5.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 178/1

(1)

A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (4) IV. címének a 864/2004/EK tanácsi rendelet (5) 1. cikkének 20. pontja által beillesztett 10a. fejezete megállapítja a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás szabályait.

(2)

Az Európai Közösségek Bírósága a C-310/04. sz. ügyben 2006. szeptember 7-én hozott ítéletével (6) megsemmisítette az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10a. fejezetét az arányosság elvének megsértése miatt, különös tekintettel arra tényre, hogy „a 864/2004 rendeletet megalkotó Tanács nem bizonyította a Bíróság előtt, hogy az e rendelettel bevezetett új gyapottámogatási rendszert mérlegelési jogkörének tényleges gyakorlásával fogadta el, ami magában foglalta valamennyi, az ügyben releváns tény és körülmény figyelembevételét, közöttük a gyapottermeléshez kapcsoló valamennyi bérköltséget és a gyapottisztító vállalkozások életképességét, amelyek figyelembevétele szükséges volt e növénytermesztés jövedelmezőségének értékeléséhez”, valamint hogy a benyújtott adatok „nem teszik lehetővé a Bíróság számára annak ellenőrzését, hogy a közösségi jogalkotó a tárgyra vonatkozóan meglévő, széles mérlegelési jogkörének túllépése nélkül hogyan juthatott arra a következtetésre, hogy a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás összegének az előző támogatási rendszerben fennálló összes támogatás összegének 35 %-ában való meghatározása elegendő a 864/2004 rendelet (5) preambulumbekezdésében kifejtett célnak, vagyis a jövedelmezőség, tehát e növény termesztése folytatása biztosításának az eléréséhez, amely cél a 4. jegyzőkönyv (2) bekezdésében előírt célt tükrözi.” A Bíróság azt is kimondta, hogy a megsemmisítés hatályát egy új rendelet – ésszerű időn belül történő – elfogadásának időpontjáig felfüggesztik.

(3)

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás új rendszerét a Bíróságnak a C-310/04. sz. ügyben hozott ítéletével összhangban kell elfogadni.

(4)

A gyapotágazat különleges helyzetére vonatkozó összes tényezőt és körülményt – beleértve az adott növény termesztése jövedelmezőségének értékeléséhez szükséges összes részletet – figyelembe kell venni. E célból értékelési és konzultációs folyamat indult: két tanulmányt készítettek a jövőbeli gyapottámogatási rendszernek a közösségi gyapotágazatra kifejtett társadalmi-gazdasági és környezeti hatásairól, valamint szakszemináriumokat és egy internetes konzultációt szerveztek az érdekelt felek bevonásával.

(5)

Az új rendszernek teljesítenie kell a 4. jegyzőkönyv (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseket annak érdekében, hogy támogatni lehessen a gyapottermesztést a Közösség olyan régióiban, ahol az agrárágazat számára fontos, hogy a termelőknek lehetőségük legyen tisztességes jövedelem elérésére, valamint hogy stabilizálni lehessen a piacot a kínálat és forgalomba hozatal szintjén megvalósított szerkezeti fejlesztések révén.

(6)

A rendszernek egyúttal összhangban kell lennie a mezőgazdasági termelők részére nyújtott jövedelemtámogatási politikával, amely a megreformált közös agrárpolitika (KAP) fő irányadó elve.

(7)

A közvetlen termelői támogatás függetlenítése és az egységes támogatási rendszer bevezetése elengedhetetlen eleme a KAP reformfolyamatának. Az 1782/2003/EK rendelet számos mezőgazdasági termék tekintetében bevezette az említett elemeket.

(8)

A KAP reformját alkotó célok és a 4. jegyzőkönyvben foglalt célok megvalósítása érdekében a gyapottámogatást nagyrészt függetleníteni kell, és be kell illeszteni az egységes támogatási rendszerbe. Mivel e célokat a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a közös fellépés szükségessége miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(9)

A gyapotágazat támogatási rendszerének az egységes támogatási rendszerbe történő haladéktalan és teljes integrációja valószínűleg a közösség gyapottermelő régiók termelésében bekövetkező zavart idézhet elő. A támogatás egy részét a támogatható hektáronként nyújtott terményspecifikus támogatással továbbra is a gyapottermeléshez kell kötni. Ennek összegét úgy kell kiszámítani, hogy a 4. jegyzőkönyv (2) bekezdésében meghatározott célok megvalósuljanak a gyapottámogatási rendszernek a KAP egyszerűsítésre irányuló reformfolyamatába történő betagozódása mellett. E célból és az elvégzett értékelés fényében a tagállamonként rendelkezésre álló teljes összeget indokolt azon támogatás nemzeti részének 35 %-ában meghatározni, amely közvetett módon jutott el a termelőkhöz. Ez az arány lehetővé teszi a gyapotágazat számára a hosszú távú életképesség megvalósítását, elősegíti a gyapottermelő régiók fenntartható fejlődését és tisztességes jövedelmet biztosít a mezőgazdasági termelők számára.

(10)

A termelőkhöz közvetett módon eljutó támogatás nemzeti része fennmaradó 65 %-ának az egységes támogatási rendszer rendelkezésére kell állnia.

(11)

Környezetvédelmi okokból meg kell határozni egy bázisterületet termelő tagállamonként. Ezenkívül a támogatható területeket is azokra a területekre kell korlátozni, amelyeket a tagállamok engedélyeztek.

(12)

Termelő tagállamonként hektáronkénti rögzített terméshozamot kell megállapítani. Ez határozza meg – a bázisterületre vonatkozó követelménnyel, a pénzeszközök általános korlátozásával és a rendszer alapvetően független jellegével – a program termelést korlátozó jellegét a 4. jegyzőkönyv céljainak egyidejű teljesítése mellett.

(13)

A gyapottisztító ágazat igényeinek kielégítése érdekében a támogatásra való jogosultságot a ténylegesen betakarított gyapotra vonatkozó minimális minőségi követelményhez kell kapcsolni.

(14)

Továbbá ösztönözni kell a tagállamok által elismert ágazati szervezetek létrehozását annak érdekében, hogy a termelők és gyapottisztítók számára lehetővé tegyék a gyapot minőségének javítását. A Közösség az említett szervezetekben tagsággal rendelkező termelőknek nyújtott támogatás növelésével, közvetett módon járul hozzá a fenti szervezetek tevékenységéhez.

(15)

Az 1782/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatáson kívül további szabályok elfogadására van szükség annak érdekében, hogy segítsék a gyapotágazatnak az új jogi és gazdasági környezetben történő stabilizálódását.

(17)

Amennyiben a gyapottisztító ágazat megléte a gyapottermelő régiókban szükségesnek tűnik, az ágazati igényeket megfelelően ki lehetne elégíteni többek között a ténylegesen betakarított gyapotra vonatkozó minimális minőségi követelménnyel és az ágazati szervezetek részére a gyapot minősége javításának engedélyezésével. Ezenfelül a gyapottisztító ágazat jelentős többletkapacitására tekintettel a jobb piacorientáció érdekében a szerkezetátalakítási folyamat támogatását célzó további intézkedésekre van szükség.

(18)

Továbbá egyedi minőségrendszereket támogató piacorientációs intézkedéseket és kapcsolódó eladásösztönző tevékenységeket kell bevezetni. Ezért a gyapotágazat tekintetében nemzeti szerkezetátalakítási programokat kell létrehozni. Noha a vonatkozó intézkedéseket a Közösségnek kell finanszíroznia, a tagállamokra kell bízni a saját jellemzőik támasztotta igények szerinti – adott esetben a regionális sajátosságokat is számításba vevő – helyes vegyítési arány meghatározását.

(19)

A szerkezetátalakítási programokat a Bizottsághoz kell benyújtani annak ellenőrzése céljából, hogy az intézkedések megfelelnek-e a rendeletben megállapított feltételeknek és az abban foglalt végrehajtási szabályoknak. E szerkezetátalakítási programok végrehajtásáért a tagállamok felelősek.

(20)

Az intézkedéseknek ki kell egészíteniük az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (7) már meglévő intézkedéseit.

(21)

E programok intézkedései között szerepelhet a gyapottisztító-feldolgozó létesítmények egy részének teljes és végleges megszüntetése egy életképesebb gyapottisztító ágazat biztosítása érdekében. Támogatást lehet továbbá biztosítani a gyapottisztító ágazat beruházásainak, amelyek hozzájárulnak e vállalkozások gazdasági teljesítményének növeléséhez. Támogatást lehet ezenfelül rendelkezésre bocsátani a gyapotágazat szerkezetátalakításának következtében érintett gépipari beszállítóknak is.

(22)

Az európai gyapot minőségének javítása érdekében az egyedi minőségrendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelőket e programok keretében egyedi támogatásban kell részesíteni a célból, hogy fedezhessék a kapcsolódó költségek egy részét. Az e minőségrendszerek hatálya alá tartozó, gyapotra vonatkozó tájékoztató és eladásösztönző intézkedéseket egyaránt támogatni kell.

(23)

A nemzeti szerkezetátalakítási programokra szánt pénzeszközök tagállamok közötti elosztását a főbb gyapottermelő régiók sajátos szerkezetátalakítási és alkalmazkodási igényeire kell alapozni. A gyapotágazat szerkezetátalakítására és alkalmazkodására irányuló ideiglenes célkitűzésre tekintettel a programok a tagállamok kérésére lezárhatók, és ezt követően a szerkezetátalakítási programok éves költségvetése hozzáadható az érintett tagállam esetében a termeléstől független támogatásokra megállapított nemzeti felső határhoz az 1782/2003/EK rendelet VIII. mellékletében meghatározottak szerint.

(24)

Tekintettel arra, hogy Portugáliában nincs gyapottisztító ágazat és hogy Bulgáriában az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazzák, e két tagállamban nem szükséges költségvetést rendelni a nemzeti szerkezetátalakítási programokra.

(25)

Annak érdekében, hogy az új gyapottámogatási rendszert és a gyapotágazatra vonatkozó szerkezetátalakítási rendszert a termelési időszak kezdetétől alkalmazzák, ezt a rendeletet a 2009-es naptári évtől kell alkalmazni,

1.

A IV. cím 10a. fejezetének helyébe a következő szöveg lép:

„10a.   FEJEZET

A GYAPOTRA VONATKOZÓ TERMÉNYSPECIFIKUS TÁMOGATÁS

110a. cikk

Hatály

Támogatást kell nyújtani az 5201 00 KN-kód alá tartozó gyapot termelői számára, az e fejezetben meghatározott feltételek szerint.

110b. cikk

Jogosultság

(1)   A támogatást a gyapotot termelő támogatható terület hektárszáma után nyújtják. A támogatható területnek a tagállam által gyapottermelés céljából engedélyezett mezőgazdasági földterületen kell elhelyezkednie, azt engedélyezett fajtákkal kell bevetni, és a tényleges betakarításig rendes növekedési feltételek között kell tartani.

A 110a. cikkben említett támogatás csak megbízható és megfelelő kereskedelmi minőségű termékek után fizethető.

(2)   A tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említett földterületet és fajtákat a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott részletes szabályoknak és feltételeknek megfelelően engedélyezik.

110c. cikk

Bázisterületek, rögzített terméshozamok és referenciaösszegek

(1)   A nemzeti bázisterületek mértéke a következő:

(2)   A bázisidőszakra megállapított rögzített terméshozamok a következők:

(3)   A támogatható hektáronkénti támogatási összeget a (2) bekezdésben foglalt terméshozamok és a következő referenciaösszegek szorzata adja:

(4)   Amennyiben egy adott tagállamban és egy adott évben a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott bázisterületet, a (3) bekezdésben e tagállamra meghatározott támogatást a bázisterület túllépésével arányosan csökkenteni kell.

(5)   E cikk részletes végrehajtási szabályait a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

110d. cikk

Elismert ágazati szervezetek

(1)   E fejezet alkalmazásában elismert ágazati szervezet: gyapottermelők és legalább egy gyapottisztító által létrehozott jogi személy, amely a következő tevékenységeket folytatja:

(2)   A gyapottisztító letelepedése szerinti tagállam elismeri az adott ágazati szervezetet, ha az megfelel a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadandó kritériumoknak.

110e. cikk

A támogatás kifizetése

(1)   A termelőknek a támogatást a 110c. cikk alapján, támogatható hektáronként nyújtják.

(2)   Az elismert ágazati szervezetekben tagsággal rendelkező termelőknek a támogatás 2 EUR-val megnövelt összegét a 110c. cikk (1) bekezdésében meghatározott bázisterületen található támogatható hektáronként nyújtják.”

2.

A 156. cikk (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

a)

kutatási projektekhez és kutatási projekteket támogató intézkedésekhez;

b)

az 1698/2005/EK tanácsi rendelet alapján közösségi támogatásra jogosult intézkedésekhez.

—

Görögország: 4,0 millió EUR,

—

Spanyolország: 6,134 millió EUR.

a)

gyapottisztító létesítmények teljes és végleges megszüntetése;

b)

beruházások a gyapottisztító ágazatban;

c)

mezőgazdasági termelők részvétele a gyapotra vonatkozó minőségrendszerekben;

d)

tájékoztató és promóciós tevékenységek;

e)

a gépipari beszállítók támogatása, amelynek mértéke nem haladhatja meg a bekövetkezett veszteséget.

a)

a gyapotra vonatkozó termelési támogatásról szóló, 2001. május 22-i 1051/2001/EK tanácsi rendelet (8) IV. fejezete alapján a 2005–2006-os gazdasági évben támogatásban részesülők az e cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában említett intézkedések alapján járó támogatás esetében;

b)

az 1782/2003/EK rendelet 10a. fejezete alapján támogatásban részesülők az e cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett intézkedések alapján járó támogatás esetében;

c)

az 1782/2003/EK rendelet 10a. fejezetében meghatározott, elismert ágazati szervezetek az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett intézkedés alapján járó támogatás esetében;

d)

olyan gépipari beszállítók – az e cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett intézkedés alapján járó támogatás esetében –, amelyek:

5.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 178/7

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

5.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 178/9

(1)

A közös agrárpolitika reformja és a mezőgazdasági termékek világpiaci árában bekövetkező mozgások összetett hatásai következtében fellépő export-visszatérítési mérték legújabb csökkenései a visszatérítési bizonyítványok iránti kérelmek csökkenéséhez vezettek, következésképp enyhítették a közösségi költségvetés nyomását a Szerződés I. mellékletében nem szereplő árukra irányuló export-visszatérítések tekintetében. Azokban az esetekben, amikor a Közösséget nem fenyegeti az a veszély, hogy megszegi nemzetközi kötelezettségvállalásait, helyénvaló a rendszer azáltali egyszerűsítése, hogy a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre export-visszatérítést nyújtanak, csökkentve ily módon az ezeket az árukat exportáló piaci szereplők adminisztratív terheit.

(2)

Az 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) 27. cikkének (1) bekezdése értelmében a visszatérítési bizonyítványokhoz fűződő jogokat bizonyos feltételek esetén át lehet ruházni. Az engedélyek és a bizonyítványok következetes kezelésének biztosítása érdekében az ezen átruházásokra irányuló eljárásokat, ahol lehetséges, összhangba kell hozni a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. április 23-i 376/2008/EK bizottsági rendeletben (3) az engedélyekhez és bizonyítványokhoz fűződő jogok átruházásával kapcsolatosan megállapított rendelkezésekkel.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 32. cikkének (2) bekezdése meghatározza azt az időszakot, amelyen belül a kifizető szervnek fel kell vezetnie az igényelt összeget a visszatérítési bizonyítványra. Tekintettel a rendeltetési hely szerint differenciált export-visszatérítésekkel kapcsolatos dokumentáció megvizsgálásához szükséges időre ez az időszak lehetséges, hogy nem elegendő, és ezért meg kell hosszabbítani.

(4)

Az 1043/2005/EK rendelet 38a. cikkének (2) bekezdése megállapítja a kérelmekről a tagállamok által a Bizottságnak bemutatandó értesítésre vonatkozó feltételeket és a visszatérítési bizonyítványok rákövetkezői kibocsátását. Mivel hatékonyabb jelentési és kommunikációs rendszert vezettek be, az adott határidőket ki kell igazítani.

(5)

Az 1043/2005/EK rendelet 33. cikke a visszatérítési bizonyítványok kiállítására hat részletet állapít meg. Az ezen visszatérítési bizonyítványokra alkalmazott érvényességi időszakot a rendelet 39. cikke rögzíti. A visszatérítési bizonyítványok működési rendszerének megkönnyítése érdekében az első részlet alatt kibocsátott bizonyítványok, valamint a 38a. cikk értelmében igényelt bizonyítványok érvényességi időtartamát meg kell hosszabbítani.

(6)

Annak érdekében, hogy a visszatartandó biztosíték összegének csökkentéséből részesülni lehessen, az 1043/2005/EK rendelet 45. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a fel nem használt bizonyítványokat és bizonyítványokról készült kivonatokat vissza kell küldeni a kiállító hatóságokhoz legkésőbb június 30-ig annak a költségvetési időszaknak a folyamán, amelyre vonatkozóan a bizonyítványokat kibocsátották. Egy hatékonyabb jelentési rendszer bevezetése lehetővé teszi a határidő meghosszabbítását.

(7)

Az 1043/2005/EK rendelet 47. cikke meghatározott feltételeket ír elő, amelyek fennállta esetében a kis exportőrök export-visszatérítésben részesülhetnek. Az egyszerűsítés érdekében a kis exportőröket fel kell jogosítani visszatérítési bizonyítványok használatára anélkül, hogy elveszítenék kis exportálói helyzetüket, és ezenkívül fel kell emelni a fizetési küszöböt.

(8)

Annak érdekében, hogy az e rendeletben meghatározott intézkedések a kellő időben működőképesek legyenek, ennek a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(9)

Az 1043/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Szerződés I. mellékletében fel nem sorolt, feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdésekkel foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

1.

A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

(1)   A bizonyítványokból adódó kötelezettségek nem ruházhatók át. A bizonyítványokhoz fűződő jogokat a jogosult érvényességük időtartama alatt átruházhatja, feltéve, hogy ez az átruházás egyetlen kedvezményezett javára történik minden egyes bizonyítvány vagy annak kivonata esetében. Az átruházás kizárólag azokra a mennyiségekre vonatkozhat, amelyeket még nem írtak jóvá a bizonyítványon vagy a kivonaton.

(2)   A kedvezményezettek tovább nem ruházhatják át jogaikat, de visszátruházás az eredeti jogosultra lehetséges. A jogosultra történő visszátruházás azokra a mennyiségekre vonatkozhat, amelyeket még nem írtak jóvá az adott bizonyítványon vagy kivonaton.

Az ilyen esetekben a kiállító szerv a VIII. mellékletben meghatározott bejegyzést bevezeti a bizonyítvány 6. rovatába.”

2.

A 32. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A konkrét kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül a kifizető szerv felvezeti ezt az összeget a visszatérítési bizonyítványra.”

3.

A 38a. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az egyes hetek során benyújtott kérelmekről a tagállamok a következő hétfőn értesítik a Bizottságot. A vonatkozó bizonyítványokat az értesítést követő szerdától kezdődően lehet kiállítani, hacsak a Bizottság ezzel ellentétes intézkedéseket nem hoz.”

4.

A 39. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Figyelemmel a második és harmadik albekezdésre, a visszatérítési bizonyítvány az arra a bizonyítványra vonatkozó kérelem hónapját követő ötödik hónap végéig, vagy amennyiben az korábban bekövetkezik, akkor a költségvetési időszak végéig érvényes.

A 33. cikk a) pontjával vagy a 38a. cikkel összhangban legkésőbb november 7-én kérelmezett visszatérítési bizonyítvány az arra a bizonyítványra vonatkozó kérelem hónapját követő tizedik hónap végéig érvényes.

A 40. cikkben említett visszatérítési bizonyítványok az előzetes rögzítési kérelem benyújtásának hónapját követő ötödik hónap végéig érvényesek.

Ha a visszatérítés mértékét a 29. cikkel összhangban előzetesen rögzítették, ezek a mértékek a bizonyítvány érvényességi idejének végéig érvényesek maradnak. ”

5.

A 45. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés csak azokra a bizonyítványokra és a bizonyítványokról készült kivonatokra vonatkozik, amelyeket a kiállító hatósághoz annak a költségvetési időszaknak a folyamán küldtek vissza, amelyre vonatkozóan a bizonyítványokat kibocsátották, feltéve, hogy legkésőbb annak az időszaknak augusztus 31-éig küldik azokat vissza.”

6.

A 47. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 46. cikket kell alkalmazni az olyan kivitelekre, amelyekre a piaci szereplő által a költségvetési év során e rendelet 32. cikke (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerint benyújtott kérelmek, a kérdéses kivitel iránti kérelmet is beleértve, összesen legfeljebb 100 000 EUR kifizetésére jogosíthatnak.”

5.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 178/11

(1)

Az olívaolaj és az olívamaradék-olaj jellemzőiről és az ezekre vonatkozó elemzési módszerekrol szóló, 1991. július 11-i 2568/91/EGK bizottsági rendelet (2) meghatározza az olívaolaj és az olívamaradék-olaj kémiai és érzékszervi jellemzőit, és módszereket ír elő az említett jellemzők elemzésére.

(2)

A 2568/91/EGK rendelet 2. cikke (1) bekezdése tizedik francia bekezdésének megfelelően a szűz olívaolaj érzékszervekkel meghatározható tulajdonságainak értékelése az említett rendelet XII. mellékletében leírt módszer szerint történik.

(3)

A Nemzetközi Olívaolaj-tanács 2007 novemberében elfogadta a szűz olívaolajok érzékszervi értékelésére szolgáló módszer módosítását. A módosítás aktualizálja a szűz olívaolaj pozitív és negatív tulajdonságainak és a módszernek a leírását. A módosítás tartalmazza a szűz olívaolaj hibáinak érzékelésére szolgáló legmagasabb küszöbértéket is.

(4)

A szűz olívaolajok érzékszervi értékelésének módosított módszerében a Nemzetközi Olívaolaj-tanács emellett meghatározza a szűz olívaolajok érzékszervi jellemzőire vonatkozó bizonyos szakszavaknak és kifejezéseknek a címkézésben történő fakultatív használatára vonatkozó feltételeket. Helyénvaló az értékelő csoport mindenkori elnökét feljogosítani annak tanúsítására, hogy az olívaolajok megfelelnek az említett szakszavak és kifejezések használatára vonatkozó meghatározásoknak.

(5)

Ezért a 2568/91/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

1.

az I. mellékletben szereplő táblázat 11. oszlopának („Organoleptikus értékelésnél Hibamedián [Md]”) második és harmadik sorában, valamint a 2. lábjegyzetben a „2,5” érték helyébe a „3,5” érték lép;

2.

a XII. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

5.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 178/17

(1)

Az Európai Közösség 1981 óta szerződő fele az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezménynek (2).

(2)

Az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) 2008 márciusában olyan ajánlást fogadott el, amely módosítja azon hajók jegyzékét, amelyekről bebizonyosodott, hogy jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytattak. Biztosítani kell az ajánlás közösségi jogrendben történő végrehajtását.

(3)

Ezért a 40/2008/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

5.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 178/19

(1)

2007. október 20-án a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (2) bejelentette, hogy dömpingellenes eljárást indít a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes feldolgozott és tartósított citrusfélék (főként mandarin stb.) Közösségbe történő behozatala tekintetében.

(2)

A eljárás megindítására a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek gyártóinak spanyol nemzeti szövetsége (Federación Nacional de Asociaciones de la Industria de Conservas Vegetales – FNACV –, a továbbiakban: panaszos) által 2007. szeptember 6-án az egyes feldolgozott és tartósított citrusfélék (főként mandarin stb.) közösségi termelésének 100 %-át előállító közösségi gyártók nevében benyújtott panasz eredményeként került sor. A panasz bizonyítékot tartalmazott az érintett termék dömpingelt behozatalára és az ebből eredő jelentős kárra, és azt elégségesnek tekintették az eljárás megindításához.

(3)

A Bizottság 2007. november 9-én ugyanezen Kínából származó termék behozatalára, a 2007. november 5-i 1295/2007/EK rendelettel (3) nyilvántartásba vételi kötelezettséget szabott ki.

(4)

Emlékeztetőül: 2007. november 8-ig védintézkedések voltak érvényben ugyanezzel a termékkel szemben. A Bizottság a 2003. november 7-i 1964/2003/EK rendelettel (4) az egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (főként mandarin stb.) behozatalával szemben ideiglenes védintézkedéseket rendelt el. A végleges védintézkedéseket a 2004. április 7-i 658/2004/EK rendelet (a továbbiakban: védintézkedési rendelet) (5) vezette be. Mind az ideiglenes, mind a végleges védintézkedések vámkontingens formáját öltötték, azaz csak a vámmentes behozatalok mennyiségének kimerítése után kellett vámot fizetni.

(5)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalos értesítést küldött a panaszos közösségi gyártóknak és szövetségüknek, a tudomása szerint érintett exportáló gyártóknak és szövetségüknek, beszállítóknak, importőröknek és szövetségeiknek, továbbá a kínai hatóságoknak. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek.

(6)

A panaszos gyártók, az exportáló gyártók, az importőrök, illetve a felsoroltak szövetségei ismertették véleményüket. A Bizottság továbbá meghallgatott minden olyan érdekelt feleket, akik olyan kérelmet nyújtottak be, amelyből kitűnt, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(7)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikke értelmében a dömping és a károkozás meghatározására mintavételre kerülhet sor. Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, hogy szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, mintát tudjon venni, valamennyi exportáló gyártót és független importőrt felkértek arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és – az eljárás megkezdéséről szóló értesítésben meghatározottak szerint – adjon alapvető információkat az érintett termékkel kapcsolatban a vizsgálati időszak során (2006. október 1. és 2007. szeptember 30. között) folytatott tevékenységéről.

(8)

Annak érdekében, hogy a kínai exportáló gyártók – amennyiben kívánják – piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás iránti kérelmet adhassanak be, a Bizottság elküldte a piacgazdasági, illetve egyéni elbánás iránti kérelemre vonatkozó nyomtatványokat az általa érintettként ismert kínai vállalatoknak. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján öt vállalat/kapcsolódó vállalatok csoportja kért piacgazdasági elbánást, illetve egyéni elbánást, amennyiben a vizsgálat megállapítaná, hogy a piacgazdasági elbánás feltételeinek nem felelnek meg. A piacgazdasági elbánást kérelmező vállalatok közül azonban csak egyet vettek fel a mintába (lásd a (26) preambulumbekezdést). Kilenc vállalat/kapcsolódó vállalatok csoportja csak egyéni elbánást kért.

(9)

A Bizottság kérdőíveket küldött a tudomása szerint érintett valamennyi közösségi gyártónak és szövetségeiknek, a mintába felvett valamennyi importőrnek és szövetségeiknek, a tudomása szerint érintett beszállítóknak és a mintába felvett exportáló gyártóknak. Ezenkívül a Bizottság az általa beazonosított, összes lehetséges analóg országbeli gyártóhoz is kérdőíveket küldött (lásd a lenti (40)–(41) preambulumbekezdéseket).

(10)

A kérdőívet a teljes közösségi termelés 100 %-át előállító négy közösségi gyártó, valamint a mintába felvett hat független közösségi importőr és szövetségeik töltötték ki. A kérdőívre választ adott továbbá a mintába felvett összes kínai exportáló gyártó és kapcsolódó vállalataik. Ezenkívül a kínai gyártók szövetsége és egy importőrszövetség is nyújtott be adatokat.

(11)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping, az ebből eredő kár és a közösségi érdek ideiglenes meghatározása szempontjából szükségesnek tartott, és ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok üzemeiben:

(12)

A dömping és a károkozás vizsgálata a 2006. október 1. és 2007. szeptember 30. közötti időszakra vonatkozott (a továbbiakban: vizsgálati időszak). Az okozott kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2002. október 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(13)

A mandarint ősszel és télen szüretelik, azaz a szüret és a konzerválás ideje október elején kezdődik, és a következő év januárjában fejeződik be. A friss terményt a friss gyümölcsök piacán értékesítik, gyümölcslé-előállítás vagy konzerválás céljából. A mandarinkonzerváló ágazatban bevett gyakorlat, hogy az összehasonlítás alapjául az idényt használják (az október 1-jén kezdődő és a következő év szeptember 30-án végződő időszakot), és a Bizottság átvette ezt a gyakorlatot az elemzés céljára.

(14)

A szóban forgó termék a 2008. számú KN-vámtarifaszám meghatározása szerinti, feldolgozott vagy tartósított mandarin (beleértve a tangerine és a satsuma fajtát is), clementine, wilking és más hasonló citrusféle hibridek, amelyek hozzáadott alkoholt nem, de hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítőanyagot tartalmazhatnak. Ezeket jelenleg a következő csoportokba sorolják: A 2008 30 55 KN-kód az alkohol hozzáadása nélkül, viszont cukor hozzáadásával készített, 1 kg nettó tömeget meghaladó kiszerelésű érintett termékre vonatkozik. A 2008 30 75 KN-kód az alkohol hozzáadása nélkül, viszont cukor hozzáadásával készített, legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésű érintett termékre vonatkozik. Ezenkívül az ex 2008 30 90 KN-kód egy része az alkohol és cukor hozzáadása nélkül feldolgozott vagy tartósított mandarinokra (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is), a clementine-re, a wilkingre és más hasonló citrusfélékre (rendszerint vízben vagy a saját levükben) vonatkozik.

(15)

Az előzetes vizsgálat azt mutatja, hogy az érintett terméket a kis citrusfélék (főként a satsuma) egyes fajtáinak hámozásával és darabolásával állítják elő, amelyet cukorszirupban, gyümölcslében vagy vízben tartósítva csomagolnak. A hámozás és a darabolás történhet kézzel vagy géppel.

(16)

Az érintett terméket változó tömegű kiszerelésekben állítják elő, hogy mind a fogyasztók, mind a vendéglátó- és élelmiszeripar igényeinek megfeleljen. A fogyasztói piac legnagyobb részét a 312 g nettó tömegű (175 g töltőtömeg) kiszerelés uralja, de a nagyobb, 850 g nettó tömegű (480 g) kiszerelés értékesítési részesedése egyre nő. A nagyobb kiszereléseket, különösen a 2,65 kg (1 500 g) és 3,1 kg (1 700 g) nettó tömegű kiszerelést a vendéglátó- és élelmiszeripar használja; ezek közül a 2,65 kg-os formátum a legnépszerűbb.

(17)

A satsuma, clementine és más kis citrusfélék együttesen „mandarin” gyűjtőnéven ismertek. E különböző gyümölcsfajták többsége friss terményként való fogyasztásra, gyümölcslékészítésre vagy konzerválásra egyaránt alkalmas. Mivel hasonlóak, feldolgozott vagy tartósított formáik egyetlen terméknek tekinthetők.

(18)

Az egyik európai importőr azzal érvelt, hogy a Kínából behozott érintett termék jobb minőségű, mivel a kínai mandarin kevesebb magot tartalmaz.

(19)

Néhány fél – csakúgy mint a védintézkedési rendeletben – azzal érvelt, hogy a minőség szempontjából különbségek vannak az érintett termék és a közösségi ágazat által előállított termék között. A közösségi gyártók azzal érveltek, hogy a fogyasztók a konzerválási eljárás jobbnak vélt higiéniai standardjai miatt az ő termékeiket részesítik előnyben.

(20)

A Bizottság megvizsgálta ezeket az állításokat, és a következőket állapította meg:

Mivel a „hasonlóság” nem szükségszerűen tökéletesen azonos termékeket feltételez, a kisebb variációk nem voltak elegendők ahhoz, hogy megváltoztassák az importált termék és a közösségi termék közötti hasonlóságra vonatkozó általános megállapítást.

(21)

Ezért a Bizottság azt a következtetés vonja le, hogy az importált terméket és a közösségi terméket hasonlónak kell tekinteni az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelemben.

(22)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók nagy számára, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően mintavételt helyezett kilátásba a dömping megállapítására.

(23)

Annak érdekében, hogy a Bizottság dönthessen a mintavétel szükségességéről és adott esetben kiválaszthassa a mintát, felkérték az exportáló gyártókat, hogy a vizsgálat megindításának időpontjától számított 15 napon belül jelentkezzenek, és nyújtsanak be alapvető adatokat kivitelükről és hazai eladásaikról, az érintett termék gyártásával összefüggő pontos tevékenységükről, és valamennyi, az érintett termék gyártásába és/vagy értékesítésébe bevont kapcsolódó vállalat nevéről és tevékenységéről. A kínai hatóságokkal és a gyártók szövetségével is konzultáltak.

(24)

Összesen 16 kínai vállalat/kapcsolódó vállalatok csoportja válaszolt a felhívásra, és nyújtotta be a kért adatokat az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül. Mindegyikük arról számolt be, hogy a vizsgálati időszak alatt exportált a Közösségbe, és a mintába történő felvételét kérte.

(25)

Azokat az exportáló gyártókat, amelyek a fent említett időszakban nem jelentkeztek, vagy a kért adatokat nem nyújtották be időben, úgy tekintették, hogy nem működnek együtt a vizsgálatban. Ha azonban összehasonlítjuk az Eurostat behozatali adatait és az érintett terméknek a Közösségbe történő kivitelének mennyiségeit, amelyeket a (24) preambulumbekezdésben említett vállalatok a vizsgálati időszak tekintetében bejelentettek, megállapítható, hogy a kínai exportáló gyártók igen szorosan együttműködtek.

(26)

A minta kiválasztásakor a Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az exportáló gyártóknak a Közösségben történő exportértékesítésük szerinti méretét is figyelembe vette. E kritériumból kiindulva egy négy exportáló gyártóból álló minta került kiválasztásra, amely gyártók közül kettő kapcsolatban állt egymással. A mintavétel során szerzett információ alapján, azaz a fenti (24) preambulumbekezdésben említett vállalatok bejelentése szerint az érintett terméknek a vizsgálati időszakban a Közösségbe történő kivitele mennyiségének több mint 60 %-áért a kiválasztott vállalatok feleltek. Ezenkívül az egyik vállalat a vizsgálati időszakban az érintett terméket a belföldi piacon is jelentős mennyiségben értékesítette. Ezért a Bizottság úgy tekintette, hogy a fenti minta segítségével a vizsgálatot ésszerű számú exportáló gyártóra lehet korlátozni, melyek vizsgálata kivitelezhető a rendelkezésre álló idő alatt, és a felmérés reprezentativitásának magas szintje is biztosított. Valamennyi érintett exportáló gyártóval és szövetségükkel, valamint a kínai hatóságokkal konzultációt folytattak, és az erre meghatározott határidőn belül egyikük sem emelt kifogást.

(27)

A mintába fel nem vett exportáló gyártók közül egyik sem kérte egyéni dömpingkülönbözet megállapítását, azaz nem nyújtották be az alaprendelet 17. cikke (3) bekezdésének alkalmazásához szükséges információkat a meghatározott határidőn belül. Ezért ez a vizsgálat nem tért ki az exportáló gyártók egyedi vizsgálatára.

(28)

Tekintettel a panaszban és az előző védintézkedési vizsgálatban beazonosított importőrök nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban szintén mintavételt helyezett kilátásba. Számos importőr ajánlotta fel együttműködését. A mintába a behozott mennyiségek tekintetében a hat legnagyobb importőr került be. Ezek az importőrök a teljes közösségi import több mint 60 %-áért felelősek.

(29)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket a 2. cikk (1)–(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azon gyártók esetében, amelyekről megállapították, hogy megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeknek.

(30)

Röviden és kizárólag tájékoztatás céljából az alábbiakban összefoglaljuk a piacgazdasági elbánásra vonatkozó követelményeket:

(31)

A jelen vizsgálatban a mintába felvett exportáló gyártók közül (lásd a fenti (22)–(26) preambulumbekezdést) egy töltött ki piacgazdasági elbánást kérelmező nyomtatványt.

(32)

Ez az exportáló gyártó nem kaphat piacgazdasági elbánást, mivel nem tudta bebizonyítani, hogy teljesíti az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott első, második és harmadik kritérium jelentette feltételeket. Különösen ami az első kritériumot illeti, a helyszíni vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a foglalkoztatottak biankó írták alá a vállalat munkaszerződéseit, amelyek nem tartalmaztak utalást a díjazásra és a munkaidőre. Ezért lehetetlen volt meghatározni, hogy a foglalkoztatottak felvétele és díjazása milyen feltételek mellett történt, és a munkabérköltségek megfeleltek-e a keresletnek és a kínálatnak. A második kritériumot illetően a helyszíni vizsgálat megállapította, hogy az alapvető nemzetközi számviteli standardokat mind a könyvelésben, mind pedig annak ellenőrzésekor figyelmen kívül hagyták (pl. a költség-haszon összevetés elve, kiegyenlítés, a könyvelésben szereplő összegek és a számviteli adatok tényleges forrásai közti eltérések, a tranzakciók hitelt érdemlő bizonyításának hiánya), ami megkérdőjelezi a vállalat könyvelésének hitelességét. A harmadik kritérium tekintetében megállapításra került, hogy a vállalat számos szubvencióban részesült (pl. olyan hozzáadottérték-adó visszatérítése, amelyet a beszállítók/gazdálkodók soha nem fizettek ki, a vidéki külkereskedelem-fejlesztési projekteket támogató alapból juttatott bizonyos exporttámogatások, valamint exportprémium), ami azt jelzi, hogy a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből származó jelentős torzulások még mindig fennállnak.

(33)

Mint az a fentiekből kiderül, az egyetlen, piacgazdasági elbánásért folyamodó kínai exportáló gyártó nem tudta bebizonyítani, hogy teljesíti az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott valamennyi követelményt, ezért nem részesülhetett piacgazdasági elbánásban.

(34)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában adott esetben országos vámot állapítanak meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudták, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi követelményt teljesítik.

(35)

A mintába felvett egyetlen exportáló gyártó, amelyik piacgazdasági elbánásért folyamodott, egyben egyéni elbánást is kért, arra az esetre, ha a piacgazdasági elbánást nem kapná meg. A mintába felvett többi exportáló gyártó szintén egyéni elbánást kért.

(36)

Az előzetes vizsgálat megállapításai szerint valamennyi érintett vállalat megfelel az egyéni elbánásra vonatkozó, az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott összes követelménynek.

(37)

Ezért az a döntés született, hogy ideiglenes egyéni elbánásban részesítik a következő kínai exportáló gyártókat:

(38)

A fent említett okokból egyetlen kínai exportáló gyártó sem részesült piacgazdasági elbánásban.

(39)

A rendes értéket ezért valamennyi kínai exportáló gyártó esetében az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésének a) pontjával összhangban kell meghatározni.

(40)

A panaszban megadott információk szerint az érintett terméket a Közösségen és az érintett országon kívül nem állítják elő nagy mennyiségben. Ezért a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben a rendes érték bármely más ésszerű kiszámítását javasolta, például a Közösségben a hasonló termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján. Az érdekelt felek felkérést kaptak, hogy tegyenek észrevételeket ebben a vonatkozásban. Maga a Bizottság pedig az eljárás megindításáról szóló értesítés közzététele után is folytatta a lehetséges analóg országok keresését. Két thaiföldi vállalatot kért fel együttműködésre. Egyikőjük kezdetben hozzájárulását adta a vizsgálatban való együttműködéshez, de a későbbiekben nem válaszolt a kérdőívre.

(41)

A másik vállalat egyáltalán nem reagált a megkeresésre. Az érintett ország két exportáló gyártója és egy importőr-nagykereskedő szövetség egyet nem értését fejezte ki a rendes érték kiszámításának módjával, miszerint azt a Közösségben ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakra kell alapozni, de nem javasoltak egyéb olyan megoldást, amely megfelelt volna az alaprendeletnek.

(42)

A fentiekre való tekintettel a Bizottság ideiglenesen úgy döntött, hogy a mintába felvett exportáló gyártók tekintetében a rendes érték kiszámítására bármilyen más ésszerű módszert alkalmaz, jelen esetben a Közösségben a hasonló termékre ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakat alapul véve, összhangban az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával.

(43)

A Közösségben fizetett vagy fizetendő árak mellett szóló döntésnek megfelelően a rendes értéket a fenti (10) preambulumbekezdésben felsorolt, együttműködő közösségi gyártók telephelyein ellenőrzött adatok alapján számították ki.

(44)

Megállapítást nyert, hogy a hasonló termék közösségi gyártói által megvalósított belföldi eladás a mintába felvett exportáló gyártók által a Közösségbe exportált érintett termékhez viszonyítva reprezentatívnak tekinthető.

(45)

Mivel a közösségi gazdasági ágazatra jellemző eladási árak veszteségesek voltak, azokat ki kellett igazítani úgy, hogy egy méltányos haszonkulcsot is magukban foglaljanak, mint ahogy arról az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja rendelkezik. Az alkalmazott 6,8 %-os haszon az a haszonszint, amelyet a védintézkedéseket kiváltó kínai behozatalok jelentős megnövekedése előtti, utolsó konzerválási idény során értek el, azaz az utolsó olyan idényben, amikor a piaci körülményeket még nem befolyásolták anyagi kárt okozó, rendkívül alacsony árú behozatalok.

(46)

Az exportárak alapjául azok az árak szolgáltak, amelyeket a független fogyasztók a Kínából a Közösségbe irányuló export céljára történő értékesítés során ténylegesen kifizettek.

(47)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi alapon történt.

(48)

A tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban megfelelő kiigazításokat végeztek az árakat és az árak összehasonlíthatóságát érintő tényezők eltéréseinek figyelembe vétele céljából. A szállításban, a biztosításban és a közlekedéssel összefüggő egyéb költségekben mutatkozó eltérések miatt szükség esetén szintén kiigazításokat végeztek.

(49)

A fentiekre való tekintettel és az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően az ideiglenes dömpingkülönbözet megállapítására valamennyi kínai exportőr tekintetében a terméktípusonként meghatározott rendes érték súlyozott átlagának és a terméktípusonként a fentiek szerint meghatározott és kiigazított exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján került sor. A kapcsolódó exportáló gyártók tekintetében a bevett gyakorlatnak megfelelően súlyozott átlagos dömpingkülönbözetet számítottak ki. A mintába fel nem vett, együttműködő exportáló gyártók tekintetében a mintába felvett vállalatok dömpingkülönbözetén alapuló, súlyozott átlagos dömpingkülönbözetet számítottak ki. Továbbá, mivel az exportáló gyártók nagyfokú együttműködést mutattak (lásd a fenti (24) preambulumbekezdést), a mintába felvett vállalatok legmagasabb egyéni dömpingkülönbözetét alkalmazták az összes többi vállalat esetében is.

(50)

Ennek alapján az ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következők:

(51)

Emlékeztetni kell arra, hogy a kérdéses termék a figyelembe vett időszak során szinte végig védintézkedések tárgyát képezte. Ezt az a tény indokolta, hogy a közösségi gazdasági ágazat a védintézkedési vizsgálat időszakának (1998/1999-től 2002/2003-ig) végén súlyos anyagi kárt szenvedett.

(52)

A jelen vizsgálat megállapította, hogy az érintett termék előállításával a Közösségben az a négy közösségi gyártó foglalkozott, amelyek nevében panaszt tettek (Halcon Group SA, Murcia, Spanyolország; Cofrusa SA, Murcia, Spanyolország; Agriconsa SA, Valencia, Spanyolország; Videca SA, Valencia, Spanyolország). E gyártók közül egyetlen sem állt kapcsolatban az érintett termék Kínából történő exportálását végző kínai exportőrökkel vagy importőrökkel.

(53)

A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi gyártók a vizsgálati időszak alatt körülbelül 34 100 tonnát gyártottak az érintett termékből. Ez a Közösségben gyártott hasonló termék teljes mennyisége 100 %-ának felel meg. Ennélfogva úgy tekinthető, hogy a közösségi gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett közösségi gazdasági ágazatot.

(54)

Megjegyzendő, hogy a védintézkedési vizsgálatban nyolc közösségi gyártó működött együtt. Az, hogy a Közösségben csak négy gyártó maradt, egyes cégek bezárásával és más cégek egyesülésével függ össze.

(55)

A figyelembe vett időszak alatt a közösségi fogyasztás az alábbiak szerint alakult:

(56)

A közösségi fogyasztást az alábbiak alapján határozták meg: az érintett terméknek a közösségi gazdasági ágazat által az EU-ban értékesített összmennyisége, a vizsgálati időszak alatt már nem gyártó, korábbi közösségi gyártók EU-beli értékesítései, valamint az összes harmadik országból történő behozatalok. Az érintett terméknek a közösségi gazdasági ágazat által az EU-ban értékesített összmennyiségére vonatkozó számadatok a közösségi gyártók által szolgáltatott, ellenőrzött adatokból származnak. A korábbi közösségi gyártók értékesítései a panaszos becslésén alapulnak; az adatokat összevetették a védintézkedési eljárás (ideértve az Európai Unió Hivatalos Lapjában2005. december 17-én közzétett C322/06 értesítést is) eredményeivel. Az importált mennyiségekre vonatkozó adatok az Eurostattól származnak.

(57)

Mint azt a fenti táblázat bemutatja, az érintett termék közösségi fogyasztása a figyelembe vett időszak alatt – eltekintve a 2003/2004-ben megfigyelhető növekedéstől – viszonylag állandó volt. A fogyasztás ezen szembetűnő növekedése lényegében az érintett termék „felhalmozásával” magyarázható, mint ahogy azt a fenti preambulumbekezdésben említett értesítés is leírja. Eurostat-adatok megerősítik, hogy ez a jelenség az új tagállamokban is megfigyelhető volt 2004. májusi EU-csatlakozásukat megelőzően. Az új tagállamok behozatala csatlakozásuk előtt (a 2003/2004-es idényben) majdnem elérte a 15 000 tonnát, viszont a 2004/2005-ös, a 2005/2006-os és 2006/2007-es idényben jelentősen visszaesett, mégpedig a kb. 4 000 tonna/év átlagértékre. A vizsgálati időszakban a fogyasztás állandónak tekinthető, a 2005. és 2006. évet megelőző időszakra jellemző szinten stabilizálódott.

(58)

A Kínából származó behozatalok mennyiség és piaci részesedés szempontjából a következőképpen alakultak

(59)

2003/2004-ben a Kínából származó behozatalok a közösségi fogyasztáshoz hasonló ugrásszerű növekedése volt tapasztalható. Az import 2004/2005-ben (az új tagállamok csatlakozását követő időben) visszaesett. A Kínából származó behozatalok piaci részesedése állandó jelleggel magas, mivel Kína e termék fő exportőre mind a Közösség, mind a világ többi része tekintetében.

(60)

A fenti táblázat a Kínából származó behozatal átlagárainak alakulását mutatja be. A figyelembe vett időszakban az árak csak 2003/2004-ben estek vissza. A vizsgálati időszak alatt újból elérték eredeti (2002/2003-as) szintjüket.

(61)

A vizsgálati időszak alatt a közösségi piacon tapasztalható értékesítési árak körében összehasonlítást végeztek, mégpedig a közösségi gazdasági ágazat árai és az érintett országból származó behozatali árak között. Ezen a piacon Hamburg a viszonyítási pont a bejövő behozatalok és a közösségi gyártás tekintetében. Ezért a független fogyasztóknak kiszabott eladási árakat tekintették a közösségi gazdasági ágazat vonatkozó eladási árainak, és ezeket szükség esetén hozzáigazították a Hamburgba beérkező áruk árszintjéhez, az árengedmények és mennyiségi engedmények levonása után. Ezeket az árakat azután összehasonlították a kínai exportáló gyártók által kiszabott eladási árakkal – árengedmények nélkül és szükség esetén hozzáigazítva a hamburgi CIF-árhoz, beleértve a kifizetett vámokat és vámkezelési díjakat is. A kiigazítások során adott esetben a kontingens alá nem tartozó kivitelek után fizetett 301 EUR/megatonna védővámot is figyelembe vették.

(62)

Az összehasonlítás kimutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt az érintett termék behozatalát a közösségi gazdasági ágazat áraihoz képest alákínált áron értékesítették a Közösségben; az alákínálás mértéke a közösségi gazdasági ágazat árainak százalékában kifejezve 19,6–35,2 %, a mintába felvett együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok alapján. Ezenkívül a közösségi gazdasági ágazat áralakulásának elemzéséből kiderül, hogy jelentős árnyomás (a vizsgálati időszak alatt árleszorítás) következett be (lásd lent).

(63)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a dömpingelt behozatal közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata valamennyi olyan gazdasági tényező és mutató értékelését magában foglalta, amely 2002. október 1. és a vizsgálati időszak között a gazdasági ágazat helyzete szempontjából jelentős volt.

(64)

A közösségi gazdasági ágazatra vonatkozó alábbi adatok a négy együttműködő közösségi gyártó összesített adatai.

(65)

Az alábbi táblázat a közösségi gyártók termelését, termelési kapacitását és kapacitáskihasználását ismerteti:

(66)

Mint az a fenti táblázatból kiderül, a termelés a figyelembe vett időszak alatt a 2003/2004-es és a 2005/2006-os kisebb betakarított mennyiségeknek köszönhetően ingadozott. A figyelembe vett időszak végére a termelési kapacitás visszaesett. A kapacitáskihasználás a betakarított mennyiségek ingadozásától függetlenül az egész időszak alatt nagyon alacsony szinten maradt.

(67)

Az alábbi számadatok az egyes időszakok végén a közösségi gazdasági ágazat rendelkezésre álló készleteinek mennyiségét mutatják.

(68)

Megjegyzendő, hogy az érintett termék sokáig eláll (több mint 3-4 évig), és megőrzi főbb jellemzőit (íz és szín).

(69)

A készletek mennyisége az egész időszak alatt ingadozott, de a vizsgálati időszak alatt jelentősen megnövekedett. Úgy tűnik, hogy ez a dömpingelt behozatalok jelentette nyomásnak és annak a várakozásnak köszönhető, hogy a védintézkedéseket hatályon kívül fogják helyezni; mindez arra késztette az importőröket, hogy az érintett termék beszerzésekor a közösségi gazdasági ágazat helyett a kínai behozatalokat részesítsék előnyben.

(70)

Az alábbi számok a közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyiségeit, piaci részesedését és átlagos egységárait ismertetik.

(71)

A védintézkedések megléte és számos közösségi gyártó megszűnése ellenére (ez utóbbiak piaci részesedése a 2002/2003-as 11,2 %-ról 2004/2005-re 8,1 %-ra csökkent, majd eltűntek a piacról), a közösségi gazdasági ágazat értékesítéseinek mennyisége abszolút értékét tekintve enyhe növekedést mutatott, de a figyelembe vett időszak alatt alacsony szinten maradt. A közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt valóban csak 4,7 százalékponttal nőtt. Az eladási átlagárak emelkedtek a figyelembe vett időszakban, de nem olyan mértékben, ami a szokásos haszon eléréséhez szükséges, ami szintén arra utal, hogy a nagyon alacsony árakon történő, jelentős mennyiségű kínai behozatalok hatással voltak az árakra.

(72)

Megjegyzendő, hogy a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt összességében 5,2 %-kal növekedett, és így a vizsgálati időszakban a szerény 27,6 %-os szintre emelkedett, ami azt mutatja, hogy a kínai behozatalok jelentette nyomás miatt a közösségi gazdasági ágazat nem tudta teljesítményét jelentősen javítani.

(73)

A lent megadott, adózás előtti haszonkulcsok a közösségi gazdasági ágazat értékesítéseire vonatkoznak, és azt a tényt tükrözik, hogy a gazdasági ágazat veszteséges maradt, és míg a védintézkedések ugyan valamelyest enyhítettek a helyzeten, az intézkedéseknek a párhuzamosan zajló árufelhalmozás formájában történő megkerülése (lásd (57) preambulumbekezdés) azonban veszélyes helyzetbe sodorta. A védintézkedések jótékony hatása ezért főként a figyelembe vett időszak végén mutatkozik meg.

(74)

A befektetések megtérülése 2003/2004 után csökkenő tendenciát mutat. A befektetések megtérülésének romlása szintén azt jelzi, hogy a közösségi gyártók helyzete is romlik.

(75)

Mivel a közösségi gyártók másfajta gyümölcsöket is konzerválnak, a készpénzforgalmat csak a vállalat teljes tevékenységéhez képest lehetett vizsgálni, semmint csak az érintett termék vonatkozásában. Ez a mutató ennélfogva kisebb jelentőséggel bír; megadása a pénzügyi évek (naptári évek) szerint történik. Mindenesetre az látható, hogy 2005-ig fokozatosan romlott a készpénzforgalom, és a vizsgálati időszak alatt valamennyire helyreállt a helyzet.

(76)

A közösségi gazdasági ágazat beruházási tendenciáit a következő táblázat ismerteti:

(77)

A nyereségesség fenti, negatív alakulása ellenére – saját versenyképességének további növelése érdekében – a közösségi gazdasági ágazat növelte az érintett termékkel kapcsolatos beruházásait. A beruházások főként munkagépek beszerzésében merültek ki. E lépések jelentősen hozzájárultak a mintában szereplő közösségi gazdasági ágazat hatékonyságának javulásához.

(78)

Bizonyított, hogy a figyelembe vett időszak alatt a tőkebevonási képesség csökkent, többek között a gyártás negatív haszonkulcsai és a terméknek az érintett vállalatok teljes aktivitásában betöltött fontos szerepe miatt.

(79)

Emlékeztetőül: az érintett termék konzerválása természeténél fogva idényjellegű, 4–5 hónapig tartó tevékenység, és a gyártási munkálatok nagy részét idénymunkások végzik. Ezért a foglalkoztatottak számát mutató adatok kisebb jelentőséggel bírnak, helyettük az idényben ledolgozott összes munkaórát kell a fő foglalkoztatási mutatónak tekinteni. Mint a fenti táblázat mutatja, a közösségi gazdasági ágazat fokozatosan javított termelékenységén. A termelékenység az egész időszak alatt a vizsgálati időszakban érte el a legmagasabb szintet. Ez ahhoz vezetett, hogy az egy tonna késztermék előállításához szükséges munkaórák száma a 2002/2003-as 17-ről a vizsgálat idejére 15,5-re csökkent (– 9 %). A foglalkoztatottak száma a vizsgálati időszakban volt a legmagasabb, miután a 2005/2006-os visszaesést követően ismét megugrott a termelési mennyiség. Mindemellett az idényben ledolgozott munkaórák száma is nőtt. A közösségi gazdasági ágazatnak a vizsgálati időszak alatt elért termelékenysége megerősíti, hogy erőfeszítéseket tettek a hatékonyság növelése érdekében a Kínából származó, óriási mennyiségben beérkező dömpingelt behozatalok ellensúlyozására.

(80)

Megjegyzendő, hogy a bérekre vonatkozó, abszolút számokban kifejezett adatoknak a termelési szint nagyfokú ingadozásai miatt nincsen jelentőségük. A legyártott tonnákra eső bérköltségek kifejezőbbek, és azt mutatják, hogy a közösségi gazdasági ágazat a termelékenységből származó nyereségeknek köszönhetően az órabérek infláció miatti természetes emelkedése ellenére is 3 százalékponttal csökkenteni tudta az egy tonnára eső béreket.

(81)

A fenti (49) preambulumbekezdésben megadott, országszerte jellemző, ideiglenes dömpingkülönbözet egyértelműen meghaladja a de minimis szintet. Ráadásul, figyelembe véve a dömpingbehozatal mennyiségét és árait, a tényleges dömpingkülönbözet hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(82)

A termék múltbeli dömpingjére vagy szubvencionálására nincs bizonyíték. Megjegyzendő azonban, hogy a közösségi gazdasági ágazat még nem heverte ki a jelentős mértékben megnövekedett behozatali mennyiségek hatásait, amelyek súlyos károkat okoztak, és arra késztették a Bizottságot, hogy 2003-ban és 2004-ben mind ideiglenes, mind végleges védintézkedéseket vezessen be (lásd (4) preambulumbekezdés). Mint ahogy azt már a fenti (57) és (70) preambulumbekezdésben említettük, ezek a védintézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdasági ágazat valamelyest javítson helyzetén a 2003/2004-ben folytatott felhalmozás ellenére, és a károkozó dömping hiányában várhatóan sokkal jelentősebb általános javulást idéztek volna elő a közösségi gazdasági ágazat helyzetében.

(83)

A közösségi gazdasági ágazat helyzetének elemzését annak fényében kell értelmezni, hogy az időszak elején a sokkal több közösségi gyártó mellett jelentősen nagyobb termelési kapacitás volt jellemző. A 658/2004 rendelet és a C322/06 értesítés szerint az akkori kapacitás elérte a 129 000 megatonnát. Az ágazat fent említett újraszervezése a termelési kapacitás több mint 45 %-os visszaeséséhez vezetetett. Ebben az összefüggésben, valamint a védintézkedések meglétének köszönhetően azt lehetett volna várni, hogy a megmaradt négy gyártó helyzete általában javul, minek során többek között a piacot elhagyó vállalatok értékesítéseinek jelentős hányadát átveszik, számottevő mértékben javul a termelésük és a kapacitáskihasználásuk, és a sokkal jobb ár-költség arányoknak köszönhetően nagyobb haszonra tesznek szert.

(84)

Ezzel szemben a termelés csak 9 %-kal növekedett, a kapacitáskihasználás alacsony szinten maradt (és csakis a kapacitáscsökkenés miatt emelkedett), az értékesítési mennyiségek az ágazat koncentrálódása ellenére továbbra is csekélyek voltak, miközben a raktárkészletek nem kevesebb mint 66 %-os növekedést mutattak. A veszteségesség folytatódott (– 4,3 %) és a beruházások megtérülése még inkább negatívvá vált (– 28,9 %), dacára az ágazat versenyképességének növelését célzó folyamatos beruházásoknak és a termelékenység 9 %-os növekedésének.

(85)

Emlékeztetni kell rá, hogy a figyelembe vett időszak alatt az érintett termék Kínából származó, dömpingelt behozatalának mennyisége csaknem 10 %-kal nőtt, míg az eladási árak – a nyersanyagköltségek növekedése ellenére – gyakorlatilag a 2002-es szinten maradtak. Ezenkívül a vizsgálati időszakban az érintett termék dömpingelt behozatala jelentősen alákínált a közösségi gazdasági ágazat értékesítési árainak.

(86)

E tényezőket figyelembe véve az előzetes következtetés az, hogy a közösségi gazdasági ágazat az alaprendelet 3. cikke értelmében jelentős anyagi kárt szenvedett.

(87)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdése értelmében az is vizsgálat tárgyát képezte, hogy fennáll-e okozati összefüggés a Kínából származó dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár között. A dömpingelt behozatalon kívüli olyan ismert tényezőket is megvizsgáltak, amelyek ugyanabban az időben károsíthatták a Közösség gazdasági ágazatát, mégpedig azért, hogy a más tényezők által okozott lehetséges kárt ne a dömpingelt behozatalnak tudják be.

(88)

Emlékeztetőül: a Kínából származó behozatalok mennyisége továbbra is a közösségi piac legalább 70 %-át tette ki. Tekintettel erre a kétségtelen piaci dominanciára, a fő ok, amely miatt romlott a közösségi gazdasági ágazat helyzete, egyértelműen a kínai behozatalok hatásában rejlik.

(89)

Ez annál is inkább igaz, mivel a kínai árak továbbra is jelentősen alákínáltak a közösségi gazdasági ágazat által szabott áraknak, sőt a közösségi gazdasági ágazat költségeinél is jelentősen alacsonyabb szintűek voltak, ami a versenytársak kiszorításának szándékára utal. A közösségi gazdasági ágazat a nagyon alacsony áron értékesített, a hatalmas behozatali mennyiségekre úgy reagált, hogy megpróbált ésszerű piaci részesedést megtartani, és megszabta árainak felső határát. Ezekkel az intézkedésekkel azonban lehetetlen volt a szokásos nyereségességet elérni.

(90)

Ezért egyértelműen szoros összefüggés áll fenn az eddigieknél is alacsonyabb árú behozatali mennyiségek jelentős megnövekedése és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár között.

(91)

A vizsgálati időszak alatt a nem kínai behozatalok mennyisége a teljes EU-behozatal kevesebb mint 2 %-át tette ki. Ezért ezeknek a behozataloknak a hatása (ha van egyáltalán) elhanyagolhatónak tekinthető. Az állítások szerint ezek a behozatalok valójában kínai termékek újraértékesítéseként valósultak meg. Ezt az is megerősíti, hogy egyéb országokban nincs jelentős gyártás; erre utalt egyébként a megfelelő hasonló ország hiánya is (lásd a fenti (40)–(41) preambulumbekezdést).

(92)

Amint azt a lenti táblázat mutatja, a közösségi gazdasági ágazat által megvalósított kivitel a figyelembe vett időszak során csökkent.

(93)

A közösségi gazdasági ágazat régebben hagyományos piacai egyikeként az USA-t látta el az érintett termékkel. Napjainkban azonban az USA-ba (és valójában a legtöbb importáló országba) irányuló kivitelek fő forrása Kína, amely hasonló dömpingstratégiát követ, és jelentősen alákínál a közösségi gazdasági ágazat USA-ba irányuló kivitelének is.

(94)

Még ha a közösségi gazdasági ágazat hasonló kiviteli mennyiségi szinteket és árakat tartott fent, a kínai bevitelek elterjedtségének foka és az áralákínálás mértéke arra utalnak, hogy az említett bevitelek jelentős anyagi hatást gyakorolnak a közösségi gazdasági ágazat helyzetére. A közösségi gazdasági ágazat kiviteli teljesítményének visszaesése nem gyöngíti az ok-okozati összefüggést, hanem előrejelzésként tekinthető arra nézve, hogy feltehetően mi történne a közösségi gazdasági ágazat értékesítéseivel a dömpingelt behozatalok jelentette nyomás további fennállása esetén.

(95)

Egy másik, a közösségi gazdasági ágazat szerint kárt okozó tényező a kínai RMB euróhoz viszonyított, csökkenő árfolyama. 2002 októbere és 2007 szeptembere között az USA-dollár euróhoz viszonyított árfolyama több mint 40 %-kal visszaesett. Mivel a kínai RMB-t az USA-dollár árfolyamához rögzítették, ez a kínai kiviteleknek versenyelőnyt jelentett az érintett termék európai kiviteleivel szemben. Emlékeztetni kell tehát arra, hogy a vizsgálat feladata annak megállapítása, hogy a közösségi gazdasági ágazat jelentős kárát a dömpingelt behozatal (annak árai és mennyisége) okozta-e, vagy azt más tényezők eredményezték. Ebben a tekintetben az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése annak bizonyítását írja elő, hogy a dömpingelt behozatal árszintje okoz kárt. Az előírás tehát pusztán az árszint különbségére vonatkozik, és nem teszi szükségessé az árak szintjeire ható tényezők elemzését.

(96)

Több fél azt állította, hogy a kárt nem a dömpingelt behozatal okozta, hanem a nyersanyagok nem elégséges kínálata és magas árai, ami mind a rossz termés következménye. A károkozásra vonatkozó vizsgálat számos különböző betakarításra kiterjed, melyekre több vagy kevesebb nyersanyagtermelés és alacsonyabb vagy magasabb nyersanyagárak jellemzők. Ezek az ingadozások azonban nem függenek össze a közösségi gazdasági ágazat általános helyzetével, mint ahogy az például az alábbi táblázatból is megállapítható. A közösségi gazdasági ágazat helyzete valójában a figyelembe vett időszakban végig romlott, függetlenül a nyersanyagkínálattól és -áraktól. Ez arra utal, hogy a károkozás egyéb tényezőkkel magyarázható.

(97)

A fentiek alapján semmi sem utal arra, hogy ez a tényező gyengíthette volna a Kínából származó dömpingelt behozatalok és a közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlása közötti ok-okozati kapcsolatot.

(98)

Néhány fél állítása szerint a túlzott mértékű beruházások felelősek a közösségi gazdasági ágazat helyzetéért. Ez az állítás mindazonáltal megalapozatlannak tűnik. A közösségi gazdasági ágazat által foganatosított beruházások főként a munkagépek fejlesztésére irányulnak a hatékonyság növelése céljából. Ezek a beruházások hozzájárultak a termelékenység növeléséhez, aminek köszönhetően a rövid távú egységköltségek lehetséges emelkedéseit ellensúlyozni lehetett. Emiatt nem tekinthető úgy, hogy ezek a beruházások jelentették volna a károkozáshoz hozzájáruló egyik tényezőt. A Bizottság ezt az érvet tehát elutasítja.

(99)

Néhány fél állítása szerint az alacsonyabb minőségű közösségi termékek felelősek a közösségi gazdasági ágazat helyzetéért. Mint ahogy azt a (18)–(21) preambulumbekezdések kifejtik, a Bizottság alaposan megvizsgálta a termékek összehasonlíthatóságát, és arra a megállapításra jutott, hogy a közösségi termék és a kínai termék hasonló. A két termék között megállapított különbségek jelentéktelenek, és nem támasztják alá az állítást. Mindenesetre ha léteznek is ilyen jelentéktelen különbségek, azok feltehetően a kínai termékeknek kedveztek volna, és még nagyobb mértékű árleszorításhoz és áralákínáláshoz vezettek volna. A Bizottság ezt az érvet tehát elutasítja.

(100)

Következésképpen megerősítjük, hogy a gyenge eladások, alacsony kapacitáskihasználás és negatív pénzügyi eredmények jellemezte közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárt a szóban forgó dömpingelt behozatalok okozták. Az egyéb behozatalok, a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye, az árfolyam-ingadozások, a nyersanyagkínálat, a minőségbeli különbségek vagy a beruházások csak korlátozott mértékben befolyásolták a közösségi gazdasági ágazat kedvezőtlen alakulását (ha gyakoroltak rá valamilyen hatást egyáltalán).

(101)

Tekintettel a fenti elemzésre, amely a közösségi gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló valamennyi ismert tényező hatását megfelelő módon megkülönböztette és elkülönítette a dömpingelt behozatal okozta káros hatásoktól, megerősítést nyer, hogy ezen egyéb tényezők nem mondanak ellent annak a ténynek, hogy a felmért kár a dömpingelt behozatalnak tudható be.

(102)

A Bizottság megvizsgálta, hogy létezik-e olyan kényszerítő ok, amely arra engedne következtetni, hogy a Kínából érkező behozatallal szembeni dömpingellenes vámok bevezetése ellentétes a közösségi érdekkel. A közösségi érdek meghatározásához felmérték a különböző érintett felek – azaz a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök és a beszállítók – érdekeit.

(103)

A közösségi gazdasági ágazat kárt szenvedett az érintett termék Kínából származó, kárt okozó dömpingelt behozatalaitól. Arra is emlékeztetni kell, hogy a közösségi gazdasági ágazat fent említett gazdasági mutatói romló pénzügyi eredményeket jeleztek a figyelembe vett időszakban. A kínai behozatalok hatásait valamennyire enyhítette a védintézkedések bevezetése (lásd a (4) preambulumbekezdést). A károkozás természetét figyelembe véve (azaz ismételt veszteségek, a belföldi értékesítések visszaesése) intézkedések hiányában elkerülhetetlen lenne a közösségi gazdasági ágazat helyzetének további lényeges romlása.

(104)

A vizsgálat rámutatott, hogy a feldolgozott és tartósított citrusfélék (főként mandarin) közösségi termelését négy gyártó végzi, amelyek körülbelül 2 000 embert foglalkoztatnak az érintett termék gyártásával és értékesítésével kapcsolatban. Az érintett termék teljesítményük mintegy 30 %-ának felelt meg. Amennyiben nem kerül sor intézkedések bevezetésére, az árak tovább csökkennek, és a közösségi gyártóknak további súlyos veszteségeket kell elviselniük, ami közép- vagy hosszú távon fenntarthatatlan lenne. Ezenkívül ez az érintett vállalatok egyéb tevékenységeire is kedvezőtlen hatást gyakorolna. Tekintettel a gyártási rendszerek terén foganatosított beruházásokra, azzal lehet számolni, hogy – intézkedések hiányában – a beruházások egyes közösségi gyártók számára nem térülnének meg. A fentiek alapján a közösségi gazdasági ágazatnak a dömpingellenes intézkedések elfogadásából nyilvánvalóan előnye származna.

(105)

Dömpingellenes intézkedések elfogadása esetén viszont a közösségi gazdasági ágazat minden valószínűség szerint olyan szintre tudná emelni az eladási árakat, hogy abból ésszerű haszonkulcsa származzon.

(106)

Ezért ideiglenesen megállapítható, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése a közösségi gazdasági ágazat érdekében áll.

(107)

Egyes importőrök ellenezték az intézkedéseket. Ellenben mások, különösen a hat, kapcsolatban nem álló importőr, amelyek bekerültek a mintába, és megválaszolták a kérdőívet, egyetértettek az intézkedések meghozatalának elvével, mivel egy olyan termék esetén, amely gyártása ingadozhat a betakarítások miatt, szükség van kettős ellátási forrás fenntartására. Azt is kiemelték, hogy biztosítani kell a piac stabilitását.

(108)

A Bizottság az együttműködő importőröknek a kérdőívre adott válaszában található adatokat is elemezte. Az érintett termék Kínából történő behozatala minden esetben tevékenységük csupán csekély hányadát érinti. Így nem valószínű, hogy az érintett termék Kínából származó behozatalára vonatkozó intézkedések túlzóak lennének az importőrágazat helyzetére nézve a közösségi gazdasági ágazat számára várható kedvező hatásokhoz képest.

(109)

Emlékeztetőül: az érintett terméket, amelyet elsősorban desszert vagy köret gyanánt magánfogyasztásra szánt élelmiszerként használnak, főként a kiskereskedelem számára értékesítik. Nagyobb tartályokban való kiszerelés esetén a terméket közvetlenül a vendéglátóiparnak adják el, amely a fogyasztás 25 %-áért felelős. A vizsgálatban azonban egy vendéglátó-ipari vállalat sem működött együtt.

(110)

Mind a kiskereskedelem, mind a vendéglátóipar jelen tevékenységeik keretében a termékek széles skáláját szerzi be, melyek közül az érintett termék szükségleteiknek, és következésképpen költségeiknek, csupán csekély hányadát jelenti. Így nem valószínű, hogy az érintett termék Kínából származó behozatalára vonatkozó intézkedések a felhasználók ágazatának helyzetére aránytalan hatást gyakorolnának a közösségi gazdasági ágazat számára várható kedvező hatásokhoz képest.

(111)

Ráadásul arra is emlékeztetni kell, hogy az intézkedések meghozatalának hiánya rövid és középtávon a közösségi gazdasági ágazat tevékenységének leépüléséhez vagy azonnali befejezéséhez is vezethetne. Ez azzal járna, hogy csak egy ellátási forrás létezne, amely ráadásul természeténél fogva a betakarítások függvényében ingadozna. Ez nem szolgálná a felhasználók érdekeit.

(112)

A vizsgálat során ellentétes értelmű beadvány nem érkezett.

(113)

A fogyasztói szervezetek semmilyen együttműködést nem mutattak. Az érintett termék a háztartások élelmiszerekre fordított kiadásainak olyan csekély hányadát képviseli, hogy a fogyasztókra gyakorolt hatás elenyésző lenne még az árakat érő jelentős hatások esetén is.

(114)

Ráadásul arra is emlékeztetni kell, hogy az intézkedések meghozatalának hiánya rövid és középtávon a közösségi gazdasági ágazat tevékenységének leépüléséhez vagy azonnali befejezéséhez is vezethetne. Ez azzal járna, hogy csak egy ellátási forrás létezne, amely ráadásul természeténél fogva a betakarítások függvényében ingadozna. Ez nem szolgálná a fogyasztók érdekeit.

(115)

A Kínából származó dömpingelt behozatalok növekedése káros a beszállítók szempontjából, és az intézkedések az érdekeiket szolgálják. A nyersanyagok mennyisége, amellyel a közösségi gyártókat ellátják, árbevételük egyik fontos forrása. Ha le kellene állni a gyártással, ez az érintett spanyol régió mezőgazdasági tevékenységének nagy kárára lenne, főként, mivel az egyes citrusfélék esetében – ízük és állaguk miatt – a konzerválás a fő felhasználási lehetőség.

(116)

A Bizottság a fenti megállapításokat figyelembe véve ideiglenesen azt a következtetést vonja le, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely a Kínából származó, egyes feldolgozott és tartósított citrusfélék (főként mandarin) behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok kivetése ellen szólna.

(117)

Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések szintjének elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy megszüntesse a közösségi gazdasági ágazatnak a dömpingelt behozatal által okozott kárt, anélkül hogy túllépné a megállapított dömpingkülönbözetet. A kárt okozó dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor a Bizottság figyelembe vette, hogy az intézkedésnek lehetőséget kell adnia a közösségi gazdasági ágazatnak arra, hogy előállítási költségeit fedezni tudja, és olyan, adózás előtti általános nyereségre tegyen szert, amelyet rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül elérhetne. A számítás alapját ideiglenesen egy 6,8 %-os, adózás előtti haszonkulcs képezte. Ez volt az ágazat súlyos károsodásához vezető behozatalok megnövekedése előtt az ágazatra jellemző haszon. A Bizottság úgy tekinti, hogy ez a haszonszint reprezentatív a közösségi gazdasági ágazat nyereségessége szempontjából, amely – a kárt okozó dömping hiányában – az érintett termék tekintetében elérhető lenne.

(118)

A szükséges áremelést ezután úgy állapították meg, hogy – az alákínálásra (lásd a fenti (62)–(64) preambulumbekezdést) vonatkozó számításokban meghatározott – átlagos importárakat összevetették a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon eladott hasonló termékek kárt nem okozó átlagárával. A kárt nem okozó ár kiszámítása úgy történt, hogy a közösségi gazdasági ágazat értékesítési árát kiigazították, úgy hogy a fent említett haszonkulcsot tükrözze. Az összehasonlításból származó különbség a teljes CIF import értékének százalékában kifejezve vállalatonként az alábbi, a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb szinteket érte el:

(119)

A fentiekre való tekintettel és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság úgy véli, hogy a megállapított dömpingkülönbözetek és a kár megszüntetéséhez szükséges különbözetek szintjei közül a legalacsonyabbal azonos szintű ideiglenes dömpingellenes vámot kell kiszabni, a legkisebb vám szabályával összhangban. Mivel a kár megszüntetéséhez szükséges különbözet szintje minden esetben alacsonyabb a dömpingkülönbözet szintjénél, ez előbbinek kell alkotnia az intézkedések átlagos szintjének alapját.

(120)

A dömpingellenes intézkedéseknek az a célja, hogy a kárt okozó dömping hatásai megszűnjenek. Az intézkedések formája ezért döntő jelentőségű tényező. Az intézkedések formáját a szóban forgó termék, illetve a termék piacának egyedi tulajdonságaitól függően kell meghatározni, valamint úgy, hogy azok hatékonyan megszüntethessék az említett hatásokat.

(121)

A jelen esetet figyelembe véve, és amint azt mind a közösségi gyártók, mind számos importőr állította, a szóban forgó termék, illetve piac figyelembe veendő egyedi tulajdonságai a következők.

(122)

Az intézkedések formájával el kell kerülni azt a jelenséget, amelyet a védintézkedések/a védintézkedési vizsgálat, valamint a jelen vizsgálat során fedeztek fel. Az alábbiakban bemutatjuk ezeket a jelenségeket, amelyek bizonyos fokig alkalmasnak tűntek arra, hogy amikor csak lehet, bármiféle intézkedés hatását aláássák.

(123)

Az első jelenség abban állt, hogy az új tagállamok közvetlenül a csatlakozás előtt készleteket halmoztak fel, mint ahogy azt már a fentiekben is említettük. Az EU 2004-es kibővítése előtt a kínai importőrök az érintett termék jelentős mennyiségeit szállították a jövendő tagállamokhoz; ezek az áruk tehát úgy léptek be a Közösség területére, hogy az említett tagállamok csatlakozásakor nem képezték védintézkedések tárgyát.

(124)

A második jelenség olyan új terméktípusok bevezetésére irányult, melyek névlegesen nem tartoznak védintézkedések hatálya alá, de amelyek ugyanazokkal a fizikai és technikai jellemzőkkel rendelkeznek. Mint ahogy azt már a (14) preambulumbekezdésben elmagyaráztuk, e termékek a szóban forgó dömpingellenes eset által érintett termék részét képezik.

(125)

A harmadik jelenség az árkompenzáció volt. Az EU gazdasági szereplői nem csupán az érintett terméket szerzik be kínai kereskedőktől, hanem a feldolgozott élelmiszer-ipari termékek különböző fajtáit is.

(126)

Ez azzal a veszéllyel jár, hogy egy klasszikus intézkedést, mint például egy ad valorem vámot, az egyéb importált élelmiszer-ipari termékekre kiszabott magasabb árakkal kompenzálni lehet. A fentiekre való tekintettel olyan intézkedésre van szükség, melynek formája ezeket az intézkedések hatékonyságát nagy mértékben csorbító jelenségeket a minimálisra csökkenti. Ilyen körülmények között a vámot az egy tonnára jutó bizonyos összeg formájában kell kiszabni az intézkedések hatékonyságának érdekében, valamint annak megakadályozására, hogy a dömpingellenes intézkedést az exportárak csökkentésével kompenzálják. Ezt az összeget úgy kapjuk, hogy a kár megszüntetéséhez szükséges különbözetet a vizsgálati időszak során történt dömping kiszámításához használt exportárakra alkalmazzuk, mégpedig minden egyes vállalat vonatkozásában. A mintába fel nem vett, összes együttműködő exportáló gyártó számára kiszabott külön vámot pedig a mintába felvett egyes vállalatoktól származó adatok átlagaként határozzuk meg. Az összes többi vállalat külön vámja a mintában szereplő vállalatok legmagasabb vállalatspecifikus vámjával azonos. Így a külön vámok a következő összegekre rúgnak:

(127)

Az ebben a rendeletben meghatározott, az egyes vállalatspecifikus, egyedi dömpingellenes vámot a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért ezek az említett vizsgálat során megállapított helyzetet tükrözik e vállalatokkal kapcsolatban. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) így kizárólag az érintett országból származó és a vállalatok, tehát a külön említett jogi személyek által gyártott termékek behozatalára alkalmazandók. Azok az importált termékek, amelyeket egy másik, e rendelet rendelkező részében névvel és címmel külön nem említett vállalat gyártott, beleértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyeket is, nem részesülhetnek az e vámtételek nyújtotta előnyökből, hanem az „összes többi vállalatra” alkalmazandó vámtétel vonatkozik rájuk.

(128)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni, haladéktalanul mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függnek össze. A Bizottság adott esetben – a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően – a rendeletet az vállalatspecifikus vámtételekben részesülő vállalatok jegyzékének naprakésszé tételével megfelelően módosítani fogja.

(129)

Az egyedi vámtételek jelentős eltéréseket mutatnak, és számos exportáló gyártó van. Mindezek az elemek megkönnyíthetik az olyan törekvéseket, hogy az exportáramlásokat a legalacsonyabb vámtételeket élvező, hagyományos exportőrökhöz irányítsák át. Következésképpen amennyiben az alacsonyabb egyedi vámtételeket élvező vállalatok egyikének exportja 30 %-nál nagyobb mértékben megnövekedne, az érintett egyedi intézkedéseket úgy kell tekinteni, hogy azok valószínűleg nem elegendők a megállapított káros dömping ellensúlyozására. Következésképpen – feltéve, hogy a szükséges feltételek teljesülnek – vizsgálatot lehetne indítani, annak érdekében, hogy az intézkedések formáját vagy szintjét megfelelően korrigálni lehessen.

(130)

A fentiekre való tekintettel, valamint a közösségi gazdasági ágazat és számos importőr által tett, az intézkedések formájára vagy modalitására vonatkozó észrevételeket figyelembe véve, erre a kérdésre a későbbiekben, a vizsgálat végleges szakaszában szükség esetén vissza lehet térni.

(131)

Emlékeztetőül: a Bizottság a 2007. november 5-i 1295/2007/EK rendelettel a Kínából származó egyes feldolgozott és tartósított citrusfélék (főként mandarin stb.) behozatalára nyilvántartásba vételi kötelezettséget írt elő a dömpingellenes intézkedések lehetséges visszamenőleges alkalmazására való tekintettel, az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében. A közösségi gazdasági ágazat az intézkedések visszamenőleges hatályú alkalmazását kérte. Ez a kérdés jelenleg vizsgálat tárgyát képezi. Ebben a szakaszban megjegyzendő, hogy rendelkezésre álló statisztikák szerint az érintett termék Kínából származó behozatala 2007 novembere és 2008 februárja között több mint 60 %-kal nőtt a megelőző évek ugyanezen időszakával összehasonlítva (16 300 tonnáról 27 300 tonnára). Ezt a növekedést a megfelelő behozatalok átlagárának 4 %-os csökkenése kísérte.

(132)

Az alaprendelet 7. cikke (7) bekezdésének megfelelően egy hat hónapos időszakra ideiglenes intézkedéseket kell elrendelni.

(133)

A jó ügyvitel érdekében meg kell határozni egy időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkeztek, írásban ismertethetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Meg kell állapítani továbbá, hogy a vámok megszabása tekintetében az e rendelet alkalmazásában tett megállapítások ideiglenes jellegűek, és azokat a végleges vám céljából esetleg felül kell vizsgálni,

5.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 178/38

(1)

A szlovák hatóságok a 2006. november 29-i elektronikus úton történt bejelentésükben – amelyet a Bizottság 2006. november 30-án az A/39718 referenciaszám alatt iktatott – az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerint tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy a Glunz&Jensen s.r.o. vállalkozás számára ad hoc regionális támogatást kíván nyújtani.

(2)

A Bizottság 2007. január 26-án kelt levelében (D/50360) további információkat kért. A szlovák hatóságok 2007. február 20-i levelükben (A/31585) válaszoltak.

(3)

2007. április 24-i levelében (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) a Bizottság tájékoztatta Szlovákiát arról, hogy az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében az eljárás megindításáról határozott.

(4)

Az eljárás kezdeményezéséről szóló bizottsági határozatot kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felhívta az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

(5)

A Bizottsághoz sem az érdekelt felek, sem pedig a Szlovák Köztársaság részéről nem érkeztek észrevételek.

(6)

A támogatási intézkedés célja a prešovi régió (Kelet-Szlovákia) regionális fejlődésének támogatása. Ez a térség az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja és a Szlovák Köztársaság bejelentés időpontjában alkalmazandó regionális támogatási térképe (3) szerinti támogatott terület volt, és esetében a regionális támogatás felső határát a nettó támogatástartalom 50 %-ában szabták meg.

(7)

A tervezett program a Szlovák Köztársaság által bejelentett ad hoc támogatást jelent. A támogatás nyújtására nem egy létező támogatási program keretében kerül sor (azaz jogalapja nem szerepel a csatlakozási szerződésben létező támogatási programként, az úgynevezett az ideiglenes eljárás hatálya alá sem tartozik, illetve a Bizottság sem hagyta jóvá e jogi rendelkezések alapján a támogatási programot Szlovákia EU-csatlakozását követően).

(8)

A bejelentett támogatás adókedvezmény formájában nyújtandó, amelyre éves alapon kerül sor a 2007–2010 közötti időszakban a kedvezményezett Glunz&Jensen s.r.o. vállalkozás társasági adókötelezettségének 100 %-áig terjedően. A teljes adókedvezmény nem haladhatja meg a 42 millió SKK-t jelenlegi értéken (4) (megközelítőleg 1,15 millió EUR). A támogatás nem halmozódhat ugyanazon beruházási projektre felvett, más forrásokból származó támogatásokkal.

(9)

Az ad hoc támogatás jogalapja az állami támogatásokról szóló 231/1999 Z. z. sz. módosított törvény; a jövedelemadóról szóló 595/2003 Z. z. sz. módosított törvény és a jövedelemadóról szóló 366/1999 Z. z. sz. törvény 2003. december 31-én érvényes változata, és különösen a jövedelemadóról szóló 595/2003 Z. z. sz. módosított törvény 52 §-ának 3. bekezdése, a 2003. december 31-én érvényes 366/1999 Z. z. sz. jövedelemadó-törvény 35a §-ában meghatározott feltételek mellett (5).

(10)

A kedvezményezett Glunz&Jensen s.r.o. vállalkozás nagyvállalat, azaz nem tekinthető KKV-nak az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet (6) értelmében. A Glunz&Jensen s.r.o. vállalkozás a Ringstede-i (Dánia) központú Glunz&Jensen A/S (a továbbiakban: Glunz&Jensen) vállalat szlovákiai leányvállalata. Az anyavállalat a bejelentés idején további leányvállalatokkal rendelkezett Virginiában (USA) és Thetfordban (Egyesült Királyság).

(11)

A Glunz&Jensen a világ egyik vezető gyártója és szállítója az ofszetnyomó lapok számára történő előkészítést végző grafikai berendezések és azok tartozékai terén, megközelítőleg […] %-os (7) piaci részesedéssel Európában.

(12)

2004-ben a Glunz&Jensen s.r.o. vállalat a kezdeti beruházásokon kezdett dolgozni Szlovákiában, amelyek összesen 213 millió SKK-t (körülbelül 5,8 millió EUR) tettek ki. E beruházási projekt a szlovák hatóságok szerint a 2004–2009 közötti időszakban két szakaszban valósul meg: 2004–2006 és 2007–2009 között.

(13)

E projekt célja az, hogy a 2004-ben az Egyesült Királyságban és Dániában működő termelési tevékenységeket Prešovba helyezze. Az áthelyezési projekt eredményeként Thetfordban már 2006. végéig megszűnt a termelési tevékenység.

(14)

A vállalkozás fő termelési központja a prešovi üzem lesz. Valójában, ahogy azt a szlovák hatóságok jelezték, valamennyi gépi berendezést, amelyeket a szlovákiai üzemben kell elhelyezni, közvetlenül Dániából és az Egyesült Királyságból szállítják át. A projekt támogatható költségei tehát csak az épületeket és bizonyos kiegészítő berendezéseket foglalják magukban.

(15)

A 2004–2006 közötti beruházási szakasz első lépése a gyártócsarnok és a jövőbeli bővítéshez szükséges beépítetlen telek megvásárlása volt. A második lépés a helyiségek renoválása és a gyártással közvetlenül össze nem függő berendezések megvásárlása. Az első beruházási szakasz teljes összege 128 millió SKK-t (körülbelül 3,5 millió EUR) tesz ki. A bejelentéshez csatolt nyilatkozatok szerint a projekt e részéhez nem nyújtottak állami támogatást a Glunz&Jensen s.r.o. számára, és erre a cég kérelmet sem nyújtott be.

(16)

A beruházás második szakasza, amelynek 2007–2009 között kell megvalósulnia, a szlovák hatóságok által 2006. november 29-én bejelentett projekt. Ez a szakasz a kezdeti projekt folytatását jelenti, amely keretében további épületeket építenek és további berendezéseket vásárolnak (IT, tehergépkocsik és irodai berendezések) összesen 84 millió SKK jelenlegi értékben (körülbelül 2,3 millió EUR).

(17)

A szlovákiai termelőegységet 2005 áprilisában nyitották meg. Az üzemben azóta a termelés számottevően nőtt, a termelékenység pedig jelentősen javult (8).

(18)

A Bizottság az ez ügyben való hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában kifejtette, hogy a következő okok miatt kétségei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a támogatás összeegyeztethető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja és a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (9) (a továbbiakban: az 1998. évi RTI) alapján:

(19)

Sem a Szlovák Köztársaság, sem pedig harmadik felek nem nyújtottak be észrevételeket, amelyek eloszlatták volna azokat a kételyeket, amelyek a hivatalos vizsgálat megkezdése idején merültek fel.

(20)

A szlovák hatóságok teljesítették az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti előírásokat azáltal, hogy a Bizottságnak bejelentették a bizottsági jóváhagyásig való felfüggesztésre vonatkozó záradékot tartalmazó támogatási intézkedést.

(21)

A Bizottság úgy véli, hogy a következő okok miatt, amelyeket már az eljárás megindításáról szóló határozatban is jeleztek, az intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásnak minősül.

(22)

Mivel jogi személynek nyújtott jövedelemadó-kedvezményről van szó, állami források kerülnek felhasználásra.

(23)

Az intézkedés révén a támogatás kedvezményezettje mentesül azon terhektől, amelyeket rendes piaci feltételek mellett viselnie kellene. Az intézkedés ezért a Glunz&Jensen s.r.o. vállalat előnyben részesítését jelenti más vállalkozásokkal szemben.

(24)

Az intézkedés szelektív, mivel csak egyetlen vállalkozásra vonatkozik.

(25)

Az intézkedés hatást gyakorol a tagállamok közötti kereskedelemre, mivel i. a támogatás kedvezményezettje olyan ágazatban tevékenykedik, amelyben nagyon intenzív kereskedelem folyik a Közösségen belül, valamint ii. a tevékenység áthelyezése Dániából és az Egyesült Királyságból jelentős hatással van az ágazat kereskedelmi forgalmára.

(26)

Mivel az intézkedés állami támogatásnak minősül az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, összeegyeztethetőségét meg kell vizsgálni az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdésében rögzített kivételek fényében. Az EK-Szerződés 87. cikke (2) bekezdésében meghatározott kivételek – a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás és a Németországi Szövetségi Köztársaság egyes területei számára nyújtott támogatás – erre az esetre nem vonatkoznak. A támogatás nem tekinthető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint közös európai érdeket szolgáló projektnek, sem Szlovákia gazdaságában bekövetkezett komoly zavar elhárítására nyújtott támogatásnak. Az intézkedés a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti kivételek érvényesítésének feltételeit sem teljesíti, amely pont szerint engedélyezhető az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekekkel ellentétes mértékben. Ugyanakkor az intézkedés nem szolgál a kultúrának és a kulturális örökség megőrzésének előmozdítására az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében.

(27)

A 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint engedélyezhető azon térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság. A prešovi régió (Kelet-Szlovákia) e kivétel tekintetében támogatható régiónak minősül.

(28)

A Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában felsorolta azokat az okokat (amelyeket e határozat III. szakasza foglal magában), amelyek miatt kétségei támadtak afelől, hogy az intézkedés teljesíti a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglalt eltérés feltételeit. Tekintettel arra, hogy sem a Szlovák Köztársaság, sem pedig harmadik felek nem tették meg észrevételeiket, a Bizottság csak arra tud következtetni, hogy kétségei megalapozottak.

(29)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Szlovák Köztársaság által bejelentett – a (6)–(9) bekezdésekben ismertetett – intézkedés az EK-Szerződésben meghatározott egyetlen kivétel szerint sem egyeztethető össze a közös piaccal, ezért meg kell tiltani. A szlovák hatóságok szerint a támogatás nyújtására nem került sor, ezért nem szükséges visszatéríteni.

5.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 178/43

(1)

A 2007. október 30-i 2007/716/EK bizottsági határozat (2) átmeneti intézkedéseket állapít meg a bizonyos bulgáriai hús- és tejágazati létesítményekre vonatkozóan a 852/2004/EK és a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel előírt szerkezeti követelményekkel kapcsolatban. Amíg ezek a létesítmények átalakulóban vannak, a belőlük származó termékek csak a hazai piacon hozhatók forgalomba, vagy az átalakulóban lévő bolgár létesítményekben használhatók fel további feldolgozás céljából.

(2)

A 2007/716/EK határozatot a 2008/290/EK (3) és a 2008/330/EK bizottsági határozat módosította.

(3)

Az illetékes bolgár hatóság hivatalos nyilatkozata szerint egyes hús- és tejágazati létesítmények beszüntették tevékenységüket vagy lezárták a korszerűsítési folyamatot, és így jelenleg teljes mértékben megfelelnek a közösségi jogszabályoknak. Ezeket a létesítményeket ezért törölni kell az átalakulóban lévő létesítmények listájáról.

(4)

Következésképpen a 2007/716/EK határozat mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

5.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 178/45

(1)

Szlovákiában több helyen kitört a klasszikus sertéspestis.

(2)

A klasszikus sertéspestis szlovákiai előfordulásával összefüggő egyes védekezési intézkedésekről szóló, 2008. május 8-i 2008/377/EK bizottsági határozatot (2) annak érdekében fogadták el, hogy megerősítsék a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről szóló, 2001. október 23-i 2001/89/EK tanácsi irányelvvel (3) összhangban Szlovákia által hozott intézkedéseket.

(3)

A Szlovákia által benyújtott információk arra utalnak, hogy a tagállamban felszámolták a klasszikus sertéspestis kitöréseit, a járványügyi vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy a klasszikus sertéspestis nem terjedt tovább.

(4)

A 2008/377/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni.

(5)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

5.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 178/46