4.7.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/1

---

A BIZOTTSÁG 633/2008/EK RENDELETE

(2008. július 3.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

ttekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. július 4-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o. A legutóbb az 510/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 149., 2008.6.7., 61. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

---

---

4.7.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/3

---

A BIZOTTSÁG 634/2008/EK RENDELETE

(2008. június 27.)

a tejtermékeket tartalmazó, a 3448/93/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó egyes árucikkek Svájcból a Közösségbe történő behozatalára alkalmazandó, csökkentett mezőgazdasági alkotóelemek és kiegészítő vámok meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 1993. december 6-i 3448/93/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, 2004. október 26-i megállapodás (2) (a továbbiakban: megállapodás) egy új 2. jegyzőkönyvvel váltotta fel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, 1972. július 22-i megállapodás egyes feldolgozott mezőgazdasági termékekről szóló 2. jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv végrehajtása során az EK–Svájc Vegyes Bizottság 1/2008. határozatával (3)2008. február 1-jei hatállyal módosította a belföldi referenciaárakat.

(2)	Következésképpen a tejtermékeket tartalmazó, Svájcból a Közösségbe behozott egyes termékek vonatkozásában meg kell határozni a 2008. február 1-jétől alkalmazandó mezőgazdasági alkotóelemeket és kiegészítő vámokat.

(3)	Mivel a megállapodás 2008. február 1-jétől alkalmazandó, az ebben a rendeletben előírt intézkedéseket is ettől az időponttól kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A tejtermékeket tartalmazó, a 3448/93/EK tanácsi rendelet B. melléklete 1. táblázatának hatálya alá tartozó, Svájcból származó egyes árucikkekre alkalmazandó, csökkentett mezőgazdasági alkotóelemeket és kiegészítő vámokat a melléklet ismerteti.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Rendelkezéseit 2008. február 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 318., 1993.12.20., 18. o. A legutóbb a 2580/2000/EK rendelettel (HL L 298., 2000.11.25., 5. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 23., 2005.1.26., 19. o.

(3)  HL L 69., 2008.3.13., 34. o.

---

---

4.7.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/8

---

A BIZOTTSÁG 635/2008/EK RENDELETE

(2008. július 3.)

a Lengyelország számára a 338/2008/EK tanácsi rendelet értelmében a Balti-tenger (25–32 alkörzet, közösségi vizek) tekintetében kiosztandó tőkehalkvótáknak a 2008 és 2011 közötti időszakra vonatkozó kiigazításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2007-ben elvégzett nemzeti vizsgálatokat követően Lengyelország arról értesítette a Bizottságot, hogy az ország a Balti-tenger keleti részében (25–32 alkörzet, közösségi vizek) 8 000 tonnával túllépte a 2007. évre vonatkozó tőkehalkvótáját.

(2)	A 2847/93/EGK tanácsi rendelet 23. cikke (1) bekezdése értelmében a Bizottság levon az éves kvótából, ha megállapítást nyert, hogy valamely tagállam egy állomány tekintetében túllépte a rendelkezésére álló kvótát.

(3)

A Lengyelország számára a Balti-tenger (25–32 alkörzet, közösségi vizek) tekintetében kiosztandó tőkehalkvótáknak a 2008 és 2011 közötti időszakra vonatkozó kiigazításáról szóló, 2008. április 14-i 338/2008/EK tanácsi rendelet (2) 2. cikke négy éven keresztül végrehajtott csökkentést ír elő; a csökkentés 2008-ban a 2007-ben túlhalászott mennyiség 10 %-ával, 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben pedig a 2007-ben túlhalászott mennyiség 30 %-ával egyezik meg.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúra-ágazati Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Lengyelország számára a Balti-tenger (25–32 alkörzet, közösségi vizek) tekintetében kiosztandó tőkehalkvótákat a 2008 és 2011 közötti időszakra az mellékletben meghatározottaknak megfelelően csökkenteni kell.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1098/2007/EK rendelettel (HL L 248., 2007.9.22., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 107., 2008.4.17., 1. o.

---

---

4.7.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/10

---

A BIZOTTSÁG 636/2008/EK RENDELETE

(2008. július 3.)

a borágazat termékeire vonatkozó kiviteli engedélyek kiállításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az 1493/1999/EK tanácsi rendeletnek a szőlő- és borágazati termékek harmadik országokkal való kereskedelme tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2001. április 24-i 883/2001/EK bizottsági rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére és 9. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (2) 63. cikkének (7) bekezdése az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak keretében megkötött, a mezőgazdaságra vonatkozó megállapodásban rögzített mennyiségi korlátok és kiadások keretei közé korlátozta a borágazat termékeire nyújtott export-visszatérítések odaítélését.

(2)	A 883/2001/EK rendelet 9. cikke megállapítja azokat a körülményeket, amelyek különleges intézkedések meghozatalára jogosítják fel a Bizottságot az e megállapodás keretében előírt mennyiség és a rendelkezésre álló költségvetés meghaladásának elkerülése érdekében.

(3)

A 2008. július 2-án a kiviteli engedélyek iránti kérelmekkel kapcsolatban a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a 2008. július 31-ig tartó időszakra, a 883/2001/EK rendelet 9. cikkének (5) bekezdésében említett, 1. Afrika és 3. Kelet-Európa rendeltetési zónára vonatkozóan fennáll a veszélye a még rendelkezésre álló mennyiség túllépésének, amennyiben korlátozások nélkül állítanak ki a visszatérítést előre rögzítő kiviteli engedélyeket. Ezért következésképpen meg kell határozni egy százalékos együtthatót a 2008. július 1-jén között benyújtott igények elfogadására, és 2008. augusztus 1-jéig fel kell függeszteni az e zónára vonatkozóan igényelt engedélyek kiállítását, valamint az új engedélyek benyújtását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A borágazat termékeire vonatkozóan a 883/2001/EK rendelet alapján a 2008. július 1-jén között igényelt, a visszatérítést előzetesen rögzítő kiviteli engedély iránti kérelmek az 1. Afrika zónára vonatkozóan a kérelmezett mennyiség 13,69 %-ában és a 3. Kelet-Európa zónára vonatkozóan a kérelmezett mennyiség 70,24 %-ában kerülnek elfogadásra.

(2)   A borágazat (1) bekezdésben említett termékei tekintetében a kiviteli engedélyek kibocsátása a 2008. július 2-től benyújtott kérelmek alapján, valamint 2008. július 4-től a kiviteli engedélyek iránti kérelmek benyújtása az 1. Afrika és a 3. Kelet-Európa zóna vonatkozásában 2008. augusztus 1-jéig felfüggesztésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. július 4-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 128., 2001.5.10., 1. o. A legutóbb az 1211/2007/EK rendelettel (HL L 274., 2007.10.18., 5. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1234/2007/EK rendelettel (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.) módosított rendelet.

---

4.7.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/11

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. június 20.)

Bulgária és Románia csatlakozási okmányának VI. mellékletéhez tartozó függelék egyes bolgár tejfeldolgozó létesítmények tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2008) 2775. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/547/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel Bulgária és Románia csatlakozási okmányára és különösen annak VI. melléklete 4. fejezete B. szakasza f) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Bulgária és Románia csatlakozási okmánya átmeneti időszakokat biztosított Bulgária számára annak érdekében, hogy egyes tejfeldolgozó létesítményei megfeleljenek az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) követelményeinek.

(2)	A csatlakozási okmány VI. mellékletének függelékét a 2007/26/EK (2), a 2007/689/EK (3), a 2008/209/EK (4) és a 2008/331/EK (5) bizottsági határozat módosította.

(3)

Bulgária garanciákat adott arra, hogy egy tejfeldolgozó létesítményben lezárult a korszerűsítési folyamat, és jelenleg már teljes mértékben megfelel a közösségi jogszabályoknak. A létesítménynek engedélye van arra, hogy nem megfelelő nyers tejet fogadjon és dolgozzon fel. A létesítményt ezért fel kell venni a VI. melléklet függelékének I. fejezetében található listára.

(4)	Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VI. mellékletének függelékét tehát ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VI. melléklete függelékének I. fejezete az alábbi bejegyzéssel egészül ki:

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o. A legutóbb az 1243/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 281., 2007.10.25., 8. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 8., 2007.1.13., 35. o.

(3)  HL L 282., 2007.10.26., 60. o.

(4)  HL L 65., 2008.3.8., 18. o.

(5)  HL L 114., 2008.4.26., 97. o.

---

4.7.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/13

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. június 24.)

a 2007. és a 2008. betakarítási évben egyes vetőmagokra és gabonavetőmagokra Finnországban nyújtandó támogatás engedélyezéséről

(az értesítés a C(2008) 2700. számú dokumentummal történt)

(Csak a finn és a svéd nyelvű szöveg hiteles)

(2008/548/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vetőmagok piacának közös szervezéséről, valamint a 2358/71/EGK és a 1674/72/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. november 23-i 1947/2005/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

2007. december 17-én kelt levelében a finn kormány kérte annak engedélyezését, hogy a 2007-től 2010-ig terjedő időszakban támogatást nyújthasson mezőgazdasági termelőknek egyes olyan vetőmag- és gabonavetőmag-fajták meghatározott mennyiségei után, amelyeket a sajátos időjárási körülmények miatt csak Finnországban állítanak elő. A finn kormány 2008. január 16-án és február 20-án kiegészítő információkat szolgáltatott.

(2)

Az 1947/2005/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján Finnország köteles legkésőbb 2008. december 31-ig részletes jelentésben beszámolni az engedélyezett támogatás eredményeiről. Annak érdekében, hogy ez a határozat ne menjen elébe ennek a közbenső értékelésnek, a támogatás nyújtását csak a 2007-ben és 2008-ban termelt vetőmagokra indokolt engedélyezni.

(3)

Finnország hektáralapú támogatásban kíván részesíteni egyes olyan területeket, amelyek a Gramineae (pázsitfűfélék) és a Leguminosae (hüvelyesek) közé tartozó, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (2) XI. mellékletében felsorolt fajok, de nem a Phleum pratense L. (mezei komócsin) magjaival, valamint amelyek gabonafélék magjaival vannak bevetve.

(4)

A javasolt támogatásnak meg kell felelnie az 1947/2005/EK rendelet 8. cikkében előírt követelményeknek. A támogatás olyan, kifejezetten finnországi termesztésre szánt fajták vetőmagjaira vonatkozik, amelyek ezen ország időjárási viszonyaihoz alkalmazkodtak, és más országban nem használatosak. A Bizottság által megadandó engedélyt indokolt a finn fajtajegyzéken szereplő azon fajták vetőmagjaira korlátozni, amelyeket kizárólag Finnországban állítanak elő.

(5)	Indokolt kötelezni Finnországot arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot az e határozatban előírt korlátozások betartása érdekében hozott intézkedésekről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Finnország jogosult a 2007. január 1-jétől2008. december 31-ig terjedő időszakban a mellékletben meghatározott összegek erejéig támogatást nyújtani az ország területén letelepedett azon mezőgazdasági termelők számára, akik a mellékletben meghatározott növények minősített vetőmagjainak előállításával foglalkoznak.

Az engedély kizárólag a finn nemzeti fajtajegyzéken szereplő, csak Finnországban termesztett növényfajtákra vonatkozik.

2. cikk

Finnország köteles megfelelő ellenőrzési rendszer révén biztosítani, hogy a támogatás odaítélése csak a mellékletben meghatározott fajtákra korlátozódjon.

3. cikk

Finnország köteles megküldeni a Bizottságnak a támogatás odaítélését megalapozó minősített fajták jegyzékét és e jegyzék mindennemű módosítását, továbbá tájékoztatni a Bizottságot a támogatás odaítélését megalapozó területek, valamint vetőmag- és gabonavetőmag-mennyiségek nagyságáról.

4. cikk

E határozat rendelkezéseit 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

5. cikk

E határozat címzettje a Finn Köztársaság.

---

(1)  HL L 312., 2005.11.29., 3. o. Az 1247/2007/EK rendelettel (HL L 282., 2007.10.26., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb a 479/2008/EK rendelettel (HL L 148., 2008.6.6., 1. o.) módosított rendelet.

---

---

4.7.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/16

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2008. június 19.)

az euro-készpénzcserére való egyes előkészületekről és az eurobankjegyek és -érmék elő- és továbbszállításáról szóló, EKB/2006/9 iránymutatás módosításáról

(EKB/2008/4)

(2008/549/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 16. cikkére,

mivel:

(1)

Az euro-készpénzcserére való egyes előkészületekről és az eurobankjegyek és -érmék elő- és továbbszállításáról szóló, 2006. július 14-i EKB/2006/9 iránymutatás (1) meghatározza azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik a jövőben részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjai („NKB-k”) számára eurobankjegyek és -érmék kölcsönvételét az eurorendszertől, azoknak a készpénzcsere időpontja előtti elő- és továbbszállítása céljára, valamint előírja a jogosult szerződő felek számára történő előszállítás és a készpénzzel hivatásszerűen foglalkozó harmadik személyek számára történő továbbszállítás előfeltételeit.

(2)	Az euro Szlovéniában, Cipruson és Máltán való bevezetését követően módosítások bevezetése vált szükségessé a készpénzcsere logisztikai szempontjainak a jövőben részt vevő tagállamokban történő javítása érdekében.

(3)

Tekintettel azon nehézségekre, amelyekkel az eurorendszerhez csatlakozó NKB-k szembesülhetnek a készpénzcsere dátumát követően szükséges eurobankjegyek mennyiségének és címleteinek tervezésekor, az ilyen eurorendszerhez tartozó NKB-knak közvetlenül a készpénzcsere dátumát követően rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy alacsony költségek mellett módosíthassák az eurobankjegy-készleteik címlet szerinti megoszlását.

(4)

Míg jelenleg kizárólag az eurorendszerhez csatlakozó NKB-nál számlával rendelkező hitelintézetek és nemzeti postahivatalok jogosultak eurobankjegyek és -érmék készpénzzel hivatásszerűen foglalkozó harmadik személyek számára történő továbbszállítására, az EKB/2006/9 iránymutatás értelmében történő készpénzcserével kapcsolatban eddig szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy hasznos a pénzfeldolgozó és -szállító szervezetek továbbszállítási műveletekbe történő bevonása. A hitelintézeteknek és nemzeti postahivataloknak ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy pénzfeldolgozó és -szállító szervezeteket bízzanak meg eurobankjegyek és -érmék továbbszállításával.

(5)	Az elő- és továbbszállított eurobankjegyek és -érmék mennyiségével és címleteivel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség megkétszereződésének megelőzése érdekében egyszerűsíteni kell az eurorendszerhez csatlakozó NKB-kra és a jogosult szerződő felekre vonatkozó jelentéstételi eljárást.

(6)

Tekintettel az elő- és továbbszállításban részesült jogalanyok helyiségeiben az eurorendszerhez csatlakozó NKB által arra vonatkozóan elvégzendő ellenőrzések és vizsgálatok potenciálisan magas számára és gyakoriságára, hogy ez utóbbi a készpénzcsere dátumát megelőzően nem helyez-e forgalomba eurobankjegyeket és -érméket, az eurorendszerhez csatlakozó NKB-k számára lehetővé kell tenni azt, hogy az ilyen feladatok elvégzésével egyéb hatóságokat bízzanak meg.

(7)

Az elő- és továbbszállításban részesült jogalanyok között a továbbszállítások előtt megkötendő szerződéses megállapodások és a továbbszállításban részesült jogalanyok számára rendelkezésre álló pénzügyi ösztönzők hiánya – az EKB/2006/9 iránymutatás szerinti készpénzcserék során eddig szerzett tapasztalatok alapján – hátráltatta a továbbszállítás sikerét a kiskereskedők egyes kategóriái (mint például a kisboltok és más kisebb kiskereskedelmi elárusítóhelyek) esetében. Ezért szükséges bevezetni egy egyszerűsített továbbszállítási eljárást az olyan esetekre, ahol csak kisebb mennyiségű eurobankjegy és -érme szállításáról van szó.

(8)	Az EKB/2006/9 iránymutatás egyéb kisebb módosításai is szükségessé váltak,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Az EKB/2006/9 iránymutatás a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk a következőképpen módosul: a) Az (5) bekezdés végén a szöveg a következő mondattal egészül ki: „Mindazonáltal az eurobankjegyek nagy tételben való szállítása nem tekinthető a készpénzcseréhez szükséges mennyiség részének, amennyiben az eurorendszerhez csatlakozó NKB, amely többlettel rendelkezik a nagy tételben való szállítással érintettekkel azonos értékű és minőségű, egy vagy több eurobankjegycímlet terén, az ilyen nagy tételben való szállítás ellenében átadja azokat az eurorendszernek. Ilyen körülmények esetén nem keletkezik visszafizetési kötelezettség, és az EKB viseli az eurobankjegyek szállításának költségeit.” b) A (6) bekezdés b) pontját el kell hagyni. c) A (8) bekezdésben az utolsó mondat helyébe a következő rendelkezés lép: „Az eurobankjegyek jövőbeli sorozatai tekintetében a visszafizetendő bankjegyek egyenértékű mennyisége és minősége a Kormányzótanács által megfelelő időben meghatározott módon kerül megállapításra.” d) A (11) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(11)   Az eurorendszerhez csatlakozó NKB a következőket jelenti az EKB és az eurorendszerhez tartozó szállító NKB(-k) számára, figyelemmel a külön jogi eszközökben meghatározott követelményekre: a) az elő- és a továbbszállított eurobankjegyek végleges, teljes összege (címletek szerinti bontásban); és b) az elő- és a továbbszállított euroérmék végleges, teljes összege (címletek szerinti bontásban).”

2.

Az (5) bekezdés a végén a következő mondattal egészül ki: „A jogosult szerződő felek pénzfeldolgozó és -szállító szervezeteket jelölhetnek ki arra a célra, hogy azok nevükben és kockázatukra eurobankjegyek és -érmék tárolását és készpénzzel hivatásszerűen foglalkozó harmadik személyek számára történő továbbszállítását végezzék, azzal a feltétellel, hogy: i. a megbízott kijelölésétől függetlenül a jogosult szerződő felek megfelelnek az ezen iránymutatásban meghatározott, valamennyi alkalmazandó szabálynak és eljárásnak; és ii. a jogosult szerződő felek azt előíró szerződéses megállapodásokat kötnek a pénzfeldolgozó és -szállító szervezetekkel, hogy a pénzfeldolgozó és -szállító szervezeteknek meg kell felelniük a 10. cikk a) és b) pontjában, illetve a 13. cikk (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek.”

3.	A 9. cikkben a (2) bekezdés a végén a következő mondattal egészül ki: „Az eurorendszerhez csatlakozó NKB jelenti az EKB számára a jogosult szerződő féltől kapott információkat, figyelemmel a külön jogi eszközökben meghatározott követelményekre.”

4.

A 10. cikk a következőképpen módosul: a) A b) pont helyébe az alábbi szöveg lép: „b) a jogosult szerződő fél megállapodik azzal a készpénzzel hivatásszerűen foglalkozó harmadik személlyel, akinek részére a továbbszállítást teljesíteni fogja, hogy ez utóbbi a 13. cikk (3) bekezdésével összhangban lehetővé teszi az eurorendszerhez csatlakozó NKB vagy bármely egyéb hatóság számára azt, hogy ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzen a továbbszállított eurobankjegyek és -érmék meglétének ellenőrzése érdekében a továbbszállításban részesült, készpénzzel hivatásszerűen foglalkozó harmadik személyek helyiségeiben.” b) A c) pont helyébe az alábbi szöveg lép: „c) a jogosult szerződő fél az okozott kárral arányos, de a továbbszállított összeg legalább 10 %-át elérő mértékű kötbért fizet az eurorendszerhez csatlakozó NKB számára, ha: i. az eurorendszerhez csatlakozó NKB vagy bármely egyéb hatóság számára nem biztosít szabad bejutást a b) pontban említett ellenőrzések és vizsgálatok elvégzése céljából; vagy ii. a továbbszállított eurobankjegyek és -érmék tárolása nem a továbbszállításban részesült, készpénzzel hivatásszerűen foglalkozó harmadik személy helyiségében történik, az e cikkben meghatározott módon. Az eurorendszerhez csatlakozó NKB nem szab ki ilyen kötbért: i. ha a jövőben részt vevő tagállam azonos szintű védelmet biztosító szabályozói keretrendszert hoz létre; vagy ii. addig a mértékig, ameddig a továbbszállításban részesült, készpénzzel hivatásszerűen foglalkozó harmadik fél a 16. cikk (2) bekezdésének f) pontja értelmében már kötbért fizetett.”

5.

A 13. cikk a következőképpen módosul: a) A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1)   Amennyiben ez az iránymutatás másként nem rendelkezik, az eurorendszerhez csatlakozó NKB megtiltja a jogosult szerződő felek (beleértve azok kijelölt megbízottjait is) számára azt, hogy a készpénzcsere dátumán helyi idő szerint 0 óra 0 perc előtt rendelkezzenek a számukra szállított eurobankjegyekkel és -érmékkel. Az eurorendszerhez csatlakozó NKB különösen megköveteli azt, hogy a jogosult szerződő felek (beleértve azok kijelölt megbízottjait is) az előszállított eurobankjegyeket és -érméket értéktáraikban (vagy kijelölt megbízottjaik értéktáraiban), bármely más eurobankjegytől és -érmétől, egyéb fizetőeszköztől vagy egyéb vagyontárgytól elkülönítve, valamint biztonságos módon tárolják annak érdekében, hogy megelőzzék a megsemmisülést, lopást, rablást vagy egyéb olyan okot, ami az idő előtti forgalomba kerüléshez vezetne.” b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3)   A jogosult szerződő felek (beleértve azok kijelölt megbízottjait is) biztosítják az eurorendszerhez csatlakozó NKB-juk számára az ellenőrzéshez és helyiségeik átvizsgálásához való jogot az előszállított eurobankjegyek és -érmék meglétének, illetve azon megállapodásoknak ellenőrzése érdekében, amelyek alapján a jogosult szerződő felek továbbszállítást végeznek. Az eurorendszerhez csatlakozó NKB megbízhat más illetékes hatóságot az ellenőrzések és az ilyen helyiségek átvizsgálásának elvégzésére, amely esetben az EKB-t tájékoztatni kell.”

6.

A 16. cikk a következőképpen módosul: a) A (2) bekezdés b) pontját el kell hagyni. b) A (2) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi szöveg lép: „d) A készpénzzel hivatásszerűen foglalkozó harmadik személy biztosítja az eurorendszerhez csatlakozó NKB-ja vagy bármely egyéb illetékes hatóság számára a 13. cikk (3) bekezdésével összhangban az ellenőrzés és helyiségei átvizsgálásának jogát a továbbszállított bankjegyek és érmék meglétének ellenőrzése céljából.” c) A szöveg az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „(3)   A (2) bekezdésben meghatározott továbbszállítási eljárástól eltérve, a készpénzzel hivatásszerűen foglalkozó harmadik személyeknek a kiskereskedőkre a következő egyszerűsített továbbszállítási eljárást kell alkalmazniuk, az alábbi feltételek mellett: a) a kiskereskedő a mikro- kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (2) szerinti mikrovállalkozás, azaz foglalkoztatottainak száma nem éri el a 10 főt, valamint éves árbevétele vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a kétmillió eurót; b) a kiskereskedő részére továbbszállított eurobankjegyek és -érmék névértéke összesen nem haladhatja meg a 10 000 eurót; c) a kiskereskedő aláírja az eurorendszerhez csatlakozó NKB által készített formanyomtatványt, amelynek alapján nem rendelkezik a továbbszállított eurobankjegyekkel és -érmékkel a készpénzcsere dátumán helyi idő szerint 0 óra 0 perc előtt. Egyéb szerződéses megállapodások megkötése nem szükséges; és d) a kiskereskedő a 10 cikk a) pontja szerint tárolja a továbbszállított eurobankjegyeket és -érméket, valamint a (2) bekezdés d) pontja megfelelően alkalmazandó. d) A szöveg az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: „(4)   A (3) bekezdésben említett feltételek fennállása esetén egyszerűsített továbbszállításra csak öt nappal a készpénzcsere dátumát megelőzően kerülhet sor. A megszűnő pénznem értékének megfelelő összeget – ami egyenértékű a jogosult szerződő fél által az egyszerűsített továbbszállítási eljárás alapján a kiskereskedőnek továbbszállított eurobankjegyek és -érmék névértékével – zárolják a kiskereskedő jogosult szerződő félnél tartott számláján, és azzal a készpénzcsere dátumán terhelik meg a számlát.”

7.

A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép: „18. cikk Ellenőrzés Az eurorendszerhez csatlakozó NKB-k továbbítják az EKB számára az ezen iránymutatással kapcsolatban tagállamukban elfogadott bármely jogi eszköz és intézkedés egy példányát, legkésőbb az előszállítási/továbbszállítási időszak megkezdése előtt egy hónappal, azonban nem azt megelőzően, hogy az ilyen tagállammal kapcsolatban határozatot hoztak az eltérés megszüntetéséről.”

2. cikk

Ez az iránymutatás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

3. cikk

Ennek az iránymutatásnak a címzettjei a részt vevő tagállamok NKB-i.

---

(1)  HL L 207., 2006.7.28., 39. o.

(2)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.”

---

4.7.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/20

---

A TANÁCS 2008/550/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE

(2008. június 23.)

az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (EBVF) létrehozásáról és a 2005/575/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 14. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2005. július 18-án elfogadta az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (EBVF) létrehozásáról szóló 2005/575/KKBP együttes fellépést (1).

(2)	Az irányítóbizottság az említett együttes fellépés 13. cikke alapján 2007. december 21-én benyújtotta az EBVF tevékenységeiről és terveiről szóló jelentést az együttes fellépés felülvizsgálatának céljából.

(3)	A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) 2008. március 18-án javasolta, hogy a Tanács azon jelentésre figyelemmel módosítsa az együttes fellépést.

(4)	Az egyértelműség érdekében el kell fogadni az együttes fellépés új, egységes szerkezetbe foglalt változatát,

ELFOGADTA EZT AZ EGYÜTTES FELLÉPÉST:

1. cikk

A Főiskola létrehozása

(1)   Létrejön az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (EBVF).

(2)   Az EBVF az Európai Unión (EU) belüli, biztonsági és védelmi politikai kérdésekkel foglalkozó intézetek, főiskolák, akadémiák, egyetemek és intézmények, valamint az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (EUISS) (a továbbiakban: az intézetek) közötti hálózatként működik.

(3)   Az EBVF szoros kapcsolatot alakít ki az EU intézményeivel és a megfelelő uniós ügynökségekkel.

2. cikk

Küldetés

Az EBVF stratégiai szintű képzést nyújt az európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) területén annak érdekében, hogy a polgári és katonai személyzet körében fejlessze és előmozdítsa az EBVP-re vonatkozó közös megegyezést, valamint hogy képzési tevékenységén keresztül meghatározza és terjessze az EBVP különböző kérdéseivel kapcsolatos bevált gyakorlatot.

3. cikk

Célkitűzések

Az EBVF célkitűzései a következők:

a)	az európai biztonsági kultúra további javítása az EBVP keretében;

b)	az EBVP-nek a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) lényeges részeként való megfelelőbb értelmezésének előmozdítása;

c)	az EBVP valamennyi területén hatékonyan dolgozni képes, tájékozott személyzet biztosítása az uniós szervek részére;

d)	az EU politikáit, intézményeit és eljárásait jól ismerő, tájékozott személyzet biztosítása a tagállamok igazgatási szervei és azok személyzete részére; és

e)	hozzájárulás a képzésben részt vevők közötti szakmai kapcsolatok és a kapcsolattartás előmozdításához.

Figyelmet kell fordítani adott esetben a közösségi tevékenységekkel való összhangra.

4. cikk

Az EBVF feladatai

(1)   Küldetésével és célkitűzéseivel összhangban az EBVF legfontosabb feladata képzési programok szervezése és lebonyolítása az EBVP területén.

(2)   Az EBVF képzési programjai közé tartoznak az alábbiak:

a)	EBVP magas szintű képzés;

b)	EBVP orientációs képzés; és

c)	a speciális hallgatóság részére vagy specifikus témakörben tartott EBVP-képzések, a 6. cikkben említett irányítóbizottsági döntésnek megfelelően.

Egyéb képzési programokra a 6. cikkben említett irányítóbizottság döntésének megfelelően kerül sor.

(3)   Az EBVF ezenkívül különösen az alábbi feladatokat látja el:

a)	a hálózatban részt vevő intézetek között kialakítandó kapcsolatok támogatása;

b)	egy internetalapú felsőfokú távoktatási rendszer (IDL) kidolgozása és működtetése az EBVF képzési programjának támogatása érdekében;

c)	az EBVP-re vonatkozó uniós képzések képzési anyagainak kidolgozása és előállítása, építve a már meglévő megfelelő képzési anyagokra is;

d)	öregdiák-hálózat kialakítása a képzések korábbi résztvevői között;

e)	az EBVP területén a tagállamok képzéssel foglalkozó intézetei közötti csereprogramok támogatása;

f)	az EBVP-re vonatkozó éves uniós képzési programhoz való hozzájárulás; és

g)	az EBVP-re vonatkozó uniós képzésben részt vevő polgári és katonai szereplők találkozását biztosító éves hálózatépítési konferencia megszervezése és lebonyolítása.

(4)   Az EBVF rendelkezik a szükséges jogképességgel, különösen szerződések vagy igazgatási megállapodások kötését, valamint bankszámla fenntartását illetően. Az EBVF által kötött szerződésekből esetlegesen adódó szerződéses felelősséget a 11. cikk (5) bekezdésében említetteknek megfelelően a hozzájáruló államok és más hozzájárulók viselik. A Tanács, a Tanács főtitkára és a Tanács Főtitkársága semmilyen esetben sem vonható felelősségre az EBVF tevékenységeivel kapcsolatban a Tanács Főtitkárságának személyzete által nyújtott szolgáltatások tekintetében.

(5)   Az EBVF képzési programjait az EBVF hálózatát alkotó intézeteken vagy a képzési programoknak helyet biztosító tagállam egyéb szereplőin keresztül kell lebonyolítani.

(6)   Az EUISS – az EBVF hálózatának részeként – támogatja az EBVF képzési programjait, különösen EUISS-kiadványokon keresztül, az EUISS-kutatók által tartott előadások biztosítása révén, valamint honlapjának az internetalapú felsőfokú távoktatási (IDL) rendszer keretében, valamint annak céljaira való rendelkezésre bocsátása által.

5. cikk

Szervezet

(1)   Az EBVF-en belül az alábbi szervek jönnek létre:

a)	az EBVF képzési programjainak átfogó koordinációjáért és irányításáért felelős irányítóbizottság;

b)	a képzési programok minőségét és a köztük lévő összhangot biztosító oktatási igazgatóság; és

c)	az EBVF állandó titkársága (a továbbiakban: titkárság), amely különösen az irányítóbizottság és az oktatási igazgatóság munkáját segíti.

(2)   Az irányítóbizottság, az oktatási igazgatóság és a titkárság a 6., 7., illetve 8. cikkben foglalt, rájuk vonatkozó feladatokat végzi.

6. cikk

Irányítóbizottság

(1)   A tagállamonként egy-egy, a tagállamok által kinevezett képviselőből álló irányítóbizottság az EBVF döntéshozó szerve. Az irányítóbizottság valamennyi tagját képviselheti vagy kísérheti póttag. A tagállamok által megfelelően hitelesített megbízóleveleket a főtitkárnak/főképviselőnek kell megküldeni.

A csatlakozó államok képviselői aktív megfigyelőként részt vehetnek az irányítóbizottság ülésein.

(2)   Az irányítóbizottság tagjait szakértők kísérhetik.

(3)   Az irányítóbizottság – amely évente legalább két alkalommal összeül – elnöke a Tanács elnökségét betöltő tagállam képviselője. Az irányítóbizottság elnöke jogosult az EBVF képviseletére, különösen a 4. cikk (4) bekezdésében említett szerződések megkötése céljából.

(4)   Az oktatási igazgatóság elnökét, a főtitkár/főképviselő és a Bizottság képviselőit meg kell hívni az irányítóbizottság üléseire.

(5)   Az irányítóbizottság a következő feladatokat látja el:

a)	elkészíti az EBVF éves oktatási programját, amely az EBVF képzési koncepciójára épül;

b)	átfogó iránymutatást nyújt az oktatási igazgatóság munkájához;

c)	elfogadja és rendszeresen felülvizsgálja az EBVP elfogadott képzési követelményeit tükröző EBVF képzési koncepciót;

d)	kiválasztja az EBVF képzési programjainak helyet adó tagállamot vagy tagállamokat és a programokat lebonyolító intézeteket;

e)	kidolgozza és elfogadja EBVF valamennyi képzési programjának általános tantervét;

f)	elfogadja az EBVF képzési programjaira vonatkozó értékelő jelentéseket és az általános éves jelentést, amelyeket a Tanács illetékes szerveinek kell továbbítani; és

g)	legalább két tanévre szólóan kinevezi az oktatási igazgatóság elnökét.

(6)   Az irányítóbizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

(7)   Az irányítóbizottság határozatait minősített többséggel hozza. A tagállamok szavazatait az Európai Közösséget létrehozó szerződés 205. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell súlyozni. Az irányítóbizottság határozatainak elfogadásához az Európai Unióról szóló szerződés 23. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében megállapított számú szavazat szükséges.

7. cikk

Az oktatási igazgatóság

(1)   Az oktatási igazgatóságot az EBVF tevékenységeiben aktívan részt vevő intézetek magas beosztású képviselői alkotják. Ha egy tagállam több képviselőt is küld, ők együttesen alkotnak egy delegációt.

(2)   Az oktatási igazgatóság elnökét az irányítóbizottság nevezi ki az oktatási igazgatóság tagjai közül.

(3)   A főtitkár/főképviselő és a Bizottság képviselőit meg kell hívni az oktatási igazgatóság üléseire. Az oktatási igazgatóság üléseire a nemzeti és európai intézmények oktatási szakértőit és magas beosztású tisztviselőit is meg lehet hívni.

(4)   Az oktatási igazgatóság a következő feladatokat látja el:

a)	az oktatással kapcsolatban tanácsot ad és javaslatokat tesz az irányítóbizottság részére;

b)	az EBVF hálózatát alkotó intézeteken keresztül végrehajtja az elfogadott éves oktatási programot;

c)	felügyeli az internetalapú felsőfokú távoktatási rendszert (IDL);

d)	az elfogadott általános tantervekre építve részletes tanterveket dolgoz ki valamennyi EBVF képzési programhoz;

e)	biztosítja az EBVF képzési programjainak valamennyi intézet közötti általános koordinációját;

f)	felülvizsgálja a megelőző tanévben lebonyolított képzési programok színvonalát;

g)	a következő tanév képzési programjaira vonatkozó javaslatokat nyújt be az irányítóbizottságnak;

h)	gondoskodik valamennyi EBVF képzési program szisztematikus értékeléséről; és

i)	részt vesz az EBVF tevékenységeiről szóló általános éves jelentéstervezet elkészítésében.

(5)   Az oktatási igazgatóság feladatai teljesítése érdekében különböző projektorientált formációkban ülésezhet. Az oktatási igazgatóság – az irányítótanács egyetértésével – állapítja meg e formációk létrehozását és működését irányító szabályokat.

(6)   Az oktatási igazgatóság eljárási szabályzatát az irányítóbizottság fogadja el.

8. cikk

A titkárság

(1)   A Tanács Főtitkársága jár el az EBVF titkárságaként.

A személyzetet a Tanács Főtitkársága, a tagállamok és az EBVF hálózatát alkotó intézetek biztosítják.

(2)   A titkárság segíti az irányítóbizottságot és az oktatási igazgatóságot, tevékenységüket segítő adminisztratív és tervezési feladatokat lát el, és támogatást nyújt az EBVF képzési programjainak megszervezéséhez.

(3)   A titkárság különösen:

a)	felelős az EBVF munkájának és képzési programjának adminisztrációjáért és koordinálásáért;

b)	fő kapcsolattartó a Főiskola hálózatában részt vevő intézetek és egyéb szervek, valamint külső szervezetek és a nyilvánosság részére.

Az EBVF vezetője a titkárság személyzetének egyik tagja, aki az EBVP magas szintű tanfolyamának igazgatója is lehet.

(4)   A titkárság szorosan együttműködik a Bizottsággal.

Az EBVF hálózatát alkotó valamennyi intézet titkársági kapcsolattartót nevez ki, aki az EBVF képzési programjainak szervezésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív kérdésekkel foglalkozik.

9. cikk

Az EBVF képzési programjaiban való részvétel

(1)   Az EBVF valamennyi képzési programja nyitva áll a tagállamok és a csatlakozó államok állampolgárai előtt. A képzési programokat szervező és lebonyolító intézetek biztosítják ennek az elvnek a kivétel nélküli alkalmazását.

Az EBVF képzési programjai elvben nyitva állnak a tagjelölt országok és – adott esetben – harmadik államok állampolgárai előtt.

(2)   A résztvevők az EBVP területén stratégiai kérdésekkel foglalkozó polgári és katonai személyzet.

Az EBVF képzési programjaira meg lehet hívni többek között a nemzetközi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek, a felsőoktatási intézmények és a média képviselőit, valamint az üzleti világ szereplőit is.

(3)   Az EBVF kurzusát elvégző résztvevő részére a főtitkár/főképviselő által aláírt bizonyítványt nyújtanak át. A bizonyítványra vonatkozó részletes szabályokat az irányítóbizottság határozza meg. A bizonyítványt a tagállamok és az EU intézmények egyaránt elismerik.

10. cikk

Együttműködés

Az EBVF nemzetközi szervezetekkel és egyéb érintett szereplőkkel – például harmadik államok nemzeti képzési intézeteivel – működik együtt, és épít azok szakértelmére.

11. cikk

Finanszírozás

(1)   Az EBVF hálózatát alkotó valamennyi tagállam, uniós intézmény, uniós ügynökség és intézet maga viseli az EBVF-ben való részvételével kapcsolatos valamennyi költségét, beleértve a fizetéseket, a juttatásokat, az utazási költségeket és napidíjakat, valamint az EBVF képzési programjaihoz nyújtott szervezési és adminisztratív támogatással kapcsolatos költségeket.

(2)   A tagállamok és az EBVF hálózatát alkotó intézetek maguk viselik a titkárság részére általuk biztosított személyzettel kapcsolatos költségeket, beleértve a fizetéseket, a juttatásokat, az utazási költségeket és napidíjakat, valamint a kiküldetéssel kapcsolatos szállásköltségeket.

(3)   A Tanács Főtitkársága maga viseli a 8. cikkben meghatározott feladataiból eredő és azokkal kapcsolatos valamennyi költséget, beleértve az általa biztosított személyzettel kapcsolatosakat is.

(4)   Az EBVF képzési programjaiban résztvevők maguk viselik a részvételükkel kapcsolatos valamennyi költséget.

(5)   A 4. cikk (3) bekezdésében említett konkrét tevékenységek – különösen az EBVF informatikai hálózatainak vagy alkalmazásainak kifejlesztése, létrehozása és működtetése – finanszírozásához az EBVF hálózatát alkotó tagállamoktól és intézetektől származó önkéntes hozzájárulásokat a Tanács Főtitkársága meghatározott rendeltetésű bevételként kezeli.

(6)   Az (5) bekezdésben említett hozzájárulásokra vonatkozó gyakorlati intézkedésekről az irányítóbizottság határoz.

12. cikk

Biztonsági szabályzat

Az EBVF tevékenységei vonatkozásában a Tanács biztonsági szabályzatát kell alkalmazni, amelyet a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozat (2) tartalmaz.

13. cikk

Felülvizsgálat

Az együttes fellépés felülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására az EBVF jövőbeli terveiről és ezek lehetséges következményeiről szóló tanulmány fényében kerül sor. A Tanács Főtitkársága által készítendő tanulmánynak – amelyet az elnökség 2008 novemberében ismertet a Tanáccsal – olyan kérdésekre is ki kell térnie, mint a titkárság, a személyzeti kapacitások, az internetalapú távoktatási rendszer (IDL) működtetése, a konferenciatermek, a pénzügyi rendelkezések, az uniós szintű EBVP-képzés igazgatása és koordinálása, valamint az EBVF-hálózat keretében a polgári–katonai egyensúly.

Ezen együttes fellépést emellett legkésőbb 2011. december 31-ig felülvizsgálják és szükség szerint módosítják.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2005/575/KKBP tanácsi együttes fellépés hatályát veszti.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez az együttes fellépés elfogadása napján lép hatályba.

16. cikk

Kihirdetés

Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

---

(1)  HL L 194., 2005.7.26., 15. o.

(2)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A legutóbb a 2007/438/EK határozattal (HL L 164., 2007.6.26., 24. o.) módosított határozat.

---

4.7.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/25

---

Helyesbítés a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról szóló, 2008. január 16-i 40/2008/EK tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 19., 2008. január 23. )

A 29. és 30. (I. melléklet), a 61. (IA. melléklet) és 95. (IB. melléklet) oldalon:

a következő szövegrész:

„Molva dypterigia Kék menyhal”,

helyesen:

„Molva dypterygia Kék menyhal”.

A 32. oldalon, az IA. mellékletben, Faj: Homoki angolna-félék, Övezet: IIIa; a IIa és IV övezet közösségi vizei SAN/2A3A4:

a következő szövegrész:

helyesen:

A 39. oldalon, az IA. mellékletben, Faj: Hering, Övezet: az Vb, VIb és VIaN övezet közösségi és nemzetközi vizei HER/5B6ANB:

a következő szövegrész:

helyesen:

A 47. oldalon, az IA. mellékletben, Faj: Nyelvhal, Övezet: VIIc, IX és X; a CECAF 31.1.1 övezet közösségi vizei LEZ/8C3411:

a következő szövegrész:

helyesen:

Az 56. oldalon, az IA. mellékletben, Faj: Vékonybajszú tőkehal, Övezet: IX és X; a CECAF 31.1.1 övezet közösségi vizei WHG/9/3411:

a következő szövegrész:

„CECAF 31.1.1”,

helyesen:

„CECAF 34.1.1”.

A 61. oldalon, az IA. mellékletben, Faj: Kék menyhal, Övezet: a VIa (az é. sz. 56° 30′-től északra) és VIb övezet közösségi vizei BLI/6AN6B., lábjegyzet:

a következő szövegrész:

helyesen:

A 63. oldalon, az IA. mellékletben, Faj: Északi menyhal, Övezet: a IIa, IV, Vb, VI és VII övezet közösségi vizei LIN/2A47-C, 3. lábjegyzet:

a következő szövegrész:

helyesen:

A 75. oldalon, az IA. mellékletben, Faj: Valódirája-félék, Övezet: a IIa és IV övezet közösségi vizei SRX/2AC4-C, új 2. lábjegyzet kerül beillesztésre:

a következő szövegrész:

helyesen:

A 77. oldalon, az IA. mellékletben, Faj: Makréla, Övezet: IIIa és IV; a IIa, IIIb, IIIc és IIId övezet közösségi vizei MAC/2A34., 1. lábjegyzet, kód:

a következő szövegrész:

„(MAC/*04-N)”

helyesen:

„(MAC/*04N-)”.

A 95. oldalon, az IB. mellékletben, Faj: Kék puha tőkehal, Övezet: Feröer szigeteki vizek WHB/2X12-F

a következő szövegrész:

helyesen:

A 96. oldalon, az IB. mellékletben, Faj: Fekete tőkehal, Övezet: az I és II övezet nemzetközi vizei, kód:

a következő szövegrész:

helyesen:

A 100. oldalon, az IB. mellékletben, Faj: Vörös álsügér, Övezet: az I és II övezet nemzetközi vizei, kód:

a következő szövegrész:

helyesen:

A 104. oldalon, az IC. mellékletben, Faj: Érdes laposhal, Övezet: NAFO 3LNO, kód:

a következő szövegrész:

helyesen:

A 118. oldalon, a IIA. mellékletben, az 5.5. pontban:

a következő szövegrész:

„… és e melléklet 15. pontjának megfelelően tengeren tölthető napokat osztottak ki számára.”

helyesen:

„… és e melléklet 15. vagy 16. pontjának megfelelően tengeren tölthető napokat osztottak ki számára.”

A 122. oldalon, a IIA. mellékletben, a 11.1. pontban:

a következő szövegrész:

„4.1.d) / 8.3.c)”

helyesen:

„4.1.d) / 8.3.g)”.

A 124. oldalon, a IIA. mellékletben, az i. táblázatban „Azon napok évenkénti maximális száma halászeszközök szerinti bontásban, amelyeken egy hajó egy adott területen belül tartózkodhat”, a cím helyesen:

a következő szövegrész: