ISSN 1725-5090 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 147 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
51. évfolyam |
Tartalom |
|
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
||
|
* |
||
|
* |
|
|
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező |
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
Tanács |
|
|
|
2008/417/EK |
|
|
* |
||
|
|
Bizottság |
|
|
|
2008/418/EK |
|
|
* |
||
|
|
2008/419/EK |
|
|
* |
A Bizottság határozata (2008. május 30.) a klasszikus sertéspestis szlovákiai előfordulásával összefüggő egyes védekezési intézkedésekről szóló 2008/377/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2008) 2262. számú dokumentummal történt) ( 1 ) |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező
RENDELETEK
6.6.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 147/1 |
A BIZOTTSÁG 500/2008/EK RENDELETE
(2008. június 5.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (1) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
(2) |
A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2008. június 6-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. június 5-én.
a Bizottság részéről
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.
MELLÉKLET
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2008. június 5-i bizottsági rendelethez
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
MA |
36,3 |
MK |
44,3 |
|
TR |
72,3 |
|
ZZ |
51,0 |
|
0707 00 05 |
TR |
116,4 |
ZZ |
116,4 |
|
0709 90 70 |
TR |
98,3 |
ZZ |
98,3 |
|
0805 50 10 |
AR |
140,6 |
TR |
163,7 |
|
US |
135,2 |
|
ZA |
136,2 |
|
ZZ |
143,9 |
|
0808 10 80 |
AR |
96,9 |
BR |
81,1 |
|
CL |
90,7 |
|
CN |
87,4 |
|
MK |
50,7 |
|
NZ |
108,4 |
|
TR |
85,9 |
|
US |
121,1 |
|
UY |
107,4 |
|
ZA |
81,7 |
|
ZZ |
91,1 |
|
0809 10 00 |
TR |
193,3 |
ZZ |
193,3 |
|
0809 20 95 |
TR |
408,0 |
US |
382,7 |
|
ZZ |
395,4 |
(1) Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
6.6.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 147/3 |
A BIZOTTSÁG 501/2008/EK RENDELETE
(2008. június 5.)
a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 3/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2007. december 17-i 3/2008/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikkére, valamint 5., 9. és 15. cikkére,
mivel:
(1) |
A 3/2008/EK rendelet értelmében a Bizottság meghatározza a közösségi költségvetésből társfinanszírozott tájékoztató és promóciós programok végrehajtásának részletes szabályait. |
(2) |
Figyelembe véve a rendelkezésre álló tapasztalatokat, a piaci helyzet Közösségen belüli és kívüli alakulását illető kilátásokat, valamint a világkereskedelem új összefüggéseit, ajánlatos kialakítani egy, a mezőgazdasági termékekre és előállításuk módjára, valamint a mezőgazdasági termékekből előállított élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó átfogó és következetes tájékoztatási és promóciós politikát a belső piacon és a harmadik országok piacain egyaránt, anélkül azonban, hogy az érintett termékek fogyasztását e termékek sajátos eredetére hivatkozva igyekeznének előmozdítani. Ezért az átláthatóság érdekében célszerű hatályon kívül helyezni és – az intézkedések végrehajtási helye szerinti különös szabályokat megőrizve, és róluk külön fejezetben rendelkezve – egyetlen rendelettel helyettesíteni a mezőgazdasági termékek belső piacon történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 2826/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2005. július 1-jei 1071/2005/EK bizottsági rendeletet (2) és a mezőgazdasági termékek harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 2702/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2005. augusztus 16-i 1346/2005/EK bizottsági rendeletet (3). |
(3) |
A megfelelő igazgatás céljából rendelkezni kell a mezőgazdasági termékek megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedések hatálya alá tartozó témakörök, termékek és piacok jegyzékének elkészítéséről és időszakos naprakésszé tételéről, a rendelet alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok kijelöléséről, valamint a programok időtartamáról. |
(4) |
A fogyasztók tájékoztatása és védelme érdekében indokolt előírni, hogy a belső piaci programok keretében a fogyasztóknak vagy más célcsoportoknak szánt üzenetekben mezőgazdasági termékkel kapcsolatos egészségügyi hatásokra tett utalásoknak elismert tudományos alapja legyen, elismert forrásokból származó információk alapján. |
(5) |
A versenytorzulás minden kockázatának kizárására indokolt megállapítani egyfelől a belső piaci tájékoztató és promóciós kampányok tárgyát képező termékekre vonatkozó általános irányvonalakat és iránymutatásokat, másfelől a harmadik országokban megvalósuló tájékoztató és promóciós programok tárgyát képező termékek különleges származási helyére történő utalás szabályait. |
(6) |
A jogbiztonság céljából hangsúlyozni kell, hogy a belső piacra javasolt programoknak tiszteletben kell tartaniuk a közösségi jogszabályok érintett termékekre és azok forgalomba hozatalára vonatkozó részeit, valamint az említett iránymutatásokat. |
(7) |
A végrehajtó szervezetek és a programok kiválasztási kritériumainak egységessé tétele érdekében a harmadik országokban helyénvalónak tűnik ugyanazon szabályok alkalmazása a 3/2008/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott nemzetközi szervezetek által végrehajtandó intézkedések esetében. A jogbiztonság érdekében a programok keretében terjesztett üzeneteknek meg kell felelniük a megcélzott harmadik országok jogszabályainak. |
(8) |
A programok benyújtására és a végrehajtó szervezetek kiválasztására szolgáló eljárást úgy kell meghatározni, hogy biztosítva legyen a lehető legszélesebb körű piaci verseny és a szolgáltatások szabad mozgása, figyelembe véve – ha a javaslattevő szervezet közjogi intézmény – az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EGK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) rendelkezéseit. |
(9) |
A 3/2008/EK rendelet lehetőséget ad a javaslattevő szervezeteknek, hogy a programok egy részét maguk hajtsák végre, hogy az eljárás későbbi szakaszában válasszák ki a végrehajtó szervezeteket, és hogy a közösségi hozzájárulást állandó, de a program egyes szakaszainak költségét legfeljebb 50 %-ban – a Közösség oktatási intézményeinek tanulóit érintő zöldség- és gyümölcságazati intézkedések esetében legfeljebb 60 %-ban – fedező szinten tartsák. Indokolt megállapítani e rendelkezések alkalmazásának részletes szabályait. |
(10) |
A programok tagállami kiválasztásának és a kiválasztott programoknak a Bizottság általi vizsgálatának szempontjait úgy kell meghatározni, hogy biztosítva legyen a közösségi szabályok betartása és a végrehajtandó intézkedések hatékonysága. A programok vizsgálatát követően a Bizottságnak határoznia kell arról, hogy mely programok fogadhatók el, és hozzájuk mekkora költségvetés kapcsolódhat. |
(11) |
Harmadik országokat érintő programok esetében a közösségi intézkedések hatékonyságához a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jóváhagyott programok saját nemzeti, illetve regionális programjaikkal egységet alkossanak, azokat kiegészítsék; ezenkívül a programok hatásának optimalizálása érdekében elsőbbségi szempontokat indokolt meghatározni a programok kiválasztásához. |
(12) |
Az egynél több tagállam részvételével megvalósuló programok esetében olyan intézkedések meghozataláról kell rendelkezni, amelyek biztosítják az érintett tagállamok együttműködését a programok benyújtásában és vizsgálatában. |
(13) |
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás céljából a programokban meg kell állapítani a tagállamok és a javaslattevő szervezetek pénzügyi hozzájárulásának feltételeit. |
(14) |
A kettős finanszírozás kockázatának elkerülésére helyénvaló a 3/2008/EK rendelet szerinti támogatásból kizárni azokat a belső piaci tájékoztató és promóciós intézkedéseket, amelyek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (5) alapján támogatásban részesülnek. |
(15) |
Az elvállalt kötelezettségek teljesítésének részletes szabályairól ésszerű időn belül szerződésnek kell létrejönnie az érdekeltek és az illetékes nemzeti hatóságok között, a Bizottság által a tagállamok rendelkezésére bocsátott szerződésminták alapján. |
(16) |
Az ilyen szerződések megfelelő teljesítése céljából a szerződő félnek a Közösség és az érintett tagállam vagy tagállamok pénzügyi hozzájárulásának 15 %-ával egyenértékű biztosítékot kell letétbe helyeznie a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság javára. Ugyanezen célból biztosítékot kell letétbe helyezni, amennyiben az egyes éves szakaszokra előleget igényeltek. |
(17) |
Meg kell határozni, hogy a tagállamoknak milyen ellenőrzéseket kell végrehajtaniuk. |
(18) |
Pontosítani kell, hogy a szerződésekben meghatározott intézkedések végrehajtása elsődleges követelmény a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról szóló, 1985. július 22-i 2220/85/EGK bizottsági rendelet (6) 20. cikke értelmében. |
(19) |
A költségvetés-gazdálkodás követelményei miatt elengedhetetlen pénzügyi szankcióról rendelkezni a részkifizetési kérelmek határidejének be nem tartásának és a tagállami kifizetések késedelmes kifizetésének eseteire. |
(20) |
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében és annak elkerülésére, hogy az előírt kifizetések teljesítése kimerítse a Közösség pénzügyi hozzájárulását, nem hagyva módot a maradványösszeg kifizetésére, indokolt előírni hogy az előleg és a különböző részkifizetések összege ne haladhassa meg a Közösség és a tagállamok hozzájárulásának 80 %-át. Ugyanezen okból a maradványösszeg kifizetése iránti kérelmeknek az előírt határidőn belül kell beérkezniük az illetékes nemzeti hatóságokhoz. |
(21) |
A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk a programok keretében készült minden tájékoztató és promóciós anyagot. Meg kell határozni az anyagoknak a programok vége utáni felhasználásának feltételeit. |
(22) |
A megszerzett tapasztalatok fényében és a programok megfelelő megvalósításának felügyelete érdekében meg kell határozni a 3/2008/EK rendelettel e célra létrehozott ellenőrző csoport munkafeltételeit. |
(23) |
A tagállamoknak ellenőrizniük kell az e rendeletben meghatározott intézkedések végrehajtását, és a Bizottságot tájékoztatni kell a vizsgálati és ellenőrző intézkedések eredményeiről. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében rendelkezni kell a tagállamok együttműködéséről abban az esetben, ha az intézkedéseket nem abban a tagállamban hajtják végre, amelyben a szerződést aláíró hatáskörrel rendelkező szervezet székhelye van. |
(24) |
A Közösség pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni a csalás és a súlyos gondatlanság elleni küzdelem érdekében. E célból visszatérítést és szankciókat kell bevezetni. |
(25) |
Világosan elő kell írni, hogy többéves programok esetében minden éves szakasz lezárása után belső értékelő jelentést kell benyújtani, még akkor is, ha nem nyújtanak be kifizetésre irányuló kérelmet. |
(26) |
A jogosulatlan kifizetés kedvezményezettje által fizetendő kamatlábat össze kell hangolni az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (7) 86. cikkében megállapított, az esedékesség napján meg nem fizetett követelésekre vonatkozó kamatlábbal. |
(27) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Cél és fogalommeghatározás
(1) Ez a rendelet megállapítja a 3/2008/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait, különösen az említett rendelet 6. cikkében említett programok kidolgozását, kiválasztását, végrehajtását, finanszírozását és ellenőrzését illetően.
(2) „Programon” az intézkedések olyan összefüggő együttese értendő, amelyek nagyságrendjüket tekintve elég jelentősek ahhoz, hogy elősegítsék az érintett termékekre vonatkozó ismeretek növelését és e termékek értékesítésének fokozását.
2. cikk
Az illetékes hatóságok kijelölése
A tagállamok kijelölik az e rendelet alkalmazásában hatáskörrel rendelkező hatóságokat (a továbbiakban: illetékes nemzeti hatóságok).
A tagállamok értesítik a Bizottságot a kijelölt hatóságok nevéről és összes adatairól, valamint ezek bármilyen módosításáról.
Ezeket az adatokat a Bizottság megfelelő formában a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja.
3. cikk
A programok időtartama
Minden programot a 16. cikk (1) bekezdése szerinti vonatkozó szerződés hatálybalépésétől számítva legalább egy, de legfeljebb három év alatt kell megvalósítani.
4. cikk
A belső piaci programok tájékoztatási és promóciós üzeneteinek jellemzői
(1) A programok keretében a fogyasztóknak vagy más célcsoportoknak szánt összes tájékoztató és promóciós üzenetnek (a továbbiakban: üzenet) az adott termék belső tulajdonságain vagy annak jellemzőin kell alapulnia, összhangban a 3/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott szempontokkal.
(2) A termék származási helyére tett bármely utalás csak másodlagos fontosságot kaphat a kampány révén közvetített fő üzenethez képest. A tájékoztatási, illetve promóciós intézkedés azonban utalhat a termék származási helyére abban az esetben, ha a közösségi szabályozás szerinti elnevezésre történik utalás, vagy ha olyan, jellegzetes termékről van szó, amely a tájékoztatási, illetve promóciós intézkedések szemléltetéséhez szükséges.
(3) Az érintett termékek fogyasztásának az egészségre gyakorolt hatására csak általánosan elismert tudományos eredmények alapján tehető utalás a közvetítendő üzenetekben.
Az ilyen hatásra utaló üzeneteket jóvá kell hagyatni a közegészségügyben hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósággal.
A programra javaslatot tevő – a 3/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti – szakmai vagy szakmaközi szervezet bármikor az érintett tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátja a felhatalmazott tudományos intézmények azon tudományos vizsgálatainak és véleményeinek jegyzékét, amelyek az egészségre gyakorolt hatásra tett programbeli utalásokat megalapozzák.
5. cikk
A harmadik országokat érintő programok tájékoztatási és promóciós üzeneteinek jellemzői
(1) Minden üzenetnek az érintett termék belső tulajdonságain vagy annak jellemzőin kell alapulnia.
Minden üzenetnek összhangban kell lennie az általa célba vett harmadik országok hatályos jogi szabályozásával.
(2) A termék származási helyére tett bármely utalás csak másodlagos fontosságot kaphat a kampány révén közvetített fő üzenethez képest. A tájékoztatási, illetve promóciós intézkedés azonban utalhat a termék származási helyére abban az esetben, ha a közösségi szabályozás szerinti elnevezésre történik utalás, vagy ha olyan, jellegzetes termékről van szó, amely a tájékoztatási, illetve promóciós intézkedések szemléltetéséhez szükséges.
6. cikk
A végrehajtandó intézkedések tárgya és tájékoztató jellegű költségvetés
(1) E rendelet I. mellékletének A. része tartalmazza azon témakörök és termékek jegyzékét, amelyek – a 3/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a belső piacon végrehajtandó intézkedések tárgyát képezhetik.
A jegyzék aktualizálására kétévente, legkésőbb március 31-ig kerül sor.
(2) E rendelet II. mellékletének A. része tartalmazza azon témakörök és termékek jegyzékét, amelyek – a 3/2008/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a harmadik országokban végrehajtandó intézkedések tárgyát képezhetik. A II. melléklet B. része tartalmazza azon harmadik országbeli piacok jegyzékét, ahol a szóban forgó intézkedések végrehajthatók.
A jegyzékek aktualizálására kétévente, legkésőbb december 31-ig kerül sor.
(3) Az ágazatonkénti tájékoztató jellegű költségvetés a III. mellékletben szerepel.
II. FEJEZET
A 3/2008/EK RENDELET 6–8. CIKKÉBEN EMLÍTETT PROGRAMOK KIVÁLASZTÁSA
7. cikk
Nemzetközi szervezetekkel együttműködésben megvalósuló, harmadik országokat érintő programok
(1) A 3/2008/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének alkalmazása esetén az említett cikkben említett nemzetközi szervezetek a Bizottság kérésére javaslatokat nyújtanak be a következő évre tervezett programokra vonatkozóan.
A 3/2008/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerinti közösségi hozzájárulás odaítélésének és kifizetésének feltételeit a Közösség és az érintett nemzetközi szervezet között létrejött támogatási szerződés rögzíti.
(2) A 2004/18/EK irányelvet alkalmazni kell abban az esetben, ha az intézkedések végrehajtásában részt vesznek a 3/2008/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett nemzetközi szervezetek.
8. cikk
A programok benyújtása
(1) A programok részét képező intézkedések megvalósításához az érintett tagállam évente pályázati felhívásokat ír ki.
A Közösségnek az ágazatra nézve reprezentatív szakmai vagy szakmaközi szervezetei (a továbbiakban: javaslattevő szervezetek) a belső piac tekintetében legkésőbb november 30-ig, a harmadik országok tekintetében pedig legkésőbb március 31-én a tagállam elé terjesztik programjaikat.
A programokat a Bizottság által meghatározott és a Bizottság internetes honlapján hozzáférhető formátum szerint kell benyújtani. Ezt a formátumot az első albekezdés szerinti pályázati felhívásokhoz is csatolni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott programoknak:
a) |
összhangban kell lenniük az érintett termékekre és azok értékesítésére vonatkozó közösségi szabályozással; |
b) |
összhangban kell lenniük az érintett tagállamok által e célból közölt kizárási, kiválasztási és odaítélési szempontokat tartalmazó pályázati dokumentációval; |
c) |
kellően kidolgozottnak kell lenniük ahhoz, hogy értékelhető legyen a hatályos szabályozásnak való megfelelőségük és költséghatékonyságuk. |
(3) E programok végrehajtásához minden javaslattevő szervezet – a tagállam ellenőrzése alatt megfelelően lefolytatott versenyeljárás után – kiválaszt egy vagy több végrehajtó szervezetet. Amennyiben e kiválasztásra még a program benyújtása előtt került sor, a végrehajtó szervezet részt vehet a program kidolgozásában.
9. cikk
A programok előzetes tagállami kiválasztása
(1) A tagállamok meghatározzák a 8. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pályázati dokumentációban meghatározott szempontok alapján általuk kiválasztott programok ideiglenes jegyzékét.
(2) A harmadik országokat érintő programokat a tagállamok többek között a következő kritériumok alapján értékelik:
a) |
a javasolt stratégiák összhangja a kitűzött célokkal; |
b) |
a javasolt intézkedések minősége; |
c) |
az intézkedések megvalósításának előrelátható hatása az érintett termékek iránti kereslet alakulására; |
d) |
a javaslattevő szervezet hatékony és reprezentatív voltának biztosítékai; |
e) |
a javasolt végrehajtó szervezet technikai teljesítőképessége és hatékonyságának biztosítékai. |
(3) A belső piacra szánt programoknak ezenkívül összhangban kell lenniük a 8. cikkben és az ebben a cikkben előírt kötelezettségekkel, valamint a belső piaci promócióra vonatkozó – a 3/2008/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében előírt és e rendelet I. mellékletének B. részében szereplő – irányvonalakkal.
(4) Több tagállamot érintő program esetében az érintett tagállamok egyeztetnek a program kiválasztásáról, és koordináló tagállamot jelölnek ki. A tagállamok vállalják, hogy a 14. cikk (2) bekezdésével összhangban részt vesznek e programok finanszírozásában, valamint nyomon követésük, végrehajtásuk és ellenőrzésük megkönnyítésére közigazgatási együttműködésre lépnek.
(5) A harmadik országokat érintő programok esetében minden tagállam gondoskodik arról, hogy a nemzeti vagy regionális intézkedések összhangban legyenek a 3/2008/EK rendelet szerint társfinanszírozott intézkedésekkel, valamint hogy a benyújtott programok kiegészítsék a nemzeti vagy regionális kampányokat.
10. cikk
Elsőbbség a harmadik országokat érintő programok kiválasztásánál
(1) A 3/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett, egynél több tagállam által benyújtott programok közül elsőbbséget élveznek azok, amelyek termékek egész csoportjára vonatkoznak, és különös hangsúlyt helyeznek a Közösség termelésének minőségi, tápértékbeli és élelmiszer-biztonsági vonatkozásaira.
(2) Az egyetlen tagállamot vagy egyetlen terméket érintő programok közül elsőbbséget élveznek azok, amelyek közösségi érdeket képviselnek, különösen a közösségi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek minősége, tápértéke és biztonságos volta, valamint az e termékekről adott reprezentatív kép tekintetében.
11. cikk
A programoknak a Bizottság általi kiválasztása
(1) A tagállamok minden évben, a belső piac tekintetében legkésőbb február 15-ig, a harmadik országok tekintetében pedig legkésőbb június 30-ig eljuttatják a Bizottsághoz a 9. cikk (1) bekezdésében említett – adott esetben a 8. cikk (3) bekezdésével összhangban általuk már kiválasztott végrehajtó szervezeteket is tartalmazó – jegyzéket, valamint a programokról készült másolatot.
Több tagállamot érintő programok esetében az érintett tagállamok közös megegyezéssel teszik meg a szóban forgó értesítést.
(2) A Bizottság értesíti az érintett tagállamokat, ha valamely benyújtott programról azt állapítja meg, hogy az teljesen vagy részben összeegyeztethetetlen:
a) |
a közösségi szabályozással; vagy |
b) |
a belső piacot illetően az irányvonalakkal; vagy |
c) |
a harmadik országokat illetően a 9. cikk (2) bekezdése szerinti szempontokkal. |
Az első albekezdésben említett értesítésre a 9. cikk (1) bekezdése szerinti jegyzék kézhezvételét követő hatvanadik naptári napig kerül sor.
(3) A 3/2008/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően a tagállamok az e cikk (2) bekezdésében említett értesítést követő harmincadik naptári napig benyújtják a Bizottságnak a programok felülvizsgált változatát.
A felülvizsgált programok ellenőrzését követően a Bizottság a belső piac tekintetében legkésőbb június 30-ig, a harmadik országok tekintetében pedig legkésőbb november 30-ig határoz arról, hogy a 3/2008/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban mely programokat társfinanszírozhatja.
(4) A javaslattevő szervezet(ek) felel(nek) a kiválasztott program megfelelő végrehajtásáért és igazgatásáért.
12. cikk
A végrehajtó szervezetek tagállami jóváhagyása
(1) A végrehajtó szervezetnek a 8. cikk (3) bekezdése szerinti kiválasztását a tagállam jóváhagyja, és erről még a 16. cikk (1) bekezdésében említett szerződés aláírása előtt tájékoztatja a Bizottságot.
(2) A tagállam ellenőrzi, hogy a kiválasztott végrehajtó szervezet – a 3/2008/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően – rendelkezik a programok lehető leghatékonyabb végrehajtásához szükséges pénzügyi és technikai eszközökkel. A tagállam az e célból lefolytatott eljárásról tájékoztatja a Bizottságot.
13. cikk
Programrészeknek a javaslattevő szervezet általi megvalósítása
(1) A 3/2008/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban egy javaslattevő szervezet a következő feltételek teljesülése esetén valósíthatja meg egy program bizonyos részeit:
a) |
a javaslattevő szervezet teljesíti a 3/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében felsorolt kötelezettségeket; |
b) |
a javaslattevő szervezet legalább ötéves tapasztalattal rendelkezik ugyanilyen jellegű programok végrehajtásában; |
c) |
a javaslattevő szervezet által megvalósított rész költségei nem lépik túl a program összköltségeinek 50 %-át, kivéve kellően indokolt kivételes esetekben, a Bizottság előzetes írásbeli engedélyével; |
d) |
a javaslattevő szervezet biztosítja, hogy az általa végrehajtandó intézkedések költségei nem haladják meg a szokásos piaci költségeket. |
A tagállam ellenőrzi e feltételek meglétét.
(2) Abban az esetben, ha a javaslattevő szervezet a 2004/18/EK irányelv 1. cikke (9) bekezdésének második albekezdése értelmében vett közjogi intézmény, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az ajánlatkérők érvényesítsék az említett irányelv rendelkezéseit.
III. FEJEZET
A PROGRAMOK FINANSZÍROZÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI
14. cikk
Általános finanszírozási szabályok
(1) A Közösség pénzügyi hozzájárulását az érintett tagállamoknak fizetik ki.
(2) Ha több tagállam is részt vesz egyazon program finanszírozásában, minden tagállam a maga területén bejegyzett javaslattevő szervezet pénzügyi hozzájárulását egészíti ki saját hozzájárulásával. Ez esetben a Közösség pénzügyi hozzájárulása nem haladhatja meg a 3/2008/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti mértéket.
(3) A 3/2008/EK rendelet 13. cikkében meghatározott pénzügyi hozzájárulásokról említést kell tenni a Bizottsághoz benyújtott programban.
15. cikk
A belső piacra vonatkozó különös szabályok
(1) A 3/2008/EK rendelet 9. cikkének alkalmazása esetén az e rendelet 11. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében, valamint az e rendelet 14–23. cikkében megállapított eljárások alkalmazandók.
A 3/2008/EK rendelet 9. cikke szerinti programok esetében az érintett tagállamok és a kiválasztott végrehajtó szervezetek között jön létre szerződés.
(2) Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet alapján támogatott tájékoztató és promóciós tevékenységek e rendelet alapján nem részesülhetnek a Közösség pénzügyi hozzájárulásában.
16. cikk
Szerződéskötés és biztosíték letétbe helyezése
(1) Amint a Bizottság elfogadta a 11. cikk (3) bekezdésében említett határozatot, a tagállamok minden javaslattevő szervezetet értesítenek kérelmük elbírálásáról.
A tagállamok a Bizottság által hozott – a 11. cikk (3) bekezdésében említett – határozatról szóló értesítéstől számítva kilencven naptári napon belül szerződést kötnek a kiválasztott javaslattevő szervezetekkel. E határidőn túl a Bizottság előzetes engedélye nélkül semmilyen szerződés nem köthető.
(2) A tagállamok a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott szerződésmintákat használják.
A tagállamok adott esetben módosíthatják a szerződésmintákban szereplő egyes feltételeket a nemzeti szabályoknak való megfelelés érdekében, de csak akkor, ha ez nem sérti a közösségi jogszabályokat.
(3) A két fél között csak azután jöhet létre a szerződés, hogy a javaslattevő szervezet a Közösségtől és az érintett tagállamoktól származó finanszírozás legnagyobb éves összegének 15 %-ával azonos összegű biztosítékot nyújtott a tagállam részére – a 2220/85/EGK rendelet III. címében megállapított feltételekkel – a szerződés megfelelő teljesítésének biztosítására.
Ha azonban a szerződést kötő szervezet közjogi intézmény, vagy ilyen intézmény felügyelete alatt működik, az illetékes nemzeti hatóság a felügyeleti szervtől írásbeli kezességvállalást fogadhat el az első albekezdés szerinti hányadnak megfelelő összegre, feltéve, hogy az említett felügyeleti szerv átvállalja a következőket:
a) |
a vállalt kötelezettségek megfelelő teljesítéséről való gondoskodás; |
b) |
annak ellenőrzése, hogy a kapott összegeket valóban a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez használják fel. |
A teljesítési biztosíték letétbe helyezését igazoló bizonyítékot az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül el kell juttatni a tagállamhoz.
(4) A 2220/85/EGK rendelet 20. cikke értelmében vett elsődleges követelmény a szerződésben foglalt intézkedések végrehajtása.
(5) A tagállam a szerződés egy példányát és a biztosíték letétbe helyezését igazoló bizonyítékot haladéktalanul továbbítja a Bizottságnak.
A tagállam ezenkívül másolatot küld a kiválasztott javaslattevő szervezet és a végrehajtó szervezet között létrejött szerződésről. Ez utóbbi szerződésben ki kell kötni, hogy a végrehajtó szervezet köteles alávetni magát a 25. cikkben előírt ellenőrzéseknek.
17. cikk
Előlegfizetési rendszer
(1) A 16. cikk (1) bekezdésében említett szerződés aláírásától számítva harminc naptári napon belül, és – többéves programok esetében – minden tizenkét hónapos időszak kezdőnapjától számítva harminc napon belül a szerződő szervezet előlegfizetési kérelmet nyújthat be az érintett tagállamhoz, az e cikk (3) bekezdésben előírt biztosíték igazolásával. A határidőn túl nem nyújtható be előlegfizetési kérelem.
Az előleg a Közösségtől és a tagállamtól, illetve tagállamoktól származó – a 3/2008/EK rendelet 13. cikke (2), illetve (3) bekezdés szerinti – éves hozzájárulás legfeljebb 30 %-át fedezheti.
(2) A tagállam az előlegfizetési kérelem benyújtásától számítva harminc naptári napon belül kifizeti az előleget. A vis maior esetét kivéve minden kifizetési késedelem a Bizottság által a tagállam részére kifizetett havi előleg összegének a 883/2006/EK bizottsági rendelet (8) 9. cikkében előírt szabályok szerinti csökkentésével jár.
(3) Az előleg kifizetésének feltétele, hogy a szerződő fél az előleg 110 %-ának megfelelő összegű biztosítékot helyezzen letétbe a tagállam javára, a 2220/85/EGK rendelet III. címében előírt feltételekkel. A tagállam haladéktalanul másolatot küld a Bizottságnak minden előlegfizetési kérelemről és a kapcsolódó biztosíték letétbe helyezését igazoló iratról.
Ha azonban a szerződést kötő szervezet közjogi intézmény, vagy ilyen intézmény felügyelete alatt működik, az illetékes nemzeti hatóság a felügyeleti szervtől írásbeli kezességvállalást fogadhat el az első albekezdés szerinti hányadnak megfelelő összegre, feltéve, hogy az említett felügyeleti szerv vállalja, hogy befizeti a biztosítékkal fedezett összeget, ha a megelőlegezett összegre való jogosultság nem igazolható.
18. cikk
Részkifizetések
(1) A javaslattevő szervezetek a 16. cikk (1) bekezdésében említett szerződés aláírásának időpontjától számított három hónapos időszakok mindegyikének lejártát követő naptári hónap végéig nyújthatják be a közösségi és a tagállami hozzájárulásra vonatkozó részkifizetési kérelmeiket.
A kérelem mindig az adott negyedévben felmerült kifizetésekre vonatkozik, és csatolni kell hozzá az összefoglaló pénzügyi kimutatást, a kapcsolódó számlák és alátámasztó dokumentumok másolatát, valamint az adott negyedéves időszak szerződésteljesítési részjelentését (a továbbiakban: negyedéves jelentés). Ha a szóban forgó negyedéves időszakban semmilyen kifizetésre vagy intézkedésre nem került sor, az említett iratokat az első albekezdésben előírt határidőn belül el kell juttatni az illetékes nemzeti hatósághoz.
A vis maior esetét kivéve a második albekezdésben előírt mellékletekkel ellátott részkifizetési kérelem késedelmes benyújtása 3 %-os kifizetéscsökkentéssel jár minden teljes hónap késedelem után.
(2) A részkifizetések teljesítésére csak azután kerülhet sor, hogy a tagállam ellenőrizte az (1) bekezdés második albekezdésében említett iratokat.
(3) A részkifizetések és a 17. cikk szerinti előlegfizetések összege együttesen nem lépheti túl a Közösségtől és az érintett tagállamoktól származó – a 3/2008/EK rendelet 13. cikkének (2), illetve (3) cikkében említett – teljes éves hozzájárulás 80 %-át. E szint elérése után nem nyújtható be további részkifizetési kérelem.
19. cikk
Maradványösszegek kifizetése
(1) A javaslattevő szervezetek az intézkedéseknek a 16. cikk (1) bekezdésében említett szerződés szerinti befejezési időpontjától számítva négy hónapon belül nyújthatják be a maradványösszegek kifizetése iránti kérelmeiket a tagállamhoz.
A kérelem akkor tekintendő elfogadhatónak, ha csatolták hozzá a következőkből álló jelentést (a továbbiakban: zárójelentés):
a) |
a megvalósítottakról szóló összefoglaló kimutatás és a jelentés időpontjában megállapíthatóan elért eredmények értékelése; |
b) |
összefoglaló pénzügyi beszámoló, amely világosan bemutatja a tervezett és a tényleges kiadásokat. |
Az éves jelentéshez csatolni kell a kifizetésekkel összefüggő számlák és alátámasztó dokumentumok másolatát.
A vis maior esetét kivéve a maradványösszeg kifizetése iránti kérelem késedelmes benyújtása a maradványösszeg 3 %-os csökkentésével jár minden hónap késedelem után.
(2) A maradványösszeg kifizetésének teljesítésére csak azután kerülhet sor, hogy a tagállam ellenőrizte az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett iratokat.
A kifizetett maradványösszeg a 16. cikk (4) bekezdése szerinti elsődleges követelmény be nem tartásának súlyossága szerint csökken.
20. cikk
Tagállami kifizetések
A tagállamok a 18. és 19. cikkben említett kifizetéseket a kifizetési kérelem kézhezvételétől számítva hatvan naptári napon belül teljesítik.
Ez a határidő azonban a kifizetési kérelem első nyilvántartásba vételét követő hatvannapos időszakban bármikor felfüggeszthető a kifizetést kérelmező szerződő szervezetnek küldött megfelelő tartalmú értesítéssel, nevezetesen hogy a kifizetési igény vagy nem fogadható el, vagy nem érvényesíthető, vagy nem indokolt a kiegészítő kérelmek esetében mindig kötelezően benyújtandó alátámasztó dokumentumok alapján, illetőleg hogy a tagállam további információ bekérését vagy ellenőrzések elvégzését tartja szükségesnek. A határidő tovább telik attól az időponttól fogva, amikor a tagállam kézhez kapta a kért információkat, illetve elvégezte az ellenőrzéseket, amely információkat, illetőleg ellenőrzéseket az értesítéstől számított harminc naptári napon belül kell megküldeni, illetve elvégezni.
A vis maior esetét kivéve minden kifizetési késedelem a Bizottság által a tagállam részére kifizetett havi előleg összegének a 883/2006/EK bizottsági rendelet 9. cikkében előírt szabályok szerinti csökkentésével jár.
21. cikk
Biztosíték
(1) A 17. cikk (3) bekezdésében említett biztosítékot akkor kell felszabadítani, ha a tagállam megállapította a kifizetett előlegre való végleges jogosultságot.
(2) A 16. cikk (3) bekezdésében előírt biztosítéknak a maradványösszeg kifizetéséig érvényben kell maradnia, és felszabadítása az illetékes nemzeti hatóság által kiadott teljesítésigazolással történik.
A biztosíték felszabadítása a 20. cikkben – a maradványösszeg-kifizetésekre vonatkozóan – előírt határidők és feltételek szerint történik.
(3) A visszatartott biztosítékok és a kiszabott bírságok a közösségi finanszírozásnak megfelelő részben levonandók az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnak (EMGA) bejelentett kiadásokból.
22. cikk
A Bizottsághoz benyújtandó iratok
(1) Az éves jelentést minden éves szakasz lezárása után be kell nyújtani, még akkor is, ha nem nyújtottak be maradványösszeg kifizetése iránti kérelmet.
(2) A tagállam a 19. cikk (2) bekezdésében említett maradványösszeg kifizetésétől számítva harminc naptári napon belül megküldi a Bizottságnak a 19. cikk (1) bekezdése második albekezdése a) és b) pontjában említett összefoglaló kimutatásokat.
(3) A tagállam – a 18. cikknek megfelelően – évente kétszer megküldi a Bizottságnak a részkifizetésekhez szükséges negyedéves jelentéseket.
A tagállam az első és a második negyedéves jelentést a második negyedéves jelentés kézhezvételétől számítva hatvan naptári napon belül, a harmadik és a negyedik negyedéves jelentést pedig az e cikk (2) bekezdésében említett összefoglaló kimutatással együtt küldi be.
Az elmúlt évre vonatkozó éves jelentés tartalmazhatja a negyedik negyedévre vonatkozó negyedéves jelentést.
(4) A tagállam a maradványösszeg kifizetése után harminc naptári napon belül megküldi a Bizottságnak a szerződés keretében felmerült kiadásokról beszámoló pénzügyi kimutatást, a Bizottság által megállapított és a tagállamoknak továbbított formátumban. A kimutatáshoz csatolni kell a tagállam indoklással ellátott véleményét az eltelt szakaszra tervezett feladatok elvégzéséről.
A kimutatás azt is igazolja, hogy a 18. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikk (2) bekezdésének megfelelően elvégzett ellenőrzések alapján az összes kiadás támogathatónak minősül a szerződésben rögzített feltételek szerint.
IV. FEJEZET
NYOMON KÖVETÉS ÉS ELLENŐRZÉS
23. cikk
Az anyagok felhasználása
(1) A tagállamok ellenőrzik, hogy az e rendelet értelmében finanszírozott programok keretében megvalósított vagy felhasznált tájékoztató és promóciós anyagok megfelelnek a közösségi szabályozásnak.
A tagállamok továbbítják a Bizottságnak a jóváhagyott anyagokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett programok keretében létrehozott és finanszírozott anyagok – beleértve a grafikus, vizuális és audiovizuális alkotásokat és az internetes honlapokat is – később is felhasználhatók a Bizottság, az érintett javaslattevő szervezetek és a programok finanszírozásában részt vevő tagállamok előzetes írásbeli engedélyével, figyelembe véve a szerződő feleknek a szerződést szabályozó nemzeti jogból következő jogait.
24. cikk
A programok nyomon követése
(1) A 3/2008/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett ellenőrző csoport rendszeresen ülésezik az e rendelet értelmében finanszírozásban részesülő különböző programok előrehaladásának ellenőrzése céljából.
E célból az ellenőrző csoportot minden program esetében tájékoztatják a tervezett fellépések menetéről, a negyedéves és éves jelentésekről, valamint az e rendelet 18., 19. és 25. cikke alkalmazásában végrehajtott ellenőrzések eredményeiről.
A csoport elnöke az érintett tagállam képviselője. Több tagállamot érintő programok esetében a csoport elnöke az érintett tagállamok által kijelölt képviselő.
(2) A Bizottság tisztviselői és megbízottjai részt vehetnek az e rendelet alapján finanszírozásban részesülő programok keretében szervezett tevékenységekben.
25. cikk
Tagállami ellenőrzés
(1) Az érintett tagállam meghatározza az e rendelet értelmében finanszírozásban részesülő programokra és tevékenységekre vonatkozó legcélszerűbb ellenőrzési módot, és erről tájékoztatja a Bizottságot.
Minden évben az előző év folyamán lezárult programoknak legalább 20 %-át, de legalább két programot ellenőrizni kell, és az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük az előző év folyamán lezárult programok teljes költségvetésének legalább 20 %-ára. A programok kiválasztásakor a mintavétel kockázatelemzés alapján történik.
A tagállam minden ellenőrzött programról jelentést küld a Bizottságnak, amelyben beszámol az elvégzett ellenőrzések eredményeiről és az észlelt rendellenességekről. A jelentést elkészülte után haladéktalanul továbbítani kell.
(2) A tagállam – különösen a szerződő szervezetnél és a végrehajtó szervezetnél végrehajtott műszaki és számviteli ellenőrzések révén – meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az alábbiakról meggyőződjék:
a) |
a szolgáltatott adatok és a benyújtott alátámasztó dokumentumok valódisága; |
b) |
a 16. cikk (1) bekezdése szerinti szerződésben előírt összes kötelezettség teljesítése. |
Az 1848/2006/EK bizottsági rendelet (9) sérelme nélkül a tagállam a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a Bizottságot az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságokról.
(3) Több tagállamot érintő programok esetében az érintett tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ellenőrző tevékenységük összehangolására, és erről tájékoztatják a Bizottságot.
(4) A Bizottság bármikor részt vehet az (1), (2) és (3) bekezdésben előírt ellenőrzésekben. E célra a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai az ellenőrzések előtt legalább harminc nappal továbbítják a Bizottságnak a tagállam által elvégzendő ellenőrzések előzetes ütemtervét.
A Bizottság ezenkívül minden olyan ellenőrzést elvégezhet, amelyet szükségesnek ítél.
26. cikk
A jogosulatlan kifizetések behajtása
(1) Jogosulatlan kifizetés esetén a kedvezményezett visszafizeti a szóban forgó összegeket, megnövelve a kifizetés és a kedvezményezett általi visszafizetés között eltelt időre felszámított kamattal.
Az alkalmazandó kamatlábat a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 86. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően kell megállapítani.
(2) A visszafizetett összegeket, valamint a kamatokat a tagállamok kifizető ügynökségeinek vagy hatóságainak írják jóvá, azok pedig az EMGA-ból finanszírozott kiadásokból levonják őket a közösségi pénzügyi hozzájárulás arányában.
27. cikk
Szankciók
(1) Csalás vagy súlyos gondatlanság esetén a javaslattevő szervezet az eredetileg kifizetett összeg és a ténylegesen járó összeg közötti különbség kétszeresét fizeti vissza.
(2) A 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (10) 6. cikkére is figyelemmel az e rendeletben megállapított levonásokat a közösségi jog vagy a nemzeti jog egyéb rendelkezéseinek értelmében esetlegesen alkalmazandó további szankciók sérelme nélkül kell alkalmazni.
V. FEJEZET
HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az 1071/2005/EK rendelet és az 1346/2005/EK rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletek azonban továbbra is alkalmazandók az olyan tájékoztató és promóciós programokra, amelyek finanszírozásáról a Bizottság e rendelet hatálybalépése előtt határozott.
A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat e rendeletre kell érteni, és a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.
29. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. június 5-én.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(2) HL L 179., 2005.7.11., 1. o. Az 1022/2006/EK rendelettel (HL L 184., 2006.7.6., 3. o.) módosított rendelet.
(3) HL L 212., 2005.8.17., 16. o.
(4) HL L 134., 2004.4.30., 114. o. A legutóbb a 213/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 74., 2008.3.15., 1. o.) módosított irányelv.
(5) HL L 277., 2005.10.21., 1. o. A legutóbb a 146/2008/EK rendelettel (HL L 46., 2008.2.21., 1. o.) módosított rendelet.
(6) HL L 205., 1985.8.3., 5. o. A legutóbb az 1913/2006/EK rendelettel (HL L 365., 2006.12.21., 52. o.) módosított rendelet.
(7) HL L 357., 2002.12.31., 1. o. A legutóbb a 478/2007/EK, Euratom rendelettel (HL L 111., 2007.4.28., 13. o.) módosított rendelet.
(8) HL L 171., 2006.6.23., 1. o.
(9) HL L 355., 2006.12.15., 56. o.
(10) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.
I. MELLÉKLET
BELSŐ PIAC
A. TÉMAKÖRÖK ÉS TERMÉKEK JEGYZÉKE
— |
Friss gyümölcs és zöldség, |
— |
feldolgozott gyümölcs és zöldség, |
— |
rostlen, |
— |
élő növények és díszkertészeti termékek, |
— |
olívaolaj és étkezési olajbogyó, |
— |
magvakból származó olajok, |
— |
tej és tejtermékek, |
— |
közösségi vagy nemzeti minőségbiztosítási rendszerrel összhangban előállított friss, hűtött vagy fagyasztott hús, |
— |
emberi fogyasztásra szánt tojások címkézése, |
— |
méz és méhészeti termékek, |
— |
meghatározott termelőhelyről származó minőségi borok, földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok, |
— |
a legkülső régiók emblémája a mezőgazdasági jogi szabályozásnak megfelelően, |
— |
az 509/2006/EK (1) és 510/2006/EK (2) tanácsi rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM), oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) vagy hagyományos különleges termék (HKT) és az ezen oltalmi rendszerek szerint bejegyzett termékek, |
— |
a 2092/91/EGK tanácsi rendelet (3) értelmében vett biogazdálkodás, és az említett rendeletnek megfelelően bejegyzett termékek, |
— |
baromfihús. |
B. IRÁNYVONALAK
Ezen irányvonalak célja, hogy jelezzék, melyek azok az üzenetek, célcsoportok és kommunikációs csatornák, amelyeket a különböző termékkategóriákat érintő tájékoztató és promóciós intézkedések központjába kell állítani.
A 3/2008/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében foglalt elsőbbségi célok sérelme nélkül a programjavaslatokat általában az alábbi elvek figyelembevételével kell elkészíteni:
— |
a több mint egy tagállam által indítványozott programok esetében fontos, hogy a stratégiák, intézkedések és üzenetek összehangolt tartalmakat hordozzanak, |
— |
célszerű, hogy a programok lehetőleg több évre szóljanak, és hogy hatásuk elég nagy legyen ahhoz, hogy jelentős befolyást fejtsenek ki a célpiacokon. A programokat adott esetben több tagállam piacain is meg lehet valósítani, |
— |
fontos, hogy a programüzenetek tárgyilagos információt nyújtsanak a termékek alapvető sajátosságairól és/vagy a kiegyensúlyozott étrend keretében nyújtott tápértékükről, előállítási módjukról és környezetvédelmi érdemeikről, |
— |
fontos, hogy a programoknak legyen olyan központi mondanivalója, amely több tagállamban is jelentős üzenetet közvetít a fogyasztók, a szakemberek és a kereskedelmi ágazat számára. |
FRISS GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉG
1. Helyzetértékelés
Noha a zöldség- és gyümölcstermelés folyamatosan fejlődik, e termékek fogyasztása összességében állandó.
A fogyasztói érdeklődés hiánya figyelhető meg, amely a fiatal népesség – különösen az iskoláskorú gyermekek és serdülőkorúak – esetében még erősebb. Ez a magatartás árt a kiegyensúlyozott táplálkozásnak.
2. Célok
A cél a termékekről alkotott képnek a „frissesség” és a „természetesség” hangsúlyozásával való javítása, rendszeres fogyasztásuk ösztönzése, és a fogyasztói népességréteg fiatalítása. Ez utóbbi célt a fogyasztásnak a fiatalok, különösen az iskolai létesítményekben tanuló gyermekek és serdülőkorúak körében való ösztönzésével lehet elérni.
3. Célcsoportok
— |
Háztartások, |
— |
iskolai létesítményekben tanuló gyermekek, |
— |
közétkeztetés, |
— |
orvosok és táplálkozási szakemberek. |
4. Főbb üzenetek
— |
„Naponta ötször” típusú szemlélet előmozdítása (ajánlás, amely napi öt adag gyümölcs és zöldség fogyasztására ösztönöz). Ezt a szemléletet mindekelőtt a kifejezetten az iskolai létesítményekben tanuló gyermekeknek és serdülőkorúaknak szóló népszerűsítő intézkedések esetében kell érvényesíteni, |
— |
természetes és friss termékek, |
— |
minőség (biztonság, tápérték és érzékleti érték, termelési mód, környezetvédelem, származási hellyel való kapcsolat), |
— |
élvezeti érték, |
— |
kiegyensúlyozott étrend, |
— |
a kapható friss zöldség és gyümölcs sokfélesége és idényjellege; tájékoztatás az termékek ízéről és felhasználásáról, |
— |
visszakövethetőség, |
— |
hozzáférhetőség és egyszerű elkészítés: sok gyümölcs és zöldség nem igényel főzést. |
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Elektronikus csatornák (a kínálatot bemutató internetes honlapok a gyermekeknek szóló online játékokkal), |
— |
telefonos információs vonalak, |
— |
PR-kapcsolatok a médiával és a reklámszakmával (pl. szakújságírók, női magazinok, ifjúsági magazinok és lapok stb.), |
— |
kapcsolattartás orvosokkal és táplálkozási szakértőkkel, |
— |
gyermekeknek és serdülőknek szóló oktatási intézkedések pedagógusok és oktatási intézményvezetők bevonásával, |
— |
fogyasztótájékoztató intézkedések az értékesítési helyeken, |
— |
egyéb csatornák (termékről szóló tájékoztatást és recepteket tartalmazó szórólapok és prospektusok, gyermekjátékok stb.), |
— |
vizuális média (mozi, szakosodott tv-csatornák), |
— |
rádióhirdetések, |
— |
részvétel vásárokon. |
6. A programok időtartama
12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden egyes szakaszra célokat megállapító többéves programoknak.
FELDOLGOZOTT GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉG
1. Helyzetértékelés
Az ágazat számos harmadik országbeli termelő egyre erősebb versenyével néz szembe.
Mivel – különösen e termékek könnyű fogyaszthatósága miatt – fokozatosan növekszik a kereslet, fontos, hogy a közösségi iparág ki tudja használni az ebben rejlő előnyöket. Ezért indokolt támogatni a tájékoztató és promóciós intézkedéseket.
2. Célok
Megújítani és megfiatalítani a termékről alkotott képet, és biztosítani a fogyasztás ösztönzését elősegítő tájékoztatást.
3. Célcsoportok
— |
Háztartások, |
— |
közétkeztetés és iskolai étkezdék, |
— |
orvosok és táplálkozási szakértők. |
4. Főbb üzenetek
— |
Minőség (élelmiszer-biztonság, tápérték és érzékleti érték, termelési mód, környezetvédelem, származási hellyel való kapcsolat), |
— |
egyszerű elkészítés, |
— |
élvezeti érték, |
— |
egész évben hozzáférhető bőséges választék, |
— |
kiegyensúlyozott étrend, |
— |
visszakövethetőség. |
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Elektronikus csatornák (internetes honlapok), |
— |
telefonos információs vonalak, |
— |
PR-kapcsolatok a médiával és a reklámszakmával (pl. szaklapok, női magazinok, szakácskönyvek stb.), |
— |
értékesítési pontokon rendezett termékbemutatók, |
— |
kapcsolattartás orvosokkal és táplálkozási szakemberekkel, |
— |
egyéb csatornák (termékeket és recepteket leíró szórólapok és prospektusok), |
— |
vizuális média, |
— |
részvétel vásárokon. |
6. A programok időtartama
12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden egyes szakaszra célokat kijelölő többéves programoknak.
ROSTLEN
1. Helyzetértékelés
A textil- és ruhaneműk nemzetközi kereskedelmének liberalizációja miatt a közösségi rostlen kiélezett versenyben áll a Közösségen kívülről származó, rendkívül előnyös áron kínált rostlennel. Ezenkívül egyéb textilanyagokkal is versenyeznie kell. Ráadásul a textiltermékek fogyasztása stagnáló tendenciát mutat.
2. Célok
— |
A közösségi rostlenről kialakult kép, illetve ismertségének javítása, és különleges tulajdonságainak kidomborítása, |
— |
e termék fogyasztásának növelése, |
— |
a fogyasztók tájékoztatása a piacra vitt új termékek jellemzőiről. |
3. Célcsoportok
— |
Főbb szakmabeliek (stiliszták, divattervezők, iparművészek, gyártók, lapszerkesztők), |
— |
forgalmazók, |
— |
a textilágazat, a divatszakma és a lakberendezési mesterség szakoktatási intézményei (oktatók és diákok), |
— |
a közvélemény formálói, |
— |
fogyasztók. |
4. Főbb üzenetek
— |
A nyersanyag előállítási feltételeiből, a lenfajták megválasztásából adódó minőség és az előállítási folyamatban részt vevő szereplők szakértelme, |
— |
a közösségi rostlenkínálatnak mind a termékek (ruházat, dekoráció, háztartási lenvászon), mind pedig a tervezés és az újítás terén megnyilvánuló nagy választéka és bősége. |
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Elektronikus csatornák (internetes honlapok), |
— |
szakmai bemutatók és vásárok, |
— |
a termékek előállítási folyamatában részt vevők (tervezők, gyártók, forgalmazók, lapszerkesztők) számára készített tájékoztató kampányok, |
— |
az értékesítési helyeken nyújtott tájékoztatás, |
— |
kapcsolatok a szaksajtóval, |
— |
oktatási tájékoztató intézkedések textilmérnök- és divattervező-képzéseken stb. |
6. A programok időtartama
12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden egyes szakaszra célokat kijelölő többéves programoknak.
ÉLŐ NÖVÉNYEK ÉS DÍSZKERTÉSZETI TERMÉKEK
1. Általános helyzetértékelés
Az ágazati kínálatot a közösségi és a harmadik országokból származó termékek közötti fokozódó verseny jellemzi.
Az 1997 és 2000 között folytatott promóciós kampányok értékelő tanulmányai arra engednek következtetni, hogy a közösségi termékek Közösségen belüli értékesítésének előmozdításához a termesztőtől a forgalmazóig terjedő előállítási lánc egészét jobban meg kell szervezni, és ésszerűsíteni kell, valamint a fogyasztókat részletesebben kell tájékoztatni a közösségi termékek sajátos tulajdonságairól és választékáról.
2. Célok
— |
A közösségi eredetű növények és virágok fogyasztásának ösztönzése, |
— |
a környezetbarát eljárások ösztönzése, és a környezetet tiszteletben tartó termelési módok jobb megismertetése, |
— |
a különböző tagállamok szakemberei közötti partnerség megerősítése, különösen a legfrissebb ismereteknek az ágazaton belüli átadása és a termelési lánc összes résztvevőjének jobb tájékoztatása érdekében. |
3. Célcsoportok
— |
Termelők, faiskolák, forgalmazók és az ágazatban működő egyéb szereplők, |
— |
diákok és iskoláskorúak, |
— |
a véleményformálók: újságírók, pedagógusok, |
— |
fogyasztók. |
4. Főbb üzenetek
— |
A közösségi termékek minőségére és választékára vonatkozó információk, |
— |
a környezetet tiszteletben tartó termesztési módszerek, |
— |
a tartósabb termékek előállítására irányuló technikák, |
— |
a növény- és virágfajták optimális sokfélesége, |
— |
a növények és a virágok hozzájárulása a jólléthez és életminőséghez. |
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Kapcsolat a médiával, |
— |
bemutatók és vásárok, több tagállam termékeit bemutató kiállítóstandok, |
— |
a szakembereknek, a fogyasztóknak és a diákoknak szervezett képzési intézkedések, |
— |
a termékek tartósságának növelésével kapcsolatos ismeretcserét szolgáló intézkedések, |
— |
fogyasztótájékoztatási intézkedések sajtó útján, illetve olyan kezdeményezések révén, mint pl. katalógusok és kertészeti naptárak kiadása, vagy adott esetben „A hónap növénye” kampányok, |
— |
az elektronikus eszközök (internet, CD-ROM stb.) fokozottabb használata. |
6. A programok időtartama
12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden egyes szakaszra célokat kijelölő többéves programoknak.
OLÍVAOLAJ ÉS ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓ
1. Általános helyzetértékelés
Míg az olívaolaj és az étkezési olajbogyó kínálata növekszik, a Közösség piaci egyensúlyának fenntartásában fontos szerep jut a nemzeti és nemzetközi piacok értékesítő helyeinek. A hagyományos fogyasztói piacok keresleti szintje erősen eltér azon piacokétól, ahol az olívaolaj és az étkezési olajbogyó viszonylag újdonságnak számít.
A „hagyományos fogyasztó” tagállamokban (Spanyolország, Olaszország, Görögország és Portugália), az érintett termékek rendszerint közismertek, és fogyasztásuk szintje magas. Ezek olyan érett piacok, ahol az összkereslet valószínűleg nem fog növekedni, de amelyek – figyelembe véve az olívaolaj-fogyasztásban elfoglalt jelenlegi részesedésüket – az ágazat szempontjából továbbra is fontosak maradnak.
Az „új fogyasztó” tagállamokban az egy főre eső fogyasztás nőtt, de még mindig viszonylag alacsony (a 2004. április 30-i összetétel szerinti Közösségben), sőt esetenként (a 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamok többségében) elhanyagolható. Számos fogyasztó nem ismeri az olívaolaj és az étkezési olajbogyó erényeit és különféle felhasználási módjait. E piac tehát a kereslet fejlődésének több perspektíváját hordozza.
2. Célok
— |
Elsősorban a fogyasztás növelése az „új fogyasztó” tagállamokban egyrészt e termékek piaci jelenlétének növelésével, másrészt felhasználási módjaik változatosabbá tételével, illetve az ehhez szükséges tájékoztatás megadásával, |
— |
a fogyasztás megerősítése és fejlesztése a „hagyományos fogyasztó” tagállamokban a termékek kevésbé ismert vetületeire vonatkozó fogyasztói tájékoztatás javításával, és a népesség fiatal rétegeiben a fogyasztói hűség kialakításával. |
3. Célcsoportok
— |
A bevásárlást intéző személyek: a „hagyományos fogyasztó” tagállamokban elsősorban a 20 és 40 év közöttiek, |
— |
véleményformálók (gasztronómiai szakértők, főszakácsok, vendéglősök, újságírók), általános sajtó és szaksajtó (gasztronómiai és női lapok, különféle életmódmagazinok), |
— |
orvosi és paramedikális sajtó, |
— |
forgalmazók (az „új fogyasztó” tagállamokban). |
4. Főbb üzenetek
— |
A szűz olívaolaj gasztronómiai tulajdonságai és érzékszervi jellemzői (zamat, szín, íz) fajta, termelési terület, betakarítási év, oltalom alatt álló eredetmegjelölés/földrajzi jelzés stb. szerint. Ez a változatosság a gasztronómiai hatások és felhasználási lehetőségek nagy választékát nyújtja, |
— |
az olívaolajnak különféle kategóriái vannak, |
— |
táplálkozási tulajdonságai miatt az olívaolaj az egészséges és kiegyensúlyozott étrend fontos eleme, amely a kulináris örömöket sikeresen párosítja az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás követelményeivel, |
— |
tájékoztatás az olívaolajok minőségi ellenőrzésére és tanúsítására, illetve címkézésére vonatkozó előírásokról, |
— |
tájékoztatás a Közösségben oltalom alatt álló eredetmegjelölésként (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) nyilvántartott összes olívaolajra és/vagy étkezési olajbogyóra vonatkozóan, |
— |
az étkezési olajbogyó egészséges és természetes termék, amely éppúgy alkalmas közvetlen fogyasztásra mint kifinomult ételek készítésére, |
— |
az étkezési olajbogyó különböző fajtáinak jellemzői, |
különösen az „új fogyasztó” tagállamokban:
— |
az olívaolaj, különösen pedig az extraszűz olívaolaj olyan, a hagyományon és ősi szakértelmen alapuló természetes termék, amely megfelel az ízekben gazdag modern konyha igényeinek; könnyen illeszkedik a mediterrán konyhához, de minden egyéb modern konyhához is, |
— |
felhasználási javaslatok, |
különösen a „hagyományos fogyasztó” tagállamokban:
— |
az üveges (a fogyasztó számára hasznos információt tartalmazó címkével ellátott) olívaolaj vásárlásának előnyei, |
— |
egy nagy múltú és jelentős kulturális hagyományokkal rendelkező termékről alkotott kép megújítása. |
A 4. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az olívaolaj és az étkezési olajbogyó táplálkozási tulajdonságaira vonatkozó információknak az általánosan elfogadott tudományos adatokon kell alapulniuk, és meg kell felelniük a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) megállapított követelményeknek.
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Internet és más elektronikus eszközök (CD-ROM, DVD stb.), |
— |
az értékesítési pontokon végzett promóció (kóstolók, receptek, tájékoztató anyagok terjesztése), |
— |
sajtó- és közönségkapcsolatok (rendezvények, részvétel fogyasztói vásárokon stb.), |
— |
hirdetések (vagy hirdetésjellegű újságcikkek) a sajtóban (általános, gasztronómiai, női és életmódmagazinok), |
— |
együttes akciók az orvosi és a természetgyógyász szakmával (közönségkapcsolatok orvosi körökben), |
— |
audiovizuális kommunikációs eszközök (televízió és rádió), |
— |
részvétel vásárokon. |
6. A programok időtartama és terjedelme
12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden egyes szakaszra célokat megállapító többéves programoknak.
Azok a programok részesülnek előnyben, amelyek megvalósítását legalább két „új fogyasztó” tagállamban tervezik.
MAGVAKBÓL SZÁRMAZÓ OLAJAK
Ebben az ágazatban azok a programok élveznek elsőbbséget, amelyek a repceolajra összpontosítanak, vagy a különböző magvakból származó olajok jellegzetességeit mutatják be.
A. REPCEOLAJ
1. Általános helyzetértékelés
A közös agrárpolitika reformjának következtében a repceolajtermelés nem részesül külön támogatásban, és igazodnia kell a piac szükségleteihez. A nagyobb termelési lehetőségeket kínáló és a strukturális túltermeléssel jellemezhető gabonatermesztés alternatíváját jelentő repceolaj promóciója hozzájárul a szántóföldi növények piaci egyensúlyának megteremtéséhez és a különféle növényi olajok közösségi fogyasztásához. A Közösség jelenleg a repceolaj nettó exportőre.
Az elmúlt évtizedekben értékes táplálkozási tulajdonságokkal bíró repcefajtákat fejlesztettek ki. Ez a minőség javulását eredményezte. Új termékeket fejlesztettek ki, így például a hidegen sajtolt, sajátos mogyoróízű repceolajokat.
A repceolaj tápértékével kapcsolatban világszerte kutatások folynak, amelyek eredményei alátámasztják a termék előnyös élelmezési és élettani jellegzetességeit. A legfrissebb kutatási eredményekről tájékoztatni kell az orvosokat, a táplálkozási szakembereket és a fogyasztókat.
2. Célok
— |
Megismertetni a repceolaj jellegzetességeit és legújabb fejlődését, |
— |
növelni a fogyasztást a repceolaj használatáról és tápértékéről szóló, a fogyasztók, illetve az orvosi és a természetgyógyász szakma részére nyújtott tájékoztatással. |
3. Célcsoportok
— |
Háztartások, különösen a bevásárlást intéző személyek, |
— |
véleményformálók (újságírók, konyhafőnökök, orvosok és táplálkozási szakemberek), |
— |
forgalmazók, |
— |
orvosi és természetgyógyászati sajtó, |
— |
élelmiszeripar. |
4. Főbb üzenetek
— |
Tápértéke miatt a repceolaj a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás lényeges eleme, |
— |
a repceolaj zsírsavösszetétele előnyös, |
— |
felhasználási javaslatok, |
— |
a termék fejlődéséről és fajtaváltozatairól szóló tájékoztatás. |
A 4. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a repceolaj táplálkozástani tulajdonságaira vonatkozó információknak az általánosan elfogadott tudományos adatokon kell alapulniuk, és meg kell felelniük a 2000/13/EK irányelvben megállapított követelményeknek.
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Az értékesítési pontokon végzett promóció (kóstolók, receptek, tájékoztató anyagok terjesztése), |
— |
hirdetések (vagy hirdetésjellegű újságcikkek) a sajtóban (általános, gasztronómiai, női és életmódmagazinok), |
— |
közönségkapcsolatok (rendezvények, részvétel élelmiszer-ipari vásárokon), |
— |
együttes fellépés az orvosi és a természetgyógyász szakmával, |
— |
együttes fellépés éttermekkel, a vendéglátóipari ágazattal és a konyhafőnökökkel, |
— |
internet. |
6. A programok időtartama
12–36 hónap.
B. NAPRAFORGÓOLAJ
A napraforgóolaj programjai csak akkor élveznek elsőbbséget, ha a piaci viszonyok ezt indokolják.
1. Általános helyzetértékelés
A Közösségben több mint 2 millió hektár a napraforgó vetésterülete, és a napraforgómag-termelés meghaladja az évi 3,5 millió tonnát. A Közösségben fogyasztott napraforgóolajat elsősorban a Közösségben termesztett napraforgómagból állítják elő. A sajtolás volumenének visszaesése azonban a 2004/2005-ös gazdasági évben csökkentette a közösségi napraforgóolaj-termelést. Mivel a világpiaci árak emelkedőben vannak, és ellátási hiány léphet fel, a csak a napraforgóolajra összpontosító programok nem élveznek elsőbbséget. E programok mindazonáltal részét alkothatják olyan programoknak, amelyek többféle, közösségi eredetű magból sajtolt olajra hívják fel a figyelmet.
Bizonyos felhasználási területeken, amilyen például az olajban sütött ételek készítése, a napraforgóolaj különösen fontos termék. Ezenkívül telítetlen zsírsavakban és E-vitaminban gazdag. E kampányok célja a fogyasztók, a kereskedők és a forgalmazók tájékoztatása a napraforgóolaj különféle felhasználási területeiről, típusairól és jellegzetességeiről, valamint a minőségére vonatkozó közösségi jogi szabályozásról. A kampányokat a tárgyilagos tájékoztatás szellemében kell megtervezni.
2. Célok
A fogyasztók és az ágazat szakembereinek tájékoztatása a következőkről:
— |
a napraforgóolaj különböző felhasználási területei, jellegzetességei és tápértéke, |
— |
a minőségre vonatkozó jogi szabályozás és szabványok, a címkézés szabályai. |
3. Célcsoportok
— |
Háztartások, különösen a bevásárlást intéző személyek, |
— |
a véleményformálók (újságírók, konyhafőnökök, orvosok és táplálkozási szakemberek), |
— |
forgalmazók, |
— |
élelmiszeripar. |
4. Főbb üzenetek
A programok főbb üzeneteinek a következőkről kell tájékoztatniuk:
— |
a napraforgóolaj megfelelő felhasználásának előnyei, a napraforgómagból előállított olaj más növényi olajokhoz képest magas E-vitamin-tartalma, a napraforgóolaj sokak által értékelt könnyű zamata és jellegzetességei, amelyek kiváló sütőolajjá teszik, |
— |
a napraforgóolaj minőségét szabályozó jogszabályok és szabványok, |
— |
a napraforgóolaj zsírsavösszetétele és tápértéke, |
— |
a napraforgóolajjal és más növényi olajokkal kapcsolatos tudományos kutatás és technikai fejlődés eredményei. |
A 4. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a napraforgóolaj táplálkozástani tulajdonságaira vonatkozó információknak az általánosan elfogadott tudományos adatokon kell alapulniuk, és meg kell felelniük a 2000/13/EK irányelvben megállapított követelményeknek.
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Tájékoztató anyagok terjesztése az értékesítési pontokon (eladási és kereskedelmi pontok), |
— |
hirdetések (vagy reklámtartalmú újságcikkek) az általános, a gasztronómiai, a női, illetve életmódmagazinokban, |
— |
közönségkapcsolatok (rendezvények, részvétel élelmiszeripari vásárokon), |
— |
internet. |
6. A programok időtartama
12–36 hónap.
TEJ ÉS TEJTERMÉKEK
1. Általános helyzetértékelés
A folyékony tejtermékek fogyasztása különösen a jelentős tejfogyasztó országokban esett vissza, főleg a fiatokat megcélzó üdítőitalok által támasztott verseny következtében. A különféle tejpótló termékek fogyasztása fokozatosan felváltja a folyékony tejtermékek fogyasztását. Ezzel szemben a tejtermékek tejmennyiségben kifejezett fogyasztásának általános növekedése figyelhető meg.
2. Célok
— |
A folyékony tej fogyasztásának növelése a növekedés lehetőségével rendelkező piacokon és a fogyasztási színvonal fenntartása a telített piacokon, |
— |
a tejtermékek fogyasztásának növelése általában, |
— |
a fiatalok – a jövőbeli felnőtt fogyasztók – tej- és tejtermékfogyasztásra való bátorítása. |
3. Célcsoportok
A fogyasztók általában, és különösen a következő csoportok:
— |
gyermekek és serdülők, különösen a 8–13 év közötti lányok, |
— |
a nők különféle korcsoportjai, |
— |
időskorúak. |
4. Főbb üzenetek
— |
A tej és a tejtermékek egészséges és természetes termékek, amelyek illeszkednek a korszerű életmódhoz, és amelyek fogyasztása élvezetes, |
— |
a tej és a tejtermékek különleges, bizonyos korcsoportok esetében különösen jótékony hatású tápértékkel bírnak, |
— |
az üzenetek tartalmának pozitívnak kell lenniük, és figyelembe kell venniük a fogyasztásnak a különböző piacokon tapasztalható sajátos jellegét, |
— |
a tejtermékek széles, a különféle fogyasztói típusokra és fogyasztási helyzetekre szabott választékkal rendelkeznek, |
— |
alacsony zsírtartalmú tejek és tejtermékek is léteznek: ezek bizonyos fogyasztók igényeinek jobban megfelelnek, |
— |
lényeges a főbb üzeneteknek a program teljes időtartama alatt való folyamatos ismétlése, hogy a fogyasztókat meg lehessen győzni az e termékek rendszeres fogyasztásával járó előnyökről. |
A 4. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a tej és tejtermékek táplálkozástani tulajdonságaira vonatkozó információknak általánosan elfogadott tudományos adatokon kell alapulniuk, és meg kell felelniük a 2000/13/EK irányelvben megállapított követelményeknek.
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Elektronikus csatornák, |
— |
telefonos információs vonalak, |
— |
kapcsolattartás a médiával és a reklámszakmával (szaklapok, női magazinok, ifjúsági lapok stb.), |
— |
kapcsolattartás orvosokkal és táplálkozási szakemberekkel, |
— |
kapcsolattartás pedagógusokkal és iskolákkal, |
— |
egyéb csatornák (szórólapok, prospektusok, gyermekjátékok stb.), |
— |
értékesítési pontokon rendezett termékbemutatók, |
— |
vizuális média (mozi, szakosodott televíziócsatornák), |
— |
rádióhirdetések, |
— |
részvétel kiállításokon és vásárokon. |
6. A programok időtartama és terjedelme
12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden egyes szakaszra célokat megállapító többéves programoknak.
KÖZÖSSÉGI VAGY NEMZETI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERREL ÖSSZHANGBAN ELŐÁLLÍTOTT FRISS, HŰTÖTT VAGY FAGYASZTOTT HÚS
1. Általános helyzetértékelés
A nagyszámú állati eredetű terméket érintő egészségügyi problémák aláhúzták, hogy meg kell erősíteni a fogyasztóknak a közösségi eredetű hústermékekbe vetett bizalmát.
Ahhoz, hogy ez sikerüljön, tárgyilagos tájékoztatást kell nyújtani a közösségi és nemzeti minőségbiztosítási rendszerekről, és azokról az ellenőrzésekről, amelyeket ezen túlmenően még az ellenőrzésre és élelmiszer-biztonságra vonatkozó általános jogszabályok is megkövetelnek. E szabályok és ellenőrzések a termékdokumentációra és a kiegészítő ellenőrző rendszerekre vonatkozó előírásokkal további biztosítékot nyújtanak.
2. Célok
— |
E tájékoztató kampányoknak azokra a termékekre kell korlátozódniuk, amelyeket az európai minőségbiztosítási rendszerek keretében (oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM), oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ), hagyományos különleges termék (HKT) és biogazdálkodás) vagy az 1698/2005/EK rendelet 24b. cikkében lefektetett elveknek megfelelően a tagállamok által elismert minőségbiztosítási szabályozással összhangban állítottak elő. E rendelet 10. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az e rendelet alapján támogatott tájékoztató kampányok az 1698/2005/EK rendelet címén nem támogathatók, |
— |
céljuk a hústermékek biztonságára vonatkozó közösségi és tagállami minőségszabályozási rendszerekről szóló teljes és tárgyilagos tájékoztatás biztosítása. Tájékoztatniuk kell a fogyasztókat, a közvélemény alakítóit és a termékdokumentáció forgalmazóit a minőségbiztosítási rendszerekhez tartozó termékekről és az ellenőrzések valódiságáról. |
3. Célcsoportok
— |
Fogyasztók és fogyasztói egyesületek, |
— |
a háztartási bevásárlásokat intéző személyek, |
— |
intézmények (éttermek, kórházak, iskolák stb.), |
— |
forgalmazók és forgalmazói társulások, |
— |
újságírók és a közvélemény alakítói. |
4. Főbb üzenetek
— |
A minőségbiztosítási rendszerek garantálják az előállítás sajátos módját és a jogszabályokban előírtnál szigorúbb ellenőrzést, |
— |
a minőségi hústermékek sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek vagy a kereskedelmi forgalomban szokásosan előírtnál jobb minőségűek, |
— |
a közösségi és nemzeti minőségbiztosítási rendszerek átláthatóak, és biztosítják a termékek tökéletes visszakövethetőségét, |
— |
a hústermékek címkézése lehetővé teszi, hogy a fogyasztó azonosítsa a minőségi termékeket, azok eredetét és jellegzetességeit. |
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Internet, |
— |
a médiával és a reklámszakmával (tudományos és szaksajtó, női magazinok, konyhaművészeti lapok és folyóiratok) együtt lefolytatott PR-intézkedések, |
— |
kapcsolattartás a fogyasztói egyesületekkel, |
— |
audiovizuális kommunikációs eszközök, |
— |
írásbeli dokumentáció (prospektusok, brosúrák stb.), |
— |
az értékesítési pontokon nyújtott tájékoztatás. |
6. A programok időtartama és terjedelme
A programoknak legalább egy tagállam egész területére vagy több tagállamra ki kell terjedniük.
12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden egyes szakaszra célokat megállapító többéves programoknak.
AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT TOJÁSOK CÍMKÉZÉSE
1. Általános helyzetértékelés
Az 1028/2006/EK tanácsi rendelet (5) 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően valamennyi, emberi fogyasztásra szánt tojás héjára egy, a termelőt és a tojótyúktenyésztés során alkalmazott módszert azonosító kódot kell pecsételni. A kódot a tenyésztési módszert azonosító szám (0 = biotenyésztés, 1 = szabadföldi tenyésztés, 2 = ól, 3 = ketrec), a tenyésztő üzem helye szerinti tagállam ISO-kódja, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság által a tenyésztő üzemhez rendelt szám alkotja.
2. Célok
— |
A fogyasztók tájékoztatása a tojásjelölés új szabályairól, és teljes körű felvilágosítás a tojásokra nyomott kódok jelentéséről, |
— |
tájékoztatásnyújtás a tojástermelés módszereiről a tojásokra nyomott kódok segítségével, |
— |
tájékoztatásnyújtás a hatályban lévő visszakövetési rendszerekről. |
3. Célcsoportok
— |
Fogyasztók és forgalmazók, |
— |
a közvélemény alakítói. |
4. Főbb üzenetek
— |
Megismertetni a 2002/4/EK bizottsági irányelv (6) alapján a tojásokra nyomott új kódokat, felvilágosítást adni azok jelentéséről, és elmagyarázni a kódok által jelzett különféle tojáskategóriák jellegzetességeit, |
— |
az üzenetek nem kedvezhetnek egyik tenyésztési módszernek sem, és nem tartalmazhatnak a tojások tápértékére vagy egészségi hatására vonatkozó állítást. A különböző tagállamokból származó tojások közötti megkülönböztetés tilos. |
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Elektronikus csatornák (internetes honlap stb.), |
— |
nyomtatott anyagok (prospektusok, szórólapok stb.), |
— |
tájékoztatás az értékesítési pontokon, |
— |
hirdetések a sajtóban, étkezési témájú lapokban, női magazinokban stb., |
— |
médiakapcsolatok. |
6. A program időtartama
12–24 hónap.
MÉZ ÉS MÉHÉSZETI TERMÉKEK
1. Általános helyzetértékelés
A Közösség igen kevés közösségi támogatásban részesülő minőségi méz- és méhészeti ágazata fokozódó világversennyel néz szembe. A helyzetet súlyosbítják a magas termelési költségek.
2001 óta az ágazatra a 2001/110/EK tanácsi irányelv (7) vonatkozik, amelynek értelmében kötelező a minőséget a származási hellyel összekapcsoló címkézés. A támogatásban részesülő programoknak alapvetően a közösségi mézre és méhészeti termékekre kell vonatkozniuk, a regionális, területi vagy földrajzi eredetre vonatkozó kiegészítő megjelöléssel, illetve olyan minőségi címkékre, amelyeket vagy a Közösség (oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM), oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ), hagyományos különleges termék (HKT), „biogazdálkodásból eredő termék”) vagy egy tagállam ismert el.
2. Célok
— |
A fogyasztók tájékoztatása a közösségi méhészeti termékek változatosságáról, érzékszervi tulajdonságairól és előállítási feltételeiről, |
— |
a fogyasztók tájékoztatása a szűretlen és pasztőrözetlen közösségi mézek tulajdonságairól, |
— |
a fogyasztók segítése a közösségi méz címkézésének megértésében, és a termelők ösztönzése a könnyebben érthető címkék készítésére, |
— |
a fogyasztásnak a minőségi termékek irányába való terelése azáltal, hogy felhívják a figyelmet a termékek visszakövethetőségére. |
3. Célcsoportok
— |
Fogyasztók, különösen a 20 és 40 év közöttiek, |
— |
idősek és gyermekek, |
— |
a vélemény formálói. |
4. Főbb üzenetek
— |
Tájékoztatás a biztonságra, a higiénikus termelésre, a minőség tanúsítására és a címkézésre vonatkozó közösségi jogszabályokról, |
— |
a méz hagyományon és bevált szakértelmen alapuló természetes termék, amely a modern konyhában sokféleképpen felhasználható, |
— |
különféle földrajzi és növényi eredetű és különféle évszakokból származó mézek nagy választéka, |
— |
a felhasználásra és a tápértékre vonatkozó tanácsok, |
— |
a biológiai sokféleség fenntartása érdekében alapvetően fontos biztosítani a beporzást. |
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Hirdetések az általános és szaksajtóban (gasztronómiai és életmódmagazinok), |
— |
internet, mozi és az audiovizuális kommunikáció egyéb módjai (televízió, rádió), |
— |
értékesítési pontok, |
— |
részvétel kiállításokon és vásárokon, |
— |
a nagyközönségnek szánt PR-intézkedések, az éttermekben és vendéglátóipari egységekben szervezett akciókat tartalmazó események rendezése, |
— |
tájékoztatás az iskolákban (a szálloda- és vendéglátó-ipari iskolák oktatóinak és hallgatóinak szóló útmutatások). |
6. A programok időtartama és terjedelme
12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden egyes szakaszra stratégiát és megfelelően megindokolt célokat megállapító többéves programoknak.
MEGHATÁROZOTT TERMŐHELYRŐL SZÁRMAZÓ MINŐSÉGI BOROK, FÖLDRAJZI JELZÉSSEL ELLÁTOTT ASZTALI BOROK
1. Általános helyzetértékelés
Az ágazatot a bőséges termelés jellemzi, amely azonban a fogyasztás stagnálásával, sőt egyes borfajták esetében hanyatló tendenciájával, illetve a harmadik országokból származó kínálat növekedésével néz szembe.
2. Célok
— |
A közösségi eredetű borok fogyasztásának növelése, |
— |
a fogyasztók tájékoztatása az európai borok választékáról, minőségéről, előállítási feltételeiről, valamint a tudományos tanulmányok eredményeiről. |
3. Célcsoportok
— |
Forgalmazók, |
— |
fogyasztók, kivéve a 2001/458/EK tanácsi ajánlásban (8) említett fiatalokat és serdülőkorúakat, |
— |
a vélemény formálói: újságírók, gasztronómiai szakemberek, |
— |
a szálloda- és vendéglátóipar oktatási intézményei. |
4. Főbb üzenetek
— |
A közösségi jogszabályok, amelyek szigorú szabályokat tartalmaznak a termelésre, a minőségről tett megállapításokra, a címkézésre és a forgalmazásra vonatkozóan, biztosítják a fogyasztók részére a kínált borok minőségét és visszakövethetőségét, |
— |
a különféle eredetű európai borok igen nagy választékából való választás lehetőségének öröme, |
— |
tájékoztatás a közösségi bortermelésről, és annak a regionális és helyi feltételekhez, kultúrákhoz és ízekhez való kapcsolódásáról. |
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Tájékoztatási akciók és PR-kapcsolatok, |
— |
a forgalmazók és a vendéglátóiparban tevékenykedők képzése, |
— |
kapcsolattartás a szaksajtóval, |
— |
egyéb csatornák (internetes honlap, szórólapok és prospektusok), amelyek segítik a fogyasztókat a választásban és kialakítják a bor fogyasztására alkalmas alkalmakat (családi rendezvényekkor, ünnepek stb.), |
— |
vásárok és kiállítások: több tagállam termékeit bemutató standok. |
6. A programok időtartama
12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden egyes szakaszra célokat megállapító többéves programoknak.
AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSSEL (OEM), AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSSEL (OFJ) VAGY A HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK (HKT) JELZÉSSEL ELLÁTOTT TERMÉKEK
1. Helyzetértékelés
Az 509/2006/EK és az 510/2006/EK rendeletben biztosított közösségi terméknévoltalmi rendszer a közös agrárpolitika „minőség” című fejezetének megvalósítása során elsőbbséget élvez. Ezért folyamatosan törekedni kell arra, hogy az oltalom alatt álló elnevezésekkel és termékekkel az e termékek gyártási, előállítási, értékesítési és fogyasztási láncolatában részt vevő minden potenciális szereplő megismerkedjen.
2. Célok
A tájékoztató és promóciós kampányoknak nem szabad egyetlen vagy kis számú terméknévre összpontosítaniuk, hanem inkább elnevezések csoportjaira, a termékek bizonyos kategóriáira, illetve egy vagy több földrajzi területen, vagy egy vagy több tagállamban előállított termékre kell vonatkozniuk.
E kampányoknak a következő célokat kell kitűzniük:
— |
Széles körű tájékoztatás nyújtása e rendszerek tartalmáról, működéséről és közösségi jellegéről és különösen e jelöléseknek az oltalom alatt álló neveket viselő termékek kereskedelmi értékére gyakorolt hatásáról, hiszen ezek jegyzékbe vételük pillanatától fogva élvezik az e rendszerek biztosította oltalmat, |
— |
az OEM, OFJ és HKT közösségi emblémák ismertségének növelése a fogyasztók, a forgalmazók és az élelmiszer-ipari szakemberek körében, |
— |
az e rendszerekben még részt nem vevő termelői és feldolgozó csoportok bátorítása, hogy használják a rendszert a jegyzékbe vétel alapvető feltételeit kielégítő termékek nevének bejegyeztetésével, |
— |
az e rendszerekben még részt nem vevő termelői és feldolgozó csoportok bátorítása, hogy – a jóváhagyott termékleírások és a különféle oltalom alatt álló elnevezésekkel kapcsolatban megállapított ellenőrzési követelmények tiszteletben tartásával – vegyenek részt a jegyzékbe vett elnevezéseket viselő termékek előállításában, |
— |
az érintett termékek keresletének ösztönzése a fogyasztóknak és a forgalmazóknak a rendszerek létéről, jelentőségéről és előnyeiről nyújtott tájékoztatással, valamint az emblémákról, az elnevezések odaítélésének feltételeiről, az ellenőrzésről és a visszakövetési rendszerről adott felvilágosítással. |
3. Célcsoportok
— |
Termelők és feldolgozók, |
— |
forgalmazók (áruházak, nagykereskedők, kiskereskedők, csemegeboltosok, étkezdék, éttermek), |
— |
fogyasztók és azok egyesületei, |
— |
a közvélemény formálói. |
4. Főbb üzenetek
— |
Az olyan termékek, amelyek elnevezése védett, a földrajzi származásukra jellemző sajátos tulajdonságokkal bírnak. Az OEM emblémát hordozó termékekkel kapcsolatban, azok minősége, illetve tulajdonságai alapvetően vagy kizárólagosan az adott földrajzi környezethez kell, hogy kapcsolódjanak (az ezzel szervesen együtt járó természeti és emberi tényezőkkel együtt). Az OFJ embléma olyan termékekre vonatkozik, amelyek minősége vagy sajátos hírneve földrajzi eredetüknek tulajdonítható. A földrajzi kapcsolatot tehát a termelésnek, a feldolgozásnak, illetve az előállításnak legalább egy szakaszában bizonyítani kell, |
— |
a HKT jelölésben részesített termékek a hagyományos előállítási mód különlegességéhez, illetve a hagyományos nyersanyagok felhasználásához kötődő jellegzetességekkel bírnak, |
— |
az OEM, OFJ és HKT közösségi emblémák a Közösség egész területén ismert olyan szimbólumok, amelyek jelzik, hogy földrajzi származásukhoz, illetve a hagyományhoz kötődően a termékek különleges termelési feltételeket elégítenek ki, és ellenőrzés alatt állnak, |
— |
az érintett termékek minőségének egyéb vetületei (biztonság, tápérték, íz, visszakövethetőség), |
— |
néhány OEM-, OFJ- vagy HKT-termék annak példájaként való bemutatása, hogy az oltalmi rendszerekben bejegyezett elnevezéssel bíró termékek kereskedelmi sikeressége növekedhet, |
— |
ezek az oltalmi rendszerek őrzik a Közösség kulturális örökségét és a mezőgazdasági termelés sokszínűségét, éppúgy mint a természetes környezet fenntartását. |
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Elektronikus csatornák (internetes honlapok), |
— |
PR-kapcsolatok a médiával (szaksajtó, női magazinok, gasztronómiai lapok), |
— |
kapcsolattartás a fogyasztói egyesületekkel, |
— |
tájékoztatás és bemutató az értékesítési pontokon, |
— |
audiovizuális kommunikációs eszközök (célzott tv-reklámok stb.), |
— |
írásbeli dokumentáció (szórólapok, brosúrák stb.), |
— |
részvétel vásárokon és kiállításokon, |
— |
tájékoztatás és szemináriumok, illetve képzési intézkedések az OEM, OFJ és HKT közösségi rendszerének működésével kapcsolatban. |
6. A programok időtartama
12–36 hónap. Elsőbbséget élveznek a minden szakaszra egyértelmű célokat és stratégiát megállapító többéves programok.
TÁJÉKOZTATÁS A LEGKÜLSŐ RÉGIÓK GRAFIKAI SZIMBÓLUMÁRÓL
1. Általános helyzetértékelés
Ez az irányvonal a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében felsorolt legkülső régiókra vonatkozik. A külső értékelő tanulmány megállapításai szerint a legkülső régiók grafikai szimbólumáról („embléma”) szóló, 1998–1999-ben megrendezett közösségi tájékoztató program igazi érdeklődést keltett az ágazatban tevékenykedők körében.
Ennek eredményeként több termelő és feldolgozó is kérte minőségi termékein az embléma használatának engedélyezését.
Tekintetbe véve ezen első kampány korlátozott időtartamát, célszerű az embléma különféle célcsoportok körében való ismertségét fokozni az embléma jelentéséről és előnyeiről szóló tájékoztatási tevékenység folytatásával.
2. Célok
— |
Az embléma létének, jelentésének és előnyeinek megismertetése, |
— |
az érintett régiók termelőinek és feldolgozóinak az embléma használatára történő ösztönzése, |
— |
az embléma ismertségének növelése a forgalmazók és fogyasztók körében. |
3. Célcsoportok
— |
Helyi termelők és feldolgozók, |
— |
forgalmazók és fogyasztók, |
— |
a közvélemény hordozói. |
4. Főbb üzenetek
— |
Jellegzetes és természetes termék, |
— |
a Közösség egyik régiójából származó termék, |
— |
minőség (biztonság, táp- és érzékelési érték, termelési mód, kapcsolat a származási hellyel), |
— |
egzotikus jelleg, |
— |
a kínálat változatossága még szezonon kívül is, |
— |
visszakövethetőség. |
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Elektronikus csatornák (internetes honlap stb.), |
— |
telefonos információs vonalak, |
— |
PR-kapcsolatok a médiával (szaksajtó, női magazinok, gasztronómiai lapok), |
— |
bemutatók tartása az értékesítési pontokon, kiállításokon, vásárokon stb., |
— |
kapcsolattartás orvosokkal és táplálkozási szakemberekkel, |
— |
egyéb csatornák (szórólapok, prospektusok, receptek stb.), |
— |
audiovizuális kommunikációs eszközök, |
— |
hirdetések a helyi és szaksajtóban. |
6. A programok időtartama
12–36 hónap.
BIOGAZDÁLKODÁSSAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK
1. Helyzetértékelés
A biogazdálkodással előállított termékek a városi lakosság körében egyértelműen sikert könyvelnek el, de e termékek piaci részesedése egyelőre eléggé korlátozott.
A fogyasztók és az érdeklődők más csoportjai jobban ismerik a biogazdálkodási mód jellegzetességeit, de az e tárgyról szóló ismeretük még mindig nem kielégítő.
A bioélelmiszerek és a biogazdálkodás európai akcióterve (9) szerint a tájékoztatási és promóciós akciók a biogazdálkodással előállított termékek iránti kereslet alakulásának kulcsfontosságú tényezője.
2. Célok
Fontos, hogy a tájékoztató és promóciós kampányok ne csak egy vagy néhány meghatározott termékre összpontosítsanak, hanem éppen ellenkezőleg termékcsoportokkal vagy az egy vagy több tagállamban, illetve egy vagy több régióban alkalmazott biogazdálkodási móddal foglalkozzanak.
E kampányoknak a következő célokat kell kitűzniük:
— |
a biogazdálkodással előállított termékek fogyasztásának ösztönzése, |
— |
a fogyasztók körében a címkék, köztük a biológiai gazdálkodással előállított termékekre alkalmazott embléma ismertségének növelése, |
— |
széles körű tájékoztatás nyújtása, és a közvélemény fogékonyságának növelése a biogazdálkodás előnyeivel kapcsolatban, különös tekintettel a környezetvédelemre, az állatjóllétre, a természetes környezet fenntartására és a vidéki térségek fejlesztésére, |
— |
széles körű tájékoztatás nyújtása a biogazdálkodási mód közösségi rendszerének tartalmáról és működéséről, |
— |
a biogazdálkodásban még részt nem vevő egyéni termelők és feldolgozók, illetve termelői, feldolgozói vagy kiskereskedői csoportok ösztönzése az e termelési módra való áttérésre; kiskereskedők, kiskereskedői csoportok és vendéglátók biztatása biotermékek értékesítésére. |
3. Célcsoportok
— |
A fogyasztók általában, illetve fogyasztói egyesületek és sajátos fogyasztói alcsoportok, |
— |
a közvélemény hordozói, |
— |
forgalmazók (nagyáruházak, nagykereskedők, szakosodott kiskereskedők, csemegeboltok, étkezdék, éttermek), |
— |
oktatók és iskolák. |
4. Főbb üzenetek
— |
A biogazdálkodással előállított termékek természetesek, illenek a korszerű életmódhoz és fogyasztásuk kellemes. Termelési módjuk különösen kíméletes a környezettel és az állatokkal. A biogazdálkodás elősegíti a mezőgazdasági termelés sokszínűségének fenntartását és a természetes táj megőrzését, |
— |
a termékekre szigorú termelési és ellenőrzési szabályok vonatkoznak, ideértve a teljes körű visszakövethetőséget, amely biztosítja, hogy a termékek a felügyeleti rendszernek alávetett üzemekből származnak, |
— |
az élelmiszerek minősítését szolgáló „biológiai”,, és „ökológiai” jelzőknek, illetve más nyelvekben ezek megfelelőinek használatát a törvény védi. A Közösség egész területén a biotermékek szimbólumaként elfogadott közösségi embléma jelzi, hogy a termékek megfelelnek a szigorú közösségi termelési kritériumoknak, és hogy alapos ellenőrzésen mentek keresztül. A közösségi emblémáról nyújtott tájékoztatást kísérheti a tagállamokban bevezetett emblémákról szóló tájékoztatás, |
— |
az érintett termékek minőségének egyéb vetületeit (biztonság, tápérték, íz) is ki lehet emelni. |
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Elektronikus csatornák (internetes honlapok), |
— |
telefonos információs vonalak, |
— |
PR-kapcsolatok a médiával (szaksajtó, női magazinok, gasztronómiai lapok, élelmiszer-ipari sajtó), |
— |
kapcsolattartás a fogyasztói egyesületekkel, |
— |
tájékoztatás az értékesítési pontokon, |
— |
iskolai akciók, |
— |
audiovizuális kommunikációs eszközök (különösen célzott televíziós hirdetések), |
— |
írásbeli dokumentáció (szórólapok, brosúrák stb.), |
— |
részvétel vásárokon és kiállításokon, |
— |
tájékoztatás és szemináriumok, illetve képzési akciók a bioélelmiszerekre és biogazdálkodásra vonatkozó közösségi rendszer működésével kapcsolatban. |
6. A programok időtartama
12–36 hónap. Elsőbbséget élveznek a minden szakaszra egyértelmű célokat és stratégiát megállapító többéves programok.
BAROMFIHÚS
1. Általános helyzetértékelés
A baromfihús iránti fogyasztói bizalom megrendülése a madárinfluenzával kapcsolatos médiahírverés következtében a fogyasztás jelentős visszaesésében nyilvánult meg. Ezért indokolt megerősíteni a közösségi eredetű baromfihús iránti fogyasztói bizalmat.
Ennek érdekében tárgyilagos tájékoztatást kell adni a közösségi termelési rendszerekről (forgalmazási előírásokról), valamint az élelmiszer-biztonságra és -ellenőrzésre vonatkozó általános jogszabályokban előírt ellenőrzéseken felül megkövetelt ellenőrzésekről.
2. Célok
— |
A tájékoztatási és promóciós kampányok az EU-ban előállított termékekre korlátozódnak, |
— |
céljuk, hogy:
|
3. Célcsoportok
— |
Fogyasztók és fogyasztói egyesületek, |
— |
a háztartási bevásárlásokért felelős személyek, |
— |
intézmények (éttermek, kórházak, iskolák stb.), |
— |
forgalmazók és forgalmazói társulások, |
— |
újságírók és a közvélemény alakítói. |
4. Főbb üzenetek
— |
Az EU területén forgalomba hozott baromfihús a termelési lánc egészére, a levágásra és a fogyasztásra kiterjedő közösségi szabályozás alá tartozik, |
— |
biztonsági intézkedések – így az ellenőrzésekre vonatkozóan is – vannak érvényben, |
— |
átalános tanácsok az állati eredetű élelmiszerek higiénikus kezeléséről. |
5. Főbb kommunikációs csatornák
— |
Internet, |
— |
a médiával és a reklámszakmával együtt lefolytatott PR-akciók (tudományos és szaksajtó, női magazinok, konyhaművészeti lapok és folyóiratok), |
— |
kapcsolattartás a fogyasztói egyesületekkel, |
— |
audiovizuális kommunikációs eszközök, |
— |
írásbeli dokumentáció (szórólapok, brosúrák stb.), |
— |
az értékesítési pontokon nyújtott tájékoztatás. |
6. A programok időtartama és terjedelme
A programoknak legalább egy tagállam egészére vagy több tagállamra ki kell terjedniük.
A programok időtartama 12–24 hónap, az olyan többéves programok elsőbbségével, amelyek minden egyes szakaszra megindokolt célokat állapítanak meg.
(1) HL L 93., 2006.3.31., 1. o.
(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.
(3) HL L 198., 1991.7.22., 1. o.
(4) HL L 109., 2000.5.6., 29. o.
(5) HL L 186., 2006.7.7., 1. o.
(6) HL L 30., 2002.1.31., 44. o.
(7) HL L 10., 2002.1.12., 47. o.
(8) HL L 161., 2001.6.16., 38. o.
(9) COM(2004) 415 végleges.
II. MELLÉKLET
HARMADIK ORSZÁGOK
A. AZON TERMÉKEK JEGYZÉKE, AMELYEK HARMADIK ORSZÁGBAN PROMÓCIÓS INTÉZKEDÉSEK TÁRGYÁT KÉPEZHETIK
— |
Friss, hűtött vagy fagyasztott marha- és sertéshús, az e termékeken alapuló élelmiszer-készítmények, |
— |
minőségi baromfihús, |
— |
tejtermékek, |
— |
olívaolaj és étkezési olajbogyó, |
— |
földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok, meghatározott termőhelyről származó (m.t.) minőségi borok, |
— |
védett földrajzi jelzéssel vagy hagyományos megnevezéssel rendelkező szeszes italok, |
— |
friss és feldolgozott gyümölcs és zöldség, |
— |
gabonafélékből vagy rizsből készült termékek |
— |
rostlen, |
— |
élő növények és díszkertészeti termékek, |
— |
oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM), oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) vagy hagyományos különleges termék (HKT) megjelöléssel ellátott termékek az 509/2006/EK vagy az 510/2006/EK rendelettel összhangban, |
— |
biogazdálkodással előállított termékek a 2092/91/EGK rendelettel összhangban. |
B. AZON HARMADIK ORSZÁGBELI PIACOK JEGYZÉKE, AMELYEKBEN PROMÓCIÓS INTÉZKEDÉSEKET LEHET VÉGREHAJTANI
A. Ország
— |
Dél-Afrika |
— |
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság |
— |
Ausztrália |
— |
Bosznia és Hercegovina |
— |
Kína |
— |
Dél-Korea |
— |
Horvátország |
— |
India |
— |
Japán |
— |
Koszovó |
— |
Montenegró |
— |
Norvégia |
— |
Új-Zéland |
— |
Oroszország |
— |
Szerbia |
— |
Svájc |
— |
Törökország |
— |
Ukrajna |
B. Földrajzi terület
— |
Észak-Afrika |
— |
Észak-Amerika |
— |
Latin-Amerika |
— |
Délkelet-Ázsia |
— |
Közel- és Közép-Kelet |
III. MELLÉKLET
A 6. cikkben előírt különböző ágazatok éves költségvetéseinek tájékoztató jellegű összege
1. |
Friss zöldség és gyümölcs: 10 millió EUR |
2. |
Feldolgozott gyümölcs és zöldség: 2 millió EUR |
3. |
Rostlen: 1 millió EUR |
4. |
Élő növények és díszkertészeti termékek: 3 millió EUR |
5. |
Olívaolaj és étkezési olajbogyó: 7 millió EUR (amelyből legalább 3 millió harmadik országok részére) |
6. |
Magvakból származó olajok: 2 millió EUR |
7. |
Tej és tejtermékek: 4 millió EUR |
8. |
Közösségi vagy nemzeti minőségbiztosítási rendszerrel összhangban előállított friss, hűtött vagy fagyasztott hús: 4 millió EUR |
9. |
A tojás megjelölése: 2 millió EUR |
10. |
Méz és méhészeti termékek: 1 millió EUR |
11. |
Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok, földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok: 3 millió EUR |
12. |
Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM), oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) vagy hagyományos különleges termék (HKT) jelzéssel ellátott termékek: 3 millió EUR |
13. |
Tájékoztatás a távoli régiók esetében alkalmazott grafikai jelképekről: 1 millió EUR |
14. |
Biogazdálkodással előállított termékek: 3 millió EUR |
15. |
Baromfihús: p.m. |
IV. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
1071/2005/EK rendelet (belső piac) |
501/2008/EK rendelet (egyetlen bizottsági rendelet) |
1346/2005/EK rendelet (harmadik országok) |
1. cikk |
1. cikk |
1. cikk |
2. cikk |
2. cikk |
2. cikk |
3. cikk |
3. cikk |
3. cikk |
4. cikk |
4. cikk |
— |
— |
4. cikk |
4. cikk |
5. cikk |
6. cikk (1) bekezdés |
— |
— |
6. cikk (2) bekezdés |
5. cikk |
7. cikk (2) bekezdésének b) pontja |
6. cikk (3) bekezdése részben |
— |
— |
7. cikk |
6. cikk és 10. cikk (3) bekezdésének második albekezdése |
7. cikk (1) bekezdése, (2) bekezdésének a) és c) pontja, és (3) bekezdése |
8. cikk |
7. cikk (1) bekezdés, (2) bekezdés második albekezdése, és (3) bekezdés |
7. cikk (2) bekezdés az a) és c) pont kivételével és (4) bekezdés |
9. cikk |
7. cikk (2) bekezdés az első albekezdés kivételével, (4) és (5) bekezdés |
— |
10. cikk |
8. cikk |
8. cikk |
11. cikk |
9. cikk |
9. cikk (1) bekezdés |
12. cikk |
10. cikk (1) bekezdés |
9. cikk (2) és (3) bekezdés |
13. cikk |
10. cikk (2) bekezdés és (3) bekezdés első albekezdése |
10. cikk (1)–(3) bekezdés |
14. cikk |
11. cikk |
6. cikk és 10. cikk (4) bekezdés |
15. cikk |
– |
11. cikk |
16. cikk |
12. cikk |
12. cikk |
17. cikk |
13. cikk |
13. cikk |
18. cikk |
14. cikk |
14. cikk |
19. cikk |
15. cikk |
15. cikk |
20. cikk |
16. cikk |
16. cikk |
21. cikk |
17. cikk |
17. cikk |
22. cikk |
18. cikk |
18. cikk |
23. cikk |
19. cikk |
19. cikk |
24. cikk |
20. cikk |
20. cikk |
25. cikk |
21. cikk |
21. cikk |
26. cikk |
22. cikk |
22. cikk |
27. cikk |
23. cikk |
23. cikk |
28. cikk |
24. cikk |
25. cikk |
29. cikk |
26. cikk |
6.6.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 147/35 |
A BIZOTTSÁG 502/2008/EK RENDELETE
(2008. június 5.)
a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet I., II. és IX. mellékletének módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló, 1993. október 12-i 3030/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikkére,
mivel:
(1) |
A meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó közös szabályokat frissíteni kell az új fejlemények figyelembevétele céljából. |
(2) |
Ukrajna 2008. május 16-án a Kereskedelmi Világszervezet teljes jogú tagjává vált. |
(3) |
A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) néhány módosítása a 3030/93/EGK rendelet I. mellékletének egyes kódjait is érinti. |
(4) |
Ezért a 3030/93/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 3030/93/EGK rendelet 17. cikkével létrehozott, a textiltermékekkel foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 3030/93/EGK rendelet I., II., és IX. melléklete az e rendelet mellékleteiben leírtak szerint módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
A rendelet 2008. május 16-tól alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. június 5-én.
a Bizottság részéről
Peter MANDELSON
a Bizottság tagja
(1) HL L 275., 1993.11.8., 1. o. A legutóbb a 139/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 42. 2008.2.16., 11. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 360/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 111., 2008.4.23., 9. o.) módosított rendelet.
I. MELLÉKLET
MELLÉKLET
AZ 1. CIKKBEN (1) EMLÍTETT TEXTILTERMÉKEK
1. |
A Kombinált Nómenklatúra értelmezési szabályainak sérelme nélkül, az árumegnevezés megfogalmazása csak jelzésértékűnek tekintendő, mivel az egyes kategóriákba tartozó termékeket – ezen a mellékleten belül – a KN-kódok határozzák meg. Amennyiben a KN-kód előtt “ex” jelzés áll, az egyes kategóriákba tartozó termékeket a KN-kód és a megfelelő megnevezés hatálya együttesen határozza meg. |
2. |
Amennyiben az 1-114. kategóriába sorolt, Kínából származó termékek alkotóanyagait külön nem említik meg, e termékeket úgy kell tekinteni, hogy kizárólag gyapjúból vagy finom állati szőrből, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból készültek. |
3. |
A férfi vagy fiú-, illetve női vagy leánykaruházatként nem azonosítható ruházatot ez utóbbi kategóriába sorolják be. |
4. |
A “csecsemőruha” kifejezés a legfeljebb 86-os kereskedelmi méretű ruházat megnevezésére szolgál. |
Kategória |
Leírás 2008. évi KN-kód |
Egyenértékűségi táblázat |
|
db/kg |
g/darab |
||
(1) |
(2) |
(3) |
(4) |
I. A. CSOPORT |
|||
1. |
Pamutfonal, nem kiskereskedelmi kiszerelésben 5204 11 00, 5204 19 00, 5205 11 00, 5205 12 00, 5205 13 00, 5205 14 00, 5205 15 10, 5205 15 90, 5205 21 00, 5205 22 00, 5205 23 00, 5205 24 00, 5205 26 00, 5205 27 00, 5205 28 00, 5205 31 00, 5205 32 00, 5205 33 00, 5205 34 00, 5205 35 00, 5205 41 00, 5205 42 00, 5205 43 00, 5205 44 00, 5205 46 00, 5205 47 00, 5205 48 00, 5206 11 00, 5206 12 00, 5206 13 00, 5206 14 00, 5206 15 00, 5206 21 00, 5206 22 00, 5206 23 00, 5206 24 00, 5206 25 00, 5206 31 00, 5206 32 00, 5206 33 00, 5206 34 00, 5206 35 00, 5206 41 00, 5206 42 00, 5206 43 00, 5206 44 00, 5206 45 00, ex 5604 90 90 |
|
|
2. |
Pamutszövet, a gézszövet, frottírszövet, szövött keskenyáru, bolyhos szövet, zseníliaszövet, tüll és más hálószövet kivételével 5208 11 10, 5208 11 90, 5208 12 16, 5208 12 19, 5208 12 96, 5208 12 99, 5208 13 00, 5208 19 00, 5208 21 10, 5208 21 90, 5208 22 16, 5208 22 19, 5208 22 96, 5208 22 99, 5208 23 00, 5208 29 00, 5208 31 00, 5208 32 16, 5208 32 19, 5208 32 96, 5208 32 99, 5208 33 00, 5208 39 00, 5208 41 00, 5208 42 00, 5208 43 00, 5208 49 00, 5208 51 00, 5208 52 00, 5208 59 10, 5208 59 905209 11 00, 5209 12 00, 5209 19 00, 5209 21 00, 5209 22 00, 5209 29 00, 5209 31 00, 5209 32 00, 5209 39 00, 5209 41 00, 5209 42 00, 5209 43 00, 5209 49 00, 5209 51 00, 5209 52 00, 5209 59 00, 5210 11 00, 5210 19 00, 5210 21 00, 5210 29 00, 5210 31 00, 5210 32 00, 5210 39 00, 5210 41 00, 5210 49 00, 5210 51 00, 5210 59 00, 5211 11 00, 5211 12 00, 5211 19 00, 5211 20 00, 5211 31 00, 5211 32 00, 5211 39 00, 5211 41 00, 5211 42 00, 5211 43 00, 5211 49 10, 5211 49 90, 5211 51 00, 5211 52 00, 5211 59 00, 5212 11 10, 5212 11 90, 5212 12 10, 5212 12 90, 5212 13 10, 5212 13 90, 5212 14 10, 5212 14 90, 5212 15 10, 5212 15 90, 5212 21 10, 5212 21 90, 5212 22 10, 5212 22 90, 5212 23 10, 5212 23 90, 5212 24 10, 5212 24 90, 5212 25 10, 5212 25 90, ex 5811 00 00, ex 6308 00 00 |
|
|
2. a) |
amelyben: a fehérítetlen vagy fehérített kivételével 5208 31 00, 5208 32 16, 5208 32 19, 5208 32 96, 5208 32 99, 5208 33 00, 5208 39 00, 5208 41 00, 5208 42 00, 5208 43 00, 5208 49 00, 5208 51 00, 5208 52 00, 5208 59 10, 5208 59 90, 5209 31 00, 5209 32 00, 5209 39 00, 5209 41 00, 5209 42 00, 5209 43 00, 5209 49 00, 5209 51 00, 5209 52 00, 5209 59 00, 5210 31 00, 5210 32 00, 5210 39 00, 5210 41 00, 5210 49 00, 5210 51 00, 5210 59 00, 5211 31 00, 5211 32 00, 5211 39 00, 5211 41 00, 5211 42 00, 5211 43 00, 5211 49 10, 5211 49 90, 5211 51 00, 5211 52 00, 5211 59 00, 5212 13 10, 5212 13 90, 5212 14 10, 5212 14 90, 5212 15 10, 5212 15 90, 5212 23 10, 5212 23 90, 5212 24 10, 5212 24 90, 5212 25 10, 5212 25 90, ex 5811 00 00, ex 6308 00 00 |
|
|
3. |
Szövet szintetikus szálból (vágott vagy hulladék), a szövött keskenyáru, bolyhos szövet (a frottírszövetet is beleértve) és a zseníliaszövet kivételével 5512 11 00, 5512 19 10, 5512 19 90, 5512 21 00, 5512 29 10, 5512 29 90, 5512 91 00, 5512 99 10, 5512 99 90, 5513 11 20, 5513 11 90, 5513 12 00, 5513 13 00, 5513 19 00, 5513 21 10, 5513 21 30, 5513 21 90, 5513 23 10, 5513 23 90, 5513 29 00, 5513 31 00, 5513 39 00, 5513 41 00, 5513 49 00, 5514 11 00, 5514 12 00, 5514 19 10, 5514 19 90, 5514 21 00, 5514 22 00, 5514 23 00, 5514 29 00, 5514 30 10, 5514 30 30, 5514 30 50, 5514 30 90, 5514 41 00, 5514 42 00, 5514 43 00, 5514 49 00, 5515 11 10, 5515 11 30, 5515 11 90, 5515 12 10, 5515 12 30, 5515 12 90, 5515 13 11, 5515 13 19, 5515 13 91, 5515 13 99, 5515 19 10, 5515 19 30, 5515 19 90, 5515 21 10, 5515 21 30, 5515 21 90, 5515 22 11, 5515 22 19, 5515 22 91, 5515 22 99, 5515 29 00, 5515 91 10, 5515 91 30, 5515 91 90, 5515 99 20, 5515 99 40, 5515 99 80, ex 5803 00 90, ex 5905 00 70, ex 6308 00 00 |
|
|
3. a) |
amelyben: a fehérítetlen vagy fehérített kivételével 5512 19 10, 5512 19 90, 5512 29 10, 5512 29 90, 5512 99 10, 5512 99 90, 5513 21 10, 5513 21 30, 5513 21 90, 5513 23 10, 5513 23 90, 5513 29 00, 5513 31 00, 5513 39 00, 5513 41 00, 5513 49 00, 5514 21 00, 5514 22 00, 5514 23 00, 5514 29 00, 5514 30 10, 5514 30 30, 5514 30 50, 5514 30 90, 5514 41 00, 5514 42 00, 5514 43 00, 5514 49 00, 5515 11 30, 5515 11 90, 5515 12 30, 5515 12 90, 5515 13 19, 5515 13 99, 5515 19 30, 5515 19 90, 5515 21 30, 5515 21 90, 5515 22 19, 5515 22 99, ex 5515 29 00, 5515 91 30, 5515 91 90, 5515 99 20, 5515 99 40, 5515 99 80, ex 5803 00 90, ex 5905 00 70, ex 6308 00 00 |
|
|
I. B. CSOPORT |
|||
4. |
Ing, T-ing (póló), könnyű, finom kötésű póló, magas nyakú ing és pulóver (a gyapjúból vagy finom állati szőrből készültek kivételével), atléta és más alsó trikóing és hasonló áru kötött vagy hurkolt anyagból 6105 10 00, 6105 20 10, 6105 20 90, 6105 90 10, 6109 10 00, 6109 90 20, 6110 20 10, 6110 30 10 |
6,48 |
154 |
5. |
Ujjas mellény, pulóver, ujjatlan bebújós pulóver, mellény, kabátka szett, kardigán, ágykabát és ing (zakó és blézer kivételével), anorák, viharkabát, derékkabát és hasonló áruk kötött vagy hurkolt anyagból ex 6101 90 80, 6101 20 90, 6101 30 90, 6102 10 90, 6102 20 90, 6102 30 90, 6110 11 10, 6110 11 30, 6110 11 90, 6110 12 10, 6110 12 90, 6110 19 10, 6110 19 90, 6110 20 91, 6110 20 99, 6110 30 91, 6110 30 99 |
4,53 |
221 |
6. |
Férfi vagy fiú szövött bricsesznadrág, sortnadrág, kivéve az úszónadrágot és a hosszúnadrágot (beleértve a pantallót); női és lányka nadrág és pantalló, gyapjúból, pamutból, illetve szintetikus vagy mesterséges szálból; tréningruha alsó része, bélelt, a 16. vagy 29. kategóriába tartozók kivételével, pamutból, illetve szintetikus vagy mesterséges szálból 6203 41 10, 6203 41 90, 6203 42 31, 6203 42 33, 6203 42 35, 6203 42 90, 6203 43 19, 6203 43 90, 6203 49 19, 6203 49 50, 6204 61 10, 6204 62 31, 6204 62 33, 6204 62 39, 6204 63 18, 6204 69 18, 6211 32 42, 6211 33 42, 6211 42 42, 6211 43 42 |
1,76 |
568 |
7. |
Női vagy leánykablúz, ing és ingblúz, kötött vagy hurkolt anyagból, gyapjúból, pamutból, illetve szintetikus vagy mesterséges szálból 6106 10 00, 6106 20 00, 6106 90 10, 6206 20 00, 6206 30 00, 6206 40 00 |
5,55 |
180 |
8. |
Férfi- vagy fiúing, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével, gyapjúból, pamutból, illetve szintetikus vagy mesterséges szálból ex 6205 90 80, 6205 20 00, 6205 30 00 |
4,60 |
217 |
II. A. CSOPORT |
|||
9. |
Frottírtörölköző és hasonló frottírszövet pamutból; fürdőszobai és konyhai textília, a kötött és hurkolt anyagok kivételével, frottírtörölköző anyagából és pamut frottírszövetből; 5802 11 00, 5802 19 00, ex 6302 60 00 |
|
|
20. |
Ágynemű, a kötött és hurkolt anyagok kivételével 6302 21 00, 6302 22 90, 6302 29 90, 6302 31 00, 6302 32 90, 6302 39 90 |
|
|
22. |
Szintetikus vágott vagy hulladék szálból készült fonal, nem kiskereskedelmi kiszerelésben. 5508 10 10, 5509 11 00, 5509 12 00, 5509 21 00, 5509 22 00, 5509 31 00, 5509 32 00, 5509 41 00, 5509 42 00, 5509 51 00, 5509 52 00, 5509 53 00, 5509 59 00, 5509 61 00, 5509 62 00, 5509 69 00, 5509 91 00, 5509 92 00, 5509 99 00 |
|
|
22. a) |
Amelyből akril ex 5508 10 10, 5509 31 00, 5509 32 00, 5509 61 00, 5509 62 00, 5509 69 00 |
|
|
23. |
Mesterséges vágott vagy hulladék szálból készült fonal, nem kiskereskedelmi kiszerelésben. 5508 20 10, 5510 11 00, 5510 12 00, 5510 20 00, 5510 30 00, 5510 90 00 |
|
|
32. |
Bolyhos szövet és zseníliaszövet (a pamut frottírtörölköző vagy pamut frottírszövet és a szövött keskenyáru kivételével) és tűzött szövetek, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból. 5801 10 00, 5801 21 00, 5801 22 00, 5801 23 00, 5801 24 00, 5801 25 00, 5801 26 00, 5801 31 00, 5801 32 00, 5801 33 00, 5801 34 00, 5801 35 00, 5801 36 00, 5802 20 00, 5802 30 00 |
|
|
32. a) |
Amelyből: pamut kordbársony 5801 22 00 |
|
|
39. |
Asztalnemű, testápolási és konyhai textília, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével, a frottírtörölköző vagy hasonló pamut frottírszövet kivételével 6302 51 00, 6302 53 90, ex 6302 59 90, 6302 91 00, 6302 93 90, ex 6302 99 90 |
|
|
II. B. CSOPORT |
|||
12. |
Harisnyanadrág, harisnya, térdzokni, bokazokni és más harisnyaáru és hasonló termékek, kötött vagy hurkolt, a csecsemőknek való kivételével, beleértve a visszeres lábra való gumiharisnyát, a 70. kategória termékei kivételével 6115 10 10, ex 6115 10 90, 6115 22 00, 6115 29 00, 6115 30 11, 6115 30 90, 6115 94 00, 6115 95 00, 6115 96 10, 6115 96 99, 6115 99 00 |
24,3 pár |
41 |
13. |
Férfi vagy fiúalsónadrág, -rövidnadrág, női vagy leányka rövidnadrág és alsónadrág, kötött vagy hurkolt, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból 6107 11 00, 6107 12 00, 6107 19 00, 6108 21 00, 6108 22 00, 6108 29 00, ex 6212 10 10 |
17 |
59 |
14. |
Férfi- vagy fiú felsőkabát, esőkabát, és egyéb kabát, pelerin, köpeny és hasonló áru, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból (a csuklyás kabát kivételével) (21. kategória) 6201 11 00, ex 6201 12 10, ex 6201 12 90, ex 6201 13 10, ex 6201 13 90, 6210 20 00 |
0,72 |
1 389 |
15. |
Női vagy leányka szövet felsőkabát, esőkabát és egyéb kabát, köpeny és pelerin; kabát és blézer gyapjúból, pamutból vagy műszálból (a 21. kategóriába tartozó párkák kivételével) 6202 11 00, ex 6202 12 10, ex 6202 12 90, ex 6202 13 10, ex 6202 13 90, 6204 31 00, 6204 32 90, 6204 33 90, 6204 39 19, 6210 30 00 |
0,84 |
1 190 |
16. |
Férfi- vagy fiúöltöny és ruhaegyüttes (a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével), gyapjúból, pamutból vagy műszálból, a síruha kivételével; férfi- vagy fiú tréningruha béléssel, amelynek külső része egyetlen azonos szövetből készült, pamutból vagy műszálból 6203 11 00, 6203 12 00, 6203 19 10, 6203 19 30, 6203 22 80, 6203 23 80, 6203 29 18, 6203 29 30, 6211 32 31, 6211 33 31 |
0,80 |
1 250 |
17. |
Férfi vagy fiú -zakó és -blézer, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból 6203 31 00, 6203 32 90, 6203 33 90, 6203 39 19 |
1,43 |
700 |
18. |
Férfi- vagy fiúatléta és más -alsóing, -alsónadrág, -rövidnadrág, -hálóing, -pizsama, -fürdőköpeny, -háziköntös és hasonló áru a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével 6207 11 00, 6207 19 00, 6207 21 00, 6207 22 00, 6207 29 00, 6207 91 00, 6207 99 10, 6207 99 90 Női vagy leányka atlétaing és más alsóing, kombiné, alsószoknya, rövidnadrág, alsónadrág, hálóing, pizsama, hálóköntös, fürdőköntös, háziköntös és hasonló áru, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével 6208 11 00, 6208 19 00, 6208 21 00, 6208 22 00, 6208 29 00, 6208 91 00, 6208 92 00, 6208 99 00, ex 6212 10 10 |
|
|
19. |
Zsebkendők, a kötött és hurkolt anyagból készültek kivételével 6213 20 00, ex 6213 90 00 |
59 |
17 |
21. |
Csuklyás kabát; anorák, viharkabát, lemberdzseki és hasonló áru, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból bélelt tréningruha felső részek, a 16. vagy 29. kategória kivételével, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból ex 6201 12 10, ex 6201 12 90, ex 6201 13 10, ex 6201 13 90, 6201 91 00, 6201 92 00, 6201 93 00, ex 6202 12 10, ex 6202 12 90, ex 6202 13 10, ex 6202 13 90, 6202 91 00, 6202 92 00, 6202 93 00, 6211 32 41, 6211 33 41, 6211 42 41, 6211 43 41 |
2,3 |
435 |
24. |
Férfi vagy fiú hálóing, pizsama, fürdőköpeny, háziköntös és hasonló áruk, kötött vagy hurkolt anyagból 6107 21 00, 6107 22 00, 6107 29 00, 6107 91 00, 6107 99 00 Női vagy leányka hálóing, pizsama, hálóköntös, fürdőköpeny, háziköntös és hasonló áruk, kötött vagy hurkolt anyagból 6108 31 00, 6108 32 00, 6108 39 00, 6108 91 00, 6108 92 00, ex 6108 99 00 |
3,9 |
257 |
26. |
Női vagy leánykaruha gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból 6104 41 00, 6104 42 00, 6104 43 00, 6104 44 00, 6204 41 00, 6204 42 00, 6204 43 00, 6204 44 00 |
3,1 |
323 |
27. |
Női vagy leánykaszoknya és nadrágszoknya 6104 51 00, 6104 52 00, 6104 53 00, 6104 59 00, 6204 51 00, 6204 52 00, 6204 53 00, 6204 59 10 |
2,6 |
385 |
28. |
Hosszúnadrág, vállpántos és melles munkanadrág (overall), bricsesznadrág és sortnadrág (a fürdőruha kivételével) kötött vagy hurkolt anyagból, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból 6103 41 00, 6103 42 00, 6103 43 00, ex 6103 49 00, 6104 61 00, 6104 62 00, 6104 63 00, ex 6104 69 00 |
1,61 |
620 |
29. |
Női vagy leánykakosztüm, ruhaegyüttes, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével, gyapjúból, pamutból vagy műszálból, a síruha kivételével; női vagy leányka tréningruha béléssel, amelynek külső része egyetlen azonos szövetből készült, pamutból vagy műszálból 6204 11 00, 6204 12 00, 6204 13 00, 6204 19 10, 6204 21 00, 6204 22 80, 6204 23 80, 6204 29 18, 6211 42 31, 6211 43 31 |
1,37 |
730 |
31. |
Melltartó, szőtt, kötött vagy hurkolt anyagból ex 6212 10 10, 6212 10 90 |
18,2 |
55 |
68. |
Csecsemőruha és tartozékai, a 10. és 87. kategóriába tartozó csecsemőkesztyű, egyujjas és ujjatlan kesztyű kivételével, és a 88. kategóriába tartozó, nem kötött vagy hurkolt csecsemőharisnya, zokni és bokazokni kivételével 6111 90 19, 6111 20 90, 6111 30 90, ex 6111 90 90, ex 6209 90 10, ex 6209 20 00, ex 6209 30 00, ex 6209 90 90 |
|
|
73. |
Tréningruha kötött vagy hurkolt anyagból, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból 6112 11 00, 6112 12 00, 6112 19 00 |
1,67 |
600 |
76. |
Férfi vagy fiú ipari vagy munkaruha, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével 6203 22 10, 6203 23 10, 6203 29 11, 6203 32 10, 6203 33 10, 6203 39 11, 6203 42 11, 6203 42 51, 6203 43 11, 6203 43 31, 6203 49 11, 6203 49 31, 6211 32 10, 6211 33 10 Női vagy leányka kötény, munkaruha-overall és más ipari és munkaruházat, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével 6204 22 10, 6204 23 10, 6204 29 11, 6204 32 10, 6204 33 10, 6204 39 11, 6204 62 11, 6204 62 51, 6204 63 11, 6204 63 31, 6204 69 11, 6204 69 31, 6211 42 10, 6211 43 10 |
|
|
77. |
Síöltöny, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével ex 6211 20 00 |
|
|
78. |
Ruházati cikkek, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével, a 6., 7., 8., 14., 15., 16., 17., 18., 21., 26., 27., 29., 68., 72., 76. és 77. kategóriába tartozó ruházati cikkek kivételével 6203 41 30, 6203 42 59, 6203 43 39, 6203 49 39, 6204 61 85, 6204 62 59, 6204 62 90, 6204 63 39, 6204 63 90, 6204 69 39, 6204 69 50, 6210 40 00, 6210 50 00, 6211 32 90, 6211 33 90, ex 6211 39 00, 6211 41 00, 6211 42 90, 6211 43 90 |
|
|
83. |
Felsőkabát, zakó, blézer és egyéb ruházati cikkek, beleértve a síöltönyt is, kötött vagy hurkolt anyagból készültek anyagból, a 4., 5., 7., 13., 24., 26., 27., 28., 68., 69., 72., 73., 74. és 75. kategóriába tartozó ruházati cikkek kivételével ex 6101 90 20, 6101 20 10, 6101 30 10, 6102 10 10, 6102 20 10, 6102 30 10, 6103 31 00, 6103 32 00, 6103 33 00, ex 6103 39 00, 6104 31 00, 6104 32 00, 6104 33 00, ex 6104 39 00, 6112 20 00, 6113 00 90, 6114 20 00, 6114 30 00, ex 6114 90 00 |
|
|
III. A. CSOPORT |
|||
33. |
Polietilén vagy polipropilén csíkból vagy hasonló anyagból készített szintetikus, műselyem fonalból szőtt anyag, 3 m alatti szélességben 5407 20 11 Zsák és zacskó áruk csomagolására, nem kötött vagy hurkolt, csíkból vagy hasonlóból 6305 32 81, 6305 32 89, 6305 33 91, 6305 33 99 |
|
|
34. |
Szintetikus végtelen szálú fonalból, szalagból vagy hasonló termékből készült szövet, polietilénből vagy polipropilénből, legalább 3 m szélességű 5407 20 19 |
|
|
35. |
Szintetikus (végtelen) szálú fonalból készült szövet, a 114. kategóriába tartozó, a gumigyártásban használt szövet kivételével 5407 10 00, 5407 20 90, 5407 30 00, 5407 41 00, 5407 42 00, 5407 43 00, 5407 44 00, 5407 51 00, 5407 52 00, 5407 53 00, 5407 54 00, 5407 61 10, 5407 61 30, 5407 61 50, 5407 61 90, 5407 69 10, 5407 69 90, 5407 71 00, 5407 72 00, 5407 73 00, 5407 74 00, 5407 81 00, 5407 82 00, 5407 83 00, 5407 84 00, 5407 91 00, 5407 92 00, 5407 93 00, 5407 94 00, ex 5811 00 00, ex 5905 00 70 |
|
|
35. a) |
Amelyből: a fehérítetlenek vagy fehérítettek kivételével ex 5407 10 00, ex 5407 20 90, ex 5407 30 00, 5407 42 00, 5407 43 00, 5407 44 00, 5407 52 00, 5407 53 00, 5407 54 00, 5407 61 30, 5407 61 50, 5407 61 90, 5407 69 90, 5407 72 00, 5407 73 00, 5407 74 00, 5407 82 00, 5407 83 00, 5407 84 00, 5407 92 00, 5407 93 00, 5407 94 00, ex 5811 00 00, ex 5905 00 70 |
|
|
36. |
Mesterséges végtelen szálból készült szövet, a 114. kategóriába tartozó, abroncsokhoz való szövetek kivételével 5408 10 00, 5408 21 00, 5408 22 10, 5408 22 90, 5408 23 10, 5408 23 90, 5408 24 00, 5408 31 00, 5408 32 00, 5408 33 00, 5408 34 00, ex 5811 00 00, ex 5905 00 70 |
|
|
36. a) |
Amelyből: a fehérítetlenek vagy fehérítettek kivételével ex 5408 10 00, 5408 22 10, 5408 22 90, 5408 23 10, 5408 23 90, 5408 24 00, 5408 32 00, 5408 33 00, 5408 34 00, ex 5811 00 00, ex 5905 00 70 |
|
|
37. |
Szövet mesterséges vágott szálból 5516 11 00, 5516 12 00, 5516 13 00, 5516 14 00, 5516 21 00, 5516 22 00, 5516 23 10, 5516 23 90, 5516 24 00, 5516 31 00, 5516 32 00, 5516 33 00, 5516 34 00, 5516 41 00, 5516 42 00, 5516 43 00, 5516 44 00, 5516 91 00, 5516 92 00, 5516 93 00, 5516 94 00, ex 5803 00 90, ex 5905 00 70 |
|
|
37 a) |
Amelyből: a fehérítetlenek vagy fehérítettek kivételével 5516 12 00, 5516 13 00, 5516 14 00, 5516 22 00, 5516 23 10, 5516 23 90, 5516 24 00, 5516 32 00, 5516 33 00, 5516 34 00, 5516 42 00, 5516 43 00, 5516 44 00, 5516 92 00, 5516 93 00, 5516 94 00, ex 5803 00 90, ex 5905 00 70 |
|
|
38. A |
Kötött vagy hurkolt függönykelme szintetikus szálból, beleértve a függönyhálót is 6005 31 10, 6005 32 10, 6005 33 10, 6005 34 10, 6006 31 10, 6006 32 10, 6006 33 10, 6006 34 10 |
|
|
38. B |
Függönyháló, a kötött vagy hurkolt kivételével ex 6303 91 00, ex 6303 92 90, ex 6303 99 90 |
|
|
40. |
Szőtt függöny (beleértve a drapériát, belső vászonrolót, sötétítő függönyt, ágyfüggönyt és más lakástextíliát), a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból ex 6303 91 00, ex 6303 92 90, ex 6303 99 90, 6304 19 10, ex 6304 19 90, 6304 92 00, ex 6304 93 00, ex 6304 99 00 |
|
|
41. |
Szintetikus (végtelen) szálból készült fonal, nem kiskereskedelmi kiszerelésben, a nem terjedelmesített, egyágú, sodratlan vagy méterenként 50-nél nem több sodratú fonal kivételével 5401 10 12, 5401 10 14, 5401 10 16, 5401 10 18, 5402 11 00, 5402 19 00, 5402 20 00, 5402 31 00, 5402 32 00, 5402 33 00, 5402 34 00, 5402 39 00, ex 5402 44 00, 5402 48 00, 5402 49 00, 5402 51 00, 5402 52 00, 5402 59 10, 5402 59 90, 5402 61 00, 5402 62 00, 5402 69 10, 5402 69 90, ex 5604 90 10, ex 5604 90 90 |
|
|
42. |
Fonal mesterséges végtelen szálból, nem kiskereskedelmi kiszerelésben 5401 20 10 Fonal mesterséges szálból; Fonal mesterséges végtelen szálból, nem kiskereskedelmi kiszerelésben, az egyágú, sodratlan vagy méterenként 250-nél nem több sodratú viszkózselyem fonal és az egyágú, nem terjedelmesített cellulóz-acetát fonal kivételével 5403 10 00, 5403 31 00, ex 5403 32 00, ex 5403 33 00, 5403 39 00, 5403 41 00, 5403 42 00, 5403 49 00, ex 5604 90 10 |
|
|
43. |
Végtelen szintetikus vagy mesterséges szálból készült fonal, fonal mesterséges vágott szálból, pamutfonal, nem kiskereskedelmi kiszerelésben 5204 20 00, 5207 10 00, 5207 90 00, 5401 10 90, 5401 20 90, 5406 00 00, 5508 20 90, 5511 30 00 |
|
|
46. |
Kártolt vagy fésült birka- vagy báránygyapjú, vagy más finom állati szőr 5105 10 00, 5105 21 00, 5105 29 00, 5105 31 00, 5105 39 10, 5105 39 90 |
|
|
47. |
Fonal kártolt vagy fésült birka- vagy báránygyapjúból (kártolt gyapjúfonal) vagy más kártolt finom állati szőrből, nem a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben 5106 10 10, 5106 10 90, 5106 20 10, 5106 20 91, 5106 20 99, 5108 10 10, 5108 10 90 |
|
|
48. |
Fonal fésült birka- vagy báránygyapjúból (fésült fonal) vagy más fésült finom állati szőrből, a kiskereskedelem számára szokásos módon kiszerelt fonal kivételével 5107 10 10, 5107 10 90, 5107 20 10, 5107 20 30, 5107 20 51, 5107 20 59, 5107 20 91, 5107 20 99, 5108 20 10, 5108 20 90 |
|
|
49. |
Birka- vagy báránygyapjúból vagy más finom állati szőrből készült fonal, a kiskereskedelem számára szokásos módon kiszerelve 5109 10 10, 5109 10 90, 5109 90 10, 5109 90 90 |
|
|
50. |
Szövet birka- vagy báránygyapjúból vagy más finom állati szőrből 5111 11 00, 5111 19 10, 5111 19 90, 5111 20 00, 5111 30 10, 5111 30 30, 5111 30 90, 5111 90 10, 5111 90 91, 5111 90 93, 5111 90 99, 5112 11 00, 5112 19 10, 5112 19 90, 5112 20 00, 5112 30 10, 5112 30 30, 5112 30 90, 5112 90 10, 5112 90 91, 5112 90 93, 5112 90 99 |
|
|
51. |
Pamut kártolva vagy fésülve 5203 00 00 |
|
|
53. |
Pamut gézszövet 5803 00 10 |
|
|
54. |
Mesterséges vágott, kártolt, fésült vagy más módon fonásra előkészített szál, beleértve a hulladékot is 5507 00 00 |
|
|
55. |
Szintetikus vágott, kártolt, fésült vagy más módon fonásra előkészített szál, beleértve a hulladékot is 5506 10 00, 5506 20 00, 5506 30 00, 5506 90 10, 5506 90 90 |
|
|
56. |
Szintetikus vágott szálból készült (beleértve a hulladékot is) fonal, a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben 5508 10 90, 5511 10 00, 5511 20 00 |
|
|
58. |
Csomózott szőnyeg és más textil padlóborító (konfekcionálva is) 5701 10 10, 5701 10 90, 5701 90 10, 5701 90 90 |
|
|
59. |
Szőnyeg és más textil padlóborító, az 58. kategóriába tartozó szőnyegek kivételével 5702 10 00, 5702 31 10, 5702 31 80, 5702 32 10, 5702 32 90, ex 5702 39 00, 5702 41 10, 5702 41 90, 5702 42 10, 5702 42 90, ex 5702 49 00, 5702 50 10, 5702 50 31, 5702 50 39, ex 5702 50 90, 5702 91 00, 5702 92 10, 5702 92 90, ex 5702 99 00, 5703 10 00, 5703 20 12, 5703 20 18, 5703 20 92, 5703 20 98, 5703 30 12, 5703 30 18, 5703 30 82, 5703 30 88, 5703 90 20, 5703 90 80, 5704 10 00, 5704 90 00, 5705 00 10, 5705 00 30, ex 5705 00 90 |
|
|
60. |
Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, mint pl.: Gobelin, Flanders, Aubusson, Beauvais és hasonló fajták és a tűvarrással (pl.: pontöltéssel és keresztöltéssel) előállított faliszőnyeg, kárpit, konfekcionálva is; 5805 00 00 |
|
|
61. |
Szövött keskenyáru, vetülékszál nélkül, láncfonalakból ragasztással összeállított keskenyáru (szalagutánzat) az ex 62. kategóriába tartozó címkék és hasonló áruk kivételével. Gumival kombinált textilanyagból készült rugalmas szövet és szegély (nem kötött vagy hurkolt) ex 5806 10 00, 5806 20 00, 5806 31 00, 5806 32 10, 5806 32 90, 5806 39 00, 5806 40 00 |
|
|
62. |
Zseníliafonal (beleértve a pelyhes zseníliafonalat is), paszományozott fonal (a fémezett fonal és a paszományozott lószőrfonal kivételével) 5606 00 91, 5606 00 99 Tüll és más hálószövet, a szövött, kötött és hurkolt kelmék kivételével, kézi vagy gépi csipke végben, szalagban vagy mintázott darabokban 5804 10 11, 5804 10 19, 5804 10 90, 5804 21 10, 5804 21 90, 5804 29 10, 5804 29 90, 5804 30 00 Szövött címke, jelvény és hasonló cikk textilanyagból, végben, szalagban, alakra vagy méretre vágva, de nem hímezve 5807 10 10, 5807 10 90 Zsinór és díszítőpaszomány méteráruban, bojt, rojt, pompon és hasonló cikkek 5808 10 00, 5808 90 00 Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban 5810 10 10, 5810 10 90, 5810 91 10, 5810 91 90, 5810 92 10, 5810 92 90, 5810 99 10, 5810 99 90 |
|
|
63. |
Kötött vagy hurkolt kelme szintetikus szálból, legalább 5 tömegszázalék elasztomerfonal-tartalommal, és kötött vagy hurkolt kelme legalább 5 tömegszázalék gumiszál-tartalommal 5906 91 00, ex 6002 40 00, 6002 90 00, ex 6004 10 00, 6004 90 00 Raschel csipke és »hosszúbolyhos« kelme szintetikus szálból ex 6001 10 00, 6003 30 10, 6005 31 50, 6005 32 50, 6005 33 50, 6005 34 50 |
|
|
65. |
Kötött vagy hurkolt kelme a 38.A és a 63. kategóriába tartozó anyagok kivételével, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból 5606 00 10, ex 6001 10 00, 6001 21 00, 6001 22 00, ex 6001 29 00, 6001 91 00, 6001 92 00, ex 6001 99 00, ex 6002 40 00, 6003 10 00, 6003 20 00, 6003 30 90, 6003 40 00, ex 6004 10 00, 6005 90 10, 6005 21 00, 6005 22 00, 6005 23 00, 6005 24 00, 6005 31 90, 6005 32 90, 6005 33 90, 6005 34 90, 6005 41 00, 6005 42 00, 6005 43 00, 6005 44 00, 6006 10 00, 6006 21 00, 6006 22 00, 6006 23 00, 6006 24 00, 6006 31 90, 6006 32 90, 6006 33 90, 6006 34 90, 6006 41 00, 6006 42 00, 6006 43 00, 6006 44 00 |
|
|
66. |
Takaró és útitakaró, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból 6301 10 00, 6301 20 90, 6301 30 90, ex 6301 40 90, ex 6301 90 90 |
|
|
III. B. CSOPORT |
|||
10. |
Kötött vagy hurkolt kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű is 6111 90 11, 6111 20 10, 6111 30 10, ex 6111 90 90, 6116 10 20, 6116 10 80, 6116 91 00, 6116 92 00, 6116 93 00, 6116 99 00 |
17 pár |
59 |
67. |
Kötött vagy hurkolt anyagból készített ruházati kiegészítők, a csecsemők számára készülteken kívül; minden fajta háztartási textília kötött vagy hurkolt anyagból; kötött vagy hurkolt függöny (drapéria is), belső vászonroló, sötétítő függöny, ágyfüggöny és más lakástextília; kötött vagy hurkolt takaró és útitakaró, más kötött vagy hurkolt cikkek, beleértve a ruházati kellékeket és tartozékokat 5807 90 90, 6113 00 10, 6117 10 00, 6117 80 10, 6117 80 80, 6117 90 00, 6301 20 10, 6301 30 10, 6301 40 10, 6301 90 10, 6302 10 00, 6302 40 00, ex 6302 60 00, 6303 12 00, 6303 19 00, 6304 11 00, 6304 91 00, ex 6305 20 00, 6305 32 11, ex 6305 32 90, 6305 33 10, ex 6305 39 00, ex 6305 90 00, 6307 10 10, 6307 90 10 |
|
|
67. a) |
Amelyből: Zsák és zacskó, áruk csomagolására, polietilén vagy polipropilén csíkból 6305 32 11, 6305 33 10 |
|
|
69. |
Női vagy leányka kombiné és alsószoknya, kötött vagy hurkolt 6108 11 00, 6108 19 00 |
7,8 |
128 |
70. |
Harisnyanadrág és harisnya, szintetikus szálakból, amelyben az egyágú fonal finomsága kevesebb, mint 67 decitex (6,7 tex) ex 6115 10 90, 6115 21 00, 6115 30 19 Női (hosszú) harisnya szintetikus szálból ex 6115 10 90, 6115 96 91 |
30,4 pár |
33 |
72. |
Fürdőruha, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból 6112 31 10, 6112 31 90, 6112 39 10, 6112 39 90, 6112 41 10, 6112 41 90, 6112 49 10, 6112 49 90, 6211 11 00, 6211 12 00 |
9,7 |
103 |
74. |
Női vagy leánykakosztüm és ruhaegyüttes, kötött vagy hurkolt textilanyagból, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból, a síöltöny kivételével 6104 13 00, 6104 19 20, ex 6104 19 90, 6104 22 00, 6104 23 00, 6104 29 10, ex 6104 29 90 |
1,54 |
650 |
75. |
Férfi- vagy fiúöltöny, -ruhaegyüttes, kötött vagy hurkolt textilanyagból, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból, a síöltöny kivételével 6103 10 10, 6103 10 90, 6103 22 00, 6103 23 00, 6103 29 00 |
0,80 |
1 250 |
84. |
Kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló, a kötött vagy hurkolt kivételével, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból 6214 20 00, 6214 30 00, 6214 40 00, ex 6214 90 00 |
|
|
85. |
Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével, gyapjúból, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból 6215 20 00, 6215 90 00 |
17,9 |
56 |
86. |
Csípőszorító és nadrágos csípőszorító, fűző, nadrágtartó, harisnyatartó, zoknitartó és hasonló áruk, ezek részei is, kötött vagy hurkolt anyagból is 6212 20 00, 6212 30 00, 6212 90 00 |
8,8 |
114 |
87. |
Kesztyű, egyujjas és ujjatlan kesztyű, nem kötött vagy hurkolt ex 6209 90 10, ex 6209 20 00, ex 6209 30 00, ex 6209 90 90, 6216 00 00 |
|
|
88. |
Harisnya, térdzokni és bokazokni, nem kötött vagy hurkolt; más ruházati kellékek és tartozékok, ruhák, ruházati kellékek és tartozékok részei, a csecsemőruházat és kiegészítők kivételével, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével ex 6209 90 10, ex 6209 20 00, ex 6209 30 00, ex 6209 90 90, 6217 10 00, 6217 90 00 |
|
|
90. |
Zsineg, kötél, hajókötél és kábel szintetikus szálból, fonva is 5607 41 00, 5607 49 11, 5607 49 19, 5607 49 90, 5607 50 11, 5607 50 19, 5607 50 30, 5607 50 90 |
|
|
91. |
Sátor 6306 22 00, 6306 29 00 |
|
|
93. |
Zsák és zacskó áruk csomagolására, szövetből, a polietilén- vagy polipropilén-csíkból készült kivételével ex 6305 20 00, ex 6305 32 90, ex 6305 39 00 |
|
|
94. |
Vatta textilanyagokból és ebből készült áruk; legfeljebb 5 mm hosszú textilszál (pihe), textilpor és őrölt elemi szál 5601 10 10, 5601 10 90, 5601 21 10, 5601 21 90, 5601 22 10, 5601 22 91, 5601 22 99, 5601 29 00, 5601 30 00 |
|
|
95. |
Nemez és ebből készült áruk, impregnált vagy bevont is, a padlóborítók kivételével 5602 10 19, 5602 10 31, 5602 10 39, 5602 10 90, 5602 21 00, ex 5602 29 00, 5602 90 00, ex 5807 90 10, ex 5905 00 70, 6210 10 10, 6307 90 91 |
|
|
96. |
Nem szőtt szövet és ebből készült áruk, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is 5603 11 10, 5603 11 90, 5603 12 10, 5603 12 90, 5603 13 10, 5603 13 90, 5603 14 10, 5603 14 90, 5603 91 10, 5603 91 90, 5603 92 10, 5603 92 90, 5603 93 10, 5603 93 90, 5603 94 10, 5603 94 90, ex 5807 90 10, ex 5905 00 70, 6210 10 90, ex 6301 40 90, ex 6301 90 90, 6302 22 10, 6302 32 10, 6302 53 10, 6302 93 10, 6303 92 10, 6303 99 10, ex 6304 19 90, ex 6304 93 00, ex 6304 99 00, ex 6305 32 90, ex 6305 39 00, 6307 10 30, ex 6307 90 99 |
|
|
97. |
Csomózott háló zsinegből, kötélből vagy hajókötélből, összeállított halászháló fonalból, zsinegből, kötélből vagy hajókötélből 5608 11 11, 5608 11 19, 5608 11 91, 5608 11 99, 5608 19 11, 5608 19 19, 5608 19 30, 5608 19 90, 5608 90 00 |
|
|
98. |
Fonalból, zsinegből, kötélből, kábelből vagy hajókötélből készült egyéb áru, a textilanyagok, az ilyen anyagokból készült áruk és a 97. kategóriába tartozó áruk kivételével 5609 00 00, 5905 00 10 |
|
|
99. |
Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket könyvfedélnek vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló, kalapkészítéshez használt, merevített textilszövet 5901 10 00, 5901 90 00 Linóleum, kiszabva is; padlóborító, amely textilalapra felvitt bevonatból vagy borításból áll, kiszabva is 5904 10 00, 5904 90 00 Gumizott textilszövet, nem kötött vagy hurkolt, a gumigyártásban használt szövet kivételével 5906 10 00, 5906 99 10, 5906 99 90 Más módon impregnált vagy bevont textilszövet festett kanavász színházi stúdió-(műtermi) díszletek vagy hasonlók számára, a 100. kategóriába tartozók kivételével 5907 00 10, 5907 00 90 |
|
|
100. |
Textilszövet cellulózszármazékkal vagy más műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve 5903 10 10, 5903 10 90, 5903 20 10, 5903 20 90, 5903 90 10, 5903 90 91, 5903 90 99 |
|
|
101. |
Zsineg, kötél, hajókötél és kábel, fonva is, a szintetikus szálból készült kivételével ex 5607 90 90 |
|
|
109 |
Ponyva, vitorla, vászontető és napellenző 6306 12 00, 6306 19 00, 6306 30 00 |
|
|
110. |
Felfújható matrac, szőtt textilanyagból 6306 40 00 |
|
|
111. |
Kempingcikk szőtt textilanyagból, a felfújható matrac és a sátor kivételével 6306 91 00, 6306 99 00 |
|
|
112. |
Más készáru szőtt textilanyagból, a 113. és 114. kategóriába tartozók kivételével 6307 20 00, ex 6307 90 99 |
|
|
113. |
Padló-, edény- és portörlő ruha a kötött vagy hurkolt kivételével 6307 10 90 |
|
|
114. |
Szőtt textilanyag és textiláru műszaki célra 5902 10 10, 5902 10 90, 5902 20 10, 5902 20 90, 5902 90 10, 5902 90 90, 5908 00 00, 5909 00 10, 5909 00 90, 5910 00 00, 5911 10 00, ex 5911 20 00, 5911 31 11, 5911 31 19, 5911 31 90, 5911 32 10, 5911 32 90, 5911 40 00, 5911 90 10, 5911 90 90 |
|
|
IV. CSOPORT |
|||
115. |
Len- vagy ramifonal 5306 10 10, 5306 10 30, 5306 10 50, 5306 10 90, 5306 20 10, 5306 20 90, 5308 90 12, 5308 90 19 |
|
|
117. |
Len vagy rami szövetanyag 5309 11 10, 5309 11 90, 5309 19 00, 5309 21 10, 5309 21 90, 5309 29 00, 5311 00 10, ex 5803 00 90, 5905 00 30 |
|
|
118. |
Asztalnemű, fürdőszobai és konyhai textília lenből vagy ramiból, a kötött és hurkolt anyagok kivételével 6302 29 10, 6302 39 20, 6302 59 10, ex 6302 59 90, 6302 99 10, ex 6302 99 90 |
|
|
120. |
Függöny (beleértve a drapériát is), belső vászonroló, sötétítő függöny és ágyfüggöny, más lakástextília, nem kötött vagy hurkolt, lenből vagy ramiból ex 6303 99 90, 6304 19 30, ex 6304 99 00 |
|
|
121. |
Zsineg, kötél, hajókötél és kábel, fonva is, lenből vagy ramiból ex 5607 90 90 |
|
|
122. |
Zsák és zacskó áruk csomagolására, lenből, használt, a kötött vagy hurkolt kivételével ex 6305 90 00 |
|
|
123. |
Bolyhos szövet és zseníliaszövet, lenből vagy ramiból, a szövött keskenyáru kivételével 5801 90 10, ex 5801 90 90 Kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló, lenből vagy ramiból, a kötött vagy hurkolt kivételével ex 6214 90 00 |
|
|
V. CSOPORT |
|||
124. |
Szintetikus vágott szálak 5501 10 00, 5501 20 00, 5501 30 00, 5501 40 00, 5501 90 00, 5503 11 00, 5503 19 00, 5503 20 00, 5503 30 00, 5503 40 00, 5503 90 10, 5503 90 90, 5505 10 10, 5505 10 30, 5505 10 50, 5505 10 70, 5505 10 90 |
|
|
125. A |
Szintetikus végtelen szálból készült fonal, nem kiskereskedelmi kiszerelésben, a 41. kategóriába tartozó fonal kivételével ex 5402 44 00, 5402 45 00, 5402 46 00, 5402 47 00 |
|
|
125. B |
Monofil, szalag (pl.: mesterséges műszalma és hasonlók) és catgut-utánzat szintetikus anyagokból 5404 11 00, 5404 12 00, 5404 19 00, 5404 90 11, 5404 90 19, 5404 90 90, ex 5604 90 10, ex 5604 90 90 |
|
|
126. |
Mesterséges vágott szálak 5502 00 10, 5502 00 40, 5502 00 80, 5504 10 00, 5504 90 00, 5505 20 00 |
|
|
127. A |
Mesterséges végtelen szálból készült fonal, nem kiskereskedelmi kiszerelésben, a 42. kategóriába tartozó fonal kivételével ex 5403 31 00, ex 5403 32 00, ex 5403 33 00 |
|
|
127. B |
Monofil, szalag (pl.: mesterséges műszalma és hasonlók) és catgut-utánzat mesterséges textilanyagokból 5405 00 00, ex 5604 90 90 |
|
|
128. |
Kártolt vagy fésült durva állati szőr 5105 40 00 |
|
|
129. |
Durva állati szőrből vagy lószőrből készült fonal 5110 00 00 |
|
|
130. A |
Selyemfonal, a selyemhulladékból készült fonal kivételével 5004 00 10, 5004 00 90, 5006 00 10 |
|
|
130. B |
Selyemfonal, a 130. A kategóriába tartozók kivételével, selyemhernyóbél 5005 00 10, 5005 00 90, 5006 00 90, ex 5604 90 90 |
|
|
131. |
Fonal más növényi textilrostból 5308 90 90 |
|
|
132. |
Papírfonal 5308 90 50 |
|
|
133. |
Valódi kenderfonal 5308 20 10, 5308 20 90 |
|
|
134. |
Fémezett fonal 5605 00 00 |
|
|
135. |
Szövet durva állati szőrből vagy lószőrből 5113 00 00 |
|
|
136. |
Szövet selyemből vagy selyemhulladékból 5007 10 00, 5007 20 11, 5007 20 19, 5007 20 21, 5007 20 31, 5007 20 39, 5007 20 41, 5007 20 51, 5007 20 59, 5007 20 61, 5007 20 69, 5007 20 71, 5007 90 10, 5007 90 30, 5007 90 50, 5007 90 90, 5803 00 30, ex 5905 00 90, ex 5911 20 00 |
|
|
137. |
Bolyhos szövet, zseníliaszövet és keskenyáru selyemből vagy selyemhulladékból ex 5801 90 90, ex 5806 10 00 |
|
|
138. |
Szövet papírfonalból és más textilrostokból, a rami kivételével 5311 00 90, ex 5905 00 90 |
|
|
139. |
Fémszálból vagy fémezett fonalból szőtt szövet 5809 00 00 |
|
|
140. |
Kötött vagy hurkolt kelme textilanyagból, a gyapjúból, finom állati szőrből, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból készültek kivételével ex 6001 10 00, ex 6001 29 00, ex 6001 99 00, 6003 90 00, 6005 90 90, 6006 90 00 |
|
|
141. |
Takaró és útitakaró textilanyagból, a gyapjúból, finom állati szőrből, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból készültek kivételével ex 6301 90 90 |
|
|
142. |
Szőnyeg és más textil padlóborító szizálból vagy az agávé nemhez tartozó más növények rostjaiból vagy manilakenderből ex 5702 39 00, ex 5702 49 00, ex 5702 50 90, ex 5702 99 00, ex 5705 00 90 |
|
|
144. |
Nemez durva állati szőrből 5602 10 35, ex 5602 29 00 |
|
|
145. |
Zsineg, kötél és hajókötél fonva is, abakából (manilakender) vagy valódi kenderből ex 5607 90 20, ex 5607 90 90 |
|
|
146. A |
Kötöző- vagy bálázózsineg mezőgazdasági gépek részére, szizálból vagy az agávé nemhez tartozó más növények rostjaiból ex 5607 21 00 |
|
|
146. B |
Zsineg, kötél és hajókötél szizálból vagy az agávé nemhez tartozó más növények rostjaiból, a 146. A kategóriába tartozó termékek kivételével ex 5607 21 00, 5607 29 10, 5607 29 90 |
|
|
146. C |
Zsineg, kötél és hajókötél fonva vagy sodorva is, az 5303 vámtarifaszám alá tartozó jutából vagy más textilháncsrostból ex 5607 90 20 |
|
|
147. |
Selyemhulladék (beleértve a le nem gombolyítható selyemgubót is), fonalhulladék és foszlatott anyag, a nem kártolt vagy nem fésült kivételével ex 5003 00 00 |
|
|
148. A |
Jutafonal vagy az 5303 vámtarifaszám alá tartozó más textilháncsrostból készült fonal 5307 10 10, 5307 10 90, 5307 20 00 |
|
|
148. B |
Kókuszrost fonal 5308 10 00 |
|
|
149. |
Jutaszövet vagy más háncsrostból készült szövet, 150 cm-t meghaladó szélességű 5310 10 90, ex 5310 90 00 |
|
|
150. |
Jutaszövet vagy más háncsrostból készült szövet, 150 cm-t meghaladó szélességű; Zsák és zacskó áruk csomagolására, jutából vagy más textilháncsrostból, nem használt 5310 10 10, ex 5310 90 00, 5905 00 50, 6305 10 90 |
|
|
151. A |
Padlóborító kókuszdiórostból (kókuszrost) 5702 20 00 |
|
|
151. B |
Szőtt szőnyeg és más textil padlóborító, nem tűzve, nem pelyhesítve, jutából vagy más textilháncsrostból ex 5702 39 00, ex 5702 49 00, ex 5702 50 90, ex 5702 99 00 |
|
|
152. |
Tűnemez jutából vagy más textilháncsrostból, nem impregnált vagy bevont, a padlóborítók kivételével 5602 10 11 |
|
|
153. |
Zsák és zacskó áruk csomagolására, jutából vagy az 5303 vámtarifaszám alá tartozó más textilháncsrostból, használt 6305 10 10 |
|
|
154. |
Legombolyításra alkalmas selyemhernyógubó 5001 00 00 Nyersselyem (nem sodorva) 5002 00 00 Selyemhulladék (beleértve a le nem gombolyítható selyemgubót is), fonalhulladék és foszlatott anyag, nem kártolt, nem fésült ex 5003 00 00 Gyapjú nem kártolva, nem fésülve 5101 11 00, 5101 19 00, 5101 21 00, 5101 29 00, 5101 30 00 Finom vagy durva állati szőr, nem kártolva, nem fésülve 5102 11 00, 5102 19 10, 5102 19 30, 5102 19 40, 5102 19 90, 5102 20 00 Gyapjú vagy finom vagy durva állati szőr hulladéka, beleértve a fonalhulladékot is, a foszlatott anyag kivételével 5103 10 10, 5103 10 90, 5103 20 10, 5103 20 91, 5103 20 99, 5103 30 00 Foszlatott anyag gyapjúból, vagy finom vagy durva állati szőrből 5104 00 00 Len nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) 5301 10 00, 5301 21 00, 5301 29 00, 5301 30 10, 5301 30 90 Rami és más növényi eredetű rost nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva: lenkóc és kóchulladék, a kókuszrost és abaka kivételével 5305 00 00 Pamut nem kártolva, nem fésülve 5201 00 10, 5201 00 90 Pamuthulladék (beleértve a fonalhulladékot és foszlatott anyagot is) 5202 10 00, 5202 91 00, 5202 99 00 Valódi kender (Cannabis sativa L.) nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; valódi kenderkóc és hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) 5302 10 00, 5302 90 00 Abaka (Manilakender vagy Musa Textilis Nee) nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; abakakóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) 5305 00 00 Juta és más textilháncsrost (a len, a valódi kender és a rami kivételével) nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kóc és hulladék jutából vagy más textilháncsrostból (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) 5303 10 00, 5303 90 00 Más növényi eredetű textilrost nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva: kóc és az említett rostok hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) 5305 00 00 |
|
|
156. |
Női vagy leánykablúz és pulóver, selyemből vagy selyemhulladékból, kötött vagy hurkolt 6106 90 30, ex 6110 90 90 |
|
|
157. |
Kötött vagy hurkolt ruházat, az 1-123. és a 156. kategóriába tartozók kivételével ex 6101 90 20, ex 6101 90 80, 6102 90 10, 6102 90 90, ex 6103 39 00, ex 6103 49 00, ex 6104 19 90, ex 6104 29 90, ex 6104 39 00, 6104 49 00, ex 6104 69 00, 6105 90 90, 6106 90 50, 6106 90 90, ex 6107 99 00, ex 6108 99 00, 6109 90 90, 6110 90 10, ex 6110 90 90, ex 6111 90 90, ex 6114 90 00 |
|
|
159. |
Ruha, blúz és ingblúz, nem kötött vagy hurkolt, selyemből vagy selyemhulladékból 6204 49 10, 6206 10 00 Kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló, nem kötött vagy hurkolt, selyemből vagy selyemhulladékból 6214 10 00 Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli, selyemből vagy selyemhulladékból 6215 10 00 |
|
|
160. |
Zsebkendő selyemből vagy selyemhulladékból ex 6213 90 00 |
|
|
161. |
Ruházat, nem kötött, nem hurkolt, az 1-123. és a 159. kategóriába tartozók kivételével 6201 19 00, 6201 99 00, 6202 19 00, 6202 99 00, 6203 19 90, 6203 29 90, 6203 39 90, 6203 49 90, 6204 19 90, 6204 29 90, 6204 39 90, 6204 49 90, 6204 59 90, 6204 69 90, 6205 90 10, ex 6205 90 80, 6206 90 10, 6206 90 90, ex 6211 20 00, ex 6211 39 00, 6211 49 00 |
|
|
I. A. MELLÉKLET
Kategória |
Leírás 2008. évi KN-kód |
Egyenértékűségi táblázat |
|
db/kg |
g/darab |
||
(1) |
(2) |
(3) |
(4) |
163. (2) |
Géz és gézből készült cikkek a kiskereskedelem számára szokásos formában vagy kiszerelésben 3005 90 31 |
|
|
I. B. MELLÉKLET
1. |
E melléklet a textilalapanyagokat (a 128. és 154. kategória), a gyapjúból és finom állati szőrből, pamutból és szintetikus vagy mesterséges szálból készültektől eltérő textiltermékeket, valamint a 124., 125. A, 125. B, 126., 127. A és 127. B kategóriába tartozó szintetikus vagy mesterséges szálat és végtelen szálat, illetve fonalat foglalja magába. |
2. |
A Kombinált Nómenklatúra értelmezési szabályainak sérelme nélkül, az árumegnevezés megfogalmazása csak jelzésértékűnek tekintendő, mivel az egyes kategóriákba tartozó termékeket – ezen a mellékleten belül – a KN-kódok határozzák meg. Amennyiben a KN-kód előtt “ex” jelzés áll, az egyes kategóriákba tartozó termékeket a KN-kód és a megfelelő megnevezés hatálya együttesen határozza meg. |
3. |
A férfi vagy fiú, illetve női vagy leányka ruházatként nem azonosítható ruházatot ez utóbbi kategóriába sorolják be. |
4. |
A “csecsemőruházat” kifejezés a legfeljebb 86-os kereskedelmi méretű ruházat megnevezésére szolgál. |
Kategória |
Leírás 2008. évi KN-kód |
Egyenértékűségi táblázat |
|
db/kg |
g/darab |
||
(1) |
(2) |
(3) |
(4) |
I. CSOPORT |
|||
ex 20. |
Ágynemű, a kötött és hurkolt anyagok kivételével ex 6302 29 90, ex 6302 39 90 |
|
|
ex 32. |
Bolyhos szövet és zseníliaszövet és tűzött szövetek ex 5802 20 00, ex 5802 30 00 |
|
|
ex 39. |
Asztalnemű, testápolási és konyhai textília, a kötött és hurkolt, valamint a 118. kategóriába tartozók kivételével ex 6302 59 90, ex 6302 99 90 |
|
|
II. CSOPORT |
|||
ex 12. |
Harisnyanadrág, harisnya, térdzokni, bokazokni és más harisnyaáru és hasonló termékek, kötött vagy hurkolt, a csecsemőknek való kivételével ex 6115 10 90, ex 6115 29 00, ex 6115 30 90, ex 6115 99 00 |
24,3 |
41 |
ex 13. |
Férfi vagy fiú alsónadrág, rövidnadrág, női vagy leányka rövidnadrág és alsónadrág, kötött vagy hurkolt ex 6107 19 00, ex 6108 29 00, ex 6212 10 10 |
17 |
59 |
ex 14. |
Férfi vagy fiú szövet felsőkabát, esőkabát, és egyéb kabát, köpeny és pelerin ex 6210 20 00 |
0,72 |
1 389 |
ex 15. |
Női vagy leányka szövet felsőkabát, esőkabát, és egyéb kabát, köpeny és pelerin, zakó és blézer a csuklyás kabát kivételével ex 6210 30 00 |
0,84 |
1 190 |
ex 18. |
Férfi- vagy fiúatléta és más -alsóing, -alsónadrág, -rövidnadrág, -hálóing, -pizsama, -fürdőköpeny, -háziköntös és hasonló áru, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével ex 6207 19 00, ex 6207 29 00, ex 6207 99 90 Női vagy leányka atlétaing és más alsóing, kombiné, alsószoknya, rövidnadrág, alsónadrág, hálóing, pizsama, hálóköntös, fürdőköntös, háziköntös és hasonló áru, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével ex 6208 19 00, ex 6208 29 00, ex 6208 99 00, ex 6212 10 10 |
|
|
ex 19. |
Zsebkendő, a selyemből vagy selyemhulladékból készültek kivételével ex 6213 90 00 |
59 |
17 |
ex 24. |
Férfi vagy fiú hálóing, pizsama, fürdőköpeny, háziköntös és hasonló áruk, kötött vagy hurkolt anyagból ex 6107 29 00 Női vagy leányka hálóing, pizsama, hálóköntös, fürdőköpeny, háziköntös és hasonló áruk, kötött vagy hurkolt anyagból ex 6108 39 00 |
3,9 |
257 |
ex 27. |
Női vagy leányka szoknyák, beleértve a nadrágszoknyát ex 6104 59 00 |
2,6 |
385 |
ex 28. |
Hosszúnadrág, vállpántos és melles munkanadrág (overall), bricsesznadrág és sortnadrág (a fürdőruha kivételével) kötött vagy hurkolt anyagból ex 6103 49 00, ex 6104 69 00 |
1,61 |
620 |
ex 31. |
Melltartó, szőtt, kötött vagy hurkolt anyagból ex 6212 10 10, ex 6212 10 90 |
18,2 |
55 |
ex 68. |
Csecsemőruha és tartozékai, az ex 10. és ex 87. kategóriába tartozó csecsemőkesztyű, egyujjas és ujjatlan kesztyű kivételével, és az ex 88. kategóriába tartozó, nem kötött vagy hurkolt csecsemőharisnya, zokni és bokazokni kivételével ex 6209 90 90 |
|
|
ex 73. |
Tréningruha kötött vagy hurkolt anyagból ex 6112 19 00 |
1,67 |
600 |
ex 78. |
Az 5903, 5906 és 5907 vámtarifaszám alá tartozó szövetekből készült szőtt ruházati cikkek, az ex 14. és ex 15. kategóriába tartozó ruházati cikkek kivételével ex 6210 40 00, ex 6210 50 00 |
|
|
ex 83. |
Az 5903 és 5907 vámtarifaszám alá tartozó, kötött vagy hurkolt szövetekből készült ruházati cikkek, valamint síöltöny, kötött vagy hurkolt ex 6112 20 00, ex 6113 00 90 |
|
|
III. A. CSOPORT |
|||
ex 38. B |
Függönyháló, a kötött vagy hurkolt kivételével ex 6303 99 90 |
|
|
ex 40. |
Szőtt függöny (beleértve a drapériát, belső vászonrolót, sötétítő függönyt, ágyfüggönyt és más lakástextíliát), a kötött vagy hurkolt kivételével ex 6303 99 90, ex 6304 19 90, ex 6304 99 00 |
|
|
ex 58. |
Csomózott szőnyeg és más textil padlóborító (konfekcionálva is) ex 5701 90 10, ex 5701 90 90 |
|
|
ex 59. |
Szőnyeg és más textil padlóborító, az 58., 142. és a 151. B kategóriába tartozó szőnyegek kivételével ex 5702 10 00, ex 5702 50 90, ex 5702 99 00, ex 5703 90 20, ex 5703 90 80, ex 5704 10 00, ex 5704 90 00, ex 5705 00 90 |
|
|
ex 60. |
Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, mint pl.: Gobelin, Flanders, Aubusson, Beauvais és hasonló fajták és a tűvarrással (pl.: pontöltéssel és keresztöltéssel) előállított faliszőnyeg, kárpit, konfekcionálva is; ex 5805 00 00 |
|
|
ex 61. |
Szövött keskenyáru, vetülékszál nélkül, láncfonalakból ragasztással összeállított keskenyáru (szalagutánzat) az ex 62. és a 137. kategóriába tartozó címkék és hasonló áruk kivételével. Gumival kombinált textilanyagból készült rugalmas szövet és szegély (nem kötött vagy hurkolt) ex 5806 10 00, ex 5806 20 00, ex 5806 39 00, ex 5806 40 00 |
|
|
ex 62. |
Zseníliafonal (beleértve a pelyhes zseníliafonalat is), paszományozott fonal (a fémezett fonal és a paszományozott lószőrfonal kivételével) ex 5606 00 91, ex 5606 00 99 Tüll és más hálószövet, a szövött, kötött és hurkolt kelmék kivételével, kézi vagy gépi csipke végben, szalagban vagy mintázott darabokban ex 5804 10 11, ex 5804 10 19, ex 5804 10 90, ex 5804 29 10, ex 5804 29 90, ex 5804 30 00 Szövött címke, jelvény és hasonló cikk textilanyagból, végben, szalagban, alakra vagy méretre vágva, de nem hímezve ex 5807 10 10, ex 5807 10 90 Zsinór és díszítőpaszomány méteráruban, bojt, rojt, pompon és hasonló cikkek ex 5808 10 00, ex 5808 90 00 Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban ex 5810 10 10, ex 5810 10 90, ex 5810 99 10, ex 5810 99 90 |
|
|
ex 63. |
Kötött vagy hurkolt kelme szintetikus szálból, legalább 5 tömegszázalék elasztomerfonal-tartalommal, és kötött vagy hurkolt kelme legalább 5 tömegszázalék gumiszál-tartalommal ex 5906 91 00, ex 6002 40 00, ex 6002 90 00, ex 6004 10 00, ex 6004 90 00 |
|
|
ex 65. |
Kötött vagy hurkolt kelme az ex 63. kategóriába tartozó anyagok kivételével ex 5606 00 10, ex 6002 40 00, ex 6004 10 00 |
|
|
ex 66. |
Takaró és útitakaró, a kötött vagy hurkolt kivételével ex 6301 10 00, ex 6301 90 90 |
|
|
III. B. CSOPORT |
|||
ex 10. |
Kötött vagy hurkolt kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű is ex 6116 10 20, ex 6116 10 80, ex 6116 99 00 |
17 pár |
59 |
ex 67. |
Kötött vagy hurkolt anyagból készített ruházati kiegészítők, a csecsemők számára készülteken kívül; minden fajta háztartási textília kötött vagy hurkolt anyagból; kötött vagy hurkolt függöny (drapéria is), belső vászonroló, sötétítő függöny, ágyfüggöny és más lakástextília; kötött vagy hurkolt takaró és útitakaró, más kötött vagy hurkolt cikkek, beleértve a ruházati kellékeket és tartozékokat ex 5807 90 90, ex 6113 00 10, ex 6117 10 00, ex 6117 80 10, ex 6117 80 80, ex 6117 90 00, ex 6301 90 10, ex 6302 10 00, ex 6302 40 00, ex 6303 19 00, ex 6304 11 00, ex 6304 91 00, ex 6307 10 10, ex 6307 90 10 |
|
|
ex 69. |
Női vagy leányka kombiné és alsószoknya, kötött vagy hurkolt ex 6108 19 00 |
7,8 |
128 |
ex 72. |
Fürdőruha ex 6112 39 10, ex 6112 39 90, ex 6112 49 10, ex 6112 49 90, ex 6211 11 00, ex 6211 12 00 |
9,7 |
103 |
ex 75. |
Férfi- vagy fiúöltöny és ruhaegyüttes, kötött vagy hurkolt textilanyagból ex 6103 10 90, ex 6103 29 00 |
0,80 |
1 250 |
ex 85. |
Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével, a 159. kategóriába tartozók kivételével ex 6215 90 00 |
17,9 |
56 |
ex 86. |
Csípőszorító és nadrágos csípőszorító, fűző, nadrágtartó, harisnyatartó, zoknitartó és hasonló áruk, ezek részei is, kötött vagy hurkolt anyagból is ex 6212 20 00, ex 6212 30 00, ex 6212 90 00 |
8,8 |
114 |
ex 87. |
Kesztyű, egyujjas és ujjatlan kesztyű, nem kötött vagy hurkolt ex 6209 90 90, ex 6216 00 00 |
|
|
ex 88. |
Harisnya, térdzokni és bokazokni, nem kötött vagy hurkolt; más ruházati kellékek és tartozékok, ruhák, ruházati kellékek és tartozékok részei, a csecsemőruházat és kiegészítők kivételével, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével ex 6209 90 90, ex 6217 10 00, ex 6217 90 00 |
|
|
ex 91. |
Sátor ex 6306 29 00 |
|
|
ex 94. |
Vatta textilanyagokból és ebből készült áruk; legfeljebb 5 mm hosszú textilszál (pihe), textilpor és őrölt elemi szál ex 5601 10 90, ex 5601 29 00, ex 5601 30 00 |
|
|
ex 95. |
Nemez és ebből készült áruk, impregnált vagy bevont is, a padlóborítók kivételével ex 5602 10 19, ex 5602 10 39, ex 5602 10 90, ex 5602 29 00, ex 5602 90 00, ex 5807 90 10, ex 6210 10 10, ex 6307 90 91 |
|
|
ex 97. |
Csomózott háló zsinegből, kötélből vagy hajókötélből, összeállított halászháló fonalból, zsinegből, kötélből vagy hajókötélből ex 5608 90 00 |
|
|
ex 98. |
Fonalból, zsinegből, kötélből, kábelből vagy hajókötélből készült egyéb áru, a textilanyagok, az ilyen anyagokból készült áruk és a 97. kategóriába tartozó áruk kivételével ex 5609 00 00, ex 5905 00 10 |
|
|
ex 99. |
Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket könyvfedélnek vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló, kalapkészítéshez használt, merevített textilszövet ex 5901 10 00, ex 5901 90 00 Linóleum, kiszabva is; padlóborító, amely textilalapra felvitt bevonatból vagy borításból áll, kiszabva is ex 5904 10 00, ex 5904 90 00 Gumizott textilszövet, nem kötött vagy hurkolt, a gumigyártásban használt szövet kivételével ex 5906 10 00, ex 5906 99 10, ex 5906 99 90 Más módon impregnált vagy bevont textilszövet, festett kanavász színházi stúdió-(műtermi) díszletek vagy hasonlók számára, a 100. kategóriába tartozók kivételével ex 5907 00 10, ex 5907 00 90 |
|
|
ex 100. |
Textilszövet cellulózszármazékkal vagy más műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve ex 5903 10 10, ex 5903 10 90, ex 5903 20 10, ex 5903 20 90, ex 5903 90 10, ex 5903 90 91, ex 5903 90 99 |
|
|
ex 109. |
Ponyva, vitorla, vászontető és napellenző ex 6306 19 00, ex 6306 30 00 |
|
|
ex 110. |
Felfújható matrac, szőtt textilanyagból ex 6306 40 00 |
|
|
ex 111. |
Kempingcikk szőtt textilanyagból, a felfújható matrac és a sátor kivételével ex 6306 99 00 |
|
|
ex 112 |
Más készáru szőtt textilanyagból, az ex 113. és az ex 114. kategóriába tartozók kivételével ex 6307 20 00, ex 6307 90 99 |
|
|
ex 113. |
Padló-, edény- és portörlő ruha a kötött vagy hurkolt kivételével ex 6307 10 90 |
|
|
ex 114. |
Szőtt textilanyag és textiláru műszaki célra, a 136. kategóriába tartozók kivételével ex 5908 00 00, ex 5909 00 90, ex 5910 00 00, ex 5911 10 00, ex 5911 31 19, ex 5911 31 90, ex 5911 32 10, ex 5911 32 90, ex 5911 40 00, ex 5911 90 10, ex 5911 90 90 |
|
|
IV. CSOPORT |
|||
115. |
Len- vagy ramifonal 5306 10 10, 5306 10 30, 5306 10 50, 5306 10 90, 5306 20 10, 5306 20 90, 5308 90 12, 5308 90 19 |
|
|
117. |
Len vagy rami szövetanyag 5309 11 10, 5309 11 90, 5309 19 00, 5309 21 10, 5309 21 90, 5309 29 00, 5311 00 10, ex 5803 00 90, 5905 00 30 |
|
|
118. |
Asztalnemű, testápolási és konyhai textília lenből vagy ramiból, a kötött vagy hurkolt kivételével 6302 29 10, 6302 39 20, 6302 59 10, ex 6302 59 90, 6302 99 10, ex 6302 99 90 |
|
|
120. |
Függöny (beleértve a drapériát is), belső vászonroló, sötétítő függöny és ágyfüggöny, más lakástextília, nem kötött vagy hurkolt, lenből vagy ramiból ex 6303 99 90, 6304 19 30, ex 6304 99 00 |
|
|
121. |
Zsineg, kötél, hajókötél és kábel, fonva is, lenből vagy ramiból ex 5607 90 90 |
|
|
122. |
Zsák és zacskó áruk csomagolására, lenből, használt, a kötött vagy hurkolt kivételével ex 6305 90 00 |
|
|
123. |
Bolyhos szövet és zseníliaszövet, lenből vagy ramiból, a szövött keskenyáru kivételével 5801 90 10, ex 5801 90 90 Kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló, lenből vagy ramiból, a kötött vagy hurkolt kivételével ex 6214 90 00 |
|
|
V. CSOPORT |
|||
124. |
Szintetikus vágott szálak 5501 10 00, 5501 20 00, 5501 30 00, 5501 40 00, 5501 90 00, 5503 11 00, 5503 19 00, 5503 20 00, 5503 30 00, 5503 40 00, 5503 90 10, 5503 90 90, 5505 10 10, 5505 10 30, 5505 10 50, 5505 10 70, 5505 10 90 |
|
|
125. A |
Szintetikus végtelen szálból készült fonal, nem a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben ex 5402 44 00, 5402 45 00, 5402 46 00, 5402 47 00 |
|
|
125. B |
Monofil, szalag (pl.: mesterséges műszalma és hasonlók) és catgut-utánzat szintetikus anyagokból 5404 11 00, 5404 12 00, 5404 19 00, 5404 90 11, 5404 90 19, 5404 90 90, ex 5604 90 10, ex 5604 90 90 |
|
|
126. |
Mesterséges vágott szálak 5502 00 10, 5502 00 40, 5502 00 80, 5504 10 00, 5504 90 00, 5505 20 00 |
|
|
127. A |
Mesterséges végtelen szálból készült fonal, nem a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben, egyágú fonal viszkózselyemből, nem sodorva vagy méterenként legfeljebb 250 sodrattal, valamint egyágú terjedelmesített fonal cellulóz-acetátból ex 5403 31 00, ex 5403 32 00, ex 5403 33 00 |
|
|
127. B |
Monofil, szalag (pl.: mesterséges műszalma és hasonlók) és catgut-utánzat mesterséges textilanyagokból 5405 00 00, ex 5604 90 90 |
|
|
128. |
Kártolt vagy fésült durva állati szőr 5105 40 00 |
|
|
129. |
Durva állati szőrből vagy lószőrből készült fonal 5110 00 00 |
|
|
130. A |
Selyemfonal, a selyemhulladékból készült fonal kivételével 5004 00 10, 5004 00 90, 5006 00 10 |
|
|
130. B |
Selyemfonal, a 130. A kategóriába tartozók kivételével selyemhernyóbél 5005 00 10, 5005 00 90, 5006 00 90, ex 5604 90 90 |
|
|
131. |
Fonal más növényi textilrostból 5308 90 90 |
|
|
132. |
Papírfonal 5308 90 50 |
|
|
133. |
Valódi kenderfonal 5308 20 10, 5308 20 90 |
|
|
134. |
Fémezett fonal 5605 00 00 |
|
|
135. |
Szövet durva állati szőrből vagy lószőrből 5113 00 00 |
|
|
136. A |
Selyemből vagy selyemhulladékból készült szövet, a fehérítetlen, mosott vagy fehérített kivételével 5007 20 19, ex 5007 20 31, ex 5007 20 39, ex 5007 20 41, 5007 20 59, 5007 20 61, 5007 20 69, 5007 20 71, 5007 90 30, 5007 90 50, 5007 90 90 |
|
|
136. B |
Szövet selyemből vagy selyemhulladékból a 136 A kategóriába tartozók kivételével ex 5007 10 00, 5007 20 11, 5007 20 21, ex 5007 20 31, ex 5007 20 39, ex 5007 20 41, 5007 20 51, 5007 90 10, 5803 00 30, ex 5905 00 90, ex 5911 20 00 |
|
|
137. |
Bolyhos szövet, zseníliaszövet és keskenyáru selyemből vagy selyemhulladékból ex 5801 90 90, ex 5806 10 00 |
|
|
138. |
Szövet papírfonalból és más textilrostokból, a rami kivételével 5311 00 90, ex 5905 00 90 |
|
|
139. |
Fémszálból vagy fémezett fonalból szőtt szövet 5809 00 00 |
|
|
140. |
Kötött vagy hurkolt kelme textilanyagból, a gyapjúból, finom állati szőrből, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból készültek kivételével ex 6001 10 00, ex 6001 29 00, ex 6001 99 00, 6003 90 00, 6005 90 90, 6006 90 00 |
|
|
141. |
Takaró és útitakaró textilanyagból, a gyapjúból, finom állati szőrből, pamutból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból készültek kivételével ex 6301 90 90 |
|
|
142. |
Szőnyeg és más textil padlóborító szizálból vagy az agávé nemhez tartozó más növények rostjaiból vagy manilakenderből ex 5702 39 00, ex 5702 49 00, ex 5702 50 90, ex 5702 99 00, ex 5705 00 90 |
|
|
144. |
Nemez durva állati szőrből 5602 10 35, ex 5602 29 00 |
|
|
145. |
Zsineg, kötél és hajókötél fonva is, abakából (manilakender) vagy valódi kenderből ex 5607 90 20, ex 5607 90 90 |
|
|
146. A |
Kötöző- vagy bálázózsineg mezőgazdasági gépek részére, szizálból vagy az agávé nemhez tartozó más növények rostjaiból ex 5607 21 00 |
|
|
146. B |
Zsineg, kötél és hajókötél szizálból vagy az agávé nemhez tartozó más növények rostjaiból, a 146. A kategóriába tartozó termékek kivételével ex 5607 21 00, 5607 29 10, 5607 29 90 |
|
|
146. C |
Zsineg, kötél és hajókötél fonva vagy sodorva is, az 5303 vámtarifaszám alá tartozó jutából vagy más textilháncsrostból ex 5607 90 20 |
|
|
147. |
Selyemhulladék (beleértve a le nem gombolyítható selyemgubót is), fonalhulladék és foszlatott anyag, a nem kártolt vagy nem fésült kivételével ex 5003 00 00 |
|
|
148. A |
Jutafonal vagy az 5303 vámtarifaszám alá tartozó más textilháncsrostból készült fonal 5307 10 10, 5307 10 90, 5307 20 00 |
|
|
148. B |
Kókuszrost fonal 5308 10 00 |
|
|
149. |
Jutaszövet vagy más háncsrostból készült szövet, 150 cm-t meghaladó szélességű 5310 10 90, ex 5310 90 00 |
|
|
150. |
Jutaszövet vagy más háncsrostból készült szövet, 150 cm-t meghaladó szélességű; Zsák és zacskó áruk csomagolására, jutából vagy más textilháncsrostból, nem használt 5310 10 10, ex 5310 90 00, 5905 00 50, 6305 10 90 |
|
|
151. A |
Padlóborító kókuszdiórostból (kókuszrost) 5702 20 00 |
|
|
151. B |
Szőtt szőnyeg és más textil padlóborító, nem tűzve, nem pelyhesítve, jutából vagy más textilháncsrostból ex 5702 39 00, ex 5702 49 00, ex 5702 50 90, ex 5702 99 00 |
|
|
152. |
Tűnemez jutából vagy más textilháncsrostból, nem impregnált vagy bevont, a padlóborítók kivételével 5602 10 11 |
|
|
153. |
Zsák és zacskó áruk csomagolására, jutából vagy az 5303 vámtarifaszám alá tartozó más textilháncsrostból, használt 6305 10 10 |
|
|
154. |
Legombolyításra alkalmas selyemhernyógubó 5001 00 00 Nyersselyem (nem sodorva) 5002 00 00 Selyemhulladék (beleértve a le nem gombolyítható selyemgubót is), fonalhulladék és foszlatott anyag, nem kártolt, nem fésült ex 5003 00 00 Gyapjú nem kártolva, nem fésülve 5101 11 00, 5101 19 00, 5101 21 00, 5101 29 00, 5101 30 00 Finom vagy durva állati szőr, nem kártolva, nem fésülve 5102 11 00, 5102 19 10, 5102 19 30, 5102 19 40, 5102 19 90, 5102 20 00 Gyapjú vagy finom vagy durva állati szőr hulladéka, beleértve a fonalhulladékot is, a foszlatott anyag kivételével 5103 10 10, 5103 10 90, 5103 20 10, 5103 20 91, 5103 20 99, 5103 30 00 Foszlatott anyag gyapjúból, vagy finom vagy durva állati szőrből 5104 00 00 Len nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) 5301 10 00, 5301 21 00, 5301 29 00, 5301 30 10, 5301 30 90 Rami és más növényi eredetű rost nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva: lenkóc és kóchulladék, a kókuszrost és abaka kivételével 5305 00 00 Pamut nem kártolva, nem fésülve 5201 00 10, 5201 00 90 Pamuthulladék (beleértve a fonalhulladékot és foszlatott anyagot is) 5202 10 00, 5202 91 00, 5202 99 00 Kender (Cannabis sativa), nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; valódi kenderkóc és hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) 5302 10 00, 5302 90 00 Abaka (Manilakender vagy Musa Textilis Nee) nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; abakakóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) 5305 00 00 Juta és más textilháncsrost (a len, a valódi kender és a rami kivételével) nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kóc és hulladék jutából vagy más textilháncsrostból (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) 5303 10 00, 5303 90 00 Más növényi eredetű textilrost nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva: kóc és az említett rostok hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) 5305 00 00 |
|
|
156. |
Női vagy leánykablúz és pulóver, selyemből vagy selyemhulladékból, kötött vagy hurkolt 6106 90 30, ex 6110 90 90 |
|
|
157. |
Kötött vagy hurkolt ruházat, az ex 10., ex 12., ex 13., ex 24., ex 27., ex 28., ex 67., ex 69., ex 72., ex 73., ex 75., ex 83. és a 156. kategóriába tartozók kivételével ex 6101 90 20, ex 6101 90 80, 6102 90 10, 6102 90 90, ex 6103 39 00, ex 6103 49 00, ex 6104 19 90, ex 6104 29 90, ex 6104 39 00, 6104 49 00, ex 6104 69 00, 6105 90 90, 6106 90 50, 6106 90 90, ex 6107 99 00, ex 6108 99 00, 6109 90 90, 6110 90 10, ex 6110 90 90, ex 6111 90 90, ex 6114 90 00 |
|
|
159. |
Ruha, blúz és ingblúz, nem kötött vagy hurkolt, selyemből vagy selyemhulladékból 6204 49 10, 6206 10 00 Kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló, nem kötött vagy hurkolt, selyemből vagy selyemhulladékból 6214 10 00 Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli, selyemből vagy selyemhulladékból 6215 10 00 |
|
|
160. |
Zsebkendő selyemből vagy selyemhulladékból ex 6213 90 00 |
|
|
161. |
Ruházat, nem kötött vagy hurkolt, az ex 14., ex 15., ex 18., ex 31., ex 68., ex 72., ex 78., ex 86., ex 87., ex 88. és a 159. kategóriába tartozók kivételével 6201 19 00, 6201 99 00, 6202 19 00, 6202 99 00, 6203 19 90, 6203 29 90, 6203 39 90, 6203 49 90, 6204 19 90, 6204 29 90, 6204 39 90, 6204 49 90, 6204 59 90, 6204 69 90, 6205 90 10, ex 6205 90 80, 6206 90 10, 6206 90 90, ex 6211 20 00, ex 6211 39 00, 6211 49 00 |
|
|
(1) Kizárólag az 1-114. kategóriára vonatkozik Belarusz, az Orosz Föderáció, Üzbegisztán, és Szerbia kivételével, amelyek esetében az 1-161. kategóriára vonatkozik.
(2) Csak a Kínából származó behozatalra vonatkozik.
II. MELLÉKLET
„II. MELLÉKLET
AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT EXPORTÁLÓ ORSZÁGOK
Belarusz
Kína
Oroszország
Szerbia
Üzbegisztán”
III. MELLÉKLET
„IX. MELLÉKLET
Szállító ország |
I. csoport |
II. csoport |
III. csoport |
IV. csoport |
V. csoport |
Belarusz |
|
1,20 % |
4,00 % |
4,00 % |
4,00 % |
Üzbegisztán |
0,35 % (1) |
1,20 % |
4,00 % |
4,00 % |
4,00 % |
Szállító ország |
I. csoport |
II. A. csoport |
II. B. csoport |
III. csoport |
IV. csoport |
V. csoport |
Vietnám |
1,0 % |
5,0 % |
2,5 % |
10,0 % |
10,0 % |
10,0 %” |
(1) Az 1. kategória kivételével: 2005: %
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
HATÁROZATOK
Tanács
6.6.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 147/61 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2008. június 3.)
Portugália számára a Madeira autonóm régióban előállított sör tekintetében kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazásának engedélyezéséről
(2008/417/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 299. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),
mivel:
(1) |
Portugália 2007. május 30-án az EK-Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésére hivatkozva kérelmezte, hogy a Szerződés 90. cikkétől eltérve, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelv (2) alapján megállapított nemzeti jövedékiadó-mértéknél alacsonyabb mértéket alkalmazhasson a Madeirán előállított sör tekintetében azokban az esetekben, amikor a sörfőzde éves termelése nem haladja meg a 300 000 hektolitert. A 200 000 hektoliter fölötti termelés csak akkor részesül adókedvezményben, ha helyi fogyasztásra szánják. |
(2) |
Kérésének indokolása során Portugália azzal érvelt, hogy az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv (3) 4. cikke által kínált lehetőségek nem elegendőek a madeirai sörfőzdék elszigetelt elhelyezkedéséből, a szétszabdalt területekből és a szűk helyi piacokból adódó hátrányok ellentételezéséhez. E cikk alapján azok a sörfőzdék, amelyeknek éves termelése nem haladja meg a 200 000 hektolitert, jogosultak a kedvezményes jövedékiadó-mértékre, feltéve, hogy ez a kedvezmény legfeljebb 50 %-kal alacsonyabb a rendes nemzeti jövedékiadó-mértéknél. Portugália alkalmazta ezt a rendelkezést, 50 %-os kedvezményt érvényesítve azokra a sörfőzdékre, amelyek éves termelése nem haladja meg a 200 000 hektolitert. Ha azonban a Madeirán levő sörfőzdék elérik ezt a termelési küszöböt, ez nem azt jelzi, hogy pozíciójuk kellően erős ahhoz, hogy megbirkózzanak a portugál szárazföldről (vagy Európa más területeiről) származó sörök által teremtett versennyel. A helyi piac részesedése tovább fog csökkenni, mivel továbbra is szembesülnek a megjelenő külföldi sörök erős versenyével, és mivel elszigetelt elhelyezkedésük miatt a nagy raktárkészlet tartásából, az alapanyag, másodlagos anyagok és a csomagolóanyagok portugál szárazföldről történő szállításából eredően többletköltségeket kell viselniük. Így, még ha ezek a sörfőzdék, miután éves termelésük elérte a 200 000 hektolitert, nem is számítanak többé a 92/83/EGK irányelv 4. cikkének meghatározása értelmében kisüzemnek, a versenyben részt vevő nagy nemzeti és multinacionális sörfőzdékkel összehasonlítva továbbra is azok maradnak. Ezen sörfőzdék további fennmaradásának biztosításához ezért nagyon fontos, hogy megkaphassák az adókedvezményt abban az esetben, ha a sörfőzdék éves termelése a 200 000 hektolitert meghaladja, de nem kerül a 300 000 hektoliter fölé. |
(3) |
Portugália ezért kérelmezi a rendes nemzeti adómérték 50 %-át nem meghaladó mértékű adókedvezményre való jogosultság biztosítását a madeirai független sörfőzdék által helyben termelt sör tekintetében, amelyek éves termelése nem haladja meg a 300 000 hektolitert. Amennyiben azonban az éves termelés meghaladja a 200 000 hektolitert, az ezt meghaladó mennyiség vonatkozásában az adókedvezményre való jogosultság csak a helyi fogyasztásra szánt sör esetében alkalmazható. |
(4) |
A helyzet alapos vizsgálata azt mutatja, hogy eleget kell tenni Portugália kérelmének, azért, hogy fenntarthassák Madeira legkülső régióinak söriparát. Egyértelmű, hogy a szóban forgó körülmények között és a vonatkozó feltételek alapján az adókedvezmény kiterjesztése azzal a hatással jár, hogy Madeira söripara portugál szárazföldön és más tagállamokban levő versenytársaival egyenlő helyzetbe kerül. Az így szerzett adóelőny mindössze az iparág elszigetelt fekvéséből szükségszerűen eredő többletköltségek ellentételezését jelenti. |
(5) |
Annak biztosításához, hogy a belső piac ne kerüljön veszélybe, az adókedvezményre való jogosultság a 200 000 hektoliter feletti termelés esetében csak a Madeirán termelt és helyi fogyasztásra szánt sör esetében alkalmazandó. |
(6) |
Bár a Szerződés 90. cikkétől való eltérésre vonatkozó kérelem indokolt azért, hogy Madeira legkülső régióinak fejlődése ne kerüljön veszélybe, meg kell állapítani az adóeltérés időtartamát is. Másrészt azonban biztosítani kell, hogy a helyi gazdasági szereplők megfelelő biztonsággal rendelkezzenek kereskedelmi tevékenységük fejlesztéséhez. Ezért helyénvaló az eltérés engedélyezése hatéves időtartamra. |
(7) |
Elő kell írni továbbá egy időközi jelentés készítését, amely alapján a Bizottság értékelheti, hogy továbbra is fennállnak-e az adóügyi eltérés indokai. |
(8) |
Az e határozatban előírt intézkedések nem sértik a Szerződés 87. és 88. cikkének alkalmazását, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Szerződés 90. cikkétől eltérve engedélyezni kell Portugália számára a 92/84/EGK irányelv alapján meghatározott nemzeti adómértéknél alacsonyabb jövedékiadó-mérték alkalmazását a Madeira autonóm régióban működő azon független sörfőzdék által előállított sör tekintetében, amelyeknek az éves termelése nem haladja meg a 300 000 hektolitert. Az éves 200 000 hektoliter fölötti termelés esetében az adókedvezmény csak a helyi fogyasztásra szánt sörre alkalmazandó.
A „független kisüzemi sörfőzde” az a sörfőzde, amely jogi és gazdasági szempontból független minden más sörfőzdétől, amely minden más sörfőzde telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használ és amely nem licencia alapján működik. Amennyiben azonban két vagy több kisüzemi sörfőzde együttműködik, és az összesített éves termelésük nem haladja meg a 300 000 hektolitert, akkor azok a sörfőzdék egyetlen független, kisüzemi sörfőzdeként kezelhetők.
A kedvezményes jövedékiadó-mérték alacsonyabb lehet a minimális mértéknél, de a Portugáliában hatályban levő rendes nemzeti jövedékiadó-mértékénél legfeljebb 50 %-kal.
2. cikk
Portugáliának 2010. december 31-ig jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz, amely alapján az értékelheti, hogy továbbra is fennállnak-e az 1. cikkben előírt eltérést indokoló okok.
3. cikk
Ezt a határozatot 2013. december 31-ig kell alkalmazni.
4. cikk
Ennek a határozatnak a Portugál Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2008. június 3-án.
a Tanács részéről
az elnök
A. BAJUK
(1) A 2008. április 11-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) HL L 316., 1992.10.31., 29. o.
(3) HL L 316., 1992.10.31., 21. o. A 2005-ös csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.
Bizottság
6.6.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 147/63 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2008. május 29.)
a 2007-es egyesült királyságbeli kéknyelv-betegség leküzdését célzó biztonsági intézkedésekhez történő közösségi pénzügyi hozzájárulásról
(az értesítés a C(2008) 2161. számú dokumentummal történt)
(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.)
(2008/418/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a kéknyelv-betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról szóló, 2000. november 20-i 2000/75/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatra (2) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére és 3. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 90/424/EGK határozat meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek a különleges állat-egészségügyi intézkedésekhez – beleértve a biztonsági intézkedéseket – történő közösségi pénzügyi hozzájárulást szabályozzák. A kéknyelv-betegség mielőbbi felszámolásának elősegítése érdekében a tagállamok számára a kéknyelv-betegség kitörésének leküzdését célzó egyes intézkedések költségeihez pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani. |
(2) |
A 90/424/EGK határozat 3. cikkének (5) bekezdése szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy a tagállamoknál felmerülő költségek hány százaléka fedezhető közösségi pénzügyi hozzájárulásból. |
(3) |
A kéknyelv-betegség leküzdését célzó biztonsági intézkedésekhez történő közösségi pénzügyi hozzájárulás kifizetésére a 90/424/EGK tanácsi határozat bizonyos járványos állatbetegségek elleni biztonsági intézkedéseire és a kampány közösségi finanszírozására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2005. február 28-i 349/2005/EK bizottsági rendeletben (3) megállapított szabályok vonatkoznak. A szóban forgó rendelet azokra a közösségi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozik, amelyek a tagállamok számára a 90/424/EGK határozat 3. cikkének (1) bekezdésében említett helyzetekben alkalmazott egyes felszámolási intézkedéseknek a rendeletben meghatározott támogatható költségei tekintetében nyújthatók. |
(4) |
2007-ben az Egyesült Királyságban kéknyelv-betegség tört ki. E betegség megjelenése komoly veszélyt jelent a Közösség állatállományára. |
(5) |
Ennek megfelelően az Egyesült Királyság meghozta a szükséges biztonsági intézkedéseket a kéknyelv-betegség terjedésének megakadályozása érdekében. |
(6) |
Az Egyesült Királyság 2007. november 28-án a közösségi pénzügyi támogatás odaítélését megelőzően a 349/2005/EK rendelet 6. cikkének megfelelően benyújtotta a szükséges pénzügyi információkat. |
(7) |
Az Egyesült Királyság teljes mértékben eleget tett a 90/424/EGK határozat 3. cikkében és a 349/2005/EK rendelet 6. cikkében előírt technikai és adminisztratív kötelezettségeinek. |
(8) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Egyesült Királyságnak nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás
A 90/424/EGK határozat 10a. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság közösségi pénzügyi hozzájárulásban részesül azon költségekre vonatkozóan, amelyek e tagállam számára a 2007. évi kéknyelv-betegség leküzdését célzó, a 90/424/EGK határozat 3. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedésekkel kapcsolatosan merültek fel.
2. cikk
Címzett
Ennek a határozatnak Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2008. május 29-én.
a Bizottság részéről
Androulla VASSILIOU
a Bizottság tagja
(1) HL L 327., 2000.12.22., 74. o. A legutóbb a 2007/729/EK bizottsági határozattal (HL L 294., 2007.11.13., 26. o.) módosított határozat.
(2) HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított határozat.
(3) HL L 55., 2005.3.1., 12. o.
6.6.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 147/65 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2008. május 30.)
a klasszikus sertéspestis szlovákiai előfordulásával összefüggő egyes védekezési intézkedésekről szóló 2008/377/EK határozat módosításáról
(az értesítés a C(2008) 2262. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2008/419/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az egyes élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Szlovákiában több helyen kitört a klasszikus sertéspestis, ami az élő sertések és egyes sertéstermékek kereskedelme tekintetében más tagállamok sertésállományát is veszélyeztetheti. |
(2) |
A klasszikus sertéspestis szlovákiai előfordulásával összefüggő egyes védekezési intézkedésekről szóló, 2008. május 8-i 2008/377/EK bizottsági határozatot (2) annak érdekében fogadták el, hogy megerősítsék a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről szóló, 2001. október 23-i 2001/89/EK tanácsi irányelv (3) szerint Szlovákia által hozott intézkedéseket. |
(3) |
A szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelv (4) 2. cikke (2) bekezdésének p) pontja szerint a „kraj” Szlovákia olyan közigazgatási egysége, amely legalább 2 000 km2 területű, és amely az illetékes hatóság felügyelete alá tartozik. |
(4) |
Az illetékes hatóságok által Szlovákiában végzett járványügyi vizsgálatok alapján helyénvaló előírni, hogy a klasszikus sertéspestis szlovákiai előfordulásával összefüggő védekezési intézkedések egyes közigazgatási egységekre („kraj”) vonatkozzanak. |
(5) |
A 2008/377/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(6) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2008/377/EK határozat mellékletének helyébe az e határozat mellékletének szövege lép.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2008. május 30-án.
a Bizottság részéről
Androulla VASSILIOU
a Bizottság tagja
(1) HL L 224., 1990.8.18., 29. o. A legutóbb a 2006/965/EK határozattal (HL L 397., 2006.12.30., 22. o.) módosított irányelv.
(2) HL L 130., 2008.5.20., 18. o.
(3) HL L 316., 2001.12.1., 5. o. A legutóbb a 2007/729/EK bizottsági határozattal (HL L 294., 2007.11.13., 26. o.) módosított irányelv.
(4) HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o. A legutóbb a 2007/729/EK határozattal módosított irányelv.
MELLÉKLET
„MELLÉKLET
Szlovákia következő közigazgatási egységei:
— |
Besztercebányai területi egység (Banskobystrický kraj) |
— |
Nyitrai területi egység (Nitriansky kraj)” |