(1)

Az 1472/2006/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) a Tanács 9,7–16,5 %-ig terjedő végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó, egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat).

(2)

Az eredeti rendelet (325) preambulumbekezdésével összhangban a Bizottság nyomon követte a behozatalokat azért, hogy megállapítsa, beállt-e olyan változás a kereskedelem szerkezetében, amely az intézkedések kijátszására utalhat.

(3)

A Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a dömpingellenes intézkedések bevezetése óta a kereskedelem szerkezete – átrakási és/vagy összeszerelési gyakorlatok nyomán – megváltozott, aminek a dömpingellenes intézkedések bevezetésén kívül nem volt elfogadható oka vagy gazdasági indoka. Ezenfelül a bizonyítékok szerint a Kínai Népköztársaságból származó egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára kivetett meglévő intézkedések kárcsökkentő hatása mennyiség és ár tekintetében is romlott. Végül a bizonyítékok azt mutatták, hogy a Makaó Különleges Közigazgatási Területről szállított egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik tekintetében dömpingelt árakat alkalmaztak az eredeti vizsgálat során a hasonló termék vonatkozásában megállapított rendes értékhez viszonyítva.

(4)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően megállapította, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésére egy, az alaprendelet 13. cikke szerinti vizsgálat megindításához, az Európai Unió Hivatalos Lapjában vizsgálat hivatalból történő megindításáról szóló rendeletet (3) (a továbbiakban: a vizsgálat megindításáról szóló rendelet) tett közzé a dömpingellenes intézkedések állítólagos kijátszásának vizsgálata érdekében. A Bizottság a vizsgálat megindításáról szóló rendelet és az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése segítségével utasította a vámhatóságokat, hogy 2007. szeptember 7-től tartsák nyilván a Makaóból szállított egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalát tekintet nélkül arra, hogy Makaóból származónak jelentik-e be azokat vagy sem.

(5)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatta Makaó Különleges Közigazgatási Terület és a Kínai Népköztársaság hatóságait, a makaói és kínai gyártókat/exportőröket, az ismert érintett közösségi importőröket, és az egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik közösségi gyártóit. Kérdőíveket küldtek a makaói exportőröknek/gyártóknak, a kínai exportőröknek/gyártóknak és a Bizottság által az eredeti vizsgálatból ismert, vagy a vizsgálat megindításáról szóló rendelet 3. cikkében megállapított határidőkön belül jelentkező közösségi importőröknek. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálat megindításáról szóló rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(6)

Nyolc makaói gyártó/exportőr válaszolt a kérdőívre. A kérdőívekre 16 független közösségi importőr is választ adott. Más importőrök is jelentkeztek, ám a kérdőívet nem töltötték ki.

(7)

A következő vállalatok működtek együtt a vizsgálatban és adtak választ a kérdőívekre:

(8)

Emellett huszonhét kínai gyártó/exportőr válaszolt a Makaón keresztül történő lábbeli-kereskedelemre vonatkozó rövid kérdőívekre.

(9)

Ellenőrző látogatásokra került sor a következő vállalatok telephelyein:

(10)

Hét vállalat meglátogatásával az együttműködő gyártók több mint 90 %-át lefedték.

(11)

Adott esetben ellenőrző látogatást végeztek mind a makaói, mind a hongkongi kereskedőknél, amelyek az érintett terméket a közösségi piacon forgalmazták. E látogatásokat az ellenőrzött makaói vállalatok által gyártott érintett termék eladására korlátozták, és a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület hatóságait tájékoztatták a látogatásokról.

(12)

Az intézkedések lehetséges kijátszása a következő terméket érinti: a Kínai Népköztársaságból származó bőr, mesterséges vagy rekonstruált bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik – kivéve: sportcipő, speciális technológiával készült lábbeli, papucs vagy más házicipő, vagy orrmerevítővel ellátott lábbeli – (a továbbiakban: egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik), amelyek rendszerint a következő KN-kódok alá tartoznak: 6403 20 00 , ex 6403 51 05 , ex 6403 51 11 , ex 6403 51 15 , ex 6403 51 19 , ex 6403 51 91 , ex 6403 51 95 , ex 6403 51 99 , ex 6403 59 05 , ex 6403 59 11 , ex 6403 59 31 , ex 6403 59 35 , ex 6403 59 39 , ex 6403 59 91 , ex 6403 59 95 , ex 6403 59 99 , ex 6403 91 05 , ex 6403 91 11 , ex 6403 91 13 , ex 6403 91 16 , ex 6403 91 18 , ex 6403 91 91 , ex 6403 91 93 , ex 6403 91 96 , ex 6403 91 98 , ex 6403 99 05 , ex 6403 99 11 , ex 6403 99 31 , ex 6403 99 33 , ex 6403 99 36 , ex 6403 99 38 , ex 6403 99 91 , ex 6403 99 93 , ex 6403 99 96 , ex 6403 99 98 és ex 6405 10 00 (a továbbiakban: érintett termék).

(13)

A vizsgálat alatt álló termék olyan bőr, mesterséges vagy rekonstruált felsőrésszel rendelkező, Makaó Különleges Közigazgatási Területről szállított lábbeli – kivéve: sportcipő, speciális technológiával készült lábbeli, papucs vagy más házicipő, vagy orrmerevítővel ellátott lábbeli – (a továbbiakban: vizsgált termék), amelyet rendszerint ugyanazon KN-kódok alá sorolnak be, mint az érintett terméket.

(14)

A vizsgálat megmutatta, hogy a Kínai Népköztársaságból a Közösségbe exportált, illetve a Makaó Különleges Közigazgatási Területről a Közösségbe szállított lábbelik ugyanazokkal az alapvető fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, és azonos a felhasználásuk. Ezért hasonló termékeknek tekintendők az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(15)

A vizsgálati időszak 2006. július 1-jétől2007. június 30-ig tartott. Adatokat 2004-től a vizsgálati időszak végéig gyűjtöttek, hogy vizsgálják a kereskedelem szerkezetének állítólagos megváltozását és az alaprendelet 13. cikkében szereplő egyéb vonatkozásokat.

(16)

Valamennyi érintett felet tájékoztatták a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a következő ajánlásokat kívánták tenni:

(17)

A felek által benyújtott szóbeli és írásos észrevételeket figyelembe vették, és adott esetben a végleges megállapításokat ezeknek megfelelően módosították.

(18)

A fent említetteknek megfelelően a kereskedelem szerkezetében beálló változások elemzése 2004-ől a vizsgálati időszak végéig tartott. Az adatokat a kibővített közösségi piac (EU27) alapján gyűjtötték és elemezték a vizsgálat megindításáról szóló rendelet időpontjában fennálló helyzet szerint. Meg kell jegyezni azonban, hogy az eredeti intézkedéseket a Kínai Népköztársaságra a közösségi piac akkori állapota (EU25) szerinti számítások alapján vetették ki. Erre figyelemmel a két új tagállamba (Bulgária és Románia) irányuló behozatal szintjét elemezték, és egyértelmű volt, hogy ez csak igen kis részt tett ki az EU27-be irányuló behozatal egészéhez képest, ennélfogva úgy ítélték meg, hogy az elemzés alapjául vett EU (EU27 vagy EU25) piaci szint nem befolyásolja a következtetések eredményét.

(19)

Mint a fenti (6) preambulumbekezdésben már szerepelt, nyolc makaói exportőr/gyártó működött együtt a vizsgálatban a kérdőívek megválaszolásával: mind a nyolc vállalat exportálta az érintett terméket a Közösségbe a vizsgálati időszakban közvetlenül, vagy kereskedőkön keresztül közvetetten. A makaói hatóságok által rendelkezésre bocsátott információk alapján egyértelmű volt, hogy Makaóban a vizsgálat megindításakor legalább tizenöt vállalat gyártott lábbelit. A legnagyobb gyártó azonban, amely a Közösségbe irányuló kivitel mintegy 50 %-át képviselte, nem működött együtt, ezáltal az együttműködés szintjét 50 % alattinak ítélték. Ezen felül csak huszonhét exportáló gyártó válaszolt a Bizottságnak a kínai gyártók/exportőrök számára összeállított rövid kérdőívére. Az eredeti vizsgálat során egyértelmű volt, hogy a kínai gyártók száma több százra rúg. A huszonhét válaszadó egyike sem állította, hogy Makaón keresztül exportálna a Közösségbe.

(20)

Mivel egyértelmű volt, hogy sem a Makaó Különleges Közigazgatási Terület, sem a Kínai Népköztársaság együttműködési szintje nem volt magas, a behozatali mennyiség meghatározását statisztikai források alapján kellett elvégezni. Az adatokat a Bizottság összevetette és megerősítette a rendelkezésére álló más statisztikai források adataival. E megközelítést alátámasztotta más, a vizsgálat alatt kapott információ, amely szerint Makaó Különleges Közigazgatási Területen és a Kínai Népköztársaságban számos más, nem együttműködő exportőr/gyártó tevékenykedik, amelyek a vizsgálati időszakban az érintett terméket a Közösségbe exportálták.

(21)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésével összhangban az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében vizsgálták, hogy megváltozott-e a harmadik országok és a Közösség közötti kereskedelem szerkezete, hogy ez a változás valamilyen gyakorlatból, folyamatból vagy munkából eredt-e, amelynek a dömpingellenes intézkedések alkalmazásán kívül nem volt elfogadható oka vagy gazdasági indoka, hogy volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám kárcsökkentő hatásait mérsékelték a hasonló termék árai és/vagy mennyisége, és hogy volt-e bizonyíték a dömpingre a hasonló termék tekintetében korábban meghatározott rendes érték vonatkozásában, amennyiben szükséges, az alaprendelet 2. cikkének rendelkezéseivel összhangban.

(22)

A fent említett gyakorlat, folyamat vagy munka magában foglalja többek között az intézkedések tárgyát képező termék Makaó Különleges Közigazgatási Területen keresztül történő szállítását és az egyes részek ott történő összeszerelését összeszerelési művelet által. Ennek alkalmazásában az összeszerelési műveletet az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésével összhangban határozták meg.

(23)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy nyolc makaói gyártó vállalat adott választ a kérdőívre. A hét legnagyobb gyártónál helyszíni ellenőrzést végeztek, és mind a nyolc válasz figyelembevételével számították ki a vizsgálat alábbi, az alaprendelet 13. cikkében említett aspektusait:

(24)

A fenti a) és b) pont tekintetében a makaói gyártóktól származó költséginformációkat, ideértve a kínai beszállítóktól való beszerzéseiket is, használták fel. Mivel az érintett kínai beszállítók egyike sem részesült piacgazdasági elbánásban az eredeti vizsgálat során, felmerült a kérdés, hogy a kínai szállítókra vonatkozó költséginformációt fel lehet-e használni. Az eredeti vizsgálatban, ahol megállapították, hogy a kínai költséginformációk megbízhatatlanok voltak, mivel a kínai beszállítók nem részesültek piacgazdasági elbánásban, helyettük az analóg ország (Brazília) költségeit használták. E vizsgálat során a számításokat a kínai és az eredeti vizsgálat analóg országbeli adatainak együttes felhasználásával végezték.

(25)

Amennyiben egy meghatározott vállalat hiányosan válaszolta meg a kérdőívet, a fenti a)–e) pontra vonatkozó megállapítások alapjául szükség esetén a rendelkezésre álló tényeket vették, az alaprendelet 18. cikkével összhangban. Ahol erre szükség volt, az adott gyártót/exportőrt tájékoztatták többek között nyilvánosságra hozatal útján és lehetőséget kaptak észrevételeik közlésére.

(26)

Figyelembe véve, hogy a vizsgálat során gyűjtött statisztikai bizonyítékok nem különböztek az érintett lábbelik típusai tekintetében, a fenti (23) preambulumbekezdésben említett vizsgálatokat az együttműködő makaói gyártóktól/exportőröktől kapott adatok alapján értékelték.

(27)

Annak értékelése érdekében, hogy a Makaó Különleges Közigazgatási Területről importált termékek mennyiségi és/vagy ár szempontjából rontották-e a hatályban lévő intézkedések kárcsökkentő hatását, a nyolc együttműködő gyártó értékesítési mennyiségét és árát összehasonlították a kár megszüntetéséhez szükséges, a közösségi gyártók által az eredeti vizsgálatban megállapított szintjével.

(28)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy volt-e bizonyíték a dömpingre az azonos vagy hasonló termék korábban megállapított rendes értéke vonatkozásában. Ebben a tekintetben összehasonlították az együttműködő makaói gyártóknak a vizsgálati időszak alatt alkalmazott exportárait azzal a rendes értékkel, amelyet a hasonló termékre kivetett végleges intézkedések alkalmazásához vezető vizsgálatban állapítottak meg. Az eredeti vizsgálatban a rendes értéket a brazíliai árak vagy a Brazíliában számtanilag képzett érték alapján állapították meg, mivel Brazília megfelelő piacgazdasággal rendelkezik, amely analóg országnak minősül Kína esetében. A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás céljából kiigazítások formájában megfelelően figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket.

(29)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredetei vizsgálatban megállapított rendes érték súlyozott átlagának a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszaka során alkalmazott exportárak súlyozott átlagának összehasonlítása által számították ki, a közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve, vámfizetés nélkül.

(30)

Az 553/2006/EK bizottsági rendelet (4) által az eredeti vizsgálat nyomán hozott ideiglenes intézkedések bevezetése óta a Kínából származó behozatal csökkent. Ezzel szemben a Makaó Különleges Közigazgatási Területről származó behozatal rendkívüli mértékben megnövekedett. A kereskedelem szerkezetének e megváltozását a vizsgálat során legpontosabban a 2005., 2006. és 2007. év áprilisa és decembere közötti időszakra vonatkozó értékesítési mennyiségek elemzése reprezentálja, mivel az intézkedéseket eredetileg 2006 áprilisában vezették be, a lábbeli pedig szezonális változatokban megjelenő termék.

Forrás: a Bizottság rendelkezésére álló statisztikai adatok (TARIC), amelyek csak az érintett termékre terjednek ki (a bizalmas jellegből fakadóan kerekített adatok)

A Kínai Népköztársaság

Makaó Különleges Közigazgatási Terület

(31)

A fenti számokból egyértelmű, hogy 2007 és 2006 utolsó kilenc hónapjában a Kínai Népköztársaságból származó behozatalok lényegesen visszaestek a 2005-ös szinthez képest. Ezzel szemben a Makaó Különleges Közigazgatási Területről származó behozatal ugyanezekben az időszakokban számottevően megemelkedett. E megállapítások alátámasztják azt az állítást, miszerint az árukat Kínából Makaó Különleges Közigazgatási Területen keresztül szállították a Közösségbe.

(32)

A Bizottság összevetette ezeket az adatokat más, rendelkezésre álló adatokkal, amelyek hasonló tendenciáról tanúskodtak.

(33)

A Bizottság a cipőrészekre vonatkozó makaói import- és exportstatisztikákat is felhasználta, amelyekből az alábbiak derültek ki:

(34)

A fenti megállapításokból kiderül, hogy a cipőrészek behozatala az ideiglenes intézkedések 2006. áprilisi bevezetését követően számottevően emelkedett, és bizonyítja, hogy jelentős mértékű összeszerelési műveletre került sor Makaó Különleges Közigazgatási Területen az említett intézkedések bevezetését követően.

(35)

A Bizottság a kész lábbelikre vonatkozó makaói import- és exportstatisztikákat is felhasználta, amelyekből az alábbiak derültek ki:

(36)

A fenti megállapításokból kitűnik, hogy a lábbelik Kínából Makaóba történő behozatala és ugyanezen lábbelik Makaóból az EU-ba történő exportja az ideiglenes intézkedések 2006. áprilisi bevezetése óta számottevő mennyiséggel emelkedett. Ez bizonyítja, hogy Makaó Különleges Közigazgatási Területen keresztül nagyarányú átrakási műveletre került sor az intézkedések bevezetését követően.

(37)

A Közösségbe irányuló, Kínából származó export általános csökkenése és ezzel egyidejűleg a Makaóból származó export az ideiglenes intézkedések bevezetését követő növekedése kimeríti a fenti országok közötti kereskedelem szerkezetében beálló változás fogalmát.

(38)

A fenti (37) preambulumbekezdésben ismertetett bizonyítékon kívül az együttműködő makaói exportőrök/gyártók által rendelkezésre bocsátott adatok alapján vizsgálták az intézkedések összeszerelési műveletekkel történő kijátszását.

(39)

A nyersanyagok túlnyomó többségét mind a nyolc együttműködő makaói exportőr számára kínai beszállítók szolgáltatták. E nyersanyagok nem pusztán bőrt, műanyagot stb. jelentettek, hanem teljes felsőrészeket, járótalpszerkezeteket, talpbetéteket, cipőfűzőket, cipősdobozokat és más kiegészítőket. Bizonyos esetekben még az enyvet is e kínai beszállítók szállították. Erre bizonyítékul szolgáltak a helyszíni ellenőrzés során a nyersanyagszámlák másolatai, illetve a gyártósorok és a nyersanyagkészletek megtekintése.

(40)

A nyolc makaói gyártónak beszállító kínai vállalatok egyike sem részesült piacgazdasági elbánásban az eredeti vizsgálat során, felmerül tehát a kérdés, hogy a kínai beszállítóktól kapott, beszerzésekre vonatkozó adatok felhasználhatók-e. Az eredeti vizsgálatban, ahol megállapították, hogy a kínai költséginformációk megbízhatatlanok voltak, mivel nem részesültek piacgazdasági elbánásban, helyettük az analóg ország (Brazília) költségeit használták. E vizsgálat során a számításokat a kínai és az analóg országbeli adatok együttes felhasználásával végezték.

(41)

A makaói gyártók költségadatait felhasználó számítások esetében, beleértve a kínai beszállítóktól való beszerzések tényleges költségét, egy igen kisszámú anyagot beszereztek Makaóban, ám ez az összeszerelt részek teljes értékének alig 2 %-át tette ki.

(42)

Az analóg ország, Brazília adatait felhasználó számítások során igen hasonló eredményre jutottak, bár, mivel a brazíliai nyersanyagköltségek kevéssel magasabbak voltak a tényleges kínai adatoknál, a Makaó Különleges Közigazgatási Területről származó nyersanyagok teljes költségének aránya még alacsonyabb volt.

(43)

Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az összeszerelt termékek nyersanyagai összértékének több mint 60 %-a származott a Kínai Népköztársaságból.

(44)

E szempontot a nyolc együttműködő makaói gyártótól származó adatok alapján vizsgálták. Valamennyi vállalat esetében világos volt, hogy az előállítási költségek hozzáadott értékének túlnyomó része a Kínai Népköztársaságban keletkezett, nem pedig Makaó Különleges Közigazgatási Területen. A Kínából származó részek minden esetben az összerakás olyan fázisában voltak, hogy a makaói összeszerelés a lábbelik összeragasztását és befejezését szolgáló gépekre és munkaerőre korlátozódott.

(45)

Minden vállalat esetében számítást végeztek, hogy felmérjék az előállítási költségekre vonatkozó hozzáadott értéket Makaó Különleges Közigazgatási Területen. Ezeket az adatokat a vállalatok könyveléséből szerezték. Egyes vállalatok azonban csak a feldolgozási díjak alapján működtek, és nem ismerték a beszállítóik által Kínában elvégzett feldolgozás értékét. Ezekben az esetekben az értéket a Kínából származó nyersanyagokra vonatkozó információ, valamint a Makaóból származó áruknak a nyereség és az SGA-költségek nélküli exportárának felhasználásával lehetett megbecsülni. E szempontot a nyersanyagszámlák másolatainak, az egyéb előállítási költségek a helyszínen megvizsgált könyvelése és az exportszámlák, valamint a gyártósorok és nyersanyagkészletek megtekintése alapján vizsgálták.

(46)

A nyolc makaói gyártónak beszállító kínai vállalatok egyike sem részesült piacgazdasági elbánásban az eredeti vizsgálat során, felmerült tehát a kérdés, hogy a kínai beszállítóktól kapott, beszerzésekre vonatkozó adatok felhasználhatók-e. Az eredeti vizsgálatban, ahol megállapították, hogy a kínai költséginformációk megbízhatatlanok voltak, mivel nem részesültek piacgazdasági elbánásban, helyettük az analóg ország (Brazília) költségeit használták. E vizsgálat során a számításokat a kínai és az analóg országbeli adatok együttes felhasználásával végezték.

(47)

A makaói gyártók költségadatait felhasználó számítások esetében, beleértve a kínai beszállítóktól való beszerzések tényleges költségét, a számítások azt mutatták, hogy a Makaóban történő összeszerelési műveletek előállítási költsége 6–18 %-ot tett ki a vállalattól függően, a súlyozott átlag pedig 9,5 % volt. Az analóg ország, Brazília adatait felhasználó számítások során igen hasonló eredményre jutottak, bár, mivel a brazíliai előállítási költségek kevéssel magasabbak voltak a tényleges kínai adatoknál, a Makaó Különleges Közigazgatási Területen történő gyártás teljes költségének aránya még alacsonyabb volt.

(48)

Egy együttműködő importőr azzal érvelt, hogy a makaói gyártók eleget tettek annak a kritériumnak, amely szerint a hozzáadott értéknek el kell érnie az előállítási költség 25 %-át. Azt állította, hogy mivel a makaói gyártók rendelkeztek származási bizonyítvánnyal lábbeliexportjuk tekintetében, nem játszották ki a hatályban lévő intézkedéseket. Nem tartozik a tárgyhoz azonban, hogy a makaói gyártók kínáltak-e származási bizonyítványt exportjukhoz. A származási szabályoknak való megfelelés nem zárja ki az intézkedések kijátszásának lehetőségét.

(49)

A (44)–(48) preambulumbekezdésben foglaltak alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az összeszerelési művelet során összeszerelt részek hozzáadott értéke nem haladta meg az előállítási költségek 25 %-át.

(50)

Az e termékre vonatkozó eredeti vizsgálatot 2005. július 7-én indították meg. Ezért meg kellett vizsgálni, hogy a termelés növekedett-e azóta. Ezt a nyolc együttműködő makaói exportőr nyersanyag-beszerzési számláinak, termelési nyilvántartásának és a készáruk eladási számláinak a segítségével vizsgálták.

(51)

Három vállalat esetében egyértelmű volt, hogy a lábbeligyártást 2005 júliusát követően kezdte meg.

(52)

A fennmaradó vállalatoknál a vizsgálati időszakban jelentős növekedést állapítottak meg a gyártás tekintetében a 2005-ös volumenhez képest. E növekedés átlagosan több mint 100 %-os volt. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a gyártás lényegesen megnövekedett az eredeti ügy 2005. júliusi elindítása óta.

(53)

Több együttműködő importőr jogi képviselője azt állította, hogy vásárlóik (viszonteladóik) előnyben részesítik a Makaóban gyártott lábbeliket a Kínában gyártottakhoz képest, mivel azokat magasabb gyártási előírások szerint és jobb minőségű nyersanyagból készítették. Azt is állították, hogy Kínában a szellemi tulajdon lopása problémát jelent. Az importőrök szerint ez az egyik oka annak, hogy Makaó Különleges Közigazgatási Területről szerzik be árujukat. A makaói együttműködő gyártók azonban ezen állítások egyikét sem támasztották alá. Valójában egyik együttműködő sem rendelkezett nagyobb gyártóberendezésekkel, egyszerűen Kínából származó részeket szereltek össze. A vizsgálat megmutatta azt is, hogy a nyersanyagminőség és a gyártási szabványok a Makaó Különleges Közigazgatási Területről, illetve a Kínából származó lábbelik esetében megegyeztek. A szellemi tulajdonjogra vonatkozó állítást szintén nem támasztották alá, és nem tudták megindokolni, hogy az e tárggyal kapcsolatos problémák hogyan vezethettek a termelés Makaóban tapasztalt, a fentiekben ismertetett ugrásszerű növekedéséhez. A vizsgálat megállapította, hogy a gyártás ilyen mértékű növekedésének oka a Kínából származó lábbelikre bevezetett dömpingellenes intézkedések voltak.

(54)

Egy másik importőr azt állította, hogy a Kínára vonatkozó intézkedések bevezetése előtti makaói gyártóberendezések megléte bizonyítja, hogy gazdaságilag indokolt a Makaó Különleges Közigazgatási Területről származó behozatal. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy a Kínából származó behozatalra vonatkozó intézkedések bevezetése előtt a makaói gyártási tevékenység elhanyagolható volt. A fenti megállapítások valójában azt mutatják, hogy a lábbeligyártási tevékenység tömegesen növekedett az intézkedések bevezetése óta. Ennek oka, hogy új vállalatok alakultak, régiek pedig el- vagy újrakezdték a gyártást.

(55)

Mivel a vizsgálatban együttműködő huszonhét kínai exportőr közül egyik sem nyilatkozott úgy, hogy Makaón keresztül cipőkkel kereskedett volna, a Bizottság a statisztikai adatok elemzésével vizsgálta, hogy átrakodtak-e Makaóban.

(56)

A kereskedelem szerkezetének a fenti (30)–(37) preambulumbekezdésben leírt megváltozása alátámasztja az intézkedések átrakás segítségével történő kijátszására vonatkozó állítást. A kész lábbelik (35) preambulumbekezdésben leírt kereskedelme azt mutatja, hogy a Kínából a közösségi piacra exportált érintett terméket Makaó Különleges Közigazgatási Területen keresztül szállították.

(57)

Tekintettel arra, hogy Makaó Különleges Közigazgatási Terület lakossága a vizsgálati időszakban alig mintegy 0,5 millió fő volt, nem állítható, hogy a Kínából 2006 folyamán importált 4,5 millió pár cipőt Makaóban vásárolták volna meg. Épp ellenkezőleg, az exportstatisztikák azt mutatják, hogy e lábbelik nagy részét újraexportálták a közösségi piacra. A vizsgálati időszakban a Makaóból a Közösségbe exportált volumen tulajdonképpen a 4,5 millió párt is meghaladta (mintegy 10 millió párt tett ki). E növekedés azzal magyarázható, hogy a cipőrészekből kész lábbelit állítottak elő.

(58)

A vizsgálat szerint ennek nem volt más oka, mint az intézkedések bevezetése.

(59)

Összefoglalva a vizsgálatból kiderült, hogy a Kínai Népköztársaságból származó lábbelikre vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetését követően Makaó Különleges Közigazgatási Területen keresztül nagyarányú átrakási műveletre került sor.

(60)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban az eredeti vizsgálatban megállapított rendes érték súlyozott átlagának a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszakában alkalmazott exportárak súlyozott átlagának összehasonlítása, a közösségi határparitáson számított vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve dömpinget mutatott ki a Makaó Különleges Közigazgatási Területről szállított érintett termék behozatalára vonatkozóan.

(61)

Az erre vonatkozó módszert a (21)–(29) preambulumbekezdés írja le. Az együttműködő vállalatok dömpingkülönbözete 8–57 % között volt. Mivel az átrakási műveletekkel kapcsolatban nem volt együttműködés, a dömpingre vonatkozó számításokat a rendelkezésre álló statisztikai források alapján végezték, amelyek jelentős dömpingszintek meglétét erősítették meg.

(62)

Egy együttműködő importőr azt állította, hogy a Makaóból származó behozatalok nem voltak dömpingeltek, és ellenezte az eredeti vizsgálat rendes értékének alkalmazását. Rá kell azonban mutatni, hogy az alkalmazott módszert az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése írja elő.

(63)

A kereskedelmi forgalom (30)–(37) preambulumbekezdésben leírt elemzése a közösségi behozatalok szerkezetének az eredeti vizsgálat megindítása óta történt megváltozásáról tanúskodik. Ezért megvizsgálták, vajon a kereskedelem szerkezetének megváltozása rontotta-e az eredeti vizsgálat során bevezetett dömpingellenes intézkedések kárcsökkentő hatását.

(64)

Mennyiség tekintetében a fenti (35) preambulumbekezdés szerint mintegy 10 millió párral növekedett a közösségi piacra irányuló lábbeliexport a 2006. és 2007. április–december közötti időszakban 2005 ugyanezen időszakához képest. Az eredeti vizsgálatban a közösségi piacon 714 millió pár volt forgalomban, így az import a fogyasztás mintegy 1,5 %-át tette ki. Ezen felül, mivel a CIF-importárak átlaga páronként több mint 10 EUR volt, a Makaó Különleges Közigazgatási Területről származó behozatalok összértéke meghaladta a 100 millió EUR-t. A Makaó Különleges Közigazgatási Területről származó behozatalt ennélfogva jelentősnek és számottevőnek kell tekinteni.

(65)

A Makaó Különleges Közigazgatási Területről szállított érintett termék dömpingelt árai tekintetében megállapították, hogy azok átlagosan nem érték el az eredeti vizsgálatban a közösségi gyártókra megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szintet.

(66)

Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az érintett termék Makaó Különleges Közigazgatási Területről származó behozatala az ár és a mennyiség tekintetében rontotta a vám kárcsökkentő hatásait.

(67)

E vizsgálatot a Kínai Népköztársaság részéről az együttműködés nagyfokú hiánya jellemezte, míg Makaó Különleges Közigazgatási Terület együttműködését, bár nem volt nagymértékű, elegendőnek ítélték ahhoz, hogy reprezentatív alapot biztosítson a Makaó Különleges Közigazgatási Területről összeszerelők közvetítésével szállított kereskedelem felméréséhez. A Makaó Különleges Közigazgatási Területen keresztül történő átrakásra (összeszerelés nélkül) vonatkozó állítás tekintetében egyetlen vállalat sem működött együtt a vizsgálat során, így a Bizottságnak többek között statisztikai információkra kellett hagyatkoznia.

(68)

A vizsgálat megmutatta, hogy Makaó Különleges Közigazgatási Területen keresztül – az alaprendelet 13. cikke (1) és (2) értelmében – egyértelműen kijátszották a Kínai Népköztársaságból származó érintett termékre vonatkozó intézkedéseket. A fentiekre tekintettel a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék behozatalára kivetett meglévő intézkedéseket ki kell terjeszteni a Makaó Különleges Közigazgatási Területről származó ugyanezen termékre, tekintet nélkül arra, hogy azt Makaóból származónak jelentették-e be vagy sem.

(69)

Az eredeti rendelet 1. cikke (3) bekezdésében az „összes többi vállalat” tekintetében megállapított intézkedéseket kell kiterjeszteni.

(70)

Az alaprendelet 14 cikkének (5) bekezdésével összhangban, amely kimondja, hogy a kiterjesztett intézkedéseknek a Közösségbe a vizsgálat megindításáról szóló rendelet által érvényesített nyilvántartás szerint beléptetett behozatalra kell vonatkoznia, a vámokat be kell szedni a Makaó Különleges Közigazgatási Területről szállított érintett termékek nyilvántartott behozatalára vonatkozóan.

(71)

A kitöltött kérdőívet visszaküldő nyolc makaói vállalat egyike sem nyújtott be mentesség iránti kérelmet az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

(72)

Megjegyzendő azonban, hogy a nyolc vállalat mindegyike igen hasonló, korlátozott összeszerelési tevékenységet végzett, és valamennyi nyersanyagát a Kínai Népköztársaságból szerezte be. Mivel e vállalatok egyike sem felelt meg az alaprendelet 13. cikke (1) és (2) bekezdésében leírt kijátszási vizsgálatnak, akkor sem részesültek volna mentességben, ha kérelmezték volna azt.

(1)

Az Egyesült Királyság a 2005. szeptember 13-i, 2006. január 18-i, 2006. augusztus 3-i és 4-i, valamint a 2006. december 6-i értesítésekkel elküldte a Bizottságnak az 1994-es hulladékgazdálkodási engedélyezési szabályzat (a módosított 1056/1994 számú jogszabályi eszköz (SI)) 3. jegyzékében (A hulladékgazdálkodási engedélyezési kötelezettség alól mentes tevékenységek) meghatározott, a veszélyes hulladékokra vonatkozó meglévő hulladékgazdálkodási engedélyezési kötelezettség alóli angliai, walesi és skóciai mentességek tekintetében javasolt módosításokat.

(2)

Az Egyesült Királyság csak a hulladékgazdálkodási mentességekre (Módosítás és kapcsolódó rendelkezések) (Anglia és Wales) vonatkozó 2006-os szabályzat tervezetének 17.(1), 18.(1), 38., 39.(1) és (2), 43., 45.(1) és (2), 47A.(2) és 48A.(2) bekezdéséről küldött értesítést, amelyek a veszélyes hulladékokra vonatkoznak. Észak-Írország esetében a 2003-as hulladékgazdálkodási engedélyezési szabályzat (Észak-Írország) 2. jegyzékének (Mentességek a hulladékgazdálkodási engedélyezési kötelezettség alól) A. jegyzékéhez tartozó A. melléklet 49–51. bekezdését jelentették be. Skócia ezzel szemben együtt jelentette be a veszélyes és nem veszélyes anyagokra vonatkozó engedélyezési mentességeket (a 2006-os hulladékgazdálkodási engedélyezési módosítás (Skócia) szabályzatának tervezete, 3.(a)(ii), 3.(c), 6.(1) és (2), 17.(1), 18.(2)(a) és (b), 28., 36.(1)–(3), 38., 39.(1) és (2), 43.(1)–(3), 45.(1) és (2), 47.(2) és 48.(2) bekezdés).

(3)

A 91/689/EGK irányelv 3. cikke (2) bekezdésének való megfelelés tekintetében a veszélyes hulladékra vonatkozóan bejelentett angliai, walesi, észak-írországi és skóciai mentességek eleget tesznek az említett irányelv követelményeinek. A bejelentett tervezetek felsorolják a veszélyes hulladékok típusait és maximális mennyiségeit, és további követelményeket írnak elő a tárolási tevékenységek elvégzésével kapcsolatban. Az érintett hulladékok tipológiáját megfelelően meghatározták a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/404/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK tanácsi határozattal (2) összhangban.

(4)

A bejelentett tervezetek 38. bekezdése, amely az osztályozás és a helyes kezelés biztosítása érdekében végzett vizsgálat alatt álló hulladék tárolásáról szól, nem tartalmazza a 2000/532/EK határozat szerinti, megfelelő hivatkozást. A Bizottság azonban elfogadta ezt a kivételt, mivel a hulladék vizsgálatára és elemzésére szükség van ahhoz, hogy meggyőződjenek az egyes hulladékok tulajdonságairól, ezen belül arról is, hogy veszélyes vagy nem veszélyes. Ezért csak a vizsgálat után lehet kiosztani a helyes hulladékhivatkozást és ennek megfelelően kezelni a hulladékot. A mentesség nem terjed ki semmilyen olyan hulladék kezelésére, amelyet külön engedély szabályozna.

(5)

A Bizottság azon a véleményen van, hogy a bejelentett mentességek tekintetében a hulladék veszélyes összetevőinek koncentrációjára vonatkozó határértékek és a kibocsátási határértékek előírása aránytalan lenne. A Bizottság úgy véli, hogy a 91/689/EGK irányelv 3. cikkének (2) és (3) bekezdésében felsorolt egyéb követelmények teljesítése révén biztosított a mentességet élvező hulladék kielégítő kezelése a 91/689/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdése alapján.

(6)

Ami a 91/689/EGK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő feltételt illeti, mely szerint a hulladék típusainak vagy mennyiségeinek és a hasznosítási módszereknek meg kell felelniük a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 4. cikkében előírt feltételeknek, az 1056/1994 számú SI 4. jegyzékének 4.(1) (a) bekezdése megismétli a 2006/12/EK irányelv 4. cikkének követelményeit. A 91/689/EGK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében előírt feltétel ezért teljesül.

(7)

Az 1056/1994 számú SI 18.(1) szabálya előírja, hogy bűncselekménynek minősül, ha egy létesítmény vagy vállalkozás a megfelelő nyilvántartó hatóságnál történt nyilvántartásba vétel nélkül végez hulladék hasznosításával vagy ártalmatlanításával járó, engedélymentes tevékenységet. Ezért a 91/689/EGK irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében előírt nyilvántartásba vételi követelményt az említett rendelkezés biztosítja.

(8)

A Bizottság kikérte a tagállamok véleményét a bejelentett mentességeknek a 91/689/EGK irányelv 3. cikkének való megfeleléséről. A konzultációs szakaszban egy tagállam sem emelt kifogást a szabályzattervezet elfogadása ellen.

(9)

Tekintettel a tagállamokkal folytatott konzultációra, valamint saját elemzésére, miszerint a szabályzattervezet megfelel a 91/689/EGK irányelv 3. cikke követelményeinek, a szabályzattervezetet jóvá kell hagyni.

(10)

E határozat melléklete összefoglalja az Egyesült Királyság által bejelentett szabályokat, amelyek megfelelnek a 2006/12/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben a 91/689/EGK irányelv 3. cikkének (2) és (4) bekezdésében megállapított feltételeknek. Ez a jóváhagyás kizárólag a mellékletben összegzett rendelkezésekre vonatkozik, és nem érinti a 2006/12/EK és a 91/689/EGK irányelvben vagy más közösségi jogszabályban foglalt egyéb rendelkezéseknek a bejelentett szabályzatra történő alkalmazását.

(11)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2006/12/EK irányelv 18. cikke által létrehozott bizottság véleményével,