I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

2008.6.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 146/1

A BIZOTTSÁG 496/2008/EK RENDELETE

(2008. június 4.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (1) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. június 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 4-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2008. június 4-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	41,9
	MK	44,3
	TR	70,2
	ZZ	52,1
0707 00 05	MK	30,3
	TR	121,8
	ZZ	76,1
0709 90 70	TR	100,9
0709 90 70	ZZ	100,9
0805 50 10	AR	131,9
	IL	134,6
	TR	144,8
	US	139,2
	UY	61,8
	ZA	132,2
	ZZ	124,1
0808 10 80	AR	104,4
	BR	85,8
	CA	61,8
	CL	90,1
	CN	96,5
	MK	50,7
	NZ	109,6
	TR	85,9
	US	100,8
	UY	107,4
	ZA	88,1
	ZZ	89,2
0809 10 00	TR	176,2
0809 10 00	ZZ	176,2
0809 20 95	TR	523,0
	US	204,8
	ZZ	363,9

(1) Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ ZZ ” jelentése „egyéb származás”.

2008.6.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 146/3

A BIZOTTSÁG 497/2008/EK RENDELETE

(2008. június 4.)

a Montenegróból származó egyes halakra és halászati termékekre vonatkozó közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás és az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti ideiglenes megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról szóló, 2007. november 19-i 140/2008/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikkére,

mivel:

(1)

2007. október 15-én Luxembourgban sor került az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás (a továbbiakban: stabilizációs és társulási megállapodás) aláírására. A stabilizációs és társulási megállapodás jelenleg ratifikálás alatt áll.

(2)

Az Európai Közösség és a Montenegrói Köztársaság 2007. október 15-én ideiglenes megállapodást (2) kötött a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről (a továbbiakban: ideiglenes megállapodás), amelyet a 2007. október 15-i 2007/855/EK tanácsi határozat (3) hagyott jóvá. Az ideiglenes megállapodás a stabilizációs és társulási megállapodás kereskedelemre és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó rendelkezéseinek mielőbbi hatálybalépését szolgálja. Az ideiglenes megállapodás 2008. január 1-jén lép hatályba.

(3)	Az ideiglenes megállapodás és a stabilizációs és társulási megállapodás értelmében egyes, Montenegróból származó halak és halászati termékek közösségi vámkontingensek keretein belül, csökkentett vagy nulla vámtétel mellett hozhatók be a Közösségbe.

(4)	Az ideiglenes megállapodás és a stabilizációs és társulási megállapodás határozatlan időtartamra előirányzott éves vámkontingensekről rendelkezik. Ennek megfelelően meg kell nyitni a 2008. évre és az azt követő évekre vonatkozó vámkontingenseket, és rendelkezni kell kezelésük közös rendszeréről.

(5)

Ennek a közös kezelési rendszernek biztosítania kell, hogy valamennyi közösségi importőr egyenlő mértékben és folyamatosan hozzáférjen a vámkontingensekhez, valamint hogy a kontingensekre vonatkozóan megállapított vámtételeket a kérdéses termékek bármely tagállamba történő importjára a vámkontingensek kimerüléséig folyamatosan alkalmazzák. A rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében fel kell hatalmazni a tagállamokat arra, hogy a kontingensből a ténylegesen behozott mennyiségeknek megfelelő mennyiségeket lehívják. Mindez szoros együttműködést kíván meg a tagállamok és a Bizottság között; a Bizottságnak különösen figyelemmel kell kísérnie a kontingensek felhasználásának mértékét, és erről megfelelően tájékoztatnia kell a tagállamokat. A gyorsaság és a hatékonyság érdekében a tagállamok és a Bizottság közötti információcserének lehetőség szerint elektronikus úton kell történnie.

(6)

Az e rendelettel megnyitott vámkontingenseket ennek megfelelően a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletben (4) előírt, a vámkontingenseken belül biztosított vámkedvezmények kezelésére szolgáló rendszer szerint, a vámáru-nyilatkozatok elfogadásának időrendi sorrendjét követve kell kezelni.

(7)

A stabilizációs és társulási megállapodással és az ideiglenes megállapodással összhangban az elkészített vagy konzervált szardíniára és az elkészített vagy konzervált ajókára vonatkozó vámkontingensek mennyiségét az ideiglenes megállapodás hatálybalépését követő negyedik év január 1-jétől kezdve 250 tonnára kell növelni, amennyiben a megelőző évi vámkontingens teljes mennyiségének legalább 80 %-a a tárgyév december 31-éig felhasználásra került. Ha erre a növelésre sor kerül, a megnövelt mennyiségek mindaddig alkalmazandók, ameddig a stabilizációs és társulási megállapodás és az ideiglenes megállapodás részes felei másként nem állapodnak meg.

(8)	Tekintettel arra, hogy az ideiglenes megállapodás 2008. január 1-jén lépett hatályba, e rendeletet is ugyanettől az időponttól kezdve indokolt alkalmazni, és alkalmazását a stabilizációs és társulási megállapodás hatálybalépését követően is indokolt folytatni.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben felsorolt, Montenegróból származó, a Közösségen belül szabad forgalomba bocsátott halak és halászati termékek importjára a mellékletben meghatározott éves közösségi vámkontingensek erejéig a mellékletben megállapított csökkentett vagy nulla vámtételeket kell alkalmazni.

Ezek a termékek a kedvezményes vámtételekből csak akkor részesülhetnek, ha behozatalukra az ideiglenes megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyvben vagy a stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyvben előírt származást igazoló okmány kíséretében kerül sor.

2. cikk

(1) Az 1. cikkben előírt vámkontingenseket a Bizottság a 2454/93/EGK rendelet 308a., 308b. és 308c. cikkével összhangban kezeli.

(2) A vámkontingensek kezelésére vonatkozó információcserét a tagállamok és a Bizottság között lehetőség szerint elektronikus úton kell végrehajtani.

3. cikk

(1) Az elkészített vagy konzervált szardíniára és az elkészített vagy konzervált ajókára előírt, a mellékletben 09.1524, illetőleg 09.1525 rendelési számmal jelölt vámkontingensek 2012. január 1-jétől a 2012. évre és az azt követő évekre vonatkozóan 250 tonnára nőnek.

(2) Az (1) bekezdésben előírt növelés csak akkor hajtható végre, ha az ideiglenes megállapodás hatálybalépését követő negyedik évben a megelőző évben megnyitott vámkontingens mennyiségét legalább 80 %-ban kihasználták.

4. cikk

A tagállamok és a Bizottság szorosan együttműködnek e rendelet betartásának biztosításában.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Rendelkezéseit 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 4-én.

a Bizottság részéről

László KOVÁCS

a Bizottság tagja

(1) HL L 43., 2008.2.19., 1. o.

(2) HL L 345., 2007.12.28., 2. o.

(3) HL L 345., 2007.12.28., 1. o.

(4) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 214/2007/EK rendelettel (HL L 62., 2007.3.1., 6. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül a termék árumegnevezésének a szövegét csupán tájékoztató jellegűnek kell tekinteni, mivel e melléklet keretein belül a kedvezményes rendszert a KN-kód határozza meg. Ahol ex KN-kód szerepel, a kedvezményes rendszert a KN-kód és a megfelelő árumegnevezés együttes figyelembevétele határozza meg.

HALAK ÉS HALÁSZATI TERMÉKEK

Rendelési szám	KN-kód	TARIC-alszám	Árumegnevezés	Az éves vámkontingens mennyisége (nettó tömeg tonnában)	Vámtétel
09.1516	0301 91 10		Pisztráng (Salmo trutta, Oncorhynchus mykiss, Oncorhynchus clarki, Oncorhynchus aguabonita, Oncorhynchus gilae, Oncorhynchus apache és Oncorhynchus chrysogaster): élő; frissen vagy hűtve; fagyasztva; szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva, füstölve; filé és más halhús; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet)	20 tonna	mentes
	0301 91 90
	0302 11 10
	0302 11 20
	0302 11 80
	0303 21 10
	0303 21 20
	0303 21 80
	0304 19 15
	0304 19 17
	ex 0304 19 19	30
	ex 0304 19 91	10
	0304 29 15
	0304 29 17
	ex 0304 29 19	30
	ex 0304 99 21	11 , 12 , 20
	ex 0305 10 00	10
	ex 0305 30 90	50
	0305 49 45
	ex 0305 59 80	61
	ex 0305 69 80	61
09.1518	0301 93 00		Ponty: élő; frissen vagy hűtve; fagyasztva; szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva, füstölve; filé és más halhús; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet)	10 tonna	mentes
	0302 69 11
	0303 79 11
	ex 0304 19 19	20
	ex 0304 19 91	20
	ex 0304 29 19	20
	ex 0304 99 21	16
	ex 0305 10 00	20
	ex 0305 30 90	60
	ex 0305 49 80	30
	ex 0305 59 80	63
	ex 0305 69 80	63
09.1520	ex 0301 99 80	80	Durbincs (Dentex dentex és Pagellus spp.): élő; frissen vagy hűtve; fagyasztva; szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva, füstölve; filé és más halhús; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet)	20 tonna	mentes
	0302 69 61
	0303 79 71
	ex 0304 19 39	80
	ex 0304 19 99	77
	ex 0304 29 99	50
	ex 0304 99 99	20
	ex 0305 10 00	30
	ex 0305 30 90	70
	ex 0305 49 80	40
	ex 0305 59 80	65
	ex 0305 69 80	65
09.1522	ex 0301 99 80	22	Tengeri sügér (Dicentrarchus labrax): élő; frissen vagy hűtve; fagyasztva; szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva, füstölve; filé és más halhús; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet)	20 tonna	mentes
	0302 69 94
	ex 0303 77 00	10
	ex 0304 19 39	85
	ex 0304 19 99	79
	ex 0304 29 99	60
	ex 0304 99 99	70
	ex 0305 10 00	40
	ex 0305 30 90	80
	ex 0305 49 80	50
	ex 0305 59 80	67
	ex 0305 69 80	67
09.1524	1604 13 11		Elkészített vagy konzervált szardínia	200 tonna (1)	6 %
	1604 13 19
	ex 1604 20 50	10 , 19
09.1525	1604 16 00		Elkészített vagy konzervált ajóka	200 tonna (1)	12,5 %
09.1525	1604 20 40		Elkészített vagy konzervált ajóka	200 tonna (1)	12,5 %

(1) 2012. január 1-jétől a 2012. évre és az azt követő évekre vonatkozó vámkontingens mennyisége 250 tonnára nő, feltéve, hogy az előző évi vámkontingens mennyiségének legalább 80 %-a a tárgyév december 31-éig felhasználásra került. Ha erre a növelésre sor kerül, a megnövelt mennyiség mindaddig alkalmazandó, ameddig a részes felek másként nem állapodnak meg.

2008.6.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 146/7

A BIZOTTSÁG 498/2008/EK RENDELETE

(2008. június 4.)

az 1580/2007/EK rendeletnek a paradicsomra, a sárgabarackra, a citromra, a szilvára, az őszibarackra (beleértve a nektarint is), a körtére és a csemegeszőlőre kivetett kiegészítő vám küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, a 2001/112/EK és a 2001/113/EK irányelv, valamint a 827/68/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK, az 1782/2003/EK és a 318/2006/EK rendelet módosításáról, továbbá a 2202/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. szeptember 26-i 1182/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 35. cikke (4) bekezdésére és 42. cikkére,

mivel:

(1)

A gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik a rendelet XVII. mellékletében felsorolt termékek behozatalának felügyeletéről. A felügyeletet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308d. cikkében meghatározott szabályoknak megfelelően kell gyakorolni.

(2)

A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulóján megkötött mezőgazdasági megállapodás (4) 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában, a 2005., 2006. és 2007. évre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok fényében a paradicsomra, a sárgabarackra, a citromra, a szilvára, az őszibarackra (beleértve a nektarint is), a körtére és a csemegeszőlőre kivetett kiegészítő vám küszöbszintjét ki kell igazítani.

(3)	Az 1580/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet XVII. melléklete helyébe az e rendelet mellékletében található szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2008. június 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 4-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 273., 2007.10.17., 1. o.

(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o. A legutóbb a 352/2008/EK rendelettel (HL L 109., 2008.4.19., 9. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 214/2007/EK rendelettel (HL L 62., 2007.3.1., 6. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

MELLÉKLET

„XVII. MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ BEHOZATALI VÁM: IV. CÍM, II. FEJEZET, 2. SZAKASZ

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül a termékek megnevezése csupán tájékoztató jellegűnek tekintendő. E melléklet alkalmazásában a kiegészítő vámok alkalmazási körét az e rendelet elfogadásának időpontjában érvényes KN-kódok alkalmazási köre határozza meg.

Tételszám	KN-kód	Megnevezés	Alkalmazási időszak	Küszöbszint (tonna)
78.0015	0702 00 00	Paradicsom	október 1-jétől május 31-ig	638 044
78.0020	0702 00 00	Paradicsom	június 1-jétől szeptember 30-ig	181 614
78.0065	0707 00 05	Uborka	május 1-jétől október 31-ig	70 873
78.0075	0707 00 05	Uborka	november 1-jétől április 30-ig	46 491
78.0085	0709 90 80	Articsóka	november 1-jétől június 30-ig	19 799
78.0100	0709 90 70	Cukkini	január 1-jétől december 31-ig	117 360
78.0110	0805 10 20	Narancs	december 1-jétől május 31-ig	454 253
78.0120	0805 20 10	Klementin	november 1-jétől február végéig	606 155
78.0130	0805 20 30 0805 20 50 0805 20 70 0805 20 90	Mandarin, ideértve a tangerint, a satsumát, a wilkinget és az egyéb hasonló hibrid citrusféléket	november 1-jétől február végéig	104 626
78.0155	0805 50 10	Citrom	június 1-jétől december 31-ig	335 545
78.0160	0805 50 10	Citrom	január 1-jétől május 31-ig	64 453
78.0170	0806 10 10	Csemegeszőlő	július 21-től november 20-ig	89 754
78.0175	0808 10 80	Alma	január 1-jétől augusztus 31-ig	886 383
78.0180	0808 10 80	Alma	szeptember 1-jétől december 31-ig	81 237
78.0220	0808 20 50	Körte	január 1-jétől április 30-ig	257 029
78.0235	0808 20 50	Körte	július 1-jétől december 31-ig	37 083
78.0250	0809 10 00	Sárgabarack	június 1-jétől július 31-ig	4 199
78.0265	0809 20 95	Cseresznyefélék a meggy kivételével	május 21-től augusztus 10-ig	151 059
78.0270	0809 30	Őszibarack, beleértve a nektarint is	június 11-től szeptember 30-ig	39 144
78.0280	0809 40 05	Szilva	június 11-től szeptember 30-ig	7 658 ”

2008.6.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 146/9

A BIZOTTSÁG 499/2008/EK RENDELETE

(2008. június 4.)

az 1501/1995/EK és a 800/1999/EK rendeletnek a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítés odaítélésének feltételei tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 63. cikkére,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 167. és 170. cikkére, összefüggésben annak 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének értelmében az ott felsorolt, feldolgozást követően vagy további feldolgozás nélkül exportálandó termékek után export-visszatérítés nyújtható, amennyiben azok megfelelnek e rendelet 167. cikkében felsorolt feltételeknek. Ezenkívül az 1234/2007/EK rendelet 167. cikkének (7) bekezdése szerint a Bizottság egy vagy több termék esetében további feltételeket állapíthat meg az export-visszatérítés nyújtására vonatkozóan. Ezeket a feltételeket jelenleg az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdésében felsorolt ágazatok piacának közös szervezéséről szóló tanácsi rendeletek határozzák meg. Mivel az 1234/2007/EK rendelet 201. cikke értelmében ezeket a rendeleteket hatályon kívül kell helyezni, ezért az 1234/2007/EK rendelet 204. cikkében felsorolt alkalmazási időpontoktól kezdődő hatállyal horizontális rendelkezéseket kell megállapítani.

(2)

A mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendelet (3) már tartalmaz horizontális rendelkezéseket. Ezért az 1234/2007/EK rendelet 167. cikkének (7) bekezdésében említett feltételeket célszerű ennek a rendeletnek a kiigazításával megállapítani.

(3)

A baromfihús, tojás, sertéshús és rizs piacának közös szervezéséről szóló tanácsi rendeletek lehetővé tették az export-visszatérítés nyújtását nem közösségi származású, importált, majd ezt követően a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (4) 24. cikkének értelmében nem teljesen feldolgozva exportált termékekre. A visszatérítés ebben az esetben csak a kifizetett behozatali vámra terjed ki és az exportőrnek ezen felül igazolnia kell, hogy az importált és exportált termék egy és ugyanaz. Mivel az előírás alkalmazása nehézkes és gyakorlati haszna csekély, az egyszerűsítés és összehangolás szempontjából indokolt attól eltekinteni.

(4)

A közösségi származásnak az export-visszatérítésre való jogosultság feltételeként történő meghatározása a közösségi költségvetési érdekek védelmének fontos eszköze. Célja különösen az, hogy megelőzze a kereskedelem eltérítését azáltal, hogy az Európai Unió piacára történő árubehozatalra nem kereskedelmi céllal, hanem kizárólag az export után járó export-visszatérítés miatt kerüljön sor. Ilyen óvintézkedés áll fenn a gabona, rizs, marha- és borjúhús, tej és tejtermékek, sertéshús, tojás és baromfihús esetében, fenntartása indokolt. A közösségi költségvetésnek a visszaélésekkel szembeni tartós védelme érdekében horizontális rendelkezést kell elfogadni, amely kiterjed az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkében felsorolt valamennyi ágazatra.

(5)

A Közösség területén található finomítók cukorral történő folyamatos ellátásának biztosítása érdekében a cukorpiac közös szervezéséről szóló egymást követő rendeletek a Közösség piacára való bejutás különleges, kedvezményes elbírálását vezették be, lehetővé téve a finomítóipar számára, hogy – különleges feltételek mellett – az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. mellékletének 3. jegyzőkönyvében szerződő félként szereplő AKCS-államokból és Indiából, valamint a szóban forgó államokkal kötött megállapodások alapján más államokból származó meghatározott mennyiségű nyers nádcukrot importálhasson. E kedvezményes behozatali intézkedést a cukorpiac közös szervezése keretében vezették be. Ennek megfelelően a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet (5) 27. cikke (12) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy az intézkedés keretében behozott termékek jogosultak visszatérítésre. Ezt a megközelítést követve a Tanács úgy döntött, hogy a közösségi származás bizonyítása nem feltétele a cukorágazat piacának a 318/2006/EK tanácsi rendelet (6) által létrehozott közös szervezése keretében nyújtott visszatérítésre való jogosultságnak. A közösségi származás feltétele ezért nem vonatkozik a cukorágazatra.

(6)

Az egyes termékek utáni export-visszatérítés eltörlésével rövidebb lett a visszatérítésre jogosult összetett termékek listája, amelyek esetében a visszatérítést az összetevők alapján indokolt megállapítani. Ezért helyénvaló ebben a vonatkozásban a továbbiakban csak a fennmaradó termékek feltüntetése.

(7)

A gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (7) már tartalmazza a közösségi származás követelményét. Az átláthatóság és ésszerűsítés érdekében ezt a követelményt a közösségi származás követelményét megállapító horizontális rendelkezéssel kell felváltani.

(8)	Az 1501/95/EK és a 800/1999/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1501/95/EK rendelet 12. cikkét el kell hagyni.

2. cikk

A 800/1999/EK rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. cikk

A specifikusan az egyes termékekre vonatkozó közösségi rendeletekben foglalt eltérések sérelme nélkül, ez a rendelet megállapítja az export-visszatérítések, a továbbiakban »visszatérítések« rendszere alkalmazásának közös részletes szabályait:

a)	az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (*1) 162. cikkének (1) bekezdésében felsorolt ágazatok termékei esetében;

b)	az 1493/1999/EK tanácsi rendelet (*2) 63. cikkében foglaltak szerint

(*1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o."

(*2) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.” "

A 11. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. cikk

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdésében említett termékek után, amelyek közösségi származásúak és – tekintet nélkül a csomagolásra vonatkozó vámügyi előírásokra – szabad forgalomban vannak, export-visszatérítést kell nyújtani.

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában és b) pontjában említett cukorágazati termékek után akkor is nyújtható visszatérítés, ha azok csak szabad forgalomban vannak.

(2) A visszatérítés megítéléséhez a termékek akkor számítanak közösségi származásúnak, ha azokat teljes mértékben a Közösségben állítják elő, vagy ha utolsó lényeges feldolgozásukon vagy megmunkálásukon a Közösségben estek át a 2913/92/EGK rendelet 23. vagy 24. cikkének előírásai szerint.

A (4) bekezdés sérelme nélkül a következőkből előállított termékek azonban nem jogosultak visszatérítésre:

a)	a Közösségből származó anyagok; és

b)	a harmadik országokból importált és az (1) cikkben említett előírások által érintett mezőgazdasági anyagok, amelyek nem estek át lényeges feldolgozáson a Közösségben.

(3) Ha a visszatérítés feltétele a termék közösségi származása, az exportőrök a (2) bekezdésnek megfelelő és a hatályos közösségi jogszabályokkal összhangban levő származási nyilatkozatot tesznek.

(4) Amennyiben egy vagy több összetevőjük alapján visszatérítésre jogosult összetett termékeket exportálnak, visszatérítés attól függően nyújtható, hogy ez az összetevő vagy összetevők megfelelnek-e az (1) bekezdésben foglalt feltételnek.

Visszatérítést kell nyújtani abban az esetben is, amikor az összetevő vagy összetevők, amelyek tekintetében a visszatérítést igénylik, eredetileg az (1) bekezdés szerint közösségi származásúak és/vagy ott szabad forgalomban voltak, de már nincsenek szabad forgalomban, kizárólag azért, mert más termékekbe épültek be.

(5) Az (4) bekezdés alkalmazásában az alábbiak után járó visszatérítés az összetevő alapján megállapított visszatérítésnek minősül:

a)	a gabonafélék, tojás, rizs, cukor, tej- és tejtermékágazat termékei, amelyeket az 1043/2005/EK bizottsági rendelet (*3) II. mellékletében említett termékek formájában exportálnak;

a 2201/1996/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékekben felhasznált, a 1701 KN-kód alá tartozó fehér és nyerscukor, a 1702 30 10 , 1702 40 10 , 1702 60 10 és 1702 90 30 KN-kód alá tartozó izoglükóz, valamint a 1702 60 95 és 1702 90 95 KN-kód alá tartozó cukorrépa- és cukornád-szirup;

tej, tejtermékek és cukor, amelyeket a 0402 10 91 –99 , 0402 29 , 0402 99 , 0403 10 31 –39 , 0403 90 31 –39 , 0403 90 61 –69 , 0404 10 26 –38 , 0404 10 72 –84 és 0404 90 81 –89 KN-kód alá tartozó termékek formájában exportálnak, illetve a 0406 30 KN-kód alá tartozó termékek formájában, amelyek nem a tagállamokból származó vagy harmadik országból származó és a tagállamokban szabad forgalomban lévő termékek körébe tartoznak.

(*3) HL L 172., 2005.7.5., 24. o.” "

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Alkalmazásának kezdő időpontja azonban:

a)	a gabona-, marha- és borjúhús-, sertéshús-, tej- és tejtermék-, tojás- és baromfihús-ágazat tekintetében 2008. július 1.;

b)	a rizságazat tekintetében 2008. szeptember 1.;

c)	a cukorágazat tekintetében 2008. október 1.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 4-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 299., 2007.11.16., 1. o. A legutóbb a 361/2008/EK rendelettel (HL L 121., 2008.5.7., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 102., 1999.4.17., 11. o. A legutóbb a 159/2008/EK rendelettel (HL L 48., 2008.2.22., 19. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(5) HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A 318/2006/EK rendelettel (HL L 58., 2006.2.28., 1. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

(6) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb az 1260/2007/EK rendelettel (HL L 283., 2007.10.27., 1. o.) módosított rendelet. 2008. október 1-jétől a 318/2006/EK rendeletet az 1234/2007/EK rendelet váltja fel.

(7) HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1996/2006/EK rendelettel (HL L 398., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

2008.6.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 146/12

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. május 26.)

az alfa-ciklodextrinnek a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatalának engedélyezéséről

(az értesítés a C(2008) 1954. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles.)

(2008/413/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, 1997. január 27-i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

(1)	2004. október 12-én a Wacker Chemie vállalat kérelmezte az illetékes belga hatóságoknál az alfa-ciklodextrin új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatalát.

(2)	2005. június 29-én Belgium illetékes élelmiszer-értékelő testülete kiadta előzetes értékelő jelentését. A jelentésben a testület arra a következtetésre jutott, hogy az alfa-ciklodextrin az emberi fogyasztás szempontjából biztonságos.

(3)	A Bizottság 2005. szeptember 28-án valamennyi tagállamnak továbbította az előzetes értékelő jelentést.

(4)	A 258/97/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében meghatározott hatvannapos határidőn belül az említett rendelkezésnek megfelelően indoklással ellátott kifogásokat emeltek a termék fogalomba hozatalával kapcsolatban.

(5)	Ezért 2006. október 28-án konzultációra került sor az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal (European Food Safety Authority, EFSA).

(6)

2007. július 6-án az EFSA elfogadta a „diétás termékekkel, táplálkozással és allergiákkal foglalkozó tudományos testületnek a Bizottság kérésére kiadott, az alfa-ciklodextrin biztonságosságáról szóló szakvéleményét” (Opinion of the Scientific Panel on dietetic Products, Nutrition and Allergies on a request from the Commission related to the safety of alpha-cyclodextrin).

(7)	Szakvéleményében a testület arra a következtetésre jutott, hogy az alfa-ciklodextrin javasolt felhasználási szintjei, illetve a várható fogyasztás tekintetében nem merülnek fel aggályok a biztonságosságot illetően.

(8)	A tudományos értékelés alapján megállapítást nyert, hogy az alfa-ciklodextrin megfelel a 258/97/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(9)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A mellékletben meghatározott alfa-ciklodextrin forgalomba hozható új élelmiszer-összetevőként a Közösség piacán.

2. cikk

Az élelmiszer-összetevők jegyzékében fel kell tüntetni az „alfa-ciklodextrin” vagy „α-ciklodextrin” megjelölést.

3. cikk

E határozat címzettje a Wacker, Consortium für elektrochemische Industrie GmbH, Zielstattstrasse 20, D-81379 München.

Kelt Brüsszelben, 2008. május 26-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 43., 1997.2.14., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

AZ ALFA-CIKLODEXTRIN RÉSZLETES LEÍRÁSA

Szinonimák

α-ciklodextrin, α-dextrin, ciklohexa-amilóz, ciklomaltohexaóz, α-cikloamilóz

Meghatározás

Az alfa-ciklodextrin hat α-1,4-kötésű D-glükopiranozil egységből álló nem redukáló, ciklikus szacharid, melyet a ciklodextrin glikozil-transzferáz (CGTase, EC 2.4.1.19) enzimnek a hidrolizált keményítővel való reakciójával állítanak elő. Az α-ciklodextrin kinyerésére és tisztítására a következő eljárások egyikét alkalmazhatják: egy α-ciklodextrin komplex kicsapása 1-dekanollal, magas hőmérsékletű vízben történő oldás és ismételt kicsapás, a komplexképző gőzzel történő sztrippelése és az α-ciklodextrin oldatból való kikristályosítása; vagy ioncserés kromatográfia vagy gélszűrés, melyet az α-ciklodextrinnek a megtisztított anyalúgból való kristályosítása követ; vagy olyan membránszűrős szétválasztási módszerek, mint az ultraszűrés és a fordított ozmózis.

Kémiai elnevezés:

ciklohexa-amilóz

CAS-szám

10016-20-3

Kémiai képlet:

(C6H10O5)6

Szerkezeti képlet:

Molekulatömeg:

972,85

Tartalom:

Legalább 98 % (a szárazanyagra vonatkoztatva)

Leírás

Gyakorlatilag szagtalan, fehér vagy majdnem fehér kristályos, szilárd halmazállapotú.

Jellemzők

Azonosítás

Olvadáspont-tartomány:	278 °C felett felbomlik
Oldhatóság:	Vízben szabadon oldódik; etanolban nagyon kis mértékben oldódik.
Fajlagos forgatóképesség:	[α]D 25: +145° és +151° (1%-os oldat) között
Kromatográfia:	A fő csúcsértéknek a minta folyadékkromatográfiával kapott retenciós ideje megegyezik a referencia α-ciklodextrin kromatogramjában lévő α-ciklodextrin retenciós idejével (adat: Consortium für Elektrochemische Industrie GmbH, München, Germany or Wacker Biochem Group, Adrian, MI, USA), amennyiben az ELEMZÉSI MÓDSZERBEN szereplő feltételek teljesülnek.

Tisztaság

Víz:	Legfeljebb 11 % (Karl Fischer-módszer)
Komplexképző-maradvány:	Legfeljebb 20 mg/kg
(1-dekanol)
Redukáló anyagok:	Legfeljebb 0,5 % (glükózban kifejezve)
Szulfáthamu:	Legfeljebb 0,1 %
Ólom:	Legfeljebb 0,5 mg/kg

A tartalommeghatározás módszere

Folyadékkromatográfiával történő meghatározás, az alábbi feltételek szerint:

Mintaoldat: Pontosan kimérni kb. 100 mg mintaoldatot egy 10 ml-es mérőlombikba és hozzáadni 8 ml ionmentesített vizet. A mintát ultrahangos fürdőben teljesen feloldani (10–15 percig) és a megtisztított, ionmentesített vízzel való jelzésig hígítani. 0,45 mikrométeres szűrőn keresztül leszűrni.

Referenciaoldat: Pontosan kimérni kb. 100 mg α-ciklodextrint egy 10 ml-es mérőlombikba, és hozzáadni 8 ml ionmentesített vizet. A mintát ultrahangos fürdőben teljesen feloldani, és a megtisztított, ionmentesített vízzel való jelzésig hígítani.

Kromatográfia: Törésmutató-detektor és integráló szerkezettel ellátott folyadékkromatográf.

Oszlop és csomagolás: Nukleosil-100-NH2 (10 μm) (Macherey & Nagel Co. Düren, Germany) vagy hasonló.

Hosszúság: 250 mm

Átmérő: 4 mm

Hőmérséklet: 40 °C

Mobil fázis: acetonitril/víz (67/33, v/v)

Átfolyási sebesség: 2,0 ml/min

Befecskendezett mennyiség: 10 μl

Eljárás: A mintaoldatot a kromatográfba fecskendezni, regisztrálni a kromatográfot, és megmérni az α-CD csúcsérték tartományát. Az α-ciklodextrin tesztmintában előforduló százalékát az alábbiak szerint kell kiszámítani:

% α-ciklodextrin (szárazanyagra vonatkoztatva) = 100 × (AS/AR) (WR/WS)

ahol:

As és AR a mintaoldat, illetve a referenciaoldat α-ciklodextrin-csúcsértékeinek tartományai.

Ws és WR a tesztminta, illetve a referencia α-ciklodextrin tömege (mg), a víztartalommal korrigálva.

2008.6.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 146/19

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2008. április 10.)

a szellemi tulajdon kezeléséről a tudásátadás során, valamint az egyetemeknek és más állami kutatószervezeteknek szóló gyakorlati útmutatóról

(az értesítés a C(2008) 1329. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/416/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 165. cikkére,

mivel:

(1)

A lisszaboni stratégia 2005-ös újraindításakor az állam- és kormányfők hangsúlyozták, hogy az állami kutatószervezetek – beleértve az egyetemeket – és az ipar közötti szorosabb kapcsolat kulcsszerepet játszhat a tudásalapú társadalmat lendületbe hozó ötletek elterjedésének és felhasználásának elősegítésében, valamint a versenyképesség és az életszínvonal növelésében.

(2)

Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a tudást hatékonyabban lehessen társadalmi és gazdasági előnyökké alakítani. Szükséges tehát, hogy az állami kutatószervezetek terjesszék és hatékonyabban hasznosítsák az állami forrásokból finanszírozott kutatások eredményeit, azok új termékekké és szolgáltatásokká alakítása érdekében. E cél megvalósításának eszközei különösen az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködések – együttműködés keretében vagy szerződés alapján végzett, a magánszférával közösen folytatott vagy finanszírozott kutatások –, a licenciák és a spin-off vállalkozások létrehozása.

(3)

Az állami forrásokból finanszírozott kutatások eredményeinek hatékony hasznosítása a szellemi tulajdon (vagyis a találmányokat, szoftvereket, adatbázisokat és mikroorganizmusokat jogi eszközökkel – pl. szabadalom – való védettségüktől függetlenül magában foglaló, legszélesebb értelemben vett tudás) megfelelő kezelésétől, a vállalkozói kultúrának és az ahhoz kapcsolódó képességeknek az állami kutatószervezetekben való elterjesztésétől, valamint a köz- és a magánszféra közötti párbeszéd és kapcsolatok javításától függ.

(4)	Az állami kutatószervezetek tevékeny részvétele a szellemi tulajdon kezelésében és a tudásátadásban alapvető fontosságú a társadalmi és gazdasági előnyök létrehozása, valamint az egyetemi hallgatók, a kutatók és további finanszírozási források érdekeltté tétele céljából.

(5)

Az elmúlt években a tagállamoknak több kezdeményezése is volt a nemzeti szinten zajló tudásátadás elősegítése érdekében, de a nemzeti szabályozási keretek, politikák és gyakorlati megoldások közötti jelentős különbségek, valamint a szellemi tulajdonnak az állami kutatószervezeteken belüli kezelésére vonatkozó szabványok sokfélesége akadályozza és gátolja a nemzeti kereteket túllépő, európai szintű tudásátadást és az európai kutatási térség megvalósítását.

(6)

A tudásátadás közös európai keretrendszerének szempontjait meghatározó 2007-es bizottsági közleményt és iránymutatást (1) követően az Európai Tanács 2007 júniusában felhívta a Bizottságot, hogy a tagállamoknak szóló ajánlás formájában készítsen útmutatót a szellemi tulajdonnak az állami kutatószervezetek általi kezeléséről.

(7)

Ezen ajánlás arra irányul, hogy szakpolitikai iránymutatással szolgáljon a tagállamoknak és régióiknak a nemzeti iránymutatások és keretek fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez, valamint gyakorlati útmutatót biztosítson az állami kutatószervezetek számára annak érdekében, hogy fejlődjön ezen intézményeknek a szellemi tulajdon kezelésére és a tudás átadására vonatkozó gyakorlata.

(8)

A kutatás és fejlesztés területén való együttműködésnek, valamint a Közösség és harmadik országok közötti tudásátadásnak egyértelmű és egységes ajánlásokon és gyakorlati megoldásokon kell alapulnia, ami igazságos és méltányos hozzáférést biztosít a nemzetközi kutatási együttműködésekből származó szellemi alkotásokhoz, és egyaránt hasznos valamennyi érintett közreműködő számára. Ezzel összefüggésben a mellékelt gyakorlati útmutatót célszerű közös hivatkozási alapként használni.

(9)

Számos olyan bevált gyakorlati módszer létezik, amelyek segíthetik a tagállamokat ezen ajánlás végrehajtásában. A tagállamoknak maguknak kell megválasztaniuk azt az eljárást és módszert, amellyel a – saját helyzetükre tekintettel – leghatékonyabban tudják biztosítani az ezen ajánlásban megfogalmazott elvek betartását; szem előtt tartva azt, hogy az egyik tagállamban hatékonynak bizonyuló módszer egy másik tagállamban esetleg kevésbé lesz eredményes. A már meglévő közösségi és OECD útmutatókat szintén célszerű figyelembe venni.

(10)	A Bizottságnak és a tagállamoknak figyelemmel kell kísérniük ezen ajánlás végrehajtását és hatásait, továbbá elő kell mozdítaniuk a tudásátadásra vonatkozó bevált módszerek cseréjét,

AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK:

1.	gondoskodjanak arról, hogy a tudásátadást valamennyi állami kutatószervezet stratégiai feladatként határozza meg;

2.	az állami kutatószervezeteket ösztönözzék arra, hogy dolgozzák ki és tegyék közzé a szellemi tulajdon kezelésére vonatkozó, az I. mellékletben meghatározott „Gyakorlati útmutatónak” megfelelő politikájukat és eljárásaikat;

támogassák egyfelől az állami kutatószervezetek tudásátadással összefüggő teljesítményének és képességeinek fejlesztését, másfelől azokat az intézkedéseket, amelyekkel növelhető a – főként a természettudományi és a műszaki tanulmányokat végző – egyetemi hallgatóknak a szellemi tulajdonnal, a tudásátadással és a vállalkozói szellemmel kapcsolatos tudatossága és képességei;

4.	a kutatási eredményekhez való szabad hozzáférést elősegítő lépésekkel fejlesszék az állami finanszírozású kutatásokból származó eredmények széles körű terjesztését, ugyanakkor – szükség szerint – gondoskodva a szellemi tulajdont védelméről is;

5.	működjenek együtt és tegyenek lépéseket a szellemi tulajdonra vonatkozó saját rendszerük koherenciájának növelésére a szellemi tulajdonjogokkal összefüggésben úgy, hogy támogatják a határokon átnyúló kutatási és fejlesztési együttműködést és tudásátadást;

az ezen ajánlásban megfogalmazott elveket vegyék alapul, amikor a szellemi tulajdon kezelésére és az állami kutatószervezetek általi tudásátadásra vonatkozó nemzeti iránymutatást vagy szabályozást fogadnak el vagy korszerűsítenek, amikor kutatási együttműködési megállapodásokat kötnek harmadik országokkal, amikor a tudásátadást támogató más intézkedéseket hoznak, amikor új politikát vagy finanszírozási rendszert vezetnek be ezen a területen, vagy amikor alkalmazzák az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat;

7.	tegyenek lépéseket a gyakorlati útmutató lehető legszélesebb körű végrehajtása érdekében akár a közvetlen, akár a kutatásokat finanszírozó nemzeti vagy regionális szervek által elfogadott szabályokon keresztüli alkalmazás útján;

8.	a szellemi tulajdon és a szellemi tulajdonjogok gyakorlása vonatkozásában – valamennyi közreműködő fél kölcsönös előnyére – részesítsék méltányos és igazságos bánásmódban a nemzetközi kutatási projektek tagállami és harmadik országbeli résztvevőit;

jelöljék ki azt a nemzeti kapcsolattartási pontot, amelynek feladatai közé tartozik az állami kutatószervezetek és a magánszféra közötti tudásátadásra vonatkozó intézkedések összehangolása, beleértve a nemzeti határokon átnyúló problémáknak a más tagállamok kapcsolattartási pontjaival való közös rendezését;

10.	vizsgálják meg, és a nemzeti sajátosságok figyelembevételével alkalmazzák a II. mellékletben szereplő bevált gyakorlati módszereket;

11.	2010. július 15-ig, majd azt követően kétévente tájékoztassák a Bizottságot az ezen ajánlás alapján meghozott intézkedésekről és azok hatásairól.

Kelt Brüsszelben, 2008. április 10-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja

(1) COM(2007) 182.

I. MELLÉKLET

Gyakorlati útmutató az egyetemek és más állami kutatószervezetek számára a szellemi tulajdonnak a tudásátadás során való kezeléséről

Ez az útmutató három nagy csoportba foglalt elveket tartalmaz.

A szellemi tulajdonra vonatkozó intézményi politikával kapcsolatos elvek képezik az alapját azon elveknek, amelyeket az állami kutatószervezeteknek alkalmazniuk kell a – saját vagy együttműködés keretében végzett – kutatási és fejlesztési projektekből származó szellemi tulajdonjog hatékony kezelése érdekében.

A tudásátadásra vonatkozó politikával kapcsolatos elvek kiegészítik a szellemi tulajdonra vonatkozó politikával kapcsolatos elveket, de sokkal inkább a szellemi alkotások tényleges megismertetésére és hasznosítására irányulnak, függetlenül attól, hogy e javak szellemi tulajdonjogokkal védettek-e.

Az együttműködés keretében vagy szerződés alapján végzett kutatásokra vonatkozó elveket minden olyan kutatási tevékenységre ajánlott alkalmazni, amelyet egy állami kutatószervezet a magánszférával közösen folytat vagy finanszíroz, beleértve különösen azokat az együttműködésen alapuló kutatásokat, amelyek keretében valamennyi szereplő K+F feladatokat lát el, valamint azokat a szerződésen alapuló kutatásokat, amelyek keretében a magáncég alvállalkozásba adja a K+F feladatokat az állami kutatószervezetnek.

A szellemi tulajdonra vonatkozó intézményi politikával kapcsolatos elvek

Az állami kutatószervezetek hosszú távú stratégiájának és feladatának részeként ki kell alakítani – és mind az intézményen belül, mind azon kívül népszerűsíteni kell – a szellemi tulajdonra vonatkozó politikát, és ezzel egyidejűleg létre kell hozni egy kizárólagos kapcsolattartási pontot.

E politika keretében egyértelmű szabályokat kell lefektetni az egyetemi dolgozók és hallgatók számára, különösen a potenciális kereskedelmi értékkel rendelkező új ötletek nyilvánosságra hozatalára, a kutatási eredmények tulajdonjogára, nyilvántartások vezetésére, az érdekellentétek kezelésére és a harmadik felekkel való kapcsolatukra vonatkozóan.

Az állami kutatószervezet stratégiájával és feladatával összhangban, valamint a társadalmi és gazdasági előnyök optimalizálása érdekében támogatni kell a szellemi alkotások számbavételét, hasznosítását és – adott esetben – védelmét. E célból különböző megközelítéseket lehet alkalmazni – esetlegesen az érintett tudományos vagy műszaki területhez igazodva –, mint például a „közkinccsé tétel” vagy a „nyílt innováció” stratégiája.

Megfelelő ösztönzéssel biztosítani kell, hogy minden érintett dolgozó tevékeny szerepet játsszon a szellemi tulajdonra vonatkozó politika végrehajtásában. Ezek az ösztönzők ne kizárólag pénzügyi jellegűek legyenek, hanem segítsék elő a szakmai előrelépést is azzal, hogy a tudományos követelmények mellett a szellemi tulajdonnal és a tudásátadással kapcsolatos megfontolásokat is beépítenek a kutatószervezetekben dolgozók szakmai értékelésére szolgáló eljárásokba.

Meg kell fontolni, hogy az állami kutatószervezetek hozzanak-e létre koherens portfóliót a szellemi alkotásokból – például meghatározott technológiai területen –, illetve adott esetben más állami kutatószervezetek szellemi tulajdonjogait is magában foglaló szabadalmi társulást vagy szellemi tulajdonközösséget. Ez megkönnyítheti a kutatási eredmények hasznosítását a várható bevételek egyfajta kritikus tömegének elérése és a harmadik feleket terhelő költségek csökkentése révén.

Képzési programokkal emelni kell az egyetemi hallgatóknak és a kutatóknak a szellemi tulajdonnal és a tudásátadással kapcsolatos tudatosságát, valamint biztosítani kell, hogy a szellemi tulajdonnal és a tudásátadással összefüggő projektek irányításáért felelős személyek megfelelő képességekkel rendelkezzenek, és részesüljenek a szükséges képzésekben.

Olyan kiadási/ismeretterjesztési politikát kell kialakítani és terjeszteni, amely elősegíti a kutatási és fejlesztési tevékenységek eredményeinek széles körben való elterjesztését (például szabadon hozzáférhető publikációk révén), miközben – a lehető legkorlátozottabb mértékben – a szellemi tulajdonjogok védelme érdekében lehetőséget teremt a késleltetett közzétételre.

A tudásátadásra vonatkozó politikával kapcsolatos elvek

Az állami finanszírozású kutatásokból származó eredmények felhasználásának elősegítése, valamint társadalmi és gazdasági hatásaik optimalizálása érdekében számba kell venni minden lehetséges hasznosítási mechanizmust (licenciák vagy spin-off vállalkozások) és a hasznosításba bevonható minden lehetséges partnert (spin-off vagy hagyományos vállalkozások, más állami kutatószervezetek, befektetők, innovációtámogatási szolgálatok vagy ügynökségek), és ezek közül ki kell választani a legmegfelelőbbeket.

Noha a szellemi tulajdonra és a tudásátadásra vonatkozó proaktív politika többletbevételeket eredményezhet az állami kutatószervezetek számára, ilyen politika kialakítása nem elsődleges célkitűzés.

10.

Biztosítani kell, hogy az állami kutatószervezetek – a technikailag képzett személyzeten felül – igénybe vehessenek szakmai tudásátadási szolgáltatásokat, vagy rendelkezzenek ilyenekkel, beleértve a jogi, pénzügyi, kereskedelmi és szellemi tulajdonvédelmi tanácsadók segítségét.

11.

Licenciákra vonatkozó politikát kell kialakítani és közzétenni annak érdekében, hogy az állami kutatószervezet licenciákra vonatkozó gyakorlata egységes, a licenciákat érintő ügyletekkel kapcsolatos eljárás pedig tisztességes legyen. Különösen az állami kutatószervezetek tulajdonában álló szellemi alkotások átruházásakor, illetve kizárólagos licenciák odaítélésekor (1) kell körültekintően eljárni, és főként a nem európai harmadik felekkel kötendő ügyletek tekintetében. A hasznosítási célú licenciák odaítélésére megfelelő pénzügyi vagy egyéb ellenérték fejében kerülhet sor.

12.

Olyan spin-off vállalkozások létrehozására vonatkozó politikát kell kialakítani és közzétenni, amely lehetővé teszi az állami kutatószervezetekben dolgozók számára, illetve ösztönzi őket arra, hogy – adott esetben – részt vegyenek spin-off vállalkozások létrehozatalában, valamint amely egyértelművé teszi a spin-off vállalkozások és az állami kutatószervezetek közötti hosszú távú kapcsolatokat.

13.

Egyértelmű elveket kell meghatározni a tudásátadásból származó pénzügyi ellenszolgáltatásoknak az állami kutatószervezet, az érintett kutatóhely és a szellemi alkotásokat létrehozók közötti megosztásával kapcsolatban.

14.

Nyomon kell követni a szellemi tulajdon védelmére és a tudásátadásra irányuló tevékenységeket, valamint a kapcsolódó eredményeket; ez utóbbiakat rendszeresen nyilvánosságra kell hozni. Hasznosításuk elősegítése érdekében láthatóbbá kell tenni a magánszektor számára az állami kutatószervezetek kutatási eredményeit, valamint a vonatkozó szakismereteket és szellemi tulajdonjogokat.

Az együttműködés keretében és a szerződés alapján végzett kutatásokkal kapcsolatos elvek (2)

15.

Az együttműködés keretében és a szerződés alapján végzett kutatási tevékenységnek összhangban kell lennie valamennyi fél feladataival. E szabályoknak tekintettel kell lenniük a magánforrásból származó finanszírozás mértékére, és összeegyeztethetőnek kell lenniük a kutatási tevékenység céljaival: különösen a kutatás társadalmi, gazdasági és kereskedelmi hatásainak optimalizálásával; az állami kutatószervezetek azon célkitűzésével, hogy tevékenységük vonzó legyen a kutatásokat finanszírozó magánforrások számára; a szellemi tulajdonnal kapcsolatos olyan szemléletmód kialakításával, amely lehetővé teszi az egyetemi és az együttműködés keretében végzett kutatások folytatását; valamint a K+F eredmények elterjesztését akadályozó tényezők kiküszöbölésével.

16.

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos problémákat vezetői szinten és a lehető leghamarabb – lehetőség szerint a kutatás megkezdése előtt – tisztázni kell. A szellemi tulajdonnal kapcsolatos problémákba beletartozik a kutatás során keletkező szellemi alkotások (a továbbiakban: új ismeretek) tulajdonjoga; a már a kutatás megkezdése előtt a felek tulajdonába tartozó, és a kutatás elvégzéséhez vagy a kutatási eredmények hasznosításához szükséges szellemi alkotások (a továbbiakban: meglévő ismeretek) számbavétele; az új és a meglévő ismeretekhez az említett célokból való hozzáférést biztosító jogok (3); valamint a bevételek elosztása.

17.

Együttműködés keretében végzett kutatás esetén az új ismeretek tulajdonjoga azt a felet illeti, amelyik az ismeretet létrehozta, de ezek az ismeretek átadhatók a többi félnek olyan előzetesen megkötött szerződés alapján, amely megfelelően tükrözi a felek érdekeit, feladatait, valamint pénzügyi és egyéb hozzájárulásait. Kutatási szerződés esetén az állami kutatószervezet által létrehozott új ismeretek tulajdonjoga a magánfelet illeti. A kutatások nincsenek hatással a meglévő ismeretek tulajdonjogára.

18.

A hozzáférési jogok (3) kérdését vezetői szinten és a lehető leghamarabb – lehetőség szerint a kutatás megkezdése előtt – tisztázni kell. Amennyiben a kutatás elvégzéséhez vagy valamelyik fél új ismereteinek hasznosításához szükséges, hozzáférést kell biztosítani a több fél tulajdonát képező új vagy meglévő ismeretekhez, olyan feltételekkel, amelyek megfelelően tükrözik a felek érdekeit, feladatait, valamint pénzügyi és egyéb hozzájárulásait.

(1) A kutatási és fejlesztési projektek azon eredményeit illetően, amelyek felhasználása többcélú lehet, kerülni kell az alkalmazási területre vonatkozó korlátozást nem tartalmazó kizárólagos licenciákat. Ezenfelül az állami kutatószervezetnek – elvileg – fenn kell tartania magának a kutatási eredmények megismertetését és a kutatás folytatását lehetővé tévő jogokat.

(2) Ha az állami kutatószervezet szerződésen alapuló vagy együttműködés keretében megvalósuló kutatás céljából kapcsolatba lép valamely ipari szereplővel, a Bizottság automatikusan (tehát bármilyen értesítési követelmény nélkül) úgy fogja tekinteni, hogy az ipari szereplő nem kap közvetett állami támogatást az adott kutatószervezeten keresztül, amennyiben a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerében (HL C 323., 2006.12.30., 1. o.) és különösen annak 3.2.1. és 3.2.2. pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.

(3) Hozzáférés alatt azok a jogok értendők, amelyeket a felek biztosítanak egymásnak, szemben a harmadik személyeket megillető licenciákkal. E jogok meghatározzák, hogy az adott fél mely új vagy meglévő ismeretet használhatja fel kutatási és/vagy hasznosítási céllal, illetve milyen feltételekkel.

II. MELLÉKLET

Az államigazgatási szervek gyakorlatának azon elemei, amelyek megkönnyítik az egyetemek és más állami kutatószervezetek számára a szellemi tulajdonnak a tudásátadás során való kezelését

A tudásátadás mint az állami kutatószervezetek stratégiai feladata

Az egyetemek és az ipar közötti tudásátadás a tagállamban állami kutatásokat finanszírozó valamennyi szervezet számára stratégiai és gyakorlati prioritás mind nemzeti, mind regionális szinten.

E területért minisztérium felelős, amelynek feladata a tudásátadást támogató kezdeményezések minisztériumok közötti koordinációja.

Minden tudásátadási tevékenységgel foglalkozó minisztérium és regionális államigazgatási szerv kijelöli azt a tisztviselőt, aki e tevékenységek hatásainak figyelemmel kíséréséért felelős. Ezek a tisztviselők rendszeresen találkoznak annak érdekében, hogy információt cseréljenek, valamint megvitassák a tudásátadás fejlesztésének lehetőségeit.

A szellemi tulajdon kezelésével kapcsolatos politika

Támogatják az állam által finanszírozott kutatásokból származó szellemi tulajdon megfelelő kezelését, amely megköveteli a megállapított elvek tiszteletben tartását, és az ipar jogos érdekeinek (például a kutatási eredmények bizalmas kezelésére irányuló ideiglenes kötelezettségek) figyelembevételét.

A kutatáspolitika támogatja a magánszektor bevonását a technológiai szükségletek meghatározása, a kutatásba való magánbefektetések ösztönzése és az államilag finanszírozott kutatásokból származó eredmények hasznosításának ösztönzése céljából.

A tudásátadással kapcsolatos teljesítmény és képességek

Az állami kutatószervezetek és az ott dolgozók megfelelő forrásokat és ösztönzést kapnak arra, hogy részt vegyenek a tudásátadással kapcsolatos tevékenységekben.

Intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az állami kutatószervezetek igénybe vehessenek és könnyebben alkalmazhassanak képzett munkavállalókat (például technológiaátadási szakembereket).

Mintaszerződéseket, valamint a – bizonyos kritériumok alapján – legmegfelelőbb mintaszerződés kiválasztását megkönnyítő döntéshozatali eszközöket tesznek elérhetővé.

Mielőtt új mechanizmusokat (például mobilitási vagy finanszírozási programokat) hoznak létre a tudásátadás támogatására, konzultálnak az érintettekkel, beleértve a kis- és középvállalkozásokat, a nagyvállalatokat, valamint az állami kutatószervezeteket.

10.

Elősegítik az állami kutatószervezetek erőforrásainak egyesítését helyi és regionális szinten, ha ezen intézmények kutatásra fordított kiadásai nem érik el azt az összeget, amely indokolná saját tudásátadási szolgálat létrehozását vagy szellemi tulajdonvédelmi menedzser alkalmazását.

11.

A spin-off vállalkozások alapítását támogató programokat indítanak, amelyek keretében egyfelől vállalkozói képzésekre kerül sor, másfelől hangsúlyt fektetnek az állami kutatószervezetek, valamint a helyi inkubátorházak, befektetők, vállalkozástámogatási ügynökségek stb. közötti szoros együttműködésre.

12.

Szakemberek alkalmazására is kiterjedő állami forrásokat biztosítanak a tudásátadási tevékenységek, valamint a vállalkozásoknak az állami kutatószervezetek felé irányuló kötelezettségvállalásai finanszírozására.

A nemzeti határokon átnyúló együttműködések közötti kapcsolat

13.

A nemzeti határokon átnyúló tudásátadás és a más országbeli felekkel való együttműködés támogatása érdekében egyértelmű szabályokkal meghatározzák az állami forrásokból finanszírozott kutatásokból származó szellemi alkotások tulajdonosát, valamint ezeket az információkat – a tudásátadással összefüggő finanszírozási feltételekkel együtt – könnyen hozzáférhetővé teszik. Az Európai Unió legtöbb tagállamában, a szellemi tulajdonjogoknak az állami kutatószervezetek vonatkozásában kialakított, alapértelmezés szerinti rendszere az intézmény tulajdonjogának elvén alapul, szemben az e jogokat a „professzorok kiváltságának” tekintő megoldással.

14.

Nemzetközi kutatási együttműködési megállapodások megkötésekor a projektben részt vevő országok általi finanszírozásra vonatkozó feltételekben minden közreműködő számára azonos jogokat biztosítanak, különös tekintettel a szellemi tulajdonjogokra és az azokból fakadó felhasználási korlátozásokra.

Az ismeretek terjesztése

15.

Az állami kutatásokat finanszírozó szervezetek szabad hozzáférést biztosítanak az állami finanszírozású kutatásokból származó lektorált tudományos publikációkhoz.

16.

Elősegítik a kutatási adatokhoz való szabad hozzáférést – tiszteletben tartva az adatok kereskedelmi hasznosításával kapcsolatos korlátozásokat –, összhangban „Az állami finanszírozású kutatások adataihoz való hozzáférésre vonatkozó OECD-elvek és -iránymutatások” című dokumentumban foglaltakkal.

17.

A szabad hozzáférésre irányuló politika keretében, állami finanszírozással kialakítják a kutatási eredmények archiválási rendszereit (például a világhálón elérhető tárhelyeket).

A végrehajtás nyomon követése

18.

Kialakítják az állami kutatószervezetek által a tudásátadás terén elért fejlődés nyomon követéséhez és elemzéséhez szükséges mechanizmusokat; például éves jelentés készítésére kérik fel ezen intézményeket. Ezeket az információkat, valamint a vonatkozó bevált módszereket a többi tagállam rendelkezésére bocsátják.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 146

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	51. évfolyam 2008. június 5.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 496/2008/EK rendelete (2008. június 4.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 497/2008/EK rendelete (2008. június 4.) a Montenegróból származó egyes halakra és halászati termékekre vonatkozó közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről	3
	*	A Bizottság 498/2008/EK rendelete (2008. június 4.) az 1580/2007/EK rendeletnek a paradicsomra, a sárgabarackra, a citromra, a szilvára, az őszibarackra (beleértve a nektarint is), a körtére és a csemegeszőlőre kivetett kiegészítő vám küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról	7
	*	A Bizottság 499/2008/EK rendelete (2008. június 4.) az 1501/1995/EK és a 800/1999/EK rendeletnek a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítés odaítélésének feltételei tekintetében történő módosításáról	9

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2008/413/EK
*	A Bizottság határozata (2008. május 26.) az alfa-ciklodextrinnek a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatalának engedélyezéséről (az értesítés a C(2008) 1954. számú dokumentummal történt)	12
	2008/414/EK
*	A Bizottság határozata (2008. május 26.) a 2007-es ciprusi ragadós száj- és körömfájás elleni küzdelemre irányuló intézkedésekhez történő közösségi pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2008) 1974. számú dokumentummal történt)	16
	2008/415/EK
*	A Bizottság határozata (2008. május 28.) a 2007-es egyesült királyságbeli madárinfluenza leküzdését célzó biztonsági intézkedésekhez történő közösségi pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2008) 2169. számú dokumentummal történt)	17
	AJÁNLÁSOK
	Bizottság
	2008/416/EK
*	A Bizottság ajánlása (2008. április 10.) a szellemi tulajdon kezeléséről a tudásátadás során, valamint az egyetemeknek és más állami kutatószervezeteknek szóló gyakorlati útmutatóról (az értesítés a C(2008) 1329. számú dokumentummal történt) ( 1 )	19