1.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

1.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/3

(1)

A Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7-i 773/2004/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja az érintett feleknek az ilyen eljárásokban való részvételére vonatkozó szabályokat.

(2)

Az eljárásban részt vevő felek készek lehetnek arra, hogy elismerjék a Szerződés 81. cikkét sértő kartellben való részvételüket és ezzel kapcsolatos felelősségüket, ha a vitarendezési eljárás keretében meglehetős biztonsággal előre kiszámíthatják, hogy a Bizottság a jogsértésben való részvételükkel kapcsolatosan milyen megállapítások tételét és milyen mértékű esetleges bírság kiszabását tervezi, és ha a felek ezekkel a megállapításokkal és bírságokkal egyet tudnak érteni. Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy adott esetben közölje ezekkel a felekkel a bizottsági aktában rendelkezésre álló bizonyítékok alapján felhozni kívánt kifogásait, és az ezek alapján várható bírságokat. Az információk korai közlése lehetővé tenné az érintett feleknek, hogy a velük szemben a Bizottság által felhozni kívánt kifogásokkal, valamint esetleges felelősségükkel kapcsolatosan kifejtsék álláspontjukat.

(3)

Abban az esetben, ha a Bizottság kifogásközlése tükrözi a felek vitarendezési beadványainak tartalmát, és a felek válaszai is megerősítik, hogy a kifogásközlés megfelel a vitarendezési beadványaikban foglaltaknak, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy – az 1/2003 rendelet 14. cikke szerint a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően – elfogadhassa az 1/2003 rendelet 7. és 23. cikke szerinti határozatot.

(4)

Vitarendezési eljárást kell tehát létrehozni annak érdekében, hogy a Bizottság gyorsabban és hatékonyabban tudja a kartellügyeket elbírálni. A Bizottság széles mérlegelési jogkört tart fenn magának egyrészt annak meghatározására, mely ügyek lehetnek alkalmasak arra, hogy felmérjék a felek vitarendezési megbeszélésekben való részvétellel kapcsolatos szándékát, másrészt pedig annak elhatározásában, hogy elindítsák vagy megszüntessék-e ezeket a megbeszéléseket, illetve hogy véglegesen rendezzék-e a vitát. Következésképpen a Bizottság az eljárás során bármikor határozhat úgy, hogy a vitarendezési megbeszéléseket egy konkrét ügyben – akár az ügy egésze, akár csak egy vagy néhány fél tekintetében – beszünteti. E tekintetben számításba veheti annak valószínűségét, vajon a várható kifogások ismeretében sikerülhet-e az érintett felekkel ésszerű időhatárokon belül egyetértésre jutni, figyelembe véve olyan tényezőket is, mint az érintett felek száma, a felelősség megállapításával kapcsolatosan várható, egymással ütköző álláspontok vagy a tények vitatásának mértéke stb. A vitarendezési eljárás során tapasztalt általános előrehaladás – többek között az aktában található dokumentumok nem bizalmas változatához való hozzáférés biztosításához szükséges erőforrások igénybevételével járó túlzott késedelem – fényében megvizsgálják, hatékonyabbá válna-e ezáltal az eljárás. Egyéb szempontokat, mint például egy precedens teremtésének a lehetőségét, szintén figyelembe lehet venni.

(5)

A panaszosokat szorosan bevonják a vitarendezési eljárásba, és írásban megfelelően tájékoztatják őket az eljárás természetéről és tárgyáról annak érdekében, hogy kifejthessék álláspontjukat az eljárással kapcsolatban, és ily módon együttműködhessenek a bizottsági vizsgálat során. Ha azonban a kifogásközlés nem bizalmas változatát a panaszosok rendelkezésére bocsátanák, ez – a vitarendezési eljárás jellegéből adódóan – nem a panaszosokat tenné képessé a bizottsági vizsgálattal való együttműködésre, hanem esetleg visszatartaná az eljárás feleit a Bizottsággal való együttműködéstől. A Bizottságot tehát nem kellene kötelezni, hogy a panaszosok rendelkezésére bocsássa a kifogásközlés nem bizalmas változatát.

(6)

A 773/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,.

1.

A 2. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság bármikor határozhat úgy, hogy megindítja az 1/2003/EK rendelet III. fejezete alapján hozandó határozat elfogadására irányuló eljárást, de legkésőbb azon a napon, amikor kiadja az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett előzetes értékelést, a kifogásközlést vagy a feleknek szóló felkérést, hogy jelezzék a vitarendezési megbeszéléseken való részvételi szándékukat, illetve azon a napon, amikor az említett rendelet 27. cikkének (4) bekezdése szerinti közleményt közzéteszik, amelyik ezen időpontok közül a korábbi.”

2.

A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a Bizottság kifogásközlést állít ki olyan üggyel kapcsolatban, amelyre vonatkozóan panaszt juttattak el hozzá, a kifogásközlés bizalmasnak nem minősülő változatának egy példányát a panaszos rendelkezésére bocsátja; kivételt képeznek ez alól a vitarendezési eljárás hatálya alá eső ügyek, amelyek esetén csak az eljárás természetéről és tárgyáról tájékoztatja írásban a panaszost. A Bizottság továbbá határidőt tűz ki, amelyen belül a panaszos írásban kifejtheti álláspontját.”

3.

A 10. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság tájékoztatja az érdekelt feleket a velük szemben emelt kifogásokról. A kifogásközlést írásban megküldik mindegyik félnek, akivel szemben kifogásokat emeltek.”

4.

A rendelet egy új, 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

Vitarendezési eljárás kartellügyekben

(1)   Az 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése szerinti eljárás megindítását követően a Bizottság határidőt állapíthat meg, amelyen belül a felek írásban nyilatkozhatnak, hogy készek egy esetleges vitarendezési beadvány benyújtása céljából vitarendezési megbeszéléseken részt venni. Az említett határidő lejárta után beérkezett válaszokat a Bizottság nem köteles figyelembe venni.

Ha ugyanazon a vállalkozáson belül két vagy több fél jelzi hajlandóságát az első albekezdés szerinti vitarendezési megbeszéléseken való részvételre, e felek közös képviseletet jelölnek ki, hogy nevükben megbeszéléseket folytasson a Bizottsággal. Az első albekezdésben említett határidő megállapításánál a Bizottság jelzi az érintett feleknek, hogy ugyanazon vállalkozáshoz tartozókként határozták meg őket; a jelzés egyedüli célja, hogy az érintettek megfelelhessenek e rendelkezésnek.

(2)   A vitarendezési megbeszéléseken részt vevő feleket a Bizottság tájékoztathatja a következőkről:

A fenti információk harmadik felek tekintetében bizalmasaknak minősülnek, kivéve, ha a Bizottság előzetesen kifejezetten felhatalmazást ad ezek közlésére.

Amennyiben a vitarendezési megbeszélések folytatódnak, a Bizottság határidőt állapíthat meg, amelyen belül a felek – a vitarendezési megbeszélések eredményeit tükröző, valamint a Szerződés 81. cikke szerinti jogsértésben való részvételüket és az ezzel kapcsolatos felelősségüket elismerő vitarendezési beadvány benyújtásával – elkötelezhetik magukat a vitarendezési eljárás követése mellett. Mielőtt a Bizottság a vitarendezési beadványok benyújtására határidőt állapít meg, az érintett feleknek jogukban áll, hogy kérésükre megfelelő időben közöljék velük a 10a. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett információkat. Az említett határidő lejárta után beérkezett vitarendezési beadványokat a Bizottság nem köteles figyelembe venni.

(3)   Amennyiben a felek számára megküldött kifogásközlés tükrözi az általuk benyújtott vitarendezési beadványok tartalmát, a kifogásközlésre az érintett felek által, a Bizottság által megállapított határidőn belül adott írásos válaszban meg kell erősíteniük, hogy a nekik címzett kifogásközlés tükrözi a vitarendezési beadványukban foglaltakat. A Bizottság ezt követően – és az 1/2003 rendelet 14. cikke szerint a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultáció után – elfogadhatja az 1/2003 rendelet 7. és 23. cikke szerinti határozatot.

(4)   Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy az eljárás hatékonysága nem javul, az eljárás során bármikor határozhat úgy, hogy a vitarendezési megbeszéléseket egy konkrét ügyben – akár az ügy egésze, akár csak egy, vagy néhány fél tekintetében – beszünteti.”

5.

A 11. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az 1/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt megelőzően a Bizottság lehetőséget ad a meghallgatásra azoknak a feleknek, akikhez kifogásközlést intéz.”

6.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

(1)   A Bizottság szóbeli meghallgatás keretében lehetőséget ad érveik kifejtésére azoknak a feleknek, akikhez kifogásközlést intéz, amennyiben a felek írásos beadványukban ezt kérik.

(2)   A vitarendezési beadvány benyújtásakor azonban a felek a Bizottság számára megerősítik, hogy csak abban az esetben kérik, hogy érveiket szóbeli meghallgatás keretében adhassák elő, ha a kifogásközlés nem tükrözi a vitarendezési beadványukban foglaltakat.”

7.

A 15. cikk az alábbi (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Az 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése szerinti eljárás megindítását követően a Bizottság – annak érdekében, hogy a vitarendezési beadvány benyújtására hajlandó felek ezt megtehessék – e felek kérésére és a vonatkozó albekezdésekben meghatározott feltételek teljesülése esetén közli velük a 10a. cikk (2) bekezdésében említett bizonyítékokat és dokumentumokat. A fentiekre tekintettel a vitarendezési beadvány benyújtásakor a felek a Bizottság számára megerősítik, hogy a kifogásközlés kézhezvételét követően csak abban az esetben kérnek hozzáférést az aktához, ha a kifogásközlés nem tükrözi a vitarendezési beadványukban foglaltakat.”

8.

A 17. cikk a következőképpen módosul:

1.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/6

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint – a vetésre szánt hibridek kivételével – ex 1007 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vámnak meg kell egyeznie az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra alkalmazandó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a 1001 10 00, a 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), a 1002 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00 és a 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvám kiszámításához az ugyanezen rendelet 4. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat a 2008. július 1-jetől az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra.

(5)

Mindazonáltal az egyes gabonafélékre vonatkozó behozatali vámoknak a 2008/2009-es gazdasági év tekintetében történő ideiglenes felfüggesztéséről szóló, 2008. június 26-i 608/2008/EK bizottsági rendelet (3) értelmében az e rendelet által meghatározott egyes vámokat fel kell függeszteni,

1.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/9

(1)

A 451/2000/EK (2) és az 1490/2002/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzéken szerepel a bifenox, a diflufenikan, a fenoxaprop-P, a fenpropidin és a kinoklamin.

(2)

A szóban forgó hatóanyagok esetében a bejelentők által javasolt felhasználási kört illetően megtörtént az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásoknak a 451/2000/EK és az 1490/2002/EK rendelet szerinti értékelése. Az említett rendeletek kijelölik a referens tagállamokat, amelyek az 1490/2002/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében kötelesek a tárgyban értékelő jelentést és ajánlást benyújtani az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak (EFSA). A bifenox esetében a referens tagállam Belgium volt, amely 2005. július 4-én minden releváns információt benyújtott. A diflufenikan esetében a referens tagállam az Egyesült Királyság volt, amely 2005. augusztus 1-jén minden releváns információt benyújtott. A fenoxaprop-P esetében a referens tagállam Ausztria volt, amely 2005. május 2-án minden releváns információt benyújtott. A fenpropidin és a kinoklamin esetében a referens tagállam Dánia volt, amely 2005. június 24-én, illetve 2005. június 15-én minden releváns információt benyújtott.

(3)

A tagállamok és az EFSA az értékelő jelentéseket szakmai vizsgálatnak vetették alá, melyeket a kinoklamin esetében 2007. november 14-én, a bifenox és a fenoxaprop-P esetében 2007. november 29-én, a diflufenikan és a fenpropidin esetében pedig 2007. december 17-én nyújtottak be a Bizottsághoz az EFSA tudományos jelentései (4) formájában. A tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálták a jelentéseket, majd a bifenoxról, a diflufenikanról, a fenoxaprop-P-ről, a fenpropidinről, illetve a kinoklaminról szóló bizottsági vizsgálati jelentésként 2008. március 14-én véglegesítették.

(4)

A különböző vizsgálatok szerint a bifenoxot, a diflufenikant, a fenoxaprop-P-t, a fenpropidint és a kinoklamint tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában – és különösen a vizsgált és a Bizottság vizsgálati jelentéseiben részletesen ismertetett felhasználási célokat illetően – megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek. Ezeket a hatóanyagokat ezért indokolt felvenni az I. mellékletbe annak biztosítása érdekében, hogy az említett irányelv rendelkezéseivel összhangban valamennyi tagállamban engedélyezni lehessen az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szereket.

(5)

Ettől függetlenül indokolt további információkat beszerezni egyes konkrét kérdésekről. A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerint feltételekhez lehet kötni valamely hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvételét. Indokolt előírni, hogy a bifenoxot a fogyasztókra jelentett kockázatok és a növényevő emlősökre jelentett hosszú távú kockázatok felmérésének megerősítése céljából, a fenpropidint pedig a növényevő és rovarevő madarakra jelentett hosszú távú kockázatok felmérésének megerősítése céljából további vizsgálatoknak vessék alá, és a róluk szóló tanulmányokat a bejelentők nyújtsák be.

(6)

Egy hatóanyagnak az I. mellékletbe történő felvétele előtt megfelelő határidőt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag felvételéből adódó új követelmények teljesítésére.

(7)

A 91/414/EGK irányelvben előírt, egy adott hatóanyagnak az I. mellékletbe történő felvételéből fakadó kötelezettségek fenntartása mellett indokolt a felvétel után hat hónapot hagyni arra, hogy a tagállamok felülvizsgálhassák a bifenoxot, a diflufenikant, a fenoxaprop-P-t, a fenpropidint és a kinoklamint tartalmazó növényvédő szerekre már kiadott engedélyeket, és ezáltal biztosíthassák a 91/414/EGK irányelvben és különösen annak 13. cikkében előírt követelmények, valamint az I. mellékletben meghatározott vonatkozó feltételek teljesülését. A tagállamoknak a 91/414/EGK irányelvnek megfelelően szükség szerint módosítaniuk kell, újakkal kell helyettesíteniük vagy vissza kell vonniuk az érvényes engedélyeket. A fenti határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani az egyes növényvédő szerek valamennyi tervezett felhasználására vonatkozó teljes, III. melléklet szerinti dossziénak a 91/414/EGK irányelvben meghatározott egységes elvekkel összhangban történő benyújtására és értékelésére.

(8)

A 3600/92/EGK bizottsági rendelet (5) keretében értékelt és a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe korábban felvett hatóanyagok kapcsán szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy nehézségeket okozhat annak értelmezése, hogy a már kiadott engedélyek jogosultjait milyen kötelezettségek terhelik az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban. A további nehézségek elkerülése végett szükségesnek látszik pontosítani a tagállamok kötelességeit, különösen azt, hogy meg kell győződniük arról, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáfér az említett irányelv II. mellékletében leírt követelményeknek megfelelő dossziéhoz. E pontosítás ugyanakkor az I. mellékletet módosító, korábban elfogadott irányelvekhez képest nem ró új kötelezettségeket a tagállamokra vagy az engedélyek jogosultjaira.

(9)

A 91/414/EGK irányelvet ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

ha a növényvédő szerben a bifenox, a diflufenikan, a fenoxaprop-P, fenpropidin vagy a kinoklamin az egyedüli hatóanyag, akkor legkésőbb 2012. december 31-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt; vagy

b)

a bifenoxot, a diflufenikant, a fenoxaprop-P-t, fenpropidint vagy a kinoklamint több hatóanyag egyikeként tartalmazó szer esetében 2012. december 31-ig, illetve az adott hatóanyagot a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe felvevő irányelvben a módosításra vagy visszavonásra előírt időpontig – amelyik későbbi – szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt.

1.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/16

(1)

A 96/98/EK irányelv alkalmazásában a nemzetközi egyezmények és tesztelési követelmények naprakész változatát kell alkalmazni.

(2)

Tekintettel arra, hogy a nemzetközi egyezményekre és az alkalmazandó tesztelési követelményekre vonatkozó módosítások 2002. július 1-jén, vagyis a 96/98/EK irányelv legutóbbi módosításának napján léptek hatályba, a módosításokat az egyértelműség érdekében be kell építeni az említett irányelvbe.

(3)

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és az európai szabványügyi szervezetek olyan felszerelésekre vonatkozó szabványokat, többek között részletes tesztelési követelményeket fogadtak el, amelyek szerepelnek a 96/98/EK irányelv A.2. mellékletében található listán, vagy amelyek – bár a listán nem szerepelnek – az említett irányelv alkalmazásának szempontjából lényegesnek tekinthetők. Ezért ezeket a felszereléseket fel kell tüntetni az A.1. mellékletben, illetve adott esetben át kell vinni az A.2. mellékletből az A.1. mellékletbe.

(4)

A 96/98/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 2002/84/EK európai parlamenti irányelv által létrehozott tengeri szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) véleményével,