18.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 108/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

18.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 108/3

(1)

Az 1254/1999/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az ugyanezen rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt termékek világpiaci ára és Közösségen belüli ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A marha- és borjúhús piacának jelenlegi helyzetére való tekintettel ezért – az 1254/1999/EK rendelet 33. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkal összhangban – meg kell állapítani az export-visszatérítéseket.

(3)

Az 1254/1999/EK rendelet 33. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében a visszatérítések mértéke rendeltetési hely szerint változhat, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek a Közösségen belül szabadon mozoghatnak, és amelyeken szerepel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt egészségügyi jelölés. E termékeknek meg kell felelniük az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) és az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) előírt követelményeknek is.

(5)

Az egyes csontozott marhahúsokra nyújtott különleges export-visszatérítésekre vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1982. július 20-i 1964/82/EGK bizottsági rendelet (5) 6. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően a kifizetendő különleges visszatérítést csökkenteni kell, ha az exportálandó mennyiség a kicsontozással előállított részek teljes tömegének kevesebb mint 95 %-át, de legalább 85 %-át teszi ki.

(6)

Ezért a 36/2008/EK bizottsági rendeletet (6) hatályon kívül kell helyezni, és helyébe új rendeletet kell léptetni.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Marha- és Borjúhúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 108/7

(1)

A bizonyos vajtípusokra vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos állandó pályázati felhívás közzétételéről szóló, 2004. március 26-i 581/2004/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

A bizonyos tejtermékeket érintő export-visszatérítésekre vonatkozó pályázati eljárás megállapításáról szóló, 2004. március 26-i 580/2004/EK bizottsági rendelet (3) 5. cikkének értelmében, valamint a pályázati felhívásra benyújtott pályázatok megvizsgálását követően helyénvaló, hogy semmilyen visszatérítés ne kerüljön megállapításra a 2008. április 15-én végződő pályázati időszakra.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 108/8

(1)

A mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 2092/91/EGK rendeletben a harmadik országokból származó behozatalra előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. január 14-i 94/92/EGK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetőség érdekében azt át kell dolgozni.

(2)

A 2092/91/EGK rendelet úgy rendelkezik, hogy a harmadik országokból importált termékeket abban az esetben lehet forgalmazni, ha olyan harmadik országból származnak, amely a közösségi termelési szabályoknak és ellenőrzési intézkedéseknek megfelelő szabályokat alkalmaz, és amely szerepel egy később, a Bizottság által összeállítandó jegyzékben.

(3)

Az említett jegyzéket össze kell állítani. Továbbá meg kell határozni a harmadik országok jegyzékbe történő felvétel iránti kérelmét elbíráló eljárás részletes szabályait.

(4)

A rendszer működtetése érdekében minden harmadik ország esetében meg kell határozni, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek a 2092/91/EGK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett ellenőrzési tanúsítvány kibocsátására jogosultak.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2092/91/EGK rendelet 14. cikke (1) bekezdésében említett bizottság véleményével,

a)

az adott harmadik ország azon hatósága vagy szervezete, amely a Közösségbe irányuló behozatal céljából ellenőrzési tanúsítvány kiállításáért felelős;

b)

az adott harmadik ország ellenőrző hatósága vagy hatóságai és/vagy az e harmadik ország által ellenőrzésre jogosultként elismert magánszervezetek.

—

az ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozó feldolgozóegységek és exportőrök,

—

a szabályok hatálya alá tartozó termékek.

a)

a 2092/91/EK rendelet 11. cikke (3) és (4) bekezdésében foglalt szabályok szerint közösségi exportra szánt mezőgazdasági termékek és élelmiszerek típusának megnevezése, illetve lehetőség szerint becsült mennyisége;

b)

a harmadik országban alkalmazott termelési előírások, úgymint:

c)

az ellenőrzési rendszer szabályai, valamint az ellenőrzések végrehajtására a harmadik országban létrehozott szervezet:

d)

lehetőség szerint a független szakértők által a helyszínen végzett, a fenti b) és c) pontban említett termelési és ellenőrzési szabályok tényleges betartásával kapcsolatos vizsgálatokról készült jelentések.

18.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 108/18

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (4) rögzítette a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítő importvámrendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, valamint az irányadó árakat.

(2)

A baromfihús- és tojáságazatban érvényes, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeres ellenőrzéséből következik, hogy egyes termékek behozatalára vonatkozó irányadó árakat módosítani kell, figyelembe véve az eredet szerinti árkülönbségeket. Következésképpen az irányadó árakat közzé kell tenni.

(3)

A lehető legrövidebb határidőn belül végre kell hajtani ezt a módosítást, figyelembe véve a piac helyzetét.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 108/20

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az e rendelet 1. cikkének a), b), c), d), e), és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci és közösségi árai közötti különbség export-visszatérítésből fedezhető.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1255/1999/EK rendelet II. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban minden egyes szóban forgó alaptermék 100 kg-jára minden hónapban rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(4)

Mindazonáltal a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékek esetében magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével a visszatérítésekkel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek. Szükséges megfelelő óvintézkedéseket tenni a veszély elkerülése érdekében, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráták rögzítése az ezen termékekkel kapcsolatos visszatérítések előzetes megállapítására módot ad e két cél teljesítésére.

(5)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a visszatérítési ráták rögzítésekor adott esetben figyelembe veendők a szóban forgó termék közös piacszervezéséről szóló rendeletnek megfelelően az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében feltüntetett alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre vonatkozó, minden tagállamban alkalmazandó termelési visszatérítések, támogatások vagy azonos hatású intézkedések.

(6)

Az 1255/1999/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy támogatás nyújtható a Közösségben előállított és kazeinné feldolgozott fölözött tejre, ha ez a tej és az abból előállított kazein megfelel bizonyos feltételeknek.

(7)

A tejszín, a vaj és a vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2005. november 9-i 1898/2005/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza, hogy a csökkentett árú vajat és tejszínt a bizonyos termékek előállításával foglakozó iparágak számára hozzáférhetővé kell tenni.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 108/23

(1)

Portugália az intézkedést 2006. június 20-án jelentette be. A Bizottság 2006. július 6-i levelében további tájékoztatást kért Portugáliától, és javasolta, hogy a 659/1999/EK rendelet (2) 4. cikke (5) bekezdésének megfelelően hosszabbítsák meg a bejelentésben szereplő támogatásra vonatkozó határozathozatalra rendelkezésre álló időszakot mindaddig, amíg a Bizottság határozatot nem hoz a Portugália által korábban beterjesztett, hasonló bejelentés tárgyában, amely még értékelés alatt áll (3). Portugália 2006. július 25-i levelében elfogadta ezt a javaslatot.

(2)

A Bizottság 2007. május 11-i levelében újra megkezdte a bejelentés értékelését, és emlékeztette Portugáliát, hogy a bejelentés még nem teljes. Portugália 2007. július 5-i, illetve 26-i levelében további tájékoztatást nyújtott.

(3)

A Bizottság 2007. augusztus 10-i levelében tájékoztatta Portugáliát határozatáról, mely szerint a szóban forgó támogatás ügyében megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(4)

A portugál hatóságok 2007. szeptember 17-i levelükben közölték a fent említett eljárással kapcsolatos észrevételeiket.

(5)

Az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozat közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket. Harmadik fél részéről az üggyel kapcsolatban semmilyen észrevétel nem került benyújtásra.

(6)

A támogatás kedvezményezettje az Estaleiros Navais de Viana do Castelo S.A. (a továbbiakban: ENVC), egy jelenleg közel ezer alkalmazottat foglalkoztató portugál hajógyár lenne.

(7)

Portugália az ENVC számára 6 575 558 EUR összegű közvetlen támogatás nyújtását javasolja hét olyan hajóépítési szerződés vonatkozásában, melyeket 2005. február 4-e és március 31-e között írtak alá. A szerződések és a javasolt vonatkozó támogatások adatai az alábbi táblázatban láthatók:

(8)

A bejelentésben foglalt tájékoztatás értelmében a hét szerződésre összesen vonatkozó támogatás iránti kérelmet a gyár 2005 júliusában nyújtotta be, vagyis a szerződések aláírása után. Portugália jóváhagyta a támogatásokat azzal a feltétellel, hogy a Bizottság engedélyezi őket a Pénzügyi és Közigazgatási Minisztérium és a Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium2006. augusztus 7-én hozott közös végzése által.

(9)

A hajók az alábbi időpontokban kerültek, illetve kerülnek előreláthatólag átadásra:

(10)

Portugália az 502/2004/EK tanácsi rendelettel (5) módosított, a hajógyártásra vonatkozó határozott idejű védintézkedések bevezetéséről szóló 1177/2002/EK tanácsi rendelet (6) (a továbbiakban: védintézkedési rendelet) értelmében a támogatás odaítélését javasolja. A védintézkedési rendelet 2002. július 3-án lépett hatályba, és 2005. március 31-én hatályát vesztette. Az említett rendelet tehát már nem volt hatályban, amikor Portugália a támogatásokat jóváhagyta és bejelentette.

(11)

Portugália azt állítja, hogy a szerződések a védintézkedési rendelet hatálya alá esnek, tekintve, hogy az a szerződések aláírásakor még hatályban volt.

(12)

A Bizottság a szóban forgó ügy hivatalos vizsgálati eljárásának megindításáról szóló határozatában kétségét fejezte ki afelől, hogy a támogatás a védintézkedési rendelet alapján a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, az alábbi indokok miatt.

(13)

Először is, a Bizottságnak kétségei voltak a támogatás ösztönző hatását illetően. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a támogatás iránti kérelem csak a szerződések aláírása után került benyújtásra. Továbbá, Portugália csak nemzeti szinten hagyta jóvá a támogatást (azzal a feltétellel, hogy a Bizottság engedélyezi), a kérelem benyújtását követően több mint egy évvel. Portugália nem mutatott be olyan bizonyítékokat, melyek igazolták volna, hogy amikor az ENVC megkötötte a szerződést, bármilyen garanciát kapott volna arra vonatkozólag, hogy a hajógyárak támogatásban részesülhetnek. Következésképpen, a Bizottságnak kétségei voltak, hogy a szóban forgó projektek megvalósításában az ENVC-t ösztönözték-e állami támogatások.

(14)

Másodsorban, a Bizottság megkérdőjelezte a támogatás jóváhagyásának jogalapját. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a védintézkedési rendelet 2005. március 31-én hatályát vesztette, azaz amikor Portugália a támogatást bejelentette, már nem volt hatályban. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a C 26/2006 (ex N 110/2006) (7) számú ügyre vonatkozó határozatában részletesen kifejtette az indokokat, amelyek alapján úgy ítélte meg, hogy a védintézkedési rendelet már nem jelenthet érvényes jogalapot újabb működési támogatások engedélyezésére a hajógyártás javára. Portugália a szóban forgó ügyben nem nyújtott semmilyen újabb tájékoztatást, amelynek alapján a Bizottság megváltoztathatta volna az ide vonatkozó értékelését, következésképpen ebben a fázisban nem tudta megállapítani a támogatás összeegyeztethetőségét a közös piaccal.

(15)

Általánosságban véve Portugália hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szerződések vonatkozásában a hajógyárak elsősorban Közösségen kívüli gyárakkal voltak versenyben, egész pontosan a koreai hajógyárak által előidézett tisztességtelen piaci versenyhelyzet sértette az érdekeiket, ami egyébként a védintézkedési rendelet tárgyát képezte. Továbbá, a szerződések nem voltak torzító hatással az EU-n belüli versenyre, és nem is fenyegettek ezzel, tekintve, hogy az EU minden hajógyára egyforma hozzáféréssel rendelkezett a védintézkedési rendelet keretében megítélt támogatásokhoz, melyek minden tagállamban közvetlenül alkalmazhatók voltak. Ennek alapján nem lehet úgy tekinteni, hogy a bejelentett intézkedések torzító hatással lettek volna a tagállamok közti kereskedelemre.

(16)

A támogatás ösztönző hatására vonatkozólag Portugália azzal érvelt, nem volt lehetséges, hogy az ENVC a szerződések aláírása előtt megfelelően indokolt támogatási kérelmet nyújthasson be, a tárgyalásokhoz kapcsolódó szempontok miatt. Az ENVC már a támogatás megigénylése előtt felvette a kapcsolatot az üzemeletetőkkel. Portugália azzal is érvelt, hogy az ENVC a szerződés aláírásakor nem kapott ugyan állami garanciát a támogatás folyósítására, a hajógyár mégis arra számítva folytatott tárgyalásokat, írta alá a szerződéseit és építette meg a hajókat, hogy a portugál hatóságok, csakúgy, mint a Bizottság, engedélyezni fogják a támogatást, tekintettel arra, hogy a szóban forgó esetben a támogatás elnyerésének minden objektív feltétele teljesült.

(17)

Ami a támogatások engedélyezésének jogalapját illeti, a portugál hatóságok a C 26/2006 számú ügy (8) vonatkozásában benyújtott észrevételeikre hivatkoztak, ezeket a jelen ügyben is helytállónak ítélve. Portugália hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szerződések a védintézkedési rendelet alkalmazásának időszakában kerültek aláírásra, azaz 2005. március 31. előtt, valamint azelőtt, hogy a WTO vitarendezési testülete elfogadta volna a vizsgálóbizottság jelentését, amely elítélte az említett rendeletet. Portugália azt is kijelentette, hogy nem volt lehetséges a támogatást a védintézkedési rendelet hatályvesztése előtt bejelenteni, mivel a szerződéseket csak 2005 februárjában és márciusában írták alá (azaz nem sokkal a védintézkedési rendelet hatályvesztése előtt). Portugália azonban úgy véli, hogy emiatt nem vesztik érvényességüket ezek a szerződések, amelyek aláírásuk időpontjában a védintézkedési rendelkezésben előírt minden objektív feltételt teljesítettek.

(18)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közti kereskedelmet.

(19)

A Bizottság úgy véli, hogy a javasolt intézkedések az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást jelentenek. Az intézkedések állami forrásból finanszírozott támogatás formájában jelennek meg. Még ha – ahogy azt Portugália állította – a védintézkedési rendelet minden tagállamban alkalmazható is, és minden hajógyár részesülhet támogatásban az említett rendelet keretében, az intézkedések akkor is szelektív jellegűek, mivel jelen esetben az ENVC-re korlátozódnak. Ez a szelektív jellegű támogatás valószínűsíthetően torzítja a gazdasági versenyt, mivel az ENVC részére előnyt biztosít a többi piaci szereplővel szemben, akik nem részesülnek a támogatásból. Ebben a tekintetben az a tény, hogy az ENVC versenyhelyzetben lehet a koreai hajógyárakkal, nincs hatással arra, hogy ugyanúgy versenyhelyzetben van a közös piac többi hajógyárával. Végül a hajógyártás olyan gazdasági tevékenység, amely jelentős kereskedelmi forgalmat eredményez a tagállamok között, és ilyen módon az intézkedések torzíthatják a tagállamok közötti kereskedelmet.

(20)

A Bizottság tehát megerősíti, hogy a bejelentett támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esik.

(21)

Általános alapelv, hogy állami támogatás csak akkor minősíthető összeegyeztethetőnek a közös piaccal, amennyiben a kedvezményezett vállalatot ösztönözni szükséges, hogy úgy működjön, hogy az előirányzott célok elérését elősegítse (9).

(22)

A Bizottság ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a védintézkedési rendelet célja, „hogy a közösségi hajógyárak számára ténylegesen lehetővé váljon a tisztességtelen koreai verseny leküzdése” (lásd a (6) preambulumbekezdést). Ebben a formában engedélyezhetők közvetlen támogatások a támogatás előtti szerződési érték maximum 6 százaléka erejéig, mivel a szerződésre behozatali verseny fennállása okán egy koreai hajógyártó részéről alacsonyabb árajánlat érkezett (2. cikk).

(23)

Portugália a jelen ügyben azzal érvel, hogy az ENVC a szerződés aláírásakor nem kapott ugyan állami garanciát a támogatás folyósítására, a hajógyár mégis arra számított, hogy elnyeri a támogatást, tekintve, hogy a szerződések minden objektív feltételt teljesítettek a védintézkedési rendelet hatálya alá eső támogatások elnyeréséhez.

(24)

A Bizottság azonban úgy véli, hogy jelen ügyben nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a támogatás meghatározó szerepet játszott volna abban, hogy az ENVC aláírta a szerződéseket.

(25)

Portugália, ahogy azt már a vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatot követően hangsúlyozta, bemutatta az egyik hajótulajdonos levelének másolatát, amely megerősíti, hogy a szóban forgó szerződések közül hatra (C228-C233) a hajótulajdonos alacsonyabb árajánlatot kapott a koreai hajógyáraktól. Ez a levél azonban 2005. március 9-i keltezésű, azaz csak azt követően küldték az ENVC-nek, hogy a hajógyárak már aláírták a szóban forgó árajánlatokra vonatkozó szerződéseket. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a hajógyár, az első hat szerződés aláírásakor nem lehetett biztos benne, hogy a szerződések minden jogosultsági feltételnek megfeleltek. A hetedik szerződéssel (C 210 sz. hajó) kapcsolatban is kétségek merültek fel, tekintve, hogy az ENVC-nek csak 2005. március 31-én küldtek értesítést arról, hogy Koreától alacsonyabb árajánlat érkezett, azaz ugyanazon a napon, amikor az ENVC aláírta a szerződést.

(26)

Portugália nem mutatott be semmilyen olyan bizonyítékot, amely formálisan vagy informálisan alátámasztotta volna, hogy az ENVC a szerződések aláírása előtt kapott volna arra utaló információt, hogy ezekhez a szerződésekhez kapcsolódva támogatást nyerhet (10). Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az ENVC a támogatások elnyerésére vonatkozó garanciák hiányában is készen állt aláírni a szerződéseket. Portugália azt is elismerte – például abban a dokumentumban, amelyet még a vizsgálati eljárás kezdetén mutatott be –, hogy az ENVC jogilag köteles volt megépíteni a hajókat, abban az esetben is, ha a támogatást nem engedélyezik. Emellett Portugália azt is közölte, hogy a szóban forgó ügyben az ENVC csak a védintézkedési rendelet hatályvesztését követően nyújtotta be támogatás iránti kérelmét, ez pedig alátámasztani látszik azt a tényt, hogy a hajógyár készen állt megvalósítani a projektet, vállalva annak a kockázatát is, hogy nem kap támogatást.

(27)

A Bizottság úgy véli, általános szabály, hogy a támogatásoknak csak akkor lehet ösztönző hatása, ha az adott kérelmet még a projekt megkezdése előtt benyújtják (11). Jelen esetben ez nem így történt. A támogatási kérelmet csak a szerződések aláírása után nyújtották be (azaz 2005 júliusában, miközben a szerződéseket 2005 februárjában és márciusában írták alá). Másrészről, Portugália csak nemzeti szinten hagyta jóvá a támogatásokat (azzal a feltétellel, hogy a Bizottság engedélyezi őket), több mint egy évvel a támogatási kérelem benyújtása után. Ily módon az ösztönző hatásra vonatkozó feltétel formális szempontból sem teljesült.

(28)

A Bizottság ezek alapján megállapította, hogy Portugália nem szolgáltatott elegendő és meggyőző bizonyítékot a támogatás ösztönző hatásának alátámasztására.

(29)

A támogatás engedélyezésének jogalapjára vonatkozólag Portugália nem mutatott be semmilyen újabb érvet, amellyel eloszlatta volna Bizottság kételyeit, melyeket a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában kifejtett. Ebben a vonatkozásban Portugália legfőbb érve azon a tényen alapul, hogy a szerződések jogosultak a támogatásokra, mivel akkor írták őket alá, amikor a védintézkedési rendelet hatályos volt. Portugália ezzel összefüggésben hangsúlyozza azt is, hogy az a tény, hogy a támogatást csak a védintézkedési eljárás hatályvesztése után jelentették be, nincs hatással a támogatás tárgyát képező szerződések támogathatósági szintjére.

(30)

A Bizottság mindazonáltal egy korábbi határozatában (12) már kifejtette, hogy véleménye szerint a védintézkedési rendelet miért nem jelent már érvényes jogalapot új működési támogatások engedélyezésére a hajógyártás javára.

(31)

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a védintézkedési rendelet alkalmazási idejét a rendelet 5. cikke (13) tartalmazza, amely szerint a rendelet „2005. március 31-én hatályát veszti”. Az a tény, hogy a védintézkedési rendelet 4. cikke előírja, hogy az említett rendeletet „hatálybalépésétől kezdődően a hatályvesztéséig aláírt végleges szerződésekre kell alkalmazni”, a Bizottság meglátása szerint az összeegyeztethetőségre vonatkozó feltétel, nem pedig a rendelet alkalmazási idejének meghatározása.

(32)

Ez megerősítésre került a 4. cikk második részében is, amely meghatározza, hogy a védintézkedési rendelet nem alkalmazható azon végleges szerződésekre, amelyeket azt megelőzően írtak alá, hogy a Közösség az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétette a vitarendezési eljárások Koreával szembeni megkezdését, valamint azon végleges szerződésekre, amelyeket legalább egy hónappal azt követően írnak alá, hogy a Bizottság közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, hogy a jogvita rendezését szolgáló eljárások megoldódtak, vagy azokat felfüggesztették.

(33)

A fentieket figyelembe véve egyértelmű, hogy a védintézkedési rendelet csak abban az esetben lehetne alkalmazható, amennyiben a vitás eset még fennállna Koreával szemben (14), illetve 2005. március 31-e után már semmiképpen sem alkalmazható.

(34)

Ezt az értelmezést támasztja alá a védintézkedési rendelet eredeti célkitűzése is: „kivételes és határozott idejű intézkedésként, illetve a közösségi hajógyárak azon szegmensekben történő támogatása érdekében, amelyeket anyagi kár és súlyos sérelem formájában kedvezőtlenül érintett a tisztességtelen koreai verseny, határozott idejű védintézkedést kell engedélyezni a korlátozott piaci szegmensekre vonatkozóan, és csak rövid időszakra” (15) (harmadik preambulumbekezdés).

(35)

A szóban forgó ügyben az ENVC támogatás iránti kérelmének benyújtása a portugál hatóságok felé, ezek jóváhagyása, valamint a Bizottság felé történő bejelentése a védintézkedési rendelet hatályvesztését követően történt meg, így az intézkedések egyértelműen az említett rendelet alkalmazási időszakán kívül esnek.

(36)

A Bizottság azt hangsúlyozza, hogy amint azt a jelen ügy keretében a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában már kifejtette, a védintézkedési rendelet értelmezésekor figyelembe kell venni a Közösségre háruló nemzetközi kötelezettségeket is. A Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően a közösségi jogot – amennyire lehetséges – a nemzetközi joggal összhangban kell értelmezni, ideértve az EK-ra háruló, a WTO által előírt kötelezettségeket is (16).

(37)

Ezzel összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy Korea kétségbe vonta a védintézkedési rendelet összeegyeztethetőségét a WTO szabályrendszerével. 2005. április 22-én a WTO vizsgálóbizottsága kiadott egy jelentést, amelyben megállapította, hogy a védintézkedési rendelet és más, ezen eljárásra vonatkozóan alkalmazott nemzeti szabályozások, amelyek érvényben voltak, amikor Korea benyújtotta panaszát a WTO-hoz, ellentétben álltak a WTO vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodása 23. cikkének 1. bekezdésével (17)2005. június 20-án a WTO vitarendezési testülete elfogadta a fenti vizsgálóbizottsági jelentést, kiegészítve azzal az ajánlással, hogy a Közösség dolgozza át a védintézkedési rendeletet és az ennek keretében alkalmazott egyéb nemzeti szabályozásokat úgy, hogy összhangban legyenek a WTO-egyezmények keretében vállalt kötelezettségeivel (18). 2005. július 20-án a Közösség tájékoztatta a vitarendezési testületet, hogy eleget tett a testület határozatában foglaltaknak, valamint az ajánlásoknak, mivel a védintézkedési rendelet 2005. március 31-én hatályát vesztette, és a tagállamok e szabályozás keretein belül már nem nyújthatnak működési támogatásokat.

(38)

A vizsgálóbizottság jelentése és a WTO vitarendezési testülete, amely határozatában elfogadta azt, szankcionálta a védintézkedési rendeletet, mert az sértette a WTO szabályrendszerét, és arra kötelezte a Közösséget, hogy szüntesse meg az említett rendelet alkalmazását. A Közösségre háruló, a WTO vitarendezési testület határozatának végrehajtását jelentő kötelezettség a védintézkedési rendelet alkalmazásának keretében folyósítani kívánt új támogatásokra vonatkozó jövőbeni határozatokra is vonatkozik (19). A Közösség – miután tájékoztatta a WTO vitarendezési testületét arról, hogy már tett róla, hogy intézkedései összhangban legyenek az említett szerv határozatával és ajánlásaival, azaz a védintézkedési rendelet 2005. március 31-én hatályát vesztette, és a tagállamok e rendelet keretében már nem ítélhetnek oda működési támogatásokat –, kötelezettséget vállalt arra, hogy beszünteti e rendelet új támogatások engedélyezésére történő alkalmazását. Ebből következően a szóban forgó támogatás jóváhagyása a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásainak megszegését jelentené.

(39)

Az a tény, hogy a Tanács a védintézkedési rendelet hatályvesztését követően nem hosszabbította meg annak alkalmazási idejét, egyértelműen azt jelenti, hogy a továbbiakban nem állt szándékában engedélyezni a Bizottság számára, hogy az említett rendelkezés keretében támogatásokat hagyjon jóvá. Ezt támasztja alá az is, hogy a Közösség tájékoztatta a WTO vitarendezési testületét arról, hogy a tagállamok e rendelet keretében már nem ítélhetnek oda működési támogatásokat.

(40)

Portugália nem szolgált olyan újabb érvekkel, amelyek ellentmondtak volna a Bizottság azon álláspontjának, amelyet a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában megfogalmazott, és az előző pontokban megismételt.

(41)

Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett támogatás a védintézkedési rendelet keretein belül nem hagyható jóvá. Mivel az EK-Szerződés 87. cikke (2) és (3) bekezdése értelmében nem alkalmazható semmilyen más mentesség, a támogatás nem egyeztethető össze a közös piaccal,

18.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 108/29

(1)

A Bizottságot tájékoztatták arról, hogy Salvador Legfelsőbb Bírósága a 63-2007 és a 69-2007 esetek kapcsán hozott 2007. október 28-i ítéletében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. egyezményének bizonyos rendelkezéseit Salvador alkotmányának 47. cikkével összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

(2)

A 980/2005/EK tanácsi rendelet 16. cikkének (2) bekezdése a rendelet II. fejezetének 2. szakaszában említett különleges ösztönző előírások ideiglenes visszavonásáról rendelkezik, különösen, ha a nemzeti jogszabályok már nem tartalmazzák azokat az egyezményeket, amelyek megerősítése a III. mellékletben említett 9. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése érdekében történt, illetve ha a jogszabályok végrehajtása nem hatékony.

(3)

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. egyezménye szerepel a 980/2005/EK rendelet III. mellékletének A. részében található jegyzék 14. pontjában.

(4)

A Bizottság a Salvador Legfelsőbb Bírósága által a 63-2007 és 69-2007 esetek kapcsán hozott ítéletet előzetesen megvizsgálta, és megállapította, hogy további vizsgálatra van szükség az ítélet jogi következményeinek elemzése céljából, hogy meg lehessen állapítani, indokolt-e a különleges ösztönző előírások ideiglenes visszavonása. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy elegendő indok áll rendelkezésre a vizsgálat megindításához.

(5)

A Bizottság az általános preferenciarendszer-bizottsággal 2008. március 3-án konzultációkat folytatott,

18.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 108/30

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik olyan növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amelyek az irányelv I. mellékletében nem szereplő hatóanyagokat tartalmaznak, és amelyek az irányelvről szóló értesítés időpontja után két évvel már forgalomban voltak, miközben e hatóanyagokat munkaprogram keretében fokozatosan vizsgálják.

(2)

Az 1112/2002/EK (2) és a 2229/2004/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram negyedik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat.

(3)

A rotenon, a zsurlókivonat és a kinin-hidroklorid a program negyedik szakaszában kijelölt hatóanyagok.

(4)

A rotenon, a zsurlókivonat és a kinin-hidroklorid tekintetében a kizárólagos bejelentők arról tájékoztatták a Bizottságot 2007. január 5-én, 2007. február 15-én illetve 2007. június 20-án, hogy a továbbiakban nem szándékoznak részt venni az említett hatóanyagokra vonatkozó munkaprogramban, és ennélfogva nem szolgáltatnak további információkat. Következésképpen az említett hatóanyagok nem vehetők fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(5)

A rotenon esetében a Bizottság által a tagállamok szakértőivel együttműködésben bemutatott és kiértékelt információk az érintett hatóanyagok további használatának szükségességére mutattak rá. Ennélfogva jelen körülmények között indokolt meghosszabbítani az engedélyek visszavonására előírt határidőt egyes olyan nem helyettesíthető felhasználások esetében, amelyekre nincsenek hatékony alternatívák, emellett pedig szigorú feltételeket kell kidolgozni a lehetséges kockázatok minimálisra csökkentése érdekében.

(6)

Azon hatóanyagok esetében, amelyeknél az ilyen anyagokat tartalmazó növényvédő szerek visszavonására vonatkozó előzetes értesítési idő rövid, ésszerű a meglévő készletek ártalmatlanítására, tárolására, forgalomba hozatalára és felhasználására legfeljebb tizenkét hónapos türelmi időt előírni abból a célból, hogy a meglévő készletek felhasználására még legfeljebb egy további vegetációs időszak alatt lehetőség legyen. Hosszabb előzetes értesítési idő esetén ez a határidő a vegetációs időszak lejártára rövidíthető.

(7)

Ez a határozat nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint a szóban forgó hatóanyagoknak a fenti irányelv I. mellékletébe történő felvételére irányuló kérelmet nyújtsanak be.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

az I. mellékletben felsorolt hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyét 2008. október 10-ig visszavonják;

b)

az említett hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyét e határozat kihirdetését követően nem engedélyezik, illetve engedélyüket nem újítják meg.

a)

biztosítják, hogy nem lépnek fel az emberi egészségre vagy az állatok egészségére káros hatások, és a környezetet sem érik elfogadhatatlan hatások;

b)

biztosítják, hogy e forgalomban maradó növényvédő szereket a korlátozott felhasználási feltételeknek megfelelően újracímkézik;

c)

elrendelnek minden szükséges intézkedést a lehetséges kockázatok csökkentése céljából;

d)

biztosítják, hogy az említett felhasználásokra vonatkozóan komolyan keresnek más alternatívákat is.