(1)

2005. július 22-én kelt, a Bizottságnál 2005. július 26-án A/6948 szám alatt iktatott levelében az Egyesült Királyság bejelentette a Bizottságnak, hogy a hulladék- és erőforrás-gazdálkodási cselekvési program (WRAP) keretében olyan támogatási programot kezdeményez, amelynek segítségével az újrahasznosított rostokból készült nyomtató- és írópapír gyártási kapacitása növelhető. A bejelentés az N 364/05 számon került bejegyzésre. A Bizottság 2005. szeptember 9-én kelt, D/56952 számon iktatott levelében további információt kért. Az Egyesült Királyság erre 2005. október 28-án kelt és 2005. november 7-én, A/38954 számon iktatott levelében válaszolt.

(2)

A Bizottság 2005. december 7-én az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott. 2006. január 24-én az Egyesült Királyság megküldte az eljárás megindításáról szóló határozatra vonatkozó észrevételeit. A Bizottsághoz 2006. február 10-én és 14-én észrevételek érkeztek az M-Realtől, amely újrafeldolgozott nyomtató- és írópapírokat gyárt egyesült királyságbeli telephelyein, valamint az Egyesült Királyság papíriparát képviselő Papíripari Szövetségtől (Confederation of Paper Industry, a továbbiakban CPI). Az Egyesült Királyság 2006. május 3-án válaszolt a harmadik felektől érkezett észrevételekre. 2007. március 19-én a Bizottság további tájékoztatást kért az Egyesült Királyságtól, amelyre az 2007. május 11-én válaszolt. 2007. július 14-én az Egyesült Királyság hatóságai találkoztak a Bizottság képviselőivel. Az Egyesült Királyság további tájékoztatást nyújtott 2007. augusztus 21-én, valamint 2007. szeptember 10-én és 14-én.

(3)

A WRAP egy, az Egyesült Királyság kormánya által más résztulajdonosokkal együtt partnerségben létrehozott vállalat, amelynek célja a fenntartható hulladékgazdálkodás, ezen belül pedig az újrafeldolgozott anyagok és termékek hatékony piacának ösztönzése. Központi célkitűzése, hogy lehetővé tegye e piacok hatékonyabb működését az újrafeldolgozott anyagok és termékek iránti kereslet ösztönzése révén, ezáltal javítva a hulladékgyűjtés rentabilitását. Bár a WRAP a kormány csatolt részeként működik és a kormányzati politikákat hajtja végre, formáját tekintve magánvállalkozás. A WRAP tulajdonosai közé tartoznak a hulladékgazdálkodásban érdekelt iparágak képviselői (például a CPI és a Chartered Institute of Waste Management), a jótékonysági szervezetek, mint a Wastewatch, valamint a brit kormány és a helyi önkormányzatok képviselői.

(4)

A bejelentett támogatási program célkitűzése a nyomtató- és írópapírok irodákból és vállalkozásoktól történő összegyűjtésének és újrafeldolgozásának növelése az újrafeldolgozási kapacitás bővítése révén, további hulladékpapír gyűjtésének kötelezettsége mellett. Az Egyesült Királyság várakozása szerint a megnövekedett újrafeldolgozási kapacitás – a támogatás kedvezményezettjének további új hulladékpapír-gyűjtemények felhasználására vonatkozó jogi kötelezettségével együtt – nettó növekedést eredményez a hulladék nyomtató- és írópapírok gyűjtésében. A nyomtató- és írópapíroknak az Egyesült Királyság hatóságai által használt definíciója a famentes papírok következő fajtáit foglalja magában: nyomtatott kiadványokhoz használt papír, fénymásoló-/nyomtatópapír és újságpapír. Az Egyesült Királyság kizárta a pályázatból a famentes papírok egyéb fajtáit, mint például a háztartási papírokat, valamint a fatartalmú papírok minden fajtáját. Jelenleg az irodák és vállalkozások által termelt papírhulladék nagy részét nem gyűjtik és válogatják újrafeldolgozási célra. Ennek oka elsősorban a technikai nehézségekben, az alacsony hulladéklerakási költségekben és az áringadozásban rejlik. A CPI 2006. évi statisztikája kimutatta, hogy az Egyesült Királyságban a nyomtató- és írópapíroknak csupán mintegy 10 %-át gyűjtik össze (2).

(5)

A WRAP a papírgyártóknak az alapanyagként elsősorban irodai és vállalkozásoktól származó hulladékpapírt felhasználó nyomtató- és írópapír újrafeldolgozási kapacitás növelésére nyújtott támogatások révén kívánja megvalósítani célkitűzéseit. Az intézkedés költségvetése 6 millió GBP és 20 millió GBP (mintegy 8,6 millió EUR és 28,6 millió EUR) között van. A költségvetés a 2011. március 31-ig tartó időszakot fedi le. A támogatásból várhatóan 2–10 papírgyártó részesül. A támogatást a környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi minisztérium (DEFRA) általános költségvetéséből finanszírozzák.

(6)

A bejelentett támogatást az EK közbeszerzési eljárásainak mintájára kidolgozott versenyeztetéses pályázati eljárást követően ítélik oda. Különösen a következő feltételek relevánsak.

(7)

A sikeres pályázók elsősorban irodákból és vállalkozásoktól gyűjtenek hulladék nyomtató- és írópapírt. Ennek megfelelően a pályázati felhívásban szerepel majd, hogy „a gyártás során felhasznált nyersanyagok forrásai prioritási sorrendben a következők:

Ezenfelül a felhasznált hulladékpapír legalább 50 %-ának irodai vagy vállalkozásból származó hulladéknak kell lennie, és hasonlóképpen a felhasznált hulladékpapír legalább 50 %-ának újrafeldolgozási céllal korábban nem gyűjtött nyersanyagok új gyűjtéséből kell származnia.

(8)

Azáltal, hogy a többi forrással szemben kiemelt szerepet kapott az irodai és vállalkozásoktól származó hulladékpapír gyűjtése, az Egyesült Királyság várakozásai szerint nagy a valószínűsége, hogy a számottevő arányban háztartási hulladékpapírt vagy már összegyűjtött hulladékpapírt (nem pedig irodai és/vagy vállalkozásoktól származó hulladék famentes nyomtató- és írópapírt) tartalmazó ajánlatok nem lesznek sikeresek.

(9)

Bár az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatás végső intenzitása a pályázat eredményétől függ, a maximális támogatási intenzitás nagyvállalkozások esetében 30 %, míg kkv-k esetében 40 %. E támogatási intenzitások 5 %-kal növelhetők, amennyiben a kedvezményezett székhelye a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatott térségben található, illetve 10 %-kal, amennyiben a kedvezményezett székhelye a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatott térségben található.

(10)

Azokban az esetekben, amikor a beruházás egészére nem került volna sor támogatás hiányában, és a beruházás egésze vagy annak egy része meghaladja a technika jelenlegi állását, az Egyesült Királyság megfelelő viszonyítási alapot vesz figyelembe. Az elszámolható költségeket a kapacitásnövekedésből, a beruházás első öt évében keletkezett költségmegtakarításból és az ebben az ötéves időszakban megvalósult kiegészítő termelésből származó hasznokat levonva számítják ki.

(11)

Abban az esetben, ha a támogatás például új nyomtató- és írópapírgyárba történő beruházásra vonatkozik, a támogatható költségek – a környezetvédelemhez nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatással (3) (a továbbiakban: környezetvédelmi iránymutatás) összhangban – az új üzem beruházási költségeit foglalná magában, csökkentve egy összehasonlítható hagyományos nyomtató- és írópapírgyár költségeivel. Ha azonban a projekt csupán a meglévő festékeltávolító egységek további festékeltávolító egységgel való bővítésére vonatkozik, vagy csak újabb hagyományos termelőkapacitás kiépítését tervezték, de beleegyeztek, hogy azt – a támogatási program feltételeinek való megfelelés érdekében – kiegészítik egy további festékeltávolító egységgel, akkor egyszerűen e pótlólagos festékeltávolítási egységek költségei jelentenék a környezetvédelmi célkitűzések teljesítéséhez szükséges pótlólagos beruházási költséget.

(12)

Az Egyesült Királyság vállalta, hogy minden évben jelentést küld a Bizottságnak. Ez a jelentés minden egyes kedvezményezett esetében tartalmazza azon viszonyítási alap leírását, amelyet a környezetvédelmi iránymutatás 37. pontjában említett alapelvvel összhangban arra használnak, hogy a technikailag összehasonlítható, de alacsonyabb környezetvédelmi szintet biztosító referenciaberuházás költségeit levonják a támogatható költségekből.

(13)

Az Egyesült Királyság csak abban az esetben támogatja nyomtató- és írópapírok hulladék famentes nyomtató- és írópapírból történő gyártását, ha a beruházás túlmutat a technika jelenlegi állásán. Vagyis a projekteknek olyan új technológiákat és eljárásokat kell magukban foglalniuk, amelyek kipróbálása segítséget nyújt a nyomtató- és írópapír újrafeldolgozása legnagyobb technikai akadályának leküzdéséhez – nevezetesen a famentes hulladékpapír festéktelenítéséhez. Létfontosságú, hogy a festékeltávolítási folyamat nagy hatékonyságú legyen, mivel a nyomtató- és írópapírok vevői fényes, tiszta és fehér papírt igényelnek a nyomtatáshoz. Az Egyesült Királyság közölte, hogy az irodai papírokra a következő nyomtatási eljárásokkal nyomtatnak:

Az irodai papírokon alkalmazott nyomtatási eljárások (*1)

(14)

A fenti nyomtatási eljárások végtermékeinek igen jelentős (és gyorsan növekvő) hányada azonban jelenleg nem festékteleníthető hatékony és környezetbarát módon (4). Az eljárások során elsősorban vízbázisú festékeket használnak, ide tartozik valamennyi tintaparton, a szilárd tonerek nagy része, valamint minden első generációs folyékony toner. Ezenfelül elvben valamennyi, 10 μm és 100 μm közötti részecskenagyságú festék eltávolítható, ám a sáv alsó vagy felső széléhez közeledve jelentősen csökken a festékeltávolítási eljárás hatékonysága (5). A legújabb kutatások rámutattak, hogy a vegyes hulladékpapírban akár 10 %-nyi pigmentbázisú fekete tinta jelenléte is olyan mértékben rontja a teljes adag festékteleníthetőségét, hogy az nyomtató- és írópapír előállításához használhatatlanná válik (6).

(15)

A hulladék nyomtató- és írópapírt felhasználó, már meglévő papírgyártók, mint például az M-Real a hulladék nyomtató- és írópapír olyan piaci szeleteire specializálódtak (pl. kereskedelmi nyomdák), amelyek megbízható és állandó minőségű nyersanyagot biztosítanak, és többnyire viszonylag könnyen eltávolítható festéket használnak. A pályázók által megcélzott vegyes irodai hulladékpapír jelentős arányban tartalmaz olyan tintát és tonerfestéket, amelyek technológiai szempontból megoldatlan festékeltávolítási problémát okoznak (7).

(16)

A tisztán technikai aspektusok mellett a sikeres pályázónak bizonyítania kell, hogy olyan technológiát és/vagy eljárásokat kíván alkalmazni, amelyek túlmutatnak a már kidolgozott és jelenleg használatos technológián, vagyis „a gazdaságilag nyereséges és ezért bevett gyakorlaton”.

(17)

Az Egyesült Királyság hatóságai vállalták, hogy a környezetvédelmi iránymutatás 76. bekezdésével összhangban tájékoztatják a Bizottságot minden olyan egyedi esetről, amely során a támogatási program keretében nyújtott beruházási támogatás támogatható költségei meghaladják a 25 millió EUR-t, illetve amely során a támogatás meghaladja az 5 millió EUR-s bruttó támogatástartalmat. Vállalták továbbá azt is, hogy nem nyújtanak ilyen támogatást a Bizottság jóváhagyása nélkül.

(18)

Az Egyesült Királyság hatóságai kötelezettséget vállaltak arra, hogy annak életbelépésekor az új környezetvédelmi iránymutatáshoz igazítják a támogatási programot és tájékoztatják a Bizottságot a támogatási program kiigazítása érdekében hozott megfelelő intézkedésekről.

(19)

A Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság a következő, a támogatási rendszer összeegyeztethetőségével kapcsolatos kételyeknek adott hangot.

(20)

A Bizottság kétli, hogy az Egyesült Királyság hatóságainak azon indoklása, mely szerint a Közösségben a nyomtató- és írópapírok gyártásában az újrahasznosított tartalom jelenleg alacsony, elégséges annak megállapításához, hogy az újrafeldolgozott rostot felhasználó nyomtató- és írópapírgyártás túllép a technika Közösségen belüli jelenlegi állásán.

(21)

A Bizottság kétli, hogy a papírgyártási kapacitás növelésére volt szükség az Egyesült Királyságban a hulladékpapír összegyűjtése iránti kereslet növeléséhez.

(22)

A Bizottságnak kételyei vannak a tekintetben, hogy az intézkedés célja a környezetvédelmi előnyök maximalizálása volt, mivel a hulladék nyomtató- és írópapír számos más termék gyártásához felhasználható.

(23)

A Bizottságnak kételyei vannak a támogatható költségek Egyesült Királyság által javasolt számítási módszerével kapcsolatban. Az Egyesült Királyság hatóságai által eredetileg javasolt módszer arra a feltevésre épült, hogy amennyiben a piac nem generálja a szóban forgó beruházást, az érintett támogatható költség a beruházás valamennyi költségét magában foglalja. Ezért nem kerülnek levonásra az ugyanazon kapacitást generáló, de ugyanazon környezetvédelmi előnyöket nem biztosító referenciaberuházás költségei. A Bizottság úgy véli, hogy a referenciaberuházás figyelembevétele nélkül a költségszámítás aránytalan lenne és nem állna összhangban a környezetvédelmi iránymutatás 37. pontjával.

(24)

Végül a Bizottság kétli, hogy a rendelkezésre álló intézkedések közül az Egyesült Királyság által a szóban forgó problémára megoldásként javasolt intézkedések járnak a legkevesebb versenytorzító hatással.

(25)

Mind az M-Real, mind a CPI úgy vélte, hogy az Egyesült Királyság által tervezett támogatási program túlmutat a technika jelenlegi állásán, azonban egyikük sem részletezi ezt a kijelentést. A CPI kiállt az intézkedés környezetvédelmi haszna mellett is, és amellett érvelt, hogy a támogatási program várhatóan nem torzítja majd a versenyt.

(26)

Az eljárás megindítását követően az Egyesült Királyság további vállalásokat tett a bejelentett támogatási program végrehajtására vonatkozóan (lásd a 2. szakaszt), valamint további információval és érvekkel szolgált a Bizottság által eredetileg megállapított kételyek eloszlatására. Az Egyesült Királyság tudományos és statisztikai információval szolgált a technika jelenlegi állásáról a nyomtató- és írópapírok újrafeldolgozásában.

(27)

A környezetvédelmi hasznot illetően az Egyesült Királyság úgy érvelt, hogy hatékonyabb a hulladék nyomtató- és írópapírt új nyomtató- és írópapír előállítására használni, mintsem háztartási papírhoz vagy az energiatermelésben üzemanyagként felhasználni. Ezenfelül a meglévő infrastruktúra és a hulladék nyomtató- és írópapír jelenlegi felhasználási módjai nem elegendőek az előállított hulladék nyomtató- és írópapír-mennyiség felszívására. Ez a probléma a jövőben várhatóan tovább mélyül, mivel a nyomtató- és írópapír-felhasználás növekszik – következésképpen pedig az előállított hulladék nyomtató- és írópapír mennyisége is emelkedik. Ezért az Egyesült Királyság úgy véli, hogy a hulladék nyomtató- és írópapír új felhasználási módjainak kialakítása révén csökkenteni tudja a hulladéklerakó helyekre vagy kevésbé hatékony felhasználásra kerülő, például üzemanyaggá váló hulladék nyomtató- és írópapír mennyiségét.

(28)

Az Egyesült Királyság rámutatott, hogy az alapvető piaci hiányosság a hulladék nyomtató- és írópapír folyamatosan növekvő feleslege fenntartható felhasználási módjainak hiányára vezethető vissza, és ez a támogatási rendszer kidolgozásának fő oka. A piaci hiányosság megszüntetésének és a környezetvédelmi haszon elérésének legjobb módja ezért az újrafeldolgozási kapacitás növelésének közvetlen ösztönzése.

(29)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint „a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(30)

Ebben az esetben az intézkedést a WRAP-program keretében, az állam által nyújtott forrásból finanszírozzák. A támogatást egyedi kedvezményezetteknek nyújtják. Bár a versenyeztetéses kiválasztási eljárás biztosíthatja, hogy a támogatás összege a minimumra korlátozódjon, nem szünteti meg az intézkedés támogatásjellegét. Az intézkedés torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, mivel a beruházási költségek jelentős részére fedezetet nyújthat, ami lehetővé teszi a kedvezményezett számára, hogy az általa előállított nyomtató- és írópapírért alacsonyabb árat számítson fel. Az intézkedés egyaránt érinti az új papír és a hulladékpapír piacát – ez utóbbi a papíripar értékes és keresett nyersanyaga. Az intézkedés valószínűleg érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel mind az új, mind a hulladékpapír kereskedelme nemzetközi. Az Egyesült Királyság papírfelhasználásának nagy részét elsősorban más tagállamokból származó importtal fedezik, és az Egyesült Királyság az egyik legnagyobb hulladékpapír-exportőr (8).

(31)

Ezért a támogatási program az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásnak minősül.

(32)

Azzal, hogy a jelenlegi támogatási programot bejelentette a Bizottságnak, az Egyesült Királyság eleget tett az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében rögzített kötelezettségének.

(33)

Bár a támogatást környezetvédelmi céllal nyújtják, az nem esik a környezetvédelmi iránymutatás hatálya alá. A környezetvédelmi iránymutatás 29. pontja nem alkalmazható a papír-újrafeldolgozási kapacitásba történő beruházáshoz nyújtott támogatásra, még akkor sem, ha az növeli a nyomtató- és írópapír újrafeldolgozási arányát. Az említett pont azokra a támogatásokra vonatkozik, amelyek a kedvezményezettet saját szennyezésének csökkentésére ösztönzik. Nem alkalmazható olyam támogatásokra, amelyek a kedvezményezettet a más vállalkozások tevékenysége által generált szennyezés csökkentésére ösztönzik. A környezetvédelmi iránymutatások alapja a „szennyező fizet” általános alapelv, és az iránymutatás minden értelmezésének szigorúan meg kell felelnie ezen alapelvnek. Ezt az értelmezést megerősíti a környezetvédelmi iránymutatás 18. pontjának b) alpontja, amely szerint a támogatás ösztönzőként is működhet, arra sarkallva a cégeket, hogy javítsák a standardokat vagy további, az üzemeikből származó szennyezés csökkentését célzó beruházásokat hajtsanak végre. A Bizottság más esetekben alkalmazta is ezt a papír-újrafeldolgozási kapacitást bővítő beruházásokra.

(34)

A támogatási program növelheti a nyomtató- és írópapír-termelési kapacitást, ezáltal növekedne a hulladékpapír mennyisége, ami viszont csak részben kerülne újrafeldolgozásra. Akárhogy is, a nyomtató- és írópapír előállításához felhasznált hulladékpapírnak csupán egy része lesz olyan papír, amelyet korábban maga a kedvezményezett értékesített. Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a papír-újrafeldolgozás arányának növelése valószínűleg nem fogja csökkenteni a kedvezményezett saját szennyezését. Valószínűbb, hogy a környezetvédelmi hasznok a hulladékpapír keresletére és kínálatára gyakorolt közvetett hatásból erednek majd, amelyek az érintett hulladékpapír valamennyi felhasználóját és szolgáltatóját érintik, nem kizárólag a kedvezményezettet.

(35)

Az iránymutatás más értelmezése ahhoz vezethet, hogy a tagállamok nagy támogatási intenzitással támogatnak nagyberuházásokat minden olyan ágazatban, ahol a használt termékek felhasználhatók termelési alapanyagként, illetve ahol ez a felhasználás bevett gyakorlat. Ezenfelül ezt az értelmezést követve a szabályok megkerülhetők azáltal, hogy nem a szennyezőnek nyújtanak támogatást (aki a közösségi jog értelmében semmit sem köteles tenni más vállalatok szennyezésével kapcsolatban), hanem azoknak a vállalatoknak, amelyek tesznek valamit a szennyezés ellen.

(36)

Mindazonáltal, ahogy azt később kifejtjük, lehetséges, hogy a kiválasztott beruházási projektek egy része (vagy egyes részei) más okokból környezetvédelmi támogatásra jogosultak.

(37)

Az Egyesült Királyság nem szolgáltatott olyan információt, amely lehetővé tenné, hogy a támogatási programot a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (9) keretében engedélyezzék.

(38)

Bár kiegészítették a környezetvédelmi iránymutatás regionális intenzitási bónuszával, a támogatási programot kizárólag környezetvédelmi támogatásként jelentették be. Ezért a Bizottság figyelembe veszi a program regionális intenzitási bónuszait, de magát a támogatási programot nem tekintheti összeegyeztethetőnek a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatással. A regionális támogatás kapcsán azonban lehetőség van másik elemzésre is, amikor a Bizottság az egyes bejelentéseket értékeli és tájékoztatást kap a kedvezményezettekről.

(39)

A Bizottság úgy véli, hogy a támogatási programra más, a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontján alapuló szabályok, valamint más, a 87. cikk (2) és (3) bekezdésében rögzített kivételek nem alkalmazhatók.

(40)

Mivel a környezetvédelmi iránymutatás nem alkalmazható, az eset értékelését közvetlenül a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjára kell alapozni. A Bizottság a múltban több alkalommal is így tett, nevezetesen két, a WRAP által bejelentett újrafeldolgozási rendszer esetében (10), valamint két másik papíripari ügyben (11).

(41)

Azon beruházási támogatások esetében, amelyekben a kedvezményezett más vállalkozások által generált szennyezést fog csökkenteni (különösen a hulladékgazdálkodás és az újrafeldolgozás terén), a Bizottság – a környezetvédelmi iránymutatásban rögzített, a beruházási támogatásokra vonatkozó feltételek mellett – következetesen az alábbi kritériumokat alkalmazta:

(42)

Bár a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv (12) közösségi célkitűzéseket határozott meg a hulladékpapír újrafeldolgozására vonatkozóan, az uniós jog nem ró kötelezettséget a papírgyárakra az általuk értékesített papír összegyűjtése és újrafeldolgozása tekintetében. Ezenfelül az irodákat és a nyomtató- és írópapír más magánszektorbeli felhasználóit nem kötelezi a közösségi jog az általuk használt papír összegyűjtésének és újrafeldolgozásának biztosítására. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy az Egyesült Királyság által tervezett támogatási program nem mentesíti a kedvezményezetteket, illetve a hulladékpapír szolgáltatóját olyan teher alól, amelyet a közösségi jog szerint nekik kell viselniük.

(43)

A Bizottság jelenlegi gyakorlatában a „technika jelenlegi állása” olyan folyamat, amelynek keretében a hulladéktermékek végtermék előállítására való felhasználása gazdaságilag nyereséges, rendes gyakorlat. Adott esetben a „technika jelenlegi állását” az európai technológia és a közös piac nézőpontjából kell értelmezni.

(44)

Általánosságban a hulladékpapír papírgyártáshoz történő felhasználása nyereséges és egyre növekvő tevékenység (13). Korábbi ügyekben a Bizottság úgy vélte, hogy a hulladékpapírnak bizonyos papírfajtákhoz való felhasználása nem tekintendő a közösségi technika jelenlegi állásán túlmutatónak (14).

(45)

Az Egyesült Királyság által bemutatott támogatási program azonban a hulladék nyomtató- és írópapírból előállított nyomtató- és írópapírok gyártási kapacitásának növelésére korlátozódik. Az Egyesült Királyság által kommentált statisztikából kitűnik, hogy a hulladék nyomtató- és írópapírok újrafeldolgozási aránya kivételesen alacsony az EU-ban más papírfajtákhoz képest. Még ennél is fontosabb azonban, hogy a nyomtató- és írópapír hulladék nyomtató- és írópapírból történő előállítását technológiai korlátok akadályozzák, különösen egyes, a nyomtató- és írópapírokon használt festékek eltávolításának nehézségei. Ezenfelül, ahogy azt az Egyesült Királyság biztosítani fogja, a támogatást nem már kifejlesztett és jelenleg alkalmazott, vagyis gazdaságilag nyereséges és ezért bevett gyakorlatnak számító technológiával kapcsolatban nyújtják.

(46)

Ezért a Bizottság elismeri, hogy a fent leírt, a támogatási program keretében megvalósuló, hulladék nyomtató- és írópapír festéktelenítésére irányuló támogatható beruházás túlmutat a technika jelenlegi közösségbeli állásán. A Bizottságnak mindazonáltal részletesebben kell értékelnie az e feltételnek való megfelelést, amikor az Egyesült Királyság – a (16) pontban tett vállalásának megfelelően – bejelenti a támogatási program keretében nyújtott nagy egyedi támogatásokat.

(47)

Mivel az Egyesült Királyság megfelelő feltételeket támaszt azon hulladékpapír minimális mennyiségére vonatkozóan, amelyet egyébként nem gyűjtenének össze és hulladéklerakóra kerülne, a Bizottság biztos abban, hogy a támogatási program fenntartható és valós környezetvédelmi hasznot eredményez. A program környezetvédelmi hasznát tovább növelhetik az új technológiák kidolgozásából és a hulladék nyomtató- és írópapír iránti kereslet növekedéséből származó másodlagos hatások.

(48)

A támogatás mindenesetre nem csupán azt befolyásolja, hogy ki használja a papírt, hanem hatékonyan ösztönzi e papírfajták gyűjtését is.

(49)

Az a feltétel, hogy a felhasznált hulladékpapír legalább 50 %-ának újrafeldolgozási céllal korábban nem gyűjtött nyersanyagból kell származnia, fontos annak érdekében, hogy csökkentse a verseny lehetséges torzulását azon versenytársak vonatkozásában, akik ugyancsak használnak nyomtató- és írópapírt, mint például a háztartásipapír-gyártók vagy az újrafeldolgozott papírpép értékesítői.

(50)

A Bizottságnak részletesebben is meg kell vizsgálnia az egyes – az Egyesült Királyság által a (17) pontban tett vállalásának megfelelően bejelentett – esetek lehetséges versenytorzító hatását és környezetvédelmi hasznát annak érdekében, hogy megbecsülhesse az irodáktól és vállalkozásoktól, valamint a kkv-któl összegyűjtött hulladék szintjét, továbbá a pótlólagos új gyűjtések szintjét.

(51)

A bejelentett támogatási intenzitások összhangban vannak a környezetvédelmi iránymutatás 34. és 35. pontjával.

(52)

A korábbi, papír-újrafeldolgozási kapacitás bővítésére vonatkozó ügyekben a Bizottság párhuzamot vont a környezetvédelmi iránymutatással (15). A környezetvédelmi iránymutatás 37. pontja rögzíti, hogy a támogatható költségeknek szigorúan a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez szükséges pótlólagos beruházási költségekre kell korlátozódniuk. Amint az a fenti (9)–(11) pontban jól látható, az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt e pont tiszteletben tartására. A Bizottság megjegyzi, hogy a támogatás különböző helyzetek igen széles skáláját érintheti, például: új papírgyártási kapacitás kiépítését célzó beruházás (függetlenül attól, hogy a berendezéseket kicserélik-e vagy sem), a meglévő nyomtató- és írópapír-gyártási kapacitás átalakítását vagy más változtatásait célzó beruházás, beruházás új pépesítőberendezésekbe, a meglévő pépesítőberendezések átalakítását vagy más változtatásait célzó beruházás, beruházás új festékeltávolító berendezésekbe, a meglévő festékeltávolító berendezések átalakítását vagy más változtatásait célzó beruházás, valamint egyéb beruházások. E tekintetben az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy a támogatható költségek kiszámítása során a beruházási költségekből minden esetben levonja a megfelelő referenciaberuházás költségeit (16). A Bizottság tisztában van vele, hogy a megfelelő viszonyítási alap azonosítása technikailag összetett értékelést tehet szükségessé. Mindazonáltal az Egyesült Királyság hatóságai kötelezettséget vállaltak arra, hogy éves jelentést küldenek a Bizottságnak, amely minden egyes kedvezményezett tekintetében tartalmazza az alkalmazott megfelelő viszonyítási alap leírását. A Bizottság úgy véli, hogy az Egyesült Királyság által tett vállalások szigorúan a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez szükséges pótlólagos beruházási költségekre korlátozzák a támogatható költségeket, és minden esetben figyelembe vesznek egy hasonló kapacitású, de alacsonyabb környezetvédelmi szintet biztosító összehasonlítható beruházást. Az Egyesült Királyság vállalta a környezetvédelmi iránymutatás 76. bekezdésében foglalt feltételek tiszteletben tartását – e bekezdés egyedi bejelentési kötelezettséget ír elő valamennyi, 25 millió EUR-t meghaladó összegű, illetve 5 millió EUR-t meghaladó bruttó támogatástartalmú támogatásra. E vállalás eredményeként a Bizottság ellenőrizni tudja az egyedileg bejelentett nagy összegű támogatások támogatható költségeinek kiszámítását.

(53)

A bejelentett intézkedés a 87. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül és az Egyesült Királyság eleget tett a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése által rá rótt bejelentési kötelezettségének.

(54)

A bejelentett támogatás célja más vállalkozások által generált szennyezés csökkentése, azonban nem mentesíti közvetetten e szennyezőket a közösségi jog által rájuk rótt terhek alól. A támogatás olyan beruházásokat érint, amelyek túlmutatnak a technika jelenlegi állásán, és várhatóan valós környezetvédelmi hasznot hoz, mivel olyan anyagokra vonatkozik, amelyek egyébként a hulladéklerakóra kerülnének, vagy kevésbé környezetbarát módon kezelnék azokat. A beruházás nem növeli a keresletet az újrafeldolgozandó anyagok iránt anélkül, hogy fokozná az ilyen anyagok gyűjtését.

(55)

A támogatási program támogatható költségeit a környezetvédelmi iránymutatás 37. bekezdésével összhangban számítják ki.

(56)

Az Egyesült Királyság a környezetvédelmi iránymutatás 76. bekezdésével összhangban bejelent a Bizottságnak minden olyan, a program keretében nyújtott beruházási támogatást, amely esetében a támogatható költség meghaladja a 25 millió EUR-t, illetve ahol a támogatás bruttó támogatástartalma meghaladja az 5 millió EUR-t.

(57)

Ezért a támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal,