említett tevékenységek értékelését.

9. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 12-én.

a Bizottság részéről

Joe BORG

a Bizottság tagja

(1) HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1098/2007/EK rendelettel (HL L 248., 2007.9.22., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 358., 2002.12.31., 59. o. A legutóbb a 865/2007/EK rendelettel (HL L 192., 2007.7.24., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 128., 2005.5.21., 1. o.

(4) HL L 128., 2005.5.21., 1. o.

(5) HL L 187., 2006.7.8., 14. o.

I. MELLÉKLET

Ellenőrzési és felügyeleti feladatok

1. Általános ellenőrzési feladatok

1.1.

Valamennyi ellenőrzésről jelentést kell írni. Az ellenőrök minden esetben megvizsgálják és jelentésükben feljegyzik:

a)	a felelős személyek és az ellenőrzött tevékenységekben érintett hajók vagy járművek azonosítására szolgáló adatokat;

b)	a felhatalmazásokat: az engedélyt, a különleges halászati engedélyt és a halászati erőkifejtési jogosultságokat;

c)	a releváns hajóokmányokat, mint például a hajónaplót, a lajstromozási tanúsítványokat, a hajóraktárak tervrajzait, az értesítésekkel kapcsolatos feljegyzéseket, illetve adott esetben a manuális VMS-jelentéstételre vonatkozó feljegyzéseket;

d)	a tengeren, kikötőben vagy a forgalomba hozatali folyamat bármelyik szakaszában végzett ellenőrzés bármely egyéb releváns eredményét.

1.2.

Az 1.1. pontban említett eredményeket össze kell vetni azokkal az információkkal, amelyeket más illetékes hatóságok tettek hozzáférhetővé az ellenőrök számára, beleértve a VMS-rendszerből származó információkat, az előzetes értesítéseket és a Balti-tengeren a tőkehal halászatára feljogosító különleges engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét.

2. Tengeren végzett ellenőrzések

Az ellenőrök megvizsgálják a következőket:

a)	a fedélzeten tárolt halmennyiséget összevetve azt a hajónaplóba bejegyzett mennyiségekkel, valamint az 1098/2007/EK rendelet 15. cikkében említett hibahatárok betartását;

a halászeszközök vonatkozó előírásoknak való megfelelését, valamint különösen az „egy háló” szabályt és a fonalvastagságra, a legkisebb szembőségre, a halak legkisebb fogható méretére, a hálótartozékokra, továbbá a passzív halászeszközök jelölésére és azonosítására vonatkozó előírások tiszteletben tartását;

c)	a VMS-berendezések megfelelő működést;

d)	az 1098/2007/EK rendelet 16. cikkében említett, a halászat egyetlen területre történő korlátozásáról szóló előírások tiszteletben tartását.

3. Kirakodás során végzett ellenőrzések

Az ellenőrök megvizsgálják a következőket:

a)	a kirakodásról és az egyes területekre való belépésről vagy azok elhagyásáról szóló előzetes értesítéseket, ideértve a fedélzeten tárolt fogásra vonatkozó információt;

b)	a hajónapló és a kirakodási nyilatkozat kitöltését, beleértve a halászati erőkifejtés rögzítését;

c)	a fedélzeten tárolt tényleges halmennyiséget, a kirakodott tőkehal és egyéb fajok tömegét, valamint az 1098/2007/EK rendelet 15. cikkében említett hibahatárok betartását;

d)	a fedélzeten lévő halászeszközöket, valamint a fonalvastagságra, a legkisebb szembőségre, a halak legkisebb fogható méretére, a hálótartozékokra, továbbá a passzív halászeszközök jelölésére és azonosítására vonatkozó előírások tiszteletben tartását;

e)	adott esetben a VMS-berendezések kikapcsolására vonatkozó eljárások betartását.

4. A szállítással és forgalmazással kapcsolatos ellenőrzési feladatok

Az ellenőrök megvizsgálják a következőket:

a)	a releváns szállítási kísérőokmányokat, és azokat összevetik a szállított fizikai mennyiségekkel;

b)	az osztályozási és címkézési előírások, valamint a legkisebb fogható halméretre vonatkozó előírások betartását;

c)	az okmányokat (a hajónaplót, a kirakodási nyilatkozatot és az értékesítési bizonylatokat), valamint a forgalomba hozatali rendelkezések ellenőrzése céljából a halak kiválogatását és mérlegelését.

5. A légi felügyelettel összefüggő feladatok

A légi felügyeletet ellátó legénység:

a)	a halászati erőkifejtés elosztásával összefüggésben kivizsgálja a halászhajók észleléséről szóló bejelentéseket;

b)	ellenőrzi a halászterületekre vonatkozó korlátozások betartását;

c)	összevetési vizsgálatok végzése céljából jelentést tesz a felügyeleti adatokról.

II. MELLÉKLET

A 7. cikkben említett jogsértések jegyzéke

A.	A halászhajó parancsnoka nem tartja tiszteletben az 1098/2007/EK rendelet 8. cikkében megállapított halászati erőkifejtési korlátozásokat, illetve a halászatra vonatkozóan az említett rendelet 9. cikkében meghatározott területi korlátozásokat.

A legalább nyolc méter teljes hosszúságú, a balti-tengeri tőkehalhalászatra alkalmas halászeszközt szállító vagy használó közösségi hajó parancsnoka vagy felhatalmazott képviselője nem tartja tiszteletben az 1098/2007/EK rendelet 10. cikkének azon előírását, amely szerint az ilyen hajóknak a balti-tengeri tőkehalhalra vonatkozó különleges halászati engedéllyel kell rendelkezniük.

C.	A műholdas hajómegfigyelési rendszer manipulálása a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendelet (1) 6. cikkének rendelkezései szerint.

A hajónaplóban az adatok meghamisítása vagy az adatok bejegyzésének elmulasztása, ideértve az erőkifejtési jelentéseket, kirakodási nyilatkozatokat, értékesítési bizonylatokat, átvételi nyilatkozatokat és fuvarokmányokat, illetve ezen dokumentumok benyújtásának elmulasztása a 2847/93/EK rendelet, valamint az 1098/2007/EK rendelet 11., 13., 15., 19. és 22. cikkében foglaltak szerint.

E.	A tőkehal halászatára vonatkozó különleges engedéllyel rendelkező halászhajó parancsnoka nem tartja be az egyes területekre való belépésre, illetve azok elhagyására vonatkozóan az 1098/2007/EK rendelet 16. cikkében megállapított feltételeket.

F.	A fedélzetén több mint 300 kg tőkehalat szállító közösségi halászhajó parancsnoka vagy képviselője nem tesz eleget az előzetes értesítésre vonatkozóan az 1098/2007/EK rendelet 17. cikkében megállapított szabályoknak.

G.	A kijelölt kikötőkön kívül tartózkodó hajók esetében 750 kg-nál több tőkehal kirakodása.

H.	A halászhajó parancsnoka nem tesz eleget az 1098/2007/EK rendelet 19. cikkében foglalt azon előírásnak, amely szerint gondoskodnia kell arról, hogy az először kirakodott tőkehalmennyiséget lemérjék.

I.	Az 1098/2007/EK rendelet 21. cikkében szereplő, az áthaladás korlátozására és az átrakodás tilalmára vonatkozó előírás betartásának elmulasztása.

(1) HL L 333., 2003.12.20., 17. o.

18.7.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/17

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. június 16.)

a nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó tanácsadó bizottság létrehozásáról

(kodifikált változat)

(2008/590/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)	A nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó tanácsadó bizottság létrehozásáról szóló, 1981. december 9-i 82/43/EGK bizottsági határozatot (1) több alkalommal (2) jelentősen módosították. Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a határozatot kodifikálni kell.

(2)	A nők és a férfiak közötti egyenlőség elengedhetetlen az emberi méltóság és a demokrácia szempontjából, amely a közösségi jog, a tagállamok alkotmányai és törvényei, valamint a nemzetközi és európai egyezmények alapvető elvét képezi.

(3)	A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a gyakorlatban a tagállamokban az esélyegyenlőség elősegítéséért különös felelősséget vállaló szervek és a Bizottság közötti jobb együttműködés, valamint vélemény- és tapasztalatcsere révén kell ösztönözni.

(4)	A Tanács által az esélyegyenlőség területén elfogadott irányelvek, ajánlások és állásfoglalások teljes körű gyakorlati végrehajtása a szakinformációk hálózatával rendelkező nemzeti szervek segítségével jelentősen gyorsítható.

(5)	A nők foglalkoztatásával, az önálló vállalkozó és a mezőgazdaságban foglalkoztatott nők helyzetének javításával és az esélyegyenlőség elősegítésével foglalkozó közösségi intézkedések előkészítése és végrehajtása a tagállamok illetékes szerveivel való szoros együttműködést igényel.

(6)	Ezért kívánatos, hogy az e szervekkel való rendszeres konzultáció intézményi kerete biztosítva legyen,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Bizottság létrehozza a nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó tanácsadó bizottságot, a továbbiakban: tanácsadó bizottság.

2. cikk

(1) A tanácsadó bizottság segítséget nyújt a Bizottság részére a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség elősegítését célzó közösségi intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában, és támogatja a vonatkozó tapasztalatoknak, politikának és gyakorlatnak a tagállamok és a különböző érintett felek közötti folyamatos cseréjét.

(2) Az (1) bekezdésben említett célok elérése érdekében a tanácsadó bizottság:

a)	segítséget nyújt a Bizottság részére a Közösségek szintjén hozott, az esélyegyenlőség elősegítését szolgáló intézkedések figyelemmel kísérését és értékelését, valamint az eredmények terjesztését szolgáló eszközök kialakításában;

b)	elsődlegesen a meghozott intézkedések eredményeinek elemzése és a javításukat szolgáló javaslatok révén hozzájárul e területen a közösségi cselekvési programok végrehajtásához;

c)	véleménye révén hozzájárul a nők és a férfiak esélyegyenlőségének elérése irányában tett előrelépésről szóló éves közösségi jelentés elkészítéséhez;

d)	ösztönzi az esélyegyenlőség elősegítése érdekében minden szinten meghozott intézkedésekre vonatkozó információcserét, és adott esetben javaslatokat tesz az intézkedéseket követő további feladatokra;

e)	a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére az esélyegyenlőség Közösségen belüli elősegítése szempontjából fontos minden ügyről véleményeket készít vagy jelentéseket nyújt be a Bizottság részére.

(3) A tanácsadó bizottsági vélemények és jelentések terjesztésére vonatkozó eljárásokat a Bizottsággal egyetértésben kell meghatározni. E vélemények és jelentések megjelenhetnek a Bizottság a nők és férfiak esélyegyenlőségéről szóló éves jelentésének mellékletében.

3. cikk

(1) A tanácsadó bizottság 68 tagból áll, összetétele pedig a következő:

a)	tagállamonként egy képviselő az esélyegyenlőség elősegítéséért felelős minisztériumból vagy hivatalból; a képviselőket a tagállamok kormányai jelölik ki;

tagállamonként egy képviselő a hivatalos határozattal létrehozott azon nemzeti bizottságokból vagy testületekből, amelyek a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőségért felelősek és amelyek az érintett ágazatokat képviselik; ha egy tagállamban több, e tárggyal foglalkozó bizottság és testület működik, a Bizottság határozza meg, hogy közülük – a célkitűzései, felépítése, reprezentativitása és függetlensége alapján – mely szerv a legalkalmasabb arra, hogy a tanácsadó bizottságban képviseltesse magát; azokat a tagállamokat, amelyek nem rendelkeznek ilyen bizottsággal, annak a szervnek a tagjai képviselik, amely a Bizottság megítélése szerint hasonló feladatokat lát el; a képviselőt a Bizottság nevezi ki az illetékes nemzeti bizottság vagy testület javaslata alapján;

c)	hét tag a közösségi szintű munkaadói szervezetek képviseletében;

d)	hét tag a közösségi szintű munkavállalói szervezetek képviseletében.

E képviselőket a Bizottság nevezi ki a közösségi szintű szociális partnerek javaslata alapján.

(2) Az Európai Női Lobbi két képviselője megfigyelőként vesz részt a tanácsadó bizottság ülésein.

(3) A Bizottsághoz kellően alátámasztott kérelmet benyújtó nemzetközi szakmai szervezetek és egyéb szövetségek képviselői is részt vehetnek megfigyelőként a tanácsadó bizottság ülésein.

4. cikk

A 3. cikkben megállapított feltételekkel azonos feltételek szerint a tanácsadó bizottság minden egyes tagja mellé póttagot kell kinevezni.

A 7. cikk sérelme nélkül a póttag csak a rendes tag akadályoztatása esetén vesz részt a tanácsadó bizottság ülésein, illetve annak munkájában.

5. cikk

A tanácsadó bizottság tagjainak hivatali ideje három év, amely megújítható.

A hároméves időszak végén a tanácsadó bizottság tagjai mindaddig hivatalban maradnak, amíg nem nevezik ki utódjukat vagy meg nem újítják kinevezésüket.

A tag hivatali ideje a hároméves időszak vége előtt megszűnik, ha lemond, ha tagsága az általa képviselt szervezetben megszűnik vagy halál esetén. A tag hivatali ideje akkor is megszüntethető, ha az őt kinevező szervezet kéri leváltását.

A tag utódjáról a hátralévő hivatali időre a 4. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell gondoskodni.

A tanácsadó bizottságban végzett munkáért nem jár javadalmazás; a tanácsadó bizottság és a 8. cikk szerint létrehozott munkacsoportok üléseivel kapcsolatos utazási és ellátási költségeket a Bizottság a hatályos közigazgatási szabályokkal összhangban téríti meg.

6. cikk

A tanácsadó bizottság a tagjai közül egyéves hivatali időszakra választja meg elnökét. A választás a jelen lévő tagok kétharmados szavazattöbbségével történik; ugyanakkor az összes tag legalább felének támogató szavazata szükséges.

Ugyanilyen többséggel és azonos feltételekkel kell a két alelnököt megválasztani. Az elnököt az alelnökök helyettesítik annak távollétében. Az elnök és az alelnökök különböző tagállamokat képviselnek. Ők alkotják a tanácsadó bizottság hivatalát, amely a bizottság minden ülése előtt összeül.

A Bizottság a tanácsadó bizottság munkáját az elnökkel szorosan együttműködve szervezi. A tanácsadó bizottsági ülések napirendjének tervezetét a Bizottság az elnökkel egyetértésben határozza meg. A tanácsadó bizottság titkársági feladatait a Bizottság esélyegyenlőségért felelős egysége látja el. A tanácsadó bizottsági ülések jegyzőkönyveit a Bizottság szolgálata készíti el, és jóváhagyásra a tanácsadó bizottság elé terjeszti.

7. cikk

Az elnök bárkit felkérhet, hogy szakértőként vegyen részt a tanácsadó bizottság munkájában, aki a napirenden szereplő adott tárgyban különleges szakismeretekkel rendelkezik.

A szakértők csak azzal a tárggyal kapcsolatos munkában vehetnek részt, melyhez részvételüket kérték.

8. cikk

(1) A tanácsadó bizottság munkacsoportokat hozhat létre.

(2) Véleményének elkészítéséhez a tanácsadó bizottság a még meghatározandó eljárásoknak megfelelően eljárva előadót vagy külső szakértőt bízhat meg azzal a feladattal, hogy jelentéseket készítsen.

(3) A tanácsadó bizottság egy vagy több tagja megfigyelőként részt vehet a Bizottság más tanácsadó bizottságainak tevékenységében, és erről megfelelően tájékoztatja a tanácsadó bizottságot.

9. cikk

A 7. és a 8. cikk szerint elfogadott azon intézkedéseket, amelyeknek pénzügyi hatásai vannak az Európai Közösségek költségvetésére, előzetes jóváhagyás céljából a Bizottság elé kell terjeszteni, és a hatályos közigazgatási szabályoknak megfelelően kell azokat végrehajtani.

10. cikk

A tanácsadó bizottságot a Bizottság hívja össze. A tanácsadó bizottság a Bizottság székhelyén ül össze. Évente legalább kétszer ülésezik.

11. cikk

A tanácsadó bizottság tanácskozásain véleményt nyilvánít a Bizottság által beterjesztett kérelmek alapján vagy a saját kezdeményezésére. Ezeket nem követi szavazás.

A Bizottság a tanácsadó bizottság véleményének kikérésekor a tanácsadó bizottság véleménynyilvánítására határidőt szabhat meg.

A tanácsadó bizottságban képviselt különböző csoportok által kifejezésre juttatott véleményeket a jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet továbbítanak a Bizottságnak.

Ha a kért véleményt a tanácsadó bizottság egyhangúlag fogadta el, a tanácsadó bizottság közös javaslattervezetet készít, amelyet mellékletként a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

12. cikk

A szerződés 287. cikkének sérelme nélkül a tanácsadó bizottság tagjai nem hozhatják nyilvánosságra a tanácsadó bizottságban vagy annak munkacsoportjaiban végzett munkájuk során szerzett információkat, ha a Bizottságtól azt a tájékoztatást kapják, hogy a kért vélemény vagy a feltett kérdés bizalmas természetű.

Ilyen esetekben csak a tanácsadó bizottság tagjai és a Bizottság szervezeti egységeinek képviselői vehetnek részt az üléseken.

13. cikk

A 82/43/EGK határozat hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően e határozatra történő hivatkozásként kell értelmezni.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 20., 1982.1.28., 35. o. A legutóbb az 1792/2006/EK rendelettel (HL L 362., 2006.12.20., 1. o.) módosított határozat.

(2) Lásd az I. mellékletet.

I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett határozat és annak egymást követő módosításai

A Bizottság 82/43/EGK határozata (HL L 20., 1982.1.28., 35. o.)
Az 1985. évi csatlakozási okmány I. mellékletének VIII.12. pontja (HL L 302., 1985.11.15., 209. o.)
Az 1994. évi csatlakozási okmány I. mellékletének IV.C. pontja (HL C 241., 1994.8.29., 115. o.)
A Bizottság 95/420/EK határozata (HL L 249., 1995.10.17., 43. o.)
A 2003. évi csatlakozási okmány II. mellékletének 11.4. pontja (HL L 236., 2003.9.23., 585. o.)
A Bizottság 1792/2006/EK rendelete (HL L 362., 2006.12.20., 1. o.)	Kizárólag az 1. cikk (2) bekezdése hatodik francia bekezdésében és a melléklet 9.1. pontjában a 82/43/EGK határozatra történő utalások tekintetében

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

82/43/EGK határozat	Ez a határozat
1. és 2. cikk	1. és 2. cikk
3. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont	3. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont
3. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont	3. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont
3. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, c) pont, első francia bekezdés	3. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, c) pont
3. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, c) pont, második francia bekezdés	3. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, d) pont
3. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	3. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
3. cikk, (2) és (3) bekezdés	3. cikk, (2) és (3) bekezdés
4. cikk, első mondat	4. cikk, első bekezdés
4. cikk, második mondat	4. cikk, második bekezdés
5–12. cikk	5–12. cikk
13. cikk	—
—	13. cikk
—	I. melléklet
—	II. melléklet

18.7.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/22

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. június 30.)

a környezetbarát tervezés konzultációs fórumáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/591/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1), és különösen annak 18. cikkére,

mivel:

(1)	A 2005/32/EK irányelv 18. cikkével összhangban a Bizottság biztosítja, hogy tevékenységének gyakorlása során minden egyes végrehajtási intézkedés tekintetében figyelembe vegye a tagállamok és minden érdekelt fél képviselőinek arányos részvételét.

(2)	A 2005/32/EK irányelv előírja, hogy a felek konzultációs fórum keretében találkoznak. Ezért szükséges a konzultációs fórum feladatainak és felépítésének meghatározása.

(3)	A konzultációs fórum segíti a Bizottság munkáját a munkaterv kidolgozásában, a végrehajtási intézkedések meghatározásában és felügyeletében, a meglévő piaci felügyeleti mechanizmusok hatékonyságának vizsgálatában, valamint az önkéntes megállapodások és más önszabályozó intézkedések felmérésében.

(4)

A konzultációs fórum tagjai a tagállamok és az adott termék vagy termékcsoport vonatkozásában érdekelt felek képviselői, így az ipar – beleértve a kis- és középvállalatokat (kkv-k) is –, kézműipar, szakszervezetek, kereskedők, kiskereskedők, importőrök, környezetvédő csoportok és fogyasztói szervezetek.

(5)	A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozattal (2) a Bizottság eljárási szabályzatához csatolt biztonsági szabályok sérelme nélkül meg kell állapítani azokat a szabályokat, amelyek szerint a konzultációs fórum tagjai információkat hozhatnak nyilvánosságra.

(6)

A konzultációs fórum tagjaival kapcsolatos személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően kell feldolgozni.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Feladatok

A környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum (a továbbiakban: fórum) tagjainak feladata a 2005/32/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésében említett munkaterv kidolgozásának és módosításának véleményezése, valamint a Bizottság tanácsokkal való segítése a 2005/32/EK irányelv végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben annak 16. cikke (2) bekezdésében, 18. és 23. cikkében foglaltak szerint.

2. cikk

Konzultáció

A Bizottság a 2005/32/EK irányelv végrehajtásával kapcsolatos bármilyen kérdésben konzultálhat a csoporttal.

3. cikk

Tagság

(1) A fórum tagjait a Bizottság jelöli ki a kérdéses termékben vagy termékcsoportban érdekelt felek, valamint a pályázati felhívásra jelentkezők közül.

(2) A legfeljebb 60 tagból álló fórum összetétele a következő:

a)	tagállamonként egy képviselő;

b)	az Európai Gazdasági Térség minden tagállamából egy képviselő;

c)	a 2005/32/EK irányelv 18. cikkében említett érdekelt felek legfeljebb 30 képviselője.

(3) Az egyes tagok kijelölik a Fórum értekezletein őket képviselő személyeket, akiket az éppen tárgyalt témában szerzett szakértelmük és tapasztalatuk alapján választanak ki.

(4) A fórum tagjait hároméves, meghosszabbítható időszakra nevezik ki és a (3) bekezdésnek megfelelően történő helyettesítésükig vagy megbízatásuk lejártáig maradnak hivatalban.

(5) A tagok a hivatali idejük végéig terjedő időszakra a következő esetekben helyettesíthetők:

a)	ha a tag lemond megbízatásáról;

b)	ha a tag nem képes többé hatékonyan hozzájárulni a fórum működéséhez;

c)	ha a tag nem felel meg a Szerződés 287. cikkében foglaltaknak.

(6) A tagok listáját és a lista bármilyen utólagos módosítását a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság és az Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság internetes honlapján, valamint a szakértői csoportok bizottsági jegyzékében kell közzétenni.

4. cikk

Működés

(1) A fórum elnöke a Bizottság képviselője.

(2) Az elnök egyetértésével a fórum alcsoportokat hozhat létre a fórum feladatkörébe tartozó egyedi kérdések tanulmányozására. Az alcsoportokat fel kell oszlatni, amint megbízatásukat teljesítették.

(3) Ha hasznosnak vagy szükségesnek mutatkozik, az elnök a napirendi témában járatos szakértőket vagy megfigyelőket hívhat meg a fórum vagy az alcsoport tanácskozásaira.

(4) A Fórum vagy alcsoport munkájában vagy tanácskozásain való részvétel során szerzett információk nem hozhatók nyilvánosságra, amennyiben a Bizottság bizalmas jellegűnek nyilvánítja azokat.

(5) A Fórum és alcsoportjai rendszerint a Bizottság épületeiben, a Bizottság által megállapított eljárásoknak és ütemezésnek megfelelően üléseznek. Titkársági szolgáltatásokat a Bizottság biztosít. Az eljárások iránt érdeklődő egyéb bizottsági tisztviselők is részt vehetnek a Fórum és alcsoportjai ülésein.

(6) A Fórum részletes eljárási szabályzata a mellékletben található.

(7) A Bizottság az interneten vagy egyéb módon közzéteheti a Fórum bármely összefoglalóját, következtetését, illetve ennek részletét, vagy munkadokumentumát, az adott dokumentum eredeti nyelvén.

5. cikk

Költségtérítés

A tagállamonkénti egy tag és a 4. cikk (3) bekezdése alapján meghívott szakértők fórummal kapcsolatos tevékenységével összefüggésben felmerülő utazási és – szükség esetén – tartózkodási költségeit a Bizottság a külső szakértők költségtérítéséről szóló szabályainak megfelelően megtéríti.

A Fórum tagjai, szakértői és megfigyelői szolgálataikért nem részesülnek díjazásban.

Az ülésekkel kapcsolatos kiadásokat a Bizottság illetékes részlege által a csoport számára elkülönített éves költségvetés keretein belül térítik meg.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 30-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 191., 2005.7.22., 29. o. A legutóbb a 2008/28/EK irányelvvel (HL L 81., 2008.3.20., 48. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 317., 2001.12.3., 1. o. A legutóbb a 2006/548/EK, Euratom határozattal (HL L 215., 2006.8.5., 38. o.) módosított határozat.

(3) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

MELLÉKLET

A környezetbarát tervezés konzultációs fórumának eljárási szabályzata

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel a 2005/32/EK irányelvre és különösen annak 18. cikkére,

tekintettel a Bizottság által közzétett egységes eljárásiszabályzat-mintára,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOT:

1. cikk

Ülés összehívása

(1) A fórum üléseit az elnök hívja össze.

(2) A felelősségi körükbe tartozó kérdések megvitatása céljából a fórum összehívható más csoportokkal együttesen tartandó ülésekre is.

2. cikk

Napirend

(1) A napirendet az elnök határozza meg és terjeszti a fórum elé.

(2) A napirend megkülönböztetést tesz a következők között:

az érdekelt felekkel, a fórum keretében folytatott konzultáció az alábbi témákban:

—	a munkaterv kidolgozása és módosítása a 2005/32/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban,

—	a végrehajtó intézkedések meghatározása és felülvizsgálata a 2005/32/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésével és a 18. cikkével összhangban,

—	a létrehozott piacfelügyeleti mechanizmus hatékonyságának vizsgálata a 2005/32/EK irányelv 18. cikkével összhangban,

—	az önkéntes vállalások és egyéb önszabályozó intézkedések értékelése a 2005/32/EK irányelv 18. cikkével összhangban,

—	az irányelv és végrehajtó intézkedések hatékonyságának, a végrehajtási intézkedések küszöbértékeinek, a piacfelügyeleti mechanizmusnak és minden ezzel kapcsolatban létrejött önszabályozás felülvizsgálata a 2005/32/EK irányelv 23. cikkével összhangban;

b)	az olyan egyéb kérdések, amelyek tájékoztatásul vagy egyszerű eszmecsere céljából az elnök kezdeményezésére vagy az elnök jóváhagyását követően a fórum egy tagjának írásbeli kérelmére kerülnek a fórum elé.

(3) A napirendet a fórum az ülés kezdetén elfogadja.

3. cikk

A dokumentumok eljuttatása a fórum tagjaihoz

(1) Az elnök a fórum tagjainak – a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban, legkésőbb az ülés időpontja előtt egy hónappal – elküldi az ülésre szóló meghívót, a napirendet, és azt a munkadokumentumot, amellyel kapcsolatban a fórum érdekelt tagjainak meghallgatása szükséges.

(2) A fórum tagjai kiegészítő munkadokumentumokat és írásbeli nyilatkozatot nyújthatnak be az elnökhöz legkésőbb az ülés időpontja előtt egy héttel. Ezeket dokumentumokat a kézhezvételt követően a fórum tagjai rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Sürgős esetekben az elnök a fórum egy tagjának kérelmére vagy saját kezdeményezésére az (1) és (2) bekezdésben említett beküldési határidőt az ülés időpontját megelőző 5 naptári napra csökkentheti.

(4) Az elnök az érdekelt felektől származó, és általuk elkészített dokumentumokat a fórum munkadokumentumává nyilváníthatja.

4. cikk

A fórumon elhangzott vélemények

(1) Az elnök rögzíti a tagállamok képviselőinek és a különböző érdekelt feleknek a fórum keretében kinyilvánított véleményét.

(2) A tagállamok és az érdekelt felek véleményüket – a 3. cikkben foglaltakkal összhangban benyújtott – írásos formában is kinyilváníthatják.

(3) A fórum vitáit követően a kiegészítő írásbeli nyilatkozatokat az ülés időpontját követő három héten belül lehet benyújtani.

(4) Szükség esetén alkalmazható a 8. cikkben említett írásbeli eljárás.

5. cikk

Képviselet

(1) Minden jelentős, az adott termékcsoport vonatkozásában érdekelt fél arányos részvételének biztosítása érdekében az elnök konkrét napirendi pontok megvitatására, bizonyos ülésekre meghívhat olyan érdekelt feleket, akik nem tagok.

(2) A fórum minden egyes tagja kijelöli az őt a fórum ülésein képviselő személyt, és erről tájékoztatja az elnököt. A kijelölt képviselőket az elnök engedélyével, az érintett tag költségére, szakértők is elkísérhetik. A tagok legkésőbb az ülés időpontja előtt két héttel előzetesen értesítik az elnököt a képviselőiket elkísérni szándékozó szakértők személyéről. Ha az elnök legkésőbb az ülés időpontja előtt egy héttel megelőzően nem emel kifogást az adott szakértő részvétele ellen, úgy kell tekinteni, hogy engedélyezte azt.

(3) Egy tag képviselhet más tagokat is. Az ülés előtt a képviselő tag az általa képviselt tag beleegyezésének írásbeli bizonyítékát benyújtja az elnökhöz.

(4) A tagok biztosítják, hogy az általuk képviselt érdekelt felek megfelelően tájékozódjanak a Fórumon elhangzott vitákról.

(5) A tagok biztosítják az általuk képviselt érdekelt felekkel való megfelelő konzultációt és azok véleményének képviseletét.

6. cikk

Alcsoportok

Az elnök konkrét kérdések megvitatására alcsoportokat hozhat létre. Az alcsoportokban a Bizottság képviselője elnököl. Az alcsoportok a fórumnak tesznek jelentést. E célból előadót nevezhetnek ki.

7. cikk

Harmadik felek részvétele

Az elnök dönthet arról, hogy harmadik személyeket és szakértőket hív meg az ülésen való részvételre, konkrét témákban való felszólalásra.

8. cikk

Írásbeli eljárás

(1) Amennyiben szükséges, a tagállamok és az érdekelt felek fórumon elhangzott véleménye írásbeli eljárás útján is kifejthető. E célból az elnök a fórum tagjainak elküldi azokat a munkadokumentumokat, amelyeket a tagállamoknak és a fórum érdekelt feleinek véleményezniük kell a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban. Az észrevételek benyújtásának határideje nem lehet kevesebb 14 napnál, és nem lehet hosszabb egy hónapnál.

(2) Sürgős esetekben a 3. cikk (3) bekezdésében előírt határidőt kell alkalmazni.

9. cikk

Titkárság

A Bizottság titkársági szolgáltatásokat nyújt a fórum részére.

10. cikk

Az ülések jegyzőkönyvei

(1) Minden ülés jegyzőkönyvének felvételére az elnök vezetésével kerül sor; a jegyzőkönyvek különösen a 2. cikk (2) bekezdése a) pontjában említett, a Bizottsági szolgálatok által összeállított munkadokumentumok kapcsán kinyilvánított véleményeket, és szükség esetén a 2. cikk (2) bekezdése b) pontjában említett kérdésekre vonatkozó véleményeket tartalmazzák. A 4. cikkel összhangban benyújtott, jelentős írásbeli nyilatkozatok referencialistáját külön melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyveket egy hónapon belül elküldik a fórum tagjai és az ülésen részt vevő nem tagok részére.

(2) A fórum tagjai a jegyzőkönyvvel kapcsolatos észrevételeiket két héten belül, írásban küldik el az elnöknek. Ezen észrevételekről tájékoztatni kell a fórumot. Véleménykülönbség esetén a fórum megvitatja a javasolt módosításokat. Ha a véleménykülönbség továbbra is fennáll, a kérdéses módosításokat csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

11. cikk

Jelenléti ív

Az elnök minden ülésen összeállítja a jelenlévők listáját, amelyen feltünteti az egyes résztvevők nevét, azokat a szervezeteket, amelyekhez az egyes résztvevők tartoznak, és adott esetben az általuk képviselt érdekelt fél nevét.

12. cikk

Levelezés

(1) A fórummal kapcsolatos leveleket elektronikus formában, a Bizottság címére, az elnöknek címezve kell eljuttatni.

(2) A fórum tagjainak szánt leveleket a tagoknak címezve, elektronikus úton kell eljuttatni. A tagok kijelölik azt a kapcsolattartó személyt, akihez a leveleket el kell juttatni, és írásban tájékoztatják az elnököt.

13. cikk

A személyes adatok védelme

A személyes adatok ezen eljárási szabályzat céljából történő mindennemű feldolgozására a 45/2001/EK rendelet irányadó.

18.7.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/27

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. július 3.)

az előkészített húsoknak harmadik országokból a Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek megállapításáról szóló 2000/572/EK határozat módosításáról

(az értesítés a C(2008) 3301. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/592/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (1) és (4) bekezdésére, 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 9. cikke (4) bekezdésének b) és c) pontjára,

tekintettel az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 16. cikkére,

mivel:

(1)	A 2000/572/EK bizottsági határozat (5) megállapítja az előkészített húsnak harmadik országból a Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi és közegészségügyi feltételeket.

(2)

A 852/2004/EK, a 853/2004/EK és a 854/2004/EK rendelet és a húsban előforduló Trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 5-i 2075/2005/EK bizottsági rendelet (6) hatálybalépését követően módosítani és aktualizálni kell az előkészített húsnak a Közösségbe történő behozatalára irányadó egészségügyi feltételeket és igazolási követelményeket, hogy az új jogszabályokba helyes hivatkozások kerüljenek be.

(3)

A TRACES (kereskedelmi ellenőrző és szakértői rendszer) a TRACES rendszer bevezetéséről és a 92/486/EGK határozat módosításáról szóló, 2004. március 30-i 2004/292/EK bizottsági határozattal (7) bevezetett integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszer. Az egészségügyi bizonyítványok szabványosítása alapvetően fontos a TRACES rendszerben a bizonyítványok eredményes számítógépes feldolgozáshoz.

(4)

Az élő állatoknak, spermának, embriónak, petesejtnek és állati eredetű termékeknek a Közösségbe a 79/542/EGK, 92/260/EGK, 93/195/EGK, 93/196/EGK, 93/197/EGK, 95/328/EK, 96/333/EK, 96/539/EK, 96/540/EK, 2000/572/EK, 2000/585/EK, 2000/666/EK, 2002/613/EK, 2003/56/EK, 2003/779/EK, 2003/804/EK, 2003/858/EK, 2003/863/EK, 2003/881/EK, 2004/407/EK, 2004/438/EK, 2004/595/EK, 2004/639/EK és 2006/168/EK határozat alapján történő behozatalához használandó új állat-egészségügyi bizonyítványok meghatározásáról szóló, 2007. április 16-i 2007/240/EK bizottsági határozat (8) előírja, hogy az élő állatoknak, spermának, embriónak, petesejtnek és állati eredetű termékeknek a Közösségbe történő behozatalához szükséges különféle állatorvosi, közegészségügyi és állat-egészségügyi bizonyítványokat és az állati eredetű termékeknek a Közösségen keresztüli tranzitszállításához szükséges bizonyítványokat az említett határozat I. mellékletében szereplő szabványos bizonyítványminták alapján kell kiállítani.

(5)	Ennek megfelelően a 2000/572/EK határozat II. és III. mellékletében szereplő bizonyítványmintákat a TRACES rendszerrel való kompatibilitás érdekében új mintákkal kell felváltani.

(6)

A kereskedelmi fennakadások elkerülése céljából e határozat hatálybalépése után hat hónapig engedélyezni kell az e határozattal bevezetett módosítások előtti 2000/572/EK határozat alapján kibocsátott bizonyítványok használatát. E határozat hatálybalépése után 10 hónapig ezeket a bizonyítványokat el kell fogadni a Közösségbe történő behozatalkor.

(7)	A 2000/572/EK határozatot ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2000/572/EK határozat az alábbiak szerint módosul:

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Előkészített hús a következő feltételekkel hozható be:

előállítása az e határozat 4. cikkének (2) bekezdésében említett egészségügyi bizonyítványban részletesen ismertetett módon, a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9), a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10), a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) és a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) vonatkozó előírásai szerint történt;

2.	a 852/2004/EK rendelettel összhangban a „veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok” (HACCP) elvein alapuló programot végrehajtó létesítményből származik;

3.	az előállító vagy a származási üzemben lefagyasztották úgy, hogy a belső hőmérséklete legfeljebb –18 °C volt.

A 4a. cikk a következőképpen módosul:

a)	az a) pontban a „94/984/EK határozat” helyébe a „2006/696/EK bizottsági határozat (13) szöveg lép.

b)	a b) pontban a „94/984/EK határozat” helyébe a „2006/696/EK határozat” szöveg lép.

3.	A II. és III. melléklet helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ezt a határozatot 2008. július 1-jétől kell alkalmazni.

Az előkészített hús olyan szállítmányainak a Közösségbe történő behozatala azonban 2009. április 1-jéig engedélyezett, amelyekhez az e határozattal bevezetett módosítások előtti 2000/572/EK határozatban szereplő minta alapján bocsátottak ki egészségügyi bizonyítványt, 2008. december 31. előtti kibocsátási dátummal.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. július 3-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 18., 2002.1.23., 11. o.

(2) HL L 139., 2004.4.30., 1. o.

(3) HL L 139., 2004.4.30., 55. o. A legutóbb az 1243/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 281., 2007.10.25., 8. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 139., 2004.4.30., 206. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 240., 2000.9.23., 19. o. A legutóbb a 2004/437/EK határozattal (HL L 154., 2004.4.30., 65. o.) módosított határozat.

(6) HL L 338., 2005.12.22., 60. o. A legutóbb az 1245/2007/EK rendelettel (HL L 281., 2007.10.25., 19. o.) módosított rendelet.

(7) HL L 94., 2004.3.31., 63. o. A legutóbb a 2005/515/EK határozattal (HL L 187., 2005.7.19., 29. o.) módosított határozat.

(8) HL L 104., 2007.4.21., 37. o.

(9) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(10) HL L 139., 2004.4.30., 1. o.

(11) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(12) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.”

(13) HL L 295., 2006.10.25., 1. o.;”

MELLÉKLET

„

II. MELLÉKLET

Állat-egészségügyi és közegészségügyi bizonyítvány mintája előkészített húsnak harmadik országból az Európai Közösségbe történő szállításához

III. MELLÉKLET

(TRANZITSZÁLLÍTÁS/TÁROLÁS)

”

18.7.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/35

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. július 11.)

a 2007/60/EK határozatnak A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Ügynöksége feladatai és működési ideje tekintetében történő módosításáról

(2008/593/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikkére,

mivel:

(1)

A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Ügynökségét (a továbbiakban: ügynökség) a 2006. október 26-i 2007/60/EK bizottsági határozat (2) hozta létre azért, hogy a közösségi pénzügyi támogatás a transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól szóló, 1995. szeptember 18-i 2236/95/EK tanácsi rendelet (3) alapján 2008. december 31-ig a transzeurópai közlekedési hálózat területét érintő közösségi cselekvések keretében elvégezze a közösségi pénzügyi támogatás nyújtásával összefüggő feladatokat. Számos érintett projekt megvalósítása lényegesen tovább fog tartani 2008. december 31-nél.

(2)

Az ügynökség felelősségi körébe indokolt tartozniuk a 680/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján pénzügyi támogatásban részesülő projekteknek is, hiszen ez a rendelet a transzeurópai közlekedési hálózat vonatkozásában hasonló tevékenységeket támogat, mint a 2236/95/EK rendelet, amellyel kapcsolatban az ügynökség már felhatalmazást kapott.

(3)

Nem indokolt, hogy az ügynökség a közösségi pénzügyi támogatások odaítélésével kapcsolatban egyedi határozatokat hozzon. Mindazonáltal a programvégrehajtás hatékonyságának és eredményességének növelése céljából a Bizottság dönthet úgy, hogy az ilyen határozatok módosítását az ügynökség hatáskörébe utalja.

(4)

Az ügynökségnek különösen a projektszintű tevékenységeket kell végeznie, függetlenül a közösségi pénzügyi támogatás 680/2007/EK rendelet 6. cikkében meghatározott formáitól és módszereitől. Minden programszintű tevékenységet – így például az ellenőrzést és a politikameghatározást – ki kell zárni, ezek a Bizottság felelősségi körében maradnak.

(5)

Az ügynökség felelősségi körébe kell tartoznia különösen az olyan kísérő intézkedéseknek, amelyek az európai hozzáadott érték maximalizálása céljából hozzájárulnak a TEN-T program hatékonyságához és eredményességéhez, beleértve a TEN-T program népszerűsítését valamennyi érintett fél körében, valamint ismertebbé tételét a tagállamok és a szomszédos harmadik országok lakossága között. Ilyen intézkedések lehetnek a célzott tudatosságnövelő és reklámkampányok, beleértve TEN-T-napok, szakmai megbeszélések és konferenciák szervezését, az eredmények és a legjobb gyakorlat megfelelő kiadványokban történő közzététele és terjesztése – ideértve az elektronikus média igénybevételét – például sajtóközlemények, a leendő pályázóknak szóló iránymutatások, a sikeres alkalmazásról szóló tájékoztató füzetek és az éves jelentések készítése révén, valamint az ügynökség és/vagy a Bizottság képviselőinek részvétele a vonatkozó rendezvényeken, például a közlekedési infrastruktúra egy-egy elemének átadásán.

(6)	A külső tanácsadók által elvégzett legújabb költség-haszon elemzés szerint a jelenlegi ügynökség adminisztratív célokra szánt forrásait, különösen a személyzet létszámát, lényegesen meg kell növelni. Az ügynökség továbbra is a legköltséghatékonyabb megoldás.

(7)	Ezért a 2007/60/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	Az e határozatban előírt rendelkezések összhangban vannak a végrehajtó hivatalok szabályozási bizottságának véleményével,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A 2007/60/EK határozat a következőképpen módosul:

1.	A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép: „3. cikk Időtartam A hivatal a 2006. november 1-jétől2015. december 31-ig terjedő időtartamra jön létre.”

A 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A hivatal felelős a transzeurópai közlekedési hálózat területét érintő közösségi cselekvések keretében a 2236/95/EK tanácsi rendelet (5) és a 680/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) értelmében a közösségi pénzügyi támogatás nyújtásával összefüggő feladatok elvégzéséért, kivéve a mérlegelési jogkört igénylő, politikai döntések konkrét tevékenységekké alakítására irányuló feladatokat, mint például a programozás, a prioritások megállapítása, a 680/2007/EK rendelet 5. cikke szerint a projektek kiválasztása, a programok értékelése és a jogszabályok betartásának felügyelete. A hivatal felelősségi körébe tartozik különösen:

a Bizottság segítése a programozásban és a projektek kiválasztásában, a transzeurópai közlekedési hálózat költségvetéséből a közös érdekű projekteknek nyújtott pénzügyi támogatás monitoringjának igazgatása, valamint ennek érdekében a szükséges ellenőrzések elvégzése, mindezek céljából – a Bizottságtól kapott felhatalmazás alapján – a vonatkozó határozatok meghozatala;

az összehangolás más közösségi pénzügyi eszközökkel különösen annak biztosítása révén, hogy a pénzügyi támogatás odaítélése a strukturális alapokból, a Kohéziós Alapból, valamint az Európai Beruházási Bank által is finanszírozott közös érdekű projektek esetében a teljes útvonal mentén koordináltan történjék;

c)	a technikai segítségnyújtás a projektek kezdeményezői számára a projektek pénzügyi tervezéséhez és a közös értékelési módszerek kifejlesztéséhez;

a bevételek és a kiadások tekintetében a költségvetés végrehajtását szolgáló jogi aktusok elfogadása és a Bizottság által a hivatal hatáskörébe utalt minden, a transzeurópai közlekedési hálózatokat érintő közösségi cselekvések igazgatásához szükséges, a 2236/95/EK tanácsi rendelet és a 680/2007/EK rendelet által előírt művelet végrehajtása;

e)	minden olyan adat összegyűjtése, elemzése és a Bizottságnak való továbbítása, amelyre a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósításához a Bizottságnak szüksége van;

az olyan kísérő intézkedések meghozatala, amelyek az európai hozzáadott érték maximálása céljából hozzájárulnak a TEN-T program hatékonyságához és eredményességéhez, beleértve a TEN-T program népszerűsítését valamennyi érintett fél körében, valamint ismertebbé tételét a tagállamok és a szomszédos harmadik országok lakossága között;

g)	a Bizottság által kért bármilyen technikai vagy ügyintézési támogatás.

Kelt Brüsszelben, 2008. július 11-én.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök

(1) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(2) HL L 32., 2007.2.6., 88. o.

(3) HL L 228., 1995.9.23., 1. o. A legutóbb az 1159/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 191., 2005.7.22., 16. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 162., 2007.6.22., 1. o.

(5) HL L 228., 1995.9.23., 1. o. A legutóbb az 1159/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 191., 2005.7.22., 16. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 162., 2007.6.22., 1. o.”

18.7.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/37

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2008. július 2.)

az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek határokon átnyúló átjárhatóságáról

(az értesítés a C(2008) 3282. számú dokumentummal történt)

(2008/594/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 211. cikkére,

mivel:

(1)

Az i2010 stratégiai kezdeményezés, amely a növekedés és a foglalkoztatás ügyét szolgálja, az információs és a kommunikációs technológiára irányuló szakpolitikai törekvések, a kutatás és az innováció révén segíti a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megvalósítását. Az i2010 kezdeményezés előmozdítja az európai információs társadalom kiépítését, és ösztönzi a közszolgáltatások – köztük az elektronikus egészségügy körébe tartozó szolgáltatások – színvonalának javítását.

(2)

Azoknak a kihívásoknak a megválaszolása, amelyekkel az egészségügyi ellátás körébe tartozó európai rendszerek ma és a jövőben szembesülnek, legalább részben az információs és kommunikációs technológia által lehetővé tett, kellően megalapozott megoldások (az elektronikus egészségügy) révén lehetséges. Az elektronikus egészségügyben rejlő lehetőségek megragadása kapcsán fontos követelmény, hogy fokozódjék az együttműködés az elektronikus egészségügy körébe tartozó tagállami rendszerek és alkalmazások átjárhatósága érdekében. Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek az elektronikus egészségügyi rendszerek alapvető részét képezik.

(3)

Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek a hagyományos egészségügyi nyilvántartásokkal szemben lehetőséget kínálnak az egészségügyi adatokhoz való hozzájutás minőségének javítására és biztonságosságának növelésére. Azáltal, hogy a betegek és az egészségügyi szakemberek számára releváns és naprakész információkat szolgáltatnak, egyúttal pedig magas szinten biztosítják a személyes adatok védelmét és titkosságát, az átjárható elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek megkönnyítik a Közösségen belül a betegellátás igénybevételét, javítják minőségét és biztonságosságát. Az elektronikus egészségügy területén folytatott határokon átnyúló együttműködés minőségének javításához az szükséges, hogy az egészségügyi szolgáltatások területén érdekelt, különböző tagállamokban működő szolgáltatók, vásárlók és szabályozók együttműködjenek egymással. Ugyanakkor az átjárhatósággal kapcsolatos intézkedések nem eredményezik szükségképpen az egészségügyi ellátás megszervezésével és kivitelezésével kapcsolatos tagállami törvényi és rendeleti rendelkezések harmonizálását.

(4)

Az elektronikus egészségügyben rejlő társadalmi és gazdasági előnyök kiaknázásának egyik legnagyobb akadálya ma az, hogy a Közösségben az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek nem átjárhatók. Az elektronikus egészségügy területén a piac fragmentálódását súlyosbítja a műszaki és a szemantikai átjárhatóság hiánya. A tagállamokban jelenleg használt egészségügyi információs és kommunikációs rendszerek és szabványok gyakran nem kompatibilisek egymással, és nem segítik azoknak az információknak a beszerzését, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a betegek a különböző tagállamokban biztonságos és jó minőségű egészségügyi ellátást vehessenek igénybe.

(5)

Az „Elektronikus egészségügy – az európai polgároknak nyújtott egészségügyi ellátás színvonalának javítása: Cselekvési terv az európai elektronikus egészségügyi térségről” címmel a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2004. április 30-án közreadott bizottsági közlemény (1) bemutatja az elektronikus egészségügyi rendszerekben rejlő lehetőségeket és a széles körű bevezetés legfontosabb kihívásait. A közleményben felvázolt cselekvési terv közös közösségi és tagállami fellépésre szólít fel az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatósága területén.

(6)	Az elektronikus egészségügyről 2007-ben tartott magas szintű konferencián elfogadott nyilatkozat elismerte a közös tagállami kezdeményezések fontosságát, és ezzel összefüggésben az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatóságával kapcsolatban több tevékenységet megerősített.

(7)

A független szakértői csoport „Az innovatív Európa megteremtése” című jelentésére válaszul a Bizottság közleményt fogadott el „Vezető piacok – egy kezdeményezés Európa számára” címmel (2), amely azt a célt tűzi ki, hogy az ipar és a társadalom vezető piacnak minősülő területein – ideértve az elektronikus egészségügyet is – innovatív termékeket és szolgáltatásokat kell kialakítani és forgalmazni. A javasolt kezdeményezés egyik fő célkitűzése az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatóságának javítása, tekintettel arra, hogy a tagállamokban jelenleg használt egészségügyi információs és kommunikációs rendszerek és szabványok gyakran nem kompatibilisek egymással, és így akadályozzák az információs technológia körébe tartozó, költséghatékony és innovatív egészségügyi megoldások kialakítását.

(8)

Az Európai Parlament 2007. május 23-án állásfoglalást fogadott el az egészségügyi szolgáltatásoknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvből való kizárása hatásáról és következményeiről (3). Az állásfoglalás felkéri a Bizottságot, hogy – különösen olyan átjárható rendszerek kialakításával, amelyek lehetővé teszik a betegekre vonatkozó információk különböző tagállamokban működő egészségügyi szolgáltatók közötti cseréjét – ösztönözze a tagállamokat az elektronikus egészségügy és a távorvoslás bevezetésének aktív támogatására.

(9)	Az ajánlás célja, hogy hozzájáruljon az elektronikus egészségügy körébe tartozó európai rendszerek általános értelemben vett átjárhatóságának 2015 végéig történő megvalósulásához.

(10)	Az ajánlás tiszteletben tartja és figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartájában, különösen pedig annak a magán- és a családi élet tiszteletben tartáshoz fűződő jogról szóló 7. cikkében és a személyes adatok védelméhez fűződő jogról szóló 8. cikkében elismert elveket.

(11)

Az egészségügyi nyilvántartások azon nyilvántartások közé tartoznak, amelyek a magánszemélyek legérzékenyebb adatait tartalmazzák. Egy személy egészségi állapotának vagy egy konkrét diagnózisának jogosulatlan felfedése hátrányosan befolyásolhatja az adott személy magánéletét és szakmai pályafutását. Az egészségügyi nyilvántartások elektronikus vezetése növeli annak kockázatát, hogy a betegre vonatkozó információk véletlenül napvilágra kerülnek, illetőleg hogy ezekhez az információkhoz illetéktelen személyek könnyebben hozzáférnek.

(12)

Az elektronikus egészségügyi nyilvántartások átjárhatósága a betegek egészségével kapcsolatos személyes adatok átadását is magában foglalja. Ezeknek az adatoknak szabadon kell áramolniuk egyik tagállamból a másikba, ugyanakkor azonban biztosítani kell az adott személy alapvető jogainak védelmét is. Ez az ajánlás ennek megfelelően nem sértheti a személyes adatok védelmére irányadó közösségi jogi rendelkezéseket, így különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (5) rendelkezéseit.

(13)	A Bizottság álláspontja szerint ott, ahol IKT-hálózatokon keresztül személyes adatokat dolgoznak fel, így az elektronikus egészségügy területén is, indokolt fejleszteni és szélesebb körben alkalmazni a magánélet védelmét erősítő technológiákat (6),

AJÁNLJA:

1. Ez az ajánlás olyan, az átjárható egészségügyi nyilvántartó rendszerek kifejlesztésére és bevezetésére alkalmazandó iránymutatásokat tartalmaz, amelyek – azokban az esetekben, amikor az jogos orvosi vagy egészségügyi célból szükséges – lehetővé teszik a személyes adatok Közösségen belüli, határokon átnyúló cseréjét. Ezeknek az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszereknek – azáltal, hogy szükség esetén alapvető, esetenként létfontosságú információkhoz kellő időben és biztonságos módon hozzáférést tesznek lehetővé, miközben biztosítják a beteg magánélethez és személyes adatai védelméhez fűződő alapvető jogainak tiszteletben tartását – gondoskodniuk kell arról, hogy az egészségügyi ellátást nyújtók a beteget hatékonyabb és eredményesebb ellátásban részesíthessék.

2. Ez az ajánlás iránymutatást tartalmaz továbbá az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek – így különösen a betegadatlapok, a sürgősségi adatok és a gyógyszeres kezelésre vonatkozó nyilvántartások – közötti átjárhatóság tekintetében, az elektronikus rendelvények kezelését segítő megoldások szolgálatában.

3. Ezen ajánlás alkalmazásában:

a)	„beteg”: bármely természetes személy, aki egy adott tagállamban egészségügyi ellátásban részesül vagy ilyen ellátást igénybe kíván venni;

„egészségügyi szakember”: a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) értelmében vett orvos, általános ápoló, fogorvos, szülésznő vagy gyógyszerész, továbbá az egészségügyben – kizárólag valamely, a 2005/36/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján szabályozottnak minősülő szakmán belül – egyéb tevékenységet végző szakember;

„elektronikus egészségügyi nyilvántartás”: az elektronikus formában tárolt, egy adott személy múltbeli és pillanatnyi fizikai és mentális egészségi állapotára vonatkozó olyan átfogó egészségügyi nyilvántartás vagy ahhoz hasonló dokumentáció, amely lehetővé teszi, hogy orvosi kezelés vagy egyéb, azzal szorosan összefüggő cél érdekében ezekhez az adatokhoz könnyen hozzá lehessen férni;

d)	„elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszer”: az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokban tárolt információk rögzítésére, visszakeresésére és kezelésére szolgáló rendszer;

„betegadatlap, sürgősségi adatok, gyógyszeres kezelésre vonatkozó nyilvántartás”: az elektronikus egészségügyi nyilvántartás azon részei, amelyek egyes sajátos alkalmazásokat és felhasználási célokat – így különösen a nem tervezett ellátással vagy az elektronikus rendelvényekkel összefüggésben történő felhasználást – szolgáló információkat tartalmaznak;

f)	„elektronikus rendelvény”: a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 1. cikkének 19. pontja értelmében vett, elektronikus úton kiállított és továbbított orvosi rendelvény;

g)	„elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatósága”: két vagy több elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszer arra való képessége, hogy mind számítógéppel értelmezhető adatokat, mind emberek által értelmezhető információkat és ismereteket egymás között kicserélnek;

h)	„határokon átnyúló átjárhatóság”: szomszédos és nem szomszédos tagállamok, illetőleg teljes területük között megvalósuló átjárhatóság;

i)	„szemantikai átjárhatóság”: annak biztosítása, hogy a kicserélt információk pontos jelentése olyan rendszerek és alkalmazások számára is értelmezhető legyen, amelyeket eredetileg nem erre a célra fejlesztettek ki.

4. Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek határokon átnyúló átjárhatóságának megvalósítása és fenntartása egyben azt is jelenti, hogy folyamatosan különböző változásokat kell átvezetni, és az egyes tagállami elektronikus infrastruktúrákon belül, illetőleg valamennyi tagállami elektronikus infrastruktúrára kiterjedően nagy mennyiségű elemet és problémát kell folyamatosan kezelni. Annak érdekében, hogy a betegek a lehető legbiztonságosabb módon a lehető legjobb minőségű egészségügyi ellátásban részesülhessenek, ezeknek az elektronikus infrastruktúráknak gondoskodniuk kell a megfelelő információcseréről, kölcsönhatásokról és együttműködésről. Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatóságának megvalósításához a keretfeltételek, a szervezeti struktúrák és a végrehajtási eljárások olyan komplex együttesére van szükség, amelyben valamennyi érdekelt részt vesz.

a)	A tagállamok ennek érdekében öt szinten hozzanak intézkedéseket: az általános politika szintjén, szervezeti szinten, műszaki szinten, szemantikai szinten, valamint az oktatás és a tudatosságnövelés szintjén.

Ez irányú törekvéseiket a nemzeti és a közösségi jogi rendelkezések, így különösen a személyes adatok védelmére – beleértve a titkosságot és az adatbiztonságot is – irányadó rendelkezések teljes mértékű tiszteletben tartásával támasszák alá. Gondoskodjanak a szükséges jogi természetű garanciákról, és az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszereket már a tervezés és a megvalósítás fázisában lássák el az adatvédelmet biztosító mechanizmusokkal. Alapvető fontosságú továbbá, hogy mechanizmusokat alakítsanak ki a betegek és a szakemberek oktatása, valamint az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatóságának biztosítását célzó tevékenység értékelése és folyamatos ellenőrzése területén.

Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek határokon átnyúló átjárhatóságának politikai szintje

5. A politikai megvalósíthatóság és az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatósága iránti elkötelezettség szintjén ajánlatos, hogy a tagállamok:

a)	vállaljanak politikai és stratégiai kötelezettséget arra, hogy helyi, regionális és nemzeti szinten olyan elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszereket hoznak létre, amelyek képesek más tagállamok elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszereivel együttműködni;

b)	aktívan működjenek együtt más tagállamokkal és az érdekeltekkel olyan szabványok elfogadása és alkalmazása érdekében, amelyek segítségével megvalósíthatóvá és biztonságossá válik az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek határokon átnyúló átjárhatósága;

c)	az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatóságát az elektronikus egészségügyre vonatkozó regionális és nemzeti stratégiák részeként valósítsák meg;

fontolják meg, indokolt-e az elektronikus egészségügy kérdését beépíteni a területi kohézióra és fejlesztésre vonatkozó nemzeti és regionális stratégiákba, és az elektronikus egészségügyre vonatkozó politika és a finanszírozási lehetőségek szintjén elemezzék a már bevezetett elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek eredményeit. A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan a kohéziós politika az elektronikus egészségügy átjárhatóságának az elektronikus egészségügyre irányuló beruházásokon, valamint transznacionális és határokon átnyúló tevékenységeken keresztül történő fejlesztéséhez nyújt támogatást;

e)	elemezzék az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek határokon átnyúló átjárhatóságának megvalósításával összefüggő kockázatokat, akadályokat és a hiányzó elemeket, és határozzák meg a problémák megoldásának előfeltételeit és az alkalmazható ösztönzőket;

f)	gondoskodjanak – például közvetlen ösztönzők révén – arról, hogy az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerekre irányuló beruházásokhoz megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre;

g)	ismerjék fel, hogy a műszaki és a szemantikai átjárhatóságra irányuló beruházások, amennyiben lépésenkénti megközelítést alkalmaznak és a bevált gyakorlati megoldásokra, illetőleg a tagállamok prioritásaira és tapasztalataira támaszkodnak, már rövid távon eredményeket hozhatnak;

h)	az átjárható elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek bevezetése, beszerzése és/vagy korszerűsítése céljára mérlegeljék más közvetett pénzügyi ösztönző mechanizmusok kialakításának lehetőségeit;

i)	az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatóságának biztosítására irányuló tevékenységeket legalább öt évre előre tervezzék. Ezt az időtartamot a politikai törekvések következetessége iránti igény indokolja, amely gyakran előfeltétele a beruházásoknak és az innovációnak;

az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek bevezetése során a felhasználók és a többi érdekelt intenzív módon vegyen részt a megfelelő irányítási és vezetési struktúrák, a köz- és a magánszféra által létrehozandó partnerségek, valamint a közbeszerzési, a tervezési, a végrehajtási, az értékelési, a képzési, a tájékoztatási és az oktatási tevékenység meghatározásában;

k)	folytassanak tudatosságnövelő tevékenységet az érdekeltek, így különösen a helyi és a regionális hatóságok, az egészségügyi szakemberek és a betegek körében, illetőleg az iparban az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatóságának előnyeiről és szükségességéről.

Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek határokon átnyúló átjárhatóságának szervezeti szintje

6. Alapvetően fontos kialakítani egy olyan szervezeti keretet és folyamatot, amely lehetővé teszi az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek határokon átnyúló átjárhatóságát. Ennek érdekében a tagállamok dolgozzanak ki egy olyan, öt évet felölelő ütemtervet, amely részletesesen leírja a következő mérföldköveket:

a megállapodás létrehozását egy olyan, európai szintű párbeszédről, amelynek keretében iránymutatások alakíthatók ki az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek határokon átnyúló átjárhatóságának kidolgozására, megvalósítására és fenntartására, különösen pedig a betegek megbízható azonosítására, az egészségügyi szakemberek megbízható hitelesítésére, valamint a (7), a (8), a (9) és a (14) pontban ismertetett más kapcsolódó kérdésekre vonatkozóan;

b)	olyan politikai fellépés és ösztönzők mérlegelését az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatóságának lehetővé tételével összefüggésben, amelyek révén a beszerzők körében növelhető az elektronikus egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet;

c)	azon tényezők elemzését, amelyek miatt az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek jobb átjárhatóságát eredményező szabványosítási folyamatok hosszúak, összetettek és költségesek, valamint intézkedések kidolgozását e folyamatok felgyorsítására.

Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek műszaki átjárhatósága

7. Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek műszaki kompatibilitása alapvető előfeltétele az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatóságának. A tagállamok:

mérjék fel átfogó módon a Közösségen belüli, határokon átnyúló egészségügyi ellátást és egészségügyi szolgáltatások nyújtását támogató rendszerek bevezetését várhatóan megkönnyítő, már meglévő műszaki szabványokat és infrastruktúrát, különösen azokat, amelyek az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz és az információcseréhez kapcsolódnak;

az átjárható elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek és szolgáltatások körébe tartozó megoldások kidolgozása és bevezetése során elemezzék a szabványosított információs modellek és a szabvány szerinti profilok alkalmazásának lehetőségeit. Ezeket a szabványosított információs modelleket és szabvány szerinti profilokat az átjárhatóságra vonatkozó különös nemzeti vagy regionális specifikációk szerves részeként vegyék figyelembe. Ezek az információs modellek és profilok szükség szerint vegyék figyelembe a már meglévő európai és nemzetközi szabványokat, és alapozzanak a kapcsolódó ágazati kezdeményezések szemléletmódjára és az általuk elért eredményekre;

c)	vállalják a későbbiekben szükségessé váló szabványok, lehetőleg világszintű nyílt szabványok kidolgozását azokon a legfontosabb területeken, ahol hiányosságokat tárnak fel, a megfelelő európai és nemzetközi szabványügyi testületek bevonásával végezzék;

elemezzék az elektronikus egészségügyben alkalmazandó információs és kommunikációs technológiák területén a CEN, a CENELEC és az ETSI európai szabványügyi szervezetnek adott M 403. sz. megbízás keretében elért eredményeket, ennek révén biztosítsanak Európában és a világpiacokon optimális technológiai alapokat, infrastruktúrát, biztonságot és a szabályozás egységességét.

Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek szemantikai átjárhatósága

8. A szemantikai átjárhatóság alapvető szerepet játszik az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek előnyeinek kihasználásában, ennek révén pedig abban, hogy minőségi és biztonsági szempontból javuljon a betegellátás, a közegészségügy, a klinikai kutatás és az egészségügyi szolgáltatások megszervezése. A tagállamok:

az érintett szabványosítási szervezetekkel, a Bizottsággal és az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve hozzanak létre mechanizmust annak érdekében, hogy a nemzeti kutatóközpontok, az érintett gazdasági ágazatok és az érdekeltek is bekapcsolódjanak az egészségügyi szemantika fejlesztési folyamatába, ennek révén pedig előbbre lehessen vinni az átjárható elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek bevezetésének ügyét;

a lehetőségekhez mérten mérlegeljék, hogy a nemzetközi orvosi-klinikai terminológiai és jelölésrendszerek, nevezéktanok és betegségosztályozási rendszerek – ideértve a mellékhatás-figyelésre és a klinikai vizsgálatokra vonatkozó ilyen rendszereket is – alkalmasak-e a kívánt célra; ösztönözzék a nemzetközi osztályozási és terminológiai rendszerek többnyelvű és multikulturális adaptációjával foglalkozó tudásközpontok létrehozását;

állapodjanak meg olyan szemantikai átjárhatósági szabványokról, amelyek révén egy adott alkalmazás esetében az egészségügyi információk a helyi felhasználói igényeknek megfelelő módon, alkalmas adatstruktúrák (például modellek és sablonok), terminológiai rendszerek és ontológiák segítségével jeleníthetők meg;

mérlegeljék egy olyan, hosszú távon fenntartható fogalmi referencia-rendszer (ontológia) létrehozásának szükségességét, amelyre alapozva az egészségügyi szaknyelvek, az informális szakterminológiák és a hagyományos kódolási rendszerek közötti különbségeket figyelembe vevő, többnyelvű szótárak állíthatók össze;

e)	támogassák a szemantikai tartalom gyakorlati alkalmazásokba való beépítésére szolgáló módszerek és eszközök széles körű hozzáférhetőségét, valamint az ezzel összefüggő emberi készségek és szakértelem kialakítását;

f)	tudományosan megalapozott értékelés és elemzések révén mutassák ki a jelenlegi és a jövőbeli rendszerek előnyeit és/vagy hiányosságait.

Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek tanúsítása

9. Olyan, kölcsönösen elismerhető megfelelőség-ellenőrzési eljárásokra van szükség, amelyek vagy az egész Közösségben érvényesek, vagy alapul szolgálnak az egyes tagállamok tanúsítási mechanizmusai számára. Ezért a tagállamok:

a)	a szabványok iránti felhasználói bizalom erősítése érdekében alkalmazzák helyesen az elektronikus egészségügy területén már meglévő szabványokat és profilokat, különösen pedig azokat, amelyek az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatóságával kapcsolatosak;

vezessenek be közös vagy kölcsönösen elfogadott mechanizmusokat – például a különböző ipari konzorciumok által ajánlott technikák és módszertanok valamelyikét – az átjárható elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek és más, az elektronikus egészségügy körébe tartozó alkalmazások megfelelőség-ellenőrzésére és tanúsítására;

c)	mérlegeljék, hogy az önellenőrzésen alapuló ágazati tanúsítási és/vagy megfelelőség-ellenőrzési rendszerek milyen mértékben alkalmasak az elektronikus egészségügy körébe tartozó átjárható megoldások piacra jutási idejének csökkentésére;

d)	vegyék figyelembe a nemzeti és a nemzetközi gyakorlatot, ideértve az Európán kívüli gyakorlatot is.

A személyes adatok védelme

10. A személyes adatok védelmére irányadó közösségi jogi rendelkezésekkel, különösen a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban a tagállamok az átjárható elektronikus egészségügyi rendszerekben – és különösen az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerekben – biztosítsák a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jog teljes körű és eredményes védelmét.

11. Az ezen ajánlás alkalmazásában feldolgozott adatok a 95/46/EK irányelv hatálya alá tartoznak. Az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokban és a hozzájuk tartozó rendszerekben tárolt személyes adatok feldolgozása különösen érzékeny kérdés, ezért azt a különleges adatok feldolgozására irányadó különös adatvédelmi szabályok alapján kell végezni. A 95/46/EK irányelv 8. cikke elvben tiltja az egészséggel kapcsolatos különleges adatok feldolgozását. Az irányelv e tilalom alól korlátozott körben kivételeket állapít meg, különösen arra az esetre, ha a feldolgozás meghatározott orvosi vagy egészségügyi célból szükséges.

12. A tagállamok legyenek tudatában annak, hogy az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatósága – azáltal, hogy az érintett személy egész életét illetően jobb hozzáférést tesz lehetővé az egészségre vonatkozó, különböző forrásokból származó személyes adatokhoz – növeli annak kockázatát, hogy az egészséggel kapcsolatos személyes adatok véletlenül napvilágra kerülnek, illetőleg hogy ezekhez az információkhoz illetéktelen személyek könnyebben hozzáférnek.

13. A tagállamok kövessék a 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján létrehozott munkacsoport által az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerekről kidolgozott iránymutatásokat (9).

14. A tagállamok hozzanak létre átfogó jogi keretet az átjárható elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek szabályozására. Ez a jogi keret ismerje el és szabályozza az egészséggel kapcsolatos személyes adatok érzékeny jellegét, és tartalmazzon olyan célirányos és megfelelő intézkedéseket, amelyek garantálják az érintett személy számára a személyes adatai védelméhez fűződő alapvető jogának védelmét.

Ez a jogi keret feleljen meg különösen a következő elvárásoknak:

elemezze az egészséggel kapcsolatos személyes adatok tárolása céljára igénybe vehető szervezeti alternatíváknak a személyes adatok védelmével kapcsolatos különböző vonatkozásait, és hozzon létre az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek területén olyan szervezeti struktúrákat, amelyek figyelembe veszik az érintettek jogait és szabadságait érintő konkrét kockázatokat, és a legjobban megfelelnek a nemzeti, a regionális és a helyi előírásoknak és gyakorlatnak;

garantálja a beteg önrendelkezését, ennek céljából tegye lehetővé, hogy a beteg – felhasználóbarát technológia igénybevételével – önállóan és szabadon dönthessen arról, hogy – ha nemzeti jogszabály kifejezetten másként nem rendelkezik – az egészségügyi nyilvántartásban az egészségével kapcsolatos személyes adatok közül melyeket kell tárolni, és ezek az adatok kiknek adhatók ki. Ez a döntés nem érinti azt a lehetőséget, hogy az érintett egészségügyi ellátó intézmény vagy orvos az adatokat gyógykezelési célból tárolja;

rendelkezzen úgy, hogy az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszereket úgy kell kialakítani és kiválasztani, hogy lehetőleg ne vagy minél kevesebb személyes adatot gyűjtsenek, dolgozzanak fel vagy használjanak fel. Adjon módot különösen arra, hogy – a lehetőségek szabta keretek között, amennyiben ez a védelem elérni kívánt szintjéhez mérten ésszerű erőfeszítések árán lehetséges – az érintett személy álnéven vagy név nélkül szerepeljen a nyilvántartásban;

d)	rendelkezzen arról, hogy az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszer létrehozása előtt – figyelemmel az érintettek jogait és szabadságait érintő különös kockázatokra – elemezni kell az információbiztonsági kockázatokat és a személyes adatok védelmével összefüggő következményeket;

egyértelműen határozza meg, hogy az egészséggel kapcsolatos személyes adatok egyes kategóriái milyen mértékben tehetők elektronikus formában vagy az interneten keresztül hozzáférhetővé. Az egészséggel kapcsolatos személyes adatok egyes kategóriái, így különösen a genetikai és a pszichiátriai adatok online feldolgozását indokolt lehet teljes mértékben megtiltani vagy legalább különösen szigorú védelmet biztosító eszközök alkalmazásával lehetővé tenni;

írja elő, hogy az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokban és a hozzájuk tartozó rendszerekben tárolt személyes adatok feldolgozását csak a nemzeti jog vagy az illetékes nemzeti testületek által megállapított szabályok szerint szakmai titoktartásra kötelezett egészségügyi szakember vagy ugyanilyen titoktartási kötelezettségnek alávetett más személy kérheti vagy végezheti; biztosítsa a betegek és az egészségügyi szakemberek megbízható azonosítását;

határozza meg azokat a feltételeket, amelyek mellett az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerekben tárolt egészségügyi adatokhoz az érintett személyen kívül más személyek jogszerűen hozzáférhetnek, illetőleg ezeket az adatokat jogszerűen feldolgozhatják, továbbá hogy ezt milyen, előre meghatározott egészségügyi célból végezhetik, beleértve az egészségügyi adatok feldolgozása során garantálandó biztonságot is; ezeket a kérdéseket olyan szabályrendszer formájában szabályozza, amely – egyebek mellett a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóság számára – a gyakorlatban alkalmazható, műszakilag megvalósítható és betartatható;

gondoskodjon arról, hogy a betegek teljes körű tájékoztatást kapjanak az adatok jellegéről és az azokat tartalmazó elektronikus egészségügyi nyilvántartások felépítéséről. A betegek számára biztosítson olyan alternatív (hagyományos) eszközöket is, amelyek révén hozzáférhetnek az egészségükre vonatkozó személyes adatokhoz. Ezzel összefüggésben fontos biztosítani, hogy az érintetteknek szolgáltatott információknak olyan legyen a nyelvezetük és az elrendezésük, hogy könnyű legyen őket megérteni, és a különleges szükségletekkel rendelkező személyek (például a gyermekek vagy az idősek) is értelmezni tudják őket;

i)	tartalmazzon különös intézkedéseket annak megelőzésére, hogy a betegek jogellenes módon rábírhatók legyenek az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerekben tárolt személyes adataik felfedésére;

j)	biztosítsa, hogy az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerekben tárolt személyes adatok mindennemű feldolgozása, különösen pedig tárolása kizárólag a 95/46/EK irányelvet alkalmazó vagy a személyes adatok számára megfelelő szintű védelmet biztosító joghatóságokon belül történhessen;

az adatvédelmi kötelezettségek teljesítésének biztosítása céljából állapítson meg részletes ellenőrzési követelményeket, így különösen határozzon meg megbízható rendszert az elektronikus azonosításra és hitelesítésre, az adatokhoz való hozzáférés naplózására, valamennyi feldolgozási lépés dokumentálására, az ellenőrzéssel összefüggő információk megőrzésének időtartamára, az eredményes tartalékmásolat-készítésre és adat-helyreállításra; az információkezelésre vonatkozó bevált gyakorlati megoldásoknak megfelelően gondoskodjon arról, hogy a kötelezettek ezeket a követelményeket, illetőleg megoldásokat valóban alkalmazzák;

biztosítsa az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek titkosságát, és határozzon meg olyan megfelelő műszaki és szervezeti intézkedéseket, ideértve az aggályos események észlelésére és kezelésére szolgáló eljárásokat is, amelyek a biztonsági vagy azonosítási mechanizmusok megsértése esetén alkalmazandók azokban az esetekben, amikor e megsértés következtében az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerekben továbbított, tárolt vagy másként feldolgozott személyes adatok véletlen vagy jogellenes módon megsemmisülnek, elvesznek, megváltoznak, jogosulatlanul felfedésre kerülnek vagy a szóban forgó adatokhoz valaki jogosulatlan hozzáfér. Az aggályos eseményeket és a szabályszegés eseteit azonnal és hatékonyan azonosítani kell, és ezen események kezelése céljából intézkedéseket kell foganatosítani vagy más megoldást kell alkalmazni, ideértve az érintett személyek, a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóság és a többi érintett érdekelt tájékoztatását és részvételének biztosítását is.

15. A tagállamok ezen túlmenően:

a)	a személyazonossággal való visszaélés és a magánéletet sértő egyéb támadások megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem céljából ösztönözzék fokozottabb biztonságot nyújtó termékek, eljárások és szolgáltatások bevezetését;

biztosítsák, hogy az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek tartalmazzanak eszközöket az adatvédelem garantálására, ennek érdekében gondoskodjanak arról, hogy az ezzel foglalkozók a magánélet védelmét erősítő technológiákat már a rendszerek kialakítása és telepítése során a lehető legszélesebb körben figyelembe vegyék.

Ellenőrzés és értékelés

16. Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek határokon átnyúló átjárhatósága ellenőrzésének és értékelésének biztosítása érdekében a tagállamok:

mérlegeljék egy olyan, a Közösségben alkalmazott elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatóságát ellenőrző figyelőközpont létrehozásának lehetőségét, amely az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek megvalósításának sikere érdekében ellenőrzi, méri és értékeli a műszaki és a szemantikai átjárhatóság terén elért eredményeket;

végezzenek értékelő tevékenységet. Ilyen tevékenység lehet azoknak a minőségi és mennyiségi kritériumoknak a meghatározása, amelyek mérik az átjárható elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek előnyeit és kockázatait (beleértve a gazdasági előnyöket és a költséghatékonyságot is), illetőleg a gyakorlati demonstrációval foglalkozó tömörülések – így például a versenyképességi és innovációs keretprogram „Az IKT-politika támogatásának programja” elnevezésű egyedi programja alapján végrehajtott nagyszabású kísérleti projektek („A” típusú kísérleti cselekvések) – által kifejlesztett rendszerek és szolgáltatások előnyeit és kockázatait.

Oktatás és tudatosságnövelés

17. Az oktatás, a képzés és tudatosságnövelés területén a tagállamok:

az információs és kommunikációs technológiák gyártói és értékesítői, az egészségügyi szolgáltatók, az egészségügyi közintézmények, a biztosítók és más érdekeltek körében növeljék az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerekre vonatkozó szabványok, valamint az e rendszerek közötti átjárhatóság előnyeivel és szükségességével kapcsolatos tudatosságot;

b)	fontolják meg oktatási és képzési jellegű követelmények támasztását az egészségpolitikai döntéshozókkal és az egészségügyi szakemberekkel szemben;

fordítsanak különös figyelmet a klinikai információk elektronikus rögzítésével, tárolásával és feldolgozásával, a beteg kellően megalapozott beleegyezésének megszerzésével és a betegre vonatkozó személyes adatok jogszerű mások elé tárásával összefüggő oktatásra és képzésre, valamint az ezekben a kérdésekben bevált gyakorlatnak számító megoldások terjesztésére;

nyújtsanak párhuzamos információkat és képzést mindenki, de különösen a betegek számára, ideértve a tudatosságnövelést is. Ez hozzájárul az egészségügyi információk hatékonyabb felhasználásához azokban az esetekben, amikor a beteg az ellátás során különböző egészségügyi szolgáltatókat vesz igénybe, és amikor lehetséges, otthonában részesül kezelésben és ápolásban, illetőleg fogad adatokat.

18. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy tegyenek éves gyakorisággal jelentést a Bizottságnak az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek határokon átnyúló átjárhatóságának megvalósítása tekintetében meghozott intézkedéseikről. Az első jelentést a tagállamok egy évvel ezen ajánlás közzétételének napját követően nyújtsák be.

19. Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. július 2-án.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja

(1) COM(2004) 356 végleges.

(2) COM(2007) 860 végleges.

(3) 2006/2275(INI).

(4) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(5) HL L 201., 2002.7.31., 37. o. A 2006/24/EK irányelvvel (HL L 105., 2006.4.13., 54. o.) módosított irányelv.

(6) COM(2007) 228 végleges.

(7) HL L 255., 2005.9.30., 22. o. A legutóbb az 1430/2007/EK tanácsi rendelettel (HL L 320., 2007.12.6., 3. o.) módosított irányelv.

(8) HL L 311., 2001.11.28., 67. o. A legutóbb a 2008/29/EK irányelvvel (HL L 81., 2008.3.20., 51. o.) módosított irányelv.

(9) L. egyelőre a 131. sz. munkadokumentumot (2007. február 15.) az elektronikus egészségügyi nyilvántartásban tárolt, egészségi állapotra vonatkozó személyes adatok feldolgozásáról.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 190

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	51. évfolyam 2008. július 18.

Tartalom	I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
	RENDELETEK
	A Bizottság 679/2008/EK rendelete (2008. július 17.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	A Bizottság 680/2008/EK rendelete (2008. július 17.) a marhahúságazatban alkalmazandó export-visszatérítések megállapításáról	3
	A Bizottság 681/2008/EK rendelete (2008. július 17.) a 2008. szeptember 1-jétőlnovember 30-ig tartó alidőszakban történő fokhagyma-behozatalra vonatkozó engedélyek kibocsátásáról	7
	A Bizottság 682/2008/EK rendelete (2008. július 17.) a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásfehérjére vonatkozó irányadó árak rögzítéséről és az 1484/95/EK rendelet módosításáról	9

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	32,2
	MK	26,5
	TR	40,6
	ME	25,6
	XS	23,8
	ZZ	29,7
0707 00 05	MK	21,3
	TR	106,2
	ZZ	63,8
0709 90 70	TR	92,6
0709 90 70	ZZ	92,6
0805 50 10	AR	98,5
	US	67,7
	UY	101,5
	ZA	100,5
	ZZ	92,1
0808 10 80	AR	86,4
	BR	98,7
	CL	99,3
	CN	69,1
	NZ	111,4
	US	118,0
	UY	81,3
	ZA	92,5
	ZZ	94,6
0808 20 50	AR	83,3
	AU	143,2
	CL	114,7
	NZ	116,2
	ZA	93,0
	ZZ	110,1
0809 10 00	TR	174,9
	XS	127,0
	ZZ	151,0
0809 20 95	TR	345,9
	US	305,5
	ZZ	325,7
0809 30	TR	166,2
0809 30	ZZ	166,2
0809 40 05	IL	154,0
	XS	99,1
	ZZ	126,6

KN-kód	Árumegnevezés	Irányadó ár (EUR/100 kg)	A 3. cikk (3) bekezdésében említett biztosíték (EUR/100 kg)	Származási hely (1)
0207 12 10	Tisztított és bontott, 70 %-os csirke, fagyasztva,	110,0	0	BR
0207 12 10	Tisztított és bontott, 70 %-os csirke, fagyasztva,	106,0	0	AR
0207 12 90	Tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva,	122,4	0	BR
		113,6	1	AR
		125,4	0	TH
0207 14 10	Gallus domesticus darabolva, csont nélkül, fagyasztva,	217,7	25	BR
		245,2	16	AR
		322,9	0	CL
0207 14 50	Csirkemell, fagyasztva	306,0	0	BR
0207 14 50	Csirkemell, fagyasztva	186,0	8	AR
0207 14 60	Csirkecomb, fagyasztva	107,2	11	BR
0207 25 10	Tisztított és bontott, 80%-os pulyka, fagyasztva	175,0	0	BR
0207 27 10	Pulykadarabok, csont nélkül, fagyasztva	295,6	0	BR
0207 27 10	Pulykadarabok, csont nélkül, fagyasztva	410,4	0	CL
0408 91 80	Tojás, héj nélkül, szárítva	444,5	0	AR
1602 32 11	Kakas- vagy tyúkkészítmény főzés nélkül	209,1	23	BR
3502 11 90	Szárított tojásfehérje	622,3	0	AR

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2008/589/EK
*	A Bizottság határozata (2008. június 12.) a balti-tengeri tőkehalállományokra vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról (az értesítés a C(2008) 2558. számú dokumentummal történt)	11
	2008/590/EK
*	A Bizottság határozata (2008. június 16.) a nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó tanácsadó bizottság létrehozásáról (kodifikált változat)	17
	2008/591/EK
*	A Bizottság határozata (2008. június 30.) a környezetbarát tervezés konzultációs fórumáról ( 1 )	22
	2008/592/EK
*	A Bizottság határozata (2008. július 3.) az előkészített húsoknak harmadik országokból a Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek megállapításáról szóló 2000/572/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2008) 3301. számú dokumentummal történt) ( 1 )	27
	2008/593/EK
*	A Bizottság határozata (2008. július 11.) a 2007/60/EK határozatnak A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Ügynöksége feladatai és működési ideje tekintetében történő módosításáról	35
	AJÁNLÁSOK
	2008/594/EK
*	A Bizottság ajánlása (2008. július 2.) az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek határokon átnyúló átjárhatóságáról (az értesítés a C(2008) 3282. számú dokumentummal történt)	37

		Helyesbítések
		Helyesbítés a 616/2007/EK rendelet által a baromfihús tekintetében megnyitott vámkontingensek keretében 2008. július havának első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról szóló, 2008. július 16-i 677/2008/EK rendelethez (HL L 189., 2008.7.17.)	44