I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

8.5.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/11

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

298/05/COL

(2005. november 22.)

az egyes gazdasági ágazatok számára regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékokat illető javaslatról (Norvégia)

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (1),

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (2) és különösen annak 61-63. cikkeire és 26. jegyzőkönyvére,

tekintettel az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (3) és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdésére és II. része 4. cikkének (4) bekezdésére, 6. cikkére és 7. cikkének (5) bekezdésére,

tekintettel az EGT-Megállapodás 61. és 62. cikkének alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló hatósági iránymutatásokra (4),

tekintettel a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 27. cikkében említett végrehajtási rendelkezésekről szóló, 2004. július 14-i hatósági határozatra,

tekintettel az EFTA-Bíróság E-6/98. norvég kormány kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben hozott ítéletére (5),

tekintettel a regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékok rendszere vonatkozásában megfelelő intézkedéseket javasoló, 2002. szeptember 25-i 172/02/COL. sz. hatósági határozatra (6), valamint a norvég hatóságok 2002. október 29-én kelt levelére, amelyben elfogadásra kerülnek a megfelelő intézkedéseket,

tekintettel a regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékok formájában nyújtott állami támogatásról szóló, 2003. november 12-i 218/03/COL hatósági határozatra (7),

miután felhívta az érdekelt feleket, hogy az említett rendelkezéseknek megfelelően tegyék meg észrevételeiket (8),

MIVEL:

I. TÉNYEK

1. Az eljárás

A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdése értelmében a norvég hatóságok bejelentették azon szándékukat, hogy csökkentett rátájú szociális biztonsági járulékokat kívánnak alkalmazni az egyes gazdasági szektorokban aktív, és Norvégia 2, 3 és 4-es kijelölt földrajzi zónáiban működő vállalkozásokra. Az értesítést Norvégia Európai Unió Melletti Képviselete 2004. április 26-án kelt levelében küldte meg, amellyel továbbították mind a kereskedelmi és ipari minisztérium, mind a pénzügyminisztérium 2004. április 23-án kelt levelét, amelyek 2004. április 27-én érkeztek be és kerültek iktatásra (dokumentumszám: 278992).

A Hatóság és a norvég hatóságok közötti számos levélváltást és ülést követően (9) a Hatóság – tekintettel a bejelentett intézkedés EGT-Megállapodás 61. cikkével való összeegyeztethetőségének kinyilvánítását illetően felmerült komoly nehézségeivel – úgy határozott, hogy kezdeményezi a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást.

A hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezéséről szóló, 2004. október 6-i 245/04/COL sz. hatósági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészítésében (10). A Hatóság felhívta az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

Norvégia Európai Unió Melletti Képviselete 2004. november 12-én kelt levelében a norvég hatóságok benyújtotta észrevételeit az eljárás megnyitását illetően (dokumentumszám: 299087). A Hatóság az érdekelt felektől nem kapott észrevételeket.

2. A javasolt intézkedés leírása

a) Háttérinformációk

Az 1997. február 28-i norvég szociális biztonsági törvény („Lov om folketrygd”) alapján Norvégiában minden munkáltató kötelező hozzájárulást fizet a nemzeti szociális biztonsági rendszerbe. E hozzájárulás a munkavállalók bruttó fizetése alapján kerül kiszámításra és a munkavállalók lakóhelye szerint differenciálódik. E célból Norvégia öt földrajzi zónára van felosztva. Az 1. zóna (11) az ország déli területének leginkább központi részeit foglalja magában és a teljes norvég népesség 76,6 %-ára terjed ki. A 2. zóna (12) Dél-Norvégia kevésbé központi részeit foglalja magában és a teljes norvég népesség 9,4 %-ára terjed ki. A 3. zóna (13) Dél-Norvégia elsősorban hegyvidéki régióit foglalja magában, a teljes norvég népesség 2,6 %-ára terjed ki. A 4. zóna (14) Dél-Norvégia leginkább északi részéből, valamint az 5. zónától délre eső észak-norvégiai részből áll. A 4. zóna a teljes népesség 9,4 %-ára terjed ki Az 5. zóna (15) az ország legészakibb részét foglalja magában.

A Hatóság 1997. november 19-én nyitotta meg a hivatalos vizsgálati eljárást a norvégiai regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékokat illetően (16). A Hatóság 1998. július 2-án határozatot (17) fogadott el, amelyben megállapította, hogy a rendszer – az állami költségvetés révén – egyes vállalkozásokat előnyhöz juttat, ami nem indokolható a rendszer általános természete és jellege alapján, és torzítja a versenyt az Európai Gazdasági Térségben vagy azzal fenyeget (18). A rendszert hozzá kellett igazítani az EGT-Megállapodás szabályaihoz.

A norvég hatóságok 1998. szeptember 2-án a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 36. cikkének (1) bekezdése szerinti keresetet terjesztettek az EFTA-Bíróság elé, amelyben az 1998. július 2-i határozat semmisnek nyilvánítását kérték.

A Bíróság 1999. május 20-án elutasította a megsemmisítési kereset (19) és fenntartotta a hatósági határozatot. A Bíróság megerősítette, hogy a differenciált szociális biztonsági járulékok rendszere az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

A Hatóság 1998. július 2-i határozatának való megfelelés céljából a norvég hatóságok új szabályokat javasoltak a differenciált szociális biztonsági járulékok vonatkozásában. A Hatóság 1999. szeptember 22-én korlátozott időtartamra, 2003. december 31-ig jóváhagyta az új szabályokat (20).

Az Európai Bizottság 2000. december 21-én elutasító határozatot hozott a Svédország által bejelentett, csökkentett szociális biztonsági járulékra vonatkozó támogatási rendszert illetően (21). A Bizottság határozatban rámutatott arra, hogy Norvégia 2000. július 27-én kelt levelében nemcsak hogy észrevételeit nyújtotta be a svéd esetre vonatkozó eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot illetően, hanem egyúttal megerősítette, hogy maga is hasonló rendszert működtet.

A Svédország esetében hozott határozat fényében a norvég hatóságok és a Hatóság, valamint a Hatóság és az Európai Bizottság közötti számos ülésen tárgyalták azt követően a norvég rendszert. A norvég és a svéd rendszerek közötti hasonlóságok tekintetében, és annak érdekében, hogy az EGT-n belül azonos versenylehetőségeket biztosítanak, a Hatóság szükségesnek ítélte a norvég rendszer összeegyeztethetőségének vizsgálatát és a norvég hatóságokhoz idézett 2002. június 4-i levélben a norvég rendszer hivatalos felülvizsgálatát kezdeményezte (dokumentumszám: 02-4189 D).

A Hatóság 2002. szeptember 25-i határozatában (22) arra a következtetésre jutott, hogy a regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékok rendszere nem jogosult az EGT-Megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott eltérésre, továbbá javasolja megfelelő intézkedések elfogadását azért, hogy a rendszerből adódó bármiféle összeegyeztethetetlen támogatást eltöröljenek vagy 2004. január 1-jei hatállyal összeegyeztethetővé tegyenek.

Norvégia Európai Unió Melletti Képviselete 2002. október 29-én kelt levelében, amely a Hatóságnál 2002. október 31-én érkezett be és került iktatásra (dokumentumszám 02-7855 A), a norvég hatóságok elfogadták a megfelelő intézkedéseket.

A norvég hatóságok 2003 márciusában 2004-től 2007-ig tartó hároméves átmeneti időszakról értesítették a Hatóságot, amely a 3. és 4. zónában alkalmazandó szociális biztonsági járulékok rátájának fokozatos kiigazítására vonatkozott (dokumentumszám: 03-1846 A). Az értesítés szerint a szociális biztonsági járulékok rátái a következők (23):

1. táblázat

	2003. évi ráták	2004. évi ráták	2005. évi ráták	2006. évi ráták	2007. évi ráták
1. zóna	14,1	14,1	14,1	14,1	14,1
2. zóna	10,6	14,1	14,1	14,1	14,1
3. zóna	6,4	8,3	10,2	12,1	14,1
4. zóna	5,1	7,3	9,5	11,7	14,1

A norvég hatóságok 2003. április 15-én kelt levelükben azt is bejelentették, hogy Nord-Tromsban és Finnmarkban (5. zóna) fenntartják a regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékokat. Ezen értesítést azonban Norvégia Európai Unió Melletti Nagykövete 2003. július 4-én kelt levelében (dokumentumszám: 03-4403 A) visszavonta, mivel az EFTA-államok Állandó Bizottságának 2003. július 1-jei közös megegyezésével (2/2003/SC), továbbá a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdésére hivatkozva az EFTA-államok úgy döntöttek, hogy az 5. zónában érvényes jelenlegi rendszer az ebben a zónában fennálló kivételes körülmények végett összeegyeztethető az EGT-Megállapodással.

Miután a 2003. július 16-i határozattal (24) megnyitották a hivatalos vizsgálati eljárást és az EGT-Bíróság E-6/98. sz. ügyben (25) hozott ítéletével összhangban a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a 2., 3. és 4. zónában a csökkentett szociális biztonsági járulékok támogatás biztosításával érnek fel. A Hatóság azonban 2003. november 12-i 218/03/COL határozatában engedélyezte a bejelentett hároméves átmeneti időszakot a 3. és 4. zónában regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékok esetében. A Hatóság e határozatban megállapította, hogy átmeneti időszak hiányában a szociális biztonsági kifizetések növelése kedvezőtlen hatással lenne a foglalkoztatásra nézve. A Hatóság megjegyezte, hogy a járulékok differenciált rátájának hároméves időszak során történő fokozatos kivonása azt jelenti, hogy a vállalkozások számára az időszakra eloszlik az éves költségnövekedés. Ezzel ellentétben a jelenlegi rendszer azonnali eltörlése a költségek vonatkozásában sokkolná az érintett vállalkozásokat. A sokkoló hatások enyhítése érdekében és azért, hogy a vállalkozásoknak legyen idejük alkalmazkodni az új gazdasági környezethez tanácsosnak tűnt a megfelelő átmeneti időszak.

b) Az egyes gazdasági ágazatok számára regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékokat illetően jelenleg bejelentett intézkedés leírása

(1) Az intézkedés főbb jellemzőinek leírása

A norvég hatóságok 2004 áprilisában értesítették a Hatóságot azon szándékukról, hogy az egyes gazdasági ágazatok számára 2005. január 1-től számítva és meg nem határozott időre az 1., 2., 3. és 4. zónában 2003 végéig érvényes regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékokat alkalmazzák. Ezen rátákat a 2003. évre nézve a fenti 1. táblázat ismerteti. Az 5. zóna nem került bele az értesítésbe, mivel az EFTA-államok Állandó Bizottságának 2003. július 1-jei 2/2003/SC határozatát követően ott nulla ráta alkalmazandó.

A bejelentett intézkedés csak egyes gazdasági ágazatokra nézve lesz alkalmazandó, amelyek a norvég hatóságok szerint nincsenek kitéve az egyéb EFTA-államok vállalkozásai versenyének. A norvég hatóságok azt állították, hogy a csökkentett szociális biztonsági ráták tervezett alkalmazása révén előnyben részesített gazdasági ágazatokban nem áll fenn kereskedelemre gyakorolt hatás. A norvég hatóságok ennélfogva úgy tekintették, hogy a bejelentett intézkedés az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak.

A norvég hatóságok a versenynek való kitettséget az ECON független tanácsadó cég által, egy norvég ügyvédi irodával együttműködésben készített jelentés alapján értékelték (a továbbiakban: ECON-jelentés). Az egyéb EFTA-államok vállalkozásainak versenye által feltehetően nem érintett és következésképpen a bejelentett intézkedés alá tartozó ágazatok következő listáját az ECON-jelentésben ismertetett értékelés alapján állították össze:

2. táblázat

NACE-kód (26)	2. zóna	3. zóna	4. zóna
01.300 Növénytermelés és állattenyésztés (vegyes gazdálkodás)	n.a (27).	n.a.	0
22.120 Napilapkiadás	0/2	0/2	0/2
22.210 Napilapnyomás	0/2	0/2	0/2
35.111 100 bruttó tonna űrtartalmat meghaladó hajó- és hajótest gyártása és javítása	0/2	0/2	0/2
35.111 100 bruttó tonna űrtartalom alatti hajó gyártása és javítása	0/2	0/2	0/2
40.120 Villamosenergia-szállítás	0	0	0
45.110 Épületbontás, földmunka	0	0	0
45.212 Magas- és a mélyépítési munkák	0	0	0
45.221 Bádogosmunka	n.a.	n.a.	0
45.229 Egyéb tetőszerkezet-építés és ácsolás	n.a.	n.a.	0
45.230 Autópálya, út, repülőtér, sport játéktér építése	0	0	0
45.240 Vízi létesítmény építése	0	n.a.	n.a.
45.250 Egyéb speciális szaképítés	0	0	0
45.310 Villanyszerelés	0	0	0
45.320 Szigetelés	n.a.	n.a.	0
45.330 Víz-, gáz-, fűtésszerelés	0	0	0
45.340 Egyéb épületgépészeti szerelés	0	n.a.	0
45.442 Üvegezés	n.a.	n.a.	0
45.450 Egyéb befejező építés	0	n.a.	0
45.500 Építési eszköz kölcsönzése személyzettel	n.a.	0	0
50.200 Gépjárműjavítás és -karbantartás	0	0	0
50.301 Gépjármű, gépjárműalkatrész és gépjármű-felszerelés nagykereskedelme	0	n.a.	0
50.302 Gépjármű, gépjárműalkatrész és gépjármű-felszerelés kiskereskedelme	0	0	0
50.500 Üzemanyag-kiskereskedelem	0	0	0
51.170 Élelmiszer, ital, dohányáru ügynöki nagykereskedelme	n.a.	n.a.	0/2
51.180 Máshova nem sorolt különleges termék vagy termékek sorának ügynöki nagykereskedelme	n.a.	n.a.	0
51.210 Gabona-, vetőmag-, takarmány-nagykereskedelem	0	0	0
51.220 Virág-, dísznövény-nagykereskedelem	n.a.	n.a.	0
51.389 Puhatestű állatok nagykereskedelme	n.a.	n.a.	0
51.390 Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme	n.a.	0	0
51.421 Ruha-nagykereskedelem	0	0	0
51.434 Hanglemezek, magnószalagok, CD-k, DVD-k és videoszalagok nagykereskedelme	n.a.	n.a.	0
51.460 Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme	n.a.	n.a.	0
51.477 Sportcikkek, játékok és játékszerek nagykereskedelme	0	n.a.	n.a.
51.479 Máshova nem sorolt háztartási cikkek és személyes cikkek nagykereskedelme	n.a.	n.a.	0
51.520 Fém-, érc-nagykereskedelem	n.a.	n.a.	0
51.532 Fa-nagykereskedelem	0	0	0
51.533 Festék- és lakk-nagykereskedelem	n.a.	n.a.	0
51.539 Máshova nem sorolt építőanyagok nagykereskedelme	0	n.a.	0
51.561 Papír- és papírlemez-nagykereskedelem	0	n.a.	0
51.840 Számítógép, -tartozék és szoftver nagykereskedelme	0	0	0
51.850 Egyéb irodagép-, -berendezés nagykereskedelme	n.a.	n.a.	0
51.872 Hajófelszerelés és horgászfelszerelés nagykereskedelme	n.a.	n.a.	0
51.900 Egyéb nagykereskedelem	0	0	0
52.110 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem, különösen élelmiszer, ital és dohányáru	0/2	0/2	0/2
52.120 Egyéb vegyes kiskereskedelem	0/2	0/2	0/2
52.220 Hús-, húskészítmény-kiskereskedelem	0	n.a.	n.a.
52.230 Hal-, rák- és puhatestű víziállatok kiskereskedelme	n.a.	n.a.	0
52.241 Pékáru-, édesség-kiskereskedelem	0	n.a.	0
52.271 Reform-élelmiszerek kiskereskedelme	n.a.	n.a.	0
52.279 Máshova nem sorolt élelmiszerek, italok és dohány szaküzletekben való kiskereskedelme	n.a.	n.a.	0
52.310 Gyógyszer-kiskereskedelem	0	0	0
52.330 Illatszer-kiskereskedelem	n.a.	n.a.	0
52.410 Textil-kiskereskedelem	0	0	0
52.420 Ruházati kiskereskedelem	0/2	0/2	0/2
52.431 Lábbeli-kiskereskedelem	0	0	0
52.441 Világító felszerelés kiskereskedelme	n.a.	n.a.	0
52.442 Porcelán és üvegáru kiskereskedelem	n.a.	n.a.	0
52.443 Bútor-kiskereskedelem	0/2	0/2	0/2
52.449 Máshova nem sorolt nem elektromos háztartási cikkek	n.a.	0	0
52.451 Elektromos háztartási cikk, rádió, televízió kiskereskedelme	0	0	0
52.453 Hangszerek és hangjegyek kiskereskedelme	n.a.	n.a.	0
52.461 Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem	0/2	0/2	0/2
52.463 Festék- és lakk-kikereskedelem	0	0	n.a.
52.431 Fa-kiskereskedelem	n.a.	n.a.	0/2
52.469 Máshova nem sorolt vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem	n.a.	0	0
52.481 Órák, fényképészeti és optikai cikkek kiskeredkedelme	n.a.	0	0
52.482 Arany- és ezüstáruk kiskereskedelme	n.a.	0	0
52.483 Sportcikkek, játékok és játékszerek kiskereskedelme	n.a.	n.a.	0
52.484 Virágok és növények kiskereskedelme	n.a.	n.a.	0
52.485 Számítógépek, irodai és távközlési berendezések kiskereskedelme	n.a.	n.a.	0
52.489 Máshova nem sorolt szaküzletbeli kiskereskedelem	n.a.	0	0
52.612 Textiliák, ruhák, cipők, utazási kiegészítők és bőráruk csomagküldő kiskereskedelme	0	n.a.	n.a.
52.619 Szakáruk egyéb csomagküldő kiskereskedelme	0	n.a.	0
52.630 Egyéb nem bolti kiskereskedelem	n.a.	n.a.	0
52.720 Elektromos háztartási cikk javítása	n.a.	n.a.	0
55.301 Éttermek és kávéházak	0	0	0
55.302 Snack bárok, saláta bárok és hot-dog bárok	n.a.	0	0
55.401 Kisvendéglők	0	0	0
55.510 Munkahelyi étkeztetés	0	n.a.	0
55.520 Vendéglátóipar	0	n.a.	0
60.220 Taxi személyszállítás	n.a.	0	0
63.110 Rakománykezelés	0	n.a.	0
63.120 Tárolás, raktározás	n.a.	n.a.	0
63.211 Árubeszerzési és szállítási irodák	0	0	0
63.212 Parkolóhelyek és parkolóházak	n.a.	n.a.	0
63.213 Autópályadíj-beszedő állomások	n.a.	n.a.	0
63.219 Szárazföldi szállításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások	0	0	0
63.221 Kikötői tevékenységek	n.a.	n.a.	0
63.229 Egyéb vízi szállítást segítő tevékenység	n.a.	n.a.	0
63.230 Egyéb légi szállítást segítő tevékenység	0	0	0
63.302 Utazási irodák	n.a.	0	0
63.401 Fuvarozási szolgáltatások	0	0	0
63.409 Egyéb szállítási szolgáltatások	n.a.	n.a.	0
64.110 Nemzeti postai tevékenység	0	0	0
64.120 A nemzeti postai tevékenységtől eltérő futárpostai tevékenység	n.a.	0	0
64.210 Vezetékes távközlési szolgáltatások	0	n.a.	0
64.220 Vezeték nélküli távközlési szolgáltatások	0	n.a.	0
64.230 Internetszolgáltatók	n.a.	n.a.	0
64.240 Egyéb távközlési tevékenységek	n.a.	n.a.	0
Egyéb monetáris közvetítés	0	0	0
65.220 Egyéb hitelnyújtás	0	n.a.	0
65.239 Egyéb értékpapír-kezelés	n.a.	n.a.	0
66.010 Életbiztosítás	n.a.	n.a.	0
66.030 Nem-életbiztosítás	0	0	0
67.130 Pénzügyi közvetítést kiegészítő tevékenységek	n.a.	n.a.	0
67.200 Biztosítást és nyugdíjalapokat kiegészítő tevékenységek	n.a.	0	0
70.111 Lakásépítő-szövetkezetek	n.a.	n.a.	0
70.112 Egyéb ingatlanfejlesztés és -értékesítés	n.a.	n.a.	0
70.120 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele	n.a.	0	0
70.202 Saját tulajdon egyéb bérbeadása	0	0	0
70.310 Ingatlanügynökségi tevékenység	n.a.	n.a.	0
70.321 Fizetéses vagy szerződéses alapon történő ingatlankezelés	n.a.	0	0
70.322 Házmesteri szolgáltatások	n.a.	n.a.	0
71.110 Gépkocsikölcsönzés	n.a.	n.a.	0
71.320 Építőipari gép, berendezés kölcsönzése	n.a.	n.a.	0
71.340 Máshova nem sorolt egyéb gép és berendezés kölcsönzése	n.a.	n.a.	0
71.400 Máshova nem sorolt személyes és háztartási cikk kölcsönzése	0	n.a.	0
72.500 Irodai, számviteli és számítástechnikai felszerelés javítása és karbantartása	n.a.	n.a.	0
74.110 Jogi tevékenységek	n.a.	n.a.	0
74.121 Számviteli, könyvelői tevékenység	0	0	0
74.122 könyvvizsgálói tevékenység	0	0	0
74.130 Piac- és közvélemény-kutatás	n.a.	n.a.	0
74.140 Üzletviteli tanácsadás	0	n.a.	0
74.203 Geológiai vizsgálat	n.a.	n.a.	0
74.300 Műszaki vizsgálat, elemzés	0	0	0
74.400 Hirdetés	0	n.a.	0
74.501 Munkaerő-toborzás	0	0	0
74.600 Nyomozási, biztonsági tevékenység	0	0	0
74.700 Ipari takarítás, tisztítás	0	0	0
74.810 Fényképészet	n.a.	n.a.	0
74.820 Csomagolás	n.a.	n.a.	0
74.851 Titkári tevékenység	n.a.	0	0
74.852 Fordítói tevékenység	n.a.	n.a.	0
74.871 Inkasszóirodai és hitelnyújtó tevékenység	n.a.	n.a.	0
74.877 Vásárok, kiállítások és kongresszusok szervezéséhez kapcsolódó tevékenység	n.a.	n.a.	0
74.879 Máshova nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységséget segítő szolgáltatás	0	0	0
75.110 Általános közigazgatási tevékenységek	0	0	0
75.120 Egészségügyi ellátást, oktatást, kulturális és szociális szolgáltatásokat, kivéve a társadalombiztosítást nyújtó ügynökségek tevékenységének igazgatása	0	0	0
75.130 A hatékonyabb üzleti élet szabályozásához való hozzájárulás	0	0	0
75.140 Közigazgatást kiegészítő szolgáltatási tevékenységek	0	n.a.	0
75.220 Honvédelem	0	0	0
75.230 Igazságügy	0	0	0
75.240 Közbiztonság, közrend	0	0	0
75.250 Tűzvédelem	0	0	0
75.300 Kötelező társadalombiztosítás	0	0	0
80.102 Általános és középiskolai oktatás	0	0	0
80.103 Szakosított oktatás fogyatékkal élő személyek számára	0	0	0
80.210 Általános középfokú oktatás	0	0	0
80.309 Egyéb főiskolákon történő oktatás	n.a.	n.a.	0/2
80.410 Járművezető-oktatás	n.a.	n.a.	0
80.421 Népfőiskolai oktatás	0	0	0
80.423 Felnőttoktatási egyesületek	n.a.	0	0
80.424 Városi zeneiskolák	n.a.	0	0
80.429 Egyéb oktatás	0	0	0
85.114 Rehabilitációs intézetek	0	0	0
85.116 Pszichiátriai kórházak felnőtteknek	0	0	n.a.
85.118 Betegápoló otthonok	0	0	0
85.121 Általános orvosok	n.a.	n.a.	0
85.122 Orvosok, szakorvosok (pszichiáter kivételével)	n.a.	n.a.	0
85.130 Fogorvosi szakellátás	0	0	0
85.142 Fizioterápia	n.a.	n.a.	0
85.143 Iskolaorvosi ellátás, anya- és gyermekgondozás	0	n.a.	n.a.
85.144 Egyéb megelőző egészségügyi ellátás	n.a.	0	0
85.147 Mentőszolgálatok	0	0	0
85.149 Egyéb egészségügyi ellátás	0	0	0
85.200 Állat-egészségügyi ellátás	0	0	0
85.311 Gyermekjóléti intézmény	0	n.a.	n.a.
85.312 Intézmények alkohol- és drogfüggők számára	0	0	0
85.319 Egyéb szociális ellátó intézmények	n.a.	0	0
85.321 Otthoni ellátás	n.a.	n.a.	0
85.322 Lakóotthon fogyatékkal élők, időskorúak számára	n.a.	n.a.	0
85.323 Gyermekjóléti szolgálatok	0	n.a.	0
85.324 Szociális jóléti szolgálatok alkohol- és drogfüggők számára elhelyezés nélkül	n.a.	0	0
85.325 Családtanácsadó szolgálatok	n.a.	n.a.	0
85.326 Városi szociális szolgálati hivatalok	n.a.	n.a.	0
85.327 Koragyermekkori oktatási és ellátóintézetek	0	0	0
85.331 Iskoláskorú gyermekek gondozása	n.a.	n.a.	0
85.333 Napközi otthonok fogyatékkal élők, időskorúak számára	n.a.	n.a.	0
85.334 Képzés a rendes munkaerőpiacon való foglalkoztatás érdekében	0	0	0
85.335 Állandó jelleggel védett munkahelyi tevékenységek	0	0	0
85.336 Szociális jóléti szervezetek tevékenységei	n.a.	n.a.	0
85.337 Felvevőközpontok menedékkérők számára	0	0	0
85.338 Foglalkoztatás / képzés a városi egészségügyi és szociális gondozói hivatal keretében végzett munkák területén	0	n.a.	n.a.
85.339 Egyéb szociális ellátás elhelyezés nélkül	n.a.	0	n.a.
90.010 Szennyvíz gyűjtése, -kezelése	0	n.a.	0
90.020 Egyéb hulladék gyűjtése, kezelése	0	0	0
91.110 Vállalkozói, munkáltatói érdekképviselet	n.a.	0	0
91.200 Szakszervezeti tevékenység	n.a.	n.a.	0
91.310 Egyházi tevékenység	0	0	0
91.330 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység	0	n.a.	0
92.110 Film-, videogyártás	n.a.	n.a.	0
92.130 Filmvetítés	n.a.	n.a.	0
92.200 Rádió-televízió műsorszolgáltatás	0	n.a.	0
92.320 Művészeti létesítmények működtetése	0	n.a.	0
92.330 Vásári, vidámparki szórakoztatás	n.a.	n.a.	0
92.400 Hírügynökségi tevékenység	n.a.	n.a.	0
92.510 Könyvtári, levéltári tevékenység	0	n.a.	0
92.521 Múzeumi tevékenység	0	0	0
92.522 Műemlékvédelem, épületvédelem	n.a.	0	0
92.610 Sportlétesítmények működtetése	0/2	0	0
92.621 Sportklubok és -egyesületek	0	0	0
92.629 Máshova nem sorolt sporttevékenységségek	n.a.	n.a.	0
92.721 Szabadidős tevékenységeket és kalandtúrákat szervező vállalkozások	n.a.	0	n.a.
92.729 Máshova nem sorolható egyéb szabadidős szolgáltatások	0	0	0
93.010 Textil, szőrme mosás, tisztítás	0	0	0
93.020 Fodrászat, szépségápolás	n.a.	0	0
93.030 Temetkezés	n.a.	n.a.	0
93.040 Fizikai közérzetet javító tevékenység	0	0	0

Az ECON-jelentés alapján a norvég hatóságok az alábbi kritériumokat dolgozták ki annak érdekében, hogy megkülönböztetést lehessen tenni az egyéb EGT-állam vállalkozásai versenyének kitett vállalkozások és az EGT-beli versenynek kitett vállalkozások között a 0/2 számmal jelzett gazdasági ágazatokat illetően:

—	NACE 22.120 és 22.210: Napilapkiadás és -nyomás A nyelv, a kultúra és a távolság miatt a helyi napilapok kiadása és nyomtatása csak helyi piacokon történik. Egy napilap addig tekinthető helyi napilapnak, amennyiben terjesztése nem országos szinten történik.

—

NACE 35.111 és 35.113: 100 bruttó tonna űrtartalmat meghaladó és 100 bruttó tonna űrtartalom alatti hajó- és hajótest gyártása és javítása

Amennyiben a javítás norvég vizeken vagy súlyos nehézségek közepette üzemelő hajókat érint, az adott hajógyár működése helyinek tekintendő, és ennélfogva nincs kitéve egyéb EGT-állam versenyének.

—

NACE 51.170: Élelmiszer, ital, dohányáru ügynöki nagykereskedelme

A norvég hatóságok nem nyújtottak további magyarázatot az ezen ágazatban tevékeny vállalkozásokra alkalmazandó támogathatósági kritériumokról. Az ECON-jelentés értelmében a rendelkezésre álló információ alapján nem volt lehetséges elkülöníteni a versenynek kitett és annak nem kitett vállalkozásokat.

—

NACE 52.110: Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem, különösen élelmiszer, ital és dohányáru

Úgy tekintik, hogy azon vállalkozások, amelyek telephelye a nemzeti határ másik oldalán lévő versenytársaktól több mint 150 km távolságra van, nincsenek kitéve egyéb EGT-államok versenyének. A norvég hatóságok által benyújtott információ alapján a 150 km-es kritikus távolságot a határ túloldalán lévő legközelebbi versenytársak beazonosításával alakították ki az 52.100, „vegyes kiskereskedelem” ágazati osztályozási rendszerbe tartozó vállalkozásokra. A versenyfeltételeket azon vállalkozások tekintetében mérlegelték, amelyek különböző távolságokra vannak a határ túloldalán legközelebb lévő versenytársaktól. Az ECON-jelentés következtetései alapján a norvég hatóságok megállapították, hogy alacsony annak a valószínűsége, hogy a versenytársuktól több mint 150 km-ra lévő vállalkozások ki lennének téve egyéb EGT-államok vállalkozásai versenyének. A norvég hatóságok elismerik, hogy a tényleges verseny fennállása a kínált árukészlettől függ.

—

NACE 52.120, 52.420 és 52.443: Egyéb vegyes kiskereskedelem, ruházati kiskereskedelem és bútor-kiskereskedelem

Habár jelentősséggel bír a határ túloldalán lévő versenytársaktól való távolság, a norvég hatóságok elismerik, hogy nehéz abszolút és éles határt húzni az EGT-n belüli kereskedelem által érintett és nem érintett vállalkozások között. Míg az ECON-jelentés szerint a határ túloldalán lévő viszonylag nagy bevásárlóközponttól mintegy 200 km-re lévő vállalkozások ki vannak téve a versenynek, a határhoz közelebb lévő vállalkozások nincsenek kitéve a versenynek, amennyiben a határ túloldalán nincsen nagy bevásárlóközpont. A NACE 52.110 esetében alkalmazott értékelés szerint a norvég hatóságok mindazonáltal kifejtették az értesítésben, hogy a 200 km-es távolság megfelelő objektív kritérium ezen ágazatban a kereskedelemre gyakorolt hatás meghatározásához.

—

NACE 52.461 és 52.464: Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem és fa-kiskereskedelem

A norvég hatóságok kifejtették, hogy a „nemzeti határtól nagyon nagy távolságra” lévő vállalkozások nincsenek kitéve egyéb EGT-államok vállalkozásai versenyének. A benyújtott információ alapján a „nemzeti határtól való nagyon nagy távolság” azt jelenti, hogy nem érdemes egy nap során oda- és visszautazni, miközben a távolság többek között az utak állapotától és a közlekedési feltételektől függ. A Rogaland, Hordaland, Sogn og Fjordane és Møre og Romsdal igazgatási kerületben telephellyel rendelkező vállalkozások csökkentett szociális biztonsági rátákban részesülhetnek, mivel azok nincsenek kitéve egyéb EGT-állam versenyének. Az egyéb igazgatási kerületben lévő vállalkozások ez alól kizárásra kerülnek.

—

NACE 80.309: Egyéb főiskolákon történő oktatás

Az értesítés csak felnőttoktatási intézkedésekre terjed ki, amelyeket következésképpen nem érint a kereskedelem. A főiskolai és egyetemi szintű oktatást illetően a norvég hatóságok a 2. számot tüntették fel, ami azt jelenti, hogy az érintett tevékenység ki van téve a versenynek.

—

NACE 92.610: Sportlétesítmények működtetése

Egy tornaklub akkor tekintendő helyi tornaklubnak, amennyiben nem vesz részt sportágának legmagasabb osztályban. Egyéb sportlétesítmények helyi szintűnek tekintendők, amennyiben főként helyi klubok, a város helyi lakossága és kirándulók veszik igénybe, akik számára nincsen versenyképes ajánlat egyéb EGT-államban.

(2) A regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékokat illetően bejelentett intézkedés hatálya alá tartozó vállalkozások kiválasztásához alkalmazott módszer

A bejelentett intézkedés az ECON-jelentésben – a fent felsoroltaknak megfelelően – azonosított gazdasági ágazatokra terjed ki. Az ECON-jelentés a norvégiai 2., 3. és 4. zónában illetve az egyéb EGT-államokban lévő vállalkozások közötti versenyben álló területek („konkurranseflater”) értékelésén alapult. Azon ágazatok listáját tartalmazta, amelyeket feltehetően nem érintett az egyéb EGT-államok versenye.

A feldolgozó ágazatot illetően az egyéb EGT-államok versenye által nem érintett gazdasági ágazatok listáját a norvég statisztikai hivatal által szolgáltatott, a vonatkozó zónák kivitelét és behozatalát illető regionális adatok alapján állították össze. Mint ahogy azt a norvég hatóságok a 2004. november 12-én kelt levélben kifejtették, a közvetlen kereskedelem majdnem minden feldolgozó ágazatban (NACE 15–NACE 37) való megjelenése révén az ECON arra a következtetésre jutott, hogy gyakorlatilag ezen ágazatok mindegyikét érintheti az egyéb EFTA-államok vállalkozásainak versenye. A norvég hatóságok azt is elmagyarázták, hogy néhány ágazatot (napilapok kiadása és nyomtatása, hajógyártás) – ezen alágazatok természeténél és jellegénél fogva és nem az import-/exportelemzések alapján – csak helyi piaci szinten működőnek tekintettek.

A szolgáltatói ágazatban (NACE 50–NACE 99) tevékeny vállalkozásokat illetően a versenynek való kitettséget főként a különböző üzleti ágazatok piaci helyzetének ismerete, továbbá a norvégiai 2., 3. és 4. zónában lévő, kiválasztott vállalkozások megkérdezése alapján vizsgálták meg.

Sem a villamosenergia-, gáz- és vízellátás (NACE 40) sem pedig az építőipari ágazat (NACE 45) esetében nem történik világos hivatkozás arra a módszerre, amelyet a versenynek való kitettség meghatározásához követtek, annak ellenére, hogy az értesítés számos építőipari alágazatra kiterjed.

Az ECON-jelentés értelmében a pusztán helyi tevékenységeket nem érinti az EGT-n belüli kereskedelem. Az adott területen a vonatkozó gazdasági ágazatnak két kumulatív feltételt kell teljesíteni az ECON-jelentés értelmében ahhoz, hogy egy tevékenységet a pusztán helyi tevékenységek közé soroljanak: Az adott ágazatban tevékenykedő vállalkozások maguk nem vesznek részt határon átnyúló tevékenységekben, továbbá az érintett régióban a meghatározott tevékenység nem vonz ügyfeleket egyéb területről.

A jelentés megállapítja, hogy a versenyben álló területek azonosítását előírások javaslatának kidolgozására használhatnának, amely – lehetőség szerint – továbbviszi a csökkentett rátájú szociális biztonsági járulékok korábbi rendszerét azon gazdasági ágazatok esetében, amelyek nincsenek kitéve az EGT-n belüli versenynek (28). Az ECON-jelentés mindazonáltal nem tartalmaz semmiféle előírási javaslatot, mint ahogy az normális esetben egy támogatási rendszernél lenni szokott, és az értesítésben sem tesznek ilyen javaslatot.

Az ECON a jelentés bevezetésében utalást tesz arra, hogy nem állt elegendő idő illetve forrás rendelkezésre ahhoz, hogy elvégezzék a jelentés tárgyát képező valamennyi gazdasági ágazaton belüli versenykapcsolatok átfogó elemzését, ami a többi EGT-állam vállalkozásaival való verseny alul- illetve felülértékeléséhez is vezethet (29). Az ECON véleménye azonban az volt, hogy a jelentés eredményeképpen tanulságos kép vázolható fel az EGT-n belüli vállalkozások közötti versenyről.

3. Az eljárás megnyitásáról szóló határozatban felmerülő aggályok

A Hatóság 2004. október 6-án az egyes gazdasági ágazatok számára regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékokról szóló javaslatot illetően hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról határozott. A Hatóság úgy vélte, hogy a 2., 3. és 4. zónában a csökkentett szociális biztonsági ráták javasolt alkalmazása a gazdasági ágazatok és vállalkozások nagyon széles skálájára kiterjed. A bejelentett intézkedés nagyon nagy mértékben megfelel a regionálisan differenciált és csökkentett rátájú szociális biztonsági járulékok korábbi rendszerének, amelyet a Hatóság összeegyeztethetetlen támogatásnak nyilvánított (30).

A korábban értékelt rendszer és a jelenleg bejelentett intézkedés közötti fő különbséget az esetlegesen csökkentett rátákban részesülő gazdasági ágazatok számának csökkentése jelenti. Az ECON-jelentés elkészítette az ágazatok azon listáját, amelyeket a versenyben álló területek értékelése alapján állítólag nem érinti az EGT-n belüli kereskedelem.

A Hatóság az eljárás megnyitásáról szóló határozatban kételyeit fejezte ki az ECON-jelentésben az adatgyűjtéshez használt módszert illetően, amely látszólag nem volt rendszeres. A Hatóságnak aggályai voltak azt illetően, hogy az ECON-jelentés csak hiányos képet ad a helyzetről, és hogy nem ellenőrzi alaposan a jövőbeli helyzetet.

A Hatóság kételyeinek adott hangot azt illetően, hogy egy adott ágazatban az EGT-n belüli kereskedelemre gyakorolt hatás fennállásának meghatározásához követett módszer megfelel-e az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében a „kereskedelemre gyakorolt hatás” kritérium értelmezését illetően kialakult joggyakorlatban meghatározott feltételeknek. A joggyakorlatra hivatkozva a Hatóság különösen emlékeztetett arra, hogy – az ECON-jelentésben követett módszerrel ellentétben – az a tény, amely szerint a támogatást pusztán helyi tevékenységek vagy csak helyi szinten működő vállalkozások számára biztosítják még önmaga nem zárja ki a kereskedelemre gyakorolt hatás lehetőségét.

Ezen túlmenően a Hatóságnak kételyi vannak azt illetően, hogy a bejelentett intézkedés minden esetben biztosítja-e a kereskedelemre gyakorolt hatás kizárásának biztosításához szükséges mechanizmust, mivel nem tartalmaz általános biztosítékot, amely a kereskedelemre gyakorolt hatást illető alkalmazásnál szavatolná a szükséges jogi és gazdasági biztonságot. A Hatóságnak aggályai voltak az intézkedés határozatlan jellegét illetően, amely időben korlátlan és nem biztosít felülvizsgálati záradékot az alkalmazási kritériumok és feltételek vonatkozásában.

A Hatóság a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról határozott azért, hogy többek között Norvégia számára megkönnyítse annak tisztázását és jobb indokolását, hogy a bejelentett intézkedés alkalmazása hatással lesz-e a kereskedelemre. Az alábbi szakaszban a norvég hatóságok által benyújtott észrevételek kerülnek tárgyalásra.

4. A norvég hatóságok észrevételei

A norvég hatóságok 2004. november 12-én kelt levelükben nyújtották be észrevételeiket a Hatóság hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatát illetően. Az értesítés tartalmát illetően a norvég hatóságok tisztázták, hogy az 52.120 (egyéb vegyes kiskereskedelem), 52.420 (ruházati kiskereskedelem) és 52.443 (bútor-kiskereskedelem) ágazati osztályozási rendszert illetően az értesítés az intézkedésbe tartozó mindhárom zónában telephellyel rendelkező vállalkozásokra vonatkozott. Tévedés folytán ezt csak a 4. zónában lévő vállalkozásokra nézve tüntették fel.

Másodsorban a norvég hatóságok kifejtették, hogy „egy zónában néhány gazdasági ágazatot úgy jelentettek be, hogy azok nincsenek kitéve a versenynek, miközben egy másik zónában ugyanazon ágazatok nem szerepeltek a listán. […] Ennek az volt az oka, hogy az ECON-jelentés úgy ítélte meg, hogy néhány gazdasági ágazat esetében nincsenek olyan vállalkozások, amelyek túllépnék az érintett zónán belül érvényes de minimis küszöbértéket. […] A jövőben azonban, amennyiben az ilyen vállalkozások bérköltségei a de minimis küszöbérték túllépéséhez vezetnének, e vállalkozásokat ugyanúgy fogják tekinteni, mint az egyéb zónákban bejelentett érintett ágazatba tartozó vállalkozásokat.”

Harmadsorban a norvég hatóságok megállapították, hogy a Hatóság hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban való érvelése az ECON által használt adatgyűjtési módszer illetve végrehajtott értékelés leegyszerűsített értelmezéséről tanúskodott. A norvég hatóságok e tekintetben kijelentették, hogy a feldolgozó ágazatban tevékenykedő vállalkozások versenynek való kitettségét a kivitelét és behozatalát illető regionális adatok alapján vizsgálták. A norvég hatóságok leszögezték, hogy az ECON-jelentés nem tételezte fel, hogy ezen adatok elemzése elegendő lenne az egyéb EGT-államok vállalkozásainak versenye által nem érintett gazdasági ágazatok azonosításához, viszont elégséges lenne annak megerősítéséhez, hogy egy bizonyos ágazatnak nyújtott támogatás ténylegesen befolyásolhatja a kereskedelmet.

A szolgáltatói ágazatban tevékeny vállalkozásokat illetően a norvég hatóságok azzal érveltek, hogy a versenynek való kitettséget főként a különböző üzleti ágazatok piaci helyzetének ismerete és kiválasztott vállalkozások megkérdezése alapján vizsgálták. Ahhoz, hogy egy tevékenységet a pusztán helyi tevékenységek közé soroljanak az egyik feltétel az volt, hogy az érintett szolgáltatói ágazatban tevékeny vállalkozások nem vesznek részt határon átnyúló tevékenységekben. Ezt azonban nem alkalmazták elégséges feltételként. Az ECON-jelentés azt is értékelte, hogy a meghatározott tevékenység egy adott régióban képes-e egyéb területekről vagy EGT-államból ügyfeleket vonzani. A megkérdezett vállalkozásoknál egy esetleges jövőbeli helyzet tekintetében érdeklődtek, hogy szerintük milyen hatással lenne az ügyfeleiket illető kereskedelmi gyakorlataikra, ha a helyi szinten nyújtott szolgáltatás ára bizonyos százalékkal emelkedne vagy ha a szomszédos északi országokban telephellyel rendelkező cégek által nyújtott ugyanazon szolgáltatás ára emelkedne.

Negyedsorban a norvég hatóságok úgy ítélték meg, hogy a Hatóságnak kell értékelni, hogy a bejelentett intézkedés hatálya alá tartozó ágazatok vagy kedvezményezettek juthatnak-e olyan támogatáshoz, amely nem befolyásolja az EGT-Megállapodás Szerződő Felei közötti kereskedelmet.

II. ÉRTÉKELÉS

1. Eljárási követelmények

A bejelentett intézkedést nem hajtották végre. A norvég hatóságok ezzel betartották a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségeiket.

2. A bejelentett intézkedés

A norvég hatóságok bejelentették, hogy „szándékukban áll 2005. január 1-től továbbra is alkalmazni a 2004. január 1-je előtt érvényben lévő, differenciált szociális biztonsági járulékok rendszerét azon ágazatok esetében, amelyek nincsenek kitéve egyéb EGT-államok vállalkozásai versenyének.” Konkrét javaslattervezetet nem jelentettek be az intézkedés alkalmazását szabályozó jogszabályokra vagy törvényekre vonatkozóan. A norvég hatóságok benyújtottak egy jelentést, amely alapján egyes ágazatok javára újból bevezetni tervezik a regionálisan differenciált és csökkentett rátájú szociális biztonsági járulékok korábbi rendszerét. Kifejti ugyan, hogy a versenyben álló területek azonosítását előírások javaslatának kidolgozására használhatnák, az ECON-jelentés azonban nem tartalmaz sem előírási javaslatokat, mint ahogy az támogatási rendszer esetében rendszerint lenni szokott, és még az értesítésben sem tesznek ilyen jellegű javaslatot.

A norvég hatóságok által az értesítésben és a hivatalos vizsgálati eljárás során benyújtott szűkös információ alapján úgy tűnik, hogy a norvég hatóságok továbbra is alkalmazni (vagy újból bevezetni) kívánják a regionálisan differenciált és csökkentett rátájú szociális biztonsági járulékok korábbi rendszerét, alkalmazását azonban az ECON-jelentésben felsorolt ágazatokra kívánják korlátozni. Emlékeztetni kell arra, hogy csökkentett rátájú szociális biztonsági járulékok korábbi rendszerét támogatási rendszerként sorolták be (31). A Hatóság nem lát okot arra, amiért a bejelentett intézkedést nem támogatási rendszerként kellene besorolni, még akkor is, ha alkalmazási körét leszűkítették.

A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 1. cikkének d) pontjában előírt meghatározás szerint a támogatási rendszer olyan jogi aktus, amely alapján további végrehajtási intézkedésre vonatkozó kötelezettség nélkül, egyedi támogatás nyújtható a jogi aktusban általános és elvont módon meghatározott vállalkozásoknak. Ide tartoznak azok a jogi aktusok is, amelyek alapján meghatározott projekthez nem kötődő támogatást meghatározatlan időtartamra és/vagy korlátlan összegben egy vagy több vállalkozásnak nyújtanak.

A bejelentett intézkedés a regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékok minden olyan vállalkozásokra való alkalmazására vonatkozik, amelyek meghatározott ágazatokban működnek (a javaslat több mint 200 ágazatra terjed ki) és alkalmazottaik Norvégia 2., 3. és 4. zónájában rendelkeznek lakóhellyel. A csökkentett rátájú szociális biztonsági járulékok alkalmazása nem egy egyetlen vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás, hanem meghatározatlan számú kedvezményezett javára, meghatározatlan időtartam alatt rendszeresen ismétlődő esemény. A bejelentett intézkedést ezért támogatási rendszernek kell minősíteni.

3. E határozat hatálya

A következő értékelés csak az EGT-Megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységekre érvényes. A Hatóság nem értékelheti azon tevékenységeket, amelyek nem tartoznak a Megállapodás hatálya alá, például a 75.220 NACE-kódhoz tartozó honvédelem.

A Hatóság ezen túlmenően nem rendelkezik hatáskörrel azon vállalkozások támogatásainak vizsgálatát illetően, amelyek kizárólag az EGT-Megállapodás hatálya alá nem tartozó termékekhez – így például a mezőgazdasági vagy halászati termékek – kapcsolódó tevékenységeket végeznek (32). Ide tartozik például a 01.300 NACE-kód, növénytermelés és állattenyésztés (vegyes gazdálkodás). A Hatóság hatáskörén kívül eső ágazatokban az állami támogatás fennállásának értékeléséhez végzett tevékenységek nem képezik e határozat tárgyát (33).

4. Állami támogatás fennállása az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében

Az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:

„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.”

Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a támogatásként való osztályozáshoz szükséges, hogy teljesüljön mind a négy, az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltétel (34): 1) állami vagy állami forrásokból finanszírozott intézkedésnek kell fennállnia; 2) a támogatásban részesülőknek szelektív előnyt kell, hogy biztosítson; 3) az intézkedésnek versenytorzítónak, vagy a verseny torzításával fenyegetőnek kell lenni, és 4) annak érdekében, hogy az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tilalom alá tartozzon, a támogatási intézkedés be kell, hogy folyásolja a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.

A csökkentett rátájú szociális biztonsági járulékok norvég rendszere több esetben tárgyát képezte a Hatóság által hozott határozatoknak (35). Az EFTA-Bíróság is értékelte a rendszert (36) és arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen rendszer állami támogatásnak minősül.

A fentieknek megfelelően ezen javaslat a korábbi rendszert kívánja újból bevezetni azzal az egyetlen különbséggel, hogy a javasolt rendszert bizonyos ágazatokra szűkítették le. A Hatóságnak az a véleménye, hogy az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti korábbi rendszer osztályozására vonatkozó hatósági következetések és EFTA-bírósági megállapítások a jelenleg bejelentett rendszerre egyformán érvényesek a négy kumulatív kritérium közül háromra nézve.

A bejelentett rendszer ennélfogva állami bevételkiesés formájában állami forrásokból kerül finanszírozásra csökkentett rátájú szociális biztonsági járulékok alkalmazásával. Ezen túlmenően a rendszer közvetlen versenyelőnyhöz juttatja a kedvezményezett ágazatokban és régiókban tevékenykedő vállalkozásokat azon vállalkozásokhoz képest, amelyek máshol rendelkeznek telephellyel illetve nem a bejelentett ágazatokban folytatják tevékenységüket. Ebben az összefüggésben a Hatóság hangsúlyozni kívánja, hogy egy intézkedés csak akkor minősül állami támogatásnak, amennyiben olyan gazdasági tevékenységet folytató vállalkozást érint, amely tevékenység egy adott piacon, versenyhelyzetben áruk és szolgáltatások kínálásából áll (37). A joggyakorlat a vállalkozást a következőképpen határozza meg: „gazdasági tevékenységet végző jogalany, függetlenül a jogalany jogállásától és finanszírozásának módjától” (38). Ennélfogva nem nyújthatnak állami támogatást nem gazdasági jellegű tevékenységeknek, így például többek között a pusztán állami közigazgatási tevékenységeknek, igazságügyi tevékenységeknek vagy a kötelező társadalombiztosítás keretében végzett tevékenységeknek. E határozat ennélfogva nem terjed ki az ilyen jellegű tevékenységekre.

Az a kérdés fennáll továbbra is, hogy az egyéb EGT-államok vállalkozásai versenyének állítólag nem kitett egyes ágazatokra alkalmazandó, a bejelentett rendszer keretében nyújtott támogatás hatással van-e a Szerződő Felek közötti kereskedelemre.

a) A támogatás befolyásolja-e a kereskedelmet az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében?

Annak érdekében, hogy az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tilalom alá tartozzon, a támogatási intézkedésnek képesnek kell lenni befolyásolni az EGT-Megállapodás Szerződő Felei közötti kereskedelmet. E rendelkezés nem okok vagy célkitűzések között tesz különbséget, hanem a hatásokhoz viszonyítva meghatározza az állami támogatást (39).

Az alábbiakban a Hatóság értékelni fogja, hogy a bejelentett rendszer egyes ágazatokra való korlátozásai megakadályozzák-e azt, hogy a támogatás képes legyen befolyásolni a Szerződő Felek közötti kereskedelmet, és ennélfogva a támogatás az EGT-Megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének hatályán kívül helyeződik.

(1) Jogi előírások

Az ítélkezési gyakorlat szerint (40), ha az állami forrásokból nyújtott pénzügyi támogatás megerősíti egy vállalkozás helyzetét más versenyző vállalkozásokéhoz képest az EGT-n belüli kereskedelemben, az utóbbiakat a támogatás által érintett vállalkozásoknak kell tekinteni.

Nincsen küszöb vagy százalékos arány, amely alatt úgy lehetne tekintetni, hogy nem érintett a Szerződő Felek közötti kereskedelem (41). Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében sem a támogatás viszonylag alacsony összege sem pedig a kedvezményezett vállalkozás viszonylag kis mérete nem zárja ki önmagában annak lehetőségét, hogy érintett lenne az EGT-n belüli kereskedelem (42). Ahol egy ágazatban számos kisvállalkozás tevékenykedik, az ágazatban az összes vagy számos vállalkozás számára potenciálisan rendelkezésre álló támogatás – még akkor is, ha alacsonyak az egyedi összegek – befolyásolhatja az EGT-Megállapodás Szerződő Felei közötti kereskedelmet (43). A támogatás még az esetben is érintheti az EGT-n belüli kereskedelmet, ha a támogatásban részesülő vállalkozás maga nem vesz részt határon átnyúló tevékenységekben (44).

A támogatás jellege nem függ a nyújtott szolgáltatások helyi vagy regionális jellegétől vagy az érintett tevékenységi terület méretétől (45). Egy intézkedés kedvezményezettjei tevékenységének helyi jellege azon jellemzők egyike, amelyet figyelembe kell venni annak értékelésekor, hogy a támogatás hatással van-e a kereskedelemre, ami azonban nem elegendő annak megakadályozásához, hogy a támogatás hatással legyen a kereskedelemre (46). Ennek az oka, hogy az állami támogatás vállalkozásnak történő biztosítása a belső készlet fenntartásához vagy növeléséhez vezethet azzal a következménnyel, hogy a többi vállalkozás számára csökken az érintett EGT-államok piacára való behatolás lehetősége (47).

A kereskedelemre gyakorolt hatás értékelése során a Hatóság nem köteles meghatározni a támogatási rendszer tényleges hatását, viszont köteles megvizsgálni, hogy az képes-e befolyásolni az EGT-n belüli kereskedelmet (48). A kereskedelemre gyakorolt hatás kritériumát ennélfogva hagyományosan, nem korlátozó módon értelmezték, olyannyira, hogy rendszerint egy intézkedést állami támogatásnak minősítenek, ha az képes befolyásolni az EGT-államok közötti kereskedelmet (49).

(2) A bejelentett rendszer értékelése

A norvég hatóságok szerint a bejelentett rendszer az ECON-jelentésben vizsgált szolgáltatói ágazatok mintegy 75 %-ára, valamint a feldolgozó ágazat kis részére és az építőipar több ágazatára terjed ki. Az értesítés szerint e több mint 200 gazdasági ágazat – 13 esetében bizonyos korlátozásokkal – nincs kitéve az EGT-n belüli kereskedelemnek. Ebből az okból a norvég hatóságok véleménye szerint a bejelentett rendszer az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdése értelmében nem minősíthető állami támogatásnak.

— Az ECON-jelentés és a rendszer hatálya alá tartozó gazdasági ágazatok kiválasztásánál alkalmazott módszer

A regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékok bejelentett rendszere az értesítéshez mellékelt ún. ECON-jelentésre épül. A jelentés szerint azonban a jelentés nem azt kívánja értékelni, hogy a regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékok rendszere megfelel-e az EGT-Megállapodásnak, hanem a versenyben álló területeket kívánja értékelni (50).

A norvég hatóságok további értékeléseket nem végeztek az értesítésben, és egyéb Szerződő Feleket illetően sem ismertettek a versenyfeltételekre vonatkozóan pontosabb meghatározásokat. Csupán megállapították, hogy a differenciált szociális biztonsági járulékok eredeti rátáját azon ágazatokban tevékeny vállalkozásokra alkalmazzák, amelyeknek az ECON-jelentés szerint nincsenek versenyben álló területeik. Nem terjesztettek elő olyan jogi szöveget, amely rendelkezései szabályoznák a csökkentett rátájú szociális biztonsági járulékok alkalmazását.

A norvég hatóságok elismerik, hogy az ECON-jelentés információiban lévő esetleges helytelenségek megeshetnek egyedi gazdasági ágazatok értékelésében, amiol „összességében nagy valószínűséggel kiegyenlíthető” (51). A Hatóság viszont nem helyesli e megközelítést. Egy támogatási rendszernek eléggé szabatosnak kell lenni annak biztosításához, hogy szabályainak a támogatás bármely egyéni kedvezményezettjére történő alkalmazása ne sértse az EGT-Megállapodás szabályait.

A Hatóság véleménye szerint azon módszer, amely az államok közötti kereskedelem által feltehetően nem érintett gazdasági ágazatok kiválasztására irányul, nem szavatolja, hogy nem biztosítanak támogatást az EGT-n belüli kereskedelmet érintő tevékenységeket folytató vállalkozásoknak.

A Hatóság kételkedik az ECON-jelentés céljából összegyűjtött információ megbízhatóságában, amit – különösen a szolgáltatói ágazatok esetében – főként a piaci helyzet saját ismeretére és a kiválasztott vállalkozások telefonos megkérdezésére alapoztak. Az összegyűjtött információ nem empirikus tényekre épül, hanem inkább szubjektív jellegű. Ezen túlmenően a Hatóság rendelkezésére álló információ szerint a begyűjtött információt nyilvánvalóan nem ellenőrizték.

Az ECON-jelentés alapján egy tevékenység akkor tekinthető pusztán helyinek és az EGT-n belüli kereskedelem által nem érintettnek, amennyiben teljesül az alábbi két feltétel: az adott ágazatban tevékenykedő vállalkozások maguk nem vesznek részt határon átnyúló tevékenységekben, továbbá a meghatározott tevékenység nem képes egyéb területekről ügyfeleket vonzani.

Az ECON-jelentés viszont nem értékeli, hogy a „kereskedelemre gyakorolt hatás” kritériuma teljesül-e az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vagy sem, amennyiben a különböző felsorolt ágazatokban tevékeny vállalkozásoknak támogatást nyújtanak. Azt értékeli, hogy az érintett ágazatban vagy régióban közvetlen verseny áll-e fenn. A fent kifejtetteknek megfelelően, az a tény, hogy a támogatás kedvezményezettje helyi piaci szinten folytat tevékenységet nem zárja ki, hogy érintett az EGT-kereskedelem. Az, hogy a jelentés szerint nincsenek versenyben álló területek nem jelenti azt, hogy az ezen ágazatokban tevékeny vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem befolyásolná a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.

A regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékok jelenlegi rendszere bejelentésének alapjául szolgáló gazdasági ágazatok azonosításához az ECON-jelentés által követett módszer ennélfogva nem felel meg az EFTA-Bíróság és az EB állandó ítélkezési gyakorlata szerint a „kereskedelemre gyakorolt hatás” kritériuma fent kifejtett értelmezési paramétereinek.

— A rendszer

A bejelentett rendszer vállalkozások nagyon széles és változatos körére terjed ki (52), amelyek többek között az alábbi gazdasági ágazatokban folytatnak tevékenységet: hajógyártás, autópálya-, út-, reptér- és sportjátéktér-építés, nagy- és kiskereskedelem, posta és távközlés, pénzügyi szolgáltatások, gépkocsibérlés, könyvvizsgálat, filmgyártás, valamint rádió-televízió műsorszolgáltatás.

Azon területeken, ahol a belső piac létrehozásának megnyitásához vagy szabályozásához másodlagos jogszabályokat fogadtak el, mint például a pénzügyi szolgáltatások (NACE 65), a távközlés (NACE 64) stb, vagy azokon a területeken, amelyekre különleges állami támogatási szabályok vonatkoznak, mint például a hajógyártás (NACE 35) (53), a Hatóság rendszerint úgy véli, hogy az érintett tevékenység nem védett az EGT-n belüli kereskedelemtől.

A vezeték nélküli távközlési szolgáltatások (NACE 64.220), az internetszolgáltatók (NACE 64.230), és a nemzeti postai tevékenységtől eltérő futárpostai tevékenység (NACE 64.120) a határon átnyúló tevékenységek kiváló példái. Ezen tevékenységek legtöbbjét nemzetközi szinten tevékeny vállalkozások hajtják végre (54).

Az építőipari ágazat (NACE 45) tekintetében a tevékenységeket – autópályák vagy vízi létesítmények építése – rendkívüli mértékben szakosodott nagyvállalkozásoknak kell elvégezni, amelyek az EGT-n belül egyéb vállalkozásokkal versenyeznek (55).

A bejelentett gazdasági ágazatok némelyikében különösen – amelyeket dereguláció és liberalizálás jellemez – az állami pénzügyi beavatkozás gyakran hatással van a kereskedelemre.

A rendszerbe tartozó egyéb gazdasági ágazatok tekintetében az állami támogatásokra vonatkozó határozatokban már világosan megállapították a kereskedelemre gyakorolt hatást. Ide tartozik többek között a napilapkiadás (NACE 22), amely ágazatban a Bizottság tavaly az alábbiakat megállapító határozatot hozta: „[…] a szóban forgó támogatásokban érdekelt sajtótermékek területén létezik kereskedelmi forgalom a tagállamok között. Ezért ez a támogatás hatással lehet a vállalkozások közötti versenyre, például kiadók különböző tagállamokban fejtik ki tevékenységüket, különböző nyelveken publikálva, és így a kiadói és hirdetési jogok tárgyában alakulna ki közöttük verseny.” (56)

A nagykereskedelem (NACE 51) további példa azon ágazatra, ahol már határozatot hoztak az állami támogatásokról, megállapítva a kereskedelemre gyakorolt hatást (57): „a gyógyszerészeti és egyéb kapcsolódó termékek kereskedelmi volumene […] 1991-ben […] négy EGT-országgal (Ausztria, Finnország, Svédország, Norvégia) e termékek területén meghaladja a 2,7 milliárd ECU-t.”

Ahogy a fenti példák mutatják a rendszer hatálya alá tartozó számos ágazatban tevékeny vállalkozások nemcsak ki vannak téve, hanem szembesülnek az egyéb EGT-államok vállalkozásai versenyével. Az ezen ágazatokban tevékeny vállalkozásoknak nyújtott támogatás ennélfogva hatást gyakorol a kereskedelemre. A rendszer esetében így állami támogatás áll fenn az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a norvég hatóságok egyetlen, több mint 200 ágazatot átfogó, regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járuléki rendszert jelentettek be, és nem ágazatonként egy-egy, 200-nál több egyedi értesítést.

A norvég hatóságok 2004. november 12-én kelt levelében röviden utalást tesznek arra, hogy „a Hatóság feladata […] annak értékelése, hogy a bejelentett gazdasági ágazatok vagy kedvezményezettek valamelyikének nyújtható-e olyan támogatás, amely nem befolyásolja az EGT-Megállapodás Szerződő Felek közötti kereskedelmet” (58). Egy rendszer vizsgálatakor a Hatóságnak azonban értékelni kell a rendszer általános jellemzőit annak megállapításához, hogy állami támogatás áll-e fenn az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében. Az EB állandó ítélkezési gyakorlata értelmében: „támogatási rendszer esetén a Bizottság a kérdéses rendszer általános jellemzőinek vizsgálatára szorítkozhat, anélkül, hogy szükséges lenne minden egyes olyan eset vizsgálata, amelyre a rendszer alkalmazandó” (59). Az EFTA-Bíróság is jóváhagyta ezen értelmezést (60).

Ennélfogva a Hatóságnak ekképpen kell értékelni a rendszert. Amennyiben a rendszer az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást irányoz elő, e rendelkezés hatálya alá tartozik. A Hatóság következésképpen nem köteles a rendszer hatálya alá tartozó valamennyi egyedi esetnél ténylegesen igazolni, hogy teljesülnek az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek.

Ezen túlmenően e határozat alkalmazásában nem lehetséges (61) megállapítani, hogy a rendszer a hatálya alá tartozó több mint 200 ágazat tekintetében képes-e befolyásolni kereskedelmet. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a rendszer alapján kedvezményezett egyedi vállalkozásokra nézve biztosítani kell, hogy a kereskedelem nincs befolyásolva (62). A Hatóság lehetetlennek tartja annak biztosítását, hogy a több mint 200 bejelentett NACE-ágazat mindegyikének összes potenciális kedvezményezettjét az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében nem érinti – és nem is fogja érinteni – a kereskedelem.

Egyéb gazdasági ágazatokban is gyakran helyi szinten végeznek tevékenységeket. Ezen ágazatok tekintetében mindazonáltal nem zárható ki eleve a kereskedelemre gyakorolt hatás. A helyi szolgáltatók, mint például a képzőközpontok vagy a kiskereskedők, akárcsak a szupermarketek gyakran nagyobb láncokhoz tartoznak, amelyek az EGT-n belül versenyben vesznek részt. Ezen túlmenően az EB nemrégiben úgy határozott, hogy a fogorvosi szakellátás (NACE 85) (63) ágazatában, amely szolgáltatást rendszerint helyi szinten biztosítják, kereskedelmi hatás áll fenn.

Ugyan rendszerint megállapításra került a kereskedelemre gyakorolt hatás, léteznek tényleges példák a Hatóság és a Bizottság határozathozatali gyakorlatában, amikor tényleges támogatás biztosításakor különleges körülmények között úgy ítélték meg, hogy nem érvényesült kereskedelemre gyakorolt hatás. Ez állt fenn például a Brighton Pier és a Dorsten swimming pool ügyben hozott bizottsági határozat esetében (64). A kereskedelemre gyakorolt hatást cáfolta a Hatóság magán-napköziotthonok oslói középületekben, támogatott ingatlan lízingdíjjal történő létrehozásáról szóló határozata is (65). Ezen esetek közös jellemzője, hogy vagy egyedi támogatás biztosítására vagy rendszerre vonatkoznak, az alkalmazás és az esetleges kedvezményezettek tekintetében világos, szabatos és szoros korlátozásokkal, úgy hogy biztosítani lehetett, hogy nem nyújthatnak olyan egyedi támogatást, amely hatást gyakorolna a kereskedelemre.

Az ECON-jelentés – amely alapján e rendszert kidolgozták – elsősorban számos gazdasági ágazat jelenlegi helyzetét elemzi Norvégiában. A gazdaság viszont fejlődik és a kereskedelemi gyakorlatok változhatnak. Ennélfogva ismeretlen, hogy hogyan alakul a helyzet az elkövetkezőkben, és hogy az ECON-jelentés – amely alapján a norvég hatóságok a kereskedelemre gyakorolt hatás hiányát igazolják – a jövőben is érvényes marad-e. Mivel hiányzik a támogatás nyújtásának új körülményekhez való igazítását illető felülvizsgálati mechanizmus, nem biztosítható, hogy a jövőben a támogatást nem nyújtják olyan vállalkozásoknak, amelyek a felsorolt, kereskedelemre hatást gyakorló gazdasági ágazatok némelyikében tevékenyek. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a differenciált rátájú szociális biztonsági járulékokat illető javaslat időben korlátlan.

A rendszer anyagi kiterjedése nem elég pontos. A norvég hatóságok 2004. november 12-i levelükben, amelyben észrevételeiket nyújtották be a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitását illetően, nemrégiben tisztázták az értesítés hatályát. Néhány ágazatot úgy jelentettek be, hogy egy zónában nincsenek kitéve a versenynek, mivel jelenleg az adott zónákban azokban az ágazatokban nincsenek olyan vállalkozások, amelyek túllépnék a de minimis küszöböt. A norvég hatóságok mindazonáltal kifejtették, hogy ezen vállalkozásokat úgy tekintik mint a vonatkozó ágazatban egyéb zónákban bejelentett vállalkozásokat, amennyiben a jövőben ezen vállalkozások bérköltségei túllépik a de minimis küszöböt. Ezeket az ágazatokat azonban nem tartalmazta a Hatóságnak benyújtott értesítés.

Ezen túlmenően nem állnak rendelkezésre további különleges kritériumok az ECON-jelentésben felsorolt gazdasági ágazatokban tevékeny támogatható vállalkozások kiválasztásához, mivel a jelentés csak ágazatokra vonatkozik. A földrajzi elhelyezkedés és az ágazati tevékenység két kumulatív kritériuma, amely a csökkentett szociális biztonsági járulékok bizonyos ágazatban való alkalmazásához szükséges, a Hatóság véleménye szerint túlságosan általános. A fent említett megengedő határozatokkal összhangban a rendszernek pontos és világos kritériumokat (66) kell tartalmaznia annak biztosításához, hogy nem nyújtanak támogatást vállalkozásoknak, amely befolyásoknak az EGT-n belüli kereskedelmet.

A norvég hatóságok által szolgáltatott információ alapján a Hatóság emiatt úgy tekinti, hogy a regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékokat illető javaslat képes befolyásolni a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.

b) Következtetés

A fent említett okokból a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékok bejelentett rendszere bizonyos gazdasági ágazatokban tevékeny vállalkozások esetében az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

5. A támogatás összeegyeztethetősége

A norvég hatóságok az értesítésben azzal érveltek, hogy a regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékokat illető javaslat nem minősül állami támogatásnak. A rendszer ideiglenes értékelését követően a Hatóság a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról határozott, mivel komoly kételyei voltak nemcsak azt illetően, hogy a regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékok állami támogatási jelleggel bírnak, hanem azoknak az EGT-Megállapodás állami támogatásra vonatkozó szabályaival való összeegyeztethetőséget illetően is. A Hatóság hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban megfogalmazott kételyei ellenére a norvég hatóságok a rendszer összeegyeztethetőségét illetően nem terjesztettek elő érveket.

A Hatóságnak az a véleménye, hogy az EGT-Megállapodás 61. cikkének (2) bekezdésében említett eltérések egyike sem alkalmazható jelen esetben.

Ezen túlmenően az EGT-Megállapodás 61. cikkének (3) bekezdése alapján a csökkentett rátájú szociális biztonsági járulékok rendszere nem tekinthető összeegyeztethetőnek. Egy vállalkozás működési költségeinek, mint például a szociális biztonsági járulékok csökkentése működési támogatásnak minősül. Az ilyen jellegű, vállalatoknak nyújtott támogatás egyes régiókban alapvetően tiltott.

A csökkentett rátájú szociális biztonsági járulékoknak az EGT-Megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja keretében történő alkalmazása nem lehetséges, mivel a norvég régiók egyike sem felel meg e rendelkezésnek, amely rendkívül alacsony az életszínvonalat vagy jelentős az alulfoglalkoztatottságot feltételez.

A csökkentett rátájú szociális biztonsági járulékok nem mozdítják elő valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósítását vagy nem szüntetik meg egy állam gazdaságában bekövetkezett komoly zavart, mint ahogy az az EGT-Megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján szükséges lenne az összeegyeztethetőséghez.

Az EGT-Megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontját illetően a regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékok formájában nyújtott állami támogatásról szóló, 2003. november 12-i 218/03/COL sz. határozatában a Hatóság úgy ítélte meg, hogy a norvég rendszer további folytatása összeegyeztethetetlen lenne az EGT-Megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és az állami támogatásokról szóló iránymutatásokkal. A 2., 3., és 4. zónában telephellyel rendelkező, az értesítésben felsorolt gazdasági ágazatokban tevékeny vállalkozások esetében a bejelentett intézkedés visszatérést jelent azon szabályokhoz, amelyeket a Hatóság 2002-ben összeegyeztethetetlen támogatásnak nyilvánított, mivel azok nem jogosultak az EGT-Megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott eltérésre. A bejelentett rendszer főbb jellemzői megegyeznek a Hatóság korábbi határozatának tárgyát képező rendszer jellemzőivel. A jelenleg bejelentett rendszer egyetlen különbsége a leszűkített alkalmazási kör, amely több mint 200 előre meghatározott ágazatban tevékeny vállalkozásokra korlátozódik. Ezen határozattal összhangban a Hatóság megerősíti előzetes értékelését, amely szerint a regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékok alkalmazása nem egyeztethető össze az EGT-Megállapodás állami támogatásra vonatkozó szabályaival.

6. Következtetés

Az említett értékelés alapján a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az egyes gazdasági ágazatok számára regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékok bejelentett rendszere az EGT-Megállapodás szabályaival összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül.

A Hatóság rendelkezésére álló információ szerint az egyes gazdasági ágazatok számára regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékok bejelentett rendszerét még nem hajtották végre, vagyis a rendszer esetleges kedvezményezettjei számára még nem fizettek ki támogatást.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyes gazdasági ágazatokban tevékeny vállalkozások számára regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékokat illetően bejelentett javaslat, amelyet a norvég hatóságok végrehajtani szándékoznak, az EGT-Megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül. A bejelentett javaslat összeegyeztethetetlen az EGT-Megállapodás 61. cikkével.

2. cikk

Az egyes gazdasági ágazatokban tevékeny vállalkozások számára regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékokat illetően bejelentett javaslat nem valósulhat meg.

3. cikk

E határozat címzettje a Norvég Királyság.

4. cikk

E határozat angol nyelven hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2005. november 22-én.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Einar M. BULL

elnök

Kurt JÄGER

testületi tag

(1) A továbbiakban: a Hatóság.

(2) A továbbiakban: EGT-Megállapodás.

(3) A továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.

(4) Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott és közzétett, az EGT-Megállapodás 61. és 62. cikkének alkalmazására és értelmezésére, valamint a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyvének 1. cikkére vonatkozó iránymutatások (HL L 231., 1994.9.3., EGT-kiegészítés 32.). Az iránymutatásokat legutóbb 2005.6.17-én módosították. A továbbiakban: állami támogatásokról szóló iránymutatások.

(5) E-6/98 norvég kormány kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügy [1999] EFTA-Bírósági jelentés, 76. oldal

(6) Az EFTA Felügyeleti Hatóság 172/02/COL határozata. Az EFTA Felügyeleti Hatóság továbbiakban említett, állami támogatásokról szóló határozatai a Hatóság honlapján találhatóak: http://www.eftasurv.int/fieldsofwork/fieldstateaid/stateaidregistry/

(7) Az EFTA Felügyeleti Hatóság 218/03/COL határozata (közzétéve: HL L 145., 2005.6.9., 25-41. o.).

(8) Az EFTA Felügyeleti Hatóság 245/03/COL határozata (közzétéve: HL C 60., 2005.3.10., 9-25. o.).

(9) A Hatóság és a norvég hatóságok közötti levélváltást illetően részletesebb információ található a Hatóság hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatában, 245/04/COL határozata (közzététel: HL C 60., 2005.3.10., 9-25. o.).

(10) Közzétéve: HL C 60., 2005.3.10., 9-25. o.

(11) E zónába tartozik az alábbiakban a 2-5. zónákban nem említett összes település.

(12) E zónába az alábbiak tartoznak: Nord-Trřndelag igazgatási kerületben Merĺker, Frosta, Leksvik, Mosvik, Verran települések; Sřr-Trřndelag igazgatási kerületben Řrland, Agdenes, Rissa, Bjugn, Rennebu, Meldal települések, Hordaland igazgatási kerületben Řlen, Tysnes, Kvinnherad, Jondal, Odda, Ullensvang, Eidfjord, Ulvik, Granvin, Kvam, MoMidtre Gauldal, Selbu települések; Mřre og Romsdal igazgatási kerületben Vanylven, Sande, Herřy, Norddal, Stranda, Stordal, Rauma, Nesset, Midsund, Sandřy, Gjemnes, Tingvoll, Sunndal, Haram, Aukra, Eide települések; Sogn og Fjordane igazgatási kerületben az összes település; Hordaland igazgatási kerületben Etne, Řlen, Tysnes, Kvinnherad, Jondal, Odda, Ullensvang, Eidfjord, Ulvik, Granvin, Kvam, Modalen, Fedje, Masfjorden, Břmlo települések; Rogaland igazgatási kerületben Hjelmeland, Suldal, Sauda, Kvitsřy, Utsira, Vindafjord, Finnřy települések; Vest-Agder igazgatási kerületben Ĺseral, Audnedal, Hćgebostad, Sirdal települések; Aust-Agder igazgatási kerületben Gjerstad, Vegĺrshei, Ĺmli, Iveland, Evje og Hornnes, Bygland, Valle, Bykle települések; Telemark igazgatási kerületben Drangedal, Tinn, Hjartdal, Seljord, Kviteseid, Nissedal, Fyresdal, Tokke, Vinje, Nome települések; Buskerud igazgatási kerületben Flĺ, Nes, Gol, Hemsedal, Ĺl, Hol, Sigdal, Rollag, Nore and Uvdal települések; Oppland igazgatási kerületben Nord-Fron, Sřr-Fron, Ringebu, Gausdal, Sřndre Land, Nordre Land települések; Hedmark igazgatási kerületben Nord-Odal, Eidskog, Grue, Ĺsnes, Vĺler, Trysil, Ĺmot települések.

(13) E zónába az alábbiak tartoznak: Nord-Trřndelag közigazgatási kerületben, Snĺsa település; Sřr-Trřndelag közigazgatási kerületben Hemne, Snillfjord, Oppdal, Rřros, Holtĺlen, Tydal települések; Oppland közigazgatási kerületben Dovre, Lesja, Skjĺk, Lom, Vĺgĺ, Sel, Sřr-Aurdal, Etnedal, Nord-Aurdal, Vestre Slidre, Řystre Slidre, Vang települések; Hedmark közigazgatási kerületben Stor-Elvdal, Rendalen, Engerdal, Tolga, Tynset, Alvdal, Folldal, Os települések.

(14) E zónába az alábbiak tartoznak: Troms közigazgatási kerületben az V. zónában felsoroltak közé nem tartozók; Nordland közigazgatási kerületben az összes település; Nord-Trřndelag közigazgatási kerültben Namsos, Namdalseid, Lierne, Rřyrvik, Namsskogan, Grong, Hřylandet, Overhalla, Fosnes, Flatanger, Vikna, Nćrřy, Leka települések; Sřr-Trřndelag közigazgatási kerületben Hitra, Frřya, Ĺfjord, Roan, Osen települések; Mřre og Romsdal közigazgatási kerületben Smřla település.

(15) E zónába tartozik Finnmark közigazgatási kerületben az összes település; Troms közigazgatási kerületben Karlsřy, Lyngen, Storfjord, Kĺfjord, Skjervřy, Nordreisa and Kvćnangen települések.

(16) 246/97/COL határozat.

(17) 165/98/COL határozat.

(18) A továbbiakban: EGT.

(19) E-6/98 norvég kormány kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügy [1999] EFTA-Bírósági jelentés, 76. oldal

(20) 228/99/COL határozat.

(21) Közzétéve: HL L 244., 2001.9.14., 32. o.

(22) 172/02/COL határozat.

(23) Egyes gazdasági ágazatokban a vállalkozások a 14,1 %-os teljes rátát fizetnék, mint ahogy az már az 1999. szeptember 22-i hatósági határozat által jóváhagyott rendszer értelmében is történt. A norvég hatóságok arról is értesítették a Hatóságot, hogy szándékukban áll a 2003-as ráta további alkalmazása amennyiben azok a de minimis szabálynak megfelelnek.

(24) 141/03/COL határozat.

(25) E-6/98 norvég kormány kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügy [1999] EFTA-Bírósági jelentés, 76. oldal

(26) A Norvég Statisztikai Hivatal osztályozása szerinti NACE ágazati lista.

(27) A táblázatban a 0 számjegy azt jelenti, hogy a norvég hatóságok szerint nem áll fenn kereskedelemre gyakorolt hatás a vonatkozó ágazatban, a 0/2 számjegy azt mutatja, hogy az érintett ágazat néhány vállalkozása az adott zónában ki van téve a versenynek.

Az „n.a.” hivatkozás azt jelenti, hogy „nem alkalmazható”. Ez azt jelenti, hogy az ECON-jelentés keretében végzett kutatás alapján az adott ágazatban nem folytat tevékenységet olyan vállalkozás, amely a vonatkozó zónán belül túllépné a de minimis küszöböt.

(28) A jelentés összefoglalója: „Kartleggingen skal kunne brukes til ĺ utarbeide et forslag til regelverk som sĺ langt som mulig viderefřrer ordningen med gradert arbeidsgiveravgift for bransjer eller vesentlige deler av bransjer som ikke er i konkurranse med virksomheter i andre EŘS-land, og som dermed ikke pĺvirker samhandelen.”.

(29) A jelentés 1.2. pontja: „Det har verken vćrt tid eller ressurser til ĺ gjennomfřre en dyptgĺende analyse av konkurranseforholdene innen alle de bransjer som omfattes av rapporten. I de fleste tilfellene har vi mĺttet bygge pĺ faglige vurderinger střttet av intervjuer med utvalgte bedrifter. Skjevheter i informasjonen kan derfor forekomme i vĺre vurderinger av enkeltbransjer. Imidlertid kan dette slĺ ut bĺde i retning av ĺ overvurdere konkurransen med andre EŘS-land og ĺ undervurdere den”.

(30) További információ található e határozat I.2.a. szakaszában, különös hivatkozással a Hatóság 172/02/COL és 218/03/COL határozatára.

(31) A 218/03/COL határozattal a Hatóság hároméves átmeneti időszakot fogadott el a regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékok eltörlésére nézve.

(32) Lásd többek között az EGT-Megállapodás 3. és 9. jegyzőkönyve 8. cikkénet (3) bekezdését és 17-20. cikkét, valamint a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 24. cikkét.

(33) Lásd az alábbi 4 szakaszt.

(34) C-345/02 Pearle BV, Hans Prijs Optiek Franchise BV, Rinck Opticiëns BV és Hoofdbedrijfschap Ambachten ügy [2004] EBHT I-7139, (33) bekezdés, C-142/87 Belgium kontra Bizottság („Tubemeuse”) [1990] EBHT I-959, (25) bekezdés; C-278/92-től C/280/922-ig Spanyolország kontra Bizottság egyesített ügyek, [1994] EBHT I-4103, (20) bekezdés; C-482/99 Franciaország kontra Bizottság ügy [2002] EBHT I-4397, (68) bekezdés, és C-280/00 Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg [2003] EBHT I-7747, (74) bekezdés.

(35) Lásd e határozat I.2.a. szakaszát.

(36) E-6/98 norvég kormány kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügy [1999] EFTA-Bírósági jelentés, 76. oldal.

(37) C-180/98-től C/184/98-ig Spanyolország kontra Bizottság egyesített ügyek, [2000] EBHT I-6451, (75) bekezdés.

(38) C-41/90 Höfner és Elser ügy [1991] ECRI-1979, (21) bekezdés.

(39) C-56/93 Belgium kontra Bizottság ügy [1996] EBHT I-723, (79) bekezdés.

(40) E 6/98 norvég kormány kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügy [1999] EFTA-Bírósági jelentés, 76. oldal, (59) bekezdés; 730/79 Philip Morris kontra Bizottság ügy [1980] EBHT 2671, (11) bekezdés.

(41) C-280/00 Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg ügy [2003] EBHT I-7747, (81) bekezdés, C-172/03 Wolfgang Heiser kontra Finanzamt Innsbruck ügy [2005], még nem tették közzé, (32) bekezdés.

(42) C-71/04 Administración del Estado kontra Xunta de Galicia ügy [2005] még nem tették közzé, (41) bekezdés; C-280/00 Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg ügy [2003] EBHT I-7747, (81) bekezdés; C-34/01-től C-38/01-ig Enirisorse egyesített ügyek [2003] EBHT I-14243, (28) bekezdés; C-142/87 Belgium kontra Bizottság („Tubemeuse”) ügy [1990] EBHT I-959, (43) bekezdés. C-278/92-től C/280/922-ig Spanyolország kontra Bizottság egyesített ügyek [1994] EBHT I-4103, (42) bekezdés.

(43) C-71/04 Administración del Estado kontra Xunta de Galicia ügy [2005] még nem tették közzé, (43) bekezdés; C-351/98. Spanyolország kontra Bizottság ügy, [2002] EBHT I-8031, (64) bekezdés; és C-372/97 Olaszország kontra Bizottság [2004] EBHT I-3679, (57) bekezdés.

(44) T-55/99. CETM kontra Bizottság ügy, [2000] EBHT II-3207, (86) bekezdés.

(45) C-280/00 Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg ügy [2003] EBHT I-7747, (77) bekezdés; C-172/03 Wolfgang Heiser kontra Finanzamt Innsbruck ügy [2005] még nem tették közzé, (33) bekezdés; C-71/04 Administración del Estado kontra Xunta de Galicia ügy [2005] még nem tették közzé, (40) bekezdés.

(46) T-298/97-T-312/97 egyesített ügyek többek között Alzetta a.o. kontra Commission [2000] EBHT II-2319, (91) bekezdés.

(47) E-6/98. norvég kormány kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügy [1999] EFTA-Bírósági jelentés, 76. oldal, (59) bekezdés; C -303/88 Olaszország kontra Bizottság ügy [1991] EBHT I-1433, (27) bekezdés; C-278/92-től C-280/92-ig Spanyolország kontra Bizottság ügy [1994] EBHT I-4103, (40) bekezdés, és C-280/00 Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg [2003] EBHT I-7747, (78) bekezdés.

(48) C-298/00 P Olaszország kontra Bizottság [2004] EBHT I-4087, (49) bekezdés, és C-372/97 Olaszország kontra Bizottság [2004] EBHT I-3679, (44) bekezdés.

(49) T-298/97-T-312/97 többek között Alzetta a.o. kontra Bizottság egyesített ügyek [2000] EBHT II-2319, (76)-(78) bekezdés.

(50) A jelentés 1.1. pontja: „Det inngĺr imidlertid ikke i formĺlet til den foreliggende rapport ĺ foreta en vurdering av om den differensierte arbeidsgiveravgiften er i strid med EŘS-avtalens bestemmelser. Raporten er avgrenset til ĺ kartlegge de relevante konkurranseflater.”

(51) Lásd a norvég hatóságok 2004. április 23-án kelt levelét (dokumentumszám: 279843).

(52) A norvég hatóságok által az értesítésben kifejtettek szerint a feldolgozóiparban a legtöbb – de nem az összes – ágazat állítólag ki van téve a külföldi versenynek és következésképpen nem részesülhet a jelenleg bejelentett, csökkentett szociális biztonsági rátákban. Az összes szolgáltatói ágazat 75 %-ában és számos építőipari ágazatban a vállalkozások azonban állítólag nincsenek kitéve az EGT-n belüli versenynek és kereskedelemnek.

(53) C-71/04 Administración del Estado kontra Xunta de Galicia ügy [2005] még nem tették közzé, (47) bekezdés.

(54) E-5/04, E-6/04 és E-7/04 Fesil a.o. kontra EFTA Felügyeleti Hatóság egyesített ügyek [2005], még nem tették közzé, (95) bekezdés.

(55) Ezen túlmenően az értesítésben nem hivatkoznak részletesen arra, hogy milyen módszert követtek ezen ágazatban a versenynek való kitettség meghatározást illetően, annak ellenére, hogy nagy számban felvettek építőipari alágazatokat a bejelentésbe.

(56) A kiadói ágazat javára Olaszország által bejelentett intézkedésekről szóló, 2004.6.30-i bizottsági határozat.

(57) A gyógyszeripari és egyéb kapcsolódó termékek utáni levonásokból finanszírozott, gyógyszeripari ágazatban nyújtott görög támogatási rendszerről szóló bizottsági határozat, CIA/92 állami támogatás.

(58) Lásd a norvég hatóságok 2004. november 12-én kelt levelének 3. oldalát (dokumentumszám: 299087).

(59) T-171/02 Regione autonoma della Sardegna kontra Bizottság [2005] még nem tették közzé, (102) bekezdés; 248/84 Németország kontra Bizottság ügy [1987] EBHT 4013, (18) bekezdés; C-75/97 Belgium kontra Bizottság [1999] EBHT I-3671, (48) bekezdés, és C-278/00 Görögország kontra Bizottság [2004] EBHT I-3997, (24) bekezdés.

(60) E-6/98 norvég kormány kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügy [1999] EFTA-Bírósági jelentés, 76. oldal, (57) bekezdés.

(61) Ezen összefüggésben lásd Geelhoed főtanácsnoknak a C-278/00 Görögország kontra Bizottság ügyre vonatkozó véleményét [2004] EBHT I-3997, (40) bekezdés.

(62) T-171/02 Regione autonoma della Sardegna kontra Bizottság [2005] még nem tették közzé, (104) bekezdés.

(63) C-172/03 Wolfgang Heiser kontra Finanzamt Innsbruck ügy [2005] még nem tették közzé, (29) és (32) bekezdés.

(64) Az N 650/01 és NN 17/02 állami támogatásról szóló bizottsági határozat és az N 258/2000 állami támogatásról szóló bizottság határozat.

(65) A magán napközi otthonok oslói középületekben, támogatott ingatlan lízingdíjjal történő létrehozásáról szóló, 2003. december 18-i 291/03/COL hatósági határozat.

(66) Geelhoed főtanácsnoknak a C-278/00 Görögország kontra Bizottság ügyre vonatkozó véleménye [2004] EBHT I-3997, (45)-(46) bekezdés.

8.5.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/33

AZ EFTA-ÁLLAMOK ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGÁNAK

3/2007/SC. számú határozata

(2007. december 6.)

az EFTA-dokumentumok nyilvános hozzáféréséről és az EFTA-államok Állandó Bizottsága 3/2005/SC. számú határozatának hatályon kívül helyezéséről

AZ EFTA-ÁLLAMOK ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGA,

tekintettel az EFTA-államok Állandó Bizottságának a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2005. június 9-i 3/2005/SC. számú határozatára, amely ezennel hatályát veszti,

felismerve, hogy a dokumentumokhoz való, egyértelműen meghatározott jogi kereten belül történő nyilvános hozzáférhetőség közérdek, valamint figyelemmel az alkalmazandó nemzeti törvényekre,

tekintettel arra, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmek kezelésekor a nyitottság elvét a lehető legnagyobb mértékben kell alkalmazni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az EFTA Titkársága a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi internetes honlapján az ezen határozat mellékletében felsorolt dokumentumokat.

2. cikk

1. Bárki kérheti az EFTA Titkársága által elkészített vagy hozzá beérkezett, az EFTA Titkárság birtokában lévő EGT-vonatkozású dokumentumokhoz (a továbbiakban: dokumentumok) való hozzáférést.

2. A valamely dokumentumhoz való hozzáférést a következő cikkekben foglalt korlátozások mellett biztosítani kell.

3. cikk

1. A valamely dokumentumhoz való hozzáférést el kell utasítani, ha a közzététel kedvezőtlenül befolyásolná a következők védelmét:

a)	a közérdek tekintetében: közbiztonság, védelmi és katonai ügyek, nemzetközi kapcsolatok, valamely EFTA-állam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája,

b)	a magánélet és a magánszemély becsülete, különösen az EFTA-államok személyi adatok védelmére alkalmazandó nemzeti jogának megfelelően;

2. A valamely dokumentumhoz való hozzáférést el kell utasítani, ha a közzététel kedvezőtlenül befolyásolná a következők védelmét:

a)	természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekei, beleértve a szellemi tulajdont is,

b)	bírósági eljárások és jogi tanácsadás,

c)	ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célja.

3. A belső használatra összeállított, olyan ügyre vonatkozó dokumentumhoz való hozzáférést, amellyel kapcsolatosan még nem hoztak határozatot, meg kell tagadni, ha a dokumentum közzététele kedvezőtlenül befolyásolná a döntéshozatali eljárást.

4. A tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott, állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférést meg kell tagadni a döntés meghozatalát követően is, amennyiben a dokumentum közzététele kedvezőtlenül befolyásolná a döntéshozatali eljárást.

5. A harmadik személyek által az EFTA Titkárságához eljuttatott dokumentumokat illetően az EFTA Titkársága egyeztet a harmadik személlyel annak megállapítása érdekében, hogy az (1) vagy a (2) bekezdésben felsorolt valamely kivétel alkalmazható-e, kivéve, ha egyértelmü, hogy a dokumentum közzétehető, illetve nem tehető közzé.

6. A fenti (2)–(4) bekezdés esetében a részleges vagy teljes hozzáférést mégis biztosítani kell, ha az EFTA-államok egyetértenek abban, hogy a közzétételhez jelentős közérdek füződik.

4. cikk

Bármely EFTA-állam kérheti az EFTA Titkárságtól, hogy előzetes beleegyezése nélkül az illető tagállamtól származó dokumentumot ne tegye közzé.

5. cikk

Ha a kivételek bármelyike a kért dokumentumnak csak bizonyos részeit érinti, a dokumentum fennmaradó részeit közzé kell tenni.

6. cikk

1. A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmeket írásban kell előterjeszteni, beleértve az elektronikus formát is, angol nyelven és megfelelő pontossággal ahhoz, hogy az EFTA Titkársága a dokumentumot azonosítani tudja.

2. Ha a kérelem nem elég pontos, az EFTA Titkársága felkéri a kérelmezőt, hogy pontosítsa a kérelmet, és ennek során a kérelmező számára segítséget nyújt, például a 11. cikkben meghatározott információ nyújtásán keresztül.

3. Ha a kérelem jelentős terjedelmű vagy nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az EFTA Titkársága nem hivatalos úton tárgyalhat a kérelmezővel a méltányos megoldás érdekében.

7. cikk

1. A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. A kérelmezőnek átvételi elismervényt kell küldeni.

2. Az EFTA Titkársága megküldi a kérelmet az EFTA-államoknak jóváhagyásra, kivéve, ha egyértelmű, hogy az EFTA-államok elutasítják vagy nem utasítják el a dokumentumhoz való hozzáférést. Az EFTA-államok erről haladéktalanul határoznak.

3. Az EFTA-államoktól beérkezett válasz alapján az EFTA Titkársága vagy értesíti a kérelmezőt a kért dokumentumhoz való hozzáférés megadásáról, és biztosítja a 10. cikk szerinti hozzáférést, vagy indoklással ellátott írásbeli válaszban tájékoztatja a teljes vagy részleges elutasítás okairól, továbbá tájékoztatja a kérelmezőt azon jogáról, hogy a kérelemmel az EFTA-államok Állandó Bizottságához fordulhat.

4. Amennyiben az EFTA Titkársága nem tud a kérelmezőnek a kérelem iktatásától számított 12 munkanapon belül válaszolni, a kérelmezőt írásban tájékoztatni kell a késedelemről és a határozat meghozatalának várható időpontjáról. A kérelmezőt tájékoztatni kell azon jogáról, hogy ha ésszerű időn belül nem kap választ, úgy kérelmével az EFTA-államok Állandó Bizottságához fordulhat.

5. A kérelem részleges vagy teljes elutasítása esetén a kérelmező az EFTA Titkárság válaszának átvételétől számított 15 munkanapon belül kérelmével az EFTA-államok Állandó Bizottságához fordulhat.

6. Amennyiben az EFTA Titkársága a kérelem iktatását követően ésszerű időn belül elmulasztja a válaszadást, az feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy kérelmével az EFTA-államok Állandó Bizottságához forduljon.

8. cikk

Az EFTA-államok Állandó Bizottsága elé tárt kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Amennyiben a hozzáférést teljesen vagy részben elutasították, arról a kérelmezőt írásos válaszban kell tájékoztatni, feltüntetve az elutasítás okát.

9. cikk

Az adott dokumentumok minősítése (szigorúan bizalmas, bizalmas, korlátozott terjesztésű) önmagában véve nem zárja ki a valamely későbbi időpontban történő nyilvános hozzáférést.

10. cikk

1. A kérelmező helyszíni tanulmányozás vagy másolat átvétele útján férhet hozzá a dokumentumhoz, beleértve adott esetben az elektronikus másolatot is. A másolatok elkészítésének és küldésének költsége a kérelmezőre terhelhető. Ez a díj nem haladhatja meg a másolatok elkészítésének és elküldésének tényleges költségét. Ingyenes a helyszíni tanulmányozás, a 20 db A4-es méretű oldalnál kevesebb másolat, és – amennyiben rendelkezésre áll – a közvetlen hozzáférés elektronikus formában.

2. Ha a dokumentumot az EFTA Titkársága már közzétette, és az a kérelmező számára könnyen hozzáférhető, az EFTA Titkársága a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy tájékoztatja a kérelmezőt a kért dokumentumhoz való hozzájutás módjáról.

11. cikk

1. Az EFTA Titkársága nyilvántartást vezet az EFTA Titkársága által összeállított, az EGT-megállapodáshoz kapcsolódó dokumentumokról. A nyilvántartás az EFTA Titkárságának internetes honlapján keresztül érhető el.

2. Az egyes dokumentumokra nézve a nyilvántartás tartalmazza a hivatkozási számot, a dokumentum tárgyát és/vagy a dokumentum tartalmának rövid leírását, valamint a dokumentum kézhezvételének vagy összeállításának és nyilvántartásba vételének időpontját. A hivatkozás oly módon történik, hogy az ne sértse a 3. cikkben szereplő érdekek védelmét.

3. A bizalmas vagy szigorúan bizalmas dokumentumokat nem szabad feltüntetni a nyilvántartásban, kivéve ha az EFTA-államok ennek ellenkezőjével egyetértenek.

4. Ezen túlmenően kérés esetén biztosítani kell az EFTA Titkárság által összeállított, az EGT-hez kapcsolódó olyan dokumentumok listájához való hozzáférést, melyek az EFTA Titkárság birtokában vannak.

12. cikk

Az EFTA Titkárság a polgároknak tájékoztatást és segítséget nyújt azzal kapcsolatosan, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket hogyan és hol lehet benyújtani.

13. cikk

E határozat nem érinti a szerzői jogra vonatkozó azon hatályban lévő szabályokat, amelyek korlátozhatják harmadik személy másolatkészítési vagy hasznosítási jogát a közzétett dokumentumok vonatkozásában.

14. cikk

Az EFTA-államok Állandó Bizottságának 2005. június 9-i 3/2005/SC. számú határozata hatályát veszti.

15. cikk

Ez a határozat 2008. április 1-jétől lép hatályba.

16. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében, illetve EGT-kiegészítésében kell kihirdetni.

17. cikk

E határozatot hatálybalépésének napjától számított egy éven belül felül kell vizsgálni.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 6-án.

Az Állandó Bizottság részéről

az elnök

Stefán Haukur JÓHANNESSON

a főtitkár

Kåre BRYN

MELLÉKLET

Internetes közzétételre szánt EGT-vonatkozású EFTA dokumentumok

EGT-megállapodás és kapcsolódó EFTA-megállapodások:

—	Az EGT-megállapodás, a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás, valamint az Állandó Bizottság Megállapodás eredeti változatai

—	EGT bővítési megállapodás

—	Az EGT-megállapodás egységes szerkezetbe foglalt változata

—	Az EGT-megállapodás mellékleteinek és jegyzőkönyveinek egységes szerkezetbe foglalt változata

—	A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás egységes szerkezetbe foglalt változata

—	Az Állandó Bizottság Megállapodás egységes szerkezetbe foglalt változata

Az intézmények elfogadott okmányai:

—	Az EGT Tanács elfogadott határozatai

—

Az EGT Vegyes Bizottság elfogadott határozatai

—	Az EGT Parlamenti Vegyes Bizottság állásfoglalásai

—	Az EGT Tanácsadó Bizottságának állásfoglalásai

—	Az EFTA Tanácsadó Bizottságának véleményei

—	EGT EFTA-észrevétel

Napirendek:

—	EGT Tanács

—	EGT Vegyes Bizottság

—	Az EGT Vegyes Bizottság albizottságai (a Bizottsággal közös megállapodás szerint)

—	Az EFTA-államok Állandó Bizottsága

—	Az EFTA-államok Állandó Bizottságának albizottságai

—	Az EFTA-államok Állandó Bizottságának munkacsoportjai

—	EFTA Parlamenti Bizottság

—	EGT Parlamenti Vegyes Bizottság

—	EFTA Tanácsadó Bizottság

—	EGT Tanácsadó Bizottság

Következtetések:

—	EGT Tanács

—	Az EFTA-államok Állandó Bizottsága

—	Az EFTA-államok Állandó Bizottságának albizottságai

—	Az EGT Vegyes Bizottság (a Bizottsággal közös megállapodás szerint)

—	Közös albizottság (a Bizottsággal közös megállapodás szerint)

Jelentések:

—	EFTA Parlamenti Bizottság

—	EGT Parlamenti Vegyes Bizottság

—	EFTA Tanácsadó Bizottság

—	EGT Tanácsadó Bizottság

Tájékoztató dokumentumok:

—	Az EGT Vegyes Bizottságának éves jelentése

—	Az EFTA elnökségének munkaprogramja

—	Az EFTA Statisztikai Hivatal által előállított EGT-vonatkozású statisztikák

—	Az EGT Vegyes Bizottság elfogadott határozatainak jegyzéke

—	A 103. cikk szerinti várható bejelentések jegyzéke

—	Az EGT Vegyes Bizottság olyan elfogadott határozatainak jegyzéke, amelyeknek kötelezővé válásához alkotmányos követelmények teljesülése szükséges

—	Celex-számok jegyzéke

—	A Közösség által EGT-vonatkozásúnak ítélt EK jogalkotási javaslatok jegyzéke

—	a Közösség által EGT-vonatkozásúnak ítélt elfogadott EK közösségi jogi aktusok és valamennyi EGT EFTA tagállam EGT EFTA szakértői által EGT-vonatkozásúnak minősített EK közösségi jogi aktusok jegyzéke

—	Az EGT Vegyes Bizottság albizottságainak eredménytáblái

—	Sajtóközlemények

—	EFTA adatlap

EGT pénzügyi mechanizmus:

—	Az EGT pénzügyi mechanizmus szabályai és eljárásai

—	Az EGT pénzügyi mechanizmusra vonatkozó iránymutatások

—	EGT pénzügyi mechanizmusra vonatkozó szándéknyilatkozatok

Norvég Alap:

—	A Norvég Alap szabályai és eljárásai

—	A Norvég Alapra vonatkozó iránymutatások

—	Norvég Alapra vonatkozó szándéknyilatkozat

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 122

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	51. évfolyam 2008. május 8.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 405/2008/EK rendelete (2008. május 7.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
		A Bizottság 406/2008/EK rendelete (2008. május 7.) a bizonyos vámkontingensek és preferenciális megállapodások alapján történő cukortermék-behozatalra vonatkozó, 2008. április 28. és május 2. között kérelmezett engedélyek kibocsátásánál alkalmazandó odaítélési együttható meghatározásáról	3
	*	A Bizottság 407/2008/EK rendelete (2008. május 7.) az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló 2007/2000/EK tanácsi rendelet módosításáról	7

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	53,7
	TN	102,3
	TR	125,7
	ZZ	93,9
0707 00 05	TR	145,3
0707 00 05	ZZ	145,3
0709 90 70	TR	116,5
0709 90 70	ZZ	116,5
0805 10 20	EG	45,7
	IL	63,2
	MA	52,5
	TN	53,2
	TR	63,7
	US	49,0
	ZZ	54,6
0805 50 10	AR	114,0
	IL	134,7
	TR	128,9
	ZA	109,4
	ZZ	121,8
0808 10 80	AR	91,8
	BR	86,0
	CA	88,5
	CL	89,2
	CN	97,9
	MK	65,0
	NZ	117,3
	US	115,1
	UY	73,3
	ZA	80,1
	ZZ	90,4

Tételszám	Ország	28.4.2008-2.5.2008 közötti hét: a kérelemben szereplő mennyiség odaítélendő része százalékban	Határérték
09.4331	Barbados	100
09.4332	Belize	100	Elérve
09.4333	Elefántcsontpart	100
09.4334	Kongói Köztársaság	100
09.4335	Fidzsi-szigetek	100
09.4336	Guyana	100
09.4337	India	0	Elérve
09.4338	Jamaica	100
09.4339	Kenya	100
09.4340	Madagaszkár	100
09.4341	Malawi	100
09.4342	Mauritius	100
09.4343	Mozambik	0	Elérve
09.4344	Saint Kitts és Nevis	—
09.4345	Suriname	—
09.4346	Szváziföld	100
09.4347	Tanzánia	100
09.4348	Trinidad és Tobago	100
09.4349	Uganda	—
09.4350	Zambia	100
09.4351	Zimbabwe	100

Tételszám	Ország	28.4.2008-2.5.2008 közötti hét: a kérelemben szereplő mennyiség odaítélendő része százalékban	Határérték
09.4315	India	100
09.4316	Az AKCS-jegyzőkönyvet aláíró országok	100

	IV Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
	EFTA Felügyeleti Hatóság
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 298/05/COL (2005. november 22.) az egyes gazdasági ágazatok számára regionálisan differenciált rátájú szociális biztonsági járulékokat illető javaslatról (Norvégia)	11
	Az EFTA-államok Állandó Bizottsága
*	Az EFTA-államok Állandó Bizottságának 1/2006/SC. számú határozata (2006. április 27.) a 2004–2009-es időszakra vonatkozó pénzügyi mechanizmus projektjeinek ellenőrzéséről	30
*	Az EFTA-államok Állandó Bizottságának 1/2007/SC. számú határozata (2007. október 25.) az EGT pénzügyi mechanizmust illető költségmegosztási elv megállapításáról szóló 5/2004/SC. számú állandó bizottsági határozat módosításáról	32
*	Az EFTA-államok Állandó Bizottságának 3/2007/SC. számú határozata (2007. december 6.) az EFTA-dokumentumok nyilvános hozzáféréséről és az EFTA-államok Állandó Bizottsága 3/2005/SC. számú határozatának hatályon kívül helyezéséről	33

Tételszám	Type	28.4.2008-2.5.2008 közötti hét: a kérelemben szereplő mennyiség odaítélendő része százalékban	Határérték
09.4365	Bulgária	0	Elérve
09.4366	Románia	100

Sorszám	KN-kód	Leírás	Éves kontingensmértéke (1)	Kedvezményezettek	Vámtétel
09.1571	0301 91 10 0301 91 90 0302 11 10 0302 11 20 0302 11 80 0303 21 10 0303 21 20 0303 21 80 0304 19 15 0304 19 17 ex 0304 19 19 ex 0304 19 91 0304 29 15 0304 29 17 ex 0304 29 19 ex 0304 99 21 ex 0305 10 00 ex 0305 30 90 0305 49 45 ex 0305 59 80 ex 0305 69 80	Pisztráng (Salmo, trutta, Oncorhynchus mykiss, Oncorhynchus clarki, Oncorhynchus aguabonita, Oncorhynchus gilae Oncorhynchus apache és Oncorhynchus chrysogaster): élő; frissen vagy hűtve; fagyasztva; szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva, füstölve; filé és más halhús; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet)	50 tonna	Bosznia és Hercegovina; Szerbia vagy Koszovó vámterülete	vámmentes
09.1573	0301 93 00 0302 69 11 0303 79 11 ex 0304 19 19 ex 0304 19 91 ex 0304 29 19 ex 0304 99 21 ex 0305 10 00 ex 0305 30 90 ex 0305 49 80 ex 0305 59 80 ex 0305 69 80	Ponty: élő; frissen vagy hűtve; fagyasztva; szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva, füstölve; filé és más halhús; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet)	110 tonna	Bosznia és Hercegovina; Szerbia vagy Koszovó vámterülete	vámmentes
09.1575	ex 0301 99 80 0302 69 61 0303 79 71 ex 0304 19 39 ex 0304 19 99 ex 0304 29 99 ex 0304 99 99 ex 0305 10 00 ex 0305 30 90 ex 0305 49 80 ex 0305 59 80 ex 0305 69 80	Tengeri fogas (Dentex dentex és Pagellus spp.): élő; frissen vagy hűtve; fagyasztva; szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva, füstölve; filé és más halhús; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet)	75 tonna	Bosznia és Hercegovina; Szerbia vagy Koszovó vámterülete	vámmentes
09.1577	ex 0301 99 80 0302 69 94 ex 0303 77 00 ex 0304 19 39 ex 0304 19 99 ex 0304 29 99 ex 0304 99 99 ex 0305 10 00 ex 0305 30 90 ex 0305 49 80 ex 0305 59 80 ex 0305 69 80	Tengeri sügér (Dicentrarchus labrax): élő; frissen vagy hűtve; fagyasztva; szárítva; sózva vagy sós lében tartósítva, füstölve; filé és más halhús; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet)	60 tonna	Bosznia és Hercegovina; Szerbia vagy Koszovó vámterülete	vámmentes
09.1561	1604 16 00 1604 20 40	Elkészített vagy tartósított szardella	60 tonna	Bosznia és Hercegovina; Szerbia vagy Koszovó vámterülete	12,5 %
09.1515	ex 2204 21 79 ex 2204 21 80 ex 2204 21 84 ex 2204 21 85 2204 29 65 ex 2204 29 75 2204 29 83 ex 2204 29 84	Bor friss szőlőből, amelynek tényleges alkoholtartalma legfeljebb 15 térfogatszázalék, a habzóbor kivételével	129 000 hl (2)	Albánia (3), Bosznia és Hercegovina, Horvátország (4), Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (5), Montenegró (6); Szerbia vagy Koszovó vámterülete	vámmentes